Az iszlám Az iszlám vallásvallás

Mohamed fellépése korszakalkotó esemény az arabok és a világ történelmében: az általa alapított iszlám az évszázadok folyamán világvallássá fejlődött, melynek több, mint 1,3 milliárd híve vallja, hogy „Nincs más isten, csak Allah, akinek Mohamed a küldöttje”.

Az iszlámban Isten küldöttjének (raszúl Alláh) és a próféták pecsétjének, azaz az utolsó prófétának tekintik, aki az Ó- és Újszövetség után tolmácsolta az emberiség számára az egy Isten végleges üzenetét, a Koránt Emellett történeti személyiségként is jelentős: a halála előtti tíz évben egyesítette az addig széttagolt arábiai törzseket, akiket ő és utódai, a kalifák, állammá szerveztek és az új vallás nevében sikeres hódító útra indultak Ázsia és Afrika felé.

A Hira hegyen megjelenik elôtte Gábriel arkangyal, hogy 20 éven keresztül ismertesse vele Isten szavait. Ez 114 szúrát (fejezetet) kapott, és összességét Koránnak nevezzük. Ekkor már jelentős csoport alakult körülötte, melynek tagjai moslimunnak (aki átadja lelkét Allahnak), azaz muzulmánnak nevezték magukat.

Az iszlám kialakulása az Arab-félszigeten ment végbe a 7. század elején, pogány, de ugyanakkor keresztény, zsidó és zoroasztriánus hatásoknak egyaránt kitett közegben.

Az iszlám kezdettől fogva úgy tekint önmagára, mint a judaizmus és a kereszténység közvetlen és utolsó utódjára, azaz a három vallás által imádott egyazon Isten legújabb és egyben legutolsó, hamisítatlan kinyilatkoztatásainak birtokosára.

Ennek megfelelően a Korán Ábrahámot (Ibráhím), Mózest (Múszá) és Jézust (Íszá) egyaránt prófétának ismeri el, és Mohamedet tekinti a „próféták pecsétjének”, azaz az utolsó, kinyilatkoztatásban részesülő prófétának.

Az istennek való feltétlen alávetettségből következik, hogy csak Istent szabad imádni, aki egyedülvaló, és társai nincsenek. Nincs (meghatározható) lakhelye, láthatatlan és öröktől fogva létezik, se alakja, se színe, se részei nincsenek. Élet és tudás teljének a birtokában van, mindenható és mindent látó. Semmi sem történik az akarata nélkül, és hogy a bűn és a rosszaság mégis hogyan lehetséges, azt az ember fel sem foghatja.

Allah nevének kalligráfiája az edirnei Régi dzsámi falán. Allah nevének írásképe önmagában is a vallásos áhítat tárgya.

Bár a köztudat az Allah kifejezést általában az iszlámhoz kapcsolja, a szó a pre-iszlamikus időszakban is a teremtő Istent, istenséget jelölte az Arab-félszigeten, a zsidók, keresztények, illetve a politeista arabság körében. Az politeista arab vallásban Allah, mint világot termető fő-isten szerepelt, mindazonáltal számos más istenséget és félistent tiszteltek.

A Korán szövegét tekintve az iszlám különböző irányzatai között nincs különbség, valamennyi irányzat ugyanazt a 7. század közepén Mohamed kortársai által a próféta szavaiból összeállított szöveget fogadja el Koránként.

A Korán az iszlám elsődleges és legfontosabb forrása. A muszlimok szerint Isten által kinyilatkoztatott mű, és Isten szavait tartalmazza. Bár az iszlám az Isten által leküldött többi könyvet is Elsmere (Tóra, Biblia), egyedül a Koránt tartja romlatlan, változatlan formában megmaradtnak.

A Korán kizárólag a Mohameden keresztül kinyilatkoztatott szövegeket tartalmazza, más prófétákra és kinyilatkoztatásokra csak ezen keresztül utal.

A szunna az iszlám szunnita ágában Mohamed próféta és társai cselekedeteinek, tanításainak összességét jelenti. A síita irányzatban a szunna kibővül az imámok tanításaival és cselekedeteivel is.

A szunnát az iszlám legtöbb irányzata mint isteni útmutatást kezeli, és az iszlám vallásjog, vallásgyakorlat és teológia autentikus forrásának tekinti. (Az ún. koranita irányzat elutasítja a szunnát és kizárólag a Koránt tekinti a vallás forrásának.)

Az iszlám vallás jelenléte a különböző országokban. Zölddel van jelölve a szunnita, pirossal a síita ágazatoknak az ország össznépességéhez viszonyított vallási jelentőségét. A háridzsita Omán lila.

Az iszlám szerint mindennek van színe, alakja, térfogata, neme és kora, csak Allahnak nincs. Ugyanis Ő minden dolog teremtője, Ő az egek és a föld kitalálója. Az iszlám hit szerint Allahnak 99 neve van pl. A Bölcs, a Tudó, a Látó stb. melyek jellemzőire utalnak

Ő nemcsak mindennek a kitalálója, hanem fenntartója is, és minden az Ő akaratától függ. Allah száma: 1. Ugyanis rajta kívül nincs több isten, éppen ezért az iszlám elutasítja a teremtményekhez való imádkozást, így a politeizmust, és a kereszténység Jézus képét. A Korán szerint minden ami az egekben és a földön van, az neki van alárendelve, így az ember is. Persze Allah az iszlámban nem csak egy gondolat, hanem egy Élő személyiség.

Hitvallás (saháda)

Az iszlám vallásgyakorlatának egyik legfontosabb tétele a hit megvallása. Az iszlám felvételekor az új muszlim elmondja a sahádát (tanúsítás), amely a következőképpen hangzik: Tanúsítom, hogy nincs más isten Allahon kívül, és tanúsítom, hogy Mohamed Isten küldötte.

Ima (szalát)

Az iszlám vallásgyakorlatának naponta rendszeresen ismétlődő eleme a napi ötszöri kötelező ima. Ellentétben a keresztény terminológiával, az ima az iszlámban kizárólag egyfajta, rituálisan erősen kötött formát jelent. Minden más Istenhez való fordulást fohászként (duá) értelmeznek

Adakozás(zakát)

Az adakozás, a szegények segítése az iszlám felfogásában a vallásgyakorlat része. A zakát fizetése a szegények számára egy évben egyszer, ramadánkor kötelező. Ennek mértéke a rendelkezésre álló, nem a közvetlen létfenntartásra szolgáló vagyon 2,5%-át jelenti (egyes terményekben, állatokban álló vagyonra más mérték vonatkozik).

Böjt (szaum)

Az iszlámban a böjti hónapban (ramadán), a kötelező böjt hajnalhasadástól (fadzsr) napnyugtáig (magrib) tart. Mivel a napév helyett holdhónapokat használó muszlim naptár rövidebb, mint az általunk használt Gergely-naptár, így az ünnep ahhoz képest folyamatosan vándorol, évről évre más időpontra, általában 11 nappal korábbra esik, mint az előző évben. A böjt időszaka alatt a hívőnek sem ételt, sem italt nem szabad magához vennie, dohányozni sem szabad, a különösen kegyesek még a nyálukat sem nyelik le. Két egymást követő böjti nap között meg kell törni a böjtöt.

A mekkai zarándoklat az iszlám ötödik pillére. Minden muszlim kötelessége legalább egyszer életében – ha megteheti – elvégezni a zarándoklatot Mekkába, a Szent Mecsethez (harám). A mekkai zarándoklat az iszlám naptár Dhu al-Hiddzsah hónapjának (a muszlim holdnaptár 12. hónapja) 8. és 10. napja közé esik.

……::THE END::…::THE END::…