0

AZ EMBERI TEST FUNKCIONÁLIS ANATÓMIÁJA

és

GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖKKEL ENYHÍTHETİ KÁROSODÁSAI

/ Negyedikátdolgozott kiadás /

GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ FORGALMAZÓ

szakképzés

/ OKJ 54 789001 / jegyzet

ISBN 936218680X

Készítette:

Dr. Szabó Gyula fıorvos

Lektorálta:

Mezei Zoltán klinikai szakmérnök

Budapest

2011.

Tartalom oldal. Bevezetés. 3. Az idegrendszer, károsodásai, a mőködéskieséseket enyhítı gyógyászati segédeszközök. . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Belsı elválasztású mirigyek károsodásához kapcsolódó gyógyászati segédeszköz szükséglet. . . . . . . . . . . . . . . . 5. Cukor-, Ca- és húgysav anyagcsere kóros mőködésének a következményein enyhítı gyógyászati segédeszközök. . . . . 6. A vázrendszeren kialakult mőködés kieséseket és anatómiai hiányokat ellensúlyozó gyógyászati segédeszközök. . . . . . . . 8. Vérkeringés és nyirokáramlás károsodásait enyhítı gyógyászati segédeszközök. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .25. A fehérvérsejtek és a nyirokszövetek károsodásának a gyógyításával járó beavatkozások mellékhatásait enyhítı gyógyászati segédeszközök. . . . . . . . . . . . . . . . 28. A légzı rendszer néhány kóros folyamatának következményein enyhítı gyógyászati segédeszközök. . . . . . .29.

1

A vizeletet tároló és ürítı szervek mőködészavarát ellensúlyozó gyógyászati segédeszközök. . . . . . . . . . . . . 33. Fajfenntartás és utódtáplálás szerveinek károsodását enyhítı, pótoló és palástoló gyógyászati segédeszközök. . . . . . . . . . 38. Az emésztıszervek mőködés kiesését ellensúlyozó gyógyászati segédeszközök. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41. A bırnek és a bır járulékos szerveinek a károsodását pótoló, palástoló és gyógykezelését szolgáló gyógyászati segédeszközök. . . . . . 44. Az érzékszervek fogyatékosságainak a gondjain enyhítı gyógyászati segédeszközök. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48. Biztosítási támogatásban részesülı, ill. abban nem szereplı

gyógyászati segédeszköz ellátás. . . . . . . . . . . . . . . . . . 54.

BEVEZETÉS A gyógyítás több ezer éves történetének egyetlen korszakában sem fordult elı az, hogy maradvány nélküli gyógyulást érjenek el minden egészségkárosodottnál. A sérülésbıl, sebesülésbıl, betegségbıl felépültek egy részének testi fogyatékossággal, kell tovább élnie. Ugyanez érvényes az életkor elırehaladásával járó mőködés csökkenésekre, a fejlıdési rendellenességgel életben tartottakra, hiszen a fogamzást megelızı szülıi érintettségtıl a felnıtt korban végig érheti a szervezetet egészségkárosodás. Napjainkban a sikeres - idınként veszélyekkel járó - mentés, a frappáns diagnózis, a brilliánsan végzett operáció, a korszerő és szakszerő gyógyszeres kezelés, az odaadó ápolás eredménye gyakran a restitutio ad integrum, - a teljes gyógyulás -. Az életminıséget megváltoztató funkcionális anatómiai károsodások többsége nyomtalanul gyógyul, az emlékekben és az orvosi feljegyzésekben marad nyoma. A tökéletes gyógyulás elérése nélkül felépülıknek a kémiai és az eszközös rehabilitáció segítségének az igénybevételéhez alkalmazkodva kell tovább élniük, amivel elérhetı a restitució ad optimum, a rehabilitáció. Ma is érvényesnek érzem az ókori görög orvosok bölcs útmutatását: „ gyógyítunk ritkán, enyhítünk gyakrabban, vígasztalunk mindig.” A csorbult szervmőködéssel, anatómiai hiánnyal, - akár mindkettıvel együtt - élni kényszerülık életvitelét népi tapasztalatok eszközei és orvos-mérnöki találmányok, késıbb fejlesztések segítik. Használniuk kell, illetıleg viselni kénytelenek a testi fogyatékosságot ellensúlyozó, illetıleg palástoló, a lelki egyensúlyt visszaállító / PARACELSUS / kézmőves, vagy ipari terméket. A bonctani károsodásoknak és a következményeinek a gyógyulását, ha ez nem lehetséges, akkor az ellensúlyozását, enyhítését, egyben palástolását orvos-mérnöki találmányokkal oldják meg. Az orvos-mérnöki találmányok, a rehabilitációnak az eszközös módozata mindig igen költséges volt, jelenleg sem változott. A költségeken a társadalombiztosítási támogatás enyhít. Az orvos- mérnöki találmányok három fajtájának / látást

2

javító eszközök, hallást javító eszközök, mozgást segítı eszközök / összefoglaló neve, a gyógyászati segédeszköz 1907-ben került a magyar jogi nyelvbe, elıször a világon.

A károsodások, - eredetüket tekintve - lehetnek örökletes / geneticai /, magzati károsodásból / congenitális / kialakuló, szülési sérülésbıl eredı / perinatalis / és az élet folyamán szerzett / aquirált / mőködéscsorbulások. A szerzett károsodást okozhatja mechanikai hatás - sérülés, sebesülés -, vegyi-, sugár-, termikus ártalom, kórokozó mikroorganizmusok által kiváltott gyulladás, ill. allergiás gyulladás, elfajulás, hormonzavar, anyagcsere betegség, oxigén hiány, érrendszeri károsodás, méregtelenítés súlyos hiányossága, érelváltozás, jóindulatú, vagy rosszindulatú daganat.

Egészségügyi tanulmányok során vizsgázni kellett bonctanból, élettanból, kórélettanból, kórbonctanból, kémiai rehabilitációból, nevezetesen gyógyszertanból. A morfológiai károsodások eszközös rehabilitációja önálló tantárgyként nem szerepel a képzésben, néhány klinikai tárgy / pl.:szemészet / kivételével. Ebben kíván segíteni a továbbképzés. A klinikai tantárgyakban történt ismertetéseknek az összefoglaló áttekintésére kerül sor, azok társadalombiztosítási vonzataival.

Az idegrendszer és az érzékszervek anatómiája, mőködése és gyógyászati segédeszközökkel enyhíthetı károsodásai

3

Az idegrendszer legfontosabb feladata a megfelelı válasz megszervezése az élet változó és változatos körülményei között, az egyén élete szempontjából legkedvezıbb és egyben leggazdaságosabb módon. Minél szövevényesebb körülmények között kénytelen élni egy szervezet, annál fejlettebb az idegrendszere. / Dr. SZENTÁGOTHAI János akadémikus /

Az idegrendszer elsı feladata - az elıbbiek szerint - megszervezni az egyénnek a természeti környezethez történı alkalmazkodását. Ezt a kötelességét a törzsfejlıdésben / phylogenetika / ısibb, alacsonyabb rendő részek oldják meg. A természeti körülményekhez való alkalmazkodás akkor a legcélszerőbb, ha az egyed szervezete minden válaszában, minden megnyilvánulásában egységes egészként mőködik.

A második alapfeladat a szervezetet alkotó szervek, szervrendszerek egységes mőködésének megvalósítása és folyamatos ellenırzése. Ezt a feladatot látja el a zsigeri / visceralis / idegrendszer és a hormon rendszer, azaz a neurohormonális apparátus automatikusan, a tudatig el nem jutó, álomban és eszméletlen állapotban is mőködı ingerekkel és az azokra adott válaszokkal.

Végül az ember idegrendszere a mőködésével tudatos tevékenységet végez, értéket termel, munkát végez, tervez és alkot, szervezi az emberek közötti, a társadalmi kapcsolatokat.

Az eddigiekbıl az is következik, hogy az idegrendszer károsodásai a legkülönbözıbb testi és szellemi mőködések megváltozását vonják maguk után, gyakran olymódon, hogy az idegrendszer károsodásai más szervek, vagy szervrendszerek mőködés-csorbulásában mutatkoznak meg. Az idegrendszert ért bántalmaknak egyaránt lehet következménye tudathasadás, érzékszervi fogyatékosság, leggyakrabban mozgásszervi, de más szervet érintı elváltozás / pl. gyomorfekély /.

Az idegszövet felépítése.

Az idegsejt / neuron / idegrendszer elemi szerkezeti egysége. Az idegsejtet sejthártya határolja. A sejthártyán belül lévı sejtplazmában az intenzív fehérje építésre utaló sejtplazmán belüli hártyák / membran / és ribosomák találhatóak. A termelıdı fehérjék a különleges anyagcsere folyamatokhoz, az ingerület továbbítás teljesítéséhez szükségesek. Az idegsejtekben a sejtszaporodáshoz szükséges fehérjék elıállítására nem kerül sor, mivel az idegsejtek száma nem növekszik. A sejtpusztulást a szervezet nem tudja pótolni.

Az idegsejt fı tömegét a sejt teste képezi. Plazmájából néhány, ill. több hosszabb és sok rövidebb nyúlvány ered. A rövidebb plazma nyúlványok a dendritek. Ezekkel veszi fel az idegsejt az ingerületet. A dendrit a felvett ingerületet továbbítja az idegsejt felé. Az idegsejtnek a hosszabb nyúlványa a tengelyfonal / axon /. Ez az ingerületet az idegsejtbıl, ill. az idegsejtbe továbbító, eljuttató egyetlen idegszál, amely a vége közelében sokszorosan elágazódik, végfácskává / teledendrion / alakul és ezáltal több sejttel kerül kapcsolatba. Az idegsejtek egyik részének rövid, a másik csoportnak hosszú az axonja. Rövid axonokat az agyvelıben találunk. A hosszú axonok alkotják a gerincvelıt és a csigolyák melletti idegdúcokból induló idegrost kötegeket. Egy idegsejthez akár több száz másik idegsejt nyúlványa kapcsolódhat. Ilymódon a sejttest felszínét jóformán beborítják a más idegsejtekbıl érkezı dendritek és végfácskák. / A kábítószer igény növekedését a dendrinek számszerő csökkenése okozza. /

Amíg az idegsejt testét és dendritjeit csak a sejthártya határolja, addig az axon körül rendszerint velıpshüvelíyt találunk. A velıshüvelyt zsírszerő anyaghoz kapcsolódó fehérje / lipoprotein / képezi. A velıshüvellyel körülvett axon neve az idegrost. Az idegszövet támasztó sejtjei / glia sejtek / a velıshüvely részei. Egy axon mentén számtalan glia sejt vesz részt a velıshüvely kialakításában. A velıshüvely, mint elektromos szigetelı réteg akadályozza az idegsejbıl induló és az axonon végighaladó elektromos jelzések cél tévesztését. A lipoprotein réteg akadályozza meg azt, hogy a párhuzamosan, egymás mellett futó idegrostok ingerületei ne cserélıdjenek ki, ne tévedjenek el, ne keletkezzenek „rövidzárlatok” élettani körülmények között. Az axon végén nincs velıshüvely. Ez teszi lehetıvé az ingerület átadását. Az axonnak, vagy dendritnek egy másik idegsejttel történı találkozási helye a sinapsis.

Az idegsejteket mőködésük alapján három fıbb csoportba soroljuk. Érzı, mozgató és közvetítı / inter / feladatot ellátó idegsejtek. Az érzı idegsejtek az ingerület felvételét és továbbadását végzik. A közvetítı idegsejtek feladata az ingerület továbbadása, idegsejtek közötti kapcsolat fenntartása. Végül a válasz reakció ingerületét a mozgató idegsejtek szállítják.

4

Ingerületvezetés.

A sejtfal / membrán / két oldalán mikro-módszerekkel mérhetı elektromos töltésbeli eltérést, potenciál különbséget lehet mérni. A sejt belseje és a sejtközötti folyadék között mérhetı töltés eltérést, feszültség különbséget nyugalmi potenciálnak nevezzük. A statikus elektromos töltés eltérése a sejtfalak két oldalán abból adódik, hogy a sejtben és a sejtközötti térben a Na és a K. kationok / + /, illetıleg a klorid és a fehérje anionok / - / egyenlıtlenül oszlanak meg. Legjelentısebb a káliumion és a nátriumion eltérése. A sejt belsejében több a K ion, a sejtközötti térben pedig Na ionból található nagyobb mennyiség. Ezt az állapotot energia felhasználásával tartják fenn a sejtek / Na - K pumpa /. A sejt plazma fehérjéi nem jutnak keresztül a sejt falán - élettani körülmények között -. Negatív töltésükkel a sejt belseje negatív töltéső a sejten kívüli térhez viszonyítva. Ez a statikus elektromos töltéskülönbség a nyugalmi potenciál. Inger hatására a sejtfalnak a Na ion áteresztı képessége több százszorosára növekszik. Ennek következtében a sejt belsejének a negatív töltéstöbblete a sejten kívülihez képest megszőnik, az érintett sejt fala depolarizálódik. Neve az akciós potenciál. Az ingerület tovahaladása után a nátrium ionoknak a sejtfalon keresztül történı visszakerülésével, a sejt palzmában helyreáll a nyugalmi potenciál állapota, ez a repolarizáció folyamata. A nyugalmi potenciál helyreállásáig újabb ingerületet nem fogad az idegsejt. / A Tens készülék ezt az élettani tényt használja fel fájdalom csillapítására. Pl. fantom fájdalom. /

Az ingerület átadása.

Az elektrosztatikus impulzus az ioncserék által, a sejtmembrán mentén tovaterjed az axonon a végfácskáig, ill. az idegsejtig.. A folyamat mindig egy irányban történik. Az ingerületnek a visszafelé történı terjedését akadályozza az axon résznek a depolarizáltsága. Az ingerület átadása másik sejtre az axon végen keletkezı ingert átvivı anyagokkal jön létre. Az idegvégzıdésen az ingert átvivı anyag depolarizálja az érintkezı sejt membránját, s az elektrostatikus inger tovább halad.

Az idegrendszer felépítése.

Az idegrendszert felosztják központi / centralis / és széli / peripheriás / részre.

A központi idegrendszer.

Az idegrendszer központi része a koponya által védett agy / cerebrum / és a csigolyák által védett gerincvelı / medulla spinalis /. Az idegrendszer legfejlettebb, a törzsfejlıdésben a legfiatalabb, az agyvelınek a legnagyobb része. Ez jobb és bal oldali féltekére osztható. A két, azonos mérető féltekét a középvonalban, - elölrıl hátrafelé - mély árok / sulcus sagittalis / választja kétfelé.

A két agyfél egyike domináns szerepet kap az egyén életében. Az emberek többségének a bal agyfele a domináns. Mivel az agyból a gerincvelıbe érkezı idegszálak az agytörzsben - egyik oldalról a másikra - keresztezik egymást, a bal agyfél dominanciája a jobb kezességet jelenti. Ritkább tulajdonság a jobb agyfél túlsúlya. İk a bal kezesek munkában, írásban, sportban, ill. ık a balszélsık a zöld gyepen. Átmeneti állapot is ismert, akinél a két agyfél mozgást irányító szerepe kiegyensúlyozott. İk a nagyon ügyes kétkezesek. Az agyfelek dominanciájának a felismerésével és bebizonyításával szerzett világhírt Dr. SÁNTHA Kálmán / 1903 -1956 / a Debreceni Orvostudományi Egyetem ideg-, elmegyógyász és idegsebész professzora. Az agyfél dominanciájának a felfedezése és az elfogadása óta nem kényszerítik a balkezes elsı elemistákat jobb kézzel írásra. Az élettani adottságot büntetı kézváltás kényszere, a kötelezı jobb kézzel írás dadogást váltott ki a kisdiákokon. A balkezesek gyorsabban tanulják meg a jobb kezüket használni, amikor a bal kezük sérül, mint fordítva. A bal oldali végtagok ügyessége elınyt jelent az egyik végtagot használó sportokban, mint a vívás és a labdajátékok. Az agy felszínén kiemelkedı tekervényeket / gyrus / és ezek között bemélyedı barázdákat / sulcus / találunk. A tekervények növelik az agy felületét, több helyet biztosítanak az agysejteknek. Az agy felületét a koponyacsontoknak megfelelı helyzetük alapján lebenyekre tagoljuk mindkét oldalon. Ezek: a homlok-, a fali-, a halánték-, és a tarkó / más néven nyakszirti / lebeny.

Az agykéreg felületét növelı tekervényeken körülírt területeken található idegsejtek végzik a különbözı szellemi, érzelmi, fizikai mőködések irányítását. A feladatok szerint elkülönített agykérgi területeket a híres anatómusról

5

BROCA 6 1828 – 1880 / mezıknek nevezték el. Sérülések, sebesülések után észlelt mőködés kiesések alapján állapították meg a hallás, a beszéd, az írás, az olvasás, stb. központjait az agy oldalsó / parietalis / tekervényeiben. A tervezés, az elırelátás területe a homlok lebeny. Az emlékezés területe a tarkó lebeny. Azaz az emlékképeket / engramma / az agy hátsó felületén ırzik az idegsejtek. Súlyosabb agyrázkódás / commotio cerebri / után emlékezet kiesésrıl / amnezia / számol be a koponyasérült, szerencsére legtöbbször átmeneti idıre.

Az agy külsı, koponyacsonthoz közeli felületét idegsejtek alkotják. Az agy kettévágásakor vékony, a tekervények és a barázdák felületét követı, idegsejtekbıl álló szürke, felületi réteg látható. Innen kapta a tudást, a szellemi képességet reprezentáló nevét, a szürke állomány nevet. A féltekék belseje, a szürke réteg alatti rész a metszéslapon fehér színő. Ez az agy fehér állománya, amelyet az idegrostok alkotnak.

A nagyagy fehér állományának a felépítésében négy különbözı idegpálya, idegrost köteg vesz részt: a test felıl befutó érzı, felszálló / asendens / pályák, az agykéregbıl kiinduló mozgató leszálló / descendens / pályák, az egyik félteke különbözı részei között összeköttetést biztosító pályák és a két félteke szimmetrikus pontjait egymással összekötı pályák.

A felszálló pályán az agykéregbe érkezı, érzı információk nem váltanak ki közvetlen mozgató impulzust a leszálló, azaz mozgató pályán, hanem feldolgozásuk és a válasz ingerület küldése igen bonyolult szabályozó rendszeren keresztül történik. Az ismételt ingerek feldolgozás után tárolásra kerülnek, ez az emlékezés. Az emlékezés apró részekbıl / engramma / tevıdik össze, és a tarkó lebenyben raktározódik.

A leszálló pályákon jutnak a célszervekhez az aktíváló, köztük a mozgató impulzusok.

A harmadiknak felsorolt idegpályák mőködésének következményeként az agykéreg különbözı észlelési mőködéseit egymással társítani vagyunk képesek. / pl.: a látott kép és a hallott hang alapján felismerünk valakit. /

A negyedikként felsorolt idegpályák alkotják a két féltekét összekapcsoló kérges testet.

A kérges testet / corpus callosum / a kétoldali agyfélteke idegsejtjei közötti kapcsolatot teremtı rostok alkotják. A két agyfélteke közötti mély árok alatt haladó idegrost kötegek ezek.

A közti agy a kérges test alatti rész / thalamus és hypothalamus /, amely a hormonális rendszernek és a vegetatív idegi mőködéseknek egyik fontos szabályozója. Az életfontos szerveinket önmőködıen irányító központok helye a közti agy. A központi idegrendszernek a törzsfejlıdésben régebben kialakult része.

Az agytörzs a közti agy és a gerincvelı közötti rész. Az agyból és oda haladó idegrostok az agytörzsben keresztezıdnek / jobb- és balkezesség /. Szerkezetére jellemzı, hogy állományában idegrost kötegekkel elválasztott idegsejt csoportok találhatóak. Az agytörzs részei a híd, a középagy, és a nyúltagy. A híd / pons / a középagy folytatása, az agytörzsnek a kiszélesedı középsı része. Két elvékonyodó oldalával közvetlenül kapcsolódik a kisagyhoz. Nevét is onnan kapta, hogy rajta keresztül haladnak az idegpályák a nagyagy és a nyúltvelı, illetve a nagyagy és a kisagy között. A középagy / mesencephalon / a híd folytatásában elhelyezkedı agyrészlet. Érzı és mozgató idegrost kötegek alkotják, és agyidegi magvak találhatóak benne. A nyúltagy, - más néven nyúltvelı - / medulla oblongata / az agytörzsnek a gerincvelıhöz kapcsolódó része. Elülsı részén két egymással párhuzamosan futó erıs kiemelkedésként láthatóak a leszálló / mozgató / pályák. A kiemelkedések piramisszerően kiszélesednek. Erre utal a piramis pálya elnevezésük. A nyúltvelı hátulsó részén a hosszú érzırostok / leszálló pálya / találhatóak. A pyramidális / mozgató / pályák a fiatalabb, az akaratlagos mozgásokat irányítják, az extrapyramidáslis / ugyancsak mozgató oályák az ısibb, a tudatunktól független életfontos mozgásokat / pl. légzés / irányítják. A kisagy / cerebellum / a koponyaüreg hátulsó, alsó részén, a tarkólebeny alatt, az agytörzs mögött helyezkedik el. Két egymással összefüggı féltekébıl áll. A felszálló, érzı és a leszálló, mozgató pályákról egyaránt kap

6

információkat. Ezek alapján a mozgások összerendezésében játszik lényeges szerepet. / Bizonyítékul megemlítem, hogy a madaraknak a kisagya relatíve igen nagy. / A gerincvelı / medulla spinalis / a központi idegrendszer része, az agytörzs folytatása. A gerincvelı a csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el. Felépítése szelvényes. A szelvényeket egy-egy kilépı gerincvelıi ideg pár jelzi. A gerincvelı nem tölti ki a gerinccsatorna teljes hosszát, az utolsó ágyékcsigolyánál véget ér. A gerincvelı bármely szakaszának a keresztmetszetén két jól megkülönböztethetı állomány látható. A metszésfelületen, a gerincvelı közepén pillangó alakra emlékeztetı szürkeállomány helyezkedik el. Ennek mellsı, vaskosabb része az elülsı szarv / cornu anterius / hátsó karcsúbb része a hátulsó szarv / cornu posterius /. A szarv elnevezés természetesen csak a keresztmetszeti képre érvényes, ezek valójában a gerincvelı egész hosszában végigfutó, oszlopszerő képzıdmények. A szürkeállomány közepén található az agyfolyadékkal teli központi csatorna. Az elülsı szarvban fıleg a mozgató idegsejteket találjuk, amelyeknek az idegrostjai innen lépnek ki a gerincvelı idegek elülsı gyökerének részeként és haladnak a végrehajtó / effektor / szerv felé. A hátulsó szarv idegsejtjei közbülsı szerepet töltenek be / interneuron /. Többségükhöz a test felıl belépı érzı idegrostok csatlakoznak. A szürkeállományt körülveszi a gerincvelı fehér állománya, amelyet a szürke állomány sejtcsoportjai három részre osztanak. Elülsı-, oldalsó- és hátulsó nagy idegrost kötegekre. Az hátsó idegrost kötegek csak felszálló, érzı iderostokat, az elülsı idegrost kötegek csak leszálló, mozgató idegrostokat tartalmaznak. Az oldalsó kötegekben mindkét idegrost csoportból található idegrost.

Az agyat, - a többi szervet jóval meghaladó mennyiségő - ér és hajszálér, nyirokér látja el táplálékkal és szabadíja meg a salakanyagoktól.

Mind a szürke-, mind a fehér állomány felépítésében támasztó sejtek is részt vesznek. Az idegrendszer kötıszövete a glia sejtekbıl épül fel. Sejtpusztulások helyét glia szövet tölti ki. Jóindulatú / benignus / ill. rosszindulatú / malignus / sejtburjánzás / glioma / az agydaganatok egyike.

A gerincvelı szövettani fejlıdési rendellenessége a syringomyelia, az érzı idegrtostok hiánya. Feltételezik, hogy MUCIUS CAEVOLA ebben a kórképben szenvedett. Az agyvelı és a gerincvelı burkai. A központi idegrendszer mindkét részét több rétegő agyhártya, / menings / veszi körül. Rétegei között kering az agyfolyadék. A rétegek közötti résekbe vérömleny alakulhat ki, születéskor / pl.: fogóval végzett szülésnél /, koponyasérüléseknél, súlyos érelmeszesedés következtében. Az agyhártyagyulladások többnyire bakteriális, gennyedéssel járó betegségek, az agyvelıgyulladások többnyire vírusos betegségek. Gyógyulás után nem ritka a mozgásszerveken jelentkezı, gyógyászati segédeszköz szükséglettel járó testi fogyatékosság. Az agyfolyadék / liquor cerebrospinalis /. A vérbıl szőréssel képzıdik. Ennek megfelelıen a vérnek a sejtes elemeit kis számban tartalmazza, fehérje tartalma, és cukor tartalma egyaránt alacsonyabb a vér szérumáénál. A liquor áramlásának útjában mindkét oldalon szőkület található, amely hidraulikaként fékezi az agy mozgását, a koponyát ért mechanikai hatás alkalmával, amint már említés történt errıl. A liqur védi az agyat a hidegtıl, részt vállal az agysejtek táplálásában. Túltermelıdése, a folyamatos keringésnek, és a felszívódás akadályozottságának a következtében vízfejőség / hydrocephalus / alakul ki. A központi idegrendszer gyulladásos folyamataiban megváltozik a liquor összetétele. A diagnózis bizonyításához

7

gerinccsapolással / lumbal punctio / nyert liquor laboratóriumi vizsgálata szükséges. Az agyfolyadékot az ágyéki csgolyák közöttrıl, ill. a koponya alatti / cysterna punctio / punkcióvak nyerik. Környéki idegrendszer. A környéki / peripheriás / idegrendszer a csontos védelembıl - a koponyából és a gerinccsatornából - kilépı idegrostok és azok idegdúcai. Az idegdúcokat a neuronok sejtjei, az idegrost kötegeket a neuronok hosszú nyúlványai / axon / alkotják.

A környéki idegrendszert alkotják

- a csigolyák között kilépı 31 pár idegrost,

- a koponyából kilépı 12 pár agyideg.

A gerincvelıbıl kilépı idegrostkötegek.

A gerincvelıbıl csigolya közönként kilépı idegrostkötegek mindenike rendelkezik egy hátulsó érzı és egy elülsı mozgató gyökérrel, tápláló arteriolák és venulák kíséretében. A hátulsó, az érzı idegrostokat tartalmazó gyökerek idegsejtjei a csigolyák közötti idegdúcot alkotják. A csigolyáktól távolabbi szakaszon a hátulsó és az elülsı gyökér gerincvelıi idegrosttá alakul. Ezáltal a gerincvelı idegek érzı és mozgató rostokat egyaránt tartalmazó, úgynevezett kevert idegrostokká alakulnak. A továbbiakban a gerincvelıi idegrostok szétágazódnak, eljutnak a vázizmokhoz és a vegetatív idegrendszer dúcaiba, ahol ingerületük átkapcsolódik újabb idegsejtre. Közvetlenül, átkapcsolódás nélkül az ingerületek a gerincvelıbıl nem jutnak el a szabályozott szervig. Az idegrostok és az idegsejtek a szervezet sok helyén, - közöttük a csigolyák közötti idegdúcban - reflexkört alkotnak. Az egymás mellett futó érzı és mozgató idegrostok idegsejtjei az idegdúcokban tömörülnek. Az idegdúcokban az érzı ingerület mozgató ingerületté történı átkapcsolása következik be. Reflexnek nevezzük a külsı, vagy a belsı környezeti változásra bekövetkezı válaszreakciót, a Az egyszerő reflexkör részei: az ingert felvevı, más néven elfogadó / receptor / végkészülékbıl az érzı idegrostok közvetítésével eljut az ingerület az idegdúchoz. Az érzı idegsejtbıl a dendrit továbbítja az ingerületet a gerinc melletti idegdúcban lévı, átkapcsoló idegsejthez, onnan tovább a választ elindító mozgató idegsejthez. Innen a mozgató idegsejt axonja közvetítésével jut el az utasítás a szerven található, elfogadó / effektor / ideg végkészülékhez, végül az a végrehajtó / izom, mirigy, stb. / sejthez. Ezzel alkalmazkodik a szervezet a megváltozott körülményekhez. A válaszoknak / reflex / ismerjük feltételes és feltétlen változatát. A feltétlen, egyszerő reflex a törzsfejlıdés / phylogenesis / korai szakában kialakult. Ezekre épül a feltételes reflex. Feltétlen reflex az, amikor a bırrıl induló, érzı inger mozgató ingerré alakulva jut az izomhoz és védekezı mozgást vált ki. Az ingerület nem jut el az agyba, tudatunktól, akaratunktól függetlenül mőködik a feltétlen reflex.

8

A feltételes reflex az élet folyamán megtanult reflex. Ilyen az írás, késsel történı bánás, a különbözı sportok stb.

Az idegrendszer szerepe a vázrendszer, - a vázizmok – mozgásának az irányításában.

A mozgásnak, a harántcsíkolt izmok idegrendszeri irányításának két részét különböztetjük meg a törzsfejlıdési kora szerint. Az ısibb, az önszabályozó, a tudat befolyása nélkül mőködı / extrapyramidalis / rendszer. A fiatalabb, a tudatosan irányító / pyramidalis / rendszer végzi a finomabb mozgások szabályozását.

Az extrapyramidalis rendszer gondoskodik a testtartásról ülés, állás, járás közben, megteremti az izomtónust, az érzelmi megnyilvánulásokat kísérı, önkéntelen mozgásokat, az arcmimikát, a gesztikulálást. Folyamatosan gondoskodik a bordaközti izmoknak a mőködésérıl, a légzésrıl. Az extrapyramidalis mozgásirányításban jelentıs szerepet kap a kisagy. / Bizonyítja ezt az, hogy a madaraknak relatíve igen nagy a kisagyuk. /

A pyramidalis rendszer irányításához kapcsolódnak a tudatos, a finomabb, az egyén életében megtanult mozgások, az írás, a sport, a foglalkozási mőveletek, a képzımővészeti alkotás, stb.

A kétféle mozgás csoport szervesen kapcsolódik egymáshoz. Az ısibb, az extrapyramidalis mozgásirányítás nélkül nem mőködik a pyramidalis rendszer. Az extrapyramidalis irányítású mozgásokon tudatosan csak némileg tudunk változtatni, pl: levegı visszatartása. Tanácsos figyelnünk az érzelmeinket eláruló arcmimikánkra idınként.

Az agyidegek.

A környezethez történı alkalmazkodáshoz a gerincvelıbıl kilépı idegrostok mellett a koponyaalapról, a koponyából 12 pár idegköteg lép ki. Közülük három agyidegpár csak érzı rostokat tartalmaz, másik csoportjuk kizárólag mozgató rostokat tartalmaz. Végül néhány ideg pár mindkét mőködést hordozó kevert típusú ideg, hasonlóan a gerincvelıbıl kilépı idegrostokhoz.

Az agyidegeknek nevet adtak, és római számmal jelölik azokat. Az agyideg párok a következık:

I. agyideg a szaglóideg / nervus olfactorius /, II. agyideg látóideg / nervus opticus /, III. agyideg a szemet mozgató ideg / nervus oculomotorius /, IV. agyideg az orsó alakú ideg / nervus trochlearis /,

V. agyideg a három-osztatú ideg / nervus trigeminus /, VI. agyideg a - szemet - távolító ideg / nervus abducens /, VII. agyideg az arcideg / nervus facialis /, VIII. agyideg a hallás és egyensúlyozás idege / nervus

vestibulocochlearis, seu stateacusticus /, IX. agyideg a nyelv-garat ideg / nervus glossopharyngeus /, X. agyideg a bolygó ideg / nervus vagus /, XI. agyideg a járulékos ideg / nervus accessorius /, XII. agyideg a nyelv alatti ideg / nervus hypoglossus /.

Legtöbbjük nevébıl következtethetünk az ellátott feladatra, illetıleg a sérülésükbıl adódó gyógyászati segédeszköz szükségletre. A test szervrendszereinek az ismertetésekor megtalálható a beidegzési területük.

Külön említem a zsigeri / vegetatív / szervek ellátását, amit túlnyomóan a X. agyideg pár, a bolygó ideg / nervus vagus / végez. Idegrostjai a zsigeri szervek minden területén megtalálhatóak, innen kapta a bolygó nevet. A zsigeri idegellátás az agykéreg közvetlen irányítása nélkül mőködik. A légzést, a szívverést, a vese-, a máj mőködését stb. tudatunkkal egyáltalán nem, vagy csak elenyészı részben tudjuk befolyásolni, mégsem tekinthetı önálló rendszernek. A nagyagy irányítása természetes. A zsigeri idegrendszer szabályozza az összes önfenntartó életmőködést, táplálkozást, felszívódást, légzést, keringést, egyben anyagszállítást és kiválasztást.

9

A zsigerek mőködését szabályozó / vegetatív / idegrendszernek két, ellentétes hatású részét különböztetjük meg. Nevezetesen: serkentı / sympathicus / és gátló / parasympathicus / feladatokat ellátó rész.

A serkentı rendszer feladata a szervezet tartalékainak a mozgósítása / mobilizálás /. A gátló rendszer feladata a szervezet energiakészletének a helyreállításával összefüggı mőködések szabályozása. / Dr. SELYE János stressz. /

Harmónikus együttmőködésük a létnek a feltétele. Együttmőködésük alkalmazkodik szervezet mindenkori szükségletéhez Az idegrendszer károsodásain enyhítı

gyógyászati segédeszközök

A központi idegrendszernek a károsodása okoz érzelmi, szellemi, morális, tudati, testi fogyatékosságot. A testi fogyatékosságot a központi és a területi idegrendszer károsodása egyaránt okozhatja. A fogyatékosságok eredetét tekintve lehetnek örökletes / geneticai /, magzati károsodásból / congenitális / szülési sérülésbıl eredı / perinatalis / és az élet folyamán szerzett mőködéscsorbulások. A szerzett károsodást okozhatja sérülés, gyulladás, elfajulás, daganat, érelmeszesedés, stb.

A lelki kiegyensúlyozatlanságot / dysharmonia /, súlyosabb esetben betegséget elmegyógyász szakorvosi / psychiater / módszerekkel, eszközökkel, gyógyszerekkel kezelik. Az ön - és közveszélyes állapotban lévık nem hagyhatják el a gyógyintézetet. Enyhébb lelki gondokon - a bölcsész végzettségő - psichológus is segít.

A testi fogyatékosságot kiváltó idegrendszeri, vagy enyhébb idegrost károsodások érinthetik elkülönülten / isolált / az érzı idegrostokat, a mozgató idegrostokat és a kettıt együtt. / Mucius CAEVOLA syringomyeliája következtében fájdalom nélkül égette a jobb karját az ókorban, ami által balkezessé vált, azaz Cevola nevet kapta /. A mőködéskiesés jelentkezhet a zsigeri szervekben, / légzésbénulás, gyomorfekély /, az érzékszervekben és a mozgásszervekben. A mozgásszervekben jelentkezı idegrendszeri károsodás járhat tónusveszítéssel / laesio /, görcsös / spasticus / állapotban maradással, és rohamokban jelentkezı mőködésfokozódással, görcsrohammal / convulsio /. Részleges mőködés kiesés / paresis /, teljes mőködés kiesés / paralisis / alakulhat ki. Az izom gyengülése ingerlı használatát teszi szükségessé.

A gyulladásos kórképek baktérium és vírus eredetrőek. A baktériumok az agyburkok gyulladását okozzák / meningitis /, a vírus betegségek rettegett szövıdménye az agyvelıgyulladás / encephalitis /. A testi fogyatékosság mőködéskiesésével járó gondokat enyhítik az orvos-mérnöki találmányok, a gyógyászati segédeszközök. Szükségességük lehet átmeneti, - amikor a gyógyulást segíti, pl. izom ingerlés -, lehet egy életre szóló. A gyógyászati segédeszköz szükségletet kiváltó állapot maradhat változatlan, súlyosbodhat, elvétve enyhülhet / myopia, fractúra, distorsio /.

Az idegrendszerben kialakuló károsodások keletkezhetnek a központi idegrendszerben, agysejtek sérülése által, ill. az idegrostok sérülése következtében. Izmok, izomcsoportok bénulhatnak teljes szellemi frisseség mellett / HAWKING: Az idı rövid története. /

10

Petyhüdt izom bénuláshoz, hődéshez vezet / laesio /, az agysejt károsodás; görcsös / spasticus / izom bénulást okoz a peripheriás idegrost sérülés.

Az idegrendszer károsodásából származó, gyógyászati segédeszközökkel enyhíthetı gondok minden szervrendszernél elıfordulnak, ezért azokkal a megfelelı részeknél találkoznak.

Érzékszervek anatómiája, mőködése és gyógyászati segédeszközökkel enyhíthetı károsodásaik

A természeti és a társadalmi környezethez történı alkalmazkodásban, a szervezet belsı egyensúlyának / homeostasis / a fenntartásában az érzékszervek mőködése nélkülözhetetlen. Fontossági sorrendet felállítani közöttük mesterkélt. Egyikük mőködésének az elveszítésekor a többieknek finomul az érzékelı-képessége, de egymást helyettesíteni nem tudják. Talán azt mondhatjuk, hogy a külvilágból érkezı ingerek közül a legtöbb a látáshoz kapcsolódik.

Az érzékletek a feladathoz alkalmazkodó anatómiai egységhez, szervhez kapcsolódnak. Ingerfelvevı képességük annyira szelektív, hogy állatkísérletben a látó-idegpályának a halló- idegpályához történt kapcsolásakor a fényinger a hallószervet aktiválta, hallási ingerületet váltott ki.

Érzékszerveink egy része önálló bonctani / anatómiai / egység, a többi különbözı szervrendszerhez, - kül- és beltakaróhoz, nyálkahártyához, légzı-, emésztı-, vázrendszerhez, - kapcsolódik. Az érzékszervek a szervezet létét biztosítják, segítik védekezését külsı, káros hatások ellen, segítik a menekülésben, táplálékszerzésben, fajfenntartásban, a test helyzetének a figyelemmel kísérésében. Minden érzékszervünk az ingerek sokféleségét képes felfogni és továbbítani a jelzést az idegpályákon ingerületként.

Mindkettı izomsorvadást / atrophia / vált ki.A szokásos felsorolás szerint öt érzékszervrıl beszélünk, melyek egyike kettıs feladatot lát el: szaglás, látás, ízérzés, tapintás, hallás-egyensúlyérzés.

Szaglás.

Szabad szemmel / makroszkóposan / körülhatárolható anatómiai egységet nem képez. A szaglást az orr nyálkahártyájának az orrcsont alatti részén elhelyezkedı sejtek végzik. A szagingereket az I. agyideg pár / nervus olfactorius / vezeti tovább az agykéregbe, ily módon jut el a tudatunkig. Szaglószervünk érzékeli a gáznemő anyagok kellemes - illatos -, kellemetlen - bőzös - tulajdonságát, illetıleg az egyéb és az összetett szagingereket. Különbséget tud tenni a csípıs, a savanyú, az állati eredető bőzök, embercsoportok verejtékeinek a szaga között, aromás, ill. rothadáshoz kapcsolódó, kórokozó gombára, és baktériumra jellemzı szagok között. Felismerjük az élesztınek / B 1 vitaminnak /, fokhagymának a szagát. Illatoknak is széles az észlelhetı skálája, parfümök, virágok, gyümölcsök, ételek, italok számtalan változatát tudjuk megkülönböztetni. Képesek vagyunk minderre annak ellenére, hogy az ember a közepes szaglású melegvérőek közé tartozik.

A szaglás teljesítıképessége is fárad. A kiváló szaglásúak közül kiválogatott, parfümöt összeállító, új parfümöt kikísérletezı parfümipari dolgozóknak hat órás a munkaideje. Ennyi idı után szaglásuk kifárad, nem tudnak finom különbséget tenni az illatok között.

11

Az édesanyák, nagymamák, picinyeket gondozók számára fontos jel a csecsemık és a kisgyermekek szájszagának a bőzössé válása, ami betegség hírnöke. Az egészséges csecsemı és kisded szünet nélkül, álmában is végez szopó mozgást, ami nyál elválasztást vált ki. A folyamatosan képzıdı nyál tisztán tartja a szájukat. Betegség lappangási idejének utolsó napján a szájszag megváltozik.

A szagok mérésére, adatainak a rögzítésére, tárolására, késıbbi megismétlésére / reproductio / még nem találtak fel elektronikus, sem más eszközt. Mindössze az emberi emlékezet képes felállítani, feleleveníteni hasonlóságot.

A szagló sejteket is magába foglaló orr nyálkahártyának a tisztításához az orrjáratunkat tanácsos kiöblíteni, hasonló gyakorisággal, de kíméletesebben, mint a fog-, szájmosást. Arcunk mosásakor a tenyerünkbıl, - kellemetlenséget nem okozó mértékben - szívjunk csapvizet az orrunkba. A víznek a kifúvásakor látjuk, hogy mennyi piszok ürül az orrunkból. A csapvíz egyben fertıtleníti az orrüreget a kórokozó mikrobákat pusztító chlór tartalmával. / Emlékeznünk kell SEMMELWEIS Ignác / 1815 - 1865 / " az anyák megmentıje" felfedezésére, aki a gyermekágyi lázat chlórmeszes kézmosással számolta fel.

/ A kölni szó eredete a napóleoni háborúk idejébeıl ered, nem szininimája a parfümnek. /

Látás.

A szem / latin: oculus, görög: ophthalmus / a látás páros érzékszerve, önálló anatómiai egységet alkot. Az arckoponyában lévı védett helyen, csontos üregben helyezkedik el. A fényhullámok rezgéseivel érkezı ingereket fogadja be, alakítja ingerületté és továbbítja az agykéregbe. Részei: a fényt áteresztı, felfogó szemgolyó és a hozzá kapcsolódó járulékos részek.

A látószerv járulékos részei: a szemöldök, a szemhéj, a szempilla, a kötıhártya, a könnymirigy, a könnycsatorna, a szemmozgató izmok és ez utóbbiakat beidegzı agyidegek.

A látószerv járulékos részei. A szemöldök / supercilium / szırzete szőri a homlokról lecsorgó folyadékot, közöttük a verejtéket. A szemöldök alatt lévı szemöldökcsont, - a homlokcsont része, - boltozatos pereme erısíti a szemüreg védelmét. A szemhéj / palpebra / alsó kisebb, és felsı nagyobb részével zárja a szemrést. A szemhéj felsı része izomrostokkal átszıtt. Az alsó és a felsı szemhéj egyaránt kettıs rétegbıl áll. Külsı felületük bır, belsı felületük nyálkahártya. A szemhéj védi a szemet a kiszáradástól, az erıs fénytıl, reflexes szemzárással, károsító anyagoknak a szaruhártyára jutása ellen. A kiszáradástól véd a rendszeres pislogás, ill. a behunyt szemmel alvás. Pislogáskor könnyel öblíti át a szemgolyónak a külvilággal érintkezı részét. A nedvesen tartás mellett, egyúttal a tisztítást is végzi. A szemhéjat mozgató izmok akaratunktól függetlenül, reflexesen ernyednek el elalváskor, és a rendszeres pislogáskor. Akaratlagos pislogással, szem bezárással mimikai feladatokat látnak el / hunyorítás, ill. kacsintás /. A szemhéj védekezését segíti a szemgödör szélén található körkörös izom / musculus orbicularis oculi / a szemüreg nyílásának az összeszorításával. A szempilla szırök / cilium / mindkét szemhéj résznek a szélén találhatóak. A szemet fenyegetı szilárd szemcséktıl, rovaroktól védik a szemet. Szırtüszıjük gyulladása az árpa / hordeolum /, amely egyik szırtüszırıl a másikra terjed, sıt az ellenoldali szempillákra is átdörzsölhetı. A kötıhártya / conjunctiva / a szemhéj belsı oldalát bélelı nyálkahártya. A kötıhártya a szemhéjról, felül és alul tasakot alkotva hajlik át és tapad az ínhártyához. A bı kötıhártya teszi lehetıvé a szemnek minden irányban lehetséges mozgatását, a széles látóteret. A kötıhártya idegentest bejutására, gyulladás, allergia hatására vérbıségtıl piros lesz. Ez a kötıhártya gyulladás / conjunctivitis /. A könnymirigy / glandula lacrimalis / a fül felıli szemzug mellett található. A szemet nedvesen és tisztán tartó váladékát a kötıhártya tasakjába juttatja a szemzugban található nyíláson keresztül.

12

A könnycsatorna / canalis nasolacrimalis / nyílása a kötıhártya tasaknak, az orr felıli szemzugban található. A szaruhártya megtisztítása után ezen a csatornán távozik a könny az orrüregbe. A meghatódónak az orrváladéka a termelıdı könny. Erıs síráskor a könnycsatorna nem gyızi elvezetni a könnyet, áteresztı képessége elégtelennek bizonyul, s a könnycseppek az arcon gördülnek le. Az újszülött szemében közel két hónapig nem termelıdik könny. A néhány hetes baba könny nélküli sírása rossz közérzetet, fájdalmat jelent könnytermelıdés nélkül is!

A kötıhártya részletesebb ismertetését egy gyógyászati segédeszköz történeti és egy ápolási emlék felidézése kedvéért tartom szükségesnek.

A sokdioptriájú, ezért nehéz súlyú szemüveget helyettesítı, több mint száztíz éves kontaktlencse elsı változata, ıse a kontaktkagyló volt. A kontaktkagyló kitöltötte lentrıl felig a kötıhártya tasakot, a kötıhártya áthajlásáig terjedt, az ínhártyát is fedte. Jóval nagyobb volt a jelenlegi kontaktlencsénél, s felhelyezése, ill. levétele is nehézkesebb volt a jelenleg használtnál.

A kötıhártya gyulladásban szenvedı ápolásánál ismernünk kell a könnynek az élettani útját, amit a szemcsepp alkalmazásánál és a borogatásnál is követnünk kell. A szemcseppet, a szemkenıcsöt mindig a kötıhártya fül felıli zugába kell csöppentenünk, hogy az orvosság végigfollyon az alsó kötıhártya tasakban, és pislogással elkenıdjön a szemgolyó felületén, majd lefollyon a könnycsatornába, amit szintén fertıtleníteni kell. A langyos kamillateával végzett borogatást is a fül felıli szemzugban kell kezdeni. Szemcseppentésnél gondolnunk kell arra is, hogy a szemcseppentıvel mindig oldalról kell közelítenünk a szemzughoz. Csöppentéskor le kell húznunk az alsó szemhéjat. A szemcseppentınek egyenesen, szembıl történı közelítését a szem behunyása nélkül nem lehet elviselni. A szemcseppentı / laguncula ophthalmica / ma már nem kapható, mert a cseppek kiszerelése gyárilag hordozza a cseppentıt. Három-három szemmozgató izom található egy-egy szemgolyó mindkét oldalán. Az csontos szemüreg csonthártyáján erednek és az ínhártya külsı felületén tapadnak az izmok. Mőködésükkel válik lehetıvé a szemnek a sokirányú mozgatásával, a „szemforgatás". A szemizmok harmonikus együttmozgása teszi lehetıvé a két szemnek egy pontra történı irányítását, a térlátást, a háromdimenziós látást. Mindkét szemünkkel ugyanazt a pontot tudjuk rögzíteni, s az agyunkban egyetlen pontra érkezik a két ideghártyán képzıdı ingerület. A szemizmok mőködésének az épségét a látótér vizsgálatával ellenırzik. A szem mozgatásával látható felületet nevezik látótérnek, amit a fej mozdítása nélkül látni tudunk. A szemizmok mőködési hibája az egyik oka a kancsalságnak / strabismus /. A szemizmok mőködését önálló agyidegek végzik. A szemmozgató, a III. agyideg / nervus oculomotorius /, az orsó alakú, a IV. agyideg / nervus trochlearis / és a szemgolyókat egymástól távolító, a VI. agyideg / nervus abducens /.

A szemgolyó / bulbus / részei: az ínhártya, a szaruhártya, a szivárványhártya, a szembogár, a szemlencse, a csarnok, az üvegtest, a látó/ ideg- / hártya, rajta a sárga folt, a vakfolt, a látóideg, artériák és vénák.

A szemgolyó részei: Az ínhártya / sclera /, a szemgolyót körülvevı, a gömbhöz közeli alakot biztosító, átlátszatlan, erıs kötıszövetbıl álló réteg. A szemrés sarkaiban, a szemzugban látjuk az ínhártyát, amit szemünk fehérének ismrünk. Sárgaságot itt lehet leghamarabb felfedezni.

A szaruhártya / cornea / a szemgolyó elülsı, kerek, átlátszó része, az ínhártya folytatása. A szaruhártya átlátszósága a látás feltétele. Sérülés, gyulladás homályossá teszi. A szaruhártya felületes, vagy áthatoló sérüléseinek a gyógyítására különleges, gyógyító / therapiás / kontaktlencsét támogat az egészségbiztosítás. A gyógyító kontaktlencse gyógyszerrel átitatott, magas víztartalmú, lágy kontaktlencse. Alkalmazása átlátszó kötésnek is tekinthetı, alatta a szemet nem pihentetjük, s az aktivitás által igényelt, fokozott vérellátás javítja a teljes gyógyulás kilátásait.

A szaruhártyán két részt különböztetünk meg, a szembogarat és körülötte levı színes győrőt, a szivárványhártyát / iris /.A szembogár / pupilla / a szaruhártya középsı kerek, fekete, átlátszó része. A szem bogara összehúzódással védi az ideghártyát a bántóan erıs fény hatásától, illetıleg önmőködı tágítással javítja a látást gyenge fényben. A szembogár szőkítését végzı izmok reflexesen mőködnek.

13

A szivárványhártya / iris / a szembogarat körülvevı, a szem színét adó győrő. A színes réteg akadályozza a túl erıs és túl sok fénysugárnak a látóideghártyára kerülését. Szemünk színe a hámsejtekben megtalálható, egyetlen barna festéknek / melanin / az elhelyezkedésétıl függ. Akinek a szivárványhártyájában a melanin mélyebb rétegben helyezkedik el, annak kék, zöld, szürke a szeme. Akinek a szemgolyó felületéhez közelebb található a barna festék, annak barna, közel fekete a szeme. Újszülöttek teste még nem termel festékanyagot, ezért mindegyikük szeme szürke. Legkésıbb hat hónapos korra alakul ki a szemnek a végleges színe.

A szivárványhártyának - a szembe jutó fénytıl - védı szerepe hiányzik a barna festék / pigment / termelésére veleszületetten képteleneknél / albínó /. Hajuk, szırzetük világos szıke, szivárványhártyájuk, a szembogárral együtt piros. Nem tudnak védekezni a fény ellen, ezért fénykerülık. Sötét szemüveget kell viselniük, valamint színes kontaktlencsét támogat számukra az egészségbiztosítás.

A szem csarnok a szaruhártya mögötti kerek, lapos, kagylószerő tér. A csarnok és a benne lévı folyadéka teszi lehetıvé a szemlencse alakváltozását.

A szemlencse / lens / a szem csarnokában helyezkedik el. A kettısdomborulatú / biconvex /, átlátszó szemlencse két oldalán lévı izmok mőködése állítja be a lencse gyújtótávolságát / focus / a változó távolságban lévı néznivalók éles látásához. A szélein lévı izmok széthúzzák, ezzel vékonyítják a szemlencsét, így a gyújtópontja / focus / távolabbra kerül. A vékony szemlencse távolabbi tárgy képét vetíti az ideghártyára. A lencse izmainak az elernyedésével az ellenkezı folyamat játszódik le, közeli kép jelenik meg élesen az ideghártyán.

A szem csarnok a szaruhártya mögötti kerek, lapos, kagylószerő tér. A csarnok és a benne lévı folyadéka teszi lehetıvé a szemlencse alakváltozását.

A szemlencse / lens / a szem csarnokában helyezkedik el. A kettısdomborulatú / biconvex /, átlátszó szemlencse két oldalán lévı izmok mőködése állítja be a lencse gyújtótávolságát / focus / a változó távolságban lévı néznivalók éles látásához. A szélein lévı izmok széthúzzák, ezzel vékonyítják a szemlencsét, így a gyújtópontja / focus / távolabbra kerül. A vékony szemlencse távolabbi tárgy képét vetíti az ideghártyára. A lencse izmainak az elernyedésével az ellenkezı folyamat játszódik le, közeli kép jelenik meg élesen az ideghártyán.

A szemlencsének az életkorral járó rugalmatlanná válásával idıskori távollátás / presbiopia / alakul ki. A szemlencse fokozatos átlátszatlanná válását okozza kocsonyás bennékének a zavarossá válása. A betegség neve a szürke hályog / cataracta /. A látás helyreállítása a beteg szemlencse mőtéti eltávolítása és mőanyag szemlencse beültetése. / A mőanyag szemlencse ellátás implantátum, hiszen tartósan marad a szemben. Ennek megfelelıen az egészségbiztosítási támogatást az egészségbiztosításnak más költségei között számolják el, nem a gyógyászati segédeszközök között. /

Az üvegtest / corpus vitreum / átlátszó, kocsonyás anyaga tölti ki a szemgolyó többi részét és közvetíti a fénysugarakat a szemfenékre / fundus /. A szemgolyót szorosan körülölelı ínhártya alakítja ki a kissé tojáshoz hasonló, gömbhöz közeli alakját.

A látó ideghártya / retina / az üvegtest hátsó falán terül el. Sejtjei alakítják át a fény ingereket idegingerületté. Az ideghártya mikroszkópos nagyságú érzısejtjei, a pálcikák fény ingereket és a csapjai a szín ingereket alakítják át ingerületté. Az ideghártya erei szemfenék / fundus / tükrözéssel vizsgálhatóak. Ezzel a módszerrel tájékozódnak a szervezet ereinek az érelmeszesedésérıl. A szemfenéken láthatóa sárga folt / macula lutea /, a legjobb látást biztosító felület és a vak folt, amely a látásban nem vesz részt. Itt lépnek ki a szemgolyóból az ínhártyán keresztül. a látóideg, az artériák, a vénák és a nyirokerek.

Az ideghártya leválása / ablatio retinae / hirtelen kialakuló részleges, vagy teljes látás kiesést okoz, az egyik, vagy mindkét oldalon. Kiválthatja érelmeszesedéssel járó magas vérnyomás és a rövidlátóknak egy szokatlan, túlzott megerıltetése. / A sportorvosok a préseléssel járó sportokra, - birkózás, súlyemelés - alkalmatlanságot állapítanak meg jelentıs rövidlátás esetén. / A levált, libegı ideghártyának a helyére rögzítésére Dr. KETTESY Aladár, / 1893 - 1983 / a Debreceni Orvostudományi Egyetem szemész professzora dolgozott ki olyan módszert, amit azóta az egész világon alkalmaznak továbbfejlesztett eszközökkel

14

A látóideg / nervus optiucus /, a II. agyideg továbbítja az ideghártyán keletkezı ingerületeket az agykéregbe. Az idegköteggel együtt jutnak át az ínhártyán a szemet ellátó artériák, vénák, nyirokerek. A szemfenék tükrözés képén ez az a hely, ahol nincs látás, amit vak foltnak nevezünk. Szemüveggel, illetıleg kontaktlencsével javítható látáshibák a rövidlátás, a távollátás, a két szemmel ugyanazon pont éles látásának a hiánya / astigmia /, a kancsalság. Az ép szemnél a szemlencse által egy pontban összegyőjtött fénynyaláboknak a gyújtópontja / focus / az ideghártyára esik. Az optimális látáshoz a megfelelı, nem vakító megvilágításhoz szükséges, hogy 40 cm. távolságról olvassunk könyvet. Rövidlátóknál / myopia / a szemgolyó belsı, hosszanti átmérıje hosszabb a kelleténél. A vékonyra széthúzott szemlencse a gyújtópontja sem éri el az ideghártyát. A gyújtóponton túllépı fény-nyalábok kis területen szétszóródnak, a nézett képet homályosan látja a rövidlátó. Élesen akkor látja az olvasott szöveget, ha az optimális 40 cm-nél közelebb tartja a szeméhez a könyvet. A távollátás / hypermetropia / ennek az ellenkezıje. A szemgolyó hosszanti átmérıje rövidebb a természetesnél. A legvastagabbra alakított szemlencsének gyújtópontja az ideghártya mögé kerül.Az ideghártyán, az egy pont felé tartó fénynyalábok kis felületen érik az ideghártyát, a látott kép itt is homályos. A távollátó a távol levı, a szemétıl távol tartott dolgokat látja élesen. A rövidlátást mérsékeli az idıskorban kialakuló távollátás. Az asztigmiás szemnél a szaruhártya görbülete eltér a gömbfelülettıl. A fénysugarakat nem tudja mindkét szembıl egy pontban összegyőjteni, látása homályos lesz. A kancsalságot a szemizmok harmonikus együttmőködésének a hiánya, vagy akét szem látásélessége nem egyforma / visus differencia / okozza. A szembogaraknak az orrtól mért távolsága a két oldalon nem egyforma. Gyógyászati segédeszközt támogat az egészségbiztosítás. A gyermekek kancsalságának a A veleszületetten, vagy szerzetten rosszul látóknak szemüveget, kontaktlencsét, azaz kezelésére szemtakarót rendelhet recepten szakorvos.

Az ízérzés.

Az ízek érzékelésére ízlelı bimbók találhatóak a nyelven. Négyféle alap ízt különböztetünk meg: édeset, savanyút, keserőt és sósat. A többi íz az alap ízek keveréke. Meg tudnunk különböztetni még csípı, maró fájdalomérzést, amelyek nem ízek. Az alap-ízek ízlelı bimbói a nyelv felsı oldalának a különbözı részein találhatóak. Az édeset a nyelv hegyén, a savanyút a nyelv két oldalán, a keserőt a nyelvgyökön, a sósat a nyelv egész felsı felületén érzékeljük. A keserő ízérzı bimbókat a nyelvgyökön mély árok veszi körül, amibıl a keserő anyag nehezen távozik, a keserő utóíztıl nehezen szabadulunk. Az íz ingereket három agyideg / VII., X. és XII. / közvetíti az agyba.

Az ízérzés a táplálék és a szájba kerülı anyagok ellenırzését szolgálja. A kellemes ízek váltják ki az emésztınedv termelést. A kellemetlen ízek akár hányingerig fokozódó ellenreakciót, undort okoznak.

Az ízeket nem tudják rögzíteni, elektronikus, vagy más módon tárolni, ismételni, éppen úgy, mint a szagokat. Erısségük sem mérhetı. Az emberi emlékezetre, bizonyos összehasonlításra, jellegzetességekre kell hagyatkoznunk.

Az íz lényeges tulajdonsága a szájba kerülı gyógyászati segédeszközöknek. A fogak, fogsorok, tápszondák, inhalátorok szopókái nem lehetnek kellemetlenséget, undort kiváltó ízőek, sem keserők.

Tapintás.

A tapintásnak a bırben, az irhában található idegvégzıdések és a hámban található Merkel sejtek hivatottak a külvilág közvetlen, érintéses megismerésében. Érzı idegvégzıdések vannak a nyálkahártyán, csonthártyán, fog gyökérben szintén, amelyek az ártalmak elleni védekezésnek a letéteményesei.

Tapintással érzékelünk, keményet, lágyat, rugalmast, puhát, meleget, hideget, nedveset, szárazat, simát, érdest, hegyeset, éleset, fájdalmat, viszketést, csiklandósságot, stb. Érzékeljük a bırünkön szilárd testnek az

15

elmozdulását, ugyanígy folyadéknak és légnemő anyagnak az áramlását, húzást, nyomást, rezgést, áramütést. Két dimenziót is tudunk érzékelni, ha a bırünkre betőket, vagy geometriai ábrát rajzolunk.

A környezet megismerésével a bırérzések, összefoglalóan a védekezést szolgálják. A fájdalmat, kellemetlenséget kiváltó tapintási érzés védekezı, elhárító izommozgást vált ki. A bırnek a hámrétege alatti kötıszövetben az arteriolák falában a simaizmoknak az összehúzódását váltja ki a hideg, a meleg a kitágulásukkal jár. A tapintásnak megfelelı érzések a testen belül, a nyálkahártyán is keletkeznek. Fej-, fog-, ízületi-, torok-, mellkasi-, epehólyag-, középfül, csonthártya, stb. fájdalmakra belsı, feszülésre, lüktetésre, közérzetzavarra / dyscomfort / válaszolunk / reagál / tudatosan, vagy önkéntelenül. A tapintás romlik az ujjhegy bırének a megvastagodásával, a bır kiszáradásával, sérülésével, az életkor elırehaladásával, elektronikus vércukormérı lándzsájának hibás alkalamzása kövekeztében.

A tapintás gyógyászati segédeszköze a vakok tájékozódását segítı, tapogató, támaszkodó, a környezetük figyelmét felhívó fehér bot.

Hallás és egyensúly-érzés.

Hallószervünk az agykoponya oldalsó részén, a halánték csont részét képezı sziklacsontban helyezkedik el. A hallószerv mellett, azzal szerves egységben található az egyensúlyozó szervünk. A hallószerv a rezgéseket észleli. A rezgések közül a 16.000 - 20.000 Herz-ig terjedı rezgés tartományt észleli fülünk, amiket hanghullámoknak nevezünk. A hallásvizsgálatokat a hang erıssége szerint végzik, decibel / dB / értékben adják meg a kapottadatokat. A hangrezgéseket a levegı közvetíti a hallójáraton keresztül, illetıleg a koponyacsontok vezetik a belsıfülhöz.

A fülkagylóba / auricula / ütköznek hanghullámok elıször. A fülkagylót bırrel bevont porclemez alkotja, amit az emberek többsége nem tud mozgatni. Feladata az érkezı hanghullámok győjtése, továbbá a hátulról érkezı hangok tompítása, amely bizonyos térhallást eredményez. A fülkagyló az esztétikai jelentısége mellett szerephez jut a gyógyászati segédeszközök viselésében, gondoljunk a szemüvegszárnak és hallásjavító készülék fül illesztékének a testhez történı ideiglenes kapcsolására.

A külsı hallójárat a fülkagyló rövid porcos csı részével kezdıdik és folytatódik a csontos hallójártban / meatus acusticus externus /. A külsı hallójárat levegı oszlopa továbbítja a fülkagyló által összegyőjtött hanghullámokat. A bırrel bélelt külsı hallójárat faggyúmirigyei védik a bırt. A portól besőrősödött faggyú, a fülzsír elzárhatja a hang útját. A nyitott ablakkal autózók gyakran találkoznak fülzsír / cerumen / okozta megsüketüléssel. A fülzsír dugó eltávolítását fülészeten végzik, testhımérséklető víznek a hallójáratba fecskendezésével. A modern, intim hallójárati hallásjavító készülékeket a külsı hallójáratban viselik.

A dobhártya / membrana tympani / zárja le a végén a külsı hallójáratot. Nevébıl adódóan vékony lemez a hangrezgések továbbítására, és a középfülnek a külvilágtól való elzárására szolgál. A dobhártya rezgés-továbbításához szükséges az, hogy mindkét oldalánál azonos legyen a légnyomás. A gyorsan emelkedı repülıgépen utazók fülzúgását, fülfájdalmát, - különösen, amikor náthásak - a nyomáskiegyenlítıdés késlekedése, vagy hiánya okozza. Megelızésére ismételten tanácsos nyelni a gép emelkedésekor és landolása elıtt.

A középfül, pontos fordítás szerint a dobüreg / cavum tympani / levegıvel telt csontos ürege a dobhártyával kezdıdik és a vele szemben lévı ovális ablaknak a záró hártyájáig / membrana stapedius / tart. A nyálkahártyával bélelt középfülben három hallócsontocska, - a dobhártyánál kezdett sorrendben - a kalapács / malleus /, az üllı / incus / és a kengyel / stapes / modulálja a hanghullámokat. A kengyel talp része a dobüreget a belsı fültıl elválasztó ovális ablak hártyájához tapad. A dobüreg levegıjét a garatból kapja a hallókürt / tuba auditiva / közvetítésével. Gyulladásos nyálkahártya duzzanat elzárja a levegı utánpótlás útját, ami fülzúgást, fájdalmat vált ki. Repülıgéppel utazónak tanácsos savanyú cukor szopogatásával biztosítani a gyakori nyeléshez szükséges nyálat. A nyelés izommunkája tágítja a hallókürtöt. Aki pedig náthás, az használjon a fel- és a leszállás elıtt orrcseppet. A fülkürtön keresztül, vagy a vérárammal kórokozók juthatnak a középfülbe és gyulladást, genny képzıdését váltják ki lázzal és nehezen csillapítható fülfájással. A középfülben szaporodó gennyes váladék szintje /nívó / fültükrözéssel / otoscopia / látható. A genny eltávolítása a dobhártya átszúrásával, bevágásával / incisio / történik, amitıl megkönnyebbül a beteg. A gennyes váladék a dobhártyán kerek lyukat készít, a dobhártya metszése nélkül. A "felszúrás" azonban ennél a kóros folyamatnál elınyösebb. A genny spontán

16

áttörése után kerek lyuk marad vissza, ami ritkán képes begyógyulni. Az éles metszés helye begyógyul, a külsı hallójáratból nem jut a víz úszáskor a középfülbe.

A belsı fül az ovális ablak belsı oldalával kezdıdik. A belsı fület és az azzal egységet alkotó egyensúlyszervet folyadék tölti ki. Az ovális ablak lemezén érkezı, tompított hangingereket a csigában / cochlea / lévı Corti szerv alakítja ingerületté.

A Corti szerv csigavonalát követi az alaphártyája. Az alaphártya fokozatosan keskenyedik. Az alaphártya keskenyedı részei egyre magasabb hangoktól jönnek rezgésbe. Az alaphártyán kiváltódott rezgések ingerületként futnak tovább az agykéregbe a VIII. agyideg / nervus stateaccusticus / rostjain. Az ép Corti szerv mőködésével hallunk mély és magas, erıs és halk, kellemes hangokat, dallamokat és erıs, kellemetlen zörejeket, zajokat, félelmet keltı robbanást.

A csontvezetéses hanghullám továbbítás egészíti ki a légvezetéses hallást. A külsı- és / vagy középfül mőködéskiesése estén a csontvezetés biztosítja a hallást. Az érzékelés, az ingerületté alakítás a Corti szerv feladata és a VIII. agyideg rostjain továbbítódik az agysejtekhez.

A hangokat ezer éve rögzítette elıször AREZZOI GUIDO olasz szerzetes, az akkor még négy vonalból álló kottán, téglalapokkal ábrázolt kottafejekkel.

A VIII. agyideg sérülése a hallás veleszületett hiányával, elveszítésével jár, leginkább koponyaalapi törés után.

Az egyensúly szerv / labirintus / a biztonságos helyváltoztatáshoz nélkülözhetetlen érzékszervünk. A hallószervvel közösen a falcsontnak a részében, a sziklacsont védelmében kap helyet. A folyadékkal telt üregben három folyadéktartalmú félköríves járat végzi az egyensúlyi helyzetrıl folyamatosan készített tájékoztatást. A félköríves járatok egyike közel vízszintesen, a másik a homlok síkjában, a harmadik a homlok síkjára merılegesen, elölrıl hátra / sagittalis / mutató síkban, mindkét utóbbi merıleges sík ívében helyezkedik el. A félkörös ívjáratokban mész rögök mozdulnak el testhelyzet változtatáskor. A rögök helyváltoztatásával érintett, a falban lévı idegvégkészülékek ingerületbe jönnek. A félkörös ívjáratok ingerületét a VIII. agyideg / nervus stateaccusticus / továbbítja a kisagyba. A hely- és a helyzetváltoztatásnak, ezek korrigálásának a figyelemmel kísérésére hivatott az egyensúlyszervünk. / A vízbe fejest ugró, fejsérülés esetén megfullad, mert nem találja meg a követendı irányt a víz felszíne felé. /

Az érzékszervek fogyatékosságainak

a gondjain enyhítı gyógyászati segédeszközök.

Szaglás.

A szagló idegvégzıdéseknek, illetıleg a szaglóideg pályának a veleszületett hiányát, szerzett sérülését, a központ károsodását gyógyászati segédeszközzel nem tudjuk pótolni. Ezen érzékszervünk mégsem hanyagolható el a gyógyászati segédeszközök alkalmazásánál.

A szaglás rossz közérzetet vált ki a degusztáló szagú, vagy a bőzt elzárni nem tudó gyógyászati segédeszközt használóban. A társadalom, sıt a család is kiközösíti azt, akinek a közelében kellemetlen szag lengedez. A gyógyászati segédeszköz használata közben, a verejtékkel történı vegyi folyamatban nem keletkezhet kellemetlen szag. A modern kötszerek igyekeznek a gennyes váladék, a fekély mélyén bomló fehérje büdösét semlegesíteni. A bélsártartók követelménye a bőzelzárás, egyébként használhatatlanná válik. A testi fogyatékos ápolásnál gondot kell fordítani a szagtalanságra, különösen a felfekvések ellátásakor. A vékony és a vastagbélen kialakított szájadékok / ileostóma, colostoma / környékének a tisztán tartásához, egyszer használatos, vízhatlan decubitus alátétet támogat az egészségbiztosítás

17

Látás.

A szemnek és járulékos részeinek, a látásnak az elváltozásaiban, hiányában többféle gyógyászati segédeszköz enyhít a gondokon.

A felsı szemhéjat / palpebra / emelı izmok idegbénulásánál lógó szemhéj / ptosis / alakul ki. A szemüvegkeretre a szemhéjat emelı kiegészítést rögzítenek. A szerkezet felemeli a szemhéjat a szaruhártya elıl, amikor viseli az illetı. A tökéletes látású, szemhéjemelıt igénylı biztosított szemüvegébe párhuzamos felülető, " ablaküveget" / plan lencse / tesz a látszerész. Gondoskodni kell a szaruhártya nedvesen tartásáról, a szemhéjemelı gyakori levételével, mőkönny használatával, a szaruhártya kiszáradásának a megelızése érdekében.

Kancsalságot / strabismus / okoz a szemet mozgató izmok együttmőködésének az elégtelensége. A kancsal a szemizmaival nem éri el azt, hogy a két szeme közös pontra tudjon nézni. A kancsalság másik oka, ha a két szem látásélessége eltér egymástól / visus differencia /. A látvány elmosódott, árnyképes lesz. A szervezet olymódon igyekszik elérni a tiszta kép látását, hogy az egyik szemgolyót fokozatosan kikapcsolja a látásból, az orr felé, befele forgatja. Az egyik szem látóképességét elsorvasztja tudat alatt, kialakítja az egy szemmel történı éles látást. Akinél késın veszik észre a kancsalságot, az elsorvasztott látását a szemnek nem lehet helyrehozni. Az illetı egy szemmel látóvá / kyklops / válik. A végleges, vagy a mőtétre váró kancsalság következményeinek a kivédésére alkalmazzák a szemtakarót / ocluder /, melyet a rendelet mellékletében a "látás gyakorlás eszközei" címszónál találunk. A szemtakaróval az ép látású szemet hosszabb ideig takarják le a szemüreg szélére ragasztható szemtakaróval. A gyengébb szemet arra kényszerítik, hogy megtartsa, vagy ha lehet, javítsa látását. Idınként az ép látású szemet takarják le, hogy az se sorvadjon.

A látásfogyatékosság olyan eredményesen javítható, hogy aki megszokja a gyógyászati segédeszköz viselését, nem is tartja magát fogyatékosnak.

A hibás látás javítására szolgál: a kontaktlencse, a látást javító, szemüvegkeretbe foglalt üveg, vagy mőanyag lencse, ami szemüvegkerettel kapaszkodik a fülkagylóba A látásmaradványt távcsı-szemüveggel erısítik. A felsoroltakat az egészségbiztosítás támogatásban részesíti. Az egészségbiztosítási támogatásból kivonták / 2009.-ben / a 6 D-nál kisebb látást javító termékeket, az egyszerő nagyítót / lupe / az olvasólécet, - egy átlátszó, háromszög alakú hasábot, - amit soronként a szövegre kell fektetni, és tovább húzni lefele. Sohasem támogatták a trifokális és a multifokális, azaz progresszív lencsét. / Korábban használtak férfiak orrcsíptetıs szemüveget, az egyik szemhez izmokkal rögzített cvikkert, a nık nyeles egylencséjő lornyont, vagy kétlencséjő lornyettet tartottak a szemük elé. /

A látásfogyatékosok gondjainak az enyhítésére szemész szakorvos, egyénre szóló lencse párt, szükség esetén szemenként eltérı fénytöréső lencsét ír fel. Anyaguk szerint üvegbıl, vagy mőanyagból készülnek gyárakban, és a látszerész csiszolja méretre és rögzíti a kiválasztott szemüvegkeretbe. A látásromlás mértékét dioptriával / D / jelöljük. Szemüveg helyett, az egészségbiztosítás által ugyancsak támogatott kontaktlencsét viselhet aq gyengén látó. A kontakt lencsét kontaktológus szemész szakorvos írhatja fel.

A rövidlátáshoz homorú / concav /, a gyújtópont távolságát megnyújtó - szóró - lencsét írnak fel + D jelzéssel. A távollátáson domború / convex /, győjtılencse segít, - a gyújtópont rövidítésével -, jelzése: -D. A szaruhártya ép gömbfelületével rendelkezık gömbfelületszerő / sphericus / lencsét kapnak, mind a rövid, mind a távol látók.

A szaruhártya felülete szabálytalan gömbszelet, a két szmbıl érkezı fénysugarak nem képes egy pontba összehozni a fénysugarak útját / astigmia /, homályos, árnyképes látást eredményez. A gömbfelület fénytörés viszonyainak a helyreállítására, hengerszelet, más néven cilinder / thoricus / lencsét rendel a szemész szakorvos. A kancsalság miatti homályos látást prizma lencse-kiegészítéssel ellensúlyozzák.

A szemüveg lencséket különbözı megkötésekkel A szaruhártya gömbszelet felületének a horpadása, vagy kidomborodása megváltoztatja a és 6 D felett részesíti támogatásban az egészségbiztosítás.

Érdeklıdı kérdésére adott helyes válaszhoz ismerniük kell a mőszemet. A látáshiányt nem pótolja, viszont palástolja a hiányt. Az egyik szem elveszítése balesetben, vagy daganat eltávolításkor egészségbiztosítási

18

támogatással történı hiánypótlást tesz szükségessé. A mőszemnek a mérete, színe megegyezik az ép párjával. A mőszemet idınként kivenni és tisztogatni kell.

A látást javító lencsék viseléséhez, - a kezet felszabadító - szemüvegkeretre van szükség. Az egészségbiztosítás felnıtt és gyermek szemüvegkereteket támogat. Az egészségbiztosítás által támogatott felnıtt keretek esztétikai értéke eléggé alacsony, viselıjét nem öltözteti különösebben. Csorbul a fogyatékosok esélyegyenlıségének törvényi elıírása. A gyermek szemüvegkeretek, különösen a "korbács" száruk minısége igen jó. Különleges szemüvegkeret az, aminek a szárába csontvezetéses hallásjavító készülék illeszkedik, egészségbiztosítási támogatásban részesül. A hiányos távolra és közelre látás kétféle fénytöréső lencsét igényel. A gyakori szemüvegcsere kiküszöbölésére két fókusztávolságú / bifocalis / lencsét kap a biztosított. A bifocalis lencsékbıl készül kör-, pajzs- és vágott bifokális változat. A bifokális lencsével készült szemüveggel kétféle látótávolságra, - közelre és távolra - képes látni a viselıje. Az egészségbiztosítás a bifokális lencséket támogatja.

A szemüvegek kihordási ideje 24 hónap.

A három gyújtótávolságú / trifokális / szemüveglencse az elıbbinél modernebb. Számítógéppel dolgozóknak, magukat kézimunkával elfoglalóknak különösen elınyös. Az egészségbiztosítás a trifokális szemüveglencséhez nem nyújt támogatást.

Legújabb, - néhány évtizedes - orvos-mérnöki siker a sokfókuszú / multofocalis /, más néven progresszív / fokonként növekvı gyújtótávolságú / szemüveglencse. A természetes szemlencse fókusz távolság változtatását utánozza / szimulál / olymódon, hogy felül távolra, lefele haladva fokozatosan közelebbi, majd alul a közelre látás feltételeit teremti meg. Az egészségbiztosítás ezt sem támogatja.

Az egynél több fókusztávolságú lencséket, azaz a bifokális, a trifokális, a multifokalis progresszív lencsét nem mindenki tudja megszokni. A multifokális progresszív lencse oldalra tekintéskor mérsékelten torzít.

A látóképességét elveszített egyik szem elé matt szemüveglencsét raknak. A matt szemüveglencse palástolja a látásfogyatékosságot. Amikor a másik szem látása tökéletes, a másikon még a fénylátás is megszőnt, akkor a matt lencse súlyát kiegyenlítı, dioptria nélküli, "plán" / sík /, hétköznapi nevén ablaküveg minıségő, lencsének nem nevezhetı betétet csiszolnak a keretbe, a szemüveg egyensúlyának a megtartása érdekében.

Távcsı szemüveget írnak vényre egészségbiztosítási támogatással a nagyon gyengén látóknak, akiknek 20 D-t is meghaladó fénytöréső, igen nehéz lencsére lenne szükségük a látásmaradványuk erısítésére. A távcsı szemüveg nagyítása eléri a 40 D-t is. Lencserendszerük a Galilei-, vagy a Kepler-féle távcsı szerint készül, a domború és a homorú lencsék eltérı sorrendje szerint. A távcsıszemüveg egy kellemetlen, szükséges rossz a látásmaradvánnyal élni kényszerülık számára. Sok idıt vesz igénybe a megfelelı minıség kiválasztása.

Fehér botot írnak vényre a látásukat veszítetteknek és súlyos gyengén látóknak, 5 % általános forgalmi adóval, tapogatáshoz, támaszkodáshoz, a környezet figyelmének a felhívásához. A fehér bot anyaga lehet fa, alumínium és mőanyag. A fémbıl készülı fehér botok lehetnek összehajthatóak. Választhatnak kampós és gombos végőek közül.

A kontaktlencsévé kisebbített kontaktkagyló a látásjavításnak mintegy száz éves találmánya. A kontaktlencsét nem bírja mindenkinek a szeme. Reszketı, remegı kézzel igen nehéz felhelyezni, ill. levenni. A kontaktlencse a szivárványhártya külsı szélén alig terjed túl, szemben elıdjével, a kontaktkagylóval, amely a kötıhártya tasak mélyébe nyúlt felül és alul egyaránt. A kontaktlencse az alatta levı hajszálvékony folyadék réteg által tapad a szaruhártyára. Eredményeként a szembe érkezı fénynyaláb egyetlen törést szenved a légnemő és a szilárd közeg határán. A szemüvegnél három eltérı közeg határát lépi át a fény és minden alkalommal eltolódik párhuzamosan a sugárnyaláb iránya. / Azaz a levegıbıl a szemüveg lencsébe, a szemüveg lencsébıl a levegıbe, onnan a szaruhártyába. /

A kontaktlencse felírására kontaktológus vizsgát tett szemész szakorvos jogosult egészségbiztosítási támogatással. Külön szakértelmet igényel a legalkalmasabb kontaktlencse kiválasztása a kemény, a félkemény, a lágy, a gázáteresztı / gázpermeabilis /, fokozott víztartalmú / 38 %-os, vagy 55%-os víztartalommal /, a gyógyító

19

/ therapiás / és a színes kontaktlencsék közül. A kemény kontaktlencse felhelyezése egyszerőbb, mint a lágyé. A kettınek a jó tulajdonságát ötvözi a félkemény kontaktlencse. A lágy kontaktlencséknek gázáteresztı és magas víztartalmú változatát ismerjük. Az egészségbiztosítás 6 D-t jelentı támogatási határa a kontaktlencsére is vonatkozik.

A kontaktlencsék kihordási ideje 12 hónap

Kontaktlencse forgalmazó helyiségben szınyegpadló nem lehet.

A gyógyító / therapiás / kontaktlencsére a szaruhártya áthatoló sérülését szenvedetteknek és a súlyos szaruhártya betegségben szenvedıknek van szüksége. A magas víztartalmú és gázáteresztı / permeábilis /, a látásjavítás szükséglete nélküli, - azaz dioptriát nem hordozó - kontaktlencse az átlátszó kötések egy változata. A sérült szem nem igényel látásjavítást, mindössze a védelmet szolgálja, és a gyógyulást segíti. A therápiás kontaktlencse gyakran gyógyszerrel átitatott, belıle szivárog a szer az érellátás nélküli, rossz keringéső szaruhártyába. A therapiás kontaktlencse gyógyító hatását fokozza az, hogy a látást nem akadályozza, és a mőködés együtt jár a vérellátás javulásával, ami gyorsítja a gyógyulást.

A színes kontaktlencsét a barna festék / melanin / termelésére veleszületetten képtelen, festékhiányban / albinó / szenvedık kapják. Náluk a szivárványhártya átlátszó, ezáltal a többszörösére nı a szem fényt befogadó képessége. Az ideghártyára jutó túl erıs fény zavarja a látást. A színes kontaktlencse pótolj a szivárványhártyát. Színészek is használják a színes kontaktlencsét, amikor kék szemmel kell eljátszaniuk az operában OTELLÓ szerepét. A színpadon barna szemőek lesznek. / Terens Hill amerikai színész barna szemmel és hajjal született. Haját szıkére festik, szeme színes kontaktlencsétıl világos kék. /

A kontaktlencsét tartozékok egészítik ki. A kontaktlencséhez szükséges a tartó doboz és háromféle folyadék. Folyadék szükséges a felhelyezéshez, a tároláshoz és a könnybıl kicsapódó fehérje felrakódástól történı, idınkénti tisztításhoz. Elıállították a mindhárom feladatot egyszerre teljesítı folyadékot.

A színes kontaktlencsét a barna festék / melanin / termelésére veleszületetten képtelen, festékhiányban / albinó / szenvedık kapják. Náluk a szivárványhártya átlátszó, ezáltal a többszörösére nı a szem fényt befogadó képessége. Az ideghártyára jutó túl erıs fény zavarja a látást. A színes kontaktlencse pótolj a szivárványhártyát. Színészek is használják a színes kontaktlencsét, amikor kék szemmel kell eljátszaniuk az operában OTELLÓ szerepét. A színpadon barna szemőek lesznek. / Terens Hill amerikai színész barna szemmel és hajjal született. Haját szıkére festik, szeme színes kontaktlencsétıl világos kék. /

A kontaktlencsét tartozékok egészítik ki. A kontaktlencséhez szükséges a tartó doboz és háromféle folyadék. Folyadék szükséges a felhelyezéshez, a tároláshoz és a könnybıl kicsapódó fehérje felrakódástól történı, idınkénti tisztításhoz. Elıállították a mindhárom feladatot egyszerre teljesítı folyadékot.

A kontaktlencsét tartozékok egészítik ki. A kontaktlencséhez szükséges a tartó doboz és háromféle folyadék. Folyadék szükséges a felhelyezéshez, a tároláshoz és a könnybıl kicsapódó fehérje felrakódástól történı, idınkénti tisztításhoz. Elıállították a mindhárom feladatot egyszerre teljesítı folyadékot.

A kontaktlencséket támogatásban részesti az egészségbiztosítás, bizonyos feltételek mellett. A 6 D-t meghaladó rövid és távollátás, a szemüveg viselését feltételezı fülkagyló hiány, a súlyos szaruhártya sárülés, ill. betegség, a veleszületett barna festék / pigment / hiány.

Íz érzés.

Az ízérzés kiesését az agyidegeknek / VII., X., XII. / a sérülése, illetıleg a nyelv nyálkahártyájának a súlyos, mély, kiterjedt károsodása okozza. Az ízérzés fogyatékosságát gyógyászati segédeszközzel nem tudjuk enyhíteni, mégis ismernünk kell ezen érzékszervünknek a mőködését. Undort, sıt hányingert válthat ki a szájba kerülı rossz íző, keserő gyógyászati segédeszköz / fogak, fogsorok, szájpad lemez /, vagy a gyógyászati segédeszköz szájba kerülı része / rezonátor hatású KS pipa csutorája, inhalátor szopókája, tápszonda /. Az elfogadható íz egyéni érzékenység része.

20

Tapintás.

A tapintás környezetünk megismerését és a szervezet védelmét szolgáló érzékszervünk. A tapintást egészítik ki a nyálkahártyákon található érzı idegvégkészülékek, amelyek a védelmet, az egyensúlyozást, a mozgást segítik. A tapintás sérülése gyógyászati segédeszköz szükségletet von maga után súlyos esetben.

Fehér bot tapogatóként segíti a vakok közlekedését. A cukorbetegségben kialakuló érzéketlen talpi fekélyes felületeket lyuggatott lúdtalpbetéttel tehermentesítjük, mivel az érzı ideg végkészülékek elpusztultak.

Hallás.

A hallás csökkent mértékő lehet / hypacusis /, vagy hiányozhat / anacusis /. A süketen születettek egyik részénél a hallójáratok hiányoznak, náluk a helyreállító / reconstructio / mőtét segít. Akiknek a Corti-szerve hiányzik, azoknak elektródákat ültetnek az agyszövet megfelelı helyére, a befutó ingerületeket megtanulják azonosítani a hangokkal. A szerkezetnek a beültetett része implantátum. Az elsı mőtétet hazánkban DR RIBÁRI OTTÓ fül-, orr-, gégésze professzor végezte 1985.-ben.

Az implantátum mőködését biztosító elem a testen kívül található. Az cserére felírt elem gyógyászati segédeszköz. Ez a modern megoldás a hallókészülék. A beültetés és a beültetett elektródák, és a készülék milliókba kerül. Bizonyos intézetek éves kontingens mőtétre kapnak engedélyt.

A halláscsökkenést, halásjavító, ill. hallást kiegészítı készülékkel javítják, ami hallást nem teremt. A veleszületett, sérüléssel, betegséggel kialakult részleges süketséget légvezetéses, vagy csontvezetéses hallásjavító készülékkel enyhítik egészségbiztosítási támogatással. A légvezetéses hallásjavító készülék alkalmazkodik a halláscsökkenés súlyosságához. A súlyos halláscsökkenés miatt segítségre szorulóknak zsebben hordott, vagy nyakba akasztható dobozos készüléket írnak vényre. A készüléket zsinór köti össze a füldugóval.

Közepes és enyhébb halláskiesés enyhítésére fülmögötti, - fülkagylóra akasztott - vagy intimitás igényét kielégítı, hallójárati készüléket támogat az egészségbiztosítás. A hallás javítása történhet szemüveg szárához kapcsolódó hallásjavító készülékkel, elsısorban a csontvezetést igénylı halláskárosodott biztosítottaknál. Csontvezetés akkor válik szükségessé, ha elpusztul a dobhártya és a középfül hallócsontjai.

A hallásjavító készülékek kihordási ideje 72 hónap.

Fül-, orr-, gégész - audiológus szakorvos írhatja vényre.

Hat éven belül akkor lehet új hallásjavító készüléket vényre írni egészségbiztosítási támogatással, ha a hallássérült hallásában állapotromlás következik be. Állapotromlás esetén nem kell méltányossági kérvényt benyújtani. A külsı hallójárat ekzema és állandó fülfolyás fennállásakor alkalmas hallásjavító készüléket már lehet vényre írni.

A hallásjavító készülékeket tölthetı, cserélhetı energiaforrások, elemek egyenárama mőködteti. Az elemek mellé "akkumulátortöltı"-t is támogat az egészségbiztosítás.

A fül mögötti és a hallójárati hallásjavító készülékek elektronikus részét, egyéni méretvétel alapján készülı fül illeszték egészíti ki. A fülilleszték rendeltetésszerő használat mellet egy évig használható. Ennek ellenére a kihordási ideje mégis 72 hónap.

A dobozos hallásjavító készülékekhez egészségbiztosítási támogatásban részesülı tartozékok a zsinór, a fejpánt és az "audio papucs".

Ismerni illik a halláskárosodottak életét könnyítı, fényjeleket alkalmazó ébresztıórát.

Egyensúly szerv.

21

Az egyensúly szerv és a hallószerv elhelyezkedése, mőködése, agyideg ellátása közös. Az egyensúlyszerv feladata azonban sajátos. Az egyensúlyszerv károsodását enyhítı gyógyászati segédeszközökrıl ezért történik külön említés.

Az egyensúly szerv mőködéscsökkenésénél a mozgás és a támaszkodás biztonságáról kell gondoskodni gyógyászati segédeszközök igénybevételével. A bizonytalan egyensúlyérzésen segít a járókeret, a háromlábú támaszkodó bot. A test egyensúlyozását segíti az egyszerő bot, a mankó, könyökmankó, a járókeret, a térdrögzítı. A bizonytalan egyensúlyérzésőnek segít a falra szerelhetı kapaszkodó, a lépcsı mellett felszerelt korlát. A mővégtaggal közlekedni nem tudók segítıje a kerekesszék.

Hormonális irányítás anatómiája és mőködése A szervezetnek az állandóan változó környezethez való alkalmazkodásában az irányítást az idegrendszer és a belsı elválasztású / endocrin / mirigyek végzik. A belsı elválasztású mirigyek folyékony, kémiai termékeikkel / hormon / fejtik ki irányító tevékenységüket, szemben az idegrendszer mikroelektromos impulsusainak, az idegrostokon futó ingerületeinek a továbbításával. A belsı elválasztású mirigyek a hormonjaikat közvetlenül a vérbe ürítik. Innen ered a belsı elválasztású mirigy elnevezésük. A belsı elválasztású mirigyek rendszere és az idegrendszer szoros kapcsolatban áll egymással. Ebbıl adódik a neuroendocrin rendszer elnevezés. Hormon / hormao - ösztönöz / a szervezetben termelıdött minden olyan anyag, amely a szövetek anyagcseréjére vonatkozó üzenetet közvetít. Az egyes hormonok üzenetének az elfogadásához a felhasználó szövet sejtjeinek érzékelı, elfogadó / receptor / tulajdonsággal kell rendelkezniük. A hormonok egy része fehérje molekula, másik csoportjuk cholesterinbıl épülı szerves kémiai vegyület / steroid /. A belsı elválasztású mirigyekre gyakorolt idegrendszeri irányító hatás mellett az egyes hormonok, kölcsönösen is hatnak egymásra. Adott belsı elválasztású mirigyet serkentı hormon termelıdése csökken akkor, amikor a serkentett endocrin szerv hormonjának a vérszérum szintje elérte a szükségletet jelentı mértéket. Az egymásra hatás az ellenkezı elıjellel is érvényes. Ezt nevezzük visszacsatolásnak / eredeti angol nevén visszatáplálás, azaz feed-back /. A belsı elválasztású mirigyek a test több pontján találhatóak. A mőködésük alapján tartoznak együvé. Néhányuk páros szerv. A belsı elválasztású mirigyek - agyalapi mirigy / hypophysis / - pajzsmirigy / glandula thyreoidea / - mellék pajzsmirigy / glandula parathyreoidea / - mellékvese / glandula suprarenalis / -- részei: mellékvese velı / medulla / mellékvese kéreg / cortex / - petefészek / ovárium / - here / testis / - csecsemımirigy / thymus / - tobozmirigy / glandula pineale, vagy epiphysis / - bıralja / subcutis / - hasnyálmirigy / pankreas / Páratlan szervek: az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a csecsemımirigy, a hasnyálmirigy, a tobozmirigy és a bıralja barna zsírszövete. Páros szervek: a mellékvesék, a mellék pajzsmirigy, a petefészkek és a herék. Minden belsı elválasztású mirigynek igen gazdag az ér, anyirokér és az idegellátása.

22

Az agyalapi mirigy / hypophysis, más néven glandula pituitaria / az agy alsó felületén található. Két lebenye a töröknyereg nevő / sella turcica / csontos ágyban nyugszik. / A nyereg kápái oldalt találhatóak, nem elıl és hátul. / Három része az eltérı mőködésük és a sejt-felépítésbeli különbségük szerint is elkülönül, azaz elülsı, középsı és hátsó részre. Az agyalapi mirigy különleges helyet foglal el a belsı elválasztású mirigyek sorában két vonatkozásban: - szoros, idegrostokon közvetített kapcsolatban áll a hypothalamussal, az szervezetnek a zsigeri mőködését és az anyagcserét irányító központtal.

- olyan hormonokat is termel, amelyek serkentik más belsı leválasztású mirigynek a mőködését. / A serkentı hormonok a glandotrop hormonok, vagy tropinok /.

Az agyalapi mirigy tehát nem dirigense a belsı elválasztású mirigyeknek, csupán összekötı kapocs a központi idegrendszer felé. A kapcsolatot idegpályák ingerületei közvetítik. A hormonális kapcsolata a többi belsı elválasztású hormonnal kölcsönös egymásra hatásból áll. Az agyalapi mirigy három részének a hormonjai: Elülsı lebeny hormonjai a többi belsı elválasztású miriggyel kölcsönösen hatnak egymásra / -trop hormonok /: - növekedési / somatotrop / hormon, - pajzsmirigyet serkentı / thyreotrop / hormon, - mellékvese kérget serkentı / adrenocorticotrop / hormon, - tüszıérést serkentı, a petefészekre ható / folliculus stimuláló / hormon, - sárgatest képzıdést serkentı, a petefészekre, ill. a herére ható / luteinizáló / hormon, - anyatej elválasztást szabályozó / prolactin, illetıleg luteotrop / hormon. Ezek a hormonok azok, amelyeknek a termelıdését növeli, vagy csökkenti a megfelelı, a „cél” belsı-elválasztású mirigy hormonjának a vér szintje. Középsı lebeny hormonja: - a festékképzıdést irányító / melenocyta stimuláló / hormon. Hátsó lebeny hormonjai közvetlenül hatnak a célszerv mőködésére. Ezek - a vese vízvisszanyerését szabályozó / antidiureticus / hormon, - az anyaméh összehúzódását és a mell tejjáratait záró izmoknak az összehúzódását irányító hormon / oxytocin /. A pajzsmirigy / glandula thyreoidea / a nyak elülsı, alsó részén helyezkedik el, közvetlenül a mellüreg felsı bejáratánál. Két lebenybıl / lobus / és az ezeket összekötı középsı részbıl / isthmus / áll. A gége alsó és a légcsı felsı részét veszi körül elölrıl. Gazdag ér- és idegellátással rendelkezik. Mőködését kétféle hormonnak a vérszérumba juttatásával fejti ki, a calcitonin, valamint a thyroxin és a trijódthyronin nevő hormonok által. A calcitonin a csontok mész anyagcseréjében vesz részt. Fékezi a calcium felszabadítását a csontokból, a csontritkulás kialakulását. A mellékpajzsmirigynek a parat hormonjával ellentétes a hatása. A pajzsmirigy két jódot tartalmazó hormonja fokozza az anyagcserét, szükséges a szervezet növekedési és érési folyamataihoz. A pajzsmirigy hormon termelését - kölcsönösségi alapon - szabályozza az agyalapi mirigy egyik trop hormonja. A mellékpajzsmirigy / glandula parathyreoidea / négy darab lencsényi mirigy a pajzsmirigy lebenyeinek a hátsó felszínén. A mellékpajzsmirigy befolyásolja a vérszérum calcium- és foszforion állományát. Az ionok alacsony szérumszintje esetén a parathormon fokozza a csontnak a lebontását, a csontot bontó / osteoclast / sejtek aktivizálásával, hogy a vérszérumba az élettani szintet elérı Ca ion kerüljön. A mellékvesék / glandula suprarenalis / páros, piramis alakú, - keresztmetszetben háromszöglető - szervek. A vese csúcsán, a vese tokjának a középsı, a zsír alkotta rétegében helyezkedik el. Nevük a helyükbıl származik, a vesékkel nincs kapcsolatuk.

23

A mellékvesék metszési lapján külsı kéreg és belsı velıállomány különíthetı el szabad szemmel, s ez a mőködésükben is különbséget jelent A mellékvese kéregállománya mikroszkópos méretekben három sejtrétegre tagolódik. Minden réteg más hatású hormont termel. A hormonok közös kémiai tulajdonsággal rendelkeznek, mindenik szteroid kémiai szerkezető. A mellékvese kéreg legkülsı sejtrétegében termelıdnek a szervezet ion háztartását szabályozó / reguláló / hormonok / mineralocorticosteroid /. A középsı sejtrétegnek a hormonja a cukoranyagcserét irányíja / glycocorticosteroid /. A legbelsı sejtréteg hormonja felelıs a másodlagos férfi nemi jelleg kialakításáért, együttmőködve a here hormonjaival. A mellékvese kéreg hormon termelése ugyancsak kölcsönhatásban van az agyalapi mirigy trop hormonjaival. A mellékvese velıállománya a zsigeri idegrendszer serkentı / sympathicus / állományának a része. Az állományát alkotó idegsejtek által termelt hormonok / adrenalin és noradrenalin / a szervezet vész helyzetében aktivizálják a védekezı rendszereket. Hatásukra kiürülnek a szervezet energia raktárai és csökken a raktározást végzı szerveknek a vérellátása. Kialakítják a menekülés, a védekezés állapotát, / SELYE János, Komáromban született orvos által elnevezett izgalmi állapotot, a stress helyzetet /. Fokozódik a szívmőködés, és a légzés, nı az agynak a koncentráló képessége, a pupilla kitágul, ugyanakkor felfüggesztıdik az emésztés, a vizelet - és az epe elválasztása, a vadállatoknál megszőnnek az ellési fájdalmak. / szalycil – Reye sy. / Nemi, vagy ivarmirigyek / gonádok /. A nemenként különbözı nemi mirigyek, a petefészkek és a herék a szaporodáshoz szükséges sejteknek a termelésén és a magzatnak a védelmén kívül belsı elválasztású mirigyek is. Mőködésük a felnıtté válás idején / pubertas / kezdıdik és a mindkét nemnél - eltérı életkorban - jelentkezı klimax-al, végzıdik. A here / testis / páros szerv, amely a testen kívül, a herezacskóban helyezkedik el. Fejlıdése a hasüregben, a kis medencében történik, a 9. magzati hónapban a hím nemi hormon hatására vándorol a hasfalon kívülre a herezacskóba / scrotum /. A testüregben, a kis medencében visszamaradó herében képzıdı hímcsira sejtek / spermium / a meleg környezet hatására megtermékenyítésre alkalmatlanok. Ezt az állapotot, a rejtett heréjőséget sebészileg kell megoldani. Hormonját / testosteron / a LEYDIG-féle sejtek termelik. / Ragadozó állatok here védelme a m. cremaster mőködésével. / A here hormonjának hatására alakul ki a másodlagos nemi jelleg, a szakáll és a bajusz növekedésével, a hang mélyülésével, a nemi szervek többszörösére növekedésével a nemi szervek körüli / fan / szırzet növekedésével, a közösülési képesség / erectio / megjelenésével. A csontozat megerısödik, a bır bizonyos területein, - az arcon, a mellkason és a háton -erısen fokozódik a faggyútermelés. A herékben nıi nemi hormon / oestrogen / is termelıdik. Hatása a hím hormon hiánya esetén mutatkozik / eunuch /. A petefészek / ovárium / mandula alakú páros szerve a nı szervezetének, a kis és a nagy medence határán helyezkedik el. Az ivarérett petefészek lapmetszetén, a felszín közelében különbözı érési állapotban / stádium / lévı tüszıket lehet látni. Az újszülött leánygyermek petefészkében már valamennyi tüszı, illetıleg benne petesejt megtalálható éretlen formában. Az ivarérett kortól a változás / klimaktérium / koráig 28 naponként érik meg egy tüszı, valamelyik oldali petefészekben. A terhesség alatt a peteérés szünetel. A tüszı az érés idején megnı, tüszıhormon / oestrogen /termelıvé válik. A megnövekedett tüszı szétpattan, megnyílik / ovulátio /, a petesejt elhagyja a petefészket. A kiürült tüszıben egy új, hormont termelı sárga szövet fejlıdik, a sárga test / corpus luteum /. A sárgatest hormonja a progesteron. A petefészek két hormonja a tüszıhormon, és a sárgatest hormon. A tüszıhormon / oestrogen / hatására fejlıdnek a nıi nemi szervek és jelennek meg a másodlagos nemi jelleg jegyei, a hónalj és a nemi szırzet, a mellek, a medence növekedése. A sárgatest hormon / progesteron /. Elıkészíti a méh nyálkahártyáját a megtermékenyült pete fogadására, elıkészíti a mellet a tejelválasztáshoz, megakadályozza a méh simaizmainak az összehúzódását. Összességében a magzatot védı hormon A csecsemımirigy / thymus / két lebenybıl álló, pubertas után visszafejlıdı szerv. A mellkas-üreg elülsı, felsı részén, a szegycsont mögött, a szív felett, a nagy vénák elıtt a gádor-üregben / mediastinum / helyezkedik el. A csecsemı- és a gyermekkorban igen kifejezett mőködést kifejtı szerv nyirokszövetbıl épül fel. Benne érnek a sejtes védekezésre szakosodott

24

lymphocyták, a T lymphocyták. A szervezetbe került idegen szövetek elleni védelem jegyében a T lymphocytáknak is szerepe van az implantátumoknak a szervezetbıl történı kivetésében is. Hormonja a thymosin, amely a növekedést és a szexuális fejlıdést serkenti. A tobozmirigy / glandula pinealis, vagy epiphysis / az agyban, a III. agykamra mögött található. Idegrostokkal kapcsolódik az idegrendszerhez. Hormonja a melatonin, amely a pubertas korai kialakulását gátolja valamint szerepe van az alvás irányításában. A bıralja / subcutis / zsírszövetében, a barna zsírszövetben termelıdik a zsír anyagcserét szabályozó hormon a leptin. Nevét a görög sovány / leptos / szóból kapta. A hasnyálmirigy / pankreas / belsı elválasztású mirigyeinek a károsodása anyagcsere betegség okozója, aminek többféle gyógyászati segédeszköz szükségletet érintı vonzata van, mint lejjebb látjuk.

Néhány anyagcsere betegség kórélettana, kórbonctani háttere és gyógyászati segédeszközökkel enyhíthetı, következményes

károsodása Az anyagcsere betegségek hormonális károsodásokra vezethetıek vissza, illetıleg még tisztázatlan eredető kórképek. Cukorbetegség. Az anyagcsere- és a táplálkozási betegségek közül a cukorbetegség / diabetes mellitus / a leggyakoribb olyan kórkép, amelynek gondozásához gyógyászati segédeszközöket támogatnak a Társadalombiztosítási Alapból.

A cukorbetegség a vércukor szabályozás örökletes, vagy szerzett károsodása. A szabályozásért felelıs hormonnak, az inzulinnak a felfedezéséig / 1922. BANTING és BEST / rövid idı alatt halálhoz vezetı betegség volt. Késıbb bebizonyosodott, hogy az inzulin mellett a glukagon hormon ugyancsak hatást gyakorol a szervezet cukorháztartására. Az inzulin és más, a vércukor szintet szabályozó szerek alkalmazása óta a cukorbetegséggel évtizedeken át lehet élni. Az évek folyamán azonban többféle szövıdmény alakul ki, amelyeknek a következményeit gyógyászati segédeszközökkel lehet enyhíteni.

A vércukorszintet szabályozó hormonok a gyomor alatt található hasnyálmirigy / pankreas / állományában elszórtan levı, LANGERHANS-ról elnevezett sejtcsoportokban, szigetekben képzıdik. / Az insulin a nevét innen, a latin insula - sziget szóból kapta. / A Langerhans szigetek sejtjei a vérbe ürítik hormonhatású terméküket, ezért a belsı elválasztású mirigyek közé tartoznak. A sziget sejtjei közül a béta sejtek az inzulint, az alfa sejtek a glukagont, a gamma sejtek a növekedést befolyásoló somatostatint termelik. A sejtekben szemcsék láthatóak mikroszkóp alatt. A szemcsék eltőnnek a sejtekbıl cukorterhelést követıen. A cukor anyagcserére hat a bélfal k és l sejtjeiben képzıdı INKRETIN hormon.

A cukorbetegséget örökletes és szerzett tényezık váltják ki. Ritkán a szervezet mirigyeit károsító vírusfertızés / angol tüneti nevén mumps, latinul: parotitis epidemica, azaz / a fertızı fültımirigy gyulladás okozta, a kötelezı védıoltás / MMR / bevezetése elıtt. A kórkép a vércukorszint szabályozásának a zavara. A vércukorszintet központi idegrendszeri irányítás és ellenırzés mellett a két hormon elválasztása irányítja. A vérsavó élettani vércukor szintje 3,5 -6,1 m.mol./ liter éhgyomorra végzett vizsgálatkor. Amikor ennél jelentısen - 16 m.mol/liter és afeletti - a vércukor szint, a vizeletben cukor mutatható ki, cukorvizelés alakul ki. A cukorbetegségben a vércukor szint kórosan ingadozik. A vércukorszintnek a magasra emelkedése hatást gyakorol a fehérje- és a zsíranyagcserére is.

25

A vércukorszint kórosságának oka lehet - az inzulin termelés csökkenése, - súlyos esetben az elválasztás megszőnése, - a szükséglet jelentıs megnövekedése, amit elhízás válthat ki. A túlsúlyosak relatív inzulin hiánya fogyással rendezıdik. - az inzulint semlegesítı anyagoknak a savóba kerülése, ami az inzulinszint csökkenéséhez vezet, - az inzulint érzékelı receptorok érzékenység csökkenése.

A vércukorszint igen nagy ingadozása sürgıs beavatkozást igénylı, heveny életveszélyes állapottal járhat, segítség nélkül. Inzulin szint csökkenéssel vércukorszint emelkedés és rosszullét következik be. Ennek az ellenkezıje, amikor az éhezés - cukorbetegen mindig, de egészséges emberen is - vércukorszint csökkenést, rosszullétet válthat ki, ami segítség nélkül eszméletvesztéssé / hypoglykaemiás coma / súlyosbodhat. Cukorbetegek diéta hibája, a diétához nem igazodó inzulinadagolás ugyanoda vezethet. Az elsısegélynyújtónak segít a magas vércukorszintet / hyperglykaemia / jelzı aromás, acetonos szájszag. Tünete még a csökkent szemnyomás, amit a sajátunkkal történı összehasonlítással állapíthatunk meg. Alacsony vércukorszintjétıl / hypoglykaemia / rosszullevınek magas a szemnyomása. Alacsony vércukorszintje következtében rosszul lévınek az állapotát cukor oldat itatása gyorsan rendezi. Az alacsony vérnyomásától szédülınek a cukoroldat itatása önmagában nem segít de ártalmatlan. Magas, pontosabban emelkedı vércukor szintje miatt rosszul levınek néhány korty cukros víz alig ront az állapotán. Amennyiben a rosszullét eszméletvesztésbe csap át a szemünk láttára, eszméletlen beteget tilos! itatni. Nem kockáztathat senki egy mellényelésbıl eredı tüdıgyulladást, vagy fulladást.

Enyhe fokú cukorbetegség kialakul idıs korban, a nıi és a férfi hormonváltozás / climax / után, mozgásszegény életformától, túlsúly kialakulásától. A kórképnek ez a formája diétával, rendszeres fizikai igénybevétellel, azaz mozgással, a testsúly rendezésével, tabletták szedésével, inzulin injekciók nélkül rendezıdik, s a szövıdmények sem jelentkeznek. Emlékeztetek arra, hogy az aktív vázizmok intenzíven használják fel, égetik el az étkezést követıen a szérumba kerülı glykogent.

A cukorbetegség hosszú ideig észrevétlen, rejtett / látens / marad. Szőrés, alkalmassági, vagy egyéb vérvizsgálat alkalmával, véletlenül derül rá fény. A súlyosbodó cukorbetegségre hívja fel a figyelmet egy váratlan rosszullét, amivel kórházba kerül a beteg. Elıfordul, hogy a rosszullét eszméletvesztéssé / diabeteses coma / súlyosbodik, különösen éjszaka kezdıdı rosszullét esetén. Cukorbetegségre gyanús, ha a kórelızményben / anamnesis / családi elıfordulás, könnyen gennyedı, nehezen gyógyuló sebek, bır-, lábujjköröm gombásodások fordulnak elı. A gyakori gennyedések és a gombás fertızések oka a magas vércukorszint. A cukorbeteg szérumában, sejtközötti állományában, nyirok folyadékában magas a cukor szint, ami igen jó táptalaj a kórokozók szaporodásához. A másik oka az, hogy a falósejtek / monocyták /, kórokozót pusztító képessége / fagocytosis / csökkentté válik.

A cukorbetegségnek több típusát különítik el:

inzulinfüggı / dependens / cukorbetegség: IDDM / inzulin dependens diabetes mellitus /. nem inzulinfüggı cukorbetegség, hiányos táplálkozás cukorbetegsége, terhességi / gestatios / cukorbetegség, másodlagos / secunder / cukorbetegség.

26

A cukorbetegség gyorsítja az érelmeszesedés kialakulását, a kisebb és a kicsi artériák falában. Fokozottan érintettek az erek a vesében, a szem ideghártyájában / retina /, a szív koszorúerein / coronaria /, az alsó végtagon, annak a fejtıl távoli distalis / végein, a lábujjakon és a nyomásnak kitett felületen, a talpon. Károsodnak az idegszálakat ellátó kis artériák is. Az idegrostoknak a károsodása érzés kiesést vált ki.

Az érelmeszesedés egyik következménye a vérnyomás-emelkedés / hypertonia /. A mészlerakódástól rugalmatlanná váló erek csökkentik a szövetekben a véráramlás sebességét, nı a környéki / peripheria / ellenállás, fokozódik a szív munkája.

A cukorbetegségre jellemzı tulajdonsága nincs sem az érelmeszesedésnek, sem a vérnyomás emelkedésnek. Tény azonban, hogy a cukorbetegeken fiatalabb korban találjuk meg az érelmeszesedést, korábban alakul ki a magas vérnyomás náluk. Ez sem általánosítható. A vietnámi háború katona halottjainak a boncolásánál huszonéveseken is találtak érelmeszesedést cukorbetegség nélkül, a szigorú orvosi szőrésen keresztülment tengerészgyalogosok között.

Követéses vizsgálatok bizonyítják, hogy a gondozott, egyensúlyban tartott vércukorszintő betegek mindegyikénél bekövetkezik az érelmeszesedés tíz, tizenöt év multán, az életkoruktól függetlenül. A gondozás kötelessége, a kezelés célja, a beteg érdeke a jó közérzet és a tünetmentesség elérése, fenntartása. Nevezetesen a kóros szomjúság, az ehhez kapcsolódó jelentıs vizeletürítés és az alig csillapítható farkasétvágy megszüntetése, az eszméletvesztés elkerülése. A megfelelıen adagolt, a vércukorszint hullámzásait kiküszöbölı inzulin ellátással érhetı el a közel élettani vércukorszint érték. A folyamatos gondozással, a helyes életmód betartásával késleltetni lehet az érelmeszesedés és következményeinek a kialakulását, a látás rohamos romlását, a vese és a szív károsodását, a bır- és az alsó végtag fekélyes, elhalásos, üszkösdéshez, / gangrénához vezetı / betegséget, a kímélı cipınek, az ortopéd cipınek, atávcsı szemüvegnek, a fehér botnak, a kialakuló fekélyek ellátásához szükséges kötszereknek, mővégtagnak a szükségességét.

A hasnyálmirigy belsı-elválasztású mirigyének a harmadik hormonja, - az inzulin, a glukagon mellett, - a somatostatin, amit a Langerhans szigetek gamma sejtjei termelnek a test túlnövekedését, akadályozza meg.

Az együttmőködı orvosi és a mérnöki tudomány fejlıdése megteremtette az emberi inzulinhoz hasonló, allergiát nem okozó, hozzászokástól mentes, mesterséges hormonokat, a vércukormérés kényelmes mőszereit, az inzulin beadás egyszerő és pontos eszközeit.

Ca. anyagcserének, mészháztartásnak a zavarai.

A szervezet tartószerkezete a csontos váz. A csontot építı sejtek / osteoclast / által alkotott fehérje vázba calcium foszfát rakódik le az élet folyamán. A csontállomány szabályozása a mellékpajzsmirigy és a pajzsmirigy feladata. A csecsemı csontjai hajlékonyak, az idıs emberé kemények, rigidek, könnyen törnek. A Ca. anyagcseréjét, azaz a mésznek a csontba épülését a D vitamin szabályozza. Hiánya a csont gyengeségégében mutatkozik meg. A D vitaminhiányban szenvedınek - a csecsemık, kisdedek járás tanulása idején - elgörbül az alsó végtagja, szőkül a kismedence belmérete, császármetszésnek a következményével, és behorpad a mellkasa. A D vitamin a bırben keletkezik a napfény ultraibolya sugarainak a hatására. A D vitaminhiány, az angolkór / rachitis / nagyon ritkává vált az óta, amióta Magyarországon bevezették a csecsemık térítésmentes D vitamin ellátását. Észak-Európa országaiban a napfény hatását a néptáplálkozásnak számító hal evése pótolja. A tengeri halak mája sok D vitamint tartalmaznak. A Ca tejjel, tejtermékekkel jut a szervezetbe. Felnıttek szervezetének a Ca ellátásában a dió fontos szerephez jut.

A nagy számú terhesség / graviditas /, a magzatok kielégített mészigénye fogszuvasodáshoz / caries dentis / vezet. A változó kor hormonváltozása a csontok mésztartalmának a csökkenésével, csontritkulással / osteoporosis / jár. A csontritkulás a nık között gyakoribb. Öröklött hajlam esetén a csontritkulás korábban és fokozott mértékben jelentkezik. Vizsgálatára a képalkotó eljárások egy változatát dolgozták ki.

100

100

A csontritkulás gyengíti a csontot, annak elsısorban a belsı tartórácsnak a / trabecula / szerkezetét. Növekszik a csípıcsontnak, a combcsont felsı végének - combnyaknak -, a csigolyáknak a gyengülése. Gyakoribbá válik a combnyaktörés és a csigolya összeroppanás.

Csontritkulással kialakuló károsodások fogyatékosságot váltanak ki a vázrendszeren, a mozgásszerveken, ezáltal gyógyászati segédeszközök használatát teszik szükségessé.

Húgysav anyagcsere zavara.

A köszvény, / podagra, arthritis urica / a húgysav anyagcsere zavara. A betegség rohamokban jelentkezı fájdalmas ízületi elváltozásokat vált ki. A kicsi ízületekben fájdalmas csomók, húgysav kristály / tophus uraticus / lerakódások alakulnak ki. Az öröklött betegség génjeit hordozóknak a savójában magasabb a húgysav / carbamid / szint. A húgysav a végtagok ízületeibe rakódik le. Nyers, illetıleg tökéletlenül átsütött hús, belsıségek fogyasztása után köszvényes roham jelentkezik. Az ízületi károsodás krónikussá válik. Az ismétlıdı köszvényes rohamok után tartós marad az ujjak ízületeinek, a térd és a könyök ízületnek a fájdalmas megvastagodása. Az ízületi tokok felett a felszaporodott húgysav kristályok fájdalmas csomókat okoznak. / A HABSBURG császári ház generációi örökítették tovább a köszvényt. MÁRIA TERÉZIA, Csehország és Magyarország királyát, uralkodásának az utolsó szakaszában, többlet súlya és köszvényes ízületi bántalmai miatt - csigák segítségével engedték le a tróntermébe a trónszékével együtt. Ilymódon palástolták mozgáskárosodását a megjelent karok és rendek elıtt. /

A köszvény sajt, máj és nyers hús - beef-steak - fogyasztásának a kerülésével, valamint gyógyszerek szedésével kezelhetı.

A köszvényes ízületi bántalmak gyógyászati segédeszköz viselését teszik szükségessé. A betegség elırehaladott, súlyos állapotában, illetıleg rohamok esetén a járás és a támaszkodás szorul segítségre, továbbá folyamatos fájdalom, ill. gyulladás csillapítás válik szükségessé.

Gyógyászati segédeszközt nem igénylı betegség a veleszületett enzym defektus, a sprue, s ehhez hasonló kórkép a felnıttek autoimmun betegsége, a glutén / sikér / túlérzékenység, cronicus szorulással, vagy diaorrhoeval, állandó haspuffadással. Valamit segít az egészségbiztosítás által támogatott „ diétás táplálék kiegészítı”, kukorica pehely / amylum mydis. /

Cukor-, Ca- és húgysav anyagcsere kóros mőködésének a következményein enyhítı gyógyászati segédeszközök

Cukorbetegek gyógyászati segédeszközei.

A kórházban a súlyos cukorbetegeket injekcióval beadható inzulinra állítják be. A beteget megtanítják az öninjekciózásra. A legsúlyosabb cukorbetegeknek naponta többször is szükségük van inzulin injekcióra. Vércukorszintjük folyamatos követéséhez, otthoni használatra vércukorszint meghatározó eszközt támogat az egészségbiztosítás.

A gyógyászati segédeszköznek minısülı elektromos vércukorszintmérı tartozéka a lándzsa az ujjbegy oldalának a megsebzéséhez, az egy cseppnyi vér nyeréséhez. A vércukorszintmérık egyszer használatos vizsgálati / test / csíkkal mőködnek.

Új vércukorszintmérıt 72 hónap multán írhat újra vényre gyermekgyógyász és endocrinológus szakorvos. Javításuk általában garancián belül történik, hiszen az elektronikus mőszerekben nincsen kopásnak kitett, mozgó, súrlódó alkatrész. A garancia tartama megegyezik a kihordási idıvel. Az új eszköz

101

101

csomagjában található lándzsa fokozott tisztántartására fel kell hívni az eszközt átvevı figyelmét, mivel a cukorbeteg sérülései könnyen gennyednek, amit tanácsos megelızni.

Az elektromos vércukorszintmérıhöz egyszer használatos próba / test / csíkot kizárólag háziorvos írhat vényre gyermekgyógyász és endocrinológus szakorvos javaslatára. A vizsgáló / test / csíkok ötven darabos csomagolásban kerülnek kiszerelésre. Külön csoportba sorolta a miniszteri rendelet melléklete azokat a próba csíkokat, amelyek a már nem gyártott, de a felírási idı szerint még kihordási idın belül levı elektromos vércukorszintmérıkhöz használnak.

A betegségük súlyosságát túlbecsülıknek el kell mondani, hogy a diétával, testsúlycsökkentéssel gyógyítható, tabletta szedésével beállítható, azaz enyhe cukorbetegségben szenvedınek a vércukor szint ellenırzése, a gyógyszerszedés megváltoztatása elegendı havonta, vagy még ritkábban, orvosi laboratóriumokban. Az elektromos vércukormérı felíratása indokolatlan igény, meghaladja a szükségletet. Az elektromos vércukor mérıkrıl el kell mondani: - a test csík csomag megnyitásakor az elektromos vércukormérıt kalibrálni kell jelzıszám / kód / segítségével, a pontos eredmény érdekében, - ellenırizni kell a lejárati idıt, - a testcsík dobozát lezártan, száraz helyen kell tartani, - a régebbi készülékeknél minden mérésnél szükséges volt a kalibrálás, - újabb készülékeknél „cód-csip” behelyezésével történik a kalibrálás, a felnyitott test csík doboz elsı darabjánál, - a mérés mindig nyugodt körülmények között történjen, - mérés elıtt tanácsos meleg vízzel kezet mosni, - a beteg karjának pár perces lógatása javítja a kéz vérellátását, - az ujjat az ujjbegy oldalán kell megszúrni. / Az ujjbegy számtalanszor történı sértése a tapintó felület hegesedéséhez, a tapintási érzés romlásához, az ujjnak a megégetéséhez vezethet. / - fotometriával mőködı készüléket, használat után, meg kell tisztítani a vértıl, - a készüléket idınként hitelesíttetni szükséges. / korszerő termék hibaüzenettel figyelmeztet erre. / - tanácsos naplót vezetni a mérések eredményérıl, ami segít a készülék hibájának a felismerésében. Az elektromos vércukorszint mérésnél elıforduló hibalehetıségek: - rossz kódolás, - lejárt a testcsík jótállása, - kimerült az elem, - rosszul tárolták, megnedvesedett a teszt csík, - szennyezett a mérıkamera, - kevés a vércsepp , - két részletben cseppentették a vért, - túl erıs volt a megsértett ujjnak a préselése, - a beteg ujja hozzáért a tesztcsíkhoz. Az elektromos vércukorszintmérıvel megállapított érték csökkentéséhez nagyon pontosan megállapított inzulin mennyiséget kell beadni a betegnek, vagy beadnia önmagának.Inzulin adagolásához támogatja az egészségbiztosítás az egyszer használatos "pen" tőket, az inzulin adagolásához kialakított különleges fecskendıkhöz. / A "pen" elnevezés a toll angol nevének - pen - rövidítésébıl ered. Az eszköz vékony írószerszámhoz hasonlít. / A befecskendezı pisztolyok tő nélkül, az ép bırön keresztül préselik az inzulint az irha ereibe. Igen alkalmas ez az eszköz sorozatban végzett oltások gyors elvégzésére. Felírási jogosultság: gyermekgyógyász és a endocrinológus szakorvos. Kihordási idı: 36 hónap. Adagoló "pen"-eket felírhatja: endocrinológus és gyermekgyógyász szakorvos, fekvıbeteg gyógyintézet belgyógyász szakorvosa. Az inzulint nemzetközi egységek szerint írják elı a vércukorszint rendezéséhez,

102

102

ezt kell a betegnek követnie otthon. A pontos inzulinadagoláshoz holttér nélküli fecskendı használata szükséges. A holttér nélküli fecskendı a beadott inzulin mennyiségét mutatja, a tőben maradó - akár minimális - mennyiség nélkül. Az egészségbiztosítás támogatásban részesíti a tővel egybeépített holttér nélküli fecskendıt. / A „pen” elnevezés a toll angol nevébıl ered, a hasonlóság következtében. /

Csontritkulás gyógyászati segédeszközei.

A tudományos és a mindennapok érdeklıdésébe került a csontok mésztartalmának csökkenése / osteoporosis /. Az életkor hosszabbodásával, a napfényszegény városi életmódmóddal, az ózonlyuk növekedésével fenyegetı ultraibolya sugár túlterhelésének a veszélyével gyakoribbá vált a csontgyengeség következménye a combnyaktörés, a csigolya-összeroppanás, egyéb csontkárosodás és ezeknek a mozgáskárosodással járó következménye. A mozgást, a támaszkodást, a tartást segítı gyógyászati segédeszközök megegyeznek a mozgásszervek elváltozásainál ismertetetésre kerülı termékekkel, bot, mankó, járókeret, kapaszkodó, stb.

A csontritkulás a csigolyákon, a medencecsonton, a combcsonton alakul ki, röntgennel kimutathatóan. Súlyosságát különleges képalkotó eljárással mérik. A csigolyák csontállományának a gyengülése összeroppanásukhoz vezet. Megelızésére főzıvel látják el a beteget. Csigolyakárosodásnak és légszomjjal járó légzıszervi, ill. keringésszervi betegségnek az együttes elıfordulása esetén a mellkast körülfogó főzı alkalmazása ellenjavallt. A megoldást, a gerincet támasztó, a test tartását biztosító izmok aktivitását feltételezı, a nehezített légzést nem akadályozó különleges főzı / spinomed / jelenti.Az osteoporosis centrumok / csontritkulásos betegeket gondozó központok / szakorvosai kizárólagos felírási jogosultságával felírható osteoporosis orthesist kell kiemelnem. A gyártmány neve " Safehip" / csípıszorító /. Súlyos csontritkulásban rendelhetı. / ISO 06 12 15 03 06 /. Két oldalán ütést tompító, kivehetı szivacs pelotta található, az elesı ember combnyak törésének a megelızésére.

A köszvényes beteg gyógyászati segédeszközei.

A krónikus köszvényes ízületi panaszoknak a mozgást, támaszkodást, fájdalomenyhítést segítı gyógyászati segédeszközei megegyeznek a mozgásszervek elváltozásainál ismertetésre kerülı termékekkel. Chronicus állapot fájdalmait holttérrel rendelkezı, sterril fecskendıvel és tővel enyhítik egészségbiztosítási támogatással. Belgyógyász, gyermekgyógász, onkológus, havonta maximum 120 db.-al. Fájdalom csillapításának az eszközei az injekciós fecskendık csiramentes / steril / egyszer használatos, hagyományos formája. Ezek az eszközök a súlyos, tartós, többnyire daganat által fenntartott fájdalom otthoni csillapítására szolgálnak, inzulin adagolásához nem elég pontosak, ugyancsak egészségbiztosítási támogatásban részesülnek.

Felírási jogosultság: járóbeteg szakrendelés, fekvıbeteget ellátó intézmény belgyógyász, csecsemı- és gyermekgyógyász, endocrinológus szekorvos, javaslatukra háziorvos. Szakorvosi javaslat tartama: 12 hónap. Felírható mennyiség: szükség szerint, de maximum 120 db.

Vázrendszeren kialakult mőködés kieséseket és anatómiai hiányokat ellensúlyozó gyógyászati

segédeszközök

Általános rész.

A test vázát csontok, azok találkozásánál porcok, kötıszövetek, a felsorolt három által együttesen alakított ízületek és izmok az inaikkal alkotják.

103

103

A csont.

A csontot / os / fehérje szerkezetbe épült mészvegyület / calcium foszfát / teszi szilárddá. A mész beépülésének a fokozódása az életkor elırehaladtával, egyre törékenyebbé teszi, a pici korban rugalmas csontot. A csontok mész tartalma változik angolkórban / rachitis /, valamint csontritkulásban / osteoporosis /.

Formájuk szerint lapos, csöves és a feladatokhoz alkalmazkodó, különleges alakú csontokat találunk a csontváz alkotó részei között.

Lapos csontok alkotják az agykoponyát, lapos csont a lapocka, a borda, a szegycsont. Több lapos csont csoportosan üreget vesz körül, mint a mellüreg, vagy zár be, mint a koponya. Az üregben levı szervet védik. A lapos csontokat egy külsı és egy, a test belseje felé nézı keményebb csontréteg alkotja. A két réteg között található kisebb-nagyobb üreget, a csontot erısítı, rácsszerkezető csont gerendák / trabecula / szövevénye hézagosan tölti ki.

Csöves csontok a keresztmetszetükrıl kapták a nevüket. A csöves csontok a végtagok csontjai. A csontjai csövet alkotó hengerpalást egy erıs, tömör csontréteg. A csı alaknak hajlítási, csavarási ága szilárdsága nagyobb és hosszanti teherbírása sem kisebb, továbbá súlya is alacsonyabb, mint a tömör hengeré. A csı üregét, a csontot erısítı gerendaszövevény tölti ki hézagosan. A terhelés változásával, az igényekhez alkalmazkodóan átépülnek. Mozgást biztosító egymáshoz kapcsolódásukhoz a végeik - igen eltérı formában - kiszélesednek.

A csöves csontok az ízületi végeik közelében / epiphisis / növekszenek. Porcsejtekbıl álló réteg található a gyermekek csöves csontjain, a növekedés befejezıdéséig. A porcszövet folyamatosan elcsontosodik.

A különleges alakú, - a feladathoz alkalmazkodó - csontok az arckoponya csontjai, a fogak, a győrőt alkotó csigolyák, a térdkalács csont, a kéz- és a lábtı csontok. A fogak koronáját, a metszı, ill. a rágófelületet a test legkeményebb csontszövete alkotja, a fogzománc. A csontszövet a növekedés befejezıdése után is állandóan változó állományú. A csontot bontó sejtek / osteoclast / és a csontot építı sejtek / osteoblast / mőködése teszi lehetıvé a testsúly tartós áthelyezıdését követı csontgerendázat átépülését az új súlypont szerint / súlyos lúdtalp, hajlott hát kialakulása /. Törés, mőtét, csontbeültetés helyén az építı csontsejtek végzik a csontszövet átépítését. A csonthártya / periosteum / a csontok külsı felületét borítja. Sőrő ér- és nyirokér hálózattal és sok érzı idegvégzıdéssel rendelkezik. A csontok gyarapodásáról a csonthártya gondoskodik. A csonthártyán erednek az izmok és tapadnak az inak, ill. az izmok. Csonttörés, csontmőtét után a csonthártya építi az új csontszövetet. A csont / át-/építés nagy molekulájú végtermékeinek az elszállítása a dús nyirokérhálózat feladata. / Tapasztalat bizonyítja, hogy a futballisták sípcsontját ért csonthártya sérülések után, egy-két évtized múlva nyirokér elzáródások okoznak gondot. / A csontnövekedés eredménye az újszülöttek koponyacsontjai közötti varratoknak és a csontmentes kötıszövetbıl álló, puha kutacsnak / fontanella / eltőnése, becsontosodása.

A csonthártya kóros, steril gyulladás által kiváltott csontvastagító mőködésével alakul ki a láb nagyujjának a tövénél található csontkinövés, a bütyök. A sarokcsont talpi felszínén kiemelkedı, fájdalmas csontkinövés gyógyászati segédeszközt igénylı elváltozás, a bütyökhöz hasonlóan.

A csontvelı / medulla ossium / vérképzı szerv. Elhelyezkedése miatt szerepel a csontvelı a csontok ismertetésénél. A vérnek a sejtes elemei képzıdnek benne. A sejtek építéséhez szükséges fehérjét a máj sejtjei termelik. Csontvelı tölti ki a szegycsontnak és a nagy csöves csontoknak a kiszélesedı részében a csontgerendák között üresen maradt réseket. A résekben a csontvelı zsírszövetbe ágyazottan található. A csontvelıben lévı ıssejteket a fehérvérőség gyógyításánál alkalmazzák

A porc / cartilago / a felületek sima, zökkenımentes elmozdulását biztosító szövete a vázrendszernek. Az egymás végén, egymás mellett elmozduló csontfelületet egymáshoz illeszkedı porcszövet borítja. A porcszövet fehér, rugalmas, sima felszínő, nagy teherbírású, kopásálló anyag. A nagy kilengést biztosító ízületek porcfelületét találóan üvegporcnak nevezik. A porcszövet az igénybevétel következtében kopik. Pótlásáról a csont-porc, a növekedés határán található porcsejtek / chondroblast / gondoskodnak. A porcszövetnek nincs érellátása, a csont-porcnövekedési határon kívül. Az érellátás hiányának az a következménye, hogy porctörés, porcdarab leválás után nem következik be porc regeneráció. Az ízületbe került porcdarab felszívódásában sem lehet reménykedni. Az ízületben szabadon mozgó porcdarabot

104

104

mőtéttel kell eltávolítani. Az eltávolítást ma már kicsi metszésbıl / endoscoppal / végzik. Az élettani tőréshatárt meghaladó terhelés porckopását, a rendszertelen nehéz, vagy a rendszeres túl nehéz fizikai munka, illetıleg a túlsúly okozza. A porc elvékonyodik, porcleválás következhet be, erıs mechanikai hatásra, csavarodásra. A porc elmeszesedhet, gyulladás és gócfertızés porckárosodást okoz, anyagcsere betegség következtében elfajulás alakul ki. Mindegyik elváltozást fájdalom kíséri. A járáshoz, a támaszkodáshoz, azaz a támasztáshoz, az alsó végtagnak a test terhétıl való mentesítéséhez gyógyászati segédeszközre van szüksége a betegnek. Az elırehaladó életkorban a porc meszesedik, rugalmatlanná válik, elfajulást szenved, felülete egyenetlenné válik. Szőkül az ízületi mozgás kitérése, sıt összecsontosodás / ankylosis / alakulhat ki. / Tanácsolni kell idısödı embereknek, hogy mindig, tudatosan, gondosan nagy lépésekkel járjanak, ezzel akadályozzák meg a csípıízületük mozgásának a beszőkülését. / A porc elfajulásának a megoldása ma már a mesterséges, mőanyag ízületek / implantátum / beültetése.

A porcszövet érzéketlen, mőtéti érzéstelenítést nem igényel.

Az ízületek érellátásában egyetlen kivétel a csípıízületben létezik. Az ízvápa és az ízfej között az ízületi rést áthidaló ér húzódik. Az ér pusztulása elfajulást vált ki az ízületben fájdalommal, sántítással, az ízületi felszínek Rtg-el igazolható pusztulásával. Megoldása régen az ízület mőtétes rögzítése, a mozgás kikapcsolása volt, ma már mesterséges, mőanyag ízületet / implantátum / operálnak a szervezetbe.

A kötıszövet az ízületeket védı, erısítı, a testnek a tartását segítı szövetet saját, azaz kötıszöveti és rugalmas rostok alkotják. A csontokat rögzítik egymáshoz jelentıs, vagy szerény mozgást téve lehetıvé. Ízületi tokok, ízületi szalagok, porcszövettel kiegészült ízületi tartozékok és izompólyák formájában találkozunk kötıszövettel. Az inakat ugyancsak kötıszövet alkotja. Az inak az izmok folytatásai, melyek a csonton tapadnak. / Ismertetésükre az izmok tárgyalásánál kerül sor. / Az ízületi tokok a nevükbıl adódó feladatokat látnak el. Az ízületi szalagok az ízületi tokokat erısítik, a nagy ízületek oldal irányú, kóros mozgását akadályozzák. Kötıszöveti szalagok akadályozzák a csontok egymás melletti elmozdulását a kéztı- és a lábtı csontok között. Porc- és kötıszövet együttesen alkotja a csigolyák közötti rések kerek ízületi párnáját / discus / és a „C” bető alakú ízületi tartozékokat / meniscus / a térdízületben.

A kötıszöveteknek érellátása szerény, ezért regenerációjukra kicsi a kilátás.

A csontok közötti összekötetések. A csontok közötti összeköttetés - kötıszövet elmeszesedése, összecsontosodása, - kötıszövetes csontkapcsolat minimális elmozdulással, - az izület, amelyik jelentıs mozgást tesz lehetıvé.

A csontok közötti kötıszövetes kapcsolat bizonyos helyeken, - az élettani szükséglethez alkalmazkodóan - összecsontosodik. A születést segítı kötıszövetes csontkapcsolat található az újszülöttnek a koponya csontjai között, amely egy éves korra csontszövetté alakul. A kötıszövetes csont kapcsolatoknak az elmeszesedése erısíti a medenceövet. Elmozdulás nélküli kötıszövetes kapcsolat található a medencecsont elülsı pontján / symphisis /. Baleseti sérülés, vagy szülés által keletkezett szétválás fájdalmas, gyógyászati segédeszközt, csípıszorítót igénylı kórkép. Szalagos összeköttetés / syndesmosis /, ami pici elmozdulás lehetıségét biztosító kötıszövetes csontkapcsolat. Ilyen csontkapcsolat található a kulcscsont és a szegycsont között, a bokaízületet alkotó lábszárcsontok, a csuklóízületet alkotó alkar csontok között, a láb boltozatát kialakító lábtı- és lábközép, továbbá a kéztı- és a kézközép csontok között.

Különleges kötıszövetes kapcsolatot találunk a csigolyák között. Mérsékelt hajlítást / flexio /, feszítést / extensio /, csavarodást / torsio / enged a csontok közötti kötıszövetes rögzítés. A gerinc alakváltozásában döntı szerep jut a csigolyák közötti kerek „párná”-nak / discus intervertebralis /.

A valódi ízület / articulatio /, ahol kötıszövetes réteg, ízületi tok zárja el a porcvégek találkozását a környezettıl. Az ízületi tok akadályozza meg a tokon kívüli izmok, szalagok, inak becsípıdését. Az ízületi tok a csontvég ízületi felszínének, az ízületi porcnak a szélén kezdıdik, s a másik csonton, - a váll és a könyökízületnél még a harmadik csonton is - ugyanígy végzıdik. Az ízületi tokon belül lévı ízületi rés látszólagos / virtuális /, légtartalmú hely nincs benne, a tok ráfekszik az ízületi felszínre. Az ízületi tokon belül találkoznak a csontok porccal borított végei. Az egyik

105

105

csonton domború, fejecs / capitulum /, vagy henger alakú porcfelület található, a másik porcfelületen vályú, vagy benyomat / vápa / található. A két egymáshoz illeszkedı porcfelületet veszi körül az ízületi tok.

Az ízületi tok érellátása csekély. A tok külsı és belsı felületén érhálózat és sok érzı ideg végkészülék található. Az idegvégzıdések a forró, a hideg, a sérülés elleni védelem mellett tájékoztató ingerületet indítanak a testrésznek, az ízületnek a helyzetérıl, a mozgásáról, az egyensúlyi állapotról. A belsı felületen lévı mirigyek váladéka biztosítja a sikamlósságot / synovia /.

Tokszalagok erısítik az ízületi tokot. Az erıs húzószilárdságú kötıszöveti szalagok, a tokszalagok akadályozzák a csontvégeknek egymástól történı eltávolodását, másutt a kóros oldalmozgást. Méretük az ízület teherviseléséhez arányosan változik.

A térdízület belsejében az ízületi toktól független erısítı szalagok találhatóak, a keresztszalagok, a térdízület oldal irányú mozgását akadályozzák. A combcsont két ízületi dudorának / condilus femoris / egymás felé nézı két oldalán erednek, keresztezik egymást és a sípcsontnak a két homorú ízületi felszínének a belsı szélein tapadnak. A térdízületnek minden helyzetében feszesen maradnak. A torziós mozgások különösen erısen igénybe veszik a keresztszalagokat. Sérülésük mőtéti beavatkozást, vagy gyógyászati segédeszköz használatot tesz szükségessé.

Járulékos részek segítik a térdízület mozgását. Az egymással érintkezı porcfelületek között elmozdulásra képes, az ízületi felszínek egyenetlenségeit kiegyenlítı, „C” alakú kötıszövetes porc lemezek / meniscus / találhatóak. A lemezek sarkait az ízületi tokhoz kötıszövet szalag rögzíti lazán. A leszakadás, vagy törés következtében elszabadult porclemez beszorulhat és fájdalmas mozgás megrekedését idéz elı. A járást segítı gyógyászati segédeszköz használat csak átmeneti megoldást hoz a porcregeneráció hiánya miatt. Az ízületbıl el kell távolítani a porcdarabot mőtéttel.

Az ízületi folyadék egymáshoz illeszkedı porcfelületek súrlódásmentes elmozdulását sikamlós folyadék / synovia / segíti. Az ízületi folyadék az ízületi tokot belülrıl bélelı szövetréteg mirigyeiben képzıdik. A porcfelszínt sikamlóssá tevı, fehérjét tartalmazó anyagának a nevét PARACELSUS / 1493 -1541 /, a reneszánsz híres orvosa használta elıször.

Az ízületi tömlı / bursa / nagyobb ízületek mozgását segíti. Kötıszöveti réteg kettızetébıl áll. Kitölti a nagy mozgásra képes ízületek réseit, ezzel akadályozza az ízületi toknak a becsípıdését. A két réteg az ízület mozgásakor elcsúszik egymáson. A rétegek közötti rés, látszólagos / virtualis /, levelgıt nem tartalmaz. A tömlı falának a két egymás felé nézı oldalán synoviát termelı mirigyek találhatóak

Az ízületek mozgásának alapos ismeretével lehet a mozgásfogyatékosságok gondjain enyhíteni.

Az ízületeknek a középállást kell elfoglalniuk ahhoz, hogy az ellentétes irányban mozgató izmok mindegyike ellazuljon. Könyöknél a derékszögben hajlított alkar, nyaki gerincnél az egyenes tartás jelenti a középállást. Beteg, gyulladásos ízületek nyugalomba helyezésénél is a középállást kell megteremteni, hasonlóan a gyógyulást segítı törésrögzítésnél.

Ismerni kell az ízületek mozgásának szélsı helyzetét. Bénulásoknál alkalmazott támasztó szerkezeteknél / orthesis / akadályozni kell az ízület túlfeszítését. Tokszalagsérülésnél az ízület oldalmozgását akadályozó, támasztó gyógyászati segédeszközt kell választani, különösen az alsó végtagnál.

Akadályozni kell a könyöknek, a térdnek, a lábnak - a bokaízületben történı – hátrahajlását / recurvació /, a bénult izomzatú lábnak a lógását. A bénulásban alkalmazott, csuklót az alkar vonalában, mereven tartó gyógyászati segédeszköz készítıi, az ortopéd technikus mesterek gondolnak ezekre a kórosat enyhítı kórbonctani helyzetre és követelményeire.

Gyógyászati segédeszköz ellátást igénylı heveny károsodása a vázrendszernek, a törés, a végtagok ízületeinek a rándulás és a súlyosabb ficam.

Az izomszövet.

106

106

Az izom / musculus / a mozgást megvalósító, összehúzódásra, rövidülésre képes szövet. Mikroszkópikus képük alapján beszélünk sima izmokról és harántcsíkolt izomról. A zsigerekben a simaizom rostoknak a megrövidülése vált ki mozgást, a vázizmok harántcsíkolt izomrostokból épülnek fel. A szívizom mindegyiktıl különbözı, különleges izomszövet.

A simaizmok az üreges, a zsigeri szerveknek a falában találhatóak. A hólyagszerő üregekben az egy irányban megrövidülı simaizom rostok a kiürülést szolgálják. A csıszerő zsigeri alakzatokban hosszanti és körkörös rétegben találhatóak. A két irányban megrövidülni képes izomnyalábok biztosítják a tartalom keverését és továbbítását féregmozgással / peristaltica /. A testnyílás körül elhelyezkedı izmoknak nyílást záró a szerepük.

A harántcsíkolt, azaz a vázizmok feladata az eredési és a tapadási pontjuk közelítése egymáshoz. Mőködésük feltétele a szilárd eredés és tapadás a csontokon, pontosabban a csonthártyán. Az ízületeket áthidaló izmok izomcsoportokat alkotnak és közös, egy irányban ható / synergicus /, vagy egymással ellentétes / antagonisticus / feladatot látnak el. / Az egyik izomcsoport feladata a hajlítás, a másiké a feszítés, néhányuk végtag résznek a forgatását végzi. / Az ellentétes feladatú izomcsoportok egyidıben történı aktiválódása szükséges a tartáshoz, az álláshoz, a tónushoz. Váltott mőködésük, összehúzódásuk eredménye a mozgás, a mozgás fékezése, / pl. lépcsın lefele történı járáskor /, forgatás és a helyváltoztatás. Bırizmot találunk a nyak elülsı felületén, neve platisma. Az irha kötıszövetes rostjaihoz kapcsolódik. A nyaknak a ráncosodását akadályozza az élet egy szakaszának eléréséig. Isometriás harántcsíkos izomerısítés a jógy gyakorlat, szülés utáni hasizom erısítés

Az izomszövet a gyorsan alkalmazkodó szövetek közé tartozik. Rendszeres gyakorlással rövid idı alatt jelentısen nı az izom teljesítıképessége, miközben az izom tömege is gyarapodik / activitasi hypertrophia /. Ennek az ellenkezıje az izommőködés tartós mérséklıdése / hypoactivitasos hypotrophia /, illetıleg az aktivitás megszőnése bénuláskor, az izomállomány senyvedése / inactivitasos atrophia /.

A szívizom a magzati életben kezdi folyamatos mőködését, ami az élet feltétele. Minden összehúzódás teljes megrövidüléssel jár. Az izompólya / fascia /. Fényes, erıs, sikamlós felszínő, vékony, átlátszó, kötıszöveti réteg veszi körül az izmokat. Az izompólya tartja együtt az izomcsoportokat és biztosítja az izmok elcsúszását egymás mellett. Az ín / tendo / az izomnak a folytatása. Az ín kesztyőujjszerően veszi körül az izomrost végét. Húzóerı hatására körkörösen rászorul az izomrost végére. Erıs kötıszöveti rostjai nem vesznek részt a megrövidülésben. Az izmok tapadása a csonthártyán az inak közvetítésével történik. Nem mindenik izom folytatódik ínban a tapadás elıtt, ilyenek a bordaközti izmok. Porcról ered és porcra tapad az izom a bordáknak a szegycsont felıli végén. A vázizmok inai lehetnek henger alakúak, ilyenek a végtagizmok inai, lehetnek laposak, mint a saroknál található Achilles ín. Az inak többsége az izmok folytatásában fejti ki hatását. Néhányuk derékszögben megtörik, így továbbítja az izom összehúzódás erejét. Ezt találjuk a bokának a csontos vályújában irányt változtató lábszár izmok egy csoportjánál, amelyek a láb talpi hajlítását végzik.

107

107

Ínhüvely. Az inakat vékony, rácsos szerkezető kötıszöveti, kettıs, réteg, az ínhüvely / vagina tendinea / fogja körül. A kettıs réteg egymáson elcsúszhat. A rétegek sima csúszását az ínhüvelyben termelıdı, sikamlós, fehérje természető anyag biztosítja, hasonlóan az ízületekhez.

Túlerıltetést követıen mind az izompólya, mind az ínhüvely sérül, izomsérv, ill. az inaknál ínszövet elıdomborodás / glomus tendineum / keletkezik. Megoldásuk mőtéti. Fokozott és szokatlan igénybevétel után ínhüvelygyulladás / tendovaginítis / alakul ki. A fájdalmas, steril gyulladás hatására az ín sima, sikamlós csúszása megszőnik. A szálagos összenövések kialakulását hormon- mentes / non steroid / gyulladáscsökkentı gyógyszerekkel és pihentetı rögzítést biztosító gyógyászati segédeszközökkel lehet megakadályozni.

Izmok beidegzése.

Az izmokat érzı és mozgató idegrostok szövik át. Az ingerületet az érzı, a válasz impulzust a mozgató idegvégzıdések adják át az izomrostoknak. A koponyán található vázizmokat a koponyából kilépı agyidegek látják el, a többi izmot a csigolyák között kilépı idegrostok látják el, a mozgás finomságához szükséges mértékben. A járást és a tartást végzı farizmok idegellátása szerényebb, mint a kéz izmaié, vagy a mimikai izmoké. A zsigeri szervek többségének a simaizmait a X. számú agyideg, a bolygó ideg / nervus vagus / idegzi be.

Részletes rész.

A koponya.

A koponyát / cranium / alkotják csontok, porcos részek, kötıszövetes kapcsolatok, egy pár saját ízület és izmok.

A koponyacsontokat két csoportba osztjuk. Agykoponyáról és arckoponyáról beszélünk. A két koponyarész szervesen kapcsolódik egymáshoz. Némelyik csontnak az egyik oldala az agykoponya alkotója, másik oldala az arckoponyához tartozik / pl.: homlok csont /. Elkülönítésük az oktatást segíti / didaktikai felosztás /.

Az agykoponya az ember törzsfejlıdése során egyre növekvı üregővé vált, az irányító és az ellenırzı szervet, az agyállományt rejtı csontburok. Védelemre lel benne több érzékszervünk. Az agykoponyát alkotja két páros csont, - a halánték csont / os temporale / és a falcsont / os parietale / -, valamint három páratlan csont, - a homlokcsont / os frontale /, az ék-, vagy ikcsont / os sphenoidale / és a tarkócsont / os occipitale / -.

Az agyállomány védelmét többszörösen szolgálja az agykoponya csontjainak a felépítése. A koponyacsontok találkozásánál, ferdén levágottak a csontszélek, enyhén hullámos, halpikkelyszerően összefekvı felületek, amelyeket ezért csontvarratoknak / sutura / nevezünk. Külsı nyomásra a csontvarratok növekvı erıvel préselıdnek egymáshoz. A szülıcsatornában az újszülött koponyacsontjai kissé egymásra csúszhatnak a még kötıszövetes csontkapcsolat következtében. A kisfokú összecsúszás hosszúkásra megnyújtja, - rövid idıre - az újszülött koponyáját, ezzel kisebbíti a körfogatát. Újszülöttek agykoponya csontjai még nem fogják körbe hiánytalanul az agyállományt. A fejtetın, - koraszülötteknél a tarkócsont felett is - tapinthatunk puha részt, a nagy-, illetve a kiskutacsot. A kutacs / fontanella /, - a csecsemık „feje lágya”- és a csontvarratok egy éves korra becsontosodnak. A kutacsok területén a csont a gyermek két éves korára éri el a többi résszel megegyezı csontvastagságot, szilárdságot.

Az agykoponya csontjai kétrétegőek az erısebb mechanikai hatások kivédésére. A két csontréteg között csont hidak tartják össze a külsı és a belsı réteget. Koponyasérülteken elıfordul, hogy a külsı csontréteg behorpad, a belsı csontréteg épen marad, védi az agyállományt.

/ További védelmet jelent a koponyacsont üregében a csonthártya és az agyhártya közötti agyfolyadék / liquor /, amely a termelıdés helyétıl a felszívódás helyéig, a gerinccsatorna felé áramlik. Az agyvelı felületén egyenletesen eloszló, minden ponton azonos nyomást biztosító agyfolyadék két oldalon egy-egy szők agyhártyanyíláson áramlik a koponya hátsó részébe. A fejet ért ütéskor az agyállomány tehetetlenségénél fogva az ütés, ütıdés irányába mozdul. A koponyacsont elérése elıtt a szők réseknél torlódó agyfolyadék fékezi az agyvelı elmozdulását, a csontba ütközését. Az összenyomhatatlan folyadék biztosítja a mechanikai hatás egyenletes elosztódását. A biológiából a technikába átvett hidraulika védi az agyállományt a zúzódástól. A "hidraulika" védı hatását meghaladó, tompa koponya sérüléskor agyrázkódás, / commocio cerebri /

108

108

súlyosabb esetben agyzúzódás / contusio cerebri / alakul ki, gyógyászati segédeszköz szükségletet a tünetként jelentkezı szédülés ellensúlyozása jelent. /

A fejtetın kialakult csonthiányt, - ami baleset, vagy mőtéti beavatkozás, koponyalékelés / trepanatio / maradványa, - rozsdamentes fémbıl, ill. kemény, mőanyagból készülı záró lappal / obturator / fedik.

Az agykoponya alsó felületén több kicsi és egy nagy, kerek nyílás / foramen ovale / található. Ezeken a nyílásokon lépnek ki a koponyaüregbıl a testet ellátó idegrostok, a tizenkét pár agyideg, valamint a gerincvelı idegrost kötege. A koponyának ezt a részét koponyaalapnak / basis cranii / nevezik. A koponyaalapon található az agyalapi mirigy helye, a török nyereg / sella turcica /.

Koponyasérüléssel járó balesetnél szerzett koponyaalapi töréskor károsodhatnak az agyidegek. Koponyalapi, más néven agyalapi törés kísérı tünete a hallójáratból, ill. az orrból távozó agyvíz / liquor /, amit vér szivárgása kísérhet. Gerincsérülésnél a gerincvelı idegrostjai sérülnek, ezáltal sokféle fogyatékosság következhet be, változatos gyógyászati segédeszköz szükséglettel.

Az arckoponya a koponya másik része. A koponyának ez a fele is több rész összecsontosodásából alakul ki. Alkotói a felsı állcsont / maxilla /, a rostacsont / os ethmoidale /, a könnycsont / os lacrimale /, az orrcsont / os nasale /, a járomcsont / os zygomaticum /, a szájpad csont / os palatinum /. Az alsó állkapocs csont / mandibula / ízülettel kötıdik hozzá. Az arckoponya csontformája befolyásolja kinézésünket. Arcunkhoz tartoznak, küllemünket befolyásolják a koponya porcos részei, az orrnak a porcos része és a fülkagyló.

Az arckoponya több csontjában találunk vakon végzıdı, egyetlen nyílással az orrüregbe szájazó, nyálkahártyával bélelt üreget / sinus paranasalis /, orrmellék üreg. Belsı felületüket az orrnyálkahártyával megegyezı csillószırös hengerhám borítja. Közülük a nagyobbak az arc- és a homloküreg.

Az arcüregnek a nyílása az embernek / homo sapiens / a két lábra állásával felülre került. Ürülésüket a nyílás felülre kerülése nehezíti. Az orrmelléküregek ürülését segíti az orrfúvás, a tüsszentés, az arc melegítése és az orrnak eszköz alkalmazásával végzett szívása.

A koponyacsontok védik a látás, a szaglás az íz érzés, a hallás és az egyensúlyozás érzékszerveit. A halántékcsont része a sziklacsont, amely védett helyet ad a két utóbbi érzékszervnek.

Az állkapocs ízület / articulacio mandibulotemporalis / a koponya egyetlen, saját ízülete, melynek a mozgása a száj nyitását és zárását teszi lehetıvé. Mőködése a táplálkozásnak, - a harapásnak és a rágásnak – valamint a beszédnek a feltétele. Néha a védekezésben kap szerepet.

A fogak kötıszövetes réteggel ágyazódnak az alsó és a felsı állcsontba. A félkörben elhelyezkedı fogak fogsort alkotnak. Az egymással összeérı metszıfogaknak, a harapásnak a lenyomata az egyén jellemzıje. Személyek azonosítására alkalmas, bizonyító erejő egyedi tulajdonság, kiegészíti az ujjlenyomatot. A fogak elhelyezkedése, a szabályos, vagy a szabálytalan fogsor egyaránt az arc jellemzıje. A teljes foghiánytól beesetté válik az arc. A fogszuvasodástól lekopott, letöredezett fogak, a kiálló foggyökerek kellemetlen látványt kölcsönöznek az arcnak, bőzös szájszag kíséretében.

A kialakult fogyatékosságokkal együtt járó gondok jelentıs részén gyógyászati segédeszközzel segíthetünk. Az enyhíthetı anatómiai hiányok, vagy mőködésbeli károsodások lehetnek, érzékszervi mőködéscsorbulások, az arckoponya csontos, vagy porcos részeinek a részleges hiánya. A látást, a hallást, az egyensúlyérzést javító gyógyászati segédeszközök alkalmazása mellett kiküszöbölhetı a rágásfogyatékosság, továbbá a szájpad csontnak és az arckoponya részeinek az anatómiai hiánya. Az orrváladéknak és az orrmelléküregek kóros tartalmának az eltávolítása gyógyászati segédeszközzel hatékonyabbá tehetı.

A gerinc / columna vertebrales / csigolyacsontokból, ízületi porcokból, közöttük levı rostporcos korongokból / discus / és a csigolyákat egymáshoz rögzítı kötıszövetes szalagokból áll. / Szószerinti fordítás szerint a gerinc csigolyák oszlopa, a magyar ember azonban” gerinces”. Az elnevezés „öszvér” változata a helytelen „gerincoszlop”. /

A gerinc a test szilárd tengelye. A nyaknak, a törzsnek, a medencének a csontos vázát képezi, amely egymáshoz kapcsolódó csigolyacsontokból áll. Kerek lyukat körbevevı csigolyatestek sora alkotja a gerincvelı védett helyét, a gerinccsatornát. A csigolyákat testtájak szerinti névvel, minden testtájnál újra kezdıdı római számokkal jelöljük. Megkülönböztetünk ily

109

109

módon nyaki / cervicalis /, háti / thoracalis /, ágyéki / lumbalis /, keresztcsonti / sacralis / csigolyákat, és a csökevényes farkcsontot / os coccygis /. Ez utóbbiban nincs gerinccsatorna. A csigolyák röntgennel kimutatott elváltozásainál és a közöttük kilépı idegrostok jelölésénél kap szerepet a számozás.

A csigolyáknak az elıre nézı része a henger szelet alakú csigolya test. A csigolyatestbıl kétfelé és hátrafelé kiinduló két csontos ív az említett kerek lyukat veszi körül. Az ívet erısítik a csigolya nyúlványok, az oldalsók és a hátsó. Az oldalsó, rövid nyúlványok végén ízületi felszíneket találunk a csigolyáknak egymáshoz történı kapcsolódásához. A két ív találkozásánál, hátul a hosszabb, a tövisnyúlvány / processus spinosus / található. A hátcsigolyák testén, az ív kezdetén, mindkét oldalon lévı apró nyúlvány ízületi felszínt hordoz a bordák kapcsolódásához. A csigolyák testét, és a tövisnyúlványokat rugalmas kötıszövet köti össze egymással, biztosítva ezzel a gerinc tartását. Az oldalsó nyúlványok között csatornák maradnak szabadon, a gerincvelıbıl kilépı idegrostok számára. Itt találhatóak a csigolyák mellett az idegdúcok / ganglion /. A legegyszerőbb reflexívek átkapcsoló idegsejtjei alkotják az idegdúcot.

A nyaki gerinc a gerincnek a koponyához csatlakozó felsı vége. Az elsı két csigolyán található ízületi felszínek a koponya sokirányú mozgását teszik lehetıvé. A fejnek a mozgását segíti az is, hogy a nyakcsigolyák oldalához - élettani körülmények között - nem csatlakozik a mozgásnak a kitéréseit szőkítı csont. A fejlıdési rendellenességként elıforduló nyaki borda sok kellemetlenséggel jár. Mőtéti eltávolítás jelent megoldást.

Az atlas az elsı nyakcsigolya. / Az ókori hitvilágból származó név, az égboltot tartó isten nevérıl kapta a nevét. / A második nyakcsigolya az axis / tengely / nevet viseli. / Néhány évtizede epistropheus volt a neve. / A nyakcsigolyák oldalsó - elülsı oldalán fut az agyat ellátó fıverıér / arteria carotis /. A hetedik, a legutolsó nyakcsigolya tövisnyúlványa kiemelkedik. A nyakszirt néven ismert kiemelkedés kiinduló pont a háti csigolyák tapintással történı vizsgálatához, a fájdalmas hely megkereséséhez.

A nyakcsigolyák károsodása lehet veleszületett, károsodhatnak törés, rándulás, azaz sérülés következtében, kialakulhat gyulladás, meszesedéses, illetve mészhiányos elfajulás, rosszindulatú sejtburjánzás. A károsodott nyaki gerincnek a támasztását, a rögzítését, a fájdalom csökkentését, a tehermentesítést a gyógyulás elısegítését többféle gyógyászati segédeszközzel lehet elérni, de legalább segíteni.

A háti / thoracalis / csigolyák, vagy hátcsigolyák alkotják a nyaki gerinc folytatását. A tizenkét hátcsigolya felépítésében és feladataiban megegyezik a nyakcsigolyáknál leírtakkal. Eltérést jelent az, hogy a hátcsigolyákhoz bordák ízesülnek. A hátcsigolyák alkotják a mellüreg hátsó részét. A hátcsigolyáknak a bordákkal történı ízesülése teszi lehetıvé a bordák emelkedését és süllyedését, a mellkas elıdomborodását, a mellkas üreg nagyobbodását, a belégzést és mindezek ellenkezı irányú mozgását, a kilégzést. A háti gerincnek csak kisfokú mozgását teszi lehetıvé a bordáknak a hátcsigolyákhoz történı kapcsolódása.

A hátcsigolyák fejlıdési rendellenessége, sérülése, tuberculoticus chronicus gyulladása, meszesedése, csontritkulása, daganata többféle gyógyászati segédeszköz szükségletet von maga után.

Az ágyéki / lumbalis / csigolyák, vagy ágyékcsigolyák alkotják a gerincnek az ágyéki szakaszát. Az ágyéki gerincszakasz öt csigolyából áll. A hasüreg hátsó, tartó részét képezik. Az ágyékcsigolyákhoz csont nem ízesül. Mozgásuk kisebb a nyaki gerincénél a hasüreg falát alkotó erıs izomzat és a hasüreget kitöltı lágyrészek miatt. Az ágyékcsigolyák közötti rés a gerinccsapolásnak / lumbalpunctio / a helye. Az ágyéki gerincnek a mozgási szabadságával tudjuk elıre és hátra hajlítani, fordítani a törzsünket. Az ágyéki csigolyák alakja, károsodásaik és a károsodások gyógyászati segédeszköz szükséglete gyakorlatilag megegyezik a hátcsigolyákéval.

Fejlıdési rendellenesség a gerinchasadék, a nyitott gerinc / spina biphida / elıfordulása az ágyéki csigolyákon fordul elı leggyakrabban. A kórkép incontinenciával jár, azaz gyógyászati segédeszköz vonzatú. A tágult hasfal, a megnyúlt hasizmok tatását segítı haskötık az ágyéki gerinchez kapcsolódnak. A keresztcsont / sacrum / összecsontosodott csigolyáira támaszkodik az ágyéki gerinc. Az öt keresztcsonti csigolya két - három éves korra keresztcsonttá csontosodik össze. A keresztcsonti csigolyákkal egyidıben összecsontosodik a medenceöv három másik csontja. A keresztcsont az ásóhoz hasonló alakú. Hátulról zárja le a kismedencét. Gerinccsatornájában fogynak el a gerincvelı idegrostjai. A keresztcsonton megmaradnak a csigolyák között kilépı, az urogenitális területet ellátó idegrostok nyílásai, az összecsontosodás után is.

110

110

A farkcsont / os coccygis /, kettı és négy között változó számú, csökevényes csigolya, gerinccsatorna nélkül. Feladatát veszített törzsfejlıdési maradvány. Az emberi test mőködésében alig van szerepe. A gát izmai kapcsolódnak hozzá. A farok csont sérülése igen fájdalmas és lassan gyógyul.

A csecsemık gerince egyenes. A felállás és a járás élettani hajlatokat alakít a gerincen.

A nyaki gerinc elıre domború, a háti gerinc elıre homorú, az ágyéki gerinc elıre domború, a keresztcsont elıre lejt. A gerinc görbületei és a csigolyák közötti korongok teszik lehetıvé a rugalmas járást. A természet ezzel tette lehetıvé, hogy lépéskor, leugrásnál a koponya ne zökkenjen.

A gerinc görbülete kórosan fokozott lehet. Fokozott elıre görbülése / lordosis /, súlyos esetben púp / gibbus /. Fokozott hátra hajlása / kyphosis /, oldal irányú görbülete / scoliosis /. A kóros gerincferdülés támasztást igényel. A gerincnek a támasztása – a kiváltó októl függıen - rugalmas, vagy rugalmatlan gyógyászati segédeszköznek, főzınek az alkalmazását teszi szükségessé. / Spinomed főzı. /

A csigolyatest hengeres hasábszelet alakú alsó és felsı felületét porcréteg vonja be, a koponyához ízesülı elsı nyakcsigolya / atlas / és az összecsontosodott keresztcsonti csigolyák kivételével. A többi csigolyának a két szomszédos porcfelülete között kör alakú, rostporccal borított korong / discus / található. A korongnak az erıs, rostporcos burok alkotta üregét sőrő, kocsonyás anyag tölti ki. A rostporcos burok széli részének a gyengülése, sérülése következtében a korong szélén kidudorodás, porckorong sérv alakul ki. A porckorong sérv / discus hernia / nyomja a gerincvelıbıl, a csigolyák között kilépı idegrostokat. A kórképre jellemzı az alig csillapítható, járásképtelenséggel együtt járó fájdalom. Súlyos esetekben a mőtét jelent segítséget, megoldást. Kezdıdı, enyhébb tünetek mellett a gerinc nyújtását, azaz a csigolyák közötti rések tágítását szolgáló gyógytorna, a hátizmok erısítését elérı torna, húzás, függeszkedés és a gyógyászati segédeszközökkel történı csigolya-tehermentesítés mérsékeli a panaszokat, megelızi, vagy késlelteti a mőtétet.

A csigolyák összekapcsolásában, a test tengelyének a tartásában fontos szerepet játszanak a csigolyák elıtt, a csigolyák mögött húzódó és a tövisnyúlványok közötti erıs kötıszövetes szalagok.

A csigolyatestnek a mésztartalma az életkorral növekszik. Hormonális eredető calcium anyagcser zavarban ellenkezı folyamat, a csontállomány mész szegénysége jelentkezik, gyakran a csigolyákon. A mész-szegénnyé vált csigolya test összeroppanhat, ami főzı szükségletet von maga után.

A gerinc legsúlyosabb sérülése a gerincvelı elszakadása / haránt laesio / balesetben. A gerincvelı idegsejtjei közül az elülsı szarvat, azaz a mozgató területet érintı bénulások igen sokféle fogyatékosságot okoztak. Kiterjedt járványokat okozó betegség volt a fertızı, vírusos, gyermekbénulás / poliomyelítis anterior acuta, Heine Medin kór / a védıoltás / Salk vaccina, Sabin cseppek / általános és kötelezı bevezetése elıtt. Mindkét kórkép sokféle gyógyászati segédeszköz szükséglettel jár.

A mellkas / thorax / csontos vázát hátcsigolyák, tizenkét pár borda / costa /, elıl szegycsont / sternum / alkotják. A mellüreget alul a rekeszizom / diaphragma / választja el a hasüregtıl. Együtt képezik a mellkas üreget /cavum thoracis /.

A bordák félkörívet alkotó lapos csontok, melyek hátul a háti csigolyákhoz ízesülnek. Az ízületben a bordák fel és lefele mozdulhatnak el, tágítják ezzel a mellkas üregét. A bordák elıl a szegycsonthoz kapcsolódnak. Alsó szélükön vályú alakú mélyedés húzódik, amiben idegrostok és erek futnak. Az elsı két borda végén ízületi porc található. A következı nyolc borda elülsı végét a szegycsonthoz kapcsoló porc alkotja. A bordák porcos része egymáshoz is kapcsolódik. Az utolsó két borda elülsı vége nem kapcsolódik a szegycsonthoz, hanem a hasfal izomzatába ágyazottan ér véget. Ezeket lengı bordáknak nevezik. A bordák helyzete belégzési állapotban közelít a vízszinthez. A kilégzés idején a bordák ferdén lefelé haladva félkört írnak le.

A csigolyák, a bordák, és a szegycsont passzívan vesz részt a légzı mozgásban. Védıen körülveszik a tüdıt, a szívet, és a gádor üregben / mediastinum / található csecsemımirigyet, fıhörgıket, nyelıcsövet, aortát, nagy vénákat, tüdı fı ütıerét fı nyirok törzsek / truncus /.

111

111

A szegycsont / sternum / a mellkas elülsı része. Közvetlenül a bır alatt tapintható. A külsı és belsı csontrétege között vérképzı szerv, a vörös csontvelı található. Bır alatti elhelyezkedése és viszonylag vékony, külsı csontrétege alkalmassá teszi a csontvelı vételre vizsgálathoz és csontvelı átültetésére, ıssejtek nyerésére és beadására, gyógyítási céllal.

A felsı végtag / extremitas superior / a legmozgékonyabb, legügyesebb, gondolataink kifejezését gesztikulálással kiegészítı szervünk. A felsı végtag a vállövvel kezdıdik. A vállövet alkotják a hátizmok közé ágyazott lapockacsont / scapula /, és elıl a kulcscsont / clavicula /.

A lapockacsont a háthoz simuló, a vállízülethez nyúlványával csatlakozó lapos csont. A hátizmok közé ágyazott csontnak a nyúlványban folytatódó, vízszintes éle tapintható a hát felsı, szélsı részein. A nyúlvány vége ízületi porcfelszínnel borított.

112

112

A kulcscsont a mellkas felsı, elülsı részén, kétoldalt látható és tapintható a bır alatt. A kulcscsont a szegycsont felsı sarkától a vállízületig takarja az elsı bordát. Mindkét végét ízületi porc fedi. Kis mozgást lehetıvé tevı ízülettel kapcsolódik a szegycsonthoz. A közvetlenül a bır alatt elhelyezkedı kulcscsont sérülékeny. A kulcscsont törés gyógyításához a nyakba kötötten rögzítjük az alkart.

A felsı végtag a vállízületben / articulatio humeri / csatlakozik a vállövhöz. A vállízületet a lapockacsont, a kulcscsont és a karcsont / humerus / alkotják. Az ízületi vápát a lapocka és a kulcscsont képezik, amelyhez a karcsont feje ízesül. A két csont porcfelszíne hatod akkora, mint a felkarcsont fejének a félgömb alakú porcfelszíne. Ez a jelentıs felületkülönbség teszi lehetıvé a sokirányú, egyenes szögig / 180 fok / terjedı karfelemelést, az elıre, hátra és oldalra történı mozgást, a körkörös kitéréseket, a végtag forgatását, a mellkas mögé nyúlást. A porcfelületek szélén eredı és tapadó ízületi tok erıs, ugyanakkor eléggé laza a nagy kiterjedéső mozgások lehetıvé tételére. A laza ízületi tok sohasem csípıdik az ízületi felszínek közé az ízületi tömlı jelenlétének a következtében. Az ízületben nincsenek erısítı szalagok a porcfelszínek között. Mindezek teremtik meg a lehetıségét az ismétlıdı, alkati vállízületi ficamnak / luxatio humeri habitualis /, amely túlerıltetésbıl, vagy alkatilag laza kötıszövettıl származik egy szokatlan mozdulattól.

A felkar a felsı végtagnak a válltól a könyökig terjedı része. A felkar tengelyét egyetlen csöves csont a felkarcsont / humerus /alkotja. A felkarcsont felsı harmadánál a csont közelében kerülnek hátulról, a hónaljból érkezve, a felkarcsontot kívülrıl megkerülve elıre, a végtagot ellátó erek és idegrostok. A felkarcsont felsı harmadában bekövetkezı csonttörés súlyos ér- és idegkárosodást vonhat maga után. Az ereknek a csonthoz közeli elhelyezkedése két alkalommal jut szerephez. A végtagot ellátó arteria és véna felkarcsonthoz történı szorításával és lassú nyomáscsökkenéssel mérjük a vérnyomást a hagyományos higanyos vérnyomásmérıvel. A felsı végtagon, - a felkarcsont felsı harmada alatt bárhol – kialakult, lüktetve spriccelı artériás vérzést a felkar elszorításával kell megállítania az elsısegélyt nyújtónak. A könyöktıl lefele az erek két csont védelmében futnak, leszorításuk kivitelezhetetlen, a vérzés nem áll el.

A könyökízület / articulatio cubiti / kialakításában a felkarcsont és a két alkarcsont vesz részt. A felkarcsontnak az alsó / distalis / vége kiszélesedik, amihez az orsócsontnak / radius / és a singcsontnak / ulna / felsı / proximalis / vége illeszkedik porcfelületével. A singcsont felsı vége alkotja az ízvápát. A villáskulcsra emlékeztetı formájú porcfelület akadályozza meg a könyökízületnek, az alkarnak a túlfeszítését / recurvacio /. A singcsont vápájába illeszkedik a felkarcsont henger alakú porcfelszíne. Az alkarnak a hossztengelye körüli mozgását, a forgatást a két alkarcsont közötti ízesülés teszi lehetıvé. A singcsontnak a felsı végéhez kapcsolódik egy kötıszöveti győrő, belsı felszínén porc bevonattal. A kötıszövetes győrő körbe fogja az orsócsont porccal borított fejecsének az oldalát. Ebben fordul az orsócsont kerek fejecse. Az orsócsont fejecsének a kerek, lapos, felsı, porccal borított felszíne ízesül a felkarcsont ízületi felszínével.

A könyökízület egy, több tengely körül elmozduló, bonyolult csontkapcsolat. Az alkar mozgása két tengely szerint történik. Az egyik, a hajlítás / flexio / és a feszítés / extensio / a behajlított alkarra merıleges tengely körül történik. A másik mozgásirány, a forgatás / rotatio / az alkar hosszanti tengelye körüli mozgatás. A forgatásban a singcsont kerek fejecse vesz részt.

A könyökízületet kötıszövetes burok, az ízületi tok veszi körül. Az ízületi tokot két oldalán kötıszövetes szalag erısíti. Az oldalszalagok akadályozzák az oldalirányú mozgás létrejöttét. Az oldalszalagok feladatát erısíthetjük könyökmankó használatával.

A könyökhajlatban az artériák, a vénák a könyökízület elıtt futnak. A szövetek közé ágyazott könyökvéna a vérvételnek a legalkalmasabb, egyben a leggyakrabban használt helye. Az alkaron a két csont között futnak az erek és az idegrostok.

A könyökízületet alkotó karcsú csontok, és a sokirányú mozgást lehetıvé tevı bonyolult ízület adja annak a magyarázatát, hogy a könyöktörések a nehezen helyrehozható bajoknak a forrásai. Az egyensúlyát veszítı az eséskor védekezıen kinyújtja a felsı végtagot a zuhanás sebességének a fékezésére. Nyújtott karral tenyérre eséskor gyakran sérül a vállöv, pontosabban törik el a kulcscsont, vagy a könyök. A könyökre esés még súlyosabb következményekkel járhat. Legsúlyosabb az ízületbe hatoló a törés.

Az alkart alkotó két alkarcsont, az alkar forgatásakor keresztezıdik egymással. Amikor a tenyér kerül elıre, akkor a csontok egymás mellett vannak. Amikor a kézhát néz elıre, akkor a két csont keresztezi egymást.

Az alkarnak a külsı, elülsı oldalán, a csont alsó vége közelében, az orsócsontról elnevezett verıér / artéria radiális / a bır és az orsócsont között fut. A csonthoz szorított artérián ellenırizhetı a szívverés / pulsus / gyakorisága, az érverés minısége, ritmusa, elnyomhatósága, végsı esetben a tapinthatatlansága. Az érverés tapintásának ajánlott módja a csukló

113

113

átfogása tenyérrel és több ujj hegyével történı tapintás. A modern, elektronikus vérnyomásmérıt az alkarnak a bal csukló közeli részére kell felhelyezni, a tenyér fölfelé nézı állapotában.

A csuklónál / articulatio carpalis / ízesül egymással a két alkarcsont és a kéztıcsontok felsı sora. A csuklóízületet a két alkarcsont, s velük szemben három kéztıcsont porcos felszíne alkotja. A nyolc kéztıcsont felsı, fejhez közeli / proximalis / sorának négy alkotó csontja közül a hüvelykujj felıli három vesz részt az ízület alkotásában. Az alkar csontjainak az alsó végén, az egymáshoz távoli oldalon kidudorodó nyúlvány található. Ezek képezik a csukló jellegzetes alakját. A csontvégek, a kiszélesedı részekkel együtt porccal borítottak, így alkotják az ízületet. A két alkarcsont alsó, fejtıl távolabbi / distalis / végén egymás felé nézı oldalukon ugyancsak porcos ízületi felszínt találunk. Ez az ízület teszi lehetıvé a két csontnak az egymás melletti elmozdulást, egymás keresztezését, az alkarnak a forgatását.

Az alkar végét jelentı csukló ízületben kétirányú alapmozgás lehetséges: az egyik mozgásirány a hajlítás és a feszítés, a másik mozgásirány, az oldalra történı mozgatása a kéznek. A két mozgás kombinációjával kúp-palástot alkotó felületen történı, kör alakú mozgás jön létre. A tenyér felé és a kézhát felé történı mozgást nevezik tenyér felé történı hajlításnak / volar flexio / és a kézhát irányába történı hajlításnak / dorsal flexio / a neve. / Feszítés szót nem alkalmaznak.

A kéz / manum /, - a felsı végtagnak a csukló alatti része - alkotói, a két sorban elhelyezkedı nyolc kéztıcsont / carpalia /, öt kézközépcsont / metacarpalia / és a hüvelykujjnál két, a többi ujjnál három ujjperccsont / ossa digitorum /. A tenyeret alkotó kéztıcsontokat egymással és a II. - IV. kézközépcsonttal erıs kötıszöveti szalagok tartják össze. A szoros kapcsolatuk feszes ízületet alkot. A csontok egymás felé nézı oldalán ízületi felszínek vannak. A feszes kötıszöveti szalagok kisfokú elmozdulást tesznek lehetıvé, amikor kanalat formálunk a tenyerünkbıl. Az ínszalagok belsı felszínén található porc felületek segítik a mozgást a csukló és a kéztıcsontok ízületei fölötti területen. A kézhát domborúvá alakítását, azaz a tenyér kanál alakúvá formálását segítik a kéztıcsontok alsó sora és a kézközépcsontok fejecsei közötti ízületek. Az elsı kézközépcsont mozgékonyabb, ami a hüvelykujj sokrétő mozgásnak a lehetıségét teremti meg.

A II.-IV. ujj számára két tengely irányában történı mozgást tesz lehetıvé a kéztıcsontok és a felsı ujjpercek közötti ízület. Az ujjak behajlítása és kinyújtása mellett távolítani és közelíteni tudjuk ujjainkat egymástól, illetve egymáshoz.

Az ujjanként három ujjperccsont közötti ízületek egyetlen tengely mentén történı mozgásra képesek, az ujj kinyújtására és behajlítására. Az ujjízületek túlfeszítését az ízületi tok és az ujjakat mozgató izmok inai akadályozzák.

114

114

Az I. ujjnak, a hüvelykujjnak / pollex / a kézközépcsontján nagyobb az ízületi felszín, mint a többi négy ujjon. A nagyobb ízületi felszín mozgékonyabbá teszi a hüvelykujjat a többi ujjnál. A hajlítás és feszítése mozdulatán túl, a többi ujjhoz történı közelítéssel nı a tenyér felülete, pl. úszásnál /. A hüvelykujj képes szembefordulni / oppositio / a kéz többi ujjával. Ezzel a különleges mozgással vagyunk képesek vékonyabb tárgyakat kezünkkel körülfogni, madár fogás, illetıleg finom csipeszszerő fogást tudunk végezni ujjainkkal. Így válik a felsı végtag „mőszer végtaggá”.

A gerinc legalsó szakasza a keresztcsonttá / sacrum / alakult, összecsontosodott keresztcsonti csigolyákból áll. A keresztcsont alkotja a medenceöv hátulsó oldalát. A medenceövhöz ízesül az alsó végtag. A medence és az alsó végtag jelentıs többletfeladatot kapott a felegyenesedéssel, a két lábon járással.

A csontos medence / pelvis / négy lapos csontnak az összecsontosodásából alakul. Felül elıre dılı nyílású csont-lemez győrőt alkot. A keresztcsont jelenti a kapcsolatot az ágyéki csigolyákkal, végén pedig a csökevényes, néhány csigolyából álló farkcsont / os coccygis / alkotja a gerinc végét. A csontos medence hátsó oldalát az ásóhoz hasonlító, befelé elıre lejtı keresztcsont képezi. A keresztcsonthoz csontosodik két oldalt a medencecsont / os coxae /, ami három pár lapos csontból képzıdik. Oldalt a csípıcsontot / os ilei /, alatta az ülıcsontot / os ischii /, elıl a háromszöget alkotó csontágakból álló szeméremcsontot / os pubis / találjuk. Az ülıcsont alsó része ülıgumóvá alakult / tuber ischii /

A szeméremcsontnak a két oldalról középen történı találkozása / symphisis / elıl zárja be csontos medencegyőrőt. A jobb és a baloldali szeméremcsont rostporcos kiszögellései fix kapcsolatban vannak egymással, elmeszesedés ezen a helyen nem alakul ki. A szeméremcsontok elülsı, rostporccal erısített biológiai rögzítése szétválhat. Baleset kapcsán, szülés után bekövetkezı szétválás / symphyseolisis / nagyon erıs fájdalommal jár, járásképtelenséghez vezet. Megbomlik a test csontos vázának a szilárdsága. A szétválás mőtéti megszüntetéséig, az összecsontosodás bekövetkeztéig gyógyászati segédeszközt, csípıszorítót kell viselnie a betegnek, az életminıség javítása érdekében.

A medencecsontok alakján nemek szerinti különbség figyelhetı meg. A nıi medencének bıvebb a belsı tere a magzat védelmére.

Az ülıcsont alsó felszínén van az ülıgumó, a felfekvések / decubitus / egyik gyakori helye a magatehetetlenül, hosszú ideig egy helyben ülınél. A csípıcsont képezi a medence győrőnek a felsı, oldalsó szélét. A keresztcsontot kívülrıl borító lágyrészek külön figyelmet érdemelnek, mert a hátán fekvı, rossz keringéső betegnek itt győlik össze a vizenyıje. A tartósan hanyattfekvı, magatehetetlen, vagy nehezen mozgó ember súlya alatt a keresztcsontot borító lágyrész keringése romlik és felfekvés alakul ki. Megelızésre, kezelésre gyógyászati segédeszközt alkalmaznak

A csontos medence belsı ürege képezi a hasüreg alját. A medence ürege alul magába rejti a belsı nemi szerveket és a vizeletet tároló szerveket. / Az urogenitális apparátus nagyobbik részét. / A két üreget egymástól elválasztó anatómiai határréteg nélkül.

A medencecsontnak a külsı oldalán, a medencecsonttá csontosodott három csontnak – a csípıcsontnak, az ülıcsontnak és a szeméremcsontnak - a találkozási pontján gömbszelet alakú bemélyedés / acetabulum / található. A bemélyedés a porcos bélésével a combcsont fejét befogadó vápaként szolgál a csípıízület alakításában. A mélyedés felsı szélén szemöldökszerő, csontos perem növeli az ízületi vápa méretét.

Az alsó végtagnak / extremitas inferior / a medencével ízesülı csontja a combcsont / femur /. A combcsont a vázrendszernek a legerısebb, a leghosszabb csöves csontja. Felsı vége a combcsont feje / caput femoris / vesz részt a csípıízület alkotásában. A combfej ferde nyakrésszel / collum femoris / kapcsolódik a combcsonthoz. A combcsont fejének az üvegporccal borított félgömb alakú felszíne illeszkedik a medencecsont vápájába. A test egyetlen olyan ízülete, ahol az ízületi rést artéria hidalja át. Az ér a combcsont fejének a táplálását szolgálja. A kis ér pusztulása a combcsont fejének az elfajulásához vezet.

A csípıízületet / articulatio coxae / erıs kötıszöveti tok zárja körül. Az ízületi tok a medencecsont vájulata fölött ered és a combnyakon tapad. A tokot ízületi szalagok erısítik, amelyek a toknak a részét képezik. Közöttük a test legerısebb tokszalagja rögzíti a combfejet az ízületi vápába. Veleszületetten, vagy szerzetten, - elfajulás következtében - csökevényes lehet az ízvápa, amely csípıficamhoz vezet. Csecsemık veleszületett csípıficam hajlamának, kialakult csípıficamának / luxatio coxae congenitum / kezelésére, az ízvápa mélyítésére a combokat egymástól távolító, feszítı pelenkázást tanítanak a védınık, s ha ez kevésnek bizonyul, akkor gyógyászati segédeszközt írnak fel ortopéd szakorvosok / Freyka párna, Pavlik hám /.

115

115

A combcsontnak a csípıízületet alkotó „gömb csuklója” teszi lehetıvé az alsó végtagnak a sokirányú mozgását, az elıre és hátra lendítést, a két comb távolítását / abductio / egymástól és közelítését / adductio / egymáshoz. Ezen mozgások kombinálásával végezhetı kúp-palástot leíró körmozgás és a combnak a tengelye körül történı, kisfokú forgatása. Rendkívüli mozgást tesz lehetıvé a csípıízületben az alkati kötıszöveti lazaság, amikor a tornász, a mőkorcsolyázó spárgát mutat be.

A comb mozgatása idején a másik alsó végtag viseli a testnek a súlyát, a testen viselt és a kézben tartott teher súlyát. Ennek megfelelıen lépéskor az egyik végtagra nehezedı teher kétszerezıdik, amíg a másik végtag a levegıben van. A feladat megvalósításában, az ízületi tokban lévı idegvégzıdések jelzései segítenek. A mozgáskor érzékelteket ideg impulzusok szállítják a gerinc melletti ganglionba, szükség esetén tovább, a gerincvelı idegrostjain a kisagyba, vagy az egyensúlyozó szervünkhöz. Az agyban feldolgozott ingerek, ill. az alacsonyabb szinten történı átkapcsolás utáni ingerek, az elıbbivel párhuzamos úton jutnak vissza a mozgást végzı izmokhoz.

A combcsont középsı részét kemény, csı alakú kéreg alkotja. A csöves csont belsejében lévı üregek csökkentik a csontváznak a súlyát. A csontvégeknél, belül, az üreget átszövı, egymást keresztezı erısítı csontbordák találhatóak. Az erısítı bordák között a mozgásszervektıl független, vérképzı szerv, a csontvelı foglal helyet.

Elsısegélynyújtáskor fontos emlékeznünk arra, hogy az alsó végtagon egyetlen csont vesz részt a comb alkotásában. Az alsó végtagon talált artériás, azaz lüktetve spriccelı vérzést a combon alkalmazott szorító kötéssel kell ellátni. A leszorítás idıpontját rögzíteni kell, mert egy - másfél óra elteltével a leszorítást rövid idıre le kell venni. A sokáig megszakítás nélkül alkalmazott leszorítás a végtag elhalásának a veszélyét hordozza.

A combcsont alsó vége két oldalra kiszélesedik. A kiszélesedı rész a csont hosszára merıleges, a homloksíkkal megegyezı tengelyő, páros ízületi felszínné, henger szelet formájúvá alakul. A két ízületi hengerszelet között mély barázda található. A combcsont alsó végén, a két hengerszeletet üvegporc borírtja, ami által a térdízület alkalmazkodik az igen nagy terheléshez.

A térdízületet / articulatio genu / a combcsont kiszélesedı alsó vége és a két lábszárcsont felsı vége alkotja. A térdízület a testnek a legnagyobb és igen bonyolult ízületek közé tartozik, jelentıs a ránehezedı súly. A térdben ízesülı csontok igen hosszúak, ily módon nagy forgató nyomatékot képviselnek. Mindezek szükségessé teszik az igen erıs szalagok jelenlétét az ízületi tok erısítésében, valamint kiegészítı képletek szerepeltetését. A térdízületet nem veszik körül izmok, lágyrészek is alig védik a kihőléstıl.

A térdízületben a csontvégek üvegporccal fedett érintkezésénél mind a belsı, mind a külsı oldalon rés marad. Ezt a rést az ízület középpontja felé nyitott „C” alakú, rostporcból álló lemezek / meniscus / töltik ki. A súlyátadás ez által, nagyobb felületen történik, csökken a porc kopása és a porcnak a regenerációs igénye. A lemezek, a széli részeiken vastagabbak, közép felé vékonyodnak, azaz keresztmetszetük ék alakú. A lemezek a térdhajlat felıl, azaz a hátsó oldalon az ízületi tokhoz rögzülnek. Elıl a térdkalács mögött szalag köti össze a két lemezt. Ez a szalag bizonyos mozgást tesz lehetıvé a lemezek számára, a térdízület mozgásigényének megfelelıen.

A térdízületet szalagokkal és hátul, a térdhajlatban inakkal erısített ízületi tok veszi körül. Különösen erısek az ízületi tok oldalszalagjai, az oldalirányú mozgás megakadályozására. A térdízület jellegzetessége az ízületi tokon belül található elülsı és hátulsó keresztszalag. A térdet erısítı keresztszalagok a comb alsó végén található lapos, hengeres alakú ízületi felszínek belsı oldalán erednek és a sípcsont ízületi vápát alkotó két felszínének a belsı szélein tapadnak. Lefutásukban keresztezik egymást, ezzel is akadályozzák a térd kicsavarodását. A két erısítı „heveder” a térdízület minden helyzetében feszes. A keresztszalag szakadás / térdszalag sérülés / sok gondot okoz. A sérülés mőtéti megoldásáig gyógyászati segédeszköz használata szükséges.

A térdkalács csont / patella / a térdízület védelmét szolgálja. A térdkalács csont a térdízület elıtt helyezkedik el, bırrel fedett, lapos csont. Alakja a vadgesztenyéhez hasonló. A térdkalács csont a négyfejő combizom inába ágyazódik. Az ízület felé nézı felszínét porc borítja, ezáltal részt vesz a térd mőködésében. Törése és kettészakadása okoz gondot.

A lábszárat / crus /, másik nevén alszárat két csont, sípcsont / tibia / és a szárkapocs csont / latinul: fibula, görög nyelven: peroneus / alkotja. A lábszár elülsı oldalán a bır alatt tapintható a sípcsont. Mögötte és oldalt, az izmok közé ágyazottan helyezkedik el a szárkapocs csont. A térdízület alkotásában a sípcsont felsı, kiszélesedı része vesz részt. Két kerek, egymás mellett lévı, kissé bemélyedı ízületi vápa között tapad a térdízület két keresztszalaga. A szárkapocs csont a sípcsonthoz ízesül. Ez az ízület teszi lehetıvé a lábszárnak a hossztengely

116

116

mentén történı kismértékő forgatását. A két csont mindegyike csöves csont. A szárkapocs csont a vékonyabb a kettı közül. Mindkét csontnak az alsó végén, az egymástól távolabb esı oldalán lefele és oldalra nyúló, a csontot hosszabbító kiemelkedés található. A két csontnyúlvány mindkét végtagon, kívül és belül bokacsont néven tapintható, közvetlenül a bır alatt.

A külsı boka a felfekvések egyik gyakori helye.

A bokaízületet / articulatio talocruralis / a lábszár két csontjának alsó végén található bokavilla és az általuk közrefogott ugrócsont / talus / alkotja. Az ugrócsont a lábtıcsontok egyike. A bokaízületet erıs, kötıszövetes tok veszi körül. A mozgásoknak határt szabó szalagok és az izmok inai erısítik az ízületi tokot. Az ízületi tok legerısebb védıje hátul a széles Achilles ín. / Nevét ókori monda alakjától kapta. Peleus király és Thetis - az igazság görög mondabeli istenasszonyának - a fiát, csecsemı korában anyja belemártotta a Styx folyóba a sarkánál fogva. Az anya ujjainak, a fogásnak a helyén, Achilles sarkán maradt meg az egyetlen sebezhetı pontja. / Charon ladikján kelnek át a Styx folyón az eltávozottak. / A bokaízületben a hajlítás és a feszítés helyett talp felé irányuló hajlítás / plantaris flexio / és a lábhát felé történı hajlítás / dorsalis flexio / néven nevezzük az elmozdulásokat, a csuklónál történı kéz mozgatás elnevezéséhez hasonlóan. A bokaízület viszonylag kis mértékő oldalmozgást tesz lehetıvé, mely által a láb körmozgást végezhet.

A láb / pes / csontösszetétele hasonló a kézéhez, viszont kevesebb csontból áll. A lábnak a csontos vázát alkotják a lábtı csontok – hét lábtıcsont -, a lábközép csontok és a lábujjpercek csontjai. A kézhez viszonyított további eltérés az, hogy a kéz sokirányú mozgásával ellenétben a láb erıs, egységes mozgása közben is biztos tartószerkezet. A lábujjak rövidebbek, mozgásuk kisebb kitéréső a kézénél, ugyanakkor álláshoz, járáshoz, futáshoz, ugráshoz, esés fékezéséhez, akár fára mászáshoz kitőnıen alkalmazkodtak. A láb nagy, azaz öreg ujjának / hallux / eggyel kevesebb, azaz két ujjperce van, - hasonlóan a hüvelykujjhoz. -

/ Kézre és lábra egyaránt érvényes az, hogy az emberi testen egy fej található, sem kézfej, sem lábfej nincs, hanem kéz és láb alkotja, fejezi be a végtagokat. /

A láb a bokaízülettel kezdıdik. A lábközépcsontok egyike, az ugrócsont / talus / ízületi felszíne a két lábszárcsont bokavillájába illeszkedik. A három csont ízesülése alakítja a felsı ugróízületet. A bokaízületben alulról résztvevı ugrócsont veszi át a lábszártól a test súlyát és adja tovább az alatta elhelyezkedı sarokcsontnak / calcaneus /. Az ugrócsont és a sarokcsont között porccal fedett ízületi felszín található. A két csont között erıs kötıszövetes kapcsolat akadályozza az egyensúly veszítésével járó, kóros mozgást. A sarokcsont hátsó felszínén tapad a lábszár hajlító izmainak a közös, igen erıs, lapos ina, az Achilles ín. Lépéskor a sarokcsontra nehezedünk elıször - természetes járáskor, futáskor -. A sarokcsont szoros kötıszövetes kapcsolattal ízesül az elıtte elhelyezkedı következı lábközépcsonttal, a kockacsonttal / os cuboideum /, az ugrócsont pedig az elıtte, egyben a kockacsont mellett elhelyezkedı sajkacsonttal / os naviculare /. Ezeknek a feszes ízületeknek a jelentısége az, hogy a lábcsonkolás itt történik, - csontfőrészelés nélkül -. / Az ortopéd cipı ellátásban kiemelten fontos ismeret. / A láb további csontos része a három ékcsont / os cuneiforme /, amelyek a sajkacsonthoz ízesülnek rendkívül szorosan. A lábtıcsontoknak az egymás felé nézı oldala porcréteggel fedett. A csontok elmozdulása elhanyagolhatóan pici, mivel a csontokat erıs kötıszöveti szalagok rögzítik egymáshoz a lábboltozat fenntartása érdekében.

A lábtıcsontokhoz feszes ízülettel csatlakoznak a lábközépcsontoknak a fejecsei. Ennek az ízületi vonalnak ugyancsak a láb csonkolásakor van jelentısége, amit ortopéd cipı ellátásnál kell figyelembe venni. Az ízületi réseknél történı csonkoláskor a csonk ízületi felszíneinek a bırrel történı fedése sikeresebb, mintha éles szélő, főrészelt csontvég képezné a felszínt. / Schopart és LISFRANC - féle ízület, egyben csonkolási vonal. /

A lábujjakat ujjperc csontok alkotják. A lábujjpercek fejecse ízesül a lábtıcsontok végével. Az elsı lábujj, az „öregujj” a legerısebb, két ujjperc-csont alkotja. A többi lábujj három ujjperccsontból áll. A lábujjak a talp felé történı hajlításon és a lábhát felé történı feszítésen túl egymástól történı távolodásra, azaz az ujjak terpesztésére is képesek. A lábujjak terpesztése, a talpfelület elülsı részének a szélesítése segít ugrás után, a földet éréskor, a test egyensúlyának a visszanyerésében. Az ujjterpesztés képessége a gyermekkor után folyamatosan csökken, bár gyakorlással fenntartható, sıt tanácsos fenntartani, / akár játékos, lábbal végzett papaírt szakító versennyel /. A lábujjak részt vesznek a láb támaszkodásában, az elrugaszkodásban, a lábujjhegyre állásban. / Lábujjhegyre állásnak nevezzük a lábközépcsontok végére emelkedést, a pipiskedést, holott valójában a balett-táncosok állnak a lábujjuk hegyére. /

A láb csontozata, - a kötıszöveti szalagoknak és az izmok inainak a segítéségével -a két egymáshoz kapcsolódó boltozatot képez, vízszintes síkban. A haránt boltozat az egyik, amelynek két pillére az I. és az V. lábközépcsont fejecse. A közöttük

117

117

elhelyezkedı lábközépcsontok fejecsei, lefelé keskenyedı, trapéz alakjukkal alkotják a csontos haránt boltozatot. Ehhez a haránt boltozathoz érkezik legyezıszerően szétterülve a sarokcsont alsó pólusáról induló hosszanti boltozat. A sarokcsonttal kiegészülı három pillér, - a nagyujj töve, a kisujj töve és a sarok - teremti meg a természetben ismert, legbiztosabb, három ponton történı alátámasztását a testnek, ép láb mellett.

A kötıszövetes hevederek lazulásával - pubertás korban és terhesség idején -, továbbá a túlterhelések káros következményeként a láb boltozatok lesüllyednek, és sok gondnak lesznek az okozói. Járni tanuló gyermek cipıtalpa legyen a testsúlyával arányosan hajlékony.

Az alsó végtag csontjainak és ízületeinek a károsodásával együtt járó gondok enyhítésére igen sokféle gyógyászati segédeszköz szolgál.

A lábnak, - elsısorban az ortopédcipı készítésben jelentıs – alakzatait különböztetik meg. - ısi láb a szétterpesztett ujjú láb, - egyiptomi lábon az öregujj a leghosszabb, a többi ujj egyre kisebb, - görög lábnak a második ujja a leghosszabb, - szögletes lábnak nevezzük, amikor a lábujjak megközelítıen egyforma hosszúak.

118

118

A vázizmok rendszere.

A vázrendszer izmai mikroszkópikus képük alapján harántcsíkoltak. Innen származik a nevük. Feladatuk a mozgásnak, a hely- és helyzetváltoztatásnak, a tónus fenntartásának, a mozgás fékezésének, az ellentétes irányú mozgásnak a létrehozása azáltal, hogy a szükséges mértékben megrövidülnek, azaz eredési és tapadási pontjukat közelítik egymáshoz. Önkéntelen, álomban megvalósuló és tudatos mozgás kiváltására egyaránt alkalmasak. Az egymást segítı, egymással helyenként összefonódó, illetıleg a mozgás egyensúlyának a fenntartásához ellentétes feladatot ellátó vázizmokat testrészenként tárgyaljuk a tanulásnak a könnyítésére és a gyógyászati segédeszköz alkalmazásának egyszerőbb megértése érdekében. Összehúzódásuk, azaz megrövidülésük alkalmazkodik a szükséglethez.

A fejnek az izmai.

A fejen eredı és tapadó izmok az arc / mimikai / izmok, az üregekben található, az üregeket záró izmok, a szemet, aszemhéjat és az alsó állkapcsot mozgató rágóizom.

Az arcizmok az arckoponya formáját alakítják, a két arcfél arányosságát adják. A szájüreget elıl zárják és nyitják, oldalt és alul határolják a külvilágtól. Körülveszik a szemüreget, mozgatják a szemhéjat / palpebra /, ráncolják a homlokot, oldalra húzzák a szájzugot. Az emberen jelentéktelenné korcsosult a fülkagylót mozgató izom. Az állkapcsot mozgató, rágóizom / musculus masseter / az egyedüli, - a fejen eredı és tapadó izom, - amelyik a koponyacsonthoz ízesült csontot mozgat. A felsorolt izmok mozgatásával / mimika / szavak nélküli / paraverbalis / üzeneteket közvetítünk a környezetünk felé. A szájkörüli izom részt vesz a szavak képzésében. A szájzugoknak a széthúzását végzi a nevetı izom / musculus risorius /. / Dr. Haki Tamás /. Az arckoponya része a harántcsíkolt izmokból álló nyelv, valamint a szemgolyót mozgató kétszer három pár szemmozgató izom.A fejnek az izmait több agyideg látja el érzı és mozgató idegrostokkal. Az idegek sérüléses, elfajulásos mőködéskiesése esetén a mőködést pótló gyógyászati segédeszközök használatára kerül sor. Átmeneti mőködés kiesésnél izomingerlés alkalmazását jelentı gyógyászati segédeszköz használata válik szükségessé.

A fejet és a gerincet mozgató, egyben a fejet tartó izmok a koponyacsontok alsó felületének csonthártyáján erednek és a csigolyákon, a vállöv csontjainak a csonthártyáján tapadnak. A legerısebb izmok a gerinc hátsó felületén tapinthatóak, a csigolyák tövisnyúlványainak a két oldalán. Rövid, egymás munkáját kiegészítı izmok erednek egy adott csigolya tövis nyúlványának az alsó felületén és tapadnak a következı tövisnyúlvány felsı felületén. Megrövidülésükkel részt vesznek a gerinc tartásában, a hajlításában, a kiegyenesítésében és az elfordításában.

A mély nyakizmok végzik a fejnek a bólintását, oldalra hajlítását és az arc oldalra fordítását. Közülük kitapintható - a nyaknak az oldalsó, elülsı részén - a fejbiccentı izom / musculus sternocleidomastoideus /. Neve csontoknak a felsorolását hordozza. A szegycsont és a kulcscsont, valamint a fülkagyló mögötti koponyacsont rész, a csecsnyúlvány között található. A páros, mindkét oldalon található izomnak az egymástól eltérı, ugyanakkor összerendezett összehúzódása a legkülönbözıbb fejmozgást teszi lehetıvé.

A fejbiccentı izomnak, vagy beidegzésének a sérülése, / pl. császármetszéssel született újszülötteken / felfüggeszti a fejnek az emelését. Egyoldali izom károsodás esetén ferde, oldalra nézı fejtartás alakul ki, melyet gyógyászati segédeszköz viselésével lehet kiegyenlíteni. A szemhéj mozgásának veleszületett, vagy szerzett hiányán, a látást akadályozó szemhéj csüngésén / ptosis / segít egy alkalmas gyógyászati segédeszköz. Szemüvegkeretre rögzítenek egy szemhéjemelıt. Ezt viseli a fogyatékos akkor is, ha látása egyébként tökéletes és nem kellene szemüveget viselnie. A két szemet folyamatosan ugyanarra a pontra irányító szemmozgató izmok fogyatékosságát, a kancsalságot / strabismus / operációval, vagy gyógyászati segédeszközzel, megfelelı szemüveglencsével ellensúlyozzák.

Hátizmok.

A csigolyák mellett, a háton és a mellkas-üregben, ezeknek a folytatásaként az ágyéki gerinc mellett erıs, a csigolyákat tartó, a gerincet mozgató izmok találhatóak. A hátnak az izmai bonyolult együttmőködéssel vesznek részt az egyenes tartás biztosításában, - álláskor, üléskor, sıt hason fekve olvasáskor, a gerinc mozgásaiban, mérsékelten a fej mozgatásában és a felsı végtag mozgásának a segítésében. A kisportolt alkat jellemzıjét, a széles vállat, az erıs hátat alkotják a széles, - sıt a legszélesebb - hátizom / musculus latissimus dorsi /, a csuklyás izom / musculus trapesius /, a lapockát emelı izom / musculus levator scapulae /, a rombusz alakú izom / musculus rhomboideus / és a vesét mechanikus behatásoktól védı lágyéktáji izmok.

119

119

A felsı végtag izmai.

A vállizmok és a csontos vállöv alkotja a felsı végtagnak a mellkashoz történı kapcsolódását és biztosítják a felsı végtag mozgását.A vállat borító négyszöglető izom / musculus deltoideus / és négy további izom lendíti elıre és hátra a kart, valamint forgatja a mellkasnak a hátsó oldalához, a lapockához tapadó izomrostjainak a segítségével. A felkart a vállízületben, elıre mozgató izmok a mellkas elülsı oldalán levı nagy és kicsi mellkas izom / musculus pectoralis maior, musculus pectoralis minor /. Ezek az izmok adják a mellkas domborulatát, a férfi mellkas díszét. Eredésüket a bordákon találjuk, és a felkarcsonton tapadnak. A mellkas izmok légzési segédizmokként is részt vesznek a nehézlégzés, a fulladás csökkentésében. A fulladó beteg magasra emeli a karját, belekapaszkodik az ágy végébe, hogy segítse az izmoknak a mellkast emelı munkáját. A légzési segédizmok igénybevételéhez szükséges a beteg feje fölött a kapaszkodás megoldása.

A felkarnak a vállízületben történı mozgását segíti elıl a kulcscsont alatti izom / musculus subclavius / hátul pedig a bordákon eredı és a háton, a lapockacsonton tapadó főrész izom / musculus serratus /. Utóbbi a lapockacsont oldal irányú mozgatásában is részt vesz.

A karizmok a karnak az izmai, az alkar mozgatását végzik a könyökízületben. Az izmokat két csoportra osztják. Az alkart hajlító / flexor / izmok a felkarcsont elülsı oldalán, a feszítı / extensor / izmok a felkarcsont hátulsó oldalán tapinthatóak. Megfeszülésükkor a bır láthatóan elıdomborodik felettük. A két izomcsoport ellentétes, mégis egymást kiegészítı feladatot lát el.

Az alkart hajlító izmok a kétfejő karizom / musculus biceps brachii / és két kisebb izom. A kétfejő karizom a felkarcsont elülsı oldalán levı izomhasról ismerhetı fel. Eredési helye a lapockának a nyúlványa, tapadása az alkar orsó csontján történik, hengeres inná alakult alsó végével.

Az alkart feszítı izom a felkarcsont hátsó oldalán található, ez a háromfejő karizom / musculus triceps brachii /. Az izom a lapocka nyúlványán és a felkarcsonton ered. A könyök közelében henger alakú ínná válik, melynek közvetítésével az alkar sing csontján / ulna / tapad.

Feladatuk az alkar hajlítása és feszítése, illetıleg adott helyzetben való tartása. Hajlítással sor kerül az egész test emelésére is. Az ellentétes, egymást kiegészítı és feltételezı mozgást végzı izmok mőködésérıl és mőködésük harmóniájáról a nyakcsigolyák közötti réseken kilépı idegrostok gondoskodnak. / Magyar Zoltán lólengés. /

Az alkar izmai a csukló ízületben a kezet mozgatják. Két ellentétes / antagonista / mőködés a feladatuk, a kézhát felé, illetıleg a tenyér irányába történı hajlítás. Mőködésük szerint erre a két csoportra osztjuk ıket. Eredésük és tapadásuk azonban olyan, hogy a két ellentétes irányú mozgatáson túl, az alkar forgatását / rotatio / is végzik. A forgatást három önálló izom segíti. A két alkarcsont között, a könyök közelében található a tenyeret lefele forgató / pronatio / hengeres izom / musculus pronator teres /, a csukló közelében végzi feladatát a négyszögletes izom / musculus pronator quadratus /. Az ellentétes mozgást, a tenyér fölfelé forgatását / supinatio / a felfelé forgató izom / musculus supinator / végzi a könyökízület közelében.

A kezet a tenyér felé hajlító izmok, - nyolcan - és a kézhát felé hajlító izmok - hatan - a felkarcsont alsó végén és az alkarcsontok egyikének a könyökhöz közeli felszínén erednek. Az izmok hasa az alkar formáját alakítja. Tapadásuk elıtt hengeres inakká alakulnak. Hosszú inaik a kéztı, a kézközép és az ujjperc csontokon tapadnak. Egyikük, a hosszú tenyérizom / musculus palmaris longus / lapos inná alakul és a tenyeret erısítı és védı, annak csontjait összetartani segítı, erıs kötıszövetes lemezbe / aponeurosis palmaris / folytatódik és tapad.

A csuklót erıs, kötıszövetes, haránt szalag / ligamentum carpi transversum / öleli körül. A csuklószalag és a csontok közötti alagúton keresztül haladnak az inak, az erek és az idegrostok. A harántszalag tartja az inakat a két csontvég közelében mind a kétirányú hajlított csukló tartásnál. Megakadályozza azt, hogy a csukló mozgatásakor az inak húrszerően kifeszüljenek az eredési és a tapadási pontjuk között. A csukló alatt és felett található inakat ínhüvely / vagina tendinea / veszi védıen körül. Ezen a területen gyakori az ínhüvelygyulladás, melynek gyógyulásához szükséges a csuklóízületet rögzítı, tehermentesítı gyógyászati segédeszköz használata a csuklószorító, a gyulladást csökkentı gyógyszerek hatásának a kiegészítésére, a gyógyulást segítı pihentetés biztosítására.

Az alkar izmok beidegzése és érellátása a felkaron haladó képletek folytatásai.

120

120

A kéz izmai annak tenyéri oldalán találhatóak, a kézháton izmok nincsenek, az alkar izmok inai tapinthatóak és láthatóak. Ennek megfelelıen a kéznek és az ujjaknak a feszítését az alkar izmoknak a hosszú inai végzik. A kéztıcsontok közötti réseket csont közötti kicsi izmok töltik ki.

A kéznek, pontosabban a tenyérnek az izmait három csoportba soroljuk. Ezek a hüvelykujjat mozgató hüvelykujj párna / thenar /, a kisujj párna / hypothenar / és a tenyérközép / mesothenar / izmok. A gyógyászati segédeszközöknek a kialakításában, a "támbotok" használati értékét növelik a gyártók ezen izomcsoportok erejének és elhelyezkedésének a figyelembevételével. A tenyér alakjához igazodó, mindhárom izomcsoportot igénybe vevı "bio-" botoknak jobb- és balkézbe illeszkedı változatát készítik.

A hüvelykujj-párnát alkotó izmok négyirányú mozgást végeznek. Az ötödik mozgás irányba hosszú ín mozgatja a hüvelykujjat. A hüvelykujjat távolító / abductor /, a közelítı / adductor /a tenyérrel szembefordító / opponens /, és a hajlító / flexor / izmok. Az öregujj feszítését / extensio / a kézhát oldalán futó hosszú ín végzi.

A vékonyabb, a kisujj-párna izomzata, a hajlító, egyben a kis ujjat a hüvelyk ujjal szembefordító, a győrős ujjtól távolító izmokból tevıdik össze. A feszítést az alkarizom hosszú ina végzi.

Az ujjakat szembefordító izmok teszik lehetıvé az erıs markolást és a hüvelykujjnak a mindenik ujjal külön-külön történı összeérését, a "csipesz" feladat megvalósítását.

A tenyérközépnek az izmai erıs, kötıszövetes tenyér lemez / aponeurosis palmaris / alatt helyezkednek el. Alakjuk alapján giliszta izmok / musculus lumbricalis / nevet kaptak. A test összes izmai között egyedi tulajdonságuk, hogy inakról erednek, - nem csontokról -, ízületet átívelve inakon tapadnak. Az ujjakat mozgató izmok munkáját segítik. A kéztıcsontok közötti kicsiny izmok / musculus interosseus / a kéztıcsontokon erednek és az ujjakat mozgató inakon tapadnak. Az ujjaknak az egymáshoz történı közelítését / adductio / és távolítását / abductio / végzik. A kéz izmainak az igen gazdag idegellátása teszi lehetıvé az igen finom mozgásokat, egyben arra enged következtetni, hogy a kéz finom mozgásainak az állapotáról folyamatos tájékoztatást kap az idegrendszer. A kéz mőködését segíti az ujjbegyek bırén sőrőn lévı tapintó ideg végkészülék.

A végtag izmainak a beidegzését a csigolyák közül kilépı idegrostok végzik, mind érzı, mind mozgató feladattal. A központi idegrendszernek, a nyúltagynak, a gerincvelınek a károsodása, - agyvérzés, agyzúzódás, koponya alapi törés, daganat, gerinc haránt lézió, korábban gyermekbénulás - petyhüdt izombénuláshoz, hődéshez, mőködés kieséshez vezet, a regeneráció legkisebb reménye nélkül. A károsodott idegrostok által beidegzett izmok mőködésképtelenek, a teljes szellemi frissesség megtartása mellett. A petyhüdt bénulás többféle gyógyászati segédeszköz szükségletét vonja maga után. A legsúlyosabb esetben gondjaikon a mesterséges gépi lélegeztetés / vastüdı / segít, egészségbiztosítási támogatással, kórházban, vagy a beteg lakásán. Enyhe esetekben izomingerlı gyógyászati segédeszközök segíthetnek.

A felsı végtagot tápláló erek, a sejtközötti állomány nagy molekuláit elszállító nyirokerek, az ingerületet mindkét irányban továbbító idegrostok a hónaljban lépnek a felkarcsont mellé. A felkarcsontot hátulról és kívülrıl egy csont barázdában / sulcus nervi radialis / megkerülve, - a háromfejő izom alatt - elölrıl a könyökárokba jutnak. A kisujj területét ellátó idegrost / nervus ulnaris / a könyök csúcsának a belsı oldalán lévı barázdában fut. Az idegrost megnyomása esetén elzsibbad a kisujjunk. Felnıttek vérvételének legkedvezıbb helye a könyökvéna. A könyökhajlatból a két alkarcsont között futnak tovább. Az egyik artéria ág az orsócsont elé kerül a csukló közelében. A szívverés / pulsus / vizsgálatának leggyakoribb helye. A csukló elülsı, tenyéri oldalán a kötıszövetes haránt szalag alatt jutnak a kézre. A kézen a tenyérlemez védelme alatt érik el az ujjakat. Az ujjaknak a háti és a tenyéri oldalának mindkét szélén, azaz négy ágra szakadva jutnak a körömágyhoz és az ujjbegyhez.

A felsı végtagot ért károsodások sokféle gyógyászati segédeszköz szükségletét vonják maguk után. A csonttörések, - közöttük a kisgyermekek zöldgally törései / infractio / - az ízületek kötıszöveti húzódásai, rándulásai, ficamai, izom-, ín-, csonthártyazúzódások, ízületi tok és ínszalag szakadások, szalagsérülések, izombénulások, ízületi-, vagy izomelfajulások, gyulladások, immunológiai elváltozások, genetikai ártalmak és fejlıdési rendellenességek átmeneti idıre, vagy az egész életre szóló, különbözı, vagy többféle gyógyászati segédeszköz szükségletet vonnak maguk után.

Légzı izmok.

121

121

A légzést végzı izmok a mellkas izmok egyik csoportja. Közülük a bordaközti izmok / musculus intercostalis / az egész életen át, szünet nélkül mőködnek, a szükséglethez alkalmazkodó, változó hatásfokkal. A bordaközti izmoknak külsı- és belsı rétegét különböztetjük meg.

A bordaközti izmok a felsı borda alsó szélén erednek és az alatta levı, a következı borda felsı széle mentén tapadnak. Összehúzódásukkal közelítik egymáshoz a bordákat. A bordák, a görbületüknek megfelelıen elıre és fölfelé változtatják a helyzetüket, miáltal bıvítik a mellkas-üreget.

A rekeszizom/ diaphragma / alulról zárja le a mellkas-üreget. Az izomlemez alkotja a hasüregnek és a mellkas-üregnek a határát. A mellkas csontos vázának belsı oldalán, alul körben ered, és a kupola tetejét alkotó kötıszövetes lemez szélén végzıdnek az izomrostok. A rekeszizom záró lemezét átfúrja a nyelıcsı és a fı verıér / aorta /, véna kíséretében.

Az izomrostok közép felé emelkedı kupolát alkotnak. Az izomrostoknak az összehúzódásával csökken a kupola magassága, nı a mellkas üreg térfogata, növekszik a tüdı passzív kitágulása, mélyül a belégzés. A rekeszizom munkáját segítik a hasizmok. A hasüregben uralkodó nyomás a hasizmok mőködésével növekszik, és a préselés átterjed a rekeszizomra. A rekeszizom - egyben a hasizmok - munkájával létrejövı légzı mozgás a hasi légzés. A bordaközti izmok összehúzódásakor mellkasi légzésrıl beszélünk. A kettı kiegészíti egymást.

A hasizmok a hasüreget / abdomen / határolják. A hasi szerveket ölelik körül, tartják és kapcsolják a gerinchez. A hasizmok rostjai a széles hátizomnak oldalsó folytatásai. A hasüreg tetejét a rekeszizom kupolája alkotja. A hasüreg alul a medenceüregben folytatódik határt jelentı szerv, vagy izomréteg nélkül.

A hasizmok három rétege biztosítja a hasi szervek védelmét és helyükön maradását. A hasizmok részt vesznek a légzésben a rekeszizom mőködésének a támogatása által. Végzik a törzsnek a többirányú mozgatását és akadályozzák a hasi, valamint a kismedencei szervek elırebukását.

A külsı ferde hasizom / musculus obliqus externus abdominis / az alsó bordák alsó felszínén ered. Rostjai ferdén lefelé és elıre, félkörben húzódnak. A csípıcsontnak és a szeméremcsontnak a felsı szélén tapadnak, illetıleg kötıszöveti lemezbe mennek át és két oldalról találkozva a has közepének széles kötıszöveti lemezének / linea alba / alkotásában vesznek részt.

A belsı ferde hasizom / musculus obliqus internus abdominis / - a külsı ferde hasizommal ellentétes irányba,- ferdén felfelé, félkörívben az elülsı középvonal felé halad. A hasizmok középsı rétegét alkotják. Eredésük a külsı ferde hasizom tapadási helyével egyezik meg. Tapadásuk az alsó három borda belsı felszínén és a has közepén végigfutó kötıszövetes lemezben, a fehér vonalon történik.

A haránt hasizom / musculus transversus abdominis / a hasfal izomzat keresztben futó belsı rétegét alkotja. A csigolyák nyúlványain erednek a rostjai, körbe veszik a hasüreget és elıl a kötıszövetes lemezhez kapcsolódnak.

A hasfal közepén kötıszövetes lemez található a szegycsont alsó végétıl távolodva halad a szeméremcsontig. Fehér vonal / linea alba / neve. A ferde és a haránt hasizmok tapadnak benne. Az erıs kötıszövetes réteg erısíti a hasfalnak a tartását. Közepén találjuk rajta a köldököt, alsó részén a lágyék sérv kapu helyét.

Az egyenes hasizom / musculus rectus abdominis / a fehér vonal mentén, a középvonalhoz közel, azzal párhuzamosan, párosan fut. Tónusával a hasfalat erısíti, összehúzódásával a gerinc elıre hajlását végzi. A törzsnek az egyenesen tartásában vesz részt.

A hasizmok rostjainak a tapadását szolgáló lapos kötıszövetes lemezen, lapos ínon kör alakú nyílások, sérvkapuk találhatóak. A kötıszövetes győrővel erısített nyílásokon vezetékek hagyják el a hasüreget. A hasfalnak ezek a gyengébb pontjain a kötıszövetes győrőknek az átmérıi növekedhetnek, és sérvkapuvá válhatnak.

A medencefenék izmai tartják helyben a kismedencei szerveket, a vizeletürítés és a nemi mőködés / urogenitális / szerveit. A medencecsont győrőjét a medencefenék izomlemez zárja le alulról. Az izomlemez a szeméremcsont / os pubis / egymástól lefelé távolodó ágait köti össze egymással. Az izomlemezen található nyíláson lép ki a medencébıl a vizeletelvezetı csı / urertra /, valamint a hüvely / vagina /. Mindegyiket körkörös záróizom veszi körül. A mögöttük lévı nyílás biztosít kaput a végbélnyílásnak, az emésztés végtermékeinek / dejectum /az eltávolítására / defecatio /. A nyílást

122

122

körkörös, önmőködı, akarattal némileg befolyásolható záróizom veszi körül. A medencefenék izomlemeze a gát, amely a szeméremcsont, az ülıcsont és a farkcsont között feszül.

Alsóvégtag mozgását végzı izmok.

Az alsó végtagot mozgató izmok szolgálják a helyváltoztatást, valamint az egyhelyben állást. A mőködés csorbulásuk a feladatok megvalósítását nehezítik, illetıleg lehetetlenné teszik orvos-mérnöki találmány igénybevétele nélkül. Az alsó végtag mőködése biomechanikájának az ismerete nélkülözhetetlen, az alsó végtag mőködésbeli fogyatékosságát ellensúlyozó gyógyászati segédeszköz ellátáshoz. Az álláshoz a törzs tengelyét jelentı gerincet és alsó végtagot egymás folytatásában / 180 fokos szögben / kell az izmoknak rögzíteniük. A csípı-, a térd-, a bokaízület látszólag mozdulatlan állapotban tartása valójában egy állandó, dinamikus izommőködés eredménye. A hajlító és a feszítı izmok aktivitását az egyensúlyozó szervünk folyamatosan ellenırzi. Az eltérés javítására, az egyensúly tartására ingerületet indít, a hozzá érkezı jelzések alapján. / Vigyázzban álló katona sapkájára rögzített írószerkezet mutatta, hogy állandó, kis kitéréső lengések jellemzik az állást. / Az állás biztonságát növeli a terpeszállás, amit a csípıízület tesz lehetıvé. A csípı ízület akrobatikus mutatványokat is elvisel, mint amilyen a spárgázás.

Amikor az állás biomechanikája károsodást szenved, test-távoli, támaszt jelentı gyógyászati segédeszköz szükséglet merül fel. Biológiai megközelítésben a támaszkodás nélkülözhetetlen.

A járás az alsó végtag legjellemzıbb mozgása, amely a talajon történı helyváltoztatást jelenti. Az ember járása, fordulása nem hasonlít egyetlen ember által alkotott közlekedési eszköz elırehaladására, fordulására sem. A szárazföldi közlekedési eszközök gurulnak, illetıleg a havon, jégen csúsznak. Egyensúlyuk megtartását több guruló felület, három, négy, vagy több kerék, illetıleg a kerékpározó ember aktív egyensúlyozó tevékenysége biztosítja. A járás sokrétő, összerendezett feladatsor ismétlıdése. Az alsó végtag károsodásakor, a mozgás károsodott állapotában az állásnak és a helyváltoztatásnak minél teljesebb helyreállításához a biomechanika ismerete szükséges. A lépés egy ismétlıdı mozgásperiódusnak, a járásnak az egysége. Lépésnek nevezzük az egyik oldali alsó végtag saroktámasztásától a másik oldali alsó végtag saroktámasztásáig tartó mozgásperiódust.

A lépésnek két szakaszát különíthetjük el:

támaszkodási szakasz, lengési szakasz. A lépés támaszkodási szakasza a sarok talajra érkezésétıl a lábnak a talajról történı elemelkedéséig tart. A támaszkodási szakaszban az egész testsúly – ruházattal és csomagokkal együtt – a támaszkodó végtagra nehezedik. Miközben a törzs folyamatosan elıre halad, a láb a talajon támaszkodik. A támaszkodás lépésszakasza további három részre tagolódik: sarok támasztás, gördülés, elrugaszkodás. Saroktámasztáskor a csípıízület hajlított, a térdízület kifeszített, a bokaízület a talp felé hajlított állapotú. A testsúly a sarokra nehezedik. Gördüléskor az egész talp fokozatosan érintkezésbe kerül a talajjal, miközben a törzs elıre halad a láb felett. Amikor a törzs súlyvonala a bokaízület elé került, a sarok fokozatosan emelkedik a talajról. A terhelés a láb elülsı részére helyezıdik át. Közben az alsóvégtag ízületeiben is mozgás, helyzetváltozás történik. A csípıízület kifeszül, a térdízület kicsit hajlik, a bokaízületben a láb a lábhát felé hajlik, a lábujjak a lábhát felé mozdulnak. Elrugaszkodáskor az alsóvégtagnak mindhárom ízülete kifeszül, ami a bokánál a lábnak a lábhát felé történı hajlítását jelenti.

123

123

A lépés lengési szakasza a lábnak a talajról történı elemelkedésétıl a saroknak az ismételt talajra érkezéséig tart. Az elrugaszkodás pillanatától a törzs az ellenoldali / támaszkodó / végtagra nehezedik, és a lengı végtag a talaj felett elıre halad, megelızve a törzsnek az elıre haladását. A lépés lengési szakasza további két részre osztódik: végtag rövidülés, végtag hosszabbodás. Végtag rövidülés a lengési szakasz elején következik, amikor a végtag a törzs mögül indul. A végtag mindhárom ízületében hajlítás történik. A tehertıl mentesülı végtagot a belsı csípıizmok emelik. A térdet hajlító izmok aktiválódnak, a lábszár ebben a mozgás szakaszban kissé elmarad, majd a térdízület kifeszülés következik. Az alszár a comb elé lendül. A talajfogás pillanatában a térd feszített állapotú. A saroknak a talajra érkezésekor a térdízület még minimálisan behajlik, utána kinyúlik, amely a járás ruganyosságát, a rázkódásmentességet biztosítja. Végtaghosszabbodás akkor kezdıdik, amikor a végtag lendítése eléri a törzs függıleges vonalát. Az alsóvégtag ízületei fokozatosan kifeszülnek, készülnek a saroknak a talajjal történı érintkezésére, a támaszkodás kezdetére. A természet gondoskodott arról, hogy a térdízületben a találkozó csontvégeknek oldalirányú mozgása, hajlíthatósága ne legyen, valamint arról, hogy térd túlfeszítése / recurvatio / ne következhessen be. A lépésnek a biztonságáról gondoskodnak a térdízület erıs kötıszövetes képletei. A térdízület keresztszalagjainak kiemelt szerep jut a járás és az állás biztonságában. Itt jut szerephez az, hogy a kereszt szalagok a térdízület minden mozgási fázisában feszesek. A lépés két szakaszának tartama eltérı. Ily módon a lépés egy periódusában mindkét végtag érintkezik a talajjal, ezt kettıs támasznak nevezzük. Az egyik oldali alsó végtag még, a másik már támaszkodik. Futáskor kettıs támaszra nincs lehetıség, mivel az egyik oldali végtag elrugaszkodása és a másik oldali végtag támaszkodása közötti idıben mindkettı a levegıben van. Lépcsın járáskor a végtag rövidülése jelentısebb, a csípı- és a térd ízület fokozottabb hajlítás következtében. A lendítés pedig fékezetten alkalmazkodik a lépcsıfok méretéhez. A csípı minden lépésnél – függıleges tengely mentén – elmozdul, elıre lendül. Ez növeli a lépés hosszát. A járás mechanizmusában fontos a törzs és a kétoldali felsı végtag egyensúlyozó szerepe. A járás biomechanikájának a károsodásakor sántítás következik be. Alsó végtag / extremitas inferior / izmait az ízületekre kifejtett hatásuk szerint csoportosítjuk, némileg függetlenül a végtagot tartó medence csontgyőrőtıl és a végtag részeitıl. Ennek megfelelıen beszélünk az - csípıízület mozgatásában részt vevı izmokról, - térdízület mozgásában részt vevı izmokról, - bokaízületnek és a láb ízületeinek mozgatását végzı izmokról. Az alsó végtag mőködésének meghatározó feladata a test tartása, mozgatása, a biztonságos egyensúlyi helyzet folyamatos megteremtése. Élettani körülményeket jelentı graviditás, elhízás, a has tartalmának a kóros növekedése jelentıs feladatot ró az alsó végtagra a test egyenesen tartásában. A feladatnak megfelelıen igen erıs izomzatot találunk az alsó végtagon. A csípıízület mozgatását végzı izmok a medencecsont belsı felszínén eredı, belsı csípıizmok és a külsı felületen eredı külsı csípıizmok végzik. A belsı csípıizmok mindhárom tagja a medencecsont belsı felszínén ered és a combcsonton tapad. Feladatuk hármas: a combot a csípıízületben hajlítják / flexio /, a két combot közelítik egymáshoz / adductio / és a combot kifele forgatják / rotatio /. A külsı csípıizmoknak mind a nyolc tagja a medencecsont külsı felszínén és alsó szélein ered. Tapadásukat a combcsonton / femur / találjuk. Közülük a legerısebbek a három farizom. A nagy-, a középsı- és a kis farizom / musculus gluteus maximus, musculus gluteus medius, musculus gluteus minimus /. Feszítik / extensió / a csípıízületet, ezzel biztosítják a

124

124

járást és az egyenes tartást. / A középsı farizom az izomba adandó / intramuscularis / injekciózásnak a helye. / A többi izom a combot befele fordítja, és a combokat távolítja egymástól / abductio /.

Az alsóvégtag izmok kondíciójának az erısítésére gondot kell fordítani tartós fekvéssel járó baleset, vagy betegség után. Az izomnak az erısítésével együtt jár az egyensúlyérzéshez kapcsolódó beidegzés karbantartása. A járásnak az újratanulásához botra, könyökmankóra, mankóra, legsúlyosabb esetben járókeretre, azaz többféle gyógyászati segédeszközre van szükség.

A csípıizmokat a csigolyák közötti résen, a gerincvelıbıl elágazó idegrostok látják el érzı és mozgató idegrostokkal. Az erek és az idegrostok a medencecsont belsı felszínén haladnak és jutnak el az alsó végtagra.

A térdízület kétirányú mozgását, a hajlítást / flexio / és a feszítést / extensio /, továbbá az álláshoz szükséges, feszített helyzetben történı rögzítést / fixatio / a combon található izmok végzik. Az igen kisfokú forgatás a hajlító izmok feladata. Mőködésük szerint a lábszárat feszítı és hajlító izomcsoportra osztjuk. Az alszárat feszítı izmok a combnak az elülsı, a hajlítók a comb hátulsó oldalán helyezkednek el.

A lábszár feszítését két, a comb elülsı felszínén lévı izom végzi. Egyik a guggolás tempóját megszabó és a felemelkedést végzı négyfejő combizom / musculus quadriceps femoris /. Ez a legerısebb végtag izmunk. A négyfejő combizmot használják a súlyemelık, a rakodó munkások arra, hogy a gerincüket kímélve emeljenek nagy terheket. Az emelésnek ezt a módját kellene mindenkinek megtanulnia és gyakorolnia mindennapi életében. A gerinc terhelésével, az elırehajlással végzett emelés sok hát- és derékfájás egyik kiváltója. A négyfejő combizom a térd közelében lapos, erıs ínban folytatódik. Az ín körülveszi a térdkalács csontot / patella / és lejjebb, a sípcsonton tapad.

A négyfejő combizmot a comb-ideg / nervus femoralis / látja el érzı és mozgató idegszálakkal, végkészülékekkel. Érzı idegvégzıdésekkel bıven ellátott a comb elülsı oldala.

A combot feszítı másik izom a szabó izom / musculus sartorius /. Nevét a szabó mesterek jellegzetes, kézzel történı varráskor felvett testtartásáról, a keresztbe tett lábbal ülésrıl kapta.

A lábszár hajlítását három izom végzi, amelyek a comb hátsó oldalán helyezkednek el. A térdhajlat elérése elıtt hengeres inakká alakulna. A térdízületnek, ilyen módon nincs hidegtıl védı rétege. Az inak a térdhajlatban tapinthatóak. Beidegzésüket a csípıidegtıl / nervus ischiadicus / kapják.

A combizmok állapotának, kondíciójának a fenntartása különösen fontos, - bár gyakran elhanyagolt - térd fölötti csonkolás / amputatio / után. A comb izmainak az aktivitás csökkenése maga után vonja az izmoknak a vékonyodását / inactivitasos hypotrophia /, a comb körfogatának a csökkenését. A mővégtag készítéséhez felvett, méret után elkészülı tok használhatatlanul bınek bizonyul az elsı próbájánál. A csonkolás után magába roskadó / depressio / beteg lelki támogatást igényel ahhoz, hogy gondozza, rendszeresen mozgassa a csonknak az izmait. A comb magasabb csonkolásánál a medencecsontokra támaszkodó mővégtagot készítenek. A mővégtagot készítı ortopéd mőszerészmesterek támasztási pontnak használják a térd alatt és medencecsontnál található támasztási pontokat.

Bokaízületben a lábat és láb ízületeit mozgató izmok. A boka / malleolus / és a láb / pes / ízületeit mozgató izmok többsége a lábszárcsontokon ered, izmos részük, az izom „hasa” az alszáron helyezkedik el. Ezek az izmok adják a lábszár formáját. A lábszárizmok hosszú hengeres ínban folytatódnak, már a boka feletti részen. Kivétel a lapos, erıs Achilles ín, amely a lábszár alsó, hátsó oldalán, a sarokcsonthoz tapad. Ugrásnál, földet érésnél jelentıs a szerepe. Ejtıernyısök bukfenccel kímélik az Achilles inukat.

A lábszárizmok három jól elkülönülı csoportban helyezkednek el. Egyik csoportjuk a lábhát felé hajlító izmok, másik csoportjuk a lábat a talp felé hajlító izmok, harmadik csoportjuk a láb boltozatát tartó szárkapocs izmok. / A szárkapocs csontnak használjuk a latin: fibula és a görög: peroneus nevét. / A láb feszítése és a hajlítása eltér a kézétıl, mivel a láb a középállásában a lábszárra merıleges helyzetet foglal el. A latin fogalmak a lábnak mindkét irányban történı mozdítását hajlítással jelölik a talp felé történı mozgatást / plantár flexio/, a lábhát felé történı hajlítást / dorsal flexio /.

A lábat emelı, - a lábhát felé hajlító - lábszárizmok a sípcsont külsı oldalán találhatóak. Az elülsı sípcsont izom / musculus tibialis anterior /, a láb nagyujját feszítı hosszú izom / musculus extensor hallucis longus /, a lábujjakat feszítı hosszú izom

125

125

/ musculus extensor digitorum longus /. A lábat a lábhát felé hajlító izmoknak az inait a bokaízületnél kötıszöveti győrő veszi körül, amely az inaknak a húrszerő kifeszülését akadályozza meg

A szárkapocs csont mellett, a lábszár külsı oldalán levı izmok a csont görög nevét hordozzák. A hosszú szárkapocs izom / musculus peroneus longus /, a rövid szárkapocs izom / musculus peroneus brevis /. A lábszárcsontokon eredı izmok a boka elérése elıtt hengeres ínná alakulnak, áthajlanak a külsı boka kidudorodása alatt, és átlósan keresztezik a talpat. Mőködésük a talp kifelé, a kisujj felıli élének a felfelé fordítása / pronatio /, amely egyben a láb hosszanti boltozatának a tartását is jelenti. Bokasüllyedést, azaz lúdtalpat enyhítı tornánál ezeket az izmokat vesszük különösen igénybe. A lábnak a külsı élén történı járás, a „medvejárás” a hosszanti boltozatot tartó izmoknak a túlfeszítésével erısíti a boltozatot. Bénulásuk esetén a külsı láb él csüng. A mőködéskiesés ellensúlyozásában, a járás segítésében gyógyászati segédeszköz használata segít.

A lábat a talp felé mozgató izmok a lábszárnak a hátsó oldalán helyezkednek el. Ezek adják a lábszár formáját, alakítják a vádlit. Az öt izom közül a legnagyobb a háromfejő lábikra izom / musculus triceps surae / a lábszárcsontokon ered, majd erıs, lapos inná alakul, az Achilles inná / tendo calcaneus / és a sarokcsont / calcaneus / hátsó oldalán tapad. / Nevét az ókori mondavilágból kapta, mivel Achillesnek ez volt az egyetlen sebezhetı pontja egész testén. THETIS, JUSTITIA / Az állásnak, a járásnak és a futásnak, az elrugaszkodásnak, az ugrásnak, a földet érés fékezésének, a lábujjhegyen állásnak a legfontosabb izom együttese az Achilles ínnal együtt. A többi, a lábat hajlító lábszár izom hengeres ínban folytatódik és a bokacsont dudora alatt hajlik át a talpra.

A lábszáron lévı izmok egyben befele, - egymás fele - fordítják / supinatio / a talpat.

A lábszár izmok inai a lábtı és a lábközépcsontokon tapadnak, némelyik a lábujjak csontján végzıdik.

Az egész alsó végtagot ellátó erek a combérnek / arteria femoralis / az elágazásaiból erednek, a vénáik is a comb visszérbe / véna femoralisban / győjtik a vért. Az alsó végtag keringésének az állapotáról tájékozódhatunk az ágyékhajlatban, ill. a lábháton tapintott érveréssel, Pl. cukorbetegség elırehaladott állapotában.

A lábat mozgató izmokat a csípıidegnek / nervus ischiadicus / a csontokhoz hasonló nevő idegágai / nervus tibialis, nervus peroneus / látják el érzı és mozgató rostokkal és ideg végkészülékekkel.

Láb izmai, - néhány apró izom - segíti a lábujjak mozgatását. A lábat és a lábujjakat a lábszáron található izmok hosszú inai hozzák mozgásba, vagy tartják hajlított, illetıleg feszített helyzetben. A lábháton és a talpon húzódó, henger alakú inakat erıs kötıszövetes réteg tartja közel a csontokhoz és szabja meg a húzásuk irányát. Különösen erıs a talpon található kötıszöveti lemez / aponeurosis plantaris /.

A talpon található kötıszövetes rétegek passzívan, a talpon végighúzódó inak aktívan tartják a láb boltozatos szerkezetét, a haránt és a hosszanti lábboltozatot. A lábboltozatot tartó izom-ín egységek feszítésével javítani lehet a kisfokú bokasüllyedést, a cipıre rögzített sarokék nevő gyógyászati segédeszközzel. Az inak feszítésének a növelése mellett a boka befele dılését / valgitas / is enyhíti a sarokék. A sarokék a lábtornát nem teszi fölöslegessé. A gyógyászati segédeszköz és a láb torna támogatják egymást.

A vázrendszeren kialakult hiányokat és mőködés kieséseket ellensúlyozó gyógyászati segédeszközök

126

126

A vázrendszerben kialakult károsodásokat enyhítı gyógyászati segédeszközöknél meg kell különböztetni - a méretsorozatos, azaz több méretben készülı gyári termékeket / standard /, - az egyénre alakítható / adaptálható /, tépızárral, vagy csatos szíjjal ellátott, ugyancsak szériában gyártott eszközöket és

- az egyéni méretvétel alapján, kézmőves módszerekkel, mestervizsgával rendelkezık által készített gyógyászati segédeszközöket.

Az egyéni méretvétel alapján készülı végtag ortéziseket és végtag protéziseket, ortopéd cipıket, főzıket, haskötıket azon egészségügyi vállalkozó készítheti és javíthatja, aki - mestervizsga bizonyítvánnyal rendelkezik, - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Regionális Pénztárainak legalább az egyikével szerzıdést kötött készítésre és javításra, s ezáltal - egészségbiztosítási támogatás igénybevételére jogosító orvosi vényt átvehet.

Az eltérı készítéső gyógyászati segédeszközök különbséget hordoznak minıségben, a hozzájutás idıtartamában, a társadalombiztosítási támogatásban, a biztosított térítési díjában, ez utóbbinak az általános forgalmi adójában, a próbához és az átvételhez nyújtott egészségbiztosítási közlekedési támogatásában.

A vázrendszer károsodásai érinthetik a különbözı szöveteket, illetıleg mőködı szervi egységeket.

A vázrendszer gyógyászati segédeszköz szükségletét okozó károsodásokat két nagy csoportra osztjuk, a károsodások alapján. Mőködés kiesést ellensúlyozó ortézisek és anatómiai hiányt pótló protézisek. Mindkét csoporthoz igen sokféle termék tartozik. Mindkét csoportban találunk testhez kapcsolódó, test közeli gyógyászati segédeszközt és izommal rögzített, megfogott, test távoli gyógyászati segédeszközt. A károsodásokat okozhatják fejlıdési rendellenességek, mechanikus hatások, gyulladások, érkárosodások, elfajulások, hormonszint változások, anyagcsere betegségek, vitaminhiány, kémiai hatások, termikus hatások, sejt burjánzások.

Mechanikai károsodások. Rándulás / distorsio / az ízületi tok feszítési tőrését meghaladó mozgástól keletkezik, hirtelen mechanikai hatásra. Az ízületi tok és a tokot erısítı tokszalagok megnyúlnak. A károsító hatás multával az egymástól eltávolodó csontvégek a helyükre ugranak, azonban fájdalom, duzzanat, bevérzés marad vissza. Az alsó végtagon a rándulást sántítás követi. A károsodás rendezıdéséig az ízületnek a nyugalomba helyezése, a test terhétıl való mentesítésre van szükség gyógyászati segédeszközzel. Ficam / luxatio / az ízületet alkotó csontvégek eltávolodnak egymástól, hirtelen erıhatás következtében annyira, hogy nem áll vissza spontán az eredeti állapot. Az ízületi toknak és a tokot erısítı szalagoknak a szakadását jelenti az elváltozás. Fájdalom, bevérzés, duzzanat, és az ízület alakváltozása következik be. Alsó végtag károsodás esetén járásképtelenség a velejárója. A ficam megoldása mőtétet igényel az esetek többségében. Mőtét után az ízület nyugalmának a biztosítása, a sántító betegnek test távoli, támaszkodást segítı, egyben tehermentesítı gyógyászati segédeszközt kell használnia. Törés / fractura / a csontoknak, különösen a csöves csontoknak gyakori sérülése a törés. A koponyán horpadásos törés fordul elı. Gyermekek rugalmas csontjainál gyakori a zöld-galy törés / infractio /. A töréskor a csontvégek maradhatnak egymás folytatásában, elcsúszhatnak, kialakulhat darabos törés, az ízületbe hatoló törés. A törés lehet zárt, lehet nyílt, amikor a mőtét elkerülhetetlen. A törések két jellegzetes formája a csont gyengüléséhez, - elsısorban idıs korban, csontritkuláshoz - társuló combnyaktörés. Megoldása mőtéti. Mőtét után többféle test távoli gyógyászati segédeszköz kell használnia a betegnek. A bordatörés ugyancsak rögzítést, az elmozdulás akadályozását igényli. Elegendı az egyik oldalra, kötésrögzítı egy, vagy több csíkot ragasztani, mély kilégzési állapotban a gerinctıl ferdén lefele, - a borda lefutásának a követésével, - a szegycsontig. A gyógyászati segédeszköz alkalmazása csökkenti a fájdalmat, ritkítja a köhögési ingert, megelızi a mellhártya lukadást, és az álízület kialakulását. A túloldal szabadon hagyásával alig mérsékeljük a légzést. A törésnek a gyógyulása kötıszövetes réteg, csöves csontokon győrő, öv / cingulum / kialakulásával kezdıdik. A kötıszövet csontosodik, majd a megvastagodás felszívódik. A töréseket rögzíteni kell gipszpólya felhasználásával, ill. fıleg a felsı végtagon modernebb, könnyebb, költségesebb, kellemesebb viseléső gyógyászati segédeszközzel, a rugalmas törésrögzítıvel / brace /.

127

127

A csontok, ízületek károsodása után gyógyászati segédeszközökkel, súlyosabb esetben mőtéttel kell megoldani a rögzítést, az elmozdulás akadályozását. A rögzítéssel segítjük a gyógyulást, csökkentjük a fájdalmat, akadályozzuk álízületnek a keletkezését, gondoskodnunk kell a támasztásról, az egyensúly biztosításáról, a járás segítésérıl a járás biomechanikájának a támogatásáról, a gerinc tartásáról, a tehermentesítésrıl. A járás biomechanikájának a károsodását jelentı sántításnak és következményeinek a minimálisra csökkentése a gyógyászati segédeszköz ellátás feladata.

A térdízületet ért sérülés, az életkor elırehaladásával, túlsúllyal velejáró porckopás, ízületi elfajulás, a köszvény anyagcsere betegsége, szalagsérülés vagy szalagszakadás mindegyike fájdalommal kísért zavart okoz a járásban, az alsó végtag mőködésében. Balesetsebészeti, ortopédiai mőtéti beavatkozásokat, rheumatológiai, gyógytorna, balneo-physiológiai kezeléseket igényelnek, miközben sokféle gyógyászati segédeszköz szükséglete merül fel.

Izmok és inak kóros gyengülése, mőködésének az akadályozottsága gyógyászati segédeszköz szükségletet von maga után. A rekeszizom mozgását fékezi a hasüreg tartalmának a növekedése. Élettani, bár más állapot, a terhesség, valamint kóros állapotok, mint hasi folyadék / ascites /, hasi szervek daganatai.A légzés nehezített asztmában, a jobb szívfék elégtelenségében, mellhártyagyulladásban, tüdıdaganatok különbözı formáiban. A fulladásnak, a légszomjnak az enyhítésére a beteg igénybe veszi a légzési segédizmokat / musculus scalenus /, amelyek a nyak formáját alakítják. Nagyon súlyos fulladásban a beteg a mellkas izmok bordát emelı mőködését is kénytelen használni. A hasfal elülsı, középsı részét alkotó széles, lapos kötıszöveti rétegen / linea alba / élettani körülmények között áthaladó képletek csatornái kitágulhatnak, és sérvkapuvá válhatnak. Sérvkapuvá válhat a köldökzsinórt átbocsátó köldökgyőrő. A köldöksérv / hernia umbilicalis / leggyakrabban a gyorsan ismétlıdı, vagy ikerterhességnek, és a hasvízkórnak a következménye. A herének a hasfalból történı, magzati korban bekövetkezı leszállása, az alagútja a hímcsira sejteket továbbító ondóvezetéknek. Alagúton haladnak a vizeletelvezetı csatorna, valamint az alsó végtagot ellátó erek és idegek. A kilépésüket biztosító kapuknál is keletkezhet sérv, veleszületetten és szerzetten egyaránt. Ezek a lágyéksérv / hernia inguinalis /, és a combsérv / hernia femoralis /.

A sérv / hernia / végleges megoldása mőtéttel történik. Amikor várni kell az operációval, illetıleg a mőtétnek akadálya a rossz általános állapot, a nagyon idıs kor, a sérvkiújulás, a szívgyengeség, akkor gyógyászati segédeszközt, sérvkötıt visel a beteg.

Hasfali sérv kialakulhat hasmőtét után. A hasizmok fokozott kitágulása a hasfal izomzatának a meggyengülését váltja ki. Meggyengülhetnek a hasizmok a folyamatos túlterheléstıl ikerterhességben, hasvízkór / ascites /, illetıleg túlsúly miatt. A gondok enyhítésére haskötıt kell viselnie a betegnek

Az egyenes hasizmok eltávolodnak egymástól, hasizmok közötti rés / rectus diastasis / keletkezik, gyors egymásutánban ismétlıdı terhesség következtében. A szülés utáni hasizom erısítés mellett gyógyászati segédeszköz is szükségessé válhat.

A túlságosan elıdomborodó hasfalat gyógyászati segédeszközzel, haskötıvel kell a gerinchez erısíteni. A haskötıt a csípıtányér felett kell felhelyezni. A haskötıt nem szabad összetéveszteni a csípıszorítóval. A haskötıt a csípıtányér fölé kell felhelyezni és viselni. / A csípıszorítót a haskötınél mélyebben, a medence körül helyezünk fel. /

A gátizmok beidegzésének a zavara együtt jár a záróizmok kiesésével, a bélsár visszatartásának lehetetlenné válásával / incontinentia alvi /. A kóros állapot, a széklet-visszatartási képtelenség gyógyászati segédeszköz ellátást, pelenkabetét használatnak a szükségességét jelenti. A gát izmainak a mőködésbeli gyöngülését izomingerlıkkel lehet erısíteni, amit ideggyógyász és nıgyógyász szakorvos írhat vényre.

128

128

Koponyán alkalmazott gyógyászati segédeszközök.

A fülkagylónak, az orrnak, az arccsontnak az anatómiai hiányait a Társadalombiztosítási Alapból támogatott, egyéni méretvétel alapján, képzımővészeti igénnyel, kézmőves eszközökkel készített gyógyászati segédeszközökkel lehet pótolni, egyben a hiányt palástolni. A koponya porcos és csontos részeinek a károsodását a penicillin felfedezése / FLEMING, a. 1881 - 1968 / és gyógyszeripari elıállítása / CHAIN, E. B. 1906 - és FLOREY, H. W. 1898 - 1968 / elıtt a vérbaj sejtburjánzási csomója / gumma /, illetıleg a tuberculosisos csomó / tuberculóma / okozta. Ma balesetek, égések következtében kialakult, továbbá daganatos károsodásokat kell pótolni. A fülkagyló a versenyszerő birkózásnak eshet áldozatul. A fülkagyló hiánya szemüvegkeret és fülmögötti hallásjavító készüléknek a viselését teszi lehetetlenné.

A koponya bırrel fedett porcos és csontos részeinek a hiányát pótolják gyógyászati segédeszközök / görög néven: epithesis, francia néven: moulage /, amelyek egyedi méretvétel alapján készülnek, erre a célra kialakított fogtechnikai laboratóriumban. Elsı készítıje Magyarországon DR. SKUTTA ÁRPÁD / 1901 - 1961 / bırgyógyász és kozmetológus professzor volt a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Képzımővészeti tehetségével bır színő, bársonyos tapintatú, eredeti formájú arcrészeket tudott pótolni.

Az epithesiseknek rugalmas és kemény formáját támogatja az egészségbiztosítás.

Kihordási idı: 36 hónap. Felírási jogosultság: onkológus, traumatológus, fül-,orr-, gégész, stomatológus szakorvos.

A csontos szájpad veleszületett / congenitalis / és mőtéttel megoldhatatlan, illetıleg rosszindulatú daganat / malignoma / által okozott hiányát pótolják ezüst, nem rozsdásodó más fém, vagy kemény mőanyagból, egyedi méretvétel alapján készülı záró lemezzel. A szájpad záró lemeze visszaállítja a nyelés és a légvétel útjának az elkülönítését, javítja a hangképzést.

Kihordási idı: 36 hónap

A koponyatetın baleset, sebesülés, mőtéti beavatkozás / trepantio / következtében létrejövı csont folytonossági hiányt az egészségbiztosítás által támogatott fém, vagy kemény mőanyagból készülı záró lemezzel, implantárummal fedik be. A koponyán alkalmazott, de érzékszervi fogyatékosságot ellensúlyozó gyógyászati segédeszközök az érzékszervekrıl szóló részben kerülnek ismertetésre. Az arckoponyát érintı rágásfogyatékosságot ellensúlyozó gyógyászati segédeszközök az emésztıszervekrıl szóló részben találhatóak.

A vázrendszer fogyatékosságainak a gondjain enyhítı gyógyászati segédeszközök a mőködés kiesését ellensúlyozó ortézisek. A vázrendszer károsodásában elıforduló anatómiai hiányt protézisek pótolják.

A vázrendszer ortéziseinek és a mozgásrendszer protéziseinek a felírási jogosultság: ortopéd és rehabilitációs szakorvos. Kiegészül a felírási jogosultság - a kórkép eredete szerint – balesetsebész,gyermeksebész szakorvos, bénulás esetén neurológus, felsı végtag ortéziseket rheumatológus szakorvos. Nyaki gerinc ortézisei. A nyak csontos, kötıszövetes vázát, a gerincet, illetıleg izmait érintı bénulásos kórképek általában fájdalommentesek, a többi elváltozásnak a túlnyomó többsége fájdalommal jár. Mindkettıt mozgáskorlátozottság kíséri. A panaszok enyhítésére a fejnek a tartását segítı, a nyaki gerincet tehermentesítı, a kényszermozgást, vagy a kényszertartást megszüntetı gyógyászati segédeszköz viselés válik szükségessé. Nyaki ortesis viselés válik szükségessé nyaki rándulásnál, amit rossz mozdulat, autóban elszenvedett közlekedési sérülés, vagy eséssel járó sérülés vált ki. Nyaki fájdalmat kiváltó meszesedés, daganat, porckopás, chronicus gyulladás, porckorong elfajulás fájdalmának enyhítését szolgálják a különbözı, a nyakat körülölelı, ezért gallérnak nevezett fejtámaszok. Rugalmas, méretsorozatban készül a nyakat körülvevı ortéziseknek, galléroknak egyik csoportja, anyaga habszivacs, melynek közvetítésével a vállra támaszkodik a tarkó és az áll. A merev nyaki ortézis a másik változat, amely szilárdabban támasztja a nyakat, akadályozza a mozgását, ezzel csökkenti a fájdalmat, helyreigazítja a torzult fajtartást. Mindkét változat részesül egészségbiztosítási támogatásban. A merev nyaki ortezisek egy része méretsorozatban készül, bizonyos határokon belül egyénre alakítható, másik részüket egyéni méretvétel alapján állítják elı.

129

129

A nyaki-mellkasi orrtézis a mellkas felsı részére és a vállra támaszkodva rögzíti a nyakat. A nyaki gerincet, a vállat és a mellkas felsı részét érintı idegsérülések, törések, elmozdulásra hajlamos, mőtét utáni állapotában akadályozza a nyak mozgását. A nyaki és néhány háti csigolyát, a mellkas csontos vázát alkotó csontokat ért károsodáskor viseli ezt a beteg.

Mellkas-, ágyék-, keresztcsont ortézisek, összefoglalóan főzınek / francia néven: corsett / nevezzük a károsodott csigolyák, illetıleg a bordák és a csigolyák együttes károsodásakor szükséges tartást segítı, támasztó, mozgást mérsékelı, ezáltal fájdalmat csökkentı gyógyászati segédeszközöket. / A főzıknek az „F”-el való jelölése megmaradt a hivatalos közlönyben, a Gyógyászati Segédeszközök Gyára termék jelzésének hagyományaként. / Törés miatt, csontritkulásban, chronicus gyulladásban / pl. tuberculosis /, kötıszövet elfajulásban / pl.: csigolya korong sérv / szenvedınél, mőtét utáni törésrögzítésnél alkalmazzák.

A főzık többsége egyedi méretvétel szerint készül, ily módon a főzı árúként nem jelenik meg a készítés nélküli gyógyászati segédeszköz forgalmazásban. Tartozékait azonban külön-külön lehet pótolni egészségbiztosítási támogatással, ezért gyógyászati segédeszköz forgalmazónál is beszerezhetı. A főzıkészítés kötszerész mester képzettségéhez kapcsolódó feladat.

A mellkasra helyezett főzık a gerinc támasztásakor akadályozzák a mellkas légzési kitérését. A légszomjjal küszködı asztmásoknak, cystás fibrosisban, vagy tüdıtágulatban szenvedıknek, fulladó szívbetegeknek nem tanácsos még megpróbálni sem ezeket a gyógyászati segédeszközöket. Csigolya összeroppanásban szenvedı asztmásnak a Spinomed nevő főzıre van szüksége, amely a mellkas kitérését, a fulladásos nehéz légzést nem akadályozza, miközben tartja a gerincet.

A főzıknek és a tartozékaiknak a kihordási ideje 12 hónap.

Ágyék-, keresztcsont ortézisek az ágyéki csigolyáknak, az alsó gerincszakasz és a medencecsont által alkotott csont csoportnak közös támasztását, rögzítését szolgáló gyógyászati segédeszközök is főzık / francia néven: corsett /. A gerinc háti szakaszánál elmondott csigolyakárosodásokhoz hasonló esetekben, gerincmőtét után, súlyos derékfájás enyhítésére / lumbago / alkalmazzák. A csípıszorítót alkalmazzák a medencecsont töréseiben, a szeméremcsont kötıszövetes kapcsolatának a szétválásakor / symphyseolisis /, csontritkulásos medencecsont gyengülésnél. Felhelyezésükrıl gondos tájékoztatást kell adni, a gyógyászati segédeszköz forgalmazásakor, mivel a csípıszorító nem csúszhat fel a medencecsont feletti részre. A medenceszorítónak a két oldalán szivacs pelotta véd a combnyaktörés ellen, ha elesik az illetı.

Kihordási idı: 12 hónap.

Gumiszövetes, erıs vászonból készülı méretsorozatból kell kiválasztani a megfelelı nagyságút. A főzıknek egyéni méretvétel alapján készülı változata éppúgy egészségbiztosítási támogatásban részesül, mint a méretsorozatos változat.

Végtag ortézisek és protézisek.

Felsı végtag ortézisek.

A felsı végtag protézisek kihordási idje: 12 hónap.

Az ujj ortézisek elég gyakran válnak szükségessé, amikor nyugalomba kell helyezni operáció, törés, rándulás, ficam, ínhúzódás, sportsérülés, ínhüvely-, illetıleg ízületi gyulladás esetén. A legmozgékonyabb, a legtöbb önálló feladatot ellátó, ezért a legtöbbször sérülı ujjunk a hüvelykujj / pollex /. Az ujjaknak a nyugalomba helyezéséhez, egyenként, vagy több ujjnál egyszerre sínezést kell alkalmazni. Az ujjak sokféle sérüléséhez, károsodásához alkalmazkodó többféle sín írható fel vényre. Az adaptálható, a méretsorozatos és az egyedi méretvétel alapján készített termékek mindenike részesül egészségbiztosítási támogatásban.

Csukló és kéz-csukló ortézisekre, a csuklónak a nyugalomba helyezésére az ujjakkal azonos - az elızı bekezdésben felsorolt - károsodások alkalmával kerül sor. Ínhüvely gyulladás kialakulásakor a végtagnak a pihentetése igen fontos gyógytényezı. A bénulás miatt tehetetlenül lógó kéz gyógyászati segédeszköz ellátása gyakran életre szóló segítséget jelent.

130

130

A petyhüdten lógó kéz mindenbe beleakad, akadályozza a kar mozgását. Csukló rögzítı ortézis viselésével az alkar mozgatni tudja a bénult kezet.

A kéz-csukló ortézisek egyik része méretsorozatban készül, egyénre alkalmassá tehetı változatban. Másik részüket ortopéd mőszerészmester készíti el egyéni méretvétel alapján. Mindkét ortézis csoport részesül egészségbiztosítási támogatásban.

Könyök és váll-könyök ortéziseket az elızı bekezdésekben felsorolt betegségekkel azonos mozgáskárosodásokban alkalmazzák. A könyökízületnek a középállásában történı nyugalomba helyezéséhez egészségbiztosítási támogatásban részesülnek a gumiszövetes, fémsínnel erısített, adaptálható gyógyászati segédeszközök, az egyedi méretvétel alapján készülı, mőanyag, fix és az elıkészített ízülettel alakított ortézisek.

A beteg kart tartó heveder váll-könyök ortézisek legegyszerőbbike méretsorozatban készül. A könyökízületnek a középállásában való nyugalomba helyezését szolgálja. Orvosi vény ellenében kiszolgálható gyógyászati segédeszköz.

A sérült alkarnak egy háromszögletőre hajtott kendıvel történı nyakba kötése házilag megoldható.

Rugalmas törésrögzítıt / angol nyelven: brace / nem támogat az egészségbiztosítás felkar törésénél. Mőanyagból, hıre lágyuló anyagból készül. A gipsz törésrögzítésnél jelentısen kisebb súlyú, kellemesebb viselet. A férfiak szırzetéhez nem ragad hozzá, levétele kevesebb kellemetlenséggel jár.

Alsó végtag ortézis rendszerek.

Láb ortézisek veleszületett lólábbal / pes equinus / születettek lábát egy síkban, a dongalábbal / pes adductus, seu pes varus / születettek lábát három irányból helyrehúzó / redressaló / és az éphez közeli állapotban rögzítı láb ortézisek részesülnek egészségbiztosítási támogatásban, méretsorozatos változatban és egyedi méretvétel szerint. / Tipex, Bebax. /

A lábat tartó izmoknak a bénulása, inaik károsodása után láb ortézisek válnak szükségessé. A petyhüdten lógó láb, akadályozza a járást. A láb lógásán enyhít, a járást segíti a Bayer rugó és a peroneus emelı. Mindkettıt ortopéd cipész mesterek építik az ortopéd lábbelibe egészségbiztosítási támogatással, szakorvos által kiállított vény ellenében.

Az öregujj helyzetének a visszaállításához / redressio / méretsorozatban készülı gyógyászati segédeszközt támogat az egészségbiztosítás.

Lúdtalpbetétek.

A láb boltozatának a károsodása, lesüllyedése igen sok gondot okoz, ezért a jelenleginél sokkal több odafigyelést érdemelne. A láb haránt boltozatának a süllyedése / pes transversus / alakul ki a pubertas korban és a terhesség idején, amikor a kötıszövet fellazulása élettani történés, ezáltal gyengülnek a boltozatot tartó inak és szalagok. Hasonló következménnyel jár, illetıleg fokozza a korábbi boltozat károsodást az álló foglalkozás, a nehéz terhek cipelésével járó szakma és a többlet súly kialakulása. A haránt boltozat süllyedésével szét terül, kiszélesedik az elıláb, nı az öregujj lábközép csontjának és a kisujj lábközép csontjának a fejecse közötti távolság. Az öregujj / hallux / lábközépcsontjának a fejecse kidomborodik a láb belsı oldalán, kialakul a lábat csúfító bütyök. A bütyökre feszülı cipı állandó csonthártya izgalmat, steril gyulladást vált ki. A csonthártya védekezésül csontréteg lerakódásával növeli a fájdalmas, egyre nagyobb bütyköt. A szők és gyakran hegyes orrú cipı viselıjének az öreg ujja a második lábujj felé hajlik, tovább domborítja a bütyköt, s kialakul a hallux valgus fájdalommal járó kórképe. Az öregujj elhajlása olymértékő lehet, hogy a második lábujj alá kerül. A megváltozott alakú lábra gyári cipıt nem találni a cipıboltokban. A lesüllyedt harántboltozat alatt szőkülnek a lábujjakat ellátó erek csatornái. A fájdalom fokozza a láb verejtékezését, a hám fellazul, a bır vegyhatása, / Ph-ja / ettıl lúgos irányba tolódik el. Elvész a bır savköpenye. Együtt növelik a lábujjak közötti gombásodást / mykosis interdigitalis pedis / és a lábujj köröm gombásodásnak / onychomykosis pedis / a veszélyét és nehezítik a gombás fertızés gyógyítását. A haránt boltozat süllyedését követi a hosszanti boltozat süllyedése a lúdtalp. A hosszanti boltozat süllyedését követi a bokának a befelé dılése / valgitas /, miáltal kialakul a lapos talp / pes planus /, a bokasüllyedés hármas elváltozása / trias /.

A harántboltozat lesüllyedésével megváltozik a láb használata. A három ponton történı alátámasztás helyett a középsı három lábközépcsont fejecsére nehezedik a testsúly, ami fájdalmat, védekezésként bırkeményedést / clavus /, azaz tyúkszemet okoz. A fájdalom enyhítése érdekében a lábujjak hegyére támaszkodik a láb járáskor. Közben a lábujjak ízületei

131

131

behajlítva megmerevednek, kialakul a kalapács ujj / digitus malleus / járási és cipıvásárlási nehézségekkel. Leggyakrabban a II. ujjnál alakul ki.

A lábboltozatnak a teljes süllyedése többféle kellemetlenséget okoz. Nemcsak a lábon, hanem az egész alsó végtag minden ízületében porckopások, fájdalmas elváltozások alakulnak ki. A súlyos lúdtalp derékfájást és a comb külsı felszínén jelentkezı fájdalmat / meralgia paresthetica / válthat ki. A rendszeres, idıigényes, a láb izmait erısítı torna mellett tanácsos lúdtalpbetétet viselni, különösen a terhesség fél idejétıl, és folytatólag a szülés után. Lakosságunk túlnyomó többsége rászorulna ennek a gyógyászati segédeszköznek a viselésére.

A legelsı lúdtalpbetétet a láb fokozatos szoktatása mellet kell alkalmazni. A viselését fél óra tartammal kell kezdeni és egyre hosszabb ideig, kell viselni. Hozzászokás nélkül a várt fájdalom enyhülés helyett növekszik a szenvedés.

A lúdtalpbetéteknek egy része egészségbiztosítási támogatás nélkül kapható a gyógyászati segédeszköz kereskedelmi forgalomban. A parafa zúzalékból préselt lúdtalpbetétet, a gyógyászati segédeszközt forgalmazónak a cipı nagyságához, a lábnak a méretéhez kell alkalmaznia, a láb állapotának megítélése nélkül. Különös figyelmet érdemelnek a keskeny nıi cipıbe rejthetı, „intim” lúdtalpbetétek / pl. Tacco /, az alkatból adódó és a terhesség következtében náluk gyakoribb lúdtalp enyhítése érdekében. A lúdtalpbetéteket készítik talpminta, gipszmodellálás, sıt számítógépes mérések alapján, a súlyos lábelváltozással élni kényszerülık és lábukra elegendı gondot fordítók javára.

A lúdtalpbetétek készülnek összepréselt parafa zúzalékból, lehetnek laticel réteget is tartalmazó szendvics szerkezetőek, félmerev, hıre lágyuló, lábhoz alakított mőanyag betétek, rugalmas és merev fém betétek, különbözı bevonatokkal, vagy bevonat nélkül. Egészségbiztosítási támogatásban nem részesülnek.

A boka ortéziseket különbözı eredető és súlyosságú bokasérülést szenvedetteknek kell viselniük.

Boka ortézis szükséges heveny / acut /, azaz rövid gyógytartamú bokarándulásnál / dystorsio /, hosszabb idıt igénylı bokaficamnál / luxatio /, továbbá mőtétet nem igénylı, részleges bokaszalag sérülésnél. Méretsorozatos és adaptálható, rugalmas boka ortézist támogat az egészségbiztosítás. A gyógyászati segédeszköz forgalmazónak kell kiválasztania a megfelelı darabot helyszíni próba alapján.

Merev bokaízületi rögzítés ortézisére van szüksége a betegnek bokatáji sérülések, törések, mőtétet igénylı teljes bokaszalag szakadást követıen. Ezen tartós bokakezeléskor fémmel erısített, merev boka-ortézist ír fel a szakorvos, amit el lehet számolni az egészségbiztosítás felé.

Boka-láb ortéziseket támogat az egészségbiztosítás a lábat mozgató izmok bénulásakor, elhúzódó bokaízületi megbetegedésnél, szövıdményes bokatáji törésnél, Achilles ín szakadása esetén. A boka-láb ortézisek közül az adaptálhatót gyógyászati segédeszköz forgalmazótól, az egyedi méretvétel alapján készülıt ortopéd mőszerészmestertıl szerezheti be a biztosított, szakorvos által felírt vényre. Ebbıl a termékbıl méret sorozatos nem szerepel a közlönyben.

A peroneus emelıt a termékeknek ebben a csoportjában találjuk. A szárkapocs csont melletti, a peroneus izmok bénulása miatt lógó lábat tartó gyógyászati segédeszközt ortopéd cipıbe építi az ortopéd cipész mester. Ide tartoznak a járógépek, amelyek fémszerkezettel veszik körül a károsodott végtag részt, megfelelı csuklókkal, vagy bokát mereven tartó mőszaki megoldással / Scarpa készülék /.

A térd ortézisek akadályozzák a térdnek a káros, az oldalirányú, és a túlfeszítést jelentı, a járást lehetetlenné tevı elmozdulását. Térd ortézisre van szüksége az elhúzódó / chronicus / térd ízületi gyulladással járó károsodásokban szenvedınek, a térdízületet tartó, oldalsó erısítı szalagok és a térdízületen belüli erısítı keresztszalagok sérülésével bajlódóknak.

Gyógyászati segédeszköz alkalmazásával kell megerısíteni a térdízületet oly módon, hogy élettani mőködése, hajlítása és feszítése megmaradjon, - akár korlátozott mértékben is, - az oldalmozgás és a túlfeszítés nélkül. A lábszár fordítása megszőnik. A térd ortéziseknek több fajtáját támogatja az egészségbiztosítás:

132

132

- egyénhez alakítható, pl. tépızárral szorítható változatát, ezeket gumiszövet és oldalsín erısíti, - a térdnek a mozgásterjedelmét szabályozó forma, amelyik akadályozza a térdnek a túlfeszítését, - egyéni méretvétel alapján, ortopéd mőszerészmester által készített, egyedi darab. Csípı ortézisek a veleszületett csípıficam / luxatio coxae congenita /, illetıleg ennek enyhébb változata, a fejletlen, nem elég mély, csípıízületi vápa kezelésében segítenek, nevezetesen a Pavlik hám, illetıleg a Frejka párna. A csecsemı combját egymástól távoli helyzetben / abductio / rögzítı gyógyászati segédeszközök mérete változtatható, egyénhez alakítható, azaz adaptálható. A két-három hónapos korban végzett, ajánlott csípıszőrések, indokolt esetben károsodást nem okozó / non invasiv / ultrahang vizsgálatok bevezetése óta nem találkozunk a szétfeszített combokkal begipszelt gyermeküket cipelı szülıkkel.

Csípı ortézist támogat az egészségbiztosítás felnıtteken kialakult csípıízületi gyulladásnál, elfajulásnál, csontritkulással járó anyagcsere betegségeknél. A gyógyászati segédeszközök készülnek merev, vagy szabad ízülettel köötszerész mester mőhelyében.

Csípı-térd-boka-láb ortézisek, ismertebb nevén járógépek, a négyfejő combizomnak / musculus quadriceps femoris / a bénulásakor, illetıleg ennél súlyosabb esetben, az egész alsó végtag izmainak a bénulásakor rendelnek az egész végtag mozgását segítı ortézist. Ezeket a gyógyászati segédeszközöket – egészségbiztosítási támogatással – kizárólag ortopédmőszerész mester készítheti, egyedi méretvétel alapján, illetékes szakorvosnak a vénye szerint.

Az alsó végtag mőködését szolgáló ortézis, cipıvel egybeépítetten készül Az egyik alsó végtagnak a bénulása és járógép viselés esetén az épen maradt lábra „párja cipı” néven ortopéd cipıt támogat az egészségbiztosítás. Tartozékok az alsó végtag ortézisekhez. / egyedi méretvétel szerint készített termékek. / A egész végtagnak, vagy egy részének a mozgását segítı ortézisek néhány darabjának a kopása gyorsabb a teljes ortézisénél, ezért a kihordási idejük rövidebb. Ezeket az ortézis tartozékokat, a cseréjük munkadíjával együtt támogatja az egészségbiztosítás. A javítást vényre író szakorvosnak az „Eü. rend.” különleges jogcímet tanácsos a recepten jelölni, a térítésmentes javításhoz. A cserét tanácsos olyan ortopéd mőszerészmesternél megrendelni, aki szerzıdésben áll az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Regionális Pénztárainak az egyikével, azaz a javítást hordozó vényt be tudja váltani. Tartozék a bokaszíj és a kengyel, amit ortopéd cipész mester épít az ortopéd cipıbe. Kihordási idı: 12 hónap. Végtag protézisek. Kihordási idı mindnél: 24 hónap A végtag protézisek a végtag egyes részeinek, vagy az egész végtagnak a hiányát pótloják. A veleszületett, vagy az élet folyamán kialakult testi fogyatékosságot ellensúlyozó gyógyászati segédeszközök 98%-os támogatásban, részesülnek. A végtag protézist mindig egyedi méretvétel alapján készíti ortopéd mőszerészmester. A méretvétel alapján alkalmazkodik a protézist készítı a mőtéti alakváltozásokhoz, az operáció után keletkezett hegek és egyéni alkati eltérések rendkívüli változatosságához. A bırrel fedett végtag csonkra illeszkedik a mővégtagnak a tokja. A végtagnak a csonkolása után, a mőtéti sebnek a gyógyulásáig fokozott gondot kell fordítani a csonk izmainak a folyamatos tornáztatására. A tornáztatás elhanyagolása, az izmok sorvadását, a csonk körfogatának a kisebbedését vonja maga után, s a méretre készült tok nagynak bizonyul. A tornáztatás azért is nélkülözhetetlen, mert a mővégtag súlya nagyobb az elveszített végtagénál. A nehéz mővégtag mozgatása jelentıs izommunkát igényel, amire a csonk izomzatát fel kell készíteni. A lélektani mélypontra került testi fogyatékosnál, a tornáztatás végeztetése fokozott gondoskodást, akár erélyt tesz szükségessé. A végtag csonkolása után, az elveszített végtag résznek a fájdalmát érzik, azaz „fantom fájdalom”-tól szenvednek. Az elvágott idegrost, az érzı idegvégzıdés elveszítése után is vezeti a fájdalom impulzusokat az agykéreg felé. Izomingerlı kapcsolja ki a fantom fájdalmat.

133

133

A végtagnak a részleges, vagy a teljes elveszítése súlyos depressziót vált ki. A szakszerő lélektani gondozásra mindig szükség van, gyógyszeres támogatás is gyakran válik nélkülözhetetlenné. Felsı végtag protézisek. A felsı végtagnak a különbözı szintjén kialakult anatómiai hiányhoz egyéni méretvétel alapján készülnek protézisek egészségbiztosítási támogatással, ortopéd mőszerészmester munkájával. A felsı végtag protézisekhez tevékenységet segítı végrészek kapcsolódnak. A felsı végtag hiányának palástolásához a kesztyővel látják el a mőkezet. Bioelektromos mőködtetéső felsı végtagot is elkészítik. Megszerzéséhez méltányossági kérvényt kell benyújtani, a szakorvos javaslatával, kerewseti igazolással és a vénnyel egyetemben az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz / 1565. Budapest, Váci út 73/a. / címezve, a Regionális Egészségbiztosítási Pénztárhoz. Az alsó végtag protézisek Az alsó végtag protézisek iránti követelmények: - nagy teherbírás, - mérsékelt súly, - járást segítı ízületek, - biztonságos állásnak a megteremtése, - egyensúlyozás megtanulására való alkalmasság. Akinél a biztonságos használat nem oldható meg, azt kerekesszékkel látják el A jelentıs teher átvállalás miatt a mővégtagot készítı ortopéd mőszerészmesternek gondoskodnia kell a támaszkodási pontok kihasználásáról. Támaszkodási pont a combcsontnak a kiszélesedı, alsó vége, a medencecsont kiszélesedı pontjai. A combcsont teljes eltávolítását követıen „medencekosár” rögzíti a mővégtagot a medencecsonthoz. Ideiglenes protézissel látják el a fogyatékost az alsó végtag amputáltnak a korai mobilizálása érdekében, a csonk izmainak az aktívan tartása érdekében. Az alsó végtagnak a fejlıdési rendellenességével születettek javára külön ortézis csoportot támogat az egészségbiztosítás. / A kínai császárnık lábának az összeroppantása egy fejlıdési rendellenességgel született hercegkisasszony utánozásából származik. A krinolin szoknya divatja hasonló eredető./ Tartozékok az alsó végtag protézisekhez. Kihordási idı: 12 hónap. Az alsó végtag protézisnek az egészségbiztosítás által támogatott tartozékai - a pamut és a / téli / gyapjú csonkharisnya, - a csonkbehúzó harisnya, - a térdhúzó gumi, - a nadrágvédı a térdnél, - a koppanást gátló szíjazat, - a vállszalag, / amit a katonatiszti egyenruhánál „antantszíj” néven ismerünk /. Ezek a csonkot védik, segítik a mővégtagnak a viselését, felcsatolását. A csıvázas protézishez támogatásban részesülnek -- a vádli feltöltı, -- a comb feltöltı, -- a feltöltıknek a bırrel való bevonása. Ezekkel a termékekkel palástolni igyekeznek a fogyatékosságot, és segítenek visszaállítani a lelki egyensúlyt. Ortopéd lábbelik.

Az ortopéd cipık és szandálok segítik, vagy egyáltalán lehetıvé teszik a járást a veleszületett és az élet folyamán kialakult lábkárosodásokban. Az ortopéd lábbeliket az ISO besorolás mellett a hagyományos hazai „C” betőhöz kapcsolódó kétjegyő

134

134

arab számmal jelöljük. Ilyen a leggyakoribb változat a C-1 jelzés. Az arab számok jelölik a láb különbözı elváltozásaira alkalmazandó, eltérı költségő ortopéd cipıket. Néhány közülük gyári cipı átalakításával, ortopéd cipı tartozékokkal való kiegészítésekkel készül. Az ortopéd lábbeliket ortopéd cipész mesterek készítik, szakorvosok vényének alapján, egyéni méretvétellel, egyszeri próbával, kétszeri utazási, egészségbiztosítási támogatással.

Kihordási idejük 12 hónap.

Az ORTOPÉD CIPİK ÉS TARTOZÉKAIK ORTOPÉD CIPİK Szakképesítési követelmények: ortopédia-traumatológia, ortopédia, fizikális medicina és

rehabilitációs orvoslás.

C-0 egyedi párja cipő másik lábra. / pl.:egyik alsó végtagon viselt,- izombénulásban alkalmazott

ortézis, azaz járógép. /

C-1 Ortopéd cipő deformált lábra. / kalapácsujj, 30 fokot meghaladó hallux valgus /

C-2 Ortopéd cipő erősen deformált lábra. / Fejlődési rendellenessége: lóláb, dongaláb. /

C-3 Ortopéd cipő csonkolt, vagy rövidült végtagra. / Cipőszár magasítással, 25 cm /.

C-4 Ortopéd cipő erősen deformált és rövidült végtagra. / Cipőszár magasítással, 25 cm /.

C-5 Ortopéd cipı neuropátiás láb ellátására. / Kialakult neuropátia diabetica / Közgyógyellátásra mind felírható. ORTOPÉD CIPİ TARTOZÉKOK Hosszított ék sarok. Gördülı talp. Rezgéscsillapító saroktömb. / Achilles ín szakadásánál. / Járó talp / láb tengely korrekciójához. / Cipı megerısítés / 35 feletti testtömeg index ( BMI ) esetén. / Csúszásgátló talp készítés / biztonságos járáshoz télre. / Egyedi lábágy készítés. / cukorbeteg talpán lévı fekélynél ( malum perforans plantaris ) . / Tépızár készítése. / Cipı felvételét gátló egyéb betegségben. / Egyedi kapta készítés. / Residuális, - fejlıdési rendellenességgel élı, - donga-, ló lábú. / Valgus, vagy várus korrekció. / Kemény kérgő cipıhöz. / Báránybır bélés. / Alszár érkárosodása. / Cipı fej és szár-lukasztás. / Biztosítja a láb szellızését. / Közgyógyellátásra mind felírható.

A mozgást segítı személyes eszközök. A mozgáskárosodással, helyváltoztatási nehézségekkel élıket segítı gyógyászati segédeszközöket is támogat az egészségbiztosítás. Test távoli gyógyászati segédeszközök. Járóbotot támaszkodó, röviden „tám” botoknak is nevezik. A botok segítik, biztonságosabbá tenni a járást. A botra támaszkodó tehermentesíti valamelyest az alsó végtagját, ezzel alkalmanként enyhíti a fájdalmát és segíti a testnek az egyensúlyozását. A járóbotok készülnek fából egyre ritkábban, különbözı méretben, és fémbıl / könnyő alumíniumból / változtatható magassággal. A bio fogantyújú botok a tenyér izmok mindenikét igénybe veszik. Ezen legmodernebb, összehajtható, botoknak a felírásakor, a vényen az oldaliságot jelölnie kell az orvosnak. A botok végén gumit találunk, a csúszás ellen és a kopogás nélküli használathoz. Az elkopott gumi cseréjéhez nem nyújt támogatást az egészségbiztosítás. Korábban, kísérletként visszavásárolhatóak és egészségbiztosítási támogatással kölcsönözhetıek voltak.

135

135

A könyökmankók a járóbotok segítı szerepét toldják meg azzal, hogy a könyöknek az oldal irányú rögzítésével, az oldal irányú "kibicsklás"-t akadályozzák meg, ezzel még biztonságosabbá teszik a járást. A könyökre való támaszkodással a felsı végtag több terhet vesz át az alsó végtagtól. A könyökmankók részt vállalhatnak a gerinc nyújtásában, azaz a csigolyák közötti rések növelésével enyhíthetik a járás közben fellépı idegfájdalmat. Beállítása: enyhén hajlított könyök. A könyökmankók állítható magasságú, alumíniumból készülı, könnyő, test távoli gyógyászati segédeszközök. A hónaljmankók a hónaljárokban támasztják alá a testet, izomerıvel kapcsolódik a testhez, test távoli gyógyászati segédeszközök közé tartoznak. Törésrögzítés tartamára, ficam gyógyulásáig, mővégtag cseréjének az idejére írják vényre a szakorvosok egészségbiztosítási támogatással. A hónaljmankók készülnek gyermek és felnıtt méretben. A fából készülık egyre ritkábbak. Alumíniumból készülnek az állítható magasságúak. A forgalmazónak két magasságot kell beállítania a hónaljmankón. A teljes magasságát és a markolásnak a helyét. A gyógyászati segédeszközt forgalmazónak ismertetnie kell a mankóval a lépcsın járás módját. Lépcsın fölfelé a lábat rakom eggyel feljebb, s utána viszem a mankót. Lépcsın lefelé elıbb a mankót teszem a következı lépcsıfokra, s azt követi a láb. Kihordási idı: 36 hónap.

A három- és a négylábú botokat jelentıs egyensúlyzavarral kombinált helyváltoztatási nehézség esetén rendeli szakorvos vényen, egészségbiztosítási támogatással. Járókerettel tanulnak újra járni az agyi károsodásból felépülık, a balesetet, szenvedettek a súlyos mőtéten átesettek, hosszas fekvés után ágyból felkelı betegek. Súlyos agyi érelmeszesedésben szenvedı aggoknál, illetıleg az agyi károsodásból maradvány tünetekkel felépülık egész hátralévı életükben kénytelenek használni járókeretet. A járókeretekbıl egészségbiztosítási támogatásban részesülnek - az állítható magasságú járókeretek, - az összecsukható járókeretek, - a lépegetı járókeretek, - a lépcsın járásra alkalmas járókeret, - a guruló járókeret / rorrátor /, amelyek fékkel készülnek az elesésnek, a balesetnek a megelızésére. A fék használatának a megmutatása igen fontos feladata a gyógyászati segédeszközt forgalmazónak. Kihordási idı: 36 hónap. A kerekes szék helyet változató eszköz a súlyos alsóvégtag károsodottak számára. A mozgássérült életvitelét könnyítı gyógyászati segédeszköz. A mővégtaggal való járás megtanulására képtelenek helyváltoztatását teszik lehetıvé. Az egészségbiztosítás négyféle kerekes székhez nyújt támogatást: - mechanikus, emberi erıvel mozgatott kerekes szék két változatát, - moped, benzinmotorral mőködı kerekes szék, - elektromos árammal meghajtott kerekes szék. Mechanikus kerekes szék kísérı által, kézzel tolt és irányított mechanikus kerekes széket rendelhet vényen illetékes szakorvos gyermekek számara, a felsı végtagnak az izomerejével mőködtetett, mechanikus meghajtású kerekes szék. A felírás szakorvosi javallata - a mővégtaggal helyváltoztatásra képtelen mozgássérült számára, - az ortézissel, sem protézissel járni nem tudó számára. A felírás feltétele az eléggé erıs és jól mőködı felsı végtag. Az egészségbiztosítás által támogatott mechanikus kerekes székek - a két kézzel mőködtetett,

136

136

- a bármelyik oldali, egyik kézzel meghajtott, - a szétszedhetetlen, - a szétszedhetı, - az összecsukható termékek. A felsorolt mechanikus meghajtású kerekes székek mozgatása történik - lakásban -- a hátsó keréken lévı hajtókarikával / mindkét oldalon, ill. az egyik oldalon /, -- az ülı embernek a vállmagasságában lévı hajtókarral, - utcai használatra -- a lengıkar meghajtású. A mechanikus meghajtású kerekes székek kihordási ideje 72 hónap. A rendeltetésszerő használat közben bekövetkezı, - garancia idın túli, de kihordási idın belüli - meghibásodásokat, továbbá a tartozékoknak az elhasználódásából szükségessé váló cseréket, szakorvosi vényre történı felírással támogatásban részesíti az egészségbiztosítás. A mozgássérültnek az élettani mőködéséhez rendkívül fontos a saját izomerejének a rendszeres igénybevétele a helyváltoztatásban. Az izommőködés gondoskodik a szívnek és a keringésnek az aktivitásáról, amely az agynak és a vesének a vér átfolyását növeli, a mőködésüket tartja fenn. A rendszeres mozgás segíti a beleknek a mőködését, az emésztési salakanyagoknak az elszállítását és kiürítését a szervezetbıl. A harántcsíkolt izmok mőködése aktiválja a HDL cholesterin enzymet, amely a többlet cholesterint a májba szállítja, ahol epesavvá alakul és a zsírnak az emésztését javítva kiürül. A fölösleges mennyiségő cholesterin eltávolítása / eliminálás / a szervezetbıl az érelmeszesedésnek a kialakulását, a következményes magas vérnyomást, annak minden következményével együtt elodázza. A mechanikus kerekesszéknek a használata az egészséges továbbélést szolgálja. Mopedek a robbanómotorral hajtott három és négykerekő kerekes székek. Mopedeket támogat az egészségbiztosítás, amikor a súlyos mozgássérültnek rendszeresen, jelentıs emelkedıt kell leküzdenie, amit kézi erıvel nem képes megtenni. Az egészségbiztosítás támogatásának a feltétele az, hogy az illetınek eléggé erıs legyen a karja a kormányzáshoz, a kezelıkarok mőködtetéséhez és a meredek lejtın a hajtókarral történı rásegítéshez. Kihordási idı: 96 hónap Elektromos meghajtású kerekes széket azoknak a mozgássérülteknek írják vényre, akiknek a felsı végtagjukon alig van mozgás, alig van erı. A károsodott felsı végtagnak a maradék izomerejével képtelen hajtani a mechanikus kerekesszéket. Az elektromos kerekesszék a kéz ujjaival be- és kikapcsolható, valamint irányítható. Lakásban használható szobai, illetıleg utcai közlekedésre alkalmas változatát támogatja az egészségbiztosítás. Az utcai közlekedés feltétele a szellemi képesség megfelelı szintje. A támogatásnak a feltétele a vény ellenjegyzése.

Az elektromos kerekesszéknek a kihordási ideje, - az ismételt felírásnak, a társadalombiztosítási támogatás ismételt igénybevételének ideje: 96 hónap. Javításának feltételeire érvényesek a gyógyászati segédeszközökre vonatkozó jogszabályi elıírások.

Az elektromos kerekes székek akkumulátor egyenáramával mőködnek.

Az akkumulátor kihordási ideje 24 hónap.

Gyakoribb egészségbiztosítási támogatását méltányosságból kérhetik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fıigazgatójától.

A mopedek és az elektromos meghajtású kerekes székeknek a beszerzése több feladatot igényel, annak a költséges volta miatt. Mopedek és elektromos meghajtású kerekes székek orvosi vényét kiállíthatja - az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet szakorvosa, - az orvostudományi egyetemek mozgásszervi rehabilitációs intézetének a szakorvosai. - a megyei rehabilitációs szak-fıorvos. A kiállított vényt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a területileg illetékes Regionális Pénztáránál kell ellen-jegyeztetni, - az 1982.-ig érvényben lévı szabályok felelevenítésével -. Az ellenjegyzett vényt a gyógyászati segédeszköz

137

137

forgalmazó beváltja. Mindhárom típusú kerekesszéknek bizonyos tartozékai rendeltetésszerő használat közben is elkopnak, tönkremennek, cserére szorulnak. Szobai WC. a lakásban is nehezen mozgó, súlyosan mozgáskorlátozottnak kétféle szobai WC-t írhat fel szakorvos. A szobai WC-nek fix és gördülı változatát támogatja az egészségbiztosítás. Leülni és különösen felállni nehezen tudó mozgáskorlátozottnak a gondjain enyhít a WC ülıkemagasító.

A személy hygienét segítı eszközök könnyítik a súlyos mozgáskárosodott tisztálkodását, mosdását, fürdetését. Az ebben a gyógyászati segédeszköz csoportban felsorolt termékeket szakorvosok írhatják vényre. Egészségbiztosítási támogatásban részesülı gyógyászati segédeszközök: a fürdıkád ülıke, - aminek fix és fürdetés után kiemelhetı, valamint a fürdetettel együtt kifordítható változata - forgalmazható.

Kihordási idı: 60 hónap.

Kapaszkodók a súlyosan mozgássérült, nehezen mozgó, egyensúlyát nehezen tartó aggnak a lakásában falba rögzíthetı a WC kapaszkodó, a fal melletti közlekedését segítı egyenes kapaszkodó, zuhanyozó kapaszkodó és a fürdıkád kapaszkodó.

Kihordási idı: 72 hónap

Gyakorló eszközök az izom mozgások és az egyensúlyérzés visszanyeréséhez gyakorló eszközöket támogat az egészségbiztosítás. Külön a kéz ujjainak, a kéznek, a csuklónak a gyakoroltatást szolgáló termékeket említ a rendelet melléklete. Ebben a csoportban kapott helyet, a végtagot húzó készülék az egészségügyi közlönyben. / Gyakorló eszköz a gyermekek látás javítását szolgáló, szemészeti vényre írható, csak optikus által forgalmazható szemtakaró. /

Ingerlık a harántcsíkolt izmok átmeneti gyengesége esetén idegingerlés segíthet a mőködés helyreállításának a rövidítésében. Hosszas fekvés, törött-, vagy operált végtag tartós rögzítése után, koponyasérülés, koponyaőri történés / embólia, kis kiterjedéső agyvérzés / után írja vényre szakorvos az idegingerlı gyógyászati segédeszközöket. Az ingerlıket alkalmazzák arcideg bénulás és gátizmok erısítésére inkontinenciában szenvedıknél. Urológus, nıgyógyász, neurológus szakorvos. / Tens /.

Kihordási idı: elemmel mőködı: 72 hónap, hálózati árammal mőködı: 120 hónap

A gerincnyújtás eszközei a gerinc nyújtására, a csigolyák között kilépı idegrostok csatornáinak a tágítására szolgálnak. A súlyfürdı a gerincnyújtás eszköze úgyszintén, amit rheumatológus szakorvos írhat a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz felírására rendszeresített vényre. Gerinc nyújtását szolgáló gyógyászati segédeszközök egyik formáját álló helyzetben, másik változatát fekvı helyzetben kell alkalmazni. A kétfajta gerincet nyújtó gyógyászati segédeszközhöz tartozékokat írnak fel annak megfelelıen, hogy melyik testrész húzására van szükség. Pl: bokamandzsetta, fejtartó.

Nyújtás válhat szükségessé végtag kényszerő behajlítottságának / contractúra / a fokozatos oldására, égési hegeknek, nyaki-, háti-, deréktáji-, keresztcsonti fájdalmak enyhítésére. Kar fájdlmat enyhít a nyak - fej torna.