Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 1139 Budapest, Teve u. 1/A–CTelefon: +36 1 456 3090 Fax: +36 1 456 3099 E-mail: info.hungary@merck.com Web: www.msd-animal-health.hu* a Merck & Co., Inc., Whitehouse Station, NJ, USA leányvállalata

2012. június 4.

sertés

Az MSD AHírlevél elôzô számában olvasható az „Új módszer a mellhártyagyulladás kimutatására” címû cikk. E közlemény egy olyan módszert ismertet, amely hasznosnak bizonyulhat a sertések mellhártyájának vizsgálatában. Az Istituto Zoo-profilattico Sperimen-tale Lombardia ed Emilia Romagna (IZS) intézet kutatói által kifejlesztett, vágóhídi mellhártya-gyulladás-értékelési rendszernek – az angol név (Slaughterhouse Pleurisy Evaluation System) rövidí-tésével SPES-nek – nevezett eljárás segítségével a kutatók kvantitatív módon értékelhetik a mellhártya-elválto zásokat a mellhártyán látható elváltozások helyezôdésének, jellegének és kiterjedésének elbírálá-sa alapján.Az új rendszer alapvetôen azt a lehetôséget kínálja, hogy többet tudhassunk meg a Mycoplasma hyopneu-moniae (M. hyo) vagy az Actinobacillus pleuropneu- moniae (App) által elôidézett tüdôelválto zásokról.Az SPES módszer kifejlesztése elôtti idôkben az App kutatása meglehetôsen nehéznek bizonyult. Az olasz kutatók az új rendszert két vizsgálatban alkalmazták.A vizsgálatok egyik célja az App elleni vakcinázás hatásainak meghatározása volt, a másik pedig annak a vizsgálata, hogy a vakcinázás hogyan mûködik különbözô súlyosságú mellhártyagyulladás jelenlé té-ben. Mindkét vizsgálat eredményei azt jelezték, hogy a vakcinázás jó hatékonyságú.

A kórokozóAz APP a sertés pleuropneumoniájának egyik kór-okozója. E légzôszervi betegség széles körben elôfordul a jellemzôen nehéz, nagy testtömegû sertésekbôl álló észak-olaszországi sertésállományok-ban. A nagy mortalitási aránnyal járó elsôdleges

légzôszervi elváltozásokért az App egyes szerotípusai a felelôsek. Az App-t gyakran a sertés légzôszervi betegségkomplexének (PRDC) egyik etiológiai kom-ponenseként diagnosztizálják. A PRDC a testtömeg-gyarapodás csökkenése, a takarmányértékesítés romlása, a kezelési költségek növekedése és a sertés-állományok „szórtsága” miatt súlyos gazdasági vesz-teségek forrásává vált.Az SPES módszert kifejlesztô kutatócsoport1 által vég-zett elsô vizsgálatban összesen 1834 sertés szerepelt. A vizsgálatba bevont összes sertések testtömege 160 és 180 kg között volt. A kilenc különbözô állományból származó állatokat 11 vágási tételbe sorolták. Minden állomány és vágási tétel esetében tenyésztési, vakci-názási és a légzôszervi betegségek kimenetelére vo-natkozó klinikai adatokat gyûjtöttek (lásd az MSD AHírlevél elôzô számában megjelent cikket).

Sertéstüdôk vizsgálata a vágóvonalon. Figyeljük meg a vizsgáló bal hüvelyk-ujja alatti területen látható mellhártyagyulladást és a mellette lévô károsodott tüdôterületeket. A tüdôszövet azért károsodott, mert egyes tüdôrészletek visszamaradtak a vágott testben (lásd a másik képet; mindkét fotót az Istituto zooprofilattico Sperimentale Lombardia ed Emilia romagna intézet bocsátotta rendelkezésre).

Az ActinobAcillus pleuropneumoniAe elleni vAkcinázás Akkor is elônyös, hA A mortAlitás AlAcsony

105-2012-PIG2-HUN-LIT-05-2014

olasz üzemi vizsgálatok eredményei szerint az Actinobacillus pleuropneumoniae (App) elleni vakcinázás abban az esetben is hasznos, ha az App okozta mortalitás alacsony. A vakcinázás több termelési paraméter javítása révén nagyobb jövedelmezôséget eredményez.

Vincent ter Beek

Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 1139 Budapest, Teve u. 1/A–CTelefon: +36 1 456 3090 Fax: +36 1 456 3099 E-mail: info.hungary@merck.com Web: www.msd-animal-health.hu* a Merck & Co., Inc., Whitehouse Station, NJ, USA leányvállalata

2 05-2012-PIG2-HUN-LIT-05-2014

A vágott sertés mellüregében visszamaradt tüdôrészletek láthatók,és a mellhártya egyes részei a mellkasfalhoz vannak tapadva.

kutAtáSI ErEdményEkAhogyan az 1. ábrán látható, a SPES módszerrel a megvizsgált vágósertés-tételek között különbsége-ket lehetett kimutatni a talált elváltozások súlyossága tekintetében.

A 2. ábra a vizsgált tételek eredményeit mutatja bea vágósertések két („App ellen vakcinázott” és „App ellen nem vakcinázott”) csoportja esetében. A vakci-názott sertések csoportjában nagyobb százalékban fordult elô a „0” pontszám („nincs elváltozás”), és alacsonyabb arányú volt a „3-as” vagy „4-es” pontszám („súlyos elváltozások”). Az App ellen vakci-ná zott sertéstételek átlagpontszáma 0,91, a nem vakcinázottaké pedig 1,11 volt: az utóbbi pontszám szig nifikánsan magasabb, mint a vakcinázott ser-téseké.A súlyos elváltozásokat mutató (3-as vagy 4-es pont számmal jellemzett) sertések aránya a nem vakciná-zott csoportban 15,5%, a vakcinázott csoportban pe-dig 11,7% volt: a súlyos elváltozások elôfordulásában statisztikailag szignifikáns különbség mutatkozott a két csoport között.

A 2-es, 3-as és 4-es pontszámú elváltozások (határo-zottan súlyos mellhártyagyulladás) összesítése alap-ján nem mutatkozik nagy különbség a vakcinázott és a nem vakcinázott csoport között.Az SPES pontszámok és a klinikai tünetek elôfordu-lása közötti összehasonlítás ugyancsak figyelemre-méltó eredményt hozott. Azokban az állományokban, ahol klinikai tünetek nem jelentkeztek, a SPES átlag-pontszámok szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mint a légzôszervi betegségre utaló klinikai tünete ket mutató állományokban.Magasabb átlagpontszám azonban azoknál a vágási tételeknél jelentkezett, melyek klinikai tüneteit enyhé-nek minôsítették, míg a mérsékelt vagy súlyos klini-kai tüneteket mutató állományokból származó állatok nem mutattak szignifikáns különbségeket az átlag-pontszám tekintetében.Az enyhe klinikai tüneteket mutató állományokból származó sertésekben a súlyos (3-as vagy 4-es pont-számú) elváltozások gyakorisága 25,3%-os volt, míg a mérsékelt vagy súlyos klinikai tüneteket mutató állományokban az ilyen elváltozások gyakorisága szignifikánsan alacsonyabb, 14,1%-os volt.

mAgyArázAtA kutatók az észlelt jelenségre az alábbi néhány lehetséges magyarázatot adták: • A sertések vágóhídi vizsgálata során talált mell-

hártyagyulladásos elváltozások különböznek a telepen elhullott sertésekben találhatóktól. A hizlalási idôszak végén egy többé-kevésbé lassú gyógyulási folyamatra utaló kórbonctani kép látható.

• Az alacsony kórokozó-képességû szerotípusok által kiváltott elváltozások talán az alacsonyabb mortalitási arány miatt tûnhetnek „kevésbé súlyosnak”. Ilyen esetekben ugyanis viszonylag nagy számban kerülhetnek vágóhídra olyan sertések, amelyek mellhártyagyulladásos elváltozásokat mutatnak.

• Vakcinázott állatok – az App és az M. hyo ese-tében egyaránt statisztikailag szignifikáns csökke nés mutatkozott mind az elváltozások átlagpontszáma, mind a súlyos (3-as vagy 4-es pontszámú) elváltozások elôfordulási gyakori-sága tekintetében.

A máSodIk üzEmI VIzSgáLAtA második üzemi vizsgálatot egy 4500 sertéses hizlalótelepen végezték, amely egy utónevelô és négy hizlalóegységbôl állt.2 A gazdaságban korábban pleuropneumonia fordult elô. Az ebben az állomány-ban nevelt összes sertést vakcinázták M. hyo ellen. Az MSD Animal Health által gyártott Porcilis APP vakci-nával összesen 360 sertést oltottak 6 és 10

Intervet Hungária Kft.*, az MSD Animal Health tagja, 1139 Budapest, Teve u. 1/A–CTelefon: +36 1 456 3090 Fax: +36 1 456 3099 E-mail: info.hungary@merck.com Web: www.msd-animal-health.hu* a Merck & Co., Inc., Whitehouse Station, NJ, USA leányvállalata

hetes korban, további 360 sertés pedig nem vakciná-zott kontrollként szerepelt. Mindkét csoportot 11 hé-ten át a nevelôegységben tartották (nyolc rekeszben 180 sertést), majd ezt követôen az állatokat áttelepí-tették a hizlalóegységbe, amely egy másik épületben volt. A sertéseket akkor szállították a vágóhídra, ami-kor elérték a jellemzôen nehéz, nagy testtömegû olasz sertés esetében megkövetelt értékeket (legalább ki-lenc hónapos életkor és több mint 160 kg-os élôsúly). A nevelôegységbe való betelepítéskor, az onnan való elszállításkor, majd a vágáskor is megmérték és felje-gyezték a sertések testtömegét. Mindkét csoportban feljegyezték az összes elhullást és selejtezést, vala-mint az összes alkalmazott kezelést (parenterális kezelés, illetve gyógyszeres takarmány etetése). A vágóhídon összesen 188 kontroll és 176 vakcinázott sertés vágott testét értékelték az SPES módszerrel. A tüdô elváltozás-pontszámot Madec módszerével érté kelték.

ErEdményEk éS mEgBESzéLéS Az 1. és 2. táblázatban bemutatott eredmények a vakcinázás elônyeit tanúsítják. Azt mutatják, hogy a vakcinázás hatékonyan csökkentette a pleuro-pneumonia és így a PRDC elôfordulási gyakorisá-gát. A légzôszervi betegség elôfordulásának csökke nését a vakcinázott csoportban – a kontroll csoporthoz viszonyítva – a mortalitási arány csökke-nése (-66%), a gyógyszeres takarmány etetési nap-jainak számában bekövetkezett csökkenés (-14 nap, -32%) és ennek köszönhetôen az antibiotikum-fel-használási költségek csökkenése (ebben az esetben 3,19 euró/állat), valamint a nevelési idôszak rövidü-lése (-12,5 nap) mutatta. Ehhez társult még, hogy a vágáskor a vakcinázott csoportban alacsonyabb volt a mellhártyagyulladás-pontszám (-41%) és a tüdô elváltozás-pontszám (-34%) is, mint a kont-roll csoportban. – PP

1 Stefano Gozio, Fausto Cominotti (mindketten az Intervet munkatársai), Paolo Bonilauri és Michele Dottori (IZS) az itt bemutatott mindkét vizsgálatban részt vett. A kutatásban szintén közremûködött Daniele Nigrelli Arrigo és Giuseppe Merialdi (IZS).2 M. Poggiali (magánpraxist folytató állatorvos, Forli) és L. Vezzali (Raggio di Sole Mangimim, Fiorenzuola d’Arda) ugyancsak közremûködött e kutatómunkában.

1. táblázat: A sertésállomány adatai

Vakcinázott kontroll

Átlagos napi testtömeg-gyarapodás (nevelés) (g/nap) 812* 739*

A nevelési idôszak átlagos hossza (nap) 199,6* 212,1*

Átlagos napi testtömeg-gyarapodás (nevelés-hizlalás) (g/nap) 687* 661*

Gyógyszeres takarmány etetése (nap) 29* 43*

A PRDC miatti antibiotikumos kezelés költsége (euró/sertés) 3,49* 6,68*

Mortalitás – PRDC (%) 1,39* 4,17*

2. táblázat: A vágóhídon talált tüdôelváltozások

* p < 0,05

* p < 0,05

305-2012-PIG2-HUN-LIT-05-2014

Vakcinázott kontroll

Pleuritis pontszám (0–4 a SPES módszerrel) 0,80* ± 1,11 1,36* ± 1,18

A pleuritis elôfordulási gyakorisága (a pontszám ≥1) 41% 68%

Tüdôelváltozás-pontszám (0–25 Madec szerint) 0,89* ± 1,35 1,36* ± 1,86

A tüdôelváltozások elôfordulási gyakorisága (a pontszám ≥1) 43% 56%