Termelési-szolgáltatási-logisztika műveletek (ember-gép ...web.alt.uni-miskolc.hu/anyagok/termelesi logisztika...A logisztika az az eleme a termelési rendszernek, amelynek döntő

Információáramlás

Anyag-, eszköz- ésemisszióáramlás

Energiaáramlás

Termelési-szolgáltatási-logisztikaműveletek

(ember-gép rendszer)

Logisztikai folyamat

(i+1)-edik

állapot

i-edik

állapot

Értékáramlás

Pénzáramlás

Munkaerőáramlás

1. ábra A logisztika fogalmi rendszere

Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Logisztikai alapelvek:

− a megfelelő minőségű anyag,

− a megfelelő mennyiségben,

− a megfelelő helyről,

− a megfelelő helyre,

− a megfelelő módon és eszközzel,

− a megfelelő időben,

− a megfelelő költséggel.


1. táblázat A logisztikai állapotváltozási mátrix

Logisztikai műveletek Á l l a p o t v á l t o z á s Művelet Hely Idő Meny-

nyiség Minőség

Energia Információ változás

Érték-változás

Emisszió

Szállítás xx xx xx xx xx Rakodás x x x x x x Tárolás-rakodás xxx x x x Csomagolás x x xx x x x ERKE képzés-bontás

x xx (x) x x x Any

ag-

Ára

mlá

s

Gyűjtés, osztályozás

x x xx x x x

Ellenőrzés, állapotfelügyelet

x x xx

Információ gyűjtés, áramoltatás, feldolgozás és tárolás

x

x

xxx

Info

rmác

ió-

áram

lás

Kommunikálás a rendszerrel

x x xx

Ener

gia Energiaáramlás x x


Milyen kihívásokat kell a

logisztikának kezelni, magas szinten

megoldani a globalizált világban?

A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében a felhasználó közelébe helyezik a termelés utolsó fázisait, döntő mértékben termék- ill. részegység-összeszerelő üzemek jelennek meg ilyen pozícióban. Ennek következtében nagy-számú - részben hazai - beszállítóval kerülnek kapcsolatba ill. jelentős a felhasználóhoz történő kiszállítás. Mind a multinacionális cégek versenyképessége, mind a hazai beszállítók térnyerésének meghatározó feltétele a fejlett logisztikai rendszer kiépítése.


A logisztika az az eleme a termelési rendszernek, amelynek döntő része nem importálható, jelentős mértékben függ a helyi adottságoktól, körülményektől. Könnyen belátható, hogy a globalizáció a termelési szférában kiemelt szerepet juttatott a logisztikának. Az egy telephelyes termelési struktúra visszaszorul a sok telephelyes, hálózatszerűen működő rendszerek megjelenésével, ill. elterjedésével, amelynek elemei az összeszerelő üzemek, beszállítók, elosztóraktárak és felhasználók. A nagyméretű, hálózatszerűen működő rendszerben a belső (intern) logisztika mellett hatványozottan nagy szerepet kap a külső (extern), vagyis a közlekedési pályán futó logisztika. Ezen rendszerek koordinálását, irányítását a magas fokú kooperáció, - a jelenlegi informatikai adottságokat kihasználni tudó - telekooperáció jellemzi.


A logisztika fejlesztése nagy szerepet játszik a következő kérdések megválaszolásában:

● a multinacionális cégek verseny-képessége, helyben maradása biztosítható-e akkor, amikor az EU-ba közeledve ill. lépve a munkaerő ára növekszik, a kedvezmények leépülnek,

● a beszállítók sorában milyen arányt képviselnek a hazai kis- és középvállalatok ill. ezek milyen eséllyel kaphatnak külföldre beszállítási feladatokat,

● a külföldi tőke betelepedési, a hazai tulajdonú vállalatok piacszerzési esélyei hogyan alakulnak,

● a kialakuló ipari parkok, vállalkozói övezetek mennyire válhatnak sikeressé.


Az előzőekben vázolt, újszerű termelési struktúrában az extern és intern logisztikai rendszereknek a következő kérdéseket kell igény szerint megoldani: • az alkatrészeknél, részegységeknél

JIT-elvű (percre kész) beszállítást, a késztermékeknél JIT-elvű kiszállítást,

• a rendszer bármely tároló-raktározó egységénél minimális készletszintet,

• a hálózat adott két pontja között a minimális átfutási időt,

• a dinamikus változó termelési struktúra igényelte rugalmasságot, a logisztikai erőforrások konvertálhatóságát,

• a biztonságos és gyors vámkezelést, • a szállítási idők rövidítését, • az áruk, járművek követését, • a vagyon- és személybiztonság

növelését, • a környezetterhelés csökkentését.


További logisztikai kihívások A logisztikára vonatkozó kihívások nem szorítkoznak csupán a termelési szférára, hanem a megye, a régió teljes működési területére kihatnak. Így a megoldandó logisztikai feladatok sorába tartoznak még: • a szolgáltató egységek (pl. kórházak,

pénzintézetek, kereskedelem, vendéglátás, kulturális- és sportlétesítmények stb.) anyag- és eszközigényének kielégítésére minimális és megbízható rendszerek kialakítása,

• a kommunális szolgáltatások (víz, szennyvíz, elektromos áram, gáz, kommunális hulladék-gyűjtés stb.) optimális működtetését ellátó rendszerek létrehozása, amelyek a hálózatépítéshez, üzemeltetéshez, karbantartáshoz kapcsolódó anyag- és eszközellátást biztosítva, a szolgáltatás minőségét és színvonalát alapvetően befolyásolják,


• nagyvárosoknál adódó: parkolási rendszerek hatékony kialakítása, automatikus parkolóházak létrehozása, működtetése, a létrejött áruházláncok áruellátását biztosító, városi közlekedést nem zavaró, környezetterhelést csökkentő lehetőségek feltárása,

• a településeknél, a régióban egyre növekvő

odafigyelést és fokozódó tevékenységet igénylő logisztikai feladatok a következők:

a háztartásokban, közületeknél keletkező elhasznált termékek, hulladékok szelektív gyűjtése, újrahasznosítási helyre juttatása, árvíz, tűzvész, más elemi csapás esetén gyorsan és eredményesen végrehajtható legyen a katasztrófa-elhárításhoz szükséges szállító-rakodó eszközök, anyagok optimális diszponálása, egyre növekvő számú ipari parkok igényes és hatékony kiszolgálása, ellátása,

a tranzit áruforgalomból, regionális együttműködésekből az EU-csatlakozásból adódó növekvő igények kielégítése.


Logisztikai szolgáltatások jelentős

növekedése

Növekszik a logisztikai vállalatok száma.

Logisztikai Szolgáltató Központok hálózata,

nemzetközi kooperációja alakul ki.

Fokozódik a termelő és szolgáltató vállalatoknál a

logisztikai feladatok outsourcingba való adása.

A termelő vállalatok logisztikai szolgáltatásokat is

felvállalnak.

Virtuális logisztikai vállalatok különböző

változatai, hálózatai jönnek létre.

Fokozódik a különböző termelő- és szolgáltató

vállalatok kooperációja (telekooperációja), a teljes

szállítási láncot (supply chain) kell tudni működtetni.

Egyre nagyobb szerepet játszik a logisztika a

települések, régiók sajátos feladatainál.


AMCHAM

(Amerikai Kereskedelmi Kamara 2004. december 4-i rövid

állásfoglalása)

Versenyképességünk egyik tartópillére: A LOGISZTIKA

Magyarország számos olyan előnnyel rendelkezik, amelyek

sikeres kihasználása esetén:

a logisztikai szolgáltatások kiváló regionális központjává

válhat

A) Földrajzi elhelyezkedése

központi elhelyezkedés, 3 EU tagországgal, 4 nem EU-s

országgal határos. Duna folyam jelenléte.

B) Az EU által meghatározott közlekedési folyosók

IV., V., VII. és X. folyosók összeköttetést biztosítanak

Nyugat-Európa, valamint UKRAJNA és a BALKÁN között.

C) Jelenleg is kiépített infrastruktúra

• közlekedési infrastruktúra,

• informatikai infrastruktúra,

• logisztikai infrastruktúra.


Lehetőségek a logisztikában

• A cégek méretgazdaságossággal arányosan alakítják ki

termelésüket:

o regionális kiterjedésű gyűjtő-elosztó csatornák

vagy tranzit ország leszünk, ill. maradunk,

o ha egyszer kiépül a logisztikai infrastruktúra,

azon nehéz változtatni,

o hazánk a fejlett európai piacok és fejlődő keleti

előállító bázisok logisztikai útkereszteződésénél

helyezkedik el.

Fejlesztési feladatok

1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése:

• közlekedési ágazatok közötti optimális megosztás,

• kombinált szállítás fokozása,

• folyami szállítás növelése,

• regionális repülőterek kiépítése.

2. Informatikai infrastruktúra fejlesztése

• elektronikus ügyintézés,

• kódok alkalmazása, elektronikus nyomkövetés,

• távadatátvitel kiterjesztése,

• virtuális vállalati modellek kialakítása,

• elektronikus kereskedelem általánossá tétele.



Logisztikai infrastruktúra fejlesztése

Logisztikai szolgáltató központok, hálózatok létrehozása

Logisztikai oktatás kiszélesítése

Logisztikai kutatás megerősítése

Regionális Tudáscentrumok logisztikai orientáltságának

elérése

II. Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt téma

• Logisztikai központok, hálózatok létrehozása

Regionális fejlesztés:

• Decentrumokból álló regionális logisztikai központ és

virtuális hálózat

• Versenyképes Fejlesztési Pólus (Logisztika, mint kiemelt

fejlesztés)

Oktatás:

• MSc képzés: Logisztikai mérnök

• CNAM: Nemzetközi logisztikai menedzser képzés

Logisztikai célok

A szállítási határidők rövidítése

Az átfutási idők csökkentéseA hatékonyság fokozása

A kapacitások maximális kihasználásaA vevői megelégedettség növelése

A ráfordítások csökkentése,gazdaságosság növelése

A nemzetközi együttműködés fokozása

A rugalmasság megteremtése ésfokozása

Nagyfokú szállítóképesség elérése

Az áttekinthetőség növeléseA környezetbarát technológiák

alkalmazása

Alacsony környezet-terhelés (emisszió) A minőség biztosítása

Belső- és külső újrahasznosításfejlesztése

Készletek minimalizálása

1. ábra Logisztikai célok


Logi

sztik

aivá

llala

tFe

lhas

znál

ókBe

szál

lítók

Hul

ladé

khas

znál

ók

Beszerzésilogisztika

Szállításifeltételek

meghatározása.Szállító

partnerekkiválasztása.Szállító-

eszközök,raktárak,raktári

berendezésekmegválasztása.

Megrendelésekdiszponálása.Határidők

meghatározása.

Termelésilogisztika

Termelés ésgyártástervezése.

Anyagáramlásmeghatározása.

Anyagmozgatórendszertervezése.

Informáci-áramlástervezése.

Logisztikairendszer

irányítása,ellenőrzése.

Hulladékbeszállítás

és újra-hasznosítás

Hulladék-gyűjtőhelyek

meghatározása.Hulladékgyűjtő

rendszertervezése ésirányítása.Hulladék-

hasznosításilogisztikairendszer

tervezése ésirányítása.

Vállalatvezetés-menedzsment

Vállalati logisztika

Logisztikai koncepcióLogisztikai rendszerek

tervezéselogisztikai rendszerek

irányítása és ellenőrzéseLogisztikai szervezet

Ellátási,-elosztásilogisztika

Piaci igényekfelmérése,

értékelése.Megrendeléseklebonyolítása.

Szállítóeszközök,raktárak,

rakodó eszközök.Sorrendtervezés.

Visszjárattervezés ésirányítás.

Szervíz-ellátás.

Átrakás

Szállítás

Rakodás

Ellenőrzés

Egységrakománybontás képzés

Tárolás

Gyártás-szerelés

Munkahelyikiszolgálás

Műveletköziszállítás, tárolás

Komissiózás

Késztermékektárolása,

osztályozása

Hulladék tárolás,osztályozás,

rakodás, szállítás

Hulladékvisszaszállítás

KésztermékAlapanyag

Ope

ratív

szin

tTa

ktik

aisz

int

Stra

tégi

aisz

int

Csomagolás

Egységrakományképzés

Berakás

Kiszállítás

Hulladék

Alapanyagrendelés késztermék rendelés


E lo sztórak tá r B an k L o g isztika i

vá lla la t V Á M A d ó ,T b j

F e lh asz-n á ló k

V á lla la ti m en ed zsm en t(Log isz tika i m enedzsm en t

V álla la tT u la jd o n o so k

T erm elés i ren d szer(T erm e lés te rvezés és irány ítás)

B ér- ésm u n kaü g y

H u m ánp o litika

V álla la ti lo g isztika i ren d szer

P én zü g y-szám vite l

B eszerzés i(e llá tás i)

lo g isztika

T erm elés i(gyá rtás i)lo g isztika

E lo sztás i(é rtékesítés i)

lo g isztika

H u llad ékkeze lés ,ú jrah aszn o s ítás lo g isztiká ja

M arke tin glo g isztika

B eszerzés i p iac E lo sztó rak tár É rtékes ítés i p iac

2. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai


Ahol:

M1BT


beszerzés

alapanyagraktár

termeléskészáruraktár

kiszállítás

beszállítás

értékesítésmegrendelés

megrendelésfeldolgozás

anyagáramlásinformációáramlás

3. ábra Az egyszerűsített üzemi logisztikai rendszer anyag- és

információáramlása

KTMnT1

R3

R4

R5

Rn

AlapanyagS1 S2

R1

R2

Rn+1

Rn+2

Késztermék,hulladék

Sn+1

4. ábra Termelési folyamat anyagáramlása

BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló Mi - Technológiai művelet (anyag, termék tulajdonsága megváltozik) [i=1 ... n] Si - Szállítási művelet [i=1 ... n+1] Ri - Rakodási művelet [i=1 ... n+2] Ű Ti - Tárolási művelet [i=1 ... m]

Multinacionális vállalatlogisztikai menedzsmentje

A. Leányvállalat logisztikaimenedzsmentje

B. Leányvállalat logisztikaimenedzsmentje



Elosztásilogisztika

Multinacionális vállalat

Taktikaioperatív

szint

A.Leány-vállalat





Taktikaioperatív

szint



B.Leány-vállalat

5. ábra Multinacionális vállalat logisztikai rendszere


LO G ISZTIK A

M akro log isztika M ikro log isztika

Válla la ti log isztikaVálla la ti log isztika

Beszerzési log isztika Term elés i log isztika

R aktárlog isztika

E losztási log isztika

Szolgálta tás i log isztika

Katonai log isztika

H u lladékkezelés i és ú jrahasznosítás i log isztika

Közlekedési log isztika

Posta i log isztika

Kereskedelm i log isztika

Logisztika i szo lgá lta tóközpont

6. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása I.

LOGISZTIKAI RENDSZEREK

Interlogisztika(Belső logisztika)

Externlogisztika(Külső logisztika)

Termelővállalat

Szolgáltatóvállalat

Országonbelüli

HálózatszerűTermelő-

szolgáltató

Országokközött

EgészségügyiKommunálisKereskedelmiKözlekedésPostaPénzintézetKarbantartásKultúrális

Közigazgatás

Citylogisztika Település Régió

ÁruellátásKultúra, oktatás, egészségügy, sportKatasztrófa elhárításÉpítkezések, közlekedés építésKözlekedés, posta, pénzellátásTurizmus, vendéglátásHulladék, elhasznált termék gyűjtéseRendfenntartás, biztonság

Euro-logisztika

Globálislogisztika

7. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása.


BEMENŐRAKTÁR AR ER

NLSZ1 NLSZi NLSZk

LSZ1 LSZj LSZm

HULLADÉKRAKTÁR

qA

qE

hulladék

hulladék

hulladék

nincs anyagkilépés csak hulladék

egy telephely

Példa: kórház, szálloda

Jellemzők: Jelölések:AR - alapanyagraktár

ER - elhasznál termékek raktára

LSZj - logisztikai szolgáltató

NLSZj - nem logisztikai szolgáltató

qHqE

qA

8. ábra Szolgáltatások logisztikai rendszere (1. modell)

BEMENŐRAKTÁR AR ER

LSZ 1 LSZ 2 LSZ 3

LSZ 4 LSZ j LSZm

HULLADÉKRAKTÁR

qqA

qE

hulladék

hulladék

hulladék

Belépés: anyag (qA), eszköz (qE)Kilépés: anyag, áru (qA), hulladék (qH)A szolgáltatás az anyagra is irányulegy telelphely

Jellemzők: Jelölések:AR - alapanyagraktár

ER - elhasznál termékek raktára

LSZj - logisztikai szolgáltató

KILÉPŐ ÁRU áru

qEqH

qT

9. ábra Szolgáltatások logisztikai rendszere (2. modell)


10. ábra Szolgáltatás logisztikai rendszere (3. modell)

SZ1BT KTSZnT1

R4

R5

Rn

Rn+1

Rn+2

Termék,eszköz

S1 S2 Sn+1

R1

R2

R3

Termék,eszköz,

hulladék

Elhasználttermék,

eszköz

11. ábra Szolgáltatási folyamat anyagáramlása

Ahol:

BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló Mi - Szolgáltatási művelet (nincs anyag, termék átalakulás, csak használódás) [i=1 ... n] Si - Szállítási művelet [i=1 ... n+1] Ri - Rakodási művelet [i=1 ... n+2] Ti - Tárolási művelet [i=1 ... m]


Hálózati szintű logisztikai irányításinformációs kapcsolatai

Terme-lőválla-

lat

Keres-kedel-mi vál-

lalat

Fuvaro-zó vál-

lalat

Szállít-mányo-zó vál-

lalat

Fel-haszná-ló vál-lalat

Bank Vám Bizto-sító

Hálózati szintűinformációs

kapcsolat

Vállalati szintű logisztikai irányításinformációs kapcsolatai

Vállalati szintű irányítás

GyártásEllátás Elosztás

Rakodás,belső

mozgatásirányítása

Alapanyag-raktár

irányítása

Gyártás-irányítás

Készáru-raktár

irányítás

Rakodás,szállítás-irányítás

Vállalati szintűinformációs

kapcsolat

Logisztikai alapfolyamatok

12. ábra A logisztikai információs hálózat felépülése


Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája

Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű

logisztikai rendszerek?

Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a

gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill.

szolgáltatási tevékenységet befolyásoló szervezetek,

szerződések és jelentős átalakuláson mentek át.

Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának

mutató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg:

− a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt

rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid

élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak

nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész

világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a

nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki,

létrejött a termelés globalizációja,

− a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé

teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől,

amely a meghatározó feladataitól csak kisebb

hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a


termelés melységének a csökkentése, amelyek

eredményezik, hogy

kis túlzással a termelő vállalatok két csoportba

sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók,

a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki

(outsourcing),

fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével

lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti

kooperáció (telekooperáció)

− a szolgáltatásokat végző egységeknél is jelentős

integrációjátszódott le, nagy méretű nemzetközi

szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok,

energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó

szervezetek),

− a termelési- és szolgáltatási feladatok kis- és

középvállalatok, vállalkozások, csak akkor tudnak

versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak

ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat

alakítanak ki,

− a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott

láncból zártláncú gazdasággá alakul át, amelyek

következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált


termékek újrahasznosítását,amelyhez a termelő-,

szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat

gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni.

Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési

szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes

elhelyezés, hanem hasonlóan a szolgáltatásokhoz sok

telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak,

sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő

termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a

logisztika szerepe, mert az anyagáramlás viszonylatai

kiterjednek, összehangolásuk csak fejlett információs

technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a

hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató (nem logisztikai

szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell

és lehet értelmezni.

A hálózatszerűen működő, logisztikával integrált

rendszerek sajátosságai a következők:

− jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső)

logisztika szerepe, de szigorúan az intern (belső)

logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az

intern logisztika nem lehet fekete doboz,

− megsokszorozódnak a logisztikai szolgáltató vállalatok,


− a logisztikai szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok

esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja

meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató,

felhasználó (fogyasztó) és logisztikai egységek,

− a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc

működtetését, előnyeinek érvényesítését.



B1 Bi Bn

AER1 AERj AERm

SZÜ1 SZÜλ SZÜp

KER1 KERε KERr

F1 Fω Fu. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .ő

. . . . . .

beszállítók

alkatrész,szerelvénye l o s z t óraktárak

összeszerelüzemek

felhasználók

k é s z á r uelosztóraktárak

13. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termék-összeszerelő rendszer felépítése

14. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei



VLC

DSC

P

T

C

BDSC

DSCT

DSC

T

P

B

C C

C

DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpontT: szállítási vállalat

C: vevõB: bank

anyagáram

informinformációáramVLC: Virtuális Logisztikai KözpontP: termelõ vállalat

15. ábra A virtuális vállalat modellje

16. ábra A zártláncú gazdaság virtuális logisztikai rendszere


Vevõi igények

Raktározás

Ellátás

Logisztikaiszolgáltatás

Raktározás Raktározás Raktározás

Ellátásilogisztika






Alapanyagelõállítás

Alapanyagfeldolgozás

Építõelem,alaktrészgyártás

Késztermékgyártás

Raktározás



Gyûjtõhely Gyûjtõhely Raktározás







Újrafeldol-gozás

Szervízszolgáltatás

Végfelhasz-náló vevõ

Kiskeres-kedelem

Raktározás



Vevõi igények

Nagykeres-kedelem


17. ábra Ellátási lánc (supply chain)


Ellátási lánc alapelve:

– az alapanyag előállításától a késztermék

végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill. a

meghibásodott, elhasznált termék felújításáig,

újrahasznosításig a teljes logisztikai lánc együtt

menedzselhető, irányítható,

– széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván,

– világméretű logisztikai információs hálózat,

széleskörben használható szoftverek szükségesek,

– a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített

ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem

javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot.

Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei:

– rövidíthető az átfutási idő,

– kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók,

– kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők,

– a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők,

– az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki,

– fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések

összehangolhatók.

Documents

Termelési-szolgáltatási-logisztika műveletek (ember-gép ...web.alt.uni-miskolc.hu/anyagok/termelesi logisztika...A logisztika az az eleme a termelési rendszernek, amelynek döntő