Logisztikai alapelvek - web.alt.uni-miskolc.huweb.alt.uni-miskolc.hu/anyagok/Termelesi Logisztika Mezotur Levelezo... · logisztika Logisztikai szolgáltatás Vevõi igények Nagykeres-kedelem

Miskolci Egyetem – Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék

Logisztikai alapelvek:

− a megfelelő minőségű anyag, − a megfelelő mennyiségben, − a megfelelő helyről, − a megfelelő helyre, − a megfelelő módon és eszközzel, − a megfelelő időben, − a megfelelő költséggel.


1. táblázat A logisztikai állapotváltozási mátrix

Logisztikai műveletek Á l l a p o t v á l t o z á s Művelet Hely Idő Meny-

nyiség Minőség

Energia Információ változás

Érték-változás

Emisszió

Szállítás xx xx xx xx xx Rakodás x x x x x x Tárolás-rakodás xxx x x x Csomagolás x x xx x x x ERKE képzés-bontás

x xx (x) x x x Any

ag-

Ára

mlá

s

Gyűjtés, osztályozás

x x xx x x x

Ellenőrzés, állapotfelügyelet

x x xx

Információ gyűjtés, áramoltatás, feldolgozás és tárolás

x

x

xxx

Info

rmác

ió-

áram

lás

Kommunikálás a rendszerrel

x x xx

Ener

gia Energiaáramlás x x


Logisztikai célok

A szállítási határidők rövidítése

Az átfutási idők csökkentéseA hatékonyság fokozása

A kapacitások maximális kihasználásaA vevői megelégedettség növelése

A ráfordítások csökkentése,gazdaságosság növeléseA nemzetközi együttműködés fokozása

A rugalmasság megteremtése ésfokozása Nagyfokú szállítóképesség elérése

Az áttekinthetőség növeléseA környezetbarát technológiákalkalmazása

Alacsony környezet-terhelés (emisszió) A minőség biztosítása

Belső- és külső újrahasznosításfejlesztése

1. ábra Logisztikai célok


E lo sztórak tár B an k L o g isztika i

vá lla la t V Á M A d ó ,T b j

F e lh asz-n á ló k

V á lla la ti m en ed zsm en t(Log isz tika i m enedzsm en t

V álla la tT u la jd o n o so k

T erm elés i ren d szer(T erm e lés te rvezés és irány ítás)

B ér- ésm u n kaü g y

H u m ánp o litika

V álla la ti lo g isztika i ren d szer

P én zü g y-szám vite l

B eszerzés i(e llá tás i)

lo g isztika

T erm elés i(gyá rtás i)lo g isztika

E lo sztás i(é rtékesítés i)

lo g isztika

H u llad ékkeze lés ,ú jrah aszn o s ítás lo g isztiká ja

M arke tin glo g isztika

B eszerzés i p iac E lo sztó rak tár É rtékes ítés i p iac

2. ábra Termelő vállalat logisztikai rendszerének kapcsolatai


beszerzés

alapanyagraktár

termeléskészáruraktár

kiszállítás

beszállítás

értékesítésmegrendelés

megrendelésfeldolgozás

anyagáramlásinformációáramlás

3. ábra Az egyszerűsített üzemi logisztikai rendszer anyag- és

információáramlása

M1BT KTMnT1

R3

R4

R5

Rn

Rn+1

Rn+2

Alapanyag Késztermék,hulladék

S1 S2 Sn+1

R1

R2 4. ábra Termelési folyamat anyagáramlása

Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló Mi - Technológiai művelet (anyag, termék tulajdonsága megváltozik) [i=1 ... n] Si - Szállítási művelet [i=1 ... n+1] Ri - Rakodási művelet [i=1 ... n+2] Ű Ti - Tárolási művelet [i=1 ... m]


Multinacionális vállalatlogisztikai menedzsmentje

A. Leányvállalat logisztikaimenedzsmentje

B. Leányvállalat logisztikaimenedzsmentje

Beszerzésilogisztika

Termelésilogisztika

Elosztásilogisztika

Multinacionális vállalat

Taktikaioperatív

szint

A.Leány-vállalat





Taktikaioperatív

szint



B.Leány-vállalat

5. ábra Multinacionális vállalat logisztikai rendszere


LO G ISZTIK A

M akro log isztika M ikro log isztika

Válla la ti log isztikaVálla la ti log isztika

Beszerzési log isztika Term elési log isztika

R aktárlog isztika

E losztási log isztika

Szolgá lta tási log isztika

Katonai log isztika

H ulladékkeze lési és ú jrahasznosítás i log isztika

Közlekedési log isztika

Posta i logisztika

Kereskedelm i log isztika

Logisztika i szo lgá lta tóközpont

6. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása I.

LOGISZTIKAI RENDSZEREK

Interlogisztika(Belső logisztika)

Externlogisztika(Külső logisztika)

Termelővállalat

Szolgáltatóvállalat

Országonbelüli

HálózatszerűTermelő-

szolgáltató

Országokközött

EgészségügyiKommunálisKereskedelmiKözlekedésPostaPénzintézetKarbantartásKultúrális

Közigazgatás

Citylogisztika Település Régió

ÁruellátásKultúra, oktatás, egészségügy, sportKatasztrófa elhárításÉpítkezések, közlekedés építésKözlekedés, posta, pénzellátásTurizmus, vendéglátásHulladék, elhasznált termék gyűjtéseRendfenntartás, biztonság

Euro-logisztika

Globálislogisztika

7. ábra A logisztikai rendszerek tagozódása.


BEMENŐRAKTÁR AR ER

NLSZ1 NLSZi NLSZk

LSZ1 LSZj LSZm

HULLADÉKRAKTÁR

qA

qE

hulladék

hulladék

hulladék

nincs anyagkilépés csak hulladék

egy telephely

Példa: kórház, szálloda

Jellemzők: Jelölések:AR - alapanyagraktár

ER - elhasznál termékek raktára

LSZj - logisztikai szolgáltató

NLSZj - nem logisztikai szolgáltató

qHqE

qA

8. ábra Szolgáltatások logisztikai rendszere (1. modell)

BEMENŐRAKTÁR AR ER

LSZ 1 LSZ 2 LSZ 3

LSZ 4 LSZ j LSZm

HULLADÉKRAKTÁR

qqA

qE

hulladék

hulladék

hulladék

Belépés: anyag (qA), eszköz (qE)Kilépés: anyag, áru (qA), hulladék (qH)A szolgáltatás az anyagra is irányulegy telelphely

Jellemzők: Jelölések:AR - alapanyagraktár

ER - elhasznál termékek raktára

LSZj - logisztikai szolgáltató

KILÉPŐ ÁRU áru

qEqH

qT

9. ábra Szolgáltatások logisztikai rendszere (2. modell)


10. ábra Szolgáltatás logisztikai rendszere (3. modell)

SZ1BT KTSZnT1

R4

R5

Rn

Rn+1

Rn+2

Termék,eszköz

S1 S2 Sn+1

R1

R2

R3

Termék,eszköz,

hulladék

Elhasználttermék,

eszköz

11. ábra Szolgáltatási folyamat anyagáramlása

Ahol:

BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló Mi - Szolgáltatási művelet (nincs anyag, termék átalakulás, csak használódás) [i=1 ... n] Si - Szállítási művelet [i=1 ... n+1] Ri - Rakodási művelet [i=1 ... n+2] Ti - Tárolási művelet [i=1 ... m]


Hálózati szintű logisztikai irányításinformációs kapcsolatai

Terme-lőválla-

lat

Keres-kedel-mi vál-

lalat

Fuvaro-zó vál-

lalat

Szállít-mányo-zó vál-

lalat

Fel-haszná-ló vál-lalat

Bank Vám Bizto-sító

Hálózati szintűinformációs

kapcsolat

Vállalati szintű logisztikai irányításinformációs kapcsolatai

Vállalati szintű irányítás

GyártásEllátás Elosztás

Rakodás,belső

mozgatásirányítása

Alapanyag-raktár

irányítása

Gyártás-irányítás

Készáru-raktár

irányítás

Rakodás,szállítás-irányítás

Vállalati szintűinformációs

kapcsolat

Logisztikai alapfolyamatok

12. ábra A logisztikai információs hálózat felépülése


Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája

Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű

logisztikai rendszerek?

Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a

gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill.

szolgáltatási tevékenységet befolyásoló szervezetek,

szerződések és jelentős átalakuláson mentek át.

Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának

mutató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg:

− a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt

rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid

élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak

nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész

világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a

nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki,

létrejött a termelés globalizációja,

− a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé

teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől,

amely a meghatározó feladataitól csak kisebb

hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a


termelés melységének a csökkentése, amelyek

eredményezik, hogy

kis túlzással a termelő vállalatok két csoportba

sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók,

a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki

(outsourcing),

fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével

lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti

kooperáció (telekooperáció)

− a szolgáltatásokat végző egységeknél is jelentős

integrációjátszódott le, nagy méretű nemzetközi

szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok,

energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó

szervezetek),

− a termelési- és szolgáltatási feladatok kis- és

középvállalatok, vállalkozások, csak akkor tudnak

versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak

ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat

alakítanak ki,

− a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott

láncból zártláncú gazdasággá alakul át, amelyek

következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált


termékek újrahasznosítását,amelyhez a termelő-,

szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat

gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni.

Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési

szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes

elhelyezés, hanem hasonlóan a szolgáltatásokhoz sok

telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak,

sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő

termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a

logisztika szerepe, mert az anyagáramlás viszonylatai

kiterjednek, összehangolásuk csak fejlett információs

technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a

hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató (nem logisztikai

szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell

és lehet értelmezni.

A hálózatszerűen működő, logisztikával integrált

rendszerek sajátosságai a következők:

− jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső)

logisztika szerepe, de szigorúan az intern (belső)

logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az

intern logisztika nem lehet fekete doboz,

− megsokszorozódnak a logisztikai szolgáltató vállalatok,


− a logisztikai szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok

esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja

meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató,

felhasználó (fogyasztó) és logisztikai egységek,

− a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc

működtetését, előnyeinek érvényesítését.


B1 Bi Bn

AER1 AERj AERm

SZÜ1 SZÜλ SZÜp

KER1 KERε KERr

F1 Fω Fu. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

. . . . . .

beszállítók

alkatrész,szerelvénye l o s z t óraktárak

összeszerelőüzemek

felhasználók

k é s z á r uelosztóraktárak

13. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termék-összeszerelő rendszer felépítése


14. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei


VLC

DSC

P

T

C

B

B

DSC

DSCT

DSC

T

C C

C

P

DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpontT: szállítási vállalat

C: vevõB: bank

anyagáram

informinformációáramVLC: Virtuális Logisztikai KözpontP: termelõ vállalat

15. ábra A virtuális vállalat modellje


16. ábra A zártláncú gazdaság virtuális logisztikai rendszere


Vevõi igények

Raktározás

Ellátás

Logisztikaiszolgáltatás

Raktározás Raktározás Raktározás

Ellátásilogisztika






Alapanyagelõállítás

Alapanyagfeldolgozás

Építõelem,alaktrészgyártás

Késztermékgyártás

Raktározás



Gyûjtõhely Gyûjtõhely Raktározás







Újrafeldol-gozás

Szervízszolgáltatás

Végfelhasz-náló vevõ

Kiskeres-kedelem

Raktározás



Vevõi igények

Nagykeres-kedelem

17. ábra Ellátási lánc (supply chain)


Ellátási lánc alapelve:

– az alapanyag előállításától a késztermék

végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill. a

meghibásodott, elhasznált termék felújításáig,

újrahasznosításig a teljes logisztikai lánc együtt

menedzselhető, irányítható,

– széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván,

– világméretű logisztikai információs hálózat,

széleskörben használható szoftverek szükségesek,

– a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített

ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem

javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot.

Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei:

– rövidíthető az átfutási idő,

– kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók,

– kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők,

– a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők,

– az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki,

– fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések

összehangolhatók.

Documents

Logisztikai alapelvek - web.alt.uni-miskolc.huweb.alt.uni-miskolc.hu/anyagok/Termelesi Logisztika Mezotur Levelezo... · logisztika Logisztikai szolgáltatás Vevõi igények Nagykeres-kedelem