Beszállítás a technológiaifolyamat tárolójába

BESZERZÉSI LOGISZTIKA

Kiszállítás a technológiaisorhoz vagy géphez

Technológiai berendezés, gépkiszolgálása

Közbensõ raktározás

Áruátvétel, ellenõrzés

Csomagolás

Egységrakomány képzés,kiszállítás

Termelés ütemezés

Technológiai berendezéskiválasztása

Mûveletközi szállításütemezése

Szállítóeszközmegválasztása

Mûveletközi tárolómegválasztása

Termékkövetés

Termelési folyamatbólvaló kiszállítás ütemezése

ELOSZTÁSI LOGISZTIKA

Termelési logisztika

Termelési folyamat logisztikai elemei

Azért, hogy könnyebben tudjuk kialakítani a

követelményekhez igazodó stratégiát, a termelési

logisztikai rendszer tervezésénél és irányításánál a

következő stratégiai kérdéseket kell figyelembe venni:

o Milyen elvek érvényesüljenek az üzemek, raktárak

telepítésénél?

o Milyen elvek érvényesüljenek az üzemek, raktárak

közötti szállítási útvonalak kiválasztásánál?

o Milyen szállítóeszközök, berendezések végezzék az

üzemek, raktárak közötti szállítást?

o Milyen gyártórendszer, gyártási struktúra (pl.

merev gyártósor, rugalmas gyártórendszer,

szegmentált gyártás, KANBAN rendszerű gyártás

stb.) kerüljön megválasztásra?

o Milyen legyen az egyes technológiai folyamatoknál

a gépek, berendezések elhelyezése?

o Hol kerüljön telepítésre műveletközi, technológiai

folyamatok közötti tároló?

o Milyen logisztikai követelményeket kell

figyelembe venni a termelés ütemezésnél?

o Milyen egységrakományok kerüljenek alkalmazásra

a technológiai folyamaton belül?

o Milyen elvek érvényesüljenek a szállító-, tároló- és

rakodó eszközök kiválasztásánál?

o Milyen szempontok szerint kell megválasztani a

munkahelyi kiszolgálást, munkahelyi tárolást?

o Milyen prioritások érvényesüljenek a műveletközi

szállítások ütemezésénél?

o Milyen módon kell megvalósítani a

termékkövetést?

o Milyen elvek érvényesüljenek a kilépő termékek

csomagolásánál?

o Milyen mértékben érvényesíthetők a CAX

technikák (CAD, CAP, CAQ, CAM stb.)

o A vállalat milyen számítógépes információs

rendszeréhez lehet illeszkedni?

GYÁRTÁSI STRUKTÚRÁK

1. Műhely rendszerű gyártás

2. Merev gyártósorok

3. Rugalmas gyártórendszerek

4. Egymástól független alkatrészgyártó

szigetek

5. Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek

6. Folyamatorientált gyártás

7. Termékorientált gyártósorok

8. Szegmentált gyártás

Különböző gyártási struktúrák által támasztott logisztikai követelmények

1. Műhely rendszerű gyártás

BE A1 A2 A3

homogén gépcsoportKI

D1 D2 D3C1 C2 C3

B1 B2 B3

• Homogén gépcsoport, szétszórt telepítés.

• Az anyagáramlás pályái keresztezik egymást, a

termék nehezen követhető.

• Műveleti idők eltérőek.

• Nagy a műveletközi tárolás igénye.

• Ütemesség nem biztosítható.

• Hosszú az átfutási idő.

• Anyagáramlás eszközei rosszul kihasználtak.

• Új sorozat nagy átállási időt igényel.

• Kis sorozat, egyedi gyártás, elavult gyártási

struktúra.

2. Merev gyártósorok

BE A1 A2 A3 A4 A5 KI

BE B1 B2 B3 B4 KI

• Egy soron, egyidejűleg, egy féle termék gyártása

folyik.

• A gépek a technológiai sorrendnek megfelelően

telepítettek.

• A műveletközi tárolásra nincs szükség, mert

azonosak a műveleti idők.

• Az anyag egy irányban áramlik.

• Rövid átfutási idő.

• A termék követhető.

• Merev automatizáltság, más termékre való

átállítás idő- és költségigényes.

• Nagy sorozatok, ritkán változnak a termékek.

A1 A2 A3 A4

B1 B2 B3 B4

3. Rugalmas gyártórendszerek

• Egyidejűleg több termék gyártása folyhat.

• A gépek telepítése nem felelhet meg a technológiai

sorrendnek.

• Műveleti idők eltérőek.

• Egy-egy relációban többféle útvonal közül lehet

választani.

• A technológiai berendezések számítógéppel

irányítottak.

• Kis átállási idő, mert egyik termékről a másik

termékre való áttérés szoftveresen oldható meg.

• Számítógépes irányítással a termelő és logisztikai

eszközök optimálisan kihasználhatók.

• Sokféle termék gyártható, a logisztikai rendszernek is

rugalmasnak kell lenni.

• Kis sorozatnál is gazdaságos, áttekinthető, követhető

a gyártás.

4. Egymástól független alkatrész gyártó szigetek

• Egy fokozatú alkatrészgyártás

• A csoport alkatrészei mind elkészülnek a szigeten

• Szigeten belül a gépek mátrix elrendezése adott

• Szigetek között nincs anyagáramlás

• Szigetenkénti műveletközi tárolók helyei adottak

• Szigeten belül hálózatszerű anyagáramlás

kialakított

5. Egymáshoz kapcsolódó gyártó szigetek

• Több fokozatú gyártás

• Egy fokozat egy szigeten készül el

• Az alkatrész csoportok az egyes fokozatok elkészülte

után a szigetek között áramolnak

• Az alkatrészcsoport fokozatonként:

• ugyanaz marad, és együtt fut végig a fokozatokon

• megváltozik, aminek eredményeként a csoportok:

• osztódhatnak A1 -> (A11; A12; ... A1n)

B1 -> (B11; B12; ... B1n)

• keveredhetnek A1 -> (A11; B12; B13)

B1 -> (B11; A12; A13)

• egyesülhetnek (A11, B12, C13) -> A1

(A12, B13, C11) -> B1

6. Folyamatorientált gyártás

A1 A2

B1

C1

A3

B2 B3

C2 C3

XB YB ZB

XK YK ZK

A1; A2; A3az A folyamat változata

pl. X termék: A1; B2; C1 részfolyamatokon fut át

• Jellegzetes technológiai folyamatok kerülnek

kialakításra, több változatban, a részfolyamatok

egymáshoz kapcsolódnak.

• Tárolás részfolyamatok között szükséges.

• Egy-egy részfolyamat változaton több termék fut

át.

• Részfolyamatokon belül rövid az átfutási idő, de

részfolyamatok között jelentős a várakozás.

• Részfolyamatokon belül rövidek a szállítási utak,

részfolyamatok között hosszú úthosszak is

adódhatnak.

Egy termékcsalád,egy gyártósoron fut át

XK YK ZK

XB YB ZB

7. Termékorientált gyártósorok

• Egy-egy termék egy-egy soron elkészül.

• Rövidek a szállítási utak.

• Minimális a műveletközi tárolás.

• A termékcsalád egyes termékeihez a soron lévő

technológiai berendezések könnyen átállíthatók.

• Ütemesség rugalmasan tartható.

• Rövid az átfutási idő.

• Jól érvényesíthető a termékfelelősség.

A11 A12 A21 B11 B12A22 B21 B22

A1 A2 B1 B2

A B

8. Szegmentált gyártás

• Első lépésben nagy sorozattal indul, lépésről

lépésre tovább osztódik.

• Fokozatosan növekedni kell a sorok

rugalmasságának.

• Nagyfokú összehangolást igényel, ilyenkor

kicsire adódik az átfutási idő.

• Az egyes gyártási fokozatok között

minimálissá tehető a tárolási igény.

Termelési logisztikai rendszerek

tervezése-fejlesztése

Fejlesztés-tervezés színterei

• Meglévő, működő rendszerek jellemzőinek

értékelése, intenzifikálása

• Új termelési logisztikai rendszer tervezése

• Termelési logisztikai rendszerek

irányításának tervezése

Új termelési logisztikai rendszerek tervezésének

fejlesztése, tervezése

− „Zöldmezős” termelési logisztikai rendszer tervezés

• új termelési folyamatokra logisztikai rendszertervezés,

• épületek nem adottak,

• épületek adottak, de a technológiai berendezések

elhelyezése keresendő.

− Új termelési logisztikai rendszer tervezése meglévő

termelési folyamathoz

− Termelési-logisztikai rendszer reengineringje (mérnöki

újratervezése)

• változott a termelési feladat, struktúra, volumen,

• a kapcsolódó rendszerek változtak meg (beszállítás,

elosztás, újrahasznosítás, termelésirányítási rendszer,

outsourcing illetve kooperáció áll elő).

A termelési logisztikai rendszer

tervezésének alapinformációi

• A gyártmányok konstrukciós dokumentációi

(gyártmányok, alkatrészek méretei, tömegei, különleges

kezelésükre vonatkozó előírások),

• a technológiai folyamat és berendezések jellemzői

(műveletek, azok elvégzésének lehetőségei, műveleti

idők, költségek, méret- és tömegváltozás jellemzői,

egymásba épülés adatai),

• az alapanyagok, segédanyagok jellemzői,

• a minőségellenőrzéssel kapcsolatos követelmények,

• a termeléstervezésre, termelésirányításra, gyártási

programvariációkra vonatkozó előírások, elképzelések,

• a rendelkezésre álló terület(ek), vagy épület(ek),

eszközök és berendezések köre,

• a kívánt automatizáltsági, információáramlási és

irányítási szint jellemzői,

• a beruházásra vagy fejlesztésre rendelkezésre álló

minimális és maximális összeg.

A tervezésnél, működtetésnél

(irányítási stratégiák kidolgozásánál)

alkalmazott legáltalánosabb

célfüggvények

• A kiszolgált termelő-berendezések maximális

kihasználtsága,

• a termelési logisztikai rendszer maximális hatékonysága,

• a termelésben levő készletek minimalizálása,

• az átfutási idő minimalizálása,

• a rugalmasság fokozása a változó feladatok elláthatósága

érdekében,

• a rendszer áttekinthetőségének fokozása,

• a termelési és logisztikai ráfordítások (beruházási- és

üzemeltetési költségek) minimalizálása.

Kötöttségek és választási lehetőségek

a termelési logisztikában

• A beszállítási egységrakományokat fogadni kell tudni, de

a termelési folyamaton belül módosítás

kezdeményezhető,

• mely épület, terület, eszköz és berendezés, amelynek

felhasználása kötelező, melyek azok, amelyek

felhasználása lehetséges,

• van-e olyan információs rendszer, melyhez történő

kapcsolódás kötelező (hardver és szoftver feltételek),

mely technológiai berendezés előtt vagy után zárt ki a

műveletközi tárolás lehetősége, hol és milyen mértékű

kötelező műveletközi tárolás van előírva, hol lehetséges

műveletközi tárolás.

START

A gyártási struktúra megválasztása

A termelési logisztikai feladat, célok, feltételekmegfogalmazása

Egységrakományképzés, ERKE megválasztás

Anyagáramlás jellemzõinek, tárolókapacitás szükségleténekmeghatározása

Rakodó-, szállító- és tárolóberendezések megválasztása, jellemzõinekmeghatározása

A termelõ objektumok elrendezésének és az anyagáramlási utaknak atervezése

A termelõ kapacitások mûködési stratégiájának feldolgozása

Eszközszámok, illetve teljesítõképességek meghatározása

A mûködtetés stratégiájának (sorrend, idõrend, eszközhozzárendelés)kidolgozása

Az információs és irányítási rendszer megtervezése

STOP

Mûszaki-gazdasági értékelés

A rendszer szimulációs vizsgálata

Termelési logisztikai rendszer tervezése

Miért szükséges a termelésirányítás és a logisztika

integrált kezelése?

• a termék átfutási idején belül a döntő hányadot a

beszerzésre, anyagmozgatásra, tárolásra és kiszállításra,

valamint a műveletközi – és a beszerzés – a termelési

fokozatok közötti és az elosztás közötti tárolások teszik

ki,

• az egyes tárolóhelyeken számottevő készletek

alakulnak ki,

• a szűkkeresztmetszetet képviselő termelő berendezések

kihasználtsága az anyagellátás hiányossága miatt nem éri

el a kívánt mértéket,

• kedvezőtlen a vállalatok versenyképessége, nem tud

rövid kiszállítási határidőket teljesíteni.

Fő funkciók Részfunkciók

Gyártási programtervezés

Előrejelzés számítás Nagyvonalú tervezés Vevői megrendelések adminisztrálása

Mennyiségtervezés (anyaggazdálkodás)

Darabjegyzék felbontása Készletfigyelés Fogyásorientált raktári diszpozíció Sorozatnagyság-számítás

Határidő- kapacitástervezés

és Kapacitásszükséglet-számítás Átfutás határidőzése

Kapacitások ütemezése Sorrendtervezés

Termeléstervezés

Megrendelés elfogadás

Megrendelések elfogadása (gyártás és készlet) Megrendelés rögzítése

Megrendelés kiadás Megrendelés kiosztása

Termelésirányítás

A D A T F E L D O L G O Z Á S Megrendelés

felügyelet

Vevői megrendelés és gyártási folyamat felügyelet Kapacitás-felügyelet

Hagyományos termelésirányítási módszerek: - A termelésirányítás határozza meg, hogy az adott

termék egyes technológiai műveletei - melyik gépeken vagy gépcsoportokon

készüljenek el, - mikor kezdődjenek el, illetve - mikor fejeződjenek be az egyes műveletek,

- a logisztikai feladata, hogy meghatározza: - mikor érkezzen be a termék az egyes gépek

bemenő tárolójára, - mikor történjen kiszállítás az egyes gépek

kimenő tárolójáról, - milyen szállító eszközzel és milyen útvonalon

történjen a szállítás, - honnan és hová kerüljön a szükséges anyag ill.

munkadarab.

5. ábra A technológiai berendezés (M) bemenő (BT) és kimenő (KT) munkahelyi tárolói

Hagyományos termelés-tervezési, termelés-irányítási módszerek, számítógépes

programrendszerek hatása a logisztikai rendszer jellemzőire

1. MRPI. (Material Requirement Planning)

Anyagszükséglet tervezés

Sajátossága: – a megrendelt és visszaigazolt termékek gyártásához

szükséges anyagmennyiséget határozza meg,

– erőforrás-tervezés nem előzi meg, szűk

keresztmetszetet nem vizsgál,

– nem veszi figyelembe, nem optimalizálja a kapcsolódó

termelési, beszerzési, elosztási logisztikai

folyamatokat.

Hatása a logisztikai jellemzőkre: – a készletek nagyok, nem optimalizáltak,

– az átfutási idők nagyok, nem optimalizáltak,

– a termelő és logisztikai erőforrások kihasználtsága,

valamint a beszerzési, termelési, és elosztási logisztikai

folyamat nem optimális.

2. MRPII. (Material Requirement Planning)

Sajátossága:

– meghatározza a termelő erőforrás-szükségletet,

– nem ütemezi a termelést, az egyes erőforrásokon belül nem

adja meg a feladatoknak gépekhez, technológia

berendezésekhez való hozzárendelését,

– általában az MRPI-t követően kerül sor az MRPII-re, így az

MRPI nem veszi figyelembe az MRPII korlátozásait.

Hatása a logisztikai jellemzőkre:

– azonos az MRPI-el leírtakkal, de a termelőkapacitás-

kihasználás ill. a szűk keresztmetszetek kedvezőbbek, mint az

MRPI. esetén.

3. OPT (Optimized Production Technology) Optimalizált

Termelés

Sajátossága:

– együttesen tervezi az anyagszükségletet és erőforrást,

– a termelési folyamatot kritikus és nem kritikus részre osztja, a

kritikus részeknél (szűk keresztmetszet) ütemezi az

erőforrások hasznosítását.

Hatása a logisztikai jellemzőkre:

– az átfutási időt csökkenti,

– a termelő erőforrások kihasználtságát növeli, de nem lesz még

így sem optimális,

– a készletek nem optimalizáltak,

– a beszerzési, termelési és elosztási logisztika nem optimális.

4. APS (Advanced Planning and Scheduling) Fejlett Tervező és Űtemező Rendszer

Sajátosságai:

– az APS termelési erőforrás tervező és ütemező program,

– visszacsatolásos tervezés és ütemezés, több fokozatban

finomítja az ütemezést,

– a kapacitás tervezés megelőzi az anyagszükséglet tervezést,

így a készletek kedvezőbbek,

– szorosan (on-line módon) kapcsolódik az Üzleti Erőforrás-

Tervező (Enterprise Resource Planning – ERP) rendszerhez,

amely kihasználja adatbázisát,

– gépi futási ideje több nagyságrenddel kisebb, mint az MRP-é,

– a következő fontosabb lépésekből tevődik össze.

• a vevő megrendelések bevitele,

• mesterterv (durva gyártási terv) készítése,

• durva termelési erőforrás (gyártási kapacitás) tervezése,

• mesterterv ellenőrzése, finomítása,

• finom kapacitás-tervezés ellenőrzése, korrigálása,

• teljes gyártási terv készítése.

Hatása a logisztikai jellemzőkre – termelés átfutási ideje csökken, a teljes átfutási idő nem

optimális, – a készletek kisebbek, de nem optimálisak,

– termelési kapacitások kihasználása optimális,

– a vevői igények kielégítésének mércéje nőtt,

– a beszerzési, termelési és logisztikai folyamat nem optimalizált.

5. Push (nyomó) elvű- pull (szívó, v. húzó) elvű termelés-tervezés, -ütemezés

Push elvű gyártás Sajátossága:

– a kvázi (keret) megrendelések, prognosztizálás alapján

értékesítési terv készül,

– az értékesítési terv alapján, figyelembe véve a

készleteket, megrendelésre kerül:

• az alapanyag,

• a vásárolt alkatrész,

– az alapanyag beérkezésétől függően, figyelembe véve

az értékesítési tervet, történik az alkatrész-gyártás,

– a vásárolt és a legyártott alkatrészek szerelésre

kerülnek,

– a szerelést követőn az áru a készáru-raktárba kerül,

– a készáru-raktárból a vevői megrendelés szerint

történik a kiszállítás.

Hatása a logisztikai jellemzőkre: – nagy az átfutási idő,

– a készletek csak akkor csökkenthetők, ha logisztikával

integrált termelés-tervezésre és -ütemezésre kerül sor,

– automatizált termékkövetés és számítógépes irányítással lehet a veszteségeket csökkenteni és a vevői elégedettséget növelni.

Pull elvű gyártás Sajátossága:

– a vevői megrendelések szerint kell optimalizálni a

szerelés ütemezését,

– a szerelés a megrendelés beérkezése után rövid idő

múlva elkezdhető,

– a felhasznált alkatrészeket kell pótolni saját gyártással

vagy vásárlással,

– a saját alkatrész gyártásnál az elhasznált alapanyagok

beszerzéséről kell gondoskodni,

– a vevői megrendelésre történő kiszállításra a szerelést

befejezően rövid időn belül sor kerülhet.

Hatása a logisztikai jellemzőkre:

– az átfutási idő optimálissá tehető,

– a készletek optimális szinten tartása, a termelő és

logisztikai kapacitások optimális kialakítása

logisztikával integrált termelésütemezési módszert

igényel,

– a KANBAN rendszer optimális kialakításával a

logisztikai folyamat könnyen irányítható, áttekinthető,

nyomonkövethető,

– a beszerzési, valamint a kiszállítási logisztikai folyamat

kiemelt összehangolást igényel.

Nyomásos (push) elv

Prognosztizált megrendelés,kvázi megrendelés

Értékesítési terv Beszerzés

Alkatrész vásárlás

AlkatrészgyártásAlap-anyagtárolás

Al-katrésztárolás

Szerelés

Késztermék tárolás

Vevők

Szívásos (pull) elv

Késztermék tárolás

Szerelés

Beszerzés

Alkatrészgyártás

Alkatrészgyártás Alap-anyagtárolás

Al-katrésztárolás

Vevői megrendelés

Vevők

Logisztikával integrált termelésirányítás

Alapanyag, alkatrészbeszállítás

Alkatrészgyártás

Szerelde

Késztermék kiszállítás

T1

T2

T3

C modell

A modell

B modell

1T alapanyag, alkatrész raktár

2T alkatrész raktár

3T készáru raktár

A modell

Alkatrészgyártás ütemezése, úgy hogy:

- minimális legyen az alkatrészgyártás

gyártási és logisztikai költsége,

- T2 készlet minimális készlet.

Feltétel:

- alapanyag beszállítás JIT-elvű, igény

szerinti,

- késztermék kiszállítás közvetlenül

elkészülés után.

B modell

Alkatrészgyártás és szerelés ütemezés, úgy

hogy:

- minimális legyen az alkatrészgyártás

és szerelés összköltsége (gyártási-,

szerelési-, logisztikai költség)

- T2 és T3 készletek minimálisak

legyenek.

Feltétel:

- az alapanyag beszállítás JIT elvű, igény

szerint,

- késztermék kiszállítás igény szerint.

C modell

A beszerzés, az alkatrészgyártás, szerelés

és késztermék kiszállítás integrált

ütemezése úgy, hogy:

- az összköltség minimális legyen,

- T1, T2 és T3 készletek minimálisak

legyenek.

Feltétel:

- igény szerint beszállítás és késztermék

kiszállítás.

ELEKTRONIKUS TERMÉKEK EGY

JELLEGZETES SZERELÉSI

FOLYAMATÁNAK LOGISZTIKÁVAL

INTEGRÁLT TERMELÉSÜTEMEZÉS

MATEMATIKAI MODELLJE ÉS

ALGORITMUSA

1. VÉGSZERELÕ,CSOMAGOLÓ

2. VÉGSZERELÕ,CSOMAGOLÓ

1. TESZTELÕ 2. TESZTELÕ

TT2

TT1

AR

KR

S1 S3S2

KISZÁLLÍTÁS

TECHNOLÓGIAITÁROLÓ

KÉSZÁRU RAKTÁR

ALAPANYAGRAKTÁR

BESZÁLLÍTÁS

SZERELÕSOROK

TECHNOLÓGIAITÁROLÓ

1. ábra Elektronikus termékek egy jellegzetes szerelési folyamatának logisztikával integrált

rendszere

- Az AR alapanyag raktárban meghatározott ütemben érkeznek be az alkatrészek, ahol a szerelés előtti tárolásukra kerül sor.

- A rendszerben többféle termék szerelés folyhat a rendelkezésre álló s számú szerelősoron.

- Egy-egy szerelősoron a fő termékcsoport teljesen összeszerelődik, ezt követően kerül sor tesztelésre, majd megrendelő orientált végszerelésre és csomagolásra.

- A szerelősorok és tesztelők között ill. a tesztelők és végszerelő-csomagoló helyek között TT1 és TT2 tárolók találhatók

- A csomagolt késztermékek a KR készáru raktárba jutnak, ahonnan történik a megrendelőkhöz való kiszállítás.

A szerelőrendszer működési alapelve

a következő:

- egy-egy fő termékcsoportból több féle termék kerül megrendelőtől függően végszerelésre és csomagolásra,

- megrendelőnkénti kiszállítási terv egy-egy időszakra adott,

- az alkatrészek, kiegészítő anyagok beszállítási programja egy-

egy időszakra ismert, a ténylegesen beszállított alkatrészek mennyisége ill. ütem is ettől bizonyos mértékben eltérhet,

- a késztermékekből az egyes ütemekre előírt mennyiségből, ha egy meghatározott minimális mennyiség nem áll rendelkezésre, akkor a kiszállítás elmarad, és a megrendelő következő kiszállításához tevődik hozzá. Ilyenkor a megrendelttől kisebb mennyiség is kiszállítható,

- a szerelősoron egy-egy fő termékcsoport szerelése sorozatban történik,

- különböző szerelősorok, különböző ráfordítással szerelik

össze a főtermékeket, ill. különbözőek az egyes szerelési sorozatoknál az átállítási idők és költségek is.

A szerelősorok termelésütemezésénél a következő célfüggvényeket célszerű figyelembe venni:

- minimális költségek, - minimális átfutási idő, - minimális raktárkészletek, - maximális összeszerelési teljesítmény. A költségfüggvény a következő komponensekből tevődik ki:

ARK -az alkatrészek raktározási költsége,

SK -a szerelés költsége,

SBK -a szerelősoron a beállítási költség,

TTK -a tesztelés költsége,

TBK -a tesztelés beállítási költsége,

VSK -végszerelés, csomagolás költsége,

VBK -végszerelés, csomagolás beállítási költsége,

1TK -szerelősorok és tesztelő közötti tárolás költsége,

2TK -tesztelés és a végszerelés-csomagolás közötti tárolás költsége,

KRK -késztermék raktározási költsége,

KSK -késztermék késve történő kiszállításából adódó veszteség költsége,

SVK -a szerelősorok kihasználatlanságából származó veszteség költsége,

.min21 →+++++

++++++=

SVKSKRTT

VBVSTBTTSBsAR

KKKKK

KKKKKKKK

(1)

Az átfutási idő mint célfüggvény a következő komponensekből áll:

ART - az alkatrész raktározásnál az átlagos raktározás ideje,

ST - szerelési idő,

SBT - szerelősor átállítási ideje,

TAT - tesztelésen való átfutási idő,

TBT - tesztelő rendszer átállítási ideje,

VST - a végszerelőn és a csomagolón való átfutási idő,

VBT - végszerelés, csomagolás átállási ideje,

1TT - a szerelősor és a tesztelő közötti tárolón való átlagos tárolási idő,

1TT

2TT - a tesztelő és a végszerelő-csomagoló közötti tárolón való átlagos tárolási idő,

2TT

KRT - a készáru raktárban való átlagos tárolási idő.

.min21 →+++++++++= KRTTVBVSTBTASBSARA TTTTTTTTTTT (2)

A minimális raktárkészlet értelmezhető: - a készletben lekötött forgóeszközökben (USD), - tárolási térfogatban (m3).

A raktárkészletekben lekötött forgóeszközök:

.min→+= FK

FA

F RRR (3)

ill. raktárak tárolótéri igénye

.min→+= VmK

VmA

V RRR (4) FAR és F

KR -az alkatrész ill. készáru raktárban az átlagos forgóeszköz lekötöttség,

VmAR és -az alkatrész ill. készáru raktárban az

igényelt maximális tárolási térfogat szükséglet.

VmKR

Számítógéppel integrált gyártás

(CIM), számítógéppel integrált

logisztika (CIL)

A 80-as évek közepétől egyre jobban kiélesedő piaci verseny

kiemelt feladatként jelöli ki a vállalati versenyképesség

megmaradását. Ennek feltétele, az is, hogy a következőkre

találják meg a választ:

• hogyan lehet gazdaságosan elérni a nagyobb

teljesítményt, jelentős mértékben, különböző

sorozatnagyságok és nagyszámú termék-típus és változat

mellett?

• hogyan lehet folyamatosan fenntartani az előre kikötött

szállítási határidőket?

• hogyan lehet a fejlesztési időt hatékonyan csökkenteni?

• hogyan lehet szavatolni az állandó kiváló minőséget?

• hogyan lehet rövid távon a költségeket csökkenteni és

hosszú távon biztosítani a munkahelyeket?

• hogyan lehet javítani a munkafeltételeket és fokozni a

dolgozók teljesítőképességét és motivációját?

• hogyan lehet, hogy a vállalati események alapján

követhetők legyenek az információk a vállalat

állapotáról, a változásokról?

• hogyan lehet a változó körülményekhez a vállalatnak

rugalmasan alkalmazkodni.

A fenti kérdésekre a mikroelektronikában és

informatikában bekövetkező jelentős eredmények adnak

lehetőséget, amelyek lehetővé teszik a rugalmas és a

számítógéppel szervezett integrált anyag- és

információáramlást. Így jöhetett létre a számítógéppel

integrált gyártás (CIM), amely integrálja a fejlesztést, a

tervezést, a gyártás és anyagáramlás irányítását és a

minőségbiztosítást.

VÁ

LL

AL

AT

VE

ZE

TÉ

S- M

EN

ED

ZSM

EN

T

Log

iszt

ikai

men

edzs

men

t

CA

D

S

zám

ítógé

ppel

(C

AST

) se

gíte

tt te

rmék

terv

ezés

Meg

rend

elés

feld

olgo

zás

PPS

(C

AST

) S

zám

ítógé

pes t

erm

elés

ter

vezé

s és i

rány

ítás

CA

P (C

AST

) S

zám

ítógé

ppel

seg

ített

foly

amat

terv

ezés

CA

Q(C

AST

)

Szám

ítógé

ppel

segí

tett

minős

ég-

elle

nőrz

és

CA

M(C

AST

C)

Szám

ítógé

ppel

irán

yíto

tt g

yárt

ás

Koncepció

Hat

áridő

Term. prog.M

inős

égi a

dat

Tec

h. a

dat

Ter

mék

ada

tok

Termék adatok

Köv

etel

mén

y

Elosztás

Bes

zerző

Meg

rend

elő

Szám

ítógé

ppel

inte

grál

tlo

gisz

tika

C I L

C I

M

Szá

mító

gépp

el in

tegr

ált g

yárt

ás

2. ábra Számítógéppel integrált gyártás (CIM) és számítógéppel integrált logisztika (CIL)

A vállalathoz beérkező megrendeléseket a vállalati szintű logisztikai

menedzsment koncepcióit figyelembe véve számítógépen feldolgozzák, döntés

születik a megrendelések elfogadásáról vagy elutasításáról ill. elfogadás esetén a

határidő meghatározásáról és visszaigazolásáról.

A számítógéppel segített géptervezésnél (CAD) -figyelembe véve a vállalati

szintű menedzsment által meghatározott követelményeket- a következő

feladatok adódnak:

• a géptervezésnél figyelembe kell venni a logisztikai korlátokat (pl. méret,

tömeg, anyagminőség, alak, forma, stb.), amelye a beszerzésből és az

anyagáramlás technikai adottságaiból származnak,

• termékadatokat szolgáltatnak a CIM további elemei számára,

• tervezi az anyagáramlás technikai eszközeit,

• tervezi az anyagáramlás pályáját, a logisztikai rendszer elrendezését.

A számítógéppel segített folyamattervezés (CAP) része az anyagáramlási

folyamat tervezése is, amely adatait a gyártási folyamatot tervező moduljaiból

kapja.

A számítógéppel segített termeléstervezés és irányítás (PPS) a megrendelés

feldolgozástól kapja a határidőket és ehhez kapcsolódik az anyagáramlás

irányítása, amely kiterjed az anyagmozgatási folyamatok operatív ütemezésére,

a technológiai objektumok konkrét kijelölésére, az anyagáramlási eszközök

diszponálására. Egyre nagyobb szerepet kap a termelésirányítás és anyagáramlás

integrációja.

A számítógéppel irányított gyártásnak (CAM) része az anyagáramlás

berendezéseinek a számítógépes vezérlése, amely jelentősebb része on-line

rendszerű lehet.

A számítógéppel segített minőségbiztosításban (CAQ) két vonatkozásban is

megjelenik a logisztika:

• a termék anyagáramlási folyamatában is biztosítani kell a termék

minőségét, meg kell akadályozni a minőség romlását (first in, first out-

elv), a termék sérülését, rongálódását és keveredését,

• a minőségellenőrzési helyek között, illetve e helyeken jelentkező

anyagáramlás, kezelés, a termékkövetés.

A számítógéppel integrált logisztika (CIL) egy magasabb integrációt jelent,

mint a CIM, mert kiterjed:

• a vállalat CIM-be nem integrált gyártási folyamataira is,

• integrálja a beszerzési-, elosztási- és hulladékgyűjtési folyamatot,

valamint a közlekedési- és kereskedelmi logisztikát,

• nemzetközi együttműködést is tud biztosítani.

A számítógéppel integrált logisztikának (CIL) a vállalati szintekkel való

kapcsolódását az ábra mutatja.

A CIM-rendszer teremti meg a lehetőséget azon két lényeges logisztikai célhoz:

• a minimális átfutási időt,

• a minimális készleteket

megvalósító „percre kész gyártáshoz” (Just in time=JIT).

CIL kiterjedése napjainkban

– A beszerzési és az elosztási logisztika:

• elektronikus levelezés kialakítása,

• EDI felhasználása,

• távadat átvitel:

◦ digitális kommunikálás,

◦ globális pozicionálás a szállító járműveknél,

◦ földbázisú,

◦ műholdas

• INTERNET használata.

– Hálózatszerűen működő termelési rendszerek közötti

integrációja:

beszállítók → alkatrész elosztóraktárak → termelő vállatok

→ késztermék elosztóraktárak → felhasználók.

– Virtuális vállalat: diszponálja a logisztikai feladatokat, nem

vesz részt a fizikai folyamatokban.

– E-boltok: gyártók→raktárak→boltok→lakosság.

Vevõi piaci keresletfeldolgozása

(CAL)

Elõzõ évi értékesítésstatisztikája

(PPS)

Terméktervezés(CAD)

Értékesítési tervkészítése

(PPS)

Gyártástechnológiatervezés(CAP)

Beszerzési piaciinformációk feldolgozása

(CAL)

Beszerzendõ termékekmegrendelése

(CAL)

Beszerzésekdiszponálása

(CAL)

Beszerzett anyagoktárolásának irányítása

(CAL)

Beszerzett anyagok szintjelzése(CAL)

Termék megrendelésfeldolgozása

(PPS)

Gyártási folyamatanyagáramlásának éstárolásának irányítása

(CAL)

Mûveletközi készletekfigyelése, termékkövetés

(CAL)

Késztermék kiszállításánakirányítása

(CAL)

Termeléstervezés(PPS)

Késztermékkészletek tervezése

(CAL)

Anyagszükségletmeghatározása

(PPS)

Termelési kapacitástervezés(PPS)

Termelés ütemezés(PPS)

Késztermék szintjelzése(CAL)

Gyártásirányítás(CAM)

Minõségellenõrzés(CAQ)

Késztermék raktározásirányítása

(CAL)

3. ábra

Marketing logisztika

Termelési (gyártásilogisztika)

Beszerzési logisztika

Elosztási logisztika

Termékek iránti keresletelõrejelzése

Nyersanyag, alkatrész,szerelvény készletektervezése.Megrendelések kiadása.Beszállítás diszponálása.Beszerzett anyagoktárolása.

Gyártóegységek, tárolókközötti anyagáramirányítása.

Késztermékeknyilvántartása.Késztermékek tárolása.Késztermékekkiszállításirányítása.

Értékesítési tervkészítése. Termelési(gyártási) terv készítése.

Anyagszükséglettervezése (MPP).Kapacitásszükséglettervezése (CPR).Termelés (gyártás)ütemezése.

Termelésirányítás(gyártásirányítás).

LOGISZTIKA (CAL) TERMELÉSTERVEZÉS ÉSIRÁNYÍTÁS (PPS)

4. ábra Termeléstervezés és irányítás (PPS) és a logisztika (CAL)

közötti kapcsolatok