Amit tudni kellAmit tudni kell

Tanácsos a szövegeket az előadásra elolvasni. A diák fent vannak a honlapon - www.uni-miskolc.hu/~filtort. Az

ugyanott szereplő újkori filozófiatörténet előadásvázlatok nem erre a kurzusra készültek, de nem haszontalan őket nézegetni.

A vizsgán az újkor részből 4 kérdésből 2-re kell válaszolniuk. A kérdések fent vannak a honlapon.

Kötelező irodalom:Kötelező irodalom: Bacon: Novum Organum I., I-LXX. bekezdés Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról Hobbes: Leviatán, 10-11. fej., 13-14. fej., 15. [csak a IV. term.

törvényig], 17-18. fej.

Ajánlott irodalom:Ajánlott irodalom: Grayling, A. C. (szerk.): Filozófiai kalauz, 8-9. fej. Russell: A nyugati filozófia története, III. rész, 6-19. fejezet

Középkori felfogás: az összes fontos kérdésre megvan a válasz az Középkori felfogás: az összes fontos kérdésre megvan a válasz az írott hagyományban (Szentírás, egyházatyák, Arisztotelész, írott hagyományban (Szentírás, egyházatyák, Arisztotelész, kommentárok)kommentárok)

A 17. század elejére vége a korábbi bizonyosságnakA 17. század elejére vége a korábbi bizonyosságnak

1. Az eredeti görög szövegek felbukkanása 1. Az eredeti görög szövegek felbukkanása HumanizmusHumanizmusSzkeptikus irodalomSzkeptikus irodalom

2. Reformáció2. Reformáció

3. Tudományos felfedezések3. Tudományos felfedezések

4. Útibeszámolók4. Útibeszámolók

A bizonyosság szertefoszlásaA bizonyosság szertefoszlása

Az arisztotelészi tudományfilozófia dióhéjbanAz arisztotelészi tudományfilozófia dióhéjban

tudomány (scientia) vs. vélekedés (opinio)tudomány (scientia) vs. vélekedés (opinio)a tudomány bizonyos és szükségszerűa tudomány bizonyos és szükségszerű

általánosáltalános ténytény

magyarázómagyarázó elv (lényeg = forma)elv (lényeg = forma)

megokoltmegokolt ténytényinduktív induktív

általánosításáltalánosítás

intuícióintuíciószillogisztikusszillogisztikus

dedukciódedukció

egyediegyedi megfigyelésmegfigyelés

lényeg: lényeg: amitől a dolog az adott fajba tartozikamitől a dolog az adott fajba tartozikami a faj tulajdonságait magyarázzaami a faj tulajdonságait magyarázza

kísérletezni fölöslegeskísérletezni fölöslegesa matematika csak a csillagászatban használhatóa matematika csak a csillagászatban használható

Francis Bacon: életrajz és program

(1561-1626) jogász és politikus

1617: főpecsétőr

1618: lordkancellár

1620: hivatalvesztés és száműzés a közéletből

The Advancement of Learning (1605)

Novum Organum (1620)

Új Atlantisz (1626)

„A tudás hatalom” – de a jelenlegi tudás nem az.

A feladat megmutatni:

• mi a baj a jelenlegi (skolasztikus) tudományossággal

• milyen általános veszélyek fenyegetik a megismerést

• mi a helyes módszer

A skolasztikus tudományosság kritikája

Az alapvető baj: nem elég empirikus.

1. téves és rendszertelen megfigyelések

2. homályos és kétértelmű fogalmak

Mi a „nedves”? (a) önmagában meghatározatlan, nem szilárd (b) könnyen osztódik, kitér más dolgok elől(c) könnyen ömlik, mozgékony (d) más testekhez tapadArisztotelésznél a levegő nedves, és a láng száraz. Milyen értelembenNedves-e a por és a higany?

A hiba oka a rossz elvonatkoztatás – a nedves: olyan, mint a víz és más folyadékok. De miben olyan?

3. helytelen indukció: kizárólag felsorolásos indukció (induktív általánosítás)

4. a bizonyítás helytelen rendje: pár megfigyelésből rögtön az általános elvhez, majd ezekhez igazítja a középső axiómákat

A ködképek (idolumok)

Olyan tényezők, amelyek általánosan hajlandók félrevinni a gondolkodást

1. a törzsködképei – az emberre általánosan jellemző hibák• elsietett általánosítás• a pozitív esetek jelentőségének eltúlzása• vágyteljesítő gondolkodás (wishful thinking)

2. a barlang ködképei – neveltetés és szokások hatása

3. a piac ködképei – a nyelvhasználatból fakadó hibák„Azt hiszik ugyanis az emberek, hogy az ész parancsol a szavaknak. Ámde az is megesik, hogy a szavak az értelem ellen fordítják hatalmukat, ami szofizmákkal tölti meg és meddővé teszi a filozófiát és a tudományt. A szóalkotás viszont a többség értelmi képességéhez igazodik és az átlagos értelemnek leginkább szembetűnő vonalak mentén érinti a valóságot. Ha pedig élesebb értelemmel vagy alaposabb megfigyeléssel át akarnád helyezni ezeket a vonalakat, hogy jobban megfeleljenek a természetnek, a szavak tüstént felzúdulnának” (LIX.)

4. a színház ködképei – előző filozófiák hatása

A helyes módszer

1. Kísérleti vizsgálódás

2. Fokozatos felemelkedés az első elvekhez

Mitől fehér valami?megfigyelés: a hó fehér, a hullám taraja fehér.hipotézis: a fehér valamilyen átlátszó dolog keveredése a levegővelkísérleti ellenőrzés: üveg és kristály apró darabokra törésehipotézis: talán nem kell átlátszónak lennieellenőrzés: sör habja, zafír és borostán darabokra törése

Gyakori vád:elméletellenes – tények gyűjtögetése + induktív általánosítás

ami igaz: • nem bízik az akkori elméletekben• nem ismeri a következtetést a legjobb magyarázatra, mint az elméletalkotás legfontosabb módszerét

1606-14: La Fl1606-14: La Flèèche-i jezsuita kollégium, che-i jezsuita kollégium, 1614-16: Poitiers, jogi diploma1614-16: Poitiers, jogi diploma1616-18: Breda (Hollandia), hadmérnöki és matematikai tanulmányok1616-18: Breda (Hollandia), hadmérnöki és matematikai tanulmányok1619-28: utazások Európában1619-28: utazások Európában1628-49: Hollandia1628-49: Hollandia1649-50: Stockholm (Krisztina királynő)1649-50: Stockholm (Krisztina királynő)

Szabályok az értelem vezetésére (1628, megj. 1704)Szabályok az értelem vezetésére (1628, megj. 1704)Le Monde (1633, megj. 1662, 1664)Le Monde (1633, megj. 1662, 1664)Értekezés a módszerről (1637)Értekezés a módszerről (1637)Elmélkedések az első filozófiáról (1641)Elmélkedések az első filozófiáról (1641)A filozófia alapelvei (1644)A filozófia alapelvei (1644)

René Descartes (1596-1650)René Descartes (1596-1650)

Az Az ElmélkedésekElmélkedések céljai céljai

Isten létezésének bizonyításaIsten létezésének bizonyítása test és lélek elkülönítettségének bizonyításatest és lélek elkülönítettségének bizonyítása saját fizikájának metafizikai megalapozásasaját fizikájának metafizikai megalapozása minden ezekkel kapcsolatos kétely végleges eloszlatásaminden ezekkel kapcsolatos kétely végleges eloszlatása

MechanizmusMechanizmus (korpuszkuláris filozófia, atomizmus): a világ parányi (korpuszkuláris filozófia, atomizmus): a világ parányi részecskékből áll, amelyeknek kizárólag olyan mechanikai tulajdonságaik részecskékből áll, amelyeknek kizárólag olyan mechanikai tulajdonságaik vannak, mint méret, alak, tömeg. A testek közti összes különbség (szín, vannak, mint méret, alak, tömeg. A testek közti összes különbség (szín, szag, stb.) a testeket alkotó részecskék mechanikai tulajdonságaira, illetve szag, stb.) a testeket alkotó részecskék mechanikai tulajdonságaira, illetve a közöttük lévő viszonyokra (elrendezés, mozgás) vezethető vissza.a közöttük lévő viszonyokra (elrendezés, mozgás) vezethető vissza.

1. Ne fogadj el semmit, amiben kételkedni lehet. (I. elmélkedés)1. Ne fogadj el semmit, amiben kételkedni lehet. (I. elmélkedés)

……azoktól a nézetektől, amelyek nem teljesen bizonyosak és azoktól a nézetektől, amelyek nem teljesen bizonyosak és kétségbevonhatatlanok, éppannyira meg kell vonnom a helyeslést, mint kétségbevonhatatlanok, éppannyira meg kell vonnom a helyeslést, mint azoktól, amelyek nyilvánvalóan hamisak, ezért valamennyinek az azoktól, amelyek nyilvánvalóan hamisak, ezért valamennyinek az elutasításához elegendő lesz, ha mindegyiknél találok valamely okot a elutasításához elegendő lesz, ha mindegyiknél találok valamely okot a kételkedésre. (25 [Budapest: Atlantisz, 1994.])kételkedésre. (25 [Budapest: Atlantisz, 1994.])

2. Mutasd meg, hogy van valami, amiben nem lehet kételkedni. (II. 2. Mutasd meg, hogy van valami, amiben nem lehet kételkedni. (II. elmélkedés)elmélkedés)

Én létezem. Én létezem. (Cogito)(Cogito)

3. Bizonyítsd be ennek alapján, hogy sok más dologban szintén nem lehet 3. Bizonyítsd be ennek alapján, hogy sok más dologban szintén nem lehet kételkedni.kételkedni.

Isten létezik. Isten létezik. Isten nem csap be, ezért más dolgokat is tudok. Isten nem csap be, ezért más dolgokat is tudok. (III. elmélkedés)(III. elmélkedés)Az anyagi testek is léteznek.Az anyagi testek is léteznek. (VI. elmélkedés) (VI. elmélkedés)

Descartes antiszkeptikus stratégiájaDescartes antiszkeptikus stratégiája

……mindaz, amit egészen mostanáig teljességgel igaznak fogadtam el, vagy az mindaz, amit egészen mostanáig teljességgel igaznak fogadtam el, vagy az érzékektől, vagy az érzékek közvetítésével jutott el hozzám. Ezeket azonban érzékektől, vagy az érzékek közvetítésével jutott el hozzám. Ezeket azonban olykor csaláson kaptam, márpedig a körültekintő okosság azt követeli, hogy olykor csaláson kaptam, márpedig a körültekintő okosság azt követeli, hogy sohase bízzunk meg teljesen azokban, akik akár csak egyszer is rászedtek sohase bízzunk meg teljesen azokban, akik akár csak egyszer is rászedtek bennünket korábban. (26)bennünket korábban. (26)

Az érzékekből vagy tanúbizonyságból származó hitek olykor tévesek.Az érzékekből vagy tanúbizonyságból származó hitek olykor tévesek.[[Ami olykor téves, abban lehet kételkedni.]Ami olykor téves, abban lehet kételkedni.]Az é/t hitekben lehet kételkedni.Az é/t hitekben lehet kételkedni.Amiben kételkedni lehet, az nem szabad elfogadni. Amiben kételkedni lehet, az nem szabad elfogadni. - - a stratégia alapjaa stratégia alapjaAz é/t hiteket nem szabad elfogadni.Az é/t hiteket nem szabad elfogadni.

Ellenvetés: „talán van sok más ismeretünk, melyekhez semmi kétség nem Ellenvetés: „talán van sok más ismeretünk, melyekhez semmi kétség nem férhet, még ha ugyanezen érzékekből merítettük is őket… a tűzhely mellett férhet, még ha ugyanezen érzékekből merítettük is őket… a tűzhely mellett ülök, téli ruha van rajtam”ülök, téli ruha van rajtam”

Válasz: az őrültek meg azt hiszik, hogy bársonyt viselnek, hogy agyagfejük van, Válasz: az őrültek meg azt hiszik, hogy bársonyt viselnek, hogy agyagfejük van, stb. „… magam is éppennyire esztelennek látszanék, ha mindebből bármit is stb. „… magam is éppennyire esztelennek látszanék, ha mindebből bármit is felhasználnék példaként saját magamra vonatkozóan.” (27)felhasználnék példaként saját magamra vonatkozóan.” (27)

A tévedésen alapuló érvA tévedésen alapuló érv

(1) Nem tudom, most nem álmodom-e.(1) Nem tudom, most nem álmodom-e.(2) Ha nem tudom, most nem álmodom-e, (2) Ha nem tudom, most nem álmodom-e, azt sem tudom, hogy most éppen a tűznél ülök-e.azt sem tudom, hogy most éppen a tűznél ülök-e.Nem tudom, hogy most éppen a tűznél ülök-e.Nem tudom, hogy most éppen a tűznél ülök-e.

Az érv nem érinti a Az érv nem érinti a matematikátmatematikát..

(Bek1) A sziréneket szatírokat stb. ábrázoló festményben csak a részek (Bek1) A sziréneket szatírokat stb. ábrázoló festményben csak a részek elrendezése a festő találmánya. A „legegyszerűbb és legáltalánosabb” elrendezése a festő találmánya. A „legegyszerűbb és legáltalánosabb” dolgokat – a színeket – nem a festő találja ki. Ugyanígy: az álom az dolgokat – a színeket – nem a festő találja ki. Ugyanígy: az álom az összetételekkel kapcsolatban csap be. A „legegyszerűbb és legáltalánosabb” összetételekkel kapcsolatban csap be. A „legegyszerűbb és legáltalánosabb” (27) dolgokkal kapcsolatban nem.(27) dolgokkal kapcsolatban nem.

(Bek2) E legegyszerűbb és legáltalánosabb dolgok: „(Bek2) E legegyszerűbb és legáltalánosabb dolgok: „aa testi természet testi természet általábanáltalában, valamint a hozzá tartozó kiterjedés” (28), alak, mennyiség, , valamint a hozzá tartozó kiterjedés” (28), alak, mennyiség, nagyság, szám, hely, fennállás ideje.nagyság, szám, hely, fennállás ideje.

(Bek3) Az összetett dolgok tudományai (pl. fizika, asztronómia, (Bek3) Az összetett dolgok tudományai (pl. fizika, asztronómia, orvostudomány) kétesek. A matematika azonban, „mely a orvostudomány) kétesek. A matematika azonban, „mely a legegyszerűbb és legegyszerűbb és legáltalalánosabblegáltalalánosabb dolgokkal foglalkozik, s dolgokkal foglalkozik, s ügyet sem vet arra, hogy léteznek-ügyet sem vet arra, hogy léteznek-e ezek a valóságban vagy seme ezek a valóságban vagy sem” kétségbevonhatatlan. „Hiszen akár ébren ” kétségbevonhatatlan. „Hiszen akár ébren vagyok, akár alszom, kettő meg három az öt” (28).vagyok, akár alszom, kettő meg három az öt” (28).

Az álom-argumentumAz álom-argumentum

Isten mindenható.Isten mindenható.Lehetséges, hogy olyannak alkotott, hogy mindennel kapcsolatban tévedek Lehetséges, hogy olyannak alkotott, hogy mindennel kapcsolatban tévedek (még a matematikával kapcsolatban is).(még a matematikával kapcsolatban is).Lehetséges, hogy mindennel kapcsolatban tévedek.Lehetséges, hogy mindennel kapcsolatban tévedek.

Ellenvetések:Ellenvetések:1. Isten jó, tehát nem tesz ilyet. (1. következtetés érvénytelen)1. Isten jó, tehát nem tesz ilyet. (1. következtetés érvénytelen)2. Isten nem létezik. (1. premissza hamis)2. Isten nem létezik. (1. premissza hamis)

Válasz 1.-re: ha Isten jóságának ellentmond, hogy olyannak alkotott, hogy Válasz 1.-re: ha Isten jóságának ellentmond, hogy olyannak alkotott, hogy tévedek, akkor egyáltalán nem tévedhetnék. (Ld. IV. elmélkedés)tévedek, akkor egyáltalán nem tévedhetnék. (Ld. IV. elmélkedés)

Válasz 2.-re: ha nem egy mindeható és jóságos Isten teremtménye vagyok, Válasz 2.-re: ha nem egy mindeható és jóságos Isten teremtménye vagyok, akkor annál több okom van azt hinni, hogy hajlok a tévedésre.akkor annál több okom van azt hinni, hogy hajlok a tévedésre.

Csaló IstenCsaló Isten

A démon-argumentum és összefoglalásA démon-argumentum és összefoglalás

„Fölteszem tehát, hogy nem Isten, aki a legjobb, aki az igazság forrása, hanemFölteszem tehát, hogy nem Isten, aki a legjobb, aki az igazság forrása, hanem valamely gonosz szellem, amely igen nagy hatalommal rendelkezik, s ravasz is valamely gonosz szellem, amely igen nagy hatalommal rendelkezik, s ravasz is egyben, minden igyekezetével azon van, hogy megtévesszen engem.” (30)egyben, minden igyekezetével azon van, hogy megtévesszen engem.” (30)

A feladat: valami olyasmit találni, amivel kapcsolatban még ez a gonosz démon A feladat: valami olyasmit találni, amivel kapcsolatban még ez a gonosz démon sem tud becsapnisem tud becsapni.

Érzékek és tanúbizonság ellen: Érzékek és tanúbizonság ellen: tévedésen alapuló érvtévedésen alapuló érválom-argumentumálom-argumentum

Matematikai tudás ellen:Matematikai tudás ellen:csaló Istencsaló Istengonosz démongonosz démon

Gondolkodom, tehát vagyok (II. elmélkedés)Gondolkodom, tehát vagyok (II. elmélkedés)

„Nem győztem-e magam-e magam ezáltal [ti. a korábbi szkeptikus érvek által] Nem győztem-e magam-e magam ezáltal [ti. a korábbi szkeptikus érvek által] már arról is, hogy én magam sem létezem? Semmiképp! Bizonyos, hogy én már arról is, hogy én magam sem létezem? Semmiképp! Bizonyos, hogy én voltam, ha egyszer meggyőztem magam valamiről. Igen ám, de ha van voltam, ha egyszer meggyőztem magam valamiről. Igen ám, de ha van valamiféle rendkívül agyarfúrt csaló, aki állandóan megtéveszt engem, valamiféle rendkívül agyarfúrt csaló, aki állandóan megtéveszt engem, méghozzá szándékosan? Nos hát akkor aligha kétséges, hogy én is vagyok, ha méghozzá szándékosan? Nos hát akkor aligha kétséges, hogy én is vagyok, ha egyszer megtéveszt engem.” (34)egyszer megtéveszt engem.” (34)

De mi vagyok De mi vagyok énén, minek a létezését bizonyítottam?, minek a létezését bizonyítottam?

Abban, Abban, amitamit gondolok, tévedhetek – pl. abban, hogy René Descartes-nak gondolok, tévedhetek – pl. abban, hogy René Descartes-nak hívnak, hogy van kezem és lábam. Amiben nem tévedhetek, pusztán az, hívnak, hogy van kezem és lábam. Amiben nem tévedhetek, pusztán az, hogyhogy gondolkodom. Az én, amelynek létezését bizonyítottam, valami, ami gondolkodom. Az én, amelynek létezését bizonyítottam, valami, ami gondolkodik.gondolkodik.

Descartes azt is gondolja, hogy én gondolkodó dolog (res cogitans) vagyok, és Descartes azt is gondolja, hogy én gondolkodó dolog (res cogitans) vagyok, és semmi mássemmi más. Az én szellemi szubsztancia, melynek lényege a gondolkodás, és . Az én szellemi szubsztancia, melynek lényege a gondolkodás, és amely különbözik a testtől. Ezt azonban itt, a II. elmélkedésben, még nem amely különbözik a testtől. Ezt azonban itt, a II. elmélkedésben, még nem fogalmazza meg, és nem támasztja alá.fogalmazza meg, és nem támasztja alá.

Az elmét bizonyosabban ismerem meg a testnélAz elmét bizonyosabban ismerem meg a testnél

A nyilvánvaló érv: a testek létezésében kételkedhetem, elmém létezésben nem.

A viasz érv

(1) Tudom, hogy ez ugyanaz a viasz.

(2) Ezt nem érzékeim útján tudom, mert a viasz érzéki tulajdonságai – beleértve geometriai tulajdonságait is – megváltoznak, ha közelebb viszem a tűzhöz.

(3) Tehát e tudás elmém ítélőerejéből származik.

(4) Ha tudom, hogy ez ugyanez a viasz, azt is tudom, hogy van elmém.

(5) Tehát annak tudása, hogy ez ugyanaz a viasz, meggyőz arról, hogy gondolkodó lény vagyok.

„Tévútra vezet a megszokott beszédmód. Azt mondjuk ugyanis, hogy a viaszt látjuk, ha jelen van, nem pedig azt, hogy a szín és az alak alapján úgy ítélünk, hogy jelen van. … Vagyis azt, amiről úgy vélem, a szememmel látom, mégiscsak egyedül az elmémben lévő ítélőképesség alapján ismerem” (41)

Háttér: test és lélek megkülönböztetése

Az igazság szabálya (III. elmélkedés)Az igazság szabálya (III. elmélkedés)

„„Bizonyos vagyok abban, hogy gondolkodó dolog vagyok. S vajon ezáltal már Bizonyos vagyok abban, hogy gondolkodó dolog vagyok. S vajon ezáltal már azt is tudom, mi szükséges ahhoz, hogy valamely dologban bizonyos legyek? azt is tudom, mi szükséges ahhoz, hogy valamely dologban bizonyos legyek? Ebben az első ismeretben nyilvánvalóan nincs semmi más, mint annak, amit Ebben az első ismeretben nyilvánvalóan nincs semmi más, mint annak, amit állítok, világos és elkülönített megragadása. Ez azonban bizonyára nem volna állítok, világos és elkülönített megragadása. Ez azonban bizonyára nem volna elégséges ahhoz, hogy dolog igazságát illetően bizonyossá tegyen engem, ha elégséges ahhoz, hogy dolog igazságát illetően bizonyossá tegyen engem, ha valaha is megtörténhetnék, hogy valami, amit ilyen világosan és elkülönítetten valaha is megtörténhetnék, hogy valami, amit ilyen világosan és elkülönítetten megragadok, hamis legyen. Ennélfogva már látom is, hogy általános megragadok, hamis legyen. Ennélfogva már látom is, hogy általános szabályként fölállíthatom azt a tételt, mely szerint igaz mindaz, amit egészen szabályként fölállíthatom azt a tételt, mely szerint igaz mindaz, amit egészen világosan és elkülönítettem megragadok” (45-6)világosan és elkülönítettem megragadok” (45-6)

Valóban fölállíthatja?Valóban fölállíthatja?

Belátás és ideaBelátás és idea

Én Én elgondolomelgondolom a a háromszögetháromszöget..

aktusaktus tartalomtartalom

belátás (=észlelés, megragadás) = belátás (=észlelés, megragadás) = 1. aktus1. aktus

2. aktus és tartalom2. aktus és tartalom

idea = idea = 1. tartalom1. tartalom

2. aktus és tartalom2. aktus és tartalom

Világos és elkülönített ideákVilágos és elkülönített ideák

Világos: „olyképp van jelen és olyképp nyilvánvaló a figyelmes elmének, mint Világos: „olyképp van jelen és olyképp nyilvánvaló a figyelmes elmének, mint amikor azt mondjuk, világosan látjuk a tárgyakat, melyek jelenvalóként elég amikor azt mondjuk, világosan látjuk a tárgyakat, melyek jelenvalóként elég erőteljesen hatnak , és a szemünk állása is megfelelő a nézésükhöz” (erőteljesen hatnak , és a szemünk állása is megfelelő a nézésükhöz” (A filozófia A filozófia alapelveialapelvei I, I, §§45)45)

Elkülönített: „mely annyira körülhatárolt, és az összes többitől különálló, hogy Elkülönített: „mely annyira körülhatárolt, és az összes többitől különálló, hogy csakis azt foglalja magában, ami nyilvánvalóan jelenik meg annak az embernek, csakis azt foglalja magában, ami nyilvánvalóan jelenik meg annak az embernek, aki kellő módon szemügyre veszi őt” (aki kellő módon szemügyre veszi őt” (A filozófia alapelveiA filozófia alapelvei I, I, §§46)46)

Fantomfájás – a fájdalom ideája világos, de nem elkülönített, ti. összekeveredik Fantomfájás – a fájdalom ideája világos, de nem elkülönített, ti. összekeveredik a végtag ideájával.a végtag ideájával.

Kitérő: a testekre vonatkozó ideákKitérő: a testekre vonatkozó ideák

„„Ami a testi dolgok ideáit illeti … közülük csak igen keveset észlelek világosan Ami a testi dolgok ideáit illeti … közülük csak igen keveset észlelek világosan és elkülönítetten. Ilyen a nagyság, vagyis a hosszúság, a szélesség és a és elkülönítetten. Ilyen a nagyság, vagyis a hosszúság, a szélesség és a mélység értelemben vett kiterjedés, az alak, amely ama kiterjedés lehatárolása mélység értelemben vett kiterjedés, az alak, amely ama kiterjedés lehatárolása révén áll elő, a helyzet, amely a különböző alakzatokat egymásra vonatkoztatva révén áll elő, a helyzet, amely a különböző alakzatokat egymásra vonatkoztatva jellemzi, valamint a mozgás, vagyis a helyzet megváltozása; ezekhez még jellemzi, valamint a mozgás, vagyis a helyzet megváltozása; ezekhez még hozzátehetjük a szubsztanciát, a tartamot és a számot. A fennmaradókat hozzátehetjük a szubsztanciát, a tartamot és a számot. A fennmaradókat azonban, mint a fényt és a színeket, a hangokat, a szagokat, az ízeket, a azonban, mint a fényt és a színeket, a hangokat, a szagokat, az ízeket, a meleget és a hideget, s a többi érzéki minőséget csak igen zavarosan és meleget és a hideget, s a többi érzéki minőséget csak igen zavarosan és homályosan gondolom” (54)homályosan gondolom” (54)

Háttér: mechanizmusHáttér: mechanizmus

Az ideák fajtáiAz ideák fajtái

„„egyesek velünk születettek [egyesek velünk születettek [innátainnáta], mások külső eredetűek, ismét mások saját ], mások külső eredetűek, ismét mások saját tevékenységem eredményei [tevékenységem eredményei [fiktívfiktív]”]”

„„Ösztönös hajlandóságból vezettetve” (49) azt gondolnánk, hogy a külső Ösztönös hajlandóságból vezettetve” (49) azt gondolnánk, hogy a külső eredetű ideák tanúsítják a nekik megfelelő dolgok létezését. De ezt nem eredetű ideák tanúsítják a nekik megfelelő dolgok létezését. De ezt nem fogadhatjuk el.fogadhatjuk el.

(1) Talán valamilyen rejtett képességem állítja elő őket.(1) Talán valamilyen rejtett képességem állítja elő őket.

(2) Ha kívülről kapom is őket, akkor sincs rá garancia, hogy hasonlítanak (2) Ha kívülről kapom is őket, akkor sincs rá garancia, hogy hasonlítanak okaikra.okaikra.

Az első istenérv I.Az első istenérv I.

Nagyon tömörenNagyon tömören

Rendelkezem Isten, egy végtelenül tökéletes lény ideájával.Rendelkezem Isten, egy végtelenül tökéletes lény ideájával.Egy ilyen idea csak egy olyan lénytől származhat, aki ugyanolyan tökéletes.Egy ilyen idea csak egy olyan lénytől származhat, aki ugyanolyan tökéletes.Isten létezik.Isten létezik.

Formális létezés: valódi létezésFormális létezés: valódi létezés

Objektív létezés: idea tartalmaként létezés.Objektív létezés: idea tartalmaként létezés.

Realitás = tökéletesség (valójában nem, de vegyük annak)Realitás = tökéletesség (valójában nem, de vegyük annak)

Formálisan létező és pusztán objektíven létező dolgok összehasonlíthatók Formálisan létező és pusztán objektíven létező dolgok összehasonlíthatók realitás tekintetében.realitás tekintetében.

Formális realitás = tényleges tökéletességFormális realitás = tényleges tökéletesség

Objektív realitás = valamely idea tárgyának tökéletessége.Objektív realitás = valamely idea tárgyának tökéletessége.

Az első istenérv II.Az első istenérv II.

Van ideám Istenről, akinek ideája több objektív realitással rendelkezik, mint Van ideám Istenről, akinek ideája több objektív realitással rendelkezik, mint bármely véges dolog ideája.bármely véges dolog ideája.

Egy idea okának legalább akkora formális realitással kell rendelkeznie, mint Egy idea okának legalább akkora formális realitással kell rendelkeznie, mint amekkora az idea objektív realitása.amekkora az idea objektív realitása.

Istenről való ideám okának legalább akkora formális realitással kell Istenről való ideám okának legalább akkora formális realitással kell rendelkeznie, mint amekkora az ideájának objektív realitása.rendelkeznie, mint amekkora az ideájának objektív realitása.

Isten ideája nem származhat semmilyen véges dologtól.Isten ideája nem származhat semmilyen véges dologtól.

Isten ideája csak Istentől származhat.Isten ideája csak Istentől származhat.

Isten létezik.Isten létezik.

EllenvetésekEllenvetések

1. A végtelen ideája megalkotható a véges ideája alapján.1. A végtelen ideája megalkotható a véges ideája alapján.

2. Honnan veszi Descartes az oksági elvet?2. Honnan veszi Descartes az oksági elvet?

Isten teremtettIsten teremtett

Ez rögtön következik abból, hogy Isten ideája velünk születik. Olyasvalaki hozott Ez rögtön következik abból, hogy Isten ideája velünk születik. Olyasvalaki hozott létre, aki rögtön belém helyezte ezt az ideát. Ez pedig, az iménti érv szerint, létre, aki rögtön belém helyezte ezt az ideát. Ez pedig, az iménti érv szerint, nem lehet más, mint Isten.nem lehet más, mint Isten.

A szüleim nem helyezhették belém – végesek.A szüleim nem helyezhették belém – végesek.

Több részleges ok összjátéka sem – ti. Isten ideája egyszerű.Több részleges ok összjátéka sem – ti. Isten ideája egyszerű.

Magam sem teremthettem magam – ti. ha megadhatnék magamnak egy ekkora Magam sem teremthettem magam – ti. ha megadhatnék magamnak egy ekkora tökéletességgel rendelkező ideáit, minden tökéletességet megadtam volna tökéletességgel rendelkező ideáit, minden tökéletességet megadtam volna magamnak.magamnak.

Örökké fogva sem létezhetek – s létezésben való megtartáshoz ugyanolyan erő Örökké fogva sem létezhetek – s létezésben való megtartáshoz ugyanolyan erő szükséges, mint a létrehozáshoz, márpedig olyan erőm nincs, amivel szükséges, mint a létrehozáshoz, márpedig olyan erőm nincs, amivel fenntarthatnám magam.fenntarthatnám magam...

Isteni garanciaIsteni garancia

„„... nyilvánvaló, hogy Isten nem lehet csaló, hiszen a természetes világosság ... nyilvánvaló, hogy Isten nem lehet csaló, hiszen a természetes világosság által belátható, hogy minden csalárdság és megtévesztés valamiféle által belátható, hogy minden csalárdság és megtévesztés valamiféle hiányosságot feltételez.” (65)hiányosságot feltételez.” (65)

Ennélfogva: amit világosan és elkülönítetten belátok, igaz. Ennélfogva: amit világosan és elkülönítetten belátok, igaz.

Megvan a recept tudásunk újraépítésére.Megvan a recept tudásunk újraépítésére.

A karteziánus körforgásA karteziánus körforgás

Antoine Arnauld ellenvetése:Antoine Arnauld ellenvetése:

„…„…hogyan kerülhető el a körforgás, amikor azt mondja: csak azért nyilvánvaló hogyan kerülhető el a körforgás, amikor azt mondja: csak azért nyilvánvaló számunkra, hogy mindaz, amit világosan és elkülönítetten megragadunk, igaz, számunkra, hogy mindaz, amit világosan és elkülönítetten megragadunk, igaz, mert Isten létezik. mert Isten létezik.

Ámde Isten létezése csakis azáltal nyilvánvaló számunkra, hogy azt Ámde Isten létezése csakis azáltal nyilvánvaló számunkra, hogy azt világosan és elkülönítetten megragadjuk. Ebből pedig az következik, hogy világosan és elkülönítetten megragadjuk. Ebből pedig az következik, hogy mielőtt nyilvánvalóvá válik számunkra isten létezése, már nyilvánvalónak kell mielőtt nyilvánvalóvá válik számunkra isten létezése, már nyilvánvalónak kell lennie, hogy igaz mindaz, amit világosan és elkülönítetten megragadunk.” (160)lennie, hogy igaz mindaz, amit világosan és elkülönítetten megragadunk.” (160)

A tévedés (IV. elmélkedés)A tévedés (IV. elmélkedés)

Teodicea: Isten, aki mindentudó, mindenható, és végtelenül jó, hogyan tűrheti el Teodicea: Isten, aki mindentudó, mindenható, és végtelenül jó, hogyan tűrheti el a rosszat?a rosszat?

Ágoston válasza: a világ jobb, ha vannak benne szabad akarattal rendelkező Ágoston válasza: a világ jobb, ha vannak benne szabad akarattal rendelkező lények. A világban lévő rossz nem Isten műve, hanem ezeké a lényeké.lények. A világban lévő rossz nem Isten műve, hanem ezeké a lényeké.

Descartes ismeretelméleti teodiceája: ha Isten nem csaló, és rendelkezésünkre Descartes ismeretelméleti teodiceája: ha Isten nem csaló, és rendelkezésünkre bocsátotta igazság és hamisság megkülönböztetésének mércéjét, akkor hogyan bocsátotta igazság és hamisság megkülönböztetésének mércéjét, akkor hogyan lehetséges mégis tévedés?lehetséges mégis tévedés?

Descartes válasza: az Descartes válasza: az értelemértelem működésében nincs hiba. Az ítélet alkotása működésében nincs hiba. Az ítélet alkotása azonban akarati aktus. azonban akarati aktus. AkaratunkAkaratunk szabad, és nincsenek korlátai. Ezért képesek szabad, és nincsenek korlátai. Ezért képesek vagyunk akkor is ítéletet alkotni, amikor nem rendelkezünk világos és vagyunk akkor is ítéletet alkotni, amikor nem rendelkezünk világos és elkülönített belátással.elkülönített belátással.

Aggály: biztos, hogy az ítélet akarati aktus? Akaratomon múlik, hogy elhiszek Aggály: biztos, hogy az ítélet akarati aktus? Akaratomon múlik, hogy elhiszek valamit?valamit?

Az anyagi dolgok lényegéről (V. elmélkedés)Az anyagi dolgok lényegéről (V. elmélkedés)

lényeg lényeg ## létezés: ténylegesen nem létező dolgoknak is lehet lényege létezés: ténylegesen nem létező dolgoknak is lehet lényege

Descartes (expliciten ki nem mondott) tézise: az anyagi dolgok lényege a Descartes (expliciten ki nem mondott) tézise: az anyagi dolgok lényege a kiterjedéskiterjedés

5 méter hosszú 5 méter hosszú van hosszúsága van hosszúsága van kiterjedése van kiterjedéseaz 5 méteres hosszúság és a hosszúság a kiterjedés moduszai (módozatai)az 5 méteres hosszúság és a hosszúság a kiterjedés moduszai (módozatai)

A testi dolgok azon tulajdonságai, melyeket világosan és elkülönítetten A testi dolgok azon tulajdonságai, melyeket világosan és elkülönítetten megragadok (hosszúság, szélesség, mélység, szám, helyzet, mozgás, tartam), megragadok (hosszúság, szélesség, mélység, szám, helyzet, mozgás, tartam), mind a kiterjedés aspektusai.mind a kiterjedés aspektusai.[Igaz = amit világosan és elkülönítetten belátok.][Igaz = amit világosan és elkülönítetten belátok.][Azok a tulajdonságok, melyekkel a testi dolgok valóban rendelkeznek, mind a [Azok a tulajdonságok, melyekkel a testi dolgok valóban rendelkeznek, mind a kiterjedés aspektusai.]kiterjedés aspektusai.]

vákuum? tömeg?vákuum? tömeg?

Kitérő: a szubsztanciaKitérő: a szubsztancia

szűk értelemben: ami önmagában képes létezni – szűk értelemben: ami önmagában képes létezni – IstenIsten

tág értelemben: a tulajdonságokat hordozó alany – tág értelemben: a tulajdonságokat hordozó alany – Isten, lelkek, anyag (test) Isten, lelkek, anyag (test) mint olyanmint olyan

Az egyes anyagi testek, mint amilyen az asztal, nem szubsztanciák.Az egyes anyagi testek, mint amilyen az asztal, nem szubsztanciák.Az asztalnak vannak ugyan tulajdonságai (szögletes, nehéz), de az asztal maga Az asztalnak vannak ugyan tulajdonságai (szögletes, nehéz), de az asztal maga is egy összetett tulajdonság (modusz), melyet valami hordoz. A végső hordozó is egy összetett tulajdonság (modusz), melyet valami hordoz. A végső hordozó az anyag, melynek lényege a kiterjedés.az anyag, melynek lényege a kiterjedés.

Ahogy az anyag lényege a kiterjedés, a léleké a gondolkodás.Ahogy az anyag lényege a kiterjedés, a léleké a gondolkodás.

A kiterjedés ideái innáták I.A kiterjedés ideái innáták I.

„…„…miközben ezeket első alkalommal feltárom, úgy tűnik nekem, mintha nem is miközben ezeket első alkalommal feltárom, úgy tűnik nekem, mintha nem is valami újat sajátítanák el, hanem inkább csak visszaemlékeznék olyan dolgokra, valami újat sajátítanák el, hanem inkább csak visszaemlékeznék olyan dolgokra, amelyeket már korábban is tudtam, vagy első alkalommal figyelnék oda amelyeket már korábban is tudtam, vagy első alkalommal figyelnék oda bizonyos ismeretekre, amelyek valamiképp már korábban is bennem voltak, bizonyos ismeretekre, amelyek valamiképp már korábban is bennem voltak, csak éppen elmém tekintetét korábban nem fordítottam feléjük.” (80)csak éppen elmém tekintetét korábban nem fordítottam feléjük.” (80)

Nem fiktívek, mert:Nem fiktívek, mert:

„…„…noha bizonyos értelemben önkényesen gondolom el őket, mégsem az én noha bizonyos értelemben önkényesen gondolom el őket, mégsem az én koholmányaim, hanem éppenséggel megvan a maguk igazi és változatlan koholmányaim, hanem éppenséggel megvan a maguk igazi és változatlan természete. Amikor például elképzelek egy háromszöget, még ha efféle alakzat természete. Amikor például elképzelek egy háromszöget, még ha efféle alakzat az én gondolkodásomon kívül talán sehol a világon nem léteznék, és nem is az én gondolkodásomon kívül talán sehol a világon nem léteznék, és nem is létezett volna soha, e háromszög akkor is, kétségkívül rendelkezik bizonyos létezett volna soha, e háromszög akkor is, kétségkívül rendelkezik bizonyos meghatározott természettel, vagyis lényeggel, vagyis formával, ami meghatározott természettel, vagyis lényeggel, vagyis formával, ami változhatatlan és örök, amit nem én találtam ki, s ami nem függ az én elmémtől. változhatatlan és örök, amit nem én találtam ki, s ami nem függ az én elmémtől. Ez pedig már abból is nyilvánvaló, hogy lehetséges különféle tulajdonságokat Ez pedig már abból is nyilvánvaló, hogy lehetséges különféle tulajdonságokat bizonyítani e háromszögről, mint például, hogy három szögének összege bizonyítani e háromszögről, mint például, hogy három szögének összege egyenlő, két derékszögével, hogy legnagyobb szöge a legnagyobb oldallal egyenlő, két derékszögével, hogy legnagyobb szöge a legnagyobb oldallal szemközt helyezkedik el, s más efféléket, amiket – akár akarom, akár nem – szemközt helyezkedik el, s más efféléket, amiket – akár akarom, akár nem – most világosan felismerek, még ha korábban, amikor elképzeltem egy most világosan felismerek, még ha korábban, amikor elképzeltem egy háromszöget, egyáltalán nem gondolkodtam is róluk. E tulajdonságokat háromszöget, egyáltalán nem gondolkodtam is róluk. E tulajdonságokat ennélfogva nem is én találtam ki.” (80-81)ennélfogva nem is én találtam ki.” (80-81)

A kiterjedés ideái innáták II.A kiterjedés ideái innáták II.

Nem kívülről kapottak, mert:Nem kívülről kapottak, mert:

„„Az sem változtatna semmit a dolgon, ha netán azt mondanám, hogy a Az sem változtatna semmit a dolgon, ha netán azt mondanám, hogy a háromszögnek azt az ideáját érzékszerveim közvetítésével kaptam, mivel háromszögnek azt az ideáját érzékszerveim közvetítésével kaptam, mivel ugyanis időközben láttam néhány háromszögletű testet. Ez sem változtatna ugyanis időközben láttam néhány háromszögletű testet. Ez sem változtatna semmit, hiszen ki tudok találni számtalan más alakzatot, amelyek minden gyanú semmit, hiszen ki tudok találni számtalan más alakzatot, amelyek minden gyanú felett állnak a tekintetben, hogy valaha is az érzékszervek közvetítésével felett állnak a tekintetben, hogy valaha is az érzékszervek közvetítésével kaphattam volna őket, amelyekről azonban mégis – hasonlóan a háromszöghöz kaphattam volna őket, amelyekről azonban mégis – hasonlóan a háromszöghöz – képes vagyok különböző tulajdonságokat bizonyítani.” (81)– képes vagyok különböző tulajdonságokat bizonyítani.” (81)

Ha nem fiktív, és nem kívülről kapott, akkor innáta.Ha nem fiktív, és nem kívülről kapott, akkor innáta.

A testekre vonatkozó tudásunk – a matematika és a matematikai fizika – velünk A testekre vonatkozó tudásunk – a matematika és a matematikai fizika – velünk született ideáinkkal kapcsolatos világos és elkülönített belátásainkból származik. született ideáinkkal kapcsolatos világos és elkülönített belátásainkból származik. A matematika és a matematikai fizika független a tapasztalattól, a priori.A matematika és a matematikai fizika független a tapasztalattól, a priori.

Ezért nevezik Descartes-ot Ezért nevezik Descartes-ot racionalistánakracionalistának. .

Az ontológiai istenérvAz ontológiai istenérv

Ha V & E belátom, hogy a dolog ideájához hozzátartozik valamilyen tulajdonság, Ha V & E belátom, hogy a dolog ideájához hozzátartozik valamilyen tulajdonság, akkor a dolog valóban rendelkezik azzal a tulajdonsággal.akkor a dolog valóban rendelkezik azzal a tulajdonsággal.V & E belátom, hogy Isten ideájához hozzátartozik a létezés.V & E belátom, hogy Isten ideájához hozzátartozik a létezés.Isten létezik.Isten létezik.

1. ellenvetés:1. ellenvetés: a lényegből nem következtethetünk a létezésre. a lényegből nem következtethetünk a létezésre. VálaszVálasz: ebben az esetben igen. A tökéletes lény lényegéhez hozzátartozik a : ebben az esetben igen. A tökéletes lény lényegéhez hozzátartozik a tökéletesség, hiszen ennek híján nem lenne tökéletes.tökéletesség, hiszen ennek híján nem lenne tökéletes.Kant ellenvetése:Kant ellenvetése: a létezés nem tulajdonság. a létezés nem tulajdonság.

2. ellenvetés:2. ellenvetés: attól, hogy Istent nem tudom másként elgondolni, még nem kell attól, hogy Istent nem tudom másként elgondolni, még nem kell léteznie. Amit én gondolok, nem teszi szükségszerűvé, hogy a dolog úgy is léteznie. Amit én gondolok, nem teszi szükségszerűvé, hogy a dolog úgy is legyen.legyen.Válasz:Válasz: nem az teszi Isten létezését szükségszerűvé, hogy én nem tudom nem az teszi Isten létezését szükségszerűvé, hogy én nem tudom másként elgondolni. Ellenkezőleg: Isten létezésének szükségszerűsége az, ami másként elgondolni. Ellenkezőleg: Isten létezésének szükségszerűsége az, ami miatt nem tudom másként elgondolni, csak létezőként.miatt nem tudom másként elgondolni, csak létezőként.Gaunilo ellenvetéseGaunilo ellenvetése (Anzelm ellen): ugyanilyen alapon léteznie kell a (Anzelm ellen): ugyanilyen alapon léteznie kell a tökéletesebb szigetnek is.tökéletesebb szigetnek is.

Saját testem létezik (VI. elmélkedés)Saját testem létezik (VI. elmélkedés)

Van képzelőerőm.Van képzelőerőm.Nemcsak V & E értelmi belátásokra vagyok képes, hanem vannak zavaros Nemcsak V & E értelmi belátásokra vagyok képes, hanem vannak zavaros érzéki jellegű ideáim is. (Nem mindenről! Az ezerszöget értelmileg meg tudom érzéki jellegű ideáim is. (Nem mindenről! Az ezerszöget értelmileg meg tudom ragadni, de elképzelni nem tudom.)ragadni, de elképzelni nem tudom.)

A képzelőerő nem lényegi tulajdonságom.A képzelőerő nem lényegi tulajdonságom.Lényeg: ami nélkül a dolog nem létezhet. Gondolkodás nélkül nem létezhetek, Lényeg: ami nélkül a dolog nem létezhet. Gondolkodás nélkül nem létezhetek, hiszen az én, amelynek létezését a cogitóval beláttam, gondolkodó dolog. hiszen az én, amelynek létezését a cogitóval beláttam, gondolkodó dolog. (Maga a cogito gondolati aktus. A cogitóhoz nem kellenek képzetek.) (Maga a cogito gondolati aktus. A cogitóhoz nem kellenek képzetek.) V & EV & E el el tudom gondolni, hogy nem rendelkezem képzetekkel. Amit tudom gondolni, hogy nem rendelkezem képzetekkel. Amit V & EV & E el tudok el tudok gondolni, az lehetséges. Ha pedig létezhetek képzelőerő nélkül, akkor a gondolni, az lehetséges. Ha pedig létezhetek képzelőerő nélkül, akkor a képzelőerő nem lényegi tulajdonságom.képzelőerő nem lényegi tulajdonságom.

Rajtam kívül kell lennie valaminek, ami megmagyarázza, miért rendelkezem Rajtam kívül kell lennie valaminek, ami megmagyarázza, miért rendelkezem képzetekkel.képzetekkel.

Ha lenne testem, az megmagyarázná ezt.Ha lenne testem, az megmagyarázná ezt.

Ergo: van testem.Ergo: van testem.Ez csupán valószínűségi érv, nem Ez csupán valószínűségi érv, nem V & EV & E belátás.belátás.

Test és lélek reális különbségeTest és lélek reális különbsége

Amit eddig tudunk:Amit eddig tudunk:A test lényege a kiterjedés, a léleké a gondolkodás.A test lényege a kiterjedés, a léleké a gondolkodás.Az értelem, amely V & E belátásokat nyújt az elméhez tartozik, míg a zavaros Az értelem, amely V & E belátásokat nyújt az elméhez tartozik, míg a zavaros ideákat nyújtó képzelőerő valószínűleg rá van utalva a testre.ideákat nyújtó képzelőerő valószínűleg rá van utalva a testre.

A tézisA tézisTest és lélek reálisan különbözik = test és lélek különböző szubsztanciák. Test és lélek reálisan különbözik = test és lélek különböző szubsztanciák. Vagyis: a testi tulajdonságok (súly, hajszín, betegség, Miskolcon levés, hangok Vagyis: a testi tulajdonságok (súly, hajszín, betegség, Miskolcon levés, hangok produkálása) másvalamihez tartoznak, mint a mentális tulajdonságok (éles produkálása) másvalamihez tartoznak, mint a mentális tulajdonságok (éles elméjűség, makacsság, Descartes-ra gondolás, enni akarás). Vagyis: a elméjűség, makacsság, Descartes-ra gondolás, enni akarás). Vagyis: a testeknek nincsenek mentális, a lelkeknek nincsenek testi tulajdonságai.testeknek nincsenek mentális, a lelkeknek nincsenek testi tulajdonságai.

Érvek a dualizmus mellettÉrvek a dualizmus mellett

A test osztható.A test osztható.Az elme oszthatatlan.Az elme oszthatatlan.A test nem azonos az elmével.A test nem azonos az elmével.

Valóban egyszerű az elme? Nem különböző képességek nyalábja?Valóban egyszerű az elme? Nem különböző képességek nyalábja?

Amit V & E elgondolok, Isten megalkothatta olyannak, amilyennek elgondolom.Amit V & E elgondolok, Isten megalkothatta olyannak, amilyennek elgondolom.Saját magam V & E el tudom gondolni test nélkül.Saját magam V & E el tudom gondolni test nélkül.Isten megalkothat test nélkül.Isten megalkothat test nélkül.Ha valami létezhet valami más nélkül, akkor nem azonos vele.Ha valami létezhet valami más nélkül, akkor nem azonos vele.Én különbözöm a testemtől.Én különbözöm a testemtől.

Modern változatok: Saul Kripke, David ChalmersModern változatok: Saul Kripke, David Chalmers

Vajon lehetséges-e, amit V & E el tudok gondolni?Vajon lehetséges-e, amit V & E el tudok gondolni?

Érv az anyagi dolgok létezése mellettÉrv az anyagi dolgok létezése mellett

Képes vagyok bizonyos ideákat [a „kívülről kapott” érzéki ideákat] passzívan Képes vagyok bizonyos ideákat [a „kívülről kapott” érzéki ideákat] passzívan befogadni.befogadni.

E képesség nem bennem, mint gondolkodó szubsztanciában van – mert nem E képesség nem bennem, mint gondolkodó szubsztanciában van – mert nem feltételez értelmi belátást.feltételez értelmi belátást.

Az ideák eredetére vonatkozó oksági elv szerint, ezek okainak legalább akkora Az ideák eredetére vonatkozó oksági elv szerint, ezek okainak legalább akkora formális realitással kell rendelkezniük, mint amekkora az ideák objektív formális realitással kell rendelkezniük, mint amekkora az ideák objektív realitása. realitása.

Ezért, ezeket az ideákat vagy (1) Isten helyezi belém közvetlenül, vagy (2) Ezért, ezeket az ideákat vagy (1) Isten helyezi belém közvetlenül, vagy (2) kiterjedt dolgok keltik bennem.kiterjedt dolgok keltik bennem.

(1) lehetetlen: ha Isten maga helyezné belém őket, akkor becsapna. [Nem Isten (1) lehetetlen: ha Isten maga helyezné belém őket, akkor becsapna. [Nem Isten volna, hanem gonosz démon.]volna, hanem gonosz démon.]

Marad (2): testek okozzák őket.Marad (2): testek okozzák őket.

Tehát: léteznek testek.Tehát: léteznek testek.

Test és lélek kapcsolataTest és lélek kapcsolata

„…„…nem pusztán olyképpen vagyok jelen a testemben, mint hajós a hajójában, nem pusztán olyképpen vagyok jelen a testemben, mint hajós a hajójában, hanem egészen szorosan összekapcsolódtam, sőt már-már össze is hanem egészen szorosan összekapcsolódtam, sőt már-már össze is keveredtem vele, olyannyira, hogy valamiféle egységet alkotunk.” (99)keveredtem vele, olyannyira, hogy valamiféle egységet alkotunk.” (99)

Descartes magyarázata az összekapcsolódásról: oksági kölcsönhatás a Descartes magyarázata az összekapcsolódásról: oksági kölcsönhatás a tobozmirigyben.tobozmirigyben.

Gond: ha test és lélek teljesen különbözik, ha nincsenek közös tulajdonságaik, Gond: ha test és lélek teljesen különbözik, ha nincsenek közös tulajdonságaik, hogyan lehetséges oksági kölcsönhatás? – Descartes követőinek nagy hogyan lehetséges oksági kölcsönhatás? – Descartes követőinek nagy problémája (okkazionalisták, Spinoza, Leibniz)problémája (okkazionalisták, Spinoza, Leibniz)

Az érzéki ideák szerepeAz érzéki ideák szerepe

Az érzéki ideák nem világosak és elkülönítettek, ezért nem nyújtanak tudást. Az érzéki ideák nem világosak és elkülönítettek, ezért nem nyújtanak tudást. Mégis természetes hajlamom van arra, hogy ezekből következtetéseket vonjak Mégis természetes hajlamom van arra, hogy ezekből következtetéseket vonjak le. Akkor Isten tévedésre való hajlamot plántált belém?le. Akkor Isten tévedésre való hajlamot plántált belém?

„„Ezen kívül a természet még arra is tanít, hogy a saját testemen kívül léteznek Ezen kívül a természet még arra is tanít, hogy a saját testemen kívül léteznek még különböző más testek is, amelyek közül néhányra törekednem kell, míg még különböző más testek is, amelyek közül néhányra törekednem kell, míg másokat jobb elkerülnöm. S bizonyos is, hogy abból, hogy nagyon eltérő másokat jobb elkerülnöm. S bizonyos is, hogy abból, hogy nagyon eltérő színeket, hangokat, illatokat, ízeket valamint meleget, keménységet és más színeket, hangokat, illatokat, ízeket valamint meleget, keménységet és más efféléket érzékelek, efféléket érzékelek, helyesen következtetekhelyesen következtetek arra, hogy arra, hogy vannakvannak a testekben a testekben bizonyos különbségek, melyekből kiindulva eljut hozzám ez a sok különböző bizonyos különbségek, melyekből kiindulva eljut hozzám ez a sok különböző érzéki észlelet, s amazok megfelelnek ezeknek, még ha esetleg érzéki észlelet, s amazok megfelelnek ezeknek, még ha esetleg nem is nem is hasonlítanak hozzájukhasonlítanak hozzájuk. Abból pedig, hogy ezen észleletek közül . Abból pedig, hogy ezen észleletek közül egyesek egyesek kedvezően, mások kedvezőtlenülkedvezően, mások kedvezőtlenül érintenek, teljességgel bizonyos, hogy érintenek, teljességgel bizonyos, hogy testemet, vagy inkább teljes énemet, amennyiben testből és elméből tevődöm testemet, vagy inkább teljes énemet, amennyiben testből és elméből tevődöm össze, a körülöttem lévő testek különböző módon, hol kedvezően, hol össze, a körülöttem lévő testek különböző módon, hol kedvezően, hol kedvezőtlenül befolyásolhatják. ” (99-100)kedvezőtlenül befolyásolhatják. ” (99-100)

Az érzéki ideák nem tudást nyújtanak, hanem a test-lélek összetétel Az érzéki ideák nem tudást nyújtanak, hanem a test-lélek összetétel fennmaradásához szükséges („morálisan bizonyos”) ismereteket. A valódi fennmaradásához szükséges („morálisan bizonyos”) ismereteket. A valódi („metafizikailag bizonyos”) tudás az értelem világos és elkülönített belátásaiból („metafizikailag bizonyos”) tudás az értelem világos és elkülönített belátásaiból származik. Isten kétféle képességet adott nekem, két különböző célraszármazik. Isten kétféle képességet adott nekem, két különböző célra

Válasz a szkeptikus érvekreVálasz a szkeptikus érvekre

A csaló Istent és a gonosz démont az istenérvek kilövik.A csaló Istent és a gonosz démont az istenérvek kilövik.

Tévedésen (érzékcsalódásokon) alapuló érvTévedésen (érzékcsalódásokon) alapuló érv

fantomfájás: tobozmirigy __fantomfájás: tobozmirigy __AA__ ____ __BB__ ____ __CC__ ____ __DD__ láb__ láb

az érzékcsalódás: a gép meghibásodásaaz érzékcsalódás: a gép meghibásodása

Álom-argumentumÁlom-argumentum

Az álom megkülönböztethető az ébrenléttől. Azok az ideák, melyekkel Az álom megkülönböztethető az ébrenléttől. Azok az ideák, melyekkel álmomban találkozom, nem „illeszthetők törésmentesen” az éber állapotban álmomban találkozom, nem „illeszthetők törésmentesen” az éber állapotban jelentkező ideákkal.jelentkező ideákkal.

Thomas Hobbes (1588-1679)

Az angol polgárháború kérdései:Meddig terjed a király hatalma?Meddig terjednek a király jogosítványai az egyházakkal szemben?

1640 Franciaországba menekül1649 I. Károly lefejezése1651 Leviatán megjelenése1652 visszatér Angliába1660 Stuart restauráció: II. Károly1666 törvényjavaslat, mely lehetővé tenné Hobbes bíróság elé állítását

A szerződéselmélet

A szerződéselmélet a politikai filozófia két legfontosabb kérdését kívánja megválaszolni:

1. Mi a legitim politikai hatalom forrása?

2. Mire terjed ki a legitim politikai hatalom?

Válasz 1-re: a politikai hatalom szerződésből származik, s azért tartozunk engedelmeskedni neki, mert a szerződést be kell tartani.

2. megválaszolásához azt kell megfontolnunk, hogy a természeti állapotban – amikor nem létezik politikai hatalom – miféle szerződésben mennénk bele.

Jó, hatalom, megbecsülés

Jó: amire (a dolog megfontolása után) vágyunk.

„Az emberi hatalom általánosságban véve azokat az eszközöket jelenti, amelyek valakinek egy adott pillanatban valamely jövőbeli, jónak tetsző dolog megszerzésére rendelkezésére állnak.” (135)

„Az embernek – csakúgy, mint minden másnak – értékét az árával mérjük. Vagyis értéket az határozza meg, hogy hatalma használatáért mennyit fizetnénk…” (136)

„Embertársaink értékelésének külső megnyilvánulását a mindennapi életben megbecsülésnek vagy lebecsülésnek nevezzük” (137)

„Megbecsülésre méltó minden vagyon, cselekedet, vagy tulajdonság, amely a hatalom bizonyítéka és jele.” (139)

„A megbecsülés szempontjából annak nincs semmi jelentősége, hogy egy cselekedet (feltéve, hogy nagy és nehéz, következésképpen a nagy hatalom jele) igazságos vagy igazságtalan…” (141)

Egoizmus és erkölcs

Pszichológiai egoizmus?

Pszichológiai egoizmus: az emberi cselekedeteket kizárólag önös érdekek motiválják.

Hobbes nem megy ilyen messze.

Van-e erkölcs?

A „jó” (=amire vágyunk) nem erkölcsi kategória.

De Hobbes nem tagadja, hogy létezik erkölcs, csak stratégiai okokból hagyja figyelmen kívül. Úgy gondolja, hogy a természeti állapotot az emberi motivációk alapján érthetjük meg, nem pedig az erkölcsi szabályok alapján. (És a természeti állapot megértése alapján érthetjük meg, hogy miért hozzuk létre a politikai hatalmat, s az mire terjed ki.)

Az első előfeltevés: boldogság és hatalomvágy

„… az életben a boldogság nem az elégedett lelki nyugalmat jelenti. Mert olyan finis ultimus (végső cél) vagy summum bonum (legnagyobb jó), amit a régi erkölcsfilozófusok könyveikben emlegetnek, nem létezik. …A boldogság a vágy állandó előrehaladása az egyik tárgytól a másikig, ahol azonban az előbbi elérése csupán a másik eléréséhez vezető út. Ennek pedig az az oka, hogy az emberi tárgyak vágya nem az egyszeri és pillanatnyi élvezet, hanem a jövőbeli vágyakhoz vezető út biztosítása. … Ezért az emberiség általános törekvésének elsősorban az újabb és újabb hatalom iránti örökös és szüntelen vágyat tartom, amelynek csak a halál vet véget. És ennek oka nem mindig abban rejlik, hogy a ember az elért élvezetnél nagyobb élvezetet remél, vagy hogy a szerényebb hatalommal nem éri be, hanem abban, hogy a jóléthez szükséges pillanatnyi hatalmát és eszközeit továbbiak megszerzése nélkül nem tudja biztosítani.” (145-146)

A második előfeltevés: egyenlőség

Az emberek képességeiket tekintve nagyjából egyenlőek.

Testileg: a leggyengébb ember is megölheti a legerősebbet

Szellemileg: tegyük félre a tudományos gondolkodásra való képességet; a hétköznapi okosság a tapasztalatból származik, s mindenki ugyanannyira hozzáférhet.

„A képességeknek ebből az egyenlőségéből ered a céljaink elérésére irányuló remény egyenlősége” (167)

A természeti állapot: háború

Ugyanazokra a dolgokra vágyunk – ha másért nem is, hatalomvágyunk miatt.Ezekre a dolgokra ugyanolyan jogot formálunk.Egymás ellenségei leszünk.

A viszály három oka: versengés, bizalmatlanság, dicsvágy.

Versengés: harc a szűkös forrásokért.

Dicsvágy: a hatalomvágy motiválja.

A legfőbb ok: a bizalmatlanság

„... ha valaki egy alkalmas darab földet beültet, bevet, beépít, vagy éppen birtokában tart, s egy támadónak csak egyetlen ember erejétől kell félnie, akkor valószínűnek látszik, hogy az emberek egyesült erővel elűzik őt földjéről, és megfosztják nemcsak munkájának gyümölcsétől, hanem életétől vagy szabadságától is. A támadót azonban ugyanez a veszély fenyegeti mások részéről.

És ennek a kölcsönös bizalmatlanságnak a következménye, hogy mindenki számára önnön biztonságának legésszerűbb záloga a megelőzés, vagyis az a a törekvés, hogy erővel vagy csellel mindenkit leigázzon, akit csak tud, míg aztán már nem lát maga körül olyan hatalmat, amely fenyegethetné. És ezáltal nem is lépi túl azt a határt, amelyet az önfenntartás megkövetel, és ezért ez általában megengedett dolog.” (167)

A fogoly dilemmája

Ha te beszélsz, a társad nem, téged elengedünk, a társad 10 évet kap.Ha a társad beszél, te nem, te kapsz 10 évet, és a társad elengedjük.Ha mindketten beszéltek, mindketten 5 évet kaptok.Ha egyikőtök sem beszél, mindketten 1 évet kaptok.

1: kooperál 1: nem kooperál

2: kooperál 1,1 0,10

2: nem kooperál 10,0 5,5

A természeti állapot

A hadiállapot nem jelenti, hogy állandóan harci cselekmények zajlanak. Elég hozzá, hogy ismeretesek a háborús szándékok, s ezért akármikor számítani lehet tényleges összetűzésekre.

„Ilyen körülmények közt nincs helye szorgalomnak, mert a gyümölcse bizonytalan, ezért nincs se földművelés, se tengeren túlról behozott áru, se kényelmes épület, nincsenek nagy erőt igénylő tárgyak ide-oda szállításához szükséges eszközök, semmiféle ismeretszerzés a Föld ábrázatára vonatkozóan, se időszámítás, se művészetek, se irodalom, se társadalmi érintkezés, s ami a legrosszabb: örökös félelem uralkodik, az erőszakos halál veszélye fenyeget, s az emberi élet magányos, szegényes, csúnya, állatias és rövid.” (168-9)

Valóban ez lenne közhatalom nélkül a helyzet? • fegyveresen utazunk, zárjuk az ajtókat, a szekrényeket• a kormányzat nélkül érő vademberek Amerikában• a királyok és szuverén hatalmasságok állandóan háborúznak

Természetjog és a természeti törvények

„A természetjog … mindenki számára azt a szabadságot jelenti, hogy önnön erejét saját akarata szerint lényének, vagyis életének megoltalmazására használhatja, s következésképpen mindent megtehet, amit a cél érdekében saját megítélése és értelme szerint szükségesnek tart” (171)

„A természeti törvény, lex naturalis, az értelem által felismert olyan előírás vagy szabály, amely megtiltja nekünk, hogy olyasmit tegyünk, ami életünket kiolthatja, vagy ami a megoltalmazására szolgáló eszközöktől megfoszt minket, továbbá, hogy elmulasszunk valamit, amivel véleményünk szerint életünket legbiztonságosabban megoltalmazhatnánk.” (171)

• általános szabály• racionálisan felismerhető• előírja azt a viselkedést, mely legjobban szolgálja fennmaradásunkat

Az első három természeti törvény

I „mindenki békére törekedjék, ameddig csak annak elérésére reménye van, ha pedig erre nincs többé reménye, a háború minden eszközét és előnyét igénybe veheti és felhasználhatja” (172)

A természeti állapotban jogos a megelőző csapás: „ilyen körülmények között mindenkinek mindenre joga van, még mások testére is” (172)

II „mindenki önkéntesen mondjon le minden jogáról feltéve, hogy a többiek is így tesznek, ha ezt a béke és az önvédelem érdekében szükségesnek tartja, s másokkal szemben elégedjen meg annyi szabadsággal, mint amennyit ő másoknak saját magával szemben megenged” (172)

Szerződés: jogok kölcsönös átruházásaMegállapodás: olyan szerződés, ahol az egyik vagy mindkét fél később teljesít.

III „a megkötött megállapodásokat teljesíteni kell” (183)

Miért kell közhatalom?

Miért nem állapodunk meg egyszerűen egymással? Miért kell létrehoznunk a politikai hatalmat?

„Az olyan megállapodás, ahol a a felek egyike sem teljesít azonnal, s amely ily módon a kölcsönös bizalmon alapul, a puszta természetes állapotban (vagyis a mindenkinek mindenki elleni háborúskodásában) bármely indokolt gyanú felmerülése esetén hatálytalanná válik. … aki elsőnek teljesít, csak ellenségének dobja oda magát prédául – ellentétben azzal az elidegeníthetetlen jogával, hogy életét és létszükségleteit megvédhesse” (177)

Politikai hatalomra azért van szükség, mert ennek van joga és ereje, hogy szükség esetén kikényszerítse a megállapodások betartását.

Az állam, mint az igazságosság forrása

Hatályos megállapodás nélkül nincs jogátruházás, ezért mindenkinek mindenre joga van.

Kényszerítő erő nélkül nincs hatályos megállapodás – „a megállapodások kard nélkül puszta szavak” (205)

Állam/ politikai hatalom/ kormányzat nélkül nincs kényszerítő erő.

Ez igaz minden III-hoz hasonló természeti törvényre.

„… a természeti törvények, vagyis az igazságosság, méltányosság, szerénység, megbocsátás, egyszóval az a törvény, hogy ne tégy másoknak olyat, amit magadnak nem kívánsz, önmagukban –azaz ha megtartásukra semmilyen hatalomtól való félelem nem kényszeríti az embereket – ellenkeznek természetes érzelmeinkkel, melyek részrehajlásra, büszkeségre, bosszúra és más hasonlókra késztetnek minket.” (205)

Az állam létrehozása

Az államot létrehozó szerződés:

• mindenki szerződik mindenkivel

• lemond minden jogáról egy személy vagy egy gyülekezet javára

• azt megbízottjának tekinti, és mindent amit az a közbéke és a biztonság érdekében cselekszik, a saját cselekedetének ismer el.

Az így létrejövő nem természetes személy az állam. A személy megtestesítője az uralkodó (a szuverén), a többiek az alattvalók.

Az uralkodó jogállása 1.

1. Az államot létrehozó megállapodás visszavonhatatlan.

• Mert csak a permanens lemondás biztosíthatja a békét.

• Mert a szerződés visszavonásával megfosztanánk az uralkodót tulajdonától.

• Mert Istennel kötött szerződésre hivatkozni hazugság.

2. Az uralkodó nem követhet el szerződésszegést.

Mert nem szerződő fél. Tudniillik:

• Az alattvalók összességével nem szerződhet, mert azok csak nem alkotnak egyetlen személyt.

• Külön-külön nem szerződhet velük, mert ha az alattvaló azt állítaná, hogy az uralkodó szerződést szegett, nem lenne olyan hatalom, amely ezt a vitát eldöntené, s így visszahullanánk a természetes állapotba.

Az uralkodó jogállása 2.

3. Az uralkodó cselekedeteit annak is el kell ismernie sajátjának, aki nem szavazott rá.

• Mert ha részt vett az uralkodót beiktató szavazáson, elfogadta, hogy tartania fogja magát a többség döntéséhez.

• Mert ha nem csatlakozik, megmarad a természeti állapotban, és bárki büntetlenül megölheti.

4. Az uralkodó nem követhet el jogtalanságot alattvalóival szemben.

Mert az uralkodó cselekedeteit mindenkinek a sajátjának kell elismernie. Így aki az uralkodót jogtalansággal vádolja, magát vádolja.

5. Az uralkodót sem kivégezni, sem megbüntetni nem lehet.

Mert az uralkodó tettei a mi tetteink. Ezért a saját tetteinkért egy másik személyt büntetnék.

A felségjogok

A véleménynyilvánítás korlátozása

A tulajdon szabályozása

Igazságszolgáltatás

Békekötés és hadüzenet

Tanácsadók és hivatalnokok kiválasztása

Alattvalók jutalmazása és büntetése

E jogok megoszthatatlanok és elválaszthatatlanok. „Ha Anglia legnagyobb részében nem terjedt volna el előzetesen az a nézet, hogy e jogokat megosztották a király, a nemesség és az alsóház között, a nép sose lett volna megosztott, és sose hullt volna ebbe a polgárháborúba.” (217)

Az önkényuralom veszélye

„Itt azonban valaki azzal az ellenvetéssel hozakodhatna elő, hogy eszerint az alattvalók helyzete igen nyomorúságos, hiszen ki vannak szolgáltatva az ily korlátlan hatalommal rendelkező személy vagy személyek gerjedelmeinek és más féktelen szenvedélyeinek. …e vádaskodók nem gondolnak arra, hogy az emberi körülményekben mindig akad egy s más kellemetlenség, s hogy a legrosszabb, ami bármely kormányformában a népet általában érheti, alig nyom valamit a latban, ha azzal a nyomorúsággal hasonlítjuk össze, amely a polgárháborúnak vagy az oly uratlan emberek féktelenségének velejárója, akik felett nem áll se törvény, se kényszerítő erő, amely a fosztogatástól és bosszútól visszatartaná őket.” (218)

Az alattvalók szabadsága (21. fejezet)

Mindent megtehetnek, amit az uralkodó törvényekben nem szabályoz.

Az uralkodó legitim hatalmának határait a szerződés célja szabja meg. Mivel a szerződést az emberek önmaguk védelmére kötik, minden olyan rendelkezés, amely ellentmond az önvédelemnek, semmis. Más szóval: mindenki megőrzi az önvédelem jogát.

1. Ezért nem kötelezhetők arra, hogy:• megöljék vagy megsebesítsék magukat• lemondjanak az élelemről, gyógyszerről, stb.• önmaguk ellen valljanak, ha nincs garantálva, hogy bocsánatot nyernek• hadba vonuljanak, ha tudnak maguk helyett mást küldeni

2. „Az alattvalóknak az uralkodóval szembeni kötelezettsége csak addig áll fenn, és nem tovább, ameddig az uralkodó a maga hatalmával alattvalóit megvédeni képes.” (249)

Hogyan kell(ene) az uralkodónak kormányozni?

Jogállamiság

Nyilvánosan kihirdetett törvények kellenek. Visszamenőleges hatályú törvény nem lehet.

A törvényeknek összhangban kell lenniük a természeti törvényekkel (méltányosság, szerénység).

Törvény előtti egyenlőség.

Csak az legyen törvények útján szabályozva, aminek szabályozása okvetlenül szükséges.

De attól, hogy az uralkodó nem kormányoz, hatalma még legitim.