KÜLÖN DÍJAZÁS A BEUGRÓÜGYELETESEKNEK

22. oldal

ÁTTÖRÕ SIKER ASORON KÍVÜLIELÕLÉPTETÉSÜGYÉBEN

17. oldal

A FÜGGETLEN RENDÔR SZAKSZERVEZET LAPJA 2009. DECEMBER

AMIT AZ ÚJ FÜV SZABÁLYOKRÓLTUDNI KELL

15. oldal

1,2-ES SZORZÓÜGYELETVEZETÕKNEKÉS FOGDAÕRÖKNEK

17. és 20. oldal

2010. ÉVI BÉRTÁRGYALÁSOK10. oldal

JOGELLENES A HÁZON BELÜLI VEZÉNYLÉS 16 oldal

www.frsz.hu

Mi nem csak beszélünk, teszünk is!

K ö z ö s s é g i é l e t2 2009/10. szám FRáSZ

Megérkezett az FRSZ Mikulás a Teve Palotába!December 5-én 10 órakor népesgyereksereg gyûlt össze a Rendõr-ség Teve utcai objektumában. Nemtitkolt céljuk volt, hogy a Mikulás-tól személyesen vegyék át a finom-ságokat tartalmazó csomagot. AMikulás érkezéséig a bohóckodása-iról híres Bõrönd Ödön és segítõiszórakoztatták a program résztve-võit.

A szervezõk gondoskodtak róla,hogy gyerek arc festetlenül ne ma-radhasson. A gyermekek az asztalo-kon elhelyezett kifestõk színezésé-vel, valamint a nagy népszerûségnekörvendõ gyöngyfûzéssel töltötték azidõt.

Az asztalokon elhelyezettpogikkal, gyümölcsökkel és üdí-tõkkel csillapíthatták éhségüket ésszomjukat a Bõrönd Ödön tornamutatványaitól kimerült rendõrcsemeték.

A több mint 70 gyerek hívó sza-vának végül engedett a Mikulás ésmindenki nagy örömére belépett aterembe. A csomagok átvétele so-rán énekekkel, versekkel, valamintaz általuk készített rajzokkal ked-veskedtek a Mikulásnak.

Az ünnepség zárásaként tombo-lasorsolás keretében kisorolt aján-dékkal távoztak a gyermekek.Zoltán Gábor, BRFK megyei elnök

A vírus és a politika egyre inkább beleszól az életünkbe. A politikáról ed-dig is tudtunk. De most már itt van a vírus is! A röfögõ, és állítólagos mu-tálódott társa. Vagy csak a politika ráfogja. Nagy kár. Sok szülõt meg-ijesztettek a hírek a betegséggel kapcsolatosan. A tömegtájékoztatási esz-közökön keresztül jöttek az információk, hogy nem javasolják a nagyobb,több ember részvételével megtartott rendezvényeket, melyek közé termé-szetesen felsorolták a Mikulás ünnepségeket is.

Folyamatosan menta konzultáció a szerve-zõk és a Mikulás között.Be meri-e vállalni, hogyeljön a rendõrgyerekekközé. A szülõk nagy ré-szét már beoltották a ví-rus elleni vakcinával.Aztán megszületett amegállapodás. Mikulásvállalta, hogy õ is beol-tatja magát, így védel-met kap a betegséggel

szemben. Már amilyet a védõoltás ad. A gyerekek pedig, mivel az óvodák-ban, iskolákban megszakítás nélkül folytak a foglalkozások, úgy voltak ve-le, hogy vírus ide, vírus oda, de õk szeretnének találkozni a Télapóval. Bárebbe a szülõknek is volt beleszólásuk. Volt, aki azt mondta, hogy oltás el-lenére sem engedi a gyerekét az ünnepségre. Mikulás most csak otthon lá-togassa meg a gyermekét, és az ablakba kitett, kifényesített lábbelibe te-gye bele az ajándékait. Eljött a találkozás napja. Bár csak félig telt meg akapitányság nagyterme, így is zengett az épület a gyerekek hangjától, akiktürelmetlenül várták már a találkozást a nagyszakállú öreg bácsival. A vá-rakozás izgalmát, és az idõt csökkenteni szerették volna a szervezõk. Ezérta mûsor elsõ részében a vállalkozó szellemû gyerekek szerény ajándék

(csokoládé) ellenében Mi-kulás és karácsonyi dalokat,verseket adtak elõ. Volt, akitöbbször is megpróbálko-zott az énekléssel, versmon-dással. A nézõk a csokimellett tapssal is jutalmaz-ták az elõadásokat.

Az éneklést követõen azegybegyûltek a Suszter ma-nók címû bábelõadást néz-hették meg. A gyerekeknagy érdeklõdéssel figyel-ték az elõadást, sõt be is kapcsolódtak. Segítettek a suszternek kideríteni,hogy ki készíti el éjszaka, titokban a cipõket. Mûsor közben önfeledtenropogtatták az asztalra kitett ropit és kekszet. Szinte már el is fejtették azitt létük okát, amikor a suszter kandúrjával való közös éneklés közbenmeg nem érkezett volna a Mikulás. Néhányan erre azonnal ott hagyták azideiglenes kórust és gyorsan megkeresték a biztonságot jelentõ anyai,vagy apai karokat. Onnan tekintettek kicsit félõsen a piros kabátos, fehérszakállas Mikulás irányába. A Mikulás kérdésére, miszerint itt csak jógyerekek vannak, hangos igennel válaszoltak.

Minden gyermeket kiszólított a Mikulás és átadta a magával hozottcsomagot, aminek nagyon megörültek a gyerekek. Minden aprósághozvolt egy kedves szava az idõs nagyszakállúnak. Miután a hosszú lista vé-gére ért, a Télapó elköszönt a gyerekektõl azzal, hogy siessenek haza,mert ott is szeretné õket megajándékozni. Megígérte, hogy egy év múl-va újra eljön e Rendõrségre, és reméli, hogy találkozni fognak. A gyere-kek hangos zsivajjal vették ezt tudomásul, majd õk is elköszöntek a Mi-kulástól.

Asztalos Zoltán, az FRSZ Miskolci Tagszervezet titkára

Mégiscsak eljött a Mikulás Miskolcra

Létezik még összefogásMikulás ünnepség a Teve utcában. Ez egy átlagos hír december 6-a környékén. Öröm-hír kicsiknek és nagyobbacskának, csokikedvelõknek és játékoskedvûeknek. Amitõlmégis egy kicsit más ez a történet, az az, hogy ez a rendezvény három szervezet össze-fogásának eredményeként jött létre. A három szervezet : az IPA Pest megyei Szerveze-te, az FRSZ Pest megyei szervezete és a BRDSZ 48. alapszervezete.

A mai, vitáktól terhes világban is lehetséges összefogás egy nemes célért, a gyere-kek és szülõk nagy örömére! Reméljük, hogy azok, akik a vírusok ellenére el tudtak jön-ni 2009. december 4-én a Mikulás-napi rendezvényünkre, ugyanolyan örömüket leltékbenne, mint mi, akik azt szerveztük!

Varga Lászlóné, FRSZ Pest megyei elnöke

Interjú 32009/10. számFRáSZ

Valóra váltottuk az alapítók álmaitINTERJÚ PONGÓ GÉZÁVAL, AZ FRSZ FÕTITKÁRÁVAL

A húszéves Független Rendõr Szakszerve-zet legnagyobb értéke, hogy az alapítók ál-mait – az általuk kijelölt úton haladva –valóra tudtuk váltani. Stratégiánk a húszév alatt érdemileg nem változott – sem akülsõ körülmények, sem az egymást váltókormányok nem tudtak eltéríteni bennün-ket a két évtizede megfogalmazott céloktól.A jubileum alkalmából rendezett ünnepimegemlékezés egyértelmûen visszaigazol-ta, hogy az elvekhez való alkalmazkodásnem elavult konzervativizmust, szûklátó-

körûséget, hanem következetességet takar, melyet pozitívan ér-tékel mind a tagság, mind a rendõri vezetés – fogalmaz meg egyalapvetést a következõ interjúban Pongó Géza, az FRSZ fõtit-kára. A beszélgetés során azonban fény derül arra is, hogy azérdekvédelem rendkívül kényes terepen kénytelen mûködni - apártpolitika ugyanis gyakran bûvkörébe kívánja vonni a szak-szervezeti mozgalmat.

- Korszakos eseményre, a Független Rendõr Szakszervezet meg-alakulásának huszadik évfordulójára emlékeztünk november 28-án. Az esemény rangját a szaktárca, az Országos Rendõr-fõkapi-tányság, az Európai Rendõr Szakszervezetek Tanácsa és a társ-szakszervezetek képviselõinek jelenléte is minõsítette. Fõtitkár úrbeszédében ugyan a múlt, az FRSZ története kapott nagyobb hang-súlyt, a vezérgondolat azonban már a mának és a jövõnek szólt.

- Ahhoz, hogy kellõen értékelhessük elõdeink teljesítményét,néhány gondolat erejéig fel kellett idéznem az FRSZ alapításánaktörténelmi hátterét és az adott társadalmi viszonyokat.

A szolgálati viszonyban állók jogait akkor szabályozó 1971. évi10. számú törvényerejû rendelet a hivatásos állomány számára mégnem tette lehetõvé a szakszervezetekbe való belépést. Ez azonbannem tartotta vissza azt a néhány lelkes kollégát, akik fejükbe vettékegy új típusú érdekképviseleti szervezet létrehozását. A jeles nap1989. július 5-én érkezett el, amikor az Országos Rendõr-fõkapi-tányságon huszonegy hivatásos tiszt, élükön Rekvényi Lászlóvalmegalakította a Független Rendõrszakszervezetet. Néhány hónap-pal késõbb, december másodikán pedig Vég Zsuzsanna az akkormár több mint háromezer fõs tagságot képviselõ százhat küldöttelõtt megnyithatta a Független Rendõrszakszervezet elsõ, alakulókongresszusát.

- Úgy gondolom, ez a döntéshozó fórum lett késõbb az etalon,hiszen az akkor lefektetett elvek ma is értékállóak!

- Valóban, elõdeink pontosan és lényegre törõen fogalmaztak.Az alakuló kongresszuson a küldöttek arról döntöttek, hogy arendõrszakszervezet a rendõri tevékenységhez kapcsolódó szer-vek, szolgálati ágak hivatásos és polgári állományú tagjai ésnyugdíjasai sajátos érdekeinek védelme és képviselete érdekébenlépjen fel. Szálljon harcba a rendõri munka pozitív hagyományaiés értékei védelméért, állami és társadalmi elismertetéséért. Cél-ként tûzték ki, hogy szakszervezetünk váljon olyan szervezetté,mely a demokratikus centralizmust elvetve, a szolidaritás és ademokrácia alapelvei szerint, a legteljesebb nyilvánosság mellettmûködjön. Elfogadásra került a szakszervezet alapszabálya ésprogramja is.

- A célok és teendõk deklarálása azonban önmagában kevés le-hetett, hiszen egy új szervezetet kellett - az alapoktól a tetõig - fel-építeni!

- Az elsõ évek motorja a hit és az akarás volt. Sem iroda, semtechnikai eszközök, sem kommunikációs csatornák, sem munkatár-sak nem álltak rendelkezésre. Volt viszont néhány megszállott em-ber, akik úgy gondolták: nem lehet úgy tovább élni, hogy mindig,minden dolgunkban mások döntsenek a fejünk fölött.

A hõskorra visszatekintve nem hanyagolhatjuk az írott és elekt-ronikus sajtó munkatársainak szerepét sem! Nekik köszönhetõ,hogy nem maradtak titokban az évente ismétlõdõ bérharcok, amunkavállalók jogait, élet- és munkakörülményeit meghatározójogszabályok tartalmának számunkra kedvezõ átalakításáért vívottküzdelmek, az egyéni és csoportos munkajogi viták, az érdek-egyeztetõ fórumokon folytatott csatározások.

Az alapítás óta eltelt húsz évben az FRSZ bizonyította létjogo-sultságát, megszerezte és megõrizte a munkavállalók bizalmát.

Meghatározó tényezõjévé vált a rendõrségi érdekegyeztetés rend-szerének, tekintélyt szerzett magának a vele kapcsolatba kerültmunkáltatói és érdekképviseleti szervek körében. Mindezt elõdeinkés mi, közös munkával vívtuk ki.

Az út igen rögös és gyakran embert próbáló volt, de azt hiszem,megérte! Talán elbizakodottság nélkül mondhatjuk, hogy szakszer-vezetünk számára minden eszköz és adottság rendelkezésre áll ah-hoz, hogy az 1989-ben megfogalmazottak szellemében folytassuktovább érdekvédelmi tevékenységünket az elkövetkezendõ évtize-dekben is!

- A folytonosság tehát a vezérlõelv?- A jubileumi ünnepség kiváló lehetõséget nyújtott arra, hogy az

alapítók és más, illusztris személyek jelenlétében is hangsúlyoz-zuk: az egyéni és kollektív érdekvédelem területén semmit sem en-gedtünk a két évtizede deklarált céljainkból, s ha kell, érveink nyo-matékosítására egyre keményebb hangnemet ütünk meg. A tárgya-lási stílus változása nem radikalizálódásunk eredménye, hanem azelhibázott kormányzati döntések logikus következménye, hiszenegyre nagyobb terheket róttak ránk. Elõször a konvergencia prog-ramra, majd a gazdasági válságra hivatkozva folyamatosan csök-kentették járandóságainkat – s ami talán még elkeserítõbb, a törvé-nyekben rögzített jogainkat is. Az ünnepi ülés hangulata visszaje-lezte, hogy ilyen miliõben hatványozottan fontos az érdekvédelmiszervezetek tevékenysége.

- A Független Rendõr Szakszervezet elõtt még várhatóan hosz-szú és kemény bértárgyalások állnak, hiszen a tagok egyre elége-detlenebbek élet- és munkakörülményeikkel, jövedelmi viszonyaik-kal!

- Nem nézhetjük tétlenül, hogy a rendõri állomány helyzeteszinte napról napra rosszabbodjon. Az elmúlt hét évben négyszerfagyasztották be a köztisztviselõi illetményalapot, az elõmenetelirendszer pedig változatlanul átláthatatlan. A folyamatban lévõ bér-tárgyalások során a Független Rendõr Szakszervezet a megszünte-tett 13. havi illetmény teljes körû kompenzálását, s a 2010-ben adó-kötelessé váló, korábban is folyósított béren kívüli juttatások – ét-kezési hozzájárulás, helyi közlekedési bérlet – fedezetének felbrut-tósítását követeli. Követeljük továbbá a fizetési fokozatban elõresorolásra kerülõ közalkalmazottak illetményének a bértábla szerintkötelezõ illetményemelésen felüli, további ötezer forintos emelé-sét, valamint az idei és a jövõ évre tervezett infláció ellensúlyozá-saként az illetmények 8%-nak megfelelõ mértékû bérkompenzációvégrehajtását, rendvédelmi pótlék bevezetése útján.

Hosszabb távon olyan életpálya modell kialakítását kezdemé-nyezzük, amely fiatal és idõsebb rendõrnek egyaránt perspektívátnyújt. Álláspontunk szerint az új szolgálati törvényben kell ezeketa célkitûzéseket jogi tartalommal és háttérrel megtölteni, mégpedigúgy, hogy bérfelzárkóztatás tekintetében az uniós normák legyenekaz irányadók. Ez egyelõre csak illúzió, a kormányzat koncepciójá-ban nyomát sem találjuk, holott dologi és személyi oldalon egy-aránt tervezni kellene a jövõt. Elfogadhatatlan, hogy más európaiországban a rendõrök a magyar kollégák fizetésének többszörösétvihetik haza - azonos képzettséggel. A megoldás a több lépcsõsbéremelés lehet. S mivel ez összetett kérdés, úgy is fogalmazhat-nánk: a köz biztonságára több pénzt kell fordítani.

- Csak egy röpke kitérõ e témával kapcsolatban – a jövõ évi vá-lasztási kampány egyik sarkalatos pontja kötõdik majd a rendõrségmûködéséhez, finanszírozásához…

- Szomorúan tapasztalom, hogy az országgyûlési választásokközeledtével az érdekvédõk egyre inkább pártpolitikai célokhozkapcsolódnak. Meggyõzõdésem, hogy a szakszervezeteknek távolkell tartani magukat a napi érdekektõl, s csak az alapértékek men-tén szabad megvívni harcaikat.

- Többek között ennek tudatosítása is fontos a szakszervezeti ve-zetõk körében!

- A közeljövõben több oktatáson és továbbképzésen vesznekmajd részt aktivistáink – a programok finanszírozása az FRSZ és aLiga támogatásával történik. Mindehhez segítséget nyújt a konfö-deráción belül létrehozott fegyveres és rendvédelmi szövetség,melynek egyben szellemi mûhelynek is kell lennie. Örömmel töltel bennünket, s a munka hatékonyságát segíti, hogy számíthatunk aLiga támogatására és szakértõi gárdájára.

Süli Ferenc

Jubi leum4 2009/10. szám FRáSZ

Jubileumi emlékezés – ünnepi hangulatbanA Független Rendõr Szakszervezet alapítói, hajdani és mai vezetõi,aktivistái gyülekeztek november 28-án a rendõrség fõvárosi, Teveutcai székházában. Rég nem látott barátok, harcostársak üdvözöl-ték egymást, s elevenítették fel a húsz évvel ezelõtti eseményeket.Volt mire emlékezniük, hiszen két évtizede saját egzisztenciájukatkockáztatva hozták létre a rendõrség állományában dolgozók ér-dekvédelmi szervezetét. Közöttük volt Kirschner Béla, aki kilencéven keresztül töltötte be az FRSZ elnöki tisztét:

- Sok egykori „harcostársammal” hosszú idõ után itt találkoz-tam elõször. Ez is, s a jelenlegi vezetõk figyelmessége is meghatott,hiszen nagy megtiszteltetés jelen lenni ezen a fórumon. Látom mun-kám gyümölcsét, s tudom, hogy nem volt hiábavaló fáradozásunk.Megérte küzdeni, mert az a szervezet, amely zászlajára tûzte a múl-tat, a jövõt is tudatosan tervezi. Erõs szakszervezet lettünk, amely-re oda kell figyelnie a munkáltatónak.

Az ünnepi eseményt a szaktárca, az ORFK, a CESP és a Ligaképviselõinek jelenlétében Szél József, a Független Rendõr Szak-szervezet elnöke nyitotta meg, majd Pongó Géza fõtitkár idézte felaz elmúlt két évtized legfontosabb történéseit:

- Oly sok minden történt húsz év alatt, ami szétfeszíti egy ünne-pi beszéd kereteit. Mindannyian más és más emlékeket õrzünk azelmúlt idõszakból, egy valami azonban valamennyiünk emlékébenközös, és bizonyára ez a legfontosabb: részeseivé lettünk saját sor-sunk alakításának és egy olyan közösségnek, amelyre bizton szá-míthatunk életünk nehéz pilla-nataiban!

Emlékezzünk tehát azokra,akik ma már sajnos nem lehet-nek közöttünk: emlékezzünk dr.Félix Lászlóra, és feleségére,Ágikára, Illés Bélára, HabdaZsoltra, Fábián Ágotára,Ludvig Miklósra, Rózsa László-ra, dr. Plecskó Gyulára ésmindazokra a szakszervezetitisztségviselõkre és tagokra,akiket elszólított tõlünk a sors.

Nekik is köszönhetõ, hogyegy biztos pont mindig van amagyar rendõrök életében - aFüggetlen Rendõr Szakszer-vezet húszéves története so-rán minden esetben fellépetttagsága érdekeinek védelmé-ben! A másik oldal pedigkénytelen volt tárgyalóasztalhoz ülni és rákényszerült arra,hogy szakszervezetünk érveit meghallgatva, olykor többet, más-kor kevesebbet engedve eredeti elképzeléseibõl, mindkét félszámára elfogadható kompromisszumra törekedjen. Amikor pe-dig a tárgyalóasztalnál már nem lehetett eredményt elérni, anyomásgyakorlás erõteljesebb eszközeihez nyúltunk.

Bízom benne, hogy egyre inkább tudatosul a kollégákban: aFüggetlen Rendõr Szakszervezet sok szempontból töltött be úttörõszerepet a rendvédelmi érdekegyeztetés rendszerében. A mi szak-szervezetünk volt az, mely a korábbi szocialista országok rendõrsé-geit tekintve elsõként vállalta fel a hivatásos állomány érdekeinekvédelmét. A mi szakszervezetünk volt az, amely 1991-ben kezdemé-nyezte a fegyveres és rendvédelmi szerveknél megalakult szakszer-vezetek szövetségre lépését. A mi szakszervezetünk volt az is, melymás szakszervezetekkel összefogva kezdeményezte a belügyi érdek-egyeztetés rendszerének kialakítását, majd a Rendõrségi Érdek-egyeztetõ Tanács létrehozását. Végezetül a kelet-európai országokrendõrszakszervezetei közül, a mi szakszervezetünk az, amely 1991-ben elsõként csatlakozott a Rendõr Szakszervezetek Európai Taná-csához.

A Független Rendõr Szakszervezet a maga útját járja és a kol-lektív bölcsesség alapján hozott, a tagság véleményét tükrözõ testü-leti döntéseket hajt végre. Eddig sikerült ezt a szó legnemesebb ér-telmében vett függetlenség megõrzésével, következetesen megvalósí-tanunk!

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium képviseletében afórumot Turi András szakállamtitkár köszöntötte, s beszédébenhangsúlyozta: felnõtt lett az FRSZ, melynek zászlaján a szolidari-tás jelszava ragyog legfényesebben.

Sipos Gyula dandártábornok az Országos Rendõr-fõkapitányságképviseletében üdvözölte a jubileumi fórum résztvevõit, s szemé-lyes tapasztalataira hivatkozva közölte: az érdekvédelmi mozgal-mat a rendõri vezetõk közül is sokan támogatják. A parancsnokokcélja megegyezik az állomány érdekeivel, hiszen õk is jobb mun-kafeltételeket, magasabb bért, korszerûbb technikát akarnak bizto-sítani. A legfelsõbb rendõri vezetés és a szakszervezetek közötti jóviszony nem takarja el a tényt: azt, hogy harcos érdekvédelmi vitákfolynak a testületen belül.

Gaskó István, a Liga elnöke köszöntõjében arról beszélt, hogyhúsz éve nagy idõket éltünk meg, s az akkor alakított FRSZ két év-tized alatt tudott élni a tagok bizalmával. A valódi áttörést 2005 je-lentette, amikor a szakszervezet az FRDÉSZ-en keresztül a konfö-deráció tagja lett. E lépés is hozzásegítette az FRSZ-t ahhoz, hogyegyre hitelesebben, aktívabban képviselje a fegyveres testületeket, shogy a civilek és a rendõrök között közvetlenebb kapcsolat alakul-jon ki. Gaskó István hangsúlyozta: az a tény, hogy az FRSZ közvet-lenül a Liga tagjai sorába lépett, még erõsebb támogatást jelent szá-mukra.

Az ülésen megjelent az Európai Rendõr SzakszervezetekTanácsának vezérkara, élükön a szlovén Branko Prah elnökkel,aki felidézte a húsz évvel ezelõtti idõszakot - ekkor több euró-pai országban még csak vágyálom volt a rendõrségi szakszer-vezetek létrehozása. A falak azonban kezdtek leomlani, s az ér-

dekvédõk aktivitásának kö-szönhetõen nõtt a rendõrökelismertsége, társadalmipresztízse.

- Húsz év alatt számtalankihívásnak kellett megfelelni,számtalan problémát kellettmegoldani, idõnként mégisúgy érzem: az út elején tar-tunk Nekünk, európai rend-õröknek nem szabad elfelejte-ni: minden állam rendõri tes-tülete a demokrácia letétemé-nyese egyben. E miatt is szük-ségszerû az együttmûködé-sünk. Megnyugtató számunk-ra, hogy a Független RendõrSzakszervezetnek Európa-centrista vezetõi vannak, s kö-zös harcunkban számíthatunkegymás támogatására, a szoli-

daritásra. Az ünnep ezért is fontos esemény a kontinens rendõreiszámára.

A Független Rendõr Szakszervezet alapításának 20. évforduló-ja alkalmából példamutató szakszervezeti és érdekképviseleti mun-kája elismeréseként az Országos Rendõr-fõkapitányság vezetõjedicséretben és jutalomban részesítette Tordai Gábort, az FRSZ Jog-segélyszolgálatának vezetõjét.

A Független Rendõr Szakszervezet fõtitkáraként végzett aláza-tos és áldozatkész tevékenységének elismeréseként az FRSZ fõtit-kára posztumusz FRSZ arany-gyûrû emléktárgyat adományozottFábián Ágotának, szakszerveztünk 1994 és 2002 közötti fõtitkárá-nak. Az elismerést egykori tisztségviselõnk férje, Fábián Gyulavette át.

A Független Rendõr Szakszervezet fõtitkára példamutatószakszervezeti munkája elismeréseként dicséretben és jutalom-ban részesítette Dávid Tibort, az FRSZ fõtitkár-helyettesét, Ba-lázs Lászlót, az FRSZ vezetõi tagozatának titkárát, az FRDÉSZalelnökét, Balázs Sándort, az FRSZ Borsod-Abaúj-Zemplén me-gyei elnökét, Orgovány Zoltánt, az FRSZ Fejér megyei elnökét,Asztalos Zoltánt, az FRSZ miskolci tagszervezetének titkárát,Arnóth Ágotát, az FRSZ Hajdú-Bihar megyei tagszervezeténektitkárát.

A Független Rendõr Szakszervezet tevékenységének támogatá-sa és nyári gyermektáboraink szervezése során végzett áldozatkészmunkája elismeréseként dicséretben és jutalomban részesítetteCsászár Józsefnét, a Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Ala-pítvány kuratóriumának elnökét.

Az ünnepi fórum állófogadással, kötetlen beszélgetéssel zárult.Süli Ferenc

Jubi leum 52009/10. számFRáSZ

A CESP vezetõi az FRSZ jubileumárólA Független Rendõr Szakszervezethúszéves múltjára emlékezõ ünnepi fó-rumot megtisztelte jelenlétével a CESP –a Rendõrszakszervezetek Európai Taná-csa – teljes vezérkara. A kontinensegyenruhásainak képviseletében a buda-pesti rendezvényen jelen volt BrankoPrah elnök, Gérard Greneron fõtitkár,Mario Coimbra fõtitkár-helyettes ésJohannes Immel pénztárnok. A rendez-vény után benyomásaikról, az ülés han-gulatáról, az FRSZ munkájáról nyilat-koztak lapunknak.

Branko Prah elnök bevezetõbenfontosnak tartotta hangsúlyozni: a szlovén rendõr érdekvédelmiszervezet korábbi elnökeként rendkívül jó kapcsolatot ápolok a ma-gyar kollégákkal. Tisztembõl adódóan sok hasonló rendezvényenveszek részt, de a budapesti esemény kiemelkedõnek minõsült aCESP szempontjából is. Számomra pedig - egy szomszédos országrendõreként megjelenve - rendkívül izgalmasnak tûnt a FüggetlenRendõr Szakszervezet húszéves története, a személyes élmények fel-idézése. Örültem, hogy hallhattam az alapítók szubjektív beszámo-lóit – a tanácskozás legfontosabb üzenete az, hogy életük legszebbemlékei közé helyezték azokat az éveket, melyek késõbb sorsdöntõk-nek bizonyultak a magyar rendõrség és az FRSZ történetében.

Johannes Immel pénztárnok az elmondottak mellett a megjelen-tek metakommunikációjára is figyelt, s ezekbõl azt a következtetéstszûrte le, hogy az országos fõkapitányt helyettesítõ magas beosztá-sú rendõri vezetõ, Sipos Gyula tábornok és a szakszervezet vezetõiközött nyitott, õszinte kapcsolat van, de ugyanez a viszony jellem-zõ a hozzászóló szakszervezeti funkcionáriusokra is. JohannesImmel egy évtizede tölti be a CESP pénztárnoki tisztét, s ez idõalatt számtalan európai ország rendõri szakszervezetének gazdasá-gi tevékenységét volt módjában elemezni.

- Tudom, hogy a pénzügyi kérdések mindig forró témát jelenteneka tagság számára, s természetesen az európai szervezethez történõcsatlakozásoknak is van anyagi vonzata – ezek általában éles vitát vál-tanak ki az illetékes fórumokon. Ez természetes reakció, hiszen nemcsak a rendõröknél – valamennyi nemzetközi tárgyaláson a pénz körülforog minden. Ami viszont meglepõ: általában a leggazdagabb szak-szervezetek a leghangosabbak az egyeztetés során. Ezért is örvendetes,hogy a Független Rendõr Szakszervezet mindig konstruktívan áll a tár-gyalásokhoz. Nem véletlen, hogy a tagdíj fizetési szabályokat is itt, Ma-gyarországon dolgozta ki az európai rendõrök szövetsége, s a vendég-látók végig rendkívül korrekten viszonyultak a kérdéskörhöz.

Mario Coimbra fõtitkár-helyetteshazája, Portugália rendõri szervezetétmutatta be a konferencia utáni kötetlenbeszélgetésen. Ebbõl megtudhattuk,hogy az ibériai ország rendõrsége, s ígyszakszervezetei is kettéváltak: a bûn-ügyiek az igazságszolgáltatási tárcáhoztartoznak, s mindig volt érdekvédelmiszervezõdésre jogosítványuk, míg azegyenruhás rendõröknek ez a jog csak2001-ben adatott meg. A sikerben je-lentõs szerepet kapott a CESP, amelyaz Európa Tanács elé vitte a portugálegyenruhások kérelmét. S lám, milyen

a politika: a tanács döntése elõtt három hónappal a portugál kor-mány – vélhetõen ismerve a testület várható állásfoglalását – mó-dosította az erre vonatkozó jogszabályt.

A CESP fõtitkár-helyettesétõl megtudhattuk azt is, hogy hatal-mas adatbank elkészítésén munkálkodik hosszú hónapok óta. Azeurópai rendõrszervezet tisztségviselõje nagy reményeket fûz a bá-zis létrehozásához – az európai tagszervezetek számára is nyitottadatbank ugyanis rengeteg fontos információt tartalmaz. A konkré-tumok kiváló tárgyalási alapot képezhetnek a kormányzatokkal ví-vandó bértárgyalásokhoz is, hiszen jelzik, hogy Európa valamelyszegletében miként becsülik meg a rend õreit – ez természetszerû-leg összehasonlítási alapot is képez. Az adatbank tehát egy olyanhiteles bázis lesz, melybõl minden európai rendõr szakszervezetprofitálhat. A cél adott: lehetõleg azonos élet- és munkakörülmé-nyeket kell biztosítani a kontinens valamennyi országában a fegy-veres testület tagjai számára. A közös nevezõ létrehozása elõttazonban a különbözõségeket is célszerû feltárni, tisztázni.

Az adatbank azonban nem csak a rendõrök és az illetékes tárcavagy kormányzat számára nyújt segítséget – kutatási célra a civi-lek, felsõoktatási intézmények rendelkezésére áll.

Gérard Greneron fõtitkár a húszéves jubileum alkalmából ren-dezett megemlékezés után hangsúlyozta: érzékelhetõ, hogy a CESPjelen van a Független Rendõr Szakszervezet mindennapjaiban, s er-rõl nem csak a mindenütt jelenlévõ logók tanúskodnak. Ez öröm-mel töltheti el a kontinens rendõrségi szakszervezeteinek irányítóit– a végrehajtó iroda többek között ezért is tartja Budapesten követ-kezõ ülését. Az európai ügyek iránti elkötelezettséget az is bizo-nyítja, hogy az FRSZ vezetõi nem azt nézik, hogy milyen juttatá-sokban részesülhetnek – számukra sokkal fontosabb, mivel gazda-gíthatják az európai szövetséget.

Süli Ferenc

Fejér megyei elnökünk köszönõ leveleaz FRSZ alapításának 20 évfordulója alkalmából

Orgovány Zoltán, az FRSZ Fejér megyei elnöke az FRSZ alapítá-sának 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen kapott el-ismerése apropóján a megye valamennyi tisztségviselõjének köszö-netét fejezte ki elvégzett munkájukért. Elnök úr szerkesztõségünk-höz eljuttatott sorait az alábbiakban olvashatjátok.

Kedves Kollégáim, Tagtársaim!

Rendkívül nagy megtiszteltetés számomra, hogy a FüggetlenRendõr Szakszervezet megalakulásának 20. évfordulója alkalmá-ból rendezett ünnepségen vehettem át szakszervezetünk megtiszte-lõ elismerését, az indokolás szerint „az érdekképviseleti tevékeny-ség ellátása során végzett példamutató munkám elismeréseként“.

Ez számomra bizonyítéka annak, hogy érdemes szakszerveze-tünkön belül, nem kevésszer akár éles kritikával is képviselni mun-katársaink érdekvédelmét és munkánk menetét, elmondani az ér-dekképviseletrõl véleményünket.

Ugyanakkor nem mehetek el amellett, hogy ezt az elismeréstnem kaphattam volna meg, ha nincsenek azok a tagszervezeti titká-rok, és egyéb segítõim, akik munkájuk mellett eredményesen tevé-kenykednek Fejér megye kapitányságain.

Köszönettel tartozom: Ács Szilviá-nak, a Dunaújvárosi Rendõrkapitányságtagszervezet titkárának, Antal István-nak, a Fejér Megyei Rendõr-fõkapitány-ság tagszervezeti titkárának, Fekti Csa-bának, a Sárbogárdi Rendõrkapitányságtitkárának, Horváth Péternek, a Székes-fehérvári Rendõrkapitányság titkárának,valamint Papp Évának, a gárdonyi, ésFodor Imrének, bicskei aktivistánknak –és hálás vagyok Nagy Zoltánné gazda-sági felelõs munkájáért.

Számomra természetes, hogy a RENDÕRSÉGEN DOLGOZÓ-KÉRT és a RENDÕRSÉGÉRT is vagyunk!

Eredményes munkánkhoz szükség van másik félre is, mely Fejér megyében adott: így akár ha kell, a szakmai vezetéssel közö-sen munkálkodunk a jobb körülményekért, a jobb rendõrségért.

A MI JOGAINK A MUNKATÁRSAINK BIZTONSÁGA, HAVELÜNK VANNAK, NINCSENEK EGYEDÜL és NÉLKÜ-LÜNK NE DÖNTHESSENEK RÓLUNK !

Orgovány Zoltán, az FRSZ Fejér megyei elnöke

FRSZ hírek6 2009/10. szám FRáSZ

Két hónappal a csaknemtragikus véget ért eseményután az FRSZ vezetése se-gélyben részesítette KissÁrpád r. fõtörzsõrmestert.A székesfehérvári barátibeszélgetésen jelen voltPongó Géza fõtitkár, Dá-vid Tibor fõtitkár-helyet-tes, Orgovány Zoltán, azFRSZ Fejér megyei elnö-ke, és Simon László, Fejérmegyei rendõrfõkapitány.Az elismerésben részesí-tett kolléga kilenc éve lé-pett a testület – s egybenaz érdekvédelmi szervezet– tagjai közé.

Ennyi lehetne a proto-kolláris hír, ám amit ta-kar, még ma is sokkolóanhat a rendõrtársadalomra.A magyar kriminalisztikában csak ritkán fordult elõ, hogy ilyenbrutálisan, ilyen váratlanul sortüzet zúdítsanak a bûncselek-mény helyszínére érkezõ egyenruhásokra, gépkocsijukra. A

szeptember 18-án, az M1-es autópályán történt tá-madás egyben azt is jelzi,hogy az aktuális kor-mányzatokra rengetegfeladat vár a rendõrségtársadalmi presztízsénekemelésében, az állománytesti épségének megóvá-sában.

Kiss Árpád ma márjól van, a kórházi kezelé-seknek, mûtéteknek kö-szönhetõen néhány hóna-pon belül ismét szolgá-latra jelentkezhet. S mintmondta, nincs benne fé-lelem, bár korábban sohanem gondolta: egyszermajd bátorságán, talpra-esettségén múlik, hogyjárõrtársával együtt élet-

ben marad-e. Az viszont szinte bizonyos: a januárban meg-születendõ baba kedvenc meséi között lesz egy olyan történet,amely több ponton is találkozik a valósággal. S.F.

FRSZ támogatás a hõsiesen helytállóKiss Árpádnak

Bemutatjuk az Országos Választmány és azEllenõrzõ Bizottság újonnan megválasztott tagjaitKomárom-Eszter-gom megyében VidaJózsef, Gyõr-Moson-Sopron megyébenpedig Csorba Dezsõszemélyében új me-gyei elnököket vá-lasztottak a helyi tit-kári értekezleteken.Elõbbi esetben a ko-rábbi elnök tisztségé-rõl való önkéntes le-mondása, míg utóbbihelyen a megyei el-nök szolgálati nyugállományba helyezése tette szükségessé a tiszt-újítást.

Vida József a Komáromi Rendõrkapitányság bûnügyi állomá-nyában teljesít szolgálatot. Munkája mellett hosszú évek óta a he-lyi tagszervezet titkári teendõit is ellátta, így kellõ tapasztalatot sze-rezhetett a megyei elnöki tisztség betöltéséhez.

Csorba Dezsõ fentiekkel szemben körzeti megbízotti szolgála-tot lát el, mégpedig a Mosonmagyaróvári Rendõrkapitányság He-gyeshalmi Rendõrõrsén. A megye új FRSZ elnöke 5 éve dolgozika rendõrségnél, elõtte azonban 11 évig a Határõrség állományábanteljesített szolgálatot, így két különbözõ szakterületen szerzett gya-korlati tapasztalataira támaszkodhat majd új tisztségébõl eredõ fel-adatainak ellátása során.

Új tisztségviselõink sorát gyarapítja Szélig Roland, aki né-hány hete a Körmendi Rendészeti Szakközépiskola újonnan

alakult tagszervezeté-nek tagjait fogja a jö-võben intézményi el-nökként képviselni azOrszágos Választ-mány ülésein. SzéligRoland a Zala megyeiGalambokról érkezetta rendõriskolába,ahol jelenleg elsõ év-folyamos tanulókéntismerkedik hivatá-sunkkal.

Újonnan válasz-tott tisztségviselõink sorában kell köszöntenünk Papp Zoltánnét,akit az FRSZ Országos Választmánya egyhangúan választott megaz Ellenõrzõ Bizottság korábban megüresedett egyik tisztségére.Ibolya az Észak-alföldi Gazdasági Ellátó Igazgatóság közalkal-mazotti állományában dolgozik, s egyebek mellett a rendõri szer-vek költségvetésének tervezésével és beszámolók készítésévelfoglalkozik. Pénzügyi-számszaki területen szerzett elméleti isme-retei és gyakorlati tapasztalatai kiválóan hasznosíthatóak leszneka bizottság segítõ szándékú ellenõrzései során.

Az FRSZ vezetõsége ezúton is megköszöni a leköszönt megyeielnökök tagjaink érdekében végzett tevékenységét, további munká-jukhoz pedig erõt és jó egészséget kíván. Az újonnan megválasztotttisztségviselõknek gratulálunk, szakszervezeti feladataik ellátáshozsok sikert kívánunk.

v.f.

Csorba Dezsõ Szélig RolandPapp Zoltánné

Kollektív érdekvédelem 72009/10. számFRáSZ

MI TÖRTÉNT A RÉT-EN?A Rendõrségi Érdekegyeztetõ Tanács 2009. december 7-én meg-tartott soros ülésén közel kéttucatnyi kérdés megvitatására kerültsor. Közülük a legfontosabbakat emeltük ki jelen cikkünkben. Aterjedelmi okok miatt kimaradt témákról Tisztelt Olvasóink honla-punkon tájékozódhatnak. (A munkáltatói oldal által adott válaszo-kat a szövegben hagyományosan dõlt betûkkel szedve jelöljük.)

Talán decemberben kifizetik a 2009. évi bérkompenzáció maradványát

A megvont 13. havi illetmény kompenzációjára IRM által biz-tosított keretösszeg több mint 20 millió forintos maradványának ki-fizetésével kapcsolatos kérdésünkre válaszolva az ORFK kifejtette,hogy: „a megállapodást aláíró két szakszervezet - a BRDSZ és aRendészeti Védegylet - fõtitkára részére, 2009. november 03-ánkelt levelükben tájékoztatást küldtek, a maradvány felhasználásá-nak lehetõségérõl. A Megállapodást aláíró két szakszervezet dönté-séig a munkáltató a maradvány kiosztására nem intézkedhet.” ARÉT ülésen végül is a felek megegyeztek abban minden érintettazonos összegû juttatásban részesüljön, ami fejenként kb. 500 –550,- Ft kifizetését jelenti.

Jövõre az ideinél is korábban kerülnek kinevezésre a rendõr tanulók

Horpácsi Ferenc r. ezredes úr, az ORFK HumánigazgatásiSzolgálatának alárendeltségébe tartozó Oktatási Igazgatóság veze-tõje az FRSZ kérdésére válaszolva elmondta, hogy a rendészetiszakközépiskolások kibocsájtására – az IRM döntése szerint – azeddigieknél korábban, 2010. március 31-ei hatállyal kerül sor.

Magán-nyugdíjpénztári befizetések – az ORFK szerint rendben vannak

A rendészeti szakközépiskoláról idén májusban kinevezett kol-légánktól arról értesültünk, hogy a magán-nyugdíjpénztár irányábateljesítendõ havi bevallásokat és befizetéseket a BRFK, mint mun-káltató a pénztári felhívások ellenére nem teljesítette. Az ezzel kap-csolatos kérdésünkre adott válasz szerint: „… a magán-nyugdíj-pénztári tagdíj levonása és a nettó finanszírozás keretében APEH-on keresztül történõ továbbítása minden hónapban megtörtént.Konkrét személyeket érintõen errõl a tételes listát is rendelkezésretudják bocsátani. A kifizetéseket a BRFK átutalta, a munkáltatónálérdeklõdõk errõl tájékoztatást kaptak. A pénztár, a BRFK-át nemkereste meg a kifizetett tagdíjakkal kapcsolatban.”

A választ önmagában elfogadni nem tudjuk, ezért kérjük a ha-sonló helyzetbe került kollegáinkat, hogy jogi segítségnyújtás érde-kében keressék tisztségviselõinket, vagy jogászainkat!

Az ORFK jogegységi döntést akar a soron kívüli elõléptetés ügyében

A lapunk 17. oldalán olvasható Legfelsõbb Bírósági ítéletre hi-vatkozással kezdeményeztük a még el nem évült igények általános,hivatalból történõ elismerését, vagyis a magasabb rendfokozatokvisszamenõleges megállapítását, és az illetménykülönbözetek ka-matokkal történõ kifizetését, amit az ORFK az alábbi indokolássalutasított el: „A magasabb beosztásba helyezéshez kapcsolódó so-ron kívüli elõléptetéssel összefüggésben a Magyar KöztársaságLegfelsõbb Bírósága már több döntést hozott, amelyekben eltérõmódon értelmezte a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai-nak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 80. § (3)bekezdés b) pontjában, illetve 245/E. §-ában található rendelkezé-

sek egymáshoz való viszonyát, alkalmazhatóságát. Figyelemmelarra, hogy e tárgyban jelenleg is folyamatban van peres eljárás, azeljáró bíróságot – a megnyugtató rendezés érdekében – felkérjükjogegységi eljárás kezdeményezésére. A Jogi Fõosztály álláspontjaszerint az eltérõ bírósági ítéletekre tekintettel a Legfelsõbb Bíróságfentiek szerint kezdeményezett döntéséig az Országos Rendõr-fõka-pitányság részérõl nem indokolt központilag rendezni ezt a kér-dést.”

Fentiek szerinti válasz jól példázza a munkáltató „jogkövetõ”magatartásának lényegét: amennyiben számára kedvezõtlen ítéletszületik, a végsõkig – sok esetben még azon túl is – fojtatni a pere-ket, a fizetési kötelezettség elodázása érdekében. Ez ellen a maga-tartás ellen egyetlen fegyver van: a pereskedés! Felhívjuk tehátérintett tagjainkat, hogy e probléma megoldása érdekében is keres-sék tisztségviselõinket vagy jogászainkat, akik minden segítségetmegadnak a jogos járandóság érvényesítéséhez.

Fegyveres biztonsági õrök munkába állítása –újabb látszatintézkedés

Információink szerint a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság szá-mára több mint félszáz fegyveres biztonsági õr foglalkoztatását ha-tározták meg, holott a fõkapitányságot a rendelkezés alapját képe-zõ 61 pontos cselekvési program e vonatkozásban nem említette. Abiztonsági õrök alkalmazásához értesüléseink szerint státuszt mégnem kapott a megye, és felszerelésnek valamint illetmény ellátásá-nak módja sem ismert a fõkapitányság elõtt.

Az ORFK írásbeli válaszában kifejtette, hogy a fegyveres biz-tonsági õrök kiképzésének és állományba vételének második üteme250+100 fõ felvételét irányozta elõ. „A Pest MRFK ennek a fel-adatnak a végrehajtása során kapta meg a felvetésben megemlítettfegyveres biztonsági õr foglalkoztatási lehetõséget. A jelenleg ki-képzésen lévõ jelöltek még nincsenek a Rendõrség állományában,a sikeres vizsga után kerülhetnek majd a szervezetbe közalkalma-zottként. Jelenleg a Rendõrségnek annyi üres közalkalmazotti stá-tusa nincs, mint amennyire ehhez a feladathoz szükség lenne, csaküres hivatásos státusokkal rendelkezünk. A levizsgázott fegyveresbiztonsági õrök állományba vételéhez, a státusok minisztériumibiztosításának szükségességét többször jeleztük, és kértük a szüksé-ges közalkalmazotti státusok biztosítását a miniszter úrtól. Ameny-nyiben a státusokat a Rendõrségnek saját hatáskörben, szervei kö-zötti átcsoportosítással kell biztosítani, akkor azt csak vagy hivatá-sos státuson eltérõként való foglalkoztatással, vagy hivatásos stá-tusok közalkalmazottivá történõ átminõsítés kérésével valósíthatjukmeg (ez a két lehetõség miniszteri hatáskör). Ezek az üres státusoktöbbségében a helyi szerveknél vannak, amelyek a végrehajtói, köz-területi feladatot ellátó státusokat érintik.”

Az FRSZ elfogadhatatlannak és a közvélemény félrevezetésé-nek tartja, hogy a fegyveres biztonsági õrök foglalkoztatására aközterületi státuszok rovására kerül sor. A betöltetlen helyek vélhe-tõen nem azért állnak üresen, mert feleslegesek, hanem mert arendõr-szakma folyamatos leértékelõdése miatt a Rendõrség évekóta képtelen azokat betölteni. Az ellen pedig határozottan tiltako-zunk, hogy a fõkapitányság(ok) erõforrásait politikai piár tevé-kenységek finanszírozására használják fel, miközben az állományjogos járandóságainak kifizetéséért is napi csatákat kell vívnunk!

Az ORFK diszkriminálja a területi szervekigrendes állományát

Információink szerint az ORFK Igazgatásrendészeti Fõosztá-lyon dolgozók veszélyességi pótlékban részesülnek. A pótlékra va-ló jogosultság a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság igazgatásren-dészeti szolgálatánál dolgozó tisztségviselõnk szerint a fõkapitány-ság munkatársai vonatkozásában is fenn áll, mivel feladataik közé

Kollektív érdekvédelem8 2009/10. szám FRáSZ

tartoznak pl. az ipari és robbanóanyagraktárak ellenõrzése. Munkájuk soránközbiztonságra veszélyes eszközökkel,fegyverekkel, lõszerekkel, kábítószer-rel, prekurzorral stb. érintkeznek. Mind-ezek alapján magyarázatot kértünk azigazgatásrendészeten dolgozók közöttimegkülönböztetésre, egyidejûleg kezde-ményezzük, hogy az ORFK országosanvizsgálja felül az igazgatásrendészetendolgozók pótlékolási rendjét, és ahol azORFK igazgatásrendészeten okot adókörülményhez hasonló, illetve azonosfeltételek fennállnak, ott hivatalból in-tézkedjen a pótlék elrendelésére és fo-lyósítására!

Az ORFK írásba is foglalt válaszát,arcátlansága miatt szó szerint idézzük:„A veszélyességi pótlékra való jogosult-ság megállapításánál a hatályos jogsza-bályok meghatároznak olyan szempontokat, amelyek vezetõi döntésalapján lehetõséget adnak arra, hogy a konkrétan megjelölt beosz-tásokon túl állományilletékes parancsnoki döntés és javaslat alap-ján a veszélyességi pótlék adható. Az ORFK IgazgatásrendészetiFõosztály Rendészeti Osztályán az ott dolgozó kollégák ilyen köz-vetlen vezetõi javaslat és állományilletékes vezetõi döntés alapjánkapják a veszélyességi pótlékot. A szakmai szakirányító szerv fel-adata felmérni azon munkaköröket, amelyeknél a szakmailag és jo-gilag megalapozottan veszélyességi pótlékot kell adni, és ezt minda gazdasági, mind a humánigazgatási szervnek jelezni kell. Eddigilyen felmérésrõl anyagot nem kaptunk, illetve veszélyességi pótlékmegalapozott biztosítására javaslat nem érkezett. Ettõl függetlenül,figyelemmel a feladatok különbözõségére, a munkafeltételek eltéré-sére minden esetben az egységes gyakorlat kialakítását nem lehetbiztosítani.”

Azt már lassan kezdjük megszokni, hogy az ORFK a különbö-zõ jogosultságok elbírálása során igyekszik bebújni a joghézagokmögé és törekszik úgy értelmezni a jogszabályokat, hogy azokalapján minél kisebb fizetési kötelezettsége keletkezzen a rendõr-ségnek. Olyan esettel azonban ritkán találkoztunk, amikor érvelé-sük még köszönõ viszonyban sincs a jogszabályokkal! Igaz a vá-laszban nem is neveztek meg egyetlen paragrafust sem. Olyan ren-delkezés ugyanis, mely a fenti eszmefuttatást alátámasztaná, nemlétezik! Létezik ellenben masszív ORFK lobbi, mely akár jogsza-bálysértés árán is képes saját beosztottait elõnyös helyzetbe hozniés az alattuk állóknak elvtelenül megmagyarázni azt, hogy nekikmiért nem jár a jóból. Az FRSZ határozottan tiltakozik a végrehaj-tó állomány azonos vagy hasonló munkát végzõ tagjai közötti jog-talan különbségtételek ellen! Elfogadhatatlannak tarjuk, hogy aRendõrség legmagasabb érdekegyeztetõ fórumának munkavállaló-kat képviselõ résztvevõit a munkáltató nyeretlen zöldfülûnek te-kintse! Amennyiben az illetékes vezetõk úgy gondolják, hogy aszakszervezeteknek bármit odavethetnek, akkor tévednek, s ezt beis fogjuk bizonyítani! Ennek érdekében felhívjuk valamennyi igaz-gatásrendészeti szolgálatnál dolgozó, tagunkat, vegye fel a kapcso-latot tisztségviselõinkkel vagy jogászainkkal a veszélyességi pótlékperes úton való érvényesítése céljából, amennyiben úgy érzi, hogya fentiekben leírt diszkrimináció az õ esetében is fenn áll!

A humán szolgálat létszámcsökkentésének negatív hatásai

A gyakorlati ismeretek nélkül, íróasztalok mögül meghozottdöntések átgondolatlanságának bemutatása céljából felhívtuk azORFK figyelmét, hogy a humán szolgálat leépítése a BRFK-n azegészségügyi személyzetet 11 státusz leadásával érintette, melynekkövetkeztében az egység a lövészetekre nem tud személyzetet biz-tosítani. Emiatt a Pest Megyei Rendõr-fõkapitányság az OrszágosMentõszolgálat szolgáltatását kénytelen igénybe venni, ami perszenem szívességi elven mûködik! Fentiekre tekintettel kezdeményez-

tük, hogy az ORFK vezetõje vizsgáltas-sa meg a humánigazgatási szolgálat lét-számcsökkentésének személyügyi ésgazdasági következményeit!

Az ORFK válasz szerint: „A Rendõr-ség humánigazgatási szakszolgálata ré-giós rendszerbe történõ átszervezéséneklehetõségérõl a hatástanulmány 2009.december 10-ig készül el a munkabizott-sági végleges változatban. Az ezt követõdöntés függvényében kerül sor a létszám-csökkentés hatásvizsgálatára – ha a régi-ósítás kérdésében nemleges döntés szüle-tik – amelynek az ORFK Humánigazga-tási Szolgálat vezetõje által meghatáro-zott határidõ 2010. január 31. Ez a határ-idõ csak akkor tartható, ha a régiósításkérdésében gyors döntés születik.”

Távol áll tõlünk, hogy megsértsük ahumánigazgatási szolgálatot, de ez a vá-

lasz az FRSZ kérdésére nem ad feleletet! Az azonban kiderül belõ-le, hogy bár a szolgálat még az elõzõ szervezeti intézkedést sem he-verte ki, valakik már megint egy „jó kis átszervezésben” látják aprobléma megoldásának útját, s közben nem akarják észrevenni,hogy a Rendõrség egésze a rendszerváltoztatás óta eltelt 20 évbenugyan abban a mókuskerékben táncol. Az újabb és újabb vezetõk -pénztelenség és emberhiány közepette - ide-oda szervezgetik arendõri szerveket, miközben a tapasztalt állomány könyörtelen kö-vetkezetességgel menekül a süllyedõ hajóról. Ideje lenne már fel-ébredni és a problémák megoldását más helyen keresni! Mindezekmellett kíváncsian várjuk a hatástanulmány eredményét!

Az év közben módosított kereset-kiegészítésvisszapótlásának idõpontja bizonytalan

Kérdésünkre válaszolva Kovács István r. ezredes úr, az ORFKKözgazdasági Fõosztályának vezetõje elmondta, hogy az IRÉTmúlt heti ülésén elhangzottak ellenére a kereset-kiegészítés vissza-pótlását szolgáló összeg nem érkezett meg az ORFK számlájára. AzIRM számításai szerint a kereset-kiegészítésre való jogosultság 180ezerrõl 135 ezer forintra történt év közbeni korlátozása az inflációtervezettnél kedvezõbb alakulása következtében csak a 217 ezer fo-rint feletti bruttó illetménnyel rendelkezõket hozta hátrányos hely-zetbe. Ez kb. 25 ezer fõt takar, kompenzációjukra pedig 160 millióforint (fejenként bruttó 6.200,- Ft) áll rendelkezésre. A jelen levõszakszervezetek – a TMRSZ kivételével, amely írásbeli tájékozta-tást ígért álláspontjáról –, úgy foglaltak állást, hogy a fentiekbenemlített összegbõl (az eredeti OKÉT megállapodásra tekintettel)mindazok részesüljenek, akik a kereset-kiegészítésre való jogosult-ság év közbeni módosítása miatt elestek e juttatástól, függetlenülattól, hogy miként érintette jövedelmüket az infláció.

Kifizetetlen túlórák

A szakszervezetek ismételten kifogásolták, hogy több rendõriszervnél (pl. a BRFK-n, a Készenléti Rendõrségnél) nem kerülnekkifizetésre a teljesített túlórák. Kovács cáfolta az állítást és kifejtet-te, hogy tudomásuk szerint jelenleg nincsenek kifizetetlen túlórák.

A választ a munkavállalói oldal nem fogadta el, felhívtuk azORFK jelen levõ vezetõinek figyelmét, hogy információink szerintnem a különbözõ közbiztonsági akciók során, hanem a rendes szol-gálati feladatokkal összefüggésben teljesített túlórák kifizetésévelkapcsolatban merültek fel problémák.

Tekintettel arra, hogy a vita eredményt nem hozott, kérem tag-jainkat, elmaradt túlóráik kifizetése érdekében kérjenek jogi segít-séget tisztségviselõinktõl! Segítségükkel be fogjuk bizonyítani amunkáltatónak, hogy igenis vannak megváltatlan túlórák, aminekoka a Rendõrségen tapasztalható általános pénzhiány!

v.f.

Interjú, jogsegélyszolgálat 92009/10. számFRáSZ

Pálfalvi Nándor: becsaptak, megaláztak bennünketA jövõ évi bértárgyalások kudarca rávetül az állomány hangulatá-ra: csalódott, dühös és elkeseredett emberek érkeznek reggelente abaranyai rendõrkapitányságokra. Pálfalvi Nándor, a FüggetlenRendõr Szakszervezet megyei elnöke szerint nem csak az illetmé-nyek reálértékének várható csökkenése irritálja az állományt: aHszt. tervezett módosítása arra utal, hogy az állam többé nem te-kinti alappillérének a rendõrséget.

- A testület munkáját behatároló szolgálati törvény eddig is-mertté tett változtatása egy folyamat lezárásaként is értékelhetõ.A nyugdíjrendszer és a táppénzzel kapcsolatos jogszabályok át-alakítása, a tizenharmadik havi illetmény eltörlése, a cafetériajuttatások lényeges megkurtítása drasztikusan nyomul be a rend-õrök mindennapjaiba – az éppen csak elviselhetõ jelenre mármost árnyékot vet a nyomorúságosnak ígérkezõ jövõ. Napjainkranyilvánvalóvá vált, hogy a politikusok 2006-ban elhangzott ígére-tei pusztán a felfokozott indulatok csillapítását szolgálták. Szá-munkra, Baranya megyei rendõrök számára különösen fájdalmase ténynek a felismerése, hiszen a mi tartalékszázadunk védte a te-levízió székházát az elhíresült ostrom idején, s nem csak a testük– a lelkük is sérült. Ma már úgy idézik fel magukban az akkorieseményeket, hogy hõsies helytállásukért cserébe megalázták, be-csapták õket.

Ezek fényében bizonyára nem meglepõ, hogy egyre többenmondják: ha másutt biztosítani tudnák saját és családjuk egziszten-ciáját, azonnal elhagynák a testületet. Ugyanakkor azt is érzékelik,hogy a kormányzat felmérte, s visszaél vele, hogy ebben a gazdasá-gi helyzetben az állomány nem mer munkahelyet váltani. A kiszol-gáltatottság érzése azonban rossz tanácsadó, s ezt legjobban azirányító tárcának kellene tudnia. Egyértelmû tehát, hogy a jelenle-ginél hatásosabb nyomásgyakorló eszközre – például sztrájkjogra

– van szükségünk. Amíg e téren nemérünk el eredményt, addig komoly tárgya-lópartnernek sem tekint bennünket a kor-mány.

Pálfalvi Nándor a rendõrség általánosgondjai mellett szinte kontrasztként emlí-ti, hogy helyi szinten csak ritkán merül-nek fel munkaügyi problémák, s ez elsõ-sorban a megyei fõkapitány szakmai fel-készültségén, vezetõi kvalitásán múlik. Amunkahelyi problémák csekély számaazonban hatással van a szakszervezet lét-számára is – elsõsorban a fiatalok gondolják úgy, hogy feleslegesaz érdekvédelmi szervezethez tartozni.

- Az ifjú kollégák számára a szolidaritás, a szakszervezeti moz-galom szinte ismeretlen fogalom, s zömmel akkor keresnek bennün-ket, ha jogvitájuk támad a munkáltatóval. E ténytõl eltekintve azFRSZ-nek súlya és tekintélye van Baranyában: hat városi szerveze-tünk közül arányaiban a komlói a legnagyobb – Pécsett az objektu-mok nagy száma nehezíti a szervezést.

A Független Rendõr Szakszervezet megyei elnöke elmondta,hogy karácsony tájékán valamennyi alapszervezet megajándékozzaa tagok gyermekeit, s a helyi alapból azoknak is juttatnak segélye-ket, akik hosszabb ideig tartó betegségben szenvednek, esetleg bal-esetek károsultjai lettek.

- Anyagi lehetõségeink korlátozottak, de az apró gesztusok isfontosak abban az idõben, amikor a hatalom minden nap olyan in-tézkedéseket hoz, hogy lehetõleg minél rosszabbul érezze magát amagyar munkavállaló – közöttük mi, a rend õrei.

Süli Ferenc

SZOLGÁLATI PANASZMINTA- magasabb összegû illetménykiegészítésért -

E havi számunkban is folytatjuk szolgálati panaszminta sorozatunkat. Ezúttal azoknak a kollégáknak szeretnénk– más rendõrségi szakszervezettõl eltérõen – önzetlenül segítséget nyújtani, akik a kinevezésük szerinti beosz-tás szervezeti hovatartozása által meghatározottnál szélesebb illetékességi körben kénytelenek szolgálati felada-taikat ellátni. Ez esetben ugyanis jogászaink álláspontja szerint az érintettek számára az ellátott feladatok szint-

jéhez igazodó mértékû illetménykiegészítést kellene folyósítani, ami az esetek döntõ többségében elmarad. Abban a nem várt esetben, haa szolgálati panaszt elutasítanák, keressétek a Jogsegélyszolgálatunk munkatársait a peres eljárás megindítása végett.

FRSZ Jogsegélyszolgálat……… Rendõrkapitányság vezetõje

Tisztelt Parancsnok Úr!

Alulírott ………………….. (beo.: …………………………………..) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszo-nyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 194. § (1) bekezdésében biztosított jogom alapján a megyei szerv illetmény-kiegészítésének kifizetése iránt az alábbi

s z o l g á l a t i p a n a s z t terjesztem elõ.

A megye területen az egyetlen rendõrségi fogda a ………. Rendõrkapitányság szervezetében mûködik. Ez látja el az egész megye rend-õrségi fogvatartással összefüggõ feladatait, mert a megyén belül más rendõrkapitányság, és a fõkapitányság sem rendelkezik fogdával. A fegyveres szervnek kötelessége olyan beosztást meghatározni a hivatásos állomány tagja számára, amely megfelel a beosztáshoz tartozó ha-táskörnek és illetékességi területnek. Amennyiben a hivatásos állomány tagja szélesebb illetékességi területen látja el a feladatait, mint amely-re a szervezeti hovatartozása alapján köteles lenne, úgy a fegyveres szerv a szolgálati beosztás meghatározására vonatkozó jogát viszszaélés-szerûen, rendeltetésellenesen gyakorolja. A Hszt. 5. §-a alapján a rendeltetésellenes joggyakorlás jogellenes, amelynek hátrányos következmé-nyeit orvosolni kell. Jelen esetben a hátrányok orvoslása a megyei szervhez tartozó illetménykiegészítés megfizetésével valósulhat meg. Fentiekre tekintettel kérem, hogy …………… napjától kezdõdõen szíveskedjenek megfizetni a helyi szerv és a megyei szerv illet-ménykiegészítésének különbözetét, valamint annak középidõtõl számított kamatát.

Kelt……….., 2009. …………………… T i s z t e l e t t e l:

……………………………..aláírás

Kollektív érdekvédelem10 2009/10. szám FRáSZ

Az FRSZ elfogadhatatlannak tartja azIRM 2010. évi bérekre vonatkozó ajánlatát

MINISZTERI ELÕTERJESZTÉS KONKRÉT BÉRAJÁNLAT NÉLKÜLA szokásostól eltérõ rövid intermezzóval kezdõdött 2009. december 2-án az Igazságügyi és Rendészeti Érdekegyeztetõ Tanács (IRÉT) hosszúszünet után összehívott ülése, mivel a munkáltatói oldalt vezetõ dr.Draskovics Tibor miniszter éppen aznap délelõtt hozta nyilvánosságralemondását.

A bérekrõl szólva miniszter úr elmondta, hogy számításaik szerint aszemélyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása a személyi állo-mány 2/3-át pozitívan érinti. Az Szja. sávhatárainak emelése számukra10–15 ezer Ft-os havi keresetemelkedést eredményez. Ehhez még hoz-zá kell számítani az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság (a továb-biakban: Sztrájkbizottság) és a Kormányközötti megállapodás alapján jövõre kétrészletben (február és április elején), abruttó 340 ezer forint alatti jövedelemmelrendelkezõk számára kifizetésre kerülõ,összesen bruttó 98.000,- Ft összegû kere-set-kiegészítést is. Draskovics úr azt java-solta, hogy a továbbiakban csak a szerintehátrányba került állomány kompenzálásá-nak megoldására alakítsanak ki a felek kö-zös álláspontot.

Szakszervezetünk képviseletébenPongó Géza fõtitkár kifejtette: az FRSZszámára elfogadhatatlan, hogy a rend-õrség állományának 1/3-a, a büntetés-végrehajtási dolgozóknak pedig mintegyfele rosszabbul járjon a többi munkavál-lalónál, ezért továbbra is ragaszkodunkaz eredetileg megfogalmazott és a mi-nisztériumnak írásban is megküldöttbérköveteléseinkhez. Ennek lényege sze-rint tárgyalási alapnak csak a megszün-tetett 13. havi illetmény teljes körû kompenzálását, valamint a ke-resetek reálértékének megõrzését tudjuk elfogadni! Ez utóbbi kö-vetelést az idei és a jövõ évre tervezett infláció ellensúlyozásakéntaz illetmények 8 %-ának megfelelõ mértékû további bérkompen-záció végrehajtásával látjuk megvalósíthatónak, egy új rendvédel-mi pótlék bevezetése útján. Követeljük továbbá a 2010-ben adókö-telessé váló, korábban is folyósított béren kívüli juttatások (étkezé-si hozzájárulás, helyi közlekedési bérlet, önkéntes kölcsönös nyug-díjpénztári munkáltatói támogatás, iskolakezdési támogatás) fede-zetének felbruttósítását, valamint a fizetési fokozatban elõresoro-lásra kerülõ közalkalmazottak illetményének kötelezõ illetmény-emelésen felüli, további 5 ezer forintos emelését.

Felhívtuk a figyelmet arra is, hogy az FRSZ semmiféle megálla-podást nem írt alá a kormánnyal, sõt határozottan tiltakoztunk a13. havi illetmény aprópénzre váltását eredményezõ, bruttó 98 ezerforintos kereset-kiegészítés elfogadása ellen! Végezetül kezdemé-nyeztük, hogy a minisztérium álljon elõ konkrét számokkal a bérenkívüli juttatások 2010. évi tervezett alakulása vonatkozásában.

Draskovics úr válaszában elmondta: az, hogy a Rendõrség állomá-nyának 1/3-a reálkereset csökkenést szenved el, a Sztrájkbizottság ésa Kormány közötti megállapodás eredménye. Amennyiben a 98 ezerforintos kereset-kiegészítésre való jogosultság a megállapodásbanfoglalt 340 ezer forintnál alacsonyabb jövedelmi szinten került volnamegállapításra, akkor az alacsonyabb keresetû rendõrök jobban jártakvolna.

Ezt követõen meddõ vita alakult ki arról, hogy mit is kell figyelem-be venni a keresetek 2010. évi alakulásának értékelésekor, konkrét aján-lat azonban a miniszter részérõl továbbra sem hangzott el. Azt viszontkihangsúlyozta, hogy 2009-ben teljes körûen kompenzálták ugyan a 13.havi illetmény elvonását, azt azonban soha nem ígérték, hogy ez a kö-vetkezõ években is megõrzésre kerül. Ragaszkodott azon álláspontjá-hoz, mely szerint csak az állomány Szja. törvény jövedelemnövelõ ha-tásában nem részesülõ 1/3-nak a problémájával kell foglalkozni.

A szakértõi tárgyaláson kiderült: szinte semmire, még az eddi-gi béren kívüli juttatások értékének megõrzésére sincs pénz.

A 2009. december 3-án délelõtt lefolytatott szakértõi egyeztetés el-sõ fordulóján dr. Kotán Attila, az IRM Közgazdasági Fõosztályánakvezetõje végre konkrétumokról is beszélt. A minisztérium számításaiszerint az Szja. változások és a 98 ezer forintos kereset-kiegészítés

3,2 %-tól 14,9 %-ig terjedõ nettó keresetemelkedést eredményez-nek jövõre, az alábbiak szerint:

Azok, akiknek a havi bruttó illetménye nem haladja meg a 80ezer forintot, vagy a 160 ezertõl 360 ezer forintig terjedõ sávbaesik, 9 % feletti nettó kereset emelkedésre számíthatnak 2010-ben.A rendõrség jelenlegi 43.475 fõs állományának 60 %-a (26.493 fõ)ebbe a körbe tartozik.

Fentiekkel szemben a 80 és 160 ezer forint közötti, továbbá a360 ezer forint feletti illetménnyel rendelkezõk esetében a kereset-emelkedés nem éri el a 9 %-ot, mivel az adóváltozások hatása az õ

esetükben kisebb mértékben érvénye-sül. Ebbe a csoportba tartozik a szemé-lyi állomány 40 %-a (16.982 fõ). A mi-niszter úr által elõzõ nap említett 1/3-náltehát az állomány nagyobb része (40 %-a) esik a hátrányosabb helyzetû csoport-ba. (A jövedelemsávonkénti keresetemelkedést szemléltetõ, IRM által készí-tett kimutatás letölthetõ az FRSZwww.frsz.hu címen elérhetõ honlapjá-ról.)

A minisztérium javaslata az, hogycsak a havi bruttó 160 ezer forintot megnem haladó havi illetménnyel rendelke-zõk részesüljenek újabb 98 ezer forintoskereset-kiegészítésben. Ezt az összegetaz IRM 2010. második félévében sávo-san, azaz a havi jövedelem emelkedésé-vel párhuzamosan csökkenõ mértékbentartaná célszerûen folyósítani.

A megbeszélésen természetesen szóbakerültek a béren kívüli juttatások is. A

Hszt. módosításának parlamenti végszavazásra váró tervezete új jogin-tézményként vezetné be a hivatásos állomány tagja által választhatótermészetbeni juttatásokat /cafeteria/. A választható juttatások köre – atörvényjavaslat szövege szerint – az üdülési csekkre, a meleg étkezésiutalványra, a helyi utazási bérletre, az iskolakezdési támogatásra, azönkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári és egészségpénztári támogatásra,valamint az internet használat díjának megtérítésére terjedne ki. A tá-mogatás mértéke – az IRM Jogi Fõosztályának vezetõje által adott tá-jékoztatás szerint egy, a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indít-vány szerint – évente az illetményalap minimum 5, maximum 25-szö-röse lehetne, melyet a miniszter határoz meg utasításban.

Amennyiben a 2010-ben igénybe vehetõ caffetéria keret a törvény-javaslat szerinti legkisebb mértékben, azaz az illetményalap 5-szörösé-ben kerül megállapításra, az fejenként 193.500,- forintot jelentene,mely a Rendõrség egészét tekintve 8,4 milliárd forintnyi költségvetésifedezetet igényelne. Ezzel szemben a Rendõrség költségvetésébe csak5 milliárd forintnyi fedezetet terveztek. A hiányzó összeget az IRM ve-zetése a ruhapénz cafetéria keretbe történõ bevonásával tervezi, ami azFRSZ álláspontja szerint ellentétes a Hszt-vel.

Fentiek szerinti ajánlat nem elégíti ki az FRSZ 2010. évi bérkö-vetelését, mivel a reálkeresetek megõrzésén felül nem kompenzáljaa 2006. óta elszenvedett keresetveszteséget és a 13. havi illetménymegvonását!

A béren kívüli juttatások vonatkozásában is elégtelennek tart-juk az illetményalap 5-szörösének megfelelõ összegû cafetéria ke-ret meghatározását, tekintettel arra, hogy csak a budapesti évesbérlet (103.400,- Ft) megvásárlása – a munkavállalóra ráterhelniszándékozott 25 %-os adóval együtt számítva – 129.250,- Ft-ot, az-az a teljes cafetéria keret 2/3-át már önmagában is felemésztené. Abérlet megvásárlását követõen fennmaradó bruttó 64.250,- Ft (net-tó 51.400,-Ft) pedig még a jelenleg biztosított 6 ezer forint értékûhideg-étkezési utalvány kompenzálására sem elegendõ – és akkormég szót sem ejtettünk a 3 %-os, de minimum havi 5 ezer forintosösszegû önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári hozzájárulásról, semaz iskolakezdési támogatásról.

Mindezekre figyelemmel azt követeljük, hogy az IRM teljes kö-rûen biztosítsa a hivatásos állomány valamennyi, korábban is fo-lyósított béren kívüli juttatásának felbruttósított fedezetét!

(Folytatás a 11. oldalon)

Kollektív érdekvédelem, szolgáltatás 112009/10. számFRáSZ

(Folytatás a 10. oldalról)Végezetül a megbeszélésen szóba került az idei évben a 13. havi il-

letmény kompenzációját szolgáló, de július 1-jétõl csak csökkentettösszegben folyósított kereset-kiegészítés visszapótlásának kérdése is.A visszapótlásra korábban Draskovics úr tett vállalást, melyhez a mi-nisztérium megszerezte a szükséges költségvetési fedezetet is. Az IRMszámításai szerint a kereset-kiegészítésre való jogosultság év közbenikorlátozása az infláció tervezettnél kedvezõbb alakulása következtébencsak a 217 ezer forint feletti bruttó illetménnyel rendelkezõket hoztahátrányos helyzetbe. Ez kb. 25 ezer fõt takar, kompenzációjukra pedig160 millió, fejenként bruttó 6.200,- Ft áll rendelkezésre, amit a minisz-térium még az idén ki tudna fizetni. Az IRM az összeget nem a tényle-gesen keresetveszteséget elszenvedettek számára, hanem a havi bruttó160 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezõknek javasolja kifizetni,ami e személyi kör tagjai esetében bruttó 30–40 ezer forint közöttiösszeget jelentene. Az összeg elosztásáról a szakértõi tárgyaláson nemszületett döntés. Az egyeztetések lapzártánk után folytatódnak, azokaktuális állásáról Tisztelt Olvasóink honlapunkon (www.frsz.hu) tájé-kozódhatnak.

Egyéb problémákMásodik napirendi pontként a balatonlellei és a dobogókõi volt BM

üdülõk bezárástól való megmentésére irányuló szakszervezeti javaslatmegvitatására került sor. A kezdeti elzárkózás után, a szakértõi tárgyalá-sok elsõ fordulója alkalmával az IRM képviselõi arról számoltak be,

hogy kezdeményezték az üdülõket kezelõ Központi Szolgáltatási Fõ-igazgatóságnál a megszüntetéstõl való eltekintést, melynek fejében elõrelekötött vendégéjszakák finanszírozására tett ajánlatot a minisztérium.

A tanácskozás második felében már csak az FRSZ által írásbanelõterjesztett kérdések megvitatására került sor, mivel a többi szak-szervezet sem írásban, sem szóban nem élt kérdéssel a minisztériumvezetése felé. A minisztérium az FRSZ kezdeményezésére megvizs-gálja a „hûségpénz” nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség alóli men-tesítésének lehetõségét, a rendészeti szakközépiskolai tanulók for-maruhájának megfelelõségét, valamint a rendõrségi állomány szá-mára az ÁEK létrehozásakor beígért ügyfélkapu kialakításánakindokoltságát. Ígéretet kaptunk továbbá a rendészeti szakközépis-kolákba berendeltek önkéntes kiegészítõ nyugdíj-pénztári támoga-tásának rendõrségi szintre történõ felemelésére, valamint a Rend-õrség állományából a kincstárhoz átkerülõ közalkalmazottak ver-senyvizsga letétele alóli átmeneti mentesítésére. Ezekkel szemben azminisztérium részben fedezet hiányra, részben a jogszabályok eltérõ ér-telmezésére hivatkozással elzárkózott a ki nem adott szabadságokpénzbeli megváltásától, a 150 óra alatti túlórák kötelezõ jellegû pénz-beli ellentételezésétõl, valamint a saját gépjármûvel történõ munkábajárás címén fizetendõ költségtérítés összegének 9-rõl 15 Ft/km összeg-re történõ felemelésétõl. Mindezekrõl a kérdésekrõl Olvasóink részle-tesebben honlapunkon tájékozódhatnak.

v.f.

KKeeddvveezzmméénnyyeekk aazz AAlleexxaannddrrááttóóllAz Alexandra (Pécsi Direkt Kft.) valamennyi boltjában és könyváruházában a saját törzsvásárlói számára fenntar-tott maximális kedvezményeket biztosítja a MAKASZ-kártya tulajdonosok számára anélkül, hogy elõzetesen bár-milyen fajta feltételt teljesíteniük kellene (az úgynevezett törzsvásárlói kedvezményekmegadását általában egy-egy meghatározott, nagyobb összeg levásárlásához kötik a cégek).A kedvezmény mértéke: • Könyvvásárlásnál: 10%;

• Egyéb termék (pl. CD, DVD stb.) vásárlásánál: 5%;A kedvezmény igénybe vétele:Jelen esetben a MAKASZ-kártya pontosan úgy mûködik, mint egy Alexandra törzsvásárlói kártya,tehát a pénztárnál történõ fizetéskor a MAKASZ-kártyát át kell adni. A MAKASZ kártya képe azAlexandra összesített kedvezménytábláján látható majd, amelyet az adott üzlet bejáratánál és pénztárainál is kifüggesztenek.A kedvezményt 2009. szeptember 1-jétõl vehetik igénybe a MAKASZ kártya tulajdonosok. A részletek awww.makasz.hu weboldalon találhatók. MAKASZ 2009.

A közbeszédben jelen lévõ véleményekkel szemben a rendõri állományrendkívül rossz hangulata, az elvándorlás nem pusztán a közelmúlt hibáspolitikai és szakmai döntéseire vezethetõ vissza. Demján Zsolt, az FRSZészak-magyarországi régióelnöke szerint hosszú évek felelõtlen, koncep-ciótlan rendészeti politikájával egy korábban vonzó hivatás társadalmipresztízsét sikerült szinte teljesen annullálni. A testületet övezõ légkör, abérfejlesztések elmaradása, az életpálya modell hiánya egyre inkább ar-ra ösztönzi a magyar rendõröket, hogy másutt keressék boldogulásukat.

- Az egzisztenciális gondok mellett szembetûnõ, hogy – bár a rend-õrség pártsemlegességét hangsúlyozza valamennyi politikai tömörülés– rendszeresen számon kérik tetteinket, intézkedéseinket – vagy éppenezek elmaradását. Részben érthetõ, hogy ebben a miliõben a parancs-nokok megpróbálnak eleget tenni a felülrõl érkezõ elvárásoknak, hi-szen érdemi indok nélkül bármikor leválthatják õket. Ezért - néhaugyan rossz szájízzel, de – kisajtolják az állományból a kevésbé logi-kus feladatok végrehajtását is.

Nem szabad elhallgatni azt sem, hogy ebben az abszurditásra hajlóhelyzetben az ORFK vízfej állapota egyre inkább kirajzolódik. Külön-bözõ, esetenként feleslegesnek tûnõ utasításokkal, statisztikákkal a lé-nyegi munka végzésétõl terelik el a kollégák figyelmét, miközben jóltudjuk: nem a Teve utcából, hanem a „végekrõl” hiányzik háromezerfõ. Úgy gondolom, hogy a magyar rendõrséget minõsíti, ha egy többtízezer lakosú városban éjszakánként mindössze két járõr pár teljesítszolgálatot. Az állomány frusztrált, s rossz kedvüket csak elmélyíti, haazt látják, hogy propaganda célból hoznak létre új õrsöt vagy más szer-vezeti egységet – felrúgva ezért a belsõ szabályzatot is.

Másfél évvel ezelõtt a ”nagypolitika” új dolgokat vezetett be az ob-jektív felelõsség körébe tartozó szabálysértések kapcsán. Természete-sen szükség volt arra, hogy nagyobb rend legyen az utakon, hiszen aki-nek gyorsabb jármûve volt, az érvényt is szerzett ennek. Az e témábankiadott kormányrendelet válogatás nélkül kemény büntetéseket rótt ki

a jogszabály megsértõire. A munkát ter-mészetesen rátestálták a rendõrségre,amely nem volt felkészülve ilyen mértékûügykezelésre - a rendeletben szereplõújonnan létrehozott szervezetek nem gyõz-ték feldolgozni a beérkezõ anyagokat.

Az alosztályokon dolgozók egyre több-ször munkaidõ után is bent maradtak dol-gozni, hogy utolérjék magukat, de ezért alegtöbbször nem számoltak el túlmunkát.

Közben a politikusok észrevették, hogya kirótt nagy összegû bírságok, a pénz csaknem akar befolyni az államkasszába, ezérttenni kell valamit. Az intézkedés lényege, hogy javuljon a lyuk méretea zsákon. S jött az „isteni szikra”! Rendõrök, ha fizetést akartok az évutolsó hónapjaira, hajtsátok be a kirótt büntetéseket! A fõkapitányokpedig menjenek, és tárgyaljanak a nagy pénzbehajtóval - APEH -, hogyminél több bírság mielõbb befolyjon az államkasszába. S hogy még en-nél is van lejjebb: az állampolgárnak az érvényben lévõ törvények sze-rint harminc napon belül kell teljesíteni a befizetést, de a rendõrség márhuszonegy nap elteltével felhívja a figyelmét a jogkövetõ magatartás-ra. Politikusaink tehát pénzbehajtóvá süllyesztik a testületet!

Itt, Észak-Magyarországon is azt látjuk, hogy nem csak a törvényszövedéke, hanem – a fenti intézkedések ellenére - a rendõrség szim-bolikus kabátja is egyre jobban toldott-foldott, s már felfeslik a lyukas,üres zseb. A legszomorúbb azonban ennek konklúziója: a kollégák sze-rint a rendõri vezetés nem mer az állomány érdekében konfrontálódnia kormányzattal, a szaktárca irányítóival. Elkeserítõ ilyet megfogal-mazni, de a rendõrségen belül sincs jogbiztonság - az ember, a dolgo-zó lett a legkisebb érték.

Süli Ferenc

Demján Zsolt: az ember lett a legkisebb érték

Kol lekt ív érdekvédelem12 2009/10. szám FRáSZ

Beszámoló a BRFK ÉrdekegyeztetõFórumának (BRÉF) ülésérõl

A BRÉF december 4-én megtartott ülésén a munkáltatói oldalt dr.Bodnár Zsolt r. dandártábornok vezette, az FRSZ részérõl pedig Zol-tán Gábor megyei elnök és dr. Varga Marianna jogász vettek részt. Je-len voltak továbbá a BRDSZ, az RV, valamint a TMRSZ képviselõiis. A tanácskozás az FRSZ által feltett írásbeli kérdések megvitatásá-val vette kezdetét, mivel a többi szakszervezet e lehetõséggel nem élt!

A BRFK elzárkózik a csapatszolgálatra berendeltekélelmezésre való jogosultságának módosításátólSzakszervezetünk még az elõzõ BRÉF ülésen kezdeményezte,

hogy a 6 órát meghaladó csapatszolgálati berendelés esetén része-süljön az állomány térítésmentes étkezésben. Októberben dr. TóthGábor r. vezérõrnagy, Budapest rendõrfõkapitánya arról tájékozta-tott bennünket, hogy a vonatkozó ORFK norma miatt nincs lehetõ-ség az FRSZ javaslatának elfogadására. Ezt követõen szakszerve-zetünk írásban tájékoztatta a BRFK vezetését, hogy a vonatkozóORFK norma az igénybevétel idõtartama tekintetében korlátot nemállít fel, csak a 3/2005. (II. 2.) BRFK intézkedés, így a fõkapitány-ság saját hatáskörben rendelkezhet az indokolatlan korlátozás fel-oldásáról!

A BRFK írásbeli válaszában a korábbi hivatkozással szembenmár azzal érvelt, hogy a fõkapitányi intézkedés nem ütközik jog-szabályi tilalomba, az FRSZ által javasolt módosítás pedig csak azélelmezési szolgálat bõvítésével lenne megoldható és aránytalanulnövelné a rendezvény biztosítás költségeit is. Mindezek alapján el-zárkóztak a korlátozás megszüntetésétõl.

Az állomány fokozott igénybevétel során történõ étkeztetésénekjelenlegi szabályozása ellen az FRSZ továbbra is tiltakozik. Az in-dokolatlan korlátozás feloldása érdekében további jogi lépésekettervezünk.

Nincs elõrelépés a MÁV utazási kedvezményBRFK állományára való kiterjesztésében

Szintén a BRÉF elõzõ ülésén kezdeményeztük, hogy a szolgá-lati igazolvány felmutatásával történõ ingyenes utazás lehetõségeaz ORFK és a MÁV közötti megállapodás módosításával kerüljönkiterjesztésre a BRFK állományára is. A javaslatot a BRFK veze-tõje is támogatta és elmondta, hogy az ORFK irányában egyetértõkezdeményezéssel fog élni.

Az eltelt idõben e tárgykörben sajnos visszalépést tapasztaltunk,ugyanis az ORFK vezetése elfogadta a MÁV Zrt. azon érvelését,mely szerint az intézkedési jogosultsággal nem bíró és szolgálatonkívüli rendõrök munkába járásához utazási támogatást nem kívánnyújtani. Soós Istvánné dr. r. ezredes, a BRFK hivatalvezetõje ki-fejtette, hogy két alkalommal is megkereséssel éltek az ORFK irá-nyába, hogy a BRFK-ra is terjesszék ki az utazási kedvezményt,azonban az ORFK ettõl elzárkózott. A BRFK vezetése nem tehetróla, hogy a megállapodás során csak a készenléti rendõrség állo-mánya élvez fizetési kedvezményt.

Ügyeletesek helyettesítése – ígéret a helyzet rendezéséreAz FRSZ korábbi kérdésére adott írásbeli válasz szerint a betöl-

tött ügyeletesi státuszok egy részének terhén FÜV eljárás alatt fel-mentési idejüket töltõ, GYES-en, GYED-en tartós betegállomány-ban lévõ és felfüggesztett kollégák is vannak. A helyettesítést meg-bízással, vagy kapitányságon belüli helyettesítéssel tudják megol-

dani. A vizsgálat eredményekéntfõkapitány úr elrendeli, hogy a he-lyettesítést végzõ munkatársakegységes díjazásban, illetve pótlék-ban részesüljenek. Dr. Szabó Csa-ba r. ezredes szóbeli kiegészítésé-ben megjegyezte, hogy amennyi-ben megbízási díjat fizetnek ki, ak-kor a nyomozói pótlékot szünetel-tetni kellene, hiszen a kolléga a he-lyettesítés idõtartama alatt nyomo-zói tevékenységet nem végez.

Ezzel összefüggésben felhívtuka figyelmet arra, hogy az ügyelete-si munkakör magasabb beosztás,mint egy nyomozói, ezért kollégá-inknak külön juttatás jár. Kérdést tettünk fel arra vonatkozóan,hogy fõkapitány úr várhatóan mikor rendeli el a helyettesítést ellá-tó kollégák egységes díjazását. A válasz szerint az elõkészítés fo-lyamatban van, a döntést fõkapitány úr a gazdasági lehetõségek fi-gyelembevételével hozza meg. Ennek megszületéséig is kérem jog-sérelmet szenvedett tagjainkat, hogy problémájukkal keressék azFRSZ BRFK-s tisztségviselõit vagy Jogsegélyszolgálatát.

Fény az alagút végén: alakul a BRFK új KollektívSzerzõdése

A BRFK 1997 óta hatályban lévõ idejétmúlt Kollektív Szerzõ-désének megújítása az FRSZ kezdeményezésének köszönhetõenmérföldkõhöz érkezett. A több mint egy évtizede változatlan tarta-lommal hatályban lévõ, ezáltal már igencsak korszerûtlen BRFKKSZ megújítása az idei év elején vette kezdetét, de érdemi elõrelé-pés ez idáig nem történt. A munkáltatói oldal ugyan többször is vé-leményeztette a KSZ tervezetét az érdekképviseletekkel, azonban akét oldal álláspontja egyáltalán nem közeledett. Legtöbb javasla-tunkat indokolás nélkül figyelmen kívül hagyták, sõt bizonyos jut-tatások tekintetében a munkáltatói oldal visszakozott. Például a ko-rábban 2009-tõl folyósítani tervezett 5.000 Ft-os fizetési fokozatelõresorolás illetményvonzatát mára már csak 2010-tõl lenne haj-landó a munkáltató folyósítani.

Látva, hogy az idõmúlás a juttatások alakulását hátrányosan be-folyásolja, szakszervezetünk kétoldali szakértõi egyeztetést kezde-ményezett. A munkáltatói oldal és az érdekképviseletek ennekeredményeként a BRÉF ülésén végre tárgyalóasztalhoz ültek, ésmegpróbálták álláspontjaikat közelíteni.

A tárgyaláson eredményként könyvelhettük el, hogy a korábbijavaslataink közül több kezdeményezésünk tekintetében is enge-dett a munkáltató. Az 1997-es KSZ-hez képest megvalósuló több-letkedvezményekre tekintettel mindent elkövetünk annak érdeké-ben, hogy a BRFK új Kollektív Szerzõdése még az idén aláírásrakerüljön. Ennek érdekében szorgalmaztuk a tárgyalóasztal mellet-ti közvetlen szóbeli egyeztetést, mely reményeink szerint még azidén le is zárulhat. Ennek megvalósulása esetén lapunk hasábjainrészletesen be fogunk számolni a KSZ legfontosabb rendelkezése-irõl.

A BRÉF ülésén fentieken túl még további kérdések megvitatá-sára is sor került, melyekrõl Tisztelt Olvasóink az FRSZ honlapjántájékozódhatnak részletesebben.

Zoltán Gábor megyei elnök

J e g y z e t 132009/10. számFRáSZ

SPONTÁN A RENDÕRSÉGÜNKRÕL…kicsit, sárga, kicsit savanyú, de a mienk… (Bacsó Péter: A tanú)

Visszásságok, hihetetlen történetek nem csak a filmekben for-dulhatnak elõ. Álljon itt egy-két példa.

Mit is érnek az ORFK Szakmai Bizottságai?

Már huzamosabb ideje mûködik egy bizottság, melyet dr. Ne-mes Zoltán r. dandártábornok nevével fémjeleznek, így lett ez„a Nemes Bizottság”. Ezen grémium feladata, hogy szakmai kri-tériumok alapján hasonlítsa össze a területi szerveket leterheltsé-gük alapján és adjon javaslatot az egyenlõ teherviselésre. Nemoly rég be is számolt dr. Nemes tábornok a megállapításokról.Mivel én Fejér megyei vagyok, így innét közelítem meg az ered-ményt.

Ami nem más megyémet illetõen, minthogy legalább 100 stá-tusszal kellene megerõsíteni fõkapitányságunkat ahhoz, hogyegyenlõen tudja felvenni a versenyt a hasonló kaliberû megyékkel.Nos, eddig a summás megállapítás. Az eredmény: a megye kapott47 státuszt. Utóhang: a 47-bõl elvettek 8 státuszt az NNYI megerõ-sítésére, valamint a humán szolgálatok karcsúsítása okán. Végered-mény: maradt 39 státusz. Mindenféleképpen el kívánom mondani,mert valahogy ez nehezen megy át a civil fejekbe, de sajna gyak-ran a szakmaiakba is, hogy pld. ahhoz, hogy egy fõs 24 órás jelen-létet lehessen biztosítani, 6 státusz kell. Így egy egyszerû számításalapján 6,5 fõ 24 órás jelenlétét lehet ezek után pluszban biztosíta-ni Fejér megyében … Nem tudom, hogy valaki ezt komoly erõsí-tésnek veszi-e, mert számomra vicc!!

A magyarázat megint az a fránya integráció. Vagyis, hogy a töb-bi helyen, valahol a határokon még vannak létszámfelettiek. Azt vi-szont nem lehetett elérni, hogy legalább kilátásba helyezzék, hogyha ezek a helyek lassan is, de szabadulnak fel, akkor azokból pótol-va legyen a 39 valamikor 100-ra. Pikantéria: a kezdeti bizottságbóla végére már csak egy fõ maradt: dr. Nemes Zoltán r. dandártábor-nok, akinek mindenféleképpen köszönet a munkájáért. Bár nem tu-dom, miként éli meg, hogy azt nemigen veszik figyelembe – mond-hatnám egyáltalán nem!

A golyóálló mellényekrõl

Rendõrségünk országosan évekkel ezelõtt lejárt mellényekkelrendelkezik. Ennek ellenére nem oly rég került kiírásra a pályázatúj védõfelszerelések beszerzésére. Tudom, hogy nem új keletû afelvetés, de nem lehet és nem is szabad napirendre térni felette,hiszen munkatársaink biztonsága szorul háttérbe, valamilyen gaz-dasági érvvel szemben. (Nem tudom, csak sejtem, hogy ha egy kis-rendõr hasonló nagyságot bakizna, még rendõr lenne-e?)

A vállalkozói szférában egy ilyen mulasztásért cégeket zárat bea munkaügyi felügyelõség!! Ez a veszély persze a Rendõrségetnem fenyegeti, mert a jogszabályok szerint ide nem jöhetnek ellen-õrizni! Szép, nem?

Azért is szóba kívánom hozni, mert minap hallottam egy ér-dekes megfogalmazást. A megfogalmazó szerint a mellényekcsak a rendszeres és rendeltetésszerû használat során használód-nak el, a szavatossági idõ alatt. Elgondolkodtató, hogy mi is le-het az a „rendszeres rendeltetésszerû” használat. Ötletem van.Minden nap, egye fene kétnaponta legyen egy fegyveres rablás,melynek során kapjanak találatot a munkatársaink által felvettmellények. Vagy egy másik felvetés, mivel szerencsére azértmég nem tartunk itt, hetente rakjuk ki céltáblának a mellényeketés lõjünk rájuk.

Szívesen ráadnám éles helyzetben a lejárt szavatosságú mel-lényt arra, akinek egyáltalán megfogalmazódik ilyen a fejében. Mitélhetne át annak tudatában, hogy mire is lehet képes a lejárat utánegy golyó, vagy repeszálló mellény? Gondolom az, aki ilyet állít, aboltban is lejárt szavatosságú élelmiszert vesz! Vagy nem???

Átképzõ férõhelyek

Szegény civil diplomás, aki arra adja a fejét, hogy rendõr lesz,annak elõírják az átképzõ elvégzését. Nemhogy elõírják, meg is ha-tározzák parancsban – hangsúlyozom, parancsban!-, hogy mikorra

kell elvégeznie. Civildiplomásunk elkezdi pá-lya-, vagy vesszõfutásátnálunk. Dolgozik és vár-ja, hogy beiskolázzák,várja, csak várja, csakvárja, majd lejár az az idõis, amit neki szabtak azelvégzésre. Amit nem tu-dott teljesíteni, mert õmaga kevés ehhez, hiszen a munkáltatónak kellene beiskoláznia.Felveti a kérdést, melyre a válasz: nincs elég hely.

A Rendõrség Érdekegyeztetõ Tanácsában felvetésre kerül,melyre a válasz az, hogy márpedig felmérték az igényeket és a le-adott igényeknek megfelelõen lettek létrehozva és elosztva a he-lyek. Nos, még egyszer nekifutottunk és még egyszer felvetésre ke-rült a probléma, és még egyszer kaptunk magyarázatot. Igaz, ekkormár egy nehezen követhetõ szempontrendszerre hivatkoztak a be-iskolázásnál. Azt mondom, hogy nem is lenne ez probléma. Akkorviszont felvetõdik a logikus kérdés: milyen komolyságúak nálunka parancsok???

Kormányunk 10 pontos közbiztonsági csomagjában foglaltakról

Idézet egy IRM anyagból: „Objektumvédelmi feladatokat ellátórendõrök kiváltása érdekében kiválasztásra kerül 186 fõ, akik kép-zésük október közepi befejezését követõen lehetõvé teszik közelugyanennyi budapesti rendõr utcai szolgálatteljesítését objektum-védelmi feladatok ellátása helyett.” A kommunikációs kampányhevében ezt kiterjesztették a megyei fõkapitányságokra is, sõt or-szágos fõkapitányunk 2009. október 23-ai ünnepi parancsában isbenne foglaltatik, mint valami nagy erény.

Nos, ismét alkottak nagyjaink. Maradok továbbra is Fejér me-gyében. Itt ugyanis egy objektumot sem õriznek rendõrök! Márrégóta kiváltásra kerültek! (Igaz, hogy egy volt belügyminiszter cé-gének alkalmazottai, de ez most mellékes, sõt!) Ugyanis, pontugyanezen elvek alapján, ugyanazon vezetõk, akik a mostani ötle-tet is kiötölték, találták ki évekkel ezelõtt. A mottó akkor is ez: alegdrágább rendõr az inaktív rendõr. Ez így is van!!

Mostani helyzet. A kapukban biztonsági õrként, eligazítókéntnyugállományú rendõrök foglalnak helyet, akik közül többen szak-szervezetünk tagjai. Õk azok, akikkel elõször találkoznak az ügy-felek, õk, akik elmondják nekik teendõiket és õk, akik felhívják azarra illetékest, hogy ügyes-bajos problémáikra megoldást találhas-sanak az állampolgárok. Õk, akik múltjuk alapján tudják, kihez kellfordulni, mit is kell tenni és õk azok, akiknek az ujjában vannakazon telefonszámok, akiket fel kell hívni az adott probléma okán.Nos, most õk kerülnek lecserélésre, valamilyen teljesen félrema-gyarázott okoskodás alapján.

Sem a gazdaságossági érvek, sem a közterületek megerõsítésé-nek magyarázata sem áll meg, hiszen annál kevesebbe nem kerül-het ez a feladat, amennyit most kapnak érte nyugdíjasaink, és többrendõr sem lesz az utcákon az õ „felszabadításukkal”.

Egyet viszont elértek. Azok a nyugdíjasaink, akik itt õszültekmeg közöttünk, és több évtizeden keresztül szolgáltak becsülettel,most kirúgásra kerülnek. (Nem beszélve arról a szegény akárkikrõl,akiket „erre a feladatra képeznek ki” minimálbérért, és azon aktívmunkatársainkról, akik a kárát látják majd ennek, legalább is mígaz újak hosszú éveken keresztül be- és megtanulják azt, ami mostkészen rendelkezésre állt.)

A nagyívû közbiztonsági csomag több misét is megérne, de aztmáskor, vagy megadom a lehetõséget másnak!

Valaki mondja meg, miért jó az ember,Valaki mondja meg, miért nem,

Valaki mondja meg, miért lesz gonosszá,Valaki mondja meg, miért nem.

(Presser-Adamis: Képzelt riport egy amerikai pop fesztiválról)

Orgovány Zoltán, Fejér megyei elnök

S z o l g á l t a t á s14 2009/10. szám FRáSZ

Jogsegélyszolgálat 152009/10. számFRáSZ

Jó, ha tudjuk – hatályba lépett az új egészségügyi és FÜV rendelet

2009. november 14-én hatályba lépett az egészségügyi alkalmasság és amegváltozott egészségi állapotú hivatásos állományúak felülvizsgálatáravonatkozó rendelet, amely a 2000 óta hatályos szabályzatot váltja fel. Ahatálybalépés idõpontjának elsõsorban a már folyamatban lévõ FÜV el-járások szempontjából van jelentõsége, mivel a jogszabály szerint az újFÜV rendelkezéseket azon eljárásokra is alkalmazni kell, melyeknél aFÜV már elrendelésre került, és az I. fokú döntés elleni fellebbezési ha-táridõ még nem telt el, illetve a II. fok még nem hozott határozatot.

Az IRÉT december 2-ai ülésén tiltakoztunk az ellen, hogy az új ren-delet elõkészítésébe az érdekképviseleteket érdemben nem vonták be.A még május elején véleményezett tervezet kapcsán számos rendelke-zés tekintetében aggályunkat fejeztük ki, melyekre érdemi választ nemkaptunk, és a további elõkészítõ folyamatból teljesen kihagyták a szak-szervezeteket. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az állományt közvetle-nül érintõ szabályozás elõkészítésébe az érdekképviseleteket csak for-málisan vonta be az IRM!

Részben megváltoznak az eljáró szervek

A jövõben a hivatásos állományba, valamint az RSZKI-ra jelentke-zõk, továbbá külszolgálatba és speciális szolgálati beosztásba (ez új!)helyezés elõtti egészségi és pszichikai vizsgálata tekintetében I. és II.fokon a Magyar Honvédség dr. Radó György Honvéd EgészségügyiKözpont (MH HEK) jár el. Hallgatói állományból kinevezés, próbaidõtkövetõ véglegesítés, más fegyveres szervtõl áthelyezés, valamint be-osztás változás esetén az egészségi és pszichikai vizsgálatok tekinteté-ben I. fokon az alapellátó egészségügyi szolgálat, míg II. fokon az MHHEK jár el. A hivatásos állományúak FÜV eljárása tekintetében ugyan-csak az MH HEK illetékes. A közalkalmazottak, illetve köztisztviselõkmunkaköri alkalmassági vizsgálatát a rendvédelmi szerv ez irányúmegkeresése esetén a HM ÁEK végzi. Megkeresés hiányában a mun-kavégzés helye szerinti alapellátó orvos, illetve II. fokon a lakhely sze-rint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely jár el. Az MHHEK vonatkozásában jó ha tudjuk, hogy bár a székhelye a XIII. kerü-let, Róbert Károly krt. 44. szám alatt van, de az alkalmassági vizsgálatés a felülvizsgálati eljárás is a Petõfi laktanyában (XI. kerület, Budaõrsiút 49-51.) zajlik. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a vizsgálatokat elõ-zetesen egyeztetett idõpontokban hajtják végre. Mint látható, az alapel-látó rendelõk nagyjából csak az idõszakos alkalmassági vizsgálatokatfogják ellátni! A megkülönböztetõ jelzést használó, illetve a speciálisgépjármûvet vezetõk esetében a közlekedéspszichológiai vizsgálatot I.és II. fokon is az ORFK végzi, mint ahogy az idõszakos alkalmasságivizsgálat II. foka is az ORFK.

A rendelet a hatályra vonatkozó rendelkezések között nem tesz emlí-tést a hivatásos, közalkalmazotti, köztisztviselõi állományba tartozó, il-letve onnan nyugállományba helyezettek családtagjainak egészségügyiszolgálat igénybevételével kapcsolatos jogosultságáról, sem a hivatásosállományúak gyógyintézeti, illetve szanatóriumi ellátásáról. Az említettjogosultságokat a 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza.

Az egészségügyi alkalmassági vizsgálatok újszabályai

Az új rendelet értelmében a hivatásos állományba és az RSZKI-ratörténõ felvétel, valamint a speciális beosztásba kinevezés elõtt úgy-mond elõzetes orvosi és pszichológiai vizsgálatot kell végrehajtani,melyet a leendõ szolgálati hely, illetve RSZKI esetén a jelentkezõ lak-helye szerint illetékes rendõri szerv alapellátó orvosa, pszichológusavégez. Az elõzõekben már emlegetett speciális beosztásba kinevezéselõtt szükséges alkalmassági vizsgálatok tekintetében érthetetlennektûnik, hogy a rendelet a tûzszerész, helikoptervezetõ, stb. beosztásokmellett – amelyek valóban speciálisnak mondhatók – az osztályvezetõés a csoportvezetõ beosztást is annak minõsíti, fõként amiatt, hogy csaka területi szervek vonatkozásában alkalmazza ezen minõsítést.

Az idõszakos pszichikai alkalmassági vizsgálatokra a jövõben egy-ségesen, korcsoporttól függetlenül két évente kerül sor. Új szabály to-vábbá, hogy ha a fizikai felmérés orvosi felmentés miatt december 15-ig nem hajtható végre, akkor a parancsnoknak kezdeményezni kell azérintett soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálatát.

Az egészségi alkalmassági vizsgálaton bemutatandó szûrõvizsgála-tok tekintetében is van változás: a nõk esetében az 1 éves citológiai

szûrõvizsgálat eredményéntúl a rendelet szerint 1 hó-napnál nem régebbi nõ-gyógyászati leletet is csatol-ni kell, illetve a férfiaknak,korhatár nélkül az urológiaivizsgálat eredményét. Azidõszakos alkalmassági vizs-gálatok (éves szûrés) alkal-mával a rendelet szerint az51/1997. NM rendeletbenszereplõ, korhatár-csoportonként meghatározott vizsgálatok eredmé-nyét is be kell mutatni. (Az NM rendelet alapján pedig pl. 21 éves korfölött kétévente szükséges a szájüregi rák szûrés elvégzése!) A rende-let szerint a fizikai felmérõ kötelezõ eleme lesz a 2.000 m-es síkfutás!

A korábbi egészségügyi rendelet beosztás változás esetén akkor ír-ta elõ alkalmassági vizsgálat elvégzését, ha az új munkakör „fokozot-tabb” megterheléssel, stb. járt. Az új rendeletben a „fokozottabb” kö-vetelmény „eltérõre” mérséklõdik, vagyis minden beosztás változásesetén alkalmassági vizsgálatot kell végezni, tehát akkor is, ha valakipéldául bûnügyrõl igazgatásrendészeti területre kerül át. A szigorításérthetetlen és értelmetlen!

Pozitívum, hogy a szolgálati kötelmekkel összefüggõ munkaképes-ség csökkenés járadékra jogosító határa 15 %-ról 13 %-ra változik.

Módosulnak a FÜV szabályok is

A rendelet szerint a FÜV eljárás idejére nem kötelezõ az egészség-ügyi szabadság biztosítása, hanem az általános szabályok szerint törté-nik a keresõképtelenség megállapítása: vagyis 30 napig az alapellátóorvos (14 napig a háziorvos is), 30 napon túl maximum 6 hónapig azellenõrzõ bizottság, stb. bírálja el a keresõképtelenséget. A 30 naposúgynevezett „ellenõrzõ bizottság” javasolhatja a FÜV eljárás elindítá-sát, valamint maximum 6 hónapig az elõbb említett korlátozásokra (pl.24 órás szolgálat alóli mentesítés) tehet javaslatot.

A FÜV eljárást 60 napon belül le kell folytatni, valamint nem lehetõ-ség, hanem kötelezõ megszüntetni az eljárást, ha a kezdeményezõ vissza-vonja a kérelmét. Amint arról fentebb már szó volt, a FÜV bizottságokataz MH HEK üzemelteti. Az I. fokú bizottság összeállítására a HEK pa-rancsnoka a felülvizsgálat idõpontja elõtt 24 órával intézkedik. Hiányol-juk, hogy a bizottságban a személyügy még tanácsadóként sincs jelen,ami a bizottság által hozott határozat tartalma miatt aggályos: a jelenlegibeosztásra alkalmatlanság kimondása esetén ugyanis a FÜV bizottság-nak azt is meg kell határoznia, hogy az érintett milyen más munkakörö-ket tölthet be, márpedig az egyes munkakörök tartalmával a rendvédelmiszerv munkatársa sokkal jobban tisztában van, mint az orvos.

A FÜV bizottság az alábbi határozatokat hozhatja: 365. napig meg-hosszabbíthatja a keresõképtelenséget, „jelenlegi beosztásra korláto-zással alkalmas” minõsítést adhat maximum 365 napra, melynek kere-tében a hivatásos állomány tagja pl. 24 órás szolgálat, egyenruha vise-lés, tartós állás, fegyverviselés, stb. alól felmentésre kerül. Ilyen tartal-mú felmentést 180 napig az alapellátó orvos is adhat. A kérdés márcsak az, hogy milyen rendõr az, aki pl. nem viselhet fegyvert, vagy hapl. a 24 órás szolgálat alóli mentesítést fõügyeletesnél mondják ki! „Je-lenlegi beosztásra alkalmatlan” minõsítés esetén a FÜV bizottságnakazt is meg kell határoznia, hogy akkor milyen alkalmassági kategóriá-ba tartozó beosztásokban foglalkoztatható az érintett. A munkáltatónakpedig a határozat jogerõre emelkedését követõ 30 napon belül intéz-kednie kell a más beosztásba helyezésre!

Leszabályozza a rendelet azt is, hogy az egészségügyi szabadság365 napos idõtartamának számítása szempontjából az 1 éven belüliidõk összeszámítódnak, valamint, hogy a szolgálatellátásra való képte-len állapot 365 napnál hosszabb fennállása esetén a társadalombiztosí-tási szabályok szerint kell eljárni: szolgálati baleset, vagy betegség ese-tén a táppénzes év hosszabbítására az ORSZI (volt OOSZI) jogosult.

A jogszabálynak véleményünk szerint számos hiányossága és gya-korlatban nehezen alkalmazható rendelkezése van. Nem nyújt garanciáttovábbá az együttes rendelet a kibõvült körû kötelezõ szûrõvizsgálatoktérítési díjainak munkáltató általi átvállalására. Amennyiben az említettokokból az állomány tagjai anyagi hátrányt szenvednek, úgy annak kö-vetkezményeit szakszervezetünk a munkáltatóra fogja hárítani!

v. m.

Jogsegélyszolgálat16 2009/10. szám FRáSZ

A határrendész kollégák körében kiosztottláthatósági mellényeket tekintve ismét ki-jelenthetjük, hogy a „Rendõrségnek min-dent el lehet adni”. A nemrégiben utcárakerült láthatósági mellények feliratozásá-ba a hanyag gyártás, vagy ki tudja milyenokból, hiba csúszott, amely az állampol-gárok körében nem kis derültségre admajd okot.

Több egyenruházati termék vonatkozá-sában már korábban is megtapasztalhattákkollégáink, hogy az azokkal történõ ellátásszempontjából sok minden játszhatott sze-repet, csak a gyakorlati, ésszerûségi szem-pontok nem. Úgy látszik, hogy a hibákból nem tanul a Rendõrség,

mivel egy újabb, remekbeszabott felsze-relési termékkel gazdagodott a ruházatitermékek repertoárja. De hát végül is„szolgálunk és védünk!” Az új láthatósá-gi mellények egész biztosan javítani fog-ják az állampolgárok hangulatát. A sünö-zés után a „POOLICE”, a „POLICICE”és a hozzájuk hasonló feliratok kiváló le-hetõséget kínálnak majd újabb szlogenekés nyelvi játékok farigcsálására. Azért te-gyük azt is hozzá, hogy a színvonalasszolgáltatásért természetesen jó árat fize-tett a Rendõrség, darabonként 10 ezer fo-rintot! Megérte?!

v.m.

Rendõrségi „dizájn-center”!

Az FRSZ segít a jogos járandóságok kiharcolásában!JOGELLENES A HÁZON BELÜLI VEZÉNYLÉS!

Sok rendõri szervnél sajnos még mindig gyakorlat, hogy rendõrka-pitányságon belül egyik osztályról a másikra „vezényelnek”, ezál-tal a kinevezési parancsban foglalt beosztástól eltérõ, gyakran ma-gasabb besorolású feladatkört láttatnak el változatlan illetményért.

A FRáSZ újság 2008. áprilisi, májusi és 2009. februári számá-ban is hírt adtunk arról, hogy immár jogerõs bírósági ítélet mond-ja ki a „házon belüli vezénylés” jogszerûtlenségét! Az ítélet ki-emelte – érvelésünknek helyt adva –, hogy kollégánk ún. „házonbelüli” vezénylése jogellenes, a Hszt. vonatkozó rendelkezései sze-rint nem lehet vezényelni az állományilletékes parancsnok aláren-deltségébe tartozó szervezeti elemhez (osztályhoz, alosztályhoz,csoporthoz), a vezényelés jogszerûen csak más szervezeti egység-hez, azaz másik állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tar-tozó szervhez történhet. Példával élve, a hivatásos állomány tagja asaját kapitányságán jogszerûen belül nem vezényelhetõ a kinevezé-sétõl eltérõ munkakör ellátására, vezényelni csak egy másik kapi-tányság állományába lehet!

Azonos állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozóan

más feladatkör elláttatása jogszerûencsak a Hszt. 50. §-a szerinti megbízássaltörténhet. A megbízásért azonban plusz il-letmény jár:

- ha a megbízás az eredeti beosztásból va-ló mentesítéssel történik, akkor a megbízás-sal ellátott beosztás illetményét kell folyósí-tani, ami nem lehet kevesebb az eredeti illet-ménynél,

- ha pedig a megbízás az eredeti feladat-kör meghagyása mellett történik, akkor azeredeti illetményen felül az illetményalap 25-100 %-ának megfele-lõ megbízási díjat kell megállapítani és folyósítani.

Amennyiben úgy gondolod, hogy fentiek Téged is érintenek,parancsnokaid jogszerûtlenül köteleztek a kapitányságon belülmás munkakör ellátására, keresd az FRSZ helyi tisztségviselõ-jét vagy Jogsegélyszolgálatunkat szolgálati panaszmintáért!

Dr. Topánka Erika, jogász

Fegyelmi felelõsség megállapításaa kártérítés reményében

A BRFK fenyítés kiszabásánakmellõzésével figyelmeztetésbenrészesítette egyik tagunkat, mert aszabadsága ideje alatt a szekrényé-bõl eltûnt a lövedékálló mellénye,valamint a rohamsisakja és tagunk,a szabadságáról visszaérkezve,nem jelentette azonnal a kulcsdo-bozán lévõ pecsét feltört állapotát.Tagunk hiába bizonygatta, hogyazért nem tett jelentést, mert köz-

vetlen vezetõje telefonon értesítette, hogy feltörte a kulcsdobozátés a saját pecsétnyomójával zárta azt vissza, a védekezést nem fo-gadták el!

A BRFK-t azt sem érdekelte, hogy nem tud megfelelõ számú lö-vedékálló mellényt biztosítani az állomány számára, ezért a nyomo-zók a még használható állapotban lévõ néhány darabot adogatják átegymásnak, ha területre kell menni. „Természetesen” arra sem for-dít figyelmet a BRFK, hogy a mellények átadás-átvételt valamilyenmódon rögzítse. Mindezeken túl az sem érdekelte a munkáltatót,hogy a szekrények olyan rossz állapotban vannak, hogy kulcs nél-kül is könnyedén kinyithatók, de még csak a felszerelési tárgyak el-

tûnését sem vizsgálta ki. A munkáltatót csak egy dolog érdekelte,hogy meg tudja állapítani tagunk fegyelmi felelõsséget a pecsét fel-törésével kapcsolatos jelentési kötelezettség elmulasztása miatt.

Hogy ennek mi az értelme? A kérdés jogos. A válasz egyszerû.Az, hogy a fegyelmi eljárás elõtt elindított kártérítési eljárást le tud-ja folytatni, mivel a figyelmeztetés, bármennyire is csekély a súlya,azért a fegyelmi felelõsséget megalapozza, így alapja lehet a ta-gunkkal szemben indított kártérítési eljárásnak.

A bíróság azonban helyt adott kérelmünknek, a fegyelmi hatá-rozatot hatályon kívül helyezte, így a kártérítési eljárást sem lehettagunk ellen lefolytatni, mert nem végezte hanyagul a munkáját ésnem szegett meg egyetlen szabályt sem.

Kíváncsian várjuk, mikor fognak vizsgálatot indítani annak tisz-tázására, hogy ki a felelõs azért, hogy a BRFK-n – és más rendõriszerveknél – nincs elég lövedékálló mellény, a meglévõek szava-tossági ideje lejárt, az új mellények beszerzésére pedig késve írtákki a közbeszerzési eljárást, mindezzel pedig nap, mint nap veszé-lyeztetik kollégáink egészségét és testi épségét! Ez a kérdés is jo-gos, a válasz is egyszerû, és a rendõrség belsõ viszonyait ismerõkszámára kézenfekvõ. Annak kimondását ezért rábízzuk a TiszteltOlvasóra.

ma-vf

Jogsegélyszolgálat 172009/10. számFRáSZ

December elején az Egri MunkaügyiBíróság 2006. január 1-jétõl megállapí-totta egy FRSZ által képviselt ügyelet-vezetõnek az 1,2-szeres szolgálati idõszorzóra való jogosultságát. Az ehhezszükséges fokozott igénybevételt azalábbiakkal látta bizonyítottnak: a mun-kakör jellemzõi (bezártság, stressz,

azonnali döntéshelyzet, folyamatos telefonhívás, alvás-ébrenlét cik-lus felborulása, egyedüli munkavégzés), illetve a munkavégzés kö-rülményei (levegõtlen, fénytelen helyiség, magas zajszint, elismertenhiányoznak egyes elemei az egészséges és biztonságos munkavégzésfeltételeinek). Ez azért „jó“, mert az ügyeletes nem kap sem nyomo-zói, sem közterületi pótlékot, így 2006-tól sem lenne jogosult auto-matikusan a kedvezményes szolgálati idõszámításra!

TG

Siker a tárgyalóteremben: 1,2-szeres szolgálati idõ szorzó ügyeletvezetõnek!

Ismét a pótlékrendszer módosításárólAmint arról októberi számunkbanmár hírt adtunk, a Független RendõrSzakszervezet több ponton kezdemé-nyezte a 20/1997-es BM rendelet mó-dosítását. November elején megkap-tuk az IRM válaszát, mely általános-ságban leszögezi, hogy a BM rendelet2009. július 1-jén hatályba lépett mó-dosítását szakmai szempontból aRendõrség és Határõrség integrációjamiatt bekövetkezett szervezeti válto-zások indokolták, de nem volt cél apótlékra jogosultak körének módosí-

tása. Konkrét javaslatainkra röviden az alábbi válaszokat kaptuk:A különleges bevetési pótlékra jogosultak körét azért nem kí-

vánják kiegészíteni a nem szervezeti egységbe szervezett csapat-szolgálati tevékenységet ellátókkal (az ún. „ideiglenes csapatszol-gálati századok” állományával), mivel ezen egységek tagjai ilyentevékenységet nem állandó jelleggel látnak el, ezért véleményükszerint részükre a pótlék megállapítása a teljesített órák alapján le-hetne indokolt (s, mint tudjuk ezt a lehetõséget a Hszt. nem tartal-mazza), ugyanakkor az akciószolgálati pótlék fizetésével megfele-lõ a kompenzáció.

Az egyéb veszélyességi pótlékra való jogosultság módosításá-hoz kormányrendeletet kellene módosítani, ezt és a pótlék határren-dészeti kirendeltségek teljes állományára való kiterjeszteni nemtartják indokoltnak.

A nyomozói pótlékra jogosultak körének az ügyeletesekkel va-ló kiegészítése a minisztérium szerint nem indokolt, mivel ezen be-osztások nem nyomozati feladatok ellátására vannak rendszeresít-ve. A bûnügyi kutyavezetõknél szintén nem tartják indokoltnak akiegészítést, mondván, hogy ilyen beosztás a 11/1997-es BM ren-delet alapján nincs, ugyanakkor „a kutyavezetõk a BM rendeletszerint jelenleg kutyavezetõi pótlékra, közterületi, illetve határren-dészeti pótlékra jogosultak”, a kettõs pótlékolás lehetõségét pedig

a Korm. rendelet kizárja.A közterületi pótlékra jogosító beosztásoknál a hatályos szabá-

lyok alapján a tûzszerészek és a bûnügyi technikusok is jogosultak,elõbbiek közterületi, utóbbiak nyomozói pótlékra, és a Korm. ren-delet e körben is kizárja a kettõs pótlékolást.

(E körben a minisztérium válasza arra enged következtetni,hogy nem ismerik a Készenléti Rendõrségen belül a tûzszerészek,illetõleg a felszámolók mellett és velük együtt dolgozó „speciálistechnikus” beosztást. – a szerzõ)

Az igazgatásrendészeti szolgálat közterületi pótlékban részesí-tése olyan számottevõ bõvítését jelentené a jogosulti körnek,amelyhez a szükséges költségvetési forrás fedezete jelenleg nem állaz IRM rendelkezésére.

A különleges gépjármûvezetõi pótlékra jogosultak körébe amegkülönböztetõ jelzéssel ellátott rendõrségi motort a minisztéri-um nem tartja beilleszthetõnek, mivel a jelenlegi jogosultság felté-tele az adott gépjármûvek technikai, mûszaki sajátosságaira, vala-mint a speciális alkalmazásra tekintettel minõsülnek különlegesnek(amelynek e szerint a rendõrségi motor nem felel meg – a szerzõ).

Összességében a minisztérium álláspontja szerint „a rendszeregyes elemeinek folyamatos módosítása helyett hosszútávon meg-nyugtató megoldást a pótlékrendszer generális felülvizsgálata ésreformja jelentene, amely szorosan összefügg a teljes illetmény-rendszer és életpályamodell felülvizsgálatával, ez azonban már lé-nyegesen túlmutat a BM rendelet 2. mellékletének módosításán”.

Ez utóbbi megállapítással az FRSZ is egyetért, azonban sajnosarra is emlékszünk, hogy az elsõ 2001-es nagyobb volumenû Hszt.módosításnál, majd az újabb és újabb ilyen irányú szakszervezetitörekvések rendre a költségvetési fedezethiány miatt hiúsultakmeg. Azt viszont az FRSZ utasítja el, hogy az illetményrendszerés/vagy pótlékrendszer felülvizsgálata az érintett állomány számá-ra illetménycsökkenéssel járjon.

Így hát sajnos marad a várakozás és konkrét ügyekben a peres-kedés.

Dr. Topánka Erika, jogász

A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságahozott már ítéletet a soron kívüli elõléptetésügyében, azonban akkor elutasította az irántikeresetet, hogy eggyel magasabb rendfokoza-tot állapítson meg annak, aki magasabb beosz-tásba helyezésekor kettõvel alacsonyabb rend-fokozatot visel, mint a magasabb beosztásábanrendszeresített rendfokozati maximum. Az el-utasító döntésben az LB arra hivatkozott, hogya rendfokozati maximum és a rendszeresítettrendfokozat nem azonos fogalmak.

Az indokolással nem tudtunk egyetérteni,hiszen akkor csak a tábornokok és az ezredesek– és más rendfokozatúak nem - lennének jogo-sultak soros elõléptetésre, amelyre pontosan õk nem jogosultak, csaksoron kívülire. Így az LB ítélettel dacolva nem adtuk fel a harcot, és to-vábbra is képviseltük a segítséget kérõ tagjainkat. Az érvelésünket aDebreceni Munkaügyi Bíróság, majd a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság isosztotta, és az LB ítélet ellenére helyt adtak a kereseteknek.

A Legfelsõbb Bíróság, amikor felülvizsgá-lati eljárás keretében ismételten találkozott azüggyel, saját korábbi döntését revideálta, aztmegváltoztatta és a keresetnek helyt adó dön-tést hozott, leleményes indokolással szépítvekorábbi döntése fogyatékosságait. A Hszt. vo-natkozó rendelkezése idõközben 2009. január1-jei hatállyal megváltozott, jelenleg már való-ban nem kötelezõ a soron kívüli elõléptetés amagasabb beosztásba kinevezéskor, s e jogsza-bály-módosításból lehetett csak visszakövet-keztetni, hogy korábban – a rendszeresítettrendfokozat és a rendfokozati maximum azo-nossága folytán - az kötelezõ volt.

Az ügyet a 2009. december 7-én tartandó Rendõrségi Érdekegyez-tetõ Tanács (RÉT) ülésére vittük, és az el nem évült igények általános,hivatalból történõ elismerését, vagyis a magasabb rendfokozatok visz-szamenõleges megállapítását, és elmaradt illetmények valamint kama-taik kifizetését követeltük. dr. Oláh Tamás jogtanácsos

Áttörõ siker a soron kívüli elõléptetés ügyében,az LB revideálta korábbi döntését

Interjú, szolgáltatás18 2009/10. szám FRáSZ

40 újabb MAKASZ-os Agip kút!

Idén szeptember elsejétõl 40 újabb üzemanyagtöltõ állomással bõvült azoknak az Agip kutaknak a száma, ame-lyeknél közvetlenül MAKASZ kártyával lehet literenként 5Ft-os üzemanyagvásárlási kedvezményt igénybe venni.

A MAKASZ kártyát elfogadó Agip kutak mindenkori aktuális listája a www.makasz.hu weboldalon található.A listában nem szereplõ Agip üzemanyagtöltõ állomásokon továbbra is MAKASZ-Agip Club Premio kártyával vehetnek igénybe– az egyszerû Agip Club Premio kártyához viszonyítva – emelt szintû kedvezményt a MAKASZ kártya tulajdonosok. A MAKASZ-Agip Club Premio kártya a www.makasz.hu weboldalon díjmentesen igényelhetõ.

MAKASZ 2009.

Kedvezõ biztosítási feltételekFRSZ tagoknak

Az FRSZ együttmûködésimegállapodást kötött a BIZTOR Alkusz Kft.-vel.Szerzõdõ partnerünk a kü-lönbözõ biztosításokat (gép-jármû, személy és vagyon)

érintõ szaktanácsadással áll ügyfelei rendelkezésére, segít az igé-nyeknek leginkább megfelelõ biztosító és biztosítás kiválasztásá-ban. A kft. tevékenységi körébe tartozik a kárrendezések teréntörténõ segítségnyújtás is. Káresemény esetén a biztosítási társa-ságnál, illetve biztosítási tevékenységet folytató külföldi vállalko-zás hazai fióktelepénél képviseli az ügyfelek érdekeit. A különbö-zõ biztosítási szerzõdésekkel kapcsolatban bõvebb információ aBIZTOR Alkusz Kft. honlapján (www.biztor.hu ) olvasható.

v.m.

Lisovszki Tibor: pazarlás és megszorításegyütt van jelen

Egyre kevesebb azon rendõrök száma,akik közel negyedszázada tartoznak atestület kötelékébe - Lisovszki Tibor kö-zéjük tartozik, hiszen huszonhárom év-vel ezelõtt öltött egyenruhát. Számára ahûség nem elavult fogalom – szakszer-vezeti tagként, aktivistaként is régen le-

tette névjegyét az FRSZ-ben. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeielnök még abba a korosztályba tartozik, amelynek számára fontosa szolidaritás, s amely ismeri és tiszteli elõdei produktumát. Töb-bek között ezért vett részt örömmel az FRSZ megalakulásánakhuszadik évfordulója alkalmából rendezett ünnepi rendezvényen,ahol több alapító taggal, egykori tisztségviselõvel találkozhatott.Mint mondta: maradandó élményként raktározza el magában ama már legendává nõtt személyiségekkel való diskurzusokat.

A Független Rendõr Szakszervezet alapítóinak lelkesedésére ésbölcsességére napjainkban is szükség lenne, hiszen seregnyi gond-ban kellene megoldást találnunk – napjainkban a jövõ évi bérekalakulása foglalkoztatja elsõdlegesen az állományt. A kiszivárogta-tott hírek szerint mindössze az alacsonyabb adó jelenthet a rend-õrök számára némi plusz jövedelmet.

- A megyében nagy létszámú határrendész szekció mûködik, stermészetesen figyelemmel kísérjük az õket érintõ struktúraváltást:kíváncsian várjuk, milyen egységeket, munkahelyeket fognak át-szervezni, esetleg megszüntetni. A rendõrségen belüli juttatásokrendszere, a pótlékok, az 1,2-es szorzó, az eltérõ státuszon valófoglalkoztatás ugyancsak központi helyen szerepel az aktualitásokközött. Ezeket a juttatásokat visszamenõleges hatállyal is szeretnékmegkapni az érintettek, s ezért több helyen perre mentek a munkál-tatóval. A visszajelzések egyaránt szólnak jogerõs és nem jogerõsítéletekrõl - ezekbõl is érzékelhetjük, hogy a bírósági gyakorlat iseltérõ. Az FRSZ álláspontja szerint rendet kellene végre tenni a

pótlékok – veszélyességi, nyelv, kutyatartási - átláthatatlan dzsun-gelében. Az egységes alapkoncepció kidolgozása nem tûr halasz-tást. Változtatni azonban csak úgy érdemes, ha egyszerûsítünk, snem okozunk hátrányt az érintett munkatársaknak.

Szomorú tény – mely egyben a jogsegélyszolgálat munkáját isszaporítja -, hogy több kollégánk ellen bûnügyi eljárás indult – né-melyik már bírói szakban van. A jövõ év elején kezdeményezzük,hogy a „kötelességszegés szolgálatban” elavult fogalom végérvé-nyesen tûnjön el a jogtárakból, hiszen elég egy apró figyelmetlen-ség, egy felületes okmánykezelés, s máris pénzbüntetésre vagy fel-függesztett börtönbüntetésre ítélhetik kollégáinkat.

Az ilyen esetek természetesen befolyásolják a rendõrök közérze-tét, s mindezt tetézi, hogy az állomány azt is tapasztalja: a folyama-tos átszervezések miatt – szakmai szempontokra hivatkozva - eseten-ként csak ötletelés folyik az irányítók részérõl. Ezek fényében nemmeglepõ, hogy az elmúlt öt-hat év elhibázott döntései következtébensok értékes ember távozott a testülettõl. A még állományban mara-dó tapasztalt kollégákra emiatt rendkívül nagy teher hárul, de nekikkellene betölteni a példakép szerepét is. Azt látjuk, hogy pazarlás ésmegszorítás együtt van jelen a magyar rendõrségen belül. Bízunkabban, hogy már a közeljövõben olyan változások tanúi lehetünk,melyek az embert helyezik elõtérbe. Csak e feltétel teljesülése eseténvárható el a munka hatékonyságának emelkedése. Huszonhároméves rendõri munkám során ezt eddig még kevésszer tapasztaltam,ugyanis általában egy adott emberhez mérték az adott pozíciót. Úgygondolom: a munka hatékonysága, a munkavállaló megbecsülésenélkül nem lesz a magyar rendõrnek társadalmi presztízse.

Lisovszki Tibor elmondta még, hogy a megyei alapszervezetekdecemberben több programot is rendeznek, s anyagi lehetõségeikfüggvényében karácsonyra ajándékokkal vagy utalványokkal lepikmeg tagjaikat és hozzátartozóikat.

Süli Ferenc

Jogsegélyszolgálat 192009/10. számFRáSZ

Rendeltetésellenesnek minõsítette a bíróság a BRFKelõzõ fõkapitányának intézkedését

Történt 2006 év végén: az akkori rendõrfõ-kapitány intézkedésben rendelte el, hogy ahivatali, az eltérõ hivatali és a 8-16 óráigvezényléses munkarendben dolgozók kap-nak 3 szolgálatmentes napot (1 napot a be-vásárlásokra, 2 napot egyéb ügyek intézésé-re). Így az ügyeleten dolgozó kollégák nemrészesültek a kedvezménybõl, arra hivat-kozva, hogy szolgálati rendjük miatt vanolyan szabadnapjuk, amelyen be tudnak vá-sárolni karácsonyra, szilveszterre.

Négy ügyeletes kolléga azonban nem hagyta annyiban a dol-got, így képviseletükben egyenlõ bánásmód és a rendeltetéssze-rû joggyakorlás megsértése miatt bírósághoz fordultunk. Idõ-közben tudomásunkra jutott az is, hogy több hivatali munkaidõ-ben dolgozó kolléga az ünnepek után kapta meg a bevásárlásraszánt napot, így valójában nem volt értelme a megkülönbözte-tésnek.

A bíróság az egyenlõ bánásmód megsértésével nem, de az intéz-kedés rendeltetésellenes jellegével egyetértett, ezáltal a képviseltkollégák a 3 szolgálatmentes napból kettõt megkaptak.

m.a.

Ekkora összeg kifizetésére kötelezte a Fõvá-rosi Munkaügyi Bíróság a Köztársasági Õrez-redet, mert az általunk képviselt kollégának aszolgálati viszonyát fegyelmileg megszüntet-ték, de a munkaügyi bíróság enyhítette a fe-

nyítést alacsonyabb beosztásba helyezésre. A peres eljárásban a bíróságelsõként csak a fegyelmi fenyítésrõl döntött, nem állapítva meg azt, hogymekkora elmaradt illetményre jogosult a felperes. A munkáltató pedig a

hatályon kívül helyezett fegyelmi határozat után sem volt hajlandó ön-ként teljesíteni az elmaradt illetményt, arra a peres eljárást folytatni kel-lett, mert csak bírósági ítéletben megállapított fizetési kötelezettségetkész végrehajtani.

Az elsõfokú ítélet hatására információnk szerint a munkáltatónagyrészt kifizeti a bíróság által megállapított illetményrészt, scsak a vitás illetményelemek (pl.: 13 havi illetmény, ruhapénz) vo-natkozásában él fellebbezéssel. dr. Oláh Tamás jogtanácsos

Minden forintért pereskedni kell?!de 6.328.825-Ft elmaradt illetményért, 442.625,-Ft

kártérítésért és kamataiért meg is éri

Nemcsak a tagságot, hanem a szakszervezetet is érijogsérelem, de jogaink védelmében éppúgy fellépünkSzakszervezetünk tisztségviselõi 2009. októ-ber 21-én elõzetesen egyeztetett módon tájé-koztatókat kívántak tartani az érdekképvise-leti tevékenységünkrõl kollégáink számára aBékés Megyei Rendõr-fõkapitánysághoztartozó Battonyán, Lökösházán, Gyulán,Kötegyánon és Biharugrán. A tájékoztatókattisztségviselõink az állomány részére tartottoktatások szüneteire idõzítették, azonban afõkapitányság vezetõje azt megtiltotta, ille-tõleg kizárólag szolgálati idõn kívüli idõ-pontban adott arra lehetõséget. Sérelmünket súlyosbította, hogy azoktatásokra más szakszervezeteket és civil szervezeteket (nyugdíj-pénztár) akadálytalanul beengedtek.

A fõkapitány ezen utasítását kifogással támadtuk meg, mert az sér-tette a szakszervezet törvényben biztosított garanciális jogait, így azt,hogy fegyveres szerv köteles a szakszervezettel együttmûködni, továb-

bá a szakszervezet jogosult a fegyveres szervhelyiségeit szolgálati idõben is térítésmentesenhasználni, és az általa szükségesnek tartott tájé-koztatásokat, felhívásokat, valamint a tevékeny-ségével kapcsolatos adatokat a szolgálati helyenszokásos vagy más megfelelõ módon jogosultközzétenni.

A jogsértést kifogással támadtuk meg, amely-lyel a fõkapitányság vezetõje nem értett egyet, ígya jogvita elbírálását a bíróságtól kértük, amely so-ron kívüli nem peres eljárásban dönt az ügyben.

Ha elért eredményeinkrõl nem számolhatunk be, az nem szol-gálhat az állománynak tanúságul, és a munkánk gyümölcse elvész.Ezért nem engedhetjük, hogy elhallgattassanak, háttérbe szorítsa-nak minket, mert ezzel nemcsak a szakszervezetünket, hanem atagság jogait és érdekeit is csorbítják!

Dr. Oláh Tamás, jogtanácsos

Az FRSZ októberben kezdeményezte az ORFK vezetõjénél a mun-kaidõrendet szabályozó ORFK utasítások módosítását, mivel azokszakszervezetünk álláspontja szerint a hivatásos, a köztisztviselõi ésa közalkalmazotti foglalkoztatási jogviszonyt szabályozó jogsza-bályokkal ellentétesen rendelkeznek az osztott munkaidõ alkalmaz-hatóságáról. Az elõterjesztés nyomán a szakmai szervek és a szak-szervezetek részvételével november 17-én egyeztetésre került sor.

A köztisztviselõk vonatkozásában eredményt értünk el, mivel amunkáltatói oldal elfogadta azon érvelésünket, hogy csak a MunkaTörvénykönyve szabályainak megfelelõen írható elõ osztott mun-kaidõ, vagyis ha annak alkalmazhatóságáról a munkáltató a köz-tisztviselõvel írásban megállapodik. Az elhangzott ígéret szerint avonatkozó belsõ norma ennek megfelelõen módosításra kerül.

A hivatásos állomány, valamint a közalkalmazottak vonatkozá-sában azonban a munkáltatói oldal elzárkózott az ORFK utasítások

módosítása és az álláspontunk szerint jog-szabállyal ellentétes rendelkezések hatá-lyon kívül helyezése elõl. A hivatásos ál-lományt érintõen az ORFK úgy nyilatko-zott, hogy meg kívánja várni az osztottmunkaidõ tekintetében az FRSZ által aBRFK-val szemben indított nem peres el-járás végkimenetelét, így újabb egyeztetésre a jogerõs bíróságidöntést követõen kerülhet sor. A munkáltatói oldal fõként szakmaiindokokra hivatkozva határolódott el a normamódosítástól, mivelérvelésük szerint az osztott munkaidõ alkalmazására a gyakorlat-ban „szükség van”. Az FRSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy amunkáltató a „szakmai érdekekre” hivatkozással eltekintsen a jog-szerûség érvényesítésétõl, ezért tagjaink jogainak védelme érdeké-ben további jogi lépéseket tervezünk. v.m.

Részbeni sikert értünk el az osztott munkaidõmegszüntetésére irányuló javaslatunkkal

Jogsegélyszolgálat20 2009/10. szám FRáSZ

Fellépésünk hatására - Hajdú-Bihar- és Szabolcs-Szatmár-Beregmegyét követõen - a Csongrád Megyei Rendõr-fõkapitányság ve-zetõje is kinyilvánította, hogy a határrendész kollégák szolgálatbanmaguknál tarthatják a saját tulajdonú mobiltelefonjukat.

Amint arról korábban hírt adtunk, az igazságügyi és rendészetiminiszter az FRSZ álláspontjával egyetértve megkeresésünkre úgyfoglalt állást a saját mobiltelefon szolgálatban történõ használatá-val kapcsolatban, hogy a Rendõrségen nincs hatályban olyan köz-ponti norma, amely azt megtiltaná. Kezdeményezésünkre, a mi-niszteri választ követõen elsõként a Hajdú-Bihar megyei, majd aSzabolcs-Szatmár Bereg megyei Rendõr-fõkapitányság vezetõjeintézkedett az indokolatlan és jogellenes korlátozás megszüntetésé-re. Határrendészeti Szekciónk titkára a napokban a Bács-Kiskunmegyei és a Csongrád megyei Rendõr-fõkapitányságok vezetõinélis kezdeményezte az ott szolgálatot teljesítõ határrendészek mobil-telefon használatát jogellenesen korlátozó parancsnoki gyakorlatmegszüntetését. Ugyanis, bár tiltó rendelkezés az említett fõkapi-tányságokon nincs hatályban, a kirendeltségvezetõk saját hatáskör-

ben – a tapasztalatok szerint sokesetben a kollégák hátrányára és aminiszteri állásfoglalással ellenté-tesen – döntenek az engedélyezéskérdésében.

A megkeresés nyomán a Csong-rád Megyei Rendõr-fõkapitányságvezetõje a napokban írásban meg-erõsítette, hogy a megyében dolgo-zó határrendész kollégák saját tulaj-donú mobiltelefonjukat szolgálat-ban szabadon használhatják.

Bízunk benne, hogy a jó példáta Bács-Kiskun MRFK vezetõje iskövetni fogja, melynek eredmé-nyeként még szélesebb körben há-rulhat el az akadály kollégáink jogainak szabad gyakorlása elõl.

v. m.

Újabb megyével csökken a saját mobiltelefonhasználatát korlátozó szervek köre

Egyik közalkalmazotti jogviszonyba tartozó ta-gunk képviseletében helyettesítési díj megálla-pítása érdekében fordultunk megkereséssel aPest megyei Rendõr-fõkapitánysághoz. Kollé-gánknak ugyanis külön díjazás nélkül a BûnügyiOsztály két alosztályának iratkezelési feladatait

is el kell látnia, miközben munkaköri leírása szerint csak az egyikrelenne köteles. A fõkapitányság gyorsan reagált kifogásunkra. Kifej-tették, hogy véleményük szerint helyettesítési díj fizetésére nincs le-

hetõség, mivel az érintett munkaköri leírásában nem szereplõ alosz-tályon nincs is közalkalmazotti státusz. Ennek ellenére tagunk vitat-hatatlan többletmunkáját a munkáltató elismerte és 2009. április 16-tól visszamenõleg intézkedett a kereset-kiegészítés folyósítására.

Az eset reményt ad arra, hogy mégsem kell minden esetben éve-kig tartó perben bizonyítani a mindenki számára nyilvánvaló igaz-ságot. Elég egy felelõs vezetõ, aki képes elismerni, hogy a többlet-munkáért többletdíjazás is jár!

m.a.

Siker Pest megyében: kereset-kiegészítést vívtunk ki egyik közalkalmazott tagunknak

A Komáromi Rendõrkapitányság kártérítés fi-zetésére kötelezte tagunkat, mert szolgálati au-tóval közlekedési balesetet szenvedett, és a jár-mûben kár keletkezett. Az eljárásban a rendõr-ség kárként a casco biztosítás önrészét,50.000,-Ft-ot jelölt meg, és rendelkezésre állt agépkocsi javítási számlája, amely az önrésztlényegesen meghaladta. Mindezek alapján ta-gunkat 45.000,-Ft kártérítés megfizetésére kö-telezte a munkáltató.

A határozattal szemben eljárási hibák miatt panaszt, majd annakelutasítását követõen keresetet terjesztettünk elõ. A perben kértük,hogy a munkáltató igazolja az önrész javítást végzõ cégnek történtmegfizetését. A rendõrség többszöri bírósági felhívás ellenére sem

tudta igazolni azt, hogy az önrészt megfizette,vagyis tényleges kára keletkezett. A kártérítés-re kötelezésnek azonban elsõdleges feltétele akár bekövetkezésének igazolása, amely a mun-káltatót terheli. Mivel ezt igazolni nem tudták,így az elsõ- és másodfokon eljáró bíróságok ishatályon kívül helyezték a rendõrség kártéríté-si határozatát. Az ítélet jogerõs, ellene felleb-bezésnek nincs helye.

Felmerül a kérdés, miért nem tudta a rendõr-ség bizonyítani az önrész megfizetését? Ekkora káosz van a szám-viteli rendben vagy az önrész megfizetése meg sem történt a rend-õrség részérõl? Bizonyosat nem tudhatunk, csak találgatni lehet.

dr. Oláh Tamás jogtanácsos

Kárhozatra jutott kártérítési határozat

A fogdaõröknek a Hszt. módosítás elõtti idõszakra visszamenõleg is jár az 1,2-szeres szorzó!

Jogsegélyszolgálatunk újabb pernyertességet ért elegy rendõrségi fogdán szolgálatot teljesítõ, fogdaõri,majd kinevezése alapján objektumõri beosztásbandolgozó tagunk ügyében. Kollégánk objektumõrkénta létszámhiány miatt jellemzõen nem a kapuban, ha-nem a fogdán teljesített szolgálatot. A munkaügyi bí-róság elsõ fokú ítélete megállapította, hogy tagunk jo-gosult szolgálati ideje 1,2-szeres számítására az 1998.január 1-jétõl 2005. december 30-ig terjedõ idõszak-

ban. Tudvalévõ, hogy a Hszt. 329. § (1) bekezdés c)pontja 2006. január 1-je elõtt csak a büntetés-végre-hajtásban dolgozó fogdaõröket nevesítette kedvez-ményre jogosultként. Jelen perben azonban a bíróságosztotta azon álláspontunkat, mely szerint a rendõrsé-gi fogdán történõ szolgálatteljesítés éppúgy fokozottigénybevétellel és veszéllyel jár, mint a BV szerveknélvégzett munka.

Jogsegélyszolgálat

Szövetségi kapcsolatok, jegyzet 212009/10. számFRáSZ

Szövetségi kapcsolatok –LIGA hírek

A LIGA közszolgálatért felelõs társelnökévéválasztották az FRSZ fõtitkárát

A LIGA Szakszervezetek 2009. december 3-4. között Budapestentartotta XII. kongresszusát. Az ünnepi program 11 órakor kezdõ-dött a Vasutas Zeneiskola Pro Musica tanári zenekara elõadásával.Ezt követõen a kivetítõn a meghívottak megnézhették a LIGASzakszervezetek elmúlt 21 évének jelentõs eseményeit összefogla-ló kisfilmet. A Himnusz elhangzása után Gaskó István, a LIGASzakszervezetek elnöke köszöntötte a jelenlévõket és egyúttalmegnyitotta a kongresszust. Rövid beszédében többször is kitért ar-ra, hogy az elmúlt években a LIGA folyamatosan növelte létszá-mát, mindent megtéve a széttöredezett szakszervezeti mozgalomegységesítése érdekében.

Délután a Mandátumvizsgáló, majd a Számvizsgáló Bizottságmunkájáról szóló beszámolók elfogadása után a küldöttek döntöt-tek az Alapszabály módosításáról és a LIGA Szakszervezetek2010-2014 évi programjáról.

Az alapdokumentumok elfogadása után következett a tisztújí-tás, melynek során a kongresszus nyílt szavazással határozott azegyes jelöltekrõl. Ennek eredményeként Gaskó István elnök uratmegerõsítették tisztségében. A kongresszus a LIGA közszolgála-tért felelõs társelnökévé választotta Pongó Géza urat, az FRSZ fõ-titkárát. A képzésért és oktatásért felelõs társelnök Gál Rezsõ, anemzetközi ügyekért felelõs társelnök dr. Cser Ágnes lett. Ügyve-zetõ alelnöknek Horváth Lajost, gazdasági alelnöknek HangonyiZoltánt, közszolgálatért felelõs alelnöknek pedig Kerpen Gábortválasztották meg a küldöttek.

A LIGA vezetõségében további tisztségviselõink is helyetkaptak, mivel a 8 tagú elnökségben nyert tisztséget Dávid Tiborfõtitkár-helyettes, Kovács György régióelnök pedig a Mandá-tumvizsgáló Bizottság tagja lett. Elnökségi taggá választottáktovábbá Alper Lászlót, dr. Bélteczki Jánost, Jáger Istvánt,Hoffmann Antalt, dr. Orbán Istvánnét, Pach Dánielt ésSelmeczy Györgyöt.

Népszavazást kezdeményez a LIGA

A tisztviselõk megválasztása után Gaskó Istvántájékoztatta a LIGA Elnöksége és a LIGA Ta-nács által elõterjesztett népszavazási kezdemé-nyezésrõl a Kongresszust, amely ellenszavazatnélkül támogatta azt. A kongresszus utáni sajtó-tájékoztatón Gaskó István elmondta, hogy aLIGA azért határozott a népszavazási kezdemé-nyezés mellett, mert az elmúlt idõszakok de-monstrációi és sztrájkjai eredménytelenek vol-tak, és így akarnak nyomatékot adni az öregségi nyugdíj korhatár62 évre történõ visszaállítására irányuló követelésüknek.

Elhangzott az is, hogy más európai országokban, ahol egyáltalánszóba került a nyugdíjkorhatár kérdése, a kormányok elõzetesenegyeztettek a szociális partnerekkel, a társadalommal és csak ezutándöntöttek. A LIGA Szakszervezetek elnöke rámutatott arra is, hogyazoknak az országoknak a népességével szemben, ahol az öregséginyugdíjkorhatárt megemelték, a magyar lakosság születéskor várha-tó élettartama jóval alacsonyabb. A férfiak esetében ez olyan ala-csony, hogy szinte egyáltalán nem vehetnek igénybe majd nyugdíjat.

Bõvültek az FRSZ szövetségi kapcsolatai:megalakult a LIGA Fegyveres és Rendvédelmi

Szövetsége

A LIGA Szakszervezetekhez történt önálló csatlakozást követõ-en, a rendvédelmi szféra munkavállói érdekeinek hatákonyabbmegjelenítése és képviselete érdekében az FRSZ és a RendészetiVédegylet megalakították a LIGA Fegyveres és RendvédelmiSzövetségét. Az alapítók a Szövetség elnökévé Pach Dánielt, azRV országos elnökségének tagját, alelnökévé pedig DemjánZsoltot, az FRSZ észak-magyarországi régiójának elnökét válasz-tották meg. A szintén önálló LIGA tagsággal rendelkezõ SzentFlórián Tûzoltó Védegylet írásban fejezte ki az ágazati-szakmaiszervezethez való csatlakozási szándékát. Gratulálunk az újonnan megválasztott tisztségviselõknek ésmunkájukhoz sok sikert kívánunk!

Összeállította a LIGA honlapja alapján:v.f.

A filmek elõtti szöveg szabadon: „a helyszín, az idõpont,a szereplõk (nem) csupán kitaláltak, és lehet, hogy (nem)a véletlen mûve, ha valaki mégis magára ismer!”

Vidék, kisvárosi rendõrkapitányság, napközben,szolgálatról pihenõre bevonult fiatal, csaknempályakezdõ kollégák a kapitányság aulájában. Aparancsnok figyelõ tekintete kíséri õket, hiszen fiata-lok, oda kell figyelni rájuk. De valami nincs rendben!Úgy látszik, minta kicsit bizonytalanul lépdelnének -talán szédülnek – és mintha sápadtak is lennének akollégák. Mindjárt elõbújik a parancsnoki gondos-

kodás (mert igenis létezik ilyen), annak is a jobbikoldala (nem az alkoholfogyasztás gyanúja ugrott berögtön), hátha betegek a kollégák. Ebben a H1N1vírusos idõszakban sose lehet tudni. A parancsnokodamegy a kollégákhoz és megkérdezi: - Nembetegek? Nem lázasok? Nem kellene esetlegorvoshoz menniük?

A válasz: - Nem, nem köszönjük! Nem vagyunkbetegek. Tudja, parancsnok úr, hó vége van és mikét napja nem ettünk… No comment!

h.i.

Tények…

Kollektív érdekvédelem, sport22 2009/10. szám FRáSZ

FRáSZA FÜGGETLEN RENDÔR SZAKSZERVEZET LAPJAISSN 1419-9971Alapító: FÁBIÁN ÁGOTA

Felelôs kiadó: PONGÓ GÉZA fôtitkárFôszerkesztô: SÜLI FERENC

Képszerkesztõ: KISÉRI NAGY FERENC

Tipográfia: KISS CSABA

Cím: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. I. emelet.Telefon: 237-43-60, BM: 21-808, 21-809

Fax: 237-43-61, BM: 21-817E-mail: frsz@frsz.hu

Web-oldal: www.frsz.huIntranetcím: http://10.9.32.28

KÖZLÉSI FELTÉTELEK:1. A szerkesztôség fenntartja a jogot a kéziratok stilizálására, korrigálására, rovatokon belüli elhelyezésére, tipografizálására, tördelésére.2. A szerkesztôség kéziratot nem ôriz meg és nem küld vissza.3. A kézirat szövegét lehetôleg e-mailen (e-mail cím: frsz@frsz.hu) kérjük elküldeni.4. Mellékelni kell a szerzô nevét, elérhetôségét (szolgálati vagy munkahelyét, telefonszámát).5. Az elküldött anyagon nyilatkozni kell, hogy a szerzô hozzájárul-e nevének közléséhez.

Police CaritasKözhasznú Alapítvány

Titkársága1388 Budapest, Pf. 52

Adószám: 19701974-1-42Tel.: 06-(1)-237-43-60Fax: 06-(1)-237-43-61

BM tel.: 21-808BM fax: 21-817

Számlaszám: 11705008-20434616

Debrecentõl 15 km-re, Mikepércsközelében a 47-es számú fõútrólközelíthetõ meg. Vadregényeskörnyezetben található 3 tóból ál-ló Rókás tórendszer. A tavak 4, 5és 6 hektárosak, a vízellátást a Ka-ti ér biztosítja. Az I-es tóban aMagyarországon fellelhetõ halfa-jok mellett a nyári idõszakban azAfrikai harcsa horgászata is bizto-sított. A II-es tóban ponty, amur,csuka, süllõ, kárász és keszeg hal-fajokra lehet horgászni. A közel-múltban elkészült III-as tóban ki-zárólag nagytestû halak kerültekbetelepítésre. (ponty 18 kg, amur20 kg fölöttiek). A területen lehe-tõség van sátorozni, valamint a kijelölt tûzrakó helyeken sütni-fõzni.A tavon a napijegy ára FRSz tagoknak ingyenes, a fogási mennyiség2 db nemes és 4 kg egyéb hal. Ez az I-es és II-es tavakra vonatkozik.A III-as Élménytavon kifogott halakat sajnos nem lehet elvinni.

A Vekeri tavat Debrecenbõl a Mikepércs felé vezetõ 47. sz. fõ-úton keresztül lehet megközelíteni. A fõútról a Hosszúpályi felé ve-

zetõ útra kell lefordulni! Ezen azúton mintegy 6 km-es autózástkövetõen a Dorcas camping mel-lett található a festõi szépségûVekeri tó. A tó kb. 13 hektáronterül el, átlagos mélysége 1,60m. A tó partján sátorozni is le-het, tûzrakási lehetõség a kiépí-tett tûzrakó helyeken. A tóbanponty, amur, dévér, kárász, csu-ka , süllõ, harcsa és meg egyébkeszegfélék fogható. A tavon06:00-18:00-ig nappali, 18:00-06:00-ig pedig éjszakai jegy vanérvényben. A horgászat Frsz ta-gok részére ingyenes!

A két tóegységen: a Rókáskomplexumon, illetve a Vekeri tavon naponta csak 2 fõ mehet hor-gászni! Akinek felkeltette az érdeklõdését, és szeretné kipróbálni ahorgászat élményét a fenti tavak valamelyikén, az keresseBakonszegi Imrét (06-70-335-52-93), a Létavértesi Határrendé-szeti Kirendeltség titkárát.

Karácsony Béla, megyei elnök

Újabb kedvezmények a horgászat szerelmeseinek!

Az IRM a szabolcsi szociális keret kiegészítésehelyett tovább passzolta a problémát

Amint arról korábban lapunk hasábjain is be-számoltunk, az ORFK-nál, majd az igazság-ügyi és rendészeti miniszternél is kezdemé-nyeztük a Szabolcs-Szatmár-Bereg MRFK jú-niusi ítéletidõ károsultjainak segélyezése miattkimerült szociális keretének központi tartalék-ból történõ feltöltését. Az ORFK az IRM-hez,utóbbi pedig - ugyan nem a sóhivatalba, ha-nem csak - a helyi önkormányzatokhoz irányí-totta vissza a problémát, segíteni azonban nemtudott, vagy nem is akart. A minisztérium vá-lasza szerint csak a helyi önkormányzatok vis maior alapjában vane célra költségvetési forrás betervezve, ezért azt javasolják, hogy azérintettek forduljanak oda.

Az eset véleményünk szerint tipikus példája az IRM-tõlmegszokott aktatologatásnak, a kollégáink sorsa iránti közöm-bösségnek. Az FRSZ megkeresésébõl ugyanis világosan kide-

rül, hogy nem a vihar közvetlen károsultjaiérdekében kezdeményeztük a fõkapitányságszociális keretének kiegészítését, hanem atöbbi, viharkár nélkül is nehéz helyzetbenlevõ kolléga segélyezési lehetõségének biz-tosítása érdekében. Az ítéletidõ károsultjainugyanis a fõkapitányság erejéhez mértenmár segített, ahogy megtette ezt az FRSZ is.Viszont éppen ez a rendkívüli segélyezésürítette ki a megye elõzõ évihez képestamúgy is csak fele összegû segélykeretét,

melynek következtében az év végén már nem tudja támogatni a2006. óta egyre csökkenõ értékû fizetésbõl megélni kénytelenrászorulókat.

Nem akarásnak nyögés a vége, tartja a mondás, s ennek most azIRM sajnos ékes bizonyítékát adta!

v.f.

Beugró ügyeletesek figyelem! Az FRSZ újabb pert nyert ügyetekben!A Somogy megyei Rendõr-fõkapitánysággalszemben nyertünk pert egyik tagunk ügyében, akijárõr beosztása mellett hol folyamatosan, holalkalmanként ügyeletesi beosztást látott el. Abíróság a folyamatos ügyeletesi beosztás ellátása

idejére illetménykülönbözetet, míg az alkalmankénti ellátás idejéremegbízási díjként az illetményalap 25%-át ítélte meg a felperesrészére, annak törvényes kamataival együtt. Ha téged is érinthet abíróság döntése, keresd tisztségviselõinket vagy jogászainkat!

m.a.

Nyudí jpénztár 232009/10. számFRáSZ

Jubileumi ünnepség Ünnepi küldöttközgyûlés keretében ünnepelte fennállásának 15.évfordulóját a „HONVÉD Nyugdíjpénztár a Stefánia Palotában. Arendezvényen Tömböl László, az Igazgatótanács elnöke köszöntöt-te a megjelenteket, köztük a küldötteket, valamint mindazon meg-hívott vendégeket, akik az alakulás óta eltelt másfél évtizedben ki-magasló munkát végeztek a pénztárért.

Ünnepi beszédében dr. Sze-nes Zoltán ügyvezetõ igazgatóemlékeztetett rá, hogy a pénz-tár alapításakor és 15 éves mû-ködése során tapasztalt töretlenösszefogásra a jövõben is nagyszükség lesz. Az elkövetkezõévekben ugyanis ismét nagyhorderejû változások várhatók.A magánnyugdíjról és intéz-ményeirõl szóló törvényjavas-lat szerint – amelyet már a kor-mány elfogadott – 2012 végéiga magánpénztáraknak át kellalakulniuk magánnyugdíj-biz-tosító részvénytársaságokká.

Az ünnepi megemlékezésvégén elismerések átadására került sor. A pénztár jubileumi emlék-plakettjét az alapítástól napjainkig kiemelkedõ munkát végzettek kö-zül negyvenen vehették át, köztük Szabó László nyugállományúrendõr dandártábornok, az IRM Oktatási Fõigazgatóság fõigazgatója.

A jubileumi ünnepséget követõ küldöttközgyûlésen elsõkéntTömböl László, az Igazgatótanács elnöke 2009. évben végzett

tevékenységrõl szóló beszámolója elején értékelte a pénztár más-fél évtizedes fejlõdését, köszönetet mondva az alapítóknak, amindenkori küldötteknek, igazgatótanácsi és ellenõrzõ bizottsá-gi tagoknak, valamint a pénztári központ napi munkát végzõmunkatársainak. Ezt követõen áttekintette a 2009-ben elvégzettfõ feladatokat, kiemelve a II. és III. negyedéves jó befektetési

eredményeket, az önkénteságban bevezetett negyedik„pénzpiaci” portfóliót, vala-mint a tagszervezés és marke-ting tevékenység helyzetét.Ballainé Krikker Zsuzsanna,gazdasági igazgatóhelyetteselõadásában az önkéntesnyugdíjpénztári tagdíjbevéte-lek tartalékok közötti megosz-tásának módosító javaslatátismerhette meg a közgyûlés,majd a 2010. évi pénzügyiterv kritériumairól és sarok-számairól tett szóbeli elõter-jesztést.

A Pénztár legfelsõbb dön-téshozó fóruma jóváhagyta, mindkét pénztári ág 2010. évi pénz-ügyi tervét, ezen kívül döntött az alapszabály és az önkéntes nyug-díjpénztár választható portfóliós szabályzatának módosításáról is.Végül a küldöttek tájékoztatót hallgattak meg a Pénzügyi Szerve-zetek Állami Felügyeletének határozatairól, és az azokban rögzítetthiányosságok megszüntetésének helyzetérõl.

A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány(MNÜA) a Magyar Köztársaság Kormánya,valamint hat szakszervezeti konföderáció által1992-ben létrehozott közhasznú tevékenysé-get ellátó civil szervezet az üdülési csekk ki-bocsátója.

A munkáltatók egyre növekvõ arányban is-merik fel annak szükségességét, hogy közre-mûködjenek munkavállalóik, volt munkaválla-lóik és ezen személyek közeli hozzátartozói-nak pihenéséhez, üdüléséhez, kikapcsolódá-sához. Ezen túlmenõen a dinamikus növeke-déshez nagymértékben hozzájárult a korsze-rû on-line megrendelési lehetõség bevezetéseis.Az elmúlt évek kedvezõ változásaként folya-matosan bõvül az Üdülési Csekk felhasznál-hatóságának köre és ezáltal, egyre több bel-földi szolgáltató csatlakozhat az ÜdülésiCsekk rendszerhez. Jelenleg tizenkétezer el-fogadóhely várja az üdülési csekk tulajdono-sokat különbözõ szolgáltatásaival. A szolgál-tatók sokszínûsége biztosítja, hogy a mintegykétmillió Üdülési Csekkel rendelkezõ felhasz-náló mindegyike találhasson magának, igé-nyének megfelelõ szolgáltatást.

ÜDÜLÉSI CSEKKAz üdülési csekkrendszer célja, hogy mindtöbben hazai szolgáltatók segítségével pihen-jenek, kikapcsolódjanak, üdüljenek, sportol-janak, egészségüket megõrizzék, a betegsé-geket megelõzzék.Az üdülési csekk révén egyre több személytud támogatott módon üdülni, pihenni, rekre-álódni, kikapcsolódni, felfrissülni, azaz telje-sebb emberi életet élni.Az üdülési csekk természetbeni juttatáskéntnyújtható támogatás. Üdülési csekket adó- ésjárulék kedvezménnyel kaphat: munkavállaló,szövetkezeti tag, szakszervezeti tag, nyugdí-jas, gazdasági társaság személyes közremû-ködõ tagja és mindezen személyek közelihozzátartozói, szakképzõ iskolai tanuló, köte-lezõ szakmai gyakorlatának ideje alatt a hall-gatónak, Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványpályázatai alapján szociálisan rászoruló.Az üdülési csekket – az adóév elsõ napján ér-vényes havi minimálbér összegéig – adó- ésjárulékmentesen adhat munkáltató, szövetke-zet, szakszervezet, Magyar Nemzeti ÜdülésiAlapítvány, gazdasági társaság (a személye-sen közremûködõ tagjának). Annak a magán-személynek – vagy törvényes képviselõjé-nek –, aki üdülési csekket ellenérték nélkülkap vagy engedménnyel vásárol, a csekketátadó kifizetõ számára nyilatkozatot kell adnia.Ha a magánszemély az adóévben több kifize-tõtõl is átvett ellenérték nélkül vagy enged-ménnyel üdülési csekket (csekkeket), akkorrészletezve kell feltüntetnie az egyes kifizetõk-tõl átvett tételeket. Amennyiben nem kapottellenérték nélkül vagy engedménnyel üdülésicsekket, akkor errõl nyilatkoznia kell.

A kifizetõnek – a másolati példányon – cég-szerû aláírással kell igazolnia a fenti nyilatko-zat átvételét; a magánszemélynek ezt a máso-latot az elévülési idõ lejártáig meg kell õriznie.A kifizetõnek az ellenérték nélkül vagy enged-ménnyel magánszemélynek juttatott üdülésicsekkek értékérõl, az engedmény mértékérõlés a megfizetett adóról magánszemélyenként,az adóazonosító jel feltüntetésével adatot kellszolgáltatnia az adóhatóság számára. Javasol-juk, hogy az üdülési csekk átvételekor a fentiek-ben leírt adatokat külön írja fel magának!Az üdülési csekk ingyenes juttatása adózásiszempontból természetbeni juttatásnak mi-nõsül. A mindenkori minimálbért meghaladórész (korlátozás nélkül) adóköteles, amelynekközterheit a juttató viseli.Az üdülési csekk olyan utalvány, amelyetnévértéken váltanak be az elfogadóhelyek.

Az elfogadóhelyeket a helyszínen matrica jel-zi: „Üdülési Csekk ELFOGADÓHELY” Az üdülési csekk elfogadóhelyek és az üdülésicsekk pluszt nyújtó szolgáltatók címlistája meg-található a www.udulesicsekk.hu honlapon.

AZ ÜDÜLÉSI CSEKK FELHASZNÁLÁSAAz üdülési csekk felhasználható:

Szállás és hozzá kapcsolódó egyébszolgáltatásokra

Étkezésre

Utazási szolgáltatásokra

Vonatutak menetjegyeinek megvá-sárlására

Buszutak menetjegyeinek megvá-sárlására

Hajóutak menetjegyeinek megvá-sárlására

Sétarepülésre

Autópálya díjra

Kulturális szolgáltatásokra (szín-ház, múzeum, fesztiválok belépõje-gyei, tanfolyam)

Mozijegyek megvásárlására

Egészségmegõrzésre, betegségmeg-elõzésre (fitness, természetgyógy-ászat, fogászat, stb.)

Fürdõ- és uszodai szolgáltatásokra

Sport- és szabadidõ szolgáltatá-sokra (Vidámpark, HUNGEXPO,HUNGARORING, stb.)

Állat- és növénykerti belépõkre

Kölcsönzésre (gépkocsi, motorke-rékpár, bicikli, egyéb szabadidõscikk stb.)

Belföldi utasbiztosításra

Internet elõfizetésre

Az üdülési csekk névre szóló, készpénzt kí-mélõ fizetõeszköz, de a csekk tulajdonosa atársaságában lévõ személyek által igénybevett szolgáltatásokat is kifizetheti. Az üdülésicsekk más személyre át nem ruházható,készpénzre nem váltható.Amennyiben a szolgáltatások ellenér tékemeghaladja a felhasználó rendelkezésére állóüdülési csekkek értékét, a különbözetet a fel-használónak ki kell egyenlítenie. Ha a szolgál-tatások ellenértéke nem éri el a felhasználórészére rendelkezésre álló üdülési csekkekértékét, az elfogadóhely nem jogosult kész-pénzben visszaadni a felhasználó részére akülönbözetet.

Az üdülési csekkek felhasználására az üdülé-si csekken feltüntetett érvényességi idõn be-lül van lehetõség, de a különbözõ címleteketmás-más idõpontban, eltérõ helyeken is el-költhetjük. A lejárt üdülési csekk fizetõesz-közként nem fogadható el, cseréjére vagy anévérték pénzben történõ megtérítésére nincslehetõség.Fontos tudni, hogy amennyiben a felhaszná-latlan üdülési csekk – bármilyen okból – ki-került az igénylõ bir tokából, az üdülésicsekk letiltása kérhetõ a 06-1-248-21-50telefonszámon. A telefonon történt letiltást abejelentõnek írásban is meg kell erõsíteniajánlott postai küldeményként, vagy telefaxútján. Az írásbeli nyilatkozatnak tartalmazniakell az elveszett üdülési csekkek darabszá-mát, értékét, sorszámát, a telefonon történtbejelentés idõpontját, a letiltás hivatkozásiszámát, valamint a felhasználó nevét és lak-címét.

Megdobban a szíve, ha ezt látja?