A terrorizmus büntetőjogi vonatkozásaiphd.lib.uni-miskolc.hu/JaDoX_Portlets/documents/document_14044... · terrorszervezetek közül a következőket ismertetem: IRA, al-Kaida,

1

Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék

A terrorizmus büntetőjogi vonatkozásai

Konzulens: Dr. Sántha Ferenc, Docens

Készítette: Lénárt Sándor Pál

V. évfolyamos hallgató

Miskolci Egyetem ÁJK

J-505

-

Miskolc

2013

2

University of Miskolc

Faculty of Law

Department of criminal law and Criminology The criminal aspects of terrorism

Tutor: Ferenc Sántha Dr., Docens

Written by: Pál Sándor Lénárt

V. year student

University of Miskolc – Faculty of Law

J-505

Miskolc

2013

3

Tartalomjegyzék

Bevezetés ..................................................................................................... 5. oldal

I. A terrorizmus kialakulása ............................................................. 7. oldal

1.1. A terrorizmus az ókorban és a középkorban ................................... 7. oldal

1.2. A terrorizmus történeti fejlődése a 19. században ......................... 8. oldal

1.3. A terrorizmus a 20. században és napjainkban ............................... 9. oldal

II. A terrorista akciók, terrorszervezetek ......................................... 11. oldal

2.1. IRA . ................................................................................................ 11. oldal

2.2. Al-Kaida ......................................................................................... 12. oldal

2.3. ETA ................................................................................................ 13. oldal

2.4. Abu Nidal ....................................................................................... 14. oldal

2.5. HAMASZ ....................................................................................... 15. oldal

III. A terrorizmus elleni küzdelem ...................................................... 16. oldal

3.1. Az emberi jogok védelme a terrorista akciók elleni küzdelemben 17. oldal

3.2. A terroristákkal szemben alkalmazott eszközök ............................ 18. oldal

IV. A terrorizmus fogalmi kérdései .................................................... 19. oldal

4.1. A terrorizmus osztályozása ............................................................ 21. oldal

4.2. A terrorista állam fogalma és megnyilvánulási formája ................. 24. oldal

V. A nemzetközi szervezetek a terrorizmus ellen ............................ 25. oldal

5.1. Az ENSZ szerepe a terrorizmussal kapcsolatos küzdelemben ....... 26. oldal

5.2. Az Európai Unió terrorizmus elleni intézkedései ........................... 27. oldal

VI. A 21.század legnagyobb terrortámadása: 2001. szeptember 11.30. oldal

VII. A terrorcselekmény, mint bűncselekmény hazai jogtörténete ... 32. oldal

VIII. A terrorizmus magyar szabályozása ............................................ 36. oldal

8.1. A terrorizmus dogmatikai elemzése és megjelenése a gyakorlatban

........................................................................................................ 36. oldal

8.2. Terrorizmus elleni küzdelem magyarországi irányítási rendszere .

................................................................................................... .... 40. oldal

8.3. A terrorizmus finanszírozása és azzal kapcsolatos magyar szabályozás

.............................................................................................. ......... 43. oldal

8.3.1. A terrorizmus finanszírozása ................................................ 43. oldal

8.3.2. A terrorizmussal kapcsolatos magyar szabályozás ............. 44. oldal

8.3.3. A terrorizmus finanszírozásának forrásai és technikái ......... 46. oldal

4

8.3.3.1.Adományok . ................................................................. 47. oldal

8.3.3.2.Törvényes üzleti tevékenységek ................................... 47. oldal

8.4. Az új Btk. megoldása ...................................................................... 47. oldal

Összegzés ..................................................................................................... 49. oldal

Irodalomjegyzék .......................................................................................... 51. oldal

5

Bevezetés

A terrorizmus napjaink egyik kiemelt fontosságú témaköre. Nap, mint nap hallhatunk a

híradásokban e témával kapcsolatos eseményeket. A terrorizmus nem a modern kor

vívmánya. Az egész történelmet végigkísérő jelenségről van szó. Ezért választottam a

terrorizmust a szakdolgozatom témájául. Igen széles, és nagy körültekintést igénylő

témáról van szó. A terrorizmust nem, mint kizárólag történeti áttekintést mutatom be,

hanem a büntetőjogi vonatkozásaira helyezem a hangsúlyt. Természetesen történeti

áttekintés nélkül azonban nem lenne teljes e téma kifejtése.

A szakdolgozatom első részében a terrorizmus kialakulását mutatom be az ókortól

egészen napjaikig. Ezt követően a terrorszervezetek bemutatására térek ki. A modern

terrorszervezetek közül a következőket ismertetem: IRA, al-Kaida, ETA, Abu Nidal,

HAMASZ. Azért választottam ezeket a csoportokat, mert az elmúlt időszakban róluk

lehetett hallani a híradásokban a legtöbbször. Számos terrorcselekmény az ő nevükhöz

fűződik. A terrorizmus kialakulásával egy időben, a vele szembeni küzdelem, ellene

való harc is meghatározóvá vált egyes államok életében. A terrorizmus elleni harcnak

sokfajta eszköze ismert. Erről számos elmélet született, hogy melyik a leghatékonyabb

eszköz a terrorizmus felszámolására. De a terrorizmust a mai napig nem sikerült

megelőzni.

A történelmi áttekintés és a terrorszervezetek bemutatása, valamint az ellenük való harc

ismertetése után a terrorizmus fogalmi kérdéseivel, osztályozásával foglalkozom. Majd

a terrorista állam bemutatására térek ki. Mit nevezünk terrorista államnak, hogyan vesz

részt, illetve hogyan támogat egy állam terrorista akciókat. Végül, pedig a nemzetközi

szervezetek, ezen belül is az ENSZ és az Európai Unió terrorizmus elleni intézkedésit

ismertetetem.

A terrorista akciók közül a történelem egyik legnagyobb és legfelkavaróbb eseménye

volt 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államokat ért támadás. Úgy

gondoltam, hogy a szakdolgozatomban egy fejezetben meg kell említenem ezt a

terrorcselekmény, természetesen a részletesség igénye nélkül. Hiszen ez a téma

véleményem szerint egy újabb szakdolgozat témájául is szolgálhatna.

A terrorcselekmény, mint bűncselekmény jogszabályi értelmezésére a következő

fejezetekben térek ki. Természetesen a magyarországi szabályozást is ismertetem. Ez

6

azért okoz nehézséget, mert hazánk történetében még nem követtek el a modern

értelemben vett terrorizmusnak megfelelő bűncselekményt. Ezt bizonyítja, hogy

bírósági határozatok sem igazolják a terrorizmus létét Magyarországon. Csak

terrorizmussal rokonságot mutató bűncselekmények elkövetésére került sor. Habár

Magyarországon a terrorizmus nem jellemző mégis megalkották a terrorizmus elleni

küzdelem intézményrendszerét, felállították az ezzel foglalkozó szerveket. A

terrorizmus elleni küzdelem eredményeként törvényt alkottak, amelyek a terrorizmus,

mint bűncselekményre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. Szakdolgozatomban

megvizsgáltam, hogy Magyarországon hogyan szabályozzák a terrorizmust megvalósító

bűncselekmény tényállását. Kitérek a terrorcselekményt szabályozó törvényekre is,

bemutatatom, hogy a Csemegi-kódextől a hatályos Büntető törvénykönyvig milyen

jogszabályok tartalmaznak rendelkezéseket a terrorizmussal kapcsolatban. Fontosnak

tartom megemlíteni a szakdolgozatomban a terrorizmus magyarországi irányítási

szerveit, kiemelve a Terrorelhárítási Központot, emellett foglalkozom még a

terrorizmus finanszírozásával, amely a július 1-jén hatályba lépő Btk.-ban kiemelt

figyelmet kap. A múlt és a jelen mellett ki kell térnem egy kicsit a jövőre is, ezért a

szakdolgozat utolsó fejezetében az új Büntető Törvénykönyv is szóba került. Bár

jelentős változásokat nem tapasztalunk az új törvényi szabályozásban, de mégis

fontosnak tartom megemlíteni a szakdolgozatban.

7

I. A terrorizmus kialakulása

A terrorizmus a történelmet állandóan kísérő jelenség. Maga a szó szűkül azáltal, ha ez

a jelenség valamilyen államrend ellen irányul, ebben az esetben a terrorizmus politikai

jellege kerül előtérbe.1 Ebben a fejezetben bemutatom, hogy milyen formái voltak a

terrorizmusnak és azt, hogy milyen hatással vannak a mai terrorista akciókra.

Ezzel a jelenséggel már az antik görög és római történelemben is találkozhatunk.

Tipikus példa az az eset, amikor a tengeri nagyhatalmak csupán államérdekből

támogatták a kalózkodást. A kezdeti időszakban elsősorban a vallási terrorizmus jegyeit

ismerhetjük meg, amely később jelentős változásokon ment keresztül. A modern

terrorizmus kialakulása a 19. századra tehető, amely végigkísérte az azt követő két

évszázad történelmét is.

1.1. A terrorizmus az ókorban és a középkorban

Az ókor terroristái a szikarioszok.2A Kr.u. 1. században jelentek meg a Római

Birodalom területén. Legfontosabb céljuk az volt, hogy a mai Palesztina területéről

elűzzenek minden rómait. A szikarioszok elnevezésüket a ruhájuk alá rejtett tőrről

kapták. Tevékenységükkel és módszereikkel Flavius3foglalkozott részletesen írásaiban.

Az említett terroristákra az volt a jellemző, hogy az összegyűlt tömeget használták fel

arra, hogy áldozataikat leszúrják. Előre kidolgozott terv alapján végezték munkájukat,

ebből kiderül, hogy már az ókorban is szervezett csoportok alakultak ki. Rengeteg

merényletet lehet felsorolni az ókorban, amelyek a terrorizmus jegyeit viselik. Dr.

Bartkó Róbert által írt könyvre hivatkozva kijelenthetjük, hogy a szikarioszok a

terrorizmus első állomásának tekinthetők.

A középkorban lelassul a terrorizmus fejlődése. Az egyik legjelentősebb terrorista

csoport ebben a korban az aszaszinok köre. Megjelenésüket a 12.-13. századra tehetjük,

eme terrorista csoport a Közel-Keleten tevékenykedett. Merényleteiket a

szikarioszokhoz hasonlóan tőrrel követték el. Az aszaszinokat vallási okok és célok

1 Tálas Péter:Válaszok a terrorizmusra avagy van –e út az afganisztáni „vadászattól”a fenntartható

globalizációig SVKH-CHARTAPRESS 2002. Budapest, 13. oldal

2 Dr. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései UNIVERSITAS-GYŐR

Nonprofit Kft. Győr,2011. 59.oldal 3 Iosephus Flavius(37-100): zsidó származású történetíró és hadvezér.

8

motiválták, ellentétben az ókor terroristáival. Az említett két terrorista csoport jelentős

hatást gyakorolt a később kialakult terrorszervezetek számára.

1.2. A terrorizmus történeti fejlődése a 19. században

A 19. századi terrorizmus számos ideológiára épül, ezek közül két irányzatot emelnék

ki:

a nacionalizmust és

az anarchizmust

Az ír nacionalisták cselekményei szolgáltatnak mintát elsősorban a terrorista akciók

körében. Az említett csoport elnevezéséből is mutatkozik, hogy a

nacionalizmus4gyakorolt hatást cselekményeikre. Az írek ki akartak válni végleg a

britek fennhatósága alól. Ez a szándék kétirányú volt:

egyrészt politikai úton képzelték el a fennhatóság megszüntetését

másrészt alakultak olyan csoportok, amelyek erőszakkal próbálta

megszüntetni ezt az állapotot. A csoport az Ír Republikánus Kör elnevezést

használta.

A kör a nyílt lázadás eszközével élt.5Tüntetéseket szerveztek, utcai megmozdulásokra

került sor, amelynek célja az volt, hogy felhívja a brit kormányzat figyelmét az „ügyre”.

Itt ki kell emelnünk a clerkenwelli akciót, amelynek során a csoport ír foglyokat kívánt

kiszabadítani a clerkenwelli börtönből, de a sikertelen akció során civil emberek is

életüket vesztették. A britek ezt terrorista cselekményként fogták fel. A 20. és a 21.

században az ír terrorizmus megtestesítője az IRA volt. Erről a terrorista szervezetről a

következő fejezetben foglalkozom részletesebben.

A nacionalizmus mellett az anarchizmus is megalapozója volt a 19. századi terrorista

megnyilvánulásoknak. Az anarchista ideológia középpontjában a „tett

propagandája”6állt. Eme ideológiának a többi eszméhez hasonlóan társadalom-átalakító

tervei voltak. Legjellemzőbb elvei közzé tartozott az erőszak elvetése, illetve a

4 nacionalizmus: legfontosabb jellemvonása a nemzet fogalmának előtérbe helyezése. A nemzetet a

területi egység, a közös nyelv, kultúra, történelem jellemzi. 5 DR. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései. UNIVERSITAS-GYŐR

Nonprofit Kft. Győr, 2011. 64. oldal 6 Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható

globalizációig SVKH-CHARTAPRESS 2002.Budapest, 18. oldal

9

forradalom elkerülése. Az anarchizmuson belül azonban hamar megjelentek az erőszak

jegyei, amelyben nagy szerepet játszott Mihail Bakunyin,7 aki elsősorban a tetteket és a

lázadást magasztalta. A bakunyinisták úgy vélték, hogy a társadalom készen áll a

változásra, pontosabban egy forradalomra. A „tett propagandája” elnevezésű tézis másik

legismertebb alakja Enricco Malatesta volt, aki az 1876-os berni „anarchista”

kongresszuson8először beszélt a „tett propagandájáról”. Ő volt az, aki az I.

Internacionálé9 nevű politikai tömegszervezettel szemben egy új internacionálé

létrehozását fejtette ki, amelynek jellemzője a vallásellenesség, továbbá ellenezte a

forradalmat és a parlamentarizmust. Megemlíthetjük még az 1881-ban összehívott

londoni anarchista kongresszust, amelynek neve a” Fekete Internacionálé” volt,

amelynek célja a burzsoázia megfélemlítése és a kizsákmányoltak bátorítása volt.

A „tett propagandájának” megnyilvánulása volt az az eset, amikor Saint-Germain

szobrát felrobbantották Thiersben. Gyakorlati példaként említhetjük még meg a spanyol

miniszterelnök Cánovas Del Castillo elleni merényletet 1876-ban. Ezeket a

cselekményeket többnyire a félelemben élő gyáva társadalmaknak címezték.10

A

kilencszázas évek elejére a terrorizmus, mint jelenség elhalványult. Ez azzal

magyarázható, hogy a múltban elkövetett radikális, erőszakos cselekményeket szigorú

intézkedések, letartóztatások, bírósági tárgyalások, valamint bebörtönzések követték.

Ezekkel az intézkedésekkel csupán lassítani tudták a terrorcselekmények fejlődését,

mivel a 20. században ismét előtérbe kerülnek a terrorista akciók.

1.3. A terrorizmus a 20. században és napjainkban

A 20. században terrorista cselekménynek minősíthetjük Ferenc Ferdinánd ellen

elkövetett merényletet. A következő években a terrorizmus teljes egészében

elhalványult. Ennek két oka volt:

7 Mihail Bakunyin: orosz anarchista forradalmár

8 Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható

globalizációig SVKH-CHARTAPRESS 2002.Budapest, 20. oldal 9 I.Internacionálé: Nemzetközi Munkásszövetség. Kezdeményezőinek elsődleges gyakorlati célja az volt,

hogy az egyes országok nemzeti keretei között folytatott osztályküzdelmeinek eredményeit (rövidebb

munkanap, magasabb bérek, jobb munkafeltételek) ne lehessen más országokból olcsóbb munkaerő

segítségével semmissé tenni. 10

Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni „vadászattól” a fenntartható


10

egyrészt a demokratikus államokban megerősödött a reformizmus11

,

valamint a baloldali mozgalmak politikailag megerősödtek

másrészt a harmincas években a hagyományos terrorizmus helyébe a

totalitárius államok terrorizmusa, annak hitleri és sztálini formája lépett12

Az 1968-as esztendő a terrorizmus fontos dátumaként jegyezhető fel, ugyanis ettől

kezdve az említett jelenség számtalan céljai és formái jelentek meg. 1970 és 1980

között több, mint 200 terrorista csoport jött létre Európában. Feltehetően a létrejött

terrorszervezeteknek jelentős számú követője van világszerte. A terroristákkal szembeni

harcot még jobban nehezíti a különböző biológiai és nukleáris fegyverek megjelenése a

20. és a 21. században. Az egyik legismertebb terrorakciót 2001-ben követték el New

Yorkban, de ezt az eseményt a VI. fejezetben részletesen elemzem.

Megállapítható, hogy az ókor, a középkor, valamint az elmúlt évszázadok

terrorcselekményei, merényletei, erőszakos cselekedetei jelentős hatást gyakoroltak a

napjainkban bekövetkezett eseményekre. A történeti példákból levezethetjük, hogy a

terrorizmusnak több fajtája létezik:

egyéni terrorizmus: a 19. század végén jelent meg elsősorban

Oroszországban, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban.

Ezek a terrorcselekmények a hatalmat jelképező személyiségek ellen

irányultak (pl.: politikusok, rendőrök, papok katonák ellen). Úgy gondolták,

hogy ezek az akciók képesek zavart, illetve félelmet kelteni a fennálló

gépezetben. Napjainkban az egyéni terrorizmus vallási vagy etnikai

motivációval bír, fontos szerepet játszik benne a bosszúvágy.

illegális szervezetek terrorizmusa: ebben az esetben szerevezett

terrorizmusról beszélhetünk, ezek a csoportok akkor kezdeményeznek

terrorista akciókat, ha más eszköz segítségével nem tudják érdemi

tárgyalásra bírni a hatalmon lévőket. A terrorizmusnak ez a formája a 20.

században került előtérbe. A 60-as és a 70-es években a szélsőjobboldali és

11

reformizmus: a szocializmus jelentős irányzata, amely nem forradalmi úton, hanem reformok alapján

kívánja megvalósítani a szocializmusról alkotott elképzeléseket

12



11

a szélsőbaloldali ideológiájú terrorizmus dominált, ekkor jött létre a

nemzetközi terrorizmus fogalma. Megjelentek a terrorcselekmények

elkövetésének újabb módjai is, mint például a repülőgépek eltérítése vagy

elpusztítása.

etnikai, vallási indíttatású terrorizmus: szokás ezt a formáját „iszlámista”

vagy „dzsihádista” terrorizmusnak is nevezni. Leghíresebb terrorszervezete

az Al-Kaida.

egyéb: ebbe a típusba a környezetvédelmi aktivisták tartoznak, akik nem

rettennek meg a robbantásoktól és a gyújtogatásoktól sem. Gyakori

célpontjuk valamilyen cég vagy annak vezetője. Másik elnevezésük a zöld

terrorizmus, illetve bioterrorizmus.

II. A terrorista akciók, terrorszervezetek

A különböző terrorista szervezetek eltérő ideológiai háttérrel rendelkeznek. Egyes

terrorista szervezetek vallási indíttatásból vagy szeparatista mozgalomként harcolnak.

Ebben a fejezetben a számomra legjelentősebb terrorszervezeteket elemzem.

Megvizsgálom a feltüntetett csoportok kialakulását, céljait és azt, hogy milyen hatással

bírtak a cselekedeteik a társadalmakra, az emberi környezetre.

2.1. IRA

Hivatalos elnevezése: Irish Republican Army (IRA), amely magyar nyelven lefordítva

Ír Köztársasági Hadsereg. 1917-ben jött létre három titkos szervezetek egyesüléséből,

az Ír Köztársasági Testvériségből, az Ír Önkéntesekből és az Ír Polgári Hadseregből. Az

IRA a brit uralom ellen kirobbant ír nemzeti felkelés következménye. Ez a csoport

merényletek egész sorozatát hajtotta végre, kocsmákat, szállodákat és civil célpontokat

robbantottak fel, illetve semmisítettek meg. Az 1921-ben a britek és az írek között

létrejövő egyezmény kettéosztotta a szigetet: hat északi megye Ulster néven Nagy-

Britannia része maradt, a katolikus Dél pedig domíniumi státuszt kapott.13

Az ír

nacionalisták nem értettek egyet ezzel az egyezménnyel. Fontos dátum az IRA

történetében 1972. július 21, amelyet azóta véres vasárnapként emlegetnek. A brit

katonák az internálás ellen tüntető tömegbe lőttek és mintegy 13 ember vesztette életét. 13

domínium: a Brit Nemzetközösség tagállama, birtok, uradalom a jelentése.

12

Ez az esemény hozzájárult ahhoz, hogy az IRA terrorista szervezetté váljon. 1972-től az

említett terrorista csoport megkezdte „hadjáratát” a brit célpontok ellen. Nagy –

Britannia fővárosában több terrortámadást hajtottak végre. 1984-ben az angliai

Brightonban követtek el bombarobbantást.14

1990-ben pedig az angol tőzsdén követtek

el újabb terrorcselekményt. Többnyire a bosszúvágy vezérelte őket. Ez a motiváció is

azt igazolja, hogy valóban egy terrorszervezetről van szó. Egyik legbrutálisabb

eszközük a semtex15

robbanóanyag volt. 2008-ban az Ír Köztársasági Hadsereg

gyakorlatilag megszűnt.

2.2. Al-Kaida

Napjaink egyik legismertebb terrorista csoportja. Számos más elnevezése ismert,

amelyek a következők:16

Iszlám Hadsereg a Szent Helyek Felszabadításáért

Világméretű Iszlám Front a Zsidók és a Keresztesek elleni Dzsihádért

Iszlám Üdvalapítvány

Oszama bin Laden-hálózat

Ez a terroristacsoport egy multinacionális17

szervezetnek minősül, amely az egész

világot behálózza. Egyik legfontosabb jellemzője, hogy iszlám aktivistákat támogat

anyagilag. Az Al-Kaida tagjai más terrorszervezetekben is meghatározó szerepet

töltenek be. Támogatásban részesítik a muzulmán harcosokat Afganisztánban,

Szomáliában, illetve Üzbegisztánban. A szervezet célja az, hogy „egyesítsen minden

muzulmánt egy olyan kormányzat létrehozása érdekében, amely a kalifák18

példáját,

módszereit és parancsait követve”.19

Alapítója: Oszama bin Laden. További célja ennek

a csoportnak, hogy megakadályozza a Nyugat befolyását a muzulmán országok

területén, valamint a muzulmán országok közötti határok eltörlése is a tervben szerepelt.

Az egész világra kiterjed az Al-Kaida és az Egyesült Államok közötti „feszültség”,

14

Ferwagner Péter Ákos-Komár Krisztián-Szélinger Balázs: Terrorista szervezetek lexikona Gavrilo

Principtől Oszama bin Ladenig Maxim Könyvkiadó, Szeged, 183. oldal 15

semtex: nagy erejű plasztik robbanószer, 1960-as évek végén fejlesztették ki Csehszlovákiában 16



multinacionális szervezet:több országra kiterjedő szervezet 18

kalifa: magas iszlám katonai rangot jelent 19


Principtől Oszama bin Ladenig Maxim Könyvkiadó, Szeged, 195. oldal

13

ugyanis az Oszama bin Laden vezette szervezet úgy tekint az USA-ra, mint legnagyobb

ellenségére. Az Al-Kaida célkitűzéseit bizonyítja az a dokumentum, amelyet a The New

York Times riporterei találtak meg egy Afganisztánban lévő épületben. Az említett

dokumentumon a következők voltak feltüntetve:

Isten földi hatalmának létrehozása

megvalósítani a mártíromságot Isten ügyének érdekében

megtisztítani az iszlámot a romlottság, az istentelenség elemeitől

A többi terrorista csoportokhoz hasonlóan rengeteg merénylet fűződik a nevéhez,

amelyek elsősorban az amerikaiak ellen irányultak. 1995-ben20

az Al-Kaida bombája

megölt két embert a rijádi Szaúdi Nemzeti Gárda Központja előtt. 1998-ban

robbantásokat hajtottak végre a kenyai Nairobiban, ahol több mint kétszáz ember

vesztette életét. Oszama bin Laden nevéhez köthető a 21. század legnagyobb terrorista

akciója, amelyet 2001. szeptember 11-én követtek el New Yorkban. Erről az

eseményről külön fejezetben lesz szó. Megállapíthatjuk, hogy az Al-Kaida az egyik

legjelentősebb terrorszervezet, amely a világ valamennyi részén jelen van és a

terrorszervezetek listájának élén található már egy hosszú ideje.

2.3. ETA

Elsősorban Spanyolországot és Franciaországot érintő terrorszervezet. Neve: Euskadi

Ta Askatasuna. Magyar nyelvre lefordítva annyit jelent, hogy Baszk Haza és

Szabadság. 1959-ben hozták létre. A terrorszervezet elsődleges célja az volt, hogy

létrehozza a Baszk Köztársaságot, amely Spanyolországtól teljesen független államként

működik. A baszkok Spanyolország északi részén és Franciaország délnyugati határ

menti területén élnek. Felvetődik a kérdés, hogy mikor kezdődtek meg a Baszk Haza és

Szabadság néven ismertté vált terrorista szervezet akciói. A 30-as évekre kell

„visszautaznunk”, pontosabban a spanyol polgárháború időszakára. A baszkok Franco

tábornok21

helyett a köztársaságot előtérbe helyezők oldalára álltak. A polgárháborúban

rengeteg baszk katona esett áldozatul. Az 50-es években a baszkok számára korlátozott

nemzetiségi jogokat biztosítottak. Ebben az időszakban alakult meg az ETA.

20



Franco tábornok: Spanyolország vezetője 1939 és 1975 között

14

A csoport célja, hogy Navarra provinciát egyesítsék Baszkfölddel, illetve a börtönben

lévő ETA aktivistákat engedjék szabadon. Az ETA terrorcselekményei közül fontosnak

tartom megemlíteni az 1961-ben megszervezett katonai akciót: a szervezet egy vonat

kisiklatását tűzte ki célul, amely polgárháborús veteránokat szállított, de a kísérlet

eredménytelen volt. Ezt azért volt fontos megemlíteni, mert itt már kidolgozott terv

alapján indítottak akciót, illetve egyértelműen megállapítható, hogy merényletre

készültek, ez a cél pedig a terrorszervezetek legáltalánosabb jellemzője. 1973-ban

meggyilkolták Luis Carrero Blanco admirálist,22

aki a már említett Franco tábornok

utóda lett volna.

Az ETA szoros kapcsolatot ápolt az Ír Köztársasági Hadsereggel, amelynek

tevékenységei, harcai kihatott a baszk terroristacsoport is.

2001-ben a csoport bombát robbantott Madridban, amelynek során több százan

megsérültek. Az ETA merényletei konkrét városok, személyek ellen irányultak.

Legfőbb módszerük a legtöbb terroristaszervezethez hasonlóan a robbantás volt.

Internetes források szerint az ETA közleményben tudatta, hogy készek végleg letenni a

fegyvert. Ez azzal magyarázható, hogy a szervezet fennállása alatt nem volt igazán

egységes, különböző ágakra szakadt szét.

2.4. Abu Nidal

Az e fejezetben vizsgált szervezetnek szintén több elnevezése létezik. Ezek a

következők:

Fatah Forradalmi Tanács

Arab Forradalmi Brigádok

Szocialista Muzulmánok Forradalmi Szervezete

A terrorista csoport tagjai a Palesztin Felszabadítási Szervezetből (PFSZ) váltak ki

1974-ben Abu Nidal vezetésével.23

Egy nemzetközi terrorszervezetről van szó, ami azt

jelenti, hogy több országban24

hajtottak végre terrorcselekményeket. A szervezet célja az

volt, hogy Izraelt eltöröljék a Föld színéről, de ez csak úgy sikerülhet, ha nemzetközi

22


Principtől Oszama bin Ladenig Maxim Könyvkiadó, Szeged, 112. oldal

23


Principtől Oszama bin Ladenig, Maxim Könyvkiadó, Szeged, 33. oldal 24

Izrael, Egyesült Államok, Franciaország és több nyugati állam, illetve arab ország

15

arab forradalmakat robbantanak ki. Nem nézték jó szemmel továbbá az arab-izraeli

béketárgyalásokat, az Al-Kaidához hasonlóan támadták az Egyesült Államokat is. Az

Abu-Nidal legjelentősebb merényletei az 1980-as évekre tehető. 1982-ben

megsebesítették Slomo Argovot25

Londonban. 1986-ban repülőgépeket térítettek el,

amelynek során több ártatlan ember életét vesztette. 1988-ban egy görög kiránduló hajót

robbantottak fel. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy 2002-ben Abu Nidal meghalt és

ettől kezdve a szervezet hanyatlásnak indult. Halálának körülményeivel kapcsolatban

nincs egységes álláspont. Egyesek szerint öngyilkos lett, míg mások szerint

meggyilkolták.

2.5. HAMASZ

A Hamasz önmagában is értelmes szó, amelynek jelentése buzgóság. 1987 végén jött

létre a Muzulmán Testvérek palesztin ágának önállósulásaként. A terrosirta csoport

célja, hogy egy önálló palesztin létrehozása, amelyet iszlám törvények alapján

irányítanak. Ilyen értelemben a Hamasz a legnagyobb palesztin iszlám fundamentalista

szervezet.26

A terroristaszervezet egyik fontos jellemzője, hogy élesen szemben áll

Izraellel, amelynek még a létét sem ismeri el. A szervezet kombinálja a palesztin

nacionalizmust és a vallásos fundamentalizmust. A szervezet alapító okirata fegyveres

harcokra szólítja fel a csoportot, illetve rombolja le teljes mértékben Izraelt. A szervezet

legfőbb szellemi vezetője Ahmed Jaszin volt, akit 2004-ben egy izraeli légitámadás

következtében megöltek. Jaszin elsősorban Gázában volt nagyon népszerű, gyújtó

beszédeit lágy hangon adta elő. A Hamasz az Izrael által 1967-ben elfoglalt területeken

folytatta tevékenységét, amely nem csak terrorizmusból, hanem propagandából, vallási

tevékenységből és szociális segítőakciókból is állt. Éppen ezért a Hamasz nem minden

tagja folytat fegyveres tevékenységet, amelyeket elsősorban a szervezet Izaldin

Kasszem Brigádjai hajtották végre. A Brigád tagjai öngyilkos merényleteket hajtottak

végre, a célpontok izraeli katonák és civilek voltak. Fontos jellemzője a csoportnak,

hogy nem támadja az Egyesült Államokat és más államokat, kizárólag Izraelen belül

választott magának célpontokat. Legjelentősebb merénylete 2002 márciusában hajtották

végre természetesen izraeliek ellen a zsidó húsvét idején, amelynek során 28 civilt öltek

meg. A terroristák nagyobb izraeli városokban buszokat robbantottak fel,

25

Izrael nagykövete 26


Principtől Oszama bin Ladenig, Maxim Könyvkiadó, Szeged, 144.oldal

16

bevásárlóközpontok ellen intéztek támadásokat, kávéházakat robbantottak fel. A

Hamasz olyan fiatalembereket választott ki öngyilkos merényletekre, akik mélyen

vallásosak voltak, de voltak köztük idősebbek is. Közös jellemzőjük, hogy gyűlölik

Izraelt, általában depressziós emberek, akiknek helyzete már reménytelen. A merénylők

felkészítése igen alapos, intenzív vallásos képzést kapnak, előadásokat hallgatnak és

hosszú ideig böjtölnek. 2001-ven az Egyesült Államok akkori elnöke George Bush

feltette a Hamasz-t a terrorszervezetek listájára.27

A Hamasz elítélte a 2001. szeptember

11-i terrortámadásokat.

III. A terrorizmus elleni küzdelem

A terroristák elleni harcot nehezíti, hogy személyiségük csak az általuk okozott

cselekmények után válik ismertté vagy egyáltalán nem derül fény arra, hogy ki követte

el az adott terrorcselekményt. Ez különbözteti meg a terrorizmus elleni harcot a

klasszikus küzdelemtől,28

amelynek során ismerjük az elkövetőt, illetve tisztában

vagyunk vele, hogy kikkel állunk szemben. Jellemző a terroristákra, hogy konkrét

célpontjaik vannak, ez lehet egy személy vagy egy város, illetve épület. Az évszázadok

során a terrorizmus nemzetközi jelleget öltött. „Nemzetközi terrorizmusról29

akkor

beszélhetünk, amikor több ország állampolgárai vesznek részt a terrorcselekmények

előkészítésében és végrehajtásában”. A terrorizmus, mint jelenség óriási fejlődésen

ment keresztül, Boda József szavaival élve „a terrorizmus másként jelentkezik ma, mint

a hatvanas, hetvenes vagy nyolcvanas években”. Megváltozott a terroristák motivációja,

amelyek a következők:

o politikai terrorizmus

o etnikai, faji alapú terrorizmus

o katonai terrorizmus

o vallási fanatizmusban gyökerező terrorizmus

o gazdasági érdekeltségű terrorizmus

27


Principtől Oszama bin Ladenig, Maxim Könyvkiadó, Szeged, 147. oldal 28


globalizációig, SVKH-CHARTAPRESS Budapest, 2002. 147.oldal 29

Boda József: A terrorizmus egy volt”terrorista”szemével, Belügyi Szemle 2002. 6-7. 129.oldal

17

o szociológiai érdekeltségű terrorizmus

o jogi alapokat felhasználó terrorizmus

o ideológiai érdekű terrorizmus

o nacionalista indíttatású terrorizmus

Ebből is látszik, hogy a különböző célok és motivációk által jelentős számú terrorista

csoport létezik napjainkban, mindez tovább nehezíti az ellenük folytatott harcot. A

szakemberek ezt a jelenséget aszimmetrikus háborúnak30

nevezik, bár világszerte

rendelkezésre állnak a különböző fegyverek és a felszerelt csapatok, mégsem tudják

megelőzni a terrorista akciókat. Az „ellenség” erejét növeli, hogy napjainkban

könnyebben jutnak hozzá a nukleáris és biológiai fegyverekhez. E fejezeten belül két

részre bontva elemzem a terroristák elleni küzdelmet. Egyik alfejezetben

megvizsgálom, hogy miként valósul meg az emberi jogok védelme a küzdelem során,

míg a másik alfejezetben pedig konkrétan foglalkozom a terroristák ellen alkalmazott

eszközökkel.

3.1. Az emberi jogok védelme a terrorista akciók elleni küzdelemben

A terrorizmusra valamilyen módon reagálni kell, intézkedéseket kell folytatni a

terroristák további akcióinak megakadályozására. Ez történhet békés31

módon és erőszak

alkalmazásával is, amely elsősorban katonai jellegű akciókat foglal magában. Itt kell

megemlítenünk az Európa Tanácsot, amely egy regionális nemzetközi szervezet. A

terrorizmus problémájával kapcsolatban jogi eszközökkel próbált élni és prevenciós32

célú megoldásokat keresett. Az Európa Tanács szervei együttműködésüket fejezték ki a

kitűzött célokért, mivel az imént említett szervek elutasítják a terrorcselekményeket. A

prevenciós eszközök hátránya, hogy sérthetik az egyéni jogokat és szabadságokat.

Az Európa Tanács 1950-ben elfogadta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amely

szintén fontos szerepet játszik a terrorizmus elleni küzdelemben. Az Egyezmény

meghatározza az államoknak az élet védelme esetén fennálló kötelezettségét. „ Az

államok kötelesek megtenni a joghatóságuk alá tartozó személyek alapvető jogainak,

különösen az élethez való joguknak, a terrorcselekményekkel szembeni védelme

30


globalizációig, SVKH-CHARTAPRESS Budapest, 2002. 147.oldal 31

Ezek ún. prevenciós eszközök, mint például a felhasználható fegyverek korlátozása. L. Kiss. J. László:

A terrorizmus avagy a biztonság és háború metamorfózisa. Acta Humana, 2002. 46-47. sz. 78.oldal 32

Horváth Krisztina: Az emberi jogok védelme a terrorizmus elleni küzdelemben. Acta Humana 14.

évfolyam, 2003. 3. szám, 67.oldal

18

érdekében szükséges intézkedéseket. Ez a pozitív kötelezettség teljes mértékben

igazolja az államok terrorizmus elleni küzdelmét.”33

Felvetődik a kérdés, hogy az emberi

élet védelme és a terrorizmus elleni harc milyen más alapvető jogokkal kerül szembe:

o Az abszolút jogok: Semmiféle korlátozás alá nem vehető jogokról van szó.

Az Egyezmény még a terrorizmus fennállása esetén is tiltja a kínzást és az

embertelen bánásmód alkalmazását.34

o A „korlátozható” jogok: Az Egyezmény egyértelműen kimondja, hogy a

terrorizmus elleni küzdelem során az államoknak figyelembe kell venniük a

magánélet, a családi élet, valamint a lakhely tiszteletét.35

Ez nem jelenti azt,

hogy az államok nem léphetnek fel a terrorista csoportok ellen. Csak is

kizárólag az egyezményben foglaltaknak megfelelően folytathatnak le

intézkedéseket.

3.2. A terroristákkal szemben alkalmazott eszközök

A legfontosabb eszközök a nagyérzékenységű szenzorok, amelyek a terroristáknál lévő

veszélyes anyagok kimutatására szolgálnak. A szenzorok mögött az észleléshez és

érzékeléshez megbízható és nagysebességű vagy esetleg realtime működésű szoftverek

szükségesek.36

Az említett szenzorok funkciója, hogy egyértelműen kimutatják a

veszélyes anyagokat, amelyek elsősorban tömegpusztítást okoznak. Egy olyan

rendszerről van szó, amely alkalmas arra, hogy beazonosítsa a veszélyes anyag típusát

és hatását a külvilágra. Felmerül a kérdés, hogy ezek az eszközök alkalmasak-e a

tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatba kerülő olyan személyek azonosítására, akikre

valamilyen hatást gyakoroltak a kémiai, illetve a vegyi anyagok? A válasz: igen, de csak

abban az esetben, ha a hatás elérte a kimutatható szintet. Itt elsősorban a vér, haj, csont,

illetve egyéb testi anyagok nagy jelentőséggel bírnak.37

A szenzorok másik funkciója

33


évfolyam, 2003. 3. szám, 76.oldal 34



35




globalizációig, SVKH-CHARTAPRESS, 2002.Budapest, 152.oldal 37


globalizációig, SVKH-CHARTAPRESS, 2002.Budapest, 152.oldal

19

által a veszélyes személyek figyelése és azonosítása lehetségessé válik. Olyan

rendszerek is fellelhetők már a 21. században, amelyek automatikusan lefordítják az

adott helyi népcsoportok nyelvét. Számtalanszor találkozhatunk a híradóban olyan

esetekkel, amikor valamely terrorista csoport videofelvételen küld fenyegető üzenetet.

Ezeken a felvételeken természetesen az adott személy nem ismerhető fel. Ebben az

esetben a szenzorok az adott terrorista csoport tagjának mozdulatait, illetve esetleges

hibáit vizsgálja, amely szintén alkalmas az azonosításra.

A szenzorok mellett nagy jelentőséggel bír a jeladó, amelyet az adott személy

környezetében helyeznek el, ennek segítségével nyomon tudják követni az esetleges

mozgásokat.

További eszköznek minősülnek a nem halálos fegyverek, amelyeknek bénító hatásuk

van. Terroristák ellen alkalmazott eszköznek minősül még:

o az éjjellátó: passzív csillagfény erősítésű eszköz

o az energiafegyverek: rakéták és repülők megsemmisítésére alkalmasak

o a navigációs eszközök: a pillanatnyi tartózkodás és a búvóhelyek

felderítésére alkalmazzák

o a pilótanélküli repülők: nappali és éjszakai felderítést is lehetővé tevő

eszköz

A bemutatott eszközök óriási technológiai fejlettségi szintet igazolnak, amely a 21.

századra leginkább jellemző. Bár hihetetlen képességekkel rendelkeznek, mégsem

alkalmasak teljes mértékben a terroristák elleni küzdelmek megnyerésére. Könnyen

kijátszhatóak és ami még ennél is rosszabb, hogy a terroristák is alkalmazzák ezeket az

eszközöket, így még veszélyesebbé válnak. Megoldásként szolgálhat erre, hogy szigorú

ellenőrzés alatt tartják az imént bemutatott eszközök forgalmazását, előállítását.

IV. A terrorizmus fogalmi kérdései

Ebben a fejezetben a terrorizmus fogalom meghatározásaival foglalkozom. Az általam

jelentősebbnek tartott fogalmakat mutatom be. Majd kitérek a terrorizmus

20

osztályozására és jellemzőire. Ehhez Józsa László által meghatározott osztályokat

mutatom be. Ezt követően kitérek a terrorista állam fogalom meghatározására.

A terrorizmus esetében a legnagyobb probléma az, hogy nincs konkrét definíciója. „ A

terrorizmus egyszerre ötvözi magában a büntetőjogi, a kriminológiai és természetesen a

politikatudományi stílusjegyeket.”38

Különbséget kell tennünk terrorizmus és

terrorcselekmény között, hiszen az utóbbi fogalom csupán a terrorizmushoz bensőleg

tartozó elem. Szakemberek, szakirodalmak és történetírók foglalkoztak a terrorizmus

fogalmának megalkotásával. Közös jellemzőjük, hogy valamennyi meghatározásban

szerepel az erőszak, fenyegetés, félelem, politika és erő kifejezés. Az összes definiálást

szinte lehetetlen elemezni, így csak néhányat említek meg a szakdolgozatomban.

A nemzetközi terrorizmus elismert szakértője, Walter Laqueur 35 különféle definíciót

tárt fel és saját maga is megalkotott egy fogalmat, amely szerint „a terrorizmus az erő

alkalmazása és az erővel való fenyegetés abból a célból, hogy riadalmat keltsen a

társadalomban vagy politikai változást idézzen elő”.39

Andre Gluicksmann40

szerint a

terrorizmus a háborús tevékenység új formája, amelyben a hadsereg harcol a civilek

ellen, illetve egy adott diktatórikus állam küzd annak polgárai ellen.

Az Egyesült Államok különböző dokumentumaiban nem találunk egységes fogalom

meghatározást. A külügyminisztérium megfogalmazása szerint „a terrorizmus

politikailag motivált erőszak, amelyet szubnacionális csoportok vagy titkos ügynökök

hajtanak végre polgári célpontok ellen azzal a céllal, hogy a lakosságra befolyást

gyakoroljanak.”41

A NATO szabályzata42

az alábbiak szerint határozza meg a

terrorizmus fogalmát: „a politikai, vallási vagy ideológiai célkitűzések elérése

érdekében kormányok és társadalmak kényszerítése vagy megfélemlítésére tett

kísérletben az egyének vagy javak elleni erő vagy erőszak törvénytelen alkalmazása,

illetve azzal való fenyegetés. „43

A definíció megalkotásával kapcsolatban evezzünk át

egy kicsit magyar vizekre is, ugyanis a hazai jogéletben is találhatunk fogalom

38

DR. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései. UNIVERSITAS-GYŐR

Nonprofit Kft. Győr, 2011. 17.oldal 39

39


globalizációig, SVKH-CHARTAPRESS, 2002.Budapest, 88.oldal 40

Andre Gluicksmann: filozófus, író, a francia CNRS.- intézet kutatója 41


globalizációig, SVKH- CHARTAPRESS, 2002. Budapest, 90. o. 42

A Szövetség AAP-6(V)m2 szabályzata 43


globalizációig, SVKH- CHARTAPRESS, 2002. Budapest 91-92.o.

21

meghatározásokat. Egyik ilyen definiálás Boda József nevéhez fűződik. Ezek szerint „a

terrorizmus a polgárokon gyakorolt szándékos, módszeres erőszak, amely az általa

kiváltott félelmen keresztül politikai célokat kíván megvalósítani.” 44

Hárdi István úgy

gondolja, nem létezik egységes fogalom meghatározás, mivel maga a jelenség

történelmi és társadalmi megítélése is változó, illetve pszichológiailag sem egységes.

4.1. A terrorizmus osztályozása

A terrorizmusosztályozást és jellemzőit Józsa László meghatározásaira hagyatkozva

mutatom be.45

A terrorizmus és a terrorista szervezetek osztályozása több szempont

alapján lehetséges. Osztályokat állíthatunk fel a tevékenység színtere szerint;

személyek, csoportok, szervezetek vagy országok szerint; a terrorista eszközök, csoport

motiváltságok és célorientáltság szerint; a támogatottság szerint; a szembenálló felek

reagálása szerint; belső szerkezet alapján; a terrorizmus, mint felforgatás és zendülés

alapján; a determináltság szerint; más transznacionális veszélyekkel szoros

kapcsolatban álló meghatározás szerint; valamint a terrorista veszély jellege alapján.

A tevékenység színtere alapján a következő csoportosítás létezik:

lokális terrorizmus, egy országon vagy országrészen belül;

szubregionális terrorizmus, amely egy régióra vagy földrészre terjed ki;

nemzetközi terrorizmus;

globális terrorizmus.

Személyek, csoportok, szervezetek vagy országok szerinti csoportosítás:

egyéni terrorizmus;

csoportterrorizmus;

állami terrorizmus;

nemzetek feletti terrorizmus;

nemzetközi terrorizmus.

A szembenálló felek szerint:

állam egy másik állam vagy államok ellen; 44

Boda József: A terrorizmus egy volt „terrorista” szemével, Belügyi szemle 2002/6-7. 127.o. 45

Józsa László: Globális terrorizmus, In: Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az

afganisztáni „vadászattól” a fenntartható globalizációig, SVKH- CHARTAPRESS, 2002. Budapest 96-

100.o

22

államok egy állam vagy államok ellen;

állam a polgárok ellen;

polgárok a polgárok ellen;

polgárok az állam ellen.

A terrorista eszközöket, csoportmotiváltságokat, célorientáltságot figyelembe véve a

következő csoportosítást említi Józsa László:

etnikai terrorizmus;

kulturális terrorizmus;

vegyi terrorizmus;

biológiai terrorizmus;

nukleáris terrorizmus;

katasztrófaterrorizmus;

környezeti katasztrófa-terrorizmus;

cyberterrorizmus;

információs terrorizmus;

ipari terrorizmus;

médiaterrorizmus;

városi terrorizmus;

vidéki terrorizmus.

A támogatottság kiterjedése alapján olyan csoportok létezhetnek, amelyek

rendelkezhetnek:

részben hazai vagy belföldi támogatottsággal;

teljes belföldi támogatottsággal;

a nemzetközi közvélemény szimpátiájával;

nemzetközi legitimitással;

a szembenálló fél részéről részleges vagy teljes elfogadottsággal;

a hatalomban való részesedéssel;

a teljes hatalom birtoklásával.

A szembenálló fél reagálása szerint a következő osztályozás létezik:

a terrorista csoportok tevékenysége az állam tűrőképességének határáig;

23

válaszlépések kikényszerítése, provokációk sorozata azzal a céllal, hogy az

állam erőszakos fellépését kiváltsák.

A terrorista csoportok belső szerkezet alapján a következő csoportokra bonthatók:

tisztán politikai szervezetek;

politikai és katonai szárnyat tartalmazó szervezetek;

tisztán katonai szervezetek.

Motivációs szempontok alapján:

vallási terrorista csoportok;

faji magasabbrendűséget hirdető terrorista csoportok;

ideológiai, politikai terrorista csoportok;

nacionalista-szeparatista terrorista csoportok.

A célkiválasztás módszere alapján a következő osztályokat említhetjük meg:

meghatározott célpontokat támadó terrorizmus (selective violence);

általános célú támadásokat végreható terrorizmus (non- selective violence).

A terrorizmus, mint felforgatás és zendülés alapján a tevékenység lehet:

gerilla-hadviselés;

anarchia vagy felkelés;

passzív ellenállás; fegyverhasználat nélküli aktív ellenállás.

Determináltság szerint:

emocionális terrorizmus végső politikai cél nélkül;

határozott és teljesíthetőnek tűnő stratégiai végcélt követő terrorizmus;

stratégiai túlcélt előirányzó terrorizmus (irrational terrorism).

Más transznacionális veszélyekkel kapcsolatban álló meghatározás szerint:

szervezett bűnözéssel összefüggő terrorizmus;

kábítószer-kereskedelemmel összefüggő terrorizmus;

illegális migrációval összefüggő terrorizmus;

fegyverkereskedelemmel (proliferációval) összefüggő terrorizmus.

24

A terrorista veszély jellege szerinti csoportosítás a következő:

államilag támogatott terrorizmus jelentette veszély;

egyes terrorista szervezetek jelentette veszély;

több terrorista csoport meghatározott elvek alapján történő

együttműködésből származó veszély.

4.2. A terrorista állam fogalma és megnyilvánulási formája

Ebben a témakörben a legjelentősebb kérdés az, hogy az állam milyen mértékben vállal

szerepet a terrorizmusban, illetve az állam egyáltalán hogyan viszonyul a a

terrorizmushoz. Az állam sokáig úgy szerepelt, mint az adott országon belül működő

terrorista csoportok célpontja, vagy más országokban működő terrorista csoportok

célpontja. Az 1960-as évektől beszélhetünk az állam új szerepvállalásáról, mint a

terrorista állam és az állam által támogatott terrorizmus. „Az Amnesty International

adatai szerint 1993-2002 között 120 országban volt tetten érhető az állami terrorizmus:

nevezetesen az emberi jogok és méltóság megsértése, az állampolgári jogok és a

véleményszabadság korlátozása, a faji és a vallási megkülönböztetés, nemzetközileg

pedig újabb vasfüggönyök létesítése, "berlini falak" felhúzása, ellenségnek kikiáltott

politikusok célzott meggyilkolása, erkölcs, politika és kultúra diktálása a

gyengébbeknek, a népirtás kifinomult módjai, a gazdasági kincsek megszerzését célzó

igazságtalan háborúk, stb. „46

Józsa László szerint az államnak több lehetséges szerepe lehet a terrorista

támadásokban. Egyrészt léteznek olyan akciók, amelyeket a terrorista szervezetek az

állam bármilyen bevonása nélkül hajt végre. Az államnak ebben az esetben tehát nincs

szerepe a terrorista támadásokban. Léteznek azonban olyan akciók, amelyben az állam

műveleti támogatást nyújt a terrorista szervezet által kezdeményezett saját érdekében

végrehajtott akcióhoz. A harmadik meghatározás szerint az állami szerepvállalás olyan

mértékű, hogy az állam teljes műveleti támogatást nyújt a terrorista szervezet

akciójához, mivel azt az állam kezdeményezi, és az állam céljai érdekében hajtják

végre. Negyedrészt az állam oly mértékben vállal szerepet a terrorista akcióban, hogy az

állam valamelyik szervezet hajt végre az állam célkitűzése érdekében.

46

http://home.hu.inter.net/retorno/publications/htm_format/ami_a_terrorizmus_mogott.htm, Havi Magyar

Fórum, 2004. május ( 2013.február 17.)

http://home.hu.inter.net/retorno/publications/htm_format/ami_a_terrorizmus_mogott.htm

25

Az állam többféle képen képes támogatni a terrorista akciókat. Széleskörűen elterjedt

támogatási forma az ideológiai támogatás. Az állam az ideológiai tételeit a terrorista

szervezeten keresztül is terjesztheti.

A másik legelterjedtebb támogatási forma a pénzügyi támogatás. Ez megvalósulhat úgy

is, hogy a terrorista szervezetek az állam erre a célra kijelölt szervezeteitől bizonyos

összegeket igényelnek. A harmadik támogatási forma a katonai támogatás. Ez azt

jelenti, hogy az állam már közvetlenül is szerepet vállal a terrorista akcióban. Az állam

látja el a terrorista csoportot fegyverzetekkel, és egyéb haditechnikai eszközökkel. A

negyedik támogatási forma a műveleti támogatás. Ez azt jelenti, hogy az állam

menedéket, pihentetési- rekreációs lehetőséget nyújt a terrorista szervezeteknek.

Dokumentumokat adhat át, vagy részükre hamis dokumentumokat készíthet.

Az állam javaslatot is tehet terrorista akciók végrehajtására is. Ez azt jelenti, hogy maga

az állam határozza meg az akció célját, objektumait, irányíthatja az akció végrehajtását.

Józsa László az amerikai külügyminisztérium kiadványára támaszkodva például a

terrorizmust támogató országok között említi Iránt, Irakot, Líbiát, Észak-Koreát, Kubát

és Szudánt. Számos szakértő azonban nem ért egyet az amerikai besorolással.

Az állam tehát többféle képen támogathatja vagy vehet részt a terrorista akcióban. Az

állami szerepvállalásnak is különböző fokai lehetnek. Ha az állam teljes mértékben részt

vesz, bekapcsolódik a terrorista akcióba akkor már nem csak az állam által támogatott

terrorizmusról beszélünk, hanem terrorista államról.

V. A nemzetközi szervezetek a terrorizmus ellen

A terrorizmussal szembeni nemzetközi együttműködés jogi alapjainak megteremtése

gyakran egy-egy nagyhatású merénylet nyomán következett be. Ebben a fejezetben a

nemzetközi szervezetek terrorizmus elleni fellépését mutatom be az ENSZ és az

Európai Unió főszereplésével. Természetesen az említett két Szervezet mellett vannak

még olyan említésre méltó közösség, amelyek kiemelt figyelmet fordítottak a

terrorizmus elleni küzdelemre. A III. fejezetben már említett Európa Tanács szervei

26

együttműködnek a terrorizmus leküzdésében. Megemlíthetjük még a NATO-t,47 amely

azonnali intézkedést hajtott végre a 2001. szeptember 11.-ét követően.48

Ezen szervek

mellett fontos megemlíteni még a Bűnügyi Rendőrség Nemzetközi Szervezetét

(INTERPOL), amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy segítse a nemzeti rendőrségek

munkáját, saját nyomozati jogköre nincsen, a tagállamok rendőrségeinek munkáját

segíti elsősorban adatszolgáltatással és nyilvántartással. Jelenleg 187 tagállam

rendőrségét tömöríti és biztosítja a bűnüldözés lehetőségét a világ minden pontján. a

következő említésre méltó szervezet az Európai Biztonsági és Együttműködési

Szervezet (EBESZ). Az EBESZ ENSZ Alapokmány VIII. fejezete által meghatározott

regionális szervezet, melynek fő funkciói a korai előrejelzés, a konfliktus megelőzés, a

válságkezelés és a válságok megoldását követő rehabilitáció, az európai biztonság és

stabilitás megőrzése érdekében.49

Jelenleg 57 állam a tagja a szervezetnek, amelyek

egyenlő jogokkal rendelkeznek. Az EBESZ hivatalos nyelvei: angol, francia, német,

orosz, spanyol, olasz.

5.1. Az ENSZ szerepe a terrorizmussal kapcsolatos küzdelemben

Az ENSZ az első jelentős lépést a terrorizmussal szemben 1970-ben tette meg, amikor

elfogadták a repülőgépek eltérítésének megakadályozását célzó hágai egyezményt,

amely szerint bűncselekményt követ el, aki jogtalanul és erőszakkal, illetve azzal való

fenyegetéssel légi járművet hatalmába kerít. Az eljárás lefolytatására a repülőgépet

lajstromozó állam vagy az az állam jogosult, ahol az leszállt. 1971-ben is elfogadtak egy

egyezményt, azaz olyan cselekmények üldözését mondták ki, mint a repülőgép

felrobbantásával, illetve az utasok megölésével való fenyegetés.

1972-ben a müncheni olimpián palesztin terroristák az izraeli sportdelegáció tagjait

megölték. Ezt követően az ENSZ komoly erőfeszítéseket kívánt megtenni a terrorista

47

NATO: Észak Atlanti Tanács, amelynek komoly feladatai vannak a katonai műveletek végrehajtása

mellett a békefenntartásban és a demokrácia helyreállításában, illetve a politikai, gazdasági és szociális

biztonság megteremtésében. Az Egyesült Államokat ért terrortámadás után a NATO alapító okiratának 5.

cikkelye alapján a Szervezet felkészült a válaszcsapásra, hiszen egy tagját közvetlen támadás érte. 2001.

október 4-én a szövetségesek az Egyesült Államok kérésére öt rendszabályt foganatosítottak:

Hírszerzési információk cseréje a terrorista fenyegetésekkel és akciókkal kapcsolatban

a NATO-repülőgépek bevetése a terrorcsapatokkal szemben

a NATO készenléti hadiflottája a Földközi-tengeren elkezdi járőri tevékenységét

az Egyesült Államok és Nagy Britannia elkezdi a katonai műveleteket az Al-Kaida terrorista

csoport ellen

a kiválasztott szövetségeseket felkérik arra, hogy támogassák a terrorizmus elleni műveleteket 48

Boda József: A terrorizmus egy volt „terrorista” szemével. Belügyi Szemle 2002. 6-7. 137.oldal 49

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/AT_EBESZ/hu/EBESZ/EBESZ.htm (2013. február 20.)

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/AT_EBESZ/hu/EBESZ/EBESZ.htm

27

akciókkal szemben. Egy univerzális és általános jellegű egyezmény létrehozása volt

tervben, de ez végül nem valósult meg. 1974-ben is létrejött egy egyezmény a

diplomaták és más, nemzetközileg védett személyek ellen elkövetett bűncselekmények

megelőzéséről és megbüntetéséről, majd 1979-ben a tusszedés elleni egyezményt

fogadták el. Az ENSZ az Egyesült Államokat ért 2001-es terrorcselekményre azonnal

reagált. A Szervezet Biztonsági Tanácsa egyhangúan fogadta el a terrorista akciókra

vonatkozó BT-határozatot,50

amely elítélte az elkövetett terrorcselekményeket. Az

említett akciókat a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető veszélynek minősítették.

A Biztonsági Tanács felszólította a Szervezet tagállamait, hogy működjenek együtt az

elkövetők elfogásában és felelősségre vonásában. A BT mellett a Közgyűlés is

foglalkozott a terrorcselekményekkel külön napirendi ponton. Az amerikaiak

szeptember 26-án benyújtottak egy határozat javaslatot, amely meghatározta a

terrorizmus elleni fellépés kereteit. A javaslatot a többi tagállam rövid alatt

véglegesítette. Létrehoztak egy Ellenőrző Bizottságot, majd megválasztották a bizottság

elnökét és alelnökeit. Ez volt a Terrorizmusellenes Testület, amelyben az elnöki posztot

az Egyesült Államok nem tölthette be, így az Egyesült Királyság lépett az elnöki

pozícióba. A Terrorizmusellenes Testületnek a döntései a következőket érintette:

o a nukleáris terrorizmus visszaszorításáról szóló egyezmény

o a terrorizmus elleni átfogó egyezményt célzó indiai tervezet

o a terrorizmusellenes nemzetközi konferenciára vonatkozó egyiptomi

javaslat

5.2. Az Európai Unió terrorizmus elleni intézkedései

Az Európai Unió terrorizmusellenes intézkedéseinek a bemutatása során a Maastrichti

Szerződés aláírásától szeretném ismertetni az Unió lényeges erőfeszítéseit a

terrorcselekményekkel szemben, valamint röviden bemutatom, hogy az Európai Unió

hogyan reagált a 2001. szeptember 11-én New Yorkban történt terrorista akcióra.

Az 1992-es Maastrichti Szerződés hozta létre az Unió közös kül – és

biztonságpolitikáját, amelynek célja között szerepelt a nemzetközi együttműködés

elősegítése, a béke megőrzése, valamint a biztonság megerősítése.51

Az 1992-es

50


globalizációig. SVKH-CHARTAPRESS 2002. Budapest, 314.oldal 51

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=8 ( 2013.február 19.)

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=8

28

petersbergi miniszteri értekezleten pedig kidolgozták a közös európai biztonsági és

védelmi politikát is. A nemzetközi terrorizmus, a szervezett bűnözés és az illegális

migráció nagy kihívást jelentett az egyes európai országok számára, amelyeket nemzeti

szinten már nem voltak képesek kezelni. 1999-ben megkezdte működését az Európai

Rendőrségi Hivatal, más néven az EUROPOL,52

amely az egyik leghatékonyabb

eszköze az Unió terrorizmus elleni fellépésének. Az Európai Unió négy pilléren alapuló

stratégiát dolgozott ki a terrorizmussal szemben, ezek a következők:

megelőzés

védelem

üldözés

reagálás

Ennek a stratégiának az a célja, hogy a szabadságon, a biztonságon és a jog

érvényesülésén alapuló térséget megingathatatlanná kell tenni.

A megelőzés stratégiája:53

Az Európai Unió célkitűzése e stratégián belül három részből tevődik össze. Elsődleges

célja olyan programok, akciótervek kidolgozása, amelyek megakadályozzák azt, hogy

az emberek valamilyen ideológia irányába sodródjanak. Másodsorban az Unió

célkitűzései között szerepel a demokratikus értékek minél szélesebb társadalmi körben

történő elmélyítése az integráción belül is. Ennek alapján54

több biztonságpolitikai

keretprogramot fogadtak el. A megelőzés harmadik pillére a Terrorizmus Elleni

Akcióterv, amelynek lényege, hogy az Unió tegyen meg mindent annak érdekében,

hogy a terrorcselekményeket megelőzzék a jövőben, illetve a már létező

terrorszervezeteket minél hamarabb számolják fel.

A védelem stratégiája:

Több irányban érvényesül, egyrészt magában foglalja az állampolgárok védelmét,

sérthetetlenségét szolgáló intézkedések bevezetését, másrészt pedig a potenciális

terrorista célpontok védelmének erősítését. Nagy hangsúlyt kap ebben a stratégiában a

közlekedés, valamint a határok védelmének fokozása, továbbá a tagállamok közötti

52



Nonprofit Kft. Győr, 2011. 165. oldal 54

Az egyik legjelentősebb keretprogram a Biztonság és Szabadságjogok Megóvását célzó európai

Keretprogram

29

információáramlás, az infrastruktúrák védelme, illetve a terrorista bomba-támadások

elleni intézkedések.

Az üldözés stratégiája:

Ez a legtágabb stratégiai kör.55

Olyan normákat kíván kidolgozni az Unió, amelynek

célja az, hogy elősegítsék a terrorista csoportok és személyek ellen irányuló

nyomozásokat, továbbá a terrorista-gyanús személyek megfigyelését, a

terrorcselekményeket támogató hálózatok felszámolását. Ebben a pillérben komoly

feladatot kap az EUROPOL, az EUROJUST56

és az Európai Rendőrfőnökök

Akciócsoportja is. Legnagyobb feladat eme stratégián belül a terrorizmus

finanszírozásának a visszaszorítása.

A reagálás stratégiája:

A felkészültséget helyezi a középpontba, ami azt jelenti, hogy a tagállamok és mag az

integráció legyen felkészülve egy esetleges terrortámadásra. Olyan operatív

intézkedések tartoznak ide, amelyek a merénylete káros következményeinek enyhítését,

az összehangolt elhárítást, valamint az áldozatvédelem érvényesülését szolgálják.57

Az Európai Unió számos lépést tett az amerikai terrortámadást követően. Az EU Bel-és

Igazságügyi Tanácsa szeptember 20-án rendkívüli ülést tartott, amelynek során számos

intézkedést hoztak. Ezek két fő területre vonatkoznak:

a szabadság, biztonság és igazságosság övezet megteremtésének a

felgyorsítása

a partnerországokkal, elsősorban az Egyesült Államokkal történő

együttműködés erősítése

A Tanács úgy vélte, hogy egy egységes fogalmat kell alkotni a terrorcselekményről:

„ A terrorcselekmény olyan, egy személy vagy csoport által, egy vagy több ország, azok

intézményei, állampolgárai ellen szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelynek

55


Nonprofit Kft. Győr, 2011. 175. oldal 56

Az EUROJUST az Európai Unió által 2002-ben létrehozott szervezet, amely a tagállamok illetékes

igazságügyi hatóságai közötti koordinációt ösztönzi és javítja a nyomozások és a büntetőeljárások terén. 57


Nonprofit Kft. Győr, 2011. 178. oldal

30

célja a megfélemlítés és az államok politikai, gazdasági és társadalmi rendszerének

megváltoztatása vagy megdöntése”.58

Továbbá javaslatot tett arra, hogy a rendőrség és a

titkosszolgálat működjön együtt a terrorista akciókkal szemben, a tagállamok minél

előbb ratifikálják a terrorizmus finanszírozását megakadályozó egyezményeket. Végül

pedig döntés született arról, hogy létrejön egy közös elemzés a terrorista veszély

kapcsán az Európai unió és az Egyesült Államok között.

VI. A 21.század legnagyobb terrortámadása: 2001. szeptember 11.

Századunk legnagyobb terrorista akciója a 2001. szeptember 11-én az Amerikai

Egyesült Államok ellen elkövetett merénylet volt. Sokan foglalkoztak már ezzel a

témával. Mivel szakdolgozatom témája a terrorizmus, úgy gondoltam meg kell

említenem ezt a terrorista akciót. Nekem nem tisztem ezen akció részletességgel való

bemutatása, elemzése. Csupán a részletesség igénye nélkül ismertetetem az ezen a

napon történt eseményeket, valamint az ezt követő terrorista elhárítási akciót.

Ezen a napon az al-Kaida terrorszervezet összehangolt merényletsorozatot indított az

Amerikai Egyesült Államok ellen. Tették ezt úgy, hogy tizenkilenc al-Kaida gépeltérítő

szállt fel az amerikai utasszállító gépekre. Két repülőgép a New York-i

Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba csapódott be. Az épület két órán belül

összedőlt. Ezt követően több épület is megrongálódott vagy összedőlt. A harmadik gép

a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik gép

Pennsylvania államban zuhant le. Egyes feltételezések szerint ezt a gépe a Fehér Házba

irányították, de az utasok visszafoglalták, de már nem tudták megakadályozni a

lezuhanást. A géprablók a repülőgépekre szúrófegyvereket csempésztek fel,

amelyekkel megölték, vagy hatástalanná tették a pilótákat, utaskísérőket, az utasokat.

Néhány utasnak sikerült kapcsolatba lépnie mobiltelefonjuk segítségével a földön

tartózkodókkal. Három járatról is érkeztek olyan információk, hogy a gépeltérítők

bombákkal vannak felszerelve, de ezek valószínűleg álbombák lehettek, mivel a

becsapódások helyszínén nem találtak robbanóanyag származékokat. Ezen a napon

2995 ember veszítette életét. Az áldozatokból 246 a négy repülőgép egyikén, 2605

New Yorkban az ikertornyokban, vagy azok közelében, 125 pedig a Pentagon

58


globalizációig, SVKH- CHARTAPRESS, 2002. Budapest, 321-322. oldal

31

épületeinél vesztette életét. Valamennyi áldozat civil volt, kivéve 55 katonát, akik a

Pentagont érő támadás során vesztették életüket. Hetekkel a támadások után 6000-re

becsülték az áldozatok számát.

Az ikertornyok 110 emelete mellett számos épület is megrongálódott.

A támadások után pár órával az FBI már meg tudta nevezni a támadókat. A géprablók

vezetője és a pilóták egyike az egyiptomi Muhammad Atta volt. Onnan derült ki, hogy

ő volt a vezető, hogy a személyes poggyásza nem került fel a gépre, és amikor ezt

megtalálták az felfedte a terroristák személyazonosságát és más terveket. Valamint a

támadások napján német nyomozóirodák Oszama bin Ladennek szóló üzeneteket

hallgattak le. Tíz nap múlva az FBI nyilvánosságra hozta a géprablók fényképeit és

számos információt róluk. Ezek szerint a terroristák közül 15 Szaúd- Arábiából, 2 az

Egyesült Arab Emírségekből, 1 Egyiptomból és egy Libanonból származott.

A terrortámadások kitervelésével kapcsolatban számos hírforrásban azt olvashatjuk,

hogy már 1996-ban Khalid Sheik Mohammed vetette fel az ötletet Oszama bin

Ladennek. Ekkor helyezte át székhelyét az al-Kaida Szudánból Afganisztánba. 1998

decemberében a Központi hírszerzési Hivatal már jelentette az elnöknek, hogy az al-

Kaida terrortámadásra készül. Bin Laden vezette a támadások lebonyolítását és részt

vett a támadók kiválasztásában is. Elsősorban olyan embereket választott ki, akik jól

beszéltek angolul, és némelyik rendelkezett pilótajogosítvánnyal is.

Mi lehetett a támadások motivációja? Az indokokat az al-Kaida fogalmazta meg a

támadások előtti kiadványaiban. Ezek az indokok a következők voltak: az Egyesült

Államok szaúd- arábiai katonai jelenléte, Izrael katonai segítése, és Irak elleni

szankciók is. Erre a terrorakcióra az Egyesült Államok válasza Afganisztán

megszállása volt. . Így akarták elkapni a tálibokat, akik al-Kaida tagokat rejtegettek.

Számos videó előkerült, amelyben Oszama bin Láden beszél arról, hogy előre tudott a

támadásokról. 2004-ben újabb videó került elő, amelyben bin Láden nyilvánosságra

hozta, hogy az al-Kaida vállalja a felelősséget a történt terrortámadásokért, és a

támadásokban játszott szerepét is részletezte. 2011. május 1-én Barack Obama az

Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy a pakisztáni Abbottabadban egy tűzharc

során Oszama bin Láden életét vesztette.

Afganisztán megszállása mellett az USA válasza a terrorcselekményre Irak megszállása

volt. Az Egyesült Államok nem nevezett meg hivatalosan okot a háború megindítására,

de általában a terrorizmus elleni háború részeként hivatkoznak rá.

32

VII. A terrorcselekmény, mint bűncselekmény hazai jogtörténete

A terrorcselekmény egy sajátos képet mutat, mert a Btk. vagy nem szabályozta ezt a

tényállást, vagy a nemzetközi szerződések által alkotott” törvényalkotási kényszer

keretében a tulajdonképpeni terrorcselekmény eszközcselekményeiként felfogható

kriminalitásokra koncentrálni.”59

Dr. Bartkó Róbert A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései című

könyvében a terrorizmus magyar szabályozásának kapcsán négy szakaszt különböztet

meg, amelyek a következők:

kezdeti időszak;

a nemzetközi egyezmények által generált jogalkotási kötelem időszaka;

a terrorcselekmény kezdeti szabályozásának ideje;

a hatályos, a tulajdonképpeni, modern értelemben vett terrorcselekmény-

tényállás megalkotásának időszaka.

Kezdeti szakasz: Az első említésre méltó szabályozás az 1878.évi V. törvénykönyv, a

Csemegi- kódex volt. Ebben az időszakban a terrorcselekmény, mint tényállás nem volt

szabályozva. A terrorizmus elődjének az uralkodók elleni merényletek tekinthetők. Itt

kell megemlítenünk a felségsértés tényállását, amelyre a kódex különböző szankciókat

alkalmazott.

A kódex 127§60

-ban szereplő tényállás már egy kisebb rokonságot mutat a mai

értelemben vett modern terrorizmussal.

A következő jogszabály, amelyet ebben a fejezetben megemlíthetünk az 1921. évi III.

törvénycikk. Ebben már új tényállás szabályozására kerül sor, amelynek a jogi tárgyánál

fellelhető hasonlóság alapján rokonságot mutat a terrorcselekménnyel. A tényállásban

59

Dr. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései, Universitas-Győr

Nomprofit Kft. Győr, 2011. 199.o. 60

A felségsértés bűntettét képezi azon cselekmény is, mely közvetlenül arra van irányozva, hogy:

a trónöröklés törvényes rendje erőszakkal megváltoztassék,

a magyar állam alkotmánya, vagy a magyar államot képező országok közt fennálló államközösség, vagy a

magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama közt fennálló kapcsolat erőszakkal

megváltoztassék,

a magyar államnak, vagy az osztrák-magyar monarchia másik államának területe, vagy ezeknek

valamelyik része erőszakkal idegen uralom alá jusson, vagy az államtól, a melyhez tartozik, erőszakkal

elszakíttassék. In: Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései, Universitas-

Győr Nomprofit Kft. Győr, 2011. 200.o.

33

szabályozták az államfelforgatás bűntetti és vétségi alakzatát, az ehhez kapcsolódó

feljelentési kötelezettség elmulasztását és az államfelforgatásra irányuló izgatást is.

Ugyanakkor sem a Csemegi–kódexben, sem az azt követő törvényekben nem

találkozunk a terrorcselekmény önálló tényállásként való szabályozásával. A II.

világháborút követően, illetve a hatályos Btk hatálybalépése előtt több olyan jogszabály

is megalkotásra került, amelyek bizonyos formában szabályozzák a terrorcselekménnyel

kapcsolatos tényállásokat. Ez az 1961. évi V. törvény volt, amely a „légi

járműhatalomba kerítése” elnevezésű tényállást foglalta magában. Ennek az volt az oka,

hogy az 1960-as évektől kezdve a nemzetközi bűnözésben egyre elterjedtebbé váltak a

repülőgépek eltérítésével elkövetett bűncselekmények.

A nemzetközi egyezmények által generált jogalkotási kötelem időszaka61

:

Ebben az időszakban a magyar büntetőjogi szabályozás még mindig mellőzte a

terrorcselekmény, mint bűncselekmény szabályozását. Itt nem a magyar jog által

alkotott jogszabályokról van szó, hanem az ENSZ különböző egyezményeiről,

amelyeket az elkövetett terrorista akciókat követően hoztak létre. Az első ilyen

jogszabály az 1971. évi 28. tvr, amely a légi járművek fedélzetén elkövetett

bűncselekményekre vonatkozik elsősorban. A magyar Btk. 1971. évi 28. tvr-el elvégzett

módosítása alapján megjelent büntetőjogunkban az első, a terrorizmushoz addig

leginkább kapcsolódó tényállás, a légi jármű jogellenes hatalomba kerítése. a korszak

másik legjelentősebb jogi dokumentuma az 1977.évi 22.tvr. volt, amely a diplomáciai

képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló

tényállást tartalmazta. Ez a jogszabály annyiban kapcsolódott a terrorcselekményekhez,

hogy kiemelt védettséget kívánt biztosítani a tényállásban szereplő személyeknek olyan

bűncselekményekkel szemben, amelyek a terrorcselekmények eszközcselekményének

tekinthetők.62

A hatályos Büntető Törvénykönyv elfogadásáig ezek a jogszabályok,

illetve törvényrendeletek foglalkoztak elsősorban a terrorizmussal rokonságot mutató

bűncselekményekkel.

61


Nomprofit Kft. Győr, 2011. 207.oldal 62

Emberölés, személyi szabadság megsértése, emberrablás

34

A terrorcselekmény kezdeti szabályozásának ideje:

A terrorcselekmény, mint önálló tényállás először az 1978.évi IV. törvényben jelent

meg, amely jelentős változásokon ment keresztül. A törvényt 1978. december 31.-én

hirdették ki. A szabályozással kapcsolatos probléma az volt, hogy nem igazán tükrözte a

modern értelemben vett terrorizmust, ezt igazolja az időszak bírói gyakorlata is,

melynek során számtalan olyan eset került elbírálásra, amely nagyon messze esik a

terrorizmus modern fogalmától. A terrorizmus fejlődésével Magyarországon is is

kihirdetésre került az 1987. évi 8. tvr-el a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló

egyezmény, valamint az ENSZ Tusszedés ellen nemzetközi Egyezménye.1997. évi 93.

tv-el a magyar jogba is bekerült az Európa Tanács által létrehozott egyezmény a

terrorizmus finanszírozásáról. A terrorcselekmény első igazán jelentős módosítására

2001-ben került sor. Az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadás után az

Országgyűlés elfogadta a 2001. évi 83.törvényt, amely a terrorizmus pénzügyi

finanszírozásának felszámolását tűzte ki célul. A Btk. a terrorcselekményekkel

kapcsolatos tényállásba bejegyezték „az anyagi eszköz szolgáltatása” elnevezésű

magatartást. Ebben az időintervallumban született meg a 2002. évi 59. törvény, amely a

terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról rendelkező ENSZ Egyezményt ültette

át a magyar jogba.

A modern értelemben vett terrorcselekmény-tényállás megalkotásának időszaka63

:

Jelentős változást eredményezett a terrorcselekmény hazai szabályozásában a 2003. évi

II. törvény, amely újra szabályozta a terrorcselekmény tényállását. Célja az volt, hogy

teljes mértékben megfeleljen az ENSZ és az Európai Unió jogi normáiban foglalt

elvárásoknak. Újabb módosításra akkor került sor, amikor az Országgyűlés elfogadta a

2007. évi 27. törvényt. Ez a Btk. novellájaként került kihirdetésre, amellyel a 2003. évi

II. törvényben található szabályozási hézagokat kívánták felszámolni. Ezt követően a

jogalkotó még egyszer módosította a terrorcselekmény törvényi tényállását. A 2009. évi

80. törvény elsősorban a tényállás büntetési tételéhez nyúlt hozzá szigorúbb büntetést

tartalmazva. A Btk. sok változáson ment keresztül, a terrorcselekmény tényállásának

szabályozása bizonyos fejlődét mutat.

63


Nomprofit Kft. Győr, 2011. 213.oldal

35

A terrorizmus hazai jogtörténetének bemutatását egy magyar vonatkozású példával

szeretném lezárni. Bár Magyarországon szerencsére nem tudunk terrorista akciókkal

kapcsolatos példákkal dobálózni, szakdolgozatomban így az általam legjelentősebbnek

vélt biatorbágyi merényletet szeretném röviden bemutatni.

Az 1931. szeptember 13-án éjjel 0 óra 20 perckor robbantással elkövetett merénylet

Matuska Szilveszter nevéhez fűződik, aki azon az éjjel 22 ember halálát okozta. A

robbantást követő órák eseményeiről tanúk százai számoltak be.64

Rengeteg felvételt és

fotókat készítettek a helyszínről, jelentések sorozata igazolta, hogy robbanás történt, de

ezzel kapcsolatban a túlélők ellentmondásos válaszokat adtak. Egyesek szerint csak egy

robbanás volt, míg mások két robbanást is hallottak. A terrortámadást Károlyi Gyula

kormánya a kommunisták számlájára írta és miután statáriumot hirdetett,

hajtóvadászatot is indított az illegális párt ellen. Matuska Szilveszter, akit később

őrültnek nyilvánítottak egy ekrazittal65

töltött pokolgépet használt a bűncselekmény

elkövetéséhez. A pokolgép mellett az ügyet kivizsgáló hatóságok egy levelet is találtak,

melynek tartalma alapján a rendőrség úgy vélte, a terrortámadás egy nagyobb, kelet-

európai kommunista összeesküvés része lehet. 1931 októberében kézre kerítették

Matuska Szilvesztert, aki később beismerte, hogy ő követte el a terrorcselekménynek

minősülő bűncselekményt. Milyen célja lehetett az elkövetőnek? Mi lehetett az oka,

hogy ilyen szörnyűséget kövessen el? A kérdésekre a válaszokat csak úgy kaphatjuk

meg, ha megismerjük egy kicsit közelebbről az elkövetőt.

Matuska Szilveszter sok vállalkozásba fogott: mint önkéntes honvéd a világháború

során főhadnagyi rangig jutott, később pedig kereskedelemmel és ingatlanspekulációval

próbált vagyont szerezni, majd a világválság kirobbanásakor tönkrement. Vélhetően

elkeseredésében fogott bele a robbantás sorozatokba, hiszen magára vállalta az

Ausztriában és Németországban bekövetkezett robbantásokat is. Motivációjára azonban

sohasem derült fény. Magyarországon tettéért életfogytiglani fogságra ítélték, büntetését

a váci fegyházban kellett letöltenie. 1944-ben sikerült elmenekülnie a szovjet csapatok

érkezésekor. További élete rejtély számunkra.

Sok elmélet született a merénylettel kapcsolatban. Vannak olyan vélemények, amelyek

szerint elkeseredésében robbantott, míg mások szerint Horthy Miklós és Gömbös Gyula

64

Vargyai Gyula: A biatorbágyi merénylet, merénylet a merénylet ellen, Paktum Nyomdaipari Társaság,

Budapest, 2002. 35. oldal 65

Ekrazit: pikrinsavas robbanóanyag

36

bérelte fel Matuskát, ez azt jelenti, hogy az elkövető csupán a merénylet egyik eszköze

volt, aki magára vállalt mindent egyedüli tettesként. Bár konkrét bizonyítékok

nincsenek, de ezt a véleményt igazolja merénylet és a későbbi kivizsgálása körüli

számos furcsaság.66

VIII. A terrorizmus magyar szabályozása

8.1 A terrorizmus dogmatikai elemzése és megjelenése a gyakorlatban

A hatályos Büntető Törvénykönyv 261.§ tartalmazza a terrorcselekmény törvényi

tényállását.67

Ebben a fejezetben a tényállás dogmatikai elemzésére kerül sor, majd ezt

66

Az I. osztályú utasok jegyeit nem adták ki a vonatra, a titokzatos kommunista levél elhelyezése a

helyszínen, a két méteres pokolgép elszállítása a bűncselekmény helyszínére, illetve a kommunisták ellen

azonnal meginduló országos hajtóvadászat.

67

261. § Aki abból a célból, hogy

a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne

tegyen vagy eltűrjön,

b) a lakosságot megfélemlítse,

c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja,

illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja,

a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel

kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó

szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi

javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy

nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.

(3) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki

a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt abbahagyja, mielőtt abból súlyos

következmény származott volna, és

b) aki tevékenységét a hatóság előtt felfedi,

ha ezzel közreműködik a bűncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy

enyhítésében, további elkövetők felderítésében, illetve további bűncselekmények

megakadályozásában.

(4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetésére felhív, ajánlkozik,

vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez

szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki a (4) bekezdésben meghatározott cselekményeket az (1) vagy a (2) bekezdésben

meghatározott bűntettnek terrorista csoportban történő elkövetése érdekében valósítja meg, illetőleg a

terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő


(6)A (4) vagy az (5) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető, aki a

cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés

körülményeit feltárja.

(7) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetésével fenyeget,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

37

követően kitérek a terrorcselekmény megjelenésére a hazai joggyakorlatban különböző

bírósági határozatokat bemutatásával. Megvizsgálom többek között a jogi tárgyat,

elkövetési tárgyat, az elkövetési magatartást, a bűncselekmény alanyait és a

büntethetőséget megszüntető okokat. Már korábban utaltam rá, hogy a terrorizmus

pontos megfogalmazása egyetlen, időtálló definícióban sem lehetséges, inkább

különböző megjelenési formái határozhatók meg. Jellemző vonása a terrorista

akcióknak, hogy általában személyek vagy tulajdon ellen irányuló erőszakot vagy

fenyegetést alkalmaznak és ezzel politikai vagy társadalmi célokat kívánnak elérni. A

Btk. számos módosításon ment keresztül. a legújabb változat 2013. július 1-jén lép

hatályba, így a terrorcselekmény tényállását a jelenleg hatályban lévő törvény alapján

elemzem. A tényállás megszövegezése során a jogalkotó figyelemmel volt a vonatkozó

nemzetközi dokumentumok szabályozására, elsősorban az Európai Unió Tanácsának

2002. június 13-i kerethatározatára. A terrorcselekmény kiemelkedő tárgyi súlyát

tükrözi, hogy a törvényhozó a bűncselekmény szankciójaként a legsúlyosabb alternatív

büntetést határozza meg.

A jogi tárgy:

A tényállás jog tárgya a közbiztonság, a lakosság biztonsága és az a társadalmi igény,

hogy az államok, állami szervek, nemzetközi szervezetek kényszertől mentesen

működjenek. Másodlagos jogi tárgya pedig a személyhez kapcsolódó jogok, illetve a

vagyoni jogosultságok.

(8) Aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és erről a

hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bűntettet követ el, és három évig terjedő


(9) E § alkalmazásában

a) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az

emberölés [166. § (1) és (2) bek.], a testi sértés [170. § (1)-(5) bek.], a foglalkozás körében elkövetett

szándékos veszélyeztetés [171. § (3) bek.], a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás

(175/A. §), a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény [184. § (1) és (2) bek.], a vasúti, légi vagy

vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek.], a hivatalos személy elleni erőszak (229. §), a

közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erőszak

(231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (232. §), a közveszélyokozás [259. § (1)-(3)

bek.], a közérdekű üzem működésének megzavarása [260. § (1)-(4) bek.], a légi jármű, vasúti, vízi,

közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (262. §), a

robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés

[263/A. § (1)-(3) bek.], a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású

termékkel visszaélés [263/B. § (1)-(3) bek.], a radioaktív anyaggal visszaélés [264. § (1)-(3) bek.], a

nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C. § (1)-(3) bek.], a számítástechnikai

rendszer és adatok elleni bűncselekmény (300/C. §), a rablás (321. §) és a rongálás (324. §),

b) terrorista csoport: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan

működő csoport, amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmények elkövetése.

38

Az elkövetési tárgy:

A bűncselekmény elkövetési tárgyai, illetve passzív alanyai egyrészt más állam, állami

szervek, nemzetközi szervezetek, másrészt passzív alanynak minősül a (9) bekezdésben

meghatározott eszközcselekmények passzív alanya is, illetve elkövetési tárgyak azok az

anyagi javak, amelyeket az elkövetési magatartás második fordulatában az elkövető

hatalmába kerít.

Az elkövetési magatartás:

Az első fordulat maga is két különböző egymással a cél-eszköz viszonyban álló

részcselekményekre bontható. Az eszközcselekményeket a Btk. a (9) bekezdésben

taxatíve felsorolja. Ezek a személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel

kapcsolatos bűncselekmények a speciális célzat fennállása esetén minősülnek

terrorcselekménynek. A célcselekmények a következők lehetnek:

Állami szervek, más államok vagy nemzetközi szervezetek arra

kényszerítése, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. Szükséges

elem, hogy az elkövető az eszközcselekmény elkövetését követően az állami

szerv stb. tudomására hozza, hogy milyen magatartást „vár el” tőle.

A lakosság megfélemlítése

Más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjének

megváltoztatása vagy megzavarása, illetve nemzetközi szervezet

működésének megzavarása. E célcselekmény csak külföldi állam ellen

irányulhat, a magyar állam elleni hasonló cselekmények állam elleni

bűncselekménynek minősülnek.

A második fordulat szintén cél- és eszközcselekményre osztható. A célcselekmény

ugyanaz, mint az első fordulat esetén elsőként említett cselekmény. Az

eszközcselekmény a következő: az elkövető jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és

azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi

szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. Az eszközcselekmény maga

is összetett jellegű: első fázisa a jelentős anyagi javak hatalomba kerítése. A jelentős

anyagi javak esetén a vagyontárgy gazdasági, társadalmi jelentősége a meghatározó (pl.

repülőtér, pályaudvar, gyár, színház), esetlegesen az eszmei értéke is számításba jöhet

(festmény, szobor). Az eszközcselekmény második fázisa a követelés intézése. Ez

lényegében egy nyomatékos felhívás, fenyegetés. A harmadik fordulat – (5) bekezdés –

sui generis előkészületszerű (ajánlkozik, vállalkozik stb.), illetve bűnsegélyszerű

39

szabályoz. A negyedik fordulat az előző fordulat speciális és súlyosabban büntetendő

változata: sui generis előkészületszerű, illetve bűnsegélyszerű magatartásokat rendel

büntetni, amennyiben azokat a terrorcselekménynek terrorista csoportban történő

elkövetése érdekében valósítják meg. A terrorista csoport fogalmát a (9) bekezdés

határozza meg. A bűncselekmény az első fordulat esetén befejezetté válik, ha az

elkövető az említett célok elérése érdekében a meghatározott eszközcselekményeket a

befejezettség szakaszába juttatja. A második fordulat elkövetési magatartása a

követelésnek a címzett részéről történő tudomásulvételével befejezetté válik. Kísérleti

szakba lép a cselekmény a jelentős anyagi javak hatalomba kerítésével. A harmadik és

negyedik fordulat sui generis önálló tényállás, így kísérlete elvileg lehetséges. A

terrorcselekmény elkövetésével történő fenyegetés is büntetendő.

A bűncselekmény alanya bárki lehet, illetve a bűncselekmény csak egyenes szándékkal

követhető el (célzatos).

A tényállás (3) bekezdése a tevékeny megbánás körében a büntetés korlátlan enyhítését

helyezi kilátásba az ott leírt feltételek bekövetkezése esetén. A büntethetőséget

megszüntető okot a (6) bekezdés határozza meg, ami azt jelenti, hogy a tényállásban

meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető az, aki a cselekményt bejelenti a

hatóságnak, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, illetve feltárja az elkövetés

körülményeit.

A tényállás (8) bekezdése szerint büntetendő a készülő terrorcselekmény feljelentésének

elmulasztása, amely alól a hozzátartozó sem mentesül.

Egység-halmazat: nem kerülhet halmazatba a (9) bekezdés szerinti

eszközcselekményekkel, illetve általános jelleggel kizárható a terrorcselekmény és más

bűncselekmények alaki halmazata.

E fejezeten belül szeretném bemutatni a terrorcselekmények megjelenését a hazai

gyakorlatban. Nagyon nehéz terrorizmussal kapcsolatos bírósági határozatokat találni,

így Dr. Bartkó Róbert A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai kérdései című

könyvében feltüntetett bírósági határozatokat szeretném feltűntetni.

Az egyik ilyen határozat a BH1991.269, amely a következőket tartalmazza:Ebben az

ügyben olyan személyek szerepeltek vádlottként, akik egyébként fogva tartásban voltak.

A rabok szökést próbáltak véghezvinni úgy, hogy falbontásba kezdtek, a tervük az volt,

40

hogy akkor hajtják végre a szökést, amikor az őrizetüket ellátó őr cigarettázni megy, de

a vádbeli napon az őr hamarabb ért vissza, így felfedezte a vádlottak tevékenységét,

akik őt túszul ejtették és bántalmazták. A vádlottak az őr elengedéséért cserébe egy

üzemanyaggal teletankolt személygépkocsit és a szabad eltávozás biztosítását kérték.

A következő bírósági határozat, amely terrorcselekményhez hasonló ügyet tartalmaz a

BH1993.597. Az erős ittas állapotban lévő vádlott késő éjjel behatolt a polgármesteri

hivatalba, ahol annak érdekében, hogy fegyvert szerezzen a körzeti megbízott irodájába

is betört, ahonnan eltulajdonította a fegyvert tartalmazó lemezkazettát. A fegyver

megszerzését követően hazament, de családtagjai értesítették a rendőrséget. A vádlott a

hatóságok megérkezésekor kijelentette, hogy csak akkor adja vissza a fegyvert, ha

visszakapja régi légpuskáját, amit elvettek tőle. Eközben a családtagjait a fegyverrel

„sakkban tartotta”68

és csak akkor szándékozott szabadon bocsátani őket, amennyiben

követelését teljesítették.

Hasonló cselekményről tesz tanúbizonyságot a BH1999.439. A vádlott erősen ittas

állapotban féltékenységből felkereste a sértettet és túszul ejtette a lányával együtt. A

sértettet ujjai levágásával fenyegette, amennyiben követeléseit nem teljesítik. a

helyszínre érkező rendőröknek kijelentette, hogy ha nem kap 5 millió forintot egy

bizonyos időn belül, akkor tíz percenként levágja a túszok egy-egy ujját, illetve megöli

őket.

Megállapíthatjuk, hogy ezek a cselekmények nagyon messze állnak a modern

értelemben vett terrorcselekményektől. Hiányzik a politikai és társadalmi célkitűzés,

semmilyen esetben sem felelnek meg a szakdolgozatban bemutatott

terrorcselekményeknek.

8.2. Terrorizmus elleni küzdelem magyarországi irányítási rendszere

A terrorizmus elleni fellépés alapja az időbeni felderítés.69

Hazánkban a következő

szervek vonhatók be ilyen felderítő tevékenység végrehajtásába:

Információs Hivatal70

68


Nomprofit Kft. Győr, 2011. 211.oldal 69


1990. március 1-én alapították, Magyarország egyik polgári nemzetbiztonsági szolgálata, hírszerző

szolgálat

41

Alkotmányvédelmi Hivatal71

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat72

Katonai Biztonsági Hivatal73

Nemzeti védelmi Szolgálat74

a rendőrség

Vám – és Pénzügyőrség

a katasztrófavédelem

A kormány a szervezett bűnözés megelőzésére, felderítésére létrehozta a Szervezett

Bűnözés Elleni Koordinációs Központot. A belügyminiszter irányítása alatt működő

központi hivatal, amelynek vezetését főigazgató látja el. A Központ rendkívül sok

feladatot lát el, agy ezek közül néhányat említek meg, amelyek a következők:

figyelemmel kíséri a szervezett bűnözésben szerepet játszó bűnözői

csoportok alakulását, illetve megszűnését

gyűjti az együttműködő szervektől érkezett adatokat, megvizsgálja, hogy

azok az általa kezelhető adatcsoportok valamelyikébe tartoznak-e, ellenkező

esetben az adatokat a küldő szerveknek visszaküldi

megvizsgálja, hogy a beérkezett adatokra vonatkozóan más együttműködő

szervtől nem érkezett-e információs igény

A Központ egy sajátos adatkezelési rendszerrel rendelkezik. A Szervezett bűnözés

Elleni Koordinációs Központ részére adatokat szolgáltat:

a Katonai Nemzetbiztonsági szolgálat

a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

az Alkotmányvédelmi Hivatal

a Nemzeti Adó – és Vámhivatal

a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv

a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és

bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv

a rendőrségről szóló törvényben meghatározott általános rendőrségi

feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve

71

Magyarország egyik polgári nemzetbiztonsági szolgálata 72

Magyarország egyik polgári titkosszolgálata 73

Magyarország egyik katonai nemzetbiztonsági szolgálata 74

2011. január 1-én létrehozott rendőri szerv

42

A második Orbán-kormány idején jött létre a Terrorelhárítási Központ, amelyet a

232/2010 –es kormányrendelettel 2010. szeptember 1-jével alapítottak. a

belügyminiszter irányítása alatt álló, országos hatáskörű állami szervezetről van szó.

Központja a fővárosi Maléter Pál laktanyában található. Az ország egész területére

illetékességgel rendelkezik,75

rendkívüli esetekben a TEK munkatársai külföldön is

bevethetők. A Központ lényeges feladatai közzé tartozik, hogy védik a köztársasági

elnököt és a miniszterelnököt. Terrorelhárító feladatköre keretében végrehajtja a

terrorcselekmények felderítését és megszakítását, bűncselekmény elkövetésével

gyanúsítható fegyveres személyek elfogását, ön- vagy közveszélyes állapotban lévő

személyek elfogását. A TEK főigazgatója vezeti a Terrorellenes Koordinációs Bizottság

munkáját. A bizottságban helyet kapnak a polgári és katonai titkosszolgálatok, az

ORFK, a Vám és Pénzügyőrség, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ,

valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal képviselői.. A szervezet kezdő

tőkéje 10 milliárd forint volt, tervezett létszáma 600-800 fő. A Központ kapcsolatot tart

más államok terrorelhárító szerveivel is.

A rendőrségről szóló törvényben76

találkozhatunk a terrorizmust elhárító szervvel. Egyik

jellemzője, hogy nem gyakorol nyomozóhatósági jogkört. A törvényben szereplő

szervnek számtalan feladat van, szakdolgozatom eme részében csak az általam

fontosnak vélt feladatokat említem meg, amelyek a következők:

végzi az emberrablással összefüggésben elkövetett bűncselekmények

elkövető személyekkel, csoportokkal, szervezetekkel szembeni megelőzési,

felderítési feladatokat

végzi az emberrablás és az azzal összefüggésben elkövetett más

bűncselekmények megszakítását

a terrorizmus elleni küzdelem során felderíti azokat a törekvéseket, amelyek

Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányulnak

jogszabályban meghatározott esetekben személyvédelmi feladatokat is ellát

közreműködik a magyar állampolgárok életét, testi épségét Magyarország

területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres

konfliktusok, terrorista és túszejtő akciók estén a bajba jutott állampolgárok

75

http://ah.gov.hu/html/tek.html (2013.február 19.) 76

1994. évi. 34. törvény

http://ah.gov.hu/html/tek.html

43

mentésében, e célból együttműködik az Európai Unió szerveivel, a NATO

szerveivel, illetve az érintett nemzetközi szervezetekkel.

A terrorizmust elhárító szerv, ha bűnüldözési tevékenysége során bűncselekmény

elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére

külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál

vagy az ügyésznél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.

Láthatjuk, hogy Magyarország is kellő megfontolással és intézkedésekkel próbál a

terrorizmus felett „őrködni”. Az elővigyázatosságra nagyon is szükség van, ezt

bizonyítja a korábbi fejezetekben bemutatott terrorista szervezetek rohamos fejlődése.

8.3. A terrorizmus finanszírozása és azzal kapcsolatos magyar szabályozás

Ebben a fejezetben bemutatom, hogy hogyan zajlik a terrorizmus finanszírozása,

pontosabban, hogy milyen eszközök alkalmasak erre, kitérek a magyar szabályozásra is.

Megvizsgálom, hogy milyen forrásai lehetnek ennek a bűncselekménynek néhány

terrorszervezetekre vonatkozó adat segítségével.

8.3.1. A terrorizmus finanszírozása

A fejezetet a terrorizmus finanszírozásának a meghatározásával kezdeném, vagyis a

terrorizmus finanszírozása azt a tevékenységet jelenti, amelynek során közvetve vagy

közvetlenül terrortámadások megvalósításához anyagi eszközöket bocsátanak

rendelkezésre. A régi korok klasszikus és jelenkor terrorizmusa között elsősorban

minőségi a változás, de a legfontosabb különbségek mégis a történelmi fejlődésből

alakultak ki.77

2001. szeptember 11. jelentős fordulópont a terrorizmus történelmében.

Megváltozott a terrorszervezetek struktúrája és a finanszírozás módja. A terrorista

akciók végrehajtására anyagi erőforrásokra van szükség. abban az esetben, ha az

elkövetők nem rendelkeznek a megfelelő mennyiségű anyagi javakkal, akkor

valamilyen külső forrásból próbálják előteremteni. Ha pedig valaki ebben segít az adott

terrorista szervezetnek, vagyis támogatja a terroristákat, bűnsegédi magatartást tanúsít.

2003 óta önálló tettesi alapcselekménynek minősül a magyar büntetőjog szerint is. A

terrorista szervezetek különböző technikákkal és jellemzőkkel rendelkeznek, de mégis

van egy közös pont, minden terrorista csoportnak anyagi erőforrásra van szüksége a

77

Gergely Attila: A terrorizmus természetrajza. Kapu 1994/10-11. 92. oldal

44

támadások megszervezéséhez és végrehajtásához. Ez egyfajta költségként jelentkezik a

számukra. A terrorizmus költségeit két oldalról is megvizsgálhatjuk. Egyrészt a

terroristák oldaláról, másrészt a társadalom oldaláról. A terrorizmus egyik

leglényegesebb jellemvonása az, hogy nem szükséges nagy összeg az akciók

lebonyolításához. A terrorista támadások kivitelezéséhez szükséges költségek három

csoportot alkotnak:78

a műveleti költségek: néhány példát említenék meg ehhez kapcsolódóan:

a 2001. szeptember 11-én elkövetett legnagyobb terrortámadás

összköltsége a becslések szerint 400-500. 000 USD79

volt

2005. július 7-én Londonban elkövetett terrorista akció összköltsége

mindössze 15. 000 USD volt

2004. november 2-án Madridban követtek el merényletet, ezt az akciót

10. 000 USD költségvetéssel tudták végrehajtani a merénylők

A terrortámadások kivitelezése nagyon alacsony költségvetéssel is véghezvihető, az

ezzel okozott károk viszont óriásiak.

az adminisztratív költségek: másik elnevezése a működési költség. Vegyük

példának az egyik legismertebb terrorista csoportot, az Al-Kaidát, amely

bevételeinek körülbelül 10%-át költi műveleti költségekre, 90%-ot

adminisztratív költségekre fordít.

a merénylő családtagjainak adott dotáció:80

Ez azt jelenti, hogy az öngyilkos

merénylő családtagjainak a sikeres akciót követően életjáradékot biztosít az

adott terrorszervezet. Ezt szokás sikerdíjnak is nevezni. A Hamasz

elnevezésű terrorszervezet ez az összeg becslések szerint 5000 USD, vagyis

ennyi pénzt ajánlottak az öngyilkos merénylőnek a kitervelt akció

végrehajtásáért.

8.3.2. A terrorizmussal kapcsolatos magyar szabályozás

A fejezet következő részében megvizsgálom a terrorizmus finanszírozására vonatkozó

magyar szabályozást. 1999. december 9-én New Yorkban elfogadták a terrorizmus

finanszírozásának visszaszorításáról szóló egyezményt, amelyet a magyar Országgyűlés

78

Gál István László: Bejelentés vagy feljelentés? : A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni

küzdelemmel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek, Penta Unió Kiadó, Pécs, 2009.42. oldal 79

Amerikai dollár deviza árfolyam 80

dotáció: egyfajta támogatás jelent

45

a 2002. évi. 49. törvénnyel hirdetett ki. A terrorizmus finanszírozásának hazai

szabályozása összekapcsolódik a pénzmosásra vonatkozó rendelkezésekkel. Itt kell

megemlítünk a hatályos 2007. évi 136. törvényt a pénzmosás és a terrorizmus

finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról. „ E törvény célja, hogy a

pénzmosás és terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében

megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénzek vagy

pénzben kifejezhető értékekkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából

veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a

terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékekkel bíró dologgal való

támogatását.”81

A terrorizmus finanszírozása a hatályos Btk. szerint bűncselekménynek

minősül. A terrorcselekmény tényállásának (4) és (5) bekezdése tartalmazza a

terrorizmus finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket. Mindebből az következik,

hogy a terrorizmus finanszírozása a terrorcselekmény egyik alakzat a magyar

büntetőjogban. A magyar szabályozás feljelentési kötelezettséget ír elő minden

állampolgár számára a terrorista akciók finanszírozásával kapcsolatban. A 2007. évi

136. törvény értelmében a terrorizmus finanszírozására utaló gyanús körülményeket be

kell jelenteni. Felvetődik a kérdés, hogy mi a különbség a feljelentés és a bejelentés

között a terrorizmus finanszírozása tekintetében. A feljelentés elmulasztása bűntett, míg

a bejelentési kötelezettség elmulasztása vétségnek minősül, tehát a feljelentési

kötelezettség elmulasztása a súlyosabb bűncselekmény. A két bűncselekmény nem

állapítható meg halmazatban, ez azt jelenti, hogy a bíróság az eset összes körülményeit

figyelembe véve dönti el, hogy melyik bűncselekmény valósult meg. Az elhatárolás

alapját képezi, hogy feljelentést csak akkor kell tenni, ha valaki hitelt érdemlő

tudomást82

szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése van készülőben. a másik

elhatárolási szempont, hogy a feljelentési kötelezettség tágabb körre vonatkozik. A

harmadik különbség pedig az, hogy feljelentést mindenki köteles tenni, ha a feltételei

fennállnak, bejelentést pedig csak a 2007. évi 136. törvényben maghatározott személyek

kötelesek tenni.

Magyarországon még nem ítéltek el senkit terrorizmus finanszírozása miatt. Egy

jogesetet83

találtam ezzel kapcsolatban: 2003. április 25-én a Bevándorlási és

81

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700136.TV (2013. február 19.) 82

magasabb fokú ismeret, meggyőződés 83


küzdelemmel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek, Penta Unió Kiadó, Pécs, 2009. 44. oldal

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700136.TV

46

Állampolgársági Hivatal kiutasított egy szír származású orvost Magyarországról. A

kiutasítás oka az volt, hogy az említett orvos egy havi fizetését, vagyis 105. ezer forintot

utalta Hamasz egyik szervezetének bankszámlájára. Azzal védekezett, hogy nem tudta,

hogy egy terrorista szervezet bankszámlájára utalta a pénzt. Természetesen

büntetőeljárás indult ellene.

8.3.3. A terrorizmus finanszírozásának forrásai és technikái

A terrorizmus a bűnözés egyik legsúlyosabb és legveszélyesebb formája. A

terrorcselekmények elkövetése során a terrorszervezetek nem riadnak vissza attól, hogy

egyéb bűncselekményeket is elkövessenek. A terroristák általában olyan

bűncselekményeket követnek el, amelyek rövid idő alatt nagy összegű bevétellel járnak.

Az egyik legjelentősebb bűncselekmény a kábítószerrel való visszaélés. Az iszlám

terrorista csoportok eszközként használják fel a kábítószer kereskedelmet, amely a

kolumbiai katonai jellegű szervezetek bevételeinek mintegy 90%-át teszi ki. A

kábítószerrel visszaélés mellet a másik legelterjedtebb bűncselekmény a terroristák

körében az emberrablás, amely szintén jelentős bevételt eredmény a számukra. További

bevételi forrást jelent az embercsempészet. A pénzmosás jövedelmező tevékenység a

terroristák számára, így tehát a terrorizmus finanszírozásának egyik eszköze is.84

A

szakirodalmak rokon jelenségnek tekintik a pénzmosást és a terrorizmus

finanszírozását, de mégis vannak közöttük eltérő vonások:

A motívum inkább erőszakos, mint anyagi, a terroristák alapvető célja, hogy

az állami szerveket, nemzetközi szervezeteket valamire kényszerítse, a

lakosságot megfélemlítse, más állam alkotmányos, társadalmi vagy

gazdasági rendjét megzavarja. Ebből kiderül, hogy a terroristák célja nem a

haszonszerzés ellentétben a pénzmosás elkövetőivel, akik profitot kívánnak

elérni tettükkel.

A terrorizmus finanszírozására legális és illegális pénzt is felhasználnak.

Az eltérő összegnagyság a következő elhatárolási szempont. A legnagyobb

terrortámadások is megszervezhetőek nagyon kicsi összeggel is.

Természetesen vannak még egyéb bevételt eredményező bűncselekmények, de ezek

felsorolása szinte lehetetlen.

84


küzdelemmel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek, Penta Unió Kiadó, Pécs, 2009. 77. oldal

47

8.3.3.1. Adományok

Az adomány lehet készpénz, számlapénz, értékpapír, nemesfémek, drágakövek vagy

egyéb értékkel rendelkező vagyontárgyak. Tipikus formája a pénzbeli támogatás. A

terroristák a készpénzt részesítik előnyben. A terroristákat támogathatják

magánszemélyek, szervezetek és államok egyaránt. A terrorizmus finanszírozása elleni

büntetőjogi szabályozás általában a magánszemélyek adományaira fordítja tekintetét,

abban az esetben, ha államok támogatnak terrorista szervezeteket az sokszor

megoldhatatlan problémát vet fel a büntetőjog számára.

8.3.3.2. Törvényes üzleti tevékenységek

A törvényes üzleti tevékenység egyre nagyobb szerepet játszik a terrorizmus

finanszírozásában. Főként az európai „dzsihádista” sejtek legális bevételeiket használják

fel. A szeptember 11-i támadás volt az utolsó merénylet, amelyet az Al-Kaida

finanszírozott teljes egészében, 2002-ben a globális finanszírozás megszűnt. Törvényes

üzleti tevékenységnek minősül az is, amikor a terroristák munkavállalóként megszerzett

jövedelmüket használják fel terrorista akciók végrehajtására. Oszama bin Laden

Szudánban 30 céget alapított 1991-1996 között.85

A cégeknek összesen 3000

alkalmazottja volt. Ezért is emlegették bin Ladent a terrorizmus kulcsfinanszírozójának.

8.4. Az új Btk. megoldása

Bár a Büntető Törvénykönyv eddig is számtalan változásokon ment keresztül, a

szakdolgozatom elkészülte után, már egy új törvény lép hatályba július 1-jén. A

terrorcselekményre vonatkozó tényállást még a jelenleg hatályban lévő törvény alapján

elemeztem, de külön szeretnék kitérni az új Büntető törvénykönyv terrorcselekményre

vonatkozó rendelkezéseire. Eltérést mutat a paragrafus szám, mivel a jelenleg hatályos

törvényben a terrorcselekmény szabályozását a Btk. 261. § tartalmazza, míg a július 1-

jén hatályba lépő új törvény a 314. §-a szól a terrorcselekmény tényállásáról. Az új Btk.

külön említést tesz a terrorcselekménnyel kapcsolatos előkészületről, amely bűntettnek

minősül, súlyosabb büntetést helyez kilátásba, ha a terrorista akció előkészülete egy

terrorista csoportban valósul meg. Külön paragrafusban rendelkezik a terrorcselekmény

feljelentésének elmulasztásáról. Ugyanez a helyzet a terrorizmus finanszírozásával is,

85

Gál István László: Bejelentés vagy feljelentés? : A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok és kötelezettségek, Penta Unió Kiadó, Pécs, 2009. 79. oldal

48

amelyet szintén külön paragrafusban említi meg. Összegezve elmondhatjuk, hogy nincs

jelentős változás a terrorcselekmény jelenlegi és a jövőbeni szabályozása között. A

büntetési tételek is azonosak. Az új törvény véleményem szerint a terrorizmus

finanszírozásának és előkészületének a jogkövetkezményeire próbálja felhívni az

állampolgárok figyelmét.

49

Összegzés

A terrorizmus, terror, terrorista akciók, terroristák szavakat sajnos napjainkban egyre

többet lehet hallani. A terrorizmust nehéz egy konkrét definícióval leírni. Számos

szakember és történetíró foglalkozott már egy egységes fogalom megalkotásával. A

meghatározott fogalmak közös jellemzője, hogy valamennyi definícióban szerepel az

erőszak, félelem, politika, erő, fenyegetés kifejezés. A terrorizmus azonban nem a 20.

vagy a 21. század terméke. Már az ókorban a Római Birodalom területén élő

szikarioszok szervezett csoportokat alkottak. Őket tekinthetjük a terrorizmus első

állomásának. A középkorban lelassult a terrorizmus fejlődése. Ebben az időszakban a

legjelentősebb csoport az asszasziszok köre. A 12-13. században alakultak meg és a

Közel-Keleten tevékenykedtek. A 19. században vált ismét jelentős mértékűvé a

terrorizmus. Ideológiai alapját a nacionalizmus és az anarchizmus adta. A 20. században

és napjainkban rengeteg terrorista akcióról hallhatunk. A legjelentősebb terrorista

csoportok az 1970 és 1980 közötti időszakban alakultak meg. Számuk közel 200-ra

tehető. A leghírhedtebb terrorista csoportok között említhetjük az IRA, ETA,

HAMASZ, al-Kaida és Abu-Nidal. A világtörténelem eddigi legnagyobb terrorista

akciója a 2001. szeptember 11-én az Amerikai Egyesült Államok ellen elkövetett

támadássorozat volt. Napjainkra fontossá vált a terroristák elleni harc, a terrorista

csoportok büntetőjogi felelősségre vonása. Nehezíti a helyzetet az, hogy általában az

általuk okozott cselekmények után derül fény arra, hogy ki is követte el a

terrorcselekményt. Fontos momentummá vált az emberi jogokat is megvédeni a

terrorista akciók elleni küzdelemben. Az Európa tanács 1950-ben fogadta el az Emberi

Jogok Európai Egyezményét, amely szintén fontos szerepet játszik a terrorizmus elleni

küzdelemben.

Hazánk vonatkozásában a Ferenc Ferdinánd és felesége ellen elkövetett merényletet

említhetjük meg, valamint a biatorbágyi vasúti viadukt felrobbantását. Abban a

szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Magyarországon a modern értelemben vett

terrorizmus nem létezik.

Véleményem szerint a terrorizmus mindig jelen lesz az éltünkben. A terrorista akciók

megelőzésére számtalan eszköz szolgál, de a biológiai és a vegyi fegyverek

megjelenésével az ellenük folyatott küzdelem egyre nehezebb lesz. A 21. században

folyamatos változások következnek be a technológia területén is, a különböző

50

műszerek, eszközök és fegyverek forgalomba hozatalával a terrorszervezetek

könnyebben meg tudják valósítani a kitűzött célokat. A napjainkban megjelenő

folyóiratokban egyre több terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményről lehet olvasni.

Éppen az elmúlt napokban találtam egy cikket, amelyben szintén terrorista akció

megkísérléséről volt szó. Ivica Dacsics szerb kormányfő repülőgépén már több

alkalommal is meghibásodott alkatrészeket fedeztek fel, amelyek egyértelműen azt

bizonyítják, hogy merénylet készült ellene. A szigorúbb büntetést kiszabó törvényekkel

sem lehet leküzdeni a terrorizmust. Úgy gondolom ennek két fő indoka van: az egyik,

hogy a terrorcselekmény, mint bűncselekmény elkövetői mindent megtesznek, hogy

céljukat elérjék, az életüket is feláldozzák csak azért, hogy az ellenségnek „fájdalmat”

okozzanak. A másik pedig az, hogy a terrorista csoportok száma folyamatosan nő és ezt

a folyamatot, főleg napjainkban, nem lehet sem lelassítani, sem megállítani.

51

Irodalomjegyzék:

DR. Bartkó Róbert: A terrorizmus elleni küzdelem kriminálpolitikai

kérdései. UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft. Győr, 2011

Ferwagner Péter Ákos-Komár Krisztián-Szélinger Balázs: Terrorista

szervezetek lexikona Gavrilo Principtől Oszama bin Ladenig Maxim

Könyvkiadó, Szeged

Gál István László: Bejelentés vagy feljelentés? : A pénzmosás és a

terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatok és

kötelezettségek, Penta Unió Kiadó, Pécs, 2009

Tálas Péter: Válaszok a terrorizmusra avagy van-e út az afganisztáni

„vadászattól” a fenntartható globalizációig. SVKH-CHATRAPRESS

2002. Budapest

Vargyai Gyula: A biatorbágyi merénylet, merénylet a merénylet ellen,

Paktum Nyomdaipari Társaság, Budapest, 2002.

Folyóiratok:

Boda József: A terrorizmus egy volt „terrorista” szemével. Belügyi

Szemle 2002. 6-7.

Horváth Krisztina: Az emberi jogok védelme a terrorizmus elleni

küzdelemben. Acta Humana 14. évfolyam, 2003. 3. szám

Gergely Attila: A terrorizmus természetrajza. Kapu 1994/10-11.

Internetes hivatkozások:

http://home.hu.inter.net/retorno/publications/htm_format/ami_a_terrorizmus_m

ogott.htm, Havi Magyar Fórum, 2004. május (2013.február 17.)


(2013. február 20.)


(2013.február 19.)

http://ah.gov.hu/html/tek.html (2013.február 19.)






http://ah.gov.hu/html/tek.html


52

(2013. február 19.)

Jogszabályok:

Emberi Jogok Európai Egyezménye 1950

Maastrichti Szerződés 1992

Csemegi-kódex: 1878.évi V. tv

1921. évi III. tv c az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről

1961. évi V. tv. a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről

1971. évi 28. tv. a Büntető Törvénykönyv módosításáról és

kiegészítéséről

1977. évi 22. tv. a nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai

képviselők ellen elkövetett bűncselekmények megelőzéséről és

megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése

XXVIII. ülésszakán, az 1973. évi december hó 14. napján elfogadott

egyezmény kihirdetéséről

1978. évi IV. tv. a Büntető Törvénykönyvről

1987. évi 8. tv. a nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló egyezmény

kihirdetéséről

1994. évi 34. tv. a Rendőrségről

1997. évi 93. tv. a munkavédelemről

2001. évi 83. tv. a terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás

megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az

egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről

2002. évi 59. tv. a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New

Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54. ülésszakán, 1999.

december 9-én elfogadott nemzetközi Egyezmény kihirdetéséről

2002. évi 49. tv. az Európa Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én

kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezményének kihirdetéséről

2003. évi II. tv. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

módosítása

2007. évi 27. tv a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

53

2007. évi 136. tv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

megelőzéséről és megakadályozásáról

2008. évi 80. tv az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi

együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény és a hozzá kapcsolódó

más törvények módosításáról

2012. évi C. tv. a Büntető Törvénykönyvről

232/2010-es kormányrendelet

BH1999.439

BH1993.597

BH1991.269

Documents

A terrorizmus büntetőjogi vonatkozásaiphd.lib.uni-miskolc.hu/JaDoX_Portlets/documents/document_14044... · terrorszervezetek közül a következőket ismertetem: IRA, al-Kaida,