Lehet-e legitim a terrorizmus?Vissza lehet-e élni a

terrorfenyegetettséggel?Tálas Péter

Stratégiai Védelmi KutatóközpontNemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi

Intézet

Egy rövid előadás vázlata

Lehet-e legitim a terrorizmus? Válasz: Nem.

Vissza lehet-e élni a terrorfenyegetettséggel? Válasz: Igen.

Köszönöm a figyelmet!talas.peter@uni-nke.hu

Egy hosszabb előadás vázlata

Lehet-e legitim a terrorizmus? Válasz: Nem. Kiegészítés: lehet viszont politikai értelemben

produktív és kontraproduktív (példák)

Vissza lehet-e élni a terrorfenyegetettséggel? Válasz: Igen. Kiegészítés: ezt tapasztalhattuk 9/11 után

Amerikában és Európában is (ennek miértjeiről, okairól)

CÉL

ÁLLAM ÁLLAMPOLGÁROK

KEZDEMÉNYEZŐ

 

ÁLLAM

Háború(békeidőben)

Titkos hadműveletek

Büntető csapásokÁllamilag

támogatott terrorizmus

 Törvények betartatása

Törvényes elnyomásTörvénytelen

elnyomás(„állami terror”)

Célzott gyilkosságok

 ÁLLAM

POLGÁROK

ZendülésLázadásFelkelés

GerillaharcÁllamcsínyForradalom

ZendülésPolgárháborúRendfenntartó

éberségRasszista pogromEtnikai tisztogatás

Terrorizmus

HAGYOMÁNYOS

HÁBORÚ

GERILLAHÁBORÚ

TERRORIZMUS

Harcoló egységek mérete

harchelyzetben

Nagy Közepes Kicsi

FegyverekA fegyverzet

minden válfajaGyalogsági

könnyűfegyverzet, olykor tüzérségi

fegyverek is

Kézifegyverek, és különleges

fegyverek

TaktikaTöbbnyire több

fegyvernem összehangolt,

közös hadművelete

Kommandó típusútaktika

Különleges taktika

CélpontokTöbbnyire

katonai egységek, ipari

és szállításiinfrastruktúra

Katonai, rendőri és

közigazgatási létesítmények,

politikai ellenfelek

Állami jelképek, politikai

ellenfeleklegszélesebb

tömegek

Várt eredmény Fizikai megsemmisítés

Az ellenség fizikai

felmorzsolása

Lélektani kényszer

HAGYOMÁNYOS

HÁBORÚ

GERILLAHÁBORÚ

TERRORIZMUS

Terület ellenőrzése

Igen Igen Nem

Egyenruha Hord Gyakran hord Nem hord (beleolvad a

civil tömegbe)Háborús övezetek

elismerése

A háború földrajzilag

elismert övezetre

korlátozódik

A háború a harcban álló

országra korlátozódik

Nincs elismert háborús

övezet, de 90%-ban

körülhatárolható

Nemzetközitörvényesség

Igen, ha szabályok irányítják

Igen, ha szabályok irányítják

Nincs

Belfölditörvényesség

Igen Nincs Nincs

Összes terrorszervezet

648

Megszűnt terrorszervezet

404 100 %

- szétforgácsolódott 136 33,7%

- győzelem miatt 27 6,7%

- politikai úton 114 28,2%

- rendőri-titkosszolgálati módszerekkel

107 26,5%

- katonai eszközökkel

20 4,9%

Összes terrorszervezet

648

Megszűnt terrorszervezet

404 100 %

- szétforgácsolódott 136 33,7%

- győzelem miatt 27 6,7%

(Felszámolt) (241) 100%

- politikai úton 114 28,2% 47,3%

- rendőri-titkosszolgálati módszerekkel

107 26,5% 44,4%

- katonai eszközökkel

20 4,9% 8,3%

Sikeres terrorista csoportok

Győztes terrorista csoportok Pl. algériai FLN, ciprusi EOKA, koszovói UCK,

palesztin PFSZ, dél-afrikai ANC Politikai úton felszámolt terrorszervezetek

Valamilyen formában teljesítik a követeléseiket Akiknek sikerül felhívni a figyelmet valamilyen

megoldatlan politikai problémára Pl. az 1970-es években a palesztin

terrorszervezetek a palesztin kérdésre Ez nem legitimitást jelent, de politikai vagy

kommunikációs sikert

Sikertelen terrorista csoportok

Kontraproduktív terrortámadások Melyeket még a saját közvélemény is elítél 1972 szeptember – München (sportesemény) 2004 szeptember – Beszlán (gyerekek) 2011 július – Osló/Utoya (fiatalok)

Terrorfenyegetettséggel való visszaélés

9/11 után az Egyesült Államok és mások is ezzel legitimálják (kül)politikájukat USA - Afganisztán (Pakisztán, Kasmir), Irak, Jemen Oroszország – csecsen-kérdés Kína – ujgur-kérdés

Az USA túlreagálja 9/11-et, s ennek számos negatív következménye van

Elhallgatjuk hogy, mi magunk is hozzájárulunk a terrorfenyegetettség növekedéséhez Irakban Afganisztánban Pakisztánban Iszlámista terrorizmussal kapcsolatos előítéletek

Terrorfenyegetettséggel való visszaélés

9/11 után nem változott Amerika és lényegesen Európa terrorfenyegetettsége sem Mindkettő rendkívül alacsony Európában a csökkenés, nem a terrorizmus elleni háború

eredménye Tény azonban: Madrid (2004), London (2005), Osló/Utoya

(2011) – stratégiai terrortámadások Szubjektív biztonságpercepció a terrorizmus esetében a

legerősebb

A terrorfenyegetettségről(Dél-Ázsia, merényletek, 1970-2012, GTD)

A terrorfenyegetettségről(Közel-Kelet, merényletek, 1970-2012, GTD)

A terrorfenyegetettségről(Észak-Amerika, merényletek, 1971-2011, GTD)

A terrorfenyegetettségről(Nyugat-Európa, merényletek, 1971-2011, GTD)

Közel-Kelet és Irak(WITS)

Délkelet-Ázsia és Thaiföld/Fülöp-szigetek(WITS)

Dél-Amerika és Kolumbia(WITS)

Kelet-Európa és Oroszország(WITS)

Dél-Ázsia és Afganisztán, Pakisztán, India(WITS)

Afrika és Szomália/Szudán/Kongó(WITS)

A demokratikus szabadságjogokról

Komoly eredmény: világszerte kiépült terrorizmus ellenes fellépés infrastruktúrája, fejlődött az együttműködés

Probléma 1: indokolt-e a polgári szabadságjogok korlátozása és annak fenntartása (lásd: Patriot Act, Snowden/NSA-botrány)?

Probléma 2: 2001 után korlátozás 1.0 a terrorizmus miatt, 2008 után etatizmus és rendpártiság (korlátozás 2.0) a pénzügyi válság miatt (biztonság versus demokrácia)

Kívánatos alapelv: korlátozni csak akkor, ha már minden egyebet kipróbáltunk!

Probléma 3: indokolatlan a félelemkeltés (média, politika), média-pánik (pl. Boston)

Kívánatos alapelv: egy-egy esemény helyi érték pontos meghatározása

Köszönöm a figyelmet!talas.peter@uni-nke.hu