A nyelvtudomány rövid története: ókor

Rómaiak:

mindent elolvastak, amit a görögök írtak, de főképp a sztoikus és az alexandriai hagyomány erős náluk

itt születik meg a grammatika mint tudomány és iskolai tananyag

ars grammatica (= tekhné grammatiké)

A nyelvtudomány rövid története: ókor

Rómaiak: kétféle nyelvtan (ókor második fele, ~25 kézirat)

Ars-típus:

● strukturált tartalmú kézikönyv● hangok – szófajok – némi stilisztika● hangsúly a szófajokon● definíciók, tulajdonságok, alakok● anyanyelvi beszélők számára● célja a fogalmi gondolkodás, nyelvi tudatosság kialakítása● (felsőoktatás: retorika, jog, filozófia – verbális tudományok!)


Rómaiak: kétféle nyelvtan (ókor második fele, ~25 kézirat)

Regula-típus:

● hasonló alakú szavak listái, ragozásuk bemutatása● sok példa● rendszertelen forma● valószínűleg nem anyanyelvi beszélők számára● célja az elemi nyelvtan tanításának segítése lehetett


Fontosabb szövegek

Platón: Kratülosz (Kr. e. 4. sz.)

● dialógus a nyelv és a valóság kapcsolatáról● a szavak eredete: hangszimbolika és összevonás● a nyelv a valósággal szoros kapcsolatban született („igazság”), de

időközben kicsit elromlott● a lényeg: a nyelv nem biztos út a hiteles tudáshoz


Fontosabb szövegek

Arisztotelész: Poétika (Kr. e. 4. sz.)

● a költői nyelvhasználat mibenléte● a nyelvi elemek:

● betű● szótag● syndesmos és arthron (névmások, elöljárószók, névelők, kötőszók)● főnév (alany- és nem alanyesetű)● ige● mondat


Fontosabb szövegek

Arisztotelész: Organon (Kr. e. 4. sz.)

● logikai munkái gyűjteménye● szillogisztikus logika● mik lehetnek alanyok és állítmányok? (kategóriák)


Fontosabb szövegek

Dionüsziosz Thrax: Tekhné grammatiké (Kr. e. 1. sz.)

● a szöveg prozódiailag helyes felolvasása● átvitt értelmű kifejezések értelmezése● mitológiai és egyéb utalások, ritka szavak magyarázata● etimológia● az „analógia” magyarázata● a versek esztétikai értékelése


Fontosabb szövegek

Donatus: Ars maior (Kr. u. 4. sz.)

● Szent Jeromos tanára, középkor fő tekintélye● három könyv:

● betűk/hangok, szótagok, verslábak● szófajok (kanonikus nyolcas lista)● „a beszéd hibái és erényei”

● a 16. századig mindenféle nyelvtanoktatás alapja


Fontosabb szövegek

Priscianus: Institutiones grammaticae (Kr. u. 500 körül)

● Egyedülállóan alapos és hosszú nyelvtan● elméleti megfontolások, összevetések a göröggel● az első szintaxisa a latin nyelvnek● a kora újkorig ez volt a haladó grammatika, egyetemi tananyag


A nyelvtudomány rövid története: középkor

Új helyzet:

az emberek nem latin anyanyelvűek (bár Dél-Európában ezt sokáig nem vették észre)

de a nyugati egyház hivatalosan latin nyelven működik (keleten nem exportálja a görög nyelvet)

az oktatás alapja az, hogy meg kell tanulni latinul

→ kísérletezés az öröklött anyaggal


eléggé esetleges, hogy melyik kolostorban milyen kéziratok vannak meg, de pl. Donatus a legtöbb helyen megvolt

~ 600–800 között jóformán csak a Brit-szigeteken

800 után a Karoling birodalomban komoly reformok (Alcuin):● püspöki iskolák● írásforma egységesítése (karoling minuszkula)● fontos szövegek (Biblia, bencés regula) javítása, egységesítése

elfeledett szövegek kerülnek elő:● Priscianus: Institutiones grammaticae (szintaxis!)● Arisztotelész: Organon (egy-két könyve, Boethius fordításában)


~1100 után néhány püspöki iskolából egyetem lesz

egyre elmélyültebben foglalkoznak nyelvtudománnyal is (csak latin!)

Párizsi egyetem: modista (vagy spekulatív) grammatika: erősen elméleti, középpontban a jelentés és a jelentésmódok, szintaktikai szerkezet, Priscianusra alapoz

nyelvtanítás: verses grammatikák (pl. Doctrinale ~ 1200) est adjectivum substantivo sociandum

in simili genere casu simili numeroque

„jelzőt főnévhez helyesen kapcsolni csak így tudsz:

nemben, esetben, számban is egyezzék ez a két szó”


egy-két írás más nyelvekről (bevezetés a latin nyelvtanba óangolul, ~ 1000, Snorri Sturluson írásai a régi skandináv költők nyelvéről a 13. sz. elejéről, okcitán nyelvtan a trubadúr-versenyekhez a 14. sz.-ból)

a középkor vége felé már tankönyvszerű grafikus megoldásokkal kísérleteznek


karoling minuszkula (9. sz.)

meroving kézírás (8. sz.)

ragozási sor egy 9. sz.-i kéziratban


virtus tutis ti tem tus tetes tum bus tes tes bus


virtus virtutesvirtutem virtutesvirtutis virtutumvirtuti virtutibusvirtute virtutibus

A tanulmányok hierarchiája (Gregorius Reisch: Margarita philosophica nova, 1515)

Lombardiai Péter (teológia)

Platón (természetfilozófia), Seneca (etika)

Püthagorasz (zene), Eukleidész (geometria) Ptolemaiosz (csillagászat)

Arisztotelész (logika), Cicero (retorika, poétika), Boethius (aritmetika)

Priscianus (haladó grammatika)

Donatus (elemi grammatika)

A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás







http://uppsalalibraryculturalheritage.wordpress.com, http://library.nd.edu/medieval/facsimiles/learnlat/selig

Documents

A nyelvtudomány rövid története: ókor