Tudománytörténeti érdekességek

(ókor)

2008

< Dr. Spissák Lajos >

A piramisok tájolása

A piramis oldalai az égtájakhoz igazodnak, attól való átlagos eltérésük mindössze 3 fokperc és 6 fokmásodperc (1 fokperc = 1 fok 60-ad része). Az alap 2,1 cm-es hibahatáron belül tökéletesen vízszintes. Az oldalak dőlésszöge 51 fok 50 fokperc 40 fokmásodperc. A piramis oldalainak hossza: északi oldal: 230,26 m, déli oldal: 230,45 m, keleti oldal: 230,39 m, nyugati oldal: 230,3 m. Az újabb mérések szerint az oldalak egymástól való eltérése ennél is kisebb, mindössze 4 cm.

Cirkumpoláris csillagok

A piramisok tájolása

A piramisok tájolása

ERATOSZTHENÉSZ (i.e. 376 – 195)A Föld nagyságát először Eratoszthenész mérte meg.A Föld nagyságát először Eratoszthenész mérte meg.Akkoriban az alexandriai könyvtár igazgatója volt. Akkoriban az alexandriai könyvtár igazgatója volt. Ő már tudta, hogy a Föld közel gömb alakú!Ő már tudta, hogy a Föld közel gömb alakú!Módszere zseniálisan egyszerű, a tudománytörténet a tiszta Módszere zseniálisan egyszerű, a tudománytörténet a tiszta ész egyik legszebb megnyilvánulásaként tartja számon.ész egyik legszebb megnyilvánulásaként tartja számon.

Két, közel azonos hosszúsági körön fekvő, várost választott.Két, közel azonos hosszúsági körön fekvő, várost választott.Az egyik természetesen Alexandria volt, a másik Szüéne Az egyik természetesen Alexandria volt, a másik Szüéne (Asszuán). Megtudta, hogy Szüénében június 23-án a Nap (Asszuán). Megtudta, hogy Szüénében június 23-án a Nap délben pontosan a zeniten áll. A földbe merőlegesen letűzött délben pontosan a zeniten áll. A földbe merőlegesen letűzött rudak (gnomonok) ilyenkor nem vetnek árnyékot.rudak (gnomonok) ilyenkor nem vetnek árnyékot.

Ugyanakkor, Alexandriában Ugyanakkor, Alexandriában 7° 12′ -el tért el a sugarak iránya a függőlegestől. Már csak a két város közötti távolságra volt szüksége. Egy karavánvezetőtöl megtudta, hogy ez atávolság 5000 sztadion (1 sztadion = 157.5 méter).

Alexandria: 31° 12′ 48.60″ ÉSzé29° 56′ 39.48″ KHo

Szüéne, Syene, Aswan, Asszuán:

24° 04′ 54.48″ ÉSzé32° 54′ 38.88″ KHo

A két szélességi kör között 7° 8′

különbségvan.

K:(A-Sz) = 360:(7 fok 12 perc)K=250 000 sztadion=39 375 km.A pontos érték: 40 000 km! (2%) !

SIEVE of ERATOSTHENES

ERATOSTHENES szitája

- A legnagyobb, eddig ismert prímszámot Michael Schafer( 26 éves egyetemista ) állította elő:

értéke = 2 a 20 996 011 –ik hatványa, mínusz 1.

- Számjegyeinek száma: 6 millió 320 ezer 430.( ha egy számjegyet 3 mm szélességűnek tekintünk, akkor ezt a számot közel 19 km hosszú szalagra lehetne felírni. A4-es méretű lapokon, 35 sor, 80 leütés soronként, egy 2257 oldalas könyvet eredményezne.)- Az INTERNET-en 200 ezer öszekapcsolt, standard gépnek összesen 25 ezer éves gépidőre volt szüksége a számítások elvégzéséhez.- Az Electronic Frontier Foundation 100 ezer dollár jutalmat ajánlott fel annak aki elsőkén talál, legalább 10 millió jegyű prímszámot. Bárki pályázhat.

Forrás: DÉLVILÁG, 2003. december 05.

Ptolemaiosz Klaudiosz,

(Egyiptom, Kr. u. I. század vége – Kr. u. 161 – 180 körül); görög természettudós.A világmindenség középpontjában foglal helyet a mozdulatlan Föld, és körülötte kering a Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz; ezeken kívül helyezkedik el az állócsillagok szférája.

Ptolemaiosz

világképe

A „ptolemaioszi világkép" megalkotója, amelyet Nikolausz Kopernikuszig cáfolhatatlan rendszernek tekintettek, de írt műveket az optika, zene- és ismeretelmélet tárgykörében is, valamint számos, egészen az újkorig ható tudományos eredmény megfogalmazója volt. Tevékenysége Alexandriához kapcsolódik: az ókori tudomány fellegvárában végezte csillagászati megfigyeléseit. „Almageszt" csillagászati főműve, 13 részben fogalmazza meg -Hipparkhosz és a pergai Apollóniosz tudományos eredményeire támaszkodva, geocentrikus világképét. „Kézi táblák” című műve a csillagok helyzetének stb. meghatározását segítő táblázatokat tartalmaz, amelyek ugyancsak az „Almageszt" adatain alapulnak. „Apoteleszmatika" (megvalósuló, bekövetkező, jóslatok a csillagok állása alapján), közismertebb nevén „Tetrabiblosz" asztrológiai kézikönyv, amely minden korban nagy népszerűségnek örvendett. „Harmonikon" (Zeneelmélet) címmel maradt fenn egy három részre terjedő írása. Ez a legátfogóbb munka, amely az ókor zeneelméletéről ránk maradt. A „Geógraphiké hüphégészisz" (Bevezetés a földrajztudományba) Ptolemaiosz geográfiai főműve nyolc könyvben. További művei: „Pheszisz aplanón aszterón” (Az állócsillagok fázisai), „Peri analémmatosz” (A napóráról), valamint a csak latin fordításban ismert „Planisphaerium” (A gömb síkra vetítése).