of 435/435
Ára: 112,—Ft CASTIGLIONE LÁSZLÓ AZ ÓKOR NAGYJAI 5., változatlan kiadás Az ókori történelem, művészet és iro- dalom ma már minden művelt ember szellemi életének szerves része, velük kapcsolatos ismereteink mégis gyak- ran hiányosak. Az immár ötödik kiadásban megjelenő könyv könnyen kezelhető, olvasmá- nyos összeállítást ad minden ókor iránt érdeklődő kezébe. A magyar könyvkiadásban, sőt a nemzetközi könyvpiacon is egyedül- álló munka 160 nagy egyéniség, ural- kodó, politikus, hadvozér, filozófus, író, költő, tudós portréját tartalmazza az ókori Kelet kultúráitól a római birodalom végéig. A bemutatott személyiségek képmá- sához ismertető szöveg tartozik a leg- fontosabb életrajzi adatokkal, rövid értékeléssel, a kortársak vagy a köz- vetlen utódok véleményével, idézetek- kel a bemutatott személy műveiből, végül a portré meghatározása, művé- szettörténeti leírása és azonosításának kérdései. A kötetet értékos bibliográfia egé- szíti ki. AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST AZ AKADÉMIAI KIADÓ GONDOZÁSÁBAN JELENT MEG Publiua I'npinius Stalius SILVAE — ERDŐK Latinul és magyarul Szerkesztette Muraközy Gyula Görög és latin írók Scriptoros Graeci et. Latini 16. 397 oldal • 14x21 cm Kötve 76,- Ft Adamik Tamás MARTI ALIS ÉS KÖLTÉSZETE Apollo Könyvtár 10. 243 oldal • 13 X 19 cm • Fűzve 2 4 , - Ft Gáspár Dorottya E S K Ü A RÓMAIAKNÁL ÉS A SAC RAMENTUM MILITIAE 90 oldal + 5 képtábla 13x19 cm • Kötvo 31,- Ft Maróth Miklós ARISTOTELÉSTŐL AVICENNÁIG Apollo Könyvtár 14. 336 oldal • 13 X 19 cm • Fűzve 3 8 , - Ft AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST

Castiglione László - Az ókor nagyjai

  • View
    178

  • Download
    31

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Castiglione László - Az ókor nagyjai - tanuljunk történelmünkből

Text of Castiglione László - Az ókor nagyjai

ra: AZCASTIGLIONE LSZL

112,Ft KIAD MEG

AKADMIAI

GONDOZSBAN

JELENT

AZ

KOR

NAGYJAI

Publiua

I'npinius

Stalius

5., vltozatlan kiads

Az kori trtnelem, mvszet s irodalom ma mr minden mvelt ember szellemi letnek szerves rsze, velk kapcsolatos ismereteink mgis gyakran hinyosak. knnyen kezelhet, olvasmAz immr tdik kiadsban megjelen knyv nyos sszelltst ad minden kor irnt rdekld A magyar kezbe. knyvkiadsban, st a

SILVAE ERDK Latinul s magyarul Szerkesztette Murakzy Gyula Grg s latin rk Scriptoros Graeci et. Latini 16. 397 oldal 1 4 x 2 1 cm Ktve 7 6 , - F t Adamik Tams

MARTIALIS S KLTSZETE Apollo Knyvtr 10. 243 oldal 13 X 19 cm Fzve 2 4 , - Ft Gspr Dorottya

nemzetkzi kod, az

knyvpiacon is egyedlhadvozr, kultritl filozfus,

ESK A RMAIAKNL S A SAC R A M E N T U M M I L I T I A E 90 oldal + 5 kptbla 1 3 x 1 9 c m Ktvo 3 1 , - F t Marth Mikls

ll munka 160 nagy egynisg, uralpolitikus, Kelet r, klt, tuds portrjt tartalmazza kori a rmai birodalom vgig. A bemutatott szemlyisgek kpmadatokkal, rvid

ARISTOTELSTL AVICENNIG Apollo Knyvtr 14. 336 oldal 13 X 19 cm Fzve 3 8 , - Ft

shoz ismertet szveg tartozik a legfontosabb letrajzi rtkelssel, a kortrsak vagy a kzvetlen utdok vlemnyvel, idzetekkel a bemutatott szemly mveibl, vgl a portr meghatrozsa, mvszettrtneti lersa s azonostsnak krdsei. A ktetet rtkos bibliogrfia eg-

szti ki.

AKADMIAI

KIAD

AKADMIAI

KIAD

BUDAPEST

BUDAPEST

CASTIGLIONE LSZL

AZ KOR NAGYJAItdik, vltozatlan kiads

AKADMIAI KIAD BUDAPERT 1984

Lektorok: HAHN ISTVN GYRGY

S Z I L G Y I .JNOS

A fordtsokat az eredetivel egybevetette: RITOK ZSIGMOND

i

I S B N 963 05 3684 6

Akadmiai Kiad, Budapest 1971Printed In Hungary

ELSZ

Tbb mint ktezer esztendeje i. e. 39 krl adta ki M. Terentius Varr, a rmai kztrsasg utols szzadnak nagy polihisztora ,,Imagines1' vagy "Hebdomades" cm, 15 knyvbl ll mvt. Ebben 700 hres ember, uralkod, llamfrfi, hadvezr, klt, r, tuds s mvsz festett kpmst lehetett ltni magyarz szveg s egy-egy verses mltats ksretben. Ha felttelezzk is, hogy a miniatrk mg a legszebb pldnyokban sem lehettek olyan aprlkossggal festve, amilyent a portrk hitelessgt s azonossgt vizsgl ikonogrfusok kvnni szoktak, s ha biztosan tudhatjuk is, hogy a hressgek igen nagy rszt csak a kpzelet alapjn brzolhattk, mg akkor is remnytelen epekedssel gondolunk az elveszett m felbecslhetetlen rtkre. 700 hres ember kpmsa a grg-rmai vilg trtnetnek els br hosszabb szakaszbl, amely utn mg a rmai csszrsg csaknem fl vezrede kvetkezett! Hiszen ma, a modern tudomny nagy erfesztsei utn, sok-sok archeolgus, filolgus s mvszettrtnsz kitart munkjnak eredmnyeknt legfeljebb nhny szz azoknak a biztosan azonosthat kpmsoknak a szma, amelyeket az egsz kor nagy embereirl ismernk. Pedig a hressgek portrinak nagy szmban val sokszorostsa mg csak Varr ideje utn kezddtt el nem utolssorban 'ppen az mvnek hatsra , s a csszrkor els szzadaiban rte el tetpontjt. Ezek a sokszorostott portrk nem gyenge papiruszra vagy vkony brhrtyra festett kis kpek voltak, hanem tbbnyire mrvnybl faragott szobrok, amelyek jl lltk az id hnyattatsait, s elg jelentkeny szmban maradtak fenn napjainkig. De mintha a sors szeszlye zne trft a ksi utdokkal: a tbbnyire feliratokkal elltott mrvny portrk nagy rsznl vagy csak a fej, vagy csak a felirat maradt meg. Ha tlapozzuk az kori portrkrl szl kiadvnyok vaskos kteteit, tmegvel talljuk az ismeretlen" nagysgok kpeit, s nem kisebb szmban a krdjeles meghatrozsokat, a bizonytalan feltevseket, az egymsnak ellentmond szakrti vlemnyeket. Az kori kultra hallatlan gazdagsgnak tragikus pusztulsa ezen a tren taln mg slyosabb, mint az irodalom vagy a mvszet ms trgy alkotsainak krben. Gondoljuk csak meg, hogy az emltett nhny szz hiteles kpms tlnyom tbbsgt kitev pnzrmk olyan uralkodkat is bven brzolnak, akik nem tartoztak az igazi trtnelmi nagysgok sorba. Az kori tudomny s irodalom legnagyobb alakjairl sokszor csak gyatra s igen ksi kpek maradtak fenn, amelyek felirattal azonosthatk ugyan, de mint portrk semmitmondak. Sejtelmnk sincs arrl, milyenek lehettek testi valsgukban az olyan szellemrisok, mint pldul a tudomnyban Arkhimdsz, vagy a mvszetben Lszipposz, a kltszetben Catullus vagy Ovidius, akiknek idejben pedig a realisztikus portr-alkots virgjban llt. Fogalmunk sincs olyan termkeny rk klsejrl, mint pldul Livius vagy Plutarkhosz, akiknek fennmaradt mvei ktetek egsz sort

teszik ki polcainkon. Szndkosan hivatkoztunk olyan szemlyisgekre, akikrl lehetett s kellett is kszlnik egyni arcvonsaikat megrkt portrknak. Az arc nlkli" nagv nevekkel szemben ll az olyan nv nlkli kpmsok sora, amelyeknek meghatrozsval hossz vtizedeken t hiba gytrdtt a tudsok lgija, br tbb tucat msolatuk van birtokunkban, teht felttlenl hres s jelents szemlyeket kellett brzolniok. Mit vrhatunk akkor azoknak a nagy embereknek az esetben, akiknek letben mg nem volt szoks vagy nem volt lehetsg portrt lltani? Szerencss esetben is csak azt tudhatjuk, hogyan kpzeltk cl ket halluk utn sok vtizeddel vagy sok vszzaddal az koriak. Kellett szlnunk minderrl akkor, amidn mentegetzve adjuk t az olvasnak ezt a gyjtemnyt, amely abbl is csak zeltt nyjthat, amit ismernk. A mentegetzst nem a vlogats s a bemutats formja miatt rezzk szksgesnek. Meg vagyunk gyzdve ugyanis arrl, hogy a sietve l modern emberek tlnyom tbbsge, mg ha tiszteli is a mltat, s kvncsi is az kor hressgeinek testi megjelensre, akkor sem ignyli azt, hogy ismeretlen nev vagy csak nevkben l szemlyek szzainak kpt tegyk le asztalra. Aki ezt keresi, az meg fogja tallni azoknak az aprlkos tudomnyossggal, vagy akr egy-egy rszterletre vonatkozan vonzbb formban kidolgozott szakmunkknak a tekintlyes sorban, amelyeket a bibliogrfiai tjkoztatban megismersre ajnlunk, s amelyek nlkl ez a knyv ltre sem jhetett volna. A mentegetzsre inkbb az ad okot, hogy a clt tlsgosan is magasra tztk ki. A meglevbl egy tredket kivlasztani gy, hogy az valban a legfontosabbat tartalmazza, mr nmagban is knyes s nehz feladat. Egy sorba lltani az kori Kelettl a ks korig azoknak a nagy embereknek a kpmsait, akiket mindig csak korszakonknt, kultrnknt, mfajonknt vagy hivatsonknt szoks bemutatni, rendbont" s klns vllalkozs. A kpek mellett egy kicsit a nagy Varr pldjt kvetve egyetlen nyomtatott oldalon sszesrtve elmondani azt, amit knyvek hossz sorban rtak meg kivl kutatk szzai ez mr szinte remnytelen igyekezet. Igaz, a szvegezs szksgszer elgtelensgt egy vagy kt kiragadott kori idzettel enyhtettk, hogy hangulatot s sznt klcsnzznk sajt kznapi szavainknak. Idzeteink termszetesen nem filolgiai ignyek. A rvidsg kedvrt ki kellett ragadnunk ket eredeti sszefggskbl, az rthetsg kedvrt pedig nha vltoztatnunk kellett egy-egy szavukon. A leghelyesebbnek vltk, hogy a kivlogatott szemlyeket nem nvsorban, nem foglalkozsuk szerint s nem npek vagy kultrk kreiben, hanem folyamatos idrendben sorakoztassuk fel, s gy bizonyos fokig reztessk idbeli prhuzamossgukat s a vilgtrtnelmi folyamatban elfoglalt helyket is. Semmi esetre sem kvntuk s tudtuk azonban a trtnelmet, a trtneti folyamatok s sszefggsek megvilgtst nyjtani s magyarzni. Ennek nemcsak a helyszke volt az akadlya, hanem a biografkus-jellemz cl, amely az egyn eltrbe lltst kvetelte, s amelyet mg a legszksgesebb ltalnos trtneti fejtegets is teljesen kiszortott volna. De nem adhattunk mvszettrtnetet sem, brmennyire igaz, hogy a kpmsok felfogsa, bemutatsnak mdszere s stlusa minden idk mvszetnek egyik legjellemzbb vonsa volt. Ha az eszttikai s mvszettrtneti szempontot tartottuk volna szem eltt, akkor a jelenlegi vlogatsbl igen sok ttelt el kellett volna hagyni, 3 ismeretlen szemlyek portrit tenni a helykre, olyanokat, amelyek a mvszet szempontjbl jellemzbbek s szebbek, mint ama kpek, amelyeket a nagy nevekhez kapcsolhatunk. Vgl ki kellett zrnunk a vlogatsbl azokat a vilgrszeket s kultrkat, amelyek az eurpai civilizci

kzvetlen elzmnyt jelent klasszikus korral nem lltak szoros kapcsolatban. Ha ezt nem tettk volna, akkor a vizsglt kr amgy is tg hatrai teljesen elmosdtak volna. Mindez nem clja az antolginak s ha mgis rejlene benne az kortrtnetnek s a mvszettrtnetnek valamennyire szemlltet pldatra, akkor ezt nem a szerz rdemnek, hanem az nmagukban sokrt tnyek bels rtknek kell tulajdontani. Nem elvont tanulsgokat knlunk teht, hanem a sok ezer ves kor embereinek vlogatott galrijt. Embereket mutatunk be az embereknek, mghozz olyan embereket, akikrl nemcsak ltalnossgokat mondhatunk, hanem akiknek nevt is emlthetjk a bemutatskor, s akiknek egynisgrl is tudunk valamit. A trtnelem kiemelked alakjainak nagysga abban rejlik, hogy a tmegek letnek leggetbb krdseire adtak vlaszt tettekkel vagy gondolatokkal. De brmennyire is tiszteljk a nagy tmegek trtnelmi szerept s alkot erejt, tudsunk nem rheti el a sokasg valamennyi embernek egynisgt. Mrpedig valljuk, hogy minden idben s minden krlmnyek kztt az egyes ember mindig a msik egynisgt keresve s megismerve jut kzelebb a trsadalom ltalnos problmihoz. A X X . szzad embere minden korszaknl jobban beltja az egynek csekly s esend voltt. Ez a szzad a deheroizci" kora, a hsk romantikus s kritiktlan blvnyozsnak sztrombolja lett. Megszoktuk, hogy nagy ervonalakban gondolkodjunk, hogy az egynek mgtt mindig ltalnos krlmnyeket s okokat keressnk, s olyanynyira megszoktuk ezt, hogy a magunk s a msok letben a tettek irnti felelssg rzett a trsadalmi erk szksgszersgre alaptott magyarzattal ptoljuk. Amennyire helyes ez a szemlletmd a trtnettudomny tfog elmleteinek kidolgozsnl, annyira szrke s kros lehet a valsgos letben, amely a szemlytelensg lgkrben knnyen feleltlenn, embertelenn, gpiess s kegyetlenn vlhat. Valljuk teht, hogy nem rthat napjaink s a jv fiatalsgnak, ha szemly szerint megismerkedik azokkal az emberekkel, akik a rgmltban kiemelkedtek koruk tlagbl, akiknek emlke szemlyes formban maradt az utkorra, s akiknek sorsban s jellemben sok milli nvtelen kortrsuk kpe tkrzdik. Ez teht az, amit a kpek, a szavak s az idzetek segtsgvel el szeretnnk rni: lthatv, elkpzelhetv tenni az kor nagyjait, hogy a puszta nvbl, az iskolai tblk s irkk spadt ksrteteibl lv vltozzanak, olyan emberekk, akik irnt rzelmeket tpllhatunk, akikre kiss gy gondolhatunk, mint a sajt koi'unk nagy egynisgeire. Ebbl a clkitzsbl kiindulva vigasztaldhatunk azrt, hogy milyen kevs az igazn lv varzsolhat kori nagysgok szma, s kzlk is milyen keveset s mennyire egyenetlen fokon tudunk csak bemutatni. Hiszen nem a szm a fontos, hanem a kapcsolat, ami a 160 kori ember s mi kzttnk kialakul, kitgtva ismerseink krt tezer esztendvel, talakult npekkel s rgmlt kultrkkal, olyan halottakkal, akik nlunk is elevenebbek, mert halhatatlanok.* * *

Ezton is ksznetet mondok Hahn Istvnnak s Szilgyi Jnos Gyrgynek a kzirat elolvassrt, rtkes megjegyzseikrt s tancsaikrt, Ritok Zsigmondnak a fordtsok lelkiismeretes ellenrzsrt s hozzrt javtsrt, Fehr Jzsef kiadi szerkesztnek a kzirat hibinak gondos javtsrt , valamint azoknak a mzeumoknak, intzmnyeknek s kiadknak, amelyek fnykpeket voltak szvesek rendelkezsemre bocstani. Felesgem biztatsa s segtsge nlkl a munka sohasem kszlt volna el. Budapest, 1970. mrciusban ,,_

(li nZr / 2 0

A knyv, amely ezzel a kiadssal meghaladja a 100 000-es pldnyszmot, minden jel szerint helyet kapott a trtnelem s a kultrtrtnet irnt rdekld magyarok knyvtraiban. A benne foglaltak lassan, de biztosan beszivrogtak kzvetve vagy kzvetlenl a magyar np tudatba, rdekldst keltettek az kori civilizci kiemelked kpviseli s jelensgei irnt, ihletl szolgltak a legklnbzbb lltsoknak, cikkeknek, knyveknek stb., segtettek az kori nevek helyes rshoz s kiejtshez, minden szinten szolgltk a kzoktatst. Rviden: a ktet gyszlvn segdknyvv vlt, s gy az els kiadsban megtesteslt klalakja s tartalma nmaga normjval jegecesedett. Ezrt nem kvntam tovbbi terjesztst azzal gtolni, hogy megvltoztassam, annl kevsb, mert bels szerkezete minden terjedelomnvel vltoztatsnak ellenll. Castiglione Lszl

AZ KORI PORTR RVID TRTNETE

A PORTR A rnk maradt okmnyszer s irodalmi szvegeken kvl a portr, a faragott vagy festett kpms az egyetlen forrs, amely megismertethet bennnket az elmlt korokban lt emberek egynisgvel. Ktsgtelen ugyan, hogy az egykor okmnyszer dokumentumok (feliratok, hivatalos szvegek stb.), valamint a rgi nagysgok sajt irodalmi mvei a trtnelmi szemlyek leghitelesebb megnyilatkozsai, s az is bizonyos, hogy egy nagy trtnsz vagy r tudomnyos igny vagy mvszi mlysg jellemzse, habr elkerlhetetlenl szubjektv, de mgis a leghatsosabb kzvettje annak a benyomsnak, amit egy kiemelked ember kortrsaira vagy kzvetlen utdaira gyakorolt. Az ember teljes kphez azonban hozztartozik testi mivolta is, megjelense, alkata, de fknt arca, amely minden sznl kzvetlenebb s jellemzbb tkre az egynisgnek. A mlt irnt rdekldket teht mindig szenvedlyesen rdekelte az a krds, milyenek voltak letk valsgban a knyvek s a krnikk hsei, lehet-e tallni rluk kpet, amely tbb vagy kevsb hitelesen mutatja be alakjukat s arcukat. A kp megtallsa, azonostsnak s hitelessgnek krdse a kutats klnleges mdszert s erfesztst ignyli. Erre mg ksbb visszatrnk. Mindenekeltt. tegyk fel azonban azt a krdst, hogy ha tallunk ilyen kpeket, mennyire bzhatunk bennk, s hogyan olvashatunk vonsaikbl? Elszr is le kell szmolnunk egy eltlettel, amely nyilvnval hamissga ellenre az emberek igen nagy tbbsgben l. Tudnunk kell azt, hogy a kpms vagy a portr ha az mvszi alkots, nem pedig mechanikus reproduklsi eljrs termke sohasem egyenl azzal a kppel, amely a valsgban egy ember ltvnyaknt rzkelhet. Nem kell sok szt vesztegetni ennek a magtl rtetd tnynek a bizonytsra, hiszen elegend arra utalni, hogy a teljesen objektven" mkd fnykpezgp ltal ugyanazon szemlyrl rgztett kpek hossz sorban milyen kevs az, amit jnak" tallunk, milyen sokra mondjuk, hogy nem hasonlt", s milyen nagyon ritka az a felvtel, amely minden tekintetben kielgti kvnsgainkat, st monumentlis" clra, bekeretezsre, kinyomtatsra stb. alkalmas. Brmilyen trivilis ez a plda, mgis fel kellett hasznlnunk, mert ppen a fnykpezs ltalnos elterjedse tmasztotta a legnagyobb zavart a portr fogalmnak krdsben. A fnykpezs hitette el velnk, hogy ltezik teljesen objektv", teljesen hasonl", teljesen szenvtelen s idtlen rvny portr. tengedjk a fotmvszet szakrtinek azt a krdst, hogy a magas sznvonal fnykpezs hogyan s mennyiben kpes olyan portrfelvtelek ltrehozatalra, amelyek valban kielgtik az eszttikum, a dokumentum s a monumentalits ignyeit. Konzervatvabb eszttikusok rgebben, de taln mg ma is hajlandk tagadni ennek a lehetsgt. Mi nem tagadjuk, de ppen a feladat nehzsgnek s bonyolultsgnak megllaptsval bizonytjuk azt, hogy a fnykpezett kpms nem a mechanikus eljrs, hanem a technikt flnyesen kezel ember

mvszi kszsgnek tbblete rvn vlik portrv. Ha pedig ez gy van, akkor mr ki is kszbltk a legltalnosabb fogalmi zavart, s a portr pontos hasonlsgnak" tvhite helyett valdi lnyegre irnythatjuk figyelmnket. A PORTR TARTALMA A portr trgya egy meghatrozott szemlyisg. A malkots sznvonalt elr portr tartalma azonban ennl jval gazdagabb. Az egyes portrk bonyolult tartalmi gazdagsgt hrom f tnyezre vezethetjk vissza. Az els az, hogy a tma egy szemly, aki jval ersebben meghatrozza az alkots mondanivaljt, mint brmely ms tma. A portr trgyul vlasztott cselekv szemly, aki maga is hatrozott eszmeisget kpvisel, aktvan befolysolja a rla kszlt alkots tartalmt. Mg akkor is ezt teszi, ha nem a megrendel, vagy ha nem szolgl valsgos modelll a mvsznek, s gy kvnsgainak hangot sem adhat. A tvollev vagy elhunyt szemlyrl kszlt portrk ksztit is erteljesen befolysolja az brzolt szemly egynisge, trsadalmi szerepe, illetve az a szellemi rtk s irnyzat, amelyet kpvisel. Igen lnyeges klnbsgek addnak portr s portr kztt abbl a szempontbl, hogy tartalmi vonatkozsban az brzolt szemly akarata vagy a mvsz elkpzelse kerekedik-e fell. Az alkot mvsz jelenti teht a msodik tartalmilag meghatroz tnyezt. Nagyon sok mindentl fgg, hogy ez a tnyez milyen ervel s milyen formban rvnyesl. A mvszet s ezen bell a portrmvszet trsadalmi szerepe, a mvsz helyzete, tehetsge s egynisge szabjk meg, hogy az alkot sajt nzetei milyen ervel jelentkeznek a mben. Elkpzelhet, hogy egy portrban az brzolt szemly egynisgt a mvsz lnyegesen, st gykeresen megvltoztatja, hogy modellje gyszlvn csak rgy arra, hogy valamely mondanivalt vagy ppen a sajt egynisgt fejezze ki ltala. Ugyangy elkpzelhet, hogy a mvsz egynisge teljesen httrbeszorul, s szrevehetetlenn vlik az brzolt szemly egynisge, de mg inkbb a trsadalmi eszme mgtt, amely a portrban megnyilvnul. Ezzel jutottunk el a harmadik tnyezhz, azoknak a trsadalmi nzeteknek, vilgnzeti, osztly-, csoport- vagy llami eszmknek az sszessghez, amelyek az els kt tnyeznl is ersebben hatrozzk meg a portr tartalmt, kifejezsnek lnyegt. A trsadalmi meghatrozottsg nemcsak azrt vlik uralkod tnyezv, mert mr az els kt tnyezt is eleve befolysolja, hanem fknt azrt, mert a portr minden esetben olyan trsadalmi termk, amely valamely trsadalmi funkci betltsre, valamely trsadalmi clra kszl. Vegyk sorba a trsadalmi tnyez fontosabb elemeit. Elszr az brzolt szemly maga a trsadalom tagja, egynisgt trsadalmi erk alaktjk ki, a trsadalomban s az llamban bizonyos szerepet tlt be, amelyet a kzssgi felfogsnak megfelelen kell jtszania. Msodszor az alkot mvsz gondolkodsa a trsadalom ltalnos gondolkodsmdjnak rsze, abbl sarjad s azt kvnja alaktani, eltrbe lltva valamely eszmt, amelyet ms emberekkel kzsen kpvisel, s amelyet msoknl lesebben s vilgosabban tud kifejezni. Harmadszor pedig a portr csak a trsadalmi szoksok s elrsok ltal megszabott clra kszlhet: nyilvnos emlkmnek, kisebb kzssg hasznlatra, llami, vallsi vagy csaldi clra. Minden esetben mr eleve egy bizonyos kzssgi clt szolgl s kzssgi szerepet tlt be, s ez a szerep azt is meghatrozza, hogyan mutassa be azt, akit brzol. Az ltalnos vagy szkebb kr trsadalmi felfogs teht a portr tartalmt meghatroz uralkod tnyez.

A PORTR FORMJA Minden portr, ha malkots, valamely np s kor kpzmvszetnek elvlaszthatatlan rsze, ezrt ugyanazon a formanyelven szlal meg, mint a vele egy krnyezetben keletkezett, de ms trgy malkotsok. Stlusa mindenekeltt az adott helyen, idben s irnyzatban uralkod stlust kveti. Minthogy valamely stlusirnyzaton bell az egyes iskolknak, mhelyeknek vagv mestereknek megvan a maguk tbb-kevsb klnbz sajtos stlusuk, minden portr magn viselheti ennek a klnleges stlusvltozatnak a jegyeit is. Mindez teljesen magtl rtetd tnv, ami abbl kvetkezik, hogy a portr valamely mvszeti g s irnyzat termke. Van azonban egy ltalnosabb formai trvnyszersg is, amely a portrt mint sajtos mfajt mg kln is meghatrozza. Ez a portrfelfogs ltalnos mdja, ms szval az a mdszer, amellyel egy adott idben s helyen az egynisg brzolst lehetsgesnek s kvnatosnak tartjk. Brmilyen legyen is az brzolt szemly klseje, a malkotsban csak annyiban juthatnak kifejezsre sajtos vonsai, amennyire azt a trsadalmi konvencik lehetv teszik s elrjk. Ha a kzfelfogs nem tri s nem ignyli az egyedi arcvonsok feltntetst, akkor azok mg a legklnsebb ember kpben sem jutnak szhoz. Ha a trsadalom mrtkad krei egy bizonyos embertpus vagy emberidel brzolst tartjk a mvszet feladatnak, akkor az egyneket bemutat kpmsok is ezt kvetik, s pldul fiatalon, szp vonsokkal mutatjk be az idsebb vagy a csnya embereket is. Ha viszont az ltalnos zls az egynisg brzolst sajtos fiziognmiai jegyek feltntetse nlkl nem tartja lehetsgesnek, akkor a mvsz mg a legkznsgesebb arcban is a klnset fogja keresni. AZ KORI PORTR Az kor hatalmas idszak, npek, trsadalmi rendszerek nagy vltozatossgt foglalja magban, ezrt majdnem lehetetlen az kori portr ltalnos vonsairl beszlni. Az brzolt egyn termszetesen az korban is ugyanolyan vgtelen vltozatossg volt, mint brmely ms korszakban. Az individuum kibontakozsa, megklnbztetse s ntudata viszont, hanpenknt, trsadalmi rendszerenknt s idszakonknt igen nagy mrtkben vltozott is az koron bell, ltalban vve sokkal kevsb szmtott a trsadalom minden tagjra nzve olyan magtl rtetd lehetsgnek s rtknek, mint a modern trsadalomban. Amikor teht azt mondjuk, hogy a portr elsdleges trgya, a szemlyisg, minden egyes alkots esetben kln vizsgland egyedi jelensg, nem szabad elfelejteni, hogy az korban a trsadalom tagjainak tlnyom tbbsge ltalban nem tartozott olyan trsadalmi osztlyhoz, amelynek tagjai szmra az individuum krdse egyltaln felmerlhetett. Nagyjbl ugyanezt kell szem eltt tartanunk a mvsz egyni szerepnl is. Az kori mvszeteknek s azok korszakainak legnagyobb rszben az egyes alkot vagy kivitelez mvsz egynisge nem kerlt eltrbe, nem vlhatott olyan tnyezv, amely az alkots tartalmt vagy formjt lnyegesen befolysolhatta volna. A mesterek szerepe ltalban abban merlt ki, hogy technikailag, egy adott formarend keretben jobban, tkletesebben, szebben dolgoztak-e ki egy alkotst, vagy pedig rtktelenebb, selejtesebb mvet hoztak-e ltre. Az jts, a vltoztats mindenekeltt a kimunkls minsgben s a formai elemek, a kifejezsi mdszerek

fokozatos, lassbb vagy gyorsabb tkletestsben, mdostsban nyilvnulhatott meg. Mg azokban az kori mvszeti korszakokban s terleteken is, amelyekben a mvsz-egvnisg viszonylag maximlisan kifejldtt, azt fogjuk tallni, hogy csak igen ritkn lehet egy portrn a mvszi egynisg sajtos jegyeit felfedezni akkor, ha a mvsz nevt s sajtossgait ms adatok rvn nem ismerjk. ltalban legfeljebb annyit llapthatunk meg, hogy jelents volt-e a mester, s hogy milyen irnyzathoz tartozott. Annl inkbb eltrbe lp az kori portrmvszetben a trsadalmi konvencik szerepe. A portrkszts valamennyi kori trsadalomban szigor szablyokhoz s felttelekhez volt ktve. Egyneket brzol alkotsok az ltalnos szokstl eltr mdon egyltaln nem kszlhettek. Mshol, msokrl s ms clra, mint ahogy azt a kzfelfogs, st gyakran a tteles jogszablyok elrtk, portrt lltani nem lehetett. Mg azoknak a szemlyeknek s alkalmaknak a krn bell is, ahol a portrkszts lehetsges volt, az egyes trsadalmi funkciknak megfelelen az brzolsok hagyomnyos s szablyszer tpusokhoz alkalmazkodtak. Nemcsak az uralkodk vagy magas rang szemlyek, hanem a klnbz hivatsok, foglalkozsi gak betlti is csak a maguk trsadalmi szerepnek megfelel tpus varicijaknt kaphattak tbb-kevesebb egyntst. Vgs soron azt mondhatjuk teht, hogy az kori trsadalmakban a portrmvszet ltalnos trvnyszersgei sokkal kvetkezetesebben s merevebben rvnyesltek, mint napjainkban, s ezrt az kori portrt a trsadalmi adottsgok ismerete nlkl megrteni nem lehet. Ms szval: az brzolt egynisget bemutat mvsz sajt felfogsa s ltsmdja az korban szinte teljesen httrbe szorult s megfoghatatlann vlt a mvsz gondolkodsmdjt meghatroz trsadalmi nzetek, kzssgi vlemny mgtt. Ezt a trsadalmi, konvencit, amely mindig egy szkebb uralkod rteg sajtja volt, kzvetlenl a megrendel, a malkots kszttetje kpviselte. volt az, aki valjban meghatrozta a portr eszmei tartalmt s az brzolt egynisg sajtos interpretcijr.. Ha a megrendel nem valamely kzssg vagy testlet volt, hanem nll vlemnyalaktsra feljogostott szemly, akkor az egyni vlemnye volt a kzvlemny utn a msodik helyen a meghatroz. A mvsz egyni felfogsa vagy egyltaln nem, vagy csak harmadsorban juthatott szhoz. AZ KORI PORTR TRTNETNEK ALAPVONSAI Az eddig elmondottak f tanulsgt abban foglalhatjuk ssze, hogy minden egyes kori portr megrtsnek s rtkelsnek legels felttele azoknak a trsadalmi konvenciknak az ismerete, amelyek az adott esetben irnyadk voltak. ltalnos bevezetsl teht egszen nagy vonalakban szemlt kell tartanunk a fbb korszakok s kultrk portrforml tnyezi felett. Hogy ne tvedjnk el a bonyolult krdsek tvesztjben, elssorban kt szempontot, a portr trsadalmi funkcijt s az egynisg trsadalmi szerept kell szemnk eltt tartanunk. Az kori portr problematikjnak megrtse rdekben a kpms fogalmt meg kell szabadtanunk egy olyan vonstl, amely ltszatra annak lnyeghez tartozik. A sz szoros rtelmben vett portrt ugyanis mindenki olyan brzolsnak tartja, amely az egyn sajtos s klnleges vonsait hangslyozza, vagy legalbbis annyira jelzi, hogy elegend alapot nyjtson ms emberek brzolsaitl val megklnbztetsre. A portrmvszet

egaz trtnett erre az alapelvre ptettk fel, bizonyos fokig joggal, hiszen gv vlt lehetv a mfaj kibontakozsnak s lnyeges trtneti fordulpontjainak megfigyelse. Nem feledkezhetnk meg azonban arrl, hogy ez a tlsgosan leszktett portrfogalom trtnetileg tarthatatlan. Nagy szmban, st bizonyos korszakokban s kultrkban tlnyom tbbsgben tallunk ugyanis olyan kpeket, amelyek ktsget kizran egyedi emberek brzolsaknt kszltek, s a maguk korban mindenki ilyeneknek tekintette ket, holott semmifle egynts sem fedezhet fel rajtuk. Ebbl az kvetkezik, hogy a mi portrfogalmunk csak sajt korunkra vonatkozik, helyesebben gondolva a modern mvszeti irnyzatokra nem is annyira napjainkra, mint inkbb az eurpai mvszettrtnet nhny vszzadra rvnyes. Amennyire helyes ez a fogalom, ha pl. a XVIII. vagy a X I X . sz.-i mvszetrl van sz, annyira tves lenne az korra alkalmazni. A portr fogalma trtneti kpzdmny, s csak akkor ltalnosthat, ha kikszblnk belle minden olyan vonst, amely csak egyes korszakokra jellemz. Ha azt lltjuk, hogy a portr, vagy ha gy tetszik, a kpms egy meghatrozott egyn brzolsa, s nem tesznk hozz semmifle megszort jelzt, akkor olyan fogalmat nyertnk, amely minden korszakra s trsadalomra rvnyes. A portrnak ez a tgabb fogalma az olyan brzolsokra is alkalmazhat, amelyek nem viselnek magukon egyni jellegzetessgeket, de feliratuk vagy ms meghatroz tnyezk rtelmben ktsgtelenl egyes szemlyeket mutatnak be. Ezeket a pusztn alakjukrl s arcvonsaikrl gyakran fel sem ismerhet kpmsokat termszetesen meg kell klnbztetnnk a portrszer" kpmsoktl. Az egyszersg kedvrt a ,,tpusportr" elnevezst javasoljuk szmukra. A fogalmak tisztzsnl tartva, elrevesznk egy jval kevsb ltalnos, de igen gyakori fogalmat, amelyet a tpusportrtl megklnbztetve portrtpusnak nevezhetnk. Ebbe a fogalomba soroljuk azokat akpms-csoportokat, amelyek egy bizonyos trtneti egysgen bell az azonos vagy hasonl trsadalmi helyzet, illetve szerep egynek brzolsaibl llanak, s amelyeket formai jegyek is sszekapcsolnak egymssal. Portrtpust alkothatnak s ez igen lnyeges klnbsg a tpusportrval szemben teljesen, st szlssgesen individualizlt kpmsok is. SKORI PORTRK? Az skor s a termszeti npek mvszetben elenysz kivteltl eltekintve ltalban nem tallunk s nem is tallhatunk olyan emberbrzolsokat, amelyek individulis fiziognmiai jegyeket mutatnnak. E trsadalmak rendszernek kollektivizmust ismerve, fel sem merl bennnk az egymtett portr lehetsge az skori mvszetben. Ugyanakkor az strsadalmak szakrti s az skort kutat rgszek gyakran vetik fel annak a lehetsgt, st valsznsgt, hogy bizonyos brzolsok, pl. barlangfestmnyek, sziklarajzok, idolok stb. a kzssgek vallsos tiszteletben rszestett seit vagy fnkeit, illetve varzslit mutathatjk be. Rgtn hozzteszik ugyan, hogy az si trsadalmaknak ezek a protagonisti mr letkben is, de klnsen halluk utn, a kzssg szemben mitikus szintre emelkedtek, s beleolvadtak az sk, a felsbbrend lnyek, a totemek stb. ltalnos kpzeteibe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy eredetileg sem volt egynisgk, s az brzols pillanatban nem mint egyneket kpzeltk el ket. Az strsadalmak konkrt gondolkodsmdja ppensggel ellene szl az egyn teljes fogalmi feloldsnak, amennyiben olyan szem-

lyekrl volt- sz, akik az egsz kzssg szmra hatrozott szereppel s jelentsggel brtak. Szmos pldt tallhatunk arra, hogv milyen nagy slyt helyeztek a primitv krlmnyek kztt l npek bizonyos szemlyek klnleges szerepx-e, s a velk val bnsmdban, halotti szertartsaikban, koponyjuk kultuszban stb. mennyire kifejezsre juttattk egynisgk fontossgt. Jogos teht az a feltevs, hogy az smvszet emberbrzolsainak egy rsze, keletkezsnek idejben egyedi kpmsnak szmthatott. Teljes joggal ttelezhetjk fel ezt az olyan trsadalmakrl, amelyekben a kezdeti kollektivits s bels tagolatlansg mr tadta a helyt a differencilt rtegzdsnek, s amelyekben megntt a vagyon s hatalom felett rendelkez csald-, nemzetsg- s trzsfk jelentsge. Konkrt pldhoz fordulva, gondoljunk a kora vaskori Kzp-Itlia mvszetnek egyik legismertebb s legtbbet trgyalt emlkcsoportjra, a Chiusiban tallt halotti urnk emberfej alak fedelre, amelyet az etruszk portrmvszet, st a rmai portr elzmnyeknt szoks emlteni. Amenynyire nyilvnval, hogy ezeknek a fejeknek a clja nem lehetett ms, mint az egyes halottak megszemlyestse, annyira remnytelen, hogy bennk valsgos portrhasonlsgot fedezznk fel. Akik az utbbira trekszenek, abbl indulnak ki, hogy a kpmsnak minden krlmnyek kztt hasonlnak kell lennie. Teljesen flsleges azonban a bizonythatatlant erltetni: a chiusi kanopusok" ppen arra szolglnak tipikus pldul, hogy az si trsadalmak s a primitv mvszetek krben is ltezett kpms, amelynl azonban nem a hasonlsg, hanem inkbb valamifle klnlegessg volt a lnyeges, vagyis az a szndk s tudat, amely ezeket a kpeket a trsadalmi kzssg minden tagjnak szemben egyes emberek brzolsv, jelv, megtestestjv avatta. Az skori kpmsok krdsben ppen azrt olyan nehz llst foglalni s konkrt trtneti eredmnyekre jutni, mert kivteles helyzetektl eltekintve semmifle olyan meghatroz tnyez nem ll rendelkezsnkre, amely elruln, hogy az brzols adott esetben valban egy bizonyos szemly kpnek kszlt. Vgeredmnyben csak annyit llthatunk, hogy az skorban, ha lteztek egyltaln kpmsok, akkor azok kizrlag tpusportrk lehettek. AZ KORI KELETI PORTR A portr trtnetben az kori El-zsia- mvszete okozza a legnagyobb problmt. Minden olyan munka, amely a portr egyetemes fejldsvel, vagy az kori portr trtnetvel foglalkozik, Egyiptommal kezdi a sort, s El-zsit teljes hallgatssal mellzve tr t a grgkre. Amennyiben individulis vonsok nlkli portrt nem ismernk el, ez a hallgats teljesen helynval, mert ezen a hatalmas terleten az egyni arcvonsokat feltntet portr sok vezreden t, egszen a grgk megjelensig teljesen ismeretlen volt. Az igazi nehzsget kerlnnk meg azonban, ha nem figyelnnk fel erre a negatvumra. Kpmst, meghatrozott szemlyisgeket brzol alkotst ugyanis szp szmmal tallunk az kori El-zsiban, ahol a civilizci, az rsbelisg s az llamrend Egyiptom mellett elsknt alakult ki. E kpmsok azonban kivtel nlkl tpusportrk voltak, spedig csaknem kizrlag uralkodk, llamfk s vrosfejedelmek brzolsai. Az uralkodk alakjt az adott orszg mvszetben szoksos emberbrzols szerint mutattk be, s annak megklnbztetst nagyobb mrettel, klnleges tartssal, hajviselettel, ltzettel, jelvnyekkel s feliratokkal rtk el. Minden el-zsiai np s llam mvszetben, a sumer vrosoktl az Akhai-

menida birodalomig, megtalljuk az uralkodkp tipikus formjt, amely npenknt, llamonknt s koronknt klnbz volt. s amelyet ezrt ilyen rtelemben knnyen meg tudunk hatrozni. Ms volt a sumer vrosi fejedelmek (Gudea), ms az akkd kirlyok (Naramszin), a babiloni uralkodk (Hammurapi), az asszr kirlyok (II. Assurnszirapli, II. Szrgon. Assurbanapli) s a perzsa nagykirlyok (Dareiosz) alakja, viselete, tartsa s arctpusa. E tpusok mindenekeltt egy meghatrozott llam uralkodjt testestettk meg, s csak ezen bell, a nvfelirat rvn, klnbztettk meg az egyes uralkodkat. Kzs vons volt valamennyi kori el-zsiai llam mvszetben elszr az, hogy az isteneken kvl csak az uralkodnak volt joga sajt alakjt monumentlis szoborban vagv dombormben megrkteni s felirattal vagy attribtumokkal ms uralkodktl megklnbztetni, tovbb az is, hogy ezek a tpusportrk arcvonsaik vagy testalkatuk alapjn nem voltak megklnbztethetek. Mi termszetesen, az alkotsok hossz sornak valamennyi rszlett sszehasonltva, legtbbszr kpesek vagyunk pusztn formai ismrvek alapjn is egy-egy uralkodhoz kapcsolni valamely elveszett felirat vagy tredkes brzolst. Ezek a formai ismrvek azonban nem individualisztikus arcvonsok, hanem olyan stilris, ornamentlis, trgyi s technikai rszletek, amelyek tipolgiai jellemzkknt rtkelhetk s szemly-meghatrozsra felhasznlhatk, amennyiben rendelkezsnkre ll egy vagy tbb felirattal meghatrozott brzols is. Egyetlen el-zsiai uralkod egynisgt sem lennnk kpesek pusztn kpmsainak arcvonsai alapjn jellemezni, ha nem llnnak rendelkezsnkre olyan szvegek vagy elbeszl brzolsok, amelyek az uralkodk tetteirl s nmagukrl alkotott elkpzelskrl felvilgostst adnak. gy alakul ki elttnk egv bizonyos llam uralkodi idelja, amit most mr sszevethetnk az uralkodi kpmsokkal. Az sszehasonltsbl kvetkeztethetnk az egyes fejedelmek szerepre s jellemre. Az ilyen kvetkeztets, mint pldul a Gudea bks termszett vagy II. Assurnszirapli kegyetlensgt illet megllaptsok, kizrlag olyan feltevsek, amelyeknek semmi ms alapja nincs, mint hogy az rsos forrsok s az uralkodi kptpusok tartalma megegyezik. Ha azonban feltve a valszntlen, de lehetsges esetet valamelyik el-zsiai uralkod igazi nje" klnbztt volna uralkodi szereptl, ezt a disszonancit semmi esetre se tudnnk kpmsa alapjn megllaptani. E jl ismert tnyek mlyebb trtneti magyarzatval mg ads a kutats, ezrt mi sem vllalkozhatunk arra, hogy a hatalmas trsg rendkvl mozgalmas trtnelmnek tarka felszne alatt kitapintsuk azokat a tr\nvszersgket, amelyek oly sok npben, llamban s vezredben azonos mdszert rtak el a kpmsok alkotsa szmra. Legfeljebb arra tehetnk ksrletet, hogy mg hatrozottabban krvonalazzuk a megoldsra vr problmt. Meg kellene magyarznunk azt a tnyt, hogy egyni kpmst csak az uralkod vagy egszen kiemelked llami tisztvisel, egyedi vonsokat pedig mg az uralkod sem kaphatott, s a fejedelmi tpusportr volt a szemlyisg mvszi brzolsnak egyetlen formja. Annyi bizonyos, hogy a lehetsges magyarzatok kzl ki kell zrnunk a mvszi tuds s kpessg hinyt. Fel sem ttelezhetjk ezt olyan kultrk esetben, amelyek ms vonatkozsb i i hallatlan teljestmnyei->v \nhak kpesek, s a mvszi formakpzs; igen magas sznvonalra emeltk. Nem a kpessg, hanem a szndk hiny.' volt a lnyeges motvum, de mg ezt sem helyes hinyknt felfogva nosu'ivan fogalmaznunk, hiszen ezzel azt feltteleznnk, hogy az kori El- \/.Mban lemondtak arrl, ami szmukra adott s termszetes2

17

lett volna. ppen megfordtva: abbl kell kiindulnunk, hogy ezek a npek az individualizlst azrt nem ignyeltk, mert nem tartottk helyesnek, meri azt az uralkodi eszmnykp megrontsnak s megsemmistsnek tekintettk volna. Az kori Kelet uralkodi nem politikusok voltak, akik alkotmnyosan kormnyoztak, hanem pap-kirlyok, a szakrlis kirlysg intzmnynek kpviseli. Mint kzvettk az emberek s istenek kztt, npk sorsnak megtestesti s hordozi voltak, akiknek lete, viselkedse, tettei s szavai az llam jltt biztostottk. Ez az emberfeletti szerep kizrt mindenfle individualizmust, egynisget s egynieskedst. Az olyan uralkodi magatarts, amely nem a ritulis elrsok s a kzssgi normk pontos megvalstsa, amelyben az egyni meggondolsok, rzelmek s szeszlyek szerephez juthattak volna, teljessggel sszefrhetetlen volt a kirlyi funkcival. Ez a dogma amelynek felszne alatt, mondanunk sem kell, mgiscsak rvnyeslt a szemlyes tehetsg olyan szigor s ktelez rvny volt az emberi civilizci els vezredeiben, hogy mr nmagban is elegend magyarzatul szolgl az egynts hinyra. Sok ms tnyezt s krlmnyt most figyelmen kvl hagyva, mg csak egy szempontra hvjuk fel a figyelmet. El-zsia volt az a terlete az kori vilgnak, ahol kialakult s a legtovbb lt a kp-tilts szoksa. Fknt a terlet lakinak nagy rszt alkot n. smi npekre volt jellemz az a. felfogs, amely szerint az emberek kpen s szoborban val brzolsa tilalmas s rtalmas dolog. Tudjuk, hogv ez a nzet sok termszeti npnl is elfordul, teht bizonyos fokig sinek vehet, de az is kztudoms, hogy a smi npek krben lassan fejldtt ki s idvel egvre ersdtt. Legjellegzetesebb megnyilvnulsi formiban, az izraelita , az iszlm s a biznci kpellenessgben ez a felfogs nem annyira az emberkpekre, mint inkbb az istenbrzolsokra vonatkozott, ami azrt jelents, mert az si trsadalmak isteneinek ltalban eljoguk volt a kpi megjelents. Itt nincs mdunkban e tan bonyolult trtnett tovbb boncolgatm, csupn arra szeretnnk rmutatni, hogy a kp-tilts alapja nem a mvszetellenessg, hanem ppen ellenkezleg a mvszet rendkvli hatalmba vetett hit volt. Az ember- vagy istenbrzols megtiltsnak csak akkor van rtelme, ha azt hiszik, hogy az brzols valsgosan megtestesti trgyt, s a kp l s mgikus ervel felruhzott lny. A kpek rendkvli erejnek kpzetn alapszik az az llspont is, amely az brzolst csak az istenek szmra tartja lehetsgesnek, s az emberek egyedi kpmsait azrt tekinti szentsgtrsnek, mert az isteni szfrba val emelst jelentik. Az uralkod szemlye e szably all az egyetlen kivtel. A kp-tilts s a kp-privilgium sokfle megnyilatkozsnak lnyege mindig ugyanaz: szilrd meggyzds a kp s az brzolt lny azonossgrl, arrl, hogy a kp nemcsak bemutat, tkrz s rzkeltet, hanem valsggal megtestest. Ha. pedig ez a felfogs uralkodik, mint ahogy az el-zsiai trsgben szmtalan plda szerint gy volt, akkor a kpms hasonlsga szksgtelenn vlik. St, minl rkrvnybb s fogalmibb a kp, annl tkletesebben testesti meg az brzolt lny, az isten vagy uralkod igazn lnyeges vonsait. Minden esetleges, muland s vletlenszer vons cskkenti az alapeszme tkletessgt s rkkvalsgt. Azonostsi szndkbl hasonlsgra trekedni akkor, amikor a kp amgv is egyenl azzal, akit bemutat, teljesen szksgtelen dolog lenne. Ebben rejlik most mr tfog rtelemben az si trsadalmak legltalnosabb s legjellegzetesebb mvszeti elvnek magyarzata.

A termszeti npeknl, az skori kultrkban s a npmvszetben nem az egyedi hasonlsg, hanem a tipikus ltalnossg adja meg az brzolsok helyessgt s tkletessgt, benne rejlik a jellemz s megtestest er. Ma ezt sokkal inkbb meg tudjuk rteni, mint a X I X . sz. zlsnek bvkrben l eldeink, akik minden leegyszerstett s elvont brzolst primitvnek s fejletlennek knyveltek el. Tlsgosan is messze kerltek a naturlis realizmus hvei az emberisg sok vezredes mltjtl s az si hagyomnyokat rz nptmegek gondolatvilgtl ahhoz, hogy akrcsak az egybknt ltaluk igen nagyra becslt Platn mvszeti nzeteit megrthettk volna. A platni idelis eszttika szerint nem a muland s gyarl ltszatra hasonlt malkots a tkletes, hanem az rk rvny s geometriai sziiksgszersg formarend. Az egyiptomi mvszet teht sokkal inkbb igaz, mint az i.e. IV.sz.-i grgsg kpvilga. Ez a felfogs vgeredmnyben azt az si nzetet emeli filozfiai skra, amely a dolgok lekerektett s lland fogalmt tartotta brzolsra mltnak s alkalmasnak, nem pedig a vltoz felleti ltszatot. gy vlik vilgoss s igazz az a paradoxon, amely tbbek kztt az el-zsiai mvszet gyakorlatban nyilvnult meg: a kpms teljes azonossgt trgyval nem a ltvny hasonlsga, hanem a fogalom tkletes meg test esi lse biztostja. Az eddig elmondottak nagy mrtkben megknnytik szmunkra az egyiptomi portrmvszei problematikjnak rvid felvzolst. Egyiptom az kori Kelet klasszikus orszga volt, mvszetre s portrira ugyanazok az alapelvek rvnyesek, amelyeket az elbb emltettnk. St, ppen Egyiptom szolgltatja szmunkra azokat a szvegeket s ritulis szoksokat, amelyek minden ktsget kizran bizonytjk a szobrok megeleventsi lehetsgbe vetett hitet. Nemcsak sejtjk, hanem bizonytani is tudjuk, hogy az kori egyiptomiak az istenszobrokkal gy bntak, mintha lnnek, a halotti szobrokat pedig, melyeket kln rtussal eleventettek meg, az elhunyt lelkt magukba fogad test-ptlkoknak tekintettk. Msrszrl az egyiptomi mvszet a legismertebb s legnagyszerbb megnyilatkozsa a fogalmi brzolsnak, amelyre a legvilgosabb s a leghatsosabb rendszert fejlesztette ki. Kztudott dolog megismtlse lenne teht az egyiptomi kpmsok tpus-jellegrl, az rkkvalsgot, az llandsgot s a tkletessget rzkeltet tartalmrl, tbb vezreden t megtartott szablyszersgrl szlni. Ehelyett inkbb azon rdemes elgondolkoznunk, hogyan s mirt vlt Egyiptom a korai portrmvszet legnagyobb alkotsainak szlfldjv. Nem vitathat ugyanis, hogy az egyiptomi kpmsok nemcsak a Merliterraneum, hanem az egsz vilg viszonylatban is a cscst jelentik annak, amit a grgk eltti s az eurpai fejldsen kvli kultrk ebben a mfajban ltrehoztak. Az egyiptomi portrk sokszor nem smknak, merev s elvont maszkoknak tnnek, hanem egynisggel br embereknek. Vonsaik gyakran ablakot nyitnak a tpusportrknak azon a faln, amit a trsadalmi konvenci emel az egyn el, s ezen az ablakon nha az emberi sors mlysgeibe is bepillanthatunk. Igaz ugyan, hogy rzelmeket, hangulatokat, pszicholgiai finomsgokat, valamint a szablyostl tlsgosan eltr fiziognmiai jegyeket az egyiptomiak csak ritkn trtek meg az brzoltak lnyt rkkvalsgba emel alkotsaik arcn, de gyakran s hallatlan ervel ragadtk meg a szemlyisg legltalnosabb vonsait : a testi s lelki alkatot, az letkort, a hivats jegyeit, az etnikumot stb. A rszletek mr az egyes esetekre tartoznak, a fejlds bonyolult vonalnak, a hol felbukkan, hol alsllyed karakterizlsi szndknak megfigyelse pedig teljes trtneti ttekintst ignyel. De mi lehetett az alapja s a lnyege ennek a rendkvli

jelensgnek, a portrfelfogs kt nagy birodalma kztti hatrvonal folytonos megsrtsnek ? Az egyiptomi portrmvszetnek a korai tpusportrk birodalmban elfoglalt sajtos helyzett jrszt arra a krlmnyre vezethetjk vissza, hogy Egyiptomban a kpmsokat tlnyomrszt temetkezsi clra ksztettk. Ez mr nmagban is figyelemre mlt, hiszen El-Azsiban a halotti mvszet egszen jelentktelen volt, szobrok s kpmsok pedig kizrlag szentlyek s palotk szmra kszltek. A srkultusz kzismerten uralkod szerepe az egyiptomi kultrban azonban nemcsak a kpmsok szmbeli gyarapodshoz vezetett, hanem igen lnyegesen befolysolta a portrfelfogst is. A halotti tanok s rtusok egyik legfontosabb eleme volt az elhunytak rkkvalsgnak biztostsa. Ennek rdekben ptettek tarts s pomps srpleteket, balzsamoztk be a holttesteket s gondoskodtak arrl, hogy a srokban elhelyezett szvegek s brzolsok rvn a sr tulajdonosa, helyesebben lelknek az a rsze, amely tovbbra is a srban tartzkodott, mindennel el legyen ltva, amiben halla eltt rsze volt. Klnsen fontos szerep vrt a srszobrokra, amelyeket rendszerint kln szoborflkben helyeztek el. Kimondottan arra a clra ksztettk ket, hogv otthonul szolgljanak a halott lelknek, azaz rk idkre fenntartsk az elhunyt testi ltt. Ezek a szobrok a nyilvnossgtl elzrt helyen lltak. E tny azrt rdemel klnleges figyelmet, mert ktsgtelenn teszi, hogy feladatuk eleve s kizrlag az brzoltak valsgos megtestestse, nem pedig a szemllkre tett hats volt. Ez a cl ktfle igny egyttes kielgtst kvetelte meg. Az elhunytat az rkkvalsg szmra kellett megtestesteni, olyan alakban, amely minden vltozs fl emelkeden eszmnyi volt, vagyis az egyiptomi ember-fogalom lnyeges vonsait tartalmazta. Ez az igny a tpusportr legtisztbb, legmonumentlisabb megvalstshoz vezetett. Ugyanakkor azonban a halotti kpnek azonosnak kellett lennie a sr tulajdonosval, ami viszont a hasonlsg ignyt tmasztotta. Az egyiptomi mvszet rendkvli kvetkezetessgt s fegyelmezettsgt dicsri, hogy a hasonlsg ignye nem vezetett olyan individualizlshoz, amely az rkkvalsgot szolgl s a trsadalmi eszmt megtestest kpmsok tipikussgt s lnyegltst megzavarta volna. Leletek bizonytjk, hogy mr az birodalomban a halotti portr kialakulsnak s virgkornak idejn a mesterek munkjuk els stdiumban klnfle vzlatokat s maszkokat ksztettek, amelyek az elhunytak arcvonsait rgztettk. Ezek az egyni arcvonsok azonban a vgleges alkotsban mr csak olyan letisztult formban rvnyesltek, ami belesimult az eszmnyi tpusportr kpbe. Hogv mgis jelen voltak, azt a legremekebb birodalmi portrk egszen klnleges varzsa tanstja. Lerhatatlan mdon, mintegy a" rkkval formk felszne alatt reztetve a muland lt nyomt, sejlenek fel az ltalnos formkban az egvszer-volt szemlyisg arcnak kitisztult vonsai. Inkbb kivtelknt, de jellemz mdon az is elfordult, hogy egszen sajtos alkat embereket, mint pldul trpket vagy rendkvl korpulens frfiakat a tipikustl eltr test szobrokban rktettek meg. A zrt srkamrban, ahol az volt a fontos, hogy a senkitl nem ltott szobor a llek otthonos burkv vljk, ezt is megtehettk azok a mesterek, akikben bven volt kpessg a termszet ezer arcnak megragadsra. Azt ugyancsak leletek bizonytjk, hogy nha egy szemlyrl ktfle felfogsban is kszltek szobrok: intimebb s kzvetlenebb realitsak a srkamra szmra, nneplyesebbek s ltalnosabbak a klvilg fel. Az igazi cl, a f erfeszts mgiscsak arra irnyult, hogv a leglland bb, a legfontosabb s legtkle-

tesebb formt klcsnzzk halottaiknak. Ktszeresen gy volt ez azoknl a mveknl, amelyek lthat helyen, a srok kultusztermeiben, kls falain, udvaraiban vagy templomokban lltak. Fknt az uralkod alakjnak megrktse kvnt fellmlhatatlan monumentalitst, mltsgot s tklyt. Az emberfeletti hatalom s tekintly birtokosai, akik az istenek trsaiknt vonultak be az rkkvalsgba, semmifle vonatkozsban nem lehettek gyarl emberek. Kpk mindenekeltt a kirly kpe volt, s ha arcuk mgis mutat valamit njk klnssgbl, akkor ez csak a kirlyi tkletessg egyik vagy msik oldalnak erteljesebb hangslyozsa lehetett. A halotti kpmsok sorozatban bontakozott ki az egyiptomi portrmvszet egyik igen jellegzetes vonsa, a tpusok liierarchija, amely a trsadalmi rend tkrkpe volt. A hall utni rkkvalsg elszr s igazn csak a kirlyt illette meg. A kirly joga az rkkvalsgra ugyanaz az isteni jog volt, amelynek birtokban mint uralkod hordozta s biztostotta az egsz orszg sorst. Isteni volt a fldn s istenn vlva a hallban, az istenekhez hasonl s velk egyenrang szobrokat kapott: srjhoz templom csatlakozott, amelynek volt az istene. Ez az rkkvalsghoz val jog azutn az uralkodtl fokozatosan tszrmazott hozztartozira, fembereire, udvartartsa legfbb mltsgaira, vgl az egyiptomi trsadalom egsz legfels rtegre. A kirlyi sr s srtemplom krl azoknak a fembereknek srjai sorakoztak, s bennk azoknak szobrai, akik ezltal a hall utni letet, a legnagyobb adomnyt kaptk meg uruktl. Termszetes, hogy szobraik ugyangy az rkkval tkletessg szfrjba emeltk ket, mint a kirlyi kpmsok az uralkodt. Mgsem lehettek vele azonosak: tartsuk, viseletk, jelvnyeik mellett alkatuk s arcuk is mst kellett mutasson. Az isteni fensg helyett emberi mltsg, az alzatra ksztet sziklaszer tarts, a megkzelthetetlensg, az thatolhatatlansg helyett egy rnyalattal kzvetlenebb, ereszkedettebb s hozzfrhetbb magatarts jellemezte a hierarchia alsbb fokain ll frfiak s nk kpeit. Magtl rtetdik, hogy szmukra az alaktpusok olyan rendje alakult ki, ami mr nmagban jelezte rangjukat s a kirlynl alacsonyabb, de mg mindig rendkvli mltsgukat. Ezeken a tpusokon bell juthattak rvnyre, szemlytl s mestertl fggen azok a tipikustl eltr vonsok, amelyekrl szltunk. A tpusportrknak ez a hierarchija, az alaktpusok, az egynihez val kzelts klnbz fokai, a szobrok funkcijnak nagy vltozatossga adta meg a kerett s szles vlasztkt azoknak a varicis lehetsgeknek, amelyekben az egyiptomi portrmvszet hrom vezredn t a megoldsok olyan varzslatosan sznes, s mgis mindig a tipikussg zrt ednybe foglalt sokflesge megvalsult. A hagyomny s az id tnyezje ugyanis semmikppen sem hagyhat ki a szmtsbl, ha, az egyiptomi kpmsok vilgnak rendkvlisgt akarjuk magyarzni. Ez az ajndk nem adatott meg El-zsinak, amelynek kori trtnetben egymst rtk a viharos esemnyek: npek, llamok, dinasztik vltottk s puszttottk egymst; nem volt olyan llamalakulat, amely nhny vszzadnl tovbb fennmaradhatott volna. Egyiptom viszont zrt vilg volt. Klnleges fldrajzi helyzete biztostotta, hogy amg belsleg szilrd volt ott az llam, addig kls ellensg aligha veszlyeztethette ltt. Ha voltak is vlsgos s anarchikus korszakai, lnyegben vve vezredeken t folyamatosan lt s plt tovbb azon a megingathatatlan alapon, amit a Nlus radsait kihasznl ntzses fldmvels azonos mdszernek tovbblse jelentett. Ez a vilgtrtnelemben egszen pratlan kontinuits, amely Egyiptomot mr az korban a legsibb civilizci nimbuszval vette krl, nagyon sok mindent megmagyarz az orszg

kultrjnak rendkvli teljestmnyeibl. Amit az orszg egyestsekor s a civilizci megteremtsekor az Obirodalomban ltrehoztak, s ami a kezdeteknl elementris erej s jdonsg tettnek szmtott, az ksbb az vszzadok hossz sorn t, a vltozsok, a hullmvlgyek s hullmhegyek mozgsban is megszaktatlan hagyomnyknt lt tovbb. Enlkl el sem lehetne kpzelni azt a hallatlan kifinomultsgot s rettsget, amit az egyiptomi mvszet legfbb vonsnak, felbecslhetetlen rtk artisztikumnak tartunk. Msutt, ha egy trsadalom vagy llam kialaktott magnak egy kpvilgot, megteremtette a sajt nll ltt s rtkt jelz formk rendszert, rvid trtnete sorn gy ragaszkodott hozz, mint az nmagval azonossg biztostkhoz: sem szndka, sem ideje nem volt a vltoztatsra. Egyiptomban, ahol a dinasztik hossz sora az istenekig vezette vissza nmagt, a kirlelt formk, a flnyes rutin s az llandsg biztonsgos rzsnek birtokban, ezen a pratlanul szilrd alapon pthettk fel a vltozatok sokasgt. Ismt egy paradoxon, ami a valsgot fejezi ki: minl nagyobb az llandsg, annl nagyobb a vltozatok lehetsge. Trkeny falak kztt flve lehet csak mozogni, de semmi sem okozhat krt egy grnit pletben. Az egyiptomi tpusportr magas sznvonalt s vgtelen vltozatossgban is tretlen llandsgt les fnnyel vilgtja meg trtnetnek legnagyobb kivtele: az Amarna-kor portrmvszete. A reformer fra, Ekhnaton alatt valban egszen j s szokatlan stlusfordulat kvetkezett be, mintha az egsz portrfelfogs gykeresen megvltozott volna. Magnak az uralkodnak kpn vlt lthatv, hogy ez a kirly elfordult a konvenciktl, szembeszllt az orszg hatalmas arisztokrcijval, papsgval s vallsos hagyomnyaival. Azt kvnta, hogy ne az vezredektl megszentelt knon szerint mutassk be alakjt. A tkletes arnyok helyett gy kvnt kpein megjelenni, amilyen valjban volt: trkeny alkat, dekadensen kifinomult emberknt, vkony s ertlen lbakkal s karokkal, puffadt hassal, szinte mr betegesen hossz koponyval, rajong kifejezsi! csnya s sovny arccal. Arra biztatta udvarnak vezet szobrszt, hogy a valsgot ragadja meg, hagyjon fel az idealizlssal, ksztsen gipszmaszkokat, modell vzlatokat rla. csaldjrl s fembereirl, ne hzdozzon az igazsgtl, amelyet az j isten, a vilg igazi ura, a Nap knyrtelen fnye megvilgt. A vzlatok el is kszltek, s rszben rnk is maradtak, tanstva, hogy az egyiptomi mesterek kpesek voltak az emberi arc kzvetlen valsgnak, ,,gyarl" s vltozand vonsainak rzkeny felfogsra s rgztsre. De amikor a vzlatok utn a kbe faragott szobrokhoz s dombormvekhez fogtak, amikor elkszltek a monumentlis alkotsok, akkor ugyangy az rks formk tklynek rendje bontakozott ki a vsk, kalapcsok s csiszolkvek alatt, mint az elz msfl vezreden t. Igaz, hogy a tpusvilg eltrt a korbbitl, de azrt tpusvilg maradt. Uj kirlytpus jtt ltre, de a klns s hosszks fejalkatot olyan kristlyos formba igztk, hogy napjainkban, tkletes bizonyossgul annak, hogy az Amarna-kor mvszete nem szaktott az egyiptomi mvszet alapfelfogsval, arrl vitatkoznak: vajon lehetett-e ilyen feje az Ekhnaton-csaldnak, s ha igen, akkor mennyire tlozta el azt a mvszeti brzols ? lproblma ez, mert a kzvetlen ltvnyhoz val hasonlsg mg az Amarna-kor mvszetben is csak harmadrend szempont maradt. Ekhnaton a hasonlsg irnyban vltoztatta meg a tpust, de a mvszi alkots mdszere, a vilgs az emberbrzols alapelve ugyanaz maradt. Az egyiptomi portr, mint a tipusportr legmagasabb rend s legrettebb trtneti megnyilvnulsa, amelyben hossz idn t s rendkvli

vltozatossgban bontakozott ki egyetlen alapfelfogs, lehetv teszi szmunkra, hogy ennek a kpms-alkotsi mdszernek a legmlyre tekintsnk. Egyiptom pldja bizonytja, hogy a tpusportr nem zrja ki a hasonlsgnak bizonyos fokt, amennyiben az belesimul abba a fogalomba, amit az adott trsadalom az emberrl, spedig a meghatrozott trsadalmi helyzet s szerep emberrl alkotott. Megenged kivteleket is, ezek azonban az lland rend olyan varinsai, amelyek rgtn szablly vlnak. Ha a Kzpbirodalom idejn kialakult az reg s a gondterhelt kirly arctpusa, akkor ez abban az idben s csakis a kirly szerepben tipikuss vlt, de nem volt lehetsges, hogy komor s ders kirlyok vltogassk egymst a trnon. Fia a jsgos s szeld kifejezs vlt uralkodv - pldul az j birodalom kirlyainak hossz sornl . akkor a bks s a harcias uralkodk egyarnt ezt viseltk, ilyennek mutatkozott a kirly akr a trnjn lt, akr harci ezekren rontott az ellensgre. Vgl pedig, ha ez a portrfelfogs meg is engedte azt, hogy alkati, fiziognmiai vonsok adott esetben s a tipikussg rendjt fel nem bortva szhoz juthassanak, sz sem lehetett pillanatnyi rzelmek, hangulatok s lelki llapotok bemutatsrl. Az ember eszmje, illetve nhny kiemelked embertpus eszmje lttt testet, nem pedig az ember valamilyen llapota. A kpms vagy teljesen rzelemmentes llapotot mutatott be, vagy pedig valamilyen lland s tipikuss emelt letrzst, mint komorsgot, dert stb., de ez az ltalnos eszmnyhez tartozott, s szemlyenknt vagy kpenknt nem vltozhatott. Az egynisg teht, amelyet az el-zsiai kpmsok maszkszer tpusai mgtt teljesen lehetetlen megkzelteni, Egyiptomban is csak a szigor hierarchia s az uralkod embereszmny keretben, ahhoz alkalmazkodva, azt hangslyozva vagv enyhtve juthatott szhoz. A kirly kpmsa az egsz llamot kifejezte, a trsadalom legfelsbb rtegeinek tagjai rangjuknak s tisztknek megfelel tpusban s alakban kerltek brzolsra. Bizonyos vonsokban egyni hasonlsgot rhettek el, ha ezek a vonsok tipikusak voltak: a testessg pldul a tekintlyre, a gazdagsgra s a megllapodottsgra utalt. A kpms minden krlmnyek kztt trsadalmi kivtelezettsg jele volt: elvileg csak a kirlyt illette meg, a gyakorlatban pedig mindazokat, akiknek az uralkod megengedte vagy adomnyozta azt. Elkpzelhetetlen lett volna, hogv ezen kvl brki nmagrl vagy msrl portrt kszttessen, s annak formjt vagy tartalmt klnleges egyni zlsvel hatrozza meg. A civilizci trtnetnek els vezredeiben a trsadalom tlnyom tbbsgnek a mvszet skjn nem lehetett egynisge. A GRG PORTR KEZDETEI Aki az kori Kelet mvszetnek birodalmbl a klasszikus kor mvszi vilgba lp, gy rzi, hogy egszen ms gv al kerl: alkalmazkodnia kell a msfle klmhoz, mieltt otthonosan rezhetn magt. Tlsgosan is nagy lenne az zls megrzkdtatsa, ha a Khefrn-szobortl egyszerre a Dmoszthensz-portr el lpnnk. A valsgos tmenet nem trtnt ilyen hirtelenl. Szmunkra is simbb lesz az t, ha a grg mvszetben sem vetjk el a portr eredeti fogalmt, s nem keressk rgtn azokat a mveket, amelyek csak vszzadok utn s a tmeges tlagbl emelkednek fel egy egszen jfajta szemlyisglts fokra. A grg portr kezdetei utn kutatni hossz ideig egyrtelm volt az individulis arcvonsok legkorbbi nyomainak keressvel. De mikzben arrl folyt a vita, hogy az i. e. V. sz. kzepn vagy vgn, az archaikus kor utols vtizedeiben vagy

a IV. sz. elejn tallhat-e az els igazi" portralkots, elfeledkeztek arrl, hogy mr jval elbb, legalbbis a monumentlis szobrszat kialakulstl kezdve, a grg vrosokban csoportosan s egyre nagyobb szmban kszltek kpmsok. E szobroktl a kpms elnevezst csak akkor tagadhatnnk meg, ha elvitatnnk a mvek megrendelitl s ksztitl azt a jogot, hogv k llaptsk meg, mit s mirt csinltak. Mr a legels kuroszszobrok, a szigor egyszersg, trnol s ll mrvnyfigurk, mint ahogy felirataik tanstjk, jrszt meghatrozott szemlyeket brzol kpmsok voltak. A feliratok flrerthetetlenek. Sokszor gy szlnak hozznk: n ez s ez vagyok !", nem hagyvn ktsget afell, hogy az archaikus vilgban nemcsak a megelz vezredekben uralkod szigor formarend, hanem a kpek megtestest erejnek hite is tovbb lt. A legkorbbi grg portrk, s rgtn hozztehetjk, a ksbbiek tlnyom tbbsge is, a tpusportrk krbe tartoztak. Olyan alakok s arcok voltak ezek, amelyek nemcsak egy szemlyre, hanem a trsadalom tagjainak nagy csoportjaira hasonltottak", amelyek egy egsz np s kor azonos helyzet embereinek eszmnyi kpt rktve meg, csak felcserlhet felirataik ltal vltak az egynek kpviseliv. Volt azonban egy igen lnyeges klnbsg a Fldkzi-tenger dli s keleti partjain tl virgz portrmvszet s a grgk kztt, ami mr akkor is j helyzetet teremtett, amikor a grg formk ltszatra mg tkletlenek s a keletieknl kevsb kifejezek voltak. Mg a nagy keleti civilizcikban a kpms birtoklsa az uralkodk kizrlagos joga volt, s a tlk kialaktott formban, az engedelmkkel kerlt t a kivlasztottak szk krbe, addig a grgknl mr a kezdet kezdetn, egy egsz trsadalmi rteg, st bizonyos trsadalmi konvencik s anyagi lehetsgek hatrai kztt az egsz szabad polgrsg sajtjv lett, s az is maradt. A vrosllam, a polisz teljes jog polgrai, ha megvolt hozz anyagi erejk, elvben s a gyakorlatban is, egyre nagyobb szmban megrkttethettk magukat olyan monumentlis szobrokban, amelyek legfeljebb mretben vagy a kidolgozs szpsgben, de nem az alapformkban klnbztek egymstl. A portrlltsnak ez a demokratizmusa, mg ha sokig csak a vezet nemesi rtegen bell rvnyeslhetett is, s termszetesen mindig fggtt a csaldok vagyoni helyzettl, a grg llamok mvszetnek legjellegzetesebb vonsa volt. Magtl rtetdik, hogy a kis llamok polgrainak llekszmhoz kpest arnylag jval tbben vlhattak itt kpmsok tulajdonosaiv, mint ez brmelyik keleti orszgban trtnhetett. De nem a viszonylagos s az abszolt szmok a fontosak ebben, hanem a portrk tpusainak s felfogsnak klnbsge. A hierarchikus portrk rendszere a grgknl ismeretlen fogalom volt. A rangltra fokai s a cscshoz val kzelsg szempontjai helyett itt ms, j kategrik szerint oszlott meg a kpmsok trsadalma. A grg monumentlis szobrszat els kt vszzadban a kpmsok ktfle clra s alkalomra kszltek. Vagy az elhunyt polgrok srjain lltak, a halottat brzoltk szoborban s dombormben, vagy ldozatul, fogadalmi ajndkknt a szentlykrletekben helyeztk el ket. Mind a kt c, a temetkezsi s az ldozati funkci, vgeredmnyben szakrlis jelleg volt. A kpmsoknak mind a kt csoportja a civil" lettl elklntett terleten helyezkedett el: a temenosz krletben vagy a vros lakott terlett krlvev falakon kvl, a halottak birodalmban. A vros civil" terletn, fknt a kztereken, a gazdasgi, jogi s politikai let helyein, az agorkon kpmsokat fellltani hossz ideig tilos s elkpzelhetetlen cselekedet

lett volna, megsrtse az llam alkotmnynak, az egyeduralomtl mentes kzssgi let alapelveinek. Nincs is r plda, sem emlkszer, sem rsos bizonytk, hogy ezt a szablyt az archaikus korban megszegtk volna. Abban az idben, mikor mg kirlyok lltak a grg trzsek s llamok ln, monumentlis kpmsok ksztse egyltaln nem volt szoksos, s ha a kds elid'kbl a szmunkra jobban megkzelthet trtneti korszakokba lpnk, ezzel az alapelvvel mr kvetkezetesen rvnyestett gyakorlatknt tallkozunk. Amennyire fennmaradt adataink tudni engedik, gy ltjuk, hogy mg az archaikus kor trannoszai sem merszkedtek odig, hogy nmagukat profn helyen megrktsk. A kzvlemnynek s a vrosllamok trvnyeinek ez a korltoz hatsa a legersebben a demokratikus fejlds cscspontjn, a klasszikus korszakban, s mindenekeltt Athnban rvnyeslt. Az archaikus kor szzadaiban, midn a poliszokat az arisztokrata csaldok kormnyoztk, nem annyira a kznp, mint inkbb a hatalmra fltkeny oligarchia rkdtt azon, hogy az llam ellenrzst kiemelked egynisgek ne ragadhassk magukhoz. Ugyanezek az arisztokrata csaldok viszont hatalmuk s gazdagsguk teljben bszkn hirdettk katonai s atltikai ernyekkel kesked fiaik dicssgt. Az arisztokrcia kzs s csaldi ntudata volt az archaikus grg mvszet egyik legersebb fellendtje. Magtl rtetd, hogy ez az ntudat mindenekeltt a nagy hr csaldok tagjainak kpmsaiban jutott kifejezsre. A monumentlis szobrszat megszletst is a kivlak" aret-jnak megrktsi vgya segtette el. A legkorbbi letnagysg, st gyakran kolosszlis mrvnyszobrok, a kuroszok, a vezet csaldok frfi tagjait mutattk be. Semmi sem korltozta ezt a nagyszer hivalkodst az arisztokratk vidki birtokain lev srokat dszt szobrok esetben. Mg azonban a srszobor inkbb magnjellegnek szmtott, fellltsa kivteles esetektl eltekintve a csald gye volt, addig a fogadalmi szobor nyilvnosabb jelleggel brt, mert az llam egsz lakossga, st az idegenek ltal is felkeresett szentlyek rszv vlt. Ezrt aztn a grg arisztokrcia egyik legfbb becsvgya lett, hogy a vrosok szentlyeiben s a nagy pnhelln szentlyekben fellltsa tagjainak szobrait. Ezt az utat vlasztotta Athn nemessge, valamint trannoszai (Peiszisztratosz s fiai) s krnyezetk, amikor az Akropoliszon, Athna szentlyben llttatta fel fiainak s lnyainak remekbe faragott szobrait. A fogadalmi szobrok kz tartoztak a versenyjtkokon gyztes atltk kpmsai is. A nagy grg versenyek mindig egy-egy szentlyben, vallsos nnepekhez kapcsoldva zajlottak le. Fknt Olmpiban vlt lland szokss, hogy a gyztes ifjaknak, a diadalt aratott fogatok tulajdonosainak csaldjuk vagy vrosuk szobrot lltott. Az arisztokrcia legfbb becsvgyt kifejez atltaszobrok gy vltak az archaikus s klasszikus grg mvszet egyik legjelentsebb mfajv. Brmennyire is kzismert tnyrl van sz, mgsem rt rmutatni, hogy ezek a szobrok nem anatmiai tanulmnyok voltak mint ahogy a realisztikus brzolsmd fejldsnek elemzi hajlandk felfogni ket , hanem kpmsok, teht portrk a fogalom tgabb rtelmezse szerint. E kpmsok szakrlis clja s helye az kori keletiekhez hasonlan, de azoktl mgis klnbzve mr eleve meghatrozta s emelkedett tette a mvek tartalmi s formai vonsait. A fldi ltbl kivlt elhunytak s az istensg kzelbe lp lk szobrai a kznapisg salakjtl megtiszttptt brzolst, tkletessget s eszmnyi llapotot kvntak. nnek megfelelen alakult ki a kpek tpusa, tartalma s formja. Nemcsak a test s az arc mintzsnl trekedtek a legszebb s legltalnosabb megfogalmazsra, hanem egyben olyan tartst s megjelenst vlasztottak, amely

a nemes embersg eszmjt nem zavarta mellkes vonsokkal. A frfiak sr- s fogadalmi szobrai, a kuroszok, a legszebb pldi ennek az emelkedett s ltalnos emberkpnek. A frfiak, akiknek srjn lltak, vagy akik a szentlyekben fellltottk ket, nem lehettek mind olyan idtlenl fiatalok s szp termetek, mint ezek az Apollk"; bizonyra volt kztk ids s testes, alacsony s sovny is. De a tkletes emberi s polgri llapottl eltr vonsokat ugyangy tvol tartottk a kptl, mint minden jelvnyt, st mg a ruht is, brmit, ami az tlagos idelt mdost rangot, vagyont, szokst s viselkedst jelezhetett volna. Az az ember, akit brzoltak, ezzel az atltikus s ders megjelenssel mgis egszen pontos jellemzst kapott. A polisz polgrsgnak dsze, a versenyekben kivl, a harcban btor, a tancsban okos, a vilgban bszkn helytll szabad s elkel grg frfi volt. Egy alakban fejezdtt teht ki minden lnyeges, ami az archaikus grg llamok vezet polgrait jellemezte. Nem kellett vltoztatni rajta, akr srszobornak, akr fogadalmi mnek, akr a versenygyztest megillet emlkmnek kszlt. Ha a ksbbiekben gazdagtottk s variltk a kpmsok tpusait, a lnyeg akkor is megmaradt: pncl s fegyverzet a csatban elesettek sremlkn, ldozati llat a szentlyben val hdolst kifejez szobrok kezben, az atltika eszkzei, a versenykocsi, a pomps paripa a versenygyzteseknl mind ugyanahhoz az alakhoz jrult. A vltoz korok trsadalmi felfogsa, a kzhangulat, a gazdagod kultra jelei megmutatkoztak az arcok tpusban, a hajviseletben, a tarts s az anatmia finom rszleteiben, de az egyntet tipikussg egy kor s egy vros polgrainak krben tovbb uralkodott. A tpusok fokozatos differencilst s a kpmsok konkrtabb ttelt a grg mvszet esetenknt klnfle jelvnyekkel, fknt azonban a tarts s a mozdulat megvltoztatsval rte el. A teljes alak volt a kifejezs egyre finomod eszkze, nem pedig az arcvonsok klnssge, amely legutoljra kapcsoldott be az egynts folyamatba. Mg akkor is, midn az arc mr igen bonyolult s individulis megformlst kapott, a mondanival teljessge csak az egsz alakban jutott rvnyre. A ksbbi grg portrkra vonatkoz tudsunk egyik legnagyobb hinyossga abbl szrmazik, hogy a szinte kivtel nlkl elpusztult kiemelked alkotsokat olyan rmaikori msolatokbl ismerjk, amelyek tbbnyire a fej reproduklsra korltozdnak, s gy csak csonka s suta tredkt nyjtjk a hajdani egsznek. A GRG SZEMLYI PORTR KIALAKULSA Az alak s a mozdulat egyedi megformlsa rvn emelkedtek ki a tpusportrk sokasgbl azok a kpmsok, amelyek elszr testestettek meg az tlagtl eltr mdon, a kzssg szempontjbl klnleges jelentsg szemlyeket. Ez a dnt vltozs a portr funkcijnak lnyeges mdosulsval egytt kvetkezett be. A vltozs ideje a grg vrosllamok, elssorban thn demokratikus talakulsnak s a perzsa birodalommal val kzdelemnek kora volt. Amikor az oligarchikus vezets vagy a trannisz ltal egyenslyban tartott llamrendet a polgrok sszessgnek egyenl politikai jogra s hatalmra felpl berendezkeds vltotta fel, s amikor az egyes vrosllamok arra knyszerltek, hogy a kls fenyegets nyomsra kilpjenek zrt vilgukbl, s a nemzetkzi erk mozgshoz igazodjanak, a kitgult trsadalmi s politikai viszonylatok kztt egyre nagyobb

szerep vrt azokra a tehetsges vezetkre s nagy elmkre, akik a np cselekedeteit megszerveztk, hatrozott irnyba tereltk s gondolatait vilgosan megfogalmaztk. Szimbolikusnak tekinthetjk azt, hogy a legels grg kztri kpmsokat az athni np azoknak a frfiaknak emelte, akik a trannisz megdntsnek els ,,csatjban" estek el. Harmodiosz s Arisztogeitn szobrait csak a msodik emlkm msolataibl ismerjk ugyan, de ez is ppen elegend ahhoz, hogy tisztn lthassuk a fordulat termszett. Az Agorn lltottk fel a kt zsarnokl szobrt, jval halluk utn. olyan megformlsban, ami minden ms kpmstl hatrozottan megklnbztette ket. Nem arcuk volt egyni s hasonl modell-mintzsrl sz sem lehetett mg , hanem egyedlll cselekedetket s ezzel a kzssgnek tett szemlyes szolglatukat rktettk meg tartsuk s mozdulatuk ltal sszetveszthetetlennvl alakban. Ennl nagyobb s nneplyesebb individualizlst akkor kpzelni sem lehetett volna. Taln emlteni is szksgtelen, hogy a hskk avatott mernylk kpmsait nem az eszmnyi tipikussg szintjrl leszll profanizlssal, a szemlyisg klsleges, szablytalan s przai jegyeivel klnbztettk meg a honfitrsak tmegtl. Lehet, hogy a frfi pr egyike alacsony volt, msika meg hzsra hajlott, s biztosan akadt j nhny olyan rendellenes vonsuk, amire mg a szobrok kszti emlkezhettek is. Nem vits, hogy a Panathnaia-nnepen - amelyen a mernyletet vgrehajtottk mindketten dszruht viseltek, szobruk mgis ruhtlanul mutatta be tkletes atltatermetket. Az els szemlyi portrk politikai s llami cl megteremtsnek nneplyes nyitnyt azutn csak igen hzagosan ismert rendben s temben sorra kvettk azok a mvek, amelyek a tovbbra is virgz tpusportrk sokasga fl emelkedtek. Nem lehet elgszer hangslyozni, hogy a kpmsok tlnyom tbbsgt a tpusportrk alkottk, amelyek a polisz polgrainak folytonosan vltoz ltalnos eszmnyt testestettk meg. Ezek a srszobrok s dombormvek, atltakpek s fogadalmi mvek jrszt utlagos eladsra kszltek, de mg ha klnleges megrendelst elgtettek ki, akkor sem rgztettek egyedi vonsokat. Szemlyisgket tovbbra is csak a felirar hatrozta meg. Kln s hosszadalmas kifejtsre lenne szksg, ha le akarnnk rni a grg tpusportr trtneti alakulst. Brmennyire is fontos lenne ez az egyedi portrk teljes megrtshez, mgsem tehetnk mst, mint hogy a grg mvszet trtnett ismertet munkkra utalunk, melyekben vgig kvethet az emberbrzols tartalmi s formai vltozsa. A upusportrk szles alapjbl emelkedtek ki a fokozottan egyntett kpmsok. J rszk mg sokig mentes volt a kimondottan egyni jegyektl, arcvonsaik csak rnyalatnyival trtek el a tipikustl, legfbb jellemzik a felllts mdja s helye, a tarts, az attribtumok s ms trtneti ismertetjelek voltak. Hossz ideig nem volt plda arra, hogy l szemlyekrl kztri brzolst ksztsenek. A kzfelfogs rtelmben az l szemlyek individualizlt brzolsnak nyilvnos helyen val fellltsa olyan blvnyozst jelentett volna, ami mr egyeduralomra trekvssel, a demokratikus rend megsrtsvel lett volna egyenl. Mindezt azrt kell szem eltt tartanunk, hogy majd annl tisztbban lssuk az egynt kpmsok rendkvli szerept. s jelentsgt. Ms oldalrl szemllteti az individulis portr kialakulsnak trsadalmipolitikai meghatrozottsgt az a tny, hogy mr jval az ilyen kpmsok eltt ltrejtt a grg mvszetben az tlagostl eltr vonsok brzolsa. Az ids kor, a tlfejlett vagy a fejletlen testalkat, a szenvedly, a kell mveltsg s nuralom hinya stb. ltal okozott sajtsgos arcvonsokat

s testformkat mint a grg polgri ideltl eltr abnormis jegyeket mutattk be a flllati-mitolgiai lnyek (pl. szatrok s kentaurok), valamint a barbrok brzolsain. De abnormisnak szmtottak nemcsak a kifejezetten csnynak tn vonsok, hanem azok a szablyostl eltr jegyek is, amelyek nlkl az egyni kls brzolsa elkpzelhetetlen. Az ilyen szablytalan s furcsa vonsokat klns elszeretettel alkalmaztk pldul a grg sznhzakban hasznlt komdia-maszkokon, jabb bizonytkul annak, hogy az individulis jelleg a klasszikus grgsg szemben inkbb nevetsgesnek s alacsonyrendnek, mintsem a kivlsg tartozknak szmtott. Jl ismertk s brzoltk ezeket mr az archaikus kor grg mvszei is, csakhogy sohasem a politsz kpn vagy az idelis tpuskpmsokon, hanem az emberi vilg perifrijn helyet foglal lnyek brzolsain. De mg jval ksbb is, midn a grg mvszet mr rgen ki tudta fejezni az tlagostl elt klst, amikor az ids kor, az rzelem s a szenvedly jeleit mesterien rzkeltettk a mitolgiai lnyek brzolsain, csak ritka kivtelknt s kizrlag halluk utn rszestettek kiemelked embereket abban a megtiszteltetsben, hogy alakjukat s arcukat az ltalnostl eltr mdon jellemezzk. A grg kpmsok tlnyom tbbsgre s a grg mvszet korai s klasszikus szakaszaira vonatkoz legltalnosabb megllaptsokat hangslyoztuk, de gondolnunk kell a grg portr mvszet trtnetnek vltozatossgra s soksznsgre is. Az jabb kutatsok klns hangsllyal hvjk fel a figyelmet a grg portr trtnetnek terleti vltozataira. Mg a grg mvszet ltalnos fejldsben a vezrszerep a ksarchaikus korszaktl kezdve vitathatatlanul Athnt illeti meg, addig az egynt portr kialakulsban ms terletek jrtak az len. Ennek oka a korn kialakult s kvetkezetes athni demokrcia portrellenessge volt, helyesebben szigor eltlete a nyilvnos helyen fellltott kpmsok egyntsvel szemben. Ahol ez a gtl tnyez nem rvnyeslt, ott hamarbb s ktetlenebbl fejldtt ki az egyni rdemeket egynt brzolssal megrkt portrfelfogs. A perzsa uralom vagy befolys alatt ll keleti grg vrosokban,' a jelek szerint Sprtban vagy a perzsabart Thbban s a trannoszok uralma alatt ll Szrakuszaiban pldul mr akkor keletkeztek lesen egynt portrk (Tisszaphernsz, Themisztoklsz, Pauszaniasz stb.), midn Athnban mg azt is megtiltottk, hogv a legnagyobb rdemeket szerzett hadvezrek s llamfrfiak neveit felrjk a gyzelmeiket megrkt mvekre. Az egyes terletek, illetve llamformk mellett ersen sznezi a grg portrk felfogst, egyntsnek fokt s mdszert az alkotsok funkcija is. A magnszfrban, a nem hivatalos s az intim mfajokban ltalban szabadabb t nylt az egynts s az les karakterizls szmra, mint a nyilvnos clra kszlt s politikai jelentsg alkotsokban. Midn Athnban a monumentlis mvszettl a legszigorbban tvol tartottk az egynt trekvseket, a vzafestk nem ritkn festettek az agyagednyekre olyan karakterfejeket is, amelyek mr a karikatra hatst sroltk (pl. Aiszposz). Pheidiasz a vros legszentebb helyn, Athna Parthenosz szobrnak pajzsn, mitolgiai jelenet lczott" alakjaknt rktette meg narckpt, amely nyilvnos helyen fellltott portrszobor formjban ekkor mg elkpzelhetetlen lett volna. Az egynts azonban nem minden mfajban jelentett egyet az arcvonsok hasonlsgval. A gyztes atltk szobrai pldul tartsuk, versenyszmuk jelvnyei s nvfelirataik rvn vltak szemlyes brzolsokk,

(le nagyon sokig fel sem merlt az a gondolat, hogy arcukat tegyk az tlagtl eltren sajtoss. Vgeredmnyben mindeme keriilutakon, terleti vltozatokon, burkolt s magnjelleg megoldsok llomsain t a grg portr ltalnos fejldse a ksklasszikus korban (i. e. 4. sz.) egy olyan sajtsgos szemlyisgbrzolshoz rkezett el, amely a maga nemben egyedlll s megismtelhetetlen maradt. A grg szemlyi portrnak a tipikus polgri eszmnybe finoman beleolvad egyni vonsai azokat az llampolgrokat illettk meg, akik hazjuknak rendkvli szolglatot tettek, akik szemlyes teljestmnykkel a kzssg dicssgt nveltk. A legnagyobb llamfrfiak, hadvezrek, kltk s filozfusok nyertk el ezt a kitntetst, mindig llami hatrozattal, ha kztri szobrokrl, vagy pedig a kzssg hallgatlagos jvhagysval, ha magn- vagy szakrlis clra kszlt alkotsokrl volt sz. Joggal szoktk a klasszikus kor grg kpmsait heroikus portrknak nevezni. A grg hrosz-fogalom a halluk utn flistenn vlt embereket jelentette, akiket az utdok vallsos tiszteletben rszestettek, s akiktl azt vrtk, hogy a sron tl is folytatjk jtkony s segt tevkenysgket. Ebben az rtelemben valban hroszok voltak a grg szemlyi portrkkal megrktett frfiak, mg ha formlisan vallsos tiszteletben kevs kivteltl eltekintve nem is volt rszk. Az ratlan szably szerint a heroikus portr megtiszteltetsnek elnyershez az volt szksges, hogy az elhunyt tettei s mvei ne csak rvid idre, hanem tartsan szolgljk az llam dvt. Rviden: a halhatatlansg kellett ahhoz, hogy a poliszok virgkorban valakit az tlagbl kiemelked olyan kpmssal rktsenek meg. amely szemly he legalbb annyira hasonltott, mint a polisz tipikus polgrnak ideljhoz. Ez a mrce hatrozta meg az egsz klasszikus grg portrfelfogst. Ha nem vizsgljuk rszleteiben, hogy a fejlds sorn, s a nagy mvszek rdembl hogyan s miknt vlt egyre szemlyesebb a heroikus portrk arca s alakja amire a bemutatott alkotsok amgy is elegend pldt nyjtanak , akkor mr csak a jellemzs mdszerrl kell nhny szt ejtennk. Sokszor elmondottk mr, hogv a grg portrk mesterei nem az brzolt egynisg klsejbl indultak ki. Nem a modell utnzsval, a sajtos fiziognmia felvzolsval, individulis vonsainak rgztsvel kezdtek munkjukat, s cljuk sem az volt, hogy tkrkpszeren hasonl vagy akrcsak a hasonlsgot felidz mvet alkossanak. Nem kvlrl" rtk le az alakot, hanem bellrl" ptettk fel. Ms szval, gy jrtak el, hogy kiindulva az uralkod emberkpbl, azt kerestk, hogy az brzolsra kerl szemlyisg nagy tettt hogyan tudjk a mvszet brzol nyelvn kifejezni. Ugyangy fogalmat testestettek meg, mint a tpusportrk alkotsnl tettk, csakhogy itt a hangslyt nem az tlagosra, hanem a szemlyes teljestmnyre helyeztk. A szemlyisg kzssgi rdemnek fogalmt termszetesen nem kellett a mvsznek nllan kialaktania. Kialaktotta azt a kzvlemny, a kortrsak s az utdok tudatban kikereked jellemkp, ami mr akkor kszen llott, midn a portr fellltsnak hatrozata megszletett. A mvsz feladata volt, hogy ennek a kzfelfogsnak alakot adjon. Ezzel kezddtt el az egynts folyamata, hiszen a klnleges rdemet s tettet nem is lehetett volna msknt kifejezni, mint az elhunyt alakjnak s arcnak jellemz vonsaival, amelyek a rla alkotot t fogalmat lthatv s rzkelhetv tettk. A hasonlsgra az a szerep vrt. hogy felidzze a nagysg valsgos tartalmt s jellegt. Nem azrt kerestk az brzolt szemly fizikai klsejnek jellegzetes vonsait, hogy testnek

klnssgt megrktsk, hanem azrt, hogy ltaluk azt a trsadalmi rtket, azt az eszmei sajtossgot tegyk szemmel lthatv, amit akpmssal elismerni s megrkteni akartak. Ezt jelenti a grg klasszikus portrk bellrl val felptsnek mdszere. Minden sznl tbbet r, ha elmlyednk Szkratsz, Aiszkhlosz vagy Euripidsz portrjnak szemlletben. Ha aprlkosan figyeljk meg rszleteiket, meglepdve tapasztaljuk, hogy ezekben milyen kevs az egyedisg. Ha viszont rjuk nznk mg csupn a fejre szortkoz msolatuk esetben is , megdbbent erejnek rezzk rendkvli egynisgk nagysgt s klnssgt. Pontosan ezt akartk a szobrok megrendeli s kszti elrni. A grg heroikus portr nem egy magban ll ember brzolsa volt, hanem az egsz trsadalom nagy trtnelmi pillanatt megtestest szemlyisg eszmei jellemzse, amihez a kor ltalnos polgri eszmnynek tipikus jegyei mellett az egyni kls bizonyos vonsai szolgltak eszkzl. Csak a klasszikus grg portrfelfogs s alkoti mdszere teszi rthetv az egyetemes portrtrtnet egyik legklnsebb jelensgnek, a grg kpzeleti portrnak kialakulst. Ms npek, ms korokban s terleteken is gyakran brzoltak rgta elhunyt s teljesen elfeledett klsej embereket, s teremtettek egyfajta kptpust a mlt idk nagy alakjainak bemutatsra. A grgk az rdem, hogy az ilyen kpmsokat a valsgos portrk sznvonaln ll s velk teljesen egyenrang tartalommal rendelkez alkotsokk tettk. A grg kpzeleti portrt a relis portrtl legalbbis a klasszikus korban semmifle kls vons vagy tartalmi jegy alapjn nem lehet megklnbztetni. Ha nem tudnnk, hogy melyek azok a portrk, amelyeknek alkoti az brzoltak klsejrl a leghalvnyabb emlkkel, adattal vagy ms tmponttal sem rendelkezhettek, akkor a kpzeleti portrk elklntse s fogalmnak meghatrozsa teljesen lehetetlen lenne. Ez a krlmny egyszersmind jellemz a kpzeleti portrk alkotsnak mdszerre s a grg portrkra ltalban. A kett kztt csak annyi volt a klnbsg, hogy mg a relis" portrkban megtestestett eszmei jellemkphez az egyn valsgos klsejnek bizonyos vonsait hasznltk fel, addig a kpzeleti" portr eszmei karaktert az ltalnos tpusvonsokon kvl nhny olyan individulis elembl ptettk fel, amelyek a legmegfelelbbek voltak a meghatrozott egynisg eszmjnek megtestestshez. A ktfle forrsbl, nevezetesen az adott egyedi klsbl s az individulis jegyek ltalnos repertorjbl vett egyni elemek kztt a klnbsg mvszeti szem-pontbl a klasszikus korban egszen csekly volt, mert mg az ismert modell sajtsgos klsejbl is csak azokat a vonsokat rktettk meg, amelyek az eszmei jellemkpet erstettk. A GRG PORTR A VROSLLAM-RENDSZER VLSGNAK IDEJBEN Ha teht megtalltuk a klasszikus grg portr szemlletnek s rtkelsnek kulcst, a tovbbi fejlds megrtshez mr csak arra van szksgnk, hogy megismerjk az egyn s a kzssg viszonynak alakulst a poliszrendszer vlsgnak s buksnak idejn. Emlkeztetnk arra, hogy a peloponnszoszi hbor befejezse utn, amikor az egyes vrosllamok politikai s katonai autonmija elvesztette ltjogosultsgt, a grg gazdasgi let fejldsnek eri sztfesztettk s avultt tettk az egymstl

fggetlen llamocskk rendszert. A termels piacokat s nyeresges eladst, a kereskedelem szabad importot s exportot ignyeit, a bels trsadalmi harcok s az llamkzi versengs olyan nagyobb politikai keretekben olddhattak csak fel, amelyek a tovbbhaladst s az egyenslyt biztostva, megelztk az nmagukat marcangol poliszok teljes pusztulst. Jl tudjuk, hogyan olddott meg a problma, amely egy vszzadon t olyan sok vrontst s szenvedst okozott. A mi szempontunkbl azonban nem az a lnyeges, hogy Makednia hogyan knyszertett a grg vilgra szlesebb politikai kereteket, hogyan alakultak ki a hellenisztikus birodalmak, s bennk a grg vrosok j hlzata, hogyan maradt Grgorszg kzponti terlete tovbbra is a ltszat-fggetlensg s a lass hanyatls llapotban. A portr trtnetnek igazn lnyeges krdsre a polisz-rendszer s az egyn viszonynak alakulsa adhat csak vlaszt. A grgk tovbbra is vrosokban ltek. A vrosi polgrjog, a mindennapi let szoksos keretei rvnyben maradtak. Ez volt az alapja annak, hogy a grg portrmvszet a hellenisztikus korszakban, st bizonyos rtelemben mg a rmai uralom vszzadai alatt is megrizte leglnyegesebb vonsait, a bellrl val felpts, az eszmei kifejezs elsdlegessgnek jegyeit. Ugyanakkor azonban egyre nyilvnvalbb vlt, hogy a vrosi letforma politikai, llami s kulturlis ltformbl csupn a civil" let keretv vltozott. Abban a mrtkben, ahogy a grg vrosok elvesztettk autonmijukat, politikai nrendelkezsket, sajtos kulturlis egynisgket, ahogy az igazn dnt krdsekben nluk magasabb hatalmak akarata rvnyeslt, elhalvnyult s jelentktelenn vlt a polisz polgrsgnak kzssgi eszmje, a politsz tipikus fogalma is. Ebbl a portr vonatkozsban az kvetkezett, hogy a grg polgr tpusportrja mr nem rendelkezett elegend ervel s tartalommal ahhoz, hogy az egynek kpmst jelenthesse. resnek s gyengnek reztk, gyhogy a kpmsok egyre nagyobb rsznl trekedtek arra, hogy a tpusportrn tlmen egyni jellemzst s hasonlatossgot rjenek el. A kznsges polgr szmra is megnylt a szemlyes portr kszttetsnek lehetsge, s ezt legfeljebb a szksges anyagiak s az alkot mvszek elrhetsge korltozta. Mondanunk sem kell, hogy e korlt a grg vrosok elszegnyedse miatt tlsgosan is nagy volt ahhoz, hogy a tpusportr teljesen elvesztse ltjogosultsgt, s azt sem szabad elfelejtennk, hogy a kztren fellltott kpmsokra vonatkoz alkotmnyos megktttsgek mindaddig rvnyben maradtak, amg a grg vrosi letforma ltezett. A lnyeget tekintve azonban a portrfelfogs teljesen talakult. A vrosllamok vlsgnak negatv kvetkezmnye mellett emltst kell tennnk arrl a pozitv errl is, amely j tra terelte a grg portrmvszetet. A poliszok bels felbomlsa s elertlenedse egyben azt is jelentette, hogy meggyenglt az egyn s a vrosllam sszetartozsnak tudata, az ember nem rezte magt egynek a szkebb kzssggel, nem kaphatta meg a ltbiztonsgot vrostl, egyszval egyre inkbb magra maradt, s rvnyeslsnek kln tjt kereste. A kzssgtl val elidegeneds folyamata termszetesen ugyanabban az irnyban hatott, mint a polgrtpus elrtktelenedse. Elsegtette a portr individualizldsnak folyamatt, spedig nemcsak megenged rtelemben, hanem meghatrozott tartalmi irnyban is. Mr az i. e. IV. sz.-ban, de klnsen a hellenisztikus korszakban egyre erteljesebben bontakozott ki az emancipldott egynisg bels rtkeinek megbecslse. Az emberi rvnyesls amennyire a magasabb erket megtestest Sors (Tkh) ezt megengedte a szemlyes becsvgyon, akaraton, kitartson s gyess-

gen mlott, s az let sok pldt nyjtott arra, hogy nem a szkebb kzssghez val alkalmazkods, hanem ppen az attl val elszakads, a sajt t vlasztsa, a merszsg s az nzs hozta meg egyeseknek a sikert. gy vltak lpsrl lpsre a szemlyisg klnleges adottsgai, az egyni jelleni vltozatos tulajdonsgai megbecslt s egyre nagyobb figyelmet kelt jelensgekk. Az rk, a filozfusok s tudsok figyelmt egyre jobban lekttte az egynisg, a jellemrajz, a karakter sokflesge. A mvszek pedig sszhangban az egsz vilgszemllet s alkoti mdszer talakulsval egyre nagyobb slyt fektettek a klns szemlyi tulajdonsgokra, az alkat, a magatarts s az arc egyedi vonsaira. Nem vletlen, hogy ppen a grg trtnelem nagy korforduljrl, Nagy Sndor korbl vannak adataink arrl, hogy a grg mvszek a valsg kzvetlen msolst alkot mdszerk rszv tettk. Klnsen jelents a grg portr trtnete szempontjbl az az irodalmi adat, amely szerint az ttr szobrsznak, Lszipposznak fivre, Ls^isztratosz volt az els, aki l emberek arcrl ksztett viaszmaszkokat hasznlt a modelllshoz. Termszetesen nem kell mechanikus ntvnyekre s mg kevsb azoknak szoborba faragsra gondolunk, annyi azonban bizonyos, hogy a legaprbb rszletek gyors rgztst lehetv tev technika s a modell utni formzs a portr egyntsnek egyik fontos eszkze volt. Az individualizlsra s a hasonlsgra irnyul trekvs a portralkotsban termszetesen most is, mint mindig, ltalnosabb tartalmak kifejezst is szolglta. A politikai vlsg s az egyn magra maradsa ltalban a kesersg s kibrndultsg hangulatt terjesztette el. A mvszek, klnsen a hellenizmus korai szakaszban, nagyrszt elfordultak a klasszikus korszak ders s magabiztos lelki llapottl, s a komor s gondterhelt emberkp alapmotvumt variltk az egyes szemlyek kpeiben. Vglegesen megsznt az emberkp egysge s egyntetsge. A bels meghasonls az embertpusok s az emberi magatarts sokflesgvel egytt kerlt uralomra. A filozfiai iskolk a boldoguls, a bels egyensly, a vilgban val eligazods klnfle mdszereit hirdettk. A nagy egynisgek kpmsai ezeknek a szemlleti formknak, vilgnzeti irnyzatoknak a megtestestiv vltak, s pldjukra a polgri portrk tbbfle tartalmi llspontja, hangulati irnya alakult ki. A hellenizmus kora azonban nemcsak a rgi vlsgt, hanem egy j rend kialakulst s felvirgzst is jelentette. A makednok vezetsvel a grgk sszezztk a perzsa birodalmat, meghdtottk az egsz civilizlt vilgot, npek sokasgt hajtottk uralmuk al, s hatalmas birodalmakat hoztak ltre. Az j birodalmakban a grgk voltak az urak. A grg nyelv elterjedt mindenfel, a grg vrosok gomba mdra szaporodtak a legtvolabbi terleteken is, a grg katonk, hivatalnokok, vllalkozk s kereskedk eltt soha nem ltott lehetsgek nyltak meg. Ezt a vilghdt lendletet, a gyzelem, az uralkods s a megismers korltlan lehetsgeit s sikereit mindenekeltt a zsenilis hdt, Nagy Sndor alakjban testestettk meg. Irodalom s mvszet versengve alkotott jabb s jabb kpmst a legends fiatal uralkodrl, akiben a grgsg nagy sikerlmnye lttt alakot. Az nyomdokba lptek az j birodalmak kirlyai, akiknek portriban kt erteljes irnyzat keveredett. Az egyik a hdts mmora, a hatalom dicssge, a flny s az er lmnynek elragadtatott sga. Ezzel vonult be a grg portrmvszetbe a patetikus s a romantikus irnyzat, a szenvedlyes rzelem, az er, a szpsg s a dicssg gyakran vihaross fokozott hangulata. A msik irnyzat ltszatra ppen az ellenkez trekvst kpviselte: a kzvetlenl rzkelhet valsgnak, a vilg tarka

sokflesgnek pontos s jzan megfigyelst s brzolst. A kt tendencia valjban azonos forrsbl eredt. A grgsg sikereinek titka a valsg pontos ismeretnek flnyes kihasznlsa volt, s az j birodalmak megszervezsnek munkja a tudomny nagyarny fellendlst hozta magval, ezrt a hdts lzas lendlete a realitsok jzan felmrsnek destestvre volt. Msrszt azonban ez a ktfle szemllet a vilgnzeti hasads jellegzetes tnetv vlt. Az elragadtatott ptosz hamarosan az uralkodhzak hivatalos s egyre mesterkltebb ideolgija lett, a polgri trsadalom szemllett pedig egyre inkbb a praktikus jzansg, a kisszer rdekek krbe zrkz s az llam krdsei irnt kzmbs nzs jellemezte. A kt irnyzat egy talajban,gykerezett, ezrt megnyilvnulsaik is gyakran keveredtek egymssal. Mint a valsgban, gy a mvszetben is megvolt a veszlye annak, hogy a tlfttt szenvedly belsleg res teatralitss, a valsgtisztel jzansg pedig rzketlen s tartalmatlan naturalizmuss alacsonyodjk. A hellenisztikus kisplasztikban, fknt a terrakottk kztt, tmegvel talljuk az olyan karakterfigurkat s karikaturisztikus fejeket, amelyekben a klns vonsokat vgletekig vitt, tbbnyire mr groteszk, st torz formban rgztettk. Mintha egyenesen a klasszikus emberkp ellenttt akartk volna velk ltrehozni: mindent megrktettek, ami eltrt a szablyostl s a szokvnyostl. Br a hellenisztikus karikatrk mindegyike szlssgesen egyntett portrnak ltszik, jl tudjuk, hogy ezek a szobrocskk valjban nem meghatrozott szemlyeket, hanem sorozatban ksztett tpusokat rktettek meg, csattans pldt nyjtva arra, hogy a puszta egynts nmagban nem merti ki a portr fogalmt. A hellenizmus kora a grg portrmvszet nelv fejldsnek utols szakasza volt. A soknpessg birodalmak, a bonyolult trsadalmi rtegzds, a nem szn hatalmi kzdelmek viszonyai kz kerlt, otthonos vrosi ltformjbl kiforgatott, magra maradt egynisg brzolsban gyszlvn minden lehetsg s mdszer rvnyeslhetett. Tovbb lt a tpusportr egyre szegnyebb tartalm tmeges ga, megjelent az uralkodportr j mfaja, amely az egyntst a patetikus s romantikus idealizlssal egyestette, az anyaorszg grg vrosaiban a nagy mvszek remekmvek egsz sorban mutattk be a szellem risainak nagyszer s korhatroz jellemkpeit, amelyek a klasszikus szemlyi portrk felfokozott s bonyolultan sszetett folytati voltak, vgl pedig szabad utat kaptak a talajt vesztett s bels rtk nlkli formai megoldsok is, az olcs idealizls, a mestersges ptosz, a szenvtelen naturalizmus s a felletes utnzs. A RMAI PORTRFELFOGS KIALAKULSA Itlia npeinek lass fejldse a Mediterrneum fejlett keleti kultrinak hatsra gyorsult meg s jutott el a civilizci fokra. Mvszetk is a grgk pldjt kvette, s az tvett formanyelv segtsgvel fejezte ki sajt mondanivaljt. Az itliai portrmvszetet, belertve annak legfejlettebb gt, az etruszkokt is, ltalban a grg mvszetbl tbbkevesebb ksssel tvett embertpusok felhasznlsa jellemezte. A grg mintakpeket azonban Itliban olyan ersen talaktottk, hogy ezt mr nem lehet csupn flrertssel vagy alacsonyabb mvszi sznvonallal magyarzni. Formai szempontbl pldul a kubisztikus alapformkhoz val igazods jellemzi ket. A fejek nem a koponyaalkatot ltszanak magukban rejteni, hanem inkbb valamely elvont sztereometriai formt.3

33

Ezen a szablyos tmegen helyezkedik el az arc fellett brzol plasztikai rajz, amely teht nem ll szerves kapcsolatban a test magvval, inkbb maszkszeren simul re. A korai itliai portrk legnagyobb, tmegben fennmaradt csoportjt, a terrakotta fogadalmi fejeket negatv formk segtsgvel sorozatban gyrtottk. Ezek semmi esetre sem kszlhettek modell utn, s nem lehetett cljuk egyes szemlyek valsgos klsejnek rgztse. Mgis azt talljuk, hogy tbbsgk a szablyos idel-tpusoktl eltr arcvonsokat visel, B igen gyakran keltik a csf arcok hatst, amit ksztik nha tovbbi vltoztatsokkal tettek mg klnsebb. Minthogy ezek a vonsok nem szrmazhatnak a valsgos egynek klsejnek utnzsbl, csak azzal magyarzhatk, hogy az itliai mesterek az egyes emberek kpmsait gy kvntk megklnbztetni pldul az istenkpektl, vagy a nem szemlyeket, hanem csak ltalnos emberkpeket bemutat brzolsoktl, hogy a szablyostl eltr, klnsen egyedinek tn vonsokkal ruhztk fel ket. Tpusportrk voltak ezek is, csakhogy a grg s az kori keleti tpuskpmsoktl eltr felfogst kpviseltek. A konkrt szemlyisgre val utalst Itliban elssorban a klns klsvel kvntk elrni. A korai Itlia csaknem valamennyi npnl tallkozunk a kpms-alkots kt jellegzetes vonsval, amelyek a grg portrmvszettl szembetnen eltr felfogst rulnak el. A fknt temetkezsi s fogadalmi clokra ksztett kpmsok s az brzolt szemly azonossgnak si hitbl ered itliai szoks szerint ltalban megelgedtek az nmagban ll fejjel mint valamely meghatrozott szemly brzolsval. A fej pars pro toto a legtbb si trsadalomban az egsz embert kpvisel rtkkel brt. A fej kpe a sremlken, a szentlyekben vagy az s-kultusz helyein teljesen elegendnek szmtott, s ha egsz alakot brzoltak, akkor is csak a fejet dolgoztk ki gondosabban, a testet viszont elnagyolt formban mutattk be. Midn kivtelesen arra trekedtek, hogy egy-egy kpmst kiemeljenek a megszokott tpusok tmegbl, akkor rendszerint az arc vonsait igyekeztek az brzolt szemlyhez hasonlv tenni. A szemlyes portr irnt felmerl ignynek teht nem az egsz emberkp klnleges s mlyebb tartalommal val felruhzsa tjn igyekeztek eleget tenni, mint ahogy az a grgknl trtnt, hanem pusztn az arcvonsok hasonlsgnak fokozsval. Az ilyen kiemelt portrk nem rulnak el mlyebb mondanivalt, legfeljebb azt, hogy az itliai trsadalmak felfogsa szerint az egynisg jelentsgt mr az is elegenden kifejezsre juttatja, ha kpmsa a nagy tlagtl eltr, s valsgos klsejre hasonlt. A rmai kztrsasg korai szzadainak mvszete nem klnbztt lnyegesen az itliai szomszdoktl. A rmaiak egy ideig az etruszkok, majd egyre inkbb a grg mvszet formanyelvt s mestereit vettk ignybe ahhoz, hogy vallsos s llami letk mvszeti szksgleteit kielgtsk. Inkbb az rsos forrsokbl, mint az igen gyren fennmaradt emlkekbl tudjuk, hogy portrmvszetk is tlnyoman a grgktl klcsnztt formkat hasznlta fel. A grg vrosllamoktl vettk t a hivatalos tiszteleti szobrok lltsnak szokst, a kpmsok nagy tbbsgt pedig nluk is temetkezsi clra ksztettk. A fej dominns szerepe s a hasonlsggal trtn kiemels az itliaiakkal kzs rmai mdszer volt. gy ltszik, hogy Rmban a tbbi itliai npeknl ersebben s karakterisztikusabban fejldtt ki egy sajtsgos portrfunkci, amely a grg mvszetben ismeretlen volt. Az oligarchikus vezets alatt ll Rma arisztokrata csaldjai nagy slyt helyeztek a nemzetsgi s a csaldi hagyomnyok pol-

sra. Ennek szolglatban llt a csaldi s-portrk (imagines maiorum) s maszkok ksztse s gyjtse. A vezet famlik si mltjukat s tagjaik dicssgt azzal rktettk meg, hogy hzaikban a csaldi szently krl elhelyeztk kiemelked halottaik kpmsait, amelyeket az sk tetteit s tisztsgeit felsorol feliratokkal lttak el s gyakran a csaldft jelz vonalakkal ktttk ssze. Az elkel szemlyek temetsein szoks volt az elhunyt nagy seinek mimikus megjelentse, maszkot visel s hivatali orntusba ltztt alakok felvonultatsval. Br minden jel arra vall, hogy az sk kpmsai s a temetsi maszkok nem voltak klnsebben egyntett portrk, maga a szoks mgis nagyjelentsg a rmai portrfelfogs kialakulsa szempontjbl. Tanstja a rmai nobilitas rendkvl ers s-kultuszt, s azt a szilrd meggyzdst, hogy a nemzetsg politikai hatalmnak s tekintlynek fenntartsa s fokozsa elkpzelhetetlen le