A pszichológia rövid története

A pszichológia rövid története

„ … a pszichológiának hosszú előtörténete, s nagyon rövid története van.”

(Ebbinghaus)

Ajánlott irodalom

Pléh Csaba (1998): Hagyomány és újítás a pszichológiábanBalassi Kiadó, Budapest

Pléh Csaba (2000): A lélektan történeteOsiris Kiadó, Budapest

Reuchlin (1987): A pszichológia történeteAkadémia Kiadó, Budapest

Thorney, B. M. – Henley, T. B. (2000): A pszichológia története. Kapcsolatok és összefüggések Glória Kiadó, Budapest

Történeti előzmények

1. Szellemtudományos gyökerek

2. Filozófiai gyökerek

3. Természettudományos előzmények

Történeti előzmények(1): Szellemtudományos gyökerek

Primitív népek lélekfelfogása: test-lélek elválaszthatatlan egysége,

harmonikus, misztikus egységben éltek környeze-

tükkel,

sámán léteznek ártó, rossz szellemek.

Történeti előzmények(2): Filozófia (1)

Mi a test és a lélek viszonya?idealizmus – materializmus (lételmélet)

Honnan származnak ismereteink?empirizmus – racionalizmus

(ismeretelmélet)

Hogyan lehet az emberi természetet megis- merni?


Ókori gondolkodók: Platón (i.e. 427-347):

- idealista: a lélek a testtől függetlenül létező, halhatatlan termé- szetű; - a lélek három részből áll: ész, szellem, (ét)vágy; - ha a lélek minden része betölti funkcióját, kialakul a bölcsesség, az erkölcsiség, a harmónia.

Démokritosz (i.e. 460-370): - ösztönös materialista: a lelki működések anyagi atommozgások eredményei; - a tudattartalmak az érzékszervek által felfogott eidola eredmé- nyeként jönnek létre;

- az érzékszervek által nyújtott örömök csak rövid életűek, és sem- milyen élvezet nem tudja felülmúlni a tudás hatalmát; - mértékletesség, jókedv, a lélek tisztasága a fő értékek.


Arisztotelész (i.e. 384-322): - a logika megteremtője; - a test és a lélek elválaszthatatlan; - eljutott az evolúció felismeréséig; - a józan ész, /common sense/ a hatodik érzék a többi érzékszerv- ből származó információt asszimilálja; - a psyche az a szubsztancia, amely rendelkezik a tudás befogadá- dásának képességével; - képzet nélkül nem jöhet létre emlékezés; - az agy a tudat szerve; - felfedezte a katarzis jelentőségét amely, megtisztítja az embert negatív érzelmeitől.

Hippokratész (i.e. 460-377): - a humurális egyensúly felbomlása betegséget eredményez; - a tizenkét pár agyidegből hetet felfedez; - felfedezi az agy kereszt lateralitását; - különbséget tett motoros és érző idegek között.


Galenus (130-200): - cáfolta Arisztotelész azon véleményét, hogy a tudat székhelye a a szív; - az életerő az agykamrákban helyezkedik el; - az introspekció a fő módszer a lélek tanulmányozására; - a szabad akarat, gondolkodás, emlékezet a test és a lélek elvá- laszthatatlan.

Középkortól a reneszánszig: Szent Ágoston (354-430):

- Isten után vágyódó lélek, szellemi lélekrész és testet éltető lélek- rész; - introspekció.

Aquinói Szent Tamás (1225-1274): - megismertette a nyugatot Arisztotelész gondolataival keresztény értelmezésben;

Materialista tendenciák az arab tudósoknál.


Reneszánsz időszaka: Racionalista hagyomány

Rene Descartes (1596-1650): - interakcionista dualizmus (a test és a lélek kü-

lönálló, de van közöttük kapcsolat beszélgetnek”); - a tobozmirigyben (epifízis) vélte feledezni a tudat (lélek) lakhelyét;

- mechanikai ideál (az élőlények a gépekhez hason- lók);

- veleszületett (Én, idő, tér, Isten stb. – a tudatosság

személyes természete) és származtatott ideák (a

környezettel való kapcsolatunkból származnak és az emlékezetünkben tárolódnak); - csak az ember rendelkezik tudattal; - dedukció (általánosból az egyedire), - a gondolkodás és a nyelv vizsgálata; - nativizmus (a tudás velünk születik).


Empirista hagyomány John Locke (1632-1704): - indukció (egyediből az általánosra), - megfigyelés, - tabula rasa (a külső tapasztalat a meghatározó);

- sensation, reflexion, - a pszichológia tárgya az, ami a belső észre- vevés révén megismerhető, - észlelés (ideák) → asszociációk (az ideák ösz- szekapcsolása) → absztrakció (az egyedi ideák- ból a közös jegyek levonása), - képzetatomok kombinálódása asszociációs lélektan.

David Hume (1711-1776): - a pszichés folyamatok oksági törvények alapján mű-

ködnek.


John Stuart Mill (1806-1873): - az egyedi tapasztalatok különbözőkre formálják az embe- reket, - a személyiség változatossága társadalmi érték (politikai

filozófia), - pozitivizmus.

Tudományfilozófia: A pozitivizmus színrelépése és hatása a pszic-

hológiára

- a természettudományos gondolkodás a világ megismeréséhez vezető „királyi út”, - a természettudományos módszerek használata ehetőség az i- gazság megismerésére, az emberek boldogabb és szebb jövő- jének biztosítéka, - atyja: Auguste Comte (1798-1857).


Herbart (1776-1841): - idealizmusból a realizmusba való átmenet, - abszolút Én (Világszellem) egyéni Én (tartalma az érzé-

ki ellentétek összessége), - a matematika mindenhatósága (a képzetek közötti

harc kiszámítható), - a lelki élet a csillagos éghez hasonló.

Kant (1724-1804): - a lelki tünemények pusztán időbeliek lehetnek.

Történeti előzmények(3): Élettan(1)

Ókori gyökerek: Hippokratész – Galenus: tipológia.

XVIII – XIX. századi gondolkodók: Descartes (1596-1650): elmélete az idegműködésről (a reflex korai leírása, akaratlagos és reflexes mozgások megkülön- böztetése).

Gall (1758-1828): frenológia.

Darwin (1809-1882): variáció, szelekció, öröklés; evolúció, természetes szelekció, lelki jelenségek, mint alkalmazkodási formák, érzelmek kifejezése.


Weber (1795-1878): küszöb fogalma és az első ”receptív

mező” fogalma.

Müller (1801-1858): specifikus érzékenergiák törvénye.

Helmholtz (1821-1894): - fizika fizika (az energiamegmaradás törvényének matemati- (az energiamegmaradás törvényének matematikai formába öntése),kai formába öntése), - neurofiziológianeurofiziológia (az idegimpulzusok terjedési sebes- ségének a mérése), - optikaoptika (a szemfenéktükör feltalálása, színelmélete(a szemfenéktükör feltalálása, színelmélete),), - akusztikaakusztika (elmélet a magas hangok érzékelésére). (elmélet a magas hangok érzékelésére).

YoungYoung (1773-1829): (1773-1829): háromféle színreceptor van, háromféle színreceptor van, a receptorok együttes aktivitása határozza meg a a receptorok együttes aktivitása határozza meg a szín érzékelését (bizonyíték: a színlátás zavarai, szín érzékelését (bizonyíték: a színlátás zavarai, színvakság).színvakság)...


Fechner (1801-1881): ingerek és érzetek közötti matematikai összefüggés. Jackson (1835-1911): - elmélete az idegrendszer eredetéről, szerkezetéről és alapvető működési elveiről (benne az evolúciós állapotok tükröződése), - kontroll és gátlás.

Galton (1822-1911): egyéni különbségek tanulmá- nyozása, módszerek fejlesztése,ujjlenyomat-levétel, fantomkép.

James (1842-1910): 1875 - fiziológiai pszichológia – az első laboratórium Amerikában – a tudat funkcionalista értelmezése – az érzelmek természe- tére vonatkozó elképzelése.


HeringHering (1834-1918(1834-1918)): - ellenfolyamat elmélet - az ellentétes színek nem észlelhetők egyszerre, egy neuron fe- lelős a komplementer színek észleléséért, ennek megfelelően ingerlésekor aktivitása a színnek megfelelően nő, vagy csökken (bizonyíték: az utókép jelensége).

RutherfordRutherford (1886):(1886): -- frekvenciaelmélete (a hang megrezegteti(a hang megrezegteti az egész alaphártyát, a rezgés tempója aaz egész alaphártyát, a rezgés tempója a hang magasságának felel meg).hang magasságának felel meg).


Pierre Paul Broca (1824-1880): - beszéd motoros központja (bal oldali frontális lebeny) – motoros afázia.

Carl Wernicke (1848-1905): - beszéd szenzoros központja (bal oldali halántéklebeny) – receptív afázia.

Ivan P. Pavlov (1849-1936): - fiziológiai reflexfogalom, mint minden viselkedést magyarázó általános elv.

Békésy György (1899-1972):Békésy György (1899-1972): - - az alaphártyán a mozgás maximumának a he-az alaphártyán a mozgás maximumának a he- lye az adott az adott frekvenciától függ (mo-lye az adott az adott frekvenciától függ (modern helyelmélet).dern helyelmélet).

A születés(ek) időszaka

Miért pont a 19. sz. vége, és miért születések?

1. A problematika, a módszer és a világkép ekkora áll együtt a lélektan születéséhez.

2. Több „alapító atyát” is megnevezhetünk: Wilhelm Wundt, Sigmund Freud, William James

A kísérleti lélektan kezdetei(1)

1. Wilhelm Wundt (1832-1920) - 1879, Lipcse Vizsgált jelenségek: az alacsonyabb rendű mentális folyamatok (pl. érzékelés, észlelés) a fiziológia módszereivel.

Szerinte a magasabb rendű folyamatok (pl. a nyelv, emlékezet, gondolkodás) nem tanulmá- nyozhatók kísérletileg.

Módszere: introspekció.

Az általa művelt pszichológia jellemzői: introspektív, elementarista, tudatlélektan.

néplélektani irányzat

A kísérleti lélektan kezdetei(2)

Problémák: az introspekcióval nyert adatok ellentmondásosak, a jelenségeknek csak szűk körét vizsgálják.

Hogyan lehetne tudomány a pszichológia? : módszerek fejlesztése: kísérleti módszer bevezetése, kísérletvezető és a kísérleti személy különválasztása, képzett kísérletvezető személyek.

2. würzburgi iskola a nem szemléletes lelki történéseket vizsgálja.

Tudományos pszichológia (1)

1. Behaviorizmus John B. Watson (1878-1958) – 1913, USA Az irányzat jellemzői:

introspekció helyett objektív megfigyelhe- tő viselkedés,

ingerek és a válaszok közötti (S-R pszicholó- gia) függvénykapcsolat vizsgálata,

környezetelvű.

A tanulás alapmechanizmusai behaviorista felfogásban:

klasszikus kondicionálás: Pavlov (feltételes reflex) - S-típusú kondicionálás;


operáns kondicionálás - R-típusú kondicionálás: - Thorndike(„próba szerencse” tanulás) – effektus törvény,

- Skinner - inger és megerősítés, fokozatos viselkedésalakítás (shaping), averzív (elke- rülő) kondicionálás;

- Bandura (szociális tanulás) – magatartás alakítása és fenntartása, I – (kognitív faktor: organizmus faktor) – R.


2. Gestalt pszichológia (alaklélektan) Max Weltheimer (1880-1943) – 1912, Németország Az irányzat jellemzői:

elementarizmus helyett egészlegesség, „Az egész több, mint a részek összessége.”

az észlelés törvényszerűségeit írják le.

Tanulás alaklélektani felfogásban: belátásos tanulás – Wolfgang Köhler (1887–1967): - a környezet és a viselkedés között van amit a személy gondol, hisz vagy remél, kognitív té- nyezők: belátás, elérhetőség, transzfer, - „aha-élmény” az emberi tanulásnál.


Kurt Koffka (1886-1941)

a „mező” fogalmának általánosítása az emberi

viselkedésre – Kurt Lewin (1890-1947): - izomorfizmus, - frusztráció, - frusztráció-regresszió elmélete, - pszichikus helyzetek (a személy és a mező különböző viszonyait írják le).


3. Pszichoanalizis Sigmund Freud (1856-1940) (Charcot, Breuer) Az irányzat jellemzői:

a tudattalan szerepe (a tapasztalat alapján) a „lelki készülék felépítése és működése:

a lélek topografikus modellje

a személyiség strukturális modellje


a fejődés szakaszai – pszichoszexuális fejlődés, a lelki zavarok keletkezésének mechanizmusai, énvédelmi technikák – elhárító mechanizmusok: Anna Freud, szerepe a modern pszichoterápiás szemlélet kialakításá- ban.


Carl Gustav Jung (1875-1961): szakítás Freuddal – főként a gyermekkori, szexuális traumák eltérő értelmezése mi- att, introverzió – extraverzió, a személyiség struktúrája: ego, személyes tudattalan, kollektív tudattalan.

Alfred Adler (1870-1937): a társas viszonyok meghatározó szerepére helyezi a hangsúlyt,

a születési sorrend fontossága a személyi- ség alakulásában, a személy egyediségének hangsúlyozása.

Útban a mai pszichológia felé (1)

A kísérleti lélektan átalakulása

4. Kognitív pszichológia (a „tudás” pszichológiája) Az irányzat jellemzői:

a megismerő ember előtérbe kerülése,

„torzítás” a megismerő ember irányába,

az ember mint információ-feldolgozó rendszer,

számítógép, mint analógia,

a kibernetika (szabályozás, visszajelentés, döntés) hatása az irányzatra,

komplex reprezentáció,

idegtudományok fejlődésének hatása.


Az irányzat jeles képviselői: Noam Chomsky (1928 - ) – generatív nyelvtan.

George Miller (1920 - ) – információfeldolgozási szemlélet.

Herbert Simon – gondolkodási folyamatok logikai elemzése.


5. Fenomenológiai pszichológia Az irányzat jellemzői:

a biológiai és a társas mozzanatok hangsúlya a klinikai munkában,

az ember determináltsága,

belső (szubjektív) élmény,

önmegvalósítás és fejlődés.

A humanisztikus irányzat vezéralakjai: Abraham Maslow (1908-1970):

- emberi motívumok rendsze- rezése,

- önmegvalósítás szükséglete.


Carl Rogers (1902-1987):

- énfogalom,

- énideál,

- kétfajta inkongruencia

(énfogalom – valóságészlelés,

énfogalom - énideál).

Az önmegvalósító személyiség:

hatékony és pontos valóságészlelés;hatékony és pontos valóságészlelés;

elfogadás önmagukkal, más emberekkel és a természettel elfogadás önmagukkal, más emberekkel és a természettel kapcsolatban;kapcsolatban;

spontaneitás gondolkodásukban és érzelmeikben;spontaneitás gondolkodásukban és érzelmeikben;

problémaközpontúság;problémaközpontúság;

jó humorérzék;jó humorérzék;

kreativitás;kreativitás;

függetlenség és autonómia ha szükségleteik kielégítéséről függetlenség és autonómia ha szükségleteik kielégítéséről van szó;van szó;

objektív nézőpontból képesek életük történéseire tekinteni.objektív nézőpontból képesek életük történéseire tekinteni.

Önmegvalósítás saját életünkben

Az érzéseidre hallgass, ne pedig tekintély vagy a többség Az érzéseidre hallgass, ne pedig tekintély vagy a többség hangjára tapasztalataid értékelésében!hangjára tapasztalataid értékelésében!

Légy őszinte: kerüld a színlelést és a szerepjátszást!Légy őszinte: kerüld a színlelést és a szerepjátszást!

Vállalj felelősséget!Vállalj felelősséget!

Amit eldöntöttél, hogy megteszel, vidd is véghez!Amit eldöntöttél, hogy megteszel, vidd is véghez!

Készülj fel rá, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem Készülj fel rá, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével!egyeznek meg a többségével!

Inkább új dolgokat próbálj ki, mintsem ragaszkodj a biztos Inkább új dolgokat próbálj ki, mintsem ragaszkodj a biztos módszerekhez!módszerekhez!

A XXI. század pszichológiája

Kognitív idegtudomány

Evolúciós pszichológia

Kulturális pszichológia

Pozitív pszichológia

A pszichológia mai nézőpontjai

biológiai

pszichológiai jelenségpszicho-

analitikus

kognitív

fenome-nológiai

beha-viorista

Documents

A pszichológia rövid története