A NYELVEK VILÁGÁBÓL † ÁPOLÓ.HU ÁRA: …anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2019-XLI-1.pdf · H. Tóth István: Hasznos nyelvtani játékkönyv ... ge idején léptem

ÁRA: 250 FT

A TARTALOMBÓL:

Blankó Miklós:Középkorú lett lapunk

Lengyel Klára:A szófaj bõvül

Balázs Géza:A Húsvét-sziget titkai

Kemény Gábor:Szép magyar vers

Egy jó bekezdés többet ér,mint egy sebességváltó

Ferdinandy György nyilatkozikBalázs Gézának

Azok érzik, hogy jók,akik nem azok

Száraz Miklós György nyilatkozikMészáros Mártonnak

Janda Tibor:Természettudományokról

magyarul

És: anyanyelvi pályázatok,fejtörõ, rendezvények, új szavak,

nyelvész-leletek

ÉdesÉdes

ÉA

A NYELVEK VILÁGÁBÓL • WWW.ANYANYELVÁPOLÓ.HU

2019. FEBRUÁR2019. FEBRUÁR 41. ÉVF. 1. SZÁM41. ÉVF. 1. SZÁM

AnyanyelvünkAnyanyelvünk

Szemlér Mihály:Szegénylegény (1859)

ANYANYELVEK NAPJA2019. 02. 21. 16.00

ÉDES ANYANYELVÜNK • AZ ANYANYELVÁPOLÓK SZÖVETSÉGÉNEK FOLYÓIRATA

Megjelenik évente ötször – februárban, április-ban, júniusban, szeptemberben és novemberben.Szakmai támogatók:Magyar Nyelvtudományi Társaság,MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Bizottság,Magyar Nyelvstratégiai KutatócsoportKiadja: az Anyanyelvápolók SzövetségeFelelõs kiadó: Juhász JuditFelelõs szerkesztõ: Grétsy LászlóSzerkesztõség:Balázs Géza [email protected],Kemény Gábor [email protected],Bobák-Hajdu Tímea (titkár) [email protected]õbizottság:Balázs Géza, Grétsy László, HeltainéNagy Erzsébet, Juhász Judit, Kemény GáborA szerkesztõség címe:1053 Budapest, Károlyi u. 16.Honlap: www.anyanyelvapolo.hu(vagy: www.anyanyelvápoló.hu)

Villámposta: [email protected],[email protected] szerkesztõség csak a megrendelt írásokértfizet honoráriumot. Meg nem rendelt kéziratotnem õrzünk meg, nem küldünk vissza.Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt.Hírlap Üzletága (Bp. VIII., Orczy tér 1.).Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõnél.E-mail: [email protected]: 303-3440Információ, reklamáció: 06 80 444-444További terjesztõ: Könyvtárellátó Kht.Ára: 250 Ft.Az Anyanyelvápolók Szövetségének tagjaia lapot a tagdíj fejében illetménylapként kapják.Tagdíj: 2000 Ft/év, tanulóknak, nyugdíjasok-nak: 1500 Ft/év.Belépési nyilatkozat kérhetõ:Anyanyelvápolók Szövetsége,1053 Budapest, Károlyi u. 16.Tel.: 317-3062, 317-3611/208

Mûszaki szerkesztõ: Kovács Gyula

Lapunk kiadását

az Emberi ErõforrásokMinisztériuma,

a Nemzeti KulturálisAlap,

a Magyar MûvészetiAkadémia

segíti.

ISSN 0139-0457 (nyomtatott)ISSN 1588-0311 (online)Nyomdai elõkészítés: Opticult Bt.Nyomás: mondAT Kft.

TARTALOM

Kitüntetések, díjak a magyar nyelv napján . . . . . . 2Blankó Miklós: Szó szót követ.

Középkorú lett lapunk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3Lengyel Klára: A szófaj bõvül. . . . . . . . . . . . . . . . . . 4Balázs Géza: Miért érdekes?

A Húsvét-sziget titkai (1). . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Büky László: Pöse. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Buvári Márta: Lévén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Kemény Gábor: Szép magyar vers.

Tandori Dezsõ: Hommage. . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Egy jó bekezdés többet ér, mint egy sebességváltó.

Ferdinandy György nyilatkozik Balázs Gézának 8B. G.: Nyelvészek közt kommunikációkutató –

kommunikációsok között nyelvész.Veszelszki Ágnes, a 2018. éviDeme László-ösztöndíj kitüntetettje . . . . . . . . . 9

Azok érzik, hogy jók, akik nem azok.Száraz Miklós György nyilatkozikMészáros Mártonnak. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Holczer József: „Megírta õ a levelet /A ragyogó csillag mellett…”125 éve halt meg Kossuth Lajos . . . . . . . . . . . . . 11

Tóth József Farkas: Hehe-lyesírás . . . . . . . . . . . . . 12Janda Tibor: Természettudományokról magyarul 13Kemény Gábor: A futball elõször – Jókainál? . . . . 13Molnár Miklós: „Besúgócsárda” Szombathelyen . 14Tóth Tamara: Digitális bennszülöttek . . . . . . . . . . 14Grétsy László: A magyar nyelv napja . . . . . . . . . . . 15Ludányi Zsófia: Orvosi nyelvi kutatások

a XXI. században . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16Anyanyelvi pályázatok, 2019. . . . . . . . . . . . . . . . . . 17H. Tóth István: Hasznos nyelvtani játékkönyv –

magyar nyelvtani kvízkönyv. . . . . . . . . . . . . . . . . 18Büky László: Könyv Pásztor Emilrõl . . . . . . . . . . . 18Minya Károly: www.manyszi.hu . . . . . . . . . . . . . . . 19Hírek, tudósítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20Pontozó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22Keresztrejtvény. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23Új szavak, kifejezések (103.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23K. G.: Nyelvész-leletek, nyelv-észleletek . . . . . . . . 24

A Mátyás király-évhez kapcsolódóan gyermek mese-mondók adtak elõ Mátyás-meséket („így volt, ha mon-dom”), fergeteges, reneszánsz koreográfiával lépett szín-padra a Cédrus táncegyüttes a 8. magyar nyelv napi gálamû-sorban. Lõrincze-díjat kapott H. Tóth Tibor, a MagyarNyelvstratégiai Intézet munkatársa, Deme László-ösztön-díjat Veszelszki Ágnes, a Corvinus Egyetem docense, AranyKazinczy-díjat Matula Ágnes, több televíziós nyelvmûvelõmûsor gazdája, Maróti István-emlékérmet Györffy Imrénény. tanárnõ. Kihirdették a széphalmi Magyar Nyelv Múzeu-ma Írj levelet Kazinczynak! pályázatának gyõzteseit, vala-mint a 2018. évi országos anyanyelvi pályázat eredményét.A helyezettek: elsõ helyezést a bírálóbizottság nem adott ki.Második helyezettek: Nagy Natália, Nagy Katalin, PatakiAnett, Vasné dr. Tóth Kornélia. Harmadik helyezett:Schweighardt Zsanett, Málnási Ferenc, Bincze Diána,Balog Lajos. Oklevelet kapott: Körner Judit, Faragó-KupiAdrienn, Csikó Szilvia, Gergelyné Bodó Mária. (ASZ,Manyszi)

Szemlér Mihály (Pest, 1833. július 4. – Budapest, 1904.február 28.) festõ, grafikus.

A pesti piarista gimnáziumban tanult, majd 1848-ban beállthonvédnak, osztrák fogságban is volt. A szabadságharc után je-lentkezett a Marastoni Jakab által alapított Pesti Elsõ MagyarKépzõ Mûvészetek Akadémiájába, ahol 1850-ben és 1851-benkitüntetést és oklevelet kapott. 1852-tõl már a bécsi Képzõmû-vészeti Akadémián folytatta tanulmányait, történeti festõnekkészült. Hazatérése után, a festészet mellett, rajztanárként mû-ködött, 1861-tõl a pesti reáliskola rendes tanára lett, ahol 32évig oktatott.

Szemlér Mihály a magyar népi zsánerfestészet egyik elsõmestere, de könyvillusztrációkat, kõrajzokat és rézkarcokat iskészített. Az 1880-as évektõl tájfestészettel foglalkozott, képeinagy részét Szadán festette. Tanulmányúton járt Prágában,Olaszországban és Németországban. Mûveibõl 1904-ben ren-deztek kiállítást a Nemzeti Szalonban. Több mûve megtalálha-tó a Magyar Nemzeti Galériában.

Kitüntetések, díjaka magyar nyelv napján

Édes Anyanyelvünk 2019/1. 3

„[Feladatunk, hogy] megtanítsuk a magyar emberek száz-és százezreit anyanyelvünk tudatos és pontos használatára.Hogy ki tudják fejezni magukat: gondolataikat, érzelmeiket,akaratukat. Hogy kapcsolatot tudjanak teremteni embertár-saikkal. [...] Korszerû folyóiratot szeretnénk hát elindítani.” –írta Lõrincze Lajos az Édes Anyanyelvünk I. évfolyama 1. szá-mának elsõ oldalán, 1979-ben. Ez a negyvenéves fennállás aztbizonyítja, sikerült a kitûzött célt teljesíteni. A Szó szót kö-vetben e jubileum alkalmából tehát az Édes Anyanyelvünkkelfoglalkozunk.

Kérdésünk így szólt:Negyvenéves az Édes Anyanyelvünk. Miket tart a lap értékei-

nek? Milyen témákról olvasna szívesen a jövõben?

PUSZTAY JÁNOS professor emeritus • Eötvös Loránd Tudo-mányegyetem (Szombathely)

Sok-sok negyven esztendõt kívánok azÉdes Anyanyelvünknek! A lap közérthetõenfoglalkozik olyan nyelvi-nyelvészeti kérdé-sekkel, amelyek aktuálisak, és érdeklik a mû-velt, anyanyelvét tisztelõ közönséget. Szû-kebb szakmámnál fogva fontosnak tartom,hogy a nyelv- és néprokonság kérdései rend-szeresen megjelenjenek a folyóiratban – nemkioktató, hanem elgondolkodtató formában.Remélem, hogy a világ nyelvi-kulturális sok-színûségének kérdései is érdekelhetik az ol-vasókat – felhíva a figyelmet arra, hogy nyel-vi-kulturális környezetünk rohamosan pusz-tul. Azt kellene elérni, hogy az itt megjelenõírások eljussanak olyan intézményvezetõk-höz, akik a nyelv védelmében ténylegesen tudnának tenni.

LENGYEL KLÁRA egyetemi docens • Eötvös Loránd Tudo-mányegyetem (Budapest)

Anyanyelvünk múltunk õrzõje, jelenünk összetartó ereje ésjövõnk hírmondója; a magyar észjárás tükre. Gazdag, színes,szép és természetesen édes, miként édesek szüleink, és mikéntmi is édesek vagyunk gyermekeinknek. Ha az Édes Anyanyel-vünk negyven évfolyamában tallózunk, rácsodálkozunk nyel-vünk kincseire, érdekességeire, dallamvilágára; megismerhet-jük múltunkat, szembesülhetünk jelenünkkel, és találgathat-juk jövõnket is… A kisgyermekek anyanyelvi tudásának fej-lesztése, az olvasásra való ránevelés a jelenkor olyan kihívása,amelynek meg kell felelnünk. Szívesen látnék akár állandóGyermekszáj rovatot is beszédtanulásról és -fejlesztésrõl.

FRÁTER ZOLTÁN egyetemi docens • Eötvös Loránd Tudo-mányegyetem (Budapest)

Negyven év már érett férfikor, komoly eredményekkel, rög-zült karakterrel. Az Édes Anyanyelvünkre is igaz ez. Közérthe-tõen, érdekesen ír nyelvészeti kérdésekrõl, tudományos té-mákról. A beszélt, megfogalmazott életet figyeli, mellõzve azakadémiai szõrszálhasogatást. Pusztán azzal, hogy létezik, Adyszellemében inti olvasóit: „Csak azért se gyõzhet a Mindegy.”Nem mindegy, hogyan beszélünk, a szavakat milyen alakban ésjelentésben használjuk, annak ellenére sem, hogy „úgyis meg-értik”. Szívesen olvasnék még többet a sokrétû nyelvi hagyo-mány és a jelen állapot összefüggéseirõl, irodalom és nyelvé-szet kapcsolatáról, íróink nyelvmûvészetérõl, akárcsak beszé-dünk legújabb változásairól, állandósult kifejezéseink he-lyes-helytelen használatáról, szólásainkról – bár az a gyanúm,hogy nyitott kapukat döngetek…

APORNÉ KINCSES KOVÁCS ÉVA ny. nyelvész-szociológus(Budapest)

Az Anyanyelvápolók Szövetségébe Bánffy György elnöksé-ge idején léptem be, egy nagy nyelvészgeneráció, valamint rá-

diósok, televíziósok, színmûvészek, pedagógusok és újságíróktársaságában. Grétsy László, Wacha Imre és Deme Lászlómeghatározó tagjai voltak ennek a nyelvmûvelõ „mozgalom-nak”, melynek egy része az Édes Anyanyelvünk hasábjain zaj-lott. Szívesen hallanék a durvaságnak a nyelvi vonatkozásairól,hiszen ez nem átörökítendõ hagyomány. Örömmel olvasnékmég a családok nyelvátadási-nyelvhasználati szokásairól, a vál-tozásokról és azok megélésérõl. A két- és többnyelvûség maigen aktuális téma – errõl is lehetne szó a lapban. Szívderítõ,hogy az Édes Anyanyelvünknek a magyar nyelv és kultúra ápo-lása a legelsõ feladata. Ne feledjük Bessenyei György szavait:„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen soha-sem.” A 40. évforduló alkalmából további tartalmas számokszerkesztését kívánom!

BOROSNÉ JAKAB EDIT magyartanár • Szent István Gimná-zium (Budapest)

Gratulálok a szerkesztõknek, hogy ilyen hosszú idõn ke-resztül képesek voltak életben tartani, sõt mindig meg is újítania lapot! Kezdõ tanárként is gyakran fordultam „kis színese-kért” a laphoz, hogy érdekesebbé tegyem a nyelvtanórákat, hi-szen számtalan újszerû, szellemes írást olvashattunk az évekfolyamán. Üdítõ színfolt a lap: úgy tud olvasmányos és szóra-koztató lenni, hogy szakmailag megalapozott, viszont laikusok

számára is élvezetes témák kerülnek fókusz-ba. A diákjaim kedvelték a helyesírási, nyelv-helyességi hibák képes gyûjteményét, lelke-sen vadásztak õk is a sajtóhibák után. Öröm-mel olvasok a legfrissebb nyelvi jelenségek-rõl, az internetes nyelvrõl is, s jó, hogy onlineformában is elérhetõk a cikkek. Szívesen ol-vasnánk a retorika, stilisztika és a szövegtankörébõl is több írást. Izgalmas lenne a nyelv-tankönyvekbe is átemelni a színes és frap-páns írásokat. Javasolnám még az OKTV- ésTDK-munkákból, a szónokversenyek szöve-geibõl való válogatást is. Szeretettel kívánokújabb 40 esztendõt!

MÁLNÁSI FERENC ny. magyartanár • Brassai Sámuel Líce-um (Kolozsvár)

Sok örömet szerez az Édes Anyanyelvünk lapozgatása. En-gem az egész lap érdekel, a Tompa Mihály-szállóigék, a Szószót követ, a Nyelvészeti ínyencfalatok, a Hírek–tudósítások, aKeresztrejtvény, de az Új szavak, kifejezések is. Sajnos, azt ta-pasztalom, hogy több kolléga nem olvassa a lapot, pedig sokatnyernének vele õk is. Gondolok itt azokra az írásokra, amelye-ket az óráimon fel tudtam használni, azzal a megtanítandó lec-két játékossá tettem, vagy elgondolkoztató feladatot adtamegy-egy érdeklõdõ diáknak – az Édes Anyanyelvünk egy fontostanítási-tanulási segédlet lehet a magyarórákon.

PANKOVICS GERGÕ doktorandusz • Eötvös Loránd Tudo-mányegyetem (Budapest)

Az Édes Anyanyelvünk legfõbb erényének azt tartom, hogyolyan témákkal foglalkozik érthetõen és figyelemfelkeltõen,amelyek nem csupán a nyelvész szakmát érdekelhetik, hanema laikusokat is. Mindenki rácsodálkozhat a nyelvhasználat je-lenségeire, és tudatosabb nyelvhasználóvá válhat. Szintén érté-kesnek tartom, hogy az Édes Anyanyelvünk cikkei reflektálnaka nyelvi változásra. Fontos ez abból a szempontból, hogy a kü-lönbözõ generációk könnyebben megértsék egymást. Legin-kább a Kis magyar grammatika az iskolában címû rovatot ked-velem, de szívesen olvasnék írást kontrasztív nyelvészeti témá-ban vagy az idegen nyelvek oktatásáról is.

Kedves Olvasóink! Bízzunk abban, hogy az Édes Anyanyel-vünk – vagy ahogyan sokan hívják, az Édeske – még sokszornegyven évet megél. Isten éltesse sokáig folyóiratunkat!

Blankó Miklós

A rovat anyagából készült kivonat az e-nyelv.hu oldalon olvas-ható. (A szerk.)

Szó szót követ

Középkorú lett lapunk

Blankó Eszter rajza

Édes Anyanyelvünk 2019/1.4

Ma is hallom Rácz Endre professzor úr hangját, aki egyetemielõadásán fogalmazott ilyen egyszerûen: „a szófajok bõvülnek,nem a mondatrészek”. Gyakori hibánk volt ugyanis egyetemistakorunkban úgy látni, érteni és fogalmazni, hogy egy tárgy bõvül-het jelzõvel (pl. piros ruhát) vagy a módhatározó fokhatározóval(háromszor gyorsabban). Ilyenkor a tanár úr ránk szólt, újra és új-ra figyelmeztetett, hogy a bõvíthetõség típusa elsõsorban a szófa-jokra jellemzõ. A Látom a hegyeket mondat tárgya azért bõvülhetjelzõvel, mert a tárgy (hegyeket) fõnév: Látom a hófödte hegyeket.Az indulni akarok mondat tárgya (indulni) azonban nem kaphatjelzõi bõvítményt, hiszen az igenév. Az a gondolkodásmód tehát,amelyben mondatrészhez kapcsolunk mondatrészt, nem pontos,nem elégséges, konkrét példákra alkalmazva pedig téves követ-keztetésekhez is vezethet.

Egyetemi nyelvtanaink természetesen régóta „a szófaj bõvül”szemlélet szerint készülnek, sõt – ami a kéttagú alárendelõ szin-tagmákat illeti – mindig a szófajiságot tekintették a bõvíthetõ-ség/bõvítettség kiindulópontjának. Ma is így tanítjuk: mazsolátszemezget = igei alaptagú tárgyas szintagma; távol a világtól = ha-tározószói alaptagú helyhatározós szintagma.

A fentiekbõl az következik, hogy a tagolt mondat szerkezeté-nek hagyományos ábrázolása sem tükrözi híven a mondatot alkotóalárendelõ szintagmák típusát, nem véletlen, hogy csak a magyargrammatikaírás történetében is sokféle mondatmodell született.Ennek legutóbbi színes összefoglalását Balázs Géza mutatta be(2018). Az alárendelõ szintagmák alaptagjainak tulajdonságaitcsupán kikövetkeztethetjük, az ábrából nem nyerünk információtazok szófaji tulajdonságairól. Ha például az alanyt minõségjelzõ, aminõségjelzõt helyhatározó bõvíti, leginkább arra gondolunk,hogy az alany fõnév (pl. napernyõ), a minõségjelzõ melléknéviigenév (pl. készített); s így megalkotható az Indiában készített nap-ernyõ szerkezet. Vagy ha az alany bõvítménye mennyiségjelzõstárgy, tudjuk, hogy az alanyunk csaknem bizonyosan fõnévi ige-név, pl. (kívánatos lenne) sok ásványvizet inni. Persze, nem szük-séges egy mondatszerkezeti ábrában a szófajiságot ábrázolni. Aszavak mondatbeli viselkedésének, beépülésüknek, tehát mondat-részszerepüknek és bõvíthetõségüknek megfigyelése kifejezettenhasznos. Ha tanár szakos hallgatóim megtanulnak a mondatszer-kezetbõl visszakövetkeztetni a szófajiságra, könnyebben összecsi-szolódik bennük a szavak abszolút és relatív skálája, azaz a szófa-jiság és a mondatrésziség.

A tagolt mondat hierarchikus felépítésû. Szerkezeti központja(csomópontja, csúcsa) az állítmány, melyhez közvetlenül és köz-vetve kapcsolódnak a bõvítmények: az alany, a tárgy, a határozó ésa jelzõ.

Lehetséges-e az, hogy egy állítmány mind a négy bõvítménytí-pussal közvetlenül bõvüljön? – kérdezték egyetemi hallgatóink.Van-e olyan bõvítmény, melynek megjelenése kizárja egy másikbõvítménytípus használatát?

Amennyiben az állítmányunk ige, természetesen alanyt, tár-gyat és határozót kapcsolhatunk hozzá:

Á

A T részesH

Nagymamám pulóvert kötött nekem.

Az ige soha nem kap jelzõt, azaz az igei állítmány soha nem bõ-vül közvetlenül jelzõvel.

Ha az állítmány fõnév, akkor elsõsorban jelzõvel bõvíthetõ, pl.az osztály legsikeresebb tanulója. Ilyenkor az állítmány egészéhezjárul az alany, pl. Pistike. Sõt, az is elõfordulhat, hogy a névszóiállítmány egésze megengedi a határozók használatát, pl. idén. APistike idén is az osztály legsikeresebb tanulója mondat felépítésea következõ:

Á

A iH bJ kijJ

Ha az állítmány melléknév, akkor határozók és alany kapcso-lódhat leginkább közvetlen bõvítményként hozzá, pl. Mindannyi-unknak nagyon fontos a pihenés, melyben a fontos állítmánynakalanya (pihenés), részeshatározója (mindannyiunknak) és fokhatá-rozója (nagyon) van egyszerre.

Sem a fõnévi, sem a melléknévi állítmányhoz nem kapcsolód-hat tárgy. Ez természetes, hiszen a tárgyat cselekvés hívja elõ, te-hát a tárgy igei bõvítmény. Az igéhez azonban jelzõ nem kapcso-lódhat. Úgy tûnik tehát, hogy nincs olyan alaptag, amelyhez egy-szerre kapcsolódhatna jelzõ és tárgy.

Az igenevek igeként bõvülnek. Az igenév tehát ugyanúgy nemkaphat jelzõi bõvítményt, mint az ige. Igenevet egyébként semszoktunk állítmányi szerepben használni, s ha az igenévi szóalakmegjelenik is állítmányként, azonnal elgondolkodhatunk azon: azigenév szófajt váltott, melléknevesült vagy fõnevesült. Pl. abeteget szakszerûen ápoló (férfi) = az ápoló szó melléknévi ige-név, ehhez természetesen járul a tárgyi és a módhatározói bõvít-mény. A melléknévi igenevet ebben az esetben nem is használjukállítmányként. Nem jó mondat az *Ádám a beteget szakszerûenápoló. A képzett ápoló szerkezet ápoló szava már fõnevesült;foglalkozásnév. Így használhatjuk állítmányként is: Ádám képzettápoló. Így kaphat jelzõi bõvítményt, csakhogy fõnévként elveszítia tárgyi vonzatát.

A tárgy és a jelzõ valóban semmilyen módon sem fér meg egy-más mellett egyetlen szerkezetbokorban sem. Arra a hallgatói kér-désre tehát, hogy létezik-e olyan alaptag, amelyhez az összes bõ-vítménytípus hozzákapcsolható, azt válaszoljuk: nem létezik. Aszófaji természet szabályai kizárják a tárgy és a jelzõ együttes sze-repeltetését.

A mondatok szerkesztésmódja és a szófaji tulajdonságok –amint látjuk – korlátozzák a bõvítményhasználat teljes szabadsá-gát. A szó- és grammatikai viszonyjelentések mondatba foglalha-tóságára azonban így is van lehetõség. Amennyiben az elvesztetttárgyi szintagmatag jelentését tõmorfémaként hozzákapcsoljuk afõnevesült melléknévi igenévi alaptaghoz, összetett szót kapunk:betegápoló. Ennek alkalmazásával a mondatjelentés – ha szerke-zetileg nem is – megjeleníti a cselekvés tárgyát: Ádám képzett be-tegápoló Debrecenben.

Á

A miJ hH

Lengyel Klára

Irodalom

Balázs Géza: Mondatelméletek és elemzési modellek. In: Ba-lázs Géza – Lengyel Klára (szerk.): Grammatika és oktatás – Idõ-szerû kérdések. Budapest, 2018, 131–145.

Kis magyar grammatikaaz iskolában

A szófaj bõvül

Tájékoztató az Édes Anyanyelvünk terjesztésérõlLapunkat a postán lehet elõfizetni. Az Anyanyelvápolók Szövetségének (ASZ) tagjai a lapot a tagdíjuk rendezését követõ máso-

dik hónaptól kezdve a megadott címükön fóliázott formában megkapják a megjelenés napján. A szerkesztõség visszamenõlegesennem tudja biztosítani a lapot. Az ASZ-tagdíjat átutalással kérjük rendezni az OTP-nél vezetett 11705008-20132015 sz. bankszámlán.A tagdíj 2000, illetve 1500 Ft/év (tanuló, nyugdíjas). A tagsággal, tagdíjfizetéssel, lapterjesztéssel kapcsolatos ügyekben az ASZ iro-davezetõje és az ÉA szerkesztõségi titkára illetékes: [email protected] vagy [email protected]ím: 1053 Bp., Károlyi u. 16.

HHHHHHHHH

HHHHHH

HHHHHHHHHHHHHHHH


A Húsvét-sziget minden valószínûség szerint az emberi civili-záció önpusztításának mintapéldája. Ám a sziget leginkább a kö-zel ezer moai (szobor) miatt vonzza a látogatókat.

Apró földdarab a nagy óceánban, hihetetlen távolságra (5-6órás repülõútra) a szárazföldtõl, hajózni sem könnyû körülötte ahullámok miatt. A szigetet valamikor az idõszámításunk kezdeténismerték meg és foglalták el (föltehetõleg) polinéz hajósok, s a rá-következõ 1700 évben (minden valószínûség szerint) nem érint-keztek más kultúrák képviselõivel. A szigetlakók maguk alakítot-ták ki társadalmukat; ha nem emeltek volna mániákusan monu-mentális kõszobrokat, senkit sem érdekeltek volna, s ma sem érde-kelnének. De emiatt igen. Mûvészetük tartotta fenn hírüket. Há-nyan voltak? A kezdeti – nyilvánkis létszámú – honfoglalók száma(talán) 5–15 ezerre emelkedett,majd erõteljesen csökkenni kez-dett. Mibõl éltek? Kezdetben pa-radicsomi világ lehetett: pálma-fák nyoma utal rá. Háziállatuk atyúk és házi patkány volt, halász-tak, madarásztak, földet mûvel-tek. És azután? Kivágták a fákat,kiszáradt a föld, eltûntek a mada-rak, fa híján nem tudtak csónakotépíteni, megszûnt a halászat. Mû-veltségük? Sokféle vallási kezde-mény, madárember, vulva-imá-dat, sajátos írásbeliség (de ez le-het, hogy csak az európaiak érkezése után). És persze a monumen-tális kõszobrok. 1722-ben jártak ott elõször európaiak, 1864-benjöttek keresztény misszonáriusok. Mindenesetre, mire fölfedeztékõket, már kopár volt a sziget, ledöntötték a szobrokat, a kipusztu-lás szélén jártak, amit az európaiak által behurcolt betegségek, nomeg a maradékukat rabszolgának elhurcoló peruiak beteljesítet-tek. A Húsvét-sziget a Föld ember okozta ökológiai katasztrófájá-nak (ökocídium) kiáltó jelképe.

Rapa Nui, Húsvét-sziget vagy -szigetek?Ne mondjuk Húsvét-szigeteknek, mert ez egy sziget. Igaz, mel-

lette leszakadva van néhány róla levált kõtömb, ami már külön áll,s állítólag az õslakók a dörgõ hullámok között olykor átúsztakezekre madártojást gyûjteni, versengeni és esetleg menekülni aszigeten kitört viszálykodás miatt. De a Húsvét-sziget egy sziget.

A sziget õslakói az egész szigetre, mivel az számukra az egészvilágukat jelentette, nem használtak elnevezést. Anyelvészek, ant-ropológusok faggatták a maradék õslakosokat, hogy szerintük milehetett a sziget õsi neve. Ekkor kapták a Te pito o te henua(rapanui nyelven: „A világ köldöke”) vagy a Mata ki te rangi(„Égre nézõ szemek”) elnevezéseket. A mai, bennszülött elneve-zésnek tekintett Rapa Nui (Nagy Rapa, Nagy Evezõ) nevet a 19.században polinéziai tengerészek adták a szigetnek. A Rapa Nuiszigetelnevezést különírják, a nyelv vagy a lakosság elnevezése-ként az egybeírás terjedt el (rapanui). A sziget felfedezõje,Roggeveen az adott dátum alapján Húsvét-szigetnek, azaz eredeti-leg hollandul Paasch-Eyland-nak nevezte el. Ez a név terjedt el tü-körfordításban világszerte, és a hivatalos név a Chiléhez csatolásóta spanyol nyelven Isla de Pascua.

Csak kérdések vannakTehát a világ Rapa Nuit leginkább Húsvét-szigetnek nevezi.

Nem tudjuk, hogy volt-e valaha más neve, mert lakói nem tudták,hogy van-e egyáltalán rajtuk kívül élõ lény (ember, állat) a világ-ban. Egyáltalán: hogy van-e világ… Ha fölkapaszkodunk RapaNui legmagasabb hegyére, az 511 m-es puszta Terevakára, látjuk,hogy reménytelenül veszi körbe a Csendes-óceán a szigetet. A leg-közelebbi szigetek 2-3 ezer km-re vannak, Chile 3599 km-re. Eztma tudjuk, de õk valószínûleg nem tudták… Bár Rapa Nui szak-irodalma könyvtárnyi (sok tekintetben Thor Heyerdahlnak is kö-szönhetõen, akit merész összefüggések izgattak), pusztán csak eztnem tudjuk:

• Kik voltak õk, honnan jöttek? Sejtjük, hogy Polinéziából, dehalvány jelek – genetikai nyomok – Dél-Amerikára is utalnak. Ta-lán dél-amerikai felfedezõk érkezhettek a szigetre, azután nemtudtak vagy nem akartak hazamenni.

• Mikor foglalták el a szigetet? A rapanui nyelvet vizsgáló nyel-vészek szerint már idõszámításunk után nem sokkal, mások sze-rint 1000 körül.

• Érintkeztek-e másokkal? Azt gondoljuk, nem, de Polinéziá-ban rettenetes távolságokat megtettek a hajósok, nagyon jól tájé-kozódtak a csillagok, szelek, áramlatok segítségével. Tehát talánigen. Halovány jelek utalnak arra, hogy tarthattak kapcsolatot másszigetek lakóival és talán még Dél-Amerikával is, egyébként nemtudjuk.

• Hányan voltak? 5–15–20 ezer között találgatják.• Hogy éltek? A szakirodalom szerint bõségesen, keveset kel-

lett dolgozniuk, ám a 17. századra túlhasználták a természetet,éhínség, belsõ konfliktusok, sõt kannibalizmus jelentkezett. Má-sok szerint nem.

• Miért faragták az irdatlankõszobrokat? Van, aki tudni véli:szakrális cél, ezt a legegyszerûbbkimondani. Õsök tisztelete. Ésmi van – teszem föl én –, ha pusz-tán esztétikai célból, volt idejük,szobrokat faragtak, utánoztákegymást. Most nem ezt tesszük?Szép toronyházak vannak NewYorkban, akkor építsünk ilyet Pa-namában, Dubajban, Katarban ésBudapesten is.

• Férfiakat vagy nõket ábrá-zolnak a szobrok? Inkább férfia-kat, de talán nõket is, sokszor el-dönthetetlen.

• Milyen stílusúak a szobrok? Egyesek szerint minden szobormás. Szerintem két-három alapvetõ stílus jegyeit hordozzák aszobrok. Feltûnõ a hosszú fül és kéz, a rövid láb. Nagyságban,súlyban persze valóban különbözõek.

• Hogyan szállították a kõszobrokat a kifaragási helyüktõl 3–10km-re? Csak azt nem tudjuk, hogy hason, háton vagy lábon, eset-leg olykor csónakon…

• A parton miért háttal az óceánnak állították fel õket? Nem tud-juk. Egyébként van egy szoborcsoport a sziget belsejében is,szemben az óceánnal…

• Miért döntötték le? Merthogy a fölfedezés után erõszakosanledöntötték. De valóban õk döntötték le? Hiszen a felfedezõk, ké-sõbb a hódítók-gyarmatosítók is tehették. Vagy nem lehet, hogyazért döntötték le, mert megharagudtak az õsökre, akik nem véd-ték meg õket a felfedezõktõl? Akiket mindig a szobrok érdekeltekelõször. Nem olvastam ilyen feltételezést. A 20. században egycunami rengeteg szobrot ledöntött. Nem lehetett korábban ilyencunami?

• Honnan ered írásuk, a rongorongo? Polinéz, perui? A felfede-zõk-gyarmatosítók hatására?

Leginkább ezt gyanítjuk…

Tudósok (történészek, ökológusok, botanikusok, zoológusok,nyelvészek, vallástörténészek) próbálják meg rekonstruálni, hogymi történt, hogyan került egy vélhetõleg virágzó, szubtrópusi szi-get a pusztulás szélére. Az ökológiai katasztrófát (ökocídium) atermészet vagy az ember, vagy õk ketten együtt okozták? Tény, hanem faragtak volna szobrokat, akkor ma senkit sem érdekelne avulkanikus keletkezésû, 20 km hosszú és 16 km széles, 171 négy-zetkilométer nagyságú, szubtrópusi, szeles, Óceánia, Polinézialegdélebben lakott, magányos, ma szinte fátlan szigete. De farag-tak szobrokat, ezek titkokat õriznek, ezért mindenkit érdekel. Vi-szont csak kérdések vannak. Így múlik el az ember, az emberiségtörténelme.

(További képek a szerzõ Facebook-oldalán. Az írás folytatásátaz ÉA áprilisi, harmadik részét az irodalomjegyzékkel az ÉA júni-usi számában olvashatják.)

Kép és szöveg: Balázs Géza

Miért érdekes?A Húsvét-sziget titkai (1)


Néhány évvel az 1956. évi szabadságküzdelmek után el-jött az idõ, hogy egyetemre jelentkezzünk. Ehhez, amint(jobb) tanáraink finoman tudtunkra adták, be illik lépni aKommunista Ifjúsági Szövetségbe. Jelentkeztünk, némi fel-vételi ceremónia után tagok lettünk. A KISZ mocsár-lecsapolási munkatábort szervezett, ebbe is célszerû voltjelentkezni. Ezek után várhatóbb volt, hogy a gimnáziumjavasolni fog bennünket az egyetemi tanulmányokra.

Így 1959 nyarán, a harmadik gimnáziumi osztályt elvé-gezve, a Principális menti, Kilimán környéki mocsarasvölgyben sátoroztunk. A katonai sátorban mindössze eme-letes vaságyak voltak, kevés holminkat is alig tudtuk elhe-lyezni. Elegánsan mondva: az elemi higiénés körülmények-kel a fõ elvtársak és fõ KISZ-társak nem foglalkoztak.Ilyenképpen a környezõ bokrokat vettük bizonyos célokrahasználatba, egy vízfolyást pedig mosakodásra és mosoga-tásra. Egy nagyobb zápor után a sátorban megállt a becsor-gó víz. Mindezek után a második héten dizentériás tünete-ink miatt a tábori élet véget ért, mehettünk haza Nagykani-zsára, aki nem, az az egerszegi kórházba került.

Reggelente kivonultunk a munkahelyre, már amennyirea szúnyoghadak engedték. A vérszívók füstfelhõként követ-tek bennünket, és csak a délelõtti erõsödõ napsütés nyomántértek jobb belátásra. Rég betemetõdött árkokat igyekez-tünk rendbe tenni, ásó, lapát volt a felszerelés. Néhány,Kilimán környékérõl való idõs parasztember vagy kubikosvolt a munkairányító. Kilimán falucska Andreas Kielmannevét õrzi, õ 1577 és 1580 között Kanizsa várának kapitá-nya volt, õrházat vagy apró várat épített, amelyet a régiség-ben Kilimán-szigetnek neveztek, minthogy a Kanizsa-patak(a mostani Principális-csatorna) menti mocsarakban volt.

Ástunk, lapátoltunk feszt. Amikor a délutáni fájronthozközeledett az idõ, egyre-másra hallottuk az öregektõl: – Fi-úk, most már csak a pösét! Csak a pösét merjétek! Az idõsprincipálisaink (mondhatni:) választékos nyugat-magyaror-szági nyelvjárásban beszéltek egymás közt is és velünk is.Elsõ hallásra nem tudtuk mire vélni ezt a pösét. Az voltugyanis a szakmai eligazítás, hogy a kiásott árokból a híg,sáros posványt lapáttal merjük ki. Ellenkezõ esetben más-napra az egész árok ezzel telik föl, nem lévén benne víz-mozgás.

Kamasz voltunk persze vihogott a pöse szó hallatán, hi-szen a szócsaládnak olyan tagjait ismertük, mint a pössent, a

pösölés, a pisál, a pisa vagy éppen a jobbára gyereknyelvipisi. Heltai Gáspár 1565-beli bibliafordításában fönnmaradta pesselx ’vizelõ’: „Ki irtom az Achabhoz tartozókat mindaz falhoz pesselxt”. Ezenkívül a nyelvtörténet számon tartkorábbi, 1558-ból való (nem teljesen biztos) adatot is: „Azpösölésrõl (pewzewlesrel) való liktarion” és még jó néhá-nyat: 1604: pös (Pxs), 1763: pisál, 1838: pisa; 1873:pössent, 1876: pisi. (Talán nem érdemes itt és most hossza-san részletezni, hogy a szócsalád különbözõ tagjaiban mi azoka az i, e és õ magánhangzók változatosságának, a jelenségmagyarázata a magánhangzó-történetben és az ezzel isösszefüggésben lévõ nyelvjárástörténetben rejlik.) A pös ~pes alapszó bizonnyal hangutánzó eredetû, hasonlók másnyelvekben is vannak, amint Czuczor Gergely és FogarasiJános jeles XIX. századi szótárukban írják a pes szócikk-ben.

A vizel ’harnen’ ige és néhány származéka 1533-ból vanelõször adatolva a Murmellius nevéhez köthetõ szótárból(Viselx), ugyaninnen a vizelet ’Harn’ és a vizelés ’Harn-lassen’ (Viselles). Szikszai Fabricius Ferenc nomen-claturájában is: „Lotium: Viselet”.

A történeti adatok azt mutatják, hogy a vizel és a pisil ~pesel ~ pösöl, továbbá származékaik a XVI. században anyelvhasználatban egyenrangúak lehettek stiláris szem-pontból, egyik sem számított durva, illetlen kifejezésnek.

A pisil hangutánzó szó mint motivált nyelvi elem ma isfelidézi a l#tium ürítésének hangjait, a vizel és a származé-kok e tekintetben semlegesek, tehát a társadalom viselkedé-si szokásai és illemszabályai változásával egyre inkább ezta nem motiváló, érzelmi, hangulati szempontból közömböshatású szót és származékait kezdte használni. (Megjegy-zem, hogy hasonló a helyzet a fos és fosik szavakkal is.)

A valakinek a pese ~ pöse szerkezet rövidülésébõl idõvelcsupán a pöse maradt meg, amely szón a birtokos személy-rag is megõrzõdött. A híg, sáros és sárgás löttyöt, amelyetbuzgón meregettünk a kilimáni lápban, a szín és a halmazál-lapot folytán lehetett pösének nevezni. A szó valószínûlegnem gyakori, az Új magyar tájszótár egy adatát ismeri So-mogy megyébõl.

Mindezeket a nyelvi adatokat nem ismerve buzgón mer-tük a mocsári árok pösét, amely néhány nap múlva már nemkésztetett vihogásra senkit. Egyébiránt pedig KISZ-tagságide, mocsárcsapolás oda: 1960-ban engem egyedül nemvettek föl az egyetemre a pösemerõ csapatból.

Büky László

LévénLengyel Klára a múlt évi 4. számban kifejti, miért szabály-

talan az efféle mondat: Eltévedtem a városban, lévén idegenvoltam. A fejtegetés végén megjegyzi: „Ezért helytelenítik anyelvmûvelõk a lévén és az okhatározói vagy okadó magya-rázó mert, ugyanis kötõszók egyszerû cseréjét.” Ezzel elhatá-rolódik a nyelvmûvelõktõl. Tehát Grétsy Lászlótól is, akineka kérdésrõl írt cikkét (Mi szükségünk van a lévén kötõszó-ra?) említi is a bevezetésben. Igen, mi szükségünk? 1985 ótasincs rá szükségünk. Most is megvan a mivel, ugyanis, mertkötõszavunk. Lengyel Klára azonban nem vonja le fejtegeté-sének logikus következményét. Egy kalap alá veszi a fentidézett mondatot a következõvel: Eltévedtem a városban, lé-vén idegen, és kijelenti: „Egyik mondatot sem tartom egé-

szen szabálytalannak, de azt sem állítom, hogy tökéletesmondatok. Nem hangzanak jól.” Ennek a kérdésnek semmiköze a hangzáshoz. Az elsõ mondat szabálytalan: a lévén és avoltam üti egymást. A második mondat viszont nem szabály-talan, még ha jobb lenne is a szórend így: Idegen lévén, elté-vedtem a városban. A lévén, hogy szintén szabályos, bár fölös-legesen körülményes.

A lévén divatja hasonlatos ahhoz, amikor valaki ikesen ra-goz egy iktelen igét, vagy azt mondja: mondottam volt, pedigcsak egy perccel elõbb mondta, tehát szó sincs elõidejûség-rõl vagy régmúltról. Nagyon választékos akar lenni, ezértelõás egy régies alakot, amelynek nem tudja a használati ér-tékét.

Hol lehetne gátat vetni egy tudatlanságon alapuló, károsjelenségnek, ha még egy nyelvmûvelõ folyóiratban sem?

Buvári Márta

VISSZHANG


Tandori Dezsõnek az elmúlt évben kettõs jubileuma volt:december 8-án nyolcvanéves lett, és ötven éve volt annak, hogyelsõ kötete, a költõi tekintélyét megalapozó Töredék Hamlet-nek megjelent. Ennek a verseskönyvnek az elsõ darabja éppenaz Hommage címû vers volt, amelyet ennek alapján (jogosan-evagy sem, most ne firtassuk) a költõ ars poeticájának is tekint-hetünk.

A 12 soros költemény egészében véve nagyjából jambikuslejtésû, vagyis a magyar gondolati líra hagyományos versfor-máját követi. Ez a jambikus jelleg némelyik sorban határozot-tabban érvényesül (pl. „amig kidõl utolsó hátasod:”), másuttinkább csak jelzésszerû. A párossorszámú sorok rímelnek egy-mással, de ez a rímelés nem fel-tûnõ, jobbára valahol az asszo-nánc és a tiszta rím között he-lyezkedik el.

A vers címe (Hommage) fran-cia szó, jelentése ’tiszteletnyil-vánítás’, egyben gyakran ’köszö-netnyilvánítás’ is. Tipikus fordu-lat ajánlásokban: Hommage à…, azaz valakinek, mondjuk egyjeles költõtársnak a tiszteletére.De magyar megfelelõje a hódo-lat szó is lehet; például WeöresSándor ezzel az ajánlással láttael Negyedik szimfóniáját: Hódo-lat Arany Jánosnak.

De kinek is szól ezúttal a hó-dolat? A vers egészét tekintetbevéve leginkább a „váltott lovak-nak”, amelyeket (akiket?) a líraiénnek kellene összeszednie és nyakába vennie, hiszen az elsõnégy sor kérdéseire minden bizonnyal ez a válasz: nekem kelle-ne visszamenni értük, nekem kellene nyakamba venni õket.Ezek a lovak azonban már „elhulltak”, mert a költõ „kard-él-nyargalása” kettészelte, megsemmisítette õket.

Itt kell megjegyeznünk, hogy az ötödik sortól kezdve a köl-temény önmegszólító modalitású: kardél-nyargalásod, hozzádlassult, utolsó hátasod, visszanézhetnél, koponyádban. (Bár vé-letlen, talán érdemes a megemlítésre, hogy Németh G. Bélaéppen az Hommage keletkezésének évében, 1966-ban publi-kálta alapvetõ tanulmányát az önmegszólító verstípusról, elsõ-sorban József Attila kapcsán.)

Tandori költészetében késõbb is fontos szerepet játszik a lóés a zsoké motívuma: „Én 55 éves koromra / egy félbölcs öreg-zsoké lettem, / kentaurrá sose bomolva / magam akadálylovaegyben” (Madárzsoké). Ezek a halálra hajszolt versenylovak azén olvasatomban nem egyebek, mint a korábbi, meghaladottmûvek, amelyeket az alkotói pályáján elõrenyomuló költõ (a„zsoké”) újból és újból érvénytelenné tesz, megsemmisít. De aversállatok engedelmesen bevárják, „amig kidõl utolsó háta-sod”, amíg a költõi életút be nem fejezõdik.

A költemény ezen az alapvetõ jelképen kívül számos továb-bi nyelvi képet tartalmaz. Már említettem a kardél-nyargalásmetaforáját, amely mögött ez az összehasonlítás húzódik meg:olyan sebesen nyargalsz, amilyen gyorsan a kard éle hasít. A ki-lencedik sor körülírása („most még, nem deszka-földes-álruhásan”) azt fejezi ki, hogy ’még élõ emberként’, vagyisolyanként, akinek még nem a koporsó szétmálló deszkája és asírgödör földje az „álruhája”. Azért álruha ez, mert a megsem-misülés csak a testet, az álruhát érinti, igazi lényünk romlatlanmarad (ez azonban csupán az én olvasatomban értelmezõdik

így, a vers szövege ezt az értelmezést nem írja elõ kényszerítõerõvel).

Újabb metafora a tizedik sorban a hûlõ vetés, a maga mö-gött hagyott, ki nem teljesedett mûvek veteménye, amely amostoha körülmények miatt nem szökhetett szárba (erre utal ahûlõ jelzõ). A költõ még visszanézhetne rá, hogy elfogja a két-ségbeesés („hogy zokogás kockázzon koponyádban, / kopog-jon tört szemük dióverése”), de a vers befejezése nyitva hagyja,hogy erre a visszatekintésre valóban sor kerül-e. Az utolsó kétsor egyetlen nagy hatású komplex képet alkot: a megszemélye-sített zokogás úgy kockázik a lírai én koponyájában, mint a sze-rencsejátékos a pohárban, kupában, amelybe a játékkockákatveti. S ezek a kockák úgy kopognak, mint a hátrahagyott „vál-tott lovak” megtört szemének dióverése. (A szemük birtokosszemélyragos fõnév ebben az olvasatban a jelképes lovakra, ameg nem valósult vagy érvénytelenné vált mûvekre vonatko-zik.)

Tisztában vagyok azzal, hogy a fenti értelmezés csak egyikea lehetséges magyarázatoknak, ezért nem tarthat igényt a kizá-

rólagosságra (ahogyan semmilyenirodalmi mû semmilyen értelmezésesem).

Az elemzés végére érve (máramennyire egy elemzés egyáltalánbefejezhetõ), hadd említsem meg,hogy az Hommage-nak van egy ké-sõbbi, jóval bõvebb változata is,amelynek ez a 12 sor csupán azárórésze: https://www.babelmatrix.org/works/hu/Tandori_Dezsõ-1938/Hommage). Ebben a változatbanszemünkbe ötlik ez a részlet: „Háttalmegyek, csak az kerül / elém, amitmár elhagyok.” Minthogyha itt fo-galmazódna meg az, ami a pályakez-dõ versben implicit maradt, ti. a ko-rábbi mûvekhez való ambivalens vi-szony.

Tandorinak ez a fontos verse afenti értelmezésben némi hasonló-ságot mutat Ady Özvegy legények

tánca címû költeményével, amely – Földessy Gyula magyará-zata szerint – a költõ meg nem valósult, elvetélt mûveire vonat-kozik. Ez lenne tehát az Hommage külsõ kontextusa, amellyelmotivikusan rokonítható. (Ne hagyjuk figyelmen kívül azt sem,hogy Adynak is vissza-visszatérõ motívuma a ló: Az eltévedt lo-vas, A menekülõ lovas, Új s új lovat stb.).

Annak idején Tandori ezzel az önvallomással indította útjá-ra elsõ kötetét: „Talán soha el sem hangzott az a kérdés, melyrejól-rosszul mindannyian szüntelenül válaszolgatunk. Bármitmondunk, épp e végszó, épp e bizonyosság híján marad töre-dék. De töredék lenne a csend is, ha már egyszer a mi csen-dünk, ha tudatos, ha személyes. Némaságunk oly tökéletesség-gel áltatna, melyen már megszólalásunk puszta lehetõsége ere-dendõ csorbát ejt. A szó akkor még mindig a kisebb hiúság.

Csak – tettenérhetõbb. Kivált, ha valaki úgy érzi: színhelyecsupán a hang és a némaság szüntelen, nosztalgikus vonzásá-nak-taszításának, akkor igazán méltánytalan, túl kész tényekelé állító kötelezettség.

Szeretném – emiatt-e? –, ha mind, ami e lapokon követke-zik, el is hagyna, meg is maradna, ne kelljen gondolni rá, de hamégis: olyan legyen, mintha igazi hívást hallanék, s válaszol-hassak – de már nem önmagamra mutatva. Egy fa, egy szikla,egy felhõ, bármi körülöttünk – még megnevezetlenül…” (ATöredék Hamletnek fülszövege).

A költõ – azzal, hogy megszólal – eredendõ csorbát ejt a né-maság tökéletességén. De a szó még mindig kisebb hiúság,mint a hallgatás. Ennek jegyében Tandori Dezsõ azóta semhallgat, hanem az elmúlt fél évszázad során óriási, mûfajilag isroppant sokrétû életmûvet hozott létre. Ennek alapján azhommage, a fõhajtás õt magát is maximálisan megilleti.

Kemény Gábor

SZÉP MAGYAR VERSTandori Dezsõ: Hommage

HommageKi szedi össze váltott lovait,ha elhulltak, ki veszi a nyakába?ki teszi meg mégegyszer az utatértük, visszafelé, hiába?Kardél-nyargalásod két oldalánmég kettészelve is ez állatokhozzád lassult múlásukkal bevárják,amig kidõl utolsó hátasod:most még, nem deszka-földes-álruhásan,visszanézhetnél e hûlõ vetésre –hogy zokogás kockázzon koponyádban,kopogjon tört szemük dióverése.

(Töredék Hamletnek, 1968)


Ferdinandy Györgyöt a kispró-za nagymesterének is mondják.14 francia és számos magyar nyel-vû könyv szerzõje.

12 évesen, a gödöllõi fácánosi isko-lában költõnek készültem. Ezt a ver-set írtam elsõ szerelmemnek: Kis Irén– ki sír én. Osztályidegen voltam, har-madszorra, 1956-ban vettek föl az EL-TE-re, és hat hétig voltam itthonegyetemista. Füst Milán elõadásaithallgattuk. Füst Milánt 1958-ban No-bel-díjra jelölték, de Paszternák Dok-tor Zsivágója kiütötte. Mivel dolgoz-nom kellett, egyszer autóbuszkalauzegyenruhában mentem elõadásra, Füst Milán megállt ésrám szólt: – Puskás ember elõtt nem tudom megtartani azelõadást. Felmutattam neki egyetlen fegyveremet, a lyu-kasztómat. Azután hamarosan elõkerültek a valódi fegy-verek.

A buszvállalatnál nem volt olyan lelkes a hangulat,mint az egyetemen. Egyszer naivan megkérdeztem: miértvannak tele a buszok. Mennek nyugatra, mondták. Mun-kástanácstag voltam, novemberben édesanyám tanácsol-ta, hogy már gyûjtik be a tagokat, meneküljek. Bécsbementem, ahonnan 600 fiatallal tovább Franciaországba. Apesti egyetem megszakadt, Strassburgban folytattam ésfejeztem be az egyetemet. Meglepõ volt, hogy a franciákegy része nem értette a magyar 56-ot. Sartre sem értette,úgy vélte, hogy cserbenhagyjuk a Szovjetuniót. Camus ér-tette, mert õ Algériában, gyarmaton élt, jobban tudott azo-nosulni. A franciák ma letagadják, de én tanú vagyok rá:56-ot követõen az egyetemi Mamillon menzára egy ideignem engedték be a magyar diákokat, mert fasisztának mi-nõsítették õket. Én nem zavartattam magam, átmentemaz izraeli étterembe, ráadásul ott mindenki magyarul be-szélt. Célul tûztem ki, küldetésnek tekintettem, hogy fran-ciául megírjam a forradalom igaz történetét. Kényszerbõlváltam francia íróvá. Sokat segített benne a szerelem, elsõ

feleségem, akit késõbb háromszor vettem el, mivel elõtteháromszor váltunk el.

Az egyetem elvégzése után nem volt állásom, dolgoztampéldául a dijoni pályaudvar építésén. Szerencsére az egyiknap megpillantottam az egyetem dékáni hivatalának ajta-ján egy álláshirdetést: trópusi egyetem diplomást keres.Spanyolul kellett beküldeni a pályázatot, megkértem egyrészeg spanyolt, hogy segítsen. Én voltam a legjobbanmeglepve, hogy a pályázatot elfogadták, és már hajójegyet

is küldtek. Így kerültem Porto Ricóba(másként: Puerto Ricóba), ahol azu-tán 36 és fél évig tanítottam. Csakannyit kértem az egyetemtõl, hogycsak délután taníthassak. Ugyanisminden reggel 6-kor keltem, olvas-tam, írtam. Ekkor álltam vissza a ma-gyar nyelvû írásra. Megfigyeltem,hogy a tanult nyelv megkopik, de azanyanyelv nem. Bár korábban sokatírtam franciául, magyarul jobban tud-tam fogalmazni. 1966-tól már csakmagyarul írok, legföljebb lefordítomfranciára, spanyolra. És maradt egykötetre való francia írásom, amit nemfordítottam le magyarra.

Porto Ricóban fõként az egykori fekete rabszolgák déd-unokáit tanítottam. A témám a nyugati civilizáció volt.Nemcsak Európa, hanem az õ nem létezõ történetüket istanítani kellett. Sajnos, nem írtam meg a délutáni élete-met, a tanítást. A „mûvelt” nyugat minket sokszor kiok-tat, holott õk 150–200 évig kirabolták a gyarmataikat, aleigázottak jól jöttek katonának a háborúkhoz. Amikor agyarmatosítók kivonultak, káoszt hagytak maguk után. A„szolganépek” elbizonytalanodtak. Tévedés, hogy a nyu-gati hatalmak az emberiség jótevõi. Porto Ricóban nagy fé-lelem van a teljes önállóságtól: Amerika elkényeztetteõket, nincs mezõgazdaság, nincs kisipar (minden amerikaitermék), megkaptak mindent, nem vágnak bele semmibe,félnek a jövõtõl.

Sokat tanulhatunk a nyugattól, de nem jó, ha kioktat-nak minket. És persze a nyugat is tanulhatna tõlünk.Hogy mit? Például a magyar humort, öniróniát. Ez erõs ol-dalunk, bár az utóbbi években nem annyira érzékelhettük.Kubai feleségem beszél magyarul, de nem érti az iróniát,öniróniát. Néha szól nekem, hogy bántanak, nem érti,hogy az csak irónia. Meg kell magyarázni, hogy ez vicc volt.

Az amerikai állampolgárságot azért vettem fel, különö-sebb angol nyelvtudás nélkül, hogy nyugodtan hazajárhas-sak. Így lettem: „visszidens”. Mert ugye korábban disszi-denseknek neveztek bennünket. Életem kétharmadábanmenekült státuszban éltem. Cs. Szabó László volt az „osz-tályfõnök”, levelezésben összetartott minket, az emigráci-ót. És Határ Gyõzõ is sokat levelezett. Minden kikerültmagyar könyvrõl beszámoltam a Szabad Európa Rádió-ban. A Hétágú síp címû rovatomat ismerve otthon öröm-mel fogadott Örkény, Csurka, Karinthy Cini. GerelyesEndre már bosszantott: – Eljössz meglátogatni a múltat,azután meg mész vissza? Sokan azt gondolták, hogy mi ott,nyugaton gazdagok lettünk. Akik írásból éltünk, nem let-tünk gazdagok. Nekem a családomban öt kocsi van, de ne-kem soha nem volt. Nekem egy jól megírt bekezdés többetér, mint egy sebességváltó.

Idõs vagyok, néha elfelejtem, hogy miért is kezdtem be-le egy mondatba. Ha itt van a feleségem, õ segít. Nagyonszeretném még megírni a gyarmatok történetét, a gyarma-ton töltött idõszakom délutánjait, a tanítványaimat, mertezzel adós vagyok.

Egy jó bekezdés többet ér,mint egy sebességváltó

Ferdinandy György gondolataitlejegyezte: Balázs Géza

NévjegyFerdinandy György (1935. október 11.) József Attila-dí-

jas (1995) magyar író, költõ, kritikus, irodalomtörténész,egyetemi tanár. A francia írószövetség és a NemzetköziMagyar Filológiai Társaság tagja. 1954–1956 között a Fõvá-rosi Autóbuszüzemben dolgozott. 1956-ban felvették azELTE BTK magyar–francia szakára. A forradalom leveréseután, december 13-án elhagyta az országot. 1956–1964 kö-zött Franciaországban kõmûves, orosz fordító és könyvel-adó. 1957-tõl a strasbourgi Dijoni Egyetem hallgatója.1964–1976 között a Puerto Ricó-i Egyetem tanára, aholspanyol nyelven oktatott. 1964–1970 között a Szomorú Va-sárnap címû irodalmi lap kiadója. 1976–1985 között a Sza-bad Európa Rádió külsõ munkatársa. 2000 óta Puerto Ricoés Miami között ingázva élt. A 2010-es évek elején hazaköl-tözött. Legutóbbi mûvei: Egy sima, egy fordított (2010),Pók a víz alatt (2012), A francia asszony (2014), Álom-talanítás (2015), Fekete karácsony (2016), Az ingázás dicsé-rete (2017).

B. G. felvétele


Mennyire vonzó ma a nyelvészpálya?Veszelszki Ágnes mikor és miért lett nyel-vész? És csak nyelvész? Vagy kommuniká-ciókutató? Mit tett ennek érdekében?

A kiskunhalasi Bibó István Gimnázi-umban tett érettségi után az Eötvös Lo-ránd Tudományegyetem Bölcsészettu-dományi Karán folytattam tanulmányai-mat, magyar és német szakon. E szakvá-lasztás talán nem meglepõ a családi hát-terem ismeretében: édesanyám a gim-náziumi igazgatóság mellett magyar–orosz, édesapám a nyelvi munkaközös-séget vezetõ német–orosz szakos közép-iskolai tanárként dolgozott. A magyarszakon – a nagy többségtõl eltérõen,akik az irodalom miatt jönnek a szakra,és csak késõbb szeretik meg a nyelvésze-tet – már eleve a nyelvészeti kurzusokatkedveltem, nagy kedvencem volt aszociolingvisztika és a grammatika. Ba-lázs Géza és Keszler Borbála professzo-rok figyeltek fel a lelkesedésemre, és tá-mogattak már a kezdetektõl. Az elsõ, azOrszágos Tudományos Diákköri Konfe-renciára benyújtott versenymunkámat (a továbbiakban:OTDK) nyelvtörténetbõl írtam Zsilinszky Éva tanárnõ men-torálásával, ez különdíjat kapott, majd a modern magyar nyelvirányába fordult az érdeklõdésem, ebbõl született a másodikhelyezést elért OTDK-dolgozatom Keszler Borbála témaveze-tésével. Ezzel párhuzamosan – többek között Balázs Géza ösz-tönzésére – egyre több szakmai konferenciára kezdtem járni,aztán tanulmányok is készültek, illetve még egyetemista ko-romban jelent meg a Bódi Zoltánnal közösen írt Emotikonokcímû könyvünk. Még egyetemistaként bekapcsolódtam a Ma-gyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport és a Magyar Nyelvi Szol-gáltató Iroda munkájába is. Késõbb az ELTE-n doktoráltammagyar nyelvészetbõl, illetve ott is kezdtem tanítani elõbb ta-nársegédként, majd adjunktusként. 2016 óta a BudapestiCorvinus Egyetem docense vagyok az Aczél Petra professzorvezette intézetben, itt elsõsorban kommunikáció- és médiatu-domány szakos hallgatókkal dolgozunk együtt nagyon inspirá-ló szakmai környezetben. Nyelvészek közt kommunikációku-tató – kommunikációsok között nyelvész: e két terület folya-matosan körülhatárolja az érdeklõdési köreimet, a kettõt nemtartom magam számára elválaszthatónak.

A sokszínû nyelvtudományon belül mely terület érdekli?A digitális kommunikáció nyelvi hatásaival 2000 óta foglal-

kozom. Ekkor még úgy tûnt, az sms lesz az a technológia,amely alapjaiban megváltoztatja a(z írott) kommunikációt.Késõbb a vizsgálódási területet kiterjesztettem más digitálisszövegekre (cset, e-mail, poszt, komment, tweet stb.). E mun-ka összegzése volt a 2017-ben megjelent Netnyelvészet. Beveze-tés az internet nyelvhasználatába címû könyvem. A témakörrel akötet elkészülte óta is foglalkozom: kifejezetten érdekel egy-részt a verbális és vizuális kommunikáció együtthatása (példá-ul a mémek, az internetes címkék, emotikonok és reakció-gifek), másrészt a digitális kommunikáció pragmatikája (mintaz úgynevezett trollok vagy az online gyászmunka), harmad-részt pedig újabban az online információhitelesség (ide kap-csolódik az álhírek és áltudományok témaköre). Legújabbanpedig a tudománykommunikáció területén kezdtem el kutatá-sokat: többek között arról, hogyan célszerû írásban és szóban

kommunikálnia egy tudósnak a különbözõ célközönségeivel(többek között kutatótársaival, pályáztatókkal, döntéshozók-kal vagy éppen a szakterületéhez nem értõkkel).

Inkább kutatónak vagy inkább tanárnak tartja magát?Már hatodik osztályos koromtól tudtam, hogy tanítani (is)

szeretnék. Ezt kezdetben – szülõi mintára – középiskolábanképzeltem el, de az egyetemen már harmadéves koromban be-kapcsolódtam az oktatásba (demonstrátorként tartottam önál-lóan kurzusokat). A doktori fokozat megszerzésével párhuza-mosan pedig felvettek az ELTE bölcsészkarára oktatónak. Ki-

emelten fontos részét képezi az életem-nek a tanítás. Kifejezetten szeretem afolyamatos együttmunkálkodást a hall-gatókkal (és persze a kollégáimmal),azt, hogy látom a változást, a fejlõdést,néha akár már egy félév alatt is; hogy azórákon lehet egy „aha-élmény”; hogymegszületik egy szakdolgozat, és együttörülünk neki; hogy országos versenyennyer az általam felkészített diák. Detöbbször évek múlva jött egy-egy vissza-jelzés egykori hallgatóimtól: a közöskurzusunkon tanultakat tudták haszno-sítani a munkájukban, vagy át tudták ad-ni egy ismerõsüknek a megtanultakat.Amellett, hogy partneri viszonyban dol-gozunk a hallgatóimmal, nagyon sokattanulok én is tõlük, és folyamatos válto-zásra, megújulásra késztetnek oktató-ként és kutatóként is. A kutatás, az ál-landó utánajárás, az állítások tétele és abizonyítékok feltárása képezi az alapjátaz oktatói munkámnak.

Mit jelent számára a Deme László-ösz-töndíj?

Egy díj két perspektívát nyit. Az egyik a visszatekintés: a ta-náraimnak és oktatóimnak mondok köszönetet az iránymuta-tásért, a támogatásért, a tudásuk átadásáért. A másik pedig azelõrenézés. Mivel az Anyanyelvápolók Szövetsége által oda-ítélt ösztöndíj a számomra két legfontosabb területhez kapcso-lódik: a nyelvészeti kutatáshoz és az ehhez szorosan tartozónyelvi ismeretterjesztéshez, illetve az oktatáshoz, mindenkép-pen a díjhoz méltó folytatásra ösztönöz. Fontosnak tartom,hogy minél többet tudjunk meg – Deme tanár úr nyomdokainhaladva – „Nyelvünkrõl, használatáról, használóiról”, illetve ki-derítsük, milyen lesz „Nyelveink jövõje és jövõnk nyelve”.

B. G.

Nyelvészek közt kommunikációkutató– kommunikációsok között nyelvész

Veszelszki Ágnes, a 2018. éviDeme-ösztöndíj kitüntetettje

Veszelszki Ágnes két professzor kollégájával,Aczél Petrával és Balázs Gézával.

Kép: ASZ

Névjegy

Dr. Veszelszki Ágnes. Nyelvész, közgazdász, újmédia-ku-tató. A Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományiés Kommunikációelméleti Intézetének egyetemi docense.A Smart soCIeTY folyóirat felelõs szerkesztõje, a Filoló-gia.hu MTA-folyóirat szerkesztõje. Tanulmányait a kiskun-halasi Bibó István Gimnáziumban, az Eötvös Loránd Tudo-mányegyetemen, illetve a Budapesti Kommunikációs ésÜzleti Fõiskolán végezte. Oktat a Corvinus mellett az EL-TE-n, a Budapesti Metropolitan Egyetemen, a MathiasCorvinus Collegiumban és a Szent Ignác Jezsuita Szakkol-légiumban. Témavezetõként az Országos Tudományos Di-ákköri Konferencián hét hallgatója jutott országos döntõ-be, közülük ketten másodikak lettek, egy diákja pedig elsõhelyezést ért el. Jelenleg hét doktorandusz témavezetõje is.Konferenciák rendszeres résztvevõje és szervezõje, magyar,német és angol nyelven ad elõ és publikál. Legutóbbi nyel-vészeti könyvei: Netnyelvészet. Bevezetés az internet nyelv-használatába (2017); Digilect. The Impact of Infocommu-nication Technology on Language (2017). Szabadidejébenszerkesztette a Borkommunikáció. Az aszútól a zenitig(2018) címû kötetet.


Száraz Miklós György szépíró a nyílt utálko-zásnál is veszélyesebbnek látja azt, ha valaki mû-korrektséget vesz magára. A hatvanéves szerzõélet és regény közötti egyezésrõl, arról, melyikKrúdy-mûvet tartja utolérhetetlennek, és az elmé-leti kérdések ignorálásáról is beszélt.

Legújabb szépirodalmi kötetei, az Osztoz-kodók (2018) és Az álomvadász (2017) kisre-gények, holott alapvetõen nagyregények írója-ként gondolunk Önre. Mennyire tér el a kétírói attitûd?

Sem egy mû elkezdésekor, sem írása közbennem foglalkoztatnak elméleti kérdések. Most iscsak azért tûnõdök el ezen, mert kérdésként el-hangzik. A regényben a háttér alaposan kidolgo-zott, a környezet, a kor, a levegõje szintén. Mel-lékszálak sokasága, seregnyi szereplõ. A kisregény ellenben majd-nem elbeszélés, vagyis valamire szûkít. Különben Az álomvadászcímû könyvemre regényként tekintek. A terjedelme, a szerkezetemiatt is, de az tény, hogy töredezett regény. Fragmentumokból, be-fejezetlen történetekbõl igyekszik valamiképpen mégis kerek, le-zárt mûvé lenni. Ahogy az életünk is nyitott: bármikor bármi tör-ténhet. Tehát a létünk is valamilyen szempontból befejezettneknyilvánított darabkákból épül fel. Szerintem még egy lezárt mûsem befejezett. De a nap, az év, az életünk az egyik születésnaptóla következõig, napkeltétõl napnyugtáig, ez mind csak egyezmé-nyes keret, valójában semmi nem akkor kezdõdik vagy zárul, ami-kor azt hisszük. Csak nekünk, embereknek szükségünk van a „ti-pegõ kövekre”, a befejezettség élményére. Vagy csak hisszük,hogy szükségünk van rájuk. Egyébként az Osztozkodók valóbankisregény. Erõsen kordában kellett tartanom, hogy ne engedjek azostromló kényszernek, hogy ne áruljak el többet a szereplõkrõl, amúltjukról. Nem volt szabad. Még ha ezt a mû egyes kritikusai felis róják nekem.

Ugyancsak ennek a krimiszerû prózának a kapcsán merültfel bennem, vajon népszerû lenne a mai magyar irodalomban akevert idejû cselekmény?

Bármikor, bármelyik irodalomban népszerû lehet, ahogy voltis. Az utóbbi két évtized filmes termése pedig szinte lejáratta ezt atechnikát. Az olvasó felkészült, már semmi sem lepi meg.

A magyar epika az 1800-as évek legvégéig nem bonyolítottatúl az idõszerkezetet, Krúdy Gyula változtatott ezen elõször.Megérte?

Persze! Ha semmit sem írt volna, csak a Napraforgó címû regé-nyét, már akkor is megérte volna. Krúdy tüneményes, a Szindbádzseniális, a Napraforgó pedig utolérhetetlen csoda.

Mûveiben programszerûen sejlik fel egyfajta olaszos-spa-nyolos háttér, de a latinos mûveltség is ott lapul, elég csak Azálomvadász latin nyelvû könyvecskéit említeni. Miért dolgozzabele sok mûvébe ezt az érintettséget?

Lám, ezt sem tudtam. De ha így van, annak oka lehet az, hogyóvodás koromtól huszonéves koromig régész, történész akartamlenni. Faltam a történelmi munkákat gyerekkoromban is. Aztántörténelem–levéltár szakon végeztem az egyetemen. A feleségemhispanista. Róma tán a legkedvesebb városom (Kolozsvár,Kézdivásárhely, Selmecbánya, Pécs, Granada, Barcelona, Besalúmellett). Az álomvadász címû könyvemben nem latinos, hanemnemzetközi könyvtárat képzeltem el az úgynevezett „Koponya-könyvtárban” – ami már csak egy emlékezetben létezõ, grandió-zus bibliotéka – a halál, az erõszak és az álom szakirodalmábólösszeválogatva. Igaz, Európa pár száz éve latin Európa, Magyaror-szág pedig még a tizenkilencedik században is latinos ország volt.

„Nem megfejteni akarom az írásaimban a világot” – állí-totta 2015-ben Jánossy Lajosnak adott, a Litera irodalmi por-tálon megjelent interjújában. Mi az írói mûködésének motor-ja?

Kihasítani és megmutathatóvá tenni valamicskét ebbõl a sok-színû, örökké változó, millió árnyalatból álló világból? Talán.

„Száraz Miklós György a legjelentõsebb magyar írók közétartozik” – ezt Kabdebó Lóránt irodalomtörténész írta Önrõla Magyar Idõkben, az Osztozkodókról írt minirecenziójában.Érezheti az íróember, ha így van?

Hát persze. Érezzük is olykor. Ha nem is szószerint artikuláltan, inkább csak úgy, hogy talánmégis jó az, amit írunk. Máskor meg azt érezzük,hogy kutyaszart sem érünk. Azt hiszem, néhánylángelmétõl eltekintve, amilyen Mozart, Goethe,Picasso, Krúdy vagy Petõfi lehetett, általábanazok érzik szünet nélkül, hogy jók, akik nem jók.A kétely nélküliség gyakran butaság. Persze, sze-repek, öngerjesztõ mantrák is léteznek.

Léteznek szakadékok az olvasási stratégiákközött, sokak szerint az iskolásokat mûfajokés korosztály szerint kellene olvastatni, sokankivennének a közoktatásból például bizonyosJókai-, Móricz-, Móra-mûveket. Ön mikéntlátja a generációs ízlésváltozást a jelenlegi ol-vasókorosztályok között?

Olvasni jó. Úszni, síelni, vitorlázni, szeretkez-ni, zongorázni is. Csak az utóbbiakról nem akar-

juk meggyõzni az embereket. Úszni, síelni, zongorázni meg kelltanulni. Olvasni is. És akkor könnyû a tanulás, ha a kedv megvanhozzá. A többi mellébeszélés.

Ottlikot Buda, Mándyt Pest, különösen Józsefváros írójá-nak tekintik, ezen az analógián elindulva Száraz MiklósGyörgy lenne Víziváros krónikása? Elvégre számtalan regé-nyében feltûnik a Várhegy lábánál álló területrész.

Szívesen vállalnám, hiszen szeretem Pest-Budát, legjobban aVízivárost. Azért nem a Várnegyedet, mert annak már nincstovábbja. A Duna-part és a Várhegy oldala fölött még mindig vantovább, hisz ott a Vár.

Az Osztozkodók egyik szereplõje „ez”-ként tárgyiasítja ahajléktalant a regény egyik korai szöveghelyében, más kortársmagyar szerzõk is foglalkoztak azzal, hogy miként láttassákazt a szemléletet, amely a fedél nélkülieket megítéli. Mennyirevolt tudatos ez az írói eljárás?

Az volt, mert nem szeretem a „pí-szí” mûkorrektségét, az igaziegyüttérzést nélkülözõ, embertelen, gépies, hamis elõírásait.Ugyanazt érzem benne, mint a szemforgató vallásos emberben: asunyi, lapító közönyt, a képmutató, de kíméletlenül számon kérõhamisságot. Az ilyet veszélyesebbnek gondolom, mint a nyílt utál-kozást.

Van olyan, hogy hajléktalan-irodalom, pontosabban olyantematizálás, amely a homelesseknek, csavargóknak szóló mû-veket fogja össze?

Mondanám, hogy nem jut eszembe nagy hajléktalan-irodalom,de mégis! Petronius Arbiter Satyriconjának csavargói. Vagy RottJóska ijesztõ novellája, egy szeméttelepen vegetáló, elõemberi lét-ben élõ vénemberrõl.

Mivel lehetne legjobban jellemezni a magyar nyelvet? Mi-ként látja a szépíró: romlónak, mint azt sokan gondolják?Gazdagnak, mint mások vélik? Kirekesztõnek, mint azt sokanláttatni akarják? Vagy univerzálódik-angolosodik, mint aho-gyan érezzük?

Mindez együttvéve igaz rá, hiszen kétségtelenül nagy nyelv amagyar. Mindent tud, amit más nagy nyelv. Sok mindent jobban.Festõibben, találóbban. Gazdag nyelv, aranybánya. Az egyedüligazán otthonos közeg. Az õsvilág egyetlen kétségtelenül eredetiforrása. Talán még az álmok ilyenek. És, mint minden nyelv, ezer-nyi apró kristályfelületén folyamatosan erodálódik, milliárd búvó-patakja egy része elapad, de remélhetõleg más felületeken folya-matosan épül, a búvópatakok pedig új utakat keresnek a mélyben.Freund Tamás példája jut eszembe, szerinte egyetlen idegsejtolyan dobókocka, amelynek nem hat, hanem százezer felülete van,ezekkel kapcsolódik a többi idegsejthez. És az agykérgünkben úgyszázezer idegsejt van. A magyar nyelvünk a magyar agyunk, aszázezer magyar idegsejtünk hihetetlen terméke. De nem tudom,lehet-e vigyázni, õrizni egy nyelvet.

Azok érzik, hogy jók,akik nem azokSzáraz Miklós Györggyelbeszélget Mészáros Márton

Kép: Kovács Attila/MTI


Két kezünk ujjain megszámolhatnánk azon történeti alak-jainkat, akik neve méltán köszön vissza egyházi népénekeink-ben, még inkább a végképp ismeretlen szövegszerzõjû folklór-ban. Kirívó ellenpélda, negatív alak talán mindössze egy van:„Nem lehetek én rózsa: / Elhervaszt Ferenc Jóska.” Szent Ist-ván és Szent László megszólított dicsõszemélye mellett hirtelenjében DózsaGyörgy, „Rákóczi–Bercsényi–Bezerédj”meg Gábor Áron jut eszünkbe. És perszeKossuth Lajos is, aki épp 125 esztendeje,1894. március 20-án halt meg Turinban,azaz Torinóban 92 évesen, önkéntesszámûzetése végére érve. Sorra citálhat-juk az õ nevével megnemesült dalokat,zömmel katonaénekeket: „Kossuth Lajostáborában két szál majoránna…”; „Kos-suth Lajos udvarában áll egy terebélyesdiófa…”; „Elindult már Kossuth is, / Vélea regiment is…”

Még érdekesebb a nép körében – éne-kelt folklórjában – megörökített KossuthLajos-i kommunikáció. Két további dal-szöveggel bizonyítjuk: „Kossuth Lajos,Kossuth Lajos azt írta a levélbe’, / Mindenderék magyar legény kell most a rege-mentbe.” Ennek szövegbeli és logikai ro-kona a „Kossuth Lajos azt izente: / Elfo-gyott a regimentje.” E dal 3. strófája pedig: „Kossuth Lajos író-deák, / Nem kell neki gyertyavilág. / Megírja õ a levelet / A ra-gyogó csillag mellett…” Igen, ezt az utóbbi két sort idézi felmegemlékezésünk címe is. Ami pedig idézeteinkben feltûnõenközös: az írásban kommunikáló Kossuth! Ha létezik kollektívnépi tudatalatti, akkor az írásnak ez a hangoztatása nagyon isannak tudható be. Akik körében ugyanis ezek a dalok és dal-szövegek keletkeztek, azok az emberek többségükben iskolá-zatlanok voltak. Az írás meg aztán az ezzel együtt járó olvasásmindössze vágyálmuk lehetett ez idõben. Az írás emlegetéseszerintünk afféle kompenzáció. Kossuth, tudjuk, szóban közöltaz országgyûlésben, és ennek híre nyilvánossá vált. Még in-kább nyilvános lett a Kossuth Lajos-i szó avagy szózat, amikorországjáró útjain nagy tömeg hallhatta toborzó igéjét. Kossuthtehát nem „írta”, „üzente” a levélben a nemzet- és hazamentõkérést, hanem: szólt róla, mégpedig rétorként, azaz szónok-ként. Tudta jól, hogy igazi, hivatott szónokként úgy kell szólniaa parlamentben is és a nép körében is, hogy maximális hatástkelthessen, elérhesse célját. Tehát hogy gondolatai hall(gat)vais könnyen követhetõk, megérthetõk, megjegyezhetõk legye-nek. És érveit mindenki magára vonatkoztathassa.

A levelét író Kossuthot emlegetõ dalok elsõsorban az 1848.július 11-i magyar országgyûléssel hozhatók kapcsolatba. Is-merjük jól ennek klasszikus, szállóigévé lett kezdését: „Uraim!Midõn a szószékre lépek, hogy önöket felhívjam, mentsék mega hazát! …” A kormány pénzügyminisztere a haza veszélyérõlés a véderõ megajánlásáról szólt. Megszavazás elõtt állt a két-százezer fõs nemzeti hadsereg. E politika és retorika ment átfolklórba…

Kevesen ismerhetik talán a piarista irodalomtörténész, SíkSándor épp ezen beszédhez fûzött kommentárját. Érdemesközkinccsé tenni summázó meglátását:

„Kossuth szavain érezzük, hogy elsõsorban a hallgatók szí-véhez, értelméhez vannak intézve. Az érvek, az értelmet meg-gyõzõ bizonyítékok természetesen megvannak, de ezeknél is

fontosabb a szónoknak, hogy a hallgatóinak szívére, hazasze-retetére hivatkozzék, attól várja célja elérését. Az érzelmeketfel is tudja korbácsolni, mert õ maga is lángol a veszélyben for-gó hazát féltõ aggodalomtól. Ez a nagyszerû pátosz fõleg a be-széd elején és végén érvényesül hatásosan. A tárgyaláson a do-log természete szerint a nyugodtabb elbeszélõ és meggyõzõhang uralkodik, de itt is megcsillan az érzelmekre célzó szen-vedélyesebb, színesebb stílus (gúny, felháborodás, megdöbbe-nés).”

Sík Sándor végül így általánosít: „Ez a szenvedélyes, érzel-mekre ható hang jellemzõ Kossuth szónoki egyéniségére.” Ésezt már csak Oltványi Ambrus észrevételével kell kiegészíte-

nünk: „Nagy mûvésze Kossuth a nyelvnekis. Beszédei gazdagok a kifejezõ, tömörfordulatokban. … Szónoki sikereihezemellett igen kellemes, választékos ésszéles skálájú orgánum is hozzájárult.”

Világos után Kossuthra az emigrációvárt. És itt nagyon is érdemes a hazájátóltávol élõ politikusnak a nyelvvel, sõt anyelvekkel való kapcsolatát megemlíte-nünk. „A magyar anekdotakincs” szerzõ-je/összeállítója, Tóth Béla „Kossuth mintangol szóalkotó”-ról szól egy helyenkönyvében. Megtudjuk tõle, hogy amikor1851-ben Angliában járt:

„… Kossuth a briteket nemcsak a ma-gyar ügyben tartott szónoklatainak erejé-vel ragadta el, hanem angol beszédjénekszépségével is. Budai fogságában kezdettangolul tanulni, nem lévén más tanítója,csak Shakespeare meg a szótár. A gram-matika szabályait maga vonta le olvasmá-nyaiból. Angolul Kiutahiában (sic – HJ)

szólalt meg elõször, anyanyelvükön társalogva az õt megláto-gató angolokkal: és Nagy-Britannia földjén mégis leginkábbangol beszédének pompájával hódította meg a szíveket.Shakespeare fényes, ódon és csodálatos szóbõségû nyelvénszólott; s ezt a nyelvkincset még gyarapította is egynéhány köz-jogi mûszóval, melyek azóta benne vannak minden nagy angolszótárban, s mellettük a megjegyzés: »Kossuth alkotása.« …Birmingham polgármestere Kossuth beszéde után így szólott:– Mielõtt e remek szónoklat érdemérõl beszélnék, a britek mil-lióinak nevében meg kell köszönnöm Kossuth úrnak azokat apompás új angol kifejezéseket, melyekkel e beszédében az an-gol nyelvet gazdagította…” – írja tehát Tóth Béla „Rónay Já-cint elbeszélése után”.

De szóljon Kossuth a mi nyelvünkrõl is! Szólt is: például1858-as, szintén angliai, ezúttal felolvasó körútjakor. Évtize-dekkel késõbb, immár 78 évesen õ maga fordította angol be-szédét (sok mással együtt) magyarra. Értekezett többek közt anyelvkérdésrõl. Ekkor szögezte le e fontos tételét: „A magyarnyelvnek Magyarországon kívül hazája nincs!”

„A holt latin nyelv helyébe saját élõ nyelvünket tettük. … Aholt latin, nem pedig akármely más élõ nyelv helyébe tettük.Mi senkit sem öltünk meg, miszerint éljünk: ahol csak másnyelv használatban volt, egyházban, iskolában, községi igazga-tásban, mi azt sehonnan sem szorítottuk ki, sõt segédkezetnyújtottunk, hogy a különbözõ nemzetiségiek nyelvüket …szabadon fejleszthessék.”

Szólhatnánk még a Kossuth Lajos-i szállóigékrõl. De le-gyen elég ezúttal csupán ez az egyetlen: „Tengerre, magyar!”Idõk során számos olvasata lett ennek. Ha most, ezen évfordu-lóján megjelenne köztünk Kossuth, alighanem ekképp (is) mó-dosítaná: „Szép szóra, magyar!” Jogos lenne mindenképp ebuzdítása. Épp ezért megerõsítjük, és megígérjük: – Ebbenmaradunk!

Holczer József

„Megírta õ a levelet /A ragyogó csillag mellett…”

125 éve halt meg Kossuth Lajos

Kossuth Lajos Turinban


Azt hiszem, kategorikusan kijelenthetjük, hogy elég gyorsütemben romlik a magyar lakosság helyesírása. Ezt nap mintnap nemcsak jártunkban-keltünkben az egyes közterületi fel-iratokon, plakátokon, hirdetéseken, de sajnos az újabb köny-veken, a sajtó hasábjain megjelent írásokon vagy a televízió-adások futó híranyagának szövegein is jól meg lehet figyelni.Ma már szinte senki nem hirdeti és követi azt a régebben sokathangoztatott aranyszabályt, hogy bármit is írunk le, azt utánalegalább egyszer, de inkább többször, figyelmesen olvassuk elújra, mert az újraolvasáskor sok-sok hibát észre lehet venni éski lehet javítani.

Köztudomású, hogy a magyar helyesírásnak legnehezebbrésze az egyes kifejezések külön-, kötõjellel vagy egybeírása.Írás közben még a mûveltebb embert is gyakran megakasztjaegy-egy összetett szó, szókapcsolat írása. Megfigyelésem sze-rint a nyelvhasználók többsége fél az egybeírástól. Összeha-sonlíthatatlanul többször fordul elõ, hogy egybetartozó kifeje-zéseket két (vagy három) szóba írnak, mint az, hogy össze nemtartozókat egybeírnak. A legtöbb nehézséget a többszörösenösszetett kifejezések okozzák. Ez a zavar azután nagyon sok-szor megmosolyogtató vagy akár hahotára fakasztó felirato-kat, szövegrészeket szül. Sajnos ezek száma szinte végtelen,mert naponta bukkannak fel újabb és újabb ilyen csodaboga-rak. Néhányat magam is összegyûjtöttem, s most – apró meg-jegyzésekkel – közreadom. Hogy véletlenül se gondolja senki,hogy saját magam találtam ki ezeket a példákat, zárójelben fel-tüntetem a „lelõhelyeket”.

Élõ halvásár (Teleki téri ideiglenes piac). Nem sok, de azértegy-két halvásáron már megfordultam, halott halvásárral azon-ban még egyetlenegyszer sem találkoztam. Mégis megnyugta-tott, hogy most egy élõn járok, halott halvásáron elég lesz majda túlvilágon vásárolnom.

Sok helyen láthatjuk, hogy a használt befejezett melléknéviigenevet a többszörösen összetett kifejezésekben elõtagkéntképtelenek helyesen leírni. Íme:

Használt ruhapiac (mindenütt a fõvárosban). Lehet, hogyén vagyok a hibás! Miért nem álltam oda a kapuhoz már a piacmegnyitásának elsõ napján, a megnyitás elõtt legalább egy órá-val, akkor bizonyára elsõnek léphettem volna be a piacra, s újruhapiacot találtam volna.

Használt cipõbolt (Salgótarján fõterén, kétszer is). De mi-ért hirdetik ilyen büszkén? Miért nem tatarozzák?

Használt bútorbolt (Bp. VIII., Déri Miksa és Fecske utcasarka). Ugyanaz, mint az elõbb.

Használt autókereskedés (Bp. XVI., Kerepesi út, de többhelyen is a városban). Használt autót már többször is vettem,de használt autókereskedést még egyszer sem. És sajnos hiábakerestem olyan valakit, aki már vett ilyen portékát, hogy tõletanácsot kérjek. Egyelõre lemondok arról, hogy ilyen kereske-dés tulajdonosa legyek.

Elhasznált fénycsõgyûjtõ (hatvani Tesco). Évek óta járok anevezett áruházba, de új fénycsõgyûjtõvel még egyszer semakadtam össze. Pedig talán még a fénycsövek is megérdemel-nének jobb körülményeket, ha már becsületesen kiszolgáltákaz idejüket. Az is igaz azonban, hogy a feliratuk ellenére agyûjtõdobozok elég jó állapotúaknak látszanak.

Gépi bélyegzésgyûjtõk (Ragacs c. filatéliai újság). Magam islelkes gyûjtõ vagyok. Ebbõl kiindulva eddig azt gondoltam,

hogy gyûjtõk csak emberek lehetnek. Adni-venni, csereberélniis csak emberekkel szoktam. Most mit csináljak egy gépi bé-lyegzésgyûjtõvel?

Telex kezelõnõ (Magyar posta- és illetékbélyeg katalógus[így!], 2011. 148. oldal). Na, ilyen nõvel meg mit kezdjek? Hatelexbõl van, hogyan fogok vele egyáltalán elbeszélgetni, merttelexül én egyáltalán nem tudok?

Óriás májgombócleves (a Maggi levespor csomagolása).Hát csalódnom kellett! Nem is volt olyan óriási. Csak fél litervízbe kellett önteni, és csak kétadagos volt. Többet nem is ve-szek ilyet.

Hulladék átvevõ hely (honlap). Ennek a közelébe se me-gyek! Hát ez még annál is rosszabb, mint ha csak használtlenne!

Mûanyag csõkereskedés (Kerepes). Nem értem, hogy miértfontos, hogy fából, betonból, téglából, kõbõl vagy mi a csudá-ból épült fel a csõkereskedés? Nekem az a fontos, hogy megfe-lelõ csöveket tudjak venni. Akár még mûanyag csöveket is!

Hízott kacsatepertõ, Hízott libatepertõ (törökbálintiAuchan). Nem találtam sehol az interneten, hogyan kell a te-pertõt hizlalni. De miért nem inkább a kacsákat és a libákathizlalják fel?

Városi szilárd hulladék-tároló (Bátonyterenye). Évek ótajárok el mellette. Valóban szilárd. Még egyszer sem tudták ahelyérõl elmozdítani, ellopni!

Sokszor fordul elõ az is, hogy a felirat, kiírás stb. megfogal-mazója egyszerûen nem azt írja ki, amit ki akar fejezni. Lám:

Mozgássérült parkoló (a hatvani Tesco parkolója). Vajonmije sérült meg szegény parkolónak? A keze, a lába? Vagy ta-lán azt akarták tudatni, hogy mozgássérültek parkolója, vagycsak mozgássérülteknek? De akkor miért nem azt írták?

Családos parkoló (ugyancsak a hatvani Tesco parkolója).Nagyon kíváncsi vagyok, hogy férjhezmenetelrõl vagy nõsülés-rõl van-e szó, azaz a döntõ lépés elõtt férfi vagy lány volt-e aparkoló? Egyébként a családi parkoló feliratért még egy karak-terrel kevesebbet is kellett volna fizetni a címfestõnek!

Méretes szabóság (egy szabómester cégtábláján). Nekemelég egy kis lyuk is, én nem táncolni akarok a szabóságban. Ne-kem az a fontos, hogy testhezálló nadrágot és zakót készítsen aszabó!

Cukormentes cukrászda (egy budapesti cukrászda tulajdo-nosának autóján). Én is szeretem a süteményeket, a cukor-menteseket is, ezért nagyon vigyázok, hogy ebbe a cukrászdá-ba még véletlenül se lépjek be olyan szatyorral, amelyben élel-miszerboltban vásárolt cukor is van, mert még a végén kitilta-nak innen.

Kávézó tulajdonos (Ozon Network). Ne a tulajdonos ká-vézzon, engem az nem vonz, inkább nekem készítsen finomkávét és egyéb italokat!

Úttörõ postahivatal (Magyar posta- és illetékbélyeg kataló-gus [!], 2011.). Vajon milyen újdonságot vezetett be, amivel út-törõ lett a szakmában? És azóta már cserkész postahivatallett?

Felnõtt háziorvosi rendelõ (több helyen a fõvárosban). Mi-kor nõtt fel? És elõtte csak nem gyermek háziorvosi rendelõvolt?! Sajnos, már ilyen feliratot is láttam!

Nagyobb odafigyeléssel, a leírtak újra átgondolásával elke-rülhetõ lett volna, hogy a feliratok megfogalmazói nevetségtárgyává váljanak. Ezt még a kevésbé tanult emberektõl is ellehetne várni.

Tóth József Farkas

Hehe-lyesírás

Anyanyelvek napja, 2019. február 21. 16.00–19.00Petõfi Irodalmi Múzeum, 1053 Budapest, Károlyi u. 16.

A magyar nyelv szimbolizációjaKorzenszky Richárd OSB (perjel emeritus, Tihany): Nyelvében él a nemzet… Álom egy meditációs ligetrõl • Peter

Sherwood (professzor, University of North Carolina, Anglia): Adalékok a Nyelvében él a nemzet… szállóige kialakulá-sához • Kövecses Zoltán (professor emeritus, ELTE): A nemzet metaforái • Putz Orsolya (tanársegéd, ELTE): Trianonképe a magyar nyelvközösségben • Balázs Géza (egyetemi tanár, ELTE): Az anyanyelv képe a magyar irodalomban •Nyiri Péter (igazgató, PIM Magyar Nyelv Múzeuma): A magyar nyelv szimbolikus otthona: Széphalom


Bár a természettudományos munkák java része angolul ké-szül, az elmúlt évtizedekben gyakran volt alkalmam magyarnyelvû szakmai szövegeket is olvasni. Ezek zömmel szakdolgo-zatok, TDK-munkák, PhD- vagy MTA doktori értekezések. Azegyetemi bírálói útmutató a szakmai szempontok mellett kitéra dolgozatok nyelvi helyességére is. A véleményalkotásnál ter-mészetesen nem ez a fõ szempont, ilyenkor az elért tudomá-nyos eredmények a döntõek, azonban a dolgozat nyelvezeté-nek pontossága is jelzi készítõjének igényességét, precizitását.Az ilyen típusú munkák egy kutató életében ritkán íródnak, éselõrelépésük egy-egy meghatározó állomását jelzik. Emiatt va-lóban jogos elvárás, hogy a szakmai szempontok mellett a„külalakra” is figyeljenek. Végleges, hivatalosan is benyújtottdolgozat bírálójának részben egyszerûbb a feladata, mert a hi-bákra legfeljebb rámutatni tud, azok kijavítására már rendsze-rint nincs lehetõség. Munkahelyi viták során, a „házi” oppo-nens feladata az ilyen hibák javítása/javíttatása is. Ha a dolgo-zatban sok nyelvi hiba fordul elõ, és a bíráló komolyan veszi ezta feladatot, bizony sokszor elég nehéz a szakmai tartalomrakoncentrálni, a tartalmi hibákat javítani.

Melyek azok a problémák, amelyekkel manapság leggyak-rabban találkozunk? A leggyakoribb hibák, amelyek a javító-programok ellenére a szövegben maradnak, tapasztalataimszerint az összetett szavak helyesírásából erednek. Az idegen –általában angol – kifejezések magyarosításakor a tartalommellett a helyesírást is átveszik, felülírva ezzel a magyar szabá-lyokat. Rövidebb kifejezések (pl. víztartalom) esetében általá-ban nincs probléma, de ha hosszabb szavakat kell összerakni,

akkor már gyakran két szóban írják le. Olyan is elõfordul, hogyaz egybe- vagy különírt formák vegyesen fordulnak elõ a dol-gozatban. A kettõnél több tagból álló szóösszetételekre vonat-kozó ún. mozgószabály végképp megrázó élményt jelent a dol-gozatok készítõinek. Van, aki elfogadja, és ha lehetõsége van,kijavítja a munkáját, de volt olyan eset, hogy hiába idéztem ahelyesírási szabályzatból, a válasz az volt, hogy „az úgy akkorsem jó, ez elképzelhetetlen”. Megjegyzem, vannak esetek,amikor a szabály alkalmazása valóban nem triviális, legalábbisa nem nyelvi szakemberek számára. Mi a helyzet például ak-kor, ha az egyik tag idegen szó, ami a magyarban a nem szak-emberek számára teljesen eggyé olvadt (pl. klorofill), de a szak-ember tudja, hogy ez mely idegen szavak összeolvadásábóleredt, és így már két taggal számol. Ezeknél az eseteknél való-ban nem könnyû igazságot tenni, ezek eldöntésében magamsem szoktam állást foglalni.

A másik gyakoribb nyelvi probléma az idegen szavak hasz-nálata olyan esetekben is, amikor van jól bejáratott magyarmegfelelõje egy idegen kifejezésnek. Pl. interakció kölcsön-hatás helyett, produkció termelés helyett. Ez tekinthetõ stiliszti-kai kérdésnek is, amitõl a dolgozat készítõje talán azt reméli,hogy így választékosabb beszédûnek, esetleg mûveltebbnektartja majd õt az olvasó, de sokszor azt tapasztalom, hogy en-nek valójában az ellenkezõje igaz. Elsõsorban fiatalok közöttfordul elõ, akik az angol szakszöveget olvasva nem teljesen ér-tik az egyes kifejezéseket, ennek ellenére azokat használják,olykor magyaros helyesírással. Aztán ha rájönnek, hogy mit isjelentenek valójában, áttérnek a megfelelõ magyar kifejezésre.

Összességében úgy gondolom, hogy a nyelvi hibák javítása aszakszöveget rendszerint idegen nyelven olvasó és publikálókutatók esetében is fontos, mert ezáltal nemcsak a stílusuk ja-vul, de szakmailag is fejlõdhetnek.

Janda Tibor

Természettudományokrólmagyarul

A futball (ekkor persze még foot-ball, football) elsõ adatai az1870-es évek végétõl jelennek meg a hazai sportlapokban,szakkönyvekben. Bánhidi Zoltán sportnyelvtörténeti szótárá-ban ezeket találjuk: foot-ball (rugdaló) (1879), foot-ball (kirúgólabda) (1884). A történeti-etimológiai szótár (TESz.) két leg-korábbi adata 1886-ból való: „A foot-ballt … zászlókkal kitû-zött térségen szokás játszani, amelyen egymástól 100 yard tá-volságban egy-egy korlátot (goal) állítanak”; „Eszterházy M.gr. a foot-ballt »rugdaló«-nak nevezte el”. Még az egyébkéntáltalában megbízható Pallas nagylexikon is ilyen bizonytalanleírást ad a futballról 1894-ben: „Foot ball (ang. ejtsd: fút bal),labdajáték. Alkalmas egyenes térségen két karót húznak, sezeket bizonyos magasságban zsinórral vízszintesen összefû-zik. A labda bõrrel bevont marhahólyag, melyet át kell vetni azsinóron [?], de csak lábbal szabad a labdához érni, ami nemkönnyû dolog, s a rúgás gyakran rándulást kelt, és nehezebb sé-rüléseket okoz. A játékot tetszés szerinti számban [?] két pártjátssza.”

Az elsõ szépirodalmi említések megjelenéséig további éve-ket kellett várni. A nagyszótári korpusz (Magyar történeti szö-vegtár) elsõ ilyen adata 1904-bõl, Lenkei Henrik versébõl (in-kább rigmusából, kuplédalából) való: „Legidõsebb fiam, a Dé-nes … Futballversenyek éber õre, Bálok, matinék rendezõje”. ANyugat CD-jének legkorábbi adata 1909-bõl, de sokkal rango-sabb szövegbõl, Babits Mihály Tél címû novellájának beveze-tésébõl való: „A nap a dombok felett lebegett, sötétnarancsszínben, sugarak nélkül, simán és kopaszon, mint egy fényesfutball-labda.” Babitsot, mint tudjuk, nagyon érdekelték a mo-dern városi élet jelenségei (A világosság udvarában még a„lichthófot” is versbe foglalta.) Két regényében (Timár Virgil

fia, Kártyavár) is többször elõfordulnak a futball összetételei:futballszenvedély, futballmeccs, futballpálya. Ezek azonban mára 20-as évek elején keletkeztek. (A keresésben Horváth Lászlókollégám volt segítségemre.)

Nekem azonban van egy jóval korábbi szépirodalmi adatomis a futballra, mégpedig egy meglehetõsen váratlan helyrõl, Jó-kai egyik utolsó regényébõl. Ezt az említett szótárak és korpu-szok egyike sem ismeri. A mi lengyelünk 1901-ben jelent megfolytatásokban a Pesti Hírlapban, elsõ kötetkiadása 1903-ban aRévai Testvéreknél. Ennek 107. oldaláról idézem a következõ-ket, betû szerinti pontossággal: „Éjfélig száznál többre szapo-rodott fel Negrotin csapatja. Azok között voltak pápai diákokis, a kiket még a kollégiumban betanítottak az ágyuk kezelésé-re, a haubiczczal bánásra. (Akkor az volt a football.) Puska voltelég.”

A szabadságharc idején játszódó regény idõs szerzõje némiiróniával veti közbe, hogy míg az akkori fiatalok haubiccal (ta-rackkal) játszottak, a maiaknak a futball a szórakozásuk. Se õ,se a korabeli olvasó nem sejtette, hogy alig több mint tíz évmúlva a magyar fiatalok újból az ágyúval, puskával lesznekkénytelenek „játszani”. Gillemot Ferenc, labdarúgásunk elsõszövetségi kapitánya hõsi halált halt a kárpáti harcokban.Anyai nagyapám, Bertalan István és testvéröccse, Adalbert(Berci), akik 1903-ban, A mi lengyelünk megjelenésének évé-ben még a nagybányai áll. fõgimnázium futballcsapatában je-leskedtek, a világháborúban az olasz frontra kerültek, és ottBerci el is esett.

Ennyi mindent juttathat eszünkbe egy „elsõ adat”. Elsõazonban persze csak addig, amíg korábbit nem találnak. Deaddig is csodálkozzunk rá az öreg Jókai nyitottságára, a legfris-sebb szavakat is számon tartó jólértesültségére.

Kemény Gábor

A futball elõször – Jókainál?


„SMÚZ Restaurant Cafe Bar” néven a globalodizájnos kí-vánalmakhoz kellõképpen hozzácsicsázott vendéglõ-kávéház-bár nyílt Szombathelyen, az egykori püspökségi sörfõzde he-lyén. Korábban évtizedekig ott mûködött a város egyik leg-jobb, akkoriban méltán népszerû pinceétterme, a Gödör, „ahaspártiak vendéglõje”.

Szombathelyen is zavartalanul folytatódik az angolszászkulturális gyarmatosítás. Ez az igencsak faramuci módon elne-vezett új létesítmény is engedelmesen, sõt hivalkodóan követia honunkban 1990 óta elharapózott anglomán névadási té-bolyt. Mintha létezne valahol egy titkos névosztogató hivatal,amely az új létesítményekre magyartalan, sõt magyartalanító,hülyénél hülyébb, angol vagy angolnak ható elnevezéseketkényszerít. Az sincs kizárva, hogy adókedvezményt is lehetkapni az ilyesmiért… A külhoni utasnak, ha beteszi a lábát or-szágunkba, pillanatok alatt az a benyomása támadhat, fõkéntnagyobb városokban, a fõvárosról nem is szólva, hogy egy har-madrangú angol gyarmatra csöppent.

A szombathelyi fõtéren és környékén például ilyen nevek-kel mûködnek vagy mûködtek üzletek: Simple Day’s, CampDavid SoccX, T & K Fashion Store, Tutto bene scarpe, VisionExpress, Heavy Tools, Dockyard, Jeans Store, SAXOO-LONDON, Mayo Chix Egoist Mayo Chix, Mary’s Deluxe Es-küvõi Szalon, Seven Heaven Kids Fashion. A Thököly utcábannemrég nyílt meg a The Box nevû zabálda, ahol amerikai szög-letes fánkot ehet a hülye magyar. A Szelestei utcában hosszúéveken át volt egy Baby Shop nevû babaholmi-bolt, amely nemátallta mobiltelefont füléhez szorító kisded fotójával reklá-mozni magát. A rongyrázó, ízléstelen, gerinctelenül és esztele-nül divatmajmoló, neo-ocsmány bunkóság világbajnoki címétazonban alighanem Kiskunmajsa érdemelte ki, ott ezen a kép-telen néven neveztek ugyanis el egy vendéglátóipari egységet:Gringo’s Majsa.

Irattárak mélyén porosodik az a jó néhány évvel ezelõtt ho-zott rendelet, amely elõírja, hogy magyar üzletek nevét magya-rul is ki kell írni. Hát ez a kívánalom egyáltalán nem teljesül azemlített esetek többségében, hiszen a cégtáblájukon díszelgõnév minimális eligazítást sem ad a profiljukról. Nem lehetetlenpersze, hogy akadnak, akik azért bumliznak be Chernelháza-Damonyáról vagy Salköveskút-Vassurányból a városba, hogy

fél mázsa „egoista” mayo chixet vásároljanak, abban a balga-tag hiedelemben, hogy az valami baromfitáp.

Visszatérve a szombathelyi püspökség tulajdonában lévõ, abérlõk és mûködtetõk által Smúznak elkeresztelt étteremre,vajon az érdekeltek (meg a kevésbé érdekeltek, Szombathelylakosai) közül tudja-e valaki egyáltalán, hogy mit jelent a smúz,ez a jiddis eredetû, valljuk meg: ritka pocsék hangzású, mertmássalhangzó-torlódással kezdõdõ zsargonkifejezés a magyarnyelvben?

Kövecses Zoltánnak az Akadémiai Kiadónál 1998-banmegjelent Magyar szlengszótárában a 272. oldalon ezt olvas-hatjuk: smúz 1. besúgó 2. (el)beszélgetés, társalgás; smúzol 1.besúg 2. (el)beszélget, társalog 3. hízeleg.

Magyarán a smúz fõnév elsõ és legfõbb jelentése: ’besúgó’,’spicli’. Vajon az õ kedvükért – a Kádár-rezsim élemedett korúbesúgóinak kedvéért – létesült volna a „Smúz Restaurant CaféBar”, vagy netán mai titkosszolgálati ügynököknek van szánva,akikkel – Kozenkay Jenõ egykori kémelhárító tiszt megfogal-mazása szerint – „úgy tele van az ország, mint a lyukaktól hem-zsegõ ementáli sajt”? Csak nem nekik újították föl a néhai Gö-dör éttermet, hogy legyen egy hely, ahol nyugodtan (el)beszél-gethetnek, hízeleghetnek maguknak és egymásnak, mégpediglehallgathatatlanul, hiszen a pincében nincs térerõ?

Hogy mi minderrõl a szombathelyi püspökség véleménye?Helyesli-e vajon, hogy (legalábbis a neve szerint) „spiclicsár-dát” mûködtessenek az egykori sörfõzdében? Vagy netán apüspökség is készségesen részt vesz Magyarország elmagyar-talanításának gondosan megtervezett és még gondosabban ki-vitelezett hadjáratában? Székely János megyéspüspök szívestájékoztatása szerint úgy kötöttek szerzõdést a bérlõ céggel,hogy utólag már nem lehetett beleszólásuk a névadásba, hiábaszorgalmazta a püspök, hogy más, magyar nevet válasszanak.

Kár, hogy a nemrég megnyílt püspökségi kávézónak is csakilyen magyartalan (vagy hogy azt ne mondjam, istentelen) ne-vet bírtak adni: „Fair Play Kávéház”. A „fair play” álságos elvé-ben a gyarmatosító brit impérium Krisztus-követõnek alighamondható morálja testesül meg: „játssz tisztességesen mind-azokban a játszmákban, amelyeknek te szabod meg a szabálya-it, és az összes ütõkártya a te kezedben van”. Ha már minden-képp idegen szóval óhajtották megnevezni a kávézójukat,elektronmikroszkóppal sem találva alkalmas szót anyanyel-vünk kincsestárában, mennyivel elegánsabb, nagyvonalúbb,egyetemesebb kicsengésû lett volna, ha Baraka Kávéháznakhívják (a baraka ezt jelenti: ’áldás’).

Molnár Miklós

„Besúgócsárda”Szombathelyen

Digitális bennszülöttekAz Édes Anyanyelvünk múlt évi 4. számában, a „Szó szót

követ” rovatban olvastam Veszelszki Ágnes gondolatait anetnyelvrõl, köztük ezt: „ténylegesen megvalósult a Prensky-féle digitális bennszülöttek kora”.

Prensky állítása szerint a digitális bennszülöttek azok az1984 után született gyerekek (ma már fiatal felnõttek), akiketegész életükben körülvett a digitális technológia világa, és en-nek következményeként teljesen különböznek a korábbi gene-rációktól, az ún. digitális bevándorlóktól. Prensky azt állítja,hogy a digitális bennszülöttek szofisztikáltabb technikai készsé-gekkel és más tanulási preferenciákkal rendelkeznek, mint elõ-deik. Azonban mindez faktoid, vagyis tévhit, melyet széles kör-ben átvett a közvélemény. Prensky a digitális bevándorlók kife-jezést és ehhez fûzõdõ gondolatait nem a nemzedéket vizsgálósaját kutatásaira vagy mások kutatási eredményeire alapozva al-kotta meg, hanem csupán saját megfigyelései, meglátásai alap-ján. Prensky azt állította, hogy mivel látta, hogy a gyermekek„használják a komputereket, videójátékokat, digitális zeneleját-szókat, mobiltelefonokat és más digitális játékokat”, ezért amegfigyelésébõl arra a következtetésre jutott, hogy ezek a gye-

rekek értik is, hogy mit csinálnak. Ezzel szemben több kutatás ismegkérdõjelezi a digitális bennszülöttek létezését. Több ország-ban vizsgálták az 1984 után született egyetemisták digitálisesz-köz-használatát, és azt találták, hogy nincs mélyebb hozzáérté-sük a digitális eszközökhöz, leginkább csak alapfokú inter-netezésre, e-mailezésre használják ezeket az eszközöket. Több,a digitális bennszülöttek létezését megcáfoló tudományos kuta-tás is olvasható abban a 2017 októberében megjelent cikkben,melyre állításaimat alapozom: Paul A. Kirschner, Pedro DeBruyckere: The myths of the digital native and the multi-tasker. A cikk a Teaching and Teacher Education címû folyóirat67. számában jelent meg (mely az interneten is hozzáférhetõ).

A digitális bennszülöttek kifejezés félrevezetõ, ugyanis azehhez kapcsolódó vélekedéseket kutatási eredmények nem bi-zonyítják (miszerint a fiatalabb generáció mélyebb tudássalvagy hozzáértéssel rendelkezne a digitális technológiákhoz).Prensky állításai puszta megfigyelésre, nem pedig tudományoseredményekre támaszkodnak, emiatt a digitális bennszülöttek-kel kapcsolatos meglátásai is félrevezetõk, és nem tükrözik avalóságot.

Tóth Tamaraegyetemi hallgató

VISSZHANG


Tisztelt ünneplõ közönség, kedves vendégeink! Lehet,hogy a magyar nyelv napjának elsõ idei szóbeli köszöntõjeén vagyok, de írásban semmiképpen sem én vagyok az elsõ,mivel az Anyanyelvápolók Szövetsége elnökének, JuhászJuditnak ezt a napot köszöntõ ihletett sorai már a múlt hételején napvilágot láttak az Édes Anyanyelvünk másodikoldalán. Persze ez egyáltalán nem baj, sõt inkább jó is, márcsak azért is, mert más célból s ennek megfelelõen más-képp szólunk e mindkettõnk, amúgy pedig minden jelenle-võ, azaz mindnyájunk számára jeles napról. Elnökünk ép-pen e mai ünnepség eseményeire irányítja a fõ figyelmet:az itt rövidesen átadandó ki-tüntetésekre helyezve a hang-súlyt, valamint az ezek utánkövetkezõ ünnepi mûsorra,amelyben népi mesemondók,egy Magyar Örökség-díjjal ki-tüntetett táncegyüttes mûvé-szei, valamint más zenészekfognak bennünket szórakoz-tatni, én pedig ennek a nap-nak a történetérõl, valamintkét, számunkra szintén igenfontos, anyanyelvünkkel kap-csolatos évfordulóról szólok,persze csak röviden.

A magyar nyelv napjánaka megszületésérõl annyit,hogy a gondolat hivatalosanaz Anyanyelvápolók Szövetségének 2008. decemberi tiszt-újító közgyûlésén hangzott el. Mivel a közgyûlés résztve-või a gondolatot jónak találták, azt érvekkel megtámogat-va – többek között azzal, hogy nem mi vagyunk az egyetlenolyan ország, amelyik a nyelvének a köszöntésére, megün-neplésére külön napot szentel – eljuttattuk az illetékeshelyre, az akkori Oktatási és Kulturális Minisztériumba, sbíztunk annak kedvezõ fogadtatásában. A fogadtatás való-ban kedvezõ volt, s úgy éreztük, a dolog megy tovább a ma-ga rendjén. Csakhogy közben választott is az ország; a mi-nisztériumi tagolódásrendszer s a személyek változása kö-vetkeztében az ügymenet lelassult, módosult, s már attólkellett tartanunk, hogy eltûnik a történelem süllyesztõjé-ben. Hál’istennek, nem ez történt. A javaslatot az új mi-nisztérium megfelelõ részlege is hasznosnak és fontosnakítélte, parlamenti vitára bocsátotta, majd több ponton mó-dosította, s végül 2011. szeptember 26-án – történetesenazon a napon, amely Törökországban 1936 óta minden év-ben a török nyelv nemzeti ünnepe – 339 igen szavazattal,ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta, s november13-át, a magyar nyelvet hivatalossá tevõ törvény, a magyarnyelv és nemzetiségrõl szóló 1844. évi II. törvénycikk elfo-gadásának napját a magyar nyelv napjává nyilvánította.Most már csak arra kell törekednünk, hogy ez a nap necsupán a magyar nyelvre való emlékezés napjává, hanemvalóban ünnepnappá váljon a magyar emberek szemében.Az utóbbi éveknek a magyar nyelv napjához való viszonyu-lását látva, sõt figyelve úgy vélem, ez a kívánságom betelje-sedõben van. Úgy legyen!

Az említett két évforduló közül az egyik nem keveseb-bet, mint négy évtizedet fog át. Most, ezekben a napokbanvan negyven éve annak, hogy 1979 elején napvilágot látottaz Édes Anyanyelvünk elsõ száma, azé a lapé, amelyért an-nak idején nem kevesen és nem keveset küzdöttünk. Nemtúlzok, de ehhez a ma már történelminek nevezhetõ ese-ményhez több évi igyekezetre, elõkészítõ munkára volt

szükség. Hogy sikerült, az elsõsorban a korszak legna-gyobb nyelvmûvelõjének, Lõrincze Lajosnak az érdeme.Nem véletlen, hogy õ lett a szerkesztõbizottság elsõ elnö-ke, s az sem, hogy az elsõ szám legelsõ oldalán õ köszöntöt-te vezércikkében az új lap olvasóit. A negyvenedik évi utol-só, azaz ötödik szám pedig tíz nappal ezelõtt látott napvilá-got. Szívbõl kívánom, hogy ennek a nekünk, maiaknakolyan kedves folyóiratnak legyen majdan nyolcvanadik,valamint századik évfordulója is!

A másik évforduló, amely szintén ide kívánkozik, nemkevésbé fontos ennél, sõt még ennél is jelentõsebb: har-minc éve, 1989-ben alakult meg a legönkéntesebb s a leg-társadalmibb szervezet mindazok közül, amelyeket valahais volt szerencsém ismerni (s nagy megtiszteltetésnek te-kintem, hogy életem kilencedik évtizedében tiszteletbeli

elnöke lehetek), vagyis azAnyanyelvápolók Szövetsége!Harminc éve alakult meg az aszövetség, amelynek ma márországos hálózata van, vidékicsoportjai is találhatók itt is,ott is; amelynek saját folyóira-ta van, hiszen az Édes Anya-nyelvünk, bár idõsebb a szö-vetségnél, természetesen an-nak segítõje, erõsítõje, szócsö-ve; amelynek vezetõi (elnökeés alelnökei: Juhász Judit,Balázs Géza és Kerekes Bar-nabás) a közgyûléseken rend-szeresen beszámolnak a szö-vetség tevékenységérõl és ter-veirõl; amely számos anya-

nyelvi mozgalomnak (a magyar nyelv hetének, az anya-nyelvek napjának, a különféle – helyesírási, nyelvhaszná-lati, szónoki, szép magyar beszéd stb. – versenyeknek) azéletre hívója, továbbvivõje, támogatója; amely anyanyelvipályázatokat ír ki, díjakat és kitüntetéseket hoz létre és adát az arra legérdemesebbeknek; nos, ez a szövetség ez évvégén tölti be áldásos tevékenységének harmincadik évét!Megint csak úgy folytathatom, ahogy az imént tettem:õszinte szívvel kívánom, hogy az Anyanyelvápolók Szövet-sége is maradjon meg, sõt, még az eddiginél is hatékonyab-ban tudja minden magyar számára világossá tenni, hogy –bár napjainkban, a globalizáció korában a nemzetköziérintkezés legfõbb nyelveinek, legfõképpen az elsõ számúvilágnyelvnek, az angolnak a magas fokú ismerete is min-denki számára nélkülözhetetlen – ha magyarságunkatmeg akarjuk õrizni, ha nemzeti államban kívánunk élni, sazt szeretnénk, hogy utódaink is abban élhessenek, akkoraz anyanyelv ugyanúgy nélkülözhetetlen, mint az angol,mivel az anyanyelv ma a legnagyobb nemzeti kincsünk, alegfõbb nemzetösszetartó erõnk!

Ma a magyar nyelv napját köszöntjük. Hogy ezen azünnepi, jeles napon éppen két olyan nevezetes jubileumotünnepelhetünk meg, mint az Édes Anyanyelvünk folyóiratelsõ száma megjelenésének 40. évfordulója s az Anyanyelv-ápolók Szövetsége megalakulásának 30. éve: ez már magais nagy ritkaság. Idén – 2011 óta – nyolcadszor ünnepeljükmeg a magyar nyelv napját. Meggyõzõdésem, hogy az ideiünnep gazdag tartalmával még a korábbi évek ünnepei kö-zül is kiemelkedik, még azoknál is fényesebben ragyog. Bí-zom benne, hogy november 13-a, a magyar nyelv napja akövetkezõ években is mindig fényesen fog ragyogni anya-nyelvünk s nemzetünk dicsõségére!

Grétsy László

Elhangzott a Magyar Mûvészeti Akadémia székházá-ban.

A magyar nyelv napja

– 2018. november 13. –

Kép: BG


Az orvosi nyelv – a jogi nyelv és a közigazgatás nyelvemellett – azon szaknyelvek közé tartozik, ahol a laikusokbevontsága nagyfokú. Hiszen mindannyian megfordulunkorvosi rendelõkben, egészségügyi intézményekben, olva-sunk orvosi szövegeket (betegtájékoztatók, orvosi leletekstb.). Hogy mennyire a mindennapi életünk része az orvosinyelv, azt jól mutatja, hogy a világhálón számos értelme-zõ-magyarázó online szótár, rövidítés- és mozaikszó-gyûj-temény létezik, amelyek a betegek megértését segítik.

Szokás „orvosi nyelv”-rõl beszélni, de nagyon fontostisztában lenni azzal, hogy nem beszélhetünk egyetlen,egységes orvosi nyelvrõl. Nyelvtudományi közhely, hogy anyelvek nyelvváltozatokban léteznek; nincs ez máshogy aszaknyelvek esetében sem. A szaknyelvek is rétegzettek,jellemzõ rájuk a változatosság, meghatározó szerepük vana nyelvhasználói színtereknek, a „felhasználói szintek-nek”. Megkülönböztetjük a laikusok és a szakemberek kö-zötti nyelvhasználatot, a szakmai gyakorlat nyelvhaszná-latát (ahogy az orvosok, egészségügyi dolgozók egymásközt beszélnek a hétköznapi gyakorlatukban), valamint atudományos, elméleti szaknyelvet, utóbbihoz a tudomá-nyos közlemények, az egyetemi oktatás nyelve stb. tarto-zik. Érdekesség, hogy amikor „orvosi nyelvrõl” beszélünk,sokszor az utóbbit értjük rajta.

A szaknyelvek kutatása, illetve a szaknyelvi tervezéstöbb évtizedes hagyománnyal bír a magyar nyelvtudo-mányban. Az orvosi nyelvre irányuló nyelvi tervezési tevé-kenység az elmúlt évtizedekben fõként a szaknyelvi he-lyesírás gondozása, egységesítése volt, ennek eredménye-képpen jött létre 1992-ben Fábián Pál és Magasi Péter fõ-szerkesztésével az Orvosi helyesírási szótár, legutóbb pe-dig a Bõsze Péter által írt, nemrégiben megjelent Magyarorvosi nyelv – Helyesírási útmutató címû kézikönyv. Aszaknyelvi tervezés, a szabványosításra, a norma kialakí-tására és rögzítésére való törekvés mellett az orvosi nyelvvizsgálható leíró szempontból is, a nyelvész ilyenkor fel-tárja a szaknyelv sajátosságait. A kétféle típusú megközelí-tés egymással szoros kapcsolatban áll: a hatékony szak-nyelvi tervezéshez az orvosi nyelv jellegzetességeinek ala-pos ismeretére van szükség. Az orvosinyelv-kutatás mintalkalmazott nyelvészeti részterület az utóbbi években egy-re inkább elõtérbe került: 2016-ban Kuna Ágnes (ELTE)vezetésével megalakult az intézményközi Magyar orvosinyelvi kutatócsoport. A csoport egyik (távlati) célja A ma-gyar orvosi nyelv korpuszának létrehozása, amelyet a ma-gyar orvosi nyelv kezdeteitõl (XVI–XVII. század) kívánmegvalósítani. Emellett modern kori orvosi nyelvi kutatá-sokkal is foglalkoznak a csoport tagjai, ezeknek célja az or-vosi nyelv nyelvészeti megközelítése, a nyelvészeti mód-szerek bevonása az orvos-beteg közötti viszony mûködésé-nek leírásába. A modern kori orvosi nyelvi kutatásokról a2018-as Élõnyelvi konferencia orvosi nyelvi mûhelyénekprogramja tájékoztat. A Kuna Ágnes és Ludányi Zsófia ál-tal szervezett tematikus szekcióban az elõadók áttekintet-ték az orvos-beteg interakciókban megjelenõ kommuniká-ciós modelleket; megvizsgálták, miként hasznosíthatókegyes számítógépes szöveglejegyzõ programok az or-vos-beteg párbeszédek elemzésében; ismertették az orvosikommunikáció oktatásának „pécsi modelljét”, melynekrévén az orvostanhallgatók kommunikációs készségénekfejlesztése ún. szimulációs betegkikérdezés és vizsgálat se-

gítségével történik, ahol a „betegeket” hivatásos színészekalakítják. Szó esett továbbá a fogorvos-beteg kommuniká-ció meggyõzési technikáiról, valamint a megszólítások sze-repérõl az orvos-beteg kapcsolat alakításában. E sorok író-ja azt vizsgálta, milyen alapvetõ viszonyulások, attitûdök,nyelvi értékítéletek mûködnek az orvosi nyelvvel, nyelv-használattal kapcsolatban a szakma képviselõi és a laiku-sok körében. A továbbiakban ennek a kutatásnak egy ki-sebb részletét ismertetem.

Az orvosi terminológia jelentõs hányada idegen szó,hangzásukban és írásképükben nem adaptálódtak a ma-gyar nyelv szavaihoz. Az itt bemutatott attitûdvizsgálat iserre helyezi a hangsúlyt.

A kutatás részeként 2017-ben kérdõíves vizsgálatot vé-geztem orvosokkal, továbbá orvostanhallgató és más sza-kos egyetemistákkal. Többek között arra kérdeztem rá,egyetértenek-e azzal, hogy minden esetben célszerû azadott szakszó magyar megfelelõjét használni (ha van ne-ki), illetve törekedni a magyarításra. A válaszadók kéthar-mada csak részben értett egyet ezzel, ugyanis sok esetbena magyar megfelelõ kissé pontatlan, nem teljesen adjavissza a kívánt jelentéstartalmat, ami akár félreértések-hez is vezethet: „Több olyan kifejezés van, amelyek magyarés a külföldi megfelelõjének jelentése már eltér egymástólolyan mértékben, ami megtévesztõ lehet. Például az ellenja-vallt szó könnyen keltheti azt a benyomást, hogy az adottgyógyszert nem tanácsos beszedni. Ezzel szemben akontraindikáció szó egyértelmû tiltást fejez ki.” Sok adat-közlõ hangsúlyozza a válaszában, hogy egy idegen szakszóés annak magyar megfelelõje közti választás a közlés tár-sas-kulturális tényezõitõl, a nyelvhasználati színtértõl, abeszédhelyzet résztvevõitõl függ, így például a kollégákkalvaló kommunikációjukban helyénvalónak érzik az idegenszó használatát, míg a betegekkel szemben a magyar meg-felelõt részesítik elõnyben: „Ha szakmai közegben beszél-getek, a szakmai nyelvet használom, ha laikussal, a ma-gyar szót.” A gyakorlati szakmai nyelvhasználatban vagy atudományos, elméleti szaknyelvben kevésbé szokásos aszakszavak magyar megfelelõjének használata, sõt egyadatközlõ egyenesen arról számolt be, hogy ironikus meg-jegyzések céltáblájává vált: „Szakmai közegben pedig fur-csán veszi ki magát, ha valaki kerüli a latin szavakat(mintha attól tartanánk, hogy az orvoskollégák nem értikmajd…). A kórélettanvizsgám közben rám szóltak, hogyúgy beszélek, mintha a Nõk Lapja egészségrovatát olvas-nám fel. :D” A válaszolók jelentõs hányada utalt arra a tör-vényre, amely elõírja, hogy az orvosoknak kötelességük tá-jékoztatni a betegeket az állapotukról. A megfelelõ beteg-tájékoztatás feltétele pedig sokak szerint a magyar elneve-zések használata, bár egy adatközlõ szerint nem feltétle-nül ezen múlik: „Az orvosi magyar nyelv használata pediga beteg számára sokszor szinte ugyanannyira érthetetlen,mint a latin, hiszen a hétköznapok során a betegségek nagyrészét és a szervezetünk építõelemeit nem nevezzük nevén,tehát az átlagember számára ezek a szavak ugyanúgy isme-retlenek.”

A válaszok elemzése arra mutat rá, hogy a (leendõ)szakemberek többsége tisztában van az orvosi nyelvre (is)jellemzõ változatossággal, annak különféle felhasználóiszintjeivel, és igyekszik figyelembe venni azokat a megfe-lelõ nyelvi forma kiválasztásakor.

Az orvosi nyelvi reflexiókban megfigyelhetõ attitûdök,értékítéletek leírása, feltárása hozzájárulhat a szaknyelvitervezés hatékonyabbá tételéhez. A nem szakmabeli (lai-kus) adatközlõk vélekedéseinek elemzése további tanulsá-gokkal szolgálhat majd.

Ludányi Zsófia

A szerzõ a Nyelvtechnológiai és Alkalmazott NyelvészetiOsztály tudományos munkatársa. (A szerk.)

A Nyelvtudományi Intézetmûhelyeibõl

Orvosi nyelvi kutatásoka XXI. században


Az Anyanyelvápolók Szövetsége a kulturális kormányzattalközösen 2019-ben meghirdeti a 19. anyanyelvi pályázatot, mely-nek témája: rímes nyelvi játék.

A pályázat célja: a nyelvi öröm éltetõ forrását jelentõ rím szere-pének visszaállítása. Napjaink költészetében visszaszorult a rím.Az alkalmazott költészetben, folklórban, népnyelvi szövegekben,nyelvi játékokban szerencsére még elõfordul. A pályázóktól olyannyelvi játékokat, szójátékokat várunk, amelyekben a rímnek döntõszerepe van. Beküldhetnek rímes névcsúfolókat (Zorán – nemfekszik le korán), nyelvtörõket (Vaksi paksi hapsi Pakson tapsi-kol), szójátékos találós kérdéseket (Milyen a jó pásztor? – Nyájas.Ez is ideillik, hiszen a nyájas két szót testesít meg!), ismertklasszikus versek paródiáit (A Tértõl az óvodáig, Ady versét paro-dizálva, akár az elsõ sortól az utolsóig), tetszés szerinti témájú já-tékos szlogeneket, reklámokat, rigmusokat (pl. egészségvédõket:Füstöd ontod, tüdõd rontod!; Hogyha gyakran szellõztetsz, soknyavalyát mellõzhetsz!, stb.), versikéket játékos rímekkel (pl. kan-csal rímmel: Orvosi jó tanács: Esti bõség – ostobaság; kecskerím-mel, azaz betûcserés rímekkel, amelyek Össze ne tévessze! formá-ban is kedveltek: a jó bor kulcsát a kóbor Julcsával, a csárda zajáta zárda csajával), továbbá kínrímeket akár rejtvényszerûen (Sop-ronban Pap Irma sétál, kezében … papírmasé tál), tetszés szerintitárgyú verseket ismert sor- és rímképlettel, illetve követelmé-nyekkel: Balassi-strófát, szonettet, makámát, limericket stb. Csakeredeti, saját alkotás vagy gyûjtés fogadható el, újságban, kötetbenvagy interneten közreadott anyag nem. A pályamunkából ki kellderülnie a szöveg eredetiségének (vagy saját alkotás, vagy szóbe-liségbõl való gyûjtés). Terjedelem: minimum 3500 leütés, maxi-mum 25 ezer leütés. A szövegekben ne használjanak különlegestördelési formákat. A pályázaton egyének és közösségek egyaránt

indulhatnak. A 25 éven aluliak ifjúsági kategóriában szerepelnek.A bírálóbizottság védnöke: Grétsy László professor emeritus, tag-jai: Balázs Géza egyetemi tanár, Minya Károly fõiskolai tanár.

A tartalmi és filológiai szempontból legjobbnak minõsített pá-lyázatok díjazásban részesülnek, a nyertes pályázók munkáibólkészülõ szerkesztett válogatást megjelentetik. A pályázat benyúj-tásával a pályázó hozzájárul dolgozata közléséhez, szerzõi jogai akiadóra szállnak. A kiadott dolgozat szerzõje a kiadványból tiszte-letpéldányt kap. A pályázat díjazására 1 M Ft áll rendelkezésre. Adíjak egyaránt lehetnek pénzdíjak és tárgyjutalmak.

A pályázatok beérkezési határideje: 2019. augusztus 20. A pá-lyázati anyagot kizárólag elektronikus formában (e-mailben, csa-tolt fájlban) lehet beküldeni. A pályázat beérkezését e-mailbenvisszaigazoljuk! Ímélcím: [email protected].

Az eredményhirdetés és a pályázati anyagból szerkesztett kötetbemutatása 2019. november 13-án a magyar nyelv napján lesz aPesti Vigadóban.

A pályázat kötelezõ tartozéka egy adatlap a következõ nyilat-kozattal és adatokkal. Nyilatkozat: Alulírott nyilatkozom, hogy aRímes nyelvi játék címû pályázatra beküldött pályamunkám teljesegészében saját, eredeti, másutt nem közölt alkotás, s annak szer-zõi jogát (amennyiben azt a pályázat kiírói egészében vagy részle-teiben megjelentetni kívánják) a kiadónak engedem át. Megadan-dó adatok: a pályamunka címe, a pályázat besorolása: felnõtt kate-gória – ifjúsági kategória (25 év alatt), a szerzõ neve, címe, tele-fonszáma, ímélcíme, saját kezû aláírása. A Nyilatkozatot postánkell beküldeni: Anyanyelvápolók Szövetsége, Rímes nyelvi játékpályázat, 1053 Budapest, Károlyi u. 16.

Rímes nyelvi játék. Anyanyelvi pályázat, 2019.

Korrektorverseny – a sajtónyelvi helyesírásért a Duna Palotában

A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda Kárpát-medencei korrek-torversenyt hirdet.

A verseny célja: A sajtó helyesírási kultúrájának emeléséértnépszerû, vonzó korrektorversenyt hirdetünk, amelyen összemér-hetik tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánó egyének ésaz egyes médiumoknál már korrektorként tevékenykedõk.

Averseny idõpontja, helyszíne: 2019. március 23. – Duna Palo-ta (1051 Budapest, Zrínyi utca 5.)

A verseny lebonyolítása: A verseny két részbõl áll: helyesírásitesztbõl és szövegjavításból. A korrektorversenyt a legmodernebbinformatikai technikával bonyolítjuk le. A versenyzõk a saját lap-topjukkal dolgoznak, erre tölthetik le a teszteket és a javítandószöveget. A feladat elvégzésekor saját maguk véglegesítik és kül-dik be a tesztet és a javítást, amit a szakmai javítók ellenõriznek éspontoznak. Minden javítás nyilvános és ellenõrizhetõ. Díjak: Azadott év három, szakmailag legjobb korrektora megkapja „Az évkorrektora 2019” címet, amelyet egy igazolással a birtokábanhasználhat. Ezzel a célunk, hogy a lapok az impresszumukban isfeltüntessék ezt a kitüntetést, amely a kiadvány nyelvi minõségiszínvonalát garantálja. A verseny fõdíja egy háromnaposwellnesshétvége négycsillagos szállodában, a második helyezett

egy notebookot, a harmadik e-book-olvasót kap. Az elsõ tíz helye-zett értékes könyvjutalomban részesül.

A bírálóbizottság tagjai: A korrektorverseny szakmai hátterétés minõségi színvonalát a magyar helyesírás legjobb szakemberei-bõl álló bírálóbizottság biztosítja: Keszler Borbála professoremerita, a 12. helyesírási szabályzat fõszerkesztõje, a zsûri elnöke;Antalné Szabó Ágnes egyetemi docens, az Anyanyelv-pedagógiacímû folyóirat fõszerkesztõje, a Simonyi Zsigmond helyesírásiversenyek fõszervezõje; Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas újságíró; Minya Károly fõiskolai tanár, több helyesírási tan-könyv szerzõje, a verseny ötletgazdája; valamint Veszelszki Ág-nes egyetemi docens, a digilektus és marketingkommunikáció ki-emelkedõ kutatója. A szervezõbizottság elnöke: Balázs Géza tan-székvezetõ egyetemi tanár, a magyar nyelvstratégia megálmodója.A verseny szakmai támogatója a magyar helyesírás szabályozásátévtizedek óta végzõ ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszéke. A ver-seny társadalmi elismertségét az Anyanyelvápolók Szövetsége se-gíti.

Jelentkezési díj: 9 500 Ft, egyetemi és fõiskolai hallgatók szá-mára 50% kedvezményt adunk. Jelentkezési határidõ: 2019. feb-ruár 15. Jelentkezés, további információ, versenyfelhívás, ver-senyszabályzat: www.e-nyelv.hu, [email protected].

Deme László-ösztöndíj (2019)Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2016-ban ösztöndíjat alapí-

tott a magyar nyelvtudományban, nyelvi ismeretterjesztésben,nyelvmûvelésben, nyelvi kultúraápolásban kiemelkedõ ered-ményt felmutató személyeknek. A díj összege: 1 M Ft, amelyetminden évben a magyar nyelv napján ünnepélyes keretek közöttadnak át. Egy évben legföljebb egy pályadíj adható (a díj nemosztható meg, viszont a bírálóbizottság fenntartja a jogot a díjvisszatartására). A pályázat feltételei: be nem töltött 40. életév;legalább 2, tudományos kritériumoknak megfelelõ, nyelvészeti té-májú, magyar nyelvû publikáció (tudományos folyóiratban); leg-alább 5 egyéb (ismeretterjesztõ) publikáció; a magyar anyanyelviismeretterjesztésben, kultúraápolásban, mûvelõdésszervezésben

kimutatott egyéb tevékenység. A pályázat tartalma: rövid életrajz,interneten elérhetõ, ellenõrizhetõ anyagok, két olyan személymegnevezése (e-mail-címmel, telefonszámmal), aki a bírálók ké-résére a szakmai adatokat hitelesíti, vagy akitõl a pályázó szemé-lyére ajánlás kérhetõ. Terjedelem: legföljebb 2 oldal (5000 leütés).A pályázat beküldésének határideje: 2019. augusztus 31. A pályá-zat kizárólag e-mailben küldhetõ be: [email protected]. A bírálóbizottság két felkért nyelvészbõl, vala-mint az ASZ elnökségének egyik tagjából áll. Az eddigi díjazot-tak: 2016. Schirm Anita (Szegedi Tudományegyetem), 2017.Pölcz Ádám (ELTE), 2018. Veszelszki Ágnes (BudapestiCorvinus Egyetem).

Kétségtelen, hogy vannakkönyvek, amelyekbõl a soksem elegendõ, mert a létre-jöttüket gerjesztõ problémaszüntelen, de legalábbis sû-rûn elõforduló. Ilyen köny-vek az oktatási rendszerbenaz érettségizõket segítõ ki-adványok, feladatgyûjtemények, szemelvény-összeállítások,tesztsorozatok és így tovább. Az Inter Nonprofit Kft. (IKU)legújabb munkája nemcsak színesíti az érettségizõk felkészülé-sét támogató választási lista ajánlati körét, hanem – és ez bát-ran vállalható minõsítõ kijelentés – rendkívül gyakorlatias ésészszerûen, okosan segítõ könyv, kétségtelenül hasznoskvízkönyv.

Aki legalább egyszer is végiglapozza a részleteket is fürké-szõen ezt a kicsoda-micsoda jellegû kiadványt, a Magyar nyelv-tani kvízkönyv érettségizõknek – 500 kérdés megoldásokkal címûgyakorlókönyvet, meg fogja állapítani, hogy sokoldalú – ami-lyen a nyelvészet –, valamint részletes – ami alapelvárás azérettségizõk szempontjából is –, továbbá egyértelmûen játékostudásizmosító – amiként maga e könyvmûfaj, a kvíz is elvárja.

Úgy készítette el Blankó Miklós és Mayer Péter ezt a ma-gyar nyelvtani tudást gyakoroltató, a tudásszínvonalat ellenõr-zõ feladatgyûjteményt, hogy nem az öncélú idõfecsérlésre csá-bító játékfélékre kacsingattak, hanem értelmes idõtöltésül kí-nálják ezt a kvízgyûjteményüket a középiskolai nyelvtani tan-anyag tíz nagy csoportjára, például a hang- és jelentéstanra, azalak- és szófajtanra, a nyelvtörténetre, a helyesírásra és más to-vábbi témakörökre osztott 50–50 kérdéssel. Ezek a kérdésekfeleletválasztósak, mivel négy-négy válaszlehetõséggel szem-besítik az olvasót, a megoldások pedig azonnal ellenõrizhetõka könyv végén található egyértelmû megoldókulcsok felhasz-nálásával.

A kvízkötet elõszava élén egy különösen figyelemreméltóigazság olvasható Weöres Sándortól, jelesül az egyetlen igazitanulásra vonatkozó – idézzük magunk elé, amikor el-elbi-zonytalanodunk! A kvízjátékra invitáló szerzõk az érettségirekészülõ diákot szólítják meg, akinek a figyelmét úgy irányítjákerre a gyakorlókönyvre, hogy az órai felelést, a dolgozatírást,valamint a középiskolai tanulmányok nagy-nagy megmérette-tésére való felkészülést helyezik a felhasználói tudatosság kö-zéppontjába. Ugyanakkor azt is jelzik, hogy a magyar nyelviOKTV-n induló versenyzõk is bátran használhatják ezt akvízgyûjteményt tudásfrissítésként. Mi az, ami egyértelmûen

összeköti ezeket a játékostudáserõsítõ színtereket?Ez nem más, mint a szöveg-értõ olvasás problémaköre.A kvízkönyv egyaránt támo-gatja az olvasástechnikaerõsítését és a szövegbenfoglalt ismeretek, tudásele-

mek helyes, hibátlan megértését.

Valóban felhasználóbarát könyv ez a magyar nyelvtanikvízgyûjtemény, ugyanis hét jószándékú tippel is segíti a fel-adatmegoldókat, ezekre a tanácsokra minden idõben helyén-való figyelemmel lennünk. Tanárként azért is üdvözölhetjük aszerzõk itteni tippsorát, mert megerõsítik a mindennapi okta-tó-nevelõ munka egyik sarokkérdését: „A számonkérések so-rán arra lesznek kíváncsiak a vizsgáztatók, hogy van-e átfogóképed arról, amirõl beszélned kell, és ehhez (általában) elen-gedhetetlen a kulcsfogalmak és az alapvetõ tények magabiztosismerete.” Egyébiránt még egy világos, egyértelmû pontozásiés jegyátváltási táblázat is áll a feladatmegoldók rendelkezésé-re.

Ezt a magyar nyelvtani kvízkönyvet már a 7–8. évfolyamok-tól kezdve, körültekintõ szemezgetéssel, a középiskola 9. évfo-lyamától pedig tanóránkénti rendszerességgel alkalmazhatjáka gyakorló magyartanárok. A feladatgyûjteményt az úgyneve-zett OFI-s tankönyvektõl függetlenül is felhasználhatják a ta-nárjelöltek is a legkülönbözõbb iskolai jellegû tevékenységeiktervezéséhez, szervezéséhez, azok végrehajtásához.

Az érettségizõknek készített magyar nyelvtani kvízkönyvarculatát Fancsek Krisztina alakította ki, az illusztrációkBlankó Eszter munkái. A korrektúra Minya Károlynénak(Manyszi) köszönhetõ.

Segítse mind a magyar nyelvtani tudásukat erõsíteni akaró-kat, mind a grammatikai felkészültségüket játékosan próbáratenni szándékozókat, kiváltképpen az érettségire készülõketez a megoldásában egyértelmûen új feladatsor-gyûjtemény.Köszönet a kötet szerzõinek és segítõtársaiknak, valamint a ki-adásában közremûködõ szervezetek széles körének!

(Blankó Miklós – Mayer Péter: Magyar nyelvtani kvízkönyvérettségizõknek – 500 kérdés megoldásokkal. Inter-IKU, Buda-pest, 2018. 172 oldal. 1600 Ft. A könyv megvásárolható awww.e-nyelv.hu könyvesboltjában, vagy megrendelhetõ itt: [email protected].)

H. Tóth István


OlvasólámpaHasznos nyelvtani játékkönyv –

magyar nyelvtani kvízkönyv

Legendás tanára volt Pásztor Emil(1925–2004) az egri fõiskolának, akikívülrõl tudta a helyesírási szabályzategyes pontjaihoz tartozó eligazításokat. A szegedi egyetemenvégzett, ott kezdte tanári pályáját. 1964-tõl dolgozott az egritanárképzõ fõiskolán.

A magyar helyesírás ügyének elkötelezettje volt nem csu-pán tanárként, hanem az akadémiai helyesírási szabályzatokmunkatársaként is. A helyesírás ügyét a gyakorlatban is szol-gálta: fõiskolai hallgatóinak helyesírási versenyeket szervezett,õ volt a kezdeményezõje annak, hogy a Magyarországon forga-lomba kerülõ írógépek csak olyan billentyûzettel kerülhesse-nek forgalomba, amelyeken van hosszú í, ú, û is.

Az egyetemen Klemm Antal és Mészöly Gedeon professzo-rai nyomán magyar nyelvtörténettel is foglalkozott. KazinczyFerenc és a magyar helyesírás címû munkája, továbbá a Mün-cheni Kódex szövegkiadásának és szótárának tüzetes vizsgála-tai mutatják, hogy a korabeli magyar írásmódhoz alapos körül-tekintéssel nyúlt. Érdeklõdési körébe Arany János irodalmimunkássága szintén beletartozott: elkészítette a Toldi-szótárt(1986), amely az iskolai irodalomtanítás fontos segédeszköze.Arany János a mûben 2874 szót használt, ez eggyel több, mint

amennyi a szótárban fel van tüntetve,ugyanis a nekem dedikált kötetben a2873-at mindenütt helyesbítette, ez is

mutatja a nyelvi adatok iránti érzékenységét és tiszteletét.(Megjegyzendõ: teljes Arany János-szótár harminc évvel Pász-tor kötete után, 2017-ben jelent meg Beke József munkájaként22 423 különbözõ szóval.)

Elévülhetetlen érdeme Pásztor Emilnek, hogy kezdemé-nyezõje volt A Magyar Nyelv Múzeuma létrehozásának. Efféleintézmény, amelynek megvalósulásáért sokat fáradozott, tu-domásom szerint nincs másutt a világban. Méltán tüntettékki Pásztor Emilt a Magyar Civil Becsületrenddel, hiszentanári-nyelvészi-emberi magatartásával egyaránt a magyarnyelvet és a nemzeti mûveltséget szolgálta. Örvendetes csele-kedete A Magyar Nyelv Múzeumáért Alapítványnak ésSzecskó Károlynak, hogy Pásztor tanár úr életét és munkássá-gát e könyvben megörökítve adják át a jövendõnek. (SzecskóKároly: Pásztor Emil tanár úr. Kazinczy Ferenc Társaság – A Ma-gyar Nyelv Múzeumáért Alapítvány, Sátoraljaújhely-Széphalom,2018. 160 lap.)

Büky László

Könyv Pásztor Emilrõl


A forralt borból képzett igét egybe-vagy különírjuk? Forraltborozik vagyforralt borozik?

Ha egyetlen képzõ járul egy különírtszókapcsolathoz, akkor általában meg-tartjuk a különírást: forralt borozik. Hatöbb képzõ kapcsolódik a különírt ala-kulathoz, azt egybeírjuk: forraltborozás(AkH. 127. szabálypont).

Egy XIX. századi szövegben olvas-tam: jogokbani (részesítés), velünki (összeforrottság). Manap-ság is használhatunk ilyen alakokat?

A jogokbani, velünki ma már archaikus, nem használatos. Arag után képzõ nem állhat, csak néhány efféle szavunk gyöke-resedett meg a nyelvújítás korában, pl. nagybani, természetbeni,újbóli.

Ha utángyártott termékek eladásáról van szó, helyes-e akövetkezõ írásmód: utángyártotttermék-eladás?

Ha mindenképpen egy szóba kell sûríteni a szószerkezetet,akkor a helyes írásmód: utángyártott-termék-eladás. A szóhatá-ron lévõ három azonos mássalhangzót kötõjelezzük (AkH. 61.szabálypont, OH. 2004. 131).

A következõ szó helyesírásával kapcsolatban szeretnéksegítséget kérni: meg van híva vagy meg van hívva? Az új helyes-írási szabályzat értelmében továbbra is egy v-vel helyes-e?

Igen, továbbra is a meg van híva írásmód a helyes. A leg-újabb Magyar helyesírási szótár is ezt tartalmazza (AkadémiaiKiadó, 2017. 233).

Mit jelent a ved a szedett-vedett alakulatban?A szedett-vedett (elsõ adata 1783-ból) összetett szó, elõtagja

a szed ige befejezett melléknévi igenévi alakja. Utótagja azon-ban vitatott: vagy a vesz, vagy a ’dob’ jelentésû vet igének a szin-tén befejezett melléknévi igenévi alakja. Ha az utótag a veszigébõl származik, akkor az ikerszó rokon értelmû. Ha az utó-tag a vet ige származéka, akkor a tagok ellentétes jelentésselkapcsolódnak össze. Mindkét esetben a vedett szó belseji dhangja a szedett hatására keletkezett (Zaicz Gábor: Etimológi-ai szótár, 776).

A post-it kifejezéssel kapcsolatban lenne kérdésem. AWikipédia szerint a post-it a jegyzettömbök egy típusa, mely-nek szélén keskeny, egyedi anyagból készült ragasztós sáv van.Magyar nyelvû szövegekben is használható bátran a post-it,vagy inkább valamilyen magyarosabb kifejezést javasolnakhelyette? A helyesírása a szónak: post-itekre írom az angol sza-vakat, post-it van a hûtõre ragasztva, post-itet használok a hét-köznapok ügyes-bajos dolgainak elintézéséhez?

A post-it magyar megfelelõjét körülírással, szószerkezetteltudjuk megadni. A honlapunk Szómagyarító oldalán a követ-kezõ magyarításokat olvashatja: tapír (tapadós papír), tapli,most-itt cetli. Ezek játékos próbálkozások. Az öntapadós jegy-

zettömb, öntapadós cetli szószerkezet tûnik a leginkább haszná-latosnak. Mivel néma hangot jelölõ betû nincs a szó végén,ezért a toldalékokat egybeírjuk vele: post-itet használok.

Néhány divatos frizura neve helyesírási problémát okoz-hat: ombre, balayage, sombre. Ezek mindegyike különbözõ stí-lusú frizurát jelöl, elsõsorban a trükkös hajfestéssel elért ha-

tásokról, árnyalatokról van szó. Ho-gyan helyes írni ezeket? Például: Én isszeretném kipróbálni az ombre típusú/stí-lusú frizurát. A fodrászommal fallayagefrizurát/hajat készíttetek karácsonyra.Úgy gondolom, nem érdemes magyarí-tani, mert ezek a francia szavak váltakvilágszerte ismertté. Inkább az okozgondot, hogy kell-e kötõjel valahová,vagy kell-e az idegen szavak után a tí-pusú, formájú, stílusú?

A kérdezett hajfestési eljárások nevei francia köznevekbõlszármaznak (pl. ombre ’árnyék’). A rasztafrizura, bubifrizurastb. egybeírt szavak mintájára az egybeírást, illetve a szó végénki nem ejtett e betû miatt a kötõjeles írást javasoljuk, kis kezdõ-betûvel: ombre-frizura, de ombre stílusú frizura; balayage-frizura, sombre-haj.

Hogyan írjam helyesen a Betlehem + építõ + generáció szó-kapcsolatot?

A Betlehem településnévként nagy kezdõbetûs. A ’betlehe-mi istálló makettje’ jelentésben kis kezdõbetûvel írjuk: betle-hem (Magyar helyesírási szótár, 54). A kérdezett kifejezés he-lyes írásmódja: betlehemépítõ generáció (AkH. 118. szabály-pont).

Második osztályos fiam füzetében és munkafüzetében a kö-vetkezõt találtam: könyv: 4 hang, 5 betû; bodza: 4 hang, 5 betû;rózsa: 4 hang, 5 betû. Helyes ez így?

A kérdezett szavakban 4 beszédhang van: k+ö+ny+v,b+o+dz+a, r+ó+zs+a. Az ny, a dz és a zs egy-egy hangot jelölbetûkapcsolattal, vagyis két betûvel. Ezért helyes a tankönyviszöveg.

Helyes-e a szerelembánat szó?A Google egy nótaszöveget ad találatként: „Minek turbé-

koltok búgó vadgalambok, / Szerelemre engem minek tanít-gattok, / Van az én szívemben bú, szerelembánat, / Több mint anagy erdõ összes galambjának.” A szerelembánat szó nincs szó-tározva, egyedi szóalkotásnak tûnik. Ha jól értelmezem a szót,hasonló jelentésû, mint a szerelmi bánat. Szerkezetileg a bûn-bánat szóra hasonlít. Már csak az a kérdés, szükség van-e rá.

Megíródott a levél. Milyen ige a megíródott? Aktív vagypasszív? Vagy esetleg van mediális ige a magyarban?

Vannak mediális igék a magyarban. A megíródik a szenvedõigékhez hasonló jelentésû mediális ige. Mediopasszív igének isszokás nevezni, mert az alany az igei cselekvés elszenvedõjétjelöli, egyben állapotváltozás is történik vele. Részletesen amediális igékrõl: Magyar grammatika, 2000, Nemzeti Tan-könyvkiadó, 85–86.

Mit jelent az, amikor valamire azt mondják, hogy kettõ pontnulla program? Nem a számítógépes felhasználásra gondolok!Sok esetben hallom ezt a megfogalmazást többféle hivatalimunkával kapcsolatban is.

A kettõ pont nulla számítógépes kifejezés egy program to-vábbfejlesztett változatára. Innen került a köznyelvbe, s mivelnem szótározott kifejezés, csak hozzávetõleges jelentését tud-juk megadni: egy programnak, tervnek stb. a második (tovább-fejlesztett, új) változata. Igen gyakori manapság a használata.De inkább számmal írják: 2.0.

Idézem egy cikk címét: Azt beszélik, fasírtban van egymás-sal Meghan és Katalin hercegné. Helyesen nem úgy lenne,hogy faséban vannak egymással?

A fasírtban van valakivel ’haragban, rossz viszonyban vanvele’ vagy szótévesztés, vagy tréfás ferdítés a francia eredetûfaséban van valakivel helyett. A bizalmas beszélt nyelvben jel-lemzõ a használata (Nyelvmûvelõ kézikönyv, 170).

Összeállította: Minya Károly

www.manyszi.huKérdések és válaszok

A Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda ingyenes tanácsadása anap 24 órájában elérhetõ. A www.e-nyelv.hu honlapon lehet akérdést (e-mail-üzenetben) föltenni, amelyre a munkatársakgyorsan, de mindenképpen 24 órán belül válaszolnak. A honla-pon több mint 22 000 korábbi kérdés-válasz kereshetõ (a kérde-zõk nevét a számítógépes rendszer nem õrzi meg, nem tesziközzé). Jelenlegi tanácsadóink: Balázs Géza, Blankó Miklós,Deák-Takács Szilvia, Dede Éva, Mayer Péter, Minya Károly,Minya Károlyné, Pölcz Ádám. Munkájukat további nyelvészszakemberek, idegen- és szaknyelvi segítõk támogatják. (Anévsor a honlapon megtekinthetõ.) Ha azonnali segítségre, dol-gozat, cikk, sajtótermék vagy on-line felület nyelvi áttekintésé-re, javítására (korrektúrázására) van szükség, a kérést itt lehetjelezni: [email protected], telefon: 30-318-9666.


Szarvas Gábor Nyelvmûvelõ Napok(Ada, 2018. október 11–13.)

Szarvas Gábor szülõhelyén, a szerbiaiAdán tavaly õsszel is megrendezték azimmár közel fél évszázados múltravisszatekintõ nyelvmûvelõ napokat.

A háromnapos rendezvény elsõ kétnapján beszédversenyt és játékos nyelvivetélkedõt tartottak általános és középis-kolai tanulók számára. A második napestéjén Fábri Géza lantmûvész ésIvánovics Tünde énekmûvész régizeneiestjét hallgathatta meg a közönség. Azárónap Szarvas Gábor mellszobránakmegkoszorúzásával kezdõdött, és a Népigyermekmondókáink világa címû kiállí-tás megnyitásával folytatódott.

A nyelvmûvelõ napokat a Nyelvhasz-nálati változások napjainkban címû tu-dományos tanácskozás zárta. Az adaiközségi képviselõ-testület tanácstermé-ben rendezett konferencián hét elõadáshangzott el. Hódi Éva, a nyelvmûvelõ na-pok fõ szervezõje és háziasszonya a köz-beszédben megfigyelhetõ nyelvhasznála-ti változásokról beszélt. Kemény Gáboraz újabb szóhasználati jelenségeket aszótárkészítõ és a nyelvmûvelõ szemszö-gébõl tekintette át. Molnár Csikós Lász-ló a feszesség és az oldottság néhány pél-dáját elemezte napjaink nyelvi gyakorla-tában. Kardos Tamás az MTA Nyelvtu-dományi Intézete nyelvmûvelõ közön-ségszolgálatának munkáját ismertette.Pomozi Péter a hideg múltával, tavasz jöt-tével típusú szerkezetek újjászületésérõladott számot. Hódi Sándor a társadalomés a személyiség tükrében vizsgálta anyelvi változásokat. Horváth Péter Ivána hogy kötõszó elmaradását és a lehet szó-nak ezzel kapcsolatos szófajváltását (igé-bõl módosítószóvá válását) mutatta be.Az elõadásokat vita követte. A konferen-cia Hódi Éva zárszavával ért véget.

A nyelvmûvelõ napok résztvevõi meg-kapták a múlt évi Szarvas-napok ízléseskiállítású, tartalmas kötetét, és azzal azérzéssel távozhattak, hogy a jövõre ötve-nedik évébe lépõ Szarvas Gábor Napokjelentékenyen hozzájárulnak a délvidékimagyarság nyelvi és kulturális önbecsü-lésének fenntartásához. (K. G.)

Nyíregyházi konferenciaKrúdy Gyula tiszteletére

A múlt év október 19-én a MóriczZsigmond Megyei és Városi Könyvtár, aMagyar Irodalomtörténeti TársaságSzabolcs-Szatmár-Bereg megyei tagoza-ta és a Nyíregyházi Egyetem Nyelv- ésIrodalomtudományi Intézete tudomá-nyos konferenciát rendezett Krúdy Gyu-la születésének 140. és halálának 85. év-fordulója alkalmából.

A konferencián nyolc elõadás hang-zott el. Pethõ József a Krúdy-próza poéti-kusságának kérdését vizsgálta kognitívstilisztikai megközelítésben. Minya Ká-roly Krúdy párnovelláit (A hírlapíró és a

halál, Utolsó szivar az Arabs Szürkénél)elemezte. Jánosi Zoltán Krúdy repülõ-gépe címmel Krúdy nyírségi tájélményé-vel, nyíregyházi vonatkozásaival foglal-kozott. Hamar Péter elõadása arra a kér-désre igyekezett választ adni, miért tanú-sítanak ellenállást a Krúdy-mûvek a meg-filmesítéssel szemben (bár van egy nagykivétel: Huszárik Zoltán Szindbádja).Karádi Zsolt Krúdynak tizenhét éves ko-rában a Debreceni Ellenõr hasábjainmegjelent színikritikáit, színházi témájúírásait mutatta be. Kemény Gábor arrólbeszélt, hogyan jelenik meg Krúdy írás-mûvészete a pastiche és a paródia kettõstükrében. Sturm László Álmok és kiutakcímmel tartott elõadást a Palotai álmokhepiendjének hitelességérõl. Gintli Ti-bor a Szindbád megtérése kötet novelláialapján tárta fel Krúdy „melankolikushumorának” sajátosságait. A tanácsko-zást Pethõ József zárszava rekesztette be.Utána a résztvevõk megtekinthették Ahóember szeretõje címmel Krúdy Gyulamûveinek felhasználásával készült „líraijátékot” is. Ebben Karádi Zsolt, a konfe-rencia egyik elõadója színészként is köz-remûködött.

A konferenciának egy Krúdy-idézetvolt a címe: „Ennek a városnak voltam azírója”. Örvendetes, hogy a város sem fe-ledkezik meg nagy fiáról. A konferenciánelhangzott elõadásokat a megye kultu-rális és irodalmi folyóirata, a Szabolcs-szatmár-beregi Szemle adta közre múltévi 4. számában. (K. G.)

Újhely a régi! Élménycseppeka nyelvhasználati versenyrõl

Hogy miért tökéletes helyszíne azÉdes anyanyelvünk versenynek Sátoral-jaújhely? Mert itt mindenki át van itatvaaz anyanyelvünk iránti érdeklõdéssel, sõtkreatívan, játékosan bánik a magyarnyelvvel. Íme a bizonyítékaim: A kísérõtanárok részére szervezett városnézés so-rán eljutottunk a börtönmúzeumba is.Ott a vezetõnk, a börtön nevelõtisztjeszabadkozva említette, hogy az egyik tár-lóban a raboknál elõtalált tiltott tárgyak,eszközök láthatók. Tudja, hogy a szónyelvileg nem helyes, de nincs mit tenni,ez a büntetés-végrehajtás szakszava.(Egyébként egy érdekes, legalábbis szá-momra új megközelítést is hallottam afogva tartás történetével kapcsolatban: aszabadságvesztés mint büntetés a job-bágyfelszabadítás után jelent meg, hiszenaz érintett réteg számára addig a szabad-ság amúgy sem létezett.) A következõ él-mény nem volt meglepetés: tudtuk, hogyDankó Dénes alpolgármester hobbija azeltévesztett, összekevert, rossz helyenhasznált idegen szavak gyûjtése; már ta-valy is ezek közül válogatott köszöntõjé-ben A Magyar Nyelv Múzeumában. Ideigyûjteményének egyik gyöngyszeme a ki-tüntetés átadásakor elmondott agitációvolt (laudáció helyett). Ez a leleménynyilván Kerekes Barnabásnak is tetszett,

annyira, hogy kölcsönvette, amikor a hi-vatalos nyitó díszünnepségen Szamos-völgyi Péter polgármester a versenyhúszéves támogatásáért megkapta aPéchy Blanka-díjat. (A vele járó pénz-összeget a díjazott nyomban fel is aján-lotta a nyári ifjúsági anyanyelvi tábor cél-jaira.) Na de elõreszaladtam, mert a vá-rosnézés második állomásán a görög-katolikus templom parókusától is kap-tunk nyelvi élményt. Damjanovics Józsefhumoros magyarázatot adott arra, hogymiért kígyó a patikák jelképe: aki beveszia gyógyszert, kigyógyul a betegségébõl.Szabadidõs programként kínálták föl arendezõk a Zemplén Kalandparkot, ahola Sólyom (az átcsúszó kötélpálya) az erõsszél miatt nem üzemelt, de helyette meg-látogathattuk a zsólyomkai nyitott pincé-ket – akár Futrinkával (városnézõ kisvo-nattal) is. Ezek miatt mondom én, hogy anyelvhasználati verseny jó helyt van Sá-toraljaújhelyt. (Balog Lajos, Kiskunha-las)

Az Édes anyanyelvünk nyelvhasznála-ti verseny 2018. évi döntõjén díjat kap-tak: Antal Kinga Kincsõ (SZTE Gyak.Gimn., tanára: Balázsné Vadász Veroni-ka), Azbej Kristóf Theodor (Madách Im-re Gimn., Bp., tanára: Hadikné dr. VéghKatalin és Vajda Éva), Bognár Ákos(gyõri Jedlik Ányos Gépipari és Inf.Szakgimn., tanára: dr. Szarvas PéterDetréné), Burkhardt Zsófia (kolozsváriRef. Koll., tanára: Rácz Melinda),Grad-Molnár-Deák Ákos (Baróti SzabóDávid Techn. Líceum, tanára: Csog Or-solya), Gyovai Dániel (Újpesti Két Taní-tási Nyelvû Mûsz. Szakgimn., tanára:Widder László), Gyurik Zita (szegediRadnóti Miklós Kísérleti Gimn., tanára:Gortva Tamás), Jantyik Zsanett (békés-csabai Széchenyi István Két TanításiNyelvû Közg. Szakgimn., tanára: SzilágyiLászló), Kiskó Dominika (székesfehér-vári Tóparti Gimn., tanára: FövényesinéBencsik Ildikó és Szûcs Krisztina), Ko-vács Panna (Baár–Madas Ref. Gimn., ta-nára: Csízi Katalin), Márton Richárd(szegedi Gábor Dénes Szakgimn., taná-ra: Némethné dr. Balázs Katalin), Musz-ka Barna (segesvári Mircea EliadeFõgimn., tanára: Fodor Gyöngyi), NagyRezsõ (Tóparti Gimn.), Osztovits Pál Jó-zsef (Fazekas Mihály Gyak. Gimn., taná-ra: Turcsányi Márta), Péter Petra (zala-egerszegi Csány László Szakgimn., taná-ra: Sárdi Angéla), Ötvös Kinga Viktória(budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimn., ta-nára: dr. Pelczer Katalin), Pintér LauraFranciska (Veres Pálné Gimn., tanára:Korda Eszter), Polonyi Domonkos (bé-kásmegyeri Veres Péter Gimn., tanára:Lippai Ildikó), Sági Enikõ (TópartiGimn., tanára: Szûcs Krisztina és CsertõErika), Szabó Roland Gergõ (ZsolnayVilmos Szakgimn., tanára: KovácsnéTóth Mária), Szabolcsi Petra (Garay Já-nos Gimn., tanára: dr. Bechtel HelmutHerman), Taródi Anna (Szent IstvánGimn., tanára: Szecsõdi Tamás és JakabEdit Katalin), Varga Benedek (GáborDénes Szakgimn., tanára: SzántónéBenkõ Judit), Vigh Martin (szentesi

HÍREK – TUDÓSÍTÁSOK


Horváth Mihály Gimn., tanára: Mol-nárné Szûcs Melinda). 25-en vehették átaz Anyanyelvápolók Szövetségénekkönyvjutalmát. Különdíjas: Antal KingaKincsõ (SZTE Gyakorló Gimn.).

Magyar Nyelvõr Díj, 2018.

Minden évben egy határon túli és egyMagyarországon élõ ember kaphatjameg a Magyar Nyelvõr Díjat. 2018-banRaátz Judit nyelvész, fõiskolai tanár ésHódi Éva vajdasági pedagógus vehette áta magyar nyelv ápolásáért járó díjat azOrszágházban. A magyar nyelv a legna-gyobb kincsünk, a magyarság összetartóereje – hangsúlyozta a díjátadón TuzsonBence, a Miniszterelnökség közszolgá-latért felelõs államtitkára. A MagyarNyelvõr Alapítvány minden évben olya-noknak adja át a Magyar Nyelvõr Díjat,akik sokat tettek a magyar nyelv ápolásá-ért – emelte ki Keszi István, az alapítványalapítói képviselõje. (Manyszi)

Katolikus középiskolákXI. országos helyesírási versenye

A váci Apor Vilmos Katolikus Fõisko-la a Nemzeti Tehetség Program támoga-tásával 2018. november 23-án rendeztemeg a katolikus középiskolák XI. orszá-gos helyesírási versenyét. A verseny iránt– a korábbi évekhez hasonlóan – ebbenaz esztendõben is nagy volt az érdeklõ-dés; a megmérettetésen 15 katolikus in-tézmény 30 diákja vett részt. A rendez-vényt Megyeriné dr. Runyó Anna fõisko-lai tanár, rektorhelyettes nyitotta meg. Averseny tollbamondás írásából, valaminthelyesírási és j–ly-os feladatlapok kitölté-sébõl állt. A kísérõ tanárok részére ez-alatt Banu Lászlóné, a Leövey KláraGörögkatolikus Gimn. tanára vezetettvárosnézõ sétát. A közös ebédet követõ-en a Váci Bartók-Pikéthy ZenemûvészetiIskola tanárai és növendékei adtak kon-certet. Eredmények: 1. helyezett: DankóCsenge (nyíregyházi Szent Imre Katoli-kus Gimn. és ÁI), 2. helyezett: KovácsAdél (pécsi Ciszterci Rend Nagy LajosGimn.), 3. helyezett: Emese Rita (buda-pesti Pál Apostol Katolikus ÁI ésGimn.). (Gasparics Gyula)

Elekfi Lászlóra emlékezünk

Egy olyan, ma már nem létezõ nyel-vésznemzedék tagja, amelynek a nyelvtu-domány még EGY tudott lenni: gramma-tika, szemantika, pragmatika, horribile

dictu nyelvmûvelés… vagyis nyelvtudo-mány kulturális köntösben; a nyelvtudo-mány szinte minden ágát sikerrel mûvel-te. Tudománytörténeti szempontból ma-radandót alkotott Brassai Sámuel nyel-vészeti munkásságának fölfedezésével ésaktualizálásával, az aktuális mondatta-golás alkalmazásával (Petõfi verseinekmondattani és formai felépítése, 1986), aragozási szótárral (1994) és a szépkiejtésfonetikai elveinek kidolgozásával (Az ér-telmes beszéd hangzása, 2004, WachaImrével). A magyar nyelvtudomány talánlegidõsebb képviselõjétõl búcsúzunk,életének 99. évében, 2018. december10-én hazatért Teremtõjéhez, ahogy agyászjelentés tartalmazza. Dr. ElekfiLászló 1920. április 24-én Szegeden szü-letett. A Pázmány Péter Tudományegye-temre és a Zenemûvészeti Fõiskolárajárt, majd tanárként helyezkedett el.1943-tól 1944-ig a Pester Lloyd zenekriti-kusa volt. 1952-tõl 1976-ig az MTANyelvtudományi Intézetének tudomá-nyos munkatársa, 1976-tól 1985-ös nyug-díjba vonulásáig tudományos fõmunka-

társa volt. Dolgozott az ér-telmezõ szótár, a nagyszótár,a Petõfi-szótár, a Nyelvmû-velõ kézikönyv munkálatai-ban, elkészítette a Magyarragozási szótárt. 2006-banlett az MTA doktora. 1997-ben Pais Dezsõ-díjat, 2004-ben Révai Miklós-emlék-érmet, 2007-ben Kazinczy-díjat kapott. Búcsúztatása2019. január 3-án volt a VI.kerületi Szent Család Plébá-niatemplomban. Mi áprilisiszámunkban búcsúzunk tõ-le. (BG)

Megjelent a NagyszótárVII. kötete

Az MTA Nyelvtudományi Intézeté-nek zsúfolásig megtelt elõadótermébenjanuár 16-án tartották A magyar nyelvnagyszótára újabb kötetének sajtóbemu-tatóját. A szótárt elsõként Lovász László,az MTA elnöke méltatta, majd Ittzés Nó-ra fõszerkesztõ ismertette a Nagyszótársajátosságait, munkálatait. Az online vál-tozat használatáról és az újabb fejleszté-sekrõl Merényi Csaba és Kristóf Ibolyabeszélt. Végül Tompa Andrea író kapottszót, aki a szépirodalom és a szótár kap-csolatáról mondta el gondolatait. A be-mutató végén a jelenlevõk kérdésekettettek fel a szótár készítõinek. A jó han-gulatú beszélgetés abban a reménybenzárult, hogy a Nagyszótár újabb kötetei isaz eddigi ritmusban, átlagosan kétéventekövetik egymást. (K. G.)

Könyvek

Balogh F. András szerk.: Német–ma-gyar kulturális szótár. Szász, sváb, land-ler, cipszer és bukovinai német nyelvûkultúra a történelemben és a minden-napokban. AESZ, Sepsiszentgyörgy,2017.

Beke József: Bánk bán szótár. KatonaJózsef Bánk bán címû drámájának szó-készlete. ASZ–Inter, 2019.

Beszédnemek – nemek beszéde. Re-torika a reformációtól napjainkig.Szerk.: Hujber Szabolcs – Pölcz Ádám.MNYKNT, ELTE, Budapest, 2018.

Diáknyelv – diákszótár. Egy anyanyel-vi pályázat legjobb munkái. Szerk.: Ba-lázs Géza – Minya Károly. ASZ–Inter,Budapest, 2018.

Szecskó Károly: Pásztor Emil tanárúr. Széphalmi Minerva Könyvek, Sátor-aljaújhely – Széphalom, 2018.

Tótfalusi István: Vámmentes gondo-latok. 838 újkori szállóige 344 neves sze-mélytõl magyarul és eredeti nyelven, ki-ejtési tanáccsal. Tinta, Budapest, 2018.

Voigt Vilmos: Finnugrisztika – filoló-gia – folklorisztika. DE, Debrecen, 2018.

Rendezvények

2019. febr. 21. 16.00 A magyar nyelvszimbolizációja. Elõadások az anyanyel-vek napján, MMA-székház

2019. márc. 2. „Práter” anyanyelvi napáltalános iskolásoknak, Budapest,Baár–Madas

2019. márc. 23. 10.00 Kárpát-meden-cei korrektorverseny, Duna Palota

2019. április 5–7. Általános iskolások„Szép Magyar Beszéd” versenyénekfélországos döntõje, Kisújszállás

2019. április 8. Az 53. magyar nyelvhete megnyitója – ünnepi ülés az ASZmegalapításának 30. évfordulója tisztele-tére, PIM Budapest

2019. április 11–13. Általános iskolá-sok „Szép Magyar Beszéd” versenyénekfélországos döntõje, Balatonboglár

2019. április 26–28. Középiskolások„Szép magyar beszéd” versenyének or-szágos döntõje, Gyõr

2019. május 9–12. A Magyar NyelvNapjai, Anyanyelvápolók Erdélyi Szö-vetsége, Nagyenyed

2019. május 18. ASZ tisztújító közgyû-lés, PIM, Budapest

2019. jún. 19–23. 6. nyelvésztábor ésesszékonferencia, Sátoraljaújhely, Szép-halom

2019. júl. 22–27. 4. Partiumi szabad-egyetem, Berettyóújfalu

A Hírek – tudósítások rovatbaszánt információkat a megjelenéselõtti 40. napig várjuk a [email protected] címen. Két számközött, folyamatosan az ASZ hon-lapján találnak írott és képes be-számolókat szövetségünk életérõl:www.anyanyelvápoló.hu. Elektroni-kus formában itt olvashatók az ÉAkorábbi számai is.

Kép: Nagy Sándor


PONTOZÓGrétsy László rovata

Mindenekelõtt a 2018. évi 4. számunkban közölt feladvá-nyok helyes megoldását adjuk meg.

I. Segítõkész állatok. 1. Rákiált. 2. Bemutat. 3. Bujakór. 4.Szopóka. 5. Belehal. A segítõ állatok a rejtvényben: rák, emu,jak, pók, hal.

II. Ellentétes jelzõk. 1. Takaros. 2. Denevér. 3. Kerámia. 4.Ószeres. 5. Azonmód. 6. Csábító. (Ezt többen nem találtákmeg. Próbálkoztak más szavakkal is. Közülük a jobbító a rejt-vény megfejtése szempontjából jó is lenne, ám az adott meg-határozásnak –’Kedvezõ ajánlat jelzõje’ – nem felel meg.) 7.Elõkelõ. A két ellentétes jelentésû jelzõ: teremtõ és romboló.

III. Egy kis evészet. 1. A/ Pita B/ Feri. Együtt: Aperitif. 2. Járt+ …dame = Madártej. 3. Alga + mami = Mamaliga. 4. Ránc+ Pami = Marcipán. 5. Igaz + rost = Osztriga. 6. NATO +tárt = Rántotta. 7. Sára + szik = Rizskása. 8. Izsó + porc =Rozscipó. 9. Meny + ütés = Sütemény. 10. Anya + Hort =Tarhonya.

IV. Szójátékos csattanó. De van, csakhogy azon nem tudokhintázni!

A sorsolásban való részvételhez ezúttal legalább 60 pontvolt szükséges. A nyereménykönyveket – Daniss GyõzõnekÚjságíró-iskola címû munkáját – a következõ megfejtõk kap-ták: Bossányi Márta, Szirmabesenyõ (3711); Búcsú-MartonosiGizella, Veszprém (8200); dr. Kis Ellák István, Budapest(1157); Kovács Antalné, Göd (2131); Mersitz Ilona, Vecsés(2220); Nátz Károly, Markaz (3262); Oravecz Lászlóné,Bátonyterenye (3078); Pályi István, Mezõtúr (5400); SomogyiBoglárka, Vilonya (8194); Varga Andrásné, Tengeri (7834). (Anyertesek teljes lakcímét a jövõben – egy olvasónk figyelemreméltó javaslata alapján – nem adjuk meg, az irányítószámotazonban továbbra is közöljük.)

A Pontozó új feladványaiI. Kitöltõsdi. Olvasóinknak úgy kell az ábra üresen hagyott

négy betûnyi/betûjegynyi helyeit kitölteniük, hogy mindegyiksor egy önálló, akár egyszerû, akár összetett szóvá formálód-jon, a beírt betûkbõl pedig minden sorban a világ valamelyikfõvárosának neve váljon olvashatóvá. A helyes megfejtésekértsoronként 4, azaz összesen 16 pont jár, de ennek elnyeréséértazt az országot is meg kell nevezni, amelyiknek fõvárosa ott ol-vasható az ábrában.

II. Neves személyiségek. Anagrammarejtvényünkbennégy-, illetve nyolcbetûs (betûjegyes) szavakkal játszunk. A tízkérdéscsoport A/ és B/ jelzetû meghatározására egy-egy négy-betûs szóval kell válaszolni, az alattuk olvasható harmadikrapedig egy-egy élõ vagy már nem élõ, de ismert, neves személynevével, ám annak figyelembevételével, hogy e név nyolc betû-jének meg kell egyeznie az A/ és B/ válaszok betûinek együtte-sével. Ahol a keresett személy utónevét nem adjuk meg záró-jelben, ott a megfejtésben a teljes név szerepel. Mindegyik kér-déscsoport megfejtése 2 pontot ér, a hibátlan megoldás értéketehát 20 pont.

1. A/ … Mûvek; híres rockegyüttesünk:B/ Gyõzedelmeskedik:Költõnk; Érmindszent híres szülötte:

2. A/ Lebilincsel:B/ Kisugárzás:(Charles) …; francia sanzonénekes:

3. A/ Származik:B/ Húsos levesféle:A fényképezés egyik úttörõje (Louis-Jacques-Mandé):

4. A/ Amerikai autómárka:B/ De még mennyire!:Óceáni szólóvitorlázónk; háromszor kerülte mega Földet egyedül:

5. A/ … Lisa; Leonardo da Vinci festménye:B/ Tóth Árpád szülõvárosa:Világbajnok argentin labdarúgó (Diego Armando):

6. A/ … Hacsaturján; örmény zeneszerzõ:B/ … Tóth László; nemrég elhunyt színmûvészünk:Hírhedt kémnõ az elsõ világháborúban; eredeti neve:Margarethe Zelle:

7. A/ Az orosz parlament alsóháza:B/ Étel bekapására utaló szó:… Ali; Cassius Clay világbajnok ökölvívó neve:

8. A/ Hazai élelmiszeráruház-lánc:B/ Az erõ rejteke:Az utolsó trójai király; Hekabé férje:

9. A/ Pan társa az egykori filmvásznon:B/ Súrolóeszköz:Világbajnok tõrvívónk (Gertrúd):

10. A/ Mûbõl citál:B/ Faágat metsz:Kedvelt popénekesnõnk (Adrienn):

III. Tisztasági kellékek. Közülük kettõ is szerepel a rejt-vényben. Az egyik a bal felsõ saroktól a jobb alsóig olvashatóel, ha az adott meghatározásokból sikerült rátalálni a megfele-lõ szavakra. Ezután, ha átrendezzük a sorokat, akkor a jobbfelsõ saroktól a bal alsóig elõkerül a másik is. Minden definiáltszóért 1 pontot, a két tisztasági kellékért pedig 5-5 pontot lehetszerezni, a telitalálatos megoldás tehát 17 pontot ér.

Kisebb zongora

Van ilyen orvosság is

Fonnyadt (virág)

Becézett Eszter

Kínlódik

Magához tér

Kis függöny

IV. Szójátékos csattanó. Olvasóinknak megfejtésül aSulimóka címû, túloldali rejtvény csattanóját kell beküldeniük.Értéke 25 pont.

A közölt rejtvények együttes értéke 78 pont, de a sorsolás-ban való részvételhez 60 pont is elég. A feladványok megfejté-sét 2019. április 1-jéig várjuk címünkre: Édes Anyanyelvünk,Pontozó, Budapest, Károlyi u. 16. (1053), vagy a rovat vezetõ-jének ímélcímére: [email protected]

Minden olvasónak jó szórakozást és sikeres megfejtést kí-vánnak a szerzõk:

Grétsy László (I., II.), Láng Miklós (III.),Schmidt János (IV.)

B O L H C

L E Y E G

P A D Á R

O M I Z Ó


Szójátékos csattanó

SULIMÓKA– Nos, mi volt ma a suli-

ban?– Madarak és fák napja.– Télen?– Igen. Tudod, a matekta-

nár, miután átnézte a röp-dolgozatokat, ...

(A folytatást az ábrábanrejtettük el.)

Új szavak, kifejezések(103.)

Nem szótározott szavaktárháza

debüt kötet – elsõ kötet; másképpen így: debütáló,bemutatkozó kötet

digitális turizmus – digitális szolgáltatásokkal tá-mogatott turizmus. Pl. „Digitális turizmus: a szektorinfokommunikációs fejlesztésérõl egyeztettek azérintett szervezetek… A turisztikai szektorban egyrenagyobb az igény az olyan korszerû informatikaimegoldások iránt, melyek … megfelelõen kiszolgál-ják a hazánkba látogató turisták igényeit.”

elvaterázik l. vaterázik

fültágító – gyûrû, melynek segítségével a fülcim-pán lyuk alakítható ki. Pl. „… 160 centiméter magas,vékony testalkatú. Haja rövid, szõke. Alsó ajka alattszájpiercing, jobb fülében fültágító található” (in-dex.hu) Van hamis fültágító is: „A hamis fültágítósfülbevalók lényege, hogy a külsõ szemlélõ számáravalódi fültágítósnak látszanak.”

fültágítós – olyan személy, aki fülcimpáját gyûrûksegítségével nagyméretûvé alakítja

gyöngyfa – gyöngyökbõl készített kis díszfa (ké-szítése óvodások, kisiskolások kedvelt gyakorlatitevékenysége)

hunédzser – (mai) „ideáltipikus” huszonéves.Megj.: Szociológiai kifejezés. A hunédzser (twenty-something) fogalmát az ideáltipikus huszonévesvilága kapcsán szokták emlegetni.

kerti vasút – olyan egy mozdonyból és néhány ko-csiból álló játékvasút, amelyre néhány személy ráül-het, s kisebb területen (kertben) vonatozhat. Megj.:a valódi kisvasútnál, keskeny nyomközû vasútnál ki-sebb, a szobai játékvasútnál nagyobb eszköz.

látványetetés – állatkerti program, melynek soránaz állatokat a közönség elõtt etetik

kinyitja a pofonzsákot – (ökölvívó) látványosanmegsorozza, ütlegeli ellenfelét

megrázza a pofonfát – pofonnal fenyeget valakit

pénzügyi mentor – pénzügyi tanácsadó

szalagtûzõ – szalagavató (ünnepség érettségirekészülõ diákok számára)

vaterázik – interneten tárgyakat eladásra kínál.Pl. „Vaterázik a NAV”, „Ne vegyél, inkább vaterázz!”,„Ne dobd ki, inkább vaterázd el! – tanácsolják egy-másnak mostanában a fiatalok. Új magyar ige szüle-tett az internetes használtcikk-kereskedelemben,amit lelkes rajongói pillanatok alatt az összes lehet-séges nyelvtani formájával felruháztak. Vaterázni in-dul a netre, aki eladásra vagy árverezésre kínáljamegunt tárgyait, és az is vaterázik, aki ily módon sze-retne olcsón hozzájutni egy számára fontos dolog-hoz.”

A rovat 1998–2015. közötti teljes anyaga megje-lent az Új magyar szavak szótára címû kiadványban(IKU-tár). Kapható: www.e-nyelv.hu/könyvesbolt.

B. [email protected]

24

9 7 7 0 1 3 9 0 4 5 0 0 5 10091

NYELVÉSZ • LELETEKELV•ÉSZLELETEK

A példákatgyûjtötte

és kommentálta:K. G.

Egy Monet-ról szóló, gyönyörûen illusztrált, deegyébként is tartalmas cikkben kétszer is helytele-nül írták a festõ lakóhelyének nevébõl képzett mel-léknevet. Így kellett volna: givernyi (kis g-vel, a végén-i képzõvel, mint canterburyi). Kiejtése: zsivernii.

Augsburg régi magyar neve: Ágosta, ezért az ott1530-ban elfogadott hitirat helyesen Ágostai hitval-lás, innen az ág. ev. (ágostai evangélikus) megjelölés.Ágoston (Augustinus, Szent Ágoston) több mintezer évvel korábban élt, így nem lehetett protes-táns…

Bár nem vagyok politológus, mint a cikk szerzõje, biztosvagyok benne, hogy valójában erre gondolt: „a legkiegyensú-lyozottabb eredményt prognosztizáló mérések”. A szótévesz-tés elkerülhetõ lett volna, ha az idegen szó helyett annak vala-melyik magyar megfelelõjéhez folyamodik: elõrejelzõ, (meg)-jósoló.

Nem az ételrendelés vegetáriánus, hanem maguk a megrendelt éte-lek. A mozgószabállyal így kellett volna írni: vegetáriánusétel-rendelés,de ez riasztóan nehézkes. Helyette alkalmazzunk birtokos szerkezetet:vegetáriánus ételek rendelése.

Már megint az a fránya földrajz! Venezuela ésBolívia egyáltalán nem szomszédos országok, mertköztük terül el az óriási Brazília. Tessék csakmegnézni a térképen! A menekülõ asszony hiábapróbált volna átjutni a (nem létezõ) venezue-lai–bolíviai határon.

A centenárium, ki ne tudná,százéves évfordulót jelent (a latincentum ’száz’ szóból). A két nagyfilmrendezõ halálának csupántízéves évfordulójáról emlékez-tek meg. Attól tartok, hogy aszöveg írója a centenáriumot a ju-bileum vagy az évforduló szino-nimájának véli. De ne rossz-májúskodjunk!

Documents

A NYELVEK VILÁGÁBÓL † ÁPOLÓ.HU ÁRA: …anyanyelvapolo.hu/edes-anyanyelvunk-pdf/ea-2019-XLI-1.pdf · H. Tóth István: Hasznos nyelvtani játékkönyv ... ge idején léptem