■ + A * *«. ■*** > ^

*> * *

‘ V v - *

- A* ' • * *•* * * h ,

* * * * «

. ♦ « r

«♦ *

v I ! I 1 1 1f f * - . * i *

TUNGSRAMg a z d a s á g o s

LÁM PAEggesftli izzólámpa és villamossági r.~t.T elefon szám o k: 1*—dl, 78 -5 2 , 78 -53, 78—54 Oipesi Sürgönyeim :

A M PERE Ü 1PEST

m in d e n t vesz és e la d3 T E R N B E R O és T Á R S A HiqtfaMI kMfflt SlIMI Mim V I « 8 N a g y m e z d - u t c a 2 8 . gftSZBPEll renÉlUÜl

Ne vAgia le a f e j é trongyos harisnyájának, küldje hozzánk páronként 1 .4 9 fillérért félcipőben i s , jé fejtei látjuk ei. Női és gyermekharisnyához fél pár, n ri zoknihoz egészp ár adandó javítási anyagnak. A harisnyák mosva és vasalva kéretnek, Fehérnemüeket olcsón és jól javítunk. V i d é k r e u t á n v é t t e l . Minden rendelés 3 napon belül kész.

„Express** barfsngaíalpcfá vdiíefef. Budapest, !?!., RéM*iit il

p ^ ■ I á«il l w & E m M i i

yyrrr^"gYffrrraTWt r r r r iyTm regTBTygTyrp 'TrryTjrrr m

v ’ ; m ú |Hétfőtől, 1919. március hó 17-2

Az Est-fiimHeti aktualitások

AZ ACÉLKIRÁLYEgy karrier története 3 felvonásban

SZEREPLŐ K:Mark Valentiné ... . . - ... — ... — John MayronJirnmy, a fia . . .. - .........................Róbert W arwickMarv ___ - ... . - ........................ - .. ... Doroíhy FairchildAz acélgyáros ... ..... - — - — ... ... Thomas CummingsAlice — - v ... . — — — — — — Madeiine Trawers }Morfon — ... ... . .. ... . .. ..... ... — Alex B. Francis

Legközelebbi mik

G i l t t O f l R

K R 1S T O F - T E RS P O R T D I S Z M Í Jj M k a r i í i c

H P O L L 0

Karnagy:d a l i é r t B r o s s é

SOR51 m árciu s hó 23-ig, v asárn ap ig J ]

ÍSM

A FÉLSZÜZEKMarcel Prévost regénye 4 felvonásban

SZEREPLŐK:De Rouvre-né Maud - - * -jaqueline De Chantel-né Masirne L ... Jeanne — - - Lestrang Le Tessier ]u!ien - -

Mari a öonnard Dianna Karénne Eiena Pablo Lidya Negri Alberto Capozzi Franceska Pouget Renato Verga Pietro Manzi'ni Fernande Cacace

s ík u nk keretében fellép

Y O L ü f i S !

Hl taáeÉimi- és M sui- ísnfslpsafe.

i g o r s i r é s . i é p l r d s .Seiratfeínás égési evsn át. A* Orsz. Magy.

Gyursiré Egyesület áüei fenntartott

f t e s s f i t á s u H a s s¥ « ., E riséb e t-k ü ru t 2 8 . TsíefOE Í-Í2-8C.

O PERA KOZMETIKAVI, ANDRÁS3Y-UT 19. S2.ELSŐ RA N G Ú H Ö LG Y FO D R Á SZ É S M A N IC U R , H A J F E S T É S MINDEN S Z ÍN B E N KÜLÖN LE* G E S S É G E K IL L A T S Z E R E K B E N É S COSM ETIKAI C I K K E K B E N

3 $o id osT anintízet\MwoEafiiudVH. i

it é M É m iF< 2 )o/iáh u -u M

T fiffM 32 ío

A háborúnak I vége lesz c S a r o n g y o s

h a r i s n y á j a mindig lesz.Azon esetben ha ön másfél pár rossz, de levágatlan fejfi női harisnyát, két pár rossz férfi harisnyát beszolgál, úgy abbéi egy-egy pár teljesen kifogástalan harisnyát —------------------- készítünk.-------------------------

Félcipőben is viselhető.mosott harisnyákat tagadunk el.

A ra páronként i k or. 50 fi llé rBiazsin M. Ü L, K irély-u . 38. il. W .F ióküzlet: VII., Nefelejts-utca 90. szám.

F f l !< in N (> b l e p ío t e c h -„ E jU i ű UIT H H 1H ÍU U IT W E I Í I E B F R I G Y E SBudapest, t L ípót-itörn í 19. szám.

Telefon 121—94 szám Villam osberendezések, villamos főző és vasalók, modern, bronz, antik és facsillárok, műtárgyak régiségek. Adaptálás és javítások.

B Q Ö D& T Ö / V W Ó 5 £>O L T JA

luntM néD suaáN ÜT g

ZELIZYRÉRáDYHDÉL

női divef műterme —Budapest, IV., KtcsMtí-iÉa 13. stíoi.

= T e l e f o r i - s z é m : S é z s e f 34— 67

C f í J b r n m m k £ £ d ü íü t .v / k f e s s é g e J ti á . » ^ d l l A N D G N / ie t f M t iY / t a / * '

Qm'& & M 3U •><*m n u r ffi4 ja s t /r c a ö .M

á . . " ; m

ff

p I M iIII !§H l

Zöld rács van az ajtón, komor és sötét ez az' egész milíieu. Az ember szinte m eg­ijed tőle. Csak az ablakban álló két virágcserép árulja el, hogy itt nő is lakik, aki szereti a virágot, aki min­den reggel m eglocsolja a fehér és rózsaszín jácintot. A szobaleány beviszi a név­jegyemet, én addig körül­nézhetek az előszobában. Nagy rézpántos bőröndök sorakoznak egymás után a fal mellett, mert Lenkeffy Ica holnap elutazik Balaton- füredre. A sok mozizás n a ­gyon megviselte az idegeit és most lemegy kissé üdülni az édesanyjával. Kinyílik az ebédlő a jta ja és a küszöbön megjelenik Lenkeffy Ica. Büszkén, felemelt fejjel, m o­solygó szemekkel, mintha m ost is mozigép előtt állana. Az ablakon belopódzik a sápadt tavaszi napsugár és arany szallagokat fon a drága szép szőke hajába. B e ­megyünk a szobába. Sehol egy koszorú vagy egy fény­kép, amely a forró sikerekre

emlékeztetne, csak Lehár F ere n c egy dedikált arcképe függ a szalon falán.

Leülünk egym ással szem ­ben és kérdéseimre Lenkeffy Ica halk csengő hangon vá­laszol.

— Színész szülők gyermeke vagyok, kezdte el az élettör­ténetét, szüleim vidéken sze ­repeltek. 13 éves még alig múltam, mikor már a szini- pályára léptem. Nagybátyám, Mezey Kálmán rimaszombati társulatához szerződtem, ahol a „Tatár járás" Treszka sze ­repében mutatkoztam be és első igazi sikereimet arattam. Ezekre a rimaszombati szép napokra nagyon gyakran gondolok vissza. Szegény Harmat Heddi halála után szerződtem a Vígszínházhoz. A „Nyári szerelem" cimü francia vígjátékban léptem fel először, de sokáig itt sem voltam hanem átszerződtem a Budapesti színházhoz. Egy nyáron át voltam Feldéknél és innen a jard inb a , majd a Király színházhoz mentem. Mint a Király színház tagja

lettem a felesége B aros Emilnek és mint az Apolló- K abaré tagja, váltam el tőle.

Az utolsó szavaknál L e n ­keffy Ica elkacagta magát. Látszik, hogy ez az első házassága nem volt egyéb, mint egy bosszantó kaland, vagy egy rossz álom.

— Lenne szives a művész­nő elmondani, hogyan lett moziszinésznő ?

Mosolyog egy keveset, a z ­után mereven néz rám, ku­tat a régi emlékekz Uöött.

— A moziszinésznői karie­rem a „Szulamit“-tal kezdő­dött. A Király színházban ta ­lálkoztam Balog Bélánéval, aki bevitt a filmgyárba. Na­gyon szép film volt a „Szu-am,t“, nagyon kedves sze-

r epem. Egyébként Illés ]enő rendezte, aki most Berlinben él. Azóta már sok szép sikert arattam, sok kedves emlék fűz a mozihoz.

— Melyik volt a művésznő legkedvesebb alakítása ?

— Mindegyik szerepemet nagyon szeretem .de mégis a „Vengerkák“-at szeretem a legjobban.

Felegyenesedett a fotelben és önkéntelenül elkezdett kopogni az asztalon, úgy hasonlított a „Vengerkák" szegény ábrándos gépiró kisasszonyához, akiből nagy színésznő lett.

— A közönségemről, az én aranyos közönségemről, mondta később, csak h á ­

lával tudok megemlékezni. Nap-nap után elhalmoz leve­lekkel, virággal és ha látta volna, hogy ünnepeltek a múltkor a matinén. Igazán hálás vagyok a k özö nsé­gemnek.

Az arca egész átszellemül a mikor a közönségről b e ­szél, szemei villognak, egé­szen belepirul. Ilyen szépnek sosem láttam a drága Icát.

Mért nem szerződött le a művésznő Kopenhágába ?

— A Phönix filmgyárban eljátszottam a „Kuruzslót“, a „Senki fiát“ és „Az árendás zs id ó t" Nemsokára a Nor- disk filmgyártól kaptam m eg­hívást, hogy menjek ki Dániába. De nem mentem ki, hanem férjhez mentem Roboz Imréhez. A szerződés nem szűnt meg véglegesen, csak el lett halasztva és amint a viszonyok tisztázódnak, e l­fogadom a Nordisk ajánlatát. Higyje el egész más élet van ott. Csak m ájustól— szeptem ­berig tartanak a felvételek, mikor szép idő van, nem úgy mint itt. Most a „Mary Ann“ cimü filmen játszom, nagyon kedves film, nekem nagyon tetszik.

Felkelt a fotelből és lassú lépésekkel megindult az ablak felé. A fénysugarak gyengé­den körül ölelték termetét. Lassan felemelte az öntöző kannát és vizet locsolt a fehér és rózsaszín jácintra.

Földes Elemér Iván.

— 2 —

Károly i Mihályné a mozirólA gyönyörű várpalotába,

jtnely a vérforgatag, az em ­beriség megpróbáltatásának ötödik esztendejében, az em­beriség megváltásának h a j­na lán , „Nemzeti Palotádnak neveztetett el, az uj névvel

• együtt uj szellem is költözött, .az áporodott, fullasztó, sp a ­n y o l ettikettes levegő n y o ­mán a munka nyílt, egyenes é s tiszta szelleme szellőzte á t a selyemtapétás termeket. Az eimerpajzsos, vasrácsos kapu alatt nem álldogálnak m ár gyanakvószemü burg- zsandárok, detektívek, ronda tekintetű bécsi lakájok, a fo lyosókon nem kell többé lábu jjhegyen járni és az ud­varnagyi hivatal inkviziciós tortúráit is száműzték, az udvarnaggyal együtt. Most, ha a pesti polgárnak ügyes­b a jo s dolga akad, mit a ma­gyar államfő kegyelmére akar bizni, csak átsétál az ilyen szép, koratavaszi, mosolygó délelőttön a várba és befor­dul a Nemzeti Palota tárt- nyitott kapuján. Senki sem tartóztatja, faggatja, még a p ortást is csak hosszas kere­s é s után találja meg az ember.

— A kegyelmes asszony, az elnökné a palotában van?

— Épp az imént é rk e zett . . . Ott áll a k o c s i ja ! . . . Tessék fe lm enn i. . . e r r e . . .

A folyosókon siető, robotos em berek, munkakabátban,

kopott hadizakkóban. A sz a ­lonkabát, a diszmagyar már nem kötelező errefelé. A pa-r lota javarésze iroda, vagy közhivatal, ezeket a termeket felaprózták, átépítették. Csu­pán az első emelet balszár­nyában maradt meg néhány terem a régi pompában, a magyar népköztársaság elnö- kénekfogadótermei és munka- j szobá ja számára.

Károlyi Mihály köztársasági elnök ugyanis egy filigrán bájos svábhegyi villában lakik, mit bérbe bir tulajdonosától s csupán a munkaidejét tölti a Nemzeti Palotában, a munka­ideje alatt, azonban kora reg­geltől jóval éjfélutánig terjedő idő értendő. Sokszor rávirradt a hajnal, mikor még mindig súlyos, titáni lelkierőt kivánó munkája felett görnyedt. F e le ­sége itt szokta meglátogatni, hogy elhívja a munkája mellől: legtöbbször eredménytelenül. Most is azért jött, hogy ma- j gával vigye férjét s pihenésre? kényszerítse, mielőtt a külön-

vonatra szállnának, mely Szatmárra röpíti őket a szé­kely katonák közé.

Néhány szavas értekezés a titkárral s már Ígéretet kapunk, hogy az elnökné fogadni fog. Tükrös-lakkos várószobába vezetnek. Itt semmi sem változott, minden szeg a helyén m aradt: csak az idők és a szokások szök­

■SÍ

Ilii!m .

tek előre mérföldes csizmá­val. A régi, ismerős még a csikós, vörös szőnyeg a tükör- fényes padlón, a falak fréz szinü selyemkárpitja, az ajtó, az ablakok, a menyezet arany- cirádás hófehérje. A ró z sa ­színű, nehéz selyemkanapén nemrég még kemény tábo r­nokok és hajlongó főpapok várták a kihallgatás percét, a metszett, aranykeretü velencei tükör tán még a diszmagya- rok és frakkok sorát, letűnt politikusok átszellemült arcát őrzi titokzatos öblében. A fekete antik márványóra meg­állt és k ihűlt. . . merev és néma mutatói tizenegy órát je lez ­nek, mintha a kisértetek ó rá ­ját lesnék, hogy uj életre kelljen minden . . . láng lob­banjon a karosgyertyatartók égettvégü óriási gyertyáiba és a tükör mélyéből e lő ­kanyarodjék a régi rezsim elátkozott embereinek vége­láthatatlan menete . . .

Egyszerre ajtócsapkodás, hangok a küszöbön túl s a szárnyas ajtó kitárul és előt­tünk áll a legelső és a leg­szebb magyar asszon y : az elnökne. Mögötte az ura s á ­padt arcéle látszik, ki már indul kifelé, de nyomban visz- szafordul, valamit elfelejtett.

Gyönyörű asszony a köz- társasági elnök felesége. Arca, miként az angol levelezőla­pok, egyenes orrú; szépen iveit ajkú lady-jeé, alakja karcsú és magas, ruhája n e ­

mesen egyszerű és finom ;• fátyolén keresztül pedig úgy csillog a szeme, mint a k ék ­arany tavaszi égharang oda- künn . . ;

Az elnökné kissé pirulva, akadozva, mint aki nincs hozzászokva az intervju tá ­madáshoz, de azért bátran, okosan, messzecsengő han­gon m ondja:

— O Istenem . . . mit m ond­jak . . . mindig nagyon, nagyon nagyon szerettem a m o z it . . . mint mindenki, aki a husza­dik század embere, ü g y hiszem a mozinak nincsenek is ellenségei. Sok szeretettel, nagy reménységgel, k issé tán féltve is, nézem a magyar film szédítő arányokban k i­alakuló pompás fejlődését és komoly, nagy jövőt jósolok neki. Gyönyörű a hivatása a filmszínháznak és a filmmű­vészetnek. Propaganda terén többet ér és hatásosabb m in­den élő, irott vagy nyomta­tott szónál, rajznál vagy fest­ménynél, mert valamennyinek propagáló értékeit magában foglalja . . . E téren főképen nagy szerep vár a magyar mozira, most a forradalmi átalakulás után, amikor a százféle propaganda, tanítás, iránymutatás, uj szellemben nevelés, felvilágosítás össze­torlódó, hatalmas m unkájá­ból a film is kell, hogy ki­vegye az őt megillető hatal­mas részt. Engem itt kivált­képen csak a nőnevelés, a

íés£ ' I

— 4 —

f i

IN:

■a nő kulturális hivafotíságá- nak propagálása körül adódó sze rep e érdekel a mozinak, melytől e téren különösen so k at várok.

Ekkor gyors léptekkel á t ­haladt a szobán Károlyi Mihály köztársasági elnök és az elnökné sietve bucsuzko- dott, hogy utolérje urát. A fehér ablakkeretben a Duna kékíett és a bárányfelhős égbolt . . . a főváros látképe, mint egy szines anziksz és .a napfény tavaszi kacagása

ás tavaszi illat. A Nemzeti Palota ódon folyosóin végig­csilingelt egy trillázó, arányló női kacaj és velekacagott minden. Aztán lecsapódott valahol egy autó lakkos­tükrös a jta ja . . . távol elpuffo- gott egy gép . . . egyszerre hűvösség tamadt. Mintha újból felkerekedett volna a Tél észak felől, még a nap­fény is elsápadt. A Duna felett könnyű lábon menekült a tavasz . . .

V. L.

F ö ld r e n g é s a filmenEgyik budapesti filmgyár

megvette nemrég egy igen fiatal iró filmdarabját és a főszerep eljátszására szerződ­tette a Fővárosi Orfeum ki- kitünő komikusát, Gyárfás Dezsőt. Az iró, mint említet­tük, igen fiatal és mint ilyen, term észetesen i d e á l i s t a , szentnek tekinti az irodalmat, különösen a saját Írásait és a mozifilmek irodalmát is az­zal a le lkesedéssel műveli, mint amellyel egykor Goethe írhatta Faustot. A fiatal iró darab ja vígjáték és a m áso­dik felvonásnak egyik je le ­nete az Oktogon-téren és az Andrássy-uton játszódik. E le ­in te csak telefonon érdeklő­dött, még pedig a Fővárosi •Orfeumban Gyárfásnál, mert a filmgyár válaszával so h a ­s e m volt megelégedve, de

EliJlfglir

m\i

később már személyesen is felkereste esténkint az O r­feumban Gyárfást és a mű­vészt a száma után hazaki- sérte. Egy este az ifjú külö­nösen türelmetlenül várta, hogy G yárfás énekelje a da­lait. A nézőtéren még zúgott a taps, Gyárfás még a sz ín ­padra vezető ajtót se csukta be, máris a nyakába esett és fuldokolva kérdezte:

— Az istenért, mi baj van ?— Miért van úgy felin­

dulva ? Mi történt ? — kér­dezte Gyárfás csodálkozva.

— Ma azt mondták a gyár­ban, hogy nagy baj van a darabbal.

— Nagy b a j ? Dehogy, k é­rem. Nem olyan nagy a baj. Semmi az egész. Mindössze egy kis változtatást kell c s i­nálnia a második felvonásban.

§ §

I

Iü t

Ilix

p l

— Változtatást ?— Na igen. Az Oktogon-

téri jelenetet át kell helyezni Kalábriába.

— Kalábriába ?— Igen, mert ebben a je ­

lenetben földrengés l e s z !— Földrengés ?— Azaz, hogy nem lesz,

mert már van. É s mert P e s­ten az utóbbi százharminc­három évben nem volt föld­rengés, oda kell áthelyezni a darabot, ahol szokott lenni földrengés.

— De . . . de ez lehetet­len, — mondta megrémültén a 7 ifjú szerző.

H ogyan készülSötét szárnyalásu, komor

drámák vagy csilingelő nap ­sugaras vígjátékok, szóval a komoly nagy mozi-müsorok előtt mindig ott találjuk a pesti filmszínházak fürge riporterét, szeszélyes kedvű modern regősét, a technika századának csodálatos eleven fénykép-újságját, Az Est h a ­m arosan oly népszerűvé vált filmriportját. Megszoktuk és megszerettük ezt a boszor­kányosán gyors krónikást, amelyik alig néhány órával az események után már elénk- vetiti a szemünk előtt le já t­szódott dolgokat, vagy szem tanújává tesz olyan friss történéseknek, melyek mind­nyájunkat érdekelnek s mit

— Semmi sem lehetetlen: Bizza rám, fiatal ember, m á s­képp nem kerül bemutatóra, a film.

A szerző meghajolt a s ú ­lyos argumentum előtt.

— Hát legalább árulja el,, mi történ t? — könyörgött.

Gyárfás szive m eglágyultr— Elmondhatom. Az tö r ­

tént, hogy a felvevő készü­léknek ingott a lába és talán- valami egyéb is rosszul szu ­perált egy kicsit, szóval a ké­pen — táncolnak a házak. Ez pedig csak Kalábriában, lehetséges . . . Vagy nem ?

A z E s t film ?mindnyájan szerettünk volna7 látni. A pesti polgár ham a­rosan szivébe fogadta Az E s t filmriportját, mely olyan a műsorban, mint az avatott kézzel összeállított m enü­ben a fűszeres leves r étvágy-

gerjesztő, mert kicsiben komprinálva a pompás ebéd: minden izét, zamatát, fűsze­rét, elénktálalja. Alig n é h á n y perc alatt hatalmas drámák,, hűséges helyzetképek, k a c a g ­tató vigjáték-jeíenetek pereg­nek le a szemünk előtt. D e ami a legfőbb : történelem, a legigazibb és legbiztosabb* krónika.

Ami ennyire a közö nség szeretetébe férkőzött, a n n a k

kétszeresen érdekesek m.

iriühely-titkai. Munkatársunk íelkereste tehát Az Est film­riportjának irányítóját, szer­kesztőjét, Damó Oszkárt, a jónevü irót és hírlapírót, ki azonkívül, hogy egy egész so r szépsikerü regény és novelláskötet szerzője s két szerkesztőségben harcos k a ­tonája a rotációs-nagyha­talomnak, a mozi terén sem avata tlan : ő volt a valamikor oly népszerű Göre-filmek, a magyar filmgyártás első hír­nökeinek megalkotója, ren ­dezője, szcenirozója, sőt egyik főszereplője is, Kátsa cigány pompás maszkjában. Damó Oszkár az Est filmriportjának kulisszatitkairól a következő­ket m on d otta :

— Az Est filmriportja külön szerkesztőség, mely azonban nem az újságpapírra, hanem a perforált filmszalagra rög­zíti az eseményeket. Alig, hogy értésünkre esik egy aktuális esemény, amely alkal­mas arra, hogy Az Est film- riportja feldolgozza, nyom­ban a helyszínen termünk. Igen, sokszor, különösen rendőri dolgoknál, megelőz­zük a hatóságokat is és igy alkalmunk van lefotografálni a hivatalos személyiségeknek a helyszínre való érkezését is. Operatőrjeink Escher Károly és Bécsi József veze­tésével, sokszor hárman- négyen is dolgoznak egy­szerre, ha összetorlódnak az események. Hogy mennyi

nehézséggel dolgoznak, erre vonatkozólag elég utalnunk a viszontagságos idő járásra, továbbá arra a körülményre, hogy az esem ények n in c se ­nek tekintettel arra, hogy- erős, vagy napsugaras idő ben, éjszaka vagy szürkület’ kor következzenek be. N ap’ szállta után magnézium-gyer’. tyákkal dolgozunk, de mive ezeknek nagy a füstje, hát m ost konstruálnak egy olyan kézi ivlámpát, mely minden rendes fali vezetékbe bekap ­csolható.

Az Est filmriportjának k é ­sőbbi programmja, hogy, mint háború előtt volt, ismét összeköttetésbe lépjünk a ; bécsi Sascha, a berlini Mester és a párisi Gaumont és Pathé Freres filmriportjaival s igy hétről-hétre kicseréljük az eseményeket. így egyenlőre csak a határon belül történ­tekről tudósítunk.

— A filmriport perspek­tívája szinte beláthatatlan. A legfontosabb szerepe tán a történetírás szempontjából van, de külföldön már sok helyen alkalmazzák bűnügyi nyomozásoknál is, hol atanuk előtt valóságos film­drámát játszatnak le. Tör- ténelemirás szempontjából különösen szép teljesítm é­nye Az Est filmriportjá­nak a magyar forradalom eseményeit megrögzitő j e ­lenetek, melyekből külön­ben 360 példányt vittek

— 7 —

I3ÍS&

ki az Amerikai Egyesült Ál­lamokba. Ez hozzávetőlege­sen nem kevesebb, mint 30 — 40 millió nézőt jelent.

— Rendkívül érdekes fel­vételünk volt mostanában Kál-Kápolnán, a földosztás premiérje alkalmából. Itt nem kisebb segédrendezőnk volt, mint Károlyi Mihály köztár­sasági elnök, ki nemcsak, hogy készségesen a gép elé állott, de később az operatőr

mellett foglalt helyei s a kormány tagjait személyesen állította be, maga figyelmez­tette, nehogy háttal fordul­janak a gépnek. Ilyen je le ­netek azután hatalmasan fo ­kozzák az Est filmriportja kis gárdájának munkakedvét és büszkén mondhatjuk, hogy e népszerű pesti m ozi-kró­nika minden külföldi hasonló intézmény mellett diadalma­san megállja helyét.

A m ik o r m ég P á r is b a n is bölcsőben ringatták a m o z i t . . .

A Le Ciné Journal egyik régebbi száma került a k e­zembe, mely többek között egy intervjut közöl Páris leg­régibb m oziszakem berével: Kayser Gáborral arról az időről, mikor az első mozi­előadásokat mutatták be a francia fővárosban. B á r ma, a kilométer hosszú filmteker­csek korában a kinemato- gráfia bölcsőkorából elárult sok érdekes intimitás helyen­ként mosolyra birja az em ­bert, mégis némi irigyléssel gondolunk a régmúlt idők boldog mozisaira, kiknek kez­detlegesen berendezett já ték­szer nivón álló vetítőgéppel bemutatott, naiv epizódokat ábrázoló előadásaik iránt sokkal nagyobb érdeklődést mutatott a közönség, mint ma, a jelenlegi tündériesen berendezett, a legprecizebb technikai segédeszközökkel

dolgozó, márványfalu, freskó- festésű, stukkos, fejedelmien draperiázott mozipaloták „iro­dalmi moziestéi" iránt . . '

De hallgassák meg Kayser urérdekes visszaemlékezéseit.

. . . Párisban 1895 decem ­berében a Grand Caféban mutatták be az első mozi- előadást. A gépész kamrája a nézők mögött, egy erre a célra átalakított páholyban volt elhelyezve, melyet fekete bársonydrapériával vontak be. Maga a helyiség 100 néző befogadására volt b eren­dezve. Egy-egy előadás 20 percig tartott, mely alatt 7 — 8, egyenként 16 méter hosszú filmet mutattak be. A műsor kizárólag utazási képekből és humoros fel­vételekből állott. A Grand Café megnyitása óta ö ssze­vissza nem látott annyi ven­déget, mint a mozielőadások

— * —

idején egy-egy nap. De még a mozibejárat előtt is óriási néptömeg verődött össze, úgy hogy a rendőrség for­mális kirendeltséget létesített a kávéház előtt.

Minthogy az előadások minden szünet nélkül követ­ték egymást, kellő szellőz­tetés hiányában az esti b e ­mutatók már tűrhetetlen le ­vegőben tartattak meg. De ez nem tartotta vissza az embereket attól, hogy való­ságos rohamokat ne intéz­zenek a mozi pénztára ellen. Az első mozinak csak a k ö ­vetkező év nyarán támadt konkurrense, az Odera pasz- szazsában, melyet Kayser nyitott meg. Az uj színház naponta 15— 20 bemutatót tartott, mely alkalomkor 3 — 4, egyenként 20— 22 méteres filmet mutattak be. Az első előadás műsora következő filmekből volt összeá ll ítva :

1. Tánc á la Fuller2. Hastánc3. Négerek birokversenye.Minthogy az első vetítő

gépek technikailag m eglehe­tősen sok kívánni valót hagytak fenn (legtöbbször a film ugrott ki a készülékből), az előadások eléggé zava­rosan folytak le ; de ez k o ­rántsem volt gátló körülmény abban, hogy a bemutató végén a közönség hangos szavakban ne adjon kife je­zést elragadtatásának. Páris- ban a vásártereken minden

évben bucsuszerii ünnep­ségeket tartanak. Hinta, b á b ­színház, szilüett-rajzolók, vi­lágcsoda-panorám ák és más szenzációk tették tipikus nép­ünnepélyekké ezeket a búcsú­kat. Csak természetes, hogy első állandó moziszinházak után rövidesen a vásártéri ünnepségeken is megjelent az első sátoros mozi, alig 6 0 —80 személy részére b e ­rendezve, 50, gyermekek r é ­szére 25 szantimos hely­árakkal. A konkurrens mu­tatványosok minden eszközt megragadtak arra, hogy az exisztenciájukat veszélyeztető „ellenséget1* örökre e lném ít­sák. De hiába volt minden igyekezetük — a mozi csak felül m a ra d t !

A következő évben egy ujabb mozi nyilt meg Páris- ban. Ez már sokkal nagyobb vállalkozó volt, mert e lte­kintve attól, hogy 150 s z e ­mély részére készült, már zenekarral is rendelkezett. Igaz, hogy a zenészek egy szomszéd fülkében voltak e l­helyezve s emiatt a karm es­ter állandóan hadilábon állt a képek hangulatával. De ez annak idején még nem z a ­varta a közönséget. Az érv rendkívül esem énye egy má­sik „sláger" m egjelenése volt, mely egy párisi nő élményeit vitte vászonra. A következő évben már 24 mozi nyilt meg a francia fővárosban . . .

Castiglione Henrik

1

Sil

M f ű i

i

rnimnamm

A külföldi fi lmek a háború alatt

A néhai háború tartama alatt teljesen el voltunk z á r­va a külföldtől. Filmet csak Németországból, Dániából kaptunk és ezzel voltunkkény- telenek megelégedni. Nagy néha, fantasztikus uton-mó- don, Svájcon keresztül b e ­csempésztek egy-egy francia vagy olasz filmet és ezek Ízelítőt adtak abból, hogy mit produkálnak a külföldi filmgyárak. Az olaszok és a franciák úttörői voltak a film­gyártásnak, a technikai rész ­ben különösen ügyesek és leleményesek, valószínű tehát, h ogy ezen a téren minden tekintetben erősödtek és fe j ­lődtek. Nagy szerencséjük

Jtolt abban, hogy a nyers­anyagban nem szenvedtek hiányt, tehát nem kellett uzsoraárakat beleölniök egy- egy film nyersanyag-szükség­letébe. Azonban a konkrét eredményre vagyunk kiván­csiak, arra, hogy tulajdon­képpen mit produkáltak a külföldi filmgyárak a háború alatt.

Az olasz filmgyártás már a háború előtt is grandiózus filmeket készített. Mesterei a nagy attrakcióknak. Uj és uj érdekesség, főként eredetiség kitalálásában utolérhetetle­nek. A legközelebbi időben két szenzációs film jelenik meg a magyar filmpiacon.

Egyik a „Krisztus", a másik „A rémuralom". Mindkettő olasz film és grandiozitásában felülmúlja még az eddigi nagy attrakciókat a „Quo vadis“-t. „Cabiriá“-í, „julius Caesar“-t is. A „Krisztus*1 állítólag kilenc millió lírába került. Ez a horribilis összeg eléggé érzékelteti a film gran- diózitását. A Cines hatalmas személyzetével beutazta úgy­szólván az egész világot. A helyszínre utaztak minden­hová: Egyptomba, Jeru zsá­lembe, Bethlehem be, m eg­elevenednek előttünk, a maguk pompázatos szépségében a Tábor hegye, a Tiberis tó partjai, Golgotha, meg az olajfák hegye. Ötvenezer em ­ber működik közre a film felvételénél. Pazar pompa, páratlan felkészültség stílusos és korhüség jellemzi ezt a filmet, melynek rendezésénél — különös kuriózum — Kit- chener lord is részt vett. Kitchener a film felvételénél Egyptomban tartózkodott és annyira érdekelték a soha nem látott nagy stilü mü előkészületei, hogy önként felajánlotta a szolgálatait. A film különben három évig készült. H asonló nagyarányú, magasra ivelő alkotás. „A rém­uralom." A francia forra­dalom borzalmasan gyö­nyörű, izgalmas és lüktető

— 10 —

■ nint nüninmn,

napjait viszi filmre érdekes és megkapó szerelmi történet keretében. Még a nyár folya­mán volt alkalmam látni ezt az filmet, s mondhatom alig várom, hogy újra láthassam. A rendezői bravúr netovábbja az, amit ebben a filmben látunk. A hatalmas tömegeket csodálatos precizitással, ám természetesen mozgatja. Az empire korszak alkonya e le ­ven erővel tündöklik a filmen és nincs egy házablak, egy székláb vagy cipősarok, ami nem a tiszta korhüség volna. A művészi szép felé törek­vésnek értékes dokumentuma ez a film.

A már lejátszott filmek közül még egy párról ó h a j­tok szólni. Az egyik „A vörös boszorkány". Itt nem irodalmi szempontok dominálnak, h a ­nem inkább a közönség érde­keit szolgálják. Négy hatalmas részből áll a film, s e gigászi méreteiben szokatlanul fel­tűnő. A sujet mindvégig le ­bilincselő izgalmasságu s jelenetről jelenetre fokozza az érdeklődést. Nagy sikert aratott a „Mennyei n aran ­csok" cimü film, amely egyike a legbájosabb a lko­tásoknak. Az olaszoktól soha nem látott és feltételezett espritt vonul végig az egé­szen, s a film minden szép­ségét és finomságát érvényre juttatja a művészi rendezés. Meg kell emliteni, mint kinematográfiai bavurt a két

majomíilmet, melyekben a rendező igazán bámulatos munkát végzett. A majom eddig csak staffage-ként sze ­repelt a filmeken, itt szerep­lőnek állítja be a rendező.

A háborúban készült franciá filmekről csak annyit s ike­rült megtudnom, hogy a naturalizmus nagy m esteré­nek, Zolának könyveiből egy egész sorozatot készítettek. Legfenségesebb müvét „Az összeom lást“-t egész bizo­nyosan nem csinálták meg. A franciákra ez már nem is aktuális. A nagy star: Su -̂ zanne Grandais szintén ki­jön egy sereg filmmel, csi­náltak egy pár Després fil­met, sőt Robinnevel is k í­sérleteztek. Ezt a szép és nagyszerű színésznőt már régebben kellett volna ; fil­men játszatni. Az érdeklődé­sünk azonban fokozottabb mértékben fordul Amerika felé. A háború első éveiben őszinte gyönyörűséget szer­zett a sok kitűnő amerikai film, amelyek közül különö­sen eg y : „A menekülő élet" mutatta meg, hogy merre van az ut a magasabbrendü film felé. Most várjuk a foly­tatást annál is inkább n a ­gyobb érdeklődéssel és k í­váncsisággal, hiszen köztu­domású az, hogy abban a versengésben, amely egyes országok filmgyárai között fejlődik — Amerikáé lesz a diadalmas pálma. p. d.

— 1 1

Az acélkirály .Egy kaj-rier története 3 felvonásban.

| p l 1811I I :

I fII

1Ki

í j p J I

L l |

fIliJ l

■1II11IM\lg1IB

Jimmy Valentiné lelkét a nagyravágyás tüze égeti. Nem tud megmaradni a csöndes falusi magányban és a fővá­ro sb a utazik, ahol egy a c é l­gyárban talál alkalmazást. A zseniális fiatalember kép es­ségeit hamar felismerik és karrierje szédítő szárnyakat ölt. E lőbb munkafelügyelője, majd művezetője, később pe­dig igazgatója lesz a gyár­nak. ]immy megnősül, elveszi régi menyasszonyát, bárha szive egy kis munkáslányért dobog, aki forró szerelmet érez az ifjú ember iránt. Nagyravágyó hitvese teljesen belemerül a világi élet ö rö ­meibe és bár Jimmy meg­találta mindazt, amit ember

e lé rh e t : otthona hideg és e l ­hagyott.

A házastársi ellentétek mindinkább kiélesednek, mig végül férj és feleség elvál­nak egymástól. Jimmy felfe j­lődése azonban nem áll meg. Gyártelepeket épit szülőváro­sában és ^acélkirálya lesz az Egyesült Államoknak. Az egy­kori kis munkásleány o ld a­lán megtalálja a teljes b o l­dogságot is és már-már a legszebb harmóniában ünne­pelheti férfikorának delét, amikor egy régi bosszúvágy áldozata lesz életének egész munkássága. A tűzben és lángban edzett ember szédü­letes perspekturáju karrierje igy jut el utolsó állomásához.

Legközelebbi műsorunk keretében Fellép

GUNNilR TOLNfiS!

O r b á n T T v é r e k '

D R O G É R I A *_ . . i

A R C É s H g j F E S T E K

, K Ü LÖ N LEG ESSÉG EKrs # fL FENYKEPESZETI CIKKEK

BUDAPEST.IV.,VERESPÁLNÉU.10 T ^ fon: 163-59.

Bokor Testvérekelső rangú

ruhafestő és vegytisztitóGyár és föüzlete

VIII., Losonci-utca 28. szám .(K álvária-tér sarok)

Gyüjtőfiókok: ír, Fehérvári-ut 39. szám .VIII., Baross-utcalOO. szám . VIII., Népszinház-utca 47. szám.24 ó ra alatt festünk

„PROGRESS 9C9D EM Y, ,felelőséggel készít elő

magánvizsgálatokraalaposan, gyorsan tanít

v ilágnyelveketKereskedelmi tanfolyamai pedig

kiképeznek összes

irodai munkálatokraDíjtalan állásközvetítés

Kálsin-tep 6. K irá ly FáNutco sa ro k

A L E G J O B B

ÉIRC És KÉZ 6Í PÓLÓ -

Nyom. Fejér és Glaiter könyvnyom. Budapest, VIII., Rákóczi-út 73. — Telefon J. 22—31..

G azd á k B izto sító S z ö v e tk e z e teAlapittatott 1900-ban.

ig a z g a tó sá g B u d a p e s te n , IX . K á lv in - t é r 10. sajátszéh h ázáb an .Fiókok: Az ország minden nagyobb városában.Foglalkozik: Tűz-, jég -, baleset-, szavatossági-, betöréses­

lopás elleni biztosítások, úgyszintén élet-biztositásokkal leg- előnyesebb feltételek és módozatok szerint.

Biztonsági alap :Alapítványok a Kormány hozzájárulásával,

tartalékok és évi díjbevétel 1916 év végén 18,358.012.14 K.

F ia ta los üde arcbőrtvarázsol elő 10 nap alattéseltávolit minden íeinthibát u. m. mitesszer, pattanás, sárga­folt, ránc, orrvörösseg, likacsos, hervadt, petyhüdt bőrt a D r. K ayserlin g-féle szépitőszer. A kúra egyszerű, otthon vé­gezhető minden feltűnés nélkül. Befeje­zése után az arcbőr ragyogó szépségben, gyermeki üdeségben és tisztaságban, pompázik. 1 üveg 15.-- korona. Diszkrét szétküldés utánvétel.

\K ü lfö ld i pa rfüm ökAjánlatok legfinom abb parfüm öket d ek án k én t : Chevalier d’Orsaz, Queli que fleurs, Ambra Antique. Batschar-

’ Lorigan 19.— korona. Rózsa bonafide, Hygiea Chypre, Thule, Vademecum, Serenissima, Kairói mákvirág, Ib o ly a , Id e á l , K h a s a n a , I s o l a b e l la , L o r n a B u v a r d ia , O rg o n a , G y ö n g y v ir á g , Akacia, Orchidea parfümöt 6. — koronáért dekánként, utánvéttel.

G y á r : H IV A R Y O N a Co. S z é tk ü ld é s ! h e ly :

BM155 M i i , Budapest, Vili., Jazsef-hBrut 23. szám, félemelet 1.

SIHBYBERBEfi BÉLA fényképészB U D A P E S T , VII., R Á K Ő C Z I -U T 30. SZ .,RI\7 0 LÍ m űvészi fényképek, nagyítások és festmények.

„U ] nemzedék" S z e r k e s z t i : IRíLOTflY iST17á n

FIG

AR

O

A L

EG

JO

BB

S

ZÍN

HÁ

ZI

HE

TIL

AP

N Y U G A TPolitikai, irodalmi és kritikai félhavi szemle

F ő s z e rk e s z tő : I G N O T U S .S 7 P r U p Q 7 tn lt '

ADY ENDRE és BABITS MIHÁLY Törekvése: művelt szociális Magyar- ország s szabad nemzeti irodalom. Megjelenik minden hó 1-én és 16-án.E lő fizetés i á r a : E g ész évre 28, félév re 14, negyedévre 7 kor. Egyes szám ára 1.40 kor. M utatványszám ot szív esen küld a kiadóhivatal: B u d ap est,"V I., V ilm o s csá sz á r-u t 51. I I I . em.

LOHR IJZflRIfl(Kronfusz)

flpáp és ffiűzlBt: Vili., B aro ss-u tca 85.A főváros első és legrégibb csipke tisztitó, vegytisztitó és kelmefestő oo gyári intézete, oo

‘fió k ok : II. Fő-utca Z7., IV. Eskü-ut 6.,IV, Kecskeméti-utca 14.. V. Harmincad-u. 4., VI. Teréz-körut 39., VI. Andrássy-ut 16., oo Vili. józsef-körut 2. oo

T C L6F O N

m ’Ó TC'Q /

H ölű VFO D Q A 'Ó ZA TJ££PJ6'G A POLAJ.

P7AN/ PZD/&Ü&

MINIMOCZNIK MUSTÁR

E G J O B B

P A P É HEINZ, BUDAPESTI V . , SEM M ELW EIS-UTCA 7 . SZÁM. TELEFO N 1 5 - 5 8 .

Béíyegkeresfeedése.Az összes országok bélyegei a leg­nagyobb ritkaságokig óriási válasz­tékban állandóan raktáron. Az összes újdonságok, hadi és tábori postai bélyegek legolcsóbb árak mellett kap­hatók. — Újdonságokra előfizetéseket elfogadok. — B é l y e g v á l a s z t é k o k . Vétel és csereárjegzyék ingyen és -o- bérmentve. -o-

BriEfmarhBnhancIlung.Briefmarken aller Lander bis zu den grössten Raritaten in riesieger Aus- wahl stets am Láger. Sátntliche Neu- heiten Kriegs- und Feldpostmarken zu den billigsten Preisen. — Nue- heiteabonnement. — Auswahlsen- dungen. — Kauf und Tausch. — o- Preislisten gratis und franco. -o

M ű h im z Ő r a j z t e r e mB u d a p e s t , V II., H irá ly -u t ;a 42. sz á m

Z a h r a d i l J . Telefon 128U tcai é s a lka lm i n ő iru h á k d ivatlap v a g y sa já t ra jz a in k é s m in tán k sz e r in t le g s z e b b kiv ite lben

31 £

■a

A NAP

A NAP

A NAP

A N

AP

MODERN ORRCSIPTETOK ES SZEMÜVEGEK

Pártoljuk a

hadiözvegyet!

Látcsövek, távcsövek, légsúlymérők, hőmérők,

üvegmfiszerek.

Telefon József 39-29.

A l a p i t t a t o t fIM 6 .

Javításokat elfogadunk ésmieiöbb foganatosítjuk.

/»ttsdenütt kapfialó

„ F O T Of c n y k é p c s z c t í

i l M Ü Z L íT BuOftPfSTR á k ű c z i - u t 8 0 .

N A G Y B A N * KICSIN Y S INO T - K . O W

mmrlpnntt fcnpfioio

„ F O T Ó * 'r c N V K i P i s z c r i siANvztír Buonpisr R á k ó c z i - u t 8 0 .

N iG V fiC M - K IC S IN Y U N

O T K O Tiplndműü kopfuúo

„ F O T O "r C N Y K £ P £ 3Z C r Í

iXAHÖZtlf ÖÜDAPISTR á k ő c z i - u t 8 0 .

NAGYBA* - KICSIN Y l mo r i v o Y

Tündznütt SnpftnfeS

STERNBERBk f i n g s z e r g y á r

VII., RflHOCZI-UT Bo.K ü l f ö l d i

zongorákbang g ő n f ö r f i

választék

1 F