Upload
halia
View
31
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A kiválasztás. I. Anatómiai ismeretek. A) A kiválasztórendszer felépítése. 2 vese – ren / nephros 2 húgyvezeték – ureter húgyhólyag / vesica urinaria húgycső / urethra. Vesék : kétoldalt a gerincoszlop mellett, a jobb vese a máj miatt kissé lejjebb metszete: - kívül: tok védi → - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A kiválasztás
I. Anatómiai ismeretek
A) A kiválasztórendszer felépítése
• 2 vese – ren / nephros
• 2 húgyvezeték – ureter
• húgyhólyag / vesica urinaria
• húgycső / urethra
• Vesék: kétoldalt a gerincoszlop mellett, a jobb vese a máj miatt kissé lejjebb
• metszete: - kívül: tok védi →- alatta: kéregállomány →- belső velőállomány: vesepiramisok alkot-ják → piramisok csúcsi része: papilla →
veseüreg – sinus renalis:- kis vesekelyhek →- nagy vesekelyhek →- vesemedence: pelvis renalis / pyelon → ureter
• húgyvezetékek: ~28-30 cm hosszú, 0,5 cm vastag izmos falú csövek → hátulról, ferdén érkeznek a húgyhólyagba
• húgyhólyag: - belső nyálkahártyafelszín redőzött, kivéve egy háromszög alakú területet (3 csúcsa: húgyvezetékek benyílása, húgycső eredése)- falában simaizomréteg- alul erősebb körkörös izomrétegek: a nem akaratlagos záróizmokat alkotják
• húgycső:
női: 3-4 cm hosszú, hüvely elülső fala mentén fut le, hüvely előtt nyílik
- áthalad a gáton: itt: akaratlagos záróizma – musculus sphincter urethrae
férfi: ~20 cm hosszú; áthalad a prosztatán, közben fogadja az ondóvezetékek tartal-mát
→ gáton áthalad – itt: záróizom (m.sph.ur.)
→ hímvessző alsó barlangos testében halad végig
B) A vese finomszerkezete• működési egysége a nephron – ~1,5
millió / veseRészei: • vesetestecske: Malpighi-test:
- hajszálérgombolyag (glomerulus)- Bowmann-tok: kettős fal
• proximalis csatorna kanyarulatos rész → egyenes rész
• → Henle-kacs le- és felszálló szára• distalis kanyarulatos csatorna• gyűjtőcsatorna (→ papillák) → kelyhekbe
II. Élettani ismeretek
• kiválasztószerep:- N-anyagcsere végtermékeket (urea, kreatinin, húgysav)- inaktivált hormonok egy részét- gyógyszereket és maradványaikat- xenobiotikumokat (biológiailag aktív, testidegen anyagok)- túl magas cc.-t elérő, normálisan nem kiválasztódó anyagcseretermékeket (glükóz, tejsav)
1. A vese szerepe
• a testnedvek víz- és elektrolittartalmának,
• az ozmotikus koncentrációnak,
• a H+-koncentrációnak az állandóságát (légzéssel együtt) biztosítja
• vérnyomás szabályozása: renin-szekréció
• eritropoetintermelés (→ vvt-képzés)
• trombopoetinképzés (kis mértékű)
• kalcitriolképzés (végső lépése itt zajlik)
2. A vese és a keringés
• Autoreguláció: (egy tartományban) az általános vérnyomástól független a vérát-áramlása
• szimpatikus vasoconstrictor tónus alap-szinten nagyon kis mértékű => nyugalmi véráramlása közel van a maximumhoz => nincs funkcionális hyperaemia (csak láz alatt növekszik egy kicsit)
• vészhelyzetben (vérvesztés, hypoxia, emocionális izgalom (!)): szimpatikus érszűkítés óriási mértékben nőhet → kritikus mértékű véráramláscsökkenés a vesében
3. A vese működése• napi szűrletmennyiség (felnőttben): ~180
liter → legnagyobb része visszaszívódik <= perctérfogat ~25%-a a vesék vérellá-tására esik
• → napi vizeletmennyiség: 1-1,5 liter (extrém állapotokban: 0,5 – 12 liter)
Működésének fő lépései:• filtráció (szűrés)• reabszorpció (visszaszívás) + szekréció
(kiválasztás)• elimináció
Részletesebben:• afferens arteriola tágabb az efferensnél =>
vérnyomás kipréseli a glomerulus kapillárisfalán (fenesztrált típus) a plazmát; nagy molekulák (fehérjék) bennmaradnak! → szinte teljesen fehérjementes szűrlet = ultrafiltrátum képződik- összetevők: víz, ionok; kis méretű szerves molekulák: glükóz, aminosavak, urea, kreatinin, húgysav; kisebb fehérjék is átjutnak: enzimek, hormonok – chorionalis gonadotropin peptidhormon kimutatásán alapulnak a terhességi tesztek!
• glomerulust kívülről a Bowmann-tok belső lemeze borítja → szűrlet bejut
• → innen a tubulusrendszerben áramlik tovább
• a tubulusrendszer kül. szakaszait eltérő alakú és működésű hámsejtek bélelik => eltérő anyagok visszaszívása (a):- víz: passzívan, ozmotikus gradienst követve – aquaporinokon keresztül
- Na+
- Cl-
- HCO3-
- K+
- Ca2+
- glükóz
- aminosavak
- foszfát (reabszorpcióját a parathormon csökkenti)
- urea (= karbamid; a fehérjeanyagcsere végterméke)
• flitrált albumin visszavétele: endocytosis (b)
• aktív szekréció (c):
- húgysav
- testidegen anyagok: gyógyszerek, festé-kek
Gyűjtőcsatornák szerepe: • vizelet végső
- összetételének- térfogatának és- sav-bázis egyensúlyának beállítása
• vízvisszaszívás• itt a vízpermeabilitás változtatható – ADH
hatására megnő (egy másik típusú, nem konstitu-tív, a membránba reverzibilisen kihelyezhető aquapo-rinon keresztül)
• aktív szekréciót végezhet: NH4+, H+, K+
• a hormonális szabályozás nagy része a gyűjtőcsatornákra hat
• Ozmotikus diuresis: a tubulusok nagy vízpermeabilitása miatt a víz passzívan követi az oldott anyagok mozgását => ha a filtrátumban ozmotikusan aktív anyagok vannak → vizet visznek magukkal => vizelet V megnő = ozmotikus diuresis (diabetes mellitusban fellépő hyperglykae-mia egyik első jele)
• 2 típusú nephron: rövid kacsú – hosszú kacsú:- rövid kacsúak (emberben: 85%): kérgi részben (esetleg a külső velőig érnek le)- hosszú kacsúak: belső velőből kanyaro-dik vissza a Henle-kacs hajtűkanyara
• rövid kacsú nephronok: efferens artéria → peritubularis kapillárisokra ágazik
• hosszú kacsúak: egyenes lefutású ereket: vasa recta rendszert képezik
• Henle-kacsok szárai – gyűjtőcsatornák – vasa recta erek párhuzamosan futnak
• A szerkezeti elrendezés teszi lehetővé a víz és a nátrium meghatározott mozgását: axialis ozmotikus gradienseket alakít ki
• A párhuzamos csövecskék között vízszintesen mozognak a kül. anyagok
• Kéregtől a papillákig nő az ozmotikus cc. – interstitiumban és a vasa rectában is – kialakítása: NaCl és az urea
• => ozmotikus rétegzettség jön létre (a veseműködés alapja!)
• Kialakító kulcstényezők:1) Henle-kacs vastag felszálló ága: vízre impermeábilis! => jelentős NaCl-vissza-szívás, melyet nem kísér vízmozgás => egyre hígul a tubularis folyadék (interstitium töményebb lesz)=> a vízre permeábilis szakaszokból (Henle-kacs leszálló vékony része) folyamatosan víz áramlik az interstitiumba
=> mire a vastag felszálló szakaszhoz kerül a folyadék, már töményedik → ebből az emelkedett NaCl-cc.-ból juttatják ki a tubulussejtek a NaCl-t => az interstitium egyre töményebbé válik!
Ez az ellenáramú sokszorozás mechaniz-musa.
2) + Kiegészítő mechanizmus: a vasa recta rendszerének ellenáramú kicserélő mechanizmusa: a vérkeringés a kialakult ozmotikus réteg-ződést kimosná → a vasa recta viszont permeábilis vízre és NaCl-ra => összeté-tele kiegyenlítődik az interstitiummal → leáramló vér egyre hiperozmotikusabb lesz → a felszálló vér ellenkező irányú → átad a leszálló vérnek az oldott anyag-tartalmából (a leszálló pedig a víztartal-mából) = horizontális kicserélő áramok alakulnak ki; ez passzív, „automatikus” folyamat => a rétegződés nem mosódik ki
3) az urea szerepe: distalis kanyarulatos csatorna + gyűjtőcső átjárhatatlanok ureára => a vízvisszaszívás miatt cc.-ja ↑
ADH hatására ureaszállító épül be a belső velő gyűjtő-csatorna-sejtek membránjába => ureakiáramlás az interstitiumba → a Henle-kacs azonos szinten levő szakaszába (vékony szegmentum) beléphet
= ureakörforgás alakulhat ki a gyűjtőcső – Henle-kacs között => rétegződés
=> alacsony fehérjetartalmú étkezéskor a vese maximális vizeletkoncentráló képessége csökken
• Fehérjék a vizeletben:
- gyulladás miatt, genny
- ondómaradék- Hemoglobin molekulatömege (-mérete) éppen a szűrhetőség határán van → súlyosabb hemolízis => a Hb megjelenik a szűrletben → vízvisszaszívás miatt cc.-ja egyre nő → kicsapódás → elzárja a tubulust => veseelégtelenség
4. A Na+- és K+-kiválasztás hormonális szabályozása
• A szervezet extracelluláris folyadékának térfogatát elsősorban a Na+-készlet szabja meg.
• napi bevitel mennyisége kultúra- és egyénfüggő → az eltéréseket az ürítés kiegyenlíti
• nagyon kis sóbevitel mellett is élhetünk, de hosszú távon keringési zavarokat okoz
• a magas bevitel következményei kevésbé egyértelműek, de nem zárható ki mint a hypertensio létrejöttében szereplő tényező
• nyugalmi napi Na+-veszteség ~95%: vesén át; ~4%: széklet; ~1%: verejték
Szabályozó hormonok:
• konzerválás: renin-angiotenzin, aldoszte-ron (és egyebek)
• kiválasztás: pitvari natriuretikus peptid (ANP)
• <= a szárazföldi evolúció során a só- és vízmegőrzés fontosabbnak bizonyult: egyedül az ANP véd a térfogattöblettel szemben
a) Renalis renin-angiotenzin rendszer:• Juxtaglomerularis apparátus (JGA) sejtjeiben termelődik:• a vesetubulus a distalis kanyarulatos csatornába való
átmenetnél visszakanyarodik a glomerulushoz → itt a tubulussejtek sötét színűek: macula densa
• a macula densa melletti afferens arteriola módosult simaizomsejtjei állítják elő a renint (→ májban termelődő angiotenzinogénből →
angiotenzin I. → endothelsejtek: at.konvertáló enzim) → angiotenzin II. (ANG II)
• Reninszekréció szabályozása: - veseátáramlás csökkenése / afferens ér nyomásesése- NaCl-cc. csökkenése a tubulusban (a macula densa sejtjei érzékelik)
- JGA-t szimpatikus idegek aktiválják
• az ANG II hatásai:- efferens ér szűkítése => filtráció ↓ (Na+-
filtráció is)- Na+-visszaszívás fokozása (prox.tubulusban)- általános vasoconstrictio => érellenállás↑
=> vérnyomás ↑
- mellékvesekéregben → aldoszteronter-me lés ↑
- ADH-termelés ↑
- szomjúságérzet kialakítása az agyban
b) Mineralokortikoidok (mellékvesekéreg-ből); fő hormon az aldoszteron:
- Na+-visszaszívás fokozása (gyűtjőcsatornák)
- K+-szekréció ↑
- H+-szekréció ↑
c) Pitvari natriuretikus peptid:
• a szív pitvarizomzata termeli
• kiváltó: NaCl- és térfogattöbblet
• hatásai:
- afferens arteriola tágul => flitráció ↑
- Na+-visszaszívást ↓ (gyűjtőcsatorna)
- Na+-konzerváló hormonok (renin, aldoszteron) szekrécióját ↓
5. A vizeletelvezető rendszer: vizelettárolás és vizeletürítés
• A vizelet a gyűjtőcsatornákból → vese-kelyhekbe → vesemedencébe → majd az ureterekbe érkezik
• A húgyutakat (vesekelyhektől a húgycső végéig) különleges nyálkahártya béleli (urothelium): normálisan a vizelet minden komponensére impermeábilis
• vizelettárolás képessége: continentia
Húgyvezetékek:
• simaizomrétege → perisztaltika: automati-kus működés (beidegzés nélkül is működik → húgyvezetékátültetés)
• átlagos vizeletképződési ütem → ritmikus perisztaltikus vizelettovábbítás: ingerképzés: vesekelyhek és vesemeden-ce határán speciális sejtek ritmikusan depolarizációs hullámokat keltenek → a hólyagig végighaladnak (nagyon nagy mértékű vizeletképzéskor folyamatosan áramlik a vizelet)
Húgyhólyag:
• Néhány száz ml vizelet tárolási képessége (max. 500 ml)
• belső sphincter izomzata nőkben kevésbé fejlett
• Működés: V-növekedés a tágulóképessé-gének köszönhető: p-emelkedés nélkül tágul → elér egy határt: innen p gyorsan ↑ => vizelési inger → ha nincs lehetőség ürítésre => nagyon meredek p-emelkedés, fájdalom, vizelési kényszer
• V = 250-300 ml => vizelési inger jelentke-zése
- 400-450 ml: erős inger
- 500-600 ml: fájdalom
• continentia alatt: simaizomzatán gátló beidegzés => ellazult állapotban van; párhuzamosan a belső-külső sphincterek összehúzódnak
- ürítéskor: ellentétesen: hólyagizomzat kontrahál; hólyagnyak + urethra záróizma ellazulnak; + hasizmok feszülhetnek
Húgycső:Szerepe: • Fő funkció: vizeletelcsurgás megakadályo-
zása => sima- és harántcsíkolt izmai tónusosan összehúzottak- köhögés, tüsszentés, nevetés => hasüregi p ↑ → rátevődik a hólyagra → a jól működő urethra ellenáll ennek is <= intraabdominalis p növekedésekor a ha-rántcsíkolt sphincter reflexes kontrakciója következik be
• vizeletelvezetés• + férfiakban: ondókivezetés
• maximális vizeletáramlás nőkben nagyobb (rövidebb, kisebb ellenállású urethra)
• a húgycső simaizomzata:
- miogén tónus
- kettős beidegzés: szűkítő + ellazító rostok
Tárolás – ürítés központi szabályozása:• Központ: gerincvelő + hídban: összegzi a
- hólyag mechanoreceptoraitól jövő és a- felsőbb szintekről érkező információkat
→ mérlegelés: ürítés kezdeményezése / ürítési reflex elnyomása- simaizmok reciprok beidegzését a híd vezényli
• Szobatisztaság (1-2 éves kor) után a fel-sőbb agyi szintek engedélye szükséges a vizeléshez; egy ideig gátolni képesek az ürítést
- pszichés tényezők is létrehozhatják a vizelési ingert (felső agyi szintek fokozzák a hólyagnyomást)
Ábrák forrásai:• http://www.rush.edu/rumc/images/ei_0273.gif• http://www.childrenshospital.org/az/Site1209/Images/ei_1884.gif• http://academic.kellogg.edu/herbrandsonc/bio201_McKinley/f27-
9a_urinary_bladder_c.jpg• http://www.riversideonline.com/source/images/image_popup/w7_urinarysystem.jpg• http://www.riversideonline.com/source/images/image_popup/r7_maleurinary.jpg• http://library.thinkquest.org/08aug/00763/images/kidney_eng.gif• http://www.uri.edu/cels/bio/wetherbee/bio242/nephron2.gif• http://www.emrro.com/images/gurcilededu.jpg• http://www.uic.edu/classes/bios/bios100/lecturesf04am/kidney01a.jpg• http://kvhs.nbed.nb.ca/gallant/biology/nephron_structure.jpg• http://wps.prenhall.com/wps/media/objects/488/500640/CDA39_2.jpg• http://legacy.owensboro.kctcs.edu/gcaplan/anat2/notes/Image67.gif• http://www.mfi.ku.dk/PPaulev/chapter25/images/25-14.jpg• http://www.colorado.edu/intphys/Class/IPHY3430-200/image/figure14e.jpg• http://www.hopkinsmedicine.org/medart/students/2000/images/slide.jpg• http://www.medicalhistology.us/twiki/pub/Main/ChapterSeventeenSlides/
b67_macula_densa_renal_corpuscle_40x_he_labeled.jpg