Upload
others
View
5
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
A veseműködés élettana, a kiválasztás funkciója,
az emberi test víztereinek élettana (3)
Dr. Attila Nagy
2019
A fehérje típusú reabszorpció
kismolekulasúlyú peptidek: karriermediált mechanizmus,
a nagymolekulasúlyú fehérjék pinocytosis-sal (endocytosis)
szívódnak vissza,
albumin, hemoglobin (haptoglobin mechanizmus).
(albumin ürítés: <30 mg Albumin/nap)
2
Tubularis szekréció mechanizmusa
Organikus savak és bázisok szekréciója,
Para-amino-hippursav PAH-szekréció, PAHTm,
3
4
Tubuláris működések II.Henle kacs és a distalis nephron (Tanulási támpont: 57)
5
A Henle-kacs
1. vékony leszálló szár
2. vékony felszálló szár (vékony szegment)
3. vastag felszálló szár (vastag szegment)
Működése
A proximális tubulusból kikerülõ mintegy
30 % izotoniás folyadékból a Na+ 20 %-át
és a víz 10 %-t visszaszívja és hypotoniás
folyadékot enged tovább a disztális tubulusba.
Medulláris grádienst alakít ki (fele NaCl, fele
urea)
6
Vékony leszálló szár
1. Gyengén permeabilis az oldott anyagokra
2. Erősen permeabilis a vízre
3. Nincs benne aktív transzport.
Az osmolaritás 300 mosm/kg –ról 1200 mosm/kg ra
(600 mosm/kg) emelkedik (elsősorban a
vízreabszorpció miatt). A leszáló szár végénél
Na+ és Cl- túlsúly van a tubuláris lumenben,
urea túlsúly a peritubuláris térben
Vékony felszálló szár
1. Impermeabilis a vízre !!
2. Nagyon permeabilis Na+- -ra és Cl--ra
3. Mérsékelten permeabilis az urea-ra
Na+ és Cl - diffundál a peritubuláris térbe és urea
diffundál a tubulusba.
Az ozmolalitás csökken, a tubularis folyadék volumene
nem változik.
7
Vastag felszálló szár
1. Nincs vízpermeabilitása !!!
2. Aktívan reabszorbeálja a Na+-ot és a Cl--ot
a peritubularis térbe.
3. Csekély az ureapermeabilitása.
Eredménye: az ozmolalitás a tubularis
folyadékban csökken, a Na+ és a Cl -
koncentráció alacsonyabb.
PERITUBULÁRIS TÉRTUBULÁRIS LUMEN
AKTÍV TRANSZPORT
PASSZÍV TRANSZPORT
TRANSZEPITHELIÁLIS POT. ≅ +6-tól +10 mV-ig(lumen pozitív)
TRANSZEPITHELIÁLIS POT. ≅ -60-tól -80 mV-ig(sejt negatív)
ATPáz
A Na+/K+ - 2 Cl- szimport a vastag felszálló szárban
8
A Na+ reabszorpciós folyamat hasonló a proximális tubulusnál
leírtakhoz, csak az apikális felszínen más a carrier.
Egy Na+ ion kilépése két Cl- és egy K+ belépéséhez kötött.
Ezt a mechanizmust Na+/K+- 2Cl- szimportnak nevezzük.
9
CO
RT
EX
KÜ
LSŐ
ZÓ
NA
BE
LSŐ
Z
ÓN
A
ME
DU
LL
A
AKTÍV TRANSZPORT
PASSZÍV TRANSZPORT
Urea transzport a nephronban(az urea-kör)
10
A Henle-kacsot elhagyó folyadék:
1./ hypoozmotikus
2./ magas az urea koncentrációja
Proximális kanyarulatos csatorna
Henle-kacs Disztális kanyaru-latos csatorna és gyűjtőcsatorna
Reabszorpció a filtráltnátrium százalékában
Reabszorpció a filtráltvíz százalékában
11
Disztális nephron
(disztális kanyarulatos csatorna+ gyűjtőcsatorna )
Működése:
1. aktív Na+ reabszorpció,
2. csekély vízpermeabilitás,
3. csekély ureapermeabilitás.
A disztális nephron változtatja át a tubularis folyadékot
vizeletté.
12
Szövettani jellemzők
kanyarulatos csatorna
köbalakú sejtek, kifejezett interdigitáció,sok mitochondriumnincs kefeszegély
gyűjtőcsatornaköbalakú-hengeralakú sejtek(világos, principális sejtek,sötét interkaláris sejtek).kevés sejtorganellumnincs kefeszegély.
Disztális tubulus sejt
13
Na+ aktív reabszorpciója
Azonos a proximális tubulussal kapcsolatban
leírtakkal, csak a karrier folyamatok
különbözőek a disztális tubulusban
és a gyűjtő csatornában.
Disztális kanyarulatos csatorna
Itt a Na+ aktív transzportja Cl- karrierhez
van kötve, ezért ezt Na+/Cl- szimportnak
nevezik. A filtrált mennyiség függvénye (“load-dependens”),
a thiazid gátolja.
Fő (principális) sejtek és interkaláris sejtek
Fősejt
Interkaláris sejt (A típus)
Interkaláris sejt (B típus)
14
Sóháztartás
Na+ bevitel ( só bevitel)
A Na+ bevitele teljes mértékben ételeink és italaink Na+
tartalmának függvénye. A Na+ fogyasztás 10 és 600 mmol
Na+ között változhat (általában 100-400 mmol/nap).
Az emberben nem mutatható ki a Na+ felvétel élettani
szabályozása.
Na+ vesztés (só vesztés)
A verejtékezéssel (normál körülmények között
elhanyagolható),
A széklettel (normál körülmények között elhanyagolható),
A vizelettel (100-400 mmol/nap).
15
A sóháztartás szabályozása
A só vesztés szabályozásán keresztül történik.
Effektor mechanizmusai
(1./ A GFR változásai)
2./ Aldoszteron
3./ “Harmadik faktor” hatás
Effektor mechanizmusai
1./ A GFR változásai
A só felvétel változása megváltoztatja a plazma
sótartalmát és ily módon a plazmavolument.
Ez megváltoztatja:
1.1. A RPF-t,
1.2. Az effektív filtrációs nyomást.
Az autoreguláció és a glomerulotubularis egyensúly
letompítja ezeket a változásokat. Ezért a GFR változását
elhanyagolhatónak tekintjük a sóháztartás szabályozásában.
16
Effektor mechanizmus
2./ Aldoszteron
Az aldoszteron a mellékvesekéreg zona glomerulosa-
-jának szteroid hormonja (mineralokortikoid), amely
a disztális tubulus és gyüjtő csatorna Na+ és K+
ioncserét szabályozza, fokozza a Na+ reabszorpciót
és a K+ szekréciót.
Renin-angiotenzin rendszer
A juxtaglomeruláris apparátus
myoepithel sejtek,
disztális tubulus macula densa sejtek,
mesangialis kötőszövet,
A renin a myoepithel sejtekben termelődik
17
Juxtaglomerulárisapparátus (JGA)
Disztális csatorna
Efferens arteriola
Adenozint és reninttermelő sejtek
Felszálló szár
Maculadensa
Afferens arteriola
JUXTAGLOMERULÁRIS APPARÁTUS
endfeet of
podocytes
capillary
mesangial cell
podocyte
mesangial cell
18
Renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer
A juxtaglomeruláris apparátus
Renin ( 66500 d)
Az angiotenzinogén (alfa2-globulin, májban termelődik), ebből hasad le renin hatására az Angiotenzin I
Angiotenzin I (10 aminosav) konvertáz (ACE) hatására az Angiotenzin II (8 aminosav) ebből az angiotenzináz hatására,Angiotenzin III képződik.
19
Renin elválasztás szabályozása
20
A renin elválasztást fokozza:A renin elválasztást fokozza:
1. Csökkent renális véráramlás (a baroreceptorok érzékelik),
2. A macula densa-t elérő tubularis folyadék volumene
és összetétele,
3. A renalis szimpatikus ideg ingerlése,
4. Az extracellularis hypovolemia (vérzés, diuretikum,
vérnyomás-csökkenés, sóelvonás)
A renin elválasztást gátolja:A renin elválasztást gátolja:
1. A prosztaglandinok ( PGE2, PGD2, PGI2)
2. Az atrialis natriuretikus faktor (ANF)
Angiotenzin II hatásai
1/ Vérnyomás:
erélyes vasoconstrictor (systolés, diastolés RR nő)
fiziológiásan: sóelvonásra belép az AII-elválasztás
2/ Aldoszteron elválasztás
(sóürítésre gyakorolt indirekt hatás): Na+ reabszorpció nő.
3/ Központi hatás (hypothalamus)
21
Angiotenzinogen
Angiotenzin I
Konvertálóenzim
Angiotenzin II
Szomjazás
↑ Vízfelvétel
Máj
Csökkentarteriás
vértérfogat
Normálarteriás
vértérfogat
Vérerek
Érszükület
↑ Vérnyomás
↑ Nátriumreabszorpció
↑ Víz-reabszorpció
↑ Aldoszteron ↑ ADH
↑ ReninVese
Aldoszteron elválasztás szabályozása
22
Az aldoszteron szekréciót fokozó tényezők:
2.1. Az angiotenzin II fokozódása,
2.2. A csökkent atrialis natriuretikus faktor,
2.3. A fokozott plazma K+ koncentráció,
2.4. Az ACTH,
2.5. A csökkent plazma Na+ koncentráció.
Atrialis natriuretikus faktor (ANF)
A pitvarok (elsősorban a jobb pitvar) által termelt az erekre
és a vesére ható polypeptideket foglalja magába.
Leggyakrabban 28 (21 - 73) aminosavból állhat,
mol. tömege 2800-13.000 dalton között.
Egy 126 aminosavból álló prekurzorból a pro-ANF-ből
(atriopeptinogén) származik.
23
Az ANF elválasztásának ingere
1. fokozott atrialis feszítés (hypervolemia)
2. adrenalin
3. ADH
Az ANF hatásai
1. Vasodilatatio,
2. Vérnyomáscsökkenés,
3. GFR fokozódás
(az arteriola afferens dilatatioja révén),
4. Renin szekréció gátlása,
5. Aldoszteron szekréció gátlása,
6. Perctérfogat csökkenés
7. ADH gátlás,
8. Natriurezis és vízdiurezis
24
A Na+-reabszorpciót a disztális nephronban az
aldoszteron fokozza
(aldoszteron blokkoló pl. spironolakton)
A Na+ reabszorpciót az atrialis natriuretikus faktor gátolja
A Na+-reszorpció a tublus rendszerben
Na/H antiporterNa/S szimporterParacelluláris transzport
Na/K/2Cl szimporterParacelluláris transzport
Na/Cl SzimporterKonduktív Na csatornák
Proximális tubulus(acetazolamid gátol)
Henle kacs(furosemid gátol)
Disztális nephron(thiazid gátol)
25
A disztális nephron egyéb funkciói
A disztális nephron K+ reabszorpcióra és szekrécióra,
valamint H+ és HCO3- szekrécióra is képes.
A Ca2+ ürítés szabályozásában is részt vesz.
Disztális tubulus sejt
26
Fő (principális) sejtek és interkaláris sejtek
Fősejt
Interkaláris sejt (A típus)
Interkaláris sejt (B típus)