49
1 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

  • Upload
    shona

  • View
    24

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI. 6.1.-6.2. A forgó molekula Schrödinger-egyenlete. Modell: merev pörgettyű. Atommagokból álló pontrendszer, amely pörgettyű (tömegközéppontja körül forog) - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

1

6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

Page 2: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

2

6.1.-6.2. A forgó molekula Schrödinger-egyenlete

Page 3: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

3

Modell: merev pörgettyű

Atommagokból álló pontrendszer, amely

• pörgettyű (tömegközéppontja körül forog)

• merev (centrifugális erő hatására nem deformálódik, azaz a kötésszögek és kötéstávolságok nem változnak)

Page 4: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

4

A tömegpontok elhelyezkedését a tengely körül a tehetetlenségi nyomaték jellemzi

i

2iirmI

mi : i-edik pont tömege

ri : a forgástengelytől mért távolság

Page 5: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

5

Page 6: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

6

ri a forgástengelytől mért távolság!

Nem a tömegközépponttól mért!

Page 7: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

7

Példa: a kétatomos molekula forgása

(legegyszerűbb eset)

Page 8: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

8

a.) készítsük el a klasszikus fizikai modellt!

Page 9: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

9

mBmA

rA rB

R = rA + rB

Page 10: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

10

2BB

2AA rmrmI

mBmA

rA rB

R = rA + rB

Page 11: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

11

b.) Írjuk fel a modellre a Schrödinger-egyenletet!

Page 12: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

12

τΨEτΨτH rrrr

τHr az A és a B atommag mozgási energia operátorából áll:

2B

B

22A

A

2

r 2m2mτH

Potenciális energia tag nincs!

Page 13: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

13

2B

B

22A

A

2

r 2m2mτH

Nem fejezi ki, hogy A és B rögzített rA, ill rB távolságokra vannak a tömegközépponttól!

Page 14: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

14

2B

B

22A

A

2

r 2m2mτH

A rögzítettséget az I fejezi ki, azt kell bevinni az egyenletbe!

Nem fejezi ki, hogy A és B rögzített rA, ill rB távolságokra vannak a forgástengelytől!

Alakítsuk át a modellt!

Page 15: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

2BB

2AA rmrmI

mBmA

rA rB

R = rA + rB

Rmm

mr

BA

BA R

mm

mr

BA

AB

Page 16: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

2

2BA

2AB2

2BA

2BA R

mm

mmR

mm

mmI

2

BA

BA22

BA

BABA Rmm

mmR

mm

mmmmI

Page 17: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

2

BA

BA Rmm

mmI

Redukált tömeg:

BA

BA

mm

mmμ

2μRI

Page 18: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

R

2μRI

A két pontból álló pörgettyű-modell helyettesíthető egy olyannal, amelyben egyetlen tömegű pont mozog az origótól állandó R távolságban.

Ennek helyzetét két koordináta, a és a szög jellemzi.

Page 19: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

19

az állandó R távolságot tartalmazó alak:

θ,ΨE2I

θ,Ψθ,H rr2rr

ahol

2

2

22

2

r θsin

1

θsinθ

cosθ

θθ,H

Polár-koordinátákban lehet felírni a Schrödinger-egyenletet.

Page 20: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

20

c.) A kétatomos forgó molekula Schrödinger-egyenletének megoldásai

Page 21: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

21

Energia-értékek:

)1J(JI8

hE

2

2

r

I : tehetetlenségi nyomaték

J : forgási kvantumszám,

J lehetséges értékei 0,1,2…

Page 22: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

22

J

0

1

2

3

4

J(J+1)

0

2

6

12

20

0

4

3

2

14

6

8

2

8

6

4

2

Energiaszintek

Page 23: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

23

J

0

1

2

3

4

J+1

0

2

6

12

20

0

4

3

2

14

6

8

2

8

6

4

2

Energiaszintek

Egyre távolabb kerülnek, egyre nagyobb, egyenletesen növekvő távolságok.

Page 24: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

24

0 Ψ00

3 Ψ30, Ψ31, Ψ32, Ψ33

2 Ψ20, Ψ21, Ψ22

1 Ψ10, Ψ11

Állapotfüggvények

A J és az MJ (forgási mágneses) kvantumszámtól függnek.

Page 25: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

25

100 cosθΨ10

cossin

sinsin11 θ

θ

1-θcos3Ψ 220

coscossin

sincossin21 θ

θ

2cossin

sinsin2

22

22θ

θ

Állapotfüggvények

Page 26: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

26

1. A molekulának állandó dipólusmomentummal kell rendelkeznie.

Nem vehető fel spektrum: N2, O2, Cl2.

Felvehető: CO, HCl, HCN.

0perm

Kiválasztási szabályok(foton-elnyelés, ill. kibocsátás feltételei):

Page 27: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

27

1J

Kiválasztási szabályok(foton-elnyelés, ill. kibocsátás feltételei):

2.

Page 28: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

28

4

3

2

14

6

8

2

Energiaszintek

A szomszédos szintek közötti átmeneteket észleljük!

Page 29: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

29

A CO forgási színképe

Page 30: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

30H. Uehara, Chem. Phys. Lett. 404, 116 (2005)

DCl gáz emissziós forgási színképe

Page 31: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

31

1)(J'J'I8π

h1)'(J''J'

I8π

hhνΔE

2

2

2

2

r

1'J''J

J’’ : végállapot, J’ : kiindulási állapot

J'2J'1J'I8π

h

1)(J'J'I8π

h2J'1J'

I8π

hΔE

2

2

2

2

2

2

r

Az abszorpciós frekvenciákra egyszerű képlet vezethető le:

Page 32: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

32

1)(J'I4π

hhνΔE

2

2

r

Page 33: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

33

1)(J'I4π

hhνΔE

2

2

r

A mért frekvenciákból kiszámítható I, abból az R kötéstávolság!

Page 34: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

34

Többatomos molekulák forgási állapotai:

A nem lineáris molekulák forgása bonyolultabb összefüggésekkel írható le. Ezekben három, egymásra merőleges tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték szerepel: az

Ia, Ib, Ic fő tehetetlenségi nyomatékok.

az a-tengelyre adódik a lehető legnagyobb I (Ia)

A c-tengelyre a legkisebb I (Ic),

b a harmadik, merőleges irány.

Page 35: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

35

A forgási színképekből az Ia, Ib, Ic tehetetlenségi nyomatékok meghatározhatók.

Ilyen módon a forgási színkép az atommagok elrendeződéséről (kötéstávolságok, kötésszögek) ad információt.

Page 36: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

36

6.3 A molekulageometria meghatározása forgási színképből

Page 37: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

37

Forgási átmenetek

Mikrohullámú és a távoli infravörös tartományba esnek.

= 1 mm - 10 cm = 0,03 mm - 1 mm

Vízszintes tengelyen helyett

frekvencia () MHz-ben vagy GHz-ben mikrohullámnál

hullámszám (*), cm-1-ben távoli IR-ben

Page 38: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

38

Mikrohullámú spektrométer vázlata

Page 39: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

39

Molekulageometria

az atommagok térkoordinátái

(A forgási spektroszkópiában az a,b,c fő tehetetlenségi tengelyek koordinátarendszerében szokták megadni.)

vagy:

a koordinátákból számítható kötéstávolságok, kötésszögek

Page 40: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

40

Tehetetlenségi nyomatékok

Mikrohullámú v. távoli IR abszorpciós frekvenciák

Atommagok térkoordinátái

Kötéstávolságok, kötésszögek

A molekulageometria meghatározása iterációs eljárás

Page 41: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

41

Hány független kötéstávolsága és kötésszöge van egy H2O molekulának?

OH1 H2

Page 42: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

42

Hány független kötéstávolsága és kötésszöge van egy H2O molekulának?

d(H1-O)

(H1-O-H2)

Ebből a kettőből a többi kiszámítható, ha a molekulát egyenlő szárú háromszögnek tekintjük.

Pl. d(H2-O) = d(H1-O)

d(H1-H2) = 2d(H1-O) cos [(H1-O-H2)/2]

OH1 H2

Page 43: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

43

Hány független kötéstávolsága és kötésszöge van egyC6H5Cl molekulának?

C4C3

C2C1

C6

C5

Cl

H2

H4

H5

H6

H3

d(C1-Cl),d(C1-C2), d(C2-C3), d(C3-C4),d(C2-H2), d(C3-H3), d (C3-H3),(C1C2C3), (C2C3C4), (C3C4C5),(ClC1C2),(H2C2C3), (H3C3C4), (H4C4C5)

Page 44: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

44

Hány egyenletünk van ezek kiszámításhoz?

Ia = fa(d1, d2, …, 1, 2,…)

Ib = fb(d1, d2, …, 1, 2,…)

Ic = fc(d1, d2, …, 1, 2,…)

Három!!!

Page 45: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

45

Megoldás: izotóp-szubsztituált származékok előállítása és mikrohullámú színképének mérése

Feltételezhető, hogy az izotópcsere miatt

- a kötéstávolságok, kötésszögek elhanyagolható mértékben változnak

- a tehetetlenségi nyomatékok azonban jelentősen változnak.

Így elegendő számú egyenlethez juthatunk a geometriai paraméterek meghatározásához.

Page 46: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

46

Példa: karbamid geometriai adatainak meghatározása

C

O

N2N1

H2

H1

H3

H4

P. D. Godfrey, R. D. Brown, A. N. Hunter, J. Mol. Struct. 413-414, 405 (1997)

Page 47: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

47

Izotópszármazékok

H2N-CO-NH2

H2N-CO-NHD

H2 15N-CO- 15NH2

H2N-C 18O-NH2

C

O

N2N1

H2

H1

H3

H4

Page 48: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

48

Eredmények

C-O 1,2211C-N1 1,3779N1-H1 0,9978N1-H2 1,0212

O-C-N1 122,64N1-C-N2 114,71C-N1-H1 119,21C-N1-H2 112,78H1-N1-H2 118,61

Kötéstávolság (A°) Kötésszög (°)

Diéderes szögek

(konformáció jellemzői) C

O

N2N1

H2

H1

H3

H4

Page 49: 6. A MOLEKULÁK FORGÁSI ÁLLAPOTAI

49