Embed Size (px)
Citation preview
GKIeNET Kft. www.gkienet.hu
Az állami szerepvállalás értékelése a
magyarországi szélessávú
infrastruktúrafejlesztésekben
Budapest, 2010. október 1.
Kis Gergely
Közgazdász vándorgyűlés
Elektronikus szolgáltatások a sávszélesség és az elérési technológiák függvényében
Magyarországi szélessávú infrastruktúrafejlesztési pályázatok
A pályázat neve
Megjelenés éve
Projektek száma
Teljes támogatás (EUR~HUF)*
A teljes beruházás értéke (EUR~HUF)*
HHÁT 2 2003 27 2.810.674 EUR
737.043.000 HUF
HHÁT 3 2003 6 939.455 EUR
246.353.250 HUF
GVOP 4.4.1 2004 28 8.215.284EUR
2.020.384.678HUF
17.955.863EUR
4.415.885.493HUF
GVOP 4.4.2 2005 59 42.435.027EUR
10.724.604.270HUF
58.038.876EUR
14.668.165.038HUF
GOP 3.1.1 2007 37 11.911.908EUR
3.017.881.784HUF
25.040.458EUR
6.344.000.000HUF
A pályázati kiírásokban érintett települések területi elhelyezkedése
Kistérségek decilisek alapján képzett csoportokban elfoglalt helyezésének változása 2003-2008 között az
IKT eszköz-ellátottság mutató alapján
A magyarországi elektronikus hírközlő hálózat –kistérségi szinten vizsgálva – 2003-2008 között a további területi differenciálódás irányában fejlődött.
Települések optikai hordozóhálózati lefedettsége (külterületi határokkal)
Optikai hordozóhálózati lefedettség alakulása településméret alapján
0%
25%
50%
75%
100%
250 fő alatt 250-499 500-999 1000-2499 2500-4999 5000 fő vagy több
Országosan
2007 2008 Leendő (GOP)
Települések optikai hordozóhálózati ellátottsága településméret alapján
Forrás: MEH-GKIeNET felmérés, 2009. június
Települé-sek száma
Lakosság
száma
Optikai státusz
Van optika
… csak egy*
…egynél több
Nincs optika
… de épül
… nem épül
250 fő alatt 440 66 ezer fő 106 80 26 334 89 245
250-499 584 215 ezer fő 241 175 66 343 60 283
500-999 679 494 ezer fő 434 275 159 245 32 213
1000-2499 825 1 320 ezer fő 697 416 281 128 12 116
2500-4999 334 1 126 ezer fő 323 182 141 11 1 10
5000 fő vagy több 290 6 956 ezer fő 289 67 222 1 0 1
Összesen 3152 10 178 ezer fő 2090 1195 895 1062 194 868
Az optikai hordozóhálózati lefedettség szempontjából „fehér”, „szürke” és „fekete” települések
425 település esetében volt optika (2009. március végén), de mégsem azt használják.
Forrás: MEH-GKIeNET felmérés, 2009. június
Településrészek optikai körzethálózati lefedettsége (2008 végén)
Helyi hurok átengedési díjak (teljes átengedés) 2002-2009
0
500
1 000
1 500
2 000
2 500
3 000
3 500
4 000
4 500
5 0002
00
2.0
3.0
1
20
02
.09
.01
20
03
.03
.01
20
03
.09
.01
20
04
.03
.01
20
04
.09
.01
20
05
.03
.01
20
05
.09
.01
20
06
.03
.01
20
06
.09
.01
20
07
.03
.01
20
07
.09
.01
20
08
.03
.01
20
08
.09
.01
20
09
.03
.01
Ft-ban MT teljes
Emitel
Invitel
Hungarotel
Monortel
EU átlag
Helyi hurok átengedési díjak (részleges átengedés) 2002-2009
0
500
1 000
1 500
2 000
2 500
3 000
3 500
4 000
4 500
5 0002
00
2.0
3.0
1
20
02
.09
.01
20
03
.03
.01
20
03
.09
.01
20
04
.03
.01
20
04
.09
.01
20
05
.03
.01
20
05
.09
.01
20
06
.03
.01
20
06
.09
.01
20
07
.03
.01
20
07
.09
.01
20
08
.03
.01
20
08
.09
.01
20
09
.03
.01
Ft-ban
Magyar Telekom
Emitel
Invitel
Hungarotel
Monortel/UPC
EU átlag
A hurokátengedés aránya a szélessávú előfizetési végpontszámhoz viszonyítva (2008. szeptember)
0,00%
0%
0,01%
0,04%
0,08%
0,13%
0,93%
1,53%
2,43%
2,83%
3,27%
6,85%
11%
13,09%
13,41%
15,75%
17,01%
17,10%
18,01%
21,95%
22,55%
25,95%
30,01%
35,26%
35,32%
38,65%
0,00% 5,00% 10,00% 15,00% 20,00% 25,00% 30,00% 35,00% 40,00% 45,00%
Slovakia
Bulgaria
Poland
Romania
Lithuania
Latvia
Hungary
Estonia
Ireland
Czech Rep.
Belgium
Luxembourg
Netherlands
Denmark
Cyprus
Austria
Slovenia
Spain
Portugal
Sweden
Finland
Italy
UK
Germany
France
Greece
Frekvencia
1. A sikertelen mobiltender (2008) azt eredményezte, hogy 2 évig értékes
frekvenciák voltak „polcon tartva”.
2. A 900 MHz-es blokkok fontosak a 3G-t fejlesztő mobilcégek számára (nem csak
optikai szálkapacitásra van szükségük a nagyobb sávszélesség érdekében,
hanem frekvenciára is), de a 4G tükrében csak 3-4 évre lehet tervezni
3. A 450 MHz-es frekvencia kiváló terjedési jellemzőkkel bír, de a jelenlegi
szélessávú igényeket tekintve már a rurál területeken is csak nagy
kompromisszumokkal elfogadható sávszélességet fog hozni (200-300 kb/s-ot
letöltési irányban). Alkalmazása inkább speciális igények kiszolgálására jó, de
nem szabad elfelejteni, hogy a CDMA technológia egyre inkább „elavult” (a
fejlesztések nem ebben irányban mennek).
A szélessávú (legalább 4 Mb/s névleges sebességre képes hozzáférési hálózatok – optikai felhordó
hálózati kapcsolat 2009Q2
Az összetett – multimédia átvitelre is képes –kritériumrendszernek a magyarországi települések 53%-a nem felelt meg 2009 második negyedévének végén
A verseny (szolgáltatásonként eltérő, de koncentráljuk az egyre nagyobb sávszélességet igénylőkre)
• Internetszolgáltatás esetében valódi verseny az ügyfelekért a 30-50 nagyváros
egyes részein folyik – a többi településen és településrészen lényegében lokális
monopóliumok láthatók. A 3G fejlődése ugyanakkor itt is versenyt generálhat,
HA: lesz elég hordozóhálózati kapacitás hozzá.
• Az ARPU csökken: Magyarország egészére vonatkozóan 2008 végi adatokat
alapul véve kábeltévé esetében 3300 Ft, internetszolgáltatás esetében 4669 Ft
(a vezetékes szélessávú piacra vonatkozóan 5060 Ft).
• Az elektronikus hírközlőhálózat birtokosainak árbevétele az ehhez köthető
szolgáltatásokból valószínűsíthetően nem fog nőni a következő 3 évben – és ez
nem kedvez az alapinfrastruktúra építéseknek.
EU tagországok szélessávú teljesítmény indexei, 2008 (BPI)
Optikai helyi hurkok fejlesztése (Japán, Dél-Korea, Egyesült Államok és az Európai Unió)
2 000 000
4 000 000
6 000 000
8 000 000
10 000 000
12 000 000
14 000 000
16 000 000
18 000 000
2005Q4 2006Q4 2007Q4 2008Q4 2009Q4
Japan South Korea USA EU Linear (Japan) Linear (South Korea) Linear (USA) Linear (EU)
Figures include FTTH and FTTB/x + LAN
Grandiózus tervek az EU Digitális Menetrend tervezetében: 2020-ra minden európai részére elérhetővé válna a 30 Mb/s-os vagy annál nagyobb sebességű internet, az európai háztartások fele pedig 100 Mb/s-os vagy még ennél is gyorsabb internet-előfizetéssel rendelkezik majd.
HSxPA
HSUPALTE
Javaslatok a fejlesztéspolitika
számára
Az állami beavatkozás indokolhatósága
Az elektronikus hírközlő hálózati infrastruktúra létrejöttét támogató közösségi
forrás bevonása liberalizált távközlési piacon csak abban a két esetben
megengedhető, amennyiben az állami támogatás szempontjából vizsgált földrajzi
területen:
(1) az alapszintű szélessáv jelenleg még nem elérhető, és ahol ilyen
infrastruktúra kiépítését magánbefektetők a közeljövőben nem is tervezik
(2) új generációs elérési hálózat jelenleg még nincs, és ahol a közeljövőben
előreláthatólag magánbefektetők által nem is épül
(3) Ahol létezik szélessávú elérési hálózat, azonban egyes felhasználói
csoportok nem kapnak megfelelő szolgáltatást, vagy a szolgáltatások díja –
verseny híján – a fogyasztók számára megfizethetetlen, vagy a szolgáltatás
minősége nem kielégítő, és nem várható ezek megszüntetése.
Korszerű elérési technológiákkal való lefedettség az egy háztartásra jutó költségek függvényében
Megtartandó jó gyakorlatok
1. A szélessávú infrastruktúra fejlesztésénél az üzletileg kevésbé,
vagy nem vonzó területeken az állami szerepvállalás
fontosságának felismerése.
2. A szélessávú lefedettséget mutató térkép létrehozása (látható,
hogy az infrastruktúra kataszter létrehozása a jövőben nem lesz
megkerülhető…)
3. Az Európai Unió finanszírozásával megvalósított pályázatok
hatékony forráslehívási képessége.
Változtatást igénylő területek azonosítása
1. A beruházási (fejlesztési) adókedvezményekkel való helytelen gazdálkodás.
2. A terület fejlesztéséért felelős mindenkori minisztérium és a szabályzóhatóság
együttműködésének hiánya.
3. A hordozóhálózat és az elérési hálózat nem elkülönülten kezelt fejlesztése.
4. Az utakkal, járdákkal, oszlopsorokkal és ingatlanhasználati jogokkal – mint
korlátos erőforrásokkal – való gazdálkodás hiánya.
5. A komplex fejlesztési programok hiánya.
6. A nagykereskedelmi piacok szabályozásának elégtelen volta, és a
nagykereskedelmi kínálat kikényszerítésének elmaradása.
7. Az állam, mint stratégiai befektető megjelenésének elmaradása.
