LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI -...

LOGISZTIKA FOGALMA, ALAP KÉRDÉSEI

– Történelmi áttekintés

• Római Birodalom: Marcus Terentius Varro: Logisticon c. mőve• A római hadseregben a logistas-ok biztosították a hadtápellátást.• Középkor: Baron de Jomini (1779-1869) francia tábornok munkáiban a loger

(lakni) szó alapján a logisztikát marechal des logis (szállásmester) tevékenységi területével azonosította.

• A 19. század végén jelenik meg az angol irodalomban a szó logistics változata. A tengeri flotta ellátási feladatainak megszervezését illetik ezzel a kifejezéssel.

• Közelmúlt:• 1935-1936 abesszíniai háború• A második világháború• Koreai háború• Az 50-es évek közepétıl polgári logisztika (elosztás)• A 70-es években jelenik meg az integrált logisztika (rendszerszemlélet).

– A logisztika térhódításának okai és háttere• A gazdasági szervezeteket anyagi folyamatainak jellemzıi: térben és idıben

szakaszosak, kapacitás különbségek.• Következmény: mozgatás, készletezés.• Ellátás, termelés és elosztás

A felértékel ıdés okaiA gazdaságban végbement változások

Piac (élesedı verseny, a fogyasztók minıségi igényeinek változásai)Termelés (rendelésre orientált gyártás, rövid átfutási idık, a gyártási mélység

csökkenése, számítógéppel integrált rugalmas gyártási rendszerek)Humán erıforrások (a kvalifikált munkaerı egyre drágábbá válik)

Az áruk mozgatásával szembeni igények változásaiA változásokra ható tényezık:

a beszerzési és értékesítési piacok globalizálódása,a termékféleségek számának növekedése,

a rendelésre orientált gyártás,a gyártási mélység csökkenése,

a JIT (Just in Time) elvő ellátás térhódítása,a kisvállalkozások számának a növekedése.

A hatások következményei:csökken a szállításigényes tömegáruk aránya,

csökken a küldemények nagysága és növekszik a szállítások gyakorisága,nınek a szállítási távolságok (nemzetközi termelés),

növekszenek a szállítás minıségével szembeni elvárások (gyorsaság, pontosság, rugalmasság, megbízhatóság, áruvédelem stb.),

egyéb logisztikai szolgáltatásokkal (csomagolás, raktározás, vámkezelés, stb.) szembeni igények növekedése.

A LOGISZTIKA FOGALMA: A logisztika az összes mozgatással és tárolással kapcsolatos tevékenységet integrálja, amelyek egyrészt elısegítik a termékek áramlását a nyersanyaglelı-helyektıl a végsı felhasználásig, másrészt az információk áramlását, amelyek mozgásba hozzák a terméket, azzal acéllal, hogy biztosítsák a megfelelı szintő és elfogatható költségő áruellátást.

• A logisztika két vagy több olyan tevékenység integrációjának leírására szolgál, melyek a nyersanyagok, befejezetlen termékek, félkész és késztermékek hatékony áramlásának tervezését, megvalósítását és ellenırzését szolgálják. Ezek a tevékenységek magukban foglalják többek között a vevıszolgálatot, a kereslet elırejelzését, az árupályánmegvalósított kommunikációt, a készletgazdálkodást, az anyagmozgatást, a rendelések feldolgozását, az alkatrész utánpótlását, az üzemi és raktári telephely kiválasztását, a beszerzést, a csomagolást, a visszárukezelését, a selejt és hulladék elhelyezését, a szállítást, a raktározást és a tárolást (American Society of logistics, 1984).

A korszerő logisztikai rendszerek megértéséhez ismernünk szükséges, hogy a „mai” logisztika – az elmúlt közel három évtizedben – szakaszosan fejlıdött ki. Azt is látnunk kell azonban, hogy ezek a szakaszok átfedik egymást.

A négy fejlıdési szakasz a következık szerint különíthetı el:

• áruelosztás,• anyaggazdálkodás és termelés,• beszerzés,• átfogó (integrált) rendszer a vevıtıl a vevıig.

FELADATA: biztosítani az áruválasztékot a megfelelı mennyiségben , a megfelelı idıben minıségben és megfelelı helyen a lehetı legkisebb költséggel.

A logisztikai tevékenységek csoportosítása

Vevıszolgálati tevékenység, vevı- és rendelés nyilvántartás

készletgazdálkodás, termelésprogramozás,

raktári nyilvántartás stb.

tervezés, beszerzés, rendelés, ellenırzés, kínálat-nyilvántartás

Informá-ciós

folyamat

csomagolás, anyagmozgatás,

kiszállítás stb.

anyag-, félkész- és késztermék raktározás;

anyagmozgatás

beszállítás, anyagmozgatás stb.

Anyagi folyamat

DisztribúcióTermelésAnyagellátás

Minimum elv: meghatározzuk a vevı kiszolgálás szintjét és ezt valósítjuk meg a legkisebb költség mellet

Maximum elv:rendelkezésre álló anyagi eszközökbıl indulunk ki és ebbıl valósítjuk meg a lehetı legjobb vevı kiszolgálást

A logisztika területei A logisztikát a szakirodalom három nagy területre osztja fel: anyagellátási,

termelési és elosztási logisztika, amelyhez különbözı anyagi és információs folyamtok kapcsolódnak.

Az ellátási logisztika (anyagellátás) azért felelıs, hogy a szervezet fıtevékenységéhez szükséges alap-, segéd-, és üzemanyagok, alkatrészek a 4M-elvnek megfelelıen rendelkezésre álljanak. Feladata: az alkalmas anyagellátási

stratégiák, megválasztása, a beszerzés helyétıl a vállalatig terjedı anyagáramlás és az ehhez kapcsolódó információ áramlás tervezése, szervezése, irányítása és

ellenırzése.A termelési logisztika az alapanyagraktártól a termelési folyamat különbözı

fázisain át a késztermékraktárig terjedı anyagáramlást, tárolást tervezi, szervezi és irányítja. Feladatai: a bemenı oldalon az anyagok, a kimenı oldalon a

késztermékek készletezése, tárolása, megóvása, a munkahelyek kiszolgálása, termelésközi készletekkel való gazdálkodás.

Az elosztási logisztika (fizikai disztribúció) felelıs azért, hogy a termelıhelyrıl a fogyasztóhoz kerüljön a késztermék. Feladata: a késztermék raktártól a

felhasználóig, fogyasztóig terjedı termék – és információáramlás tervezése, szervezése, irányítása és ellenırzése