TRENDEK ÉS LEGJOBB GYAKORLATOK IV. évfolyam 2. szám 2018. december

LOGISZTIKAI

A digitalizáció térhódításaLogisztika és ipar 4.0

TRENDEK ÉS LEGJOBB GYAKORLATOK

Tartalom

A Logisztikai trendek és legjobb gyakorlatok kereskedelmi forgalomban nem kapható, zárt terjesztésű szaklap.Megjelenik évente 2 alkalommal.ISSN 2416-0555 (Nyomtatott) ∙ ISSN 2560-0362 (Online)Főszerkesztők: Dr. Gyenge Balázs és Tóth Róbert ∙ Szerkesztőségi munkatárs: Dr. Kozma TímeaA szerkesztőség címe és elérhetőségei:5000 Szolnok Városmajor u. 23.Telefon: +36 30 4224 117; +36 20 480 4177 ∙ E-mail: logisztikaitrendek@gmail.comFelelős kiadó: BI-KA Logisztika Kft. Az aktuális lapszámban szereplő szakcikkek a kiadvány hivatalos online-felületén érhetők el.

Dr. Tomka János – Prof. Dr. Bőgel György: Könyvismertető. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3

Digitális kereskedelem és ellátásilánc-menedzsment szekció

Tari Katalin: Nemzetenként eltérő e-logisztikai trendek felkutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4DOI: 10.21405/logtrend.2018.4.2.4

Tóth Róbert – Dr. Pónusz Mónika – Dr. Kozma Tímea: A vállalkozások stratégiájának és üzleti modelljének változása napjainkban: az e kereskedelem tendenciái és megjelenési formái az ellátási láncokban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 DOI: 10.21405/logtrend.2018.4.2.10

Erdei Edina – Prof. Dr. Popp József – Dr. habil. Oláh Judit: A termelő vállalatok nemzet-közi jelenlétének hatása a teljesítményre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 DOI: 10.21405/logtrend.2018.4.2.16

Ipar 4.0. szekció

Prof. Dr. Bőgel György: A dolgok internetének hatása az ellátási láncokra: a mezőgazdaság példája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 DOI: 10.21405/logtrend.2018.4.2.23

Dr. habil. Bohács Gábor – Puskás Eszter: Korszerű járműipari megoldások a Fizikai Internet megvalósítására . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 DOI: 10.21405/logtrend.2018.4.2.28

Hollik Csaba – Dr. Egri Imre: Az Ipar 4.0 néhány példája a logisztikában . . . . . . . . . . . . .33 DOI: 10.21405/logtrend.2018.4.2.33

Dr. Csipkés Margit: Termékazonosítás és nyomonkövetés lehetőségének fontossága az ellátási lánc folyamataiban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .41DOI: 10.21405/logtrend.2018.4.2.41

Költségmenedzsment szekció

Dr. Sisa Krisztina – Szijártó Boglárka: A LEAN menedzsment elterjedése és a LEAN szám-vitel megjelenése a vállalati szektorban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .47 DOI: 10.21405/logtrend.2018.4.2.47

Dr. Majoros György: A költségelszámolási rendszerek tudományos vizsgálata és összefüggései a pénzügyi beszámolókkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .54 DOI: 10.21405/logtrend.2018.4.2.54

Megjelenésért felelős igazgató:

Tóth Róbert

A tudományos folyóirat szerkesztőbizottsága:

Prof. Dr. Benkő János – egyetemi tanár, Szent István Egyetem

Prof. Dr. Heidrich Balázs – rektor, egyetemi tanár, Budapesti Gazdasági Egyetem

Prof. Dr. Illés Béla – egyetemi tanár, Miskolci Egyetem

Prof. Dr. Popp József – egyetemi tanár, Debreceni Egyetem

Prof. Dr. Zéman Zoltán – egyetemi tanár, Szent István Egyetem

Dr. habil. Duleba Szabolcs – egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Dr. Duma László – egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem

Dr. Egri Imre – főiskolai tanár, Nyíregyházi Egyetem

Dr. Gyenge Balázs – egyetemi docens, szakvezető, Szent István Egyetem

Dr. Fehér Orsolya – egyetemi docens, Szent István Egyetem

Dr. Kecskés András – egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem

Dr. Kozma Tímea – egyetemi docens, Szent István Egyetem

Dr. Lakatos Péter – egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Dr. habil Oláh Judit – egyetemi docens, Debreceni Egyetem

Dr. Pataki László – egyetemi docens, Szent István Egyetem

Dr. Pónusz Mónika – egyetemi docens, Károli Gáspár Református Egyetem

Dr. Sisa Krisztina – főiskolai docens, Budapesti Gazdasági Egyetem

Szijártó Boglárka – számviteli mesterszak mentora, Budapesti Gazdasági Egyetem

Dr. Túróczi Imre – főiskolai tanár, Neumann János Egyetem

Vajna Istvánné Dr. Tangl Anita – egyetemi docens, Szent István Egyetem

Alapító:Dr. Karmazin György †

BI-KA Logisztika Kft.alapító tulajdonosa

2

ElőszóA Logisztikai trendek és legjobb gyakorlatok című folyóirat legfrissebb számát szeret-ném a Kedves Olvasó figyelmébe ajánlani. 12 éve rendszeresen veszek részt a Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társa-ság (MLBKT) által rendezett háromnapos logisztikai kongresszusokon. Az évek során azt tapasztaltam, hogy a rendezvényeken hallható előadások témái, illetve a kiállítók által bemutatott szakterületek folyamatosan a „hagyományos” logisztikai megoldások felől az innovatív, informatikai alapokon nyugvó, digitális termékek és szolgáltatások felé mozdultak. Az utóbbi két-három évben pedig egy minden eddigi fejlődési ütemet túlszárnyaló, markáns fejlődés figyelhető meg a logisztika, valamint a vele kapcsolatban álló beszerzési és termelési területeken, amely eredményeképpen az Ipar 4.0, a roboti-záció, a mesterséges intelligencia (MI), és az elektromobilitás képezik a legfőbb hívó-szavakat. A rendezvényeken a vállalati „legjobb gyakorlatok” prezentációk új gondolkodásmódot igénylő, előremutató és a fenntarthatóságra törekvő vállalati működéseket vázolnak fel: gyorsabban és pontosabban üzemelő termelési vonalak, hatékonyabb logisztikai láncok alakulnak ki, az átfutási idők és a gyártás közi készletek tovább csökkennek. Az adate-lemzésekkel korábban rejtett összefüggésekre lehet rávilágítani, amelyek az optimalizá-ció fő irányait is kijelölik. A gyártási és kereskedelmi előrejelzések pontosabbá válnak, amelyhez igazodnak a szállítási és raktározási szolgáltatások.Látható, hogy a teljes ellátási láncot érintő digitális megoldások részben megoldást nyújtanak az munkaerőhiányra, valamint ezen megoldások a nagyvállalatok mellett megjelennek a KKV-k napi üzletmenetében is. Fontos hangsúlyozni az emberi tényező szerepét, hiszen bármely innovatív megoldás csak helyesen alkalmazva éri el a kívánt hatékonyságot, így a kiművelt, szakmailag képzett és fogékony munkavállalók szerepe vitathatatlan.A Logisztikai trendek és legjobb gyakorlatok kiadvány a fentebb ismertetett témakörök alaposabb megismeréséhez kíván szakmaiságával hozzájárulni. Az Olvasó tájékozódhat a legújabb logisztikai trendekről, továbbá útbaigazítást és megerősítést kap az egyes megoldásokat illetően. Kívánom, hogy a folyóiratot hasznosan forgassák a gyakorló szakemberek, a logisztikai oktatók és az érdeklődő hallgatók is.

Gál IstvánLogisztikai Magiszter

MLBKT Elnökségi tagProjektmenedzser – BI-KA Logisztika Kft.

trendek és legjobb gyakorlatok 41

1. Bevezetés - A terméka-zonosítás- és nyomonkö-vetés az ellátási lánc folya-mataiban

A 2000. évtől kezdődően a technológiai újításoknak köszönhetően az ellátási lánc folyamataiban egyre nagyobb szerep jutott a termékazonosításnak, illetve nyomon-követésnek (Zsombik, 2013). Hazánkban az első kutatásokat ebben a témában a Nehézipari Minisztérium végezte el még a’70-es évek elején (magyar ipar elmara-dásait tárta fel). Ezen időszakban született tanulmányok mindegyike hangsúlyozta, hogy az elmaradás a fejlettebb színvonalú országokhoz képest több tényező együttes hatása. A legfontosabb tényezők közé so-

rolják az alacsonyabb képzettségi szintet, a dolgozók „lassúságát”, a gépesítettség és az automatizáltság hiányát, illetve a termelő berendezések elavultságát. Magas a befo-lyásoló szerepe a termelési és forgalmazási folyamat szervezetlenségének is. Ezen prob-lémák megoldásra alakították ki a logisztika és a termékazonosítás kapcsolódását (Lux, 2009). A termékazonosító rendszerek ki-alakításával hozzájárulhatunk a szállítási határidők rövidítéséhez, az átfutási idők csökkentéséhez, a rendelkezésre álló kapa-citások optimális kihasználásához, a készle-tek minimalizálásához, valamint a minőség javításához. A termékek azonosítása kb. a hetvenes évek végére, nyolcvanas évek elejére tehető, ami-kor is egységes, géppel olvasható univerzá-lis termékazonosító kódrendszer kiépítése kezdődött meg. A vonalkódok használata

elősegítette a pontosabb termékszámbavé-telt mind a termelési, mind a logisztikai és kereskedelmi folyamatokban egyaránt (Komenczi, 2011). Jelenleg is a kereske-delmi rendszerekben az egyes üzleti part-nerek különböző módokon (és különbö-ző eszközökkel) vezetik a termékeikről az információkat. Jelenleg legjobban az elektronikus adatcsere (EDI) terjedt el, melyhez elengedhetetlen a termékeken megjelenő gépi azonosításra is alkalmas egyedi azonosító jelek (pl. ETK/EAM) alkalmazása. Esetenként szükségesek a különböző logisztikai kódok feltüntetése is. Ezen elektronikus adatcsere rendszer alkalmazása hozzájárul a vállalaton kívü-li, illetve a vállalaton belüli információ és adatmegosztáshoz, mely alapját jelenti az ellátási lánc hatékony működtetésének (Oláh et al, 2016).

Termékazonosítás és nyomonkövetés lehetőségének fontossága az ellátási lánc folyamataiban

Csipkés Margitegyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi KarE-mail: csipkes.margit@econ.unideb.hu Röviden a szerzőről

Dr. Csipkés Margit a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Ágazati Gazdaságtan és Mód-szertani Intézet Kutatásmódszertan és Statisztika Tanszékének adjunktusa. 2007-ben gazdasági agrármérnök, 2010-ben logisztika és szállítmányozási menedzser szakon szerzett diplomát, majd 2011-ben gazdálkodás- és szervezéstudományok területen doktori (Ph.D) oklevelet kapott. 2007 szeptemberétől kezdődően egészen napjainkig folyamatosan részt vesz a statisztika, az operációku-tatás, a kutatásmódszertan, a döntéstámogató rendszerek, illetve a logisztikai teljesítmény mérése és menedzsmentje tantárgyak oktatásában. Már több mint 100 szak- és diplomamunka készítésénél volt konzulens, melyek jelentős része logisztika témakörében készült el.

AbsztraktA 2000-es években a technológiai újításoknak köszönhetően

az ellátási lánc folyamataiban egyre nagyobb szerepe lett a ter-mékazonosításnak, illetve nyomonkövetésnek. A különböző ter-mékazonosító rendszerek hozzájárulhatnak a szállítási határidők rövidítéséhez, az átfutási idők csökkentéséhez, a rendelkezésre álló kapacitások optimális kihasználásához, a készletek minima-lizálásához, valamint a minőség javításához. A termékek azono-sítása az 1970-es években kezdődött meg a géppel olvasható ter-mékazonosító rendszer kiépítésével. A cikkemben a napjainkban is alkalmazott termékek azonosítását mutatom be (vízuális-, vo-nalkódos-, RFID-, thermo-sorszámozásos azonosítás), melyek az ellátási lánc fontos elemét jelentik.

Kulcsszavak:e-logisztika, logisztika 4.0., online kereskedelem, digitális gazdaság

AbstractDue to technological changes and innovations in the 2000s,

product Identification and Traceability have become increasingly important in the supply chain processes. Different product identi-fication systems can help shorten shipping deadlines, reduce lead times, optimize utilization of available capacities, minimize inven-tory, and improve quality. The products have been identified since the 1970s with the creation of a machine-readable product iden-tification system. In my article I present various product identifi-cation methods that are used today, and which are an important element of the supply chain.

Keywords:e-logistics, Logistics 4.0., e-commerce, digital economy

DOI: 10.21405/logtrend.2018.4.2.41

42

A szakirodalmi áttekintésem alkalmával fő-leg az áruk és szállítmányok azonosításával találkoztam, azonban ezek felhasználhatóak az energiagazdálkodásban résztvevő elemek nyomon követésénél is. 2018. év elejétől az energiagazdálkodásra is egy azonosítási ter-vet, majd azonosítási rendszert kívánok lét-rehozni kutatásom keretein belül, melynek elvi alapjait mind Magyarországon, mind Románia próbálom kialakítani. A termék azonosító rendszerek segítségével a termé-kek nyomonkövethetők, a folyamatirányí-tás és a készletgazdálkodás javítható. Hosz-szútávon lehetséges, hogy az automatikus termékazonosító- és nyomonkövető rend-szerek az ellátási lánc teljes körű újraterve-zését engedik, mivel számos olyan korlátot eltávolítanak, amelyek ma még korlátozzák az ellátási lánc struktúráját (Mc Farlane – Sheffi, 2003). Az azonosításnak több kategóriája is ismert, melyek közül a legismertebb az automati-kus azonosítás. Ez az azonosítás azokat az eljárásokat és technológiákat tartalmazza, amelyek lehetővé teszik, hogy emberi be-avatkozás nélkül valamely objektumról információkat nyerjünk és azokat további alkalmazásra átalakítsuk (Körmendi – Pu-csek, 2008).Az automatikus termékazonosító rendsze-rek sok információt adhatnak a vállalatok számára az ellátási lánc különböző művele-teivel kapcsolatban. Azonban ehhez fontos, hogy mindig megbízható információkat gyűjtsenek össze. Cél tehát a megfelelő adatgyűjtési technológia megtalálása, mely elég nehéz feladat (Darlington – Urban, 2011). A termékazonosító kódok megkönnyítik a termékazonosítást, a készletgazdálkodást, a gyártási folyamatok nyomonkövetését, il-letve az egész ellátási folyamat átlátását. Az ellátási láncban szereplő összes szereplőnek (kivétel a lakossági fogyasztó) képesnek kell lennie a rendszerhez történő csatlakozásra, mivel ez biztosítja a termékazonosításból származó előnyök kihasználását, illetve a za-vartalan működését/működtetését. Zéman et.al (2012) felhívja a figyelmet a zöldgazda-ság és fenntarthatóság szerepére a termékek kibocsátásánál azok nyomonkövetésénél.A technológia fejlődésével, illetve a fogyasz-tói igények változásával a termékek azo-nosítása egyre nagyobb jelentőséggel bír a vállalatok esetén. A különböző azonosítási rendszerek kezelése ma már a versenyképes-ség elengedhetetlen feltétele, mivel a termé-kazonosító- és nyomonkövető rendszerek alkalmasak arra, hogy a térben és időben

megszakadó anyagi áramlásokat összehan-golja és zökkenőmentessé tegye. Ezzel a vállalati működés költségeit jelentős mér-tékben csökkenteni lehet (Gelei, 2013).

2. A termékazonosító rendszerek

Napjainkban a vállalatok többsége már felismerte, hogy elengedhetetlen a termé-kazonosítási- és nyomonkövetési rendsze-rek alkalmazása, ugyanakkor a rendszer kivitelezéséhez szükség van a műszaki-, az üzemgazdasági-, illetve a jogi szakértelem együttes munkájára. Egyre nagyobb jelen-tősége van a megrendelőktől és az ügyfe-lektől származó információk rendszerbe való foglalásának a logisztikai folyamatok fejlesztése érdekében. A versenyképesség elvárja a vállalkozásoktól a költséghatékony termelést és szolgáltatásokat, melynek kulcs lehet a termékek megfelelő azonosítása és követése (Hencz et al., 2011).A termékkövetéssel a vállalkozás azonosítani tudja az egyes termékeket, illetve meg tudja

állapítani annak eredetét (valamint jelenlegi helyét). Az átlátható termelési, valamint fel-dolgozási folyamatokhoz (és a tervezéshez) nélkülözhetetlen a termékek, valamint a félkész termékek azonosítása (manuális és

automatikus eszközök segítségével) (Hom-pel et al., 2008).A termékazonosítás és nyomonkövetés min-den iparágban használható. Támogathatja a termékvisszahívást, a termék minőségének fejlesztését, a minőség és az eredet biztosítá-sát, a különböző logisztikai alkalmazásokat, a biztonság megteremtését és fenntartását, a költségszámításokat, valamint segítséget nyújt a garanciális kérdéseknél is (Hencz et al., 2011). Gyakorlati tapasztalataim alapján a termé-kazonosító- és nyomonkövető rendszerek al-kalmazásának a beszállítók minősítésében is fontos szerepe van, mivel egyszerűbbé válik a „nem megfelelő” minőségű termékek és a beszállító azonosítása is. Mivel már sokszor említettem a termék- és áruazonosító rendszerek, így ezek csoportjait is be szeretném mutatni röviden (2. ábra): 5 típusú azonosítási rendszert különböz-

termék minőségének fejlesztése biztonság

garanciális kérdések logisztikai alkalmazások

TERMÉK-AZONOSÍTÁS

termékvisszahívás

eredet biztosítás

költség-számítás

Éríntéses

Mechanikai Elektronikus Optikai MágnesesMűholdas támogatású

lyukak, bütykök

chip-kártya, RFID

Vonalkód, OCR mágnescsík

fedélzeti számítógép

Azonosítási rendszerekÉrítés nélküli

Az információ hordozója

1. ábra: Termékazonosítás által támogatott részterületekForrás: Saját szerkesztés

2. ábra: Az azonosítási rendszerek csoportosításaForrás: Saját szerkesztés

trendek és legjobb gyakorlatok 43

tethetünk meg, melyekből egy érintéses (mechanikai) és négy érintkezés nélküli. Az információ hordozója azonosítási rend-szerenként különböző, így megkülönböz-tetünk bütykök, lyukak, chip-kártyák, transzponderek, RFID, vonalkódok, mág-nescsíkok és fedélzeti számítógépek cso-portját.A következőkben a legjelentősebb azonosí-tási csoportokat mutatom be.

3. A vizuális azonosítás

Az első azonosító rendszerek a vizuális azonosító rendszerek voltak, melyek betű-, szín- vagy számkódok voltak. A vizuális áruazonosítás például a különböző ter-mékek dobozain (gyógyszeres dobozon: sorsszám, lejárat, összetétel, stb.) szöve-gesen feltüntetet információk vagy a ter-melésben a gyártásközi anyagmozgatásban szereplő termékek, illetve alkatrészek azo-nosító jellel való ellátása (gyártási program sorszáma, a méret, súly, stb.). Vizuális azo-nosítás keretében történik a gyárak, illetve a logisztikai elosztórendszerek raktáraiban a raktári helymeghatározás (utca, házszám, emelet, stb.). Az árupaletta azonosítás is történhet vizuális módon (áru megnevezé-se, származási helye, stb.) (Vértes, 2007).A vizuális azonosítás alapfeltétele, hogy vizuális kontaktus legyen a termék és a munkavállaló között. A termékazonosítási információk frissítésére közvetlenül nincs lehetőség, az jelentős többlet költségekkel járna (Demeter, 2017). Az RFID rádióf-rekvencián alapuló áruazonosító rendsze-rek esetében sokkal egyszerűbb a terméka-zonosítási információk frissítése. Hiába működik évtizedek óta, mégis a vizuális azonosításnak napjainkban meg-határozó jelentősége van még mindig. A végső fogyasztók a termékekről jellemzően a vizuális termékazonosítási információk alapján tájékozódnak, hiszen nem rendel-keznek például sem a vonalkódok leolvasá-sához, sem az RFID chipek leolvasásához szükséges technológiával. (Sok eseten már a technológia rendelkezésre áll okostele-fon formájában, azonban az azonosításhoz szükséges szoftver hiányzik). A gyakorlati életben találkozhatunk úgy-nevezett kombinált azonosítással is. A munkaruházatok esetében a mosodák és a gyárak is alkalmazták, a nem nevesített textíliák esetében (illetve a nevesített text-íliák esetében kiegészítésként) a betű vagy színkód azonosító rendszert. A gyárak-ban a különböző gyáregység dolgozóinak

munkaruháit eltérő színkóddal látják el, ezáltal a mosodából visszaérkező textíliákat könnyebben tudták szétosztani az egyes gyáregységek között.A vizuális azonosítás tulajdonképpen az első azonosítási rendszer, azonban a tech-nológia fejlődésével jóval modernebb és hatékonyabb rendszerek jelentek már meg (vonalkódos azonosítás).

4. Vonalkód azonosítás

A termékek vizuális azonosítása nem adott lehetőséget a vállalkozások számára az au-tomatikus adatrögzítésre, így szükségessé vált, hogy újabb azonosítási forma jöjjön létre. Az alkalmazott adatokat a vállalatok munkavállalói vagy papíralapon kézzel vagy számítógépen kézzel rögzítették. Ez jelentős mértékű humán erőforrás ráfor-dítást igényel, megnövelve a költségeket, valamint a kézi adatrögzítés miatt jelentős mértékű hibalehetőség lehet. Ezért is volt/van szükség az automatikus adatrögzítésre. Az automatikus adatrögzítés egyik kézen-fekvő megoldása a vonalkód azonosítás. A vonalkód meghatározott információtarta-lommal ellátott kódok grafikus ábrázolása. A vonalkódok egyik tulajdonsága, hogy

azok az ellátási lánc bármely pontján leol-vashatók és értelmezhetők. Ehhez azonban szükség van megfelelő szoftver és hardver eszközökre. A vonalkódból nyert adatokat könnyen lehet rögzíteni és tárolni. Ezzel tulajdonképpen létrejön a vállalkozások számára rendkívül fontos valós idejű (real time) információszerzés és rögzítés (Gelei – Kétszeri, 2007).A vonalkód technika az automatikus azo-nosítási eljárások közül a leginkább elter-jedt, és talán a legnépszerűbb eljárás (tech-nikai eszközrendszer). Az adathordozókat könnyen elő lehet állítani és a felhasznált eszközök költségei kedvezőnek mond-hatók. Voltaképpen egy nemzetközileg szabványosított vonalkód rendszert (GS1) alkalmaznak a vállalkozások, és a kódrend-szer alkalmazása jellemző az egész ellátási láncukra, valamint a termék vállalkozáson belüli és kívüli azonosítását egyaránt szol-gálják (Körmendi – Pucsek, 2008).

A vonalkód címkék előállítása, nyomtatása és olvasása különböző technikákkal történ-het. A vonalkód olvasónak sok típusa van, melyet a 3. ábra szemléltet. A vonalkód különböző vastagságú függőleges vonalak meghatározott váltakozását jelenti. A függőleges vonalak alatt jellemzően szám-

fényceruza

CCD olvasó

lézerolvasó

kézi olvasó

résolvasó

vonalkód olvasó

VONALKÓD OLVASÁS

fix telepítésű olvasó

3. ábra: A vonalkód olvasás típusaiForrás: Saját összeállítás a Körmendi – Pucsek (2008) alapján

44

sort is elhelyeznek. A vonalkód lehetővé teszi a termék egyes adatainak azonosítását (az árát, a gyártó országot (származási hely), a gyári számot, a termék cikkszámát, stb.). Természetesen a vonalkódnak a kereskedel-men kívül fontos szerepe van a különböző élelmiszerek és gyógyszerek nyomon köve-tésében. A 4. ábrán egy vonalkód látható.

A vonalkódban a vállalkozás számára fontos információk a fehér vonalakban vannak, mivel ezekről verődik vissza a leolvasó által kibocsátott inpulzus. A fehér vonalak különböző távolságra van-nak egymástól, melyek egy számsoroza-tot kódolnak (ez van kiírva a vonalkód alatt). A vonalkód azonosító rendszerek nagy előnye, hogy alacsony költséggel fenntarthatók, többféle technikával is elő lehet állítani ezeket és számos területen használható. A rendszer használatának hátrányai: 1. az olvasó és a jelkép minősége megha-tározza az olvashatóságot, 2. a jelképek esetében alacsony a kapaci-tás (általában 15-50 karakternyi adattá-roló képesség),3. az olvasónak mindenféleképpen látnia kell a jelképet, 4. egyszerre csak egy kódot lehet leolvas-ni, 5. a kód csak egyszer írható, a későbbiek-ben az nem módosítható.

Tehát a vonalkódos termékazonosítás le-hetővé teszi az adatok automatikus rög-zítését, de jelentős mértékű élő munka-erő szükséges a rendszer működtetéséhez (magas a hibázás lehetősége). Hibáival

együtt is az egyik legnagyobb körben használt termékazonosító rendszer a vo-nalkódos rendszer. A kereskedelemben mai napig is a vonalkód azonosítást al-kalmazzák a termékek árainak leolvasá-sához.

5. Az RFID-rádiófrekvenci-ás azonosító rendszerek

A technológia fejlődésével szükséges-sé vált egy olyan rendszer kidolgozása, ahol kisebb mennyiségben van szükség élőmunka felhasználására a termékek, illetve az anyagok kézi mozgatásánál. Ezzel jelentős mértékben csökkenthe-tők a humán erőforrások és a munkaerő költségek is minimalizálhatók. Ennek érdekében hozták létre az RFID-t. Az RFID rövidítés „radio frequency iden-tification” kifejezést takar, ami magya-rul rádiófrekvenciás azonosítást jelent. A gyártók egyre nagyobb nyomásnak vannak kitéve, de mégis minél hatéko-nyabban kell működniük (folyamatosan maximalizálni a hatékonyságukat, csök-kenteni költségeiket, minőségi szolgál-tatást nyújtani az ügyfelek számára). A működésük során jó néhány problémá-val kell szembesülniük a gyártóknak/vál-lalkozásoknak (az adatok pontatlansága, a nem folyamatos adatáramlás kezelése, hibás ellátási tranzakciók megoldása, stb.), melyek megoldásra várnak folya-matosan. Nagy problémát jelent ezek mellett még az is, hogy sok vállalkozás nem tudja nyomon követni a terméké-

nek az útját, ezért az információ átadása és a termékellenőrzése is ezáltal drágul és bonyolultabb lesz. Ezeknek a problé-máknak a megszüntetésében nagy szere-pe lehet az RFID-rádiófrekvenciás azo-nosító rendszernek (Földesi, 2010).Sajnos, vagy nem sajnos, de a kereske-delmi vállalatok döntő többsége még mindig inkább a vonalkód rendszere-ket alkalmazza napjainkban szembe az RFID-rádiófrekvenciás azonosítórend-szerekkel. Előrejelzések alapján azonban a jövőben egyre jobban elterjedhet az RFID-tagek alkalmazása (EU-s pályá-zatok igénybevételével és támogatásával költséghatékonyan lehet váltani vonal-kódról RFID-ra).Véleményem szerint az RFID techno-lógia mind az ellátási láncban, mind a logisztikai folyamatokban nagy fejlődési potenciállal bír. Ha a vállalatnál RFID használata lenne, akkor az egyedi ter-mékkövetés, az árukiadás és komissiózás pontossága elérheti a 100 %-ot is, de a pontatlanságból adódó kiszolgálási hiá-nyok is teljes egészében megszűnhetnek. Földesi (2010) kutatása alapján az ala-csony költségek befektetésével alacsony RFID chipek elterjedése lehetséges na-gyobb mennyiségben a jövőben. A rádiófrekvenciás azonosítás felhaszná-lása a második világháború idejére tehető (légierős azonosítás). Az RFID-tageknek számos felhasználási területe van, azon-ban a legáltalánosabb felhasználási mód-ja a termékek azonosítása (Ahson – Ilyas, 2017). Ez a technológia már elektroni-kus eszközöket is igényel, mivel az esz-köz adatcserére rádióhullámokat használ a rádiójelek adására és fogadására. Az adathordozó részek (címkék, tag-ek) két csoportba sorolhatók: az aktív tag-ek (a saját energiaforrással ellátott, komple-xebb felépítésű, összetettebb számítási kapacitású) és a passzív tag-ek (leolvasás rádióhullámaiból energiát nyer). Mivel a rádiófrekvencia alkalmazása a rálátást már nem várja el, valamint nagyobb tá-volságból történő leolvasások is végre-hajthatóak, ezért jobb technológiának tekinthető az előző módszerhez képest. Egy leolvasási művelet ezen alkalmazás-nál több tag visszajelzését is eredményez-heti, ami egyes esetekben gyorsabb mun-kavégzést is jelenthet (esetenként ritkán ütközési problémát is jelenthet). A mesz-szebbről való jel felismerést sajnos a kör-nyezeti hatások befolyásolhatják negatív irányba is (a továbbított jelet eltérítheti,

4. ábra: A GTIN-vonalkód felépítéseForrás: I1

trendek és legjobb gyakorlatok 45

felerősítheti, zavarhatja, vagy elfojthatja a közeg a jelek vándorlását)Az RFID-t alkalmazhatjuk több esetben is magas szinten: 1. megkülönböztető jelekként (melyek kiegészítését jelenthetik más adatbázisok-nak);2. rövid információk (terület, hely, jelen-ség, szituációt, leíró kulcsszavak) vagy ki-fejezések tárolására;3. összetett visszaigazolásokként: a „tag” nem csak statikus információt képes visz-szaszolgáltatni egy-egy leolvasási kérésre, hanem külön érzékelők (speciális szenzo-rok) által a külvilág, vagy belső állapot di-namikusan változó sajátosságait is le tudja jelenteni. 4. szimpla azonosításként kiegészítésekkel aktualizálva: visszakereshető mért adatok szolgáltatása is lehetséges egyes speciális fajtákkal.Összességében tehát megállapítható, hogy az RFID-rádiófrekvenciás azonosító rend-szer részei az adathordozó, az olvasó (vevő) egység, az adatátviteli egység (alacsony, kö-zepes, illetve magas frekvenciatartományú rendszer), valamint az adatbeviteli, progra-mozó egység (Schultz – Tietze, 2014). Annak érdekében, hogy valamiféle képet kapjak az RFID rádiófrekvenciás azonosí-tásról, így egy online felmérést végeztem, ahol 340 vállalatnak küldtem ki egy kér-dőívet a termékazonosítással kapcsolatban. A kitöltők megközelítőleg fele nagyválla-lat, míg másik fele pedig kis- vagy közepes vállalkozás volt. A kitöltő vállalatok száma 189, melyből 43 darab romániai székhe-

lyű volt. Tevékenységi körük főleg termelő vállalatok, valamint kereskedelemmel és logisztikával foglalkozó vállalkozások. A kérdőívben adott válaszok alapján a különböző vállalati területeken való azo-nosítások eltérő jelentőségűek. Majdnem minden azonosítási formában a vállalat-specifikus kódok alkalmazása volt a legje-lentősebb. Ezt követte az RFID. Az egyedi áruazonosításnál, a logisztikai egységek azonosításánál, a logisztikai azonosításnál szinte azonos jelentőséggel bír a vállalat-specifikus és RFID azonosítás. Az ellátási láncban szereplők azonosításában, illetve raktárhelyiségek azonosításában jóval ala-csonyabb az arányok alapján a jelentősége az RFID-nak. A vonalkód használata ele-nyészőnek tekinthető ezen két módszerhez képest a megkérdezettek esetén (5. ábra).

Az RFID használatának az előnye, hogy az információkat a chip hordozza, melyek az azonosításra szolgálnak, ha a chip energiá-hoz jut. Az adatolvasó ezzel párhuzamosan rögzíti a jeleket és a termék azonosítása megtörténik. A leolvasási távolságot a frek-venciatartomány határozza meg. A rendszer nagy hátránya, hogy az RFID-rádiófrekvenciás azonosító rend-szerek korlátok között tud csak működni. A rendszer költségei (adathordozó költ-ségei nagyrészt) magasabbak az 1D és a 2D vonalkódnál. Az olvasó író berende-zés költségei közel azonosak a vonalkód rendszer olvasó író berendezés költségei-vel, de az alsó kategóriás termékek eseté-ben ez nem igaz.

Megállapítható tehát, hogy az RFID-rend-szerek sok területen alkalmazhatók, előnye, hogy használatához szinte mini-mális emberi erőforrás felhasználása szük-séges, ezért a költségek jelentős mértékben csökkenthetők.

6. A thermo-sorszámozás (nevesítés)

A vonalkódos, illetve az RFID terméka-zonosító- és nyomonkövető rendszerek mellett érdemes megvizsgálni a ther-mo-sorszámozás (nevesítés) rendszerét is, mivel a gyakorlati életben nagy jelentősé-ge van ezen rendszereknek is. A rendszer a nevét a „Thermopatch” vál-lalatról kapta, ami 1934-ben kezdte el gyártani termékeit először termékek javí-tásához, majd később a piaci igényekhez igazodva az első jelölő és azonosító rend-szerek bevezetését is elkezdték forgalmaz-ni. Az 6. ábra a különböző Thermopatch címkéket mutatja be.

A termékpaletta folyamatosan bővült. A folyamatos fejlesztés eredményeként mi-nőségi emblémákat is gyártottak a válla-lati arculatok szemléltetéséhez (Thermo-patch, 2018).A legújabb fejlesztése a vállalatnak a mun-karuházatokra való szöveg elhelyezése (mely egyben azonosításra is szolgál). Kü-lönböző szoftverek és pontmátrix nyom-tató segítségével a kívánt szöveget (nevet, területet, címet, stb.) az öntapadós cím-kékre nyomtatják. A címkék használata egyrészt időt takarít meg, másrészt csök-kenti a hibázás lehetőségét is (munkaru-hák keveredése). A címkék nagy előnye, hogy azok könnyen áthelyezhetők az egyik termékről a másikra (egy munka-ruha elhasználódásakor a címke áthelyez-hető az új munkaruhára) (Thermopatch, 2018). A címkéket a különféle textiliákra 204 ºC-on, 14 másodpercig tartó, 0,5 kg/cm² nyomás mellett lehet felhelyezni. Az így felhelyezett „Thermopatch” címkéket 95 ºC lehet mosni. A címkéket számos szabványos méretben lehet kapni. Mun-karuhákra történő rögzítésre, nyakörv címkétől kezdve mellkas-zseb címkéig számos kivitelben gyártják. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az azonosítás kizárólag vizuális módon történik, az át-adás-átvétel során egyesével kell a munka-ruhákon lévő címkéket átnézni (Thermo-patch, 2018).

5. ábra: Az egyes folyamatokban használt azonosító rendszerek elter-jedtsége a vizsgált magyarországi vállalatok körébenForrás: Saját felmérés, melyet az magyar állami ösztöndíj keretében a Tem-pus Közalapítvány támogatásával készítettem el

46

7. Következtetések, javas-latok

A termékazonosítási rendszerek átte-kintését követően megállapítható, hogy a rádiófrekvenciás azonosító rendszer alkalmas többek között gyártás alatt lévő alkatrészek, raktárban lévő anya-gok, áruszállító eszközök, valamint személyek azonosítására is. Jelenleg ez az egyik legnagyobb körben használt nyomonkövetési módszer az ellátási folyamatban. A folyamatban résztvevő személyeknél azért közkedvelt ez a nyo-monkövetési módszer, mivel az adat-hordozó egy kettős feladatot ellátó mi-niatürizált rádiófrekvenciás adóegység, mely adatokat tárol és szállít, valamint válaszjeleket sugároz ki. Így az RFID ál-tal előállított információkat könnyen és közvetlenül lehet a szoftverházak prog-ramjaiba integrálni. Az összehasonlítás elkészítése során megállapítható, hogy az RFID-rádió-frekvenciás azonosító rendszer haté-konyabb, mint a vonalkód azonosító rendszer. Ennek oka, hogy az adathor-dozó gyártása speciális üzemekben, ellenőrzött körülmények között tör-ténik, ezáltal minősége minden eset-ben megfelel a szabvány előírásoknak (terhelhető rendszer, magas és alacsony hőmérsékletet is bírja, kisebb hibázási lehetőség), míg a vonalkód esetében ez nem minden esetben mondható el. Az RFID-val sokkal több információ tá-rolható/továbbítható mint a vonalkód rendszerekkel. Az adatokat nagy távol-ságról is képes leolvasni a rendszer, így olyan területeken is alkalmazható, ahol az optikai megoldásokat nem tudják al-kalmazni.

8. Felhasznált irodalom

• Ahson S. – Ilyas M. (2017): RFID HAND-BOOK. Applications, Technology, Security, and Privacy. CRC Press Taylor & Francis Group, London – New York, p. 691. ISBN 13 978 1 4200 5499 6

• Darlington, C. – Urban, B. (2011): Adop-tion of automatic identification systems by grocery retailersin the Johannesburg area. Journal of Transport and Supply Chain Ma-nagement. 5. évf. 1. sz. pp. 88-107.

• Demeter K. (2017): Termelés, szolgáltatás, logisztika. Az értékteremtés folyamatai. Wol-ters Kluwer Kft., Budapest, p. 379. ISBN 978 963 295 704 3

• Földesi P. (2010): A logisztika informatikai tá-mogatása – az RFId technológia. pp. 62-66. In: Logisztikai innovációs füzetek 1. (Szerk. Ászity S.) Pannon Kutatásfejlesztési Közhasz-nú Alapítvány, Zalaegerszeg, p. 80. ISSN 2061-6821

• Gelei A. – Kétszeri D. (2007): Logisztikai információs rendszerek felépítés és fejlődési tendenciái. 80. sz. Műhelytanulmány. Buda-pesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézet, Budapest, p. 33. http://edok.lib.uni-corvinus.hu/132/1/GeleiK%C3%A9t-szeri80.pdf Letöltés: 2018.08.04.

• Gelei A. (2013): Logisztikai döntések – fó-kuszban a disztribúció. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 456. ISBN 978 963 05 9380 9

• Hencz Cs. I. – Czigány A. – Gérnyi T. (2011): Azonosítási rendszerek a teljes termék élet-ciklusban. pp. 69-87. In: Logisztikai rend-szerek és elméletek. (Berkesné H. O. et al.) UNIVERSITAS-Győr Nonprofit Kft., Győr, p. 277. ISBN 978 963 9819 67 2

• Hompel, M. – Büchter, H. – Franzke, U. (2008): Identifikationssysteme und Automa-tisierung. Springer-Verlag, Berling Heidel-berg, p. 307. ISBN 978 3 540 75881 5

• I1: https://www.penztargepcentrum.hu/tudasbazis/vonalkod-technika-gyik/mi-lyen-vonalkod-tipusok-vannak Letöltés: 2018.10.02.

• Komenczi B. (2011): Információ és társa-

dalom. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_30_informacia_es_tarsa-dalom_scorm_07/739_ignyek_s_lehetsgek.html Letöltés dátuma: 2018.08.28.

• Körmendi L. – Pucsek J. (2008): A logiszti-ka elmélete és gyakorlata. SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt., Budapest, p. 216. ISBN 978 963 638 275 9

• Lux G. (2009): Ipari térségek átalakulása Közép-Európában. Doktori értekezés. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs, p. 223. http://www.rkk.hu/rkk/publications/phd/lux_ertekezes.pdf Letöl-tés: 2018.09.06.

• Mc Farlane, D. – Sheffi, Y. (2003): The Im-pact of Automatic Identification on Supply Chain Operations. The International Journal of Logistics Management, 14. Volume. 1. Is-sue. pp. 1-17.

• Oláh J. – Balogh P. – Lakner Z. – Popp J. (2016): Az alapanyagkészlet csökkentését szolgáló folyamatok bemutatása az ellátási láncban. Információs társadalom, XVI. évf. 4. sz. pp. 61-84.

• Schultz, C. – Tietze, F. (2014): Product-Ser-vice-Systeme als Gegenstand der betriebs-wirtschaftlichen Innovationsforschung. pp. 57-79. In: Motoren den Innovation. (Schultz, C. – Hölzle, K.) Springer Gabler, Wiesbaden. ISBN 978 3 658 06134 0

• Thermopatch.com (2018): Über uns. https://www.thermopatch.com/de/ueber-uns/, le-töltés dátuma: 2018. 04. 02.

• Vértes E. (2009): A logisztikai informatika jelene és jövője. XXI. század – Tudományos Közlemények 2009/22. pp. 91-96.

• Zéman Z.- Gábor Á. (2012): Zöldgazdaság és versenyképesség a kontrolling eszközök tá-mogatásával. A FALU 7 (2) pp.75-79.

• Zsombik L. (2013): Logisztikai alapismere-tek. Debreceni Egyetem, Debrecen. http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamo-p412A/2011-0085_logisztikai_alapismere-tek/ch01.html Letöltés: 2018. 08. 13.

1. ábra. A 18 vizsgált országok termelékenységének változása. Bázisév=2015.Forrás: Saját szerkesztés az OECD (2018) alapján, 2018.