Ráják

Rendszer

Ország: Állatok – Animalia

Törzs: Gerinchúrosok – Chordata

Altörzs: Gerincesek – Vertebrata

Osztály: Porcos halak – Chondrichthyes

Alosztály: Cápák és ráják - Elasmobranchii

Öregrend: Rájaszerűek – Batoidea

Az öregrendbe 3 rend tartozik:

• Rájalakúak – Rajiformes

5 család, 49 nem és 382 faj tartozik ide

• Fűrészrája-alakúak – Pristiformes

1 család, 2 nem és 6 faj tartozik ide

• Elektromosrája-alakúak – Torpediniformes

4 család, 11 nem és 48 faj tartozik ide

Általánosságok

• A ráják lapos testalkata az élőhelyük következtében alakult ki tengerfenéklakó állatok

• A ráják és a cápák embriója nagyon hasonlít közös ős

• A ráják hát–hasi irányban erősen lapítottak, a farkuk elkeskenyedő vékony, és jól elkülönül a lapos törzstől

• A ráják kopoltyúrései hasi oldalra tolódtak • A rájáknak nincs pislogóhártyája és szabad

szemhéja• Az úszóhólyag hiányzik

Rájalakúak

• Farok alatti úszójuk mindig hiányzik, a hát- vagy farokúszó is hiányozhat

• Belső megtermékenyítésűek: tojásrakók (ovoparia), félelevenszülők (ovoviviparia), vagy elevenszülők (viviparia)

• Ide tartozó főcsaládok: Dasyatoidea, Rajoidea, Rhinobatoidea, Mylobatoidea, Plesiobatoidea

Közönséges mérgesrája Dasyatis pastinaca

• A bőr sima, az idősebb példányokon kis dudorok és lekerekített tövisek vannak

• A farok 1-1,5-szer hosszabb, mint a test; első harmadában 1-2 hosszú tüske található

• Testhossza: max. 2,5 mElőfordulása:• Atlanti-óceán, Norvégia,

Északi-tenger, a La Manche csatornától Dél-Afrikáig, Földközi- és Fekete-tenger

• Nyugodt, sekélyparti vizekben, homokos és iszapos aljzaton, 60 m fölött

Közönséges mérgesrája Dasyatis pastinaca

Életmód:• Kampós, mérgező tüskéje fájdalmas sebet okozhat• Elevenszülő: az embriók a petevezeték bolyhaiba

ágyazódnak be, ezek a bolyhok táplálják őket• Táplálékuk: halak, rákok, puhatestűek és tüskésbőrűek

Dasyatis sabina

Himantura pacifica

• Testhossza: max. 150 cm

• Könnyen sebezhető• Elterjedése: Csendes-

óceán keleti részén, Galápagos-szigetek, Costa Rica, sekély partvizekben

• Elevenszülő• Farka mérgező

Kékpettyes tüskésrája Taeniura lymma

• Nagyon színes, világos kék pöttyökkel

• A farok hossza megegyezik a test hosszával

• A farkán két hegyes tüske van, így hátulról is tud támadni

• Testhossza: átlagosan 25 cm

Előfordulása:• Nyugat-Ausztrália, Új-

Zéland keleti partjainál• Korallzátonyok homokos

partjainál, sekély vizekben

Kékpettyes tüskésrája Taeniura lymma

Életmód:• Elevenszülők;

általában 7 egyed jön világra

• Egyedül vagy csoportokban élnek

• Mérgezőek

Paratrygon aiereba• Trópusi éghajlaton él;

friss, langyos vizekben, sekély partokon

• Több mint 14 évente szaporodik, két utódot hoz világra

• Az Amazonas folyóban található meg

• Tápláléka: bogarak, rákok és halak

• Testhossz: hím egyedek 80 cm, a nőstények 78 cm nagyságúak

Édesvízi rája Plesiotrygon iwamae

• Az Amazonas felső folyásában él

• Mérete: 20-60 cm• Farka kétszer olyan

hosszú, mint a teste• Tápláléka: apró halak,

rákok és férgek

Folyami tüskésrája Potamotrygon motoro

• Mérete: 50 cm körüli és 15 kg

• Trópusi vizekben él• Dél-Amerikában

honos• Nagyon veszélyes faj

Trygonoptera testacea

• A farkán két erős tüske található

• Levél-alakú farokuszonya van, ez különbözteti meg a többi rája fajtól

• Max. 50 cm-re nőnek meg

• Az Atlanti-óceán sekélyebb részein honos

Csillag rája Amblyraja radiata

• A kifejlett állatok hátoldalán 12-19 nagy tövis van

• A farokúszó csökevényes• Testhossza: többnyire 60 cm

körüli, max. 1 mElőfordulás• Atlanti-óceán, Fehér-tengertől

Írországig, La Manche csatorna, Északi-tenger, Balti-tenger

• Iszapos, homokos és sziklás fenéken 20-100 m mélyen

Életmód:• Tápláléka: kis fenéklakó állatok

(pl.: férgek, rákok, tüskésbőrűek és kis halak)

• Az ivarérett hímeket párzószervükről és a mellúszók mozgatható karomszerű töviseiről lehet felismerni

Kakukkrája Leucoraja naevus

• A kifejlett állatok farkán négy tövissor, közülük kettő előreterjed; a fiatal egyedek farkán csak egy sor tövis

• A test közepén két nagy fekete szemfolt található, amelyek sárgán márványosak

• Testhossza: max. 70 cmElőfordulása:• Atlanti-óceán, Anglia és

Írország környékétől az északnyugat-afrikai partokig

• Homokos fenéken, többnyire 20 m alatt, az idősebb állatok max. 100 m mélységig

Kakukkrája Leucoraja naevus

Életmód:• Gyakran összetéveszthető

a tükrös rájával• A homokon fekve vagy

beásva található meg• Zsákmányát felülről támadja

meg, és a testével beborítja• Ikrarakó; a tokokban levő

tojásokat a homokba rakja le

• Tápláléka: férgek, rákok, kis halak, csigák és kagylók

Sima rája Malacoraja senta

• A kifejlett állatok orra hosszú, hegyesszögű

• A hímek háta tüskés, a nőstényeknél csak az elülső rész, a fiatal állatoké sima

• A kifejlett állatok farkán egy-egy oldalsó tövissor, fiatal egyedeken nagy tövisek a szemtájékon és egy sor tövis a farok hátoldalán

• A hasoldal a kortól függően fehér, világosszürke vagy kékes színű

• Testhossza: hímek max. 2,05 m, nőstények 2,5 m-ig

Sima rája Malacoraja senta

Előfordulás:• Atlanti-óceán, Izlandtól és

Észak-Norvégiától Madeiráig, Északi-tenger, Balti-tenger, Földközi-tenger nyugati területe

• Homokos és iszapos fenéken, a kifejlett egyedek többnyire 100-200 m, a fiatalok 18-30 m mélységben is

Életmód:• A sima rája a legnagyobb az

észak-nyugat-európai vizekben• Halgazdaságilag is jelentős

(kereskedelmi neve „tengeri pisztráng”)

• Tápláléka: halak, rákok, férgek

Tövises rája Raja clavata

• Felső és alsó oldalukon tüskések; a kifejlett állat testének felső oldalán számos, nagy tövis; nőstényeknél az alsó oldalon is vannak

• Fiatal és nőstény egyedeken egy sor tövis a háton és a farkon; hímeknél csak a farkon

• Testhossz: a hím max. 70 cm; a nőstény max. 125 cm

Előfordulás:• Atlanti-óceán, Norvégiától és

Izlandtól Dél-Afrikáig, Északi-tenger, Balti-tenger, La Manche csatorna, Földközi-tenger, Fekete-tenger

• A homokos és iszapos aljzatot kedveli, sekély vizekben, valamint 500 m mélységig

Tövises rája Raja clavata

Életmód:• Szürkületi és éjszakai

állatok• A nőstények a 9., a hímek a

7. évben ivarérettek• Szaporodáskor a sekély

vízbe vonulnak, négyszögletű tojásokat a homokba egyesével rakja le

• Tápláléka: tarisznyarák, lepényhal, garnélarák

Adriai csillagrája Raja asterias

• A bőr érdes a hátoldalon, a szemtől az első hátúszóig 60-70 tövisből álló sor húzódik; a farkon két további sor; a kifejlett hímek mellúszóin és a szemek előtt kis, mozgatható karomszerű tövisek

• Testhossza: max. 70 cmElőfordulása:• Csak a Földközi-tengerben

(az Adriában a leggyakoribb rája faj)

• Parti vizekben, homokos és iszapos fenéken, túlnyomórészt 7-40, néha 100 m mélységig

Adriai csillagrája Raja asterias

Életmód:• Nappal beássa magát a

puha aljzatba• Zsákmányát úgy fogja,

hogy ráhajlik és testével beborítja

• 45 cm testhossznál ivarérett

• Ikrarakó; az átlátszóan zöldes barna tokokban levő tojásokat egész évben rakja

• Tápláléka: fenéklakó állatok, kis halak és rákok

Tükrös rája Raja miraletus

• A mellúszók széle csaknem derékszögű

• Karcsú, lapos farok (hosszabb a test felénél), egy hosszanti sorban 14-18 tövis található, a hímeknél egy a nőstényeknél két további sor az oldalán

• A test közepe táján két, feltűnő, világoskék szemfolt, kékesfekete és sárgás vagy narancsszínű széllel

Előfordulás:• Atlanti-óceán, Dél-Afrika,

Földközi-tenger• Parit vizekben, homokos vagy

iszapos fenéken, többnyire 90-300 m mélységben

Tükrös rája Raja miraletus

Életmód:• A nyári hónapokban a

sekély zónába vonulnak• Felriasztva mellúszóik

elölről hátra haladó hullámzásával úsznak el

• A Földközi-tengerben tavasszal, az Atlanti-óceánban télen rakják le az ikráikat

• Tápláléka: gerinctelenek és fenéklakó halak

Holdrája Rajella fyllae

• Az orr rövid, tompaszögű, kis csúccsal

• Erős tövisek vannak a szemek között és a nyakon; szabálytalan, hosszanti tövissor van a farok mindkét oldalán; a fiatalokon egy szabályos tövissor van a háton és a farkon

• Testhossza: max. kb. 55 cm• Tápláléka: a fiataloknál kisebb

rákok, később kis fenéklakó halak is

Előfordulása:• Atlanti-óceán nyugati részében

Új-Skóciáig, Izland, Észak-Norvégia, Északi-tenger északi része

• 170-2055 (leggyakrabban 300-800) m mélységben,

Fehérrája Rostroraja alba

• Az orr hosszú, de rövidebb a test szélességének harmadánál

• A hát bőre tüskés a kifejlett állatokon, a fiataloké sima; a farok középvonalában egy tövissor húzódik, valamint mindkét oldalán egy-egy rövidebb tövisekből álló sor található

• Testhossza: max. 2,02 m (1,51 m széles)

Előfordulása:• Atlanti-óceán, Írország, a La

Manche csatornától Dél-Afrika nyugati és keleti partjaiig, Földközi-tenger

• Parti vizekben, iszapos és homokos fenéken, többnyire 40-200 m mélyen

Fehérrája Rostroraja alba

Életmód:• Ikrarakó; a nagy

tokokat tavasszal rakja le

• Kelési idő 4-5 hónap• Nagy szikzacskójuk

van• Tápláléka: fenéklakó

állatok (halak, rákok)

Anacanthobatis americanus

• Testhossz: max. 40 cm• Előfordulása: langyos

tengervizekben, 200-900 m mélységig; a Karib-tenger déli részén és Dél-Amerika északi partjainál

Atlanti hegedűrája Rhinobatus lentiginosus

• Elterjedése: Atlanti-óceán nyugati része

• Testalkatát tekintve átmenet a cápák és ráják között

• Testhossza: 76 cm

Hegedűrája Rhinobatus rhinobatus

• A test elülső része rájaszerűen lapított, a hátsó rész hengeres, cápaszerű; hosszú, háromszög alakú orr, a csúcsa lekerekített

• Egy sor kis tövis a hát középvonalában és két hasonló nagyságú, a faron levő hátúszók között

• A mellúszók teljes hosszukban összenőttek a fej oldalával és részben a test oldalával

• Testhossza: max. 1 m• Tipikusan partközeli faj• Elevenszülő• Szívesen telepszik meg kagylók

között, ezért az osztrigatelepekben nagy károkat okozhat

Sasrája Myliobatus aquila

• A test majdnem kétszer olyan széles, mint hosszú

• Ostor alakú, hosszú, vékony farok

• Testhossza: max. 1,5 mElőfordulása:• Atlanti-óceán, La Manche

csatornától a Madeira-szigetekig, Földközi-tenger

• Parti vizekben, homokos és iszapos fenéken, 100 m mélységig

Sasrája Myliobatus aquila

Életmód:• Kiváló úszó, gyakran

megtalálható a vízfelszín közelében, de néha ki is ugrik a vízből

• Elevenszülő; a vemhes nőstények tavasszal a partok közelébe vonulnak; az ivadékok szeptembertől februárig születnek

• Tápláléka: kis fenéklakó állatok

Atlanti ördögrája Manta birostris

• Erősen lapított, rombusz alakú test (szélessége 2-3-szorosa a hosszának); nagy, hegyesszögű szárnyai vannak

• A széles, a testtől jól elváló fej oldalán találhatók a szemek

• A fejúszók különállók, az orron két vékony, kanálszerű lebenyt („szarv”) alkotnak, amelyek vízszintesen előre állnak és nagyon mozgékonyak

• Fogazat: mindegyik állkapocsban 150-160 sor fog található, amelyek nagyon kicsik és tompa hegyűek

• A hosszú, vékony farkon (fiataloknál a testhossz 3-szorosa, kifejlett egyedeken rövidebb a testnél) egy kis hátúszó és mögötte 1-2 tüske

• Testhossza: max. 5 m fesztávolság

Atlanti ördögrája Manta birostris

Előfordulása: • Atlanti-óceán, Írország

délnyugati partjai, Portugália, északnyugat-afrikai partok mentén, Földközi-tenger

Életmód:• Óriások a ráják közt• Többnyire párosan vagy kis

csoportokban élnek, széles mellúszóik lassú mozgatásával úsznak a vízfelszín közelében; gyakran a part közelében is; néha hatalmas ugrással felszökkennek, és hangos csattanással esnek vissza ezekkel az ugrásokkal próbálnak megszabadulni a külső élősködőiktől

Atlanti ördögrája Manta birostris

• Elevenszülő; a nőstények csak 1-2 utódot szülnek

• Tápláléka: túlnyomórészt apró planktonrákok és halivadékok, amelyeket a „szarvai” segítségével terel be a szélesre tátott szájba és a kopoltyúalapján levő szűrőkészülékkel szűr ki

Fűrészrája-alakúak

• Testformájuk nyújtott• Mellúszóik nagyok és viszonylag még szabadon állnak• Fő jellegzetességük a széleken fűrészfogakkal ellátott

hosszú rosztrum• Ide tartozó nemek: Anoxypristis, Pristis

Anoxypristis cuspidata

• Testhossza: max. 470 cm• Homokos partokon, 40 m-

es mélységig él• Előfordulása: Vörös-

tenger, Perzsa-öböltől Új-Guinea-g, egész Japánban

• Tápláléka: kis halak• Elevenszülő• A tüskék súlyos

sérüléseket okozhatnak, nagyon erőszakos állat

Pristis microdon

• Testmérete: max. 700 cm, legnagyobb súlyú állat, amit mértek 600 kg, 30 évig is élhetnek

• Előfordulása: Kelet-Afrikától Új-Guinea-g, Ausztrália és Vietnám partjainál is előfordul

• A rosztrum mindkét oldalán 14-22 fog található, szuvenírként árulják

• Homokos és iszapos aljzatokon, sekély folyókban és tavakban fordul elő

• Kihaló félben van, mert vadásszák húsáért, uszonyáért, bőréért

Közönséges fűrészhal Pristis Pristis

• A test megnyúlt, a cápához hasonlít; az orrán hosszú, kardszerű nyúlvány (rosztrum), ennek mindegyik oldalát 16-20 erős, hegyes fog borítja

• A farok mindkét oldalán bőrredő található

• Testhossza: max. 4,5 m• Úszása a cápákéhoz hasonlít• A hosszú nyúlványukkal ölik meg a

zsákmányállatot, és ezzel védekeznek is

• Elevenszülők; egy 4,5 m hosszú nősténynél 23 embriót számoltak meg

• Tápláléka: főleg halakElőfordulása:• Atlanti-óceán, Portugáliától

Angoláig, Földközi-tenger nyugati része

Nagy fűrészesrája Pristis pectinata

• Cápalakú teste van• Testhossza: max. 760 cm• Homokos és iszapos

öblökben és lagúnákban él, 400 m-es mélységig

• Csoportosan vadásznak (halakra)

• Elevenszülők; 15-20 egyedet hoz világra;

• Az újszülöttek fogai bőrrel vannak bevonva, hogy ne sértsék meg anyjukat

Elektromosrája-alakúak

• Testük elektromosságát használja fel arra, hogy megvédje magát ellenségeitől, illetve elejtse zsákmányát.

• Testükben 8-220 voltos elektromos áramot hordoznak, ez az elektromosság számukra nem ártalmas.

• Az energiát, amit védekezésük alkalmával elhasználtak, egy idő után, mintha csak feltölthető elemek lennének, megint visszanyerik és újra használható elektromos energia alakul ki bennük.

• Ide tartozó családok: Hypnidae, Narcinidae, Narkidae, Torpedinidae – Zsibbasztórája-félék

Hypnos monopterygium

• Testhossza: 70 cm• Előfordulása: Ausztrália

partjai, sziklák közelében 240 m-ig

• Több mint 14 évente szaporodik

• Víz nélkül is életben marad órákig

• Tápláléka: rákok, férgek és halak

• Elevenszülő

Benthobatis kreffti

• Max. 30 cm hosszú• 420-527 m mélységig

fordul elő• 14 évenként szaporodik• Gyakran a halászat

áldozata• Előfordulása: Atlanti-

óceán DNY-i partjai, főleg Brazília partvonalán

• Tápláléka: férgek és apró rák fajok

Diplobatis ommata• Testmérete: max. 25 cm • Sziklás tengeröblökben;

sziklás, homokos aljzatokon, korallzátonyoknál, 65 m mélységig található meg

• 4,5-14 évenként szaporodik

• Előfordulás: Csendes-óceán keleti partvidéke, Kaliforniai-öböltől Ecuadorig

• Tápláléka: rákok, halfélék

Narcine timlei

• Testmérete: max. 38 cm

• Trópusi vizekben él, kedvelt akváriumi díszállat

• Előfordulás: Indiai-óceán, Pakisztántól Fülöp-szigetekig

• Partközeli és távolabbi vizekben is előfordul

Narke dipterygia

• Testmérete: max. 18 cm

• Halászat áldozata, értékes trófea állat

• Előfordulása: Arab-tengertől Japánon át Indonéziáig

• Part menti és távoli vizekben is előfordul

Torpedo californica

• Testhossza: max. 140 cm• Az Egyesült Államok

nyugati partjainál honos• Sziklák között vagy

homokba ásva él• Kisebb csontos halakkal

táplálkozik (pl.: hering)• Elevenszülő• Elektromosságával

bénítja meg áldozatait (50 V)

Márványos zsibbasztórája Torpedo marmorata

• Lapított, majdnem kör alakú, húsos test

• A bőr sima (nincsenek tüskék)• A farok mindkét oldalán bőrredő;

a farokúszó jól fejlett, háromszög alakú

• A test mindkét oldalán egy nagy, a bőrön átfénylő elektromos szerv van a fej és a mellúszók között

• Testhossza: max. 60 cmElőfordulása:• Atlanti-óceán, Dél-Afrika, Anglia

partjai• Homokos és iszapos fenéken,

többnyire a parti rész előtti sekély vizű zónában, 2-20 m mélységben, csak ritkán hatol le 100 m-ig

Márványos zsibbasztórája Torpedo marmorata

Életmód: • Éjszaka aktív• Zsákmányát

„elektrosokkal” (45-220 V) bénítja meg

• Elevenszülő• Tápláléka: rákok,

puhatestűek és kis fenéklakó halak

Közönséges zsibbasztórája Torpedo torpedo

• Lapított, majdnem kör alakú test; jól elváló, rövid, erős farok

• A bőr sima• A két hátúszó a farkon,

az első nagyobb• A farok kb. olyan hosszú,

mint a test• A test mindegyik oldalán

nagy elektromos szerv• Testhossza: max. 60 cm

Közönséges zsibbasztórája Torpedo torpedo

Előfordulása: • Atlanti-óceán, Földközi-tenger• Homokos és iszapos fenéken,

valamint moszatmezőkön, a parti rész sekély vízi zónájától 50 (néha 200) m mélységig

Életmód:• Éjszaka aktív• Elevenszülő• Tápláléka: kis fenéklakó halak

és rákok