1. előadás1. előadás

A statisztika fogalmaA statisztika fogalmagyakorlati tevékenység, amelynek

eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk;

e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége;

a statisztikai tevékenység módszertana

A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.

A statisztikai A statisztikai tevékenység fejlődésetevékenység fejlődésemár az ókori államokban

népszámlások, adóösszeírások,középkorban: egyházi népmozgalmi

események gyűjtése1563: Tridenti zsinat1611: Nagyszombati zsinat

XVII. sz.-ig leíró statisztikaXVII. sz.-közepétől politikai

aritmetika

A statisztikai A statisztikai tevékenység fejlődésetevékenység fejlődéseXVIII-XIX. sz. matematika,

valószínűség- számítás fejlődéseXIX. század hivatalos statisztikai

szolgálat kialakulása (polgári anyakönyvvezetés)

XX. század számítástechnika fejlődése

Központi Statisztikai Központi Statisztikai HivatalHivatalElnöke: Dr. Vukovich GabriellaA KSH jellemzői:

o nagy múltú szervezet,o a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik,o szakmailag önálló,o országos hatáskörű szervezet.

Fő feladatai:o adatfelvételek megtervezése,o adatok felvétele,o adatok feldolgozása,o adatok tárolása,o adatok elemzése és közzététele,o az egyedi adatok védelme.

Központi Statisztikai Hivatal

KSH kialakulásának KSH kialakulásának kronológiájakronológiája

1867:a statisztikai szolgálat működésének

kezdete.

XX. sz. közepe: összehangolt

gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása.

1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása.

1990-től: EU-val való kapcsolat kialakítása.

1992: Genfi konferencia – statisztikai

alapelvek.

A KSH adatszolgáltatási A KSH adatszolgáltatási tevékenységetevékenysége

A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti:

objektivitás, szakszerűség, teljes nyilvánosság (az egyedi adatok

egyidejű védelme mellett),egyidejű tájékoztatás.

1993. XLVI. törvény1993. XLVI. törvény

„ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a

tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az

államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”

1993. XLVI. törvény1993. XLVI. törvény

„ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni

(átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési

szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.”

A statisztikai A statisztikai tevékenység ágai tevékenység ágai népességstatisztikagazdaságstatisztikaágazati statisztikákvállalati, üzemi statisztikatársadalomstatisztikaigazságügyi statisztika

Statisztikai Statisztikai alapfogalmakalapfogalmak

Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza.

A sokaság egységei: a sokaságot alkotó egyedek

Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek szerint a sokaság egységeit jellemezzük.

A sokaság tipizálása A sokaság tipizálása Véges: pl.: népesség adott időben,

térbenVégtelen: pl.: azonos körülmények

közt tetszőlegesen sokszor megismételhető kísérlet eredményei

Álló sokaság: állapot, időpont (stock) jellegű

Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow) jellegű

A sokaság definiálásaA sokaság definiálásaegységek tételes felsorolása,

vagya közös tulajdonságok megadása.

Az ismérvek tipizálása Az ismérvek tipizálása 1.1.Időbeli: időpont vagy időtartam

megnevezéséből állTerületi: földrajzi megjelölés, Minőségi: pl. nem, foglalkozás,

hajszínMennyiségi: számmal jellemezzük

◦diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel.

◦folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.

Az ismérvek tipizálása Az ismérvek tipizálása 2.2.Közös: adott tulajdonság

szempontjából egyforma sokasághoz tartoznak. Ezért a sokaság megadása történik a közös ismérvek megadásával.

Megkülönböztető: sokaság jellemzése a megkülönböztető ismérvek szerinti megoszlás vizsgálatából

 ◦ két változattal rendelkezők: alternatív

ismérvek(pl. nem)

◦ több változattal rendelkezők: Tulajdonság meglétét vagy hiányát is kifejezik.

Statisztikai sorok és Statisztikai sorok és tábláktáblák

Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása

A sort létrehozó összefüggés származhat:1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor);2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából

(összehasonlító sor); 3. egyazon jelenséghez tartozó többféle sokaság

felsorolásából (leíró sor).

A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint:- minőségi- mennyiségi- területi- időbeli

Összehasonlító sorÖsszehasonlító sorAzonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze.leggyakoribb altípusai:1. idősorokAz idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást.

◦ állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását mutatja

◦ tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását mutatja.

2. területi sorok

A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.

Csoportosító sorokCsoportosító sorokAzonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz.

Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg.

Tartozéka az összesítő adat.

Leíró sorLeíró sor

Általában különböző fajta és különböző mértékegységű adatokat tartalmaz

Az adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre, társadalmi vagy gazdasági egységre vonatkozik

Statisztikai táblákStatisztikai táblákA táblák csoportosítása:1.) rendeltetése szerint:feldolgozói: az adatok feldolgozása közben

összeállítottközlési: a munka végső eredményeit foglalja

összemunkatábla: azért készítjük, hogy belőle

további számításokat végezzünk

2.) csoportosítás szerepe szempontjából: egyszerűcsoportosítókombinációs

A statisztikai táblák A statisztikai táblák szerkesztésének szerkesztésének szabályaiszabályaiA tábla részei formai szempontból: oszlop a tábla függőleges része,sor a tábla vízszintes része,rovat a sor és az oszlop találkozása.

Szöveget is tartalmazó rovatok: fejrovat a táblában felül helyezkednek el,oldalrovat a sorok előtt találhatók,összegrovat a sorok és az oszlopok

adatainak összegzését tartalmazó rovatok.

Statisztikai sorok/táblák Statisztikai sorok/táblák tartozékaitartozékai

címmértékegység időpont, időszaküres sort, oszlopot, rovatot nem tartalmazhat

Mérési skálákMérési skálákNévleges (nominális) skála: a számok,

jelölések csak a sokaság egyedeinek azonosítására szolgálnak. Pl.: rendszám, irányítószám, név, stb.

Sorrendi (ordinális): A skálaértékek sorrendisége is meghatározható.

A különbségi (intervallum) skála: A sorrend mellett a skála két pontja közötti távolság is értelmezhető. Nullpontja önkényesen választott.

Arányskála: Bármely két skálaérték egymáshoz viszonyított aránya és összege meghatározható. A kezdőpont egyértelműen adott és rögzített.

Munkaerő-piaci helyzet a Munkaerő-piaci helyzet a régiókban régiókban

RégiókMunkanélküliségi ráta (%)

2010 II. né. 2011 II. né.

Közép-Magyarország 8,9 8,9

Közép-Dunántúl 10,4 9,3

Nyugat-Dunántúl 9,5 7,3

Dél-Dunántúl 11,8 11,9

Észak-Magyarország 16,0 16,6

Észak-Alföld 14,3 14,5

Dél-Alföld 10,3 10,6

Országos átlag 11,1 10,9

Forrás: www.ksh.hu

Magyarország néhány Magyarország néhány adata (2010)adata (2010)

Megnevezés Adatok

Területe (ezer km2) 93,0

Évközepi népesség (millió fő) 10,0

Alkalmazásban állók átl. létszáma (ezer fő)

2701,9

Munkanélküliségi ráta (%) 11,2

Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd euró)

98,4*

Ezer lakosra jutó élveszületés (‰) 9,0

Nettó átlagkereset (ezer Ft) 140,3

Bruttó átlagkereset (ezer Ft) 211,4

Fogyasztói árindex (%) 104,7Forrás: www.ksh.hu *EUROSTAT előrejelzés

A bruttó hazai termék A bruttó hazai termék összefoglaló adataiösszefoglaló adatai

Volumen-index

2008/2000(%)

Részesedés a világ

össztermeléséből, %

Egy főre jutó GDP

2008-ban

vásárlóerő-

paritáson

(PPP)

2000 2008

EU-27 117 25,2 22,1 29950

USA 119 23,5 20,7 46860

Japán 111 7,7 6,4 34100

Kína 217 7,2 11,4 5960

India 176 3,6 4,8 2760

Forrás: www.ksh.hu

A munkanélküliség alakulása A munkanélküliség alakulása MagyarországonMagyarországon

Időszak Munkanélküliségi ráta (%)

2008.

I. n.év 8,0

II. n.év 7,7

III. n.év 7,8

IV. n.év 8,0

2009.

I. n.év 9,7

II. n.év 9,6

III. n.év 10,4

IV. n.év 10,5

2010.

I. n.év 11.9

II. n.év 11,1

Fogyasztóiár-index Fogyasztóiár-index MagyarországonMagyarországon

20092009Árufőcsoport (%)

Élelmiszerek 104,4

Szeszes italok, dohányáruk

107,5

Ruházkodási cikkek 100,5

Tartós fogyasztási cikkek 102,6

Háztartási energia 108,2

Egyéb cikkek, üzemanyagok

101,1

Szolgáltatások 104,6

Összesen 104,2Forrás: www.ksh.hu

Regionális munkaügyi adatokRegionális munkaügyi adatok2010. II. negyedév2010. II. negyedév

Területi árindexFoglalkoztatotta

kMunkanélküliek

száma (ezer fő)

Közép-Magyarország 1227,4 120,6

Közép-Dunántúl 427,3 49,9

Nyugat-Dunántúl 402,2 42,4

Dél-Dunántúl 346,6 46,4

Észak-Magyarország 392,6 75,1

Észak-Alföld 497,0 83,0

Dél-Alföld 485,7 56,1

Összesen 3778,9 473,3Forrás: www.ksh.hu

Fogyasztói-árindex (%)Fogyasztói-árindex (%)Ország, országcsoport 2009.

EU-27 101,0

Ausztria 100,4

Bulgária 102,5

Csehország 100,6

Észtország 100,2

Görögország 101,3

Lengyelország 104,0

Magyarország 104,0

Németország 100,2

Olaszország 100,8

Portugália 99,1

Románia 105,6

Szlovákia 100,9

Szlovénia 100,9

Egyesült Államok 99,6

Japán 98,6

Forrás: www.ksh.hu