Oktatási intézmények mentálhigiénéje
Becze Zsuzsanna, Dániel Botond, Gáll (Korpos) Erzsébet, Gál (Korpos) Katalin, Nagy-Elek (Brok)
Kinga, Pfemeter Mária
Az előadás menete
• Oktatási intézmények mentálhigiénéjének indokoltsága
• Oktatási intézmény mint akciós tér• Gyakorlati megközelítés• Lehetőségek, mentálhigiénés módszerek
bemutatása• Műhelymunkák bemutatása
Indokoltsága
• Rossz lelki egészség• Pszichés betegségek elsődleges megelőzése
nehézkes• Megelőzés a személyiség optimális fejlődésének
segítésével• Személyiségfejlődés nyitott rendszer• Környezettel való kölcsönhatás formáló ereje
Az iskolás korosztály mentálhigiénés problémái
Az iskola közvetlen hatásai nem gyakoriak.• Kisgyerekek: szülői kapcsolatokból való kiszakadás,
önállósodás, kortárscsoportba való beilleszkedés• Kiskamaszok: felnőtté válás problémái, nemi szerepek,
identitás, felnőtt szerepek felvétele• Középiskolások: önérzet, önazonosságtudat körüli
feszültségek, referenciacsoportok hatásaTünetek: szorongás, gátlások, depresszió, szuicid hajlam,
kórós feszültséglevezetési mechanizmusok
Oktatási intézmény mint akciós tér
• Korosztályi csoportok• Hasonló fejlődési állapot• Egyszerű elérhetőség• Közvetlen kommunikációs tér• Formális és informális csoportok• Pedagógusok mint kulcsszereplők
Eredményes oktatás esetén
• Csökken a stressz• Nő az önértékelés• Önhatékonyság élmény• Osztályközösség elismerést biztosít• Megtanul tanulni• Kontrollérzés• Sikerélmények forrása
Oktatási intézmény mint életszíntér
• Családdal és közösséggel• Kommunikáció és szociális viselkedés• Normák• Szerepek• Szervezeti szocializáció• „rejtett tanterv”
A valóság
• Gyorsan változó világ igényei• Belső feszültség• Egységes kép (iskolaethosz) hiánya• Kritikák• Idő- és erőforráshiány• Tantervszerűség hátránya
Elvárások
• A társadalom ideális polgárának kinevelése• Prevenció és egészségpromóció
alkalmazása költséghatékonysági szempontokból (olcsóbb mint egy „elrontott felnőtt” kezelése)
• Ellensúlyozza a negatív kortárscsoportok előretörését és a család funkcionális eltűnését
Új nevelési igények
A pedagógus legyen egyszerre:• Terapeuta• Gyógypedagógus• Egészségnevelő• Kommunikátor• Csoportdinamikai szakértő• Mediátor
Lehetőségek
• Fejlesztő iskolák (Rogers, Waldorf, stb.)• Pszichokultúra elterjesztése• A pedagógus mint segítő, megmaradva a
saját szerepében• Továbbképzések• Mentálhigiénés módszerek beépítése
Mentálhigiénés módszerek• Mentálhigiénés oktatás• Mentálhigiénés prevenciós tevékenység• Korrektív programok• Az önértékelés fejlesztése• Önsegítés, kortárssegítés• Mentálhigiénés pedagógiai munka• Pedagógusok személyiségének erősítése, védelme• Szupervízió, szervezetfejlesztés• Szülőkapcsolatok befolyásolása• Nyitás a közösségfelé
Műhelymunkák
Közösségfejlesztés középiskolai bentlakásban
A Csíkszeredai Csángó Bentlakás példáján
Készítette: Pfemeter Mária
Kiindulás
• 70 moldvai csángó kamasz Csíkszeredában• Különböző falvakból• Különböző iskolákban, különböző szakokon• Különböző attitűddel és motivációval• Nagy szabadságigénnyel• Közösség nélkül
A bentlakás közössége szerintük
• „a közösség lapos”• „a folyosón elmennek egymás mellett”• „a bentlakás közössége totálkáros”• „ismerjük egymást, de nem tartunk össze”• „különbséget tesznek a falvak közt”• „a szobában olyanok vagyunk, mint egy
család, összetartunk”
A bentlakás közössége a kutatás szerint
Szociometriai kérdőívek és félig strukturált interjúk alapján:
• Kezdetekben falu szerint• Később szoba szerint alakulnak
barátságok• A bentlakás egészét tekintve közösségi
élet nincs
Beavatkozás
• Szobafelelősök választása• Diákbizottság létrehozása• Csoportfoglalkozás• Bevonás a döntéshozatalba• Felnőtt-fiatal partnerség kialakítása
Cél: közösségépítés
Várt eredmények
• Kezdő lépés, hosszá távú folyamat• Igényteremtés a közösségi életre• Saját kompetenciák és felelősségvállalás kitapasztalása• Önállóság kifejlődése• Szociális érzék fejlődése• Megfelelő megküzdési mechanizmusok megtanulása• Társadalomba való sikeres beilleszkedés készségeinek
elsajátítása
Tanulási zavaros serdülők önértékelésének fejlesztése és szorongásának csökkentése
Becze Zsuzsánna, fejlesztő pedagógus,
Nagy Imre Általános Iskola, Csíkszereda
2010
A MENTÁLHIGIÉNÉS MUNKA AKTUALITÁSA
Tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) serdülők integrációja:
a kognitív képességek, az önértékelés, önismeret, önbizalom
fejlesztése
lelki egészségük védelme
HIPOTÉZIS
A csoportos fejlesztés hatására a tanulási zavarral küzdő, felső tagozatos tanulók
• alacsony önértékelése javul, • szorongása pedig csökken.
A CÉLCSOPORT
• tanulási zavarral küzdő felső tagozatos tanulók, akik szülői kérésre egyéni fejlesztésre járnak (két 5. és két 8. osztályos tanuló, fiúk)
• kontrollcsoport (gyenge önértékelésű, szorongó gyerekek, osztálytársaik)
KUTATÁSI MÓDSZEREK
1. megfigyelés módszere
2. tesztek módszere (pre- és posztteszt)• Önértékelés vizsgálata: SEI (Coopersmith,
Self Esteem Inventory) rövidített változata• Szorongás vizsgálata: TAI – H (Spielberger –
Sipos, Test Anxiety Inventory - Hungarian)
BEAVATKOZÁS: csoportos fejlesztés (16 X 1óra)
STRUKTURÁLT JÁTÉKOK módszere• Kommunikációs játékok (nonverbális és verbális)• Ismerkedési és önismereti játékok• Figyelemfejlesztő (vizuális, akusztikus, taktilis,
mozgásos) játékok• Bizalomjátékok• Kreativitást és együttműködési képességet fejlesztő
játékok
Egy foglalkozás bemutatása
Közös teremberendezés Rituális kezdőjáték: Ujjak érintése
Mozgásos kezdőjáték: Kacsintás körbeadása
Nonverbális játék: Egy szó – egy mozgás
Önismereti játék: Az én címerem
Mozgásos zárójáték: Sziget
Elköszönés
Az elkészült címerek
Az elkészült címerek
Eredmények a megfigyeléseim alapján
• Kapcsolatteremtési képesség• Önkifejező képesség (verbális, nonverbális)• Önértékelés
B. Sz.: kimaradt
B. K.: mosolyog, együttműködik, önként mesél magáról, terveiről, és nem késik
T. M.: mozgáskoordináció fejlődése, barátainak nevezi a csoporttársait
N. Cs.: elfogadta a kereteket, „második is tud lenni”
Tanulságok a befejezés előtt
• csoportvezető• csoport • szervezés
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Középiskolások tanulási képességeinek fejlesztése tréning
módszerekkel
Dániel Botond,szociológus, tréner
HÍD Képzési Központ,Gyergyószentmiklós, 2010
Kutatás célja
• A tanulás örömteli folyamatként való megélése és a lelki immunrendszer fejlettsége közötti kapcsolat
• A különböző tanulást befolyásoló tényezők hogyan járulnak hozzá az élménydúsabb tanuláshoz, a lelki immunrendszer fejlődéséhez, a lelki egészség megőrzéséhez
• Társadalmi különbségek feltárása • Tanulási képességek fejlesztése által hogyan lehet
növelni az áramlat-élmény kialakulásának gyakoriságát, a lelki egészség fejlődését
Fogalmak
• Tanulási képességek fejlesztése (Oroszlány Péter):
– Tanulához való viszony áthangolása
– Tanulási szokások fejlesztése (stílus, stratégiák, módszerek)
– Háttérképességek fejlesztése (figyelem, megértés, emlékezet, problémamegoldás)
– Átfogó személyiségfejlesztés
Fogalmak
• A lelki immunrendszer (Oláh Attila):– A lelki immunrendszer olyan személyiségjegyeket
integrál, amelyek lehetővé teszik a stresszel szembeni küzdelem eredményességét, a személyiség kiegyensúlyozott működését, és ezáltal a lelki egészség fejlesztését, megőrzését.
• Tanulás öröme, áramlat-élmény (Csíkszentmihályi Mihály)
Alkalmazott kérdőívek
• PISI (Psychological Immune System Inventory) (Oláh Attila
• Flow kérdőív (Oláh Attila)
• Iskolai motiváció felmérése (Kósáné, Porkolábné, Ritoók)
• Tanulási orientációs kérdőív (Kozéki, Entwistle)
• Szocio-demográfiai háttér vizsgálata
Kutatás szervezése
• Salamon Ernő Gimnázium, Gyergyószentmiklós
• IX. osztályos diákok
• 128 személy, osztályfőnöki órán, önkitöltős kérdőívvel
Eredmények
• A tanulás közben átélt áramlat-élmények gyakorisága és a lelki immunrendszer fejlettsége közötti kapcsolat
• A tanulási stratégiák fejlettsége korrelál a flow-élmények gyakoriságával és a lelki immunrendszer fejlettségével
• A tanulási motiváció különböző típusai és a tanulási stratégiák fejlettsége közötti kapcsolat
• Nemi különbségek, családi háttér hatása a tanulási motivációra, stratégiákra, áramlat-élmény gyakoriságára, lelki immunrendszer fejlettségére.
Beavatkozás célja
• A kilencedikes diákok tanuláshoz való viszonyának alakítása, tanulási stratégiáik fejlesztése
• Ezáltal hozzásegíteni őket ahhoz, hogy gyakrabban éljék meg a tanulás örömét, életük örömtelibb, kiegyensúlyozottabb, egészségesebb legyen
Beavatkozás módszerei
• 2010 február – június
• 5 x 10 óra
• 13 diák
• Modellek, strukturált gyakorlatok, egyéni és csoportos feladatok, játékok, házi feladat
Beavatkozás programja• 4 dimenzió:• Tanulási szokások fejlesztése:
– Tanulás szervezése, tanulási környezet, időgazdálkodás
– Saját tanulási stílus megismerése: iskolai és tapasztalati tanulás
– Tanulási technikák elsajátítása és összehangolása a tanulási stílussal
• Háttérképességek fejlesztése:– Figyelem, megértés, emlékezet,
probléma megoldás szerepe, működése, fejlesztési lehetőségei
• Attitűd formálás:– Átfogó látásmód, motiváció
formálása, tanulás helye az életben, önszervező tanulás
• Személyiségfejlesztés:– Tanulás mint
feladatmegoldás, a siker fogalma, sikeres emberek gondolkodásmódja, sikerkeresés-kudarckerülés, énkép, szerepek és célterületek az életünkben, célok kitűzése, célok elérésben szerepet játszó erőforrások
Eddigi eredmények, tapasztalatok• első csoportélmény, elvárás:
érezzük jól magunkat; gyakorlatok, játékok
• különböző hozadékok:– ismerkedés, – modellek, – technikák, – önismeret (tanulási stílus,
sikerkeresés-kudarckerülés, szerepek, célterületek)
– aha élmények• Visszajelzések, ismétlések,
összefoglalások, házi feladatok megosztása
Köszönöm a figyelmet!
Megtartó kapcsolatokEgyüttműködésre nevelés és feszültségoldás az
iskolában
Korpos (Gáll) Erzsébet
ELŐZMÉNYEK
• igény az iskola részéről
• előzetes kutatás
A társas kapcsolatok szerepe a
személy számára
• anyagi segítség
• magatartási segítség
• intim interakció
• útmutatás
• visszacsatolás (feedback)
• pozitív társas interakció
A szorongató szorongás
• túlzott stresszre adott normális reakció
• betegség, ha „gúzsba” köti az embert
• a félelemérzet vagy túl erős vagy
indokolatlanul hosszú ideig tart
A program célja
• együttműködésre nevelés
• hatékony kommunikációs technikák és
• konstruktív konfliktuskezelési módok
elsajátítása
• szorongás csökkentés és prevenció
• egészségesebb életvitel
A program
plakátja
Csoportok
• két kísérleti csoport:
- 14 – 15 évesek
- 15 – 17 évesek
• két kontrolcsoport
A program felépítése
• csoportos foglalkozások
• időbeosztás:
- 10 óra
- heti egy alkalommal 2 óra
Mérés
• szorongás mérése:
- STAI
szorongásra való hajlam és pillanatnyi
szorongás
Várt eredmények
• szorongás csökkenése
• készségek elsajátítása
• egészségesebb életvitel
Az iskolai stressz kezelése személyes és szociális
kompetenciák fejlesztésével kisserdülőknél
Csoportos fejlesztő program
Szerző: Korpos (Gál) Katalin
A kutatás elméleti háttere1. A stressz
• Fogalma (Atkinson és Atkinson)• Szakaszai (Selye)
– Vészfázis– Ellenállás– Kimerülés
• Lazarus stresszelmélete– Elsődleges értékelés– Másodlagos értékelés– Megküzdés
Az iskolai stressz
• Frydenberg és Lewis (1997)– Iskolai előmenetel– Kapcsolatok– Társadalmi kérdések
• de Anda és munkatársai (2000)– Jövőbeli célok– Iskolával kapcsolatos tényezők– Interperszonális problémák– Szülőkkel kapcsolatos problémák
2. Személyes és szociális kompetenciák fejlesztése csoportban
• A csoport fogalma• Az iskolai osztály, mint csoport• Személyes és szociális kompetenciák
– Éntudatosság– Önszabályozás– Önértékelés– Motiváció– Empátia– Optimizmus– Társas készségek
3. A serdülőkor
• Kognitív fejlődés– Absztrakt értékítéletek
• Szociális kompetenciák– Éntudatosság– Önértékelés– Negatív attribúciók
• Fizikai fejlődés
II. A kutatás módszertani vonatkozásai1. A kutatás célkitűzései
• Felmérni – A serdülőkorú gyerekek iskolai stressz-szintjét
• Feltárni– A személyes és szociális kompetenciák fejlettségi szintje
és a stresszel való megküzdési stratégiák közötti összefüggéseket
• Létrehozni– Egy hozzáférhető programot mely megoldást kínál az
iskolai stressz kezelésére
2. A kutatás hipotézisei
• 1. Az iskolai stressz mértéke és a személyes illetve szociális kompetenciák faktorai (önértékelés, optimizmus, empátia) között fordított arányosság áll fenn: minél alacsonyabbak a személyes és szociális kompetenciák faktorainak értékei, annál magasabb az iskolai stressz szubjektíven megélt mértéke
• 2. A 11-12 éves gyerekek iskolai stresszel való megküzdése javítható a személyes és szociális kompetenciák fejlesztésével, vagyis a beavatkozás hatására nő az önértékelés, az optimizmus és empátia és csökken az iskolai stressz
3. A kutatásban résztvevő személyek
• A gyergyóújfalvi Elekes Vencel Általános Iskola 30 tanulója (11-12 évesek)
• Kísérleti csoport:– 15 tanuló
• Kontrollcsoport:– 15 tanuló
4. A kutatás lépései
• Preteszt
• Beavatkozás
• Posztteszt
5. A kutatás eszközei
• A kisserdülők önértékelését, optimizmusát, empátiáját mérő tesztek
• Mérőeszköz az iskolai stressz mérésére
6. A beavatkozás programja
• Összesen:– 12 találkozás– hetente egy alkalom– egyenként 90 perc
• Időbeosztás:– 1 foglalkozás csoportalakítás – 5 foglalkozás személyes kompetenciák
fejlesztése– 5 foglalkozás szociális kompetenciák
fejlesztése– 1 foglalkozás értékelés, lezárás
7. A kutatás gyakorlati haszna
• Iskoláinkban gyermekeink kognitív fejlesztése mellett különös gondot kell fordítanunk pszichés és mentális egészségük megőrzésére is
• A gyerek-pedagógus- szülő háromszög hatékony működésének érdekében szükség van a bizalomra, amelyet csakis gyerekeink által tudunk elérni
A kiégés, a szakmai szociális támasz és a lelki egészség
kapcsolata óvodapedagógusoknál
Nagy-Elek (Brok) Kinga
• A KUTATÁS TÉMÁJA:• a pedagógusi munkában foglalkozási
ártalomként fellépő kiégés szindróma (burnout)
• a szakmai szociális támasz • a lelki egészség kapcsolata
• Fekete (1991) - burnout vagy kiégés krónikus emocionális megterhelések, stresszhatás nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.
• A kiégés dimenziói:• Érzelmi kimerültség
• Deperszonalizáció
• Személyes hatékonyság csökkenése(Maslach)
• Sarafino (1994) - szociális támasz alatt azt a komfortérzést, gondoskodást, elismerést, segítséget értjük, amelyet a személy úgy érzi, hogy más személyek/csoportok részéről megkap.
• A KUTATÁS CÉLJA• A kiégés általi veszélyeztetettség
felmérése óvodapedagógusoknál• A kiégés, szakmai szociális támasz és a
lelki egészség közötti kapcsolat feltárása
• HIPOTÉZISEK• a magas szakmai szociális támasszal
rendelkezők kevésbé mutatják a kiégés jeleit és jobb lelki egészségnek örvendenek
• az alacsony kiégettségi szint jobb lelki egészséggel mutat összefüggést
• A KUTATÁS SORÁN FELHASZNÁLT MÉRŐESZKÖZÖK
• Maslach Burnout Inventory• Szakmai Szociális Támasz Kérdőív• WHO Jól-lét Kérdőív
• A VIZSGÁLATI CSOPORT• 2 székelyudvarhely napközi
munkaközössége:• Kísérleti csoport: 17 óvodapedagógus• Kontroll csoport: 17 óvodapedagógus
• BEAVATKOZÁS • Csapatépítő tréning, mint kiégés
prevenció óvodapedagógusoknak • 6 alkalom
• BEAVATKOZÁS CÉLJAI:• az óvónők tájékoztatása a kiégés jelenségéről,
okairól, tüneteiről, megelőzési lehetőségekről, a kiégés és a szakmai szociális támasz kapcsolatáról
• csapatépítés, a munkaközösség összetartó erejének fokozása, együttműködési készség fejlesztése, kommunikációs készség fejlesztése, egymás jobb megismerése, egymás iránti bizalom fejlesztése
• A BEAVATKOZÁS SORÁN HASZNÁLT MÓDSZEREK:
• tréning• jégtörő játék• ötletbörze - brainstorming• előadás• csoportmunka• kérdőív• szituációs játék• szerepjáték• bizalomjáték• csapatépítés
• A BEAVATKOZÁS VÁRT EREDMÉNYE • a csapatépítő tréning eredményeképpen a
szakmai szociális támasz növekedést mutatna, amely a pedagógusi munkában foglalkozási ártalomként fellépő kiégés vagy burnout szindróma előfordulására nézve prevenciós értékű.
• A KUTATÁS GYAKORLATI JELENTŐSÉGE
• felhívni a figyelmet a kiégés problémájára és a szakmai szociális támasz jelentőségére az óvodapedagógusok körében
• elősegíteni a megelőzést, illetve a még időben való beavatkozást
• önsegítő csoportok (pl. Bálint csoport), esetmegbeszélő csoportok létrehozása és működtetése
• konzultációs lehetőség, szupervízió biztosítása azon pedagógusok számára, akik érzik a kezdeti tüneteket magukon
• tréningek szervezése – csapatépítő tréning, stresszmenedzsment