1

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

Változások a településhálózat perifériáján

Virág TündeMTA RKK TKO

A táblák, térképek szerkesztésében és azok elemzésében közreműködött:

Tóth Kriszta MTA RKK Kecskeméti Osztály

2

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

A fiatalkorúak és a „negatív” foglalkoztatottsági mutató alapján a települések legalsó decilisébe eső

települések demográfiai jellemzői

Lakónépesség változása

0-14 évesek arányának változása

60-x évesek arányának változása

Az alsó tizedben

Országosan

Az alsó tizedben

Országosan

Az alsó tizedben

Országosan

1993 437.122 (100)

10.275.793

(100)

22,7 18,3 17,8 19,2

2001 333.422

(-23,7)

10.194.673

(-0,8)

24,0 16,8 17,0 20,7

2007 315.042

(-5,5)

10.041.307

(-1,5)

23,7 14,9 16,0 21,3Az alsó decilisbe eső települések csökkenő lakónépessége mellett a „demográfiai olló” mind szélesebbre tárulása figyelhető meg.

3

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

A fiatalkorúak és a „negatív” foglalkoztatottsági mutató alapján a települések legalsó decilisébe eső

települések összetétele településnagyság szerint

1993Lakónépesség

száma és aránya

2001

Lakónépesség száma és aránya

2007

Lakónépesség száma és aránya

0-199 461,8

(7345)45

2,1(6855)

421,8

(5538)

200-499 786,6

(27641)94

10,1(32571)

909,7

(29432)

500-999 6912,7

(52932)71

16,2(52281)

8019,2

(58341)

1000-4999

10549,6

(206446)95

58,4(188415)

9458,7

(177856)

5000 - 1229,3

(122102)5

13,2(42504)

410,5

(31971)

összesen 310100

(416466)310

100(322626)

310100

(303138)

4

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

• Az alsó decilisbe eső települések lakónépességének csökkenését elsősorban az ötezer fő feletti települések számának csökkenése okozza

a. Kistérségi központok megerősödése (Ózd, Mezőcsát, Encs) – adminisztratív funkciók

b. Fejlődő városok vonzáskörzeti hatása, Nyíregyháza és Debrecen közé eső kisvárosok (Balkány, Nyíradony, Hajdúsámson)

• Ugyanakkor a születések magas száma és a migráció lehetetlensége miatt települési szinten növekedik a lakónépesség.

5

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

A fiatalkorúak és a „negatív” foglalkoztatottsági mutató alapján a települések legalsó decilisébe

eső települések összetétele regionális megoszlásban

1993 2001 2007

Települések száma

Népesség aránya az alsó decilisben (%)

Települések száma

Népesség aránya az alsó decilisben (%)

Települések száma

Népesség aránya az alsó decilisben (%)

Közép -Dunántúli Régió 9 1,3 2 0,3 3 0,2

Nyugat – Dunántúli Régió 8 0,6 1 0 (N=92) 6 0,2

Dél-Dunántúli Régió 81 6,4 89 9,5 89 11,8

Észak-Magyarországi Régió 122 46,1 131 44,7 124 43,6

Észak-Alföldi Régió 87 44,4 85 45,1 87 43,9

Dél – Alföldi Régió 3 1,2 2 0,4 1 0,3

6

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

• A dél-Dunántúli Régió, elsősorban Somogy és a Baranya és Somogy megye határán levő területek folyamatosan lecsúszása figyelhető meg – településméretben eltolódás az aprófalvakból a nagyobb települések irányába

• Észak-Alföldi Régióban eltolódás a kisebb települések felé

7

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

Változások 1993-2001

8

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

Változások 1993-2001

• Az alsó decilisbe eső települések negyven százaléka (310-ből 128) kicserélődött – erőteljes mozgások

• Regionális egyenlőtlenségek hatása – nyugati területekről eltűnnek az alsó decilisbe eső települséek

• „Hagyományosan” hátrányos helyzetű területeken (Cserehát, Bodrogköz, Bereg, Közép-Tiszavidék, Ormánság) erősödik a hátrányos helyzetű települések koncentrációja

• Városhiányos területek (Somogy, Baranya és Somogy határa) lecsúszása

9

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

Változások 2001-2007

10

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

Változások 2001-2007

• Az alsó decilisbe eső településeknek csak a negyede cserélődik ki (310-ből 75) – megmerevedő struktúrák, elsősorban a „magterületeken”

• Újraiparosodás hatása – Debrecen és Nyíregyháza közötti területek kiesése az alsó decilisből, míg az ebben nem érintett területek (Baranya, Somogy) további lecsúszása

11

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

Összefoglalásképpen

A települési lejtő legalján elhelyezkedő településeknek többszörös hátránnyal kell megküzdeniük:

1. Az újraiparosodás regionális egyenlőtlenségeinek hatása - munkalehetőségek nélküli terek kialakulása.

2. Lakosságszámhoz kötött településpolitika és finanszírozás - ismét hátrányban a kistelepülések.

3. Fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés korlátozottsága – „akinek van, annak adatik…”.

12

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

Az újraiparosodás regionális egyenlőtlenségeinek hatása

• A munka eltűnése, hosszú távú munkanélküliség, a harmadik generáció lesz munkanélküli

• Támogatott munkaerőpiac célja nem a munka-erőpiaci integráció, hanem a társadalmi feszültségek csökkentése

• Függőségi rendszerek (segélyektől és a segélyek elosztóitól) kialakulása

• Időszakos munkalehetőségek csak informálisan (fekete munka)

• Ingatlanárak különbségei – mobilitási csapda• Alacsony iskolai végzettség – szegénység,

kirekesztettség újratermelődése

13

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

Lakosságszámhoz kötött településpolitika és finanszírozás

• Közszolgáltatások elégtelensége, hiányossága:

1. oktatási rendszer szétzilálása: iskolák bezárása, vagy tagiskolává minősítése helyi alkuk alapján a normatíva maximalizálás érdekében

2. szociális szolgáltatások elégtelensége, vagy teljes hiánya fokozza az ott élők dezintegrációját.

• Hierarchikus rendszerek a települések között a kistérségen belül – osztályosodási folyamat a településrendszeren belül

14

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

Fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés korlátozottsága

• Kapacitás (humán erőforrás, kapcsolatok, információk) hiány a településeken

• A pályázati kiírások (elsősorban az uniós) nem illeszkednek a helyi problémákhoz

• Hazai források összeszűkülése• Közszolgáltatások hiánya nem

helyettesíthető fejlesztési forrásokkal

15

HA

S C

en

tre

fo

r R

eg

ion

al S

tud

ies

Amire szükség lenne…

Olyan támogatási rendszer, ami• a hierarchikus közigazgatási rendszertől

független, • a hosszú távú, kiszámítható tervezést

lehetővé tevő normatív finanszírozású,• helyi igényekre és sajátos társadalmi

problémákra reagál,• határokon átívelő, szomszédos országok

fejlődési centrumaihoz való integráció elősegítése.