1,5 · a hasznos (a hétköznapokban használható) anyagismeretet, ... A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. A változások hőtani jellemzőinek megértése

Eötvös József Általános Iskola és AMI

Helyi tanterv 2013

Kémia

7. osztály

Évi óraszám: 55 óra (51+4)

Heti óraszám: 1,5 óra

Jelen helyi tanterv-ajánlás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet:

2. melléklet 2.2.10.1 Kémia 7-8. alapján készült.

A tantervi ajánlás a kerettanterv által biztosított 10 %-os szabad órakeret kitöltésére is

javaslatot ad.

A szaktanári döntésen alapuló felhasználásra javasolt órakeretet az alábbiakra fordíthatjuk:

elsősorban a tananyag gyakorlására, ismétlésére,

a tananyag mélyítésére,

nagyon tehetséges, érdeklődő osztályok esetén új anyag feldolgozására,

kísérletezésre,

összefoglalásra, ellenőrzésre.

A kerettantervek tananyagelosztása központilag két évfolyamra, azaz 7-8. évfolyamra történt,

ezért az elsődleges tennivaló a tankönyvek átdolgozásánál a két évfolyam közötti megfelelő

tananyagelosztás, a kötelező és a szabadon felhasználható óraszámok figyelembevételével.

A tankönyvek kiválasztásának elvei

A megfelelő tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak:

Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és

fejlesztési irányelveknek.

A tudományos pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelő

megfogalmazással és az ismeretek jól érthető, értelmezhető megfogalmazásával. Az

ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse.

Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt. (Megfelelő

minőségű és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák; érdekességek bemutatása;

továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával

közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megőrzésének

fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra.

A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és

tanórán kívüli munka megszervezését.

Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében.

Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illetve az ismeretek alkalmazását

igénylő, a természettudományos kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat.

Célok és feladatok

Kémiatanulmányaik során fő cél, hogy az anyagok tulajdonságait megfigyelésekből,

tapasztalatokból, kísérletekből kiindulva ismerjék meg és értsék meg, legyenek képesek

rendszerszinten látni és a kémiai tudásukat a mindennapokban kamatoztatni. Ehhez

kapcsolódóan ki kell alakítani:

az önállóbb és sokoldalúbb ismeretszerzés képességét,

a hasznos (a hétköznapokban használható) anyagismeretet,

a kémiai anyagokkal való felelősségteljes, balesetmentes bánásmód

magatartási kompetenciáit.


Helyi tanterv 2013

A kerettanterv összeállítása figyelembe veszi, hogy az általános iskola záró

évfolyamaiban tanulók eltérő képességekkel, érdeklődéssel, szociális és családi háttérrel

rendelkeznek. Ezért több szinten közelíti meg a jelenségeket, így kapaszkodót adhat

azoknak is, akik továbbtanulásuk jellege vagy annak hiánya miatt már nem találkoznak a

kémiával mint tantárggyal. Ugyanakkor szilárd kiindulási alapot biztosíthat azoknak, akik a

középiskolában folytatják tanulmányaikat.

A kémia az általános iskolában élményközpontúan, a diákok természetes kíváncsiságára

építve jelenik meg. A diszciplináris tudás megszerzése mellett azonos súlyt kap a napi élettel

és a környezettel, egyéb tanulmányaival való kapcsolat, továbbá azoknak az utaknak,

módoknak a megtalálása, amelyekkel a kívánt információ, tudás birtokába juthat.

Az elsődleges cél az érdeklődés felkeltése és szinten tartása a legkülönbözőbb

interaktív módszerekkel: saját megfigyelésekkel, problémafelvető kísérletekkel az anyag

változásainak „csodái” iránt. A tervezett órai kísérletek előkészítéséhez, végrehajtásához

általában nem szükséges sok idő, bőséges vegyszerkészlet vagy szaktanterem. Az otthoni

megfigyelések, mérések, kémhatás vizsgálatok, kutakodások még a kémia népszerűsítését is

jelenthetik.

A 7. és 8. évfolyamon a diákok betekintést nyernek az általános, szervetlen és

szerves kémiába alapfokon. Megértik az anyagokkal kapcsolatban a struktúra és a funkció

összefüggéseit,továbbá azt, hogy a legkülönbözőbb folyamatokban mindig érvényesül a

tömeg, az energia és az elektromos töltés megmaradásának törvénye és ezeket a

folyamatokat többnyire az energiaminimumra való törekvés irányítja.

A hetedik évfolyamon a tanulók:

megismerkednek a körülöttük lévő anyagokkal, mint például levegő, víz,

táplálékok vagy oldatok találkoznak, azok viselkedését, összetevőit kutatják.

használják a modellalkotást mint ismeretszerzési módszert (különösen a

részecskemodellt)

elsajátítják az önálló és az együttdolgozás alaplépéseit a tudományos

megismerési folyamatban.

gyakorlati példán keresztül (konyhai tennivalók, tisztítószerek, étkezés, diéták)

ismerik meg a kémia kiemelkedő szerepét.

A nyolcadik évfolyamon a tanulók:

alapismeretet kapnak az anyagi világunkat felépítő apró részecskék

(atomok, ionok, molekulák) belső szerkezetéről, a köztük lévő

kölcsönhatásokról.

elsajátítják a periódusos rendszer (főcsoportok) logikus használatát

megértik a kémiai kötések létrejöttének okait (a Bohr-modell alapján),

megismerik az élő szervezetek, makromolekulák működésének kémiai alapjait

megtanulják fémes és nemfémes elemekkel, vegyületekkel, oldatokkal,

műveletekkel, kémiai reakciókkal, azok típusaival kapcsolatos alapvető

ismereteket.

Fejlesztési követelmények

A kémia kiváló megvalósítási terepe annak, hogy a diákok sajátos, de az élet minden

területén jól használható természettudományos gondolkozásmódot (például

problémameglátás, oksági összefüggések keresése, modellalkotás, törvényszerűségek


Helyi tanterv 2013

felismerése) alakítsanak ki. Kísérletei révén a tények tiszteletére, elfogadására nevel,

látásmódjával pedig segít megelőzni az áltudományos gondolkodásmód terjedését.

Az ismeretek aktív megszerzési módjainak változatossága, a kísérleti

tapasztalatszerzés, az együttgondolkodás, kutakodás szellemi és érzelmi élménye

bizonyítottan elősegíti az absztrakciós készség fejlődését. A változatos, „közöm van

hozzá” témakörök lehetőséget adnak különböző területek kompetenciájának fejlesztéséhez

is:

anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciák: asszociáció, vita, információgyűjtés és

feldolgozás

szociális kompetencia: reális önismeret, önértékelés, mások munkájának értékelése,

csoportmunkában való részvétel képességének fejlesztése,

infokommunikációs jártasságok fejlesztése: az ismeretekhez kapcsolódó mobilképek,

telefonvideók, prezentációk készítése, azok megosztása közösségi oldalakon,

tudásépítő platformokon

nemzeti identitástudat erősítése: kortárs magyar vegyészek világhírű teljesítményével,

találmányaival való megismerkedés.

A számonkérés formái, értékelés

Mélyíti a tudást, ha a számonkérés-értékelés is változatos formában történik

(ismeretlen kísérlet, anyag, szöveg, probléma vagy riport; plakátkészítés, játékok

kitalálása, mobil videós kísérleti verseny; egyéni vagy csoportos, illetve önértékelés

során).

Tudománytörténeti szemlélet kialakítása az atom és az elem fogalmak kialakulásának

bemutatásán keresztül.

A részecskeszemlélet és a daltoni atomelmélet megértése.

Az elemek, vegyületek, molekulák vegyjelekkel és összegképlettel való jelölésének

elsajátítása.

Az állapotjelzők, a halmazállapotok és az azokat összekapcsoló fizikai változások

értelmezése.

Tematikai egység

A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. A változások hőtani jellemzőinek

megértése.

A kémiai változások leírása szóegyenletekkel.

Az anyagmegmaradás törvényének elfogadása és ennek alapján vegyjelekkel írt

reakcióegyenletek rendezése.

A keverékek és a vegyületek közötti különbség megértése. A komponens fogalmának

megértése és alkalmazása.

A keverékek típusainak ismerete és alkalmazása konkrét példákra, különösen az elegyekre és

az oldatokra vonatkozóan. Az összetétel megadási módjainak ismerete és alkalmazása.

Keverékek szétválasztásának kísérleti úton való elsajátítása.

A mennyiségi arányok értelmezése vegyületekben a vegyértékelektronok számának, illetve a

periódusos rendszernek az ismeretében.

Az anyagmennyiség fogalmának és az Avogadro-állandónak a megértése. Ionok, ionos kötés,

kovalens kötés és fémes kötés értelmezése a nemesgáz-elektronszerkezetre való törekvés

elmélete alapján. Az ismert anyagok besorolása legfontosabb vegyülettípusokba.


Helyi tanterv 2013

A kémiai reakciók főbb típusainak megkülönböztetése.

Egyszerű reakcióegyenletek rendezésének elsajátítása.

A reakciók összekötése hétköznapi fogalmakkal: gyors égés, lassú égés, robbanás, tűzoltás,

korrózió, megfordítható folyamat, sav, lúg.

Az ismert folyamatok általánosítása (pl. égés mint oxidáció, savak és bázisok közömbösítési

reakciói), ennek alkalmazása kísérletekben.

Fogalmak

Daltoni atommodell, kémiailag tiszta anyag, elem, vegyület, molekula, vegyjel, képlet,

halmazállapot, fázis, fizikai és kémiai változás, hőtermelő és hőelnyelő változás,

anyagmegmaradás, keverék, komponens, elegy, oldat, tömegszázalék, térfogatszázalék.

Atommag, törzs- és vegyértékelektron, periódusos rendszer, anyagmennyiség, ion, ionos,

kovalens és fémes kötés, só.

Egyesülés, bomlás, gyors és lassú égés, oxidáció.

H2, légköri gáz, természetes és mesterséges víz, természetes-mesterséges szenek,

levegőszennyezés, vízszennyezés

A témakörökhöz ajánlott óraszámok:

Tematikai egység címe Óraszám

I. Bevezetés 3 óra

II. Kémiai alapismeretek 29 óra

III. Bepillantás a részecskék világába 18 óra

IV. Év végi ismétlés 3 óra

V. Környezetünk néhány fontos anyaga 2 óra

VI. Összesen 55 óra

A tantervben (+) jelölöm a 10 százalék szabad órakeretre javasolt órákat.

A tananyag diákközpontú, tanári-tanulói közös tevékenységgel való feldolgozása

szinte minden tanórán elősegíti a természettudományi, a lényegkiemelő, a problémamegoldó,

az anyanyelvi, a hatékony, önálló tanulási, az együttműködési, a technológiai kompetenciák

fejlesztését. Ezért itt csak azokat a kompetenciákat jelöljük meg, amelyek fejlesztésére

kiemelten alkalmas tartalmakat javaslunk.


Helyi tanterv 2013

Óra Az óra anyaga Új ismeretek, fogalmak

Kompetencia-

fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

I. Bevezetés (3 óra)

1. A kémia tárgya,

jelentősége

vegyipar

szerves, szervetlen anyag

hatékony tanulási

k.: Így tanuld a

kémiát!

Tk.: 13–14. o.

alkímia

jatrokémia

2. A kísérletezés célja természettudomány

kísérlet

kísérleti szabályok

szabálykövető k.:

a kísérletezés

rendszabályai.

Tk.: 16. o.

3. Laboratóriumi edények

és eszközök

üvegből, porcelánból,

fából, fémből készült

edények, eszközök neve,

rajza, helyes használata

matematikai k.:

tömeg- és térfogat

mértékegységek

használata Jól fel-

készültem-e? 9.

tömeg-,

térfogat-,

sűrűségmérés

II. Kémiai alapismeretek (29 óra)

4. Az anyagok és

tulajdonságaik

érzékszervekkel,

méréssel megállapítható

fizikai tulajdonságok;

kölcsönhatással

megállapítható kémiai és

biológiai tulajdonságok

természettudo-

mányi,

problémamegoldó

k.:

Mf.: 10/1.

5. Gázok, folyadékok,

szilárd anyagok

gázok, folyadékok,

szilárd anyagok

részecskéinek „rendezett-

sége”

amorf anyagok,

folyadékkristá-

lyos állapot

6. A halmazállapot-változá-

sokat kísérő

energiaváltozások

endoterm, exoterm

változás, szublimáció

természettudo-

mányi k.:

Mf. 15/5–6.

Jól felkészül-

tem-e? 15–17.

7. Az anyagok változásai fizikai változás, kémiai

reakció, biológiai

változás


Helyi tanterv 2013


Kompetencia-

fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

8. A levegő összetétele a levegő összetétele a

levegő összetett anyag,

keverék, üvegházhatás

digitális k.:

Mf.: 19/6.

matematikai k.:

Jól felkészül-

tem-e? 32–37.

cseppfolyós

levegő

9. A levegőszennyezés természetes és

mesterséges szennyezés,

ózonpajzs, szmog

technológiai k.:

Mf.: 20/3.

együttműködési

k.: Mf.: 20/4.

matematikai k.:

Mf.: 20/5–8.

10. Az égés a lassú és a gyors égés

kísérő jelenségei oxid,

oxidáció, öngyulladás

11. A tűzgyújtás és a tűzoltás a gázláng helyes

meggyújtása,

a tűzoltás kémiai alapja,

gyakorlati megvalósítása

kommunikációs

k.: Mf.: 25/1.

szabálykövető k.:

Mf.: 25/4–5.;

tűzveszély

elkerülése,

tűzeset jelentése.

Tk.: 40. Jól

felkészültem-e?

44–47.

a tűzgyújtás

története

12. Energiaforrások nem megújuló és

megújuló energiaforrások

energiamegmaradás

törvénye

technológiai k.:

Mf.: 27/7.

együttműködési

k.: Mf.: 28/15.,

27/7.,

matematikai k.:

Mf.: 26/5.

13. Az ásványi szenek tőzeg, lignit, barnaszén,

feketeszén, antracit

matematikai k.:

Mf.: 29/4–5. Jól

felkészültem-e?

61–62.

a szén körforgása


Helyi tanterv 2013


Kompetencia-

fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

14. A mesterséges szenek száraz lepárlás; koksz,

korom, aktív szén;

adszorpció,

adszorpcióképesség,

adszorbens

természettudo-

mányos k.: Jól

felkészültem-e?

59.

15. A földgáz és a kőolaj szénhidrogéntelep;

kőolaj-finomító; benzin,

petróleum, gázolaj,

pakura, aszfalt

16. A megújuló

energiaforrások

napenergia, geotermikus

energia, szélenergia,

vízenergia

a biomassza mint

energiaforrás

17. Táplálékaink mint

energiaforrások és

szervezetünk

építőanyagai

alapvető tápanyagok:

fehérjék, zsírok, olajok,

szénhidrátok

életvezetési k.:

Mf.: 34/8.,

33/5–7.

védő és kiegészítő

tápanyagok: vita-

minok, ásványi

anyagok,

nyomelemek,

rostok

18. Összefoglalás

19. Gyakorlás

20. Felmérő írása

21. A víz vízbontás, hidrogén,

egyszerű anyag, elem

bomlása; a víz vegyület

együttműködési,

esztétikai-

művészeti k.:

Mf.: 41/10.


Helyi tanterv 2013


Kompetencia-

fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

22. A víz a környezetünkben a víz keménysége,

kemény és lágy víz,

vízlágyítás, vízkő;

kémiailag tiszta víz,

desztillált víz, víz

a háztartásban

természetes

vizek: „sós víz”,

„édesvíz”,

ásványvíz,

termálvíz,

szennyvizek,

természetes és

mesterséges

vízszennyező

források

23. Az oldatok oldószer, oldott anyag,

oldhatóság, telítetlen,

telített, túltelített oldatok

matematikai k.:

Mf.: 47/11. Jól

felkészültem-e?

84.

24. Az oldatok töménysége híg és tömény oldat

hígítása, töményítés,

tömegszázalékos oldatok

matematikai k.:

Mf.: 51/15–18.,

52/19–5., 53/6–

17., 54/18–20. Jól

felkészültem-e?

87–124.

együttműködési

k. Mf.: 54/21.

térfogat-

százalékos

oldatok

25. Gyakorlás (+) matematikai k.:

Mf.: 51/15–18.,

52/19–5., 53/6–

17., 54/18–20. Jól

felkészültem-e?

87–124.

együttműködési

k. Mf.: 54/21.

26. A vizes oldatok

kémhatása

(+)

savas, semleges, lúgos

kémhatás, savak, bázisok

pH, univerzálindikátor

közömbösítés,

semlegesítés

matematikai k.:

Mf.: 56/4.


Helyi tanterv 2013


Kompetencia-

fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

27. Az anyagok

csoportosítása

egyszerű anyagok,

elemek (fémek,

nemfémek, átmeneti

elemek) összetett

anyagok, vegyületek,

keverékek (elegyek,

oldatok)

felhő, köd, füst,

hab

28. Keverékek szétválasztása

alkotórészeikre

ülepítés, szűrés, bepárlás,

desztillálás,

kristályosítás,

cseppfolyósítás

29. A kémiai alapismeretek

összefoglalása I.

30. A kémiai alapismeretek

összefoglalása II.

Környezetvédelmi

fogalmak áttekintése

31. Gyakorlás

32. Témazáró felmérő írása

III. Bepillantás a részecskék világába (18 óra)

33. Az atomok és az elemek az atom elnevezése az

elem fogalmának

bővítése, vegyjel

együttműködési

k.: Mf.: 67/9.

ókori görög

filozófusok tanai


Helyi tanterv 2013


Kompetencia-

fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

34. Az anyagmennyiség mól, relatív atomtömeg,

moláris tömeg, a vegyjel

mennyiségi jelentései

természettudo-

mányos k.: Jól

felkészültem-e?

195.

matematikai k.:

Mf.: 68/1–8.,

69/9–10. Jól

felkészültem-e?

217.

35. Gyakorlás (+) természettudo-

mányos k.: Jól

felkészültem-e?

195.

matematikai k.:

Mf.: 68/1–8.,

69/9–10. Jól

felkészültem-e?

217.

36. Az atom felépítése elemi részecskék (proton,

neutron, elektron) töltése,

tömege, helye az

atomban; atommag,

elektronfelhő, rendszám,

tömegszám

izotópok

37. Az elektronfelhő

szerkezete

elektronhéj,

energiaminimum elve,

atomtörzs,

vegyértékelektron

38. Az atomszerkezet és

a periódusos rendszer

periódus, csoport (fő-, és

mellékcsoport),

nemesgázszerkezet

39. Gyakorlás


Helyi tanterv 2013


Kompetencia-

fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

40. A kémiai kötés.

Ionok képződése

atomokból

elsőrendű, másodrendű

kötések, ion, kation, an-

ion, töltésszám

elektronleadás:

oxidáció

elektronfelvétel:

redukció

redoxireakció

41. Ionkötés, ionvegyületek ionvegyület, ionkötés,

ionrács, képlet

42. A fémes kötés fémes kötés komplex

információk

kezelésével

kapcsolatos k.:

Mf.: 79/5.

matematikai k.:

Jól felkészül-

tem-e? 289.

matematika k.:

Mf.: 81/6–8. Jól

felkészültem-e?

296.

43. Kovalens kötés

Elemek molekulái

molekula, kovalens kötés

kötő-, és nemkötő e– pár,

kétszeres, háromszoros

kötés összegképlet,

szerkezeti képlet

44. Vegyületek molekulái elektronvonzó képesség,

apoláris, poláris,

kovalens kötés és

molekula

(dipólusmolekula, vegyü-

letmolekula)

matematikai k.:

Jól felkészül-

tem-e? 301.

ammónia, metán

45. Anyagi halmazok,

halmazállapotok

állapothatározók,

kétatomos elemi

molekulák kristályrács

típusok: atomrács,

molekularács, fémes

kötés, fémrács, ionrács


Helyi tanterv 2013


Kompetencia-

fejlesztési

lehetőségek

Kiegészítő anyag

46. A kémiai reakció tömegmegmaradás

törvénye kémiai egyenlet

47. Számítások a kémiai

egyenlet alapján (+)

fémes kötés matematikai k.:

Mf.: 88/8–14. Jól

felkészültem-e?

323–328.

48. Az anyagszerkezeti

ismeretek összefoglalása

49. Gyakorlás

50. Témazáró felmérő írása

51.-

52.

Az évi anyag áttekintése

IV. Év végi ismétlés (3 óra)

V. Környezetünk néhány fontos anyaga (2 óra)

Olvasmányok:

A papír

Az üveg

A kerámiaanyagok

Építőanyagok

Vegyszerek a háztartásban

A tantervben pirossal kiemelt órákat kihagyva heti 1 órára tervezve 37 óra keretén belül

elsajátítani a kémiai alapismereteket.


Helyi tanterv 2013

Szabadon felhasználható órakeret: 4 óra

Tematikai egység Téma Óraszám

Kémiai alapismeretek Gyakorlás 1 óra

Kémiai alapismeretek A vizes oldatok kémhatása 1 óra

Bepillantás a részecskék

világába Gyakorlás 1 óra

Bepillantás a részecskék

világába

Számítások a kémiai

egyenlet alapján 1 óra


Helyi tanterv 2013

Kémia

8. osztály

Évi óraszám: 72 óra (69+5)

Heti óraszám: 2 óra

A témakörökben ajánlott óraszámok:

Tematikai egység címe Óraszám

I. Év eleji ismétlés 14 óra

II. A nemfémes elemek és vegyületeik 30 óra

III. A fémek és vegyületeik 25 óra

IV. Év végi ismétlés 3 óra

V. Összesen 72 óra

A tantervben (+) jelölöm a 10 százalék szabad órakeretre javasolt órákat.

A tananyag diákközpontú, tanári-tanulói közös tevékenységgel való feldolgozása. Szinte

minden tanórán elősegíti a természettudományi, a lényegkiemelő, a problémamegoldó, az

anyanyelvi, a hatékony, önálló tanulási, az együttműködési, a technológiai kompetenciák

fejlesztését. Ezért itt csak azokat a kompetenciákat jelöljük meg, amelyek fejlesztésére

kiemelten alkalmas tartalmakat javaslunk.

Célok és feladatok

A tantervi anyag célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak

befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a

természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges, hogy a tanulók tisztában

legyenek a következőkkel:

az egész anyagi világot kémiai elemek, ezek kapcsolódásával keletkezett vegyületek

és a belőlük szerveződő rendszerek építik fel;

az anyagok szerkezete egyértelműen megszabja fizikai és kémiai tulajdonságaikat;

a vegyipar termékei nélkül jelen civilizációnk nem tudna létezni;

a civilizáció fejlődésének hatalmas ára van, amely gyakran a háborítatlan természet

szépségeinek elvesztéséhez vezet, ezért törekedni kell az emberi tevékenység által

okozott károk minimalizálására;

a kémia eredményeit alkalmazó termékek megtervezésére, előállítására és az ebből

adódó környezetszennyezés minimalizálására csakis a jól képzett szakemberek

képesek.


Helyi tanterv 2013

a kémia tanításakor a tanulók már meglévő köznapi tapasztalataiból, valamint a

tanórákon lehetőleg együtt végzett kísérletekből kell kiindulni, és a gyakorlati életben

is használható tudásra kell szert tenni;

a tanulóknak meg kell ismerni, meg kell érteni és a legalapvetőbb szinten alkalmazni

is kell a természettudományos vizsgálati módszereket.

A tantervben a tanulói tevékenységek és a pedagógiai módszerek oszlopaiban

leírt módszerek ajánlások, az ismeretek és fejlesztési követelmények elsajátításához más

módszerek és tevékenységek is választhatók, azonban ebben az esetben is a nevelési-

oktatási tevékenységnek el kell érnie az alábbi célokat:

el kell sajátítaniuk a megfelelő biztonsági-technikai eljárásokat, manuális készségeket;

el kell tudniuk különíteni a megfigyelést a magyarázattól;

meg kell tudniuk különböztetni a magyarázat szempontjából lényeges és lényegtelen

tapasztalatokat;

érteniük kell a természettudományos gondolkozás és kísérletezés alapelveit és

módszereit;

érteniük kell, hogy a modell a valóság számunkra fontos szempontok szerinti

megjelenítése;

érteniük kell, hogy ugyanazt a valóságot többféle modellel is meg lehet jeleníteni;

minél több olyan anyag tulajdonságaival kell megismerkedniük, amelyekkel a

hétköznapokban is találkozhatnak, ezért célszerű a felhasznált anyagokat „háztartási-

konyhai” csomagolásban bemutatni, és ezekkel kísérleteket végezni;

korszerű háztartási, egészségvédelmi, életviteli, fogyasztóvédelmi,

energiagazdálkodási és környezetvédelemi ismeretekre kell szert tenniük;

a kémiával kapcsolatos vitákon, beszélgetéseken, saját környezetük kémiai

vonatkozású jelenségeinek, folyamatainak, illetve környezetvédelmi problémáinak

tanulmányozására irányuló vizsgálatokban és projektekben kell részt venniük.

Érdemes az egyes tanórákhoz egy vagy több kísérletet kiválasztani, és a

kísérlet(ek) köré csoportosítani az adott kémiaóra tananyagát. A tananyaghoz

kapcsolódó információk feldolgozása mindig a tananyag által megengedett szinten

történjék az alábbi módon:

forráskeresés és feldolgozás irányítottan vagy önállóan, egyénileg vagy csoportosan;

az információk feldolgozása egyéni vagy csoportmunkában, amelyhez konkrét

probléma vagy feladat megoldása is kapcsolódhat;

bemutató, jegyzőkönyv vagy egyéb dokumentum, illetve projekttermék készítése.

Fejlesztési követelmények

A kémia tárgyát képező makroszkópikus anyagi tulajdonságok és folyamatok okainak

megértéséhez már a kémiai tanulmányok legelején szükség van a részecskeszemlélet

kialakítására. A fizikai és kémiai változások legegyszerűbb értelmezése a Dalton-féle

atommodell alapján történik, ez lehetővé teszi:

Az egyenletek leírása szavakkal és képletekkel.

A mennyiségi viszonyok értelmezését a kémiai folyamatokban atomszám-

megmaradás alapján.

Változásokat fizikai/kémiai, és ezeken belül a hőtermelő/hőelnyelő folyamatok

kategóriáiba sorolhatók.

Anyagok csoportosítását kémiailag tiszta anyagok, keverékekre, valamint a

keverékek kémiailag tiszta anyagokra való szétválasztási módszereinek és ezek


Helyi tanterv 2013

gyakorlati jelentőségének tárgyalását.

A keverékek (elegyek, oldatok) összetételének megadása a tömeg- és térfogatszázalék

felhasználásával történik.

Az anyagszerkezeti ismeretek a továbbiakban a Bohr-féle atommodellre, illetve a Lewis-féle

oktettszabályra építve fejleszthetők tovább.

A periódusos rendszer (egyszerűsített) elektronszerkezeti alapon való értelmezése

Az egyszerű ionok elektronleadással, illetve -felvétellel való képződése.

A molekulák kialakulása egyszeres és többszörös kovalens kötésekkel mutatható be.

A 7–8. évfolyamon a kötés- és a molekulapolaritás fogalma nincs bevezetve, csak a

„hasonló a hasonlóban oldódik jól” elv szerint a „vízoldékony”, „zsíroldékony” és

„kettős oldékonyságú” anyagok különböztetendők meg.

A fémek jellegzetes tulajdonságai az atomok közös, könnyen elmozduló

elektronjaival értelmezhetők.

Az anyagmennyiség fogalma

A rendezett kémiai egyenletek alapján egyszerű sztöchiometriai számításokat teszi

lehetővé.

Egymással maradéktalanul reakcióba lépő, vagy bizonyos mennyiségű termék

előállításához szükséges anyagmennyiségek kiszámítása.

A részecskeszemléletet erősíti, annak ismerete a kémiai reakciók során a részecskék

száma (és nem a tömege) a meghatározó.

A redoxireakciók tárgyalása ezeken az évfolyamokon az égés jelenségéből indul ki, s az

oxidáció és a redukció értelmezése is csak oxigénátmenettel történik.

Az oxidokból kiinduló fémkohászat alapegyenletei nyújtják.

A savak és bázisok jellemzésére és a sav-bázis reakciók magyarázatára a 7–8. évfolyamon a

disszociáció (Arrhenius-féle) elmélete szolgál.

A savak vizes oldatai savas kémhatásúak, a bázisok vizes oldatai lúgos

kémhatásúak.

A kémhatás indikátorokkal vizsgálható és a pH-skála segítségével számszerűsíthető.

A savak és lúgok vizes oldatai maró hatásúak.

A savak és bázisok vizes oldatai só és víz keletkezése mellett közömbösítési

reakcióban reagálnak egymással.

A szervetlen kémiai ismeretek tárgyalása és a szerves vegyületek bevezetése az

előfordulásuk és a mindennapi életünkben betöltött szerepük alapján csoportosítva

történik.

A környezetkémiai témák közül már ebben az életkorban szükséges a fontosabb

szennyezőanyagok és eredetük ismerete.

A kémia tantárgy más tantárgyi kompetenciák fejlesztéséhez is hozzájárul: a

matematikai és digitális kompetenciák, esztétikai-művészeti tudatossá, kifejezőképesség,

anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációkészség, kezdeményezőképesség, szociális és

állampolgári kompetencia,nemzeti öntudat erősítéséhez.

A kémia oktatás segíti: az állampolgárságra és demokráciára nevelést, az önismeret és a

társas kapcsolati kultúra fejlesztésére, a testi és lelki egészségre, valamint a családi életre

nevelést, médiatudatosságuk kifejlődését, a felelősségvállalás önmagukért és másokért,

környezettudatosság és a fenntarthatóságra törekvés kialakítását.


Helyi tanterv 2013

A számonkérés formái, értékelés

Az értékelés során az ismeretek megszerzésén túl vizsgálni kell, hogyan fejlődött a tanuló

absztrakciós, modellalkotó, lényeglátó és problémamegoldó képessége. Meg kell követelni

a jelenségek megfigyelése és a kísérletek során szerzett tapasztalatok szakszerű

megfogalmazással történő leírását és értelmezését. Az értékelés kettős céljának

megfelelően mindig meg kell találni a helyes arányt a formatív és a szummatív értékelés

között. Fontos szerepet kell játszania az egyéni és csoportos önértékelésnek, illetve a

diáktársak által végzett értékelésnek is. Törekedni kell arra, hogy a számonkérés formái minél

változatosabbak, az életkornak megfelelőek legyenek. A hagyományos írásbeli és szóbeli

módszerek mellett a diákoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a megszerzett tudásról és a

közben elsajátított képességekről valamely konkrét, egyénileg vagy csoportosan elkészített

termék (rajz, modell, poszter, plakát, prezentáció, vers, ének stb.) létrehozásával is

tanúbizonyságot tegyenek.

Óra Tananyag Új ismeretek, fogalmak Kompetenciafejleszté

si lehetőségek Kiegészítő anyag

I. Év eleji ismétlés (11 óra)

1. A laboratóriumi

kísérletezés

szabályai.

Balesetvédelem

2.

Az anyagok

tulajdonságai és

változásai

3. Az anyagok

csoportosítása

4.

Az oldatok

5. Tömegszázalék,

térfogatszázalék

számítás


Helyi tanterv 2013



6

7.

Az atomok és az

elemek.

Az

anyagmennyiség.

Az atom felépítése,

az elektronfelhő

szerkezete.

atomszerkezet,

periódusos

rendszer

8.

A kémiai kötések:

ionkötés,

ionvegyületek

9.

10.

A kémiai kötések:

kovalens és fémes

kötés.

Elemmolekulák,

vegyületmolekulák

11.

12.

Anyagi halmazok,

halmazállapotok.

A kémiai reakció.

A kémiai egyenlet.


Helyi tanterv 2013



13.

14.

A kémiai reakciók

csoportosítása.

Év eleji számonkérő

dolgozat

II. A nemfémes elemek és vegyületeik (24 óra)

15. Az elemek általános

jellemzése

Fémek, félfémek,

nemfémes elemek fizikai

tulajdonságai, helyük a

periódusos rendszerben.

16. A nemesgázok A nemesgázok

tulajdonságai, kémiai

viselkedésük, atomos

szerkezetük,

előfordulásuk,

felhasználásuk.

matematikai k.:

Mf.: 20/3. Jól

felkészültem-e? 72.

Keszonbetegség.

A nemesgázok

elnevezése.

Bródy Imre (kripton-

izzó)

17. A hidrogén A hidrogén reakciója

oxigénnel, klórral (durra-

nógáz, klórdurranógáz),

redukáló hatása, ipari

előállítása, felhasználása.

matematikai k.:

Mf.: 22/4–6. Jól

felkészültem-e? 123.,

125.

18. A VII. főcsoport

fontosabb elemei és

vegyületeik.

A klór

A halogének, a klór és a

jód tulajdonságai,

felhasználása.

matematikai k.: Jól


együttműködési,

életviteli k.: Mf.: 24/8.

Semmelweis Ignác, az

„anyák megmentője”.

A halogének szerepe

az élő szervezetben.


Helyi tanterv 2013



19.

A hidrogén-klorid

A hidrogén-klorid és a

sósav keletkezése,

tulajdonságai.

A sósav sói a kloridok.

technológiai k.: Jól


102.


felkészültem-e? 93–96.

A háztartásban

használt

klórvegyületek.

20. A VI. főcsoport

elemei és

vegyületeik.

Az oxigén

Az oxigéncsoport.

Az oxigén előfordulása

(elemi állapotban és

vegyületekben),

tulajdonságai, kinyerése,

felhasz-

nálása.

természettudományi k.:

Mf.: 30/6.

21. Az ózon. Az allotrópia.

Az ózon tulajdonságai,

keletkezése, bomlása.

A talajközeli ózon, az

ózonpajzs.

önálló tanulási k.:

Mf.: 30/1.

Jól felkészültem-e?

392.

Az oxigén körforgása.

22. A víz A vízmolekula alakja,

polaritása, hidrogénkötés,

másodrendű kötés.

Hogyan melegít a

mikrohullámú sütő?

23. Vizes oldatok

kémhatása

A hidrogénion, az

oxóniumion, összetett ion,

protonátmenettel járó

reakció, sav, bázis (sav-

bázis reakció),

hidroxidion,

amfotéria, a savas, lúgos,

semleges kémhatás oka.

24. A hidrogén-peroxid

(+)

A hidrogén-peroxid

tulajdonságai, katalizátor.

A hidrogén-peroxid

felhasználása, biokata-

lizátorok, autokatalízis.

25. A kén A kén tulajdonságai,

kénmolekula,

molekularács, amorf kén,

szulfidok.


Helyi tanterv 2013



26.

27.

Fontosabb

kénvegyületek

A kén-dioxid, kénessav,

kén-trioxid,

A kénsav keletkezése,

szulfátion, a kénsav

reakciói fémekkel, só

(savmaradékion).


felkészültem-e? 140–

146.

A kén-hidrogén.

A szelénvegyületek

élettani hatása.

28. A VII. és a VI.

főcsoport elemeinek

és vegyületeiknek a

gyakorlása

29. Az V. főcsoport

elemei és

vegyületeik

A nitrogéncsoport.

A nitrogén tulajdonságai.

A hidrogén, az oxigén

és a nitrogén

felfedezése.

30. Fontosabb

nitrogénvegyületek.

Az ammónia

Az ammónia

tulajdonságai, előállítása.

Ammóniumion,

ammónium-klorid.



181.





31. A salétromsav A salétromsav

tulajdonságai, nitrátion,

választóvíz, királyvíz,

nitrogén-dioxid, nitrátok,

ammónium-nitrát, pétisó.



matematikai k.:

160–161., 163

A salétromsav

gyártása. A nitrátok.

32

33.

A foszfor és

fontosabb

vegyületei

A fehér- és vörösfoszfor,

foszformolekula, foszfor-

oxid

foszforsav, foszfátok,

szuperfoszfát, trisó.

együttműködési,

digitális,

kommunikációs k.:

Mf.: 46/2.



Műtrágyák.

A foszfor körforgása.


Helyi tanterv 2013



34. A IV. főcsoport

elemei és

vegyületeik.

A szén

A széncsoport.

A gyémánt és a grafit

tulajdonságainak

szerkezeti magyarázata,

atomrács (térhálós,

réteges), delokalizált

elektronok, fullerének.

együttműködési,

digitális,

kommunikációs k.:

Mf.: 51/7.

A 14-es szénizotóp.

A szén körforgása.

Néhány nagy

történelmi gyémánt.

35. Fontosabb

szénvegyületek, a

szén-dioxid

A szén-dioxid

keletkezése,

tulajdonságai, előállítása,

tulajdonságai.

matematikai k.:


217–218.

A színpadon gomolygó

füst.

36. Fontosabb

szénvegyületek, a

szén-monoxid és a

szénsav

szén-monoxid

keletkezése,

tulajdonságai, szénsav,

karbonátion, a szénsav

sói: karbonátok, kalcium-

karbonát.

problémamegoldó k.:


196., 198.





214.

A szén-monoxid

mérgező hatásának

„mechanizmusa”.

37. A szilícium és

vegyületei

A szilícium, a szilícium-

dioxid (kvarc), szilikátok.

matematika k.: Jól


Hegyikristály, tűzkő,

faopál, kovaföld,

azbeszt.

38.

39.

A nemfémek és

vegyületeik

gyakorlása

Jellemző kémiai

reakciók (+)

együttműködési,

digitális,

kommunikációs k.:

Mf.: 58/20.



226.

40. A nemfémek és

vegyületeik

összefoglalása

41. Témazáró felmérő

írása

III. A fémes elemek és vegyületeik (20 óra)


Helyi tanterv 2013



42. A fémek általános

jellemzése

A fémek fizikai

tulajdonságai: fémes

kötés, fémrács,

könnyűfémek,

nehézfémek, ötvözetek,

ötvözettípusok,

amalgámok.

együttműködési,

digitális,

kommunikációs k.:

Mf.: 60/8.

A fémek szerepe az

ember életében.

Az „emlékező”

ötvözet.

43. A fémek kémiai

tulajdonságai

A fémek reakciói:

oxigénnel, vízzel,

savakkal (passziválódás),

fémionokkal, fémek

redukálósora.

44. A fémek korróziója,

a korrózióvédelem.

A korrózió, az oxidréteg

szerkezete (laza,

összefüggő).

Korrózióvédelem: aktív,

passzív felületvédelem,

korrózióálló ötvözet.

Korrózióról az

ókorban.

45. Az I. főcsoport

elemei és

vegyületeik. Az

alkálifémek

Az alkálifémek fizikai és

kémiai tulajdonságai.



276.

Az alkálifémek

lángfestése.

A nátrium- és a

káliumvegyületek

szerepe az élő

szervezetekben.

46. Az alkálifémek

fontosabb

vegyületei

A nátrium-klorid, a

nátrium-karbonát, a

nátrium-hidroxid néhány

tulajdonsága, jelentősége.



273–275., 282., 284.



Néhány nátrium- és

káliumvegyület neve,

tulajdonsága és

felhasználása.

47. A II. főcsoport

elemei és

vegyületeik. Az

alkáliföldfémek

Az alkáliföldfémek

tulajdonságai.

A kalcium- és

magnéziumvegyületek

szerepe az élő

szervezetben.


Helyi tanterv 2013



48.

49.

Az alkáliföldfémek

fontosabb

vegyületei

Nátrium és kálium

vegyületek

A kalcium-karbonát, a

„mészégetés”, a kalcium-

oxid, a kalcium-hidroxid,

a habarcs, a mészoltás, a

gipsz.



297., 300., 302., 304–

305., 317., 319.

Néhány kalcium- és

magnéziumvegyület

neve, tulajdonsága,

felhasználása.

50.. A természetes vizek

keménysége (+)

A víz keménysége

(változó, állandó, összes

keménység).

A kalcium- és

magnézium-hidrogén-

karbonát, vízkő,

vízlágyítás

(desztillálással,

vegyszerekkel,

ioncseréléssel).



324.

51. A fémekről tanultak

gyakorlása

52. A III. főcsoport

eleme az alumínium

Az alumínium fizikai és

kémiai tulajdonságai,

amfoter jellege.



337., 341.

Az alumínium élettani

hatása. Korund, rubin,

zafír.

53.

54.

Az alumínium

előállítása

Az

alumíniumgyártás

videófilm (+)

Érc, kohászat.

Bauxit, timföld,

timföldgyártás, a timföld

elektrolízise,

alumíniumkohó.

Az alumínium múltja.


Helyi tanterv 2013



55. Az óncsoport Az ón és az ólom

tulajdonságai.



Az ólomvegyületek

hatása az élő

szervezetekre.

56. A vascsoport

elemei. A vas

A vas tulajdonságai. matematikai k.: Jól


A vas élettani

jelentősége.

57.

58.

A vas- és

acélgyártás

Videófilm a

vasgyártásról (+)

Vasércek, a vasgyártás

anyagai, a nagyolvasztó

működése, az acélgyártás

(az LD-konverteres

eljárás lényege).



59. A rézcsoport

elemei. A réz

A réz tulajdonságai,

patina, fontos

rézötvözetek:

sárgaréz, bronz.



353., 359–360., 362.,

366.

A réz élettani jelen-

tősége.

60. Az ezüst és az arany Az ezüst és az arany

tulajdonságai,

jelentősége.

együttműködési,

digitális,

kommunikációs k.:

Mf.: 85/3.

Az ezüst és az arany

kultúrtörténete.

A fényképezés kémiai

alapjai.

61. A cinkcsoport

elemei

A cink, (a kadmium) és a

higany tulajdonságai.



A krómcsoport elemei.

62. A fémekről és a

vegyületeikről

tanultak gyakorlása

63. A fémek és

vegyületeik

összefoglalása


Helyi tanterv 2013



64.

65.

Témazáró felmérő

írása

Háztartási kémia

(6 óra)

Fertőtlenítő- és

fehérítőszerek

Hidrogén-peroxid.

Hipó. Klórmész.

Tulajdonságaik. A

hipó (vagy

klórmész) + sósav

reakciójából

mérgező Cl2-gáz

keletkezik. A

klórgáz

tulajdonságai. A

vízkőoldó és a

klórtartalmú

fehérítők, illetve

fertőtlenítőszerek

együttes

használatának

tilalma.

A háztatásban

előforduló fertőtlenítő-

és mosószerek,

valamint biztonságos

használatuk módjainak

elsajátítása. A

csomagolóanyagok

áttekintése, a

hulladékkezelés

szempontjából is,

környezettudatos

szemlélet kialakítása.


Helyi tanterv 2013



66. Mosószerek,

szappanok, a vizek

keménysége

Mosószerek és

szappanok, mint

kettős oldékonyságú

részecskék. A

szappanok,

mosószerek

mosóhatásának

változása a

vízkeménységtől

függően. A víz

keménységét okozó

vegyületek. A

vízlágyítás módjai,

csapadékképzés,

ioncsere.

Vízlágyítók és

adagolásuk különbsége

mosógép és

mosogatógép esetében.

Információk a

foszfátos és

foszfátmentes mosópor

környezetkémiai

vonatkozásairól.

Alumínium oldása

savban és lúgban.

Információk: mi miben

tárolható, mi mosható

mosogatógépben, mi

melegíthető

mikrohullámú

melegítőben.

67. Csomagolóanyagok

és hulladékok

kezelése

A

csomagolóanyagok

áttekintése. Az üveg

és a papír mint

újrahasznosítható

csomagolóanyag.

Alufólia, aludoboz.

Az előállítás

energiaigénye.

Műanyagok jelölése

a termékeken.

Élettartamuk.

Információk a

csomagolóanyagok

szükségességéről, a

környezettudatos

viselkedésről.

Műanyag égetése

elrettentésként.

Információk az iskola

környékén működő

hulladékkezelési

rendszerekről.


Helyi tanterv 2013



68. Sók

Konyhasó.

Tulajdonságai.

Felhasználása.

Szódabikarbóna.

Tulajdonságai.

Felhasználása. A

sütőpor összetétele:

szódabikarbóna és

sav keveréke, CO2-

gáz keletkezése.

Információk

táplálékaink

sótartalmáról és a

túlzott sófogyasztás

vérnyomásra gyakorolt

hatásáról. Sütőpor és

szódabikarbóna

reakciója vízzel és

ecettel. Információk a

szódabikarbónával

való gyomorsav-

megkötésről.

69. Permetezés,

műtrágyák

Réz-szulfát mint

növényvédő szer.

Szerves

növényvédő szerek.

Adagolás, lebomlás,

várakozási idő.

Óvintézkedések

permetezéskor. A

növények

tápanyagigénye.

Műtrágyák N-, P-,

K-tartalma,

vízoldékonysága,

ennek veszélyei.

M: Réz és tömény

salétromsav reakciója.

A rézgálic színe,

számítási feladatok

permetlé készítésére és

műtrágya adagolására.

Információk a valós

műtrágyaigényről.

Információk a

háztartásban használt

szárazelemekről és

akkumulátorokról. A

közvetlen

áramtermelés

lehetősége

tüzelőanyag-cellában:

H2 oxidációja.

IV. Év végi ismétlés (4 óra)

70-

74

Év végi ismétlés


Helyi tanterv 2013

Szabadon felhasználható órakeret: 5 óra

Tematikai egység Téma Óraszám

A nemfémes elemek és

vegyületeik

A hidrogén-peroxid 1 óra

A nemfémes elemek és

vegyületeik

A nemfémek és vegyületeik

jellemző kémiai reakcióik 1 óra

A fémes elemek és

vegyületeik

A természetes vizek

keménysége 1 óra

A fémes elemek és

vegyületeik

Az alumíniumgyártás

(videófilm) 1 óra

A fémes elemek és

vegyületeik Videófilm a vasgyártásról 1 óra

Documents

1,5 · a hasznos (a hétköznapokban használható) anyagismeretet, ... A fizikai és kémiai változások megkülönböztetése. A változások hőtani jellemzőinek megértése