V. évfolyam FÓRUM 6. számPEDAGÓGUS-V. évfolyam FÓRUM 6. szám A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének lapja 2006. június Ára 15 Sk 2006. június 14–16-án zajlott

PEDAGÓGUS-FÓRUMV. évfolyam

6. szám

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének lapja 2006. június Ára 15 Sk

2006. június 14–16-ánzajlott Pozsonyban a hazaioktatásügyi szakemberek,intézményvezetők és azoktatásügyben érdekeltszakmai szolgáltatók har-madik országos találkozója.A kísérőrendezvényekmellett egy konferenciárais sor került, ennek témájaa szakképzés, az EurópaiUnió elvárásai és a transz-formáció problémáivoltak.

Május 10-én Dunaszerda-helyen került sor aKincskeresők elnevezésűpályázat országos döntőjére.A több hónapon keresztülzajló vetélkedő utolsófordulójában 16 alap- és10 középiskolás csapat80 résztvevője mérte összeerejét.

KINCSKERESŐK

FÓRUM PEDAGOGIKY

2006

A TARTALOMBÓL

CSALÁDI JUNIÁLIS... 16. OLDAL

KINCSKERESŐK 10. OLDAL

AZ SZMPSZ ÉRSEKÚJVÁRI TV SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 8. OLDAL

8 KÉRDÉS KORPÁS PÁLHOZ 20. OLDAL

KÁRPÁT-MEDENCEI FÖLDRAJZ- VERSENY ÉS SZAKTÁBOR 24. OLDAL

A Szlovákiai Magyar PedagógusokSzövetségének hírlapja

Megjelenik havonta, lapzárta minden hónap 12-én.A kiadásért felel: Pék László

Tel., fax: 031/7807928; e-mail: [email protected]őszerkesztő: Lendvay Tibor

Tel.: 0907-893588, fax: 036/7410871E-mail: [email protected]őség: Révkomárom

Cím: SZMPSZ, Villanytelep u. 2., P. O. Box 49.,94501 Komárno 1

Tel.: 035/7714755; fax: 035/7714756;E-mail: [email protected] www.szmpsz.sk

Engedélyezési szám: RP 17/2004Lektorálta: Korpás Pál; tördelés: Štrba Péter

Nyomja: KEMAR, Komárom

PEDAGÓGUSFÓRUM

A lap támogatói:Az Illyés Közalapítvány

A Pázmány Péter AlapítványAz MK Oktatási MinisztériumaAz SZK Oktatási Minisztériuma

A COMENIUS PI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 6. OLDAL

2 PEDAGÓGUSFÓRUM 2006. június

KONFERENCIA BARTÓK BÉLA TISZTELETÉRE KOMÁROMBAN 14. OLDAL

A HKT ÚTVONALÁN TALÁLT KIS CSODÁKRÓL 18. OLDAL

SZAKMAI TANÁCSKOZÁS A TANKÖNYVEKRŐL 22. OLDAL

CED MUNKAFÜZETEK MEGRENDELÉSE 26. OLDAL

RegionalitásA szlovákiai magyar peda-

gógusok legutóbbi rozsnyói ta-lálkozójának – mint ismeretes– a regionalitás volt a központitémája. A szervező műsorösz-szeállítók tulajdonképpen ria-dóztatták a szlovákiai magyarnemzetiséget, annak politikai,önkormányzati képviselőit, va-lamint a pedagógustársadalmat,hogy itt az ideje az élet és hely-zet által is szorgalmazott szem-léletváltásnak. Lényegében ar-ról volt szó mind az előadáso-kon, mind a szekcióüléseken,hogy miképp kellene megszer-vezni, kialakítani egy bizonyosrégióban a szlovákiai magyarközösség iskolahálózatát, s a je-lenlegi politikai, gazdasági,szociális és demográfiai hely-zetben melyek lehetnek a leg-optimálisabb, közösségünk jö-vőjét pozitívan befolyásolómegoldások. Egy biztos: a sikeralapfeltétele a települések ön-kormányzatainak, vezetőinek,esetleg osztályvezetőinek szo-ros, önzetlen, hiúságmentes e-gyüttműködése. Ugyanez vo-natkozik az egyes nagyobb tele-pülések intézményvezetőinekkapcsolatára. El kell temetni amég a szocializmus idején gyö-keret vert magatartást, melyeta leggyakrabban az iskolaigaz-gatók az ilyen mondat-, illetvefelszólaláskezdéssel fogalmaz-tak meg: „Az én iskolámban...”Ma így kellene viszonyulnunkoktatási intézményeinkhez:: ami óvodáink, alap- és középis-koláink. Ilyen alapon közeled-jenek egymáshoz az önkor-mányzati vezetők, az óvodave-zetők, az alap- és középiskolákigazgatói, de – természetesen –egyetemünk reprezentánsai is.Tudatosítanunk kell: létfontos-ságúak vagyunk egymásnak.

A régió napjainkban nagyonfelkapott, divatos, sőt talán máragyoncsépelt szó, amely sok-szor szinte súlytalanul, tartal-matlanul röppen ki a szánkon.Ha a határokon is átnyúlik –vagyis európai értelmezésben –elsöpri a XX. század eleji nem-zeti kapzsiság következménye-

ként kialakított „nemzetállami”határokat. Megítélésem szerinta régió az emberi élet általánosgazdagításának a terepe lehet.

Az utóbbi másfél évtizedbenszámos regionális szervezet, tár-sulás született. Sajnálatos, hogya kezdeti nekibuzdulás, a vehe-mens nekilendülés után sok kö-zülük formálissá szikkadt. Az e-gyüttműködés szervezése áldo-zattal jár, csupán „hivatalnoki”hozzáállással a célok megvaló-sítása nehezen képzelhető el.

Bosszantó az is, hogy a regi-onális szerveződések kevés fi-gyelmet fordítanak az emberi e-rőforrásokra. Az oktatásügy megéppenséggel – néhány térségetkivéve – peremhelyzetbe kerülprogramjukban. Pedagógus-szövetségünk ugyan eddig ismegpróbálkozott szinte mindenrégióban olyan rendezvényeketszervezni, amelyeken a szak-mabelieken kívül a közigazga-tás és az önkormányzatok ille-tékesei is részt vettek. Azonbanazt is hozzá kell tennünk, hogyaz utóbbiak érdeklődése vidé-kenként eltérő képet mutat.Egyértelműen evidens, hogycsak a pedagógustársadalomszorgalmazása, kezdeményezé-se nem elégséges a közoktatásikérdéseknek – főleg nemzetisé-gi vonalon – lényeges javulást e-redményező megoldására. Idejelenne, hogy a szakmai szerveze-ten kívül valamely politikai szer-vezet vagy önkormányzati szervvállalja fel e fontos stratégiai cé-lunk esetében a „házigazda”szerepét.

Régióink nemzetiségi okta-tásában – a jelek szerint – sürgeta helyzet, ezért nem szabad el-odázni az együttműködés lehe-tőségeit. Amikor már dőlnek afalak, akkor bizonyára későnjönnek a mentő kézfogások.

A nagyobb bajokat elkerü-lendő föltétlenül szükséges, hogyrégióban is gondolkodva lépjenminden illetékes, hogy a jövő-ben ne kelljen tehetetlenül bá-mulnunk a semmire vagy netána másokéra.

Korpás Pál

2006. június PEDAGÓGUSFÓRUM 3

„Fórum pedagogiky 2006”

2006. június 14–16-án a szlovák fővá-ros egy modern, tágas épületkomplexuma,a Nemzeti Teniszcentrum adott otthontSzlovákia legnagyobb oktatásügyi rendez-vényének, a pedagógusok fórumának /Fó-rum pedagogiky 2006/. A jelentős európaiuniós támogatással létrejött szakmai ren-dezvény a fórum nevet kapta, de a valóság-ban egy olyan találkozóról van szó, aholaz ország minden részéből idezarándoklópedagógusok, elméleti szakemberek, isko-lájukat bemutató diákok, különböző szak-mai szervezetek, kiadók képviselői kötet-lenül beszélgethettek, nézelődhettek, fellé-pő együttesek műsorát tapsolhatták meg.Jelen volt a tömegben az oktatásügy min-den szereplője, kicsi és nagy, a meghala-dott múlt különböző eszközök formájában– lásd szövőszék –, és a csodálatos jövő,egy messziről érkezett videoüzenet formá-jában. /Ján Fígeľ EU-biztos Brüsszelbőlköszöntötte a megjelenteket./

A csarnok egyik részében volt a pódi-um, ahol a kísérő rendezvények zajlottak,a másik részében a már említett ötletesvagy kevésbé ötletes standok sorakoztak/101 kiállító szervezet igényelt helyet/. Amessziről érkezett vendégek sorra jártáka bemutató helyszíneket, meg-megálltakegy rövid beszélgetésre vagy gyakorlatibemutatóra.

Akit ez a laza program nem elégítettki, illetve aki komolyabb szakmai ismere-tekre, európai kitekintésre, a hazai viszo-nyok pontosabb megismerésére vágyott,az felment az emeleti konferenciaterembe,ahol délelőtt 10-től késő délutánig folya-matosan, 10 percenként váltották egymásta rangos és a kevésbé rangos, de nagyszakmai tapasztalatokkal rendelkező elő-adók. Köztük az ünnepélyes megnyitón ésa konferecián is beszédet mondó oktatás-ügyi miniszter, Szigeti László és AlbertSándor, a Selye János Egyetem rektora,aki előadásában egy új, nálunk is megvaló-sítandó iskolamodell képét vázolta fel azérdeklődő hallgatóknak.

Bevallom, a másnapot nem vártammeg, mert a szervezők péntek délután,négy nappal a rendezvény előtt közölték,hogy szállást mégsem tudnak biztosítani.A hely kell a messzebbről érkezőknek. /Azén 200 kilométerem ezúttal közelinek szá-mított./ Így csak arról számolhattam be,ami az első napon történt, de hasonló ren-dezvényeken szerzett tapasztalataim a-lapján a folytatást jól el tudom képzelni.Jövőre újra próbálkozom.

Lendvay Tibor

Konferencia és színes rendezvények pedagógiáról és egyebekről


Az SZMPSZ elnöke 2006.május 6–7-én a Csemadok, má-jus 13-án az MKP közgyűlésén,valamint a Pro Probitate Díj át-adási ünnepségén képviselte aszövetséget, és az iskolák meg-hívására részt vett óvodai, isko-lai és kistérségi rendezvénye-ken Gútán, Búcson és Deáki-ban.

*A regionális fordulók befe-

jeztével szövetségünk a Csema-dok társszervezésében május11–12-én Dunaszerdahelyenrendezte meg a helyi értékekfeldolgozására irányuló Kincs-keresők diákversenyt. A ver-seny döntőjének résztvevői akormányhivatal dísztermébenrészt vettek Csáky Pál kor-mányalelnök fogadásán, me-lyen Szigeti László oktatási mi-niszter köszöntötte a diákokatés felkészítő tanáraikat.

*Bartók Béla születésének

125. évfordulója alkalmából azMK nagykövetsége, a kecske-méti Kodály Intézet, a Selye E-gyetem és az SZMPSZ szerve-zésében május 24–25-én kétna-pos szakmai konferenciára ke-rült sor, melynek szakmai prog-ramjába bekapcsolódtak akecskeméti Kodály Gimnáziumés a nyitrai Konstantin Filozó-fus Egyetem kórusai és az intéz-

Hírek, képek a szövetség életébőlKistérségi rendezvények

Gútán és Búcsonmények zenepedagógusai.

*Az Illyés Közalapítvány ok-

tatási szakcsoportja május 25-én, míg alkuratóriuma május31-én tartotta ülését, melyekenaz IKA 2006. évi pályázatainakértékelésére került sor.

*2006. május 30-án ülésezett

a XV. Dunaszerdahelyi NyáriEgyetem előkészítő bizottsága.

*2006. június 2-ától 6-áig zaj-

lott a Kárpát-medencei föld-rajzverseny szlovákiai forduló-ja a Rimaszombathoz közeliMeleghegyen. A verseny ötna-pos diáktábor keretében való-sult meg, melynek során a részt-vevők megtekintették a kör-nyék természeti és kultúrtörté-neti nevezetességeit.

*Az SZMPSZ és a Selye Já-

nos Egyetem szervezésében Ittélnek velünk címmel június 6-án Komáromban, június 13-ánpedig Losoncon szakmai kon-ferenciára került sor, melyen is-kolapszichológusok, gyógype-dagógusok és a pedagógiai-pszichológiai tanácsadók mun-katársai számoltak be a sajátosnevelési igényű tanulók problé-máinak kezelését érintő lehető-ségekről.

(pl)

Érkező diákok Gútán...

... és a meghívott vendégek

Díjátadás a búcsi sportnapon

Mint ismeretes, 2006-bankét alapító közös akaratábólszületett meg a komáromi szék-helyű Comenius PedagógiaiIntézet. Az SZMPSZ OrszágosVálasztmánya és a Selye JánosEgyetem vezetőinek szándékaaz volt, hogy az új intézet mun-katársai a szövetségben szerzetttapasztalataikat felhasználvasegítsék az újonnan létrejött e-gyetem gyakorlati, módszertanifeladatainak ellátását. Az elsőév tevékenységének értékelésesorán – az igazgatótanács júni-

Nem tisztázott aComenius PI jövője

us 13-i ülésén – azonban kide-rült, tisztázni kell, hogy a kétalapító mit is vár el a kétszemé-lyes intézettől, hogyan oszlanakmeg a működtetéssel járó költ-ségek, hol legyen az intézetszékhelye stb.

Az igazgatótanács a felme-rült problémák miatt június vé-gén újra összeül, s a rendkívülitalálkozón az alapítók egyezte-tik az intézettel kapcsolatos ter-veiket, döntenek a lezáratlankérdésekről.

-lt-


A Királyhelmeci RegionálisPedagógiai Központ szervezé-sében került sor a város Hunya-di utcai alapiskolájában május23-án a Selye János Egyetemakadémiai tanácsa elnökének,Strédl Terézia pszichológus-nak az előadására Probléma-megoldás, konfliktuskezeléscímmel. A tréningen a régióalap- és középiskoláiból vettekrészt pedagógusok, akik szíve-sen kapcsolódtak be egy adotthelyzet vagy szituáció megol-dásába, a konfliktusok kezelé-sébe.

Szakmai napok Királyhelmecen

Június 5-e és 7-e között ren-dezték meg az Aranycsapat A-lapítvány támogatásával a Kár-pát-medencei Labdarúgó Diák-bajnokság szlovákiai döntőit A Királyhelmeci Regionális

Pedagógiai Központ a Nagyka-pos és Királyhelmec önkormány-zata mellett működő oktatásiszakbizottsággal regionális ok-tatási fórumot szervezett június8-án a nagykaposi városházán.

Vendég volt Szigeti László,az SZK oktatási minisztere, akielmondta elképzeléseit a jövőtilletően az oktatásügy területénés rendszerében. A 110 résztve-vő között voltak pedagógusok,szülők, önkormányzati vezetők,a tanügyi hivatalok vezetői,óvoda- és iskolaigazgatók. Afórum célja volt a kölcsönös in-formációátadás, az oktatásügyjelenlegi helyzetének megítélé-se, valamint javaslatok a jövőtilletően. Az oktatásügy jövője

a régióban címmel a pódium-beszélgetés során a régió parla-menti képviselője, Pásztor Ist-ván, valamint a régió polgár-mesterei közül Jakab Elemérelmondta véleményét a régióoktatásügyének helyzetéről, ésazt, hogyan látják óvodáink, is-koláink helyzetét a jövőben. Apódiumbeszélgetést SzuperákMária, az SZMPSZ OV alel-nöke, a Tőketerebesi TV elnö-ke vezette.

Végül Nagykapos polgármes-tere, Bodnár Tibor megköszön-te a gyümölcsöző együttműkö-dést Szigeti László miniszter-nek, és sok sikert, jó munkát kí-vánt mindenkinek az elkövetke-ző választási időszakra.

Böszörményi Edit

Regionális oktatási fórumNagykaposon

Dunaszerdahelyen. A győztescsapatok részt vesznek Buda-pesten az FTC stadionjábanrendezendő Kárpát-medenceidöntő küzdelmeiben.

Kű Lajos, az FTC egykori válogatott labdarúgója a Kárpát-medencei Labdarúgó Diákbajnokság szlovákiai döntőjében

Dunaszerdahelyen

Ugyanebben az időben aFábry utcai óvodában a SelyeJános Egyetem Comenius Pe-dagógiai Intézetének munkatár-sai /Vankó Terézia és SzabóEdit/ tartottak előadást a Pro-jektoktatásról az óvodábancímmel. Oldott hangulatban éslégkörben folyt a munka min-den óvónő megelégedésére, a-kik az Ung-vidék és Bodrogközóvodáiból jöttek el az előadás-ra. Reméljük, a következő alka-lommal is ilyen lelkes pedagó-gusokkal találkozhatunk majd.

Böszörményi Edit

Gywermekvilág

Gyermekvilág Léván

Negyedik alkalommal szer-vezte meg a GRANUS PolgáriTársulás az SZMPSZ Lévai TVés a Juhász Gy. MTNY Alapis-kola segítségével a régió szín-játszó és bábcsoportjai részérea Gyermekvilág elnevezésűfesztivált. A több mint 100résztvevő /5 bábcsoport, 7 szín-játszó csoport/ a lévai, ipolysá-

gi, sárói, nagysallói, érsekújvá-ri, garamszentgyörgyi alapisko-lából érkezett. A bemutató utána csoportok vezetői meghall-gatták a két meghívott szakem-ber /Újvári László és Tóth Gá-bor/ szakmai tanácsait, az ifjúszínjátszókat ezalatt táncházszórakoztatta.

-lt-


Március 9–10-én az egegiPark Szállóban került sor annaka négynapos továbbképzésnekaz első részére, amelyet azSZMPSZ Lévai és Érsekújvá-ri Területi Választmánya kö-zösen szervezett a két régióóvodapedagógusai számára. AComenius PI 30 órás, az OMáltal akkreditált programjára –Óvodai nevelési program ter-vezése és TQM alapú minőség-biztosítása – a két járásból 26-an jelentkeztek. A továbbkép-zést Geri Valéria és Szabó E-dit, a Comenius PI külső mun-katársai vezették.

*Március 29–30-án Egegen

került sor annak a négynapostovábbképzésnek a második ré-szére (az első rész február 22–23-án zajlott le), amelyet azSZMPSZ Érsekújvári és Lé-vai Területi Választmányaközösen szervezett a két régiópedagógusai számára. A Come-nius PI 30 órás, az OM általakkreditált programját – Peda-gógiai program tervezése ésTQM alapú minőségbiztosítása– 25 fő végezte el és szereztemeg az államilag elismert tanú-sítványt. A továbbképzés veze-tője Geri Valéria, a PI külsőmunkatársa volt.

*Április 20–21-én Egegen

került sor az SZMPSZ Érsek-újvári és Lévai Területi Vá-lasztmánya közösen szervezettóvodapedagógiai továbbképzésmásodik részére (az első részmárcius 9–10-én zajlott). A Co-menius PI 30 órás, akkreditáltprogramját – Óvodai nevelésiprogram tervezése és TQM ala-pú minőségbiztosítása – a kétjárásból 25 fő végezte el ésszerzett államilag elismerttanúsítványt. A képzést SzabóEdit és Vankó Terézia, a Co-menius PI külső munkatársaivezették.

Március 20-án a ComeniusPI munkatársai 140 – elektroni-kus postán elérhető – közokta-tási intézménybe juttatták el azintézet továbbképzési program-jainak és intézményfejlesztésikínálatainak a tervét, hogy öt-letekkel, javaslatokkal, kínála-tokkal segítsék az intézménye-ket az Illyés Közalapítvány ésa Pázmány Péter Alapítvány ál-tal kiírt pályázatok kidolgozá-sában.

*Március 23-án az SZK Ok-

tatási Minisztériumának akkre-ditációs bizottsága négy peda-gógus-továbbképzési progra-mot hagyott jóvá abból a hat-ból, amelyet a Comenius PI ja-nuár végén nyújtott be akkredi-tációra: (1) Megelőző és tartás-javító gyakorlatok alkalmazá-sának lehetőségei az óvodai ésiskolai testnevelésben; (2) Fit-ball labda alkalmazása a 2-15éves gyermekek és tanulók test-nevelésében; (3) Testnevelésijátékok alkalmazása a vízhezszoktatás folyamatában; (4) Is-kolai rendszergazda képzés. ADrámapedagógia, drámajáté-kok, kommunikációfejlesztéscímen benyújtott képzés enge-délyeztetését az akkreditációstestület néhány módosításhoz,kiegészítéshez kötötte (az át-dolgozás folyamatban van),míg a Honismeret és történelemaz alapiskola alsó tagozatábanc. program engedélyeztetésételutasította. (Megjegyzés: AComenius PI immár akkredi-tált, valamint akkreditációra be-nyújtott pedagógus-továbbkép-zési programjainak részletes le-írását a Pedagógusfórum 2006.márciusi számában, valamint awww.infovek.sk honlapon ta-lálják meg az érdeklődők.)

Az alábbiakban a SelyeJános Egyetem ComeniusPedagógiai Intézetét érintő

A Comenius Pedagógiai Intézet tevékenységéről

eseményekről adunk rövid,hírszerű összefoglalót.

(2006. március – május)


Május 27-én Dunaszerdahe-lyen tartotta soros ülését a Ka-tedra Társaság. Az ülés napi-rendjén a pedagógus-tovább-képzés szerepelt, a vitaindítótanulmányt Fodor Attila, a Co-menius PI igazgatója készítetteA pedagógus-továbbképzésszerepe a közoktatás moderni-

zálásában címmel. A dolgozat-hoz Halász Anita, az ÁllamiPedagógiai Intézet tudományosmunkatársa és PereszlényiMária, a pozsonyi Módszer-tani Pedagógiai Központ(MPC) munkatársa készítettkorreferátumot.

Május 22-én Tornalján szak-mai napot szervezett azSZMPSZ Nagyrőcei TerületiVálasztmánya, melynek tartal-mát a Comenius PI szakembe-rei biztosították. Az intézet kül-ső munkatársai, Szabó Edit ésVankó Terézia az óvodapeda-

gógusok, Strédl Terézia /ké-pünkön/ a pedagógusok számá-ra tartott gyakorlati foglalko-zást.

*Május 23-án Királyhelme-

cen szakmai napot szervezett azSZMPSZ Tőketerebesi Terü-leti Választmánya, együttmű-ködve a Comenius PI-vel.

Szabó Edit és Vankó Terézia/képünkön/ az óvodapedagó-gusok számára az óvodai mun-ka projektszerű tervezéséről,Strédl Terézia az alap- és kö-zépiskolai pedagógusoknak aproblémamegoldásról és akonfliktuskezelésről tartott elő-adást.

Április 27-én készült el az atanulmány, amelyet a KatedraTársaság felkérésére Fodor At-tila, a Comenius PI igazgatójakészített A pedagógus-tovább-képzés szerepe a közoktatásmodernizálásában címmel. Atanulmány a Katedra Társaságlegközelebbi ülésén kerül meg-vitatásra.

*Május 9-én Komáromban

került megrendezésre A ma-gyar nyelv és irodalom tan-könyvek megújításának lehető-ségei elnevezésű szakmai nap,amelyet Csík Zoltán, a Come-nius PI főmunkatársa szerve-zett. A konzultációval egybekö-tött rendezvényen a meghívottrésztvevők Kojanitz László,Kerber Zoltán, Borszéki Ág-nes és Valaczka András ma-gyarországi szakemberek elő-adásait hallhatták. Az összejö-vetel a hazai tankönyvelemzé-sek és fejlesztések elindításátkezdeményezte elméleti kuta-tások és gyakorlati tapasztala-tok alapján.

*Május 18-án került sor a lé-

vai egyházi gimnázium igazga-tója, Hajtman Béla által kezde-ményezett, ez év februárjábanlebonyolított kérdőíves igény-és elégedettségmérés eredmé-nyeinek bemutatására. A Co-menius PI szakmai támogatásá-val megvalósult önértékelésbenaz iskola diákjainak, pedagógu-sainak és a szülőknek a teljesköre részt vett.

*Május 20-án Komáromban

tartotta VIII. Országos Köz-gyűlését a Szlovákiai MagyarPedagógusok Szövetsége, ame-lyen a PI képviseletében ven-dégként részt vett Csík Zoltánpedagógiai főmunkatárs is.

-fa-

Május 30-án Námestovóntartottak 8 órás óvodapedagó-giai továbbképzést a PI mun-katársai, Szabó Edit és FodorAttila. A városi hivatal tan-ügyi osztálya által támogatottképzésen – melynek témája azóvodai nevelési program ter-vezése és minőségbiztosításavolt – a város valamennyi óvo-dájából részt vettek az intéz-ményvezetők, valamint az ér-

deklődő pedagógusok. A ma-gyar iskolák pedagógusai általmár jól ismert továbbképzésiformát – csomagolópapírralvaló munka és aktív részvétela gyakorlatokban – nagy ér-deklődéssel fogadták a szlovákkolléganők. Mint elmondták,sok mindent, amit eddig az el-mélet szintjén ugyan tudtak, e-zekből a gyakorlatokból értet-tek meg.

A Comenius Námestovón


Az SZMPSZ TV megala-kulása óta elsődleges felada-tának tekinti a régió pedagó-gusainak szakmai továbbkép-zését, érdekvédelmét. Külde-tésként vállalja közösségünkkultúrájának ápolását és fej-lesztését is.

Vezetősége mindig arra tö-rekedett, hogy gyarapítsa a-zon pedagógusok táborát, a-kik felelősséget éreznek aszlovákiai magyar oktatásért,munkájuk és iskolájuk iránt,akik tudatosították, hogy csakakkor érhetnek el jó ered-ményt, ha a hit és a szellem e-rejével, a közös tenni akarás-sal és gondolkodással képesekgyökeresen változtatni szem-léletmódjukon, értékrendjü-kön.

Az elmúlt időszakban isszínvonalas programokat kí-náltunk pedagógusainknak.Az 1993-tól megrendezettegyhetes őszi-tavaszi szakmainapok igényes és sokszínűprogramkínálata nagy érdek-lődést és pozitív visszhangotkeltett a régió pedagógusaikörében. E rangos rendezvényhelyszíne az érsekújvári Czu-czor Gergely Alapiskola. Haddemlítsem meg a legsikereseb-beket.

2006. május 23–24-e kö-zött került sor A tanulás taní-tása című 20 órás tréningre.Tréningvezetők: KerékgyártóÉva, Csatári Tiborné és Bok-rossy Ágnes.

Kerékgyártó Éva elméletiszempontból közelítette mege témát. Felvetette a követke-zőket: Mire való az iskola? Miaz a tudás, amit meg kell taní-tani? Mi az a technika, amely-lyel a leghatékonyabban leg-rövidebb időn belül megta-nulnak a tanulók tanulni. Nemismereteket kell tanítani, ha-nem képességeket, a gondol-kodást, a figyelmet, a beszé-det, az emlékezetet és a tájé-

kozódást kell fejleszteni. Aziskolát a tevékenységnek kelláthatnia. Hangsúlyozta az értőolvasás tanítását egészen a 9.évfolyamig. Ez azt jelenti,hogy nemcsak a magyarórá-kon, hanem a szaktárgyak ok-tatásában is fontos szerepetkell szánni a szövegfeldolgo-zásnak.

Csatári Tiborné a tanulás-hoz szükséges alapképessé-gek (emlékezet, gondolkodás,figyelem) fejlesztésével fog-lalkozott. Bokrossy Ágnesbeszédművelési gyakorlato-kat végzett a résztvevőkkel.

2004 novemberében a ma-tematika szakos kollégák ta-pasztalatot cserélhettek aGondolkodásfejlesztés és te-hetséggondozás témában Va-taščin Éva és Horváth Gézairányításával.

Az elmúlt években képző-művészeti foglalkozást szer-veztünk a nevelőnők, az osz-tályfőnökök számára. A fog-lalkozások vezetői: SeifertJulianna, Szakál Éva és Sze-keres Ilona.

2005 tavaszán Gömöry Zsu-zsa /Győr/ a Dalton-tervvel is-mertette meg pedagógusain-kat. A Dalton-terv nem mód-szer, hanem aktuális reform-pedagógiai modell, az önállótanulás fejlesztésére és a taní-tási folyamat megszervezésé-re szolgál.

A tavalyi tavaszi szakmainapok legsikeresebb előadá-sát Meleg Máriának, az ér-sekújvári Czuczor Gergely A-lapiskola pedagógusának kö-szönhettük, aki a grafológiarejtelmeibe vezette be az ér-deklődőket. Majd ezután agyakorlati részre került sor. Arésztvevők felkérték az előa-dót, hogy a közeljövőben tart-son 20-30 órás tréninget. Idénmárciusban a Czuczor Ger-gely Alapiskola nyolc peda-gógusa elvégezte a tanfolya-

mot. Az idei tavaszi szakmainapokon meghirdettük a régiópedagógusai számára is.

2005. április 22–23-a kö-zött Szabó Éva vezetésével apedagógusok többórás trénin-gen sajátították el a koopera-tív tanulási technikákat.

A Czuczor Gergely Alapis-kola a Győri Pedagógiai Inté-zet és a Rotterdami OktatásiSzolgáltató Központ által kö-zösen kifejlesztett Differen-ciálás az alapozó szakaszbanprogram követését vállaltamint referensiskola. E prog-ram célja a tanulók egyéni fej-lesztése és képességük szerin-ti haladása. A program koor-

dinátora Kováč Szilvia lett,aki társaival /Kollár Erzsé-bettel, Balogh Zsuzsával ésBukai Líviával/ vállalta eprogram terjesztését, illetve aszlovákiai magyar pedagógu-sok átképzését. A pedagógus-szövetség a hatékony szlovák

nyelv tanítása végett vállaltae program alapján a szlováknyelvű munkafüzetek kidol-gozását. A munkában résztvevő pedagógusok voltak:Anda Henrietta, KrošlákOlga, Bukai Lívia, KováčSylvia.

A 2004/2005-ös tanévbenmegkezdődött a CED-prog-ram használata a 3. évfolyam-

Az SZMPSZ Érsekújvári TV szakmaitevékenységéről


ban a szlovák helyesírás okta-tásában is, s ebben járásunkreferensiskolája lett az udvar-di Majthényi Adolf Alapisko-la, ahol ebben a tanévben a 4.évfolyamban a globális neve-lés alkalmazását kezdték meg.Nevelőtestületük – élve a le-hetőséggel – az információstechnológiák 30 órás képzésekeretében Köbölkúton elsajá-tította a számítógép használa-tának alapjait.

Az eltelt időszakban a kö-bölkúti Stampay János Alap-iskola is hatékonyan kivetterészét a szakma műveléséből.Geri Valéria és Tóth Tiha-mér több számítástechnikaijellegű továbbképzést vezetetta köbölkúti iskolában pedagó-gusaink számára.

Az iskola 6. alkalommalrendezte meg Stampay Jánosszületésének évfordulója al-kalmából ünnepi, szakmai he-tét. 2005. december 6-án Kö-bölkúton a délelőtti tanácsko-záson óvodavezetők és iskola-igazgatók vettek részt. A dél-utáni BGR-es program (a ta-nulói belső gondozási rend-szer) előadói voltak: GörcsnéMuzsai Viktória /Győr/ ésJan van de Wiel /Hollandia/.A Comenius Pedagógiai Inté-zet az uniós pályázati lehető-séget kihasználva szeretné atanulógondozási rendszer ho-nosítását. Három iskola márjelezte, hogy részt vesz benne:a búcsi Katona Mihály AI, azérsekújvári Czuczor GergelyAI és a köbölkúti Stampay Já-nos AI. Geri Valéria, a Co-menius PI külső munkatársalett e gondozási rendszer ko-ordinátora.

2006. február 22–23-án atavaszi szünetben került sor azegegi Park Szállóban annak anégynapos továbbképzésnekaz első részére, amelyet az Ér-sekújvári és a Lévai TV közö-sen szervezett a Comenius PI30 órás, az OM által akkredi-tált programjára (Pedagógiaiprogram tervezése és TQMalapú minőségbiztosítás). Aképzés második részére már-cius 29–30-án került sor. Az

első két nap előadója Geri Va-léria volt.

Az SZMPSZ Kürti Alap-szervezete évek óta sokszínű,tartalmas programmal várjaaz érdeklődőket. Tevékenysé-ge főleg a Majer István Szak-mai és Művelődési Napok ren-dezvényeire összpontosult.

2005 januárjában StrédlTerézia pszichológussal be-szélgettek az óvodapedagógu-sok és az alsó tagozatos taní-tók az iskolaérettségről. Sza-nyi Mária pedagógus, néprajz-kutató a kürti böjti hagyomá-nyokról tartott előadást. De-cemberben pedig az óvónőkés az alapiskola pedagógusaiDobai Beáta vezetésével aGimnasztikai labdák alkal-mazása a testnevelésben elne-vezésű gyakorlati foglalkozá-son vehettek részt.

2005 őszén 13. alkalommalkerült sor Párkányban az Ady-napok megrendezésére. Mostis tartalmas program várta azérdeklődő diákokat és peda-gógusokat. A számos tantár-gyi verseny mellett ötletes ki-állításokat is rendeztek. A nép-rajz e rendezvénysorozat év-ről évre visszatérő kedvesszínfoltja.

2005 őszén drámapeda-gógiai továbbképzést szer-veztek Muzslán.

Évről évre a legnagyobbhiányosságok a belső szerve-zeti élet terén mutatkoznak.Örökös gondot jelent a taglét-szám megállapítása, a tagdí-jak rendezése és a kapcsolat-tartás hatékonysága. A követ-kező időszakban nagyobbhangsúlyt kell fektetni az em-lített hiányosságok kiküszö-bölésére.

Az elmúlt négy évben a re-gionális továbbképzéseken kí-vül több lehetőség nyílt a szak-ma művelésére. Ezt az OV, aKomáromi Regionális Peda-gógiai Központ és a ComeniusPI programkínálatának kö-szönhetjük, mely segítette aziskoláinkban folyó minőségimunka fejlesztését.

Liszka Éva


Iskoláinkat, tanulóinkat apályázat harmadik része érin-tette közvetlenül: ezáltal hir-dettük meg a helyi értékeketkutató diákok pályázatát, a-mely a Kincskeresők elneve-zés alatt került a köztudatba.A pályázat formája, lebonyo-lításának módja részben a ma-gyarországi diákversenyekhagyományaira, másrészt azSZMPSZ korábbi hagyomá-nyaira támaszkodott.

A rozsnyói országos peda-gógustalálkozón éveken ke-resztül Drozdík Katalin volta háziasszonya annak a kiállí-tásnak, amelyre előre mega-dott témakörök alapján készí-tették a szebbnél szebb albu-mokat az alsó tagozatos tanu-lók pedagógusaik segítségé-vel. A XI. országos találkozóntett bejelentés alapján úgytűnt, hogy ez a hagyomány,sajnálatos módon, megsza-kad. (Érthetetlen, hogy sza-kadhatott meg ennyi év utánegy sokakat megmozgató, márhagyományokra épí thetősorozat. Mindenkiben felme-rült a kérdés: miért háttérvitákvagy a meg nem értés dönte-nek negatívan arról, ami az is-koláinknak bizonyíthatóansok haszonnal járt? Jó lenneészrevenni végre, hogy csakaz egymás iránti bizalom és azösszehangolt csapatmunkahozhat hosszantartó eredmé-nyeket.) Drozdík Katalin be-jelentése után mindazok, akika korábbi évek albumait ké-

szítették, s azok is, akik csaktervezgették az albumkészí-tést, érthetően nagyon csaló-dottak voltak. Az SZMPSZXII. országos találkozójánaktémája – Regionalitás a köz-oktatásban – egybecsengett apályázatunkkal is. Mi sem

volt természetesebb tehát,mint a konferencia és a pályá-zat egybehangolása: a felhívásszerint ezúttal az iskola név-adójáról, az iskola környeze-téről vagy a hozzá kapcsolódóneves személyiségekről lehe-tett albumot készíteni. 21 al-bum készült el, melynek mun-kálataiba 20 iskola 27 peda-gógusa kapcsolta be a 200-náltöbb kisdiákot. A témaválasz-tásban és kivitelezésben ötle-tes albumokat Rozsnyón kívülaz SZMPSZ területi választ-mányainak konferenciáin lát-hatták az egyes régiók peda-gógusai, majd a Pro Pátria ál-

tal szervezett országos honis-mereti konferencia kiállításánarattak osztatlan elismerést.Reméljük, hogy a következőiskolai évben egy tervezettvándorkiállításon több isko-lában is láthatók lesznek.

Pályázatunk további részei

az alapiskolák felső tagozatátés a középiskolák diákjait é-rintették. Ők is a helyi kultu-rális és természeti értékeket é-rintő témaköröket dolgozhat-ták fel, amelyet 10 perces elő-adásban kellett bemutatniukPower Pointban készített vetí-tés segítségével. A középisko-lásoknak jelentkezési feltéte-lei között szerepelt még a té-mához kapcsolódó dolgozatmegírása is, amely az értéke-lés egyik fontos eleme volt.Ez a pályázati felhívásunk amagyarországi TudományosDiákkörök hagyományaira é-pült, amelyen diákjaink, bár

mindeddig elenyésző létszám-ban, több-kevesebb sikerrelszerepelnek évek óta. Ugyan-innen vettük az esszéírás ötle-tét is. Mi azonban nem két kü-lön alkalomra hirdettük megaz esszéírást és az előadást,hanem együtt. Tehát a közép-iskolások pályázatához a té-máról szóló 5-20 oldalas esz-szé is hozzátartozott. Magyar-országon a Tudományos Di-ákkörök konferenciáin csakközépiskolás diákok vehetnekrészt, igaz, a nyolcéves gim-náziumok alsó évfolyamosai(tehát pl. az 5. évf.) is a legfel-sőbb évfolyamok tanulóivalazonos feltételekkel. Mi az itt-honi (tapasztalataim szerintrossz) gyakorlatnak megfele-lően két kategóriát határoz-tunk meg: a 12-15 éves kor-osztályét, tekintet nélkül, hogymelyik iskolát látogatja, és aközépiskolásokét. Eredeti el-képzelésünk az volt, hogy aCsemadok-tagok segítségévelazokat a tanulókat is megszó-lítjuk, akik ugyan nem magyariskolába járnak, de részt vesz-nek közösségeink kulturális é-letében, vagy családi hagyo-mányaik által bevonhatók aszülőföld alaposabb megis-merésére irányuló munkákba.Sajnos, az idő rövidsége meg-határozóbb, mint a jó szán-dék. Végül a beérkezett pálya-munkák mindegyike valame-lyik magyar iskolához kötő-dött, és 1-2 kivételtől eltekint-ve a diákok a saját iskolájuk-

Kincskeresők

A rendszerváltás óta holcsodálva, hol irigykedve fi-gyeltünk azokra a magyar-országi iskolákra, amelyeka NAT következtében a helyiértékek tanítását tanterviszintre emelték. Nálunk isrendszeresen felmerült azigény, de mindeddig nem ta-

láltuk meg rá a megfelelő for-mát. Mintha mindig jelre, szer-vezett utasításra, külső segít-ségre vártunk volna. Ezt a se-gítséget adta meg a SzülőföldAlap támogatása, amelyet amúlt év őszén az SZMPSZ és aCsemadok közös pályázata út-ján nyert el. A sikeres pályázat

három önálló részből állt, defontos közös eleme volt a hely-történet és a tanítási-tanulásifolyamat kapcsolata. A Cse-madok keretében valósulhatmeg az a koreográfusképzés,amelyet az iskolai tánccsopor-tokkal foglalkozó pedagógu-sok régóta igényelnek. A pá-

lyázat második része a ProPátria honismereti társulásszervezésében valósult meg,amelynek udvardi konferen-ciája a helytörténet oktatá-sával foglalkozott. Neves pe-dagógusok előadásait hall-hattuk a történelem és a hely-történet kapcsolatáról.

Gondolatok egy pályázat kapcsán


ban tanáraik segítségével ké-szültek fel. Örvendetes tény,hogy néhány esetben maguk aszülők nevezték be és készí-tették fel gyermekeiket, vala-mint hogy olyan (alsó tagoza-tos) pedagógus is dolgozott aszűkebb környezetében élő,gimnáziumba járó diákokkal,akik az ő segítsége nélkül nemtalálkoztak volna a helytörté-neti kutatás lelket nemesítőérzéseivel.

A pályázatba bekapcsoló-dó diákok és tanárok (szülők)létszáma és a munkák számaminden várakozásunkat felül-múlta. Az eredetileg tervezett3 regionális konferencia he-lyett a diákok hat helyszínenmutathatták be tudásukat, ésismerkedhettek egymás hely-történeti értékeivel. A regio-nális konferenciák színhelyeia megrendezések sorrendjé-ben: Komárom, Nagymegyer,Érsekújvár, Galánta, Tornaljaés Losonc. 32 iskola 33 tanárés felkészítő, valamint 126 di-ák kapcsolódott be a pályázat-ba. (Természetesen, itt nemszámítjuk azt a több mint 10munkát, amelyekkel bejelent-keztek, de a konferenciákonnem jelentek meg. Sajnos,olykor minden előzetes jelzésnélkül.) Az 1-3 tagú csopor-tokban dolgozó diákoktól ösz-szesen 72 előadás hangzott el,amelyeket a szakmai bírálóbi-zottságon kívül a hallgatóságis értékelt. Felemelő érzésvolt látni, hogy milyen össz-hangban dolgoztak együtt atanárok és diákok. Ez tükrö-ződött vissza legtöbb esetbenaz előadások utáni rövid vitá-ban, amikor bárki hozzászól-hatott, és kérdéseket tehetettfel az elhangzottakkal kapcso-latban. Az előadók ritka kivé-teltől eltekintve magabiztosanválaszolták meg a kérdéseket.Sokszor érezhetően örültekannak, ha elmondhattak olyanrészleteket is, amelyek nemfértek bele a 10 perces időha-tárba.

Egy-egy regionális konfe-rencia valóban a helytörténetiismeretek tárháza volt a részt-

vevők számára. Sok-sok rej-tett érték került elő, amelyrőladdig az adott régióban élőkvagy nem is hallottak, vagycsak felületes ismeretekkelrendelkeztek. A konferenciákfontos eleme tehát a tanulás aszűkebb pátria alaposabb meg-ismerése volt, még akkor is,ha az előadók között valami-lyen sorrendet mégis fel kel-lett állítani, hiszen az orszá-gos konferenciára lehetetlenvolt a regionális fordulók minda 72 előadását meghívni.

Az országos konferencia Du-naszerdahelyen, az országosKatedra versenyek és a nyári

egyetemek helyszíneként is jólismert építészeti szaktaninté-zetben volt május 10-én. Azországos konferenciára valómeghívásnál fontos volt, hogya témák sokszínűségét szem e-lőtt tartva Nagykapostól Nagy-magyarig a szlovákiai ma-gyarság szinte minden tájegy-ségéről szerepeljen egy-egyelőadás. A meghívott 16 alap-iskolás és 10 középiskoláscsapat közül mindössze 2 ké-szült a természeti környezetetbemutató témával, egy pediga helyi cserkészcsapat törté-netével. A többiek az adott te-lepülés helytörténetével, nép-rajzával, szokásaival, múltjá-val és jelenével, épített örök-ségével (templomok, kasté-lyok, szakrális emlékek), illet-ve egy-egy tájhoz vagy tele-püléshez köthető neves sze-mélyiség életútjával, munkás-ságával ismertették meg a né-

pes hallgatóságot. A diákok éstanárok, valamint a vendégekszáma több mint 80 volt, és eza létszám a nap folyamán aligváltozott, annak ellenére, hogyaz előadások reggel 9 órakorkezdődtek, és a pontosan be-tartott rövid szüneteket is be-leértve este 7 órakor értek vé-get. Mindezt azért tartom fon-tosnak megjegyezni, mert e-zeknek a konferenciáknak amegismerésen kívül óriási pe-dagógiai fontosságot is tulaj-donítok: az előadások színe-sek, sokrétűek voltak. A vetí-tett képek jól egészítették kia mondottakat. Minden elő-

adó maximálisan törekedettarra, hogy hallgatóságát meg-győzze témája fontosságáról,s főleg arról, miért tartja érté-kesnek szülőföldjének azt aszeletét, amelyet bemutatott.Minden előadó egyben hallga-tó is volt. Mivel a társadalmizsűri – a regionális konferen-ciákhoz hasonlóan – az orszá-gos konferencián is működött,mindenkit érdek is fűzött ah-hoz, hogy a másikat meghall-gassa. Természetesen a figye-lem ébrentartásához elsősor-ban színvonalas előadásokraés kényelemre volt szükség, a-melyek közül itt egyik sem hi-ányzott.

Az értékelés szempontjaiaz országos konferencián ismegegyezett a regionális kon-ferenciák értékelésével. Azsűri 3 állandó tagja, dr. GaálIda művészettörténész, nép-rajzkutató, hosszú évtizedekig

a komáromi Duna Menti Mú-zeum dolgozója, Zsille Béla,a Pázmány Péter Alapítványirodavezetője és e sorok írója,Szanyi Mária, néprajzkutató,pedagógus. A regionális kon-ferenciák mindegyikén az ér-tékelőbizottság tagja volt to-vábbá egy vagy két helyi is-merettel rendelkező szakem-ber, helytörténész, aki az ál-talános szempontok mellett ahelyi értékek hitelességére fi-gyelt. Az országos konferen-cián az állandó zsűritagokPék Lászlóval, az SZMPSZországos elnökével és BakosIstván művelődéskutatóval, abudapesti székhelyű BethlenGábor Alapítvány elnökévelegyütt értékelték az előadáso-kat, amelyeket az előadókszép, ízléses vetített képekkelés nemegyszer tárgyi emlékekbemutatásával színesítettek. Azsűri elnöke Bakos Istvánvolt.

E helyen lehetetlen felso-rolni minden előadást, de anem mindennapi témaválasz-tás kapcsán megemlítek néhá-nyat, mint például A komáro-mi szekeres gazdák, Bornem-issza Péter, a semptei prédiká-tor, A dunamocsi kőfal titka,Az Ipolysági premontrei ko-lostor története, A kürti szőlő-hegy, Honfoglalás kori síroka mácsédi dombok alatt, Déd-nagyapám Kártik János faze-kasmester. Megismerkedhet-tünk továbbá a nagymácsédierdővel, valamint egy, a gö-möri karszthoz tartozó bar-lang denevérfajaival. Gondo-lom, az említettek is felvillan-tanak valamit a hangsúlyozottsokszínűségből.

A KINCSKERESŐK (így,csupa nagybetűvel, mert akirészt vett benne, egyszerűencsak így nevezte) véget ért.De aki részese volt, a regioná-lis konferenciákon is, az or-szágos konferencián is úgy é-rezhette magát, mintha egycsaládot alkotnának, minthamindig együtt dolgoztak vol-na. Már a jelentkezési űrla-pokhoz csatolt bemutatkozó

/Folytatás a 12. oldalon/


levelekből kiérezhető volt,hogy az értelmi tartalom mel-lett ebben a munkában fontosszerepe van az érzelmi kötő-désnek. A szülőföld szeretete,a kötődések elmossák a kor-osztályok, a tanár-tanítványközötti különbségeket. Ezek akutatások ráirányították a fi-gyelmet az ún. nyitott iskolaprogramra: amikor a megisme-rési folyamat nem tantárgyak-hoz és nem az iskolapadhoz,hanem valóságos kutatáshoz(levéltár, könyvtár, múzeum,terepmunka stb.) kötődik. Fon-tos volt az is, hogy az értéke-lésben mindenki részt vehe-tett, tanár és diák egyaránt. Né-ha úgy tűnt, mintha a saját e-redménynél is foltosabb len-ne, hogy az egyén értékeléseés önértékelése mennyire egye-zik a többség értékrendjével.

Pék László, szövetségünkelnöke, tanári pályája kezdeteóta rendkívül fontosnak tartjaa szülőföldhöz való kötődést.A pályázatot a kiírástól kezd-ve a megvalósuláson át mesz-szemenőkig támogatta. Ennekbizonyítéka, hogy az országoskonferencia védnökeivé Csá-ky Pált, a Szlovák Köztársa-ság miniszterelnök-helyette-sét, valamint Szigeti Lászlót,a SZK iskolaügyi miniszterétkérte fel. Közismert, hogy nem-csak szavakkal, de tetteikkelis rendszeresen bizonyítják,hogy a szülőföld megismeréseés szeretete számukra is na-gyon fontos. Így történhetett,hogy a díjkiosztásra a versenyutáni napon a kormányhiva-talban került sor, ahol az or-szágos konferencia mindenrésztvevője fogadáson vettrészt. Sajnálatunkra CsákyPált ezen a napon hivatalbelikötelessége váratlanul kül-földre szólította, így helyettePeczár Károly köszöntötte amegjelenteket. A résztvevőkszámára azonban így is fel-emelő érzés volt, hogy a diá-kok Szigeti László miniszter-

től vehették át az okleveleketés a tanároknak, felkészítők-nek ő köszönte meg az elvég-zett munkát. Ezúton is kö-szönjük Csáky Pál miniszter-elnök-helyettesnek és munka-társainak, valamint SzigetiLászló miniszternek és PékLászlónak, az SZMPSZ elnö-kének, hogy a befejezést olyfelejthetetlen és szép ünneppéemelték.

Beszámolómban nem szól-tam a díjazottakról, és kerül-tem a verseny kifejezést is.Szándékosan. Közhely, de itt

valóban érvényes: ebben amegmérettetésben nem voltakellenfelek. Munkatársak vol-tak. Itt nem voltak vesztesek,mindenki nyert: tudást, ta-pasztalatot, ötletet a továbblé-péshez, módszert a következőmunkához. A fentieknek nyo-matékot ad, hogy innen senkisem tért haza üres (szellemi)tarsollyal, sem üres kézzel. Aregionális konferenciákon is,az országos konferencián isminden résztvevő könyvet,könyveket kapott. Összessé-gében sok-sok könyvet osz-tottunk ki. Köszönet illeti értea Családi Könyvklubot, a-melynek vezetője, Győri At-tila minden résztvevő számáraegyforma könyvet ajándéko-zott a Magyar Szent Koroná-ról. Sok könyvet kaptunkStaar Gyulától, a TermészetVilága főszerkesztőjétől, akikezdetektől fogva ügyünk mel-lé állt. Ő a folyóirat különszá-

main kívül a Vincze Kiadószámos könyvét adományoztaa diákoknak. De köszönetteltartozunk sok budapesti könyv-kiadónak, az Országos Peda-gógiai Könyvtár és Múzeum-nak, a Könyvtáros TanárokOrszágos Egyesületének, aPaksi Önkormányzatnak, aMagyar Nemzeti Múzeumnak,a Szépművészeti Múzeumnak,a győri Xantusz János Múze-umnak , a Természetbúvárszerkesztőségének és még szá-mos más intézménynek, ame-lyek könyvadományokkal tá-

mogatták pályázatunkat. Nemutolsó sorban köszönettel tar-tozunk a budapesti BerzsenyiGimnázium könyvtáros taná-rainak, akik a szállítás meg-könnyítése érdekében koordi-nálták és összegyűjtötték afelkínált könyvadományokat.Az országos konferenciárapedig a fentiek mellé még aPro Hungaria Alapítványtólkaptunk nagyobb könyvado-mányt, és a záróünnepségetmegtisztelte jelenlétével azalapítvány vezetője, MagyaryRozália is. Itt csak a teljességigénye nélkül említhetem megtámogatóinkat. Minden köny-vet, cédét és egyéb adománytnagy szeretettel fogadtunk, ez-úton is /ismételten/ köszönjük.

A folytatás: mert folytatnikell! Ez fogalmazódott megakkor is, amikor Pék Lászlóegy beszélgetésre hívta összeaz országos konferencia esté-jén a tanárokat. De ez fogal-

mazódott meg minden regio-nális konferencián. Folytatnikell a megkezdett munkát,változatlan formában, válto-zatlan feltételek mellett. Ez apályázat bebizonyította, hogya kollégákban él az igény azeffajta munkára. Sőt: nem vé-letlenül kapcsolódtak be máraz első felhívás alkalmával i-lyen sokan (pedig mint utóbbkiderült, még mindig kevesenlátogatják rendszeresen azSZMPSZ honlapját, és többencsak az egyes TV-elnökökszemélyes felhívására jelent-keztek). Szerencsére sok pe-dagógus tartja fontosnak a he-lyi értékek tanítását, de mind-eddig nem volt megfelelő fó-rum a módszerek konkrét be-mutatására, és nem volt alka-lom a kérdések személyesmegvitatására. Ezt a hiánytpótolták valamelyest a mostmegszervezett konferenciák,amelyeken – bár állandó idő-zavarban voltunk – mégis ta-lálkozhattak egy-egy régióbóla hasonló érdeklődésű kollé-gák és diákok. A hasonló ér-deklődés és az előadások so-rán szerzett tapasztalatoknaktudható be, hogy az országoskonferencia résztvevői máregy összekovácsolódott csa-patként utaztak Pozsonyba.Barátságok kötődtek, címekcseréltek gazdát.

A Csemadokban évek ótahagyományosan működik aszülőföld kulturális értékeitmegismerő és bemutató tevé-kenység. Az iskolákban is fo-lyik a szülőföld megismerésé-re irányuló munka, ám ez nemterjed ki az oktatás egészére,s az egyes témakörök is min-den különösebb koncepciónélkül, a pedagógus szemé-lyétől és elkötelezettségétőlfüggően kerülnek a tanításifolyamatba. Mindamellett azSZMPSZ és a pozsonyi Álla-mi Pedagógiai Intézet részérőlis évek óta folynak kísérletekarra, hogy a helyi értékek taní-tása az oktatás minden szint-jén tudatossá és rendszeressé

/Folytatás a 11. oldalról/


váljon. A közelmúltban a Ka-tedra Társaság is foglalkozotta témával az európaiságra ne-velés kapcsán. (Európaiságranevelés és magyarságismeret.Katedra, XII. évfolyam, 9.sz.) Egységes álláspont azon-ban máig sem alakult ki, véle-ményem szerint legalább kétok miatt: 1. A fenti intézmé-nyek és szervezetek egymás-tól függetlenül, egy-egy aktu-ális rendezvény/alkalom kap-csán nyúlnak a témához. Fen-tebb említettem, hogy az ud-vardi konferenciáknak is ahelytörténet és az oktatás kap-csolata volt a fő témája. A cé-lok itt is megegyeztek azokkalaz igényekkel, amelyek a hely-történetet tanítását szorgal-mazzák. Azonban máig nemvalósult meg még egyetlenközös konferencia sem, amelyaz említett szervezetekben –SZMPSZ, Katedra Társaság,Csemadok, pedagógiai intéze-tek – hasonló témakörökkel,de más-más megközelítésbendolgozó emberek munkájátközelítette (netán: összehan-golta) volna. Pedig közös kon-ferenciák, tanácskozások so-rát kellene létrehívni, minélsürgősebben, hogy addig fog-lalkozhassunk a helyi értékekátmentésével, amíg él a gene-rációk közötti folyamatosság,és él a speciálisan helyi, kö-zösségi kultúra. Igaz, ez utób-bi gyakran már csak foszlá-nyokban – de még minden te-rületen van átmenteni valónk.Az SZMPSZ és a Csemadokmostani pozitív együttműkö-dése jól példázza, van mirealapoznunk. Az udvardi kon-ferencia kapcsán már szület-tek tervek arra vonatkozólag,hogy mi lenne a továbblépés.A minél hatékonyabb megol-dást a fenti állami és társadal-mi szervezetek mellett az ön-kormányzatok bevonásával e-gyütt keresni. 2. A helyi érté-kek tanítására irányuló törek-vések mindaddig esetlegesekmaradnak, amíg e témakörbennem alakul ki párbeszéd, vagy

legalábbis a párbeszédre valókészség a pedagógusképzést/továbbképzést irányító, vala-mint a helytörténeti kutatáso-kat végző, azok módszertanátismerő szakemberek között. Ahelyi értékek tanítása mindad-

dig meddő vágyakozás marad,amíg a pedagógusképzésért/ továbbképzésér t/ felelős(szak)emberek a helyi hagyo-mányok fogalmán hol a szín-padra állított vagy állíthatófolklorizmust, hol a napjaink-ban örvendetesen terjedő, denem (vagy csak nagyon-na-

gyon ritkán) helyi hagyomá-nyokra épülő kézművességetértik. (Csak zárójelben jegy-zem meg, hogy ez utóbbigyakran köszönő viszonybansincs a népművészettel!)

A helyi értékek összefogóismeretéről mindaddig nembeszélhetünk, amíg a honis-meretet nem a saját környezetmegismertetésére építjük,

nem a családból, a családi ha-gyományokból kiindulva ésnem a vízbe dobott kő körülikörök mintájára jutunk el avilág megismeréséig. Amíghelyre nem rakjuk a történel-mi megismerés azon mozaik-

jait, miszerint az ember alakí-totta földrajzi táj, az élő és é-lettelen környezet, a néprajz,irodalomtörténet, építészet-történet, művészettörténet, atérben és időben létező helyitársadalom megismerése e-gyüttesen alkotják a tanítandóhelyi ismereteket.

A továbblépéshez tehát el-engedhetetlenek a közös kon-ferenciák, esetleg egy sajtó-vita, akár itt a Pedagógusfó-rum hasábjain. Ahhoz pedig,hogy diákjaink számára ez amunka ne csak egyszeri meg-mérettetés legyen, jó lenne, haminél több helyen és alkalom-mal mutatnák be saját régió-jukban az általuk feldolgozott

anyagokat. A Pro Pátria hon-ismereti társulás országoskonferenciáján már bemutat-kozhatott néhány csapat. Ör-vendetes, hogy ennek leszfolytatása. A kuratórium tag-jai /Görföl Jenő, Végh László,Lelkes Vince/ azt tervezik,hogy a jövőben egy egész na-pos konferenciát szentelnek adiákok helytörténeti kutatá-sának. Szükséges lenne azSZMPSZ Országos Választ-mányának is megteremteniannak a lehetőségét, hogy egyközös konferencián oszthas-sák meg a tapasztalataikat a-zok a tanárok is, akik régebbidő óta tanítják a saját kutatá-sokra épülő helytörténetet, ésazok is, akik most kaptak in-díttatást, kedvet ehhez a mun-kához.

Közben napjainkban is fo-lyik a vetített bemutatók (pre-zentációk) szerkesztése, hogyaz SZMPSZ honlapján min-denki számára elérhető legyenaz eddig összegyűjtött és be-mutatott anyag. Ugyanakkorelkezdődött a válogatás egynyomdai kiadvány előkészíté-sére, amely majd a szülőföld-höz kötődő diákversenyekrőlnyújt tájékoztatást.

A következő fordulóra, aKincskeresők II-re ismét be-nyújtottuk a pályázatot a Szü-lőföld Alaphoz. Értesülésünkszerint, ha kapunk támogatást,megint nagyon szoros határ-időkkel kell majd számol-nunk, előreláthatólag szep-tembertől novemberig. (Azaktuális információk a nyárfolyamán a sajtóban és awww.szmpsz.sk honlaponlesznek megtalálhatók.) Azidő tehát rövid lesz, de – re-méljük – a nyáron a helytörté-netre is jut idő. Lehet kezdenia munkát, hogy ősszel talál-kozhassunk! Az elkövetke-zőkben a szünidei jó pihenésmellett ehhez kívánok erőt,egészséget és munkakedvet.

Viszontlátásra a Kincske-resők II. őszi konferenciáin!

Szanyi Mária


A 2006. május 24–25-én tartott konfe-renciának a Selye János Egyetem adottotthont. A házigazdák nevében AlbertSándor, az egyetem rektora üdvözölte azegybegyűlteket. A társszervező SZMPSZképviseletében Pék László elnök mondottnyitóbeszédet, kihangsúlyozva: Bartókmegnyitotta számunkra a „tiszta forrást”,amelyből merítve megerősíthető önazo-nosságunk. Erdei Péter, a Kodály Intézetigazgatója a konferencia megvalósításáértköszönetet mondott az ötletgazdáknak,Szesztai Ádám kultúrattasénak és JókaiTibornak, az SZMPSZ irodavezetőjének,valamint a szervezőknek. A megnyitót akecskeméti kórus fellépése zárta.

Az énekkar az alkalomhoz illően egyKodály- és egy Bartók-művet énekelt Du-rányik László vezényletével.

A kétnapos előadássorozat Erdei PéterLátszat és valóság – a változtatás kénysze-re és a folyamatosság igénye a zenei köz-nevelésben című előadásával indult. Azelőadó a magyarországi zenei életben azutóbbi 15-20 év alatt bekövetkezett kettős-ségre hívta fel a figyelmet: míg az egyikoldalon a legkorszerűbb technikával ellá-tott hangversenytermek épültek, ezzel el-lentétben a széthúzás, a minden áron vál-toztatni akarás, a kontraszelektív szemléletkövetkeztében a „valódi hungaricum” – abartóki és kodályi értékek, melyeket szertea világon elismernek és befogadnak – ide-haza háttérbe szorult. Erdei Péter így fo-galmazott: tudomásul kell venni a valósá-got, de nem szabad belenyugodni. Felada-tunk: az ifjúságot a Bartók és Kodály általránk hagyott örökségre alapozva, a hagyo-mányokból kézen fogva átvezetni a jövő-be. Az utat, a hogyant volt hivatott példáz-ni az az ének-zene óra (is), amelyet Durá-nyik László mutatott be a Kecskeméti Ko-dály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola(Komáromba elhozott) 7. osztályával. Ta-pasztalhattuk a heti 4 ének-zene órán,plusz karéneken nevelkedő gyerekek o-lyan zenei készségekre és ismeretekretesznek szert, amelyek által a valódi zeneiértékeknek igazi értőivé, befogadóivá vá-lunk. Kialakul bennük a zenei szép, az ún.

komoly zene iránti igény. A bemutató (denem kirakat-) órán Durányik László kiválószaktudással olyan teljesítményre ösztö-nözte a tanulókat, hogy a tanóra tulajdon-képpen a barokk zenét felölelő nevelésihangversenyként hatott. Jómagam gyakranéreztem késztetést arra, hogy beletapsol-jak, megtapsoljam a felidézett zenei sze-melvények gyerekek általi, szinte művészielőadását.

Kodály Zoltán bizonyára hasonló órá-kat képzelt el vagy láthatott, amikor ígyfogalmazott: „A jól végzett énekóra nemteher, hanem üdülés, a derű és jókedv for-rása.”

A bemutató órát Csehi Ágotának, aNyitra Konstantin Filozófus Egyetem ta-nárának Bartók hangversenyei Csehszlo-vákia területén című hangulatos, nagytetszést kiváltó előadása követte. Mintmegtudhattuk: Bartók hangversenyezettPozsonyban, Komáromban, Losoncon,Rimaszombatban, Kassán, Eperjesen, dePrágában és Brünnben is. Míg Szlovákiá-ban még mint kiváló zongoristát és előadó-művészt, Prágában és Brünnben már mintzeneszerzőt is ünnepelték.

A következő előadó Ittzés Mihály volt/Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ésa Kodály Intézet tanára/. Ő Közös tő kü-lönböző virágai című előadásában a Bar-tók és Kodály művészetében rejlő hason-latosságokat és különbségeket villantottafel.

A konferencia első napja a Bartók Bélaszületésének 125. évfordulójára rendezettünnepi hangversennyel zárult a Tiszti Pa-vilon dísztermében. Köszöntőt mondottHortai Éva alpolgármester és GyőrffyCsaba magyar nagykövet. A Nyitrai E-gyetem Magyar Kórusa Józsa Mónikavezényletével Bartók-, Bárdos-, Karai-műveket énekelt fiatalos, üde hangzással,ragyogó tisztasággal.

A délkomáromi Vox Femina Kórus ésa Brigetio Kamarazenekar közös előadá-sában Hoffmann-né Kemenes Vera ve-zényletével nagy tetszést aratott Bartók Ötegynemű kar kiszenekari kísérettel címűműve, amely ebben a feldolgozásban elég-gé ritkán hallható, csakúgy a Négy szlováknépdal című kóruskompozíciója is a rév-komáromi Concordia Vegyeskar előadá-sában Stubendek László vezényletével.

A konferencia második napján, melyet

Konferencia Bartók Béla tiszteletére Komáromban

A rendezvény szervezői: a MagyarKöztársaság nagykövetsége, Pozsony,a komáromi Selye János Egyetem, aSzlovákiai Magyar Pedagógusok Szö-

125 éve született a nagy magyar zeneszerző

vetsége, a budapesti Liszt Ferenc Ze-neművészeti Egyetem, a kecskemétiKodály Zoltán Zenepedagógiai Inté-zet.


jelenlétével Riskó Nagy László főkonzulis megtisztelt, Szabó Miklós, a Liszt Fe-renc Zeneművészeti Egyetem tanára, Kos-suth-díjas karnagy a Bartók Béla kórusmű-veinek új kiadásával kapcsolatos tudniva-lókat ismertette, s a művek előadásáhozadott hasznos tanácsokat. Nagy érdeklő-dés kísérte Joób Árpád, a nyíregyházi fő-iskola tanszékvezető tanárának Azonosnépdalok Bartók és Kodály feldolgozómunkájában című, hangzózenei szemel-vényekkel tűzdelt előadását, majd AgócsGergelynek, a Budapesti HagyományokHáza tudományos főmunkatársának ésOrsovics Ivettnek, a Konstantin Filozó-fus Egyetem tanárának mondandóját is. Azelőbbi Bartók Béla szlovák népzenei gyűj-tésének történetéről és a gyűjtemény kia-dása körüli bonyodalmakról beszélt nyíl-tan és kritikusan. Orsovics Ivett, sajnos

(időhiány miatt), csak röviden tudott szól-ni a frissen megjelent zeneinevelés-tan-könyvekről és azok használatáról. Kár,hogy nem jutott idő egy kis beszélgetésre,véleménycserére. Az előadásokat ismétbemutató tanítás követte.

Tóth Árpád, a Liszt Ferenc Zenemű-vészeti Egyetem végzős hallgatója a helyiJókai Mór MTNY Alapiskola 5. osztályostanulóival tartott órát. Szakmailag kitű-nően felkészített ifjú kollégánk azt kaptafeladatul, mutassa be nem zenei általánosiskolában (a tanulókkal mindössze nyolc-szori találkozás után), hogy a kodályi el-vekre épülő módszeres zenetanítással mi-lyen eredményt lehet elérni. Amint láttukis, csodát nem várhatunk, de a gyerekek-ben fel lehet ébreszeteni a játékkedvet, azegészséges versenyszellemet, az érdeklő-dő együttmunkálkodást, az éneklés, a ze-nélés iránti igényt.

A bemutató órák láttán Ádám Jenőnek/Kodály tanítványa, a zenei nevelés ma-gyar módszere kidolgozójának (szerin-tem) ma is érvényes/ a zenei nevelés célját

megfogalmazó gondolatai jutottak eszem-be: „Üzenem minden zenepedagógus kol-légámnak, aki magyar módszer szerint ta-nít…, a zenetanítás az elemi szinttől a leg-magasabb fokig: nevelés… Bár lapról ol-vasni hasznos dolog, ám a hangok köztlélekre lelni az, ami érdemes!” (ÜzenetUSA-beli zenepedagógus kollégámnak.1979)

Közben az járt az eszemben, milyenkár, hogy a „tanügyért felelősök” nincse-nek jelen. A látottak talán őket is meg-győzték volna arról, hogy nevelési rend-szerünkön mielőbb változtatni kell. Aművészeteknek – s azon belül a zenének sa zenével való nevelésnek – az eddigieknélsokkal nagyobb teret kell biztosítani.

A zárszóban Erdei Péter kijelentette:ha továbbra is lesz szándék, igény a közösmunkára, a Selye János Egyetem a zeneta-

nárképzés műhelyévé válhat. Hadd je-gyezzem meg: mielőbb lépni kellene, mertsok iskolánkban nincs zene szakos peda-gógus, a zenei neveléssel képesítés nélkülikollégáink bajlódnak.

Erdélyi Margit, a Selye János Egye-tem dékánja kiemelte: ilyen nagyszámúrésztvevővel az egyetemnek még nem voltmódjában konferenciát rendezni.

A szervezőket és az előadókat illesseköszönet és dicséret. Az ő érdemük, hogya konferencián mindvégig optimista han-gulat uralkodott, mert előadóként a ma-gyar zenepedagógia legkiválóbb egyénisé-geit sikerült a közös ügynek megnyernünk,valamint az is, hogy a konferencia iránt i-lyen nagy lett az érdeklődés.

Reméljük, a Bartók-konferencia nagysikere megsokszorozza a szervezők erejét,és jövőre egy – Kodály Zoltán születésé-nek 125. évfordulója alkalmából rendezett– újabb sikeres konferencián találkozha-tunk Komáromban.

Stirber Lajos

A Révkomáromi Városi MűvelődésiKözpont és a Jókai Mór Alapiskola Gau-dium vegyeskara Zsérén vendégeskedett.Május végén a kórus megtisztelő meghívás-nak tett eleget: vendégszerepelhetett a Zo-boralja Zsérei Nőikar ünnepi hangversenyén,melyet a vendéglátók kórusuk megalakulá-sának 15. évfordulója alkalmából rendeztek.

A rendezvényt megtisztelő vendégek s aszép számban megjelent közönség üdvözlé-sét követően a jubiláló kórus lépett a színre.Dr. Simek Viktor karnagy, a Magyar Kul-túra Lovagja vezényletével gazdag reperto-árjukból egyházi műveket énekeltek nagyodaadással, igazi ünnepi hangulatot teremt-ve. Az ünnepeltek után gyönyörűséges nép-viseletben a csitári menyecskekórus állt fela dobogóra, szintén Simek Viktor vezetésé-vel. Több mint megható volt hallgatni a tisz-ta forrásból feltörő szebbnél szebb dalokataz arra legavatottabbak ízes előadásában. Ajelenlévők nagy tapssal jutalmazták fellépé-süket. A „csitári asszonyok” után a Gaudiumvegyeskar következett. Az énekkar a komá-romi (volt Béke utcai) Jókai Mór Alapiskolagyermekkarának egykori tagjaiból verbuvá-lódott. Műsorukban – melyet a közönségszintén nagy tetszéssel fogadott – a hazafias-ünnepi hangvételű művek mellett népdalfel-dolgozások, régi muzsika és korunk zenéjeis felcsendült. Majd ismét a hazaiak követ-keztek. Műsoruk második felében már a vi-lági zene dominált: Kodály Z., Bartók B.,Bárdos L., Halmos L., Szíjjártó J., de a régimesterek műveit is stílusosan szólaltattákmeg. A hangverseny közös énekléssel feje-ződött be. A két baráti kórus Egressy – Vö-rösmarty Szózatát és Kodály Zoltán Esti da-lát énekelte közösen. Végezetül a szereplők,s a mindvégig hálás közönség együtt zengtékaz A csitári hegyek alatt, a Gerencséri utca,az A jó lovas katonának című (Zoboraljángyűjtött) és a Komáromi kisleány c. közked-velt népdalokat. Az „összkar” úgy szólt,mint az orgona, de nem csoda. Hisz a néző-téren sokan ültek azok közül, akik 35 évvelezelőtt elindították a zsérei kórusmozgalmat,alapítói és hosszú éveken át tagjai voltak aCsemadok-alapszervezet (hajdani) vegyes-karának, a Zoboralja női kar elődjének. Ajubiláló kórus tagjai s az őket támogatók ajeles nap emlékére egy – a Daloló Zoboraljacímű – az 1971-ben indult „zsérei kórus-mozgalom” történetét összefoglaló, szép ki-vitelezésű kiadványt kaptak.

A révkomáromi Gaudium vegyeskar s amagam nevében ezúton is gratulálok dr. Si-mek Viktornak és szépmúltú kórusának mindaz ünnepi hangversenyen nyújtott kiválóteljesítményükhöz, mind az eltelt 15 év ered-ményeihez. Köszönjük a meghívást, a szívesvendéglátást. További sikeres munkát és sze-repléseket kívánunk.

Stirber Lajosa Gaudium vegyeskar karnagya

Daloló Zoboralja


Június 6-án Komáromban, az Eötvösutcai alapiskolában – immár hagyomá-nyosan – harmadik alkalommal kerültmegrendezésre a nemzetközi gyermeknapalkalmából a családi juniális, melyetmegtisztelt jelenlétével Kiss Oszkár, aMagyar Köztársaság nagykövetségénektanácsosa is.

A rendezvény fő célja a nyitott, gyer-mekközpontú iskola és a család kapcsola-tának megerősítése, ápolása. A gyermek-nap adta lehetőséget kihasználva az in-tézmény valamennyi pedagógusa, alkal-mazottja – természetesen a szülőkkel,nagyszülőkkel karöltve – igyekszik min-den évben emlékezetessé tenni a „lurkók”számára e kedves ünnepet. A színes dél-előtt folyamán diákjaink betekintést nyer-tek a járási tűzoltóság munkájába. Tűzol-tóink nemcsak az égő autóroncs eloltásá-val jeleskedtek a kíváncsi tekintetek előtt,de bemutatták a tűzoltóautó felszerelésétis. A testvériskolák, a budapesti XIII. ker.Számítástechnikai Általános Iskola ésa szőnyi Bozsik József Általános Iskolacsapatainak részvételével mini focigálazajlott sport- és ügyességi vetélkedőkkel.Az érdeklődő közönség ízelítőt kapott akempo önvédelmi sport technikáiból is. AKarvai Összevont Kertészeti és Mezőgaz-dasági Középiskola tanárai, valamint isko-lánk pedagógusai közösen különféle kéz-műves foglalkozásokat tartottak. BencsicsÁkos fazekasmester irányításával diákja-ink az agyagformálás fortélyaival ismer-kedhettek meg. A Gútai Magyar Tannyel-vű Szolgáltató és Kézművesipari Szakkép-ző Magán-középiskola tanulói pedig vál-lalkozó szellemű lányainkat szebbnélszebb hajköltemények és sminkek készíté-sével csinosították. Édes meglepetés voltaz anyukák, nagymamák 2000 palacsin-tája, aminek elfogyasztása nem okozottnagyobb gondot kicsiknek és nagyoknak.

Az eseménydús nap közös ebéddel zá-rult, ami az iskolai étkezde szakácsnőit di-cséri. Gyermekeink, valamint jövendő el-sőseink örömét fokozták a Pázmány PéterAlapítvány ajándékai.

Ezúton köszönjük mindazoknak, akikszívügyüknek tekintették a családi juniá-list, és hozzájárultak sikeres lebonyolítá-sához.

Kovács Tünde

Családi juniális a Komáromi Eötvös UtcaiAlapiskolában


2006. június 13-án Komá-romban dr. Albert Sándor, aSelye János Egyetem rektorafogadta a Szlovákiai MagyarPedagógusok Vass Lajos Kóru-sának elnökét, Pócs Erzsébetetés Hecht Annát, a SzovákiaiMagyar Pedagógusok Szövet-ségének alelnökét, aki egyúttaltagja a tanítókórus vezetőségé-nek, hogy megtárgyalják az e-gyetem és a kórus szorosabb e-gyüttműködését.

Megállapodtak, hogy a 2006/2007 új akadémiai év ünnepé-lyes megnyitóján Komárombanszeptember 11-én fellép a VassLajos Kórus is. A pedagógus-kórus mindent megtesz annakérdekében, hogy a magyar kö-zösség számára ez a rendkívülörömteli esemény még szebb,ünnepélyesebb, jelentőségéhez

méltó legyen.Mivel 2006. szeptember 11-

e hétfő, tehát munkanap, és is-koláinkban rendes tanítási nap,a pedagóguskórus tagjainak tá-vollétét ezen a napon az iskolaigazgatója engedélyezi. A hiva-talos kikérőlevelet az iskola-igazgatókhoz és afenntartókhoz ezügyben a SzlovákKöztársaság okta-tási minisztere és aSelye János Egye-tem rektora írta a-lá. Reméljük, min-den énekes számá-ra lehetővé válik aszereplés ezen anapon.

A Selye JánosEgyetem támoga-tásával a tanítók

A Vass Lajos Kórus a Selye Egyetem évnyitóján

Június első péntekén immár hatodszor került sora Lévai járás gyermeknéptánc- és hagyományőrzőcsoportjainak fesztiváljára, a Nagysallói Találkozó-ra. E kiemelkedő jelentőségű rendezvény főszerve-zője a helyi magyar iskola, melyhez idén a Csema-dok helyi szervezete is társult, de nagy segítségetnyújt a helyi önkormányzat és az SZMPSZ Lévai-Nagykürtösi Területi Választmánya, amely a kezde-tektől a rendezvény fővédnöke.

Az idén kilenc csoport /a farnadi Kis Nádas, agaramszentgyörgyi Hagyományőrzők, a nagyölvediTekergők, a lévai Virgonc , a palásti Cintlikék, azipolysági Nefelejcs, az érsekkétyi Margaréta, acsatai Katicabogár és a hazai Mákvirágok/ mintegy250 táncosa találkozott Nagysallóban, s táncoltak,játszottak csodálatosan a hálás publikum előtt a he-lyi kultúrház színpadán. Az ő műsorukat egészítetteki a szünetben a csatai alapiskolások palotása, illet-ve a helyi alapiskola bábcsoportjának előadása. Afrissítőkről már hagyományosan a szülők lelkes cso-portja gondoskodott. A fellépések után a gyermekeka farnadi hagyományőrzőknek köszönhetően kéz-műves foglalkozásokon próbálhatták ki kézügyessé-güket.

Tóth Margit, a nagysallói alapiskola igazgató-nője apró ajándékkal köszönte meg a csoportoknak,hogy jelenlétükkel megtisztelték a találkozót, s kife-jezte reményét, hogy egy év múlva ismét találkoz-nak Nagysallóban.

Tóth Gábor

Nagysallói Találkozó – már hatodszor

énekkara idei nyári összetartásaKecskeméten, Kodály városá-ban lesz augusztusban, ahol akórus hangversenyt ad. A Szlo-vákiai Magyar PedagógusokVass Lajos Kórusa előadásábanSapszon Ferenc kiváló művész,Kossuth-díjas karnagy vezény-

letével Kecskeméten Kodály-művek csendülnek fel.

Előzetes megállapodás szü-letett arról is, hogy a pedagó-guskórus 2007 áprilisában az e-gyetemi napok keretében ismétszerepel majd Komáromban.

Hecht Anna


Kezdeném hát ezt az írástazzal, hogy megpróbálom el-mesélni, hogyan találkoztamnéhány „igazi” pedagógus-sal, egy belátó polgármester-rel, jó férjjel, igencsak ked-ves gyerekekkel, vendégsze-rető lakosokkal.

A XXXI. Honismereti Ke-rékpártúra útvonala Bolykonkezdődött 2005. július 29-énés augusztus 7-én fejeződöttbe Gömörhorkán. Valahogyúgy alakult, hogy a túra szer-vezésében én is segítettem,de nekem is szükségem voltsegítségre. A túra végére ját-szóházat terveztünk, ahol ahelybéli gyermekekkel isszerettünk volna találkozni.Mit tesz ilyenkor az ember?Megszerzi a helyi óvoda, is-kola pedagógusainak telefon-számát és próbálkozik. Ígytettem én is, és az első tele-fonbeszélgetés után tudtam,embereimre akadtam, akik-nek a „gyermek” központiszerepet jelent az életében.

A személyes találkozásnálsem csalódtam, rugalmas,kreatív és nyitott pedagógu-

sokra találtam, s ekkor márkíváncsi lettem az óvodára ésiskolára is. Őszintén be kellvallanom, mivel kíváncsiember vagyok, a túra útvona-lain található intézményeket,ahová csak bejutok, jó alapo-san megnézem, mégis amitGömörhorkán találtam, azmeglepett. Egy szép környe-zetben jól felszerelt esztéti-kus óvodát, iskolát láthattam.Örömömre szolgálna, ha má-sok is megismerhetnék, ígyhát szeretném bemutatni KissElvírát, a gömörhorkai óvo-da igazgatónőjét, Balázs

Ivettet, az alapiskola igazga-tónőjét és az általuk vezetettintézményeket.

Az óvónői lelkem nem en-gedi, hogy először ne az óvo-dáról írjak.

A gömörhorkai óvoda aDancs-kúriában lett beren-dezve. Az óvodában 2 vegyescsoport működik, 1 szlovákés 1 magyar nevelési nyelvű.Miközben ilyen szervezésidolgokról kérdezgettem KissElvíra igazgatónőt, nem tud-tam nem észerevenni, hogyaz átlagosnál jobban felsze-relt óvodát láthatok. Meg kel-lett hát tudnom, hogyan tud-ják ezt biztosítani. A válasznem is volt olyan általános:„Jó a polgármester, Tömöl

Zoltán, és jó a viszony az ön-kormányzattal is.” Előfordulám az ilyesmi más községek-ben is, mégsem ez az általá-nos, főleg ha még ezek utánolyasmi is szerepel a továbbifelsorolásban, hogy a polgár-mester pályázik a helyi intéz-mények számára.

A külső után érdekelt abelső tartalom is, és ennél atémánál sem csalódtam.Megtudtam, hogy az óvodá-ban dolgozó pedagógusok u-gyan ismerkednek a Lépés-ről lépésre óvodai program-mal, mégsem ez képezi az

alapját óvodai nevelésükmindennapjainak. Ami jel-lemző azonban, hogy a gye-rekek a reggeli program kere-tén belül dönthetnek, hogy anap témájához kapcsolódófeladatokból melyiket választ-ják. A pedagógusok a neveléskereteit biztosítják, megadvaa gyerekeknek a döntés lehe-tőségét, miközben a legfon-tosabb, hogy olyan légkörtteremtsenek, ahol a gyerekekbiztonságban, boldogan nö-vekedhetnek. Kínálatuk azon-ban a gyerekek, szülők igé-nyeitől is függ, ezért szervez-nek gyakran „gyümölcs-zöld-ség napot”.

Kíváncsi voltam azonbanarra is, milyen gondjaik, ne-

hézségeik vannak. A felsoro-lás azzal kezdődik, ami valósprobléma az óvodákban. Eza módszertanosok hiánya,kevés lehetőség az informá-ciócserére, általános problé-mának számít az is, hogySzlovákia nem tartja elégfontosnak az óvodákat. Az ó-vodában nem egyszerű a ter-vezés sem, mert a vegyes élet-korú csoport előnyei melletta tervezés többletmunkát igé-nyel.

A beszélgetést mivel is fe-jezhettük volna be, mint az-zal, hogy megtudtam: a ter-veik között szerepel az udvar,a külső környezet rendbeté-tele, felújítása.

Ezek után megnéztem azalapiskolát. A GömörhorkaiMTNY Alapiskola igazgató-nője, Balázs Ivett és kedvesférje a túra egész ideje alattbiztos hátteret biztosított ne-künk, s ugyanezt a biztonsá-got, kedvességet és odafigye-lést éreztem az iskolában is.Jó érzés volt ebbe az iskolábabelépni, s nagyon jó volt ben-ne lenni. Az első gondolatomaz volt, hogy sajnálom, hogynem itt lakom, nem itt dolgo-zom, és nem itt tanulnak agyermekeim. Meg sem tud-tam még ekkor pontosan ha-tározni, mitől volt ez a ked-vező benyomás, hiszen amintmegtudtam, az intézményszerkezete, a gyermekek ösz-szetétele átlagosnak mondha-tó. Az adott iskolaévben agyermekek száma 24. A gye-rekekkel két tanítónő és egynevelőnő foglalkozik. Mivelnem vagyok alapiskolai pe-dagógus, nem tudok – és nemis szeretnék – szakmai megfi-gyeléseket leírni, van azon-ban néhány, az iskola igazga-tónőjétől elhangzott mondat,gondolat, amiből megértet-tem, mitől kellemes ennek a

avagy egy óvodáról és iskoláról GömörhorkánA HKT útvonalán talált kis csodákról,

(Bár tudom, hogy nem ilyesmivel kell kezdeni egy írást, de olyan jó néha eltérni a megszokottól...)

HKT – Honismeretikerékpártúra (bővebbena www.hkt.sk honlapon).

Óvoda – a rugalmaspedagógusok és kedvesembergyerekek kedvelttalálkozóhelye.

Iskola – a hely, aholalkalom nyílik a minden-féle tudással való ismer-kedésre meg a varázslat-ra.

Gömörhorka – segí-tőkész pedagógusok, ud-varias lakosok, kellemeskörnyezet, szép termé-szet területe.

Tárgymutató


2006. május 17-én ünnepnapvirradt a nemesócsai Móra Fe-renc Magyar Tanítási NyelvűAlapiskolára, a sport, a játékosvetélkedés és az együvétartozásünnepe.

Minek is nevezhetnénk más-nak ezt a napot, amikor az isko-la megbecsült és kedves vendé-geket és sportbarátokat üdvözöl-hetett, hisz immár 6. éve rendez-tük meg az atlétikai tornát. Asportvetélkedő 2001-ben kezdő-dött két iskola (Nemesócsa ésGyőrújbarát) között. Tavaly ahelyi szlovák tanítási nyelvű a-lapiskola is csatlakozott a ver-senyhez. 2006-ra már 5 lelkescsapat kapott főszerepet.

Kik is voltak azok, akik mosttudásukat megcsillogtatták?Győrújbarát csapata, melynekerőssége az összeszokott kö-zösség, rettegett ellenfél. Mo-sonmagyaróvár, Móra iskolájais elküldte legjobbjait, hogybátran szembenézzenek vala-mennyi ellenféllel. A helyi szlo-vák tanítási nyelvű alapiskolacsapata sem volt kezdő a műfaj-ban, hisz több tornát sikeresenvégigküzdöttek már. A helyispeciális iskola diákjai is babé-rokra törtek, itt akarták megala-pozni hírnevüket. A hazai „mó-rások” „Mindent iskolánkért!”felkiáltással léptek a küzdőtérre.

A tanulók a következő ver-senyszámokban mérték össze e-rejüket: 60 m síkfutás, távolug-rás, gránátdobás – fiúk, krikett-dobás – lányok, váltófutás éshosszútávfutás. E versenyszá-mok alapján külön-külön kate-góriákban versenyeztek fiúk éslányok (I. kategória – 5-6. évfo-lyam, II. kat. 7-8-9. évfolyam).

A verseny tiszteletére isko-lánk egy vándorserleget indítottútjára, melyet mindig a győztescsapat őrizhet meg egy évig vit-rinjében. Három egymás utánigyőzelem után a serleg véglega győztesnél marad. Ugyancsakserleget kap a verseny legjobbanszereplő nemesócsai sportolójais, ami aztán az övé is marad.

A serlegeket Olláry Aladár,iskolabarát, szülő biztosítjaminden évben, amit erről a hely-ről is megköszönünk neki. Ezenkívül az egyéni teljesítményeket

oklevéllel, apró ajándékokkaldíjazzuk.

Az alaphangulatot két „erő-művész”, a nagymegyeri Pak-szián Sándor és az iskola volttanítványa, Nagy Péter adta, a-kik a zuhogó eső ellenére is jókedvvel rakták fel az asztalra a105 kg-os kőgolyót, forgatták a360 kg-os traktorkereket, és agyerekekkel, pedagógusokkal e-gyütt tépték darabokra az elké-szített telefonkönyveket.

Annak ellenére, hogy az idő-járás „áprilist járatott velünk”,a sportolóknak nem ment el akedve a megmérettetéstől.

A verseny közben a szülők,édesanyák serényen dolgoztak,fürgén kenték a zsíroskenyere-ket, szeletelték hozzá a zöldség-félét, és kínálták a közönséget,versenyzőket.

A küzdelem a délutáni órák-ban ért véget. Megszületett azeredmény, mely a versenyzőkállóképességét, összeszokottsá-gát és erőiknek koncentrációjáttette próbára.

Az eredményhirdetésre a he-lyi művelődési központban ke-rült sor, és ünnepi műsorralfolytatódott. A versenyen résztvevő iskolák diákjai táncos,sportos bemutatókkal szórakoz-tatták a közönséget.

A vándorserleget a moson-magyaróvári Móra Ferenc Álta-lános Iskola diákjai vehették át,a 2. helyen végeztek a nemes-ócsai Móra Ferenc Magyar Ta-nítási Nyelvű Alapiskola diák-jai, míg a győrújbaráti II. Rákó-czi Ferenc Általános Iskola ke-rült a dobogó 3. fokára.

2006-ban Nemesócsa leg-jobb sportolója Viczena Gáborlett, aki könnyes szemekkel állta dobogó legfelső fokán.

Azért, hogy ez a találkozólétrejött, köszönettel tartozunkazoknak a szponzoroknak, isko-labarátoknak, akik támogattákrendezvényünket. Köszönjük.

Jó érzéssel nyugtázhatjuk,hogy gyermekeink szívesen hó-dolnak a mozgásnak, testedzés-nek. Ez pedig külön ajándék ak-kor, amikor az ellenfelet baráta-inknak mondhatjuk, már pedigezen a napon ez így volt.

Fekete Irén

Egészség, barátságkis iskolának a légköre. Ba-lázs Ivett így mutatta be aziskoláját: „Az iskolánk életecsaládközpontú. Maximáli-san együttműködünk a szü-lőkkel. Az összevont évfolya-mok bár jelenthetnek néhaproblémát, többletmunkát, detalpraesettnek kell lenni, ésmindig bele lehet vinni a ta-nításba egy kis varázslatot...Jó lenne már tudatosítani,hogy a falusi gyermek ér any-nyit, mint a városi, esetleg ki-csit más, de a másság esetlegelőnyt is jelenthet.”

Nagyon sok szép gondola-tot hallottam még, de nem le-írni szeretném ezeket, hanemarra buzdítani mindenkit, jár-jon nyitott szemmel, és lássaaz értékeinket. Ebben az is-

kolában nincs olyan sokgyermek, mégis nem győz-tem csodálni, mennyi verse-nyen vettek már részt az u-tóbbi években, s ezekbőlmennyiben szerepeltek kitű-nően.

Természetesen ennél azintézménynél is el kell mon-danom, hogy egy jól felsze-relt intézmény az, amirőlírok, és – természetesen – aztis el kell mondani, hogy akérdésemre, hogyan lehet ez,az első válasz az volt, hogyjó a polgármester (TömölZoltán) és jó az önkormány-zat. Van azonban még vala-mi, amitől Gömörhorkán jólfelszereltek az intézmények,de ezt nagyon nehezen íromle, mert attól tartok, hogy aztgondolják majd, persze, ne-

kik könnyű. A helyzet az,hogy Gömörhorkán működikaz SCA Hygiena Products ü-zeme, amely támogatja az ó-vodát, iskolát, és adót fizet,amiből az önkormányzatnakis jut.

Egészen biztosan segítséglehet, ha van némi anyagi tá-mogatás, de egyetlen iskolaés óvoda sem ettől lesz kelle-mes légkörű és vonzó.

Gömörhorkán sem köny-nyű, hiszen közel a városi is-kola, amely nem valószínű,hogy többet nyújt, mégis „di-vatosabb”, van a községbenkonkurens szlovák nyelvű is-kola is, nem kevés a hátrá-nyos helyzetű gyermekekszáma sem, és a tanulási ne-hézségű gyerekekből is láto-

gatják néhányan az iskolát.Biztosan olyan könnyű?

Elárulom, nem. Gömör-horkán sem könnyebb, mintmáshol, mégis az iskola és azóvoda olyan hely ebben aközségben, ahová jó érzésbetérni, és jó ott lenni. Akinem hiszi, járjon utána...

Ui.: Gömörhorkán kelletttudatosítanom, hogy nagyonjó, ha a „pedagógusember-nek” segítőkész férje van.Nálunk meglehetősen sok is-kola a „férjeknek” köszönhe-tően működik. Köszönetetmondok hát minden férjnek,aki fűrészel, cipekedik, be-szerez, szállít, csavaroz, éscsinál minden egyebet, amiéppen eldugult, elromlott.Köszönet érte.

Gyetvai Judit


A rólad szóló laudációban elhang-zott, hogy pedagógus-pályafutásodnégy évtizede alatt az Ipoly menti ma-gyar értelmiségiek több nemzedékenőtt fel. Tanítványaid közé tartoztaktöbbek között Zalabai Zsigmond,Varga Imre, Csáky Pál, Csáky Károly,Hunčík Péter, Molnár Imre, dr. KissLászló és még mások. Véleményedszerint egy-egy tanuló eredményessé-gében mekkora szerepet játszik a te-hetség, és milyen arányban van jelena tanár részéről megnyilvánuló tehet-séggondozás?

– Az ember egyéniségének, tehetsé-gének kibontakozásában rendkívülfontos – csaknem meghatározó – szere-pet játszik a család és az a szűkebb kö-zösség (rokonság, baráti kör), amelybena gyermek, az ifjú ideje legnagyobbrészét tölti. Az iskola esetében is kol-lektív ráhatásról beszélhetünk. Termé-szetesen az évszázados tapasztalatok ar-ról tanúskodnak, hogy egy tanári testületvalamelyik tagja volt az a magvető, akielindított a fogékony diákban tehetség-mozgósító, egyéniségformáló folyama-tot. A tanár az egyik külső ösztönző for-rás, amely a diákban mozgásba hozza,hozhatja a lehetőségeket, képességeket.A tanári szerep ilyen szempontból na-gyon lényeges, de még fontosabb, hogya diák megtanulja, hogyan kell sáfárkod-nia képességeivel, és tudatosítsa, hogyezt miért teszi. Persze, a kicsírázott mag-nak, a növekvő növénynek továbbra isszükséges a külső támogatás, gondozás.Nélkülözhetetlen bizonyos fajta külde-téstudat megfogalmazása, amely – ter-mészetszerűleg – több komponensnek aszintézise. Küldetéstudat nélkül bizonyaz ember csak „hitvány, gyönge báb”.

Az eredményességet én kétféle meg-

közelítésben minősítem: milyen eredmé-nyeket ért el a (volt) diák szakmai téren,s hogyan állt helyt emberként a család-ban és a tágabb közösségben. A tehetségés a tehetséggondozás – egy egészségesközösségben, társadalomban – igaziédestestvérek, ezért súlyuk számokban,arányokban nehezen fejezhető ki.

Figyelemmel kíséred tehetséges di-ákjaid pályáját, vezetsz kimutatást el-ért eredményeikről?

– A tanár – a szülőhöz hasonlóan –végigkíséri (talán élete végéig) tanítvá-nyai pályáját. Ha ballépéseket követnekel, bosszankodik, s ilyenkor ezt gyakransaját kudarcaként is elkönyveli. A leg-több esetben azonban jó híreket kapoktanítványaim viselt dolgairól, magatartá-sáról. Ilyenkor örülni és lelkesedni is tu-dok. Az eredményeikről és kudarcaikrólkimutatást nem vezetek.

A tanulmányi versenyek évtizedeitéljük: szinte egymásba torkollnak a

különböző intézmények, társulások,fórumok által szervezett, a diákok tu-dásszintjét felmérő vetélkedők. Néme-lyeken – az iskolai fordulókat is figye-lembe véve – nagyon magas a verseny-zők száma, másutt viszont a megmé-rettetésre jelentkezettek iskolánként,évfolyamonként sem érik el az egy-egytanulót. Mit tartasz fontosabbnak atehetséggondozásban: a mennyiségetvagy a minőséget?

– Mindennemű (legyen az tanulmányivagy egyéb) versenyről az a vélemé-nyem, hogy néha divattá silányítottukezt a megmérettetést. Ha egy, főleg ki-sebb iskola részt akar venni mindenmeghirdetett versenyen, ez a tanárok sa tehetségesebb diákok szinte minden e-nergiáját igénybe veszi. Igaz, hogy ser-kentően hat, de lehetséges, hogy másod-rangúvá degradálja a napi rendszeres is-kolai munkát.

Helytelenítem, hogy sokszor csupána versenyeken való eredményesség alap-ján rangsorolják az iskolákat. A minden-ároni versenyeztetés inkább iskolapoli-tikai tevékenység, s nem azonosíthatóteljesen a tehetséggondozás fogalmával.Személy szerint én ebben a témában mi-nőségpárti vagyok.

Négy évtizedes pedagógiai pálya-futásának ideje alatt az embert – fel-tételezem – érik nagyon kellemes éslegszívesebben felejtendő eseményekis. Feltételezem, az előbbiből volt asokkal több, hiszen ellenkező esetbenhátat fordítottál volna a pályának.Melyek voltak, az idő távlatából te-kintve is, a szívet melengető esemé-nyek, s melyek a kitörülendő, de kitö-rölhetetlen mozzanatok?

– Csaknem négy évtizedes pedagó-giai pályafutásom eseményeit, történé-seit – eredményeit és kudarcait – sum-mázva, mérlegelve és rangsorolva egy-értelműen meg szoktam állapítani, hogyhála istennek, a pozitívumok, az öröm-források javára billen a mérleg. A nyug-díjba menés óta eltelt öt év alatt többszöris megpróbálkoztam a mérlegkészítés-sel. Úgy érzem, pályafutásom alatt nemkövettem el olyan mulasztást, vagy nemtettem olyan lépést, ami miatt netán tar-tós lelkiismeret-furdalás gyötörne. Visz-szapillantva: lehetséges, hogy egy-két

Nyolc kérdés Korpás Pálhoz,

A Pedagógusfórum áprilisi számá-ban közreadtuk Korpás Pál életútját.Az ismétlést elkerülendő, a kitüntetet-tel készülő beszélgetés során nem té-rünk ki pedagógiai pályájának egyesállomásaira, ellenben kíváncsiak va-gyunk Korpás Pál véleményére, mi-ként vélekedik a tehetséggondozásról,a tantárgyi versenyek szükségességé-

ről, az önművelés fontosságáról, pe-dagógustársadalmunk múltjáról,jelenéről. Válaszai révén az emberülvégigküzdött életpálya megpróbálta-tásainak, a helytállásnak, egy szerényjellemnek a kontúrjai (ha úgy tetszik,mozaikként összerakható tükörcsere-pei) villannak fel.

a Felvidéki Magyar Pedagógus Díj 2006-os kitüntetettjéhoz


dolgot – a felgyülemlett tapasztalatokbirtokában – másként csinálnék. Ide kí-vánkozik az a megjegyzés is, hogy akkoris szóltam, amikor egyesek – populiz-mustól indíttatva – megbolygatták arégió iskolahálózatát. Elképzeléseiketnem helyeseltem. Mára nagyjából bebi-zonyosodott, hogy elképzelésük – főlega magyar nyelvű oktatás szempontjából– nem volt a legszerencsésebb lépés.Összegezve: a kisebb kudarcokat a más-napi feladatok semlegesítették, a kitö-rülendő, de kitörölhetetlen mozzanatokidővel hasznos tapasztalatok erjesztőivéváltak, vagy kisebbfajta egyéni straté-giaváltás érvrendszerévé rendeződtek.Természetesen, ezek a keserű pirulákegyáltalán nem módosították céljaimatés elképzeléseimet.

Németh László vetette papírra:„Egy tanár, ha igazán tanár, állandóanajándékozza meg magát azzal, hogyegyre nagyobb tudással és készületteltanít. És ez az ajándékozás gyönyörűebben a pályában.” Te honnan vettedaz erőt, mi adta a többletet az újabbkihívásokhoz?

– Pályafutásom egész ideje alatt Né-meth László szellemi és magyarságprog-ramja volt a legkérlelhetetlenebb ösz-tönzőm. Elárulom, hogy róla írtam dip-lomamunkát. Tehát igen találó, személy-hez szabott a nekem szegezett kérdés.Munkám címe: Németh László társadal-mi eszméi tanulmányaiban és regényei-ben. Az itt alkalmazott szembesítésimódszer egy életre meghatározta isme-retszerzési gyakorlatomat.

Hogy egy ilyen nagy fába vágtam afejszét, azt a mindnyájunk által nagyrabecsült Turczel Lajos tanár úrnak kö-szönhetem, ugyanis ő győzött meg arról,hogy ezt a témát válasszam. A munkanagyon időigényes volt: az ötödik évfo-lyamban szinte állandóan Németh Lász-ló-műveket olvastam. Ez az igényes kap-csolat egy egész életre szólt. Megszeret-tem a gondolatgazdag olvasmányokat,többek között a tanulmányokat és az esz-széket. Németh László szellemi teljesít-ményének csodálata még ma is arra ösz-tönöz, hogy kéthetenként legalább egyértékes könyvet elolvassak. Fontos kihí-vást jelentett számomra több diákomigényessége is. A rám bízott osztályok-kal (a négy év alatt) elolvastattam a ma-gyar és a világirodalom kulcsműveit. Akollektív feladatot úgy oldottam meg,hogy mindenki kapott néhány testre sza-bott művet, s ezekről beszámolt az osz-

tálytársaknak. A tanár meg versenyezhe-tett az egész osztállyal.

Kihívás volt számomra a szlováknyelv tanítása is. Megtaláltam a lehető-ségét a két irodalom, de a két nyelvistruktúra összevetésének is. A követke-ző tantárgyak tanítását is szívesen vál-laltam: filozófia, társadalomismeret,pszichológia, etika. Ezek tanítása nem-csak a diákok, hanem a tanár számára iskomplexebb világlátást eredményezett.Egyébként Németh László is szorgal-mazta a komplex tantárgyak (történelem+ irodalom + egyéb tantárgyak) alkal-mazását. Azt is tudatosítottam, hogy anemzetiségi iskolában tanító pedagógus-nak mind az osztályteremben, mind aközösségi életben többletet kell produ-kálnia.

Pedagógiai pályafutásod alatt a tollszámodra nem csupán az előkészüle-tek rögzítését, a dolgozatok javításátjelentette. Ennél sokkal többet. Tan-könyvet szerkesztettél, voltál munka-társa az Új Szónak, az Ipolyságonmegjelenő Honti Lapok – Hontianskelisty szerkesztője vagy, a Pedagógus-fórumban pedig szerzőként, illetve ol-vasószerkesztőként vagy jelen. Sze-rinted a pedagógushivatás és a tollfor-gatás egymás velejárója?

– Eszményinek tartanám, ha a peda-gógusok – fő hivatásuk mellett – rend-szeresítenék a publikálást. Szerintemmindenkinek van megfelelő mondaniva-lója. A publikálás emellett bizonyosrendszerességre és igényességre is ne-vel. S azzal, hogy megosztom a vélemé-nyemet, közös gondolkodásra ösztön-zöm a szakmabelieket, de a laikusokatis. Beépülök egy tágabb, „életszerűbb”közösségbe. No, meg a megfogalmazott,nyilvánosságra hozott probléma, gondmegszabadíthat bizonyos lelki terhektőlis.

Mindig nyitott szemmel jártál. Nem-csak néztél, hanem láttad, tapasztal-tad a felvidéki magyar pedagóguslétfény- és árnyoldalait egyaránt. Ho-gyan látod jelenleg, csaknem négy év-tizedes pedagógiai pályafutásod utánnemzetiségi iskoláink jövőjét?

– Jómagam 1947-ben kezdtem iskolá-ba járni, amikor – sajnos – csak a szlo-vák nyelv lehetett a tanítás nyelve. 1950-ben egy emberként léptünk át – magyaranyanyelvűek – a magyar iskolába. Amaihoz képest összehasonlíthatatlanulrosszabbak voltak mind a személyi,mind az anyagi feltételek iskoláinkban.

A szülők bizalma azonban sokkal erő-sebb volt, sőt lelkesítőnek is mondhat-nánk, hiszen a szülők öntudatos csoport-jainak utánjárása eredményeként ko-moly magyar tanítási nyelvű iskolaháló-zat alakult ki. És főleg mindenütt meg-teltek az iskolapadok.

Napjainkra módosult a helyzet. Agyermeklétszám csökkenése meg az e-gyes régiókban a szlovák iskolák elszívóhatása következtében az anyanyelvi ok-tatásban részt vevő tanulók száma elég-gé megcsappant. Megindult egyfajtaversengés még az egyes magyar iskolákközött is.

Meggyőződésem szerint az anyanyel-vi oktatásnál nincs jobb ismeretszerzésiés nevelési forma. A minőségi oktatást– minden intézményünkben – a legfon-tosabb szempontnak kell tartanunk. Aszlovákiai magyar nemzeti közösségnekföltétlenül ki kell dolgoznia egy optimá-lis oktatási koncepciót. A régiókban ésaz egyes helységekben rugalmasan kellreagálni az új helyzetre. Félre kell tenni– minden illetékesnek – a hiúságot, lekell ülniük az iskolaigazgatóknak és apolgármestereknek a tárgyalóasztalhoz,s megtalálni az optimális lehetőségeketaz anyanyelvi oktatás biztosításához.Pártvonalon is többet kell foglalkozniezzel a kérdéssel.

Bízom benne: szlovákiai magyar kö-zösségünk rendelkezik olyan nemzetiöntudattal, hogy megfelelő táptalajáváválik – a jövőben is – az anyanyelvi ok-tatásnak.

Sok múlik a magyar pedagógusokonis. Hiszem, hogy önzetlenül helytállnakmind a katedrán, mind közösségünk éle-tének más területein.

Mit szeretnél még elmondani, ami-re az én kérdéseim nem terjedtek ki?

– Ha az ember pedagógusként több-letmunkát is vállal, akkor föltétlenülszükséges a házastárs, a családtagokmegértése és támogató magatartása. Eznekem megadatott, amiért nagyon hálásvagyok.

Az iskolák sikeres oktató-nevelő mun-kájában a legfontosabb tényező a har-monikus együttműködés a tantestületitagok között, illetve a színvonalas és kö-vetkezetes iskolavezetés.

Köszönöm az átfogó, kimerítő vála-szokat, amelyek által kitüntetett kollé-gánk pedagógus-hitvallásával, tovább-gondolásra késztető nézeteivel lettünkgazdagabbak.

Pénzes István


Szlovákiában nincs igazán hagyományaa tankönyvkutatásnak, a tankönyv-összeha-sonlításnak, ugyanis egykönyves rendszer-ben nincs is mit összehasonlítani. Gyérenjelennek meg olyan publikációk, amelyeka tankönyvhasználat tapasztalatait érde-mesnek tartanák boncolgatni. Mégis pró-bálkoznunk kellene a használatban lévőtankönyveink vizsgálatával, mivel a maifelgyorsult világban a tartalomhordozóknem merevedhetnek le. Ezen kívül más o-kunk is van a vizsgálatukra.

Az utóbbi években elszenvedjük, hogymásmilyen gyermek ül az iskolapadban,mint korábban. Kárhoztatjuk az érdekte-lenségét, neveletlenségét, nem értjük a re-akcióit. Lehet, hogy nem is neveletlenség-ről kellene beszélnünk. Csak komolyanvenni végre, hogy kitágult körülöttünk avilág, kitágult az oktatási tér, amely meg-változtatta a művelődési szokásainkat. Vál-tozik az oktatás makro- és mikrokörnyeze-te, megjelentek az informatikai oktatásieszközök, amelyek között a tankönyv csu-pán egy a sok közül. Hagyományai miattma még a legfontosabb, tegyük utólag hoz-zá. Nem hihetjük azonban, hogy az isme-retátadás hagyományos didaktikai eszközeinem szorulnak változtatásokra. Ez is a he-lyét és funkcióját keresi a rendszerben, u-gyanúgy, mint maga a pedagógus.

Ha tankönyvről beszélünk, nem kerül-hetjük meg az olvasóvá nevelés, az ismere-tek és kompetenciák kérdését. „A társada-lom jól és gyorsan olvasó, jeleket ügyesendekódoló, szimbólumértő embereket vár aziskolától, az iskola pedig egy Dante, Villon,Tolsztoj és Ady életrajzát bemagoló szeren-csétlen diákot ad neki, aki az érettségi utánpár nappal üres fejjel áll s néz körül a vi-lágban, és egyetlen dolgot tud egészen biz-tosan: öt oldalnál hosszabb szöveget életé-ben nem vesz a kezébe!” – írja Fűzfa Balázs.

A szakmai napon szerettük volna megis-merni a magyarországi tankönyvkutatásmódszereit, a korszerűsítés lehetőségeit,különös tekintettel a magyar nyelv és iro-dalom tantárgyra.

Kojanitz László, a budapesti Tankönyv

Kutató Intézet igazgatója A tankönyvi mi-nőség összetevői és vizsgálatának lehető-ségei című előadásában érzékeltette a tan-könyv jelenét és lehetséges jövőjét. A tan-könyv fontos feladatának nevezte többekközött a valóság értelmes struktúrákban va-ló megragadását, a megbízható tudás, vala-mint a képességfejlesztés biztosítását. Aminőség fogalmát több rétegben értelmez-te. Alapvetőnek nevezte a tanulói teljesít-ményben leginkább szerepet játszó minő-ségi tényezők összeállítását, korrelációjá-nak, vagyis kölcsönös viszonyának szemelőtt tartását. Általuk biztosítható, hogy atankönyv megfelelő feltételeket nyújtsona motivált és megértési problémáktól men-tes tanuláshoz. Vázolta a tartalom, szöve-gezés, illusztrációk, kérdések és feladatok,valamint egyéb didaktikai eszközök kér-déskörét. Beszámolt a megértést befolyá-soló tényezők méréséről, amelyek közé so-rolható a szótagszám, a mondathosszúság,a különböző típusú kérdések és feladatok%-os eloszlása, az igék és a főnevek arányastb. A minőség további kritériumai közésorolta, hogy a tankönyv hogyan tagolódikaz oktatás komplex kontextusába. Hogyanképes a tudományos felismeréseket didak-tikailag adaptálni? Milyen didaktikai elve-ken alapuló tanulási és tanítási stratégiátközvetít? Hosszú és valóságos tanulási fo-lyamatokban gondolkodik-e?

Elgondolkodtató – állapította meg –,hogy a tankönyv az oktatásban vizsgaköve-telménnyé válik. A tankönyvszerző nemtudja, hogy mi történik a könyvével a tante-remben. Az ő célja az volt, hogy szaktudo-mányos formában mindenkihez eljuttassaa tudást. Ezzel szemben a konstruktív peda-gógia a gyermekek háttértudásával számol,azaz differenciált megközelítést tart szük-ségesnek. A tankönyv önmagában hátrál-tatja e célok megvalósítását. Azt kelleneszem előtt tartani, hogy harminc év múlvamire emlékezzen az ember.

A tankönyv jövőjét abban látja, hogymegbízható referenciatudást biztosíthat.Nagy felelősséget tulajdonít a tanulási stra-tégiák és algoritmusok közvetítésének. Atanuló azért tanul, hogy megtanuljon tanul-ni – hangsúlyozta. Elveti az adatoló, iroda-lomtörténet központú irodalomtanítást. Ajelentést a mű és a tanuló dialógusában kellmegteremteni. Az irodalomtanítás olyanfolyamat, amelynek során a technikai érte-lemben vett olvasni tudó gyerekből iroda-lomolvasó fiatalember válik. Legfőbb céljaa kultúrához, művelődéshez való pozitívés személyes viszony kialakítása. Ehhez el-engedhetetlennek tartja legalább az 5-6.osztályban a műközpontú tanítást. Az olva-sás elsődleges terepe maga az irodalom óralegyen. Véleménye szerint a tananyag 7.osztálytól kezdve tervezhető kronologikuselv szerint.

A tankönyvek minőségét a tanulást segí-tő eszközök és megoldások is mutatják.Mennyire fontos bennük az ismeretek meg-értése, tanulása, alkalmazása, problémák,problémahelyzetek elemzése, a tanulásmódszereinek tanulása, a gondolkodási el-járások, a szociális viszonyulások és maga-tartásformák tanulása. Az ismeretek meg-értése, tanulása szempontjából fontos, hogya tankönyv az elsődleges jelentést érintőkérdéseken túl tartalmazza a történetilegkialakult értelmezéseket is, amelyeket nemszükséges megtanulni. A tanulók kérdésekés feladatok segítségével tudatosítják, hogya különböző korok művei mögött valami-lyen közös tudás van, amely magyarázatraszorul. A tudatosan felépített gyakorlatso-rok által tudatosulnak a műértéshez szüksé-ges képességek.

Kerber Zoltán, az Országos Közokta-tási Intézet tudományos munkatársa A ma-gyarországi irodalom és nyelvtan tanköny-vek jellemző problémái című előadásábana tantárgyat és a tankönyveket érő kihívá-sokról tartott előadást.

Az irodalomnak Magyarországon köz-életpótló szerepe volt, amely a rendszervál-

Szakmai tanácskozás a tankönyvekről

Május 9-én a Comenius PedagógiaiIntézet szakmai napot szervezett Kom-áromban A magyar nyelv és irodalomtankönyvek megújításának lehetőségeicímen.

Az utóbbi években a neveléstudo-mány egyre nagyobb figyelemmel for-dul a tankönyvek felé. Az elemzési és

kutatási módszerek sem hazai, semnemzetközi szinten nem egységesek. Azeddigi tapasztalatok azt láttatják, hogyleginkább a tudományos igényű tan-könyv-összehasonlítási eljárások hoz-nak hasznosítható eredményeket, ame-lyekből a tananyag- és tankönyvfejlesz-tők egyaránt meríthetnek.

Megújíthatók-e a magyar nyelv és irodalom tankönyvek?


tás után megszűnt. Ezzel együtt csökkentaz irodalom súlya az értelmiség körébenis. Már nem tartozik a kedvelt tantárgyakközé a diákok körében, s ami nagyobb baj,hogy a tanárok körében sem.

Szólt az elektronikus tömegkommuni-káció hatásáról, amely az olvasás káráraváltoztatta meg a szabadidő eltöltésénekhagyományos struktúráját. A képes infor-mációk és a szöveges információk arányamegfordult. Megváltozott az információ-feldolgozás mélysége; a gyors befogadástgyors felejtés követi. A tanításban nem le-het figyelmen kívül hagyni, hogy egymásmellett él a klasszikus, a modern és a popu-láris kultúra.

Érintette a PISA-vizsgálatok két problé-makörét, a szövegértési és a szövegalkotásikészségek alacsony szintjét, valamint a kü-lönböző szövegtípusok használatában valójártasság problémáit.

A tantárgyat és a tankönyveket érő bel-ső, szakmai kihívások közé sorolta, hogyaz irodalmi kánon expanziója elnyomja anyelvtan tanítását. Nem tartható a leírógrammatika, a kommunikációs képesség-fejlesztés pedig nem kap kellő hangsúlyt.Vázolta az irodalomtudományi modellekviszonyát a jelenkori irodalomtanításban.Az oktatásunkra nagyobbrészt jellemző azirodalomtanítás első szakasza, amely XIX.századi hagyományokat tükröz. Ebben azirodalom nevelő jellege domborodik ki, aközösségi tradíció, korrajz, életrajzok, kro-nologikus szemlélet, a szerző üzenete, a-melyre az értelmezés épül. Kevésbé vanjelen az oktatásunkban a modern irodalom-tanítás. Ennek elemei a formán keresztülimegértés, az irodalom mint individualizá-ciós eszköz, a percepció fontossága. Aligjelenik meg a posztmodern irodalomtaní-tás, amely befogadóorientált, élményköz-pontú, popkultúrára reagáló, intertextuális.

Értelmezte az előforduló irodalomtaní-tási koncepcióikat s azok bizonytalansága-it. A fejlesztés középpontjába állíthatják:– a nemzeti örökség áthagyományozását,– az élményközpontú reflektálatlan okta-tást,– az élményközpontú kreatív, produktív ok-tatást,– a műértelmezés technikáit, fogalmait,– a kommunikációs képességek fejleszté-sét,– az önértelmezést, önmeghatározást.

A koncepciók ritkán fordulnak elő vegy-tisztán a tankönyvekben, általában eklekti-kusak, nem mindig átláthatóak. Mást tarta-nak fontosnak a kiadók, s mást a pedagógu-sok. A kiadók igyekszenek a szakmai hite-lességet garantálni, tankönyvcsaládokkal,igényes kivitelben, jól illusztrált, didakti-kailag kimunkált kiadványokkal megjelen-ni a tankönyvpiacon, Kevésbé fontos szá-mukra a tartósság, az idő és tananyag ará-nya, az érdekesség, tanulhatóság és az ár.

A pedagógusok ezzel szemben leginkábba tanulhatóságot, szakmai hitelességet, akorszerű ismereteket, az érdekességet, snem utolsó sorban az idő és tananyag ará-nyokat tartják fontosnak.

A magyar nyelv és irodalom tankönyvekáltalános problémái közül a legnagyobbgondnak nevezte, hogy nem tükrözik a meg-változott társadalmi igényeket, elavult taní-tási és tanulási stratégiát közvetítenek, nemérvényesül bennük a tanulói nézőpont stb.Felsorakoztatott olyan indikátorokat, ame-lyek követhetővé, mérhetővé tehetik a tan-könyv minőségét. Tankönyvek összehason-lításában kimutatható a feladatok és kér-dések száma, az összes kérdéshez viszonyí-tott gondolkodtató kérdések száma, problé-mamegoldó és alkalmazást segítő feladatokaránya az összes feladat viszonyában, a kér-dések és feladatok egymáshoz viszonyítottaránya, a reproduktív kérdések aránya,problémamegoldást és alkalmazást segítőfeladatok száma stb.

Az összegezésben leszögezte, hogy atankönyvek folyamatos korszerűsítésreszorulnak, mert reagálniuk kell a megválto-zott viszonyokra. Figyelni kell a diákok ér-deklődését. Szükség van a különféle mo-dellekre a tantárgy tanításában. Figyelnikell a tankönyvkutatás eredményeit, az in-dikátorokat szem előtt tartani. A tanárokszámára pedig fontosnak nevezte a rend-szeres továbbképzéseket, a korszerű tan-könyvek megismerését, a korszerű tanulás-szervezési formák elsajátítását és alkalma-zását.

Borszéki Ágnes alsó tagozatos tankönyv-szerző előadásának a Milyen a jó olvasó-könyv és olvasási munkafüzet? címet adta.

Az elvárásokat tizenkét pontban gyűj-tötte össze: általános etikai követelmények,szakmai hitelesség, szakmai naprakészség,tartalom strukturáltsága, a tartalom didakti-kai felépítettsége, fejlesztő eszköztár, a ta-nulók fejlettségi szintjének, életkori sajá-tosságának megfelelés; változatos, igényesszókincs, érthető fogalmak, pontos utasítá-sok, leírások; tanulási-módszertani megol-dások; stílus, szövegtípusok; szöveg és áb-rák; esztétikum, kapcsolódás más tantár-gyakhoz.

A Nemzeti Tankönyvkiadó tankönyv-csomagjának 3. osztályos irodalmi olvasó-könyvéből és a hozzá kapcsolódó olvasásimunkafüzetből emelt ki gyakorlati példá-kat, mire kell tekintettel lennie egy tan-könyvszerzőnek. Elemezte a feladatok fej-lesztő funkcióit, a lehetséges tantárgyi kap-csolatokat, a pedagógus lehetőségeit a tan-könyv fejlesztő eszköztárának módszertanialkalmazásában.

Valaczka András, a Nemzeti Tankönyv-kiadó szerkesztője, számos kiadvány közis-mert szerzője, A felsős és középiskolás iro-dalom tankönyvek megújításának lehetősé-gei címen tartotta meg előadását.

Vajon a Gutenberg-galaxis múlt-e vagyjövő? – tette fel a bevezető kérdést. A könyv-olvasási szokások alakulását boncolgatvarámutatott a legfőbb visszatartó tényezők-re, az elektronikus-vizuális világ csábításá-ra és az időtényezőre. A felgyorsult társa-dalomtól idegen a hosszú ideig tartó „las-sú” olvasási folyamat. A „kattintások”, vá-lasztások világától idegen a tankönyvol-vasáshoz szükséges lineáris előrehaladás.Egy másik lehetséges ok, hogy például AzEgri csillagok elolvasása, ha a gyerek 30szó/perc sebességgel olvas, 73 napig tar-tana folyamatos olvasásnál. Az újságok vi-lága következett el. A gyerekek 53 %-a ol-vas újságot, 49 %-a regényt, 36 %-a mesét,képregényt 25 %-a, ismeretközlést 23 %-a, 15 %-a verset. Az újságot korukhoz kö-zelebbinek érzik. De tanulhatunk-e az új-ságoktól? Igen. Meg kell törni a linearitást,rövid írásokból kell több, a szöveget pedigképekkel kell oldani.

Miért olvas, aki olvas? Kíváncsiság –31 %, művelődési, tanulási céllal – 28 %,egyéb 21 – %, szórakozás céljával – 13 %,kötelező 7 %.

Mire kíváncsi az olvasó?Az előadó Paulo Coelho-tól merítve úgy

fogalmazott, hogy a régi olvasó a világotszerette volna megismerni, a mai pedig ön-magát, s hinni valamiben. Idézte Frank Fu-redy, magyar származású szociológus véle-ményét, aki súlyosabb következményt lát:dumbing down. Lebutulás.

Valahol igaznak érezzük a szót, mert ke-vesebbet tudunk megtanítani, mint régen.Minden áron meg kell mentenünk az olva-sást! – olvasható a kivetítőn. Ennek egyikeszköze lehet a fiúkkal-lányokkal való spe-ciális foglalkozás. Magáért beszél már csakaz is, ha megnézzük, hogyan viszonyulnakaz irodalomhoz. A lányok szemében az e-gyik legnépszerűbb, a fiúk szemében az e-gyik legellenszenvesebb tantárgy. Honnanerednek ezek a különbségek? Ha több a fér-fi tanár, jobban olvasók a fiúk. (Wiesbaden,1962), ha több a női tanár, jobban olvasóka lányok (Philadelphia, 1962).

Lehetséges válaszok útját keresve dol-gozta ki Valaczka András és munkacso-portja az Ikerkönyvek tankönyvsorozatot,amely közös anyagon túl kettéágazik különlányok és külön fiúk számára. Mindez aKID-program keretében valósul meg, a-melynek lényege: kezdeményezés, iroda-lomtanítás, differenciálás. Többek közöttabban is segít, hogy a hagyományos és mo-dern műveket együtt tudjuk megtartani atananyagban.

A szakmai nap konzultációval folytató-dott az előadók és a meghívott résztvevőkközött, amelynek a témája érintette a szlo-vákiai magyar nyelv és irodalom tanköny-vek kutatásának és fejlesztésének lehetősé-geit.

Csík Zoltán

Bár már közeledik a tanévvége, de a diákok számára ren-dezett tanulmányi versenyek,megmérettetések még nem ér-tek véget. A Kárpát-medenceinemzetközi földrajzversenyszlovákiai regionális döntőjérejúnius 2-a és 6-a között Meleg-hegyen, versenytábor keretébenkerült sor. A döntőn 33 diák vettrészt 10 tanár kíséretében. A té-makör idén a Kárpát-medenceidegenforgalma, azon belül pe-dig a világörökségi listán sze-replő értékek ismerete-bemuta-tása volt.

A verseny során a diákoknakírásbeli és szóbeli forduló soránkellett bizonyítaniuk felkészült-ségüket. Elmondható, hogy aversenyzők kitűnően teljesítet-ték a feladatokat. Már az írás-beli forduló után nyilvánvalóvávált, hogy szoros versenyre szá-míthatunk. A szóbeli forduló-ban nagyszerű bemutatókat lát-hattunk-hallhattunk a világ-örökségi helyszínekről, de több

diák hívta fel a figyelmet ré-giónk méltatlanul mellőzött,„elfeledett” idegenforgalmi ér-tékeire is. A regionális fordulónlegjobban szereplő diákok /akét kategória 1-5. helyezettje/képviselik majd a Felvidéket aKárpát-medencei döntőben, a-melyet idén Magyarország ren-dez augusztus 15. és 21. között.

A nyertesekre tehát további ta-nulás, felkészülés is vár. Remél-jük, hogy az előző évekhez ha-sonlóan idén is kitűnő eredmé-nyekről adhatunk majd hírt.

Sajnos, az időjárás nem ked-vezett a táborozóknak. A terve-zett programok egy részét u-gyanis egyszerűen elmosta azeső, és a túraútvonalak jelentősrésze a sok csapadék miatt méghosszú ideig járhatatlan marad.Azért látnivaló akadt így is bő-ven. Meglátogattuk a füleki vá-rat és a somoskői várromhoz isfelmásztunk. Somoskő egye-dülálló a maga nemében. A vul-kanikus tevékenység következ-tében bazaltkiömlések kelet-keztek. Maga a vár is az itt ki-fejtett bazalttömbökből épült.A bazaltorgonáknak nevezettbazaltoszlopok a múltban leját-szódó hatalmas felszínformálóerőkre emlékeztetnek. Hétfőnmár ragyogó napsütésben tet-tünk egy kiadós sétát a meleg-hegyi víztározó körül. A legbát-

rabb, legelszántabb tanárok ésdiákok egy csoportja pedig mégegy rövid túrát is megkockáz-tatott a vadregényes derencsé-nyi karszton keresztül.

A diákok az értékes ajándé-kok mellett nagyon sok élmény-nyel is gazdagodva térhettekhaza. Természetesen köszönetilleti a felkészítő tanárokat is,

I. kategória (helyezés,név, iskola, felkészítő tanár):1. Kristóf Angelika /AranyJ. AI, Ekecs, Köles Roland/,2. Őszi Erika /II. Rákóczi F.AI, Gúta, Bagita Judit/, 3.Szentandrási Tamás /Ko-dály Z. Gimnázium, Galánta,Szitás Szilvia/, 4. Varga An-na /Ógyallai AI, Vrábel Sán-dor/, 5. Kocskovics Péter /Ó-gyallai AI, Vrábel Sándor/; 6.Forró Viktória /II. RákócziF. AI, Gúta/, 7. Ollé Orsolya/Iskola utcai AI, Gúta/, 8. Jó-kai Anikó /Ógyallai AI/, 9.Tóth Kinga /Czuczor G. AI,Érsekújvár/, 10. Czuczor Dá-vid /Czuczor G. AI, Érsek-újvár/, 11. Jozefik Flóra /Ko-dály Z. Gimn., Galánta/, 12.Szépe Emese /Iskola utcaiAI, Gúta/, 13. Kontár René/Madách I. Gimn., Somorja/,14. Bombek Éva /ÓgyallaiAI/, 15. Sauer Gyula /Ka-zinczy F. AI, Tornalja/, 16.Csontos Edina /Czuczor G.

AI, Érsekújvár/, 17. PelleZsolt /Kazinczy F. AI, Tor-nalja/.

II. kat.: 1. Nagy Viktória/SJG, Komárom, Fehér Ist-ván/, 2. Zuber Szilvia /SJG,Komárom, Fehér István/, 3.Kovács Attila /TMRG, Ri-maszombat, Máté Szilvia/, 4.Vrábel Tünde /SJG, Komá-rom, Fehér István/, 5. NagyDóra /KA, Nagymegyer,Csémi Zoltán/; 6. SimonBeáta /TMRG, Rimaszom-bat/, 7. Hangácsi István /TMRG, Rimaszombat/, 8. TóthEdina /MTG, Ipolyság/, 9.Szitás Richárd /MIG, So-morja/, 10. Németh Gergely/SJG, Komárom/, 11. Anta-licz Anikó /MTG, Ipolyság/,12. Varga Tamás /Mariá-num, Komárom/, 13. HervayPatrik /KA, Nagymegyer/,14. Petrovits Gyula /MIG,Somorja/, 15. Bab László/MIG, Somorja/, 16. CseriKinga /MTG, Ipolyság/.

Kárpát-medencei földrajzverseny és szaktáborMeleghegy, 2006. június 2–6.

A Kárpát-medencei földrajzversenyeredménylistája

hiszen az eredmények az őmunkájukat is dicsérik. Remél-jük, hogy a következő tanévben

még többen kapcsolódnak beebbe a versenysorozatba.

Szabó Andrea



A Selye János Egyetem Comenius Pe-dagógiai Intézete a közoktatási intéz-mények fenntartásával, működtetésévelés értékelésével összefüggő területekszakmai támogatására 7-10 fős szakértői-szaktanácsadói csoport kialakításáttervezi.

Az intézet olyan pedagógusok, intéz-ményvezetők és oktatási szakemberek je-lentkezését várja, akik – megfelelő felké-szítés után, folyamatos képzésekkel és ön-képzéssel támogatva, csapatmunkában ki-dolgozott programok, képzések és szak-mai anyagok alapján – szakértői, szak-tanácsadói, oktatói és tréneri feladato-kat vállalnak az alábbi területeken:– közoktatási intézmények fenntartása ésfinanszírozása, erőforrás-gazdálkodás,– helyi és kistérségi oktatástervezés,– közoktatási intézmények tevékenységé-nek tervezése (programkészítés) és fej-lesztése,– közoktatási intézmények tevékenységé-nek értékelése és minőségi fejlesztése,– az intézményvezetői munka szakmai tá-mogatása, vezetőképzés,– szervezetfejlesztés, TQM-filozófia in-tézményi bevezetése,

– az iskolatanácsok tevékenységéneksegítése.

A jelentkezés feltételei:

– felsőfokú (pedagógiai, közgazdasági, jo-gi) végzettség,– legalább 5 éves szakmai gyakorlat azoktatásügy területén,– a magyar és a szlovák (szak)nyelv elő-adói szintű ismerete,– számítógép-felhasználói ismeretek(Word, Excel, PowerPoint, internet, elekt-ronikus levelezés),– nyitottság és elszántság a folyamatosképzésre és önképzésre, valamint a csapat-munkára való alkalmasság.

A jelentkezés módja

Az érdeklődők jelentkezésükhöz szak-mai életrajzot csatolnak, amelyből látha-tóvá és követhetővé válnak a fenti felada-tok ellátásához ez idáig megszerzett isme-retek és tapasztalatok, ill. jelzett területe-ken végzett tevékenységek.

Jelentkezési cím: Comenius PI Uni-verzity J. Selyeho, Roľníckej školy 1519,94501 Komárno.

Jelentkezési határidő: 2006. aug. 31.

A jelentkező érdeklődők közül az inté-zet személyes meghallgatás után választ-ja ki a szakcsoport tagjait, akikkel külsőmunkatársi szerződést köt.

A szakcsoport tagjai a 2006/2007-estanévben elsősorban közös képzéseken(4-5 összejövetel, alkalmanként 2-3 nap),hazai és külföldi szakemberek segítségé-vel zajló felkészítéseken, tréningekenvesznek részt, valamint kialakítják a jelzettterületeket érintő szakmai-szolgáltatóikínálatot (előadások, tréningek, képzésiprogramok, mérőeszközök, akkreditáci-ók...).

A felkészítést követően a szakcsoporttagjai a Comenius PI szakértőiként látnakel feladatokat, elsősorban fenntartói ésintézményi megrendelések alapján. Aszakértők jutalmazása feladatfinanszíro-zásos alapon történik. Az intézet vállaljaa szakértők folyamatos képzését, szakmaifórumokon, konferenciákon való részvéte-lük támogatását és a csapatmunka koor-dinálását.

Az érdeklődők bővebb tájékoztatástFodor Attilától kérhetnek a 0905-912006telefonszámon vagy a következő e-mailcímen: [email protected].

Megszólítottuk a környék magyarszakos középiskolai és alapiskolai ta-nárait, hogy az érettségi vizsgák utánfrissiben beszélgessünk el az új érett-ségik tapasztalatairól, vitassuk megészrevételeinket, tájékozódjunk a vál-tozásokról, és segítsük egymást. A ta-lálkozó június 15-én a Zselízi MagyarTannyelvű Gimnáziumban szakmainap formájában megvalósult.

A szakmai nap nagy részét CsicsayKároly több témakört érintő előadása,számítógépes foglalkozása tette ki. Apárkányi gimnázium tanára az ÁllamiPedagógiai Intézet munkatársakéntvégzett tevékenységét, kezdeményezé-seit ecsetelte, felvázolta, hogyan fog ki-nézni a jövő érettségije, milyen változá-sok várhatók a közeljövőben a magyar-tanításban, és bemutatta az edu3000-

et. A találkozón megjelent Csík Zoltán,a Comenius Pedagógiai Intézet munkatár-sa és a magyartanítást szívügyüknek te-kintő lelkes tanárok, nevezetesen SpátayAdrienn (komáromi Selye János Gimná-zium), Kiss Beáta (Lévai MTNY EgyháziGimnázium), Ondrusz Anna (ipolyságiFegyverneki F. MTNY Egyházi Gimná-zium), Jankus Zsolt, Gróf Katalin, Gu-bík Mária (Zselízi MTNY Gimnázium)és Urbán György, a Nagyölvedi MTNYAlapiskola fiatal pedagógusa. Valószínű,az év végi elfoglaltságok miatt nem jelen-hettek meg a közeli alapiskolák magyaro-sai. A családias, oldott légkör alkalmasvolt a nyílt beszélgetésre, az őszinte véle-ménycserére. Elemeztük az érettségi új-donságait, gondjainkat az irodalom ésnyelvtan tanításában. Az érettségi írásbe-lik formai újításai /az új formanyomtat-

ványok, a javítási rendszer/ nagy előre-haladást jelentenek ugyan, de a témák-kal, műfajokkat nem értettünk egyet.Megfigyelésünk szerint az emelt szintűés a közép szintű érettségi írásbeli ésszóbeli vizsga között sincs átgondoltanlényeges minőségi különbség. A szóbe-li érettségi vizsgáztatás időtartamát ma-gyar nyelvből és irodalomból is emeltszinten 20 percre kellene növelni. Ta-nulságos észrevételek hangzottak el azanyanyelv megbecsüléséről, a nyelv-tantanítás megreformálásáról és az iro-dalomtanításról

A találkozó hasznos volt. Bízunkbenne, hogy az érettségi rendszer meg-újításával az anyanyelv és nemzetünkirodalma, kultúrája általános művelt-ségünk egyik pillére lesz.

Gubíkné Harmati Mária

Selye János Egyetem Comenius Pedagógiai Intézete, Komárom

Felhívás

„Anyanyelvünket csak együtt tudhatjuk jól”


Tisztelt kollégák!A 2006-2007-es tanévben is lehetősé-

gük nyílik a CED-es munkafüzetek meg-rendelésére. A megrendelőlap tartalmazzaa rendelhető munkafüzetek listáját, továb-bá a helyesírás és a szlovák munkafüze-tekhez tartozó szóképcsomagokat.

A munkafüzetek kifizethetők a Páz-mány Péter Alapítványból származó pén-

zekből. Postázásuk augusztus végén leszmajd, kivéve a negyedikes szlovák munka-füzeteket, azokat az ősz folyamán juttatjukel az iskolákba.

A megrendelőlapot 2006. június 30-igjuttassák el az alábbi címre: Comenius –Pedagogický inštitút Univerzity J. Selye-ho, Roľníckej školy 1519, 94501 Komár-no.

A Comenius Pedagógiai Intézet ezútonértesíti az intézmények vezetőit és pedagó-gusait, hogy az SZK Oktatási Minisztériu-mának akkreditációs bizottsága jóváhagy-ta a benyújtott Diagnosztikus fejlődésvizs-gáló rendszer (DIFER) akkreditációs a-nyagát.

A jóváhagyás lehetővé teszi, hogy azintézet hosszabb távú együttműködéstalakítson ki az iskolákkal, amely során kö-vethető volna az alapkészségek fejlődése4-8 éves korban.

Megrendelhető:1. az óvodák középső csoportos (5 é-

ves) gyermekeinek mérése,2. az iskolák 1. osztályos tanulóinak

mérése,3. egyórás tájékoztató előadás szülők

részére,4. egyórás tájékoztató előadás pedagó-

gusok részére,5. nyolcórás előadás a DIFER oktató-

csomag megismertetésére,6. 30 órás képzés a DIFER elméletének

és gyakorlatának megismertetésére.A mérés a gyermek számára szórakoz-

tató beszélgetés formájában zajlik. Egygyermek esetében a beszélgetés 3 alka-lommal 20-20 percig tart, amelyet szep-tember–október folyamán bonyolítunk le.A mérések eredményeit diagramok formá-jában minden tanuló részére külön, ano-nim módon készítjük el, amelyet a pedagó-gus és a szülő kap kézhez. Az eredménye-ket a mérőszakember értelmezi, s a peda-gógus (szülő) számára javaslatot tesz a fej-lesztés módjára.

A diagnosztizálással tetten érhető és bi-zonyíthatóvá válik a pedagógiai hozzá-adott érték, amely különösen a gyönge ké-pességű gyerekek esetében kívánatos.

A DIFER-mérés jól kiegészítheti az or-vosi, pszichológiai, valamint logopédiaiértékeléseket, ugyanis pontosan láttatja,milyen készség milyen fokán akadt el atanuló. Ily módon a mérés az érintett ta-nuló integrálásának minőségbiztosításielemeként is értékelhető.

A felmerülő költségeket a mérőszakem-ber útiköltsége és tanulónként meghatáro-zott honoráriuma teszi ki, amelyre az inté-zet árajánlatot készít.

A szolgáltatás megrendelhető az intézetcímén: Selye János Egyetem Comenius Pe-dagógiai Intézete, Roľníckej školy 1519.,94501 Komárno vagy e-mail címünkön:[email protected].

CED munkafüzetek megrendeléseFelhívás

Példány-szám Ár / 1 db Ár összesen

Írj helyesen! munkafüzet 40 Sk

Módszertani kézikönyv 10 Sk

Számolj velünk! munkafüzet 50 Sk




Píš správne! munkafüzet 50 Sk










30 Sk

20 Sk

20 Sk

CED MEGRENDELŐLAP

Iskola:

Postai cím és telefonszám:

Megrendeljük:

Megnevezés:

Szóképcsomag 1-4. évf. r. - helyesíráshoz

Szóképcsomag 2. évf. r. - szlovák

Szóképcsomag 3. évf. r. - szlovák

1. o.

2. o.

3. o.

4. o.

Összesen: korona

Dátum:

az igazgató aláírása, bélyegző


1. Név, titulus (a személyazonossági alapján), nőknél a leánykori név Név: ......................................................... Leánykori név: .....................................2. Pontos lakcím – irányítószám, község, utca, házszám (a személyazonossági alapján): Ir. sz. .................. Község: ...............................................................

Utca, h.sz. .....................................................................................................3. Születési hely, dátum

Sz. hely: ....................................................... dátum: ....................................4. Születési szám (rodné číslo): ...................................................................5. Állampolgárság: ......................................................................................6. Családi állapot: .......................................................................................7. Személyazonossági száma: ......................................................................8. Számlaszám és a bank kódja: .............................................../...................9. Telefonszám: ............................................................................................

Az űrlapot, kérem, nyomtatott betűvel kitölteni, és a kért adatokat a követ-kező címre elküldeni: SZMPSZ, P. O. Box 49, 94501 Komárno 1.

Buzgó Rita, az SZMPSZ gazdasági felelőse

A cikkírók munkaszerződéséhez a következő adatokra van szükség:

Munkatársaink figyelmébe

Nyelv-, kreatív, sport- és tenisztáborgyerekeknek júniustól szeptemberig heti30 fős turnusokban (5-től 15 éves korig).

A tábor Hatvan városában egy gyönyö-rű farmon található, amely 6 hektár terüle-ten, gyümölcsössel, szőlővel, hatalmaskerttel áll a gyerekek rendelkezésére.

Jó levegőn, családias környezetben, kislétszámú csoportokban!

Nyelvtábor (21 000 Ft) –angol, németA tábor célja intenzív nyelvoktatás, na-

pi 4 órában, délelőttönként, kis csoportok-ban. A foglalkozások célja szókincsbőví-tés és a beszédkészség fejlesztése. Tanára-ink játékosan, kreatív ötletekkel teszik agyerekek számára könnyen elsajátítható-vá az anyagot.

Kézműves tábor (16 000 Ft)A tábor célja, hogy a gyerekek kéz-

ügyességét és kreativitását fejlessze. Afoglalkozások – gyöngyfűzés, nemezelés,szövés-fonás, batikolás, képkészítés, szal-vétatechnika, gyertyakészítés, kézimunká-zás, agyagozás, ékszerkészítés –, melyekdélelőtt zajlanak, eredményesen fejlesztika gyerekeket amellett, hogy roppant szó-rakoztatóak.

Sporttábor (16 000 Ft)A gyerekeket szakképzett tanárok ok-

tatják és felügyelik. Délelőtt vannak asportfoglalkozások: akadályversenyek,foci, röplabda, tájfutás, tollaslabda, asz-talitenisz, aerobic, tenisz, kirándulás.

Tenisztábor (23 000 Ft)A gyerekek délelőttönként teniszokta-

táson vesznek részt szakképzett oktatóval.Teniszütőt biztosítunk számukra.

Délutáni programok /mind a négy tá-bor esetében azonos a program/

A gyerekek választhatnak: „kreatívkod-nak” (gyöngyfűzés, szövés-fonás, termés-képkészítés, agyagozás stb.) vagy sportol-nak (akadályversenyek, foci, röplabda,tollaslabda, asztalitenisz, kirándulás,strandolás). A szabadidejüket sok mozgás,vidám játékok teszik változatossá. Mindenprogram a szabadban, jó levegőn zajlik,kiegészítve kirándulással és minigolf-versennyel. Az 5 napból egy strandolás, afoglalkozásokat a helyi adottságokhoz iga-zítva itt is megtartjuk.

A tábor díját, mely tartalmazza a foglal-kozásokat, képzéseket, szállást, teljes ellá-tást és az utazást Budapestről, két részlet-ben is be lehet fizetni. (Testvérek részére,ill. akik több turnusra jelentkeznek, ked-vezményt biztosítunk).

Bővebb információ és jelentkezés:Molnár Ágnes alapítványi koordinátor;tel.: 0036/1-4220554; Szilágyi-HalászRéka, táborvezető, tel.: 0036/20-9810066;EuroHungaricum Alapítvány, H-1065Budapest, Nagymező u. 14., fszt. 6.; tel.:0036/1-4220554, fax: 0036/1-4220555;email: [email protected];www.eurohungaricum.hu. Újra igénybe vehető a határon túli pe-

dagógusok és oktatók szakirodalom-vá-sárlási kedvezménye.

A határon túli magyar pedagógusok ésoktatók számára ismét megnyílt a kedvez-ménytörvény alapján járó szakirodalom-vásárlási kedvezmény, így 2006. április24-től újra felhasználható a támogatás,melynek összege 2006-ban változatlanul14 000 forint. A kedvezmény levásárlásá-nak feltétele, hogy a jogosult érvényes ha-táron túli pedagógusigazolvánnyal, illetveoktatói kártyával rendelkezzen. Azon jo-gosultak, akik 2005-ben nem tudták igény-be venni a támogatást, az idei keret melletta tavalyi összeget is levásárolhatják.

A kedvezményt csak személyesen lehetigénybe venni, a meghatalmazásokat aKönyvtárellátó Közhasznú Társaság(KELLÓ) nem fogadja el!

A KELLÓ az alábbi könyvesboltjaibanbiztosítja a kedvezmény igénybevételét:Kódex Könyváruház (Budapest, V. ke-rület, Honvéd utca 5.), Kazinczy FerencKönyvesbolt (Szeged, Jósika u. 34/a.).

Szakkönyv-vásárlás

2008 szeptemberétől nem lehet nyolc-osztályos gimnáziumokat indítani – írja aNépszabadság. A lap szerint az oktatásitárca ezzel a döntésével kezdi meg a 6+6osztályos rendszerre való átállást.

A megszűnés felmenő rendszerben lép-ne életbe, a jelenleg 104 nyolcosztályosgimnázium 30 ezer diákja még kijárhatnáaz iskolát.

A lap tájékoztatása szerint a túl koraiszelekció megakadályozása és az alap-készségek megerősítésének biztosítása acélja ennek az intézkedésnek, amely jövőősztől lépne életbe.

A nyolcosztályos általános iskola u-gyanakkor megmarad, de a szaktárgyióraszámot az ötödik és a hatodik évfo-lyamban jelentősen csökkentik, és inkábbaz alapképességek – írás, olvasás, számo-lás – oktatása kerül majd előtérbe. A Nép-szabadság szerint a szaktárgyakat – példá-ul a földrajzot vagy a történelmet – a ren-delkezésre álló időkeret legföljebb felébenlehet majd oktatni. (origo)

Nyári gyerektáborok Magyarországon Jövőre megszűnneka nyolcosztályos

gimnáziumok

Tizenkettedik alkalommal kerültmegrendezésre a búcsi Katona Mi-hály Alapiskolában a körzeti atléti-kai nap május 23-án, kedden. A ver-senyre hagyományosan meghívástkaptak a környékbeli falvak (Muzsla,Köbölkút, Dunamocs, Izsa, Hetény,Madar és Bátorkeszi) iskoláinaksportszerető tanulói. A fiúk és lányok60, 300 és 600, ill. 800 m-es síkfu-tásban, krikettlabdadobásban, vala-mint távol- és magasugrásban mértékössze tudásukat két-két kategóriában.

A rendezvény 112 résztvevővel 3helyszínen zajlott. A futószámokat ésa távolugrást az iskola melletti salak-pályán rendezték, a krikettlabdado-bás a futballpályán, a magasugráspedig az iskola tornatermében került

sor. A verseny a polgármester ván-dordíjáért folyt, ami idén új gazdáratalált: a győztes a bátorkeszi NémethZsolt lett. Az egyes versenyszámok-ban az első 6 helyért olimpiai ponto-zás alapján lehetett pontokat kapni.Ezeket a pontszámokat összeadvaalakult ki a végső eredmény. Az első3 helyezett minden kategóriában ok-levelet kapott.

Különdíjat kapott a legjobb búcsi,a legjobb muzslai, dunamocsi, vala-mint a legjobb bátorkeszi versenyzőis. A búcsi versenyző díját Szigeti Já-nos polgármester, a muzslaiét FarkasIván parlamenti képviselő, a duna-mocsiét Asbóth Sándor polgármester,a bátorkesziét Czére Lajos bátorkeszimagánvállalkozó ajánlotta fel.

A rendezvényt megtisztelte jelen-létével Kiss Oszkár, a Magyar Köz-társaság pozsonyi nagykövetségénektanácsosa, Farkas Iván parlamentiképviselő, Pék László, az SZMPSZelnöke és természetesen a házigazda,Szigeti János polgármester.

Az idei versenyre az atlétákatnemcsak az őket felkészítő pedagó-gusok kísérték el, de szép számbanmegtisztelték jelenlétükkel a rende-zőket a bekapcsolódó iskolák igazga-tói is.

A rendezvény sikeréért köszönetjár a mindig jobb eredményre törekvősportolóknak, az őket felkészítő taní-tóknak, támogatóknak és a rendezők-nek.

-gya-

Atlétikai nap – tizenkettedszer

Documents

V. évfolyam FÓRUM 6. számPEDAGÓGUS-V. évfolyam FÓRUM 6. szám A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének lapja 2006. június Ára 15 Sk 2006. június 14–16-án zajlott