Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere

Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere

• A tanfelügyeleti fejlesztések helye a TÁMOP-3.1.8 kiemelt projektben • A tanfelügyelet, mint az intézményi minőségfejlesztési standard része• Az egységes külső értékelési rendszer keretei• A pedagógus ellenőrzési standard• A vezető ellenőrzési standard• Az intézmény ellenőrzési standard• A fejlesztések tervezett ütemezése• A szakértői kapacitás kialakítása

TÁMOP 3.1.8 – Az ellenőrzési rendszer kidolgozása

A köznevelés minőségének

fejlesztése

A tanulói teljesítménymérés

rendszerének fejlesztése

Az intézményi külső és belső

értékelési rendszerek fejlesztése

A Magyar Képesítési

Keretrendszer fejlesztése

Az intézményi minőségfejlesztési standard

Értékelési területek

Értékelési szempontok

EszközökKövetelmény indikátorok

• Önértékelés• Külső ellenőrzés• Indikátorok

A pedagógiai-szakmai ellenőrzési rendszer keretei

– Ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat, célja a pedagógusok, a vezetők és az intézmény pedagógiai munkájának külső, egységes kritériumoknak megfelelő ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében

– Az ellenőrzés a fenntartótól függetlenül kiterjed minden köznevelési intézményre, annak vezetőjére és pedagógusaira

– Az ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal szervezi a kormányhivatalok közreműködésével

– A kormányhivatal ellenőrzési tervet készít és felkéri a pedagógiai-szakmai ellenőrzési szakértőket

– Az ellenőrzés eredménye alapján az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervet készít

A tanfelügyelet alapelvei

• Az tanfelügyeleti rendszer figyelembe veszi az érintett pedagógusok, vezetők és intézmények érdekeit.

• Az ellenőrzés egységes kritériumok szerint, egységes és nyilvános módszerrel történik.

• Az ellenőrzés értékeléssel, de nem ítélettel, és nem intézkedéssel zárul.

A tanfelügyelet felépítése

Intézmény értékelés

Vezető értékelés

Pedagógus értékelés

• Intézményi eredmények

• Intézményi kapcsolatok

• Vezetői felkészültség

• Vezetői munka hatékonysága

• Vezetői attitűd

• Pedagógiai-szakmai felkészültség

• Pedagógiai munka hatékonysága

• Pedagógus attitűd

A pedagógus ellenőrzésének területei

A pedagógus személyes szakmai felkészültsége

• A tanuló személyiségfejlesztése

• A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

• A pedagógiai folyamat tervezése

• A tanulás támogatása

• A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése

• A kommunikáció és a szakmai együttműködés

• Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

A nevelő-oktató munka hatékonysága

A nevelő-oktató munka dokumentálása és a tanulói produktumok

Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, etika, elkötelezettség

A pedagógus ellenőrzésének eszközei

• Megfigyelés: egységes és nyilvános szempontok szerinti óra/foglalkozáslátogatás

• Dokumentumelemzés: a szakértő megismerkedik az intézmény pedagógiai programjának alapvetéseivel és a pedagógus mindennapi nevelő-oktató munkájával kapcsolatos dokumentumokkal, ezek és a pedagógus portfóliója segítségével azonosítja a kiemelt figyelmet érdemlő területeket

• Önértékelés: a pedagógus lehetőséget kap a saját maga által kiemelkedőnek vagy fejlesztendőnek ítélt területek megjelölésére

• Interjú: szintén egységes és nyilvános szempontok szerinti beszélgetés az

óralátogatás, a dokumentumelemzés és az önértékelés tapasztalataira építve

A pedagógus ellenőrzés menete

• Előzetes felkészülés: a szakértők az pedagógiai program és a pedagógus portfólió alapján átfogó képet alkotnak az érintett pedagógus munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit.

• Helyszíni ellenőrzés: a szakértők a pedagógiai munka dokumentumainak elemzése és interjúk segítségével ellenőrzik és értékelik a pedagógus munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket.

• Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait és kitöltik a pedagógus munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett pedagógus kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.

A vezetői ellenőrzés feltételei

• ötévente, az intézményellenőrzést megelőzően

• leghamarabb az intézményvezetői megbízás 2. évében, legkésőbb az

intézményvezető vezetői megbízásának lejárta előtti tanévben

(20/2012.149.§ (2))

• ha az Nkt. 69. § (4) bekezdés által előírt kérdőíves felmérést (szülői,

pedagógusi)már legalább egyszer lefolytatták

A vezető ellenőrzésének területei

• A vezető szakmai felkészültsége

• Személyes vezetői tulajdonságai

• A pedagógiai munka irányítása, stratégiai és operatív tervezés, vezetés

• A pedagógiai munka szervezése, az alkalmazottak irányítása

• Humán erőforrás-gazdálkodás, munkahelyi motiváció

• Szervezetfejlesztés, változások menedzselése

• A pedagógiai munka eredményességének, minőségének ellenőrzése, mérése, értékelése, fejlesztése

• Kapcsolatok minősége (alkalmazottak, szülői képviselet, diákönkormányzat, fenntartó)

A vezető ellenőrzésének eszközei

• Dokumentumelemzés: a szakértő megismeri az intézményi alapdokumentumok pedagógiai vonatkozásait, különös tekintettel a vezető szerepére e vonatkozások kidolgozásában és végrehajtásában, valamint a vezetői portfólió segítségével azonosítja a kiemelt figyelmet érdemlő területeket

• Interjú: a vezetői kompetenciákra irányuló egységes és nyilvános szempontok alapján folytatott beszélgetések a vezetővel, beosztottakkal és a fenntartóval

• Kérdőív: Az Nkt. 69.§ (4) bekezdése által előírt – a vezetői megbízás 2. és 4. évében a tantestület illetve a szülők körében lebonyolított– kérdőíves felmérés eredményének elemzése

A vezető ellenőrzés menete

• Előzetes felkészülés: a szakértők az intézményi alapdokumentumok, a vezetői portfólió és a kérdőíves felmérés eredményei alapján átfogó képet alkotnak az érintett vezető munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit.

• Helyszíni ellenőrzés: a szakértők dokumentumelemzés és interjúk segítségével ellenőrzik és értékelik a vezető munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket.

• Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait és kitöltik a vezető munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett vezető kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.

Az intézményellenőrzés feltételei

• ötévente

• ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már

értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében

• legalább egyszer sor került vagy az intézményellenőrzés során sor kerül

az intézményvezető ellenőrzésére is (150.§ (2))

Az intézmény ellenőrzésének területei

• Együttműködés, munkamegosztás, belső kapcsolatok (vezető és vezetőtársak, munkaközösségek, stb.)

• Az intézményen kívüli szakmai kommunikáció

• A pedagógiai munka szervezése, az alkalmazottak és a nevelő-oktató munka irányítása

• A pedagógiai folyamatok tervezése és végrehajtása

• A pedagógiai folyamatok ellenőrzése, értékelése

• Eredmények (a tanulói eredmények változása, partnerek elégedettsége)

• Személyiség- és közösségfejlesztés

• A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók nevelése

Az intézmény ellenőrzésének eszközei

• Dokumentumelemzés: a szakértő megismeri az intézményi alapdokumentumok pedagógiai vonatkozásait, a korábbi ellenőrzések és önértékelés dokumentumait, valamint a tanulói teljesítménymérések eredményét és azonosítja a kiemelt figyelmet érdemlő területeket

• A korábbi pedagógus és vezető értékelések összegzése

• Interjú: a fenntartó és a működtető képviselőivel, a vezetővel és a munkaközösség vezetőkkel, a pedagógusok és a szülők képviselőivel az intézmény pedagógiai munkájáról

• Kérdőív: partneri elégedettségmérés eredményeinek vizsgálata

• Intézménybejárás: a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra vizsgálata

Az ellenőrzés menete

• Előzetes felkészülés: a szakértők a vizsgált dokumentumok és a kérdőíves felmérés eredményei alapján átfogó képet alkotnak az érintett intézmény munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit.

• Helyszíni ellenőrzés: a szakértők interjúk, és intézménybejárás segítségével ellenőrzik és értékelik a intézmény munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket.

• Összegzés: a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait, valamint a korábbi értékelések eredményét és kitöltik az intézmény munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett intézmény (a vezető a tantestület jóváhagyásával) kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.

• Az intézményellenőrzést követően az intézmény öt évre szóló intézkedési tervet készít

A tanfelügyeleti rendszer kidolgozásának menete

• Teszteszközök kidolgozása (2012.augusztus-2012.december)

• A szakértői képzés tesztverziójának kidolgozása (2012.december-2013. január)

• A tanfelügyeleti standardok kipróbálása (2013. március-2013.június)

• A standardok és a képzés véglegesítése (2013. június-2013.augusztus)

• Tréneri képzések (2013. július-2013.augusztus)

• Szakértői képzések (2013. szeptember- )

A szakértői kapacitás kialakítása

• A bemeneti követelmények meghatározása (2013.április-2013.május)

• A szükséges kapacitás meghatározása (2013.április-2013.május)

• Képzési ütemterv kidolgozása (2013.május-2013.június)

• Jelentkeztetés (2013. június-2013.július)

• A képzési terv végrehajtása (2013. szeptember- )

A szakértőkkel szembeni követelmények

A pedagógiai-szakmai ellenőrzési és minősítési szakértő az lehet, aki elvégezte az Oktatási Hivatal által alapított 60 órás (30+30) továbbképzést, valamint rendelkezik:

• felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel

• pedagógus- vagy oktatói munkakörben szerzett 14 év szakmai gyakorlattal

• pedagógus-szakvizsgával

• pedagógus-munkakörben betöltött jogviszonnyal, vagy nyugdíjasként a pedagógus-munkakörre szóló jogviszonya megszűnése óta tíz évnél kevesebb idő telt el,

vagy• az Oktatási Hivatal engedélyével

További információkért, kérem, regisztráljanak hírlevelünkre a www.oktatas.hu oldalon!

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Maus.Pal@oh.gov.hu