TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVENdload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2014tavasz...A) Prosvjetiteljstvo je krenulo u XVI. stoljeću iz Engleske. B) O načelu diobe vlasti je u

Történelem horvát nyelven emelt szint — írásbeli vizsga 1211 I. összetevő

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

2014. május 7. 8:00

I.

Időtartam: 90 perc

Pótlapok száma

Tisztázati Piszkozati

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZ

SG

A ●

20

14

. m

áju

s 7

.

írásbeli vizsga, I. összetevő 2 / 20 2014. május 7. 1211

Történelem horvát nyelven — emelt szint Azonosító jel:

Važne informacije

Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte nedvosmisleno i u slučaju ispravljanja!

Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji

na raspolaganju!

Navedite samo onoliko elemenata odgovora koliko se u zadatku zahtijeva! (U slučaju da

navedete više elemenata, vaše odgovore ćemo vrednovati u redoslijedu upisivanja.)

Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje!

Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pozorno pročitajte zadatke!

• Pozorno slijedite upute zadataka!

• Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)!

• Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja!

• Imena osoba, topografski nazivi i pojmovi mogu se vrednovati samo u slučaju da su napisani ispravno, sukladno pravopisu!

Želimo vam puno uspjeha u radu!



I. ZADACI KOJI SE RJEŠAVAJU DAVANJEM KRATKIH ODGOVORA 1. Zadatak je u svezi s poviješću Atene i Sparte starog vijeka. Od zadanih pojmova izaberite one koji pristaju na mjesta koja su označena slovima! Svoje odgovore napišite na točkama označena mjesta! Jedan pojam pristaje i na dva mjesta, četiri pojma ne pristaju ni na jedno mjesto. (Po elementu 0,5 boda.)

Crteži kojim su prikazana društva i državni ustroji dvaju polisa

körüllakók és családjuk: perijeci i njihove obitelji polgárok családja: obitelji građana polgárok: građani heloták és családjuk: heloti i njihove obitelji 30 év felettiek: stariji od 30 godina választás a 30 év felettiek közül: izbor od onih koji su stariji od 30 godina

választás a 60 év felettiek közül: izbor od onih koji su stariji od 60 godina EPHOROSZ (felügyelők, tényleges irányítók): EFORI (nadzornici, stvarni upravitelji) (háborúban hadvezér, a vallási élet irányítói): (vojskovođa u ratu, upravljaju vjerskim životom)



(28 fő előterjeszti az ügyeket): 28 članova daje prijedloge) idegenek és családjuk: stranci i njihove obitelji polgárok családja: obitelji građana polgárok: građani sorsolás: ždrijebanje választás: izbor 20 év felettiek: stariji od 20 godina 6000 szavazat: 6000 glasova

(6000 fő felváltva): (naizmjenično 6000 članova) BULÉ (500 tagú tanács): BULE (vijeće od 500 članova) ARKHÓN: ARHONT AEIROSZ-PAGOSZ (Kr. e. 481-től korlátozva): AREOPAG (ograničeno od 481. god. pr. Kr.) száműzetés 10 évre: prognanstvo na 10 godina napidíj a részvételért: dnevnica za sudjelovanje

Pojmovi glasovanje crepićima, narodna skupština, konzuli, stratezi, dva kralja, borci, vijeće staraca, koloni, robovi, helileja, patriciji

a) …………………………..

b) …………………………..

c) …………………………..

d) …………………………..

e) …………………………..

f) …………………………..

g) …………………………..

h) …………………………..

2. Zadatak je u svezi s srednjovjekovnim Osmanskim Carstvom. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.) a) Stručnim izrazom imenujte društveni sloj Osmanskog Carstva na koji se odnosi fragment izvora! „Koju patnju ne bi iskusio čovjek koji iznenada, zgrabljen tuđinskim rukama i prisiljen tuđinskom rukom na neobične običaje vidi ono dijete koje je rodio, zbog kojega je tako često plakao i kome je uvijek poželio samo najveću sreću. Koga da otac prije oplakuje: samoga sebe ili dijete? Samoga sebe jer su ga lišili oslonca svoje starosti? Dijete koje su od slobodnog čovjeka ponizili za slugu, a od plemića sljedbenika barbarskih običaja?“ (Izidor Glabas: metropolit Soluna 1395. godine) „Melyik szenvedést ne ismerte volna meg az az ember, aki váratlanul erőszakos, idegen kezek által elragadva és különös szokásokra kényszerítve látja azt a gyermeket, akit nemzett, aki miatt oly gyakran sírt, s akinek mindig csak a legnagyobb szerencsét kívánta. Kit sirasson inkább az apa: önmagát vagy a gyermeket? Önmagát, mert megfosztották öregségének támaszától? A gyermeket, mert szabadból szolgává, nemesből barbár szokások követőjévé alacsonyítják?” (Izidorosz Glabasz, Thesszaloniki metropolitája, 1395-ben)

…………………………………………….

4 boda



b) Navedite takva dva čimbenika koji u usporedbi sa suvremenim zapadnoeuropskim zemljama služe za objašnjenje osnovne misli sljedećeg izvora!

„Sultan je imao neograničenu vlast, koju su istina vjerski i moralni zakoni ograničavali, ali u stvarnosti nije imao kontrole. Država i osoba sultana su bili tijesno isprepleteni: padišah bi [i kasnije] pravom mogao reći "država to sam ja".“ (Iz napisa povjesničarke Judit Balázs)

„A szultán korlátlan hatalmat élvezett, amit a vallási és erkölcsi törvények ugyan behatároltak, a valóságban azonban ellenőrizhetetlen volt. Az állam és a szultán személye szorosan összefonódott: a padisah [később is] joggal mondhatta volna „az állam én vagyok.” (Balázs Judit, történész írásából)

1. ...…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………...

2. …………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………...

c) Znak „X” stavite uz onaj prikaz uz koji se vezuje fragment izvora!

„Zemlja je u cijelosti postala vlasništvo vladara, sultana. Najveći dio toga je vlada [...] zarad vojne službe darovala Osmanlijama. [...] Njihov je zemljišni posjed u stvarnosti značio točno određeni godišnji prihod koji su ubirali od seljaka. [...] Posjed nije bio nasljedan, vojnu su službu, dosta dugo, shvaćali veoma ozbiljno.“ (Emil Niederhauser, povjesničar)

„A föld egészében az uralkodó, a szultán tulajdona lett. Ennek legnagyobb részét a kormányzat […] katonai szolgálat fejében oszmánoknak adta […] Földbirtokuk valójában pontosan meghatározott évi jövedelmet jelentett, ezt a parasztoktól szedték be. A […] birtok nem volt örökletes, a katonai szolgálatot sokáig igen komolyan vették.” (Niederhauser Emil, történész)

1.

2.

3.

4 boda



3. Zadatak je u svezi sa srednjovjekovnim ugarskim zakonodavstvom. Uz kojeg se vladara vezuju sljedeći fragmenti zakona? Pored fragmenata zakona napišite ime vladara i godinu početka njegove vladavine! (Po elementu 0,5 boda.)

Fragment zakona Vladar Godina

početka vladavine

a) “I to naredismo, ako bi netko od nas ili neki od naših nasljednika u neko vrijeme htjeli postupiti suprotno ovim naredbama, shodno snazi ove povelje, kako biskupima tako i ostalim kmetovima te plemićima naše zemlje, skupno i zasebno, sada i u buduće zauvijek, imaju slobodu, bez svakog grijeha nevjere, suprotstaviti se nama i našim nasljednicima.“

a) „Azt is elrendeltük, hogy ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely időben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva mind a püspöknek, mind a többi jobbágyoknak és az országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövőben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hűtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak.”

b) „Neka deset sela sagradi jednu crkvu, koja neka se opskrbi dvama zemljištima, s isto toliko robova, konjem i kobilom, sa čest volova i dvije krave, trideset komada sitne marve. Za robu i motke na oltaru neka skrbi kralj, a za svećenike i knjige biskup.“

b) „Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával, hat ökörrel és két tehénnel, 30 aprómarhával. Ruhákról és oltártakarókról a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök.”

c) „U svakom slobodnom selu bilo kakvoga imena, odnosno od naših kmetova-seljaka s oranicama i vinogradima u svim selima dvora i kraljice (osim gradova koji su okruženi zidovima), ubrat ćemo, a i kraljica će dati ubrati devetinu svakog ploda i vina. Slično tome, gore navedeni baruni i plemići, neka za svoje potrebe od seljaka-kmetova i vinogradara na svojim bilo kojim posjedima utjeraju i uberu devetinu svih plodova i vina.“

c) „Minden, bármely néven nevezendő szabad községben, valamint az udvarnoki és királynői községekben levő összes szántóvető és szőlőbirtokos



jobbágyainktól (kivéve a falakkal bekerített városokat) minden terményüknek és boruknak kilencedét beszedetjük és a királyné asszony is be fogja szedetni. És a fönt nevezett bárók és nemesek bármely birtokaikon levő minden szántóvető és szőlővel bíró jobbágyoktól ezek minden terményének és borának kilenced részét a maguk szükségére hasonlóképen hajtsák és szedjék be.” d) „1. § Prije svega riješismo i prisegnusmo na to ako bi netko tko je blizak bilo kojem dostojniku bio uhvaćen u grijehu krađe veće od vrijednosti jedne kokoši, neka ga nitko ne mogaše sakriti ili braniti. 2. § Riješismo i to da se sam lopov, jedino ako ne dospije u crkvu, objesi i njegova sva imovina neka propadne za njim.“

d) „1. §. Mindenekelőtt végeztük és esküt mondtunk reá, hogy akármely főember közelvalója találtatnék lopás vétkében egy tyúk áránál feljebb, senki semmiképpen el ne rejthesse vagy meg ne oltalmazhassa azt. 2. §. Tetszett azt is végeznünk, hogy magát a tolvajt, ha csak templomba nem jut, akasszák fel és minden vagyona vesszen utána.”

e) „Naredismo i zapovijedasmo da su u svakoj županiji za svaku vratnicu kroz koju su u stanju zaokrenuti ili proći kola natovarena sijenom ili žitom, [...] izuzevši naše kraljevske i kraljičine sluge, [...] izuzevši nadalje crkve, gradove i druge koji razvidno uživaju privilegije, u roku od 15 dana od razrezivanja, na ruke župana dužni služiti i uplatiti 18 denara.“

e) „Elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni, […] kivévén a mi királyi és királynéi szolgáinkat, [...] kivévén továbbá az egyházakat, városokat vagy másokat, akik nyilvánvaló kiváltságot, szabadságot élveznek, a kirovás megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák ispánjának a kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.”

5 bodova



4. Zadatak je u svezi s prosvjetiteljstvom. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 0,5 boda.) a) Odlučite jesu li sljedeće tvrdnje istinite ili lažne! U odgovarajući stupac upišite znak „X“!

Tvrdnja Istinita Lažna A) Prosvjetiteljstvo je krenulo u XVI. stoljeću iz Engleske.

B) O načelu diobe vlasti je u svojim napisima razlagao Rosseau.

C) Prosvjetiteljstvo je pomoglo obnovu Katoličke crkve i razvoj protureformacije.

D) Jedan od predstavnika francuskog prosvjetiteljstva – Voltaire kritizirao je Crkvu.

b) „Držimo same po sebi razumljivim one istine po kojima je svaki čovjek stvoren jednakim, čovjeka je Stvoritelj obdario takvim neotuđivim pravima kojih se ne može odreći, a među ta prava spadaju pravo na život i pravo na slobodu, odnosno pravo na težnju biti sretnim. Za osiguravanje tih prava ljudi ustrojavanju svoje vlade čija zakonita vlast počiva na suglasnosti onih kojima upravljaju. Ako bilo kada bilo koja vlada postane nesposobna za ostvarenje tih ciljeva, pravo je naroda da takvu vladu promijeni ili smijeni i ustroji novu vladu. [...] Trezveno promišljanje nalaže da se zbog beznačajnih i prolaznih problema ne mijenja vlada koja dobro radi. [...] Ako se međutim nizom zlostavljanja i uzurpacijama dokaže [...] da narod namjeravaju natjerati u stanje izrabljivanja, pravo je i obveza naroda da jaram takve vlade skine sa sebe.“ (Deklaracija o neovisnosti) b) „Magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvésre. Ezeknek a jogoknak a biztosítására az emberek kormányzatokat létesítenek, amelyeknek törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új kormányzatot létesítsen. […] A józan ész azt kívánja, hogy a jól bevált kormányzatot ne változtassuk meg jelentéktelen és múló nehézségek miatt. […] Ha azonban a visszaélések és bitorlások hosszú sora […] azt bizonyítja, hogy a népet teljes zsarnokságba kívánják hajtani, a nép joga és a nép kötelessége, hogy az ilyen kormányzat igáját levesse.” (Függetlenségi Nyilatkozat) Imenujte državu uz koju se može vezati fragment i koje je godine nastao gornji fragment izvora! Ime države: ………………………………………

Godina: ………………………………



c) Imenujte osnovno načelo prosvjetiteljstva koje je formulirano u podcrtanom dijelu fragmenta izvora!

……………………………………………… d) Kako nazivamo stručnim terminom shvaćanje spomenuto u izvoru koje se oslanja na trezven razum?

………………………………………………..

4 boda

5. Zadatak je u svezi s ranim novim vijekom ugarske povijesti. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja! „Njegov se prvi okršaj zbio 1683. godine [...] protiv Turaka koji su nasrtali na Beč, pod Karlom Lotarinškim sudjelovao je u oslobađanju napadanog Beča. Zahvaljujući svome viteštvu uskoro postaje zapovjednik pukovnije draguna i brzo je napredovao na ljestvici. Sudjelovao je u [...] povratu Ostrogona, bio je dozapovjednik jedinica koje su vratile Budim. Tu je i ranjen, ali [...] je u bitci kod Nagyharsánya već sudjelovao i on te je bio on taj koji je pronio glas o pobjedi. S 29 godina imenovan je maršalom, krajem 1696. godine ga je ......(d)...... postavio glavnim zapovjednikom protuturske vojske. [...] Obranio je Petrovaradin, a malo kasnije je, 11. rujna 1697. godine u boju kod Sente potukao Turke, gdje je pao i sam veliki vezir, a i sultan je jedva uspio pobjeći. Pljačka i palež Sarajeva spada međe njegova manje slavna djela. Bitka kod Sente je [...] dovela do Karlovačkog mira, pomoću kojega je, osim Temiške banovine, svaki ugarski teritorij oslobođen turske vlasti.“ (Članak povijesnog portala Múlt-kor) „Első ütközete 1683-ban […] volt a Bécs ellen vonuló törökkel, Lotharingiai Károly alatt részt vett az ostromolt Bécs felmentésében. Vitézsége révén hamarosan egy dragonyosezred parancsnoka lett, s gyorsan emelkedett a ranglétrán. Részt vett […] Esztergom visszavételében, […] a Budát felszabadító hadak alvezére lett. Itt meg is sebesült, de […] a nagyharsányi csatában már részt vett, ő vitte meg a diadal hírét. 29 évesen tábornaggyá nevezték ki, 1696 végén ……(d)…… a török elleni sereg fővezérévé tette. […] Megvédte Péterváradot, nem sokkal később 1697. szeptember 11-én a zentai csatában tönkreverte a törököt, az ütközetben a nagyvezír elesett, a szultán alig tudott elmenekülni. Szarajevó kifosztása és felgyújtása kevésbé dicsőséges tettei közé tartozik. A zentai csata vezetett a […] karlócai béke megkötéséhez, amely révén a temesi bánságot kivéve minden magyar terület kikerült a török fennhatóság alól.” (A Múlt-kor történelmi portál cikkéből) a) Imenujte (imenom i prezimenom) osobu o kojoj je riječ u gornjem fragmentu teksta! (1 bod)

………………………………………………………… b) Koje je godine sklopljen mir opisan u fragmentu teksta? (0,5 boda)

……………………………………………..



c) Zahvaljujući kojim čimbenicima su uslijedili događaji opisani u fragmentu? Navedite dva! (Po elementu 0,5 boda.)

……………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………….

d) Imenujte vladara koji se uklapa na mjesto koje je u fragmentu izvora označen točkama! (0,5 boda) ……………………………..

e) Zaokružite slovni znak onog fragmenta zakona koji se kao posljedica može dovesti u vezu s protjerivanjem Turaka! (1 bod) A)„Prekid sjemena muške loze Njegovog Veličanstva Cara i Kralja, nasljeđivanje po nasljednom pravu u ovoj Ugarskoj i njenoj Kruni, Božjom pomoći u već osvojenim i u buduće osvojenim dijelovima, državama i pokrajinama prenosi se vlast i upravljanje i na žensku granu naše uzvišene austrijske domovine [...], nedjeljivo i neodvojivo, uzajamno i skupno s nasljeđivanjem posjedovanim drugim državama i pokrajinama i u odnosu na ustanovljeno pravo nasljeđivanja prvorođenoga.“ A) „Ő legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával […] az öröklési jogon való utódlást e Magyarországban és koronájában, s az Isten segedelmével már visszaszerzett és visszaszerzendő ehhez tartozó részekben, országokban és tartományokban, felséges osztrák házának nőágára is […] feloszthatatlanul s elválaszthatatlanul, kölcsönösen és együttesen örökösödésileg birtoklandó más országaiban s tartományaiban is megállapított elsőszülöttségi rendhez képest, uralkodás és kormányzás végett átruházzák.” B) „Svi zborovi i staleži Ugarske i njenih pridruženih dijelova izjavljuju da će od sada pa i u buduće, za sva vremena, za svoga vladara priznati [...] i uvijek nakon položene prisege, skupštinski, unutar Ugarske okruniti, nikoga drugoga,već prvorođenog od muških nasljednika gore navedenog Njegovog Veličanstva Cara.“ B) „Magyarországnak s kapcsolt részeinek összes karai és rendei kinyilatkoztatják, hogy mostantól jövőre s örök időkre senki mást, mint fenncímzett Ő császári s királyi felségének saját ágyékából származott fiörökösei közül az első szülöttet […] fogják törvényes királyuknak s uruknak ismerni és azt mindenkor […] leteendő eskü után, országgyűlésileg, e Magyarországon belül, meg fogják koronázni.” C) „Staleži zemlje su uz suglasnost Njegovog Veličanstva donijeli odluku da svi spisi, kraljevski prijedlozi, ogovori i interpelacije koje budu namijenjene državnoj Skupštini od sada budu izdani isključivo na mađarskom jeziku. Članci zakona su i do sada u ovoj skupštini donošeni i potvrđivani isključivo na mađarskom jeziku: tako će se i od sada oni kako donositi i milošću kralja potvrditi jedino na mađarskom jeziku.“ C) „Az ország Rendei ő Felsége kegyelmes megegyezése hozzájárultával meghatározták, hogy az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi



leiratok, előadások, válaszok, és intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak.”

4 boda

6. Zadatak je u svezi s općom poviješću novog vijeka. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja!

orosz csapatok: ruske jedinice angol-francia csapatok: englesko-francuske jedinice szövetséges bombázás: savezničko bombardiranje Fekete tenger: Crno more Skicom zemljovida prikazani su pojedini borbeni događaji rata između 1853. i 1856. godine

a) Imenujte teritorij koji je na skici zemljovida označen ovako: ! (0,5 boda)

…………………………………………… b) Imenujte vođe država onih saveznica u vrijeme rata koje su prikazane na skici zemljovida! (Po elementu 0,5 boda.)

………………………………………………….

………………………………………………….. c) Podcrtajte ime političara koji se može dovesti u vezu s događajem koji je prikazan na skici zemljovida! (0,5 boda)

Otto von Bismarck Camillo Cavour Klemens Metternich Thomas Jefferson



d) Objasnite zašto je za suvremenike ponašanje Austrije tijekom rata bilo iznenađujuće! (1 bod) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

3 boda

7. Zadatak je u svezi s utjecajem razvoja gospodarstva na prirodni okoliš u Ugarskoj za vrijeme dualizma. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja! (Po elementu 1 bod.)

A) B)

a) Što je prouzročilo promjene koje se mogu u prvom redu iščitati iz tabele označene znakom A)? …………………………………………………………………………………………………... b) Kakve je štetne posljedice po prirodni okoliš imala promjena koja se može iščitati iz tabele označene znakom A) i isušivanje močvara? Napišite jednu općenitu promjenu! …………………………………………………………………………………………………. c) Zašto su promjene koje se mogu iščitati iz tabele s oznakama A) i B) bile korisne u odnosu na poljoprivredu? …………………………………………………………………………………………………. d) Koja je ona djelatnost − u izričitoj vezi s razvojem prometa − doprinijela promjeni koja se može iščitati iz tabele s oznakom B)? ………………………………………………………………………………………………….

4 boda

8. Zadatak je u svezi s Prvim svjetskim ratom. Imenujte – u danom navodu neimenovanu – velesilu na koju se navod odnosi! Jedna velesila može biti navedena više puta. (Po elementu 0,5 boda.) a) „Nakon početnih zapadnih uspjeha razne interesne skupine su u svojim sveobuhvatnim programima formulirali svoja stajališta. [...] Troškove rata su planirali namiriti od naplaćenih ratnih šteta neprijatelja. [...] Budući da su njene trgovačke veze presječene engleskom blokadom, od 1915. godine uveden je sustav bonova za namirnice. A program prihvaćen krajem 1916. godine [...]

Promjene veličina teritorija ugroženih od poplava u dolini Tise u Mađarskoj (1850.-

1919.) period

mjera promjena (milijuna

hektara) 1850.-1880. -1,44 1881.-1900. -3,51 1901.-1919. -3,85

Omjer teritorija pod šumama u Mađarskoj (1800.-1918.)

godina omjer (%) 1800. 29 1878. 28 1918. 25



je cijelo gospodarstvo stavio u službu vojne industrije, mobilizirana je njena cijela pričuva radne snage.“

a) „A kezdeti nyugati sikerek után a különböző érdekcsoportok átfogó programokban fogalmazták meg álláspontjukat. […] A háborús kiadásokat az ellenfél jóvátételeiből tervezték fedezni. […] Mivel az angol blokád elvágta […] kereskedelmi összeköttetéseit, 1915-től bevezették az élelmiszerek jegyrendszerét. Az 1916 végén elfogadott […] program pedig az egész gazdaságot a hadiipar szolgálatába állította, és összes munkaerő-tartalékát mozgósította.” ……………………………………………….

b) „Njemačko je vojno zapovjedništvo u veljači 1917. godine objavilo totalni rat podmornica kako bi time izgladnili [zemlju]. Trgovačka flota Sjedinjenih Država koja je stupila u rat je, međutim; nadoknadila njene gubitke.“ b) „A német hadvezetés 1917 februárjában meghirdette a korlátlan tengeralattjáró-háborút, hogy kiéheztesse [az országot]. A háborúba belépő Egyesült Államok kereskedelmi flottája azonban pótolta veszteségeit.” ……………………………………………….

c) „U trećoj se godini rata [...] našla u teškoj situaciji. [...] Sjeverne i sjeveroistočne departmane su okupirali i pustošili Nijemci. [...] Vojska je pretrpjela ogromne gubitke.“ c) „A harmadik háborús évben […] súlyos helyzetbe került. […] Az északi, északkeleti megyéket a németek megszállták és pusztították. A […] hadsereg óriási vérveszteséget szenvedett.” ……………………………………………….

d) „Osvajanje konačne pobjede [...] je imalo ogromnu cijenu: [...] carstvo je izgubilo 900 tisuća ljudi, njen dug prema Sjedinjenim Državama iznosio je 850 milijuna funti, a većina njene trgovačke flote je uništena.“ d) „A végső győzelem kivívásának […] hatalmas ára volt: a […] birodalom 900 ezer főt vesztett, 850 millió fonttal eladósodott az Egyesült Államoknak, kereskedelmi flottájának a zöme pedig elpusztult.” ……………………………………………….

2 boda



9. Zadatak je u svezi s mađarskim gospodarstvom prvih desetljeća nakon Prvog svjetskog rata. Riješite zadatke!

a) Kako se nastavljaju rečenice? Zaokružite slovni znak pravilnog nastavka! Za svaku se rečenicu može zaokružiti samo po jedan slovni znak. (Po elementu 0,5 boda.)

1. Kao posljedica Trianonskog mira omjer oranica unutar državnih granica... A) je povećan. B) je smanjen. C se u biti nije mijenjao. 2. Kao posljedica Trianonskog mira Mađarska je izgubila sve... A) rudnike smeđeg ugljena. B) rudnike soli. C) rudnike željezne rudače. 3. 1920. godine je na trianonskom državnom teritoriju kapacitet mlinske industrije u odnosu na količinu proizvedenih žitarica iznosio/bio... A) trećinu. B) trostruko veći. C) približno odgovarajući. 4. U godinama nakon Trianonskog mira je u robnom izvozu porastao omjer... A) prehrambenih proizvoda. B) sirovina. C) potrošnih artikala. b) Riješite zadatke pomoću teksta i svojih spoznaja! 1924. godine je Vlada prekinula praksu po kojoj je svoje izdatke pokrivala ponovnim

izdavanjem/tiskanjem papirnatog novca. Prava izdavanja/tiskanja novca tada je

preuzela ............................................... Ta je ustanova dalje vodila brigu o zlatnim i

deviznim rezervama države, te su tu držane na zatvorenim računima novčani iznosi

koji su služili kao pokriće za otplatu ..................................................... Tim je novčanim

iznosima Vlada mogla raspolagati samo uz suglasnost glavnog povjerenika kojeg je

imenovala međunarodna zajednica. (Po napisu povjesničara Ignáca Romsicsa)

1. Na točkama označene dijelove teksta upišite odgovarajuće odgovore! (Po elementu 0,5 boda.)



2. Kakav je bio financijski utjecaj mjere koja je uvedena 1924. godine, a koja je spomenuta u prvoj rečenici teksta? (1 bod)

…………………………………………………………………………………………………... ....................................................................................................................................................... 3. Tko je bio predsjednik vlade u periodu na koji se odnosi tekst? (1 bod) ……………………………………………………………………

5 bodova

10. Zadatak je u svezi s Rákosijevim razdobljem. Riješite zadatke pomoću svojih spoznaja i slika kojima su prikazane oblici ugnjetavanja mađarskog seljaštva! (Po elementu 1 bod.)

Prisilna predaja jaja Policajci pretražuju ostavu jednog seljaka

a) Objasnite ukratko uzročno posljedične veze između događaja koji su prikazani na dvjema slikama!

………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

b) Zašto je prinudna predaja proizvoda materijalno nepovoljno utjecala na one koji su obvezivani na to?

………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

c) Na što je političko vodstvo htjelo prisiliti seljake zemljoposjednike time da je za njih često propisala neispunjive zahtjeve? ………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………

3 boda



11. Zadatak je u svezi s raspadom Jugoslavije. Pomoću zemljovida i svojih spoznaja odlučite jesu li tvrdnje istinite ili lažne! Znak „X“ napišite u odgovarajući stupac! (Po elementu 0,5 boda.)

1991-1995: a háború időszaka B = bosnyák H = horvát M = macedón Sz = szerb

1991.-1995.: razdoblje rata B = Bošnjaci H = Hrvati

M = Makedonci S = Srbi

Szlovénia: Slovenija Horvátország: Hrvatska Bosznia-Hercegovina: Bosna i Hercegovina Szerbia: Srbija Montenegró: Crna Gora Koszovó: Kosovo Macedónia: Makedonija

Ratovi i izbjeglice/prognanici na teritoriju bivše Jugoslavije 1990-ih godina

Bosna i Hercegovina nakon Daytonskog sporazuma (1995.)



Tvrdnja Istinita Lažna a) Raspad Jugoslavije započeo je izdvajanjem Slovenije i Hrvatske 1991. godine.

b) U izbijanju rata u Hrvatskoj etničke suprotnosti nisu imali ulogu.

c) U rat se na strani Srba umiješao i NATO.

d) Teritoriji Bosne i Hercegovine s većinskim srpskim stanovništvom su nakon okončanja rata koji se tamo odvijao priključeni Srbiji.

2 boda

12. Zadatak je u svezi sa strukturnim promjenama mađarskog društva koje su uslijedile u proteklih pola stoljeća. Riješite zadatke pomoću izvora i svojih spoznaja!

A) B)

C)

Omjer stanovnika bez osnovne spreme unutar zaposlenih u Mađarskoj (1949.-2000.)

Broj zaposlenih i njihov omjer u Mađarskoj (1949.-2019.)

Godina

Broj (tisuća osoba)

Omjer u odnosu na cijelo

pučanstvo (%)

1949. 4090 44,4 1960. 4760 47,8 1970. 4990 48,3 1980. 5070 47,3 1990. 4520 43,6 2000. 3830 37,5 2010. 3750 37,6

Skupni omjer stanovnika s osnovnom spremom i

zaposlenih bez spreme u Mađarskoj (1949.-2000.)

Godina Omjer unutar zaposlenih (%)

1949. 93,8

1980. 53,9

2000. 17,4

1949. 1960. 1970. 1980. 1990. 2000.



D)

A foglalkoztatottak száma (ezer fő): Broj zaposlenih (tisuća stanovnika) nő: žene férfi: muškarci Raspored zaposlenih u Mađarskoj po spolovima (1949.-2000.) a) S kojih se izvora mogu očitati tvrdnje koje su navedene u tabeli? Znak „X“ napišite u odgovarajući stupac tabele! U jednom redu može biti navedeno i više znakova „X“. (Za svaki redak po 0,5 boda.)

Tvrdnja A) B) C) D) 1. 1980. desetljeće je donijelo obrat u razvoju broja zaposlenih.

2. U desetljeću nakon demokratskih promjena su s tržišta rada gotovo nestali oni koji nisu završili niti osnovnu školu.

b) Za koja je desetljeća istinita sljedeća tvrdnja? Navedite dva desetljeća! (1 bod) Bio je spektakularan rast broja žena u svijetu rada: nasuprot smanjenju broja zaposlene muške radne snage, njihov se broj povećavao. ………………………………………………………………………….. c) Čime se može objasniti promjena u omjeru zaposlenih u desetljeću nakon demokratskih promjena? Navedite dva karakteristična uzroka! (Po elementu 1 bod.) 1. …………………………………………………………………………… 2. ……………………………………………………………………………

4 boda

1980. 1949. 1949. 1970. 1960. 1990. 2000.





Maksimalni broj bodova

Broj postignutih bodova

I. Jednostavni,

kratki zadaci

1. Antička Grčka 4 2. Osmansko-tursko društvo 4 3. Srednjovjekovno ugarsko zakonodavstvo 5 4. Prosvjetiteljstvo 4 5. Mađarska povijest novoga vijeka 4 6. Konflikti XIX. stoljeća 3 7. Doba dualizma 4 8. Prvi svjetski rat 2 9. Mađarsko gospodarstvo 5 10. Rákosijevo doba 3 11. Raspad Jugoslavije 2 12. Mađarsko društvo 4

Ukupno 44 I. Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve

Profesor koji je ispravio radnje Datum: ...................................... __________________________________________________________________________

Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve /

elért pontszám egész számra

kerekítve

Broj cijelih bodova upisan u

program / programba beírt egész pontszám

I. Jednostavni, kratki zadaci / I. Egyszerű, rövid feladatok

Profesor koji je ispravio radnje /javító

tanár Bilježnik/jegyző

Datum/Dátum: ............................. Datum/Dátum: ........................

Primjedbe: 1. Ako je pristupnik započeo rješavati II. dio pismenog ispita, onda ova tabela i dio s potpisima ostaju prazni! 2. Ako ispit tijekom rješavanja zadataka I. dijela biva prekinut, odnosno ne nastavi se II. dijelom, onda se moraju popuniti i tabela i dio s potpisima!

Megjegyzések:

1. Ha a vizsgázó a II. írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I. összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II. összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő!

Történelem horvát nyelven emelt szint — írásbeli vizsga 1211 II. összetevő

Azonosító jel:

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVEN

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

2014. május 7. 8:00

II.

Időtartam: 150 perc

Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZ

SG

A ●

20

14

. m

áju

s 7

.

írásbeli vizsga, II. összetevő 2 / 32 2014. május 7. 1211


Važne informacije

Dajte nedvosmislene odgovore, obilježavajte točno i u slučaju ispravljanja!

Trudite se u svojim odgovorima formulirati bit, nemojte prekoračiti mjesto koje vam stoji na raspolaganju!

Molimo vas da koristite kemijsku olovku plave boje!

Pri rješavanju zadataka imajte na umu sljedeće prijedloge!

• Pozorno pročitajte zadatke! • Pozorno slijedite upute zadataka!

• Proučite izvore uz zadatke (sliku, prikaz, tekst, zemljovid)!

• Pri rješavanju svakoga zadatka koristite dozvoljena pomagala: zemljovide srednjoškolskog povijesnog atlasa i dvojezični rječnik. Imena osoba, topografski nazivi i pojmovi mogu se vrednovati samo u slučaju da su napisani ispravno, sukladno pravopisu!

• Svoje odgovore napišite nakon studiozne procjene, po mogućnosti bez ispravljanja! Pri razradi tekstualnih zadataka predlažemo sljedeći redoslijed: 1. U zadatku naznačen problem smjestite u vrijeme i prostor! 2. Za razumijevanje zadatka koristite izvore, odnosno srednjoškolski povijesni atlas! 3. Sakupite one opće pojmove (npr. razvitak, promjene, proizvodnja), odnosno one pojmove u svezi s danim razdobljem (npr. kmet, ceh, kult ličnosti) pomoću kojih se dani problem može prezentirati! 4. Ugradite u svoje formulacije prikupljene informacije, zaključke! 5. Ako je potrebno napravite skicu, koncept! 6. Otkrijte događaje koji su prethodili, uzroke i posljedice problema! 7. Formulirajte pretpostavke, obrazloženja! 8. U razradu ugradite svoje samostalne spoznaje (npr. godine, imena), svoju točku gledišta, mišljenje! 9. Pripazite da vam rečenice budu jasne! 10. Uredite tekst i pripazite i na pravopis!

Na znanje:

Kriteriji ispravljanja eseja: • razumijevanje zadatka,

• udovoljavanje sadržajnim zahtjevima,

• uređenost, logičnost, jezična pravilnost i pravopis odgovora.

Želimo vam puno uspjeha u radu!



Pročitajte pozorno!

Od sljedećih zadataka morate razraditi ukupno četiri. Morate izabrati na osnovi sljedećih pravila: morate razraditi: dva kratka i dva dugačka zadatka, od kojih se svaki mora odnositi na različita razdoblja i najmanje dva se moraju odnositi na mađarsku povijest. Proučite pozorno zadatke! Redni

broj Razdoblja, teme Tip

zadatka

Opća povijest

13. Društvo i gospodarstvo Egipta kratak

14. Renesansa dugačak

15. Diktatura jakobinaca kratak

16. Staljinova ekonomska politika dugačak

Mađarska povijest

17. Zapadna osvajanja Matije Hunyadija kratak

18. Nikola Zrinski dugačak

19. Pitanje kmetstva u reformnom dobu kratak

20. Ugarska politika bečkog Dvora dugačak

21. Utjecaj svjetske krize na Mađarsku kratak

22. Kádárovo razdoblje dugačak

Nakon što ste proučili zadatke, zaokružite redne brojeve izabranih zadataka!

Popunjavanjem sljedeće tabele provjerite ispravnost vašeg izbora! Od zadataka razradite samo izabrana četiri, ostalo ostavite praznim!

Pri razradi zadataka smijete raditi skicu!

Kriteriji izbora zadataka Da

Jeste li izabrali četiri zadatka?

Jeste li izabrali najmanje dva zadatka koji se odnose na mađarsku povijest?

Jeste li izabrali najmanje jedan zadatak koji se odnosi na opću povijest?

Jeste li izabrali dva kratka i dva dugačka zadatka?

Sva četiri izabrana zadatka se odnose na različita razdoblja?

(Razdoblja u tabeli odvojena su dvostrukom crtom.)

Jeste li nedvosmisleno označili svoj izbor?



13. Zadatak je u svezi s civilizacijom Egipta staroga vijeka (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite osnovne crte društva i gospodarstva Egipta staroga vijeka! Svojim odgovorom obuhvatite i na karakter vlasti vladara i ulogu države u gospodarstvu! Koristite srednjoškolski povijesni atlas!

Hram, Abu-Simbel, Egipat

Hram čuvaju četiri skulpture faraona od 20 metara u sjedećem položaju „Bio sam u problemima na Velikom Tronu, a one koji su u palači postali su očajni [...] jer Nil za sedam godina moje vladavine nije plavio. Žita je jedva da je bilo, voće se osušilo, bili smo potrebiti svih namirnica. Svoje sam srce okrenuo prema samim počecima te sam upitao njega, Komornika, Ibisa [bog mudrosti], glavnog svećenika pisanja Imhotepa, Ptahova sina:»Gdje je rodno mjesto Nila? Tko je tamo Bog?« On mi odgovori ovako: »Moram stupiti u Kuću Života [knjižnica] i moram otkriti Reove duše [svete knjige], ne bi li u njima našao kakva putokaza.« Otišao je i odmah se vratio kako bi me obavijestio o plavljenju Nila.“ (Iz natpisa faraona Džosera, XXVII. stoljeće pr. Kr.) „Bajban voltam a Nagy Trónon, és azokat, akik a palotában vannak, kétségbeesés fogta el […] mert a Nílus uralkodásom alatt hét évig nem áradt meg. Alig volt gabona, a gyümölcsök elszáradtak, és szükség volt minden ennivalóban. Szívemet a dolgok kezdetei felé fordítottam, és megkérdeztem őt, a Kamarást, az Ibiszt [a bölcsesség istene], az Írások Főpapját Imhotepet, Ptah fiát: »Hol van a Nílus születésének helye? Ki ott az Isten?« Ő így válaszolt: »Be kell lépnem az Élet Házába [könyvtár] és ki kell tárnom Ré lelkeit [szent könyveit], hogy nincs-e bennük valami útmutatás.« Ment és rögtön visszatért, hogy felvilágosítson engem a Nílus áradásáról.” (Dzsószer fáraó feliratából, Kr. e. XXVII. század)



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………....

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih

bodova Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 6 Otkrivanje čimbenika koji su utjecali na formiranje događaja 8 Uređenost, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 28 DJELITELJ 4 Broj ispitnih bodova 7



14. Zadatak je u svezi sa srednjovjekovnom Europom i Europom ranog novog vijeka. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite osnovne karakteristike stilskog razdoblja renesanse! Svojim odgovorom obuhvatite činjenice koje su poticale na formiranje renesanse i na renesansno poimanje svijeta! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „ Bio je veliki broj onih koji su kritički promatrali svijet (jer je zrak grada, tako rekućʼ, poticao slobodu razmišljanja), ljudi su omalovažavali prosječnost. [...] Za život je bila potrebna industrijalizacija, što nije značilo drugo nego da čovjek u svakom trenutku mora koristiti svoj mozak i moć prosuđivanja, [...] jer Firenca nije raspolagala velikim ili bogato rodnim zemljišnim površinama. [...] [Velika je bila] čežnja za slavom i priznanjem koji su generirani tim zrakom u ljudima različitih zanimanja.“ (Iz napisa povjesničara umjetnosti Petera Burkea)

„Magas volt azok száma, akik kritikus szemmel néztek a világra (mert a város levegője úgyszólván táplálta a gondolkodás szabadságát), s az emberek kicsinyelték a középszert. […] A megélhetéshez iparkodásra volt szükség, ami nem jelentett mást, mint hogy az embernek minden pillanatban használnia kellett eszét és ítélőképességét, […] hisz Firenze nem rendelkezett nagy kiterjedésű vagy dúsan termő földterülettel. […] A dicsőség és megbecsültség iránti vágy [nagy volt], melyet e levegő gerjesztett a legkülönbözőbb foglalkozású emberekben.” (Peter Burke művészettörténész írásából)

„Časne i veličanstvene kneževine i republike neka troškovi ne sprečavaju u tome sa podižu velike i čudnovate zgrade. Još ni jedna država nije postala siromašna i nitko nije umro zato što je dao izgraditi palaču. [...] Na kraju kada već stoji ogromna građevina, u državi nema ni manje ni više novaca, ali zgrada ostaje u državi, odnosno gradu, šireći njegovu slavu i ponos.“ (Iz napisa A. Filaretea, onodobnog majstora iz Firence) „A méltóságos és nagyságos fejedelmeket és köztársaságokat ne tartsák vissza a költségek attól, hogy nagy és csodálatos épületeket emeljenek. Még egyetlen ország sem szegényedett el attól, és senki sem halt bele abba, hogy palotát építtetett. […] Végül amikor áll az óriás épület, az országban nincs se több, se kevesebb pénz, de az épület az országban, illetve városban maradván öregbíti annak hírét és becsületét.” (A. Filarete firenzei mester korabeli írásából)



S. Boticelli: Rođenje Venere

Palača Medici u Firenci

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

15. Zadatak je u svezi s Francuskom revolucijom (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite uzroke formiranja i glavne karakteristike jakobinske diktature! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „Sljedeće se osobe imaju smatrati sumnjivim: prvo oni koji se svojim ponašanjem, svojim vezama, govorom ili pisanjem iskazuju kao pristalice tiranije ili federalizma [žirondinaca] i protivnici slobode. Drugo, oni koji [...] nisu u stanju potvrditi svoj način života i ispunjavanje svojih građanskih obveza. Treće, oni kojima je otkazano potvrđivanje domoljublja. Četvrto, oni javni službenici koje je Konvent ili njegovi povjerenici otpustio iz službe, [...] one žene, muževi, očevi, majke, sinovi, kćeri i agenti onih plemića i emigranata koji nisu deklarirali svoju privrženost revoluciji. [...] Građanski i kazneni sudovi u slučaju potrebe mogu zatvoriti i [...] držati u pritvoru takve osobe o kojima je ustanovljeno da se protiv njih ne može podignuti optužnica ili koje su oslobođene od optužnice koja je podignuta protiv njih.“ (Zakon o sumnjivima, 1793.)

„A következő személyek tekinthetők gyanúsnak: Először azok, akik viselkedésükkel, kapcsolataikkal, beszédükkel vagy írásaikkal a zsarnokság vagy föderalizmus [girondi] híveinek és a szabadság ellenségeinek mutatkoznak. Másodszor azok, akik nem képesek […] igazolni megélhetési módjukat és állampolgári kötelezettségeik teljesítését. Harmadszor azok, akiktől megtagadták hazafiságuk igazolását. Negyedszer azok a közhivatalnokok, akiket a Konvent vagy megbízottai elbocsátottak hivatalukból, [...] nemesek és emigránsok azon férjei és feleségei, apjai, anyjai, fiai, leányai, fivérei, nővérei és ügynökei, akik nem nyilvánították ki a forradalomhoz való ragaszkodásukat. [...] Szükség esetén a polgári és büntető bíróságok fogságban tarthatnak és […] börtönökbe küldhetnek olyan személyeket, akikről megállapították, hogy nem lehet vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket felmentettek az ellenük emelt vád alól.” (A gyanúsakról szóló törvényből, 1793)

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih




„Ne može se zabraniti izricanje misli i mišljenja, bilo da se to radi sredstvima tiska ili na druge načina, niti pravo na slobodno okupljanje i slobodu vjeroispovijesti. [...] Svaka mjera koja se poduzima protiv jednog čovjeka i nije u skladu sa zakonom propisanim slučajevima i oblicima je samovoljna i tiranijska: a onaj protiv koga se to želi izvršiti silom, ima pravo obraniti se silom. [...] Kada vlada povrijedi prava naroda, ustanak naroda i svim dijelovima naroda je najsvetija i najvažnija obveza.“ (Fragment iz Ustava iz 1793. godine) „Nem lehet megtiltani a gondolat és a vélemény kifejezését, akár a sajtó eszközével, akár más úton történik, a békés gyülekezés jogát és a szabad vallásgyakorlás jogát. […] Minden intézkedés önkényes és zsarnoki, amelyet nem a törvény által meghatározott esetben és formák szerint tesznek egy ember ellen: aki ellen pedig ezt erőszakkal akarják végrehajtani, annak jogában áll erővel védekeznie. […] Amikor a kormány megsérti a nép jogait, a fölkelés a népnek és a nép minden részének legszentebb és legfontosabb kötelessége.” (Részlet az 1793-as alkotmányból) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………....



16. Zadatak je u svezi s poviješću gospodarstva Sovjetskog Saveza između dvaju svjetskih ratova. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite najvažnije karakteristike ekonomske politike Sovjetskog Saveza 1930-ih godina! U svojem se odgovoru ukratko osvrnite i na posljedice ekonomske politike! „Ima radnika koji noću ne spavaju, bojeći se da ih ne odnesu.“ „Sve su moje poznanike odnijeli – reče jedan i dodaje: Najgore je to, što ne znamo kamo.“ „Još kada bi i sve kulake odnijeli – reče jedan – uskoro bi našli nove kulake. Sigurno je da će sve dotle biti kulaka dok će i jedan čovjek biti izvan kolhoza.“ „Najbolje i najjače zemljoradnike deportiraju, dok bespomoćni i paraziti ostaju ovdje.“ (Fragment iz strogo povjerljivog izvješća tajne policije)

„Vannak dolgozók, akik éjjel nem alszanak, attól félve, hogy elviszik őket.” „Minden ismerősömet elvitték – mondta egyikük, és hozzáfűzte: A legszörnyűbb, hogy nem tudjuk, hová.” „Még ha az összes kulákot elviszik is – mondja egyikük – nemsokára új kulákokat találnak. Biztos, hogy addig lesznek kulákok, amíg egyvalaki is a kolhozon kívül lesz.” „A legjobb és a legerősebb földműveseket deportálják, míg az élhetetlenek és az élősködők itt maradnak.” (Részletek a politikai rendőrség szigorúan titkos jelentéséből.)

„Vidio sam pustošenje gladi u Ukrajini 1932.-1933. godine: horde obitelji umotane u prnje na željezničkom kolodvoru, majke koje svoju izgladnjelu djecu dižu do stakla šaltera, s onim malim nogama, velikim blijedim glavama i natečenim trbusima izgledali su kao embriji izvađeni iz tegle sa spiritom; starce čiji su promrzli prsti noge izvirivali iz tranjavih papuča. Rekli su, to su svi kulaci koji su se suprotstavili kolektivizaciji.“ (Arthur Koestler, pisac) „Láttam az 1932–1933-as éhínség pusztítását Ukrajnában: a rongyokba burkolt családok hordáit a vasútállomásokon, az asszonyokat, amint a fülke ablakához emelik éhező porontyaikat, akik pici lábaikkal, nagy sápadt fejükkel, felpuffadt hasukkal úgy néztek ki, mint spirituszos üvegből kiemelt embriók; az öregeket rongyos papucsokból kikandikáló, elfagyott lábujjakkal. Azt mondták, hogy ezek mind kulákok, akik ellenálltak a kollektivizálásnak.˝ (Arthur Koestler, író)

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih




termelési eszközök gyártása: proizvodnja sredstava za proizvodnju egész ipar: cijela industrija fogyasztási javak: potrošačka dobra Razvoj industrijske proizvodnje u Sovjetskom Savezu (1913.-1937.) 1913. = 1

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

Sovjetski plakat. Hrvatski prijevod natpisa: „Dat ćemo za izgradnju socijalizma 1931. godine. 8 milijuna tona sirovog željeza.“



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

17. Zadatak je u svezi s vladavinom Matijaša Korvina (kratak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite Matijaševe zapadne ratove i njihovu vanjskopolitičku pozadinu! Koristite srednjoškolski povijesni atlas!

Zapadna osvajanja Matije Hunyadija Német-római birodalom: Njemačko-Rimsko Carstvo Glogau-Lausitzi Őrgrófság: Markgrofovija Glogau-Lausitz Sziléziai Hercegség: Šlesko Vojvodstvo Morva Őrgrófság: Moravska Markgrofovija Lengyel Királyság: Poljska Kraljevina Alsó Austria: Donja Austrija

Stájerország: Štajerska Karintia: Koruška Magyar Királyság: Kraljevina Ugrarska Moldvai Fejedelemség: Moldavska Kneževina Havasalföldi Fejedelemség: Kneževina Vlaška Oszmán Birodalom: Osmansko Carstvo Adriai-tenger: Jadransko more

„Kralj je [u Skupštini] pročitao pisma pape Pavla i cara koji su ga poticali i molili da odgovornost za zapovjedništvo češkog rata za koji je dobio ovlaštenje od cara i pape

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih




već ranije prihvati s voljom, te su mu obećali odgovarajuću plaću i potporu. [...] Nakon pročitanih pisama ovako se obratio s prijestolja: Ako bi netko, gospodo moja, netko od nas ovaj rat trebao odbiti, to bi jedino Matijaš mogao biti, koga ni pravičnost ni poštenje ne potiče na to da diže oružje na svoga tasta, spasitelja njegova života, koga je on uvijek smatrao svojim ocem milostivim. Ali ako razmislim u sebi koje su dužnosti jednog državnika i još više kneza, opće dobro moram postaviti ispred svojih interesa. [...] češko krivovjerje koje je tako mnogoslojno i toliko vrsta da se koleba među proturječnim pogledima, a počelo se širiti u toj mjeri da je zarazilo ne samo Češku već gotovo cijelu Moravsku i zamašne dijelove Šleske. Ta štetočina napada već naše granice i kako sam upravo čuo, putem dodira na bojištu, ušao je i u mozgove nekih pojedinaca. [...] može li nam biti ponuđen pošteniji i slavniji rat od onoga koji se vodi ne samo za tjelesnu slobodu sviju nas, već i za blaženstvo svakog duha.“ (Antonio Bonfini)

„A király […] felolvastatta [az országgyűlésen] Pál pápa és a császár leveleit, amelyek arra biztatták és kérték őt, hogy a cseh háború pápai és császári felhatalmazással már előbb rá bízott főségét vállalja el szívesen, és meghatározott fizetséget meg támogatást ígértek. […] A levelek felolvasása után így szólalt meg a trónusról: Ha valakinek, nagyuraim, ezt a háborút el kellene utasítania – szólt –, az közülünk egyedül Mátyás lehetne, akit sem a méltányosság, sem a tisztesség nem biztat arra, hogy fegyvert emeljen apósára, életének megmentőjére, akit mindig kegyes apjának tekintett. Ha azonban meggondolom magamban, mi a kötelessége az államférfinak és leginkább a fejedelemnek, a közérdeket a magamé elé kell helyeznem. […] a cseh eretnekség, mely oly sokrétű és sokféle, hogy folyton ellentmondó nézetek között ingadozik, olyannyira terjedni kezdett, hogy nemcsak Csehországot fertőzte meg, hanem már-már egész Morvaországot és Szilézia tekintélyes darabját is. Ez a dögvész már határainkat támadja, és mint épp most hallottam, a harctéri érintkezés folytán behatolt egyesek elméjébe. […] kínálkozhat-e tisztességesebb és dicsteljesebb háború annál, amely nemcsak mindnyájunk testi szabadságáért, hanem minden lélek üdvösségéért is folyik?” (Antonio Bonfini)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

18. Zadatak je u svezi s ugarskom poviješću XVII. stoljeća. (dugačak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite političku i vojnu djelatnost Nikole Zrinskog! Koristite srednjoškolski povijesni atlas! „Nakon okončanja Tridesetogodišnjeg rata su postali razočarani dinastijom i oni prokraljevski ugarski viši staleži s političkom ulogom koji do tada nisu podržavali protuhabsburške vojne pohode erdeljskog kneza. Njihova averzija prema dinastiji izazvana je gorkim iskustvom. Postalo ime je jasno da dok su oni od Habsburgovaca očekivali protjerivanje Turaka i ustrojenje jedinstvene države, dotle, sa završetkom konflikta – dinastija koja sada već nije ugrožavana niti sa zapada – nije voljna činiti ništa protiv ″pogana″.“ (János Kalmár, povjesničar) „A harmincéves háború befejeződése után azok a politikai szerepet játszó királypárti magyarországi főrendek is csalódtak az uralkodóházban, akik addig nem támogatták az erdélyi fejedelmek Habsburg-ellenes hadjáratait. Az idegen dinasztiával szembeni ellenszenvüket keserű tapasztalatok váltották ki. Rá kellett jönniük, hogy míg ők a Habsburgoktól várták a török kiűzését s az ország egységének helyreállítását, addig a nagy európai konfliktus befejeződésével immáron nyugat felől sem fenyegetett dinasztia semmit sem hajlandó tenni a „pogány” ellen.” (Kalmár János, történész)

„Zato takav bijaše naš kralj koga će zauvijek pamtiti Mađari. [...] Njegov vitez gavran ganjaše supove te ih nadvisivaše viteštvom, brzinom, vrijednim marom bez prestanka. Nije ga nitko uvjerio, njegov dvor bijaše škola Marsova, njegov pogled

Kriteriji Broj

mogućih Broj

postignutih bodova

Razumijevanje zadatka 4 Orijentacija u vremenu i prostoru 4 Uporaba stručnog nazivlja 4 Korištenje izvora 6 Otkrivanje čimbenika koji su utjecali na formiranje događaja 8 Uređenost, jezična pravilnost 2 Sveukupni broj bodova 28 DJELITELJ 4 Broj ispitnih bodova 7



bijaše sličan lavu, njegova postojanost i vojno znanje bijaše premašilo sve i sva, zbog njegove je dobrote zemlja dobro rodila, Bog nas gledao blaženstvom, pred cijelim se svijetom sjajio.“ (Nikola Zrinski: Promišljanja o životu kralja Matije) „Ilyen vala azért a mi királyunk, melynek emlékezete öröklétig lészen a magyaroknál […]. Ennek a vitéz hollója saskeselyűket kergetett, és azoknál magasabban járt vitézséggel, serénységgel, untalan szorgalmatos fáradsággal. Őtet senki meg nem győzte, az ő udvara Mars oskolája volt, az ő tekintete oroszlánt hasonlított, az ő állandósága és hadi tudománya mindent meghaladott, az ő jóságáért a föld jót termett, az Isten reánk kegyelmesen nézett, és az egész ország-világ előtt tündöklő volt.” (Zrínyi Miklós: Mátyás király életéről való elmélkedés)

„Koliko su puta Mađari potukli Turke, koliko su puta uništili njihove nebrojene tabore, i usprkos svemu se još nitko nije sjetio da boj treba unijeti duboko u njihovu zemlju; bili smo se zadovoljili s time da smo im dali do znanja tko smo; nikada nismo prošli do kraja tragom naše sreće, i kada se vrijeme učinilo povoljnim zanemarismo koristan savjet kako bismo se jedno kratko vrijeme radovali našoj pobjedi. Tako su oni nakon svakog pada uskrsli, izrasle im nove glave kao hidri, a mi pak bez prestanka uzdišemo našu nevolju.“ (Nikola Zrinski: Hrabri vitez) „Hányszor megverték a magyarok a törököket, hányszor levágták az ő számlálhatatlan táborokat, és mindazonáltal nem jut még senkinek eszében az ő országokban mélyen bé a hadakozást vinni; megelégedtünk azzal, hogy megismertettük magunkat vélek; nem mentünk soha is a szerencsének végig kalauzságán, és mikor az idő alkalmatos volt reá, elhagytuk a hasznos tanácsot, hogy egy kis ideig gyönyörködhessünk a győzedelemnek. Így ők mindenkor feltámadtak estük után, újabb fejük nő, mint az hydrának, mi pedig untalan sóhajtjuk veszedelmünket.” (Zrínyi Miklós: Vitéz hadnagy)

„Potrebno je [...] ako se ugarski narod od te postojeće nevolje želi riješiti da sam sebi, svome prosperitetu [potomcima] zaželi opstanak, neka oružje drži u rukama; ali ne kao do sada, već sasvim drugačije. Jer nije dovoljno da svaki čovjek sam drži oružje u svojoj kući, iako i toga mora biti, nego da zemlja ima jednu na nogama spremnu armadu [vojsku] koja je u svakom smjeru, u svakom satu i u svakom trenutku i ljeti i zimi sprema otići tamo gdje se ukaže nužda.“ (Nikola Zrinski: Ne bántsd a magyart, Lijek protiv turskog otrova) „Szükséges […], hogy a magyar nemzet, ha ettül a fennforgó vésztül meg akar szabadulni, ha magának, posteritásának [utódjainak] megmaradást kéván, tartson fegyvert kezében; de nem úgy, mint eddig, hanem jóval is másképpen. Mert nem elég az, hogy minden particularis [magán-] embernek legyen fegyver házánál, noha annak is úgy kell lenni, hanem hogy az ország tartson egy ármádát [hadsereget] lábon készen, aki mindenfelé, minden órában, minden szempillantásban, télen, nyáron oda mehessen, ahová szükség kévánja.” (Zrínyi Miklós: Ne bántsd a magyart. Az török áfium ellen való orvosság)



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

19. Zadatak je u svezi s Ugarskom u reformnom dobu. (kratak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite kako se kmetsko pitanje pojavljuje u programima reformne oporbe! „Sedamsto tisuća plemića, i – 10 milijuna prostaka! To zaslužuje pozornost. Što je bolje? da se sedamsto tisuća protivi onima od 10 milijuna? ili da ih – svoja prava ne smanjujući, putem koncesija [popusta] učini prijateljima konstitucije [ustava]. [...] dok je još vrijeme! još možemo dati, očekujući zahvalnost; ali se može desiti da ćemo biti prinuđeni dati, bez zahvale.“ (Pismo Ferenca Kölcseyja, 1832.) „Hétszázezer nemes, és - 10 millió nemtelen! Ez figyelmet érdemel. Mi jobb? a hétszázezernek a milliomokkal ellenkeznie? vagy a maga jussait nem csonkító concessiók [engedmények] által azokat is a constitutió [alkotmány] barátaivá tennie. […] még ideje van! még adhatunk, várván köszönetet; de megtörténhetik, hogy adni fogunk kénytelen, köszönet nélkül.” (Kölcsey Ferenc levele, 1832) „[...] u to sam uvjeren da sve ono u odnosu na stanje seljaštva što potječe od njegovog kmetskog položaja, treba mijenjati. Stoga naš Ustav (u kojem već sada kao vidjelice toga položaja ni traga ne vidimo) ne samo da neće trpjeti, već će ga upravo to ojačati, a možda i spasiti od krajnje pogibelji. Narod je time jači ukoliko ima više slobodnih članova sa svojim pravima. Kada će seljaštvo osjetiti milost građanskog ustava i kada

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih




će biti dionikom njega, sasvim je sigurno da će mu njegov opstanak i obogaćivanje, umjesto kao sada − dok njegov samo teret a ne korist osjeća − odnosi se prema njemu neprijateljski.“ (Miklós Wesselényi: Balítéletekről/O krivim sudovima, 1832.) „[…] abban vagyok meggyőződve, hogy a parasztság állapotjára nézve mindannak, ami régi, jobbágyi helyzetéből ered, változni kell. Ezáltal nemcsak hogy törvényes alkotmányunk (amelyben már most, mint látók, azon helyzetnek gyökerét nem találhatni fel) nem fog szenvedni, de éppen az fogja erősíteni, sőt lehet, végveszélytől megmenteni. Minél több szabad, jussokkal bíró tagokból áll egy nemzet, annál hatalmasabb. Ha a polgári alkotmánynak malasztját a parasztság is érezni fogja s azokban részesülend, bizonnyal szívén fog annak fennmaradása és öregbedése fekünni ahelyett, hogy most, midőn azon alkotmánynak inkább csak terheit, de hasznát majd nem is érzi, vagy ellenséges idegenséggel van az iránt.” (Wesselényi Miklós: Balítéletekről, 1832) …………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………....



20. Zadatak je u svezi s mađarskom poviješću novoga vijeka. (dugačak) Predstavite osnovne ciljeve i karakter politike bečkog Dvora prema Ugarskoj između 1711. i 1790. godine! Svojim odgovorom obuhvatite čimbenike koji su utjecali na politiku Habsburga! „Namjera mi je, i na to posebno treba pripaziti da se s tim narodom treba postupati s više razumijevanja te treba preduhitriti one prigovore po kojima ih Nijemci ugnjetavahu. [...] Strogo treba narediti generalima koji tamo zapovijedaju da održavaju najveći red u državi, neka ne trpe ucjene; treba pokazati Mađarima da s njima namjeravaju upravljati neizrecivom ljubavlju i pravednošću. [...] Tom državom sada treba upravljati izuzetnom dobronamjernošću i oprezom, [...] jer mir ove zemlje je u skladu s našim interesima.“ (Karlo III., 1711.) „Az az akaratom, és különösképpen arra kell ügyelni, hogy ezzel a nemzettel nagyobb megértéssel kell bánni, s elejét kell venni azon panaszának, hogy a németek elnyomják. […] Szigorúan meg kell hagyni az ottani vezénylő tábornokoknak, hogy az országban a legjobb rendet tartsák fenn, s a zsarolásokat ne tűrjék; meg kell mutatni a magyaroknak, hogy őket pártatlan igazsággal és szeretettel akarják kormányozni. [....] Ezt az országot most különös jóindulattal és óvatossággal kell kormányozni, [...] mert ezen ország nyugalma nagyon megfelel érdekeinknek.” (III. Károly, 1711) „Riječ je o Ugarskoj, o našoj osobi, o našoj djeci i o Kruni. Napušteni od svih obraćamo se jedino od davnina poznatoj vjernosti i požrtvovnosti Mađara. U ovoj krajnjoj opasnosti za našu osobu, našu djecu, Krunu i Carstvo molimo neodgodivu pomoć staleža.“ (Marija Terezija, 1741.) „Magyarországról, a mi személyünkről, gyermekeinkről és a koronáról van szó. Mindenkitől elhagyatottan, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk. Személyünk, gyermekeink, koronánk és a birodalom e végső veszedelmében kérjük a rendek haladéktalan segítségét!” (Mária Terézia, 1741) „Kada bi velika i plodna Kraljevina Ugarska dobila odgovarajući Ustav vlast slavne dinastije bi se udvostručila te bi se mogli postići bogati plodovi i potencijali mudrog

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih




vladanja. Ta zemlja zaslužuje ozbiljnu pozornost i istu brižnost kraljice kao i ostale pokrajine. Ali na njenu nesreću, njen unutarnji ustav je još takvog karaktera da su dobrobit kralja i države u suprotnosti jedno s drugim, i sve ono što bi od prodaje poljoprivrednih proizvoda, osnivanja manufaktura i od trgovine služilo bogaćenju zemlje, služi za dobro ne poreznim obveznicima već plemstvu koje se u cijelosti lišilo podnošenja državnih tereta. [...] Iskustvom je dokazano da skupštine uvijek imaju nepovoljne posljedice po vladara, stoga ne treba sazivati staleže. [...] Nikada nije slobodno dirati u rješenja Skupštine, niti u domaće zakone, niti je slobodno postupati suprotno njima. A što se najmanje smije, izdati da imamo namjeru ograničiti plemstvo od potpunog oslobađanja plaćanja poreza.” (Iz prijedloga državnog kancelara Wenzela Antona von Kaunitza, 1761.) „Ha a nagy és termékeny Magyar Királyság megfelelő alkotmányt nyerne, a dicsőséges uralkodóház hatalma megkétszereződnék, és a bölcs kormányzás bőséges erőforrásait és gyümölcseit lehetne elérni. Ez az ország komoly figyelmet érdemel és ugyanazt a királynői gondoskodást, amit a többi hűséges tartományok. De szerencsétlenségére belső alkotmánya még olyan jellegű, hogy a király és az ország jóléte egymással ellentétben áll, és mindaz, ami az országnak mezőgazdasági termékek eladásával, manufaktúrák alapításával és kereskedelemmel gazdagodást jelentene, nem az adófizetőknek, hanem az állami terhek viselése alól magát teljesen kivonó nemességnek szolgálna javára. [...] A tapasztalat bizonyítja, hogy az országgyűlések az uralkodóra mindig hátrányosak, ezért nem kell a rendeket összehívni. […] Az országgyűlési végzésekhez és a hazai törvényekhez sohasem szabad hozzányúlni, vagy azok ellen cselekedni. A legkevésbé szabad elárulni, hogy szándékunkban áll a nemesség teljes adómentességének korlátozása.” (Wenzel Anton von Kaunitz államkancellár előterjesztéséből, 1761) „Držim da bi bili najbolje dogovoriti se s državama da nam na deset godina dadu apsolutnu vlast, kako bi se za to vrijeme bez da ih se pita moglo učiniti sve u njihovu korist. [...] Prije nego što bismo više zahtijevali od te zemlje [Ugarske], treba se truditi da je učinimo sretnom. U tom cilju treba reformirati njen unutarnji ustroj, njenoj robi treba osigurati tržište, treba ustrojiti trgovinu, ali prije svega treba unaprijediti populaciju, odgoj mladih i treba uvjeriti razumnije starije osobe da ispravno postupamo. Iznad svega nije slobodno pobuditi sumnju da želimo ograničavati njihove privilegije.“ (Planovi Josipa II. prije stupanja na prijestolje) „Legjobbnak tartanám megegyezni az országokkal, hogy tíz évre teljhatalmat adjanak, mely idő alatt mindent lehessen tenni javukra, megkérdezésük nélkül. [...] Mielőtt többet követelnénk ez országtól [Magyarországtól], arra kell igyekezni, hogy boldoggá tegyük. E célból reformálni kell belső szerkezetét, forgalmat kell adni áruinak, meg kell alapítani a kereskedést, mindenek fölött pedig előmozdítani a népesedést, az ifjúság nevelését, és meg kell győzni a belátóbb öregeket, hogy helyesen cselekszünk. Mindenek fölött nem szabad engedni semmi gyanút, mintha korlátozni akarnánk előjogaikat.” (II. József tervei trónra lépése előtt)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

21. Zadatak je u svezi s poviješću mađarskog gospodarstva između dvaju svjetskih ratova. (kratak) Pomoću izvora i svojih spoznaja predstavite kako je velika gospodarska kriza utjecala na položaj mađarskog gospodarstva! Svojim odgovorom ukratko obuhvatite i važnije mjere koje je Vlada donijela u cilju rješavanja problema nastalih krizom! Državna potpora za prodane žitarice u okviru sustava boletta* (1930.-1933.)

Godina Mjera potpore

(pengova)**

1930. 3

1931. 6

1932. 4

1933. 3

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih


*boletta: Bonovi za žitarice koje je izdala država, a koje su proizvođači mogli koristiti za plaćanje poreza ili u ograničenom omjeru promijeniti za gotovinu. **Prosječna cijena pšenice je na burzi 1928. godine iznosila 28 pengova/metrička centa, a početkom 1930. godina se kretala između 10 i 20 pengova/metričku centu.



Razvoj industrijske proizvodnje u Mađarskoj u nekoliko grana industrije (1924.-1933.) 1924. = 100%

1924. 1929. 1933. Tekstilna industrija

100 260 296

Strojogradnja 100 231 92

Kemijska industrija 100 174 166

Proizvodnja električne energije

100 195 203

Prehrambena industrija

100 138 87

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………....



22. Zadatak je u svezi s mađarskom poviješću XX. stoljeća. (dugačak) Na osnovi izvora i svojih spoznaja predstavite karakteristike društvene i kulturne politike Kádárovog razdoblja u 1960-im, 1970-im i 1980-im godinama! Svojim odgovorom obuhvatite čimbenike koji su utjecali na društvenu i kulturnu politiku te utjecaj donesenih mjera! „ Na osnovi socijalističkog političkog narodnog jedinstva treba ujediniti sve one koji djeluju za stvar socijalizma i mira. Treba okupiti komuniste i one izvan partije, politički aktivne pristalice sustava i one koji se još kolebaju, ravnodušne, pristalice materijalističkog pogleda na svijet i ljude s vjerskim osjećajima. Izgradnja socijalizma stvar je cijelog naroda.“ (Fragment govora Jánosa Kádára, 1962.)

„A szocialista nemzeti egység politikája alapján egyesíteni kell mindenkit, aki a szocializmus és a béke ügyéért tevékenykedik. Össze kell fogni a kommunistákat, és a párton kívülieket, a rendszer politikailag aktív támogatóit és a ma még ingadozókat, közömböseket, a materialista világnézet híveit és a vallásos érzületű embereket egyaránt. A szocializmus felépítése az egész nemzet ügye.” (Részlet Kádár János beszédéből, 1962)

„Socijalističko društvo od pisaca i umjetnika zahtijeva da u svojim djelima zauzmu točan stav [...] uz socijalizam [...]. Partija koja je vodeća ideološka i politička snaga našeg cijelog društva, [...] ne može se ni u umjetnosti odreći vodeće uloge. [...] Prvorazredni zadatak socijalističkog društva je da idejnim, organizacijskim i materijalnim sredstvima pomaže razvoj [...] umjetnosti, a u isto vrijeme da administrativnim mjerama nastupi protiv politički neprijateljskih pojava i pojava koje narušavaju javni red.“ (Sa sjednice Centralnog komiteta MSZMP-a, 1965.) „A szocialista társadalom azt igényli az íróktól és művészektől, hogy alkotásaikban pontosan foglaljanak állást […] a szocializmus mellett […] A párt, amely egész társadalmunknak ideológiai és politikai vezető ereje, […] a művészetben sem mondhat le az eszmei irányításról. […] A szocialista államnak elsőrendű feladata, hogy eszmei, szervezeti és anyagi eszközökkel segítse a művészetek […] fejlődését, egyszersmind adminisztratív intézkedésekkel is föllépjen a politikailag ellenséges vagy a közízlést sértő jelenségek ellen. (Részlet az MSZMP Központi Bizottsági üléséről, 1965)

Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih




„Dajemo potporu socijalističkim i inim humanističkim autorima koji stvaraju za velike mase, dajemo mogućnost nastojanjima koja politički i ideološki nisu neprijateljska, nasuprot tome iz našeg političkog života isključujemo politički neprijateljska, nehumana manifestiranja ili manifestiranja koja vrijeđaju javni moral. (Fragment iz odluka o kulturi IX. kongresa MSZMP-a, 1966.) „Támogatásban részesítjük a nagy tömegekhez szóló szocialista és egyéb humanista alkotókat, helyt adunk a politikailag, eszmeileg nem ellenséges törekvéseknek, viszont kirekesztjük kulturális életünkből a politikailag ellenséges, antihumanista vagy közerkölcsöt sértő megnyilvánulásokat.” (Részlet az MSZMP IX. kongresszusának kulturális határozatából, 1966)

„Politika? Kultura? Neka se s tim bave oni koji imaju vremena, oni koji nemaju vikendicu!“

(Suvremena karikatura u satiričkom listu „Ludas Matyi“)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………



…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..



Kriteriji

Broj mogućih

Broj postignutih








Maksimalni broj

bodova

Broj postignutih

bodova I. Jednostavni, kratki zadaci

Ukupno 44 I. Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve

II. Tekstualni zadaci s

razlaganjem

13. Društvo i gospodarstvo Egipta 7 14. Renesansa 16 15. Jakobinska diktatura 7 16. Staljinova ekonomska politika 16 17. Zapadna osvajanja Matijaša Korvina 7 18. Nikola Zrinski 16 19. Kmetsko pitanje u reformnom dobu 7 20. Politika bečkog Dvora prema Ugarskoj 16 21. Utjecaji svjetske ekonomske krize na Mađarsku 7 22. Kádárovo razdoblje 16

Ukupno 46

II. Broj postignutih bodova zaokružen na cijele brojeve I. + II.

Broj bodova pismenog dijela ispita90

Profesor koji je ispravio

radnju Datum: ...................................... __________________________________________________________________________

Broj postignutih bodova

zaokružen na cijele brojeve

/ elért pontszám egész számra

kerekítve

Broj cijelih bodova upisan u

program / programba beírt egész pontszám

I. Jednostavni, kratki zadaci/ I. Egyszerű, rövid feladatok

II. Tekstualni zadaci s razlaganjem / II. Szöveges kifejtendő feladatok

Profesor koji je ispravio radnju /javító tanár

Bilježnik/jegyző

Datum/Dátum: ................................... Datum/Dátum: ....................................

Documents

TÖRTÉNELEM HORVÁT NYELVENdload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/feladatok_2014tavasz...A) Prosvjetiteljstvo je krenulo u XVI. stoljeću iz Engleske. B) O načelu diobe vlasti je u