A virág morfológiája

A zárvatermő virág vázlata

A virág (flos) = módosult levelekből álló, korlátolt növekedésű, törpe szártagú

szaporító hajtás.

A virág tengelye:

- kocsány: a virágtengely alsó, hosszú szártagú, a vacok és a szár közé eső szakasza

- általában murvalevelek hónaljából ered

- vacok: a virágtengely felső, kiszélesedő, rövid szártagú része, amelynek csomóin

ülnek a viráglevelek

A viráglevelek:

- virágtakaró-levelek (az alsó csomókon)

- ivarlevelek (a felső csomókon)

Teljes (minden viráglevél kifejlődik): - kétivarú virágok

Hiányos (virágrészek valamelyike hiányzik):

→ csupasz (virágtakaró nélkül) – pld. a magas kőris

→ egyivarú (valamelyik ivartáj hiányzik):

- porzós virág (a termőlevelek nem fejlődnek ki)

- termős virág (a porzólevelek nem fejlődnek ki)

- meddő (steril):nincsenek vagy csökevényesek a porzó- és termőlevelek

csupasz virágok a kőrisnél meddő virágok a hortenziánál

A zárvatermő virág lehet

- egylakiak (porzós és termős virágok ugyanazon a növényen):

kukorica, dió, tök, tölgy, mogyoró

- kétlakiak (porzós és termős virágok más-más növényeken):

kender, nyár, fűz, tiszafa)

- felemás virágúak (kétivarú és egyivarú virágok ugyanazon a

növényen: juhar, eperfa, cirok)

Porzós virágok a diónál Termős virágok a diónál

A zárvatermő virág lehet

egyivarú virágok az egylaki mogyorónál

barka, porzós virágokkal

termős virágok

A virág tengelyén a viráglevelek elhelyezkedése:

A). szórt (spirális): primitív növényeknél

(fehér tündérrózsa)

B.) körkörös (ciklikus): a legtöbb

növénynél

Pl. káposzta ötkörös:

1. csészelevelek,

2. sziromlevelek,

3. külső porzókör,

4. belső porzókör,

5. termőtáj

C.) hemiciklikus (spirociklikus) → virágtakaró-levelek ciklikusan, ivarlevelek

spirálisan

- boglárkaféléknél, rózsaféléknél (pld. szamóca)

A virágtakarótáj

• egynemű virágtakaró - lepel

- egyszikűeknél: liliom, tulipán, hóvirág

- kétszikűek egy részénél: csalán, libatop,

amaránt, keserűfűfélék

lepellevelek

• kétnemű virágtakaró

- kétszikűeknél: kankalin,

boglárka, rózsa, szegfű

csészelevelek

sziromlevelek

• szabad

csészelevelek

(keresztesvirágúak

, olajfafélék stb.)

• forrt csészelevelek

(burgonyafélék, érdeslevelűek,

szulákfélék, kankalinfélék stb.)

csészecső

csészecimpák

• hullatag – bimbó-

nyíláskor vagy

elvirágzáskor lehull

(pipacs)

• maradó - a

termésen is rajta

marad

(paprikavirág,

paradicsom)

A csésze (kalyx): K

- kettős takarójú virágok külső takaróköre

- csészelevelek fellevelekből alakultak ki a törzsfejlődés folyamán

- általában zöldek → fotoszintetizálnak és párologtatnak

bóbita (papus)

fészekvirágzatúaknál

(gyermekláncfű)

szőrkorona (macskagyökérnél)

Módosult csészelevelek:

csöves szegfű

kúposmécsvirág

visszás-kúposszobakankalin

tölcséres(csöves aljból tágul

szét fordított

kúpalakban)

tákos(alján csöves és

fölfele bunkósan

vastagodó)

bókoló habszegfűcsengettyű alakúharangvirág

felfúvódottzsidócseresznye

A forrt csésze változatai

A párta (corola): C – feltűnően színeződött sziromlevelekből áll

szabadszirmú párta a lennélforrtszirmú párta a

nadragulyánál

a szirom lemeze

a szirom körmepártakarima

pártatorok

pártacső

pártacimpák

A szimmetriaviszonyokat tekintve, a párta lehet:

aktinomorf vagy sugaras

(kettőnél több

szimmetriasíkkal rendelkezik) harangvirág

monoszimmetrikus vagy zigomorf

(kétoldalian részarányos)

Ajakosak, pillangósvirágúak)

asszimetrikus (részaránytalan)

kanna (Canna)

vitorla

evezők

csónak

A zigomorf párta típusai:

1 + 1

1 +

1

1

1+1

1+1+1

Pillangós párta (pillangósvirágúak)

1 vitorla

2 evező

2 csónak (2 összenőtt szirom)tátogató

Ajakos: 2 ajakká összenőtt párta

(ajakosok, tátogatófélék)

1

1+1

11

Havasi

gyújtoványfú

A forrtszirmú párta változatai:

csöves párta (fészekvirágzatúaknál)

tölcséres

(maszlagnál)

gyertyatartó-alakú (csöves, kiszélesedő

karimával) (dohányvirágnál)harangalakú

(harangvirág)

gömbalakú (a tőzegrozmaringnál) korsó v. bögre alakú (áfonyánál)

tányér v. kerékalakú

A forrtszirmú párta változatai:

A lepel (perigon) : P

egynemű, egymáshoz tartozó lepellevelekből áll

forrt lepel a

gyöngyikénél

egykörű lepel a répánál

(csészenemű = zöld színű lepel)

kétkörű lepel a liliomnál

(sziromnemű lepel =

színes, feltűnő

lepellevelek)

belső lepelkör

külső lepelkör

szabad lepel

különböző alakú és

méretű lepelellevelek az

orchideáknál

szőrnemű lepel (szőrképletek

helyettesítik a lepelleveleket – gyapjúsás)

sarkantyú

sarkantyús párta a szarkalábnál

mézajak (labellum)

Gyepűrózsa (Rosa canina)

Kétnemű virágtakaró:

Csészelevelek + sziromlevelek

(→ PÁRTA)

Tulipán (Tulipa gesneriana)

Egynemű virágtakaró:

Lepellevelek (→ LEPEL)

Porzótáj (androceum): A

Porzótáj (androceum): A

A porzólevelek száma:

négyfőporzós

virág

4 hosszú + 2

rövid porzó

(keresztes-

virágúaknál)

kétfőporzós virág

(2 hosszú + 2 rövid porzó)

(ajakosvirágúaknál)

Összenőtt porzószálak – falka :

egyfalkás porzótáj

(mályvaféléknél, csillagfürt)kétfalkás porzótáj (9+1)

(pillangósvirágúaknál)

többfalkás porzótáj

(citrusféléknél)

Pollen

A termő részei:

- bibe (stigmat): mirigyes epidermisz –

bibeváladék (olajak, cukrok, aminosavak)

- lehet: hosszú fonalas (kukoricabajusz),

tollszerű (pázsitfüveknél), sűrű szőrzet

(nőszirom) stb.

- bibeszál: mirigyes parenchimaszövettől

körülvett bibecsatorna (biztosítja a

pollentömlő előrehaladását)

- magház: a termő alsó, zárt, üreges

része

- magkezdemények: a magházban ülnek

A termőtáj (gynoeceum): G

→ a termőlevelek összessége

• nyitvatermőknél nyitottak, szabadok

• zárvatermőknél üreges képződmények

A bibeszál

fonálalakú hiányzik - ülő

(ajakosok) (mák)

A bibe

A növények lehetnek:

- egybibések (pillangó- és keresztesvirágúak)

- kétbibések (pázsitfüvek, ernyősök)

- hárombibések (ricinus, sóska)

- ötbibések (len, csibehúr)

elágazó kiszélesedő

(sáfrány) (nőszirom)

A magháznak a többi virágrészhez viszonyított helyzete

(keresztesvirágúak,

boglárkafélék, ajakosak,

tátogatófélék, liliomfélék)

1. FELSŐ ÁLLÁSÚ magház

→ a virágtengely csúcsán, a

porzók és takarólevelek

bázisa felett alakul ki

2. KÖZÉPÁLLÁSÚ → Ha a

vacok kehelyszerűen

kiszélesedik vagy a magház

kissé a vacokba süllyed

3. A magház teljesen a

vacokba süllyedt, a porzók

és takarólevelek alapja a

magház fölé tolódott

(szilva, cseresznye,

kökény)(nősziromfélék, ernyősök,

harangvirágfélék, fészkesek)

A termőtáj (gynoeceum): G

Felső állású

magház,

hipogin virág

Középső állású

magház,

perigin virág

Alsó állású

magház,

epigin virág

A magháznak a többi virágrészhez viszonyított helyzete

Virágképlet

• az alkotórészek tudományos nevének kezdőbetűi elhelyezkedésük sorrendjében

(alulról felfelé) felsorolva

• alsó indexben jelezve a tagok száma, összenőtt vagy szabad mivoltát

• a képlet elején a szimmetriaviszonyok és az ivar jelezhető

Ivar:

♂ - hímivarú virág

♀ - nőivarú virág

- hímnős (kétivarú) virág

Számok:

3 – 3 db

3+3 – összesen 6 db két körben

3-5 – változó 3 és 5 között

∞ – meghatározatlan, sok

Határolójelek:

(3) – 3 darabból összenőtt

[P5A5] – a lepellevelek összeforrtak

a porzókkal

Szimmetria:

– spirális

↑ – zigomorf (kétoldali részarányos)

* – aktinomorf (sugaras szimmetriájú)

– biszimmetrikus

– aszimmetrikus

Virágtagok:

K – csésze (Kalyx)

P – lepel (Perigonium)

C – párta (Corolla)

P∞→A∞ – fokozatos átmenet (itt a lepellevelek és a porzók között)

G – termő (Gynoecium)

A – porzók (Androecium)

Magház állása:

- alsó állású magház

- középső állású magház

- felső állású magház

Virágképlet

Jelölések a virágdiagramon:

1) a virágot tartó tengely

2) murvalevelek

3) murvalevelek

4) csészelevelek

5) sziromlevelek

6) porzók

7) termő (a magok elhelyezkedése

is kivehető)

Virágdiagram

- grafikus ábrázolási mód, a virág keresztmetszetének rajza

- az összenövéseket a tagok jeleit összekötő vonalak jelzik.

- a termő, a porzókörök és a takarólevelek (párta és csésze, vagy lepel) mellett

külső körként a murvaleveleket is fel szokták tüntetni

Acorus calamus (kálmos)

Iris sp. (nőszirom)

Magnolia sp. (liliomfa)

Virágképletek és virágdiagrammok

P3+3 A3+3 G(3)

Ranunculaceae (boglárkafélék)

Caryophyllaceae (szegfűfélék)

K5 vagy (5)C5A5+5G(5-2)

A virágzatok

Magányos virág = ha a kocsány csak egy virágot visel

A. Fürtös (monopodiális) virágzatok-a virágzatot kialakító virágzati főtengely korlátlan

növekedésű, miközben állandóan új virágokat hoz létre

- az öregebb virágok messzebb vannak a hajtáscsúcstól,

mint a fiatalabbak

Egyszerű virágzatok

1. Fürt - a

főtengelyből fölfele

egyre rövidülő

oldalhajtások – akác,

pásztortáska

2. Sátor - az oldalhajtások

hossza fölfele rövidül, úgy,

hogy a virágok közel egy

síkban állnak - retek,

gyöngyvessző

3. Fészek – a főtengely rövid,

megvastagodott, a virágok ülők -

napraforgó, pitypang

4. Ernyő – látszólag egy

pontból eredő, közel

egyforma hosszú virágban

végződő hajtások - tavaszi

kankalin, borostyán

A. Fürtös (monopodiális) virágzatokEgyszerű virágzatok

5. Füzér – fürt,

amelynek virágai

ülők - útifű

6. Barka – füzér,

amelynek

tengelye hajlott –

fűzfa, diófa, tölgy

7. Torzsa (spadix) –

füzér,

megvastagodott

főtengellyel – kála,

kontyvirág, kukorica

8. Fejecske vagy gomb –

rövid és gömbölyded

tengelyen rövid kocsányú

virágok – lóhere

9. Toboz –

fásodott

tengelyű füzér -

fenyőfélék

3. Forgó – a

virágok különböző

síkokban (jobbra és

balra) csavarvonal

mentén felfele

néznek – kardvirág

B. Bogas (sympodiális) virágzatok – a főtengely

a növekedésben visszamarad az oldalhajtásokkal

szemben, esetleg be is szünteti növekedését

Egyszerű virágzatok

a) Egyes bog – minden tengelyszakasz végén egy virág foglal helyet

1. Kunkor – a

virágtengelyek egy irányban,

de nem egy síkban, hanem

csavarvonal mentén

(spirálisan) állnak –

kéknefelejcs, tüdőfű

2. Legyező – a virágok egy

síkban, de különböző

irányokba (váltakozva jobbra

és balra) rendeződnek –

nőszirom

4. Sarló – a

virágtengelyek egy

síkban és egyazon

irányban állnak -

békaszittyó

b) Kettős bog – a virágban végződő főtengelyt kétoldalt egy-egy oldalág növi túl

álernyő gomoly

Álernyő – az átellenes virágtengelyek

egyforma hosszúak – mécsvirág

Gomoly – a kétoldali virágtengelyek

fokozatosan rövidülnek – szegfűfélék,

cukorrépa

c) Többes bog – több oldalág indul egy szintről és növi túl az elsődleges

tengelyszakaszt

ecset

bogernyő

Ecset – a virágok eltérő hosszúságú

kocsányon ülnek – legyezőfű

Bogernyő – az oldaltengelyek egyforma

hosszúak, ezért felületes szemlélődéskor

összetéveszthető az ernyős virágzattal –

kutyatejfélék, kövirózsák

B. Bogas (sympodiális) virágzatokEgyszerű virágzatok

a) Homotaktikusak (egyneműek) – egyazon

virágzattípus ismétlődik

Fürtös típus:

összetett fürt (buga)

(szőlő, orgona)

összetett füzér

(kalász)

(búza, árpa, rozs)

összetett ernyő

(ernyősvirágzatúak)

összetett fészek

(havasi gyopár)

Bogas típus:

összetett kettős

bog (habszegfű) összetett többes bog

(burgonyafélék)

összetett sátor

(berkenye)

összetett forgó

(érdeslevelűek)

Összetett virágzatok

Fészkes sátor Ernyős fürt Fűzéres fürt Ernyős buga

Különleges virágzatok

serleges cyathium

Serleges virágzat – a húsos főtengely egy

virágokkal kibélelt korsót alkot - fügefa

Cyathium – a központi nővirágot számos hímivarú

virág veszi körül s ezek porzója egyetlen porzóra

redukálódott – számos kutyatejfélék virágzata

Összetett virágzatok b) Heterotaktikusak (különneműek)

- Különböző típusú virágzatok kombinálódnak –

előbb a főtengely elágazását figyeljük meg, majd

minden oldalág további eloszlásának típusát