Upload
others
View
14
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Szerkesztette: Vágner Mátyás 2008
A román stílusú építészet
román stílus korának kultúrája a nyugati kereszténységen alapszik.Kialakításában döntő szerepe van a szerzetességnek, kezdetben abencéseknek, a korszak végén a cisztercieknek és premontreieknek. Aközépkor korai évszázadaiban a tudományos fejlődés megtorpan. Akereszténység felfogásának megfelelően minden tudomány forrásává a Bibliaválik. Ennek ellenére hat a római kulturális örökség, majd arab közvetítéssel agörög filozófia és tudomány is.
A román stílusú építészet legfőbb és legjellegzetesebb művészi feladataiegyházi rendeltetésűek, templomok és kolostorok. Világi feladatai urlakodókés főurak védelmi jellegű lakóhelyei, a várak, továbbá városok védművei,középületei és gazdasági épületek.
2
A
A romanika egyházi építészete
A középkori egyházi építészet előképe az ókeresztény bazilika volt (bazilika {gör.} = királyicsarnok ), melynek jellemzői a középen kiemelkedő főhajó és az oldalt elhelyezkedőalacsonyabb mellékhajók.
A román stílusú templomok jellemző sajátossága alaprajzuk és felépítményük tisztaformája., valamint az egyes térrészek világos elrendezése.
Hosszanti elrendezésű épületek: Centrális elrendezésű épületek:
bazilika
teremtemplom
csarnoktemplom
álbazilika
Kör alaprajz
Négyzet alaprajz
Sokszög alaprajz
Teremtemplom: Apszisa nem ugrik ki az épülettestből, a középkori háztemplom származéka.Csarnoktemplom:Hajói azonos magasságúak.Álbazilika:Mellékhajói kissé alacsonyabbak a főhajónál
csarnoktemplom álbazilika
4
1. Átrium/narthex2. Fedett előcsarnok3. Nyugati homlokzat4. Nyugati négyezeti torony5. Nyugati tornyok6. Középhajó(gádorfalakkal)7. Oldalhajók8. Négyezeti torony9. Kereszthajó10. Tornyok a kereszthajók végén11. Mellékapszisok12. Kórus13. főapszis 5
torony nélküli homlokzat egytornyos homlokzat kéttornyos homlokzat
6
1. Vízszintes párkány2. Árkádos fríz3. Vakárkádok4. Lizénák
7
Nyugati kereszthajó karzattal Apácakarzat
Az APÁCAKARZAT a bencés rendi női kolostorok templomaiban fordul elő gyakran. Célja, hogy az apácákat elválassza a világi hívők tömegétől. A középhajó felé nyitott magas karzatot egy alacsony, háromhajós nyugati csarnok fölé szerkesztették.
A templomok déli és északi lezárása elé gyakran karzatot emeltek, amelyre az énekeseket állították.
8
Kétszintes hosszház
Négyszintes hosszház
Háromszintes hosszház 9
kripta 10
a. Orommezőb. oszlopokc. Archivolt
kapubéllet
11
Félköríves ablak félköríves ikerablak
Oszlopos ablak Karéjos ablak12
13
A német egyházi építészet a romanika korában
Az Ottó kort követő német dinasztiák felhasználták és továbbfejlesztettékelődeik formavilágát, figyelmet fordítottak a belső terek fejlesztésére,bevezették a boltozatos térlefedést.
A négyezeti torony, a kereszthajó és a keleti homlokzatok kisebb tornyaizömök, erődítmény jelleget kölcsönöztek a német román templomoknak,amit a homlokzatok vak árkádsorai, a frízek és törpegalériák alkalmazásávalenyhítettek.
14
Maria Laach bencés kolostortemplom 1156.
15
Speyeri székesegyház 11. század vége
16
Bambergi St. Peter und Georg székesegyház 1237.
17
Worms St. Peter-székesegyház 12. század vége
18
Wartburg vára 11. század vége
19
Az itáliai egyházi építészet a romanika korában
Az ezredforduló után Itálián is végigsöpör az építészeti újítás hulláma. Észak-Itáliában (Lombardiában)született meg a román stílus földközi-tengeriváltozata, amely a késő római hagyományokon alapult, de bizánci elemeket isátvett. Egyszerű, hatékony és alacsony költségű építészet volt ez. Az épületekkisméretű kövekből épültek és legjellegzetesebb jegyei a vakárkádsorokvoltak. A kőboltozat lassan felváltotta a fából ácsolt tetőket.
20
Pomposa kolostortemplom 9-11. század
Lombard építészet
Itáliában a román stílusú építészet a11. század közepétől s 13. századközepéig virágzik. A területiszéttagoltság itt is tájegységenkénteltérő sajátosságokat hozott létre.Elsősorban Lombardia és Toszkánamutat sajátos vonásokat. Lombardiaromán stílusú templomai általábanháromhajós bazilikák, négyezetikupolával. A nyitott fedélszékek éssíkfödémek mellett megjelennek akeresztboltozatok is. A homlokzatokatívsorok, törpegalériák és vakárkádoktagolják. Ezeket talán a németromanikából veszik át vagy aNémetországban is működő lombardmesterek honosítják meg. Jellegzetes alobard kapuzat oroszlánokon állóoszlopaival és nyeregtetőselőépítményével.
21
Milánói Sant' Ambrogio 9-12. század22
Modenai dóm 1099.
23
Veronai San Zeno Maggiore 1035.
24
San Miniato al Monte (Firenze) 11-13. század
25
Battisterio San Giovanni (Firenze) 11-13. század
26
Pisai székesegyház 1063.
27
Monreale székesegyháza 1147-1182.
28
Montecassino kolostora 1075. körül 29
Santiago de Compostela főhajója 12. század30
A romanika építészete Franciaországban
814-ben meghalt Nagy Károly. Előbb Jámbor Lajos, majd fiai örökölték meg abirodalmat. II. (Kopasz) Károly uralkodása alatt a mai Franciaország területegyarapodásnak indult és a császári korona is a nyugati frank birodalom kezérekerült.
A kereszténység már a 2. századtól jelen volt Galliában a rómaiak révén és az 5.századtól államvallás volt. A 9. és 10. századtól római hagyományt követősíkmennyezetű, nagyméretű, kereszthajós, apszisos bazilikák épültek.Később a szentek sírját tartalmazó kolostorokhoz való nagyszámú zarándoklat
átalakította a templomok képét. A főoltár alatt elhelyezkedő kriptához valóhozzáférést segítették a szentély-körüljárók. Az apszishoz pedig kápolnákatépítettek az ereklyék őrzésére.
31
Cluny III. keresztháza 1132.32
Cluny kolostora 1150 körül33
Paray-le-Monial Notre Dame kolostortemplom 11. század 34
Conques Saint-Foy apátsági templom 1050-1130.
35
klyéket
Périgueuxi-i Saint Front székesegyház 1120 körül36
Poitiers Notre Dame la Grande homlokzata 12. század
37
Az angol romanika építészete
Bár a kontinensen már 1000 körül megindult a romanika építészeténekkifejlődése, Angliában ez a folyamat a dánok betörése miatt késlekedett.Hitvalló Eduárd uralkodása alatt kezdődött meg az építkezési hullám.Elsősorban a Nyugat-Franciaországi építészet hatott az építészetre, amit akontinensről hozatott építészek alkottak meg.
Az első nagyobb szabású építkezések az a normann uralom idején (1070-től), Hódító Vilmos király uralkodása alatt történtek. Jellemező alakjuk anormann kolostortemplom karzattal, apszisokkal zárt kereszthajóval éskápolnakoszorúval.
38
Durhami székesegyház 1093.
39
White Tower (London) 1078.
White Tower (London) Saint John-kápolna 1078.40
Az építészet társművészetei a romanika korában
A romanika társművészetei díszítőművészetek. Nem létezik a klasszikusértelemben vett táblakép vagy körplasztika. A forma és tartalom erősenalárendelt a műalkotások vallási programjának. A románkori templomokolyan összművészeti alkotások melyekben a társművészetek alárendeltszerepben jelennek meg, mintegy kiegészítve az épület által megjelenítettvallási üzenetet.
Leggyakoribb témájuk az Ó- és Újszövetségből vett jelenetek, valamint akorszak keresztény hitvilágával átszőtt szimbolikus jelenetek. A figurálisjelenetek megjelenítése egész Európában hasonlóságot mutat, sfélreismerhetetlenül összekapcsolja a román stílusban megszületettalkotások összességét.
Legjellemzőbb formái az épületplasztikák, domborművek, kisplasztikaiötvösművek, falfestmények, miniatúrák, szövött és hímzett kárpitok, sesetenként ólmozott üvegablakok.
41
Románkori szobrászat
A 10. századtól kezd a monumentális szobrászat újjászületni, de csak 1000körüli építkezések teremtették meg a műfaj kibontakozásának a feltételeit. Aromán kor plasztikája – kevés kivételtől eltekintve, ugyanis az építészethezkapcsolódik. Az antikvitás óta először beszélhetünk formailag és tartalmilagegységes korszakról.
A román kor szobrászata épületplasztika, elsősorban dombormű, ígyalapvetően különbözik az antikvitás önálló, az anatómiát hangsúlyozó szobraitól.A pre- és korai romanika jellemzője a lapos dombormű, míg az érett románművészetben megjelenő oromdíszek fél- vagy magas reliefek.
A szobrok és faragványok első sorban szemöldökgerendákon, oszlopfőkön,orommezőkön, kapuzatokon jelennek meg.
Formai és tartalmi tekintetben a romanika plasztikája hieratikus, szigorúanmeghatározott, hangsúlyozoztan ünnepélyes, gyakran merev formáit a vallásoshagyomány alakította ki.
A román kori művészet számos olyan szimbolikus tartalmat hordoz, ami a mainéző számára már nem érthető. (keverék állatábrázolások, számok- ésdrágakövek jelképrendszere)
42
Román oszlopszerkezet
1. Piramis fejezet2. Kockafejezet3. Volutás fejezet4. Díszfejezet5. Figurális fejezet
43
Moissac - Szent Péter kolostor - árkádok a kerengőből 1100
44
Moissac - Szent Péter kolostor - oszlopfők a kerengőből 1100. 45