Tematika, kötelező irodalom és egyéb segédletek a Római történelem c. kollokviumhoz

(TANTÁRGY: ŐS- ÉS ÓKORI TÖRTÉNELEM)

2011/12. évi tanév, második szemeszter Előadó: Dr. Szabó Edit egyetemi docens

Az előadások témái

1. Bevezetés az ókori Róma történetébe: 1. Periodizációs kérdések: ókor, középkor és újkor. Tudományos viták a római történelem kezdeteiről, egyes korszakairól és végéről; Kr. u. 5-8. század: kontinuitás és diszkontinuitás. 2. Források és kutatás.

2. Az archaikus és a kora-köztársaságkori római állam és társadalom. A háborúk, rendi-szociális küzdelmek és a köztársasági állam kiépülése közötti összefüggések.

3. A római köztársaság intézményrendszere: a magistratusok, a senatus és a népgyűlések. Kolonizáció és municipalizáció: a polisz-típusú állam területi állammá alakulása. Róma itáliai hegemóniájának kialakulása.

4. A nagy hódítások: Róma és Karthagó. 5. A nagy hódítások: keleti háborúk. A hódítások gazdasági, társadalmi politikai, stb.

következményei. Róma provinciái.6. A köztársaság válsága: a Gracchusoktól Iulius Caesarig.7. A monarchia születése: Augustus principatusa.8. Principatus – dominatus. A császári hatalom fejlődése a Kr. u. 1-6. században. A korai

és késő-császárkori uralkodói hatalom egybevetése. (A hatalombiztosítás jogi és ideológiai eszlözei (lex Iulia de maiestate), az erőszakszervezetek (hadsereg, testőrségek), a császári bürokrácia kiépülése, a lovagság növekvő szerepe a birodalom igazgatásában, a császári clientela. A császári titulatúra és a hatalmi jelvények, reprezentáció, pompae.

9. A császárkori gazdasági fejlődés fő tendenciái10. A császárkori társadalom.11. A római hadsereg a császárkorban.12. Az imperium Romanum igazgatása a császárkorban.13. Szűkebb régiónk római kori története: a dunai tartományok és Pannonia.14. A római vallás és a kereszténység.

IRODALOMJEGYZÉK

Források

Gyüjteményes forráskiadványok

Római történeti chrestomathia (Szerk. Borzsák István). Bp. 1963. /Az alábbi források ismerete kötelezô: 1-20, 22, 23, 25-26, 28-36, 38-41, 43-45, 47-50, 52-65, 70, 72-80, 82-87, 90-94, 96-97, 99-101, 103-118, 121-126./

Római történelem. Szöveggyűjtemény. (Szerk. Borhy László). Bp. 1998./Az alábbi források ismerete kötelező:1. A római vallás 2, 3, 7, 8, 10, 20, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 50, 51.2. A római hadsereg 2, 4, 5, 6, 7, 8, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 18, 19, 26, 27, 28, 29, 30, 34, 36.3. A római gazdaság és a közterhek 1, 2, 3, 4, 6, 7, 10, 14, 19, 25, 26, 27, 29, 30, 33, 34, 37, 39, 40, 41, 47, 48, 51, 53, 58, 60, 71, 72, 78, 79, 81.4. A római társadalom

o 1. A rabszolgák 1, 2, 3, 4, 7, 9-19, 21-27, 29, 39, 41, 47, 48, 49.o 2. A városi és a vidéki szabad rétegek 2, 5-10, 20, 22, 23, 26, 27.o 3. Szövetségesek és provinciálisok 1, 5, 6, 7, 13, 14, 19, 20, 21, 22, 24.o 4. Az ordo decurionum 1, 2, 3, 4, 8, 12, 18, 19, 22, 24, 26, 27-29.o 5. Az ordo equester 3-7, 8, 9.o 6. Az ordo senatorius 1, 2, 5, 11, 24, 30-32, 35, 36.

5. A római államberendezkedés 1.2, 1.6-10, 12-16, 18-27, 29, 33, 39, 40, 8, 11-15, 18-19, 21, 23, 25-27, 29, 31, 34, 37, 42, 44-49.

Görög és római vallástörténeti szöveggyűjtemény. Vál., magy., szerk.: Gesztelyi Tamás – Sarkady János. Debrecen, 1974.

Ércnél maradóbb… (Szerk. Németh György). Bp. 1998. (Aurelius Victor császáréletrajzai Diocletianus ármaximáló rendelete, Res gestae divi Augusti).

Fontes Pannoniae antiquae – Az ókori Pannonia történetének forrásai. Szerk. Kovács Péter et al.1-5. köt. Budapest, 2003-.

Hahn István (Összeáll.), Róma istenei. Bp. 1975. Maróti Egon (Összeáll.), Rabszolgák az ókori Rómában. Bp. 1969. Tar Ibolya (szerk.): Szöveggyüjtemény az Augustus-korhoz. Szeged, 1998.

Ókori szerzők művei

Ammianus Marcellinus: Róma története. Ford. Szepesy Gy. Jegyz. utósz. Adamik T. Budapest, 1993.

Appianos, A római polgárháborúk (Ford. Hahn István). I-2. kötet Bp. 1967. – Új fordítása Appianos teljes magyar nyelvű kiadásában: Appianos: Róma története. Szerk. Németh György. Budapest, 2008.

Marcus Porcius Cato, A földművelésről. (Ford., bev. Maróti Egon) Bp. 1966. Eutropius: Róma rövid története. Ford., utósz. Ferenczi Attila. Budapest, 2003. Florus, Róma háborúi (Ford. Havas László). Bp. 1979. Historia Augusta (Ford. Terényi István). Bp. 1968. (Válogatás). Császárok története (Historia Augusta). A Bevezető tanulmányt írta Havas László. A

ford. ellenőrizte, sajtó alá rend. Burai Erzsébet, Havas László, Szűcs Gábor, Takács Levente. Multiplex Media - Debrecen University Press, Debrecen, 2003. (Teljes kiadás).

Julius Caesar, A polgárháború (Ford. Ürögdi György). Bp. 1968. Lactantius: A keresztényüldözők halála, megjelent Lactantius más műveivel egy

kötetben, ld. Lactantius, Lucius Caecilius Firmanus: Az isteni gondviselésről. Ford. jegyz. utósz. Adamik T. (Prometheusz Könyvek, 12.). Budapest, 1985.

Livius, A római nép története a város alapításától (Ford. Kis Ferencné és Muraközy Gyula). Bp. 1965-1976. (Megjelent a Bibliotheca Classica sorozatban is, négy kötetben; Kötelezô az I-II. könyv és a XXI-XXX. könyv).

Cornelius Nepos, Híres férfiak. (Ford. Havas László). Bp. 1984. (Hamilcar és Hannibal)

Ifj. Plinius levelei. (Ford. Borzsák I. et al.) Bp. 1966. 1981(2) /Kötelező: I. 24., II. 9., 17., III.14, 19, 20., IV. 4, 8, 9, 10. V. 6. VIII. 6, 16. X.

Ifj. Plinius: Panegyricus Traiano imperatori dictus. Traianus császár dicsőítése. Ford., jegyz., utósz. Hoffmann Zsuzsanna. Szerk., elősz. Maróti Egon. Szeged, JATE Kiadó 1990.

Plutarkhosz, Párhuzamos életrajzok (Ford. Máthé Elek). Bp. 1978. (Fabius Maximus, Marcus Cato, Iulius Caesar, Lucullus, Crassus, Sulla, Pompeius, Marius, Cicero, Tib. Gracchus, C. Gracchus, Antonius, Flaminius, Aemilius Paulus életrajza.)

Polübiosz történeti könyvei (Ford. Muraközy Gyula, Forisek Péter, Kató Péter, Patay-Horváth András, Sipos Flórián) Máriabesnyő-Gödöllő, 2002. (I, VI. könyv).

Res gestae divi Augusti. Ford. bev. Borzsák István. Antik Tanulmányok 1, 1954, 323-342. Megtalálható még in: Ércnél maradóbb. Szerk. Németh György. Budapest,

Prokopios, Titkos történet. Ford. utósz. Jegyz. Kapitánffy I.. Budapest, 1984. Sallustius Crispus, Összes művei (Ford. Kurcz Ágnes). Bp. 1978. Seneca: Apocolocyntosis. Játék az isteni Claudius haláláról. Ford. Szilágyi János

György. In: Lakoma. A görög-latin próza mesterei. Budapest, 1974, 329-344. Suetonius, A Caesarok élete (Ford. Kis Ferencné). Bp. 1961. Tacitus, Összes művei (Ford. Borzsák István). Bp. 1970. (Ebből: Annales -

Évkönyvek). Velleius Paterculus: Róma története. Ford. jegyz. utósz. Hoffmann Zsuzsanna. Bev.

Maróti Egon. Szeged, 1996.

Szakirodalom

Bibliográfiák Bartal Antal, A classica philologiának és az összehasonlító árja nyelvtudománynak

mívelése hazánkban. Bp.1874. Moravek Endre (Szerk.), A magyar klasszika-filológiai irodalom bibliográfiája 1901-

1925. Bp. 1930. Borzsák István (Szerk.), A magyar klasszika-filológiai irodalom bibliográfiája, 1926-

1950. Bp. 1962. Ritoók Zsigmond (Szerk.), A magyar ókortudomány bibliográfiája 1950-1975. Bp.

1986. Bellus Ibolya (Szerk.), A magyar ókortudomány bibliográfiája 1975-1990. Bp. 1996. L` année philologique. Párizs (megjelenik 1928-tól évente) Maróti Egon (Szerk.), Antik Tanulmányok Repertórium 1954-1978. Szeged, 1983. Maróti Egon (Szerk.), Antik Tanulmányok Repertórium 1978-1988. Szeged, 1991.

Kézikönyvek, segédkönyvek, összefoglaló áttekintések

Cornell, T.- Matthews J.:A római világ atlasza. Budapest, 1991. Havas László - Tegyey Imre (Szerk.), Bevezetés az ókortudományba. I, III. kötet.

Debrecen, 1996, 1998. Irmscher, Johannes (szerk.), Antik Lexikon. Budapest, 1993.

Mócsy András-Fitz Jenő (Szerk.), Pannónia régészeti kézikönyve. Budapest, 1990. Pecz Vilmos (Szerk.), Ókori lexikon I-II. Bp. 1902-1904. (Azóta a Tudománytár c.

sorozatban öt kötetben újra kiadásra került. Van digitalizált változata is.) Római történeti kézikönyv. Irták: Havas László - Németh György - Szabó Edit. A bibl.

összeáll. Forisek Péter. (Szerk. Németh György). Bp. 2001. Warry, J., A klasszikus világ hadművészete. Bp. 1995.

Tankönyvek

Havas László – Hegyi W. György – Szabó Edit, Római történelem. (Osiris Tankönyvek). Budapest, 2007.

Alföldy Géza, Római társadalomtörténet. Bp. 2000.

További szakirodalom

Alföldi András: A későrómai birodalom válaszúton. I. Valentinianus és a senatus összeütközése. Ford. Patay-Horváth András. Utósz. Forisek Péter és Patay-Horváth András. Máriabesnyő – Gödöllő, 2006.

Chadwick, H., A korai egyház. Budapest, 1999. Dumezil, G., Róma első négy királya, Róma három alkotóeleme. in: Mítosz és eposz.

Bp. 1986. 7-69. Gesztelyi Tamás: A római vallás története. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. Goldsworthy, Adrian: A római hadsereg története. Pécs, Alexandra Kiadó, 2004. Hahn István, A plebs urbana a köztársaság válságos időszakában. Antik Tanulmányok

16, 1969, 17-44. Hahn István, Istenek és népek. Bp. 1980 (2. kiad.) Hahn István, Naptári rendszerek és időszámítás. Bp. 1983. Hoffmann, W., Hannibál. Bp. 1971. Jones, A. H. M., Augustus. Bp. 1976. Kovács Mihály: A politikai ellenzék Nero korában. Proszopográfiai tanulmány a

császárkori ellenzék történetének egy korszakából. Budapest, ELTE 1981. Köves-Zulauf, Thomas, Bevezetés a római vallás és monda történetébe. Bp. 1995. Lancel, Serge: Hannibál. Budapest, 2005. Maróti Egon, Az itáliai mezőgazdasági árutermelés kibontakozása. Bp. 1981. Mócsy András, Pannonia a korai császárság idején. Bp. 1975. Mócsy András, Pannonia a késői császárkorban. Bp. 1975. Mócsy András, A római kor. In: Magyarország története tíz kötetben, I/1. Bp. 1984.

pp. 199-264. Németh Gy., Hogyan nyerjük meg a választásokat?

http://www.mediakutato.hu/cikk/2005_01_tavasz/01_hogyan_nyerjuk/01.html. Pallottino, M., Az etruszkok. Bp. 1980. Tomasz Jenő, A római földkérdés. A köztársaság. Bp. 1943. Utcsenko, Sz. L., Iulius Caesar. Bp. 1983. Ürögdi György, Kard és törvény (Marius és Sulla kora). Bp. 1974. Ürögdi György, Kleopátra. Bp. 1983. cvÄĐ®®®ß Zlinszky János, Ius publicum. Bp. 1994. Warmington, B. H., Karthágó. Bp. 1967.

KOLLOKVIUM

Egy írásbeli tesztből és szóbeliből áll.Az írásbeli anyaga:

- tankönyv (Havas L. – Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem),- a Chrestomathiából és a Szöveggyűjteményből kijelölt források- a tankönyvben előforduló fogalmak. Segítség: Római történeti kézikönyv.- topográfia (vaktérkép)- kronológia- képfelismerés.

Az írásbeli vizsga előzetesen is teljesíthető a szorgalmi időszakban megírt 4 zárthelyi dolgozattal. Az első dolgozat időpontja febr. 28. A négy dolgozatból a szorgalmi időszakban kettő javítható vagy pótolható. Akinek mind a négy dolgozata sikeres, annak nem kell a vizsgaidőszakban írásbeliznie.A zárthelyi dolgozatok anyaga: a tankönyv egy-egy kijelölt részlete és a benne szereplő, illetve hozzá kapcsolódó kijelölt források, fogalmak, kronológia, és topográfia, továbbá a képjegyzékből dolgozatonként 15-15 tétel sorban haladva.1. dolgozat: tankönyv 1-190. l.2. dolgozat: tankönyv 191-397. l.3. dolgozat: tankönyv 398-585. l4. dolgozat: tankönyv 587-797. l.

A KOLLOKVIUM SZÓBELI TÉMAKÖREI RÓMAI TÖRTÉNELEMBŐL

1. Itália őstörténete és népei: etruszkok, görögök, italicus népek.Tankönyv 15-52; RTChr 1.

2. Róma kialakulása, a királyság kora.Tankönyv 52-98; RTChr 1-5. Szgyt 5,1,2-6.

3. A patríciusok és plebeiusok küzdelmei.Tankönyv 108-116, 133-139. RTChr 6-7. Szgyt 4.2.5-9; 5,1,18-19, 23-25.

4. Itália római meghódítása.Tankönyv 117-173; RTChr 8; Szgyt 5.1.28-31.

5. A res publica intézményei.Tankönyv 99-116, 173-183, 190-198; RTChr 6, 22; Szgyt 4.2.5-9; 5.1.7-25, 28-29; 5.1.7-5.1.25.

6. A Római Birodalom kialakulása: a Nyugat-Mediterraneum római uralom alá kerülése.Tankönyv 198-208; RTChr. 9-21.

7. A Római Birodalom kialakulása: a Kelet-Mediterraneum római uralom alá kerülése.Tankönyv 209-218. RTChr 23-31. Szgyt 2.1-4; 5.1.32;

8. A hódítások következményei Italiában.Tankönyv: 219-240, RTChr 34, 38, 41, Szgyt. 3.53, 4.3.1-4.3.5, 5.1.29-5.1.32,

9. A római gazdaság és társadalom a Kr.e. 2-1. században.Tankönyv 183-190, 253-293; RTChr 32-34, 38, 43, 52-54, Szgyt. 3.1-3.6, 3.8-3.9,3.18, 4.1.5-4.1.14,

10. A római res publica válságaTankönyv 293-319; RTChr 33, 41, 43-45, Szgyt 4.3.2-4.3.5, 4,6,3, 4,6,4, 4,6,6-4,6,20

11. Nagy események és nagy emberek: A Gracchusoktól Sulláig (Kr. e. 133-79).Tankönyv 320-332; RTChr 34, 38-39, 47-48, Szgyt. 4.2.11-4.2.16, 4.6.3, 4.6.4, 4.6.6-4.6.20, 5.2.4.

12. Nagy események és nagy emberek: Pompeius, Cicero, Iulius Caesar, Octavianus (Kr. e. 79-31)Tankönyv 332-343. RTChr. 49-64. Szgyt 4.6.11-4.6.20, 5.2.5, 5.2.8.

13. Augustus principatusa. A principátus államrendszere.Tankönyv 373-397. RTChr. 65-73. Res gestae divi Augusti (AntTan 1, 1954 vagy Ércnél maradóbb…). Szgyt: 4.3.8-13, 5.1.33, 5.1.39, 5.1.40, 5.2.3, 5.2.6-7, 5.2.9-5.2.20.

14. A Iulius-Claudius dinasztia (Tiberius, Caligula Claudius és Nero).Tankönyv 398-455. RTChr. 74-84. Szgyt 4.2.17, 4.2.23-24, 5.2.22-27, 5.2.37-38.

15. A négy császár éve és a Flaviusok kora.Tankönyv 456-490. RTChr. 86-91. Szgyt. 5.2.28-30.

16. Az örökbefogadott császárok (Nerva, Traianus, Hadrianus).Tankönyv 491-514. Szgyt 5.2.31-32.

17. Az Antoninusok kora.Tankönyv 515-530. Szgyt 5.2.33-34,

18. A Severusok kora.Tankönyv 531-557. RTchr. 103-106, Szgyt 5.2.35-36, 5.2.39-44.

19. A katonai anarchia időszaka.Tankönyv 558-585. RTChr. 118, 119, Szgyt 5.2.44.

20. Diocletianus és a tetrarchia.Tankönyv 587-600. RTChr. 120. Szgyt 5.2.45-48.

21. Constantinus császársága.Tankönyv 600-614. RTChr. 121-124. Szgyt 5.2.49.

22. Constantinus halálától a birodalom adminisztratív kettéosztásáig. (337-395).Tankönyv 615-653. RTChr. 112, 125-127.

23. A kettéosztott birodalom. A népvándorlás és a Nyugat-Római Birodalom bukása (395-480).Tankönyv 654-688. RTChr 113-116

24. A Kelet-Római Császárság (450-565).Tankönyv 688-709

25. A Római Birodalom igazgatása. A provinciális szervezet fejlődésének áttekintése. Főbb provinciacsoportok, ezek gazdasági, társadalmi és politikai szerepe. Szűkebb régiónk, a Duna-menti tartományok (Raetia, Noricum, Dalmatia, Dacia, Moesia. Pannonia külön tétel).Tankönyv 722-738. Szgyt 4.4.1-4, 4.4.24-29, 5.1.

26. Pannonia.Tankönyv 784-797, Mócsy A. Pannonia a korai császárság idején, Pannonia a késői császárkorban; Pannonia Régészeti kézikönyve, Fontes Pannoniae antiquae 1-5. köt. (kétnyelvű, kommentárokkal. Összefoglaló tanulmányokkal.)

27. A császárkori gazdaság története.Tankönyv 754-768. RTChr 92-94, 96, 102, 109-111. Szgyt. 3. fejezet

28. A császárkori társadalom.Tankönyv 770-784. RTChr. 109-111, 117, Szgyt. 4.1-4, 4.1.14-4.1.50, 4.2.17-27, 4.3.1, 4.3.6-7, 4.3.14-22, 4.4.5-23, 4.5.1-9, 4.6.21-4.6.37.

29. A római hadsereg a császárkorban.Tankönyv 738-754. RTChr. 97, 101, Szgyt 2.1-40.

30. A római vallás.

Tankönyv 79-81, 235-240. Szgyt 1.1-52.31. A korai kereszténység.

Szgyt 1.42-52. 

Topográfiai minimum római történelemből

Aegates-szigetek, Antiochia (Orontés-menti), Antium, Agrigentum (gör. Akragas), Apulia, Apulum, Arausio, Aquileia, Aquincum, Ardea, Argentorate, Aricia, Ariminum, Arrabona, Arretium, Augusta Treverorum (=Treviri), Ausculum, Baecula, Bassianae, Bedriacum, Beneventum, Bithynia, Bononia, Borostyánút, Bovianum, Brigetio, Brundisium, Bruttium, Caere, Campania, Campona, Camulodunum, Cannae, Canusium, Cappadocia, Capreae, Capua (etr. Volturnum),, Carnuntum, Carthago (=Karthagó), Carthago Nova, Catalaunum, Cibalae, Cirta, Clusium, Colonia Agrippinensis (=Colonia Claudia Ara Agrippinensium), Cirpi, Corfinium, Cortona, Croton (Krotón), Cumae (gör. Kymé), Drobeta, Dyrrachium, Dura Europos, Eknomos-fok, Emona, Etruria, Faesulae, Felsina, Fidenae, Gades, Gorsium, Hadrianopolis, Hemaesa, Heraclea, Herculaneum, Hippo Regius, Ilipa, Intercisa, Isauria, Italica, Ktésiphón, Kynoskephalai, Latium, Lavinium, Lepcis Magna (=Leptis Magna), Lilybaeum, Liparae-szigetek, Luca, Lucania, Lugdunum, Lutetia, Mantua, Massilia, Mediolanum (etr. Melpum), Messana (gör. Zanklé), Metapontion, Misenum, Mogetiana, Mons Albanus, Munda, Municipium Iasorum, Mursa, Mursella (Pannonia Superior), Mutina, Mylae, Napoca, Neviodunum, Neapolis, Nicaea (Nikaia. Gallia Cisalpina majd Itália), Nicaea (gör. Nikaia, Bithynia), Nicomedia (Nikomédia), Nola, Numantia, Ostia, Paestum (gör. Poseidónia), Panormus, Parma, Perusia, Pharsalos, Philippi, Picenum, Pithecussae, Poetovio, Pompeii, Populonia, Potaissa, Praeneste, Puteoli, Pydna, Pyrgi, Ravenna, Rhegium (gör. Rhégion), Roma, Romula, Rusellae, Sala, Salonae, Savaria, Saguntum, Sarmizegetusa, Scarbantia, Sentium, Serdica, Singidunum, Sirmium, Siscia, Sopianae, Spina, Sybaris, Syracusae (gör. Syrakusai), Tarentum (gör. Taras), Tarquinii (etr. Tarquinia), Tarraco, Thamugadi, Thapsus, Thessalonice (Thessaloniké), Thurii (gör. Thurioi), Tibur, Ticinus-folyó, Trasimenus-tó, Trebia-folyó, Tusculum, Ulcisia Castra, Umbria, Utica, Veii, Velitrae, Vercellae, Vetulonia, Viminacium, Vindobona, Volsinii, Volterrae, Vulci, Zama.  

Vizuális minimum

1. Az arretiumi (ma Arezzó) Khimaira (lat. Chimaera) (Museo Archeologico di Firenze).2. Apollo (gör. Apollón) szobra Veii-ből. (Museo Nazionale Etrusco, Villa Giulia,

Roma).3. Etruszk bucchero edények. (bucchero: modern olasz megnevezés a portugál bucáro-

ból). Fényes, fekete kerámia. A Kr. e. 7. század közepétől kezdve gyártott etruszk bucchero edények formájukban és fényükben a fémedényeket utánozták).

4. A piacenzai (róm. Placentia) bronzmáj (Museo Civico di Piacenza, Palazzo Farnese).5. Aes rude.6. Róma által vert didrachma (görög címletű ezüstpénz). A) Előlapján Hercules,

hátlapján az ikreket, Romulust és Remust szoptató capitoliumi anyafarkas, ROMANO felirattal. Római verde, Kr. e. 269-266. k. Crawford 20/1; Sydenham 6. - B) Előlapján Mars sisakos feje, hátlapján ló, ROMA felirattal. Rómavárosi verde, cca. Kr. e. 230, Sydenham 23.

7. Aes grave – öntött római bronzpénz (Alapegysége az 1 as volt, melynek súlya kezdetben 1 font (libra = 327, 45 g) volt, később ezt redukálták. A vonal = I, az S és a pontok az érméken értékjelek: I = as, S = semis (=fél as), négy pont: triens (harmad as), három pont quadrans (=negyed as), két pont: sextans (hatod as), 1 pont = uncia (1/12-ed as). — A) Aes grave, as. Előlapján a kétarcú Ianus, hátlapon hadihajó orra, rostrum v. prora. Crawford 35/1. — B) Aes grave, sextans. Előlapon teknős, hátlapon kerék. Crawford 27/4. — C) Aes grave, quadrans. Elő-és hátlapon: egy-egy tenyér. Crawford 27/8. — D) Aes graeve, sextans. Előlapján kagyló, hátlapon caduceus (hírnökbot). Crawf. 14/5. — E) Aes grave, quadrans. Előlapon Mars feje, hátlapon rostrum (vagy más szóval prora)

8. Lupa Capitolina. A capitoliumi nőstényfarkas Romulusszal és Remusszal. Róma, Musei Capitolini.

9. A Servius Tulliusnak tulajdonított városfal. Róma, Kr. e. 4. sz.10. Forum Romanum11. Amphitheatrum Flavium (Colosseum)12. Marcellus színháza13. Ara Pacis Augustae (A Fennséges Béke oltára)14. Mura Aureliana - Aurelianus-fal15. Marcus Aurelius lovasszobra16. Augustus primaportai szobra17. Circus Maximus18. Cloaca Maxima19. Columna Traiani (Traianus oszlopa)20. Columna Marci Aurelii (Marcus Aurelius oszlopa)21. Constantinus diadalíve22. Constantinus kolosszus szobrának feje (Musei Capitolini, Róma)23. Diploma militare24. Domus Aurea (Aranyház. Nero császár palotája)25. Ephesos színháza26. Katonai tábor kapuja (Arbeia, auxiliaris tábor)27. Gemma Augustea. Kunsthistorisches Museum, Bécs.28. Hagia Sophia székesegyház29. Római itinerarium: a Tabula Peutingeriana részlete. Österreichische

Nationalbibliothek, Hofburg, Bécs30. Katonai tábor alaprajza (Novae, Bonna, Carnuntum – legiotáborok, aux-ala-Carn:

Carnuntum auxiliaris tábora, stb.)31. Mausoleum Augusti32. Mausoleum Hadriani (Angyalvár)33. Pantheon, Róma34. Pompeii, Villa dei Misteri35. Porta Maggiore (Róma)36. Potra Nigra (Augusta Treverorum városkapuja, Trier)37. Pont du Gard (Római vízvezeték, az ókori Nemausus, ma Nîmes)38. Tropaeum Traiani (Adamklissi)39. Ravennai székesegyház40. Segoviai vízvezeték41. Terra sigillata42. Sella curulis ábrázolása római denariuson (díszes, elefántcsontberakásos,

összecsukható római hivatali szék, a magasabb rangú magistratusokat, consulokat, praetorokat, curulisi aediliseket, censorokat, stb. illette meg).

43. A tetrarchák szobra, Szent-Márk székesegyház DNy-i sarka, Velence.44. Titus diadalíve45. Traianus beneventumi diadalíve46. Vallum Hadrianum (Britannia)47. Villa Hadriana, Tivoli.48. Alcantara (Spanyolország) római hídja49. Septimius Severus mellszobra – Musei Capitolini, Róma.50. Clupeus virtutis. Augustus kitüntetésként kapott arany erénypajzsának korabeli

másolata Arelatéből. ArlesMusée de l'Arles et de la Provence antiques.51. Caracalla thermái.52. Aquincumi hydra (orgona) 53. Carnuntum Heidentor – II. Constantius diadalíve54. Aquincum, a táborváros (canabae) amphitheatruma55. Az afrikai Thysdrus (ma El Djem) amphitheatruma.56. Pola (ma Pula) amphitheatruma57. Nemausus (Nîmes) amphitheatruma58. Arausio (Orange) diadalív59. Arausio (Orange), római színház60. Aquincum. A polgárváros amphitheatruma

A jegyzékhez tartozó fotók, vaktérképek és egyéb segédletek a kurzus előadójánál és az intézeti könyvtárban érhetők el.

Internetes adatbázisok az előadásokhoz és a képanyaghoz:

http://penelope.uchicago.edu/Thayer/E/Roman/home.html - Lacus Curtius: Into the Roman world.

http://www.britishmuseum.org/explore/highlights.aspx - Compass. An on-line database of the British Museum's collections.

http://www.greatbuildings.com/types/styles/roman.html - Ancient Roman Architecture. Great Buildings On-line. Nevezetes épületek fotói

http://worldart.sjsu.edu/THU1$596*818231 – California State University, Roman Architecture.

http://www.geocities.com/Athens/Pantheon/9013/index.html - Roman monuments image gallery.

http://wings.buffalo.edu/AandL/Maecenas/general_contents.html - Maecenas. Images of ancient Greece anr Rome.

http://www.coinarchives.com/a/ - coinarchives keresőkérdéssel is megtalálható. http://www.wildwinds.com/coins/ric/i.html - roman imperial coinage, vagy RIC

keresőkérdéssel is. http://davy.potdevin.free.fr/Site/home.html - Roman Coins Database.

Kronológiai minimum

A kronológia tanulás céljára készült, írott művekben való felhasználása a szerzői jogok betartásával, az összeállítők nevére (Köztársaság kora: Hegyi W. György – Németh György, Császárkor: Szabó Edit) és a honlapra való hivatkozással használható.

© Németh György© Hegyi W. György

© Szabó Edit

Római kronológia a királyság és a köztársaság korában

Összeállította Hegyi W. György és Németh György

814 Karthágó (és Róma) alapításának (egyik) hagyományos

évszáma (Timaios)

770 k. az első ismert görög írásos emlék Gabiiban (EULIN)

753–509 A RÓMAI KIRÁLYSÁG KORA

753 ápr. 21. Róma alapításának (egyik) hagyományos időpontja

524 k. a kyméi (Cumae) Aristodémos győzelme az

etruszkok fölött

Campaniában

509-27 A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG KORA: RES PUBLICA LIBERA

509 cos. L. Iunius Brutus. L. Tarquinius Collatinus

suff.: P. Valerius Publicola. Sp. Lucretius Tricipitinus. M.

Horatius

Pulvillus

Tarquinius Superbus elűzésének hagyományos évszáma

az 1. római-karthágói szerződés hagyományos éve

507 szept. 13. Iuppiter Capitolinus templomának felszentelése

Rómában

496 a Regillus-tavi csata a latin szövetség és a Tarquiniusok

ellen

egyik hagyományos időpontja (vö. Vagy: 493)

494 a plebeiusok kivonulnak a Mons Sacerra: a hagyomány

szerint a néptribunusi tiszt létrehozása

493 az aedilis plebisek első megválasztása

Spurius Cassius consul megköti a foedus Cassianumot

Róma és a latinok közt

477 febr. 13. (Ovidius) vagy júl. 18. (Livius) a 306 Fabius pusztulása

Cremeránál (vagy 479 k.)

474 I. Hierón syrakusai tyrannos a kyméi tengeri csatában

legyőzi

az etruszk-karthágói flottát

451 decemviri és a XII táblás törvények (leges Duodecim

Tabularum)

450 második decemviri

elkészülnek a XII táblás törvények

447 évenként 4–4 quaestort választanak

445 lex Canuleia a patriciusok és plebeiusok conubiumáról

444 tribuni militares consulari potestate (367-ig többször)

443 két patricius censort választanak a census elkészítésére

415 athéni támadás Szicília ellen

413 a syrakusaiak spártai segítséggel legyőzik a Szicíliára

támadó

athéniakat

406 háború Veii ellen (396-ig), az ostrom költségeinek

fedezésére

kivetik az első tributumot

396 Veii-t elfoglalják a rómaiak

387 I. Dionysios elfoglalja Rhégiont

júli. 18. (vagy 386) római vereség a keltáktól Alliánál, a Brennus

vezette

kelták betörése Rómába (Polybios)

385 Satricum latin colonia a volscusok földjén

367 leges Liciniae Sextiae

Concordia-szentély felépítése

az egyik consul plebeius kell hogy legyen (vagy lehet)

366 praetori tisztség bevezetése

évente két aedilis curulist választanak a patriciusok közül

352 az első plebeius censor Rómában

348 második római-karthágói szerződés

ludi saeculares

343 első samnis háború (valószínűleg fiktív, 341-ig)

342 a spártai III. Archidamos segít Tarasnak (Tarentum) a

lucanusok

ellen, de elesik a harcokban

mindkét consul lehet plebeius (vagy az egyik consul

plebeius kell hogy legyen)

341 latin háború (338-ig)

338 a latin háború lezárása

a latin szövetség feloszlatása, megkezdődik Itália új

szövetségi rendszerének kialakítása

337 az első plebeius praetor Rómában

326 második samnis háború (304-ig)

Q. Publilius Philo meghosszabbított consuli imperiuma

(az első prorogatio)

lex Poetilia Papiria megszünteti az adósrabszolgaságot

(vagy

313)

321 a rómaiak megalázó caudiumi veresége a samnisoktól

314 római győzelem Tarracinánál, a rómaiak elfoglalják

Bovianumot

312 Appius Claudius censor (308-ig) megkezdi a via Appia

kiépítését

Róma és Capua között

306 Róma és Karthágó harmadik szerződése

304 második samnis háború vége, a rómaiak annektálják a

közép-

italiai marsus, marrucinus, paelignus és frentanus

törzsek

területét

300 lex Ogulnia: a papi tisztségek felét plebeiusokkal kell

betölteni

lex Valeria de provocatione (vö. ius provocationis)

298 harmadik samnis háború (290-ig)

295 sentinumi csata, P. Decius Mus devotiója, római

győzelem a

samnisok, umberek és gallok fölött

290 a harmadik samnis háború vége: a sabinok cives sine

suffragio

lesznek

287 az utolsó secessio: lex Hortensia de plebiscitis: a római

belső

harcok lezárulta

283 a boiusok és etruszkok veresége a Lacus Vadimoniusnál

280 háború a Tarentum által segítségül hívott Pyrrhos

épeirosi király, a samnisok és lucanusok ellen (272-ig),

Pyrrhos győzelme Hérakleiánál (Heraclea)

karthágói támadás Szicíliában

279 Pyrrhos győzelme Ausculumnál

278 Róma megállapodása Karthágóval Pyrrhos ellen

Pyrrhos Szicíliában (276-ig)

277 gall pusztítás Kis-Ázsiában

275 M'. Curius Dentatus győzelme Pyrrhos felett

Beneventumnál

272 L. Papirius Cursor elfoglalja Tarentumot (Taras):

szövetség a dél-

itáliai görög polisokkal

II. Ptolemaios Philadelphos barátsági szerződést köt

Rómával

269 önálló egységes ezüstpénz verése Rómában (denarius)

264 az első gladiatorjátékok Rómában

a mamertinusok Róma segítségét kérik

Appius Claudius hadat üzen Carthagónak (Karthágó):

első pun háború (241-ig), Messana elfoglalása

263 syrakusai II. Hierón szövetsége Rómával

260 római tengeri vereség a Lipari-szigeteknél,

C. Duilius győzelme a Mylae melletti tengeri csatában

256 római győzelem Ecnomusnál (Eknomos), M. Atilius

Regulus

consul suffectus afrikai hadjárata: a rómaiak Tunesnál

(Tunis)

telelnek

255 M. Regulus afrikai katasztrófája Tunesnál

254 a rómaiak elfoglalják Panormust (Panormos, Palermo)

253 a római flotta hajótörése Palinurusnál

249 ludi saeculares

247 Hamilcar Barcas (Hamilkar Barkas) szicíliai offenzívája,

241 Lutatius Catulus legyőzi Hanno pun flottáját az Aegates-

szigeteknél, az első pun háború vége: Róma elfoglalja

Szicíliát

240 karthágói zsoldosfelkelés (237-ig)

238 Sardinia és Corsica római provincia (vagy 237)

237 Hamilcar (Hamilkar) leveri a karthágói zsoldosfelkelést

Hamilcar Barcas hódításai Hispaniában

232 C. Flaminius kis parcellákban kiosztja az ager Gallicust

229 Hamilcar halála, Hasdrubal parancsnoksága Hispaniában

első illyr háború (228-ig): Corcyra (Kerkyra), Dyrrachium

(Dyrrachion), Apollonia (Apollónia) és Issa Róma

szövetségese

228 Teuta királynő megadja magát Illyriában, Demetrius

Pharos

uralkodója, római protektorátus az illyriai partvidéken

római követek Athénban és Korinthosban

227 Sicilia római provincia

226 Iberus (Ebro)-szerződés Róma és Karthágó között

a hispaniai befolyási övezetekről

225 háború a kelták ellen Észak-Italiában (222-ig), győzelem

a

Telamon-hegyfoknál

Sardinia és Corsica végleges pacifikálása

222 M. Claudius Marcellus győzelme a kelták ellen Acerrae és

Clastidium között, Marcellus párviadalban legyőzi

Virdumarus kelta vezért (spolia opima): az insuberek

megadják

magukat

221 Hasdrubal meggyilkolása, Hannibal parancsnoksága

Hispaniában

a circus Flaminius építése Rómában

220 C. Flaminius censor megépíti a via Flaminiát Róma és

Ariminium

között

219 nov. Hannibal elfoglalja Saguntumot

218 lex Claudia de nave senatorum

második pun háború (201-ig): Hannibal Italiába vonul az

Alpokon keresztül

217 tavasz Hannibal legyőzi C. Flaminiust a Trasimenus-tónál

Q. Fabius Maximus Verrucosust (Cunctator) dictatorrá

választják

216 nyár Hannibal győzelme Cannaenál

a dél-italiai törzsek és Capua elpártolnak Rómától

215 Hasdrubal veresége P. és Cn. Cornelius Scipiótól

Hispániában

makedón V. Philippos háborúja Róma ellen Hannibal

oldalán

Illyria és Hellas területén (205-ig): elsó makedón háború

213 Hannibal elfoglalja Tarentumot (a fellegvár kivételével)

212 a római M. Claudius Marcellus elfoglalja Syrakusait

(Syracusae)

211 P. és Cn. Scipio veresége és halála Hispaniában Mago és

Hasdrubal seregeitől

Hannibal Róma ellen vonul

Capua eleste, az ager Campanus kisajátítása

210 P. Cornelius Scipio partra száll a hispaniai Emporionban

209 P. Cornelius Scipio elfoglalja a hispaniai Carhago Novát

a rómaiak visszafoglalják Tarentumot

a praetorok bérbe adják az ager Campanust

208 Scipio győzelme Baeculánál

Hasdrubal Italia felé vonul és Galliában telel

207 Scipio győzelme Ilipánál (vagy 206)

Hasdrubal veresége a metaurusi csatában

206 Gades megadja magát Scipiónak, Italica alapítása

Scipio Rómába megy

205 béke V. Philipposszal, az első makedón háború vége

204 Scipio átkel Afrikába

Rómába hozzák Cybele (Kybelé) kultuszát

203 Scipio legyőzi Syphaxot

Mago veresége Galliában

Hannibal visszatér Afrikába

202 P. Cornelius Scipio győzelme Zamánál

békekötés Karthágóval: a második pun háború lezárása

200 aug. második makedón háború V. Philippos ellen (197-ig)

199 Sulpicius hadjárata Makedóniában

az aitól szövetség csatlakozik Rómához

197 Cethegus legyőzi az insubereket

Flaminius győzelme Cynuscephalaenál (Kynoskephalai)

V.

Philippos ellen: a második makedón háború vége

Hispania ulterior és Hispania citerior provinciák

196 Hannibal Karthágó suffese, Hannibal reformjai

Marcellus legyőzi az insubereket

Flaminius az isthmosi nyilatkozatban bejelenti Hellas

szabadságát

195 római követség Karthágóban, Hannibal száműzetésbe

vonul

Catót Hispaniába küldik a zavargások elfojtására

a lex Porcia egyik lehetséges időpontja

192 nov. háború III. Antiochos seleukida uralkodó ellen (188-ig)

191 a ludi Megalenses bevezetése

190 döntő római győzelem Magnésiánál, a Maiandros mellett,

III.

Antiochos ellen

béke Róma és az aitól valamint achai szövetség között

188 tavasz apameiai béke: a III. Antiochos elleni háború vége

186 senatus consultum de Bacchanalibus

184 Cato censor

Scipio Africanus halála Liternumban (vagy 183)

180 lex Villia (Vilia) annalis a cursus honorum

szabályozásáról

Luca, az utolsó latin colonia alapítása

179 Gracchus lezárja a celtiberek elleni háborút

V. Philippos halála, utóda Perseus

172 Róma történetében először mindkét consul plebeius

a pergamoni Eumenés Róma segítségét kéri Perseus

ellen

171 harmadik makedón háború Perseus király ellen (168-ig)

168 jún. 21. a rómaiak győzelme Pydnánál a makedón Perseus ellen

167 Epirus (Épeiros) kifosztása, Macedonia négy, Illyria két

protekturátusra osztása

Rhodos elveszíti az apameiai békében megkapott Cariát

(Karia)

és Lyciát (Lykia), de Cato közbenjárására megmarad

Róma

szövetségese

eltörlik a római polgárok közvetlen adóztatását

(tributum)

Polybios Rómába érkezik

166 Maccabeus felkelés Palaestinában

155 Dalmatia leigázása

154 Róma hispaniai háborúi (133-ig), háború a Viriathus

vezette

luzitánokkal (138-ig)

153 a consulok január elsejétől lépnek hivatalba

152 Masinissa hadjárata karthágói területek ellen

151 Karthágó hadüzenete Masinissának

150 karthágói vereség, Róma elhatározza, hogy beavatkozik

a

háborúba Karthágóval szemben

149 a rómaiak partra szállnak Afrikában: a harmadik pun

háború

(146-ig), Utica Róma oldalára áll

lex Calpurnia de pecuniis repetundis a zsarolási ügyekről

Macedonia felkelése Andriscus (Andriskos) vezetésével:

negyedik

makedón háború

148 Macedonia római provincia

Massinissa numida király halála (149 vagy 148)

Micipsa numida király

146 ludi saeculares

Scipio Aemilianus lerombolja Karthágót, Africa provincia

Karthágó területén

achaiai háború, Mummius lerombolja Korinthost,

Achaia provincia

143 celtiber lázadás, numantiai háború

138 a lusitaniai Viriathus meggyilkolása

136 a rómaiak ki akarják szolgáltatni a megalázó

fegyverszünetet kötő C. Hostilius Mancinus volt consult

a numantiaiaknak

az első szicíliai rabszolgafelkelés Eunus és Cleon

vezetésével

(132-ig)

134 dec. 10. Ti. Sempronius Gracchus néptribunus

133 III. Attalos meghal és végrendeletileg Rómára hagyja

Pergamont

leges agrariae vagy leges Semproniae: Ti. Gracchus

földtörvénye

és földosztó bizottsága, Ti. Gracchus reformjához

Pergamon

jövedelmét akarja fölhasználni

nyár Numantia kapitulációja Scipio Aemilianus előtt

ősz Ti. Sempronius Gracchus néptribunust megölik

polgárháború és Aristonicus (Aristonikos)

rabszolgafelkelése

Kis-Ázsiában (129-ig)

132 Rupilius leveri az első szicíliai rabszolgafelkelést

131 P. Licinius Crassus veresége és halála Asiában

130 M. Perperna megtámadja és elfogja Aristonicust

Stratoniceánál, Aristonicust Rómában kivégzik

129 P. Cornelius Scipio Aemilianus Africanus halála

126 a gall háború kezdete: Massilia segítséget kér a

salluviusok ellen

123 C. Sempronius Gracchus néptribunus, leges Semproniae:

lex Sempronia de provinciis consularibus

122 C. Gracchus másodszor néptribunus

C. Gracchus telepítési terve Karthágó területén

colonia Iunonia néven

háború az allobroxok és arvernusok ellen:

121 nyár senatus consultum ultimum, C. Gracchus halála

119 a Gracchusok földosztó bizottságának megszűntetése

118 Micipsa numida király halála, Adherbal, I. Hiempsal és

Iugurtha

öröklik a numida királyságot

113 Cimber háború: germán betörés a római birodalomba,

római vereség a germánoktól Noreiánál

112 a cirtai mészárlás, Adherbal numida király meggyilkolása

háború Numidiában Iugurtha ellen (105-ig)

109 Metellus veszi át az Iugurtha elleni parancsnokságot

107 Marius első consulsága és katonai reformjának kezdete

Marius veszi át az Iugurtha elleni hadjárat irányítását

105 Q. Servilius Caepio és Mallius veresége a cimberktől

Arausiónál

Iugurtha veresége, apósa, Bocchus kiszolgáltatja

Iugurthát L.

Cornelius Sullának

Marius hadjárata a cimberek ellen (101-ig)

104 a második szicíliai rabszolgafelkelés (101-ig), vezetője

Salvius, aki

Tryphón néven királlyá kiáltotta ki magát

103 L. Lucullus legyőzi Tryphón felkelőit, de a lázadók egy

része még két

évig tartja magát a szicíliai hegyekben

Saturninus néptribunus

102 Marius győzelme a teutonok fölött Aquae Sextiaenél

M. Antonius hadjárata a kalózok ellen Ciliciában

101 Marius győzelme a cimberek fölött Vercellaenél

100 L. Appuleius Saturninus második tribunátusa, C. Servilius

Glauciával folytatni akarják a Gracchusok politikáját:

lázongások

Rómában, Marius rendet teremt (senatus consultum

ultimum),

Saturninus és Glaucia meggyilkolása

Marius lex agrariája

91 M. Livius Drusus néptribunus javaslatai: lex frumentaria,

lovagok felvétele a senatusba, a bíróságok

újjászervezése, polgárjog a szövetségeseknek a

javaslatokat

elutasítják, Drusust megölik

italiai szövetséges háború Róma ellen (88-ig): mészárlás

Asculumban, az italicus törzsek államszövetséget hoznak

létre,

központja Corfinium, amelynek nevét Italiára

változtatják, a

szövetséget 2 consul. 12 praetor és 500 tagú senatus

irányítja

90 lex Iulia: Iulius Caesar consul javaslatára megadja a

polgárjogot azoknak a szövetségeseknek, akik kitartottak

Róma mellett a szövetséges háborúban

89 Pompeius Strabo és Sulla győzelmei a szövetséges

háborúban

a lex Plautia Papiria a Pótól délre lakó szövetségesek

számára

biztosít polgárjogot, ha 60 napon belül leteszik a fegyvert

a lex Pompeia Gallia Cisalpina lakóira is kiterjeszti a

latin polgárjogot

első mithridatési háború (85-ig)

88 P. Sulpicius Rufus néptribunus: az új polgárokat mind a

35

tribus között osztják el, Marius kapja meg (Sulla helyett)

a Mithridatés elleni háború parancsnokságát

Sulla bevonul Rómába, leges Corneliae

Mithridatés lerohanja Kis-Ázsiát, római polgárok

legyilkolása

87 Cinna uralma Rómában (84-ig), leges Corneliae

Sulla elhagyja Italiát és Mithridatés ellen háborúzik (83-

ig)

86 Marius halála

Sulla elfoglalja Athént, chaeroneai és orchomenusi csata

85 dardanosi béke (Rómában nem ratifikálják),

Sulla Ephesosban újjászervezi Asia provinciát

84 Cinnát meggyilkolják

83 Sulla Italiában, újból fellángol a polgárháború

leég a capitoliumi Iuppiter templom

Sertorius praetor Hispaniába menekül

második mithridatési háború: L. Murena hadjárata

Mithridatés

ellen (82-ig)

82 tavasz Sulla győzelme Sacriportusnál, a samnisok

legyilkolása

Pompeius visszafoglalja Szicíliát Sulla számára

nov. 1. Sulla győzelme a Porta Collinánál, proscriptio

dec. lex Valeria de imperio: Sulla L. Valerius Flaccus javaslata

alapján dictator legibus scribundis et rei publicae

constituendae

81 leges Corneliae: lovagok felvétele a senatusba, a

tribunicia

potestas megnyirbálása, provinciák kormányzásának

egységesítése stb.

Pompeius visszafoglalja Africát

80 Sertorius Hispaniában fellázítja a luzitánokat

79 Sulla lemond hatalmáról

78 Sulla halála

M. Aemilius Lepidus puccskísérlete

77 Pompeius és Catulus leverik Lepidus felkelését (senatus

consultum ultimum)

Sertorius és M. Perperna hatalmának csúcspontja

Hispaniában

Pompeius háborúja Sertorius ellen (72-ig)

74 bithyniai Nikomédés Rómára hagyja országát,

harmadik mithridatési háború (64-ig), Lucullus és Cotta

hadjárata Mithridatés ellen, M. Antoniusé a kalózok ellen

73 Spartacus rabszolgaháborúja (71-ig)

C. Verres Szicília kormányzója (71-ig)

72 Sertorius meggyilkolása, M. Perpernát Pompeius halálra

ítéli

a consulok veresége Spartacustól, M. Licinius Crassus a

Spartacus

elleni hadjárat parancsnoka

71 Crassus legyőzi Spartacus seregét, Spartacus halála

70 a consulok, részlegesen megváltoztatják a sullai

államberendezkedést: lex Pompeia Licinia visszaadja a

néptribunusok hatalmát

az esküdtbíróságokban a senatorok, lovagok és tribuni

aerarii

vesznek részt

Lucullus felszabadítja Kis-Ázsiát

Verres pere

69 Lucullus hadjárata Armeniában, tigranocertai csata

68 Lucullus hadjárata Észak-Armeniában

Nisibis bevétele

67 lex Gabinia: Pompeius rendkívüli felhatalmazása a

kalózok

ellen, a kalózok legyőzése

Mithridatés legyőzi a rómaiakat Zelánál

66 lex Manilia: Pompeius rendkívüli felhatalmazással vezeti

a Mithridatés és Tigranés elleni háborút

Pompeius megegyezik a parthusokkal és legyőzi

Mithridatést

a kijelölt consulok megvesztegetés miatt nem vehetik át

hivatalukat (P. Cornelius Sulla. P. Autronius Paetus)

65 Mithridatés a Krímbe menekül

Pompeius kaukázusi hadjárata

64 Pompeius létrehozza Bithynia és Pontus provinciát

valamint

Syria provinciát

63 Iulius Caesar pontifex maximus

okt. Pompeius elfoglalja Jeruzsálemet

Cicero consul felszámolja L. Sergius Catilina felkelését

(senatus

consultum ultimum)

Mithridatés halála

62 elején Catilina elesik Pistoriánál

Caesar praetor

61 Iulius Caesar hadjárata Nyugat-Hispaniában

Pompeius triumphusa

60 első triumviratus (Pompeius, Caesar, Crassus)

a helvétek fenyegetik Galliát (59-ig)

60 után Boirebistas (Burebista) dák királyságának megerősödése

a dákok legyőzik a boiusokat és a tauriscusokat és nagy

területeket hódítanak meg az Alföldön és Dél-

Szlovákiában

59 cos. C. Iulius Caesar. M. Calpurnius Bibulus

lex Iulia agraria, lex Iulia de repetundis

P. Clodius Pulcher patriciusból plebeiussá minősítteti át

magát,

hogy pályázhasson a néptribunusi tisztségre

58 P. Clodius Pulcher néptribunus. lex Clodia de collegiis

ingyen gabonaosztás a népnek

Cicero elmenekül Rómából

Caesar galliai proconsulatusa (49-ig)

Caesar győzelme a helvétek és Ariovistus felett

57 Caesar hadjárata a belgák és a nerviusok ellen

Cicero visszatérése Rómába

gabonaválság Rómában: Pompeius cura annonae öt évre

56 ápril. lucai konferencia, az 1. triumviratus megújítása

55 Caesar britanniai hadjáratai (54-ig)

54 Pompeius hispaniai proconsulatusa (54-49)

53 Clodius és Milo utcai harcai Rómában

elmaradnak a consulválasztások

Crassus veresége a parthusoktól, és halála Carrhae-nál

gall szövetség Vercingetorix vezetésével

52 jan. zavargások Rómában, senatus consultum ultimum,

Clodius halála,

Alesia elfoglalása: Caesar győzelme Vercingetorix felett

lex Pompeia de provinciis (vö. cursus honorum, leges de

ambitu)

51 Gallia Comata római provincia

XII. Ptolemaios halála Egyiptomban: örökösei XIII.

Ptolemaios és

VII. Cleopatra

50 nov. Marcellus consul felszólítja Pompeiust, hogy mentse meg

a res

publicát

49 jan. 10-11. Caesar átkel a Rubiconon, a polgárháború kezdete

márc. 17. Pompeius elhagyja Italiát

Caesar dictaturája (44-ig)

Caesar első hispaniai hadjárata, Massilia kapitulál

48 aug. Caesar győzelme Pompeius felett Pharsalosnál

Pompeiust meggyilkolják Egyiptomban

okt. Caesar dictator egy évre

Caesar Egyiptomban: az alexandriai háború és Caesar

viszonya

Cleopatrával (47-ig)

47 Caesar győzelme Zelánál Pharnakés pontosi király felett

dec. 25. Caesar africai hadjárata a senatusi ellenzék ellen (46-ig)

46 febr. thapsosi csata. Ifj. Cato öngyilkossága

Numidia római provincia Africa Nova néven,

első helytartója Sallustius, a történetíró

júl. Caesar Rómában, leges Iuliae

Caesar második hispaniai hadjárata a senatusi ellenzék

ellen

(45-ig)

45 cos. C. Iulius Caesar IV sine collega

jan. 1. az Iulianus-naptár bevezetése

márc. mundai csata

parthus invázió Syriában

44 cos. C. Iulius Caesar V. M. Antonius

Caesar dictator perpetuus

márc. 15. Caesar meggyilkolása

hivatalossá válik Octavianus adoptiója Caesar által

colonia Iulia Carthago alapítása Caesar terveinek

megfelelően

dec. Antonius körülzárja D. Brutust Mutinánál

43 jan. 2. Octavianus imperium propraetorét kap

lex Pedia Caesar gyilkosainak megbüntetéséről

ápr. 21. csata Mutinánál: Hirtius és Pansa consulok halála

a fogságba esett D. Brutust kivégezteti Antonius

aug. 19. Octavianus consul suffectus

nov. 27. Lex Titia: a triumvirátus megalapítása (M. Antonius, M.

Aemilius Lepidus, C. Octavianus tresviri)

proscriptio

dec. 7. M. Cicero halála

42 okt. 23. a triumvirek győzelme Philippinél Caesar gyilkosai felett

Gallia Cisalpinát Italiához csatolják

41 M. Antonius Alexandriában

perusiai háború (Octavianus és Antonius testvére között)

40 febr. Perusia bevétele

nyár Octavianus feleségül veszi Scriboniát

szept. brundisiumi egyezmény

38 Octavianus házassága Liviával

37 Herodes uralkodásának hivatalos kezdete

szept./okt. tarentumi egyezmény: a triumviratus megújítása (vö.

tresviri)

36 Sex. Pompeius veresége Naulochosnál

M. Aemilius Lepidus eltávolítása a triumvirátusból

Antonius parthiai offenzívája

Octavianus megkapja a tribunusi sacrosanctitast

35 Octavianus hadjárata a Balkánon az iapodok és a Dráva-

Száva

közti pannon törzsek ellen (33-ig): Siscia elfoglalása

33 szakítás Octavianus és Antonius között

32 Antonius és Octavia válása

31 szept. 2. Octavianus győzelme Actiumnál Antonius és Kleopatra

flottája felett

30 Octavianus elfoglalja Alexandriát

Antonius és Kleopatra öngyilkossága

Aegyptus provincia: Octavianus bevezeti a tributum

capitist

29 jan. 11. Ianus templomának első bezárása

lex Saenia elfogadása a patriciusok kiegészítéséről a

plebeiusok

soraiból

aug. 13–15.Octavianus háromszoros triumphusa

(Dalmatia, Actium, Egyiptom)

28 Octavianus princeps senatus

Octavianus és M. Vipsanius Agrippa censust rendez

a palatinusi Apollo templom felavatása

27 jan. 13. restitutio rei publicae (res publica restituta)

Octavianus a köztársaság visszaálllításának elismeréséül

az Augustus

nevet kapja

Római kronológia. Császárkor. Összeállította Szabó Edit.

Kr. e. 36 Miután Octavianus legyőzi Sextus Pompeiust és elfoglalja Siciliát,

senatusi kitüntetésben részesül: sacrosanctus lesz.

Kr. e. 35-33 Octavianus Iapod-hadjárata. Dalmatia és a Felső-Száva völgye

Sisciáig római uralom alá kerül.

Kr. e. 33. dec. 31. A triumviratus vége

Kr. e. 31-Kr. e. 23 Octavianust / Augustust minden évben consullá választják.

Kr. e. 31-30 Octavianus Egyiptom elleni háborúja.

Kr. e. 31 Actiumi csata: Octavianus flottája legyőzi a ptolemaiosi flottát.

Kr. e. 30 Antonius vereséget szenved Alexandria falai előtt és öngyilkos lesz.

Octavianus elfoglalja Egyiptomot.

M. Aemilius Lepidus (a félreállított triumvir fia) összeesküvést sző

Rómában Octavianus ellen. Lepidust kivégzik, apját, a pontifex

maximust a sacrosanctitasa miatt életben hagyják.

Kr. e. 28. Octavianus princeps senatus lesz.

Octavianus és Agrippa consuli hatalmuknál fogva negyven évnyi

szünet után újra censust tartanak.

Octavianus edictumot bocsát ki, melyben a triumviri megbízatása alatt

hozott rendelkezései közül azokat, amelyek a római törvényekkel

ellentmondásban állnak, hatályon kívül helyezi.

Kr. e. 27. jan. 13. Octavianus visszaadja az államügyek intézését (res publica) a

senatusnak = Restitutio rei publicae.

jan. 15 v. 16. A provinciák elosztása a senatus és Augustus között. Augustus a saját

provinciáiba 10 évre szóló imperium proconsularét kap (ezt Kr. e. 18-

ban és Kr. e. 13-ban újabb 5-5 évre, Kr. e. 8-ban, Kr. u. 3-ban és 13-

ban pedig újabb10-10 évre meghosszabbítják).

jan. 16. Octavianust az Augustus névvel tüntetik ki.

KR. E. 27-KB. 600 A RÓMAI CSÁSZÁRKOR.

KR. E. 27- KR. U. 284 KORAI CSÁSZÁRKOR.

Kr. e. 27-Kr. u. 14 AUGUSTUS PRINCIPATUSA.

Kr. e. 23. Járvány, ingerült tömeghangulat Rómában.

A Terentius Murena-féle összeesküvés Augustus ellen.

Augustus súlyos betegsége után ünnepélyesen lemond a consulatusról,

ezért a senatus kitüntetésképp megszavazza neki a teljes tribunicia

potestast. Megkapja a senatus összehívásának jogát is, továbbá azt a

jogot is, hogy a senatusban űlésenként 1-1 előterjesztést tehessen.

Egyes álláspontok szerint Imperium proconsulare maiust is kap (= a

senatusi provinciák helytartóinak is adhat utasítást).

Kr. e. 22 Élelmiszerellátási gondok, éhséglázadások, járvány Rómában.

Augustus a felkínált dictaturát és a praefectura morumot

visszautasítja.

Kr. e. 22-19 ősze Augustus Keleten van.

Kr. e. 20. A parthusok visszaadják a római hadijelvényeket.

Kr. e. 19 Augustus imperium consularét kap.

Kr. e. 18 Lectio senatus. A senatus tagságát 600 főre csökkentik.

Agrippa imperium proconsularét és tribunicia potestast kap,

mindkettőt 5 évre (Kr. e. 13-ban mindkettőt újabb 5 évre

meghosszabbítják).

Kr. e. 17 Ludi saeculares.

Kr. e. 15 Tiberius és Drusus meghódítja az alpesi tartományokat.

Kr. e. 13 Augustus proconsuli imperiumát újabb öt évre meghosszabbítják.

Agrippa proconsuli imperiumát és tribunicia potestasát ugyancsak öt

évre meghosszabbítják .

Kr. e. 12-9 Drusus germaniai hadjáratai.

Kr. e. 12-9 Tiberius meghódítja Pannoniát.

Kr. e. 12 M. Aemilius Lepidus, egykori triumvir halála. Augustus pontifex

maximus lesz.

Agrippa halála.

Kr. e. 2 Augustust a pater patriae «haza atyja» megtisztelő névvel tüntetik ki.

Kr. u. 4 Augustus unokái halát követően örökbe fogadja Tiberiust.

Tiberiust imperium proconsularéval és tribunicia potestasszal

ruházzák fel.

Kr. u. 6-9 Pannon-dalmata lázadás.

Kr. u. 9 A germánok megsemmisítik Publius Quinctilius Varus három legióját.

14-37 TIBERIUS PRINCIPATUSA

37-41 CALIGULA CSÁSZÁRSÁGA

39 A felső-germaniai hadsereg főparancsnoka, Cn. Cornelius Lentulus

Gaetulicus összeesküvést sző Caligula ellen. Caligula nagy haderőt

mozgósítva vonul Germaniába. Gaetulicust kivégzik. Megölik M.

Aemilius Lepidust is, a császár elhúnyt nővérének, Drusillának

özvegy férjét is. A császár két nővérét, ifjabb Agrippinát és Iulia

Livillát száműzik.

39 ősze-40 tele Caligula germánok elleni hadjárata.

41 Caligulát a praetorianusok meggyilkolják.

41-54 CLAUDIUS PRINCIPATUSA.

43 Megkezdődik Britannia római meghódítása.

47 Ludi saeculares.

47-48 Claudius censor. Gallia Comata előkelői (elsőnek a haeduusok

törzsébe valók) megkapják a ius honorumot, a Rómában való

tisztségviselés jogát (Lyoni tábla).

49 Claudius (negyedik) házassága unokahúgával Iulia Agrippinával.

50 Claudius örökbe fogadja Agrippina fiát, L. Domitius Ahenobarbust,

akinek a neve ekkortól Nero lesz.

52 Az Aqua Claudia és az Anio Novus vízvezetékek felszentelése.

54-68 NERO URALKODÁSA.

58-63 Parthus háború.

60-61 Boudicca felkelése Britanniában.

64 Tűzvész Rómában. Keresztények elítélése.

65 A Calpurnius Piso-féle összeesküvés Nero ellen.

66 Tiridates római látogatása és Armenia királyaként való

megkoronázása.

66-71 A zsidó felkelés.

66 ősze-67 dec. Nero művészi körútja Achaiában.

66 A Vinicianus-összeesküvés.

67 Vespasianust Nero a iudaeai felkelés leverésére császári legatussá

nevezi ki.

68 márc.-máj. C. Iulius Vindex felkelése Galliában Nero ellen.

68. ápr. Hispania Tarraconensis helytartóját, Galbát csapatai imperatorrá

kiáltják ki.

68. jún. 9. Nero öngyilkossága.

68-69 POLGÁRHÁBORÚ.

68 máj.-69 jan. 15. GALBA PRINCIPATUSA.

69. jan. eleje Vitelliust a germaniai hadsereg katonái császárrá kiáltják ki.

69 jan. 15.-ápr. 16. OTHO PRINCIPATUSA.

69. ápr. 14. Bedriacumi csata. Vitellius serege legyőzi Otho csapatait.

69. jul. 1. Vespasianust Alexandriában imperatorrá kiáltják ki. (Jul. 3-án ezt a

saját hadserege is megismétli a caesariai főhadiszálláson.)

69. okt. 2. Második bedriacumi csata: a Vespasianust támogató pannoniai

csapatok legyőzik Vitellius seregét.

69. dec. 20. Antonius Primus pannoniai csapatai Vespasianus számára elfoglalják

Rómát.

69-79 VESPASIANUS PRINCIPATUSA.

73-74 Vespasianus idősebb fiával, Titusszal együtt censor.

79 Az Amphitheatrum Flavium felavatása.

79-81 TITUS URALKODÁSA.

79. aug. A Vesuvius kitörése.

Tűzvész Rómában.

80 Az Amphitheatrum Flavium újbóli felavatása.

81-96 DOMITIANUS URALKODÁSA.

81-83 Domitianus germán háborúja a Rajnától keletre. A chattusok

meghódítása.

Domitianus megkezdi a Rajnát és a Dunát összekötő limes kiépítését.

85-88 Domitianus dák háborúi.

88 Ludi saeculares.

96-98 NERVA URALKODÁSA.

98-117 TRAIANUS URALKODÁSA.

101-102 Traianus első dák háborúja.

105-106 Traianus második dák háborúja, Dacia meghódítása.

106 Pannonia kettéosztása Pannonia superiorrra és Pannonia inferiorra.

Arabia Petraea meghódítása.

107-108 Iazyg háború.

113-117 Parthus háború.

117 Zsidó felkelés Kelet nagyvárosainak diaszpóráiban.

117-138 HADRIANUS URALKODÁSA.

118 Hadrianus a Dunai-limes mentén tartózkodik.

128 Edictum perpetuum.

132-135 Bar-Kochba felkelés.

138-161 ANTONINUS PIUS URALKODÁSA.

161-180 MARCUS AURELIUS CSÁSZÁRSÁGA.

161-169 L. VERUS CSÁSZÁRSÁGA.

161-166 Parthus háború.

165-169 Halálos (pestis?) járvány tör ki Keleten a római seregben. A visszatérő

katonaság a kórt magával hurcolja Itáliába, ahol a fertőzés szétterjed.

Elpusztul a járványban az északi barbárok ellen készülő, Aquileiánál

állomásozó római hadsereg nagy része is (168-169). (A járvány

tovább terjed a tartományokba, és 169 után még többször újra

fellobban.)

166/167? 169?-180 Dunai (Markomann-kvád-szarmata etc.) háború.

166/167? 169?-175 A háború első szakasza.

175 Avidius Cassius uzurpációja.

178-180 A dunai háború második szakasza.

180-192 COMMODUS URALKODÁSA.

185 Háború a burusokkal és a szarmatákkal.

185-186 A bellum desertorum csúcspontja.

193 jan. 1-márc. 28. PERTINAX CSÁSZÁRSÁGA.

193 márc. 28-jun. 1. Didius Iulianus a praetorianusok támogatásával megszerzi a császári

hatalmat.

193 ápr. 9 Septimius Severus imperatori acclamatiója Carnuntumban.

Ezidőtájt Clodius Albinust és Pescennius Nigert is császárrá kiáltják ki

a britanniai illetve a szíriai csapatok.

193 ápr. 9 után Clodius Albinust Severus Caesarként ismeri el.

194 márc. Issosi csata: Severus győzelme keleti riválisa, Pescennius Niger felett.

195 első fele Septimius Severus első parthus háborúja.

Septimius Severus Marcus Aurelius fiává nyílvánítja magát: divi

Marci filius és divi Commodi frater lesz. Fia Bassianus (a későbbi

Caracalla császár) felveszi az Antoninus nevet.

197 Lugdunumi csata: Severus győzelme Clodius Albinus felett.

197-198 Septimius Severus második parthus háborúja: Mesopotamia provincia

létrehozása.

202 március Severus pannoniai látogatása.

204 Ludi saeculares.

208-211 Severus britanniai hadjárata.

211-217 CARACALLA URALKODÁSA.

211 GETA URALKODÁSA.

212 Constitutio Antoniniana: a római polgárjog kiterjesztése a Római

Birodalom minden szabad lakójára a dedititiusok kivételével.

213 Caracalla germanok elleni háborúja.

213 ősze Caracalla a dunai tartományokon keresztül Keletre utazik.

214 Britannia kettéosztása.

A két Pannonia közös határának korrekciója, melynek eredményeként

mindkét tartomány két legiós lett.

216-217 Parthus háború.

217-218 MACRINUS CSÁSZÁRSÁGA.

217-222 ELAGABALUS URALKODÁSA.

220 vége Elagabalust, a szíriai napistent a császár a Római Birodalom

főistenévé nyílvánítja.

222-235 SEVERUS ALEXANDER URALKODÁSA.

223 Utcai harcok Rómában. Ulpianust, a jogtudós praefectus praetoriót

meggyilkolják a saját katonái.

223 Csata Ktésiphónnál. A perzsa I. Ardasir győzelme V. Artaban felett. A

parthus Arsakida dinasztia bukása.

226-230 I. Ardasir meghódítja a parthus birodalom területeit.

226 I. Ardasir felveszi az Irán királyainak királya címet.

230 I. Ardasir megtámadja Róma Mesopotamia nevű tartományát.

231-234 Severus Alexander a keleti hadműveleteket irányítja.

234 Germán támadás a Rajnánál.

235 Katonai zendülés a Mogontiacum köré koncentrált római hadseregben,

Severus Alexander meggyilkolása.

235-283 A KATONAI ANARCHIA KORA.

235-238 MAXIMINUS THRAX URALKODÁSA.

238 A senatori ellenreakció császárai: I. ÉS II. GORDIANUS, PUPIENUS ÉS

BALBINUS.

238-244 III. GORDIANUS URALKODÁSA.

243-244 III. Gordianus perzsa háborúja.

244-249 PHILIPPUS ARABS URALKODÁSA.

249-251 A pannoniai születésű senator, MESSIUS DECIUS URALKODÁSA.

250 Katasztrófa az Al-Dunánál: a karpok inváziója Daciában, a gótok

betörése Moesiába.

250 Messius Decius edictuma általános könyörgést és áldozatbemutatást

rendel el. Ennek nyomán keresztényüldözések.

251 A gótok Abryttus mocsarainál (a ma Dobrudzsában) csapdába csalják

és megsemmisítik a római hadsereget. Decius császár is a csatában leli

halálát.

251-253 TREBONIANUS GALLUS CSÁSZÁRSÁGA.

252 Gallus parancsnoka, Aemilianus kiszorítja a gótokat a birodalomból,

és sikeres büntető expediciót vezet a határon túlra.

252 I. Sabur (gör. Saporés) perzsa uralkodó első hadjárata Római

Birodalom ellen.

253 Aemilianust sikerei nyomán serege császárrá kiáltja ki.

253 Aemilianus hadjárata Itáliába. Csata Interamnánál: Gallus halála.

253 A Gallus által mozgósított germaniai csapatok értesülve császáruk

haláláról, saját parancsnokukat Licinius Valerianust nyílvánítják

Augustusszá

253-260 VALERIANUS CSÁSZÁRSÁGA.

253 Valerianus a fiát, Gallienust Augustusként társuralkodónak veszi

maga mellé.

253 A gótok egyik serege Thessalonikét ostromolja.

256 Súlyos római vereség a perzsáktól Barbalissosnál

256 Az Agri decumates feladása.

257 Római sikerek a Rajnánál, az al-dunai karpok és a perzsák ellen.

257 Valerianus engesztelő áldozatok bemutatását rendeli el.

Keresztényüldözések kezdete.

258 Az alamannok betörnek Itáliába.

259 I. Sábur második hadjárata a Római Birodalom ellen.

260 Valerianus Edessa mellett vereséget szenved, majd perzsa fogságba

esik

260-68 GALLIENUS EGYEDÜLI CSÁSZÁRSÁGA.

A keresztényüldözések leállítása.

Ingenuus, majd Regalianus uzurpációja Illyricumban.

Postumus uzurpációja Germaniában. Gallia, Britannia és Hispania is

csatlakozik hozzá.

260-274 GALLIAI CSÁSZÁRSÁG

262 Gallienus a palmyrai Odaenathust Kelet kormányzójává nevezi ki.

265 Gallienus hadjárata Postumus ellen.

266 Odaenathus halála. Felesége, Zenobia kiskorú fiuk nevében átveszi a

hatalmat és Palmyrát függetlenné nyílvánítja Rómától.

268 Gót betörés. Athén elfoglalása.

268 Gallienus meggyilkolása.

268-270 CLAUDIUS GOTHICUS URALKODÁSA.

270-275 AURELIANUS URALKODÁSA.

272 Az alamannok és iuthungok betörése Italiába.

I. Sábur halála.

273 Aurelianus Palmyra elleni hadjárata. Győzelemet arat előbb Immae-

nél, majd Emesánál. Zenobiát foglyul ejti.

Győzelem a karpok felett az Al-Dunánál.

274 Aurelianus felszámolja a galliai császárságot.

Sol Invictus templomának felavatása Rómában.

275 Aurelianus elindul a perzsák ellen. Útközben meggyilkolják.

275-76 TACITUS CSÁSZÁRSÁGA.

276-282 PROBUS CSÁSZÁRSÁGA.

282-283 CARUS URALKODÁSA.

283 Mesopotamia provincia visszafoglalása a perzsáktól.

283-285 CARINUS URALKODÁSA.

283-284 NUMERIANUS URALKODÁSA.

283-286 A bagaudák mozgalma Galliában.

284-567/600 KÉSŐI CSÁSZÁRKOR

284-305 DIOCLETIANUS URALKODÁSA.

285 Csata a Margus folyónál (Moesia) Diocletianus és Carinus között.

Carinus halála.

285 Diocletianus Maximianust Caesarrá nevezi ki, és Galliába küldi.

286-305 MAXIMIANUS DIOCLETIANUS TÁRSCSÁSZÁRA, Augustus.

286-293 Carausius ellencsászársága Britanniában.

293-296 Allectus ellencsászársága Britanniában.

293 Diocletianus Galeriust és Constantius Chlorust Caesarrá nevezi ki.

293-305 ELSŐ TETRARCHIA

294 Diocletianus pénzreformja.

295 Diocletianus házasságról szóló rendelete.

296 Constantius Chlorus legyőzi Allectust.

297? Diocletianus adóreformja.

301 Diocletianus második pénzreformja.

302 Diocletianus edictuma a manicheizmus betiltásáról.

303-304 Diocletianus 4 keresztényüldöző edictuma.

305 Galerius és Constantius Chlorus Augustusszá való kinevezése.

Maximinus Daia és Severus Caesarrá történő kinevezése.

Diocletianus és Maximianus lemondása.

305-6 MÁSODIK TETRARCHIA: I. Constantius (Chlorus) és Galerius

Augustusok, II. Severus és Maximinus Daia Caesarok.

306 I. Constantius (Chlorus) halála. Fiát, Constantinust a britanniai

csapatok Augustusszá kiáltják ki. .

306-308 HARMADIK TETRARCHIA: Galerius és II. Severus Augustusok,

Maximinus Daia és Constantinus Caesarok.

306-337 I. Constantinus uralkodása.

306 vége Maxentiust, Maximianus fiát Rómában császárrá kiáltják ki.

Maximianus fia kérésére Rómába megy, és újra felölti a császári

bíbort.

Maximianus nyugaton leállíttatja a keresztényüldözéseket.

307 Severus sikertelen hadjárata Maxentius ellen. Severus lemondása és

halála.

Constantinust Maximianus Augustusszá emeli. Constantinus esküvője

Maximianus lányával, Faustával.

308 Carnuntumi találkozó, ahol Diocletianus nyomására megállapodás

születik a NEGYEDIK TETRARCHIÁról: Galerius és Licinius Augustusok

lesznek, Maximinus Daia és Constantinus pedig Caesarok. (=

Maximianusnak újra le kellett mondania, Constantinusnak pedig meg

kellett elégednie a Caesari ranggal. Maxentiust uzurpátornak

tekintették).

310 Maximianus újra megkísérli a hatalomba való visszatérést.

Maximianus halála.

311 Galerius halála. Előtte ő is leállítja a keresztények üldözését (Keleten).

Maximinus Daia birtokba veszi Galerius ázsiai területeit. Az

európaiakat nem tudja, mert azokat Licinius foglalja el tőle.

312 Polgárháború Constantinus és Maxentius között Itáliában.

312. okt. 28. Csata Róma falai előtt, a Milvius-hídnál. Constantinus legyőzi

Maxentiust. Maxentius halála.

313 Constantinus és Licinius találkozója és megállapodása

Mediolanumban. Licinius és Constantia házassága.

313 Maximinus Daia átkel a tengerszorosokon és benyomul Licinius

balkáni területére, Hadrianopolisnál azonban megsemmisítő vereséget

szenved. A két fél közötti polgárháború ázsiai területeken folytatódik.

«Milánói ediktum»: Licinius a mediolanumi megállapodásoknak

megfelelően kihirdeti a vallásszabadságot Maximunus Daia uralmi

területére vonatkozóan is.

Maximinus Daia menekülés közben öngyilkos lesz.

316 Polgárháború Constantinus és Licinius között.

322/323 Constantinus dunai háborúja.

324 Újabb polgárháború Constantinus és Licinius között. Csata

Hadrianopolisnál és Chrysopolisnál. Licinius bukása.

324-337 CONSTANTINUS EGYEDURALMA.

325 Nikaiai (nicaeai) zsinat (az első ökumenikus zsinat).

Licinius halála.

330 Constantinopolis felavatása.

337-363 CONSTANTINUS UTÓDAI: A II. FLAVIUS-DINASZTIA.

337-340 II. CONSTANTINUS URALKODÁSA (nyugati praefectura).

337-361 II. CONSTANTIUS URALKODÁSA (Kelet).

337-350 CONSTANS URALKODÁSA (Italia, Africa, Illyricum).

343-344 Egyetemes zsinat Serdicában (Szófia) a katholikus-arianus vita miatt

fenyegető egyházszakadás megakadályozására.

350-353 Magnus Magnentius uzurpációja Nyugaton.

351 II. Constantius caesarrá nevezi ki unokatestvérét, Gallust (354-ig).

354-356 II. Constantius germánok elleni hadjáratai

355-361 II. Constantius Gallus féltestvérét, Iulianust caesarrá nevezi ki a galliai

praefecturába.

357 Iulianus győzelme Argentoraténál (Strassbourg) a germánok felett, és

első, visszautasított imperatori acclamatiója.

359-361 Perzsa háború.

360 Iulianus második imperatori acclamatiója: Constantiustól kéri iunior

Augustusként való elismerését.

II. Constantius békét köt a perzsákkal és seregével visszaindul

Iulianus ellen, de útközben meghal.

361-363 IULIANUS APOSTATA URALKODÁSA.

361 vége Iulianus restitutiós (a pogány vallást helyreállító) rendelete.

364-375 I. VALENTINIANUS URALKODÁSA.

364-378 VALENS URALKODÁSA (I. Valentinianus testvére és társcsászára

Keleten.

367-383 GRATIANUS URALKODÁSA (Nyugaton). 367-375 között apja, I.

Valentinianus társ-Augustuszaként.

375 I. Valentinianus büntető expeditiója a kvádok ellen. A császár halála.

375 I. Valentinianus kisebbik fia, II. Valentinianus Gratianus társ-

Augustusa lesz. Gratianus senior Augustus és az öccse gyámja (383-

ig).

375-392 II. VALENTINIANUS URALKODÁSA.

375 A nyugati gótok nagy része a hunoktól elszenvedett súlyos

vereségüket követően a Római Birodalomba való bebocsátását kéri

Valenstől.

375-378 Gratianus a Rajna mentén harcol.

376 Gratianus Ambrosius püspök befolyására lemond a pontifex maximusi

méltóságáról (arról a jogáról, hogy vallási ügyekben ellenőrzést

gyakoroljon)

376 A gótok betelepedése Thraciába.

376-378 A betelepedett gótok lázadása. Gót háború a Balkáni tartományokban.

378 (H)Adrianapolisi csata: Valens hadserege a gótoktól megsemmisítő

vereséget szenved. A császár maga is a csatában vész. A birodalom

keleti részének kormányzása Gratianusra hárul.

378 Gratianus Theodosiust magister militummá nevezi ki Illyricumba, aki

ott a gótokkal szemben sikereket ér el.

379 A rajnai helyzet súlyosbodása. Gratianust Theodosiust a birodalom

keleti felébe Augustusszá nevezi ki.

379-395 THEODOSIUS CSÁSZÁRSÁGA

380 Gratianus és Theodosius közös rendelete minden keresztény számára a

nicaeai (=katholikus) hitvallást írja elő.

381 Aquileiai zsinat: megtiltja a keresztényeknek, hogy manicheista,

izmaelita vagy pogány (=régi római) hitre térjenek át. Nem keresztény

templomot tilos városfalakon belül emelni.

381 Konstantinápolyi egyetemes zsinat: kimondja, hogy a keleti egyházi

tartományokat nyugati mintára kell megszervezni: a provincia

székhelyének püspöke, a metropolita fölötte áll a tartományi városok

püspökeinek, míg a dioecesis székhelyének püspöke, a patriarcha

fölötte áll a metropolitáknak. Az egyházi hierarchiában Róma püspöke

után közvetlenül Constantinopolis püspöke következik.

381 Gratianus a székhelyét Augusta Treverorumból Mediolanumba

(Milano) helyezi át.

282 Theodosius rendezi a balkánra betelepedett nyugati gótok státuszát:

Foederati (szövetséges) státuszt nyernek, és autonómiát az Észak-

Balkánon számukra kijelölt tartományokban.

383 Magnus Maximus uzurpációja. Gratianus serege Lutetiánál (Párizs)

átáll a bitorlóhoz, Gratianust menekülés közben meggyilkolják. A

nyugati praefectura Magnus Maximus kezébe kerül.

A Mediolanumban tartózkodó II. Valentinianus és az anyacsászárné

védelmi intézkedéseikkel megakadályozzák Magnus Maximusnak az

Alpokon való átkelését.

384-388 Theodosius MAGNUS MAXIMUSt a nyugati praefecturában

AUGUSTUSként ismeri el.

387 Békekötés a Perzsa Birodalommal. Armeniát a két hatalom felosztja

egymás között. Nagy-Armenia perzsa, Kis-Armenia római vazallus

királyság lesz.

387 II. Valentinianus az Itáliába benyomuló Magnus Maximus elől

Thessalonikébe, Theodosiushoz menekül.

Theodosius feleségül veszi II. Valentinianus nővérét, Gallát.

388 Theodosius hadjáratban legyőzi Magnus Maximust. Döntő csaták

Pannoniában: Sirmium és Poetovió mellett.

389 Róma Kis-Armeniából két provinciát szervez: Armenia primát és

Armenia secundát.

390 Ambrosius, Mediolanum püspöke kiközösíti Theodosiust.

391 Theodosius rendeleti úton megtiltja a régi vallás gyakorlásának

minden formáját. (A tilalmat a következő évben újra megismétli).

391 Theodosius újrarendezi a birodalom nyugati része fölötti uralmat: II.

Valentinianus uralmi körzetül a nyugati praefecturát kapja meg. A

Valentinianus 387 előtti uralmi területét (Italiát, Illyricumot, Africát)

Theodosius a sajátjához csatolja.

392 II. Valentinianust felakasztva találják viennai palotájában.

393-395 Theodosius egyeduralma.

392-394 Eugenius ellencsászársága nyugaton. A pogányság újjáéledése.

394 A Frigidus-folyó melletti csata. Theodosius legyőzi Eugeniust.

395 Theodosius halála.

Nyugati császárok

395-455 A THEODOSIUS-DINASZTIA NUGATON

395-423 HONORIUS URALKODÁSA.

395-397 Alarich (nyugati, szövetséges) gótjai fosztogatják a Balkánt.

395 A hunok az Al-Dunánál betörnek a római birodalomba.

A hunok a kaukázuson túlról Kis-Ázsiába törnek be és Syriáig

fosztogatnak.

396 Stilicho a markomannokat a birodalmon belül telepíti le.

397-398 A Gildo elleni háború Africában.

401 Vandálok és alánok támadása a raetiai határszakaszon.

Alarich támadása Itália ellen.

405 Radagaisus keleti gót király hadjárata Itália ellen.

405/8 Stilicho katonai reformjai: a teljes nyugati haderő egyetlen

főparancsnok, a magister utriusque militiae (egyszerűbb nevén

magister militum) alá rendelődik.

406 dec. 31/407 jan. 1 A vandálok, az alánok és a szvébek áttörik a rajnai védelmet, és

elárasztják Belgicát, Gallia Lugdunensis egy részét és Aquitaniát.

A galliai invázió pánikot vált ki a britanniai lakosság körében:

menekülők áradata kel át Galliába és indul Itália felé.

407 A súlyos katonahiány miatt Britanniából kivonják az értékesebb

csapatokat.

Uzurpátorok sora Britanniában. A közkatonából lett III Constantinus

már nem tudja magát tartani a minden irányból benyomuló

barbárokkal szemben. A maradék britanniai haderővel áttelepül a

kontinensre, szerződést köt a Galliába betelepült germánokkal és

megszilárdítja a rajnai határt.

408 Germánellenes katonai zendülés Észak-Italiában: Stilicho

meggyilkolása.

408-410 Alarich vizigótjai Itáliában fosztogatnak.

408 Alarich váltságdíj ellenében feladja Róma ostromát.

409 A vandálok, alánok és szvébek a Pireneusokon átkelve elfoglalják

Hispaniát.

Alarich váltságdíj fejében újra eláll Róma ostromától.

410 Alarich elfoglalja és kifosztja Rómát. Foglyul ejti Honorius hugát,

Galla Placidiát.

Alarich gótjai megkísérlik az Africába való átkelést.

Alarich halála.

410-415 Athaulf (Alarich sógora) a nyugati vagy vizigótok királya.

412 A vizigótok Athaulf király vezetésével Itáliából Dél-Galliába

vonulnak, s ott Tolosát, Burdigalát, Narbót és környékét foglalják el.

415 Stilicho utóda, Flavius Constantius kiszorítja Galliából a vizigótokat,

akik Hispaniába települnek át.

416 A vizigótok visszatérnek a foedushoz. Váltságdíj fejében visszaadják

Galla Placidiát.

417 Flavius Constantius feleségül veszi Galla Placidiát.

418 A vizigótok visszaköltözhetnek Dél-Galliába.

421 Honorius Flavius Constantiust társcsászárrá teszi.

III. (Flavius) Constantius halála.

423 Elmérgesedik a viszony Honorius és a huga között. Galla Placidia két

gyermekével Constantinopolisban, unokaöccsénél II. Theodosiusnál

keres menedéket.

423 Honorius halála.

423-425 Johannes primicerius uzurpációja Rómában.

424 Az uzurpáció hírére II. Theodosius Galla Placidia és III. Constantius

ötéves fiát, Valentinianust Caesarrá nevezi ki, és sereggel Itáliába

küldi.

425 A kis Valentinianust Rómában Augustusszá emelik.

425-455 III. VALENTINIANUS URALKODÁSA.

429 A vandálok és alánok átkelnek Afrikába és elfoglalják Numidiát.

435 Aëtius patricius et magister utriusque militiae lesz.

III. Valentinianus szerződésben a vandáloknak engedi át Numidiát.

439 A vandálok elfoglalják Karthágót. Vele együtt Africa proconsularis

nagy része is vandál kézre kerül.

439 A római senatus is megszavazza a Codex Theodosianust (438), így azt

Nyugaton is bevezetik.

442 III. Valentinianus szerződésben átengedni a vandáloknak Kelet-

Numidiát, Africa Proconsularist, Byzacenát, és Tripolitana egy részét

is.

451 Hun támadás Gallia ellen. Catalaunumnál az Aëtius által vezetett,

jórészt szövetségesekből álló haderő legyőzi Attila seregét.

452 A hunok hadjárata Aquileia, Ticinum, Bononia ellen.

453 Attila halála.

454 III. Valentinianus megöli Aëtiust.

455 III. Valentinianust meggyilkolják.

Keleti császárok:

395-450 A THEODOSIUS-DINASZTIA KELETEN

393 Theodosius Arcadiusra bízza a Római Birodalom keleti felének

kormányzását.

395-408 ARCADIUS URALKODÁSA.

395-397 Alarich rablóhadjárata a Balkánon.

395 Stilicho első intervenciója a Balkánon Alarich ellen.

397 Stilicho második intervenciója Alarich ellen.

399 Tribigild majd Gainas (germán parancsnokok) felkelése.

Germánellenes felkelés Constantinopolisban.

408-450 II. THEODOSIUS URALKODÁSA.

422 Százéves béke a Perzsa Birodalommal. (Ezt 441 újra megerősítették).

438 A Codex Theodosianus nyilvános közzététele.

440 Hun támadás: Attila elfoglalja Moesia Primát és Pannonia Secundát.

442 A hun támadás megismétlődik: rablóhadjárat a Balkáni területeken,

egészen a Hellespontosig.

447 Újabb hun támadás a Balkánon. Az egyik seregük Thermopylae-ig, a

másik Constantinopolisig nyomul előre.

450 II. Theodosius halála.

Nyugati császárok

455-480 A NYUGATI CSÁSZÁRSÁG MEGSZŰNÉSE

455 PETRONIUS MAXIMUS CSÁSZÁRSÁGA. Constantinopolisban nem

ismerik el.

A vandálok elfoglalják és kirabolják Rómát. Elfoglalják Afrika

maradék részét is, továbbá Siciliát, Sardiniát, Corsicát és a Balearést.

455-56 A galliai senator, AVITUS CSÁSZÁRSÁGA. Sem az itáliai arisztokrácia,

sem a constantinopolisi Augustus nem ismeri el.

456 Ricimer Corsica mellett és Agrigentumnál győzelmet arat a vandálok

felett.

456-57 INTERREGNUM.

456-472 Ricimer a Nyugat-Római Birodalom „kormányzója”.

457-461 MAIORIANUS CSÁSZÁRSÁGA. Constantinopolis nem ismeri el.

461-465 LIBIUS SEVERUS CSÁSZÁRSÁGA. Constantinopolis nem ismeri el.

467-472 ANTHEMIUS CSÁSZÁRSÁGA (legitim, Constantinopolisban elismerik).

468 A keleti és nyugati császár közös hadjárata a vandálok ellen súlyos

vereséggel ér véget.

472 Polgárháború Anthemius és Ricimer között.

Ricimer a Constantinopolisból közvetítőnek küldött OLYBRIUSt nevezi

ki Anthemiusszal szemben ellencsászárrá. Constantinopolis Olybriust

elismeri.

472 Ricimer halála. Utóda unokaöccse Gundobad lesz.

473-74 GLYCERIUS CSÁSZÁRSÁGA. (Keleten nem ismerik el).

474-480 IULIUS NEPOS, AZ UTOLSÓ LEGITIM CSÁSZÁR NYUGATON.

475 A magister militum egy pannoniai származású tiszt, Orestes, lesz,

Attila egykori titkára.

Orestes fellázad Iulius Nepos ellen. Saját fiát, Romulust teszi meg

császárnak.

475-76 ROMULUS AUGUSTULUS. (Keleten nem ismerik el).

475-480 Iulius Nepos menekültként Dalmatiában él.

476 Az itáliai szövetséges csapatok parancsnoka, Odoacar (I. Leo

özvegyének, Aelia Verinának unokaöccse) felveszi a rex Italiae címet.

Odoacar megfosztja hatalmától Romulus Augustulust.

477 Odoacar Zenótól patriciusi rangot kap, és ő kormányozza Itáliát.

480 Iulius Nepost meggyilkolják.

480-tól Nyugat fölött elvileg a constantinopolisban székelő császárok

gyakorolják a hatalmat.

Keleti császárok

450-457 MARCIANUS URALKODÁSA.

451 Chalcedoni zsinat.

457-474 I. LEO URALKODÁSA.

468 Az I. Leo és Anthemir által közösen indított, vandálok elleni hadjárat

kudarca.

471 Aspar meggyilkolása.

473 A keleti gótok elhagyják Pannoniát. Egyik csoportjuk Észak-Italiába,

egy másik, Thiudimer vezetésével Thraciába vonul.

Sirmium környékét a gepidák foglalják el, és ott megkezdik államuk

kiépítését.

474 II. LEO URALKODÁSA.

474-491 ZENO URALKODÁSA.

475-477. BASILISCUS CSÁSZÁRSÁGA.

488 Zeno I. Theoderichnek, a balkáni (keleti) gótok királyának (471-526)

felajánlja Itáliát.

488-489 A keleti gótok Theoderich vezetésével Thraciából Italiába költöznek.

491-518 ANASTASIUS URALKODÁSA.

492-499 Felkelés Isauriában.

493 A bolgárok első támadása Thracia ellen.

493 Theoderich elfoglalja Ravennát és megöli Odoacart.

Itáliában I. (Nagy) Theoderich veszi át a hatalmat. A római

intézményeket nem szüntetik meg.

502-506 Háború a Sasanida Birodalommal.

505 I. Theoderich terjeszkedni kezd egykori területei felé: elfoglalja

Sirmiumot a gepidáktól.

517 Bolgár rablóhadjárat a Balkán ellen (az ötödik).

518-527 IUSTINUS URALKODÁSA.

527-565 IUSTINIANUS URALKODÁSA.

529, 534 A Codex Iustinianus publikálása.

532 Nika-felkelés. Flavius Hypatius uzurpációja.

533-534 Iustinianus csapatai megsemmisítik a vandál királyságot és

visszafoglalják Észak-Afrikát.

535-552 Iustinianus seregei visszafoglalják Itáliát.

541-42 Egyiptomban bubópestis járvány tör ki, mely szétterjed a

birodalomban.

554 Iustinianus seregei visszafoglalják Hispania déli részét.

557 Újabb pestis járvány.

565 Iustinianus halála.

568 A langobárdok elfoglalják Itáliát.