Római Szerződés

Merre tovább Európa?

Nem jött létre a föderalista EurópaHelyette több integráció: Gazdasági: ESZAK, Benelux Unió, Északi Tanács, OEEC,Politikai/katonai: NYEU, NATO, Európa Tanács

Közben tovább csökken Európa világpolitikai súlya (1956 forradalom, Szuez, ázsiai, afrikai nacionalizmus)

Jean Monnet: a közlekedés és az energia (a békés atomenergia-felhasználás) ágazati integrációja.1955: Akcióbizottság az Európai Egyesült Államokért

Henri Spaak (Európa Tanács Közgyűlése, OEEC elnöke, „Mr. Európa”): Benelux államok támogatásával, a szektorális egységesítés helyett egy átfogó gazdasági közösség létrehozása.

1955. június 1-2 Messinai találkozó

Irányítói: Henri Spaak: atomenergia terén együttműködés támogatásaJohan Willem Beyen (holland külügyminiszter): közös piac, vámunió

Spaak Bizottság (1955 július - 1956 március)Spaak-jelentés Montánunió Közgyűlésének rendkívüli ülése, (egyetlen ellenszavazattal hagyták jóvá) ESZAK országok külügyminisztereinek velencei konferenciája

1957 februárjában Párizsban kormányfői szintű tanácskozás 1957. március 25-én a római városháza Michelangelo építette épületének dísztermében a következő konferencia

Római Szerződés hat tagállam1957. március 25. → életbelépés 1958. január 1.

Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac)

Európai Atomenergia Közösség (Euratom)

EGK és Euratom kevésbé szupranacionális jellegű, a tagállamok kormányaira hagyta a döntéseket.

Preambulum

„megteremtik az Európa népei közötti mind szorosabb egység alapjait, az Európát megosztó határok megszüntetésére irányuló közös cselekvéssel biztosítják országaik gazdasági és társadalmi fejlődését, erőfeszítéseik alapvető célja népeik élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása, erősítsék gazdaságaik egységét és biztosítsák harmonikus fejlődésüket a különböző régiók között meglévő különbségek és a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentésével”.

Összesen 248 cikkely: a közösség létrehozásához szükséges tennivalókés a szervezet pontos felépítése.

3. cikkely vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése, közös vámtarifa harmadik országokkal szemben közös kereskedelempolitika az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése közös mezőgazdasági politika, közös közlekedési- és versenypolitika jogharmonizáció

megvalósítás három négyéves (1-1 évvel meghosszabbítható) szakaszban

A megvalósítás elősegítésére három alap létrehozása: Európai Szociális Alap (European Social Fund) munkalehetőség + életszínvonal Európai Beruházási Bank (European Investment Bank) kölcsönök és garancia Európai Fejlesztési Alap (European Development Fund) regionális különbségek csökkentése

Bizottság

végrehajtó szervezet9 tag (nagyok 2, kicsik 1 fő)

a tagokat az adott kormányok nevezik ki négy éves időszakokra, de megújítható,

Fa.: Szerződések alkalmazásapolitikák kezdeményezése a Tanács felé

döntések végrehajtásának ellenőrzéseSzékhelye: Brüsszel

Miniszterek Tanácsa

a tagállamok kormányainak szervehat tag, de 17 szavazattalnagyok: 4 – Hollandia és Belgium 2 – Luxemburg 1 szavazatBizottság javaslatain alapuló szabályalkotás és végrehajtó tevékenységbonyolult ügyintézés: egyszerű és minősített többség és egyhangú szavazás,

Gazdasági és Szociális BizottságNemzeti érdekcsoportokat tömörítőtanácsadó testület

Parlamenti Közgyűlés

nem igazi törvényhozó testület, inkább tanácsadói, konzultációs jogkör, mely kiegészül

korlátozott ellenőrzési jogosítvánnyal,tagjait nem közvetlenül választották,

a nemzeti parlamentek delegáltáka Tanács figyelmen kívül hagyhatta javaslatait,

142 tag (78 helyett),Feladatai:

Bizottság és Tanács ellenőrzéseéves jelentés megvitatása

éves költségvetés elfogadása

Bíróság

minden állam delegál egy bírót ,a hetedik tagot a Tanács jelöli ki,

hat évre szóló kinevezés, de meghosszabbítható,többségi szavazás,

döntései véglegesek,tagállamok közti nézeteltérések,

közösségi szerződésből fakadó jogvitákA RSZ rendelkezéseinek értelmezése,

a Közösségek „őrangyala”

Működési mechanizmus

az EGK és az Euratom legfőbb hatósága a Bizottságde a Miniszterek Tanácsa szerepe megerősödött,

A Miniszterek Tanácsa nagyobb hatalommal rendelkezett, mint korábban.

ez lett a közösségek fő döntéshozó szerve. Mivel a Tanács a tagállamok kormányainak

képviseleti szerve, így a RSZ gyengítették a Közösség szupranacionális jellegét a kormányközi jelleg javára.

Bizottság kezébe került a döntések kezdeményezésének joga,

de kapott döntéshozatali jogosítványokat is.

Az EGK első tizenöt éve

gyors belső integráció,1958-70 között a Hatok közti ker. forg. ötszörösére

növekedett, ez éves átlagban 12%,

míg a Közösségen kívül csak 8%,GDP növekedése elérte az évi 5%-ot,

a vámok és mennyiségi korlátozások lebontása két évvel hamarabb, 1968-ra befejeződött,

közös külső vámok életbe lépése hamarabb,1962-től a közös mezőgazdasági politika kial.

kezdetei (Fro.), mely 1968-ra kiépül,

a gazdaság szerkezetének gyors modernizációja,gyors műszaki fejlesztés,

a fogyasztás dinamikus növekedése,

Mindezt elősegíti még:a világban gazdasági konjunktúra,

a háború utáni talpra állás befejeződött

de

a tőke és a munkaerő szabad áramlása nem valósul meg

közösségi politikákban is csak kezdeti lépések.

1965 Egyesítő Szerződés Merger Treaty

a három integrációs intézmény

Montánunió (ESZAK)EGK

Euratomegyesítése

Európai Közösségek (EK) (1967. 07. 01.)

.

A brit politika változásai1960-ban létrehozta az

Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA)tagjai:

GB.,Dánia, Norvégia, Svédo., Svájc, Au., Portugália,szűkebb célok, mint EGK

földrajzilag szórtabb, GB vezető szerepe,

1961-ben GB. a csatlakozási kérelem beadása + Dánia és Írország,

egy évvel később Norvégia is.

Franciaország, De Gaulle vétója

EFTA országok

Fouchet (fr.) terv

„ nemzetek Európája” az összefogást kormányközi alapon kívánja fokozni,

elveti a szupranacionalizmust, tagállamok egyhangú egyetértése,

új Bizottság Párizsi székhellyel, tagjai nemzeti hivatalnokok

a terv bukása

Charles De Gaulle

Az EGK-n belüli válság elmélyülése 1965-benBizottság javaslata: az eltérő kérdések együttes

tárgyalására (package deal”) Parlamenti Közgyűlés nagyobb hatásköre a

költségvetésben EGK önálló jövedelemforrással rendelkezzen, és ne

a tagországok államháztartásaiból érkező hozzájárulások tartsák el.

elmélyültebb mezőgazdasági együttműködés MT-ban az addigi egyhangúság helyett

minősített többségi szavazással

Franciaország kivonul a Tanács ülésérőllehetetlenné téve annak működését

„üres székek” politikája6 hónapig bojkottálja az EGK működését,

Fro. visszakozása: a Hatok nélküle is folytathatják az integrációt,

az elnöki választások első fordulóján nem szerez többséget, a mg. dolgozók ellene szavaznak

a válság feloldása: „luxemburgi kompromisszum”

ha egy tagállam alapvető nemzeti érdekeire hivatkozik, csak egyhangú, konszenzusos döntés lehet

1966-ban Fro. kilép a NATO katonai szervezetéből is

1967 GB. újabb felvételi kérelme Fro. ismét elutasítja,

de GB. nem vonja vissza kérelmét,1969. De Gaulle lemondása,

helyére Pompidou → fr. álláspont változása:a viszony javítása EK-val és az USA-val

GB: ellensúlyozhatja a német gazdasági növekedést

EK hágai csúcstalálkozóján 1969 decemberében döntés a bővítésről