GYÓGYSZER ÉLETÚTJA MAGYARORSZÁGON

Egyetemi jegyzeta „Gyógyszerügyi Informatika” című tantárgyhoz

Összeállította: Dr. Zajzon GergelyEgyetemi tanársegéd

Semmelweis EgyetemEgészségügyi Közszolgálati Kar

Egészségügyi Informatikai Fejlesztő és Továbbképző Intézet

BUDAPEST

Utolsó frissítés: 2014. augusztus

1

Tartalomjegyzék

GYÓGYSZER ÉLETÚTJA MAGYARORSZÁGON...............................................................11. Gyógyszer életútja Magyarországon: gyógyszertörzskönyvezés jogi környezete, alapfogalmai................................................................................................................................32. Gyógyszer törzskönyvezési eljárástípusok: MRP, DCP, Nemzeti, Centralizált.....................83. Klinikai vizsgálatok (Clinical Trials) - engedélyezésük menete: Klinikai vizsgálatok, EudraCT....................................................................................................................................114. Rendelhetőség, kiadhatóság, OTC........................................................................................185. Gyógyszertámogatás Magyarországon, Közgyógyellátás, Recept informatikája: TAJ szám, Születési adatok, BNO..............................................................................................................196. Gyógyszerforgalmazás informatikája, Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás........277. ATC osztályozási rendszer bemutatása, BNO, MEDDRA...................................................318. Mellékhatásbejelentés (Pharmacovigilance), EudraVigilance, CIOMS...............................359. QRD template, PIM, Alkalmazási előírás, betegtájékoztató, címkeszöveg.........................3710. Elektronikus gyógyszertörzskönyvezési dokumentáció, eCTD, ICH.................................4011. Gyógyszerreklám................................................................................................................4312. Szótártáblák szerepe: EDQM Standard terms.....................................................................4613. Gyógyszertári rendszerek, házi orvosi rendszerek..............................................................4714. Gyógyszeradatbázisok, Gyógyszernyilvántartás alapelvei (termék, hatáserősség, gyógyszerforma, kiszerelés), OGYI honlap, PuPha, EudraPharm...........................................49Fogalomtár................................................................................................................................50Kapcsolodó jogszabályok.........................................................................................................53Felhasznált irodalom.................................................................................................................54Kapcsolat:.................................................................................................................................54

2

1. Gyógyszer életútja Magyarországon: gyógyszertörzskönyvezés jogi környezete, alapfogalmai

A gyógyszerek gyártása, forgalmazása, engedélyeztetése, felhasználásuk nyomon követése jogszabályok által meghatározott, szigorúan ellenőrzött terület.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy Magyarországon milyen jogszabályok vonatkoznak a gyógyszerekre (ld. Kapcsolódó jogszabályok című fejezet)

a) Törvények: az Országgyűlés által elfogadott jogszabályok. A jogszabályi hierarchiában magasabb szinten állnak a rendeleteknél.

b) Kormányrendelet: a Magyar Köztársaság Kormánya által hozott rendelet, mely a törvényeknek nem mondhat ellent és a hierarchiában a miniszteri rendeletek felett áll.

c) Miniszteri rendeletek: az adott területért felelős miniszter vagy miniszterek által kibocsájtott jogi rendelkezés, törvénynek, illetve kormányrendeletnek nem mondhat ellent. Gyógyszerek esetében a legtöbb rendelkezést természetesen az Egészségügyi Miniszter bocsájtja ki. A miniszteri rendelet nevében mindig benne van a kibocsájtó minisztérium neve, ezért a jogszabályok könnyebb megtalálása érdekében fontos tudni, hogy az Egészségügyi Minisztérium neve többször is változott az elmúlt húsz év során:

a. Egészségügyi Minisztérium: EüMb. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium: ESzCsMc. Népjóléti Minisztérium: NMd. Nemzeti Erőforrás Minisztérium: NEFMIe. Emberi Erőforrás Minisztérium: EMMI

Magyarország 2004. május 1-vel csatlakozott az Európai Unióhoz, ebből következően figyelembe kell vennünk az Európai Uniós jogforrásokat is. Fontos tudni, hogy a közösségi jog a tagállamok jogszabályaival szemben előnyt élvez. Tehát egy hazai jogszabály nem mondhat ellent az adott területre vonatkozó uniós jogszabálynak.

Acquis Communitaire: a közösségi jogforrások összessége, pontos fordítás: közösségi jogi vívmányokKét fő csoportra oszthatóak:

Elsődleges jogforrások: Alapító szerződések (Treaty) Másodlagos jogforrások:

o Kötelező másodlagos jogforrások Rendelet (Regulation): hatálybalépését követően az Unió minden

tagállamára vonatkozik, nem kell és nem is szabad nemzeti jogszabályokkal meghatározni a benne foglalt területeket.

Irányelv (Directive): nem részletes, követendő szabályozást irányoz elő a jogalkalmazóknak, hanem célkitűzéseket és elérendő eredményeket rögzít, amelyre (a legtöbb esetben) végrehajtási határidőt jelöl meg. A benne foglaltakat implementálni kell, vagyis megadott határidőig bele kell építeni a vonatkozó nemzeti jogszabályokba (jogharmonizáció)

Határozat (Decision): konkrét címzettekhez szóló, konkrét ügyre vonatkozó, e címzettekre nézve kötelező jogi aktus.

o Nem kötelező erejű másodlagos jogforrások: (a kötelező jogszabályok értelmezését, alkalmazását segítik)

3

Útmutató (Guideline) Vélemény (Opinion) Ajánlás (Recommendation) Állásfoglalás (Statement) Közlemény (Communication)

EudraLex: az Európai Unióban a gyógyszerekre vonatkozó jogszabályok és irányelvek gyűjteménye, 10 fejezetből áll, elkülöníthetőek állatgyógyászati és emberi célra használandó készítmények esetében.

A területet szabályozó két legfontosabb hazai jogszabály a Gyógyszertörvény (2005. évi XCV. tv), illetve a Gyógyszerek forgalomba hozataláról – 52/2005. (XI.18.) EüM szóló miniszteri rendelet.

A következő alapfogalmakat a gyógyszertörvény határozza meg:

A gyógyszer: bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére állítanak elő vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható.Magisztrális gyógyszer: az a gyógyszerkészítmény, amelyet a gyógyszerész a gyógyszertárban a Magyar, illetve Európai Gyógyszerkönyv (a továbbiakban: Gyógyszerkönyv) vagy a Szabványos Vényminta Gyűjtemény (Fo-No) (a továbbiakban: Vényminta Gyűjtemény) rendelkezései alapján, orvosi előírásra vagy a Gyógyszerkönyv szerint saját kezdeményezésére készít és a gyógyszertár által ellátott betegek kezelésére szolgál.Homeopátiás gyógyszer: a Gyógyszerkönyvben leírt homeopátiás gyártási eljárásnak megfelelően készült homeopátiás törzsoldatnak nevezett anyagból a Gyógyszerkönyvben leírt homeopátiás gyártási eljárásnak megfelelően előállított gyógyszer, amely több alkotóelemet is tartalmazhat.

Gyógyszer Magyarországon csak akkor hozható forgalomba, ha a GYMESZI OGYI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet - Országos Gyógyszerészeti Intézet) vagy az EMA (European Medicines Agency) engedélyezte. Ez alól kivételt képez néhány speciális eset:

magisztrális készítmények egyedi import engedély (EU-n kívül más országban engedélyezett gyógyszer

felhasználására jogosító speciális engedély, csak abban az esetben adható, ha a kezelés nem váltható ki más Európai Unióban elérhető terápiával)

IMP – Investigational Medicinal Product – Klinikai vizsgálati célra engedélyezett készítmény

Határterületi készítmények„Gyógyszernek látszó tárgy”

Orvostechnikai eszköz:4/2009 EüM rendelet - 2. § (1)

• a) minden olyan, akár önállóan, akár más termékkel együttesen használt készülék, berendezés, anyag, szoftver vagy más termék - ideértve az azok megfelelő

4

működéséhez szükséges szoftvert, amely a gyártó szándéka szerint kifejezetten diagnosztikai, illetve terápiás célra szolgál, valamint a rendelésre készült eszközt, továbbá a klinikai vizsgálatra szánt eszközt is -, amely a gyártó meghatározása szerint emberen történő alkalmazásra szolgál

• aa) betegség megelőzése, diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése vagy a betegség tüneteinek enyhítése,

• ab) sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése, tüneteinek enyhítése vagy kompenzálása,

• ac) az anatómiai felépítés vagy valamely fiziológiai folyamat vizsgálata, helyettesítése, illetve pótlása vagy módosítása,

• ad) fogamzásszabályozás• céljából, és amely rendeltetésszerű hatását az emberi szervezetben vagy szervezetre

elsősorban nem farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus módon fejti ki, de működése ilyen módon elősegíthető;

• b) az élettelen állati eredetű szövet vagy sejt felhasználásával készült eszköz;• c) a gyógyszernek minősülő készítmény beadására szolgáló eszköz;• d) az az eszköz, melynek szerves része olyan, önmagában alkalmazva gyógyszernek

minősülő anyag, amely az eszközt kiegészítve hat az emberi testre;• e) az az eszköz, melynek szerves része olyan humán vérből vagy humán plazmából

származó, önmagában alkalmazva gyógyszer alkotóelemnek vagy gyógyszernek minősülő anyag, amely az eszközt kiegészítve hat az emberi testre (a továbbiakban: humán vérszármazék).

pl. műkönny szemcseppek, Vagilact hüvelytabletta

Étrendkiegészítő37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet- az étrend-kiegészítőkről

• a hagyományos étrend kiegészítését szolgáló olyan élelmiszer, • amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy

élettani hatással rendelkező anyagokat, egyenként vagy kombináltan;• adagolt vagy adagolható formában kerül forgalomba (például kapszula, pasztilla,

tabletta, port tartalmazó tasak, adagolható por, ampulla, csepegtetős üveg vagy más hasonló por-, illetve folyadékforma, amely alkalmas kis mennyiség adagolására).

PÉLDA: JutaVit 1000 mg C vitamin pezsgőtabletta

Speciális - gyógyászati célra szánt - tápszer24/2003. (V. 9.) ESzCsM rendelet - a speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről

• a különleges táplálkozási igényt kielégítő olyan élelmiszer, amely különleges eljárással, beteg emberek diétás ellátására készül és orvosi felügyelet mellett használandó. Olyan betegek kizárólagos vagy részleges táplálására szolgál, akiknél a természetes eredetű tápanyagok vagy azok metabolitjainak felvétele, emésztése, felszívódása, feldolgozása vagy kiválasztása korlátozott, csökkent vagy zavart, valamint más, orvosilag meghatározott tápanyagszükséglet áll fenn és az nem biztosítható a hagyományos étrend megváltoztatásával, más különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerrel vagy e kettő kombinációjával.

A speciális tápszerek fajtái:a) állandó tápanyagtartalmú, a tápanyagtartalom szempontjából teljes értékű élelmiszerek, amelyek a gyártó utasítása szerint használva azok számára, akiknek szánják, egyedüli tápanyagforrást is képezhetnek; PÉLDA: BEBA H.A. 1 Pro anyatej-helyettesítő tápszer

5

b) tápanyagtartalom szempontjából teljes értékű élelmiszerek, meghatározott betegséghez, rendellenességhez vagy egészségügyi állapothoz igazított tápanyag-összetétellel, amelyek a gyártó utasítása szerint használva a rászoruló személyek egyedüli tápanyagforrását képezhetik; PÉLDA: Nutricia Nutridrink speciális gyógyászati célra szánt tápszerc) állandó tápanyagtartalmú, a betegséghez, rendellenességhez vagy egészségi állapothoz igazított tápanyag-összetételű, tápanyagtartalom szempontjából nem teljes értékű élelmiszerek, amelyek nem szolgálhatnak a táplálásra szoruló személy kizárólagos tápanyagforrásául. PÉLDA: Béres Porcerő Forte filmtabletta

Forgalomba hozatali engedély: (MA: Marketing Authorisation) Az arra illetékes hatóság által kiadott, a gyógyszer embergyógyászati célra történő alkalmazhatóságát engedélyező hatósági határozat. A forgalomba hozatali engedély – a gyógyszer azonosító adatain kívül – tartalmazza a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének számát (OGYI-T), annak jogosultjára és a gyártó(k)ra vonatkozó adatokat, illetve mellékletként a kísérőiratokat, vagyis az alkalmazási előírást, a betegtájékoztatót és a címkeszöveget.

A forgalomba hozatali engedélyezési eljárás (korábbi nevén: törzskönyvezés) során szakmai hatóság értékeli az új szer minőségét (Q – Quality) , relatív ártalmatlanságát, azaz biztonságosságát (S – Safety) és hatásosságát (E – Efficacy). Amennyiben a gyógyszer ezen feltéteknek megfelel, akkor az OGYI államigazgatási határozattal gyógyszerré nyilvánítja, illetve centralizált eljárások esetében az EMA szakvéleménye alapján az Európai Bizottság (EC: European Commision) határozatot ad ki a törzskönyvezésről.

A törzskönyvezés tehát szakmai és jogi procedúra, jogi szempontból közigazgatási eljárás, melynek időtartama kb. 210 nap (korábban kb. 2év volt, az EU csatlakozás előtt).

A törzskönyvezés megindításának feltétele, hogy rendelkezésre álljon az adott készítményre vonatkozó teljes dokumentáció, amely tartalmazza a készítmény minőségre vonatkozó adatait (Összetétel, stabilitás, eltarthatóság, gyártási folyamat leírása), az elvégzett preklinikai és klinikai vizsgálatok leírását és az elfogadáshoz szükséges igazolásokat, bizonylatokat (pl. gyártóhelyek GMP (Good Manufacturing Practice) engedélye vagy TSE-Certificate: igazolás, hogy a készítmény nem tartalmaz állati fehérjét). A vonatkozó dokumentációt ún. CTD struktúrában kell beadni, ezzel részletesebben foglalkozik az elektronikus beadványokat, vagyis az eCTD-t bemutató fejezet.

A beadáshoz a szükséges díjak befizetése és a dossziék beadása mellett szükséges kitölteni egy ún. Application Form-ot (AF: - beadvány űrlap), amely az engedélyezendő gyógyszer alapadatait foglalja össze.

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek törzskönyvezésével kapcsolatos alapfogalmakat az EudraLex 2. fejezete tartalmazza (Volume 2 – Notice to Applicants and Regulatory Guidelines for MP for Human Use).

Gyógyszer gyártása, gyártóhelyek

Hatóanyag gyártó

6

Késztermékgyártókésztermék ömlesztve (pl. tabletták ún. bulk csomagolásban – pl. nagyméretű, akár

ezres nagyságrendű tablettát tartalmazó, közvetlen kereskedelmi forgalomba nem kerülő, gyűjtő gyógyszercsomagolás)Elsődleges csomagolóhely: a készítménnyel közvetlenül érintkező csomagolóanyagba történő csomagolást végző gyártóhelyMásodlagos csomagolóhely: a készítménnyel nem közvetlenül érintkező csomagolási anyagokba történő helyezés

A gyógyszer gyártóhelyeknek meg kell felelnie a helyes gyógyszergyártás (GMP – Good Manufacturing Practice) irányelveinek.

Felszabadításért felelős hely

A készítmény forgalomba hozatali engedélyének titkos melléklete tartalmazza az összes megadott gyártó felsorolását, de az európai gyógyszereken a dobozon és a betegtájékoztatón gyártóként a felszabadítást végző „gyártóhelyet” kötelező feltüntetni!

Törzskönyvezési eljárástípusok: Új beadvány / Módosítás / FelújításAz eljárástípusokat többféleképpen is besorolhatjuk, pl. aszerint, hogy hány országot érintenek beszélünk nemzeti, DCP, MRP és centralizált eljárás típusokról. Ezt a felosztást a következő fejezet ismerteti részletesen.

Az eljárásokat aszerint is csoportosíthatjuk, hogy már engedélyezett gyógyszerre vonatkoznak vagy sem.

Új beadványForgalomba hozatali engedéllyel még nem rendelkező készítmény esetén lefolytatandó eljárás, ez tulajdonképpen maga a törzskönyvezési folyamat.

Legfontosabb beadványtípusok:Teljes beadvány (Full application) –Általában új, még nem engedélyezett hatóanyagok vagy új gyógyszerformák esetében szükséges, vagyis ha a gyógyszer originális. Originális gyógyszerről beszélünk, ha a készítmény egy új, teljes kutatás-fejlesztési munka során létrejött készítmény. Ezeknél a gyógyszereknél a beadás előtt el kell végeztetni az összes klinikai vizsgálatot (ld. később részletesen leírva). A CTD struktúrában meghatározott összes főbb dokumentum benyújtandó részletesen.Generikus beadvány (Hivatkozó, Generic Application) - Generikus gyógyszerek esetében nem szükséges a beadvány minden részét benyújtani, mivel bioegyenértékűségi vizsgálattal igazolták, hogy egy már engedélyezett, ún. referens készítménnyel legfontosabb tulajdonságaiban megegyezik a gyógyszer. Feltétel, hogy a referens készítmény az Unió valamely tagállamában már engedélyezett legyen.További beadványtípusok az AF-ban vannak felsorolva, illetve a hozzájuk tartozó részletes magyarázatot az Eudralex Volume 2b tartalmazza.WEU beadvány (Well Established Use – Jól bevált használat) Minimum 10 éve forgalomban lévő hatóanyag és gyógyszerforma esetében a dokumentáció preklinikai és klinikai része alátámasztható a rendelkezésre álló szakirodalmi adatok, eléhető vizsgálatok alapján is. Ilyen esetben a WEU-ban engedélyezett készítményhez nem készül bioekvivalencia vizsgálat, tehát az így engedéyezett készítmény és az eredeti, (vagyis hivatkozott, minimum 10 éve forgalomban lévő készítmény) egymással gyógyszertárban nem lesz helyettesíthető.

7

Módosítás (Variation)A forgalomba hozatali engedély módosítása a készítmény adott időpontban hatályos dokumentációjával kapcsolatos változtatási kérelem. Amennyiben egy gyógyszer már rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel és valamilyen adata, tulajdonsága vagy pl. az előállítás helye vagy folyamata változik a Forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH – Marketing Authorisation Holder) köteles az illetékes hatóságokat erről tájékoztatni, vagyis módosítási eljárást (Variation Procedure) kell kezdeményezni.

Felújítás (Renewal, Megújítás)A forgalomba hozatali engedélyben meg van határozva annak érvényességi ideje. Az első törzskönyvezéskor ez alapértelmezetten öt év (kivéve pl. a vakcinákat). A gyógyszerrel kapcsolatban annak engedélyezése előtt csak kevés tapasztalat áll rendelkezésre, hiszen csak a klinikai vizsgálatok során volt lehetőség embereken is kipróbálni. Annak érdekében, hogy a gyógyszerrel kapcsolatosan az engedélyezést követően összegyűlt új tapasztalatokat egységes szerkezetbe foglalják, a gyógyszer dossziéját az engedély meghosszabbítása érdekében fel kell újítani. A felújított dosszié tartalmazza például az első öt évben összegyűjtött mellékhatásokat, egységes, ún. PSUR szerkezetben (A PSUR leírásával részletesebben foglalkozunk a mellékhatásokról szóló fejezetben). A felújítási dossziét a forgalomba hozatali engedélyben meghatározott érvényességi idő lejárta előtt legalább kilenc hónappal be kell nyújtani. A felújítási eljárás során az új dosszié, illetve a rendelkezésre álló nemzetközi irodalom alapján a hatóság újraértékeli a készítményt, majd dönthet úgy, hogy az új engedélyt ismét öt évre adja ki vagy, amennyiben a gyógyszer a rendelkezésre álló adatok alapján kellően biztonságos és alkalmazása nem jár fokozott kockázattal, a gyógyszer kaphat olyan új engedélyt is, ami korlátlan ideig érvényes, az engedély visszavonásáig.

8

2. Gyógyszer törzskönyvezési eljárástípusok: MRP, DCP, Nemzeti, Centralizált

Magyarországon, akárcsak az EGT más tagállamaiban is, a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezése négyféle módon lehetséges:

nemzeti eljárás (NP) decentralizált eljárás (DCP) kölcsönös elismerésen alapuló eljárás (MRP) centralizált eljárás (CP)

Ezeket az eljárástípusokat az alábbi módon csoportosíthatjuk aszerint, hogy hány országot érintenek:

Egy országot érintő eljárásNP: Nemzeti törzskönyvezésEgy tagállamot érint.Egy készítményre egy cég azonos néven csak egy tagállamban csináltathat nemzeti eljárást.Ha ezt követően több tagállamba akarja forgalmazni a cég a termékét, akkor MRP eljárást kell kezdeményeznie. (Esetleg csinálhat még centralizált törzskönyvezést, de az drágább, viszont az összes tagállamra vonatkozik)A gyógyszer dokumentációjának értékelését az adott tagállam gyógyszerhatósága végzi, a forgalomba hozatali engedély csak az adott tagállamban érvényes.

Több országot érintő eljárások:

Kölcsönös elismerésen alapuló eljárástípusok: MRP és DCP Összes tagállamot érintő folyamat: CENTRALIZÁLT

Kölcsönös elismerésen alapuló eljárástípusok- több tagállamot érintenek, de nem az Unió összes tagállamát!- minden érintett ország hatósága részt vesz az eljárásban, de az egyik közülük kiemelt szerepet játszik. Ő az referens tagállam, neki Értékelési jelentést (Assessment Report) kell készíteni, amit a többi érintett (concerned) tagállam már ELISMER, ők ezt használják saját értékelésük alapjául.

RMS: Reference Member State - az a tagállam, amely kiemelt szerepet játszik a kölcsönös elismerési eljárások során.

CMS: Concerned Member State - MRP és DCP törzskönyvezési folyamatokban, a nem RMS-ként résztvevő, további érintett tagállamok.

Decentralizált eljárás (DCP): olyan készítmény esetén, amely a beadás időpontjában még egyetlen tagállamban (MS – Member State) sem rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, tehát nem volt megelőző nemzeti törzskönyvezés egyik tagállamban sem. Az értékelésre és az engedélyezésre Magyarországon az OGYI jogosult. Több tagállamban zajló egyidejű forgalomba hozatali engedélyezés, bármely tagország választható referencia országnak.

- az érintett tagállamok hatóságaihoz egyszerre kell benyújtani az anyagokat és együtt zajlik az értékelési folyamat is, közös határnapokkal!

9

Magyarország kétféleképpen vehet részt az eljárásban:o referens tagállamként (Reference Member State – RMS): ha a forgalomba hozatali kérelem dokumentációját elsőként az OGYI értékeli;o érintett tagállamként (Concerned Member State -CMS): ha az OGYI a többi tagállam illetékes hatóságaival egyszerre bírálja el - a referencia állam által készített értékelő jelentés alapján - a forgalomba hozatali kérelem dokumentációját.

Kölcsönös elismerési eljárás (MRP): olyan készítmény esetén, amely a beadás időpontjában már legalább egy tagállamban rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel. A folyamatot úgy is értelmezhetjük, mint a meglévő nemzeti engedély kiterjesztését több tagállamra. Az értékelésre és az engedélyezésre Magyarországon az OGYI jogosult.

Egy hatóság kétféleképpen vehet részt az eljárásban:referens tagállamként (Reference Member State – RMS): az az ország, ahol a terméknek már nemzeti hatáskörben kiadott forgalomba hozatali engedélye van. Más ország nem lehet RMS.Mivel ő már értékelte a készítményt, ebben az esetben a teendő csak az Assessment Report elkészítése.o érintett tagállamként (Concerned Member State -CMS): ha a forgalomba hozatali engedélyt az újonnan érintett tagállamok illetékes hatóságai egyszerre bírálják el a referencia állam által már jóváhagyott dokumentáció alapján.

Az engedélyezési folyamat lezárulása után már lényegi eltérés nincs a DCP és az MRP között, a módosításokat, felújításokat minden országban egyszerre kell benyújtani.

Összes tagállamot érintő folyamatCP: Centralizált eljárás- törzskönyvezési eljárás egyik típusa az Európai Unióban.Az EU összes tagállamára automatikusan érvényes, az engedély birtokában minden tagállamban forgalomba hozható!EMA-nál kell kezdeményezni, de két az EMA-ban kiválasztott tagállam szakértői végzik az értékelés nagy részét. Ők járnak el az eljárásban Rapporteur-ként, illetve Co-Rapporteur-ként. Ezen országok hatóságának szakemberei végzik együtt a részletes értékelést. A többi országból csak egy CHMP-nek nevezett szakmai bizottságba delegált szakember vesz részt a döntéshozatalban.Az új gyógyszer dokumentációjának értékelését az EMA koordinálásával végzik, az engedélyt azonban az Európai Bizottság adja ki.A Centralizált eljárás a többinél költségesebb folyamat, de lényeges előnyökkel is jár, hiszen az összes tagállam piaca egyszerre válik elérhetővé rajta keresztül.

Vannak olyan készítmények, melyeket csak ilyen típusú eljárással lehet engedélyeztetni:• Biotechnológiai eljárások valamelyikével kifejlesztett gyógyszerek

– rekombináns DNS-technológia,– biológiailag aktív proteineket kódoló ellenőrzött génexpresszió prokariotákban

és eukariotákban – hibridóma és monoklonális ellenanyag módszerek.

• Fejlett terápiás gyógyszerkészítmények (1394/2007/EK rendelet)• Új hatóanyagot tartalmazó, „emberi” gyógyszerek:

– szerzett immunhiányos betegség,– rák,– neurodegeneratív rendellenesség,

10

– cukorbetegség,– autoimmun betegségek és az immunrendszer más működési zavarai,– vírusos betegségek.

11

3. Klinikai vizsgálatok (Clinical Trials) - engedélyezésük menete: Klinikai vizsgálatok, EudraCT

Klinikai vizsgálat bármely olyan emberen végzett orvostudományi kutatásnak minősülő, egy vagy több vizsgálati helyen végzett vizsgálat, amelynek célja egy vagy több vizsgálati készítményo klinikai, farmakológiai, illetve farmakodinámiás hatásainak feltárása, illetve o által kiváltott nem kívánatos gyógyszerhatás azonosítása, illetve o felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiválasztódásának tanulmányozása a készítmény ártalmatlanságának, hatékonyságának, előny/kockázat arányának igazolása céljából (ide nem értve a beavatkozással nem járó vizsgálatokat);

Mi szükséges a klinikai vizsgálatok elvégezhetőségéhez: a hatásosság és relatív ártalmatlanságot igazoló megelőző preklinikai, más néven nem-

klinikai, általában állatokon végzett, farmakológiai, toxikológiai és farmakokinetkiai v vizsgálatok

vizsgálati terv: (protocol): a vizsgálat célját, elrendezését, módszertanát, statisztikai megfontolásait és megszervezését tartalmazó okirat, amely tartalmazza a vizsgálati alanyok bevonási és kizárási kritériumait, a monitorozási és a publikációs elveket, beleértve a vizsgálati terv esetleges egymást követő változatait és azok módosításait is.it is.

etikai jóváhagyás: az ETT-KFEB (Egészségügyi Tudományos Tanács - Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság) által

hatósági engedély: melyet az Országos Gyógyszerészeti Intézet (GYEMSZI OGYI) ad ki a szakmai szempontok szerint történő értékelést követően

a megbízó és a vizsgálóhely és/vagy a vizsgáló közötti érvényes szerződés

A klinikai farmakológiai vizsgálatok gyakran világszerte több vizsgálóhelyen zajlanak (multicentrikus vizsgálatok). A humán vizsgálatok eredményeinek kiemelt fontossága a bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlatának kialakításában szükségessé tette a vizsgálatok tervezésének, kivitelezésének, értékelésének standardizálását.

A GCP (Good Clinical Practice – Helyes Klinikai Gyakorlat) az emberekben végzett klinikai vizsgálatok tervezésének, kivitelezésének, dokumentálásának és jelentésének, valamint a vizsgálati személyek védelmének nemzetközi etikai és tudományos minőségi követelményrendszere, amelynek az a célja, hogy, a vizsgálatokból származó adatok és a jelentésekben szereplő eredmények megbízhatóak, pontosak, reprodukálhatóak legyenek, illetve a vizsgálati személyek jogai, adatainak titkossága biztosítva legyenek. Magyarországon 1994. január 1. óta kötelező érvényűek az ajánlásai.

Annak érdekében, hogy a klinikai farmakológiai vizsgálatok eredményei világszerte elfogadhatók legyenek, az Európai Unió képviselői, az USA és Japán 1996-ban megalkották a harmonizált GCP-t (ICH-GCP), amelynek alkalmazását az Európai Unió tagországainak törvénykezésében a 2001-ben jóváhagyott direktíva rendeli el. Az ICH-GCP tulajdonképpen egy szabálygyűjtemény, amely a klinikai (kutatási) gyakorlat etikai és minőségi köve-telményeit fogalmazza meg. Magyarországon a törvénykezésbe a 2002. évi VI. törvény, majd a 24/2002., illetve az azóta újrafogalmazott 35/2005. EüM-rendelet emelte be. Az ICH-GCP nem tér el a GCP-előirat elveitől, de kiszélesítette az etikai bizottságok hatáskörét.

12

A klinikai gyógyszervizsgálatokat engedélyező hatóság, a GYEMSZI-OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) és az EMA (European Medicines Evaluation) csak azokat az adatokat fogadják el a törzskönyvezési eljárás során, amelyek a GCP szerint folytatott klinikai farmakológiai vizsgálatokból származnak.

Vizsgálat felépítésére vonatkozó alapfogalmak

Egyszeri dózisú – egyszeri adag beadásának hatásait vizsgálják Ismételt dózisú – többszöri adag beadásának hatásait vizsgálják

Nyílt – mind a vizsgáló, mind a vizsgálati tudja, hogy milyen készítményt kapEgyszeri vak - a vizsgáló tudja, de a beteg nem tudja, hogy milyen készítményt kapKettős vak – csak a vizsgálat tervezőjénél vannak meg a kódok, hogy kik milyen készítményt kapnak, sem a vizsgáló, sem a beteg nem tudják.

Nem kontrollált - a vizsgálatban csak a vizsgálat készítmény hatásait vizsgálják önmagábanKontrollált – a vizsgálatban a vizsgálat készítmény hatásait nem önmagában vizsgálják, hanem vagy placeboval szemben, vagy már ismert hatású készítménnyel szemben.

Randomizált – valamilyen meghatározott elv alapján a vizsgálatban résztvevőket véletlenszerűen szétosztják. Ez lehet pénzfeldobás, páros-páratlan napon születettek, de egyes esetekben bonyolultabb statisztikai módszereket is használhatnak.Nem randomizált – nem véletlenszerűen elosztott vizsgálati csoportok

A mai követelményeknek megfelelő leggyakrabban használt felépítésű vizsgálat, randomizált, kettős vak és kontrollált.

Klinikai vizsgálatok típusaiI-es fázisú klinikai vizsgálat - - exploratív vizsgálatA Fázis I. vizsgálat kérdése, hogy a vizsgált szer biztonságos-e az emberben alkalmazva? Célja:

tolerálható dózistartomány (tűrhetőség) meghatározása mellékhatások, „toxikus” tünetek megállapítása farmakokinetika – „ADME”: Abszorbció (felszívódás), Disztribúció (eloszlás),

Metabolizmus (anyagcsere), Elimináció (kiválasztás) hatás(ok) igazolása illetve adatok gyűjtése a későbbi betegeken végzett klinikai vizsgálatokhoz

Kik vonhatóak be: elsősorban egészséges önkéntesek, főként fiatal férfiak relatív ártalmatlanság szempontjából (pl. daganat, illetve HIV ellenes készítmények)

kedvezőtlen vizsgálati készítmény esetében a készítményre feltehetőleg jól reagáló betegek

kifejezetten alacsony létszám (10-30 fő)

A Fázis I. vizsgálatok lényegében humán tolerancia és farmakokinetikai vizsgálatok. Mivel először kapja ember az új vegyületet, a fő feladat annak eldöntése, hogy a hatóanyag kellően biztonságos-e emberben. A vizsgálati szer egyszeri, emelkedő dózisban, majd többszöri dózisban történő adását követően megállapítható a tolerálható dózistartomány. A maximálisan tolerálható dózis mellett mellékhatások megjelenésére kell számítani. Fontos feladat az intolerancia tüneteinek regisztrálása. A toleranciavizsgálattal párhuzamosan farmakokinetikai vizsgálatok történnek, amelyek eredményeként a hatóanyag felszívódásáról, biohasznosulásáról, megoszlásáról, metabolizmusáról és kiürüléséről nyerhetők adatok.

13

Lehetőleg meg kell határozni a fő metabolitokat, a metabolitok és alapvegyület kiürülésének arányát, a szabad és a plazmafehérjéhez kötött hatóanyag arányát. Részletes farmakokinetikai vizsgálatok történhetnek a tolerabilitási vizsgálatoktól függetlenül is. Ha a hatóanyag tulajdonságai lehetővé teszik, törekedni kell farmakodinámiás hatások meg-figyelésére. Kivételes esetben (daganatellenes, AIDS-ellenes szerek) az I. fázisú vizsgálat „pilot study” (terápiás próbatanulmány) is lehet, hiszen ezekben az esetekben a célcsoportban történik a toleranciavizsgálat, és ez lehetővé teszi a korai terápiás hatások megfigyelését.

Fázis I. vizsgálatok vizsgálati alanyai egészséges önkéntesek, általában 18–40 év közötti férfiak. A vizsgálatba bevont önkéntesek száma relatíve alacsony, 10–30 között van. Ha a vizsgálati szer indikációja alapján csak nőkben való alkalmazás valószínű, akkor a Fázis I. vizsgálat végzése nőknél történhet. Amennyiben a vizsgálandó vegyület ismerten súlyos mellékhatásokhoz vezethet (daganatellenes szerek), akkor a Fázis I. vizsgálatot csak az adott betegségben szenvedő önkéntes személyekben lehet elvégezni. Ebben az esetben tulajdonképpen összevont Fázis I.–Fázis II. vizsgálatot végzünk. A vizsgálat során az önkéntesek valamennyi fontos életfunkcióját, szervműködését gondosan monitorozni kell. A központi idegrendszeri hatások vizsgálatára pszichológiai tesztekre lehet szükség. Nőknél külön figyelmet kell fordítani a fogamzás elkerülésére.

A Fázis I. vizsgálatok tervezése során célszerű a kontrollált, egyszeri vak elrendezést választani. A randomizáció olyan értelemben használható, hogy az önkéntesek random módon kapnak placebót, illetve hatóanyagot tartalmazó készítményt.

Fázis I. vizsgálatok csak minősített klinikai farmakológiai vizsgálóhelyeken végezhetők, ahol a tárgyi és személyi feltételek adottak. A követelményeket miniszteri rendelet írja elő.

II-es fázisú klinikai vizsgálat - exploratív vizsgálatA Fázis II. vizsgálat kérdése, hogy a vizsgált szer hatásos-e emberben? A vizsgálati készítménynek a farmakológiai hatás alapján kiválasztott indikációban végzett vizsgálata, melynek célja:

a vizsgálati készítmény terápiás hatásának igazolása a dózis-hatás összefüggés megállapítása az optimálisnak tartható egyszeri és napi dózis meghatározása a mellékhatások megfigyelése

A vizsgálati készítményt (IMP - Investigational Medicinal Product) az I. fázisban meghatározott tolerált dózistartományban adják. A vizsgálat általában relatíve rövid ideig tart, időtartama indikáció függő.

Kik vonhatóak be: betegek (férfiak és nők) homogén betegcsoportok relatíve kis betegszám (100-300 fő)

Fázis II. vizsgálatban (egyes kivételektől eltekintve) először kapja a vizsgálati készítményt beteg ember.

A Fázis II. vizsgálatok alapvető feladata, hogy meggyőző adatokat szolgáltasson arról, hogy a vizsgálati szer a kiválasztott indikációban valóban hatásos-e. Az indikáció kijelölése a pre-klinikai farmakológiai és molekuláris biológiai eredmények alapján történik, a Fázis II. vizsgálatok eredményei alapján válik pontosabbá, esetleg módosulhat. A Fázis II. vizsgálatok célja a farmakodinámiás, valamint terápiás hatások megfigyelése, leírása, farmakokinetikai és toleranciavizsgálatok végzése betegekben. Fontos feladat a mellékhatások figyelése és regisztrálása. Klinikai farmakológiai vizsgálatok során megkülönböztetjük a nem kívánatos esemény (adverse event) és a nem kívánatos gyógyszerhatás, mellékhatás (adverse drug reaction) fogalmát. Nem kívánatos eseménynek nevezünk minden olyan váratlan, kedvezőtlen jelenséget, amely a vizsgálati készítmény alkalmazásával egy időben jelentkezik a vizsgálati alanyban, függetlenül attól, hogy az a vizsgálati szer hatásával oki összefüggésbe hozható-e. Nem kívánatos gyógyszerhatásnak, mellékhatásnak nevezünk minden káros és nem szándékosan előidézett gyógyszerválaszt, amely a vizsgálati alanyban jelentkezik, és a készítmény adása és a nem kívánatos hatás közötti oki összefüggés nem zárható ki. A Fázis II. vizsgálatok további feladata, hogy meg kell állapítani azt a dózistartományt és adagolási módot, amiben a szer hatása dózisösszefüggést mutat. Ki kell alakítani továbbá azt a gyógyszerformát, amivel majd a Fázis III. vizsgálatok történnek.

14

A Fázis II. vizsgálatok alanyai önkéntes betegek, akik a gyógyszer indikációjául szolgáló betegségben szenvednek. A vizsgálatba bevont betegek létszáma összességében 100–300 között van, ajánlott életkor általában 18–65 év között van. Reproduktív korú nők csak akkor vonhatók be, ha megbízható fogamzásgátlást alkalmaznak. Adott esetben az orális kontraceptivum alkalmazása is kizáró ok lehet.

A vizsgálati elrendezés a Fázis II. vizsgálatok első szakaszában (II/a.) nyílt vizsgálat, placebo vagy aktív kontroll nélkül, tulajdonképpen „pilot study”-nak (próba, tájékozódó vizsgálat) tekinthető. A vizsgálati szer által kiváltott hatást a kiindulási értékhez viszonyítjuk. Ebben a szakaszban sok olyan ismeretlen jelenséggel kell számolnunk, ami a Fázis I. vizsgálat során nem derülhetett ki, ezért a szoros monitorozás érdekében a betegeket általában hospitalizálni kell. A második szakasz (II/b.) elrendezése kontrollált, randomizált egyszeri vagy kettősvak. Ebben a stádiumban részben már olyan vizsgálatok szükségesek, amelyeknek az eredménye evidenciának tekinthető, azaz a további vizsgálatok tervezése szempontjából „pivotal study”-k (a klinikai értékelése szempontjából legfontosabb, „fordulópontot jelentő”). Ebben a szakaszban is szoros kontroll szükséges, de a vizsgálatok már történhetnek ambulanter, vagy a járó- és fekvőbeteg-ellátás kombinálásával. A beválasztási kritériumok a II/a. szakaszban nem túl szigorúak, de a II/b. szakaszban a beválasztási és kizárási kritériumokat szigorítani kell, hogy minél homogénebb betegcsoportban történjenek a vizsgálatok. A terápiás hatás bizonyítása céljából a vizsgálatok tervezésénél végpontokat (bizonyos változókat) kell megjelölni, amelyek lehetnek közvetlen, nagy bizonyító erővel bíró kemény végpontok, vagy a terápiás hatást csak közvetve bizonyító pótvégpontok (surrogat end-point). Az, hogy milyen változók alkalmasak a hatás bizonyítására, az adott termék indikációjától függ (pl. vérnyomásváltozás a vérnyomáscsökkentő szer hatásának jellemzésére).

A Fázis II. vizsgálatokat is csak a minősített vizsgálóhelyeken lehet végezni, ahol a feltételek adottak.

A Fázis I. és Fázis II. vizsgálatokat eredményétől függ a döntés, hogy elindulhat-e a vizsgált készítmény a gyógyszerré válás útján.

III-as fázisú klinikai vizsgálat - konfirmatív vizsgálatA Fázis III. vizsgálat kérdése, hogy kimutatható-e a vizsgált szer hatása duplavak vizsgálati módszer alkalmazásával?Törzskönyvezés előtti, nagyobb létszámon végzett vizsgálat, melynek célja:

a II. fázisban igazolt terápiás hatás megerősítése további adatok gyűjtése a mellékhatás profilról törzskönyvezhetőség eldöntése

Kik vonhatóak be: betegek (férfiak és nők) relatíve nagy betegszám (400-4000 fő)

Elrendezés: kettős vak, kontrollált (törzskönyvezett, hasonló indikációban alkalmazott gyógyszerekkel történő összehasonlító), randomizált vizsgálat.A vizsgálat időtartama itt is indikáció függő, de általában hosszabb a II. fázisú vizsgálaténál.

A Fázis III. vizsgálatok célja a törzskönyvezés előkészítése.A megoldandó feladatok a Fázis II.-ben nyert eredmények megerősítése, a vizsgálati szer

biztonságosságának további igazolása, adatok gyűjtése a kockázat/haszon arányának megítéléséhez, a gyógyszerjelölt hatásának speciális betegcsoportokban történő vizsgálata (idősek, gyermekek, máj-, illetve vesebetegek), az indikáció, a dozírozás, a dózistartomány, a napi összdózis és optimális dózis pontosítása, a készítmény alkalmazási módjának meghatározása, további adatok nyerése a mellékhatásokról, gyógyszerinterakciós vizsgálatok végzése. A Fázis III. vizsgálatok, megerősítő (confirmativ) vizsgálatok.

A Fázis III. vizsgálatok alanyai önkéntes betegek, a bevonandó beteglétszám összességében 400–4000 között van. A kizárási és bevonási kritériumok mérsékelhetők, férfiakat és nőket egyaránt beválaszthatunk a vizsgálatba, és az életkort is tágabb határok között szabjuk meg. Egészében véve a vizsgálatban részt vevő betegeknek hasonlónak kell lenni ahhoz a célcsoporthoz, amelyiknek a gyógyszert szánjuk. Fontos viszont a csoport homogenitását a lehetőségekig megőrizni, hogy a terápiás hatás becslése pontosabb legyen.

A Fázis III. vizsgálatok elrendezése kontrollált, randomizált, parallel csoportos, kettősvak vizsgálat. Mai tudásunk szerint, és hatósági megítélési szempontból is, az ilyen vizsgálati

15

elrendezésben nyert adatok képviselik a bizonyítékok hierarchiájában a legmagasabb szintet. Amennyiben etikai kontrollba nem ütközik, placebokontroll használata indokolt. Ha abban az indikációs körben, amelyben az új készítményt alkalmazni szeretnénk, már létezik placebokontrollos vizsgálatokban igazolt hatékonyságú gyógyszer, akkor az aktív kontrollos vizsgálat végzése az elfogadható, amelyben a kontrollcsoport tagjai az igazoltan hatékony készítményt kapják. Az indikációs kör adott esetben szükségessé teheti hosszabb vizsgálati idő meghatározását (fél–1 év). A terápiás hatásosság igazolására, a Fázis II. vizsgálat során már alkalmazott végpontokat kell kiválasztani. A Fázis II. vizsgálat eredményei, megfigyelései módosíthatják a kritériumokat. A lehetőségekhez képest törekedni kell a statisztikailag jól értékelhető, kemény végpontok kijelölésére. A pótvégpontok (surrogate end-point) felvételénél arra kell ügyelni, hogy ezek az adott betegségre validáltak legyenek (például laboratóriumi értékek). A vizsgálat tervezésénél el kell dönteni, hogy az értékeléskor mit tartunk a hatékonyság kritériumának, előre meg kell határozni a „drop out” kritériumait, és azt is, hogy pótoljuk-e a kieső betegeket.

A Fázis III. vizsgálatok általában járóbetegeknél folynak. A kórházi ellenőrzés lehetőségét biztosítani kell. A vizsgálatot előkészítő munka során kell a potenciális vizsgálóhely alkalmasságáról meggyőződni.

Fontos tudni, hogy ha egy már törzskönyvezett hatóanyagnál új adagolási sémát, vagy új adagolási formát akar a gyártó bevezetni, el kell végezni a Fázis I.-II.-III. vizsgálatokat. Új indikációs terület meghatározása esetén a Fázis II.-III. vizsgálatok végzendők el.

Bioegyenértékűségi (bioekvivalencia) vizsgálatGenerikus készítmények originális készítményekkel történő összehasonlítására szolgáló vizsgálat, melynek célja:

azok egyenértékűségének igazolásaGenerikus készítmény: A törzskönyvezett originális készítmény szabadalmi védettségének lejárta után törzskönyvezhető, azzal azonos hatóanyagú és gyógyszerformájú készítmény, mely esetében a bioekvivalencia igazolt.

Az egyenértékűséget többféle vizsgálttípussal is lehet igazolni: összehasonlító farmakodinámiás vizsgálat (farmakodinámia: a gyógyszer hatása a

szervezetre, ez határozza meg a gyógyszer hatástani csoportba sorolását) összehasonlító terápiás vizsgálat bioegyenértékűségi vizsgálat: összehasonlító farmakokinetikai vizsgálat, melyben a

vizsgálati készítményt (generikus gyógyszer) a referens készítménnyel (originális gyógyszer) hasonlítják össze.

Kik vonhatóak be: egészséges férfiak és nők bizonyos esetekben betegek általában fiatalok

A vizsgálat felépítése: egyszeri vak egyszeri dózisú, bizonyos esetekben ismételt dózisú keresztezett elrendezésű wash-out periódus ( a készítménynen legyen ideje kiürülnie a szervezetből, mielőtt a

vizsgálat másik ágára átkerül a vizsgálat alanya)A bioegyenértékűségi vizsgálatban meg kell határozni a maximális plazmakoncentrációt (Cmax), a maximális plazmakoncentrációhoz tartozó időt (tmax), illetve a plazmakoncentráció / idő görbe alatti területet, vagyis AUC (Area Under the Curve). A bioekvivalencia feltétele, hogy a vizsgálati készítmény és a referens készítmény AUC-je maximum +/- 20%-ban térjen el (80-120%, egyes esetekben megengedhető 80-125% is).

16

Az új készítményeket a törzskönyvezés után egy ideig szabadalom védi, aminek lejárta után lehetőség nyílik a generikus készítmények forgalomba hozatalára. Ennek előfeltétele, hogy az új készítményről (tesztkészítmény) a gyártó igazolja, hogy a molekula kémiai azonossága mellett a gyógyszer biológiai hasznosíthatósága is azonos az originális készítményével (referenciakészítmény). Ezt a bizonyítást szolgálják a bioegyenértékűségi vizsgálatok, amelyeknek lényege az összehasonlító farmakokinetikai vizsgálat. A bioegyenértékűségi vizsgálatokat a Fázis I. vizsgálatokhoz szokás sorolni, tervezésüknél, kivitelezésüknél a Fázis I. vizsgálatok végzésének szabályai az irányadók. A bioegyenértékűségi vizsgálatok elrendezése két gyógyszer esetén általában kétperiódusú, keresztezett, szimplavak elrendezés. Az egészséges önkéntesek randomtáblázat alapján kapják a teszt- vagy a referenciakészítményt. A vizsgálatba bevont önkéntesek számát statisztikai módszerekkel határozzák meg. Az esetszám általában nem lehet kevesebb 12-nél, a 24–36 fő bevonása szokványos. Amennyiben a bioegyenértékűség igazolható, az a napi gyakorlatban azt jelenti, hogy a két gyógyszer alapvetően hasonló, kölcsönösen kicserélhető.

IV-es fázisú klinikai vizsgálat: (post-marketing vizsgálat)A Fázis IV. vizsgálat kérdése, hogy hogyan válik be, hogyan hat a gyógyszer a mindennapi gyakorlatban, hol helyezkedik el a terápiás palettán? Már törzskönyvezett, forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszert az elfogadott indikációban, az elfogadott dózistartományban, az elfogadott alkalmazási előírásnak megfelelően felhasználó vizsgálat, melynek célja:

a kockázat/haszon arányának további vizsgálata az adagolás pontosítása a ritkábban előforduló mellékhatások felismerése

Kik vonhatóak be: betegek (férfiak és nők) nagy betegszám

A vizsgálat időtartama a szükséges leghosszabb lehet.A vizsgálat felépítése:

általában nyílt vizsgálat lehet kontrollált

A Fázis IV. vizsgálatok végzésére a gyógyszer törzskönyvezése után kerülhet sor. A gyógyszert az elfogadott indikációban és dózistartományban, az elfogadott alkalmazási előirat alapján adjuk. A Fázis IV. vizsgálatok célja a prospektív, randomizált klinikai vizsgálatok végzése a terápiás hatékonyság és biztonságosság kiterjedt körben való további igazolására, adatgyűjtés, összehasonlító, gyógyszer- és étel-interakciós, farmakoökonomiai és életminőség-vizsgálatok végzése. A Fázis IV. vizsgálatok elrendezése lehet kontrollált, randomizált, akár nyílt, akár kettősvak. A vizsgálati elrendezés határozza meg a nyert adatok bizonyító erejét, evidenciaszintjét.

A Fázis IV. vizsgálat alanyai mindazok az önkéntes betegek, akik megismerve a vizsgálat feltételeit abban szabad akaratukból részt kívánnak venni, a vizsgálatokba bevont résztvevők száma 100-tól több 10 000 főig terjedhet. A gyógyszert a betegek számára a vizsgálat ideje alatt a szponzor biztosítja. Fázis IV. vizsgálatokat gyakorlatilag a járóbeteg-ellátásban végzünk. A vizsgálat előkészítése során kell arról meggyőződni, hogy a potenciális vizsgáló a vizsgálat végzésére alkalmas-e. A Fázis IV. vizsgálatok igazi jelentőségét az adja, hogy az új gyógyszer követésének egy szorosabb kontrollját biztosítják. Különösen fontos ez, hiszen a forgalomba hozatal után még évek telnek el, amíg egy új gyógyszer terápiás értékéről, mel-léhatásairól, az általa okozott interakciókról, a kombinációs lehetőségeiről biztonsággal nyilatkozni lehet.

Nem kereskedelmi vizsgálat: Olyan klinikai kutatás, amelyet a gyógyszeripartól független kutatók folytatnak le, a gyógyszeripar részvétele nélkül és eredményei nem kerülnek be törzskönyvezésbe. Ehhez az alábbi követelményeknek kell teljesülniük:a szponzorra vonatkozóan:

szponzor lehet egyetem, kórház, tudományos szervezet, non-profit intézmény vagy kutatóintézet.

17

az adatok tulajdonosa a fent felsoroltak valamelyike a szponzor és harmadik személy között nem lehet szerződés az adatok

törzskönyvezéséhez, illetve forgalomba hozatalba történő felhasználásáról a tervezést, szervezést, az adatrögzítést és a jelentést a szponzor felügyeli

a klinikai vizsgálat jellemzői: a vizsgálatok nem képezhetik részét a fejlesztési programnak a vizsgálatok a forgalomba hozatali engedély kérelmezéséhez nem használhatók fel

Beavatkozással nem járó vizsgálat: ha a beteg maga vásárolja a gyógyszert. Ezekben az esetekben az orvos a szakma szabályainak megfelelően kezeli a beteget, alkalmazza a gyógyszert, és a protokoll előírásainak megfelelően adatokat gyűjt. A vizsgálatok sok esetben elsősorban a gyógyszer elterjesztését szolgálják, de nem vitatható a szorosabb kontroll, adatgyűjtés, mellékhatás-figyelés haszna.

Multicentrikus klinikai vizsgálat: (azonos vizsgálati terv szerint, de egynél több vizsgálati helyszínen, egynél több vizsgáló által elvégzett olyan klinikai vizsgálat, amelynél a vizsgálati helyszínek Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államban (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes állam) és harmadik országokban lehetnek

Klinikai vizsgálatokra vonatkozó jogszabály: 35/2005. (VIII. 26.) EüM rendelet - az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról

EudraCT: Az Európa Unió Klinikai Vizsgálatok nyilvántartására szolgáló adatbázisa, 2004.május 1-vel indult. Minden vizsgálat bejelentendő engedélyezéskor.Minden klinikai vizsgálat, amelynek legalább egy vizsgáló helye van az Európai Unió országaiban, kap egy egyedi azonosítószámot, az ún. EudraCT Számot. Az EudraCT számnak minden Klinikai Vizsgálati kérvényen (Application form) szerepelnie kell, illetve a vizsgálathoz kapcsolódó további dokumentumokon is rajta kell legyen. Az egyedi EudraCT szám minden klinikai vizsgálatnál azonos formátumú: pl. 2009-123456-78, ahol 2009 a vizsgálat kezdeményezésének éve, majd a következő 6 szám vizsgálatonként egyedi, az utolsó 2 karakter pedig ellenőrző szerepet tölt be.

Az EudraCT rendszer jelentősége informatikai szempontból, hogy elektronikus beadvány űrlap kitöltést valósít meg. A felhasználók egy publikusan elérhető kitöltő felületre megfelelő regisztráció után beléphetnek. Az általuk kitöltött űrlapot XML és PDF formátumban is lementhetik. Az elmentett XML segítségével tovább szerkeszthető az űrlapunk, ami nagyon hasznos, akár a kitöltési folyamatot kellett valamilyen okból félbe szakítanunk, akár később valamilyen módosítást akarunk kezdeményezni. A kinyomtatott PDF-et aláírva, illetve az XML fájlt pedig elektronikus formában kell eljuttatni az illetékes hatósághoz, Magyarországon az OGYI-hoz. A hatóság az XML alkalmazásával elkerülheti a felesleges adatbevitelt, a cég által már rögzített adatokat egyszerűen betöltheti akár saját rendszerébe is, illetve az EudraCT zárt, hatósági adatbázisába.

Az EudraCT rendszer elérhetősége: https://eudract.ema.europa.eu/

Az EudraCT rendszerbe betöltött adatok alapuló publikus klinikai vizsgálati regiszter:https://www.clinicaltrialsregister.eu/

18

19

4. Rendelhetőség, kiadhatóság, OTC

Kiadhatóság: Azt szabályozza, hogy a beteg vagy hozzátartozója hozzájuthat-e orvosi rendelvény nélkül az adott gyógyszerhez.Két alapkategória:V - VényesVN - Vény nélküli (OTC – Over The Counter)

Ezt a két alapkategóriát az EU minden tagállamában meghatározzák minden gyógyszerre. Magyarországon tovább bontják jelenleg ezt a rendszert a V kategórián belül, aszerint, hogy ki rendelheti az adott gyógyszert, ez a rendelhetőség fogalma

RendelhetőségAz „SZ” jelzéssel ellátott gyógyszert az az orvos, a „J” jelzéssel ellátott gyógyszert pedig első ízben az az orvos rendelheti, akinek a készítmény alkalmazási előírásában szereplő indikációja szerinti klinikai szakágban szakorvosi képesítése van.

SZ – csak szakorvos (indikációnak megfelelő szakképesítéssel rendelkező orvos) által felírható gyógyszer.J – csak szakorvosi javaslatra felírható gyógyszer, általában krónikus megbetegedések kezelésére szolgáló gyógyszereknél célszerű ez a kategória, ahol a betegnek sokáig van szüksége a szakorvos által megállapított, jóváhagyott kezelése, de a beteg állapota nem igényli az állandó szakorvosi felügyeletet, a beteg rendszer kontrollját a háziorvos is elvégezheti.I – Intézeti gyógyszer: csak speciális, fekvőbeteg ellátást végző intézményben beadható gyógyszer, ennek oka általában az, hogy a beteg a gyógyszer alkalmazása után hosszabb megfigyelést igényel, esetleg súlyosabb mellékhatások fellépése várható, stb.

A rendelhetőség kategóriát az Országos Gyógyszerészeti Intézet állapítja meg az alkalmazási előírásban leírt szakmai adatok figyelembevételével. Nem szabad összekeverni a rendelhetőség fogalmát az OEP és az Eü. Min. által meghatározott Indikációs pontokkal (más néven Eü. pontokkal), melyek kialakításában a szakmai szempontok figyelembevétele mellett, elsősorban gazdasági, támogatási kérdések kapnak főbb szerepet.

20

5. Gyógyszertámogatás Magyarországon, Közgyógyellátás, Recept informatikája: TAJ szám, Születési adatok, BNO

Gyógyszertámogatás Magyarországon

A betegségek kezelése, a gyógyszerek használata magas költségekkel jár. A legtöbb ember sajnos nem lenne képes gyógyításának tényleges költségeit azonnali fizetéssel, egymaga rendezni. Éppen ennek a problémának a feloldására találták ki a társadalombiztosítás rendszerét. Magyarországon a társadalombiztosítás az államháztartás alrendszere. Az államháztartás az állam funkcióinak ellátását szolgáló gazdálkodási rendszer. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerének rendeltetése a nyugdíjbiztosítás, illetőleg az egészségbiztosítás törvényben meghatározott, kötelező feladatainak finanszírozására és ellátására terjed ki.

A társadalombiztosítás tehát a társadalom közös – biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő – kockázatvállaláson alapuló, kötelező biztosítási rendszere, amely két további alapra osztható:

Egészségbiztosítási alap Nyugdíjbiztosítási Alap

Az Egészségbiztosítási Alapból kell finanszírozni az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj stb.), valamint az egészségbiztosítás ún. természetben nyújtott ellátásait (gyógyító-megelőző ellátások, gyógyfürdő-szolgáltatás, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ártámogatás stb.).Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott kiadások fedezetére elsősorban a munkáltató által fizetett társadalombiztosítási járulék, a munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás és a táppénz hozzájárulás szolgál.

A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, a hozzátartozói nyugellátások, a rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak kiadásainak fedezetére irányul. A Nyugdíjbiztosítási Alapból teljesítendő kiadások pénzügyi fedezetét elsősorban a munkáltató által fizetendő társadalombiztosítási járulék és a munkavállaló által fizetett nyugdíjjárulék biztosítja.

Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) Nyugdíjbiztosítási AlapBevételek:− munkáltatói tb. járulék− egészségügyi hozzájárulás (EHO)− táppénz hozzájárulás− munkavállalói egészségbiztosítási járulék− egyéb

Bevételek:− munkáltatói tb. járulék− munkavállalói nyugdíjjárulék− egyéb

Kiadások:− pénzbeli ellátások (gyes, gyed, táppénz, stb.)− egészségügyi szolgáltatások− igazgatási költségek

Kiadások:− nyugdíjak (öregségi, rokkantsági)− hozzátartozói nyugellátások− igazgatási költségek

Szervezet:Országos Egészségbiztosítási Pénztár(OEP)

Szervezet:Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

21

(ONYF)

A gyógyszerek finanszírozása az egészségbiztosítás ún. természetben nyújtott ellátásai közé tartozik, melyhez anyagi fedezetet az E-Alap gyógyszerkasszája, illetve kórházi kasszája nyújt.

A gyógyszerkassza terhére történik a járóbetegek részére, vényre kiadott gyógyszerek, támogatása, a kórházi kasszából pedig a fekvőbetegek kezelését, beleértve az Intézményben történt gyógyszerfelhasználásukat, fedezik.

Az E-Alapban rendelkezésre álló összeg sajnos nem elegendő a Magyarországon elérhető összes gyógyszer teljes éves finanszírozására. A legtöbb gyógyszer esetében a gyógyszerek árához nyújt bizonyos százalékú támogatást az egészségbiztosítás, a fennmaradó részt a betegeknek kell kifizetni. A gyógyszerek árának kialakulását a gyógyszerforgalmazással foglalkozó fejezet mutatja be.

A gyógyszerek költséghatékonyságuktól függően részesíthetőek ártámogatásban. A támogatás megadásának alapfeltétele a forgalomba hozatali engedély megléte.A gyógyszerek támogatásba fogadásáról szolgáló eljárást Transzparencia eljárásnak nevezzük.A transzparencia eljárás során a forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve az általa meghatalmazott jogi vagy természetes személy az OEP Ártámogatási Főosztályához (korábbi nevén: Gyógyszerügyi Főosztály) nyújtja be támogatás iránti igényét.

A területet szabályozó legfontosabb hazai jogszabályok az Egészségbiztosítási törvény (1997. évi LXXXIII. Tv.), a Gyógyszerforgalmi törvény (2006. évi XCVIII. törvény), illetve a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról - 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM szóló miniszteri rendelet.

Támogatás típusok: o Nem támogatott készítmények

o Áruk maximalizálható a gyártó által, azaz a gyártó megmondhatja, hogy a termék a patikában legfeljebb mekkora áron értékesíthető. A maximált árat az OGYI-hoz kell bejelenteni.

o Normatívo Feltételes támogatás

o Emelto Kiemelt

o Normatív 0 – valójában 100%-ban támogatott, csak nem a gyógyszerkasszából, hanem a kórházi kasszából finanszírozódik (fekvőbeteg-ellátás gyógyszerfelhasználása)

Normatív támogatás:• Minden biztosított számára egyformán járó támogatás• Bármely érvényes vényírási szerződéssel rendelkező orvos utalványozhatja• Jelenlegi százalékos adható:

– 25, 55 illetve 80% támogatás ilyen formában– A támogatás mértékét az EüM határozza meg

Feltételes támogatás:

22

Emelt (50, 70 illetve 90%-os), illetve kiemelt (100%-os) támogatás• Angolul: Conditional reimbursement, azaz feltételes támogatás• Nem minden biztosított számára jár• A feltételeket az ún. indikációs pontokban (ismertebb nevükön Eü. Pontokban)

határozza meg az Egészségügyért Felelős Minisztérium

Eü. pontok (hivatalos nevükön: indikációs pontok)Az Eü. Pontok kialakítása során szakmai szempontok figyelembevétele mellett, elsősorban egészség-gazdaságtani, támogatási, finanszírozói szempontokon van a hangsúly! Nem tévesztendőek össze a rendelhetőség fogalmával!Meghatározzák az emelt, illetve kiemelt támogatás adásának feltételeit:

• Milyen speciális indikációban?• Milyen vizsgálatok elvégzése mellett?• Kik számára?• Ki írhatja, ki javasolhatja? Meghatározott szakképesítéssel rendelkező orvosok vagy

az ő javaslatuk alapján, általában 1 évig háziorvosok is, írhatják csak fel az érintett gyógyszereket.

Cél: az igazán rászorulók számára, szükség esetén a költségesebb kezelések biztosítása – de ahhoz túl drága, hogy azonnal mindenki kapja!

A támogatástípusokat az orvosnak a recept íráskor jelölnie kell a megfelelő jogcím kiválasztásával.

Közgyógyellátás: szociális rászorultság alapján odaítélt, a gyógyszertámogatás kiegészítéseként nyújtott támogatási forma. A rászorultságot szociális alapon az illetékes jegyző dönti el a rendelkezésére álló adatok alapján.

Recept / Orvosi vény

Hazánkban a gyógyszerek egy részét vény nélkül kapjuk, ezek az OTC szerek (over the counter - pulton át), más részükhöz orvos által felírt vény - közismert nevén recept - szükséges.

o Társadalombiztosítási támogatást csak vényre felírt gyógyszer kap (kivéve a fekvőbeteg részére adott gyógyszereket). Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet esetenként olyan gyógyszer is támogatott, amely egyéb esetben vény nélkül is hozzáférhető a beteg számára.o Vényre - receptre - csak azok az orvosok rendelhetnek gyógyszert, akik erre szerződést kötöttek a társadalombiztosítással. o A vény okirat; sem a betegnek, sem más illetéktelen személynek nincs joga azon bármit változtatni.o Az orvos a gyógyszert a nyilvántartásába felvett beteg részére - vényen rendeli. A nyilvántartásban az orvosnak fel kell tüntetnie a beteg diagnózisát, a rendelt gyógyszert vagy hatóanyagot, annak mennyiségét és gyógyszerformáját, valamint a rendelés keltét, továbbá a beteg társadalombiztosítási azonosítási jelét, illetőleg betegbiztosítási igazolványának számát (a továbbiakban együtt: TAJ szám), közgyógyellátott beteg esetén pedig a közgyógyellátási igazolvány számát is. o Érvényessége gyógyszerek esetében 90 nap, amely abban az esetben, ha a gyógyszer valamilyen oknál fogva nem adható ki, meghosszabbodik. Ezt a tényt a gyógyszerész a vény hátlapján jelöli.

23

o A gyógyászati segédeszközök esetében a vény a kiállítástól számított 30 napig váltható be. Az eszköz kiadására a forgalmazónak a vény kiállításától számítottan 90, egyedi rendelésre készített eszköz esetében pedig a beváltástól számítottan 90 nap áll rendelkezésére.o Vonalkódos receptet használunk, amely az orvos, illetve praxisa azonosítására szolgál, ellenőrizhető, hogy mikor, kinek mennyi gyógyszert írt fel. A receptek 2009 óta extra vonalkódot is tartalmaznak, melyeket az orvos nyomtat rá a vényre felíráskor.o A vénnyel legtöbbször pénzt utalványoz az orvos, mert a támogatási kulcsnak megfelelően a gyógyszerek árának bizonyos részét a társadalombiztosítás a gyógyszertár . A jelenlegi szabályok szerint a térítés mértéke 100, 90, 70, 50, illetve 0%. Tehát van olyan gyógyszer, amelynek az árát teljesen az OEP fizeti, míg másokét teljes mértékben a beteg.

24

Vényen feltüntetendő adatok:

1. Orvos adatai2. A beteg neve címe3. Beteg születési dátuma4. Közgyógyigazolvány érvényességi ideje5. Közgyógyigazolvány száma6. TAJ szám7. Betegség kódja (BNO)8. Recept kiállításának dátuma9. Általános jogcímmel (támogatással) rendelve10. Közgyógyellátottnak rendelve11. EÜ. rendelkezéssel (100% térítés) rendelve12. EÜ. térítés köteles áron (90% térítés) rendelve13. Teljes áron rendelve14. Ha be van jelölve akkor nem helyettesíthető

azonos hatóanyagú készítménnyel15. Az átvevő (megrendelő) aláírása16. Orvos aláírása17. Orvosi pecsét helye

- BNO kód: milyen indikációra írta fel az orvos a gyógyszert.

2009. január 1. óta hatályos szabály szerint a vényen az orvosnak fel kell tüntetni a 45/2008. EüM rendelet 1.§ (2) bekezdése szerint:„külön jogszabály szerint társadalombiztosítási támogatással, szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszer esetén a szakorvosi javaslatot adó orvos orvosi bélyegzőjének számát, valamint a szakorvosi javaslat keltét.”Mivel ezt a módosítást, a kiadhatóságot szabályozó 44/2004 ESzCsM rendeletbe építették be, vonatkozik rá ennek 12. § (1) bekezdése, amely szerint:„12. § (1) Kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer csak olyan vényre adható ki, amely megfelel az e rendeletben, illetve a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek.”Ebből következően, amennyiben a nem szakorvos által csak szakorvosi javaslattal rendelhető készítmény esetében a vényen nem szerepel, a javaslatot adó szakorvos pecsétszáma és a javaslat kelte, a gyógyszer nem adható ki.

A vényen az orvosnak fel kell tüntetni: az orvos nevét, munkahelyének (rendelőjének) címét, telefonszámát és egészségügyi

vállalkozás esetén az egészségügyi tevékenység végzésére jogosító működési engedély számát;

a rendelés keltét; a beteg nevét, lakcímét, születési idejét és a TAJ számát, betegségének a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti kódját (BNO kód), közgyógyellátott beteg esetén a közgyógyellátási igazolvány számát; forgalomba hozatalra engedélyezett vagy a FoNo-ban szereplő gyógyszer esetében a

rendelt gyógyszer megnevezését, ideértve a gyógyszerformát is, valamint - amennyiben a készítmény több hatáserősségben forgalomban van - a hatáserősségét és a gyógyszer összmennyiségét (latin nyelven és római számmal);

egyértelmű utasítást a gyógyszer adagolására, alkalmazásának módjára és gyakoriságára;

az orvos saját kezű aláírását és orvosi bélyegzőjének azonosítható lenyomatát;

25

támogatással, szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszer esetén a szakorvosi javaslatot adó orvos orvosi bélyegzőjének számát, valamint a szakorvosi javaslat keltét.

Egy vényen csak egyféle gyógyszer rendelhető.

Az orvosnak a vényen a FoNo-ban vagy a hatályos Gyógyszerkönyvben, az OGYI határozataiban, hivatalos közleményeiben, valamint a vonatkozó jogszabályokban feltüntetett gyógyszerneveket, illetve rövidítéseket kell alkalmaznia. Forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer esetében a nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés is megengedett. Magisztrális gyógyszerrendelés esetén a szinonim néven történő gyógyszerrendelés is elfogadható.

Nemzetközi szabadnéven történő gyógyszerrendelés esetén az orvosnak egyértelműen meg kell határoznia a rendelt gyógyszer hatóanyag-tartalmát, gyógyszerformáját és mennyiségét is.

Az orvos az OGYI által egyenértékűeknek és egymással helyettesíthetőnek minősített és honlapján is közzétett gyógyszerek rendelése esetén a készítmény helyettesíthetőségének gyógyszerész felé történő letiltását a beteggel egyeztetni köteles.

26

eRecept

Az e-Recept előnyei:

• Rendszeresen szedett gyógyszerek felírása egyszerűbbé és gyorsabbá válik, mivel a rendszer eltárolja az adatokat!

• Megtakarítható a vények nyomdai költsége• Átláthatóbb, kontrollálhatóbb gyógyszerfelírás• Kevesebb gyógyszerelési hiba (medication errors)

• Gyakorta nehéz olvasni az orvosok kézírásár• A hibás gyógyszerelés a gyógyszermellékhatásokban kiemelkedő

• Biztonságosabb gyógyszerrendelés lehetősége• Az adatbázis lehetővé teszi a beteg minden felírt gyógyszerének, és azok

kiváltásának nyomon követését• Döntéstámogató rendszerek alkalmazása:

• Gyógyszer-interakciók ellenőrzése

Jelenlegi alkalmazása:

USAEU: Dánia, Svédország, UK, Cseh Köztársaság

Leginkább Svédország, 76%(speciális helyzet: minden gyógyszertár 1 állami cég tulajdona)

27

A Cseh Köztársaságban

Alapvető működése:

A rendeléskor:• Papír alapú vény felírása helyett az orvos számítógép segítségével rendel gyógyszert• Jogosultságellenőrzés: TAJ ellenőrzés, orvos felírási jogosultságának ellenőrzése• Mit kap kézhez a beteg? – mindenképpen csak azonosító adatot

– Vonalkód?– Nyomtatott tájékoztató– SMS, e-mail (Cseh Köztársaság)

A háttérben: • A gyógyszerrendelés egy központi adatbázisba kerül be.

A gyógyszertárban:• A gyógyszertárban csak a beteg azonosítása történik, valamilyen elektronikus

eszközzel (pl. chipkártyával, RFID-kártyával) történik• A gyógyszert a beteg vagy meghatalmazottja válthatja ki• Jogosultságok ellenőrzése• Rendszeresen szedett gyógyszerek könnyebben kiválthatóak - kevesebb orvos-beteg

találkozás

Magyarországon:

MSZE 22800-as előszabvány egyik alfejezeteként került kidolgozásra egy eRecept szabvány. Gyakorlati alkalmazása a mai napig nem történt meg.

A jelenleg alkalmazott extra-vonalkód módszer – ha a szöveges adatok feltüntetése nélkül, a teljes recept adattartalmával működne, akkor sok szempontból már fél-elektronikus megoldásnak tekinthető.

28

6. Gyógyszerforgalmazás informatikája, Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás

Gyógyszerforgalmazás szereplői:

Magyarországon ún. zárt láncú gyógyszerforgalmazás történik. A láncolaton belül a gyógyszer útja pontosan meghatározott, csak engedéllyel rendelkező szervezetek végezhetik és a páciensek csak az utolsó lépésben juthatnak hozzá a menet közben többször is ellenőrzött készítményekhez.

Gyógyszergyártó

A gyártási engedélyeket (GMP certificate) az EU gyógyszerhatóságai, Magyarországon az OGYI adja ki. Az adott gyártási tétel (charge – e: sarzs vagy batch – e: beccs) az az adott gyógyszermennyiség, ami egyszeri gyártási folyamat során létrejött. Azonosítása a Batch No. – Gyártási sz. felirattal történik. Az adott tétel csak többszörös minőség-ellenőrzés után kerülhet forgalomba, azaz szabadítható fel. Az ellenőrzés mind a gyógyszer minőségére, mind a csomagolás érvényességére kiterjed.

Nagykereskedő

A nagykereskedő GYEMSZI-OGYI engedéllyel kell, hogy rendelkezzen. A gyártók saját készítményeikre automatikusan nagykereskedői jogosultságot kapnak.Az engedély vonatkozhat csak bizonyos gyógyszercsoportokra, (pl. kábítószerekre nem, csak orvosi gázokra igen, stb.)Az engedély kiterjed az export-importkereskedelemre, a raktározásra és a szállításra is.A beszerzés csak gyártótól vagy másik nagykereskedőtől történhet.Értékesítés csak engedéllyel rendelkező fél számára történhet:

Másik nagykereskedő Gyógyszertár Gyógyszertáron kívüli, engedélyezett gyógyszerforgalmazó hely

Gyógyszertár: Lakossági közforgalmú gyógyszertárak

és fiókgyógyszertárak (egy gyógyszertár alegysége, amely kis falvakban pl., nem minden nap van nyitvaés kézi gyógyszertár (háziorvosok által tartott gyógyszerkészlet)

A gyógyszertár gondoskodik a forgalmazott gyógyszereknek a betegek részére történő beszerzéséről. Amennyiben a gyógyszertár készletéből a készítmény aktuálisan hiányzik, tájékoztatni köteles a beteget a beszerzés legkorábbi időpontjáról.Feladatai:

• a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó gyógyszerek kiszolgáltatása, valamint • az e gyógyszerekkel kapcsolatos, a betegségek megelőzését szolgáló, a

betegekkel történő együttműködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás.

Létesítésének feltételeit (mekkora ellátási területen, mekkora nyitvatartási idővel, stb.) a Gyftv. (2006. évi XCVIII. Tv.) szabályozza. Fontos, hogy a megfelelő infrastrukturális feltételek mellett gyógyszertár üzemeltetéséhez szükséges az ÁNTSZ-engedély és az ún. személyi jog is!

Közforgalmú gyógyszertárat működtetni - a fekvőbeteg gyógyintézet által működtetett közforgalmú gyógyszertár kivételével - csak az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett személyi jogos gyógyszerész szakmai vezetése mellett lehet.

29

Intézeti gyógyszertárAz intézeti gyógyszertár a fekvőbeteg-intézményben ápolt, kezelt betegek gyógyszerellátását biztosítja. A betegek a törvény szerint kórházi tartózkodásuk alatt a kezelésük során csak az intézet gyógyszertára által bevételezett és onnan az osztályokra kiadott gyógyszereket kaphatják.

Gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás2006 óta lehetséges (Gyftv. - 2006. évi XCVIII. Tv.)

csak vényen kívüli készítmények, de abból is csak azok, amik:o alkalmazását megelőzően az öndiagnózis egyértelműen felállítható, tévedés

valószínűtlen vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, éso veszélyessége (mellékhatás, kölcsönhatás) még jelentősebb mértékű

túladagolás esetén sem nagy. Ezt az OGYI honlapján teszik közzé havonta frissített listán

További feltételek:

Betegek tájékoztatása - az adott helyen kapható minden gyógyszer nyomtatott betegtájékoztatójával rendelkeznie kell az elárusítóhelynek, illetve elfogadható információs forrás pl. az ún. Gyógyszervonal is, mely telefonos rendszeren teszi elérhetővé beszédszintetizátor segítségével a felolvasott betegtájékoztatók kért pontjait. (OGYI-BME közös projekt)

A gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazása ÁNTSZ engedélyhez kötött! Be kell tartani a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyében meghatározott, a

különleges tárolásra vonatkozó előírásokat rendszeresen ellenőrizni kell a felhasználhatósági időtartamot gondoskodni kell a lejárt felhasználhatósági idejű vagy a forgalomból kivont

gyógyszerek elkülönített tárolásáról és megsemmisítéséről.

Gyógyszerforgalmazás informatikai kérdései: nagykereskedői rendszerek gyógyszertári rendszerek

OEP – www.oep.hu/gyogyszer - Gyógyszerforgalmi adatokTámogatott gyógyszerek fogyási adatait tartalmazzaForrása: patikai elszámoló jelentések (E-jelentés rendszeren kersztül hetente küldenek a patikák a BÉVER rendszerbe az OEP-hez. (BÉVER Vény Elszámoló Rendszer)

Nagykereskedői jelentések a gyógyszertáraknak történt értkesítésekről irányítószám szintjén:- havi jelentés: KSH – OSAP-1913 adatgyűjtés (www.oep.hu/panka)- kereskedelmi cégek által felvásárolt adatok nagykertől: heti adatgyűjtés, adatok

értékesítése pl. gyógyszercégek részére elemzésekhez (pl. IMS)

Forgalmi adatok felhasználása: - Orvoslátogatók, patikalátógatók tevékenységének elmezése, mérése- Népegészégügyi kimutatások készítése- Gyógyszerutilizáció: használati szokások monitorozása-

30

Ld. részletesen: Gyógyszertári rendszerek (kódok: EAN, TTT, Alimed), illetve www.oep.hu, szakmai oldalak, gyógyszer, Gyógyszer-nagykereskedők havi jelentése (P@nka rendszer).

31

Hogyan alakul a gyógyszer ára? Termelői ár: a gyártó határozza meg. Ennyiért veszi meg a nagykereskedő a

készítményt a gyártótól. Nagykereskedői ár: a termelői ár megnövelve a nagykereskedelmi árréssel, vagyis a

nagykereskedő költségeit és hasznát fedező árkülönbséggel. Ennyiért adja a készítmény a nagykereskedő a gyógyszertáraknak.

Fogyasztói ár: a nagykereskedői ár megnövelve a kiskereskedelmi árréssel, vagyis a gyógyszertár költségeit és hasznát fedező árkülönbséggel. Ennyibe kerül a készítmény támogatás nélkül a gyógyszertárakban. Nem támogatott gyógyszerek esetében ennyit fizet a gyógyszerért a beteg.

Támogatás: a gyógyszer fogyasztói árához az E-alapból nyújtott támogatás. A támogatás összegét a gyógyszertár átmenetileg hitelezi az OEP-nek, az OEP-pel történt elszámolás után kapják meg a gyógyszertárak, az elszámolás beérkezését követő öt napon belül a támogatások összegét. Az utalványozott támogatások összegét a gyógyszertárak a kiadott gyógyszerekről szóló, a betegek által aláírt vényekkel igazolják.

Térítési díj: a beteg által a gyógyszertárban fizetendő összeg; amennyiben a beteg jogosult igénybe venni a társadalombiztosítás szolgáltatásait a támogatott gyógyszerek esetében ez az összeg megegyezik a fogyasztói ár támogatás mértékével csökkentett összegével.

A gyógyszerre kifizetett összegek útját mutatja be a következő, módosított ábra:

32

Az OEP-től letölthető PuPha (Publikus Pharma, azaz gyógyszer) törzsben megtalálhatóak a készítmények naprakész ár adatai, illetve a támogatott készítmények esetében a támogatások mértéke.

33

7. ATC osztályozási rendszer bemutatása, BNO, MEDDRAATC osztályozási rendszerA gyógyszer hatóanyagok anatómiai értelemben vett célszerve, terápiás hatása(i), illetve kémiai tulajdonságai alapján történő, WHO által vezetett besorolása.

ATC 7 = „egyenértékű”* készítmények, azonos hatóanyagú készítmények, melyek nagy valószínűséggel helyettesíthetőek egymással (*Magyarországon csak akkor egyenértékűek, illetve helyettesíthetőek, ha az OGYI annak nyilvánítja őket)

Pl. Külföldi tartózkodáskor, ha Mo-n ismert készítmény nincs forgalomban, segítséget nyújt hasonló készítmény kiválasztásához. Minél több szinten egyezik két készítmény ATC besorolása, annál közelebbi „rokonai” egymásnak a készítmények. Pl. gyógyszerforgalmazás: ATC3, ATC4 konkurens készítmények, Gyógyszerutilizáció, Ár és támogatás meghatározás

A humán változat 7 karakterből álló kód, de 5 szintű kódrendszer: Anatomy (Anatómiai besorolás)

1. szint: ATC1 (1.jegy – betű)Therapy (Terápiás besorolás)

2. szint: ATC2 (2-3.jegy – számok)3. szint: ATC3 (4. jegy – betű)4. szint: ATC4 (5. jegy – betű)

Chemie (Kémiai besorolás)5. szint: ATC5 (6-7.jegy – számok)

Példa az ATC kódrendszer szintjeire:INN: enalapril

• ATC1: C Cardiovasculáris rendszerre ható készítmények• ATC2: C09 Renin-angiotensin r rendszerre ható készítmények• ATC3: C09A ACE** gátlók (önmagukban) • ATC4: C09A A ACE gátlók (önmagukban)• ATC5: C09A A02 enalapril

Az ATC kódnak létezik állatgyógyászati (veteriner) alkalmazása is:ATC vet: 8 jegyű kód, 1 jegye mindig Q – utána következő 7 jegy felosztása megfelel a humán ATC-énekPl. ketamin (általános érzéstelenítő)

o N01AX – humáno QN01AX – állatgyógyászati alkalmazás

Minél több szinten egyezik két készítmény ATC besorolása, annál közelebbi „rokonai” egymásnak a készítmények.o Pl. gyógyszerforgalmazás: ATC3, ATC4 konkurens készítményeko Gyógyszerutilizációo Ár és támogatás meghatározás

ATC kódokhoz tartozó anatómiai besorolás, vagyis milyen szervredszerre hat az adott hatóanyag:

• A - ALIMENTARY TRACT AND METABOLISM - TÁPCSATORNA ÉS ANYAGCSERE• B - BLOOD AND BLOOD FORMING ORGANS - VÉR ÉS VÉRKÉPZŐSZERVEK• C - CARDIOVASCULAR SYSTEM - SZÍV ÉS KERINGÉS• D – DERMATOLOGICALS - BŐRGYÓGYÁSZAT

34

• G - GENITO URINARY SYSTEM AND SEX HORMONES - UROGENITALIS RENDSZER ÉS NEMI HORMONOK

• H - SYSTEMIC HORMONAL PREPARATIONS, EXCL. SEX HORMONES AND INSULINS - SZISZTÉMÁS HORMON KÉSZÍTMÉNYEK, KIVÉVE A NEMI HORMONOKAT ÉS AZ INZULINOKAT

• J (I) - ANTIINFECTIVES FOR SYSTEMIC USE - SZISZTÉMÁS FERTŐZÉS ELLENI SZEREK• L* - ANTINEOPLASTIC AND IMMUNOMODULATING AGENTS - DAGANATELLENES ÉS

IMMUNMODULÁNS KÉSZÍTMÉNYEK(*leukaemia - fehérvérűség)

• M - MUSCULO-SKELETAL SYSTEM - VÁZ- ÉS IZOMRENDSZER• N - NERVOUS SYSTEM - KÖZPONTI IDEGRENDSZER• P - ANTIPARASITIC PRODUCTS, INSECTICIDES AND REPELLENTS - PARAZITA ELLENES

KÉSZÍTMÉNYEK, FÉREGŰZŐK ÉS REPELLENSEK• R - RESPIRATORY SYSTEM - LÉGZŐRENDSZER• S - SENSORY ORGANS - ÉRZÉKSZERVEK• V – VARIOUS - EGYÉB KÉSZÍTMÉNYEK

DDD: Defined Daily Dose - Meghatározott Napi Adag - az egyes ATC kódokkal jelölt hatóanyagokhoz tartozó, adagolási módonként nyilvántartott átlagos napi adag.

Az ATC-DDD rendszer hivatalos, ingyenesen elérhető honlapja:www.whocc.no

35

BNOo ICD (BNO) – betegségek nemzetközi osztályozásao BNO az egészségügyben használt, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer rövidítése.o A WHO (World Health Organisation – az Egészségügyi Világ Szervezet, az ENSZ egészségügyi kérdésekkel foglalkozó szervezete) állítja össze és adja ki. Jelenleg a 10. változat van érvényben (ICD-10).o A nemzetközi szakirodalom a kódrendszert ICD-nek rövidíti (The International Statistical Classification of Diseases and Related Health Problems).o Kialakításának az volt a célja, hogy bármelyik országban megbetegedett, illetve sérülést szerzett személy diagnózisát egységes kódrendszer alapján lehessen besorolni. o szabványos kódolás alapján a különféle statisztikákat, ország jelentéseket egységes kódolás alapján lehet összehasonítani.Használata: o A BNO kód öt karakteres. Az első karakter betű, majd következik két szám. Ez a három

karakter határozza meg a főcsoportot, amit tovább lehet bontani. Az utolsó két karakter pontos jelentését a tagállamok maguk határozhatják meg. Általában a negyedik pozíción a „.8”-as jel az egyéb állapotot jelöli, míg a „.9” a három karakteres tétel címének felel meg, de minden további információ nélkül.

o Általában a kiadott leletre, beutalóra és zárójelentésre nem csak szövegesen, hanem kódolva is megadják a diagnózis kódját.o 2006. október 16-tól társadalombiztosítási támogatással csak úgy rendelhető gyógyszer, ha a receptre a páciens diagnózis kódját is feltüntettéko Fekvőbeteg ellátás esetén a beírt diagnózis a finanszírozás egyik alapja.o Éves statisztikai adatgyűjtéseknél általában ezt a kódolást használják.Felépítése:o Magyarországon előfordul, hogy csak a főcsoportot használják, de a finanszírozási szabályok elvárása miatt jellemzően már mind az öt karaktert használják. o Az „U”-val kezdődő diagnózisokat bizonytalan betegségek, illetve kutatásokra fenntartott kódok. Ezeket nem szokás használni.

36

BNO kódolási folyamat

kórlap, páciens-rekord

(epicrízis, összefoglaló)

diagnózis

betegség

betegség-osztály kód

absztrakció

Indexelés

kódolás (konverzió)

MEDDRA = Medical Dictionary for Drug Regulatory Activites

Definíciója : klinikailag validált nemzetközi orvosi kifejezés-gyűjtemény a törzskönyvező hatóságok, illetve a gyógyszeripari cégek számára.

8 jegyű, non expresszív kód

A mellékhatás-bejelentések tudományos szempontból érthető módon történő csoportosítása, a rendelkezésre álló biztonsági (safety) adatok értékelése, elemzése céljából.1. Egységes, közös adattár használata a klinikai (clinical) és biztonságossági (safety) értékelés megkönnyítésére.2. Annak elősegítése, hogy az egyes speciális esetekről, orvosilag releváns körülményekről konzisztens, következetes módon lehessen információkat összegyűjteni adatbázisokban.3. Az elektronikus adatcsere megkönnyítése.

Gyakorlati alkalmazási területei:- EudraVigilance - gyógyszer által okozott mellékhatásban a konkrét tünet leírása- EudraCT - klinikai vizsgálati rendszerben a vizsgálat céljainak meghatározására, milyen betegség kezelésével kapcsoltban vizsgáljják az adott gyógyszert.- Alkalmazási előírás 4.8 pontjában QRD szerint a mellékhatások besorolása a SOC kategóriák alapján történik.

A MedDRA kódrendszerben egy ötszintű hierarchia figyelhető meg:SOC – System of Organ Classes – szervrendszerek (és egyéb f_ csoportok)A MedDRA-ban 26 SOC-kifejezés van, ilyenek például: „Laboratóriumi vizsgálatok eredményei”, „Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek”, „Veleszületett, örökletes és genetikai rendellenességek”. (Gyakorlati alkalmazásra példa: Ezek alapján osztályozzák az egyes mellékhatásokat az SPC-ben)HLGT – High Level Group Term- A 332 db HLGT kifejezés mindegyike egy SOC alá van rendelve, ezek összefoglaló elnevezések, mint pl.: „Szívbillentyű-rendellenességek”.HLT -High Level Term-A HLGT-hez hasonlóan csoportosító jelleg" kategóriák, 1682 kifejezés tartozik ide, pl. „Szív vezetési zavarai”.PT – Preferred Term – a javasolt elnevezésHierarchiában az előbbi alá tartozó kifejezés. Egy PT mindig egyetlen orvosi fogalmat reprezentál. A kategória számossága 17401.Egy PT több SOC alá is tartozhat,(de mindig van egy elsődleges – primary SOC). A MedDRA tehát egy multiaxiális kódrendszer, melyben többféle klasszifikáció is ugyanarra a fogalomra vezethet.A multi-axialitás HLT és HLGT szintjén is jelentkezhet. Egy PThez általában több LLT kapcsolódik, amint a PT neve is mutatja, a PT általában a szinonima LLT-k közül a leggyakrabban használt, szakmai körökben PREFERÁLT kifejezés!LLT – Lowest Level Term - PT kapcsolata lehet szinonima, hasonló szótári kifejezés, eltérő írásmód, szerzői név és alkategória. 64075 LLT kifejezés van, de közülük 17401 megegyezik a PT kifejezésekkel.

MSSO - Maintenance and Support Services Organization, A MedDRA-t karbantartó szervezet neve: MSSO.

37

8. Mellékhatásbejelentés (Pharmacovigilance), EudraVigilance, CIOMS

Mellékhatás: a gyógyszer nem kívánatos hatása („Adverse Event”)A gyógyszer alkalmazásából következő káros, nem kívánt hatás, a gyógyszer alkalmazási előírásában – vizsgálati készítmény esetén a vizsgálati tájékoztatóban – meghatározott szokásos adagokban a betegség megelőzése, felismerése, kezelése vagy élettani funkció helyreállítása, javítása során a gyógyszerkészítmény emberi szervezeten vagy emberi szervezetben történő alkalmazásakor következik be.

Az alkalmazási előírás 4.8. fejezete tartalmazza a már ismert mellékhatásokat. Ezek nyomon követése az orvos és a gyógyszerész számára fontos gyógyszerbiztonsági feladat.

Ennél még nagyobb jelentőséggel bír azonban a NEM VÁRT (VÁRATLAN), SÚLYOS MELLÉKHATÁSOK jelentése a már forgalomban lévő gyógyszerek esetéről.

Váratlan mellékhatásOlyan nemkívánatos esemény/mellékhatás, mely nem szerepel az alkalmazási előírásban, illetve amelynek jellege vagy súlyossága nem felel meg az ott leírtaknak.

Súlyos mellékhatásMinden olyan káros gyógyszerhatás, mely halálos kimenetelű, közvetlen életveszélyt jelent, kórházi kezelést, ill. annak meghosszabbítását igényli, maradandó rokkantságot /fogyatékosságot vagy jelentős egészségkárosodást okoz, veleszületett rendellenességben, születési hibában nyilvánul meg, orvosilag jelentős = azaz a fentebb felsorolt súlyossági ismérvek egyikének sem felel meg, de beavatkozás nélkül az ismérvek valamelyikének megjelenéséhez vezet.

A gyógyszert alkalmazó orvos, illetve a kiszolgáltatást végző gyógyszerész az általa észlelt vagy tudomására jutott súlyos vagy váratlan mellékhatást, illetve annak gyanúját haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutást követő 15 napon belül jelenteni köteles az OGYI-nak. A bejelentés megtehető az OGYI hivatalos „sárga lapján”, amely letölthető a http://www.ogyi.hu/MELLEKHATAS_BEJELENTES/ oldalon keresztül.

2012-ben hatályba lépett Európai Uniós farmakovigilaciát érintő jogi szabályozások következtében az OGYI honlapján elérhetővé tette az online mellékhatás bejelentés lehetőségét is, amely funkció külön áll rendelkezésre szakemberek (orvosok, gyógyszerészek), továbbá betegeknek és nem szakembereknek, az alábbi linkeken:http://www.ogyi.hu/on_line_mellekhatas_jelentes_egeszsegugyi_szakembereknek/http://www.ogyi.hu/on_line_mellekhatas_jelentes_betegeknek/

Mellékhatás bejelentés = Farmakovigilancia (Vigilancia = éberség)Célja: a biztonságos gyógyszeralkalmazás elősegítése.

A farmakovigilancia mindazon tevékenységek összessége, amelyek a gyógyszerkészítmény gyógyszerbiztonsági adatainak folyamatos gyűjtése és értékelése révén hozzájárulnak a készítmény mind részletesebb, pontosabb biztonságossági profiljának megismeréséhez, így biztosítva a betegek lehető leghatékonyabb és legbiztonságosabb kezelését.

38

Sárga lap: mellékhatásbejelentésre szolgáló formanyomtatvány, letölthető az OGYI honlapjáról. Ezen jelenthet az orvos, a gyógyszerész vagy a laikus az OGYI vagy a Forgalomba hozatali engedély jogosult felé.

Valid jelentés minimum feltételei az alábbi alapadatok ismerete: azonosítható beteg (elegendő már az életkor, vagy a monogram, vagy már magában a nem ismerete is) azonosítható jelentő (lehet orvos, gyógyszerész, de maga a beteg vagy más laikus is) azonosítható legyen a gyanúsítható gyógyszer ismert legyen a kialakult mellékhatás

CIOMS jelentés: nemzetközi gyakorlatban használt mellékhatásbejelentési formátum.Nevét a formátumot kialakító nemzetközi szervezetről kapta.(COUNCIL FOR INTERNATIONAL ORGANIZATIONS OF MEDICAL SCIENCES)

ICSR: Individual Case Safety Report - Egyéni esetekről beszámoló gyógyszerbiztonsági jelentés - ezt kell küldeni az EMA-ba már forgalomban lévő gyógyszereknél észlelt súlyos, váratlan mellékhatásokról.

SUSAR: Suspected Unexpected Serious Adverse ReactionKlinikai vizsgálatok során megjelenő mellékhatások jelentésére szolgál.

PSUR = Periodic Safety Update ReportIdőszakos, összefoglaló gyógyszerbiztonságosságra vonatkozó jelentés.A cégek egy már törzskönyvezett gyógyszer esetében kötelesek az egy adott időszakban összegyűjtött mellékhatások adatait, ebben a rendszerezett formában összesíteni, illetve a törzskönyvező hatósághoz, pl. az OGYI-hoz eljuttatni. Ez alapján történhet az alkalmazási előírás mellékhatás fejezetének módosítása.

EudraVigilance: (European Union - Drug Regulating Authorities - Pharmacovigilance): Mellékhatás bejelentésre szolgáló Európai Uniós rendszer.

Az Uniós szabályok szerint 2005. november 20. óta kötelező a gyógyszercégeknek elektronikusan jelenteni a mellékhatásokat a nemzeti hatóságok, illetve az EMEA felé.2008 októberétől az OGYI is teljesen kötelezővé tette az ún. E2B formátumú ICSR / SUSAR küldést a cégek számára.

E2B formátum: az ICH M2, ESTRI része, XML alapú elektronikus fájl formátum, mely az elektronikus mellékhatásbejelentést teszi lehetővé.Az ICSR, illetve a SUSAR jelentések ebben a formátumban továbbíthatóak az EudraVigilance rendszeren belül.(Az E2B elnevezés az ICH E2b jelű Efficacy irányelvére utal!)

A MedDRA egyik gyakorlati alkalmazási területe az EudraVigilance adatbázis. MedDRA kódokkal írják le a fellépett mellékhatásokat az E2B-ben!

39

9. QRD template, PIM, Alkalmazási előírás, betegtájékoztató, címkeszöveg

Kísérőirat: A gyógyszerhez tartozó, ahhoz mellékelt/azon szereplő szöveges információkat tartalmazó dokumentum. 3 csoportja van:

SPC (SmPC): Summary of Product Characteristics - alkalmazási előírás - szakembereknek: az orvos, illetve a gyógyszerész részére szóló, a forgalomba hozatali engedélyben szereplő szakmai előírás, amely meghatározza a gyógyszer legfontosabb adatait, illetve tartalmazza az alkalmazás feltételeit, a gyógyszer fontosabb jellemzőit az esetleges mellékhatásokat, kölcsönhatásokat. Az orvos e dokumentum ismeretében rendeli a gyógyszert, és ennek alapján vizsgálhatják szakmai felelősségét, ha a beteg kezelése során nem várt esemény következne be.

PIL: Patient Information Leaflet - Betegtájékoztató: a gyógyszerhez mellékelt, a felhasználónak (betegnek) szóló, közérthető tájékoztató anyag, amely laikusok számára is érthető módon tartalmazza a gyógyszer legfontosabb adatait, az alkalmazás feltételeit és az esetleges mellékhatásokat.

Label: Címkeszöveg: A doboz csomagolásán található adatokat meghatározó leírás. A készítmény csomagolásától függően beszélhetünk külső, illetve belső címkéről. Pl. egy faltkartonba csomagolt szirupos üveg esetén a külső címke magán a dobozon olvasható, általában részletesebb információt tartalmaz, magán az üveg pedig a belső címe található a legszükségesebb információk feltüntetésével. Elsősorban a készítmény nevét, lejárati idejét és tárolásának körülményeit, valamint a gyógyszer kiadhatóságára vonatkozó adatot tartalmazza.

Readability Testing: a PIL felhasználi érthetőségi vizsgálata, a betegtájékoztatót laikusokkal nézetik át, hogy érthetőek-e az egyes szövegrészek, a használt szakkifejezések magyarázata, stb.

QRD: Quality Review of Documents - Dokumentumok minőségi áttekintése” • összefoglalja mindazon tartalmi és formai ajánlásokat és háttéranyagokat, amelyek

alapos, naprakész ismerete nélkülözhetetlen az elvárt színvonalú kísérőirat szerkesztéshez, illetve fordítói munkához

www.ema.europa.eu => Regulatory => Human medicines => Product Information

Mit szabályoz a QRD?Kísérőiratokra vonatkozó…Formai előírások (Convention to be followed for the EMEA-QRD templates):

o betűméret, betűtípuso sortávolság,térköz o szövegbeosztás, stb.

Tartalmi követelményekSmPC előre definiált 10 főpont (+2 pont radioaktív izotópkészítményeknél)1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE 2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL3. GYÓGYSZERFORMA4. KLINIKAI JELLEMZŐK

4.1 Terápiás javallatok 4.2 Adagolás és alkalmazás

40

4.3 Ellenjavallatok 4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések 4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók 4.6 Terhesség és szoptatás 4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetésre és gépek kezeléséhez szükséges képességekre 4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások 4.9 Túladagolás

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK 5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok 5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok 5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK 6.1 Segédanyagok felsorolása 6.2 Inkompatibilitások 6.3 Felhasználhatósági időtartam 6.4 Különleges tárolási előírások 6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése 6.6 A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések <és egyéb, a készítmény kezelésével

kapcsolatos információk>7. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY JOGOSULTJA8. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY SZÁMA(I)9. A FORGALOMBA HOZATALI ENGEDÉLY ELSŐ KIADÁSÁNAK/ MEGÚJÍTÁSÁNAK DÁTUMA10. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA <11. VÁRHATÓ SUGÁRTERHELÉS><12. RADIOAKTÍV GYÓGYSZEREK ELKÉSZÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ÚTMUTATÁSOK>

PIL előre definiált 6 pont1. MILYEN TÍPUSÚ GYÓGYSZER AZ X ÉS MILYEN BETEGSÉGEK ESETÉN ALKALMAZHATÓ? 2. TUDNIVALÓK AZ X SZEDÉSE/ALKALMAZÁSA ELŐTT3. HOGYAN KELL SZEDNI/ALKALMAZNI AZ X-ET?4. LEHETSÉGES MELLÉKHATÁSOK5. HOGYAN KELL AZ X-ET TÁROLNI? 6. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Mellékletek Appendix I SPC 4.6 – Terhességre és szpotatásra vonatkozó kifejezések

v. 10/2009   Updated on Thursday, November 05, 2009 Appendix II SPC 4.8 Szervrendszerek megnevezése  MedDRA szerint

mellékhatások megadásához Rev. 1 07 /2009

Appendix III SPC 6.4, Címke 9., PIL 5. - Tárolásra vonatkozó kifejezések Rev. 1 08/07/08

Appendix IV Batch number / lejárati idő megadása címkénv. 07/2008

41

Readability Test: Betegtájékoztatók olvashatósági tesztelése30/2005. (VIII. 2.) EüM rendelet - Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek címkéjéről és betegtájékoztatójáról:

A betegtájékoztató véglegezése céljából a gyógyszer indikációja szerinti betegek célcsoportjaival konzultációt kell lefolytatni annak érdekében, hogy a betegtájékoztató jól olvasható, egyértelmű és könnyen használható legyen. Ennek eredményét a betegtájékoztató szövegének tükröznie kell.A jogszabályban is meghatározott olvashatósági tesztre vonatkozó főbb adatok:

• 2 kör, ált. 10-10 ember• max. 30-45 perc• Az olvashatósági teszt résztvevői között egyensúlyba legyen:

– Nők és férfiak– Fiatalok és idősek– Különböző képzettségi szintűek

• A tesztelés az olvashatóságra vonatkozik• Nem a résztvevő memóriáját illetve az olvasási készséget tesztelik

PIM: Product Information Management

A kísérőiratok könnyebb kezelését lehetővé tevő elektronikus formátum(tervezet), melyet az EMA fejlesztett.

A lényege a szövegek kis nyelvi elemekre bontása és azok elektronikus azonosítása. A módszerrel megkönnyíthető az adott kísérőirat módosítása, például az egyik fejezetben történt változtatás (dialízis helyett a művese-kezelés kifejezés használata) a dokumentum összes pontján automatikusan érvényesíthető.Másik alkalmazási területe lehet az azonos szöveg különböző nyelvi változatai közötti áttérés támogatása (az angol szöveg módosítása automatikusan kijelöli a változtatandó részeket a magyar szövegben.)

Gyakorlati alkalmazása: jelenleg kísérleti fázisban van, a támogatott nyelvek száma korlátos.

42

10. Elektronikus gyógyszertörzskönyvezési dokumentáció, eCTD, ICH

ICH (International Conference on Harmonisation of Technical Requirements for Registration of Pharmaceuticals for Human Use)Célja 3 régió (EU, USA, Japán) gyógyszerhatósági és –gyártói tevékenységeit összehangolni. Tagjai között kormányzati, gyógyszerhatósági (pl. EMEA – European Medicine Agency), és gyógyszergyártó-érdekképviseleti (EFPIA, JPMA, PhRMA) szereplők is megtalálhatók. Az

Az ICH hivatalos honlapja: http://www.ich.org/

ICH 4 területen fogalmaz meg irányelveket a gyógyszer-engedélyeztetés résztvevői számára: Q – quality – minőségS – safety – biztonságE – efficacy – hatásosság(mint a gyógyszerrel kapcsolatos alapkövetelmények, +1:)M – multidisciplinary – multidiszciplináris területek.5 db munkacsoport:o M1 – MedDRA o M2 – elektronikus adatátvitel (ESTRI)o M3 – Nonklinikai biztonsági kérdéseko M4 – CTD o M5 – Data Elements & Standards for Drug Dictionaries

ICH M - Multidiszciplináris munkacsoportok:M1 (1. számú multidiszciplináris munkacsoport): MEDDRA - ld. 7 tétel

M2: ESTRIESTRI: Electronical Standards for Transferring Regulatory Information, gyógyszerügyi engedélyezési folyamatokban használható, a cégek és a hatósgáok közötti elektronikus kommunikációt lehetővé tevő szabványok kidolgozása, karbantrartása, fejlesztése: eCTD - ld. lentebb E2B - ld. 8. tétel

M4: CTD

CTD: Common Technical Document, a gyógyszerek engedélyezéshez szükséges dokumentumok meghatározott elrendezése (tartalmi és formai követelmények), minden új gyógyszer engedélyezéséhez ebben a szerkezetben kell összeállítani a beadványokat.

Az ICH szabványa, nemzetközi, érvényes az EU-ban, Japánban és az USAban is.

Modul 1: adminisztratív dokumentumok (Application Form, kísérőlevél, cégkivonatok, megbízások, hatósági igazolások, stb.) és helyi nyelven íródott dokumentumok: pl. a kísérőiratok, a readability teszt, ill. minden „egyéb”.A modul 1 régiónként eltér (EU, Japán és USA)!, ezért nem része a CTD-nek, mint szabványnak, (de a törzskönyvi beadványnak igen!) Modul 2: Szakmai anyagok összefoglalói

Modul 2.3 - Kémiai részModul 2.4 - Preklinikai rész Modul 2.5 - Klinikai rész

43

Modul 3-5: szakmai anyagok részletesen a 2.3-2.5 szerinti sorrendben

eCTD – electronic Common Technical Document

A CTD elektronikus változata. Eredetileg az ICH M2 multidiszciplináris munkacsoport egyik fejlesztése, jelentőségének köszönhetően 2010. novembere óta önálló munkcsoport foglalkozik vele: az ICH M8.

Lényege:A CTD egyes alpontjaiban lévő dokumentumokat egy hierarchikus, többszintű mappastruktúrában helyezzük el, és ezekről egy elektronikus tartalomjegyzéket vezetünk, melynek formátuma XML (XML backbone).

A dokumentumok:Az egyes elektronikus dokumentumok (ajánlott formátum a pdf) minőségére vonatkozóan is szigorú előírásokat szab meg az eCTD (pl.: szöveges tartalom a képek helyett, betűméretek, oldalszámozások és tartalomjegyzékek, stb.)

Fő előnyei: a papírral szemben: helytakarékos, környezetvédelem szempontjait jobban figyelembe veszi, bár egyes kritikusai szerint nem csökkenti a papírfelhasználást csak a nyomtatást áthelyezi a cégektől a hatóságokhoz, mivel az értékelők sokszor jobban szeretnek papíron dolgozni. Ez utóbbi kritikával szemben akkor védhető meg a jó eCTD dokumentáció, ha az elektronikus anyagban történő értékelés előnyöket is hordoz a hatósági értékelő számára, vagyis az anyagban kereshet egyes kifejezésekre, automatikus tartalomjegyzéken keresztül navigálhat (ez a fájlstruktúra kialakítása miatt automatikusan rendelkezésre áll), hiperlinkek segítik az értékelőt az összefüggő anyagok megtalálásában. A papír alapú dokumentációhoz képest további előnyt jelent, hogy megfelelő szerveren keresztül az eCTD-t elérhetővé téve párhuzamosan többen tudnak vele dolgozni. Több gyógyszerügyi informatikai cég fejlesztett eCTD készítő mellett olyan alkalmazást, amely támogatja az értékelők csoportmunkában történő közös értékelését. Ilyen pl. az EXTEDO által fejlesztett Eurs is Yours rendszer, melyet az OGYI is használt 2005-től.

További előnyök az egyszerűen elektronikusan beadott dokumentumokhoz képest:

Az adott egyedi dokumentumok megváltozása esetén elég csak az új dokumentumokat beadni, a tartalomjegyzék a változatlan fájlokra eredeti helyükön hivatkozik.

44

A tartalomjegyzékben nyilvántartódik az adott dokumentum adott változatban betöltött szerepe: új, kicserélt, törölték vagy hozzáfűzték-e, ezáltal az egyes változatok közötti eltérések könnyen nyomonkövethetők.

45

11. Gyógyszerreklám

Meg kell különböztetnünk a gyógyszerreklámozás és a gyógyszerismertetés fogalmát.

A gyógyszerreklámozása a laikus nagyközönség felé történik.

A gyógyszerismertetés kizárólag szakemberek számára történik.

Gyógyszerről csak olyan állítás tehető, amely összhangban van annak alkalmazási előírásával.

Alkalmazási előíráson kívűli további információ megadása esetén mindiog kötelező megjelölni annak tudományos forrását.

REKLÁM

Gyógyszerek közül csak a vény nélkül és nem támogatott készítmények reklámozhatóak.A vényköteles készítmények reklámozása tilos.

A gyógyszerek reklámozásának illetve ismertetésének szabályozásában, illetve felügyeletében részt vevő szereplők:

GYEMSZI-OGYI Fogyasztóvédelmi felügyelet Gazdasági Versenyhivatal 2010-ig önálló szervként működött az Egészségbiztosítási felügyelet (EBF), melynek

gyógyszerismertetés ellenőrzésére vonatkozó jogköre az OGYI-hoz került vissza az intézmény megszűnésével.

Jogi háttér:

Gyógyszer

2006. évi XCVIII. Törvény - a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól

17. § (1) Az embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható és társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő gyógyszerek, továbbá a támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámozása megengedett, ha a reklám:

a) egyértelműen meghatározza, hogy a reklámozott termék gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz,b) tartalmazza a gyógyszer nevét és - ha a készítmény egy hatóanyagot tartalmaz - annak szokásos

nemzetközi szabadnevét, illetve a gyógyászati segédeszköz nevét,c) a gyógyszer, illetve a gyógyászati segédeszköz rendeltetésszerű használatára ösztönöz,d) a gyógyszert az engedélyezett alkalmazási előírás, a gyógyászati segédeszközt a használati útmutató

alapján mutatja be,e) tartalmazza a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendeltetésszerű alkalmazásához szükséges,

külön jogszabályban meghatározottak szerinti tájékoztatást, figyelmeztető szöveget,f) egyértelmű felhívást tartalmaz a gyógyszer alkalmazására vonatkozó betegtájékoztató, illetve

gyógyászati segédeszköz esetén a használati útmutató megismerésének szükségességére.(2) Az (1) bekezdés szerinti reklám nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amelya) az orvosi vizsgálat, kezelés vagy műtéti beavatkozás szükségtelenségére vagy mellőzhetőségére

hivatkozik, vagy annak képzetét kelti,b) a gyógyszer mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményező alkalmazhatóságának képzetét

kelti,c) a gyógyszert kozmetikumként vagy élelmiszerként tünteti fel,d) a gyógyszer hatásosságát és biztonságos használatát kizárólag annak természetes eredetére vezeti vissza,

46

e) kórtörténet leírásával vagy részletes ismertetésével téves öndiagnózist eredményezhet,f) betegség vagy sérülés hatására bekövetkező változást vagy állapotot, illetve a gyógyszer vagy a

gyógyászati segédeszköz által az emberi szervezetre vagy annak valamely részére gyakorolt hatást félelemérzetet keltve, vagy a valóságtól eltérő módon mutat be,

g) tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza,h) annak képzetét kelti, hogy a gyógyszer vagy a gyógyászati segédeszköz alkalmazása nélkül az ember

egészsége károsul.(3) A vény nélkül is kiadható gyógyszerek, illetve társadalombiztosítási támogatásban nem részesülő

gyógyászati segédeszközök olyan reklámjára, amely kizárólag a gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz nevét és gyártójának nevét vagy védjegyét tartalmazza (emlékeztető reklám), az (1) bekezdés nem alkalmazandó. A gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz emlékeztető reklámja kizárólag rádióban vagy televízióban, ugyanazon reklámösszeállításon belül, e § (1)-(2) bekezdésének megfelelő reklám megjelenését követően tehető közzé.

(4) Tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, tápszerek, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati segédeszközök reklámozása.

(4a) A (4) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a gyógyászati segédeszköz szaküzletekben, a gyógyszertárban, valamint a gyártók, forgalomba hozók és forgalmazók honlapján a betegek tárgyilagos tájékoztatására szolgáló, kizárólag a 21/A. § szerinti katalógusban szereplő adattartalommal rendelkező eszközismertetésre.

(5) A (4) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik - az egészségnevelési célú - az egészségügyi államigazgatási szerv által egyedileg engedélyezett védőoltási programokat népszerűsítő kampányokra, valamint az ezekhez kapcsolódó gyógyszerekről szóló tájékoztatásra.

(6) Tilos közzétennia) a Magyarországon nem forgalmazható, illetve nem alkalmazható gyógyszerekről, illetve gyógyászati

segédeszközökről készített reklámot,b) külön jogszabályban meghatározott kábítószert vagy pszichotrop anyagot tartalmazó gyógyszerre

vonatkozó reklámot,c) vizsgálati készítményt bemutató reklámot,d) gyermekkorúaknak szóló reklámot,e) olyan vény nélkül is beszerezhető gyógyszer reklámját, amely gyógyszer nevével azonos elnevezésű,

kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszer is forgalomban van,f) olyan vény nélkül is beszerezhető gyógyszer reklámját, amelynek árához külön jogszabály alapján a

központi költségvetés, illetve az E. Alap az arra jogosultaknak támogatást nyújt,g) olyan gyógyászati segédeszköz reklámját, amely a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati

segédeszköz nevével azonos elnevezésű - csak jelzőben, számban különböző - eszközt reklámoz.

3/2009. (II. 25.) EüM rendelet - az emberi felhasználásra kerülő gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz ismertetésére, az ismertetői tevékenységet végző személyek nyilvántartására, és a gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó részletes szabályokról

3. § A fogyasztóknak olyan gyógyszer reklámozható, amely összetételére és alkalmazási céljára tekintettel az orvos - akár a diagnózis felállítása, akár a kezelés elrendelése vagy nyomon követése céljából történő - közreműködése nélkül, szükség szerint gyógyszerész tanácsa alapján alkalmazható.

(vagyis vény nélküli készítmények, illetve köztük a gyógyszertáron kívül is beszerezhető termékek)4. § (1) A Gyftv. 17. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti figyelmeztető szöveg a következő:a) gyógyszer esetén: „A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze

meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!”,b) gyógyászati segédeszköz esetén: „A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg

kezelőorvosát!”.(2) Hagyományos növényi gyógyszer reklámjának az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl a

következő figyelmeztető szöveget is tartalmaznia kell: „Hagyományos növényi gyógyszer. A javallatokra való alkalmazása a régóta fennálló használaton alapul.”

Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetése

47

Orvoslátogató: gyógyszerismertető tevékenységet végző személy

Regisztrálni kel, a GYEMSZI-OGYI-nál

Éves díj fizetendő a tevékenysége után (gyógyszer ismertetésnél: évi 10 millió FT!)

12. § (1) A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetése (a továbbiakban: ismertetés) olyan, a gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre, a gyógyszer összetételére, hatására, illetve a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz alkalmazására vonatkozó kereskedelmi gyakorlat, amely kizárólag a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőknek szól, vagy amelyet velük szemben alkalmaznak.

(3) Haa) a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, a gyógyszer forgalmazására engedéllyel

rendelkező, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy forgalmazója, vagyb) az a) pontban meghatározottak megbízása alapján más gazdálkodó szervezet

[az a) és b) pontban jelzettek a továbbiakban együtt: ismertetési tevékenységet folytató] ismertetési tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelenteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentésnek - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmaznia kell:

a) az ismertetési tevékenységet folytató nevét, címét, illetve székhelyét és cégjegyzékszámát, valamint az ismertetési tevékenység időtartamát, amennyiben az ismertetési tevékenységet határozott ideig kívánja folytatni,

b) gyógyszer esetén az ismertetni kívánt gyógyszer vagy gyógyszerek forgalomba hozatali engedélye jogosultjának vagy a gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkezőnek, illetve meghatalmazottjának a nevét, gyógyászati segédeszköz esetén az ismertetni kívánt gyógyászati segédeszköz vagy gyógyászati segédeszközök gyártójának, forgalmazójának vagy annak meghatalmazott képviselőjének a nevét,

c) az ismertetési tevékenységet folytató nevében eljáró, a 13. § szerinti ismertető személy vagy személyek természetes személyazonosító adatait, lakcímét, valamint ismertetési tevékenységének időtartamát, amennyiben az ismertetési tevékenységet határozott ideig kívánja folytatni,

d) a 13. § szerinti ismertető személy nyilatkozatát arról, hogy vele szemben a 13. § (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok nem áll fenn,

e) a 13. § szerinti ismertető személy képzettségét igazoló oklevél másolatát és - ha van - alap-nyilvántartási számát.

(4a) A (3) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell az ismertető személy egy darab egy évnél nem régebbi fényképét (igazolványképét).

(5) A (3) bekezdés szerinti ismertetési tevékenységet folytató a bejelentésben részletezett adatokban történt változást haladéktalanul bejelenti a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek.

(6) E § rendelkezéseit a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

(7)-(8)(9) Az ismertetési tevékenység folytatásának a (3) bekezdés szerinti bejelentésével, továbbá a

bejelentésben foglalt adatok változásának a bejelentésével egyidejűleg a bejelentő igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

13. § (1) Az ismertetési tevékenységet folytató az ismertetési tevékenységet csak az általa munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott képzettségi követelményeknek megfelelő és a 13/A. § (2) bekezdés szerint ismertetői igazolvánnyal rendelkező természetes személy (a továbbiakban: ismertető személy) útján folytathatja.

(2)(3) Összeférhetetlen - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az ismertetési tevékenységgel, ha az ismertető

személy - ide nem értve a szerzői jogi védelem alá tartozó tudományos tevékenységet - egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi tevékenység végzésére, abban történő közreműködésre jogosító jogviszonyban áll.

(4) A (3) bekezdés szerinti összeférhetetlenség nem érinti a gyógyszerészeti államigazgatási szerv saját gyógyszerismertető hálózatába tartozó személyeket.

48

(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a nyilvántartásból törölt személy az ismertetői igazolványt a törlésről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül átadja a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére.

13/A. § (1) Az ismertetési tevékenységet folytatókról és az ismertető személyekről a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 12. § szerinti bejelentés alapján nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a 12. § (4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazza. A nyilvántartásba vétel a bejelentésben meghatározott időtartamra, ennek hiányában határozatlan időre szól. A nyilvántartásból a 12. § (4) bekezdése szerint megjelölt időtartam elteltével, ennek hiányában az adatokban beállt változás bejelentését követően az adatok törlésre kerülnek.

(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül, mely közhiteles adatként tartalmazza az ismertetői igazolvány számát és az ismertetési tevékenység időtartamát.

(2) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az ismertető személy részére a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg a bejelentésben megjelölt időtartamra, ennek hiányában határozatlan időre érvényes ismertetői igazolványt állít ki, amely tartalmazza az ismertető személy családi és utónevét, fényképét, a nyilvántartásba vételi számát, az érvényesség idejét, és az ismertetési tevékenységet folytató nevét, akivel az ismertető személy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(3) A 12. § szerinti bejelentésre és az ismertetési tevékenységet folytatók, illetve az ismertető személyek nyilvántartására az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény bejelentésre, a bejelentéshez kötött tevékenység folytatásának ellenőrzésére és a bejelentéshez kötött tevékenységet folytató szolgáltatók nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseit abban az esetben is, ha az ismertetési tevékenységet folytató tevékenysége nem minősül szolgáltatási tevékenységnek.

14. § (1) Ismertetés keretében a gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultnak ajándék, anyagi előny vagy más természetbeni juttatás nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető, kivéve, ha a felsoroltak csekély értékűek és összefüggenek a gyógyszerek rendelésére vagy forgalmazására jogosult által folytatott egészségügyi tevékenységgel. Ismertetés keretében pénzbeli juttatás vagy előny semmilyen módon nem adható, nem ajánlható fel és nem ígérhető.

(2) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök ismertetését segítő rendezvények kizárólag szakmai, tudományos vagy oktatási céllal szervezhetőek. A rendezvényen az ismertetési tevékenységet folytató és az ismertető személy által biztosított egy napra eső vendéglátás összege nem haladhatja meg a 3. § 8. pontjában meghatározott összeget és a rendezvény fő céljához képest másodlagosnak kell lennie. A rendezvényre az egészségügyben, illetve a gyógyszerellátásban vagy a gyógyászatisegédeszköz-ellátásban közreműködő szakembereken kívül más személy nem hívható meg.

(3) A szakmai és tudományos célokat szolgáló rendezvények és programok közvetett vagy közvetlen formában történő támogatása esetén a támogatásnak mindenkor ésszerű mértékűnek és a rendezvény tudományos célkitűzéseihez képest alárendeltnek kell lennie azzal, hogy a szakmai és tudományos programokra az egészségügyben, illetve a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásban közreműködő szakembereken kívül más személy nem hívható meg. A szakmai és tudományos programokon ismertetés abban az esetben folytatható, ha a közvetett és a közvetlen formában történő ismertetés (konkrét termék alkalmazásával kapcsolatos előadás, termékbemutató tartása, kiállítóhely bérlése) a szakmai, tudományos rendezvény programban jól elkülönül.

(4) Természetbeni támogatás nyújtható az egészségügyi vagy tudományos tevékenységet folytató személy számára szakmai rendezvényeken, tanfolyamokon történő részvételre. A természetbeni támogatás kizárólag a rendezvényeken történő részvétellel közvetlen összefüggésben felmerülő kiadások (így különösen utazási költség, szállásköltség, részvételi díj) fedezetére szolgálhat.

(5) Egy adott helyszínen rendezvényt támogatni, szervezni, illetve egy adott helyszínhez kötött rendezvényen való részvételt támogatni csak akkor lehet, ha a rendezvény tárgyát képező vagy céljához szükséges erőforrások vagy szakértelem kizárólag e helyszínen állnak rendelkezésre, vagy azok más, a résztvevők munkahelyéhez közelebbi helyszínen való biztosítása aránytalan többletköltséggel járna.

(6) Társadalombiztosítási támogatással gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult résztvevők számára megrendezett szakmai-tudományos rendezvény helyszínén a rendezvényhez kapcsolódó, kiegészítő szakmai vagy tudományos program, vagy az azon való részvétel csak akkor támogatható, illetve ilyen program csak akkor szervezhető, ha arra a szakmai-tudományos rendezvény idején kerül sor.

(7) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott tilalmak és korlátozások nem érintik a gyógyszer-kereskedelem résztvevői számára a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök árával, árrésével és árengedményével vagy egyéb kereskedelmi kedvezménnyel kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott feltételeket.

(8) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult személy nem kérhet és nem fogadhat el semmilyen az (1) bekezdésben tiltott juttatást vagy a (2)-(4) bekezdéssel ellentétes ösztönzést.

49

(9) A 12. § (3) bekezdése szerinti ismertetési tevékenységet folytató a gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult személy részére, a hatályos adójogszabályokban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében, a hatályos adójogszabályoknak megfelelő igazolást köteles küldeni, ha ennek feltételei fennállnak.

(10) Az ismertetési tevékenységet folytató köteles a szakmai rendezvénnyel, tanfolyammal összefüggésben a (4)-(6) bekezdés szerint általa nyújtott támogatással vagy az általa szervezett rendezvénnyel kapcsolatban a szakmai rendezvény, tanfolyam kezdő időpontját megelőzően 10 nappal korábban a (11) bekezdésben foglaltakat a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelenteni.

(11) A bejelentésnek tartalmaznia kell:a) a tervezett rendezvény nevét, helyszínét, időpontját és programját,b) a kedvezményezett nevét,

c) a támogatás összegét, a szervezés költségét,d) a helyszín szükségességét alátámasztó indokokat,e) a (6) bekezdésben említett kapcsolódó, kiegészítő program megnevezését, helyszínét, időpontját és rövid

leírását.(12) A bejelentéshez csatolni kell:a) a részvételi díj befizetését igazoló dokumentum másolatát vagy az előzetes regisztrációt igazoló

dokumentum másolatát,b) a rendezvénnyel összefüggésben kötött szerződések másolatát,

c) a rendezvényhez nyújtott támogatás összegét, a szervezés költségét igazoló dokumentumok másolatát.

(13) Az ismertetési tevékenységet folytató a (11) bekezdésen túl köteles a gyógyszerészeti államigazgatási szervnek bejelenteni az általa szervezett vagy az általa juttatott forrásból támogatott szakmai rendezvény, tanfolyam megnevezését, helyszínét, időpontját, programját, valamint a szervező nevét, székhelyét, a rendezvény vagy tanfolyam kezdő időpontját megelőzően 30 nappal.

(14) A gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult az ismertetési tevékenységet megelőzően a 16. § (2) bekezdés szerint közzétett adatok alapján megbizonyosodik arról, hogy az ismertetést végző személy a tevékenység végzésére jogosult.

15. § Az ismertetés további részletes szabályait - ideértve a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult számára adható térítésmentes mintákra és adományokra vonatkozó szabályokat - külön jogszabály tartalmazza.

16. § (1) A 13/A. § szerinti nyilvántartás az ismertetési tevékenység folytatásának hatósági ellenőrzését és az ismertetésben részesülő személyek tájékoztatását szolgálja.

(2) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv az általa vezetett 13/A. § szerinti nyilvántartás és a 14. § (11) bekezdés szerint bejelentett adatok alapján honlapján, díjmentesen bárki számára hozzáférhető módon, az ismertetésben részesülő személyek tájékoztatása, továbbá az adóhatóság felé teljesítendő, a 36. § (4)-(4a) bekezdése szerinti díj befizetési kötelezettségének ellenőrizhetősége érdekében naprakészen közzéteszi az alábbi adatokat:

a) az ismertetési tevékenységet folytatók nevét,b)ba) gyógyszer ismertetője esetén az ismertetni kívánt gyógyszer forgalombahozatali engedélye

jogosultjának vagy a gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkezőnek, illetve meghatalmazottjának a nevét,

bb) gyógyászati segédeszköz esetén az ismertetni kívánt gyógyászati segédeszköz vagy gyógyászati segédeszközök gyártójának, forgalmazójának vagy annak meghatalmazott képviselőjének a nevét,

c) az ismertető személyek nevét és nyilvántartási számát,d) azon ismertetési tevékenységet folytatók, illetve ismertető személyek nevét, akik vonatkozásában az

ismertetési tevékenység folytatását jogerősen megtiltotta,e) a bejelentéstől a rendezvény lezajlásáig a tervezett rendezvény nevét, helyszínét, időpontját, programját

és a rendezvény támogatójának nevét,f) a rendezvény lebonyolítását követő egy évig a rendezvény nevét, a rendezvénnyel kapcsolatban

eszközölt támogatások összegét, továbbá a rendezvény támogatójának nevét.(3) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 19. § (2) bekezdés d) pontja és a (2a) bekezdése szerinti

jogerős határozatát - ide nem értve az egymillió forintot meg nem haladó összegű pénzbírságot megállapító határozatát - az (5) bekezdésben meghatározott terjedelemben közzéteszi.

(4) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 19. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti, valamint a d) pontja szerinti egymillió forintot meg nem haladó összegű pénzbírságot megállapító jogerős határozatát ismételt jogszabálysértés esetén az (5) bekezdésben meghatározott terjedelemben közzéteszi.

(5) A közétett dokumentumnak tartalmaznia kell:

50

a) a közzététel napját,b) az eljáró hatóság megnevezését,c) az ügy számát és tárgyát,d) a jogsértő nevét és nyilvántartási számát,

e) a megállapított tényállás összefoglaló ismertetését,f) a megsértett jogszabályi rendelkezések megjelölését,g) a döntés rendelkező részét, valaminth) a döntéssel szembeni jogorvoslati eljárás tényét.(6) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a jogorvoslat során hozott és a közzétett döntés érdemében

változást eredményező hatósági döntés vagy bírósági határozat tudomására jutásakor - a döntés közzétételével megegyező módon - közzéteszi:

a) a jogorvoslattal érintett döntésre vonatkozó (5) bekezdés szerinti információkat,b) a jogorvoslat során hozott hatósági döntést vagy bírósági határozatot, annak rövid indokolását, valamintc) a közzététel napját.

51

12. Szótártáblák szerepe: EDQM Standard terms  

Adatbázis használat során a gyakran használt ismétlődő kifejezéseket célszerű szótártáblákba gyűjteni, ezek a felhasználói felületen általában legördülő választó listaként jelennek meg. Lehetővé teszik, hogy a felhasználó az ismétlődő kifejezéseket ne írja be újra és újra, ne gépelje el azokat, ezáltal növelve az adatbázisban található adatok konzisztenciáját.

EDQM: European Directorate for the Quality of Medicines & Health Care • Európai Gyógyszerminőségi Főigazgatóság• Nem EU/EGT szervezet, az Európa Tanács alá tartozik!• 1996-ban alapították• Székhelye: Strasbourg• Főbb tevékenységei:

• Európai Gyógyszerkönyv kiadása• Standard terms - szabvány gyógyszerügyi kifejezés gyűjtemény karbantartója• OMCL hálózat auditálása (Official Medicinal Controlled Laboratories -

Hivatalos Gyógyszerellenőrző Laboratóriumok ), melynek célja: nemzeti hatósági gyógyszervizsgáló laboratóriumokban mért eredmények kölcsönös elismerése

Standard terms – szabvány gyógyszerügyi kifejezés-gyűjtemény• Dosage form Gyógyszerforma• Route of Administration Beadás módja• Container - Csomagolóanyag

„A gyógyszerformák, tárolási/adagolási formák, adagolási módok esetében kérjük az EDQM honlapján szereplő megfelelő „Standard terms”magyar kifejezések használatát.”Forrás: OGYI - Ajánlások a benyújtott kísérőirat (alk. előírás, betegtáj. és címke) –fordítások minőség biztosításához

52

13. Gyógyszertári rendszerek, házi orvosi rendszerek

Háziorvosi rendszerek

A háziorvosi rendszerek adatbázis(ok) használatán alapuló, összetett felhasználói szoftverek, melyek a háziorvosi ellátás során a betegre és az ellátásra vonatkozó adatok rögzítését (betegforgalmi naplózás) elektronikusan végzik. Ezen túl ezek a rendszerek támogathatják a praxis szakmai munkáját és egyes gazdálkodási feladatokat is elláthatnak.

Funkciói: Betegnyilvántartás (személyes alapadatok: név, születési adatok, cím, TAJ, stb.) Betegforgalmi napló

o Pl. diagnózis BNO-adatbázis alapján Ellátás támogatása

o Online biztosítási jogviszony ellenőrzés: TAJ szám alapján, az OEP új. OJOTE rendszerében

o Receptfelírás Ehhez gyógyszeradatbázis az aktuális gyógyszerekkel és árakkal Szakmai munka támogatása: figyelmeztetés pl. gyógyszer-

kölcsönhatásokrao Beutalók készítése (egyéb nyomtatványok kezelése, stb.)

Ehhez adatbázis az intézményekről és az egyes ellátási formákról Gazdálkodás támogatása:

o Finanszírozáshoz szükséges jelentéskészítés és -küldés heti: pl. táppénzes jelentés havi

praxis létszáma - ez szolgál a finanszírozás alapjául. havi tételes betegforgalmi jelentés „B300”

A jelentéseket a házi orvosoknak az OEP Regionális szervezeteihez, a REP-ekhez (Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) kell FLOPPY LEMEZEN vagy titkosított állományként, e-mailben eljuttatni!

Az egyes szoftvercégek rendszerei ezeket a feladatokat más-más megjelenési formában és más-más kiegészítő szolgáltatásokkal látják el.

53

Gyógyszertári rendszerek

A gyógyszertári rendszerek olyan összetett, adatbázis alapú szoftverek, melyek a gyógyszertárak működését segítik elő.

Fő funkciójuk szerint készletezési (raktárnyilvántartás) és értékesítési (számlázás) szoftverként üzemelnek.

Specialitásaik:

Teljes gyógyszer és terméktörzset tartalmaznak.Naprakész gyógyszeradatbázis szükséges, mely tartalmazza a forgalomban lévő gyógyszerek adatait, beleértve az árakat és a támogatási információkat is.A gyógyszertári rendszerekben frissítését elsősorban az OEP honlapján elérhető PuPha (Publikus Gyógyszertörzs) alapján végzik a gyógyszertári rendszerek fejlesztői.A végleges patikai törzsek minden gyógyszerhez tartalmazzák a TTT és az EAN és az Alimed kódokat is (ld. később.)

Támogatják a gyógyszerek kiszolgálását (az expediálást):

JogosultságellenőrzésTAJ (online, ugyanúgy, mint a háziorvosi rendszer)vény,orvosés BNO – az adott kiemelt támogatási kategória szabályainak ellenőrzése

Szakmai hibák kiszűrése:Helyettesíthetőségi adatbázisKölcsönhatások figyelése (figyelmeztetések)

Expediáláskor a gyógyszer azonosításához vonalkód-leolvasót használnak, ilyenkor a gyógyszer azonosítása az EAN kód segítségével történik.

(EAN kód = a készítmények dobozán feltüntetett vonalkód)

Számlázás, elektronikus fizetőeszközök kezelése, könyvelés

Készletgazdálkodás és megrendelések kezeléseSzükséges a nagykereskedői listák kezelése - itt az azonosítás a nagykereskedők által használt ún. nagyker (Alimed) kóddal történik.

Jelentések küldése az OEP felé.Támogatott készítmények esetében a támogatás elszámolásához szükséges finanszírozási jelentések automatikus elkészítése - Gyógyszer azonosítása a TTT kód alapján történik.

54

14. Gyógyszeradatbázisok, Gyógyszernyilvántartás alapelvei (termék, hatáserősség, gyógyszerforma, kiszerelés), OGYI honlap, PuPha, EudraPharm

GyógyszeradatbázisokGyógyszernyilvántartás alapelvei(termék, hatáserősség, gyógyszerforma, kiszerelés)

pl. Renitec 10 mg tabletta 28xRenitec – brand név, tradename, védjegyzett név, márkanév10 mg – hatáserősség, vagyis a készítmény 10 mg hatóanyagot tartalmaztabletta – gyógyszerforma28x – kiszerelés: 28 db tabletta található a csomagolásban.

Gyógyszerforma : a gyógyszer meghatározott alkalmazási módjának, az adagolási egységnek megfelelő kialakítása;Kiszerelés: a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyében meghatározott csomagolási egység;

OGYI honlap – www.ogyi.hu/gyogyszeradatbazis

Az aktuálisan vagy korábban forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek kísérőiratainak utolsó változatai érhetőek itt el. Leggyakoribb felhasználása: a gyógyszer-nagykereskedők az adott gyártási tétel értékesítésének engedélyezésekor (az ún. felszabadításkor) ez alapján ellenőrzik, hogy a konkrét tétel csomagolása, betegtájékoztatója megfelel-e a hatályos forgalomba hozatali engedélynek.

PuPha

Az OEP honlapján közzétett adatbázis, a gyógyszertári és háziorvosi rendszerek havi frissítéseinek alapja. Az egyes készítményekre vonatkozóan az aktuális árakat és támogatásokat is tartalmazza.

EudraPharm: adatbázisCélja: Az Európai Unióban, illetve az EGK területén engedélyezett emberi és állati használatra engedélyezett összes gyógyszerkészítmény nyilvántartása

www.eudrapharm.eu

55

Fogalomtár

AF - Application Form - beadvány űrlap - az engedélyezendő gyógyszer alapadatait foglalja össze.  ATC - Anatomy Therapie Chemie - gyógyszerek hatástani besorolási kódja, melyet a WHO tart nyilván.  BNO - Betegségek Nemzetközi Osztályozása (ICD)  CMS - Concerned Member State - nem referens, érintett tagállam megnevetése - MRP és DCP folyamatokban  Co-Rapporteur - Centralizált eljárás szakmai értékelésben résztevő két tagállam egyike.CP - Centralized Procedure (Centralizált törzskönyvezési eljárás)CTD - Common Technical Document - Közös műszaki (szakmai) dokumentáció: az ICH M4 munkacsoportja által kidolgozott gyógyszer-engedélyezési dokumentum-struktúra, minden új gyógyszer engedélyezéséhez ebben a formátumban kell összeállítani a beadványokat. Az ICH szabványa, nemzetközi, érvényes az EU-ban, Japánban és az USA-ban is.CTD modulok:  Modul 1: adminisztratív adatok: Application form, SPC, PIL, címkeszöveg -A modul 1 régiónként eltérő -  EU, Japán és USA!Modul 2: Szakmai anyagok összefoglalói  Modul 2.3 - Kémiai rész  Modul 2.4 - Preklinikai rész  Modul 2.5 - Klinikai rész  Modul 3-5: szakmai anyagok részletes DCP - Decentrailsed procedure - törzskönyvezési eljárás egyik típusa az Európai Unióban, több tagállamot érint, nem előzi meg nemzeti törzskönyvezés az EU-ban (új gyógyszer)  DCP: Decentralizált eljárás - törzskönyvezési eljárás egyik típusa az Európai Unióban.Nem előzi meg NEMZETI törzskönyvezési folyamat. A cég az új termék bevezetésénél nem akarja a készítményt az EU összes tagállamába elvinni. Az összes érintett hatósághoz benyújtja, egyiket közülük előre fel kell kérnie RMS-nek. Ő fogja koordinálni az egész folyamatot, illetve neki valamivel részletesebb értékelést kell a többieknél (CMS-ek) végezni.DDD - Defined Daily Dose - Meghatározott Napi Adag - az egyes ATC kódokkal jelölt hatóanyagokhoz tartozó, adagolási módonként nyilvántartott átlagos napi adag.E2B - Elektonikus mellékhatásbejelentéshez használt XML alapú fileformátum, része az ICH M2 multidiszciplináris irányelvnek.  eCTD - electronic Common Technical Document - A CTD elektronikus változata. Az ICH M2 multidiszciplináris irányelv része. A Modul 2-5 minden régióban azonos, újrafelhasználható. Papír alapú beadványokkal szemben sok előnnyel bírhat, ha jó minőségű a beadvány: nem csak szkennelt képek, hanem kereshető, másolható szöveg! Használható file formátumok: PDF, XMLEDQM - European Directorate for the Quality of Medicines - Európai Gyógyszerminőségi Főigazgatóság - kiadványai: az Európai Gyógyszerkönyv, Standard TermsEDQM Standard Terms - gyógyszerek csomagolásának, gyógyszerformáinak megnevezésére vonatkozó standard kifejezés gyűjtemény  EGT - Európai Gazdasági TérségEK - Európai KözösségEMA - European Medicines Agency - Európai Gyógyszerügynökség (korábbi rövidítése: EMEA)ESKI - Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet - a gyógyszer ártámogatásának meghatározásában szerepet játszó transzparencia folyamat résztvevője - a beadványt

56

egészség-gazdaságtani szempontból értékeli (technológia értékelés) - költséghatékony-e  a támogatandó gyógyszer?  EU - Európai UnióEüM - Egészségügyi MinisztériumESTRI - Electronical Standards for Transferring Regulatory Information, gyógyszerügyi engedélyezési folyamatokban használható, a cégek és a hatósgáok közötti elektronikus kommunikációt lehetővé tevő szabványok: pl. eCTD, E2B  EÜM - Egészségügyi MinisztériumGYEMSZIHBR - Három Betűs Rövidítés :-)  ICD - International Classification of Disease (BNO)   ICH - International Conference on Harmonization (teljes neve: International Conference on Harmonisation of Technical Requirements for Registration of Pharmaceuticals for Human Use) - nemzetközi gyógyszerügyi harmonizációs szervezet. Résztvevő régiók: EU, Japán, USA.Irányelveik a gyógyszeripar tevékenységeit szabályozzák 3 fő területen: Q, S, E irányelvek, mint minőség, biztonságosság és hatékonyság. Emellett multidiszciplináris irányelveik is vannak: M1 – MedDRA, M2 - ESTRI, M4 - CTD (nemzetközi szervezet, a gyógyszeripari és a gyógyszerhatóságok közötti kommunikációs szabványok fő fejlesztője.)KISZO - Kísérőirat-értékelő Osztály (Az OGYI részlege)MA - Marketing Authorisation – Fogrgalomba hozatali engedélyMAH - Marketing Authorization Holder (Forg.eng. jogosult)  MRP: Mutual Recognition Procedure - Kölcsönös elismerési eljárás - törzskönyvezési eljárás egyik típusa az Európai Unióban. Az MRP eljárást mindig megelőzi valamely tagállamban egy nemzeti törzskönyvezés. Ahol már volt nemzeti törzskönyvezés, automatikusan az a tagállam lesz a referens a folyamatban. Neki kell korábbi munkája alapján megcsinálnia az összefoglaló jelentést.MS - Member state - tagállam (Európai Unión belül használatos rövidítés)  MSCA - Member State Competent Authority - tagállami "kompetens" hatóság (pl. OGYI)MSSO - Maintenance and Support Services Organization, A MedDRa adatbázist karbantartó szervezet neve.NCA - National Competent Authority  NTK – Napi Terápiás Költség (DCT = Daily Cost of Therapy)OEP - Országos Egészségbiztosítási Pénztár  OGYI - Országos Gyógyszerészeti Intézet  OTC - Over The Counter (szó szerint: a pult felett) – Vény nélkül kapható gyógyszerek angol elnevezésePIL - Patient Information Leaflet - Betegtájékoztató: a gyógyszerhez mellékelt, a felhasználónak (betegnek) szóló, e törvény szerinti közérthető tájékoztatás.  QRD - Quality Reviewed Document - a kísérőiratok, vagyis az SPC, a PIL és a címkeszöveg formáját, tartalmát és formázási követelményeit szabályozó irányelv.Szabályozott területek: Word formázási előírások; SPC (10 főpont) és PIL (6 főpont) felépítése; SPC-ben és PIL-ben használandó kifejezések minden EU-s nyelven.  Rapporteur - Centralizált eljárás szakmai értékelésben résztevő két tagállam egyike.  Readability Testing - Olvashatósági vizsgálat, a PIL felhasználói érthetőségi vizsgálata, a betegtájékoztatót laikusokkal nézetik át, hogy érthetőek-e az egyes szövegrészek, a használt szakkifejezések magyarázata, stb.RMS - Reference Member State

57

SPC - Summary of Product characteristics - alkalmazási előírás - szakembereknek: az orvos, illetve a gyógyszerész részére szóló, a forgalomba hozatali engedélyben szereplő szakmai előírás, amely a gyógyszer legfontosabb adatait, az alkalmazás feltételeit és jellemzőit tartalmazza.  

58

Kapcsolodó jogszabályok

Hazai jogszabályok Törvények

o Eütv - Egészségügyi tv. (1997. évi CLIV tv.)o Gytv. - Gyógyszertörvény ( 2005. évi XCV. tv)o Ebtv. – Egészségbiztosítás (1997. évi LXXXIII. Tv.)o Gyftv. – Gyógyszerforgalmazás ( 2006. évi XCVIII. Tv. - a biztonságos és

gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól)

EüM rendeletek o Gyógyszerek forgalomba hozataláról – 52/2005. (XI.18.) EüM rendeleto Klinikai vizsgálatokról – 35/2005. (VIII.26.) EüM rendeleto TB támogatásba fogadásról – 32/2004. (IV.26.) ESzCsM rendelet

Európai Uniós Jogszabályok

EudraLex: az Európai Unióban a gyógyszereket szabályozó jogszabályok és irányelvek gyűjteménye, 10 fejezetből áll, elkülöníthetőek állatgyógyászati és emberi célra használandó készítmények esetében.

Volume 1 – EU Pharmaceutical Legislation for Medicinal Products for Human Use Volume 2 – Notice to Applicants and Regulatory Guidelines for MP for Human Use Volume 3 – Scientific Guidelines for MP for Humn Use Volume 4 – Guidelines for Good Manufacturing Practice for MP for Human Use Volume 5-8: állatgyógyászati szerekre vonatkozó fejezetek (MP for Veterinary Use) Volume 9 – Guidelines for Pharmacovigilance for MP for Human and Veterinary Use Volume 10 – Guidelines for Clinical Trial

Az EudraLex 1. fejezetének legfontosab jogszabályai: 726/2004 EK rendelet - az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt

gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról

2001/83/EK irányelv - az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről

Az EudraLex naprakész formában elérhető az alábbi internetes címről:http://ec.europa.eu/enterprise/pharmaceuticals/eudralex

59

Felhasznált irodalom

http://www.ogyi.hu http://www.oep.hu http://ec.europa.eu/enterprise/pharmaceuticals/eudralex Dr. Eggenhoffer Judit – Klinikai vizsgálat - előadás Szamosújváriné Dr. Jávor Judit – CTD – előadás Közigazgatási alapvizsga tankönyv, KSZK, Budapest, 2009. Kapocsi Judit - Hétköznapi nyelven a klinikai farmakológiáról I-IV, Magyar Orvos

2008. május, június, július, augusztus

Kapcsolat:

Dr. Zajzon Gergely

Végzettségek:Semmelweis Egyetem, Általános orvosOKJ Rendszerinformatikus, SzoftverprogramozóBudapesti Corvinus Egyetem, KTE, Egészségügyi MenedzserSemmelweis Egyetem, Gyógyszerfejlesztés (Pharmaceutical Medicine MSc)

SolDRA International Kft.gyógyszerügyi tanácsadó

Honlapok:www.soldra.comwww.gyogyszerugy.hu

E-mail:zajzon.gergely@soldra.com

Telefon:Vezetékes: +36-1-7690034Mobil: +36-20-9604294

60