1

Női nemi szervek anatómiája

és szövettana

(összefoglaló)

Női kismedencei szervek MRI ábrázolása

UTERUS

HÓLYAG

URETHRA VAGINA

RECTUM

Ovarium

• Extremitas, margo liber, ~ mesovaricus

• Mesovarium (Farre-Waldeyer vonal), lig. suspensorium ovarii, lig. ovarii proprium

• Medulla, cortex, hilus

• Arteria ovarica (aorta), ramus ovaricus arteriae uterinae (a. iliaca interna)

• Venae ovaricae (v. renalis és VCI)

• Nyirokelvezetése az aorta körüli nyirokcsomókba történik

• Idegek: plexus ovaricus (szimpatikus és érző)

Epoophoron, paroophoron

(az ősvese vezeték maradványai)

• Epoophoron: Wolff-cső (ősvese-vezeték) maradványok a mesovariumban (vékony, párhuzamos csövecskék, amelyek a hilusba tartanak)

• Paroophoron: a széles méhszalagban, az ovariumtól medialisan, Wolff-cső maradvány, gyermekekben mindig megtalálható (vékony csövecske)

• Appendix vesiculosa: apró hólyagok a mesosalpinx végén

• Gartner-féle járat: uterusnyak falában lehet

Az ovarium szövettana

• Coelomahám (köbhám), tunica albuginea

• Cortex: folliculusok és stroma

• Medulla: laza rostos ksz., fibroblastok,

elasticus rostok, simaizomsejtek

• Stroma: orsó alakú sejtek (spinocellularis

ksz.), reticularis rostok, interstitialis sejtek

(szteroid szintézis), makrofágok

• Hilus: hilus-sejtek (Reinke-kristályok)

Folliculogenesis

• Primordialis tüsző: primaer (diplotén) oocyta + egy réteg ún. pregranulosa

sejt, vagy follicularis sejt + külső basalis lamina (30 – 40 μm).

• Primaer tüsző: nagyobb (ez is primaer oocyta) petesejt + vékony zona

pellucida + zona granulosa (egy-két réteg granulosa sejt) + külső basalis

lamina (40 – 80 μm). Ez a tüsző populáció van az ovariumban a pubertas

előtt.

• Secundaer tüsző (preantralis): vastagabbá válik a zona pellucida, a zona

granulosa sok rétegből áll, kívül kialakul a theca sejtek rétege: theca

interna és theca externa (80 – 200 μm).

• Tertiaer tüsző (antralis): a zona granulosában üreg keletkezik (antrum +

folyadék). Theca interna és theca externa van, mindkettő vascularizált.

Mérete 200 μm feletti, növekszik 2 cm-ig.

• Graaf-féle tüsző: érett tertiaer folliculus; cavum folliculi, liquor folliculi,

cumulus oophorus, theca interna, theca externa (20 mm).

• A primaer tüsző → Graaf-tüsző érés kb. 85 napig tart, vagyis az aktuálisan

megrepedő/ovuláló tüsző 3 ciklussal hamarabb kezdi meg érését.

7

A NŐI IVARSEJT

SZAPORODÁSI-

ÉS ÉRÉSI

CIKLUSAINAK

IDŐZÍTÉSE

(ÉLETKOROK)

KORAI PRIMAER FOLLICULUS (valódi granulosasejtek vannak; FS)

KORAI

SECUNDAER FOLLICULUS ZP: zona pellucida; Gs: granulosa sejtek

10

ZP

oocyta

granulosa

11 A granulosasejtek nyúlványokkal

kapcsolódnak az oocytához. Az

előző kép nagyobb nagyítással.

12 KORAI TERTIAER FOLLICULUS

Gs: granulosa sejtek; A: antrum

TI: theca interna; TE: theca externa.

A theca ereket tartalmaz, a granulosa

rétegben nincsenek erek.

Granulosa- és theca endokrin

működése: ösztrogének szintézise.

13

ÉRETT FOLLICULUS: GRAAF-FÉLE TÜSZŐ

(tüszőrepedés előtti állapot)

14

Tüsző-szelekció és tüsző

atresia az ovariumban

Forrás: A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Papp Z. (szerk.). 2009.

A tüszőérés során megfigyelhető tüsző-alakok

és azok mérete: klinikai klasszifikáció, amely

azonos az előadásban kifejtett osztályozással.

Ovarialis ciklus: endokrin szabályozás eredménye

• Follicularis fázis: a domináns tüsző már az előző ciklus végén (26. nap) fejlődésnek indul (valószínűleg az antralis fázistól, mert ekkor már gonadotropin-függő a fejlődés). A fázis 14 napig tart.

• Ovulatio: a Graaf-féle tüsző megreped, és az oocyta kiszabadul, a cavum bevérzik (corpus hemorrhagicum). Az ovulatiót közvetlenül megelőzi a Graaf-tüsző jelentős elődomborodása az ovarium felszínén (és a stigma). Tipikusan a ciklus 14. napján történik. Az ovulációt elősegíti az extracelluláris proteolitikus enzim-kaszkádok beindulása („kilazítják” helyéből a petesejtet, és kilyukasztják a tüsző tetejét a stigmánál).

• Lutealis fázis: Az ovulatio után a cavum folliculi bevérzik, majd a theca- és granulosa-sejtek proliferálnak, erek nőnek be a tüsző helyére és kialakul a corpus luteum. A CL fő terméke a progesteron. A lutealis fázis hossza kb. 9-11 nap (ha nem történik megtermékenyítés).

• Luteolysis: a ciklus második felének utolsó 1-2 napján a CL hormontermelése erősen csökken, majd apoptosis indul be és a CL endokrin sejtjei elpusztulnak.

• A corpus luteum helyén fibrózus szövet marad: corpus albicans.

17

Ovulátió előtti ovarium laparoscopos képe:

a repedő folliculus fehér, kissé kidomborítja a

felszínt; a nyíl mutatja, hogy a folliculus már

erodálódott (lysis). A vörös terület a stigma.

Figure 1 Laparoscopic observation of spontaneous human ovulation. A remarkably prominent vascular pattern was observed on the

mature follicle (F, white arrows). A small follicular area called the stigma (S) was seen protruding like a reddish bleb...

Jean-Christophe Lousse , Jacques Donnez Laparoscopic observation of spontaneous human ovulation

Fertility and Sterility Volume 90, Issue 3 2008 833 - 834

http://dx.doi.org/10.1016/j.fertnstert.2007.12.049

F: Graaf-tüsző; S: stigma;

nyíl: kilökődő petesejt

OVULATIO LAPAROSZKÓPOS KÉPE

5 mm

Petesejt (secundaer oocyta) és corona radiata az ovuláció

után

A granulosa sejtek fizikai

kontaktusban (GJ) vannak

a petesejttel, a zona

pellucidán átnyúló cytoplazma

hidak révén. Ezért az ovulatio

során a helyükön maradnak.

Az ovarium ciklusának endokrin

szabályozása több szinten történik

• A hypothalamus gonadotropin-releasing

hormonja (GnRH) az adenohypophysis sejtjein

hat.

• Az adenohypophysis folliculus stimuláló

hormonja (FSH) és luteinizáló hormonja (LH) az

ovariumra hat.

• Az ovariumban termelődő ösztrogén hormonok

lokális hatásaik mellett visszahatnak a

hypophysisre. A progeszteron főleg az uterus

endometriumon fejti ki hatását: előkészíti azt a

pete beágyazódására.

A NŐI CIKLUS

ÉS

HORMONJAI

LH: luteinizáló hormon (hipofízis)

FSH: tüsző-stimuláló hormon

(hipofízis)

Ösztrogén: ovárium hormonja

(stroma, granulosa, theca)

Progeszteron: sárgatest hormonja

(corpus luteum sejtjei)

22

A corpus luteum kialakulása: a megrepedt Graaf-tüsző üregében (FÜ) bevérzés

és fibrinháló keletkezik, melyet a gyorsan osztódó granulosa- és theca sejtek

arra használnak, hogy terjeszkedjenek. A corpus luteumba angiogenesis révén

erek nőnek be, és megkezdődik annak endokrin működése (TLs: theca lutein sejtek,

GLs: granulosa lutein sejtek). Hormonja a progeszteron.

Corpus luteum: CL menstruationis;

CL graviditatis

• Lutein sejtek: nagyok (granulosa-eredet), és kicsik (theca-eredet). A lutein sejtekké történő átalakulás néhány óra alatt megtörténik.

• Erek: a CL erei az ovulatió után nőnek be angiogenesis révén a környező ovarium szövetből (1-2 nap).

• Fibroblastok és immunsejtek: szintén az erekkel vándorolnak be a CL-ba.

24

THECA LUTEIN SEJT EM KÉPE CORPUS ALBICANS

Tuba uterina (salpinx)

• Infundibulum (fimbriae), ampulla, isthmus, pars uterina.

• Intraperitonealis (mesosalpinx) – (simaizom kontrakciók).

• Arteria ovarica (infundibulum), ramus tubarius arteriae uterinae.

• Tunica mucosa: egyrétegű hengerhám (csillós sejtek és szekretáló sejtek); lamina propria (spinocellularis ksz.).

• Tunica muscularis: perisztaltikus mozgás (oocyta-transzport).

A tuba uterina és az ovarium anatómiája: a

ligamentum latum hátsó felszínének rajza

isthmus

ampulla

infundibulum és fimbriák

mesovarium (lemezében az epoophoron

csatornái látszanak)

arteria et vena ovarica

mesometrium (a ligamentum latum része)

ureter

lig. ovarii proprium

UTERUS

27

TUBA UTERINA SZÖVETTANI KÉPE: A HÁMBAN CSILLÓS ÉS CSILLÓ

NÉLKÜLI HENGERHÁMSEJTEK VANNAK (az utóbbiak szekretálnak).

28

Uterus (hystera, metra, delphys)

• Részei: fundus, corpus, cervix uteri.

• Helyzete a kismedencében: anteversio, anteflexio.

• Ürege: cavitas uteri, mely a corpusban van. A cavitas uteri alsó nyílása az ostium anatomicum uteri internum.

• Hashártyai borítéka: a ligamentum latum, melynek az uterushoz tartozó része a mesometrium.

• A cervix: két része a portio supravaginalis és a portio vaginalis. Ürege a canalis cervicis. A nyakcsatorna belső nyílása a corpus felőli ostium anatomicum internum; itt kezdődik az isthmus (6-8 mm). Az isthmus alsó vége a szövettani belső méhszáj (ostium histologicum uteri internum), miután az isthmus és a nyakcsatorna alsó részének szöveti szerkezete eltérő. Az isthmus szöveti szerkezete a corpusszal egyező. A nyakcsatorna a portio vaginalison nyílik: ez a külső méhszáj (ostium uteri).

29

Az uterus anteflexióban (1) és anteversióban (2).

Isthmus uteri: kék színben

Cervix uteri (canalis cervicis – nyakcsatorna)

• Isthmus: a cervix üregének felső része (kék)

• Portio supravaginalis (zöld színben)

• Portio vaginalis (sárga színben): kitölti az elülső és

hátsó hüvelyboltozat terét.

Ostium uteri externum: külső

méhszáj

Fornix vaginae

Fornix vaginae

(hüvelyboltozat)

30

PORTIO VAGINALIS ÉS KÜLSŐ MÉHSZÁJ (NYÍL) KOLPOSZKÓPOS KÉPEN

ÉP HÁM

ECTOPIA

ECTOPIA,

METAPLASIA

ECTOPIA

31

Uterus és vagina helyzete a

kismedencében

• Anteflexio (a cervix és a corpus tengelye

szöget zár be -1).

• Anteversio (a vagina és a cervix tengelye

szöget zár be -2).

• A corpus szürke, az isthmus kék, a cervix

zöld és sárga színű a rajzon.

• A hátsó hüvelyboltozat (fornix) és a

peritoneum – rectum közelsége:

excavatio rectouterina (nyíl).

• Elülső hüvelyboltozat és hüvelyfal és a

hólyag fundusának közelsége:

vesicovaginalis septum.

Parametrium és az uterus rögzítése

(infraperitonealis szalagrendszerek)

• Ligamentum cardinale/transversum uteri

(Mackenrodt-féle szalag): oldalra.

• Lig. vesicouterinum/pubocervicale: előre (lig.

pubovesicale).

• Lig. sacrouterinum/sacrocervicale: hátra. Plica

rectouterina a Douglas-tér két oldalán.

• Lig. teres uteri: a lig. latum kettőzetében halad

lefelé a canalis inguinalisba, majd a nagyajak

szövetébe sugárzik.

Az uterus vérellátása és beidegzése

• Arteria uterina: rr. vaginales; r. tubarius; r. ovaricus. Az

endometriumban spirális artériák futnak, melyek a str.

basale felől indulnak.

• Vénák: vv. uterinae; plexus venosus uterinus.

• Sympathicus (T12-L2): plexus hypogastricus inferior

(uterus erek beidegzése).

• Parasympathicus: nervi splanchnici pelvini (S2-4).

• Érző: a sympathicus és parasympathicus idegekkel

futnak vissza a gerincvelőbe.

• Plexus uterovaginalis: sy + psy (Frankenhäuser-féle

ganglion a cervix mentén).

AZ ENDOMETRIUM RÉTEGEI

ÉS VÉRELLÁTÁSA

35

Az uterus szövettana

• Myometrium: hálózatos simaizom rétegek, amelyeknek kontrakciója a cervix felé halad. Három rétege a str. submucosum, a str. vasculosum és a str. subserosum. A középső a legvastagabb réteg. A str. submucosum a tuba nyílásoknál körkörös, sphincter-szerű. Ebbe a rétegbe benyúlhatnak a mirigyek. A str. subserosum izomsejtjei folytatódnak a tuba falában és a lig. teres uteriben és ovarii propriumban. Az erek mentén idegek futnak (sy → uterus-kontrakció, vasoconstrictio; psy → vasodilatatio). A cervixben kevés a simaizom (10%), itt a kollagén- és elasztikus kötőszöveti rostok vannak többségben.

• Endometrium: basalis réteg és funkcionális réteg. Hengerhám (csillós sejtek, szekretoros sejtek), egyszerű, csöves mirigyek, spinocelluláris kötőszövet. A cervix mirigyei elágazók, nyákot termelnek. A funkcionális réteg a szekréciós fázisban egy felszíni str. compactumra és egy mélyebb str. spongiosumra osztható (utóbbi a kanyargós, tág mirigyek miatt kapta a nevét).

• Hámátmenet a külső méhszájnál: egyrétegű hengerhám a nyakcsatornában, és többrétegű el nem szarusodó laphám a portión.

• Metaplasia ezen a helyen. Colposcopia, cytodiagnosztika (kenet).

• Endometrium diagnosztika: biopszia, abrasio.

36

Uterus falszerkezetének vázlata

Uterus szövettani képe: endometriuma

szekréciós fázisban van (M: myometrium).

M

37

PORTIO VAGINALIS CERVICIS:

SZÖVETTANI KÉP ÉS A HÁMOK

VÁLTAKOZÁSA (HÁMÁTMENET)

Fornix vaginae

Fornix vaginae

Külső méhszáj

Nyakcsatorna

38

Az endometrium ciklusa (menstruatiós ciklus)

• Regeneratio: a vérzéssel lelökődött felszínt hámsejtek beborítják. A

hámsejtek a mirigyek basalis részeinek megmaradt sejtjeiből szaporodnak.

• Proliferatio: a ciklus első felében az endometrium újraképződik – a

mirigyek és a stroma kialakulnak, a nyálkahártya megvastagszik.

• Secretio: az ovulatiót követően, progesteron-hatásra, a mirigyek

megnagyobbodnak, kanyargóssá válnak és szekretálnak. A stroma sejtjei

ún. pseudodeciduális átalakuláson mennek keresztül, melynek során

glikogént akkumulálnak, megnagyobbodnak. A stromában immunsejtek

(granulocyták, lymphocyták) jelennek meg. A stroma ödémássá válik. A

spirális artériák jól fejlettek.

• A menstruatiós fázis a hormonszintek csökkenése miatt a spirális artériák

intermittáló kontrakciójával, az ún. ischemiás fázissal indul. Az érgörcsök

jelentősen rontják az endometrium oxigénellátását/vérellátását, és

vérsejtek diapedesisét okozzák. Az endometrium károsodik és nekrotizál,

majd lelökődik: ez a desquamatio. A szövet kiürülése a havi vérzés.

39

Az uterus anteflexióban (1) és anteversióban (2).

Isthmus uteri: kék színben

Cervix uteri (canalis cervicis – nyakcsatorna)

• Isthmus: a cervix üregének felső része (kék)

• Portio supravaginalis (zöld színben)

• Portio vaginalis (sárga színben): kitölti az elülső és

hátsó hüvelyboltozat terét. A hüvelyfal hüvelyboltozattal

csatlakozik a portióhoz (fornix vaginae).

Ostium uteri: külső méhszáj

Fornix vaginae

(pars posterior)

Fornix vaginae

(pars anterior)

A VAGINA ÉS A CERVIX KAPCSOLÓDÁSA

40

Vagina (kolpos)

• Paries anterior, paries posterior

• Fornix vaginae (a hüvelyfal és cervix összenövése)

• Rugae vaginales (columna rugarum)

• Rögzítése: parakolpium (rectovaginalis fascia)

• Tunica mucosa: tr. el nem szarusodó laphám (glikogén a felszíni sejtekben), lamina propria, sok idegvégződéssel és dús érhálózattal.

• Tunica muscularis: kétrétegű simaizom, amely a diaphragma urogenitale síkjában kapcsolódik a levator ani rostjaihoz (m. sphincter vaginae). Végül a m. bulbospongiosus rostjai is körülveszik.

• Adventitia: az elülső hüvelyfal területén az urethra, a fundus vesicae és a hüvelyfal igen szorosan kapcsolódnak (vesicovaginalis és urethrovaginalis fascia).

41

A hüvely topográfiája: fundus vesicae, urethra,

rectum, diaphragma urogenitale

Fundus vesicae

Collum vesicae

(belső záróizom)

M. sphincter

urethrae externus

(diaphragma

urogenitale)

Excavatio

rectouterina

Hátsó

hüvelyboltozat

Ampulla recti

Canalis analis

Diaphragma

urogenitale

Vesicovaginalis

septum

Urethro-vaginalis

septum

42

VAGINA SZÖVETTANI KÉPE

Hám jellemzői:

a felületes sejtek

nagy mennyiségű

glikogént tartalmaznak.

Kötőszövet jellemzői:

sok rugalmas rost és

dús érellátás.

Izomréteg jellemzői: több

rétegű, vastag simaizom.

Adventitia: kötőszövetes

kapcsolat a kismedencei

szervekkel (húgyhólyag és

urethra).

43

Hüvelykenet mikroszkópos képe: a portióról és a hüvelyboltozatokról

törléssel, tárgylemezen kenet készíthető, amelyet fixálni és festeni kell.

A kenetet mikroszkóppal kell vizsgálni, és a sejtek alakja, festődése

alapján, standardokhoz viszonyítva kell értékelni. Rákszűrésben fontos.

Normális kenet: egyforma hámsejtek,

vvt-k és leukocyta.

Patológiás kenet: sokféle hámsejt

látszik és sok leukocyta.

44

Szeméremtest

(pudendum femininum, vulva, cunnus)

• Mons pubis (szeméremdomb; szeméremszőrzet – pubes)

• Labium majus (commissura labiorum ant., post.)

• Rima pudendi (szeméremrés – nagyajkak között)

• Labium minus (frenulum clitoridis - elöl, frenulum labiorum

pudendi - hátul): körülveszik a hüvely bemenetét és az urethra

nyílását. A nagyajkak általában elfedik. A kisajkak belső felszínét

nyálkahártya borítja, mely igen sok érző idegvégződést tartalmaz.

• Vestibulum vaginae: a kisajkak által határolt térségben az urethra

és a vagina nyílása és (a hüvelyben) a hymen található. A

vestibulumba nyílik a glandula vestibularis major (Bartholin-féle

mirigy) kivezetőcsöve is.

• Clitoris: barlangos test, (a penis corpus cavernosumához

hasonló) amelynek szárai a szeméremcsont periosteumán

rögzülnek (crura clitoridis). Végén glans található, melyet kis

bőrredő (preputium) fed. A bőrredőt a kisajkak képzik.

45

PUDENDUM FEMININUM

46

Bulbus vestibuli: erectilis

szövet, a corpus spongiosum

megfelelője. Fascia rögzíti a

diaphragmára, és kívülről

borítja a m. bulbospongiosus.

Szexuális izgalomban duzzad

és tágítja a vestibulumot.

Clitoris: a corpus cavernosum

megfelelője; két szárral rögzül

az os pubis alsó szárain. Szárait

a m. ischiocavernosus fedi.

Végén a glans clitoridis van.

GLANDULA VESTIBULARIS MAJOR SZÖVETTANI KÉPE: TUBULOALVEOLARIS

MUCINTERMELŐ VÉGKAMRÁKAT TARTALMAZ ÉS A VESTIBULUMBA NYÍLIK

48

Női kismedence kötőszöveti terei (zöld).

A peritoneum piros vonallal jelölve.

1. Spatium prevesicale Retzii

2. Urethrovaginalis/vesicovaginalis septum

3. Rectovaginalis septum

4. Presacralis térség

1

2 3

4

49

Női nemiszervek nyirokelvezetése

Nodi inguinales

superficiales Nodi inguinales

profundi

Nodi sacrales

Nodi iliaci

Nodi aortici

50

Klinikai vonatkozások

Salpingectomia: sterilitást célzó műtétek.

Abrasio: méhnyálkahártya kaparással történő eltávolítása.

Leiomyoma: myometrium simaizom-daganata.

Endometriosis: ectopiás endometrium, leggyakrabban a peritoneum felszínén.

Kolposkopia: hüvelytükrözés.

Fertilisatio helye: ampulla tubae uterinae.

Extrauterin graviditas: beágyazódás az uteruson kívül (tuba, hasüreg).

51

Hysterosalpingographia: az uterus és a tuba üregének kontrasztanyagos vizsgálata

A tuba vékony

lumene jól

látható

Uterus ürege

52

Képek forrása

• Gray’s Anatomy, 38th Edition, Churchill Livingstone,

1995

• A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Papp, Z. (szerk).

Semmelweis Kiadó, 2009.

• Szövettan, M.H. Ross, G.I. Kaye, W. Pawlina, Medicina,

Budapest, 2007

• Sobotta Atlasz, R. Putz, R. Pabst (Eds), Medicina,

Budapest, 2007

• Atlas of Anatomy, A.M. Gilroy, B.R. MacPherson, L.M.

Ross, Thieme, 2008

• Fawcett DW: A Textbook of Histology. Saunders, 1986.