Modern integráció- elméletek

Föderalizmus

• Altiero Spinelli olasz filozófus = „klasszikus (alkotmányos) föderalizmus” szülőatyja• ellenzi és támadja a nemzetállamiságot,• a kormányok közötti együttműködés helyett a politikai unió létrehozása, • az integráció folyamatát föderalista (szövetségi) államépítési folyamatként kezelik, • a nemzetállamok önként átadják szuverenitásuk, kompetenciájuk egy részét egy nemzetek felett álló (szupranacionális) intézményrendszernek, • a hatalom a szupranacionális, a nacionális és szubnacionális szint között oszlik meg,

• neve = Európai Egyesült Államok (USA, Kanada és Svájc berendezkedése alapján)• egy közösen írott európai alkotmány, • egy közös európai hadsereg,• Winston Churchill, Jean Monnet

Altiero Spinelli

Funkcionalizmus

• David Mitrany • nemzetállamok túlhaladottá váltak,• nemzetközi szakmai jellegű szervezeteket kell létrehozni az élet legkülönbözőbb területein pl. kereskedelem, közlekedés, szállítás, kommunikáció, egészségügy, • ezek nem egy ország területéhez kötődnek • a nemzetállam intézménye lassanként feloldódik, a szerepét fokozatosan a nemzetközi szervezetek veszik át, • pl. Montánunió

Neofunkcionalizmus

• Ernst B. Haas• az integráció az a folyamat, amelynek során, megszűnik az államok szuverenitása; • integráció kezdete = politikamentes területeken,• gazdasági együttműködések szélesítése,• így kiküszöbölhetőek a nehezen kezelhető „kényes” kérdések. • a gazdaság összefonódódása,• a „funkcionális spill over” nem áll meg a gazdasági folyamatoknál, kiterjed a politikai kapcsolatokra is, • létrejön a „politikai spill over”.

a gazdasági együttműködés végül az egységes gazdasági és politikai tér kialakulását eredményezi.

Földrajzi spill-over = bővítések

Ernst B. Haas

Kormányköziség intergovernmentalizmus

• Alan Milward

• a realista iskolákra támaszkodó kormányközi elmélet a neofunkcionalizmus kritikájaként bontakozott ki, • a neofunkcionalisták negatívuma: figyelmen kívül hagyták a nemzetállamok jelentőségét és nem fordítottak figyelmet az integrációt befolyásoló, nemzeti keretek között végbemenő folyamatokra, • a kormányköziség = a részt vevő nemzetállamok szuverenitásuk egy részét ráruházzák a közösségre,

Többszintű kormányzás (multilevel governance)

• legkiforrottabb elméletsor • az integráció = egy többszintű döntéshozatal• a tagállami érdekek (államok közötti egyeztetése) + egy nemzetek feletti döntési szint + a tagállami szint alatt kifejlődő (szubnacionális) döntéshozatali struktúra. • szupranacionális szinten egy a tagállamihoz hasonló döntés-előkészítő és végrehajtó intézményrendszer jön létre, • szubnacionális szinten a helyi és regionális önkormányzatok a szubszidiaritás elve alapján működnek.

Európa évezrede = a 2. évezred

• kezdete 955 Augsburg, Európa összefogása a barbárok ellen• nagy földrajzi felfedezések• gyarmatosítások• a világ gazd. pol. kat. tech. kult. vezető hatalma

20. sz. hanyatlás• első világháború• elveszíti vezető szerepét a világban• gyarmati felszabadító harcok• Eu. belső erőforrásai kimerülnek, nem tud önállóan talpra állni, csak USA segítséggel

USA föderatív elrendezés

Wilson 14 pontja ↓

kiábrándulás a konferenciánnem csatlakozik a Népszövetséghezismételten izoláció

Oroszország világforradalom

Lenin ↓

a világforr. elbukik „szocializmus egy országban”

Sztálin

Kísérlet az európai integrációra az első világháború után

Az USA Európa-politikája

A háború idején nincs egységes vélemény:1.Az európai egység USA-nak nem kívánatos, mert

sérti az USA gazdasági és exportérdekeit

2. Gazdaságilag hasznos lenne egy egységes, dinamikusabb Európa.

Feltétel: demokratikus integráció, lakossági jóváhagyás, résztvevő

államok önállósága megmarad.

A háború után

újrafogalmazódik az USA Európa-politikája:nk. gazdaság megszervezése„one world-koncepció”gyarmatok függetlenségevezető szerep a világ gazdasági újraszervezésébenvezérlőelv: az erőegyensúly fenntartása Európában

A hidegháború idejénNy-Európa szerepe felértékelődik = a szovjetellenes politika színterévé válik

A szervetlen integráció modellje: Kelet-Európa

A Szovjetunió a másik szuperhatalom

Hatalmas veszteségek, de győztes nagyhatalomLegnagyobb területi növekedés (fél millió km2)Természetes határai nincsenek, ezért biztonsági övezet kialakításaA Szu.-tól függő kisállamok gyűrűje

politikai és gazdasági függés

Európa egysége nem megvalósítható,

két nagy részre oszlik hidegháború kialakulása

Nyugat-Európa Kelet-Európa

Mindkét oldalon tömbösödés

gazdasági politikai/ideológiai katonai

Jaltai és potsdami konferenciák

A világ megosztottsága a hidegháború időszakában (1980-ban)

Politikai/ideológiai tömbösödés

Containment = Feltartóztatás

politikája (Truman-doktrína)

1954 Nyugat-Európai Unió

(kollektív védelem)

1947Kominform

Sztálin-Zsdanov „két tábor”elmélete az imperialista és

és demokratikus államokról

Zsdanov

Katonai tömbösödés

1948 Brüsszeli Szerződés1949 NATO

1955 Varsói Szerződés

Gazdasági tömbösödés

1947 Marshall-terv1948 OEEC1960 OECD1947 GATT

1951Montánunió

1949 KGST

Marshall-segély

Marshall-terv

1947. június 5-én a Marshall-terv (George Marshall, amerikai külügymin.)Hivatalos neve Európai Újjáépítési ProgramA segélyből 16 európai ország részesedik, a Szu.és a keleti tömb országai nem.

Kik kapnak a segélyből és milyen arányban? az USA legjelentősebb szövetségesei, így GB. és Fro. a legnagyobb háborús károkat szenvedő országok, így NSZK és Olaszország.A segély ára: az USA átveszi a világkereskedelem ellenőrzését, növeli befolyását Európában.

A Marshall-segély stratégiai céljai: az európai infrastruktúra javítása, a termelékenység radikális növelése, az európai pénzügyi stabilitás megteremtése,és az európai ipari kapacitások kiegyensúlyozott elosztása.

Négy év alatt 13,6 milliárd dollárnyi segély kerül szétosztásra

Marshall-segély 1948-1951ország millió

dollár%

Ausztria 492 4,8

Belgium 537 4,2

Anglia 2 675 26,2

Dánia 231 2,3

Franciaország 2 060 20,0

NSZK 1 174 11,0

Görögország 387 3,8

Izland 17 0,2

Írország 139 1,4

Olaszország 1 034 10,0

Hollandia 893 8,7

Norvégia 199 1,9

Portugália 35 0,4

Svédország 103 1,0

Trieszt 30 0,3

Törökország 89 0,5

Egyéb 51 0,3

Nem megjelölt 116 1,1

Összesen 10 260 100,0

OEEC 1948Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete

Fa.: a Marshall-segély végrehajtásaNem válik föderatív szervvéMegmarad kormányközi testületnekVezető testületei: tanács és VB.; tagjai a nemzeti kabineteknek felelősek, az instrukciókat is onnan kapják1959-re eléri eredeti céljait,1960-ban átalakul: OECDGazdasági Együttműködési és Fejlesztési SzervezetSzámos bizottság segíti munkáját

Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT)

1947 októberében 23 állam Genfben,USA + Marshall-terv államai,országok közötti kereskedelemben a mennyiségi korlátozások eltörlése, vámokat mérséklése, elősegítsék az európai (és világ-) kereskedelem fellendülését

1948. március 17-én öt ország (GB., Franciaország, Benelux államok)regionális együttműködési szerződés

kölcsönös segítségnyújtási egyezmény.

gazdasági, szociális és kulturális együttműködés, + egy egymást támogató, katonai jellegű szövetség,

amennyiben bármelyiküket támadás éri, a többi automatikusan a segítségére siet.

Brüsszeli Szerződés

Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)

1949. április 4., a nyugat-európai országok

katonai védelme, az európai biztonság,

Washingtoni alapokmány, 12 állam

A szovjet övezet: a szervetlen integráció modellje

1947 Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform)Sztálin és Zsdanov két tábor elméleteVarsói Szerződés1955 májusában Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Románia és Szovjetunió szocialista országok katonai szervezete deklaráltan védelmi szövetség volt, hamarosan támadó hadműveleti tervek kidolgozása,

Varsói Szerződés

1949 KGSTKülönbségek:

mesterségesen létrehozott gazdasági egységnagy területi, földrajzi különbségek

eltérő a népesség és a társadalom megoszlásarendkívül nagy gazdasági különbségek

jelentős eltérések a politikai berendezkedésben eltérő második világháborús szerepvállalásuk is

Fejlődési hasonlóságok:háborús jóvátétel fizetése a Szovjetuniónak;

ezzel 1953-ig kb. 14 milliárd dollár kerül kivonásra a térségből;

földreformok (legnagyobb Lo. és Mo.), államosítások,

az állam gazdasági szerepének folyamatos erősödése,

szovjet mintájú tervgazdálkodás bevezetése 1946-47;sztálini modell átvétele az első ötéves tervek 1949-52 között, direkt utasításokkal;

1949-55 évenként megkötött kétoldalú 1955 után kétoldalú, de 5 évre szóló megállapodásokaz árak világpiaciak;1950-ben árstop bevezetése, elszakadás a világpiactólMesterséges pénz, a klíring rubel;íróasztal mellett tervezik meg 1-1 ország termeléséta külkereskedelmi forgalomban kétféle áru létezik:

kemény árú puha árú