A MAGYARSAacuteG KORAI TOumlRTEacuteNETEacuteNEK SAROKPONTJAI

Elmeacuteletek az uacutejabb irodalom tuumlkreacuteben

Magyar Őstoumlrteacuteneti Koumlnyvtaacuter28

A Szegedi Tudomaacutenyegyetem Koumlzeacutepkori Egyetemes Toumlrteacuteneti Tanszeacutekeacutenek

kiadvaacutenyai

A sorozatot szerkesztiZimonyi Istvaacuten

Zimonyi Istvaacuten

A MAGYARSAacuteG KORAI TOumlRTEacuteNETEacuteNEK SAROKPONTJAI

Elmeacuteletek az uacutejabb irodalom tuumlkreacuteben

Balassi KiadoacuteBudapest

A koumltet megjeleneacuteseacutet taacutemogatta a

Nemzeti Kulturaacutelis Alap

A boriacutetoacutenHajfonatkorong honfoglalaacutes kori siacuterboacutel Dormaacutend-Hanyi-puszta

(Eger Doboacute Istvaacuten Vaacutermuacutezeum)Kozma Kaacuteroly felveacutetele

A teacuterkeacutepeket rajzoltaSzaacutentoacute Richaacuterd

copy Zimonyi Istvaacuten 2014copy Szaacutentoacute Richaacuterd 2014

ISSN 1215-4024ISBN 978-963-506-940-8

Felelős kiadoacute a Balassi Kiadoacute igazgatoacutejaFelelős szerkesztő K Bende Ildikoacute

Műszaki szerkesztő Harcsaacuter MagdaToumlrdelte Mocsonoky Gaacutebor

Tartalom

Bevezeteacutes 7I A VolgandashKaacutema-videacutek szerepe a korai magyar toumlrteacutenetben 23 A legkoraacutebbi magyar bdquoőshazardquo-koncepcioacutek 27 A Jugria-keacuterdeacutes 34 Julianus utazaacutesa eacutes az aacuteltala megtalaacutelt magyar toumlredeacutek 43 Baskiacuterndashmagyar kapcsolatok 49 Baskiacuterok a Volgaacutetoacutel keletre 50 A baskiacuter neacutev a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben lakoacute magyarokra 51 Tudoacutesiacutetaacutesok a baskiacuter neacutepről mindkeacutet teruumlleten 54 A mongol eacutes latin adatok a baskiacuterokroacutel 58 Baskiacuterndashmagyar toumlrzsneacutevi eacutes nyelvi egyezeacutesek 59 Volgai bulgaacuterok eacutes magyarok 61II Magyarok a steppeacuten 73 A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak toumlrteacuteneti vonatkozaacutesai 73 A bizaacutenci latin eacutes muszlim forraacutesok az euraacutezsiai steppe 4ndash10 szaacutezadi

toumlrteacuteneteacuteről 92 Konstantin tudoacutesiacutetaacutesa a magyarokroacutel 105 Magyar adatok 108 Nyelvhasznaacutelat 115 Forraacutesok 118 Toumlrteacuteneti eacutertelmezeacutes 120 38 A tuumlrkoumlk neacutepeacutenek eredeteacuteről 120 39 eacutes 40 fejezet 159 A Ğayhānī-hagyomaacuteny a magyarokroacutel 162III Magyarok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben 179 Az euraacutezsiai steppe eacutes a koumlzeacutepkori Euroacutepa viszonya 179 A kereszteacuteny Nyugat eacutes a 10 szaacutezadi vilaacuteg 200 Vilaacutegvallaacutesok Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban 213Oumlsszegzeacutes 221Bibliograacutefi a 231A teacuterkeacutepek forraacutesa 247

Bevezeteacutes

A korai magyar toumlrteacutenet azaz a magyar etnogenezis kutataacutesaacutenak aacutettekinteacuteseacutere az uacutejabb eredmeacutenyek szaacutembaveacuteteleacutere eacutes a lehetseacuteges uacutej iraacutenyok kijeloumlleacuteseacutere időnkeacutent szuumlkseacuteg van A honfoglalaacutes 1996-os 1100 eacutevforduloacuteja kapcsaacuten nagy lenduumlletet kapoacute kutataacutesok nyomaacuten uacutej szinteacutezisek szuumllettek az egyes tudomaacutenyaacutegakban de ezeket nem uumltkoumlztetteacutek a 9 szaacutezad előtti magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutere vonatkozoacute hagyomaacutenyos el-keacutepzeleacutesekkel Iacutegy az eredmeacutenyek az adott tudomaacutenyteruumlleten beluumll maradtak Ezek koumlzuumll kuumlloumln kiemelneacutem a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak kutataacutesaacutet oumlsszegző Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Berta Aacuterpaacuted monograacutefiaacutejaacutet A muszlim forraacutesok kutataacutesaacuteban jelentős előrehaladaacutes toumlrteacutent Kmoskoacute Mihaacutely hagyateacutekaacutenak reacuteszbeni publikaacutelaacutesaacuteval a Ğayhānī-hagyomaacuteny rekonstruaacutelaacutesaacuteval illetve Ibn Ḥayyān magyarokra vonat-kozoacute adatainak Elter Istvaacuten aacuteltal toumlrteacutent feldolgozaacutesaacuteval Simon Roacutebert Ibn Faḍlān-fordiacutetaacutesaacuteval A magyarsaacuteg 5ndash9 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez kapcsolhatoacute nomaacuted neacutepekre eacutes birodalmakra vonatkozoacute forraacutesok uacutej feldolgozaacutesai jelentek meg Szaacutedeczky-Kardoss Samu eacutes Olajos Tereacutezia reacuteveacuten az avarokra vontakozoacute teljes forraacutesanyag hozzaacutefeacuterhető illetve Berta Aacuterpaacuted a tuumlrk rovaacutesiacuteraacutesos emleacutekeket tette koumlzzeacute Kelet-Euroacutepa toumlrteacute-neti kutataacutesaacuteban Font Maacuterta munkaacutessaacutegaacutera utalhatunk A reacutegeacuteszet teruumlleteacuten is ko-moly előreleacutepeacutes toumlrteacutent Itt is csak neacutehaacuteny fontosabb eredmeacutenyre hivatkozom Baacutelint Csanaacuted a nagyszentmikloacutesi kincs feldolgozaacutesakor maacuter az uacutejabb moacutedszereket hasz-naacutelta fel Reacuteveacutesz Laacuteszloacute a Felső-Tisza-videacutek leleteivel komoly fordulatot hozott a ku-tataacutesban Kovaacutecs Laacuteszloacute a magyar kalandozaacutesok zsaacutekmaacutenyaacuteroacutel iacutert aacutetfogoacute tanulmaacutenyt illetve Fodor Istvaacuten toumlbb munkaacuteban foglalta oumlssze a korai magyarsaacutegra vonatkozoacute el-keacutepzeleacuteseit1 Uacutej eredmeacutenyek oumlsszegzeacuteseacutere eacutes azoknak a hagyomaacutenyos toumlrteacuteneti kon-cepcioacutekkal valoacute oumlsszeveteacuteseacutere vaacutellalkoztam a toumlrteacutenettudomaacuteny eacutes bizonyos meacuterteacute-kig az orientalisztika teruumlleteacuten

Elsőkeacutent a kutataacutes roumlvid aacutettekinteacuteseacutere teszek kiacuteseacuterletet A 19 szaacutezad maacutesodik feleacute-ben a magyarsaacuteg korai toumlrteacutenete az ugorndashtoumlroumlk haacuteboruacute nyomaacuten keruumllt az eacuterdeklődeacutes koumlzeacuteppontjaacuteba A Keacutezai Simon aacuteltal kidolgozott hunndashmagyar azonossaacuteg2 a 15 szaacute-

1 Roacutena-Tas Berta 2011 Kmoskoacute I1ndash3 Zimonyi 2005 Elter 2009 Simon 2007 Szaacutedecz-ky-Kardoss 1998 Olajos 2001 Olajos 2012 Berta 2004 Font 2009 Baacutelint 2004 Reacuteveacutesz 1996 Kovaacutecs 2011 Fodor 2009

2 Szcs 1984 413ndash555

8

zadra a magyar nemesseacuteg meghataacuterozoacute ideoloacutegiaacutejaacutevaacute vaacutelt eacutes ez alapvető jelentőseacutegű volt a magyar nemzeti tudat szempontjaacuteboacutel A hunok nyelveacuteről nincsenek megbiacutez-hatoacute adatok ennek elleneacutere a toumlbbseacutegi aacutellaacutespont szerint toumlroumlk nyelvűek lehettek iacutegy a magyarsaacuteg toumlroumlk eredete teljesen beilleszthető volt a hun szaacutermazaacuteselmeacuteletbe

A magyarorszaacutegi nyelveacuteszeti kutataacutesok a 19 szaacutezad maacutesodik feleacutere eacuterteacutek el azt a szintet ami lehetőveacute tette a finnugor oumlsszehasonliacutetoacute nyelvtudomaacuteny alapjainak a megteremteacuteseacutet3 Ennek koumlvetkezteacuteben igazolni lehetett hogy a magyar nyelv a finn-ugor nyelvaacuteghoz tartozik A hagyomaacutenyosnak tekinthető toumlroumlk eacutes az uacutej finnugor iraacutenyzat koumlzoumltt vita bontakozott ki az előbbi emblematikus keacutepviselője Vaacutembeacutery Aacutermin miacuteg az utoacutebbieacute Budenz Joacutezsef volt Vaacutembeacutery azonban nem csupaacuten nyelvi siacutekon folytatta a poleacutemiaacutet hanem a magyar neacutep toumlroumlkoumls volta mellett szaacutellt siacutekra Ennek pontos eacutertelmezeacutese ma sem egyeacutertelmű A korai magyarsaacutegot a muszlim eacutes bizaacutenci szerzők a toumlroumlk neacutepek koumlzeacute soroljaacutek4 Feltehetően azeacutert mert a magyar toumlrzs-szoumlvetseacuteg kialakulaacutesa olyan nomaacuted neacutepek koumlzoumltt eacutes birodalmak kereteiben ment veacutegbe amelyekben a nyelvileg meghataacuterozoacute elemet a toumlroumlk nyelvű neacutepek alkottaacutek iacutegy a toumlroumlkoumls jelző egyfajta politikai berendezkedeacutesre eacutes eacuteletmoacutedra utalhatott azaz a nomaacuted szinonimaacuteja lehetett Az ugor eacutes toumlroumlk aacutellaacutespontot keacutepviselők neacutezetei koumlzoumltt ebben a vonatkozaacutesban az ellenteacutet laacutetszoacutelagos volt mivel a keacutet rendszer azaz a nyelv eacutes eacuteletmoacuted valamint a politikai berendezkedeacutes koumlzoumltt koumlzvetlen oumlsszefuumlggeacutes nem mutathatoacute ki5

A vitaacutenak ideoloacutegiai felhangjai is voltak A hunndashtoumlroumlk teoacuteria volt a magyar ne-messeacuteg aacuteltal elfogadott eredetelmeacutelet eacutes ez a formaacuteloacutedoacute modern nemzettudat kul-tuacuternemzet-koncepcioacutejaacuteba illeszkedett A finnugor eredet keacutepviselői inkaacutebb a polgaacute-rosodaacutes eszmeacutejeacutet keacutepviselteacutek azonban a magyar polgaacutersaacuteg zoumlmeacuteben nem magyar gyoumlkerekkel rendelkezett Budenz koumlztudomaacutesuacutean neacutemet szaacutermazaacutesuacute volt A vita időnkeacutent ma is fellaacutengol eacutes a finnugor-elmeacuteletet az osztraacutek eacutes szovjet politika eszkouml-zekeacutent interpretaacuteljaacutek Ilyen szaacutendeacutekok leacutetezeacuteseacuteről persze lehet vitatkozni de az hogy a finnugor nyelvtudoacutesokat a kutataacutesban politikai eacuterdekek vezeacuterelteacutek volna nyilvaacuten abszurd eacutes igazsaacutegtalan

A 19 szaacutezad veacutegeacuten a millenniumi rendezveacutenysorozat jelentős előreleacutepeacutest hozott a korai magyar toumlrteacutenet kutataacutesaacuteban Az akkoriban megjelent publikaacutecioacutek koumlzuumll maacuteig kiemelkedik az egyetlen keacutetnyelvű forraacutesgyűjtemeacuteny A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői illetve Pauler Gyulaacutenak a korai magyar toumlrteacutenetet taacutergyaloacute monograacutefiaacuteja6

A trianoni sokknak a nemzeti tudatra gyakorolt hataacutesaacutera gyakran tuacutelzoacute szeacutelsőseacute-ges neacutezetek is jelentkeztek A nyugat-euroacutepai aacutellamoknak az orszaacuteg feldarabolaacutesaacuteban jaacutetszott szerepe alapvetően meghataacuterozta a magyar szellemi eacutelet iraacutenyultsaacutegaacutet eacutes ki-aacutebraacutendulaacutesaacutet a nyugati eacuterteacutekekből A magyar koumlzeacutelet fokozatosan Kelet feleacute fordult

3 HajduacutendashDomokos 1978 134 Maacuteig nincs egyeacutertelmű magyaraacutezata annak hogy a bizaacutenci szerzők mieacutert nevezik a magyarokat

tuumlrkoumlknek A koraacutebbi magyaraacutezat meggyőző caacutefolata Balogh 2005 187ndash195 a muszlim szer-zők neacutevhasznaacutelata egyeacutertelmű Zimonyi 2001 201ndash212

5 Pusztay 1977 Sinkovics 2002 89ndash976 MHK Pauler 1900

9

s nemcsak a hagyomaacutenyos jobboldal hanem a neacutepi mozgalom gondolatvilaacutegaacuteban is ez az iraacuteny jaacutetszott koumlzponti szerepet7 Ugyanakkor megeacuteleacutenkuumllt a tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes a korai magyar toumlrteacutenet iraacutent ami a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt a kutataacutes je-lentős fellenduumlleacuteseacutet eredmeacutenyezte

A forraacuteskiadaacutesok teruumlleteacuten komoly aacutettoumlreacutes toumlrteacutent Szentpeacutetery Imre a magyar-orszaacutegi latin elbeszeacutelő forraacutesok kritikai kiadaacutesaacutet8 miacuteg Gombos Ferenc Albin a kuumll-honi latin eacutes maacutes nyelvű forraacutesokat tette koumlzzeacute haacuterom koumltetben9 A bizaacutenci forraacutesok oumlsszegyűjteacutese Moravcsik Gyula eacuterdeme munkaacuteja A magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai alapvető ennek kibőviacutetett eacutes aacutetdolgozott neacutemet kiadaacutesa a Byzantinoturcica maacuteig a bizantinoloacutegia egyik legfontosabb keacutezikoumlnyve10 1920 eacutes 1931 koumlzoumltt Kmoskoacute Mihaacutely a sziacuter eacutes muszlim forraacutesok tereacuten veacutegzett fontos kutataacutesokat amelynek az eredmeacutenyei csak uacutejabban keruumlltek publikaacutelaacutesra11

A forraacuteskiadaacutesok mellett kiemelkedő jelentőseacutegű a turkoloacutegus Neacutemeth Gyulaacutenak A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesa c korszakos munkaacuteja 1930-boacutel amely az 1970-es eacutevekig iraacutenymutatoacutekeacutent szolgaacutelt a kutataacutesoknak12 Ugyancsak fontos munka a Ligeti Lajos aacuteltal szerkesztett gyűjtemeacutenyes koumltet amelyben a kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegak jeles keacutepviselői foglaltaacutek oumlssze a kutataacutes addig eleacutert legfontosabb eredmeacutenyeit13

1945-től a 60-as eacutevekig terjedő időszakban az ideoloacutegiai voluntarizmus az őstoumlr-teacutenet-kutataacutesban is erősen eacutereztette hataacutesaacutet ami kuumlloumlnoumlsen Molnaacuter Erik munkaacutessaacute-gaacuteban eacuterhető tetten Elmeacuteleteacuteről 1953-ban vitauumlleacutest rendeztek14

Ezzel egy időben komoly szaktudomaacutenyos eredmeacutenyek is szuumllettek Moravcsik Gyula 1949-ben jelentette meg a magyar őstoumlrteacutenet egyik legfontosabb goumlroumlg nyelvű forraacutesaacutenak Biacuteborbanszuumlletett Konstantin A birodalom kormaacutenyzaacutesaacuteroacutel c munkaacutejaacute-nak bilingvis szoumlvegkiadaacutesaacutet15 Gyoumlrffy Gyoumlrgy a magyarorszaacutegi latin nyelvű kroacuteni-kaacutek őstoumlrteacuteneti vonatkozaacutesait dolgozta fel 1948-ban megjelent műveacuteben16 Koumlvetkező nagyhataacutesuacute munkaacutejaacuteban a magyar aacutellam előzmeacutenyeivel foglalkozott17 Emellett az ő szerkeszteacuteseacuteben keacuteszuumllt el az 1900-ban megjelenő A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői utaacuten a korai magyarokra vonatkozoacute forraacutesgyűjtemeacuteny 1958-ban amelyet a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr bőviacutetve uacutejra kiadtak18

7 A korszakot bemutatoacute tanulmaacutenyok Kincses Nagy 1991 8 SRH IndashII reprint 1999 Szovaacutek K eacutes Veszpreacutemy L utoacuteszavaacuteval eacutes kiegeacutesziacuteteacuteseivel 9 CFH 1937ndash194310 Moravcsik 1934 Moravcsik BT11 A hagyateacutek reacuteszletes bemutataacutesa Czegleacutedy 1954 A Kmoskoacute-hagyateacutek kiadaacutesa Kmoskoacute I1

I2 I3 Kmoskoacute Sziacuter iacuteroacutek12 Neacutemeth 1930 Neacutemeth eacutelete veacutegeacuteig dolgozott a javiacutetott kiadaacuteson amelyet veacuteguumll a hagyateacutekaacuteboacutel

Berta Aacuterpaacuted tett koumlzzeacute 1991-ben13 Ligeti 1943 reprint 198614 A magyar őstoumlrteacutenet keacuterdeacutesei Bp 1955 (Nyelvtudomaacutenyi Eacutertekezeacutesek 5)15 DAI Olajos Tereacutez bevezető tanulmaacutenyaacuteval uacutejra megjelent 2003-ban16 Gyoumlrffy 1948 1993-ban bőviacutetett aacutetdolgozott kiadaacutesa jelent meg17 Gyoumlrffy 195918 MEH 1958 maacutesodik bőviacutetett kiadaacutes 1975 19863 uacutejabb bőviacutetett kiadaacutes 2002

10

A szakmailag megalapozott munka gyuumlmoumllcsei az 1970-es eacutevekre eacutertek be ekkor az uralkodoacute politikai ideoloacutegia a szaktudomaacutenyos keacuterdeacutesekbe maacuter nem szoacutelt bele illetve a marxizmus formaacutelis elfogadaacutesa aacuteraacuten a kutataacutest alapvetően nem befolyaacutesolta A sort a reacutegeacutesz Fodor Istvaacuten nyitotta aki egy szeacuteles koumlzoumlnseacuteg szaacutemaacutera eacuterthetően de magas tudomaacutenyos szinten foglalta oumlssze a korai magyar toumlrteacutenet eredmeacutenyeit19 Szűcs Jenő a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutet meghataacuterozoacute etnogenetikai teoacuteriaacutek korszakal-kotoacute uacutej elemzeacuteseacutevel 1970-re keacuteszuumllt el mint kandidaacutetusi dissszertaacutecioacuteval de kiadaacute-saacutera csupaacuten halaacutela utaacuten 1992-ben keruumllt sor

A szegedi Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetemen az 1970-es eacutevek elejeacuten Hajduacute Peacuteter Kristoacute Gyula eacutes Roacutena-Tas Andraacutes kezdemeacutenyezeacuteseacutere joumltt leacutetre a Szegedi Őstoumlrteacuteneti Munkakoumlzoumlsseacuteg amely a magyarsaacuteg korai toumlrteacutenete keacutezikoumlnyveacutenek oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutera vaacutellalkozott Ez veacuteguumll a Bevezeteacutes a magyar őstoumlrteacutenet kutataacutesainak forraacutesaiba ciacutemen oumlt koumltetben laacutetott napvilaacutegot amelyekben minden a magyar őstoumlrteacutenettel foglalkozoacute tudomaacutenyaacuteg (reacutegeacuteszet neacuteprajz nyelveacuteszet iacuterott forraacutesok iacuteraacutesrendszerek kronoloacute-gia termeacuteszettudomaacutenyok) keacutepviseltette magaacutet20 Az 1960-as eacutes 70-es eacutevek eredmeacute-nyeit ismertető a magyar kutataacutest aacutetfogoacutean bemutatoacute reprezentatiacutev gyűjtemeacutenyes koumltet 1977-ben jelent meg Magyar őstoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok ciacutemen21 Ezt a hagyo-maacutenyt folytatta a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia aacuteltal rendezett keacutet ilyen jellegű konferencia anyagaacutenak koumlzzeacuteteacutetele22 Az 1980-as eacutevek toumlrteacuteneti munkaacutei koumlzuumll első-keacutent Kristoacute Gyulaacutet kell megemliacuteteni aki az iacuterott forraacutesokra taacutemaszkodva dolgozta fel a magyarsaacuteg 9ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutet23 1900 oacuteta az első bilingvis forraacutesgyűjte-meacutenyt Moravcsik Gyula neve alatt jelentetteacutek meg taniacutetvaacutenyai Ritooacutek Zsigmond eacutes Kapitaacutenffy Istvaacuten amelyben a korai magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai kritikai kiadaacutes-ban vaacuteltak hozzaacutefeacuterhetőveacute24 A magyar toumlrteacutenettudomaacuteny nagy vaacutellalkozaacutesa volt egy uacutej tiacutezkoumltetes magyar toumlrteacutenet elkeacutesziacuteteacutese Az első koumltet 1984-re keacuteszuumllt el amelynek főszerkesztője Szeacutekely Gyoumlrgy szerkesztője pedig Bartha Antal volt aki a magyar őstoumlrteacutenet fejezet szerzője is25

19 Fodor 1975 ennek van angol eacutes neacutemet fordiacutetaacutesa is A munkaacutenak a teljesen aacutetdolgozott kiadaacutesa A magyarsaacuteg szuumlleteacutese ciacutemen 1992-ben jelent meg az Adams kiadoacutenaacutel

20 SzOumlM I1 I2 II III IV21 MŐT22 A magyar őstoumlrteacutenet ndash toumlbb tudomaacutenyaacuteg szemszoumlgeacuteből Magyar Tudomaacuteny 19805 321ndash413

A magyar őstoumlrteacutenetkutataacutes feacutel eacutevszaacutezada Magyar Tudomaacuteny 19903 241ndash31223 Kristoacute 198024 Moravcsik 1984 1988225 Bartha 1984 375ndash574 oumlnaacutelloacute koumltetkeacutent Bartha 1988 A magaacutet marxista tudoacuteskeacutent megha-

taacuterozoacute Bartha szakmai munkaacutessaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet meghataacuterozza hogy a magyar őstoumlrteacutenet kuta-taacutesaacuteban reacutesztvevő szaktudomaacutenyok egyikeacutenek sem volt a művelője iacutegy az egyes keacuterdeacutesekhez fűzoumltt veacutelemeacutenyei nem minden esetben tuumlkroumlzteacutek az adott tudomaacutenyteruumllet leguacutejabb ered-meacutenyeit Ez meacuteg inkaacutebb szembeoumltlő ha Bartha fejezeteacutet oumlsszehasonliacutetjuk a Boacutena Istvaacuten aacuteltal iacutert bdquoA neacutepvaacutendorlaacutes kor eacutes a korai koumlzeacutepkor toumlrteacutenete Magyarorszaacutegonrdquo ciacutemű reacutesszel vagy a Gyoumlrff y Gyoumlrgy neveacutevel jelzett bdquoHonfoglalaacutes eacutes megtelepedeacutesrdquo eacutes bdquoA kalandozaacutesok korardquo ciacutemű fejezetekkel Boacutena eacutes Gyoumlrff y a koumltetben olvashatoacute tanulmaacutenyai a nemzetkoumlzi tudomaacuteny sziacuten-vonalaacutet keacutepviselik Boacutena 1984 265ndash373 Gyoumlrffy 1984 576ndash716

11

Az 1990-es rendszervaacuteltaacutes utaacuten megadatott a toumlrteacuteneti lehetőseacuteg egy tudomaacutenyo-san megalapozott valoacutesaacuteghű magyar etnogenezis-keacutep kialakiacutetaacutesaacutera amelyre a ma-gyar honfoglalaacutes 1100 eacuteves eacutevforduloacuteja miatt nagyobb koumlzfigyelem iraacutenyult

Meacuteg az 1970-es eacutevekben indult meg egy olyan vaacutellalkozaacutes az akkori szocialista orszaacutegok egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel amely a Lexikon des Mittelalters kelet-euroacutepai verseny-taacutersa lett volna A lengyelekneacutel egy ilyen munka el is keacuteszuumllt26 A terv toumlbbek koumlzoumltt azon bukott meg hogy a koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacutet az egyes nemzetek szaktudoacutesai a mai hataacuterokat szem előtt tartva iacutertaacutek volna meg A magyarok 1986-ban leacuteptek ki a vaacutel-lalkozaacutesboacutel ekkor egy magyar koumlzeacutepkori enciklopeacutedia terve koumlrvonalazoacutedott amely az 5ndash14 szaacutezadi magyar toumlrteacutenet eacutes reacutegeacuteszet eredmeacutenyeit tartalmazta volna A ciacutem-szavak toumlbbseacutege 1989-re elkeacuteszuumllt de a rendszervaacuteltaacutes eacutes maacutes feszuumlltseacutegek miatt 1992-re a munkaacutelatok leaacutelltak A toumlrteacuteneti ciacutemszavak legnagyobb reacutesze elkeacuteszuumllt iacutegy Kristoacute Gyula vezeteacuteseacutevel valamint Engel Paacutel eacutes Makk Ferenc koumlzreműkoumldeacuteseacutevel egy uacutej koncepcioacute kereteacuteben elkeacuteszuumllt a Korai magyar toumlrteacuteneti lexikon27 Az oumlsszegyűjtoumltt anyagboacutel meacuteg egy oumlnaacutelloacute koumltet jelent meg miutaacuten Boacutena Istvaacuten vaacutellalta hogy a hu-nokra a gepidaacutekra eacutes a langobardokra vonatkozoacute toumlbbseacutegeacuteben elkeacuteszuumllt ciacutemszavakat kiegeacutesziacuteti eacutes sajtoacute alaacute rendezi28

Az MTA Magyar Őstoumlrteacuteneti Bizottsaacutega Gyoumlrffy Gyoumlrgy vezeteacuteseacutevel a Magyar Nemzeti Muacutezeummal egyuumlttműkoumldve 1992ndash1996 koumlzoumltt nemzetkoumlzi uumlleacutesszakokat szervezett eacutes ezeknek az anyagaacutet A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel ciacutemen Gyoumlrffy Gyoumlrgy főszerkeszteacuteseacuteben meg is jelentette A sorozat neacutegy koumltete a reacutegeacuteszet a nyelveacuteszet az iacuterott forraacutesok eacutes a neacuteprajz teruumlleteacutet fogta aacutet29

1990-ben Roacutena-Tas Andraacutes iraacutenyiacutetaacutesaacuteval joumltt leacutetre a Joacutezsef Attila Tudomaacuteny-egyetemen a Magyar Őstoumlrteacuteneti Kutatoacutecsoport amelynek tudomaacutenyos profilja reacutesz-ben a magyar nyelv toumlroumlk kapcsolatainak reacuteszben a magyar őstoumlrteacutenet iacuterott forraacute-sainak kutataacutesa Emellett elindult a magyar őstoumlrteacutenet speciaacutelis keacutepzeacutese az egyetemi oktataacutesban A kutatoacutecsoport kiadvaacutenya a Zimonyi Istvaacuten aacuteltal szerkesztett Magyar Őstoumlrteacuteneti Koumlnyvtaacuter ciacutemű sorozat amelynek eddig 25 koumltete jelent meg30

A honfoglalaacutes 1100 eacuteves eacutevforduloacutejaacutera keacuteszuumllt el Roacutena-Tas Andraacutes A honfoglaloacute magyar neacutep ciacutemű munkaacuteja amely alapvetően a Szegedi Őstoumlrteacuteneti Munkakoumlzoumlsseacuteg aacuteltal kiadott keacutezikoumlnyv eacutes a szerző sajaacutet tudomaacutenyos eredmeacutenyeinek oumlsszefoglalaacutesa szeacutelesebb olvasoacutekoumlzoumlnseacuteg szaacutemaacutera31

Kristoacute Gyula 1996-ban angol nyelven tette koumlzzeacute a 9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenetre vonatkozoacute kutataacutesainak eredmeacutenyeit amely az 1980-ban magyarul megjelent koumlnyve aacutetdolgozott vaacuteltozataacutenak tekinthető32 Emellett Kristoacute iraacutenyiacutetaacutesa alatt elkeacuteszuumllt egy uacutej forraacutesgyűjtemeacuteny amelyben a muszlim forraacutesok Zimonyi Istvaacuten a goumlroumlgoumlk Olajos

26 SSS27 KMTL28 Boacutena et al 199329 Honfreacuteg Honffor Honfnyelv Honfneacutepr30 Az első kilenc koumltet Szegeden laacutetott napvilaacutegot a tizedik koumltettől a budapesti Balassi Kiadoacute

gondozaacutesaacuteban jelennek meg a koumltetek31 Roacutena-Tas 199632 Kristoacute 1996

12

Tereacutezia a szlaacutevok H Toacuteth Imre a latinok pedig Kristoacute Gyula gondozaacutesaacuteban keruumll-tek publikaacutelaacutesra A koumltetben a magyar fordiacutetaacutesok mellett alapvető filoloacutegiai eacutes toumlr-teacuteneti kommentaacuterok olvashatoacutek Kristoacute Gyula taniacutetvaacutenya Toacuteth Saacutendor Laacuteszloacute az iacuterott forraacutesok alapjaacuten dolgozta fel a 9 szaacutezad toumlrteacuteneteacutet szaacutemos helyen moacutedosiacutetva Kristoacute veacutelemeacutenyeacutet33 Boacutena Istvaacuten pedig a magyarsaacuteg 9ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutet iacuterta meg toumlrteacuteneti szempontboacutel ami azeacutert is rendkiacutevuumll eacuterteacutekes mert a reacutegeacutesz szerző sajaacuteto-san uacutej szempontokkal gyarapiacutetja eddigi ismereteinket34 Ugyanakkor a honfoglalaacutes 1100 eacuteves eacutevforduloacuteja alkalmaacuteboacutel a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemiaacuten rendezett kon-ferencia előadaacutesai is megjelentek35

Az utoacutebbi eacutevtized eredmeacutenyei koumlzeacute tartozik a Ğayhānī-hagyomaacuteny uacutej szoumlvegre-konstrukcioacuteja eacutes toumlrteacuteneti elemzeacutese36 A finnugor nyelveacuteszet jelen aacutellaacutesaacutet eacutes keacuterdeacutesfel-veteacuteseit gyűjtemeacutenyes koumltet mutatja be Honti Laacuteszloacute szerkeszteacuteseacuteben37 Iacutegeacuteretesnek tűnik Tuumlrk Attila Ukrajna eacutes Oroszorszaacuteg teruumlleteacuten folyoacute reacutegeacuteszeti aacutesataacutesokat be-mutatoacute tanulmaacutenya amelyet 2011 őszeacuten veacutedett meg PhD-disszertaacutecioacutekeacutent a Szegedi Tudomaacutenyegyetemen38

Kuumlloumlnoumlsen fontosak a magyar őstoumlrteacutenet kutataacutesaacutera vonatkozoacute idegen nyelvű munkaacutek mert a magyar kutatoacutek eredmeacutenyei ezek neacutelkuumll nem eacutepuumllnek be a nem-zetkoumlzi irodalomba Az aacutetfogoacute művek koumlzuumll Fodor Istvaacuten 1975-ben publikaacutelt oumlssze-foglaloacutejaacutet angolra eacutes neacutemetre is lefordiacutetottaacutek39 Kristoacute Gyula eredmeacutenyeinek angol nyelvű kiadaacutesaacuteroacutel maacuter esett szoacute Roacutena-Tas Andraacutes 1996-ban megjelent oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacutet szinteacuten angol nyelven is olvashatjuk40 A magyar őstoumlrteacutenet vaacutezlatos aacutet-tekinteacutese francia nyelven is elkeacuteszuumllt41 Az idegen nyelvű publikaacutecioacutek tehaacutet alapvető fontossaacuteguacuteak abban a tekintetben hogy jelen legyuumlnk a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos-saacutegban amelynek jelentőseacutegeacutet nemcsak itthon de kuumllfoumlldoumln is felismerteacutek 42 Ennek jegyeacuteben laacutetott napvilaacutegot az MTA Reacutegeacuteszeti Inteacutezet vezetőjeacutenek Baacutelint Csanaacutednak a kezdemeacutenyezeacuteseacutere a korai magyar toumlrteacutenet jelenlegi eredmeacutenyeit eacutes aktuaacutelis keacuterdeacute-seit bemutatoacute gyűjtemeacutenyes koumltete43

Veacutegezetuumll meg kell emliacuteteni a nemreacuteg 2011 őszeacuten megjelent szinteacutezist amelyben a magyar nyelv honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavait vizsgaacutelja Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Berta Aacuterpaacuted44

33 Toacuteth 199834 Boacutena 200035 Honfoglalaacutes eacutes millennium Magyar Tudomaacuteny 19968 897ndash104436 Zimonyi 200537 Honti 201038 Tuumlrk Attila A magyar őstoumlrteacutenet eacutes a szaltovoacutei reacutegeacuteszeti kultuacuterkoumlr PhD-disszertaacutecioacute Szeged

201139 Fodor 1982a 1982n40 Roacutena-Tas 199941 Zimonyi 1999 29ndash4342 Stephenson 2001 99ndash10943 Mende 200544 Roacutena-TasndashBerta 2011

13

A tovaacutebbiakban a magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutere vonatkozoacute meghataacuterozoacute elmeacuteletek aacutettekinteacuteseacutere vaacutellalkozom Ezek abboacutel indulnak ki hogy mivel a magyarsaacuteg nyelve finnugor ezeacutert a magyarsaacuteg kialakulaacutesa a Volga eacutes Ob koumlzoumltti teruumlleten toumlrteacutent amire csak nyelvi teacutenyezők mutatnak Aztaacuten koumlvetkezett egy hosszabb-roumlvidebb vaacutendorlaacutesi folyamat a kelet-euroacutepai steppeacuten majd a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesa Az első iacuterott forraacutesaink 9 szaacutezadiak iacutegy a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak eacutes vaacutendorlaacutesi uacutetvonalainak koncepcioacuteit nyelvtoumlrteacuteneti reacutegeacuteszeti eacutes toumlrteacuteneti alapokon aacutelliacutetottaacutek fel Ezek koumlzuumll csupaacuten a kutataacutest alapvetően befolyaacutesoloacute elmeacuteletekre teacuterek ki

Elsőkeacutent a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavaira eacutepiacutető nyelveacutesz Gombocz Zoltaacuten elkeacutepzeleacutese eacuterdemel figyelmet Szerinte a magyarsaacuteg a volgai bulgaacuterokkal eacutelt egyuumltt akik 600 taacutejaacuten koumlltoumlztek eacuteszaki hazaacutejukba45 tehaacutet az eacuterintkezeacutes 600 eacutes 800 koumlzeacute te-hető ugyanis 800 taacutejaacuten a magyarok a Dontoacutel keletre a Pontus videacutekeacutere koumlltoumlztek46 Gombocz elsősorban Zichy Istvaacuten eacuteletfoumlldrajzi eacutervei hataacutesaacutera keacutesőbb megvaacuteltoztatta az aacutellaacutespontjaacutet eacutes egy uacutej koncepcioacutet vaacutezolt fel 463-ban az onogur vaacutendorlaacutessal egy időben a Volga-videacutekről a Kubaacutenhoz koumlltoumlzoumltt a magyarsaacuteg Majd 600 taacutejaacuten kazaacuter nyomaacutesra a magyarok toumlbbseacutege Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe azaz a Dontoacutel nyugatra eső reacutegioacuteba vonult miacuteg egy kisebb reacutesz a volgai bulgaacuterokkal koumlzoumlsen Magna Hungariaacuteba telepuumllt aacutet

Neacutemeth Gyula elfogadta Gombocz aacutellaacutespontjaacutet eacutes erre eacutepiacutetette fel a sajaacutet elkeacutep-zeleacuteseacutet Amikor a finnugor koumlzoumlsseacuteg felbomlott a magyarok keleti iraacutenyban ter-jeszkedtek Nyugat-Szibeacuteriaacuteba ahol a Tobol Isim Irtis videacutekeacutere lokalizaacutelhatoacute a lakoacutehelyuumlk Innen 463 taacutejaacuten az onogurok iraacutenyiacutetaacutesa alatt a Kaukaacutezus videacutekeacutere koumll-toumlztek A 6ndash8 szaacutezadban a bulgaacuter-toumlroumlkoumlkkel egyuumltt a Kaukaacutezusban eacuteltek eacutes roumlvid-del 830 előtt a DonndashDnyeper koumlzti Leveacutediaacuteba koumlltoumlztek s onnan 889-ben keltek aacutet Etelkoumlzbe47

Czegleacutedy Kaacuteroly ezt az elkeacutepzeleacutest fejlesztette tovaacutebb az 1950-es eacutevekben Szerinte a magyarsaacuteg nyugatra koumlltoumlzeacutese a 6ndash7 szaacutezadra tehető Ennek előzmeacutenye a ma-gyarsaacuteg ketteacuteszakadaacutesaacutehoz vezető kangarndashszavaacuterd haacuteboruacute ami a kangarok 541-es első emliacuteteacutese utaacuten eacutes joacuteval 750 eleacute dataacutelhatoacute A haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a magyarsaacuteg a Volgaacutetoacutel nyugatra eacutes a Dontoacutel keletre levő teruumlleteacuteről a Dontoacutel nyugatra koumlltoumlzoumltt eacutes ott telepedett le Veacutelemeacutenye szerint 833-ban Sarkelt a magyarok ellen eacutepiacutetetteacutek fel Azutaacuten 889-ben a besenyők raacutetaacutemadtak a leveacutediai magyarokra majd 895-ben egy tovaacutebbi taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben keruumllt sor a magyar honfoglalaacutesra48

Gyoumlrffy Gyoumlrgy az Uraacutel hegyseacuteg videacutekeacutere helyezte a magyar őshazaacutet ahonnan a magyarsaacuteg 463 taacutejaacuten huacutezoacutedott a fuumlvespusztaacutekra majd a 7 szaacutezad első feleacuteben a Duna melleacute koumlltoumlző onogur-bulgaacuterok helyeacutere nyomultak a magyarok A 830-as eacutevekben eacutert veacuteget a toumlbb eacutevszaacutezados kazaacuter uralom amikor Sarkelt feleacutepiacutetetteacutek illetve ami-

45 Gombocz 1912 205 Kunik szerint Jordanes 550 taacutejaacuten meacuteg nem tud a bulgaacuterokroacutel ennek kouml-vetkezteacuteben az avarok vagy a kazaacuterok okozhattaacutek az eacuteszakra koumlltoumlzeacutest a 7 szaacutezadban (Kunik Rozen 1878 155ndash156)

46 Gombocz 1912 194 20447 Neacutemeth 1930 125ndash126 151 15448 MŐT 278

14

kor a kabarok fellaacutezadva csatlakoztak a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteghez49 Gyoumlrffy 1971-es cikkeacuteben raacutemutatott arra hogy Regino 889-es besenyő taacutemadaacutesa kronoloacutegiai szem-pontboacutel megbiacutezhatatlan eacutes az valoacutejaacuteban a honfoglalaacutesra vonatkozik50

Szűcs Jenő az 1970-re elkeacuteszuumllt kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban Czegleacutedy nyomaacuten azt aacutelliacutetotta hogy a 6 szaacutezadban a magyarsaacuteg a Dontoacutel keletre eső reacutegioacuteban lakott A 6ndash7 szaacutezad folyamaacuten (a kangarok 541-es emliacuteteacutese eacutes a szavaacuterdok 757-es megje-leneacutese koumlzoumltt) a Biacuteborbanszuumlletett Konstantin aacuteltal emliacutetett kangarndashszavaacuterd haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben koumlltoumlzoumltt Etelkoumlzbe a Don eacutes az Al-Duna koumlzeacute eső reacutegioacuteba A ma-gyarsaacuteg fuumlggetlenedeacutese egy hosszabb folyamat lehetett amelynek kezdete Sarkel 833-as feleacutepiacuteteacuteseacutevel hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe eacutes amely a 870-es eacutevekben fejeződhetett be amint az a Ğayhānī-hagyomaacutenyban tuumlkroumlződik Szűcs a kabar csatlakozaacutes daacutetu-maira haacuterom időpontot is szaacutemiacutetaacutesba vett 700ndash800 830 koumlruumll 860 taacutejaacuten51

Neacutemeth Gyula a baskiacuteriai toumlrzsneacutevkutataacutesok hataacutesaacutera 1966-ban uacutej elmeacutelettel aacutellt elő Ennek kiindulaacutesi pontja hogy Kr u 500 taacutejaacuten a VolgandashKaacutema videacutekeacuten maacuter egy erős magyar lovas neacuteppel kell szaacutemolni A 6 szaacutezadban toumlrteacutent a hun-bulgaacuter bete-lepuumlleacutes a VolgandashKaacutema-videacutekre ennek koumlvetkezteacuteben a 6ndash7 szaacutezadban ment veacutegbe

49 MEH 5ndash1050 Gyoumlrffy 1990 192ndash19551 Szcs 1992 172ndash194

Volga

Don

DnyeperDeacuteli-Bug

Kubaacuten

F

e k e t e - t e n g e rDuna

Dnyeszter

Szeret

Donyec

Uraacutel

Em

ba

K a s z p i - t e n g e r

Volga

BIZAacuteNC

SARKEL

B O L G Aacute R O K

KHERSZON

BOSZPORUSZ

KERCS

ITIL

KIJEV

TIFLISZ

SZAVAacuteRDOK

B E S

E N Y K

(895 utaacuten)

ON

OG

ORIA

ALAacuteNOKABHAacuteZOK K A U K Aacute Z U S

E T E L K Ouml Z

LEVEDIA

KAZAacuteROK

BURTAacuteSZOK

MAGYAROK

BOLGAacuteROKBASKIacuteRIA

BESENYK (889-ig)

GUZOK (889 utaacuten)

URAacute

L-HEG

YSEacuteG

K Aacute R P Aacute T O K1 A magyarok a Kaukaacutezusban eacutes Deacutel-Oroszorszaacutegban ndash Ligeti nyomaacuten

15

a hun-bulgaacuter eacutes magyar egyesuumlleacutes iacutegy alakult ki a Heacutetmagyar neacutep azaz a heacutet toumlrzs-ből aacutelloacute magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg 830ndash850 koumlzoumltt Levedi vezeteacuteseacutevel a magyarsaacuteg Baskiacuteriaacuteboacutel a Don eacutes az Al-Duna koumlzti teruumlletre Leveacutediaacuteba vaacutendorolt Ellenuumlk eacutepiacute-tetteacutek fel Sarkelt 835 taacutejaacuten 889-ben a besenyő haacuteboruacute vetett veacuteget Levedi uralmaacutenak eacutes keacutenyszeriacutetette ki az Etelkoumlzbe valoacute koumlltoumlzeacutest52

Czegleacutedy Kaacuteroly 1977-ben kiadott tanulmaacutenyaacuteban Neacutemeth uacutej elmeacuteleteacutehez iga-zodva megvaacuteltoztatta koraacutebbi aacutellaacutespontjaacutet eacutes pontosiacutetotta illetve tovaacutebbfejlesztette Neacutemeth elkeacutepzeleacuteseacutet Szerinte Kr u 500 koumlruumll koumlltoumlztek a magyarok a baskiacuter volgai bulgaacuter teruumlletre A Kuvrat birodalmaacuteboacutel eacuteszakra huacutezoacutedoacute volgai bulgaacuterok 750 taacutejaacuten eacuterteacutek el ezt a teruumlletet iacutegy 750 eacutes 800 koumlzoumltt a volgai bulgaacuterokon keresztuumll eacuterte őket az első bulgaacuter-toumlroumlk nyelvi hataacutes mert a magyarok 800 koumlruumll a Don eacutes az Al-Duna koumlzoumltti teruumlletre koumlltoumlztek53 A 9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenelem kereteit a koumlvetkezőkeacutep-pen rekonstruaacutelta 833-ban Sarkel feleacutepiacuteteacutesekor a magyarok oumlnaacutelloacute neacutepkeacutent eacuteltek a Dontoacutel nyugatra 850 taacutejaacuten kazaacuter fuumlggőseacuteg alaacute keruumlltek ami 860ndash61-ig tartott ekkor ugyanis Konstantin-KyrillCirill a kazaacuter kagaacutenhoz utaztaacuteban a Kriacutem feacutel szigeten talaacutel-kozott ugorokkal a kazaacuter sereg reacuteszekeacutent eacutes e neacutev a magyarok szlaacutevok aacuteltal hasznaacutelt neve54 Ugyanakkor mivel 854 taacutejaacuten jelennek meg a szevordik az oumlrmeacuteny forraacutesokban Konstantin csaacuteszaacuter kangarndashszavartoi haacuteboruacutejaacutet ndash szemben koraacutebbi aacutellaacutespontjaacuteval ndash erre az időre dataacutelta55 Miutaacuten 862-ben az Ungri neacutepet frank teruumlleten emliacutetik56 ez uacutej politikai orientaacutecioacutet jelent A Ğayhānī-hagyomaacuteny adatai alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a magyarsaacuteg 870 eacutes 880 koumlzoumltt visszanyerte oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet57 Ezutaacuten valamikor 880 eacutes 886 koumlzoumltt a magyar szakraacutelis kettős fejedelemseacuteg oumlsszeomlott amely moumlgoumltt rusz vagy besenyő taacutemadaacutes aacutellhatott Czegleacutedy 886ndash889 koumlzeacute dataacutelja Konstantin haacuterom-eacuteves kazaacuterndashmagyar egyuumltteacuteleacutesről szoacuteloacute informaacutecioacutejaacutet Ennek a 889-es maacutesodik bese-nyőndashmagyar haacuteboruacute vetett veacutegett amit Regino emliacutet kroacutenikaacutejaacuteban Veacuteguumll 895-ben a harmadik besenyőndashmagyar haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a magyarok birtokba vetteacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacutet58

Kristoacute Gyula 2001-es oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacuteban a koumlvetkező vaacutendorlaacutestoumlrteacutenetet vaacutezolja fel Kr e 1000 taacutejaacuten a keacutesőbbi hantindashmanysi nyelvű csoportok eacuteszakra vaacuten-doroltak miacuteg a magyarok elődei a Deacutel-Uraacutel teacuterseacutegeacuteben maradtak esetleg az Uraacuteltoacutel keletre is huacutezoacutedhattak A magyarsaacuteg Nyugat-Szibeacuteriaacuteboacutel Baskiacuteriaacuteba koumlltoumlzeacuteseacutenek le-

52 Neacutemeth 1991 182ndash183 218ndash22853 MŐT 162ndash16354 Kiraacutely 197455 MŐT 12256 A magyarsaacuteg első szerepleacutese a nyugati forraacutesokban Annales Bertiniani in MGH SS I 458

Kristoacute 1996 133ndash13457 A 870-es eacutevekre dataacutelhatoacute a muszlim forraacutesok koumlzuumll a Ğayhānī-feacutele tudoacutesiacutetaacutes amely a madzs-

gar neacutev alatt egy nomaacuted eacuteletmoacutedot folytatoacute neacutepet iacuter le a Fekete-tenger eacuteszaki reacuteszeacuten Ğayhānī foumlldrajzi műve elveszett de keacutesőbbi szerzők (Ibn Rusta Gardīzī Marwazī Bakrī) olyan bőseacute-gesen meriacutetettek belőle hogy a szoumlveg rekonstruaacutelhatoacute Zimonyi 1996 49ndash59 Nyitrai 1996 61ndash76 Ibn Rusta francia fordiacutetaacutesa Wiet 1955 160ndash161 Gardīzī angol fordiacutetaacutesa Martinez 1982 159ndash163

58 MŐT 118ndash119

16

Do

n

Dnyep

er

Azov

i-ten

ger

Eufraacutet

esz

F

e k

e t

e

- t

e n

g e

r

Duna

Mar

ica

Tisz

aD

nyes

zter

Odera

Elba

Visztul

a

B a

l t

i -

t e n g e r

Szeret

Dony

ec

Kaacutema

Uraacutel

A r a l - t oacute

K a

s z

p i -

t e n

g e r

F

i n n

- ouml

b ouml

l

Volga

A d r i a

i -

t e

n g

e r

S

Z

L

Aacute

V

O

K

B I

Z Aacute

N C

I

C S

Aacute S

Z Aacute

R S

Aacute G

Th

essz

alon

ikeacute

Kon

stan

tinaacutep

oly

Roacutem

a

A M

AG

YARO

K

FELT

EacuteTEL

EZET

T

SZ

AacuteRM

AZAacute

SI

H

ELY

E

URAacuteL-HEGYSEacuteG

M

AG

NA

HU

NG

ARI

A

KA

ZAacuteR

KAacute

NSAacute

G

Ker

cs

Ark

adio

polis

z

K A

B A

R O

K

L E

V Eacute

D I

A

E T

E L

K Ouml Z

BU

LGAacute

RO

K

SZER

BEK

HORVAacuteTO

K

SZLAacute

VO

K

Szaacutev

a

VLA

CH

OK

BESENYK

MO

RVA

OR

SZAacute

GSZ

LAacuteV

OK

LEN

GY

ELEK

Kra

kkoacute

ALAacuteN

OK

GR

UacuteZO

K S

ZAVAacute

RD

MAG

YARO

K

Oka

(854

)

(9 sz

aacutezad e

leje)

(895

)

Nov

goro

d

V

A

R

Eacute

G

O

KF

I N

N U

G O

R O

K

(895

)

M A

G Y

A R

O K

2 A

mag

yar n

eacutepvaacute

ndor

laacutes M

akk

szer

int

17

hetseacuteges időpontjai Kr e 4 szaacutezad a szarmata korszak idejeacuten vagy a hunok meg-jeleneacutesekor (350 taacutejaacuten) vagy az onogur szaragur ogur vaacutendorlaacuteskor (463 taacutejaacuten) Mindenesetre a Kr u 6 szaacutezadra maacuter Baskiacuteriaacuteban voltak a kusnarenkovoacutei kultuacutera megjeleneacuteseacutevel egy időben A Volga-videacutekről a Don eacutes az Al-Duna teacuterseacutegeacutebe a ma-gyarok a 830-as eacutevekben koumlltoumlztek erre utal Szuumlmeoacuten Logotheteacutesz leiacuteraacutesa a bolgaacuterndashmagyar szoumlvetseacutegről 836ndash838 koumlzt az Al-Dunaacutenaacutel emliacutetett egy ungr tuumlrk eacutes hun nevű neacutepet amelyet a magyarsaacuteggal lehet azonosiacutetani eacutes ez tekinthető az első hiteles adatnak a magyarsaacutegroacutel59 Kristoacute felteveacutese szerint a Baskiacuteriaacuteboacutel joumlvő neacutegy finnugor nyelvű eacutes nevű toumlrzs (Nyeacutek Megyer Kuumlrt eacutes Gyarmat) valamint a neacutegy toumlroumlk nevű eacutes nyelvű toumlrzs (Tarjaacuten Jenő Keacuter Keszi) egyesuumlleacuteseacuteből szuumlletett meg a heacutetmagyar toumlrzsszoumlvetseacuteg Ez 840 taacutejaacuten kazaacuter uralom alaacute keruumllt a kazaacuterok pedig a magyaro-kat (vagy egy csoportjukat) aacutettelepiacutetetteacutek a Dontoacutel keletre esetleg a Kaganaacutetus keleti szeacuteleacutere a Volgaacutehoz 854-ben a szevordik megjeleneacutese előtt zajlott kangarndashszavaacuterd haacute-boruacute aminek koumlvetkezteacuteben a magyarok egy csoportja elszakadt eacutes a Kaukaacutezusban talaacutelt menedeacuteket miacuteg a Levedi vezette csoport Etelkoumlzbe a Dontoacutel nyugatra koumlltouml-zoumltt s ezzel egy időben csatlakoztak hozzaacutejuk a kavarok Feltehetően 855-től 15-20 eacutevet toumlltoumlttek kazaacuter fennhatoacutesaacuteg alatt ugyanis 880 taacutejaacuten maacuter sikeruumllt fuumlggetlenedni a kazaacuteroktoacutel amire al-Ğayhānī egyeacutertelműen utal Veacuteguumll pedig a besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a magyarok bekoumlltoumlztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe60

Fodor Istvaacuten 2009-ben publikaacutelt oumlsszefoglaloacutejaacuteban uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy a ma-gyarsaacuteg a Kr e 7 eacutes a Kr u 6 szaacutezad koumlzoumltt a Tobol Isim Irtis videacutekeacuten a szargat-kai műveltseacuteg egyik komponensekeacutent eacutelhetett Onnan a Volga-videacutekre azaz Magna Hungariaacuteba koumlltoumlztek 550 koumlruumll eacutes a kusnarenkovoacutei reacutegeacuteszeti kultuacutera hordozoacuteival lehet őket azonosiacutetani A Volga-videacutekről 750 taacutejaacuten huacutezoacutedtak deacutelnyugati iraacutenyba eacutes a Dontoacutel nyugatra leltek uacutej otthont Innen 850 eacutes 860 koumlzoumltt koumlltoumlztek Etelkoumlzbe ami a Dnyepertől nyugatra teruumllt el majd 895-ben telepuumlltek aacutet a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe61

Ligeti Lajos 1986-ban a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavait taacutergyaloacute monograacutefi-aacutejaacuteban haacuterom fontos teacutenyezőre hivatkozva visszateacutert Gombocz maacutesodik koncepcioacute-jaacutehoz Ezek koumlzuumll az első megaacutellapiacutetaacutes az hogy a kazaacuter nyelv is csuvasos tiacutepusuacute ezeacutert nincs szuumlkseacuteg a kazaacuterokkal valoacute kapcsolat kizaacuteraacutesaacutera vagy csak roumlvid eacutes aacutetmeneti jelentőseacutegű beaacutelliacutetaacutesaacutera A maacutesodik megaacutellapiacutetaacutesa szerint a magyar nyelv honfogla-laacutes előtti joumlveveacutenyszavainak keacutet kronoloacutegiai reacutetege van eacutes 400ndash500 eacuteves egyuumltteacuteleacutest kell felteacutetelezni amelyen beluumll 650 eacutes 830 koumlzeacute esett az intenziacutev korszak Veacuteguumll uacutegy gondolja hogy szoacutefoumlldrajzi eacutervek alapjaacuten (kőris som koumlrte) a Kaukaacutezus előtere nem hagyhatoacute ki a vaacutendorlaacutes uacutetvonalaacuteboacutel Mindezek alapjaacuten Ligeti uacutegy veacuteli hogy a ma-gyarsaacuteg Kr e 500 koumlruumll a magyar nyelv kialakulaacutesaacuteval egy időben koumlltoumlzoumltt az erdő-videacutekről az uraacuteli aacutetjaacuteroacute videacutekeacutere A 350 koumlruumlli hun vaacutendorlaacutes kisugaacuterozhatott erre a videacutekre de valoacutesziacutenűbb hogy a 463-as onogur majd az 503 koumlruumlli szabiacuter vaacutendorlaacutes hataacutesaacutera eacuterteacutek el a korai magyarok a VolgandashKaacutema videacutekeacutet Innen a 7 szaacutezad koumlzepeacuten

59 Geoacutergiosz baraacutet folytataacutesa tudoacutesiacutet az adott esemeacutenyről Kritikai kiadaacutesa magyar fordiacutetaacutessal Moravcsik 1984 52ndash58

60 KristoacutendashMakk 2001 11 21ndash22 29 38ndash39 45ndash7 5261 Fodor 2009

18

a Kazaacuter Birodalom megerősoumldeacuteseacutevel egy időben deacutelre a Kaukaacutezus nyugati előtereacutebe koumlltoumlztek A 830-as eacutevekben a Kazaacuter Birodalmat megraacutezoacute belső laacutezadaacutesok miatt vo-nulhattak a magyarok a Dontoacutel nyugatra eacutes ekkor csatlakoztak hozzaacutejuk a kavarok A 870 koumlruumlli besenyő taacutemadaacutes keacutesztette a magyarsaacutegot Etelkoumlzbe eacutes valoacutesziacutenűleg ek-kor keruumlltek Julianus magyarjai a Volga-videacutekre Veacuteguumll a maacutesodik besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben telepuumlltek aacutet a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe62

Roacutena-Tas Andraacutes 1996-ban megjelent a korai magyar toumlrteacutenettel foglalkozoacute kouml-teteacuteben alapvetően a Ligeti-feacutele koncepcioacuteboacutel indult ki Szerinte a magyar nyelv eacutes neacutep kialakulaacutesa az Uraacutel deacuteli reacuteszeacuten a Kr e 8ndash5 szaacutezadban mehetett veacutegbe A 6 szaacute-zad veacutegeacuten a bulgaacuterok vezeteacuteseacutevel az ogur csoportok a Kubaacuten videacutekeacuteről a DnyeszterndashDonyec videacutekeacutere vonultak s helyuumlkre koumlltoumlztek a magyarok az Uraacutel videacutekeacuteről A bul-

62 Ligeti 1986

Don

Dnyeper

Azovi-ten

ger

F

e k e t e - t e n g e rDuna

Tisza

Dnyeszter

Visztula

B a l t

i -

t e

n g

e r

Szeret

Donyec

Kaacutema

Uraacutel

A r a

l - t

oacute

K a s z p i - t e n g e r

Volga

S Z L Aacute V O K

B I Z Aacute N C I B I R O D A L O M

Konstantinaacutepoly

S Z L Aacute V O K

G R Uacute Z O K

SZAVAacuteRDMAGYAROK

Oka

895

895 A V A R O K

Irtis

Irtis

Isim

Tobol

Iszety

Pecsora

Eacuteszaki-Dvina

Volga

Szuhon

a

Vicsegda

INKERIK

K A R Eacute L O K MERJAacuteK

CSE

REM

ISZE

K

UDMURTOKZUumlRJEacuteNEK

Kaacutema

Belaja

M A N

Y S I K

H A N T I K

TavdaTura FELTEacuteTELEZETT

MAGYAROKMAGNA

Don

L E V Eacute D I A

M

AGYAROK ALAacuteNOK

CSERKESZEK

850860 kouml l

B O L G Aacute R O K

K A Z Aacute R

K A G A N Aacute T U S

K A Z Aacute R

O K

Uacute

Z O K

K a u k aacute z u s

E T

E L K Ouml Z

Kijev

M A

G

Y A R O K

Deacuteli-Bug

S Z L Aacute V O K

D Eacute L I

DUNAI

BOLGAacuteRKAacuteNSAacuteG

K aacute p aacute t o k

Itil

Pliszka

679680

(i e 500ndashi u 500)

MORD

VINOK

HOREZM

VOLGAIBULGAacuteROK

LIacuteVEK

EacuteSZTEK

3 A magyar vaacutendorlaacutes Fodor szerint

19

gaacuterok avar fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumlltek a 7 szaacutezad elejeacuten miacuteg a magyarok a kazaacuterok fennhatoacutesaacutega alaacute tartoztak A 670-es eacutevekben a bulgaacuterndashkazaacuter harcokban a magyarok kazaacuter oldalon vettek reacuteszt eacutes a bulgaacuterok taacutevozaacutesa utaacuten azok helyeacutet a Dnyeperen tuacuteli reacuteszeket foglaltaacutek el ami azonosnak tekinthető a Konstantin aacuteltal emliacutetett Etelkoumlzzel 800 koumlruumll a Kazaacuter Birodalom belső probleacutemaacutei koumlvetkezteacuteben a kavar csoport hozzaacute-juk menekuumllt ami oumlnaacutelloacutesaacutegukra mutat Ezt erősiacuteti tovaacutebbaacute hogy a kazaacuterok 838-ban Sarkel megerősiacuteteacuteseacutevel biztosiacutetottaacutek magukat a magyarokkal szemben Veacuteguumll a 894-es besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a magyarok hont foglaltak a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben63

Veacutegezetuumll Harmatta Jaacutenos koncepcioacutejaacuteval zaacuterjuk aacutettekinteacutesuumlnket Veacutelemeacutenye sze-rint a magyarsaacuteg a Kr e 5 szaacutezadra lovas (de nem lovas-nomaacuted) neacuteppeacute fejlődoumltt a VolgandashKaacutema videacutekeacuten ami talaacuten oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Heacuterodotosz aacuteltal leiacutert Juumlrka neacuteppel A Kr u 2 szaacutezadban maacuter valamivel deacutelebbre iraacuteni lovas neacutepek szomszeacutedsaacute-gaacuteban eacuteltek elődeink a Volga eacutes az Uraacutel hegyseacuteg koumlzoumltt amire a Ptolemaiosznaacutel fenn-maradt Μασσαῖοι adat utalhat A 6 szaacutezadban a tuumlrkoumlktől vereseacuteget szenvedett ogur

63 Roacutena-Tas 1996 246ndash250

Volga

Don

Dnyeper

Bug

Azovi-

F e k e t e - t e n g e r

Duna

Pripjaty

Szeret

Kaacutema

Uraacutel

A r a

l - t

oacute

K a s z p i - t e n g e r

VolgaKijev

870 koumlruumll

830 koumlruumll

VIIndashVIIIszaacutezad

Magna HungariaXIII sz

Belaja

Kaacutema

U r aacute l - h e g y s eacute g

Kazak-ste

ppe

Nyugat-Szibeacuteria

VI sz

V sz

i e V sz ndashi u IV sz

BULGAacuteR

Kazan

Gorkij

BURTASZ

KA

ZAacuteRIA

tenger

K a u k aacute z u s

4 A magyar vaacutendorlaacutes Ligeti szerint

20

toumlrzstoumlredeacutekekkel egyesuumllve leacutetrehoztaacutek a hetumoger toumlrzsszoumlvetseacuteget s aacutetkeltek a Volgaacuten eacutes a VolgandashOka koumlzeacuten foglaltak el maguk szaacutemaacutera szaacutellaacutesteruumlletet A 7 szaacute-zad elejeacuten deacuteli iraacutenyba vonulva reacuteszeacuteveacute vaacuteltak Kuvrat onogur-bulgaacuter feacutelnomaacuted aacutella-maacutenak Annak felbomlaacutesa utaacuten szerződeacuteses szoumlvetseacutegi viszonyba keruumlltek Asparuch onogur-bulgaacuter toumlrzscsoportjaacuteval s veluumlk vaacutendoroltak nyugat feleacute eleacuterve a Kaacuterpaacutetok a Duna valamint a Fekete-tenger eacuteszaki partvonalaacutet A 9 szaacutezad elejeacuten (810-es eacutevek) a kabarok csatlakozaacutesa koumlvetkezteacuteben megerősoumldve fuumlggetlenneacute vaacuteltak a bulgaacuteroktoacutel s egyben a kelet-euroacutepai steppeoumlv legnagyobb katonai erejeacutevel rendelkeztek Nyugat feleacute orientaacuteloacutedtak azaz megkezdteacutek a nyugati orszaacutegok felderiacuteteacuteseacutet eacutes paacuterhuzamosan a politikai kapcsolatok kieacutepiacuteteacuteseacutet a korszak jelentős politikai hatalmaival A 9 szaacutezad veacutegeacutere kialakult a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacutenak politikai eacutes katonai terve s a bul-gaacuterndashbizaacutenci csehndashmorvandashfrank eacuterdekellenteacuteteket eacutes haacuteboruacutekat felhasznaacutelva megtoumlr-teacutenik a tervszerűen előkeacutesziacutetett honfoglalaacutes64

A fent emliacutetett koncepcioacutek alapjaacuten kirajzoloacutednak azok a bizonytalan ingatag alapo-kon aacutelloacute felteveacutesek amelyekre a korai magyar toumlrteacutenetet feleacutepiacutetetteacutek

1 Elsőkeacutent a magyar nyelv kialakulaacutesaacutenak időkeretei illetve foumlldrajzi koordinaacutetaacutei alapjaacuten helyezik a legkoraacutebbi magyar szaacutellaacuteshelyet vagy az Uraacutel hegyseacutegtől keletre vagy az Uraacutel deacuteli videacutekeacutere Ezt meacuteg oumlssze szoktaacutek kapcsolni a legkoraacutebbi toumlroumlk jouml-veveacutenyszavak keacuterdeacuteseacutevel a vaskor elterjedeacuteseacutevel a reacutegioacuteban illetve a nomadizmus kialakulaacutesaacuteval Iacutegy a Tobol Isim Irtis videacutekeacuten a szargatkai műveltseacuteg teruumlleteacutere teszik a magyarok első ismert lakoacutehelyeacutet vagy pedig az Uraacutel deacuteli reacuteszeacutere

2 Az elkeacutepzeleacutesek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege szerint a magyarsaacuteg toumlbb-kevesebb időt toumlltoumltt a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutenak videacutekeacuten amelyet Julianus nyomaacuten Magna Hungariaacutenak is neveznek A szibeacuteriai teruumlletről a Volga-videacutekre valoacute koumlltoumlzeacutessel kap-csolatba hozott esemeacutenyek a Kr e 4 szaacutezadi szarmata a Kr u 350-es hun a 463-as onogur saragur ogur az 503-as szabiacuter eacutes az 550ndash60-as eacutevek avarndashtuumlrk neacutepmozgaacutesai

3 A Volga-videacutekről esetleg az Uraacutel deacuteli lejtőiről koumlzvetlenuumll egy deacutelnyugati vaacuten-dorlaacutessal szaacutemolhatunk A magyarsaacuteg a Kubaacuten videacutekeacutere azaz a Kaukaacutezus előtereacutenek nyugati feleacutebe koumlltoumlzhetett a 463-as onogur saragur ogur vaacutendorlaacutes soraacuten (Gombocz Zoltaacuten II) A 6 szaacutezad veacutegeacuten a bulgaacuterok vezeteacuteseacutevel az ogur csoportok a Kubaacuten vi-deacutekeacuteről a DnyeszterndashDonyec videacutekeacutere vonultak helyuumlkre a magyarok koumlltoumlztek az Uraacutel videacutekeacuteről (Roacutena-Tas Andraacutes) A 7 szaacutezad koumlzepeacuten a Kazaacuter Birodalom megerő-soumldeacuteseacutevel egy időben a Volga-videacutekről deacutelre a Kaukaacutezus előtereacutebe vonultak elődeink (Ligeti Lajos) Veacuteguumll az sem kizaacutert hogy 800 taacutejaacuten zajlott le ez az esemeacuteny (Gombocz Zoltaacuten I)

A maacutesik eshetőseacuteg szerint a magyarok a Volga-videacutekről a Dontoacutel nyugatra elteruumllő steppeacutere huacutezoacutedtak Ennek időpontjaacutet kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen hataacuteroztaacutek meg 750 koumlruumll (Fodor Istvaacuten) 800 koumlruumll (Czegleacutedy Kaacuteroly II) eacutes 830 koumlruumll (Neacutemeth Gyula Kristoacute Gyula)

Egy harmadik lehetőseacuteget vaacutezolt fel Harmatta Jaacutenos aki szerint a magyarsaacuteg a tuumlrkoumlktől vereseacuteget szenvedett ogurokkal a VolgandashOka koumlzeacute koumlltoumlzoumltt a 6 szaacutezadban

64 Harmatta 2001 1ndash14

21

majd onnan a 7 szaacutezad elejeacuten deacutel feleacute hatolva Kuvrat birodalmaacutenak reacuteszeacuteveacute vaacutelt Itt nem teljesen egyeacutertelmű hogy a Dontoacutel keletre vagy nyugatra elteruumllő videacutekre gon-doljunk

4 A Biacuteborbanszuumlletett Konstantin aacuteltal leiacutert Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe toumlrteacutenő koumlltouml-zeacutessel kapcsolatban foumlldrajzi szempontboacutel is haacuterom alapelkeacutepzeleacutes koumlrvonalazhatoacute Akik a magyarsaacuteg Kubaacuten folyoacute koumlrnyeacuteki lakhelyeacutevel szaacutemolnak egy viszonylag ko-rai Dontoacutel nyugatra toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutest teacuteteleznek fel Gombocz maacutesodik elkeacutepzeleacutese szerint ez 600 taacutejaacuten egy kazaacuter taacutemadaacutessal magyaraacutezhatoacute Czegleacutedy korai aacutellaacutespontja szerint egy 6ndash7 szaacutezadi elmozdulaacutessal szaacutemolhatunk a sziacuter eacutes muszlim forraacutesokban olvashatoacute kangar eacutes szavaacuterd adatok nyomaacuten Veacuteguumll Gyoumlrffy szerint a magyarsaacuteg a 7 szaacutezad első feleacuteben koumlltoumlzoumltt Kuvrat megszűnt birodalma helyeacutere

Egy maacutesik aacutellaacutespont abboacutel indul ki hogy Leveacutedia a Don eacutes Dnyeper koumlzeacute lo-kalizaacutelhatoacute miacuteg Etelkoumlz a Dnyeperen tuacutelra Az aacutetkoumlltoumlzeacutes időpontjaacutera van egy ko-rai időpont a 670-es eacutevek amikor a magyarsaacuteg Asparuchhal egyuumltt eacuterte volna el a Kaacuterpaacutetokat (Harmatta Jaacutenos) illetve felmeruumllt meacuteg a 850-es eacutevek lehetőseacutege amikor a szavaacuterdok megjelentek a Kaukaacutezusban az oumlrmeacuteny forraacutesokban (Czegleacutedy Kaacuteroly II Kristoacute Gyula Fodor Istvaacuten) Ligeti egy 870 koumlruumlli besenyő taacutemadaacutessal kapcsolta oumlssze az Etelkoumlzbe koumlltoumlzeacutest Veacuteguumll a Reginoacutenaacutel olvashatoacute 889-es besenyőndashmagyar haacuteboruacutera hivatkozva neacutehaacuteny kutatoacute egy keacutesei időponttal szaacutemolt (Neacutemeth Gyula Czegleacutedy Kaacuteroly)

Mindezek mellett felmeruumllt az is hogy Leveacutedia eacutes Etelkoumlz nem keacutet kuumlloumln teruumllet hanem Leveacutedia a fejedelmi szaacutellaacutes ami Etelkoumlz teruumlleteacutere esett (Roacutena-Tas Andraacutes)

5 A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak meacuteg keacutet alapvető keacuterdeacutese eacuterdemel kuuml-loumln figyelmet Egyreacuteszt a kabar csatlakozaacutes amely hataacutesaacutera megvaacuteltozott a magyar toumlrzsrendszer 881-ben Beacutecs koumlrnyeacutekeacuten kabarndashmagyar portyaacutezoacute csapat jaacutert ami arroacutel tanuacuteskodik hogy a Kazaacuter Birodalomboacutel kivaacutelt kabarok 881 előtt csatlakoztak a heacutet magyar toumlrzshoumlz65 A kabar csatlakozaacutes lehetseacuteges daacutetumai 700ndash800 830 koumlruumll vagy 860 taacutejaacuten (Szűcs Jenő) Egy korai 800-as vagy 810-es csatlakozaacutes haacutettereacuteben vallaacutesi kuumlzdelmeket felteacuteteleznek (Roacutena-Tas Andraacutes Harmatta Jaacutenos) A 830-as eacutevekre a ka-zaacuter uralom veacutegeacutevel illetve Sarkel feleacutepiacuteteacuteseacutevel kapcsoltaacutek oumlssze a kabar csatlakozaacutest (Gyoumlrffy Gyoumlrgy Ligeti Lajos) Kristoacute Gyula pedig 854 taacutejaacuten az Etelkoumlzbe vaacutendorlaacutes-sal kapcsolja oumlssze a kabarok beeacutepuumlleacuteseacutet a magyar toumlrzsszoumlvetseacutegbe

6 A maacutesik keacuterdeacutes a keleten a Volga-videacuteken maradt magyar toumlredeacutek eredete amellyel kapcsolatosan alapvetően keacutet neacutezet alakult ki Amennyiben egy keacutesei azaz 9 szaacutezad eleji neacutepmozgaacutes koumlvetkezteacuteben keruumllt a magyarsaacuteg a Dontoacutel nyugatra eső videacutekre akkor a 10 szaacutezadtoacutel a 13 szaacutezad elejeacuteig a Volga-videacuteken eacutelt magyar toumlredeacute-ket az itt haacutetramaradott kisebb csoport leszaacutermazottjaacutenak tekinthetjuumlk A maacutesik el-keacutepzeleacutes alapjaacuten uacutegy rekonstruaacutelhatjuk a Volga-videacuteken a keleti magyarok kialakulaacute-saacutet hogy ezek a honfoglaloacute magyarsaacutegboacutel a 9 szaacutezad folyamaacuten kiszakadoacute eacutes eacuteszakra koumlltoumlző csoportok leszaacutermazottai

65 Continuatio Annalium Iuvavensium Maximorum in MGH SS XXX2 742 Kristoacute 1996 150

22

Ezekre az eredmeacutenyekre illetve sajaacutet koraacutebbi kutataacutesaimra eacutepiacutetve egy aacutetfogoacute keacutep megrajzolaacutesaacutera vaacutellalkozom ahol elsősorban a kutataacutes uacutej eredmeacutenyeit bemutatoacute megkoumlzeliacuteteacutesek aacutettekinteacuteseacutere eacutes az ismereteink korlaacutetainak tudatosiacutetaacutesaacutera helyeztem a fő hangsuacutelyt Veacutelemeacutenyem szerint helyesebb ha bevalljuk hogy egy keacuterdeacutest a je-lenlegi tudaacutesunk alapjaacuten nem tudunk eldoumlnteni mintha nehezen veacutedhető hipoteacute-ziseket aacutelliacutetunk fel amelyek egy reacutesze aztaacuten tudomaacutenyos koumlzhellyeacute vaacutelva beeacutepuumll a tudomaacutenytoumlrteacutenetbe eacutes szilaacuterd pontnak tűnik

Munkaacutem első fejezeteacuteben a VolgandashKaacutema-videacuteki magyar szaacutellaacutesteruumllet kuumlloumlnboumlző aspektusait veszem szaacutemba tehaacutet azt vizsgaacutelom mi koumlti a kutataacutest ehhez a reacutegioacutehoz A maacutesodik fejezet a magyarsaacuteg toumlrteacutenete steppei korszakaacutenak alapkeacuterdeacuteseire keresi a vaacutelaszt a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak tanulsaacutegaira eacutes az iacuterott forraacutesok adataira taacutemaszkodva A harmadik reacuteszben a honfoglalaacutes eacutes a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele taacutegabb toumlrteacuteneti haacutettereacutenek felvillantaacutesaacutera teszek kiacuteseacuterletet

I A VolgandashKaacutema-videacutek szerepe a korai magyar toumlrteacutenetben

A VolgandashKaacutema-videacuteken leacutevő bdquoőshazardquo mind a koumlzveacutelemeacutenyben mind a szaktudo-maacutenyos koumlroumlkben a magyar őstoumlrteacutenet elfogadott alapteacutezise Ez azonban egy toumlbb elemből oumlsszeaacutelloacute elmeacuteleti konstrukcioacute melynek egy reacutesze toumlrteacuteneti hagyomaacutenyain-kon maacutes reacutesze pedig a tudomaacutenyos kutataacutes eredmeacutenyein alapul Az elmeacutelet alkotoacute-elemeinek egyenkeacutenti aacutettekinteacutese soraacuten arra kell kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt helyezni hogy eacutelesen elkuumlloumlnuumlljenek egymaacutestoacutel a teacutenyek eacutes a felteveacutesek Csak ez utaacuten keruumllhet sor annak megvizsgaacutelaacutesaacutera hogy a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak helyeacutere illetve vaacutendorlaacute-saira vonatkozoacute egyes őstoumlrteacuteneti koncepcioacutek milyen araacutenyban eacutepuumllnek felteveacutesek eacutes teacutenyek kombinaacutecioacuteira

Mielőtt tulajdonkeacuteppeni teacutemakoumlreinket megvizsgaacutelnaacutenk maga a VolgandashKaacutema-videacuteki bdquoőshazardquo terminus szorul magyaraacutezatra Tudatosan keruumlltuumlk a hagyomaacute-nyos kifejezeacuteseket mint bdquouraacuteli őshazardquo bdquobaskiacuteriai őshazardquo illetve Magna Hungaria ugyanis ezekhez kuumlloumlnboumlző keacutepzetek eacutes teoacuteriaacutek tapadnak s iacutegy egyfajta eacuterteacutekiacuteteacuteletet hordoznak

Az bdquouraacuteli őshazardquo kifejezeacutest Ligeti 1943-ban a magyarsaacuteg első oumlnaacutelloacute szaacutellaacuteste-ruumllete eacutertelemben hasznaacutelta ahol maacutesfeacutel eacutevezredet toumlltoumltt (Kr e 1000ndashKr u 500) a neacutepcsoport Szerinte őseink lakhelye előbb a Deacutel-Uraacuteltoacutel nyugatra utoacutebb keletre volt1 Innen indultak volna eleink a Kaukaacutezus előtereacutebe Uacutejabban az bdquouraacuteli őshazardquo terminust a finnugor nyelveacuteszek teljesen maacutes eacutertelemben hasznaacuteljaacutek ugyanis a finn-ugor eacutes szamojeacuted nyelvek koumlzoumls őseacutet uraacuteli alapnyelvkeacutent rekonstruaacuteltaacutek s az ezen a nyelven beszeacutelő koumlzoumlsseacutegek lakoacutehelyeacutet nevezik bdquouraacuteli őshazaacutenakrdquo2 Iacutegy ez a terminus keacuteteacutertelműseacutege miatt megteacutevesztő lehet ugyanis miacuteg a magyar őshaza az Uraacutel hegy-seacuteg neveacutehez koumlthető addig az uraacuteli alapnyelv eseteacuteben egy nyelvtoumlrteacutenetileg kikouml-vetkeztetett egyseacuteg hordozoacuteinak egykori szaacutellaacutesteruumlleteacuteről van szoacute A terminoloacutegiai zavart csak fokozza hogy a magyar nyelv az uraacuteli alapnyelvből szaacutermazik Mellesleg a Ligeti aacuteltal 1943-ban hasznaacutelt a magyarsaacuteg bdquouraacuteli őshazaacutejaacuterardquo vonatkozoacute koncepcioacute

1 Ligeti uacutegy veacutelte hogy az emliacutetett 1500 eacutev első nagyobbik reacuteszeacuteben a magyarsaacuteg az Uraacutel hegy-seacuteg euroacutepai oldalaacuten eacutelt azutaacuten kelt aacutet Nyugat-Szibeacuteriaacuteba ahol aacutetteacutert a lovas-nomaacuted eacuteletmoacutedra A Kr u 5 szaacutezadban a toumlroumlk neacutepvaacutendorlaacutes hataacutesaacutera pedig deacuteli iraacutenyban mozdult el (Ligeti 1943 6)

2 HajduacutendashDomokos 1978 54ndash57

24

is jelentősen moacutedosult azoacuteta mivel az Uraacutel koumlrnyeacuteki szaacutellaacutesteruumllet eacutes a deacuteli Kaukaacutezus koumlrnyeacuteki lakoacutehely koumlzeacute iktattak egy uacutejabb bdquoőshazaacutetrdquo amelyet Magna Hungariaacutenak vagy bdquobaskiacuteriai őshazaacutenakrdquo szokaacutes nevezni3

A bdquobaskiacuteriai őshazardquo elnevezeacutes azeacutert mellőzendő mert eleve a baskiacuterndashmagyar azo-nosiacutetaacutest teacutetelezi fel de legalaacutebbis sugallja holott ez ndash mint alaacutebb laacutetni fogjuk ndash vita-tott Az is ellene szoacutel hogy csupaacuten a mai Baskiacuteria teruumlleteacutere utal tehaacutet foumlldrajzilag tuacutelsaacutegosan korlaacutetozott

Veacuteguumll a Magna Hungaria kifejezeacutes egyeacutertelműen 13 szaacutezadi tudoacutes eredetű ter-minus amely a keleten megtalaacutelt magyarok foumlldjeacutere utal Innen maacuter csak egy leacutepeacutes annak felteveacutese hogy ez volt a magyar bdquoőshazardquo4 Mindezek alapjaacuten szerencseacutesebbnek tűnik a VolgandashKaacutema-videacutek terminus ugyanis ehhez nem tapad olyan maacutesodlagos gondolati konstrukcioacute amely maacuter neveacuteben is egyfajta koncepcioacutet sugall Ugyanakkor foumlldrajzi eacutertelemben a VolgandashKaacutema-videacutek alatt a magyar őstoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel egy taacutegabb teruumlletet eacutertuumlnk amelyet nyugat felől a Volga koumlzeacutepső folyaacutesa hataacuterol ke-leti iraacutenyban pedig Nyugat-Szibeacuteriaacuteig terjed ki Noumlveacutenytakaroacutejaacutet tekintve az erdő eacutes az erdős steppe oumlvezeteacutebe tartozik5

A magyar őstoumlrteacutenettel foglalkozoacute művekben a periodizaacutecioacute szempontjai kuumlloumln-boumlzőek ennek elleneacutere a korszakolaacutes alapvetően a nyelvtoumlrteacutenet eredmeacutenyein ala-pul Az uraacuteli alapnyelv koraacutet a Kr e 6ndash4 eacutevezredre dataacuteljaacutek majd az uraacuteli alapnyelv megszűneacutese utaacuten leacutetrejoumltt a finnugor eacutes a szamojeacuted alapnyelv (Kr e 4ndash3 eacutevezred) A finnugor nyelvi egyseacutegből vaacutelt ki az ugor alapnyelv a Kr e 2 eacutevezredben s veacute-gezetuumll ebből szaacutermazott az ősmagyar nyelv a Kr e 1 eacutevezred első feleacuteben6 Az ős-magyar nyelv toumlrteacuteneteacutet a joumlveveacutenyszavak kutataacutesaacutera alapozva legutoacutebb Ligeti haacute-rom korszakra bontotta 1 korai (Kr e 500ndashKrisztus szuumlleteacutese koumlruumlli) 2 koumlzeacutepső (Krisztus szuumlleteacutesendashKr u 500) eacutes 3 keacutesei (5ndash10 szaacutezad) korszakra7 Roacutena-Tas Andraacutes a magyar nyelvtoumlrteacutenet korszakolaacutesaacuteban legutoacutebb visszateacutert a hagyomaacutenyos korai eacutes keacutesei ősmagyar korszakolaacutesra ahol a korszakhataacuter a Kr u 5008 A reacutegeacuteszeti pe-riodizaacutecioacute Kelet-Euroacutepa vonatkozaacutesaacuteban ugyancsak haacutermas tagoloacutedaacutest mutat neolit forradalom (Kr e 4 eacutevezred) bronzkor (Kr e 2 eacutevezred) vaskor (Kr e 8 szaacutezad) A VolgandashKaacutema-videacutek vaskori reacutegeacuteszeti kultuacuteraacuteinak időbeli keretei is haacuterom korsza-

3 Fodor szerint az oumlnaacutelloacute magyar csoportok Kr e 1000ndashKr e 500 koumlzoumltt alakultak ki valahol a Deacutel-Uraacutel keleti videacutekeacuten (Fodor 1975 133ndash134) Erről a teruumlletről koumlltoumlztek aacutet Baskiacuteriaacuteba Sze-rinte ez a vaacutendorlaacutes haacuterom neacutepmozgaacutessal hozhatoacute kapcsolatba 1 Kr e 400ndash300 k szarmata 2 Kr u 350ndash400 k hun 3 550 koumlruumlli avarndashtuumlrk (Fodor 1975 164ndash165) Baskiacuteriaacuteboacutel pedig a magyarsaacuteg 750 utaacuten vaacutendorolt deacutelre (Fodor 1975 170) Ligeti is megvaacuteltoztatta koraacutebbi aacutellaacutes-pontjaacutet Szerinte a magyarsaacuteg kb ezer eacutevet toumlltoumltt az Uraacuteli-aacutetjaacuteroacutenaacutel majd a 463-as ogur neacutep-mozgaacutes nyugat feleacute mozdiacutetotta s a szabiacuterok 503 koumlruumlli vaacutendorlaacutesa koumlvetkezteacuteben eacuterkeztek a Volgandash Kaacutema videacutekeacutere Innen a Kazaacuter Birodalom 7 szaacutezad koumlzepeacutere tehető megerősoumldeacuteseacutevel egy időben taacutevoztak deacuteli iraacutenyba (Ligeti 1986 143ndash144 158 530 vouml Zimonyi 1988 216ndash217)

4 Gyoumlrffy 1948 565 Somogyi 1984 26ndash476 HajduacutendashDomokos 1978 41ndash91 Sipcz 2006 289 csalaacutedfa korszakolaacutessal7 Ligeti 1986 5208 Roacutena-Tas Berta 2011 Harmatta is aacutettekintette a korszakolaacutes keacuterdeacuteseacutet (1997 13ndash17)

25

kot oumllelnek aacutet ananyinoacutei kultuacutera (Kr e 8ndash3 szaacutezad) pjanobori gljagyenovoacutei mű-veltseacuteg (Kr e 3 szaacutezadndashKr u 3 szaacutezad) bahmutyinoacutei lomovatovoacutei imenykovoacutei kul-tuacutera (3ndash8 szaacutezad)9 Bartha taacutersadalomtoumlrteacuteneti korszakolaacutessal kiacuteseacuterletezett Engels művei alapjaacuten s nemzetseacutegi (Kr e 3 eacutevezred) toumlrzsi (Kr e 500) toumlrzsszoumlvetseacutegi (Kr u 600ndash1000) korszakot teacutetelezett fel10

Nyelvtoumlrteacutenet Reacutegeacuteszet TaacutersadalomtoumlrteacutenetKr e 6ndash4 eacutevezreduraacuteli alapnyelvKr e 4ndash3 eacutevezredfinnugor

Kr e 4 eacutevezredneolit

Kr e 3000nemzetseacuteg

Kr e 2 eacutevezredugor kor

Kr e 2 eacutevezredbronzkor

Kr e 1 eacutevezered első felemagyar nyelv

Kr e 8 szaacutezad vaskorKr e 8 szaacutezadndashKr e 3 szaacutezadananyinoacutei kultuacutera

Kr e 500toumlrzs

Kr e 500ndash0korai ősmagyarKr u 0ndash500koumlzeacutepső ősmagyar

Kr e 3 szaacutezadndashKr u 3 szaacutezadpjanobori gljagyenovoacutei kultuacutera

Kr u 500ndash1000keacutesei ősmagyar

Kr u 300-800bahmutyinoacutei lomovatovoacutei imenykovoacutei kultuacutera

Kr u 600ndash1000toumlrzsszoumlvetseacuteg

Szűcs etnogenetikai munkaacutessaacutega nyomaacuten a periodizaacutecioacute keacuterdeacutese maacutes megvilaacutegiacute-taacutesba keruumllt ugyanis a honfoglaloacute magyarsaacuteg eseteacuteben rekonstruaacutelhatoacute egy bdquogentilisrdquo vagy maacutes kifejezeacutessel barbaacuter etnikai tudat amely a neacutepvaacutendorlaacutes kori germaacuten neacutep-alakulatok etnikai tudataacuteval aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamba a megfelelő korlaacutetok figyelembe-veacuteteleacutevel Ennek a barbaacuter etnikai tudatnak a jellegzetesseacutegeit Szűcs Jenő iacutegy foglalta oumlssze bdquoA Roacutemaacutet megdoumlntő eacutes oumlroumlkeacutebe leacutepő germaacuten neacutepalakulatok (gentes) a valoacutesaacuteg-ban eacuteppen nem voltak veacuterkoumlzoumlsseacutegek vagy organikus keacutepződmeacutenyek hanem ereden-dően a vaacutendorlaacutesok (3ndash6 sz) soraacuten kuumlloumlnfeacutele toumlrzs- eacutes neacutepreacuteszekből mesterseacutegesen integraacutelt politikai koumlteleacutekek Az uacutej uralomkeacutepződeacutes (raquoHeerkoumlnigtumlaquo) tartoacutesulaacutesa azonban aacuteltalaacuteban az elteacuterő etnikai tradiacutecioacutek integraacutecioacutejaacutet eacutes a neacutep raquoorganikuslaquo leacutet-rejoumltte ndash eredetkoumlzoumlsseacutege ndash hiteacutenek kialakulaacutesaacutet eredmeacutenyezte ahogy valamennyi jelentős toumlrteacuteneti szerephez jutoacute neacutep (keleti eacutes nyugati goacutetok frankok alemannok burgundok langobardok stb) eseteacuteben megfigyelhető Amennyiben a toumlbbeacute-ke-veacutesbeacute egymaacutest fedő politikai eacutes etnikai keretek egy sajaacutetos prefeudaacutelis-barbaacuter szociaacute-lis struktuacuteraacutet oumlleltek aacutet (amelyben a toumlbbnyire erős monarchikus hatalom eacutes szociaacutelis tagoltsaacuteg elleneacutere a fegyveres szabad elemnek meacuteg jelentős suacutelya volt) a taacutersadalom szaacutemottevő zoumlmeacutenek tehaacutet a neacutep (theudo-gens) eredeteacutere eacutes hagyomaacutenykoumlzoumlsseacutegeacutere

9 Laacuteszloacute 1971 Fodor 197310 Bartha korszakolaacutesaacuteban Molnaacuter Eriket koumlvette (vouml Bartha 1977 25 Bartha 1984 395)

26

alapuloacute etnikai tudata leacutenyegileg egybeesett a politikai uralom iraacutenti lojalitaacutesaacuteval eacutes a szabadok jogkoumlzoumlsseacutegeacutehez (a raquoneacutepjoghozlaquo) valoacute tartozaacutes taacutersadalmi oumlntudataacuteval jo-gosult raquogentilislaquo struktuacuteraacuteroacutel eacutes oumlntudatroacutel beszeacutelni E tudati kincs dominaacutens raquoideo-logikuslaquo elemei elsődlegesen ugyan nem a nyelv vagy kultuacutera egeacuteszeacutet tuumlkroumlzteacutek de taacutegabb nyelvi eacutes kulturaacutelis oumlsszefuumlggeacutesek szerint tagoloacutedtak az egyseacutegesuumllt eredetha-gyomaacuteny (amely a raquotaacutersadalomlaquo absztrakcioacutejaacutet helyettesiacutető barbaacuter veacuterseacutegi miacutetoszba olvasztott bele kezdetleges toumlrteacuteneti tudati elemeket eacutes emelte azokat a szakraacutelis szfeacuteraacuteba) a koumlzoumls jog (amely egyszersmind raquoetnikailaquo koumltőerőt jelentett) aacuteltalaacuteban a raquoszokaacutesoklaquo (etikailag normatiacutev hagyomaacuteny) a hitvilaacuteg (tekintet neacutelkuumll arra hogy elemei eredendően etnikus specifikumok voltak-e) egy jellegzetes raquoetnocentrikuslaquo szemleacutelet kereteacuteben illeszkedtek oumlssze szerves egeacutesszeacute Noha e tudattartalom jelle-geacutet intenzitaacutesaacutet funkcioacutejaacutet illetően egyazon neacutepcsoporton beluumll is kuumlloumlnboumlző szoci-aacutelis szinteken szaacutemos variaacutenssal lehet szaacutemolni ezek keacutetseacutegtelenuumll egyazon eszmei modellrendszer variaacutensai amely annyiban tekinthető raquopolitikailaquo tudatformaacutenak amennyiben az etnikai tudatboacutel fakadoacute elkeacutepzeleacutesek a csoporthoz tartozoacutek politi-kai eacutes taacutersadalmi oumlntudataacutet lojalitaacutesaacutet toumlbb-kevesebb meacuterteacutekben meghataacuteroztaacutekrdquo11 A honfoglaloacute magyarok bdquogentilizmusardquo tuumlkroumlződik az eredetkoumlzoumlsseacuteg hiteacutet igazoloacute HunorndashMagor eredetmondaacuteban az 1100 koumlruumll lejegyzett genus Hungarorum kife-jezeacutesben amely a feudaacutelis szemleacutelettől elteacuterően a nyelv eredet eacutes szaacutermazaacutes alapjaacuten hataacuterozhatoacute meg s a 11 szaacutezadi pogaacutenyfelkeleacutesek eszmevilaacutegaacuteban ahol a pogaacuteny hitvilaacuteg eacutes barbaacuter jogrendszer eacutelő hagyomaacutenya meacuteg koumlrvonalazhatoacute Szűcs a magyar barbaacuter etnikai tudat kialakulaacutesaacutet a 6ndash9 szaacutezadra tette melynek bdquotoumlroumlkoumlsrdquo politikai keretei a Kazaacuter Birodalomban (7ndash9 szaacutezad) szilaacuterdultak meg12

A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak kezdeteacutet a toumlroumlk neacutepek Euroacutepaacuteba toumlrteacutenő vaacutendorlaacutesaival lehet kapcsolatba hozni Az első valoacutesziacutenűleg toumlroumlk nyelvű neacutepek (onogur ogur szaragur) 463 koumlruumll eacuterkeztek a Kaukaacutezus előtereacutebe Aacuteltalaacuteban ezt a daacute-tumot tekintik a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban forduloacutepontnak Ugyanakkor az sem zaacuterhatoacute ki hogy a neacutepalakulaacutesi folyamat maacuter a hunok 370-es eacutevekben toumlrteacutenő nyugatra vaacutendorlaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben elkezdődhetett de az is elkeacutepzelhető hogy a doumlntő loumlkeacutest a szabiacuterok 503 koumlruumlli az avarok majd nyomukban a tuumlrkoumlk 550-es eacutevekbeli vaacutendorlaacutesa vagy a Kazaacuter Birodalom 7 szaacutezad első feleacuteben bekoumlvetkező kon-szolidaacutecioacuteja adhatta A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak foumlldrajzi kereteit min-denesetre az egykori Kazaacuter Birodalom teruumlleteacutere azaz a kelet-euroacutepai steppe eacutes az erdős steppe oumlvezeteacutebe helyezhetjuumlk Pontosabb lokalizaacutecioacute csak a 9 szaacutezad maacutesodik feleacutetől lehetseacuteges Ekkor az iacuterott forraacutesok a Fekete-tenger eacuteszaki videacutekein jelzik a magyarsaacutegot

11 Szcs 1984 342ndash34412 Szcs 1992 A magyarsaacuteg barbaacuter etnikai tudata kialakulaacutesaacutenak rekonstruaacutelaacutesaacuteban Szűcs a Ju-

lianus aacuteltal megtalaacutelt magyar toumlredeacutek s a szavaacuterd magyarok elszakadaacutesaacutenak korai időpontjaacutet vette fi gyelembe (9 sz előtt szaacutezadokkal illetve 750 előtt Szcs 1984 348) amelyet a keacutesőbbi kutataacutes megkeacuterdőjelezett (Czegleacutedy MŐT 121ndash122 Ligeti 1986 378) Ez persze azt jelzi hogy a bdquogentilisrdquo struktuacutera kikristaacutelyosodaacutesaacutet az eredethagyomaacuteny veacutegleges integraacutecioacutejaacutet visz-szavetiacutethetjuumlk a 9 szaacutezad elejeacuteig de enneacutel koraacutebbi eacutevszaacutezadokra csupaacuten hipotetikusan rekonst-ruaacutelhatjuk

27

A magyar őstoumlrteacutenet utolsoacute szakaszaacutenak tartott korszak etnogenetikai szem-pontboacutel a honfoglaloacute magyar neacutep eacutes bdquogentilisrdquo tudata kialakulaacutesaacutenak ideje Az ezt megelőző perioacutedust Ligeti iacutegy jellemezte bdquoa magyar őstoumlrteacutenetet visszafeleacute csak a Kr utaacuteni V szaacutezadig lehet nyomozni Azon tuacutel egy tapodtat sem tehetuumlnk előre el-veacutesz szemuumlnk elől minden iraacutenyiacutetoacute nyom Tovaacutebbi kutataacutesaink megkezdeacuteseacutehez maacutes vezetőt kell keresnuumlnk s ez a nyelvuumlnk Taacutevolroacutel sem akarunk abba a hibaacuteba esni hogy a nyelvi eredetet okvetlenuumll azonosnak tekintsuumlk az etnikai eredettelrdquo13 Szűcs ugyanerről a korroacutel iacutegy iacutert bdquoMindazonaacuteltal arroacutel hogy az raquoelőmagyarsaacuteglaquo nyelv-toumlrteacuteneti kategoacuteriaacuteja moumlgoumltt etnoszocioloacutegiai eacutertelemben milyen csoport huacutezoacutedott meg semmi megbiacutezhatoacute nem mondhatoacute elrdquo14

Amennyiben a neacutepvaacutendorlaacutes kori germaacuten neacutepalakulatok etnikai tudataacutenak ki-alakulaacutesaacutet ndash mint kiacutenaacutelkozoacute analoacutegiaacutet ndash fel lehet hasznaacutelni a honfoglaloacute magyarsaacuteg bdquogentilizmusaacutenakrdquo rekonstrukcioacutejaacutehoz a neacutepvaacutendorlaacuteskort megelőző germaacuten toumlr-zsek etnoszocioloacutegiai vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenyei is toumlbb figyelmet eacuterdemelneacutenek A keacutet korszak koumlzoumltt etnogenetikai szempontboacutel alapvető kuumlloumlnbseacuteg van15 A Caesar eacutes Tacitus korabeli germaacuten toumlrzsek tanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel levonhatoacute koumlvetkezteteacuteseket a steppe eacuteszaki videacutekeacuten s az erdőzoacutenaacuteban eacutelő neacutepek koumlzeacutepkori vagy uacutejkori etnoszo-cioloacutegiai anyagaacuteval lehetne egybevetni Ami szűkebb teacutemaacutenkat illeti megaacutellapiacutethatoacute hogy a korai magyar toumlrteacutenet periodizaacutecioacutejaacuteban a legeacutelesebb hataacuter az 5 szaacutezad koumlruumlli időre tehető Ezeacutert kell kuumlloumln kezelnuumlnk az 5 szaacutezad előtti korszakra vonatkozoacute min-den teacutenyt eacutes felteveacutest Etnoszocioloacutegiai szempontboacutel itt keacutet kuumlloumlnboumlző perioacutedusroacutel van szoacute

A magyar őstoumlrteacutenet keacuterdeacutesei koumlzuumll a VolgandashKaacutema-videacutekkel kapcsolatban a kouml-vetkező teacutemakoumlroumlket fejtem ki 1 a finnugrisztika a magyar nyelvtoumlrteacutenet eredmeacute-nyeire eacutepiacutetett legkoraacutebbi magyar bdquoőshazardquo-koncepcioacutek 2 a Jugria-keacuterdeacutes 3 Julianus utazaacutesa eacutes az aacuteltala megtalaacutelt magyar toumlredeacutek keacuterdeacutese 4 a baskiacuterndashmagyar kapcso-lat teacutemakoumlre (baskiacuterndashmagyar azonosiacutetaacutes a korai muszlim szerzőkneacutel ennek mongol kori interpretaacutecioacutei a latin eacutes perzsa nyelvű irodalomban a baskiacuterndashmagyar toumlrzsnevek eacutes koumlzszavak egyezteteacutese) 5 a volgai bulgaacuterok eacutes a magyarok viszonya

A legkoraacutebbi magyar bdquoőshazardquo-koncepcioacutek

A magyar nyelv a finnugor nyelvek koumlzeacute tartozik A finnugor nyelvek terminus he-lyett ndash tekintettel a finnugor eacutes szamojeacuted nyelvek rokonsaacutegaacutera ndash az uraacuteli nyelvek kifejezeacutes terjedt el16 Uraacuteli nyelveknek azokat a nyelveket nevezzuumlk amelyek kiala-kulaacutesuk soraacuten ndash kuumlloumlnboumlző alapnyelveken keresztuumll ndash veacutegső fokon a rekonstruaacutelt uraacuteli alapnyelvből szaacutermaznak A magyar nyelv eseteacuteben ndash visszafeleacute haladva ndash ugor

13 Ligeti 1943 3814 Szcs 1992 28615 A germaacuten bdquoőstoumlrteacutenetrdquo etnogenetikai feldolgozaacutesa a kuumlloumlnboumlző korszakok jellemzeacutese s a bdquogen-

tilizmusrdquo első oumlsszefoglalaacutesa eacutes szinteacutezise Wenskus 196116 HajduacutendashDomokos 1978 45ndash46

28

finnugor eacutes uraacuteli alapnyelvről beszeacutelhetuumlnk A nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok soraacuten elő-szoumlr azt tisztaacuteztaacutek hogy az egyes uraacuteli nyelvek koumlzoumltt milyen rokonsaacutegi fokozatok leacuteteztek Ezutaacuten kiacuteseacuterletet tettek az egyes alapnyelvek időbeli kereteinek meghataacute-rozaacutesaacutera A nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacuteloacutedaacutesok koumlzuumll főkeacutent a kuumlloumlnboumlző alapnyelvekbe s ősnyelvekbe bekeruumllt joumlveveacutenyszavak kutataacutesa az aacutetveacutetelek relatiacutev kronoloacutegiaacutejaacutenak megaacutellapiacutetaacutesa nyuacutejthat joacute taacutejeacutekoztataacutest17 valamint a glottokronoloacutegia amely a rokon nyelvek egyező szoacutekincseacutenek vaacuteltozaacutesai alapjaacuten proacutebaacutel vaacutelaszt adni arra a keacuterdeacutesre hogy az egyes nyelvcsoportok eacutes nyelvek mikor kuumlloumlnuumlltek el egymaacutestoacutel18

Az uraacuteli alapnyelvet beszeacutelő csoportok foumlldrajzi elhelyezkedeacuteseacutenek meghataacuterozaacute-saacutehoz a nyelveacuteszeti paleontoloacutegia moacutedszere hasznaacutelhatoacute fel Ennek leacutenyegeacutet Hajduacute iacutegy jellemezte bdquoHa a rokon nyelvek koumlzoumls eredetű szoacutekeacuteszleteacuteből kivaacutelogatjuk az egyező aacutellat- eacutes noumlveacutenyneveket eacutes azok eredeti jelenteacuteseit is rekonstruaacuteljuk akkor nagyjaacuteboacutel keacutepet is alkottunk arroacutel hogy milyen fauna eacutes floacutera vette koumlruumll őseinket lakoacutehelyuumlkoumln Ezek utaacuten az aacutellatok eacutes noumlveacutenyek elterjedeacuteseacutet feltuumlntető teacuterkeacutepeken meg kell keresni azt a teruumlletet ahol az elődeink ismerte aacutellatok eacutes noumlveacutenyek egyuumltte-sen mind megtalaacutelhatoacutek Az ekkeacuteppen koumlruumllhataacuterolt teruumlletet tekinthetjuumlk nyelvcsa-laacutedunk legreacutegibb kikoumlvetkeztethető lakoacutehelyeacutenekrdquo19 Hajduacute rekonstruaacutelta a lucfenyő cirbolyafenyő jegenyefenyő voumlroumlsfenyő eacutes szil uraacuteli alapnyelvi alakjait eacutes az oumlt fafajta elterjedeacuteseacutet vizsgaacutelva arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy az uraacuteli nyelvet beszeacutelő kouml-zoumlsseacutegek szaacutellaacuteshelyei a Kr e 6ndash4 eacutevezredben a Koumlzeacutep-Uraacutelban s attoacutel eacuteszakra az Ob alsoacute eacutes koumlzeacutepső folyaacutesa menteacuten lehettek20

A toumlrteacuteneti nyelvtudomaacuteny reacuteveacuten ndash a rokon nyelvek szoacutekincseacutenek oumlsszehason-liacutetaacutesaacuteval ndash az alapnyelvet beszeacutelő csoportok eacuteletmoacutedjaacuteroacutel is adatokat gyűjthetuumlnk Az uraacuteli eacutes finnugor korszakot ennek alapjaacuten a halaacutesz-vadaacutesz eacuteletmoacuted jellemezte az ugor korra pedig a lovas kultuacuteraacutera utaloacute szoacutekincs mutathatoacute ki21

A nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok eredmeacutenyeit az alaacutebbiakban oumlsszegezhetjuumlk a Kr e 6ndash4 eacutevezredben az uraacuteli alapnyelven beszeacutelő csoportok a Koumlzeacutep-Uraacutel az Ob eacutes a Pecsora forraacutesvideacuteke taacutejaacuten eacutelhettek A szamojeacuted nyelvek kivaacutelaacutesa utaacuten a finnugor korszak a Kr e 3 eacutevezred veacutegeacuteig tarthatott amikor is leacutetrejoumltt az ugor eacutes finn-permi nyelvaacuteg Az ugor kor valamikor a Kr e 1 eacutevezred első feleacuteben szűnt meg s ez utaacuten alakult ki az ősmagyar nyelv Az uraacuteli nyelveken beszeacutelő mai neacutepek foumlldrajzi elhelyezkedeacutese eacutes a nyelvi rokonsaacutegi fokuk megaacutellapiacutetaacutesa alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a finnugor alap-nyelven beszeacutelő koumlzoumlsseacutegek koumlzuumll a keleti teruumlleten a keacutesőbbi ugor nyelvű csoportok laktak miacuteg a finn-permi alapnyelv hordozoacutei lassan nyugati iraacutenyba huacutezoacutedtak Az

17 Főkeacutent az iraacutenindashfi nnugor az iraacutenindashugor eacutes iraacutenindashősmagyar nyelvi kapcsolatok vizsgaacutelata adhat eacuterteacutekes kronoloacutegiai segiacutetseacuteget mivel az indoiraacuteni nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok az uraacutelieacute előtt jaacuter-nak (Harmatta 1977 167ndash182 Ligeti 1986 131ndash136 162ndash174) Az is bizonyosnak laacutetszik viszont hogy az indoiraacuteni nyelvtoumlrteacutenetben hasznaacutelt kronoloacutegiai hataacuterok megbiacutezhatoacutesaacutega to-vaacutebbi vizsgaacutelatot igeacutenyel

18 E moacutedszer megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet toumlbben megkeacuterdőjelezteacutek (vouml Roacutena-Tas 1978 243ndash251 Camp-bell 1999 180ndash183)

19 HajduacutendashDomokos 1978 4620 HajduacutendashDomokos 1978 5621 HajduacutendashDomokos 1978 71ndash87

29

ugor kori loacutetartaacutes terminoloacutegiaacuteja ndash amely megőrződoumltt a mai obi-ugor nyelvekben is ndash azt jelzi hogy az ugor nyelvű csoportok szaacutellaacutesai a Deacutel-Uraacutelban lehettek Az ős-magyar nyelvet beszeacutelő koumlzoumlsseacutegekkel tehaacutet az ugor nyelvi egyseacuteg megszűnte utaacuten ezen a teruumlleten szaacutemolhatunk

A magyar etnogenezis kutataacutesaacutenak vitatott pontjai maacuter az egyes szaktudomaacutenyok eacuterveacutenyesseacutegi koumlreacuten beluumll kitapinthatoacutek A nyelvtoumlrteacutenet kutatoacutei koumlzoumltt vita folyik arroacutel hogy a rekonstruaacutelt alapnyelv valoacutedi nyelv vagy a tudomaacutenyban felhasznaacutel-hatoacute szimboacutelumrendszer Aneacutelkuumll hogy ebben a vitaacuteban aacutellaacutest foglalnaacutenk annyit je-lezhetuumlnk hogy a rekonstruaacutelt alapnyelv egy olyan modell amelyet koumlzeliacuteteni kell ugyan egy valoacutedi nyelvi rendszerhez moacutedszertanilag azonban a kettőt nem szabad azonosiacutetani 22

Tovaacutebbi komoly probleacutemaacutekat vet fel a kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegak terminoloacutegiaacute-jaacutenak keveredeacutese Talaacuten a legnyilvaacutenvaloacutebb ez amikor egy nyelveacuteszeti fogalom etni-kai terminoloacutegia helyeacutebe leacutep Muumlhlmann szerint nyelveacuteszek az okozoacutei hogy peacuteldaacuteul indogermaacuten bdquoneacutepekrőlrdquo beszeacutelnek nem csupaacuten bdquonyelvekrőlrdquo Maacutes szoacuteval amit nyelvi koumlzoumlsseacutegnek nevezuumlnk az semmi esetre sem szocioloacutegiai eacutertelemben vett koumlzoumlsseacuteg hanem egy bizonyos nyelvet beszeacutelők koumlzoumlsseacutege tehaacutet egy statisztikai halmaz oumlsz-szesseacutege Ez persze nemcsak az ilyen oumlsszefoglaloacute fogalmakra eacuterveacutenyes mint pl az indogermaacutenok hanem az olyan alkategoacuteriaacutekra is mint germaacutenok keltaacutek szlaacutevok stb bdquoEl kell jutnunk odaacuteig hogy a neacutep fogalmaacutet az őstoumlrteacuteneti kutataacutesboacutel szaacuteműzzuumlk A terminoloacutegia nem koumlzoumlmboumls ugyanis a helytelen terminoloacutegia akaratlanul is hely-telen gondolatokhoz vezet A nyelvi eacutes etnikai osztaacutelyozaacutes oumlsszekevereacutese eacutes oumlssze-mosaacutesa tudomaacutenyos szempontboacutel pontosan olyan lehetetlenseacuteg mint annak idejeacuten a nyelvi eacutes antropoloacutegiai terminoloacutegiaacuteval valoacute szemfeacutenyveszteacutes voltrdquo23

Az egyik szibeacuteriai toumlroumlk nyelv peacuteldaacuteja joacutel megvilaacutegiacutethatja a probleacutemaacutet A csulimi toumlroumlk nyelv egyik dialektusaacutenak főneacutevkeacutepzeacuteseacuteről egy lengyel turkoloacutegus Marzanna Pomorska egy monograacutefiaacutet adott ki 2004-ben A bevezeteacutesben taglalja azt a keacutet keacuter-deacutest hogy ez a terminus vajon oumlnaacutelloacute nyelvet eacutes etnikumot takar-e Mindenekelőtt a szerző leszoumlgezi hogy a csulimi toumlroumlknek haacuterom dialektusaacutet kuumlloumlnboumlztethetjuumlk meg koumlzeacutepső-csulimi alsoacute-csulimi eacutes kuumlaumlrik A Csulim folyoacuteneacutev eacutes az alsoacute eacutes koumlzeacutepső jelző nyilvaacutenvaloacutean jelzi hogy az elnevezeacutes foumlldrajzi haacutetterű A csulimi toumlroumlk el-nevezeacutes nem irodalmi nyelvet jelent ugyanis ilyen nem alakult ki tehaacutet nincs oumlnaacutelloacute irodalmuk az iskolaacuteban nem taniacutetjaacutek illetve nincs sajaacutet nyelvű meacutedialehetőseacuteguumlk sem A haacuterom nyelvjaacuteraacutes egyike sem rendelkezik iacuteraacutessal Iacutegy hagyomaacutenyosan a haacute-rom dialektus oumlsszefoglaloacute nevekeacutent hasznaacuteljaacutek a csulimi toumlroumlk elnevezeacutest Ez feacutelre-vezető ugyanis a koumlzeacutepső-csulimi eacutes alsoacute-csulimi toumlroumlk nyelvjaacuteraacutesok genetikailag is kuumlloumlnboumlzőek Mivel a haacuterom dialektus is kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel nyelvi szempontboacutel a csulimi toumlroumlk neacutev hasznaacutelata a legkeveacutesbeacute kockaacutezatos akkor ha csak mind a haacuterom dialektusra koumlzoumlsen jellemző jegyek eseteacuten hasznaacuteljuk eacutes a haacuterom dialektus neveacutet pedig akkor ha a sajaacutet jellegzetesseacutegekkel biacuternak Pomorska jelzi hogy a munkaacutejaacute-ban ilyen eacutertelemben hasznaacutelja a csulimi toumlroumlk kifejezeacutest Majd hozzaacuteteszi hogyha a

22 Roacutena-Tas 1978 298ndash30223 Muumlhlmann 1985 15ndash16

30

keacutet legjelentősebb anyagot gyűjtő helyi nyelveacutesz anyagaacuteboacutel nem tudja megaacutellapiacutetani hogy az adott szoacute melyik dialektusboacutel valoacute akkor alkalmazza ezt a terminust Tehaacutet veacutegső soron egy technikai jellegű kifejezeacutesről van szoacute amely tipikus linguonym azaz a nyelveacuteszek aacuteltal megalkotott oumlnaacutelloacute nyelv

Pomorska kuumlloumln foglalkozik azzal a keacuterdeacutessel hogy a csulimi toumlroumlk neacutepnevet mi-kor eacutes milyen eacutertelemben hasznaacuteltaacutek Elsőkeacutent a 18 szaacutezadtoacutel kezdődően emliacutetik a csulimi toumlroumlkoumlket vagy csulimi tataacuterokat akik alatt a Csulim folyoacute voumllgyeacuteben eacutelő touml-roumlk nyelvű neacutepesseacuteget eacutertetteacutek A neacuteprajzi munkaacutekban ma is hasznaacutelatos ez a neacutepneacutev Az orosz čulymcy rsquocsulimiekrsquo fordiacutetaacutesa meacuteg homaacutelyosabb ugyanis szamojeacuted nyelvű csoportokat is magaacuteban foglal amelyek a Csulim folyoacute partjaacuten laknak A csulimi toumlroumlkoumlk aacuteltal lakott teruumlleten keacutetfajta szervezeacutesi elv eacuterveacutenyesuumllt az adminisztratiacutev vagyis az orosz adoacutezaacutes alapjaacuten alakiacutetottak ki teruumlleti egyseacutegeket illetve a hagyomaacute-nyos nagycsalaacuted-nemzetseacuteg volt a maacutesik koumlzoumlsseacutegkeacutepző elv Az 1990-es eacutevek veacutegeacuten maacuter a koumlzeacutepső-csulimi toumlroumlkoumlk nem tartottaacutek szaacutemon a nagycsalaacutedi-nemzetseacutegi kouml-teleacutekeket A csulimi toumlroumlkoumlket 1720 koumlruumll Tobolszk metropolitaacuteja kereszteacuteny hitre teacuteriacutetette Az eddigi leiacuteraacutesokban semmi nyoma annak hogy a kuumlaumlrik a koumlzeacutepső-csu-limi toumlroumlk eacutes az alsoacute-csulimi toumlroumlk nyelvű csoportok koumlzoumls etnikai tudattal rendel-kezneacutenek A hagyomaacutenyos nagycsalaacutedi-nemzetseacutegi koumlteleacutekek eacutes az adoacutezaacuteson alapuloacute orosz koumlrzetek aacuteltal kialakiacutetott koumlzoumlsseacutegek a toumlbbi szibeacuteriai toumlroumlk eacutes maacutes nyelvű cso-portokra is jellemzőek ebben nincs elteacutereacutes ugyanakkor sem az oumlnelnevezeacutes sem az oroszok aacuteltal hasznaacutelt nevek nem mutatnak egyseacuteges mi-tudatra Sőt az oumlnaacutelloacute

Tomszk

O b

Turgaj

Ezsi

Jaja

Csedat

Tyegulgyet

Tutali

CsulimPaszecsnoje

Meletszk

Acsinszk

Csindat

Krasznojarszk

kuumlerik

ketszik

soacuter kizil

Kija

alsoacute-csulimi

koumlzeacuteps-csulim

iO b

Csulim

Mariinszk

5 Toumlroumlk nyelvek eacutes dialetusok a Csulim folyoacute videacutekeacuten ndash Pomorska alapjaacuten

31

politikai-adminisztratiacutev keret az autonoacutemia a koumlznyelv eacutes koumlzoumls irodalom hiaacutenya valamint az 1990-es eacutevekben felgyorsuloacute russzifikaacutecioacute mind arra mutat hogy nem beszeacutelhetuumlnk csulimi toumlroumlk etnikumroacutel24

A finnugor nyelvű neacutepek eseteacuteben is van peacutelda arra hogy fiktiacutev neacutepeket kreaacuteltak A mordvin a finnugor nyelveacuteszeti koumlnyvek egy jelentős reacuteszeacuteben a volgai finn nyelv egyik tagja joacutellehet jelzik hogy keacutet nyelvjaacuteraacutesroacutel vagy nyelvről van szoacute25 Az egyik az erza a maacutesik a moksa A mordvin elnevezeacutest az oroszok hasznaacuteljaacutek az erza eacutes moksa nyelvek eacutes etnikumok koumlzoumls terminusakeacutent Maacuter azon is vita van az erzaacutek eacutes moksaacutek koumlzoumltt hogy nyelvuumlket koumlzoumls ősre lehet-e visszavezetni mindenesetre mind a ket-tőnek sajaacutet irodalmi nyelve alakult ki Etnikai szempontboacutel az erzaacutek eacutes moksaacutek keacutet kuumlloumln neacutepnek tartjaacutek magukat eacutes az oroszok aacuteltal hasznaacutelt mordvin kifejezeacutest leg-feljebb a maacutesik neacutepcsoport nevekeacutent hajlandoacutek elismerni illetve azokra alkalmaz-zaacutek akik maacuter csak oroszul beszeacutelnek eacutes elfelejtetteacutek anyanyelvuumlket Mindenesetre Taagepera a finnugor nyelvű neacutepek monograacutefiaacutejaacuteban sziaacutemi ikreknek nevezi az erzaacute-kat eacutes moksaacutekat eacutes a moksaerza terminust hasznaacutelja amelyben feloldhatoacutenak laacutetszik az ellentmondaacutes26

A neacutepnevek koumlzuumll a mordvin neacutepneacutev tűnik a legkoraacutebban adatolhatoacutenak Maacuter a 6 szaacutezadi Iordanes Getica ciacutemű munkaacutejaacuteban szereplő mordens neacutepnevet oumlsszekoumltik a mordvin neacutevvel27 Aztaacuten a DAI 37 fejezeteacuteben szoacute van Mordiaacuteroacutel28 A PVL haacuterom helyen is emliacuteti a mordvin neacutepnevet keacutetszer a bevezetőben majd az 1103-as eacutevre vonatkozoacute esemeacutenyek kapcsaacuten A Riccardus-jelenteacutes szerint Julianus a mordvinok orszaacutegaacuten keresztuumll teacutert haza 1235-ben29 ugyanakkor a leveacutel a tataacuterok eacuteleteacutevel kapcso-latban arroacutel iacuter hogy a mongolok raacutetaacutemadtak a mordvinok orszaacutegaacutera amelynek keacutet fejedelme volt30 A mongol kori utazoacutek a 13 szaacutezadban toumlbbszoumlr is emliacutetik a mordvin terminust31 Aztaacuten a 16 szaacutezadtoacutel euroacutepai utazoacutek eacutes az orosz feljegyzeacutesek adnak in-formaacutecioacutekat a mordvinokroacutel

A moksa neacutev csak a 13 szaacutezadtoacutel a mongol kortoacutel szerepel elsőkeacutent Rubruknaacutel moxel formaacuteban32 illetve Rašīd al-Dīn egyik neacutevalakjaacuteban مكس Mks33 Az orosz for-raacutesokban a moksa neacutev csak a 17 szaacutezadban tűnik fel

Az erza nevet a Joacutezsef kazaacuter uralkodoacute leveleacuteben szereplő eacutes a Volga menteacuten eacutelő arisu34 etnoniacutemaacuteval azonosiacutetottaacutek Ugyancsak szoacuteba keruumllt a Balhī-hagyomaacutenyban

24 Pomorska 2004 11ndash2025 Klima 1996 21ndash3326 Taagepera 2000 138ndash14227 Iordanes 6628 DAI 16929 Gyoumlrffy 1986 7030 Gyoumlrffy 1986 7631 Plano Carpini (Gyoumlrffy 1986 127) Benedictus Polonus (Gyoumlrffy 1986 187) C de Bridia

(Gyoumlrffy 1986 193) eacutes Rubruk (Gyoumlrffy 1986 236)32 Gyoumlrffy 1986 21633 Rašīd ad-Dīn Sbornik Letopisej 1952 II 3734 Spitzer Komoroacuteczy 2003 100 99 jz

32

feltűnő artānīya35 Ezek nagyjaacuteboacutel a 10 szaacutezadra vonatkoznak Ugyanakkor az orosz forraacutesok a 18 szaacutezadtoacutel emliacutetik őket

Ezek utaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a mordvin-moksa-erza terminusok pontos eacutertelme-zeacutese azaz hogy nyelvi jelenseacutegről vagy etnikumroacutel van-e szoacute kuumlloumln oumlnaacutelloacute elemzeacutest igeacutenyelne amely soraacuten a rendelkezeacutesre aacutelloacute anyag alapjaacuten kiacuteseacuterletet kellene tenni a fogalmak szeacutetvaacutelasztaacutesaacutera eacutes belső oumlsszefuumlggeacuteseinek tisztaacutezaacutesaacutera A feladat neheacutezseacute-gei maacuter ennyi adat laacutettaacuten is vilaacutegosan kirajzoloacutednak ugyanis ma a mordvin termi-nus idegen elnevezeacuteskeacutent egyreacuteszt nyelvet eacutes etnikumot jeloumll ugyanakkor az erza eacutes moksa keacutet nyelv eacutes keacutet etnikum amelynek tagjai elutasiacutetjaacutek magukra neacutezve az oro-szok aacuteltal hasznaacutelt koumlzoumls mordvin terminust

A 20 szaacutezad folyamaacuten toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek egy oumlnaacutelloacute nemzet kialakiacutetaacutesaacutera a keacutet etnikumboacutel de ezek nem jaacutertak sikerrel tehaacutet a mordvin egy maacutesik tipikus linguo-nym amely nem oumlnaacutelloacute nyelv eacutes neacutepkeacutent sem lehet eacutertelmezni

Egy harmadik peacuteldaacutet is hozunk amikor egy reacutegen ismert neacutep amelynek etnikai tu-data fokozatosan elhalt a modern nemzetalakulaacutes soraacuten mesterseacutegesen uacutejjaacuteeacutelesztet-tek Az ujgurok a maacutesodik Tuumlrk Kaganaacutetus (680ndash742) egyik jelentős toumlrzsszoumlvetseacutege volt amely reacuteszt vett a Tuumlrk Kaganaacutetus megbuktataacutesaacuteban eacutes veacuteguumll az ujgur toumlrzsszouml-vetseacuteg alapiacutetott birodalmat Iacutegy lett a toumlrzsszoumlvetseacutegből (bodun) a birodalmat vezető neacutep (Reichsvolk ellig qaġanliumlg bodun) A kirgizek 840-ben veacuteget vetettek az ujgur he-gemoacuteniaacutenak eacutes az ujgur toumlrzsszoumlvetseacuteg szeacutetszoacuteroacutedott Az egyik csoport deacutelnyugatra huacutezoacutedott eacutes beolvadt a kiacutenai lakossaacutegba Egy maacutesik csoport KanszuGanszu teruuml-leteacutere vaacutendorolt eacutes ott megmaradva ma a saacuterga ujgurokkeacutent ismerjuumlk őket A har-madik csoport a Tarim-medence vaacuterosaiba koumlltoumlzoumltt eacutes letelepedett Kereskedők eacutes foumlldművelők lettek eacutes megalapiacutetottaacutek a kocsoacutei ujgur vaacuterosaacutellamot (850ndash1250) Fokozatosan elvesztetteacutek koraacutebbi manicheus vallaacutesukat eacutes buddhistaacutekkaacute lettek Az ujgur iacuteraacutest hasznaacuteltaacutek eacutes magas szintű civilizaacutecioacutet hoztak leacutetre36

Az iszlaacutem a Tarim-medence nyugati szeacuteleacuten a 10 szaacutezadban vert gyoumlkeret eacutes fo-kozatosan hoacutediacutetotta meg az egeacutesz teruumlletet Az ujgurok egeacuteszen a 15 szaacutezadig aacutell-tak ellen az iszlaacutem teacuteriacuteteacutesnek Az iszlaacutem aacutetveacutetele azzal jaacutert hogy az ujgur neacutev eacutes identitaacutes kihalt a 16ndash19 szaacutezadban a forraacutesokban nem szerepelt Az oumltlet hogy a Tarim-medence toumlroumlkuumll beszeacutelő muszlim lakossaacutegaacutera az ujgur nevet alkalmazzaacutek az 1920-as eacutevekben a szovjet szakemberek eacutes tanaacutecsadoacutek oumltlete volt akik ismerteacutek a teacuterseacuteg toumlrteacuteneteacutet A kiacutenai hatoacutesaacutegok elfogadtaacutek a javaslatot eacutes leacutetrehoztaacutek az ujgur tartomaacutenyt tehaacutet a modern ujgur nemzet a toumlmegoktataacutes eacutes a toumlmegmeacutedia segiacutet-seacutegeacutevel joumltt leacutetre A Tarim-medence muszlim toumlroumlk nyelvű lakossaacutega az 1920-as eacutes 1930-as eacutevekben amikor identitaacutesaacuteroacutel keacuterdezteacutek a vaacuterosnevet emliacutetette ahol lakott (Kasgarlik Turfanlik Khotanlik) nem mondta hogy ő ujgur Aztaacuten neacutehaacuteny eacutevtized muacuteltaacuten maacuter az ujgur vaacutelik dominaacutenssaacute az identitaacutes vonatkozaacutesaacuteban

Az ujgur identitaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban haacuterom teacutenyező volt doumlntő jelentőseacutegű a vallaacutes eacutes toumlroumlk nyelv a kiacutenaiakkal szemben volt hataacutesos miacuteg a foumlldművelő eacutes vaacuteroslakoacute kultuacutera

35 Kmoskoacute I2 32 8036 Golden 1992 155ndash176

33

a toumlbbi toumlroumlk nyelvű szomszeacutedos nomaacutedoktoacutel vaacutelasztotta el őket37 Iacutegy aztaacuten sikeresen leacutetrehoztak maacutesodlagosan egy modern nemzetet amelynek termeacuteszetesen sajaacutet toumlr-teacuteneti hagyomaacutenyt is teremtettek joacutellehet kb 400 eacuteven aacutet ilyen nevű neacutep nem leacutetezett tehaacutet etnikai folyamatossaacutegroacutel nem beszeacutelhetuumlnk Az persze tovaacutebbi probleacutema hogy a modern nemzet eacutes az előzmeacutenynek tekintett etnikum koumlzoumltt mi a viszony

A nyelvtudomaacutenyban a nyelvrokonsaacuteg egy fogalmilag koumlruumlliacutert eacutes megalapo-zott terminus amelynek eacuterveacutenyesseacutegi koumlreacutet szigoruacutean meghataacuteroztaacutek A keacuterdeacutes az hogy ezt a modellt alkalmazhatjuk-e a neacutepek koumlzoumltti rokonsaacuteg kategoacuteriaacutejaacutera Aneacutelkuumll hogy a modern korban leacutetrejoumltt uacutej nemzetkoncepcioacute keacuterdeacuteseacutere kiteacuterneacutenk leszoumlgezhető hogy egy preindusztriaacutelis neacutepfogalomboacutel indulunk ki amit az egy-szerűseacuteg kedveacuteeacutert etnikumnak hiacutevunk Ezen aacuteltalaacuteban egy olyan nagyobb csopor-tot eacutertuumlnk szocioloacutegiailag amelynek tagjai szemeacutelyesen nem ismerik egymaacutest iacutegy annak oumlsszetartoacute erejeacutet koheacutezioacutejaacutet valamilyen koumlzoumlsen elfogadott fikcioacute biztosiacutetja A mi-tudat hordozoacuteja a veacuterseacutegi koumlteleacuteken alapuloacute modell amelyet kivetiacutetenek az egeacutesz koumlzoumlsseacutegre iacutegy ez nyilvaacutenvaloacutean fikcioacutevaacute vaacutelik eacutes nem beszeacutelhetuumlnk teacutenyleges rokonsaacutegroacutel Ez az elkeacutepzeleacutes aacuteltalaacuteban valamilyen eredetmiacutetoszban oumllt testet Az eredetmiacutetosz mellett mint erre Szűcs is felhiacutevta a figyelmet a koumlzoumls kultuacutera eacutes nyelv a maacutesik keacutet meghataacuterozoacute elem azonban az etnikai kialakulaacutes folyamataacutenak alapvető kelleacuteke a szilaacuterd politikai keret Smith a nemzetről iacuterott oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacuteban az etnikumot a koumlvetkezőkeacuteppen hataacuterozza meg bdquooumlnaacutelloacute nevet viselő lakossaacuteg koumlzoumls eredetmiacutetosszal toumlrteacutenelemmel specifikus teruumllettel eacutes szolidaritaacutes-eacuterzeacutesselrdquo38 Az etnikum eseteacuteben tehaacutet rokonsaacutegroacutel azeacutert nem beszeacutelhetuumlnk mert valoacutejaacuteban fikci-oacutekat aacutelliacutetunk rokoni viszonyba egymaacutessal ami fogalmilag nyilvaacutenvaloacutean keacuteptelen-seacuteg Miutaacuten az etnikum szempontjaacuteboacutel keacutet fontos meghataacuterozoacute elemben is explicit moacutedon a rokonsaacuteg hasznaacutelhatoacute fogalom azaz a nyelvrokonsaacuteg eacutes az eredetmiacutetosz (ami a veacuterkoumlzoumlsseacuteg keacutepzete) az a laacutetszat keletkezett hogy neacuteprokonsaacutegroacutel is lehet beszeacutelni Raacuteadaacutesul ezt a nyelv maga is roumlgziacutetette eacutes a modern korban a nyelv eacutes nemzet koumlzoumltt ndash Euroacutepaacuteban legalaacutebbis ndash szoros oumlsszefuumlggeacutes laacutethatoacute Iacutegy aztaacuten szinte eacuteszreveacutetlenuumll a rokon nyelvek aacutetalakultak rokon neacutepekkeacute meacuteg olyan esetekben is amikor a szerző tudataacuteban van annak hogy a nyelvtoumlrteacutenetet nem lehet azonosiacutetani a neacuteptoumlrteacutenettel39 Ezeacutert lehetőleg ne beszeacuteljuumlnk rokon neacutepekről hanem csupaacuten ro-kon nyelvet beszeacutelő neacutepekről Mindez a korai magyar toumlrteacutenet vonatkozaacutesaacuteban azt jelenti hogy a magyar nem egy finnugor neacutep hanem egy finnugor nyelvet beszeacutelő neacutep ugyanis a finnugor neacutepek vagy finnugorok terminus a finnugor nyelveket be-szeacutelő neacutepek fogalmilag helytelen szaacutermazeacuteka

Mindezek a neheacutezseacutegek persze nem riaszthatnak el attoacutel hogy a honfoglaloacute ma-gyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő eacutes annak nyelveacutet meghataacuterozoacute csoportok toumlrteacute-neteacuteről a Kr u 5 szaacutezadot megelőző korszakban neacutehaacuteny felteacutetelezeacutest megkockaacutez-

37 Gladney 199038 Smith 1998 190 Smith koumlnyveacuteben a nemzettel kapcsolatos alapkeacuterdeacuteseket tekintette aacutet eacutes a

modern nemzet előtti korszakra alkalmazta az etnikum terminust39 Az ethnosz koumlzeacutepkori vonatkozaacutesaira a magyar szakirodalmat aacutettekintette Baacutelint 2006

277ndash346

34

tassunk A nyelvtoumlrteacutenet adatai alapjaacuten az ősmagyar nyelv kiszakadaacutesaacutet az obi-ugor nyelvből a Kr e 1 eacutevezred első feleacutere tehetjuumlk Ekkor az ősmagyar nyelvű koumlzoumlsseacutegek lakoacutehelye az erdős steppeacuten lehetett valahol az Ob eacutes a Koumlzeacutep-Volga koumlzoumltt Minden koumlzelebbi meghataacuterozaacutes ndash neacutezetuumlnk szerint ndash jelenleg meacuteg annyi bizonytalansaacutegi teacute-nyezőt hordoz hogy hiaacutebavaloacute proacutebaacutelkozaacutesnak tűnik40

A korai magyar toumlrteacutenet első eacutevezredeacuteben abban az etnoszocioloacutegiai eacutertelem-ben ahogy a honfoglaloacute magyarsaacuteg kifejezeacutest hasznaacuteljuk meacuteg nem beszeacutelhetuumlnk magyar neacutepről ez alatt ugyanis nagyobb leacutetszaacutemuacute bdquogentilisrdquo neacutepalakulatot eacutertuumlnk Az ősmagyar nyelvjaacuteraacutesokat szaacutemos kisebb csoport beszeacutelhette Ezek reacuteszt vettek a Kr u 4ndash7 szaacutezad koumlzoumltt kezdődő neacutepalakulaacutesi folyamatban s abban a megszilaacuterduloacute politikai keretben amely toumlroumlk nyelvű nomaacuted mintaacutera eacutepuumllt fel nyelvileg nyilvaacuten egyseacutegesuumllve nyelvi szempontboacutel mindenkeacuteppen dominaacutensak maradtak mert iacutegy tudtaacutek asszimilaacutelni a heterogeacuten neacutepalakulat maacutes nyelvű csoportjait

A keacuterdeacutes persze az hogy a magyar nyelv toumlroumlk iraacuteni eacutes szlaacutev joumlveveacutenyszavai vala-mint a magyar hagyomaacutenyban megőrzoumltt emleacutekek amelyek a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő toumlroumlk (kabar berszil ~ bercel stb) iraacuteni (alaacuten horezmi ~ kaacuteliz) eacutes szlaacutev nyelvű csoportokra utalnak vajon reacuteszesei voltak-e a korai magyar toumlrteacutenetnek miutaacuten a magyar nyelv dominaacutenssaacute vaacutelt eacutes ezek a maacutes nyelvű csopor-tok nyelvileg asszimilaacuteloacutedtak Nyilvaacuten toumlrteacutenetileg tarthatatlan az az aacutellaacutespont hogy ezeket kizaacuterjuk a korai magyar toumlrteacutenetből Ebből egyeacutertelmű hogy a kelet-euroacutepai toumlroumlk iraacuteni eacutes szlaacutev nyelvű neacutepek eacutes koumlzoumlsseacutegek 5ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutenek tanulmaacute-nyozaacutesa elengedhetetlen a honfoglaloacute magyar neacutep leacutetrejoumltteacutenek kutataacutesaacuteban

A Jugria-keacuterdeacutes

A koumlzeacutepkori hagyomaacutenyokra visszavezethető bdquoőshazardquo-koncepcioacutek (Scythia Magna Hungaria Jugria) koumlzuumll az utoacutebbi kettő kapcsoloacutedik a VolgandashKaacutema-videacutekhez Előszoumlr a Jugriaacuteval41 kapcsolatos probleacutemaacutekkal foglalkozunk A kifejezeacutes maga az orosz Jugra42 latinosiacutetott alakja amely a muszlim eacutes orosz forraacutesokban tűnik fel elő-szoumlr a koumlzeacutepkorban

A muszlim szerzők koumlzuumll elsőkeacutent al-Bīrūnī emliacutetette 1030 koumlruumll Yūra formaacuteban a hetedik eacutegoumlvtől eacuteszakra lakoacute neacutepek koumlzoumltt43 Ez a legeacuteszakibb teruumllet eacutes a vareacuteg eacutes Īsū neacuteppel egyuumltt emliacutetik őket Egy hosszabb leiacuteraacutes olvashatoacute al-Marwazī 1120-ban befejezett munkaacutejaacuteban a Yūra neacutepeacuteről bdquoHuacutesz napra tőluumlk (volgai bulgaacuterok) eacutes eacuteszaki poacutelus iraacutenyaacuteban van egy Īsū nevű orszaacuteg eacutes azon tuacutel van egy Yūra nevű neacutep Ez egy vad neacutep amely erdőben eacutel eacutes maacutes emberekkel nem eacuterintkezik mivel attoacutel tartanak

40 Aacuteltalaacuteban vagy az Uraacutel deacuteli reacuteszeacutere vagy az ObndashIrtisndashIsim koumlrnyeacutekeacutere lokalizaacuteljaacutek a legkoraacutebbi bdquoőshazaacutetrdquo A kuumlloumlnboumlző neacutezetekre reacutegeacuteszeti eacutes nyelvi szempontboacutel l Makkay 2005 369ndash391

41 A keacuterdeacutes irodalmaacutera l Gombocz 1923 172ndash191 Zsirai 1930 Vaacutesaacutery 1974 261ndash275 1982 247ndash257

42 Vaacutesaacutery 1982 24743 Marquart 1924 303 Ezt az adatot hasznaacutelta Yāqūt (Jwaideh 1959 50)

35

hogy kaacutert szenvednek Bulgaacuter lakoacutei hozzaacutejuk utaznak Kuumlloumlnboumlző aacuterukat ruhaacutekat soacutet eacutes maacutes aacuterucikkeket szaacutelliacutetanak kutyaacutek aacuteltal huacutezott eszkoumlzoumlkoumln a meacutely eacutes oumlroumlk havon Az emberek csak uacutegy tudnak a havon koumlzlekedni ha a laacutebukra bika felső-combcsontot csatolnak eacutes egy paacuter bottal a kezuumlkben azokat haacutetrafeleacute a hoacuteba doumlfik eacutes iacutegy laacutebukkal előre csuacutesznak a jeacutegen Megfelelő haacutetszeacutellel egy nap alatt jelentős utat lehet iacutegy megtenni Yūra lakoacutei jelekkel kereskednek aneacutelkuumll hogy szemeacutelyesen jelen lenneacutenek ugyanis feacuteleacutenkek eacutes tartanak az idegenektől Tőluumlk kivaacuteloacute cobolypreacutemet eacutes maacutesfajta preacutemet hoznak Ők vadaacutesznak eacutes az aacutellatok huacutesaacutet megeszik preacutemuumlket pedig hordjaacutekrdquo44 Ezt kivonatolta ʿAwfī45 Abū Ḥāmid al-Ġarnāṭī a Muʿrib ʿan baʿḍ ʿağāʾib al-maġrib-ban (Nyugat orszaacutegai neacutehaacuteny csodaacutejaacuteroacutel szoacuteloacute vilaacutegos beszaacutemoloacute) bővebben foglalkozott Kelet-Euroacutepa eacuteszaki teruumlleteacutenek neacutepeivel koumlztuumlk a Yūrā lakoacute-ival is46 Al-Marwazī szoumlvegeacutet kiegeacutesziacuteti ez a bővebb leiacuteraacutes ahol ugyancsak a szoacute esik a neacutema kereskedelemről a siacuteről eacutes kereskedelemről A baacutelnavadaacuteszat is ndash gyakran regeacutenybe illő motiacutevumokkal ndash helyet kapott a leiacuteraacutesban

A mongol korban a 14 szaacutezadban iacuteroacute al-ʿUmarī az Arany Hordaacutet taacutergyaloacute fejezet-ben emliacuteti Yūġra-t mint az Arany Horda legeacuteszakibb teruumlleteacutet amellyel bulgaacuter keres-

44 Minorsky 1942 34 Goumlckenjan Zimonyi 2001 261ndash262 Marquart eacutes nyomaacuteban Zsirai meacuteg csak ʿAwfī szoumlvegeacutet ismerhette

45 Kmoskoacute 1929 14ndash5446 bdquoViacuteszuacuten (Wīsū) tuacutel teruumll el a Juacuteraacute (Yūrā) neacuteven ismert orszaacuteg a Soumlteacutetseacuteg Tengere partjaacuten Naacuteluk

nyaacuteron a nappal olyan hosszuacute hogy a kereskedők szerint a nap negyven napig le nem bukik Teacutelen viszont az eacutejszaka hasonloacutean hosszuacute A kereskedők meseacutelik hogy a Soumlteacutetseacuteg (foumlldje) koumlzel teruumll el s Juacuteraacute neacutepe rendszeresen bemegy a Soumlteacutetseacutegbe kandelaacutebereket vive magukkal Ott egy hatalmas faacutehoz eacuternek akkora mint egy falu rajta hatalmas aacutellat amelyről uacutegy mondjaacutek hogy madaacuter Mindenfeacutele aacuterucikkeket visznek magukkal amelyeket aztaacuten kuumlloumln-kuumlloumln letesznek is-mertetőjelekkel ellaacutetva majd hazateacuternek Keacutesőbb uacutejra visszamennek s ott olyan porteacutekaacutekat talaacutelnak melyekre orszaacuteguknak szuumlkseacutege szokott lenni Minden ember talaacutel valamit a sajaacutet porteacutekaacuteja mellett ha megtetszik neki hazaviszi ha nem uacutegy fogja sajaacutet aacuterujaacutet eacutes otthagyja a maacutesikat aneacutelkuumll hogy ezzel baacuterkit is megseacutertett volna Azt azonban nem tudjaacutek kik is azok akikkel kereskednek

Az itteni emberek az iszlaacutem teruumlleteacuteről Zandzsaacutenban Abharban Tabriacutezban eacutes Iszfahaacutenban keacuteszuumllt kardokat hoznak be de markolat eacutes diacutesziacuteteacutes neacutelkuumll ndash csak a puszta vasakat ahogyan kikeruumllnek a tűzből Azutaacuten kemeacutenyen megedzik ezeket a kardokat uacutegy hogy ha felfuumlggesztik az iacutegy megedzett kardot egy fonaacutelra eacutes koumlroumlmmel megpoumlccentik vagy valamilyen maacutes vasboacutel illetve faacuteboacutel keacuteszuumllt taacuterggyal meguumltik akkor hosszan cseng Az ilyen kardokat tudjaacutek aztaacuten Juacuteraacuteba szaacutelliacutetani Juacuteraacute neacutepe nem bocsaacutetkozik haacuteboruacutekba nincsenek haacutetasaacutellataik vagy egyeacuteb neacutegylaacutebuacuteik csak oacuteriaacutesi faacuteik eacutes vadonjaik amelyekben sok meacutez van Orszaacutegukban sok a coboly amelynek megeszik a huacutesaacutet A kereskedők elhozzaacutek nekik a fent emliacutetett kardokat valamint marhacsontot juhcsontot s elleneacuterteacutekkeacutent cobolypreacutemeket visznek el s ebből (a kereskede-lemből) nagy haszonra tesznek szert

36

kedők is a tőluumlk eacuteszakra eacutelő feltehetően finnugor nyelven beszeacutelő koumlzvetiacutetőcsoport reacuteveacuten keruumlltek kapcsolatba47

A hozzaacutejuk vezető utat hatalmas hoacutetakaroacute fedi ezeacutert az emberek erre a ceacutelra keacutesziacutetett la-pokat tesznek a laacutebaikra melyeknek a hossza egy oumll szeacutelesseacutege pedig arasznyi Az eleje eacutes a veacutege kicsit felemelkedik a foumlldről miacuteg a koumlzepeacuten kuumlloumln hely van a laacuteb szaacutemaacutera Van rajta egy lyuk amelybe erős bőroumlveket roumlgziacutetenek s ezeket erősiacutetik raacute a laacutebaikra A keacutet lapot amelyekre laacutebaikat helyezik hosszuacute a lovak kantaacuterjaacutera emleacutekeztető oumlvvel koumltik oumlssze amelynek a maacutesik veacutegeacutet a bal kezuumlkben tartjaacutek miacuteg a jobb keacutezben embernyi hosszuacutesaacuteguacute botot tartanak A bot alsoacute veacutegeacuten egy sok gyapjuacuteval kitoumlmoumltt goumlmb alakuacute ruhadarab van amelyik az emberi fejhez hasonliacutet de nagyon koumlnnyű Erre a botra taacutemaszkodnak a havon majd haacutetrafeleacute loumlkik a bo-tot mint a tengereacutesz teszi a csoacutenakban (az evezővel) s gyorsan haladnak előre a havon Ha ez az eszkoumlz nem lenne egyaacuteltalaacuten nem tudna senki arrafeleacute koumlzlekedni mivel a foumlldoumln levő hoacute olyan mint a homok ndash sohasem tapad oumlssze Ha valamilyen aacutellat keruumll raacute elsuumlllyed benne s ott veacutesz a puha hoacuteban Egyeduumll a kutyaacutek keacutepeznek kiveacutetelt eacutes az olyan koumlnnyű testű aacutellatok mint a roacuteka eacutes a nyuacutel mivel ezek koumlnnyedeacuten eacutes gyorsan tudnak futni meacuteg ezen a havon is Ebben az orszaacutegban a roacutekaacutek eacutes a nyulak szőre olyan feheacuter mint a gyapot Ugyaniacutegy teacutelen meacuteg a farkas bundaacuteja is feheacuter lesz Bulgar (Bulġār) tartomaacutenyaiban

A koraacutebban emliacutetett kardokat az iszlaacutem birodalmaacuteboacutel viszik a kereskedők Bulġārba nagy hasznot huacutezva belőluumlk aztaacuten a bolgaacuterok (bulġār) tovaacutebbviszik Viacuteszuacuteba ahol a hoacutedbőroumlk van-nak majd Viacuteszuacute neacutepe Juacuteraacuteba szaacutelliacutetja ahol cobolypreacutemeacutert vaacutesaacuteroljaacutek meg azokat esetleg rab-szolgaacutekat vagy rabnőket adnak eacutertuumlk csereacutebe Juacuteraacuteban ugyanis minden embernek szuumlkseacutege van esztendőnkeacutent egy (uacutej) kardra amelyet aztaacuten a Soumlteacutetseacuteg Tengereacutebe dob Ha bedobtaacutek a kardokat Isten kuumlld nekik egy hatalmas hegy nagysaacuteguacute halat amelyet egy maacutesik meacuteg naacutela is nagyobb hal uumlldoumlz foumll akarvaacuten falni mire a kisebb menekuumll a nagyobb elől s egyre koumlze-lebb keruumll a parthoz miacutegnem olyan koumlzel jut a szaacuterazfoumlldhoumlz hogy maacuter nem tud visszamenni a (nyiacutelt) tengerre s iacutegy ott marad Az őt uumlldoumlző nagyobb hal ezzel szemben nem tud eljutni hozzaacute s iacutegy visszateacuter a tengerbe Ezutaacuten Juacuteraacute neacutepe kis hajoacutekon bemegy a tengerbe a halhoz eacutes huacutesdarabokat kanyariacutetanak ki a hal oldalaacuteboacutel de az ezt meg sem eacuterzi eacutes nem moccan Huacutesaacuteboacutel megtoumlltik haacutezaikat felmaacutesznak a haacutetaacutera ndash olyan mint egy hatalmas hegy A hal pedig hosszuacute ideig ott marad nekik mindig vaacutegnak belőle egy-egy darab huacutest s mindazok akik bedobtak egy kardot a tengerbe kiveszik a reacuteszuumlket belőle Mihelyt azonban a tenger viacutezszintje megemel-kedik a hal pedig koumlnnyebb lesz visszateacuter a tengerbe de addigra maacuter szaacutez vagy annaacutel is toumlbb ezer haacutez megtelt huacutesaacuteval

Bulgarban meseacutelteacutek nekem a koumlvetkező toumlrteacutenetet Valamelyik esztendőben az egyik ilyen hal-nak aacutetlyukasztottaacutek a fuumlleacutet koumltelet fűztek bele eacutes partra akartaacutek huacutezni Erre a hal fuumlle megnyiacutelt eacutes kileacutepett belőle egy emberi leacutenyhez hasonloacute leaacuteny Feheacuter volt ndash piros orcaacutejuacute fekete hajuacute vastag combuacute csodaszeacutep asszony Juacuteraacute neacutepe megragadta eacutes kivonszolta a partra mikoumlzben ez a fura szerzet folyvaacutest verte az arcaacutet teacutepte a hajaacutet eacutes ordiacutetott Isten feheacuter bőrszerű valamit teremtett neki a teste koumlzepeacutere ami erős vaacuteszonhoz hasonliacutetott eacutes eltakarta a meztelenseacutegeacutet a teste koumlzepeacutetől a teacuterdeacuteig mintha izaacuter [aacutegyeacutekkoumltő] lett volna amit teste koumlzepeacutere erősiacutetett Addig tartottaacutek azon-ban fogva amiacuteg meg nem halt a kezeik koumlzoumltt Milyen veacutegtelen a magassaacutegos Isten hatalma

Azt mondjaacutek Juacuteraacute neacutepe ha a fent emliacutetett kardokat nem dobja a viacutezbe eacutes Isten nem hoz ki nekik halat a tengerből elpusztulna az eacutehseacutegtőlrdquo BolsakovndashMongajt 1985 47ndash50 keacutezirati probleacutemaacutek 16ndash28 vonatkozoacute toumlrteacutenelmi kommentaacuter 116ndash120 Az arab szoumlveg Dubler 1953 14ndash20 Abū Ḥāmidtoacutel vette eacutertesuumlleacuteseacutet a Yūrā ciacutemszoacutehoz Qazwīnī (Marquart 1924 299ndash300 vouml Kmoskoacute I3 102ndash103)

47 bdquoAzt mondta al-Nuʿmān Ennek a birodalomnak a szeacutelesseacutege a Damir Qabīġ-toacutel ndash ez egy vaacute-ros amelyet Iszkender eacutepiacutetett s azon vasboacutel keacuteszuumllt kapu volt ami ma maacuter nincs meg ndash Yūġra

37

A Yūġra forma pontosan megfelel az orosz forraacutesokban előforduloacute Jugra ala-koknak Az orosz eacutevkoumlnyvek első Jugra adata 1096-boacutel szaacutermazik Egy novgorodi kereskedő embere eljutott a Pecsoraacutetoacutel keletre Jugraacuteba ahol vasat preacutemre csereacutelt48 Ezutaacuten a Novgoroddal kapcsolatos informaacutecioacutek koumlzoumltt talaacuteljuk a koumlvetkező adato-kat 1187-ben a Pecsora videacutekeacutere eacutes Jugriaacuteba kuumlldoumltt novgorodi adoacuteszedőket oumlltek meg ami azt jelzi hogy Novgorod kiacuteseacuterletet tehetett a teruumllet feletti hatalom biztosiacute-taacutesaacutera49 1193-ban adnak hiacutert a forraacutesok előszoumlr katonai akcioacuteroacutel Jugra ellen50 Ennek

orszaacutegig (80) terjed hosszuacutesaacutega pedig az Irtištől ndash ami nagyobb mint Egyiptom Niacutelusa eacutes Hiṭā orszaacuteg videacutekeacuteről joumln ndash Isztambulig eacutes azon tuacutel a Namağ nevű orszaacutegig terjed Mondta Namağ orszaacuteg Rusrsquo eacutes Faranğ orszaacuteg koumlzoumltt van

Azt mondta al-Nuʿmān A kereskedők nem mennek tovaacutebb Bulġār vaacuterosaacuten Bulġār keres-kedői Ğūlmān orszaacutegaacuteba utaznak majd Ğūlmān kereskedői Yūġra orszaacutegaacuteba utaznak amely messze eacuteszakon van Moumlgoumltte maacuter nincs lakott hely kiveacuteve egy hatalmas tornyot amelyet Isz-kender eacutepiacutetett egy magas minaret alakjaacutet utaacutenozva E moumlgoumltt maacuter semmi sincs csak a soumlteacutetseacuteg Megkeacuterdezteacutek tőle hogy mit tud a soumlteacutetseacuteg birodalmaacuteroacutel Erre azt mondta steppeacutek eacutes hegyek ahol aacutellandoacute fagy eacutes jeacuteg van nem joumln fel a nap nem nő noumlveacuteny aacutellat sem eacutel meg a soumlteacutetseacuteg ten-gereacutevel hataacuteros ahol aacutellandoacutean esik eacutes koumld van eacutes nap sem suumlt sohardquo Lech 1968 145

48 bdquoMost pedig szeretneacutem elbeszeacutelni azt amiről 4 eacutevvel ezelőtt hallottam eacutes amit Gjurjata Rogo-vics novgorodi feacuterfi beszeacutelt el a koumlvetkezőkeacuteppen raquoElkuumlldtem a druzsinaacutem egyik ifj abb tagjaacutet a Pecsoraacutehoz azokhoz az emberekhez akik Novgorodnak adoacuteznak Eacutes amikor megeacuterkezett hozzaacutejuk az ifj uacute onnan elment Jugra foumlldre Jugra lakoacuteinak a nyelve neacutema (eacuterthetetlen) eacutes az eacuteszaki reacuteszeken szomszeacutedosak a szamojeacutedokkal A jugraiak ezt mondtaacutek a szolgaacuteloacutemnak rsquoEgy kuumlloumlnoumls csodaacutera akadtunk amiről koraacutebban nem is hallottunk Maacuter haacuterom eacuteve hogy toumlrteacutent Vannak olyan hegyek amelyek benyuacutelnak a tengeroumlboumllbe ezeknek a magassaacutega szinte eleacuteri az eget Eacutes ezekben a hegyekben nagy kiabaacutelaacutes eacutes hangzavar hallatszik eacutes baacutenyaacutesszaacutek a hegyet hogy iacutegy jussanak ki belőle Ezen a hegyen vaacutegtak egy kis ablakot azon keresztuumll beszeacutelnek de nem lehet eacuterteni a nyelvuumlket hanem ki-kimutogatnak a vasra eacutes a kezuumlkkel jelzik hogy vasat keacuternek Eacutes ha valaki egy keacutest vagy egy szekerceacutet ad nekik ezeacutert csereacutebe preacutemet adnak Aacutem az ezekhez a hegyekhez vezető uacutet jaacuterhatatlan a szakadeacutekok a hoacute eacutes az erdők miatt eacuteppen emiatt nem mindig lehet a hegyekig eljutni baacuter az uacutet tovaacutebb is megy eacuteszakrarsquolaquordquo Ferincz Istvaacuten fordiacute-taacutesa PSRL 1 107 Zsirai 1930 32ndash33

49 bdquoA 6695 (1187) eacutevben hellip Ugyanekkor a pecserei eacutes a jugrai adoacuteszedőket Pecseraacuteban meg-oumllteacutek maacutesokat pedig a volokon tuacutel eacutes szaacutez főember feje hullt lerdquo PSRL 3 19 bdquoUgyanebben az eacutevben a permi eacutes jugrai adoacuteszedőket megoumllteacutek eacutes maacutesokat a volokon tuacutel s szaacutez főember feje hullt lerdquo PSRL 4 17 vouml Zsirai 1930 34 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgo-rodreszletekhtm

50 bdquoA 6701 (1193) eacutevben hellip Ugyanebben az eacutevben egy sereg Novgorodboacutel Jugraacuteba ment Jadrej hadvezeacuterrel eacutes Jugraacuteba eacuterve bevettek egy vaacuterost eacutes egy maacutesik vaacuteroshoz mentek de [annak la-koacutei] bezaacuterkoacuteztak a vaacuterosba eacutes 5 heacutetig taacuteboroztak e vaacuteros alatt eacutes a jugorok kikuumlldtek hozzaacutejuk ravaszul azt mondvaacuten hogy raquooumlsszeszeduumlnk ezuumlstoumlt eacutes cobolypreacutemet eacutes maacutes draacutegasaacutegokat ne veszejtseacutetek el alattvaloacuteitokat eacutes az adoacutetokatlaquo ezzel raacuteszedve őket egybegyűjtoumltteacutek harcosaikat Eacutes amint harcosaik egybegyűltek kikuumlldtek a vaacuterosboacutel a hadvezeacuterhez raquogyere a vaacuterosba s hozd magaddal 12 főemberedetlaquo eacutes a vajda bement a vaacuterosba magaacuteval viveacuten Ivanko Legen papot eacutes maacutes főembereket [a jugorok azonban] lemeacuteszaacuteroltaacutek őket Szent Borbaacutela napjaacutenak előesteacutejeacuten eacutes ismeacutet elkuumlldtek 30 főembert de ezeket is elfogtaacutek eacutes lemeacuteszaacuteroltaacutek eacutes tovaacutebbi 50-et (eacutes ezek-kel ugyanazt tetteacutek Erre azt mondta Szavka a jugorok fejedelmeacutenek raquoFejedelem ha te nem oumlleted meg Jakovec Proksinicset is eacutes hagyod hogy eacutelve visszajusson Novgorodba akkor csapatokat hoz reaacuted eacutes az orszaacutegodat felduacuteljalaquo Ekkor a fejedelem hivatta Jakovec Proksinicset eacutes parancsot adott

38

soraacuten azonban neacutehaacuteny novgorodi megegyezett Jugra fejedelmeacutevel eacutes ezeacutert a hadjaacuterat csuacutefos kudarcba fulladt Az 1194-ben a Novgorodba hazateacuterők koumlzoumltt is voltak meacuteg akik oumlsszejaacutetszottak veluumlk eacutes ezek megbuumlnteteacuteseacuteről eacutes kivaacuteltaacutesaacuteroacutel is szoacute esik51

Ezt koumlvetően a mongol hoacutediacutetaacutes eacutes korszak elejeacuten nincs hiacuter arroacutel hogy Novgorod milyen viszonyt aacutepolt Jugra lakoacuteival 1265-ben koumltoumltt szerződeacutesben 1270 13058 13078 eacutes 1327 eacutevi novgorodi oklevelekben Jugra mint novgorodi jaacuteraacutes szere-pel52 Az eacutevkoumlnyvekben a novgorodi adoacuteszedőkről szoacute van 1323-ban 1329-ben eacutes 1357-ben53

1364-ben a taacutemadoacutek az Obig jutottak ami arra enged koumlvetkeztetni hogy Jugra az Ob alsoacute folyaacutesaacutenaacutel lehetett54 Az utolsoacute novgorodi hadjaacuterat az eacutevkoumlnyvekben 1446-ra dataacutelhatoacute55

Az uacutej hatalmi koumlzpont Moszkva az 1460-as eacutevektől jelentős teruumlleti nyereseacutegeket koumlnyvelhet el A bennuumlnket eacuterdeklő eacuteszaki teruumlletek koumlzuumll Perm 1472-ben Novgorod 1478-ban Vjatka pedig 1489-ben keruumllt Moszkva fennhatoacutesaacutega alaacute56

hogy oumlljeacutek meg Eacutes Jakovec azt mondta Szavicaacutenak raquoTestveacuter Isten eacutes a Szent Szoacutefi a iacuteteacutel el teacuteged amieacutert terveket szőtteacutel a testveacutereid ellen eacutes veluumlnk egyuumltt fogsz Isten előtt aacutellni eacutes veacuteruumlnkeacutert felel-nilaquo S miutaacuten ezt elmondta megoumllteacutek Mivel Szavica a jugorok fejedelemeacutevel oumlsszeeskuumldoumltt) Eacutes midőn hallgatvaacuten a cseluumlkre a 6 heti ostrom kieacuteheztette őket Szent Mikloacutes napjaacuten [a jugorok] kijoumlttek a vaacuterosboacutel eacutes mindnyaacutejukat lemeacuteszaacuteroltaacutek eacutes az eacuteletben maradottaknak gyaacutesz eacutes iacutenseacuteg volt osztaacutelyreacuteszuumlk mivel csak 80-an maradtak Eacutes egeacutesz teacutelen nem joumltt hiacuter Novgorodba roacuteluk sem az eacutelőkről sem a holtakroacutel eacutes a fejedelem eacutes az eacutersek eacutes egeacutesz Novgorod kesergettrdquo PSRL 3 21ndash22 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgorodreszletekhtm

51 bdquoA 6702 (1194) eacutevben Eacutes akkor megjoumlttek Jugraacuteboacutel az eacuteletben maradottak Eacutes maguk e had-fi ak oumllteacutek meg Szbiska Voloszovicsot eacutes Zavid Nyegocsevicset eacutes Moiszlav Popovicsot miacuteg a toumlbbiek kunaacuteval vaacuteltottaacutek meg magukat ezt tetteacutek mert [azok a jugorokkal] tanaacutecsot tartottak taacutersaik ellen de ezt csak Isten iacuteteacutelheti megrdquo PSRL 3 22 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgorodreszletekhtm

52 Zsirai 1930 3553 bdquoA 6831 (1323) eacutevben hellip Ugyanebben az eacutevben az usztyugiak hadat viseltek a novgorodiak

ellen elfogtaacutek azokat a novgorodiakat akik Jugraacuteba mentek eacutes kiraboltaacutek őketrdquo PSRL 3 73 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgorodreszletekhtm bdquoA 6837 (1329) eacutevben hellip Ezen a teacutelen megoumllteacutek a novgorodiakat akik Jugra ellen mentek PSRL 3 74 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgorodreszletekhtm bdquoA 6865 (1357) eacutevben hellip Szamszon Ko-livanovot maacutesokkal egyuumltt megoumllteacutek Jugraacuteban PSRL 4 63

54 bdquoAzon a teacutelen (6872 = 1364) a novgorodiak Jugra ellen kuumlldteacutek a bojaacuterok fi ait eacutes fi atalembere-ket Alekszandr Abakunovics eacutes Sztyepan Lipa hadvezeacutereket Harcoltak az Ob folyoacutenaacutel egeacuteszen a tengerig a sereg maacutesik fele az Ob felső videacutekeacuten harcoltrdquo PSRL 4 64ndash65

55 bdquoA 6954 (1446) eacutevben hellip Ugyanebben az eacutevben Vaszilij Senkurszkij eacutes Mihail Jakol novgorodi hadvezeacuterek haacuteromezernyi Volokon tuacuteli haddal mentek Jugra ellen eacutes sok jugrai feacuterfi t elfogtak eacutes az asszonyaikat eacutes gyermekeiket is eacutes felbaacutetorodtak a jugraiak pedig miutaacuten hatalmuk alaacute keruumlltek azt mondtaacutek raquoadoacutet kiacutevaacutenunk nektek fi zetni hellip meg kiacutevaacutenjuk mutatni nektek a szaacutel-laacutesainkat eacutes szigeteinket hataacuterainkatlaquo ezalatt egybegyűltek eacutes rajtauumltoumlttek Vaszilij vaacuteraacuten eacutes sok jeles embert bojaacuterok gyermekeit eacutes 80 vakmerő embert oumlltek meg eacutes faacutejdalmas volt halaacutelukroacutel hallanirdquo PSRL 4 124

56 Ostrowski 2006 214

39

Az első moszkvai hadjaacuteratra 1465-ben keruumllt sor amikor a moszkvai nagyfeje-delem Vaszilij Szkrabaacutet biacutezza meg hogy az usztyugiak eacuteleacuten a vimiek eacutes vicsegdaiak taacutemogataacutesaacuteval vonuljon Jugra ellen Jugria meghoacutediacutetaacutesa soraacuten meacuteg keacutet fejedelmuuml-ket Kalpakot eacutes Tecsiket is elfogtaacutek akiket a nagyfejedelem adoacutefizeteacutes fejeacuteben el-engedett57 Novgorod hoacutedoltataacutesa utaacuten 1483-ban indult az uacutejabb moszkvai had-jaacuterat Jugra ellen58 Zsirai ideacutezi Karamzint aki szerint 1488-ban Maacutetyaacutes kiraacutelyhoz iacuterott leveacutelben hasznaacutelta előszoumlr III Ivaacuten a titulatuacuteraacutejaacuteban a jugriai fejedelem ciacutemet is59 Valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a moszkvai hoacutediacutetaacutes elleneacutere az adoacutefizeteacutes nem volt zoumlk-

57 Zsirai 1930 3758 1483-ban Ivan Vasziljevics nagyfejedelem sereget kuumlldoumltt Aszika vogul fejedelem ellen eacutes az

Obhoz Jugra ellen A nagyfejedelem vezeacuterei voltak Feodor Kurbszkij fejedelem Ivan Ivanovics Szaltik Travin usztyugiak vologdaiak vicsegdaiak vimiek sziszoliak eacutes permjaacutekok mentek veluumlk A vogulokkal a Pelin folyoacute torkolataacutenaacutel uumltkoumlztek meg A harcban 7 usztyugit oumlltek meg vogul azonban sok elesett a vogul fejedelem Jumsan pedig elmenekuumllt A nagyfejedelem vezeacute-rei ezutaacuten a Tavda folyoacute menteacuten leereszkedve Tjumen mellett aacutetleacuteptek a szibeacuteriai teruumlletre me-net koumlzben sok zsaacutekmaacutenyt eacutes foglyot ejtettek majd Szibirből az Irtis mellett vonulva az Obhoz Jugra foumlldjeacutere eacutertek a jugor fejedelmeket legyőzteacutek eacutes elfogtaacutek Zsirai 1930 38

59 Zsirai 1930 39 2 jz

Peva

Pecsora Pecsora

M

ezeny

Eacuteszaki-Dvina

Vicseg

da

Vim

Szig

va

Kaacute

ma

Kaacutema

JugSzuhona

Cilma

Uhta

Vjatka

Volga

Izsma Szoszva

Ob

Pecsora

Irtis

Tavda

TuraSzucsovaja

Tobo

l

Tyumeny

KazaacutenyKAZAacuteNYI

KAacuteNSAacuteG

J U G R A

v o g u l o k

Cserdiny

PERM

VELIKAJA

VICSEGDA

PERM

NyizsnyijNovgorod

Usztyug

0 200 km

6 Usztyugi utak Szibeacuteriaacuteba

40

kenőmentes ugyanis 1499-ben III Ivaacuten egy neacutegyezer főnyi hadat kuumlldoumltt az Uraacutelon tuacutelra Jugraacuteba eacutes vogul foumlldre ahol elfoglaltak 41 vaacuterat eacutes elfogtak 50 fejedelmet60 Az 1599-es Orosz Birodalomroacutel keacutesziacutetett teacuterkeacutepen Jugra teruumlleteacutet a Szigva eacutes Szoszva folyoacutek menti 12 vaacuteros koumlrzeteacutere teszik61

60 Zsirai 1930 3961 Zsirai 1930 41 47ndash50

Volga

Don

Dnyeper

F e k e t e - t e n g e r

Eacuteszaki-Dvina Vicsegda

Szuho

na

Volg

a

Oka

Vjatka Belaja

Uraacutel

K a s z p i - t e n g e r

Azovi-

Feheacuter-tenger

B a l

t i -

t e n

g e

r

Finn-oumlboumll

Ladoga-

Onyega-toacute

Kaacutema

Pecsora

FIN

NO

RSZAacute

G

Kijev

300 km

Szmolenszk

Rosztov Szuzdal

Vlagyimir

Rjazany

Pszkov

NovgorodJaroszlavl

Moszkva

NyizsnijNovgorod

Polock

Csernyigov

NovgorodSzeverszkij

MuromTver

BeloozeroVologda

KosztromaKazaacuteny

Baku

LITVAacuteNIA

K A Z Aacute N Y I K Aacute N S Aacute G

KRIacuteMI KAacuteNSAacuteG

A Moszkvai Fejedelemseacuteg hataacutera 1462-ben

A S Z T R A H Aacute N Y I K Aacute N S Aacute G

LIVOacuteNIA

PERM

VJATKA

Usztyug

Moszkva hoacutediacutetaacutesai1533-ig

0

toacute

tenger

7 Moszkva terjeszkedeacutese 1462ndash1533

41

A 16 szaacutezad utaacuteni anyag teacutemaacutenkat nem eacuterinti mindenesetre tanulsaacutegos eacutes eacuterdek-fesziacutető lenne ennek reacuteszletes feldolgozaacutesa hogy a nyelvileg a magyarhoz legkoumlzelebb aacutelloacute nyelveken beszeacutelő neacutepek hogyan veacuteszelteacutek aacutet az elmuacutelt feacutel eacutevezredet62

A 15 szaacutezad maacutesodik feleacutetől a Jugra neacutev mellett feltűnik kuumlloumln a vogul neacutep eacutes a 16 szaacutezadtoacutel az osztjaacutek is Ennek reacuteszletei szaacutemos probleacutemaacutet vetnek fel azonban egyeteacuterthetuumlnk Zsiraival abban hogy a 11ndash14 szaacutezadi Jugra neacutev moumlgoumltt a vogulok eacutes osztjaacutekok elődeit kereshetjuumlk63

Jugra foumlldrajzi meghataacuterozaacutesaacutet neheziacuteti az hogy a toumlrteacutenelem soraacuten teruumllete vaacutel-tozott eacutes erről a forraacutesok informaacutecioacutei hiaacutenyosak A korai adatok szerint a Pecsora eacutes az Uraacutel hegyseacuteg koumlzeacute lokalizaacutelhatoacute a 13ndash14 szaacutezadban az Uraacuteltoacutel keletre vannak hiacuter-adaacutesok roacutela veacuteguumll a 15ndash17 szaacutezadi forraacutesok az Ob alsoacute folyaacutesaacutehoz helyezik64

A Jugra neacutev amely a vogulok eacutes osztjaacutekok elődeit illetve lakhelyeacutet takarhatta igen koumlzel aacutell a magyarsaacuteg oacuteorosz ugry elnevezeacuteseacutehez A mai orosz vengry 17 szaacutezadi len-gyel koumllcsoumlnzeacutes65 Az orosz forraacutesokban gyakori a keacutet neacutevalak felcsereacuteleacutese szaacutemos korai forraacutesban az uraacuteli teruumlletre hasznaacuteljaacutek az Ugra alakot de az is előfordul hogy Jugra szerepel Magyarorszaacutegra vonatkozoacutelag66 Ebből Vaacutesaacutery arra koumlvetkeztet hogy az bdquoorosz hagyomaacuteny kapcsolhatta előszoumlr oumlssze Jugria lakoacuteit eacutes a magyarokat meacuteg-pedig kizaacuteroacutelag a keacutet teruumllet lakoacutei neveacutenek etimoloacutegiai oumlsszekapcsolaacutesa alapjaacuten (jug-rik a Jugria lakoacutei ugrik a Magyarfoumlld lakoacutei) Ez az oumlsszekapcsolaacutes csak orosz talajon toumlrteacutenhetett mivel az orosz nyelvben a keacutet neacutev etimoloacutegiai kapcsolata nyilvaacutenvaloacute Az oroszok sem a vogulok-osztjaacutekok sem a magyarok nyelveacutet nem ismerhetteacutek ala-posan uacutegyhogy tudatos nyelvhasonliacutetaacutesroacutel szoacute sem lehetett A keacutet nyelv kuumlloumlnben is maacuter oly taacutevol volt a XV szaacutezadban hogy ismerveacuten a kor nyelveacuteszeti ismereteit a keacutet nyelv rokonsaacutega fel sem meruumllhetettrdquo67

A 15 szaacutezadban az egyhaacutezegyesiacuteteacutes lehetőseacutege koumlvetkezteacuteben a paacutepasaacuteg eacuterdeklő-deacutese megnőtt Moszkva feleacute A Jugra elleni hadjaacuteratok hiacutere eacutes III Ivaacuten Jugra nagyher-cegi ciacutemeacutenek 1488-as felveacutetele ismertteacute vaacutelt nyugaton is A 16 szaacutezad elejeacuten Miechovi Maacutetyaacutes eacutes Herberstein műveiben tűnik fel Jugria leiacuteraacutesa s ezzel egyuumltt az a koncepcioacute hogy Jugria a keleten maradt magyar toumlredeacutek lakoacutehelye Ez a kor fogalmai szerint azt jelentette hogy itt volt a magyarsaacuteg őshazaacuteja Az emliacutetett keacutet szerző adatai elterjedtek Magyarorszaacutegon is s beleivoacutedott a hazai irodalomba a Jugria őshaza keacutepzete68

Amikor a 18 szaacutezad folyamaacuten kialakult az oumlsszehasonliacutetoacute finnugrisztika amely megaacutellapiacutetotta a vogul osztjaacutek eacutes magyar nyelv koumlzeli rokonsaacutegaacutet sajnaacutelatos moacutedon a finnugor terminus maacutesodik elemeacuteben tovaacutebb hagyomaacutenyozoacutedott a Jugria-tan mint a magyar őshaza koncepcioacuteja Ugyanis Jugra egykori lakoacuteinak a voguloknak eacutes az

62 Erre vonatkozoacutean Bahrusin 1975 Taagepera 2000 301ndash313 Az orosz kroacutenikaacutekban a fi nn-ugor neacutepekre vonatkozoacute forraacutesreacuteszletek eacutes elemzeacutesuumlket vouml Klima 2002

63 Zsirai 1930 72ndash79 Vaacutesaacutery 1982 250ndash25164 Zsirai 1930 46ndash7065 Vaacutesaacutery 1982 25166 Zsirai 1930 115ndash116 12067 Vaacutesaacutery 1974 26468 Vaacutesaacutery 1974 264ndash267

42

osztjaacutekoknak a nyelve valamint a magyarok nyelve (akiknek oacuteorosz neve ugry) ugor neacuteven egy nyelvcsoportba keruumllt69

Ez utaacuten maacuter csak az a keacuterdeacutes vaacuter tisztaacutezaacutesra hogy a keacutet neacutevalak lehetseacuteges eti-moloacutegiai kapcsolatai megengedik-e az őstoumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesek felteacutetelezeacuteseacutet Az oacute-orosz ugry alak amely a magyarsaacuteg neve veacutegső soron az onogur neacutevre mehet vissza Zsirai uacutegy veacutelte hogy a jugry alak is ugyanevvel a neacutepneacutevvel aacutellhat oumlsszefuumlggeacutesben Egy ugry alakboacutel indult ki amely az oroszban vaacutelt jugry-vaacute ugyanis az u gt ju vaacuteltozaacutes ismert az oacuteoroszban Ezt a felteveacutest az erősiacutetette hogy az ugry eacutes jugry neacutev mint ko-raacutebban emliacutetettuumlk gyakran felcsereacutelődoumltt a korai adatokban A keacutesőbbi emliacuteteacutesekben ndash Zsirai szerint ndash a szoacutekezdő j-s alakokat hasznaacuteltaacutek a vogulok eacutes osztjaacutekok elődei-nek nevekeacutent Az etimoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutes toumlrteacuteneti haacutettereacuteben Zsirai keacutet egymaacutestoacutel időben eacutes teacuterben is kuumlloumlnboumlző neacutevaacutetvitelt gyaniacutetott A magyarsaacuteg eseteacuteben az onogur neacutev aacutetvitele a 9 szaacutezadban Deacutel-Oroszorszaacutegban toumlrteacutenhetett Az Uraacutel-videacuteki teruumllet pedig az onogurok ősi teruumllete lett volna amelynek neve a 10 szaacutezadban lett ismertteacute az eacuteszakkeleti iraacutenyban előretoumlrő oroszok koumlzoumltt70

Vaacutesaacutery szerint ez az aacutellaacutespont nem veacutedhető mivel a muszlim forraacutesok egyeacutertel-műen tuumlkroumlzik a szoacutekezdő j- megleacuteteacutet Ezek az adatok pedig koraacutebbiak az első orosz hiacuteradaacutesoknaacutel vagy legalaacutebbis egyidejűek azokkal Iacutegy az orosz adatok toumlbbseacutegeacutenek hiacuteradaacutesaacuteval egyezően a vogulok eacutes osztjaacutekok őseinek szaacutellaacuteshelye Jugra lehetett Ez egy Jugur neacutevből eacutes egy szoacuteveacutegi -a-boacutel eredeztethető ahol az -a az oroszban neacutepne-vekhez jaacuteruloacute teruumlletneacutev keacutepző71 A nyelvtoumlrteacuteneti neheacutezseacutegeken tuacutel a toumlrteacuteneti meg-koumlzeliacuteteacutes is szaacutemos megoldatlan probleacutemaacutet vet fel Ugyanis az onogurok ősi szaacutellaacutesaacutet 463 előtt inkaacutebb helyezhetjuumlk a Kazak-steppe deacuteli teruumlleteire mint az Uraacutel hegyseacuteg koumlzeleacutebe nem is beszeacutelve a toumlbb mint feacutel eacutevezredes időbeli kuumlloumlnbseacutegről mivel az orosz forraacutesokban a Jugra alak csak a 11 szaacutezadban jelentkezik Mindezek alapjaacuten Vaacutesaacutery uacutegy veacuteli hogy Jugra neve a 10 szaacutezadi kimek toumlrzsszoumlvetseacuteg Jugur toumlrzsneveacute-ből eredeztethető s az elnevezeacutes veacutegső fokon az ujgur neacutev egyik vaacuteltozata72 Czegleacutedy ezt nem tartja elfogadhatoacutenak mivel szerinte a Vaacutesaacutery aacuteltal adott Jugur toumlrzsneacutev teacute-ves emendaacutelaacutes s a filoloacutegiailag helyes olvasat a jabgu73 Vaacutesaacutery 2008-ban visszateacutert a Jugra-keacuterdeacutesre eacutes egy nagyobb tanulmaacuteny terveit felvaacutezolva az ujgur eredet mellett hozott fel uacutejabb adatokat eacutes eacuterveket74

Roacutena-Tas Andraacutes Munkaacutecsi Bernaacutet ugurogur oumltleteacutet dolgozta aacutet eacutes fejlesztette tovaacutebb Eszerint a zsuan-zsuanoktoacutel a tabgacsokon aacutet a kitajokig igazolhatoacute az ugur neacutepneacutev jelenleacutete az euraacutezsiai steppe keleti feleacuteben ugyanakkor az ogur neacutepneacutev fel-

69 Vaacutesaacutery 1982 253ndash25470 Zsirai 1930 115ndash12271 Ugyanakkor nem vilaacutegos hogy a volgai bulgaacuterok mieacutert orosz koumlzvetiacuteteacutessel vetteacutek aacutet e neacutepnevet

ugyanis a volgai bulgaacuterok alattvaloacuteik a fi nnugor nyelvű Wisu neacutep uacutetjaacuten kereskedtek veluumlk amint ezt a muszlim szerzők aacutelliacutetjaacutek

72 Vaacutesaacutery 1982 255ndash25773 Bolsakov-Mongajt 1985 185ndash18874 Vaacutesaacutery 2008 73ndash87

43

tűnik Kelet-Euroacutepaacuteban is oumlnaacutelloacutean 463-toacutel illetve az avarok koumlzoumltt Iacutegy aztaacuten az ugur formaacuteboacutel belső fejlődeacutessel lett jugur amiből a Jugra magyaraacutezhatoacute lenne75

Veacutegezetuumll szoacutelnunk kell egy lehetseacuteges finnugor etimoloacutegiaacuteroacutel ugyanis a zuumlrjeacuten-benkomiban adatolhatoacute egy jḙgra alak meacutegpedig aacuteltalaacuteban a vogulokra eacutes osztjaacute-kokra vonatkoztathatoacutean Ebből Zsirai azt a koumlvetkezteteacutest vonja le hogy a zuumlrjeacutenek ősei mellett lakoacute vogulok eacutes osztjaacutekok elődeire hasznaacuteltaacutek a Jugra kifejezeacutest eacutes ezt vetteacutek aacutet a volgai bulgaacuterok valamint a novgorodiak s ez terjedt el az orosz nyelv-teruumlleten

Yugra (vouml zuumlrjeacuten jḙgra) rarr orosz Jugra rarr koumlztoumlroumlk Jugra rarr volgai bulgaacuter Jugra gt Jura76

Zsirai azonban uacutegy veacuteli hogy a zuumlrjeacutenek az oroszoktoacutel vetteacutek aacutet a neacutepnevet Ezt azzal bizonyiacutetja hogy csak iacutegy keacutepzelhető el az ugor alakboacutel egy jugra alak szoacutekezdő j-vel eacutes a szoacuteveacutegi -a teruumlletneacutevkeacutepzővel77 Csakhogy a logika hibaacutes mert a szom-szeacutedos neacutepnek mieacutert kellene egy taacutevolabbi segiacutetseacutegeacutet igeacutenybe venni ahhoz hogy a szomszeacutedot elnevezze

Veacutegső soron a zuumlrjeacuten elnevezeacutes adja a leginkaacutebb elfogadhatoacute toumlrteacuteneti magyaraacuteza-tot a Jugra elterjedeacuteseacutere Azt persze hogy a szoacutenak a finnugor esetleg az ujgur vagy ugur neacutepneacutevhez van-e etimoloacutegia szempontboacutel toumlbb koumlze a tovaacutebbi nyelveacuteszeti ku-tataacutesok fogjaacutek eldoumlnteni Az azonban keacutetseacutegtelen hogy Jugria keacuterdeacutese a korai magyar toumlrteacutenethez koumlzvetlen moacutedon nem kapcsoloacutedik

Julianus utazaacutesa eacutes az aacuteltala megtalaacutelt magyar toumlredeacutek

Julianus utazaacutesai egy nagyobb toumlrteacuteneti folyamat reacuteszekeacutent eacutertelmezhetők A 13 szaacute-zad elejeacuten a latin Euroacutepa keleti expanzioacuteja toumlbb formaacuteban is megnyilvaacutenult A ne-gyedik keresztes hadjaacuterat 1204-ben Bizaacutenc beveacuteteleacutehez eacutes a Latin Csaacuteszaacutersaacuteg meg-alapiacutetaacutesaacutehoz vezetett Emellett a Neacutemet Lovagrend 1230-ban telepuumllt aacutet a Visztula melleacute s kezdte meg a Baltikum feleacute a poroszok megteacuteriacuteteacuteseacutet eacutes teruumlletuumlk bekebele-zeacuteseacutet A Magyar Kiraacutelysaacuteg II Andraacutes (1205ndash1235) uralma alatt78 aktiacutev keleti politi-kaacutet folytatott Halics troacutenjaacutenak megszerzeacuteseacutet egyik alapvető ceacuteljaacutenak tekintette eacutes tiacutez hadjaacuteratot is indiacutetott ennek biztosiacutetaacutesaacutera azonban a veacutegeredmeacutenyt tekintve ezek hiaacutebavaloacutenak bizonyultak79 II Andraacutes maacutesodik feleseacutege Jolaacutenta volt a latin csaacuteszaacuter unokahuacutega A haacutezassaacutegkoumlteacutesre 1215-re keruumllt sor Mivel a csaacuteszaacuter a koumlvetkező eacutev-ben meghalt Jolaacutenta apja mellett II Andraacutes neve is felmeruumllt lehetseacuteges utoacutedkeacutent

75 Roacutena-Tas 1996 334ndash335 1999a 10ndash1376 Zsirai 1930 42 Vaacutesaacutery 1982 255 E hangvaacuteltozaacutesroacutel l Ligeti 1986 64ndash71 Ez a vaacuteltozaacutes a

muszlim iacuteroacutek hiacuterforraacutesainak a volgai bulgaacuteroknak a nyelveacuteben mehetett veacutegbe A volgai bulgaacute-rok preacutemkereskedeacutes ceacuteljaacuteboacutel aacutellottak kapcsolatban Jura lakoacuteival

77 Zsirai 1930 76 91ndash9378 Kristoacute 1993 227ndash24779 Font 1991 107ndash144

44

Ennek biztosiacutetaacutesaacutera is vaacutellalta II Andraacutes a keresztes hadjaacuteratot amit szaacuterazfoumlldoumln indiacutetott volna de időkoumlzben 1217 tavaszaacuten a paacutepa Jolaacutenta apjaacutet koronaacutezta csaacuteszaacuterraacute iacutegy II Andraacutes inkaacutebb a tengeri utat vaacutelasztotta eacutes Spoletoacuteboacutel 1217 őszeacuten Akkonba hajoacutezott Ott reacuteszt vett neacutehaacuteny kisebb sziacuteriai uumltkoumlzetben azonban a nagyobb haderő eacuterkezeacutese keacutesett ennek koumlvetkezteacuteben 1218 elejeacuten a Kis-Aacutezsiaacuten keresztuumlli visszateacutereacutes mellett doumlntoumltt Uacutetja soraacuten dinasztikus haacutezassaacutegi szerződeacuteseket koumltoumltt a nikaiai csaacute-szaacuterral az oumlrmeacuteny kiraacutellyal eacutes a bulgaacuter caacuterral80

A kelet-euroacutepai steppe neacutepei koumlzuumll II Andraacutes a kunokkal szemben folytatott hateacute-kony politikaacutet A kunok taacutemadaacutesai ellen 1211-ben a Neacutemet Lovagrendet telepiacutetette a Barcasaacutegba amely hateacutekony veacutedelmet jelentett Ugyanakkor a Neacutemet Lovagrend oumln-aacutelloacute politikai teacutenyezőkeacutent kiacutevaacutent felleacutepni ami seacutertette a magyar kiraacutely szuverenitaacutesaacutet Ez veacuteguumll is a Neacutemet Lovagrend kiűzeacuteseacutehez vezetett 1225-ben A Neacutemet Lovagrend ezutaacuten telepuumllt aacutet a Visztulaacutehoz eacutes kezdte meg a Baltikumban a hoacutediacutetaacutesait81 A kun-keacuterdeacutes szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacute volt hogy a domonkosok 1221 eacutes 1223 koumlzoumltt elkezdteacutek a beacutekeacutes teacuteriacutetőmunkaacutet a kunok koumlzoumltt A Kaukaacutezuson keresztuumll taacutemadoacute első mongol hadjaacuterat majd az 1223-as Kalka menti kunndashorosz vereseacuteg uacutej politi-kai helyzetet teremtett eacutes talaacuten a legnyugatibb kun csoportok koumlzeledni kezdtek a Magyar Kiraacutelysaacuteghoz Koumlzben 1226-ban Beacutela herceget Erdeacutely uraacutevaacute tette a kiraacutely A domonkos teacuteriacuteteacutes eredmeacutenyekeacutent 1227-ben Roacutebert esztergomi eacutersek Beacutela herceg taacutemogataacutesaacuteval megkeresztelte a kunok egyik toumlrzsfőjeacutet eacutes leacutetrehoztaacutek a milkoacutei kun puumlspoumlkseacuteget82 E domonkos misszioacutek sikerei oumlsztoumlnoumlzhetteacutek a magyar domonkoso-kat eacutes taacutemogatoacutejukat Beacutela herceget hogy expediacutecioacutet indiacutetsanak a keleti magyarok felkutataacutesaacutera a taacutevolabbi keleti teruumlleteken

Elsőkeacutent 1232 taacutejaacuten neacutegy domonkos vaacutellalkozott az uacutetra de csak Ottoacute jaacutert si-kerrel eacutes teacutert vissza 1235-ben ő azonban hamarosan elhunyt Uacutetmutataacutesai nyomaacuten indult el Julianus a domonkos szerzetes haacuterom rendtaacutersaacuteval 1235-ben a keleten ma-radt magyarok felkutataacutesaacutera Beacutela herceg megbiacutezaacutesaacuteboacutel eacutes anyagi taacutemogataacutesaacuteval83 Konstantinaacutepolyon keresztuumll utaztak a Kubaacuten folyoacute torkolata koumlzeleacutebe s innen a Kaukaacutezustoacutel eacuteszakra eső alaacutenok orszaacutegaacuteba jutottak Hat hoacutenapi vesztegleacutes utaacuten csak ketten Julianus eacutes Gerhardus folytattaacutek az utazaacutest Toumlbb mint egy hoacutenapig tartott az uacutet eacuteszak feleacute egy sivatagon aacutet miacuteg veacuteguumll megeacuterkeztek egy Bundaz (Burdasz) nevű vaacuterosba Innen egy maacutesik vaacuterosba mentek ahol Gerhardus meghalt Ezutaacuten Julianus a volgai bulgaacuterokhoz utazott s egyik nagy vaacuterosukban talaacutelkozott egy magyar asz-szonnyal aki megadta a vaacutert informaacutecioacutet Keacutetnapi jaacuteroacutefoumlldre megtalaacutelta a keleti ma-gyarokat az Etil folyoacute partjaacuten Nyelvuumlket megeacutertette eacutes alaposan kikeacuterdezte őket Miutaacuten megtudta hogy a koumlzelben tartoacutezkodoacute tataacuterok uacutejabb hadjaacuteratot terveznek melynek ceacutelja Neacutemetfoumlld elfoglalaacutesa a gyors visszateacutereacutes mellett doumlntoumltt A keleti ma-

80 Hunyadi (eacute n) 72ndash7581 Zimmermann 2001 Poacutesaacuten 199682 Kovaacutecs 2005 55ndash6683 A Julianus uacutetjairoacutel keacuteszuumllt jelenteacutesek kritikai kiadaacutesa Doumlrrie 1956 magyar fordiacutetaacutesa Gyoumlrffy

1986 61ndash82

45

gyarok tanaacutecsaacutera a roumlvidebb uacuteton a mordvinok foumlldje a Rusz eacutes Lengyelorszaacuteg eacuterin-teacuteseacutevel eacuterkezett meg Magyarorszaacutegra

Julianus beszaacutemoloacutejaacutet rendtaacutersa eacutes főnoumlke Riccardus foglalta iacuteraacutesba Ezt azutaacuten Roacutemaacuteba kuumlldteacutek majd 1236-ban Julianust is Roacutemaacuteba rendelteacutek 1237-ben uacutejra el-indult a keleti magyarokhoz Oroszorszaacutegon keresztuumll de csak Szuzdalig jutott el ugyanis a tataacuterok koumlzben maacuter felduacuteltaacutek a keleti magyarok lakoacutehelyeacutet akiknek egy reacutesze nyugat feleacute menekuumllve be is szaacutemolt Julianusnak az orszaacuteg pusztulaacutesaacuteroacutel illetve arroacutel hogy a tataacuterok az orosz fejedelemseacutegek lerohanaacutesaacutera keacuteszuumllnek A magyarokra vonatkozoacute informaacutecioacutekon kiacutevuumll Julianus adatokat gyűjtoumltt a tataacuterok eredeteacuteről ko-raacutebbi hoacutediacutetaacutesaikroacutel eacuteletmoacutedjukroacutel eacutes harcmodorukroacutel A szuzdali fejedelemtől azt is megtudta hogy a tataacuterok Magyarorszaacuteg eacutes a Roacutemaacuten tuacuteli teruumlletek meghoacutediacutetaacutesaacutet is tervezik Ezt megerősiacutetette az a szuzdali fejedelem aacuteltal elfogott tataacuter leveacutel is amely a magyar kiraacutelyhoz iacuteroacutedott s amelyben felszoacuteliacutetjaacutek IV Beacutelaacutet hogy hoacutedoljon be a tataacuter fejedelemnek Ezt a levelet Julianus megkapta eacutes visszaindult hogy eacutertesiacutetse kiraacutelyaacutet a keacuteszuumllő veszedelemről

Maacutesodik uacutetjaacuteroacutel maga keacutesziacutetett jelenteacutest Leveacutel a tataacuterok eacuteleteacuteről ciacutemen Ez utoacutebbi beszaacutemoloacute hitelesseacutege vitaacuten feluumlli ellenben a Riccardus-jelenteacutesben szaacutemos olyan ellentmondaacutes eacutes pontatlansaacuteg van amelyek miatt toumlbbszoumlr is megkeacuterdőjelezteacutek az első jelenteacutes megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet Az is felmeruumllt hogy ez egy a Julianus-leveacutel alapjaacuten oumlsszetaacutekolt hamisiacutetvaacuteny Ez persze tuacutelzoacute aacutellaacutespont ugyanakkor nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt

P o n t u s

Jaxis

K a s z p i - t e n g e r

Itil

R

U

S C

I A

Konstantinaacutepoly

H U N G A R I A

P O L O N I A

C U

M A N

I A

B O L G A R I ACAZARIA

MAGNA HUNG

AR

IA

MAGNA

MeotisALANIA

SarraceniBundaz

BULGARIA

REGNUM

MOR

DUANORUM

SYCHIA

Matrica

Magna

Laudomeria

Julianuseacutes taacutersai

8 Julianus első uacutetja

46

hogy Riccardust Julianus beszaacutemoloacutejaacuteboacutel elsősorban a vallaacutesi uumlgyekkel kapcsolatos informaacutecioacutek eacuterdekelteacutek s a toumlbbi adatot hanyagul kezelte84

Magyarorszaacutegon a Magna Hungaria terminus előszoumlr a Julianus uacutetjaacuteroacutel szoacuteloacute je-lenteacutesekben fordul elő Ez az elnevezeacutes a magyarsaacuteg keleti koraacutebbi lakoacutehelyeacutet je-loumllte szemben a Kaacuterpaacutet-medencei magyarsaacuteg orszaacutegaacutenak Hungaria minor neveacutevel Gombocz szerint Julianus előtt ismert lehetett az a nyugati hagyomaacuteny amely sze-rint keacutet Magyarorszaacuteg leacutetezett Erre utal Viterboacutei Gottfried eacutes Beauvais-i Vincent keacutet Magyarfoumlldről szoacuteloacute beszaacutemoloacuteja85

Mindkeacutet szerzőneacutel a koraacutebbi haza a Meotis koumlrnyeacutekeacutere tehető eacutes ez nem lehet azonos a Julianus-feacutele Magna Hungariaacuteval a Volga koumlzeacutepső folyaacutesaacutenaacutel Hasonloacuteval talaacutelkozunk Magna Bulgaria eseteacuteben is Ez a terminus Kuvrat 7 szaacutezadi birodal-maacutera vonatkozott a Meotis videacutekeacuten ahonnan a dunai bulgaacuterok nyugatra vaacutendorolva uacutej birodalmat alapiacutetottak Ezzel szemben Julianus jelenteacuteseiben eacutes maacutes korabeli la-tin forraacutesokban is Magna Bulgaria a volgai bulgaacuterok orszaacutegaacutet jeloumlli A Riccardus-jelenteacutesből kideruumll hogy a domonkosok a korabeli magyar kroacutenikaacutekban talaacuteltak ugyan utalaacutest egy reacutegi Magyarorszaacutegra de foumlldrajzi fekveacuteseacutet nem tudtaacutek pontosan meghataacuterozni Az ősi foumlldet kutatoacute első domonkosok koumlzuumll Ottoacute valahol a Kaukaacutezus előtereacuteben talaacutelhatott valamifeacutele halvaacuteny nyomot mivel keacutesőbb Julianus taacutersaival az ő informaacutecioacutei birtokaacuteban ugyanide indult Baacutermilyen is a viszony a magyarorszaacutegi eacutes a nyugati forraacutesok koumlzoumltt Magna Hungariaacutet illetően a Julianus-feacutele terminus tu-doacutes elnevezeacutes melyneacutel egy ndash a korra jellemző ndash bdquocsuacutesztataacutesrdquo figyelhető meg a keleten lakoacute magyarsaacuteg teruumllete szinte automatikusan aacutetalakul magyar őshaza keacutepzetteacute

A mongol kori ferences rendi utazoacutek koumlzuumll Plano Carpini Benedictus Polonus eacutes Rubruk is Julianus nyomaacuten ismerik eacutes hasznaacuteljaacutek a Magna Hungaria terminust Naacuteluk tűnik fel Magna Hungaria azonosiacutetaacutesa Baskiacuteriaacuteval Bascard id est magna Hungaria86 A tataacuterjaacuteraacutest koumlvetően azutaacuten Aacutekos mesterneacutel eacutes Keacutezai Simonnaacutel is meg-jelenik Baskiacuteria neve (Bascardia alakban) mint Szkiacutetia haacuterom tartomaacutenyaacutenak egyi-ke87 Mindebből Gyoumlrffy arra koumlvetkeztet hogy a baskiacuterndashmagyar azonossaacuteg felteveacutese magaacutetoacutel Julianustoacutel szaacutermazott88 Koraacutebban Gombocz ezt azzal vetette el hogy sem a Riccardus-jelenteacutes sem a Julianus-leveacutel Baskiacuteriaacuteroacutel nem tesz emliacuteteacutest89

Magna Hungaria foumlldrajzi meghataacuterozaacutesa a Riccardus-jelenteacutes alapjaacuten nem egy-eacutertelmű Az deruumll ki belőle hogy Julianus a volgai bulgaacuterok egyik nagy vaacuterosaacuteban (in una magna eiusdem provincie civitate) egy magyar nőt talaacutelt aki elmondta hogy onnan keacutetnapi jaacuteroacuteuacutetra az Etil (Ethyl) folyoacute mellett van a keleti magyarok lakoacutehelye eacutes a tataacuterok szomszeacutedosak veluumlk

84 A keacuterdeacutes irodalmaacutet aacutettekinti Gyoumlrffy 1986 32ndash34 eacutes Ligeti 1986 393ndash39685 Gombocz 1923 1ndash4 SzOumlM I2 185ndash18686 Ligeti 1986 390ndash39287 Ligeti 1986 40488 Gyoumlrffy 1986 35ndash36 Rubruk azt iacuterta bdquoAmit a baskiacuterok foumlldjeacuteről mondottam a domonkos

baraacutetoktoacutel tudom akik a tataacuterok joumlvetele előtt utaztak odardquo (Gyoumlrffy 1986 260) Nehezen megvaacutelaszolhatoacute keacuterdeacutes hogy vajon Julianus ezen domonkosok koumlzuumll valoacute-e

89 Gombocz 1923 30ndash31

47

A nagy bulgaacuter vaacuterost Gyoumlrffy Bolgaryval azonosiacutetotta90 Ennek a vaacuterosnak a rom-jai ma a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutenaacutel talaacutelhatoacutek A Volgaacutetoacutel nyugatra eső bulgaacuter vaacute-ros Ošel is szoacuteba keruumllt de Fodor ezt a felveteacutest meggyőzően caacutefolta ugyanis ezt az Ošelt a rusz seregek 1220-ban elpusztiacutetottaacutek91 A vaacuteros azonosiacutetaacutesaacutet neheziacuteti hogy a Bulġār forma az orszaacutegnak a neacutepeacutenek eacutes keacutet vaacuterosaacutenak a koumlztoumlroumlk neve92 A 12 szaacute-zad oacuteta ennek a csuvasos tiacutepusuacute megfelelője is ismert Bular ~ Biler A reacutegeacuteszeti aacutesa-taacutesok nyomaacuten ismertteacute vaacutelt egy maacutesik hatalmas vaacuteros Biljarsk falu koumlzeleacuteben amely a 10ndash13 szaacutezadban eacutelte a viraacutegkoraacutet a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutenaacutel elteruumllő Bolgary falunaacutel leacutevő vaacuteros mellett A Bolgary neacutev egy koumlztoumlroumlk neacutevformaacutet őrzoumltt meg orosz vaacuteltozatban miacuteg a Biljarsk egy csuvasos tiacutepusuacute alakot tuumlkroumlz Jelenleg vita folyik arroacutel hogy a keacutet telepuumlleacutes koumlzuumll melyik szolgaacutelt a volgai bulgaacuterok fővaacuterosakeacutent a 10ndash12 szaacutezad folyamaacuten A 12 szaacutezad koumlzepeacutetől azonban a tataacuterjaacuteraacutesig az orosz eacutev-koumlnyvekből ismert Velikij Gorod rsquoNagy vaacuterosrsquo minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean a Biljarsk melletti telepuumlleacutes volt Felteacutetelezhetően a Riccardus-jelenteacutesben szereplő bdquoNagy Vaacuterosrdquo az orosz mintaacutet (Velikij Gorod) koumlvetve a Biljarsk melletti fővaacuterosra vonatkoz-hatott Bolgary jelentős vaacuterossaacute eacutes a teruumllet koumlzpontjaacutevaacute az Arany Horda idejeacuten azaz a Volgai Bulgaacuter Birodalom bukaacutesa utaacuten vaacutelt93

Az Etil94 folyoacute azonosiacutetaacutesa koumlruumll is vitaacutek vannak A Volgaacutet Fekete- vagy Nagy-Etil neacuteven ismerik ugyanakkor a Kaacutema alsoacute folyaacutesaacutet a Bjelajaacuteval Feheacuter- vagy Kis-Etilnek nevezik A muszlim foumlldrajzi irodalomban ez a Balhī-hagyomaacutenyban egy-eacutertelműen megőrződoumltt95 Tehaacutet Julianus neacutevhasznaacutelata utalhat a Volgaacutera vagy az Alsoacute-KaacutemandashBjelaja partvideacutekeacutere Miutaacuten Julianus jelezte hogy Magna Hungaria a tataacuterok szomszeacutedsaacutegaacuteban fekuumldt ez megkoumlnnyiacuteti a foumlldrajzi meghataacuterozaacutest Az orosz eacutevkoumlnyvek szerint 1229-ben a tataacuterok az Uraacutel folyoacutenaacutel megverteacutek a bulgaacuter előőrsoumlket eacutes a Volgaacuteig hatoltak előre96 1232-ben a bulgaacuter teruumllet keleti feleacutere toumlrtek raacute a tataacuterok de Biljarskot nem eacuterteacutek el97 Ez arra mutat hogy a keleti magyarok a volgai bulgaacuterok-toacutel keletre vagy esetleg deacutelkeletre eacutelhettek

A Julianus-leveacutel a tataacuter hoacutediacutetaacutesok kapcsaacuten arroacutel szoacutel hogy a tataacuterok Magna Hungaria levereacutese utaacuten nyugat feleacute vonulva legyőzteacutek a volgai bulgaacuterokat mordvi-nokat E tudoacutesiacutetaacutes alapjaacuten Magna Hungaria csakis a Volgaacutetoacutel keletre keacutepzelhető el S

90 Gyoumlrffy 1986 392ndash39391 Fodor 1977a 9ndash2092 Gyoumlrffy ezzel magyaraacutezza hogy nem a vaacuteros tud oumltvenezer harcost kiaacutelliacutetani hanem az azo-

nos nevű orszaacuteg 1986 39393 Zimonyi 2005a 160ndash16794 Ligeti mutatott raacute hogy egy oacutetoumlroumlk Aumltil alakboacutel magyaraacutezhatoacute a tataacuter Idil (ami aztaacuten Itil formaacute-

ban időnkeacutent kiacuteseacutert a szakirodalomban) a baskiacuter Iδel a csuvas Atăl rsquoVolgarsquo Ligeti 1986 393 478ndash480

95 Zimonyi 2005 203ndash20496 bdquoUgyanabban az eacutevben a szaksziniek eacutes a kunok a tataacuterok elől (a Volga) alsoacute folyaacutesaacutenak videacutekeacute-

ről a bulgaacuterokhoz menekuumlltek fel eacutes a bulgaacuter őrseacutegek ide futottak a tataacuteroktoacutel megverve annak a folyoacutenak a koumlzeleacuteben melynek neve Jaikrdquo (PSRL 1 452ndash453)

97 1236 bdquoUgyanebben az eacutevben eacuterkeztek a tataacuterok eacutes teleltek el nem eacuterve a bulgaacuterok Nagy-vaacutero-saacuteigrdquo (Lavr PSRL 1 460)

48

habaacuter felvetetteacutek azt is hogy a keleti magyarsaacuteg lakhelye meacutegis a Volgaacutetoacutel nyugatra volt hiszen Riccardus jelenteacutese nem szoacutel arroacutel hogy Julianus aacutetkelt volna a Volgaacuten ez aligha veacutedhető aacutellaacutespont Riccardus jelenteacutese egyetlen folyoacuten valoacute aacutetkeleacutest sem emliacutet meg98

Az orosz forraacutesokban szereplő Meščer neacutepet is kapcsolatba hoztaacutek a keleti ma-gyarsaacuteggal s a Volga jobb partjaacutera helyezett Magna Hungariaacuteval mivel a meščer neacutepet ugyanezen a videacuteken emliacutetik a forraacutesok Vaacutesaacutery kutataacutesai azonban igazoltaacutek hogy a meščer neacutepnevet nem lehet a magyar alakboacutel magyaraacutezni iacutegy a meščer-ek nem lehettek a keleten maradt magyar toumlredeacutek utoacutedai99

98 Gyoumlrffy 1986 3399 Vaacutesaacutery 1975 254ndash273 1977 287ndash290

M O

R D

V A

Szura

b u r t aacute s z o k

Volga

Volga

Vetluga

0 100 kmVjatka

Belaja Volozskab a s k iacute r o k

Kaacutema

Szuvaacuter

BiljarszkOsel

Bulgaacuter

Szamara

Jajik (Uraacutel)

Kutuluk

Zsukotyin

Kermencsuk

Volgai Bulgaacuteria teruumllete

Volgai Bulgaacuteria teruumllete

c s e r e m i s z e k

9 Volgai Bulgaacuteria a 10ndash12 szaacutezadban

49

Oumlsszegezve a fentieket Magna Hungariaacutet mindenkeacuteppen a Volgaacutetoacutel keletre kell keresnuumlnk

A keleti magyarsaacuteg a tataacuter hoacutediacutetaacutes pusztiacutetaacutesaacutet nem eacutelte tuacutel egyseacuteges toumlmbkeacutent de a Julianus Magna Hungariaacutejaacuteboacutel szeacutetvaacutendorolt csoportok emleacuteke megőrződoumltt Ide tartoznak az orosz forraacutesokban szereplő možar neacutepneacutevi eacutes helyneacutevi adatok100 Ugyancsak a keleti magyarsaacuteg emleacutekeacutet tartotta fenn a csisztopoli temetőben talaacutelt volgai bulgaacuter siacuterfelirat 1311-ből amelyen egy Mağar nevű feacuterfi fia szerepel101

A Volga-videacuteken talaacutelt 13 szaacutezadi magyar toumlredeacutek leacuteteacutet tehaacutet nincs okunk keacutet-seacutegbe vonni azonban az hogy a Magna Hungariaacutenak nevezett teruumllet a magyarsaacuteg őshazaacuteja lenne nem toumlbb egy ndash minden iacutezeacuteben koumlzeacutepkori ndash elmeacuteleti konstrukcioacutenaacutel Julianus utazaacutesainak őstoumlrteacuteneti vonatkozaacutesa annak megaacutellapiacutetaacutesaacutera korlaacutetozoacutedhat hogy honnan eacutes mikor keruumllt a Volga videacutekeacutere ez a magyar toumlredeacutek

Magna Hungaria eacutes Baskiacuteria azonosiacutetaacutesa a 13 szaacutezadi nyugat-euroacutepai utazoacuteknaacutel eacutes a magyar kroacutenikairodalomban (Aacutekos mester eacutes Keacutezai Simon) nyilvaacuten abboacutel ered hogy a keleti magyarsaacuteg lakhelye Magna Hungaria eacutes a 13 szaacutezadi baskiacuterok szaacutellaacutesai egymaacutes koumlzeleacuteben voltak Az a keacuterdeacutes hogy a baskiacuterndashmagyar azonosiacutetaacutes egy a Magna Hungariaacutehoz hasonloacute eacutes vele egykoruacute tudoacutes elmeacutelet-e vagy esetleg irodalmi hagyo-maacutenyokra vezethető-e vissza a koumlvetkező fejezet taacutergya

Baskiacuterndashmagyar kapcsolatok

A baskiacuterndashmagyar viszony oumlnmagaacuteban is oumlsszetett keacuterdeacutes Nemcsak korai musz-lim szerzőkneacutel olvashatoacute az azonosiacutetaacutesi teoacuteria de a mongol korban (13ndash14 szaacutezad) perzsa eacutes a nyugati szerzők valamint meacuteg egy mongol forraacutes is utal raacute A kapcsola-tok eacutertelmezeacuteseacuteben a koumlvetkező aacutellaacutespontok roumlgziacutethetők 1 a magyarok nem eacuteltek Baskiacuteriaacuteban a keacutet neacutep koumlzoumltti kapcsolat csupaacuten neacutevhasonloacutesaacuteg alapjaacuten joumltt leacutetre te-haacutet ez tudoacutes kitalaacutecioacute 2 a magyarok eacuteltek Baskiacuteria teruumlleteacuten de nincs semmi koumlzuumlk a toumlroumlk nyelvű baskiacuterokhoz 3 a keacutet neacutep azonos 4 Neacutemeth elkeacutepzeleacutese szerint a ma-gyarok Baskiacuteria teruumlleteacuten eacuteltek eacutes baskiacuter volt a nevuumlk majd toumlbbseacuteguumlk elkoumlltoumlzoumltt de egy reacuteszuumlk helyben maradt eacutes a bekoumlltoumlző kipcsak nyelvű csoportok aacutetvetteacutek a nevuumlket102

A korai muszlim forraacutesok adatait a koumlvetkező szempontok szerint csoportosiacute-tottuk

a) Baskiacuterok a Volgaacutetoacutel keletreb) A baskiacuter neacutev a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben lakoacute magyarokra vonatkozikc) Tudoacutesiacutetaacutesok a baskiacuter neacutepről mindkeacutet teruumlleten

100 Vaacutesaacutery 1975 237ndash254 1977 283ndash287101 Hakimzjanov 1986 176 Roacutena-Tas 1986 78ndash81102 Roacutena-Tas 1978a 277

50

Baskiacuterok a Volgaacutetoacutel keletre

A baskiacuter neacutepneacutev heros eponymoskeacutent a 9 szaacutezad elejeacuten tűnik fel A Gardīzīneacutel meg-őrzoumltt kirgiz eredetmondaacuteban szerepel egy Bašğirt nevű ember aki a kazaacuterok előkelői koumlzeacute tartozott s lakoacutehelye a kazaacuterok eacutes kimekek koumlzoumltt volt103 Joacutel ismert jelenseacuteggel egy neacutepneacutev szemeacutelyneacutevkeacutent valoacute hasznaacutelataacuteval talaacutelkozunk itt Czegleacutedy megaacutellapiacute-totta hogy Gardīzī forraacutesa a 8 szaacutezad veacutegeacuten alkotoacute Ibn al-Muqaffaʿ volt104

Sallām tolmaacutecs a 9 szaacutezad koumlzepe taacutejaacuten utazott a Nagy Saacutendornak tulajdoniacutetott falhoz Ennek az utazaacutesnak a leiacuteraacutesa keacutet vaacuteltozatban is raacutenk maradt A keacutesőbbi de egy-ben bővebb hagyomaacutenyt őrző al-Idrīsī beszeacuteli el hogy miutaacuten Sallām a Kaukaacutezuson aacutetkelt a kazaacuterok orszaacutegaacuten tuacutel raacutetalaacutelt a Basğirt nevű neacutepre105

103 bdquoAmi az okot illeti amely miatt a hirhīzek főnoumlkuumlkkel egyesuumlltek az volt hogy ő a saqlā-bok (szlaacutevok) oumlsszesseacutegeacutehez tartozott saqlābok nagyjainak egyike volt s a saqlābok koumlzoumltt eacutelt Rūmboacutel joumltt egy koumlvet eacutes ez az ember azt a koumlvetet megoumllte A gyilkossaacuteg oka az volt hogy a rūmok (bizaacutenciak) Seacutem Noeacute fi aacutenak ivadeacutekai miacuteg a saqlābok Jaacutefet ivadeacutekaiboacutel valoacutek Ők ku-tyaacutetoacutel szaacutermaznak azeacutert mert kutyatejen lettek felnevelve hellip E vita koumlzben azt a koumlvetet meg-oumllte s iacutegy nem volt maacutes haacutetra mint hogy annak a főnoumlknek a saqlābok koumlzuumll el kellett mennie Onnan eltaacutevozva a hazarokhoz ment A hazar hāqān megbecsuumllte őt amiacuteg meg nem halt de mikor maacutesik hāqān keruumllt troacutenra rossz sziacutevvel volt iraacutenyaacuteban s iacutegy nem volt maacutes haacutetra mint hogy onnan is el kellett mennie s Bašğirthoz ment Ez a Bašğirt a hazarok nagyjai koumlzuumll volt egy feacuterfi lakoacutehelye a hazarok eacutes a kīmākok koumlzoumltt volt keacutetezer lovassal Ez utaacuten a hazar hān Bašğirthoz kuumlldoumltt valakit azzal az uumlzenettel hogy azt a saqlābot pedig űzd el Ő a saqlābbal beszeacutelt eacutes a saqlāb Hrzī (Toġuz oġuz) tartomaacutenyba ment mert koumlzte eacutes koumlztuumlk rokonsaacuteg volt Midőn uacutetkoumlzben egy helyre eacutert amely a kīmāk s toġuz oġuz koumlzoumltt volt a hāqān sajaacutet toumlrzseacutevel a viszony rosszra fordult Hogy duumlheacutet rajtuk kitoumlltse leoumlldoumlsteacutek őket Ők szeacutetszoacuteroacutedva egye-seacutevel-ketteseacutevel saqlābhoz mentek Ő valamennyit magaacutehoz fogadta eacutes tartoacutezkodaacutesi helyuumlkoumln joacutel baacutent veluumlk miacuteg meg nem sokasodtak Ekkor Bašğirthoz kuumlldoumltt valakit eacutes vele koumltoumltt ba-raacutetsaacutegot miacuteg meg nem erősoumldoumltt Utaacutena a ġuzzok ellen hadjaacuteratot indiacutetott sokakat koumlzuumlluumlk le-meacuteszaacuterolt sokakat foglyul ejtett eacutes nagy vagyonra tett szert reacuteszben a portyaacutezaacutesokboacutel reacuteszben a foglyok reacuteveacuten akiket mind eladott Annak a toumlrzsnek amely koumlruumlloumltte szerveződoumltt a hirhīz nevet adta Mikor hiacutere eljutott a saqlāb[ok]hoz a saqlāb[ok] koumlzuumll sok ember ment hozzaacute hoz-zaacutetartozoacuteival eacutes ingoacutesaacutegaival eacutes azokkal oumlsszekeveredtek eacutes szoumlvetseacuteget koumltoumlttek hogy mind-annyian egy [neacuteppeacute] lesznek A saqlābok kuumllső jele a hirhīzek koumlzoumltt voumlroumls hajukban eacutes feheacuter bőruumlkben nyilvaacutenul megrdquo Martinez 1982 125

104 Czegleacutedy MŐT 105ndash112105 bdquoSallām tolmaacutecs mondta uacutetnak indultunk Szamarraacuteboacutel al-Wātiq Billāh leveleacutevel amelyet to-

vaacutebbjuttataacutesunk uumlgyeacuteben Isḥāq ibn Ismāʿīlhoz Armenia fejedelmeacutehez inteacutezett Őt Tifl iszben talaacuteltuk meg Amikor talaacutelkoztunk vele ajaacutenloacutelevelet iacutert reacuteszuumlnkre Sarīr fejedelmeacutehez eacutes eljut-tatott minket hozzaacute Miutaacuten megeacuterkeztuumlnk hozzaacute eljuttatott minket az alaacutenok kiraacutelyaacutehoz eacutes levelet kuumlldoumltt veluumlnk hozzaacute Miutaacuten megeacuterkeztuumlnk hozzaacute eljuttatott minket Fīlān-Šāhhoz Miutaacuten megeacuterkeztuumlnk hozzaacute neacutehaacuteny napot naacutela toumlltoumlttuumlnk Oumlt vezetőt vaacutelasztott ki reacuteszuumlnkre akik utunkon bennuumlnket eligaziacutetanak Tőle a Basğirt orszaacuteg hataacuterain utaztunk 17 napon ke-resztuumll miacuteg a nagy kiterjedeacutesű fekete bűzoumls szaguacute foumlldre keruumlltuumlnk azt tiacutez nap alatt szeltuumlk aacutet de mielőtt oda behatoltunk volna olyan valamikkel laacutettuk el magunkat amiket szagoltunk feacutel-ve utaacutelatos bűzeacutenek kaacuterteacutekony hataacutesaacutetoacutel Aztaacuten eltaacutevoztunk onnan eacutes egy rommaacute lett orszaacuteg-ban amelynek eacutepuumlletei romba dőltek eacutes csak az azokra utaloacute nyomok maradtak meg belőle egy hoacutenapon aacutet utaztunk E vaacuterosok felől tudakozoacutedtunk a veluumlnk leacutevőktől ők azt az eacutertesuumlleacutest

51

922-ben Ibn Faḍlān miutaacuten aacutetkelt a Szok eacutes Kundurcsa folyoacuten amely koumlzuumll az előbbi a Volga bal parti melleacutekfolyoacuteja a Szamara kanyarnaacutel talaacutel raacute a bāšġird nevű neacutepre akiket a toumlroumlkoumlk koumlzeacute sorol majd a Cseremsan folyoacutenaacutel kezdődik a volgai bulgaacuterokra vonatkozoacute leiacuteraacutes106 Tehaacutet ezek alapjaacuten a KundurcsandashSzok eacutes Cseremsan koumlzeacute lokalizaacutelhatjuk a bāšġirdok lakoacutehelyeacutet107

A 11 szaacutezadban Maḥmūd al-Kāšġarī a toumlroumlk nyelvű neacutepekről iacutert munkaacutejaacuteban Bizaacutenchoz koumlzel eső videacutekeken felsoroltak koumlzoumltt szerepel besenyő kipcsak oguz yimek bašġirt basmil qay yabaku tatar kirgiz108 A szerző szerint a jimek eacutes baskiacuter nyelv a tiszta toumlroumlk nyelvekhez aacutell koumlzel109

Veacutegeredmeacutenyben az eddigi adatok alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a Volgaacutetoacutel keletre a 9 szaacutezadtoacutel eacutelt egy baskiacuter nevű neacutep amelyet Ibn Faḍlān a toumlroumlk neacutepekhez sorol Maḥmūd al-Kāšġarī pedig a 11 szaacutezadban egyeacutertelműen arra utal hogy ez a neacutep toumlroumlk nyelven beszeacutelt

A baskiacuter neacutev a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben lakoacute magyarokra

Al-Mas ūdī a 934-es magyar kalandozoacute hadjaacuterat leiacuteraacutesaacuteban hasznaacutelta a bağġird alakot a magyarok egyik nevekeacutent110 Iacutegy nem lehet keacutetseacuteguumlnk arra vonatkozoacutean hogy eb-ben az esetben a baskiacuter neacutepneacutev a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarokra vonatkozik

adtaacutek nekuumlnk hogy ezek azok a vaacuterosok amelyeket Goacuteg eacutes Magoacuteg toumlbbszoumlr is megrohant eacutes elpusztiacutetott Ezutaacuten a hegyseacutegtől nyugatra fekvő erődoumlkhoumlz eacutertuumlnk amelynek egyik szorosaacute-ban a gaacutet eacutepuumlltrdquo Zimonyi 1990 96

106 bdquo40 45 A toumlroumlkoumlk egyik toumlrzseacutenek orszaacutegaacuteba eacuterkeztuumlnk akiket bāšġird-nak hiacutevnak Tőluumlk a lehető legjobban oacutevakodtunk mert ők a toumlroumlkoumlk koumlzuumll a leggonoszobbak a leghatalmasabbak [vagy a meshedi keacutezirat szerint legpiszkosabbak] s a legelszaacutentabbak a gyilkolaacutesban Ha vala-ki koumlzuumlluumlk maacutes emberrel talaacutelkozik (469) levaacutegja fejeacutet elviszi eacutes testeacutet otthagyja Szakaacutellukat borotvaacuteljaacutek A tetűt megeszik Qurtaq-juk oumllteacuteseit veacutegigkutatva a tetűt fogaikkal raacutegjaacutek meg 46 Koumlzuumlluumlk volt egy ember veluumlnk aki előzőleg muszlimmaacute lett eacutes minket kiszolgaacutelt Egy nap laacutettam hogy miutaacuten a tetűt ruhaacutejaacuteboacutel megfogta koumlrmeacutevel szeacutetmorzsolta aztaacuten lenyelte [megnyalta] mikor engem meglaacutetott azt mondta Kitűnőrdquo Togan 1939 35ndash37 Kmoskoacute I3 17 Simon 2007 43ndash44

107 Czegleacutedy teacuterkeacutepe MŐT 30108 Ligeti 1986 377 DankoffndashKelly 1982 I 82109 DankoffndashKelly 1982 I 83110 bdquoA kazaacuterok eacutes az alaacutenok nyugatroacutel neacutegy turk neacuteppel hataacuterosak amelyek koumlzoumls ősre viszik visz-

sza csalaacutedfaacutejukat Reacuteszben nomaacutedok reacuteszben letelepuumlltek Veacutederejuumlk nagy eacutes igen harciasak Koumlzuumlluumlk mindegyiknek [kuumlloumln] kiraacutelya van s teruumlletuumlk toumlbb napi jaacuteroacutefoumlldre terjed Orszaacuteguk teruumllete reacuteszben a Meoacutetiszig eacuter Portyaacuteik soraacuten eljutnak egeacuteszen Bizaacutencig eacutes Andaluacutezia koumlr-nyeacutekeacuteig győzedelmeskedve az ottani neacutepeken Beacutekeacuteben eacutelnek a kazaacuter kiraacutellyal eacutes ugyanuacutegy az alaacuten fejedelemmel is Teruumlleteik a kazaacuterok orszaacutegaacuteval hataacuterosak Első toumlrzsuumlk neve bğny a maacutesodikeacute amely ezekkel hataacuteros bašġird Az utoacutebbiak mellett egy bğnāk nevű neacutep lakik amely a legharciasabb ezek koumlzuumll a neacutepek koumlzuumll Veacuteguumll egy negyedik neacutep hataacuteros veluumlk amely-nek nūkrda a neve Kiraacutelyaik nomaacuted eacuteletet folytatnak A hidzsra 320 eacuteve (Kr u 932) utaacuten vagy eacuteppen abban az esztendőben haacuteboruacutekat viseltek Bizaacutenc ellenrdquo Murūğ II 236 Kmoskoacute I2 182ndash183

52

Abū Ḥāmid al-Ġarnāṭī 1150 eacutes 1153 koumlzoumltt Magyarorszaacutegon tartoacutezkodott ame-lyet Unkurīya-nak nevezett ahol a bašġird nevű neacutep eacutel111

Ibn Saʿīd al-Maġribī 13 szaacutezadi foumlldrajztudoacutes előszoumlr Sebenico (Sibenik) mongol megtaacutemadaacutesa kapcsaacuten emliacuteti hogy a neacutemet bāšqird eacutes hunqar lakossaacuteg oumlsszefogott eacutes vereseacuteget meacutert a taacutemadoacutekra Maacutesodjaacutera szerinte a magyar kiraacutelysaacuteg keacutet reacuteszre oszlott bāšqird-ra eacutes hunqar-ra az előbbi lakott nyugaton eacutes muszlim hitű volt az utoacutebbi pedig kereszteacuteny112

Az ugyancsak a 13 szaacutezadban eacutelt al-Qazwīnī egy maacutesik muszlim szerző Yāqūt foumlld-rajzi szoacutetaacuteraacutet ideacutezi majd a mongol hoacutediacutetaacutesroacutel eacutes annak előzmeacutenyeiről maacuter egy maacutesik forraacutesboacutel meriacutetett Megaacutellapiacutetja hogy a bāšġirt egy nagy neacutep amelynek kiraacutelya jelen-tős sereggel rendelkezik A toumlbbseacuteg kereszteacuteny de vannak koumlzoumlttuumlk muszlimok is113

bdquoA burġar s a nomaacuted turkok al-Wlndrīya nevű fajtaacutei akiknek neve a roacutemaiaknak a Kelet-tel szomszeacutedos legszeacutelső veacutegeacuteinek Wlndr neacuteven ismert vaacuterosaacuteval fuumlgg oumlssze ndash ide tartoznak Bağanāk Yağnī Bašġird eacutes Nūkabarda Ennek az oumlt themaacutenak legnagyobb reacutesze foumlloumltt 320 (Kr u 932) utaacuten elhatalmasodtak eacutes ott uumltve fel saacutetraikat a Konstantinaacutepoly felől Roacutema feleacute vezető utat elaacutelltaacutek ndash ez [az uacutet] mintegy negyven napi uacutet taacutevolsaacutegot tesz ki ndash s az ottani megművelt teruumlletek legnagyobb reacuteszeacutet elpusztiacutetottaacutek Portyaacutezaacutesaik egeacuteszen Konstantinaacutepolyig eacutertek uacutegy hogy jelenleg Konstantinaacutepoly eacutes Roacutema koumlzoumltt az oumlsszekoumltteteacutes a tengeri utat kiveacuteve megsza-kadt A kettő koumlzoumltt a Konstantinaacutepoly koumlzeleacuteben elteruumllő megművelt videacutek sok napi jaacuteraacutesra terjedt kirdquo Tanbīh BGA VIII 180ndash181 Kmoskoacute I2 217ndash218 Golden 1975 22ndash23 34ndash35

111 bdquoAztaacuten megeacuterkeztem Unkuacuterijjaacuteba ahol egy baacutesgird nevű neacutep eacutelrdquo BolsakovndashMongajt 1985 56

112 bdquoHatodik kliacutema harmadik reacutesz az első Sbīnqū (olv Sebenico) vaacuteros a velenceiek oumlbleacutenek eacuteszaki partjaacuten ez al-hunkarhoz tartozik ők toumlroumlkoumlk eacutes kereszteacuteny hitűek a vaacuteros a hosszuacutesaacuteg 37deg 40 eacutes a szeacutelesseacuteg 45deg-aacutenaacutel teruumll el A tataacuterok egeacuteszen odaacuteig jutottak ekkor azonban a vaacute-rosban al-hunkar al-bāšqird s allamanok egybegyűltek ellenuumlk eacutes oly csapaacutest meacutertek raacutejuk amely elvette a kedvuumlket attoacutel hogy e videacutekre uacutejboacutel visszateacuterjenek E vaacuterostoacutel nyugatra az oumlboumll menteacuten talaacutelhatoacute az Iškafūnīya-hegyseacuteg (Dinaacuteri-Alpok)rdquo Ibn Saʿīd 182ndash183

bdquoHetedik kliacutema harmadik reacutesz az első al-bāšqird orszaacutega ők toumlroumlkoumlk reacutegoacuteta az allamā-niy-yīn szomszeacutedsaacutegaacuteban laknak muszlimok meacutegpedig egy turkmān vallaacutesjogaacutesz reacuteveacuten aki az iszlaacutem vallaacutesjogaacuteval megismertette őket Megművelt teruumlleteik (telepuumlleacuteseik) legnagyobb reacutesze a nagy Danūbā folyoacute menteacuten fekszik ettől deacutelre van fővaacuterosuk a hosszuacutesaacuteg 39deg 28 s a szeacutelesseacuteg 46deg 48-eacuteneacutel Egyike azoknak az orszaacutegoknak ahovaacute a tataacuterok behatoltak elpusztiacutetot-taacutek eacutes lakossaacutegaacutet megsemmisiacutetetteacutek

Tőle keletre fekszik al-hunqar orszaacutega ők toumlroumlkoumlk eacutes al-bāšqird testveacuterneacutepe az allamāniy-yīn-hez valoacute koumlzelseacuteguumlk miatt lettek kereszteacutenyek Nekik idegen nevű (nem kibetűzhető) vaacute-rosaik eacutes megművelt teruumlleteik (telepuumlleacuteseik) vannak a nagy folyoacute menteacuten Főhelyuumlk Trnbw vaacuterosa a hosszuacutesaacuteg 42deg s a szeacutelesseacuteg 46deg-aacutenaacutel Ez is azok koumlzeacute a videacutekek koumlzeacute tartozik aho-va a tataacuterok behatoltak Tőluumlk keletre sok vaacuteros eacutes megművelt videacutek (telepuumlleacutes) akad ame-lyek al-Aškarī (Lascaris) Konstantinaacutepoly fejedelmeacutenek birtokaacutet keacutepezikrdquo Ibn Saʿīd 194 vouml Abū-l-Fidā Kmoskoacute I3 134ndash135 145 146

113 bdquoBāšġirt neacutepe jurtaacutekban lakik erődoumlk nincsenek naacuteluk minden telepuumlleacutes fegyveres csapat parancsnokaacutenak birtoka volt a birtokok miatt sok ellenseacutegeskedeacutes volt koumlzoumlttuumlk A bāšġirt ki-raacutelya joacutenak laacutetta a birtokokat visszavenni tőluumlk eacutes nekik a kincstaacuterboacutel zsoldot folyoacutesiacutetani hogy ezzel viszaacutelykodaacutesaiknak veacuteget vessen Ezt meg is tette Mikor a tatar (neacutep) ellenuumlk toumlrt s a bāšġirt kiraacutelya felkeacuteszuumllt hogy veluumlk szembeszaacutelljon a parancsnokok kijelentetteacutek Addig nem harcolunk amiacuteg birtokainkat vissza nem adod nekuumlnk A kiraacutely erre azt felelte Ilyenformaacuten

53

A 13 szaacutezad veacutegeacutenndash14 szaacutezad elejeacuten alkotoacute muszlim szerző al-Dimišqī keacutet al-kalommal is emliacuteti a bāšġird nevű neacutepet Az első esetben a folyoacutek leiacuteraacutesa kapcsaacuten emliacutet Bāšqird eacutes Māğār videacuteket Baacuter a folyoacutekroacutel szoacuteloacute tudoacutesiacutetaacutes elnagyolt eacutes homaacute-lyos a kettős neacutepneacutev eseteacuteről lehet szoacute ahol a magyar az oumlnelnevezeacutes miacuteg a baskiacuter idegen elnevezeacutes A maacutesik leiacuteraacutesban a Fekete-tenger mellett eacutelő neacutepek koumlzoumltt tűnik fel az al-hunkar bāšqird ugyancsak kettős elnevezeacutes Miutaacuten a tataacuterjaacuteraacutesroacutel is emliacute-teacutest toumlrteacutenik feltehetően a szerző a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarokra alkalmazta mindkeacutet kettős elnevezeacutest114

A Mongol Birodalom szolgaacutelataacuteban aacutelloacute perzsa Ğuwaynī 1260-ban befejezett toumlr-teacuteneti munkaacutejaacuteban is megtalaacutelhatoacute a bāšġird neacutepneacutev meacutegpedig a kelār neacutevvel egyuumltt Ez utoacutebbi a magyar kiraacutely szoacuteval azonosiacutethatoacute A kelār bāšġird neacutevpaacutert Ğuwaynī Batu magyarorszaacutegi hadjaacuterataacuteval kapcsolatban hasznaacutelta s iacutegy nyilvaacutenvaloacute hogy a bāšġird neacuteven a magyarsaacutegot eacutertette115 A kelār neacutev a Magyarorszaacuteg elleni hadjaacuteratban reacuteszt vett szemeacutelyektől szaacutermazhatott a bāšġird alak viszont iacuterott hagyomaacutenyra utal Ez az alak talaacutelhatoacute Ibn Faḍlānnaacutel eacutes Yāqūt foumlldrajzi szoacutetaacuteraacuteban amely koumlzkeacutezen forgott Ennek alapjaacuten felteacutetelezhetjuumlk hogy Ğuwaynī bāšġird neacutevhasznaacutelata oumlsszefuumlgg azzal a koraacutebbi muszlim hagyomaacutennyal amely a nyugati magyarsaacutegot baskiacuternak nevezte

Rašīd al-Dīn a 14 szaacutezad eleji perzsa toumlrteacutenetiacuteroacute aacutetvette Ğuwaynī hiacuteradaacutesaacutet az 1241ndash42 eacutevi magyarorszaacutegi mongol hadjaacuteratroacutel de a kelār (كلار) bāšġird neacutevpaacuter helyeacuten esetenkeacutent naacutela bulār (بولار) bāšġird olvashatoacute Az első neacutev megvaacuteltoztataacutesa iacuteraacutestorzulaacutessal magyaraacutezhatoacute amit esetleg befolyaacutesolt a lengyel neacutepneacutevre (Polonia ولان toumlrteacutenő utalaacutes Rašīd al-Dīn toumlbb alkalommal is emliacuteti a bāšġird neacutepnevet ( بEzek koumlzuumll az első csoportba azok az emliacuteteacutesek tartoznak ahol a kuumlloumlnboumlző neacutev-felsorolaacutesokban Ğuwaynī eredeti kelār bāšġird neacutevpaacuterjaacutet hasznaacutelja A maacutesodik cso-portba azok a neacutevelőfordulaacutesok sorolhatoacutek amelyekben a kelār bāšġird helyeacuten bolār

nem adom nektek vissza mert ha harcoltok oumlnmagatokeacutert eacutes gyermekeitekeacutert teszitek Erre a hatalmas sereg szeacutetszeacuteledt a tataacuterok kardja ellenaacutellaacutes neacutelkuumll tarolt koumlzoumlttuumlk eacutes pusztulaacutest eacutes halaacutelt hagytak maguk moumlgoumlttrdquo Kmoskoacute I3 95ndash96

114 bdquoTovaacutebbaacute a ṣaqāliba s a rūs folyoacuteja (Don) hatalmas folyoacute Saqsīn s al-Kalābīya hegyei koumlzoumltt ered Bāšqird eacutes Māğār videacutekei valamint Surdāq (Szudaq) videacutekei felől toumlbb folyoacute oumlmlik beleacute Telente meacuteg az Atil folyoacutenaacutel is erősebben befagyrdquo Kmoskoacute I3 108

bdquoE (Kazaacuter-tenger)parttal Armenia videacuteke hataacuteros Alapiacutetoacuteja Armīnī ibn Līṭī ibnYāfi ṭ az oumlr-meacutenyek raacute vezetik vissza eredetuumlket Neacutegy Armenia van az első az amely a Kazaacuter-tenger kouml-zeleacuteben fekszik neve Arrān Vaacuterosai koumlzeacute tartozik al-Baylaqān amelyet Qubād ibn Fīrūz eacutepiacute-tett Bardaʿa vaacuterosa amelyet Bardaʿa ibn Armīnī eacutepiacutetett ebbe aztaacuten Qubād bevonult al-Bāb wa-l-Abwāb amelyet Darband-nak is neveznek e szoacute jelenteacutese nehezen jaacuterhatoacute szűk haacutegoacute Ez a Darband egy tengerparti vaacuteros a tenger mellett emelkedő Qabq-hegyseacuteg oldalaacuteban al-Ab-wāb (a kapuk) erődoumlk amelyeket Anūšarwān eacutepiacutettetett e hegyseacuteg szorosainaacutel szaacutemuk tizen-kettő E szorosok kapuk amelyeken aacutet az Rūs-tenger partvideacutekeacuten eacutelő toumlrzsekhez lehet eljutni E toumlrzsek nevei allān arkaš al-rūs al-hunkar bāšqird eacutes al-qibğāq E kapukon aacutet jutottak ezekbe a videacutekekbe a tataacuterok elpusztiacutetva a bennuumlk levőketrdquo Kmoskoacute I3 113

115 bdquoAmikor a rūs a qifčāq eacutes az alān [neacutep] megsemmisuumllt Batu elhataacuterozta hogy hozzaacutekezd a kelār eacutes a bāšγird [neacutep] megsemmisiacuteteacuteseacutehez ezek kereszteacuteny vallaacutesuacute nagyszaacutemuacute neacutepek eacutes azt mondjaacutek roacuteluk hogy szomszeacutedosak a frankokkal [faranğ]rdquo Qazwn 1912 225ndash226 Boyle 1958 I 270ndash271 Ligeti 1979 82 1986 398

54

bāšġird van Amint maacuter utaltunk raacute ez lehet szaacutendeacutekos eliacuteraacutes Ugyanakkor az adatok egyeacutertelműen Ğuwaynī koncepcioacutejaacutet tuumlkroumlzik a bāšġird neacutepneacutev mindkeacutet oumlsszetett alakjaacuteval egyuumltt a nyugati magyarsaacutegot jeloumlli116 Az emliacuteteacutesek harmadik csoportjaacuteba keacutet eacutertesuumlleacutes tartozik Itt a bāšġird neacutev nem paacuterban hanem bdquooumlnaacutelloacuteanrdquo jelentkezik igaz hogy mindkeacutet helyen neacutevfelsorolaacutesban s előtte kettővel a būlār neacutev van Ligeti szerint ez utoacutebbi keacutet adat eacuterteacutekeleacutese a baskiacuterndashmagyar viszony szempontjaacuteboacutel rend-kiacutevuumll bizonytalan117

Tudoacutesiacutetaacutesok a baskiacuter neacutepről mindkeacutet teruumlleten

A Balhī-hagyomaacuteny a basğirt neacutep keacutet teruumlleteacuteről tudoacutesiacutet bdquoBasğirt Keacutet fajtaacutejuk van Az egyik fajta a ġuzzīya veacutegein a (volgai) bulgaacuterok moumlgoumltt lakik Azt mondjaacutek hogy szaacutemuk vagy 2000 ember Erdeik veacutedelmeacuteben eacutelnek ezeacutert nehezen taacutemadhatoacutek A bulgaacuterok alattvaloacutei A maacutesik basğirt-ok a besenyőkkel hataacuterosak Mind ők mind a besenyők turkok eacutes ők hataacuterosak a rūm-mal (bizaacutenciakkal)rdquo118 Miutaacuten al-Balhī a 10 szaacutezad elejeacuten alkotott ő az első olyan szerző aki a keleten maradt magyar toumlre-deacuteket baskiacuter neacuteven azonosiacutetja a maacuter Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacuteggal Al-Balhī tehaacutet a baskiacuterndashmagyar rokonsaacuteg első teoretikusa Yāqūt foumlldrajzi szoacutetaacuteraacuteban a bāšġird ciacutemszoacute alatt adott egy hosszabb leiacuteraacutest119 Yāqūt koumlzli hogy ezt a nevet keacutet formaacute-

116 Ligeti 1979 82ndash83 Rašīd al-Dīn egy maacutesik leiacuteraacutest is koumlzoumll a Magyar Kiraacutelysaacuteg elleni mongol hadjaacuterat kapcsaacuten amelynek forraacutesaacutet nem ismerjuumlk Itt a magyarokra hasznaacutelt oumlsszes alak meg-talaacutelhatoacute kuumlloumlnboumlző helyeken

bdquoA Huumlker yīl (oumlkoumlr eacutev = 1241) azaz a Qarsquoan halaacutelaacutenak eacuteveacuteben a tavaszi hoacutenapokban Būlār eacutes Bāšġird feleacute aacutetkeltek a Marāq Tān hegyeken

Orda eacutes Bajdar jobb felől indulva Īlāwūt tartomaacutenyaacuten kelt aacutet Barznām seregeacutevel egyuumltt (el-lenuumlk) joumltt de megoumllteacutek őt

Batu Astārīlāw feleacute menet csataacutet viacutevott a Bāšġird uralkodoacuteval a mongol sereg győzedelmeske-dett felettuumlk

Qadan eacutes Buumlri a Sāsān neacutep ellen vonult eacutes haacuterom csataacuteban legyőzte őket Boumlcsek Qarā Awlāġ feleacute vezető uacuteton vonulva aacutethaladt az ottani hegyeken az Awlāġ neacutepeket legyőzte Onnan Bāyāq tūq erdein eacutes hegyein keresztuumll eleacuterte Mīšlāw hataacuterait Az ott aacutellomaacutesozoacute ellenseacuteget legyűrteacutek

A hercegek az emliacutetett oumlt uacuteton haladva Bāšġird Māğār eacutes Sāsān teruumlletek teljesseacutegeacutet elfoglaltaacutek az uralkodoacutejukat kilar-t menekuumlleacutesre keacutesztetteacutekrdquo Ali-Zade 1980 164ndash167 Boyle Rashid 69ndash71 Rašīd ad-Dīn Sbornik Letopisej 1952 II 45ndash46 Thackston 1999 331ndash332

117 Ligeti 1979 84118 BGA I 225 BGA II2 396 Czegleacutedy MŐT 16ndash17119 A dőlttel kiemelt reacutesz Ibn Faḍlān meshedi keacutezirataacuteban is szerepel bdquoBšird (I 468 [I 322]) šīn magaacutenhangzoacute neacutelkuumll ain ponttal egyesek szerint bāšğird

ğīm-mel maacutesok szerint bāšqird qāf-fal Videacutek Konstantinaacutepoly eacutes Bulġār koumlzoumltt Al-Muqtadir Billah annak idejeacuten elkuumlldte Aḥmad Ibn Faḍlān ibn al- Abbās ibn Rāšid ibn

Ḥammād-ot előbb az igazhiacutevők parancsnokaacutenak (kalifa) utoacutebb Muḥammad ibn Sulaymān klienseacutet az orszaacutega neacutepeacutevel egyuumltt muszlimmaacute lett ṣaqāliba (szlaacutevok eacutertsd volgai bulgaacuterok) kiraacutelyaacutehoz hogy őket diacuteszruhaacutekkal ellaacutessa s az iszlaacutem toumlrveacutenyeire kioktassa Ő mindent el-beszeacutelt aminek szemtanuacuteja volt attoacutel kezdve hogy Bagdadboacutel elutazott egeacuteszen addig amiacuteg oda vissza nem teacutert Elutazaacutesa 309 ṣafar havaacuteban (921 juacutenius) toumlrteacutent A bāšġird-roacutel megem-leacutekezve ezeket mondja

55

45 40 sect A toumlroumlkoumlk egyik toumlrzseacutenek orszaacutegaacuteba eacuterkeztuumlnk akiket bāšġird-nak hiacutevnak Tőluumlk a lehető legjobban oacutevakodtunk mert ők a toumlroumlkoumlk koumlzuumll a leggonoszobbak a leghatalmasabbak [vagy a meshedi keacutezirat szerint legpiszkosabbak] s a legelszaacutentabbak a gyilkolaacutesban Ha valaki koumlzuumlluumlk maacutes emberrel talaacutelkozik (469) levaacutegja fejeacutet elviszi eacutes testeacutet otthagyja Szakaacutellukat bo-rotvaacuteljaacutek A tetűt megeszik Qurtaq-juk oumllteacuteseit veacutegigkutatva a tetűt fogaikkal raacutegjaacutek meg 46 Koumlzuumlluumlk volt egy ember veluumlnk aki előzőleg muszlimmaacute lett eacutes minket kiszolgaacutelt Egy nap laacutettam hogy miutaacuten a tetűt ruhaacutejaacuteboacutel megfogta koumlrmeacutevel szeacutetmorzsolta aztaacuten lenyelte [megnyalta] mikor engem meglaacutetott azt mondta Kitűnő

41 sect Koumlzuumlluumlk mindegyik egy fadarabot [323] koszoruacute [a meshedi keacutezirat penis] formaacutera fa-rag s azutaacuten nyakaacuteba akasztja ha utazni vagy pedig ellenseacuteggel szembeszaacutellni kiacutevaacuten megcsoacutekolja s előtte leborulva azt mondja bdquoUacuteristen teacutegy velem iacutegy meg iacutegyrdquo Erre azt mondtam a tolmaacutecsnak bdquoKeacuter-dezd meg valamelyiket mifeacutele eacuterve van erre neacutezve eacutes mieacutert tekinti isteneacutenekrdquo Felelte bdquoAzeacutert mert eacuten is ehhez hasonloacuteboacutel joumlttem a vilaacutegra eacutes nem ismerek kiacutevuumlle maacutest ami leacutetrehozott volnardquo

42 sect Vannak koumlzuumlluumlk egyesek akik azt aacutelliacutetjaacutek hogy tizenkeacutet istenuumlk van istene van a teacutelnek nyaacuternak esőnek szeacutelnek faacutenak embernek loacutenak viacuteznek eacutejjelnek nappalnak halaacutelnak eacuteletnek s foumlldnek Az az isten aki az eacutegben van a legnagyobb koumlztuumlk joacutellehet az veluumlk koumlzoumls megegyezeacutes alap-jaacuten aacutellapodik meg s midegyikuumlk helyeslőleg veszi tudomaacutesul amit taacutersa tesz bdquoTaacutevol legyen Allahtoacutel amit ezek a gonosztevők eacutes haacutelaacutetlanok (hitetlenek) aacutelliacutetanak a lehető legtaacutevolabbrdquo Laacutettunk koumlzuumlluumlk olyan toumlrzset amely kiacutegyoacutekat egy olyan toumlrzset amely halakat egy olyan toumlrzset amely darvakat tisz-tel erre vonatkozoacutelag eacuterteacutesemre adtaacutek hogy amikor egy veluumlk ellenseacuteges neacuteppel hadakoztak amely őket megszalasztotta a darvak megszoacutelaltak a haacutetuk moumlgoumltt mire azok akik őket megszalasztottaacutek megfutamodtak ezeacutert tisztelik a darvakat azt mondva bdquoEz a mi istenuumlnk mert megszalasztotta el-lenseacutegeinketrdquo ezeacutert tartjaacutek azokat tiszteletben

Eacuten magam Aleppoacute vaacuterosaacuteban egy nagy csoportot talaacuteltam amelynek neve al-bāšġirdīya hajuk eacutes arcuk nagyon vilaacutegos volt Abū Ḥanīfa ndash Allah joacuteindulata rajta ndash vallaacutesjogi elveit ta-nulmaacutenyoztaacutek Egyikuumlkhoumlz akit eacutertelmesnek veacuteltem keacuterdeacutest inteacuteztem orszaacutegukroacutel eacutes aacutellapo-tukroacutel Vaacutelaszolta bdquoAmi orszaacutegunkat illeti az Konstantinaacutepolyon tuacutel (moumlgoumltt) van a frankok egyik nemzeteacutenek birodalmaacuteban akiknek neve al-hunkar Mi muszlimok vagyunk kiraacutelyuk alattvaloacutei orszaacuteguk egyik szeacuteleacuten mintegy harminc falut keacutepezuumlnk amelyek mindegyike csak-nem egy kisebb orszaacutegnak felel meg csakhogy al-Hunkar kiraacutelya nem engedi meg hogy ezek baacutermelyike koumlruumll falat emeljuumlnk mert attoacutel tart hogy ellene akkor fellaacutezadnaacutenk Mi kereszteacuteny orszaacutegok koumlzoumltt lakunk tőluumlnk eacuteszakra fekszik a ṣaqāliba foumlldje deacutelre tőluumlnk van a paacutepa or-szaacutega vagyis Roacutema (A paacutepa a frankok főnoumlke meacutegpedig szerintuumlk Krisztus helytartoacuteja uacutegy mint az igazhiacutevők parancsnoka a muszlimoknaacutel Az uralma a vallaacutessal oumlsszefuumlggő dolgok-ban mindnyaacutejukra kiterjed) (470) Tőluumlnk nyugatra van al-Andalus keletre a Rūm orszaacutega Konstantinaacutepoly s annak tartomaacutenyai Mondta nyelvuumlnk a frankok nyelve viseletuumlnk az ő viseletuumlk a hadseregben veluumlk egyuumltt szolgaacutelunk eacutes veluumlk egyuumltt vezetuumlnk hadjaacuteratokat min-den toumlrzs ellen (Ugyanis ők csak olyanok ellen hadakoznak akik a muszlimokkal ellenseacuteges viszonyban vannak)

Megkeacuterdeztem tőle mi okboacutel lettek muszlimokkaacute holott a hitetlenek orszaacutegaacutenak koumlzepeacuten laknak Felelte bdquoHallottam amint eleink egy csoportja mondta hogy hosszuacute időnek előtte or-szaacutegunkba heacutet emberből aacutelloacute muszlim taacutersasaacuteg eacuterkezett Bulġār orszaacutegaacuteboacutel akik koumlzeacutenk tele-pedve joacutesaacutegosan kioktattak minket arroacutel milyen teacutevelygeacutesben vagyunk s az iszlaacutem vallaacutesaacutenak helyes uacutetjaacutera igaziacutetottak minket Allah is joacute uacutetra vezetett minket Allahnak haacutela valamennyien az iszlaacutemra teacuteruumlnk aacutet Allah megnyitotta kebleinket az igaz hit szaacutemaacutera Mi azeacutert joumlttuumlnk ebbe az orszaacutegba [39] hogy a vallaacutesjogot elsajaacutetiacutetsuk mikor hazateacuteruumlnk neacutepuumlnk nagyra fog minket becsuumllni eacutes vallaacutesi uumlgyeinek vezeteacuteseacutevel biacutez meg minketrdquo

56

ban jegyzik az iszlaacutem irodalomban bāšġird eacutes bāšqird Majd ez utaacuten koumlvetkezik egy bizonytalan foumlldrajzi meghataacuterozaacutes ez egy orszaacuteg Konstantinaacutepoly eacutes Bulgaacuter koumlzt ami csak a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacutegra utalhat Majd Ibn Faḍlān alapjaacuten egy hosszabb leiacuteraacutes olvashatoacute a Volgaacutetoacutel keletre lakoacute baskiacuterokroacutel amely egyezik Ibn Faḍlān Meshedben megtalaacutelt szoumlvegeacutenek jeles reacuteszeacutevel Yāqūt 1217 taacutejaacuten Aleppoacuteban talaacutelkozott bāšġirdokkal akiktől megtudta hogy nevuumlk hunkar eacutes eacuterdekes adatokat gyűjtoumltt a Magyar Kiraacutelysaacutegroacutel eacutes az ott eacutelő muszlim koumlzoumlsseacutegről A ciacutemszoacute veacutegeacuten hivatkozott meacuteg a Balhī-hagyomaacutenyt keacutepviselő al-Iṣṭahrī műveacutere

Yāqūt leiacuteraacutesaacutenak oumlsszeaacutelliacutetaacutesa eacutes koncepcioacuteja utal arra hogyan joumlhetett leacutetre a bas-kiacuterndashmagyar azonosiacutetaacutes Yāqūt a leiacuteraacutesa veacutegeacuten egyeacutertelműen igazolja hogy al-Iṣṭahrī nyomaacuten a keacutet bāšğird orszaacutegroacutel tudott Nyilvaacuten a nyugatira utal a Konstantinaacutepoly eacutes Bulgaacuter koumlzoumltti meghataacuterozaacutes120 Ibn Faḍlān uacutetleiacuteraacutesaacutenak bāšġirdokra vonatkozoacute reacuteszeacutet is ehhez neacutepneacutevhez kapcsolta Iacutegy a Volgaacutetoacutel keletre lakoacute toumlroumlknek mondott baskiacuterok akiknek a nyelveacuteről eacutes etnikai hovatartozaacutesaacuteroacutel semmilyen eligaziacutetaacutest nem kapunk lehetnek toumlroumlk nyelvű baskiacuterok vagy a keleten maradt magyar nyelvű toumlre-deacutek is Yāqūt Aleppoacuteban szerzett szoacutebeli eacutertesuumlleacuteseit a magyarorszaacutegi muszlimoktoacutel az orszaacuteguk viszonyairoacutel szinteacuten e neacutepneacutevhez csatolva iacuterja le Az egeacutesz koncepcioacute for-raacutesa al-Iṣṭahrītoacutel szaacutermazoacute adatok zaacuterjaacutek a ciacutemszoacutet A Volgaacutetoacutel keletre a baskiacuterokra vonatkozoacute Ibn Faḍlāntoacutel szaacutermazoacute 922 koumlruumlli eacutertesuumlleacutes ndash amelyről nem aacutellapiacutethatoacute meg hogy a keleti magyar toumlredeacutekhez vagy a toumlroumlk nyelvű baskiacuterokhoz koumlthető-e ndash illetve a magyarorszaacutegi muszlimok beszaacutemoloacuteja a 13 szaacutezad elejeacuten alapjaiban hite-les A keacutet neacutepcsoport azonosiacutetaacutesa al-Iṣṭahrī tudoacutesiacutetaacutesaacuten alapul ahol egyeacutertelműen a 10 szaacutezad elejeacuten a keleti magyar toumlredeacutekről eacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magya-rokroacutel van szoacute joacutellehet a neacutevvaacutelasztaacutes azaz mieacutert hasznaacuteljaacutek mindkeacutet neacutepre a baskiacuter terminust tovaacutebbra sem vilaacutegos

Ettől el kell vaacutelasztani a Ğayhānī-hagyomaacuteny adatait amelyet koraacutebban egyeacutertel-műen a baskiacuterkeacuterdeacuteshez kapcsoltak amely a foumlldrajzi meggondolaacuteson eacutes a neacutepneacutev azonosiacutetaacutesaacuten alapult

A Ğayhānī-hagyomaacuteny szerint a mağġar neacutep első hataacutera a besenyők eacutes a volgai bulgaacuterok Askal toumlrzse koumlzoumltt volt Ezutaacuten szoacutel a mağġarok Fekete-tengertől eacuteszakra fekvő lakoacutehelyeacuteről121 Czegleacutedy a Ğayhānī-szoumlveghagyomaacutenyban az bdquoelső hataacuterrdquo kife-jezeacutes behatoacute vizsgaacutelata alapjaacuten uacutegy veacutelte hogy nyelvi szempontboacutel csak uacutegy lehet az adott kifejezeacutest eacutertelmezni hogy a mağġar hataacuter a Volgaacutetoacutel keletre volt s szaacutellaacutesteruuml-letuumlk innen kezdődve kiterjedt egeacuteszen a Fekete-tenger eacuteszaki partjaacuteig Ennek ellent-

Megkeacuterdeztem tőle mieacutert borotvaacuteljaacutetok szakaacutellatokat mint azt a frankok teszik Felelte bdquoAzok akik koumlzuumlluumlnk katonaacuteskodnak borotvaacutelkoznak eacutes a frankokhoz hasonloacute hadi oumlltoumlzetet hor-danak ami a toumlbbieket illeti ők nem (borotvaacutelkoznak eacutes oumlltoumlznek iacutegy)rdquo Keacuterdeztem mekkora taacutevolsaacuteg van koumlztuumlnk eacutes orszaacutegotok koumlzoumltt Felelte innen Konstanti-naacutepoly koumlruumllbeluumll keacutet eacutes feacutel hoacutenap Konstantinaacutepolytoacutel hazaacutenkig az uacutet ugyanannyi Ami Iṣṭahrī-t illeti ő koumlnyveacuteben ezt mondja bdquoBāšğird-toacutel Bulġār-ig huszonoumlt aacutellomaacutes van eacutes bāšğird-toacutel al-bağanāk-ig ndash ők a toumlroumlkoumlk egyik fajtaacuteja ndash tiacutez nap vanrdquo Kmoskoacute I3 17ndash19120 Yāqūt I 322ndash323 Kmoskoacute I3 17ndash19121 Zimonyi 1990 148ndash149

57

mond al-Ğayhānī foumlldrajzi elkeacutepzeleacutese Kelet-Euroacutepaacuteroacutel legalaacutebbis az amit műveacuteben felvaacutezolt ugyanis a Volgaacutetoacutel keletre leacutevő hataacutert eacutes a Fekete-tenger koumlzoumltti teruumlletet elvaacutelasztjaacutek egymaacutestoacutel a kazaacuterok burtaacuteszok eacutes volgai bulgaacuterok lakoacutehelyei122 Ennek az ellentmondaacutesnak a feloldaacutesaacutera toumlbb veacutelemeacuteny alakult ki

Az egyik szerint keacutet teruumlletről van szoacute s a keletebbre eső a magyarok koraacutebbi hazaacuteja A szoumlvegreacutesz nyelvi eacutertelmezeacutese s al-Ğayhānī szoumlvegeacuteben talaacutelhatoacute esemeacute-nyek kronoloacutegiaacuteja valamint a feljegyzeacutes jellege ugyanakkor ezt nem taacutemogatja Az ebben a hagyomaacutenyban talaacutelhatoacute magyar toumlrteacuteneti esemeacutenyek koumlzuumll a legkoraacutebbit 830 koumlruumllre dataacuteltaacutek Ezt Sarkel feleacutepiacuteteacuteseacutevel hoztaacutek kapcsolatba123 amelyről alaacutebb kimutatjuk hogy nem tarthatoacute iacutegy a forraacutes a 870ndash880-as eacutevek aacutellapotaacutet tuumlkroumlzi124 Al-Ğayhānīt Kelet-Euroacutepa neacutepeinek leiacuteraacutesaacutenaacutel elsősorban kereskedelmi eacutes politikai szempontok vezetteacutek s toumlrteacuteneti hagyomaacutenyokat nem jegyzett le

A maacutesik veacutelemeacuteny szerint keacutet kuumlloumlnboumlző neacutep (bağġir baskiacuter eacutes mağġir magyar) neveacutenek arab iacuteraacuteskeacutep szerinti hasonloacutesaacutega indiacutethatta al-Ğayhānīt arra hogy a keacutet neacute-pet azonosnak veacutelje Al-Ğayhānīnak 870 koumlruumlli adatai voltak a Fekete-tenger koumlzeleacute-ben eacutelő mağġar nevű neacutepről ugyanakkor ismerte Ibn Hurdādbih ndash akinek munkaacuteja ismereteink szerint az egyik alapforraacutesa volt ndash ğfr adataacutet a toumlroumlk neacutepek felsorolaacutesaacute-ban valamint felhasznaacutelta az Ibn Faḍlāntoacutel szaacutermazoacute eacutertesuumlleacutest a besenyők eacutes a vol-gai bulgaacuterok koumlzoumltti bāšġird nevű toumlrzsről125 Ezek alapjaacuten Ğayhānī gondolatmenete a koumlvetkezőkeacuteppen rekonstruaacutelhatoacute a 870 koumlruumlli Fekete-tengerneacutel eacutelő mağġar-ok azonosiacutethatoacutek Ibn Hurdādbih (m)ğ ġar-jaival Őket Ibn Faḍlān bāšġird neacuteven ismeri Koumlvetkezeacuteskeacutepp mindkeacutet csoportot a mağġar neacuteven szerepelteti

Egy harmadik aacutellaacutespont szerint amelyet Kmoskoacute keacutepviselt al-Ğayhānī műveacutenek megiacuteraacutesakor a 920-as eacutevekben de talaacuten maacuter a 870-es eacutevekben is felteacutetelezhető hogy a magyarsaacuteg egy toumlredeacuteke teacutenylegesen a Volgaacutetoacutel keletre eacutelt tehaacutet keacutet kuumlloumlnboumlző te-ruumlletről van szoacute de ez nem azt jelenti hogy ott volt a magyar őshaza is Kmoskoacute nyomaacuten reacuteszleteiben sikeruumllt igazolni hogy a mağġar neacutepneacutev moumlgoumltt az arab neacutepeti-moloacutegia maḥfar rsquoleaacutesott foumlldrsquo legendaacutes elbeszeacuteleacutese aacutellhatott tehaacutet a baskiacuterkeacuterdeacuteshez nincs koumlze hanem inkaacutebb a magyar neacutepneacutev mağar formaacutejaacutenak tudatos torziacutetaacutesaacute-val szaacutemolhatunk126 Ugyanakkor a szoumlvegreacutesz vonatkozhat a 920-as eacutevekre ndash ami-kor al-Ğayhānī műveacutenek alapredakcioacuteja elkeacuteszuumllt ndash illetve a keleten maradt magyar toumlredeacutekre 127

122 Czegleacutedy MŐT 18ndash25123 Czegleacutedy MŐT 118124 Zimonyi 2005 250ndash253125 Zimonyi 1990 152126 Roacutena-Tas Andraacutes egy mağ ar alakboacutel indult ki ami egy magy-er alakot adhatna vissza 1996

227127 Zimonyi 2005 67

58

A mongol eacutes latin adatok a baskiacuterokroacutel

A mongolok titkos toumlrteacutenete ciacutemű 13 szaacutezad koumlzepeacuten keletkezett kroacutenika megőrizte a baskiacuter neacutepnevet bağigit formaacuteban A szoacuteveacutegi t a toumlbbes szaacutem jele a ğ eacutes g koumlzoumltti i pedig a maacutessalhangzoacute-torloacutedaacutes feloldaacutesaacutera szolgaacutelt a mongol nyelvben128 A mon-golok titkos toumlrteacutenete 262 270 eacutes 274 szakaszaacuteban a meghoacutediacutetott neacutepek koumlzoumltt toumlr-teacutenik emliacuteteacutes a bağigit neacutepről A 262 szakasz szerint Szuumlbeetej eacuteszak feleacute tizenegy neacutepet győzoumltt le kanglin kibcsaut bağigit oroszut madzsarat aszut szaszut szer-keszuumlt kesimir bolar kerel129 Ez a tudoacutesiacutetaacutes az 1221ndash1223 eacutevi esemeacutenyekre vonat-kozik A 270 szakaszban arroacutel esik szoacute hogy miutaacuten az előbb emliacutetett tizenegy neacutep feltartoacuteztatta Szuumlbeetejt a segiacutetseacutegeacutere kuumlldteacutek Batut Guumljuumlkoumlt eacutes Moumlngkeacutet130 Ez az 1228 eacutes 1231 eacutevekhez koumlthető esemeacutenyek koumlzoumltt szerepel Veacuteguumll a 274 szakaszban az olvashatoacute hogy Szuumlbeetej eacutes a segiacutetseacutegeacutere kuumlldoumltt hercegek legyőzteacutek a nyugati neacutepeket131 Ez utoacutebbi hiacuteradaacutes a 270 szakasz tudoacutesiacutetaacutesaacutenak hanyag eacutes feluumlletes maacuteso-lata132 Mindenekelőtt megaacutellapiacutethatoacute hogy a 270 eacutes 274 szakasz adatai nyilvaacutenva-loacutean a Batu vezette 1236ndash1242 koumlzoumltti nagy nyugati hadjaacuteratra vonatkoznak A 262 szakasz listaacutejaacuteban pedig olyan neacutepnevek is előfordulnak amelyek nem szerepelhet-neacutenek Szuumlbeetej 1221ndash1223 eacutevi hadjaacuterata kapcsaacuten de Batu keacutesőbbi hoacutediacutetaacutesai ezeket a neacutepeket is eleacuterteacutek Ligeti ezeacutert hangsuacutelyozta hogy hiteles a felsorolaacutes ugyan a 262 szakaszban de a neacutevanyagban anakronisztikus adatok is szerepelnek133 A bağigit neacutepneacutev vonatkozaacutesait illetően Ligeti uacutejabban a magyarokra gondolt134 Koraacutebbi cik-keacuteben meacuteg azt iacuterta hogy a neacutepneacutev a toumlroumlk baskiacuterokra illik raacute135 Ez utoacutebbi aacutellaacutespontot taacutemogatja A mongolok titkos toumlrteacutenete 239 szakasza ahol Dzsocsi 1207-es hadjaacute-rata kapcsaacuten az erdei neacutepek felsorolaacutesaacuteban szerepelt a bağigit neacutepneacutev Ezek a toumlrzsek Nyugat-Szibeacuteria teruumlleteacuten eacutelhettek136

Iacutegy neacutezetuumlnk szerint a mongol forraacutesban szereplő bağigit neacutepneacutev a toumlroumlk baskiacuterok neve lehet s csupaacuten a baskiacuterndashmagyar azonosiacutetaacutes teoacuteriaacutejaacutenak hataacutesaacutera meruumllhetett fel hogy a magyarokra vonatkozhat Utoacutebbi felteveacutes azeacutert sem veacutedhető mert a magyar-saacuteg az ideacutezett neacutevlista keacutet maacutesik neacutepneveacutevel is azonosiacutethatoacute (madzsarat ~ magyar kerel ~ kiraacutely)

A mongol kori ferences rendi utazoacutek Plano Carpini Benedictus Polonus eacutes Rubruk adatairoacutel Magna Hungaria kapcsaacuten maacuter esett szoacute137 A haacuterom szerző nyo-maacuten terjedt el Baskiacuteria (Bascard) eacutes Magna Hungaria azonosiacutetaacutesa Az azonosiacutetaacutes forraacutesaacuteul a Baskiacuteriaacutet megjaacutert domonkosok eacutertesuumlleacutesei szolgaacutelhattak hiszen a haacuterom

128 Ligeti 1986 399129 Ligeti 1971 235ndash236130 Ligeti 1971 243131 Ligeti 1971 247ndash248132 Ligeti 1979 84133 Ligeti 1979 84ndash85134 Ligeti 1986 399135 Ligeti 1979 85136 Ligeti 1971 205137 Ligeti 1986 396ndash397

59

szerző egyike sem jaacutert a VolgandashKaacutema-videacuteken Ebből kiindulva elfogadhatoacute Ligeti aacutellaacutespontja miszerint ezek az adatok teljesen fuumlggetlenek a muszlim szerzők koraacutebbi baskiacuterndashmagyar hagyomaacutenyaacutetoacutel138 Az azonosiacutetaacutes alapja a nyugati utazoacuteknaacutel az lehe-tett hogy a keleti magyarsaacuteg lakhelye a volgai bulgaacuterokeacutetoacutel keletre volt ugyanuacutegy mint a baskiacuterokeacute Ebből keacutezenfekvően adoacutedott hogy a keacutet neacutep azonos Arroacutel hogy Baskiacuteriaacuteban a tataacuter hoacutediacutetaacutest koumlvetően a keleti magyarok nagyobb toumlmbben nem ma-radtak meg a magyar ferences Johanca 1320-as tataacuterorszaacutegi teacuteriacutetőuacutetjaacuteroacutel beszaacutemoloacute levele győzhet meg a paacuteter heacutet eacutevet toumlltoumltt Baskiacuteriaacuteban de magyarokroacutel nem tett emliacuteteacutest a leveleacuteben139

Baskiacuterndashmagyar toumlrzsneacutevi eacutes nyelvi egyezeacutesek

A baskiacuter eacutes a magyar toumlrzsnevek koumlzoumltti paacuterhuzamokra a szaacutezad elejeacuten Pauler figyelt fel s keacutet toumlrzsnevet azonosiacutetott Gyarmat-Yurmati Jenő-Yeney140 Neacutemeth 1930-ban a felvetett azonosiacutetaacutesokat elfogadta s nyelvtoumlrteacutenetileg is megmagyaraacutezta141 Ligeti a Gyarmat felteacutetelezett etimoloacutegiaacutejaacutet (toumlroumlk yor- rsquoelfaacuteradrsquo eacutes -mati gerundium) nehe-zen tartja elfogadhatoacutenak ugyanis ez a toumlroumlk ige csak az oguz nyelvekben mutat-hatoacute ki s a nyelvemleacutekekben sincs nyoma142 Ez a neheacutezseacuteg persze nem zaacuterja ki a keacutet toumlrzsneacutev oumlsszetartozaacutesaacutenak felteveacuteseacutet amennyiben maacutes etimoloacutegiaacuteval szaacutemolunk143 Neacutemeth 1966-ban tovaacutebbi egyezteteacutesekkel jelentkezett Nyeacutek-Negmen Keszi-Kese Gyula-Yulaman Megyer-Mišer A Gyula nem szerepel a magyar toumlrzsneacutevlistaacuten de Neacutemeth szerint volt egy ilyen toumlrzs amely kuumlloumlnleges szerepet jaacutetszhatott a magyar toumlrzsrendszerben mivel mint a magyarok egyik fejedelmeacutenek (a gyulaacutenak) a neacutepe eacutertelmezhető144 Maacutendoky Kongur előbb az uacutejabb egyezteteacuteseket keacutesőbb a biztos-nak tűnő Jenő-Yeney egyezteteacutest caacutefolta145 Vaacutesaacutery a Megyer-Mišer oumlsszefuumlggeacutes tartha-tatlansaacutegaacutera mutatott raacute146 Iacutegy az etimoloacutegiaacutejaacutet tekintve szaacutemos neheacutezseacuteggel terhelt magyar Gyarmat toumlrzsneacutev eacutes a baskiacuter Yurmati egyezteteacutesen kiacutevuumll nincs tudomaacutenyo-san igazolt toumlrzsneacutevi megfeleleacutes a baskiacuter eacutes a magyar toumlrzsnevek koumlzoumltt

A baskiacuterndashmagyar keacuterdeacutes nyelveacuteszeti szempontuacute megkoumlzeliacuteteacuteseacuteről Vaacutesaacutery egy na-gyobb tanulmaacutenyban eacutertekezett eacutes a koumlvetkezőket aacutellapiacutetotta meg bdquo1 A baskiacuter fo-neacutemarendszer sajaacutetsaacutegai nem magyar nyelvi hataacutesra alakultak ki 2 a baskiacuter nyelv-ben nincsen magyar joumlveveacutenyszoacute 3 Baskiacuteria foumlldrajzi nevei koumlzt magyar eredetű nem mutathatoacute kirdquo147 Ez azt jelenti hogy a baskiacuterndashmagyar rokonsaacuteg teacuteteleacutet az eddigi nyelveacuteszeti kutataacutesok eredmeacutenyei nem taacutemasztjaacutek alaacute

138 Ligeti 1986 396139 Bendefy 1937 47ndash50140 Pauler 1900 126141 Neacutemeth 1930 308ndash309142 Ligeti 1979 57ndash58 Neacutemeth 1975-ben ezt az etimoloacutegiaacutet visszavonta143 Vouml Berta 1997 213ndash214144 Neacutemeth 1966 35ndash50145 Maacutendoky Kangur 1976 Maacutendoky Kongur 1986146 Vouml 70 jz147 Vaacutesaacutery 1985 388

60

Veacuteguumll az őshazaelmeacuteletek a baskiacuterndashmagyar rokonsaacuteg eacutes a Julianus aacuteltal keleten meg-talaacutelt magyarok viszonyaacuteroacutel kell emliacuteteacutest tenni Gombocz első őshazaelmeacutelete szerint a magyarsaacutegot előszoumlr a Volga videacutekeacuten eacuterte toumlroumlk hataacutes 600 koumlruumll A volgai bulgaacuterok ekkor koumlltoumlztek ide s a magyar toumlrzsek 800 taacutejaacuten huacutezoacutedtak innen deacutelre de egyes toumlredeacutekeik helyben maradtak Gombocz keacutesőbb vaacuteltoztatott aacutellaacutespontjaacuten a magyar-saacuteg 463-toacutel a Kaukaacutezus előtereacuteben eacutelt s 600 koumlruumll a volgai bulgaacuterokkal egyuumltt eacuter-keztek egyes csoportjaik a VolgandashKaacutema videacutekeacutere Julianus a 13 szaacutezadban azokat a magyarokat talaacutelta meg akik vagy helyben maradtak vagy a volgai bulgaacuterokkal koumlltoumlztek oda Gombocz szerint a Volga koumlrnyeacuteki magyarsaacutegnak a baskiacuterndashmagyar rokonsaacuteghoz semmi koumlze ugyanis ez utoacutebbi tudoacutes eredetű hagyomaacutenyon alapul148 Neacutemeth előszoumlr elfogadta Gombocz maacutesodik elmeacuteleteacutet azzal a kuumlloumlnbseacuteggel hogy ő a baskiacuterndashmagyar rokonsaacutegot nem tagadta Szerinte a baskiacuterok a deacutelről odatelepuumllt magyarsaacutegtoacutel oumlroumlkoumllteacutek nevuumlket a magyarok pedig lassan beolvadtak a keletről joumlvő toumlroumlk nyelvű toumlbbseacutegbe149 Neacutemeth a baskiacuteriai toumlrzsneacutevkutataacutes hataacutesaacutera az 1960-as eacutevekben megvaacuteltoztatta aacutellaacutespontjaacutet s Gombocz koraacutebbi neacutezeteacutehez teacutert vissza a ma-gyarsaacuteg csak 750ndash800 koumlruumll indult Baskiacuteriaacuteboacutel deacutel feleacute Az itt maradt magyar toumlredeacute-ket pedig csak a tataacuterjaacuteraacutest koumlvetően olvasztottaacutek be az idetelepuumllő toumlroumlk baskiacuterok hiszen a 13 szaacutezadban Magna Hungariaacuteban meacuteg leacutetezett egy magyar diaszpoacutera150

Ligeti a baskiacuterndashmagyar viszony megiacuteteacuteleacutesekor a keacutet ellenteacutetes neacutezet oumlsszebeacutekiacuteteacute-seacutere tett kiacuteseacuterletet A baskiacuter eacutes magyar neacutepneacutev uacutegy fuumlgg oumlssze hogy a magyar neacutep-neacutev korai alakja egy mağġir forma volt amelyből 950 taacutejaacutera maacuter eltűnt a ġ hang A mağġir alaknak azonban volt egy toumlroumlkoumls vaacuteltozata is a csuvasos (volgai bulgaacuter) bağġir Miutaacuten a 6 szaacutezadban a Kazaacuter Birodalom kialakulaacutesaacuteval egy időben ez a mağġir-bağġir nevű neacutep deacutelre vaacutendorolt a VolgandashKaacutema videacutekeacuteről helyeacutere egy kip-csak toumlroumlk neacutepesseacuteg koumlltoumlzoumltt Ez felvette a reacutegi lakoacutek bağġir neveacutet amelyből ebben a nyelvben előbb bašġir majd bašġirt alakult Ez lehet a kiinduloacutepontja a neacutepeti-moloacutegiaacutes baškurt rsquovezeacuterfarkasrsquo neacutepneacutevnek Ettől a korai kapcsolattoacutel Ligeti elvaacutelasz-totta Julianus keleti magyarjainak keacuterdeacuteseacutet Az aacuteltala elfogadott Gyarmat-Yurmati eacutes Jenő-Yaumlnaumly toumlrzsneacutev-azonosiacutetaacutes ugyanis azt jelenti szerinte hogy e keacutet toumlrzstoumlredeacutek a besenyőknek a magyarok elleni taacutemadaacutesai koumlvetkezteacuteben keruumllt a Volga-videacutekre a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben151

Ligeti uacutej neacutepneacutev-etimoloacutegiaacuteja nyelveacuteszeti szempontboacutel szaacutemos ponton taacutemad-hatoacute A legfőbb neheacutezseacuteg talaacuten az hogy a mağġir alapalak maacutesodik eleme a ġir nincs megmagyaraacutezva bdquonem meghataacuterozhatoacute funkcioacutejuacuterdquo152 elem Az etimoloacutegiaacutera alapo-zott toumlrteacuteneti hipoteacutezisek valoacutesziacutenűseacutege csekeacutely Ennek koumlvetkezteacuteben az erre taacute-maszkodoacute baskiacuterndashmagyar kapcsolatok bizonyiacutetaacutesa sem lehet meggyőző

148 Czegleacutedy MŐT 158ndash160149 Neacutemeth 1930 315150 Neacutemeth 1966 48151 Ligeti 1986 400152 Ligeti 1986 111

61

A forraacutesaink haacuterom neacutepcsoportra hasznaacuteltaacutek a baskiacuter elnevezeacutes kuumlloumlnboumlző variaacuten-sait 1 honfoglaloacute magyarsaacutegra 2 a VolgandashKaacutema videacutekeacuten maradt magyar toumlredeacutekre 3 a toumlroumlk nyelvű baskiacuterokra ugyanezen a teruumlleten Az alapkeacuterdeacutes az hogy mi a vi-szony a keleten maradt magyar toumlredeacutek eacutes a toumlroumlk nyelvű baskiacuterok koumlzoumltt Yāqūt illetve Plano Carpini alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a muszlim eacutes latin forraacutesok elkeacutep-zeleacutese moumlgoumltt a foumlldrajzi koumlzelseacutegen alapuloacute azonosiacutetaacutesroacutel van szoacute a 13 szaacutezadi forraacute-sainkban Roacutena-Tas Abū Ḥāmid al-Ġarnāṭī adataacuteboacutel kiindulva uacutegy veacuteli hogy a volgai bulgaacuterokat meglaacutetogatoacute szerző a volgai bulgaacuter nyelvhasznaacutelatot koumlvetve nevezte a keleti eacutes Kaacuterpaacutet-medencei magyarokat baskiacuteroknak Ezek szerint a baskiacuter neacutepnevet a volgai bulgaacuterok hasznaacuteltaacutek a magyarokra153 Ez az elkeacutepzeleacutes azonban szinteacuten nem visz koumlzelebb annak megvaacutelaszolaacutesaacutehoz hogy mi a viszony a keleti magyarsaacuteg eacutes a toumlroumlk nyelvű baskiacuterok koumlzoumltt Mindenesetre a baskiacuterndashmagyar kapcsolatok keacuterdeacuteseire csak tovaacutebbi kutataacutesok adhatnak vaacutelaszokat Veacutegeredmeacutenyben a baskiacuterndashmagyar ro-konsaacutegot alkotoacute teoacuteria minden egyes elemeacuteről kideruumllt hogy az nem vezethető visz-sza a honfoglalaacutest megelőző időszakra hanem a Volga-videacuteken a 10ndash13 szaacutezadban eacutelt magyarsaacuteggal aacutell oumlsszefuumlggeacutesben

Volgai bulgaacuterok eacutes magyarok

A volgai bulgaacuterok eacuteszakra koumlltoumlzeacuteseacutet a koraacutebbi szakirodalom 600 koumlruumllre dataacutelta Mivel a honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainkat bulgaacuter-toumlroumlkből magyaraacuteztaacutek eacutes a volgai bulgaacuterok egy ilyen nyelvet beszeacutelhettek a volgai bulgaacuterndashmagyar eacuterintke-zeacutest teacutenykeacutent lehetett kezelni A toumlroumlk joumlveveacutenyszavak keacuterdeacuteseacuteről eacutes annak toumlrteacuteneti vonatkozaacutesairoacutel egy keacutesőbbi fejezetben reacuteszleteiben meacuteg lesz szoacute itt a volgai bulgaacuterndashmagyar eacuterintkezeacutes toumlrteacuteneti vonatkozaacutesait taacutergyalom Előszoumlr is a volgai bulgaacuterok ko-rai toumlrteacuteneteacutere vonatkozoacute kutataacutesokat eacuterdemes szaacutemba venni154 A teacutema fontossaacutegaacutet jelzi hogy a magyaroknaacutel is előforduloacute Bular Bercel155 Szovaacuterd156 szeacutekely157 nevek a volgai bulgaacuterok kialakulaacutesaacuteban doumlntő szerepet jaacutetszoacute toumlrzsnevekkel egyeztethetőek

Az eacuteletforma vaacuteltozaacutesa szempontjaacuteboacutel a magyarsaacuteghoz hasonloacute utat jaacutertak be azok a volgai bulgaacuter toumlrzsek amelyek miutaacuten kiszakadtak steppei koumlrnyezetuumlkből s erdős videacutekre koumlltoumlztek eredeti nomaacuted eacuteletmoacutedjukat feladva letelepuumlltek eacutes foumlld-művesseacute vaacuteltak

A volgai bulgaacuter etnogenezis kapcsaacuten keacutet keacuterdeacutest kell megvaacutelaszolni A rendelkezeacute-suumlnkre aacutelloacute adatokboacutel pontosabban koumlruumllhataacuterolhatoacute-e az a teruumllet ahonnan a volgai bulgaacutersaacutegot alkotoacute toumlrzsek eacuteszakra koumlltoumlztek A maacutesik keacuterdeacutes az hogy mikor eacuterkez-tek ezek a csoportok a VolgandashKaacutema videacutekeacutere

153 Roacutena-Tas 1996 224ndash226154 A volgai bulgaacuterok eredeteacuteről Zimonyi 1990 Kazakov 2002 185ndash194 Bagautdinov Huzin

2006 116ndash123155 Ligeti 1986 31ndash32 360ndash362156 Benk 2009157 Gyoumlrffy 1990 81ndash82

62

A 10 szaacutezadi muszlim forraacutesokban fennmaradt oumlt volgai bulgaacuter toumlrzsneacutev (Bulġār Swār Aʾskal Barṣūlā Baranğār)158 Ibn Faḍlān akineacutel a Barṣūlā kiveacuteteleacutevel a neacutegy toumlrzsneacutev megőrződoumltt koumlzli hogy a volgai bulgaacuter toumlrzsszoumlvetseacuteg kiraacutelya a Bulġār toumlrzs vezeacutere a maacutesik neacutegy kiraacutely felett rendelkezett A neacutegy kiraacutely koumlzuumll kettőt a Swār eacutes ʾAskal toumlrzsek vezetőivel lehet azonosiacutetani Felteacutetelezhető hogy a maacutesik keacutet kiraacutely a neacutev szerint ismert maacutesik keacutet toumlrzs (Barṣūlā eacutes Baranğār) vezetője lehetett159 Ez az oumlt toumlrzsneacutev a volgai bulgaacuter etnogenezis alapja Erre eacutepiacutetve lehet vizsgaacutelni hogy ezek a neacutepnevek hol eacutes mikor szerepeltek az iacuterott forraacutesokban

A bulgaacuterok eacuteszakra vaacutendorlaacutesaacutenak időpontjaacutet illetően megoszlanak a veacutelemeacutenyek Ennek oka abban kereshető hogy erről nem maradt fenn koumlzvetlen tudoacutesiacutetaacutes az iacuterott kuacutetfőkben Koraacutebban aacuteltalaacuteban egy neacuteha keacutet tudomaacutenyaacuteg szempontjait figyelembe veacuteve igyekeztek meghataacuterozni az időpontot Biztosabb eredmeacuteny vaacuterhatoacute toumlbb tu-domaacutenyaacuteg eredmeacutenyeinek szembesiacuteteacuteseacuteből Ezeacutert szaacutemba kell venni a reacutegeacuteszet a numizmatika a gazdasaacutegtoumlrteacutenet eacutes a toumlrteacuteneti nyelvtudomaacuteny teruumlleteacuten uacutejabban feltaacutert eredmeacutenyeket s az ezekre alapiacutetott neacutezeteket Ezeket szembesiacutetve vizsgaacutelhatjuk meg azt a probleacutemaacutet hogy a volgai bulgaacuterok mikor jelennek meg előszoumlr az iacuterott for-raacutesokban Erről ugyanis csupaacuten egy-egy forraacutes elemzeacuteseacuten alapuloacute felteveacutesek vannak Veacuteguumll a szaktudomaacutenyok aacuteltal rajzolt keacutep toumlrteacuteneti elemzeacutese arra adhat vaacutelaszt hogy a steppetoumlrteacutenet ismert esemeacutenyei eacutes a bulgaacuterok eacuteszakra huacutezoacutedaacutesa koumlzoumltt milyen toumlr-teacuteneti oumlsszefuumlggeacutesek aacutellapiacutethatoacutek meg

A volgai bulgaacutersaacuteg kialakulaacutesaacuteban fontos szerepet jaacutetszoacute toumlrzsek maacutes politikai ke-retekben is eacuteltek A bulgaacuter szabiacuter aszkal barszil nevű neacutepek az 5ndash7 szaacutezadban gyakran felbukkantak az euraacutezsiai steppeacutere vonatkozoacute forraacutesokban Az aszkal neacutep a nyugati Tuumlrk Birodalom teruumlleteacuten a Kazak-steppeacuten szerepelt160 A szabiacuter barszil eacutes balan-dzsar neacutepek a kelet-euroacutepai steppeacuten a Kaukaacutezus előtereacuteben jelentek meg161 A bul-gaacuterok pedig a Fekete-tengertől eacuteszakra levő teruumlleteken laktak162 A Kazaacuter Birodalom megszilaacuterdulaacutesakor a 7 szaacutezad veacutegeacutere ezek a neacutepnevek eltűntek a forraacutesokboacutel s csak a 10 szaacutezadban bukkantak fel uacutejra a volgai bulgaacuteroknaacutel eacutes a magyaroknaacutel

A volgai bulgaacuterok megjeleneacuteseacutenek dataacutelaacutesaacutera toumlbb elmeacuteletet is kialakiacutetottak Elsősorban reacutegeacuteszek igyekeztek a korai volgai bulgaacuter reacutegeacuteszeti hagyateacutekot eacutertel-mezni A Volga szamarai koumlnyoumlkeacuteneacutel feltaacutert novinki tiacutepusuacute leletanyagroacutel a szamarai reacutegeacuteszek megaacutellapiacutetottaacutek hogy a mintegy huacutesz lelőhely anyaga a 7 szaacutezad veacutegeacutere eacutes a 8 szaacutezadra dataacutelhatoacute Iacutegy a volgai bulgaacuter betelepuumlleacutes első hullaacutemaacutet ehhez az anyag-hoz kapcsoltaacutek Matveeva eacutes Kočkina ezutaacuten meacuteg felteacutetelez egy volgai bulgaacuter bete-lepuumlleacutest a 8 szaacutezad maacutesodik feleacuteben amelynek meghataacuterozoacute elemeacutet a Kaacutema eacutes Uraacutel

158 A Ğayhānī-hagyomaacuteny haacuterom toumlrzsuumlkről tud barṣūlāʾaskal bulġār Kmoskoacute I1 206 Zimonyi 1990 132

159 Simon 2007 45 50 66ndash67 73ndash75 83160 Ligeti 1986 330 Zimonyi 1990 48ndash49161 Ligeti 1986 344ndash347 360ndash362 Zimonyi 1990 42ndash49 Golden 1992 104ndash106162 Zimonyi 2005 184ndash186 188ndash193

63

videacutekeacuteről joumlvők alkottaacutek veacuteguumll a legerősebb bevaacutendorlaacutesi hullaacutemot a 10 szaacutezadra dataacuteltaacutek amelynek reacuteszletei meacuteg nem tisztaacutezottak163

Kazakov meghataacuterozaacutesa szerint a korai bulgaacuter korszak a 8 szaacutezad maacutesodik feleacute-től a 10 szaacutezad első feleacuteig tartott amikor elsősorban nomaacuted eacutes pogaacuteny hagyomaacuteny a jellemző Ebben a korszakban alakul ki kuumlloumlnboumlző etnikai elemekből a volgai bulgaacuter neacutep Ezen beluumll keacutet alkorszak kuumlloumlniacutethető el reacutegeacuteszeti alapon Az elsőt a 8 szaacutezad maacutesodik feleacutere eacutes a 9 szaacutezadra dataacutelja eacutes aacutellaacutespontja szerint a szaltovo-bulgaacuter neacutepes-seacuteget amely a Volgaacutehoz koumlltoumlzoumltt keacutet csoportra lehet osztani az egyik a Volga jobb partjaacutera tehető eacutes jellemző temetője a Bolsije Tarhani-i miacuteg a maacutesik csoporteacute a Volga bal partjaacuten a kajbeli temető A maacutesodik csoport koumlltoumlzeacutese a 9 szaacutezad maacutesodik fele eacutes a 10 szaacutezad első negyede koumlzoumlttre dataacutelhatoacute Ekkor toumlbbseacutegeacuteben a Koumlzeacutepső- eacutes Deacutel-Uraacutelboacutel a kusnarenkoacutei kultuacuteraacuteboacutel illetve a Kaacutema felső folyaacutesa videacutekeacuteről a lomovato-voacutei kultuacuteraacuteboacutel eacuterkezhettek csoportok a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutehoz A lomovatovoacutei anyag a tankejevkai valamint a tyetyusi temetőhoumlz aacutell koumlzel eacutes komi udmurt vagy ugor illetve vegyes ugor-toumlroumlk nyelvű neacutepesseacuteghez tartozhat a keacutesőbbi volgai bulgaacuter teruumllet eacuteszakkeleti reacuteszeacuten miacuteg a kusnarenkoacutei anyagot a Bolsije Tyigani-i eacutes nyem-csanszkiji temetők tuumlkroumlzik a volgai bulgaacuter teruumllet keleti feleacuten eacutes szamojeacuted ugor vagy magyar nyelvű neacutepesseacuteget felteacuteteleznek hordozoacuteikban Kazakov a bekoumlltoumlzeacutes okakeacutent Konstantin keacutet besenyőndashmagyar haacuteboruacutejaacutet adja a 9 szaacutezad veacutegeacuten164

Bagautdinov eacutes Huzin szerint a Volga-videacutek eltoumlroumlkoumlsoumldeacutese toumlbb hullaacutemban toumlr-teacutenhetett a 7 szaacutezad veacutegeacutet koumlvető keacutet eacutevszaacutezadban A bulgaacuter eacutes vele rokon toumlrzsek a hun vaacutendorlaacutessal koumlltoumlzhettek a kelet-euroacutepai steppeacutere eacutes ők Kuvrat birodalmaacutenak meghataacuterozoacute elemei A steppeacuteről koumlltoumlztek a Volga videacutekeacutere a volgai bulgaacuter birodal-mat leacutetrehozoacute csoportok Neacutegy bevaacutendorlaacutesi hullaacutemmal szaacutemolnak amelyeket reacutegeacute-szeti eacutes steppetoumlrteacuteneti esemeacutenyek oumlsszekapcsolaacutesaacuteval taacutemasztanak alaacute Az első mig-raacutecioacutes hullaacutem a Szamara koumlrnyeacutekeacuten feltűnő novinki tiacutepusuacute kurgaacutenok megjeleneacuteseacutehez koumlthető amikor Kuvrat birodalmaacutenak felbomlaacutesa koumlvetkezteacuteben a 7 szaacutezad maacutesodik feleacuteben koumlltoumlztek volna csoportok a Volgaacutehoz Ugyanakkor megjegyzik hogy vannak akik nem kapcsoljaacutek oumlssze ezt a reacutegeacuteszeti horizontot a bulgaacuterokkal hanem aacuteltalaacutenos eacutertelemben toumlroumlk nyelvű neacutepesseacuteggel szaacutemolnak A maacutesodik hullaacutem a 8 szaacutezad kouml-zepeacutere dataacutelhatoacute eacutes Marwān 737-es hadjaacuterataacutenak koumlvetkezmeacutenye A Bolsie Tarhani-i eacutes kajbeli temetők tartoznak ehhez a bevaacutendorlaacuteshoz A harmadik hullaacutem moumlgoumltt a kazaacuter birodalmon beluumll a zsidoacute hit felveacutetele koumlruumlli konfliktusok aacutellhattak a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Az eacuterkező uacutej csoportok tipikus temetői a tankejevkai eacutes tyetyusi A nagyszaacutemuacute tankejevkai anyag a temeteacutesi szertartaacutes eacutes a melleacutekletek sokban hason-liacutetanak a Bolsie Tarhani-i eacutes Bolsie Tyigani-i anyaghoz Keramikaacuteban azonban mar-kaacutensan elteacuter a szaltovo-bulgaacuter anyagtoacutel eacutes inkaacutebb a Felső-Kaacutema- eacutes Csepca-videacuteki lomovatovoacutei eacutes Bjelaja koumlrnyeacuteki kusnarenkoacutei leletekhez aacutell koumlzel A reacutegeacuteszeti anyag soksziacutenűseacutege a volgai bulgaacuter neacutepesseacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő csoportok kuumlloumlnbouml-zőseacutegeit tuumlkroumlzi A negyedik hullaacutem megjeleneacutese a 9 szaacutezad veacutegeacutehez koumlthető amikor a besenyők nyugatra vaacutendoroltak a Volgaacutetoacutel keletre leacutevő szaacutellaacuteshelyeikről A 10 szaacute-

163 Matveeva Kokina 1998 10ndash13164 Kazakov 2002 185ndash194

64

zad eleji falvak eacutes erődiacutetett telepuumlleacutesek keraacutemiaacuteja is keacutet iraacutenyba mutat a doni szalto-voacutei eacutes a Felső-Kaacutema eacutes Koumlzeacutepső-Uraacutel Kelet-Baskiacuteria teruumlleteacuten előkeruumllt anyagra165

Fodor Istvaacuten leguacutejabb oumlsszefoglalaacutesaacuteban a szamarai koumlnyoumlkben feltűnő neacutepcso-port eacuterkezeacuteseacutet a 600 előtti eacutevtizedekre tette eacutes onogur vagy bulgaacuter neacutepesseacuteggel azo-nosiacutetotta a hordozoacuteit Marwān 730-as eacutevekbeni hadjaacuterataacutehoz koumltoumltte a VolgandashKaacutema-videacutekre eacuterkező volgai bulgaacuterok első csoportjaacutet166

A reacutegeacuteszeti anyagban tehaacutet van egy korai a Szamara koumlrnyeacuteki novinki kurgaacutentiacutepus a 7ndash8 szaacutezadboacutel Aztaacuten a 8ndash9 szaacutezadra dataacuteljaacutek a Bolsie Tarhani-i tiacutepusuacute temetke-zeacuteseket miacuteg a tankejevkai tiacutepust a 9 szaacutezad veacutegeacuterendash10 szaacutezadra A koraacutebbi neacutepesseacuteg főleg temetőket hagyott maga utaacuten a Volga keacutet partjaacuten a keacutesőbbi pedig telepuumlleacuteseket eacutes megerősiacutetett helyeket is eacutepiacutetett eacutes eleacuterte az Alsoacute-Kaacutema videacutekeacutet

A 9ndash10 szaacutezadra keltezhetően jelentős szaacutemuacute keleti dirhemet talaacuteltak Kelet-Euroacutepa videacutekein A 9 szaacutezadban ezek a dirhemek a kalifaacutetus koumlzponti teruumlleteiről a Kaukaacutezuson keresztuumll a Kaszpi-tenger partvonalaacutet koumlvetve a Volgaacuteig majd a Volgaacuten felfeleacute jutottak Euroacutepaacuteba Ez a kereskedelmi uacutetvonal a 9 szaacutezad veacutegeacuten megszűnik s helyette a mai Uumlzbegisztaacuten teruumlleteacuten uralkodoacute Szaacutemaacutenidaacutektoacutel a Kazak-steppeacuten aacutet keruumlltek a dirhemek a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutehoz s onnan tovaacutebb167

A finnugor nyelvek toumlroumlk joumlveveacutenyszavai koumlzuumll a legkoraacutebbi reacuteteget a magyar nyelv honfoglalaacutes előtti reacutetege keacutepviseli amelynek aacutetveacuteteleacutet aacuteltalaacuteban a 6ndash9 szaacutezadra dataacuteljaacutek A VolgandashKaacutema videacutekeacutere koumlltoumlző toumlroumlk nyelvek nyomai az ottani finnugor nyelvekben is fellelhetők Ligeti a finnugor nyelvek csuvasos joumlveveacutenyszavai kapcsaacuten a cseremisz eacutes permi nyelvek vonatkozoacute anyagaacuteroacutel nyilatkozott A cseremiszbe be-keruumllt csuvasos joumlveveacutenyszavak szaacutema mintegy 480 eacutes a magyar nyelvet eacutert toumlroumlk hataacuteshoz kiacutenaacutelkozik joacute analoacutegiaacutenak

Ugyanakkor az aacutetveacutetel kezdete csak a 16ndash17 szaacutezadra dataacutelhatoacute168 Agyagaacutesi Klaacutera uacutejabb kutataacutesai alapjaacuten a cseremiszbe keruumllt csuvas joumlveveacutenyszavak szaacutema megha-ladja az 1600-at eacutes a kronoloacutegiai keretek is joacuteval taacutegabbak eacutes maacuter a 13 szaacutezad kouml-zepeacutetől szaacutemolhatunk a nyelvi eacuterintkezeacutessel169 A permi nyelvek elsősorban a votjaacutek csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk joumlveveacutenyszavai kapcsaacuten felvetetteacutek hogy a mintegy 150-200 joumlveveacutenyszoacute egy kisebb reacutetege az őspermibe keruumllt be meacutegpedig felteacutetelezhetően a volgai bulgaacuterok nyelveacuteből Ezt a neacutezetet elvetette Poppe de Roacutena-Tas eacutes Reacutedei veacutedel-meacutebe vette Ligeti arra hivatkozva hogy Poppe eacutervei elgondolkoztatoacuteak uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy bdquoa keacuterdeacutes tovaacutebbi vizsgaacutelatot igeacutenyelrdquo170 Roacutena-Tas a finnugor nyelvek touml-roumlk joumlveveacutenyszavait tekintette aacutet Az obi-ugor nyelvek kapcsaacuten jelzi hogy a kutataacutes megaacutellapiacutetotta az obi-ugor alapnyelvet nem eacuterte toumlroumlk hataacutes eacutes az obi-ugor nyelvek-ben sem mutathatoacute ki koumlzvetlen csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk hataacutes A toumlroumlk eacuterintkezeacutesre

165 Bagautdinov Huzin 2006 116ndash123166 Fodor 2009 10ndash13167 Noonan 1984 Zimonyi 1990 79ndash82 Valeev 2006 294ndash296168 Ligeti 1986 444ndash446169 Agyagaacutesi 2012 26ndash27170 Ligeti 1986 447

65

Szamara

Volga

Kaacutema

Szur

a Volga

Vetlu

ga

Szuhona

Vjatka

Csepca

Kaacutema

Vicseg

da

Be

laja

9

43

8

5

7

21

++ ++

++++

+

6

1 imenykovoacutei kultuacutera 2 azelin kultuacutera (5ndash7 szaacutezad) 3 csepcaikultuacutera (R D Golgyina szerint) 4 lomovatovkai kultuacutera (R D Golgyina) 5 nyevolinoacutei kultuacutera (R D Golgyina) 6 bahmutyinoacutei kultuacutera (R D Golgyina) 7 kusnarenkovoacutei kultuacutera(R D Golgyina) 8 Verhnyij Utcsan-i kultuacutera (R D Golgyina) 9 turbaszli kultuacutera (P N Sztarosztyin)

++

10 Reacutegeacuteszeti kultuacuteraacutek a VolgandashKaacutema videacutekeacutena Kr u 1 eacutevezred koumlzepeacuten

66

a keacutesei szibeacuteriai tataacuter joumlveveacutenyszavak utalnak171 A permi nyelvekbe keruumllt csuvasos tiacutepusuacute joumlveveacutenyszavak legreacutegebbi reacutetegeacutet Roacutena-Tas koumlzperminek eacutertelmezte Ezek a szavak egy fokkal keacutesőbbi nyelvaacutellapotot tuumlkroumlznek mint a magyar nyelv korai toumlroumlk joumlveveacutenyszavai Emellett a keacutet uacutejperzsa eredetű szoacute egyeacutertelműen arra utal hogy az aacutetveacuteteleacutere csak a 10 szaacutezadban keruumllhetett sor a volgai bulgaacuterok iszlaacutemra valoacute aacutetteacute-reacutese utaacuten Mindezek alapjaacuten az eacuterintkezeacutes kezdeteacutet a 10 szaacutezadra tehetjuumlk172

Vitatott a volgai bulgaacuterok legkoraacutebbi emliacuteteacutese a muszlim forraacutesokban A 9 szaacute-zad első feleacutere vonatkozoacute adatok koumlzuumll az Ibn al-Nadīm aacuteltal emliacutetett al-Maʾmūn kalifa leveleacutenek ciacutemzettjekeacutent szereplő Burġar kiraacutelyt173 valamint a Sallām tolmaacutecs uacutetleiacuteraacutesaacuteban a Nagy Saacutendornak tulajdoniacutetott gaacutet koumlzeleacuteben eacutelő muszlimokat szok-taacutek a volgai bulgaacutersaacuteg első emliacuteteacuteseikeacutent figyelembe venni174 Az eddigi azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterletek azonban nem tekinthetők megalapozottnak A 9ndash10 szaacutezad forduloacuteja kouml-ruumlli időből szaacutermazik keacutet olyan tudoacutesiacutetaacutes amely maacuter hitelesen a volgai bulgaacuterokhoz kapcsolhatoacute

Ibn Ḥawqal arroacutel tudoacutesiacutet hogy egy kazaacuter kereskedő Belső-Bulgaacuterba utazott uumlgyeit inteacutezni175 Ez a terminus naacutela a volgai bulgaacuterokra utalhat joacutellehet koraacutebbi szerzőkneacutel ez meacuteg nem iacutegy van

Al-Masʿūdī a ruszok 913 koumlruumlli a Kaszpi-tenger deacuteli tartomaacutenyai ellen vezetett rabloacutehaacuteboruacutejaacuteroacutel szaacutemol be Visszateacuterőben a Volgaacuten hajoacuteznak eacuteszak feleacute a kazaacuterok a burtaacuteszok eacutes a muszlim bulgaacuterok foumlldjeacuten A muszlim szoacute ugyan interpolaacutecioacute de az egeacutesz leiacuteraacutes hiteleacutet emiatt nincs okunk keacutetseacutegbe vonni176

Al-Ğayhānī foumlldrajzi munkaacutejaacuteban taacutergyalja Kelet-Euroacutepa neacutepeit s koumlztuumlk a vol-gai bulgaacuterokroacutel is szoacutel177 Erről a tudoacutesiacutetaacutesroacutel maacuter reacutegoacuteta eacuteles vitaacutek folynak Vannak

171 Roacutena-Tas 1988 757ndash760172 Roacutena-Tas 1988 760ndash766173 Zimonyi 1990 89ndash94174 Zimonyi 1990 95ndash104175 A toumlrteacutenet egy oumlroumlkoumlsoumldeacutesi uumlgyről szoacutel A Hazaraacutenban azaz a Volga torkolataacutenaacutel leacutevő kazaacuter

fővaacuterosban eacutelő kereskedő a fi aacutet Belső-Bulgaacuterba kuumlldte hogy ott foglalkozzon az uumlgyekkel miacuteg egy szolgaacuteloacutejaacutet vette maga melleacute segeacutedkeacutent s amikor meghalt a segeacuted eacutes a fi uacute koumlzoumltt vita taacutemadt az oumlroumlkseacuteg miatt A toumlrteacutenetet al-Muʿtaḍid udvaraacuteban meseacutelteacutek aki 892 eacutes 902 koumlzoumltt uralkodott Kmoskoacute I2 75ndash76 Zimonyi 1990 104ndash111

176 Miutaacuten a kazaacuter zsoldosoktoacutel a ruszok vereseacuteget szenvedtek al-Masʿūdī a koumlvetkezőket koumlzli bdquoVagy oumltezren menekuumlltek meg eacutes hajoacutekra szaacutellva eljutottak a burṭās videacutekeacutevel hataacuteros oldal-ra azutaacuten hajoacuteikat elhagytaacutek s a szaacuterazfoumlldoumln haladtak ezek egy reacuteszeacutet a burṭās neacutepe oumllte meg maacutesok burġaz videacutekeacutere vetődtek a muszlimokhoz s ők gyilkoltaacutek le őketrdquo Kmoskoacute I2 176 Zimonyi 1990 111ndash116

177 Al-Ğayhānī Bulkār fejezeteacutet a koumlvetkező szerzők őrizteacutek megIbn Rustabdquo1 Bulkār burdās foumlldjeacutevel hataacuteros Folyoacute partjaacuten vettek szaacutellaacutest amely a Kazaacuter-tengerbe sza-kad eacutes Atil a neve a kazaacuterok s a ṣaqāliba koumlzoumltt foglalnak helyet2 Kiraacutelyukat Almš-nak hiacutevjaacutek az iszlaacutem hiteacutet vallja4 Foumlldjeiket bozoacutetok eacutes lombos erdők keacutepezik azokban időznek5 Haacuteromfeacutele a fajtaacutejuk egyik fajtaacutejuk neve barṣūlā a maacutesik fajtaacuteeacute sġl a harmadikeacute bulkār6 Valamennyiuumlk megeacutelheteacutese ugyanegy helyen van

67

78

9

1

4

5

BA

13

23

1110

12

18

14

15

16

Kazaacuteny

Uljanovszk

17

Kujbisev

Szvijaga

Kaacutema

Volga

6

50 km0

11 A korai volgai bulgaacuterok temetői

68

7 A kazaacuterok kereskednek eacutes uumlzleteket koumltnek veluumlk hasonloacutekeacuteppen az oroszok is felkeresik őket aacuteruikkal eacutes mindazok akik koumlzuumlluumlk e folyoacute mindkeacutet partjaacuten lakoznak feleacutejuumlk tartva egy-maacutest vaacuteltjaacutek fel aacuteruikkal aminők a coboly- hermelin- moacutekusbőroumlk eacutes eff eacuteleacutek8 Szaacutentoacutevető neacutep mindenfeacutele magokat vetnek buacutezaacutet aacuterpaacutet koumllest eacutes egyebeket9 Legnagyobb reacuteszuumlk az iszlaacutem hiteacutet vallja szaacutellaacutesaikban mecseteik iskolaacuteik muumlezzinjeik eacutes imaacutemjaik is vannak10 Azok akik koumlzuumlluumlk hitetlenek valahaacutenyszor baraacutetaikkal talaacutelkoznak leborulnak11 Burdās s e bulkārīya koumlzoumltt haacuteromnapi jaacuteroacuteuacutet van portyaacutezoacute haacuteboruacutekat eacutes taacutemadaacutesokat inteacuteznek ellenuumlk eacutes fogsaacutegba hurcoljaacutek őket12 Vannak lovaik paacutenceacutelingeik eacutes teljes katonai fegyverzetuumlk13 Kiraacutelyuknak lovakat eacutes egyebeket fi zetnek adoacute fejeacuteben Ha valaki koumlzuumlluumlk meghaacutezasodik a kiraacutely egy-egy lovat vesz tőluumlk Ha a muszlimok hajoacutei kereskedni joumlnnek hozzaacutejuk tizedet vesznek tőluumlk14 Ruhaacutezatuk a muszlimok ruhaacutezataacutehoz hasonliacutet temetőik olyanok mint a muszlimok te-metői15 Vagyonuk java reacuteszeacutet menyeacutet keacutepezi rsquocsendes javaikrsquo (peacutenzuumlk) nincsenek dirhemeik a me-nyeacutetbőroumlk egy darab menyeacutetbőr keacutet eacutes feacutel dirhem aacuteraacuten keacutel el naacuteluk Azonban feheacuter kerek dirhemeket az iszlaacutem videacutekeacuteről hoznak hozzaacutejuk tőluumlk vaacutesaacuterolva azokatrdquo BGA VII 141ndash142 Kmoskoacute I1 206ndash207 MEH 91ndash92Gardīzībdquo1 Ami bulkār-t illeti Burdās videacutekeacutevel hataacuteros Bulkār neacutepe egy nagy folyoacute partjaacuten eacutel amely-nek a vize a Kazaacuter-tengerbe szakad Ezt a folyoacutet Atil folyoacutenak nevezik Ez a kazaacuterok eacutes saqlāb-ok koumlzoumltt van2 Kiraacutelyuk neve Amlān az iszlaacutem hiteacutet vallja3 Bulkār neacutepe oumltszaacutezezer csalaacutedboacutel aacutell4 Egeacutesz foumlldjuumlk erdős faacuteval boriacutetott Ezek koumlzoumltt vaacutendorolnak egyik helyről a maacutesikra5 Haacuteromfeacutele a fajtaacutejuk az első neve barsūlā a maacutesodik fajtaacuteeacute skl a harmadikeacute bulkār6 Ennek a haacuterom csoportnak a megeacutelheteacutese egy helyen van7 A kazaacuterok kereskednek veluumlk s felkeresik őket aacuteruikkal eacutes ugyaniacutegy tesznek a rusrsquo-ok is Kereskedelmi aacuteruikat a coboly- hermelin- moacutekusbőroumlk keacutepezik Ez egy olyan neacutep amely a folyoacute partjaacuten eacutel8 Szaacutentoacutefoumlldjeik vannak kuumlloumlnfeacutele magvakat vetnek buacutezaacutet aacuterpaacutet hagymaacutet lencseacutet borsoacutet9 Legnagyobb reacuteszuumlk az iszlaacutem hiteacutet vallja szaacutellaacutesaikban mecseteik iskolaacuteik muumlezzinjeik eacutes imaacutemjaik is vannak10 A hitetlenek valahaacutenyszor baraacutetaikkal talaacutelkoznak akik muszlimhitűek leborulnak előt-tuumlk11 Burdās s e bulkārīya koumlzoumltt haacuteromnapi jaacuteroacuteuacutet van portyaacutezoacute haacuteboruacutekat eacutes taacutemadaacutesokat inteacuteznek ellenuumlk eacutes fogsaacutegba hurcoljaacutek őket12 Sok fegyveruumlk van Mindegyikuumlknek oumlszveacuterei eacutes joacute lovai vannak13 Ha kiraacutelyuk akarja lovat adnak neki Ha valaki koumlzuumlluumlk meghaacutezasodik a kiraacutely egy-egy lovat vesz tőle Ha hajoacuteval kereskedni joumlnnek hozzaacutejuk tizedet vesznek tőluumlk14 Ruhaacutezatuk a muszlimok ruhaacutezataacutehoz hasonliacutet temetőik olyanok mint a muszlimok te-metői15 Vagyonuk java reacuteszeacutet menyeacutet keacutepezi rsquocsendes javaikrsquo (peacutenzuumlk) nincsenek ezuumlsteacutert me-nyeacutetbőrt adnak egy menyeacutetbőr keacutet dirhemeacutert Ezeket (a dirhemeket) az iszlaacutem orszaacutegokboacutel hozzaacutek A dirhem feheacuter eacutes kerek Ezeket a dirhemeket hozzaacutek be eacutes minden aacuterut tőluumlk ezeacutert vaacutesaacuterolnak Aztaacuten uacutejboacutel a rusrsquo-oknak eacutes a saqlāb-oknak adjaacutek tovaacutebb mivel azok a neacutepek csak vert peacutenzeacutert adjaacutek el aacuteruikatrdquo Ḥabb 1963 273ndash274 Martinez 1982 157ndash159

69

akik uacutegy gondoljaacutek hogy al-Ğayhānī adatai Ibn Faḍlāntoacutel szaacutermaznak maacutesok azon-ban ezt tagadjaacutek A moacutedszeres oumlsszeveteacutes utaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a volgai bul-gaacuterokra vonatkozoacute adatok majdnem teljesen megegyeznek a keacutet szerzőneacutel178 Ezeacutert felteacutetelezhető hogy Ibn Faḍlān nemcsak a volgai bulgaacuterok feleacute haladva talaacutelkozott al- Ğayhānīval amiről ő maga szaacutemol be179 hanem visszauacutetja soraacuten is Al-Ğayhānī ekkor kikeacuterdezhette Ibn Faḍlānt eacutes vaacutelaszait lejegyezhette Al-Ğayhānīnaacutel talaacutelhatoacute neacutehaacuteny olyan adat is amelyek Ibn Faḍlān műveacuteben nem szerepelnek Ezek arra utal-hatnak hogy al-Ğayhānīnak a volgai bulgaacuterokroacutel lehettek maacutes informaacutecioacutei is de ezek nem vetiacutethetők vissza a 9 szaacutezad 70-es eacuteveire180 Tehaacutet a volgai bulgaacuterok megjeleneacutese a forraacutesokban az Ibn Faḍlān 922-es utazaacutesa előtti keacutet eacutevtizedre tehető

A kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegak tanuacutesaacutega szerint a volgai bulgaacuterok eacuteszakra vaacutendor-laacutesaacutera keacutet időszak joumlhet szaacutemiacutetaacutesba A reacutegeacuteszet eacutes numizmatika adatai a 8 szaacutezad maacutesodik feleacutere veacutegeacutere utalnak Mindegyik tudomaacutenyaacuteg beleeacutertve a reacutegeacuteszetet eacutes a numizmatikaacutet is a 9 szaacutezad veacutegeacuten fontos vaacuteltozaacutesokat jelez a VolgandashKaacutema videacutekeacuten

Felvetődoumltt hogy a volgai bulgaacuter honfoglalaacutes a 8 szaacutezadot megelőző steppetoumlrteacute-neti esemeacutenyekhez kapcsoloacutedik A hun vaacutendorlaacutes eacutes a tuumlrkoumlk euroacutepai terjeszkedeacutese nyomot hagyott a Volga-videacutek reacutegeacuteszeti hagyateacutekaacuteban Ebből arra koumlvetkeztettek hogy egyes toumlroumlk toumlrzsek maacuter ekkor is betelepedhettek erre a taacutejra E felteveacutes jo-gossaacutegaacutet nincs okunk keacutetseacutegbe vonni azonban annak megiacuteteacuteleacuteseacutere hogy ezeknek a toumlrzseknek milyen a viszonyuk a volgai bulgaacuterokhoz ndash jelenlegi tudaacutesunk szintjeacuten ndash nem vaacutellalkozhatunk Egy maacutesik elterjedt felteveacutes szerint a volgai bulgaacuterok a 7 szaacute-zad maacutesodik feleacuteben alapiacutetanak hont miutaacuten Kuvrat birodalmaacuteboacutel a kazaacuter taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben eacuteszakra szorultak Ezzel szemben a Kuvrat oumlt fiaacuteroacutel szoacuteloacute toumlrteacutenetben eacutes maacutes paacuterhuzamos forraacutesokban az aacutell hogy a kazaacuter taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben Kuvrat birodalma felbomlott az oumlt fiuacute koumlzuumll a legidősebb a lakhelyeacuten maradt s a kazaacuterok

al-Bakrī bdquo1 A bulkān (bulkār) orszaacutega a furdās orszaacutegaacuteval hataacuteros 11 A bulkān orszaacutega eacutes a furdās orszaacutega koumlzoumltt haacuteromnapi jaacuteroacuteuacutet van 1 Szaacutellaacutesaik az Atil folyoacute partjai menteacuten teruumllnek el A furdās s a saqlab koumlzoumltt vannak 3 Ők kisszaacutemuacuteak mintegy oumltszaacutez csalaacuted 2 Kiraacutelyuk neve Almīr (Alms) az iszlaacutemot vallja 7 A hazar-ok kereskedeacutest folytatnak veluumlk eacutes bevaacutesaacuterolnak tőluumlk ugyaniacutegy a rūs-okrdquo Leeuwen

Ferre 1992 448ndash449 Kmoskoacute I2 255 Ḥudūd al-ʿālam bdquoA Burṭās videacutek leiacuteraacutesa Keletre eacutes deacutelre vannak a ġūz-ok nyugatra az Atil folyoacute eacuteszakra a besenyők videacuteke 9 Neacutepe muszlim eacutes kuumlloumlnleges nyelvuumlk van 2 Uralkodoacutejukat Mas-nak hiacutevjaacutek Saacutetraik eacutes jurtaacuteik vannak 5 Haacuterom fajtaacutejuk van Bahḍūlā Aškl Bulkār Mindegyikuumlk a maacutesikkal hadban aacutell de ha ellenseacuteg koumlzeleg egymaacutessal oumlsszefognakrdquo

Sotoodeh 1962 194 Goumlckenjan Zimonyi 2001 227178 A volgai bulgaacuterokra vonatkozoacute reacutesz fordiacutetaacutesa Simon 2007 45ndash83179 Simon 2007 14180 Zimonyi 1990 116ndash157

70

alattvaloacuteja lett miacuteg a maacutesik neacutegy fiuacute nyugatra vaacutendorolt Baacutermi legyen e forraacutesok toumlrteacuteneti eacuterteacuteke annyi bizonyos hogy a volgai bulgaacutersaacutegroacutel nem esik bennuumlk szoacute Mindezek alapjaacuten a 4ndash7 szaacutezadra dataacutelt volgai bulgaacuter koumlltoumlzeacutest ndash tovaacutebbi bizonyiacuteteacute-kok előkeruumlleacuteseacuteig ndash nem lehet megalapozottnak tekinteni

Toumlrteacutenet Reacutegeacuteszet Numizmatika Nyelveacuteszet Forraacutesok670ndash80Kuvrat birodalmaacutenak veacutege

650ndash800novinki kurgaacuten

737Marwān hadjaacuterata

750ndash900Bolsie Tarhani

800ndash880kalifaacutetus koumlz-ponti teruumlleteacuten vert dirhemek

894besenyő vaacutendorlaacutes

850ndash950Tankejevka

900ndash1000Szaacutemaacutenida dirhemek

10 szaacutezad koumlz-permi toumlroumlk joumlveveacutenyszavai

890-es eacutevekIbn Ḥawqal913 Masʿūdī 922 Ibn Faḍlān

A keacutet szaacutemba joumlhető időpont koumlzuumll a 8 szaacutezadban Kelet-Euroacutepa toumlrteacuteneteacutenek leg-fontosabb esemeacutenye a kazaacuterndasharab kuumlzdelem Az arabok a 8 szaacutezad elejeacutetől a szaacutezad koumlzepeacuteig toumlbbszoumlr kiacuteseacuterletet tettek Kelet-Euroacutepa elfoglalaacutesaacutera A Kaukaacutezuson keresz-tuumll taacutemadoacute arabok szaacutemos toumlrzset arra keacutenyszeriacutetettek hogy a Kaukaacutezus előtereacuteből eacuteszakibb teruumlletre huacutezoacutedjanak E haacuteboruacutek esemeacutenyei koumlzuumll Balanğar 723-as ostroma eacutes elfoglalaacutesa eacuterdemel figyelmet A volgai bulgaacuterok koumlzoumltt felbukkanoacute Baranğar neacutep-neacutev ezzel a vaacuterosneacutevvel hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe Balanğar valoacutesziacutenűleg a kazaacuterok fő-vaacuterosa lehetett s pusztulaacutesa utaacuten lakossaacutega a Volgaacutehoz huacutezoacutedhatott amelynek alsoacute folyaacutesaacutenaacutel alapiacutetott uacutej fővaacuterost 737-ben Marwān meacuterte a legsuacutelyosabb csapaacutest a ka-zaacuterokra mivel seregeivel egeacuteszen a Volgaacuteig jutott majd e folyoacute partjaacuten eacuteszakra vo-nulva legyőzoumltt egy Ṣaqāliba nevű neacutepet E neacutepneacutev azonosiacutetaacutesa koumlruumlli vitaacutekban fel-meruumllt a volgai bulgaacuterokkal valoacute kapcsolat lehetőseacutege is Mindenesetre az valoacutesziacutenű hogy az arabndashkazaacuter haacuteboruacutek koumlvetkezteacuteben a Kaukaacutezus előtereacuteben eacutelő toumlroumlk toumlrzsek egy reacutesze a Don eacutes a Volga folyoacutekhoz huacutezoacutedott A 8 szaacutezad veacutegeacutere a Volga part-jaacuten eacutelő toumlroumlk toumlrzsek legeacuteszakibb csoportjai nomaacuted vaacutendorlaacutesaik soraacuten eleacuterhetteacutek a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutet

Ezeknek az eacuteszaki teruumlletre menekuumllt csoportoknak a szerepe akkor vaacuteltozott meg amikor az arabndashkazaacuter kapcsolatokat a beacutekeacutes kereskedelem jellemezte Ez a 9 szaacutezad elejeacutetől koumlvetkezett be A kazaacuterok a kivihető javakat eacuteszakroacutel szerezteacutek be iacutegy eacuterthető hogy a kazaacuter fennhatoacutesaacuteg alatt aacutelloacute legeacuteszakibb toumlroumlk csoportok szerepe eacutes politikai jelentőseacutege noumlvekedett

A volgai bulgaacuter toumlrteacutenet maacutesik fontos pontjaacutenak az idejeacutet a 9 szaacutezad veacutegeacutere te-hetjuumlk Ebben az időben a legfontosabb toumlrteacuteneti esemeacuteny a besenyők euroacutepai hon-foglalaacutesa A besenyő neacutepvaacutendorlaacutes vizsgaacutelataacuteboacutel megaacutellapiacutethatoacute hogy a besenyő-ket az uacutezok keacutesztetteacutek az Uraacutel folyoacute menteacuten leacutevő lakhelyeikről valoacute kimozdulaacutesra Mindennek a haacutettereacuteben a Szaacutemaacutenida uralkodoacute hoacutediacutetaacutesai aacutelltak Ennek koumlvetkez-

71

teacuteben a fennaacutelloacute karlukndashkimekndashuacutez erőegyensuacutely Belső-Aacutezsiaacuteban felborulhatott A megvert besenyők előszoumlr a Kaukaacutezus előtereacuteben lakoacute kazaacuterokra taacutemadtak de ők visszaverteacutek a taacutemadaacutest Ezutaacuten a besenyők a kazaacuter teruumllettől eacuteszakra leacutevő saacutevban aacutet-leacutepteacutek a Volgaacutet eacutes a Dont s a Fekete-tengerhez koumlltoumlztek Ezt maacuter a kazaacuterok sem tud-taacutek magakadaacutelyozni A Volga eacutes a Don koumlzeacutepső reacuteszeineacutel eacutelő nomaacutedok a besenyőktől valoacute feacutelelem koumlvetkezteacuteben a VolgandashKaacutema videacutekeacutere menekuumlltek Veacutelemeacutenyem sze-rint a volgai bulgaacutersaacuteg etnogeneziseacuteben reacuteszt vevő toumlroumlk toumlrzsek toumlbbseacutege ekkor ke-ruumll a VolgandashKaacutema videacutekeacutere

Ezzel szinte egy időben olyan toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesok mentek veacutegbe amelyek rend-kiacutevuumll kedvező helyzetbe hoztaacutek a VolgandashKaacutema-videacuteki toumlrzseket A Szaacutemaacutenidaacutek miutaacuten megszilaacuterdiacutetottaacutek hatalmukat Transzoxaacutenia eacutes Horaszaacuten felett a 9 szaacutezad veacutegeacutetől szaacutelliacutetani kezdteacutek a dirhemeket Kelet-Euroacutepa feleacute Előszoumlr ez a kereske-delmi uacutet Horaszaacuten eacutes a Kaszpi-tenger menti tartomaacutenyok eacuterinteacuteseacutevel eacuterhette el a Volgaacutet de 914-ben a Szaacutemaacutenidaacutek elvesztetteacutek a Kaszpi-tenger-melleacuteki provinciaacuteikat Ugyanakkor az uacutezok a besenyők elűzeacuteseacutevel a Kazak-steppe egyeduumlli uraivaacute lettek ami lehetőveacute tette a Transzoxaacuteniaacuteboacutel induloacute karavaacutenok szaacutemaacutera hogy Horezmen keresztuumll biztonsaacutegosan aacutetkeljenek a Kazak-steppeacuten az oguzok veacutedelme alatt s egye-nesen a Volga koumlzeacutepső folyaacutesaacutehoz jussanak elkeruumllve a kazaacuterokat Ezt az uacutetvonalat hasznaacutelta az a koumlvetseacuteg is amelyben Ibn Faḍlān reacuteszt vett Ez a helyzet a volgai bul-gaacuteroknak uacutej lehetőseacuteget hozott ugyanis a kazaacuterok veteacutelytaacutersaivaacute vaacuteltak aminek poli-tikai kifejeződeacutese az iszlaacutem felveacutetele volt

Ezek szerint a volgai bulgaacuter birodalmat megalakiacutetoacute toumlroumlk toumlrzsek toumlbbseacutegeacutenek 9 szaacutezad veacutegi vaacutendorlaacutesa haacutettereacuteben ugyanaz a besenyő taacutemadaacutes aacutellt amely a ma-gyarsaacutegot a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacutera keacutesztette Volgai bulgaacuterndashmagyar eacuterint-kezeacutesről csak abban az eacutertelemben beszeacutelhetuumlnk hogy mind a honfoglalaacutes előtti magyarsaacuteg mind a volgai bulgaacuter birodalmat leacutetrehozoacute toumlrzsek a Kazaacuter Birodalom keretei koumlzoumltt eacuteltek s nem kizaacutert hogy egymaacutessal szomszeacutedos volt szaacutellaacutesteruumlletuumlk Felteacutetelezhető hogy a Julianus aacuteltal megtalaacutelt magyar toumlredeacutek amely a 10ndash13 szaacute-zadban volgai bulgaacuter fennhatoacutesaacuteg alatt aacutellt a volgai bulgaacuterokkal egyuumltt a besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben szakadt el a nyugat feleacute menekuumllő toumlbbseacutegtől

A magyarsaacuteg legkoraacutebbi toumlrteacuteneteacutet a VolgandashKaacutema-videacutekhez kapcsoltaacutek Az ősma-gyar nyelvű csoportok a Kr e 1 eacutevezred első feleacutetől a Kr u 4ndash7 szaacutezadig ndash a reacutegeacuteszet eacutes nyelvtoumlrteacutenet tanuacutesaacutega szerint ndash az Ob eacutes Koumlzeacutep-Volga koumlzoumltt eacutelhettek A hun vaacutendorlaacutessal kezdődő steppei bdquoneacutepvaacutendorlaacutesrdquo (463 k onogur ogur szaragur 500 k szabiacuter 550 k avar tuumlrk) koumlvetkezteacuteben az ősmagyar csoportok eacuterintkezeacutesbe keruumll-tek a steppei nomaacutedokkal Szilaacuterdabb politikai keretbe szervez(őd)ve megindult a gentilis neacutepalakulat kialakulaacutesaacutenak folyamata amelyhez az elengedhetetlen beacutekeacutet eacutes stabilitaacutest a Kazaacuter Birodalom biztosiacutetotta A Kazaacuter Birodalom fennaacutellaacutesaacutetoacutel (7 szaacute-zad eleje) a besenyők euroacutepai honfoglalaacutesaacuteig (895) nem volt olyan keletről induloacute neacutepmozgaacutes amely a Volgaacutet aacutetleacutepte volna Ez tette lehetőveacute hogy a toumlroumlkoumls szervezet adta kereteket felhasznaacutelva leacutetrejoumljjoumln egy viszonylag homogeacuten magyar nyelvű et-nikum amelyet az eredetkoumlzoumlsseacutegben valoacute hit szubjektiacutev tudata avatott egy neacuteppeacute

72

A 9 szaacutezad folyamaacuten ez a neacutepalakulat politikailag egyre komolyabb teacutenyező lett a Kazaacuter Birodalomban A szaacutezad veacutegeacuten pedig elfoglalta a Kaacuterpaacutet-medenceacutet Tehaacutet a honfoglaloacute magyarsaacuteg nyelveacutet meghataacuterozoacute csoportok a VolgandashKaacutema videacutekről szaacuter-mazhattak de ekkor meacuteg magyar neacutepalakulatroacutel nem lehet beszeacutelni

Vajon elkeacutepzelhető-e hogy a VolgandashKaacutema-videacuteken maradtak olyan ősmagyar nyelvű csoportok amelyek ndash miutaacuten rokon nyelvű csoportjaik toumlbbseacutege elhagyta lakoacutehelyeacutet ndash nyelvuumlket a 13 szaacutezadig olyan szinten megőrizteacutek hogy a koumllcsoumlnoumls megeacuterteacutes meacuteg lehetseacuteges volt Erre a keacuterdeacutesre nagy valoacutesziacutenűseacuteggel nemmel kell vaacute-laszolnunk Julianus csak akkor tudott beszeacutelgetni a keleti magyarokkal ha azok leg-koraacutebban csak a 9 szaacutezadban szakadtak el a magyarsaacuteg toumlbbseacutegeacutetől Ezt a hipoteacutezist taacutemogatja a reacutegeacuteszet is hiszen a honfoglaloacute magyar leletekhez koumlzel aacutelloacute emleacutekek a 9ndash10 szaacutezadban jelentkeznek a Kaacutema alsoacute folyaacutesaacutenaacutel

Ezeacutert inkaacutebb azt a veacutelemeacutenyt tartjuk megalapozottabbnak amelyet Ligeti fejtett ki Julianus keleti magyarjai a 9 szaacutezad folyamaacuten a besenyő taacutemadaacutesok miatt szorultak a VolgandashKaacutema videacutekeacutere Ezt az aacutellaacutespontot valoacutesziacutenűsiacuteti meacuteg az is hogy ndash amint Szűcs kimutatta ndash a keleten maradt magyar toumlredeacutekneacutel meacuteg eacutelt az a tudat hogy a magyarok tőluumlk szaacutermaztak el (Riccardus-jelenteacutes) Ez azt jelenti hogy a keacutet neacutepreacutesz elvaacutelaacutesaacutet meg kellett előznie a koumlzoumls eredethit kialakulaacutesaacutenak Ez a folyamat a 6ndash9 szaacutezad fo-lyamaacuten ment veacutegbe Veacuteguumll a volgai bulgaacuterok korai toumlrteacutenete azt sejteti hogy a magyar toumlredeacutek leszakadaacutesaacutenak eacutes eacuteszakra koumlltoumlzeacuteseacutenek haacutettereacuteben a besenyők 895 koumlruumlli euroacutepai honfoglalaacutesa aacutellt amely doumlntő fordulatot hozott mind a magyarsaacuteg mind a volgai bulgaacutersaacuteg etnogeneziseacuteben reacuteszt vevő toumlroumlk toumlrzsek eacuteleteacuteben

A VolgandashKaacutema-videacuteken alakult ki a nyelvtoumlrteacutenet aacuteltal kikoumlvetkezetett ősmagyar nyelv Az ezen a nyelven beszeacutelő csoportok koumlzuumll a toumlbbseacuteg reacuteszt vett a magyar etno-genezisben ugyanakkor szinte biztosan felteacutetelezhető hogy egyes koumlzoumlsseacutegek hely-ben maradtak Ezeknek a nyelvi nyomait felkutatni a magyar nyelvtoumlrteacutenet előtt aacutelloacute feladat A 6ndash9 szaacutezad folyamaacuten kialakuloacute gentilis neacutepalakulat egy toumlredeacuteke a 9 szaacutezad veacutegeacuten elszakadva a neacutepalakulat zoumlmeacutetől eacuteszakra huacutezoacutedott ahol toumlbb mint haacuterom eacutev-szaacutezad muacuteltaacuten Julianus raacutejuk talaacutelt Felmeruumll a keacuterdeacutes vajon a VolgandashKaacutema-videacuteken maradt ősmagyar nyelvű csoportok eacutes a 9 szaacutezad veacutegeacuten betelepuumllt magyar diaszpoacute-raacutek koumlzoumltt leacutetrejoumltt-e valamifeacutele kapcsolat Sajnos erre nem tudunk vaacutelaszolni

Az őstoumlrteacuteneti kutataacutesokban az őshaza probleacutemaacutejaacutet illetően az hatott zavaroacute-lag hogy az ősmagyar nyelv kialakulaacutesaacutenak eacutes ezer eacuteves toumlrteacuteneteacutenek rekonstruaacutelt sziacutenhelye a Volga eacutes Ob koumlzoumltti teruumllet eacutes a VolgandashKaacutema-videacutekre a 9 szaacutezadban betelepuumllt magyar diaszpoacuteraacutek szaacutellaacuteshelyei oumlsszemosoacutedtak joacutellehet az ősmagyar nyelvű csoportok teruumlleteacutet joacuteval taacutegabban kell eacutertelmezni Ehhez jaacuterult meacuteg hogy a VolgandashKaacutema-videacuteken maradt magyar toumlredeacuteket a muszlim forraacutesokban azonosiacute-tottaacutek a 11 szaacutezadban a VolgandashKaacutema-videacuteken feltűnő maacuter biztosan toumlroumlk nyelvű baskiacuterokkal Erre a konstrukcioacutera eacutepuumllt meacuteg az orosz caacuteri udvarboacutel eredő Jugria-hagyomaacuteny amit a magyarok is aacutetvettek A Jugria-elmeacutelet valamint a baskiacuterok eacutes a keleten maradt magyar toumlredeacutek egymaacuteshoz valoacute viszonya a korai magyar toumlrteacutenethez koumlzvetlenuumll nem koumlthető

II Magyarok a steppeacuten

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak toumlrteacuteneti vonatkozaacutesai

A korai magyarokra vonatkozoacute iacuterott forraacutesokkal csak a 9 szaacutezad derekaacutetoacutel meacuteg in-kaacutebb maacutesodik feleacutetől rendelkezuumlnk iacutegy a magyarsaacuteg 5ndash8 szaacutezadi toumlrteacuteneti-foumlldrajzi kereteit alapvetően a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak tanulsaacutegai eacutes Kelet-Euroacutepa toumlrteacuteneteacutenek adatai segiacutetseacutegeacutevel rekonstruaacuteltaacutek

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavai kutataacutesaacutenak bemutataacutesaacutet Vaacutembeacutery Aacutermin munkaacutessaacutegaacuteval eacuterdemes kezdeni aki kb 740 magyar szoacute toumlroumlk etimoloacutegiaacutejaacutera tett javaslatot Ebből Budenz 146-ot tartott elfogadhatoacutenak1

A kutataacutes koumlvetkező szakasza Gombocz Zoltaacuten munkaacutessaacutegaacutehoz koumlthető aki előszoumlr magyar nyelven tette koumlzzeacute kutataacutesi eredmeacutenyeit Oumlsszesen 330 toumlroumlk joumlve-veacutenyszoacute etimoloacutegiaacutejaacutet taacutergyalja amelyek koumlzuumll 223-at tart biztosnak vagy nagyon valoacutesziacutenűnek a toumlbbit pedig teacutevesnek vagy bizonytalannak tekinti Gombocz egy hangtani oumlsszeaacutelliacutetaacutest is koumlzoumllt a magyar hangtoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel ezt koumlvetően pedig a toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink fogalmi koumlreit hataacuterozta meg Ezek a koumlvetkezők 1 haacutez haacutezi berendezeacutesek eszkoumlzoumlk ipar 2 foumlldműveleacutes 3 egyeacuteb noumlveacutenyek 4 haacutezi aacutellatok aacutellattenyeacuteszteacutes 5 egyeacuteb aacutellatok 6 aacutellam taacutersadalom szokaacutesok babonaacutek 7 idő szaacutem elvont fogalmak iacuteraacutes 8 termeacuteszeti taacutergyak időjaacuteraacutes 9 testreacuteszek s ro-kon fogalmak2 Az 1912-ben neacutemetuumll kiadott koumlnyveacuteben maacuter csak 231 toumlroumlk joumlve-veacutenyszoacutet taacutergyal3 Gombocz azonban nem csak a koumlzszavak lehetseacuteges toumlroumlk erede-teacutenek keacuterdeacuteseacuteben foglalt aacutellaacutest Egy 1915-ben koumlzzeacutetett munkaacutejaacuteban az Aacuterpaacuted-kori szemeacutelyneacutevanyag toumlroumlk eredetű elemeit vette vizsgaacutelat alaacute Oumlt csoportot kuumlloumlniacutetett el Az elsőbe 13 aacutellatneacutevi eredetű neacutev tartozik A maacutesodikba a szuumlleteacuteshez kapcso-loacutedoacute haacuterom elnevezeacutest sorol A harmadik csoportot az igei szaacutermazeacutekok alkotjaacutek eacutes 19 nevet sorolt ide A negyedik kategoacuteriaacuteba a szaacutemneacutevből keletkezett nevek tartoz-nak amire 4 peacuteldaacutet emliacutetett Veacuteguumll az oumltoumldik csoportban a tiszteleti jelzők eacutes meacuteltoacute-saacutegnevek keruumllnek ide 9 nevet sorol Gombocz iacutegy 48 Aacuterpaacuted-kori nevet taacutergyalt a munkaacutejaacuteban4 Ezen nevek vizsgaacutelataacutera azeacutert volt szuumlkseacuteg mert a szemeacutelyneacutevadaacutes ndash kuumlloumlnoumlsen igaz ez az adott taacutersadalom elitjeacutere ndash alapvetően neacutevadaacutesi bdquodivatokrdquo fuumlgg-

1 A leguacutejabb oumlsszefoglalaacutes a teacutemaacuteroacutel Berta Roacutena-Tas 2002 43ndash522 Gombocz 19083 Gombocz 19124 Gombocz 1915

74

veacutenye Ezeacutert a magyar elit toumlroumlk szemeacutelynevei a toumlroumlk nyelvű neacutepekkel valoacute szoros kapcsolatokra utalnak Raacuteadaacutesul a szemeacutelyneacutevadaacutes szokaacutesai roumlvid taacutevon is jelentő-sen megvaacuteltozhatnak (laacutesd a kereszteacutenyseacuteg felveacuteteleacutevel a kereszteacuteny eacutes szlaacutev eredetű nevek elterjedeacutese) iacutegy a toumlroumlk eredetű szemeacutelyneacutevanyag a 9 szaacutezadi magyarsaacutegnak a toumlroumlk nyelvű neacutepekkel valoacute szoros kapcsolataacutenak a laacutetvaacutenyos bizonyiacuteteacuteka (termeacute-szetesen a tisztseacutegnevek mellett)

Neacutemeth Gyula elsősorban Gombocz onomasztikai kutataacutesaira eacutepiacutetve a magya-rokra vonatkozoacute elnevezeacutesek (baskiacuter onogur szavaacuterd tuumlrk) eacutes a toumlrzsnevek toumlroumlk haacutettereacutet dolgozta ki 1930-as alapvető monograacutefiaacutejaacuteban bevonva az Aacuterpaacuted-dinasztia illetve az erdeacutelyi Gyula-dinasztia szemeacutelyneveit is a vizsgaacuteloacutedaacutesba Munkaacutejaacuteban arra tett kiacuteseacuterletet hogy a nyelvi adatok alapjaacuten felvaacutezolja a magyarsaacuteg 5ndash9 szaacutezadi toumlrteacutenelmeacutet Kiinduloacutepontnak Gombocz II őstoumlrteacuteneti koncepcioacutejaacutet hasznaacutelta Az 1960-as eacutevekre azonban Neacutemeth fokozatosan feladta ezt az őstoumlrteacuteneti koncepcioacutet eacutes kisebb moacutedosiacutetaacutesokkal visszateacutert Gombocz I őstoumlrteacuteneti elgondolaacutesaacutehoz Most maacuter ennek megfelelően aacutetdolgozta 1930-as monograacutefiaacutejaacutet is Neacutemeth mintegy negyven eacutevig dolgozott az uacutej kiadaacuteson eacutes halaacutela utaacuten a hagyateacutekaacuteboacutel Berta Aacuterpaacuted rendezte sajtoacute alaacute az uacutej kiadaacutest 1991-ben5 Emellett Neacutemeth Gyula eacuterdeme hogy kiacuteseacuterletet tett a honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavak eacutes az Aacuterpaacuted-kori besenyőndashkun reacuteteg el-kuumlloumlniacuteteacuteseacutere6 Keacutesőbb reacuteszben Neacutemeth Gyulaacutenak a honfoglaloacute toumlrzsneacutevi kutataacutesaira taacutemaszkodva Berta Aacuterpaacuted a magyar toumlrzsneveket toumlroumlkből magyaraacutezta eacutes hadrend szerint feleacutepuumllő rendszert vaacutezolt fel 7

Baacuterczi Geacuteza nyelvtoumlrteacuteneti munkaacutessaacutegaacutenak fontos reacutesze a magyar nyelv toumlroumlk jouml-veveacutenyszavainak kutataacutesa Az 1941-ben kiadott etimoloacutegiai szoacutetaacuteraacuteban 228 korai eacutes koumlzeacutepső reacutetegbe tartozoacute toumlroumlk joumlveveacutenyszoacute talaacutelhatoacute8

A magyar nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok jelentős eredmeacutenye hogy Benkő Loraacutend ve-zeteacutese alatt sikeruumllt egy olyan szakembergaacuterdaacutet oumlsszefogni amely elkeacutesziacutetette A ma-gyar nyelv toumlrteacuteneti-etimoloacutegiai szoacutetaacuteraacutet amely haacuterom koumltetben laacutetott napvilaacutegot 1967 eacutes 1976 koumlzoumltt Kakuk Zsuzsa aacutelliacutetotta oumlssze a TESz szaacutemaacutera a toumlroumlk anyagot amelyet aztaacuten Ligeti Lajos tekintett aacutet lektorkeacutent A TESz-ben 233 toumlroumlk joumlveveacutenyszoacute talaacutelhatoacute amelyből 42 csuvasos tiacutepusuacute A szoacutetaacuter aacutetdolgozott neacutemet vaacuteltozata 1993 eacutes 1997 koumlzoumltt jelent meg ahol toumlroumlk anyag vonatkozaacutesaacuteban Roacutena-Tas Andraacutes volt a konzulens9

Ligeti Lajos 1986-ban megjelent szinteacutezise rendkiacutevuumll fontos előreleacutepeacutest hozott a kutataacutesban azonban nem szavankeacutent dolgozta fel az anyagot hanem a legfontosabb nyelvtoumlrteacuteneti probleacutemaacutek koumlreacute csoportosiacutetotta mondanivaloacutejaacutet Elsőkeacutent a reacutegi touml-roumlk joumlveveacutenyszavaink csuvasos eacutes koumlztoumlroumlk jegyeit veszi szaacutemba Ugyanakkor Ligeti hosszasan foglalkozik a reacutegi toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink tartalmi vallomaacutesaacuteval Ennek alapjaacuten kuumlloumlnboumlző csoportokat aacutelliacutet fel Ezek koumlzeacute tartoznak

5 Neacutemeth 1930 19916 Neacutemeth 1921 22ndash26 Oumlsszesen 34 szoacute keruumllt a koumlzeacutepső reacutetegbe7 Berta 1991 3ndash408 Baacuterczi 1941 Berta Roacutena-Tas 2002 509 Benk 1967ndash1984 Benk 1993ndash1997

75

a lovasnomaacuted eacuteletmoacuted eacutes fegyverek nevei lovak (csődoumlr tőzeg) loacuteszerszaacutemok (gyeplő kantaacuter beacuteklyoacute aacuterkaacuteny) (balta buzogaacuteny bicsak csaacutekaacuteny)

a toumlrzsi rend eacutes nomaacuted taacutersadalom terminusai (gyula kuumlnduuml karcha csősz nyoumlgeacuter kaloacutez aacuterok kapu sereg taacutebor aacutel orv kiacuten bilincs toumlrveacuteny tanuacute tolmaacutecs beacuter koumllcsoumln betű iacuter szaacutem toumlmeacuteny beacutelyeg ok eacutesz idő kor gyarloacute ildomos csoumlkoumlnyoumls koboz oumlruumll őruumll)

neacutepnevek (besenyő naacutendor boumlszoumlrmeacuteny kaacuteliz bular kuacuten orosz oumlrmeacuteny toumlroumlk vaacuterkony)

vallaacutesi hiedelmek (bű boumllcs baacutej ige igeacutez keacutep boszorkaacuteny csoumlk tor uumlnnep egyhaacutez gyaacutesz bűn eacuterdem bocsaacutet bocsaacutenik buacutecsuacute gyoacutenik terem buacute oumlroumlk koporsoacute uumll (uumln-nepet)

aacutellattartaacutes (barom oumlkoumlr bika tinoacute uumlnő borjuacute (bika)csoumlk uumlruuml toklyoacute kos uumlvecs olloacute kecske gyapjuacute gyapot tuacuteroacute iacuteroacute koumlpuuml oacutel karaacutem vaacutelyuacute komondor kuvasz disznoacute aacutertaacuteny serte tyuacutek)

foumlldműveleacutes (arat buacuteza aacuterpa dara ocsuacute borsoacute eke sarloacute szoacuter őroumll tarloacute komloacute csalaacuten kender koumllyű tiloacute csepű orsoacute gyuumlmoumllcs alma koumlrte som dioacute koumlkeacuteny szőlő bor csiger boza)

halaacuteszat (oumlreacutem oumlrmeacuteny oumlrveacuteny gyalom gyertya vejsze veacutek tok suumlllő sőreg csa-bak)

solymaacuteszat madaraacuteszat (soacutelyom keselyű oumllyv turul karvaly torontaacutel szongor bese tőr hurok harang)

mesterseacutegek (aacutecs szűcs saacutetor karoacute gyűszű)koumlzlekedeacutes (tengely szaacutel tulboacute)kereskedeacutes (baacutersony gyoumlngy bors keacuteneső taacuter szatoacutecs)termeacuteszet (tenger saacuter szeacutel szirt szesz buacutesz rsquopaacuterarsquo)aacutellatvilaacuteg (oroszlaacuten boumlleacuteny teve saacuterkaacuteny zerge goumldeacuteny tuacutezok goumlreacuteny uumlrge borz

guumlzuuml beacuteka boumlgoumlly szuacutenyog serke)noumlveacutenyvilaacuteg (gyertyaacuten gyűrűfa kőris gyuumlmoumllcseacuteny bojtorjaacuten taacutetorjaacuten kalokaacuteny

csalaacuten kataacuteng torma uumlroumlm gyopaacuter gyeacutekeacuteny coumltkeacuteny koumlkoumlrcs koumlkoumlrcsin kikirics gyom kaacuteka koacuteroacute kocsaacuteny)

csalaacuted (gyermek koumllyoumlk iker)test testi tulajdonsaacutegok (teacuterd boka kar gyomor koumlldoumlk szakaacutell szirt tar csipa

szeplő cseacutecs rsquoragyarsquo kanyaroacute erő oumlreg)lakaacutes eszkoumlzoumlk (saacutetor cserge karoacute szeacutek aacutegyuacute koumllyű koumlpű tiloacute teknő csanak boumll-

cső koporsoacute korom)ruhaacutezat (suumlveg saru koumldmoumln koumlpoumlnyeg daku csat szirony szűcs oumllt gyűrű boumlrtuuml

tuumlkoumlr baacutersony gyoumlngy)10

Ezutaacuten az etnikai koumlrnyezet ciacutem alatt Ligeti az euraacutezsiai steppe 5ndash15 szaacutezadi toumlr-teacuteneteacutet tekinti aacutet elsősorban a nyelvtoumlrteacuteneti szempontok alapjaacuten Majd aacutetteacuter a le-hetseacuteges aacutetadoacute nyelvek keacuterdeacuteseacutere eacutes veacuteguumll a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak reacutetegeire vonatkozoacute eredmeacutenyeket foglalja oumlssze

10 Ligeti 1986 237ndash320

76

A toumlroumlk joumlveveacutenyszavak mutatoacuteja szerint 286 koumlzszoacute eacutes 62 neacutev eacutes ciacutem szerepel a munkaacuteban11 Ebből 195 koumlzszoacute van reacuteszben vagy egeacuteszben kidolgozva a mono-graacutefiaacuteban Emellett mintegy 30 neacutev eacutes ciacutem talaacutelhatoacute meacuteg a mutatoacuteban Ligeti a tu-lajdonneveket kuumlloumln tanulmaacutenyokban taacutergyalta ezekben 22 nevet eacutes ciacutemet elemzett reacuteszletesen12

A nyugati oacutetoumlroumlk ciacutemet viselő uacutej szinteacutezist Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Berta Aacuterpaacuted jegyzi Kaacuteroly Laacuteszloacute mint koumlzreműkoumldő azeacutert keruumllt a ciacutemlapra mert a munka befejezeacutese előtt Berta Aacuterpaacuted elhunyt iacutegy az anyag veacutegső megformaacutezaacutesaacuteban illetve a koumltet veacutegső szerkeszteacuteseacuteben fontos szerepet jaacutetszott A keacutetkoumltetes munka 419 ciacutemszoacutet eacutes 73 maacute-sodlagos ciacutemszoacutet tartalmaz amelyben a magyar nyelv korai toumlroumlk joumlveveacutenyszavai moacutedszeresen bemutataacutesra keruumllnek Kiegeacutesziacuteteacuteskeacutent szerepel meacuteg 70 valoacutesziacutenűt-len egyezeacutes illetve a koumlzeacutepiraacuteni reacutetegbe sorolt alaacuten joumlveveacutenyszavak koumlzuumll toumlbb mint 70 etimoloacutegia A mű bevezeteacuteseacuteben egy kutataacutestoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes a toumlroumlk lexiograacute-fiaacutet bemutatoacute tanulmaacuteny eacutes egy toumlrteacuteneti haacutetteacuterelemzeacutes olvashatoacute A szoacutecikkek utaacuten tanulmaacutenyok koumlvetkeznek amelyekben a nyugati oacutetoumlroumlk eacutes magyar fonoloacutegiai mor-foloacutegiai eacutes lexikai eredmeacutenyeket foglaltaacutek oumlssze illetve a nyugati oacutetoumlroumlk eacutes magyar nyelvi eacuterintkezeacutes idejeacutere eacutes helyeacutere vonatkozoacute adatokat gyűjtoumltteacutek egybe eacutes tesznek kiacuteseacuterletet annak meghataacuterozaacutesaacutera hogy mely neacutepek beszeacutelhetteacutek az aacutetadoacute nyugati oacutetoumlroumlk nyelveket

Az oszmaacuten kor előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainkat keacutet reacutetegbe soroltaacutek a nyelvtoumlr-teacuteneacuteszek a honfoglalaacutes előtti reacuteteg eacutes a koumlzeacutepső reacuteteg ami nyilvaacutenvaloacutean kronoloacute-giai elkuumlloumlniacuteteacutes Ugyanakkor az aacutetadoacute nyelv szempontjaacuteboacutel a korai reacuteteg eseteacuteben bulgaacuter-toumlroumlk vagy csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk nyelvre gondoltak miacuteg a koumlzeacutepső reacuteteg-neacutel a besenyő eacutes kun vagy csak a kun lehetett az aacutetadoacute A besenyőndashkun terminus egy nagyobb korszakot a 10ndash14 szaacutezadot foglalja magaacuteban a kun elnevezeacutes alatt a Magyar Kiraacutelysaacutegba betelepuumllt nagyobb kun neacutepesseacuteg nyelvi nyomait eacutertjuumlk Ebben az esetben a 13ndash14 szaacutezad joumlhet szaacutemiacutetaacutesba Neacutemeth Gyula 34 szoacutet sorolt a koumlzeacutepső reacutetegbe miacuteg Baacuterczi Szoacutefejtő szoacutetaacuteraacuteban 26 kun elem talaacutelhatoacute Roacutena-Tas eacutes Berta munkaacutejaacuteban 35 kun ciacutemszoacute szerepel Ligeti eacutes Roacutena-Tas is felveti hogy a korai eacutes kouml-zeacutepső reacuteteg elkuumlloumlniacuteteacutese sok esetben neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik eacutes nem zaacuterhatoacute ki hogy maacuter a honfoglalaacutes előtt is keruumllhettek nyelvuumlnkbe koumlztoumlroumlk joumlveveacutenyszavak

A csuvasos tiacutepusuacute eacutes a koumlztoumlroumlk joumlveveacutenyszavakat kuumlloumlnboumlző hangtani szabaacutely-szerűseacutegek alapjaacuten lehet elkuumlloumlniacuteteni Ligeti Lajos Gombocz Zoltaacuten csuvasos kriteacute-riumait aacutettekintve aacutelliacutetotta fel sajaacutet rendszereacutet A koumlvetkező jellegzetesseacutegeket kuumlloumln-boumlztette meg

1 Rotacizmus (koumlztoumlroumlk z ~ csuvas r) borjuacute iker iacuter- oumlkoumlr saacuter gyűrű szűr- teacuterd goumlreacuteny tar tűr- saacuterkaacuteny tenger karoacute iacuteroacute (15)13 Roacutena-Tas toumlroumllte az iacuter- iacuteroacute szavakat eacutes tovaacutebbiakkal egeacutesziacutetette ki a listaacutet koporsoacute seacutert sőreg szaacuter14

11 Ligeti 1986 589ndash59512 Ligeti 1979 407ndash46913 Ligeti 1986 14ndash1614 Roacutena-Tas Berta 2011 1114

77

2 Lambdacizmus (koumlztoumlroumlk š ~ csuvas l ~ magyar l lcs) suumlllő koumllyoumlk deacutel dől lcs gyuumlmoumllcs gyuumlmoumllcseacuteny boumllcső bocsaacutenik- bocsaacutet- buacutecsuacute (10)15 Roacutena-Tas a suumlllő szoacutet nem ide tartozoacutenak iacuteteacutelte illetve a tanaacutecs eacutes keacuterdőjelesen az erkoumllcs szavunkat ide vonta16

3 Szoacutekezdő š- (si gt ši) soumlpoumlr serke serte sőreg saacuter saacuter(arany) saacuterog saacuterga saacuter-kaacuteny keacuteneső (10)17 Roacutena-Tas eacutes Berta tovaacutebbi 11 szoacutet sorolt ide saacuterma (maacutesodlagos š) sebes siacutek sioacute seper seprősup1 serleg sima sioacute soumlr suumlv (oumlsszesen 21 szoacute)18

4 Oacutetoumlroumlk y- ~ magyar gy- s- sz- i- ny- gyuacuter gyuumlmoumllcs (csuvas eacutes mongol) gya-lom gyaacutert- gyertya gyom gyűrű disznoacute (csuvas) gyeacutekeacuteny gyopaacuter dioacute (mongol) gyapjuacute gyarloacute gyaacutesz gyeplő gyomor gyoumlngy gyűlik- gyűszű (20) szőlő szeacutel szűcs (3) sarloacute suumlveg (2) iacuter- iacuteroacute (2)19 Roacutena-Tas eacutes Berta tovaacutebbi adatokkal bőviacutetette a listaacutet gyalaacutez gyanuacute gyapot gyarapodik gyarmat gyenge gyepű gyermek gyertyaacuten gyilkos gyoacutenik gyoumltoumlr győz gyuacutel gyűloumll gyuumlmoumllcseacuteny (oumlsszesen 43) emellett a szoacutekezdő sz- megfeleleacutest is tovaacutebbi haacuterom szoacuteval egeacutesziacutetetteacutek ki szaacuterny szer szeacuterű20

5 Oacutetoumlroumlk q- ~ magyar h- homok harang hajoacute (3)21 Roacutena-Tas eacutes Berta ide sorolja a herjoacute eacutes hurok szavunkat22

6 Oacutetoumlroumlk -d- ~ magyar -d- -z- idő koumldmoumln egy rsquoszentrsquo szőlő kender koumlldoumlk il-dom eacuterdem buacuteza tuacutezok (10)23 Roacutena-Tas eacutes Berta szerint a nyugati oacutetoumlroumlk intervokaacute-lis -d- alakot egyeduumll idő szavunk őrizte meg Az iacuteroacute eseteacuteben egy d gt δ gt r vaacuteltozaacutessal szaacutemolnak Maacutessalhangzoacute előtt megőrződoumltt a koumldmoumln eseteacuteben maacutessalhangzoacute utaacuten ugyanez toumlrteacutent a boacuteda csődoumlr eacuterdem ildom kender koldul komondor koumlldoumlk kouml-mődoumlroumlg szaacutendok vendeacuteg szavakban A d a g utaacuten szabaacutelyosan z lett a buacuteza eacutes tuacutezok szavakban24

7 Oacutetoumlroumlk -Cg(ġ)- eacutes -Ck(q)- ~ magyar -COslash- gyapot beacuter tiloacute Bular aacutertaacuteng egy rsquoszentrsquo (6)25 Roacutena-Tas eacutes Berta a nyugati oacutetoumlroumlk maacutessalhangzoacute utaacuteni g magyar meg-feleleacuteseit a koumlvetkező csoportokba osztotta j beacuteklyoacute borjuacute gyapjuacute herjoacute v karvaly koumlnyv orv Oslash bular gyapot eacutes egy szoacutetaguacutevaacute vaacuteloacute szavak eseteacuteben beacuter es(kuuml) egy(-haacutez)26 A tiloacute eseteacuteben a q eltűneacuteseacutet speciaacutelis esetkeacutent eacutertelmezteacutek ugyanis a toumlbbi esetben megőrződoumltt (aacuterkaacuteny balkaacuteny bicska boszorkaacuteny)27

15 Ligeti 1986 16ndash1716 Roacutena-Tas Berta 2011 110517 Ligeti 1986 18ndash1918 Roacutena-Tas Berta 2011 1094ndash109519 Ligeti 1986 19ndash2320 Roacutena-Tas Berta 2011 1092ndash109321 Ligeti 1986 26ndash2822 Roacutena-Tas Berta 2011 110023 Ligeti 1986 28ndash3124 Roacutena-Tas Berta 2011 1078ndash107925 Ligeti 1986 31ndash3526 Roacutena-Tas Berta 2011 108027 Roacutena-Tas Berta 2011 1076

78

8 Oacutetoumlroumlk -ŋ eacutes -n ~ magyar -m gyom szaacutem (2)28 Roacutena-Tas eacutes Berta szerint a gyom szoacuteveacutegi m-je a labiaacutelis magaacutenhangzoacute hataacutesa miacuteg a szaacutem eseteacuteben nem eredeti az n inkaacutebb egy -m szuffixummal lehet szaacutemolni29

9 Oacutetoumlroumlk hosszuacute magaacutenhangzoacutek az első szoacutetagban saacuter saacuter(arany) saacuterkaacuteny keacuteneső (4)30 Roacutena-Tas jelezte hogy a hosszuacute magaacutenhangzoacutek a magyar belső fejlődeacutes ered-meacutenyei31

10 V- eacutes j- proteacutezis vaacutelyuacute veacutek Jenő Jelekh32 Roacutena-Tas eacutes Berta ide sorolja meacuteg vaacutej vejsze vendeacuteg ver veacutertelek szavainkat33

11 Oacutetoumlroumlk a ~ magyar iuml dioacute iacuter- iacuteroacute tiloacute tinoacute tyuacutek tanuacute dara (8)34 Roacutena-Tas eacutes Berta ide sorolja a csipa disznoacute gyertya gyertyaacuten szavakat is35

12 Csuvas szoacutekeacuteszleti sajaacutetsaacutegok sarloacute koumllcsoumln disznoacute gyertya kicsiny gyermek suumlllő eke uumlroumlm (9)36

Ligeti oumlsszeszaacutemolta a csuvasos kriteacuteriummal rendelkező szavakat eacutes a kriteacute-riummal nem rendelkezőket tehaacutet azokat amelyeken sem csuvasos sem koumlztoumlroumlk kriteacuterium nincs Baacuterczi Szoacutefejtő szoacutetaacuteraacuteban 35 szoacute tartalmazott csuvasos jelleget 167 esetben pedig honfoglalaacutes előtti toumlroumlk elnevezeacutes szerepel A TESz Ligeti szerint 42 csuvasos kriteacuteriummal rendelkező toumlroumlk joumlveveacutenyszoacutet eacutes 191 oacutetoumlroumlk azaz kriteacute-rium neacutelkuumlli szoacutet tartalmaz37 Ligeti kriteacuteriumait hasznaacutelva oumlsszeszaacutemlaacuteltam az ő 1986-os monograacutefiaacutejaacuteban a mutatoacuteban szereplő adatokat s ezek szerint 87 szoacute ren-delkezik csuvasos kriteacuteriummal 199 pedig egyszerűen oacutetoumlroumlk Roacutena-Tas eacutes Berta uacutejabb oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacuteban ez az araacuteny 116 csuvasos eacutes 268 kriteacuterium neacutelkuumlli szoacute talaacutelhatoacute

oacutecsuvasos oacutetoumlroumlkkriteacuterium neacutelkuumll oumlsszesen

Baacuterczi 35 167 202TESz 42 191 233Ligeti 87 199 286Roacutena-Tas Berta 116 268 384

Ezek az adatok azt mutatjaacutek hogy a honfoglalaacutes előtti reacutetegbe sorolt joumlveveacutenysza-vak koumlzuumll 25-30 rendelkezik csuvasos kriteacuteriummal azonban a szavak keacutetharmada szaacutermazhat csuvasos vagy koumlztoumlroumlk nyelvekből is de miutaacuten a koumlztoumlroumlk kriteacuterium-

28 Ligeti 1986 35ndash3629 Roacutena-Tas Berta 2011 1084ndash108530 Ligeti 1986 36ndash3931 Roacutena-Tas Berta 2011 111532 Ligeti 1986 39ndash4233 Roacutena-Tas Berta 2011 110234 Ligeti 1986 42ndash4435 Roacutena-Tas Berta 2011 111636 Ligeti 1986 44ndash4837 Ligeti 1986 11ndash12

79

mal rendelkező korai szavaink nincsenek vagy alig kimutathatoacuteak az egeacutesz nyelvi anyagot csuvasos tiacutepusuacute nyelvekből nyelvjaacuteraacutesokboacutel szaacutermaztathatjuk

Ezt a moacutedszertani neheacutezseacuteget Roacutena-Tas maacutes szempontboacutel igyekezett megoldani A 419 szoacuteboacutel 35 kun eredetű iacutegy tehaacutet maradt 384 nyugati oacutetoumlroumlk Ennek megosz-laacutesaacutet a csuvasban eacutes magyarban vizsgaacutelta meg 246 nyugati oacutetoumlroumlk szoacute megvan a magyarban eacutes csuvasban 23 esetben a csuvas szoacute baskiacuter vagy tataacuter aacutetveacutetel miacuteg a magyarban nyugati oacutetoumlroumlk38 eacutes veacuteguumll 115 nyugati oacutetoumlroumlk megvan a magyarban39 de hiaacutenyzik a csuvasboacutel40

Nyugati OacuteT Csuv kriteacuterium

Oacutetoumlroumlk (kriteacuterium neacutelkuumll)

kun Oumlsszesen

M + TatBaskrarrCs 23 = 7 + 16M 115 = 26 + 89 35M + Csuv 246 = 83 + 163Oumlsszesen 384 = 116 + 268 35 419

Az araacutenyok azt mutatjaacutek hogy a taacutergyalt szoacuteanyag vonatkozaacutesaacuteban a csuvasban eredetileg 138 hiaacutenyzik ami a teljes anyaghoz araacutenyosiacutetva 35 Ugyanakkor ha a nyugati oacutetoumlroumlk Roacutena-Tas aacuteltal felaacutelliacutetott kuumlloumlnboumlző alcsoportjain beluumll a csuvasos eacutes kriteacuterium neacutelkuumlli araacutenyt vizsgaacuteljuk (716 2689 116268) akkor a koraacutebbi kalkulaacuteci-oacutekhoz hasonloacutean az egyharmadndashkeacutetharmad araacuteny joumln ki

Miutaacuten Gombocz majd nyomaacuteban Neacutemeth Gyula is abboacutel indult ki hogy a hon-foglalaacutes előtti joumlveveacutenyszavaink csuvasos tiacutepusuacuteak vagy bulgaacuter-toumlroumlkoumlk a koumlztoumlroumlk kriteacuteriumot alapvetően a koumlzeacutepső reacuteteg toumlroumlk joumlveveacutenyszavaira tartottaacutek fenn mivel toumlrteacutenetileg ismert volt hogy a besenyők eacutes kunok betelepuumlltek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe eacutes beolvadtak a magyarsaacutegba Miutaacuten a kunok nyelveacutet ismerjuumlk a besenyőkeacuteről pedig felteacutetelezzuumlk hogy koumlztoumlroumlk volt iacutegy nyelvi szempontboacutel a dolog rendben is lenne Azonban van egy logikai probleacutema mivel a besenyőndashkun reacuteteg minden bizonnyal koumlztoumlroumlk szavakat tartalmaz felmeruumll a keacuterdeacutes vajon kizaacuterhatoacute-e hogy a honfoglalaacutes előtt a magyar nyelvbe keruumllhettek koumlztoumlroumlk elemek Eddig a kutataacutes abboacutel indult ki hogy amelyik joumlveveacutenyszoacute koumlztoumlroumlk kriteacuteriummal biacuter az a koumlzeacutepső reacutetegbe tartozik

38 Aacutegyuacute bocsaacutenik bocsaacutet csepű csolaacutek csoumlk csomak gaz gyalaacutez gyapjuacute gyarloacute gyopaacuter gyoumlngy kapu karoacute koumlkeacuteny oroszlaacuten saacutetor serleg soumlr szirt tenger tűrsup1

39 Alacs aacutel aacutepol aacuteporodik aproacute aacutertaacuteny balkaacuteny balta beacuteka beacutelyeg bercel bese besenyő bicsak bika bilincs biacuteroacute boglya bojt boly bor bosszant boumljt boumllcs boumllcső boumlrtoumln buacute bular buacuteza bűn bűvoumls csalit csanak csata csatol csiger csipa csősz csuacutenya dioacute dől eacuter erkoumllcs ernyed goumlreacuteny guumlzuuml gyanuacute gyapot gyarmat gyaacutesz (a cseremiszben őrződoumltt meg) gyilkos győz gyűlik gyuuml-moumllcseacuteny gyűszű hajoacute homok ijeszt jaacutesz kalauz kaacuteliz kantaacuter kanyaroacute karakaacuten karaacutem kaacuteroacute-katona kazaacuter kebel keselyű kor korhaacuteny kos koumldmoumln koumllyoumlk koumlnyv koumlpec koumlrtveacutely kuumlllősup2 kuumlllősup3 ok olcsoacute oacutel ondoacute orsoacute oumllyv oumlroumlk oumlruumll őruumll saacuterkaacuteny saacuterma sok soacutelyom szaacutensup1 szesz taacuteltos tanaacutecs taacuteplaacutel tar tarloacute teacuterd terem toksup1 toklyoacute torma torontaacutel toacutet tőr tulok tuacutezok uumlrge uumlruuml uumlvecs vaacutej vejsze zerge

40 Roacutena-Tas Berta 2011 1143ndash1146

80

Amennyiben korai toumlroumlk neveinket vesszuumlk szaacutemba a keacutep aacuternyaltabb Melich Gombocz eacutes Pais a koumlztoumlroumlkből magyaraacutezta a toumlroumlk eredetű tulajdonneveinket elsősorban besenyő eacutes kun elemeknek veacutelteacutek őket Neacutemeth Gyula tett kiacuteseacuterletet arra hogy ezt a veacutelemeacutenyt moacutedosiacutetsa eacutes hat neacutevről kimutatta hogy csuvasos kriteacuterium-mal rendelkezik (Gyula Geacuteza Karoldu Saroldu Bő Oumllbő)41 Ligeti az aacuteltala reacuteszle-tesen taacutergyalt 22 neacutev koumlzuumll 15 eseteacuteben mutatott ki csuvasos kriteacuteriumot (Gyula Geacuteza Gyarmat Sarolta Karoldu Bő Oumllbő Jenő Jelech Uumlllő Kuumlnduuml Karcha haacute-rom fekete-magyar = kabar Taacuterkaacuteny Ajtony Kuumlkuumlllő) Ezzel szemben biztos koumlz-toumlroumlk kriteacuteriumot mutatott 7 neacutev (Aacutelmos Inak Inaacutencs Tas Jutocsa Aacutekos Tarjaacuten)42 A honfoglalaacutes előtti tulajdonneveink koumlzoumltt tehaacutet talaacutelhatoacute koumlztoumlroumlk kriteacuteriummal rendelkező neacutev

Ennek feacutenyeacuteben a rotacizmus keacuterdeacutese eacuterdekes megvilaacutegiacutetaacutesba helyezhető Mint koraacutebban laacutettuk Roacutena-Tas eacutes Berta 17 szoacute eseteacuteben mutatott ki a magyarban csu-vasos r-et a koumlztoumlroumlk z-vel szemben borjuacute goumlreacuteny gyűrűsup2 iker karoacute koporsoacute oumlkoumlr saacutersup1 seacutert sőreg szaacuter szűr tar tarka tenger teacuterd tűr Ugyanakkor megjegyzik hogy a magyarban vannak koumlztoumlroumlk z-vel joumlveveacutenyszavak boza buzogaacuteny kalauz kaacuteliz ko-boz kuvasz (lt kuwaz) oumlzoumln szűz eacutes tőzeg Ezek majdnem mindegyike kun joumlveveacuteny-szoacute ndash teszik hozzaacute joacutellehet a kaacuteliz neacutepneacutev első lejegyzeacutese 1111-ből valoacute ugyanakkor megjegyzik hogy a szoacute nem toumlroumlk eredetű43 Mi a bizonyiacuteteacutek hogy ez a 9 szoacute z-vel a koumlzeacutepső reacutetegbe tartozik A boza a forraacutesokban kunok italakeacutent szerepel illetve a kalauz a magyar hangtoumlrteacutenet miatt nem lehet korai A koboz eacutes buzogaacuteny szavakban a -b- eacutes -g- kipcsak jellegzetesseacuteget mutat iacutegy a kun minősiacuteteacutes nyelvtoumlrteacutenetileg in-dokolt44 de a toumlbbi esetben a z miatt keruumll a kun reacutetegbe ugyanakkor aacuteltalaacuteban meg-van az oacutetoumlroumlk forma eacutes a szoacute jelen van az oguz eacutes kipcsak toumlroumlk nyelvekben is tehaacutet 7 esetben honfoglalaacutes előtti is lehetne a toumlroumlk joumlveveacutenyszoacute45 A győz- ige eseteacuteben is felmeruumllt hogy ide tartozhat Mindenesetre a toumlroumlk koumlzeacutepső reacuteteg eacutes a tulajdonne-vek vizsgaacutelataacutet uacutejra napirendre kellene tűzni eacutes egy uacutejabb szinteacutezis megfelelő vaacutelaszt adhatna arra a keacuterdeacutesre hogy milyen jellegzetesseacutegek alapjaacuten vaacutelaszthatoacute el a korai eacutes koumlzeacutepső reacuteteg

A kelet-euroacutepai steppeacuten az 5ndash9 szaacutezad folyamaacuten biztosan toumlbb toumlroumlk nyelvet is beszeacuteltek eacutes a csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk nyelvek nyelvjaacuteraacutesok mellett koumlztoumlroumlk dialek-tusok is voltak Maacuter Doerfer felhiacutevta egy fontos jelenseacutegre a figyelmet A 13 szaacutezad elejeacuten a merkitek eacutes najmanok koumlzoumltt bizonyiacutetotta hogy azok mongolul eacutes toumlroumlkuumll is tudtak eacutes a keacutetnyelvűseacuteg termeacuteszetes aacutellapot volt46 De Biacuteborbanszuumlletett Konstantin az aacuteltala tuumlrkoumlknek nevezett magyarokkal kapcsolatban is emliacuteti a keacutetnyelvűseacuteget

41 1979 42542 Ligeti 1979 407ndash46943 Roacutena-Tas Berta 2011 111444 b ~ p Roacutena-Tas Berta 2011 1072ndash107345 Roacutena-Tas Berta 2011 835 947ndash949 685 164ndash165 188ndash190 481ndash482 482ndash483 552ndash553

611ndash61246 Doerfer 1997 81ndash88

81

bdquoEnnek koumlvetkezteacuteben a kazaacuterok nyelveacutere is megtaniacutetottaacutek ezeket a tuumlrkoumlket eacutes mos-tanaacuteig hasznaacuteljaacutek ezt a nyelvet de tudjaacutek a tuumlrkoumlk maacutesik nyelveacutet isrdquo47

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak aacutetadoacute nyelveacutere vonatkozoacute elnevezeacutesek-nek is kuumlloumln toumlrteacutenete van Gombocz a bulgaacuter-toumlroumlk terminust hasznaacutelta48 Ašmarin a volgai bulgaacuterok nyelveacutet a csuvas nyelv elődjeacutenek tekintette Ezt a neacutezeteacutet a muszlim eacutes orosz forraacutesokban leacutevő glosszaacutekra eacutes a volgai bulgaacuter aacutellam bukaacutesa utaacuten a 13ndash14 szaacute-zadban keletkezett bulgaacuter siacuterfeliratok csuvasos kriteacuteriummal rendelkező csoportjaacutera alapozta Ez a felteveacutes megalapozott baacuter a volgai bulgaacuterok nyelveacutet nem ismerjuumlk Azonban itt nem aacutellt meg a hipoteacutezisek laacutencolata hanem tovaacutebb eacutepuumllt a konstruk-cioacute A volgai bulgaacuterok Kuvrat Magna Bulgariaacutejaacuteboacutel vaacutendoroltak eacuteszakra mint ahogy Asparuch bulgaacuterjai a Dunaacutehoz Magna Bulgaria előzmeacutenyeacutenek pedig a bulgaacuter nevet viselő neacutepalakulat tekinthető a Fekete-tengertől eacuteszakra az 5ndash7 szaacutezadban Itt eacuterzeacute-kelhető hogy a nyelvtoumlrteacuteneti szempont hogyan vaacutelt aacutet toumlrteacuteneti hipoteacutezisre minden koraacutebbi bulgaacuter nevű neacutepcsoport hasonloacute nyelvet beszeacutelt Iacutegy a 7 szaacutezad veacutegi hon-foglaloacute dunai bulgaacuterok nyelve a volgai bulgaacuterokeacuteval megegyező csoportba keruumll ami nyilvaacuten Magna Bulgaria eacutes elődei bulgaacuter nyelveacutevel azonos Iacutegy ezek a bulgaacuter-toumlroumlk elnevezeacutest kaptaacutek szemben a toumlbbi toumlroumlk nyelv koumlztoumlroumlk elnevezeacuteseacutevel Sajnaacutelatos moacutedon meacuteg a dunai bulgaacuterok toumlroumlk nyelveacuteről sem tudunk eleget Ligeti az uacuten bulgaacuter fejedelmi lista eacutes a goumlroumlg feliratok toumlroumlk glosszaacutei valamint a korai joumlveveacutenyszavak alapjaacuten sem tud egyeacutertelműen aacutellaacutest foglalni A 7 szaacutezad előtti bulgaacuterokroacutel a nevuuml-koumln eacutes neacutehaacuteny neacuteven kiacutevuumll nem tudunk toumlbbet ilyen moacutedon csupaacuten a neacutepneacutev nem mond semmit az adott neacutepesseacuteg nyelveacuteről

Neacutemeth a bulgaacuter-toumlroumlk nyelvű neacutepek koumlzeacute sorolta meacuteg azokat a toumlroumlk toumlrzsszoumlvet-seacutegeket is amelyeknek a neveacuteben az ogur elem volt rekonstruaacutelhatoacute Ezt a koumlztoumlroumlk oguz neacutepneacutev bulgaacuter-toumlroumlk megfelelőjeacutenek tekintette Iacutegy nevuumlk alapjaacuten bulgaacuter-touml-roumlknek nyilvaacuteniacutetotta az ogurokat onogurokat utigurokat eacutes kutrigurokat49 Erre a z ~ r oppoziacutecioacutera alapozva vezette be Golden az ogur terminust mint a bulgaacuter-toumlroumlk szinonimaacutejaacutet Az elmeacuteletnek a neheacutezseacutege hogy ezeknek a neacutepeknek a nyelveacuteről nin-csenek forraacutesaink tehaacutet nyelvuumlk az ismeretlen kategoacuteriaacuteba tartozik

Ligeti Lajos felhiacutevta a figyelmet a bulgaacuter-toumlroumlk terminus hasznaacutelataacutenak a korlaacute-taira eacutes ezeacutert inkaacutebb a koraacutebban Budenz aacuteltal hasznaacutel csuvasos jellegű vagy tiacutepusuacute toumlroumlk kifejezeacutes bevezeteacuteseacutet javasolta ami nyelvtoumlrteacuteneti szempontboacutel teljesen meg-alapozott50

Roacutena-Tas eacutes Berta egy uacutej szakkifejezeacutest reacuteszesiacutetett előnyben nyugati oacutetoumlroumlk Ez a Kelet-Euroacutepaacuteban az 5ndash12 szaacutezad koumlzoumltt beszeacutelt toumlroumlk nyelvek oumlsszefoglaloacute elne-vezeacutese Az oacutetoumlroumlk nyelven a keleti oacutetoumlroumlk nyelveket eacutertetteacutek amelynek rovaacutes- ujgur manicheus eacutes maacutes iacuteraacutestiacutepusokkal keacuteszuumllt szoumlvegei a 8 szaacutezadtoacutel rendelkezeacutesre aacutellnak Ezzel szemben az euraacutezsiai steppe nyugati reacuteszeacuten beszeacutelt oacutetoumlroumlk nyelveknek nincse-nek iacuterott forraacutesai Ezt a toumlbb nyelvet is magaacuteban foglaloacute nyugati oacutetoumlroumlkoumlt a kuumlloumln-

47 Moravcsik 1984 4648 Gombocz 191249 Neacutemeth 1922 148ndash15550 Ligeti 1986 9ndash12

82

boumlző forraacutesokban leacutevő glosszaacutekboacutel eacutes a koumlrnyező nyelvekbe bekeruumllt joumlveveacutenysza-vakboacutel rekonstruaacutelhatjuk Ebben a magyar nyelv nyugati oacutetoumlroumlk joumlveveacutenyszavainak doumlntő jelentőseacutege van Az uacutej terminus akkor vaacutelhat be ha alatta az 5ndash10 szaacutezadban olyan toumlroumlk nyelveket eacutes dialektusokat eacutertuumlnk amelyeken beluumll a csuvasos nyelvek-nek vagy dialektusoknak meghataacuterozoacute de nem kizaacuteroacutelagos szerepet tulajdoniacutetunk Mindenesetre a 10ndash11 szaacutezadban Kelet-Euroacutepaacutet uacutejabb neacutepvaacutendorlaacutesi hullaacutem eacuterte el eacutes feltehetőleg megvaacuteltoztatta a nyelvi viszonyokat is azaz a koumlztoumlroumlk nyelvű csopor-tok fokozatosan feluumllkerekedtek51

Mindennek azeacutert van kiemelkedően nagy jelentőseacutege mert a korai magyarsaacuteg toumlrteacuteneti uacutetjaacutet meghataacuterozoacute koncepcioacute arra eacutepuumllt hogy a magyarsaacuteg csak olyan toumlroumlk nyelvű neacutepekkel eacuterintkezhetett amelyek bulgaacuter-toumlroumlk nyelvet beszeacuteltek Gombocz eacutes Neacutemeth a nyelvtoumlrteacuteneti eacutervekre eacutepiacutetett rendszere eacutertelmeacuteben csak a volgai bul-gaacuterok lakhelye eacutes a Fekete-tenger koumlrnyeacuteki bulgaacuterndashogurndashonogur teruumlletek joumlhettek szoacuteba ugyanis Gombocz a kazaacuter nyelvet koumlztoumlroumlknek tartotta tehaacutet Kazaacuteriaacutet kizaacuterta az eacuterintkezeacutes lehetseacuteges helyekeacutent Iacutegy a magyarsaacuteg 600 eacutes 800 koumlzoumltt a volgai bul-gaacuterokkal volt szoros kapcsolatban majd onnan koumlltoumlzoumltt a Fekete-tengerhez esetleg 463 taacutejaacuten az onogurokkal elkoumlltoumlzoumltt a Volga-videacutekről a Kubaacuten folyoacutehoz eacutes onnan 600 taacutejaacuten nyugatabbra vonult hogy elkeruumlljeacutek a kazaacuterokat Mint koraacutebban laacutettuk a reacutegeacuteszek eacutes toumlrteacuteneacuteszek toumlbbseacutege tartja magaacutet a Volga-videacutekről a 8 szaacutezad koumlzepi vagy 9 szaacutezad eleji elvaacutendorlaacuteshoz eacutes a kazaacuterok szerepeacutet a korai magyar toumlrteacutenetben ennek megfelelően aluleacuterteacutekelik

A kazaacuter nyelvet Gombocz a kazaacuter neacutepneacutev eacutes Sarigšin kazaacuter vaacuterosneacutev alapjaacuten ha-taacuterozta meg koumlztoumlroumlknek52 Ezt Neacutemeth elfogadta s uacutejabb eacutervekkel taacutemogatta Roacutena-Tas azonban a kazaacuter neacutepneacutevről kimutatta hogy a szoacute etimoloacutegiaacuteja egy nem leacutetező koumlztoumlroumlk qaz- rsquovaacutendorolnirsquo igeacuten alapult53 Vaacutembeacutery a toumlroumlk qaz- rsquoaacutesrsquo ige azonos alakuacute formaacutejaacutet rekonstruaacutelta A toumlroumlkben előforduloacute kabuz ~ arbuz analoacutegia alapjaacuten az az- rsquouacutetroacutel leteacuterrsquo jelenteacuteseacutet tulajdoniacutetotta az aacuteltala a kazak eacutes kazaacuter neacutepneacutevből elvont qaz- igeacutenek rsquokoacuteborolnirsquo eacutertelemben Vaacutembeacuterynek ezt az oumltleteacutet vette aacutet Gombocz Neacutemeth Gyula meacuteg a keacuteziratban leacutevő kumik gyűjteacuteseacuteből is megtaacutemogatta az oumltletet aminek a forraacutesa nem ellenőrizhető Azonban maacuter Pelliot felhiacutevta a figyelmet arra hogy a kiacutenai forraacutesban54 eacutes a sziacuter Pszeudo Zakariaacutes55 reacutetornaacutel is olvashatoacute a kasar forma56 Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Czegleacutedy Kaacuteroly szinte egy időben utaltak a tuumlrk rovaacutesiacuteraacutesos feliratokon (Tez 750 Terhini 75253 Sine Uszu 759) előkeruumllt qasar adatra az Ujgur Birodalomban57 Iacutegy nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy az eredeti toumlroumlk alak qasar eacutes az arab eacutes a bizaacutenci forraacutesok qazar alakjaacutet ebből kell magyaraacutezni Pelliot egy qačar alakot rekonstruaacutelt Roacutena-Tas a caesar ciacutem Bizaacutencon eacutes Perzsiaacuten aacutet Belső Aacutezsiaacuteba keruumllő

51 Roacutena-Tas Berta 2011 vii 2052 Gombocz 1912 19953 Roacutena-Tas 1982 365ndash36954 Ligeti 1986 337 33955 Kmoskoacute Sziacuter 9956 Pelliot 1949 221ndash22357 Czegleacutedy 1981 461ndash462 Roacutena-Tas 1982 365ndash369 1983 126ndash130

83

vaacuteltozataacuteboacutel vezette le a toumlroumlk alakot Ciocicircltan leguacutejabban az arab eacutes toumlroumlk hāṣṣa-er szoacuteoumlsszeteacutetelből magyaraacutezta az etimoloacutegiaacutet Az első tagban az arab koumlzszoacute hāṣṣa je-lenteacutese rsquoelit felső osztaacutelyrsquo miacuteg a maacutesodik tag a toumlroumlk er rsquoemberrsquo szoacute lenne Tehaacutet a qasar ~ qazar vaacuteltozatok koumlzoumltti viszony illetve az etimoloacutegiai kiacuteseacuterletek tovaacutebbra is vita-tottak a neacutepneacutev nem ad alapot arra hogy abboacutel a kazaacuterok nyelveacutet meghataacuterozzuk

Sariġšin سرعشن a Ğayhānī-hagyomaacuteny szerint a kazaacuterok fővaacuterosaacutenak a neve58 Gombocz eacutes Neacutemeth a koumlztoumlroumlk sarig rsquosaacutergarsquo szoacuteboacutel vezette le a vaacuterosnevet59 Maacuter Pelliot felhiacutevta a figyelmet arra hogy ennek a vaacuterosnak egy maacutesik arab forraacutesban olvashatoacute al-Bayḍāʾ rsquofeheacuterrsquo vaacuteltozata egyeacutertelműen arra utal hogy egy csuvasos el-nevezeacutesről lehet szoacute ugyanis csak ott van meg a szoacute rsquofeheacuterrsquo jelenteacutese mint azt peacuteldaacuteul a maacutesik hiacuteres kazaacuter vaacuteros neveacutenek első tagja is bizonyiacutetja Šarkel rsquoFeheacutervaacuterrsquo Ligeti ezt elfogadva meacuteg a szoacuteveacutegi -šin keacutepzőről mutatta ki hogy az sziacutennevekhez jaacuterul60 Ugyanakkor a magyarban csuvasos kriteacuteriummal rendelkező saacuter saacuterog saacuterga sza-vak jelenteacutesuumlkben a koumlztoumlroumlkkel esnek egybe eacutes ugyanez a helyzet a mongol sira eseteacuteben is Ligeti szerint az őstoumlroumlkben leacutevő sarig eredetileg rsquosaacutergarsquo jelenteacutesű lehe-tett amely az oacutecsuvasban lett šarig eacutes vette fel a rsquofeheacuterrsquo jelenteacutest Ligeti felveti hogy a magyarban vehette fel az oacutecsuvasos alak a rsquosaacutergarsquo jelenteacutest miutaacuten a magyar ősi feheacuter szavunkat nem tudta kiszoriacutetani61

Erdal a Sarkel Šarkel szoacutet elemezve megaacutellapiacutetotta hogy ennek toumlkeacuteletes paacuterhu-zama a Belgraacuted eacutes Casablanca helyneacutev ami a magyar Feheacutervaacuternak felel meg A kazaacuter sār šār rsquofeheacuter halvaacutenyrsquo nem azonos a sārig rsquosaacutergarsquo szoacuteval ami a Sārigšin kazaacuter vaacute-rosneacutevben is megtalaacutelhatoacute hanem a koumlztoumlroumlkben is adatolhatoacute sāz lsquohalvaacutenyrsquo szoacutenak a megfelelője A karacsaacutej-balkaacuterban kirgizben eacutes oszmaacuten-toumlroumlkben a saz jelenteacutese rsquohalvaacuteny arcsziacutenrsquo miacuteg a jakuacutetban rsquofeheacuter loacutebőrrsquo A sāz alakboacutel lett szabaacutelyosan egy ige-keacutepzővel sāzariuml gt sāri- amihez egy -g keacutepző jaacuterult iacutegy rekonstruaacutelta a koumlztoumlroumlk sārig rsquosaacutergarsquo alakot Erdal szerint sāz eacutes sārig kuumlloumln-kuumlloumln keruumllt aacutet a magyarba saacuter illetve saacuterogsaacuterga alakokban Majd ez utaacuten kifejti hogy a Sarkel eseteacuteben a sar šar a sa-rig alakboacutel roumlviduumllt miutaacuten a szoacutekoumlzi g-k oumlsszeolvadt sārigkel gt sārikel gt sarkel Ezaacuteltal a helyneacutev nem csuvasos jellegű62

Roacutena-Tas eacutes Berta egy nyugati oacutetoumlroumlk Šariumlgšiumln alakot rekonstruaacutelt Ebből ma-gyaraacuteztaacutek a volgai kipcsak Sariumlgšiumln vaacuteltozatot amit az oroszok Caricin alakban a caacuter ciacutemhez alakiacutetva eacutertelmeztek Ez a vaacuteros aztaacuten Sztaacutelingrad ma Volgograd neacuteven ismert 63

A magyar nyelvben haacuterom szoacute hozhatoacute kapcsolatba ezzel a toumlroumlk szoacuteval a szaacuter a reacutegi magyarban rsquovilaacutegos sziacutenű saacutergaacutes halvaacutenyrsquo jelenteacutesben adatolhatoacute amely a nyugati oacutetoumlroumlk sar aacutetadoacute alakra utal Ennek a koumlztoumlroumlk megfelelője a sāz rsquohalvaacutenyrsquo A rota cizmust tuumlkroumlzi a magyar de az elvaacutert sā gt sia gt ša vaacuteltozaacutes nem ment veacutegbe

58 BGA VII 139 A toumlbbi adatra Golden 1981 237ndash23959 Neacutemeth 1991 16860 Ligeti 1986 47861 Ligeti 1986 9562 Erdal 2007 86ndash8763 Roacutena-Tas Berta 2011 694

84

Az archaikus eacutes oumlsszeteacutetelekben fennmaradt saacuter (pl saacuterarany) rsquosaacutergarsquo egy nyugati oacute-toumlroumlk šār vagy šāriuml aacutetadoacute alakboacutel magyaraacutezhatoacute Ennek a keleti oacutetoumlroumlk sāriumlg rsquosaacutergarsquo a paacuterhuzamos alakja Veacuteguumll a saacuterga saacuterog magyar szoacute tartozik ide amely egy nyugati oacutetoumlroumlk šāriumlg formaacuteboacutel eredeztethető64

Oacutetoumlroumlk Nyugati oacutetoumlroumlk Magyarsāz rsquohalvaacuteny sār rsquohalvaacuteny szaacuter Sarkel Feheacuter vaacuter

šār rsquofeheacutersaacutergarsquo saacuter(arany) Šarkel Feheacuter vaacutersāzariumlġ gtsār+iumlġ gt

sariumlġ rsquosaacuterga šāriumlġ saacuterga saacuterog Šariumlgšiumln Feheacuteral-Bayḍāʾ

Az oacutetoumlroumlk sariumlġ egy maacutesodlagos sziacutenneacutev amely eredetileg rsquofeheacuterrsquo eacutes rsquosaacutergarsquo jelen-teacutesben lehetett hasznaacutelatban a keleti oacutetoumlroumlkben eacutes bizonnyal neacutehaacuteny nyugati nyelv-jaacuteraacutesban a rsquosaacutergarsquo jelenteacutes vaacutelt dominaacutenssaacute miacuteg a nyugati oacutetoumlroumlk kazaacuter eacutes csuvasos tiacutepusuacute nyelveiben a rsquofeheacuterrsquo vaacutelt meghataacuterozoacutevaacute A magyarba bekeruumllt saacuter eacutes saacuterga hangtanilag csuvasos kriteacuteriumokat hordoz de jelenteacutesben a koumlztoumlroumlkhoumlz igazo-dott Mindenestre a kazaacuter fővaacuteros neveacutet Šariumlgšiumln alakban rekonstruaacutelhatjuk eacutes ez hangalakjaacuteban valamint jelenteacuteseacuteben is csuvasos kriteacuteriummal rendelkezik E keacutet neacutev vizsgaacutelata arra utal hogy ennek alapjaacuten nem lehet eldoumlnteni a kazaacuter nyelv hova-tartozaacutesaacutet

Az 1980-as eacutevekben a kazaacuter nyelvű szoacutervaacutenyemleacutekek oumlsszegyűjteacutese a kuumlloumlnboumlző forraacutesokboacutel Golden eacuterdeme65 Ezen alapul a kazaacuterok nyelveacutenek meghataacuterozaacutesa Ligeti a kazaacuter glosszaacutek vizsgaacutelataacuteba bevonta a magyar nyelvben megőrződoumltt kazaacuter eredetű ciacutemeket s figyelembe vette meacuteg a kijevi kazaacuter leveacutel rovaacutesiacuteraacutesos hitelesiacuteteacuteseacutet Mindezek alapjaacuten arra az eredmeacutenyre jutott hogy a kazaacuter nyelv is a bulgaacuter-toumlroumlk aacuteghoz tartozik Ezzel persze eacutertelmeacutet vesztette a bulgaacuter-toumlroumlk terminus amelynek eacuteppen a kazaacuterral szemben volt jelentőseacutege Ezeacutert Ligeti egy reacutegi terminust uacutejiacutetott fel s uacutejra bevezette a csuvasos tiacutepusuacute nyelvek kifejezeacutest Ezzel megszűnt az a keacutenyszeriacutető koumlruumllmeacuteny hogy a magyar nyelv honfoglalaacutes előtti csuvasos tiacutepusuacute joumlveveacutenyszavai-nak forraacutesaacutet a Kazaacuter Kaganaacutetuson kiacutevuumll keressuumlk66

Marcel Erdal a kazaacuterok nyelveacutenek meghataacuterozaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletet 2007-ben meg-jelent tanulmaacutenyaacuteban miutaacuten aacutettekintette a rendelkezeacutesre aacutelloacute anyagot A csuvasos kriteacuteriumok alapjaacuten vizsgaacutelta a kazaacuter glosszaacutekat eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy keveacutessel toumlbb eacuterv szoacutel amellett hogy a kazaacuter nem csuvasos tiacutepusuacute nyelv67 Roacutena-Tas a magyar nyelv korai toumlroumlk anyagaacutet is bevonva a vitaacuteba nem laacutetja megalapozottnak Erdal veacutegkoumlvetkezteteacuteseacutet eacutes uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy mivel a magyar nyelvben 384 biz-tosnak minősiacutethető nyugati oacutetoumlroumlk joumlveveacutenyszoacuteboacutel 246 (64) a csuvasban is adatol-hatoacute a kazaacuter eacutes bulgaacuter koumlzoumltt nem lehetett doumlntő kuumlloumlnbseacuteg bdquoA magyar nyelv a toumlroumlk

64 Roacutena-Tas Berta 2011 691ndash695 776ndash77765 Golden 198066 Ligeti 1986 475ndash493 Zimonyi 1988 21867 Erdal 2007 89

85

joumlveveacutenyszavakat az ogur nyelvből (Oguric) vette aacutet amely mind a kazaacuterok mind a bulgaacuterok nyelve voltrdquo68

Miutaacuten a kazaacuter nyelv koumlztoumlroumlk voltaacutera feleacutepiacutetett a magyar nyelv honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak aacutetveacuteteleacutenek hagyomaacutenyos toumlrteacuteneti koncepcioacuteja megdőlt a 9 szaacutezadot megelőzően a magyarsaacuteg szaacutellaacuteshelyeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutet maacutes moacutedszerek-kel kell megkiacuteseacuterelni

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavai lehetőseacuteget adnak bizonyos toumlrteacuteneti koumlvet-kezteteacutesek levonaacutesaacutera Ezek koumlzuumll a noumlveacuteny- eacutes eacuteletfoumlldrajz az aacutetvett szavak kultuacuter-toumlrteacuteneti tanulsaacutegai illetve a kronoloacutegiai reacutetegek eacutes lehetseacuteges nyelvjaacuteraacutesok elvaacutelasz-taacutesa eacuterdemelnek kuumlloumln figyelmet

A noumlveacuteny- eacutes eacuteletfoumlldrajzi eacuterveket Zichy alapvető munkaacuteja oacuteta nagy figyelem oumlvezi mint azt Gombocz őstoumlrteacuteneti koncepcioacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa is tuumlkroumlzi Ligeti a noumlveacutenyfoumlldrajzi moacutedszerre toumlbbszoumlr is utal eacutes a som koumlrte eacutes szőlő szavak kapcsaacuten megjegyzi hogy ezek egyeacutertelműen a Kaukaacutezus videacutekeacutere mutatnak sőt a magyar szőlőműveleacutes maacutes toumlroumlk eredetű szakszavai (bor seprő) is ehhez a videacutekhez kapcsol-hatoacutek Mindezt megerősiacuteti hogy a toumlroumlk eredetű foumlldműveleacutest tuumlkroumlző szoacuteanyagunk is inkaacutebb a Kaukaacutezus előtereacutere mutat69

Roacutena-Tas a noumlveacutenyfoumlldrajzi moacutedszernek toumlbb tanulmaacutenyt szentelt70 A buumlkk dioacute gyertyaacuten gyeacutekeacuteny gyuumlmoumllcseacuteny gyűrűfa eacuteger komloacute komoacutecsin koumlkeacuteny kőris koumlrte mogyoroacute som toumllgy szavainkat vizsgaacutelta meg Megaacutellapiacutetotta hogy a dioacute gyeacutekeacuteny gyertyaacuten gyuumlmoumllcseacuteny gyűrűfa komoacutecsin kőris eacutes som szavunk csuvasos tiacutepusuacute joumlve-veacutenyszoacute miacuteg a buumlkk komloacute koumlkeacuteny koumlrte eseteacuteben nincs csuvasos kriteacuterium A toumllgy pedig alaacuten joumlveveacutenyszoacute a magyarban

Magyar Nyugati oacutetoumlroumlk Alaacuten Oszeacutetdioacute rsquoJuglansrsquo ǰiumlgaγgyeacutekeacuteny rsquoTypharsquo ǰekaumln ǰeken ǰeġen ǰegejnegyertyaacuten rsquoCarpinus betulusrsquo ǰartaγangyuumlmoumllcseacuteny rsquoCrataegusrsquo ǰemilčen71

gyűrűsup1 rsquoAcer Cornusrsquo ǰereγkomoacutecsin rsquoPhleum sprsquo kamiumllčan kamiumll rsquonaacutedrsquo qamiumll qamilkőris rsquoFraxinusrsquo kevruumlč lt kebruumlč kevruumlš kaeligrzsom rsquoCornusrsquo čum čum cym cumaeligbik buumlkk rsquoFagusrsquo bikkomloacute rsquoHumulus lupulusrsquo kumlaγ χumalag xomaeligllaeligg xumaeliglaeliggkoumlkeacuteny rsquoPrunus spinosarsquo koumlkaumln koumlkaumln kakon kokojaelig kokokoumlrte koumlrtveacutely rsquoPyrusrsquo kertve kertveliγ kertve kaeligrdo kerttumogyoroacute rsquoCoryllus avellanarsquo muńaraγ lt muŋur aeligŋūz aeligngozaeligtuumll toumllgy rsquoQuercusrsquo tuumllǰ tūldz toldzaelig

68 Roacutena-Tas Berta 2011 1176 1167ndash117669 Ligeti 1986 293ndash294 53170 Roacutena-Tas 2004 260ndash273 419ndash438 Roacutena-Tas 2005 205ndash213

86

A taacuteblaacutezat 14 noumlveacutenyneveacuteből nyolc eseteacuteben alaacuten megfelelő is adatolhatoacute ami arra utal hogy az alaacuten a toumlroumlk eacutes a magyar koumlzoumltt szoros nyelvi eacuterintkezeacutes lehetett Alaacuten eredetű a magyarban a toumllgy eacutes alaacuten eredetű toumlroumlk koumlzvetiacuteteacutessel a som komloacute Toumlroumlk eredetű a magyarban eacutes az alaacutenban a kőris koumlkeacuteny koumlrte gyeacutekeacuteny mogyoroacute komoacutecsin Veacutegezetuumll toumlroumlk eredetű a magyarban a buumlkk dioacute gyűrű(fa) gyertyaacuten gyuuml-moumllcseacuteny71 Mindez alapjaacuten egy viszonylag hosszan tartoacute eacuterintkezeacutest felteacutetelezhetuumlnk az alaacuten a nyugati-toumlroumlk eacutes a magyar nyelvű csoportok koumlzoumltt Roacutena-Tas szerint az alaacutenokra vonatkozoacute forraacutesokat is figyelembe veacuteve az alaacutenok lakhelye a KaukaacutezusndashDonndashAzovi-tenger keleti partja aacuteltal hataacuterolt teruumllet lehetett de alaacutenok eacuteltek a Kriacutem feacutelszigeten is72

A paleobotanikai elemzeacutest figyelembe veacuteve Roacutena-Tas szerint neacutegy teruumllet joumlhet szaacutemiacutetaacutesba az aacutetveacutetel lehetseacuteges helysziacutenekeacutent 1) a KubaacutenndashDon koumlzoumltti teruumllet 2) Kriacutem feacutelsziget 3) a Dnyesztertől nyugatra azaz Etelkoumlz 4) Kaacuterpaacutet-medence A Kriacutemet toumlrteacuteneti okboacutel kizaacuterva az alaacutebbi taacuteblaacutezat mutatja a lehetseacuteges alternatiacutevaacutekat

DonndashKubaacuten DonndashKubaacutenndashEtelkoumlz DonndashKubaacutenndashEtelkoumlzndashKaacuterpaacutet-medence

kőris toumllgy dioacute buumlkk gyertyaacuten gyuumlmoumllcseacuteny gyűrű mogyoroacute som

Miutaacuten a fanevek koumlzuumll a kőris eacutes toumllgy eseteacuten csak a DonndashKubaacuten videacuteke miacuteg a toumlbbi szoacute eseteacuteben ez a teruumllet is szoacuteba joumlhet raacuteadaacutesul az alaacutenndashtoumlroumlkndashmagyar eacuterint-kezeacutes is a Kubaacuten-Don koumlzoumltti teruumlletre tehető iacutegy Roacutena-Tas egyeacutertelműen hosszabb magyar tartoacutezkodaacutest teacutetelez fel a DonndashKubaacuten koumlzoumltti teruumlleten Keacutet elemre helyez meacuteg kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt Szerinte az eacuteletfoumlldrajzi adatok egyaacuteltalaacuten nem utalnak a Volga-videacutekre emellett az aacutetveacutetel toumlbb generaacutecioacutes egyuumltteacuteleacutest felteacutetelez73 A szavak oumlsszesseacutege ezt a hipoteacutezist alaacutetaacutemasztja de a Kaukaacutezus feleacute mutatoacute szavak jellegzetes műveltseacutegszavak ami bizonytalannaacute teszi a megaacutellapiacutetaacutes hiteleacutet

Roacutena-Tas 2011-ben az aacutetveacutetel helyeacutevel kapcsolatban meacuteg megemliacuteti hogy tenger szavunk valoacutesziacutenűleg a Fekete-tengerre vonatkozhatott valamint keacutet toumlroumlk eredetű szavunk a sőreg eacutes tok olyan halat jelentett amely a Fekete-tengerben eacutel74

Oumlsszefoglaloacutean azt mondhatjuk hogy a faneveink eacutes maacutes noumlveacutenyneveink halne-veink szőlő- eacutes borkultuacuteraacutenk arra utal hogy a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban a Kaukaacutezus előtere fontos szerepet jaacutetszhatott

Az aacutetvett szavak kultuacutertoumlrteacuteneti vallomaacutesaacuteroacutel Roacutena-TasndashBerta a koumlvetkezőkre hiacutevta fel a figyelmet A loacutetartaacutes szakszavai szemmel laacutethatoacutelag hiaacutenyoznak toumlroumlk jouml-veveacutenyszavaink koumlreacuteből Az a neacutehaacuteny szoacute mint pl csődoumlr gyeplő kamcsi kancsuka rsquoostorrsquo kangyiacutek rsquonyereghevederrsquo kantaacuter beacuteklyoacute eacutes aacuterkaacuteny rsquolasszoacutersquo maacutesodlagos jelentőseacute-gűek eacutes e szavak toumlbbseacutege kun eredetű Ez azt jelenti hogy a magyar nyelvben maacuter a toumlroumlk eacuterintkezeacutes előtt megvolt a lovasműveltseacuteg szoacutekincse Ez szembeoumltlő ha a maacutes-

71 Roacutena-Tas 2004 435 438 Roacutena-Tas 2005 207ndash20972 Roacutena-Tas 2004 43773 Roacutena-Tas 2004 437ndash43874 Roacutena-Tas Berta 2011 1148

87

fajta aacutellatokra vonatkozoacute anyagot is figyelembe vesszuumlk alacs rsquotarkarsquo aacutertaacuteny baraacuteg rsquohosszuacute szőrű kutyarsquo barom bika boumlgoumlly boumlleacuteny borjuacute buga csoumlk disznoacute gyapjuacute gya-pot iacuteroacute karaacutem kecske keacuterő keacuterődzik (meg)kiacutejc(esedik) rsquooumlsszetapad (kutya bundaacuteja)rsquo komondor koumlpec kuvasz kert kos koumldmoumln koumllyoumlk rsquofiatal aacutellatrsquo oacutel olloacute rsquokecskegidarsquo oumlkoumlr sajt serteacutes (serte) szűcs telek rsquomagasabban fekvő hely ahol az aacutellatok pihennek eacutes a traacutegya oumlsszegyűlikrsquo teve tinoacute tojik toklyoacute rsquoegyeacuteves juhrsquo tőzeg tulok tuacuteroacute tyuacutek uumlnő uumlvecs rsquonősteacuteny egyeacuteves juhrsquo uumlruuml eacutes vaacutelyuacute

A magyar nyelvbe keruumllt toumlroumlk testreacutesznevek nagy reacutesze aacutellati testreacuteszre vonat-kozott az aacutetadoacute nyelvben boka gyomor kar koumlldoumlk szakaacutell eacutes teacuterd De a koumlvetkező joumlveveacutenyszavak mint beacutelyeg bilincs csősz iker keacuteneső rsquohiganyrsquo eacutes komor vagy a kun kentreg rsquovadcsapdarsquo eacutes koumlmődoumlroumlg rsquouarsquo is az aacutellattartaacuteshoz kapcsoloacutednak Roacutena-Tas felteacutetelezi hogy a magyar nyelvű csoportok a toumlroumlkoumlkkel valoacute talaacutelkozaacutes előtt lovas vadaacuteszok lehettek

A foumlldműveleacuteshez kapcsolhatoacute szavak szaacutema jelentős arat aacuterok aacuterpa boglya borsoacute buacuteza csalaacuten csalit csepű dara eke enő rsquokoumlzoumls munka a foumlldműveleacutesbenrsquo gaz gyeacutekeacuteny gyepű gyom karoacute kataacuteng rsquoCichorium intybusrsquo kender kepe kobak keacuteve komloacute komoacutecsin rsquoPhleumrsquo koacuteroacute koumllyű koumlpű ocsuacute orsoacute őroumll sarloacute saacuterma rsquovadhagymarsquo soumlr szeacuterű szesz szoacuter tarloacute teleksup2 tiloacute torma

A szőleacuteszet-boraacuteszat eacutes a kerteacuteszet jelentőseacutegeacutere utalnak a koumlvetkező szavak aacutelta-lag rsquohordoacutersquo aacuteszok bor csiger rsquogyenge minőseacutegű borrsquo seprősup2 szőlő szűr gyuumlmoumllcs alma dioacute koumlkeacuteny koumlrte koumlrtveacutely som A viszonylag sok foumlldműveleacutesre kertgazdaacutelkodaacutesra eacutes szőlőtermeszteacutesre valamint bortermeleacutesre utaloacute szoacute magas sziacutenvonaluacute mezőgaz-dasaacutegi teveacutekenyseacutegre utal

A halaacuteszatnak is jelentős szaacutemuacute toumlroumlk eredetű terminusa van csabak kuumlllősup2 sőreg suumlllő toksup1 gyalom gyertya hajoacute szaka vejsze veacutek

A solymaacuteszat is sok toumlroumlk terminust vett aacutet bese turul herjoacute karvaly keselyű ki-koumlcseacuten oumllyv soacutelyom szongor torontaacutel tőr hurok A solymaacuteszat fontos szerepet jaacutetsz-hatott a vadaacuteszatban

Veacutegezetuumll a vallaacutesi taacutersadalmi eacutes politikai eacutelettel kapcsolatos szavak eseteacuteben is je-lentős toumlroumlk anyaggal szaacutemolhatunk baacutej biacuteroacute baacutelvaacuteny baacutetor betű boszorkaacuteny boumljt boumllcs boumlrtoumln buacutecsuacute bűn bűbaacutej bűvoumls csősz csoumlksup2 egyhaacutez eacuterdem erkoumllcs es(kuuml) erő eacutesz guumlgyű gyalaacutez gyanuacute gyarloacute gyaacutesz gyilkos gyoacutenik gyűlik gyűloumll harang idő ige igeacutez ildom imaacuted iacuter kelengye keacutep kiacuten koporsoacute korhaacuteny koumlnyv nyoumlgeacuter orvos oumlnik saacuterkaacuteny szaacutendok(laacuteda) taacuteltos tanuacute toumlrveacuteny uumll uumlnnep75

Kultuacutertoumlrteacuteneti vonatkozaacutesban az aacutellattenyeacuteszteacutes solymaacuteszat taacutersadalmi politikai eacutes vallaacutesi eacutelet toumlroumlk joumlveveacutenyszavai egy hagyomaacutenyos nomaacuted taacutersdalom leacuteteacutere utal-hatnak ugyanakkor a mezőgazdasaacuteggal kapcsolatos terminusok magas sziacutenvonalon aacutelloacute foumlldműveleacutesről kerteacuteszetről szőlő- eacutes borkultuacuteraacuteroacutel beszeacutelnek ami tuacutelmutat a nomaacuted eacuteletmoacuted keretein

Toumlrteacuteneti szempontboacutel fontos informaacutecioacutet nyuacutejthat a honfoglalaacutes előtti joumlveveacuteny-szavak kronoloacutegiai eacutes nyelvjaacuteraacutesi megoszlaacutesa Gombocz a koumlztoumlroumlk y- ~ magyar szoacute-kezdő gy- eacutes sz- megfeleleacutes moumlgoumltt keacutet bulgaacuter-toumlroumlk nyelvjaacuteraacutest felteacutetelezett Ligeti

75 Roacutena-Tas Berta 2011 1160ndash1162

88

nyelvtoumlrteacuteneti szempontboacutel a honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainkat oacute- eacutes kouml-zeacutepcsuvas reacutetegre osztja Oacutecsuvas jegynek minősiacuteti a rotacizmust eacutes lambdacizmust a magyar szoacutekezdő s- első szoacutetagbeli magyar i hangot eacutes magyar szoacutekezdő gy- eacutes sz- ~ koumlztoumlroumlk y- megfeleleacutest illetve a d megőrződeacuteseacutet az idő koumldmoumln eacutes egy(haacutez) szavakban Koumlzeacutepcsuvas jellegzetesseacutegek a koumlvetkezők a maacutessalhangzoacute utaacuteni d meg-felelői az eacuterdem ildomos kender koumlldoumlk valamint buacuteza eacutes tuacutezok szavainkban a gkq kieseacutese a maacutessalhangzoacute utaacuten (bular gyapot beacuter egy[haacutez] aacutertaacuteny tiloacute) a v- eacutes y-pro-teacutezis magaacutenhangzoacutek előtt eacutes koumlztoumlroumlk első szoacutetagbeli u helyeacuten a velaacuteris i (bika beacuteklyoacute Belaacuter Gyula)76

Ligeti ugyanakkor azt is hangsuacutelyozza hogy a szerinte mintegy neacutegyszaacutez eacuteven keresztuumll fennaacutelloacute toumlroumlkndashmagyar kapcsolatban nyilvaacuten nyelvjaacuteraacutesi kuumlloumlnbseacutegekkel is szaacutemolnunk kell Ligeti meacuteg oacutevatosan nyitva hagyta azt a lehetőseacuteget is hogy a ma-gyarsaacuteg a 6 szaacutezadban a Volga-videacuteken eacuterintkezeacutesbe keruumllhetett a volgai bulgaacuterok-kal Ennek a jelentőseacutegeacutet azonban sokkal kisebbnek veacutelte mint a keacutesőbbi kazaacuter eacuterint-kezeacutest amely a 7 szaacutezad koumlzepeacutetől a 830-as eacutevekig tarthatott Ligeti erre az intenziacutev nyelvi eacuterintkezeacutesre a bulgaacuterndashkazaacuter terminust hasznaacutelta Az eacuteletfoumlldrajzi koordinaacutetaacutek eacutes a foumlldműveleacutes aacuteltal kirajzolt teruumllet a Kazaacuter Kaganaacutetus teruumlleteacutere azaz a Kaukaacutezus előtereacutere utal ahol kb keacutetszaacutez esztendős tartoacutezkodaacutessal szaacutemol (kb 650ndash830)77 A 830 utaacuteni korszakra a kazaacuterndashkabar kifejezeacutest ajaacutenlotta eacutes hasznaacutelta 830 taacutejaacutera tette a Donon valoacute aacutetkeleacutest eacutes a kabar csatlakozaacutest amivel egy uacutej korszak kezdődik ame-lyet a kazaacuterndashkabar terminussal hataacuteroz meg Ennek lezaacuterulaacutesa a 10 szaacutezadra tehető amikor a kabarok nyelvileg beolvadtak a magyar nyelvű neacutepesseacutegbe Felveti tovaacutebbaacute hogy eacuterdemes lenne uacutejra megvizsgaacutelni a dunai bulgaacuterok toumlroumlk nyelvi emleacutekeit a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben78

Roacutena-Tas a toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink aacutetveacuteteleacutenek kronoloacutegiaacutejaacuteval kapcsolatban haacuterom reacuteteget kuumlloumlnboumlztet meg nyelvtoumlrteacuteneti eszkoumlzoumlkkel A botanikai terminu-sok koumlzuumll oumlt eseteacuteben egy nyugati oacutetoumlroumlk ǰ- a magyarban gy- gyeacutekeacuteny gyuumlmoumllcseacuteny gyertyaacuten gyűrűsup1 eacutes dioacute (lt gyivoacute) Ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik oumlsszesen 36 szoacutekezdő gy-vel rendelkező magyar szoacute A nyugati oacutetoumlroumlkben ǰ- keacutesőbb szabaacutelyosan č- lett eacutes ez keruumllt aacutet a magyarba palatalizaacutelt ś-keacutent amely szabaacutelyosan lett sz- Itt vilaacutegosan el-kuumlloumlnuumll keacutet kronoloacutegiai reacuteteg Ugyanakkor a nyugati oacutetoumlroumlkben kimutathatoacute eredeti szoacutekezdő č- a magyarban vagy š vagy č alakban őrződoumltt meg Miutaacuten som szavunk paleobotanikai szempontboacutel azokkal a terminusokkal lehet egyidős amelyekben a szoacutekezdő gy- van keacutepviselve Roacutena-Tas felteacutetelezte hogy a nyugati oacutetoumlroumlk ǰ- ~ magyar gy- illetve nyugati toumlroumlk č- ~ magyar š- megfeleleacutes egy kronoloacutegiai reacutetegbe tartozik A maacutesodik kronoloacutegiai reacuteteget a nyugati oacutetoumlroumlk ǰ- gt č- ~ magyar ś- gt s- megfeleleacutes jellemzi miacuteg a harmadikat a nyugati oacutetoumlroumlk č- gt č- ~ magyar ć gt č-

76 Ligeti 1986 525ndash52977 Ligeti 1986 530ndash53178 Ligeti 1986 531ndash534

89

1 Nyugati oacutetoumlroumlk ǰ rarr Korai M ǰ gt d gyeacutekeacuteny 36 szoacute1 Nyugati oacutetoumlroumlk č rarr Keacutesei M č gt M š som sarloacute sajt saru

30 szoacute2 Nyugati oacutetoumlroumlk ǰ gt č rarr Keacutesei M ś gt M s szaacuterny szeacutel szer szeacuterű

szőlő szűcs3 Nyugati oacutetoumlroumlk č gt č rarr Keacutesei M ć gt M č csaacutekaacuteny csalaacuten csali

20 szoacute

Roacutena-Tas Berta 2011 1149

A 36 oacutetoumlroumlk y- ~ nyugati oacutetoumlroumlk ǰ ~ magyar gy- eseteacuteben csupaacuten egy szoacuteban ma-radt meg a szoacuteveacutegi gutturaacutelis (k g) a gyermek eseteacuteben amely szaacutemos probleacutemaacuteval terhelt ugyanez eacuterveacutenyes az oacutetoumlroumlk y- ~ nyugati oacutetoumlroumlk ǰ ~ magyar sz- szavainkra A nyugati oacutetoumlroumlk č ~ magyar š- megfeleleacutesekneacutel a szoacuteveacutegi gutturaacutelis elsorvadt a sarloacute saru seprű somlyoacute sűrű szavainknaacutel egyeduumll a sereg kifejezeacutesben őrződoumltt meg

Tipikus csuvas jegynek tekinthető a s gt š hosszuacute a vagy i előtt 16 szavunkban (saacuter saacuterga saacuterkaacuteny sebes seacutert seper serke serte siacutek sima sioacute serleg soumlr sőreg suumlly suumlv) Ugyanakkor 9 olyan szavunk is van amelyben nem toumlrteacutent meg ez a vaacuteltozaacutes (szaacutel szaacutem szaacuter szesz szeacutep sziacuten szirony szirt szuacutenyog) amit keacutetfeacutelekeacuteppen magyaraacutezhatoacute a hosszuacute a gt ia vaacuteltozaacutes előtt leroumlviduumllt a magaacutenhangzoacute vagy az elsődleges vagy maacute-sodlagos i előtti s gt š vaacuteltozaacutes meacuteg nem eacutert veacuteget a magyarndashtoumlroumlk nyelvi eacuterintkezeacutes koraacuteban

A szoacuteveacutegi gutturaacutelisok az egyszoacutetaguacute szavakban a koumlvetkezőkeacuteppen viselkednek a magyarban a szoacuteveacutegi -k megőrződik csak csoumlk csoumlkik keacutek ok siacutek szeacutek szoumlkik tok de a szoacuteveacutegi -g elsorvad bő buacute A toumlbbszoacutetaguacute szavakban maacutes a helyzet aacuteltalaacuteban a szoacuteveacutegi gutturaacutelisok eltűntek a csuvasban eacutes a magyarban egyes esetekben (sereg uumlszoumlg aacuteszok homok) azonban a magyar megőrizte az eredeti szoacuteveacuteget

Kilenc esetben a prototoumlroumlk -k is megőrződoumltt (aacuterok csanak gyermek hurok koumll-doumlk oumlroumlk teleksup1 tuacutezok veacutertelek) haacuterom esetben a prototoumlroumlk -k a nyugati oacutetoumlroumlkben -g lett ami a magyarban is tuumlkroumlződoumltt (aacuteltalag beacutelyeg eacutes szuacutenyog) Neacutegy esetben a keleti oacutetoumlroumlkhoumlz hasonloacutean megőrizte a magyar a szoacuteveacutegi -g-t serleg sereg uumlszoumlg eacutes vendeacuteg Ezt a csoportot Roacutena-Tas egyeacutertelműen a 3 nyugati oacutetoumlroumlk reacutetegbe sorolta

A labiaacutelis magaacutenhangzoacutek diftonguson keresztuumll protetikus v-t vettek fel a csuvas-ban 34 nyugati oacutetoumlroumlk joumlveveacutenyszavunkban a szoacutekezdő labiaacutelis megmaradt Neacutegy esetben labiaacutelis a illetve aacute hang lett a magyarban (aproacute arat aacutepol aacuteporodik) keacutet esetben kun szoacuteroacutel lehet szoacute (ontok oumlzoumln) miacuteg tovaacutebbi keacutet szoacute vitatott A megmaradt 26-naacutel aacuteltalaacuteban a szoacuteveacutegi gutturaacutelisok eltűntek (idő ocsuacute olcsoacute ondoacute orsoacute) de keacutet esetben megőrződtek (vendeacuteg veacutertelek) Nyolc szavunkban tuumlkroumlződik a protetikus v vaacutej vaacutelyuacute vejsze veacutek vendeacuteg versup1 veacutertelek (v)imaacuted Mivel ezek egy reacuteszeacuteben maacuter a szoacuteveacutegi gutturaacutelis megőrződoumltt ezt a csoportot is a 3 nyugati oacutetoumlroumlk reacutetegbe so-rolhatjuk

A rotacizmust mutatoacute 14 szavunk (borjuacute goumlreacuteny gyűrűsup2 iker karoacute koporsoacute oumlkoumlr saacutersup1 szaacuter szűr tar tenger teacuterd tűrsup1) koumlzuumll a szoacuteveacutegi gutturaacutelis eltűnt a koumlvetkezőkben borjuacute gyűrűsup2 karoacute koporsoacute Ez azt jelzi hogy a nyugati oacutetoumlroumlk első eacutes maacutesodik pe-

90

rioacutedusa joumlhet szoacuteba A lambdacizmus eseteacuteben maacutes a helyzet A haacuterom szoacute deacutel dől koumllyoumlk koumlzuumll az utolsoacuteban nyilvaacutenvaloacutean megőrződoumltt a szoacuteveacutegi gutturaacutelis az első kettőben pedig szoacutekezdő d- talaacutelhatoacute t- helyett Ugyanakkor a prototoumlroumlk š a nyugati oacutetoumlroumlkben lč a magyarban č vagy lč alakban jelentkeznek boumllcső bocsaacutet buacutecsuacute gyuuml-moumllcs gyuumlmoumllcseacuteny komoacutecsin tanaacutecs szavainkban Koumlzuumlluumlk kettő eseteacuteben (boumllcső buacutecsuacute) a szoacuteveacutegi gutturaacutelis eltűnt Ebből Roacutena-Tas arra koumlvetkeztetett hogy magyar nyelv előszoumlr a nyugati oacutetoumlroumlk lč-t tartalmazoacute szavakat vette aacutet feltehetően az első eacutes maacutesodik perioacutedusban miacuteg az l aacutetveacutetele a keacutesei harmadik korszakra esett A szoacutekezdő d- megjeleneacutese tehaacutet a harmadik korszakhoz koumlthető eacutes a dől eacutes deacuter melleacute a dara szoacute is ide sorolhatoacute Ennek analoacutegiaacutejaacutera a goumlreacuteny gaz goumldeacuteny guumlzuuml eseteacuteben jelentkező szoacutekezdő g- ugyancsak ezt a reacuteteget gyarapiacutetja

Ebbe a harmadik reacutetegbe sorolhatoacute meacuteg a buacuteza eacutes tuacutezok szavunk ahol a g utaacuteni d reacuteshanguacutesodaacutesa szabaacutelyosan tuumlkroumlződoumltt a magyar z-ben

Veacuteguumll a szoacutekezdő k- eacuterdemel figyelmet 76 magyar joumlveveacutenyszavunk tartalmaz szoacutekezdő k-t 38 meacutely hangrendű eacutes 38 magas hangrendű szoacuteban A nyugati oacutetoumlroumlk dialektusaacuteban elkezdődoumltt a k gt χ vaacuteltozaacutes amely neacutegy esetben a magyarban is je-lentkezett hajoacute harang herjoacute homok Keacutesőbb ez aacuteltalaacutenossaacute vaacutelhatott ugyanis a vol-gai bulgaacuter feliratokon eacutes a csuvasban ez a vaacuteltozaacutes veacutegbement

1 korszak OT y- ~ M gy- -kg gt Oslash OT z ~ M r M -lcs-2 korszak OT y- ~ M sz- OT z ~ M r M -lcs-3 korszak v-proteacutezis M -k -k gt -g OT gd ~ M z OT š ~ M l OT k ~ M h

Roacutena-Tas veacutelemeacutenye szerint a harmadik korszakban jelentkező szoacutekezdő t- eacutes k- zoumlngeacutesedeacutese (deacutel dől dara goumlreacuteny goumldeacuteny) az oguz nyelvekre jellemző sajaacutetsaacuteg iacutegy felteacutetelezhető hogy egy nyugati oacutetoumlroumlk oguz izoglossza jelenseacuteggel aacutellhatunk szemben Tehaacutet a harmadik korszakban maacuter szaacutemolhatunk egy nem csuvasos tiacutepusuacute nyelvvel is mint aacutetadoacuteval Az oumlroumlk hurok beacutelyeg szavak illetve a szoacutekezdő d- eacutes g- mindenesetre erre utal79

Mindezek alapjaacuten Ligeti eacutes nyomaacuteban Roacutena-Tas eacutes Berta haacuterom-neacutegyszaacutez eacuteves nyelvi eacuterintkezeacutest laacutet indokoltnak szemben azokkal a toumlrteacuteneacuteszekkel eacutes reacutegeacuteszek-kel akik a magyarok Fekete-tenger koumlzeli szaacutellaacutesteruumlletre huacutezoacutedaacutesaacutet viszonylag keacutesei időpontra aacuteltalaacuteban 750 taacutejaacutera vagy a 830-as eacutevekre helyezik eacutes a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak aacutetveacuteteleacuteben vagy a kabarok vagy a Kaacuterpaacutet-medencei toumlroumlk nyelvű avarok vagy a dunai bulgaacuterok meghataacuterozoacute szerepeacutet hangsuacutelyozzaacutek Foumlldrajzi eacuterte-lemben ennek a nagyobb reacutesze a Kaukaacutezus előtereacutere eacutes a Fekete-tenger melleacutekeacutere esett A kuumlloumlnboumlző kronoloacutegiai reacutetegek eacutes a noumlveacutenyfoumlldrajzi valamint a kultuacutertoumlrteacute-neti eacutervek azt taacutemasztjaacutek alaacute hogy a honfoglaloacute magyarok nyelve tartoacutes toumlroumlk nyelvi hataacutesnak volt kiteacuteve Ezt a nyelvi eacuterintkezeacutest toumlrteacuteneti okokboacutel a kelet-euroacutepai steppe videacutekeacutere tehetjuumlk Mint laacutettuk Ligeti a korai volgai bulgaacuter hataacutes lehetőseacutegeacutet nyitva hagyta amit azonban a toumlrteacuteneti eacutervek nem taacutemogatnak Roacutena-Tas noumlveacutenyfoumlldrajzi

79 Roacutena-Tas Berta 2011 1149ndash1159

91

okokboacutel a VolgandashKaacutema videacutekeacutet zaacuterta ki a lehetseacuteges nyelvi eacuterintkezeacutesek teruumlletei kouml-zuumll A Kr u 5ndash9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenetet Roacutena-Tas a koumlvetkezőkeacuteppen rekonst-ruaacutelta a 6 szaacutezad veacutegeacuten a kubaacuteni bulgaacuterok helyeacutere bekoumlltoumlztek a magyarok az Uraacutel videacutekeacuteről ahol a Kazaacuter Kaganaacutetusba illeszkedtek bele A 670-es eacutevekben amikor a Kuvrat-feacutele birodalmat megdoumlntoumltteacutek a kazaacuterok ndash minek koumlvetkezteacuteben az ono-gundur birodalom neacutepeinek egy reacutesze elkoumlltoumlzoumltt ndash a magyarsaacuteg vette birtokba a Dnyepertől nyugatra elteruumllő teruumlleteket 800 taacutejaacuten csatlakoztak hozzaacutejuk a kaba-rok80 Az iacuterott forraacutesok nem tudnak a magyarokroacutel a 9 szaacutezad előtt iacutegy ezek maacutes ismert toumlrteacuteneti esemeacutenyekhez kapcsolt felteveacutesek

80 Roacutena-Tas 1996 248

Don

Dnyeper

Meotisz

F

e k e t e - t e n g e rDuna

Tisza

Dnyeszter

Odera

Visztula

B a l t i

- t e

n g

e r

Kaacutema

Uraacutel

A r a

l - t

oacute

K a s z p i - t e n g e r

F

i n n - ouml b ouml l

Volga

B I Z Aacute N C I C S Aacute S Z Aacute R S Aacute G

U r aacute l - h e g y s eacute g

BULGAacuteRORSZAacuteG

horvaacutetok

Szaacuteva

vlachok gruacutezok

Oka

enyecek

osztjaacutekok

(hantik)Ob

vogulok(manysik)

Irtis

Eacuteszaki-Dvina

szoumllkupok

OBI-UGORvotjaacutekok

(udmurtok)z uuml r j eacute n e k

UGOR

csuvasok

merjaacutek

cseremiszek

(marik)

muromaacutek

mordvinok

voacutetokeacutesztek

liacutevek

vepszeacutekfinn toumlrzsek

b a l t i t ouml r z s e k

poroszok

k a z

aacute r o

k

b e s e n y k

a l aacute n o k

oumlrmeacutenyekBizaacutenc

Derbent

Kubaacuten

dunai bulgaacuterok

szerbek

kaacutelizok

895ndash896

900ndash901

aacute r p aacute t o k

s z l aacute

v

t

ouml r

z s

e k

Finnugor neacutepekEgyeacuteb neacutepek

ligetes steppe

faacutetlan steppe

12 Az ősmagyarsaacuteg vaacutendorlaacutesa Roacutena-Tas nyomaacuten

92

A bizaacutenci latin eacutes muszlim forraacutesok az euraacutezsiai steppe 4ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteről

A mongol kor előtt Kelet-Euroacutepaacuteban haacuterom nomaacuted birodalommal (hun avar eacutes ka-zaacuter) eacutes szaacutemos toumlrzsszoumlvetseacuteggel (szabiacuter ogur onogur bulgaacuter magyar besenyő eacutes kun) szaacutemolhatunk Ezeknek a birodalmaknak eacutes toumlrzsszoumlvetseacutegeknek a toumlrteacuteneti vizsgaacutelataacutet nagyban megneheziacuteti hogy nincsenek belső forraacutesaik A Tuumlrk Birodalom az egyetlen amelyről sajaacutet kuacutetfők alapjaacuten rendelkezuumlnk megbiacutezhatoacute adatokkal (az Orhon voumllgyeacutenek rovaacutesiacuteraacutesos feliratai) ezeacutert kuumlloumlnoumlsen tanulmaacutenyozaacutesra eacuterde-mes a nomaacutedokkal foglalkozoacute toumlrteacuteneacuteszek szaacutemaacutera81

A kelet-euroacutepai nomaacutedokra vonatkozoacute forraacutesokat a szomszeacutedos birodalmak iacuteraacutes-tudoacutei jegyezteacutek le Ezek koumlzuumll haacuterom volt meghataacuterozoacute jelentőseacutegű a keacutesei Roacutemai Birodalom eacutes nyugat-euroacutepai utoacutedaacutellamai latin nyelven őriztek meg informaacutecioacutekat a goumlroumlg forraacutesokat a Bizaacutenci Birodalom szolgaacuteltatta eacutes veacuteguumll az iszlaacutem felemelkedeacutese eacutes a vilaacutegbirodalommaacute noumlvő kalifaacutetus az arab eacutes perzsa nyelvű kuacutetfők megjeleneacuteseacutet tette lehetőveacute ezek első viraacutegkora a 9ndash11 szaacutezadra tehető

Az euraacutezsiai steppe nyugati feleacuten eacutelő 5ndash13 szaacutezadi nomaacutedokra vonatkozoacute forraacute-sok feldolgozaacutesa adhat alapot hogy a korai magyar toumlrteacuteneti kutataacutesban előre lehes-sen leacutepni

Sinor Deacutenes kezdemeacutenyezeacuteseacutere laacutetott neki Aalto eacutes Pekkanen hogy oumlsszeaacutelliacutetsaacutek az euraacutezsiai steppe toumlroumlk mongol eacutes finnugor nyelvű neacutepeire vonatkozoacute latin forraacutes-gyűjtemeacutenyt A szerzőpaacuteros az oacutekori eacutes kora koumlzeacutepkori időszak feldolgozaacutesaacutet tűzte feladatul A 9 szaacutezad első fele az avar birodalom bukaacutesa volt az anyaggyűjteacutes kro-noloacutegiai hataacutera A keacutet koumltet a neacutep- eacutes toumlrzsneveket illetve a kapcsoloacutedoacute szemeacutelyne-veket ciacutemeket eacutes foumlldrajzi neveket tartalmazza a vonatkozoacute latin forraacutesreacuteszletekkel a meacuterv adoacute kiadaacutesokboacutel ideacutezve82

Moravcsik Gyula a magyar bizantinoloacutegia kiemelkedő alakja a koumlzeacutepkori toumlroumlk nyelvű neacutepekre vonatkozoacute goumlroumlg forraacutesok kutataacutesaacutera oumlsszpontosiacutetotta a figyelmeacutet A bizaacutenci forraacutesokboacutel oumlsszegyűjtoumltte a toumlroumlk nyelvű neacutepekre vonatkozoacute adatokat Előszoumlr magyar nyelven tette koumlzzeacute a munkaacutet majd Byzantinoturcica ciacutemen neacuteme-tuumll jelent meg 1958-ban amely a bizantinoloacutegia keacutezikoumlnyve lett Az első koumltetben a toumlroumlk nyelvű neacutepek toumlrteacuteneteacutenek roumlvid oumlsszefoglalaacutesa olvashatoacute a hunok ogurok avarok kazaacuterok besenyők kunok bulgaacuterok szeldzsukok eacutes magyarok toumlrteacutenete a teljes vonatkozoacute maacutesodlagos irodalommal Ezutaacuten a forraacutesok ismerteteacutese koumlvet-kezik a kritikai kiadaacutesok keacuteziratok eacutes irodalom bemutataacutesaacuteval A maacutesodik koumltet a goumlroumlg feljegyzeacutesű neacutepneveket toumlrzsneveket szemeacutely- eacutes foumlldrajzi neveket tartal-mazza aacutebeacuteceacutesorrendben Az egyes ciacutemszavak a forraacutesokban olvashatoacute kuumlloumlnboumlző neacutevformaacutekboacutel interpretaacutecioacuteikboacutel goumlroumlg adatokboacutel eacutes a veluumlk kapcsolatos iroda-lomboacutel aacutellnak83

81 Uacutej kiadaacutesa magyar fordiacutetaacutessal Berta 200482 Aalto Pekkanen 198083 Moravcsik BT IndashII

93

A neacutemet koumlzeacutepkorkutataacutes egy monumentaacutelis kutataacutest indiacutetott el Glossar zur fruumlh-mittelalterlichen Geschichte im oumlstlichen Europa84 ciacutemmel amely tervbe vette a kora koumlzeacutepkori Kelet-Euroacutepaacutera vonatkozoacute latin goumlroumlg eacutes szlaacutev nyelvű forraacutesok teljes fel-dolgozaacutesaacutet Az eredeti ceacutel az volt hogy a szlaacutev nyelvű neacutepek kialakulaacutesaacutenak folya-mataacutet taacuterjaacutek fel amelyet teacuterben a Volga eacutes Elba koumlzoumltti teruumlletre eacutes a Balkaacutenra ter-jesztettek ki a 6 eacutes 13 szaacutezad koumlzoumltti időszakban A latin forraacutesok vonatkozaacutesaacuteban a 900 eacutev lett a felső hataacuter miacuteg a goumlroumlgoumlk eseteacuteben 1025 A szlaacutev nyelvű neacutepek mellett a Kelet-Euroacutepa nomaacutedjaira vonatkozoacute forraacutesokat is feldolgoztaacutek iacutegy elkeacuteszuumlltek a hu-nokra avarokra bulgaacuterokra kazaacuterokra magyarokra eacutes besenyőkre vonatkozoacute ciacutem-szavak is Ezek a koumlvetkező adatokat tartalmazzaacutek a neacutevforma eacutes annak vaacuteltozatai a ciacutemre vonatkozoacute passzusok a kuumlloumlnboumlző forraacutesokboacutel maacutes a teacutemaacutekhoz kapcsoloacutedoacute utalaacutesok szakirodalom Az A sorozat a latin forraacutesokat tartalmazza eacutes eddig haacuterom koumltet laacutetott napvilaacutegot az a-toacutel a d-ig miacuteg a B sorozat a goumlroumlg adatokat foglalja ma-gaacuteban eacutes csupaacuten az alfa betűs neveket adtaacutek ki egy koumltetben Emellett heacutet kiegeacutesziacutető koumltetet publikaacuteltak A latin forraacutesok ceacutedulaanyaga a Muumlnster Universitaumlt Abteilung fuumlr Osteuropaumlischen Geschichte des Historischen Seminars egyik irodaacutejaacuteban meg-talaacutelhatoacute A goumlroumlg anyagot elvitteacutek Berlinbe ahol a Prosopographie der mittelbyzan-tinischen Zeit (641ndash867) nevű kutataacutes alapjaacutet keacutepezi A Glossarban a kelet-euroacutepai nomaacutedok koumlzuumll az avarokra vonatkozoacute latin eacutes goumlroumlg ciacutemszavak megjelentek a bul-gaacuterokra csak a latin anyag laacutetott napvilaacutegot

A szegedi egyetemen az 1990-es eacutevek elejeacuten indiacutetottunk egy olyan programot amelynek a kereteacuteben tervbe vettuumlk a koumlzeacutepkori kelet-euroacutepai nomaacutedokra vonat-kozoacute forraacutesanyag oumlsszegyűjteacuteseacutet illetve azok magyar fordiacutetaacutessal eacutes kommentaacuterral toumlrteacutenő kiadaacutesaacutet Az első jelentős leacutepeacutes Szaacutedeczky-Kardoss Samu neveacutehez fűződik aki az avarokroacutel szoacuteloacute latin eacutes goumlroumlg forraacutesanyagot dolgozta fel A vonatkozoacute reacuteszeket magyarra fordiacutetotta eacutes bőseacuteges filoloacutegiai eacutes toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal laacutetta el A kouml-tet 1998-ban laacutetott napvilaacutegot85 Olajos Tereacutezia a 9 szaacutezadi az Avar Kaganaacutetus bu-kaacutesa utaacuteni avarok forraacutesait tette koumlzzeacute86 1979ndash80-ban Szaacutedeczky-Kardoss Samu oumlsz-szeaacutelliacutetotta a korai bulgaacuterok goumlroumlgndashlatin forraacutesainak fordiacutetaacutesaacutet is 480-toacutel a Balkaacutenra toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutesig azaz 680-ig amely keacuteziratban rendelkezeacutesre aacutell87 Taniacutetvaacutenya Farkas Csaba a Tuumlrk Birodalom toumlrteacuteneteacutenek latin eacutes goumlroumlg forraacutesanyagaacutet gyűjtoumltte egybe valamint fordiacutetotta le eacutes doktori eacutertekezeacuteskeacutent sikeresen megveacutedte 1998-ban 2012-ben jelent meg Olajos Tereacuteziaacutetoacutel Theophuumllaktosz Szimokatteacutesz toumlrteacuteneti mono-graacutefiaacutejaacutenak fordiacutetaacutesa toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal88

A kelet-euroacutepai nomaacutedokra vonatkozoacute muszlim forraacutesanyag feldolgozaacutesaacuteban jelentős fordulatot hozott Minorsky munkaacutessaacutega A Ḥudūd al-ʿĀlam89 angol fordiacute-

84 Glossar A I II III B Glossar Beiheft 1ndash785 Szaacutedeczky-Kardoss 199886 Olajos 200187 Szaacutedeczky-Kardoss S A bolgaacuter toumlrteacutenelem forraacutesai Asparuch előtt keacutezirat Szeged 1979

198088 Olajos 201289 Minorsky 1937

94

taacutesa eacutes a kimeriacutető filoloacutegiai kommentaacuterok illetve al-Marwazī90 a toumlroumlkoumlket eacutes Kiacutenaacutet eacuterintő fejezeteinek hasonloacute feldolgozaacutesa mind a mai napig uacutettoumlrő jellegűek Az orosz nyelvű szakirodalomboacutel Zahoder keacutet koumltete eacuterdemel kuumlloumlnoumls figyelmet amelyekben Kaspijskij svod ciacutemen adott ki a 9ndash10 szaacutezadi Kelet-Euroacutepaacutera vonatkozoacute forraacutesreacutesz-leteket91 Uacutejabban Asadov a toumlroumlkoumlkre vonatkozoacute korai muszlim forraacutesokkal illetve Kumekov a Kazak-steppeacutere vonatkozoacute korai muszlim foumlldrajziacuteroacutek eacutes utazoacutek hiacuteradaacute-saival foglalkozott92 A korai Rusz toumlrteacuteneteacutere vonatkozoacute keleti (arab perzsa eacutes heacute-ber) forraacutesokboacutel aacutelliacutetott oumlssze egy chrestomatiaacutet Kalinina Konovalova eacutes Petruhin93 A lengyel orientalistaacutek Lewicki vezeteacuteseacutevel kezdteacutek el a szlaacutev nyelvű neacutepekre vo-natkozoacute arab forraacutesok oumlsszegyűjteacuteseacutet eacutes kiadaacutesaacutet94 Mivel a szlaacutev nyelvű neacutepek toumlr-teacutenete elvaacutelaszthatatlan maacutes kelet-euroacutepai neacutepekeacutetől a gyűjteacutes tartalmazza azokat a passzusokat is amelyek a nomaacuted eacutes erdőlakoacute neacutepekre vonatkoznak Iacutegy keruumlltek be az anyagba a kazaacuterokat volgai bulgaacuterokat magyarokat eacutes maacutes finnugor eacutes toumlroumlk nyelvű neacutepeket eacuterintő informaacutecioacutek A Źroacutedła arabskie do dziejoacutew słowiańszczyzny első koumltete a koumlvetkező szerzők vonatkozoacute reacuteszeit tartalmazza al-Huwārizmī Ibn Hurdādbih al-Ğāhiz al-Farġānī Ibn Qutayba al-Balādurī eacutes al-Yaʿqūbī műveinek arab reacuteszletei lengyel eacutes latin fordiacutetaacutessal bő kommentaacuterokkal A maacutesodik koumltet keacutet reacuteszből aacutell az első Ibn al-Faqīh eacutes keacutet maacutesik kisebb jelentőseacutegű szerző vonatkozoacute tudoacutesiacutetaacutesait miacuteg a maacutesodik Ibn Rusta Kelet-Euroacutepa neacutepeit taacutergyaloacute fejezeteit tartal-mazza A harmadik koumltetben pedig Ibn Faḍlān 922-es a volgai bulgaacuter uralkodoacutehoz ellaacutetogatoacute koumlvetseacuteg tagjaacutenak uacutetijelenteacutese talaacutelhatoacute A negyedikben a kuumlloumlnboumlző mu-tatoacutek kaptak helyet

A korai muszlim forraacutesok Belső-Aacutezsia eacutes Kelet-Euroacutepa nomaacutedjairoacutel is alapvető informaacutecioacutekat tartalmaznak Erre a szakteruumlletre a magyar kutataacutes kuumlloumlnoumls figyel-met fordiacutetott maacuter a 19 szaacutezad veacutegeacuten Az aacutettoumlreacutest Kmoskoacute Mihaacutely munkaacutessaacutega hozta aki a muszlim foumlldrajzi eacutes toumlrteacuteneti irodalom egeacuteszeacutet feldolgozta az euraacutezsiai steppe koumlzeacutepkori neacutepeinek szempontjaacuteboacutel Halaacutela megakadaacutelyozta abban hogy hatalmas munkaacutejaacutet koumlzzeacutetegye Czegleacutedy Kaacuteroly mutatta be a keacutezirati hagyateacutekot reacuteszlete-sen95 Kmoskoacute haacuterom koumltetben a foumlldrajzi irodalmat eacutes keacutet koumltetben a toumlrteacutenetiacuteroacute-kat gyűjtoumltte oumlssze A haacuterom megjelent foumlldrajzi koumltet koumlzuumll az első Ibn Hurdādbih Ibn al-Faqīh Qudāma Ibn Rusta96 a maacutesodik al-Iṣṭahrī Ibn Ḥawqal al-Muqaddasī al-Masʿūdī eacutes al-Bakrī97 a harmadik pedig Yāqūt al-Qazwīnī al-Dimišqī Abū-l-Fidā ʾ 98 művei vonatkozoacute reacuteszeinek magyar fordiacutetaacutesaacutet eacutes a toumlrteacuteneti kommentaacutero-kat tartalmazza A toumlrteacutenetiacuteroacutek koumlzuumll al-Balādurī al-Yaʿqūbī al-Dīnawarī al-Ṭabarī

90 Minorsky 194291 Zahoder 1962 196792 Asadov 1993 Kumekov 201093 Kalinina Konovalova Petruhin 200994 Źroacutedła I II1 II2 III95 Czegleacutedy 1954 23ndash6696 Kmoskoacute I197 Kmoskoacute I298 Kmoskoacute I3

95

Saʿīd ibn Biṭrīq Agapios ibn Qusṭanṭīn al-Maqdisī al-Bīrūnī al-Taʿālibī Ibn Miskawayh Illeacutes Nesībīn Ibn al-Atīr vonatkozoacute reacuteszei vaacuternak meacuteg kiadaacutesra

Kmoskoacute a muszlim forraacutesok mellett feldolgozta a sziacuter irodalom steppei vonatko-zaacutesuacute forraacuteshelyeit is Neacutegy egyseacutegre osztva koumlzli a fordiacutetaacutesokat eacutes a toumlrteacuteneti kom-mentaacuterokat A sziacuter Nagy Saacutendor legenda Pszeudo-Zakariaacutes Rhetor műveacutenek foumlld-rajzi fuumlggeleacuteke Kivonatok sziacuter kroacutenikaacutekboacutel Kivonatok sziacuter hagiografikus művekből Felfoumlldi Szabolcs szerkeszteacuteseacuteben a koumltet 2004-ben jelent meg99 A toumlroumlk neacutepekre vo-natkozoacute sziacuter forraacutesok uacutej feldolgozaacutesaacutet veacutegezte el Mark Dickens aki 2008-ban sikere-sen megveacutedte a teacutemaacuteban iacutert PhD-disszertaacutecioacutejaacutet100

Kmoskoacute Mihaacutely oumlsszeaacutelliacutetott meacuteg egy neacutemet nyelvű munkaacutet Gardīzīrsquos Abhandlung uumlber die Staumlmme der Tuumlrken ciacutemen amely Gardīzī toumlroumlk neacutepekre vonatkozoacute fejezete-inek neacutemet fordiacutetaacutesa melleacute meacuteg Ibn Rusta eacutes al-Bakrī paacuterhuzamos helyeit is koumlzoumllte toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal Hansgerd Goumlckenjannal koumlzoumlsen ellenőriztuumlk eacutes javiacutetot-tuk a neacutemet fordiacutetaacutest eacutes kiegeacutesziacutetettuumlk tovaacutebbi szerzőkkel (Marwazī Ḥudūd) eacutes uacutej kommentaacutert iacutertunk a szoumlvegekhez A teljesen aacutetdolgozott uacutej koumltetet 2001-ben tettuumlk koumlzzeacute101 A Ğayhānī-hagyomaacuteny magyar fejezeteacutenek rekonstrukcioacutejaacutet eacutes uacutej elemzeacute-seacutet a kelet-euroacutepai steppeacutere vonatkozoacute forraacutesanyag eacutes szakirodalom feldolgozaacutesaacuteval 2005-ben jelentettem meg102

A forraacuteskiadaacuteson tuacutel teacutemavezeteacutesemmel keacuteszuumllt el toumlbb toumlrteacuteneti taacutergyuacute PhD-dolgozat amely a koumlzeacutepkori steppetoumlrteacutenet egy-egy leacutenyeges reacuteszeacutet dolgozta fel Dobrovits Mihaacutely a Tuumlrk Birodalom toumlrteacuteneteacutenek monografikus megiacuteraacutesaacutera vaacutellalko-zott103 A tuumlrkoumlk a steppeacutet hatalmuk alaacute gyűrteacutek Mandzsuacuteriaacutetoacutel a Kriacutemig ezzel leacutetre-hozva egy oacuteriaacutesi kiterjedeacutesű birodalmat amelyben a javak aacuteruk eacutes eszmeacutek Kiacutenaacutetoacutel Perzsiaacuten aacutet Bizaacutencig szabadon aacuteramolhattak mindkeacutet iraacutenyban Dobrovits elsőkeacutent dolgozta fel a tuumlrkoumlk toumlrteacuteneteacutet oumlnaacutelloacute monograacutefiaacuteban ahol a belső eacutes kuumllső forraacutesok aacutettekinteacuteseacutet koumlveti egy foumlldrajzi eacutes toumlrteacuteneti bevezeteacutes a steppetoumlrteacutenet aktuaacutelis keacuter-deacuteseibe A tuumlrk toumlrzsek megjeleneacutese eacutes az 552-es birodalomalapiacutetaacutes utaacuten az egyseacuteges uralom 580-ig tartott amikor is a Tuumlrk Birodalom egy keleti eacutes nyugati birodalomra esett szeacutet 630-ban a keleti tuumlrk majd nem sokkal utaacutena a nyugati reacutesz is kiacutenai fenn-hatoacutesaacuteg alaacute keruumllt eacutes oumltveneacuteves kiacutenai uralom koumlvetkezett 682-ben sikeruumllt a Tuumlrk Birodalmat visszaaacutelliacutetani eacutes 745-ig fenntartani a maacutesodik Tuumlrk Kaganaacutetust A dolgo-zatban a szerző reacuteszletesen kiteacuter a tuumlrkoumlk kapcsolataacutera a kiacutenai az iraacuteni a bizaacutenci eacutes az arab vilaacuteggal A birodalom taacutersadalmi-politikai berendezkedeacutese kuumlloumln figyelmet eacuterdemel hiszen a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak doumlntő korszakaacuteban a Tuumlrk Birodalom utoacutedaacutellamaacutenak tekintett Kazaacuter Birodalom keretei koumlzeacute tartozhatott Ezek a taacutersadalmi-politikai mintaacutek a honfoglaloacute magyarsaacuteg eseteacuteben is igazolhatoacutek104

99 Kmoskoacute Sziacuter100 Mark Dickens Turkāyē Turkic Peoples in Syriac Literature Prior to the Seljuumlks Clare Hall

Dissertation submitted for the degree of Doctor of Philosophy Faculty of Asian and Middle Eastern Studies University of Cambridge Supervisor Dr Erica C D Hunter February 2008

101 Goumlckenjan Zimonyi 2001102 Zimonyi 2005103 Dobrovits 2006104 Zimonyi 1998 159ndash166

96

Polgaacuter Szabolcs a kora koumlzeacutepkori Kelet-Euroacutepa kereskedelmi kapcsolataira vo-natkozoacute forraacutesok oumlsszegyűjteacuteseacutere eacutes a teacutema szakirodalmaacutenak feldolgozaacutesaacutera vaacutellal-kozott Az eddigi munkaacutek csak egy-egy reacuteszteruumlletre oumlsszpontosiacutetottak vagy maga a kelet-euroacutepai teacuterseacuteg csak perifeacuterikusan kapott bennuumlk helyet Kelet-Euroacutepa kora koumlzeacutepkori kereskedelme fontos helyet foglalt el a nemzetkoumlzi kereskedelemben A kereskedelem reacutesztvevői egyreacuteszt a hivataacutesos kereskedők (muszlimok hvaacuterezmiek zsidoacutek ruszok) maacutesreacuteszt a kereskedelmet csak kiegeacutesziacutető foglalkozaacuteskeacutent folytatoacute neacutepek (az eacuteszaki erdővideacutek lakoacutei) A bdquosajaacutetrdquo kereskedők megleacutete vagy hiaacutenya a step-pei nomaacutedoknaacutel kuumlloumln izgalmas keacuterdeacutes A legfontosabb kereskedelmi aacuteruk ebben a reacutegioacuteban a preacutem rabszolga meacutez eacutes viasz a fegyverek borostyaacuten Fizetőeszkoumlzkeacutent szolgaacuteltak a dirhemek eacutes uumlveggyoumlngyoumlk Az uacutetvonalakat Polgaacuter Szabolcs az uacutetleiacuteraacute-sok itineraacuterium jellegű forraacutesok alapjaacuten rekonstruaacutelta 1 Dnyeper-uacutet 2 Volga-uacutet 3 a keletre vezető utak eacutes a bdquoSelyemuacutetrdquo 4 a nyugatra vezető utak A forraacutesok a keres-kedelem kuumlloumlnfeacutele formaacuteira utalnak vaacutendorkereskedeacutes piacok neacutema kereskedelem valamint a kereskedelmi szerződeacutesek A magyar honfoglalaacutest koumlvető időszakboacutel a Kaacuterpaacutet-medence eacutes Kelet-Euroacutepa kereskedelmi kapcsolatait eacuterinti meacuteg a munka105

Kovaacutecs Szilvia a kelet-euroacutepai kunok mongol kor előtti toumlrteacuteneteacutenek historio-graacutefiai aacutettekinteacuteseacutere vaacutellalkozott A kunok a 11 szaacutezad koumlzepeacuten jelentek meg a deacutel-orosz steppeacuten eacutes mintegy keacutet eacutevszaacutezadon aacutet Kelet-Euroacutepa haacuterom hatalmi teacutenyezői-nek egyike voltak Toumlrteacutenetuumlk nemcsak a Kijevi Rusz szempontjaacuteboacutel fontos hanem Bizaacutenc a bulgaacuterok a Balkaacuten egeacutesze eacutes a Magyar Kiraacutelysaacuteg toumlrteacuteneteacutet is eacuterinti Ez az első monografikus igeacutenyű toumlrteacuteneti-historiograacutefiai aacutettekinteacutes a kunok korai toumlrteacute-neteacuteről106

A hosszuacute taacutevuacute ceacutelunk hogy teljesen feldolgozzuk a Kelet-Euroacutepaacuteban a koumlzeacutepkori nomaacutedokra vonatkozoacute forraacutesokat ami lehetőveacute teszi egy koumlzeacutepkori kelet-euroacutepai steppetoumlrteacutenet megiacuteraacutesaacutet a hunoktoacutel a mongol hoacutediacutetaacutesig Ez adna biztosabb alapot a korai magyar toumlrteacutenet kereteinek meghataacuterozaacutesaacutehoz eacutes ezen a teacuteren uacutejabb eredmeacute-nyek vaacuterhatoacutek

Előszoumlr persze azt a keacuterdeacutest kell feltennuumlnk hogy melyek voltak azok a teacutenyezők amelyek meghataacuteroztaacutek Nyugat Bizaacutenc eacutes a Kalifaacutetus eacuterdeklődeacuteseacutet a kelet-euroacutepai nomaacutedok iraacutent

A Roacutemai Birodalom eacutes az annak oumlroumlkeacutebe leacutepő Bizaacutenci illetve nyugaton a latin iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelkező utoacutedaacutellamok a Tuumlrk Birodalom eacutes a Mongol Birodalom idejeacuteben rendelkeztek megbiacutezhatoacute adatokkal az euraacutezsiai steppe neacutepeiről illetve azon tuacutel Kiacutenaacuteroacutel Mindkeacutet birodalom Mongoacuteliaacutetoacutel a Fekete-tengerig terjedt bizto-siacutetva az aacuteruk eacutes a hiacuterek forgalmaacutet Kelet eacutes Nyugat koumlzoumltt

105 Polgaacuter Szabolcs Kelet-Euroacutepa koumlzeacutepkori kereskedelmeacutenek toumlrteacutenete PhD-disszertaacutecioacute Sze-ged 2002

106 Kovaacutecs Szilvia A kunok 11ndash12 szaacutezadi toumlrteacutenete PhD-disszertaacutecioacute Szeged 2012 httpdok-toribiblu-szegedhu17491Kovacs_Szilvia_PhDpdf

97

Az 5ndash7 szaacutezadban a bdquokeleti Roacutemardquo Bizaacutenc eacutes Belső-Aacutezsia koumlzoumltti szoros kap-csolatokat jelzik hogy bizaacutenci koumlvetseacuteg jaacutert a Tang-udvarban a kiacutenai forraacutesok sze-rint a 643 667 701 719 742 eacutevben de rendelkezuumlnk kiacutenai leiacuteraacutessal a 7 szaacutezadi Konstantinaacutepolyroacutel eacutes a tuumlrk rovaacutesfeliratokon a tuumlrk uralkodoacute halotti szertartaacutesaacutera laacutetogatoacute koumlvetseacutegek koumlzoumltt szerepel a bizaacutenci is107

A bizaacutenci udvarban az első tuumlrk koumlvetjaacuteraacutes 563-ra dataacutelhatoacute amikor Askel rex a tuumlrkoumlk legnyugatibb csoportjaacutenak toumlrzsfője kuumlldte el embereit Konstantinaacutepolyba108 568-ban a szogd Maniakh vezette koumlvetseacuteget maacuter Istemi a nyugati tuumlrkoumlk uralko-doacuteja kuumlldte a Bizaacutenci Birodalom fővaacuterosaacuteba109 A tuumlrkoumlk szolgaacutelataacuteba aacutelloacute szogdok akik Kiacutenaacutetoacutel Perzsiaacuteig kereskedtek a Selyemuacuteton előszoumlr tuumlrk segiacutetseacuteggel a perzsa piacra proacutebaacuteltak betoumlrni azonban ezt a perzsaacutek elhaacuteriacutetottaacutek Ugyanakkor nyugaton a selyemnek a legfőbb piaca Bizaacutenc volt eacutes a kelet-euroacutepai steppe uacutej lehetőseacuteget nyi-tott Perzsia elkeruumlleacuteseacutere Emellett Bizaacutenc Perzsia ellen politikai szoumlvetseacutegeskeacutent is szaacutemba joumlhetett110 Veacuteguumll a harmadik koumlzoumls uumlgy az avarok teacuterhoacutediacutetaacutesa volt akiket a tuumlrkoumlk sajaacutet szoumlkoumltt rabszolgaacuteinak tekintettek Jusztinianosz (527ndash565) meacuteg ugyan-abban az eacutevben vaacutelaszkoumlvetseacuteget kuumlldoumltt Zemarkhosz vezeteacuteseacutevel Istemi a nyugati tuumlrk uralkodoacute udvaraacuteba Ez a koumlvetjelenteacutes fennmaradt eacutes Moravcsik Gyula fordiacute-taacutesaacuteban magyarul is olvashatoacute111 Zemarkhosz uacutetleiacuteraacutesaacutet eacutes beszaacutemoloacutejaacutet reacuteszletesen elemezte Dobrovits112 A koumlvetjaacuteraacutessal szinte egy időben toumlrteacutent meg az avaroknak a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe toumlrteacutenő bekoumlltoumlzeacutese 567-ben majd a langobardok 568-as Itaacuteliaacuteba koumlltoumlzeacuteseacutevel az egeacutesz medence teruumlleteacutet birtokba vetteacutek113 Az avarok ezt koumlvetően kiacuteseacuterletet tettek Sirmium elfoglalaacutesaacutera II Jusztinosz (565ndash578) csaacuteszaacuter idejeacuteben 571 taacutejaacuten Tibeacuteriosz bizaacutenci hadvezeacuter harcot indiacutetott az avarok ellen majd felteacutetelezhető hogy beacutekeacutet koumltoumltt veluumlk114 574 veacutegeacutenndash575 elejeacuten Tibeacuteriosz eacutevpeacutenz fizeteacuteseacutet vaacutellalva koumltoumltt beacutekeacutet Bajaacuten avar kagaacutennal115

Koumlzben 570-ben Jemen perzsa meghoacutediacutetaacutesa moumlgoumltt a bizaacutencindashtuumlrk kapcsolatok aacutellhattak A szogd kereskedők a Selyemuacutetnak a szaacuteszaacutenida Perzsia teruumlleteacutet elkeruumllő steppei uacutetvonal kieacutepiacuteteacuteseacutevel proacutebaacutelkoztak illetve Bizaacutenc Jemen megszerzeacuteseacutevel ten-geri uacuteton is biztosiacutethatta selyemszuumlkseacutegleteit Miutaacuten a szaacuteszaacutenida Perzsia a Selyemuacutet blokkolaacutesaacuteval befolyaacutesolni tudta a Bizaacutencba iraacutenyuloacute kereskedelmet a Jemen feletti hatalom megszerzeacuteseacutevel a tengeri utat uacutejra ellenőrzeacutese alaacute vonta116

Zemarkhosz koumlvetseacutegeacutevel egyuumltt egy tuumlrk vaacutelaszkoumlvetseacuteg is eacuterkezett Bizaacutencba Emellett tudomaacutesunk van toumlbb bizaacutenci koumlvetseacutegről 570 eacutes 576 koumlzoumltt bdquoMiutaacuten raacutebiacutez-

107 M Balard China Byzanz und Europa in LexMa Schreiner 1989 493ndash505 Berta 2005 141 193

108 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 26 Dobrovits 2006 107 Dobrovits 2011 380ndash382109 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 35110 Vaissiegravere 2005 227ndash235111 MEH 76ndash79112 Dobrovits 2011 380ndash382113 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 32ndash35114 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 39ndash41115 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 44116 Vaissiegravere 2005 229

98

taacutek ezt az uumlgyet felkerekedveacuten elindult kiacuteseacuterőivel eacutes azon kiacutevuumll meacuteg szaacutezhat tuumlrkkel Akkortaacutejt ugyanis maacuter reacutegebbi idő oacuteta tuumlrkoumlk tartoacutezkodtak Bizaacutencban akiket ebből vagy abboacutel az alkalomboacutel kuumlldoumltt oda neacutepuumlk Egyeseket koumlzuumlluumlk Anankaacutesztisz hozott magaacuteval amikor koumlvetseacutegbe ment oda maacutesok Eftuumlkhiosszal eacuterkeztek a csaacuteszaacuteri vaacute-rosba maacutesok meg eacuteppen Bizaacutencban tartoacutezkodtak miutaacuten koraacutebban Valentiacutenosszal eacuterkeztek ide (mert Valentiacutenosz keacutetszer vezetett koumlvetseacuteget a tuumlrkoumlkhoumlz) ismeacutet maacutesok Irodianosszal uacutegyszinteacuten a kilikiai Paacutevlosszal uacutegyhogy mindezekből az uacutegynevezett tuumlrkoumlk toumlrzseacuteből oumlsszegyűlt szaacutezhat szkiacuteta feacuterfirdquo117 A szoacuteban forgoacute Valentinosz maacute-sodik koumlvetjaacuteraacutesaacutenak leiacuteraacutesa is fennmaradt118 Valentinosz 576-ban indulhatott uacutet-nak hogy a perzsaacutek elleni szoumlvetseacuteget meguacutejiacutetsa A Kriacutemen keresztuumll haladva eacuterte el a steppeacutet Elsőkeacutent Turxantosz tuumlrk fejedelemmel talaacutelkozott aki Istemi fiakeacutent uralkodott egy nyugaton fekvő tartomaacuteny felett A bizaacutenci koumlvetseacuteget nem fogadtaacutek kedvezően miutaacuten hiacuteruumll vetteacutek hogy a bizaacutenci csaacuteszaacuter beacutekeacutet koumltoumltt eacutes szoumlvetseacutegre leacutepett az avarokkal ami jelentős eacutevpeacutenzfizeteacutest jelentett Mivel az avarokat a tuumlrkoumlk sajaacutet szoumlkoumltt rabszolgaacuteinak tekintetteacutek ezt a Bizaacutenccal koumltoumltt szoumlvetseacuteg felruacutegaacutesaacute-nak eacuterteacutekelteacutek eacutes maacuter inteacutezkedtek hogy Bizaacutenc kriacutemi tartomaacutenya ellen taacutemadjanak Valentinosz reacuteszt vett Istemi temeteacutesi szertartaacutesaacuten eacutes eljutott Tardu nyugati tuumlrk uralkodoacute (576ndash603) taacuteboraacuteba is A kimmeacuteriai Boszporuszt (Kercs) a tuumlrkoumlk 579 taacute-jaacuten foglaltaacutek el Uralmuk azonban 590 taacutejaacuten maacuter biztosan megszűnt ugyanis ekkor maacuter uacutejra Bizaacutenc tartotta kezeacuteben a vaacuterost119

Tardu a kezdeti ellenseacuteges aacutellaacutespontot megvaacuteltoztatta eacutes szoumlvetseacutegre leacutephetett uacutejra a bizaacutenciakkal amelynek reacutesze lehetett a tuumlrkoumlk taacutemadaacutesa Perzsia ellen 589-ben amely a tuumlrk hadsereg suacutelyos vereseacutegeacutevel zaacuterult Theophuumllaktosz Szimokatteacutesz az 595 eacutevi avar hadjaacuterat esemeacutenyei koumlzeacute eacutekelve megőrzoumltt egy leiacuteraacutest amelyet szkiacuteta exkurzusnak is neveznek Ebben szoacute van arroacutel hogy Maurikiosz (582ndash602) csaacute-szaacuter idejeacuteben a kagaacutentoacutel koumlvetseacuteg eacuterkezett Bizaacutencba eacutes egy levelet adott aacutet amely-nek tartalmaacutet Theophuumllaktosz koumlzli120 Tardu mindenesetre szoros kapcsolatban aacutellt Konstantinaacutepollyal

A perzsandashbizaacutenci haacuteboruacute uacutej szakasza kezdődoumltt meg 610-ben mikor Heacuterakleiosz (610ndash641) keruumllt a bizaacutenci troacutenra II Khoszroeacutesz szaacuteszaacutenida uralkodoacute felruacutegta a beacutekeacutet eacutes elfoglalta Armeacuteniaacutet majd egeacuteszen a Boszporuszig toumlrt előre ezutaacuten pedig Sziacuteria Jeruzsaacutelem eacutes Egyiptom koumlvetkezett 626-ban pedig az avarokkal koumlzoumlsen ost-rom alaacute vetteacutek Konstantinaacutepolyt Miutaacuten a nyugati tuumlrkoumlk Trsquoung jabgu uralma ide-jeacuten (618619ndash630) ismeacutet jelentős hatalommaacute vaacuteltak Heacuterakleiosz talaacutelkozoacutera indult Trsquoung jabguval 627-ben amiről Nikeacutephorosz Patriarcha a koumlvetkezőkeacuteppen tudoacutesiacutet bdquoHeacuterakleiosz az uumlgyek inteacutezeacuteseacutet Boacutenosz patrikioszra biacutezta ő maga pedig felkereke-dett a Fekete-tengeren aacutet eacutes Lazikeacuten keresztuumll megkiacuteseacuterelte megtaacutemadni Perzsiaacutet hellip Innen Lazikeacuteből ajaacutendeacutekokat kuumlldoumltt a tuumlrkoumlk fejedelmeacutehez eacutes perzsaacutek elleni szoumlvet-

117 Moravcsik Gyula fordiacutetaacutesa MEH 80118 Moravcsik Gyula fordiacutetaacutesa MEH 80ndash83119 Golden 1992 130ndash131120 Th eophuumllaktosz szkiacuteta exkurzusaacutenak magyar fordiacutetaacutesa toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal Olajos

2012 146ndash153

99

seacutegkoumlteacutesre szoacuteliacutetotta fel őt A fejedelem az ajaacutendeacutekokat sziacutevesen fogadta eacutes megiacutegeacuterte hogy egyuumltt harcol (a roacutemaiakkal) Heacuterakleiosz megoumlruumllt ennek s maga is elindult hozzaacute eacutes az pedig amint meghallotta hogy a csaacuteszaacuter jelen van a tuumlrkoumlk nagy soka-saacutegaacuteval eleacutebe ment a csaacuteszaacuternak leszaacutellt a lovaacuteroacutel eacutes a foumlldre borult a csaacuteszaacuter előtt Ugyanezt tette az egeacutesz vele leacutevő embertoumlmeg is A csaacuteszaacuter meglaacutetvaacuten a tiszteletadaacutes ekkora tuacutelaacuteradaacutesaacutet kinyilvaacuteniacutetotta neki hogy ha a baraacutetsaacutega szilaacuterd loacutehaacuteton is koumlze-ledhet egyszersmind sajaacutet gyermekeacutenek nevezte őt Tehaacutet iacutegy uumldvoumlzoumllte őt a csaacuteszaacuter A csaacuteszaacuter pedig azt a koronaacutet amely a sajaacutet fejeacutet oumlvezte fogta eacutes raacutetette a tuumlrk vezeacuter fejeacutere majd egyuumltt lakomaacutezott vele s a lakoma felszolgaacutelaacutesaacutenaacutel hasznaacutelt eacutetkeacuteszletet egy kiraacutelyi palaacutesttal eacutes gyoumlngyoumlkkel eacutekesiacutetett fuumllbevaloacutekkal egyetemben neki ajaacuten-deacutekozta Azutaacuten pedig a tuumlrk fejedelem kiacuteseacutereteacuteben leacutevő főembereket diacutesziacutetette fel sajaacutet kezeacutevel hasonloacute fuumllbevaloacutekkal Feacutelveacuten attoacutel hogy majd őtőle (a tuumlrk kagaacutentoacutel) is ugyanazokat fogja elszenvedni mint amiket az avar kagaacutentoacutel elszenvedett a vele koumltendő szoumlvetseacuteget szorosabbaacute teszi megmutatja neki leaacutenya Eudokia arckeacutepeacutet eacutes iacutegy szoacutel hozzaacute raquoAz isten oumlsszekoumltoumltt minket eacutes teacuteged a mi gyermekuumlnkkeacute tett Neacutezd ez az eacuten leaacutenyom a roacutemaiak Augustaacuteja Ha most oumlsszefogsz velem eacutes segiacutetesz nekem ellenseacutegeim elleneacuteben akkor őt a laacutenyomat feleseacuteguumll adom hozzaacutedlaquo A keacutep szeacutepseacutege eacutes az aacutebraacutezoltat koumlrnyező eacutekesseacuteg hataacutesaacutera szerelem nyila sebezte meg a tuumlrkoumlt a festmeacutenyen laacutethatoacute nő iraacutenyaacuteban s ezeacutert meacuteg inkaacutebb toumlrekedett a szoumlvetkezeacutes meg-valoacutesiacutetaacutesaacutera Tuumlsteacutent a tuumlrkoumlk egy vezetőjeacutet eacutes neacutepes csapataacutet bocsaacutetotta a csaacuteszaacuter rendelkezeacuteseacutere Az pedig ezekkel egyuumltt betoumlrt Perzsiaacuteba vaacuterosokat keriacutetett a hatal-maacuteba eacutes tűzimaacutedoacute templomokat forgatott felrdquo (Farkas Csaba fordiacutetaacutesa) Trsquoung jabgu eacutes Eudokia haacutezassaacutegaacutet a tuumlrk uralkodoacute 630-as halaacutela hiuacutesiacutetotta meg121

A tuumlrkoumlk eacutes bizaacutenciak koumlzoumltt tehaacutet rendkiacutevuumll szoros kapcsolat volt 563 eacutes 628 koumlzoumltt ennek koumlvetkezteacuteben a bizaacutenci udvarban a steppe egeacuteszeacuteről megbiacutezhatoacute eacutes pontos keacuteppel rendelkeztek eacutes ez a forraacutesanyagban is tuumlkroumlződoumltt 630-ban a keleti tuumlrkoumlk kiacutenai fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumlltek majd 658-ra a nyugati tuumlrkoumlk is 680 taacutejaacuten sikeruumllt visszaaacutelliacutetani a Tuumlrk Kaganaacutetust amely 745-ig aacutellt fenn Koumlzvetlen tuumlrkndashbi-zaacutenci kapcsolatokroacutel 630 eacutes 745 koumlzoumltt nincs adatunk de mint laacutettuk a bizaacutenciak eacutes a Tang-Kiacutena koumlzoumltt voltak koumlvetjaacuteraacutesok Ugyanakkor Bizaacutencot lekoumltoumltte a kialakuloacute uacutej szomszeacutedos nagyhatalommal a kalifaacutetussal folyoacute kuumlzdelem maacutesreacuteszt a 7 szaacutezad koumlzepeacutetől Kelet-Euroacutepaacuteban a Kazaacuter Kaganaacutetus leacutepett a nyugati tuumlrkoumlk helyeacutere

A 8 szaacutezad első feleacuteben jelentős aacutetrendeződeacutes koumlvetkezik be Euraacutezsia toumlrteacuteneteacute-ben Koumlzeacutep-Aacutezsia muszlim meghoacutediacutetaacutesaacuteval Transzoxaacutenia muszlim keacutezre keruumllt eacutes 751-ben Talasznaacutel keruumlltek szembe Kiacutenaacuteval A 8 szaacutezad koumlzepeacuten az ujgurok meg-doumlntoumltteacutek a Tuumlrk Kaganaacutetust eacutes az uacutejonnan felemelkedő Tibettel jelentős uacutej politikai teacutenyezőveacute vaacuteltak Kiacutenaacuteban pedig az An-lu-san-laacutezadaacutes koumlvetkezteacuteben a Tang-korszak egy uacutej szakaszaacuteba leacutepett amely a koraacutebbi nagy expanziacutev politika veacutegeacutet jelentette Sajnos a politikai aacutetrendeződeacutesnek a forraacutesanyagra is doumlntő befolyaacutesa volt ugyanis 760-toacutel mintegy maacutesfeacutel szaacutez eacutevre az informaacutecioacutek rendkiacutevuumlli moacutedon hiaacutenyosak Miacuteg

121 A tuumlrkoumlkre vonatkozoacute goumlroumlg eacutes latin nyelvű forraacutesok magyar fordiacutetaacutesa Farkas Csaba disszertaacute-cioacutejaacuteban megtalaacutelhatoacute A tuumlrk toumlrteacutenelemre reacuteszleteiben l Dobrovits Mihaacutely PhD-disszertaacute-cioacutejaacutet

100

a 760-ig a kiacutenai muszlim szogd sőt tuumlrk forraacutesok viszonylag bőseacutegesen adtak hiacutert a teruumlleten veacutegbemenő esemeacutenyekről eacutes folyamatokroacutel ezutaacuten a 10 szaacutezad elejeacuteig na-gyon gyeacuter anyag aacutell rendelkezeacutesre122

A bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutesban is van egy hiaacuteny a 7 szaacutezad veacutegeacutetől a 9 szaacutezad elejeacuteig ami egybeesik a keacutepromboloacutek eacutes keacutepimaacutedoacutek koumlzoumltti harccal illetve a kalifaacutetus elleni haacuteboruacuteskodaacutessal ezt azonban nem a munkaacutek hiaacutenyaacuteval hanem inkaacutebb a vallaacutesi eacutes haacuteboruacutes koumlruumllmeacutenyek miatt elpusztult munkaacutekkal lehet magyaraacutezni123 Ezen mun-kaacutek egy reacutesze a keacutesőbbi művekbe toumlbbeacute-keveacutesbeacute szoacute szerint bekeruumllt Eleacuteg itt csak Theophaneacutesz eacutes Nikeacutephorosz paacutetriaacuterka munkaacuteinak 7ndash8 szaacutezadi esemeacutenyeket taacuter-gyaloacute reacuteszeire utalni

A bizaacutenci eacutes aacuteltalaacuteban veacuteve a nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutesban a Belső-Aacutezsiaacutera eacutes a steppei neacutepekre vonatkozoacute adatokat elsőkeacutent az oacutekori szerzőkneacutel talaacutelunk Ezek koumlzuumll ki-emelkedik Heacuterodotosz szkiacuteta exkurzusa amely bizonyos meacuterteacutekig meghataacuterozta a keacutesőbbi nomaacutedokra vonatkozoacute goumlroumlg-roacutemai etnograacutefiai leiacuteraacutesokat124

A Roacutemai Birodalom majd a birodalom ketteacuteosztaacutesa utaacuten Nyugat-Roacutema eacutes az oumlroumlkeacutebe leacutepő latin iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelkező Nyugat a Kaacuterpaacutet-medenceacutet joacutel ismerte hiszen annak nyugati fele reacutesze volt a Roacutemai Birodalomnak A Duna vonalaacutetoacutel keletre eső teruumlletekről a Donig bezaacuteroacutelag rendelkeztek a latin forraacutesok megbiacutez-hatoacute adatokkal A Dontoacutel keletre maacuter elkezdődoumltt a teljesen meseacutes eacutes ismeretlen Barbaricum vilaacutega Erről a teruumlletről az első taacutergyszerű leiacuteraacutes Julianus utazaacutesai nyo-maacuten keletkezett 1235 taacutejaacuten amelyet koumlvettek keacutesőbb Plano Carpini eacutes Rubruk uacutetije-lenteacutesei amelyek egeacuteszen a mongol nagykaacuten udvaraacuteig adnak elsőranguacute informaacutecioacutet a steppe neacutepeiről125

A Kaacuterpaacutet-medence haacuterom nagy nomaacuted aacutellamalakulatnak volt a koumlzpontja amely jelentős nyomot hagyott a koumlzeacutepkori Euroacutepa toumlrteacutenetiacuteraacutesaacuteban A hunok megjeleneacutese Kelet-Euroacutepaacuteban eacutes a goacutetok levereacutese teljes kaacuteoszt hozott a Balkaacutenra amelyet Valensz csaacuteszaacuter 378-as Hadrianupolisznaacutel elszenvedett vereseacutege eacutes halaacutela csak fokozott A hun veszeacutely miatt eacutepuumllt fel Konstantinaacutepoly koumlreacute a theodoszioszi fal 413-ra A 402ndash406 koumlzoumltti hun taacutemadaacutes a Kaacuterpaacutet-medence ellen hozta mozgaacutesba a germaacuten toumlrzseket ami aztaacuten nagy neacutepvaacutendorlaacutesi hullaacutemot indiacutetott el eacutes a rajnai limesen aacutettoumlrő germaacuten nyelvű toumlrzsek toumlmegesen telepuumlltek be a Roacutemai Birodalom teruumlleteacutere A hunok fo-kozatosan vetteacutek birtokba a Kaacuterpaacutet-medenceacutet Pannonia 434-ben keruumllt uralmuk alaacute A nomaacutedok a 420-as eacutevektől a Keletroacutemai Birodalom teruumlleteacutere toumlbb hadjaacuteratot indiacute-tottak eacutes emellett jelentős eacutevpeacutenz fizeteacuteseacutere keacutesztetteacutek az uralkodoacutet A Nyugatroacutemai Birodalommal beacutekeacutes volt a viszony a belső paacutertharcokban hiacutevtaacutek a hunokat segiacutetseacute-guumll amelyet persze megfelelő ellenszolgaacuteltataacutesok fejeacuteben megkaptak Ezen a strateacute-giaacuten vaacuteltoztatott Attila aki a Nyugatroacutemai Birodalom ellen keacutet hadjaacuteratot is vezetett

122 Vaissiegravere 2005 261123 Moravcsik BT I 166124 BT I 47ndash50125 Gyoumlrffy 1986 magyar fordiacutetaacutes toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal

101

eacutes ezzel maacuteig hatoacutean beiacuterta magaacutet a nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutesba Mindenesetre a hunok-nak jelentős szerepet tulajdoniacutetanak a Nyugatroacutemai Birodalom bukaacutesaacuteban126

Az avarok 567-ben nyomultak be a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe a langobardok szoumlvet-seacutegesekeacutent legyőzteacutek a gepidaacutekat eacutes birtokba vetteacutek a medence keleti feleacutet A lan-gobardok 568-ban taacutevoztak Eacuteszak-Itaacuteliaacuteba amit a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutes utolsoacute momentumaacutenak tekintenek A langobard kiraacutelysaacuteg toumlrteacutenetiacuteroacutei ezeacutert is mutattak eacuter-deklődeacutest az avarok iraacutent A frank toumlrteacutenetiacuteraacutesban elsősorban Nagy Kaacuteroly utolsoacute hadjaacuterata kapcsaacuten keruumllnek az avarok az eacuterdeklődeacutes homloktereacutebe Joacutellehet Nagy Kaacuteroly 791-es avarok elleni hadjaacuterataacutenak a kimenetele keacutetseacuteges a nyugati toumlrteacutenet-iacuteraacutes mint feacutenyes győzelmet aacutelliacutetotta be Az is egyeacutertelmű hogy ez nagyban hozzaacutejaacute-rult az Avar Birodalom bukaacutesaacutehoz aminek a koumlvetkezteacuteben a Dunaacutentuacutel Oriens neacutev alatt a Karoling birodalom reacutesze lett127

Veacuteguumll a magyar honfoglalaacutes eacutes a kalandozaacutesok majd a magyarok kereszteacuteny hitre teacutereacutese eacutes ezeknek koumlvetkezmeacutenyei a Nyugat toumlrteacuteneteacutere joacutel ismertek

A Bizaacutenci Birodalom szempontjaacuteboacutel a kelet-euroacutepai steppe nomaacutedjainak pontos is-merete leacutetszuumlkseacuteglet volt Ennek tudataacuteban lehetett a birodalom biztonsaacutegaacutet eacuteszak felől megteremteni Itt a kritikus szakasz az Al-Duna menteacuten huacutezoacutedoacute limes volt mivel a Fekete-tenger eacutes a Kaukaacutezus termeacuteszetes veacutedelmet jelentett a nomaacutedokkal szemben Ugyanakkor a bizaacutenci diplomaacutecia a nomaacutedok belső viszonyainak ismere-teacuteben ki tudta jaacutetszani a kuumlloumlnboumlző neacutepeket egymaacutes ellen Az al-dunai limes elleni komoly taacutemadaacutes a hunok reacuteszeacuteről eacuterte a 440-es eacutevekben eacutes joacutellehet a limes komoly kaacuterokat szenvedett a hunok bukaacutesa utaacuten helyreaacutelliacutetottaacutek Az avarok azonban 580 eacutes 596 koumlzoumltt teljesen elpusztiacutetottaacutek Ennek suacutelyos koumlvetkezmeacutenyei lettek ugyanis ez tette lehetőveacute hogy a szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek a Balkaacutent eloumlzoumlnoumlljeacutek eacutes az ottani provinciaacutek lakossaacutega fokozatosan szlaacutev nyelvűveacute vaacuteljon A Balkaacutenra az uacutejabb komoly csapaacutest Aszparukh honfoglalaacutesa jelentette 680 taacutejaacuten aminek koumlvetkezteacuteben oumlnaacutelloacute bulgaacuter hatalom joumltt leacutetre a Balkaacutenon A bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutesban a Kaacuterpaacutet-medence eacutes a Balkaacuten kiemelten fontos szerepet toumlltoumltt be

A Kriacutem az oacutekortoacutel a Mediterraacuteneum fontos strateacutegiai pontja volt A feacutelsziget eacuteszaki reacutesze steppe miacuteg a deacuteli partvonalaacuteval paacuterhuzamosan hegyseacuteg huacutezoacutedik amely a veacute-kony tengerparti szakasznak nyuacutejtott veacutedelmet Ott toumlbb kikoumltővaacuteros eacutepuumllt Koumlzuumlluumlk kiemelkedik Kherszon eacutes Boszporusz Az oacutekori előzmeacutenyeket aztaacuten Jusztinianosz csaacuteszaacuter idejeacuteben uacutejjaacuteeacutepiacutetetteacutek eacutes kiegeacutesziacutetetteacutek sőt a hegyek koumlzoumltt egy erődvonalat eacutepiacutetettek ki hogy a Kriacutem eacuteszaki reacuteszeacutebe visszavonuloacute hunoktoacutel megveacutedjeacutek a partvo-nalat A kriacutemi goacutetok akik feltehetően 370 utaacuten huacutezoacutedhattak a hegyekbe a bizaacutenciak hű szoumlvetseacutegesei voltak eacutes a kereszteacutenyseacuteget is felvetteacutek A tuumlrkndashbizaacutenci kapcsolatok elemzeacutesekor maacuter volt szoacute arroacutel hogy a Kriacutem 576 utaacuten tuumlrk fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt

126 Thompson 1948 215 Magyar fordiacutetaacutes Thompson 2003 173 Neacutemeth 1940 19862 Boacutena 1984 276 Boacutena 1991 Boacutena 1993 A Kaacuterpaacutet-medencei hun reacutegeacuteszeti lelőhelyekre vonatko-zoacute irodalmat Boacutena Istvaacuten eacutes munkataacutersai aacutelliacutetottaacutek oumlssze Boacutena et al 1993 10ndash37 Maen-chen-Helfen 1978 Wirth 1999 Schaumlfer 1998

127 Pohl 1988 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 Olajos 2001 vouml Szaacutedeczky-Kardoss 1986

102

de ez roumlvid eacuteletűnek bizonyult 695ndash711 koumlzoumltt a kazaacuterok befolyaacutesoltaacutek a Kriacutem sor-saacutet II Jusztinianoszt 695-ben Kherszonba szaacuteműzteacutek Mivel feacuteltette az eacuteleteacutet a kriacutemi goacutetokhoz menekuumllt eacutes felvette a kapcsolatot a kazaacuter kagaacutennal aki oumlsszehaacutezasiacutetotta nőveacutereacutevel Jusztinianosz a Kercsi-szoros keleti partjaacuten leacutevő vaacuterosban telepedett le A bizaacutenci udvar azt keacuterte a kazaacuter uralkodoacutetoacutel hogy szolgaacuteltassa ki a szaacuteműzoumlttet de Jusztinianosz a feleseacutege joacutevoltaacuteboacutel meacuteg időben elszoumlkoumltt eacutes 705-ben a bulgaacuter Tervel segiacutetseacutegeacutevel visszaszerezte troacutenjaacutet Haacuterom expediacutecioacutet kuumlldoumltt Kherszon ellen de az utolsoacute lett a veszte ugyanis annak vezeacutere visszateacuterve Konstantinaacutepolyba 711-ben le-tasziacutetotta a troacutenroacutel A Kriacutem deacuteli saacutevja Kherszonnal bizaacutenci keacutezen maradt de az eacuteszaki reacuteszt a kazaacuterok uraltaacutek

733-ban III Leoacute bizaacutenci csaacuteszaacuter a kazaacuter kagaacuten leaacutenyaacutet oumlsszehaacutezasiacutetotta a fiaacuteval ez-zel erősiacutetve meg a szoumlvetseacuteget a Kalifaacutetussal szemben Ettől nem vaacutelaszthatoacute el a 733 eacutes 746 koumlzoumltt keletkezett kriacutemi goacutet puumlspoumlkseacutegi lista alapjaacuten rekonstruaacutelhatoacute kiacuteseacuterlet aminek ceacutelja a kazaacuter birodalmon beluumll egy puumlspoumlkseacutegi haacuteloacutezat kieacutepiacuteteacutese volt ennek koumlzpontja a Kriacutem feacutelszigeten (Doacuterosz) volt128 A 830-as eacutevekben eacutepiacutetetteacutek fel a bizaacuten-ciak a kazaacuter kagaacuten keacutereacuteseacutere Sarkel erődjeacutet a Don partjaacuten majd ezt koumlvetően keruumllt sor Kherszoacuten thema megszervezeacuteseacutere ami iacutegy oumlnaacutelloacute katonai kormaacutenyzoacutesaacuteggaacute leacutepett elő 860-ban KonstantinCirill vezette koumlvetseacuteg indult Konstantinaacutepolyboacutel a kazaacute-rokhoz Konstantin egy eacutevet Kherszonban toumlltoumltt majd innen indult a kazaacuter udvarba A Kriacutemen talaacutelkozott magyarokkal eacutes kazaacuterokkal Konstantin129 A magyarok jelenleacute-teacutet a Kriacutemben a Ğayhānī-hagyomaacuteny is megerősiacuteti130 Biacuteborbanszuumlletett Konstantin a DAI besenyőkkel kapcsolatos reacuteszeiben pontos keacutepet ad a Kriacutem szerepeacuteről keres-kedelmi diplomaacuteciai eacutes politikai vonatkozaacutesban is131

A Bizaacutenci Birodalom tehaacutet pontos eacutes megbiacutezhatoacute hiacutereket szerezhetett a Fekete-tenger eacuteszaki partjaacuten eacutelő nomaacutedokroacutel a Kriacutemben eacutes meacuteg időben koumlzbe tudott avat-kozni hogy az Al-Dunaacutet fenyegető nomaacuted taacutemadaacutest semlegesiacutetse132

Bizaacutenc szempontjaacuteboacutel meacuteg a Kaukaacutezus előtere szaacutemiacutetott komoly eacuterdeklődeacutesre ugyanis a Kaukaacutezus haacutegoacutein keresztuumll az eacuteszaki nomaacuted neacutepeknek alkalmuk adoacute-dott befolyaacutesolni Bizaacutenc keleti hataacuterain a szaacuteszaacutenida Perzsia majd a helyeacutebe leacutepő Kalifaacutetus elleni felleacutepeacutest

A Kriacutemtől keletre fekuumldt Zichia deacutelre tőle Abhaacutezia majd Lazika Ez utoacutebbinak kulcsszerepe volt ugyanis nemcsak strateacutegiai fontossaacuteguacute volt katonai szempontboacutel hanem innen lehetett a befolyaacutest noumlvelni eacutes kereszteacutenyseacuteget teacuteriacuteteni a szomszeacutedos Gruacutezia illetve Alaacutenia feleacute amelyek a Dariel-haacutegoacute menti utat ellenőrizteacutek133

Az ogur vaacutendorlaacutest koumlvetően 467-ben a szaragurok feltehetően bizaacutenci szoumlvet-seacutegben a Kaukaacutezuson tuacuteli teruumlletekre vezettek hadjaacuteratot A 6 szaacutezad első feleacuteben a Kaukaacutezus előtereacutet uralmuk alatt tartoacute szabiacuterokat a bizaacutenciak eacutes a perzsaacutek is szoumlvetseacute-

128 Moravcsik 1967 254ndash257129 Kristoacute 1980 91ndash92130 Zimonyi 2005 247ndash250131 DAI 52ndash55132 BT I 51ndash55 Obolensky 1999 43ndash49 208ndash224 Romanuk 2005 238ndash239133 Obolensky 1999 49ndash51

103

gesnek tekintetteacutek egymaacutes elleni haacuteboruacuteikban134 A tuumlrkndashbizaacutenci kapcsolatok soraacuten a koumlvetjaacuteraacutesok reacuteszben a Kaukaacutezuson keresztuumll haladoacute utat is hasznaacuteltaacutek A kazaacute-rok koumlzponti teruumllete pedig a Kaukaacutezus előtereacutere esett iacutegy a veluumlk valoacute szoumlvetseacuteg leacutetfontossaacuteguacute volt Heacuterakleiosz toumlroumlk szoumlvetseacutegeseinek csapatait a kazaacuterok keacutepezteacutek Keacutesőbb a kazaacuter taacutemadaacutes a Kalifaacutetus ellen 730-ban Bizaacutenc szaacutemaacutera is előnyoumls volt A kazaacuterok koumlzoumltti teacuteriacuteteacutesről maacuter esett szoacute A Kaukaacutezus koumlzponti reacuteszeacuten leacutevő Dariel-haacutegoacute az alaacutenok fennhatoacutesaacutega alaacute tartozott iacutegy Bizaacutenc az alaacutenokat szoumlvetseacutegeseacutenek igyekezett megnyerni A Kaukaacutezus eacutes az attoacutel eacuteszakra lakoacute nomaacutedok tehaacutet Bizaacutenc eacuterdeklődeacuteseacutenek homloktereacuteben aacutelltak135

Az iszlaacutem vilaacuteg Kelet-Euroacutepaacuteroacutel haacuterom fontos koumlzpontboacutel gyűjthetett adato-kat A bizaacutenciakhoz hasonloacutean a Kaukaacutezus szaacutemukra is fontos volt ahol a Perzsa Birodalom tartomaacutenyait oumlroumlkoumllteacutek Az arab hoacutediacutetaacutes a 640-es eacutevekben eacuterte el a Kaukaacutezus keleti feleacutet Azerbajdzsaacuten eacutes Armeacutenia meghoacutediacutetaacutesuk utaacuten a kalifaacutetus tar-tomaacutenyai lettek Az előbbi tekinthető a muszlimok tovaacutebbi terjeszkedeacutese baacutezisaacute-nak A Kaukaacutezuson tuacutelra 652-ben vezettek az arabok hadjaacuteratot amit a kazaacuterok

134 Golden 1992 97 104ndash106135 A bizaacutencindashkazaacuter kapcsolatokra Noonan 2006 148ndash180

Tiflisz

Partav

Dvin ARMEacuteNIA

IBEacuteRIA

ALAacuteNIA

DIDO

ABASZGIA

ZICHIA

F e k e t e - t e n g e r

Arkheopolisz

LAZIKA

h u n o k

ALBAacuteNIA

SZAacuteSZAacuteNIDA BIRODALOM

Derbend

K a

s z p

i - t

e n

g e

r

Trapezunt

KEL

ETROacute

MA

I BI

ROD

ALO

M

Sevan

Van-toacute

LAZIKA keletroacutemai vazallus aacutellam

IBEacuteRIA szaacuteszaacutenida provincia

0 200 km

13 A kaukaacutezusi reacutegioacute 565 koumlruumll

104

visszavertek Utaacutena 700 koumlruumll kezdődtek uacutejra az oumlsszecsapaacutesok 722-ben az ara-bok elfoglaltaacutek Balanğart a kazaacuter koumlzpontot iacutegy a fővaacuteros a Volga torkolataacutenaacutel fekvő Etilbe keruumllt A kazaacuterok 730-ban ellencsapaacutest meacutertek az arabokra 737-ben viszont az arabok indiacutetottak koncentraacutelt taacutemadaacutest a Kazaacuter Birodalom ellen meacutelyen behatolva kazaacuter teruumlletre eacutes a kazaacuter kagaacutent az iszlaacutem felveacuteteleacutere keacutenyszeriacutetetteacutek 750-ben dinasztiavaacuteltaacutes toumlrteacutent a Kalifaacutetusban eacutes az uacutej dinasztia az Abbaszida nem folytatta elődei hoacutediacutetoacute politikaacutejaacutet hanem a kereskedelem fellendiacuteteacuteseacutere helyezte a hangsuacutelyt Ennek koumlvetkezteacuteben a kazaacuterok eacutes a Kalifaacutetus koumlzoumltt a Kaukaacutezus keacutepezte a hataacutert A 8 szaacutezad első feleacuteből viszonylag jelentős forraacutesanyag aacutell rendelkezeacutesre az arabndashkazaacuter harcokroacutel ami elsősorban a Kaukaacutezus keleti eacutes koumlzponti reacuteszeacutere kor-laacutetozoacutedott Az attoacutel nyugatra elteruumllő steppeacutere azonban alig van raacutelaacutetaacutesuk A keres-kedelmi kapcsolatok fellenduumlleacutese 800 taacutejaacutera dataacutelhatoacute a koraacutebbi hadi utakon most maacuter kereskedelmi javak aacuteramlottak a Kaukaacutezuson keresztuumll A muszlim kereskedők a Kalifaacutetus koumlzponti teruumlleteacuteről utaztak a Kaukaacutezuson keresztuumll az Alsoacute-Volgaacutehoz eacutes ezuumlstpeacutenzeacutert vaacutesaacuteroltak preacutemet meacutezet viaszt eacutes rabszolgaacutet Jelentős szaacutemuacute koloacute-niaacutet hoztak leacutetre a kazaacuter fővaacuterosban ahol muumlezzinjeik mecseteik eacutes iskolaacuteik voltak Igen gyeacuter adatokkal rendelkezuumlnk a 9 szaacutezad első feleacuteről majd a maacutesodik feleacutetől eacutes doumlntően a 10 szaacutezadboacutel vannak megbiacutezhatoacute bőseacuteges hiacutereink a steppeacuteről a muszlim forraacutesokban

A Kalifaacutetus politikai szeacutettagoloacutedaacutesa maacuter a 9 szaacutezadban elkezdődoumltt s a 10 szaacute-zadra ez maacuter jelentősen előrehaladt A 10 szaacutezadban a Kalifaacutetus keacutet legjelentősebb keleti tartomaacutenyaacutet Khoraszaacutent eacutes Transzoxaacuteniaacutet a Szaacutemaacutenida-dinasztia tartotta keacutez-ben A Szaacutemaacutenidaacutek Khorezmen keresztuumll eacuteleacutenk kereskedelemi kapcsolatokkal ren-delkeztek a Volga-videacutekkel eacutes emellett ceacutelul tűzteacutek ki a szomszeacutedos toumlroumlk nyelvű nomaacutedok iszlamizaacutelaacutesaacutet Ennek első sikeres leacutepeacutesekeacutent a volgai bulgaacuterok vetteacutek fel az iszlaacutemot E politikaacutenak koumlszoumlnhetően a Szaacutemaacutenida udvar diplomataacutei eacutes kereskedői felkeresteacutek Kelet-Euroacutepaacutet eacutes iacutegy reacuteszletes beszaacutemoloacutekkal rendelkezuumlnk a teruumllet po-litikai eacutes etnikai viszonyairoacutel

Az iszlaacutem vilaacuteg maacutesik veacutegeacuten a Kordovai Kalifaacutetus aranykora a 10 szaacutezadra esett A kordovai udvar eacuteleacutenk eacuterdeklődeacutest mutatott Kelet-Euroacutepa feleacute A 942-es magyar taacutemadaacutes Eacuteszak-Andaluacutezia teruumlleteacutere nyilvaacuten hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy a maacuter megleacutevő frank neacutemet eacutes szlaacutev kapcsolatokon keresztuumll pontosabb informaacutecioacutekat gyűjtsenek Ezt erősiacutetette meacuteg hogy a nemzetkoumlzi kereskedelemben vezető szerepet jaacutetszoacute zsidoacute koumlzoumlsseacutegek koumlzpontja Kordovaacuteban volt eacutes a kazaacuterok zsidoacute hitre teacutereacuteseacutenek hiacutere kouml-vetkezteacuteben a komoly befolyaacutessal biacuteroacute kordovai zsidoacute koumlzoumlsseacuteg fel akarta venni veluumlk a kapcsolatot amely veacuteguumll is sikerrel jaacutert Iacutegy aztaacuten Kordovaacuteban is pontos informaacuteci-oacutekkal rendelkeztek Kelet-Euroacutepa viszonyairoacutel

A magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek szempontjaacuteboacutel megaacutellapiacutethatoacute hogy a 8 eacutes 9 szaacutezad forraacutesokban szegeacuteny időszak sajnaacutelatos moacutedon mind a bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutes mind a keleti szerzők keveacutes hasznaacutelhatoacute informaacutecioacutet szolgaacuteltatnak Kelet-Euroacutepa toumlrteacute-neteacutenek ezen korszakaacuteroacutel A magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacuteről megbiacutezhatoacute adatokkal a honfoglalaacutest megelőző eacutevtizedekből rendelkezuumlnk de lejegyzeacutesuumlk minden esetben

105

10 szaacutezadi szerzőkhoumlz kapcsoloacutednak A 8 szaacutezadot megelőző korszakban a magya-rokkal biztosan kapcsolatba hozhatoacute forraacuteshellyel nem rendelkezuumlnk

Az előző reacuteszben felvaacutezolt informaacutecioacuteaacuteramlaacutest bemutatoacute haacuteloacutezat műkoumldeacuteseacutet joacutel illusztraacutelhatja haacuterom 10 szaacutezadi szerző Regino pruumlmi apaacutet Biacuteborbanszuumlletett Konstantin eacutes al-Ğayhānī Szaacutemaacutenida veziacuter

A 915-ben elhunyt Regino a magyar honfoglalaacutes esemeacutenyeit taacutergyalja A magya-rok honfoglalaacutes előtti lakhelyeacutenek leiacuteraacutesaacuteban a Heacuterodotoszra visszamenő Szkiacutetia-leiacuteraacutesboacutel meriacutet de felhasznaacutelja Paulus Diaconus langobardokroacutel iacutert munkaacutejaacutet is A magyar honfoglalaacutes okakeacutent a besenyők taacutemadaacutesaacutet adja meg tehaacutet kortaacuters adatai voltak erről az esemeacutenyről Ezen kiacutevuumll a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacuteroacutel szaacutemol be136

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin reacuteszletesen bemutatja a Balkaacutenon illetve az Al-Dunaacutenaacutel a Kriacutemben eacutes Kaukaacutezusban a bizaacutenci diplomaacutecia lehetőseacutegeit A magyar besenyő eacutes kazaacuter fejezetek alapjaacuten kirajzolhatoacute informaacutecioacutek ezt alaacutetaacutemasztjaacutek A tu-doacutes csaacuteszaacuter az euraacutezsiai steppe vonatkozaacutesaacuteban az uacutezokig laacutet el akik a Kazak-steppe deacuteli reacuteszeacutet tartottaacutek uralmuk alatt137

A Szaacutemaacutenida udvar veziacuterje al-Ğayhānī moacutedszeresen gyűjtoumltte az informaacutecioacute-kat az euraacutezsiai steppe neacutepeiről Csak keacutesőbbi szerzők kivonataiboacutel rekonstruaacutelhatoacute munkaacuteja alapjaacuten kivaacuteloacute ismeretekkel rendelkezett Kelet-Euroacutepa neacutepeiről amelyet vilaacutegos foumlldrajzi koordinaacutetaacutekba szerkesztett neacutepek a Volga menteacuten (kazaacuter burtaacutesz volgai bulgaacuter) a Dnyeper menteacuten eacutelő neacutepek (magyarok szlaacutevok ruszok) eacutes veacuteguumll a kaukaacutezusi neacutepek (az alaacuten eacutes a szariacuter)138

Az Andaluacuteziaacuteban eacutelő al-Bakrī al-Ğayhānī műveacutet felhasznaacutelva iacuterta meg foumlldrajzi munkaacutejaacutet ugyanakkor kiegeacutesziacutetette adatait szűkebb hazaacuteja muszlim eacutes zsidoacute diplo-mataacuteinak eacutes kereskedőinek informaacutecioacuteival139

Konstantin tudoacutesiacutetaacutesa a magyarokroacutel

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin bizaacutenci csaacuteszaacuter A birodalom kormaacutenyzaacutesa ciacutemű mun-kaacutejaacuteban haacuterom fejezetet is szentelt a magyarok toumlrteacuteneteacutenek (38 39 40) Emellett neacutehaacuteny maacutes fejezet is tartalmaz magyar vonatkozaacutesuacute informaacutecioacutekat A birodalom kormaacutenyzaacutesa (DAI) Moravcsik Gyula kritikai kiadaacutesaacuteban magyar fordiacutetaacutessal ren-delkezeacutesre aacutell140 Az angol fordiacutetaacutes Jenkins munkaacuteja eacutes ahhoz egy toumlrteacuteneti-filoloacutegiai kommentaacuterkoumltetet is keacutesziacutetettek141 A magyarokra vonatkozoacute szoumlvegreacuteszek kiadaacutesa eacutes fordiacutetaacutesa uacutejabb toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal 1984-ben jelent meg Moravcsik Gyula Az Aacuterpaacuted-kori magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai c koumltetben142 Moravcsik fordiacutetaacutesa

136 HKIacuteF 195ndash200137 DAI 166ndash171138 Zimonyi 2005 29139 Kmoskoacute I2 242 257ndash258140 DAI141 Jenkins 1962 A 38ndash42 fejezethez a kommentaacuterok 143ndash153142 Moravcsik 1984 30ndash51

106

keruumllt be a Kristoacute Gyula aacuteltal szerkesztett eacutes Olajos Tereacutez aacuteltal gondozott A hon-foglalaacutes koraacutenak iacuterott forraacutesai c koumltet goumlroumlg nyelvű kuacutetfői koumlzeacute A magyar fordiacute-taacuteshoz uacutej kommentaacuterokat iacutertak143 Kristoacute Gyula 1980-ban megjelent koumlnyveacuteben Biacuteborbanszuumlletett Konstantin 38 fejezeteacutet mondatroacutel mondatra elemezve oumlsszefog-lalta az addigi irodalmat144 1996-ban jelent meg Kristoacute Gyula angol koumltete a korai magyar toumlrteacutenetről amelyben Konstantin adatait uacutejra szaacutemba vette Ezzel egy időben jelent meg a DAI neacutemet fordiacutetaacutesa toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal eacutes az orosz fordiacutetaacutest is magyaraacutezoacute jegyzetekkel laacutettaacutek el145 Jelen fejezetben az azoacuteta megjelent irodalom aacutet-tekinteacuteseacutere illetve neacutehaacuteny keleti vonatkozaacutes tisztaacutezaacutesaacutera vaacutellalkozom

Elsőkeacutent Moravcsik Gyula fordiacutetaacutesaacuteban a magyarokra vonatkozoacute haacuterom fejezetet koumlzloumlm

bdquo38 (1)A tuumlrkoumlk neacutepeacutenek eredeteacuteről eacutes hogy honnan szaacutermaznak

(3) A tuumlrkoumlk neacutepe reacutegen Kazaacuteriaacutehoz koumlzel szerzett magaacutenak lakoacutehelyet azon a he-lyen melyet első vajdaacutejuk neveacuteről Levediaacutenak neveznek amely vajdaacutet tulajdonne-veacuten Levedinek meacuteltoacutesaacutegaacutenaacutel fogva pedig mikeacutent az utaacutena valoacute toumlbbit is vajdaacutenak hiacutevtak Ezen a helyen az imeacutent emliacutetett Levediaacuteban folyik a Chidmas folyoacute melyet Chingilusnak is neveznek De abban az időben nem tuumlrkoumlknek mondtaacutek őket ha-nem valamilyen okboacutel savartoi asphaloi-nak nevezteacutek A tuumlrkoumlk heacutet toumlrzsből aacutellottak de sem sajaacutet sem idegen fejedelem felettuumlk soha nem volt hanem valamifeacutele vajdaacutek voltak koumlzoumlttuumlk akik koumlzuumll az első vajda volt az előbb emliacutetett Levedi

Egyuumltt laktak a kazaacuterokkal haacuterom esztendeig s minden haacuteboruacutejukban egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkal Kazaacuteria fejedelme a kagan viteacutezseacuteguumlkeacutert eacutes szoumlvetseacuteguumlkeacutert nemes kazaacuter nőt adott feleseacuteguumll a tuumlrkoumlk első vajdaacutejaacutenak akit Levedinek neveztek viteacutezseacutegeacutenek nagy hiacutere eacutes nemzetseacutege feacutenye miatt hogy tőle gyermeket szuumlljoumln de a sors uacutegy akarta hogy Levedi nem nemzett azzal a kazaacuter nővel gyermeket

(19) A besenyők pedig akiket koraacutebban kangarnak neveztek (ugyanis a kangar neacutev naacuteluk a nemes szaacutermazaacutes eacutes viteacutezseacuteg eacutertelemben volt hasznaacutelatos) ezek haacutet a kazaacuterok ellen haacuteboruacutet indiacutetvaacuten eacutes legyőzetveacuten keacutenytelenek voltak sajaacutet foumlldjuumlket el-hagyni eacutes a tuumlrkoumlkeacutere letelepedni (24) Amikor a tuumlrkoumlk eacutes az akkor kangarnak ne-vezett besenyők koumlzt haacuteboruacute uumltoumltt ki a tuumlrkoumlk hadserege vereseacuteget szenvedett eacutes keacutet reacuteszre szakadt Az egyik reacutesz kelet feleacute Perzsia videacutekeacuten telepedett le s ezeket a tuumlrkoumlk reacutegi neveacuten mostanaacuteig savartoi asphaloi-nak hiacutevjaacutek a maacutesik reacutesz pedig vajdaacutejukkal eacutes vezeacuteruumlkkel Levedivel nyugatra ment lakni az Etelkuumlzuuml nevezetű helyekre amely helyeken mostanaacuteban a besenyők neacutepe lakik

(29) Keveacutes idő muacuteltaacuteval az a kagan Kazaacuteria fejedelme uumlzenetet kuumlldoumltt a tuumlr-koumlknek hogy kuumlldjeacutek el hozzaacute első vajdaacutejukat Levedit Levedi tehaacutet megeacuterkezveacuten Kazaacuteria kaganjaacutehoz tudakolta hogy mi okboacutel hiacutevatta őt magaacutehoz A kagan azt mondta neki hogy rsquoazeacutert hiacutevattunk hogy mivel nemes szaacutermazaacutesuacute eacutertelmes eacutes viteacutez vagy eacutes a tuumlrkoumlk koumlzuumll az első nemzeted fejedelmeacuteveacute emeljuumlnk eacutes engedelmeskedj a

143 HKIacuteF 110ndash136144 Kristoacute 1980 32ndash150145 Belke Soustal 1995 Litavrin Novoselrsquocev 1989

107

mi szavunknak eacutes parancsunknakrsquo Ő pedig vaacutelaszolva a kagannak azt mondta hogy rsquonagyra eacuterteacutekelem iraacutentam valoacute hajlandoacutesaacutegodat eacutes joacuteindulatodat eacutes illő koumlszoumlne-temet nyilvaacuteniacutetom neked minthogy azonban nincs eleacuteg erőm ehhez a tisztseacuteged-hez nem fogadhatok szoacutet neked azonban van rajtam kiacutevuumll egy maacutesik vajda akit Aacutelmosnak neveznek akinek fia is van neacutev szerint Aacuterpaacuted ezek koumlzuumll akaacuter az Aacutelmos akaacuter a fia Aacuterpaacuted legyen inkaacutebb a fejedelem aki rendelkezeacutesetekre aacutellrsquo Megtetszett annak a kagannak ez a beszeacuted eacutes embereit vele advaacuten a tuumlrkoumlkhoumlz kuumlldte őket eacutes ezek megbeszeacutelteacutek a tuumlrkoumlkkel a tuumlrkoumlk pedig jobbnak tartottaacutek hogy Aacuterpaacuted legyen a fejedelem mintsem atyja Aacutelmos minthogy tekinteacutelyesebb volt s egyaraacutent nagyra becsuumllteacutek boumllcsesseacutegeacuteeacutert megfontoltsaacutegaacuteeacutert eacutes viteacutezseacutegeacuteeacutert eacutes raacutetermett volt erre a tisztseacutegre eacutes iacutegy a kazaacuterok szokaacutesa eacutes toumlrveacutenye szerint pajzsra emelveacuten fejedelemmeacute tetteacutek Ez előtt az Aacuterpaacuted előtt a tuumlrkoumlknek maacutes fejedelmuumlk sohasem volt s ettől fogva mindmaacuteig ennek a nemzetseacutegeacuteből lesz Turkia fejedelme

(55) Neacutehaacuteny eacutev muacutelva a besenyők raacutetoumlrtek a tuumlrkoumlkre eacutes fejedelmuumlkkel Aacuterpaacuteddal egyuumltt elűzteacutek őket A tuumlrkoumlk tehaacutet megfutamodvaacuten foumlldet kerestek ahol megteleped-hetneacutenek s odaeacuterkezveacuten elűzteacutek Nagy Moraacutevia lakoacuteit s megszaacutelltaacutek azok foumlldjeacutet ame-lyen a tuumlrkoumlk most is mindmaacuteig laknak Eacutes attoacutel fogva a tuumlrkoumlk nem vetteacutek fel a harcot a besenyőkkel A tuumlrkoumlknek amaz előbb emliacutetett neacutepeacutehez amely kelet feleacute Perzsia vi-deacutekeacuten telepedett le ezek a nyugati videacuteken lakoacute előbb emliacutetett tuumlrkoumlk mostanaacuteig kuumll-denek uumlgynoumlkoumlket eacutes meglaacutetogatjaacutek őket eacutes gyakran hoznak vaacutelaszt tőluumlk ezeknek

(66) A besenyők helyeacutet amelyen abban az időben a tuumlrkoumlk laktak az ott levő fo-lyoacutek neve szerint hiacutevjaacutek A folyoacutek a koumlvetkezők első folyoacute az uacutegynevezett Baruch maacutesodik folyoacute az uacutegynevezett Bug harmadik folyoacute az uacutegynevezett Trullos negyedik folyoacute az uacutegynevezett Prut oumltoumldik folyoacute az uacutegynevezett Szeret (71)

39 A kabarok neacutepeacuteről

Tudnivaloacute hogy az uacutegynevezett kabarok a kazaacuterok nemzetseacutegeacuteből valoacutek Eacutes uacutegy toumlr-teacutent hogy valami paacutertuumlteacutes taacutemadt koumlzoumlttuumlk a kormaacutenyzat ellen eacutes belhaacuteboruacute uumlt-veacuten ki feluumllkerekedett az előbbi kormaacutenyzatuk eacutes koumlzuumlluumlk egyeseket lemeacuteszaacuteroltak maacutesok pedig elmenekuumlltek eacutes elmenveacuten letelepedtek a tuumlrkoumlkkel egyuumltt a besenyők foumlldjeacuten oumlsszebaraacutetkoztak egymaacutessal eacutes holmi kabaroknak nevezteacutek őket

Ennek koumlvetkezteacuteben a kazaacuterok nyelveacutere is megtaniacutetottaacutek ezeket a tuumlrkoumlket eacutes mostanaacuteig hasznaacuteljaacutek ezt a nyelvet de tudjaacutek a tuumlrkoumlk maacutesik nyelveacutet is

Mivel pedig a haacuteboruacutekban legerősebbeknek eacutes legbaacutetrabbaknak mutatkoztak a nyolc toumlrzs koumlzuumll eacutes haacuteboruacuteban eloumll jaacutertak az első toumlrzsek rangjaacutera emelteacutek őket Egy fejedelem van naacuteluk azaz a kabarok haacuterom toumlrzseacuteben aki maacuteig is megvan

40 A kabarok eacutes a tuumlrkoumlk toumlrzseiről

Első a kabaroknak a kazaacuteroktoacutel elszakadt előbb emliacutetett toumlrzse maacutesodik a Nyekieacute harmadik a Megyerieacute negyedik a Kuumlrtuumlgyermatueacute oumltoumldik a Tarjaacuteneacute hatodik Jeneh hetedik Keri nyolcadik Keszi Eacutes iacutegy egymaacutessal oumlsszeolvadvaacuten a kabarok a tuumlrkoumlkkel a besenyők foumlldjeacutere telepedtek le

108

Ezutaacuten Leon a Krisztus-szerető eacutes dicső csaacuteszaacuter hiacutevaacutesaacutera aacutetkelveacuten a Dunaacuten eacutes megtaacutemadvaacuten Symeont teljesen legyőzteacutek eacutes iramukban egeacuteszen Preszlavig hatol-tak eacutes bezaacutervaacuten őt Mundraga vaacuteraacuteba visszateacutertek sajaacutet foumlldjuumlkre Abban az időben Liuumlntika Aacuterpaacuted fia volt a fejuumlk Miutaacuten azonban Symeon uacutejboacutel kibeacutekuumllt a roacutemaiak csaacuteszaacuteraacuteval eacutes baacutetorsaacutegban eacuterezte magaacutet a besenyőkhoumlz kuumlldoumltt eacutes megegyezett veluumlk hogy leverik eacutes megsemmisiacutetik a tuumlrkoumlket Eacutes amikor a tuumlrkoumlk hadjaacuteratra mentek a besenyők Symeonnal a tuumlrkoumlk ellen joumlttek csalaacutedjaikat teljesen megsemmisiacutetetteacutek eacutes a foumlldjuumlk őrzeacuteseacutere haacutetrahagyott tuumlrkoumlket gonoszul kiűzteacutek onneacutet Miutaacuten pedig a tuumlrkoumlk visszateacutertek eacutes foumlldjuumlket ilyen pusztaacuten eacutes felduacutelva talaacuteltaacutek letelepedtek arra a foumlldre melyen ma is laknak s amelyet mint mondottuk a folyoacutek fenti elnevezeacutese szerint neveznek

Azt a helyet pedig amelyen a tuumlrkoumlk koraacutebban voltak az ott keresztuumllmenő folyoacute neveacuteről Etelnek eacutes Kuumlzuumlnek nevezik s mostanaacuteban a besenyők lakjaacutek A tuumlrkoumlk pe-dig a besenyőktől elűzetve elmentek eacutes letelepedtek arra a foumlldre amelyen most is laknakhelliprdquo146

Magyar adatok

Harmatta Jaacutenos 1996-ban aacutettekintette Konstantin magyar vonatkozaacutesuacute adataira vo-natkozoacute kutataacutesok aacutellaacutesaacutet Oumlt tovaacutebbi feladat elveacutegzeacuteseacutet laacutetta szuumlkseacutegesnek a szouml-vegmaacutesolaacutes soraacuten keletkezett hibaacutek javiacutetaacutesaacutet a magyar adatok nyelvi eacutertelmezeacuteseacutet a nyelvhasznaacutelat gondos uacutejraeacuterteacutekeleacuteseacutet a felhasznaacutelt forraacutesok azonosiacutetaacutesaacutet a forraacutesok toumlrteacuteneti eacuterteacutekeleacuteseacutet147

A szoumlvegmaacutesolaacutesi hibaacutek rendszeres feldolgozaacutesaacutera tudomaacutesom szerint nem toumlrteacutent kiacuteseacuterlet A magyar adatok nyelvtoumlrteacuteneti szempontuacute kutataacutesa tereacuten Benkő Loraacutend tervbe vette az anyag uacutej vizsgaacutelataacutet eacutes neacutehaacuteny reacuteszeredmeacutenyt publikaacutelt de veacuteguumll a teljes anyagot bemutatoacute tanulmaacuteny nem keacuteszuumllt el148 A DAI 38ndash40 fejeze-teacuteben előforduloacute magyar nevek koumlzoumltt vannak neacutepnevek toumlrzsnevek keacutet helyneacutev szemeacutelynevek illetve keacutet ciacutem

A magyar toumlrzsszoumlvetseacutegre a savartoi asphaloi eacutes tuumlrk neacutepnevet hasznaacutelta a tudoacutes csaacuteszaacuter A savartoi asphaloi mindkeacutet tagjaacuteroacutel rengeteget iacutertak A savartoi etimoloacutegiaacuteja bonyolult keacuterdeacutes Magaacutenak ennek a formaacutenak uacutejabban keacutet etimoloacutegiaacuteja is szuumlletett Harmatta Jaacutenos szerint a savartoi a horezmi srsquow rsquofeketersquo eacutes rsquowrdk rsquocsapat seregrsquo oumlssze-teacutetelből magyaraacutezhatoacute A kazaacuter udvarban szolgaacuteloacute horezmi zsoldosok adhattaacutek ezt az elnevezeacutest a magyaroknak akik egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkal tehaacutet katonai segeacuted-neacutep voltak149 Berta Aacuterpaacuted egy toumlroumlk sav-arti rsquojobbszaacuterny moumlgoumlttirsquo oumlsszeteacutetelből ma-gyaraacutezza a szoacute etimoloacutegiaacutejaacutet ami beleillik a toumlrzsneacutevvel kapcsolatos hadi terminoloacute-giaacuteba150 A savartoi oumlsszekapcsolaacutesa a szabiacuter neacutepneacutevvel nehezen tarthatoacute Ligeti Lajos

146 DAI 170ndash177 Moravcsik 1984 42ndash48147 Harmatta 1996 107148 Benk 2009 9ndash10 99ndash121149 Harmatta 1997a 128ndash129150 Berta 1992 7ndash11

109

turkoloacutegiai szempontboacutel Benkő Loraacutend pedig magyar nyelvi szempontboacutel utasiacutetotta el a keacutet neacutepneacutev oumlsszetartozaacutesaacutet151 Benkő Loraacutend a Szovaacuterd keacuterdeacutesnek szentelt mono-graacutefiaacutejaacuteban megaacutellapiacutetotta hogy a magyar Szovaacuterd alakok a magyar nyelv szabaacutelyai eacutertelmeacuteben nem mehetnek vissza egy Szavaacuterd alakra iacutegy a savartoi alakhoz nem lehet koumlzuumlk152 A savartoi neacutev azonosiacutetaacutesa az oumlrmeacuteny forraacutesokban adatolhatoacute sevor-dik neacutepneacutevvel szinteacuten nem probleacutemamentes Mint laacutettuk Harmatta Jaacutenos a savartoi etimoloacutegiaacutejaacutet a horezmiből magyaraacutezta ugyanakkor szerinte szabiacuterok telepuumlltek a Kura folyoacute melleacute 574-ben eacutes beolvadtak a helyi oumlrmeacuteny lakossaacutegba akiket az oumlr-meacuteny forraacutesok sevordik neacuteven emliacutetenek153 Benkő Loraacutend nem tartja valoacutesziacutenűnek hogy az oumlrmeacuteny forraacutesokban adatolhatoacute sevordik eacutes a savartoi nevű magyarok koumlzoumltt toumlrteacuteneti kapcsolat lenne hanem Biacuteborbanszuumlletett Konstantin kombinaacutecioacutejaacuteval kel-lene szaacutemolni154

Ami az asphaloi jelző eacutertelmezeacuteseacutet illeti aacuteltalaacuteban goumlroumlg szoacutenak tartjaacutek rsquoerős szi-laacuterd biztosrsquo eacutertelemben Nagy Korneacutel uacutejabban oumlrmeacuteny etimoloacutegiaacutet ajaacutenlott aspa-tealrsquo lsquoridding ridden equestrianrsquo155 Benkő Loraacutend aacutettekintette a koraacutebbi irodalmat eacutes egy maacutesik jelenteacuteskoumlrre hiacutevta fel a figyelmet ami a rsquofoumlldi szurok aszfaltrsquo jelen-teacutesű Ez utoacutebbi jelenteacutest kapcsolja oumlssze a magyar Szovaacuter rsquofoumlldi szurokrsquo helynevekkel ami aztaacuten a szavaacuterd ~ savartoi asphaloi goumlroumlgndashmagyar keacutepzettaacutersiacutetaacutes alapjaacutet keacutepez-hette156 Ungvaacutery Jenő filoloacutegiai alapon vonta keacutetseacutegbe az eddigi magyaraacutezatokat eacutes Σάβαρτοι αὐτοκέφαλοι rsquofuumlggetlen oumlnaacutelloacute savartoirsquo romlott alakjaacutenak tekinti a Σάβαρτοι ἄσφαλοι neacutevalakot157

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin a magyarsaacutegra aacuteltalaacutenos eacutertelemben a tuumlrk ne-vet alkalmazza A hagyomaacutenyos elkeacutepzeleacutes szerint a Tuumlrk Birodalomboacutel kiszakadoacute Kazaacuter Kaganaacutetus a Nyugati Tuumlrk Birodalom reacutesze volt eacutes ennek analoacutegiaacutejaacutera a Kazaacuter Birodalom nyugati reacuteszeacuten eacutelt magyarokra alkalmaztaacutek a nyugati tuumlrk terminust Az okfejteacutesnek azon reacutesze hogy a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban a tuumlrkndashkazaacuter mintaacutek meg-hataacuterozoacute jelentőseacutegűek lehettek egyeacutertelműen bizonyiacutethatoacutek azonban Balogh Laacuteszloacute meggyőzően caacutefolta azt a felteveacutest miszerint Hitvalloacute Theophaneacutesz alapjaacuten bizo-nyiacutethatoacute lenne hogy a kazaacuterok azonosiacutetaacutesa a keleti tuumlrk elnevezeacutessel paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute lenne a nyugati tuumlrk terminus magyar eacutertelmezeacuteseacutevel ugyanis a keacuterdeacuteses helyen a nyugati hun alatt az avarok eacutertendők158 Harmatta is uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy tuumlrk neacutepneacutev bizaacutenci hasznaacutelataacutet nem lehet toumlroumlk nyelvűseacutegre vagy toumlroumlk neacutepekhez fűződő etnikai-politikai kapcsolatokra visszavezetni159 Takaacutecs Zoltaacuten 2004-ben aacutet-tekintette a keacuterdeacutest de ő sem talaacutelta meg a keacuterdeacutes megoldaacutesaacutehoz a kulcsot160

151 Ligeti 1986 346ndash347 Benk 2009 103ndash105152 Benk 2009 77ndash78153 Harmatta 1997a 128ndash129154 Benk 2009 100ndash101 117ndash120155 Nagy 2005 233ndash241156 Benk 2009 115ndash120157 Ungvaacutery 1999 5ndash10158 Balogh 2005 187ndash195159 Harmatta 1997a 125160 Takaacutecs 2004 317ndash333

110

A DAI 40 fejezete a magyar toumlrzsnevek felsorolaacutesaacuteval kezdődik Neacutemeth Gyula munkaacutessaacutegaacutenak koumlzponti reacuteszeacutet keacutepezte a toumlrzsnevekkel kapcsolatos kutataacutes161 Ligeti 1986-ban uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy a Nyeacutek illetve Magyar eacutes Megyer minden bizony-nyal finnugor eredetű A Tarjaacuten eacutes Jenő toumlroumlk eredete bizonyiacutethatoacute A Gyarmat toumlroumlk eredeteacutet Ligeti valoacutesziacutenűnek tartja ellenben Keacuter eacutes Kuumlrt Neacutemeth-feacutele magyaraacutezataacutet nem fogadja el162 Neacutemeth Gyula hagyateacutekaacuteboacutel az alapműveacutenek maacutesodik kiadaacutesaacuten dolgozoacute Berta Aacuterpaacuted egy teljesen uacutej elmeacuteletet dolgozott ki Veacutelemeacutenye szerint toumlroumlk-ből magyaraacutezhatoacute a Kuumlrt rsquomellecskersquo Gyarmat rsquohaacutet-moumlgersquo Jenő rsquooldalkarsquo eacutes Keacuter rsquoutolsoacutersquo toumlrzsneveink A Nyeacutek toumlrzsneacutevnek rsquosoumlveacutenyrsquo eacutertelemben toumlroumlk megfelelői is megvan-nak A Megyer toumlrzsneacutevvel kapcsolatban is uacutej etimoloacutegiaacutet javasolt a toumlroumlk ban ǰer rsquofő koumlzponti helyrsquo A Kabar toumlrzsneacutev a toumlroumlkben az rsquoorrrsquo jelenteacutesben van meg Tehaacutet Berta a toumlrzsneveinket egy olyan rendszerben eacutertelmezi amelyben azok a toumlrzsszoumlvetseacutegi seregreacuteszek nevei A rendszer vaacuteltozaacutesa moumlgoumltt pedig a vezeacutertoumlrzs megvaacuteltozaacutesa huacute-zoacutedhatott amelyet Biacuteborbanszuumlletett Konstantinnaacutel is tuumlkroumlződő dinasztiavaacuteltaacutessal tudunk magyaraacutezni163

A rendszer iacutegy aacutebraacutezolhatoacute

Kabar rsquoorrrsquo a frissen csatlakozott bdquoeacutelenrdquo jaacuteroacute veacutedőtoumlrzsNyeacutek rsquosoumlveacutenyrsquo veacutedőtoumlrzs mely egy koraacutebbi struktuacuteraacuteban toumlrzs-

szoumlvetseacuteg hataacuterait veacutedteMegyer rsquofő helyrsquo a dinasztiavaacuteltaacutes előtti vezeacutertoumlrzsKuumlrtgyarmat rsquomell-haacutet-moumlgersquo a Megyer toumlrzs egykori elő- eacutes haacutetveacuted toumlrzsei

melyek a dinasztiavaacuteltaacutes utaacuteni uacutej vezeacutertoumlrzs veacute-delmeacutere lettek oumlsszevonva

Tarjaacuten tarhan az uacutej vezeacutertoumlrzsJenő rsquooldalkarsquo az uacutej vezeacutertoumlrzs oldalveacutedtoumlrzseKeacuter rsquohaacutetsoacute utolsoacutersquo az uacutej vezeacutertoumlrzs haacutetveacutedtoumlrzseKeszi rsquotoumlredeacutekrsquo egy egykori nagyobb toumlrzs maradvaacutenya

Berta 1997 218

Berta Aacuterpaacuted kiacuteseacuterlete minden hipotetikus jelleg elleneacutere nyelvtoumlrteacutenetileg jobban megalapozott mint Neacutemeth Gyulaacuteeacute Berta megoldaacutesa ezen feluumll meacuteg keacutet szempont-boacutel is figyelemremeacuteltoacute egyreacuteszt rendszert felteacutetelezett a neacutevadaacutesban ami toumlrzsnevek eseteacuteben azeacutert fontos mert a koumlzszavakkal szemben a jelenteacutes nem segiacuteti az etimo-loacutegiaacutet Maacutesreacuteszt Biacuteborbanszuumlletett Konstantin szerint a magyarok egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkal minden haacuteboruacutejukban haacuterom eacutevig ami katonai segeacutedneacutepi funkcioacutera mutat Vitathatatlan hogy Berta Aacuterpaacuted teacutezise szaacutemos hipoteacutezisre eacutepiacutetett konstruk-

161 Nyeacutek rsquosoumlveacutenyrsquo MagyarMegyer rsquoMańć emberrsquo Kuumlrt rsquohoacutetorlaszrsquo Gyarmat rsquofaacuteradhatatlanrsquo Tarjaacuten rsquoalkiraacutelyrsquo Jenő rsquominiszterrsquo Keacuter rsquooacuteriaacutesrsquo Keszi rsquotoumlredeacutekrsquo Neacutemeth 1991 182ndash213

162 Ligeti 1986 252163 Berta 1997 211ndash219 a tovaacutebbi irodalommal

111

cioacute amelyről a joumlvő nyelvtoumlrteacuteneti eacutes steppetoumlrteacuteneti kutataacutesai fogjaacutek eldoumlnteni hogy mennyire megalapozott

Gyoumlrffy Gyoumlrgy is aacutettekintette a toumlrzsneveinkkel kapcsolatos kutataacutesokat 1997-ben eacutes a hetes szaacutem toumlrteacuteneti vonatkozaacutesait is szaacutemba vette valamint a Kaacuterpaacutet-medence toumlrzsi helynevei kutataacutesaacutenak helyzeteacutet is bemutatta Berta rendszere helyett olyan ja-vaslattal aacutellt elő amely szerint nyugati tuumlrk mintaacutera a toumlrzsek a toumlrzsi vezetőikről kap-taacutek volna a neveiket elkeacutepzeleacuteseacutenek reacuteszletes bizonyiacutetaacutesaacuteval azonban adoacutes maradt164

Veacutegezetuumll a Megyer toumlrzsneacutev alakjaacutenak uacutej magyaraacutezataacutet adta Roacutena-Tas Andraacutes Veacutelemeacutenye szerint a vegyes hangrendű madzser neacutev a magyarban a szoacute eleji hangsuacutely miatt lett magyar miacuteg a toumlroumlkben a hangsuacutely az utolsoacute szoacutetagra esett iacutegy lett belőle megyer Tehaacutet a toumlrzsneacutev toumlroumlk alakot tuumlkroumlz165

A korai magyar szemeacutelyneacutevi anyagot Feheacutertoacutei Katalin tekintette aacutet 1997-ben eacutes felhiacutevta a figyelmet arra hogy szaacutemos megoldottnak tűnő keacuterdeacutest uacutejra kell taacuter-gyalni Mindjaacutert az első ismert magyar vezeacuter Levedi neveacutenek etimoloacutegiaacuteja is vitatott Aacuteltalaacuteban az etimoloacutegia kapcsaacuten a magyar lesz igeacuteből indultak ki Feheacutertoacutei egy hosz-szabb tanulmaacutenyban mutatta ki hogyan kapcsoloacutedott oumlssze a Levente Liuumlntika eacutes Levedi neacutevalak eacutes aztaacuten hogyan vaacutelt a tudomaacuteny szaacutemaacutera elfogadott eacutertelmezeacutesseacute holott maacuter a kiinduloacuteponttal komoly baj volt Vazul fia Levente neveacutenek szlaacutev etimo-loacutegiaacuteja van Louanta rsquovadaacuteszrsquo amely szlaacutev koumlrnyezeteacutehez koumlthető166 Liuumlntika Aacuterpaacuted fia csak a DAI-ban fordul elő neveacutenek megfejteacutese Feheacutertoacutei szerint egyetlen előfordu-laacutesa miatt bdquonem tanaacutecsosrdquo167 Iacutegy aztaacuten Liuumlntika azonosiacutetaacutesa Leventeacutevel eacutes Levedivel illetve jelenteacutestani alapon Tarkacsuval mind az igazolhatatlan hipoteacutezisek vilaacutegaacuteba tartozik Meacuteg azon is vita folyik hogy Liuumlntika a kabarok vagy az egeacutesz toumlrzsszoumlvetseacuteg csapatai eacuteleacuten vezetett-e hadjaacuteratot Feheacutertoacutei Katalin tehaacutet uacutegy veacuteli hogy jelen isme-reteink alapjaacuten Levedi neveacutet nyelveacuteszeti alapon nem lehet oumlsszefuumlggeacutesbe hozni sem Leventeacuteeacutevel sem Liuumlntikaacuteeacuteval Levedi neveacuteben az aacuteltalaacutenosan elfogadott finnugor eredetű leacutetigeacutevel szemben Balaacutezs Jaacutenos a loumlvő tőből indult ki raacutemutatva a jelenteacutes-tani neheacutezseacutegre Feheacutertoacutei Katalin hangtanilag ezt a lehetőseacuteget is kizaacutertnak tartja eacutes uacutegy veacuteli az Aacuterpaacuted-kori neveink alapjaacuten is igazolhatoacute Leue Lewedi neveknek kifogaacutes-talan szlaacutev etimoloacutegiaacuteja van ami veacutegső soron a lev rsquooroszlaacutenrsquo szoacutera vezethető vissza Tehaacutet jelenleg a Levedi neacutev szlaacutev eredezteteacutese tűnik nyelveacuteszetileg elfogadhatoacutenak168 Kristoacute a Levedi szlaacutev etimoloacutegiaacutejaacutet toumlrteacuteneti okokboacutel elutasiacutetotta169 Akaacutermi is a szoacutető etimoloacutegiaacuteja a Levedi eacutes Liuumlntika neacutev veacutegeacuten magyar kicsinyiacutető-beceacutező keacutepző van

Aacutelmosnak az uacutej dinasztia első ismert tagjaacutenak a neveacutet eltekintve a neacutepetimoloacutegiaacutes magyar aacutelom aacutelmos eacutes a latin almus rsquoszentrsquo megoldaacutesoktoacutel a toumlroumlk almiumlš rsquovett veacutetelrsquo szoacuteboacutel magyaraacutezzaacutek170 Uacutejabban Berta Aacuterpaacuted vetette fel hogy az őstoumlroumlk aliuml- rsquoszel-

164 Gyoumlrffy 1997 221ndash234165 Roacutena-Tas 1993 22166 Feheacutertoacutei 1997a 428ndash429167 Feheacutertoacutei 1997a 428168 Feheacutertoacutei 1997a 435ndash441 Kristoacute a Levedi szlaacutev etimoloacutegiaacutejaacutet toumlrteacuteneti okokboacutel nem fogadja

el (1998a 187ndash188)169 Kristoacute 1998a 187ndash188170 Ligeti 1979 407ndash424 Feheacutertoacutei 1997 236ndash237

112

lemi eacutesvagy fizikai erejeacutet elveszti transzba esikrsquo jelenteacutest kellene kiinduloacutepontnak tekinteni eacutes akkor a taacuteltos szavunkkal egyező jelenteacutessel kell szaacutemolnunk171 Berta Aacuterpaacuted etimoloacutegiaacuteja hangtani szempontboacutel veacutedhető ugyanakkor a hozzaacutefűzoumltt toumlr-teacuteneti konstrukcioacuteval maacuter nehezen lehet egyeteacuterteni azaz Aacutelmos azeacutert viselhette a kuumlnde ciacutemet mert ő volt a szakraacutelis kettős kiraacutelysaacutegon beluumll a neacutevleges uralkodoacute aki az eacutegiekkel tartotta a kapcsolatot amelynek egyik formaacuteja eacuteppen a transz lehetett Erre hivatkozva veacutelemeacutenyem szerint nem lehet eldoumlnteni azt a vitaacutet hogy ki rendel-kezett a kuumlnde eacutes a gyula ciacutemmel

Aacuterpaacuted neve tovaacutebbra is egyeacutertelműen a toumlroumlk eredetű aacuterpa szavunk magyar ki-csinyiacutetőkeacutepzős alakjaacutenak eacutertelmezhető172 Az Aacuterpaacuted-haacutez toumlbbi tagjaacutenak forraacutesokban előforduloacute neveinek nyelvtoumlrteacuteneti eacutertelmezeacutese azonban tovaacutebbi kutataacutest igeacutenyel

A DAI-ban szereplő foumlldrajzi nevek koumlzuumll Leveacutedia eacutes Etelkoumlz kapott kuumlloumlnoumls fi-gyelmet csak a Magyar Nyelv 1984ndash1986 koumlzoumltt hat tanulmaacutenyt koumlzoumllt e teacutemaacuteban173 Gyoumlrffy Gyoumlrgy nyitotta a vitaacutet eacutes roumlgziacutetette hogy a Leveacutedia veacutegződeacutese a tolmaacutecso-laacutes reacuteveacuten keruumllhetett a magyar Levedi neacutevhez tehaacutet az semmikeacuteppen nem lehet eredetileg magyar Az Aacuterpaacuted-korban a birtokos uacuter neveacuteből szaacutellaacutes vagy falu eset-leg foumlld kaphatta a neveacutet eacutes aacuteltalaacuteban a vezeacuterek szaacutellaacutesteruumlleteacutet vizekhez koumltoumltteacutek amit tuumlkroumlz a DAI is hiszen Levedi szaacutellaacutesaacutet folyoacutenevekkel hataacuterozza meg (Chidmas Chingilus) Szerinte Leveacutedia Levedi reacutegi szaacutellaacuteshelye amit reacutegi hazakeacutent eacutertelmeztek aacutet Az Etelkoumlz eseteacuteben haacuterom helyneacutevadaacutesi tiacutepust vaacutezolt fel 1 Folyoacuteneacutev + koumlz keacutet kuumlloumln folyoacute aacuteltal hataacuterolt teruumllet A magyarban a keacutet folyoacute koumlzuumll az első a nagyobb elmarad eacutes csak a maacutesodik kisebb folyoacute neveacutehez kapcsoloacutedik a koumlzszoacute (Csalloacutekoumlz) 2 Keacutet azonos folyoacute aacuteltal hataacuterolt teruumllet ahol az adott folyoacuteneacutevhez kapcsoloacutedik a koumlzszoacute (Koumlroumlskoumlz) 3 Foumlldrajzi koumlzszoacute + koumlz ilyen a Toacutekoumlz Viacutezkoumlz esete Miutaacuten az Etil a Volga neve amelyet kiterjesztettek a Donra is iacutegy a DunandashDon-koumlz analoacutegia alapjaacuten eacutertelmezhető az Etelkoumlz kifejezeacutes vagy meacuteg az joumlhet szoacuteba hogy az Etil maacuter foumlldrajzi koumlzszoacutekeacutent rsquofolyoacutersquo eacutertelemben Folyoacutekoumlz lenne174

Benkő Loraacutend elfogadva Gyoumlrffy aacutellaacutespontjaacutet abboacutel indult ki hogy Levedia ve-zeacuteri szaacutellaacuteshely talaacuten a teacuteli szaacutellaacutes amely a magyar szaacutellaacutesteruumllet koumlzponti reacuteszeacutere eshetett iacutegy fontos orientaacutecioacutes pont lehet a magyarsaacuteg lakoacutehelyeacutenek meghataacutero-zaacutesa szempontjaacuteboacutel A szaacutellaacutesteruumllete meghataacuterozaacutesaacuteban a keacutet viacutezneacutev azonosiacutetaacutesa alapvető fontossaacuteguacute A Χιδμάς eacutes Χιγγιλοὺς keacutet neacutev alatt a DAI szerint egy folyoacute eacutertendő Az eddigi azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterleteket aacutettekintve Benkő az Ingul eacutes a Kodima mellett foglalt aacutellaacutest amelyet nyelveacuteszeti adatokkal is alaacutetaacutemasztott Tehaacutet a Bug keacutet melleacutekfolyoacutejaacutenaacutel lett volna Leved szaacutellaacutesteruumllete Etelkoumlz kapcsaacuten vagy az Etel ki-sebb folyoacuteneacutev eacutes koumlz vagy a foumlldrajzi koumlzneacutev eacutes koumlz oumlsszeteacutetelt tartja valoacutesziacutenűbb-nek Az utoacutebbi lehetőseacuteget meacutegis keveacutesbeacute valoacutesziacutenűnek veacuteli mivel az Aacuterpaacuted-korban gyeacuterebb az adatoltsaacutega eacutes csak kisebb kiterjedeacutesű teruumlletre alkalmaztaacutek Miutaacuten a

171 Berta 2001 99ndash117172 Roacutena-Tas Berta 2011 77ndash79173 Gyoumlrffy 1984a 385ndash389 Benk 1984 389ndash419 Harmatta 1984 419ndash431 Kiraacutely 1984

431ndash439 Ligeti 1985 1ndash19 Veacutekony 1986174 Gyoumlrffy 1984a 385ndash388

113

1

2

37

468

9

10

1112

1314

5151617

181920

21

22

2324

2627

25

2829

30

F e k e

t e -

t e n

g e

r

31

K r

iacute m32 33

34

42

353637

A z o

v i

- t e

n g

e r

3839

Donye

c

Don

Sark

el

ChopjorBuzu

luk

Volg

a

1 D

una

2 S

zere

t3

Pru

t4

Koh

ilnyi

k5

Ong

losz

~ B

udzs

ak6

Bik

7 B

elci

8 R

eut

9 U

ngri

10 D

nyes

zter

~ T

rullo

sz11

Kod

ima

(hel

yseacuteg

)12

Kod

ima(

foly

oacute) ~

Chi

dmas

z13

Kuj

alny

ik14

Tyi

lihul

15 A

rany

part

16 B

ug ~

Bog

u17

Szi

njuc

ha18

Hni

lij T

yiki

cs

19 H

orni

j Tyi

kics

20 K

ijev

21 D

nyep

er ~

Var

uch

22 H

nilij

Inhu

l23

Inh

ul ~

Chi

ngilu

sz ~

Szuumln

gul

24 I

nhul

jec

25 L

ebeg

yin

26 B

uzul

uk ~

Baz

avlu

k

27 P

szjo

l28

Ada

ra29

Kar

ha ~

Kar

kini

t ~

Kar

kina

30 K

arni

niti-

oumlboumll

~

N

ekro

puumlla

31 P

erek

opi aacute

tjaacuteroacute

32 C

hers

zoacuten-

videacute

k33

Che

rszoacute

n

34 K

liacutema-

videacute

k35

Mol

ocsn

aja

36 C

sinh

ul37

Tok

mak

38 K

ercs

~

Bos

zpor

usz

39 T

amat

arch

a

14 F

oumlldr

ajzi

nev

ek le

hets

eacuteges

azo

nosiacutet

aacutesa

a ho

nfog

laloacute

mag

yars

aacuteg te

ruumlle

tein

ndash B

enkő

nyo

maacuten

114

Duna folyoacutet tekinti a kifejezeacutesben elmaradoacute nagyobb folyoacutenak az Etel nevet pedig a Dnyeszterrel azonosiacutethatoacutenak iacutegy a Duna eacutes Dnyeszter aacuteltal behataacuterolt teruumlletnek lenne a neve az Etelkoumlz175

Harmatta Jaacutenos alaacuten adatokkal taacutemasztotta alaacute a Chidmas Chingilus folyoacutenevek azonosiacutetaacutesaacutet eacutes az aacuteltal alaacutenok jelenleacuteteacutet felteacutetelezte a reacutegioacuteban Az Etelkoumlz eacutertel-mezeacutesekor a DAI oumlt folyoacuteja (Dnyeper Bug Dnyeszter Prut Szeret) a doumlntő ezeacutert a Viacutezkoumlz eacutertelmezeacutest tekinti a legvaloacutesziacutenűbbiknek Iacutegy aztaacuten a koraacutebban Benkő aacuteltal felvetett oumltlet nevezetesen Leveacutedia eacutes Etelkoumlz koumlzelseacutege esetleg reacuteszleges egybeeseacutese Harmattaacutenaacutel teljesedett ki Szerinte Leveacutedia Etelkoumlz foumlldrajzi keretei koumlzeacute esett csak a neacutevadaacutes jellegeacuteben van kuumlloumlnbseacuteg Leveacutedia a vezeacuteri szaacutellaacuteshely miacuteg Etelkoumlz a ma-gyar toumlrzsszoumlvetseacuteg szaacutellaacutesteruumllete176

Kiraacutely Peacuteter a szlavisztika vonatkozaacutesaacuteban tekintette aacutet a vonatkozoacute irodalmat eacutes Levedia szlaacutev adatokkal kapcsolatba hozott irodalmaacutet ismertette177 Ligeti Lajos a Leveacutedia formaacutet tartja magyar szempontboacutel megfelelőnek eacutes vilaacutegosan roumlgziacuteti hogy a Leveacutedia neacutev a Turkia eacutes Kazaacuteria mintaacutejaacutera megalkotott bizaacutenci eredetű foumlldrajzi neacutev amely magyar előzmeacutenyekre megy vissza A Chidmas Chingilus folyoacutenevek azono-siacutetaacutesa kapcsaacuten a toumlroumlk adatok eacutertelmezeacutesi neheacutezseacutegeire hiacutevja fel a figyelmet azaz a keacutesei neacutevalakok hasznaacutelataacutenak komoly akadaacutelyai vannak Kelet-Euroacutepaacuteban a 11 szaacute-zadban jelentős nyelvi aacutetrendeződeacutes toumlrteacutent a steppeacuten eacutes az oszmaacuten adatok bevonaacutesa sem probleacutemamentes Ligeti nem foglal aacutellaacutest az etimoloacutegiaacutek helyesseacutegeacutevel kapcso-latban ami az elutasiacutetaacutesnak a legfinomabb formaacuteja Az Etelkoumlz szoacuteban előforduloacute Etel a toumlroumlkben a Volga neve esetleg a Don alsoacute folyaacutesaacutera is ki lehet terjeszteni A bas-kiacuterban eacutes a tataacuterban az Etil tulajdonneacutevből rsquofolyoacutersquo jelenteacutesű koumlzszoacute alakult ki Ezt a jelenteacutesfejlődeacutest Ligeti maacuter a 8ndash9 szaacutezadban is elkeacutepzelhetőnek tartotta a nyugati toumlroumlkseacuteg eseteacuteben eacutes ez aacutetkeruumllhetett a magyarba Ilyen eacutertelemben a Viacutezkoumlz vagy kisebb folyoacute tulajdonneve eacutes -koumlz oumlsszeteacutetel is elfogadhatoacute magyaraacutezatnak tűnik178

Veacutekony Gaacutebor tanulmaacutenya teljesen szembemegy a koraacutebbi tanulmaacutenyokkal eacutes raacutemutatott a Chidmas Chingilus folyoacutenevek azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterleteinek buktatoacuteira ezeacutert azokat elfogadhatalannak tartja Az aacuteltala javasolt Emba azonosiacutetaacutes sajnaacutelatos moacutedon ugyanolyan nehezen igazolhatoacute hipoteacutezisekkel terhelt Leveacutediaacutenak a Volgaacutetoacutel keletre valoacute helyezeacutese tehaacutet nehezen veacutedhető Az Etel eacutes Kuzu keacutet folyoacuteneacutev eacutertelme-zeacutese eacutes azonosiacutetaacutesa a Volgaacuteval eacutes a Dnyeperrel ugyancsak a mereacutesz hipoteacutezisek kouml-reacutebe sorolhatoacute179

Kristoacute Gyula 1998-ban tette koumlzzeacute aacutellaacutespontjaacutet amelyben elfogadta Leveacutedia Benkő aacuteltal megtaacutemogatott lokalizaacutecioacutejaacutet a Kodima eacutes Ingul koumlrnyeacutekeacutere Etelkoumlz kapcsaacuten a kisebb folyoacutenevet pedig a Pruttal azonosiacutetotta180

175 Benk 1984 394ndash405176 Harmatta 1984 421ndash429177 Kiraacutely 1984 431ndash433178 Ligeti 1985 4ndash14179 Veacutekony 1986180 Kristoacute 1998 151ndash157 vouml Makk 2001 31ndash40

115

A vita szaacutemos keacuterdeacutesben előreleacutepeacutest jelentett iacutegy Leveacutedia eacutes Etelkoumlz elhelyezeacutese a magyar neacutevadaacutesi rendszerben ide sorolhatoacute A Chidmas Chingilus folyoacutenevek azo-nosiacutetaacutesa tovaacutebbra sem tekinthető megoldottnak tehaacutet minden erre eacutepuumllő hipoteacutezis korlaacutetozott eacuterveacutenyű

Veacuteguumll a DAI-ban a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg vezetőinek keacutet ciacuteme fordul elő γυλᾶς eacutes καρχᾶς A Gyula magyar neacutevvel Ligeti foglalkozott behatoacutean Szerinte az Anonymusnaacutel megleacutevő adatok alapjaacuten kettős Gyila eacutes Gyula olvasat helyes Ez uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy a toumlroumlk ǰiumlla aacutetveacuteteleacutevel szaacutemolhatunk amely a magyarban Gyiumlla alakban jelent meg Ezt tuumlkroumlzneacute a DAI γυλᾶς alakja eacutes a Ğayhānī-hagyomaacuteny جله neacutevformaacuteja181 A ciacutem megvan a besenyő toumlrzsnevek koumlzoumltt a DAI-ban a harmadik toumlrzs Γύλα amelyet Ligeti yiumlla-nak eacutertelmezett A dunai bolgaacuter fejedelmi listaacuten sze-replő Dulo nemzetseacutegneacutev is valoacutesziacutenűleg ide kapcsolhatoacute A koraacutebbi etimoloacutegiai kiacute-seacuterlet a yula rsquofaacuteklyarsquo eacutertelmezeacutes nehezen veacutedhető eacutes a kazaacuter szoacutekincsben sem keruumllt elő eddig a ciacutem182

A karcha ciacutem vonatkozaacutesaacuteban meacuteg rosszabbul aacutellunk ugyanis maacuter az Anonymusnaacutel feltűnő Horca neacutevvel eacutes Horka helynevekkel valoacute oumlsszefuumlggeacutese sem tisztaacutezott eacutes a ciacutem toumlroumlk alakjaacutet meacuteg felteveacutes formaacutejaacuteban sem sikeruumllt meghataacuterozni183

Nyelvhasznaacutelat

Harmatta Jaacutenos a nyelvhasznaacutelat vizsgaacutelataacutet is alapvetőnek tartja Az ezzel kapcso-latos vitaacutek koumlzuumll a leguacutejabbakat emelem ki eacutes mutatom be A DAI 38 fejezeteacutenek első mondata iacutegy hangzik Moravcsik magyar fordiacutetaacutesaacuteban bdquoA tuumlrkoumlk neacutepe reacutegen Kazaacuteriaacutehoz koumlzel szerzett magaacutenak lakoacutehelyethelliprdquo184 Ugyanakkor Jenkins angol fordiacute-taacutesa bdquoThe nation of the Turks had of old their dwelling next to Chazariardquo185 illetve a neacutemet fordiacutetaacutes bdquoDas Volk der Tuumlrken (Ungarn) hatte fruumlher seinen Wohnsitz in der Naumlhe von Chazariardquo186 Uhrmann felvetette hogy a bdquoKazaacuteriaacutehoz koumlzel biacutert lakhelyetrdquo eacutertelmezeacutes is lehetseacuteges Olajos Tereacutez adatokkal alaacutetaacutemasztva elutasiacutetotta ezt a lehe-tőseacuteget ugyanis a κατοίκησιν ἔσχεν kifejezeacutesben ἔχω ige aoristos alakban szerepel eacutes jelenteacutese rsquoelnyert kapottrsquo szemben a εἶχον κατοίκησιν kifejezeacutessel ahol ugyanaz az ige praeteritum imperfectumban van eacutes jelenteacutese rsquobiacuterrsquo Ennek eacutertelmeacuteben Moravcsik fordiacutetaacutesa helyes187

Harmatta Jaacutenos mint azt maacuter emliacutetettuumlk uacutegy veacutelte hogy Leveacutedia Etelkoumlz teruumlle-teacutere esett eacutes ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera filoloacutegiai eacuterveket is talaacutelt Az első besenyő vagy kangar taacutemadaacutes koumlvetkezmeacutenyeacutet bemutatoacute reacuteszletet Moravcsik a koumlvetkezőkeacuteppen fordiacutetotta bdquoAz egyik reacutesz kelet feleacute Perzsia videacutekeacuten telepedett le (κατῴκησεν) s eze-

181 Ligeti 1979 443ndash444182 Ligeti 1979 465ndash467 Ligeti 1986 484ndash485 509183 Ligeti 1979 467ndash468 Ligeti 1986 485184 DAI 171185 Moravcsik Jenkins 1967 171186 Belke Soustal 1995 187187 Olajos 1995 46

116

ket a tuumlrkoumlk reacutegi neveacuten mostanaacuteig sabartoi asphaloi-nak hiacutevjaacutek a maacutesik reacutesz pedig vajdaacutejukkal eacutes vezeacuteruumlkkel Levedivel nyugatra ment lakni (κατῴκησε) az Etelkuumlzuuml nevezetű helyekre amely helyeken mostanaacuteban a besenyők neacutepe lakik (κατοικεῖ)rdquo188 Ezzel szemben Harmatta uacutej interpretaacutecioacutet ad bdquoAz egyik reacutesz kelet feleacute Persis iraacutenyaacute-ban lakott s ezeket a tuumlrkoumlk reacutegi neveacuten mostanaacuteig sabartoi asphaloi-nak hiacutevjaacutek a maacutesik reacutesz pedig vajdaacutejukkal eacutes vezeacuteruumlkkel Levedivel nyugat feleacute lakottrdquo189 Harmatta szerint a κατοικέω ige jelenteacutese rsquolakik eacutel valaholrsquo Ezt igazolja az ideacutezett passzus utolsoacute mondata ami a besenyőkre vonatkozik Ott a κατοικεῖ forma szerepel ami prae-sens imperfectum alak Olajos Tereacutez arra hiacutevta fel a figyelmet hogy amennyiben az előző mondatokban keacutetszer szereplő igeacutenek a praeteritum imperfectum alakja sze-repelne (κατῴκουν rsquolaktakrsquo) ez az eacutertelmezeacutes elfogadhatoacute lenne azonban a κατοικέω ige aoristosa olvashatoacute mindkeacutet esetben κατῴκησε(ν) Maacuterpedig ennek jelenteacutese a kezdő cselekveacutes-toumlrteacuteneacutes kifejezeacuteseacutere hasznaacutelatos iacutegy Moravcsik fordiacutetaacutesaacuten nem kell vaacuteltoztatni190 Veacutekony Gaacutebor elsősorban toumlrteacuteneti alapon tartja veacutedhetetlennek Harmatta interpretaacutecioacutejaacutet191

Ungvaacutery Jenő keacutet 1998-ban publikaacutelt cikkeacuteben keacutet kifejezeacutes behatoacute vizsgaacutelata kapcsaacuten jutott uacutej eredmeacutenyekre Κεφαλή szoacute jelenteacutese a DAI-ban rsquofej (sereg)vezeacuter parancsnok fővaacuteros főhely felső reacutesz (foumlldrajzi kifejezeacutesekben)rsquo192 Moravcsik a vo-natkozoacute helyet iacutegy fordiacutetotta bdquoElső fejuumlk az Aacuterpaacuted-nemzetseacutegből sorban koumlvetkező fejedelem eacutes van keacutet maacutesik is (Ἔχουσι δὲ κεφαλὴν πρώτην τὸν ἄρχοντα ἀπὸ τῆς γενεᾶς τοῦ Ἀρπαδῆ κατὰ ἀκολουθίαν καὶ δύο ἑτέρους) a jila eacutes a karcha kik biacuteroacutei tisztseacuteget viselnek de van fejedelme minden toumlrzsnek isrdquo193 Ungvaacutery szerint az adott helyen a helyes fordiacutetaacutes főparancsnok iacutegy azonban a mondat nehezen eacutertelmezhető hiszen haacuterom főparancsnok nem lehet Ungvaacutery haacuterom javiacutetaacutest javasolva a koumlvet-kező fordiacutetaacutest adta

Ἔχουσι δὲ κεφαλὴν πρώτην τὸν ἄρχοντα ἀπὸ τῆς γενεᾶς τοῦ Ἀρπαδῆ κατὰ ἀκολουθίαν καὶ δύο ἑτέρους

Ἔχουσι δὲ κεφαλὴν πρώτην τὸν ἄρχοντα ἀπὸ τῆς γενεᾶς τοῦ Ἀρπαδῆ καὶ κατὰ ἀκολουθίαν δύο ἑτέρας

bdquoFőparancsnokuk az Aacuterpaacuted-nemzetseacutegből szaacutermazoacute archoacuten eacutes rangsorban keacutet maacutesik (parancsnok) a gyula eacutes a karcha akik biacuteroacutei tisztseacuteget viselnek de van ar-choacutenja minden toumlrzsnek isrdquo194

Ungvaacutery a maacutesik cikkeacuteben a πρῶτος βοέβοδος rsquoelső vajdarsquo eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeit jaacuterja koumlrbe195 Moravcsik jelezte hogy az első vajda eacutertelmezeacutese bizonytalan ugyanis a jelenteacutese időben első vagy rangban első ugyanuacutegy keacutetfeacutelekeacuteppen eacutertelmezhető a

188 DAI 171ndash173189 Harmatta 1984 428190 Olajos 1995 44ndash46191 Veacutekony 1986 44192 Ungvaacutery 1998a 150193 DAI 178 179194 Ungvaacutery 1998a 151195 Ungvaacutery 1998 188ndash191

117

koumlvetkező kifejezeacutes is bdquomikeacutent az utaacutena (μετ᾽ αὐτόν Levedi utaacuten) valoacute toumlbbit is vaj-daacutenak hiacutevtakrdquo Moravcsik szerint az tűnik valoacutesziacutenűnek hogy a 38 fejezet szerzője a szlaacutev eredetű voivoda kifejezeacutest a reacutegebbi magyar vezeteacutesre alkalmazta szemben a keacutesőbb sziacutenre leacutepő fejedelmekkel (arkhoacuten) Elkeacutepzelhető hogy a szoacute maga Bulcsuacute ki-hallgataacutesa soraacuten szlaacutev tolmaacutecsolaacutessal keruumllhetett lejegyzeacutesre amire Gyoumlrffy hiacutevta fel a figyelmet196 Ungvaacutery szerint a DAI-ban a πρῶτος szoacute hat alkalommal időben első eacutertelmű (13 33 77 169 2846 50161) miacuteg keacutet alkalommal a rangban elsőre utal (2557 4048) a μετ᾽ αὐτόν kifejezeacutes pedig mindenuumltt időhataacuterozoacutekeacutent szerepel rsquoő-utaacutenarsquo eacutertelemben Ezutaacuten a koumlvetkező mondatot is maacuteskeacuteppen eacutertelmezi bdquoA tuumlrkoumlk heacutet toumlrzsből aacutellottak de sem sajaacutet sem idegen fejedelem (arkhoacuten) felettuumlk soha nem volt hanem valamifeacutele vajdaacutek voltak koumlzoumlttuumlk akik koumlzuumll az első vajda volt az előbb emliacutetett Levedirdquo Itt is arroacutel van szoacute hogy időben toumlbb vajda koumlvette volna az első vajdaacutet A vajda szoacute eacutertelmezeacutese egyeacutertelmű a koumlvetkező passzusboacutel bdquoa maacutesik reacutesz pe-dig vajdaacutejukkal eacutes vezeacuteruumlkkel (ἀρχηγῷ) Levedivel nyugatra ment laknirdquo Ungvaacutery je-lezte hogy Moravcsik fordiacutetaacutesa itt pontosiacutetaacutesra szorul ugyanis a ἀρχηγός a DAI-ban mindig az arabokkal kapcsolatban fordul elő uralkodoacute eacutertelemben197 Tehaacutet a vajda szoacute pontos megfelelője az uralkodoacute a toumlrzsszoumlvetseacuteg vezetője Ezutaacuten koumlvetkezett a kagaacuteni ajaacutenlat bdquoKeveacutes idő muacuteltaacuteval az a kagan Kazaacuteria fejedelme uumlzenetet kuumlldoumltt a tuumlrkoumlknek hogy kuumlldjeacutek el hozzaacute első vajdaacutejukat Levedit Levedi tehaacutet megeacuterkez-veacuten Kazaacuteria kaganjaacutehoz tudakolta hogy mi okboacutel hiacutevatta őt magaacutehoz A kagan azt mondta neki hogy rsquoazeacutert hiacutevattunk hogy mivel nemes szaacutermazaacutesuacute eacutertelmes eacutes viteacutez vagy eacutes a tuumlrkoumlk koumlzuumll az elsőrsquordquo Az első vajda utaacuteni Levedi neacutev Moravcsik konjektuacute-raacuteja szerint a paacuterizsi keacuteziratban χελάνδια olvashatoacute198 Harmatta Jaacutenos itt inkaacutebb maacute-solaacutes soraacuten keletkező szoumlvegkieseacutesre gondolt ltμετὰgt χελάνδίου ltΛεβεδίαgt bdquohadi-hajoacuteval Leveditrdquo199 Ungvaacutery megjegyzi hogy a koumlvetkező mondatboacutel pedig hiaacutenyzik Levedi ciacuteme s mindezek alapjaacuten szoumlvegromlaacutessal lehet szaacutemolni Az a hipoteacutezise hogy a kompilaacutetor keacutet Levedi-toumlrteacutenetet tartalmazoacute forraacutesreacuteszletet dolgozott egybe van egy első vajda Levedi aki utaacuten maacutes vajdaacutek uralkodtak eacutes aztaacuten az Aacutelmos eacutes Aacuterpaacuted kortaacutersakeacutent uralkodoacute Levedi200

Ungvaacutery ideacutezi Levedi vaacutelaszaacutet a kagaacutennak bdquonem fogadhatok szoacutet neked azonban van rajtam kiacutevuumll egy maacutesik vajda akit Aacutelmosnak neveznek akinek fia is van neacutev szerint Aacuterpaacuted ezek koumlzuumll akaacuter az Aacutelmos akaacuter a fia Aacuterpaacuted legyen inkaacutebb a fejedelem aki rendelkezeacutesetekre aacutellrdquo Ungvaacutery szerint Levedi vajdasaacutegaacutehoz nem feacuterhet keacutetseacuteg ugyanakkor a szoumlvegben egy maacutesik vajda is Aacutelmos is szerepel Ezt uacutegy magyaraacutezza hogy ekkorra a magyarok maacuter keacutet reacuteszre szakadtak iacutegy eacuterthető hogy a helyben ma-radt reacutesz vezetője vajdaacuteja Aacutelmos miacuteg a nyugatra menekuumllt tuumlrkoumlk vajdaacuteja az Aacutelmos kortaacutersakeacutent emliacutetett Levedi Ebből eacutepiacuteti fel azt a koncepcioacutet hogy csak a nyugaton eacutelő tuumlrkoumlk arkhoacutenja lett Aacuterpaacuted miacuteg Aacutelmos a keleten maradt reacutesz vajdaacuteja maradt

196 Moravcsik 1984 42 16 jz Jenkins 1962 147197 Ungvaacutery 1998 190198 DAI 172ndash173 33 sorhoz a jz199 Harmatta 1996 108200 Ungvaacutery 1998 190

118

eacutes iacutegy a tovaacutebbiakban nem szerepel a DAI-ban201 Mindenesetre a vajda terminus egyeacutertelműen csak Aacuterpaacuted előtt fordul elő a kagaacuteni kinevezeacutes előtti korszakban aztaacuten eltűnik a szoacutekincsből is eacutes a fejedelemre az arkhoacuten szoacutet hasznaacutelja a DAI szerzője

Makk Ferenc veacutedelmeacutebe vette a hagyomaacutenyos elkeacutepzeleacutest amely szerint a vajda a magyar toumlrzsfőket jeloumllte eacutes a rangban első vajda ciacutemet Levedi viselte amit toumlbbek koumlzoumltt Kristoacute Gyula is keacutepviselt202 Makk Ferenc szerint a 38 fejezet egy kerek egeacutesz elbeszeacuteleacutes eacutes mivel az bdquoelső vajdardquo kifejezeacutes az Aacutelmos kortaacutersaacutenak tartott Levedivel is előfordul elutasiacutetja a keacutet Levedire vonatkozoacute neacutezetet Aacutelmos vajda ciacuteme egyeacuter-telműen arra utal hogy ő is toumlrzsfő lehetett nem pedig arra hogy a keleten maradt magyarok uralkodoacuteja Veacuteguumll Aacutelmosnak a magyarorszaacutegi latin iacuteraacutesbeliseacutegben meg-őrzoumltt hagyomaacutenya szinteacuten arra utal hogy nem maradt Keleten hanem az etelkoumlzi magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutenek fontos szereplője volt203

Forraacutesok

Moravcsik Gyula a 38 fejezet bevezetőjeacuteben azt iacuterja hogy az keacutet reacuteszre bonthatoacute a 3ndash65 eacutes a 66ndash70 sorra Ez utoacutebbi a magyarok lakoacutehelyeacutenek folyoacutekkal toumlrteacutenő meg-hataacuterozaacutesa Van olyan veacutelemeacuteny a szlaacutev eredetű voivodos eacutes zakanon szavak hasznaacute-lata kapcsaacuten hogy vagy szlaacutev forraacutesboacutel meriacutetetteacutek vagy szlaacutev tolmaacutecsot hasznaacuteltak azonban mindkeacutet szlaacutev szoacute joumlveveacutenyszoacutekeacutent megtalaacutelhatoacute volt maacuter a koumlzeacutepgoumlroumlgben iacutegy az előbbi felteveacutesekre nincs szuumlkseacuteg Mindenesetre az valoacutesziacutenűnek tűnik hogy a vajda eacutes az arkhoacuten ciacutem hasznaacutelataacuteban a kagaacuteni kinevezeacutes előtti eacutes utaacuteni ciacutemhasznaacutelat kuumlloumlnbseacutege tuumlkroumlződik Az is felmeruumllt hogy a 383ndash23 eacutes 3831ndash60 keacutet elbeszeacuteleacutest tartalmazna az első szlaacutev a maacutesodik magyar forraacutesboacutel de egy 383ndash19 eacutes 3819ndash65 bontaacutes is elkeacutepzelhető amikor is ugyanazt az esemeacutenysort keacutet vaacuteltozatban meseacuteli el a fejezet szerzője Moravcsik sajaacutet aacutellaacutespontja az hogy 383ndash65 egy vagy toumlbb magyar forraacutesboacutel meriacutetett tehaacutet olyan feljegyzeacuteseket hasznaacutelt amelyek a bizaacutenci udvarban rendelkezeacutesre aacutelltak204 Ezek koumlzuumll a DAI-boacutel egyeacutertelműen utal Aacuterpaacuted deacutedunokaacute-jaacutenak Termacsunak eacutes a harmadik fejedelemnek Bulcsuacutenak 948-as koumlvetjaacuteraacutesaacutera valamint Gaacutebriel klerikosz koumlvetjaacuteraacutesaacutera a honfoglalaacutes utaacuten205 Emellett Geoacutergiosz baraacutet folytataacutesaacuteban van egy eacutertesuumlleacutes arroacutel hogy Boumllcs Leoacute csaacuteszaacuter feltehetően 894-ben elkuumlldte Nikeacutetasz Szkleacuteroszt hadihajoacutekkal a Duna torkolataacutehoz hogy taacuter-gyaljon Aacuterpaacuteddal eacutes Kuszanesszel a bolgaacuterok megtaacutemadaacutesa uumlgyeacuteben eacutes sikeruumllt is megaacutellapodaacutesra jutni206 Moravcsik megaacutellapiacutetotta hogy legalaacutebb e haacuterom koumlvetjaacuteraacutes leiacuteraacutesa a csaacuteszaacuter rendelkezeacuteseacutere aacutellhatott Emellett megjegyzi meacuteg hogy a magya-rok reacutegmuacuteltjaacutera vonatkozoacute adatok messze a legreacuteszletesebbek a toumlbbi neacutepcsoporthoz keacutepest207 Czegleacutedy hivatkozott meacuteg Moravcsiknak egy szoacutebeli koumlzleacuteseacutere amely a

201 Ungvaacutery 1998 191202 Kristoacute 1980 34ndash35203 Makk 1999 189ndash196204 Jenkins 1962 145ndash146205 Moravcsik 1984 36 49206 Moravcsik 1984 59207 Jenkins 1962 146

119

koumlvetkező passzusra bdquohanem valamilyen okboacutel savartoi asphaloi-nak nevezteacutekrdquo ala-pozva arra hiacutevta fel a figyelmet hogy a feljegyzeacutesek megszerkeszteacutesekor a csaacuteszaacuter vagy inkaacutebb munkataacutersa szaacutemaacutera nem aacutellt rendelkezeacutesre magyar informaacutetor aki a nem vilaacutegos helyekről eacuterdemi felvilaacutegosiacutetaacutest tudott volna adni208 Harmatta ezt ki-egeacutesziacutetve felteacutetelezi hogy iacutertak egy beszaacutemoloacutet a 894-es harcokroacutel miutaacuten Liuumlntika koumlvetei taacutergyaltak a bolgaacuter foglyok kivaacuteltaacutesaacuteroacutel Meacuteg toumlbb forraacutes hasznaacutelataacutet igazolja hogy Liuumlntika szemeacutelyeacutet az Aacuterpaacuted leszaacutermazaacutesaacutet taacutergyaloacute reacutesz nem ismeri209

Kapitaacutenffy Istvaacuten 1999-ben uacutej hipoteacutezist aacutelliacutetott fel210 Ennek feleacutepiacuteteacutesekor Deeacuter ko-raacutebbi megaacutellapiacutetaacutesaiboacutel indul ki miszerint a 38ndash40 fejezetek magyar informaacutetoroktoacutel szaacutermaztak ugyanis nincs bennuumlk Bizaacutencra valoacute utalaacutes raacuteadaacutesul a 10 szaacutezad koumlzepeacuten Bizaacutenc politikaacutejaacutenak szempontjaacuteboacutel nincs jelentőseacuteguumlk Azonosiacutetotta a magyar forraacutest a 948-ban Bizaacutencban megforduloacute Termacsuban eacutes Bulcsuacuteban akik a magyar toumlrteacutenet neacutepi eacutes dinasztikus hagyomaacuteny naiv elbeszeacuteleacuteseacutet adhattaacutek elő a 38 fejezetben211 Gyoumlrffy Gyoumlrgy is Termacsunak tulajdoniacutetja a toumlrteacutenetet amelyben szaacutendeacutekosan megteacutevesz-tette a bizaacutenci csaacuteszaacutert Aacuterpaacuted megvaacutelasztaacutesaacutenak toumlrteacuteneteacutevel elhallgatva az Aacuterpaacuted-haacutez szaacutemaacutera kellemetlen vonatkozaacutesokat212 Duumlmmerth Dezső szerint pedig Bulcsuacute karcha akarta leleplezni a kazaacuter csatloacutes Aacuterpaacuted-dinasztiaacutet213 Kapitaacutenffy arra hiacutevja fel a figyel-met hogy 950 koumlruumll ezek az informaacutecioacutek semmilyen aktualitaacutessal nem biacutertak ugyanis akkor azon a teruumlleten maacuter a besenyők eacuteltek akikről pontos informaacutecioacutekkal rendelkez-tek a bizaacutenciak Ezeacutert aztaacuten ennek a magyar toumlrteacuteneti anyagnak 100ndash120 eacutevvel koraacuteb-ban volt doumlntő jelentőseacutege eacutes feltehetőleg akkor keruumlltek lejegyzeacutesre is vagyis 830ndash850 koumlruumll eacutes az irattaacuterban fennmaradtak Az hogy mieacutert keruumllt be a DAI szoumlvegeacutebe csak uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy az irodalmi eacutes irattaacuteri anyaggyűjteacutes soraacuten oumlsszeaacutelliacutetott anyagba bedolgoztaacutek eacutes a DAI iacuteroacuteja kiegeacutesziacutetette meacuteg neacutehaacuteny időszerű adattal Ezek koumlzeacute kell sorolni a 40 fejezet utolsoacute hat mondataacutet amely az Aacuterpaacuted-dinasztia leszaacutermazaacutesaacutet koumlzli ez a reacutesz egyeacutertelműen 950 koumlruumlli informaacutecioacutekboacutel szaacutermazik214

Kristoacute Gyula vitaacuteba szaacutellt Kapitaacutenffyval215 Moravcsik eacutes nyomaacuteban Deeacuter arra hi-vatkozva hogy a DAI-ban az οτι uacutej forraacutest vezet be a 383 eacutes 3866 sorokban szerepel az adott szoacute iacutegy a 3ndash65 sor egy tudoacutesiacutetaacutesra utal216 Miutaacuten egy kerek toumlrteacutenetről van szoacute amelynek veacutegpontja a honfoglalaacutes nehezen veacutedhető hogy a toumlrteacutenetet 830ndash850 koumlruumll jegyezteacutek volna le Kristoacute a 950 koumlruumlli magyar informaacutecioacutet tartja valoacutesziacutenűnek de a szoumlvegben vannak olyan nyomok amelyek arra utalnak hogy a bizaacutenci szerző maacutes forraacutesboacutel is dolgozhatott amelyre a Chidmas eacutes Chingilus folyoacuteneveket ideacutezi peacuteldakeacutent217

208 Czegleacutedy MŐT 277209 Harmatta 1984 425210 Kapitaacutenffy 2003 139ndash144211 Deeacuter 1945ndash1946 9ndash13212 Gyoumlrffy 1959 157ndash159213 Duumlmmerth 1980 77ndash81214 Kapitaacutenffy 2003 142ndash144215 Kristoacute 2005 3ndash9216 Moravcsik BT I 363 Deeacuter 1945ndash46 11ndash12217 Kristoacute 2005 5ndash8

120

Toumlrteacuteneti eacutertelmezeacutes

A DAI 15 fejezeteacuteben esik szoacute a tuumlrkoumlknek nevezett magyarokroacutel218 A magyarndashbe-senyő viszony a DAI szerzőjeacutet kuumlloumlnoumlsen izgatta mivel a 3 4 8 13 fejezetekben is erről eacutertekezik A 27 eacutes 30 fejezetben a langobardok pannoniai illetve az avarok lakhelyeacuten eacutelő tuumlrkoumlkről esik szoacute A szerbek eacutes horvaacutetok szomszeacutedosak a tuumlrkoumlkkel (31 32) A 37 besenyő fejezet a honfoglalaacutesra illetve az egyik besenyő toumlrzs foumlld-rajzi meghataacuterozaacutesakor Turkiaacutera utal A 38 eacutes a 39ndash40 fejezet kifejezetten a ma-gyarokkal foglalkozik ezekben elsősorban a honfoglalaacutes előtti toumlrteacutenetuumlket talaacuteljuk A 41 Moraacutevia toumlrteacuteneteacuteben szerepel a honfoglalaacutesra utalaacutes a 42 fejezetben pedig a magyarok foumlldrajzi elhelyezkedeacuteseacuteről esik szoacute a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Veacuteguumll az 51 fejezet a honfoglalaacutes előzmeacutenyekeacutent lezajlott magyarndashbolgaacuter haacuteboruacute egyik moz-zanataacutera utal

38 A tuumlrkoumlk neacutepeacutenek eredeteacuteről

A korai magyar toumlrteacutenet egyik meghataacuterozoacute forraacutesa a 383ndash65 Ez egy kerek toumlrteacutenet a magyarsaacuteg reacutegmuacuteltjaacuteroacutel Foumlldrajzilag eacutes idősiacutekokban is vilaacutegosan elkuumlloumlniacutethető ele-mekkel Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban ezeket jeleztem219220

Kangarrarr BesenyőrarrKoraacutebbi szaacutellaacutes LeveacutediaSzavartoi Etelkoumlz Turkoi Kaacuterpaacutet-medence

Kazaacuteriaacutehoz koumlzel PerzsiaSzavartoiKhidmasz-Khingilusz Dnyeper Bug

Dnyeszter Prut SzeretSok fő alatt aacutelloacute Egy fő alatt aacutelloacute219

Vajda Arkhoacuten220

Heacutet toumlrzs

IdősiacutekokI Ismeretlen helyről reacutegen Kazaacuteriaacutehoz koumlzel koumlltoumlztek Kazaacuteria koumlzeleacuteben eacuteltekII Kazaacuteriaacutehoz koumlzel eacuteltek szavartoi neacuteven LeveacutediaacutebanIII Kangarndashszavartoi haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadtak egyik reacutesz Perzsia feleacute

lakottkoumlltoumlzoumltt eacutes megtartotta a szavartoi nevet a maacutesik reacutesz Etelkoumlzben lakottkoumll-toumlzoumltt eacutes felvette a tuumlrk nevet

IV Uacutej dinasztia keruumllt hatalomraV Besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a tuumlrkoumlk bekoumlltoumlztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebeA toumlrteacuteneti elbeszeacuteleacutes pontosan megkomponaacutelt narratiacuteva amelyben az idősiacutekokat

megfelelő időhataacuterozoacutekkal vezetik be Reacutegen Kazaacuteria koumlzeleacutebe koumlltoumlztek Leveacutediaacuteba

218 Moravcsik 1984 35ndash51 HKIacuteF 111ndash136219 HKIacuteF 104 43 par Kristoacute 1980 27 Czegleacutedy MŐT 125 bizaacutenci toposz220 HKIacuteF 125 336 jz

121

abban az időben szavartoi aszphaloinak hiacutevtaacutek őket eacutes heacutet toumlrzsből aacutellottak haacuterom esztendeig egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkal aztaacuten a kangarok raacutejuk taacutemadtak keacutet reacuteszre szakadtak (keletndashnyugat) keveacutes idő muacuteltaacuteval a kazaacuter kagaacuten hiacutevatja Levedit aztaacuten toumlr-teacutenik a fejedelemvaacutelasztaacutes neacutehaacuteny eacutev muacutelva koumlvetkezik be a besenyő taacutemadaacutes ami a honfoglalaacuteshoz vezet221

Amennyiben ezt a toumlrteacutenetet irodalmi szempontboacutel elemezzuumlk vilaacutegos vonalve-zeteacutes eacuterzeacutekelhető a Levedi vezette heacutet toumlrzsből aacutelloacute magyarsaacuteg reacutegi neveacuten szavartoi aszphaloi Kazaacuteria koumlzeleacutebe koumlltoumlzoumltt eacutes egyuumlttműkoumldoumltt a kazaacuter uralkodoacuteval a ka-zaacuterok minden haacuteboruacutejaacuteban reacuteszt vesz A szolgaacutelat fejeacuteben Levedi előkelő szaacuterma-zaacutesuacute kazaacuter feleseacuteget kap Ezutaacuten koumlvetkezett be a katasztroacutefa a kangarok elfoglaltaacutek a magyarok foumlldjeacutet akik keacutet reacuteszre szakadtak az egyik nyugatra a maacutesik keletre ment lakni A nyugatra koumlltoumlzoumltt reacutesz uacutej nevet vett fel a turkoit vezetőjuumlket a maacuter meg-ismert Levedit a kazaacuter kagaacuten magaacutehoz hiacutevatja hogy fejedelemmeacute nevezze ki Levedi nem vaacutellalja ebben reacutesze lehetett hogy nem nemzett fiuacutet a kazaacuter nővel tehaacutet nincs fiuacuteoumlroumlkoumlse szemben Aacutelmossal akinek maacuter felnőtt fia van Aacuterpaacuted szemeacutelyeacuteben raacute-adaacutesul Levedi suacutelyos katonai vereseacuteget szenvedett a kangaroktoacutel ellenben a kazaacuterok visszaverteacutek a kangar taacutemadaacutest A kagaacuten kuumlldoumlttei eacutes a magyarok megegyeztek ab-ban hogy Aacutelmos fiaacutet Aacuterpaacutedot teszik fejedelemmeacute Ezek utaacuten koumlvetkezett be a bese-nyők taacutemadaacutesa ami a magyarokat a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacutera keacutesztette

Toumlrteacuteneti szempontboacutel feltűnő hogy egyeduumll a honfoglalaacutest lehetseacuteges daacutetumhoz koumltni illetve van egy haacuteromeacuteves egyuumltteacuteleacutes a kazaacuterokkal a toumlbbi esemeacuteny dataacutelaacutesa teljesen esetleges eacutes bizonytalan ami oacutevatossaacutegra int Toumlrteacutenetileg a fő motiacutevumok a heacutet toumlrzs eacutes vezetőjeacutenek viszonya a kazaacuterokhoz illetve a dinasztiavaacuteltaacutes Deeacuter szerint a 38 fejezet bdquoa magyarsaacuteg kazaacuter megszervezeacuteseacutenek toumlrteacuteneterdquo222

Az elbeszeacuteleacutes jellegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesa doumlntő fontossaacuteguacute a toumlrteacuteneti eacutertelmezeacutes szempontjaacuteboacutel ugyanis ha realista toumlrteacutenetkeacutent kezelem a 38 fejezetben leiacutertakat akkor maximum keacutet emberoumlltővel szaacutemolhatunk eacutes ennek eacutertelmeacuteben lehet egy rouml-videbb eacutes egy hosszabb variaacutenst elkeacutepzelni miacuteg ha mitikus elbeszeacuteleacuteskeacutent elemezzuumlk akkor 150ndash230 eacuteves időszak is szoacuteba joumlhet

Deeacuter Joacutezsef szerint Konstantin informaacutetora nem időrendre figyelő kroacutenikaacutes ha-nem olyan neacutepi-dinasztikus hagyomaacuteny naiv koumlzvetiacutetője amelyben mondai eacutes va-loacutesaacutegelemek keverednek223 Szűcs Jenő aacuternyaltabban fogalmaz bdquodinasztikus eacuterdekek szerint oumlsszevont eacutes elrendezett hagyomaacutenyrdquo224 Szerinte az archaikus toumlrteacuteneti em-leacutekezet historizaacutelaacutesa ment veacutegbe ugyanakkor a tradiacutecioacutekeacutepződeacutesnek ebben a korai szakaszaacuteban az egyes elemek oumlsszeilleszteacutese toumlkeacuteletlen eacutes naiv moacutedon toumlrteacutent iacutegy az oumlsszedolgozaacutes nyomai joacutel kivehetőek Az uralkodoacute szemeacutelyekhez kapcsolt epi-kai elemek a koumlzelmuacutelt esemeacutenyeinek laacutencolataacutevaacute sűrűsoumldtek225 A 38 fejezetben a naiv toumlrteacuteneti tudat olyan fogalmi koumlrei jelentkeznek mint az uralmi berendezke-

221 Szcs 1997 149ndash150 Kristoacute 2005 5222 Deeacuter 1945ndash46 14223 Deeacuter 1945ndash46 13224 Szcs 1997 163225 Szcs 1997 164

122

deacutes amelyet a heacutet toumlrzs eacuteleacuten aacutelloacute Levedi vajda ciacutemmel eacutes a kazaacuter kagaacuten keacutepvisel eacutes ide koumltődik meacuteg a fejedelemvaacutelasztaacutes toumlrteacutenete Emellett az eredettoumlrteacutenetben az ősi szaacutellaacuteshely reacutegi neacutev eacutes elszakadt neacutepreacutesz keruumll elő s veacuteguumll a haacuteboruacutek koumlzuumll a kangarndashszavartoi besenyőndashmagyar keruumll emliacuteteacutesre Ennek paacuterhuzama Anonymus műveacuteben is megtalaacutelhatoacute A rsquomeseacutekrsquo eacutes eacutenekek fő motiacutevumai a generatio rsquoeredetrsquo fortia facta et bella Hungarorum rsquoa magyarok hősi tettei eacutes haacuteboruacuteirsquo Szűcs felteszi a keacuterdeacutest hogy a DAI-ban mieacutert nem a magyar neacutep eredetmiacutetoszaacutet keacutepviselő Hunor-Magor mondaacute-val talaacutelkozunk Egyreacuteszt az ottani motiacutevumokat mint a nőrablaacutes Belaacuter Dula alaacuten fejedelem az 5ndash6 szaacutezadra lehetne dataacutelni ami megelőzi a DAI lehetseacuteges toumlrteacute-neti kereteit vagyis a 7ndash9 szaacutezadot maacutesreacuteszt vagy a bizaacutenci csaacuteszaacuter aacuteltal megbiacutezott iacuteraacutestudoacutenak racionaacutelis informaacutecioacutekra volt szuumlkseacutege eacutes kihagyta a miacutetosz egyeacutertelmű jegyeit mutatoacute eredetmondaacutet vagy maguk a magyar adatkoumlzlők hagytaacutek el a toumlrteacute-netet mivel maacuter szaacutemukra is miacutetosz volt eacutes nem toumlrteacutenelem226

Mircea Eliade Az oumlroumlk visszateacutereacutes miacutetosza ciacutemű koumlnyveacuteben egy kuumlloumln fejezetet szentelt a miacutetosz eacutes toumlrteacutenelem teacutemaacutejaacutenak227 Ebben toumlbbek koumlzoumltt ezt iacuterta bdquoa toumlrteacute-neti esemeacuteny vagy valoacutesaacutegos toumlrteacuteneti szemeacutelyek a legveacutegső esetben is csak keacutet vagy talaacuten haacuterom eacutevszaacutezadon aacutet maradnak meg a neacutep emleacutekezeteacuteben Azeacutert van ez iacutegy mert a neacutep emleacutekezete az egyedi esemeacutenyeket eacutes a valoacutesaacutegos szemeacutelyiseacutegeket ne-hezen őrzi meg az esemeacutenyek helyett kategoacuteriaacutek a toumlrteacuteneti szemeacutelyiseacutegek helyett pedig archetipusok hataacuterozzaacutek meg az effajta keacutepzelet műkoumldeacuteseacutet Iacutegy a toumlrteacuteneti szemeacutelyiseacuteg aacutethasonul mitikus előkeacutepeacuteveacute (a hősseacute stb) az esemeacuteny pedig mitikus cselekedetek kategoacuteriaacutejaacutevaacute (a szoumlrnnyel viacutevott kuumlzdelemmeacute testveacuterharccaacute stb) Ha ezek az elbeszeacutelő koumlltemeacutenyek valoacuteban megőriznek valamit abboacutel amit raquotoumlrteacuteneti igazsaacutegnaklaquo szoktunk nevezni akkor az az igazsaacuteg soha nem meghataacuterozott szemeacute-lyiseacutegre vagy esemeacutenyre vonatkozik hanem a korszak inteacutezmeacutenyeire szokaacutesaira eacutes taacutejairardquo228 Eliade ideacutez egy esetet amikor egy neacuteprajzkutatoacute egy faluban egy miacutetoszt jegyzett le miszerint a hegy tuumlndeacutere feacutelteacutekenyseacutegből megoumllte a haacutezassaacutegra keacuteszuumllő nő szerelmeacutet Mivel az elbeszeacuteleacutes alapjaacutet keacutepező toumlrteacutenet mintegy negyven eacutevvel ko-raacutebban esett meg eacutes a valamikori menyasszony meacuteg eacutelt elmondta hogy a haacutezas-saacutegkoumlteacutest megelőző napokban a vőlegeacuteny szakadeacutekba zuhant Miutaacuten a falu lakoacuteit szembesiacutetetteacutek a valoacutesaacutegos toumlrteacutenettel azt vaacutelaszoltaacutek hogy a baacutenat elvette a nő eszeacutet eacutes inkaacutebb hittek a miacutetosznak229 A miacutetoszok a koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera termeacuteszetes koumlzegnek szaacutemiacutetanak eacutes csak a modern kor tudomaacutenya hozott ebben komoly vaacutelto-zaacutest Ilyen eacutertelemben a 38 fejezetben előadott toumlrteacutenetben sem lehet kizaacuterni hogy mitikus elemeket tartalmaz

Ugyanakkor a szakirodalomban van egy maacutesik vonulat amely alapjaiban toumlrteacutene-tileg hitelesnek fogadja el a toumlrteacutenetet Czegleacutedy Deeacuter aacutellaacutespontjaacutet caacutefolva a mitikus elemek teljes hiaacutenya mellett teszi le a garast230 Kapitaacutenffy szerint a 38 fejezet szoumlvege

226 Szcs 1997 209ndash210227 Eliade 1988 59ndash78228 Eliade 1988 72229 Eliade 1988 74ndash76230 Czegleacutedy MŐT 277 116 jz

123

nem naiv elbeszeacutelőre vall231 Kristoacute Gyula oacutevatosan fogalmaz a DAI stilaacuteris egyseacute-gesiacuteteacutes eredmeacutenyekeacutent joumltt leacutetre amire utal hogy a szerző a kazaacuter kagaacuten eacutes Levedi szavait koumlzvetlenuumll ideacutezi Ezt az eszkoumlzt a 20 fejezetben is alkalmazza a szerző Uacutegy veacuteli hogy nyilvaacuten vannak a rendelkezeacutesre aacutelloacute szoumlvegben ellentmondaacutesok torzulaacute-sok kiegeacutesziacuteteacutesek de hitelesseacutegeacutehez nem feacuterhet keacutetseacuteg232

Miutaacuten aacutettekintettuumlk a DAI 38 fejezeteacutenek toumlrteacuteneti jellegeacutere vonatkozoacute vitaacutet szembetűnő hogy az eacutertelmezeacutesi keretet maacuter az eldoumlnti hogy ebben az adott toumlrteacute-neacutesz melyik aacutellaacutespontboacutel indul ki Ha a fejezetben leiacutert esemeacutenyeket toumlrteacutenetileg hi-telesnek tekintik akkor 20ndash70 eacutev koumlzoumltti időpontok szerepelnek a szakirodalomban ha pedig a mitikus jellegeacutet veacutelik dominaacutensnak akkor 150ndash230 koumlruumlli időtaacutev is szoacuteba joumlhet Mivel a toumlrteacutenet koumlzponti esemeacutenye a szavartoi aszphaloindashkangar haacuteboruacute en-nek dataacutelaacutesa meghataacuterozoacute jelentőseacutegű

a) A kronoloacutegiai keretek

Alapvetően neacutegy daacutetum meruumllt fel a szakirodalomban szavartoindashkangar haacuteboruacute vo-natkozaacutesaacuteban 889 ndash Regino besenyőndashmagyar haacuteboruacuteja 854 ndash a sevordiklsquo megjele-neacutese az oumlrmeacuteny forraacutesokban 750 ndash a szavaacuterd neacutepneacutev Kaukaacutezusi szerepleacutese a musz-lim forraacutesokban 7 szaacutezad ndash kangarok akiknek a jelenleacuteteacutere a sziacuter forraacutesokboacutel lehet koumlvetkeztetni

A 20 szaacutezad elejeacutetől a magyarok besenyőkkel valoacute haacuteboruacutejaacutenak dataacutelaacutesaacutet Regino eacutertesuumlleacuteseacutere eacutepiacutetetteacutek A 889-es eacutev alatt talaacutelhatoacute a koumlvetkező tudoacutesiacutetaacutes bdquoA mondott neacutepet (magyar) tehaacutet a fent emliacutetett videacutekekről (Szkiacutetia) sajaacutet szaacutellaacutesaiboacutel kiűzteacutek a vele szomszeacutedos neacutepek akiket besenyőknek hiacutevnak mivel szaacutemban eacutes viteacutezseacutegben feluumllmuacuteltaacutek őketrdquo233 Gyoumlrffy szerint iacutegy a kangarndashszavartoi haacuteboruacute időpontja 889-re tehető eacutes a 38 fejezet mintegy keacutet eacutevtized toumlrteacuteneteacutet foglalja oumlssze234

Czegleacutedy Kaacuteroly 1954-ben koumlzoumllt tanulmaacutenyaacuteban a 38 fejezet kronoloacutegiai kere-teit a koumlvetkezőkeacuteppen bőviacutetette ki a kangarndashszavartoi haacuteboruacuteroacutel szoacuteloacute feljegyzeacutest a mű oumlsszeaacutelliacutetoacuteja aacuteteacutertelmezte Miutaacuten a besenyő fejezetből tudta hogy vezeacutertoumlr-zseiket kangarnak nevezteacutek illetve maacutes adatokboacutel rendelkezeacutesre aacutellt egy 889-es be-senyőndashmagyar haacuteboruacutenak a leiacuteraacutesa raacuteadaacutesul mindkeacutet haacuteboruacute eredmeacutenyekeacutent a ma-gyarok egy reacutesze nyugatra vaacutendorolt a kompilaacutetor az Etelkoumlzbe koumlltoumlzoumltt szavaacuterdok vezetőjeacutet a 889-ben megvert Levedivel azonosiacutetotta A teacutevedeacutes nyilvaacutenvaloacutean a reacutegi kangarok eacutes a korabeli besenyők oumlsszemosaacutesaacuteboacutel adoacutedott amitől ha eltekintuumlnk re-konstruaacutelhatoacute az esemeacutenyek menete a kangar taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a magyarsaacuteg ketteacuteszakadt egyik reacutesz Etelkoumlzbe koumlltoumlzoumltt a maacutesik Persarmeniaacuteba majd 889-ben a besenyők megtaacutemadtaacutek a leveacutediai magyarokat veacuteguumll pedig egy uacutejabb besenyő taacutema-daacutes hataacutesaacutera Aacuterpaacuted magyarjai bekoumlltoumlztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe235 Ezzel Czegleacutedy

231 Kaptaacutenffy 2003 141232 Kristoacute 2005 7233 HKIacuteF 197234 A vonatkozoacute irodalomra hivatkozik Gyoumlrffy 1990 193 9 jz235 Czegleacutedy MŐT 277ndash278

124

megőrizte a 38 fejezet toumlrteacuteneti hiteleacutet ugyanakkor lehetőveacute tette hogy a kangarndashszavartoi haacuteboruacutet maacutes kronoloacutegiai keretben lehessen eacutertelmezni236

Mielőtt szaacutemba venneacutenk Czegleacutedy kangarndashszavartoi haacuteboruacutera vonatkozoacute dataacute-laacutesi kiacuteseacuterleteacutet Gyoumlrffy 1971-ben megjelent tanulmaacutenyaacuteroacutel kell szoacutet ejtenuumlnk neki ugyanis sikeruumllt bebizonyiacutetania hogy Regino 889-es dataacutelaacutesa megbiacutezhatatlan mivel utoacutelag sorolta be az esemeacutenyeket az egyes eacutevek alaacute valoacutejaacuteban az ideacutezett tudoacutesiacutetaacutes 895-oumls esemeacutenyekre vonatkozik237

Czegleacutedy 1974-ben az uacutej felveteacutesre a koumlvetkezőkeacuteppen reagaacutelt bdquoA csaacuteszaacuter kronoloacute-giai adatainak magyaraacutezataacuteban előszoumlr is egy nyugati kroacutenika Regino műveacutenek egy adataacutet kell segiacutetseacuteguumll vennuumlnk A csaacuteszaacuter ugyanis keacutet besenyő taacutemadaacutesroacutel is beszeacutel az ideacutezett fejezetben s ezek koumlzuumll az elsőnek a daacutetumaacutet Reginoacutenaacutel talaacuteljuk meg a 889 eacutev alatt A Regino-feacutele besenyő tudoacutesiacutetaacutes kronoloacutegiai neheacutezseacutegeit most figyelmen kiacutevuumll hagyva megaacutellapiacutethatjuk hogy Levedi eacutes a kazaacuterok haacuteromeacuteves egyuumltteacuteleacutese 886 eacutes 889 koumlzoumltt voltrdquo (A kiemeleacutes tőlem ndash Z I)238

Harmatta Jaacutenos uacutegy veacuteli hogy a DAI 38 fejezeteacutenek időbeli keretei maacutesfeacutel-keacutet eacutev-tizedre terjedhetnek ugyanis al-Ğayhānī alapjaacuten 880 taacutejaacuten a besenyők meacuteg a Volgaacutetoacutel keletre laktak eacutes az első taacutemadaacutesnak meacuteg nincs nyoma a forraacutesokban239

Vaacuterady Laacuteszloacute neacutemet nyelvű cikkeacuteben arra a megaacutellapiacutetaacutesra jutott hogy a magya-rok a 9 szaacutezad folyamaacuten 875 koumlruumllig a Kriacutemtől nyugatra a Dnyeper eacutes a Prut koumlzoumltt eacuteltek Ekkor a kazaacuterok aacutettelepiacutetetteacutek őket Leveacutediaacuteba a Kazaacuter Birodalom keleti veacutegeire a besenyők ellen a Volga eacutes az Ural folyoacute koumlzeacute feltehetőleg a Nagy- eacutes Kis-Uz folyoacutek videacutekeacutere A heacutettoumlrzsű szoumlvetseacuteg eacuteleacuten a Nyeacutek toumlrzs vezetője azaz vojvodaacuteja aacutellt akit Levedinek hiacutevtak A kangarndashbesenyő taacutemadaacutes miatt roumlviduumllt az ott eltoumlltoumltt idő a 3 eacutevre A kangar taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a szavartoi aszphaloi nevet megőrző csoport a Kaszpi-tenger keleti partjaacutet koumlvetve Horaszaacuten feleacute vette uacutetjaacutet miacuteg a maacutesik cso-port Etelkoumlzbe azaz a Dnyeper eacutes Prut koumlzoumltti teruumlletre rsquovisszakoumlltoumlzoumlttrsquo Feltehetőleg 875-ben csatlakoztak hozzaacutejuk a kabarok A nyugatra vaacutendorlaacutest koumlvetően a nyolc-toumlrzsűveacute bővuumllt toumlrzsszoumlvetseacuteg eacutes a kabar toumlrzsfő Aacutelmos eacutes fia Aacuterpaacuted vette aacutet a hatal-mat az uacutej kazaacuter kliensfejedelemseacuteg felett 895-ben besenyő taacutemadaacutes miatt koumlvetke-zett be a honfoglalaacutes ami az uacutej szuvereacuten nagyfejedelemseacuteg megszuumlleteacuteseacutehez vezetett (Grossfuumlrstentum ndash Klientelfuumlrstentum ndash Staumlmmebund)240

Ezek a toumlrteacuteneacuteszek tehaacutet Reginoacutera vagy al-Ğayhānīra taacutemaszkodva esetleg maacutes okboacutel uacutegy veacutelteacutek hogy a 38 fejezet egy megkoumlzeliacutetőleg huacutesz eacuteves perioacutedust taacutergyal a honfoglalaacutes előtt eacutes a szoumlvegben emliacutetett vezeacuterek ennek az időszaknak kortaacuters szereplői

A kangarndashszavartoi haacuteboruacute dataacutelaacutesa szempontjaacuteboacutel szoacuteba joumlhető legfontosabb forraacutescsoportnak az oumlrmeacuteny kuacutetfők tekinthetők Ezekben olvashatunk egy sevordiklsquo nevű neacutepről a Kaukaacutezusban amelyet azonosiacutetottak a savartoi neacuteven szereplő magya-

236 Moravcsik erre a koncepcioacutera hivatkozik az angol kommentaacuterkoumltetben Jenkins 1962 148237 Gyoumlrffy 1990 192ndash194238 Czegleacutedy MŐT 119ndash120239 Harmatta 1984 429240 Varady 1989 22ndash58

125

rokkal241 Thury 1897-ben publikaacutelt tanulmaacutenya tekinthető a kiinduloacutepontnak242 Ezt egeacutesziacutetette ki neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb Marquart243 Czegleacutedy Kaacuteroly 1959-ben foglalta oumlssze a kutataacutesok aacutellaacutesaacutet egyben felhiacutevta a figyelmet hogy Thury milyen előzmeacute-nyekből dolgozott244 Legutoacutebb Nagy Korneacutel koumlzoumllt a szavaacuterdok oumlrmeacuteny forraacutesaira vonatkozoacute tanulmaacutenyt245

A sevordiklsquo-ra vonatkozoacute korai adatokat a 9 szaacutezadi Sapuh Bagratuni Toumlrteacutenete tartalmazta amely a Bagratida-csalaacuted felemelkedeacuteseacutenek toumlrteacuteneteacutet foglalta iacuteraacutesba A munka elveszett ugyan azonban keacutesőbbi forraacutesok hivatkoznak raacute Jaacutenos katholi-kosz (Yovhannēs Drasxanakertclsquo) bőven meriacutetett belőle a 10 szaacutezad elejeacuten (kb 920-ig) iacutert munkaacutejaacuteban ami az Armeacutenia toumlrteacutenete ciacutemet viseli A legteljesebb beszaacutemoloacutet a sevordiklsquo-ra vonatkozoacutean Jaacutenos katholikosz őrizte meg246 A keacutesőbbi forraacutesok leg-toumlbbszoumlr csupaacuten megismeacutetlik az adatok egy reacuteszeacutet neacutehaacuteny esetben hoznak csak uacutej reacuteszleteket A koumlvetkező oumlrmeacuteny toumlrteacutenetiacuteroacutek munkaacutejaacuteban fordul elő meacuteg a sevordiklsquo eacutes a Buġā aacuteltal indiacutetott hadjaacuterat soraacuten maacutertiacuterhalaacutelt halt vezetőjuumlk Sztepannosz vagy Kon neve Tovma Arcruni (9ndash10 szaacutezad) Grigor Magisztrosz Aszogik (11 szaacutezad) Szamuel Aneci (12 szaacutezad) Vardaacuten Arevelk Kirakosz Gandzakeci (13 szaacutezad) eacutes Sztepannosz Orbeljaacuten (13ndash14 szaacutezad)247

Thury maacuter a 19 szaacutezadban oumlsszegyűjtoumltte eacutes ideacutezte a sevordiklsquo-ra vonatkozoacute ada-tokat248 1987-ben jelent meg Jaacutenos katholikosz uacutej angol fordiacutetaacutesa kommentaacuterokkal Ezek alapjaacuten is eacuterdemes aacutettekinteni a keacuterdeacutest persze egy armenistaacutenak uacutejboacutel napi-rendre kellene tűzni a sevordiklsquo toumlrteacuteneteacutenek feldolgozaacutesaacutet

Oumlrmeacutenyorszaacutegot a muszlim hoacutediacutetaacutes 640-ben eacuterte el A koumlzvetlen arab uralomroacutel azonban csak a 7 szaacutezad veacutegeacutetől beszeacutelhetuumlnk amikor osztikaacuten azaz arab helytartoacute koumlltoumlzoumltt Dvin vaacuterosaacuteba Az iszlaacutem erősoumldeacuteseacutenek ellenhataacutesakeacutent az oumlrmeacuteny nagy-hatalmuacute haacutezak keacutepviselői (naharar) a Bizaacutenci Birodalom feleacute koumlzeledtek de 705-ben az arabok taacutemadaacutesa koumlvetkezteacuteben komoly vereseacuteget szenvedtek A 750-ben bekouml-vetkező dinasztiavaacuteltaacutes a kalifaacutetusban keacutet oumlrmeacuteny laacutezadaacuteshoz is vezetett az egyik 747ndash750 a maacutesik pedig 774ndash775 koumlzoumltt volt Az utoacutebbit 775-ben jelentős arab sereg verte le eacutes az előkelő haacutezak tagjainak toumlbbseacutegeacutet kiveacutegezteacutek Hārūn al-Rašīd (786ndash809) idejeacuten jelentős arab betelepuumlleacutes toumlrteacutent Armeacutenia teruumlleteacutere Az Abbaszida-dinasztia hatalomra keruumlleacuteseacutevel egy időben az egyik legjelentősebb oumlrmeacuteny haacutez a Bagratida a kalifaacutetus feleacute koumlteleződoumltt el Ennek a haacuteznak a vezetője Asot 806-ban Hārūn al-Ra-šīdtoacutel megkapta az Armeacutenia hercege ciacutemet Ezzel vette kezdeteacutet a dinasztia hatal-

241 Az oumlrmeacuteny adatok feldolgozaacutesa soraacuten felhasznaacuteltam Lantai Erzseacutebet Sawards in the Arme-nian sources ciacutemű keacuteziratban maradt előadaacutesaacutenak szoumlvegeacutet amelyet a MEN 2 konferenciaacutera a segiacutetseacutegemmel keacutesziacutetett el Az oumlrmeacuteny forraacutesok uacutej kiadaacutesaira httprbedrosiancomhsrceshtml

242 Thury 1897 317ndash327 391ndash403243 Marquart 1903 39ndash40244 Czegleacutedi MŐT 73ndash85245 Nagy 2005 233ndash241246 Maksoudian 1987 46 262ndash263 Thomson 1997 228247 Maksoudian 1987 33ndash34248 Thury 1897 325ndash327 391ndash392

126

maacutenak kieacutepiacuteteacutese Asot 826-ban meghalt de műveacutet Bagrat Bagratuni folytatta aki 826-ban maacuter a fejedelmek fejedelme ciacutemet kapta a kalifaacutetoacutel Al-Mutawakkil kalifa az uralkodaacutesa alatt (847ndash861) a muszlimokat a kereszteacutenyek ellen fordiacutetotta eacutes ha-talmaacutet toumlroumlk csapatokkal tartotta fenn Az oumlrmeacuteny előkelők eleacutegedetlenseacutegeacutet annyira felsziacutetotta hogy a kalifaacutetus iraacutent elkoumltelezett fejedelmek fejedelme Bagrat Bagratuni is a felkelők melleacute aacutellt A kalifa 850-ben Armeacuteniaacuteba kuumlldte az uacutej osztikaacutent Armeacutenia arab helytartoacutejaacutet Abū Saʿīdot hogy az adoacutet beszedje azonban nem engedteacutek be az arab adoacuteszedőket Armeacutenia teruumlleteacutere Az oumlrmeacutenyek fellaacutezadtak eacutes megverteacutek az el-lenuumlk kuumlldoumltt muszlim csapatokat Erre al-Mutawakkil Buġā al-Kabīrt nevezte ki helytartoacutenak aki megtorloacute hadjaacuteratokat indiacutetott az oumlrmeacutenyek ellen Előszoumlr 851-ben vezetett hadjaacuteratot Armeacuteniaacuteba majd 853-ban taacutemadta a Bagratida Armeacutenia koumlz-ponti azaz az eacuteszaki teruumlleteit Uti tartomaacutenyon keresztuumll249 Erről Jaacutenos katholikosz iacutegy iacutert bdquoOnneacutet vonult előre Uti tartomaacutenyba eacutes elfogta Tus faluban Sztepannoszt akit Konnak is neveznek neacutepuumlket sevordiklsquo-nak hiacutevjaacutek Sevuk nevű ősuumlkrőlrdquo250 Buġā leverte a laacutezadaacutest az oumlrmeacuteny előkelőket boumlrtoumlnbe vetetteacutek egyesek neacutevleg aacutetteacutertek az iszlaacutemra miacuteg maacutesok mint peacuteldaacuteul Sztepannosz a sevordiklsquo vezetője maacutertiacuterhalaacutelt haltak 855-ben bdquoEgyeduumll Sztepannosz akit bizalmasan Konnak neveznek akit Buġā bilincsbe verve vitt a kiraacutelyi udvarba az oumlrmeacuteny nahararok utaacuten halt maacutertiacuterhalaacutelt miutaacuten Krisztusban valoacute hiteacuteeacutert sok csapaacutest szenvedetthellip Halaacutela a roacutemai időszaacutemiacutetaacutes 608 eacuteveacuteben toumlrteacutentrdquo251

Az egykoruacute szinteacuten a 10 szaacutezad elejeacuten keletkezett forraacutes Tovma Arcruni műve az Arcruni-haacutez toumlrteacutenete A sevordiklsquo-ra vonatkozoacute adatainak forraacutesa szinteacuten Sapuh Bagratuni Toumlrteacutenete Feltehetőleg paacuterhuzamosan meriacutetettek Jaacutenos katholikosszal ugyanabboacutel a munkaacuteboacutel ugyanis mindketten koumlzoumllnek a maacutesikhoz keacutepest uacutej adato-kat Tovma Arcruni meseacuteli el Buġā Armeacutenia ellen vezetett hadjaacuterata idejeacuten bdquoSolomon a sevordirdquo maacutertiacuteromsaacutegaacutenak csodaacutes toumlrteacuteneteacutet252 Tovma Arcruni meacuteg egy helyen em-liacuteti a sevordiklsquo neveacutet bdquoArmeacutenia foumlldjeacutenek leigaacutezoacutei a perzsaacutek eacutes Hagar fiai sevordiklsquo rdquo253 Ez az informaacutecioacute nem koumlthető az eddig megismert adatokhoz ugyanis a sevordiklsquo neacutev ez esetben az arabokra vonatkozik

A sevordiklsquo nevuumlket egy Sev vagy Sevuk nevű ősuumlkről kaptaacutek Egy iacutezben fordul elő a sevordiklsquo elnevezeacutes egy maacutesik vaacuteltozata Savordiklsquo voumllgy Eredetuumlkről az oumlrmeacuteny forraacutesok nem taacutejeacutekoztatnak sőt Maksoudian arra figyelmeztet hogy az oumlrmeacuteny for-raacutesok nem szoacutelnak magyar szaacutermazaacutesukroacutel254

Az Armeacutenia teruumlleteacuten eacutelő sevordiklsquo neacutepesseacutegről az tudhatoacute hogy ők is kereszteacutenyek voltak s a kereszteacutenyseacutegbe vetett rendiacutethetetlen hituumlk tuumlkroumlződik nemcsak az oumlrmeacuteny kroacutenikaacutekban hanem annak hiacutere bekeruumllt az oumlrmeacuteny folkloacuterba is James Russel sze-

249 EI2 1 635ndash637 Thury 1897 325ndash326 Marquart 1903 497 Toumanoff 1966 605ndash609 Ter-Ghewondyan 1976 41ndash45 Maksoudian 1987 266

250 Maksoudian 1987 123 kommentaacuter 268ndash269251 Maksoudian 1987 124252 Thomson 1985 251ndash52253 Marquart 1903 38 Thomson 1985 351254 Maksoudian 1987 269

127

rint nagyreacuteszt a sevordi maacutertiacuteroknak koumlszoumlnhetően a rsquofekete fiakrsquo kifejezeacutes oacuteoumlrmeacuteny nyelvű megfelelője (tux manuk) a 9 szaacutezad veacutegeacutetől az oumlrmeacuteny folkloacuterban szentkeacutent tisztelt hősoumlk helyek templomok koumlvek voumllgyek neve lett Ezen emleacutekek elsősorban a sevordiklsquo teruumlleteacuten sűrűsoumldnek Abban az esetben ha valamely szemeacutely megnevezeacute-seacutere hasznaacuteljaacutek soha nem oumlrmeacutenyről hanem idegen szaacutermazaacutesuacuteroacutel van szoacute255 Nagy Korneacutel szerint az oumlrmeacuteny forraacutesok azeacutert tekintetteacutek a sevordiklsquo neacutepet idegennek vad-nak eacutes eretneknek mert a kisebbseacutegben leacutevő kalkedoniaacutenus hitre teacutertek aacutet256

A sevordiklsquo Uti tartomaacuteny lakoacutei amely Armeacutenia eacuteszakkeleti tartomaacutenya a Kur fo-lyoacutehoz koumlzel

Asot Bagratuni 862ndash890 koumlzoumltt uralkodott Előbb a kalifa a fejedelmek fejedelme ciacutemet adomaacutenyozta neki 862-ben majd ezutaacuten kapta meg 885-ben a kiraacutely ciacutemet Miutaacuten Bizaacutenchoz is koumlzeledett I Baszileiosz is koronaacutet kuumlldoumltt neki Haacuterom leaacute-nyaacutet pedig a helyi oumlrmeacuteny erős haacutezak vezetőihez adta feleseacuteguumll iacutegy aztaacuten sikeruumllt a belső eacutes kuumllső felteacuteteleket is megteremteni ahhoz hogy Armeacutenia gyakorlatilag oumln-aacutelloacutevaacute vaacuteljon

Jaacutenos katholikosz arroacutel szaacutemolt be hogy miutaacuten a kalifaacutetoacutel koronaacutet kapott eacutes az I Baszileiosszal valoacute kapcsolatfelveacutetel koumlzoumltt stabilizaacutelta uralmaacutet alaacutevetette az eacuteszaki teruumlleteken eacutelő neacutepeket is amelyek a Kaukaacutezus taacutevoli voumllgyeiben eacuteltek Uralma alaacute hajtotta Gugark barbaacuter neacutepeit illetve Uti tartomaacuteny martaloacutecait Megtiltotta nekik a rablaacutest eacutes oumlldoumlkleacutest eacutes toumlrveacutenytisztelő engedelmes neacuteppeacute tette őket uralkodoacutekat va-lamint hercegeket jeloumllve ki szaacutemukra257 Itt nincs szoacute a sevordiklsquo neacutepről de ez Thury dolgozataacuteboacutel nem deruumll ki egyeacutertelműen258

Asot Bagratuni 890-es halaacutela utaacuten Szembat lett Armeacutenia uralkodoacuteja Neki Muḥammad Afšīn Azerbajdzsaacuten emiacuterje vitt koronaacutet a kalifaacutetoacutel 892-ben hoacutediacutetotta meg Armeacutenia fővaacuterosaacutet Dvint majd Jaacutenos katholikosz beszaacutemol arroacutel hogy hatalma alaacute hajtotta a szomszeacutedos neacutepeket Erzurumtoacutel a Fekete-tenger partjaacuten aacutet a Kaukaacutezus Alaacuten-haacutegoacutejaacuteig Onnan tovaacutebb terjeszkedett Tifliszig a Kur folyoacute menteacuten egeacuteszen Uti tartomaacutenyig Hunarakert Tus eacutes Šamkrsquoor vaacuterosaacuteig259 Leoacute bizaacutenci csaacuteszaacuterral is egyez-seacuteget koumltoumltt ami felkeltette Afšīn gyanakvaacutesaacutet 895-ben azonban Szembatot Aḥmad al-Šaybānī reacuteszeacuteről eacuterte vaacuteratlan taacutemadaacutes ugyanis elfoglalta Amidaacutet Dijaacuterbakirt eacutes Taront majd visszaverte Szembat ellentaacutemadaacutesaacutet Ezt hasznaacutelta ki Afšīn Jaacutenos ka-tholikosz arroacutel szaacutemol be hogy Afšīn keresztuumllvonult Uti tartomaacutenyon eacutes Gugark valamint Virk videacutekeacutere joumltt hogy alaacutevesse ezeket a teruumlleteket eacutes Szembatot teacuterdre keacutenyszeriacutetse260 Miutaacuten ez nem sikeruumllt elhagyta Armeacuteniaacutet

897 eacutes 901 koumlzeacute lehet dataacutelni Jaacutenos katholikosz azon leiacuteraacutesaacutet amely arroacutel ad szaacute-mot hogy egy Joacutezsef nevű goumlroumlg eunuch arab neve Waṣīf Bardaʿa helytartoacuteja volt eacutes

255 Russel 1998 333ndash336256 Nagy 2005 237257 Maksoudian 1987 128ndash129258 Thury 1897 326259 Maksoudian 1987 139 kommentaacuter 278 Thury 1897 326 ahol uacutejboacutel a sevordiklsquo-at emliacuteti de

a forraacutesban csak a tartomaacuteny neve illetve a vaacuterosnevek szerepelnek260 Maksoudian 1987 147ndash148 kommentaacuter 282 Az esemeacutenyekre Ter-Ghewondyan 1976

60ndash65

128

ő taacutergyalt Szembattal Azutaacuten valami gonoszsaacuteg keriacutetette hatalmaacuteba bdquoHatalmas had-erővel Gēorg a sevordiklsquo nahapetje261 ellen vonult aki a neveacutet Sev nevű ősuumlktől valoacute szaacutermazaacutesuknak koumlszoumlnheti Az eunuch teljes fegyverzetben rontott raacutejuk egy vaacuterat-lan oacuteraacuteban Joacutellehet a rettenthetetlen sevordiklsquo derekasan ellenaacutelltak neki meacutegsem tudtaacutek tartani magukat a vaacuteratlan taacutemadaacutes miatt Az eunuch foglyul ejtette Gēorgot testveacutereacutevel egyuumltt akinek a neve AruesArewēsn s magaacuteval vitte őket Prsquoaytakaran (Bajlakan) vaacuterosaacuteba Itt leendő hoacuteheacuteraik kiacutemeacuteletlenuumll kivallattaacutek eacutes raacute akartaacutek venni őket hogy a Krisztus aacuteltal adott toumlrveacutenyeket elhagyva Mohamedjuumlk szentseacutegtoumlrő vallaacutesaacutet vegyeacutek fel Mindazonaacuteltal (a sevordi hercegek) nem engedtek a koumlveteleacutesuumlk-nek eacutes a mennyei eacutelet uumldvoumlsseacutegeacutet nem adtaacutek fel csereacutebe a helyrehozhatatlan rom-laacuteseacutert eacutes gyarloacute eacuteleteacutert Tehaacutet miutaacuten kiveacutegezteacutek őket a nevuumlket bejegyezteacutek az Eacutelet Koumlnyveacuteberdquo262 Itt fordulnak elő maacutesodszor a sevordiklsquo eacutes itt is szerepel vezetőik ki-tartaacutesa eacutes veacutertanuacutesaacutega Krisztus hiteacuteeacutert

Afšīn 891-ben jaacutervaacutenyban meghalt Azerbajdzsaacutenban iacutegy Szembat helyzete javulni laacutetszott Azonban Afšīn utoacutedja Yūsuf ibn Abī-l-Sāğ (901ndash919 922ndash929) az uacutej oszti-

261 A hercegi haacutez vezetőjeacutenek az oumlrmeacuteny ciacuteme262 Maksoudian 1987 152

gruacutez bagratidaacutek

oumlrmeacuteny bagratidaacutek

oumlroumlkoumllt teruumlleteik

oumlroumlkoumllt teruumlleteik

A L Aacute N I AA B H Aacute Z I A

K a u k aacute z u s

ACSARA

ABASZGIA

Kutaisz

TAO

TARON

SAVSETIBatumi

Chumi(Szuhumi)

Tiflisz

HERETI

SzamsvildeArtanudzs

KarszAni

Mcheta

Trialeti

Rioni

I B Eacute R I A

KARSZ

BAGARANBagaran

GARDMAacuteN

LORI

UTILori

Gandzsa

PARISZOSZ

Partav

Nahicsevaacuten

Tatev

VASZPURAKAacuteN

Araksz

Kur

KabalaSAKKI

ManazkertHlat

Arcses

VanVan-toacute

pahlavidaacutek

marvanidaacutek

mamikonidaacutek

kaiszidaacutek

saddaacutedidaacutek

KAHETI

0 100 km

BIZAacute

NCI

BIRODALOM

Urm

ia-toacute

Szevan-toacute

F e k e t e - t e n g e r

KLARDZSETI

Barda ac

Euphrateacutes

z

A R M Eacute N I ADvin

A L B Aacute

N I

A

MOXOENE

15 A Kaukaacutezus Toumanoff műve alapjaacuten

129

kaacuten kihasznaacutelva Bagdad meggyenguumlleacuteseacutet oumlnaacutelloacute uralmat kiacutevaacutent kieacutepiacuteteni Szembatot sajaacutet hatalma alaacute akarta vonni amit a kalifa nem engedeacutelyezett Ennek elleneacutere hadat indiacutetott 902-ben Prsquoaytakaran (Bajlakan) vaacuterosaacuteboacutel indult aacutetkelt Uti tartomaacutenyon eacutes egeacuteszen Tašrataprsquo-ig nyomult263 903-ban taacutergyaltak a felek eacutes Yūsuf eleacuterte hogy neki fizesseacutek az adoacutet eacutes őt ismerje el Szembat Ezutaacuten neacutehaacuteny eacutev nyugalom volt azon-ban 908-ban al-Muqtadir kalifa (908ndash932) hatalomra keruumlleacutese utaacuten tovaacutebb noumlvelte a nyomaacutest eacutes Vaszpurakaacuten fejedelmeacutet Gagik Arcrunit nevezte ki Armeacutenia kiraacutelyaacutevaacute Ezutaacuten egyesuumllt erővel taacutemadtak a meacuteg Bagratida keacutezen leacutevő Armeacuteniaacutera Szembat pedig Jaacutenos katholikoszt kuumlldte taacutergyalni Dvinbe azonban Yūsuf vasra verette keacute-sőbb aztaacuten elengedte

A 910-es eacutevben Yūsuf osztikaacuten miutaacuten Dvinbe eacuterkezett csapatokat bocsaacutetott Gagik rendelkezeacuteseacutere hogy Szembat ellen vonuljon Szembat keacutet fiaacutera Asotra eacutes Muselre biacutezta a sereg vezeteacuteseacutet de megparancsolta nekik hogy keruumlljeacutek a fő uacutet-vonalakat Jaacutenos katholikosz a tovaacutebbi esemeacutenyekről is szaacutemot adott bdquoNig keruumlle-teacutet264 eleacuterve az utoacutebbi eacuteszrevette hogy az ellenseacuteg koumlztuumlk Gagik kiraacutely taacutebort vert a nyiacutelt terepen a hegy laacutebaacutenaacutel leacutevő voumllgyben Az ellenseacuteg roumlgtoumln oly moacutedon keruumllt szembe veluumlk hogy akaratuk elleneacutere keacutenyszeruumlltek felkeacuteszuumllni taacutemadaacutesra aneacutelkuumll hogy tudataacuteban lettek volna az Uti tartomaacutenyboacutel eacuterkező seregek aacuterulaacutesaacutenak akiket sevordiklsquo-nak neveztek Ekkor Asot eacutes Musel mindenki előtt a csatateacuterre sietett eacutes kituumlntetteacutek magukat a harcban szaacutemos viteacutezi cselekedet reacuteveacuten nagy pusztiacutetaacutest vittek veacuteghez az ellenseacuteges sereg soraiban amivel nagy fejetlenseacuteget okoztak A csata heveacute-ben mikor a kuumlzdelem maacuter koumlzvetlen koumlzelről folyt az Utiboacutel joumltt seregek hirtelen sarkon fordultak eacutes alattomos tervuumlknek megfelelően oumlnkeacutent taacutevoztak s nem joumlttek vissza toumlbbeacuterdquo265 A csata ezzel eldőlt Muselt elfogtaacutek eacutes hadifogsaacutegba vetetteacutek Jaacutenos katholikosz meacuteg egyszer megemleacutekezik Uti tartomaacuteny lakoacuteinak aacuterulaacutesaacuteroacutel amikor 910-re dataacutelhatoacutean Musel halaacutelaacuteroacutel szaacutemot adott bdquohelliphasonloacutekeacuteppen Szembat kiraacutely fiaacutet a baacutetor eacutes ifjuacute Muselt akit azeacutert fogtak el mert Uti tartomaacuteny lakoacutei hazaaacuterulaacutest koumlvettek el hasonloacute kiacutenzaacutesoknak vetetteacutek alaacute eacutes halaacutelos szert adtak neki minek kouml-vetkezteacuteben meghalt Asot szparapet266 igeacutenyt tartott holttesteacutere amit a csalaacuted ősi temetőjeacutebe kuumlldve Bagaranban helyezteacutek veacutegső nyugalomrardquo267 Ebben a szoumlvegben Uti tartomaacuteny lakoacutein a sevordiklsquo neacutepeacutet kell eacutertenuumlnk

Szembat kiraacutely helyzete 912-től egyre romlott eacutes veacuteguumll Yūsuf elfogta majd 914-ben kiveacutegeztette 914-re dataacutelhatoacutean Jaacutenos katholikosz arroacutel panaszkodott hogy a szom-szeacutedos neacutepek taacutemadaacutesai eacutes az előkelő haacutezak belső ellenseacutegeskedeacutese suacutejtja orszaacutegaacutet A szomszeacutedos neacutepek koumlzoumltt felsorolja a bizaacutenciakat Egriszi Gugark eacutes Uti neacutepeacutet valamint a Kaukaacutezus laacutebaacutenaacutel eacutelő eacuteszaki neacutepeket268

263 Maksoudian 1987 156 kommentaacuter 286 A modern Lori siacuteksaacuteggal azonosiacutetjaacutek a helynevet264 Ayrarat tartomaacuteny egyik keruumllete Maksoudian 1987 290265 Maksoudian 1987 167 Thury 1897 327266 A Kr e 2 szaacutezadtoacutel leacutetező oumlroumlkletes katonai meacuteltoacutesaacuteg267 Maksoudian 1987 170268 Maksoudian 1987 185

130

Szembat kiraacutely kiveacutegzeacuteseacutet koumlvetően Armeacutenia deacuteli reacuteszeacutet Gagik Arcruni kiraacutely tar-totta hatalmaacuteban miacuteg eacuteszakon Asot Sapuh Szembat testveacutere fiaacutenak a kezeacuteben volt a hadsereg Szembat fia Asot Erkat (rsquovasrsquo) is igeacuteny tartott apja oumlroumlkseacutegeacutere eacutes Jaacutenos ka-tholikosz valamint Nikolaosz Muumlsztikosz eleacuterte hogy 914-ben fogadjaacutek az oumlrmeacuteny uralkodoacutet Konstantinaacutepolyban Asot bizaacutenci taacutemogataacutessal teacutert haza mire Yūsuf Asot Sapuhot Dvinben kiraacutellyaacute koronaacuteztatta Iacutegy aztaacuten haacuterom kiraacutelya is volt egyszerre Armeacuteniaacutenak Jaacutenos katholikosz igyekezett a keacutet Asot koumlzoumltt beacutekeacutes megoldaacutest talaacutelni de nem jaacutert sikerrel Yūsuf aztaacuten Asot Erkat melleacute aacutellt iacutegy az elkezdte a haacuteboruacutet a Dvinben szeacutekelő rokona ellen melynek soraacuten Uti Gardmaacuten eacutes Szivnik tartomaacutenyok ellen vonult 918 eacutes 920 koumlzoumltt269 Jaacutenos katholikosz a 918-as eacutevvel kapcsolatban szaacute-molt be Asot hadjaacuterataacuteroacutel aki Uti tartomaacutenyba ment hogy Movszesz feacutelelmetes laacute-zadaacutesaacutet leverje akit maga tett meg herceggeacute eacutes vezeacuterreacute Uti tartomaacuteny barbaacuter toumlrzsei foumlleacute Az Alaacuten-kapuhoz koumlzel eső Gugark videacutek nagy chorepiscopusa hatalmas sereg-gel joumltt a kiraacutely segiacutetseacutegeacutere de Movszesz is jelentős erőket mozgoacutesiacutetott eacutes kiverte a

269 Ter-Ghewondyan 1976 73ndash76

Bagaran

Kabala

Varszan

al-Bab~Derbend

Tiflisz

TelaviKutaiszi

Baku

Varacsan~Balandzsar

Szamandar

Tebriz

Manazkert

V A S Z P U R AK Aacute N

Sakki

Partav~Barda a

Huj

ArcsesBarkari

HUJ

M Uacute K Aacute N

H E R E T I - A L B Aacute N I A S A R V Aacute N

SZIVNIKKaacutelikaacutela

Artanudzs

KARTLI

ARRAacuteN

PARISZOSZ

Gag

KAHETI

HunanSAVSETI

KLARDZSETI

SZVANETI

EGRISZI

Tus

Ardabiacutel

Samaacuteha

LEKZ

GANZA

Dabiacutel~Dvin

Ganza

HACSEN

Ganza

Bajlakaacuten

Dzaug~Magasz

TarguHamzin

Hlat

Kiszaacutel

) ( Daacuter Alaacuten

K a u k aacute z u s

Fekete-ten

ger

Kaszpi-tenger

Arax

Kura

A B B A S Z I D A K A L I FAacuteT U S

BIZAacuteNCI B

IRO

DA

LOM

A L Aacute N I A

K A Z Aacute R I A

N A G Y -

Ouml R M Eacute N Y O R S Z Aacute Gc

16 Armeacutenia a korai Bagratida-korban (884ndash962)

131

kiraacutelyt a tartomaacutenyboacutel Ő most maacuter sajaacutet sereget toborzott eacutes nagy elszaacutentsaacuteggal toumlrtek előre Movszesz csapatai haacutetraacuteltak majd szeacutetszoacuteroacutedtak eacutes cserbenhagytaacutek őt aki iacutegy nyugat feleacute menekuumllt eacutes Szivnik tartomaacutenyban keresett menedeacuteket az ottani herceg Szembat koumlzeleacuteben akitől probleacutemaacuteinak megoldaacutesaacutera szaacutemiacutetott Koumlzben a kiraacutely Utiban maradt hogy az orszaacuteg makacs eacutes ingerleacutekeny lakossaacutegaacutet lecsende-siacutetse Movszesz aztaacuten onnan Canark nagy chorepiscopusaacutehoz menekuumllt hogy tőle kapjon segiacutetseacuteget A kiraacutely uumlldoumlzőbe vette eacutes utoleacuterve aceacutelsisakjaacutera csapott kardjaacuteval eacutes aacutetszuacuterta a nagy sisakot a koumlzepeacuteneacutel eacutes foumlldhoumlz szoumlgezte Movszeszt Magaacuteval vitte eacutes megvakiacutetatta Ezutaacuten testveacutereacutevel Abasszal eacutes Ibeacuteria hercegeacutevel Gurgennel talaacutel-kozott akik oumlsszeeskuumldtek ellene eacutes csak az utolsoacute pillanatban tudott elmenekuumllni Uti tartomaacutenyba270 Maksoudian megjegyzi hogy Movszesz sevordi szaacutermazaacutesuacute le-hetett271 A 919-es eacutevben a belső kuumlzdelmek tovaacutebb folytatoacutedtak Jaacutenos katholikosz Szembat Szivnik hercegeacutevel kapcsolatban emliacutet egy arabok elleni csataacutet amelyben a segiacutetseacutegeacutere vannak a Gibeonita haderők Maksoudian a kommentaacuterban jelzi hogy itt toumlroumlkoumlkről van szoacute amelyet aztaacuten Sztepannosz Orbeljaacuten pontosiacutet is272 A Dvin koumlruumlli harcok soraacuten a kiraacutely uacutejboacutel rossz hiacutereket kapott Uti tartomaacutenyboacutel273

919-ben Yūsuf kegyvesztett lett eacutes Bagdadban beboumlrtoumlnoumlzteacutek neacutegy eacutevre helyeacutere Sbuk (Subuk) osztikaacutent kuumlldteacutek Ő a bagdadi kalifa megbiacutezaacutesaacuteboacutel II Asotnak a saacute-hansaacuteh ciacutemet adomaacutenyozta amely Armeacutenia feletti hatalmaacutenak a megerősiacuteteacutese volt 921-ben Asot sikeresen gyűrte le Ibeacuteria fejedelmeacutet majd figyelmeacutet uacutejra Uti tarto-maacuteny koumltoumltte le ugyanis megbeacutekeacutelt unokatestveacutereacutevel Asottal eacutes Dvinben beacutekeacutet kouml-toumlttek Ezutaacuten a saacutehansaacuteh kedvenc tartomaacutenyaacuteba Utiba taacutevozott Uacutetkoumlzben kapta a hiacutert az ottani kormaacutenyzoacute laacutezadaacutesaacuteroacutel akinek neve Amram de a neacutep Crsquolik rsquokis bikarsquo nevet adta neki mivel hatalmas termetű volt A saacutehansaacuteh raacutebiacutezta a tartomaacuteny uumlgyei-nek inteacutezeacuteseacutet Azonban gonosz eacutes soumlteacutet gondolatok keriacutetetteacutek hatalmukba Amramot aki megtagadta az engedelmesseacuteget eacutes Gamirk orszaacuteg fejedelmeacutenek szolgaacutelataacuteba szegődoumltt eacutes tartomaacutenya nahararjait is fellaacuteziacutetotta Asot midőn uacutejra Uti tartomaacutenyba

270 Maksoudian 1987 206ndash207271 Maksoudian 1987 301 A chorepiscopus gruacutez ciacutemre uo272 Steprsquoannos Orbeleanrsquos History of the State of Sisakan translated from Classical Armenian by

Robert Bedrosian 105 bdquoAft er these events the great prince of Sisak Smbat together with his three brothers grew angry and quarreled with the emir of Goghtrsquon who at that time held by force the district of Goghtrsquon Th ey requested that he give up their own patrimonial district of Ernjak and the surrounding districts which Yusuprsquo had entrusted to him But the emir of Goghtrsquon refused saying lsquoTh is was a gift to me from the courtrsquo When Smbat heard this he as-sembled troops to fi ght with great ferocity taking along with him the Scythian Turks who dwelled in tents on his land Th e emir arose before them Aft er clashing with each other the Hagarenes were defeated But then those Turks who held the left fl ank behind Vasak concei-ved a diabolical plan Together they attacked and killed Vasak and then fl ed off in the direction of Naxjawan With endless mourning and sobbing the brothers took the body of the hand-some young man from the fi eld of battle and placed it by his father Ashot aft er prolonged mourningrdquo

Paacuterhuzamos toumlrteacutenet Jaacutenos katholikosz LX 10 p Maksoudian 1987 209 303 szoumlveg kommentaacuter Gibeonite forces = Turks

273 Maksoudian 1987 210

132

joumltt azt tapasztalta hogy az emberek toumlbbseacutege haacutetat fordiacutetott neki csak keveacutes hiacuteve maradt Ezutaacuten Egriszi kiraacutelyaacutehoz fordult Asot aki egy erős joacutel felszerelt sereget bo-csaacutejtott rendelkezeacuteseacutere Asot a sereggel megeacuterkezett eacutes csataacutera keacuteszuumllt Amram is ha-talmas sereget gyűjtoumltt eacutes azt a Kur folyoacute menti erdőkben aacutellomaacutesoztatta de nem vaacutellalt nyiacutelt csataacutet Asot figyelmetlenseacutegből a seregeacutet egy katlanba vezette ahonnan csak egy uacutet vezetett ki iacutegy aztaacuten csapdaacuteba keruumllt s a sereg eacutelelem eacutes viacutez neacutelkuumll ma-radt Maacuter az esetleges aacutetadaacutesaacuteroacutel taacutergyaltak mikor Asot egy kis kiacuteseacuterettel eacutejszaka kitoumlrt eacutes elmenekuumllt274 Amram feltehetőleg Movszesz utaacuten vehette aacutet Uti tartomaacuteny iraacutenyiacutetaacutesaacutet A forraacutesban emliacutetett Gamirk orszaacuteg fejedelme Gurgen a bizaacutenci had-vezeacuterrel Kurkuasz Jaacutenossal lehet azonos aki valoacutesziacutenűleg Amrammal szoumlvetseacutegre leacutepett amikor megtaacutemadta Dvint 92122-ben275

Jaacutenos katholikosz műveacuteben toumlbb alkalommal nem esik szoacute Uti tartomaacuteny-roacutel ugyanakkor feltehetőleg hosszabb időre a tartomaacuteny kikeruumllt a Bagratida-haacutez uralma aloacutel276 Mindenesetre 922-ben Yūsuf kiszabadult a boumlrtoumlnből eacutes visszaszerezte koraacutebbi poziacutecioacutejaacutet Ennek koumlvetkezteacuteben uacutejboacutel Asottal keruumllt szembe 929-ben Asot eacutes Yūsuf is meghalt Asot helyeacutere testveacutere Abasz keruumllt

Jaacutenos katholikosz műveacuteben haacuterom esemeacutennyel kapcsolatban fordul elő a sevordiklsquo neve 853-ban 897ndash901 koumlzoumltt eacutes 910-ben Tovaacutebbi hat alkalommal csak az az Uti tartomaacuteny szerepel ahol a sevordiklsquo eacuteltek Eredetuumlkről Jaacutenos katholikosz nem tudott sokat a neacutepetimoloacutegiaacutes heros eponymos nem hordoz toumlrteacuteneti informaacutecioacutet II Asot 910-ben harcolt a sevordiklsquo ellen eacutes ismert hogy 914-ben Konstantinaacutepolyban fo-gadtaacutek a csaacuteszaacuteri udvarban ahol vele volt Jaacutenos katholikosz is Iacutegy tehaacutet a bizaacutenci ud-varban az oumlrmeacuteny uumlgyekről naprakeacutesz informaacutecioacutekkal rendelkeztek amit mellesleg a DAI Kaukaacutezus neacutepeivel foglalkozoacute fejezetei is joacutel mutatnak de ott a sevordiklsquo neve nem fordul elő

Ellenben a bizaacutenci csaacuteszaacuter Biacuteborbanszuumlletett Konstantin neve alatt fennmaradt De cerimoniis aulae Byzantinae ciacutemű műben a kuumllfoumlldieknek iacutert levelek protokollja kapcsaacuten Armeacuteniaacutera vonatkozoacutelag előszoumlr a Nagy Armeacutenia fejedelmek fejedelmeacutet (archon ton archonton) emliacuteti majd Vaszpurakaacuten fejedelmeacutet (archon) akit jelenleg szinteacuten fejedelmek fejedelmekeacutent tisztelnek Aztaacuten koumlvetkeznek a toumlbbi oumlrmeacuteny feje-delmek (archon) Kokovit Taron Moex Auzan Syne eacutes veacuteguumll bdquoServotioi (Σερβότιοι) haacuterom fejedelmeacutenek akiket fekete fiuacuteknak neveznek (maura paidia)rdquo277 Marquart rekonstrukcioacuteja szerint a helyes olvasat Σεβόρτιοι ami az oumlrmeacuteny sevordiklsquo meg-felelője Elfogadta Thury oumlrmeacuteny neacutepetimoloacutegiaacutes magyaraacutezataacutet (sew ordi rsquofekete fiuacutersquo) amelyet Konstantin is lejegyzett278

Ezek utaacuten marad a keacuterdeacutes hogy a Σάβαρτοι a magyarok reacutegi neve hogyan kapcsol-hatoacute ide Hammer-Purgstall elsőkeacutent teszi egymaacutes melleacute a bizaacutenci eacutes az oumlrmeacuteny forraacute-

274 Maksoudian 1987 215ndash216275 Maksoudian 1987 304276 Thury 1897 392277 Reiske 1829 68713ndash14 Moravcsik 1984 43 19 jz278 Marquart 1903 39 Thury 1897 395ndash396

133

sok adatait baacuter az azonosiacutetaacutes helyesseacutegeacuteben keacutetelkedett279 Ezzel kapcsolatban Thury Joacutezsef koncepcioacutejaacutet eacuterdemes ismertetni Thury abboacutel indult ki hogy Theophilosz bi-zaacutenci csaacuteszaacuter ellen a kalifa taacutemadaacutest indiacutetott 840-ben eacutes Amorion vaacuterosaacuteig nyomult előre s ebben reacuteszt vett mintegy tiacutezezer turk Ők nem maacutesok mint a magyarok aki-ket Konstantin szavartinak az oumlrmeacuteny iacuteroacutek meg sevordiklsquo-nak neveznek Ugyanaz a bizaacutenci szerző szaacutemolt be arroacutel hogy a magyarok tuumlrk neacuteven 839-ben a bolgaacuterokat segiacutetetteacutek az Al-Dunaacutenaacutel Iacutegy feltehető hogy a magyarsaacuteg 835 taacutejaacuten (Sarkel feleacutepiacuteteacutese a besenyők ellen) vaacutelt ketteacute eacutes hagyta el Leveacutediaacutet Konstantin csaacuteszaacuter azt aacutelliacutetja hogy a leveacutediai magyarsaacutegot hiacutevtaacutek szavartoinak eacutes ezek azon reacutesze amelyik Persziszbe koumlltoumlzoumltt meacuteg a csaacuteszaacuter koraacuteban (10 szaacutezad első fele) is megtartotta ezt a reacutegi neveacutet A keacutet aacutelliacutetaacutes toumlrteacuteneti hitele nem azonos ugyanis a csaacuteszaacuter tudta az oumlrmeacutenyek reacuteveacuten hogy a szavarti (nem sevordiklsquo) nevű neacutep toumlbb alkalommal szoumlvetkezett az arabok-kal az oumlrmeacutenyek ellen eacutes 921-ben az ő serege segiacutetett leverni őket Arroacutel pedig hogy a szavartik rokonai a nyugaton eacutelő tuumlrkoumlknek eacutes ezektől Leveacutediaacuteban szakadtak el a bizaacutenci testőrseacuteg tagjaitoacutel Aacuterpaacuted deacutedunokaacutejaacutetoacutel illetve a Pannoniaacuteboacutel Persziszbe utazoacute koumlvetektől is hiteles informaacutecioacutei lehettek Tehaacutet az az aacutelliacutetaacutes hogy 950 taacutejaacuten a Kur melleacutekeacuten eacutelt egy odatelepedett magyar csoport teljesen hiteles A keleten ma-radt neacutepcsoport szavarti valamint a nyugati turk neveacuteből adoacutedoacute kuumlloumlnbseacuteget uacutegy magyaraacutezta a csaacuteszaacuter hogy az eredetileg Leveacutediaacuteban meacuteg egyseacutegben eacutelő neacutepre al-kalmazta a szavartoi nevet Tehaacutet Thury szerint a Σάβαρτοι ἄσφαλοι a reacutegi leveacutediai magyarok elnevezeacutese Konstantin csaacuteszaacuter felteacutetelezeacutese280 Nyilvaacuten a kiinduloacutepontnaacutel maacuter vannak probleacutemaacutek Thury oumltleteacutevel az Amorion elleni hadjaacuteratban reacutesztvevő tuumlrkoumlk a kalifaacutetusban szolgaacutelatot teljesiacutető toumlroumlk csapatok amelyek jelentőseacutege eacuteppen ekkor vaacutelik meghataacuterozoacutevaacute a kalifaacutetus uacutej koumlzpontjaacuteban Emellett Thury a Σάβαρτοι = sevordiklsquo azonossaacutegot vallotta Ugyanakkor egyeacutertelmű hogy Konstantin csaacuteszaacuter tisztaacuteban volt az oumlrmeacuteny sevordiklsquo szerepeacutevel eacutes jelentőseacutegeacutevel eacutes ez nem veacuteletlenuumll tuumlkroumlződoumltt a De cerimoniis ideacutezett helyeacuteből de meglepő moacutedon ott a romlott alak Σερβότιοι talaacutelhatoacute ami Σεβόρτιοι formaacuteban rekonstruaacutelva is az oumlrmeacuteny alakot tuumlk-roumlzi vissza Ezzel szemben a magyarokkal kapcsolatban hasznaacutelt Σάβαρτοι a DAI-ban ettől jelentősen kuumlloumlnboumlzik Ez arra mutat hogy Konstantin vagy az iacuternoka eacuteppen-seacuteggel keacutet kuumlloumln neacutepről adott hiacutert Tehaacutet a keacutet neacutev oumlsszekapcsolaacutesa Thury oumltlete ame-lyet Konstantinnak tulajdoniacutetott Ezt tovaacutebbi eacutervekkel lehet alaacutetaacutemasztani 1 Perzsia videacutekeacuteről szoacutel a szavartoi kapcsaacuten a bizaacutenci csaacuteszaacuter ugyanakkor az oumlrmeacutenyek (eacutes iacutegy a sevordiklsquo is) az ő alattvaloacutei Mieacutert nem azt mondta hogy Armeacutenia videacutekeacuten eacutelnek ha fejedelmuumlket az oumlrmeacutenyek koumlzoumltt emliacuteti a De cerimoniis-ban 2 A csaacuteszaacuter (aki toumlbb magyar előkelőt megkeresztelt Bulcsuacute Termacsu) meacuteg csak utalaacutest sem tett arra hogy a sevordiklsquo a 9 szaacutezadtoacutel maacuter bizonyosan kereszteacutenyek 3 A csaacuteszaacuter azt iacuterja hogy a magyarok ezen keleten eacutelő rokonaikkal koumlvetek uacutetjaacuten kapcsolatot tartanak de nem emliacuteti hogy ő is levelezik veluumlk

Mielőtt az idetartozoacute muszlim forraacutesok adatait szaacutemba venneacutenk visszateacuteruumlnk a DAI 38 fejezeteacutenek kronoloacutegiai vonatkozaacutesaira ugyanis a 854-ben az oumlrmeacuteny forraacute-

279 Id Czegleacutedy MŐT 74 78280 Thury 1897 393ndash395

134

sokban megjelenő szavard-magyar csoport a Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutest behataacuterolja Maacuter Thury uacutegy veacutelte hogy a 38 fejezet egy eacutevszaacutezados keretben magya-raacutezhatoacute

Czegleacutedy Kaacuteroly ndash mint koraacutebban emliacutetettuumlk ndash a 889-es besenyőndashmagyar eacutes egy koraacutebbi kangarndashszavartoi haacuteboruacute oumlsszecsuacutesztataacutesaacuteval lehetőseacuteget nyitott az időke-ret kibőviacuteteacuteseacutere Elsőkeacutent az 1974-ben megjelent maacutesodik aacutellaacutespontja keruumll bemu-tataacutesra mert ezt az oumlrmeacuteny forraacutesokban megjelenő sevordiklsquo-ra eacutepiacutetette Czegleacutedy Konstantin csaacuteszaacuter kangarndashszavartoi haacuteboruacutejaacutet a 854 előtti eacutevekre tette281 Iacutegy maacuter a toumlbbi forraacutesadat felhasznaacutelaacutesaacuteval a 38 fejezet azaz a 9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenelem keretei rekonstruaacutelhatoacutek 833-ban Sarkel feleacutepiacuteteacutesekor a magyarok oumlnaacutelloacute neacutepkeacutent eacutel-tek a Dontoacutel nyugatra 837-ben az Al-Dunaacutenaacutel szerepeltek majd 850 taacutejaacuten a kazaacuterok hatalma alaacute keruumlltek ami 86061-ig tartott ekkor ugyanis Konstantin-Kyril a kazaacuter kagaacutenhoz utaztaacuteban a Kriacutem feacutelszigeten talaacutelkozott ugorokkal a kazaacuter sereg reacuteszekeacutent eacutes e neacutev a magyarok szlaacutevok aacuteltal hasznaacutelt neve 862-ben az Ungri neacutep feltűnik frank teruumlleten ami egy uacutej politikai iraacutenyultsaacutegot jelez A Ğayhānī-hagyomaacuteny adatai alap-jaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a magyarsaacuteg 870 eacutes 880 koumlzoumltt visszanyerte oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet 880 eacutes 886 koumlzoumltt a magyar szakraacutelis kettős fejedelemseacuteg oumlsszeomlott amely moumlgoumltt rusz vagy besenyő taacutemadaacutes aacutellhatott Iacutegy 886ndash889 koumlzeacute dataacutelja Czegleacutedy Konstantin haacuteromeacuteves kazaacuterndashmagyar egyuumltteacuteleacutesről szoacuteloacute informaacutecioacutejaacutet A 889-es maacutesodik be-senyőndashmagyar haacuteboruacute vetett veacuteget az egyuumltteacuteleacutesnek ami Regino eacutertesuumlleacuteseacutere eacutepuumll 895-ben a harmadik besenyőndashmagyar haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a magyarok birtokba veszik a Kaacuterpaacutet-medeceacutet282

Kristoacute Gyula ezekre az előzmeacutenyekre eacutepiacutetette fel sajaacutet koncepcioacutejaacutet amely szerint a 830-as eacutevekben koumlltoumlztek a magyarok a Volga videacutekeacuteről a Don eacutes Al-Duna koumlzti teacuterseacutegbe amire utal Szuumlmeon Logotheteacutesz leiacuteraacutesa a bulgaacuterndashmagyar szoumlvetseacutegről A bizaacutenci forraacutes 836ndash838 koumlzt az Al-Dunaacutenaacutel emliacutet egy ungr tuumlrk eacutes hun nevű neacute-pet amelyet a magyarsaacuteggal lehet azonosiacutetani eacutes ezt az első hiteles adatnak tekintik a magyarsaacutegroacutel283 840 taacutejaacuten a heacutetmagyar toumlrzsszoumlvetseacuteg kazaacuter uralom alaacute keruumllt eacutes a kazaacuterok a magyarokat esetleg egy csoportjukat aacutettelepiacutetetteacutek a Dontoacutel keletre talaacuten a Kaganaacutetus keleti szeacuteleacutere a Volgaacutehoz 854-ben a sevordiklsquo megjeleneacutese előtt zajlott a kangarndashszavartoi haacuteboruacute aminek koumlvetkezteacuteben a magyarok egy csoportja elsza-kadt eacutes a Kaukaacutezusban talaacutelt menedeacuteket miacuteg a Levedi vezette csoport Etelkoumlzbe a Dontoacutel nyugatra koumlltoumlzoumltt s ezzel egy időben csatlakoztak hozzaacutejuk a kavarok 855-től 15-20 eacutevet toumlltoumlttek kazaacuter fennhatoacutesaacuteg alatt 880 taacutejaacuten maacuter sikeruumllt fuumlggetle-nedni a kazaacuteroktoacutel amire al-Ğayhānī egyeacutertelműen utal 895-ben a besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a magyarok bekoumlltoumlztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe284

281 MŐT 122282 MŐT 118ndash119283 Geoacutergiosz baraacutet folytataacutesa tudoacutesiacutet az adott esemeacutenyről Kritikai kiadaacutesa magyar fordiacutetaacutessal

Moravcsik 1984 52ndash58284 Az eredeti koncepcioacute reacuteszletes kifejteacutese Kristoacute 1980 32ndash150 A leguacutejabb oumlsszefoglaloacute Kris-

toacute Makk 2001 11 21ndash22 29 38ndash39 45ndash47 52

135

A kangarndashszavartoi haacuteboruacute koraacutebbi dataacutelaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutehoz vissza kell teacuterni a sevordiklsquo-keacuterdeacutessel kapcsolatos muszlim forraacutesokhoz Elsőkeacutent DrsquoOhsson kapcsolta oumlssze az oumlrmeacuteny forraacutesok aacuteltal emliacutetett sevordiklsquo-at az arab kuacutetfőkben előforduloacute al-sāwardīya-val285 Aztaacuten Marquart tekintette aacutet a vonatkozoacute muszlim forraacutesokat vagyis al-Balādurī al-Masʿūdī eacutes al-Iṣṭahrī hiacuteradaacutesait286 Marquart tett meacuteg egy eacuter-dekes eacuteszreveacutetelt A Σάβαρτοι alakot a De cerimoniis elteacuterő adataacutera hivatkozva arabndashperzsa forraacutesra vezette vissza amihez meacuteg taacutersult hogy az asphaloi alakban az arab alsoacutersquo szoacutet veacutelte felfedezni287rsquo اسفل

A muszlim foumlldrajzi irodalom egyik neves alakja al-Iṣṭahrī a 10 szaacutezad első feleacute-ből szaacutermazoacute munkaacutejaacuteban a koumlvetkezőket iacuterta bdquoBardaʿa eacutes Šamkūr moumlgoumltt van egy oumlrmeacuteny neacutepesseacuteg amelyet Siyāwrdīya-nak neveznek bajkeverő gonosz rabloacuteneacuteprdquo288 Kortaacutersa al-Masʿūdī szinteacuten koumlzoumllt roacuteluk egy tudoacutesiacutetaacutest bdquoAmi a Kurr folyoacutet illeti eredete a Ğurğīn289 kiraacutelysaacuteghoz tartozoacute Ğurzān (Gruacutezia) orszaacutegban van az abhāz videacutekeacuten aacutetfolyva a tifliszi veacutegekhez eacuter eacutes azt koumlzeacutepen szeli aacutet azutaacuten a Siyāwrdīya videacutekein aacutet folyik Ők az oumlrmeacutenyek egyik fajtaacuteja baacutetor eacutes viteacutez neacutep amint azt a raacutejuk vonatkozoacute tudoacutesiacutetaacutesokban megjegyeztuumlk hozzaacutejuk fűződik a siyāwurdīya neacuteven is-mert csatabaacuterdok elnevezeacutese amelyeket a siyābiğa290 eacutes maacutes barbaacuter seregek szoktak hasznaacutelni A Kurr neacuteven ismeretes folyoacute addig folyik amiacuteg Bardaʿa-toacutel haacuterom meacuter-foumlldre nem jut azutaacuten a bardaʿa-i kormaacutenyzoacutesaacuteghoz tartozoacute Bardāğ mellett folyik el veacuteguumll pedig al-Ṣanāra szomszeacutedsaacutegaacuteban az Arras folyoacute oumlmlik beleacuterdquo 291 A 10 szaacute-zad első feleacuteben alkotoacute keacutet szerző egymaacutestoacutel fuumlggetlenuumll a Kur folyoacute partjaacuten emliacuteti a Siyāwrdīya neacutepet amely az oumlrmeacuteny sevordiklsquo arab aacutetiacuteraacutesaacutenak tekinthető

Minorsky kiadta Muumlneccim bașı (meghalt 1702) Ğāmiʿ al-duwal ciacutemű munkaacutejaacute-nak azt a reacuteszeacutet amely a kaukaacutezusi muszlim dinasztiaacutekkal foglalkozott eacutes amit 1075 taacutejaacuten lejegyzett műből vehetett aacutet Eszerint a muszlim Šaddād-dinasztia Arrān felett uralkodott 951 eacutes 1075 koumlzoumltt előszoumlr DabīlDvin majd 978-től Ganza koumlzponttal A dinasztiaalapiacutetoacute Muḥammad ibn Šaddādot haacuterom fia Laškarī Marzuban eacutes Faḍl koumlvette a troacutenon Faḍl miutaacuten baacutetyja oumlroumlkoumllte a hatalmat 968 taacutejaacuten szerencseacutet proacute-baacutelt Ganza vaacuterosaacuteban bdquoGanza vaacuterosaacuteba joumltt eacutes letaacuteborozott embereivel aproacutedjaival eacutes taacutersaival a vaacuteros kapujaacutehoz koumlzel A vaacuterosban Sallār Ibrāhīm megbiacutezaacutesaacuteboacutel ʿAlī

285 Ideacutezi Czegleacutedy MŐT 74286 Marquart 1903 36ndash38287 Marquart 1903 39ndash40 BGA I 292 Kmoskoacute ورآء برذعة وشمكور صنف من الارمن يقال لهم السياوردية اهل العبث والفساد والتلصص 288

I2 24 102 jz289 Gurgen Magiszter Tao-ban uralkodott 918ndash941 koumlzoumltt Minorsky 1958 164 5 jz290 Minorsky szerint a sibāsiğa szoacuteroacutel lehet szoacute amely a koumlzeacutepperzsa spāsīg rsquotestőroumlkrsquo szoacutera ve-

zethető vissza eacutes a Szaacuteszaacutenidaacutek telepiacutetettek hataacuterőroumlket a kaukaacutezusi limesre Minorsky 1958 165 2 jz

رغث يتأي ىتحزاخبأ دالبب رميو نيجرج ةكلمم نم نارزج دالب نم هؤدبمف ركلا رهن امأو 291 ىلع ةدشو سأب ووذ نمرالا نم عون مهو ةيدروايسلا دالب يف يرجيو هطسو يف قشنيو سيلفت ةجبايسلا اهلمعتسي ةيدروايسلاب ةفورعملا تانيزربطلا فاضت مهيلاو مهرابخأ نم انركذ ام ةعذرب نم لايمأ ةثالث ىلا يهتني ىتح ركلاب فورعملا رهنلا اذه يرجيو مجاعألا دنج نم مهريغو سرلا رهن ةرانصلا يلي امم هيف بصي مث ةعذرب لامعأ نم جادرب ىلع يرجيو

537

al-Mas ūdī

II 242ndash243 MINORSKY 1958 KMOSKOacute I2 189ndash190

291

136

al-Tāzī volt a kormaacutenyzoacute Ő proacutebaacutelta a maga oldalaacutera aacutelliacutetani megbecsuumlleacutesben reacutesze-siacutetette eacutes sziacuteveacutelyes volt vele Megiacutegeacuterte hogy iacuter Sallārnak eacutes ismerteti vele a helyzeteacutet hogy szaacutemaacutera ellaacutetaacutest nyuacutejtsanak a vaacuteros kapuja mellett292 csereacutebe veacutedelmezi a vaacuterost elűzi a moumlgoumltte lakoacutekat eacutes veacuteget vet a tolvajok bűnoumlzők eacutes kuumlloumlnoumlskeacuteppen koumlzuumlluumlk a siyāwurdīya garaacutezdaacutelkodaacutesaacutenak Eacutes egy sarīya nevű neacutep gyuumllekezett ennek a vaacuteros-nak a kapuja koumlzeleacuteben koumlzoumlttuumlk nagyszaacutemuacute lovas keveacutessel toumlbb mint neacutegyszaacutez lo-vas akik csatlakoztak a siyāwurdīyahoz eacutes egyesuumlltek egymaacutessal Letelepedtek a Kur partjaacuten eacutes menedeacuteket talaacutelva a bozoacutetosok eacutes erdők meacutelyeacuten elvitteacutek a falvak termeacuteseacutet eacutes portyaacuteztak Ez a kormaacutenyzoacute Faḍl ibn Muḥammadtoacutel keacutert segiacutetseacuteget hogy elűzze eacutes pusztiacutetsa őket ha moacutedot talaacutel raacute Uacutegy toumlrteacutent hogy mialatt ez uumlgyben taacutergyaltak kiabaacutelaacutes hallatszott a vaacuterosban hogy (az ellenseacuteg) megeacuterkezett Sūrmīn faluba azeacutert hogy elvigye az ottani termeacutest Erre a csapat fegyvert fogott eacutes elindult Ganzaacuteboacutel Faḍl taacutersaival loacutera pattant eacutes ellenuumlk vonult eacutes veacuteres csataacutet viacutevott veluumlk eacutes megfutamiacutetotta őket A Šaddādidaacutek szorosan a nyomukban voltak majd seacutertetlenuumll teacutertek vissza Miutaacuten a vaacuteros neacutepe laacutetta hogy mit tett megbecsuumlltseacutege nőtt eacutes egyre inkaacutebb biacuteztak bennerdquo293 Keacutesőbb testveacutereacutet Laškarīt odahiacutevta eacutes 971-től Ganzaacutet birtokba vetteacutek eacutes onnantoacutel az lett a fővaacuterosuk Minorsky kifejtette hogy a sevordi neacutep Ganza eacutes Tiflisz koumlzoumltt lakott a Samkur Tausz eacutes Aksztafa folyoacutek voumllgyeacuteben eacutes Faḍl (985ndash1031) ural-kodaacutesa idejeacuten hatalma alatt tartotta a sevordiklsquo-at de maacuter baacutetyja Laškarī (971ndash978) elfoglalta Samkur vaacuterosaacutet A sevordiklsquo koumlzpontja ettől nyugatabbra a Tausz koumlzeleacute-ben lehetett eacutes lakossaacutega az oumlrmeacuteny kereszteacutenyseacuteghez csatlakozott294

A 10 szaacutezadban az oumlrmeacuteny adatokkal paacuterhuzamosan a muszlim forraacutesok is leiacuterjaacutek a siyāwurdīya neacutepet amely a szaacutezad maacutesodik feleacuteben a Šaddād-dinasztia hatalma alaacute keruumllt

Koraacutebbi toumlrteacutenetuumlkre is van utalaacutes a muszlim toumlrteacuteneti irodalomban A 9 szaacutezad maacutesodik feleacutenek hiacuteres toumlrteacutenetiacuteroacuteja al-Balādurī295 az Armeacutenia meghoacutediacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute fejezetben egy toumlrteacutenetet ismertetett bdquoBardaʿa neacutepeacutenek egy csoportja a koumlvetkezőket adta elő nekem Šamkūr reacutegi vaacuteros volt Salmān ibn Rabīʿa al-Bāhilī egyik embereacutet kikuumlldte aki a vaacuterost el is foglalta Azoacuteta a vaacuteros mindig lakott eacutes viraacutegzoacute volt egeacute-

292 Minorsky the latter should assign him living from the income of the town Minorsky 1957 13 Ormos Istvaacuten fordiacutetaacutesa hogy tartoacutezkodaacutesi helyet jeloumlljoumln ki neki a vaacuteros kapujaacutenaacutel

293

294 Minorsky 1953 26295 EI I 971ndash972

MINORSKY 1953 7ndash8 (arab szoumlveg) 12ndash13 (angol fordiacutetaacutes)

137

szen addig amiacuteg al-Sāwrdīya el nem pusztiacutetottaacutek ez a neacutep akkortaacutejt aacutellt oumlssze296 midőn Yazīd ibn Usayd Armeacuteniaacuteboacutel taacutevozott akkor fordult sorsuk rosszra eacutes sok szerencseacutetlenseacuteg szakadt raacutejuk Utoacutebb Buġā al-Muʿtaṣim Billāh ndash Allah irgalma vele ndash kliense mint Armeacutenia Ādarbayğān eacutes Šimšāṭ kormaacutenyzoacuteja 240-ben beneacutepesiacutetette olyan Kazaacuteriaacuteboacutel hozzaacute menekuumllt neacuteppel akik veacutedelmet kerestek naacutela az iszlaacutem iraacutenti elkoumltelezettseacuteguumlk miatt eacutes meacuteg Bardaʿaboacutel kereskedőket telepiacutetett a vaacuterosba eacutes al-Mutawakkilīya neacuteven nevezte elrdquo297

ige fordiacutetaacutesai rsquocame togetherrsquo Hitti rsquoverődtek oumlsszersquo Kmoskoacute sich zusammenrottenen تجمع 296erschienen Marquart 1903 36 vouml Czegleacutedy MŐT 276 115 jz

297

K a s z p i - t e n g e r

Araksz

Kura

MUacuteKAacuteN

ArdabiacutelAhar

KAPANDzsulfa

Bajlakaacuten

ARRAacuteNSzevan-toacute

VA

SZPURAKAacuteN

Van-

toacute

Araksz

Karsz

DZSAVAHETI

DZSURZANAhalkalaki

ABHAacuteZ KIRAacuteLYSAacuteG

Kura

KAHETIAJora

SARVAacuteN

MASZKAT

FILAacuteN

SZARIacuteR

DIDO

SZANAR

Rusztav

Tiflisz

Maku

Akera

SAKKI

Tausz

Alazani

AlgetHram

LoriDeb

eda

Gandzsa

Baku

SabaranKuba

Szamur

Kaszum kendRubaszDarbahKara-KajtakAvar K

oj-szu

Gum

ikAndi

Koj-

szu

Darband(Baacuteb al-abvaacuteb)Kodora- haacutegoacute

) (

) (Dariel-szoros

TerekKazbek-hegy

Alagez-hegy

Araraacutet

Pir Szakat

Gulisztaacuten

Samahs

HacsenTerter

Partav

Samkuacuter

Aragv

i

) (Bezobdal-haacutegoacute

Dambat

Ares

Arab B

aszra

KABALA

Akda

Alcs

-szu

Gar

dajn

an

LAJZAN

Goumlk

csa

j

Lahy

Khuda farin hiacuted

BergusetVAJOCDZOR

Nahicsevaacuten

Ernd

zsak

Arpa

csaj

DvinAzalJerevaacuten

Bedzsni

HrazdaacutenAni

Ahur

jan

Ahabcihe

Dariel

Turij

an

Kura

SZOTrsquoK

17 A Kaukaacutezuson tuacuteli teruumllet keleti reacutesze a 10 szaacutezadban

Balādurī ed DE GOEJE 203 angol fordiacutetaacutesa HITTI 1968 I 319

138

A koumlvetkező muszlim szerzők művei tartalmazzaacutek ugyanennek a tudoacutesiacutetaacutesnak kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatait zoumlmeacuteben roumlvidiacutetve az eredetit Ibn al-Faqīh al-Hamadānī298 Dimišqī299 eacutes Yāqūt300

Bardaʿa Arrān fővaacuterosa a Kur folyoacute koumlzeleacuteben amelynek lakoacuteit nevezi meg forraacute-sul al-Balādurī301 Maga a tudoacutesiacutetaacutes haacuterom kronoloacutegiai reacuteteget keacutepvisel

1 Salmān ibn Rabīʿa al-Bāhilī ʿAbd al-Raḥmān ibn Rabīʿa al-Bāhilī oumlccse volt aki reacuteszt vett testveacutereacutevel 652-ben a kazaacuterok elleni hadjaacuteratban melynek soraacuten baacutety-jaacutet megoumllteacutek iacutegy ő vette kezeacutebe a vesztes csata utaacuten a megmaradt erők iraacutenyiacutetaacutesaacutet eacutes sikeruumllt a csapattal Bāb al-AbwābDarband erődjeacuteig visszajutni Koraacutebban 642-ben a testveacuterpaacuter vette be Darband erődjeacutet majd a főparancsnok halaacutelaacutet koumlvetően aacutetvette a hadak iraacutenyiacutetaacutesaacutet eacutes a Kaukaacutezus meghoacutediacutetaacutesaacuteban meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott illetve a kazaacuterok elleni hoacutediacutetoacute harcokat ő kezdte el302

2 Yazīd ibn Usayd keacutetszer toumlltoumltte be Armeacutenia kormaacutenyzoacutei tisztseacutegeacutet Elsőkeacutent az uacutej Abbaszida kalifa Saffāh nevezte ki 751-ben eacutes meacuteg a koumlvetkező eacutevben is ugyanezt a funkcioacutet viselte303 Maacutesodszor Manṣūr kalifa nevezte ki Armeacutenia kormaacutenyzoacutejaacutevaacute

298 bdquoŠamkūr reacutegi vaacuteros volt Salmān ibn Rabīʿa al-Bāhilī valakit oda kuumlldoumltt aki a vaacuterost elfoglalta utaacutena lakott maradt amiacuteg Yazīd ibn Usayd Armeniaacuteboacutel valoacute taacutevozaacutesaacutenak napjaiban az akkor-taacutejt gyuumllekező al-Sāwurdīya neacutepe el nem pusztiacutetotta Erre sorsuk rosszra fordult eacutes sok szeren-cseacutetlenseacuteg szakadt raacutejuk Utoacutebb Buġā al-Muʿtaṣim Billāh kliense tette viraacutegzoacutevaacute megerősiacutetette eacutes kereskedőket telepiacutetve beleacuteje al-Mutawakkilīya neacuteven nevezte elrdquo BGA V 293 Kmoskoacute I1 147ndash148

299 bdquoMaacutesodik Armeniaacutenak nevezik Ğurzān-t (Georgiaacutet) Azt mondjaacutek Ğurzān eacutes Qāzān Kamāša ibn Līṭī utoacutedai Vaacuterosai koumlzeacute tartozik Tifl īs ez keacutet reacuteszből aacutell amelyeket a Kurr folyoacute vaacutelaszt el egymaacutestoacutel Kanğa vaacuteros eacutes Šamkūr vaacuteros Ez utoacutebbi reacutegi vaacuteros amelyet al-Ṣanāwardīya pusztiacute-tottak el Buġā uacutejraeacutepiacutetette keacutetszaacuteznegyvenben eacutes al-Mutawakkilīya-nak nevezte elrdquo Dimišqī ed Mehren 189 262 Kmoskoacute I3 113ndash114 maacutes forraacutesboacutel meriacutetve meacuteg koumlzli bdquo(Az oumlrmeacute-nyeknek) toumlbb fajtaacutejuk van Sāwurdīya Ṣanārīya Kurğ s Kanz (Lakz) Valamennyien a keresz-teacuteny hitet valljaacutekrdquo Dimišqī ed Mehren p 262 Kmoskoacute I3 116

300 bdquoŠamkūr Az első maacutessalhangzoacute fatḥa-val (a) a maacutesodik sukūn-nal utaacutena kāf wāw (ū) eacutes rā Erőd Arrān videacutekeacuten koumlzte eacutes Kanğah koumlzoumltt egynapi uacutet eacutes tizenegy farszach van Šamkūr vaacutero-saacutenak ʿUtmān ibn ʿAff ān ndash Allah joacuteindulata vele ndash napjaiban toumlrteacutent elfoglalaacutesa utaacuten kuumlldoumltt valakit aki e vaacuterost bevette Ettől fogva aacutellandoacutean lakott eacutes viraacutegzoacute vaacuteros volt amiacuteg a Sanāwar-dīya el nem pusztiacutetottaacutek Ez egy neacutep amely Yazīd ibn Usayd Armeniaacuteboacutel valoacute eltaacutevozaacutesa utaacuten aacutellt oumlssze Ezutaacuten rosszra fordult sorsuk eacutes sok szerencseacutetlenseacuteg szakadt raacutejuk Utaacutena Buġā al-Muʿtaṣim (kalifa) kliense 240854-ben felviraacutegoztatta abban az időben amikor Armenia Ādarbayğan eacutes Šimšāt helytartoacuteja volt eacutes elnevezte al-Mutawakkilīya-nakrdquo Yāqūt Muʿğam III 322 Kmoskoacute I3 51

301 EI2 1 1040ndash1041302 Al-Bāhilī EI2 1 921303 al-Yaʿqūbī bdquoAbū-l-ʿAbbās Abū Ğaʿfart testveacutereacutet biacutezta meg Eacuteszak-Mezopotaacutemia Moacuteszul a

veacutegek Armeacutenia eacutes Ādarbayğān kormaacutenyzaacutesaacuteval hellip Utaacutena Eacuteszak-Mezopotaacutemia helytartoacutejaacutevaacute al-Ḥasan ibn Qaḥṭaba al-Ṭārsquoīt Armeacutenia helytartoacutejaacutevaacute pedig Yazīd ibn Usayd al-Sullamīt ne-vezte ki ez utoacutebbit nemsokaacutera elmozdiacutetotta eacutes al-Ḥasan ibn Qaḥṭabat aacutelliacutetotta Armenia eacuteleacutere aki Abū-l-ʿAbbās uralma veacutegeacuteig az orszaacutegban maradtrdquo al-Yaʿqūbī ed Houtsma II 430

Ṭabarī 81 [151] bdquo134 (7512) Ebben az esztendőben hellip(kormaacutenyzoacutek voltak) Armeniaacuteban Yazīd ibn Usayd Ādārbayğān-ban Muḥammad ibn Ṣaulrdquo 84 [152] bdquo135 (7523) (Kormaacuteny-zoacutek voltak) Armeniaacuteban Yazīd ibn Usayd Ādārbayğān-ban Muḥammad ibn Ṣaulrdquo

139

753 eacutes 764 koumlzoumltt A muszlim toumlrteacutenetiacuteroacutek koumlzuumll al-Yaʿqūbī eacutes al-Ṭabarī is utal a ki-nevezeacuteseacutere illetve hogy kormaacutenyzoacutesaacutega idejeacuten kazaacuter taacutemadaacutes eacuterte a tartomaacutenyaacutet304

A Yazīd ibn Usayd kormaacutenyzoacutesaacutega alatti toumlrteacutentek megeacuterteacuteseacutehez fontos meacuteg al-Balādurī eacutertesuumlleacutese bdquoAz aacuteldott dinasztia eljoumlvetele utaacuten al-Saffāḥ Abū ʿAbbās ka-lifa (Allah irgalma vele) idejeacuteben Abū Ğaʿfar al-Manṣūr lett Eacuteszak-Mezopotaacutemia eacutes Armeacutenia kormaacutenyzoacuteja Ő Musāfir eacutes taacutersai ellen Khoraszaacuten neacutepeacuteből valoacute hadve-zeacutert kuumlldoumltt aki addig hadakozott ellenuumlk amiacuteg győzelmet aratva foumlloumlttuumlk Musāfirt meg nem oumllte Baylaqān neacutepe Qalʿat al-Kilābban (a kutyaerődben) saacutencolta el magaacutet Qadad ibn Aṣfar al-Baylaqānī vezeacuterlete alatt de utoacutebb szabad elvonulaacutest keacutert Amint al-Manṣūr ndash Allah irgalma rajta ndash kalifaacutevaacute lőn Yazīd ibn Usayd al-Sullamīt nevezte ki Armeacutenia kormaacutenyzoacutejaacutevaacute Ez Bāb (210) Allānt bevette eacutes sorkatonasaacutegboacutel aacutelloacute ka-tonai őrseacuteget szervezett benne azutaacuten al-Ṣanarīya-t igaacutezta le amiacuteg a haraacutecsot meg nem fizetteacutek Miutaacuten al-Manṣūr hozzaacute inteacutezett leveleacuteben meghagyta neki hogy a kazaacuter kiraacutely vejeacuteveacute legyen kiacutevaacutensaacutegaacutet teljesiacutetette A kiraacutely laacutenya fiuacutet szuumllt tőle a gyer-mek azonban meghalt eacutes meghalt az anya is gyermekaacutegyban Ezutaacuten Yazīd Šarwān foumlldjeacutenek nafta- eacutes soacutevideacutekeacutere kuumlldoumltt hogy megbiacutezottja ott adoacutet szedjen s az uumlgye-

304 al-Yaʿqūbī bdquoAbū Ğaʿfar (kalifa) Armeniaacuteba Yazīd ibn Usayd al-Sullamīt hellip kuumlldte helytartoacute-nakhellip A kazaacuterok mozgoloacutedni kezdtek Armeacutenia videacutekeacuten eacutes Yazīd ibn Usayd al-Sullamīt meg-rohantaacutek (764) mire Abū Ğaʿfar-nak levelet iacutert tudatva vele hogy Rarsquos Ṭarḥān a kazaacuterok kiraacute-lya nagy toumlmeg eacuteleacuten nyomul ellene eacutes helyettese maacuteris futaacutesnak eredt Erre Abū Ğaʿfar Ğibrīl ibn Yaḥyā al-Bağalīt huacuteszezer ember eacuteleacuten kuumlldte hozzaacute Sziacuteria Eacuteszak-Mezopotaacutemia eacutes Moacuteszul neacutepeacuteből A kazaacuterok rohamoztak s a muszlimokboacutel nagy toumlmeget gyilkoltak le Ğibrīl eacutes Yazīd ibn Usayd is megfutamodtak amiacuteg Hirsbe nem eacutertek Mikor Abū Ğaʿfar a toumlrteacutentekről a ka-zaacuterok megjeleneacuteseacuteről s az iszlaacutem orszaacutegaiba valoacute benyomulaacutesukroacutel eacutertesuumllt a boumlrtoumlnoumlkből heacutet ezer embert bocsaacutetott ki eacutes kuumlldoumltt el azon feluumll minden helyseacutegből hatalmas toumlmeget szedett oumlssze eacutes azt munkaacutesokkal eacutes kőművesekkel uacutetnak indiacutetva Kamh al-Muḥammadīya eacutes Bāb Wāq vaacuterosait eacutepiacutetette toumlbb maacutes vaacuterossal egyuumltt taacutemasz gyanaacutent a muszlimok reacuteszeacutere s azok-ba harcosokat telepiacutetett Ezek a haacuteboruacutet eloumllről kezdteacutek mire az ő neacutepuumlk harcba bocsaacutetkozott veluumlk a muszlimok azonban e vaacuterosokban erőseknek bizonyultak s az orszaacutegban maradtak laknirdquo al-Yaʿqūbī ed Houtsma II 446 Czegleacutedy 1960 86

al-Ṭabarī bdquo318 [260] 146 (763) Ebben az esztendőben a toumlroumlkoumlk s a kazaacuterok al-Bāb feleacute vo-nulva nagy toumlmeg muszlimot gyilkoltak le Armeniaacutebanrdquo Czegleacutedy 1960 81

328 [264] bdquo147 (764) Ezen esztendő esemeacutenyei koumlzeacute tartozik a Hwārizm-i istarhān taacutema-daacutesa toumlroumlk sereg eacuteleacuten a muszlimok ellen Armeacutenia videacutekeacuten melynek folyamaacuten a muszlimok eacutes az oltalmuk alatt aacutelloacute felekezetek koumlzuumll rengeteg embert ejtett foglyul (A toumlroumlkoumlk) azutaacuten Tifl iszbe nyomultak ahol Ḥarb ibn ʿAbdallah al-Rāwandī hadakozott veluumlk Ő utaacutena kapta a Ḥarbīya ezred neveacutet Bagdadban Ez a Ḥarb amint emliacutetik keacutetezer főnyi sereg eacuteleacuten aacutello-maacutesozott Moacuteszulban az Eacuteszak-Mezopotaacutemiaacuteban levő eretnekek elhelyezkedeacutese miatt Mikor Abū Ğaʿfar (Manṣūr kalifa) hiacutereacutet vette hogy a toumlroumlkoumlk arra feleacute csoportosulnak Ğibrārsquoīl ibn Yaḥyā-t kuumlldte ellenuumlk haacuteboruacuteba Ḥarb-nak pedig leveacutelben meghagyta hogy a taacutersasaacutegaacuteban induljon uacutetnak ellenuumlk Erre Ḥarb uacutetnak is indult vele de elesett Ğibrārsquoīl pedig megfutamo-dott mire a muszlimokat az aacuteltalam emliacutetett kudarc eacuterterdquo Czegleacutedy 1960 83ndash84

A bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteroacute Th eophaneacutesz is megemleacutekezik a tuumlrkoumlk (= kazaacuterok) keacutet betoumlreacuteseacuteről am 6255 = 763 szeptemberndash764 augusztus eacutes 6256 = 764 szeptemberndash765 augusztus Turt-ledove 1982 123 124

140

ket inteacutezze (Yazīd) eacutepiacutettette Kis-Arğīl eacutes Nagy-Arğīl vaacuterosait s azokba palesztinai embereket telepiacutetettrdquo305

Czegleacutedy reacuteszletesen elemezte a 762ndash764-es kazaacuter taacutemadaacutest felhiacutevta a figyelmet a Dariel-haacutegoacute rendkiacutevuumlli strateacutegiai jelentőseacutegeacutere a kazaacuterok a bizaacutenciak eacutes a kalifaacutetus koumlzoumltti kapcsolatok alakulaacutesa szempontjaacuteboacutel ugyanis ezen keresztuumll lehetett biztosiacute-tani a kazaacuterok eacutes bizaacutenciak koumlzoumltti koumlzvetlen kapcsolatot A 707 eacutes 737 koumlzoumltt folyoacute arabndashkazaacuter haacuteboruacutek egyik fontos ceacutelja a haacutegoacute birtoklaacutesa Marwān a hiacuteres 737-es ka-zaacuter hadjaacuterataacutet uacutegy keacutesziacutetette elő hogy előbb biztosiacutetotta a Dariel-haacutegoacutet majd maga a seregeacutevel azon keresztuumll nyomult be kazaacuter teruumlletre De az ezt koumlvető eacutevtizedben a kalifaacutetust belső uumlgyei koumltoumltteacutek le iacutegy a Dariel-haacutegoacute a Tsanar-Kaheacutetia tartomaacuteny kezeacutebe keruumllt A dinasztiavaacuteltaacutes utaacuten a kalifaacutetus konszolidaacutelni proacutebaacutelta a helyzetet A kazaacuterndashbizaacutenci viszonyrendszerben a haacutezassaacutegi kapcsolaton keresztuumlli szoumlvetseacuteg-koumlteacutest szolgaacutelta 733-ban Konstantin csaacuteszaacuter eacutes a kazaacuter kagaacuten leaacutenyaacutenak haacutezassaacutega fiukat Kazaacuter Leoacutet 750-ben koronaacuteztaacutek meg A kalifaacutetus is proacutebaacutelkozott dinasztikus haacutezassaacuteggal amit al-Balādurī is emliacutet306 Ibn Aʿtam al-Kūfī egy reacuteszletesebb leiacuteraacutest hagyomaacutenyozott raacutenk bdquoYazīd ibn Usayd Irakboacutel Armeacuteniaacuteba ment eacutes Bardaʿa nevű vaacuterosban rendezkedett be eacutes szeacutetkuumlldte adoacuteszedőit az orszaacutegban Al-Manṣūr levelet kuumlldoumltt neki rsquoArmeacutenia csak uacutegy boldogul eacutes eacuterveacutenyesuumll ha a kazaacuterokkal haacutezassaacutegi kapcsolatot leacutetesiacutet Az az aacutellaacutespontom hogy leacutepj haacutezassaacutegra veluumlk az orszaacuteg boldo-gulaacutesaacuteeacutert Kuumlloumlnben feacuteltelek teacuteged eacutes oumlsszes adoacuteszedőidet a kazaacuteroktoacutel ugyanis ha uacutegy akarjaacutek oumlsszegyűlnek eacutes győzedelmeskednek (felettetek) Vigyaacutezz ne szeguumllj szembe utasiacutetaacutesommal eacutes igyekezz haacutezassaacutegra leacutepni a kazaacuterokkal Beacutekersquohellip Miutaacuten al-Manṣūr levele megeacuterkezett Yazīdhoz koumlvetet kuumlldoumltt a kazaacuter kagaacutenhoz akinek a neve Baġāṭur hogy megkeacuterje a leaacutenya kezeacutet akit hātūnnak neveztek A kazaacuter kiraacutely beleegyezett hogy Yazīd ibn Usayd feleseacuteguumll vegye szaacutezezer dirhem (menyasszony-vaacuteltsaacuteg) fejeacuteben A hātūn Kazaacuteriaacuteboacutel (menyasszonykeacutent uumlnnepi menetben) utazott az iszlaacutem orszaacutegba Koumlvette őt tiacutezezer kazaacuter nemzetseacutegbeli vele joumltt meacuteg neacutegyezer kanca csikoacuteikkal ezer hiacutem eacutes nősteacuteny oumlszveacuter ezer (koumlz)ember tiacutezezer kistermetű kazaacuter teve ezer toumlroumlk teve mindegyik keacutetpuacutepuacute huacuteszezer juh tiacutez jurtasaacutetras (qibāb) kocsi amelyeknek az ajtajait arany- eacutes ezuumlstlemezekkel boriacutetottaacutek belseje preacutemmel volt kibeacutelelve eacutes brokaacutettal volt bevonva huacutesz tovaacutebbi kocsi amelyen ezuumlst eacutes arany dolgok (buacutetorok) edeacutenyek eacutes egyebek voltak Amikor a kazaacuter kiraacutely leaacutenya megeacuter-kezett az iszlaacutem videacutekre ezzel a sok hozomaacutenyaacuteval letaacuteborozott egy helyen Bardaʿa kapuja koumlzeleacuteben amely Qibāb (Jurtaacutek) nevet nyerte Miutaacuten ott berendezkedett uumlzenetet kuumlldoumltt Yazīdnak Kuumlldj hozzaacutem muszlim asszonyokat akik megismertet-nek az iszlaacutemmal eacutes Koraacutent taniacutetanakolvasnak fel nekem Miutaacuten elsajaacutetiacutetottam azt a tieacuted leszek Yazīd kuumlldoumltt hozzaacute neacutehaacuteny asszonyt Bardaʿaboacutel akik megismertetteacutek az iszlaacutemmal eacutes megtaniacutetottaacutek Koraacutent olvasni Yazīd ibn Usayd mindegyik vezeacutere lehetőseacutegeihez meacuterten ajaacutendeacutekot adott neki Miutaacuten a hātūn megtanulta a Koraacutent olvasni eacutes megismerte az iszlaacutemot letette a kardot eacutes tőrt ebből tudta meg Yazīd ibn Usayd hogy bemehet hozzaacute Engedeacutelyt kapott tőle erre eacutes akkor ő ki volt festve

305 Balādurī ed de Goeje Hitti 1968 I 328ndash329 Czegleacutedy 1960 78ndash79306 Czegleacutedy 1960 75ndash79

141

eacutes fel volt diacuteszekkel oumlvezve Yazīd ibn Usayd haacutezaacuteba vezette eacutes naacutela eacutelt keacutet eacutevet eacutes neacutegy hoacutenapot Keacutet fiuacutet szuumllt neki Aztaacuten meghalt eacutes utaacutena meghalt mind a keacutet fiuacute is Bardaʿaban Yazīd meacutely gyaacuteszba borult hellip Miutaacuten a kazaacuterok hiacuteruumll vetteacutek a kazaacuter ki-raacutely leaacutenyaacutenak hātūnnak halaacutelaacutet a muszlimok ellen taacutemadtak hatalmas sereget oumlsz-szegyűjtve Bāb al-Abwābon keresztuumllhaladtakrdquo307 Yazīd ibn Usayd heacutetezer emberrel nem mert szembeszaacutellni veluumlk eacutes iacutert a kalifaacutenak aki segiacutetseacuteget kuumlldoumltt eacutes iacutegy mintegy hatvanezres sereg aacutellt rendelkezeacutesre amivel aacutetkelt a Kur folyoacuten s Šarwānba vonult de ott keacutetszaacutezezres kazaacuter hadsereggel neacutezett szembe amelytől vereseacuteget szenvedett eacutes Bardaʿaban keresett menedeacuteket Uacutejboacutel segiacutetseacuteget keacutert a kalifaacutetoacutel eacutes megerősiacutetette Bāb al-Abwābot A kalifa 769 taacutejaacuten vaacuteltotta le

Czegleacutedy ideacutezi meacuteg Łevondot aki hasonloacutean szaacutemolt be a toumlrteacutentekről vagyis hogy a katun halaacutelaacutet a kazaacuterok a muszlimok szaacutemlaacutejaacutera iacutertaacutek s az ellenseacutegeskedeacutes ennek koumlszoumlnhető Ezutaacuten elemzi a kuumlloumlnboumlző forraacutesokat eacutes megaacutellapiacutetja hogy 762-ben volt egy kisebb erejű taacutemadaacutes Armeacutenia ellen a nagyobb 764-re esett amikor jelentős kazaacuter erők Albaacutenia Armeacutenia eacutes Kelet-Gruacutezia nagy reacuteszeacutet felpreacutedaacuteltaacutek308

Kmoskoacute Mihaacutely felvetette hogyha al-Balādurī megjegyzeacutese a Sāwrdīya taacutemadaacute-saacuteroacutel Šamkūr ellen erre az időre esik akkor ndash amennyiben azonosak lenneacutenek a korai magyarokkal ndash alkalmasint a kazaacuter seregek taacutersasaacutegaacuteban vonulhattak Armeacuteniaacuteba

A Kazaacuter Kaganaacutetus fennhatoacutesaacutega aloacutel a Transzkaukaacutezia teruumlleteacutere valoacute aacutettelepiacute-teacutesre tovaacutebbi adatok talaacutelhatoacutek a muszlim forraacutesokban Marwān 737-ben a kazaacuterok ellen vezetett hadjaacuterataacuteroacutel mikor eljutott egeacuteszen a Volgaacuteig al-Balādurī a koumlvetke-zőket jegyezte le bdquoazutaacuten a veacutegek kormaacutenyzaacutesaacutet Marwān ibn Muḥammad vette aacutet Kisālban szaacutellt meg s ott vaacuterost eacutepiacutetett magaacutenak ez Bardaʿa-toacutel negyven Tiflisztől 20 farszach taacutevolsaacutegra van Azutaacuten a kazaacuterok foumlldjeacutere Bāb Allān felől nyomult előre eacutes utasiacutetotta Usayd ibn Zāfir al-Sullamī Abū Yazīd-ot eacutes vele a hegyek kiraacutelyait hogy

307 Ibn Aʿtam al-Kūfī 7ndash8 363ndash365 Czegleacutedy 1960 79ndash80308 Czegleacutedy 1960 81ndash88 bdquoWhile Yazid [ibn Usaid] was still ruling he sent an emissary to the

king of the north [g131] who was called the Khaqan seeking to establish marriage relations with his [House] By this [Yazid] sought to achieve a peace treaty between the Khazarsrsquo forces and himself Agreeing to this the king of the Khazars gave [Yazid] as a wife his sister named Khatun [Th e Khaqan] sent along with her many hand maidens ladies in waiting and servants But Khatun lived for only a short while and then died Moreover that peace treaty between them was dissolved because [the Khazars] suspected that her death was the result of some treachery [Th e Khaqan] assembled an enormous force and entrusted it to one of his generals named Rrsquoazhtrsquoarxan of the Xatrsquoirlitrsquober brigade He sent [this army] to our land which was under Yazidrsquos control Th ey spread around raiding north of the very mighty Kura River and seizing numerous districts of the land of the Aghuanians Hejar Krsquoagha Ostani Marzpanean Haband Geghawu Shakrsquoersquo Bex Xeni Kambexchan and Xoghmaz Th ey also took the desir-able plain of Baghasakan where there were countless fl ocks of sheep and herds of cattle which [the Khazars] took as spoil From lands under the sway of the IberiansGeorgians they took seven districts Shuchrsquokrsquo Krsquouersquoshkaprsquoor Dzeltrsquod Tsukrsquoersquotrsquo Versquolistsrsquoxersquo Trsquoianersquotrsquo and Erk Gathering up a multitude of [g132] captives and a great deal of booty they returned to their dwelling places As for that gouty braggart [Yazid] who held sway over the land of the Armenians he could not even lift his head [from shame] rather he just sat there like an irrational animal and the ruination of the land was as nothing to himrdquo httprbedrosiancomghew6htm

142

al-Bāb wa-l-Abwāb videacutekeacuten aacutet taacutemadjanak Marwān pedig maga a kazaacuterok foumlldjeacuten levő Ṣaqāliba ellen vezetett hadjaacuteratot huacuteszezer csalaacutedot hurcolt koumlzuumlluumlk fogsaacutegba eacutes őket Hāhīṭba309 telepiacutetette le ezek parancsnokukat megoumllve megszoumlktek ő azon-ban utoleacuterte eacutes lemeacuteszaacuteroltatta őket Mikor a kazaacuterok vezetője megtudta milyen ren-geteg sok emberrel hadiszerrel eacutes erővel vonul fel Marwān az orszaacutega ellen e (hiacuter) nagyon raacutegta sziacuteveacutet eacutes feacutelelemmel toumlltoumltte el (Marwān) koumlzel eacuterve koumlvetet menesz-tett hozzaacute hogy az iszlaacutem felveacuteteleacutere szoacuteliacutetsa fel vagy haacuteboruacutera Erre [a kagaacuten] azt felelte rsquoFelveszem az iszlaacutemot kuumlldj hozzaacutem valakit aki megmagyaraacutezzarsquo Ez meg is toumlrteacutent sziacutenleg az iszlaacutemra teacutert aacutet s azzal elbuacutecsuacutezott Marwāntoacutel hogy orszaacutegaacute-nak birtokaacuteban hagyja őt Marwān uacutetnak indult vele a kazaacuterok nagy toumlmege akiket Sammūr eacutes Šābirān koumlzoumltt al-Lakz foumlldjeacutenek siacuteksaacutegaacuten telepiacutettetett lerdquo310

Ibn Aʿtam al-Kūfī reacuteszletesebb leiacuteraacutesa is rendelkezeacutesre aacutell Eszerint Marwān 120 ezres katonasaacuteggal eacuterkezett Sziacuteriaacuteboacutel eacutes egy Kasāk nevű helyen telepedett meg ahonnan hoacutedoltatta az oumlrmeacuteny haacutezakat Azutaacuten utasiacutetotta a Derbendben aacutellomaacute-sozoacute muszlim hadakat hogy induljanak a kazaacuterok ellen maga pedig a Dariel-haacutegoacuten keresztuumll taacutemadott eacutes Szamandar vaacuterosaacutenaacutel talaacutelkozott a keacutet had A Derbendből eacuter-kező hadakat Usayd ibn Zāfir al-Sullamī vezette aki Yazīd apja volt A seregszemle utaacuten bdquovonultak eleacuterve al-Bayḍāʾ vaacuterosaacutet ahol a kagaacuten a kazaacuter kiraacutely lakik A ka-gaacuten elmenekuumllt Marwān elől s eleacuterte a hegyeket Marwān a muszlimokkal a kazaacuterok orszaacutegaacuteban sikerrel jaacutert eacutes keresztuumllhatolt rajtuk maga moumlgoumltt hagyva azt Aztaacuten a Ṣaqāliba-ra eacutes a veluumlk szomszeacutedos pogaacuteny neacutepekre taacutemadt Huacuteszezer csalaacutedot (ahl bayt) ejtett fogsaacutegba Aztaacuten tovaacutebb haladt eacutes a Ṣaqāliba folyoacute partjaacuten vert taacutebortrdquo Egy sziacuteriait kuumlldoumltt aacutet a folyoacuten hogy a kazaacuter kagaacuten negyvenezres serege ellen felvegye a harcot Elsőkeacutent egy huacuteszfős kutyaacutekkal eacutes sasokkal vadaacuteszoacute csapatot meacuteszaacuteroltak le akik koumlzoumltt volt a sereg vezeacutere Hazar Ṭarhān is Aztaacuten fuumlstoumlt laacutettak felszaacutellni eacutes iacutegy raacuteakadtak a kazaacuter seregre amelyet iacutegy meglepve legyőztek bdquoMiutaacuten ez (a hiacuter) eljutott a kagaacutenhoz a kazaacuter kiraacutelyhoz feacutelelemmel telt el eacutes megadta magaacutet Marwān ibn Muḥammadhoz koumlvetet kuumlldoumltt a koumlvetkező szavakkal rsquoEmiacuter foglyul ejtetted eacutes lemeacuteszaacuteroltad a kazaacuterokat eacutes a ṣaqāliba (nevű neacutepet) ezzel a ceacutelodat eleacuterted mit akarsz meacutegrsquo Erre Marwān iacutegy vaacutelaszolt a koumlvetnek rsquoAzt kiacutevaacutenom hogy vegye fel az iszlaacutemot kuumlloumlnben megoumlletem hatalmaacutet elveszem s helyeacutere maacutest uumlltetekrsquohellip Aztaacuten a kagaacuten a kazaacuterok kiraacutelya felvette az iszlaacutemot s vele egyuumltt haacuteza eacutes orszaacutega neacutepeacute-ből sokan aacutetteacutertek Marwān megerősiacutetette őt uralmaacuteban eacutes muszlim testveacutereacuteveacute fo-gadta őt majd buacutecsuacutet vett tőle elfogadva (a kagaacuten) ajaacutendeacutekait Majd visszaindult Bāb al-Abwāb [Derbendi-szoros] feleacute veacuteve uacutetjaacutet s az idő taacutejt vele volt negyvenezer vagy meacuteg toumlbb pogaacuteny fogoly Őket Marwān a Kur foumlldjeacutenek siacuteksaacutegaacuten a Sammūr folyoacutenaacutel leacutevő helyre telepiacutetetterdquo311

Kisāl vagy Kasāk a Marwān aacuteltal vaacutelasztott koumlzpont amelyet ő eacutepiacutetett ki Šamkūr eacutes Tuš vaacuteros koumlzeleacuteben volt A kazaacuterok fővaacuterosa a Volga alsoacute folyaacutesaacutenaacutel volt eacutes onnan kellett eacuteszak feleacute vonulni a kazaacuter teruumlleten A Ṣaqāliba nevű neacutepcsoport azonosiacute-

309 Tartomaacuteny a Kaukaacutezusban az Alazani folyoacutetoacutel deacutelre oumlrmeacutenyuumll Χaχeth310 Balādurī ed de Goeje 208 angol fordiacutetaacutesa Hitti 1968 I 325ndash326311 Ibn Aʿtam al-Kūfī 7ndash8 260ndash263

143

taacutesaacutera toumlbb kiacuteseacuterlet toumlrteacutent (szlaacutevok burtaacuteszok toumlroumlkoumlkvolgai bulgaacuterok) Azonban talaacuten itt nem neacutepneacutevről van szoacute hanem egy terminusroacutel amely az erdőzoacutenaacuteban eacutelő neacutepre utal312 A steppei teruumlleten tuacutel a VolgandashDon reacutegioacuteban elsősorban finnugor nyelvű neacutepesseacuteggel szaacutemolhatunk csak a legnyugatibb teruumlleteken lehet szoacute szlaacutev nyelvű neacutepesseacutegről Amennyiben a huacuteszezer csalaacutedot valoacuteban Hāhīṭba telepiacutetette le Marwān amint al-Balādurī emliacuteti az Kaheacutetiaacutet jelenti amely viszonylag koumlzel esik Šamkūr vaacuterosaacutehoz Ezt a betelepiacuteteacutest lehetne talaacuten leginkaacutebb a magyarsaacuteg elődeivel kapcsolatba hozni Miutaacuten a kazaacuter kagaacuten aacutetteacutert az iszlaacutemra Marwān uacutetban a kalifaacutetus feleacute al-Balādurī szerint a vele levő foglyokat Sammūr eacutes Šābirān folyoacute koumlzoumltti al-Lakz foumlldjeacuten telepiacutetette le ez a teruumllet pedig Derbendtől deacutelre van Ibn Aʿtam al-Kūfī a Kur foumlldjeacutenek siacuteksaacutegaacuten a Sammūr folyoacuteroacutel tesz emliacuteteacutest A Lakz اللكز (al-lakz) alakboacutel teacutevesen lett Kur الكر (al-kur)

Mindezek alapjaacuten a 8 szaacutezad koumlzepe taacutejaacuten (737ndash760) szaacutemolhatunk jelentős bete-lepuumlleacutessel a Kur folyoacute koumlrnyeacutekeacutere amit kapcsolatba lehet hozni al-Balādurī adataacuteval a Šamkūr vaacuterosaacutenaacutel felbukkanoacute al-Sāwrdīya neacutepcsoporttal

3 A harmadik kronoloacutegiai reacuteteget Buġā313 emliacuteteacutese keacutepviseli akit maacuter az oumlrmeacuteny forraacutesok is ismernek őt al-Muʿtaṣim kuumlldte Armeacuteniaacuteba hogy rendet teremtsen Golden mutatott raacute a kalifa udvaraacuteban levő kazaacuter szaacutermazaacutesuacute muszlim katonai ve-zetők kapcsaacuten hogy Buġā ezek koumlzeacute tartozott egy gruacutez forraacutes alapjaacuten amely szerint taacutergyalt kazaacuter honfitaacutersaival314 Az oumlrmeacutenyre fordiacutetott Gruacutez kroacutenika arroacutel tudoacutesiacutet hogy Buġā haacuteromszaacutez kazaacuter csalaacutedot telepiacutetett Šāmkūr-ba Derbenden tuacuteli teruumlletről szaacutez alaacuten csalaacutedot pedig Dmanis vaacuterosba telepiacutetett a Dariel-haacutegoacuten keresztuumll315 Buġā

312 Goumlckenjan Zimonyi 2001 75 107 jz Zimonyi 2005 235313 Bugha EI2 1 1287314 Golden 2004 281ndash282 10 jz315 A Gruacutez kroacutenika eredetileg gruacutez szerzők munkaacuteiboacutel oumlsszeaacutelliacutetott toumlrteacuteneti munka a 6ndash12 szaacute-

zadi esemeacutenyekről amelyet a 13 szaacutezadban lefordiacutetottak oumlrmeacutenyre A vonatkozoacute reacutesz Robert Bedrosian angol fordiacutetaacutesa 1991-ből [98] Aft er some time Xosroydis the ostikan (ldquogovernorrdquo) of Armenia came and rebuilt Tifl is which had been ruined by the Khazars Now a certain Leon son of the Khazar kingrsquos daughter took a crown and held Abkhazia and Egris as far as Lix mountain Archrsquoilrsquos sons Iwane and Juansher died Th eir place was taken by Curopalate Ashot [Ashot I the Great 813ndash830] Th e emperor elevated him so that the Hagaritesrsquo [infl uence] be weakened Aft er Leonrsquos death his place was taken by his son Trsquoeodos Aft er some days amir Xalil [Halid ibn Yazid ibn Mazyad ash-Shaibani] came and killed Ashot and was himself slain in Jawaxetrsquo Two hundred and nineteen years aft er the fi rst Mahmet Bugha arrived and cast the Armenian country into sorrow Reaching Tifl is he killed amir Sahak for the latter did not obey him [g105] He went to Mtrsquoeletrsquo and took 300 hostages from them [Bugha] wanted to en-ter Osetrsquo and encountered a severe snow storm from which many perished However no great harm was done to the multitude of survivors who numbered about 120000 [Bugha] returned to Baghdad to winter there When spring came he went to Darband opened the Gate removed from there 300 Khazar houses and settled them at Shamkrsquoor He removed 100 Ossetian [houses] from Darial and settled them at Dmanis At that time the Abkhaz king Giorgi and Lewonrsquos son-in-law Demetre arose and captured Krsquoartrsquoli while Liparit took Trsquorheghkrsquo and built Kltekars He made Bagratrsquos son Dawit his heir in the [99] time of the world-ruler (tiezera kal)

144

kifosztotta Tiflīst meghoacutediacutetotta Arrān valamint Kaheacutetia teruumlleteacutet eacutes megtaacutemadta a kereszteacuteny Sanār tartomaacutenyt

A muszlim forraacutesokban előforduloacute siyāwrdīyasāwrdīya eacutes az oumlrmeacuteny forraacutesok sevordiklsquo alakja toumlkeacuteletesen megfelelhetők egymaacutesnak eacutes a 9ndash10 szaacutezadban pontosan ugyanarra a teruumlletre helyezik őket iacutegy ezek azonosiacutetaacutesa megalapozott Ugyanakkor a muszlim toumlrteacutenetiacuteraacutesban e neacutep egy eacutevszaacutezaddal koraacutebban feltűnt tehaacutet maacuter a 750ndash60-as eacutevekben szaacutemolhatunk veluumlk

Marquart 1903-ban uacutegy fogalmazott hogy a sevordiklsquo = szavaacuterdok maacuter szaacutez eacutevvel koraacutebban megjelentek Armeacutenia teruumlleteacuten ugyanis a Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutest 862-re tette316 Deeacuter Joacutezsef Neacutemeth Gyula 1930-as koumlnyveacutere hivatkozik317 aki Marquartot ideacutezi a szavaacuterdok megjeleneacuteseacutevel kapcsolatban al-Balādurī alapjaacuten iacutegy 750ndash760 taacutejaacutera tette a szavaacuterdok megjeleneacuteseacutet a Kaukaacutezusban aminek koumlvetkez-teacuteben a 38 fejezet eacutertelmezeacutesi kerete legalaacutebb keacutet eacutevszaacutezad lett318

Czegleacutedy Kaacuteroly meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott az elmeacuteletek alakulaacutesa soraacuten hi-szen a muszlim eacutes a toumlbbi keleti forraacutesok tereacuten ő volt a legfőbb szaktekinteacutely Előszoumlr uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy a 38 fejezet szavartoindashkangar haacuteboruacuteja nem egyeztethető oumlsz-sze al-Balādurī adataacuteval tehaacutet a 750-es eacutevekbeli koumlltoumlzeacutessel hanem a besenyők elől menekuumllő magyarok maacuter a 750-es eacutevektől a Kur folyoacutenaacutel lakoacute rokonaiknaacutel kerestek menedeacuteket a 9 szaacutezadban319 1950-ben roumlvid koumlzlemeacutenyben jelezte egy sziacuter forraacutes-ban 541-re dataacutelhatoacutean szoacute esik arroacutel hogy Xosrav uralkodaacutesi idejeacuteben egy perzsa sereg Iraacuten eacuteszaki teruumlleteacuten a Kangarāyē nevű toumlrzzsel harcolt320 1954-ben pedig reacutesz-letes tanulmaacutenyban tette koumlzzeacute uacutej aacutellaacutespontjaacutet Ebben Mar Grigor maacutertiroloacutegiaacutejaacuteban eacutes Mar Aba Vitaacutejaacuteban321 talaacutelhatoacute 541-es kangar adatot taacutergyalta filoloacutegiai eacutes toumlrteacuteneti

Smbat king of Armenia who battled with the Abkhaz king Constantine and took Krsquoartrsquoli and Uprsquolistsrsquoxe Once again making peace they became in-laws and he turned back In those days the Saracen military commander Bulkasim came to Armenia then to Tifl is and thence to Ujarma fortress which he took Th e suff ragan bishop Koyrike came to him found aff ection and departed thence to Duin Now Smbat king of Armenia eluded him and went wandering about the mountains of Abkhazia Th e tyrant awaited him for he had grown haughty with the conquest of Iberia [g106] having taken all of Krsquoartrsquoli and numerous fortresses [such as] Trsquomokrsquo and Xuila wherein he had slain the handsome and valiant lad Gorun since he refused to deny Christ [Gorunrsquos] martyrdom was written down by our blessed father Steprsquoanos Th e blessed king Smbat also was martyred by the same tyrant in the city of Duin He was tortured for one full year then strangled and hanged on wood so that he share the death and Cross of Christ [g107] httprbedrosiancomgc6htm

316 Marquart 1903 37 Marquart a sāwrdīya alakot ahol a maacutesodik szoacutetagban nincs kiiacutert ma-gaacutenhangzoacute sāwardīya-nak olvassa amellyel a szavartoi koumlnnyen azonosiacutethatoacute ugyanakkor Minorsky rekonstrukcioacuteja Siyāvordi (Minorsky 1957 13)

317 Neacutemeth 1930 317 1991 302ndash303318 Deeacuter 1945ndash1946 8ndash9319 Czegleacutedy 1943 174320 Czegleacutedy MŐT 230ndash231321 A sziacuter szoumlvegek magyar fordiacutetaacutesa Kmoskoacute Sziacuter 242ndash246

145

haacutetteacuterrel majd sorra vette az ide vonhatoacute oumlrmeacuteny eacutes arab322 tudoacutesiacutetaacutesokat is Aztaacuten elemzi a kangarndashbesenyő viszonyt leszoumlgezve hogy a kangar toumlrzs- vagy neacutepneacutev eacutes a besenyő toumlrzsszoumlvetseacuteg kialakulaacutesaacuteban vezető szerepet jaacutetszott tehaacutet haacuterom kangar eacutes oumlt besenyő toumlrzsből aacutellt oumlssze a toumlrzsszoumlvetseacuteg A szavaacuterdkeacuterdeacutes kapcsaacuten kifejti hogy az al-Balādurī munkaacutejaacutera taacutemaszkodoacute Marquart 750ndash760-as szavaacuterd vaacutendor-laacutessal kapcsolatos felteveacutese teacuteves a muszlim szerző adatai koraacutebbi időre utalnak Ezt a تجمع tağammaʿa rsquooumlsszeverődnirsquo igeacutere alapozza bdquoItt tehaacutet nem a szavaacuterdok megeacuter-kezeacuteseacuteről van szoacute Balādurī szavaiboacutel az koumlvetkezik hogy a szavaacuterdok maacuter előbb is Šamkor koumlruumll eacuteltek Marquart előbb helyesen rsquosich zusammenrottetenrsquo-nek fordiacutetja a tağammaʿū-t a koumlvetkező lapon azonban maacuter rsquoerschienen sindrsquo-et mondrdquo323 Ezutaacuten pedig ez a veacutegkoumlvetkezteteacutese bdquoTekintettel azonban arra hogy a kangarok 541-ben szerepelnek a Kaukaacutezustoacutel deacutelre a kazaacuter birodalom kialakulaacutesa tehaacutet 550ndash600 utaacuten viszont a Volgaacutetoacutel nyugatra egyetlen forraacutes sem tesz emliacuteteacutest roacuteluk tovaacutebbaacute arra hogy a szavaacuterd neacutev a magyarok eseteacuteben is igen reacutegi időpontra mutat valoacutesziacutenű hogy a kangarndashszavaacuterd haacuteboruacute a VI vagy VII szaacutezadban de mindenesetre 750 előtt joacuteval valahol a Volgaacutetoacutel nyugatra eacutes a Dontoacutel keletre jaacutetszoacutedott lerdquo324 Czegleacutedy a 750 koumlruumlli kangarndashszavartoi haacuteboruacutet eacutes a LeveacutediandashEtelkoumlz szaacutellaacutesvaacuteltaacutest valoacutesziacutenűt-lennek tartotta

Gyoumlrffy Gyoumlrgy az 1958-ban megjelent korai magyar toumlrteacutenetre vonatkozoacute for-raacutesgyűjtemeacuteny előszavaacuteban elfogadva Czegleacutedy aacutellaacutespontjaacutet a magyarokat eacutert kan-gar taacutemadaacutest 750 előttre tette325 Ugyaniacutegy Szűcs Jenő az 1970-ben megiacutert disszertaacute-cioacutejaacuteban Czegleacutedyre hivatkozva a kangar taacutemadaacutest a 6ndash7 szaacutezadra dataacutelta eacutes ennek megfelelően eacutertelmezte a DAI 38 fejezeteacutet326

Czegleacutedy Kaacuteroly 1975-ben megjelent cikkeacuteből deruumllt ki hogy megvaacuteltoztatta a veacute-lemeacutenyeacutet Szerinte bdquoa kazaacuterok szaviacuter neve azonos ugyan a magyar szavarti elnevezeacutes-sel de nem felteacutetlenuumll azonos a szavarti aszfali elnevezeacutessel Ez azt jelenti hogy 854 taacutejaacuten minden szaacutembavehető forraacutesunk alapjaacuten valoacuteban mehettek magyar toumlrzsek a Kaukaacutezuson keresztuumll a Kur folyoacute voumllgyeacutebe Kuumlloumlnboumlző forraacutesaink azt is vilaacutegossaacute teszik hogy a magyarok a Kalifaacutetussal harcban aacutelloacute deacutel-kaukaacutezusi neacutepek hiacutevaacutesaacutera eacutes engedeacutelyeacutevel tudtak aacutetkelni a Dariel-szoroson A koraacutebbi szavarti vaacutendorlaacutesok azonban forraacutesaink szerint nem szavarti aszfali tehaacutet magyar vaacutendorlaacutesok voltak hanem szaviacuter vagyis kazaacuter betelepuumlleacutesek Deacutel-Kaukaacutezusba amelyek koumlzuumll az elsőt bi-

322 Czegleacutedy felhasznaacutelva a koumlzeacutepperzsa hivatalos eacutevkoumlnyv arab fordiacutetaacutesaacutet (amely toumlbbek koumlzoumltt al-Ṭabarī műveacuteben is fennmaradt) Xosravnak az eacuteszaki nomaacutedok elleni hadjaacuterataacuteban emliacute-tett nğr neacutepnevet a kangar alakkal azonosiacutetotta (MŐT 269) Ezzel szemben Berta Aacuterpaacuted a szoumlvegkiadaacutesban szereplő بنجر bnğr alakboacutel indult ki az uacutej etimoloacutegia kidolgozaacutesaacutenaacutel amikor a magyar neacutepnevet a ban-ğer oumlsszeteacutetelből vezette le (Berta 1992) Tovaacutebbi irodalom Bos-worth 1999 151

323 Czegleacutedy MŐT 276 115 jz324 Czegleacutedy MŐT 278 az egeacutesz tanulmaacuteny 246ndash280 Az 1956-ban publikaacutelt tanulmaacutenyban neacute-

haacuteny tovaacutebbi reacuteszletről is iacutert MŐT 300ndash305325 MEH 11326 Szcs 1997 155ndash156

146

zaacutenci forraacutesok maacuter 575 koumlruumll megemliacutetikrdquo327 A dolog előzmeacutenyeacutenek tekinthető egy 1959-ben publikaacutelt tanulmaacutenya amelyben a Kaukaacutezus eacuteszaki előtereacutenek 6 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutet elemezve a szaviacuterok eacutes kazaacuterok azonossaacutegaacutet bizonyiacutetottnak laacutetja amelyet a toumlrteacuteneti eacutes foumlldrajzi eacutervek mellett al-Masʿūdī megjegyzeacutese is alaacutetaacutemaszt328 A sza-viacuterok 575-oumls eacutes 587-es emliacuteteacuteseacutet a bizaacutenci forraacutesokban Szaacutedeczky-Kardoss Samu ele-mezte329 Ezek szerint a szaviacuterok 558-ban avar uralom alaacute keruumlltek majd 576-ban maacuter a tuumlrkoumlk az uacutej uraik A Kaukaacutezusba 570-ben betoumlrő majd betelepuumllő szaviacuterok (kazaacuterok) hatalmaacutet a bizaacutenciak toumlrteacutek meg 576-ban eacutes a Kur folyoacutetoacutel deacutelre telepiacutetet-teacutek őket A tuumlrkoumlk fennhatoacutesaacutega az eacuteszakon maradt szaviacuter-kazaacuterok felett a 7 szaacutezad-ban is eacuterveacutenyesuumllt330

Czegleacutedy tehaacutet a reacutegebbi 6ndash8 szaacutezadi betelepuumlleacutesekben kazaacuter elemet laacutet eacutes a 854 taacutejaacuten toumlrteacutenő betelepuumlleacutest tartja szavartoi aszphaloi azaz magyar bekoumlltoumlzeacutesnek Ez az aacutellaacutespont nehezen veacutedhető hiszen a 8 szaacutezadban adatolt kazaacuter illetve kazaacuter te-ruumlleten tuacutelroacutel szaacutermazoacute Ṣaqāliba illetve a 850-es eacutevekben Buġā idejeacutere dataacutelhatoacute betelepuumlleacutes kapcsaacuten is szoacute van kazaacuterokroacutel Ugyanakkor a DAI a kangarndashszavartoi haacute-boruacutet megelőzően eacuteppen arroacutel tudoacutesiacutet hogy az utoacutebbiak koumlzvetlen kazaacuter fuumlggeacutesben eacuteltek hiszen bdquominden haacuteboruacutejukban egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkalrdquo331 Tehaacutet veacutegső soron nincs egyeacutertelmű eacuterv amellett hogy az oumlrmeacuteny forraacutesokban csak a 854-től adatolhatoacute sevordiklsquo azonosiacutethatoacutek a magyarokkal hanem a muszlim forraacutesok alap-jaacuten a sāwurdīya betelepuumlleacutessel maacuter 750 taacutejaacuten szaacutemolnunk kell Ebben az eacutertelemben ndash amennyiben a magyarokkal valoacute azonosiacutetaacutes toumlrteacutenetileg valoacutesziacutenűnek bizonyul ndash a 8 szaacutezad koumlzepeacutere dataacutelhatoacute egy magyar toumlredeacutek koumlltoumlzeacutese a Kaukaacutezus videacutekeacutere

A kangarndashszavartoi haacuteboruacute dataacutelaacutesi kiacuteseacuterletei koumlzuumll a 889-est ami Regino tudoacute-siacutetaacutesaacutera taacutemaszkodott illetve a sziacuter forraacutesok alapjaacuten a 6ndash7 szaacutezadra keltezett felte-veacuteseket maacutera feladtaacutek Az előbbiről Gyoumlrffy Gyoumlrgy bizonyiacutetotta hogy veacutedhetetlen a maacutesikat pedig maga Czegleacutedy Kaacuteroly tekintette taacutergytalannak Miutaacuten Czegleacutedy 854 mellett foglalt aacutellaacutest Kristoacute Gyula erre eacutepiacutetve dolgozta ki a DAI 38 fejezeteacutenek időrendi kereteit A 8 szaacutezad koumlzepeacutere dataacutelhatoacute betelepuumlleacutest kizaacuteroacute felteveacutes azonban nem bizonyult veacutedhetőnek mivel a muszlim forraacutesok toumlbb alkalommal tudoacutesiacutetanak a Kazaacuter Kaganaacutetus teruumlleteacuteről Transzkaukaacutezia teruumlleteacutere toumlrteacutenő betelepiacuteteacutesekről

Iacutegy az oumlrmeacuteny nyelvű kuacutetfőket egy eacutevszaacutezaddal megelőzően a muszlim forraacutesok-ban adatolt sāwurdīya alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a 730ndash750-es eacutevekben a kazaacuter neacutev alatt a kagaacuten alattvaloacuteikeacutent eacuterkezhettek ide magyarok Marwān 737-ben megtaacutemadta a Kazaacuter Birodalmat eacutes a hadjaacuteratban reacuteszt vevő keacutet muszlim hadsereg a Kaukaacutezus mindkeacutet haacutegoacutejaacuten aacutettoumlrve Szamandarnaacutel egyesuumllt Aztaacuten a Volga alsoacute folyaacutesaacutenaacutel leacutevő

327 Czegleacutedy MŐT 122 Czegleacutedyt feltehetően Neacutemeth Gyula uacutej aacutellaacutespontja keacutesztethette neacuteze-teacutenek feluumllvizsgaacutelataacutera

BGA VIII 83 ويدعون بالتركية سبير وبالفارسية خزران وهم جنس من الترك حاضرة فعرب اسمهم فقيل الخزر 328bdquoToumlroumlkuumll sabīrnak perzsaacuteul hazarān-nak nevezik őket Ők a letelepuumllt toumlroumlkoumlk egyik fajtaacuteja nevuumlk arab alakja al-hazarrdquo Kmoskoacute I2 208ndash209 A keacutet keacuteziratban szereplő neacutevforma a szabiacuter adatra P يسير ysīr L بشر bšr

329 Szaacutedeczky-Kardoss 1977 277ndash282330 Czegleacutedy MŐT 205ndash206331 DAI 171

147

kazaacuter fővaacuterost eleacuterte de miutaacuten a kazaacuter kagaacuten maacuter a hegyekbe menekuumllt Marwān eacuteszak feleacute vonult eacutes a kazaacuter toumlrzsteruumlleten tuacutel feltehetőleg az erdővideacuteken legyőzte a Ṣaqāliba332 nevű neacutepet Ezt a Volga menti finnugor nyelvű magyar neacutepcsoporttal azonosiacutetva uacutegy rekonstruaacutelhatjuk a toumlrteacutenetet hogy egyik reacuteszuumlk nyugatra vonult egy kisebb csoportot Marwān vitt magaacuteval a Kaukaacutezusba vagy a 750-es eacutevekben ment a kazaacuterokkal egyuumltt a Kaukaacutezusba a kazaacuter katun haacutezassaacutegakor Iacutegy megkockaacutez-tathatjuk azt a felteveacutest hogy a DAI-ban a kangarndashszavartoi haacuteboruacute Marwān 737-es hadjaacuterataacutenak az emleacutekeacutet őrizte volna meg333

b) Perzsia

Az oumlrmeacuteny sevordiklsquo a muszlim forraacutesok s(iy)āwurdīya eacutes Konstantin sevortoi (ser-votoi) neacutevre vonatkozoacute adatai tehaacutet egy a Kur folyoacutenaacutel eacutelő neacutepre vonatkoznak amely 750 taacutejaacuten jelenik meg előszoumlr a forraacutesokban azutaacuten a 9ndash10 szaacutezadban minden keacutet-seacuteget kizaacuteroacutean mindhaacuterom forraacutescsoportban előkeruumllnek Egyetlen forraacutes sem koumlzoumll eredetuumlkről toumlrteacutenetileg hasznaacutelhatoacute tudoacutesiacutetaacutest Konstantin De cerimoniis ciacutemű mun-kaacutejaacuteban fennmaradt Σερβότιοι melyet Marquart emendaacutelt Σεβόρτιοι formaacuteban az oumlrmeacuteny alakot tuumlkroumlzi vissza ezzel szemben a 38 fejezetben a magyarokkal kapcso-latban hasznaacutelt Σάβαρτοι egy ettől teljesen elteacuterő forma A kettőnek az oumlsszekapcso-laacutesa mint arra koraacutebban raacutemutattunk Thury oumltlete volt amelyet Konstantinnak tu-lajdoniacutetott ugyanakkor Konstantin műveiben ennek nincs nyoma Uacutej szempontboacutel vizsgaacutelhatoacute a keacuterdeacutes ha nem a Σάβαρτοι neacutevből indulunk ki hanem megvizsgaacuteljuk hogy mit eacutertett Biacuteborbanszuumlletett Konstantin a DAI 38 magyar fejezeteacuteben a keacutetszer is emliacutetett Perzsia foumlldrajzi kifejezeacutesen bdquoa tuumlrkoumlk hadserege vereseacuteget szenvedett eacutes keacutet reacuteszre szakadt Az egyik reacutesz kelet feleacute Perzsia videacutekeacuten telepedett lerdquo eacutes bdquoA tuumlr-koumlknek amaz előbb emliacutetett neacutepeacutehez amely kelet feleacute Perzsia videacutekeacuten telepedett le ezek a nyugati videacuteken lakoacute előbb emliacutetett tuumlrkoumlk mostanaacuteig kuumlldenek uumlgynoumlkoumlket eacutes meglaacutetogatjaacutek őket eacutes gyakran hoznak vaacutelaszt tőluumlk ezeknekrdquo (DAI 38 27 62 ndash kiemeleacutesek Z I)334

A magyar toumlrteacutenetiacuteraacutes a keleten maradt magyarok lakoacutehelyeacutet a Kaukaacutezusban ke-reste Vaacutembeacutery maacuter 1882-ben megfogalmazta hogy Perzsia alatt nem a tulajdon-keacuteppeni Iraacuten hanem a Kaukaacutezus eacutertendő335 A magyar historiograacutefiaacuteban aacuteltalaacuteban ettől kezdve elfogadott teacutezis volt hogy a Konstantinnaacutel szereplő Perzsia a kaukaacute-zusi Perzsarmeacutenia Tudomaacutesom szerint egyeduumll Vaacuterady vetette fel hogy amennyiben Leveacutediaacutet a Volga eacutes Ural folyoacutek koumlzeacute lokalizaacuteljuk akkor elkeacutepzelhető hogy a ketteacute-szakadoacute magyarok keleti reacutesze a Kaszpi-toacute keleti partjaacuten keresztuumll Horaszaacutenba koumlltouml-zoumltt336 Tehaacutet a Perzsia elnevezeacutes eacutertelmezeacuteseacutet eacuterdemes alaposan megvizsgaacutelni

332 Kalinina 2007 201ndash203333 Egy ilyen felteveacutes Deeacuter Joacutezsef eacutes Fodor Istvaacuten aacutellaacutespontjaacutenak toumlrteacuteneti megalapozaacutesaacutet teszi

lehetőveacute334 DAI 171 173 175335 Vaacutembeacutery 1882 148 vouml Marquart 1903 36336 Vaacuterady 1989 27 vouml Belke Soustal 1995 190 421 jz

148

A DAI-ban Perzsia a magyar fejezeten kiacutevuumll előfordul a kalifaacutetust Armeacuteniaacutet eacutes Gruacuteziaacutet taacutergyaloacute fejezetekben is337 Elsőkeacutent a DAI-nak az arabok korai toumlrteacutene-teacutevel foglalkozoacute fejezeteiben talaacutehatoacute eacutertesuumlleacutesek eacuterdemelnek figyelmet amelyet Konstantin Theophaneacutesz kroacutenikaacutejaacuteboacutel vett aacutet A 21 fejezet a bdquoTheofaacutenisz kroacutenikaacute-jaacuteboacutel a vilaacuteg teremteacuteseacutetől kezdve a 6171 eacutevrdquo ciacutemet viseli A 750-ben bekoumlvetkező Abbaszida-dinasztia hatalomra jutaacutesaacuteval kapcsolatban keruumll elő elsőkeacutent Perzsia neve bdquoUtaacutena kijoumlttek Perzsiaacuteboacutel (Περσίς) az uacutegynevezett feketeruhaacutesok akik mind a mai napig uralkodnak eacutes megtaacutemadtaacutek Muaacutevija nemzetseacutegeacutet eacutes megsemmisiacutetetteacutek aztrdquo338 Ez a tudoacutesiacutetaacutes Theophaneacutesznaacutel iacutegy hangzik bdquoEbben az eacutevben egy neacutep a hora-szaacuteni fekete koumlpoumlnyegeseknek nevezett felkelt Perzsia keleti reacuteszeacuten Marwān eacutes azon nemzetseacuteg ellen amely Mohamed a hamis proacutefeacuteta idejeacutetől uralkodott egeacuteszen ugyan-azon Marwānig ez az uacutegynevezett Oumaja (Omajjaacuted-dinasztia) eredeterdquo339 A fekete az iszlaacutem vilaacutegban az Abbaszida-dinasztia sziacutene volt akiknek felkeleacutese Horaszaacutenban szerveződoumltt Konstantin aacuteltalaacuteban Perzsiaacutet emliacuteti ahol a felkeleacutes kitoumlrt miacuteg forraacutesa Theophaneacutesz Perzsia keleti feleacuteről vagy belsejeacuteről tesz emliacuteteacutest

A maacutesodik előfordulaacutesaacutet a DAI 22 fejezete tartalmazza amely bdquoA megboldogult Theofaacutenisz kroacutenikaacutejaacuteboacutel ugyanezekről a dolgokroacutel s Muaacutevijaacuteroacutel eacutes nemzetseacutegeacute-rőlhelliprdquo ciacutemet viseli 809-ben a Hārūn al-Rašīd kalifa halaacutelaacutet koumlvető polgaacuterhaacuteboruacuteban keacutet fia al-Amīn (Muhammad) eacutes al-Maʾmūn (Abdallaacuteh) kuumlzdoumltt egymaacutessal a ha-talomeacutert Konstantin a koumlvetkezőket iacuterta bdquoUgyanebben az eacutevben meghalt Haacuteruacuten az arabok uralkodoacuteja a Koraszaacutennak340 nevezett Belső-Perzsiaacuteban eacutes aacutetvette az uralmat fia Mohamed aki minden tekintetben tehetseacutegtelen eacutes koumlvetkezetlen volt s aki ellen fitestveacutere Abdallaacuteh atyja haderejeacutevel az emliacutetett Koraszaacuten foumlldjeacute-ről felkelveacuten belhaacuteboruacutenak az okozoacuteja lettrdquo341 Theophaneacutesz tudoacutesiacutetaacutesa iacutegy hangzik bdquoEbben az eacutevben Aaron [Hārūn] az arabok uralkodoacuteja meghalt Belső-Perzsiaacuteban amelyet Horaszaacutennak neveznek maacutercius hoacutenapban a 2 indikcioacuteban Fia Moamed [Muhammad] aki minden tekintetben alkalmatlan volt koumlvette a hatalomban de testveacutere Abdelas [Abdallah] valamint apja serege fellaacutezadt ugyanezen Horaszaacuten tartomaacutenyban eacutes ez belhaacuteboruacutehoz vezetett a neacutep koumlzoumltt Emiatt Sziacuteria Egyiptom eacutes Liacutebia lakossaacutega kuumlloumlnboumlző fejedelemseacutegekre szakadthelliprdquo342 Theophaneacutesz a Belső-

337 Περσία Perzsia 25 65 67 76 79 46 138 Περσίς Persis 21 24 22 63 38 27 62 44 8 11 27 54 117 45 12 22 66 DAI 305

338 DAI 87339 bdquoIn this year a people called the Chorasanite Maurophoroi rose up in the estern part of Persia

against Marouam and the clan that had ruled from the time of Mouamed the false prophet down to that same Marouam that is the so-called progeny of Oumaiardquo Mango Scott 1997 587 vouml Turtledove 1982 114

340 Χωρασάν Khorasan előfordulaacutesai a DAI-ban 22 64 66 25 67 69 DAI 313341 DAI 97342 bdquoIn this year Aaron the leader of the Arabs died in inner Persia called Chorasan in the month

of March indiction 2 His son Mouamed who was incompetent in all respect succeeded to power but his brother Abdelas as well as his fatherrsquos army revolted against in that same count-ry of Chorasan and caused an internecine war among their nation For this reason the inha-bitants of Syria Egypt and Libya were divided into diff erent principalitieshelliprdquo Mango Scott 1997 665 vouml Turtledove 1982 165

149

Perzsia kifejezeacutest hasznaacutelta Khoraszaacutenra ebben az esetben miacuteg koraacutebban Perzsia keleti felebelseje eacutertelemben fordult elő

Ami Theophaneacuteszt illeti rendkiacutevuumll joacutel taacutejeacutekozott volt arab uumlgyekben ugyanis egy sziacuter toumlrteacuteneti munka goumlroumlg fordiacutetaacutesa aacutellt rendelkezeacuteseacutere a kalifaacutetus toumlrteacuteneteacutere vonat-kozoacutean343 Theophaneacutesz a Perzsia terminust a kalifaacutetus megjeleneacutesig egyeacutertelműen a szaacuteszaacutenida Perzsa Birodalomra hasznaacutelta Az arab hoacutediacutetaacutes azonban teljesen aacutetala-kiacutetotta a viszonyokat Az arab hoacutediacutetaacutes első hullaacutemaacuteban 635-ben Damaszkuszt hoacutediacute-tottaacutek meg majd 636-ban legyőzteacutek a perzsa sereget Kaacutediszijaacutenaacutel a bizaacutenci csaacuteszaacutert pedig a Jarmuacutek folyoacutenaacutel verteacutek meg 642-ben Alexandria beveacuteteleacutevel Egyiptom ke-ruumllt kezuumlkbe illetve a Nihaacutevendneacutel viacutevott csataacuteval a szaacuteszaacutenida Perzsia sorsa megpe-cseacutetelődoumltt Theophaneacutesz a 63839 eacutev alatt koumlzli hogy ebben az eacutevben a szaraceacutenok elfoglaltaacutek Perzsiaacutet Csataacutet viacutevtak veluumlk eacutes teljesen legyőzteacutek a Perzsaacutekat Hormisdas valoacutejaacuteban Jazdagerd Perzsia csaacuteszaacutera elmenekuumllt otthagyva a palotaacutejaacutet eacutes Perzsia legbelső reacuteszeacutebe futott344

Theophaneacutesz ezt koumlvetően a 65859 eacutes 65960 eacutevek alatt koumlzli hogy Alit aki egy ember Perzsiaacuteboacutel meggyilkoltaacutek eacutes Muaacutevija lett az uacutej uralkodoacute ő a koumlvetkező eacutev-ben vallaacutesi ellenteacutet koumlvetkezteacuteben a Perzsiaacuteboacutel szaacutermazoacutekat gyalaacutezta miacuteg a sziacuteriaia-kat dicseacuterte345 68182-ben a csaloacute al-Muhtār fellaacutezadt eacutes Perzsiaacutet megkaparintotta346 68586-ban ʿAbd al-Malik kalifa (685ndash705) ʿUbayd Allah Ziyādot kuumlldte a csaloacute eacutes bitorloacute al-Muhtār ellen Perzsiaacuteba de a csataacuteban vereseacuteget szenvedett eacutes elesett347 68788-ban ʿAbd al-Malik alaacutevetette egeacutesz Perzsiaacutet majd a koumlvetkező eacutevben kine-vezte Ḥağğāğot Perzsia katonai kormaacutenyzoacutejaacutenak eacutes ezaacuteltal Perzsia Mezopotaacutemia eacutes Araacutebia behoacutedolt valamint veacuteget eacutert a polgaacuterhaacuteboruacute348

Theophaneacutesz előszoumlr 69293-ban emliacuteti Belső-Perzsiaacutet melyet Horaszaacutennal azo-nosiacutetott eacutes koumlzli hogy behoacutedolt az araboknak349 69899-ben ʿAbd al-Raḥmān ibn Muḥammad ibn al-Ašʿat felkelt Perzsiaacuteban eacutes hatalmaacuteba keriacutetette s kiűzte Ḥağğāğot aki azonban a koumlvetkező eacutevben visszateacutert eacutes legyőzte a laacutezadoacutet Perzsiaacutet pedig uacutejboacutel birtokba vette350 71920-ban II Yazīd lett a kalifa eacutes neacutevrokona Yazīd ibn al-Muhal-lab fellaacutezadt Perzsiaacuteban eacutes sok perzsa csatlakozott hozzaacute A kalifa Maslama-t kuumlldte ellene aki megoumllte a laacutezadoacutet eacutes Perzsiaacutet alaacutevetette351 74243-ban III Yazīd hata-lomra keruumllve birtokba vette Damaszkuszt miutaacuten peacutenzbeli taacutemogataacutesukroacutel eacutes hű-seacuteguumlkről biztosiacutetottaacutek őt az arabok Damaszkuszban Perzsiaacuteban eacutes Egyiptomban352 74445-ben Sulaymān ibn Hišām gyűjtoumltt hadsereget eacutes Marwān ellen taacutemadt de

343 Mango Scott 1997 lxxxiindashlxxxvii344 bdquoInnermost part of Persiardquo Mango Scott 1997 474345 Mango Scott 1997 485346 Mango Scott 1997 502347 Mango Scott 1997 506ndash607348 Mango Scott 1997 508ndash509349 Mango Scott 1997 512350 Mango Scott 1997 518351 Mango Scott 1997 554352 Mango Scott 1997 580

150

legyőzteacutek ezeacutert Palmyraacuteba majd Perzsiaacuteba menekuumllt Ugyanebben az eacutevben al-Ḍaḥ-ḥāk a haacuteridzsitaacutekkal Perzsiaacuteboacutel kivonulva a kalifa ellen taacutemadt de őt is legyőzte353

A 74748-as eacutev esemeacutenyeivel kapcsolatban Theophaneacutesz első mondataacutet maacuter ideacutez-tuumlk mivel azt vette aacutet a DAI Az utaacuten arroacutel esik szoacute hogy Abū Muslim hogyan keruumllt Horaszaacutenba ahol az ottani előkelőktől katonai taacutemogataacutest keacutert Marwān kalifa el-len a sereg eacuteleacuten aacutelloacute katonai vezető pedig Qaḥṭaba volt aki nagy sereggel Perzsiaacuteba ment eacutes legyőzte Amīr ibn Ḍubāra-t Iszfahaacuten koumlzeleacuteben354 74849-ben Abū-l-ʿAbbās al-Saffāḥ Perzsiaacuteba helyezte aacutet a birodalom koumlzpontjaacutet355 Itt nyilvaacutenvaloacutean Kuacutefaacuteroacutel van szoacute 75354-ben al-Saffāḥ halaacutela utaacuten kijeloumllt utoacuteda testveacutere al-Manṣūr (ʿAbd Allāh) Mekkaacuteboacutel iacutert Abū Muslimnak aki Perzsiaacuteban tartoacutezkodott hogy biz-tosiacutetsa szaacutemaacutera a troacutent Miutaacuten Abū Muslim eacutertesuumllt arroacutel hogy ʿAbd Allāh ibn ʿAlī ndash al-Manṣūr nagybaacutetyja aki Sziacuteria kormaacutenyzoacuteja volt ndash Perzsia ellen vonult eacutes a sziacute-riaiakat paacutertolta a perzsaacutekkal szemben A keacutet sereg Nisibisneacutel uumltkoumlzoumltt meg majd a győztes csata utaacuten al-Manṣūr Mekkaacuteboacutel Perzsiaacuteba sietett Abū Muslim a sziacuteriai arabok ellen akart taacutemadni mivel fellaacutezadtak a maurophoroi rsquofeketeruhaacutesokrsquo ellen azonban al-Manṣūr nem engedeacutelyezte a bosszuacutet Ekkor Abū Muslim megseacutertődoumltt eacutes Belső-Perzsiaacuteba huacutezoacutedott vissza azonban al-Manṣūr magaacutehoz hiacutevatta majd sajaacutet kezűleg veacutegzett vele356 Ezutaacuten 8045-ben eacutertesuumlluumlnk arroacutel hogy Hārūn al-Rašīd sze-meacutelyesen vonult Perzsiaacuteba eacutes verte le az ott kitoumlrt felkeleacutest357 A 8089 eacutevi esemeacutenye-ket maacuter ideacuteztuumlk mivel azt emelte aacutet a DAI szerzője Veacutegezetuumll 81112-ben al-Amīn (Muḥammad neacuteven szerepel) kalifakeacutent meguumltkoumlzoumltt testveacutereacutevel ʿAbd Allāhhal (al-Maʾmūn) Belső-Perzsiaacuteban eacutes vereseacuteget szenvedett358

Ezek utaacuten eacuterdemes megvizsgaacutelni hogy Theophaneacutesz adataiboacutel milyen keacutep bon-takozik ki Mindenekelőtt Horaszaacutenroacutel tudjuk hogy eredetileg a szaacuteszaacutenida Perzsia keleti tartomaacutenya volt Strateacutegiai jelentőseacutegeacutet az adta hogy rajta keresztuumll lehetett biztosiacutetani a hadi eacutes kereskedelmi utakat Belső-Aacutezsia feleacute A muszlim hoacutediacutetoacutek is ha-mar felismerteacutek fontossaacutegaacutet Az Abbaszida felkeleacutesnek ez a tartomaacuteny szolgaacutelt a ki-induloacutepontul majd al-Maʾmūn is baacuteziskeacutent hasznaacutelta a testveacutereacutevel folytatott troacuten-harcban Ez azt jelzi hogy Horaszaacuten a kalifaacutetus 8ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben nagy jelentőseacuteggel biacutert359

Theophaneacutesz adataiboacutel vilaacutegos foumlldrajzi keacutep bontakozik ki Az arab hoacutediacutetaacutest koumlve-tően a negyedik kalifa ʿAlī maacuter Perzsiaacuteboacutel szaacutermazoacute uralkodoacutenak szaacutemiacutet amit csak uacutegy lehet eacutertelmezni hogy ʿAlī volt az aki a kalifaacutetus koumlzpontjaacutet ndash miutaacuten hatalma ellen a sziacuteriai helytartoacute Muʿāwiya fellaacutezadt ndash Medinaacuteboacutel aacutettette Kuacutefaacuteba360 Ez a vaacuteros ndash a frissen meghoacutediacutetott teruumlletek koumlzuumll Egyiptom eacutes Sziacuteria mellett a harmadik jelen-tős civilizaacutecioacutes muacutelttal rendelkező teruumllet ndash Irak koumlzpontjaacutevaacute lett A 638-ban alapiacutetott

353 Mango Scott 1997 584354 Mango Scott 1997 587355 Mango Scott 1997 588356 Mango Scott 1997 592ndash593357 Mango Scott 1997 660 Rayyba vonult358 Mango Scott 1997 680359 Frye 1975 13 Khurāsān EI2 5 55ndash59360 Al-Kūfā EI2 5 345ndash351

151

taacuteborvaacuteros az iszlaacutem civilizaacutecioacute egyik kulturaacutelis eacutes szellemi koumlzpontjaacutevaacute fejlődoumltt Egyszerre volt az ʿAlīig visszavezetett siacuteita hagyomaacuteny koumlzpontja eacutes ugyanakkor a szaacuteszaacutenida Perzsia fővaacuterosaacutenak KteacutesiphonnakMadāʾinnak is az oumlroumlkeacutebe leacutepett Ez utoacutebbit tuumlkroumlzik Theophaneacutesz adatai is Muʿāwiya Sziacuteria kormaacutenyzoacutejakeacutent szerezte meg a hatalmat a Kuacutefaacutera taacutegabban Irakra azaz Perzsiaacutera taacutemaszkodoacute ʿAlīval szem-ben Muʿāwiya a kalifaacutetus fővaacuterosaacutenak Damaszkuszt tette meg iacutegy Sziacuteria lett a ka-lifaacutetus koumlzponti tartomaacutenya Halaacutelaacutet koumlvetően kitoumlrt a maacutesodik polgaacuterhaacuteboruacute ame-lyen ʿAbd al-Malik lett uacuterraacute A felkeleacutesben a haacuteridzsitaacutek Baszraacutet vetteacutek birtokba Ibn al-Zubayr Medinaacutet eacutes Mekkaacutet iacutegy az Arab-feacutelszigetet uralta majd keacutesőbb Baszraacutet is magaacutehoz ragadta Kuacutefaacuteban a siacuteitaacutek kaparintottaacutek magukhoz a hatalmat vezetőjuumlk al-Muhtār aki bevonta a mozgalomba a helyi aacutetteacuterteket Felkeleacutese koumlvetkezteacuteben 685 eacutes 687 koumlzoumltt hatalma kiterjedt Irak nagyobb reacuteszeacutere ʿAbd al-Malik előszoumlr egyik hadvezeacutereacutet kuumlldte ellene de vereseacuteget szenvedett Veacuteguumll Baszra kormaacutenyzoacuteja Ibn al-Zubayr testveacutere vetett veacuteget uralmaacutenak ʿ Abd al-Malik 692-ben kerekedett feluumll eacutes egyesiacutetette a kalifaacutetust sajaacutet uralma alatt miutaacuten Ibn al-Zubayrt is megoumllteacutek Kuacutefaacuteba Ḥağğāğot nevezte ki aki szigoruacute rendet vezetett be eacutes konszolidaacutelta a teruumlletet361

69293-ban tűnik fel a Belső-Perzsia Horaszaacuten nevekeacutent Horaszaacutent az arabok 651-ben az utolsoacute Szaacuteszaacutenida uralkodoacute halaacutela utaacuten vetteacutek birtokba A maacutesodik

361 Cahen 1989 39ndash44 Kennedy 2004 90ndash100

Oxus

Kaszpi-tenger

T U R K E S Z T Aacute N

P e r z s a - ouml b ouml l

I n d i a i - oacute c e aacute n

A R M Eacute N I A

AZERBAJDZSAacuteN

FERGAacuteNA

Kokand

Buhara Szamarkand

H O R A S Z Aacute N

A F G A N I S Z T Aacute N

SZIDZSISZTAacuteN

S Z I N D

K E R M Aacute N

M E K R Aacute N

BalhMerv

Nisaacutepur

Gazna

Hamadaacuten

Nihaacutevend

F Aacute R S Z

H U Z I S Z T Aacute N

Bagdad

Kuacutefa

Baszra IsztahrSiraacutez

Rej

Teheraacuten

Iszfahaacuten

TABARISZTAacuteNDZSIRDZSAacuteN

P E R Z S I A

A R Aacute B I A

TigrisEufraacutetesz

Ind

us

18 Perzsia eacutes Horaszaacuten

152

polgaacuterhaacuteboruacute idejeacuten az arab uralom megrenduumllt de veacuteguumll 692-re ʿAbd al-Malik-nak sikeruumllt visszaaacutelliacutetania az Omajjaacutedok uralmaacutet itt is Horaszaacuten teruumllete Irak keacutet meghataacuterozoacute vaacuterosaacutenak Kuacutefaacutenak eacutes Baszraacutenak a joghatoacutesaacutega alaacute tartozott tehaacutet az ottani kormaacutenyzoacute kuumlldte keletre az arab nemzetseacutegeket toumlrzseket amelyek katonai-lag biztosiacutetottaacutek a meghoacutediacutetott keleti tartomaacutenyokat362 Ḥağğāğ szigoruacute rendet tar-tott s mivel ő volt felelős a keleti tartomaacutenyokeacutert ʿAbd al-Raḥmān ibn Muḥammad ibn al-Ašʿatot Irak egyik legtekinteacutelyesebb embereacutet kuumlldte Szisztaacutenba 699-ben Ő azonban fellaacutezadt eacutes csapatait Ḥağğāğ ellen vezette legyőzte eacutes birtokba vette Kuacutefaacutet Ḥağğāğ csak nagy neheacutezseacutegek aacuteraacuten tudta Irakot visszahoacutediacutetani tőle 701-ben363 A kouml-vetkező Perzsia teruumlleteacuten kitoumlrő laacutezadaacutes II Yazīd kalifa idejeacuten volt 720-ban Yazīd ibn al-Muhallab az egyetlen jelentős iraki előkelő aki tuacuteleacutelte Ḥağğāğ kormaacutenyzoacutesaacute-gaacutet elmenekuumllt a boumlrtoumlnből eacutes laacutezadaacutest sziacutetott Baszraacuteban valamint Kuacutefaacuteban A kalifa azonban koraacutenak egyik legkivaacuteloacutebb hadvezeacutereacutet kuumlldte ellene eacutes 720 augusztusaacuteban legyőzteacutek majd megoumllteacutek364

Theophaneacutesz ezutaacuten Perzsia neveacutet abban az időszakban emliacuteti toumlbbszoumlr amely Hišām kalifa halaacutela (743) eacutes az Abbaszida hatalom aacutetveacutetele eacutes konszolidaacutecioacuteja koumlzeacute esett 744 eacutes 746 koumlzoumltt keacutet Irakban zajloacute laacutezadaacutesroacutel is eacutertesuumlluumlnk ekkor Sulaymān ibn Hišām kelt fel Marwān ellen illetve al-Ḍaḥḥāk a haacuteridzsitaacutekkal leacutepett szoumlvet-seacutegre a kalifa ellen365 Az Abbaszida hatalomaacutetveacutetellel kapcsolatban ismert hogy Abū Muslim366 a Kuacutefaacuteban felnőtt iraacuteni Horaszaacutenban azaz Belső- vagy Kelet-Perzsiaacuteban szervezkedett eacutes egy kitűnő katonai keacutepesseacutegekkel rendelkező taacutersat talaacutelt Qaḥṭaba367 szemeacutelyeacuteben Horaszaacutenban 748-ban fellaacutezadnak eacutes elzavarjaacutek az Omajjaacuted kormaacuteny-zoacutet majd a szervezett sereg Qaḥṭaba vezeteacuteseacutevel nyugat feleacute Perzsia ellen indult eacutes Nisaacutepuacuter koumlzeleacuteben attoacutel keletre legyőzte a horaszaacuteni kormaacutenyzoacutet majd Iszfahaacuten koumlrnyeacutekeacuten az egyik legtehetseacutegesebb Omajjaacuted vezeacutert keacutenyszeriacutetetteacutek teacuterdre Ezutaacuten 749-ben elfoglaltaacutek Irak nagy reacuteszeacutet eacutes Abū-l-ʾAbbās al-Saffāḥot Kuacutefaacuteban kalifaacutevaacute vaacutelasztottaacutek Majd a Zaacuteb folyoacutenaacutel az utolsoacute komoly Omajjaacuted haderőt 750 februaacuterjaacute-ban Marwān kalifaacuteval egyuumltt legyőzteacutek Marwān Sziacuteriaacuten keresztuumll Fusztaacutetba mene-kuumllt ahol kis kiacuteseacutereteacutevel egyuumltt legyilkoltaacutek A toumlbbi Omajjaacutedot Palesztinaacuteban egy vacsora alkalmaacuteval meacuteszaacuteroltaacutek le Az uacutej dinasztiaacutet megalapiacutetoacute al-Saffāḥ mindoumlssze neacutegy eacutevet uralkodott halaacutela utaacuten al-Manṣūr (ʿAbd Allāh) Abū Muslim taacutemogataacutesaacute-val biztosiacutetotta a hatalmaacutet de keacutesőbb tuacutel veszeacutelyesnek eacutes erősnek eacuterezte ezeacutert udva-raacuteba hiacutevatta eacutes ott meggyilkolta Abū Muslimot

A dinasztiavaacuteltaacutes koumlvetkezteacuteben megvaacuteltoztak a viszonyok egyreacuteszt al-Manṣūr parancsaacutera Kteacutesiphon koumlzeleacuteben 762-re feleacutepuumllt az uacutej fővaacuteros Bagdad Horaszaacuten eacutes Irak vaacutelt ezzel a kalifaacutetus meghataacuterozoacute tartomaacutenyaivaacute miacuteg Sziacuteria fokozatosan haacutetteacuterbe szorult Az uacutej dinasztia oumlroumlkleacutesi rendszere sem bizonyult szerencseacutesnek

362 Frye 1975 77ndash78363 Kennedy 2004 101ndash102364 Kennedy 2004 107ndash108365 Kennedy 2004 114366 Abū Muslim EI2 1 141367 Ḳaḥṭaba EI2 4 445ndash447

153

ugyanis Hārūn al-Rašīd halaacutelakor (809) a keacutet idősebb fia koumlzoumltt kitoumlrt a polgaacuterhaacute-boruacute A legidősebb fiuacute al-Amīn Bagdadban kalifa lett ugyanakkor testveacutere ʿAbd Allāh a keacutesőbbi al-Maʾmūn pedig Mervben Horaszaacuten fővaacuterosaacuteban rendezkedett be eacutes csak formailag fogadta el testveacutere uralmaacutet aminek koumlvetkezteacuteben kitoumlrt a polgaacuter-haacuteboruacute Ebben veacuteguumll al-Maʾmūn kerekedett feluumll eacutes 813-toacutel ő lett a kalifa Előszoumlr Mervben maradt eacutes onnan igazgatta birodalmaacutet de Irakban aacutellandoacutesult a belső harc iacutegy 817-ben aacutetkoumlltoumlzoumltt Bagdadba ahol 833-ig uralkodott368

Theophaneacutesz adatait aacutettekintve egyeacutertelmű hogy Perzsia az ő munkaacutejaacuteban Irakot jelenti miacuteg Belső- vagy Kelet-Perzsia Horaszaacutent Termeacuteszetes hogy a keacutet teruumllet toumlr-teacutenetileg eacutes foumlldrajzilag is oumlsszekapcsolhatoacute

Visszateacuterve a DAI-hoz melyben harmadik alkalommal a 25 fejezetben bdquoA szigri-anii Theofaacutenisz toumlrteacuteneti műveacutebőlrdquo ciacuteműben emliacuteti a tudoacutes csaacuteszaacuter Perzsiaacutet Azonban eacuteppen a szoacuteban forgoacute reacutesz nem szaacutermazhat Theophaneacutesz műveacuteből ugyanis a 10 szaacute-zadi kalifaacutetus politikai viszonyait iacuterja le bdquoTudnivaloacute hogy eredetileg amikor a sza-raceacutenek egeacutesz Sziacuteriaacutet birtokukba vetteacutek Bagdadban szeacutekelt a hiacutevők parancsnoka Korlaacutetlanul uralkodott egeacutesz Perzsia Afrika Egyiptom eacutes Boldog Araacutebia felett Nagy emiacuterseacutegei azaz katonai tartomaacutenyai ezek voltak első emiacuterseacuteg Perzsia azaz Koraszaacuten maacutesodik emiacuterseacuteg Afrika harmadik emiacuterseacuteg Egyiptom negyedik emiacuterseacuteg Palesztiacutena azaz Ramble oumltoumldik emiacuterseacuteg Damaszkusz hatodik emiacuterseacuteg Himsz azaz Eacutemesza he-tedik emiacuterseacuteg Halab nyolcadik emiacuterseacuteg Antiochia kilencedik emiacuterseacuteg Harraacuten tize-dik emiacuterseacuteg Amid tizenegyedik emiacuterseacuteg Naszibin tizenkettedik emiacuterseacuteg Mavszil tizenharmadik emiacuterseacuteg Tikrit Miutaacuten pedig Afrika elszakadt a bagdadi hiacutevők pa-rancsnokaacutenak fennhatoacutesaacutega aloacutel s oumlnkormaacutenyzatot nyert eacutes kuumlloumln emiacutert vaacutelasztott az első emiacuterseacuteg mint ahogyan koraacutebban is volt Perzsia a maacutesodik Egyiptom lett s iacutegy sorban tovaacutebb a toumlbbiek mint előbb mondottuk Uacutejabban azonban minthogy a bag-dadi hiacutevők parancsnokaacutenak a hatalma meggyoumlnguumllt Perzsiaacutenak azaz Koraszaacutennak az emiacuterje fuumlggetlen lett eacutes a hiacutevők parancsnokaacutenak nevezte magaacutet nyaklaacutenckeacutent vi-selve nyakaacuten a koraacuten-taacuteblaacutekat Azt aacutelliacutetja hogy ő Ali nemzetseacutegeacuteből valoacuterdquo369

Az első haacuterom emiacuterseacuteg (Perzsia Afrika Egyiptom) teacutenylegesen nagy foumlldrajzi politikai egyseacutegek miacuteg a tovaacutebbi tiacutez inkaacutebb a Bizaacutenccal szomszeacutedos katonai koumlrzet neve amelyek ismerete Bizaacutenc szaacutemaacutera leacutetfontossaacuteguacute volt370

A kalifaacutetus politikai szeacutettagoloacutedaacutesa a 10 szaacutezad első feleacuteben tuumlkroumlződik a DAI leiacuteraacutesaacuteban is Afrika alatt a 909-től kikiaacuteltott Faacutetimida kalifaacutetus eacutertendő amelynek koumlzpontja Mahdija lett371 Egyiptomban 939-ben egy Muḥammad Ṭuġğ372 nevű toumlroumlkoumlt neveznek ki kormaacutenyzoacutenak eacutes a ciacuteme al-Ihšīd lett ő oumlnaacutelloacutean gyakorolta a hatalmat Perzsia alatt elvben a bagdadi kalifa hatalma alaacute tartozoacute teruumlletet kel-lene eacuterteni Cahen kuumlloumln taacutergyalta Kelet-Iraacutent a 10 szaacutezad első feleacuteben Kelet-Iraacuten

368 Cahen 1989 93ndash95 Kennedy 2004 147ndash155369 DAI 107 109370 Jenkins 1962 81ndash82371 Cahen 1989 244ndash246372 A fi a neve Unūğūr vouml Kāfūr EI2 4 418 Muḥammad b Ṭughdj EI2 7 411 Cahen 1989

278ndash279

154

azaz Horaszaacuten eacutes a vele szomszeacutedos Transzoxaacutenia a Szaacutemaacutenida-dinasztia kezeacuteben volt amely formailag elismerte a kalifa hatalmaacutet de a gyakorlatban teljesen oumlnaacutelloacute volt Cahen Nyugat-Iraacutent (Irak mellett) tovaacutebbi neacutegy egyseacutegre osztotta Koumlzeacutep-Iraacuten (Dzsibaacutel) Kaszpi-toacute deacuteli partvideacuteke (Gilaacuten Tabarisztaacuten Dzsurdzsaacuten) Deacutel-Iraacuten (Farsz) eacutes Azerbajdzsaacuten-Kurdisztaacuten373

945-től uacutej dinasztia vette birtokba Bagdadot amely a Buwayhida nevet viselte A dinasztiaacutenak nevet adoacute Būya haacuterom fia a Kaszpi-toacute deacuteli reacuteszeacuten fekvő Dajlamboacutel indult Dajlamban az iszlaacutem nem vert meacutely gyoumlkereket eacutes hegyi lakossaacutega hiacuteres volt gyalogsaacutegi harcmodoraacuteroacutel Innen kiindulva előszoumlr Farsz tartomaacutenyt sikeruumllt meg-szerezni majd veacuteguumll 945-ben Bagdad felett vetteacutek aacutet a hatalmat ezzel egyesiacutetetteacutek a nyugat-iraacuteni teruumlleteket A Buwayhidaacutek siacuteita dinasztia volt azon beluumll is a 12-es

373 Cahen 1989 252ndash271

A N A T Oacute L I A

I

IIIII

IV

V

4

5

6

78

9

10

11

12

13 Tikrit

Bagdad

Szamarra

Moszul

Naszibin

A R M Eacute N

I A

Aleppo

Damaszkusz

Ruszaacutefa

Homsz

Jeru

zsaacutele

m

RamlaAmmaacuten

Hama

Baalbek

Palmuumlra

EdesszaHarraacuten

Antiochia

Tarszosz

SzidoacutenBejruacutet

Laacutedzikija

Kaiszuacutem

Aila

HAURAacuteN

BALKAacute

AVAacuteSZIM

Tigris

Eufraacutetesz

F ouml

l d k

ouml z

i - t

e n

g e r

Tauru

sz-hegyseacutegVan-toacute

Urm

ia-toacute

Voumlroumls-

tenger

A

R Aacute B I A

A dzsundok [katonai koumlrzet] hataacuterai I Palesztina II Jordaacutenia III DamaszkuszIV Homsz V Qinnaszriacuten Emiacuterseacutegek a DAI szerint 4 Ramble~Ramla =Palesztina 5 Damaszkusz 6 Himsz~Homsz 7 Halab~Aleppo 8 Antiochia 9 Harraacuten10 Amid 11 Naszibin 12 Mavszil~Moszul13 Tikrit

Hol

t-ten

ger

Jord

aacuten

Qinnaszriacuten

Amid

19 Az Abbaszida Sziacuteria 800 koumlruumll

155

iraacutenyzatot keacutepviselteacutek de nem tekintetteacutek magukat ʿAlī leszaacutermazottainak eacutes iacutegy le-hetőveacute vaacutelt hogy a szunnita bagdadi kalifa megőrizze vallaacutesi poziacutecioacutejaacutet374

A DAI-ban tehaacutet Perzsiaacutet azonosiacutetottaacutek Horaszaacutennal eacutes ez meacuteg akkor is fennaacutellt a 10 szaacutezadban amikor maacuter Kelet-Perzsia gyakorlatilag oumlnaacutelloacute a Szaacutemaacutenida uralom alatt aacutellt miacuteg Nyugat-Perzsia a Buwayhidaacutek alatt egyesuumllt eacutes a dinasztia magaacutet a Szaacuteszaacutenida Perzsia oumlroumlkoumlseacutenek tekintette

A Perzsia terminus a DAI-ban meacuteg Armeacutenia eacutes Gruacutezia kapcsaacuten fordul elő Ismert hogy Azerbajdzsaacuten Arraacuten eacutes Armeacutenia roumlvid eacuteletű dinasztiaacutejaacutenak a Szaacutedzsidok egyik kimagasloacute keacutepviselője Abuacuteszaacutedzs azaz Abū-l-Qāsim Yūsuf ibn Abī-l-Sāğ a főszerep-lője a koumlvetkező tudoacutesiacutetaacutesnak bdquoTudnivaloacute hogy Asot a fejedelmek fejedelme előtt ndash ez atyja volt Szmbatnak a fejedelmek fejedelmeacutenek akit Perzsia emiacuterje Abuacuteszaacutedzs lefejeztetett s akinek keacutet fia volt Asoacutet aki utaacutena fejedelmek fejedelme lett eacutes Apasz akit utoacutebb nagymesteri ranggal tuumlntettek ki ndash ez a haacuterom vaacuteros Berkri Hlat eacutes Arcses Perzsia fennhatoacutesaacutega alatt aacutellt

Ez (Abuacuteszavaacuteda) miutaacuten Szmbatot a fejedelmek fejedelmeacutet Abuacuteszaacutedzs Perzsia emiacuterje megoumllte mint fuumlggetlen keacutenyuacuter teljhatalmuacutean eacutes oumlnkeacutenyesen birtokaacuteba vette Manckert vaacuterosaacutet s a toumlbbi vaacuterost eacutes a foumlldekethellip alaacutevetette magaacutet a csaacuteszaacuternak hellip Miutaacuten Szmbatot Nagy Armeacutenia fejedelmek fejedelmeacutet Abuacuteszaacutedzs Perzsia emiacuterje elfogta eacutes lefejeztette aki Manckert vaacuterosaacuteban szeacutekelt hatalmaacuteba keriacutetette Hlat vaacute-rosaacutet Berkri vaacuterosaacutet eacutes Arcses mezővaacuterost hellip Mindezek az előbb emliacutetett vaacuterosok eacutes az előbb emliacutetett foumlldek sohasem voltak Perzsia uralma alatt vagy a hiacutevők parancs-nokaacutenak uralma alatt hanem mint mondottuk Leoacute csaacuteszaacuter idejeacuteben Szmbatnak a fejedelmek fejedelmeacutenek uralma alatt voltakhelliprdquo375

Konstantin a 44 fejezetben a kajszita emiacuterek toumlrteacuteneteacutevel foglalkozik akik Manzikert valamint a Van-toacutetoacutel eacuteszakra fekvő Khelat Ardzses eacutes Berkri nevű oumlr-meacuteny vaacuterosok felett gyakoroltak hatalmat376 Oumlrmeacutenyorszaacutegot a perzsa Szaacuteszaacutenidaacutek eacutes a bizaacutenciak osztottaacutek fel egymaacutes koumlzoumltt A szaacuteszaacutenida kormaacutenyzoacute (marzaban) DvinDabil vaacuterosaacuteban szeacutekelt miacuteg a bizaacutenci befolyaacutes alatt aacutelloacute teruumllet koumlzpontja ErzincanKeltzine volt Armeacutenia foumlloumltt teacutenylegesen hatalmas csalaacutedok uralkodtak akik kihasznaacuteltaacutek a keacutet nagyhatalom eacuterdekellenteacuteteit de egymaacutessal is versengtek a főhatalomeacutert A muszlim hoacutediacutetaacutes a 640-es eacutevekben nem hozott alapvető vaacuteltozaacutest A 9 szaacutezad koumlzepeacuten egy hatalmas felkeleacutes raacutezta meg Armeacuteniaacutet de a kalifaacutetus uacuterraacute lett a laacutezadoacutekon Mint fentebb emliacutetettem ezt koumlvetően a Bagratida Asot (862ndash890) fokozatosan feluumllkerekedett a toumlbbi erős csalaacutedon eacutes 862-ben elnyerte Bizaacutencboacutel a hercegek hercege ciacutemet majd 886-ban a kalifaacutetoacutel kiraacutely ciacutemet kapott Iacutegy Armeacutenia teacutenyleges uraacutevaacute vaacutelt

Fia Szembat (890ndash9124) szembekeruumll az uacutej megerősődő azerbajdzsaacuteni muszlim katonai dinasztia egyik tagjaacuteval a Szaacutedzsida Yūsuffal A Szaacutedzsida-dinasztia amely Azerbajdzsaacuten Arrān eacutes Armeacutenia felett gyakorolt hatalmat 890ndash928 koumlzoumltt kelet-iraacuteni

374 Jenkins 1962 82 Buwayhids EI2 1 1350ndash1357375 DAI 199 201 205376 Jenkins 1962 167ndash168

156

szaacutermazaacutesuacute volt377 Koumlzuumlluumlk valoacute Abū-l-Qāsim Yūsuf ibn Abī-l-Sāğ (905ndash920) aki le-győzte Szembatot miutaacuten nem volt hajlandoacute elfogadni az emiacuter fennhatoacutesaacutegaacutet majd veacuteguumll kiveacutegeztette Szembatot 914-ben378 A Perzsia emiacuterje ciacutemet ekkor egy viszonylag roumlvid eacuteletű muszlim dinasztia a Szaacutedzsida keacutepviselője viselte aki a kalifaacutetus eacuteszak-nyugati tartomaacutenyai foumlloumltt gyakorolt hatalmat

A 9 szaacutezad veacutegeacutetől a kalifaacutetus politikai szeacutettagolodaacutesa a forraacutesokban joacutel nyomon koumlvethető A koumlzponti hatalom gyenguumlleacuteseacutenek egyik koumlvetkezmeacutenye hogy a bizaacuten-ciaknak lehetőveacute tette hatalmuk kiterjeszteacuteseacutet a koraacutebban muszlimok aacuteltal feluumlgyelt oumlrmeacuteny teruumlletekre is Az oumlrmeacutenyndasharab emiacuterseacutegek a Van-toacute koumlrnyeacutekeacuten behoacutedoltak Roacutemanosz Lekapeacutenosznak amint azt Konstantin is emliacuteti a kajszita Abū Sawāda kapcsaacuten379

A DAI 45 fejezeteacuteben amelyben bdquoAz ibeacuterekrőlrdquo ciacutem alatt a gruacutezokkal foglalko-zik a csaacuteszaacuter szerepel meacuteg Perzsia neve Elsőkeacutent a gruacutezok eredete kapcsaacuten tűnik fel bdquohellipeacutes azt mondjaacutek hogy a nemzetseacuteguumlk Jeruzsaacutelemből szaacutermazik s hogy aacutelom aacuteltal intettek meg hogy koumlltoumlzzoumlnek ki onneacutet eacutes telepedjenek meg Perzsia videacutekein vagyis azon a foumlldoumln melyen most laknak Akik pedig megintettek eacutes kivonultak Jeruzsaacutelemből ama bizonyos Daacutevid eacutes fitestveacutere Szpandiaacutetisz volt s ez a Szpandiaacutetisz mint ők hangoztattaacutek az Istentől azt a kegyet nyerte hogy teste semmifeacutele reacuteszeacutet nem fogta a kard kiveacuteve a sziacuteveacutet s ezt valamilyen veacutedőburkolattal oacutevta a harcokban Ezeacutert feacuteltek eacutes remegtek is tőle a perzsaacutek de legyőzte eacutes leverte őket s ibeacuter rokonait letelepiacutetette nehezen megkoumlzeliacutethető helyeken melyeket most birtokolnak ahon-neacutet aztaacuten lassankeacutent kiterjeszkedtek megsokasodtak eacutes nagy neacuteppeacute lettek Ezutaacuten amikor Heraacutekliosz csaacuteszaacuter a perzsaacutek ellen hadat indiacutetott egyesuumlltek s egyuumltt hada-koztak vele eacutes attoacutel fogva inkaacutebb a Heraacutekliosz a roacutemaiak csaacuteszaacutera keltette reacutemuumllet reacuteveacuten semmint a maguk erejeacutevel eacutes hatalmaacuteval a perzsaacutek szaacutemos vaacuterosaacutet eacutes foumlldjeacutet leigaacuteztaacutek Mert amint egyszer Heraacutekliosz csaacuteszaacuter a perzsaacutekat megverte eacutes uralmuk-nak veacuteget vetett koumlnnyen le tudtaacutek győzni eacutes igaacutezni a perzsaacutekat nemcsak az ibeacuterek hanem a szaraceacutenok is hellip Az ibeacuterek mindeacuteg szeretetet eacutes baraacutetsaacutegot tanuacutesiacutetottak a theodosziuacutepolisziak az avniacutekiak a manckertiek eacutes egeacutesz Perzsia iraacutent de Baszianban sohasem szereztek maguknak teruumlletetrdquo380

Az ibeacuteriai azaz gruacutez uralkodoacutecsalaacuted eacutes neacutep a DAI-ban olvashatoacute eredetlegendaacuteja fikcioacute A kivaacutendorlaacutestoumlrteacutenet moumlgoumltt az aacutellhat hogy a 2 szaacutezad oacuteta Jeruzsaacutelemben adatolhatoacute a gruacutez jelenleacutet ami szoros kapcsolatokra utalhat Konstantin a gruacutezok Jeruzsaacutelemből toumlrteacutenő kivaacutendorlaacutesaacutet az 5ndash6 szaacutezadra teszi tehaacutet meacuteg a muszlim hoacutediacute-taacutes előtti időre381 A toumlrteacutenetben szereplő Heacuterakleiosz csaacuteszaacuter (610ndash641) 627ndash628-ban taacutemadt Perzsiaacutera Itt Konstantin Perzsia alatt egyeacutertelműen a Szaacuteszaacutenida Birodalmat eacutertette A Perzsiaacutet ekkor eacutert katasztrofaacutelis vereseacuteg eacutes az azt koumlvető meggyenguumlleacutese

377 Cahen 1989 264378 Sādjids EI2 8 745ndash746379 Aposebata Jenkins 1962 169ndash170 Armīniya EI2 1 637380 DAI 205 207 209381 Jenkins 1962 171ndash173

157

tette toumlbbek koumlzoumltt lehetőveacute a szaacutezad maacutesodik feleacuteben az arab hoacutediacutetaacutest eacutes a kalifaacutetus kialakulaacutesaacutet

A DAI 46 fejezeteacuteben a gruacutez Klardzset eacutes annak koumlzpontja Artanudzs kapcsaacuten esik szoacute Perzsiaacuteroacutel Roacutemanosz Lekapeacutenosz egy Konstantin nevű patriacuteciust kuumlldoumltt Artanudzsba 923 eacutes 930 koumlzoumltt382 A gruacutez hercegek azonban ellenezteacutek a vaacuteros koumlz-vetlen bizaacutenci megszaacutellaacutesaacutet eacutes keacuterteacutek hogy a csaacuteszaacuter aacutelljon el ettől bdquoMiutaacuten a csaacuteszaacuter egyfelől megtudta mindezt az előbb emliacutetett fejedelmek leveleacuteből maacutesfelől meghal-lotta kikuumlldoumltt embereitől is eacutes feacutelt hogy a szaraceacutenokkal fognak tartani eacutes Perzsia seregeit majd Romania ellen vezetikrdquo383

Ebben az esetben a szaraceacuten azaz arabok terminust azonosiacutetottaacutek Perzsia lakoacutei-nak fogalmaacuteval

Oumlsszefoglalva megaacutellapiacutethatjuk hogy Perzsia hagyomaacutenyosan a Szaacuteszaacutenida Perzsiaacutet jelentette a bizaacutenci forraacutesokban A DAI 45 fejezeteacuteben a gruacutez honfoglalaacutes eacutes Heacuterakleiosz hadjaacuterata kapcsaacuten a Perzsia terminus egyeacutertelműen ezt tuumlkroumlzi

A muszlim hoacutediacutetaacutes koumlvetkezteacuteben a helyzet megvaacuteltozott ugyanis Perzsia az ara-bok uralma alaacute keruumllt Termeacuteszetesen a bizaacutenciak erről pontos eacutertesuumlleacutesekkel ren-delkeztek A muszlim hoacutediacutetaacutesok maacutesodik hullaacutemaacuteban az Omajjaacutedok kiterjesztetteacutek a kalifaacutetus hataacuterait Keleten Kiacutena koumlzeleacutebe eacutes Nyugaton Andaluacuteziaacuteig 750-ben a kali-faacutetusban uacutej dinasztia vette aacutet az uralmat amely Horaszaacutent eacutes annak perzsa lakossaacute-gaacutet hasznaacutelta baacuteziskeacutent az Omajjaacutedok elleni harcban A dinasztiavaacuteltaacutes egyben azt is jelentette hogy megszűnt az arabok kizaacuteroacutelagos uralma eacutes a perzsaacutek is bekeruumlltek sőt tuacutelsuacutelyba keruumlltek az aacutellamapparaacutetusban Az uacutej fővaacuterost Bagdadot az egykori szaacute-szaacutenida koumlzpont Kteacutesziphon mellett eacutepiacutetetteacutek fel az Abbaszidaacutek eacutes ezzel a szaacuteszaacutenida adminisztraacutecioacutes hagyomaacuteny előteacuterbe keruumllt Hasonloacute folyamat zajlott le 9 szaacutezad elejeacuten a bdquoNagy Abbaszida polgaacuterhaacuteboruacuterdquo384 idejeacuten is Eacutes egy roumlvid ideig Khoraszaacuten koumlzpontja Merv lett a Kalifaacutetus fővaacuterosa

Theophaneacutesz munkaacutejaacuteboacutel egyeacutertelmű hogy naacutela Perzsia Irakkal azonos eacutes az Omajjaacuted korban meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszoacute Kuacutefaacuteval kapcsolatban szerepel a Belső-Perzsia terminus pedig Perzsia keleti felekeacutent Horaszaacuten tartomaacutenyt jelenti A korabeli bizaacutenci szerzők a Kalifaacutetuson beluumll megkuumlloumlnboumlztetteacutek az arabokat eacutes a perzsaacutekat385

A 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben a Kalifaacutetus politikailag fokozatosan felbomlott A tar-tomaacutenyok fuumlggetlenedtek eacutes a 10 szaacutezadra ez maacuter a kiacutevuumllaacutelloacute is eacuterzeacutekelhette 909-ben előszoumlr a Faacutetimida uralkodoacute vette fel a kalifa ciacutemet majd 929-ben a kordovai emiacuter is kalifaacutenak ciacutemeztette magaacutet A Kalifaacutetus keleti reacutesze azaz a Bagdadi Kalifaacutetus is na-gyobb tartomaacutenyokra esett szeacutet

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin a 10 szaacutezadra vonatkozoacutean a Perzsia emiacuterje fogal-mat hasznaacutelja egyreacuteszt az Azerbajdzsaacuten Arraacuten eacutes Armeacutenia felett viszonylag roumlvid ideig uralmat gyakorloacute Szaacutedzsida-dinasztia egyik keacutepviselőjeacutere a 910-es eacutevek ese-

382 Jenkins 1962 179383 DAI 221 223384 Kennedy 2004 147385 Kazhdan 1991 1631 Rosser 318ndash319

158

meacutenyei kapcsaacuten illetve a siacuteita Buwayhida-dinasztiaacutera amely 945-ben szerzi meg a hatalmat Bagdad felett ahonnan Bagdad eacutes Nyugat-Perzsia felett gyakorolja az ural-mat Konstantin teacuteved amikor Horaszaacutent a Buwayhidaacutek uralma alaacute tartozoacutenak veacuteli hiszen Horaszaacuten 900-toacutel a Szaacutemaacutenida emiacuter uralma alaacute tartozott Transzoxaacuteniaacuteval egyuumltt eacutes a 10 szaacutezadban ez a perzsa reneszaacutensz boumllcsője

A 38 azaz magyar fejezetben szereplő Perzsia foumlldrajzi meghataacuterozaacutesa ezek figye-lembeveacuteteleacutevel maacuter nem tűnik olyan egyeacutertelműnek Termeacuteszetesen tagadhatatlan hogy a korai gruacutez toumlrteacutenetre vonatkozoacute mondat bdquotelepedjenek meg Perzsia videacutekein vagyis azon a foumlldoumln melyen most laknakrdquo a magyar fejezet legkoumlzelebbi paacuterhuzama Ez az adat egy olyan korra vonatkozik amikor meacuteg Perzsia a Perzsa Birodalmat jelen-tette iacutegy Persarmeniakeacutent eacutertelmezhető Amennyiben ugyanezt tartanaacutenk eacuterveacutenyes-nek a magyar fejezettel kapcsolatban akkor itt egy 7 szaacutezad előtti aacutellapotra kellene koumlvetkeztetni Ezzel szemben a 7ndash9 szaacutezadban Perzsia aacuteltalaacuteban Irakot Belső-Perzsia pedig Horaszaacutent jelentette Konstantin forraacutesaacuteban Sajaacutet koraacutera vonatkozoacutean pedig a roumlvid eacuteletű Szaacutedzsita-dinasztia (890ndash928) Azerbajdzsaacuten Arraacuten Armeacutenia teruumlle-teacutet magaacuteban foglaloacute Eacuteszaknyugat-Iraacuten teruumlleteacutere illetve a Buwayhida-dinasztia aacuteltal uralt Nyugat-Iraacutenra hasznaacutelta uacutegy hogy a Kelet-Iraacutenban leacutevő Horaszaacutent azonosiacutetotta Perzsiaacuteval amely a Szaacutemaacutenida-dinasztia hatalma alatt volt Ezeacutert felteacutetelezhető hogy a DAI 38 fejezeteacuteben szereplő Perzsiaacutet is eacutertelmezhetjuumlk felteacutetelesen Horaszaacutennak

Ezt a hipoteacutezist taacutemogatja egy muszlim forraacutesban olvashatoacute reacuteszlet A nemreacutegiben kiadott anadaluacuteziai al-Bakrī munkaacutejaacuteban a magyarok uacutej neacuteven tűntek fel Az un-quluš neacutepneacutev a magyarok neveacutenek Andaluacuteziaacuteban hasznaacutelt formaacuteja lehet amit latin nyelvű forraacutesok is alaacutetaacutemasztanak Az eredeti tudoacutesiacutetaacutest al-Bakrī (106768) alapjaacuten lehet rekonstruaacutelni A keacutesőbb alkotoacute al-Ḥimyarīnaacutel (1461) a koumlvetkező olvashatoacute bdquoŐk Khoraszaacutenboacutel vaacutendoroltak kirdquo386 Amennyiben az eredeti informaacutecioacute a 10 szaacute-zadboacutel szaacutermazik uacutegy nem elkeacutepzelhetetlen hogy magyar vagy bizaacutenci forraacutest hasz-naacuteltak a muszlim szerzők

A DAI 38 fejezeteacutenek eacutertelmezeacutesi kereteit aacutettekintve megaacutellapiacutethatjuk hogy sajnos meacuteg az alapkeacuterdeacutesekben sem sikeruumllt egyseacuteges aacutellaacutespontra jutni ugyanakkor az eacuter-telmezeacutes tereacuten toumlrteacutentek komoly előreleacutepeacutesek A korai magyar toumlrteacutenet vaacutezaacutenak ki-alakiacutetaacutesaacutet maacuter előre meghataacuterozza hogy a 38 fejezetben elmondott toumlrteacutenetet va-loacutes toumlrteacuteneti elbeszeacuteleacutesnek vagy mitikus toumlrteacutenetnek tartjuk Az előbbi szerint akkor csak a 9 szaacutezad esemeacutenyeiről eacutes szereplőiről beszeacutelhetuumlnk miacuteg az utoacutebbi esetben az időkorlaacutetok keacutet-haacuteromszaacutez eacutevre tolhatoacutek ki Ezzel fuumlgg oumlssze hogy a toumlrteacutenet koumlzeacutep-pontjaacuteban talaacutelhatoacute szavartoindashkangar haacuteboruacutet milyen ismert toumlrteacuteneti esemeacutennyel le-het oumlsszekapcsolni A koraacutebbi szakirodalomban meacuteg meghataacuterozoacuteak voltak a Regino dataacutelaacutesaacutera illetve a sziacuter forraacutesokon alapuloacute 6ndash7 szaacutezadra taacutemaszkodoacute koncepcioacutek de ezeket feladtaacutek miutaacuten az előbbit Gyoumlrffy Gyoumlrgy caacutefolta hitelt eacuterdemlően miacuteg az utoacutebbi esetben az elmeacutelet kidolgozoacuteja Czegleacutedy Kaacuteroly maga vaacuteltoztatta meg a veacutelemeacutenyeacutet Iacutegy a szavartoi kaukaacutezusi megjeleneacuteseacutet az oumlrmeacuteny forraacutesok adataihoz koumltoumltteacutek ahol elsőkeacutent 854-ben szerepeltek a sevordiklsquo Ugyanakkor egyeacutertelműnek

Leeuwen Ferre 1992 490 al-Ḥimyarī 39 Zimonyi 2001a 92 وهم ناقلة من خراسان 386

159

tűnik hogy a muszlim forraacutesok maacuter 750 koumlruumll jelzik a sāwurdīya neacutep jelenleacuteteacutet a Kaukaacutezusban tehaacutet ezt a dataacutelaacutest kizaacuteroacute eacuterveleacutes nem meggyőző iacutegy nincs okunk ezt a felteacutetelezeacutest elvetni Ugyanakkor keacuterdeacutes hogy a kutataacutes amely eddig egyeacutertelműen a Kaukaacutezushoz koumltoumltte a szavartoi-problematikaacutet nem jaacutert-e teacutevuacuteton Ugyanis nem kizaacutert hogy a DAI szerzője Perzsia neve alatt Horaszaacutent eacuterti ami az eddigi elkeacutepzeleacute-seket szaacutemos ponton feluumllvizsgaacutelatra keacutenyszeriacuteti Nem zaacuterhatjuk ki azonban azt sem hogy Perzsia alatt egy aacuteltalaacutenos eacutertelemben vett Kelet fogalom huacutezoacutedhatott meg

39 eacutes 40 fejezet

A 38 fejezet ciacuteme bdquoA tuumlrkoumlk neacutepeacutenek eredeteacuteről eacutes hogy honnan szaacutermaznakrdquo eb-ben pedig teacutenylegesen egy eredettoumlrteacutenetet kapunk A 39 fejezet bdquoA kabarok neacute-peacuterőlrdquo a 40 pedig bdquoA kabarok eacutes tuumlrkoumlk toumlrzseirőlrdquo ciacutemet viseli jelezve hogy a keacutet utoacutebbi főszereplője nem a magyarsaacuteg hanem a kabarok A 40 fejezet azutaacuten meacuteg folytatoacutedik a Kaacuterpaacutet-medence leiacuteraacutesaacuteval illetve az ottani viszonyok bemutataacutesaacuteval majd koumlvetkezik az Aacuterpaacuted-dinasztia leszaacutermazaacutesaacutenak bemutataacutesa

A keacutet fejezetet egy taacuteblaacutezatban mutatjuk be

39 fejezet 40 fejezetkazaacuter laacutezadaacutes toumlrzsnevek felsorolaacutesaa kabarok a magyarokkal letelepedtek a besenyők foumlldjeacuten eacutes oumlsszebaraacutetkoztak

a kabarok eacutes tuumlrkoumlk oumlsszeolvadvaacuten a bese-nyők foumlldjeacutere telepedtek le

kazaacuterok nyelveacutere is megtaniacutetottaacutek a tuumlrkoumlkethaacuteboruacuteban eloumll jaacuternak az első toumlrzsek rangjaacutera emelteacutek őket

a) Leo csaacuteszaacuter hiacutevaacutesaacutera megtaacutemadjaacutek Sy-meontb) Symeon a besenyőkkel egyezseacuteget koumltc) tuumlrkoumlk amikor hadjaacuteratra mennek Syme-on eacutes a besenyők a tuumlrkoumlk foumlldjeacutere taacutemadd) tuumlrkoumlk visszateacuternek laacutetva a pusztulaacutest elkoumlltoumlznek mai hazaacutejukbaa) A koraacutebbi lakhelyuumlk neve Etel meg Kuumlzuuml ahol ma a besenyők eacutelnekb) a tuumlrkoumlk a besenyőktől elűzetve mai lak-helyuumlkre koumlltoumlztek

A paacuterhuzamossaacutegok alapjaacuten egy toumlrteacutenet rekonstruaacutelhatoacute amelyben a kazaacuter pol-gaacuterhaacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a kavarok csatlakoznak a magyarokhoz eacutes egyuumltt koumlltoumlz-nek a besenyők foumlldjeacutere Ez ismeacutetlődik a 39 eacutes 40 fejezetben aztaacuten a 40-ben koumlvet-kezik a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe valoacute koumlltoumlzeacutes toumlrteacutenete

Miutaacuten tehaacutet a kabarok beolvadtak a magyarsaacutegba onnantoacutel toumlrteacutenetuumlk maacuter a ma-gyarok toumlrteacutenete is Vagyis alapvetően a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak keacutet paacuterhuzamos toumlr-teacutenete aacutell előttuumlnk egy magyar (38 fejezet) eacutes egy kabar vaacuteltozatban (39ndash40 fejezetek)

160

Az utoacutebbi szerint az a kiinduloacutepont hogy a kabarok a kazaacuterok koumlzuumll szaacutermaz-tak Paacutertuumlteacutes387 taacutemadt a kormaacutenyzat388 ellen aminek koumlvetkezteacuteben belhaacuteboruacute toumlrt ki a kazaacuteroknaacutel389 A felkeleacutest leverteacutek a laacutezadoacutek egy reacuteszeacutet megoumllteacutek a toumlbbi pedig elmenekuumllt bdquoeacutes elmenveacuten letelepedtek a tuumlrkoumlkkel egyuumltt a besenyők foumlldjeacuten oumlsz-szebaraacutetkoztak egymaacutessal eacutes holmi kabaroknak nevezteacutek őketrdquo390 Miacuteg a 40 feje-zetben erről a koumlvetkező talaacutelhatoacute bdquoEacutes iacutegy egymaacutessal oumlsszeolvadvaacuten a kabarok a tuumlrkoumlkkel a besenyők foumlldjeacutere telepedtek lerdquo391

A kazaacuter belviszaacutely pontos reacuteszletei nem egyeacutertelműek nem tudjuk dataacutelni az ese-meacutenyt a lefolyaacutesaacuteroacutel is csak annyi bizonyos hogy a kazaacuter toumlrzsszoumlvetseacutegen beluumll ki-toumlrt hatalmi harcroacutel lehetett szoacute amelyen azonban az uralmat kezeacuteben tartoacute csoport uacuterraacute lett A vesztes feacutelnek taacutevoznia kellett Vaacuterady uacutegy eacutertelmezte a szoumlveget hogy a kazaacuter toumlrzsi konglomeraacutetumon beluumll a polgaacuterhaacuteboruacute csak a kabar toumlrzsoumln vagy toumlrzseken beluumll toumlrt ki eacutes az nem eacuterintette a kagaacutent a toumlbbi toumlrzset vagy toumlrzsi cso-portosulaacutest Erre a felteveacutesre azeacutert van szuumlkseacutege Vaacuteradynak hogy megmagyaraacutezza a kagaacuten mieacutert a kabar szaacutermazaacutesuacute Aacuterpaacutedot teszi fejedelemmeacute Nyilvaacutenvaloacute hogy a fellaacutezadt eacutes levert toumlrzsi vezetőt a nomaacuted vilaacutegban nem szokaacutes fejedelemnek kine-vezni392 Ha eltekintuumlnk ettől az előfelteveacutestől akkor a szoumlveg ilyen eacutertelmezeacutese eről-tetettnek tűnik

A felkeleacutes levereacutese utaacuteni esemeacutenyek menete nem egyeacutertelmű A 39 fejezet szerint bdquoelmentek eacutes letelepedtek a tuumlrkoumlkkel egyuumltt a besenyők foumlldjeacuten oumlsszebaraacutetkoztak egymaacutessalrdquo Ezek szerint a magyarok a kabarokkal egyuumltt vonultak arra a teruumlletre ahol a besenyők a 10 szaacutezadban eacuteltek ndash tehaacutet nyugati iraacutenyba ndash eacutes ott toumlrteacutent az bdquooumlsz-szebaraacutetkozaacutesrdquo A 40 fejezet uacutegy tűnik maacuteskeacuteppen adja vissza a toumlrteacutenteket bdquoEacutes iacutegy egymaacutessal oumlsszeolvadvaacuten a kabarok a tuumlrkoumlkkel a besenyők foumlldjeacutere telepedtek lerdquo Jenkins angol illetve Belke eacutes Soustal neacutemet fordiacutetaacutesaacuteban is előidejűseacuteget talaacutelunk azaz miutaacuten oumlsszeolvadtak azutaacuten laktak a besenyők foumlldjeacuten A szoumlveghelyet eacuterde-mes lenne uacutejboacutel nyelvtanilag alapos vizsgaacutelat taacutergyaacutevaacute tenni

Mindenesetre a tuumlrkoumlk azaz magyarok szerepe az esemeacutenyekben nem egyeacutertelmű Vajon mi lehetett a szerepuumlk a felkeleacutesben eacutes a belharcban Nyilvaacuten nem lehettek a felkelőkkel ellenseacuteges viszonyban hiszen akkor azok nem csatlakoznak hozzaacutejuk te-haacutet vagy semleges vagy pedig paacutertoloacute aacutellaacutesponton lehettek A maacutesik keacuterdeacutes hogy hol

387 ἀποστασία rsquosecession Aufstandrsquo388 αρχή rsquogovernment Herrschaft rsquo389 εμφύλιος πόλεμος rsquocivil war Stammeskriegrsquo390 bdquoCame and settled with the Turks in the land of the Pechenegs and they made friends with

one anotherrdquo Moravcsik Jenkins 1967 175 bdquokamen zu den Tuumlrken liessen sich mit ihnen im Land der Petschenegen nieder sie schlossen Freundschaft miteinanderrdquo Belke Soustal 1995 192ndash193 A neacutemet fordiacutetaacutesboacutel uacutegy tűnik hogy a laacutezadoacutek a tuumlrkoumlkhez mentek eacutes veluumlk egyuumltt telepedtek le a besenyők foumlldjeacuten holott nincs szoacute arroacutel hogy a tuumlrkoumlkhoumlz mentek volna

391 bdquoHaving thus combined with one another the Kabaroi dwelt with the Turks in the land of the Pechenegsrdquo Moravcsik Jenkins 1967 175 bdquoNachdem sie sich so zusemmengeschlossen hatten wohnten die Kabaren mit den Tuumlrken im Land der Petschenegenrdquo Belke Soustal 1995 193

392 Vaacuterady 1989 32

161

lakhattak azelőtt hogy a kabarokkal egyuumltt a besenyők foumlldjeacutere koumlltoumlztek Nyilvaacuten csak Kazaacuteriaacutehoz koumlzelebbi keleti teruumllet joumlhet szaacutemiacutetaacutesba

Ezen esemeacutenyek leiacuteraacutesa utaacuten maacuter a Boumllcs Leoacuteval koumltoumltt szoumlvetseacutegről eacutes a Simeon elleni hadjaacuteratroacutel majd a besenyő taacutemadaacutesroacutel eacutes a honfoglalaacutesroacutel esik szoacute Ez tehaacutet a magyarok toumlrteacutenete kabar szemszoumlgből Iacutegy eacuterthető hogy mieacutert a kabarok emelked-tek az első toumlrzs szintjeacutere

A kabarok neveacutevel nyelveacutevel toumlrzseik azonosiacutetaacutesaacuteval a magyar toumlrzsrendszerbe valoacute beilleszkedeacutesuumlkkel a kazaacuterok koumlzuumlli kivaacutelaacutes okaival eacutes idejeacutevel kiterjedt szak-irodalom foglalkozik melynek az aacutettekinteacutese most nem feladatunk393

Amennyiben oumlsszehasonliacutetjuk a keacutet toumlrteacutenetet eleacuteg szembeoumltlő kuumlloumlnbseacutegeket talaacutelunk A 38 fejezetben nincs szoacute kabarokroacutel eacutes a bulgaacuterokkal viacutevott harcokroacutel miacuteg a 39ndash40-ben nem szerepelnek Aacuterpaacuted előtti szemeacutelyek Nincs a kazaacuter kagaacuten sem megemliacutetve mint ahogy Leveacutedia eacutes Etelkoumlz sem a nyugati vaacutendorlaacutesra a honfoglalaacutes előtti kabarokkal koumlzoumls letelepedeacutes utal a besenyők foumlldjeacuten

Neacutehaacuteny koumlzoumls pontja azeacutert van a keacutet elbeszeacuteleacutesnek A magyarok mindkettő alap-jaacuten valahol a kazaacuterok koumlzeleacuteben eacutelhettek Leveacutedia Kazaacuteria koumlzeleacuteben talaacutelhatoacute il-letve a kabarok a magyarokkal egyuumltt telepedtek a besenyők foumlldjeacutere Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe vagy a besenyők foumlldjeacutere valoacute koumlltoumlzeacutest valamilyen kuumllső ok keacutenyszeriacutetette ki az egyik esetben a kangarndashszavartoi haacuteboruacute illetve a maacutesikban kazaacuteriai belvi-szaacutely A kazaacuteroknak mindkeacutet toumlrteacutenetben fontos szerep adatik Veacuteguumll mindkettőben a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg politikai rendszere alapos aacutetrendeződeacuteseacutenek vagyunk tanuacutei A 38 fejezet szerint a heacutet toumlrzsből aacutelloacute szoumlvetseacuteg Etelkoumlzbe toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutese utaacuten a kagaacutentoacutel kap fejedelmet tehaacutet magasabb politikai staacutetuszra tett szert miacuteg a kabar toumlrteacutenetben arroacutel van szoacute hogy a heacutet toumlrzshoumlz egy uacutejabb csatlakozik eacutes egy uacutej struk-tuacutera joumln leacutetre

Eddig a szakirodalomban a 39 eacutes 40 fejezet adatait felhasznaacuteltaacutek a 38 fejezet eacutertelmezeacuteseacuteneacutel Amennyiben keacutet kuumlloumln elbeszeacuteleacutest teacutetelezuumlnk fel akkor a kapcsoloacute-daacutesi pont a Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe koumlltoumlzeacutes illetve a besenyők foumlldjeacutere valoacute letelepedeacutes mozzanata Mindkettőt olyan hadi esemeacutenyek vaacuteltottaacutek ki amelyek Kazaacuteriaacutehoz koumlt-hetők kuumllső taacutemadaacutes azaz a kangar haacuteboruacute vagy belviszaacutely vagyis a kabar laacutezadaacutes Raacuteadaacutesul a kettő kombinaacutecioacuteja is elkeacutepzelhető Az addig szoros kazaacuter fuumlggeacutesben leacutevő magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg nagyobb reacutesze kuumllső taacutemadaacutes eacutesvagy belviszaacutely miatt nyu-gat feleacute huacutezoacutedott A kazaacuter kagaacuten miutaacuten konszolidaacuteloacutedott a helyzet uacutejboacutel alaacutevetette a laacutezadoacutekkal kiegeacuteszuumllt magyar toumlrzsszoumlvetseacuteget eacutes ilyenkor szokott sor keruumllni az addigi vezeteacutes levaacuteltaacutesaacutera Tehaacutet a kazaacuter kagaacuten Levedi helyett Aacuterpaacutedot nevezte ki a toumlrzsszoumlvetseacuteg eacuteleacutere Termeacuteszetesen a maacutesik szempont sem zaacuterhatoacute ki eacutes akkor a kangarndashszavartoi haacuteboruacute eacutes a kabar laacutezadaacutes eacutes csatlakozaacutes keacutet kuumlloumln toumlrteacuteneti ese-meacutenyre vonatkozik

A kazaacuterndashmagyar viszony a 7ndash9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenet egyik kulcskeacuterdeacutese eacutes a DAI 38 illetve 39 eacutes 40 fejezete ezt tuumlkroumlzi A magyarok a kazaacuterokkal egyuumltt har-coltak majd Levedi vajda kazaacuter előkelő houmllgyet kapott feleseacuteguumll eacutes Aacuterpaacutedot a kagaacuten

393 Ligeti 1986 359ndash360 531ndash533 Gyoumlrffy 1990 83ndash93 Neacutemeth 1991 261ndash266 Kristoacute 1996 149ndash158 Roacutena-Tas 1996 272ndash275 Toacuteth 1998 61ndash95

162

tette meg fejedelemmeacute aki dinasztiaacutet alapiacutetott a kazaacuter eredetű kabarok csatlakoztak a magyarokhoz eacutes az első toumlrzs szintjeacutere emelkedtek A kazaacuterndashmagyar viszony eacuter-telmezeacutese vitatott Az egyik vitathatoacute veacutelemeacuteny szerint Aacuterpaacuted a kabar toumlrzs vezető-jekeacutent dinasztiaacutet alapiacutetott miacuteg a maacutesik szerint a haacuteromeacuteves egyuumltt harcolaacuteson kiacutevuumll a magyarok sohasem voltak a kazaacuter kagaacuten alattvaloacutei A leggyakrabban olyan veacutele-meacutennyel talaacutelkozunk hogy a szoros fuumlggeacutes utaacuteni lazuloacute fennhatoacutesaacutegon aacutet vezetett az uacutet a magyarsaacuteg teljes oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteig394 A kazaacuterndashmagyar viszonyra azutaacuten eacuterdemes visszateacuterni amikor rendelkezeacutesre aacutell egy megbiacutezhatoacute kazaacuter toumlrteacuteneti monograacutefia eacutes kellő steppetoumlrteacuteneti haacutetteacuterrel koumlzeliacutetik meg a keacuterdeacutest395

A Ğayhānī-hagyomaacuteny a magyarokroacutel

A muszlim forraacutesok koumlzuumll a Ğayhānī-hagyomaacuteny az amelyik a legreacuteszletesebb be-szaacutemoloacutet őrizte meg a honfoglalaacutes előtti magyarsaacutegroacutel Al-Ğayhānī műve nem ma-radt raacutenk eacutes szoumlvege csak keacutesőbbi szerzők aacutetirataiboacutel rekonstruaacutelhatoacute A Ğayhānī-hagyomaacutenyhoz tartozoacute muszlim forraacutesmunkaacutek tereacuten az első fontos leacutepeacutest Kuun Geacuteza tette meg amikor A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői ciacutemű gyűjtemeacutenyes koumltetben az eredeti szoumlvegeket magyar fordiacutetaacutes kiacuteseacutereteacuteben koumlzzeacutetette 1900-ban396 Kmoskoacute Mihaacutely Kuun Geacuteza munkaacutejaacutenak aacutetdolgozaacutesaacutet vette tervbe Ennek soraacuten felismerte hogy a magyarsaacuteg kialakulaacutesa elvaacutelaszthatatlan az euraacutezsiai steppe toumlrteacuteneteacutetől s ezeacutert oumlsszegyűjtoumltte eacutes feldolgozta a nomaacuted neacutepek kora koumlzeacutepkori toumlrteacuteneteacutere vo-natkozoacute muszlim eacutes sziacuter forraacutesokat Az 1931-ben elhunyt szerző műve keacuteziratban maradt fenn E monumentaacutelis munka publikaacutelaacutesa elkezdődoumltt a foumlldrajzi irodalom haacuterom koumltete 1997-ben 2000-ben eacutes 2007-ben jelent meg397

A maacutesik meghataacuterozoacute jelentőseacutegű kutatoacute Czegleacutedy Kaacuteroly volt aki az 1950-es eacutevektől kutatta a muszlim szerzők forraacutesadatait Előszoumlr Kmoskoacute keacutezirataacutenak fel-dolgozaacutesaacutet veacutegezte el398 azonban az akkori politikai viszonyok nem tetteacutek lehetőveacute

394 A keacuterdeacutes legutoacutebbi oumlsszefoglalaacutesa Toacuteth 2000 637ndash654395 A kazaacuterndashmagyar viszonyra analoacutegiaacutekeacutent eacuterdemes ideacutezni Gardīzī kirgiz toumlrteacuteneteacutet bdquohellipE vita

koumlzben azt a (bizaacutenci) koumlvetet (Saqlāb) megoumllte s iacutegy nem volt maacutes haacutetra mint hogy annak a főnoumlknek a saqlāb-ok koumlzuumll el kellett mennie Onnan eltaacutevozva a Hazar-okhoz ment A Hazar Hāqān megbecsuumllte őt amiacuteg meg nem halt de mikor maacutesik hāqān keruumllt troacutenra rossz sziacutevvel volt iraacutenyaacuteban s iacutegy nem volt maacutes haacutetra mint hogy onnan is el kellett mennie s Bašğirt-hoz ment Ez a Bašğirt a hazar-ok nagyjai koumlzuumll volt egy feacuterfi lakoacutehelye a hazar-ok eacutes a kīmāk-ok koumlzoumltt volt keacutetezer lovassal Ezutaacuten a hazar hān Bašğirt-hoz kuumlldoumltt valakit azzal az uumlzenettel hogy azt a Saqlāb-ot pedig űzd el Ő a saqlāb-bal beszeacutelt eacutes a saqlāb Hrzī (Toġuz oġuz) tar-tomaacutenyba ment mert koumlzte eacutes koumlztuumlk rokonsaacuteg volt Midőn uacutetkoumlzben egy helyre eacutert amely a Kīmāk s Toġuz oġuz koumlzoumltt volt a hāqān sajaacutet toumlrzseacutevel a viszony rosszra fordult Hogy duumlheacutet rajtuk kitoumlltse leoumlldoumlsteacutek őkethelliprdquo HKIacuteF 25ndash26 Egy maacutesik fontos forraacutes amely betekinteacutest enged Kazaacuteria viszonyaiba a Schechter-feacutele szoumlveg amely Hunyadi Laacuteszloacute fordiacutetaacutesaacuteban aacutell rendelkezeacutesre Hunyadi 2001 162ndash175 Egy eacutertelmezeacutesi kiacuteseacuterlet Roacutena-Tas 2001 18ndash25

396 Kuun 1900 167ndash173 195397 Kmoskoacute I1 2 3398 Czegleacutedy 1954 19ndash91

163

Kmoskoacute tudomaacutenyos munkaacutessaacutegaacutenak kiadaacutesaacutet Czegleacutedy Kaacuteroly az 1980-as eacutevekig szaacutemos tanulmaacutenyban foglalkozott a honfoglalaacutes előtti magyarsaacutegra eacutes a maacutes nomaacuted neacutepekre vonatkozoacute muszlim forraacutesokkal399 Az 1958 oacuteta neacutegy kiadaacutesban is megje-lentetett Gyoumlrffy aacuteltal szerkesztett forraacutesgyűjtemeacutenyben (A magyarok elődeiről eacutes a honfoglalaacutesroacutel) Czegleacutedy a Ğayhānī-hagyomaacutenyhoz tartozoacute toumlbb szerző magyarok-kal kapcsolatos passzusainak uacutej fordiacutetaacutesaacutet tette koumlzzeacute400 A magyarokra vonatkozoacute muszlim forraacutesok uacutejabb fordiacutetaacutesai keacuteszuumlltek el a Kristoacute Gyula szerkeszteacuteseacuteben meg-jelent A honfoglalaacuteskor iacuterott forraacutesai ciacutemű koumltetben401

Ezek az előzmeacutenyek tetteacutek lehetőveacute a Ğayhānī-hagyomaacuteny uacutej rekonstrukcioacute-jaacutet A hagyomaacutenyhoz tartozoacute legfontosabb szerzők keacuteziratainak szoumlvegellenőrzeacutese utaacuten a szerzők mondatait beszaacutemozva azokat filoloacutegiai eacutes toumlrteacuteneti kommentaacuterok koumlvetteacutek402

Ez utoacutebbiak elkeacutesziacuteteacuteseacuteneacutel haacuterom szakteruumllet eredmeacutenyei keruumlltek feldolgozaacutesra 1 A muszlim civilizaacutecioacute ismerete alapjaacuten lehetseacuteges a forraacutesok eacuterteacutekeleacuteseacuteneacutel kiszűrni azokat a kulturaacutelis jegyeket amelyek sajaacutetosan befolyaacutesoltaacutek a szerzők laacutetaacutesmoacutedjaacutet Peacuteldakeacutent emliacutethető a nomaacuted jelző hasznaacutelata az egyes muszlim szerzők arab szouml-vegeiben Ebben az esetben az interpretaacutecioacutejuk egyeacutertelműen a beduin teveacutes noma-dizmusra vonakozott eacutes nem a belső-aacutezsiai steppei vaacuteltozatra403 2 A maacutesik leacutenyeges szakteruumllet az euraacutezsiai steppeoumlv civilizaacutecioacuteja amelynek a magyarsaacuteg reacutesze volt Ezeacutert a koumlzeacutepkori nomaacutedok gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis eacuteleteacutenek ismerete elenged-hetetlenuumll szuumlkseacuteges a korai magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutenek tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz404 3 Veacuteguumll a korai magyar toumlrteacutenet kutataacutesi eredmeacutenyeinek ismerete is alapvető egy ilyen jellegű feldolgozaacuteshoz405

A 10 szaacutezadi Szaacutemaacutenida udvarban haacuterom kuumlloumlnboumlző generaacutecioacutehoz tartozoacute al-Ğayhānī nevű veziacuterről tudunk Feltehetőleg a 913-ban kinevezett eacutes a 922-ben Ibn Faḍlānnal is kapcsolatba keruumllt veziacuter iacuterta a foumlldrajzi munkaacutet amelyet fia eacutes unokaacuteja talaacuten aacutetdolgozott A 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben al-Muqaddasī egy heacutetkoumltetes műről eacutes annak egy roumlvidiacutetett vaacuteltozataacuteroacutel adott hiacutert amit bevallaacutesa szerint maga is laacutetott406

Al-Ğayhānī foumlldrajzi munkaacuteja megiacuteraacutesa soraacuten felhasznaacutelta Ibn Hurdādbih műveacutet illetve mint a Szaacutemaacutenida udvar veziacuterje rendelkezeacuteseacutere aacutelltak a diplomaacuteciai jelenteacute-sek eacutes maga is fogadott koumlvetseacutegeket eacutes rendszeresen kikeacuterdezte meacuteg a kereskedőket is raacuteadaacutesul az iszlaacutem elterjeszteacutese a Szaacutemaacutenida teruumlletekkel szomszeacutedos steppeacuteken ami a toumlroumlk toumlrzsek iszlamizaacutecioacutejaacuteval jaacutert a Szaacutemaacutenida politika legfontosabb ceacutelki-tűzeacutesei koumlzeacute tartozott Ezeacutert a steppeacuteről eacutes az ott lakoacute toumlrzsekről neacutepekről pontos informaacutecioacutekra volt szuumlkseacuteg A Kelet-Euroacutepaacuteban eacutelő neacutepekre vonatkozoacute leiacuteraacutesaacuteban al-Ğayhānī vilaacutegos foumlldrajzi rendszer szerint haladt előszoumlr a Volga menteacuten eacutelő

399 Magyar nyelvű cikkeinek gyűjtemeacutenyes kiadaacutesa Czegleacutedy MŐT400 MEH 86ndash89401 HKIacuteF 29ndash48402 Zimonyi 2005403 Zimonyi 2005 122ndash124404 Zimonyi 1995 65ndash75 2002 99ndash109 2011 98ndash105405 Zimonyi 1999 29ndash43 2005b 87ndash102 2007ndash2008 261ndash270406 Zimonyi 2005 13ndash19

164

neacutepeket iacuterta le deacutelről eacuteszakra haladva kazaacuterok burtaacuteszok volgai bulgaacuterok majd a Dnyeper menti neacutepeket deacutelről eacuteszaki iraacutenyba haladva magyarok szlaacutevok ruszok veacute-guumll az Eacuteszak-Kaukaacutezusban eacutelő alaacutenok eacutes szariacuter nevű neacutep leiacuteraacutesa zaacuterta a sort Ezeknek a kelet-euroacutepai neacutepeknek a leiacuteraacutesaacutenaacutel azonos seacutemaacutet hasznaacutelt a szerző amely nagyjaacute-boacutel ugyanazokat a teacutemaacutekat eacuterintette foumlldrajzi helyzetuumlk politikai-uralmi viszonyaik vallaacutes eacuteletmoacuted kereskedelmi aacuterucikkeik407

Al-Ğayhānī foumlldrajzi műve elveszett iacutegy ezt csak arab perzsa eacutes toumlroumlk nyelvű munkaacutekboacutel rekonstruaacutelhatjuk Az arabul iacuteroacute szerzők koumlzuumll a koumlvetkezők tartoznak ehhez a hagyomaacutenyhoz a feltehetőleg a 10 szaacutezadban alkotoacute Ibn Rusta a 11 szaacutezad-ban Andaluacuteziaacuteban eacutelt al-Bakrī a szeldzsuumlk Malik Šāhnak (1072ndash1092) eacutes utoacutedainak udvari orvosa al-Marwazī valamint az 1273ndash1331 koumlzoumltt eacutelt sziacuteriai Abū-l-Fidāʾ aki al-Bakrī műveacutet kivonatolta Perzsa nyelven egyreacuteszt a 982-ben oumlsszeaacutelliacutetott ismeret-len szerzőjű Ḥudūd al-ʿālam őrzoumltt meg reacuteszleteket al-Ğayhānī műveacuteből Maacutesreacuteszt Gardīzī 1052 koumlruumll iacutert munkaacuteja foglalja magaacuteban a leghosszabb leiacuteraacutest408

Al-Ğayhānī munkaacutejaacutenak rekonstruaacutelaacutesaacuteban al-Marwazī Ibn Rusta Gardīzī nyuacutejt-jaacutek az alapot amely kiegeacutesziacutethető al-Bakrī magyar fejezeteacutevel eacutes a Ḥudūd al-ʿālam aacutetfogalmazaacutesaival Al-Marwazī munkaacuteja igen koumlzkedvelt volt eacutes ezzel magyaraacutezhatoacute hogy a 13 szaacutezadban ʿAwfī lefordiacutetotta perzsaacutera Erről maacutesolt keacutesőbb a 15 szaacutezad-ban Šukrallāh amelyről toumlroumlk fordiacutetaacutes is keacuteszuumllt Ez utoacutebbit maacutesoltaacutek meacuteg tovaacutebbi toumlroumlk szerzők is

A kiadaacuteson tuacutel a keacuteziratokat is eacuterdemes a nevek kapcsaacuten aacutetneacutezni409 Iacutegy deruumllt ki hogy a szakirodalomban elfogadott مجغر mğġr alak helyett legtoumlbbszoumlr مجفر mğfr -mḥfr forma olvashatoacute a forraacutesokban aminek haacutettereacuteben egy arab eredetű neacutep محفرetimoloacutegia rejtőzik Ebből alakult ki aztaacuten egy legendaacutes elbeszeacuteleacutes bdquoa leaacutesott foumlldrdquo-ről eacutes annak lakoacuteiroacutel410 A keacuteziratok tanulmaacutenyozaacutesaacutenak maacutesik fontos eredmeacutenye hogy Minorsky szoumlvegolvasataacutet eacutes az ebből koumlvetkező toumlrteacuteneti megaacutellapiacutetaacutesaacutet pontosiacute-tani lehetett Minorsky ʿAwfī egyik keacutezirataacuteboacutel a szlaacutevok eacutes a magyarok koumlzoumltti harc okaacutet a vallaacutesi kuumlloumlnbseacutegben (در دين dar dīn) talaacutelta meg A paacuterhuzamos szoumlveghelyek alapjaacuten a helyes olvasat وروس wa rūs azaz a magyarok a szlaacutevok eacutes a ruszok ellen harcoltak411

A Ğayhānī-hagyomaacuteny szoumlvegeacutenek reacutetegzettseacutegeacutet kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen iacuteteacutelteacutek meg Kmoskoacute szerint Ibn Rusta szoumlvegeacutenek eleje eacutes veacutege egy 9 szaacutezadi szerzőtől ered a koumlzepe (8 12 13 14 paragrafus) pedig al-Ğayhānī betoldaacutesa Emellett leacutetezik egy olyan felfogaacutes amely haacuterom reacuteteget kuumlloumlniacutet el egy korait amelyhez az első mondat tartozik eacutes egyben ez a magyarok Volga-videacuteki szaacutellaacutesteruumlleteacutere utalna a koumlzeacutepső reacute-teg a honfoglalaacutes előtti aacutellapotot tuumlkroumlzi veacuteguumll egy keacutesei amely a Kaacuterpaacutet-medenceacutere

407 Zimonyi 2005 29408 Zimonyi 2005 20ndash27409 A keacutesei szerzők al-Bakrī Abū-l-Fidā Muḥammad Kātib eacutes Ḥāğğī Halīfa eseteacuteben csak a ki-

adaacutesok aacutelltak rendelkezeacutesemre410 A ḥafara rsquoaacutesnirsquo szoacuteboacutel magyaraacutezhatoacute az arab szerző aacuteltal kitalaacutelt neacutepetimoloacutegia Zimonyi 2005

50ndash57411 Zimonyi 2005 231ndash232

165

utalna Czegleacutedy alapvetően egyseacutegesnek tekintette a szoumlveget egyeduumll Ibn Rusta ka-zaacuterndashmagyar viszonyra toumlrteacutenő utalaacutesaacutet tartotta egy koraacutebbi reacutetegbe sorolhatoacutenak412

Egy uacutej oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutes első leacutepeacutesekeacutent tehaacutet rekonstruaacutelni szuumlkseacuteges az alapredakcioacutet Maacuter itt vilaacutegossaacute vaacutelt azonban hogy az alapszoumlvegnek volt egy roumlvid vaacuteltozata amelyet kiegeacutesziacutetettek eacutes iacutegy joumltt leacutetre a hosszabb redakcioacute A roumlvid vaacuteltozat normaacutel betűtiacutepussal szedett miacuteg a hosszabb verzioacute kiegeacutesziacuteteacutesei kurziacutevak Az alapre-dakcioacutet meacuteg legalaacutebb keacutetszer aacutetdolgoztaacutek melynek soraacuten uacutejabb betoldaacutesokkal egeacute-sziacutetetteacutek ki a szoumlveget Ezeken beluumll haacuterom tiacutepust kuumlloumlnboumlztettem meg Az alaacutehuacutezott reacuteszeket a hagyomaacuteny maacutes azonosiacutethatoacute helyeacuteről maacutesoltaacutek be a keacutesei szerzők illetve maacutesoloacutek A kurzivaacutelt eacutes alaacutehuacutezott mondatok forraacutesait filoloacutegiai eacutes toumlrteacutenetfoumlldrajzi meggondolaacutesok alapjaacuten tudjuk azonosiacutetani Ezek bizonyaacutera 895 előtt a magyarok-naacutel megfordult muszlim kereskedőktől szaacutermazhattak Veacuteguumll azokat a betoldaacutesokat amelyeknek az eredeteacutet ez idő szerint nem tudjuk azonosiacutetani feacutelkoumlveacuterrel jeloumlltem

A legkoraacutebbi rekonstruaacutelhatoacute szoumlvegstruktuacutera a koumlvetkező1 MğfrMḥfr2 A besenyők orszaacutega eacutes a bulgaacuterok koumlzeacute tartozoacute ʾsklek orszaacutega koumlzoumltt van a

magyarok hataacuterai koumlzuumll az első hataacuter3 A magyarok a turkok egyik neacutepe4 Főnoumlkuumlk 20 ezer lovas eacuteleacuten vonul5 Főnoumlkuumlk neve kndh Ez a neacutev kiraacutelyuk ciacuteme Ugyanis annak az embernek a

neve aki a kiraacutelyi hatalmat gyakorolja foumlloumlttuumlk Ğlh Minden magyar azt teszi amit a Ğlhnak nevezett főnoumlkuumlk parancsol nekik a haacuteboruacute dolgaacuteban a veacutedelemben eacutes maacutes dolgokban

6 Saacutetorlakoacute neacutep Egyuumltt vaacutendorolnak a friss eacutes bőseacuteges fűvel7 Orszaacuteguk szeacuteles meacuterete eleacuteri a szaacutez farszakhszor szaacutez farszakhot8 Orszaacuteguk egyik hataacutera a Rūm-tengert eacuteri Ebbe a tengerbe keacutet folyoacute oumlmlik Ezek

koumlzuumll az egyik nagyobb mint a Ğayhūn A magyarok lakoacutehelyei e keacutet folyoacute koumlzoumltt vannak Amikor eljoumlnnek a teacuteli napok mindegyikuumlk a keacutet folyoacute koumlzuumll a hozzaacute koumlzelebb levő folyoacutenaacutel telepszik meg Ott toumlltik a telet halakat fogva a folyoacuteboacutel Ott a legmeg-felelőbb szaacutemukra a teacuteli szaacutellaacutes

(Al-Bakrī Orszaacuteguk egyik hataacutera Rūm [Bizaacutenc] orszaacutegaacutehoz csatlakozik)24 a maacutesik a sivataggal szomszeacutedos hataacuterukon hegyseacuteg van amelyben Aīn nevű

neacutep szaacutell meg Nekik lovaik laacutebasjoacuteszaacutegaik eacutes szaacutentoacutefoumlldjeik vannak Ennek a hegy-seacutegnek az alsoacute reacuteszeacuten a tenger partjaacuten az Uġūna nevű neacutep lakik ők kereszteacutenyek s az iszlaacutemnak Tiflīs videacutekeacutehez csatlakozoacute orszaacutegaival hataacuterosak ez Armeacutenia első hataacutera Ez a hegyseacuteg addig terjed amiacuteg al-Bāb wa-l-Abwāb foumlldjeacutehez nem eacuter s a kazaacuterok or-szaacutegaacutehoz csatlakozik

9 Ami azt a Ğayḥūnt illeti amely balra van tőluumlk a saqlāb[ok] oldalaacuten ott van egy neacutep a rūmok (bizaacutenciak) koumlzuumll akik mind kereszteacutenyek nndrnak nevezik őket Ők toumlbben vannak mint a magyarok de gyengeacutebbek

10 A keacutet folyoacute neve Dūnā eacutes Atil Amikor a magyarok a folyoacute partjaacuten vannak eze-ket a nndrokat laacutetjaacutek

412 Zimonyi 2005 31ndash33

166

11 A nndrok foumlloumltt a folyoacute partjaacuten egy nagy hegyseacuteg van eacutes a folyoacute ennek a hegy-seacutegnek az oldala menteacuten joumln A hegyseacuteg moumlgoumltt van egy neacutep a kereszteacutenyek koumlzuumll Őket Mrwātnak hiacutevjaacutek Koumlzoumlttuumlk eacutes a nndrok koumlzoumltt tiacuteznapi jaacuteroacutefoumlld van Ők nagy leacutelek-szaacutemuacute neacutep Ruhaacutezatuk emleacutekeztet az arabok ruhaacutezataacutera turbaacutenboacutel ingből eacutes kabaacutet-boacutel aacutell Szaacutentoacutefoumlldjeik eacutes szőlőik vannak mert vizeik a foumlld sziacuteneacuten folynak Foumlld alatti csatornaacuteik nincsenek

12 A magyarok orszaacutega bővelkedik faacutekban Talaja nedves 13 Szaacutentoacutefoumlldjeik vannak14 A veluumlk szomszeacutedos ṣaqālibakat eacutes rūsokat legyőzik foglyokat ejtenek koumlzuuml-

luumlk a foglyokat Rūmba viszik s ott eladjaacutek őket14 (Ibn Rusta vaacuteltozata 14ndash17) Az oumlsszes veluumlk szomszeacutedos ṣaqāliba foumlloumltt győ-

zelmet aratnakSuacutelyos eacutelelmiszer-ellaacutetmaacuteny nyuacutejtaacutesaacutera koumltelezik őket eacutes rabokkeacutent tartjaacutek

őket15 A magyarok tűzimaacutedoacutek16a Megtaacutemadjaacutek a ṣaqālibakat s addig viszik a foglyokat a tengerparton amiacuteg

Rūm orszaacutegaacutenak (Bizaacutenc) egy kikoumltőjeacutehez el nem jutnak amelyet Krhnek nevez-nek

17 Azt mondjaacutek hogy a kazaacuterok reacutegebben aacuterokkal vetteacutek koumlruumll magukat a magyarok eacutes maacutes az orszaacutegukkal szomszeacutedos neacutepek ellen

16b Amikor a magyarok a foglyokat Krhbe viszik a rūm(ok bizaacutenciak) eleacute-buumlk mennek s ott vaacutesaacutert tartanak A rabszolgaacutekeacutert csereacutebe rūmī (bizaacutenci) brokaacute-tot gyapjuacuteszőnyeget eacutes maacutes rūm (bizaacutenci) aacuterut vesznek

18 A magyarok szemrevaloacute szeacutep kuumllsejű eacutes nagy testű emberek20 Vagyonosak eacutes szembetűnően gazdagok amit kereskedelmuumlknek koumlszoumlnhet-

nek19 Ruhaacutejuk brokaacutet fegyvereik ezuumlsttel vannak kiverve eacutes gyoumlnggyel berakot-

tak21 Aacutellandoacutean portyaacutera mennek a saqlābok ellen22 A magyaroktoacutel a saqlābokig tiacuteznapi jaacuteroacutefoumlldnyi uacutet van A saqlābok hataacutervideacute-

keihez koumlzel egy vaacuteros van amelyet Wāntītnak hiacutevnak23 A leaacutenykeacutereacutes alkalmaacuteval naacuteluk az a szokaacutes hogy amikor a leaacutenyt megkeacuterik

veacutetelaacuterat visznek a leaacuteny gazdagsaacutegaacutenak araacutenyaacuteban toumlbb vagy kevesebb aacutellatot Amikor a veacutetelaacuter meghataacuterozaacutesaacutera oumlsszeuumllnek a leaacuteny atyja a vőlegeacuteny atyjaacutet sa-jaacutet haacutezaacuteba viszi eacutes mindent oumlsszegyűjt amije csak van coboly- hermelin- moacute-kus- nyestpreacutemből eacutes roacutekamaacutelboacutel a brokaacutet ruhahuzatokkal eacutes mindenfeacutele bőrrel egyetemben tiacutez bőrruhaacutera valoacutet [Mindezt] egy szőnyegbe goumlngyoumlliacuteti eacutes a vőle-geacuteny atyjaacutenak lovaacutera koumltoumlzi majd hazakuumlldi őt Akkor az mindent elkuumlld neki [a leaacuteny atyjaacutenak] amire csak szuumlkseacuteg van az előre megaacutellapiacutetott veacutetelaacuterhoz aacutellatot peacutenzt ingoacutesaacutegot eacutes akkor hazaviszik a leaacutenyt

25 Teacutelen a magyarok megtaacutemadjaacutek őket (szlaacutevokat)413

413 Zimonyi 2005 273ndash275

167

A szoumlveg feleacutepiacuteteacuteseacutenek a rekonstrukcioacutejaacuteban segiacutetseacuteguumlnkre volt hogy Ibn Rusta mű-veacutenek a keacutezirataacuteban az egyes reacuteszek koumlzoumltti elkuumlloumlniacuteteacutesre elvaacutelasztoacutejelet talaacutelunk Ezek a koumlvetkező helyeken fordulnak elő az 5 paragrafuson beluumll a gyula ciacutem meg-adaacutesa eacutes a funkcioacuteja leiacuteraacutesa koumlzeacute keruumllt az elvaacutelasztoacutejel A maacutesodik a 15 paragrafus előtt a harmadik pedig a 17 előtt van

Az alapszoumlvegnek a kezdete eacutes a veacutege a legseacuteruumlleacutekenyebb tehaacutet ott lehet vaacuterni a legtoumlbb probleacutemaacutet Az alapszoumlveg első mondataacutenak megaacutellapiacutetaacutesa sem tűnik egy-szerű feladatnak

A 2 paragrafusban leiacutert szoumlveg (Ibn Rusta Gardīzī eacutes al-Bakrī munkaacuteiban) amely a magyarsaacuteg hataacuteraacutet a Volgaacutetoacutel keletre keresi nem illik a keacutesőbbi foumlldrajzi keacutepbe ezeacutert inkaacutebb az felteacutetelezhető hogy az al-Marwazī eacutes Abū-l-Fidāʾ műveacuteben fennma-radt első mondat ndash azaz a magyarok a toumlroumlkoumlk egyik fajtaacuteja ndash lehetett az alapszoumlveg első mondata Ez Ibn Rusta eacutes Gardīzī 3 paragrafusa tehaacutet koumlzvetlenuumll a besenyők eacutes a volgai bulgaacuterok eszkil toumlrzse koumlzoumltti magyar hataacuterra utaloacute mondat utaacuten koumlvetke-zik A magyarok toumlroumlk voltaacutera a Ḥudūd al-ʿālam-ban is van koumlzvetlen utalaacutes mivel az ismeretlen szerző a magyar fejezetet a Volgaacutetoacutel keletre lakoacute toumlroumlk nyelvű neacutepekről iacutert leiacuteraacutesok koumlzeacute helyezte

A 2 eacutes 3 paragrafus tehaacutet tartalmilag oumlsszekapcsolhatoacute hiszen a magyarok Volgaacuten tuacuteli hataacutera eacutes toumlroumlk voltuk egymaacutesboacutel koumlvetkezik Ha mindehhez hozzaacutetesszuumlk hogy al-Ğayhānī a magyar neacutepnevet oumlsszekoumltoumltte egy neacutepetimoloacutegiaacutes (bdquoleaacutesott foumlldrdquo) toumlr-teacutenettel amelyet a Volga koumlzeacutepső folyaacutesa eacutes az Uraacutel hegyseacuteg koumlzeacute lokalizaacutelhatunk ak-kor a betoldaacutes motiacutevumai is kezdenek felsejleni Persze a Volgaacuten tuacutel a 10 szaacutezad ele-jeacuten eacutelt egy magyar toumlredeacutek is amely az egeacutesznek toumlrteacuteneti alapot is adott Mindezek alapjaacuten tehaacutet a Volgaacutetoacutel keletre leacutevő magyar hataacuter emliacuteteacutese moumlgoumltt nem valami ko-raacutebbi toumlrteacuteneti vonatkozaacutest hanem eacuteppen ellenkezőleg kortaacuters vagy inkaacutebb keacutesőbbi azaz 10 szaacutezad eleji informaacutecioacutet sejthetuumlnk

Ezutaacuten azonban al-Marwazī az orszaacuteg kiterjedeacuteseacutere vonatkozoacute adatot koumlzli amely a toumlbbi paacuterhuzamos helyen (Ibn Rusta Gardīzī Ḥudūd al-ʿālam eacutes al-Bakrī) a 7 pa-ragrafus alatt szerepel Ebből a koumlvetkezteteacutes egyeacutertelmű al-Marwazī oumlnkeacutenyesen megvaacuteltoztatta az alapszoumlveget eacutes az orszaacuteg kiterjedeacuteseacutere vonatkozoacute mondatot az eredeti helyeacuteről kiemelte eacutes előrehozta Ezt bizonyiacutetja hogy naacutela a 6 paragrafus utaacuten a rekonstrukcioacutenk szerinti 8 koumlvetkezik

Ugyanezen a helyen al-Bakrī a magyarok baacutelvaacutenyimaacutedaacutesaacutet emliacuteti miacuteg Abū-l-Fidāʾnaacutel az eredeti tűzimaacutedaacutes szerepel Ibn Rusta eacutes Gardīzī ugyancsak emliacuteteacutest tesz a 15 paragrafus alatt a tűzimaacutedaacutesroacutel de ott az egyeacutertelműen betoldaacutes amely meg-zavarja a szoumlvegoumlsszefuumlggeacutest Nem tudjuk eldoumlnteni hogy ez az informaacutecioacute benne lehetett-e az alapredakcioacuteban eacutes ha ott szerepelt akkor azon beluumll hol volt a helye Mindenesetre pillanatnyilag inkaacutebb az a felteveacutes laacutetszik megalapozottabbnak hogy nem volt benne az alapszoumlvegben hanem talaacuten a szlaacutev fejezetből keveredett ide ahol pontosan ugyanez az eacutertesuumlleacutes olvashatoacute

Az alapszoumlveg maacutesodik mondata a 4 paragrafus lehetett ami a magyarsaacuteg 20 ezer lovasaacuteroacutel tudoacutesiacutet s amelyet Ibn Rusta Gardīzī a Ḥudūd al-ʿālam eacutes al-Marwazī is megőrzoumltt

168

Ezutaacuten pedig a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg fejedelmeiről szoacuteloacute 5 paragrafus koumlvet-kezett Ezen beluumll toumlbb vaacuteltozatot kuumlloumlniacutethetuumlnk el Csak az egyik fejedelem szere-pel a hiaacutenyos vaacuteltozatokban amelyeket egyreacuteszt al-Marwazī eacutes al-Bakrī műveiben szereplő adatok keacutepviselnek azzal hogy csak a kuumlnde ciacutemet adjaacutek meg maacutesreacuteszt a Ḥudūd al-ʿālam ahol csupaacuten a gyula tisztseacutegneacutev szerepel A roumlvid vaacuteltozatban tehaacutet mindkeacutet fejedelem ciacuteme megvolt amelyet Ibn Rusta eacutes Gardīzī 5 paragrafusaacutenak első reacutesze keacutepvisel Emellett leacutetezett az Ibn Rusta eacutes Gardīzī aacuteltal megőrzoumltt hosszabb vaacuteltozat a magyarok a gyula parancsait koumlvetik Ezt taacutemasztja alaacute hogy Ibn Rusta szoumlvegeacuteben egy elvaacutelasztoacute jellel tudatja hogy toumlbblet koumlvetkezik

A 6 paragrafusban szoacute esik a magyarsaacuteg kupolaacutes saacutetraacuteroacutel eacutes a nomadizaacuteloacute eacutelet-moacutedjaacuteroacutel azaz hogy a fűvel egyuumltt vonulnak amely szoacute szerinti egyezeacutes Ibn Rusta eacutes al-Marwazī eseteacuteben miacuteg al-Bakrī a beduin eacuteletmoacuted szoacutehasznaacutelataacuteval egyezően kiegeacutesziacuteti illetve megvaacuteltoztatja az alapszoumlveget Gardīzī nem szoacutel a saacutetrakroacutel eacutes csu-paacuten fuumlves teruumlleteket emliacutet azaz kihagy a szoumlvegből a megmaradt mondatokat pedig kisseacute aacutetfogalmazza A Ḥudūd al-ʿālam szerzője ugyanakkor ezt a reacuteszt elhagyta

A 7 paragrafusban megaacutellapiacutetjaacutek hogy orszaacuteguk nagy kiterjedeacutesű eacutes megadjaacutek annak meacutereteacutet szaacutezszor szaacutez farszakh Ibn Rusta a teljes alapszoumlvegből elhagyta a meacuteretre vonatkozoacute adatokat al-Bakrī eacutes a Ḥudūd al-ʿālam csak a szaacutemadatot őrizte meg Az utoacutebbi munka szerzője oumlnkeacutenyesen az egyik szaacutez farszakhot szaacutezoumltvenre emelte A hosszabb vaacuteltozatot Gardīzī eacutes al-Marwazī hagyomaacutenyozta raacutenk azonban al-Marwazī ezt a mondatot kiemelte eredeti helyeacuteről eacutes a maacutesodik mondatkeacutent il-lesztette a szoumlvegeacutebe

A 8 paragrafus szinteacuten egy roumlvid eacutes egy hosszuacute vaacuteltozatot tartalmaz A roumlvid vaacutel-tozatot al-Marwazī szoumlvege keacutepviseli amelyben szoacute esik a magyarok Rūm-tenger parti hataacuteraacuteroacutel a tengerbe oumlmlő keacutet folyoacuteroacutel amelyek koumlzuumll az egyik nagyobb mint a Ğayḥūn eacutes hogy a magyarok lakoacutehelyei a keacutet folyoacutenaacutel vannak Csupaacuten az első in-formaacutecioacutet tartalmazza al-Bakrī munkaacuteja de ott is a tenger kifejezeacutest kicsereacutelte az orszaacuteg szoacutera majd utaacutena elhagyja a magyarokra vonatkozoacute fejezetet eacutes ugyanennek a hagyomaacutenynak a kazaacuterokra vonatkozoacute leiacuteraacutesaacuteboacutel vett reacuteszt illeszti hozzaacute eacutes ezzel naacutela be is fejeződik a magyar fejezet Ibn Rusta eacutes Gardīzī al-Marwazīval megegyező moacutedon ideacutezi a tudoacutesiacutetaacutest majd ezutaacuten koumlvetkezik egy kiegeacutesziacuteteacutes ami a hosszabb vaacuteltozatot keacutepviseli Ebben szerepel hogy teacutelen a magyarok valamelyik folyoacutehoz huacute-zoacutednak eacutes ott halaacutesznak s ez aacuteltal biztosiacutetjaacutek a megeacutelheteacutest Ennek a hosszabb vaacutelto-zatnak a maacutesodik reacuteszeacutet meacuteg megőrizte a Ḥudūd al-ʿālam neacutehaacuteny reacuteszlet aacutetdolgozaacute-saacuteval amelyek koumlzuumll a ruszok emliacuteteacutese keacutesei kiegeacutesziacuteteacutesnek tűnik

Azutaacuten az alapszoumlvegben a 10 paragrafus joumlhetett amelyre al-Marwazī szoumlvegeacuteből koumlvetkeztethetuumlnk ugyanis ott a 8 paragrafus roumlvid vaacuteltozata szerepel majd logiku-san megnevezi a keacutet maacuter koraacutebban emliacutetett folyoacutet Ibn Rusta eacutes Gardīzī a hosszabb vaacuteltozatot őrizte meg Ennek elleneacutere Ibn Rusta az alapszoumlvegben megleacutevő folyoacutene-veket kihagyta Gardīzī pedig a 8 paragrafus hosszabb vaacuteltozata utaacuten egy kiteacuterőt tesz Előszoumlr az egyik folyoacute kapcsaacuten a 9 paragrafus alatt hiacutert ad a نندر nndr azaz a dunai bulgaacuter neacutepről majd ezutaacuten koumlvetkezik a 10 paragrafus benne a keacutet folyoacute neveacutevel majd uacutejabb kiteacuterő olvashatoacute a 11 paragrafus alatt a مروات mrwāt (morva) neacutepre vo-natkozoacutelag

169

Gardīzī 9 eacutes 11 paragrafusa azaz a dunai bulgaacuterok eacutes morvaacutek leiacuteraacutesaacutenak paacuterhu-zamai oumlnaacutelloacute fejezetekkeacutent megtalaacutelhatoacutek a Ḥudūd al-ʿālamban ami arra vall hogy ezeket a reacuteszeket a Gardīzī aacuteltal keacutepviselt szoumlvegbe maacutesodlagosan eacutepiacutetetteacutek be Ezek csak a perzsa nyelvű munkaacutekban maradtak fenn Mindenesetre a neacutepnevek magyar adatkoumlzlőre vallanak a foumlldrajzi elhelyezkedeacutes azaz a dunai bulgaacuterok eacutes morvaacutek kouml-zoumltti tiacuteznapi uacutet meacuteg a magyar honfoglalaacutes előtti aacutellapotokra utal ugyanis utaacutena maacuter a magyarok a keacutet neacutepet egymaacutestoacutel elvaacutelasztottaacutek

Az alapszoumlvegben a keacutet folyoacuteneacutev utaacuten a 12 paragrafus koumlvetkezik A leiacuteraacutesok koumlzuumll al-Marwazī csak azt koumlzli hogy orszaacuteguk erdős videacutek a Ḥudūd al-ʿālamban emellett meacuteg az is szerepel hogy folyoacutevizei is vannak Ennek toumlkeacuteletesen megfelelnek Ibn Rusta eacutes Gardīzī paacuterhuzamos helyei de ők meacuteg tovaacutebbi kiegeacutesziacuteteacutest tettek mi-kor koumlzlik hogy foumlldjuumlk talaja nedves Nem doumlnthető el hogy ez eredetileg is benne volt-e az alapszoumlvegben vagy esetleg a hosszabb vaacuteltozatnak volt reacutesze Mindenesetre a Rusz fejezetben ugyanezt a kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek a talaj jellemzeacuteseacuteneacutel

Az alapszoumlveg koumlvetkező mondata a 13 paragrafus a magyarok megművelt foumlld-jeiről amelyet azonban csak Ibn Rusta eacutes al-Marwazī őrzoumltt meg

Az 14 eacutes 16 paragrafus a magyarndashszlaacutev viszonyt taacutergyalja Al-Marwazī 14 parag-rafusaacutenak szoacute szerinti paacuterhuzama Gardīzī 16 paragrafusa eacutes ezt tekintjuumlk az alap-szoumlvegnek ami a magyaroknak a szlaacutevok eacutes a ruszok elleni taacutemadaacutesaacuteroacutel a fogoly-szerzeacutesről illetve a rabok bizaacutenci teruumlletre valoacute szaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel eacutes ottani eacuterteacutekesiacuteteacutesuumlkről szoacutel Ibn Rusta eacutes Gardīzī 14 eacutes 15 paragrafusai is toumlkeacuteletesen paacuterhuzamosak raacuteadaacute-sul az első mondat meacuteg al-Marwazī szoumlvegeacutevel is egyezik Ebben a magyarok szlaacutevok elleni taacutemadaacutesairoacutel a magyaroknak adott eacutelelmiszer ellaacutetmaacutenyroacutel illetve a szlaacutevok rab helyzeteacuteről tesznek emliacuteteacutest Az utoacutebbi kettő valoacutesziacutenűleg a hosszabb vaacuteltozat reacutesze lehetett A 15 paragrafus a magyarok tűzimaacutedoacute voltaacuteroacutel aztaacuten uacutejabb teacutemavaacutel-taacutest eredmeacutenyezett amit Ibn Rusta illetve a raacutenk maradt keacutezirat maacutesoloacuteja sajaacutetos moacutedon azaz elvaacutelasztoacutejellel is tudtunkra adott Ezutaacuten Ibn Rusta a szlaacutevndashmagyar viszonyt taacutergyaloacute teacutemaacutenak a kibőviacutetett vaacuteltozataacuteval folytatta Megnevezte a bizaacutenci tengerparti kikoumltőt ahova a magyarok a rabszolgaacutekat szaacutelliacutetottaacutek (16a paragrafus) majd beszuacutert egy nyilvaacutenvaloacutean maacutes forraacutesboacutel szaacutermazoacute informaacutecioacutet a kazaacuteroknak a magyarok elleni veacutedekezeacuteskeacutent aacutesott aacuterkaacuteroacutel (17 paragrafus) s veacuteguumll visszateacutert a bizaacutenci kikoumltőhelyhez illetve az ott folyoacute kereskedeacuteshez amiből megtudhatoacute hogy a magyarok a rabszolgaacutekeacutert bizaacutenci brokaacutetot eacutes szőnyegeket eacutes maacutes luxuscikkeket vaacutesaacuteroltak (16b paragrafus) Ibn Rusta magyar fejezete itt zaacuterul Ellenben Gardīzī a 15 paragrafus utaacuten maacuter nem az Ibn Rustaacuteval koumlzoumls szoumlvegből meriacutetett hanem az alapvaacuteltozatot koumlzli (16 paragrafus) A magyar portyaacutezoacute hadjaacuteratok emleacutekeacutet vala-milyen szinten a Ḥudūd al-ʿālam is megőrizte igaz nem az eredeti helyeacuten hanem a magyar fejezet veacutegeacuten (14 paragrafus)

A szlaacutevndashmagyar viszony taacutergyalaacutesa utaacuten a 18 paragrafusban a magyarok kuumllle-meacutere vonatkozoacute megjegyzeacutes talaacutelhatoacute Gardīzī eacutes al-Marwazī a magyarok kellemes kuumllsejeacutere keacutet kifejezeacutest hasznaacutelt majd ezt al-Marwazī egy a testuumlk nagysaacutegaacutera utaloacute megjegyzeacutessel zaacuterja A Ḥudūd al-ʿālam pedig csupaacuten egy jelzőt hasznaacutelt amely oumlsz-szecseng az előző keacutet szerző adataacuteval majd azt koumlzli hogy feacutelelmetesek

170

A magyar fejezet zaacuteroacute reacuteszlete feltehetőleg a 20 paragrafus lehetett amelyben az aacutell hogy a magyarok gazdagok Ezt al-Marwazī a kereskedeacutesuumlkkel magyaraacutezta miacuteg a Ḥudūd al-ʿālam szerzője gazdagsaacutegukat szembeaacutelliacutetja azzal hogy koumlzoumlnseacutegesek Gardīzī szoumlvegszerűen nem őrizte meg ezt a reacuteszt ugyanakkor a 19 paragrafusban arroacutel tudoacutesiacutet hogy a magyaroknak brokaacutet ruhaacutei eacutes miacuteves fegyverei vannak ami tar-talmilag azt jelenti hogy gazdagok

Gardīzī szoumlvege azonban tovaacutebb folytatoacutedik A 21 paragrafus feltehetőleg a 14 eacutes a 16 paragrafus első mondataacutenak aacutetfogalmazaacutesa tehaacutet egyfajta belső koumllcsoumlnzeacutes hogy uacutejboacutel a szlaacutevokkal valoacute kapcsolat teacutemaacutejaacutet vezesse be Ezt koumlveti a 22 parag-rafus amit viszont egyeacutertelműen a Ğayhānī-hagyomaacuteny szlaacutev fejezeteacuteből alakiacutetott aacutet Gardīzī Veacuteguumll a 23 paragrafusban a haacutezassaacutegkoumlteacuteskor szokaacutesos jegyajaacutendeacutek keacuter-deacuteseacutet taacutergyalja Gardīzī reacuteszletekbe menően A szakirodalomban maacuter felmeruumllt az a keacuterdeacutes hogy ez a reacuteszlet a magyarokra vagy a szlaacutevokra vonatkozik-e Aacuteltalaacuteban Gardīzīneacutel ezt tekintik a magyar fejezet zaacuteroacute reacuteszeacutenek

Veacutegezetuumll a 25 paragrafusban Gardīzī eacutes al-Marwazī szlaacutev fejezeteacuteben a magya-rok szlaacutevok elleni portyaacutezaacutesa keruumllt bemutataacutesra amely benne lehetett az alapszouml-vegben

Mindezek alapjaacuten maacuter az alapszoumlvegneacutel is egy hosszabb eacutes egy roumlvidebb vaacutelto-zattal szaacutemolhatunk A kettő egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban elsősorban tartalmi eacutes filoloacutegiai szempontboacutel lehetett jelentős kuumlloumlnbseacuteg nagyobb időbeli elteacutereacutessel nem szaacutemolhatunk azaz mindkeacutet vaacuteltozat a honfoglalaacutes előtti eacutevtizedekre vonatkozik Az alapvaacuteltozatokat aztaacuten legalaacutebb keacutetszer aacutetdolgoztaacutek eacutes kiegeacutesziacutetetteacutek majd a Ğayhānī-hagyomaacutenyt keacutepviselő szerzők ehhez meacuteg uacutejabb vaacuteltoztataacutesokat eacutes aacutetdolgozaacutesokat eszkoumlzoumlltek eacutes ezeknek a tovaacutebb maacutesolt vaacuteltozatai maradtak raacutenk a keacuteziratokban

Az aacutetdolgozaacutesok soraacuten a nndr eacutes mrwāt neacutepre vonatkozoacute adatokat (9 eacutes 11 paragrafus) olyan szinten tudjuk azonosiacutetani hogy azok a neacutepneacutevalakok (naacutendor maroacutet) feltehetőleg magyaroktoacutel szaacutermaztak Toumlrteacuteneti eacutes foumlldrajzi megfontolaacutesok alapjaacuten ez az informaacutecioacute meacuteg 895 előttre dataacutelhatoacute Emellett haacuterom esetben (21 22 24 paragrafus) biztosan azonosiacutethatoacute a betoldaacutes eredete ugyanis mind a haacutermat a Ğayhānī-hagyomaacuteny egy maacutesik helyeacuteről maacutesoltaacutek le Veacuteguumll vannak olyan reacuteszletek amelyek eredeteacutet nem sikeruumllt azonosiacutetani Ebbe a kategoacuteriaacuteba soroltam az Ibn Rusta eacutes a Gardīzī aacuteltal hagyomaacutenyozott 2 14 eacutes 15 paragrafust illetve Ibn Rusta 16andashb eacutes 17 valamint Gardīzī 19 eacutes 23 paragrafusaacutet A betoldaacutesok kronoloacutegiai szempontboacutel egyeacutertelműen honfoglalaacutes előttiek lehetnek mint pl a 16andashb vagy a 24 a toumlbbi eset-ben ez nem doumlnthető el

171

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlen1 MğfrMḥfr2 A besenyők or-

szaacutega eacutes a bulgaacute-rok koumlzeacute tartozoacute ʾsklek orszaacutega koumlzoumltt van a magyarok hataacute-rai koumlzuumll az első hataacuter

3 A magyarok a turkok egyik neacutepe4 Főnoumlkuumlk 20 ezer lovas eacuteleacuten vonul5 Főnoumlkuumlk neve kndh Ez a neacutev kiraacutelyuk ciacuteme Ugyanis annak az embernek a neve aki a kiraacutelyi ha-talmat gyakorolja foumlloumlttuumlk Ğlh

Minden magyar azt teszi amit a Ğlhnak nevezett főnoumlkuumlk parancsol nekik a haacuteboruacute dolgaacuteban a veacute-delemben eacutes maacutes dolgokban

6 Saacutetorlakoacute neacutep Egyuumltt vaacutendo-rolnak a friss eacutes bőseacuteges fűvel7 Orszaacuteguk szeacute-les meacuterete eleacuteri a szaacutez farszakhszor szaacutez farszakhot8 Orszaacuteguk egyik hataacutera a Rūm-tengert eacuteri Ebbe a tengerbe keacutet folyoacute oumlmlik Ezek koumlzuumll az egyik nagyobb mint a Ğayhūn A magyarok lakoacutehelyei e keacutet folyoacute koumlzoumltt van-nak

Amikor eljoumlnnek a teacuteli napok mindegyikuumlk a keacutet folyoacute koumlzuumll a hozzaacute koumlze-lebb levő folyoacutenaacutel telepszik meg Ott toumlltik a telet hala-kat fogva a folyoacute-boacutel Ott a legmeg-felelőbb szaacutemukra a teacuteli szaacutellaacutes

172

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlen9 Ami azt a Ğay-

ḥūnt illeti amely balra van tőluumlk a saqlāb[ok] ol-dalaacuten ott van egy neacutep a rūmok (bizaacutenciak) koumlzuumll akik mind keresz-teacutenyek nndrnak nevezik őket Ők toumlbben vannak mint a magyarok de gyengeacutebbek

10 A keacutet folyoacute neve Dūnā eacutes Atil

Amikor a magya-rok a folyoacute part-jaacuten vannak eze-ket a nnd-rokat laacutetjaacutek

11 A nndrok foumlloumltt a folyoacute partjaacuten egy nagy hegyseacuteg van eacutes a folyoacute en-nek a hegyseacutegnek az oldala menteacuten joumln A hegyseacuteg moumlgoumltt van egy neacutep a kereszteacute-nyek koumlzuumll Őket Mrwātnak hiacutev-jaacutek Koumlzoumlttuumlk eacutes a nndrok koumlzoumltt tiacuteznapi jaacuteroacutefoumlld van Ők nagy leacutelekszaacutemuacute neacutep Ruhaacutezatuk emleacute-keztet az arabok ruhaacutezataacutera tur-baacutenboacutel ingből eacutes kabaacutetboacutel aacutell Szaacutentoacutefoumlldjeik eacutes szőlőik vannak mert vizeik a foumlld sziacuteneacuten folynak Foumlld alatti csator-naacuteik nincsenek

12 A magyarok orszaacutega bővelke-dik faacutekban Talaja nedves

173

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlen13 Szaacutentoacutefoumlldjeik vannak14 A veluumlk szom-szeacutedos ṣaqāliba-kat eacutes rūsokat le-győzik foglyokat ejtenek koumlzuumlluumlk a foglyokat Rūm-ba viszik s ott eladjaacutek őket14 Az oumlsszes ve-luumlk szomszeacutedos ṣaqāliba foumlloumltt győzelmet arat-nak Suacutelyos eacutelelmi-

szerellaacutetmaacuteny nyuacutejtaacutesaacutera kouml-telezik őket eacutes rabokkeacutent tart-jaacutek őket

15 A magyarok tűz-imaacutedoacutek

16a s addig viszik a foglyokat

amiacuteg Rūm orszaacute-gaacutenak

el nem jutnak

Megtaacutemadjaacutek a ṣaqālibakat

a tengerparton

egy kikoumltőjeacutehez

amelyet Krhnek neveznek

17 Azt mondjaacutek hogy a kazaacuterok reacutegebben aacuterok-kal vetteacutek koumlruumll magukat a ma-gyarok eacutes maacutes az orszaacutegukkal szomszeacutedos neacute-pek ellen

174

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlen16b

s ott vaacutesaacutert tar-tanak

Amikor a ma-gyarok a fog-lyokat Krhbe viszik a rūm(ok) eleacutebuumlk mennek

A rabszolgaacutekeacutert csereacutebe rūmī brokaacutetot gyap-juacuteszőnyeget eacutes maacutes rūm aacuterut vesznek

18 A magyarok szemrevaloacute szeacutep kuumllsejű eacutes nagy testű emberek20 Vagyonosak eacutes szembetűnően gazdagok amit kereskedelmuumlk-nek koumlszoumlnhet-nek

19 Ruhaacutejuk brokaacutet fegy-vereik ezuumlsttel vannak kiverve eacutes gyoumlnggyel be-rakottak

21 Aacutellandoacutean portyaacutera mennek a saqlābok ellen 22 A magyarok-toacutel a saqlābokig tiacuteznapi jaacuteroacute-foumlldnyi uacutet van A saqlābok hataacuter-videacutekeihez koumlzel egy vaacuteros van amelyet Wāntīt-nak hiacutevnak

23 A leaacutenykeacutereacutes alkalmaacuteval naacute-luk az a szokaacutes hogy amikor a leaacutenyt megkeacuterik veacutetelaacuterat visznek a leaacuteny gazdag-saacutegaacutenak araacutenyaacute-ban toumlbb vagy kevesebb aacutellatotAmikor a veacutetelaacuter meghataacuterozaacutesaacute-ra oumlsszeuumllnek

175

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlena leaacuteny atyja a vőlegeacuteny aty-jaacutet sajaacutet haacutezaacuteba viszi eacutes min-dent oumlsszegyűjt amije csak van coboly- herme-lin- moacutekus- nyestpreacutemből eacutes roacutekamaacutelboacutel a brokaacutet ruhahu-zatokkal eacutes min-denfeacutele bőrrel egyetemben tiacutez bőrruhaacutera valoacutet [Mindezt] egy szőnyegbe goumln-gyoumlliacuteti eacutes a vő-legeacuteny atyjaacutenak lovaacutera koumltoumlzi majd hazakuumlldi őt Akkor az mindent elkuumlld neki [a leaacuteny atyjaacutenak] amire csak szuumlkseacuteg van az előre megaacutella-piacutetott veacutetelaacuterhoz aacutellatot peacutenzt ingoacutesaacutegot eacutes ak-kor hazaviszik a leaacutenyt

24 a maacutesik a sivataggal szom-szeacutedos hataacuteru-kon hegyseacuteg van amelyben Aīn nevű neacutep szaacutell meg Nekik lova-ik laacutebasjoacuteszaacutegaik eacutes szaacutentoacutefoumlldjeik vannakEnnek a hegy-seacutegnek az alsoacute reacuteszeacuten a tenger partjaacuten az Uġūna nevű neacutep lakik ők kereszteacutenyek

176

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlens az iszlaacutemnak Tiflīs videacutekeacutehez csatlakozoacute orszaacute-gaival hataacuterosak ez Armeacutenia első hataacutera Ez a hegy-seacuteg addig terjed amiacuteg al-Bāb wa-l-Abwāb foumlld-jeacutehez nem eacuter s a kazaacuterok orszaacutegaacute-hoz csatlakozik

25 Teacutelen a ma-gyarok meg-taacutemadjaacutek őket (szlaacutevokat)

A rekonstruaacutelt alapszoumlveguumlnk alapjaacuten a 9 szaacutezad maacutesodik feleacutere a korai magyar-saacutegot a koumlvetkezőkeacuteppen jellemezhetjuumlk

1 A muszlim szerző a Fekete-tenger partjaacuten eacutelő magyarsaacutegroacutel olyan elkeacutepzeleacutessel rendelkezett hogy a magyarok valahonnan keletről joumlttek Ezt haacuterom dologra le-het alapozni 1 a magyar neacutepneacutev eacutes a bdquoleaacutesott foumlldrdquo toumlrteacuteneteacutenek oumlsszekapcsolaacutesaacutera 2 a magyarok szaacutellaacutesteruumlleteacutet a volgai bulgaacuterok eacutes a besenyők koumlzeacute tevő reacuteszletre amely moumlgoumltt a magyarsaacuteg Volga-videacuteken maradt toumlredeacutekeacutenek ismereteacutet is felteacute-telezhetjuumlk 3 a magyarsaacuteg toumlroumlk neacutepek koumlzeacute sorolaacutesaacutera amely a muszlim szerzők vilaacutegkeacutepe szerint azt jelenti hogy a Volgaacutetoacutel keletre eacutelő toumlroumlk neacutepek koumlzuumll kellett elvaacutendorolniuk

2 A magyarsaacuteg eacuteletmoacutedjaacutera utaloacute adatok alapjaacuten egy meglehetősen sokoldaluacute kouml-zoumlsseacuteg keacutepe bontakozik ki A neacutepesseacuteg steppeacuten eacutelő reacuteszeacutet tipikusan saacutetorlakoacute no-maacutednak aacutebraacutezoltaacutek akik a folyoacute menteacuten nomadizaacuteltak eacutes a kritikus teacuteli hoacutenapokban halaacuteszattal egeacutesziacutetetteacutek ki taacuteplaacuteleacutekukat Ugyanakkor a ligetes steppeacuten eacutes az erdővi-deacuteken lakoacute magyaroknaacutel magas szintű foumlldműveleacutes folyhatott Emellett a magyarok bekapcsoloacutedtak a nagy hasznot hozoacute taacutevolsaacutegi kereskedelembe is Az erdővideacutekre vezetett portyaacutezoacute hadjaacuteratok ceacutelja rabszolgaszerzeacutes volt akiket aztaacuten feltehetőleg a Kriacutem feacutelszigeten eacuterteacutekesiacutetettek Nem veacuteletlen hogy a magyarsaacuteg joacuteleacuteteacutet a magyarok teruumlleteacutet felkereső muszlim kereskedők akiktől az informaacutecioacutek szaacutermaztak elsősor-ban a kereskedelemből szaacutermazoacute luxuscikkekben meacuterteacutek

3 A foumlldrajzi viszonyok aacutebraacutezolaacutesa is komoly hangsuacutelyt kapott a leiacuteraacutesban A ma-gyar toumlrzsszoumlvetseacuteg teruumlleteacutenek a kiterjedeacutese a szaacutezszor szaacutez farszakh (600times600 km) ugyan nem hataacuterozhatoacute meg egeacuteszen pontosan azonban koumlruumllbeluumll ugyanakkora mint Heacuterodotosz Szkiacutetiaacuteja vagy a dunai bulgaacuterok orszaacutega illetve kisebb mint a bese-nyők Volgaacutetoacutel keletre leacutevő szaacutellaacutesteruumllete de nagyobb mint a burtaacuteszok foumlldje A ma-gyar szaacutellaacutesteruumllet deacuteli hataacutera a Rūm-tengernek nevezett Fekete-tenger eacuteszaki part-videacuteke A keacutet neacutev szerint felsorolt folyoacute koumlzuumll az egyiket biztosan a Dunaacuteval lehet azonosiacutetani A maacutesik a toumlroumlk Aumltil gt magyar Etel neacutev amely eredetileg a Volga neve

177

volt A magyarok aacuteltal lakott teruumlletet erdősnek eacutes viacutezben gazdagnak iacuterjaacutek le ami azt taacutemasztja alaacute hogy a magyarsaacuteg toumlbbseacutege a ligetes steppeacuten eacutelhetett Ugyanakkor minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean az ettől deacutelre huacutezoacutedoacute steppeoumlv is hozzaacutejuk tartozott

4 Hatalmi viszonyaikra vonatkozoacutelag az alapszoumlveg egy kettős uralmi rendet tuumlk-roumlz amelyben a kuumlnde teacutenyleges politikai hatalma formaacutelissaacute vaacutelt s a gyula vezette az aacutellamuumlgyeket eacutes a hadsereget Mivel a kuumlnde ciacutem a Kazaacuter Kaganaacutetus hierarchiaacutejaacuteban a harmadik meacuteltoacutesaacutegot illette meg ez uacutegy eacutertelmezhető hogy a magyar toumlrzsszouml-vetseacuteg kazaacuter fuumlggőseacutegeacutenek lazulaacutesaacuteroacutel s ezzel paacuterhuzamosan a magyar toumlrzsszoumlvet-seacuteg eacuterdekeit keacutepviselő gyula politikai hatalmi poziacutecioacutejaacutenak erősoumldeacuteseacuteről lehet szoacute A magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg a 9 szaacutezad folyamaacuten ugyan időlegesen szembekeruumllhetett a kazaacuter kagaacutennal amint arra a kazaacuterok koumlruumllaacuterkolaacutesaacuteroacutel beszaacutemoloacute betoldaacutes utalhat azonban a honfoglalaacutesig a Kazaacuter Kaganaacutetus reacutesze volt

5 A magyarsaacuteg katonai ereje keacutet tuumlmen volt ez teruumlleteacutenek meacutereteihez hasonloacutean jelentős haderő amelyet aacuteltalaacuteban heacutet-tiacutez toumlrzsből aacutelloacute szoumlvetseacuteg tudott kiaacutelliacutetani Ez a hadsereg keacutepes volt a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacutera eacutes annak katonai biztosiacutetaacute-saacutera sőt meacuteg egy feacutel eacutevszaacutezadig rettegeacutesben tartotta kalandozaacutesaival a Nyugatot eacutes Bizaacutencot Azutaacuten pedig lehetőveacute tette hogy a kereszteacuteny Euroacutepa keleti feleacuten a Magyar Kiraacutelysaacuteg az egeacutesz koumlzeacutepkoron aacutet jelentős politikai erő maradjon

III Magyarok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben

Az euraacutezsiai steppe eacutes a koumlzeacutepkori Euroacutepa viszonya

A 10 szaacutezad a magyarsaacuteg toumlrteacutenete szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacute hiszen a szaacutezad elejeacuten vette birtokba Aacuterpaacuted neacutepe a Kaacuterpaacutet-medenceacutet eacutes a veacutegeacuten pedig megtoumlrteacutent a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele A honfoglalaacutesroacutel eacutes a megkeresztelkedeacutesről tekintettel a nemreacutegen uumlnnepelt ezerszaacutez eacutes ezereacuteves megemleacutekezeacutesekre bő irodalom aacutell rendel-kezeacutesre Jelen munkaacuteban elsősorban a geopolitikai eacutes nagyobb toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacute-sek szempontjaacuteboacutel tekintem aacutet a keacuterdeacutest eacutes annak nomaacuted haacutettereacutere oumlsszpontosiacutetva

A Kaacuterpaacutet-medence az euraacutezsiai steppeoumlv nyugati veacutegpontja ameddig a nomaacuted neacute-pek toumlrteacutenelmuumlk soraacuten eljutottak eacutes oda betelepedve jelentős politikai alakulatokat hoztak leacutetre Az euraacutezsiai nomaacuted eacuteletforma kialakulaacutesa a Kr e 1 eacutevezred első feleacutere maacuter biztosan dataacutelhatoacute Ebben a reacutegioacuteban a nomaacutedok toumlbbeacute-keveacutesbeacute hasonloacute eacutelet-moacuteddal eacutes anyagi eacutes szellemi kultuacuteraacuteval rendelkeztek A nomaacutedok a Kr e 3 szaacutezadtoacutel a Kr u 15 szaacutezadig hatalmas kiterjedeacutesű birodalmakat hoztak leacutetre amelyek befolyaacute-soltaacutek Aacutezsia eacutes Euroacutepa civilizaacutecioacuteinak alakulaacutesaacutet Az első birodalmat a xiongnuk hoz-taacutek leacutetre a Kr e 3 szaacutezad veacutegeacuten amely kiterjedt Mandzsuacuteriaacutetoacutel a Kazak-steppeacuteig Azt koumlvetően a tuumlrkoumlk alapiacutetottaacutek meg birodalmukat a 6 szaacutezad koumlzepeacuten amely nyugat feleacute egeacuteszen a Kriacutem feacutelszigetig eacutert Veacuteguumll a mongolok egyesiacutetve a steppeoumlvet elfoglaltaacutek a deacuteli civilizaacutecioacutekat is a 13 szaacutezadban eacutes iacutegy a vilaacutegtoumlrteacutenelem legnagyobb birodal-maacutet teremtetteacutek meg Ezen birodalmak leacutetrejoumltte illetve utoacutedaacutellamaik doumlntő befolyaacutest gyakoroltak a kelet-euroacutepai steppe ezaacuteltal a Kaacuterpaacutet-medence toumlrteacuteneteacutere

A koumlzeacutepkori kelet-euroacutepai nomaacutedok toumlrteacuteneteacutenek korszakolaacutesa az előbb emliacutetett birodalmak alakulaacutesaacuteval szoros oumlsszefuumlggeacutesben aacutellott A hun birodalom (370ndash453) a koraacutebbi xiongnu hagyomaacutenyhoz koumlthető Itt elsősorban nem etnikai eacutes nyelvi ha-nem strukturaacutelis eacutertelemben beszeacutelhetuumlnk utoacutedaacutellamroacutel vagyis a xiongnu birodalmi mintaacutek tovaacutebbeacuteleacuteseacuteről a hunoknaacutel A hunokkal kezdődik meg az uacuten neacutepvaacutendor-laacuteskor A hunok mintegy 80 eacuteves uralmaacutet koumlvető egy eacutevszaacutezadban haacuterom nagyobb neacutepmozgaacutes ment veacutegbe A 463 előtti eacutevekben eacuterkeztek meg Euroacutepaacuteba a szaragurok ogurok eacutes onogurok 506 taacutejaacuten a szabiacuterok eleacuterteacutek a Kaukaacutezus előtereacutet Majd 558-ban az avarok jelentek meg akik a tuumlrkoumlk elől menekuumlltek nyugatra Az avarok 568-ban birtokba vetteacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacutet eacutes birodalmuknak ott volt a koumlzpontja 803-as bukaacutesukig A Kazaacuter Birodalom a Nyugati Tuumlrk Kaganaacutetus utoacutedaacutellama amely a 7 szaacute-zad elejeacutetől 965-ig aacutellt fenn A kazaacuterok 680-toacutel 895-ig uralmuk alatt tartottaacutek a Volga eacutes az Al-Duna koumlzoumltti teruumlletet A 9 szaacutezad veacutegeacuten eacutes a 10ndash11 szaacutezadban a Kazak-

180

steppeacuten veacutegbemenő vaacuteltozaacutesok uacutejabb nyugatra vaacutendorlaacutesokat ideacuteztek elő Elsőkeacutent a besenyők vetteacutek birtokba a Fekete-tengertől eacuteszakra eső steppeacutet 895-ben majd az uacutezok terjeszkedtek nyugat feleacute a Kazaacuter Birodalom bukaacutesa utaacuten Veacuteguumll a kunok a 11 szaacutezad koumlzepeacuten eacuterteacutek el a Dnyepert majd vetteacutek birtokba az Al-Dunaacuteig terjedő teruumlletet A kunoknak nem sikeruumllt politikai egyseacuteget leacutetrehozniuk a 11ndash13 szaacutezad folyamaacuten ez majd a mongol hoacutediacutetaacutes koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre 1242-től amikor Batu megalapiacutetotta az Arany Hordaacutet

A Kaacuterpaacutet-medence foumlldrajzi adottsaacutegai igen joacutek Legutoacutebb Fodor Istvaacuten mutatott raacute hogy az eacuteletfoumlldrajzi viszonyok a nomaacutedok aacuteltal megszaacutellt Alfoumlld eacutes a kelet-euroacute-pai steppe koumlzoumltt kuumlloumlnboumlznek A csapadeacutekmennyiseacuteg nagyjaacuteboacutel maacutesfeacutelszerese eacutes a talaj viacutezmegtartaacutesa is sokkal kedvezőbb a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Ugyanakkor a folyoacute menti nomadizaacutelaacutes egyreacuteszt a hatalmas aacuterteruumllet valamint az eacuteghajlati kuumlloumlnbseacute-gek hiaacutenya miatt nem jellemző hanem a folyoacuteval merőlegesen mozgattaacutek az aacutellat-aacutellomaacutenyt eacutes kisebb teruumlleten ami lehetőveacute tette az aacutellandoacute szaacutellaacutesok kialakulaacutesaacutet Miutaacuten a Kaacuterpaacutet-medence teruumllete a foumlldműveleacutesre is alkalmas iacutegy aztaacuten a letelepe-deacutessel a foumlldműveleacutes is előteacuterbe keruumllt Hasonloacute letelepedeacutesi folyamatot figyeltek meg a szkiacutetaacuteknaacutel szarmataacuteknaacutel eacutes avaroknaacutel is a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben1

A Kaacuterpaacutet-medence szaacutemaacutera kelet felől a Kaacuterpaacutetok koszoruacuteja termeacuteszetes veacutedel-met nyuacutejtott amit az avarok a tuumlrkoumlk ellen miacuteg a magyarok a besenyők ellen aknaacutez-tak ki2 Ugyanakkor a Kaacuterpaacutet-medence politikai viszonyai nagyban befolyaacutesoltaacutek a kelet-euroacutepai nomaacutedoknak a Balkaacutenra vagy a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe valoacute bekoumlltoumlzeacuteseacutet

A hunok megjeleneacuteseacuteről a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben kuumlloumlnboumlző felteacutetelezeacutesek vannak Egy vitatott beszaacutemoloacute szerint 427-ben Pannonia maacuter oumltven eacuteve a hunok fennhatoacute-saacutega alatt aacutellt3 A Kaacuterpaacutet-medence nyugati fele azaz a Dunaacutetoacutel nyugatra leacutevő teruumllet a Roacutemai Birodalomhoz tartozott eacutes a Duna vonalaacutet erődrendszer veacutedte Miutaacuten lever-teacutek a vizigoacutetokat a hunok hatalmi szfeacuteraacuteja az Al-Dunaacuteig terjedt ki A goacutetok elaacuterasz-tottaacutek a Balkaacutent 378-ban Valensz a keletroacutemai csaacuteszaacuter Hadrianupolisznaacutel vereseacuteget szenvedett eacutes maga is elesett a harcokban amelyekbe hunok is beavatkoztak a goacutetok oldalaacuten 384 elejeacuten egy hun lovascsapatroacutel van adatunk amely Noricum eacutes Raetia tartomaacutenyokon keresztuumll vonulva Galliaacuteban harcolt Maenchen-Helfen szerint ezek a hunok nem messze keleten hanem valahol az Alfoumlldoumln eacutelhettek4

Mindenesetre 400 taacutejaacuten a hunok fejedelme Uldin az Olttoacutel keletre eső Al-Duna-videacuteket tartotta ellenőrzeacutese alatt Boacutena felteacutetelezeacutese szerint 402 taacutejaacuten a hunok a Kaacuterpaacutet-medenceacutet aacutetkaroloacute nagy hadműveletbe kezdtek eacuteszak feleacute a Keleti-Kaacuterpaacutetokat megkeruumllve taacutemadtak miacuteg Uldin az Al-Duna feleacute vezetett hadjaacuteratot Ezeacutert a Duna voumllgyeacuteben egy vandaacutel alaacuten gepida mozgaacutes indult meg nyomukban pedig szveacutevek eacutes uacutejabb vandaacutel csoportok nyomultak maacutesreacuteszt pedig 406-ban Radagaisus goacutet szar-mata eacutes maacutes elemekből aacutelloacute seregeacutevel Pannoniaacuteboacutel Eacuteszak-Itaacuteliaacuteba toumlrt ami moumlgoumltt

1 Fodor 2002 18ndash29 2009 85ndash882 httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 1443 Thompson 2003 334 Maenchen-Helfen 1973 40ndash43

181

Uldin koumlzeledeacutese aacutellhatott5 412-ben Oluumlmpiodoacuterosz koumlvetseacutege kereste fel a hun kiraacutelyt Oluumlmpiodoacuterosz toumlrteacutenete toumlredeacutekesen maradt fenn ezeacutert toumlbbfeacutele eacutertelme-zeacutest tesz lehetőveacute Az egyik szerint a keletroacutemai koumlvet Konstantinaacutepolyboacutel indulva a Fekete-tengeren keresztuumll a Don eacutes Volga koumlzoumltti teruumlleten kereste fel a hun kiraacutelyt Donat(us)t akit aacutelnok moacutedon a koumlvetek megoumlltek eacutes Kharaton lett az uacutej kiraacutely akit draacutega ajaacutendeacutekokkal igyekeztek raacutevenni a roacutemaiakkal valoacute beacutekekoumlteacutesre Ennek alap-jaacuten feltehető hogy a 420-as eacutevekig a hunok nem vetteacutek birtokba a Kaacuterpaacutet-medenceacutet6 A maacutesik elmeacutelet azzal szaacutemol hogy Oluumlmpiodoacuterosz Honorius nyugatroacutemai csaacute-szaacuter koumlvete volt aki az Adriaacuten kelt aacutet eacutes iacutegy valahol Pannoniaacuteban volt a hunok koumlz-pontja Sinor szerint a Kaacuterpaacutet-medence keleti fele a Dunaacutetoacutel keletre maacuter 400 utaacuten hun fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllhetett7 Maenchen-Helfen elfogadja azt a veacutelemeacutenyt hogy

5 Boacutena 1993 216 Thompson 2003 40 Boacutena 1993 23 447 Sinor 1990 185ndash186

Savaria

Sopianae

Siscia

Sirmium

S A V I A PANNONIA SECUNDA

V A L E R I AP A N N O N I A P R I M A

20 Pannonia a keacuteső roacutemai korban

182

Oluumlmpiodoacuterosz a ravennai udvar szolgaacutelataacuteban aacutellt ugyanis egyreacuteszt joacutel tudott la-tinul amit a műveacuteben talaacutelhatoacute latin szavak eacutes tulajdonnevek tuumlkroumlznek maacutesreacuteszt Toumlrteacutenet ciacutemű műve kizaacuteroacutelag a nyugatroacutemai reacutesszel foglalkozik8

Ruga hun kiraacutely (422ndash434) tette aacutet a birodalom koumlzpontjaacutet a Fekete-tenger videacutekeacuteről a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe A Kaacuterpaacutet-medence keleti fele megszaacutellaacutesaacutenak eacutes birtokba veacuteteleacute-nek menete nem ismert mindenesetre a 380-as eacutevek elejeacutetől igazolhatoacute hogy ott hun csapatok megfordultak tehaacutet alapos ismeretekkel rendelkeztek a teruumllet viszonyairoacutel A roacutemai uralom alatt leacutevő teruumlleteknek a megszerzeacutese joacutel nyomon koumlvethető A roacutemaiak 425-ben uumlriacutetik ki Valeria Ripensist eacutes a lakossaacutegot Saviaacutetoacutel deacutelnyugatra telepiacutethet-teacutek Valeria Ripensis teruumlleteacuten nincs roacutemai helyneacutevkontinuitaacutes Az Aquincum eacutes a Draacuteva torkolata koumlzoumltti Duna-szakasz roacutemai erődjeit nem pusztiacutetottaacutek el ami arra utal hogy Ruga feltehetően szerződeacuteses uacuteton szerezte meg a tartomaacutenyt 427-ben Pannonia veszeacutelyezteteacutese koumlvetkezteacuteben a keletroacutemai haderő megszaacutellja Pannonia Secunda teruumlleteacutet ami hagyomaacutenyosan nyugatroacutemai teruumlletnek szaacutemiacutetott Ezt III Valentinianus 437-ben konstantinaacutepolyi eskuumlvőjeacuten hagyta joacutevaacute 432-ben Galla Placidia szoumlvetseacutegeseivel megbuktatta Aetiust eacutes az uacutej hadvezeacuter Bonifacius Rimini mellett legyőzte Aetius seregeacutet aki Rugaacutehoz menekuumllt A Ruga aacuteltal rendelkezeacutesre bocsaacutetott hun sereggel szeacutetverte a csaacuteszaacuteri hadat a vereseacuteg koumlvetkezteacuteben a csaacute-szaacuterneacute keacutenytelen volt Aetiust legfőbb katonai parancsnokkaacute kinevezni eacutes patricius rangot adomaacutenyozni neki A taacutemogataacuteseacutert csereacutebe Aetius 43334-ben aacutetadta a hu-noknak Valeria megmaradt teruumlleteacutet eacutes Pannonia Primaacutet Bleda (434ndash445) 440 őszeacuten Viminaciumnaacutel (Kostolac) aacutetkelt a Dunaacuten eacutes nyugat feleacute vonulva elfoglalta Margust majd Singidunumot (Belgraacuted) azutaacuten 441-ben Sirmium esett aacuteldozatul az ostrom-nak Ezzel Pannonia Secunda is hun keacutezre keruumllt Miutaacuten Attila 445-ben meggyilkolta baacutetyjaacutet Bledaacutet eacutes aacutetvette a hatalmat Aetius koumlveteket kuumlldoumltt az uacutej hun uralkodoacutehoz 445-ben Carpilio eacutes Cassiodorus szenaacutetorok uacutej beacutekeacutet koumltoumlttek Attilaacuteval melynek eacuter-telmeacuteben aacutetadtaacutek Savia tartomaacutenyt eacutes Attilaacutet magister militummaacute nevezteacutek ki hogy leplezzeacutek a hunoknak fizetett tributumot Ezzel lezaacuterult a Kaacuterpaacutet-medence birtokba veacutetele Tehaacutet a Dunaacutetoacutel keletre eső teruumlletek 422-től maacuter biztosan hun uralom alatt aacutelltak majd 425 eacutes 445 koumlzoumltt a Dunaacutentuacutel is hun keacutezre keruumllt A Kaacuterpaacutet-medence azonban csak roumlvid ideig maradt egyseacuteges mivel Attila halaacutela (453) eacutes a Nedao mel-letti csata (455) koumlvetkezteacuteben a Hun Birodalom szeacutetesett9 Az ezt koumlvető mintegy szaacutez eacutevben a Kaacuterpaacutet-medence keleti feleacutet a gepidaacutek a nyugatit pedig a langobardok tartottaacutek ellenőrzeacutesuumlk alatt Az uacutejabb nomaacuted hullaacutem a 6 szaacutezad koumlzepeacuten eacuterte el a Kaacuterpaacutet-medeceacutet

Az avarok koumlvetei 558-ban eacuterkeztek Konstantinaacutepolyba Az avaroknak elsőkeacutent a Kaukaacutezus előtereacuteben eacutelő barszeacutelok onogurok eacutes szabiacuterok hoacutedoltak be 561 taacutejaacuten az avarok antaacutek elleni taacutemadaacutesa jelzi hogy a Fekete-tenger feletti pusztaacutek maacuter a ha-talmuk alaacute tartoztak Az Al-Dunaacutet 562-re eacuterteacutek el Az avarok nyugatra huacutezoacutedaacutesaacutenak haacutettereacuteben a tuumlrk fenyegeteacutes aacutellt Miutaacuten a tuumlrkoumlk az avarokat szoumlkoumltt rabszolgaacuteik-nak tartottaacutek eacutes hatalmukat kiterjesztetteacutek a Kaukaacutezus előtereacutere az avarok keacuteny-

8 Maenchen-Helfen 1978 53ndash549 Boacutena et al 1993 11ndash12 39ndash41 45 48

183

szerhelyzetbe keruumlltek 562-ben az avarok koumlvetet kuumlldtek Konstantinaacutepolyba hogy bebocsaacutetaacutest keacuterjenek a Duna moumlgeacute Scythia minorba (Dobrudzsa) de Jusztinianosz (527ndash565) Pannonia secundaacutet javasolta elfoglalaacutesra hogy az ottani gepidaacutekat kiszo-riacutetsa Miutaacuten az avarok ezt nem fogadtaacutek el Bizaacutenc az al-dunai limes veacutedelmeacutet meg-erősiacutetette iacutegy arra nem lehetett aacutettoumlrni 56263-ban az avarok megkeruumllve eacuteszakroacutel a Kaacuterpaacutetok vonalaacutet Sigibert frank kiraacutelytoacutel szenvedtek vereseacuteget Thuumlringiaacuteban az Elba menteacuten 56667-ben az avarok uacutejboacutel Sigibert teruumlleteacutere toumlrtek raacute eacutes haderejeacutet beke-riacutetve legyőzteacutek Sigibert azonban ajaacutendeacutekokkal az avarokat arra keacutesztette hogy beacutekeacutet koumlssenek vele Boacutena Istvaacuten szerint az avaroknak nem volt tuacutel sok lehetőseacuteguumlk hiszen az Al-Dunaacutet a bizaacutenciak lezaacutertaacutek a Keleti-Kaacuterpaacutetok haacutegoacuteit a gepidaacutek torlaszoltaacutek el iacutegy a Kaacuterpaacutetokat eacuteszakroacutel lehetett megkeruumllni amint azt a frankok elleni had-jaacuteratok mutatjaacutek10 565-ben II Jusztinianosz csaacuteszaacuter elődjeacutevel szemben aki eacutevpeacutenz fizeteacuteseacuten eacutes a diplomaacuteciaacuten valamint a belső ellenteacutetek kihasznaacutelaacutesaacuten alapuloacute beacuteke-politikaacutet folytatott a katonai felleacutepeacutest eacutes az eacutevpeacutenz fizeteacuteseacutenek visszavonaacutesaacutet reacuteszesiacute-tette előnyben Iacutegy tehaacutet a dunai hataacuterzaacuterat tovaacutebb erősiacutetette A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Alboin langobard kiraacutely uralkodott a Dunaacuten tuacuteli teruumlleteken aki 565-ben Sirmium ellen taacutemadt A gepidaacutek Kunimund kiraacutely vezeteacuteseacutevel szoumlvetseacutegre leacuteptek Bizaacutenccal a langobardok ellen iacutegy 566-ban a bizaacutenciak segiacutetseacutegeacutevel visszaszoriacutetottaacutek a lango-bardokat Alboin az ősz folyamaacuten hiacuteruumll vette a Bajaacuten avar kagaacuten eacutes Sigibert koumlzti egyezseacuteget eacutes szoumlvetseacuteget ajaacutenlott az avaroknak hogy ellensuacutelyozza a bizaacutencindash gepida oumlsszefogaacutest Kunimund azonban nem teljesiacutetette iacutegeacutereteacutet a bizaacutenciaknak eacutes nem volt hajlandoacute aacutetadni Sirmiumot iacutegy szoumlvetseacuteges neacutelkuumll maradt Ellenfele a langobard uralkodoacute Alboin az avaroknak a gepidaacutek orszaacutegaacutet eacutes a langobard aacutellataacutellomaacuteny ti-zedeacutet ajaacutenlotta fel majd eacuteszakroacutel a Morva-kapun keresztuumll kalauzoltaacutek az avarokat a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe A Duna-koumlnyoumlktől a Tisza menti gepida kiraacutelysaacutegra taacutemad-tak az avarok Kunimundot eacutes seregeacutet legyőzteacutek orszaacutegukat pedig birtokba vetteacutek A maradeacutek gepida haderő eacutes Sirmium a bizaacutenciakhoz aacutellt aacutet Alboin langobard kiraacutely felismerte hogy az avar szomszeacutedsaacuteg meacuteg a gepidaacutenaacutel is veszeacutelyesebb ezeacutert az avar kagaacutennal megegyeztek hogy beacutekeacutesen kivonulva Pannoniaacuteboacutel Eacuteszak-Itaacuteliaacuteba koumlltoumlz-nek 568-ban a langobardok kiuumlriacutetetteacutek a dunaacutentuacuteli teruumlleteket eacutes az avarok birtokba vetteacutek az egeacutesz Kaacuterpaacutet-medenceacutet Miacuteg a hunok csak egy eacutevtizedig tartottaacutek ural-muk alatt ezt a teruumlletet addig az avarok mintegy 230 eacuteven keresztuumll biztosiacutetottaacutek a Kaacuterpaacutet-medence politikai egyseacutegeacutet Az avarok bevonulaacutesaacuteval a germaacuten nyelvű neacutepek dominanciaacuteja megszűnt eacutes ezeknek a neacutepeknek toumlrzseknek a nyelve eacutes etnikai tudata fokozatosan eltűnt amint beolvadtak az uacutejonnan eacuterkező neacutepesseacuteghullaacutemokba11

A 7 szaacutezad maacutesodik feleacuteben uacutejabb nyugati vaacutendorlaacutesra keruumllt sor A Kuvrat aacutel-tal alapiacutetott birodalom amelyet a keacuterdeacutessel foglalkozoacute kutatoacutek uacutejabban a Kubaacuten eacutes a Dnyeper illetve a Don eacutes a Dnyeszter koumlzeacute helyeznek12 a kazaacuterok taacutemadaacutesa koumlvetkezteacuteben felbomlott valamikor 660 eacutes 670 koumlzoumltt Theophaneacutesz Confessor eacutes

10 Boacutena 1984 31111 Pohl 1988 37ndash40 43ndash57 A korszakra vonatkozoacute forraacutesok magyar fordiacutetaacutesa bőseacuteges kommen-

taacuterokkal Szaacutedeczky-Kardoss 1992 14ndash3512 Romašov 1992ndash1994 241ndash245 Roacutena-Tas 2000 19

184

Nikeacutephorosz Patriarcha koumlzoumls forraacutesa Kuvrat oumlt fiaacutenak toumlrteacuteneteacuteben szaacutemolt be az esemeacutenyekről Eszerint a legidősebb fiuacute (Bat)Bajaacuten az ősi foumlldoumln maradt a maacuteso-dik Kotrag aacutetkelt a Donon eacutes ott telepedett le a negyedik Pannoniaacuteba koumlltoumlzoumltt eacutes az avar kagaacuten hatalmaacutet ismerte el miacuteg az oumltoumldik Itaacuteliaacuteba a ravennai Pentapolis foumlldjeacuten letelepedve bizaacutenci adoacutefizető lett A harmadik fiuacute neacutev szerint Asparuch aacutet-kelt a Dnyeperen eacutes Dnyeszteren eacutes a Duna torkolataacutenaacutel talaacutelt magaacutenak szaacutellaacutest Asparuchnak előszoumlr az avar előőrsoumlkkel kellett megkuumlzdenie azutaacuten sikeruumllt bir-tokba venni a Duna torkolatvideacutekeacutet A bizaacutenci politika minden eszkoumlzzel igyeke-zett azt megakadaacutelyozni hogy aacutetleacutepjeacutek a Duna vonalaacutet ugyanakkor az arab flotta 673 eacutes 677 koumlzoumltt oumltszoumlr is ostrom alaacute vette Konstantinaacutepolyt iacutegy nem aacutellt rendel-kezeacutesre megfelelő szaacutemuacute haderő Miutaacuten sikeresen visszaverteacutek az arab taacutemadaacutest IV Konstantin maga indult a bulgaacuterok ellen felvonultatva 680-ban a hadiflottaacutet a Duna torkolataacutehoz De Asparuch sikeresen veacutedekezett majd ellentaacutemadaacutesba ment aacutet aacutetkelt a Dunaacuten eacutes birtokba vette a Duna eacutes a Balkaacuten-hegyseacuteg aacuteltal hataacuterolt teruumlle-tet amit Bizaacutenc a 681-ben koumltoumltt beacutekeszerződeacutesben szentesiacutetett Ezzel gyakorlatilag elismereacutest nyert a dunai bulgaacuterok aacutellama A Duna eacutes a Balkaacuten-hegyseacuteg koumlzti teruuml-letre nagy toumlmegben bekoumlltoumlzoumltt szlaacutevok nem alkottak nagyobb politikai egyseacuteget eacutes elismerteacutek a bizaacutenci fennhatoacutesaacutegot A bdquoheacutet toumlrzsrdquo nevű szoumlvetseacuteguumlk szembeszaacutellt a bulgaacuterokkal akik legyőzteacutek eacutes nyugatra az avarokkal szemben telepiacutetetteacutek le őket miacuteg az oumlnkeacutent behoacutedoloacute szeverik toumlrzseacutet a bulgaacuterok a Balkaacuten-hegyseacuteg keleti haacutegoacutei-hoz rendelteacutek13

A negyedik fiuacutet a Miracula S Demetrii eacutes a madarai felirat alapjaacuten Kuberrel azono-siacutetottaacutek Kuber az avarok orszaacutegaacuteba tehaacutet a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe koumlltoumlzoumltt neacutepeacutevel eacutes behoacutedolt az avar kagaacutennak Sajnos a vaacutendorlaacutes uacutetiraacutenyaacuteroacutel nincs adat Mindenesetre az avar kagaacuten helytartoacutevaacute nevezte ki Sirmium videacutekeacutere ahovaacute a bizaacutenci hadifoglyo-kat telepiacutetetteacutek Hamarosan kereszteacuteny bizaacutenci valamint bulgaacuter avar gepida eacutes szlaacutev alattvaloacutei eacuteleacuten fellaacutezadt az avar kagaacuten ellen eacutes Macedonia teruumlleteacutere vonult Egyik főembere Mauros segiacutetseacutegeacutevel megproacutebaacutelta bevenni Thesszalonikeacute vaacuterosaacutet de ez a terv kudarcot vallott Kuber Asparuchhoz hasonloacutean berendezkedett Macedonia te-ruumlleteacuten amelyet azonban nem sikeruumllt kiragadni a Bizaacutenci Birodalomboacutel hanem veacute-guumll mint szoumlvetseacuteges a bizaacutenci csaacuteszaacuter engedeacutelyeacutevel telepedett meg Thesszalonikeacutetől eacuteszakra Ezeket az esemeacutenyeket 674 eacutes 678 koumlzeacute dataacuteljaacutek14

Az onogundur-bulgaacuterok vaacutendorlaacutesa a Kaacuterpaacutet-medenceacutet is eacuterintette de nem jaacutert olyan hataacutessal mint a Balkaacuten-feacutelszigeten mert az avarok hatalma szilaacuterd volt A vaacuten-dorlaacutes fő iraacutenya a Balkaacuten volt ahol egyreacuteszt a szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek maacuter megtele-pedtek eacutes ezzel gyengiacutetetteacutek a bizaacutenci hagyomaacutenyt maacutesreacuteszt Bizaacutenc az arab taacutemadaacutes elhaacuteriacutetaacutesaacuteval volt lefoglalva Iacutegy elsőkeacutent az Asparuch vezette bulgaacuterok hoztak leacutetre oumlnaacutelloacute aacutellamot a Bizaacutenci Birodalomtoacutel elfoglalt teruumlleten

A magyar honfoglalaacutes haacutettereacuteben az avar eacutes a bulgaacuter vaacutendorlaacuteshoz hasonloacutean keleti fenyegeteacutes aacutellott A tuumlrkoumlk elől menekuumlltek az avarok a kazaacuter taacutemadaacutes hataacute-saacutera bomlott fel Kuvrat birodalma a magyarokat a besenyők űzteacutek ki Etelkoumlzből

13 Beševliev 1981 173ndash298 Fine 1983 66ndash7214 Szaacutedeczky-Kardoss 1971 473ndash477 1998 219ndash220 Beševliev 1981 159ndash172

185

A Kaacuterpaacutet-medence haacuterom hatalom peremvideacuteke volt a 9 szaacutezadban Erdeacutely deacuteli reacute-szeacutet a bulgaacuterok tartottaacutek kezuumlkben a Dunaacutentuacutel Oriens neacuteven a Frank Birodalomhoz tartozott miacuteg eacuteszaknyugaton Moraacutevia helyezkedett el A magyarok Etelkoumlzből toumlbbszoumlr felkeresteacutek maacuter a Kaacuterpaacutet-medenceacutet ahol szoumlvetseacutegeskeacutent reacuteszt vettek a kuumlloumlnboumlző hatalmi harcokban iacutegy pontosan ismerteacutek a teacuterseacuteg foumlldrajzi eacutes politikai viszonyait

894-ben feltehetően keacutet szoumlvetseacutegi ajaacutenlatot is kapott a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg A bizaacutenci csaacuteszaacuter Boumllcs Leoacute a bolgaacuter Simeon ellen beacuterelte fel a magyarokat akiket az Al-Dunaacutenaacutel a bizaacutenci flotta szaacutelliacutetott aacutet a Dunaacuten A Liuumlntika vezette magyar sereg megverte Simeon seregeacutet aki veacuteguumll Dristraacuteba menekuumllt előluumlk A Liuumlntika vezette had visszafordult eacutes az Al-Dunaacutenaacutel a bizaacutenciak megvaacutesaacuteroltaacutek tőluumlk a bulgaacuter fog-lyokat Simeon miutaacuten beacutekeacutet koumltoumltt Bizaacutenccal sereget gyűjtoumltt a magyarok ellen eacutes szoumlvetseacutegre leacutepett a besenyőkkel akik megjelentek a magyarok haacutetaacuteban Az iacutegy megerősoumldoumltt bulgaacuter had 895 őszeacuten egy veacuteres csataacuteban legyőzte Liuumlntika seregeacutet Ez azt jelentette hogy az esetleges Balkaacutenra valoacute betelepuumlleacutesnek az eseacutelye veacuteglegesen megszűnt A maacutesik szoumlvetseacutegi ajaacutenlat Szvatopluktoacutel a morva fejedelemtől eacuterkez-hetett eacutes egy magyar sereg (Aacuterpaacuted vezeacuterleteacutevel) Pannoniaacutera taacutemadt A hadjaacuterat ideje alatt halt meg Szvatopluk A harcok lezaacuterulaacutesa utaacuten a magyar sereg tovaacutebbi sorsaacuteroacutel nincs adat van azonban olyan elkeacutepzeleacutes hogy a Felső-Tisza videacutekeacuten ma-radt 895 őszeacuten a besenyők az Etelkoumlzben eacutelő magyarok teruumlleteacutere taacutemadtak akik-nek nem maradt maacutes vaacutelasztaacutesuk mint hogy felkerekedve a Kaacuterpaacutetokon aacutetkelve menedeacuteket talaacuteljanak A bevonulaacutes uacutetvonalaacuteroacutel igen keacutesei adataink vannak de va-loacutesziacutenűleg a Vereckei-haacutegoacute mellett a deacutelkeletre eső toumlbbi haacutegoacuten keresztuumll is eacuterkez-hettek eleink a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe eacutes előszoumlr az Alfoumlld teruumlleteacutet vetteacutek birtokba A Dunaacutentuacutel elfoglalaacutesaacutera az itaacuteliai hadjaacuteratboacutel 900 nyaraacuten visszateacuterő magyar sere-gek keriacutetettek sort 902-ben a Moraacutevia elleni sikeres hadjaacuterat utaacuten az egeacutesz Kaacuterpaacutet-medence a magyarok kezeacutere keruumllt Lezaacuteraacuteskeacutent aztaacuten 907-ben Pozsonynaacutel viacutevott győztes csataacuteban a Keleti Frank Kiraacutelysaacuteg haderejeacutevel szemben sikeruumllt biztosiacutetani a Kaacuterpaacutet-medence feletti uralmat15

A magyar honfoglalaacutes rekonstruaacutelaacutesakor tanulsaacutegos lehet a mongol hadsereg Magyar Kiraacutelysaacuteg elleni taacutemadaacutesa 1241ndash42-ben Tipikus bekeriacutető hadműveletet al-kalmaztak amihez rendkiacutevuumll preciacutez felderiacuteteacutesre eacutes egyuumlttműkoumldeacutesre volt szuumlkseacuteg Oumlt reacuteszre osztottaacutek a mongol sereget Az eacuteszaki szaacuterny Orda Bajdar eacutes Kajdu vezeteacuteseacutevel egy tuumlmen haderővel lengyel teruumlletre toumlrt16 Egy felderiacutető mongol hadtest Ratiborra taacutemadt 1241 januaacuter 16-aacuten egy maacutesik csapat Szandomirt vette be februaacuter 16-aacuten A lengyel sereget a mongolok Chmielnikneacutel győzteacutek le maacutercius 18-aacuten minek koumlvet-kezteacuteben Krakkoacute maacutercius 24-eacuten szinteacuten elesett Boleszlaacutev herceg Magyarorszaacutegra me-nekuumllt Ezutaacuten a mongolok Nagy-Lengyelorszaacutegra eacutes Szileacuteziaacutera toumlrtek eacutes II Henrik szileacuteziai herceg seregeacutet nyiacutelt uumltkoumlzetben verteacutek szeacutet Legnicaacutenaacutel aacuteprilis 9-eacuten Ezt koumlve-tően a mongol tuumlmen deacuteli iraacutenyt veacuteve eleacuterte Eacuteszak-Magyarorszaacutegot17

15 Boacutena 2000 25ndash35 Kristoacute Makk 2001 68ndash8116 C de Bridia tudoacutesiacutetaacutesa Gyoumlrffy 1986 193ndash194 Goumlckenjan 1991 4417 Goumlckenjan 1991 44ndash46

186

A deacuteli szaacuterny Erdeacutelyen keresztuumll toumlrt a Magyar Kiraacutelysaacutegra Kadan a Borgoacutei-szoroson kelt aacutet 1241 maacutercius 31-eacuten majd elfoglalta Radnaacutet amely az ezuumlstbaacutenyaacute-szat koumlzpontja volt Ezt koumlvetően aacuteprilis 2-aacuten bevette Beszterceacutet azutaacuten Kolozsvaacuter eacutes Vaacuterad eacuterinteacuteseacutevel Csanaacutedra eacutert A deacuteli szaacuterny maacutesik keacutet hadteste Boumlcsek eacutes Buumlri vezeteacuteseacutevel az Ojtozi- eacutes Voumlroumlstoronyi-szoroson keresztuumll menetelt Az Ojtozi-szorost aacutetleacutepő csapat a Barcasaacutegba toumlrt be ahol az erdeacutelyi vajda seregeacutet győzteacutek le majd maacuter-cius 4-eacuten bevetteacutek Kuumlkuumlllővaacuterat innen Gyulafeheacutervaacuterra vonultak ahol bevaacutertaacutek a maacutesik egyseacuteget Ez utoacutebbi amely a Voumlroumlstoronyi-szoroson kelt aacutet a Kaacuterpaacutetokon Nagyszebent vette be aacuteprilis 11-eacuten majd innen Gyulafeheacutervaacuterra eacutert Az egyesuumllt sereg aztaacuten a Maros menteacuten haladva Csanaacutednaacutel talaacutelkozott a Kadan vezette seregreacutesszel Az egyesiacutetett deacuteli szaacuterny serege Szegedneacutel kelt aacutet a Tiszaacuten eacutes Pest alaacute vonult18

A sereg koumlzponti reacutesze Batu eacutes Szuumlboumltej vezeteacuteseacutevel a Vereckei-haacutegoacuten keresztuumll joumltt Magyarorszaacuteg ellen amelyet a Deacutenes naacutedor vezette sereg veacutedett A mongolok maacutercius 12-eacuten legyőzteacutek a naacutedort aki 15-eacuten maacuter Pesten volt hogy eacutertesiacutetse a kiraacutelyt Batu egy felderiacutető tuumlment indiacutetott uacutetnak oumlccse Sejbaacuten parancsnoksaacutega alatt amely maacutercius 16ndash17-eacuten megkoumlzeliacutetette Pestet Maacutercius 17-eacuten Ugrin kalocsai eacutersek meg-taacutemadta a mongolokat de azok tőrbe csaltaacutek eacutes megverteacutek a magyar sereget Ez idő alatt egy maacutesik mongol egyseacuteg Vaacutecot rabolta ki Ugyanezen a napon gyilkoltaacutek meg a kun Koumltoumlnyt Pesten mire a kunok a Duna menteacuten deacutelre huacutezoacutedva a Szereacutemseacutegen aacutet Bulgaacuteriaacuteba koumlltoumlztek IV Beacutela az oumlsszegyűlt seregeacutevel kelet feleacute indult eacutes a Sajoacutenaacutel taacuteborozott le Muhi falu koumlzeleacuteben A folyoacuten aacutetkeleacutest biztosiacutetoacute hiacuted a mongolok kezeacuten volt akik aacuteprilis 11ndash12 eacutejjeleacuten kiacuteseacuterletet tettek a folyoacute jobb oldalaacutera valoacute aacutetkeleacutesre hogy ott poziacutecioacutet nyerjenek de ezt a magyar csapatok sikeresen megakadaacutelyoztaacutek A mongol hadvezeteacutes azonban gaacutezloacutekat talaacutelt eacutes ideiglenes hidat is vert iacutegy toumlbb helyen aacutet tudtak kelni a Sajoacuten majd bekeriacutetetteacutek a magyar taacutebort A magyar sereg katasztrofaacutelis vereseacuteget szenvedett19 IV Beacutela akit emberei kimenekiacutetetteacutek a taacuteborboacutel Pozsonyba futott Az osztraacutek herceg Frigyes Hainburgba hiacutevta ahol megzsarolta eacutes a naacutela leacutevő arany- eacutes ezuumlsteacuterteacutekeit elvette tőle Ezutaacuten a magyar kiraacutely Segesdre ment kiacuteseacutereteacutevel ahonnan 1242 januaacuter 12-eacuten eacuterkezett Zaacutegraacutebba veacuteguumll az Adria partjaacuten Trau vaacuteraacuteban talaacutelt menedeacuteket

A mongol fősereg a muhi győzelem utaacuten Pest alaacute vonult amelyet aacuteprilis 30-aacuten eacutert el A mongolok a DunandashTisza koumlzeacuten toumlltoumltteacutek a nyarat A Dunaacutet 124142 teleacuten leacutep-teacutek aacutet mikor az befagyott Batu elfoglalta Oacutebudaacutet eacutes Esztergomot is koumlrbevette amit a fellegvaacuter kiveacuteteleacutevel elfoglalt Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Pannonhalma is sikeresen aacutellt el-len a mongol taacutemadaacutesi kiacuteseacuterletnek Kadan a mongol strateacutegiaacutenak megfelelően a ma-gyar kiraacutely uumlldoumlzeacuteseacutere indult eacutes egeacuteszen az Adria partjaacuteig koumlvette A magyar kiraacutely Spalatoacuteboacutel Trauba ment A mongol sereg a nyomaacuteban haladt de Trau ostromaacutehoz nem kezdett hozzaacute mert koumlzben visszarendelteacutek20 A mongol seregek veacuteguumll vissza-vonultak az Al-Duna eacuterinteacuteseacutevel

18 Kristoacute 1984 1432ndash1434 Goumlckenjan 1991 52ndash5319 Uacutejabb tanulmaacutenyai a muhi csataacuteroacutel Veszpreacutemy L Uacutejabb szempontok a tataacuterjaacuteraacutes toumlrteacuteneteacute-

hez in Tataacuterjaacuteraacutes 384ndash394 Neacutegyesi L A muhi csata in Tataacuterjaacuteraacutes 395ndash40620 Kristoacute 1984 1425ndash1432 1436ndash1440 Goumlckenjan 1991 46ndash52 58ndash59 Sinor 2001 13ndash18

187

TiszaSzamos

Maros

Tisza

Szana

Drina

Morava

SzaacutevaUna

Duna

Moldva

Elba

Odera

Varta Visztula

Visztula

Szan

VaacutegSajoacute Her

naacuted

Ipoly

A d r i a

Drin

Ibar

Naren

ta

Olt

Szeret

Dnyeszter

Beacutecs

MosonSopron

Beacutecsuacutejhely

Pannonhalma

VeszpreacutemSzeacutekesfeheacutervaacuter

Hainburg

Mor

va

Pozsony

Komaacuterom

Nyitra

Trencseacuten

EsztergomVaacutec

BudaPest Jaacuteszbereacuteny

TolnaSegoumlsd

Baranyavaacuter Csanaacuted EgresArad

PeregTamaacutesda

Vaacuterad

Nagyolaszi

Szentmaacuterton

Pliva

ZaacutegraacutebKalnik

Zaacutekaacuteny

Draacuteva

Zalavaacuter

HljevnoKlissza

Trau Spalato

Raguza

Cattaro

Gyulafeheacutervaacuter

Kolozsvaacuter

Szeben

Kerc

Fraacuteta

Beszterce

Radna

Meszes

MuhiEger

Halics

Krakkoacute

Szandomir

Boroszloacute

Olmuumltz

Bruumlnn

Oppeln

Legnica

Praacutega

Ojtozi-szoros

Vereckei-haacutegoacute

Orda

Batu

Boumlcsek

Kadan

BoumlcsekDuna

Boumlcsek

BatuOrda

Sejbaacuten

Bajdar

Kajdu

Orda

Kadan

BatuSejbaacuten

Iszke

r

A tataacuter seregek uacutetja 1241ndash1242

a visszavonulaacutes megkezdeacuteseacuteiga visszavonulaacutes

a muhi eacutes legnicai csataacutekig a muhi eacutes legnicai csataacutek utaacuten

0 300 km

1241

1242

Buumlri

21 A tataacuterjaacuteraacutes

188

A mongol sikerek elleneacutere aacutelliacutethatoacute hogy a Kaacuterpaacutet-medence kelet felől joacutel veacuted-hető amennyiben annak politikai egyseacutege biztosiacutetott Az avarok eacutes a magyarok aacuteltal leacutetrehozott hatalom sikeresen leacutephetett fel a keletről joumlvő toumlbbi taacutemadaacutessal szem-ben A bulgaacuterok az avarok miatt keacutenytelenek az Al-Duna eacutes a Balkaacuten koumlzeacute telepedni Hasonloacutekeacuteppen a besenyők uacutezok a 11 szaacutezadban az Al-Dunaacuten a Balkaacuten feleacute talaacuteltak menedeacuteket eacutes a nyugati kunok is a mongol taacutemadaacutes előtt toumlbbseacutegeacuteben a Balkaacutenon voltak aktiacutevak A mongolok hoacutediacutetaacutesai a 13 szaacutezadban kuumlloumlnleges esetnek tekinthe-tők ugyanis a mongol hadak Kiacutenaacutet az iszlaacutem vilaacuteg keleti feleacutet eacutes Kelet-Euroacutepaacutet is le-győzteacutek A Magyar Kiraacutelysaacuteg elleni hadjaacuteratukat pontos felderiacuteteacutes eacutes alapos tervezeacutes előzte meg eacutes ez is hozzaacutejaacuterult sikereikhez

A hunok eacutes mongolok a Kaacuterpaacutet-medenceacutet strateacutegiai okok miatt hoacutediacutetottaacutek meg az avarok eacutes magyarok honfoglalaacutesa moumlgoumltt kuumllső nyomaacutes aacutellt a tuumlrk eacutes a besenyő fenyegeteacutes eacutes hoacutediacutetaacutes Ugyanez mondhatoacute el a dunai bulgaacuterokra is akiket a kazaacuter taacute-madaacutes keacutesztetett a Balkaacutenra vonulaacutesban vagy keacutesőbb a besenyők eacutes uacutezok nyugatra huacutezoacutedaacutesa a kunok vaacutendorlaacutesaacuteval fuumlggoumltt oumlssze

A Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesa nagyjaacuteboacutel a mongol taacutemadaacuteshoz hasonloacute felteacute-telek koumlzoumltt ment veacutegbe A Keleti-Kaacuterpaacutetok eacutes Erdeacutely haacutegoacutein lehet koumlzvetlenuumll be-nyomulni (magyarok mongol főerők) de ha ezek veacutedelmeacutet joacutel megszervezik akkor eacuteszak felől meg lehet keruumllni eacutes a Morva-kapun lehet bejutni (avarok egyik mongol hadtest) A magyarok is előszoumlr az Alfoumlldet szaacutelltaacutek meg azutaacuten maacutesodik faacutezisban keruumllt sor a Dunaacutentuacutel elfoglalaacutesaacutera

A Kaacuterpaacutet-medence nagyjaacuteboacutel hasonloacute taacutevolsaacutegra talaacutelhatoacute az euroacutepai toumlrteacutenel-met meghataacuterozoacute hatalmi vallaacutesi koumlzpontoktoacutel a nyugati kereszteacutenyseacuteg centrumaacute-toacutel Roacutemaacutetoacutel a Bizaacutenci Birodalom fővaacuterosaacutetoacutel Konstantinaacutepolytoacutel eacutes a Neacutemet-roacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg egyik koumlzpontjaacutetoacutel Frankfurttoacutel A fő kereskedelmi eacutes hadi utak a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből a koumlzeacutepkortoacutel kezdve keveset vaacuteltoztak Diplomataacutek kereskedők eacutes se-regek a Duna vonalaacutet koumlvetve jutottak el neacutemet teruumlletre deacutel feleacute Naacutendorfeheacutervaacuter (Belgraacuted) utaacuten Nis Szoacutefia eacutes Edirne eacuterinteacuteseacutevel lehetett Konstantinaacutepolyba jutni a Keleti-Alpokon aacutet pedig Itaacuteliaacuteba vezetett uacutet A hunok avarok eacutes magyarok ezeket az utakat hasznaacuteltaacutek hadi vaacutellalkozaacutesaik soraacuten is

A Kaacuterpaacutet-medence birtokba veacutetele utaacuten a hunok az avarok eacutes a magyarok is a szomszeacutedos birodalmaktoacutel presztiacutezsjavakat eacutes kereskedelmi aacuterukat szereztek be kuuml-loumlnboumlző formaacutekban amelyek a rabloacutehadjaacuteratoktoacutel a foglyok kivaacuteltaacutesi aacuteraacuten eacutes a beacuteke fejeacuteben fizetett eacutevpeacutenzen aacutet a kereskedelemig terjedhetett Ezek a nomaacuted politikai alakulatok iacutegy hatalmas beveacutetelekre tettek szert A rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesanyag-boacutel csak becsuumllni tudjuk a nomaacutedok joumlvedelmeacutet de mindhaacuterom esetben a reacutegeacuteszeti anyagban tuumlkroumlződik a befolyoacute nemesfeacutem

A hunoknak a keletroacutemaiakkal koumltoumltt szerződeacutesei alapjaacuten koumlvetkeztethetuumlnk a mennyiseacutegre 423-toacutel 350 font (25 000 aranysolidus21) eacutevpeacutenzben egyeztek meg 435-ben 700 font (50 000 solidus) 443-ban 2100 font (150 000 solidus) aacutellt a beacuteke-szerződeacutesben amelyet 450-ig folyoacutesiacutetott a keletroacutemai aacutellam22 Az avarok a bizaacutenciak-

21 1 solidus = 455 g 72 solidus = 1 font = 0337 kg22 Boacutena et al 1993 48 41

189

toacutel a beacutekeacuteeacutert fejeacuteben rendszeresen kaptak eacutevpeacutenzt 573-toacutel 1100 font (80 000 solidus) 585-től 1400 font (100 000 solidus) 598-toacutel 1650 font (120 000 solidus) eacutes 623-toacutel 626-ig eacutevi 2800 font (200 000 solidus) aranyat23

Hunkorszak

Eacutevpeacutenz solidusban

Eacutevpeacutenz fontban

oumlsszesen Avarkorszak

Eacutevpeacutenz solidusban

Eacutevpeacutenz fontban

oumlsszesen

423ndash43412 eacutev

25 000 solidus

350 font 4200 font300 000 s

573ndash58412 eacutev

80 000solidus

1100 font 960 000 s13 200 f

435ndash4428 eacutev

50 000 solidus

700 font 5600 font400 000 s

585ndash59713 eacutev

100 000solidus

1400 font 1 300 000 s18 200 f

443ndash4508 eacutev

150 000 solidus

2100 font 14 700 font1 050 000 s

598ndash62225 eacutev

120 000solidus

1650 font 3 000 000 s41 250 f

623ndash6264 eacutev

200 000solidus

2800 font 600 000 s 8 400 f

423ndash450 28 eacutev

1 750 000solidus

24 500 font

8 000 kg 54 eacutev 5 860 000solidus

81 050font

27 000 kg

A hunok 27 eacutev alatt 8 tonna aranypeacutenzt miacuteg az avarok 53 eacutev alatt 27 tonna ara-nyat hajtottak be a keletroacutemai majd bizaacutenci kormaacutenyzattoacutel Ezek a szaacutemok csak taacutejeacutekoztatoacute jellegűek ugyanis nyilvaacutenvaloacute hogy a bizaacutenciak nem tiszta aranypeacutenz-zel hanem csoumlkkentett aranyeacuterteacutekű peacutenzekkel fizettek Maenchen-Helfen szerint a 440-es eacutevekben 900 000 solidust azaz 13 000 font aranyat fizettek a keletroacutemaiak a hunoknak ugyanakkor az eacuteves beveacutetel 270 000 font volt24 Ez azt jelenti hogy az eacutevi adoacute meacuterteacutekeacutenek az 1-aacutet sem eacuterte el a legmagasabb eacutevpeacutenz Mindenesetre a hunok eseteacuteben ehhez meacuteg hozzaacute kell adni a 8 majd 12 solidusra emelt vaacuteltsaacutegdiacutejat melyet a fogsaacutegba esett roacutemai katonaacutekeacutert kellett fizetni valamint a hadjaacuteratok soraacuten meg-szerzett zsaacutekmaacutenyt Ehhez jaacuterult meacuteg a Nyugatroacutemai Birodalom aacuteltal fizetett tribu-tum a vaacuteltsaacutegdiacutejak eacutes zsaacutekmaacuteny amelyről nem rendelkezuumlnk meacuteg csak megkoumlzeliacutető szaacutemadattal sem Mindenesetre az eacutevpeacutenzkeacutent kifizetett 8 tonna arany ndash meacuteg ha csak iraacutenyszaacutemnak tekinthető is ndash hatalmas beveacutetelt jelentett a hun vezető reacuteteg szaacutemaacutera Pohl az avarokkal kapcsolatban a 6 millioacutes solidus beveacutetelen tuacutel szaacutemol meacuteg az isme-retlen mennyiseacutegű vaacuteltsaacutegdiacutejjal eacutes zsaacutekmaacutennyal25

Kovaacutecs Laacuteszloacute 2011-ben foglalta oumlssze a magyar kalandozaacutesok eredmeacutenyekeacutent a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe keruumllt zsaacutekmaacutenyra vonatkozoacute kutataacutesokat Az itaacuteliai kalandozaacute-sokkal kapcsolatban vannak csak szaacutemadatok 942-ben 10 modius ezuumlstpeacutenz fejeacuteben koumltoumltt beacutekeacutet a magyar sereg Provence-i Hugoacute itaacuteliai kiraacutellyal 947-ben 10 modius ezuumlstpeacutenzt fizettek Taksonynak hogy Deacutel-Itaacutelia feleacute folytassa a hadjaacuteratot veacuteguumll 948-ban Pavia felgyuacutejtaacutesa utaacuten a megmaradt keacutetszaacutez tuacuteleacutelő 8 modius ezuumlsttel vaacuteltotta meg magaacutet26 A modius alapvetően teacuterfogatmeacuterteacutek amelyet kuumlloumlboumlzőkeacuteppen aacutetszaacute-

23 Pohl 1988 180ndash18124 Maenchen-Helfen 1973 180ndash18225 Pohl 1998 18126 Kovaacutecs 2011 12ndash14 110 123 124

190

miacutetanak suacutelymeacuterteacutekre Gyoumlrffy szerint 18 kg vagy 375 kg joumlhet szoacuteba Kellner 1 mo-diust kb 350 kg ezuumlstnek gondolt miacuteg Hahn 1045 kg-ra becsuumllte Kovaacutecs Laacuteszloacute szaacutemba vette a lehetseacuteges magyaraacutezatokat27 A forraacutesban szereplő adatok alapjaacuten 28 modius egyeacutertelmű ugyanakkor 905-től 947-ig lehet szaacutemolni a magyaroknak fizetett eacutevpeacutenzzel Ebből egy oumlteacutevenkeacutenti eacutes eacutevi fizeteacutessel szaacutemolva a koumlvetkező taacuteb-laacutezatot aacutelliacutetotta oumlssze

Gyoumlrffy I Gyoumlrffy II Kellner Hahn942 947 948 28 modius 504 kg 1050 kg 9800 kg 2926 kg905ndash947 5 eacutevenkeacutent = 9-szer

90 modius 1620 kg 3375 kg 31 500 kg 9405 kg

905ndash947 eacutevenkeacutent = 43-szor

430 modius 7740 kg 16 125 kg 150 500 kg 44 935 kg

Kovaacutecs 2011 211

Akaacutermelyik becsleacutesből indulunk ki hatalmas mennyiseacutegű ezuumlstről van szoacute Nincs szaacutemadatunk a neacutemet eacutes francia teruumllet elleni hadjaacuteratok zsaacutekmaacutenyaacuteroacutel ugyan-akkor ismert hogy a szaacutesz Madaraacutesz Henriket amikor neacutemet kiraacutellyaacute vaacutelasztottaacutek (919ndash936) a magyarok megtaacutemadtaacutek 924-ben kilenceacuteves beacutekeszerződeacutest koumltoumltt eacutev-peacutenz fejeacuteben de sajnos ennek meacuterteacuteke nem ismert28 A honfoglalaacutes előtt Boumllcs Leoacute bizaacutenci csaacuteszaacuter beacuterelte fel a magyarokat Simeon ellen feltehetően nem kis oumlsszegeacutert a magyarok a bulgaacuter foglyok kivaacuteltaacutesakor tovaacutebbi peacutenzeket kaptak A 934ndash958 koumlzoumltt a bizaacutenci udvar eacutevpeacutenzt fizetett a magyaroknak a beacuteke fejeacuteben amelynek meacuterteacutekeacuteről nincs iacuterott adat29 Van olyan felteacutetelezeacutes hogy ennek meacuterteacuteke az avarok aacuteltal kapot-teacutehoz lenne hasonliacutethatoacute30 Ezek a felsorolt szaacutemadatok csak taacutejeacutekoztatoacute jellegűek eacutes csupaacuten azt jelzik hogy a Kaacuterpaacutet-medenceacutet elfoglaloacute nomaacutedok a szomszeacutedos letele-puumllt aacutellamokboacutel rendkiacutevuumll jelentős mennyiseacutegű zsaacutekmaacutenyt szereztek eacutes az arany- eacutes ezuumlstfolyamot a reacutegeacuteszeti anyag is bizonyiacutetja

Walter Pohl hiacutevta fel a figyelmet arra hogy a nomaacuted vilaacutegban a hatalom cent-ralizaacutecioacuteja eacutes decentralizaacutecioacuteja viszonylag gyorsan megy veacutegbe valamint hatalmas teruumlletekre terjedhet ki A hunok 375-oumls feltűneacutesuumlk eacutes a Hun Birodalom szeacuteteseacutese azaz Attila 453-as halaacutela koumlzoumltt 79 eacutev telt el Az avarok 568-ban foglaltaacutek el a Kaacuterpaacutet-medenceacutet A Konstantinaacutepoly 626-os sikertelen ostromaacutet koumlvető vaacutelsaacuteg 68 eacutev muacuteltaacuten koumlvetkezett be A magyarok 895-oumls honfoglalaacutesaacutetoacutel Lechfeldig (955) 60 eacutev a 970-ben a Balkaacutenon valoacute kalandozaacutesok lezaacuteraacutesaacuteig pedig 75 eacutev telt el Egy olyan hatalmi rend-szer amilyen a nomaacutedoknaacutel leacutetezett aacutellandoacute expanzioacutera eacutepuumllt amit azonban keacutet

27 Kovaacutecs 2011 14ndash2128 Kovaacutecs 2011 24ndash2729 Kovaacutecs 2011 62ndash6630 Kristoacute Makk 2001 147 ők abboacutel indulnak ki hogy a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben 568 eacutes 626 koumlzoumltt

100-120 bizaacutenci eacuterme keruumllt elő miacuteg a kalandozaacutesok koraacuteboacutel 200 darabroacutel van tudomaacutesunk

191

generaacutecioacuten tuacutel maacuter nem lehetett fenntartani31 Pohl a paacuterhuzamossaacutegok mellett a nomaacuted rendszer felbomlaacutesaacutenak kuumlloumlnbseacutegeire is utal A Hun Birodalom a steppei hagyomaacutenyon feleacutepuumllt politikai rendszer amelyre a roacutemai adminisztraacutecioacute nem gya-korolt komoly hataacutest A roacutemai aranyjoumlvedelemre eacutes zsaacutekmaacutenyra eacutepiacutetett rendszer ha-szoneacutelvezője a hun elit volt amely osztozott a hatalmon a hun eacuteletmoacutedot koumlvető germaacuten nyelvű neacutepek arisztokraacuteciaacutejaacuteval eacutes a roacutemai tanaacutecsadoacutekkal illetve goumlroumlg ke-reskedőkkel Reacuteszben Attila sikertelen nyugati politikaacuteja koumlvetkezteacuteben majd halaacutela utaacuten a hatalomeacutert versengő csoportok kuumlzdelmeacuteben a birodalom megrenduumllt eacutes oumlsz-szeomlott Az avarok a 626-os konstantinaacutepolyi ostrom utaacuteni vaacutelsaacutegot lekuumlzdoumltteacutek eacutes a felhalmozott kincsek illetve a szlaacutev nyelvű foumlldművesekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes uacutej alapokat biztosiacutetott a politikai keret megőrzeacuteseacutere A szlaacutevok eacuteletmoacutedja kiegeacutesziacute-tette az avarokeacutet raacuteadaacutesul nem volt szuumlkseacuteguumlk a roacutemai aacutellamra mint a hun elitnek hogy presztiacutezsjavakat szerezzenek be A szlaacutev foumlldműveskoumlzoumlsseacutegek beilleszteacutese a nomaacuted politikai keretbe adta az avar hatalom tartoacutessaacutegaacutet amelyet csak a 8 szaacutezad veacutegeacuten kuumllső erők zilaacuteltak szeacutet Nagy Kaacuteroly taacutemadaacutesai eacutes Krum bulgaacuter kaacuten csapaacutesai alatt omlott oumlssze az Avar Birodalom amit maacuter az avar vezetők kereszteacuteny hitre teacute-reacutese sem tudott megakadaacutelyozni A dunai bulgaacuterok 680-as honfoglalaacutesaacutet koumlvetően a bulgaacuter nomaacuted elem biztosiacutetotta a politikai keretet amelybe beillesztetteacutek a helyi szlaacutev lakossaacutegot majd a nomaacuted toumlroumlk nyelvű elit megtartva neacutepneveacutet amelyet egyben a politikai elnevezeacuteskeacutent is hasznaacuteltak paacuter generaacutecioacute alatt beolvadt nyelvileg a szlaacutev toumlbbseacutegbe Az avarok eseteacuteben az avar neacutev a kaganaacutetus bukaacutesaacuteval egyuumltt szűnik meg ami azt jelenti hogy inkaacutebb politikai terminus volt maacuter a 8 szaacutezad folyamaacuten eacutes nem etnonyma A hunokkal szemben az avar eacutes bulgaacuter politikai keret tartoacutessaacutegaacutet a szlaacutev nyelvű elemek biztosiacutetottaacutek32

A szlaacutev nyelvű neacutepek korai toumlrteacuteneteacutenek kutataacutesaacuteban fordulatot hozott Florin Curta 2001-es koumlnyve amely ciacutemeacutevel azaz bdquoa szlaacutevok megalkotaacutesardquo (The Making of the Slavs) is jelzi hogy szembeszaacutell a modern nacionalista szlaacutev toumlrteacutenetiacuteraacutes eacutes annak szovjet variaacutensa aacuteltal kidolgozott szemleacutelettel A nyelveacuteszet eacutes reacutegeacuteszet alapjaacuten kidol-gozott modell abboacutel indult ki hogy a Pripjaty mocsaraiban lehetett a szlaacutev őshaza ahonnan kirajzottak eacutes eloumlzoumlnloumltteacutek Kelet-Euroacutepaacutet a szlaacutevok Jordanes Getica műveacutere alapozva azonosiacutetottaacutek a venethi az antes eacutes a sclaveni neacutepeket eacutes mivel a venethi nevű neacutep koraacutebbi forraacutesokban is előfordult egyeztetteacutek a szlaacutev őstoumlrteacutenetet ezek-kel a korai adatokkal Curta meggyőzően mutatta be hogy Jordanes keacutet teacuterkeacutep ada-taiboacutel eacutes koraacutebbi forraacutesokboacutel vett ismeretekből alkotta meg teoacuteriaacutejaacutet amire nagyiacutevű őstoumlrteacuteneti elkeacutepzeleacuteseket eacutepiacuteteni remeacutenytelen vaacutellalkozaacutes Hitelesen Jusztinianosz koraacuteboacutel (527ndash565) vannak biztos adataink a veneacutetekről eacutes szlaacutevokroacutel A szlaacutevok nem vaacutendoroltak el a Pripjaty mocsaraiboacutel a mostoha eacuteletkoumlruumllmeacutenyek miatt hanem csak kis taacutevolsaacutegokon beluumll toumlrteacutentek mozgaacutesok mivel vaacutendorloacute foumlldműveleacutest folytattak Szlaacutev nyelvű neacutepesseacuteggel a 6 szaacutezad első feleacuteben maacuter szaacutemolhatunk az Al-Dunaacutetoacutel eacuteszakra Jusztinianosz az Al-Duna veacutedelmeacutere az 530-as eacutevektől kezdődően hatal-mas haacutermas veacutedelmi vonalat eacutepiacutetett ki mintegy huacutesz eacutev alatt maacutesreacuteszt az antaacutekkal

31 httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 14832 Pohl 1997 65ndash78 httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 148

192

szerződeacutest koumltoumltt (foedus) 545-ben hogy biztosiacutetsa birodalmaacutet egy eacuteszaki taacutemadaacutes-sal szemben Ezen inteacutezkedeacutesek eredmeacutenyekeacuteppen Jusztinianosz uralmaacutenak utolsoacute tizenoumlt eacuteveacuteben a Dunaacutet nem eacuterte szlaacutev taacutemadaacutes A kieacutepuumllő bizaacutenci veacutedelmi vonal eacutes a foedus-rendszer volt az a kuumllső koumlruumllmeacuteny amely az Al-Dunaacutenaacutel eacutelő szlaacutev nyelvű csoportokat nagyobb politikai keretbe keacutenyszeriacutetette ugyanakkor a bizaacutenci szerzők műveiben a szlaacutev jelző nem etnikumot jeloumllt hanem egy olyan barbaacuter neacutepesseacuteget amely eacuteletmoacutedjaacutet tekintve nem nomaacuted mint a hun vagy az avar eacutes nincs szoumlvetseacutegesi viszonyban Bizaacutenccal Joacutellehet az Avar Birodalom fennhatoacutesaacutega alaacute tartozoacute eacutes attoacutel eacuteszakra fekvő teruumlleteken a lingua franca a szlaacutev volt a bizaacutenci szerzők nyelvhasznaacute-lataacuteban a szlaacutev elnevezeacutes nyelvi vagy etnikai egyseacutegre valoacute utalaacutest nem tartalmazott Curta a Dunaacutetoacutel deacutelre toumlrteacutenő toumlmeges szlaacutev behatolaacutest Heacuterakleiosz csaacuteszaacuter ural-maacutenak (610ndash641) kezdeteacutere tette amikor a bizaacutenciak a perzsa majd az arab haacuteboruacute miatt anyagi eacutes katonai erőforraacutesaikat keacutenytelenek voltak aacutetcsoportosiacutetani keletre iacutegy az Al-Duna veacutedtelen maradt amit a szlaacutevok kihasznaacuteltak33

Pohl arra hiacutevta fel a figyelmet hogy a nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutesban a szlaacutev nyelvű neacute-pek teacuternyereacutese a germaacuten neacutepvaacutendorlaacuteshoz keacutepest meacuteg mindig nem kap eleacuteg figyel-met joacutellehet az előbbi hataacutesa Euroacutepa etnikai viszonyainak alakulaacutesaacuteban joacuteval na-gyobb hataacutest gyakorolt A 4ndash6 szaacutezadi germaacuten neacutepvaacutendorlaacutes soraacuten germaacuten nyelvű neacutepek hatoltak be a Roacutemai Birodalom teruumlleteacutere ahol hatalomvaacuteltaacutes koumlvetkezett be eacutes jelentős politikai aacutetalakulaacutes ment veacutegbe ugyanakkor etnikai-nyelvi eacutertelemben a bdquogermanizaacutecioacuterdquo (Germanisierung) csak Bajororszaacutegban eacutes Alamannia teruumlleteacutet eacuterin-tette a Dunaacutenaacutel eacutes a Rajnaacutenaacutel a toumlbbi esetben neacutehaacuteny neacutepneacutev vagy helyseacutegneacutev őrzi a betelepuumllt germaacuten nyelvű neacutepek emleacutekeacutet (Franciaorszaacuteg Anglia Burgundia vagy Lombardia) Ezzel szemben a szlaacutev nyelvű csoportok nem hoztak leacutetre birodalmat eacutes nem toumlrekedtek a roacutemai aacutellamapparaacutetus feletti ellenőrzeacutes megszerzeacuteseacutere meacutegis oacuteriaacutesi teruumlletek neacutepesseacutegi viszonyait vaacuteltoztattaacutek meg A szlaacutevkeacuterdeacutesben a nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutes a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutesra kidolgozott modellt alkalmazta csupaacuten a kro-noloacutegiai keretek voltak maacutesok ugyanakkor Kelet-Euroacutepa modernizaacutecioacutes deficitjeacutet toumlrteacuteneti kontextusba helyezve maacuter a koumlzeacutepkor elejeacutere kivetiacutetetteacutek A modern nacio-nalista szlaacutev toumlrteacutenetiacuteraacutes a nyelvi reacutegeacuteszeti eacutes iacuterott forraacutesokat uacutegy eacutertelmezi hogy az mineacutel koraacutebbi időkre vigye vissza a toumlrteacutenetuumlket Az azonban biztosnak tűnik hogy a 6 szaacutezadban maacuter laktak szlaacutev nyelvű csoportok a Kaacuterpaacutetok mindkeacutet oldalaacuten eacutes az Al-Dunaacutetoacutel eacuteszakra A bizaacutenci szerzők az Al-Dunaacutetoacutel eacuteszakra leacutevő szlaacutevokroacutel rendelkez-tek megbiacutezhatoacute informaacutecioacutekkal Bizaacutenc koumlzelseacutege serkenthette nagyobb politikai-et-nikai egyseacutegek kialakulaacutesaacutet azonban ebben sem a bizaacutenciak sem az avarok nem voltak eacuterdekeltek sőt mindent elkoumlvettek ennek megakadaacutelyozaacutesaacutera A bizaacutenciak nem toumlrekedtek a szlaacutevok elitcsoportjaival megegyezni mint ahogy azt tetteacutek a goacute-tok vagy maacutes germaacutenok eseteacuteben Csak a 7 szaacutezadban toumlrteacutent meg a Balkaacutenon hogy nagyobb szlaacutev etnikai-politikai egyseacutegek jelentek meg sajaacutet fejedelemmel A bizaacutenci politika a Balkaacuten elszlaacutevosodaacutesaacutet nem volt keacutepes feltartoacuteztatni a 7 szaacutezadban A maacute-sik oldalon a szlaacutevoknak nem fűződoumltt eacuterdeke a roacutemai infrastruktuacutera fenntartaacutesaacutehoz szemben a Nyugatroacutemai Birodalmat megdoumlntő barbaacuterokkal ahol egyfajta integraacutecioacute

33 Curta 2011

193

koumlvetkezett be Ebből arra is lehet koumlvetkeztetni hogy a szlaacutev taacutersadalomban nem volt olyan erős a reacutetegződeacutes mint a Roacutemaacutet megdoumlntő barbaacuterokeacuteban Feltehetően az ide-genek befogadaacutesa a szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegekben viszonylag koumlnnyen ment ugyanis a szlaacutevok aacuteltal lakott teruumlleten a koraacutebbi lakossaacuteg gyorsan asszimilaacuteloacutedott A roacutemai provinciaacutek teruumlleteacutere bekoumlltoumlzoumltt szlaacutevok mivel nem volt foumlldesuacuteri reacuteteguumlk akiknek adoacutet fizettek volna vonzoacute alternatiacutevaacutet jelentettek a bizaacutenci alsoacute neacutepreacutetegeknek iacutegy a roacutemai hagyomaacuteny ezeken a teruumlleteken megszűnt Az elszlaacutevosodaacutes folyamataacuteroacutel nem rendelkezuumlnk adatokkal A korai szlaacutev nyelvű csoportok etnikai viszonyainak alakulaacutesa sem egyeacutertelmű Curta nyomaacuten Pohl megaacutellapiacutetja hogy a 6 szaacutezadban az idegenek aacuteltal hasznaacutelt neacutepneacutev a mi-tudat valamint a nyelvi a kulturaacutelis eacutes az eacuteletmoacuted aacuteltal meghataacuterozott koumlzoumlsseacutegek nem esnek egybe Bizaacutenc szerepe a szlaacutevok nagyobb politikai egyseacutegbe valoacute szerveződeacuteseacuteben vitathatalan ugyanakkor a szlaacutev nyelvű csoportok vaacutendorlaacutesaacuteban az avarok expanzioacutejaacutenak is komoly szerep jutott Az avar hatalom nyugaton kiterjedt a mai Szloveacutenia eacutes Ausztria keleti tartomaacutenyain aacutet Csehorszaacutegig a koumlzeacutepső Elba videacutekeacuteig amely teruumllet elszlaacutevosodaacutesa nyilvaacutenvaloacute A 7ndash8 szaacutezadban hatalmas szlaacutevok aacuteltal lakott teruumllet alakult ki amely nyelvi eacutes kul-turaacutelis szempontboacutel meglepően hasonloacute volt mindenuumltt

Az Avar Birodalom biztosiacutetotta a szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera az oumlsszekap-csoloacutedaacutes lehetőseacutegeacutet eacutes politikai-taacutersadalmi rendszeruumlkre is hatott Az avar hatalom kiterjedeacutese eacutes a szlaacutev koumlzoumlsseacutegek mozgaacutesa valamint eacuteletmoacutedjaacutenak terjedeacutese egymaacutest kiegeacutesziacutető folyamat Az avar uralom eacutes a szlaacutev neacutepesseacuteg egy lehetseacuteges alternatiacuteva volt a tartoacutesabb birodalom fenntartaacutesaacutera amit a dunai bulgaacuter peacutelda igazol baacuter ott a nomaacuted bulgaacuter reacuteteget asszimilaacutelta a szlaacutev toumlbbseacuteg Az avar hatalom bukaacutesa utaacuten a birodalom perifeacuteriaacutejaacuten szlaacutev koumlzoumlsseacutegek maradtak Szlaacutev nyelvű neacutepek hataacuterozott politikai struktuacuteraacuteira csak a 8 szaacutezadtoacutel vannak megbiacutezhatoacute adataink A Karantaacuten Fejedelemseacuteg a 8 szaacutezadban a morvaacutek a 9 szaacutezadban frank hataacutesra majd a csehek eacutes lengyelek a neacutemet-roacutemai befolyaacutes koumlvetkezteacuteben formaacuteloacutedtak ki34 Ez a szlaacutev kiteacuterő azeacutert fontos mert a magyar toumlrteacutenetiacuteraacutesban a Kaacuterpaacutet-medencei szlaacutevok szerepeacutet a magyarsaacuteg 10ndash11 szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben vagy alaacutebecsuumllteacutek vagy tuacuteleacuterteacutekelteacutek amely-ben a modern kori politikai-eszmei aacuteramlatok hataacutesai eacuterhetők tetten

A Kaacuterpaacutet-medenceacutet elfoglaloacute nomaacutedok koumlzuumll a magyarok tudtaacutek a kereszteacuteny Euroacutepaacuteba beilleszkedve politikai eacutes etnikai keretuumlket fenntartani Miutaacuten bezaacuterult a nomaacuted hatalmi staacutetusz fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges kalandozaacutesok kora nyugaton 955-ben keleten pedig 970-ben amely a presztiacutezsjavakat eacutes a megeacutelheteacutest a szom-szeacutedos orszaacutegokboacutel biztosiacutetotta a magyar vezető reacuteteg keacutenytelen volt a foumlldbirtokok-boacutel biztosiacutetani a megeacutelheteacuteseacutet amit maacuter csak letelepedett foumlldművelő lakossaacuteggal eacutes nyugati mintaacutekra szervezett inteacutezmeacutenyrendszerrel lehetett fenntartani amiben a kereszteacutenyseacutegnek meghataacuterozoacute szerepe volt

A Kaacuterpaacutet-medenceacutet az 5ndash10 szaacutezadban kuumlloumlnboumlző nyelvű neacutepek laktaacutek A hunok toumlbbseacutegeacuteben germaacuten nyelvű neacutepeket talaacuteltak teruumlleteacuten eacutes birodalmuk bukaacutesa utaacuten a germaacuten nyelvű elembe olvadt be a helyben maradt hun neacutepesseacuteg Azutaacuten a gepidaacutek eacutes langobardok korszaka koumlvetkezett Ezen a helyzeten vaacuteltoztatott az avar uralom

34 httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 150ndash159

194

keacutet eacutes feacutel eacutevszaacutezada (568ndash800) A langobardok 568-ban Itaacuteliaacuteba koumlltoumlztek a gepi-daacutek egy reacutesze a langobardokhoz maacutesik reacutesze Bizaacutenchoz csatlakozott a helyben ma-radtak nyomaival a 9 szaacutezadig szaacutemolhatunk35 Az avarok nyelveacutenek meghataacuterozaacutesa tovaacutebbra is komoly neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik mivel nem aacutell rendelkezeacutesre oumlsszefuumlggő nyelvi anyag de a forraacutesokban fennmaradt glosszaacutek alapjaacuten toumlroumlk esetleg mongol nyelvű neacutepesseacuteggel szaacutemolhatunk36 A Kuvrat vezette birodalomboacutel felbomlaacutesa utaacuten toumlroumlk nyelvű neacutepesseacuteg telepedett be a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe ami erősiacutethette a toumlroumlk nyelvi elemet A szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek megjeleneacutese Erdeacutelyben a Balatontoacutel deacutelre

35 Boacutena et al 1993 57ndash58 110ndash11236 Ligeti 1986a 141ndash149

BugDnyeszterPrutTisz

a

Morava

A d r i a i - t e n g e r

Szaacuteva

Draacuteva

Enns

Duna(MORVAacuteK)

KARANTAacuteNOK

(HORVAacuteTOK)

(SZERBEK)

Bulgaacuterok 680-toacutel

B I Z Aacute N C

Konstantinaacutepoly

F e k e

t e -

t e

n g

e r

Eacutegei-tenger

NisH

EacuteT SZLAacuteV TOumlRZSSZEVEREK

SZTRIMONCIK

SZAacuteVA MENTI SZLAacuteVOK

VELEGZITEK

DRAGOVITEKSZAGUDAacuteTOK

BEREZITEK(DUKLJA

IAK)

(TRAVUNIAIAK)

(ZAHUMLJEIEK)

(NERETVAIAK)

Szereacutem

Aquileia

Zaacutera

SpalatoSzalona

Korinthosz

Monembaszia

DRAGOVITEK

Tomi

szlaacutev teruumllet (8 szaacutezad)

Avarok

VAJUNITEK

Thesszalonikeacute

Szlaacutev neacutepek telepuumlleacutesei

Maacutes neacutepek telepuumlleacutesei

(MORVAacuteK) csak a 9 szaacutezadtoacutel adatolt neacutev

22 Szlaacutev telepuumlleacutesek a Balkaacutenon a 7ndash8 szaacutezadban

195

Zalavaacuter koumlzponttal Pribina fejedelemseacutegeacuteben eacutes az eacuteszaknyugati Moraacutevia teruumlleteacuten joacutel adatolhatoacute Az Alfoumlldoumln eacutelő avar lakossaacuteg nyelveacuteről csak felteacutetelezeacuteseink vannak elszlaacutevosodaacutesuk meacuterteacutekeacutet nem ismerjuumlk A hun korszakban a germaacuten elem tuacutelsuacutelya biztosiacutetott volt ugyaniacutegy a Balkaacutenon is a nagyszaacutemuacute szlaacutev nyelvű neacutepesseacuteg Asparuch bulgaacuterjait nyelvileg asszimilaacutelta

A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő finnugor toumlroumlk alaacuten szlaacutev nyelvű elemek koumlzuumll a politikailag dominaacutens nomaacuted vezetőreacuteteg a kuumllső szemleacutelő szaacutemaacutera nomaacuted azaz toumlroumlk neacutepnek tűnt ugyanakkor a nyelvileg meghataacuterozoacute elem a magyar nyelvű neacutepesseacuteg volt Ezt a nyelvet beszeacutelhette a koumlzneacutep toumlbbseacutege amely feacutelig letelepuumllt eacuteletmoacutedot folytatott maacuter a honfoglalaacutes előtt A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben nem volt egyseacuteges politikai keret eacutes a lakossaacuteg kuumlloumlnboumlző nyelveket hasznaacutelt Ezek a vi-szonyok tetteacutek lehetőveacute hogy a honfoglaloacute magyarok meghataacuterozoacute finnugor nyelve fennmaradhasson amit nagyban taacutemogatott hogy politikailag a magyaroknak volt dominaacutens szerepuumlk eacutes iacutegy az etnikai tudat folyamatossaacutega is biztosiacutetva volt a keresz-teacuteny Magyar Kiraacutelysaacuteg keretei koumlzoumltt

Van meacuteg egy koumlzoumls vonaacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben berendezkedett mindhaacuterom nomaacuted hatalom toumlrteacuteneteacuteben Ez pedig az hogy a hunok eacutes az avarok bukaacutesa a Nyugatroacutemai illetve Frank Birodalommal hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe miacuteg a magyarok eacuteletmoacutedvaacuteltaacutesa eacutes a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele a Neacutemet-roacutemai Birodalommal koumlthető oumlssze A Hun Birodalom csuacutecspontjaacutenak Bleda uralkodaacutesa (434ndash445) tekinthető Az ő uralkodaacutesa idejeacuten a hun sereg 440-ben az Al-Duna menteacuten leacutevő erődrendszert le-rombolta amikor a keletroacutemai hadak Sziciacuteliaacuteban eacutes Armeacuteniaacuteban voltak elfoglalva Keacutet beacutekeszerződeacutest is koumltoumltt a keletroacutemaiakkal Az első 435-ben koumltoumltt margusi beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben az eacutevpeacutenz 700 font arany volt a keletroacutemaiak nem szouml-vetkezhettek a hunok ellenseacutegeivel a roacutemai foglyokeacutert 8 solidust tartoztak fizetni eacutes nyilvaacutenos piacokat kellett nyitniuk a hunok szaacutemaacutera 443-ban Anatolius első beacuteke-szerződeacutese meacuteg kedvezőbb volt a hunoknak 2100 font arany eacutevi tributumot fizettek a roacutemaiak a roacutemai hadifoglyok kivaacuteltaacutesaacutenak az aacutera 12 solidus volt eacutes a roacutemaiak koumlte-lesek voltak kiadni a hun szoumlkeveacutenyeket A Hun Birodalom eleacuterte legnagyobb teruumlleti kiterjedeacuteseacutet hatalmi szfeacuteraacutejaacutet nyugaton kitolta az Alpokig a Rajnaacuteig eacutes a Visztulaacuteig a Nyugatroacutemai Birodalommal baraacuteti kapcsolatot aacutepolt elsősorban Aetius reacuteveacuten aki a hunok segiacutetseacutegeacutevel veacutedte meg Galliaacutet de ennek egyik koumlvetkezmeacutenyekeacutent aacutetengedte a nomaacutedoknak a Dunaacutentuacutelt Az eleacutert sikereket beacutekeszerződeacutes garantaacutelta37 445-ben Bleda meggyilkolaacutesaacutet koumlvetően Attila uralkodaacutesa nem volt sikeres A keletroacutemai beacuteke ratifikaacutelaacutesa előtt 450-ben meghalt Theodosius helyeacutere Marcianus leacutepett aki a hunokkal koumltoumltt beacutekeacutet eacuterveacutenytelennek tekintette eacutes nem volt hajlandoacute folyoacutesiacutetani az eacutevpeacutenzt Attila koumlzben maacuter a nyugati reacutesz elleni hadjaacuterat előkeacutesziacuteteacuteseacutevel volt el-foglalva A 451-es Gallia elleni hadjaacuterata eacutes a mauriacumi csata azonban veacuteguumll is sikertelen volt a csataacuteban mindkeacutet feacutel jelentős veszteseacutegeket szenvedett majd Attila visszavonult A 452-es itaacuteliai hadjaacuteratban sikeruumllt zsaacutekmaacutenyra eacutes a beacutekekoumlteacutes fejeacuteben nemesfeacutemre szert tenni de koumlzben a seregben jaacutervaacuteny pusztiacutetott raacuteadaacutesul Marcianus

37 Boacutena 1993 52ndash57

196

serege is taacutemadaacutesba lenduumllt az Al-Dunaacutenaacutel38 Attila 453-as halaacutelakor a hun udvar nem tudta biztosiacutetani az uralma fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges presztiacutezsjavakat amelyet a Roacutemai Birodalom keacutet reacuteszeacutetől preacuteselt ki iacutegy a bukaacutes elkeruumllhetetlen volt

Az Avar Birodalom bukaacutesa kapcsaacuten a magyar szakirodalomban eacuteleacutenk vita ala-kult ki ugyanis legutoacutebb Boacutena Istvaacuten meggyőzően eacutervelt amellett hogy a nyugati forraacutesok aacuteltal aacutebraacutezolt Nagy Kaacuteroly dicsőseacuteges hadjaacuterata melynek soraacuten az Avar Birodalmat meghoacutediacutetotta valoacutejaacuteban egy kisziacutenezett eacutes tendencioacutezus elbeszeacuteleacutes Maacuter a haacuteboruacute kitoumlreacuteseacutenek indoklaacutesa is saacutentiacutet hiszen nem az avarok toumlrteacutek meg a beacute-keacutet hanem Nagy Kaacuteroly taacutemadott hoacutediacutetoacute ceacutelzattal Nagy Kaacuteroly 791-es őszi had-jaacuterata akkor indult mikor az isztriai frank seregek befejezteacutek elterelő taacutemadaacutesukat A Regensburgboacutel induloacute hadak a Duna menteacuten haladva Tulln eacutes Zeiselmaur koumlzoumltt uumltkoumlztek meg az avar lovassaacuteggal eacutes megfutamiacutetottaacutek őket majd egeacuteszen Goumlnyuumlig juthattak el Az avarok a felperzselt foumlld taktikaacutejaacutet alkalmaztaacutek aminek koumlvetkezteacute-ben a frank lovassaacuteg lovainak kilenctizede elpusztult eacutes szaacutemos frank előkelő halaacute-laacuteroacutel is van adatunk Ez a frank hadjaacuterat valoacutejaacuteban nem eacuterte el a ceacuteljaacutet 795-ben az Avar Birodalomban a kagaacuten eacutes a jugurus koumlzoumltt harc robbant ki amelynek soraacuten mindketten meghaltak A tudun a nyugati reacutesz vezetője ebben az eacutevben Aachenbe ment ahol meghoacutedolt Nagy Kaacuterolynak eacutes felvette a kereszteacutenyseacuteget Koumlzben Erik friauli dux frank eacutes langobard sereg eacuteleacuten feltehetően a Szaacuteva menti szlaacutevok segiacutet-seacutegeacutevel benyomult a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe rajtauumltoumltt a kagaacuteni szeacutekhelyen majd kira-bolta 796-ban Nagy Kaacuteroly fiaacutet Pippint kuumlldte az avarok ellen Az uacutejonnan vaacutelasz-tott kagaacuten a Dunaacutenaacutel fogadta Pippint eacutes behoacutedolt neki majd Pippint a szeacutekhelyeacutere hiacutevta ahol gazdagon megajaacutendeacutekozta A tudun 797-ben az Adria koumlrnyeacuteki szlaacutevok laacutezadaacutesaacutet taacutemogatta eacutes az erőszakos kereszteacuteny teacuteriacuteteacutes ellen is felleacutepett ami 799-ben nyiacutelt laacutezadaacuteshoz vezetett iacutegy a tudun vesztőhelyen fejezte be eacuteleteacutet A Dunaacutetoacutel ke-letre leacutevő avarsaacuteg vonatkozaacutesaacuteban Krum 803-as hadjaacuterata volt meghataacuterozoacute Miutaacuten a bulgaacuter uralkodoacute 804-ben az avar haderőre megsemmisiacutető vereseacuteget meacutert ennek a teruumlletnek az ura a kagaacuten eacutes az előkelők a Dunaacutentuacutelra menekuumlltek eacutes behoacutedoltak a frankoknak39

A magyarok nyugat feleacute a 955-oumls a Balkaacuten feleacute a 970-es vereseacuteg hataacutesaacutera voltak keacutenytelenek feladni a nomaacuted hagyomaacutenyra eacutepuumllő politikaacutet Geacuteza fejedelem nyugati nyitaacutesaacutet magyaraacuteztaacutek maacuter foumlldrajzi teacutenyezőkkel azaz hogy szaacutellaacutesteruumllete koumlzelebbb fekuumldt a Neacutemet-roacutemai Birodalomhoz de azzal is hogy nem akart maacutesodik lenni az erdeacutelyi gyula utaacuten aki Bizaacutencban maacuter megkeresztelkedett eacutes veacuteguumll eacuterveltek a bizaacutenci hoacutediacutetaacutes veszeacutelyeacutevel is40 Uacutejabban a Kazaacuter Birodalom 965-oumls bukaacutesaacutenak politikai kouml-vetkezmeacutenyeit is szaacutemba vetteacutek Geacuteza politikaacutejaacutenak alakiacutetaacutesakor41

A tovaacutebbiakban Euroacutepa kialakulaacutesaacutenak szemszoumlgeacuteből vizsgaacuteljuk meg a nomaacutedok szerepeacutet A Kaacuterpaacutet-medenceacutebe telepuumllt nomaacuted neacutepek a koumlzeacutepkori latin eacutes bizaacutenci

38 Boacutena 1993 52ndash9239 Boacutena 1994 67ndash75 Szke 1994 82ndash83 Olajos 1996 91ndash97 Szaacutedeczky-Kardoss 1998

272ndash30840 Makk 1996 29ndash42 Boacutena 2000 66ndash81 Toacuteth 2010 230ndash23141 Dobrovits 2011a 102ndash103

197

goumlroumlg forraacutesok szerzőire komoly hataacutest gyakoroltak Ők voltak a kereszteacuteny iacuteroacutek sze-meacuteben Goacuteg eacutes Magoacuteg neacutepe akik a veacutegiacuteteacutelet előfutaacuterai Azok a szerzők akik kapcso-latba keruumlltek a nomaacutedokkal aacuteltalaacuteban a Heacuterodotoszra visszavezethető toposzok-kal dolgoztak azaz nincs aacutellandoacute lakhelyuumlk aacutellandoacutean vaacutendorolnak lovasiacutejaacuteszok eacutes aacutellattenyeacuteszteacutesből eacutelnek Ehhez jaacuterult meacuteg hogy aacutellandoacutean rabolnak eacutes gyilkolnak Persze ezzel paacuterhuzamosan szűk koumlrben igazolhatoacute egy maacutesik szemleacuteletet a romlat-lan barbaacuter keacutepe amely az elpuhult keacutenyelmesen eacutelő vaacuterosi eacutelet alternatiacutevaacutejakeacutent je-lenik meg A nomaacutedokkal kapcsolatos előiacuteteacuteletek csak az utoacutebbi eacutevtizedekben kezd-tek oldoacutedni a toumlrteacutenettudomaacutenyban Thompson 1948-ban a hunokroacutel iacutert koumlnyveacuteben martaloacutecoknak eacutes rabloacuteknak tartotta őket42 Az uacutejabb kutataacutesok maacuter ezt a sematikus aacutebraacutezolaacutest elhagytaacutek eacutes a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutes elindiacutetaacutesaacuteban jaacutetszott szerepuumlkről bizonyos meacuterteacutekig a germaacuten nyelvű neacutepek uacutej politikai keretbe szerveződeacuteseacutenek je-lentőseacutegeacuteről (germaacutenndashnomaacuted szinteacutezisről) a Nyugatroacutemai Birodalom eacuteleteacutenek meghosszabbiacutetaacutesaacuteroacutel vagy bukaacutesaacutet elősegiacutető hataacutesukroacutel szoacutelnak a vitaacutek A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben a roacutemai uralom felszaacutemolaacutesa a medence egy politikai keretbe szerve-zeacutese az Al-Duna-menti limes elpusztiacutetaacutesa mind a hun uralom koumlvetkezmeacutenye43

Az avarok ugyan a langobardok hiacutevaacutesaacutera eacuterkeztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe 568-ban az utoacutebbiak azonban meacuteg abban az eacutevben Eacuteszak-Itaacuteliaacuteba koumlltoumlztek lezaacuterva ezzel a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutest Az avarok 230 eacutevre megteremtetteacutek a politikai egyseacuteget a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben A hunok aacuteltal maacuter meggyengiacutetett de időkoumlzben uacutejra helyre-aacutelliacutetott az Al-Duna menteacuten huacutezoacutedoacute limest 582 eacutes 586 koumlzoumltt az avarok nagyreacuteszt elpusztiacutetottaacutek ami egyik felteacutetele volt annak hogy a szlaacutev nyelvű csoportok behatol-hassanak a Balkaacutenra Arroacutel hogy az avarok milyen szerepet toumlltoumlttek be a szlaacutevok-nak a Balkaacuten nyugati feleacuteben valamint a Kaacuterpaacutetoktoacutel eacuteszakra eacutes nyugatra toumlrteacutenő teacuternyereacuteseacuteben maacuter esett szoacute Joacutellehet a Nagy Kaacuteroly vezette hadjaacuterat az avarok ellen sikertelen volt de veacuteguumll a frankoknak sikeruumllt az avarokat meghoacutedoltatni eacutes a roacutemai uralom alatt aacutellt Pannoniaacutet Oriens neacuteven a Karoling Birodalom reacuteszeacuteveacute tenni

A honfoglaloacute magyarsaacuteg visszaaacutelliacutetotta a Kaacuterpaacutet-medence politikai egyseacutegeacutet A 10 szaacutezadban a muszlim eacutes viking hadjaacuteratokkal paacuterhuzamosan zajlottak a ma-gyar portyaacutezoacute hadjaacuteratok amelyek időszakaacutet a magyar toumlrteacutenetiacuteraacutes eufemisztikusan bdquokalandozaacutesok korardquo neacuteven tartja szaacutemon Ezek a bdquokalandozoacuterdquo hadjaacuteratok nagyban hozzaacutejaacuterultak a Neacutemet-roacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg 962-es megalapiacutetaacutesaacutehoz 955 eacutes 970 utaacuten ez a magyar politika megbukott iacutegy a 970-es eacutevektől a Nyugathoz valoacute koumlzeledeacutes tapasztalhatoacute amely 1000-ben a kereszteacutenyseacuteg Roacutemaacuteboacutel toumlrteacutenő felveacuteteleacutehez veze-tett A 10 szaacutezadi nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutes a magyarokat azonosiacutetotta a koraacutebban itt eacutelt nomaacuted avarokkal eacutes hunokkal portyaacuteikat pedig a szaraceacuten (muszlim) eacutes viking invaacute-zioacutekhoz hasonloacutean eacuterteacutekelteacutek Kellner hiacutevta fel a figyelmet arra hogy eacuterdekes moacutedon a magyarok nagyon kedvezőtlen keacutepe csupaacuten a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele utaacuten alakult ki a nyugati irodalomban hogy az uacutejonnan kereszteacuteny hitre teacutert neacutep pogaacuteny muacutelt-jaacutet meacuteg inkaacutebb kaacuterhoztatni lehessen44 A 11ndash12 szaacutezadi magyarorszaacutegi latin iacuteraacutes-

42 Thompson 2003 17343 Altheim 1951 14 Boacutena 1984 27644 Kellner 1997

198

beliseacutegben is a pogaacuteny muacutelt eacutelesen aacutellt szemben az uacutej kereszteacuteny kiraacutelysaacuteggal azt soumlteacutet sziacutenekkel aacutebraacutezoltaacutek Ezen a teacuteren csak a 13 szaacutezad hozott vaacuteltozaacutest amikorra ez a szembeaacutelliacutetaacutes elvesztette jelentőseacutegeacutet eacutes ekkor maacuter lehetett meriacuteteni a koraacutebbi hagyomaacutenyokboacutel amit csak erősiacutetettek a korabeli Euroacutepaacuteban elterjedt neacutezetek eacutes origo-modellek Iacutegy szuumlletett meg Keacutezai hun-magyar teoacuteriaacuteja ami a magyar nemes-seacuteg koumlzkincseacuteveacute vaacutelva a 19 szaacutezad veacutegeacuteig a magyar nemzeti tudat alapteacutetele volt45

A koumlzeacutepkori kereszteacuteny Euroacutepa kialakulaacutesa hosszuacute eacutes bonyolult folyamat Ennek kezdeteacutet a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutes valamint a Nyugatroacutemai Birodalom bukaacutesa utaacuten ndash a roacutemai hagyomaacutenyokboacutel eacutes a germaacuten toumlrzsi kiraacutelysaacutegok integraacuteloacutedoacute elemeiből ndash kialakult uacutej modell jelzi amely a Frank Birodalomban oumlltoumltt roumlvid ideig birodalmi meacutereteket Szűcs Jenő plasztikusan fejtette ki hogy a maacutesodik faacutezisban a germaacuten neacutepvaacutendorlaacuteshoz hasonloacute neacutepvaacutendorlaacutesi hullaacutem eacuterte el Euroacutepaacutet a 7ndash10 szaacutezadban Ebbe beletartozott az arabok hoacutediacutetaacutesa amely az addig egyseacuteges mediterraacuten teacuterseacuteget keacutet reacuteszre hasiacutetotta a 8 szaacutezad első feleacuteben a szlaacutev neacutepvaacutendorlaacutes a Balkaacutenra vala-mint nyugaton az Elba vonalaacuteig a nomaacuted neacutepek vaacutendorlaacutesai a dunai bulgaacuterok eacutes magyarok teacuterfoglalaacutesa eacutes veacuteguumll a viking hoacutediacutetaacutesok eacutes hadjaacuteratok Euroacutepa keacutet ha-talmi centruma a Frank Birodalom eacutes utoacutedaacutellamai valamint Bizaacutenc azonban nem-csak sikeresen haacuteriacutetotta el eacutes veacuteszelte aacutet ezeket a viharokat hanem a kereszteacutenyseacuteg terjeszteacuteseacutevel a Skandinaacutevia eacutes a Kaacuterpaacutet-medence koumlzti reacutegioacutet is magaacutehoz kapcsolta Iacutegy a csehek eacutes lengyelek valamint a nomaacuted hagyomaacutenyokkal rendelkező magyarok nyugatroacutel vetteacutek fel a kereszteacutenyseacuteget miacuteg Bizaacutenc a dunai bulgaacuterok eacutes a kijevi Rusz teruumlleteacuten terjesztette a kereszteacuteny hitet Ezaacuteltal a Balkaacuten eacutes Kelet-Euroacutepa erdőzoacutenaacuteja is a kereszteacuteny koumlzeacutepkori Euroacutepa reacutesze lett46

Walter Schlesinger Euroacutepa kialakulaacutesi folyamataacutenak leiacuteraacutesaacutera uacutej tipoloacutegiaacutet dol-gozott ki E szerint a folyamat első faacutezisaacutet a roacutemai Germania jelenti ezt a Roacutemai Birodalom teruumlleteacutere bekoumlltoumlzoumltt germaacuten nyelvű toumlrzsek eacutes a helyi lakossaacuteg alkot-taacutek Az őslakosok asszimilaacuteltaacutek a betelepuumllőket Ez toumlrteacutent Itaacuteliaacuteban Hispaacuteniaacuteban eacutes a frank Galliaacuteban ahol ma is uacutejlatin nyelveken beszeacutelnek A germaacuten Germania a Rajna Duna eacutes Elba koumlzoumltti Austrasiaacuteval azonos ahol a germaacuten nyelvű toumlrzsek laktak A Karolingok koraacuteban a frank Galliaacuteboacutel toumlrteacutent meg az emliacutetett teruumllet leigaacutezaacutesa eacutes ezzel paacuterhuzamosan kieacutepuumllt a kereszteacutenyseacuteget eacutes a roacutemai hagyomaacutenyokat is magaacuteba eacutepiacutető inteacutezmeacutenyrendszer Veacuteguumll a szlaacutev Germania az Elbaacutetoacutel keletre leacutevő teruumlleteket jelenti A Neacutemet-roacutemai Birodalom koumlzvetiacutetette a roacutemai hagyomaacutenyt erre a videacutekre a 10ndash11 szaacutezadban47 Karol Modzelewski lengyel koumlzeacutepkoraacutesz nem tartja elfogadhatoacute-nak hogy Schlesinger etnikai terminusokat hasznaacutelt fel toumlrteacuteneti folyamatok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek eacuterzeacutekelteteacuteseacutere illetve uacutegy veacuteli a Germania-fogalom szerepe nem vilaacute-gos eacutes iacutegy koumlzponti szerepe is vitathatoacute Azzal egyeteacutert hogy a Roacutemai Birodalom a maga mezőgazdasaacutegi rendszereacutevel a roacutemai taacutersadalmi eacutes politikai inteacutezmeacutenyek a kouml-zeacutepkori Euroacutepa kialakulaacutesaacutenak kiinduloacutepontja amely aztaacuten kuumlloumlnboumlző formaacutekban fokozatosan kiterjedt eacuteszakra eacutes keletre Ennek a folyamatnak a koumlzvetiacutetői a Frank

45 Szcs 1984 413ndash55546 Szcs Jenő reacuteszletes elemzeacutese 1997 19ndash3147 Schlesinger 1963

199

majd a Neacutemet-roacutemai Birodalmak voltak Ugyanakkor hangsuacutelyozta hogy az erdő-zoacutena germaacuten nyelvű neacutepeinek taacutersadalmi eacutes politikai szerkezete nem kuumlloumlnboumlzoumltt az erdőoumlvezetben lakoacute szlaacutev nyelvű csoportokeacutetoacutel A doumlntő kuumlloumlnbseacuteg az volt hogy Skandinaacuteviaacuteba eacutes a szlaacutev reacutegioacuteba illetve a magyarok lakta teruumlletekre a roacutemai hagyo-maacutenyok csak maacutesodlagosan frank-neacutemet birodalmi koumlzvetiacuteteacutes reacuteveacuten jutottak el48

Reinhardt Wenskus egy sokkal aacuternyaltabb teruumlleti csoportosiacutetaacutest javasolt 1 a Mediterraacuteneum a vaacuterosokkal eacutes a klasszikus kultuacuteraacuteval 2 a pontuszi steppe nomaacuted-jai 3 Euroacutepa eacuteszakkeleti erdőzoacutenaacutejaacutenak Barbaricuma 4 az Alpoktoacutel eacuteszakra elteruumllő Barbaricum Megaacutellapiacutetotta hogy a keltaacutek a germaacuten a balti eacutes a szlaacutev nyelvű neacutepek hasonloacute taacutersadalmi eacutes politikai berendezkedeacutessel rendelkeztek49 Wenskus munkaacutes-saacutegaacutet koumlvetve az osztraacutek Herwig Wolfram a goacutetok toumlrteacuteneteacutet dolgozta fel oumlnaacutelloacute kouml-tetben majd a germaacuten nyelvű neacutepekről iacutert koumlnyvet50 Kuumlloumlnbseacuteget tett a germaacuten eacutes a szlaacutev nyelvű neacutepek koumlzoumltt e neacutepek roacutemai hagyomaacutennyal valoacute kapcsolata miatt eacutes a nomaacutedok jelentőseacutegeacutere is raacutemutatott Taniacutetvaacutenya Walter Pohl kivaacuteloacute monograacutefiaacutet iacutert az Avar Birodalom toumlrteacuteneteacuteről s foglalkozott a hun az avar a dunai bulgaacuter eacutes a ma-gyar toumlrteacutenet keacuterdeacuteseivel is Veacutelemeacutenye szerint az avar eacutes a dunai bulgaacuter birodalmak stabilitaacutesaacutet a szlaacutev nyelvű csoportok taacutersadalmi-politikai rendszere biztosiacutetotta51

Maacuter ezek a munkaacutek is azt mutatjaacutek hogy a koumlzeacutepkori Euroacutepa toumlrteacuteneteacutet eacuterde-mes az euraacutezsiai steppe toumlrteacuteneteacutenek figyelembeveacuteteleacutevel egyuumltt vizsgaacutelni A kouml-zeacutepkori Euroacutepa toumlrteacutenete a Mediterraacuteneum eacutes az erdőzoacutena kultuacuteraacutejaacutenak szinteacutezise A koumlzeacutepkori Euroacutepa kialakulaacutesaacutenak korszakait nemcsak a roacutemai vilaacutegtoacutel valoacute taacute-volsaacutegi kuumlloumlnbseacuteg hataacuterozta meg hanem tekintetbe kell venni hogy a roacutemai vilaacutegot az erdőzoacutenaacutetoacutel a Kaacuterpaacutet-medence eacutes a deacutelorosz steppe vaacutelasztotta el ami azzal jaacutert hogy az erdővideacuteken leacutetrejoumlvő nagyobb politikai-taacutersadalmi keacutepződmeacutenyek nem-csak Roacutemaacuteval valoacute talaacutelkozaacutes nyomaacuten alakultak ki hanem a nomaacutedok is hataacutessal voltak raacutejuk Ennek az alternatiacutevaacutenak jelentőseacutege fokozatosan csoumlkkent miutaacuten a Nyugat-Euroacutepaacuteban kikristaacutelyosodott Mediterraacuteneumndasherdővideacutek modell fokozato-san kelet feleacute hatolva az erdőzoacutenaacuteban a Kaacuterpaacutet-medenceacutet bekebelezte a 10 szaacutezad veacutegeacutere Ez forduloacutepontot jelentett a Kaacuterpaacutet-medence toumlrteacuteneteacuteben mert ettől kezdve az maacuter toumlbbeacute nem a nomaacuted neacutepek koumlzponti teruumllete hanem tartoacutesan Euroacutepa reacutesze lett ahova ugyan besenyő eacutes kun nomaacuted toumlredeacutekek meacuteg bekoumlltoumlztek de hamarosan asszimilaacuteltaacutek eacutes eacuteletmoacutedvaacuteltozaacutesra keacutenyszeriacutetetteacutek őket A mongolok magyarorszaacutegi hadjaacuterata pedig a koumlzeacutepkori Euroacutepa szempontjaacuteboacutel maacuter csak az egykori nomaacuted koumlz-pont szerepeacutere utaloacute emleacutekeztető A 16 szaacutezad koumlzepeacuten pedig a bizaacutenci koumlzvetiacuteteacutesű roacutemai hagyomaacutenyt keacutepviselő Moszkva gyűrte maga alaacute az egeacutesz kelet-euroacutepai step-peoumlvezetet

A koumlzeacutepkori Euroacutepa kialakulaacutesaacutenak folyamata tehaacutet nem iacuterhatoacute le nyelveacuteszeti fo-galmakkal nem szerencseacutes a germaacuten vagy szlaacutev fogalom hasznaacutelata Az Alpoktoacutel eacuteszakra eacutes reacuteszben keletre a toumlbbseacutegeacuteben germaacuten nyelvű erdőlakoacute csoportok a Roacutemai

48 Modzelewski 200049 Wenskus 1974 19ndash2050 Wolfram 1988 Wolfram 199751 Pohl 1988 Pohl 1997

200

Birodalom koumlzelseacutege koumlvetkezteacuteben nagyobb politikai egyseacutegekbe toumlmoumlruumlltek A Nyugatroacutemai Birodalom belső feszuumlltseacutegei illetve a hunok kivaacuteltotta neacutepmozgaacute-sok vezettek Roacutema bukaacutesaacutehoz eacutes az uacutej kiraacutelysaacutegok kialakulaacutesaacutehoz A nyugati szin-teacutezist a Frank Birodalom keacutepviselte amely kelet feleacute terjeszkedett Ekoumlzben az Avar Kaganaacutetus folytatta a steppei hagyomaacutenyt a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Az erdőlakoacute szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek szimbioacutezisba leacuteptek a steppei nomaacuted mintaacuteval a Kaacuterpaacutetok koumlzeleacute-ben az Al-Dunaacutenaacutel pedig Bizaacutenccal leacuteptek kapcsolatba A Balkaacutenra telepuumllő szlaacutevok toumlbbseacutege bizaacutenci befolyaacutes alaacute keruumllt miacuteg az egykori Nyugatroacutemai Birodalom teruumlle-teacuten illetve a Kaacuterpaacutetoktoacutel eacuteszakra leacutevők a keletre terjeszkedő frank struktuacutera vonzaacutes-koumlrzeteacutebe keruumlltek Ilyen eacutertelemben kuumlloumlnboumlzik a szlaacutev eacutes germaacuten modell nem pe-dig valamilyen etnikai-nyelvi vonatkozaacutesban A magyar toumlrteacutenet egyediseacutegeacutet az adja hogy a magyaroknak megvolt a nomaacuted mintaacutejuk ennek elleneacutere a koumlzeacutep-euroacutepai erdőlakoacute koumlzoumlsseacutegekből kialakuloacute csehekkel eacutes lengyelekkel egyuumltt a neacutemet-roacutemai modellt koumlvetteacutek

A kereszteacuteny Nyugat eacutes a 10 szaacutezadi vilaacuteg

Amikor Istvaacuten kiraacutelyt 1000 karaacutecsonyaacuten kiraacutellyaacute koronaacuteztaacutek ez szimbolikusan azt jelentette hogy elkoumltelezte magaacutet eacutes kiraacutelysaacutegaacutet a kereszteacuteny Nyugat feleacute Ezt a mo-dern toumlrteacutenetiacuteraacutes eacutes az aacuteltala befolyaacutesolt koumlzveacutelemeacuteny a modern kori tapasztalato-kon alapuloacute modernitaacutesdeficitre asszociaacutelva uacutegy eacuterzeacutekelteti hogy a magyarsaacuteg maacuter a 10 szaacutezadtoacutel Euroacutepa reacutesze illetve csatlakozott a fejlett Euroacutepaacutehoz retrospektiacutev kiter-jesztve a modern kori Nyugat-Euroacutepaacutet keleti iraacutenyba Ugyanakkor ha keacutezbe vesszuumlk a francia koumlzeacutepkorkutataacutes egyik kimagasloacute alakjaacutenak George Dubynek A katedraacuteli-sok kora ciacutemű koumlteteacutet ott a koumlvetkezőt olvashatjuk bdquoElveacutetve egy-egy ember ndash nyugat feleacute eacuteszak feleacute kelet feleacute huacutezoacutedoacute hatalmas mindent elboriacutetoacute pusztasaacutegok ndash ugar ingovaacutenyok csavargoacute kedvű folyoacutek cserjeacutes siacuteksaacutegok pagonyok legelők megcson-kiacutetott erdőseacutegek eacutes bozoacutettuumlzek a szeacuteneacutegetők nyomaacuteban ndash hellyel-koumlzzel egy-egy ir-taacutes ezuacutettal maacuter meghoacutediacutetott de csak feacutelig-meddig megzabolaacutezott foumlld sovaacuteny ne-vetseacuteges baraacutezdaacutek melyeket cseneveacutesz oumlkroumlk vonta faekeacutek hasiacutetottak a makrancos foumlldbe nagy meacuteg uumlres foltok e taacuteplaacuteloacute teacuterseacutegben azok a taacuteblaacutek amelyeket parla-gon hagytak egy eacutevre keacutet eacutevre haacuterom eacutevre olykor tiacutez eacutevre is hogy a piheneacutesben termeacuteszetes moacutedon nyerjeacutek vissza hajdani termeacutekenyseacuteguumlket ndash kőből saacuterboacutel vagy vesszőből oumlsszeroacutett egy bokorba buacutejt tuumlskeacutes gallyakboacutel font soumlveacutennyel eacutes kertek-kel oumlvezett kunyhoacutek ndash veacutedelmet nyuacutejtoacute palaacutenkok gyűrűjeacuteben imitt-amott egy-egy főember lakoacutehaacuteza fapajta csűroumlk sziacuten a rabszolgaacuteknak eacutes kisseacute taacutevolabb a tűzhely eacutes a konyhaacutek ndash nagy ritkaacuten egy-egy telepuumlleacutes nem toumlbb mint egy roacutemai vaacuteros ma-radvaacutenya melynek kifeheacuteruumllt csontvaacutezaacutet befonta a termeacuteszet vegetaacutecioacuteja a romba dőlt haacutezakat ekeacutek szaacutentjaacutek koumlrbe hevenyeacuteszetten kifoltozott vaacuterosfalak a csaacuteszaacutersaacuteg koraacuteban emelt templommaacute vagy erődiacutetmeacutennyeacute aacutetalakiacutetott kőeacutepuumlletek neacutehaacuteny tu-cat kunyhoacute a koumlzeluumlkben szőlőművesek takaacutecsok kovaacutecsok eacutelnek bennuumlk azok a haacutezi keacutezművesek akik hűbeacuteruruk a puumlspoumlk eacutes a helyőrseacuteg eacutekesseacutegeit eacutes fegyvereit keacutesziacutetik veacuteguumll keacutet-haacuterom zsidoacute csalaacuted amelyek zaacutelog elleneacuteben koumllcsoumlnoumlznek neacutemi

201

peacutenzt ndash kitaposott oumlsveacutenyek robotjukat veacutegző teherhordoacutek hosszuacute sora baacuterkaraj valamennyi folyoacuten iacutegy fest Nyugat az ezredik esztendőben Paraszti Bizaacutenccal eacutes Coacuterdobaacuteval oumlsszehasonliacutetva nagyon szegeacutenynek eacutes nagyon kifosztottnak tűnő vilaacuteg Eacutehseacuteg ostromolta vilaacutegrdquo52

Az uacutej Cambridge Medieval History 3 koumlteteacuteben a 10 szaacutezadi uralkodoacutekroacutel eacutes kor-maacutenyzatroacutel iacuterott tanulmaacutenyaacuteban Janet Nelson arra hiacutevta fel a figyelmet hogy a ki-raacutelysaacutegon beluumll az uralkodoacute feladata az igazsaacuteg eacutes a beacuteke fenntartaacutesa volt amelyet azonban a gazdasaacuteg fejletlenseacutege miatt aacuteltalaacuteban a kiraacutely nem tudott fizetett szak-szerű tisztseacutegviselők segiacutetseacutegeacutevel biztosiacutetani iacutegy sajaacutet emberei eacutes szolgaacutei valamint egyhaacutezi emberek laacutettaacutek el ezeket a feladatokat Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes fenntartaacutesa is decentralizaacuteloacutedott eacutes nagyobb reacuteszben a helyi foumlldbirtokos feladatkoumlreacutebe tartozott A kiraacutely eacutes előkelői egyuumlttesen tudtak sereget aacutelliacutetani aacuteltalaacuteban a kiraacutely neacutehaacuteny szaacutez fő kiaacutelliacutetaacutesaacutera volt keacutepes Ottoacute 955-oumls a magyarokat legyőző neacutehaacuteny ezres hadserege kuumlloumlnleges esetnek szaacutemiacutetott A politika alakiacutetaacutesaacutenak legfontosabb foacuterumai a gyűleacute-sek voltak amelyek aacuteltalaacuteban valamilyen kultikus koumlzponthoz koumltődtek Ilyen volt 973-ban Quedlinburg is Ezeken a szemeacutelyes kapcsolatoknak elsőrendű jelentőseacutege volt ami egyeacutebkeacutent is jellemzi a korszakot az uralkodoacute eacutes előkelői egyuumlttesen alakiacutet-jaacutek a politikaacutet

Ezzel szemben Konstantinaacutepoly eacutes Kordova egeacuteszen maacutes keacutepet mutatott 950-ben Cremonai Liudprand arroacutel iacutert elkeacutepedve hogy a bizaacutenci csaacuteszaacuter tisztseacutegviselői eacuteves fizeteacutest kapnak aranypeacutenzben rangjuknak megfelelően53 amit csak egy fejlett admi-nisztraacutecioacuteval eacutes gazdasaacuteggal rendelkező birodalom engedhetett meg magaacutenak ehhez ugyanis az adoacutekat be kellett szedni majd azokat uacutejraosztani Konstantinaacutepolyhoz ha-sonloacutean Kordova a 10 szaacutezadban oacuteriaacutesi vaacuteros Mindkettő hatalmas birodalom koumlz-pontja volt amely pontos foumlldrajzi hataacuterokkal vaacutemhelyekkel eacutes hataacuterőrseacuteggel ren-delkezett Mindkeacutet birodalom toumlbb ezres fizetett zsoldossereget tartott fent 953-ban III ʿAbd al-Raḥmān koumlveteket kuumlldoumltt I Ottoacutehoz aki Gorze-i Jaacutenost kuumlldte vaacutelasz-koumlvetseacutegbe Jaacutenos elcsodaacutelkozott reacuteszben a nemreacuteg feleacutepiacutetett palotakomplexumon eacutes az azt őrző rabszolgaacutekboacutel aacutelloacute harcosokon valamint a hatalmas adminisztraacutecioacuten amely hihetetlen mennyiseacutegű papiacutermunkaacutet koumlvetelt A kordovai uralkodoacute Jaacutenossal folytatott beszeacutelgeteacutese soraacuten elaacuterulta hogyan laacutettaacutek Ottoacute uralmaacutet amikor Jaacutenos arroacutel aacuteradozott hogy Ottoacute kiraacutely a foumlldkerekseacuteg leghatalmasabb uralkodoacuteja az emberek szaacutemaacutet eacutes teruumlleti kiterjedeacutest tekintve A forraacutes szerint a kordovai uralkodoacute előbb meacuterges lett majd bdquoA kalifa pedig haragja csillapodtaacuteval iacutegy szoacutelt raquoEacuterdemtelenuumll ma-gasztalod a kiraacutelyodlaquo Mire amaz raquoIgaz vagy hamis proacutebaacutera tehetedlaquo A kalifa erre raquoA toumlbbit meacuteg csakugyan elismerhetneacutem egy dolog van csupaacuten amelyből bizonyos hogy ő (Ottoacute) nem eleacuteg előrelaacutetoacutelaquo raquoEacutes mi azlaquo raquoHogy a sajaacutet orszaacutega feletti hatal-maacutet nem egyeduumll magaacutenak tartja meg hanem bőkezűen engedte a sajaacutet embereinek (kiraacutelyi) hatalmaacutet gyakorolni uacutegy hogy birodalmaacutenak reacuteszeit koumlzoumlttuumlk szeacutetosztotta mintha emiatt ők hűseacutegesebbek eacutes alaacutezatosabbak lenneacutenek Ez teljesen maacuteskeacutent van Mert ez hűtlenseacuteghez eacutes laacutezadaacuteshoz vezet ahogy ez mostanaacuteban megtoumlrteacutent a sajaacutet

52 Duby 1984 1153 Liudprand 2005 481ndash483

202

nemzetseacutegeacuteben amely nyiacuteltan fellaacutezadt ellene miutaacuten az ő fia hűtlenseacutege miatt aacutet-paacutertolt egeacuteszen odaacuteig hogy kiacutevuumllről behiacutevtak egy idegen neacutepet a magyarokat teruuml-letuumlk belsejeacutebe annak elpusztiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutellaquordquo54 A kalifa a 953-as neacutemet belhaacuteboruacutera utalt amelyben Ottoacute fia a troacutenoumlroumlkoumls Liudolf is reacuteszt vett55 Gorze-i Jaacutenost nem fo-gadta a kalifa mivel az Ottoacute aacuteltal kuumlldoumltt levelekben Mohamed proacutefeacutetaacutet gyalaacutezoacute ki-jelenteacutesek voltak Amikor ez kideruumllt a muszlimok azon a veacutelemeacutenyen voltak hogy a bűnoumls halaacutelbuumlnteteacutest eacuterdemel eacutes ha a kalifa az iszlaacutem toumlrveacutenyt nem tartja be akkor őt is halaacutelbuumlnteteacutessel kell suacutejtani Jaacutenost teljesen meglepte hogy a kalifa nem keacutepes a toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacutera aacutetszabaacutesaacutera amely Ottoacute szaacutemaacutera nem jelentett volna prob-leacutemaacutet Egy maacutesik doumlbbenetes eacutes utaacutelatos dolog volt Jaacutenos szaacutemaacutera hogy a bdquopogaacutenyrdquo kalifa szolgaacutelataacuteban aacutellt a zsidoacute Haszdaj ibn Sapruacutet valamint a mozarab kereszteacuteny Reccemund akik azonban ebben semmi kivetnivaloacutet nem talaacuteltak Ezzel szemben Jaacutenost a maacutertiacuteromsaacuteg oumlnkeacutentes vaacutellalaacutesaacutetoacutel csak az tartotta vissza hogy ezzel az ot-tani kereszteacutenyeknek komoly kaacutert okozott volna56

Rentschler Cremonai Liudprandroacutel iacutert tanulmaacutenyaacuteban reacuteszletesen foglalkozott a bizaacutenci udvarban keacutetszer is megfordult szerző eacutelmeacutenyeivel eacutes annak kultuacutertoumlrteacute-neti vonatkozaacutesaival57 956-ban Liudprand eacutes Reccemund a kordovai kalifa koumlvete Ottoacute udvaraacuteban Frankfurtban talaacutelkozott Liutprand az Antapodosis ciacutemű munkaacutet bdquoRecemundusnak a hispaacuteniai Liberris puumlspoumlkeacutenekrdquo ajaacutenlotta Rentschler a keacutet dip-lomata benyomaacutesait iacutegy oumlsszegezte bdquoA csaacuteszaacuteri palota meacuteretei berendezeacutese eacutes az udvari ceremoacuteniaacutek azonban egyaraacutent videacutekiesnek hatottak azokra az emberekre akik megszoktaacutek hogy olyan vaacuterosokban forgoloacutedjanak mint Konstantinaacutepoly eacutes Coacuterdobardquo58

A 12 szaacutezad elejeacuten szerkesztett orosz kroacutenika a Reacutegmuacutelt idők kroacutenikaacuteja (Poveszty vremennih let ndash PVL)59 Vlagyimir fejedelem eacutes a kijevi Rusz megkereszteleacuteseacuteről a 987 eacutev alatt reacuteszletes beszaacutemoloacutekat koumlzoumll Az egyik szerint Vlagyimir a kuumlloumlnboumlző vallaacutesok eacuterteacutekeinek kipuhatolaacutesa veacutegett kiacuteseacutereteacutenek neacutehaacuteny tagjaacutet elkuumlldte a volgai bulgaacuterokhoz az iszlaacutem megismereacuteseacutere illetve Nyugatra a bdquoneacutemetekhezrdquo eacutes a goumlrouml-goumlkhoumlz Konstantinaacutepolyba a kereszteacutenyseacuteg felteacuterkeacutepezeacuteseacutere Az elbeszeacuteleacutes nyilvaacuten szaacutemos fikcioacutet tartalmaz eacutes maacuter a nagy egyhaacutezszakadaacutes utaacuten keruumllt lejegyzeacutesre de hiacuteven fejezi ki Bizaacutenc eacutes a Nyugat koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget bdquo(987 eacutev) Ők pedig vissza-eacuterkeztek foumlldjuumlkre Volodimer (Vlagyimir) fejedelem oumlsszehiacutevatta a bojaacuterokat eacutes az eloumlljaacuteroacuteit eacutes iacutegy szoacutelt hozzaacutejuk raquoNos megeacuterkeztek az aacuteltalunk elkuumlldoumltt feacuterfiak hall-gassuk haacutet meg mi toumlrteacutent veluumlklaquo eacutes iacutegy szoacutelt a kuumlldoumlttekhez raquoSzoacuteljatok a fegyve-

54 Zimonyi Aacutekos fordiacutetaacutesa Vita Iohannis abbatis Gorziensis auctore Iohanne abbate S Arnulfi MGH SS IV 376ndash377 ad hoc ut gentem externam Ungrorum per media quaeque regnorum suorum depopulandam transduxerit bdquothe rebels call the Hungarians into the midst of their regna to lay them wastehelliprdquo Nelson 1999 127 A magyarokra vonatkozoacute reacutesz maacutes eacutertelmezeacutese Makk 1998 106

55 Gyoumlrffy 1984 687ndash68856 Nelson 199957 Rentschler 200558 Rentschler 2005 19559 Font 1996 119ndash129

203

reseim előttlaquo Ők pedig iacutegy kezdteacutek el raquoJaacutertunk a bolgaacuteroknaacutel megneacuteztuumlk hogyan imaacutedkoznak a templomukban a mecsetben oumlv neacutelkuumll aacutellnak ott meghajolvaacuten le-uumllnek eacutes mint az esztelenek ide-oda tekintgetnek eacutes nincs ott vidaacutemsaacuteg csak szo-moruacutesaacuteg eacutes nagy bűz Nem joacute az ő toumlrveacutenyuumlk Eacutes jaacutertunk a neacutemetekneacutel templomaik-ban kuumlloumlnboumlző istentiszteletet neacuteztuumlnk meg de szeacutepseacuteget semmilyet sem laacutettunk Eacutes megeacuterkeztuumlnk a goumlroumlg foumlldre eacutes bevezettek bennuumlnket oda ahol az istenuumlknek szolgaacutelnak eacutes nem tudtuk hogy az eacutegben vagy a foumlldoumln vagyunk-e mert nincs a foumlldoumln olyan laacutetvaacuteny eacutes olyan szeacutepseacuteg eacutes nem is tudjuk hogyan meseacuteljuumlk el csak azt tudjuk hogy ott az isten jelen van az emberek koumlzoumltt eacutes az ő istentiszteletuumlk jobb az oumlsszes toumlbbineacutel Keacuteptelenek vagyunk feledni azt a szeacutepseacuteget hiszen ha valaki meg-iacutezleli az eacutedes iacutezt toumlbbeacute nem fogadja el a keserűt iacutegy mi sem maradhatunk tovaacutebb pogaacutenysaacutegbanlaquo A főurak (bojaacuterok) pedig iacutegy szoacuteltak raquoHa rossz lett volna a goumlroumlg hit akkor nem vette volna fel nagyanyaacuted Olga maacuterpedig ő mindenkineacutel boumllcsebb volt az emberek koumlzoumlttlaquo Eacutes ezt keacuterdezte Volodimer raquoHol vesszuumlk fel a keresztseacutegetlaquo Ők pedig iacutegy vaacutelaszoltak raquoAhol akarodlaquordquo60 A Rusz kuumlldoumlttei tehaacutet nem veacuteletlenuumll a goumlroumlgoumlk hite mellett foglaltak aacutellaacutest de a leiacuteraacutesboacutel az is nyilvaacutenvaloacute hogy eacuterzeacutekel-teacutek Bizaacutenc pompaacuteja eacutes reprezentaacutecioacuteja nem hasonliacutethatoacute oumlssze a Nyugateacuteval meacuteg ha tudjuk azt is hogy a bizaacutenci udvar eacutes diplomaacutecia erre nagy hangsuacutelyt helyezett A Konstantinaacutepolyba eacuterkező idegen koumlveteket aacutemulatba ejtetteacutek a fogadaacutesok lako-maacutek oumlltoumlzetek jaacuteteacutekok61 A muszlimokkal kapcsolatban a leiacuteraacutes a volgai bulgaacuterokra vonatkozik akik hivatalosan 922-ben vetteacutek fel az iszlaacutemot eacutes az iszlaacutem vilaacuteg leg-eacuteszakibb perifeacuteriaacutejaacutet keacutepezteacutek Az ottani inteacutezmeacutenyi eacutes kulturaacutelis eacutelet nyilvaacutenvaloacutean nem hasonliacutethatoacute oumlssze Bagdaddal vagy Kordovaacuteval

A 10 szaacutezadi muszlim foumlldrajzi eacutes toumlrteacuteneti irodalomban a vilaacuteg felosztaacutesa alap-vetően a muszlim eacutes nem-muszlim teruumlletek szerint toumlrteacutent eacutes termeacuteszetszerűleg a hangsuacutely mindig az iszlaacutem vilaacutegon volt ugyanakkor kuumlloumlnboumlző politikai vallaacutesi diplomaacuteciai eacutes kereskedelmi okok miatt az iszlaacutem teruumlleteken kiacutevuumlli neacutepek eacutes bi-rodalmak iraacutent is mutattak eacuterdeklődeacutest A 10 szaacutezad egyik muszlim hagyomaacutenya amelyet al-Balhī neveacutevel feacutemjeleznek a Foumlld teacuterkeacutepeacutehez illetve az egyes teruumlletek teacuterkeacutepeihez fűzoumltt kommentaacuterokboacutel aacutell Ennek a hagyomaacutenynak a jeles keacutepviselője a 10 szaacutezad első feleacuteben alkotoacute al-Iṣṭahrī aki foumlldrajzi munkaacuteja bevezetőjeacuteben ezt iacuterta bdquoEz itt a Foumlld rajza lakott eacutes lakatlan reacuteszeivel egyetemben Ez toumlbb biroda-lomra oszlik A Foumlld birodalmainak neacutegy pilleacutere vagyon Ezek koumlzuumll a legviraacutegzoacutebb javakban leginkaacutebb bővelkedő politikai rend eacutes kulturaacutelis inteacutezmeacutenyek tekinteteacute-ben a legkivaacuteloacutebb Īrānšahr birodalma Ennek főhely Bābil teruumllete Ez Fārs biro-dalma E birodalom hataacutera a perzsaacutek idejeacuteben koumlzismert vala Mikor az iszlaacutem meg-joumltt minden birodalomboacutel egy reacuteszt kisajaacutetiacutetott a Rūm birodalomtoacutel elvette Sziacuteriaacutet Egyiptomot Nyugat-Afrikaacutet eacutes Andalust Hind birodalmaacutetoacutel elvette a Manṣūra eacutes Multānnal szomszeacutedos videacuteket egeacuteszen Kābulig eacutes Tohāristān felső szegeacutelyeacuteig Ṣīn birodalmaacutetoacutel elvette a Folyoacutentuacutelt mire e hatalmas birodalmak hozzaacute kapcsoloacutedtak A Rūm birodalmaacutehoz tartoznak a ṣaqāliba s a veluumlk szomszeacutedos rūs Sarīr alaacutenok

60 Ferincz Istvaacuten fordiacutetaacutesa PSRL 1 10861 Rentschler 2005 229ndash264

204

az oumlrmeacutenyek eacutes maacutes kereszteacuteny hiten leacutevő neacutepek teruumlletei A kiacutenai birodalomhoz tartoznak a toumlroumlkoumlk toumlbbi videacutekei Tibet egy reacutesze s azok akik a baacutelvaacutenyimaacutedoacutek vallaacutesaacutet koumlvetik Hind birodalmaacutehoz tartoznak Sind Qašmīr Tibet egyik szeacutele s a veluumlk egy hiten levőkrdquo62 Euroacutepa nyugati feleacuteről meacuteg a tovaacutebbi informaacutecioacutekat őr-zoumltt meg bdquoRūm foumlldjeacutenek hataacutera az Oacuteceaacutentoacutel kezdve a ğalāliqa az ifranğa Roacutema eacutes Atheacuten foumlldjeacuten aacutet Konstantinaacutepolyig tovaacutebbaacute azon tuacutel a ṣaqāliba foumlldjeacuteig terjed hellip Ami ifranğa ğalāliqa eacutes maacutesok aacuteltalunk Rūm foumlldjeacutehez vett teruumlleteket illeti e videacute-kek nyelvei kuumlloumlnboumlznek ugyan de egy vallaacutesuk eacutes egy birodalmuk van uacutegy mint az iszlaacutem birodalmaacuteban a nyelvek kuumlloumlnboumlzőek ugyan de a kiraacutely egyrdquo63 Hasonloacute szemleacuteletet tuumlkroumlz al-Iṣṭahrī kortaacutersa al-Masʿūdī is aki az uralkodoacutekat a koumlvetkező-keacuteppen rangsorolta bdquoElőzőleg Kiacutena a toumlroumlkoumlk Hind eacutes Zānğ kiraacutelyai s a vilaacuteg toumlbbi uralkodoacutei kifejezetten Baacutebel kiraacutelyaacutenak hoacutedoltak mert ő a kiraacutelyok koumlzuumll az első s az ő szerepe koumlzuumlluumlk a Holdeacutenak felel meg a csillagok koumlzoumltt mert az ő teruumllete (kliacutema) a legnemesebb eacutes mert vagyon dolgaacuteban ő a legnagyobb kiraacutely termeacuteszete a legkivaacuteloacutebb koumlztuumlk kormaacutenyzaacutes eacutes ereacuteny tekinteteacuteben pedig ő a legjelesebb E te-ruumllet (kliacutema) kiraacutelyainak ilyeteacuten jellemzeacutese a reacutegmuacutelt időkeacute nem a jeleneacute eacutertve a haacuteromszaacutezharminckettedik eacutevet (943 AD) E kiraacutely a šāhān-šāh ciacutemet kapta ennek jelenteacutese rsquokiraacutelyok kiraacutelyarsquo Az ő szerepe olyan a vilaacutegban mint a sziacuteveacute az emberi test-ben vagy a koumlzeacutepső eacutekkő szerepe a nyaklaacutencban Utaacutena koumlvetkezik India kiraacutelya ő a boumllcsesseacuteg s az elefaacutentok kiraacutelya mivel a Kisrā-kiraacutelyok (szaacuteszaacutenidaacutek) megyőző-deacutese szerint a boumllcsesseacuteg eredete Indiaacuteban van India kiraacutelyaacutet rangsorban Kiacutena kiraacute-lya koumlveti ő a paacutesztorkodaacutes a kormaacutenyzaacutes eacutes az okos tettek kiraacutelya a vilaacuteg kiraacutelyai koumlzoumltt egy sincs aki paacutesztorkodaacutes eacutes alattvaloacutekra valoacute katonai eacutes polgaacuteri feluumlgyelet dolgaacuteban kivaacuteloacutebb volna Kiacutena kiraacutelyaacutenaacutel ő amellett baacutetor hatalmas eacutes meacuteltoacutesaacuteg-teljes uralkodoacute akinek keacuteszenleacutetben tartott seregei lovai eacutes fegyverei vannak serege rendes zsoldot kap uacutegy mint Baacutebel kiraacutelyaacutenaacutel diacutevott Kiacutena kiraacutely utaacuten koumlvetkezik a toumlroumlkoumlk egyik kiraacutelya aki Kūšān vaacuterosaacutenak gazdaacuteja a toumlroumlkoumlkhoumlz tartozoacute ṭoġuzoġuz kiraacutelya Őt iacutegy hiacutevjaacutek a rsquofenevadak eacutes lovak kiraacutelyarsquo mert a vilaacuteg kiraacutelyai koumlzoumltt egy sincsen akinek az emberei baacutetrabb viteacutezek oroszlaacutenok moacutedjaacutera veacuterengzőbb hősoumlk volnaacutenak mint az oumlveacutei s akinek toumlbb lova volna mint neki Birodalma kuumlloumln egeacuteszet keacutepez Kiacutena videacutekei eacutes Khoraszaacuten sivatagjai koumlzoumltt Koumlzoumlnseacuteges neveacuten Uyġurhān-nak nevezik A toumlroumlkoumlknek szaacutemos kiraacutelyuk van ugyan eacutes kuumlloumlnboumlző nemzetseacutegeket keacutepeznek akik semmifeacutele kiraacutelynak nem engedelmeskednek ezek koumlzuumll uralkodoacutei hatalmaacutet egy sem koumlzeliacuteti meg Ezutaacuten koumlvetkezik a Rūm kiraacutelya akit iacutegy hiacutevnak rsquoa feacuterfiak kiraacutelyarsquo a vilaacuteg kiraacutelyai koumlzoumltt egy sincs aki szebb lenne az ő embereineacutel A vilaacuteg kiraacutelyai tovaacutebbi rangban egyformaacutek eacutes rangfokozat tekinteteacuteben egymaacuteshoz koumlzel aacutellnakrdquo64 Az iszlaacutem vilaacuteg koumlzpontjaiban a 9ndash10 szaacutezadban a sajaacutet civilizaacutecioacute-juk mellett Kiacutena India eacutes Bizaacutenc esetleg valamelyik euraacutezsiai nomaacuted nagyhatalom (tuumlrk ujgur) szaacutemiacutetott nagyhatalmi staacutetusszal rendelkező birodalomnak

62 Kmoskoacute I2 13ndash14 BGA I 463 Kmoskoacute I2 17 BGA I 8ndash9 Vouml Miquel 1975 52764 Kmoskoacute I2 165ndash166 al-Masʿūdī II 189ndash190

205

A muszlim geograacutefusok eacutes toumlrteacutenetiacuteroacutek tisztaacuteban voltak azzal hogy a birodalmi keretek perifeacuteriaacutein tovaacutebbi politikai keacutepződmeacutenyek is voltak Nyugat-Euroacutepaacuteval kap-csolatban a muszlim irodalomban a Nagy Kaacuteroly aacuteltal alapiacutetott Frank Birodalmat eacutes utoacutedaacutellamait az ifranğa Hispaacutenia kereszteacutenyeit ğalāliqa a vikingeket mağūs a szlaacute-vokat ṣaqāliba neacuteven ismerteacutek65 Ibn Hurdādbih a 9 szaacutezadban maacuter toumlbb alkalommal is emliacuteti az ifranğfiranğ nevet toumlbbek koumlzoumltt Euroacutepa reacuteszekeacutent illetve a zsidoacute eacutes rusz kereskedelmi uacutetvonalak kapcsaacuten66 A 10 szaacutezad első feleacuteben Ibn Rusta őrizte meg egy Bizaacutencot megjaacutert hadifogolynak Hārūn ibn Yaḥyānak a leiacuteraacutesaacutet amelyben van egy roumlvid utalaacutes ifranğra67 Koraacutebban a vilaacutegbirodalmak kapcsaacuten ideacutezett al-Masʿūdī oumlnaacutelloacute fejezetet szentelt a Frank Birodalomnak szoacute esik Jaacutefettől valoacute szaacutermazaacutesukroacutel joacutel szervezett kiterjedt birodalmukroacutel ahol 150 vaacuteros van eacutes fővaacuterosuk Barīza vala-mint iacuter egy 947-ben Egyiptomban a kordovai troacutenoumlroumlkoumls al-Ḥakam szaacutemaacutera egy ke-reszteacuteny puumlspoumlk aacuteltal 939-ben oumlsszeaacutelliacutetott frank kiraacutelylistaacuteroacutel Klovistoacutel IV Lajosig68 A diplomaacuteciai kapcsolatok reacuteveacuten maradt fenn Ibrāhīm ibn Yaʿqūb jelenteacuteseacutenek touml-redeacuteke al-Bakrīnaacutel amelyben I Ottoacutet malik ar-rūm rsquoRoacutema kiraacutelyarsquo ciacutemen illette ami egyeacutertelműen a 962-es csaacuteszaacuterraacute koronaacutezaacutes utaacuteni időszakra mutat69 Mindezek az adatok azt mutatjaacutek hogy erről az eacuteszaki teruumlletről a muszlim szerzők keveset tudtak eacutes perifeacuteriakeacutent kezelteacutek Jelentős vaacuteltozaacutest csak a mongol uralom hozott amikor a perzsiai mongol udvarban az első vilaacutegtoumlrteacutenetet megalkotoacute Rašīd al-Dīnnak egy paacute-pai koumlvet Martin Polonus (megh 1278) kroacutenikaacutejaacutet rendelkezeacuteseacutere bocsaacutetotta Ennek alapjaacuten iacuterta meg a perzsa szerző a frankok toumlrteacuteneteacutet I Albert neacutemet-roacutemai csaacuteszaacuterig illetve a paacutepasaacutegeacutet is egeacuteszen XI Benedekig A 16 szaacutezadig hasonloacute kiacuteseacuterletről nincs tudomaacutesunk70

Rašīd al-Dīn (1247ndash1318) vilaacutegtoumlrteacutenete maacuter uacutej szemleacuteletet tuumlkroumlz Munkaacutejaacutenak ciacuteme a Ğāmiʿ al-tawārīh rsquoKroacutenikaacutek gyűjtemeacutenyersquo toumlbb nagyobb egyseacuteget tartalmaz Az első reacutesz a toumlroumlk eacutes mongol toumlrzsek valamint a mongol birodalom toumlrteacutenete Dzsingisz halaacutelaacutetoacutel (1227) Gazan kaacuten uralma veacutegeacuteig (1304) A maacutesodik egyseacuteg egy egyetemes toumlrteacutenet amely Aacutedaacutemtoacutel kezdődik a paacutetriaacuterkaacutek toumlrteacuteneteacutevel az iszlaacutem előtti perzsa uralkodoacutekkal Mohamed proacutefeacutetaacuteval eacutes a kalifaacutekkal Perzsia muszlim dinasztiaacuteival az oguzokkal eacutes toumlroumlkoumlkkel folytatoacutedik veacuteguumll Kiacutena a zsidoacutek frankok eacutes India toumlrteacutene-teacutevel zaacuterul A harmadik reacutesz az oumlt genealoacutegia lenne ami az arabok zsidoacutek mongo-lok frankok eacutes kiacutenaiak anyagaacutet tartalmazza veacuteguumll pedig egy foumlldrajzi leiacuteraacutes lenne az utolsoacute zaacuteroacute reacutesz71 A 14 szaacutezad első eacutevtizedeacuteben alkotoacute szerző a mongol vilaacutegbiroda-lom perzsa utoacutedaacutellamaacutenak udvaraacuteban dolgozva maacuter maacuteskeacuteppen laacutetta a vilaacutegot mint a 10 szaacutezadi muszlim tudoacutesok Az iszlaacutem vilaacuteg keleti fele mongol uralom alaacute keruumllt Kiacutena is behoacutedolt a mongoloknak India meghoacutediacutetaacutesa azonban sikertelen volt Maacuter

65 B Lewis Ifrandj EI2 3 1044ndash104666 Kmoskoacute I1 121ndash123 B Lewis Ifrandj EI2 3 104467 Kmoskoacute I1 193 B Lewis Ifrandj EI2 3 104468 Kmoskoacute I2 201 B Lewis Ifrandj EI2 3 1044 al-Masʿūdī I 145ndash150 francia fordiacutetaacutesa Pel-

lat 1965 343ndash346 69 Kmoskoacute I2 244ndash245 B Lewis Ifrandj EI2 3 104570 B Lewis Ifrandj EI2 3 104571 D O Morgan Rashīd al-Dīn EI2 8 443ndash444

206

nincs szoacute Bizaacutencroacutel hanem a Nyugatot egyeacutertelműen a frankok keacutepviselteacutek ebben a korszakban Ennek a vaacuteltozaacutesnak az okaira meacuteg roumlviden visszateacuteruumlnk

A kiacutenai civilizaacutecioacute toumlrteacuteneteacutet aacutettekintő Jacques Gernet megaacutellapiacutetja hogy Euraacutezsia keacutet meghataacuterozoacute civilizaacutecioacuteja a kiacutenai eacutes az iszlaacutem a 7ndash13 szaacutezadban A kiacutenai rene-szaacutenszroacutel iacutert oumlsszefoglaloacutejaacuteban ekkeacuteppen veacutelekedik bdquoA 11ndash13 szaacutezadi Kiacutenaacutet laacutetva az ember meghoumlkken a csodaacutelatos gazdasaacutegi eacutes szellemi fellenduumlleacutesen Marco Polo meglepődeacutese a 13 szaacutezad veacutegeacuten őszinte volt Megdoumlbbentő az időbeli kuumlloumlnbseacuteg Kelet-Aacutezsia eacutes a kereszteacuteny Nyugat koumlzoumltt Elegendő ha csak neacutehaacuteny szempontboacutel hasonliacutetjuk oumlssze a korabeli Kiacutenaacutet a kereszteacuteny vilaacuteggal ndash a kereskedelem volumene a technoloacutegia fejlettseacutege politikai szervezettseacuteg a tudomaacutenyos ismeretek a műveacute-szetek eacutes az iacuteraacutesbeliseacuteg szempontjaacuteboacutel ndash hogy meggyőződjuumlnk Euroacutepa nagyon is jelentős raquolemaradaacutesaacuteroacutellaquordquo72

Archibald Lewis az 1988-ban kiadott Nomaacutedok eacutes keresztesek ciacutemű koumlnyveacuteben Euraacutezsia eacutes Afrika teruumlleteacuten leacutevő civilizaacutecioacutek toumlrteacuteneti alakulaacutesaacutet vizsgaacutelta 1000-től 1368-ig73 A modern korszakban Nyugat civilizaacutecioacuteja volt meghataacuterozoacute a toumlbbi va-lamilyen szinten ehhez volt keacutenytelen alkalmazkodni Az euroacutepai dominancia ki-alakulaacutesaacutenak koumlzeacutepkori előzmeacutenyeit illetve belső felteacuteteleit eacutes lefolyaacutesaacutet maacuter toumlbb oldalroacutel megvilaacutegiacutetottaacutek ugyanakkor megmaradt a keacuterdeacutes hogyan tudott feluumllke-rekedni Euroacutepa azokon a civilizaacutecioacutekon amelyek a koumlzeacutepkorban meacuteg messze felette aacutelltak Lewis szerint 1000 koumlruumll Euraacutezsia eacutes Afrika teruumlleteacuten oumlt civilizaacutecioacute leacutetezett a taacutevol-keleti azon beluumll Kiacutena volt a meghataacuterozoacute India az iszlaacutem vilaacuteg Bizaacutenc Kelet-Euroacutepaacuteval eacutes veacuteguumll Nyugat-Euroacutepa Ezek koumlzuumll az utolsoacute helyen a civilizaacutecioacutes fejlett-seacutegi szintet tekintve Nyugat-Euroacutepa volt

Taacutevol-Kelet koumlzpontjaacuteban Kiacutenaacuteban 909-re a Tang Birodalom szeacutetesett eacutes elkez-dődoumltt az Oumlt dinasztia kora 979-ben aztaacuten a Song-dinasztia uacutejra egyesiacutetette Kiacutenaacutet Deacutelen Eacuteszak-Vietnam eacutes a Thai Fejedelemseacuteg eacuteszakon Ganszu videacutekeacuten a tangut Xi xia Mandzsuacuteriaacuteban a kitaj Liao miacuteg keleten Korea eacutes Japaacuten koumlzvetlen a kiacutenai ci-vilizaacutecioacute mintaacuteit koumlvette Mongoacutelia Tibet eacutes Kelet-Turkesztaacuten vonatkozaacutesaacuteban erős kiacutenai hataacutes eacuterveacutenyesuumllt

Foumlldrajzi szempontboacutel hatalmas hegylaacutencok vaacutelasztjaacutek el Kiacutenaacutet az indiai eacutes isz-laacutem civilizaacutecioacutetoacutel eacuteszakra pedig sivatag eacutes a steppevideacutek hataacuterolja Ganszu videacutekeacuten aacutet vezet a fő szaacuterazfoumlldi kereskedelmi uacutet nyugat feleacute amelyet Selyemuacutetnak nevezuumlnk miacuteg tengeri uacuteton India eacutes azon tuacutel Araacutebia volt eleacuterhető Ami a klimatikus viszonyokat illeti Kiacutena a tropikus zoacutenaacutetoacutel a meacuterseacutekeltig terjedt Haacuterom zoacutenaacutera oszthatoacute a Huai folyoacute vonalaacutetoacutel deacutelre a rizs termeleacuteseacuten alapult a megeacutelheteacutes eacutes ebben a Jangce voumllgye jaacutetszotta a meghataacuterozoacute szerepet

Ettől eacuteszakra a Nagy Fal vonalaacuteig a buacuteza- eacutes a koumllestermeleacutes adta az alapeacutelelmi-szert Eacuteszakkeleten az erdővideacutek miacuteg eacuteszakon a steppe volt a harmadik zoacutena a maga nomaacuted eacutes erdőlakoacute neacutepesseacutegeacutevel A Kiacutena belsejeacutet aacutetszelő nagy folyoacutek egyreacuteszt bizto-siacutetottaacutek az oumlntoumlzeacutes lehetőseacutegeacutet valamint a belső oumlsszekoumltteteacutest amihez jaacuterult meacuteg a csatornahaacuteloacutezat amely a Saacuterga-folyoacutet a Jangceacuteval koumltoumltte oumlssze Kulturaacutelis vonatko-

72 Gernet 2001 274 226ndash22773 Lewis 1988

207

zaacutesban a kiacutenai minta volt meghataacuterozoacute de Tibet eacutes a steppe (Mongoacutelia Turkesztaacuten) speciaacutelis helyzetben volt Ez utoacutebbi azeacutert fontos mert itt a reacutegi nomaacuted hagyomaacuteny mellett a kiacutenai eacutes a muszlim civilizaacutecioacute is komoly befolyaacutest gyakorolt

Taacutevol-Kelet lakossaacutegaacutet 85-90 millioacutera becsuumllik amelyből a Song Kiacutena 74 millioacute a Liao uralta teruumllet 4 millioacute (ebből 25 millioacute kiacutenai) Tibet Turkesztaacuten Mongoacutelia Mandzsuacuteria 5-10 millioacute A nomaacutedok eacutes letelepuumlltek araacutenya 18 lehetett

A Song Kiacutena jelentősen kuumlloumlnboumlzoumltt Tang-kori elődjeacutetől A vaacuteltozaacutesok soraacuteban az első hogy a birodalom suacutelypontja deacuteli iraacutenyba toloacutedott azaz a Saacuterga-folyoacute he-lyett a Jangce keruumllt előteacuterbe A rizstermeleacutes technikaacuteja gyorsan fejlődoumltt eacutes hatal-mas neacutepesseacuteg eltartaacutesaacutet tette lehetőveacute Emellett nagy intenzitaacutessal noumlvekedett a belső eacutes kuumllső kereskedelem amely neacutepes kereskedőcsoportok megjeleneacuteseacutehez vezetett illetve a noumlvekvő termeacuteshozam a keacutezműipar eacutes kereskedelem fellenduumlleacuteseacutevel eacutes a peacutenzgazdaacutelkodaacutes fejlettseacutegeacutevel jaacutert egyuumltt Jelentős aacutetalakulaacutes ment veacutegbe a taacutersa-dalomban is a reacutegi katonai hagyomaacutenyokat aacutepoloacute zaacutert előkelő reacuteteget felvaacuteltotta egy birtokos reacuteteg amely szoros kapcsolatban aacutellt a kereskedőkkel eacutes koumlzuumlluumlk keruumlltek ki az aacutellami hivatalnokok akiket komoly versenyvizsgaacutekon keresztuumll vaacutelogattak ki Ez a meguacutejult taacutersadalmi elit ideoloacutegiaacutejaacuteban visszanyuacutelt a reacutegi konfuciuszi tanokhoz Hivataacutesos zsoldoshadsereget alakiacutetottak ki amely felvaacuteltotta a koraacutebbi sorozott had-sereget Veacuteguumll egy technikai uacutejiacutetaacutes a fametszeacutes hozott a kultuacutera eacutes tudomaacuteny aacutetoumlroumlkiacute-

szlaacutevok

berberek

toumlroumlk neacutepek mongolok

tibetiek

malaacutejokafrikai neacutepek

ARAacuteBIA

ETIOacutePIA

INDIA

KIacuteNA

BIZAacuteNCNYUGAT-

EUROacutePA

ATLA

NTI-Oacute

CEAacuteN

IN

DIAI-OacuteCEAacuteN

CSENDES-OacuteCEAacuteN

Kiacutena

India

Iszlaacutem

Bizaacutenc

Nyugat-

Euroacutepa

23 Oacutevilaacutegi civilizaacutecioacutek 1000 taacutejaacuten

208

teacutese tereacuten is aacutettoumlreacutest74 A 978-ban leacutetrehozott csaacuteszaacuteri koumlnyvtaacuter 80 000 koumltetet őrzoumltt eacutes 1034ndash1036 koumlzoumltt maacuter a kataloacutegusa is elkeacuteszuumllt75

A maacutesik India koumlzpontuacute civilizaacutecioacute kiterjedt Ceylonra Burmaacutera eacutes Indoneacuteziaacutera Indiaacutet eacuteszakroacutel hatalmas hegylaacutencok hataacuteroljaacutek ami veacutedelmet jelent Az eacuteszaki hoacute-diacutetoacutek de a szaacuterazfoumlldoumln utazoacute kereskedők eacutes a zaraacutendokok is Afganisztaacutenon eacutes Pandzsaacutebon keresztuumll juthattak az Indus voumllgyeacutebe azutaacuten India belsejeacutebe India tengeri kapcsolatai kelet eacutes nyugat feleacute is fontos teacutenyező Az eacuteghajlati viszonyokat a monszun hataacuterozta meg a maacutejustoacutel oktoacuteberig tartoacute esős eacutevszakot meleg szaacuteraz teacutel koumlveti Ennek megfelelően az alapvető eacutelemiszer a rizs kiveacuteve eacuteszakon Pandzsaacuteb Kasmiacuter teruumlleteacuten ahol a buacuteza valamint az aacuterpa a jellemző Az indiai civilizaacutecioacute teruuml-leteacuten a 10 szaacutezadban isteni eredetű kisebb kiraacutelyok harcos reacuteteggel tartottaacutek keacutezben a hatalmat a parasztok foumlloumltt Ugyanakkor uumlgyeltek arra hogy a csatornahaacuteloacutezatot rendben tartsaacutek A vaacuterosokban eacutelő kereskedők eacutes keacutezművesek felett is szoros ellen-őrzeacutest gyakoroltak A maacutesik jellegzetesseacuteg a templomok a papi reacuteteg azaz a braacutehma-naacutek akik biztosiacutetottaacutek vallaacutesi oldalroacutel a kiraacutelyok hatalmaacutet a paraszti reacutetegnek pedig vallaacutesi igeacutenyeacutet eleacutegiacutetetteacutek ki India nagy reacuteszeacuten a hinduizmus a maga kasztrendszereacute-vel a meghataacuterozoacute vallaacutes A neacutepesseacuteg szaacutemaacutenak becsleacutese bizonytalan aacuteltalaacuteban 30 eacutes 50 millioacute koumlzeacute teszik Ami a vaacuterosfejlődeacutest illeti az indiai vaacuterosok leacutetrejoumltteacuteben főleg az uralkodoacutek eacutes a templomok jaacutetszottak szerepet ezek koumlreacute telepuumlltek a keacutezművesek Nem volt szerves kapcsolatuk a falvakkal iacutegy gyorsan eltűntek hatalmi vaacuteltozaacutesok eseteacuten A 10 szaacutezadban Eacuteszak-India politikailag szeacutettagoloacutedott a koraacutebbi koumlzpont Kanaudzseacutert kuumlloumlnboumlző dinasztiaacutek harcoltak Ezek koumlzuumll a Pratiharaacutek Csandeacutellaacutek Paramaacuteraacutek miacuteg India deacuteli reacuteszeacuten a Csaacutelukjaacutek eacuterdemeltek figyelmet A 10 szaacutezad veacute-geacuten Afganisztaacutenban egy uacutej muszlim dinasztia erősoumldoumltt meg a Gaznevida amelynek hiacuteres uralkodoacuteja Mahmuacuted Gazni (998ndash1030) 1000 utaacuten 17 hadjaacuteratot indiacutetott India ellen Ezzel kezdődoumltt Eacuteszak-India muszlim meghoacutediacutetaacutesa eacutes ez vezetett keacutesőbb a Delhi Szultaacutenaacutetus megalapiacutetaacutesaacutehoz76

Az iszlaacutem vilaacuteg a koumlzvetiacutető civilizaacutecioacute a koumlzeacutepkorban amely mind a neacutegy maacute-sikkal kapcsolatba keruumllt Foumlldrajzilag kiterjedt az Atlanti-oacuteceaacutentoacutel Eacuteszak-Afrikaacuten aacutet huacutezoacutedoacute sivatagi oumlvezetre (Szahara Nuacutebiai-sivatag) amely folytatoacutedott az Arab-feacutelszigeten aacutet Perzsiaacuteig eacutes ehhez csatlakozott keleten Transzoxaacutenia eacutes Szemirecsje nyugaton pedig az Ibeacuter-feacutelsziget A sivatagi oumlvezet toumlbb nagy folyami rendszert fog-lalt magaacuteban a maga ősi kultuacuteraacuteival azaz a Niacutelus a Tigris eacutes Eufraacutetesz valamint az Amu-darja eacutes Sziacuter-darja menteacutet Az iszlaacutem vilaacutegot a veacutegeineacutel hegylaacutencok zaacutertaacutek el a szomszeacutedos civilizaacutecioacutektoacutel a Tien-san Pamiacuter eacutes Hindukus Kiacutena valamint India feleacute a Kaukaacutezus Kelet-Euroacutepa a Pireneusok pedig Nyugat-Euroacutepa iraacutenyaacuteban jelentettek akadaacutelyt Ennek a civilizaacutecioacutenak meghataacuterozoacute eleme az iszlaacutem vallaacutes amely az oumlt oszlopra vagy alapelvre eacutepiacutetve az eacutelet minden teruumlleteacutet szabaacutelyozza ugyanakkor nem rendelkezik a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett papsaacuteggal vagy egyhaacutezzal Maacutes vallaacute-sokkal szemben nem toumlr kizaacuteroacutelagossaacutegra hanem a tuumlrelmi adoacute megfizeteacutese fejeacuteben

74 Lewis 1988 3ndash14 vouml Gernet 2001 216ndash217 239ndash27475 Gernet 2001 26676 Lewis 1988 15ndash20 vouml Wojtilla 1999

209

biztosiacutetja a kereszteacuteny eacutes zsidoacute koumlzoumlsseacutegek sajaacutet vallaacutesgyakorlataacutet Az iszlaacutemnak kouml-szoumlnhető az arab nyelv elterjedeacutese eacutes dominanciaacuteja Eacuteszak-Afrikaacuteban ami az egeacutesz iszlaacutem vilaacutegban lingua franca Az iszlaacutem kialakulaacutesaacutetoacutel kezdve a nomaacutedok kereske-dők eacutes foumlldművesek koumlzoumltti egyensuacutelyra eacutepuumllt egeacuteszen a 10 szaacutezadig A 11 szaacutezadban ez az egyensuacutely a nomaacutedok javaacutera eltoloacutedott aminek suacutelyos koumlvetkezmeacutenyei lettek Az iszlaacutem teruumlleten a vaacuterosok a mecset piac eacutes az aacutellami adminisztraacutecioacute koumlzpont-jai a vaacuterosi autonoacutemia nem jellemző Az aacutellamszervezetben a polgaacuteri adminisztraacute-cioacute a 8 szaacutezadtoacutel a perzsa birodalmi mintaacutera eacutepiacutetett eacutes vezetője a veziacuter Az igazsaacuteg-szolgaacuteltataacutesban a biacuteroacute a kaacutedi jaacutetszott doumlntő szerepet Katonailag kezdetben a beduin arabok dominaacuteltak majd őket vaacuteltottaacutek a horaszaacuteniak veacuteguumll a 10 szaacutezadra a rab-szolgaacutekboacutel toborzott haderő lett meghataacuterozoacute amit kiegeacutesziacutetettek a hataacutervideacutekeken alkalmazott hataacuterveacutedelmi csapatok (Andaluacutezia Bizaacutenc Khoraszaacuten) A zaraacutendoklat ami minden muszlim vallaacutesi koumltelesseacutege nagyban hozzaacutejaacuterult a kereskedelem fel-lenduumlleacuteseacutehez is Az iszlaacutem koumlzponti teruumlleteitől Eacuteszak-Afrika partjainaacutel szaacuterazfoumlldi uacutet vezetett Andaluacuteziaacuteig de Alexandria Tunisz Sziciacutelia eacutes Andaluacutezia koumlzoumltt a tengeri hajoacutezaacutes is alapvető volt Egyiptom Sziacuteriaacuten keresztuumll kapcsoloacutedott Irakhoz amelynek koumlzpontja Bagdad innen indultak a keleti uacutetvonalak Buhara Szamarkand eacuterinteacuteseacute-vel Kiacutenaacuteig (Selyemuacutet) Afganisztaacutenon aacutet Indiaacuteba Emellett kelet feleacute jelentős volt a hajoacutezaacutes is India feleacute eacutes azon tuacutel Kiacutenaacuteig is eljutottak a muszlim hajoacutesok Kereskedelmi szempontboacutel meghataacuterozoacute valuta az aranydiacutenaacuter eacutes az ezuumlstdirhem volt de a koumllcsoumln-uumlgyletek is fejlett szinten aacutelltak Az alapeacutelelmiszer a buacuteza volt amelyből alapvetően Irak Eacuteszak-Sziacuteria Egyiptom a Magreb teruumlleteacuten volt bő a termeacutes A textilipar fejlett volt az egeacutesz muszlim teruumlleten A fa a hajoacuteeacutepiacuteteacutes miatt fontos de ezen a teacuteren beho-zatalra szorultak elsősorban Andaluacuteziaacuteboacutel eacutes Bizaacutenc teruumlleteacuteről Nyugat-Euroacutepaacuteboacutel vasat szereztek be Jelentős szaacutemuacute rabszolgaacuteval rendelkeztek akiket főkeacutent Kelet-Euroacutepaacuteboacutel Afrikaacuteboacutel eacutes Belső-Aacutezsiaacuteboacutel hoztak be

Az iszlaacutem vilaacuteg lakossaacutegaacutera is csak becsleacuteseink lehetnek A nagyobb vaacuterosok leacutelekszaacutemai Bagdad 200-300 ezer Kairoacute 60-90 ezer Buhara 100 ezer eacutes Kordova 50-100 ezer Az iszlaacutem vilaacutegban 50-80 millioacute lakossal szaacutemolhatunk A 10 szaacutezadban politikailag haacuterom nagy reacutegioacute alakult ki amit jelzett hogy maacuter haacuterom kalifa oszto-zott az iszlaacutem vilaacutegon a Bagdadi a Faacutetimida eacutes a Kordovai Kalifaacutetus uralkodoacutei

A muszlim Nyugat Liacutebiaacutetoacutel az Atlantikumig huacutezoacutedott eacutes beletartozott Andaluacutezia eacutes Sziciacutelia is 800 koumlruumllre ez a reacutegioacute maacuter politikailag elkuumlloumlnuumllt Andaluacuteziaacuteban az Omajjaacutedok megőrizteacutek hatalmukat eacutes ebből szuumlletett meg a 10 szaacutezadra a Kordovai Kalifaacutetus (929) Eacuteszak-Afrika koumlzepeacuten a Faacutetimidaacutek alapiacutetottak kalifaacutetust 909-ben Kairuaacuten koumlzponttal A koumlzeacutepső vagy koumlzponti reacutegioacute Egyiptom eacutes Sziacuteria Egyiptomban az Abbaszida hatalom gyenguumlleacuteseacutet jelezte a toumlroumlk szaacutermazaacutesuacute Tulunidaacutek (868ndash904) majd Ihsididaacutek (935ndash969) uralma Veacuteguumll 969-ben a Faacutetimidaacutek hoacutediacutetottaacutek meg Egyiptomot eacutes alapiacutetottaacutek meg Kairoacutet Egyiptom a 10 szaacutezad veacutegeacutere kereskedelmi centrummaacute vaacutelt eacutes jelentős flottaacutet eacutepiacutetett ki A Faacutetimidaacutek erős hadsereggel (berber fekete eacutes toumlroumlk mameluk) hateacutekony adminisztraacutecioacuteval (kopt zsidoacute) rendelkeztek Termeacuteszetesen szembe kellett neacutezni kihiacutevaacutesokkal is a siacuteita uralommal szemben a toumlbbseacuteg szunnita maradt illetve gondot jelentett az aacutellandoacute beduin fenyegeteacutes az Arab-feacutelszigetről eacutes az uacutejraeacuteledő Bizaacutenc terjeszkedeacutese is

210

A muszlim Kelet formaacutelisan a bagdadi kalifa uralma alatt aacutellt azonban Bagdad azaz Irak eacutes Nyugat-Perzsia felett a tizenkettes siacuteita Bujidaacutek vagy Buvajhidaacutek (945ndash1055) vetteacutek aacutet az uralmat helyeacuten hagyva a szunnita bagdadi kalifaacutet Az ő idejuumlktől terjedt el az ikta rendszer vagyis az aacutellam fizeteacuteskeacutent a katona vagy aacutellami alkalmazott szaacute-maacutera egy adott foumlldteruumlletet biztosiacutet Kelet-Perzsia azaz Khoraszaacuten eacutes Transzoxaacutenia felett a perzsa Szaacutemaacutenidaacutek uralkodtak a 10 szaacutezadban A Szaacutemaacutenida politika a per-zsa adminisztraacutecioacutera eacutes a toumlroumlk mameluk seregre taacutemaszkodott emellett alapvető ceacutelkeacutent fogalmaztaacutek meg uralkodoacutei a tőluumlk eacuteszakra lakoacute nomaacuted toumlroumlkoumlk iszlami-zaacutecioacutejaacutet Veacuteguumll udvaruk volt az uacutejperzsa irodalmi nyelv boumllcsője Afganisztaacutenban a Szaacutemaacutenidaacutek toumlroumlk testőrseacutegeacuteből elmenekuumllt csoportok alapiacutetottaacutek meg a Gaznevida-dinasztiaacutet amely India feleacute terjeszkedett A muszlim Keleten a perzsa nyelv domi-nanciaacuteja megmaradt csupaacuten az arab iacuteraacutest alkalmaztaacutek lejegyzeacuteseacutere a 10 szaacutezadtoacutel

Az iszlaacutem civilizaacutecioacute a maga arab hagyomaacutenyaacutenak megőrzeacutese mellett befogadta eacutes integraacutelta a szomszeacutedos civilizaacutecioacute kulturaacutelis eredmeacutenyeit iacutegy a perzsa goumlroumlg eacutes indiai kultuacuterkincs nagy reacuteszeacutet aacutetvette tovaacutebbfejlesztette Emellett szaacutemolhatunk bi-zonyos meacuterteacutekű kiacutenai hataacutessal is de az koraacutentsem volt olyan meacutelyrehatoacute77

A bizaacutenci civilizaacutecioacuteba Lewis beleeacuterti magaacutet a Bizaacutenci Birodalmat a kelet-euroacutepai steppeacutet eacutes a Kijevi Ruszt A Bizaacutenci Birodalomnak nem voltak olyan biztonsaacutegot adoacute hegylaacutencokkal lezaacutert hataacuterai mint Kiacutenaacutenak vagy Indiaacutenak ami sokkal sebezhetőbbeacute tette a kuumllső taacutemadaacutesokkal szemben ugyanakkor rendkiacutevuumlli rugalmassaacutegot mutatott ezek kiveacutedeacuteseacuteben A muszlim hoacutediacutetaacutesoknak ilyen terepviszonyok eacutes foumlldrajzi koumlzel-seacuteg elleneacutere egyeduumll Bizaacutenc tudott hateacutekonyan ellenaacutellni eacutes eacuteppen a 10 szaacutezad maacute-sodik feleacuteben ellenoffenziacutevaacutet indiacutetani Bizaacutenc foumlldrajzi helyzete eacutes toumlrteacutenete szorosan oumlsszefuumlggoumltt Konstantinaacutepollyal a csaacuteszaacutervaacuterossal A vaacuteros fekveacutese eacutepiacuteteacuteszete eacutes gaz-dagsaacutega messze foumlldoumln hiacuteresseacute tette

A bizaacutenci csaacuteszaacuter a Roacutemai Birodalom oumlroumlkoumlse A bizaacutenci csaacuteszaacuter Isten aacuteltal kivaacute-lasztott uralkodoacute aki toumlrveacutenyhozoacutei hatalommal biacutert Rendelkezett a koumlzigazgataacutes eacutes a sereg felett valamint az egyhaacutezi uumlgyekbe is volt beleszoacutelaacutesa A bizaacutenci egyhaacutez eacuteleacuten a konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterka aacutellt egy teljesen kieacutepiacutetett szervezettel eacutes goumlroumlg nyelvű li-turgiaacuteval A monostorok szerepe a 9 szaacutezadtoacutel uacutejra megerősoumldoumltt A konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterka eacutes a roacutemai paacutepa koumlzoumltt a paacutepai primaacutetus kapcsaacuten komoly feszuumlltseacuteg kelet-kezett amely a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben volt kuumlloumlnoumlsen eacuteles aztaacuten a 10 szaacutezadban elcsendesedett veacuteguumll a 11 szaacutezad koumlzepeacuten kiuacutejulva egeacuteszen az egyhaacutezszakadaacuteshoz vezetett Konstantinaacutepolyboacutel toumlbb teacuteriacuteteacutesi hullaacutem indult ki amely a 9 szaacutezadban a ka-zaacuterokra ruszokra eacutes bulgaacuterokra terjedt ki Ez utoacutebbi a dunai bulgaacuterok eseteacuteben tartoacutes-nak bizonyult A Rusz megkereszteleacutese csak Vlagyimir idejeacuten vaacutelt veacuteglegesseacute 989-ben A kereszteacutenyseacuteg terjeszteacuteseacuteben Cirill eacutes Metoacuted nyomaacuten kialakiacutetottaacutek a szlaacutev nyelvű liturgiaacutet iacutegy lehetőseacuteg nyiacutelott hogy sajaacutet nyelvuumlkoumln veacutegezzeacutek a teacuteriacutető munkaacutet

Konstantinaacutepoly lakossaacutega 200-300 ezres lehetett de vannak 500 ezres szaacutemiacutetaacute-sok is A Bizaacutenci Birodalom oumlsszlakossaacutegaacutet 20 millioacutera a Kijevi Ruszeacutet maximum 45 millioacutera a kelet-euroacutepai steppe lakossaacutegaacutet 1-15 millioacutera becsuumllteacutek Ez oumlsszesen 25-26 millioacute ami fele az iszlaacutem vilaacutegeacutenak vagy Indiaacuteeacutenak eacutes harmada Kiacutenaacuteeacutenak

77 Lewis 1988 27ndash47 vouml Cahen 1989 Kennedy 2004

211

Bizaacutenc gazdasaacutega a paraszti termeleacutesen nyugodott amelyet Thraacutekia eacutes Kis-Aacutezsia teruumllete biztosiacutetott A vaacuterosi haacuteloacutezat megőrizte roacutemai hagyomaacutenyait ugyanakkor egyfajta falusiasodaacutes figyelhető meg A kereskedelem eacuteleacutenk maradt Konstantinaacutepoly koumlzpontboacutel tengeri eacutes szaacuterazfoumlldi utak haacuteloacuteztaacutek be a birodalmat A bizaacutenci arany-peacutenz a kor legeacuterteacutekaacutelloacutebb valutaacuteja amelyre kiviteli tilalom volt eacuterveacutenyben A bizaacutenci hadrendszer a 9 szaacutezad veacutegeacuteig a theacutemarendszeren nyugodott eacutes a szabad birtokos parasztok adtaacutek a hadsereg fő erejeacutet A 10 szaacutezadi gazdasaacutegi viraacutegzaacutes lehetőveacute tette zsoldos haderő alkalmazaacutesaacutet amely a 10 szaacutezadban meghozta gyuumlmoumllcseacutet eacutes ez je-lentős teruumlleti noumlvekedeacutessel is jaacutert Armeacutenia a muszlim vilaacuteg eacutes Bulgaacuteria iraacutenyaacuteban A Makedoacuten-dinasztia Bizaacutenc viraacutegkoraacutet hozta el a 10 szaacutezadban amelyben a kultu-raacutelis teruumllet is reacuteszesuumllt (Makedoacuten-reneszaacutensz)78

Nyugat-Euroacutepa eseteacuteben csak neacutehaacuteny jellegzetesseacutegre utalunk A Karoling Birodalom szeacutetesett a nyugati reacutesze is tartomaacutenyokra hullott a Neacutemet-roacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg 962-ben eacuteledt uacutejjaacute A perifeacuteriaacutekon Anglia stabilizaacuteloacutedott Skandinaacutevia eacutes Koumlzeacutep-Euroacutepa (Lengyelorszaacuteg Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg) pedig a kereszteacutenyseacuteg felveacuteteleacutevel eacuteppen csatlakozott a latin Euroacutepaacutehoz amelynek egyseacutegeacutet a kereszteacuteny-seacuteg biztosiacutetotta A latin nyelvű liturgia leteacutetemeacutenyese a roacutemai paacutepasaacuteg inteacutezmeacutenye amely nemcsak szellemi taacutepot hanem az egyhaacutezszervezet reacuteveacuten inteacutezmeacutenyi mintaacutet is szolgaacuteltatott a frissen megteacuterteknek Euroacutepa gazdasaacutega az egyseacutegesuumllő majorsaacutegon alapult eacutes alapvetően oumlnellaacutetoacute szinten volt A 10 szaacutezadban kezdődoumltt a haacuteromnyo-maacutesos gazdaacutelkodaacutes amit a lovak megnoumlvelt vonoacuteerejeacutevel hasznaacutelatos neheacutezeke tett lehetőveacute Ennek eredmeacutenyei a 11 szaacutezadtoacutel lesznek eacuterzeacutekelhetőek A 10 szaacutezad első feleacuteben jellemző invaacutezioacutek (muszlim viking magyar) belső bizonytalansaacutegot ered-meacutenyeztek ami a taacutersadalom militarizaacutecioacutejaacutet erősiacutetette eacutes egy fegyverforgatoacute reacuteteg kialakulaacutesaacutet keacutenyszeriacutetette ki79

Amennyiben az ezredforduloacuten a civilizaacutecioacutek fejlettseacutegi szintjeacutenek megfelelő rang-sort aacutelliacutetunk akkor annak eacuteleacuten Kiacutena eacutes az iszlaacutem vilaacuteg aacutellt majd ezeket koumlvette India eacutes a bizaacutencindashrusz civilizaacutecioacute a sor veacutegeacuten pedig Nyugat-Euroacutepa szerepel A 10 szaacutezad-ban a kapcsolatok a kuumlloumlnboumlző civilizaacutecioacutek koumlzoumltt szorosak voltak Kiacutena eacutes a Taacutevol-Kelet reacuteszben Ganszu Kelet-Turkesztaacuten Transzoxaacutenia eacutes Afganisztaacuten teruumlleteacuten ke-resztuumll aacutellandoacute eacuterintkezeacutesben volt Indiaacuteval ahonnan a buddhizmus Kiacutenaacuteba eacutes a vele szomszeacutedos orszaacutegokba is eljutott de tengeri uacuteton is tartotta a kapcsolatot az indiai civilizaacutecioacuteval Az eacuteszaki szaacuterazfoumlldi uacutet nyugati folytataacutesa az iszlaacutem vilaacuteg koumlzpontjaacuteba vezetett de a tengeren is megvolt az oumlsszekoumltteteacutes Kiacutena eacutes az iszlaacutem vilaacuteg koumlzoumltt Kiacutena mellett India is eacuterintkezeacutesbe keruumllt az iszlaacutem vilaacuteggal azutaacuten a 10 szaacutezad veacutegeacuten a Gaznevidaacutek behatoltak India belsejeacutebe Az iszlaacutem vilaacuteg a maacutesik neacutegy civilizaacutecioacuteval koumlzvetlen szomszeacutedos volt Bizaacutencot a Bagdadi Kalifaacutetus elvaacutegta a Taacutevol-Kelettől eacutes Indiaacutetoacutel is Nyugat pedig Bizaacutenccal eacutes az iszlaacutem vilaacutegaacuteval keruumllt kapcsolatba Iacutegy te-haacutet a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben vagy Kelet-Euroacutepaacuteban eacutelő nomaacuted uralkodoacutek megbiacutezhatoacute informaacutecioacutekkal rendelkezhettek az iszlaacutem vilaacutegroacutel Bizaacutencroacutel eacutes a Nyugatroacutel

78 Lewis 1988 48ndash66 vouml Olajos 2000 233ndash25279 Lewis 1988 67ndash86

212

Lewis koumlnyveacutenek tovaacutebbi fejezeteiben arroacutel eacutertekezik hogy a 11 eacutes 13 szaacutezad-ban hogyan vaacuteltoznak meg a civilizaacutecioacutek koumlzoumltti viszonyok A 11 szaacutezadban Nyugat-Euroacutepa jelentős fejlődeacutest mutatott eacutes az első keresztes hadjaacuterat illetve a reconquis-ta Andaluacuteziaacuteban maacuter jelzi ezt az erősoumldő poziacutecioacutet Az iszlaacutem vilaacuteg nyugati feleacuten a 11 szaacutezadban a berber eacutes beduin betoumlreacutesek felboriacutetottaacutek Eacuteszak-Afrikaacuteban a foumlldmű-vesndashnomaacuted egyensuacutelyt ami hanyatlaacutessal jaacutert egyuumltt A maacutesik fontos jelenseacuteg a toumlroumlk neacutepek teacuterfoglalaacutesa az iszlaacutem Keleten a Transzoxaacuteniaacutetoacutel eacuteszakra lakoacute toumlroumlk nyelvű neacute-pek iszlamizaacutecioacuteja koumlvetkezteacuteben 962-ben Alp Tegin a Szaacutemaacutenida udvar toumlroumlk testőre Gaznaacuteba menekuumllt ahol megalapiacutetotta a Gaznevida-dinasztiaacutet Utoacuteda Szebuumlktegin (977ndash997) eacutes annak fia Mahmuacuted (998ndash1030) stabilizaacutelta hatalmukat 1000 utaacuten el-foglalta Mahmuacuted Horaszaacutent azonban 1040-ben Dandanakaacutennaacutel a Gaznevidaacutek suacute-lyos vereseacuteget szenvedtek iacutegy hatalmi ambiacutecioacuteik India feleacute iraacutenyultak eacutes elkezdteacutek annak meghoacutediacutetaacutesaacutet A Karahanidaacutek a Szemirecsje eacutes a Tarim-medence toumlroumlk nyelvű karlukjainak utoacutedai akik a 10 szaacutezad koumlzepeacuten felvetteacutek az iszlaacutemot majd 999-ben meghoacutediacutetottaacutek a Szaacutemaacutenida teruumlletet A szeldzsuumlkoumlk a 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben vetteacutek fel az iszlaacutemot A Transzoxaacutenia eacutes Horaszaacuten koumlrnyeacuteki hatalmi kuumlzdelmekbe bekapcsoloacutedva 1040-ben Dandanakaacutennaacutel ők győzteacutek le a Gaznevidaacutekat majd nyu-gat feleacute terjeszkedtek eacutes 1055-ben Bagdadot is elfoglaltaacutek Neves uralkodoacutejuk Alp Arszlan (1063ndash1072) 1071-ben Manzikertneacutel legyőzte a bizaacutenciakat eacutes magaacutet a csaacute-szaacutert is foglyul ejtette ami elindiacutetotta a toumlroumlk toumlrzsek beaacuteramlaacutesaacutet Kis-Aacutezsiaacuteba Ez a hatalmas toumlroumlk neacutepvaacutendorlaacutes nemcsak az iszlaacutem Keletet Indiaacutet eacutes Bizaacutenc kis-aacutezsiai teruumlleteit eacuterintette hanem Kelet-Euroacutepaacutet is Miutaacuten Szvjatoszlaacutev 965-ben felszaacutemolta a Kazaacuter Birodalmat a Kazak-steppe nomaacuted neacutepei előtt lehetőseacuteg nyiacutelt a nyugatra valoacute vaacutendorlaacutesra eacutes a 11 szaacutezad koumlzepeacuten uacutez eacutes kun toumlrzsek huacutezoacutedtak nyugati iraacutenyba ami kivaacuteltotta a besenyők betelepuumlleacuteseacutet bizaacutenci teruumlletekre

A 13 szaacutezadban uacutejabb nomaacuted hullaacutem indult ami meacuteg feacutelelmetesebb hataacutesuacute volt leacutetrejoumltt a mongol birodalom Ezzel paacuterhuzamosan Nyugat-Euroacutepa is uacutejabb expanzi-oacuteba kezdett Andaluacuteziaacuteban a reconquista hataacutesaacutera a feacutelsziget Granadaacuten kiacutevuumll keresz-teacuteny uralom alaacute keruumllt 1204-ben a keresztesek elfoglaltaacutek Konstantinaacutepolyt illetve a Baltikumban a keresztes lovagok hatoltak be Ehhez persze nem meacuterhető a mongol hoacutediacutetaacutes ami a 13 szaacutezadban leacutetrehozta a vilaacutegtoumlrteacutenelem legnagyobb kiterjedeacutesű szaacuterazfoumlldi birodalmaacutet Kiacutenaacutet az euraacutezsiai steppeacutet az iszlaacutem vilaacutegot Sziacuteriaacuteig ndash ahol az egyiptomi mamelukok aacutelliacutetottaacutek meg őket 1260-ban ndash eacutes Kelet-Euroacutepaacutet is magaacuteban foglalta Ennek alapjaacuten Lewis helyesen aacutellapiacutetotta meg hogy a taacutevol-keleti eacutes iszlaacutem civilizaacutecioacutet nagyban suacutejtottaacutek a nomaacutedok hoacutediacutetaacutesai eacutes pusztiacutetaacutesai Bizaacutencot reacuteszben a 11 szaacutezadi nomaacuted taacutemadaacutesok reacuteszben pedig a 13 szaacutezad elejeacuten a keresztesek hoacute-diacutetaacutesa vetette vissza Iacutegy ezek a nomaacuted hullaacutemok miacuteg Kiacutenaacuteban az iszlaacutem vilaacutegban eacutes Bizaacutencban komoly gondot okoztak addig Nyugat-Euroacutepa viszonylag zavartala-nul erősoumldhetett Valoacutesziacutenűleg ezek az esemeacutenyek is hozzaacutejaacuterulhattak ahhoz hogy az uacutejkortoacutel Euroacutepa lett a vilaacuteg vezető civilizaacutecioacuteja eacutes maga alaacute gyűrte a toumlbbieket80 Ehhez csak annyit eacuterdemes magyar szempontboacutel hozzaacutetenni hogy a 11 szaacutezadban a Magyar Kiraacutelysaacuteg akadaacutelyozta meg a besenyők majd nyomukban az uacutezok nyugatra

80 Lewis 1988

213

vaacutendorlaacutesaacutet eacutes keacutenyszeriacutetette őket arra hogy az Al-Dunaacuten aacutetkelve Bizaacutenc teruumlleteacutere koumlltoumlzzenek A mongolok ugyan meghoacutediacutetottaacutek a Magyar Kiraacutelysaacutegot 1241ndash42-ben de nem tudtak berendezkedni a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben

Meacuteg egy szempontra eacuterdemes figyelni a civilizaacutecioacutek aacutettekinteacutese soraacuten A fentebb elmondottak tuumlkreacuteben egyaacuteltalaacuten nem veacuteletlen hogy a 10ndash11 szaacutezadban a kulturaacutelis viraacutegzaacutesaacutet eacutelő Bizaacutenc eacutes a Kalifaacutetus iacuteraacutestudoacutei őrizteacutek meg a magyarsaacutegra vonatkozoacute legpontosabb adatokat (DAI Ğayhānī)

Visszateacuterve tehaacutet a magyarsaacuteg beilleszkedeacuteseacutere Euroacutepaacuteba illetve a kereszteacutenyseacuteg felveacuteteleacutere az valoacutesziacutenűnek tűnik hogy a 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Geacuteza eacutes Istvaacuten doumlnteacuteseacutet nem a civilizaacutecioacutes fejlődeacutesi szint avagy a benne rejlő perspektiacuteva hataacuterozta meg ugyanis a magyar udvarban Kordova vagy Konstantinaacutepoly civilizaacutecioacutes elő-nyeacutevel tisztaacuteban lehettek hanem nyilvaacuten maacutes teacutenyezők befolyaacutesoltaacutek amelyekre a koumlvetkező fejezetben teacuteruumlnk ki

Vilaacutegvallaacutesok Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban

A kereszteacutenyseacuteg felveacutetele toumlrteacuteneti eacutertelmezeacuteseacutenek aacutettekinteacutese nem feladatunk csak neacutehaacuteny szempont felveteacuteseacutere lehet jelen keretek koumlzoumltt vaacutellalkozni A Dunaacutentuacutel az 1 szaacutezadtoacutel a Roacutemai Birodalomhoz tartozott Pannonia neacuteven Amikor kialakult a Kelet- eacutes Nyugatroacutemai Birodalom Pannonia az utoacutebbi reacutesze lett A roacutemai uralomnak a hunok vetettek veacuteget az 5 szaacutezad első feleacuteben Az Avar Birodalom bukaacutesaacutet koumlve-tően a Frank Birodalom az egykori Pannoniaacutet visszaszerezte mint a Nyugatroacutemai Birodalom oumlroumlkoumlse eacutes a Dunaacutentuacutelt Oriens neacuteven szervezteacutek tartomaacutennyaacute Ugyanakkor a Kaacuterpaacutet-medence keleti fele nem volt sem roacutemai sem frank uralom alatt igaz keletroacutemai vagy bizaacutenci fennhatoacutesaacuteg alaacute sem keruumllt Iacutegy aztaacuten Szűcs Jenő a reacutegioacutek elmeacuteleteacutenek kidolgozaacutesa soraacuten a magyar a cseh eacutes a lengyel kiraacutelysaacuteg nyu-gatroacutel toumlrteacutenő krisztianizaacutelaacutesa kapcsaacuten megjegyezte hogy egy hosszan hatoacute toumlrteacuteneti tradiacutecioacute eredmeacutenyekeacutent a Kelet- eacutes Nyugatroacutemai Birodalmat elvaacutelasztoacute vonal eacuteszaki meghosszabbiacutetaacutesa ndash kisebb korrekcioacutekkal ndash nyomaacuten toumlrteacutent meg a koumlzeacutep(-kelet) eu-roacutepai reacutegioacute kialakulaacutesa81

Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban haacuterom nagy vallaacutes leacutetezett A keresz-teacutenyseacuteg Bizaacutencban eacutes a Karoling utoacutedaacutellamokban dominaacutelt a 9ndash10 szaacutezad folya-maacuten intenziacutev teacuteriacuteteacutes folyt a Balkaacutenon Koumlzeacutep- eacutes Kelet- valamint Eacuteszak-Euroacutepaacuteban Kelet-Euroacutepaacuteban a 9 szaacutezadban a nagyhatalmi poziacutecioacutet betoumlltő Kazaacuter Kaganaacutetus uralkodoacute elitje a zsidoacute hitet vaacutelasztotta amely moumlgoumltt nyilvaacutenvaloacute politikai eacutes keres-kedelmi eacuterdekek eacuterhetőek tetten A kazaacuterok a keacutet szomszeacutedos nagyhatalommal azaz Bizaacutenccal eacutes a Bagdadi Kalifaacutetussal szemben doumlntoumlttek a judaizmus mellett illetve fontos hangsuacutelyozni hogy a taacutevolsaacutegi kereskedelemben meghataacuterozoacute szerepe volt a zsidoacute koumlzoumlsseacutegeknek A 10 szaacutezadban a zsidoacute vallaacutesuacute elit iraacutenyiacutetotta Kazaacuter Kaganaacutetus nagyhatalmi szerepe megingott eacutes komoly teruumlleti veszteseacutegeket szenvedett miutaacuten a besenyők a Fekete-tengertől eacuteszakra leacutevő teruumlletekre koumlltoumlztek valamint miutaacuten a

81 Szcs 1997 25 A reacutegioacutekra uacutejabban Font 2009

214

ruszok a 10 szaacutezad elejeacuten eacuteszakroacutel aacutethelyezteacutek koumlzpontjukat Kijevbe A kijevi feje-delem Szvjatoszlaacutev 965-ben megtaacutemadta a kazaacuterokat eacutes birodalmukat felszaacutemolta Ennek hataacutesaacutera a teacuterseacuteg maacutesodik nagy vallaacutesa a zsidoacute elvesztette politikai taacutemaszaacutet eacutes iacutegy a Kaukaacutezusba valamint a Kriacutembe szorult vissza

A harmadik nagy vallaacutes az iszlaacutem amely a 10 szaacutezadban sikeresen terjeszkedett Kelet-Euroacutepaacuteban 922-ben a volgai bulgaacuter uralkodoacute Almis fogadta a bagdadi kalifa koumlveteit eacutes hivatalosan is elismerte a volgai bulgaacuterok iszlaacutemra valoacute teacutereacuteseacutet Az esemeacute-nyek moumlgoumltt egy hosszuacute folyamat volt Az Omajjaacutedok a 8 szaacutezad első feleacuteben terjesz-tetteacutek ki a kalifaacutetus hataacuterait Kiacutenaacuteig eacutes a Pireneusokig Ennek reacuteszekeacutent kiacuteseacuterletet tet-tek Bizaacutenc meghoacutediacutetaacutesaacutera is Konstantinaacutepoly keacutet hosszuacute ostromot aacutellt ki (674ndash678 716ndash718)82 veacuteguumll feltartoacuteztatta a muszlim előrenyomulaacutest Sziacuteria eacuteszaki hataacuterainaacutel A Kaukaacutezuson keresztuumll a muszlim hoacutediacutetaacutes Kazaacuteriaacutet is veszeacutelyeztette 652-ben kelt aacutet egy arab hadtest a Kaukaacutezuson de a kazaacuterok legyőzteacutek eacutes visszaszoriacutetottaacutek a taacutema-doacutekat Aztaacuten 722-ben a Kaukaacutezus eacuteszaki előtereacuteben fekvő kazaacuter fővaacuteros ellen folytat-tak sikeres hadjaacuteratot az arabok ennek koumlvetkezteacuteben a kazaacuter fővaacuterost a Volga alsoacute folyaacutesaacutehoz helyezteacutek aacutet 737-ben Marwān a Kaukaacutezus keacutet haacutegoacutejaacuten keresztuumll eleacuterte az alsoacute Volgaacutenaacutel fekvő kazaacuter fővaacuterost majd eacuteszakra nyomulva legyőzte a kazaacuter kagaacuten testőrseacutegeacutet eacutes a kagaacutent az iszlaacutem felveacuteteleacutere keacutenyszeriacutetette Miutaacuten 750-ben dinasz-tiavaacuteltaacutes koumlvetkezett be a kalifaacutetusban eacutes az uacutej hatalom inkaacutebb a beacutekeacutes kereskedelmi viszonyokat reacuteszesiacutetette előnyben előszoumlr egy haacutezassaacutegi szoumlvetseacutegkoumlteacutessel proacutebaacutel-koztak amiről maacuter koraacutebban esett szoacute aztaacuten 800 utaacuten megindult a Kaukaacutezuson ke-resztuumll a kereskedelem amelynek reacutegeacuteszeti emleacutekei az ezuumlstdirhem-leletekben egeacutesz Kelet-Euroacutepaacuteban joacutel adatolhatoacutek Ugyanakkor a kazaacuter kagaacuten iszlamizaacutecioacuteja nem volt tartoacutes hiszen egy eacutevtizeddel keacutesőbb maacuter nincs nyoma eacutes a kazaacuter kagaacuten az elit-tel egyuumltt veacuteguumll a zsidoacute hitre teacutert aacutet A 10 szaacutezadban Transzoxaacuteniaacuteban a Szaacutemaacutenida udvar hogy biztosiacutetsa hataacuterait az eacuteszaki nomaacutedokkal szemben aktiacutev teacuteriacutető politi-kaacutet folytatott amelynek első eredmeacutenye a volgai bulgaacuterok aacutetteacutereacutese volt az iszlaacutemra a 10 szaacutezad első keacutet eacutevtizedeacuteben A volgai bulgaacuter uralkodoacute szaacutemaacutera is előnyoumls volt az iszlaacutem felveacutetele hiszen stabilizaacutelta hatalmaacutet a toumlrzsszoumlvetseacutegen beluumll tovaacutebb erő-siacutetette a kereskedelmi kapcsolatokat amiből jelentős beveacutetele szaacutermazott illetve a kazaacuter fuumlggőseacuteg helyett egy formaacutelis politikailag nem eacuterveacutenyesiacutethető alaacuterendelődeacutest vaacutellalt a bagdadi kalifaacutetoacutel

Az iszlaacutem toumlrteacutenete szempontjaacuteboacutel azonban nem ennek lett suacutelyos koumlvetkezmeacute-nye hanem a Szaacutemaacutenida Emiraacutetussal koumlzvetlen szomszeacutedos toumlroumlk nyelvű neacutepek isz-lamizaacutelaacutesaacutenak A toumlroumlk nyelvű karlukok a 10 szaacutezad koumlzepeacuten vetteacutek fel az iszlaacutemot eacutes alapiacutetottaacutek meg a Karahanida muszlim birodalmat ami a Szaacutemaacutenidaacutektoacutel eacuteszak-keletre fekuumldt Keacutesőbb az ezredforduloacuten az uacutej birodalom bekebelezte Transzoxaacuteniaacutet veacuteget vetve a Szaacutemaacutenida uralomnak A Szaacutemaacutenida udvar toumlroumlk testőrseacutegeacuteből mene-kuumlltek Afganisztaacuten teruumlleteacutere a muszlim Gaznevida-dinasztia alapiacutetoacutei akiknek meg-hataacuterozoacute szerepe volt az iszlaacutem India feleacute toumlrteacutenő elterjeszteacuteseacuteben Az Aral-toacutenaacutel eacutes attoacutel eacuteszakra lakoacute oguzok koumlzoumltt az iszlaacutem a 10 szaacutezad elejeacutetől terjedt el Sikeres poli-tikai szerveződeacutes utaacuten 1040-ben vereseacuteget meacutertek a Gaznevidaacutekra eacutes birtokba vetteacutek

82 Kennedy 2007 324ndash334

215

Horaszaacuten teruumlleteacutet ahonnan nyugat feleacute nyomulva 1055-ben bevonultak Bagdadba A szeldzsuumlkoumlk oumlroumlkoumlsei voltak a kis-aacutezsiai tartomaacutenyokban az oszmaacutenok akiknek sikeruumllt Kis-Aacutezsiaacuten keresztuumll aacutettoumlrve hatalmukat a Magyar Kiraacutelysaacuteg koumlzepeacuteig ki-terjeszteni a 16 szaacutezadban

A Szaacutemaacutenidaacutek iszlamizaacuteloacute toumlrekveacuteseinek sikereacutet jelzi hogy a volgai bulgaacuteroktoacutel deacutelre fekvő Volga-szakasz videacutekeacuten is ndash amely a Kazaacuter Kaganaacutetus koumlzponti teruumlleteacute-nek szaacutemiacutetott 965-ig a Kazaacuter Kaganaacutetus legyőzeacuteseacuteig ndash az iszlaacutem hoacutediacutetott teacutert A Volga eacutes a Kaacutema oumlsszefolyaacutesaacuteig levő teruumllet tehaacutet az iszlaacutem vallaacutes hatoacutekoumlreacutebe keruumllt amely egyeacutebkeacutent oumlsszekoumltoumltte Kelet-Euroacutepaacutet az iszlaacutem Kelettel

Az iszlaacutem jelenleacuteteacutet ettől nyugatra is eacuterzeacutekelni lehetett A kijevi Rusz megkeresz-telkedeacutese kapcsaacuten az orosz forraacutesokban az iszlaacutem is felmeruumllt alternatiacutevakeacutent Sőt a besenyők kapcsaacuten is fennmaradt olyan tudoacutesiacutetaacutes amely szerint felvetteacutek az iszlaacutemot igaz szinte ugyanabban az időben kereszteacuteny teacuteriacuteteacutesről (Querfurti Brunoacute) is van ada-tunk A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacuteg a kelet-euroacutepai muszlim kereskedőkkel szoros kapcsolatot tartott fent eacutes a magyar fejedelemseacutegben is jelentős szaacutemuacute musz-lim koumlzoumlsseacuteg eacutelt83 Ez persze nem azt jelenti hogy reaacutelis eseacutely lett volna az iszlaacutem felveacuteteleacutere csupaacuten azt jelzi hogy ilyen lehetőseacuteg felmeruumllhetett A mongol hoacutediacutetaacutest koumlvetően az Arany Hordaacuteban Berke (1257ndash1266) majd Oumlzbeg kaacuten (1313ndash1341) az iszlaacutem felveacuteteleacutevel ezt az alternatiacutevaacutet valoacutesiacutetotta meg igaz hogy ezt nagyban befolyaacute-solta hogy az Arany Horda koumlzpontja a Volga alsoacute folyaacutesaacutenaacutel volt84

A kereszteacuteny teacuteriacuteteacutes keacutet iraacutenyboacutel eacuterte Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacutet A bizaacutenci misz-szioacutekat Konstantinaacutepolyboacutel iraacutenyiacutetotta a csaacuteszaacuter eacutes a paacutetriaacuterka szoros egyuumlttmű-koumldeacutesben A nyugati teacuteriacuteteacutes Roacutema kezeacuteben volt azonban a frank illetve keacutesőbb a neacutemet-roacutemai csaacuteszaacuternak nem ott volt a koumlzpontja A kereszteacuteny teacuteriacuteteacutes a vallaacutes univerzaacutelis igeacutenyeacuteből taacuteplaacutelkozott ugyanakkor a sikeres misszioacutek egyhaacutezi oldalon szervezeti keacuterdeacuteseket vetettek fel azaz a krisztianizaacutelt teruumllet kinek a iurisdictioacuteja alaacute tartozik aminek politikai vonatkozaacutesai is voltak mivel a Konstantinaacutepolyboacutel fel-vett kereszteacutenyseacuteg Bizaacutenc iraacutenti elkoumltelezettseacuteggel jaacutert miacuteg a paacutepai teacuteriacuteteacutes moumlgoumltt a Neacutemet-roacutemai Birodalom aacutellt A teacuteriacuteteacutes egyhaacutezpolitikai eacutes annak hatalmi konstel-laacutecioacuteival a 9ndash10 szaacutezadban a kereszteacuteny hitre teacutert fejedelmi udvarokban tisztaacuteban lehettek ugyanakkor annak hosszuacutetaacutevuacute kulturaacutelis eacutes civilizaacutecioacutes hataacutesaacuteval csak az utoacutekor szembesuumllhetett Az egyhaacutezon beluumll folyoacute vitaacutek eacutes kuumlloumlnbseacutegek a paacutepa eacutes a konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterka koumlzoumltt a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben ugyan kieacuteleződtek de utaacutena elsimultak A doumlntő vaacuteltozaacutes vagyis az egyhaacutezszakadaacutes a schisma 1054-ben koumlvetkezett be tehaacutet addig a kereszteacutenyseacuteg egyseacuteges volt85 Ugyaniacutegy az a keacuterdeacutes hogy a paacutepa vagy a neacutemet-roacutemai csaacuteszaacuter jaacutetszott-e meghataacuterozoacute szerepet a keresz-teacuteny misszioacuteban az 1070-es eacutevektől vaacutelik fontossaacute a forraacutesokban is mivel ekkor eacutele-ződoumltt ki a paacutepasaacuteg eacutes csaacuteszaacutersaacuteg primaacutetusaacutenak keacuterdeacutese86 Mindez azeacutert fontos mert meacuteg a szakirodalomban is előfordul hogy a keacutesőbbi esemeacutenyek ismereteacuteben olyan

83 Zimonyi 2001a 9284 Zimonyi 2009 11ndash2885 Kristoacute 2000 886 Kristoacute 1993108

216

szempontokat eacutes politikai terveket vetiacutetenek vissza amelyekről a korszak elitjeacutenek fogalma sem volt Meggondolaacutesra eacuterdemes Althoff III Ottoacuteroacutel iacutert koumlnyveacutenek figyel-mezteteacutese is A koumlzeacutepkori uralkodoacutekroacutel alkotott keacutep azt mutatja hogy elsősorban a beacuteke (pax) eacutes igazsaacuteg (iustitia) fenntartaacutesa volt a legfontosabb ceacutel amit koumlvetett a toumlbbi koumltelesseacuteg az egyhaacutez veacutedelme a szegeacutenyek gyengeacutek eacutes veacutedtelenek oltalma-zaacutesa Csak a legritkaacutebb esetben lehet forraacutesszerűen kimutatni hogy hosszuacutetaacutevuacute po-litikai koncepcioacutekat alkottak volna eacutes azt koumlvetkezetes politikaacuteval megvaloacutesiacutetottaacutek volna Felmeruumll hogy modern kori tapasztalatokat vetiacutetuumlnk vissza olyan korszakba amikor azok nem voltak jellemzőek87

A bizaacutenci teacuteriacuteteacutes első hullaacutema a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben eacuterzeacutekelhető amikor kiacuteseacuterlet toumlrteacutenik Kazaacuteria a ruszok a Balkaacuten eacutes Moraacutevia krisztianizaacutecioacutejaacutera Ennek eredmeacutenyekeacuteppen a dunai bulgaacuterok Bizaacutencboacutel vetteacutek fel a kereszteacutenyseacuteget

861-ben Phoacutetiosz paacutetriaacuterka kezdemeacutenyezeacuteseacutere Konstantint (Cirill) a kazaacuterokhoz kuumlldteacutek egy hitvitaacutera a zsidoacutekkal eacutes a muszlimokkal Előszoumlr Kherszonba utazott majd onnan tovaacutebb a kazaacuter uralkodoacutehoz ahol szereacuteny vallaacutesi eredmeacutenyeket eacutert csak el Ellenben a koumlvetkuumlldeacutes moumlgoumltt a vallaacutesi ceacutelokon tuacutel az lehetett hogy a bizaacutenci politika biztosiacutetani akarta magaacutet a rusz fenyegeteacutes eseteacuten ugyanis a kazaacuterokban szouml-vetseacutegest laacutetott a ruszokkal szemben88

Konstantin teveacutekenyseacutege sokkal sikeresebb volt a morvaacuteknaacutel Phoacutetiosz eacutes III Mihaacutely bizaacutenci csaacuteszaacuter 862-ben Konstantint eacutes Metoacutedot Moraacuteviaacuteba kuumlldte miu-taacuten Rasztiszlaacutev ellen a keleti frank uralkodoacute Neacutemet Lajos a dunai bolgaacuterokkal szouml-vetseacutegre leacutepett Moraacuteviaacuteba Bajororszaacutegboacutel eacuterkezett a kereszteacutenyseacuteg ezeacutert Rasztiszlaacutev Bizaacutenc feleacute taacutejeacutekozoacutedott hogy a keleti frank fuumlggeacutest ellensuacutelyozza vallaacutestaniacutetoacutekat de elsősorban puumlspoumlkoumlt keacutert A keacutet testveacuter az uacutej iacuteraacutes kialakiacutetaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletet ami a szlaacutev nyelven valoacute igehirdeteacuteshez szuumlkseacuteges volt 863-ban a helysziacutenen belaacutettaacutek hogy Rasztiszlaacutev proacutebaacutelkozaacutesa a latin egyhaacuteztoacutel valoacute elszakadaacutesra neacutelkuumlloumlzi a reaacutelis lehe-tőseacuteget eacutes ezeacutert a paacutepaacuteval kezdtek egyezkedni 867-ben Roacutemaacuteba utaztak ahol a paacutepa engedeacutelyezte a szlaacutev nyelvű igehirdeteacutest eacutes a neacutemet puumlspoumlkoumlktől fuumlggetlen koumlzvetle-nuumll Roacutemaacutenak alaacuterendelt eacutersekseacuteg szervezeacuteseacutere adott engedeacutelyt de Konstantin meg-halt Roacutemaacuteban (869) Testveacutere visszateacutert ugyan azonban a neacutemet puumlspoumlkoumlk akadaacute-lyoztaacutek teveacutekenyseacutegeacuteben eacutes 885-oumls halaacutela utaacuten taniacutetvaacutenyait kiűzteacutek Moraacuteviaacuteboacutel akik Bulgaacuteriaacuteba menekuumlltek Konstantin eacutes Metoacuted teveacutekenyseacutege kulturaacutelis szempontboacutel rendkiacutevuumll fontos hiszen a szlaacutev nyelvű liturgia ndash valamint a szlaacutev iacuteraacutesbeliseacuteg ndash kiala-kiacutetaacutesaacuteban doumlntő szerepuumlk volt89

864-ben Borisz bulgaacuter uralkodoacute frankokkal valoacute szoumlvetseacutegeacutet ellensuacutelyozandoacute III Mihaacutely bizaacutenci csaacuteszaacuter felvonultatta hadait Bulgaacuteria ellen mire Borisz behoacutedolt eacutes 865-ben Bizaacutencboacutel vette fel a kereszteacutenyseacuteget eacutes Bulgaacuteriaacuteba teacuteriacutető puumlspoumlk is eacuterke-zett A bizaacutenci teacuteriacuteteacutes ellen komoly meacuteretű felkeleacutes toumlrt ki amelyet a bulgaacuter uralkodoacute kegyetlenuumll levert Miutaacuten Borisz nem kapott engedeacutelyt Bizaacutencboacutel bulgaacuteriai patriar-chaacutetus leacutetrehozaacutesaacutera 866-ban a paacutepaacutehoz eacutes Neacutemet Lajoshoz fordult de eacuterseki rangot

87 Althoff 2003 18ndash19 88 Noonan 2006 15689 Obolensky 1999 174ndash187 Font 2009 244ndash247

217

ők sem voltak hajlandoacuteak megadni Veacuteguumll 870-ben dőlt el a keacuterdeacutes amikor a bulgaacuter egyhaacutezat a konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterka alaacute rendelteacutek90

A bizaacutenci teacuteriacutető politika a ruszok feleacute is eacuterveacutenyesuumllt a ruszok 860-as taacutemadaacutesa utaacuten nem sokkal rusz koumlvetseacuteg jaacutert Konstantinaacutepolyban amely a Rusz megkeresz-teleacuteseacutet keacuterte ami meg is toumlrteacutent A megteacutereacutesről tudoacutesiacutet Phoacutetiosz is egyik 867-es koumlr-leveleacuteben ahol megemliacutetette hogy a bulgaacuterok mellett a ruszok is felvetteacutek a kereszt-seacuteget Biacuteborbanszuumlletett Konstantinnak nagyapjaacuteroacutel I Baszileoszroacutel iacutert eacuteletrajzaacuteban van meacuteg neacutehaacuteny ide vonhatoacute adat Az orosz forraacutesokban szinte semmi nyomot nem hagyott ez a megkeresztelkedeacutes

Az első nagy teacuteriacuteteacutesi hullaacutem utaacuten a 10 szaacutezad koumlzepeacutetől van egy uacutejabb aktiacutev teacuteriacutető-hullaacutemroacutel adatunk amely elsősorban a ruszokra eacutes a magyarokra iraacutenyult A kijevi Ruszban Igor halaacutela utaacuten feleseacutege Olga a 950-es (957) eacutevekben Konstatinaacutepolyba laacutetogatott ahol felvette a kereszteacutenyseacuteget eacutes Biacuteborbanszuumlletett Konstantin keacutetszer is fogadta Sajnos a reacuteszletek nem ismertek de nyilvaacuten szoacute eshetett a Rusz helyeacuteről a bizaacutenci egyhaacutezi rendszerben Mindenesetre a taacutergyalaacutesok nem lehettek tuacutelsaacutegosan eredmeacutenyesek hiszen Olga koumlvetei 959-ben Ottoacute kiraacutelynaacutel is jelentkeztek eacutes puumlspouml-koumlt eacutes papokat keacutertek a teacuteriacuteteacuteshez 960-ban Frankfurtban a Szent Alban-kolostorboacutel valoacute Libutiust a ruszok puumlspoumlkeacuteveacute szentelteacutek de ő meacuteg indulaacutes előtt elhunyt iacutegy aztaacuten Adalbertet szentelteacutek puumlspoumlkkeacute aki el is utazott de 962-ben visszateacutert jelezve hogy nem jaacutert sikerrel Olga ezzel a misszioacuteval sem lehetett eleacutegedett Fiaacutet eacutes utoacute-daacutet hiaacuteba proacutebaacutelta raacutevenni a keresztseacutegre de őt veacutegrendelete eacutertelmeacuteben kereszteacuteny moacutedra temetteacutek el 969-ben Szvjatoszlaacutev ragaszkodott a pogaacuteny hitvilaacuteghoz Halaacutela utaacuten Jaropolk (972ndash980) vette aacutet a hatalmat Kijevben 97677-ben II Ottoacute csaacuteszaacuter a bajor herceg ellen aki a csehekkel eacutes lengyelekkel leacutepett szoumlvetseacutegre Jaropolkkal felvette a kapcsolatot eacutes haacutezassaacutegi ajaacutenlatot tett unokaacutejaacutet Richlint adnaacute feleseacuteguumll amennyiben Jaropolk felveszi a kereszteacutenyseacuteget A haacutezassaacuteg azonban meghiuacutesult mert koumlzben Jaropolkot 980-ban Vlagyimir legyőzte eacutes megoumllette

Vlagyimir megkeresztelkedeacuteseacutenek esemeacutenytoumlrteacuteneteacutet a lengyel toumlrteacuteneacutesz Andrej Poppe tisztaacutezta 986 augusztus 17-eacuten a 28 eacuteves II Baszileiosz csaacuteszaacuter Szoacutefia koumlzeleacute-ben suacutelyos vereseacuteget szenvedett Az eleacutegedetlenkedő bizaacutenci előkelők kihasznaacutelva a helyzetet keacutet troacutenbitorloacutet aacutelliacutetottak eacutes Kis-Aacutezsiaacutet hatalmuk alaacute vontaacutek Ilyen kuumllső eacutes belső fenyegeteacutes hataacutesaacutera fordult Baszileiosz Vlagyimirhoz 987 juacuteliusndashaugusztusaacute-ban eacuterkezett meg koumlvete Kijevbe aki a koumlvetkező szerződeacutest koumltoumltte Vlagyimir a csaacute-szaacuternak katonai segiacutetseacuteget nyuacutejt egyreacuteszt katonai alakulatot kuumlld Konstantinaacutepolyba maacutesreacuteszt maga indul Kherszon ellen mivel a laacutezadoacute aki a Fekete-tenger egeacutesz deacuteli partjaacutet a kezeacuteben tartotta nyilvaacuten kiterjesztette ide is a hatalmaacutet A csaacuteszaacuter a segiacutetseacuteg fejeacuteben nőtestveacutereacutenek kezeacutet iacutegeacuterte Vlagyimirnak Ez azonban csak akkor eacuterveacutenyes ha Vlagyimir magaacutet eacutes neacutepeacutet megkereszteli A rusz egyhaacutez sajaacutet metropolitaacutet kap aki a konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterkaacutenak van koumlzvetlenuumll alaacuterendelve Mindkeacutet feacutel eacuterdekelt volt a szerződeacutesben A csaacuteszaacuternak hatalma megtartaacutesa volt a teacutet miacuteg Vlagyimirnak rendkiacutevuumll jelentős hatalmi staacutetusz eleacutereacuteseacutet tette lehetőveacute az egyezseacuteg ugyanis a biacute-borbanszuumlletett hercegnő csak kiveacuteteles esetben mehetett hozzaacute idegen uralkodoacute-

90 Obolensky 1999 110ndash125 Balogh 2009 73ndash75 Font 2009 249ndash250

218

hoz Eleacuteg ha arra utalunk hogy csak Nagy Ottoacute csaacuteszaacuter fiaacutenak II Ottoacutenak sikeruumllt bizaacutenci hercegnőt feleseacuteguumll vennie

Vlagyimir 988 januaacuter 6-aacuten keresztelkedett meg eacutes a keresztseacutegben a Vaszilij nevet vette fel amely reacuteszben az egyhaacutezatya Baszileiosz reacuteszben pedig az akkori bizaacutenci csaacuteszaacuter neveacutevel aacutellhatott kapcsolatba Valoacutesziacutenűleg a fejedelem pogaacuteny koumlrnyezete is ekkor vagy roumlviddel ezutaacuten megkereszteltetett Ezzel a haacutezassaacuteg felteacutetele adott volt 988 tavaszaacuten Vlagyimir 6000 harcosboacutel aacutelloacute sereget kuumlldoumltt Konstantinaacutepolyba amely 988 juacuteniusaacuteban meg is eacuterkezett oda Ezzel egy időben indulhatott uacutetnak Anna Kijevbe Vlagyimir seregeacutevel a Dnyeper zaacutetonyaihoz ment a mennyasszony eacutes kiacuteseacute-rete eleacute hogy tisztelegjen előtte illetve hogy megveacutedje őket egy esetleges besenyő taacutemadaacutestoacutel 988 nyaraacuten lehetett az eskuumlvő amelyet megelőzhetett Kijev lakossaacutegaacutenak toumlmeges megkereszteleacutese a Dnyeperben A hatezres rusz sereg eacutes Baszileiosz csaacuteszaacuter csapatai 989 februaacuterjaacuteban meglepeteacutesszerűen taacutemadtak Khruumlszopolisznaacutel eacutes csataacutet nyertek Tiacutez heacutet muacutelva pedig 989 aacuteprilis 13-aacuten Abuumldosznaacutel verte meg a csaacuteszaacuter laacute-zadoacute ellenfeleacutet akivel sziacutevroham veacutegzett 988 őszeacuten Vlagyimir ostrom alatt tartotta a laacutezadoacutekhoz tartozoacute vaacuterost Khorszunt 989 aacuteprilis 7 eacutes juacutelius 27 koumlzoumltt miutaacuten a laacutezadoacute meghalt eacutes az ellenaacutellaacutes eacutertelmetlenneacute vaacutelt a vaacuteros behoacutedolt Ennek elleneacutere Vlagyimir kifosztotta eacutes szaacutemos egyhaacutezi relikviaacutet eacutes ikont vitt Kijevbe

Itt egy hosszabb folyamat veacutegpontjaacuteroacutel van csupaacuten szoacute amely legalaacutebb egy eacutevszaacute-zaddal koraacutebbroacutel indult A 865 koumlruumlli első megkeresztelkedeacutes nyilvaacutenvaloacutean csupaacuten a politikai vezeteacutes legfelső szintjeacutet eacuterintette eacutes egy hatalomvaacuteltaacutes eleacuteg volt ahhoz hogy nyomtalanul eltűnjoumln A 10 szaacutezad első feleacuteben az intenziacutevveacute vaacuteloacute kereske-delmi eacutes hadi kapcsolatok soraacuten toumlbben megkeresztelkedtek azonban a fejedelmek vareacuteg eacutes szlaacutev kiacuteseacuterete kitartott a pogaacuteny hit mellett eacutes meacuteg Olga megkeresztelkedeacutese sem tudott ezen vaacuteltoztatni Vlagyimir a hatalom megszerzeacutese miatt előszoumlr a po-gaacuteny hitvilaacuteghoz ragaszkodott testveacutere Jaropolk kereszteacutenyseacutegre hajloacute politikaacutejaacuteval szemben De nemsokaacutera be kellett laacutetnia hogy a pogaacuteny iraacutenyzat felkarolaacutesa tartoacutesan nem lehet sikeres

A foumlldrajzi helyzet egyeacutertelműen Bizaacutenc feleacute orientaacutelt miutaacuten a koumlzpont Kijevbe helyeződoumltt aacutet eacutes a fő kereskedelmi uacutet a Dnyeperen keresztuumll vezetett Vlagyimir megkeresztelkedeacutesekor Kijevben leacutetrehoztaacutek a 60 metropoacuteliaacutet amely a konstanti-naacutepolyi paacutetriaacuterka hatalma alatt aacutellt Ezzel Kelet-Euroacutepa egyik legjelentősebb hatalmi centruma eacutes lakossaacutega is Konstantinaacutepoly feleacute koumltelezte el magaacutet ami lehetőveacute tette a szlaacutev liturgia eacutes nyomaacuteban a szlaacutev nyelvű irodalom kialakulaacutesaacutet91

A morvaacutek eseteacuteben a bizaacutenci misszioacute kudarca nyilvaacutenvaloacute a foumlldrajzi adottsaacutegok reacuteveacuten ugyanis az a teruumllet sohasem tartozott Bizaacutenchoz raacuteadaacutesul a neacutemet teruumlle-tekkel volt szomszeacutedos Bulgaacuteria teruumllete hagyomaacutenyosan bizaacutenci eacuterdekszfeacutera tehaacutet politikailag nem engedhette hogy Roacutema eacutes a frank utoacutedaacutellamok feleacute orientaacuteloacutedjon habaacuter a bulgaacuter uralkodoacute ezt a lehetőseacuteget igyekezett kihasznaacutelni A Kijevi Rusz ese-teacuteben mint laacutettuk geopolitikai eacutes kereskedelmi szempontboacutel Bizaacutenc volt a legkedve-zőbb vaacutelasztaacutes de azeacutert Vlagyimir eacutes elődei a neacutemet teruumlletek feleacute is taacutejeacutekozoacutedtak sőt az iszlaacutem alternatiacuteva lehetőseacutegkeacutent szinteacuten jelen volt

91 Muumlller 1987 Font 2009 250ndash254

219

A Kaacuterpaacutet-medencei magyarsaacuteg eseteacuteben a kereszteacutenyseacuteg teacuterhoacutediacutetaacutesaacutera92 a kezde-meacutenyezeacutes Bizaacutencboacutel joumltt 94647-ben az Aacuterpaacuted-dinasztia keacutepviseleteacuteben Termacsu eacutes a harmadik meacuteltoacutesaacutegot viselő Bulcsuacute jaacutert Biacuteborbanszuumlletett Konstantinnaacutel eacutes Bulcsuacute felvette ott a keresztseacuteget Termacsu eseteacuteben erről nincs hiacuteradaacutes csak felteacutetezik hogy ő is megkeresztelkedett Neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb 953-ban Gyula jaacutert Konstantinaacutepolyban eacutes a keresztseacuteg elfogadaacutesaacuteval egy goumlroumlg teacuteriacutető puumlspoumlk Hierotheosz is elkezdte mű-koumldeacuteseacutet feltehetően a Gyula uralta teruumlleten93 A 955-oumls augsburgi vereseacuteg koumlvet-kezteacuteben Bulcsuacutet kiveacutegezteacutek eacutes ennek hiacutere eljutott Bizaacutencba ugyanis 955 veacutegeacuten Biacuteborbanszuumlletett Konstantin koumlveteket kuumlldoumltt Ottoacutehoz Ehhez koumltoumltteacutek egyes ku-tatoacutek hogy 957-ben Bizaacutenc is megtagadta az eacutevpeacutenz kifizeteacuteseacutet a magyaroknak Ez magyar reacuteszről uacutejabb fegyveres akcioacutet vaacuteltott ki amely soraacuten 958-ban az Apor vezette sereg Konstantinaacutepoly falaiig hatolt Innentől 970-ig a magyarok toumlbb hadjaacuteratban vettek reacuteszt Bizaacutenc ellen iacutegy a magyarndashbizaacutenci viszony ellenseacuteges volt

Nyilvaacuten ennek is reacutesze lehetett abban hogy a magyar fejedelmi udvar nyugat feleacute kezdett tapogatozoacute taacutergyalaacutesokat Ennek első jelekeacutent Taksony fejedelem bulgaacuter szaacutermazaacutesuacute koumlvete 963-ban megjelent Roacutemaacuteban XII Jaacutenos paacutepaacutenaacutel aki egy Zacheus nevű teacuteriacutető puumlspoumlkoumlt biacutezott meg a magyarok megteacuteriacuteteacuteseacutevel A paacutepa eacutes Ottoacute csaacuteszaacuter koumlzoumltti ellenteacutet azonban olyan eacuteles volt hogy Ottoacute emberei Capuaacuteban a paacutepai kuumll-doumlttseacuteget elfogtaacutek eacutes a paacutepai levelet elkoboztaacutek ugyanakkor a koumlvetkező eacutevi zsinaton Zacheus mint teacuteriacutető puumlspoumlk reacuteszt vett94

A kezdeti leacutepeacutesek utaacuten Geacuteza fejedelem uralma hozta meg az aacutettoumlreacutest 970-ben lezaacuterult az utolsoacute kalandozoacute hadjaacuterat a Balkaacutenon raacuteadaacutesul a győztes bizaacutenci csaacute-szaacuter a neacutemet-roacutemai csaacuteszaacuterral haacutezassaacutegi szerződeacutes koumltoumltt amelynek koumlvetkezteacuteben 972-ben Theophanu goumlroumlg hercegnő eacutes II Ottoacute egybekeltek Geacuteza ndash akinek feleseacutege a gyula leaacutenya Sarolt kereszteacuteny volt meacutegpedig a bizaacutenci teacuteriacuteteacutesnek koumlszoumlnhetően ndash koumlveteket kuumlldoumltt Ottoacute csaacuteszaacuterhoz a beacuteke uumlgyeacuteben Ottoacute felteacutetelekeacutent szerepelhetett a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele ugyanis 972-ben maacuter teacuteriacutető puumlspoumlkkeacute szenteltette Prunward Sankt Gallen-i baraacutetot eacutes levelet kuumlldoumltt Piligrim passaui puumlspoumlknek akinek a te-ruumllete a magyarokkal volt szomszeacutedos hogy mindenben segiacutetse a misszioacutet A teacuteriacutető puumlspoumlk megkeresztelte Geacutezaacutet aki kereszteacuteny uralkodoacutekeacutent kuumlldte koumlveteit a 973-as quedlinburgi fejedelmi talaacutelkozoacutera Prunward teacuteriacutető puumlspoumlk a mainzi eacutersekseacuteghez tartozott egyhaacutezilag akaacutercsak az Olga reacuteszeacutere kuumlldoumltt teacuteriacutető puumlspoumlk eacutes a praacutegai puumls-poumlkseacuteg is ami joacutel illusztraacutelja a csaacuteszaacuteri befolyaacutest az egyhaacutezi uumlgyekre Ugyanakkor voltak toumlrekveacutesek a salzburgi eacutersekseacuteg eacutes a passaui puumlspoumlkseacuteg reacuteszeacuteről hogy a szom-szeacutedos magyar fejedelemseacuteg egyhaacutezi szervezeteacutenek vezeteacuteseacutet megszerezzeacutek de nem jaacutertak sikerrel Geacuteza fejedelem műveacutet fia fejezte be95

Vajk aki a keresztseacutegben az Istvaacuten nevet kapta a neacutemet szoumlvetseacuteg zaacutelogakeacutent 996-ban a bajor hercegnővel Gizellaacuteval haacutezasodott oumlssze III Ottoacute csaacuteszaacuter beleegyezeacute-seacutevel Gizella lovagok eacutes papok kiacuteseacutereteacuteben magyar foumlldre koumlltoumlzoumltt Ezzel Geacuteza műve

92 Gyoumlrffy 1984 680ndash815 Kristoacute 2000 7ndash17 Makk 2002 89ndash9593 Gyoumlrffy 1984 681ndash684 Makk 1996 17 Moravcsik 1984 8594 Gyoumlrffy 1984 712ndash713 A misszioacute legutoacutebbi reacuteszletes elemzeacutese Koszta 2010 219ndash23395 Gyoumlrffy 1984 726ndash733 Makk 1996 30ndash38

220

beteljesedett eacutes roumlviddel ezutaacuten 997-ben el is hunyt Istvaacutennak a troacuteneacutert Koppaacutennyal kellett megkuumlzdenie eacutes a győzelem utaacuten keruumllt sor a kereszteacuteny kiraacutelysaacuteg megala-piacutetaacutesaacutera III Ottoacute eacutes nevelője II Szilveszter paacutepa Roacutemaacuteban tartoacutezkodott amikor 1000-ben megeacuterkezett a magyar koumlvetseacuteg III Ottoacute koronaacutet kuumlldoumltt ami a kereszteacuteny kiraacutelysaacuteg leacutetrehozaacutesaacutet jelkeacutepezte miacuteg a paacutepa aacuteldaacutest adott az eacutersekseacuteg alapiacutetaacutesaacutera azaz a magyar egyhaacutezszervezet kieacutepiacuteteacuteseacutere96 Uacutejabban a laacutendzsa jelentőseacutegeacutere is felhiacutevtaacutek a figyelmet97 Mindenesetre ezzel eldőlt veacutegeacuterveacutenyesen hogy a magyar kiraacutelysaacuteg a latin riacutetusuacute Nyugat reacutesze lett a csehekkel eacutes lengyelekkel paacuterhuzamosan98

Termeacuteszetesen nem konkreacutet esemeacutenyekről hanem folyamatroacutel van szoacute A koronaacute-zaacutes utaacuten keruumllt sor 1003-ban az erdeacutelyi Gyula legyőzeacuteseacutere veacuteguumll pedig a szinteacuten gouml-roumlg riacutetusuacute Ajtony legyőzeacutese zaacuterta a belső konszolidaacutecioacutet Ezzel paacuterhuzamosan Istvaacuten a bizaacutenci kapcsolatok jelentőseacutegeacutet eacutes fontossaacutegaacutet vilaacutegosan eacuterzeacutekelte eacutes II Baszileiosz szoumlvetseacutegese lett annak bulgaacuterok elleni harcaacuteban Istvaacuten Bizaacutenc-baraacutet politikaacutejaacutenak az eredmeacutenye Imre herceg bizaacutenci hercegnővel valoacute haacutezassaacutega99 A magyar kiraacutelysaacuteg politikaacutejaacutenak a Balkaacuten eacutes Kelet-Euroacutepa iraacutenyaacuteba mindig nyitottnak kellett maradnia hiszen ezek a teruumlletek koumlzvetlen szomszeacutedsaacuteguk reacuteveacuten aacutellandoacute figyelmet eacutes aktivi-taacutest koumlveteltek

96 Gyoumlrffy 1984 745ndash763 Makk 1996 40ndash5197 Boacutena 2000 84ndash87 Kovaacutecs 2001 99ndash12898 Font 2009 233ndash236 238ndash24199 Gyoumlrffy 1984 814ndash815 Makk 1996 59ndash60

Oumlsszegzeacutes

A magyarsaacuteg legkoraacutebbi toumlrteacutenete a Volga eacutes az Ob koumlzoumltti teruumllethez kapcsoloacutedik A finnugor nyelveacuteszet megaacutellapiacutetotta hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek koumlzuumll az ugor nyelvaacuteghoz tartozik iacutegy a magyar nyelvű koumlzoumlsseacutegek a legkoumlzelebbi nyelvro-konaik azaz a hanti eacutes manysi nyelvű csoportokkal eacutelhettek egyuumltt az Ob eacutes a Koumlzeacutep-Volga koumlzoumltt Az ősmagyar nyelv kialakulaacutesa a Kr e 1 eacutevezred első feleacuteben mehetett veacutegbe A nyelvtudomaacutenyban a nyelvrokonsaacuteg egy fogalmilag koumlruumlliacutert eacutes megalapozott terminus amelynek eacuterveacutenyesseacutegi koumlreacutet szigoruacutean meghataacuteroztaacutek Nagyon gyakran előfordul azonban az hogy ezt a modellt alkalmazzaacutek a neacutepek koumlzoumltti rokonsaacutegra is Holott szocioloacutegiailag neacutepen aacuteltalaacuteban egy olyan nagyobb csoportot eacutertuumlnk amely-nek tagjai szemeacutelyesen nem ismerik egymaacutest iacutegy annak oumlsszetartoacute erejeacutet koheacutezioacutejaacutet valamilyen koumlzoumlsen elfogadott fikcioacute biztosiacutetja A mi-tudat hordozoacuteja a veacuterseacutegi kouml-teleacuteken alapuloacute modell (csalaacuted nemzetseacuteg) amelyet kivetiacutetenek az egeacutesz koumlzoumlsseacutegre iacutegy ez nyilvaacutenvaloacutean fikcioacutevaacute vaacutelik eacutes nem beszeacutelhetuumlnk teacutenyleges rokonsaacutegroacutel Ez az elkeacutepzeleacutes aacuteltalaacuteban valamilyen eredetmiacutetoszban oumllt testet Az eredetmiacutetosz mel-lett mint erre Szűcs Jenő is felhiacutevta a figyelmet a koumlzoumls kultuacutera eacutes nyelv a maacutesik keacutet meghataacuterozoacute elem ugyanakkor az etnikai kialakulaacutes folyamataacutenak alapvető kelleacuteke a szilaacuterd politikai keret Anthony D Smith a nemzetről iacuterott oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacuteban az etnikumot a koumlvetkezőkeacuteppen hataacuterozza meg bdquooumlnaacutelloacute nevet viselő lakossaacuteg koumlzoumls eredetmiacutetosszal toumlrteacutenelemmel specifikus teruumllettel eacutes szolidaritaacuteseacuterzeacutesselrdquo Az etni-kum vagy neacutep eseteacuteben rokoni viszony maacuter oumlnmagaacuteban fikcioacute Ezek utaacuten nyilvaacuten-valoacute hogy keacutet neacutep koumlzoumltti rokoni kapcsolat felaacutelliacutetaacutesa fogalmilag keacuteptelenseacuteg Miutaacuten az etnikum szempontjaacuteboacutel keacutet fontos meghataacuterozoacute jellegzetesseacutegben azaz a nyelv-rokonsaacuteg eacutes az eredetmiacutetosz veacuterkoumlzoumlsseacuteg-keacutepzeteacuteben explicit moacutedon a rokonsaacuteg hasznaacutelhatoacute fogalom az a laacutetszat keletkezett hogy lehet neacuteprokonsaacutegroacutel is beszeacutelni Raacuteadaacutesul ezt a nyelv maga is roumlgziacutetette eacutes a modern korban a nyelv eacutes nemzet koumlzoumltt szoros oumlsszefuumlggeacutes laacutethatoacute Iacutegy aztaacuten szinte eacuteszreveacutetlenuumll a nyelvrokonsaacuteg aacutetalakul neacuteprokonsaacuteggaacute meacuteg olyan esetekben is amikor a szerző tudataacuteban van annak hogy a nyelvtoumlrteacutenetet nem lehet azonosiacutetani a neacuteptoumlrteacutenettel Nem beszeacutelhetuumlnk azonban rokon neacutepekről hanem csupaacuten rokon nyelvet beszeacutelő neacutepekről Mikor finnugor neacute-pet emliacutet a tudomaacuteny akkor valoacutejaacuteban finnugor nyelvet beszeacutelő koumlzoumlsseacutegről van szoacute Ez tulajdonkeacuteppen egyszerűsiacuteteacutes ami azonban nehezen megy aacutet a koumlztudatba

222

A keacuterdeacutes persze az hogy a magyar nyelvben fennmaradoacute joumlveveacutenyszavak amelyek reacuteszben a magyarsaacuteggal kapcsolatba keruumllt idegen nyelvű neacutepek reacuteszben a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő toumlroumlk (kabar berszil ~ bercel stb) iraacuteni (alaacuten ho-rezmi ~ kaacuteliz) eacutes szlaacutev nyelvű csoportok emleacutekeit őrzik vajon reacuteszesei-e a magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek miutaacuten koumlruumlkben a magyar nyelv dominaacutenssaacute vaacutelt eacutes ezek a maacutes nyelvű csoportok nyelvileg asszimilaacuteloacutedtak Nyilvaacuten toumlrteacutenetileg tarthatatlan az az aacutel-laacutespont hogy ezeket kizaacuterjuk a magyar neacutep korai toumlrteacuteneteacuteből Egyeacutertelmű hogy a ke-let-euroacutepai toumlroumlk iraacuteni eacutes szlaacutev nyelvű neacutepek eacutes koumlzoumlsseacutegek 5ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutenek tanulmaacutenyozaacutesa elengedhetetlen a honfoglaloacute magyar neacutep leacutetrejoumltteacutenek kutataacutesaacuteban

A forraacutesokban a 10 szaacutezadtoacutel a VolgandashKaacutema-videacuteken kimutathatoacute egy magyar neacutepreacutesz Erről legkoraacutebban a muszlim forraacutesok szaacutemoltak be A Balhī-hagyomaacuteny a 10 szaacutezad első eacutevtizedeiből maacuter egyeacutertelműen keacutetfeacutele magyarokroacutel tud a Volgaacutetoacutel keletre eacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacutegroacutel Ez a hagyomaacuteny egeacuteszen a mon-gol korig nyomon koumlvethető a muszlim forraacutesokban A domonkos rendi szerzetes Julianus koumlzvetlenuumll a tataacuterjaacuteraacutes előtt talaacutelta meg a VolgandashKaacutema-videacuteken maradt magyarokat akikkel beszeacutelgetni tudott magyarul eacutes akikneacutel meacuteg eacutelt az a tudat hogy bdquoa magyarok tőluumlk szaacutermaznakrdquo Julianus a koumlzeacutepkori gondolkodaacutesnak megfelelően eacutertelmezve a helyzetet a magyarsaacuteg boumllcsőjeacutet a megtalaacutelt keleti magyarsaacuteg teruumlle-teacutere helyezte A Jugria-elmeacutelet amely az orosz kroacutenikaacutesok neacutevhasonloacutesaacutegon alapuloacute teoacuteriaacuteja a Julianus aacuteltal őshazaacutenak tekintett videacutekhez kapcsoloacutedva sőt azt erősiacutetve vaacutelt teacutevesen egy ideig elfogadott tudomaacutenyos teacutezisseacute ami ma maacuter csak tudomaacuteny-toumlrteacuteneti eacuterdekesseacuteg

Mindazonaacuteltal a VolgandashKaacutema-videacuteken eacutelt a nyelvtoumlrteacutenet aacuteltal kikoumlvetkeztetett ősmagyar nyelven beszeacutelő csoportok eacutes a 10 szaacutezadtoacutel a 13 szaacutezadig adatolhatoacute ke-leti magyarsaacuteg viszonya tisztaacutezatlan Az ősmagyar nyelvet beszeacutelő csoportok koumlzuumll a toumlbbseacuteg reacuteszt vett a magyar etnogenezisben ugyanakkor szinte biztosan felteacutetelez-hető hogy egyes koumlzoumlsseacutegek helyben maradtak A 9 szaacutezadban az iacuterott forraacutesokban maacuter megjelenő magyar neacutep kialakulaacutesaacutet toumlrteacuteneti szempontboacutel keacutet-haacuteromszaacutez eacutevre tehetjuumlk kb ennyi szuumlkseacuteges a gentilis tudat kialakulaacutesaacutehoz A magyarsaacuteg egy touml-redeacuteke valoacutesziacutenűleg a 9 a szaacutezad veacutegeacuten elszakadva a neacutepalakulat zoumlmeacutetől eacuteszakra huacutezoacutedott ahol toumlbb mint haacuterom eacutevszaacutezad muacuteltaacuten Julianus raacutejuk talaacutelt Felmeruumll a keacuterdeacutes vajon a VolgandashKaacutema-videacuteken maradt ősmagyar nyelvű csoportok eacutes a 9 szaacute-zad veacutegeacuten betelepuumllt magyar diaszpoacuteraacutek koumlzoumltt volt-e valamifeacutele kapcsolat Sajnos erre nem tudunk vaacutelaszolni Azeacutert is rendkiacutevuumll bonyolult a helyzet mert a magyar nyelv kialakulaacutesa eacutes a Volga-videacuteki magyar toumlredeacutek megjeleneacutese koumlzoumltt maacutesfeacutel-keacutet-ezer eacutev kuumlloumlnbseacuteg van amelynek toumlrteacuteneti aacutethidalaacutesa forraacutesok hiaacutenyaacuteban jelenleg remeacutenytelen vaacutellalkozaacutesnak tűnik

A korai magyarokra vonatkozoacute iacuterott forraacutesokkal csak a 9 szaacutezad derekaacutetoacutel inkaacutebb maacutesodik feleacutetől rendelkezuumlnk iacutegy a magyarsaacuteg 5ndash8 szaacutezadi toumlrteacuteneti-foumlldrajzi kere-teit alapvetően a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak tanulsaacutegai eacutes Kelet-Euroacutepa toumlrteacuteneteacutenek adatai segiacutetseacutegeacutevel rekonstruaacuteltaacutek

Az oszmaacuten kor előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainkat keacutet reacutetegbe soroltaacutek a nyelvtoumlrteacute-neacuteszek a honfoglalaacutes előtti eacutes az uacuten koumlzeacutepső reacutetegbe A kronoloacutegiai kuumlloumlnbseacuteg mel-lett mindazonaacuteltal az aacutetadoacute nyelv szempontjaacuteboacutel a korai vagyis a honfoglalaacutes előtti

223

reacuteteg eseteacuteben bolgaacuter-toumlroumlk vagy csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk aacutetadoacute nyelvre gondoltak miacuteg a koumlzeacutepső reacutetegre a besenyő eacutes kun vagy csak a kun elnevezeacutest hasznaacuteljaacutek Miutaacuten Gombocz Zoltaacuten majd nyomaacuteban Neacutemeth Gyula is abboacutel indult ki hogy a honfog-lalaacutes előtti joumlveveacutenyszavaink csuvasos vagy bolgaacuter-toumlroumlk tiacutepusuacuteak uacutegy veacutelteacutek a koumlz-toumlroumlk kriteacuterium alapvetően a koumlzeacutepső reacuteteg toumlroumlk joumlveveacutenyszavaira jellemző mivel toumlrteacutenetileg ismert volt hogy a besenyők eacutes kunok betelepuumlltek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe eacutes beolvadtak a magyarsaacutegba Mivel a kunok nyelveacutet ismerjuumlk a besenyőkről pedig felteacutetelezzuumlk hogy nyelvuumlk koumlztoumlroumlk volt iacutegy nyelvi szempontboacutel a teacutetel veacutedhető Van azonban egy logikai probleacutema a besenyőndashkun reacuteteg minden bizonnyal koumlztoumlroumlk szavakat tartalmaz de felmeruumll a keacuterdeacutes vajon kizaacuterhatoacute-e hogy a honfoglalaacutes előtt nem keruumllhettek koumlztoumlroumlk elemek a magyar nyelvbe Eddig abboacutel indultak ki hogy amelyik joumlveveacutenyszoacute koumlztoumlroumlk kriteacuteriummal biacuter az a koumlzeacutepső reacutetegbe tartozik

A korai magyarsaacuteg toumlrteacuteneti uacutetjaacutet meghataacuterozoacute koncepcioacute arra eacutepuumllt hogy a magyarsaacuteg csak olyan toumlroumlk nyelvű neacutepekkel eacuterintkezhetett amely bolgaacuter-toumlroumlk nyelvet beszeacutelt Gombocz Zoltaacuten eacutes Neacutemeth Gyula a nyelvtoumlrteacuteneti eacutervekre eacutepiacute-tett rendszere eacutertelmeacuteben csak a volgai bulgaacuter teruumllet eacutes a Fekete-tenger koumlrnyeacuteki bulgaacuterndashogurndash onogur teruumlletek joumlhettek szoacuteba Az is meghataacuterozoacute volt hogy Gombocz Zoltaacuten a kazaacuter nyelvet koumlztoumlroumlknek tartotta Ennek koumlvetkezteacuteben uacutegy veacutelte hogy a magyarsaacuteg 600 eacutes 800 koumlzoumltt a volgai bulgaacuterokkal volt szoros kapcsolatban majd on-nan koumlltoumlzoumltt a Fekete-tengerhez vagy 463 taacutejaacuten az onogurokkal elkoumlltoumlzoumltt a Volga-videacutekeacuteről a Kubaacuten folyoacutehoz eacutes onnan 600 taacutejaacuten nyugatabbra vonult hogy elkeruumllje a kazaacuterokat

A kazaacuter nyelvet Gombocz Zoltaacuten nyomaacuten Neacutemeth Gyula is koumlztoumlroumlknek hataacuterozta meg miacuteg uacutejabban Ligeti Lajos eacutes Roacutena-Tas Andraacutes csuvasosnak vagy bulgaacuter-toumlroumlk-nek veacutelik Az uacutej eredmeacutenyek tuumlkreacuteben a kazaacuter nyelv koumlztoumlroumlk voltaacutera feleacutepiacutetett a ma-gyar nyelv honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavai aacutetveacuteteleacutenek hagyomaacutenyos toumlrteacute-neti koncepcioacuteja megdőlt iacutegy a 9 szaacutezadot megelőzően a magyarsaacuteg szaacutellaacuteshelyeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutet maacutes moacutedszerekkel kell megkiacuteseacuterelni

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavai lehetőseacuteget adnak bizonyos toumlrteacuteneti kouml-vetkezteteacutesek levonaacutesaacutera Ezek koumlzuumll a noumlveacuteny- eacutes eacuteletfoumlldrajz az aacutetvett szavak kul-tuacutertoumlrteacuteneti tanulsaacutegai illetve a kronoloacutegiai reacutetegek eacutes lehetseacuteges nyelvjaacuteraacutesok el-vaacutelasztaacutesa eacuterdemelnek kuumlloumln figyelmet A fa- eacutes maacutes noumlveacutenyneveink halneveink a szőlő- eacutes borkultuacuteraacutenk arra utal hogy a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban a Kaukaacutezus előtere fontos szerepet jaacutetszhatott Kultuacutertoumlrteacuteneti szempontboacutel az aacutellat-tenyeacuteszteacutes solymaacuteszat taacutersadalmi politikai eacutes vallaacutesi eacutelet toumlroumlk joumlveveacutenyszavai egy hagyomaacutenyos nomaacuted taacutersadalom megleacuteteacutere utalhatnak ugyanakkor a mezőgazda-saacuteggal kapcsolatos terminusok magas sziacutenvonalon aacutelloacute foumlldműveleacutesre kerteacuteszetre szőlő- eacutes borkultuacuteraacutera utalnak ami tuacutelmutat a nomaacuted eacuteletmoacuted keretein A joumlve-veacutenyszavak kronoloacutegiaacutejaacutenak eacutes reacutetegeinek alapjaacuten Ligeti Lajos nyomaacuteban Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Berta Aacuterpaacuted haacuterom-neacutegyszaacutez eacuteves nyelvi eacuterintkezeacutest laacutet indokoltnak Nem veacuteletlenuumll helyeznek ekkora suacutelyt a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavaira a magyar-saacuteg 7ndash9 szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben

A kelet-euroacutepai steppe 4ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutenek nyugati bizaacutenci eacutes muszlim for-raacutesai eacutertesuumlleacuteseinek jellegeacutet eacutes megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet alapvetően a nomaacutedokkal szomszeacute-

224

dos letelepuumllt hatalmak politikai vallaacutesi kereskedelmi diplomaacuteciai eacuterdekei hataacuteroz-taacutek meg A nyugati vagyis a latin nyelvű forraacutesok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutes ritkaacutebban a Fekete-tengertől eacuteszakra talaacutelhatoacute steppereacutegioacuteban zajloacute esemeacutenyekről szaacutemoltak be A bizaacutenci szerzők mivel a Balkaacuten a Kriacutem feacutelsziget eacutes a Kaukaacutezus nyugati fele birodalmuk eacuterdekszfeacuteraacutejaacuteba tartozott az ott eacutes a szomszeacutedos teruumlleteken folyoacute ese-meacutenyek miatt az egeacutesz kelet-euroacutepai steppe esemeacutenyeiről megbiacutezhatoacute adatokkal ren-delkeztek A muszlim forraacutesok eacuterdeklődeacutese moumlgoumltt előszoumlr a katonai szempontok dominaacuteltak ugyanis a Kaukaacutezuson aacutetkelve a 8 szaacutezad első feleacuteben toumlbbszoumlr is kiacuteseacuter-letet tettek a Kaukaacutezus eacuteszaki előtereacutenek meghoacutediacutetaacutesaacutera Keacutesőbb a kereskedelmi kap-csolatok illetve a teacuteriacuteteacutes kapott nagyobb hangsuacutelyt Ekkor a Kaukaacutezuson keresztuumll menő kereskedelem illetve a Szaacutemaacutenidaacutek kereskedelmi eacutes vallaacutesi politikaacuteja valamint a Kordovai Kalifaacutetus diplomaacuteciai eacutes kereskedelmi kapcsolatai reacuteveacuten gyűjtoumlttek eacuterteacute-kes adatokat Kelet-Euroacutepaacuteroacutel

A magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek szempontjaacuteboacutel ugyanakkor fontos megaacutellapiacutetani hogy mind a bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutes mind a keleti szerzők keveacutes hasznaacutelhatoacute informaacute-cioacutet szolgaacuteltatnak Kelet-Euroacutepa toumlrteacuteneteacutenek 8ndash9 szaacutezadi korszakaacuteroacutel A 8 szaacutezad első feleacuteben jelentős aacutetrendeződeacutes koumlvetkezett be Euraacutezsia toumlrteacuteneteacuteben Az iszlaacutem koumlzeacutep-aacutezsiai teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteval Transzoxaacutenia muszlim keacutezre keruumllt eacutes a muszlimok 751-ben Talasznaacutel Kiacutenaacuteval keruumlltek szembe A 8 szaacutezad koumlzepeacuten az ujgurok meg-doumlntoumltteacutek a Tuumlrk Kaganaacutetust Kiacutenaacuteban pedig az An-lu-san-feacutele laacutezadaacutes koumlvetkezteacute-ben a Tang-dinasztia toumlrteacuteneteacutenek uacutej szakaszaacuteba leacutep amely a koraacutebbi nagy expan-ziacutev politika veacutegeacutet jelentette A politikai aacutetrendeződeacutesnek a forraacutesanyagra is doumlntő befolyaacutesa volt ugyanis 760-toacutel mintegy maacutesfeacutelszaacutez eacutevre az informaacutecioacutek rendkiacutevuumlli moacutedon lecsoumlkkentek Miacuteg 760-ig a kiacutenai muszlim szogd sőt tuumlrk forraacutesok viszony-lag bőseacutegesen adtak hiacutert a teruumlleten veacutegbemenő esemeacutenyekről eacutes folyamatokroacutel ez-utaacuten a 10 szaacutezad elejeacuteig nagyon gyeacuter anyag aacutell a kutataacutes rendelkezeacuteseacutere A bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutesban a 7 szaacutezad veacutegeacutetől a 9 szaacutezad elejeacuteig komoly visszaeseacutes van ami egybeesik a keacutepromboloacutek eacutes keacutepimaacutedoacutek koumlzoumltti viszaacutely illetve a kalifaacutetus elleni haacute-boruacuteskodaacutes időszakaacuteval A korabeli forraacutesok hiaacutenyaacutet feltehetően a vallaacutesi eacutes haacuteboruacutes koumlruumllmeacutenyek miatti pusztulaacutessal lehet magyaraacutezni

A korai magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutenek legfontosabb bizaacutenci forraacutesa Biacuteborbanszuumlletett Konstantin A birodalom kormaacutenyzaacutesa ciacutemű műveacutenek haacuterom magyarokkal foglal-kozoacute fejezete A magyarokkal kapcsolatos reacuteszek aacutettekinteacuteseacutere illetve a kutataacutesok aacutel-laacutesaacutenak bemutataacutesaacutera vaacutellalkoztam keacutet esetben pedig a keleti vonatkozaacutesok eacutertelme-zeacuteseacuteben lehetett tovaacutebbleacutepni Elsőkeacutent a tudoacutesiacutetaacutesokban szereplő magyar neacutevanyagot a forraacutes oumlsszeaacutelliacutetoacutejaacutenak nyelvhasznaacutelataacutet eacutes a felhasznaacutelt forraacutesok kutataacutesaacutenak aacutellaacute-saacutet mutattam be A 38 fejezet a magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek elbeszeacuteleacutese amelynek eacutertelmezeacutese meghataacuterozza azt a koncepcioacutet amelyre toumlrteacutenetuumlnket feleacutepiacutethetjuumlk Az eacutertelmezeacutes első keacuterdeacutese hogy a tudoacutesiacutetaacutes toumlrteacutenetileg minden reacuteszleteacuteben valoacutesaacuteghű elbeszeacuteleacutes-e Ha hitelesnek fogadjaacutek el a teacutema kutatoacutei akkor uacutegy veacutelik hogy a feje-zetben leiacutertak 20ndash70 eacutev koumlzoumltti időszak alatt toumlrteacutenhettek Ha pedig uacutegy gondoljaacutek hogy a mitikus jelleg a meghataacuterozoacute akkor 150-230 eacutev koumlruumlli időtartam is szoacuteba joumlhet Mivel a toumlrteacutenet koumlzponti esemeacutenye a szavartoi aszphaloindashkangar haacuteboruacute en-nek dataacutelaacutesa meghataacuterozoacute jelentőseacutegű A kronoloacutegia meghataacuterozaacutesakor neacutegy daacutetum

225

meruumllt fel az első Regino 889-es besenyőndashmagyar haacuteboruacutejaacutehoz koumlthető a maacutesodik elkeacutepzeleacutes 853-hoz kapcsolhatoacute ekkor jelennek meg a szevordik (sevordiklsquo) az oumlr-meacuteny forraacutesokban a harmadik elkeacutepzeleacutes szerint a haacuteboruacute a 750-es eacutevekre dataacutelhatoacute amikor a muszlim forraacutesok szaacutevurdokat (sāwurdīya) emliacutetenek a Kaukaacutezusban toumlr-teacutentek leiacuteraacutesakor valamint a 7 szaacutezadra is teszik a kangaroknak a sziacuter forraacutesokban valoacute korai előfordulaacutesaacutera alapozva

Miutaacuten a koncepcioacute koumlzponti keacuterdeacutese a szavartoi aszphaloindashkangar haacuteboruacute meg-vizsgaacuteltam a szavartoi aszphaloi-keacuterdeacutest illetve hogy mit jelent a Perzsia terminus abban az oumlsszefuumlggeacutesben hogy a szavartoi neacutepesseacuteg kelet feleacute Perzsia videacutekeacutere koumlltouml-zoumltt A szakirodalom aacutettekinteacutese utaacuten vaacutelt nyilvaacutenvaloacutevaacute hogy Thury 1897-es tanul-maacutenya utaacuten egyetlen armenista sem foglalkozott intenziacuteven a keacuterdeacutessel Az 1980-as eacutevektől a vonatkozoacute oumlrmeacuteny forraacutesoknak az angol fordiacutetaacutesa toumlrteacuteneti kommentaacuterok-kal rendelkezeacutesre aacutell Iacutegy ezek szaacutembaveacuteteleacutere is vaacutellalkoztam

Jaacutenos katholikosz műveacuteben haacuterom esemeacutennyel kapcsolatban fordul elő a sevordiklsquo neacutev 853-ban a 897ndash901 koumlzoumltti időszak toumlrteacuteneacutesei kapcsaacuten eacutes 910-ben A toumlbbi hat alkalommal csak Uti tartomaacuteny a sevordiklsquo teruumlleteacutenek neve szerepel Eredetuumlkről Jaacutenos katholikosz nem tudott sokat a neacutepetimoloacutegiaacutes heros eponymos nem hordoz toumlrteacuteneti informaacutecioacutet II Asot 910-ben harcolt a sevordiklsquo ellen eacutes tudni roacutela hogy 914-ben fogadtaacutek a konstantinaacutepolyi csaacuteszaacuteri udvarban s vele volt Jaacutenos katholi-kosz is Iacutegy tehaacutet a bizaacutenci udvarban az oumlrmeacuteny uumlgyekről naprakeacutesz informaacutecioacutekkal rendelkeztek amit mellesleg a DAI-nak a Kaukaacutezus neacutepeivel foglalkozoacute fejezetei is joacutel mutatnak de ott a sevordiklsquo neve nem fordul elő A csaacuteszaacuter egy maacutesik munkaacutejaacute-ban szerepel a sevortioi egy oumlrmeacuteny neacutepcsoport nevekeacutent Az is egyeacutertelmű hogy a magyarokra hasznaacutelt savartoi eacutes az Uti tartomaacuteny neacutepesseacutegeacutere vonatkozoacute sevortioi azonosiacutetaacutesa nem VII Konstantin csaacuteszaacutertoacutel hanem Thurytoacutel eacutes Marquarttoacutel szaacuter-mazott

A muszlim forraacutesokban előforduloacute siyāwurdīyasāwurdīya eacutes az oumlrmeacuteny forraacutesok sevordiklsquo alakja toumlkeacuteletesen megfelelhető egymaacutesnak eacutes a 9ndash10 szaacutezadban pontosan ugyanarra a teruumlletre helyezik őket iacutegy ezek azonosiacutetaacutesa megalapozott Ugyanakkor a muszlim toumlrteacutenetiacuteraacutesban e neacutep egy eacutevszaacutezaddal koraacutebban is feltűnt tehaacutet maacuter a 750ndash60-as eacutevekben szaacutemolhatunk kaukaacutezusi jelenleacutetuumlkkel Sőt egy uacutej felteacutetelezeacutest is megkockaacuteztathatunk Marwān 737-ben megtaacutemadta a Kazaacuter Birodalmat eacutes a kazaacuter toumlrzsteruumlleten tuacutel feltehetőleg az erdővideacuteken legyőzte a ṣaqāliba nevű neacutepet Őket a Volga koumlrnyeacuteki finnugor nyelvű neacutepesseacuteggel azonosiacutetva uacutegy rekonstruaacutelhatjuk a toumlrteacutenetet hogy egyik reacuteszuumlk nyugatra teacutert ki egy maacutesik pedig keleti iraacutenyba mene-kuumllt miacuteg egy kisebb csoportot Marwān vitt magaacuteval A nyugatra huacutezoacutedoacute csoportokat esetleg azonosiacutethatjuk a honfoglaloacute magyarsaacuteg nyelveacutet meghataacuterozoacute elemmel

A szavartoikeacuterdeacutesnek maacutesik fontos eleme hogy hol volt Perzsia Az eddigi kuta-taacutes alapvetően arra eacutepuumllt hogy ez a Kaukaacutezus pontosabban Persarmenia lehet Ha megvizsgaacuteljuk alaposan hogy Biacuteborbanszuumlletett Konstantin mit eacuterthetett Perzsiaacuten akkor megaacutellapiacutethatoacute hogy a forraacuteskeacutent hasznaacutelt 7ndash9 szaacutezadi bizaacutenci előzmeacutenyek-ben Irakot Belső-Perzsia pedig Horaszaacutent jelentette A csaacuteszaacuter sajaacutet koraacutera pedig a roumlvid eacuteletű Szaacutedzsita-dinasztia (890ndash928) Azerbajdzsaacuten Arraacuten Armeacutenia teruumlle-teacutet magaacuteban foglaloacute Eacuteszaknyugat-Iraacuten teruumlleteacutere illetve a Buvajhida-dinasztia aacuteltal

226

uralt Nyugat-Iraacutenra hasznaacutelta uacutegy hogy a Kelet-Iraacutenban leacutevő Horaszaacutent azonosiacutetotta Perzsiaacuteval amely a Szaacutemaacutenida-dinasztia hatalma alatt volt Ezeacutert felteacutetelezhető hogy a DAI 38 fejezeteacuteben szereplő Perzsiaacutet is eacutertelmezhetjuumlk Horaszaacutennak amit al-Bakrī nemreacutegiben előkeruumllt tudoacutesiacutetaacutesa egyeacutertelműen alaacutetaacutemaszt

Mindenesetre a DAI 38 fejezeteacutenek eacutertelmezeacutesi kereteit aacutettekintve megaacutellapiacutethat-juk hogy meacuteg az alapkeacuterdeacutesekben sem sikeruumllt egyseacuteges aacutellaacutespontra jutni a kutataacutes-nak ugyanakkor az eacutertelmezeacutes tereacuten toumlrteacutentek komoly előreleacutepeacutesek A korai magyar toumlrteacutenet vaacutezaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet maacuter előre meghataacuterozza az hogy a 38 fejezetben el-mondott toumlrteacutenetet valoacutes elbeszeacuteleacutesnek vagy mitikus elemekkel tarkiacutetott legendaacutenak tartjuk Ezzel fuumlgg oumlssze hogy a toumlrteacutenete koumlzeacuteppontjaacuteban talaacutelhatoacute szavaacuterdndashkan-gar haacuteboruacutet milyen maacutes ismert toumlrteacuteneti esemeacutennyel lehet oumlsszekapcsolni A koraacutebbi szakirodalomban meghataacuterozoacute a Regino dataacutelaacutesaacutera illetve a sziacuter forraacutesokon alapuloacute 6ndash7 szaacutezadi időszakra eacutepuumllt koncepcioacutekat feladtaacutek mivel az előbbit Gyoumlrffy Gyoumlrgy hitelt eacuterdemlően caacutefolta miacuteg az utoacutebbi esetben az elmeacutelet kidolgozoacuteja Czegleacutedy Kaacuteroly maga vaacuteltoztatta meg a veacutelemeacutenyeacutet Iacutegy a szavaacuterdok kaukaacutezusi megjeleneacutese alapjaacuten maradt a muszlim forraacutesok aacuteltal megőrzoumltt 750 koumlruumlli első emliacuteteacutes vagy az oumlrmeacuteny forraacutesokban elsőkeacutent 854-ben feltűnő sevordiklsquo amire a kangarndashszavaacuterd haacute-boruacute időpontjaacutet eacutepiacuteteni lehet A 750 koumlruumlli dataacutelaacutest kizaacuteroacute eacuterveleacutes nem meggyőző tehaacutet nincs okunk ezt a felteacutetelezeacutest elvetni Ugyanakkor keacuterdeacutes hogy a kutataacutes amely eddig egyeacutertelműen a Kaukaacutezushoz koumltoumltte a szavaacuterdkeacuterdeacutest nem jaacutert-e teacutev-uacuteton ugyanis nem kizaacutert hogy a DAI-ban Perzsia neve Horaszaacutent rejti ami az ed-digi elkeacutepzeleacuteseket szaacutemos ponton feluumllvizsgaacutelatra keacuteszteti Nem zaacuterhatjuk ki hogy a Perzsia elnevezeacutes egy aacuteltalaacutenos eacutertelemben vett Kelet fogalommal azonosiacutethatoacute

A 38 fejezet mellett a 39 eacutes 40 szoacutel meacuteg a magyarsaacutegroacutel Ha oumlsszevetjuumlk a 38 feje-zet toumlrteacuteneteacutet illetve a 39ndash40 fejezetből rekonstruaacutelhatoacute toumlrteacutenetet akkor azt laacutetjuk hogy a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak keacutet paacuterhuzamos toumlrteacutenete aacutell előttuumlnk egy magyar (heacutetmagyar) szempontboacutel előadott eredet (38) eacutes egy kabar vaacuteltozat (39ndash40) amely a kabarok magyarsaacuteghoz toumlrteacutenő csatlakozaacutesa utaacuten maacuter helyet kap a magyarok toumlrteacuteneteacuteben is A keacutet toumlrteacutenet viszonya eacutes toumlrteacuteneti eacutertelmezeacutese szaacutemos uacutej keacuterdeacutest vet fel A honfoglalaacutes előtti magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutenek maacutesik alapforraacutesa a Ğayhānī-hagyomaacuteny amely a toumlbbi kelet-euroacutepai neacutep mellett a magyaroknak is szen-telt egy fejezetet Ennek alapos feldolgozaacutesaacutet egy koraacutebbi munkaacutemban elveacutegeztem Itt csak a szoumlvegrekonstrukcioacute kapcsaacuten előkeruumllt fontosabb toumlrteacuteneti eredmeacutenyeket foglaltam oumlssze A paacuterhuzamos szoumlvegek (Ibn Rusta Gardīzī a Ḥudūd al-ʿĀlam eacutes al-Marwazī) alapjaacuten egyeacutertelmű hogy az alapszoumlvegnek volt egy roumlvid vaacuteltozata ame-lyet kiegeacutesziacutetettek eacutes iacutegy joumltt leacutetre a hosszabb redakcioacute A kettő egymaacuteshoz valoacute vi-szonyaacuteban elsősorban tartalmi eacutes filoloacutegiai szempontboacutel lehetett jelentős kuumlloumlnbseacuteg nagyobb időbeli elteacutereacutessel nem szaacutemolhatunk azaz mindkeacutet vaacuteltozat a honfoglalaacutes előtti eacutevtizedekre utal Az alapredakcioacutet meacuteg legalaacutebb keacutetszer aacutetdolgoztaacutek melynek soraacuten uacutejabb betoldaacutesokkal egeacutesziacutetetteacutek ki a szoumlveget a Ğayhānī-hagyomaacutenyt keacutepvi-selő szerzők Ezeken beluumll haacuterom tiacutepust kuumlloumlnboumlztettem meg Van amit a Ğayhānī-hagyomaacuteny maacutes azonosiacutethatoacute helyeacuteről maacutesoltak be a keacutesei szerzők illetve maacutesoloacutek Egyes szoumlvegreacuteszek forraacutesait filoloacutegiai eacutes toumlrteacutenetfoumlldrajzi meggondolaacutesok alapjaacuten tudjuk azonosiacutetani Ezek bizonyaacutera a 895 előtt a magyaroknaacutel megfordult muszlim

227

kereskedőktől szaacutermazhattak Veacuteguumll vannak olyan betoldaacutesok amelyeknek az erede-teacutet ez idő szerint nem tudjuk azonosiacutetani

Az aacutetdolgozaacutesok soraacuten a dunai bulgaacuter azaz naacutendor (nndr) eacutes morva azaz maroacutet (mrwāt) neacutepre vonatkozoacute adatokat olyan szinten tudjuk azonosiacutetani hogy ezek a neacutepneacutevalakok magyar forraacuteskoumlzlőkre utalnak Toumlrteacuteneti eacutes foumlldrajzi megfontolaacutesok alapjaacuten a keacutet neacutep leiacuteraacutesa meacuteg 895 előttről szaacutermazott eacutes ezeknek csak perzsa nyelvű vaacuteltozatai maradtak fenn (Gardīzī Ḥudūd al-ʿālam) Emellett haacuterom esetben bizto-san azonosiacutethatoacute a betoldaacutes eredete hiszen mindhaacutermat a Ğayhānī-hagyomaacuteny egy maacutesik helyeacuteről maacutesoltaacutek le

Veacuteguumll vannak olyan reacuteszletek amelyek eredeteacutet nem sikeruumllt azonosiacutetani Ebbe a kategoacuteriaacuteba soroltam az Ibn Rusta eacutes a Gardīzī aacuteltal hagyomaacutenyozott toumlbb reacuteszt Ezek koumlzuumll kettőt emelek ki amelynek toumlrteacuteneti aspektusai fontosak

Ibn Rusta Gardīzī eacutes al-Bakrī munkaacuteiban a magyarsaacuteg hataacutera a Volgaacutetoacutel keletre esik ez nem illik bele a forraacutesok foumlldrajzi keacutepeacutebe Koraacutebban ezt az adatot uacutegy eacuter-telmezteacutek hogy az a magyarsaacuteg Volgaacuten tuacuteli koraacutebbi lakhelyeacutere utalna Miutaacuten az eacutertelmezeacutes igen ellentmondaacutesos felmeruumllt hogy esetleg a Volga-videacuteken maradt ma-gyarsaacutegroacutel szoacutelna a tudoacutesiacutetaacutes eacutes abban az esetben lehet egykoruacute vagy 10 szaacutezadi betoldaacutes is

A magyarndashszlaacutev viszonyt taacutergyaloacute tudoacutesiacutetaacutes alapszoumlvege Marwazīnaacutel eacutes Gardīzī adatainak maacutesodik reacuteszeacuteben maradt meg Ibn Rusta eacutes Gardīzī szoumlvege alapjaacuten meg-aacutellapiacutethatoacute hogy ezt keacutetszer meacuteg aacutetiacutertaacutek eacutes kiegeacutesziacutetetteacutek Ezt koumlvetően Ibn Rusta beszuacutert egy nyilvaacutenvaloacutean maacutes forraacutesboacutel szaacutermazoacute informaacutecioacutet bdquoAzt mondjaacutek hogy a kazaacuterok reacutegebben aacuterokkal vetteacutek koumlruumll magukat a magyarok eacutes maacutes az orszaacutegukkal szomszeacutedos neacutepek ellenrdquo Ibn Rusta szoumlvegeacutenek elemzeacutese azt mutatja hogy az alap-szoumlveg keacutetszeri aacutetdolgozaacutesaacuteba keruumllt be egy interpolaacutecioacute a kazaacuterndashmagyar viszonyroacutel Ez azeacutert leacutenyeges mert ezen szoumlvegreacutesz alapjaacuten kapcsoltaacutek oumlssze Sarkel feleacutepiacuteteacuteseacutet a magyarok megjeleneacuteseacutevel a 830-as eacutevekben Ez az eacuterveleacutes az uacutej eredmeacutenyek alapjaacuten tarthatatlan

A negyedik fejezetben a magyarsaacutegnak a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe telepuumlleacuteseacutet eacutes a ke-reszteacuteny Magyar Kiraacutelysaacuteg megalapiacutetaacutesaacuteig tartoacute toumlrteacuteneteacutet geopolitikai valamint na-gyobb toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesek szempontjaacuteboacutel tekintettem aacutet

Elsőkeacutent az euraacutezsiai steppe eacutes a koumlzeacutepkori Euroacutepa viszonyrendszereacuteben vizsgaacutel-tam a magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutet A Kaacuterpaacutet-medence foumlldrajzi adottsaacutega lehetőveacute tette hogy a nomadizaacuteloacute lakossaacuteg a bőseacuteges folyoacute menti legelőteruumlletek miatt aacutellandoacute szaacutellaacutesokat alakiacutethasson ki eacutes mivel a teruumllete a foumlldműveleacutesre is alkalmas a letelepe-deacutessel ez is egyre fontosabb lehetett

A Kaacuterpaacutet-medence szaacutemaacutera kelet felől a Kaacuterpaacutetok hegykoszoruacuteja termeacuteszetes veacute-delmet nyuacutejtott Amennyiben a medence egyseacuteges politikai vezeteacutese alatt aacutellott mint peacuteldaacuteul az avarok eacutes a magyarok eseteacuteben csak komoly erővel lehetett oda betoumlrni A bulgaacuterok keacutesőbb a besenyők az uacutezok azeacutert keacutenytelenek az Al-Duna eacutes a Balkaacuten-hegyseacuteg koumlzeacute telepedni mert az Avar Kaganaacutetus illetve a Magyar Kiraacutelysaacuteg szilaacuterdan a kezeacuteben tartotta a Kaacuterpaacutet-medenceacutet ennek koumlvetkezteacuteben csak kisebb bulgaacuter be-senyő uacutez csoportok koumlltoumlzhettek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe amennyiben erre engedeacutelyt kaptak

228

A Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesa nagyjaacuteboacutel hasonloacute felteacutetelek mellett ment veacutegbe a hunok az avarok eacutes a honfoglaloacute magyarok koraacuteban A Keleti-Kaacuterpaacutetok eacutes Erdeacutely haacutegoacutein tudtak a nomaacutedok koumlzvetlenuumll benyomulni de ha ezek veacutedelmeacutet joacutel meg-szervezteacutek akkor viszont eacuteszak felől a Morva-kapun aacutet lehetett bejutni Előszoumlr az Alfoumlldet szaacutelltaacutek meg azutaacuten maacutesodik faacutezisban a Dunaacutentuacutel elfoglalaacutesaacutera keruumllt sor

A Kaacuterpaacutet-medence birtokba veacutetele utaacuten a hunok az avarok eacutes a magyarok is a szomszeacutedos birodalmaktoacutel kuumlloumlnboumlző formaacutekban presztiacutezsjavakat eacutes kereskedelmi aacuterukat szereztek be kuumlloumlnboumlző formaacutekban rabloacute hadjaacuteratokkal foglyok kivaacuteltaacutesaacute-val beacuteke fejeacuteben fizetett eacutevpeacutenzzel kereskedelemmel Ezek a nomaacuted politikai ala-kulatok hatalmas beveacutetelekre tettek szert A rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesanyagboacutel csak becsuumllni tudjuk a nomaacutedok joumlvedelmeacutet de a reacutegeacuteszeti anyagban mindhaacuterom eset-ben tuumlkroumlződik a leletegyuumlttesekben a befolyoacute nemesfeacutem Ennek a rendszernek a fenntartaacutesa 80 eacuteven tuacutel egyik hatalomnak sem sikeruumllt Van meacuteg egy koumlzoumls vonaacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelt mindhaacuterom nomaacuted hatalom toumlrteacuteneteacuteben Ez pedig az hogy a hunok eacutes az avarok bukaacutesa a Nyugatroacutemai illetve Frank Birodalommal hoz-hatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe a magyarok eacuteletmoacutedvaacuteltaacutesa eacutes a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele pedig a Neacutemet-roacutemai Birodalommal aacutellt kapcsolatban

A koumlzeacutepkori Euroacutepa kialakulaacutesaacuteban a nomaacutedoknak jelentős szerepuumlk volt Az Alpoktoacutel eacuteszakra eacutes reacuteszben keletre eacutelő toumlbbseacutegeacuteben germaacuten nyelvű erdőlakoacute neacute-pesseacuteg a Roacutemai Birodalommal valoacute eacuterintkezeacutes koumlvetkezteacuteben nagyobb politikai egyseacutegekbe toumlmoumlruumllt A Nyugatroacutemai Birodalom belső feszuumlltseacutegei illetve a hunok kivaacuteltotta neacutepmozgaacutesok vezettek Roacutema bukaacutesaacutehoz eacutes az uacutej kiraacutelysaacutegok kialakulaacutesaacute-hoz A nyugati szinteacutezist a Frank Birodalom keacutepviselte amely kelet feleacute terjeszkedett Ekoumlzben az Avar Kaganaacutetus folytatta a steppei hagyomaacutenyt a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Az erdőlakoacute szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek szimbioacutezisba keruumlltek a steppei nomaacuted mintaacutet koumlvető csoportokkal a Kaacuterpaacutetok koumlzeleacuteben az Al-Dunaacutenaacutel pedig Bizaacutenccal leacuteptek kapcsolatba A Balkaacutenra telepuumllő szlaacutevok toumlbbseacutege bizaacutenci befolyaacutes alaacute keruumllt miacuteg maacutesok az egykori Nyugatroacutemai Birodalom teruumlleteacutere illetve a Kaacuterpaacutetoktoacutel eacuteszakra leacutevők a keletre terjeszkedő frank struktuacutera vonzaacuteskoumlrzeteacutebe tartoztak A magyar toumlr-teacutenet egyediseacutegeacutet az adja hogy a magyaroknak megvolt a nomaacuted mintaacutejuk ennek elleneacutere a koumlzeacutep-euroacutepai erdőlakoacute koumlzoumlsseacutegekből kialakuloacute csehekkel eacutes lengyelekkel egyuumltt a neacutemet-roacutemai modellt koumlvetteacutek

Ha az ezredforduloacuten a civilizaacutecioacutek fejlettseacutegi szintjeacutenek valamifeacutele rangsoraacutet aacutel-liacutetjuk fel akkor annak eacuteleacuten Kiacutena eacutes az iszlaacutem vilaacuteg aacutellt majd azt koumlvette India eacutes a bizaacutenci civilizaacutecioacute eacutes a sor veacutegeacuten szerepel Nyugat-Euroacutepa Ez azt mutatja hogy Geacuteza eacutes Istvaacuten doumlnteacuteseacutet nem a civilizaacutecioacutes fejlődeacutesi szint avagy a benne rejlő perspektiacuteva hataacuterozta meg ugyanis a magyar udvarban Kordova vagy Konstantinaacutepoly civilizaacute-cioacutes előnyeacutevel tisztaacuteban lehettek ennek elleneacutere nem azok mellett doumlntoumlttek

Vaacutelaszt kell adni arra a keacuterdeacutesre is hogy a vilaacutegvallaacutesok felveacutetele hogyan ala-kult Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban A Kaacuterpaacutet-medence nyugati fele a Roacutemai Birodalom illetve keacutesőbb a Frank Birodalom reacutesze volt eacutes amint arra Szűcs Jenő a reacutegioacutek elmeacuteleteacutenek kidolgozaacutesa soraacuten felhiacutevta a figyelmet a Magyar a Cseh eacutes a Lengyel Kiraacutelysaacuteg nyugatroacutel toumlrteacutenő krisztianizaacutelaacutesa hosszan hatoacute toumlrteacuteneti tra-diacutecioacute eredmeacutenyekeacutent a Kelet- eacutes Nyugatroacutemai Birodalmat elvaacutelasztoacute vonal eacuteszaki

229

meghosszabbiacutetaacutesa ndash kisebb korrekcioacutekkal ndash nyomaacuten ment veacutegbe eacutes alakult ki a kouml-zeacutep(-kelet) euroacutepai reacutegioacute

Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban a teacuteriacuteteacutes haacuterom fő iraacutenyt koumlvetett Keletről a Szaacutemaacutenida udvarboacutel indultak ki iszlamizaacuteloacute toumlrekveacutesek amelyek a vol-gai bulgaacuteroknaacutel a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutenaacutel sikeresek voltak Az iszlaacutem tovaacutebbi nyugati terjeszkedeacutesi kiacuteseacuterleteit adatolhatjuk a kijevi Rusz eacutes a besenyők kapcsaacuten A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacuteg a kelet-euroacutepai muszlim kereskedőkkel szoros kapcsolatot tartott fenn eacutes a Magyar Fejedelemseacutegben jelentős szaacutemuacute muszlim kouml-zoumlsseacuteg eacutelt Ez persze nem azt jelenti hogy reaacutelis eseacutely lett volna az iszlaacutem felveacuteteleacutere csupaacuten azt jelzi hogy ilyen lehetőseacuteg felmeruumllhetett

A kereszteacuteny teacuteriacuteteacutes keacutet iraacutenyboacutel eacuterte Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacutet A bizaacutenci misz-szioacutekat Konstantinaacutepolyboacutel iraacutenyiacutetotta a csaacuteszaacuter eacutes a paacutetriaacuterka szoros egyuumlttműkouml-deacutesben Bizaacutenc kiacuteseacuterletet tett a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben eacutes a 10 szaacutezad derekaacuten a Kaacuterpaacutet-medence megteacuteriacuteteacuteseacutere is azonban a 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben a paacutepasaacuteg eacutes a Neacutemet-roacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg is aktiacutevan bekapcsoloacutedott a teacuteriacuteteacutesbe amelynek koumlvetkez-teacuteben Geacuteza eacutes Istvaacuten politikaacuteja reacuteveacuten a magyar kiraacutelysaacuteg a latin riacutetusuacute Nyugat reacutesze lett a csehekkel eacutes lengyelekkel egyuumltt 1000-ben a koronaacutezaacutes a kereszteacuteny kiraacutelysaacuteg leacutetrehozaacutesaacutet jelkeacutepezte eacutes a paacutepai aacuteldaacutes az eacutersekseacuteg alapiacutetaacutesaacutera vonatkozhatott azaz a magyar egyhaacutezszervezet kieacutepiacuteteacuteseacutere A Nyugathoz valoacute csatlakozaacutesban nem a civi-lizaacutecioacutes fejlettseacutegi szint hanem inkaacutebb a hosszabban hatoacute toumlrteacuteneti geopolitikai ha-gyomaacutenyok illetve a roumlvid taacutevuacute politikai eacuterdekek jaacutetszottak meghataacuterozoacute szerepet

Bibliograacutefi a

Aalto P Pekkanen T (1980) Latin Sources on North-Eastern Eurasia by P A ndash T P Part I Wiesbaden 1975 Part II Wiesbaden

Agyagaacutesi K (2012) Language contact in the Volga-Kama Area in Kincses-Nagy Eacute amp Biacsi M (eds) Szeged Conference Proceedings of the 15th International Conference on Turkish Linguistics held on August 20ndash22 2010 in Szeged Szeged 21ndash37 (Studia Uralo-Altaica 49)

Ali-Zade A A (ed) (1980) Fazlallāh Rašīd al-Dīn Džāmic at-Tavārīh vol II1 MoskvaAltheim F (1951) Attila und die Hunnen Baden-BadenAlthoff G (2003) III Otto PennsylvaniaAsadov F M (1993) Arabskie istočniki o tjurkah v rannee srednevekovrsquoe BakuAšmarin N I (1902) Bolgary i čuvaši KazanrsquoBagautdinov R Huzin F (2006) Rannie bulgary na Srednej Volga in Istorija Tatar tom II

Kazanrsquo 116ndash123Bahrusin Sz V (1975) Osztjaacutek eacutes vogul fejedelemseacutegek a XVIndashXVII szaacutezadban in A viacutezi-

madarak neacutepe Tanulmaacutenyok a finnugor rokon neacutepek eacutelete eacutes műveltseacutege koumlreacuteből Bp 35ndash66Balādurī ed de Goeje = al-Balādhurī Futūḥ al-buldān ed M J de Goeje Leiden 1866Baacutelint Cs (2004) A nagyszentmikloacutesi kincs Bp (Varia Archaeologica Hungarica XVIa)Baacutelint Cs (2006) Az ethnosz a kora koumlzeacutepkorban in Szaacutezadok 140 277ndash346Balogh L (2005) Some notes on the western Turks in the work of Theophanes Confessor in Acta

Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 58 187ndash195Balogh L (2009) A dunai bulgaacuterok kereszteacuteny hitre teacutereacutese in Teacuteriacuteteacutes ndash megteacutereacutes A vilaacutegvallaacutesok

terjedeacutese Kelet-Euroacutepa neacutepei koumlzoumltt szerk Balogh L Kovaacutecs Sz Bp 67ndash77 (MŐK 25)Baacuterczi G (1941) Magyar szoacutefejtő szoacutetaacuter BpBartha A (1984) A magyar neacutep őstoumlrteacutenete in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete I1 375ndash468Bartha A (1988) A magyar neacutep őstoumlrteacutenete BpBartha A (1977) Taacutersadalom eacutes gazdasaacuteg a magyar őstoumlrteacutenetben in Magyar őstoumlrteacuteneti

tanulmaacutenyok szerk Bartha A Czegleacutedy K Roacutena-Tas A Bp 23ndash44Belke K Soustal P (1995) Die Byzantiner und ihre Nachbarn Die De administrando imperio

genannte Lehrschrift des Kaisers Konstantinos Porphyrogennetos fuumlr seinen Sohn Romanos uumlbersetzt eingeleitet und erklaumlrt von K B ndash P S Wien (Byzantinische Geschichtsschreiber 19)

Bendefy L (1937) Fontes authentici itinera (1235ndash1238) fr Juliani illustrantes BpBenk L (szerk) (1967ndash1984) A magyar nyelv toumlrteacuteneti-etimoloacutegiai szoacutetaacutera IndashIV Bp 1967 1970

1976 1984

232

Benk L (1984) A magyarsaacuteg honfoglalaacutes előtti toumlrteacuteneteacutehez Leved eacutes Etelkoumlz kapcsaacuten in Magyar Nyelv 80 389ndash419

Benk L (1993ndash1997) Etymologisches Woumlrterbuch des Ungarischen IndashIII Bp 1993 1995 1997Benk L (2009) A Szovaacuterd-keacuterdeacutes Fejezetek egy oacutemagyar nemzetseacuteg toumlrteacuteneteacuteből BpBerta Aacute (1991) Toumlroumlk eredetű toumlrzsneveink in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 92 3-40Berta Aacute (1992) Die chasarische Benennung der Ungarn in Festgabe an Josef Matuz Osmanistik

ndash Turkologie ndash Diplomatik hrsg Christa Fragner und Klaus Schwarz Berlin 7ndash11 (Islamkundliche Untersuchungen 150)

Berta Aacute (1997) Elteacuterő neacutezetek a magyar toumlrzsnevek eredeteacuteről in Honfnyelv 211ndash219Berta Aacute (2001) Aacutelmos and taacuteltos in Shaman 9 99ndash117Berta Aacute (2004) Szavaimat joacutel halljaacutetokhellip A tuumlrk eacutes ujgur rovaacutesiacuteraacutesos emleacutekek kritikai kiadaacutesa

SzegedBeševliev V (1981) Die protobulgarische Periode der bulgarischen Geschichte AmsterdamBGA = Bibliotheca Geographorum Arabicorum IndashVIII ed M J de Goeje Lugduni-Batavorum

1870ndash1894Bolsakov O G Mongajt A L (1985) Abu-Haacutemid al-Garnaacuteti utazaacutesa Kelet- eacutes Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban

1131ndash1153 Bp Orosz eredeti Putešestvie Abu Hamida al-Garnati v Vostočnuju i Centralrsquonuju Evropu (1131ndash1153 gg) publikacija O G Bolrsquošakova A L Mongajta Moskva 1971

Boacutena I (1984) A neacutepvaacutendorlaacutes kor eacutes a korai koumlzeacutepkor toumlrteacutenete Magyarorszaacutegon in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete I1 265ndash373

Boacutena I (1991) Das Hunnenreich StuttgartBoacutena I (1993) A hunok eacutes nagykiraacutelyaik BpBoacutena I (1994) Az Avar Birodalom veacutegnapjai Vitaacutek eacutes uacutej eredmeacutenyek in Honfreacuteg 67ndash75Boacutena I (2000) A magyarok eacutes Euroacutepa a 9ndash10 szaacutezadban BpBoacutena I Cseh J Nagy M Tomka P Toacuteth Aacute (1993) Hunok ndash Gepidaacutek ndash Langobardok SzegedBosworth C E (1999) The History of al-Ṭabarī Vol 5 The Sāsānids the Byzantines the

Lakhmids and Yemen transl and annotated by C E B State University of New York PressBoyle J A (1958) The History of the World-Conqueror by lsquoAta Malik Juwaini transl from the Text

of Mirza Muhammad Qazvini vol IndashII ManchesterBoyle J A (1971) The Succesors of Gengis Khan transl from the Persian of Rashid al-Din by J

A B New YorkCahen C (1989) Az iszlaacutem a kezdetektől az Oszmaacuten Birodalom leacutetrejoumltteacuteig ford Saacuterkoumlzi Juacutelia

BpCampbell L (1999) Historical Linguistics EdinburghCFH = Albinus Franciscus Gombos Catalogus fontium historiae Hungaricae IndashIII Bp 1937ndash1938

Mutatoacute Csapody Cs IV Bp 1943Curta F (2001) The Making of the Slavs History and Archaeology of the Lower Danube Region

c 500ndash700 CambridgeCzegleacutedy K (1943) Keleten maradt magyar toumlredeacutekek in Ligeti 1943 154ndash177Czegleacutedy K (1954) Monographs on Syriac and Muhammadan Sources in the Literary Remains

of M Kmoskoacute in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 4 19ndash91Czegleacutedy K (1960) Khazar Raids in Transcaucasia in AD 762ndash764 in Acta Orientalia Academiae

Scientiarum Hungaricae 11 78ndash88)Czegleacutedy K (1985) Magyar őstoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok Bp

233

DAI = Biacuteborbanszuumlletett Konstantiacuten A birodalom kormaacutenyzaacutesa a goumlroumlg szoumlveget kiadta eacutes ma gyar ra fordiacutetotta Moravcsik Gy Bp 1950 Olajos Tereacutez bevezető tanulmaacutenyaacuteval uacutejra megjelent 2003-ban

Daim F (1982) Gedanken zum Ethnosbegriff in Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien 112 58ndash7l

DankoffndashKelly Maḥmūd al-Kāšġarī Compendium of the Turkic Dialects (Dicircwacircn Luġat at-Turk) transl R Dankoff in collaboration with James Kelly IndashIII Cambridge Mass 1982ndash1985

Deeacuter J (1945ndash46) A IX szaacutezadi magyar toumlrteacutenet időrendjeacutehez in Szaacutezadok 79ndash80 3ndash20Dienes I (1972) A honfoglaloacute magyarok BpDimišqī ed Mehren = Cosmographie de Chems-ed-Dīn Abou Abdallah Mohammed ed-Dimichqui

texte arabe publieacute drsquoapregraves lrsquoeacutedition commenceacutee par M Fraehn et drsquoapregraves les Manuscrits de StPeacuteters bourg de Paris de Leyde et de Copenhague par M A F Mehren Saint-Peacutetersbourg 1866

Dobrovits M (2006) Eacutegi kagaacutenok eltűnt birodalma A tuumlrk neacutep eacutes a tuumlrk birodalmak toumlrteacutenete (545ndash745) PhD-disszertaacutecioacute Szeged

Dobrovits M (2011) The Altaic World through Byzantine Eyes Some Remarks on the Historical Circumstances of Zemarchusrsquo Journey to the Turks (AD 569ndash570) in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 64 373ndash409

Dobrovits M (2011a) On Some Eastern Parallels of the Development and Consolidation of the Early Hungarian State in Chronica 11 96ndash103

Doerfer G (1997) Čilgerrsquos Self-Criticism and the Problem of Ethnic Cleansing in Historical and linguistic interaction between Inner-Asia and Europe Proccedings of the 39th Permanent International Altaistic Conference (PIAC) Szeged Hungary June 16ndash21 1996 ed Aacute Berta Szeged 81ndash88

Doumlrrie H (1956) Drei Texte zur Geschichte der Ungarn und Mongolen Die Missionsreisen des fr Iulianus O P ins Ural-Gebiet (1234ndash5) und nach Russland (1237) und der Bericht des Erzbischofs Peter uumlber die Tartaren Goumlttingen

Duby G (1984) A katedraacutelisok kora Műveacuteszet eacutes taacutersadalom 980ndash1420 BpDuumlmmerth D (19803) Az Aacuterpaacutedok nyomaacuteban BpDubler C E (1953) Abū Ḥāmid el Granadino y su relacioacuten de viaje por tierras Eurasiaticos

MadridDunlop D M (1954) The History of the Jewish Khazars PrincetonEI2 = The Encyclopedia of Islam New Edition 1ndash13 LeidenLondon 1989ndash2004Eliade M (1988) Az oumlroumlk visszateacutereacutes miacutetosza avagy a mindenseacuteg eacutes a toumlrteacutenelem ford Paacutesztor

Peacuteter BpElter I (2009) Ibn Ḥayyān a kalandozoacute magyarokroacutel SzegedErdal M (2007) The Khazar Language in The World of the Khazars New Perspectives Selected

Papers from the Jerusalem 1999 International Khazar Colloquium hosted by the Ben Zvi Institute ed by Peter B Golden Haggai Ben-Shammai and Andraacutes Roacutena-Tas LeidenndashBoston 75ndash108

Farkas Cs (1998) A tuumlrk toumlrteacutenelem bizaacutenci eacutes koumlzeacuteplatin forraacutesai egyetemi doktori disszertaacutecioacute Szeged

Feheacutertoacutei K (1997) Elteacuterő neacutezetek legreacutegibb szemeacutelyneveink eredeteacuteről in Honfnyelv 235ndash246

234

Feheacutertoacutei K (1997a) Aacuterpaacuted-kori Levente eacutes Leue Lewedi szemeacutelyneveink eredete in Magyar Nyelv 93 426ndash441

Fine Jr J V A (1983) The Early Medieval Balkans Ann ArborFodor I (1973) Vaacutezlatok a finnugor őstoumlrteacutenet reacutegeacuteszeteacuteből in Reacutegeacuteszeti Fuumlzetek Ser II No 15 BpFodor I (1975) Verecke hiacuteres uacutetjaacuten A magyar neacutep őstoumlrteacutenete eacutes a honfoglalaacutes Bp Angol fordiacutetaacutesaFodor I (1982a) In Search of a New Homeland BpNeacutemet fordiacutetaacutesaFodor I (1982n) Die grosse Wanderung der Ungarn vom Ural nach Pannonien BpFodor I (1977) Bolgaacuter-toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink eacutes a reacutegeacuteszet in MŐT 79ndash114Fodor I (1977a) Ougrave le dominicain Julien de Hongrie retrouva-t-il les Hongrois de lrsquoEst in

Studia Archaeologica VI BpFodor I (1982) On MagyarndashBulgar-Turkish Contacts in Chuvash Studies ed A Roacutena-Tas Bp

45ndash81Fodor I (1990) A reacutegeacuteszeti kutataacutesok feacutelszaacutezados toumlrteacuteneteacuteről in Magyar Tudomaacuteny 19903

276ndash282Fodor I (2002) Changes in the Hungarian Economy during the 10th Century in The First

Millennium of Hungary in Europe ed K Papp J Barta Debrecen 18ndash29Fodor I (2009) Őstoumlrteacutenetuumlnk eacutes honfoglalaacutes BpFont M (1991) II Andraacutes orosz politikaacuteja eacutes hadjaacuteratai in Szaacutezadok 107ndash144Font M (1996) Az oacuteorosz eacutevkoumlnyvek első szerkeszteacutese eacutes forraacutesai in Honffor 119ndash129Font M (2009) Dinasztia hatalom egyhaacutez Reacutegioacutek formaacuteloacutedaacutesa Euroacutepa koumlzepeacuten (900ndash1453)

PeacutecsFrye N R (1975) The Golden Age of Persia LondonGernet J (2001) A kiacutenai civilizaacutecioacute toumlrteacutenete BpGladney D C (1990) The Ethnogenesis of the Uighur in Central Asian Survey 91 1ndash28Glossar zur fruumlhmittelalterlichen Geschichte im oumlstlichen Europa Begruumlndet von J Ferluga

M Hellmann H Ludat hrsg von F Kaumlmpfer R Stichel K Zernack Serie A Lateinische Namen bis 900 (Redaktion R Ernst D Wojtecki) I II III Wiesbaden 1973ndash1989 Serie B Griechische Namen bis 1025 (Redaktion A A Fourlas A A Katsanakis) Wiesbaden 1974ndash

Glossar zur fruumlhmittelalterlichen Geschichte im oumlstlichen Europa Beiheft 1 Schule Wolfgang Bibliographie der Uumlbersetzungen griechisch-byzantinischer Quellen Bearb

Wolfgang Schule Wiesbaden 1982 2 Namentragende Steininschriften in Jugoslawien vom Ende des 7 bis zur Mitte des 13

Jahrhunderts Bearb Rade Mihalji Red Ludwig Steindorff Wiesbaden 1982 3 Acta et diplomata Graeca medii aevi sacra et profana collecta ediderunt Franciscus Miklosich

et Iosephus Muumlller Namenregister zu MiklosichndashMuumlller Acta et diplomata graeca medii aevi vol IV und V Bearb Norbert Henkelmann Annelies Ludat Stuttgart 1986

4 Duric Vojislav J Namentragende Inschriften auf Fresken und Mosaiken auf der Balkanhalbinsel vom 7 bis zum 13 Jahrhundert Bearb Vojislav Djuri Anna Tsitouridou Stuttgart 1986

5 Das Ethnikon Sklabenoi Sklaboi in den griechischen Quellen bis 1025 Bearb Guumlnter Weiss Red Anastasios Katsanakis Stuttgart 1988

235

6 Das Ethnikon Sclavi in den lateinischen Quellen bis zum Jahr 900 Bearb Jutta Reisinger Guumlnter Sowa Stuttgart 1990

7 Luumlbke Christian Arbeit und Wirtschaft im oumlstlichen Mitteleuropa die Spezialisierung menschlicher Taumltigkeit im Spiegel der hochmittelalterlichen Toponymie in den Herrschaftsgebieten von Piasten Premysliden und Arpaden Stuttgart 1991

Golden P B (1975) The people nukarda in Archivum Eurasiae Medii Aevi 1 21ndash35Golden P B (1980) Khazar Studies An Historico-Philological Inquiry into the Origins of the

Khazars IndashII BpGolden P B (1992) An Introduction to the History of the Turkic Peoples WiesbadenGolden P B (2004) Khazar Turkic Ghulāms in Caliphal Service in Journal Asiatique 292 279ndash

309Gombocz Z (1908) Honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink BpGombocz Z (1912) Die bulgarisch-tuumlrkischen Lehnwoumlrter in der ungarischen Sprache

HelsingforsGombocz Z (1915) Aacuterpaacutedkori toumlroumlk szemeacutelyneveink BpGombocz Z (1923) A magyar őshaza eacutes a nemzeti hagyomaacuteny in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek

46 1ndash33 168ndash193Goumlckenjan H (1991) Der Westfeldzug (1236ndash1242) aus mongolischer Sicht in Wahlstatt 1241

Beitraumlge zur Mongolenschlacht bei Liegnitz und zu ihren Nachwirkungen hrsg von Ulrich Schmilewski Wuumlrzburg 35ndash75

Goumlckenjan H Zimonyi I (2001) Orientalische Berichte uumlber die Voumllker Osteuropas und Zentralasiens im Mittelalter Die Ğayhānī-Tradition Wiesbaden

Gyoumlrffy Gy (1948) Kroacutenikaacuteink eacutes a magyar őstoumlrteacutenet BpGyoumlrffy Gy (1959) Tanulmaacutenyok a magyar aacutellam eredeteacuteről BpGyoumlrffy Gy (1984) Honfoglalaacutes eacutes megtelepedeacutes A kalandozaacutesok kora in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete

I1 577ndash716Gyoumlrffy Gy (1984a) Leveacutedia eacutes Etelkoumlz keacuterdeacuteseacutehez in Magyar Nyelv 80 385ndash389Gyoumlrffy Gy (1986) Julianus baraacutet eacutes a Napkelet foumllfedezeacutese BpGyoumlrffy Gy (1990) A magyarsaacuteg keleti elemei BpGyoumlrffy Gy (1997) A magyar toumlrzsnevek eacutes toumlrzsi helynevek in Honfnyelv 221ndash234Ḥabb ʿAbd al-Ḥayy (ed) (1963) Abū Saʿīd ʿAbd al-Ḥayy ibn al-Ḍaḥḥāk ibn Maḥmūd Gardīzī

Zayn al-Āhbār TehranHajduacute P Domokos P (1978) Uraacuteli nyelvrokonaink BpHakimzjanov F S (1986) New Volga Bulgarian Inscriptions in Acta Orientalia Academiae

Scientiarum Hungaricae 40 173ndash177Halikov A H (1975) A koumlzeacutepső Volga-videacutek eacutes a finnugor őstoumlrteacutenet in Viacutezimadarak neacutepe szerk

Gulya J Bp 163ndash191 Orosz eredeti Nekotorye voprosy egravetničeskoj istorii in Drevnjaja istorija Srednego Povolžrsquoja Moskva 1969 370ndash390

Harmatta J (1977) Iraacuteniak eacutes finnugorok iraacuteniak eacutes magyarok in MŐT 167ndash182Harmatta J (1984) Lebedia eacutes Atelkuzu in Magyar Nyelv 80 419ndash431Harmatta J (1996) Konstantinos Porphyrogennetos magyar vonatkozaacutesuacute művei in Honffor

105ndash111Harmatta J (1997) A nyelvtoumlrteacutenet korszakolaacutesaacutenak probleacutemaacutei in Honfnyelv 11ndash17Harmatta J (1997a) A magyarok nevei a goumlroumlg nyelvű forraacutesokban in Honfnyelv 119ndash140

236

Harmatta J (2001) A Volgaacutetoacutel a Dunaacuteig A honfoglaloacute magyarsaacuteg toumlrteacuteneti uacutetja in Magyar Nyelv 97 1ndash14

al-Ḥimyar = Ibn ʿAbd al-Munʿim al-Ḥimyarī Kitāb al-Rawḍ al-Miʿṭār fī Khabar al-Aqṭār ed by Iḥsān ʿAbbs Beyrut 1975

Hitti Ph (1968) The origins of the Islamic state being a transl from the Arabic accompanied with annotations geographic and historic notes of the Kitāb futūḥ al-buldān of al-Imām Abu- l ʿAbbās Aḥmad ibn-Jābir al-Balādhurī by Philip Khūri Hitti New York

HKIacuteF = A honfoglalaacutes koraacutenak iacuterott forraacutesai Olajos T H Toacuteth I Zimonyi I koumlzreműkoumldeacuteseacutevel szerkesztette Kristoacute Gy Szeged 1995

Honffor = A honfoglalaacuteskor iacuterott forraacutesai szerk Kovaacutecs L Veszpreacutemy L Bp 1996 (A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel II főszerk Gyoumlrffy Gy)

Honfneacutepr = Honfoglalaacutes eacutes neacuteprajz szerk Kovaacutecs L Palaacutedi-Kovaacutecs A Bp 1997 (A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel IV főszerk Gyoumlrffy Gy)

Honfnyelv = Honfoglalaacutes eacutes nyelveacuteszet szerk Kovaacutecs L Veszpreacutemy L Bp 1997 (A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel III főszerk Gyoumlrffy Gy)

Honfreacuteg = Honfoglalaacutes eacutes reacutegeacuteszet Szerk Kovaacutecs L Bp 1994 (A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel I főszerk Gyoumlrffy Gy)

Honti L (főszerk) (2010) A nyelvrokonsaacutegroacutel Az toumlroumlk sumer eacutes egyeacuteb aacutefium ellen valoacute orvossaacuteg Tinta Koumlnyvkiadoacute Bp

Hunyadi L (2001) A Schechter-feacutele szoumlveg egy neacutevtelen kazaacuter zsidoacute levele Haszdai ibn Sapruthoz in Forraacutesok a korai magyar toumlrteacutenelem ismereteacutehez szerk Roacutena-Tas A Bp 162ndash175 (MŐK 16)

Hunyadi Zs (eacute n [2011]) A keresztes haacuteboruacutek vilaacutega DebrecenIstorija Tatar I Narody stepnoj Evrazii v drevnosti II Volžskaja Bulgarija i Velikaja Steprsquo Kazanrsquo

2002 2006Ibn Aʿtam al-Kūfī Kitāb al-futūḥ ed ʿAlī Šr vol 1ndash8 Beirut 1991Ibn Sa īd Kitāb al-ğuġrāfiyā ed Ismāʿīl al-ʿArab Beirut 1970Iordanes Getica A goacutetok eredete eacutes tettei koumlzreadja Kiss M Bp 2005Jenkins R J H (ed) (1962) Constantine Porphyrogenitus De Administrando Imperio vol II

Commentary LondonJwaideh W (1959) The Introductory Chapters of Yāqūtrsquos Muʿjam al-buldān LeidenKalinina T M (2007) Al-Khazar and aṣ-Ṣaqāliba Contacts and conflicts in The World of

the Khazars New Perspectives Selected Papers from the Jerusalem 1999 International Khazar Colloquium hosted by the Ben Zvi Institute ed by P B Golden Haggai Ben-Shammai and A Roacutena-Tas LeidenndashBoston 195ndash206

Kalinina T M Konovalova I G Petruhin V Ja (2009) Drevnjaja Rusrsquo v svete zarubežnyh istočnikov Hrestomatija tom III Moskva

Kapitaacutenffy I (2003) Konstantinos magyarokra vonatkozoacute tudoacutesiacutetaacutesainak forraacutesai in Hungaro-Byzantina Bp 139ndash144

Kazakov E (2002) Rannie bolgary v Povolžrsquoe in Istorija Tatar I 185ndash194Kazhdan A P (1991) Oxford Dictionary of Byzantium ed A P K OxfordKellner M G (1997) Die Ungarneinfaumllle im Bild der Quellen bis 1150 Von der raquoGens detestendalaquo

zur raquoGens ad fidem Christi conversalaquo MuumlnchenKennedy H (20042) The Prophet and the Age of the Caliphates Harlow Longman

237

Kennedy H (2007) The Great Arab Conquests How the spread of Islam changed the world we live in Phoenix

Kincses Nagy Eacute (szerk) (1991) Őstoumlrteacutenet eacutes nemzettudat 1919ndash1931 Szeged (MŐK 1)Kiraacutely P (1974) A magyarok emliacuteteacutese a Konstantin- eacutes Metoacuted-legendaacuteban BpKiraacutely P (1984) LevediandashEtelkoumlz a szlavisztikai irodalom tuumlkreacuteben in Magyar Nyelv 80 431ndash

439Klima L (1996) The Linguistic Affinity of the Volgaic Finno-Ugrians and Their Ethnogenesis Oulu

(Studia Historica Fenno-ugrica I)Klima L (2002) Finnugor toumlrteacuteneti chrestomathia II BpKmoskoacute M (1929) Muḥammad al-ʿAufī anekdotagyűjtemeacutenye negyedik reacuteszeacutenek XVI fejezete

in Toumlrteacuteneti Szemle 14 14ndash54Kmoskoacute M I1 I2 I3 Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Foumlldrajzi irodalom szerk Zimonyi I

Bp 1997 2000 2007 (MŐK 10 13 23)Kmoskoacute M Sziacuter iacuteroacutek a steppe neacutepeiről szerk Felfoumlldi Sz Bp 2004 (MŐK 20)KMTL = Korai magyar toumlrteacuteneti lexikon (9ndash14 szaacutezad) főszerk Kristoacute Gy szerk Engel P Makk

F Bp 1994Konovalova I G (2004) Administrativno-političeskaja struktura Halifata glazami vizantijcev

(laquoVnutrennaja Persijaraquo Konstantina Bagrjarodnogo) in Slavjanskij mir meždu Rimom i Kons-tantinopolem Moskva 39ndash43

Koszta L (2010) Metoacuted eacutes a magyar kereszteacutenyseacuteg kezdetei Zacheus puumlspoumlk felszenteleacutese 963-ban in bdquoFons skepsis lexrdquo Uumlnnepi tanulmaacutenyok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteleteacutere Szeged 219ndash233

Kovaacutecs L (2001) A Szent Istvaacuten-i laacutendzsa in Koronaacutek koronaacutezaacutesi jelveacutenyek szerk Bende LndashLrinczy G Oacutepusztaszer 99ndash128

Kovaacutecs L (2011) A magyar kalandozaacutesok zsaacutekmaacutenyaacuteroacutel Bp (A Hadtoumlrteacuteneti Inteacutezet eacutes Muacutezeum Koumlnyvtaacutera)

Kovaacutecs Sz (2005) Borc a kunok negyedik fejedelme in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 120 55ndash66

Kristoacute Gy (1980) Levedi toumlrzsszoumlvetseacutegeacutetől Szent Istvaacuten aacutellamaacuteig BpKristoacute Gy (1984) A tataacuterjaacuteraacutes (1241ndash1242) in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete I2 1417ndash1440Kristoacute Gy (1993) A Kaacuterpaacutet-medence eacutes a magyarsaacuteg reacutegmuacuteltja (1301-ig) SzegedKristoacute Gy (1996) Hungarian History in the Ninth Century SzegedKristoacute Gy (1998) Levedia eacutes Etelkoumlz in Magyar Nyelv 94 151ndash157Kristoacute Gy (1998a) Levedi Liuumlntika Levente in Magyar Nyelv 94 187ndash188Kristoacute Gy (2000) Orientaacutecioacutes iraacutenyok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben az ezredforduloacute taacutejaacuten in K Gy

Iacuteraacutesok Szent Istvaacuten koraacuteroacutel Szeged 7ndash17Kristoacute Gy (2005) A DAI 38 fejezete in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 3ndash9Kristoacute Gy Makk F (2001) A kilencedik eacutes tizedik szaacutezad toumlrteacutenete Pannonica Kiadoacute SzegedKumekov B E Kumekova R B (2010) Istorija Kazahstana v arabskih istočnikah II Arabskie

geografy i putešestvenniki IXndashXII vv AlmatyKuun G (1900) Keleti Kuacutetfők in A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői szerk Pauler Gy Szilaacutegyi S Bp

137ndash284Laacuteszloacute Gy (1971) Őstoumlrteacutenetuumlnk legkoraacutebbi szakaszai A finnugor őstoumlrteacutenet reacutegeacuteszeti emleacutekei a

Szovjetfoumlldoumln Bp

238

Lech K (1968) Das mongolische Weltreich Al-ʿUmarīrsquos Darstellung der mongolischen Reiche in seinem Werk Masālik al-abṣār fi mamālik al-amṣār Wiesbaden

Leeuwen A P Van Ferre A (1992) Kitāb al-Masālik wa-l-Mamālik drsquoAbu Ubayd al-Bakrī edition critique avec introduction et indices A P L ndash A F Qarṭāğ

Lewis A R (1988) Nomads and Crusaders AD 1000ndash1368 Bloomington and IndianapolisLexMa = Lexikon des Mittelalters Bd IndashIX MuumlnchenndashZuumlrich 1997ndash1998Ligeti L (szerk) (1943) A magyarsaacuteg őstoumlrteacutenete BpLigeti L (1971) Histoire secregravete des Mongols ed L Ligeti Bp 1971 (Monumenta Linguae

Mongolicae I)Ligeti L (1979) A magyar nyelv toumlroumlk kapcsolatai eacutes ami koumlruumlloumlttuumlk van II BpLigeti L (1981) The Khazarian Letter from Kiev and its Attestation in Runiform Script in Acta

Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 31 5ndash18Ligeti L (1985) Leveacutedia eacutes Etelkoumlz in Magyar Nyelv 81 1ndash19Ligeti L (1986) A magyar nyelv toumlroumlk kapcsolatai a honfoglalaacutes előtt eacutes az Aacuterpaacuted-korban BpLigeti L (1986a) A pannoacuteniai avarok etnikuma eacutes nyelve in Magyar Nyelv 82 129ndash151Litavrin G G Novoselrsquocev A P (1989) Konstantin Bagrjanorodnyj Ob upravlenii imperiej

MoskvaMagyarorszaacuteg toumlrteacutenete Előzmeacutenyek eacutes magyar toumlrteacutenet 1242-ig I1 I2 főszerk Szeacutekely Gy szerk

Bartha A Bp 1984Makk F (1996) Magyar kuumllpolitika (896ndash1196) maacutesodik bőviacutetett eacutes aacutetdolgozott kiadaacutes SzegedMakk F (1998) A Turulmadaacutertoacutel a Kettőskeresztig SzegedMakk F (1999) Levedi a fővajda in A koumlzeacutepkor szeretete Toumlrteacuteneti tanulmaacutenyok Sz Joacutenaacutes Ilona

tiszteleteacutere szerk Klaniczay G Nagy B Bp 189ndash196Makk F (2001) EtelkoumlzndashMezopotaacutemia in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 113

31ndash40Makk F (2002) Les Hongrois et lrsquoEurope entre 895 et 1038 in Kultuacuteraacutek talaacutelkozaacutesa Uumlnnepi

tanulmaacutenyok Olajos Tereacutezia professzornő tiszteleteacutere Szeged 89ndash95Makk F (2009) A magyarsaacuteg korai toumlrteacutenete in Kiraacutelylaacutenyok messzi foumlldről Magyarorszaacuteg eacutes

Kataloacutenia a koumlzeacutepkorban szerk Miquel Marina ndash Sarobe Ramon ndash Makk Ferenc ndash Toacuteth Csaba Bp

Makkay J (2005) The secondary homeland of the Proto-Hungarians in Western Siberia in Mende 2005 369ndash391

Maenchen-Helfen O P (1973) The World of the Huns Studies in their History and Culture Berkely Los Angeles London Aacutetdolgozott neacutemet fordiacutetaacutesa

(1978) Die Welt der Hunnen Eine Analyse ihrer historischen Dimension deutschspragische Ausgabe besorgt von R Goumlbl WienndashKoumllnndashGraz

Maksoudian K (ed) (1987) Yovhannes Drasxanakertacrsquoi History of Armenia transl and ed K M Atlanta

Maacutendoky Kangur I (1976) Magyar eredetű toumlrzsek a baskiacuteroknaacutel in Tiszataacutej 1976 oktoacuteber 41ndash44

Maacutendoky Kongur I (1986) Jenő eacutes Yaumlnaumly in Keletkutataacutes 1986 tavasz 70ndash74Mango C Scott R (1997) The Chronicle of Theophanes Confessor OxfordMarquart J (1903) Osteuropaumlische und ostasiatische Streifzuumlge Berlin

239

Marquart J (1924) Ein arabischer Bericht uumlber die arktischen (uralischen) Lander aus dem 10 Jahrhundert in Uralische Jahrbuumlcher 4 261ndash334

Martin J (1986) Treasure of the Land of Darkness CambridgeMartinez A P (1982) Gardīzīrsquos Two Chapters on the Turks Archivum Eurasiae Medii Aevi 2

109ndash217al-Masʿd Murūğ al-ḏahab wa maʿādin al-ğawhar vol 1ndash7 ed Ch Barbier de Meynard A

Pavet de Courteille rev et corr par Ch Pellat Beirut 1966ndash1973Matveeva G I Kokina A F (1998) Muromskij gorodok SamaraMEH = A magyarok elődeiről eacutes a honfoglalaacutesroacutel szerk Gyoumlrffy Gy Bp 1958 1975 19863Mende B G (ed) (2005) Research on the prehistory of the Hungarians A review Papers presented

at the meetings of the Institute of Archaeology of the Hungarian Academy of Sciences 2003ndash2004 (Varia Archaeologica Hungarica XVIII)

Mesterhaacutezy K (1980) Nemzetseacutegi szervezet eacutes az osztaacutelyviszonyok kialakulaacutesa a honfoglaloacute magyarsaacutegnaacutel Bp

MHK = A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői szerk Pauler Gy Szilaacutegyi S Bp 1900Minorsky V (1937) Ḥudūd al-ʿĀlam lsquoThe Regions of the Worldrsquo A Persian Geography 372 A H

ndash982 A D transl and explained by V Minorsky LondonMinorsky V (1942) Sharaf al-Zamān Ṭāhir Marvazī on China the Turks and India Arabic text

with an English transl and commentary by V Minorsky LondonMinorsky V (1953) Studies in Caucasian History LondonMinorsky V (1958) A History of Sharvān and Darband in the 10thndash11th Centuries CambridgeMiquel A (1973 1975 1980 1988) La geacuteographie humaine du monde musulman jusqrsquoau milieu du

11e siegravecle vol 1ndash4 ParisndashLa-HayeMoacutecsy A (1975) Pannonia a keacutesői csaacuteszaacuterkorban BpModzelewski K (2000) Roacutemai Euroacutepa feudaacutelis Euroacutepa barbaacuter Euroacutepa in Aetas 16 20003

5ndash24Moravcsik Gy (1934) A magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai BpMoravcsik BT = Gy Moravcsik Byzantinoturcica I Die byzantinische Quellen der Geschichte

der Tuumlrkvoumllker II Sprachreste der Tuumlrkvoumllker in den byzantinischen Quellen Berlin 1942ndash1943 19582

Moravcsik Gy (1984) Az Aacuterpaacuted-kori magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai BpMoravcsik Gy Jenkins R J H (1967) Constantine Porphyrogenitus De Administrando Imperio

vol I Greek text by Gy Moravcsik English transl by R J H Jenkins WashingtonMŐK = Magyar Őstoumlrteacuteneti Koumlnyvtaacuter Szeged BpMŐT = Magyar őstoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok szerk Bartha A Czegleacutedy K Roacutena-Tas A Bp

1977Muumlhlmann W E (1985) Ethnogonie und Ethnogenese Theoretisch-ethnologische und

ideologiekritische Studie in Studien zur Ethnogenese Bd I OpladenMuumlller L (1987) Die Taufe Russlands Die Fruumlhgeschichte des russischen Christentums bis zum

Jahre 988 MuumlnchenNagy K (2005) The Seawordikrsquo in Armenia an Attempt to Identify an Armeno-Greek Ethnonym

in Acta Orientalia Hungarica 58 233ndash241Nelson Janet L (1999) Rulers and government in New Cambridge Medieval History vol III c

900 ndash c 1024 ed Timothy Reuter Cambridge 95ndash129

240

Neacutemeth Gy (1921) Toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink koumlzeacutepső reacutetege in Magyar Nyelv 17 22ndash26Neacutemeth Gy (1922) On ogur heacutet magyar Dentuumlmogyer in Kőroumlsi Csoma-Archiacutevum I 148ndash155Neacutemeth Gy (szerk) (1940 19862) Attila eacutes hunjai BpNeacutemeth Gy (1930 1991) A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesa BpNeacutemeth Gy (1966) Magyar toumlrzsnevek a baskiacuteroknaacutel in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 68 35ndash50

Neacutemet vaacuteltozata Neacutemeth J (1966) Ungarische Stammesnamen bei den Baschkiren in Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 16 1ndash21

Neacutemeth J (1975) Tuumlrkische und ungarische Ethnonyme in Ural-Altaisches Jahrbuumlcher 47 154ndash160

Noonan ThS (1985) Khazaria as an intermediary between Islam and Eastern Europe in the second half of the ninth century the numismatic perspective in Archivum Eurasiae Medii Aevi 5 179ndash204

Noonan ThS (2006) Bizaacutenc eacutes a kazaacuterok Vajon kuumlloumlnleges kapcsolat fűzte oumlssze őket in A bizaacutenci diplomaacutecia szerk J Shepard S Franklin Bp 148ndash180

Nyitrai I (1996) A magyar őstoumlrteacutenet perzsa nyelvű forraacutesai in Honf for 61ndash76Obolensky D (1999) A Bizaacutenci Nemzetkoumlzoumlsseacuteg BpOkladnyikov A P Martinov A I (1983) Szibeacuteriai sziklarajzok Bp Orosz eredeti Naskalrsquonye

risunki epohi neolita i bronzy Moskva Izdatelrsquostvo laquoIskusstvoraquo 1972Olajos T (1995) Neacutehaacuteny nyelvi eacuteszreveacutetel a bdquoDe administrando imperiordquo magyar vonatkozaacutesuacute

reacuteszleteihez in Magyar Nyelv 91 44ndash52Olajos T (1996) A 9 szaacutezadi avar toumlrteacutenelemre vonatkozoacute goumlroumlg forraacutesok in Honffor 91ndash103Olajos T (2000) Bizaacutenc in Euroacutepa eacutes Magyarorszaacuteg Szent Istvaacuten koraacuteban szerk Kristoacute Gy eacutes

Makk F Szeged 233ndash253Olajos T (2001) A IX szaacutezadi avar toumlrteacutenelem goumlroumlg nyelvű forraacutesai SzegedOlajos T (2012) Theophuumllaktosz Szimokatteacutesz Vilaacutegtoumlrteacutenelem BpOstrowski D (2006) The growth of Muscovy (1462ndash1533) in The Cambridge History of Russia

vol I ed M Perrie Cambridge 213ndash239Pauler Gy (1900) A magyar nemzet toumlrteacutenete Szent Istvaacutenig BpPellat Ch (1962 1965) Mascūdī Les Prairies drsquoor trad franccedilaise de Ch Barbier de Meynard et

A Pavet de Courteille rev et corr par Charles Pellat tome I II ParisPelliot P (1949) Notes sur lrsquoHistoire de la Horde drsquoOr ParisPohl W (1988) Die Awaren Ein Steppenvolk in Mitteleuropa 567 bis 822 n Chr MuumlnchenPohl W (1997) The Role of the Steppe Peoples in Eastern and Central Europe in the First

Millennium AD in Origins of Central Europe ed P Urbańczyk Warsaw 65ndash78Pomorska M (2004) Middle Chulym noun formation Krakoacutew (Studia Turcologica Cracoviensia

9)Poacutesaacuten L (1996) A Neacutemet Lovagrend toumlrteacutenete a 13 szaacutezadban DebrecenProsographie der mittelbyzantinischen Zeit Erste Abteilung (641ndash876) Prolegomena Nach

Vorarbeiten F Winkelmanns erstelt von Ralph-Johannes Lilie Claudia Ludwig Thomas Pratsch Ilse Rochow ua Walter de Gruyter Berlin New York 1998 cf CD-Rom edition The Prosography of the Byzantine Empire

PSRL = Polnoe sobranie russkih letopisej Leningrad Izdatelrsquostvo Akademii Nauk SSSR 1ndash 1926ndashPusztay J (1977) Az bdquougor-toumlroumlk haacuteboruacuterdquo utaacuten Fejezetek a magyar nyelvhasonliacutetaacutes toumlrteacuteneteacuteből Bp

241

Qazwn Mīrzā M (ed) (1912) The Tarsquorīkh-i-Jahān-Gushā of lsquoAlārsquoursquod-Dīn lsquoAṭā Malik-i-Juwaynī London (E J W Gibb Memorial XVI vol 1)

Rašīd ad-Dīn Sbornik Letopisej 1952 II = Rašid-ad-Din Sbornik letopisej t II per Ju P Verhovskij Moskva

Reiske J (1829) Constantine Porphyrogenitus De Caeremoniis Aulae et Ecclesiae Byzantinae ed J Reiske Bonn

Rentschler M (2005) Cremonai Liudprand Tanulmaacutenyok a koumlzeacutepkor kelet-nyugati kultuacutertoumlrteacuteneteacutehez in Peter Classen ndash Cremonai Liudprand A Nyugat eacutes Bizaacutenc a 8ndash10 szaacutezadban Bp 193ndash308

Reacuteveacutesz L (1996) A karosi honfoglalaacutes kori temetők Reacutegeacuteszeti adatok a Felső-Tisza-videacutek X szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez Miskolc

Romašov S A (1992ndash1994) Bolgarskie plemena severnogo pričernomorrsquoja v VndashVII vv in Archivum Eurasiae Medii Aevi 8 207ndash252

Romanuk Alla I (2005) Studien zur Geschichte und Archaumlologie des Byzantinischen Cherson Leiden Boston

Roacutena-Tas A (1978) A nyelvrokonsaacuteg Kalandozaacutesok a toumlrteacuteneti nyelvtudomaacutenyban BpRoacutena-Tas A (1978a) Julius Neacutemeth Life and Work in Acta Orientalia Academiae Scientiarum

Hungaricae 32 261ndash284Roacutena-Tas A (1982) A kazaacuter neacutepneacutevről in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 84 349ndash380Roacutena-Tas A (1986) A magyar neacutepneacutev egy 1311-es volgai bolgaacuter siacuterfeliraton in Magyar Nyelv 82

78ndash81Roacutena-Tas A (1993) A honfoglalaacuteskori magyarsaacuteg Bp (Eacutertekezeacutesek emleacutekezeacutesek)Roacutena-Tas A (1996) A honfoglaloacute magyar neacutep BpRoacutena-Tas A (1998) Turkic influence on the Uralic languages in Sinor D (ed) The Uralic

languages Description history and foreign influences Handbuch der Orientalistik Achte Abteilung Handbook of Uralic Studies Leiden 742ndash780

Roacutena-Tas A (1999) Hungarians and Europe in the Early Middle Ages CEU Press BpRoacutena-Tas A (1999a) Honfoglalaacutes eacutes neacutepalakulaacutes a koumlzeacutepkori Euraacutezsiaacuteban Bp (Szeacutekfoglaloacutek a

Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemiaacuten)Roacutena-Tas A (2001) Magyarok a korai toumlrteacutenelmuumlnk forraacutesaiban in Forraacutesok a korai magyar

toumlrteacutenelem ismereteacutehez szerk Roacutena-Tas A Bp 18ndash25 (MŐK 16)Roacutena-Tas A (2004) Neacutehaacuteny megjegyzeacutes faneveinkről IndashII (buumlkk dioacute gyertyaacuten gyuumlmoumllcseacuteny eacuteger

kőris mogyoroacute toumllgy) in Magyar Nyelv 100 260ndash273 419ndash438 Roacutena-Tas A (2005) TurkicndashAlanianndashHungarian Contacts in Acta Orientalia Academiae

Scientiarum Hungaricae 58 205ndash213Roacutena-Tas A Berta Aacute (2011) West Old Turkic Turkic Loanwords in Hungarian Harrassowitz

Verlag Wiesbaden (Turcologica 84)Rosser H (2012) Historical Dictionary of Byzantium Landham MarylandRussel J (1998) The Armenian Shrines of Black Youth (trsquoux manuk) in Le Museacuteon 111 319ndash

343Schaumlfer T (1998) Untersuchungen zur Gesellschaft des Hunnenreiches auf kulturanthropologischer

Grundlage HamburgSchlesinger W (1963) West und Ost in der deutschen Verfassungsgeschichte in Beitraumlge zur

deutschen Geschichte des Mittelalters II Goumlttingen 233ndash253

242

Schreiner P (1989) Eine chinesische Beschreibung Konstantinopels aus dem 7 Jahrhundert in Istanbuler Mitteilungen 39 493ndash505

Simon R (2007) Ibn Fadlaacuten Beszaacutemoloacute a volgai bolgaacuterok foumlldjeacuten tett utazaacutesroacutel ford S R BpSinkovics B (2002) Vaacutembeacutery eacutes a magyar-toumlroumlk rokonsaacuteg in Acta Universitatis Szegediensis Acta

Historica 112 (Szeged) 89ndash97Sinor D (1990) The Hun Period in The Cambridge History of Early Inner Asia ed D S

Cambridge 177ndash205Sinor D (2001) The Mongols in the West in Journal of Asian History 33 1ndash44Sipcz K (2006) A magyar mint uraacuteli nyelv in Kiefer F (szerk) Magyar nyelv Bp 288ndash314Smith D Anthony (1998) Nationalism and Modernism A critical survey of recent theories of

nations and nationalism Routledge London New YorkSomogyi S (1984) Toumlrteacuteneti foumlldrajzi bevezető in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete I1 25ndash68Sotoodeh M (1962) Ḥudūd al-ʿālam min al-mashriq ila al-maghrib compiled in 982ndash3 AD372

AH ed M S TehranSpitzer J Shlomo Komoroacuteczy G (2003) Heacuteber kuacutetforraacutesok Magyarorszaacuteg eacutes a magyarorszaacutegi

zsidoacutesaacuteg toumlrteacuteneteacutehez a kezdetektől 1686-ig BpSRH = Scriptores Rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum

Edendo operi praefuit Emericus Szentpeacutetery IndashII Bp 1937ndash1938 (reprint 1999 Szovaacutek K eacutes Veszpreacutemy L utoacuteszavaacuteval eacutes kiegeacutesziacuteteacuteseivel)

SSS = Słownik Starożytności Słowiańskich t 1ndash8 Wrocław Warszawa Krakoacutew 1961ndash1991Stephenson P A (2001) On the need for further studies of medieval Hungary in English in

Byzantium and East Central Europe ed G Prinzig M Salamon Cracow 99ndash109Studia Varia Tanulmaacutenyok Szaacutedeczky-Kardoss Samu nyolcvanadik szuumlleteacutesnapjaacutera szerk Makk F

Tar I Wojtilla Gy Szeged 1998Szaacutedeczky-Kardoss S (1990) The Avars in The Cambridge History of Early Inner Asia ed

D Sinor Cambridge 206ndash228Szaacutedeczky-Kardoss S (1977) Adaleacutek a szavaacuterd magyarsaacuteg probleacutemaacutejaacutehoz in MŐT 277ndash282Szaacutedeczky-Kardoss S (1986) Avarica Uumlber die Awarengeschichte und ihre Quellen SzegedSzaacutedeczky-Kardoss S (1998) Az avar toumlrteacutenelem forraacutesai 557-től 806-ig Die Quellen der Awaren-

geschichte von 557 bis 806 BpSzke B (1962) A honfoglaloacute eacutes kora Aacuterpaacuted-kori magyarsaacuteg reacutegeacuteszeti emleacutekei Bp (Reacutegeacuteszeti

Tanulmaacutenyok 1)Szke B M (1994) A Kaacuterpaacutet-medence a 9 szaacutezadban in Honfreacuteg 77ndash84SZOumlM = Bevezeteacutes a magyar őstoumlrteacutenet kutataacutesaacutenak forraacutesaiba szerk Hajduacute P Kristoacute

Gy Roacutena-Tas A IndashIV Bp 1976ndash1982 iacutertaacutek a Szegedi Akadeacutemiai Bizottsaacuteg Őstoumlrteacuteneti Munkakoumlzoumlsseacutegeacutenek tagjai

Szcs J (1984) Nemzet eacutes toumlrteacutenelem BpSzcs J (1992 1997) A magyar nemzeti tudat kialakulaacutesa Szeged Bp (MŐK 3)al-Ṭabarī = Tārīkh aṭ-Ṭabarī ed Mohammad Abul-Fadl Ibrahim Cairo 1979Taagepera R (2000) A finnugor neacutepek az orosz aacutellamban BpTakaacutecs Z B (2004) A magyarok tuumlrk megnevezeacutese Biacuteborbanszuumlletett Konstantinos De

administrando imperio ciacutemű munkaacutejaacuteban in Savaria A Vas Megyei Muacutezeumok Eacutertesiacutetője (Szombathely) 317ndash333

Tataacuterjaacuteraacutes szerk Nagy B Bp 2003

243

Ter-Ghewondyan A (1976) The Arab Emirates in Bagratid Armenia Erevan 1965 English transl by N G Garsoian Lisbon

TESz = A magyar nyelv toumlrteacuteneti-etimoloacutegiai szoacutetaacutera IndashIII szerk Benk L Kiss L Papp L Bp 1967ndash1976

Thackston W M (1999) Rashiduddin Fazlullah Jamirsquoursquot-tawarikh Compendium of Chronicles A History of the Mongols transl and annotated by W M Th Cambridge Mass Harvard University (Sources of Oriental Languages and Literatures 45)

Thompson E A (1948 2003) A History of Attila and the Huns Oxford 1948 magyar fordiacutetaacutes E A Thompson A hunok Szeged Szukits Koumlnyvkiadoacute 2003

Thomson R (ed) (1985) Thomas Artsruni History of the House of the Artsrunik tr and ed R Th Detroit

Thury J (1897) A magyaroknak raquoSzavarti-Aszfalilaquo neveacuteről in Szaacutezadok 31 317ndash327 391ndash403Togan A Z V (1939) Ibn Faḍlānrsquos Reisebericht LeipzigToacuteth Saacutendor L (1998) Levediaacutetoacutel a Kaacuterpaacutet-medenceacuteig Szeged (Szegedi Koumlzeacutepkortoumlrteacuteneti

Koumlnyvtaacuter 14)Toacuteth Saacutendor L (2000) Szoumlvetseacuteg vagy vazallitaacutes Megjegyzeacutesek a magyarndashkazaacuter kapcsolatokhoz

in bdquoMagyaroknak eleirőlrdquo Uumlnnepi tanulmaacutenyok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteleteacutere szerk Piti F Szeged 637ndash654

Toacuteth Saacutendor L (2010) A honfoglalaacutestoacutel az aacutellamalapiacutetaacutesig A magyarsaacuteg toumlrteacutenete a 10 szaacutezadban Szeged

Toumanoff C (1966) Armenia and Georgia in The Cambridge Medieval History vol IV The Byzantine Empire part I Cambridge 593ndash637

Turtledove H (1982) The Chronicle of Theophanes An English translation of anni mundi 6095ndash6305 (AD 602ndash813) with introduction and notes by Harry Turtledove University of Pennsylvania Press Philadelphia

Ungvaacutery J (1999) Rendiacutethetetlen szavaacuterdok in Aetas 19993 5ndash10Ungvaacutery J (1998) Πρῶτος βοέβοδος in Magyar Nyelv 94 188ndash191Ungvaacutery J (1998a) Κεφαλή in Studia Varia 148ndash151Valeev R (2006) Denežno-vesovaja sistema in Istorija Tatar II 290ndash298Vaacutembeacutery Aacute (1882) A magyarok eredete ethnologiai tanulmaacuteny BpVarady L (1989) Revision des Ungarn-Image von K Porphyrogennetos in Byzantinische

Zeitschrift 82 22ndash58Vaacutesaacutery I (1974) A jezsuita Cseles Maacuterton eacutes a Julianus-jelenteacutes (A Magna Hungaria- eacutes a Jugria-

keacuterdeacutes toumlrteacuteneteacutehez) in Koumlzeacutepkori kuacutetfőink kritikus keacuterdeacutesei Bp 261ndash275Vaacutesaacutery I (1975) The Hungarians or Možars and the Meščers Mišers of the Middle Volga Region

in Archivum Eurasiae Medii Aevi 1 237ndash275Vaacutesaacutery I (1977) A Volga-videacuteki magyar toumlredeacutek a mongol kor utaacuten in MŐT 283ndash290Vaacutesaacutery I (1982) The ldquoYugriardquo Problem in Chuvash Studies ed A Roacutena-Tas Bp 247ndash257Vaacutesaacutery I (1985) A baskiacuter-magyar keacuterdeacutes nyelvi vetuumlletben in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 87

369ndash388Vaacutesaacutery I (2008) Magyar őshazaacutek eacutes magyar őstoumlrteacuteneacuteszek Bp (MŐK 24)Vaissiegravere Eacute de la (2005) Sogdian Traders transl by J Ward LeidenndashBostonVeacutekony G (1986) Levedia meg Atel eacutes Kuzu in Magyar Nyelv 82 41ndash53

244

Wenskus R (1961) Stammesbildung und Verfassung Das Werden der fruumlhmittelalterlichen Gentes KoumllnndashWien

Wenskus R (1974) Probleme der germanisch-deutschen Verfassung- und Sozialgeschichte im Lichte der Ethnosoziologie in Historische Forschungen fuumlr Walter Schlesinger hrsg H Beumann Koumlln 19ndash46

Wiet G (1955) Ibn Rusteh Les atours preacutecieux trad de G W CairoWirth G (1999) Attila das Hunnenreich und Europa Stuttgart Berlin KoumllnWojtilla Gy (1999) A koumlzeacutepkori India toumlrteacutenete SzegedWolfram H (1988) History of Goths transl Th Dunlap University of California Press Berkeley

Los Angeles LondonWolfram H (1997) The Roman Empire and Its Germanic Peoples transl Th Dunlap University

of California Press Berkeley Los Angeles Londonal-Yaʿqūbī ed Houtsma = al-Yaʿqūbī Taʾrīkh ed M Th Houtsma Leiden 1883Yākūt al-Rūmī Mu dʿjam al-buldān 1ndash5 Dar Sader Beirut 1979Zahoder B N (1962 1967) Kaspijskij svod svedenij o vostočnoj Evrope IndashII MoskvaZimmermann H (2001) Der Deutschen Orden in Siebenbuumlrgen Eine diplomatische Untersuchung

KoumllnndashWeimarndashWienZimonyi I (1988) Ligeti Lajos magyar őstoumlrteacuteneti koncepcioacuteja in Szaacutezadok 122 216ndash221Zimonyi I (1990) The Origins of the Volga Bulghars Szeged (Studia Uralo-Altaica 32)Zimonyi I (1995) Az euraacutezsiai steppe nomaacutedjai eacutes szomszeacutedai in Acta Universitatis Szegediensis

Acta Historica 99 (Szeged) 65ndash75Zimonyi I (1996) A 9 szaacutezadi magyarokra vonatkozoacute arab forraacutesok A Ğayhānī-hagyomaacuteny in

Honffor 49ndash59Zimonyi I (1998) Constantinus Porphyrogenitus De administrando imperio magyar fejezeteacutenek

toumlroumlk haacutettereacuteről in Studia Varia 159ndash166Zimonyi I (1999) Preacutehistoire hongroise meacutethodes de recherche et vue drsquoensemble in Les Hongrois

et lrsquoEurope conquecircte et integration par S Csernus et K Korompay ParisndashSzeged 29ndash43Zimonyi I (2001) Why were the Hungarians Referred to as Turks in the Early Muslim Sources in

Neacuteptoumlrteacutenet ndash Nyelvtoumlrteacutenet A 70 eacuteves Roacutena-Tas Andraacutes koumlszoumlnteacutese szerk Kaacuteroly L eacutes Kincses Nagy Eacute Szeged 201ndash212

Zimonyi I (2001a) Egy uacutej muszlim forraacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarokroacutel in Nomaacuted neacutepvaacutendorlaacutesok magyar honfoglalaacutes szerk Felfoumlldi Sz Sinkovics B Bp 88ndash96 (MŐK 15)

Zimonyi I (2002) Az euraacutezsiai steppe nomaacutedjai eacutes a Koumlzel-Kelet beduinjai in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 112 (Szeged) 99ndash109

Zimonyi I (2003) Bodun und El im Fruumlhmittelalter in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 56 57ndash79

Zimonyi I (2005) Muszlim forraacutesok a honfoglalaacutes előtti magyarokroacutel A Ğayhānī-hagyomaacuteny magyar fejezete Bp (MŐK 22)

Zimonyi I (2005a) Volgai bulgaacuter vaacuterosok a 10ndash13 szaacutezadban in Wojtilla Gyula Emleacutekkoumlnyv szerk Felfoumlldi Sz Szeged 160ndash167

Zimonyi I (2005b) The state of the research on the prehistory of the Hungarians Historiography (Oriental sources history of the Steppe) in Research on the prehistory of the Hungarians A review Papers presented at the meetings of the Institute of Archaeology of the HAS 2003ndash2004 ed B G Mende Bp 87ndash102 (Varia Archaeologica Hungarica XVIII)

245

Zimonyi I (2007ndash2008) Vom Ural ins Karpaten-Becken Die Grundzuumlge der ungarischen Fruumlhgeschichte in Chronica 7ndash8 261ndash270

Zimonyi I (2009) Az iszlaacutem eacutes a koumlzeacutepkori Kelet-Euroacutepa in Teacuteriacuteteacutes ndash megteacutereacutes A vilaacutegvallaacutesok terjedeacutese Kelet-Euroacutepa neacutepei koumlzoumltt szerk Balogh L Kovaacutecs Sz Bp 11ndash28 (MŐK 25)

Zimonyi I (2011) A nomaacutedok jelentőseacutege a koumlzeacutepkori Euroacutepaacuteban in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 127 (Szeged) 98ndash105

Źroacutedła arabskie do dziejoacutew słowiańszczyzny [Arab forraacutesok a szlaacutevok toumlrteacuteneteacutere] I Hrsg T Lewicki Wrocław Krakoacutew 1956 II1 Hrsg T Lewicki Wrocław Warsawa Krakoacutew 1969 II2 Hrsg T Lewicki Wrocław Warsawa Krakoacutew 1977 III Hrsg A Kmietowicz F Kmietowicz T Lewicki Wrocław Warszawa Krakoacutew 1985

Zsirai M (1930) Jugria Finnugor neacutepnevek I Bp (A Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg Kiadvaacutenyai 174)

A teacuterkeacutepek forraacutesa

1 A magyarok a Kaukaacutezusban eacutes Deacutel-Oroszorszaacutegban Ligeti nyomaacuten (Ligeti 1943 115) 14

2 A magyar neacutepvaacutendorlaacutes Makk szerint (Makk 2009 50) 16 3 A magyar vaacutendorlaacutes Fodor szerint (Fodor 2009 39) 18 4 A magyar vaacutendorlaacutes Ligeti szerint (Ligeti 1986 340 365) 19 5 Toumlroumlk nyelvek eacutes dialektusok a Csulim folyoacute videacutekeacuten Pomorska alapjaacuten

(Pomorska 2004 9) 30 6 Usztyugi utak Szibeacuteriaacuteba (Martin 1986 98) 39 7 Moszkva terjeszkedeacutese 1462ndash1533 (Ostrowski 2006 214) 40 8 Julianus első uacutetja (Laacuteszloacute Gy bdquoEmleacutekezzuumlnk reacutegiekrőlhelliprdquo Bp 1979 118) 45 9 Volgai Bulgaacuteria a 10ndash12 szaacutezadban (httpuploadwikimediaorgwikipediacvdd9

Bulgar_volgajpg) 4810 Reacutegeacuteszeti kultuacuteraacutek a VolgandashKaacutema videacutekeacuten a Kr u 1 eacutevezred koumlzepeacuten

(Istorija tatar I 207) 6511 A korai volgai bulgaacuterok temetői (Istorija tatar I 185) 6712 Az ősmagyarsaacuteg vaacutendorlaacutesa Roacutena-Tas nyomaacuten (Roacutena-Tas Berta 2011 1486) 9113 A kaukaacutezusi reacutegioacute 565 koumlruumll (httpuploadwikimediaorgwikipediacommons118Caucasus_565_map_depng) 10314 Foumlldrajzi nevek lehetseacuteges azonosiacutetaacutesa a honfoglaloacute magyarsaacuteg teruumlletein

Benkő nyomaacuten (Benk 1984 397) 11315 A Kaukaacutezus Toumanoff műve alapjaacuten (Toumanoff 1966 608) 12816 Armeacutenia a korai Bagratida-korban (884ndash962) (Maksoudian 1987 321ndash322) 13017 A Kaukaacutezuson tuacuteli teruumllet keleti reacutesze a 10 szaacutezadban (Minorsky 1953 78) 13718 Perzsia eacutes Horaszaacuten (httpwwwmuhammadanismorgmapsAsia_minor_persiia_

1000gif) 15119 Az Abbaszida Sziacuteria 800 koumlruumll (httpmatrixmsueduhstfisherHST3722008hst372readingsmaps

AbbasidSyriahtml) 15420 Pannonia a keacuteső roacutemai korban (Moacutecsy 1975 104) 18121 A tataacuterjaacuteraacutes (Hoacuteman B ndash Szekf Gy Magyar toumlrteacutenet II Bp 1928

112ndash113 oldal koumlzoumltt) 18722 Szlaacutev telepuumlleacutesek a Balkaacutenon a 7ndash8 szaacutezadban (httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 154) 19423 Oacutevilaacutegi civilizaacutecioacutek 1000 taacutejaacuten (Lewis 1988 91) 207

A Magyar Őstoumlrteacuteneti Koumlnyvtaacuter koumltetei

1 Őstoumlrteacutenet eacutes nemzettudat szerk Kincses Nagy Eacuteva Szeged 19912 Saacutendor Klaacutera A Bolognai Rovaacutesemleacutek Szeged 19913 Szcs Jenő A magyar nemzeti tudat kialakulaacutesa szerk Zimonyi Istvaacuten Szeged

19924 Rovaacutesiacuteraacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben szerk Saacutendor Klaacutera Szeged 19925 Szaacutedeczky-Kardoss Samu Az avar toumlrteacutenelem forraacutesai I (Die Quellen der

Awarengeschichte) Szeged 19926 Boacutena Istvaacuten Cseh Jaacutenos Nagy Margit Tomka Peacuteter Toacuteth Aacutegnes

Hunok ndash gepidaacutek ndash langobardok oumlsszeaacutelliacutetotta Boacutena Istvaacuten Szeged 19937 Vaacutesaacutery Istvaacuten A reacutegi Belső-Aacutezsia toumlrteacutenete Szeged 19938 Baacutelint Csanaacuted Kelet a korai avarok eacutes Bizaacutenc kapcsolatai Reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok

Szeged 19959 Roacutena-Tas Andraacutes A magyarsaacuteg korai toumlrteacutenete Szeged 1995

A tovaacutebbi koumltetek a Balassi Kiadoacute gondozaacutesaacuteban jelentek meg

10 Kmoskoacute Mihaacutely Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Foumlldrajzi irodalom I1 szerk Zimonyi Istvaacuten Bp 1997

11 Reacutedei Kaacuteroly Őstoumlrteacutenetuumlnk keacuterdeacutesei Bp 199812 Szaacutedeczky-Kardoss Samu Az avar toumlrteacutenelem forraacutesai 557-től 806-ig

(Die Quellen der Awarengeschichte von 557 bis 806) Bp 199813 Kmoskoacute Mihaacutely Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Foumlldrajzi irodalom I2

szerk Zimonyi Istvaacuten Bp 200014 A Kaacuterpaacutet-medence eacutes a steppe szerk Maacuterton Alfreacuted Bp 200115 Nomaacuted neacutepvaacutendorlaacutesok ndash magyar honfoglalaacutes szerk Felfoumlldi Szabolcs

Sinkovics Balaacutezs Bp 200116 Forraacutesok a korai magyar toumlrteacutenelem ismereteacutehez szerk Roacutena-Tas Andraacutes Bp 200117 A saacutemaacutenhit emleacutekei Toumlroumlk neacutepek szerk Molnaacuter Aacutedaacutem Bp 200318 Reacutedei Kaacuteroly Őstoumlrteacutenetuumlnk keacuterdeacutesei Bp 2003219 Vaacutesaacutery Istvaacuten A reacutegi Belső-Aacutezsia toumlrteacutenete Bp 2003220 Kmoskoacute Mihaacutely Sziacuter iacuteroacutek a steppe neacutepeiről szerk Felfoumlldi Szabolcs Bp 2004

21 Fegyveres nomaacutedok nomaacuted fegyverek szerk Balogh Laacuteszloacute Keller Laacuteszloacute Bp 2004

22 Zimonyi Istvaacuten Muszlim forraacutesok a honfoglalaacutes előtti magyarokroacutel A Ǧayhānī-hagyomaacuteny magyar fejezete Bp 2005

23 Kmoskoacute Mihaacutely Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Foumlldrajzi irodalom I3 szerk Zimonyi Istvaacuten Bp 2007

24 Vaacutesaacutery Istvaacuten Magyar őshazaacutek eacutes magyar őstoumlrteacuteneacuteszek Bp 200825 Teacuteriacuteteacutes ndash megteacutereacutes A vilaacutegvallaacutesok terjedeacutese Kelet-Euroacutepa neacutepei koumlzoumltt

szerk Balogh Laacuteszloacute Kovaacutecs Szilvia Bp 200926 Theophuumllaktosz Szimokatteacutesz Vilaacutegtoumlrteacutenelem fordiacutetotta a bevezeteacutest

eacutes a jegyzeteket iacuterta Olajos Tereacutez Bp 201227 Zimonyi Istvaacuten Koumlzeacutepkori nomaacutedok ndash korai magyarok Bp 2012

Magyar Őstoumlrteacuteneti Koumlnyvtaacuter28

A Szegedi Tudomaacutenyegyetem Koumlzeacutepkori Egyetemes Toumlrteacuteneti Tanszeacutekeacutenek

kiadvaacutenyai

A sorozatot szerkesztiZimonyi Istvaacuten

Zimonyi Istvaacuten

A MAGYARSAacuteG KORAI TOumlRTEacuteNETEacuteNEK SAROKPONTJAI

Elmeacuteletek az uacutejabb irodalom tuumlkreacuteben

Balassi KiadoacuteBudapest

A koumltet megjeleneacuteseacutet taacutemogatta a

Nemzeti Kulturaacutelis Alap

A boriacutetoacutenHajfonatkorong honfoglalaacutes kori siacuterboacutel Dormaacutend-Hanyi-puszta

(Eger Doboacute Istvaacuten Vaacutermuacutezeum)Kozma Kaacuteroly felveacutetele

A teacuterkeacutepeket rajzoltaSzaacutentoacute Richaacuterd

copy Zimonyi Istvaacuten 2014copy Szaacutentoacute Richaacuterd 2014

ISSN 1215-4024ISBN 978-963-506-940-8

Felelős kiadoacute a Balassi Kiadoacute igazgatoacutejaFelelős szerkesztő K Bende Ildikoacute

Műszaki szerkesztő Harcsaacuter MagdaToumlrdelte Mocsonoky Gaacutebor

Tartalom

Bevezeteacutes 7I A VolgandashKaacutema-videacutek szerepe a korai magyar toumlrteacutenetben 23 A legkoraacutebbi magyar bdquoőshazardquo-koncepcioacutek 27 A Jugria-keacuterdeacutes 34 Julianus utazaacutesa eacutes az aacuteltala megtalaacutelt magyar toumlredeacutek 43 Baskiacuterndashmagyar kapcsolatok 49 Baskiacuterok a Volgaacutetoacutel keletre 50 A baskiacuter neacutev a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben lakoacute magyarokra 51 Tudoacutesiacutetaacutesok a baskiacuter neacutepről mindkeacutet teruumlleten 54 A mongol eacutes latin adatok a baskiacuterokroacutel 58 Baskiacuterndashmagyar toumlrzsneacutevi eacutes nyelvi egyezeacutesek 59 Volgai bulgaacuterok eacutes magyarok 61II Magyarok a steppeacuten 73 A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak toumlrteacuteneti vonatkozaacutesai 73 A bizaacutenci latin eacutes muszlim forraacutesok az euraacutezsiai steppe 4ndash10 szaacutezadi

toumlrteacuteneteacuteről 92 Konstantin tudoacutesiacutetaacutesa a magyarokroacutel 105 Magyar adatok 108 Nyelvhasznaacutelat 115 Forraacutesok 118 Toumlrteacuteneti eacutertelmezeacutes 120 38 A tuumlrkoumlk neacutepeacutenek eredeteacuteről 120 39 eacutes 40 fejezet 159 A Ğayhānī-hagyomaacuteny a magyarokroacutel 162III Magyarok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben 179 Az euraacutezsiai steppe eacutes a koumlzeacutepkori Euroacutepa viszonya 179 A kereszteacuteny Nyugat eacutes a 10 szaacutezadi vilaacuteg 200 Vilaacutegvallaacutesok Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban 213Oumlsszegzeacutes 221Bibliograacutefi a 231A teacuterkeacutepek forraacutesa 247

Bevezeteacutes

A korai magyar toumlrteacutenet azaz a magyar etnogenezis kutataacutesaacutenak aacutettekinteacuteseacutere az uacutejabb eredmeacutenyek szaacutembaveacuteteleacutere eacutes a lehetseacuteges uacutej iraacutenyok kijeloumlleacuteseacutere időnkeacutent szuumlkseacuteg van A honfoglalaacutes 1996-os 1100 eacutevforduloacuteja kapcsaacuten nagy lenduumlletet kapoacute kutataacutesok nyomaacuten uacutej szinteacutezisek szuumllettek az egyes tudomaacutenyaacutegakban de ezeket nem uumltkoumlztetteacutek a 9 szaacutezad előtti magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutere vonatkozoacute hagyomaacutenyos el-keacutepzeleacutesekkel Iacutegy az eredmeacutenyek az adott tudomaacutenyteruumlleten beluumll maradtak Ezek koumlzuumll kuumlloumln kiemelneacutem a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak kutataacutesaacutet oumlsszegző Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Berta Aacuterpaacuted monograacutefiaacutejaacutet A muszlim forraacutesok kutataacutesaacuteban jelentős előrehaladaacutes toumlrteacutent Kmoskoacute Mihaacutely hagyateacutekaacutenak reacuteszbeni publikaacutelaacutesaacuteval a Ğayhānī-hagyomaacuteny rekonstruaacutelaacutesaacuteval illetve Ibn Ḥayyān magyarokra vonat-kozoacute adatainak Elter Istvaacuten aacuteltal toumlrteacutent feldolgozaacutesaacuteval Simon Roacutebert Ibn Faḍlān-fordiacutetaacutesaacuteval A magyarsaacuteg 5ndash9 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez kapcsolhatoacute nomaacuted neacutepekre eacutes birodalmakra vonatkozoacute forraacutesok uacutej feldolgozaacutesai jelentek meg Szaacutedeczky-Kardoss Samu eacutes Olajos Tereacutezia reacuteveacuten az avarokra vontakozoacute teljes forraacutesanyag hozzaacutefeacuterhető illetve Berta Aacuterpaacuted a tuumlrk rovaacutesiacuteraacutesos emleacutekeket tette koumlzzeacute Kelet-Euroacutepa toumlrteacute-neti kutataacutesaacuteban Font Maacuterta munkaacutessaacutegaacutera utalhatunk A reacutegeacuteszet teruumlleteacuten is ko-moly előreleacutepeacutes toumlrteacutent Itt is csak neacutehaacuteny fontosabb eredmeacutenyre hivatkozom Baacutelint Csanaacuted a nagyszentmikloacutesi kincs feldolgozaacutesakor maacuter az uacutejabb moacutedszereket hasz-naacutelta fel Reacuteveacutesz Laacuteszloacute a Felső-Tisza-videacutek leleteivel komoly fordulatot hozott a ku-tataacutesban Kovaacutecs Laacuteszloacute a magyar kalandozaacutesok zsaacutekmaacutenyaacuteroacutel iacutert aacutetfogoacute tanulmaacutenyt illetve Fodor Istvaacuten toumlbb munkaacuteban foglalta oumlssze a korai magyarsaacutegra vonatkozoacute el-keacutepzeleacuteseit1 Uacutej eredmeacutenyek oumlsszegzeacuteseacutere eacutes azoknak a hagyomaacutenyos toumlrteacuteneti kon-cepcioacutekkal valoacute oumlsszeveteacuteseacutere vaacutellalkoztam a toumlrteacutenettudomaacuteny eacutes bizonyos meacuterteacute-kig az orientalisztika teruumlleteacuten

Elsőkeacutent a kutataacutes roumlvid aacutettekinteacuteseacutere teszek kiacuteseacuterletet A 19 szaacutezad maacutesodik feleacute-ben a magyarsaacuteg korai toumlrteacutenete az ugorndashtoumlroumlk haacuteboruacute nyomaacuten keruumllt az eacuterdeklődeacutes koumlzeacuteppontjaacuteba A Keacutezai Simon aacuteltal kidolgozott hunndashmagyar azonossaacuteg2 a 15 szaacute-

1 Roacutena-Tas Berta 2011 Kmoskoacute I1ndash3 Zimonyi 2005 Elter 2009 Simon 2007 Szaacutedecz-ky-Kardoss 1998 Olajos 2001 Olajos 2012 Berta 2004 Font 2009 Baacutelint 2004 Reacuteveacutesz 1996 Kovaacutecs 2011 Fodor 2009

2 Szcs 1984 413ndash555

8

zadra a magyar nemesseacuteg meghataacuterozoacute ideoloacutegiaacutejaacutevaacute vaacutelt eacutes ez alapvető jelentőseacutegű volt a magyar nemzeti tudat szempontjaacuteboacutel A hunok nyelveacuteről nincsenek megbiacutez-hatoacute adatok ennek elleneacutere a toumlbbseacutegi aacutellaacutespont szerint toumlroumlk nyelvűek lehettek iacutegy a magyarsaacuteg toumlroumlk eredete teljesen beilleszthető volt a hun szaacutermazaacuteselmeacuteletbe

A magyarorszaacutegi nyelveacuteszeti kutataacutesok a 19 szaacutezad maacutesodik feleacutere eacuterteacutek el azt a szintet ami lehetőveacute tette a finnugor oumlsszehasonliacutetoacute nyelvtudomaacuteny alapjainak a megteremteacuteseacutet3 Ennek koumlvetkezteacuteben igazolni lehetett hogy a magyar nyelv a finn-ugor nyelvaacuteghoz tartozik A hagyomaacutenyosnak tekinthető toumlroumlk eacutes az uacutej finnugor iraacutenyzat koumlzoumltt vita bontakozott ki az előbbi emblematikus keacutepviselője Vaacutembeacutery Aacutermin miacuteg az utoacutebbieacute Budenz Joacutezsef volt Vaacutembeacutery azonban nem csupaacuten nyelvi siacutekon folytatta a poleacutemiaacutet hanem a magyar neacutep toumlroumlkoumls volta mellett szaacutellt siacutekra Ennek pontos eacutertelmezeacutese ma sem egyeacutertelmű A korai magyarsaacutegot a muszlim eacutes bizaacutenci szerzők a toumlroumlk neacutepek koumlzeacute soroljaacutek4 Feltehetően azeacutert mert a magyar toumlrzs-szoumlvetseacuteg kialakulaacutesa olyan nomaacuted neacutepek koumlzoumltt eacutes birodalmak kereteiben ment veacutegbe amelyekben a nyelvileg meghataacuterozoacute elemet a toumlroumlk nyelvű neacutepek alkottaacutek iacutegy a toumlroumlkoumls jelző egyfajta politikai berendezkedeacutesre eacutes eacuteletmoacutedra utalhatott azaz a nomaacuted szinonimaacuteja lehetett Az ugor eacutes toumlroumlk aacutellaacutespontot keacutepviselők neacutezetei koumlzoumltt ebben a vonatkozaacutesban az ellenteacutet laacutetszoacutelagos volt mivel a keacutet rendszer azaz a nyelv eacutes eacuteletmoacuted valamint a politikai berendezkedeacutes koumlzoumltt koumlzvetlen oumlsszefuumlggeacutes nem mutathatoacute ki5

A vitaacutenak ideoloacutegiai felhangjai is voltak A hunndashtoumlroumlk teoacuteria volt a magyar ne-messeacuteg aacuteltal elfogadott eredetelmeacutelet eacutes ez a formaacuteloacutedoacute modern nemzettudat kul-tuacuternemzet-koncepcioacutejaacuteba illeszkedett A finnugor eredet keacutepviselői inkaacutebb a polgaacute-rosodaacutes eszmeacutejeacutet keacutepviselteacutek azonban a magyar polgaacutersaacuteg zoumlmeacuteben nem magyar gyoumlkerekkel rendelkezett Budenz koumlztudomaacutesuacutean neacutemet szaacutermazaacutesuacute volt A vita időnkeacutent ma is fellaacutengol eacutes a finnugor-elmeacuteletet az osztraacutek eacutes szovjet politika eszkouml-zekeacutent interpretaacuteljaacutek Ilyen szaacutendeacutekok leacutetezeacuteseacuteről persze lehet vitatkozni de az hogy a finnugor nyelvtudoacutesokat a kutataacutesban politikai eacuterdekek vezeacuterelteacutek volna nyilvaacuten abszurd eacutes igazsaacutegtalan

A 19 szaacutezad veacutegeacuten a millenniumi rendezveacutenysorozat jelentős előreleacutepeacutest hozott a korai magyar toumlrteacutenet kutataacutesaacuteban Az akkoriban megjelent publikaacutecioacutek koumlzuumll maacuteig kiemelkedik az egyetlen keacutetnyelvű forraacutesgyűjtemeacuteny A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői illetve Pauler Gyulaacutenak a korai magyar toumlrteacutenetet taacutergyaloacute monograacutefiaacuteja6

A trianoni sokknak a nemzeti tudatra gyakorolt hataacutesaacutera gyakran tuacutelzoacute szeacutelsőseacute-ges neacutezetek is jelentkeztek A nyugat-euroacutepai aacutellamoknak az orszaacuteg feldarabolaacutesaacuteban jaacutetszott szerepe alapvetően meghataacuterozta a magyar szellemi eacutelet iraacutenyultsaacutegaacutet eacutes ki-aacutebraacutendulaacutesaacutet a nyugati eacuterteacutekekből A magyar koumlzeacutelet fokozatosan Kelet feleacute fordult

3 HajduacutendashDomokos 1978 134 Maacuteig nincs egyeacutertelmű magyaraacutezata annak hogy a bizaacutenci szerzők mieacutert nevezik a magyarokat

tuumlrkoumlknek A koraacutebbi magyaraacutezat meggyőző caacutefolata Balogh 2005 187ndash195 a muszlim szer-zők neacutevhasznaacutelata egyeacutertelmű Zimonyi 2001 201ndash212

5 Pusztay 1977 Sinkovics 2002 89ndash976 MHK Pauler 1900

9

s nemcsak a hagyomaacutenyos jobboldal hanem a neacutepi mozgalom gondolatvilaacutegaacuteban is ez az iraacuteny jaacutetszott koumlzponti szerepet7 Ugyanakkor megeacuteleacutenkuumllt a tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes a korai magyar toumlrteacutenet iraacutent ami a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt a kutataacutes je-lentős fellenduumlleacuteseacutet eredmeacutenyezte

A forraacuteskiadaacutesok teruumlleteacuten komoly aacutettoumlreacutes toumlrteacutent Szentpeacutetery Imre a magyar-orszaacutegi latin elbeszeacutelő forraacutesok kritikai kiadaacutesaacutet8 miacuteg Gombos Ferenc Albin a kuumll-honi latin eacutes maacutes nyelvű forraacutesokat tette koumlzzeacute haacuterom koumltetben9 A bizaacutenci forraacutesok oumlsszegyűjteacutese Moravcsik Gyula eacuterdeme munkaacuteja A magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai alapvető ennek kibőviacutetett eacutes aacutetdolgozott neacutemet kiadaacutesa a Byzantinoturcica maacuteig a bizantinoloacutegia egyik legfontosabb keacutezikoumlnyve10 1920 eacutes 1931 koumlzoumltt Kmoskoacute Mihaacutely a sziacuter eacutes muszlim forraacutesok tereacuten veacutegzett fontos kutataacutesokat amelynek az eredmeacutenyei csak uacutejabban keruumlltek publikaacutelaacutesra11

A forraacuteskiadaacutesok mellett kiemelkedő jelentőseacutegű a turkoloacutegus Neacutemeth Gyulaacutenak A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesa c korszakos munkaacuteja 1930-boacutel amely az 1970-es eacutevekig iraacutenymutatoacutekeacutent szolgaacutelt a kutataacutesoknak12 Ugyancsak fontos munka a Ligeti Lajos aacuteltal szerkesztett gyűjtemeacutenyes koumltet amelyben a kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegak jeles keacutepviselői foglaltaacutek oumlssze a kutataacutes addig eleacutert legfontosabb eredmeacutenyeit13

1945-től a 60-as eacutevekig terjedő időszakban az ideoloacutegiai voluntarizmus az őstoumlr-teacutenet-kutataacutesban is erősen eacutereztette hataacutesaacutet ami kuumlloumlnoumlsen Molnaacuter Erik munkaacutessaacute-gaacuteban eacuterhető tetten Elmeacuteleteacuteről 1953-ban vitauumlleacutest rendeztek14

Ezzel egy időben komoly szaktudomaacutenyos eredmeacutenyek is szuumllettek Moravcsik Gyula 1949-ben jelentette meg a magyar őstoumlrteacutenet egyik legfontosabb goumlroumlg nyelvű forraacutesaacutenak Biacuteborbanszuumlletett Konstantin A birodalom kormaacutenyzaacutesaacuteroacutel c munkaacutejaacute-nak bilingvis szoumlvegkiadaacutesaacutet15 Gyoumlrffy Gyoumlrgy a magyarorszaacutegi latin nyelvű kroacuteni-kaacutek őstoumlrteacuteneti vonatkozaacutesait dolgozta fel 1948-ban megjelent műveacuteben16 Koumlvetkező nagyhataacutesuacute munkaacutejaacuteban a magyar aacutellam előzmeacutenyeivel foglalkozott17 Emellett az ő szerkeszteacuteseacuteben keacuteszuumllt el az 1900-ban megjelenő A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői utaacuten a korai magyarokra vonatkozoacute forraacutesgyűjtemeacuteny 1958-ban amelyet a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr bőviacutetve uacutejra kiadtak18

7 A korszakot bemutatoacute tanulmaacutenyok Kincses Nagy 1991 8 SRH IndashII reprint 1999 Szovaacutek K eacutes Veszpreacutemy L utoacuteszavaacuteval eacutes kiegeacutesziacuteteacuteseivel 9 CFH 1937ndash194310 Moravcsik 1934 Moravcsik BT11 A hagyateacutek reacuteszletes bemutataacutesa Czegleacutedy 1954 A Kmoskoacute-hagyateacutek kiadaacutesa Kmoskoacute I1

I2 I3 Kmoskoacute Sziacuter iacuteroacutek12 Neacutemeth 1930 Neacutemeth eacutelete veacutegeacuteig dolgozott a javiacutetott kiadaacuteson amelyet veacuteguumll a hagyateacutekaacuteboacutel

Berta Aacuterpaacuted tett koumlzzeacute 1991-ben13 Ligeti 1943 reprint 198614 A magyar őstoumlrteacutenet keacuterdeacutesei Bp 1955 (Nyelvtudomaacutenyi Eacutertekezeacutesek 5)15 DAI Olajos Tereacutez bevezető tanulmaacutenyaacuteval uacutejra megjelent 2003-ban16 Gyoumlrffy 1948 1993-ban bőviacutetett aacutetdolgozott kiadaacutesa jelent meg17 Gyoumlrffy 195918 MEH 1958 maacutesodik bőviacutetett kiadaacutes 1975 19863 uacutejabb bőviacutetett kiadaacutes 2002

10

A szakmailag megalapozott munka gyuumlmoumllcsei az 1970-es eacutevekre eacutertek be ekkor az uralkodoacute politikai ideoloacutegia a szaktudomaacutenyos keacuterdeacutesekbe maacuter nem szoacutelt bele illetve a marxizmus formaacutelis elfogadaacutesa aacuteraacuten a kutataacutest alapvetően nem befolyaacutesolta A sort a reacutegeacutesz Fodor Istvaacuten nyitotta aki egy szeacuteles koumlzoumlnseacuteg szaacutemaacutera eacuterthetően de magas tudomaacutenyos szinten foglalta oumlssze a korai magyar toumlrteacutenet eredmeacutenyeit19 Szűcs Jenő a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutet meghataacuterozoacute etnogenetikai teoacuteriaacutek korszakal-kotoacute uacutej elemzeacuteseacutevel 1970-re keacuteszuumllt el mint kandidaacutetusi dissszertaacutecioacuteval de kiadaacute-saacutera csupaacuten halaacutela utaacuten 1992-ben keruumllt sor

A szegedi Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetemen az 1970-es eacutevek elejeacuten Hajduacute Peacuteter Kristoacute Gyula eacutes Roacutena-Tas Andraacutes kezdemeacutenyezeacuteseacutere joumltt leacutetre a Szegedi Őstoumlrteacuteneti Munkakoumlzoumlsseacuteg amely a magyarsaacuteg korai toumlrteacutenete keacutezikoumlnyveacutenek oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutera vaacutellalkozott Ez veacuteguumll a Bevezeteacutes a magyar őstoumlrteacutenet kutataacutesainak forraacutesaiba ciacutemen oumlt koumltetben laacutetott napvilaacutegot amelyekben minden a magyar őstoumlrteacutenettel foglalkozoacute tudomaacutenyaacuteg (reacutegeacuteszet neacuteprajz nyelveacuteszet iacuterott forraacutesok iacuteraacutesrendszerek kronoloacute-gia termeacuteszettudomaacutenyok) keacutepviseltette magaacutet20 Az 1960-as eacutes 70-es eacutevek eredmeacute-nyeit ismertető a magyar kutataacutest aacutetfogoacutean bemutatoacute reprezentatiacutev gyűjtemeacutenyes koumltet 1977-ben jelent meg Magyar őstoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok ciacutemen21 Ezt a hagyo-maacutenyt folytatta a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia aacuteltal rendezett keacutet ilyen jellegű konferencia anyagaacutenak koumlzzeacuteteacutetele22 Az 1980-as eacutevek toumlrteacuteneti munkaacutei koumlzuumll első-keacutent Kristoacute Gyulaacutet kell megemliacuteteni aki az iacuterott forraacutesokra taacutemaszkodva dolgozta fel a magyarsaacuteg 9ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutet23 1900 oacuteta az első bilingvis forraacutesgyűjte-meacutenyt Moravcsik Gyula neve alatt jelentetteacutek meg taniacutetvaacutenyai Ritooacutek Zsigmond eacutes Kapitaacutenffy Istvaacuten amelyben a korai magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai kritikai kiadaacutes-ban vaacuteltak hozzaacutefeacuterhetőveacute24 A magyar toumlrteacutenettudomaacuteny nagy vaacutellalkozaacutesa volt egy uacutej tiacutezkoumltetes magyar toumlrteacutenet elkeacutesziacuteteacutese Az első koumltet 1984-re keacuteszuumllt el amelynek főszerkesztője Szeacutekely Gyoumlrgy szerkesztője pedig Bartha Antal volt aki a magyar őstoumlrteacutenet fejezet szerzője is25

19 Fodor 1975 ennek van angol eacutes neacutemet fordiacutetaacutesa is A munkaacutenak a teljesen aacutetdolgozott kiadaacutesa A magyarsaacuteg szuumlleteacutese ciacutemen 1992-ben jelent meg az Adams kiadoacutenaacutel

20 SzOumlM I1 I2 II III IV21 MŐT22 A magyar őstoumlrteacutenet ndash toumlbb tudomaacutenyaacuteg szemszoumlgeacuteből Magyar Tudomaacuteny 19805 321ndash413

A magyar őstoumlrteacutenetkutataacutes feacutel eacutevszaacutezada Magyar Tudomaacuteny 19903 241ndash31223 Kristoacute 198024 Moravcsik 1984 1988225 Bartha 1984 375ndash574 oumlnaacutelloacute koumltetkeacutent Bartha 1988 A magaacutet marxista tudoacuteskeacutent megha-

taacuterozoacute Bartha szakmai munkaacutessaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet meghataacuterozza hogy a magyar őstoumlrteacutenet kuta-taacutesaacuteban reacutesztvevő szaktudomaacutenyok egyikeacutenek sem volt a művelője iacutegy az egyes keacuterdeacutesekhez fűzoumltt veacutelemeacutenyei nem minden esetben tuumlkroumlzteacutek az adott tudomaacutenyteruumllet leguacutejabb ered-meacutenyeit Ez meacuteg inkaacutebb szembeoumltlő ha Bartha fejezeteacutet oumlsszehasonliacutetjuk a Boacutena Istvaacuten aacuteltal iacutert bdquoA neacutepvaacutendorlaacutes kor eacutes a korai koumlzeacutepkor toumlrteacutenete Magyarorszaacutegonrdquo ciacutemű reacutesszel vagy a Gyoumlrff y Gyoumlrgy neveacutevel jelzett bdquoHonfoglalaacutes eacutes megtelepedeacutesrdquo eacutes bdquoA kalandozaacutesok korardquo ciacutemű fejezetekkel Boacutena eacutes Gyoumlrff y a koumltetben olvashatoacute tanulmaacutenyai a nemzetkoumlzi tudomaacuteny sziacuten-vonalaacutet keacutepviselik Boacutena 1984 265ndash373 Gyoumlrffy 1984 576ndash716

11

Az 1990-es rendszervaacuteltaacutes utaacuten megadatott a toumlrteacuteneti lehetőseacuteg egy tudomaacutenyo-san megalapozott valoacutesaacuteghű magyar etnogenezis-keacutep kialakiacutetaacutesaacutera amelyre a ma-gyar honfoglalaacutes 1100 eacuteves eacutevforduloacuteja miatt nagyobb koumlzfigyelem iraacutenyult

Meacuteg az 1970-es eacutevekben indult meg egy olyan vaacutellalkozaacutes az akkori szocialista orszaacutegok egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel amely a Lexikon des Mittelalters kelet-euroacutepai verseny-taacutersa lett volna A lengyelekneacutel egy ilyen munka el is keacuteszuumllt26 A terv toumlbbek koumlzoumltt azon bukott meg hogy a koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacutet az egyes nemzetek szaktudoacutesai a mai hataacuterokat szem előtt tartva iacutertaacutek volna meg A magyarok 1986-ban leacuteptek ki a vaacutel-lalkozaacutesboacutel ekkor egy magyar koumlzeacutepkori enciklopeacutedia terve koumlrvonalazoacutedott amely az 5ndash14 szaacutezadi magyar toumlrteacutenet eacutes reacutegeacuteszet eredmeacutenyeit tartalmazta volna A ciacutem-szavak toumlbbseacutege 1989-re elkeacuteszuumllt de a rendszervaacuteltaacutes eacutes maacutes feszuumlltseacutegek miatt 1992-re a munkaacutelatok leaacutelltak A toumlrteacuteneti ciacutemszavak legnagyobb reacutesze elkeacuteszuumllt iacutegy Kristoacute Gyula vezeteacuteseacutevel valamint Engel Paacutel eacutes Makk Ferenc koumlzreműkoumldeacuteseacutevel egy uacutej koncepcioacute kereteacuteben elkeacuteszuumllt a Korai magyar toumlrteacuteneti lexikon27 Az oumlsszegyűjtoumltt anyagboacutel meacuteg egy oumlnaacutelloacute koumltet jelent meg miutaacuten Boacutena Istvaacuten vaacutellalta hogy a hu-nokra a gepidaacutekra eacutes a langobardokra vonatkozoacute toumlbbseacutegeacuteben elkeacuteszuumllt ciacutemszavakat kiegeacutesziacuteti eacutes sajtoacute alaacute rendezi28

Az MTA Magyar Őstoumlrteacuteneti Bizottsaacutega Gyoumlrffy Gyoumlrgy vezeteacuteseacutevel a Magyar Nemzeti Muacutezeummal egyuumlttműkoumldve 1992ndash1996 koumlzoumltt nemzetkoumlzi uumlleacutesszakokat szervezett eacutes ezeknek az anyagaacutet A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel ciacutemen Gyoumlrffy Gyoumlrgy főszerkeszteacuteseacuteben meg is jelentette A sorozat neacutegy koumltete a reacutegeacuteszet a nyelveacuteszet az iacuterott forraacutesok eacutes a neacuteprajz teruumlleteacutet fogta aacutet29

1990-ben Roacutena-Tas Andraacutes iraacutenyiacutetaacutesaacuteval joumltt leacutetre a Joacutezsef Attila Tudomaacuteny-egyetemen a Magyar Őstoumlrteacuteneti Kutatoacutecsoport amelynek tudomaacutenyos profilja reacutesz-ben a magyar nyelv toumlroumlk kapcsolatainak reacuteszben a magyar őstoumlrteacutenet iacuterott forraacute-sainak kutataacutesa Emellett elindult a magyar őstoumlrteacutenet speciaacutelis keacutepzeacutese az egyetemi oktataacutesban A kutatoacutecsoport kiadvaacutenya a Zimonyi Istvaacuten aacuteltal szerkesztett Magyar Őstoumlrteacuteneti Koumlnyvtaacuter ciacutemű sorozat amelynek eddig 25 koumltete jelent meg30

A honfoglalaacutes 1100 eacuteves eacutevforduloacutejaacutera keacuteszuumllt el Roacutena-Tas Andraacutes A honfoglaloacute magyar neacutep ciacutemű munkaacuteja amely alapvetően a Szegedi Őstoumlrteacuteneti Munkakoumlzoumlsseacuteg aacuteltal kiadott keacutezikoumlnyv eacutes a szerző sajaacutet tudomaacutenyos eredmeacutenyeinek oumlsszefoglalaacutesa szeacutelesebb olvasoacutekoumlzoumlnseacuteg szaacutemaacutera31

Kristoacute Gyula 1996-ban angol nyelven tette koumlzzeacute a 9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenetre vonatkozoacute kutataacutesainak eredmeacutenyeit amely az 1980-ban magyarul megjelent koumlnyve aacutetdolgozott vaacuteltozataacutenak tekinthető32 Emellett Kristoacute iraacutenyiacutetaacutesa alatt elkeacuteszuumllt egy uacutej forraacutesgyűjtemeacuteny amelyben a muszlim forraacutesok Zimonyi Istvaacuten a goumlroumlgoumlk Olajos

26 SSS27 KMTL28 Boacutena et al 199329 Honfreacuteg Honffor Honfnyelv Honfneacutepr30 Az első kilenc koumltet Szegeden laacutetott napvilaacutegot a tizedik koumltettől a budapesti Balassi Kiadoacute

gondozaacutesaacuteban jelennek meg a koumltetek31 Roacutena-Tas 199632 Kristoacute 1996

12

Tereacutezia a szlaacutevok H Toacuteth Imre a latinok pedig Kristoacute Gyula gondozaacutesaacuteban keruumll-tek publikaacutelaacutesra A koumltetben a magyar fordiacutetaacutesok mellett alapvető filoloacutegiai eacutes toumlr-teacuteneti kommentaacuterok olvashatoacutek Kristoacute Gyula taniacutetvaacutenya Toacuteth Saacutendor Laacuteszloacute az iacuterott forraacutesok alapjaacuten dolgozta fel a 9 szaacutezad toumlrteacuteneteacutet szaacutemos helyen moacutedosiacutetva Kristoacute veacutelemeacutenyeacutet33 Boacutena Istvaacuten pedig a magyarsaacuteg 9ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutet iacuterta meg toumlrteacuteneti szempontboacutel ami azeacutert is rendkiacutevuumll eacuterteacutekes mert a reacutegeacutesz szerző sajaacuteto-san uacutej szempontokkal gyarapiacutetja eddigi ismereteinket34 Ugyanakkor a honfoglalaacutes 1100 eacuteves eacutevforduloacuteja alkalmaacuteboacutel a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemiaacuten rendezett kon-ferencia előadaacutesai is megjelentek35

Az utoacutebbi eacutevtized eredmeacutenyei koumlzeacute tartozik a Ğayhānī-hagyomaacuteny uacutej szoumlvegre-konstrukcioacuteja eacutes toumlrteacuteneti elemzeacutese36 A finnugor nyelveacuteszet jelen aacutellaacutesaacutet eacutes keacuterdeacutesfel-veteacuteseit gyűjtemeacutenyes koumltet mutatja be Honti Laacuteszloacute szerkeszteacuteseacuteben37 Iacutegeacuteretesnek tűnik Tuumlrk Attila Ukrajna eacutes Oroszorszaacuteg teruumlleteacuten folyoacute reacutegeacuteszeti aacutesataacutesokat be-mutatoacute tanulmaacutenya amelyet 2011 őszeacuten veacutedett meg PhD-disszertaacutecioacutekeacutent a Szegedi Tudomaacutenyegyetemen38

Kuumlloumlnoumlsen fontosak a magyar őstoumlrteacutenet kutataacutesaacutera vonatkozoacute idegen nyelvű munkaacutek mert a magyar kutatoacutek eredmeacutenyei ezek neacutelkuumll nem eacutepuumllnek be a nem-zetkoumlzi irodalomba Az aacutetfogoacute művek koumlzuumll Fodor Istvaacuten 1975-ben publikaacutelt oumlssze-foglaloacutejaacutet angolra eacutes neacutemetre is lefordiacutetottaacutek39 Kristoacute Gyula eredmeacutenyeinek angol nyelvű kiadaacutesaacuteroacutel maacuter esett szoacute Roacutena-Tas Andraacutes 1996-ban megjelent oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacutet szinteacuten angol nyelven is olvashatjuk40 A magyar őstoumlrteacutenet vaacutezlatos aacutet-tekinteacutese francia nyelven is elkeacuteszuumllt41 Az idegen nyelvű publikaacutecioacutek tehaacutet alapvető fontossaacuteguacuteak abban a tekintetben hogy jelen legyuumlnk a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos-saacutegban amelynek jelentőseacutegeacutet nemcsak itthon de kuumllfoumlldoumln is felismerteacutek 42 Ennek jegyeacuteben laacutetott napvilaacutegot az MTA Reacutegeacuteszeti Inteacutezet vezetőjeacutenek Baacutelint Csanaacutednak a kezdemeacutenyezeacuteseacutere a korai magyar toumlrteacutenet jelenlegi eredmeacutenyeit eacutes aktuaacutelis keacuterdeacute-seit bemutatoacute gyűjtemeacutenyes koumltete43

Veacutegezetuumll meg kell emliacuteteni a nemreacuteg 2011 őszeacuten megjelent szinteacutezist amelyben a magyar nyelv honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavait vizsgaacutelja Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Berta Aacuterpaacuted44

33 Toacuteth 199834 Boacutena 200035 Honfoglalaacutes eacutes millennium Magyar Tudomaacuteny 19968 897ndash104436 Zimonyi 200537 Honti 201038 Tuumlrk Attila A magyar őstoumlrteacutenet eacutes a szaltovoacutei reacutegeacuteszeti kultuacuterkoumlr PhD-disszertaacutecioacute Szeged

201139 Fodor 1982a 1982n40 Roacutena-Tas 199941 Zimonyi 1999 29ndash4342 Stephenson 2001 99ndash10943 Mende 200544 Roacutena-TasndashBerta 2011

13

A tovaacutebbiakban a magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutere vonatkozoacute meghataacuterozoacute elmeacuteletek aacutettekinteacuteseacutere vaacutellalkozom Ezek abboacutel indulnak ki hogy mivel a magyarsaacuteg nyelve finnugor ezeacutert a magyarsaacuteg kialakulaacutesa a Volga eacutes Ob koumlzoumltti teruumlleten toumlrteacutent amire csak nyelvi teacutenyezők mutatnak Aztaacuten koumlvetkezett egy hosszabb-roumlvidebb vaacutendorlaacutesi folyamat a kelet-euroacutepai steppeacuten majd a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesa Az első iacuterott forraacutesaink 9 szaacutezadiak iacutegy a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak eacutes vaacutendorlaacutesi uacutetvonalainak koncepcioacuteit nyelvtoumlrteacuteneti reacutegeacuteszeti eacutes toumlrteacuteneti alapokon aacutelliacutetottaacutek fel Ezek koumlzuumll csupaacuten a kutataacutest alapvetően befolyaacutesoloacute elmeacuteletekre teacuterek ki

Elsőkeacutent a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavaira eacutepiacutető nyelveacutesz Gombocz Zoltaacuten elkeacutepzeleacutese eacuterdemel figyelmet Szerinte a magyarsaacuteg a volgai bulgaacuterokkal eacutelt egyuumltt akik 600 taacutejaacuten koumlltoumlztek eacuteszaki hazaacutejukba45 tehaacutet az eacuterintkezeacutes 600 eacutes 800 koumlzeacute te-hető ugyanis 800 taacutejaacuten a magyarok a Dontoacutel keletre a Pontus videacutekeacutere koumlltoumlztek46 Gombocz elsősorban Zichy Istvaacuten eacuteletfoumlldrajzi eacutervei hataacutesaacutera keacutesőbb megvaacuteltoztatta az aacutellaacutespontjaacutet eacutes egy uacutej koncepcioacutet vaacutezolt fel 463-ban az onogur vaacutendorlaacutessal egy időben a Volga-videacutekről a Kubaacutenhoz koumlltoumlzoumltt a magyarsaacuteg Majd 600 taacutejaacuten kazaacuter nyomaacutesra a magyarok toumlbbseacutege Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe azaz a Dontoacutel nyugatra eső reacutegioacuteba vonult miacuteg egy kisebb reacutesz a volgai bulgaacuterokkal koumlzoumlsen Magna Hungariaacuteba telepuumllt aacutet

Neacutemeth Gyula elfogadta Gombocz aacutellaacutespontjaacutet eacutes erre eacutepiacutetette fel a sajaacutet elkeacutep-zeleacuteseacutet Amikor a finnugor koumlzoumlsseacuteg felbomlott a magyarok keleti iraacutenyban ter-jeszkedtek Nyugat-Szibeacuteriaacuteba ahol a Tobol Isim Irtis videacutekeacutere lokalizaacutelhatoacute a lakoacutehelyuumlk Innen 463 taacutejaacuten az onogurok iraacutenyiacutetaacutesa alatt a Kaukaacutezus videacutekeacutere koumll-toumlztek A 6ndash8 szaacutezadban a bulgaacuter-toumlroumlkoumlkkel egyuumltt a Kaukaacutezusban eacuteltek eacutes roumlvid-del 830 előtt a DonndashDnyeper koumlzti Leveacutediaacuteba koumlltoumlztek s onnan 889-ben keltek aacutet Etelkoumlzbe47

Czegleacutedy Kaacuteroly ezt az elkeacutepzeleacutest fejlesztette tovaacutebb az 1950-es eacutevekben Szerinte a magyarsaacuteg nyugatra koumlltoumlzeacutese a 6ndash7 szaacutezadra tehető Ennek előzmeacutenye a ma-gyarsaacuteg ketteacuteszakadaacutesaacutehoz vezető kangarndashszavaacuterd haacuteboruacute ami a kangarok 541-es első emliacuteteacutese utaacuten eacutes joacuteval 750 eleacute dataacutelhatoacute A haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a magyarsaacuteg a Volgaacutetoacutel nyugatra eacutes a Dontoacutel keletre levő teruumlleteacuteről a Dontoacutel nyugatra koumlltoumlzoumltt eacutes ott telepedett le Veacutelemeacutenye szerint 833-ban Sarkelt a magyarok ellen eacutepiacutetetteacutek fel Azutaacuten 889-ben a besenyők raacutetaacutemadtak a leveacutediai magyarokra majd 895-ben egy tovaacutebbi taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben keruumllt sor a magyar honfoglalaacutesra48

Gyoumlrffy Gyoumlrgy az Uraacutel hegyseacuteg videacutekeacutere helyezte a magyar őshazaacutet ahonnan a magyarsaacuteg 463 taacutejaacuten huacutezoacutedott a fuumlvespusztaacutekra majd a 7 szaacutezad első feleacuteben a Duna melleacute koumlltoumlző onogur-bulgaacuterok helyeacutere nyomultak a magyarok A 830-as eacutevekben eacutert veacuteget a toumlbb eacutevszaacutezados kazaacuter uralom amikor Sarkelt feleacutepiacutetetteacutek illetve ami-

45 Gombocz 1912 205 Kunik szerint Jordanes 550 taacutejaacuten meacuteg nem tud a bulgaacuterokroacutel ennek kouml-vetkezteacuteben az avarok vagy a kazaacuterok okozhattaacutek az eacuteszakra koumlltoumlzeacutest a 7 szaacutezadban (Kunik Rozen 1878 155ndash156)

46 Gombocz 1912 194 20447 Neacutemeth 1930 125ndash126 151 15448 MŐT 278

14

kor a kabarok fellaacutezadva csatlakoztak a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteghez49 Gyoumlrffy 1971-es cikkeacuteben raacutemutatott arra hogy Regino 889-es besenyő taacutemadaacutesa kronoloacutegiai szem-pontboacutel megbiacutezhatatlan eacutes az valoacutejaacuteban a honfoglalaacutesra vonatkozik50

Szűcs Jenő az 1970-re elkeacuteszuumllt kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban Czegleacutedy nyomaacuten azt aacutelliacutetotta hogy a 6 szaacutezadban a magyarsaacuteg a Dontoacutel keletre eső reacutegioacuteban lakott A 6ndash7 szaacutezad folyamaacuten (a kangarok 541-es emliacuteteacutese eacutes a szavaacuterdok 757-es megje-leneacutese koumlzoumltt) a Biacuteborbanszuumlletett Konstantin aacuteltal emliacutetett kangarndashszavaacuterd haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben koumlltoumlzoumltt Etelkoumlzbe a Don eacutes az Al-Duna koumlzeacute eső reacutegioacuteba A ma-gyarsaacuteg fuumlggetlenedeacutese egy hosszabb folyamat lehetett amelynek kezdete Sarkel 833-as feleacutepiacuteteacuteseacutevel hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe eacutes amely a 870-es eacutevekben fejeződhetett be amint az a Ğayhānī-hagyomaacutenyban tuumlkroumlződik Szűcs a kabar csatlakozaacutes daacutetu-maira haacuterom időpontot is szaacutemiacutetaacutesba vett 700ndash800 830 koumlruumll 860 taacutejaacuten51

Neacutemeth Gyula a baskiacuteriai toumlrzsneacutevkutataacutesok hataacutesaacutera 1966-ban uacutej elmeacutelettel aacutellt elő Ennek kiindulaacutesi pontja hogy Kr u 500 taacutejaacuten a VolgandashKaacutema videacutekeacuten maacuter egy erős magyar lovas neacuteppel kell szaacutemolni A 6 szaacutezadban toumlrteacutent a hun-bulgaacuter bete-lepuumlleacutes a VolgandashKaacutema-videacutekre ennek koumlvetkezteacuteben a 6ndash7 szaacutezadban ment veacutegbe

49 MEH 5ndash1050 Gyoumlrffy 1990 192ndash19551 Szcs 1992 172ndash194

Volga

Don

DnyeperDeacuteli-Bug

Kubaacuten

F

e k e t e - t e n g e rDuna

Dnyeszter

Szeret

Donyec

Uraacutel

Em

ba

K a s z p i - t e n g e r

Volga

BIZAacuteNC

SARKEL

B O L G Aacute R O K

KHERSZON

BOSZPORUSZ

KERCS

ITIL

KIJEV

TIFLISZ

SZAVAacuteRDOK

B E S

E N Y K

(895 utaacuten)

ON

OG

ORIA

ALAacuteNOKABHAacuteZOK K A U K Aacute Z U S

E T E L K Ouml Z

LEVEDIA

KAZAacuteROK

BURTAacuteSZOK

MAGYAROK

BOLGAacuteROKBASKIacuteRIA

BESENYK (889-ig)

GUZOK (889 utaacuten)

URAacute

L-HEG

YSEacuteG

K Aacute R P Aacute T O K1 A magyarok a Kaukaacutezusban eacutes Deacutel-Oroszorszaacutegban ndash Ligeti nyomaacuten

15

a hun-bulgaacuter eacutes magyar egyesuumlleacutes iacutegy alakult ki a Heacutetmagyar neacutep azaz a heacutet toumlrzs-ből aacutelloacute magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg 830ndash850 koumlzoumltt Levedi vezeteacuteseacutevel a magyarsaacuteg Baskiacuteriaacuteboacutel a Don eacutes az Al-Duna koumlzti teruumlletre Leveacutediaacuteba vaacutendorolt Ellenuumlk eacutepiacute-tetteacutek fel Sarkelt 835 taacutejaacuten 889-ben a besenyő haacuteboruacute vetett veacuteget Levedi uralmaacutenak eacutes keacutenyszeriacutetette ki az Etelkoumlzbe valoacute koumlltoumlzeacutest52

Czegleacutedy Kaacuteroly 1977-ben kiadott tanulmaacutenyaacuteban Neacutemeth uacutej elmeacuteleteacutehez iga-zodva megvaacuteltoztatta koraacutebbi aacutellaacutespontjaacutet eacutes pontosiacutetotta illetve tovaacutebbfejlesztette Neacutemeth elkeacutepzeleacuteseacutet Szerinte Kr u 500 koumlruumll koumlltoumlztek a magyarok a baskiacuter volgai bulgaacuter teruumlletre A Kuvrat birodalmaacuteboacutel eacuteszakra huacutezoacutedoacute volgai bulgaacuterok 750 taacutejaacuten eacuterteacutek el ezt a teruumlletet iacutegy 750 eacutes 800 koumlzoumltt a volgai bulgaacuterokon keresztuumll eacuterte őket az első bulgaacuter-toumlroumlk nyelvi hataacutes mert a magyarok 800 koumlruumll a Don eacutes az Al-Duna koumlzoumltti teruumlletre koumlltoumlztek53 A 9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenelem kereteit a koumlvetkezőkeacutep-pen rekonstruaacutelta 833-ban Sarkel feleacutepiacuteteacutesekor a magyarok oumlnaacutelloacute neacutepkeacutent eacuteltek a Dontoacutel nyugatra 850 taacutejaacuten kazaacuter fuumlggőseacuteg alaacute keruumlltek ami 860ndash61-ig tartott ekkor ugyanis Konstantin-KyrillCirill a kazaacuter kagaacutenhoz utaztaacuteban a Kriacutem feacutel szigeten talaacutel-kozott ugorokkal a kazaacuter sereg reacuteszekeacutent eacutes e neacutev a magyarok szlaacutevok aacuteltal hasznaacutelt neve54 Ugyanakkor mivel 854 taacutejaacuten jelennek meg a szevordik az oumlrmeacuteny forraacutesokban Konstantin csaacuteszaacuter kangarndashszavartoi haacuteboruacutejaacutet ndash szemben koraacutebbi aacutellaacutespontjaacuteval ndash erre az időre dataacutelta55 Miutaacuten 862-ben az Ungri neacutepet frank teruumlleten emliacutetik56 ez uacutej politikai orientaacutecioacutet jelent A Ğayhānī-hagyomaacuteny adatai alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a magyarsaacuteg 870 eacutes 880 koumlzoumltt visszanyerte oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet57 Ezutaacuten valamikor 880 eacutes 886 koumlzoumltt a magyar szakraacutelis kettős fejedelemseacuteg oumlsszeomlott amely moumlgoumltt rusz vagy besenyő taacutemadaacutes aacutellhatott Czegleacutedy 886ndash889 koumlzeacute dataacutelja Konstantin haacuterom-eacuteves kazaacuterndashmagyar egyuumltteacuteleacutesről szoacuteloacute informaacutecioacutejaacutet Ennek a 889-es maacutesodik bese-nyőndashmagyar haacuteboruacute vetett veacutegett amit Regino emliacutet kroacutenikaacutejaacuteban Veacuteguumll 895-ben a harmadik besenyőndashmagyar haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a magyarok birtokba vetteacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacutet58

Kristoacute Gyula 2001-es oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacuteban a koumlvetkező vaacutendorlaacutestoumlrteacutenetet vaacutezolja fel Kr e 1000 taacutejaacuten a keacutesőbbi hantindashmanysi nyelvű csoportok eacuteszakra vaacuten-doroltak miacuteg a magyarok elődei a Deacutel-Uraacutel teacuterseacutegeacuteben maradtak esetleg az Uraacuteltoacutel keletre is huacutezoacutedhattak A magyarsaacuteg Nyugat-Szibeacuteriaacuteboacutel Baskiacuteriaacuteba koumlltoumlzeacuteseacutenek le-

52 Neacutemeth 1991 182ndash183 218ndash22853 MŐT 162ndash16354 Kiraacutely 197455 MŐT 12256 A magyarsaacuteg első szerepleacutese a nyugati forraacutesokban Annales Bertiniani in MGH SS I 458

Kristoacute 1996 133ndash13457 A 870-es eacutevekre dataacutelhatoacute a muszlim forraacutesok koumlzuumll a Ğayhānī-feacutele tudoacutesiacutetaacutes amely a madzs-

gar neacutev alatt egy nomaacuted eacuteletmoacutedot folytatoacute neacutepet iacuter le a Fekete-tenger eacuteszaki reacuteszeacuten Ğayhānī foumlldrajzi műve elveszett de keacutesőbbi szerzők (Ibn Rusta Gardīzī Marwazī Bakrī) olyan bőseacute-gesen meriacutetettek belőle hogy a szoumlveg rekonstruaacutelhatoacute Zimonyi 1996 49ndash59 Nyitrai 1996 61ndash76 Ibn Rusta francia fordiacutetaacutesa Wiet 1955 160ndash161 Gardīzī angol fordiacutetaacutesa Martinez 1982 159ndash163

58 MŐT 118ndash119

16

Do

n

Dnyep

er

Azov

i-ten

ger

Eufraacutet

esz

F

e k

e t

e

- t

e n

g e

r

Duna

Mar

ica

Tisz

aD

nyes

zter

Odera

Elba

Visztul

a

B a

l t

i -

t e n g e r

Szeret

Dony

ec

Kaacutema

Uraacutel

A r a l - t oacute

K a

s z

p i -

t e n

g e r

F

i n n

- ouml

b ouml

l

Volga

A d r i a

i -

t e

n g

e r

S

Z

L

Aacute

V

O

K

B I

Z Aacute

N C

I

C S

Aacute S

Z Aacute

R S

Aacute G

Th

essz

alon

ikeacute

Kon

stan

tinaacutep

oly

Roacutem

a

A M

AG

YARO

K

FELT

EacuteTEL

EZET

T

SZ

AacuteRM

AZAacute

SI

H

ELY

E

URAacuteL-HEGYSEacuteG

M

AG

NA

HU

NG

ARI

A

KA

ZAacuteR

KAacute

NSAacute

G

Ker

cs

Ark

adio

polis

z

K A

B A

R O

K

L E

V Eacute

D I

A

E T

E L

K Ouml Z

BU

LGAacute

RO

K

SZER

BEK

HORVAacuteTO

K

SZLAacute

VO

K

Szaacutev

a

VLA

CH

OK

BESENYK

MO

RVA

OR

SZAacute

GSZ

LAacuteV

OK

LEN

GY

ELEK

Kra

kkoacute

ALAacuteN

OK

GR

UacuteZO

K S

ZAVAacute

RD

MAG

YARO

K

Oka

(854

)

(9 sz

aacutezad e

leje)

(895

)

Nov

goro

d

V

A

R

Eacute

G

O

KF

I N

N U

G O

R O

K

(895

)

M A

G Y

A R

O K

2 A

mag

yar n

eacutepvaacute

ndor

laacutes M

akk

szer

int

17

hetseacuteges időpontjai Kr e 4 szaacutezad a szarmata korszak idejeacuten vagy a hunok meg-jeleneacutesekor (350 taacutejaacuten) vagy az onogur szaragur ogur vaacutendorlaacuteskor (463 taacutejaacuten) Mindenesetre a Kr u 6 szaacutezadra maacuter Baskiacuteriaacuteban voltak a kusnarenkovoacutei kultuacutera megjeleneacuteseacutevel egy időben A Volga-videacutekről a Don eacutes az Al-Duna teacuterseacutegeacutebe a ma-gyarok a 830-as eacutevekben koumlltoumlztek erre utal Szuumlmeoacuten Logotheteacutesz leiacuteraacutesa a bolgaacuterndashmagyar szoumlvetseacutegről 836ndash838 koumlzt az Al-Dunaacutenaacutel emliacutetett egy ungr tuumlrk eacutes hun nevű neacutepet amelyet a magyarsaacuteggal lehet azonosiacutetani eacutes ez tekinthető az első hiteles adatnak a magyarsaacutegroacutel59 Kristoacute felteveacutese szerint a Baskiacuteriaacuteboacutel joumlvő neacutegy finnugor nyelvű eacutes nevű toumlrzs (Nyeacutek Megyer Kuumlrt eacutes Gyarmat) valamint a neacutegy toumlroumlk nevű eacutes nyelvű toumlrzs (Tarjaacuten Jenő Keacuter Keszi) egyesuumlleacuteseacuteből szuumlletett meg a heacutetmagyar toumlrzsszoumlvetseacuteg Ez 840 taacutejaacuten kazaacuter uralom alaacute keruumllt a kazaacuterok pedig a magyaro-kat (vagy egy csoportjukat) aacutettelepiacutetetteacutek a Dontoacutel keletre esetleg a Kaganaacutetus keleti szeacuteleacutere a Volgaacutehoz 854-ben a szevordik megjeleneacutese előtt zajlott kangarndashszavaacuterd haacute-boruacute aminek koumlvetkezteacuteben a magyarok egy csoportja elszakadt eacutes a Kaukaacutezusban talaacutelt menedeacuteket miacuteg a Levedi vezette csoport Etelkoumlzbe a Dontoacutel nyugatra koumlltouml-zoumltt s ezzel egy időben csatlakoztak hozzaacutejuk a kavarok Feltehetően 855-től 15-20 eacutevet toumlltoumlttek kazaacuter fennhatoacutesaacuteg alatt ugyanis 880 taacutejaacuten maacuter sikeruumllt fuumlggetlenedni a kazaacuteroktoacutel amire al-Ğayhānī egyeacutertelműen utal Veacuteguumll pedig a besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a magyarok bekoumlltoumlztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe60

Fodor Istvaacuten 2009-ben publikaacutelt oumlsszefoglaloacutejaacuteban uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy a ma-gyarsaacuteg a Kr e 7 eacutes a Kr u 6 szaacutezad koumlzoumltt a Tobol Isim Irtis videacutekeacuten a szargat-kai műveltseacuteg egyik komponensekeacutent eacutelhetett Onnan a Volga-videacutekre azaz Magna Hungariaacuteba koumlltoumlztek 550 koumlruumll eacutes a kusnarenkovoacutei reacutegeacuteszeti kultuacutera hordozoacuteival lehet őket azonosiacutetani A Volga-videacutekről 750 taacutejaacuten huacutezoacutedtak deacutelnyugati iraacutenyba eacutes a Dontoacutel nyugatra leltek uacutej otthont Innen 850 eacutes 860 koumlzoumltt koumlltoumlztek Etelkoumlzbe ami a Dnyepertől nyugatra teruumllt el majd 895-ben telepuumlltek aacutet a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe61

Ligeti Lajos 1986-ban a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavait taacutergyaloacute monograacutefi-aacutejaacuteban haacuterom fontos teacutenyezőre hivatkozva visszateacutert Gombocz maacutesodik koncepcioacute-jaacutehoz Ezek koumlzuumll az első megaacutellapiacutetaacutes az hogy a kazaacuter nyelv is csuvasos tiacutepusuacute ezeacutert nincs szuumlkseacuteg a kazaacuterokkal valoacute kapcsolat kizaacuteraacutesaacutera vagy csak roumlvid eacutes aacutetmeneti jelentőseacutegű beaacutelliacutetaacutesaacutera A maacutesodik megaacutellapiacutetaacutesa szerint a magyar nyelv honfogla-laacutes előtti joumlveveacutenyszavainak keacutet kronoloacutegiai reacutetege van eacutes 400ndash500 eacuteves egyuumltteacuteleacutest kell felteacutetelezni amelyen beluumll 650 eacutes 830 koumlzeacute esett az intenziacutev korszak Veacuteguumll uacutegy gondolja hogy szoacutefoumlldrajzi eacutervek alapjaacuten (kőris som koumlrte) a Kaukaacutezus előtere nem hagyhatoacute ki a vaacutendorlaacutes uacutetvonalaacuteboacutel Mindezek alapjaacuten Ligeti uacutegy veacuteli hogy a ma-gyarsaacuteg Kr e 500 koumlruumll a magyar nyelv kialakulaacutesaacuteval egy időben koumlltoumlzoumltt az erdő-videacutekről az uraacuteli aacutetjaacuteroacute videacutekeacutere A 350 koumlruumlli hun vaacutendorlaacutes kisugaacuterozhatott erre a videacutekre de valoacutesziacutenűbb hogy a 463-as onogur majd az 503 koumlruumlli szabiacuter vaacutendorlaacutes hataacutesaacutera eacuterteacutek el a korai magyarok a VolgandashKaacutema videacutekeacutet Innen a 7 szaacutezad koumlzepeacuten

59 Geoacutergiosz baraacutet folytataacutesa tudoacutesiacutet az adott esemeacutenyről Kritikai kiadaacutesa magyar fordiacutetaacutessal Moravcsik 1984 52ndash58

60 KristoacutendashMakk 2001 11 21ndash22 29 38ndash39 45ndash7 5261 Fodor 2009

18

a Kazaacuter Birodalom megerősoumldeacuteseacutevel egy időben deacutelre a Kaukaacutezus nyugati előtereacutebe koumlltoumlztek A 830-as eacutevekben a Kazaacuter Birodalmat megraacutezoacute belső laacutezadaacutesok miatt vo-nulhattak a magyarok a Dontoacutel nyugatra eacutes ekkor csatlakoztak hozzaacutejuk a kavarok A 870 koumlruumlli besenyő taacutemadaacutes keacutesztette a magyarsaacutegot Etelkoumlzbe eacutes valoacutesziacutenűleg ek-kor keruumlltek Julianus magyarjai a Volga-videacutekre Veacuteguumll a maacutesodik besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben telepuumlltek aacutet a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe62

Roacutena-Tas Andraacutes 1996-ban megjelent a korai magyar toumlrteacutenettel foglalkozoacute kouml-teteacuteben alapvetően a Ligeti-feacutele koncepcioacuteboacutel indult ki Szerinte a magyar nyelv eacutes neacutep kialakulaacutesa az Uraacutel deacuteli reacuteszeacuten a Kr e 8ndash5 szaacutezadban mehetett veacutegbe A 6 szaacute-zad veacutegeacuten a bulgaacuterok vezeteacuteseacutevel az ogur csoportok a Kubaacuten videacutekeacuteről a DnyeszterndashDonyec videacutekeacutere vonultak s helyuumlkre koumlltoumlztek a magyarok az Uraacutel videacutekeacuteről A bul-

62 Ligeti 1986

Don

Dnyeper

Azovi-ten

ger

F

e k e t e - t e n g e rDuna

Tisza

Dnyeszter

Visztula

B a l t

i -

t e

n g

e r

Szeret

Donyec

Kaacutema

Uraacutel

A r a

l - t

oacute

K a s z p i - t e n g e r

Volga

S Z L Aacute V O K

B I Z Aacute N C I B I R O D A L O M

Konstantinaacutepoly

S Z L Aacute V O K

G R Uacute Z O K

SZAVAacuteRDMAGYAROK

Oka

895

895 A V A R O K

Irtis

Irtis

Isim

Tobol

Iszety

Pecsora

Eacuteszaki-Dvina

Volga

Szuhon

a

Vicsegda

INKERIK

K A R Eacute L O K MERJAacuteK

CSE

REM

ISZE

K

UDMURTOKZUumlRJEacuteNEK

Kaacutema

Belaja

M A N

Y S I K

H A N T I K

TavdaTura FELTEacuteTELEZETT

MAGYAROKMAGNA

Don

L E V Eacute D I A

M

AGYAROK ALAacuteNOK

CSERKESZEK

850860 kouml l

B O L G Aacute R O K

K A Z Aacute R

K A G A N Aacute T U S

K A Z Aacute R

O K

Uacute

Z O K

K a u k aacute z u s

E T

E L K Ouml Z

Kijev

M A

G

Y A R O K

Deacuteli-Bug

S Z L Aacute V O K

D Eacute L I

DUNAI

BOLGAacuteRKAacuteNSAacuteG

K aacute p aacute t o k

Itil

Pliszka

679680

(i e 500ndashi u 500)

MORD

VINOK

HOREZM

VOLGAIBULGAacuteROK

LIacuteVEK

EacuteSZTEK

3 A magyar vaacutendorlaacutes Fodor szerint

19

gaacuterok avar fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumlltek a 7 szaacutezad elejeacuten miacuteg a magyarok a kazaacuterok fennhatoacutesaacutega alaacute tartoztak A 670-es eacutevekben a bulgaacuterndashkazaacuter harcokban a magyarok kazaacuter oldalon vettek reacuteszt eacutes a bulgaacuterok taacutevozaacutesa utaacuten azok helyeacutet a Dnyeperen tuacuteli reacuteszeket foglaltaacutek el ami azonosnak tekinthető a Konstantin aacuteltal emliacutetett Etelkoumlzzel 800 koumlruumll a Kazaacuter Birodalom belső probleacutemaacutei koumlvetkezteacuteben a kavar csoport hozzaacute-juk menekuumllt ami oumlnaacutelloacutesaacutegukra mutat Ezt erősiacuteti tovaacutebbaacute hogy a kazaacuterok 838-ban Sarkel megerősiacuteteacuteseacutevel biztosiacutetottaacutek magukat a magyarokkal szemben Veacuteguumll a 894-es besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a magyarok hont foglaltak a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben63

Veacutegezetuumll Harmatta Jaacutenos koncepcioacutejaacuteval zaacuterjuk aacutettekinteacutesuumlnket Veacutelemeacutenye sze-rint a magyarsaacuteg a Kr e 5 szaacutezadra lovas (de nem lovas-nomaacuted) neacuteppeacute fejlődoumltt a VolgandashKaacutema videacutekeacuten ami talaacuten oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Heacuterodotosz aacuteltal leiacutert Juumlrka neacuteppel A Kr u 2 szaacutezadban maacuter valamivel deacutelebbre iraacuteni lovas neacutepek szomszeacutedsaacute-gaacuteban eacuteltek elődeink a Volga eacutes az Uraacutel hegyseacuteg koumlzoumltt amire a Ptolemaiosznaacutel fenn-maradt Μασσαῖοι adat utalhat A 6 szaacutezadban a tuumlrkoumlktől vereseacuteget szenvedett ogur

63 Roacutena-Tas 1996 246ndash250

Volga

Don

Dnyeper

Bug

Azovi-

F e k e t e - t e n g e r

Duna

Pripjaty

Szeret

Kaacutema

Uraacutel

A r a

l - t

oacute

K a s z p i - t e n g e r

VolgaKijev

870 koumlruumll

830 koumlruumll

VIIndashVIIIszaacutezad

Magna HungariaXIII sz

Belaja

Kaacutema

U r aacute l - h e g y s eacute g

Kazak-ste

ppe

Nyugat-Szibeacuteria

VI sz

V sz

i e V sz ndashi u IV sz

BULGAacuteR

Kazan

Gorkij

BURTASZ

KA

ZAacuteRIA

tenger

K a u k aacute z u s

4 A magyar vaacutendorlaacutes Ligeti szerint

20

toumlrzstoumlredeacutekekkel egyesuumllve leacutetrehoztaacutek a hetumoger toumlrzsszoumlvetseacuteget s aacutetkeltek a Volgaacuten eacutes a VolgandashOka koumlzeacuten foglaltak el maguk szaacutemaacutera szaacutellaacutesteruumlletet A 7 szaacute-zad elejeacuten deacuteli iraacutenyba vonulva reacuteszeacuteveacute vaacuteltak Kuvrat onogur-bulgaacuter feacutelnomaacuted aacutella-maacutenak Annak felbomlaacutesa utaacuten szerződeacuteses szoumlvetseacutegi viszonyba keruumlltek Asparuch onogur-bulgaacuter toumlrzscsoportjaacuteval s veluumlk vaacutendoroltak nyugat feleacute eleacuterve a Kaacuterpaacutetok a Duna valamint a Fekete-tenger eacuteszaki partvonalaacutet A 9 szaacutezad elejeacuten (810-es eacutevek) a kabarok csatlakozaacutesa koumlvetkezteacuteben megerősoumldve fuumlggetlenneacute vaacuteltak a bulgaacuteroktoacutel s egyben a kelet-euroacutepai steppeoumlv legnagyobb katonai erejeacutevel rendelkeztek Nyugat feleacute orientaacuteloacutedtak azaz megkezdteacutek a nyugati orszaacutegok felderiacuteteacuteseacutet eacutes paacuterhuzamosan a politikai kapcsolatok kieacutepiacuteteacuteseacutet a korszak jelentős politikai hatalmaival A 9 szaacutezad veacutegeacutere kialakult a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacutenak politikai eacutes katonai terve s a bul-gaacuterndashbizaacutenci csehndashmorvandashfrank eacuterdekellenteacuteteket eacutes haacuteboruacutekat felhasznaacutelva megtoumlr-teacutenik a tervszerűen előkeacutesziacutetett honfoglalaacutes64

A fent emliacutetett koncepcioacutek alapjaacuten kirajzoloacutednak azok a bizonytalan ingatag alapo-kon aacutelloacute felteveacutesek amelyekre a korai magyar toumlrteacutenetet feleacutepiacutetetteacutek

1 Elsőkeacutent a magyar nyelv kialakulaacutesaacutenak időkeretei illetve foumlldrajzi koordinaacutetaacutei alapjaacuten helyezik a legkoraacutebbi magyar szaacutellaacuteshelyet vagy az Uraacutel hegyseacutegtől keletre vagy az Uraacutel deacuteli videacutekeacutere Ezt meacuteg oumlssze szoktaacutek kapcsolni a legkoraacutebbi toumlroumlk jouml-veveacutenyszavak keacuterdeacuteseacutevel a vaskor elterjedeacuteseacutevel a reacutegioacuteban illetve a nomadizmus kialakulaacutesaacuteval Iacutegy a Tobol Isim Irtis videacutekeacuten a szargatkai műveltseacuteg teruumlleteacutere teszik a magyarok első ismert lakoacutehelyeacutet vagy pedig az Uraacutel deacuteli reacuteszeacutere

2 Az elkeacutepzeleacutesek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege szerint a magyarsaacuteg toumlbb-kevesebb időt toumlltoumltt a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutenak videacutekeacuten amelyet Julianus nyomaacuten Magna Hungariaacutenak is neveznek A szibeacuteriai teruumlletről a Volga-videacutekre valoacute koumlltoumlzeacutessel kap-csolatba hozott esemeacutenyek a Kr e 4 szaacutezadi szarmata a Kr u 350-es hun a 463-as onogur saragur ogur az 503-as szabiacuter eacutes az 550ndash60-as eacutevek avarndashtuumlrk neacutepmozgaacutesai

3 A Volga-videacutekről esetleg az Uraacutel deacuteli lejtőiről koumlzvetlenuumll egy deacutelnyugati vaacuten-dorlaacutessal szaacutemolhatunk A magyarsaacuteg a Kubaacuten videacutekeacutere azaz a Kaukaacutezus előtereacutenek nyugati feleacutebe koumlltoumlzhetett a 463-as onogur saragur ogur vaacutendorlaacutes soraacuten (Gombocz Zoltaacuten II) A 6 szaacutezad veacutegeacuten a bulgaacuterok vezeteacuteseacutevel az ogur csoportok a Kubaacuten vi-deacutekeacuteről a DnyeszterndashDonyec videacutekeacutere vonultak helyuumlkre a magyarok koumlltoumlztek az Uraacutel videacutekeacuteről (Roacutena-Tas Andraacutes) A 7 szaacutezad koumlzepeacuten a Kazaacuter Birodalom megerő-soumldeacuteseacutevel egy időben a Volga-videacutekről deacutelre a Kaukaacutezus előtereacutebe vonultak elődeink (Ligeti Lajos) Veacuteguumll az sem kizaacutert hogy 800 taacutejaacuten zajlott le ez az esemeacuteny (Gombocz Zoltaacuten I)

A maacutesik eshetőseacuteg szerint a magyarok a Volga-videacutekről a Dontoacutel nyugatra elteruumllő steppeacutere huacutezoacutedtak Ennek időpontjaacutet kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen hataacuteroztaacutek meg 750 koumlruumll (Fodor Istvaacuten) 800 koumlruumll (Czegleacutedy Kaacuteroly II) eacutes 830 koumlruumll (Neacutemeth Gyula Kristoacute Gyula)

Egy harmadik lehetőseacuteget vaacutezolt fel Harmatta Jaacutenos aki szerint a magyarsaacuteg a tuumlrkoumlktől vereseacuteget szenvedett ogurokkal a VolgandashOka koumlzeacute koumlltoumlzoumltt a 6 szaacutezadban

64 Harmatta 2001 1ndash14

21

majd onnan a 7 szaacutezad elejeacuten deacutel feleacute hatolva Kuvrat birodalmaacutenak reacuteszeacuteveacute vaacutelt Itt nem teljesen egyeacutertelmű hogy a Dontoacutel keletre vagy nyugatra elteruumllő videacutekre gon-doljunk

4 A Biacuteborbanszuumlletett Konstantin aacuteltal leiacutert Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe toumlrteacutenő koumlltouml-zeacutessel kapcsolatban foumlldrajzi szempontboacutel is haacuterom alapelkeacutepzeleacutes koumlrvonalazhatoacute Akik a magyarsaacuteg Kubaacuten folyoacute koumlrnyeacuteki lakhelyeacutevel szaacutemolnak egy viszonylag ko-rai Dontoacutel nyugatra toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutest teacuteteleznek fel Gombocz maacutesodik elkeacutepzeleacutese szerint ez 600 taacutejaacuten egy kazaacuter taacutemadaacutessal magyaraacutezhatoacute Czegleacutedy korai aacutellaacutespontja szerint egy 6ndash7 szaacutezadi elmozdulaacutessal szaacutemolhatunk a sziacuter eacutes muszlim forraacutesokban olvashatoacute kangar eacutes szavaacuterd adatok nyomaacuten Veacuteguumll Gyoumlrffy szerint a magyarsaacuteg a 7 szaacutezad első feleacuteben koumlltoumlzoumltt Kuvrat megszűnt birodalma helyeacutere

Egy maacutesik aacutellaacutespont abboacutel indul ki hogy Leveacutedia a Don eacutes Dnyeper koumlzeacute lo-kalizaacutelhatoacute miacuteg Etelkoumlz a Dnyeperen tuacutelra Az aacutetkoumlltoumlzeacutes időpontjaacutera van egy ko-rai időpont a 670-es eacutevek amikor a magyarsaacuteg Asparuchhal egyuumltt eacuterte volna el a Kaacuterpaacutetokat (Harmatta Jaacutenos) illetve felmeruumllt meacuteg a 850-es eacutevek lehetőseacutege amikor a szavaacuterdok megjelentek a Kaukaacutezusban az oumlrmeacuteny forraacutesokban (Czegleacutedy Kaacuteroly II Kristoacute Gyula Fodor Istvaacuten) Ligeti egy 870 koumlruumlli besenyő taacutemadaacutessal kapcsolta oumlssze az Etelkoumlzbe koumlltoumlzeacutest Veacuteguumll a Reginoacutenaacutel olvashatoacute 889-es besenyőndashmagyar haacuteboruacutera hivatkozva neacutehaacuteny kutatoacute egy keacutesei időponttal szaacutemolt (Neacutemeth Gyula Czegleacutedy Kaacuteroly)

Mindezek mellett felmeruumllt az is hogy Leveacutedia eacutes Etelkoumlz nem keacutet kuumlloumln teruumllet hanem Leveacutedia a fejedelmi szaacutellaacutes ami Etelkoumlz teruumlleteacutere esett (Roacutena-Tas Andraacutes)

5 A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak meacuteg keacutet alapvető keacuterdeacutese eacuterdemel kuuml-loumln figyelmet Egyreacuteszt a kabar csatlakozaacutes amely hataacutesaacutera megvaacuteltozott a magyar toumlrzsrendszer 881-ben Beacutecs koumlrnyeacutekeacuten kabarndashmagyar portyaacutezoacute csapat jaacutert ami arroacutel tanuacuteskodik hogy a Kazaacuter Birodalomboacutel kivaacutelt kabarok 881 előtt csatlakoztak a heacutet magyar toumlrzshoumlz65 A kabar csatlakozaacutes lehetseacuteges daacutetumai 700ndash800 830 koumlruumll vagy 860 taacutejaacuten (Szűcs Jenő) Egy korai 800-as vagy 810-es csatlakozaacutes haacutettereacuteben vallaacutesi kuumlzdelmeket felteacuteteleznek (Roacutena-Tas Andraacutes Harmatta Jaacutenos) A 830-as eacutevekre a ka-zaacuter uralom veacutegeacutevel illetve Sarkel feleacutepiacuteteacuteseacutevel kapcsoltaacutek oumlssze a kabar csatlakozaacutest (Gyoumlrffy Gyoumlrgy Ligeti Lajos) Kristoacute Gyula pedig 854 taacutejaacuten az Etelkoumlzbe vaacutendorlaacutes-sal kapcsolja oumlssze a kabarok beeacutepuumlleacuteseacutet a magyar toumlrzsszoumlvetseacutegbe

6 A maacutesik keacuterdeacutes a keleten a Volga-videacuteken maradt magyar toumlredeacutek eredete amellyel kapcsolatosan alapvetően keacutet neacutezet alakult ki Amennyiben egy keacutesei azaz 9 szaacutezad eleji neacutepmozgaacutes koumlvetkezteacuteben keruumllt a magyarsaacuteg a Dontoacutel nyugatra eső videacutekre akkor a 10 szaacutezadtoacutel a 13 szaacutezad elejeacuteig a Volga-videacuteken eacutelt magyar toumlredeacute-ket az itt haacutetramaradott kisebb csoport leszaacutermazottjaacutenak tekinthetjuumlk A maacutesik el-keacutepzeleacutes alapjaacuten uacutegy rekonstruaacutelhatjuk a Volga-videacuteken a keleti magyarok kialakulaacute-saacutet hogy ezek a honfoglaloacute magyarsaacutegboacutel a 9 szaacutezad folyamaacuten kiszakadoacute eacutes eacuteszakra koumlltoumlző csoportok leszaacutermazottai

65 Continuatio Annalium Iuvavensium Maximorum in MGH SS XXX2 742 Kristoacute 1996 150

22

Ezekre az eredmeacutenyekre illetve sajaacutet koraacutebbi kutataacutesaimra eacutepiacutetve egy aacutetfogoacute keacutep megrajzolaacutesaacutera vaacutellalkozom ahol elsősorban a kutataacutes uacutej eredmeacutenyeit bemutatoacute megkoumlzeliacuteteacutesek aacutettekinteacuteseacutere eacutes az ismereteink korlaacutetainak tudatosiacutetaacutesaacutera helyeztem a fő hangsuacutelyt Veacutelemeacutenyem szerint helyesebb ha bevalljuk hogy egy keacuterdeacutest a je-lenlegi tudaacutesunk alapjaacuten nem tudunk eldoumlnteni mintha nehezen veacutedhető hipoteacute-ziseket aacutelliacutetunk fel amelyek egy reacutesze aztaacuten tudomaacutenyos koumlzhellyeacute vaacutelva beeacutepuumll a tudomaacutenytoumlrteacutenetbe eacutes szilaacuterd pontnak tűnik

Munkaacutem első fejezeteacuteben a VolgandashKaacutema-videacuteki magyar szaacutellaacutesteruumllet kuumlloumlnboumlző aspektusait veszem szaacutemba tehaacutet azt vizsgaacutelom mi koumlti a kutataacutest ehhez a reacutegioacutehoz A maacutesodik fejezet a magyarsaacuteg toumlrteacutenete steppei korszakaacutenak alapkeacuterdeacuteseire keresi a vaacutelaszt a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak tanulsaacutegaira eacutes az iacuterott forraacutesok adataira taacutemaszkodva A harmadik reacuteszben a honfoglalaacutes eacutes a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele taacutegabb toumlrteacuteneti haacutettereacutenek felvillantaacutesaacutera teszek kiacuteseacuterletet

I A VolgandashKaacutema-videacutek szerepe a korai magyar toumlrteacutenetben

A VolgandashKaacutema-videacuteken leacutevő bdquoőshazardquo mind a koumlzveacutelemeacutenyben mind a szaktudo-maacutenyos koumlroumlkben a magyar őstoumlrteacutenet elfogadott alapteacutezise Ez azonban egy toumlbb elemből oumlsszeaacutelloacute elmeacuteleti konstrukcioacute melynek egy reacutesze toumlrteacuteneti hagyomaacutenyain-kon maacutes reacutesze pedig a tudomaacutenyos kutataacutes eredmeacutenyein alapul Az elmeacutelet alkotoacute-elemeinek egyenkeacutenti aacutettekinteacutese soraacuten arra kell kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt helyezni hogy eacutelesen elkuumlloumlnuumlljenek egymaacutestoacutel a teacutenyek eacutes a felteveacutesek Csak ez utaacuten keruumllhet sor annak megvizsgaacutelaacutesaacutera hogy a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak helyeacutere illetve vaacutendorlaacute-saira vonatkozoacute egyes őstoumlrteacuteneti koncepcioacutek milyen araacutenyban eacutepuumllnek felteveacutesek eacutes teacutenyek kombinaacutecioacuteira

Mielőtt tulajdonkeacuteppeni teacutemakoumlreinket megvizsgaacutelnaacutenk maga a VolgandashKaacutema-videacuteki bdquoőshazardquo terminus szorul magyaraacutezatra Tudatosan keruumlltuumlk a hagyomaacute-nyos kifejezeacuteseket mint bdquouraacuteli őshazardquo bdquobaskiacuteriai őshazardquo illetve Magna Hungaria ugyanis ezekhez kuumlloumlnboumlző keacutepzetek eacutes teoacuteriaacutek tapadnak s iacutegy egyfajta eacuterteacutekiacuteteacuteletet hordoznak

Az bdquouraacuteli őshazardquo kifejezeacutest Ligeti 1943-ban a magyarsaacuteg első oumlnaacutelloacute szaacutellaacuteste-ruumllete eacutertelemben hasznaacutelta ahol maacutesfeacutel eacutevezredet toumlltoumltt (Kr e 1000ndashKr u 500) a neacutepcsoport Szerinte őseink lakhelye előbb a Deacutel-Uraacuteltoacutel nyugatra utoacutebb keletre volt1 Innen indultak volna eleink a Kaukaacutezus előtereacutebe Uacutejabban az bdquouraacuteli őshazardquo terminust a finnugor nyelveacuteszek teljesen maacutes eacutertelemben hasznaacuteljaacutek ugyanis a finn-ugor eacutes szamojeacuted nyelvek koumlzoumls őseacutet uraacuteli alapnyelvkeacutent rekonstruaacuteltaacutek s az ezen a nyelven beszeacutelő koumlzoumlsseacutegek lakoacutehelyeacutet nevezik bdquouraacuteli őshazaacutenakrdquo2 Iacutegy ez a terminus keacuteteacutertelműseacutege miatt megteacutevesztő lehet ugyanis miacuteg a magyar őshaza az Uraacutel hegy-seacuteg neveacutehez koumlthető addig az uraacuteli alapnyelv eseteacuteben egy nyelvtoumlrteacutenetileg kikouml-vetkeztetett egyseacuteg hordozoacuteinak egykori szaacutellaacutesteruumlleteacuteről van szoacute A terminoloacutegiai zavart csak fokozza hogy a magyar nyelv az uraacuteli alapnyelvből szaacutermazik Mellesleg a Ligeti aacuteltal 1943-ban hasznaacutelt a magyarsaacuteg bdquouraacuteli őshazaacutejaacuterardquo vonatkozoacute koncepcioacute

1 Ligeti uacutegy veacutelte hogy az emliacutetett 1500 eacutev első nagyobbik reacuteszeacuteben a magyarsaacuteg az Uraacutel hegy-seacuteg euroacutepai oldalaacuten eacutelt azutaacuten kelt aacutet Nyugat-Szibeacuteriaacuteba ahol aacutetteacutert a lovas-nomaacuted eacuteletmoacutedra A Kr u 5 szaacutezadban a toumlroumlk neacutepvaacutendorlaacutes hataacutesaacutera pedig deacuteli iraacutenyban mozdult el (Ligeti 1943 6)

2 HajduacutendashDomokos 1978 54ndash57

24

is jelentősen moacutedosult azoacuteta mivel az Uraacutel koumlrnyeacuteki szaacutellaacutesteruumllet eacutes a deacuteli Kaukaacutezus koumlrnyeacuteki lakoacutehely koumlzeacute iktattak egy uacutejabb bdquoőshazaacutetrdquo amelyet Magna Hungariaacutenak vagy bdquobaskiacuteriai őshazaacutenakrdquo szokaacutes nevezni3

A bdquobaskiacuteriai őshazardquo elnevezeacutes azeacutert mellőzendő mert eleve a baskiacuterndashmagyar azo-nosiacutetaacutest teacutetelezi fel de legalaacutebbis sugallja holott ez ndash mint alaacutebb laacutetni fogjuk ndash vita-tott Az is ellene szoacutel hogy csupaacuten a mai Baskiacuteria teruumlleteacutere utal tehaacutet foumlldrajzilag tuacutelsaacutegosan korlaacutetozott

Veacuteguumll a Magna Hungaria kifejezeacutes egyeacutertelműen 13 szaacutezadi tudoacutes eredetű ter-minus amely a keleten megtalaacutelt magyarok foumlldjeacutere utal Innen maacuter csak egy leacutepeacutes annak felteveacutese hogy ez volt a magyar bdquoőshazardquo4 Mindezek alapjaacuten szerencseacutesebbnek tűnik a VolgandashKaacutema-videacutek terminus ugyanis ehhez nem tapad olyan maacutesodlagos gondolati konstrukcioacute amely maacuter neveacuteben is egyfajta koncepcioacutet sugall Ugyanakkor foumlldrajzi eacutertelemben a VolgandashKaacutema-videacutek alatt a magyar őstoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel egy taacutegabb teruumlletet eacutertuumlnk amelyet nyugat felől a Volga koumlzeacutepső folyaacutesa hataacuterol ke-leti iraacutenyban pedig Nyugat-Szibeacuteriaacuteig terjed ki Noumlveacutenytakaroacutejaacutet tekintve az erdő eacutes az erdős steppe oumlvezeteacutebe tartozik5

A magyar őstoumlrteacutenettel foglalkozoacute művekben a periodizaacutecioacute szempontjai kuumlloumln-boumlzőek ennek elleneacutere a korszakolaacutes alapvetően a nyelvtoumlrteacutenet eredmeacutenyein ala-pul Az uraacuteli alapnyelv koraacutet a Kr e 6ndash4 eacutevezredre dataacuteljaacutek majd az uraacuteli alapnyelv megszűneacutese utaacuten leacutetrejoumltt a finnugor eacutes a szamojeacuted alapnyelv (Kr e 4ndash3 eacutevezred) A finnugor nyelvi egyseacutegből vaacutelt ki az ugor alapnyelv a Kr e 2 eacutevezredben s veacute-gezetuumll ebből szaacutermazott az ősmagyar nyelv a Kr e 1 eacutevezred első feleacuteben6 Az ős-magyar nyelv toumlrteacuteneteacutet a joumlveveacutenyszavak kutataacutesaacutera alapozva legutoacutebb Ligeti haacute-rom korszakra bontotta 1 korai (Kr e 500ndashKrisztus szuumlleteacutese koumlruumlli) 2 koumlzeacutepső (Krisztus szuumlleteacutesendashKr u 500) eacutes 3 keacutesei (5ndash10 szaacutezad) korszakra7 Roacutena-Tas Andraacutes a magyar nyelvtoumlrteacutenet korszakolaacutesaacuteban legutoacutebb visszateacutert a hagyomaacutenyos korai eacutes keacutesei ősmagyar korszakolaacutesra ahol a korszakhataacuter a Kr u 5008 A reacutegeacuteszeti pe-riodizaacutecioacute Kelet-Euroacutepa vonatkozaacutesaacuteban ugyancsak haacutermas tagoloacutedaacutest mutat neolit forradalom (Kr e 4 eacutevezred) bronzkor (Kr e 2 eacutevezred) vaskor (Kr e 8 szaacutezad) A VolgandashKaacutema-videacutek vaskori reacutegeacuteszeti kultuacuteraacuteinak időbeli keretei is haacuterom korsza-

3 Fodor szerint az oumlnaacutelloacute magyar csoportok Kr e 1000ndashKr e 500 koumlzoumltt alakultak ki valahol a Deacutel-Uraacutel keleti videacutekeacuten (Fodor 1975 133ndash134) Erről a teruumlletről koumlltoumlztek aacutet Baskiacuteriaacuteba Sze-rinte ez a vaacutendorlaacutes haacuterom neacutepmozgaacutessal hozhatoacute kapcsolatba 1 Kr e 400ndash300 k szarmata 2 Kr u 350ndash400 k hun 3 550 koumlruumlli avarndashtuumlrk (Fodor 1975 164ndash165) Baskiacuteriaacuteboacutel pedig a magyarsaacuteg 750 utaacuten vaacutendorolt deacutelre (Fodor 1975 170) Ligeti is megvaacuteltoztatta koraacutebbi aacutellaacutes-pontjaacutet Szerinte a magyarsaacuteg kb ezer eacutevet toumlltoumltt az Uraacuteli-aacutetjaacuteroacutenaacutel majd a 463-as ogur neacutep-mozgaacutes nyugat feleacute mozdiacutetotta s a szabiacuterok 503 koumlruumlli vaacutendorlaacutesa koumlvetkezteacuteben eacuterkeztek a Volgandash Kaacutema videacutekeacutere Innen a Kazaacuter Birodalom 7 szaacutezad koumlzepeacutere tehető megerősoumldeacuteseacutevel egy időben taacutevoztak deacuteli iraacutenyba (Ligeti 1986 143ndash144 158 530 vouml Zimonyi 1988 216ndash217)

4 Gyoumlrffy 1948 565 Somogyi 1984 26ndash476 HajduacutendashDomokos 1978 41ndash91 Sipcz 2006 289 csalaacutedfa korszakolaacutessal7 Ligeti 1986 5208 Roacutena-Tas Berta 2011 Harmatta is aacutettekintette a korszakolaacutes keacuterdeacuteseacutet (1997 13ndash17)

25

kot oumllelnek aacutet ananyinoacutei kultuacutera (Kr e 8ndash3 szaacutezad) pjanobori gljagyenovoacutei mű-veltseacuteg (Kr e 3 szaacutezadndashKr u 3 szaacutezad) bahmutyinoacutei lomovatovoacutei imenykovoacutei kul-tuacutera (3ndash8 szaacutezad)9 Bartha taacutersadalomtoumlrteacuteneti korszakolaacutessal kiacuteseacuterletezett Engels művei alapjaacuten s nemzetseacutegi (Kr e 3 eacutevezred) toumlrzsi (Kr e 500) toumlrzsszoumlvetseacutegi (Kr u 600ndash1000) korszakot teacutetelezett fel10

Nyelvtoumlrteacutenet Reacutegeacuteszet TaacutersadalomtoumlrteacutenetKr e 6ndash4 eacutevezreduraacuteli alapnyelvKr e 4ndash3 eacutevezredfinnugor

Kr e 4 eacutevezredneolit

Kr e 3000nemzetseacuteg

Kr e 2 eacutevezredugor kor

Kr e 2 eacutevezredbronzkor

Kr e 1 eacutevezered első felemagyar nyelv

Kr e 8 szaacutezad vaskorKr e 8 szaacutezadndashKr e 3 szaacutezadananyinoacutei kultuacutera

Kr e 500toumlrzs

Kr e 500ndash0korai ősmagyarKr u 0ndash500koumlzeacutepső ősmagyar

Kr e 3 szaacutezadndashKr u 3 szaacutezadpjanobori gljagyenovoacutei kultuacutera

Kr u 500ndash1000keacutesei ősmagyar

Kr u 300-800bahmutyinoacutei lomovatovoacutei imenykovoacutei kultuacutera

Kr u 600ndash1000toumlrzsszoumlvetseacuteg

Szűcs etnogenetikai munkaacutessaacutega nyomaacuten a periodizaacutecioacute keacuterdeacutese maacutes megvilaacutegiacute-taacutesba keruumllt ugyanis a honfoglaloacute magyarsaacuteg eseteacuteben rekonstruaacutelhatoacute egy bdquogentilisrdquo vagy maacutes kifejezeacutessel barbaacuter etnikai tudat amely a neacutepvaacutendorlaacutes kori germaacuten neacutep-alakulatok etnikai tudataacuteval aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamba a megfelelő korlaacutetok figyelembe-veacuteteleacutevel Ennek a barbaacuter etnikai tudatnak a jellegzetesseacutegeit Szűcs Jenő iacutegy foglalta oumlssze bdquoA Roacutemaacutet megdoumlntő eacutes oumlroumlkeacutebe leacutepő germaacuten neacutepalakulatok (gentes) a valoacutesaacuteg-ban eacuteppen nem voltak veacuterkoumlzoumlsseacutegek vagy organikus keacutepződmeacutenyek hanem ereden-dően a vaacutendorlaacutesok (3ndash6 sz) soraacuten kuumlloumlnfeacutele toumlrzs- eacutes neacutepreacuteszekből mesterseacutegesen integraacutelt politikai koumlteleacutekek Az uacutej uralomkeacutepződeacutes (raquoHeerkoumlnigtumlaquo) tartoacutesulaacutesa azonban aacuteltalaacuteban az elteacuterő etnikai tradiacutecioacutek integraacutecioacutejaacutet eacutes a neacutep raquoorganikuslaquo leacutet-rejoumltte ndash eredetkoumlzoumlsseacutege ndash hiteacutenek kialakulaacutesaacutet eredmeacutenyezte ahogy valamennyi jelentős toumlrteacuteneti szerephez jutoacute neacutep (keleti eacutes nyugati goacutetok frankok alemannok burgundok langobardok stb) eseteacuteben megfigyelhető Amennyiben a toumlbbeacute-ke-veacutesbeacute egymaacutest fedő politikai eacutes etnikai keretek egy sajaacutetos prefeudaacutelis-barbaacuter szociaacute-lis struktuacuteraacutet oumlleltek aacutet (amelyben a toumlbbnyire erős monarchikus hatalom eacutes szociaacutelis tagoltsaacuteg elleneacutere a fegyveres szabad elemnek meacuteg jelentős suacutelya volt) a taacutersadalom szaacutemottevő zoumlmeacutenek tehaacutet a neacutep (theudo-gens) eredeteacutere eacutes hagyomaacutenykoumlzoumlsseacutegeacutere

9 Laacuteszloacute 1971 Fodor 197310 Bartha korszakolaacutesaacuteban Molnaacuter Eriket koumlvette (vouml Bartha 1977 25 Bartha 1984 395)

26

alapuloacute etnikai tudata leacutenyegileg egybeesett a politikai uralom iraacutenti lojalitaacutesaacuteval eacutes a szabadok jogkoumlzoumlsseacutegeacutehez (a raquoneacutepjoghozlaquo) valoacute tartozaacutes taacutersadalmi oumlntudataacuteval jo-gosult raquogentilislaquo struktuacuteraacuteroacutel eacutes oumlntudatroacutel beszeacutelni E tudati kincs dominaacutens raquoideo-logikuslaquo elemei elsődlegesen ugyan nem a nyelv vagy kultuacutera egeacuteszeacutet tuumlkroumlzteacutek de taacutegabb nyelvi eacutes kulturaacutelis oumlsszefuumlggeacutesek szerint tagoloacutedtak az egyseacutegesuumllt eredetha-gyomaacuteny (amely a raquotaacutersadalomlaquo absztrakcioacutejaacutet helyettesiacutető barbaacuter veacuterseacutegi miacutetoszba olvasztott bele kezdetleges toumlrteacuteneti tudati elemeket eacutes emelte azokat a szakraacutelis szfeacuteraacuteba) a koumlzoumls jog (amely egyszersmind raquoetnikailaquo koumltőerőt jelentett) aacuteltalaacuteban a raquoszokaacutesoklaquo (etikailag normatiacutev hagyomaacuteny) a hitvilaacuteg (tekintet neacutelkuumll arra hogy elemei eredendően etnikus specifikumok voltak-e) egy jellegzetes raquoetnocentrikuslaquo szemleacutelet kereteacuteben illeszkedtek oumlssze szerves egeacutesszeacute Noha e tudattartalom jelle-geacutet intenzitaacutesaacutet funkcioacutejaacutet illetően egyazon neacutepcsoporton beluumll is kuumlloumlnboumlző szoci-aacutelis szinteken szaacutemos variaacutenssal lehet szaacutemolni ezek keacutetseacutegtelenuumll egyazon eszmei modellrendszer variaacutensai amely annyiban tekinthető raquopolitikailaquo tudatformaacutenak amennyiben az etnikai tudatboacutel fakadoacute elkeacutepzeleacutesek a csoporthoz tartozoacutek politi-kai eacutes taacutersadalmi oumlntudataacutet lojalitaacutesaacutet toumlbb-kevesebb meacuterteacutekben meghataacuteroztaacutekrdquo11 A honfoglaloacute magyarok bdquogentilizmusardquo tuumlkroumlződik az eredetkoumlzoumlsseacuteg hiteacutet igazoloacute HunorndashMagor eredetmondaacuteban az 1100 koumlruumll lejegyzett genus Hungarorum kife-jezeacutesben amely a feudaacutelis szemleacutelettől elteacuterően a nyelv eredet eacutes szaacutermazaacutes alapjaacuten hataacuterozhatoacute meg s a 11 szaacutezadi pogaacutenyfelkeleacutesek eszmevilaacutegaacuteban ahol a pogaacuteny hitvilaacuteg eacutes barbaacuter jogrendszer eacutelő hagyomaacutenya meacuteg koumlrvonalazhatoacute Szűcs a magyar barbaacuter etnikai tudat kialakulaacutesaacutet a 6ndash9 szaacutezadra tette melynek bdquotoumlroumlkoumlsrdquo politikai keretei a Kazaacuter Birodalomban (7ndash9 szaacutezad) szilaacuterdultak meg12

A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak kezdeteacutet a toumlroumlk neacutepek Euroacutepaacuteba toumlrteacutenő vaacutendorlaacutesaival lehet kapcsolatba hozni Az első valoacutesziacutenűleg toumlroumlk nyelvű neacutepek (onogur ogur szaragur) 463 koumlruumll eacuterkeztek a Kaukaacutezus előtereacutebe Aacuteltalaacuteban ezt a daacute-tumot tekintik a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban forduloacutepontnak Ugyanakkor az sem zaacuterhatoacute ki hogy a neacutepalakulaacutesi folyamat maacuter a hunok 370-es eacutevekben toumlrteacutenő nyugatra vaacutendorlaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben elkezdődhetett de az is elkeacutepzelhető hogy a doumlntő loumlkeacutest a szabiacuterok 503 koumlruumlli az avarok majd nyomukban a tuumlrkoumlk 550-es eacutevekbeli vaacutendorlaacutesa vagy a Kazaacuter Birodalom 7 szaacutezad első feleacuteben bekoumlvetkező kon-szolidaacutecioacuteja adhatta A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak foumlldrajzi kereteit min-denesetre az egykori Kazaacuter Birodalom teruumlleteacutere azaz a kelet-euroacutepai steppe eacutes az erdős steppe oumlvezeteacutebe helyezhetjuumlk Pontosabb lokalizaacutecioacute csak a 9 szaacutezad maacutesodik feleacutetől lehetseacuteges Ekkor az iacuterott forraacutesok a Fekete-tenger eacuteszaki videacutekein jelzik a magyarsaacutegot

11 Szcs 1984 342ndash34412 Szcs 1992 A magyarsaacuteg barbaacuter etnikai tudata kialakulaacutesaacutenak rekonstruaacutelaacutesaacuteban Szűcs a Ju-

lianus aacuteltal megtalaacutelt magyar toumlredeacutek s a szavaacuterd magyarok elszakadaacutesaacutenak korai időpontjaacutet vette fi gyelembe (9 sz előtt szaacutezadokkal illetve 750 előtt Szcs 1984 348) amelyet a keacutesőbbi kutataacutes megkeacuterdőjelezett (Czegleacutedy MŐT 121ndash122 Ligeti 1986 378) Ez persze azt jelzi hogy a bdquogentilisrdquo struktuacutera kikristaacutelyosodaacutesaacutet az eredethagyomaacuteny veacutegleges integraacutecioacutejaacutet visz-szavetiacutethetjuumlk a 9 szaacutezad elejeacuteig de enneacutel koraacutebbi eacutevszaacutezadokra csupaacuten hipotetikusan rekonst-ruaacutelhatjuk

27

A magyar őstoumlrteacutenet utolsoacute szakaszaacutenak tartott korszak etnogenetikai szem-pontboacutel a honfoglaloacute magyar neacutep eacutes bdquogentilisrdquo tudata kialakulaacutesaacutenak ideje Az ezt megelőző perioacutedust Ligeti iacutegy jellemezte bdquoa magyar őstoumlrteacutenetet visszafeleacute csak a Kr utaacuteni V szaacutezadig lehet nyomozni Azon tuacutel egy tapodtat sem tehetuumlnk előre el-veacutesz szemuumlnk elől minden iraacutenyiacutetoacute nyom Tovaacutebbi kutataacutesaink megkezdeacuteseacutehez maacutes vezetőt kell keresnuumlnk s ez a nyelvuumlnk Taacutevolroacutel sem akarunk abba a hibaacuteba esni hogy a nyelvi eredetet okvetlenuumll azonosnak tekintsuumlk az etnikai eredettelrdquo13 Szűcs ugyanerről a korroacutel iacutegy iacutert bdquoMindazonaacuteltal arroacutel hogy az raquoelőmagyarsaacuteglaquo nyelv-toumlrteacuteneti kategoacuteriaacuteja moumlgoumltt etnoszocioloacutegiai eacutertelemben milyen csoport huacutezoacutedott meg semmi megbiacutezhatoacute nem mondhatoacute elrdquo14

Amennyiben a neacutepvaacutendorlaacutes kori germaacuten neacutepalakulatok etnikai tudataacutenak ki-alakulaacutesaacutet ndash mint kiacutenaacutelkozoacute analoacutegiaacutet ndash fel lehet hasznaacutelni a honfoglaloacute magyarsaacuteg bdquogentilizmusaacutenakrdquo rekonstrukcioacutejaacutehoz a neacutepvaacutendorlaacuteskort megelőző germaacuten toumlr-zsek etnoszocioloacutegiai vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenyei is toumlbb figyelmet eacuterdemelneacutenek A keacutet korszak koumlzoumltt etnogenetikai szempontboacutel alapvető kuumlloumlnbseacuteg van15 A Caesar eacutes Tacitus korabeli germaacuten toumlrzsek tanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel levonhatoacute koumlvetkezteteacuteseket a steppe eacuteszaki videacutekeacuten s az erdőzoacutenaacuteban eacutelő neacutepek koumlzeacutepkori vagy uacutejkori etnoszo-cioloacutegiai anyagaacuteval lehetne egybevetni Ami szűkebb teacutemaacutenkat illeti megaacutellapiacutethatoacute hogy a korai magyar toumlrteacutenet periodizaacutecioacutejaacuteban a legeacutelesebb hataacuter az 5 szaacutezad koumlruumlli időre tehető Ezeacutert kell kuumlloumln kezelnuumlnk az 5 szaacutezad előtti korszakra vonatkozoacute min-den teacutenyt eacutes felteveacutest Etnoszocioloacutegiai szempontboacutel itt keacutet kuumlloumlnboumlző perioacutedusroacutel van szoacute

A magyar őstoumlrteacutenet keacuterdeacutesei koumlzuumll a VolgandashKaacutema-videacutekkel kapcsolatban a kouml-vetkező teacutemakoumlroumlket fejtem ki 1 a finnugrisztika a magyar nyelvtoumlrteacutenet eredmeacute-nyeire eacutepiacutetett legkoraacutebbi magyar bdquoőshazardquo-koncepcioacutek 2 a Jugria-keacuterdeacutes 3 Julianus utazaacutesa eacutes az aacuteltala megtalaacutelt magyar toumlredeacutek keacuterdeacutese 4 a baskiacuterndashmagyar kapcso-lat teacutemakoumlre (baskiacuterndashmagyar azonosiacutetaacutes a korai muszlim szerzőkneacutel ennek mongol kori interpretaacutecioacutei a latin eacutes perzsa nyelvű irodalomban a baskiacuterndashmagyar toumlrzsnevek eacutes koumlzszavak egyezteteacutese) 5 a volgai bulgaacuterok eacutes a magyarok viszonya

A legkoraacutebbi magyar bdquoőshazardquo-koncepcioacutek

A magyar nyelv a finnugor nyelvek koumlzeacute tartozik A finnugor nyelvek terminus he-lyett ndash tekintettel a finnugor eacutes szamojeacuted nyelvek rokonsaacutegaacutera ndash az uraacuteli nyelvek kifejezeacutes terjedt el16 Uraacuteli nyelveknek azokat a nyelveket nevezzuumlk amelyek kiala-kulaacutesuk soraacuten ndash kuumlloumlnboumlző alapnyelveken keresztuumll ndash veacutegső fokon a rekonstruaacutelt uraacuteli alapnyelvből szaacutermaznak A magyar nyelv eseteacuteben ndash visszafeleacute haladva ndash ugor

13 Ligeti 1943 3814 Szcs 1992 28615 A germaacuten bdquoőstoumlrteacutenetrdquo etnogenetikai feldolgozaacutesa a kuumlloumlnboumlző korszakok jellemzeacutese s a bdquogen-

tilizmusrdquo első oumlsszefoglalaacutesa eacutes szinteacutezise Wenskus 196116 HajduacutendashDomokos 1978 45ndash46

28

finnugor eacutes uraacuteli alapnyelvről beszeacutelhetuumlnk A nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok soraacuten elő-szoumlr azt tisztaacuteztaacutek hogy az egyes uraacuteli nyelvek koumlzoumltt milyen rokonsaacutegi fokozatok leacuteteztek Ezutaacuten kiacuteseacuterletet tettek az egyes alapnyelvek időbeli kereteinek meghataacute-rozaacutesaacutera A nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacuteloacutedaacutesok koumlzuumll főkeacutent a kuumlloumlnboumlző alapnyelvekbe s ősnyelvekbe bekeruumllt joumlveveacutenyszavak kutataacutesa az aacutetveacutetelek relatiacutev kronoloacutegiaacutejaacutenak megaacutellapiacutetaacutesa nyuacutejthat joacute taacutejeacutekoztataacutest17 valamint a glottokronoloacutegia amely a rokon nyelvek egyező szoacutekincseacutenek vaacuteltozaacutesai alapjaacuten proacutebaacutel vaacutelaszt adni arra a keacuterdeacutesre hogy az egyes nyelvcsoportok eacutes nyelvek mikor kuumlloumlnuumlltek el egymaacutestoacutel18

Az uraacuteli alapnyelvet beszeacutelő csoportok foumlldrajzi elhelyezkedeacuteseacutenek meghataacuterozaacute-saacutehoz a nyelveacuteszeti paleontoloacutegia moacutedszere hasznaacutelhatoacute fel Ennek leacutenyegeacutet Hajduacute iacutegy jellemezte bdquoHa a rokon nyelvek koumlzoumls eredetű szoacutekeacuteszleteacuteből kivaacutelogatjuk az egyező aacutellat- eacutes noumlveacutenyneveket eacutes azok eredeti jelenteacuteseit is rekonstruaacuteljuk akkor nagyjaacuteboacutel keacutepet is alkottunk arroacutel hogy milyen fauna eacutes floacutera vette koumlruumll őseinket lakoacutehelyuumlkoumln Ezek utaacuten az aacutellatok eacutes noumlveacutenyek elterjedeacuteseacutet feltuumlntető teacuterkeacutepeken meg kell keresni azt a teruumlletet ahol az elődeink ismerte aacutellatok eacutes noumlveacutenyek egyuumltte-sen mind megtalaacutelhatoacutek Az ekkeacuteppen koumlruumllhataacuterolt teruumlletet tekinthetjuumlk nyelvcsa-laacutedunk legreacutegibb kikoumlvetkeztethető lakoacutehelyeacutenekrdquo19 Hajduacute rekonstruaacutelta a lucfenyő cirbolyafenyő jegenyefenyő voumlroumlsfenyő eacutes szil uraacuteli alapnyelvi alakjait eacutes az oumlt fafajta elterjedeacuteseacutet vizsgaacutelva arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy az uraacuteli nyelvet beszeacutelő kouml-zoumlsseacutegek szaacutellaacuteshelyei a Kr e 6ndash4 eacutevezredben a Koumlzeacutep-Uraacutelban s attoacutel eacuteszakra az Ob alsoacute eacutes koumlzeacutepső folyaacutesa menteacuten lehettek20

A toumlrteacuteneti nyelvtudomaacuteny reacuteveacuten ndash a rokon nyelvek szoacutekincseacutenek oumlsszehason-liacutetaacutesaacuteval ndash az alapnyelvet beszeacutelő csoportok eacuteletmoacutedjaacuteroacutel is adatokat gyűjthetuumlnk Az uraacuteli eacutes finnugor korszakot ennek alapjaacuten a halaacutesz-vadaacutesz eacuteletmoacuted jellemezte az ugor korra pedig a lovas kultuacuteraacutera utaloacute szoacutekincs mutathatoacute ki21

A nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok eredmeacutenyeit az alaacutebbiakban oumlsszegezhetjuumlk a Kr e 6ndash4 eacutevezredben az uraacuteli alapnyelven beszeacutelő csoportok a Koumlzeacutep-Uraacutel az Ob eacutes a Pecsora forraacutesvideacuteke taacutejaacuten eacutelhettek A szamojeacuted nyelvek kivaacutelaacutesa utaacuten a finnugor korszak a Kr e 3 eacutevezred veacutegeacuteig tarthatott amikor is leacutetrejoumltt az ugor eacutes finn-permi nyelvaacuteg Az ugor kor valamikor a Kr e 1 eacutevezred első feleacuteben szűnt meg s ez utaacuten alakult ki az ősmagyar nyelv Az uraacuteli nyelveken beszeacutelő mai neacutepek foumlldrajzi elhelyezkedeacutese eacutes a nyelvi rokonsaacutegi fokuk megaacutellapiacutetaacutesa alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a finnugor alap-nyelven beszeacutelő koumlzoumlsseacutegek koumlzuumll a keleti teruumlleten a keacutesőbbi ugor nyelvű csoportok laktak miacuteg a finn-permi alapnyelv hordozoacutei lassan nyugati iraacutenyba huacutezoacutedtak Az

17 Főkeacutent az iraacutenindashfi nnugor az iraacutenindashugor eacutes iraacutenindashősmagyar nyelvi kapcsolatok vizsgaacutelata adhat eacuterteacutekes kronoloacutegiai segiacutetseacuteget mivel az indoiraacuteni nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok az uraacutelieacute előtt jaacuter-nak (Harmatta 1977 167ndash182 Ligeti 1986 131ndash136 162ndash174) Az is bizonyosnak laacutetszik viszont hogy az indoiraacuteni nyelvtoumlrteacutenetben hasznaacutelt kronoloacutegiai hataacuterok megbiacutezhatoacutesaacutega to-vaacutebbi vizsgaacutelatot igeacutenyel

18 E moacutedszer megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet toumlbben megkeacuterdőjelezteacutek (vouml Roacutena-Tas 1978 243ndash251 Camp-bell 1999 180ndash183)

19 HajduacutendashDomokos 1978 4620 HajduacutendashDomokos 1978 5621 HajduacutendashDomokos 1978 71ndash87

29

ugor kori loacutetartaacutes terminoloacutegiaacuteja ndash amely megőrződoumltt a mai obi-ugor nyelvekben is ndash azt jelzi hogy az ugor nyelvű csoportok szaacutellaacutesai a Deacutel-Uraacutelban lehettek Az ős-magyar nyelvet beszeacutelő koumlzoumlsseacutegekkel tehaacutet az ugor nyelvi egyseacuteg megszűnte utaacuten ezen a teruumlleten szaacutemolhatunk

A magyar etnogenezis kutataacutesaacutenak vitatott pontjai maacuter az egyes szaktudomaacutenyok eacuterveacutenyesseacutegi koumlreacuten beluumll kitapinthatoacutek A nyelvtoumlrteacutenet kutatoacutei koumlzoumltt vita folyik arroacutel hogy a rekonstruaacutelt alapnyelv valoacutedi nyelv vagy a tudomaacutenyban felhasznaacutel-hatoacute szimboacutelumrendszer Aneacutelkuumll hogy ebben a vitaacuteban aacutellaacutest foglalnaacutenk annyit je-lezhetuumlnk hogy a rekonstruaacutelt alapnyelv egy olyan modell amelyet koumlzeliacuteteni kell ugyan egy valoacutedi nyelvi rendszerhez moacutedszertanilag azonban a kettőt nem szabad azonosiacutetani 22

Tovaacutebbi komoly probleacutemaacutekat vet fel a kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegak terminoloacutegiaacute-jaacutenak keveredeacutese Talaacuten a legnyilvaacutenvaloacutebb ez amikor egy nyelveacuteszeti fogalom etni-kai terminoloacutegia helyeacutebe leacutep Muumlhlmann szerint nyelveacuteszek az okozoacutei hogy peacuteldaacuteul indogermaacuten bdquoneacutepekrőlrdquo beszeacutelnek nem csupaacuten bdquonyelvekrőlrdquo Maacutes szoacuteval amit nyelvi koumlzoumlsseacutegnek nevezuumlnk az semmi esetre sem szocioloacutegiai eacutertelemben vett koumlzoumlsseacuteg hanem egy bizonyos nyelvet beszeacutelők koumlzoumlsseacutege tehaacutet egy statisztikai halmaz oumlsz-szesseacutege Ez persze nemcsak az ilyen oumlsszefoglaloacute fogalmakra eacuterveacutenyes mint pl az indogermaacutenok hanem az olyan alkategoacuteriaacutekra is mint germaacutenok keltaacutek szlaacutevok stb bdquoEl kell jutnunk odaacuteig hogy a neacutep fogalmaacutet az őstoumlrteacuteneti kutataacutesboacutel szaacuteműzzuumlk A terminoloacutegia nem koumlzoumlmboumls ugyanis a helytelen terminoloacutegia akaratlanul is hely-telen gondolatokhoz vezet A nyelvi eacutes etnikai osztaacutelyozaacutes oumlsszekevereacutese eacutes oumlssze-mosaacutesa tudomaacutenyos szempontboacutel pontosan olyan lehetetlenseacuteg mint annak idejeacuten a nyelvi eacutes antropoloacutegiai terminoloacutegiaacuteval valoacute szemfeacutenyveszteacutes voltrdquo23

Az egyik szibeacuteriai toumlroumlk nyelv peacuteldaacuteja joacutel megvilaacutegiacutethatja a probleacutemaacutet A csulimi toumlroumlk nyelv egyik dialektusaacutenak főneacutevkeacutepzeacuteseacuteről egy lengyel turkoloacutegus Marzanna Pomorska egy monograacutefiaacutet adott ki 2004-ben A bevezeteacutesben taglalja azt a keacutet keacuter-deacutest hogy ez a terminus vajon oumlnaacutelloacute nyelvet eacutes etnikumot takar-e Mindenekelőtt a szerző leszoumlgezi hogy a csulimi toumlroumlknek haacuterom dialektusaacutet kuumlloumlnboumlztethetjuumlk meg koumlzeacutepső-csulimi alsoacute-csulimi eacutes kuumlaumlrik A Csulim folyoacuteneacutev eacutes az alsoacute eacutes koumlzeacutepső jelző nyilvaacutenvaloacutean jelzi hogy az elnevezeacutes foumlldrajzi haacutetterű A csulimi toumlroumlk el-nevezeacutes nem irodalmi nyelvet jelent ugyanis ilyen nem alakult ki tehaacutet nincs oumlnaacutelloacute irodalmuk az iskolaacuteban nem taniacutetjaacutek illetve nincs sajaacutet nyelvű meacutedialehetőseacuteguumlk sem A haacuterom nyelvjaacuteraacutes egyike sem rendelkezik iacuteraacutessal Iacutegy hagyomaacutenyosan a haacute-rom dialektus oumlsszefoglaloacute nevekeacutent hasznaacuteljaacutek a csulimi toumlroumlk elnevezeacutest Ez feacutelre-vezető ugyanis a koumlzeacutepső-csulimi eacutes alsoacute-csulimi toumlroumlk nyelvjaacuteraacutesok genetikailag is kuumlloumlnboumlzőek Mivel a haacuterom dialektus is kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel nyelvi szempontboacutel a csulimi toumlroumlk neacutev hasznaacutelata a legkeveacutesbeacute kockaacutezatos akkor ha csak mind a haacuterom dialektusra koumlzoumlsen jellemző jegyek eseteacuten hasznaacuteljuk eacutes a haacuterom dialektus neveacutet pedig akkor ha a sajaacutet jellegzetesseacutegekkel biacuternak Pomorska jelzi hogy a munkaacutejaacute-ban ilyen eacutertelemben hasznaacutelja a csulimi toumlroumlk kifejezeacutest Majd hozzaacuteteszi hogyha a

22 Roacutena-Tas 1978 298ndash30223 Muumlhlmann 1985 15ndash16

30

keacutet legjelentősebb anyagot gyűjtő helyi nyelveacutesz anyagaacuteboacutel nem tudja megaacutellapiacutetani hogy az adott szoacute melyik dialektusboacutel valoacute akkor alkalmazza ezt a terminust Tehaacutet veacutegső soron egy technikai jellegű kifejezeacutesről van szoacute amely tipikus linguonym azaz a nyelveacuteszek aacuteltal megalkotott oumlnaacutelloacute nyelv

Pomorska kuumlloumln foglalkozik azzal a keacuterdeacutessel hogy a csulimi toumlroumlk neacutepnevet mi-kor eacutes milyen eacutertelemben hasznaacuteltaacutek Elsőkeacutent a 18 szaacutezadtoacutel kezdődően emliacutetik a csulimi toumlroumlkoumlket vagy csulimi tataacuterokat akik alatt a Csulim folyoacute voumllgyeacuteben eacutelő touml-roumlk nyelvű neacutepesseacuteget eacutertetteacutek A neacuteprajzi munkaacutekban ma is hasznaacutelatos ez a neacutepneacutev Az orosz čulymcy rsquocsulimiekrsquo fordiacutetaacutesa meacuteg homaacutelyosabb ugyanis szamojeacuted nyelvű csoportokat is magaacuteban foglal amelyek a Csulim folyoacute partjaacuten laknak A csulimi toumlroumlkoumlk aacuteltal lakott teruumlleten keacutetfajta szervezeacutesi elv eacuterveacutenyesuumllt az adminisztratiacutev vagyis az orosz adoacutezaacutes alapjaacuten alakiacutetottak ki teruumlleti egyseacutegeket illetve a hagyomaacute-nyos nagycsalaacuted-nemzetseacuteg volt a maacutesik koumlzoumlsseacutegkeacutepző elv Az 1990-es eacutevek veacutegeacuten maacuter a koumlzeacutepső-csulimi toumlroumlkoumlk nem tartottaacutek szaacutemon a nagycsalaacutedi-nemzetseacutegi kouml-teleacutekeket A csulimi toumlroumlkoumlket 1720 koumlruumll Tobolszk metropolitaacuteja kereszteacuteny hitre teacuteriacutetette Az eddigi leiacuteraacutesokban semmi nyoma annak hogy a kuumlaumlrik a koumlzeacutepső-csu-limi toumlroumlk eacutes az alsoacute-csulimi toumlroumlk nyelvű csoportok koumlzoumls etnikai tudattal rendel-kezneacutenek A hagyomaacutenyos nagycsalaacutedi-nemzetseacutegi koumlteleacutekek eacutes az adoacutezaacuteson alapuloacute orosz koumlrzetek aacuteltal kialakiacutetott koumlzoumlsseacutegek a toumlbbi szibeacuteriai toumlroumlk eacutes maacutes nyelvű cso-portokra is jellemzőek ebben nincs elteacutereacutes ugyanakkor sem az oumlnelnevezeacutes sem az oroszok aacuteltal hasznaacutelt nevek nem mutatnak egyseacuteges mi-tudatra Sőt az oumlnaacutelloacute

Tomszk

O b

Turgaj

Ezsi

Jaja

Csedat

Tyegulgyet

Tutali

CsulimPaszecsnoje

Meletszk

Acsinszk

Csindat

Krasznojarszk

kuumlerik

ketszik

soacuter kizil

Kija

alsoacute-csulimi

koumlzeacuteps-csulim

iO b

Csulim

Mariinszk

5 Toumlroumlk nyelvek eacutes dialetusok a Csulim folyoacute videacutekeacuten ndash Pomorska alapjaacuten

31

politikai-adminisztratiacutev keret az autonoacutemia a koumlznyelv eacutes koumlzoumls irodalom hiaacutenya valamint az 1990-es eacutevekben felgyorsuloacute russzifikaacutecioacute mind arra mutat hogy nem beszeacutelhetuumlnk csulimi toumlroumlk etnikumroacutel24

A finnugor nyelvű neacutepek eseteacuteben is van peacutelda arra hogy fiktiacutev neacutepeket kreaacuteltak A mordvin a finnugor nyelveacuteszeti koumlnyvek egy jelentős reacuteszeacuteben a volgai finn nyelv egyik tagja joacutellehet jelzik hogy keacutet nyelvjaacuteraacutesroacutel vagy nyelvről van szoacute25 Az egyik az erza a maacutesik a moksa A mordvin elnevezeacutest az oroszok hasznaacuteljaacutek az erza eacutes moksa nyelvek eacutes etnikumok koumlzoumls terminusakeacutent Maacuter azon is vita van az erzaacutek eacutes moksaacutek koumlzoumltt hogy nyelvuumlket koumlzoumls ősre lehet-e visszavezetni mindenesetre mind a ket-tőnek sajaacutet irodalmi nyelve alakult ki Etnikai szempontboacutel az erzaacutek eacutes moksaacutek keacutet kuumlloumln neacutepnek tartjaacutek magukat eacutes az oroszok aacuteltal hasznaacutelt mordvin kifejezeacutest leg-feljebb a maacutesik neacutepcsoport nevekeacutent hajlandoacutek elismerni illetve azokra alkalmaz-zaacutek akik maacuter csak oroszul beszeacutelnek eacutes elfelejtetteacutek anyanyelvuumlket Mindenesetre Taagepera a finnugor nyelvű neacutepek monograacutefiaacutejaacuteban sziaacutemi ikreknek nevezi az erzaacute-kat eacutes moksaacutekat eacutes a moksaerza terminust hasznaacutelja amelyben feloldhatoacutenak laacutetszik az ellentmondaacutes26

A neacutepnevek koumlzuumll a mordvin neacutepneacutev tűnik a legkoraacutebban adatolhatoacutenak Maacuter a 6 szaacutezadi Iordanes Getica ciacutemű munkaacutejaacuteban szereplő mordens neacutepnevet oumlsszekoumltik a mordvin neacutevvel27 Aztaacuten a DAI 37 fejezeteacuteben szoacute van Mordiaacuteroacutel28 A PVL haacuterom helyen is emliacuteti a mordvin neacutepnevet keacutetszer a bevezetőben majd az 1103-as eacutevre vonatkozoacute esemeacutenyek kapcsaacuten A Riccardus-jelenteacutes szerint Julianus a mordvinok orszaacutegaacuten keresztuumll teacutert haza 1235-ben29 ugyanakkor a leveacutel a tataacuterok eacuteleteacutevel kapcso-latban arroacutel iacuter hogy a mongolok raacutetaacutemadtak a mordvinok orszaacutegaacutera amelynek keacutet fejedelme volt30 A mongol kori utazoacutek a 13 szaacutezadban toumlbbszoumlr is emliacutetik a mordvin terminust31 Aztaacuten a 16 szaacutezadtoacutel euroacutepai utazoacutek eacutes az orosz feljegyzeacutesek adnak in-formaacutecioacutekat a mordvinokroacutel

A moksa neacutev csak a 13 szaacutezadtoacutel a mongol kortoacutel szerepel elsőkeacutent Rubruknaacutel moxel formaacuteban32 illetve Rašīd al-Dīn egyik neacutevalakjaacuteban مكس Mks33 Az orosz for-raacutesokban a moksa neacutev csak a 17 szaacutezadban tűnik fel

Az erza nevet a Joacutezsef kazaacuter uralkodoacute leveleacuteben szereplő eacutes a Volga menteacuten eacutelő arisu34 etnoniacutemaacuteval azonosiacutetottaacutek Ugyancsak szoacuteba keruumllt a Balhī-hagyomaacutenyban

24 Pomorska 2004 11ndash2025 Klima 1996 21ndash3326 Taagepera 2000 138ndash14227 Iordanes 6628 DAI 16929 Gyoumlrffy 1986 7030 Gyoumlrffy 1986 7631 Plano Carpini (Gyoumlrffy 1986 127) Benedictus Polonus (Gyoumlrffy 1986 187) C de Bridia

(Gyoumlrffy 1986 193) eacutes Rubruk (Gyoumlrffy 1986 236)32 Gyoumlrffy 1986 21633 Rašīd ad-Dīn Sbornik Letopisej 1952 II 3734 Spitzer Komoroacuteczy 2003 100 99 jz

32

feltűnő artānīya35 Ezek nagyjaacuteboacutel a 10 szaacutezadra vonatkoznak Ugyanakkor az orosz forraacutesok a 18 szaacutezadtoacutel emliacutetik őket

Ezek utaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a mordvin-moksa-erza terminusok pontos eacutertelme-zeacutese azaz hogy nyelvi jelenseacutegről vagy etnikumroacutel van-e szoacute kuumlloumln oumlnaacutelloacute elemzeacutest igeacutenyelne amely soraacuten a rendelkezeacutesre aacutelloacute anyag alapjaacuten kiacuteseacuterletet kellene tenni a fogalmak szeacutetvaacutelasztaacutesaacutera eacutes belső oumlsszefuumlggeacuteseinek tisztaacutezaacutesaacutera A feladat neheacutezseacute-gei maacuter ennyi adat laacutettaacuten is vilaacutegosan kirajzoloacutednak ugyanis ma a mordvin termi-nus idegen elnevezeacuteskeacutent egyreacuteszt nyelvet eacutes etnikumot jeloumll ugyanakkor az erza eacutes moksa keacutet nyelv eacutes keacutet etnikum amelynek tagjai elutasiacutetjaacutek magukra neacutezve az oro-szok aacuteltal hasznaacutelt koumlzoumls mordvin terminust

A 20 szaacutezad folyamaacuten toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek egy oumlnaacutelloacute nemzet kialakiacutetaacutesaacutera a keacutet etnikumboacutel de ezek nem jaacutertak sikerrel tehaacutet a mordvin egy maacutesik tipikus linguo-nym amely nem oumlnaacutelloacute nyelv eacutes neacutepkeacutent sem lehet eacutertelmezni

Egy harmadik peacuteldaacutet is hozunk amikor egy reacutegen ismert neacutep amelynek etnikai tu-data fokozatosan elhalt a modern nemzetalakulaacutes soraacuten mesterseacutegesen uacutejjaacuteeacutelesztet-tek Az ujgurok a maacutesodik Tuumlrk Kaganaacutetus (680ndash742) egyik jelentős toumlrzsszoumlvetseacutege volt amely reacuteszt vett a Tuumlrk Kaganaacutetus megbuktataacutesaacuteban eacutes veacuteguumll az ujgur toumlrzsszouml-vetseacuteg alapiacutetott birodalmat Iacutegy lett a toumlrzsszoumlvetseacutegből (bodun) a birodalmat vezető neacutep (Reichsvolk ellig qaġanliumlg bodun) A kirgizek 840-ben veacuteget vetettek az ujgur he-gemoacuteniaacutenak eacutes az ujgur toumlrzsszoumlvetseacuteg szeacutetszoacuteroacutedott Az egyik csoport deacutelnyugatra huacutezoacutedott eacutes beolvadt a kiacutenai lakossaacutegba Egy maacutesik csoport KanszuGanszu teruuml-leteacutere vaacutendorolt eacutes ott megmaradva ma a saacuterga ujgurokkeacutent ismerjuumlk őket A har-madik csoport a Tarim-medence vaacuterosaiba koumlltoumlzoumltt eacutes letelepedett Kereskedők eacutes foumlldművelők lettek eacutes megalapiacutetottaacutek a kocsoacutei ujgur vaacuterosaacutellamot (850ndash1250) Fokozatosan elvesztetteacutek koraacutebbi manicheus vallaacutesukat eacutes buddhistaacutekkaacute lettek Az ujgur iacuteraacutest hasznaacuteltaacutek eacutes magas szintű civilizaacutecioacutet hoztak leacutetre36

Az iszlaacutem a Tarim-medence nyugati szeacuteleacuten a 10 szaacutezadban vert gyoumlkeret eacutes fo-kozatosan hoacutediacutetotta meg az egeacutesz teruumlletet Az ujgurok egeacuteszen a 15 szaacutezadig aacutell-tak ellen az iszlaacutem teacuteriacuteteacutesnek Az iszlaacutem aacutetveacutetele azzal jaacutert hogy az ujgur neacutev eacutes identitaacutes kihalt a 16ndash19 szaacutezadban a forraacutesokban nem szerepelt Az oumltlet hogy a Tarim-medence toumlroumlkuumll beszeacutelő muszlim lakossaacutegaacutera az ujgur nevet alkalmazzaacutek az 1920-as eacutevekben a szovjet szakemberek eacutes tanaacutecsadoacutek oumltlete volt akik ismerteacutek a teacuterseacuteg toumlrteacuteneteacutet A kiacutenai hatoacutesaacutegok elfogadtaacutek a javaslatot eacutes leacutetrehoztaacutek az ujgur tartomaacutenyt tehaacutet a modern ujgur nemzet a toumlmegoktataacutes eacutes a toumlmegmeacutedia segiacutet-seacutegeacutevel joumltt leacutetre A Tarim-medence muszlim toumlroumlk nyelvű lakossaacutega az 1920-as eacutes 1930-as eacutevekben amikor identitaacutesaacuteroacutel keacuterdezteacutek a vaacuterosnevet emliacutetette ahol lakott (Kasgarlik Turfanlik Khotanlik) nem mondta hogy ő ujgur Aztaacuten neacutehaacuteny eacutevtized muacuteltaacuten maacuter az ujgur vaacutelik dominaacutenssaacute az identitaacutes vonatkozaacutesaacuteban

Az ujgur identitaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban haacuterom teacutenyező volt doumlntő jelentőseacutegű a vallaacutes eacutes toumlroumlk nyelv a kiacutenaiakkal szemben volt hataacutesos miacuteg a foumlldművelő eacutes vaacuteroslakoacute kultuacutera

35 Kmoskoacute I2 32 8036 Golden 1992 155ndash176

33

a toumlbbi toumlroumlk nyelvű szomszeacutedos nomaacutedoktoacutel vaacutelasztotta el őket37 Iacutegy aztaacuten sikeresen leacutetrehoztak maacutesodlagosan egy modern nemzetet amelynek termeacuteszetesen sajaacutet toumlr-teacuteneti hagyomaacutenyt is teremtettek joacutellehet kb 400 eacuteven aacutet ilyen nevű neacutep nem leacutetezett tehaacutet etnikai folyamatossaacutegroacutel nem beszeacutelhetuumlnk Az persze tovaacutebbi probleacutema hogy a modern nemzet eacutes az előzmeacutenynek tekintett etnikum koumlzoumltt mi a viszony

A nyelvtudomaacutenyban a nyelvrokonsaacuteg egy fogalmilag koumlruumlliacutert eacutes megalapo-zott terminus amelynek eacuterveacutenyesseacutegi koumlreacutet szigoruacutean meghataacuteroztaacutek A keacuterdeacutes az hogy ezt a modellt alkalmazhatjuk-e a neacutepek koumlzoumltti rokonsaacuteg kategoacuteriaacutejaacutera Aneacutelkuumll hogy a modern korban leacutetrejoumltt uacutej nemzetkoncepcioacute keacuterdeacuteseacutere kiteacuterneacutenk leszoumlgezhető hogy egy preindusztriaacutelis neacutepfogalomboacutel indulunk ki amit az egy-szerűseacuteg kedveacuteeacutert etnikumnak hiacutevunk Ezen aacuteltalaacuteban egy olyan nagyobb csopor-tot eacutertuumlnk szocioloacutegiailag amelynek tagjai szemeacutelyesen nem ismerik egymaacutest iacutegy annak oumlsszetartoacute erejeacutet koheacutezioacutejaacutet valamilyen koumlzoumlsen elfogadott fikcioacute biztosiacutetja A mi-tudat hordozoacuteja a veacuterseacutegi koumlteleacuteken alapuloacute modell amelyet kivetiacutetenek az egeacutesz koumlzoumlsseacutegre iacutegy ez nyilvaacutenvaloacutean fikcioacutevaacute vaacutelik eacutes nem beszeacutelhetuumlnk teacutenyleges rokonsaacutegroacutel Ez az elkeacutepzeleacutes aacuteltalaacuteban valamilyen eredetmiacutetoszban oumllt testet Az eredetmiacutetosz mellett mint erre Szűcs is felhiacutevta a figyelmet a koumlzoumls kultuacutera eacutes nyelv a maacutesik keacutet meghataacuterozoacute elem azonban az etnikai kialakulaacutes folyamataacutenak alapvető kelleacuteke a szilaacuterd politikai keret Smith a nemzetről iacuterott oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacuteban az etnikumot a koumlvetkezőkeacuteppen hataacuterozza meg bdquooumlnaacutelloacute nevet viselő lakossaacuteg koumlzoumls eredetmiacutetosszal toumlrteacutenelemmel specifikus teruumllettel eacutes szolidaritaacutes-eacuterzeacutesselrdquo38 Az etnikum eseteacuteben tehaacutet rokonsaacutegroacutel azeacutert nem beszeacutelhetuumlnk mert valoacutejaacuteban fikci-oacutekat aacutelliacutetunk rokoni viszonyba egymaacutessal ami fogalmilag nyilvaacutenvaloacutean keacuteptelen-seacuteg Miutaacuten az etnikum szempontjaacuteboacutel keacutet fontos meghataacuterozoacute elemben is explicit moacutedon a rokonsaacuteg hasznaacutelhatoacute fogalom azaz a nyelvrokonsaacuteg eacutes az eredetmiacutetosz (ami a veacuterkoumlzoumlsseacuteg keacutepzete) az a laacutetszat keletkezett hogy neacuteprokonsaacutegroacutel is lehet beszeacutelni Raacuteadaacutesul ezt a nyelv maga is roumlgziacutetette eacutes a modern korban a nyelv eacutes nemzet koumlzoumltt ndash Euroacutepaacuteban legalaacutebbis ndash szoros oumlsszefuumlggeacutes laacutethatoacute Iacutegy aztaacuten szinte eacuteszreveacutetlenuumll a rokon nyelvek aacutetalakultak rokon neacutepekkeacute meacuteg olyan esetekben is amikor a szerző tudataacuteban van annak hogy a nyelvtoumlrteacutenetet nem lehet azonosiacutetani a neacuteptoumlrteacutenettel39 Ezeacutert lehetőleg ne beszeacuteljuumlnk rokon neacutepekről hanem csupaacuten ro-kon nyelvet beszeacutelő neacutepekről Mindez a korai magyar toumlrteacutenet vonatkozaacutesaacuteban azt jelenti hogy a magyar nem egy finnugor neacutep hanem egy finnugor nyelvet beszeacutelő neacutep ugyanis a finnugor neacutepek vagy finnugorok terminus a finnugor nyelveket be-szeacutelő neacutepek fogalmilag helytelen szaacutermazeacuteka

Mindezek a neheacutezseacutegek persze nem riaszthatnak el attoacutel hogy a honfoglaloacute ma-gyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő eacutes annak nyelveacutet meghataacuterozoacute csoportok toumlrteacute-neteacuteről a Kr u 5 szaacutezadot megelőző korszakban neacutehaacuteny felteacutetelezeacutest megkockaacutez-

37 Gladney 199038 Smith 1998 190 Smith koumlnyveacuteben a nemzettel kapcsolatos alapkeacuterdeacuteseket tekintette aacutet eacutes a

modern nemzet előtti korszakra alkalmazta az etnikum terminust39 Az ethnosz koumlzeacutepkori vonatkozaacutesaira a magyar szakirodalmat aacutettekintette Baacutelint 2006

277ndash346

34

tassunk A nyelvtoumlrteacutenet adatai alapjaacuten az ősmagyar nyelv kiszakadaacutesaacutet az obi-ugor nyelvből a Kr e 1 eacutevezred első feleacutere tehetjuumlk Ekkor az ősmagyar nyelvű koumlzoumlsseacutegek lakoacutehelye az erdős steppeacuten lehetett valahol az Ob eacutes a Koumlzeacutep-Volga koumlzoumltt Minden koumlzelebbi meghataacuterozaacutes ndash neacutezetuumlnk szerint ndash jelenleg meacuteg annyi bizonytalansaacutegi teacute-nyezőt hordoz hogy hiaacutebavaloacute proacutebaacutelkozaacutesnak tűnik40

A korai magyar toumlrteacutenet első eacutevezredeacuteben abban az etnoszocioloacutegiai eacutertelem-ben ahogy a honfoglaloacute magyarsaacuteg kifejezeacutest hasznaacuteljuk meacuteg nem beszeacutelhetuumlnk magyar neacutepről ez alatt ugyanis nagyobb leacutetszaacutemuacute bdquogentilisrdquo neacutepalakulatot eacutertuumlnk Az ősmagyar nyelvjaacuteraacutesokat szaacutemos kisebb csoport beszeacutelhette Ezek reacuteszt vettek a Kr u 4ndash7 szaacutezad koumlzoumltt kezdődő neacutepalakulaacutesi folyamatban s abban a megszilaacuterduloacute politikai keretben amely toumlroumlk nyelvű nomaacuted mintaacutera eacutepuumllt fel nyelvileg nyilvaacuten egyseacutegesuumllve nyelvi szempontboacutel mindenkeacuteppen dominaacutensak maradtak mert iacutegy tudtaacutek asszimilaacutelni a heterogeacuten neacutepalakulat maacutes nyelvű csoportjait

A keacuterdeacutes persze az hogy a magyar nyelv toumlroumlk iraacuteni eacutes szlaacutev joumlveveacutenyszavai vala-mint a magyar hagyomaacutenyban megőrzoumltt emleacutekek amelyek a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő toumlroumlk (kabar berszil ~ bercel stb) iraacuteni (alaacuten horezmi ~ kaacuteliz) eacutes szlaacutev nyelvű csoportokra utalnak vajon reacuteszesei voltak-e a korai magyar toumlrteacutenetnek miutaacuten a magyar nyelv dominaacutenssaacute vaacutelt eacutes ezek a maacutes nyelvű csopor-tok nyelvileg asszimilaacuteloacutedtak Nyilvaacuten toumlrteacutenetileg tarthatatlan az az aacutellaacutespont hogy ezeket kizaacuterjuk a korai magyar toumlrteacutenetből Ebből egyeacutertelmű hogy a kelet-euroacutepai toumlroumlk iraacuteni eacutes szlaacutev nyelvű neacutepek eacutes koumlzoumlsseacutegek 5ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutenek tanulmaacute-nyozaacutesa elengedhetetlen a honfoglaloacute magyar neacutep leacutetrejoumltteacutenek kutataacutesaacuteban

A Jugria-keacuterdeacutes

A koumlzeacutepkori hagyomaacutenyokra visszavezethető bdquoőshazardquo-koncepcioacutek (Scythia Magna Hungaria Jugria) koumlzuumll az utoacutebbi kettő kapcsoloacutedik a VolgandashKaacutema-videacutekhez Előszoumlr a Jugriaacuteval41 kapcsolatos probleacutemaacutekkal foglalkozunk A kifejezeacutes maga az orosz Jugra42 latinosiacutetott alakja amely a muszlim eacutes orosz forraacutesokban tűnik fel elő-szoumlr a koumlzeacutepkorban

A muszlim szerzők koumlzuumll elsőkeacutent al-Bīrūnī emliacutetette 1030 koumlruumll Yūra formaacuteban a hetedik eacutegoumlvtől eacuteszakra lakoacute neacutepek koumlzoumltt43 Ez a legeacuteszakibb teruumllet eacutes a vareacuteg eacutes Īsū neacuteppel egyuumltt emliacutetik őket Egy hosszabb leiacuteraacutes olvashatoacute al-Marwazī 1120-ban befejezett munkaacutejaacuteban a Yūra neacutepeacuteről bdquoHuacutesz napra tőluumlk (volgai bulgaacuterok) eacutes eacuteszaki poacutelus iraacutenyaacuteban van egy Īsū nevű orszaacuteg eacutes azon tuacutel van egy Yūra nevű neacutep Ez egy vad neacutep amely erdőben eacutel eacutes maacutes emberekkel nem eacuterintkezik mivel attoacutel tartanak

40 Aacuteltalaacuteban vagy az Uraacutel deacuteli reacuteszeacutere vagy az ObndashIrtisndashIsim koumlrnyeacutekeacutere lokalizaacuteljaacutek a legkoraacutebbi bdquoőshazaacutetrdquo A kuumlloumlnboumlző neacutezetekre reacutegeacuteszeti eacutes nyelvi szempontboacutel l Makkay 2005 369ndash391

41 A keacuterdeacutes irodalmaacutera l Gombocz 1923 172ndash191 Zsirai 1930 Vaacutesaacutery 1974 261ndash275 1982 247ndash257

42 Vaacutesaacutery 1982 24743 Marquart 1924 303 Ezt az adatot hasznaacutelta Yāqūt (Jwaideh 1959 50)

35

hogy kaacutert szenvednek Bulgaacuter lakoacutei hozzaacutejuk utaznak Kuumlloumlnboumlző aacuterukat ruhaacutekat soacutet eacutes maacutes aacuterucikkeket szaacutelliacutetanak kutyaacutek aacuteltal huacutezott eszkoumlzoumlkoumln a meacutely eacutes oumlroumlk havon Az emberek csak uacutegy tudnak a havon koumlzlekedni ha a laacutebukra bika felső-combcsontot csatolnak eacutes egy paacuter bottal a kezuumlkben azokat haacutetrafeleacute a hoacuteba doumlfik eacutes iacutegy laacutebukkal előre csuacutesznak a jeacutegen Megfelelő haacutetszeacutellel egy nap alatt jelentős utat lehet iacutegy megtenni Yūra lakoacutei jelekkel kereskednek aneacutelkuumll hogy szemeacutelyesen jelen lenneacutenek ugyanis feacuteleacutenkek eacutes tartanak az idegenektől Tőluumlk kivaacuteloacute cobolypreacutemet eacutes maacutesfajta preacutemet hoznak Ők vadaacutesznak eacutes az aacutellatok huacutesaacutet megeszik preacutemuumlket pedig hordjaacutekrdquo44 Ezt kivonatolta ʿAwfī45 Abū Ḥāmid al-Ġarnāṭī a Muʿrib ʿan baʿḍ ʿağāʾib al-maġrib-ban (Nyugat orszaacutegai neacutehaacuteny csodaacutejaacuteroacutel szoacuteloacute vilaacutegos beszaacutemoloacute) bővebben foglalkozott Kelet-Euroacutepa eacuteszaki teruumlleteacutenek neacutepeivel koumlztuumlk a Yūrā lakoacute-ival is46 Al-Marwazī szoumlvegeacutet kiegeacutesziacuteti ez a bővebb leiacuteraacutes ahol ugyancsak a szoacute esik a neacutema kereskedelemről a siacuteről eacutes kereskedelemről A baacutelnavadaacuteszat is ndash gyakran regeacutenybe illő motiacutevumokkal ndash helyet kapott a leiacuteraacutesban

A mongol korban a 14 szaacutezadban iacuteroacute al-ʿUmarī az Arany Hordaacutet taacutergyaloacute fejezet-ben emliacuteti Yūġra-t mint az Arany Horda legeacuteszakibb teruumlleteacutet amellyel bulgaacuter keres-

44 Minorsky 1942 34 Goumlckenjan Zimonyi 2001 261ndash262 Marquart eacutes nyomaacuteban Zsirai meacuteg csak ʿAwfī szoumlvegeacutet ismerhette

45 Kmoskoacute 1929 14ndash5446 bdquoViacuteszuacuten (Wīsū) tuacutel teruumll el a Juacuteraacute (Yūrā) neacuteven ismert orszaacuteg a Soumlteacutetseacuteg Tengere partjaacuten Naacuteluk

nyaacuteron a nappal olyan hosszuacute hogy a kereskedők szerint a nap negyven napig le nem bukik Teacutelen viszont az eacutejszaka hasonloacutean hosszuacute A kereskedők meseacutelik hogy a Soumlteacutetseacuteg (foumlldje) koumlzel teruumll el s Juacuteraacute neacutepe rendszeresen bemegy a Soumlteacutetseacutegbe kandelaacutebereket vive magukkal Ott egy hatalmas faacutehoz eacuternek akkora mint egy falu rajta hatalmas aacutellat amelyről uacutegy mondjaacutek hogy madaacuter Mindenfeacutele aacuterucikkeket visznek magukkal amelyeket aztaacuten kuumlloumln-kuumlloumln letesznek is-mertetőjelekkel ellaacutetva majd hazateacuternek Keacutesőbb uacutejra visszamennek s ott olyan porteacutekaacutekat talaacutelnak melyekre orszaacuteguknak szuumlkseacutege szokott lenni Minden ember talaacutel valamit a sajaacutet porteacutekaacuteja mellett ha megtetszik neki hazaviszi ha nem uacutegy fogja sajaacutet aacuterujaacutet eacutes otthagyja a maacutesikat aneacutelkuumll hogy ezzel baacuterkit is megseacutertett volna Azt azonban nem tudjaacutek kik is azok akikkel kereskednek

Az itteni emberek az iszlaacutem teruumlleteacuteről Zandzsaacutenban Abharban Tabriacutezban eacutes Iszfahaacutenban keacuteszuumllt kardokat hoznak be de markolat eacutes diacutesziacuteteacutes neacutelkuumll ndash csak a puszta vasakat ahogyan kikeruumllnek a tűzből Azutaacuten kemeacutenyen megedzik ezeket a kardokat uacutegy hogy ha felfuumlggesztik az iacutegy megedzett kardot egy fonaacutelra eacutes koumlroumlmmel megpoumlccentik vagy valamilyen maacutes vasboacutel illetve faacuteboacutel keacuteszuumllt taacuterggyal meguumltik akkor hosszan cseng Az ilyen kardokat tudjaacutek aztaacuten Juacuteraacuteba szaacutelliacutetani Juacuteraacute neacutepe nem bocsaacutetkozik haacuteboruacutekba nincsenek haacutetasaacutellataik vagy egyeacuteb neacutegylaacutebuacuteik csak oacuteriaacutesi faacuteik eacutes vadonjaik amelyekben sok meacutez van Orszaacutegukban sok a coboly amelynek megeszik a huacutesaacutet A kereskedők elhozzaacutek nekik a fent emliacutetett kardokat valamint marhacsontot juhcsontot s elleneacuterteacutekkeacutent cobolypreacutemeket visznek el s ebből (a kereskede-lemből) nagy haszonra tesznek szert

36

kedők is a tőluumlk eacuteszakra eacutelő feltehetően finnugor nyelven beszeacutelő koumlzvetiacutetőcsoport reacuteveacuten keruumlltek kapcsolatba47

A hozzaacutejuk vezető utat hatalmas hoacutetakaroacute fedi ezeacutert az emberek erre a ceacutelra keacutesziacutetett la-pokat tesznek a laacutebaikra melyeknek a hossza egy oumll szeacutelesseacutege pedig arasznyi Az eleje eacutes a veacutege kicsit felemelkedik a foumlldről miacuteg a koumlzepeacuten kuumlloumln hely van a laacuteb szaacutemaacutera Van rajta egy lyuk amelybe erős bőroumlveket roumlgziacutetenek s ezeket erősiacutetik raacute a laacutebaikra A keacutet lapot amelyekre laacutebaikat helyezik hosszuacute a lovak kantaacuterjaacutera emleacutekeztető oumlvvel koumltik oumlssze amelynek a maacutesik veacutegeacutet a bal kezuumlkben tartjaacutek miacuteg a jobb keacutezben embernyi hosszuacutesaacuteguacute botot tartanak A bot alsoacute veacutegeacuten egy sok gyapjuacuteval kitoumlmoumltt goumlmb alakuacute ruhadarab van amelyik az emberi fejhez hasonliacutet de nagyon koumlnnyű Erre a botra taacutemaszkodnak a havon majd haacutetrafeleacute loumlkik a bo-tot mint a tengereacutesz teszi a csoacutenakban (az evezővel) s gyorsan haladnak előre a havon Ha ez az eszkoumlz nem lenne egyaacuteltalaacuten nem tudna senki arrafeleacute koumlzlekedni mivel a foumlldoumln levő hoacute olyan mint a homok ndash sohasem tapad oumlssze Ha valamilyen aacutellat keruumll raacute elsuumlllyed benne s ott veacutesz a puha hoacuteban Egyeduumll a kutyaacutek keacutepeznek kiveacutetelt eacutes az olyan koumlnnyű testű aacutellatok mint a roacuteka eacutes a nyuacutel mivel ezek koumlnnyedeacuten eacutes gyorsan tudnak futni meacuteg ezen a havon is Ebben az orszaacutegban a roacutekaacutek eacutes a nyulak szőre olyan feheacuter mint a gyapot Ugyaniacutegy teacutelen meacuteg a farkas bundaacuteja is feheacuter lesz Bulgar (Bulġār) tartomaacutenyaiban

A koraacutebban emliacutetett kardokat az iszlaacutem birodalmaacuteboacutel viszik a kereskedők Bulġārba nagy hasznot huacutezva belőluumlk aztaacuten a bolgaacuterok (bulġār) tovaacutebbviszik Viacuteszuacuteba ahol a hoacutedbőroumlk van-nak majd Viacuteszuacute neacutepe Juacuteraacuteba szaacutelliacutetja ahol cobolypreacutemeacutert vaacutesaacuteroljaacutek meg azokat esetleg rab-szolgaacutekat vagy rabnőket adnak eacutertuumlk csereacutebe Juacuteraacuteban ugyanis minden embernek szuumlkseacutege van esztendőnkeacutent egy (uacutej) kardra amelyet aztaacuten a Soumlteacutetseacuteg Tengereacutebe dob Ha bedobtaacutek a kardokat Isten kuumlld nekik egy hatalmas hegy nagysaacuteguacute halat amelyet egy maacutesik meacuteg naacutela is nagyobb hal uumlldoumlz foumll akarvaacuten falni mire a kisebb menekuumll a nagyobb elől s egyre koumlze-lebb keruumll a parthoz miacutegnem olyan koumlzel jut a szaacuterazfoumlldhoumlz hogy maacuter nem tud visszamenni a (nyiacutelt) tengerre s iacutegy ott marad Az őt uumlldoumlző nagyobb hal ezzel szemben nem tud eljutni hozzaacute s iacutegy visszateacuter a tengerbe Ezutaacuten Juacuteraacute neacutepe kis hajoacutekon bemegy a tengerbe a halhoz eacutes huacutesdarabokat kanyariacutetanak ki a hal oldalaacuteboacutel de az ezt meg sem eacuterzi eacutes nem moccan Huacutesaacuteboacutel megtoumlltik haacutezaikat felmaacutesznak a haacutetaacutera ndash olyan mint egy hatalmas hegy A hal pedig hosszuacute ideig ott marad nekik mindig vaacutegnak belőle egy-egy darab huacutest s mindazok akik bedobtak egy kardot a tengerbe kiveszik a reacuteszuumlket belőle Mihelyt azonban a tenger viacutezszintje megemel-kedik a hal pedig koumlnnyebb lesz visszateacuter a tengerbe de addigra maacuter szaacutez vagy annaacutel is toumlbb ezer haacutez megtelt huacutesaacuteval

Bulgarban meseacutelteacutek nekem a koumlvetkező toumlrteacutenetet Valamelyik esztendőben az egyik ilyen hal-nak aacutetlyukasztottaacutek a fuumlleacutet koumltelet fűztek bele eacutes partra akartaacutek huacutezni Erre a hal fuumlle megnyiacutelt eacutes kileacutepett belőle egy emberi leacutenyhez hasonloacute leaacuteny Feheacuter volt ndash piros orcaacutejuacute fekete hajuacute vastag combuacute csodaszeacutep asszony Juacuteraacute neacutepe megragadta eacutes kivonszolta a partra mikoumlzben ez a fura szerzet folyvaacutest verte az arcaacutet teacutepte a hajaacutet eacutes ordiacutetott Isten feheacuter bőrszerű valamit teremtett neki a teste koumlzepeacutere ami erős vaacuteszonhoz hasonliacutetott eacutes eltakarta a meztelenseacutegeacutet a teste koumlzepeacutetől a teacuterdeacuteig mintha izaacuter [aacutegyeacutekkoumltő] lett volna amit teste koumlzepeacutere erősiacutetett Addig tartottaacutek azon-ban fogva amiacuteg meg nem halt a kezeik koumlzoumltt Milyen veacutegtelen a magassaacutegos Isten hatalma

Azt mondjaacutek Juacuteraacute neacutepe ha a fent emliacutetett kardokat nem dobja a viacutezbe eacutes Isten nem hoz ki nekik halat a tengerből elpusztulna az eacutehseacutegtőlrdquo BolsakovndashMongajt 1985 47ndash50 keacutezirati probleacutemaacutek 16ndash28 vonatkozoacute toumlrteacutenelmi kommentaacuter 116ndash120 Az arab szoumlveg Dubler 1953 14ndash20 Abū Ḥāmidtoacutel vette eacutertesuumlleacuteseacutet a Yūrā ciacutemszoacutehoz Qazwīnī (Marquart 1924 299ndash300 vouml Kmoskoacute I3 102ndash103)

47 bdquoAzt mondta al-Nuʿmān Ennek a birodalomnak a szeacutelesseacutege a Damir Qabīġ-toacutel ndash ez egy vaacute-ros amelyet Iszkender eacutepiacutetett s azon vasboacutel keacuteszuumllt kapu volt ami ma maacuter nincs meg ndash Yūġra

37

A Yūġra forma pontosan megfelel az orosz forraacutesokban előforduloacute Jugra ala-koknak Az orosz eacutevkoumlnyvek első Jugra adata 1096-boacutel szaacutermazik Egy novgorodi kereskedő embere eljutott a Pecsoraacutetoacutel keletre Jugraacuteba ahol vasat preacutemre csereacutelt48 Ezutaacuten a Novgoroddal kapcsolatos informaacutecioacutek koumlzoumltt talaacuteljuk a koumlvetkező adato-kat 1187-ben a Pecsora videacutekeacutere eacutes Jugriaacuteba kuumlldoumltt novgorodi adoacuteszedőket oumlltek meg ami azt jelzi hogy Novgorod kiacuteseacuterletet tehetett a teruumllet feletti hatalom biztosiacute-taacutesaacutera49 1193-ban adnak hiacutert a forraacutesok előszoumlr katonai akcioacuteroacutel Jugra ellen50 Ennek

orszaacutegig (80) terjed hosszuacutesaacutega pedig az Irtištől ndash ami nagyobb mint Egyiptom Niacutelusa eacutes Hiṭā orszaacuteg videacutekeacuteről joumln ndash Isztambulig eacutes azon tuacutel a Namağ nevű orszaacutegig terjed Mondta Namağ orszaacuteg Rusrsquo eacutes Faranğ orszaacuteg koumlzoumltt van

Azt mondta al-Nuʿmān A kereskedők nem mennek tovaacutebb Bulġār vaacuterosaacuten Bulġār keres-kedői Ğūlmān orszaacutegaacuteba utaznak majd Ğūlmān kereskedői Yūġra orszaacutegaacuteba utaznak amely messze eacuteszakon van Moumlgoumltte maacuter nincs lakott hely kiveacuteve egy hatalmas tornyot amelyet Isz-kender eacutepiacutetett egy magas minaret alakjaacutet utaacutenozva E moumlgoumltt maacuter semmi sincs csak a soumlteacutetseacuteg Megkeacuterdezteacutek tőle hogy mit tud a soumlteacutetseacuteg birodalmaacuteroacutel Erre azt mondta steppeacutek eacutes hegyek ahol aacutellandoacute fagy eacutes jeacuteg van nem joumln fel a nap nem nő noumlveacuteny aacutellat sem eacutel meg a soumlteacutetseacuteg ten-gereacutevel hataacuteros ahol aacutellandoacutean esik eacutes koumld van eacutes nap sem suumlt sohardquo Lech 1968 145

48 bdquoMost pedig szeretneacutem elbeszeacutelni azt amiről 4 eacutevvel ezelőtt hallottam eacutes amit Gjurjata Rogo-vics novgorodi feacuterfi beszeacutelt el a koumlvetkezőkeacuteppen raquoElkuumlldtem a druzsinaacutem egyik ifj abb tagjaacutet a Pecsoraacutehoz azokhoz az emberekhez akik Novgorodnak adoacuteznak Eacutes amikor megeacuterkezett hozzaacutejuk az ifj uacute onnan elment Jugra foumlldre Jugra lakoacuteinak a nyelve neacutema (eacuterthetetlen) eacutes az eacuteszaki reacuteszeken szomszeacutedosak a szamojeacutedokkal A jugraiak ezt mondtaacutek a szolgaacuteloacutemnak rsquoEgy kuumlloumlnoumls csodaacutera akadtunk amiről koraacutebban nem is hallottunk Maacuter haacuterom eacuteve hogy toumlrteacutent Vannak olyan hegyek amelyek benyuacutelnak a tengeroumlboumllbe ezeknek a magassaacutega szinte eleacuteri az eget Eacutes ezekben a hegyekben nagy kiabaacutelaacutes eacutes hangzavar hallatszik eacutes baacutenyaacutesszaacutek a hegyet hogy iacutegy jussanak ki belőle Ezen a hegyen vaacutegtak egy kis ablakot azon keresztuumll beszeacutelnek de nem lehet eacuterteni a nyelvuumlket hanem ki-kimutogatnak a vasra eacutes a kezuumlkkel jelzik hogy vasat keacuternek Eacutes ha valaki egy keacutest vagy egy szekerceacutet ad nekik ezeacutert csereacutebe preacutemet adnak Aacutem az ezekhez a hegyekhez vezető uacutet jaacuterhatatlan a szakadeacutekok a hoacute eacutes az erdők miatt eacuteppen emiatt nem mindig lehet a hegyekig eljutni baacuter az uacutet tovaacutebb is megy eacuteszakrarsquolaquordquo Ferincz Istvaacuten fordiacute-taacutesa PSRL 1 107 Zsirai 1930 32ndash33

49 bdquoA 6695 (1187) eacutevben hellip Ugyanekkor a pecserei eacutes a jugrai adoacuteszedőket Pecseraacuteban meg-oumllteacutek maacutesokat pedig a volokon tuacutel eacutes szaacutez főember feje hullt lerdquo PSRL 3 19 bdquoUgyanebben az eacutevben a permi eacutes jugrai adoacuteszedőket megoumllteacutek eacutes maacutesokat a volokon tuacutel s szaacutez főember feje hullt lerdquo PSRL 4 17 vouml Zsirai 1930 34 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgo-rodreszletekhtm

50 bdquoA 6701 (1193) eacutevben hellip Ugyanebben az eacutevben egy sereg Novgorodboacutel Jugraacuteba ment Jadrej hadvezeacuterrel eacutes Jugraacuteba eacuterve bevettek egy vaacuterost eacutes egy maacutesik vaacuteroshoz mentek de [annak la-koacutei] bezaacuterkoacuteztak a vaacuterosba eacutes 5 heacutetig taacuteboroztak e vaacuteros alatt eacutes a jugorok kikuumlldtek hozzaacutejuk ravaszul azt mondvaacuten hogy raquooumlsszeszeduumlnk ezuumlstoumlt eacutes cobolypreacutemet eacutes maacutes draacutegasaacutegokat ne veszejtseacutetek el alattvaloacuteitokat eacutes az adoacutetokatlaquo ezzel raacuteszedve őket egybegyűjtoumltteacutek harcosaikat Eacutes amint harcosaik egybegyűltek kikuumlldtek a vaacuterosboacutel a hadvezeacuterhez raquogyere a vaacuterosba s hozd magaddal 12 főemberedetlaquo eacutes a vajda bement a vaacuterosba magaacuteval viveacuten Ivanko Legen papot eacutes maacutes főembereket [a jugorok azonban] lemeacuteszaacuteroltaacutek őket Szent Borbaacutela napjaacutenak előesteacutejeacuten eacutes ismeacutet elkuumlldtek 30 főembert de ezeket is elfogtaacutek eacutes lemeacuteszaacuteroltaacutek eacutes tovaacutebbi 50-et (eacutes ezek-kel ugyanazt tetteacutek Erre azt mondta Szavka a jugorok fejedelmeacutenek raquoFejedelem ha te nem oumlleted meg Jakovec Proksinicset is eacutes hagyod hogy eacutelve visszajusson Novgorodba akkor csapatokat hoz reaacuted eacutes az orszaacutegodat felduacuteljalaquo Ekkor a fejedelem hivatta Jakovec Proksinicset eacutes parancsot adott

38

soraacuten azonban neacutehaacuteny novgorodi megegyezett Jugra fejedelmeacutevel eacutes ezeacutert a hadjaacuterat csuacutefos kudarcba fulladt Az 1194-ben a Novgorodba hazateacuterők koumlzoumltt is voltak meacuteg akik oumlsszejaacutetszottak veluumlk eacutes ezek megbuumlnteteacuteseacuteről eacutes kivaacuteltaacutesaacuteroacutel is szoacute esik51

Ezt koumlvetően a mongol hoacutediacutetaacutes eacutes korszak elejeacuten nincs hiacuter arroacutel hogy Novgorod milyen viszonyt aacutepolt Jugra lakoacuteival 1265-ben koumltoumltt szerződeacutesben 1270 13058 13078 eacutes 1327 eacutevi novgorodi oklevelekben Jugra mint novgorodi jaacuteraacutes szere-pel52 Az eacutevkoumlnyvekben a novgorodi adoacuteszedőkről szoacute van 1323-ban 1329-ben eacutes 1357-ben53

1364-ben a taacutemadoacutek az Obig jutottak ami arra enged koumlvetkeztetni hogy Jugra az Ob alsoacute folyaacutesaacutenaacutel lehetett54 Az utolsoacute novgorodi hadjaacuterat az eacutevkoumlnyvekben 1446-ra dataacutelhatoacute55

Az uacutej hatalmi koumlzpont Moszkva az 1460-as eacutevektől jelentős teruumlleti nyereseacutegeket koumlnyvelhet el A bennuumlnket eacuterdeklő eacuteszaki teruumlletek koumlzuumll Perm 1472-ben Novgorod 1478-ban Vjatka pedig 1489-ben keruumllt Moszkva fennhatoacutesaacutega alaacute56

hogy oumlljeacutek meg Eacutes Jakovec azt mondta Szavicaacutenak raquoTestveacuter Isten eacutes a Szent Szoacutefi a iacuteteacutel el teacuteged amieacutert terveket szőtteacutel a testveacutereid ellen eacutes veluumlnk egyuumltt fogsz Isten előtt aacutellni eacutes veacuteruumlnkeacutert felel-nilaquo S miutaacuten ezt elmondta megoumllteacutek Mivel Szavica a jugorok fejedelemeacutevel oumlsszeeskuumldoumltt) Eacutes midőn hallgatvaacuten a cseluumlkre a 6 heti ostrom kieacuteheztette őket Szent Mikloacutes napjaacuten [a jugorok] kijoumlttek a vaacuterosboacutel eacutes mindnyaacutejukat lemeacuteszaacuteroltaacutek eacutes az eacuteletben maradottaknak gyaacutesz eacutes iacutenseacuteg volt osztaacutelyreacuteszuumlk mivel csak 80-an maradtak Eacutes egeacutesz teacutelen nem joumltt hiacuter Novgorodba roacuteluk sem az eacutelőkről sem a holtakroacutel eacutes a fejedelem eacutes az eacutersek eacutes egeacutesz Novgorod kesergettrdquo PSRL 3 21ndash22 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgorodreszletekhtm

51 bdquoA 6702 (1194) eacutevben Eacutes akkor megjoumlttek Jugraacuteboacutel az eacuteletben maradottak Eacutes maguk e had-fi ak oumllteacutek meg Szbiska Voloszovicsot eacutes Zavid Nyegocsevicset eacutes Moiszlav Popovicsot miacuteg a toumlbbiek kunaacuteval vaacuteltottaacutek meg magukat ezt tetteacutek mert [azok a jugorokkal] tanaacutecsot tartottak taacutersaik ellen de ezt csak Isten iacuteteacutelheti megrdquo PSRL 3 22 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgorodreszletekhtm

52 Zsirai 1930 3553 bdquoA 6831 (1323) eacutevben hellip Ugyanebben az eacutevben az usztyugiak hadat viseltek a novgorodiak

ellen elfogtaacutek azokat a novgorodiakat akik Jugraacuteba mentek eacutes kiraboltaacutek őketrdquo PSRL 3 73 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgorodreszletekhtm bdquoA 6837 (1329) eacutevben hellip Ezen a teacutelen megoumllteacutek a novgorodiakat akik Jugra ellen mentek PSRL 3 74 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgorodreszletekhtm bdquoA 6865 (1357) eacutevben hellip Szamszon Ko-livanovot maacutesokkal egyuumltt megoumllteacutek Jugraacuteban PSRL 4 63

54 bdquoAzon a teacutelen (6872 = 1364) a novgorodiak Jugra ellen kuumlldteacutek a bojaacuterok fi ait eacutes fi atalembere-ket Alekszandr Abakunovics eacutes Sztyepan Lipa hadvezeacutereket Harcoltak az Ob folyoacutenaacutel egeacuteszen a tengerig a sereg maacutesik fele az Ob felső videacutekeacuten harcoltrdquo PSRL 4 64ndash65

55 bdquoA 6954 (1446) eacutevben hellip Ugyanebben az eacutevben Vaszilij Senkurszkij eacutes Mihail Jakol novgorodi hadvezeacuterek haacuteromezernyi Volokon tuacuteli haddal mentek Jugra ellen eacutes sok jugrai feacuterfi t elfogtak eacutes az asszonyaikat eacutes gyermekeiket is eacutes felbaacutetorodtak a jugraiak pedig miutaacuten hatalmuk alaacute keruumlltek azt mondtaacutek raquoadoacutet kiacutevaacutenunk nektek fi zetni hellip meg kiacutevaacutenjuk mutatni nektek a szaacutel-laacutesainkat eacutes szigeteinket hataacuterainkatlaquo ezalatt egybegyűltek eacutes rajtauumltoumlttek Vaszilij vaacuteraacuten eacutes sok jeles embert bojaacuterok gyermekeit eacutes 80 vakmerő embert oumlltek meg eacutes faacutejdalmas volt halaacutelukroacutel hallanirdquo PSRL 4 124

56 Ostrowski 2006 214

39

Az első moszkvai hadjaacuteratra 1465-ben keruumllt sor amikor a moszkvai nagyfeje-delem Vaszilij Szkrabaacutet biacutezza meg hogy az usztyugiak eacuteleacuten a vimiek eacutes vicsegdaiak taacutemogataacutesaacuteval vonuljon Jugra ellen Jugria meghoacutediacutetaacutesa soraacuten meacuteg keacutet fejedelmuuml-ket Kalpakot eacutes Tecsiket is elfogtaacutek akiket a nagyfejedelem adoacutefizeteacutes fejeacuteben el-engedett57 Novgorod hoacutedoltataacutesa utaacuten 1483-ban indult az uacutejabb moszkvai had-jaacuterat Jugra ellen58 Zsirai ideacutezi Karamzint aki szerint 1488-ban Maacutetyaacutes kiraacutelyhoz iacuterott leveacutelben hasznaacutelta előszoumlr III Ivaacuten a titulatuacuteraacutejaacuteban a jugriai fejedelem ciacutemet is59 Valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a moszkvai hoacutediacutetaacutes elleneacutere az adoacutefizeteacutes nem volt zoumlk-

57 Zsirai 1930 3758 1483-ban Ivan Vasziljevics nagyfejedelem sereget kuumlldoumltt Aszika vogul fejedelem ellen eacutes az

Obhoz Jugra ellen A nagyfejedelem vezeacuterei voltak Feodor Kurbszkij fejedelem Ivan Ivanovics Szaltik Travin usztyugiak vologdaiak vicsegdaiak vimiek sziszoliak eacutes permjaacutekok mentek veluumlk A vogulokkal a Pelin folyoacute torkolataacutenaacutel uumltkoumlztek meg A harcban 7 usztyugit oumlltek meg vogul azonban sok elesett a vogul fejedelem Jumsan pedig elmenekuumllt A nagyfejedelem vezeacute-rei ezutaacuten a Tavda folyoacute menteacuten leereszkedve Tjumen mellett aacutetleacuteptek a szibeacuteriai teruumlletre me-net koumlzben sok zsaacutekmaacutenyt eacutes foglyot ejtettek majd Szibirből az Irtis mellett vonulva az Obhoz Jugra foumlldjeacutere eacutertek a jugor fejedelmeket legyőzteacutek eacutes elfogtaacutek Zsirai 1930 38

59 Zsirai 1930 39 2 jz

Peva

Pecsora Pecsora

M

ezeny

Eacuteszaki-Dvina

Vicseg

da

Vim

Szig

va

Kaacute

ma

Kaacutema

JugSzuhona

Cilma

Uhta

Vjatka

Volga

Izsma Szoszva

Ob

Pecsora

Irtis

Tavda

TuraSzucsovaja

Tobo

l

Tyumeny

KazaacutenyKAZAacuteNYI

KAacuteNSAacuteG

J U G R A

v o g u l o k

Cserdiny

PERM

VELIKAJA

VICSEGDA

PERM

NyizsnyijNovgorod

Usztyug

0 200 km

6 Usztyugi utak Szibeacuteriaacuteba

40

kenőmentes ugyanis 1499-ben III Ivaacuten egy neacutegyezer főnyi hadat kuumlldoumltt az Uraacutelon tuacutelra Jugraacuteba eacutes vogul foumlldre ahol elfoglaltak 41 vaacuterat eacutes elfogtak 50 fejedelmet60 Az 1599-es Orosz Birodalomroacutel keacutesziacutetett teacuterkeacutepen Jugra teruumlleteacutet a Szigva eacutes Szoszva folyoacutek menti 12 vaacuteros koumlrzeteacutere teszik61

60 Zsirai 1930 3961 Zsirai 1930 41 47ndash50

Volga

Don

Dnyeper

F e k e t e - t e n g e r

Eacuteszaki-Dvina Vicsegda

Szuho

na

Volg

a

Oka

Vjatka Belaja

Uraacutel

K a s z p i - t e n g e r

Azovi-

Feheacuter-tenger

B a l

t i -

t e n

g e

r

Finn-oumlboumll

Ladoga-

Onyega-toacute

Kaacutema

Pecsora

FIN

NO

RSZAacute

G

Kijev

300 km

Szmolenszk

Rosztov Szuzdal

Vlagyimir

Rjazany

Pszkov

NovgorodJaroszlavl

Moszkva

NyizsnijNovgorod

Polock

Csernyigov

NovgorodSzeverszkij

MuromTver

BeloozeroVologda

KosztromaKazaacuteny

Baku

LITVAacuteNIA

K A Z Aacute N Y I K Aacute N S Aacute G

KRIacuteMI KAacuteNSAacuteG

A Moszkvai Fejedelemseacuteg hataacutera 1462-ben

A S Z T R A H Aacute N Y I K Aacute N S Aacute G

LIVOacuteNIA

PERM

VJATKA

Usztyug

Moszkva hoacutediacutetaacutesai1533-ig

0

toacute

tenger

7 Moszkva terjeszkedeacutese 1462ndash1533

41

A 16 szaacutezad utaacuteni anyag teacutemaacutenkat nem eacuterinti mindenesetre tanulsaacutegos eacutes eacuterdek-fesziacutető lenne ennek reacuteszletes feldolgozaacutesa hogy a nyelvileg a magyarhoz legkoumlzelebb aacutelloacute nyelveken beszeacutelő neacutepek hogyan veacuteszelteacutek aacutet az elmuacutelt feacutel eacutevezredet62

A 15 szaacutezad maacutesodik feleacutetől a Jugra neacutev mellett feltűnik kuumlloumln a vogul neacutep eacutes a 16 szaacutezadtoacutel az osztjaacutek is Ennek reacuteszletei szaacutemos probleacutemaacutet vetnek fel azonban egyeteacuterthetuumlnk Zsiraival abban hogy a 11ndash14 szaacutezadi Jugra neacutev moumlgoumltt a vogulok eacutes osztjaacutekok elődeit kereshetjuumlk63

Jugra foumlldrajzi meghataacuterozaacutesaacutet neheziacuteti az hogy a toumlrteacutenelem soraacuten teruumllete vaacutel-tozott eacutes erről a forraacutesok informaacutecioacutei hiaacutenyosak A korai adatok szerint a Pecsora eacutes az Uraacutel hegyseacuteg koumlzeacute lokalizaacutelhatoacute a 13ndash14 szaacutezadban az Uraacuteltoacutel keletre vannak hiacuter-adaacutesok roacutela veacuteguumll a 15ndash17 szaacutezadi forraacutesok az Ob alsoacute folyaacutesaacutehoz helyezik64

A Jugra neacutev amely a vogulok eacutes osztjaacutekok elődeit illetve lakhelyeacutet takarhatta igen koumlzel aacutell a magyarsaacuteg oacuteorosz ugry elnevezeacuteseacutehez A mai orosz vengry 17 szaacutezadi len-gyel koumllcsoumlnzeacutes65 Az orosz forraacutesokban gyakori a keacutet neacutevalak felcsereacuteleacutese szaacutemos korai forraacutesban az uraacuteli teruumlletre hasznaacuteljaacutek az Ugra alakot de az is előfordul hogy Jugra szerepel Magyarorszaacutegra vonatkozoacutelag66 Ebből Vaacutesaacutery arra koumlvetkeztet hogy az bdquoorosz hagyomaacuteny kapcsolhatta előszoumlr oumlssze Jugria lakoacuteit eacutes a magyarokat meacuteg-pedig kizaacuteroacutelag a keacutet teruumllet lakoacutei neveacutenek etimoloacutegiai oumlsszekapcsolaacutesa alapjaacuten (jug-rik a Jugria lakoacutei ugrik a Magyarfoumlld lakoacutei) Ez az oumlsszekapcsolaacutes csak orosz talajon toumlrteacutenhetett mivel az orosz nyelvben a keacutet neacutev etimoloacutegiai kapcsolata nyilvaacutenvaloacute Az oroszok sem a vogulok-osztjaacutekok sem a magyarok nyelveacutet nem ismerhetteacutek ala-posan uacutegyhogy tudatos nyelvhasonliacutetaacutesroacutel szoacute sem lehetett A keacutet nyelv kuumlloumlnben is maacuter oly taacutevol volt a XV szaacutezadban hogy ismerveacuten a kor nyelveacuteszeti ismereteit a keacutet nyelv rokonsaacutega fel sem meruumllhetettrdquo67

A 15 szaacutezadban az egyhaacutezegyesiacuteteacutes lehetőseacutege koumlvetkezteacuteben a paacutepasaacuteg eacuterdeklő-deacutese megnőtt Moszkva feleacute A Jugra elleni hadjaacuteratok hiacutere eacutes III Ivaacuten Jugra nagyher-cegi ciacutemeacutenek 1488-as felveacutetele ismertteacute vaacutelt nyugaton is A 16 szaacutezad elejeacuten Miechovi Maacutetyaacutes eacutes Herberstein műveiben tűnik fel Jugria leiacuteraacutesa s ezzel egyuumltt az a koncepcioacute hogy Jugria a keleten maradt magyar toumlredeacutek lakoacutehelye Ez a kor fogalmai szerint azt jelentette hogy itt volt a magyarsaacuteg őshazaacuteja Az emliacutetett keacutet szerző adatai elterjedtek Magyarorszaacutegon is s beleivoacutedott a hazai irodalomba a Jugria őshaza keacutepzete68

Amikor a 18 szaacutezad folyamaacuten kialakult az oumlsszehasonliacutetoacute finnugrisztika amely megaacutellapiacutetotta a vogul osztjaacutek eacutes magyar nyelv koumlzeli rokonsaacutegaacutet sajnaacutelatos moacutedon a finnugor terminus maacutesodik elemeacuteben tovaacutebb hagyomaacutenyozoacutedott a Jugria-tan mint a magyar őshaza koncepcioacuteja Ugyanis Jugra egykori lakoacuteinak a voguloknak eacutes az

62 Erre vonatkozoacutean Bahrusin 1975 Taagepera 2000 301ndash313 Az orosz kroacutenikaacutekban a fi nn-ugor neacutepekre vonatkozoacute forraacutesreacuteszletek eacutes elemzeacutesuumlket vouml Klima 2002

63 Zsirai 1930 72ndash79 Vaacutesaacutery 1982 250ndash25164 Zsirai 1930 46ndash7065 Vaacutesaacutery 1982 25166 Zsirai 1930 115ndash116 12067 Vaacutesaacutery 1974 26468 Vaacutesaacutery 1974 264ndash267

42

osztjaacutekoknak a nyelve valamint a magyarok nyelve (akiknek oacuteorosz neve ugry) ugor neacuteven egy nyelvcsoportba keruumllt69

Ez utaacuten maacuter csak az a keacuterdeacutes vaacuter tisztaacutezaacutesra hogy a keacutet neacutevalak lehetseacuteges eti-moloacutegiai kapcsolatai megengedik-e az őstoumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesek felteacutetelezeacuteseacutet Az oacute-orosz ugry alak amely a magyarsaacuteg neve veacutegső soron az onogur neacutevre mehet vissza Zsirai uacutegy veacutelte hogy a jugry alak is ugyanevvel a neacutepneacutevvel aacutellhat oumlsszefuumlggeacutesben Egy ugry alakboacutel indult ki amely az oroszban vaacutelt jugry-vaacute ugyanis az u gt ju vaacuteltozaacutes ismert az oacuteoroszban Ezt a felteveacutest az erősiacutetette hogy az ugry eacutes jugry neacutev mint ko-raacutebban emliacutetettuumlk gyakran felcsereacutelődoumltt a korai adatokban A keacutesőbbi emliacuteteacutesekben ndash Zsirai szerint ndash a szoacutekezdő j-s alakokat hasznaacuteltaacutek a vogulok eacutes osztjaacutekok elődei-nek nevekeacutent Az etimoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutes toumlrteacuteneti haacutettereacuteben Zsirai keacutet egymaacutestoacutel időben eacutes teacuterben is kuumlloumlnboumlző neacutevaacutetvitelt gyaniacutetott A magyarsaacuteg eseteacuteben az onogur neacutev aacutetvitele a 9 szaacutezadban Deacutel-Oroszorszaacutegban toumlrteacutenhetett Az Uraacutel-videacuteki teruumllet pedig az onogurok ősi teruumllete lett volna amelynek neve a 10 szaacutezadban lett ismertteacute az eacuteszakkeleti iraacutenyban előretoumlrő oroszok koumlzoumltt70

Vaacutesaacutery szerint ez az aacutellaacutespont nem veacutedhető mivel a muszlim forraacutesok egyeacutertel-műen tuumlkroumlzik a szoacutekezdő j- megleacuteteacutet Ezek az adatok pedig koraacutebbiak az első orosz hiacuteradaacutesoknaacutel vagy legalaacutebbis egyidejűek azokkal Iacutegy az orosz adatok toumlbbseacutegeacutenek hiacuteradaacutesaacuteval egyezően a vogulok eacutes osztjaacutekok őseinek szaacutellaacuteshelye Jugra lehetett Ez egy Jugur neacutevből eacutes egy szoacuteveacutegi -a-boacutel eredeztethető ahol az -a az oroszban neacutepne-vekhez jaacuteruloacute teruumlletneacutev keacutepző71 A nyelvtoumlrteacuteneti neheacutezseacutegeken tuacutel a toumlrteacuteneti meg-koumlzeliacuteteacutes is szaacutemos megoldatlan probleacutemaacutet vet fel Ugyanis az onogurok ősi szaacutellaacutesaacutet 463 előtt inkaacutebb helyezhetjuumlk a Kazak-steppe deacuteli teruumlleteire mint az Uraacutel hegyseacuteg koumlzeleacutebe nem is beszeacutelve a toumlbb mint feacutel eacutevezredes időbeli kuumlloumlnbseacutegről mivel az orosz forraacutesokban a Jugra alak csak a 11 szaacutezadban jelentkezik Mindezek alapjaacuten Vaacutesaacutery uacutegy veacuteli hogy Jugra neve a 10 szaacutezadi kimek toumlrzsszoumlvetseacuteg Jugur toumlrzsneveacute-ből eredeztethető s az elnevezeacutes veacutegső fokon az ujgur neacutev egyik vaacuteltozata72 Czegleacutedy ezt nem tartja elfogadhatoacutenak mivel szerinte a Vaacutesaacutery aacuteltal adott Jugur toumlrzsneacutev teacute-ves emendaacutelaacutes s a filoloacutegiailag helyes olvasat a jabgu73 Vaacutesaacutery 2008-ban visszateacutert a Jugra-keacuterdeacutesre eacutes egy nagyobb tanulmaacuteny terveit felvaacutezolva az ujgur eredet mellett hozott fel uacutejabb adatokat eacutes eacuterveket74

Roacutena-Tas Andraacutes Munkaacutecsi Bernaacutet ugurogur oumltleteacutet dolgozta aacutet eacutes fejlesztette tovaacutebb Eszerint a zsuan-zsuanoktoacutel a tabgacsokon aacutet a kitajokig igazolhatoacute az ugur neacutepneacutev jelenleacutete az euraacutezsiai steppe keleti feleacuteben ugyanakkor az ogur neacutepneacutev fel-

69 Vaacutesaacutery 1982 253ndash25470 Zsirai 1930 115ndash12271 Ugyanakkor nem vilaacutegos hogy a volgai bulgaacuterok mieacutert orosz koumlzvetiacuteteacutessel vetteacutek aacutet e neacutepnevet

ugyanis a volgai bulgaacuterok alattvaloacuteik a fi nnugor nyelvű Wisu neacutep uacutetjaacuten kereskedtek veluumlk amint ezt a muszlim szerzők aacutelliacutetjaacutek

72 Vaacutesaacutery 1982 255ndash25773 Bolsakov-Mongajt 1985 185ndash18874 Vaacutesaacutery 2008 73ndash87

43

tűnik Kelet-Euroacutepaacuteban is oumlnaacutelloacutean 463-toacutel illetve az avarok koumlzoumltt Iacutegy aztaacuten az ugur formaacuteboacutel belső fejlődeacutessel lett jugur amiből a Jugra magyaraacutezhatoacute lenne75

Veacutegezetuumll szoacutelnunk kell egy lehetseacuteges finnugor etimoloacutegiaacuteroacutel ugyanis a zuumlrjeacuten-benkomiban adatolhatoacute egy jḙgra alak meacutegpedig aacuteltalaacuteban a vogulokra eacutes osztjaacute-kokra vonatkoztathatoacutean Ebből Zsirai azt a koumlvetkezteteacutest vonja le hogy a zuumlrjeacutenek ősei mellett lakoacute vogulok eacutes osztjaacutekok elődeire hasznaacuteltaacutek a Jugra kifejezeacutest eacutes ezt vetteacutek aacutet a volgai bulgaacuterok valamint a novgorodiak s ez terjedt el az orosz nyelv-teruumlleten

Yugra (vouml zuumlrjeacuten jḙgra) rarr orosz Jugra rarr koumlztoumlroumlk Jugra rarr volgai bulgaacuter Jugra gt Jura76

Zsirai azonban uacutegy veacuteli hogy a zuumlrjeacutenek az oroszoktoacutel vetteacutek aacutet a neacutepnevet Ezt azzal bizonyiacutetja hogy csak iacutegy keacutepzelhető el az ugor alakboacutel egy jugra alak szoacutekezdő j-vel eacutes a szoacuteveacutegi -a teruumlletneacutevkeacutepzővel77 Csakhogy a logika hibaacutes mert a szom-szeacutedos neacutepnek mieacutert kellene egy taacutevolabbi segiacutetseacutegeacutet igeacutenybe venni ahhoz hogy a szomszeacutedot elnevezze

Veacutegső soron a zuumlrjeacuten elnevezeacutes adja a leginkaacutebb elfogadhatoacute toumlrteacuteneti magyaraacuteza-tot a Jugra elterjedeacuteseacutere Azt persze hogy a szoacutenak a finnugor esetleg az ujgur vagy ugur neacutepneacutevhez van-e etimoloacutegia szempontboacutel toumlbb koumlze a tovaacutebbi nyelveacuteszeti ku-tataacutesok fogjaacutek eldoumlnteni Az azonban keacutetseacutegtelen hogy Jugria keacuterdeacutese a korai magyar toumlrteacutenethez koumlzvetlen moacutedon nem kapcsoloacutedik

Julianus utazaacutesa eacutes az aacuteltala megtalaacutelt magyar toumlredeacutek

Julianus utazaacutesai egy nagyobb toumlrteacuteneti folyamat reacuteszekeacutent eacutertelmezhetők A 13 szaacute-zad elejeacuten a latin Euroacutepa keleti expanzioacuteja toumlbb formaacuteban is megnyilvaacutenult A ne-gyedik keresztes hadjaacuterat 1204-ben Bizaacutenc beveacuteteleacutehez eacutes a Latin Csaacuteszaacutersaacuteg meg-alapiacutetaacutesaacutehoz vezetett Emellett a Neacutemet Lovagrend 1230-ban telepuumllt aacutet a Visztula melleacute s kezdte meg a Baltikum feleacute a poroszok megteacuteriacuteteacuteseacutet eacutes teruumlletuumlk bekebele-zeacuteseacutet A Magyar Kiraacutelysaacuteg II Andraacutes (1205ndash1235) uralma alatt78 aktiacutev keleti politi-kaacutet folytatott Halics troacutenjaacutenak megszerzeacuteseacutet egyik alapvető ceacuteljaacutenak tekintette eacutes tiacutez hadjaacuteratot is indiacutetott ennek biztosiacutetaacutesaacutera azonban a veacutegeredmeacutenyt tekintve ezek hiaacutebavaloacutenak bizonyultak79 II Andraacutes maacutesodik feleseacutege Jolaacutenta volt a latin csaacuteszaacuter unokahuacutega A haacutezassaacutegkoumlteacutesre 1215-re keruumllt sor Mivel a csaacuteszaacuter a koumlvetkező eacutev-ben meghalt Jolaacutenta apja mellett II Andraacutes neve is felmeruumllt lehetseacuteges utoacutedkeacutent

75 Roacutena-Tas 1996 334ndash335 1999a 10ndash1376 Zsirai 1930 42 Vaacutesaacutery 1982 255 E hangvaacuteltozaacutesroacutel l Ligeti 1986 64ndash71 Ez a vaacuteltozaacutes a

muszlim iacuteroacutek hiacuterforraacutesainak a volgai bulgaacuteroknak a nyelveacuteben mehetett veacutegbe A volgai bulgaacute-rok preacutemkereskedeacutes ceacuteljaacuteboacutel aacutellottak kapcsolatban Jura lakoacuteival

77 Zsirai 1930 76 91ndash9378 Kristoacute 1993 227ndash24779 Font 1991 107ndash144

44

Ennek biztosiacutetaacutesaacutera is vaacutellalta II Andraacutes a keresztes hadjaacuteratot amit szaacuterazfoumlldoumln indiacutetott volna de időkoumlzben 1217 tavaszaacuten a paacutepa Jolaacutenta apjaacutet koronaacutezta csaacuteszaacuterraacute iacutegy II Andraacutes inkaacutebb a tengeri utat vaacutelasztotta eacutes Spoletoacuteboacutel 1217 őszeacuten Akkonba hajoacutezott Ott reacuteszt vett neacutehaacuteny kisebb sziacuteriai uumltkoumlzetben azonban a nagyobb haderő eacuterkezeacutese keacutesett ennek koumlvetkezteacuteben 1218 elejeacuten a Kis-Aacutezsiaacuten keresztuumlli visszateacutereacutes mellett doumlntoumltt Uacutetja soraacuten dinasztikus haacutezassaacutegi szerződeacuteseket koumltoumltt a nikaiai csaacute-szaacuterral az oumlrmeacuteny kiraacutellyal eacutes a bulgaacuter caacuterral80

A kelet-euroacutepai steppe neacutepei koumlzuumll II Andraacutes a kunokkal szemben folytatott hateacute-kony politikaacutet A kunok taacutemadaacutesai ellen 1211-ben a Neacutemet Lovagrendet telepiacutetette a Barcasaacutegba amely hateacutekony veacutedelmet jelentett Ugyanakkor a Neacutemet Lovagrend oumln-aacutelloacute politikai teacutenyezőkeacutent kiacutevaacutent felleacutepni ami seacutertette a magyar kiraacutely szuverenitaacutesaacutet Ez veacuteguumll is a Neacutemet Lovagrend kiűzeacuteseacutehez vezetett 1225-ben A Neacutemet Lovagrend ezutaacuten telepuumllt aacutet a Visztulaacutehoz eacutes kezdte meg a Baltikumban a hoacutediacutetaacutesait81 A kun-keacuterdeacutes szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacute volt hogy a domonkosok 1221 eacutes 1223 koumlzoumltt elkezdteacutek a beacutekeacutes teacuteriacutetőmunkaacutet a kunok koumlzoumltt A Kaukaacutezuson keresztuumll taacutemadoacute első mongol hadjaacuterat majd az 1223-as Kalka menti kunndashorosz vereseacuteg uacutej politi-kai helyzetet teremtett eacutes talaacuten a legnyugatibb kun csoportok koumlzeledni kezdtek a Magyar Kiraacutelysaacuteghoz Koumlzben 1226-ban Beacutela herceget Erdeacutely uraacutevaacute tette a kiraacutely A domonkos teacuteriacuteteacutes eredmeacutenyekeacutent 1227-ben Roacutebert esztergomi eacutersek Beacutela herceg taacutemogataacutesaacuteval megkeresztelte a kunok egyik toumlrzsfőjeacutet eacutes leacutetrehoztaacutek a milkoacutei kun puumlspoumlkseacuteget82 E domonkos misszioacutek sikerei oumlsztoumlnoumlzhetteacutek a magyar domonkoso-kat eacutes taacutemogatoacutejukat Beacutela herceget hogy expediacutecioacutet indiacutetsanak a keleti magyarok felkutataacutesaacutera a taacutevolabbi keleti teruumlleteken

Elsőkeacutent 1232 taacutejaacuten neacutegy domonkos vaacutellalkozott az uacutetra de csak Ottoacute jaacutert si-kerrel eacutes teacutert vissza 1235-ben ő azonban hamarosan elhunyt Uacutetmutataacutesai nyomaacuten indult el Julianus a domonkos szerzetes haacuterom rendtaacutersaacuteval 1235-ben a keleten ma-radt magyarok felkutataacutesaacutera Beacutela herceg megbiacutezaacutesaacuteboacutel eacutes anyagi taacutemogataacutesaacuteval83 Konstantinaacutepolyon keresztuumll utaztak a Kubaacuten folyoacute torkolata koumlzeleacutebe s innen a Kaukaacutezustoacutel eacuteszakra eső alaacutenok orszaacutegaacuteba jutottak Hat hoacutenapi vesztegleacutes utaacuten csak ketten Julianus eacutes Gerhardus folytattaacutek az utazaacutest Toumlbb mint egy hoacutenapig tartott az uacutet eacuteszak feleacute egy sivatagon aacutet miacuteg veacuteguumll megeacuterkeztek egy Bundaz (Burdasz) nevű vaacuterosba Innen egy maacutesik vaacuterosba mentek ahol Gerhardus meghalt Ezutaacuten Julianus a volgai bulgaacuterokhoz utazott s egyik nagy vaacuterosukban talaacutelkozott egy magyar asz-szonnyal aki megadta a vaacutert informaacutecioacutet Keacutetnapi jaacuteroacutefoumlldre megtalaacutelta a keleti ma-gyarokat az Etil folyoacute partjaacuten Nyelvuumlket megeacutertette eacutes alaposan kikeacuterdezte őket Miutaacuten megtudta hogy a koumlzelben tartoacutezkodoacute tataacuterok uacutejabb hadjaacuteratot terveznek melynek ceacutelja Neacutemetfoumlld elfoglalaacutesa a gyors visszateacutereacutes mellett doumlntoumltt A keleti ma-

80 Hunyadi (eacute n) 72ndash7581 Zimmermann 2001 Poacutesaacuten 199682 Kovaacutecs 2005 55ndash6683 A Julianus uacutetjairoacutel keacuteszuumllt jelenteacutesek kritikai kiadaacutesa Doumlrrie 1956 magyar fordiacutetaacutesa Gyoumlrffy

1986 61ndash82

45

gyarok tanaacutecsaacutera a roumlvidebb uacuteton a mordvinok foumlldje a Rusz eacutes Lengyelorszaacuteg eacuterin-teacuteseacutevel eacuterkezett meg Magyarorszaacutegra

Julianus beszaacutemoloacutejaacutet rendtaacutersa eacutes főnoumlke Riccardus foglalta iacuteraacutesba Ezt azutaacuten Roacutemaacuteba kuumlldteacutek majd 1236-ban Julianust is Roacutemaacuteba rendelteacutek 1237-ben uacutejra el-indult a keleti magyarokhoz Oroszorszaacutegon keresztuumll de csak Szuzdalig jutott el ugyanis a tataacuterok koumlzben maacuter felduacuteltaacutek a keleti magyarok lakoacutehelyeacutet akiknek egy reacutesze nyugat feleacute menekuumllve be is szaacutemolt Julianusnak az orszaacuteg pusztulaacutesaacuteroacutel illetve arroacutel hogy a tataacuterok az orosz fejedelemseacutegek lerohanaacutesaacutera keacuteszuumllnek A magyarokra vonatkozoacute informaacutecioacutekon kiacutevuumll Julianus adatokat gyűjtoumltt a tataacuterok eredeteacuteről ko-raacutebbi hoacutediacutetaacutesaikroacutel eacuteletmoacutedjukroacutel eacutes harcmodorukroacutel A szuzdali fejedelemtől azt is megtudta hogy a tataacuterok Magyarorszaacuteg eacutes a Roacutemaacuten tuacuteli teruumlletek meghoacutediacutetaacutesaacutet is tervezik Ezt megerősiacutetette az a szuzdali fejedelem aacuteltal elfogott tataacuter leveacutel is amely a magyar kiraacutelyhoz iacuteroacutedott s amelyben felszoacuteliacutetjaacutek IV Beacutelaacutet hogy hoacutedoljon be a tataacuter fejedelemnek Ezt a levelet Julianus megkapta eacutes visszaindult hogy eacutertesiacutetse kiraacutelyaacutet a keacuteszuumllő veszedelemről

Maacutesodik uacutetjaacuteroacutel maga keacutesziacutetett jelenteacutest Leveacutel a tataacuterok eacuteleteacuteről ciacutemen Ez utoacutebbi beszaacutemoloacute hitelesseacutege vitaacuten feluumlli ellenben a Riccardus-jelenteacutesben szaacutemos olyan ellentmondaacutes eacutes pontatlansaacuteg van amelyek miatt toumlbbszoumlr is megkeacuterdőjelezteacutek az első jelenteacutes megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet Az is felmeruumllt hogy ez egy a Julianus-leveacutel alapjaacuten oumlsszetaacutekolt hamisiacutetvaacuteny Ez persze tuacutelzoacute aacutellaacutespont ugyanakkor nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt

P o n t u s

Jaxis

K a s z p i - t e n g e r

Itil

R

U

S C

I A

Konstantinaacutepoly

H U N G A R I A

P O L O N I A

C U

M A N

I A

B O L G A R I ACAZARIA

MAGNA HUNG

AR

IA

MAGNA

MeotisALANIA

SarraceniBundaz

BULGARIA

REGNUM

MOR

DUANORUM

SYCHIA

Matrica

Magna

Laudomeria

Julianuseacutes taacutersai

8 Julianus első uacutetja

46

hogy Riccardust Julianus beszaacutemoloacutejaacuteboacutel elsősorban a vallaacutesi uumlgyekkel kapcsolatos informaacutecioacutek eacuterdekelteacutek s a toumlbbi adatot hanyagul kezelte84

Magyarorszaacutegon a Magna Hungaria terminus előszoumlr a Julianus uacutetjaacuteroacutel szoacuteloacute je-lenteacutesekben fordul elő Ez az elnevezeacutes a magyarsaacuteg keleti koraacutebbi lakoacutehelyeacutet je-loumllte szemben a Kaacuterpaacutet-medencei magyarsaacuteg orszaacutegaacutenak Hungaria minor neveacutevel Gombocz szerint Julianus előtt ismert lehetett az a nyugati hagyomaacuteny amely sze-rint keacutet Magyarorszaacuteg leacutetezett Erre utal Viterboacutei Gottfried eacutes Beauvais-i Vincent keacutet Magyarfoumlldről szoacuteloacute beszaacutemoloacuteja85

Mindkeacutet szerzőneacutel a koraacutebbi haza a Meotis koumlrnyeacutekeacutere tehető eacutes ez nem lehet azonos a Julianus-feacutele Magna Hungariaacuteval a Volga koumlzeacutepső folyaacutesaacutenaacutel Hasonloacuteval talaacutelkozunk Magna Bulgaria eseteacuteben is Ez a terminus Kuvrat 7 szaacutezadi birodal-maacutera vonatkozott a Meotis videacutekeacuten ahonnan a dunai bulgaacuterok nyugatra vaacutendorolva uacutej birodalmat alapiacutetottak Ezzel szemben Julianus jelenteacuteseiben eacutes maacutes korabeli la-tin forraacutesokban is Magna Bulgaria a volgai bulgaacuterok orszaacutegaacutet jeloumlli A Riccardus-jelenteacutesből kideruumll hogy a domonkosok a korabeli magyar kroacutenikaacutekban talaacuteltak ugyan utalaacutest egy reacutegi Magyarorszaacutegra de foumlldrajzi fekveacuteseacutet nem tudtaacutek pontosan meghataacuterozni Az ősi foumlldet kutatoacute első domonkosok koumlzuumll Ottoacute valahol a Kaukaacutezus előtereacuteben talaacutelhatott valamifeacutele halvaacuteny nyomot mivel keacutesőbb Julianus taacutersaival az ő informaacutecioacutei birtokaacuteban ugyanide indult Baacutermilyen is a viszony a magyarorszaacutegi eacutes a nyugati forraacutesok koumlzoumltt Magna Hungariaacutet illetően a Julianus-feacutele terminus tu-doacutes elnevezeacutes melyneacutel egy ndash a korra jellemző ndash bdquocsuacutesztataacutesrdquo figyelhető meg a keleten lakoacute magyarsaacuteg teruumllete szinte automatikusan aacutetalakul magyar őshaza keacutepzetteacute

A mongol kori ferences rendi utazoacutek koumlzuumll Plano Carpini Benedictus Polonus eacutes Rubruk is Julianus nyomaacuten ismerik eacutes hasznaacuteljaacutek a Magna Hungaria terminust Naacuteluk tűnik fel Magna Hungaria azonosiacutetaacutesa Baskiacuteriaacuteval Bascard id est magna Hungaria86 A tataacuterjaacuteraacutest koumlvetően azutaacuten Aacutekos mesterneacutel eacutes Keacutezai Simonnaacutel is meg-jelenik Baskiacuteria neve (Bascardia alakban) mint Szkiacutetia haacuterom tartomaacutenyaacutenak egyi-ke87 Mindebből Gyoumlrffy arra koumlvetkeztet hogy a baskiacuterndashmagyar azonossaacuteg felteveacutese magaacutetoacutel Julianustoacutel szaacutermazott88 Koraacutebban Gombocz ezt azzal vetette el hogy sem a Riccardus-jelenteacutes sem a Julianus-leveacutel Baskiacuteriaacuteroacutel nem tesz emliacuteteacutest89

Magna Hungaria foumlldrajzi meghataacuterozaacutesa a Riccardus-jelenteacutes alapjaacuten nem egy-eacutertelmű Az deruumll ki belőle hogy Julianus a volgai bulgaacuterok egyik nagy vaacuterosaacuteban (in una magna eiusdem provincie civitate) egy magyar nőt talaacutelt aki elmondta hogy onnan keacutetnapi jaacuteroacuteuacutetra az Etil (Ethyl) folyoacute mellett van a keleti magyarok lakoacutehelye eacutes a tataacuterok szomszeacutedosak veluumlk

84 A keacuterdeacutes irodalmaacutet aacutettekinti Gyoumlrffy 1986 32ndash34 eacutes Ligeti 1986 393ndash39685 Gombocz 1923 1ndash4 SzOumlM I2 185ndash18686 Ligeti 1986 390ndash39287 Ligeti 1986 40488 Gyoumlrffy 1986 35ndash36 Rubruk azt iacuterta bdquoAmit a baskiacuterok foumlldjeacuteről mondottam a domonkos

baraacutetoktoacutel tudom akik a tataacuterok joumlvetele előtt utaztak odardquo (Gyoumlrffy 1986 260) Nehezen megvaacutelaszolhatoacute keacuterdeacutes hogy vajon Julianus ezen domonkosok koumlzuumll valoacute-e

89 Gombocz 1923 30ndash31

47

A nagy bulgaacuter vaacuterost Gyoumlrffy Bolgaryval azonosiacutetotta90 Ennek a vaacuterosnak a rom-jai ma a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutenaacutel talaacutelhatoacutek A Volgaacutetoacutel nyugatra eső bulgaacuter vaacute-ros Ošel is szoacuteba keruumllt de Fodor ezt a felveteacutest meggyőzően caacutefolta ugyanis ezt az Ošelt a rusz seregek 1220-ban elpusztiacutetottaacutek91 A vaacuteros azonosiacutetaacutesaacutet neheziacuteti hogy a Bulġār forma az orszaacutegnak a neacutepeacutenek eacutes keacutet vaacuterosaacutenak a koumlztoumlroumlk neve92 A 12 szaacute-zad oacuteta ennek a csuvasos tiacutepusuacute megfelelője is ismert Bular ~ Biler A reacutegeacuteszeti aacutesa-taacutesok nyomaacuten ismertteacute vaacutelt egy maacutesik hatalmas vaacuteros Biljarsk falu koumlzeleacuteben amely a 10ndash13 szaacutezadban eacutelte a viraacutegkoraacutet a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutenaacutel elteruumllő Bolgary falunaacutel leacutevő vaacuteros mellett A Bolgary neacutev egy koumlztoumlroumlk neacutevformaacutet őrzoumltt meg orosz vaacuteltozatban miacuteg a Biljarsk egy csuvasos tiacutepusuacute alakot tuumlkroumlz Jelenleg vita folyik arroacutel hogy a keacutet telepuumlleacutes koumlzuumll melyik szolgaacutelt a volgai bulgaacuterok fővaacuterosakeacutent a 10ndash12 szaacutezad folyamaacuten A 12 szaacutezad koumlzepeacutetől azonban a tataacuterjaacuteraacutesig az orosz eacutev-koumlnyvekből ismert Velikij Gorod rsquoNagy vaacuterosrsquo minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean a Biljarsk melletti telepuumlleacutes volt Felteacutetelezhetően a Riccardus-jelenteacutesben szereplő bdquoNagy Vaacuterosrdquo az orosz mintaacutet (Velikij Gorod) koumlvetve a Biljarsk melletti fővaacuterosra vonatkoz-hatott Bolgary jelentős vaacuterossaacute eacutes a teruumllet koumlzpontjaacutevaacute az Arany Horda idejeacuten azaz a Volgai Bulgaacuter Birodalom bukaacutesa utaacuten vaacutelt93

Az Etil94 folyoacute azonosiacutetaacutesa koumlruumll is vitaacutek vannak A Volgaacutet Fekete- vagy Nagy-Etil neacuteven ismerik ugyanakkor a Kaacutema alsoacute folyaacutesaacutet a Bjelajaacuteval Feheacuter- vagy Kis-Etilnek nevezik A muszlim foumlldrajzi irodalomban ez a Balhī-hagyomaacutenyban egy-eacutertelműen megőrződoumltt95 Tehaacutet Julianus neacutevhasznaacutelata utalhat a Volgaacutera vagy az Alsoacute-KaacutemandashBjelaja partvideacutekeacutere Miutaacuten Julianus jelezte hogy Magna Hungaria a tataacuterok szomszeacutedsaacutegaacuteban fekuumldt ez megkoumlnnyiacuteti a foumlldrajzi meghataacuterozaacutest Az orosz eacutevkoumlnyvek szerint 1229-ben a tataacuterok az Uraacutel folyoacutenaacutel megverteacutek a bulgaacuter előőrsoumlket eacutes a Volgaacuteig hatoltak előre96 1232-ben a bulgaacuter teruumllet keleti feleacutere toumlrtek raacute a tataacuterok de Biljarskot nem eacuterteacutek el97 Ez arra mutat hogy a keleti magyarok a volgai bulgaacuterok-toacutel keletre vagy esetleg deacutelkeletre eacutelhettek

A Julianus-leveacutel a tataacuter hoacutediacutetaacutesok kapcsaacuten arroacutel szoacutel hogy a tataacuterok Magna Hungaria levereacutese utaacuten nyugat feleacute vonulva legyőzteacutek a volgai bulgaacuterokat mordvi-nokat E tudoacutesiacutetaacutes alapjaacuten Magna Hungaria csakis a Volgaacutetoacutel keletre keacutepzelhető el S

90 Gyoumlrffy 1986 392ndash39391 Fodor 1977a 9ndash2092 Gyoumlrffy ezzel magyaraacutezza hogy nem a vaacuteros tud oumltvenezer harcost kiaacutelliacutetani hanem az azo-

nos nevű orszaacuteg 1986 39393 Zimonyi 2005a 160ndash16794 Ligeti mutatott raacute hogy egy oacutetoumlroumlk Aumltil alakboacutel magyaraacutezhatoacute a tataacuter Idil (ami aztaacuten Itil formaacute-

ban időnkeacutent kiacuteseacutert a szakirodalomban) a baskiacuter Iδel a csuvas Atăl rsquoVolgarsquo Ligeti 1986 393 478ndash480

95 Zimonyi 2005 203ndash20496 bdquoUgyanabban az eacutevben a szaksziniek eacutes a kunok a tataacuterok elől (a Volga) alsoacute folyaacutesaacutenak videacutekeacute-

ről a bulgaacuterokhoz menekuumlltek fel eacutes a bulgaacuter őrseacutegek ide futottak a tataacuteroktoacutel megverve annak a folyoacutenak a koumlzeleacuteben melynek neve Jaikrdquo (PSRL 1 452ndash453)

97 1236 bdquoUgyanebben az eacutevben eacuterkeztek a tataacuterok eacutes teleltek el nem eacuterve a bulgaacuterok Nagy-vaacutero-saacuteigrdquo (Lavr PSRL 1 460)

48

habaacuter felvetetteacutek azt is hogy a keleti magyarsaacuteg lakhelye meacutegis a Volgaacutetoacutel nyugatra volt hiszen Riccardus jelenteacutese nem szoacutel arroacutel hogy Julianus aacutetkelt volna a Volgaacuten ez aligha veacutedhető aacutellaacutespont Riccardus jelenteacutese egyetlen folyoacuten valoacute aacutetkeleacutest sem emliacutet meg98

Az orosz forraacutesokban szereplő Meščer neacutepet is kapcsolatba hoztaacutek a keleti ma-gyarsaacuteggal s a Volga jobb partjaacutera helyezett Magna Hungariaacuteval mivel a meščer neacutepet ugyanezen a videacuteken emliacutetik a forraacutesok Vaacutesaacutery kutataacutesai azonban igazoltaacutek hogy a meščer neacutepnevet nem lehet a magyar alakboacutel magyaraacutezni iacutegy a meščer-ek nem lehettek a keleten maradt magyar toumlredeacutek utoacutedai99

98 Gyoumlrffy 1986 3399 Vaacutesaacutery 1975 254ndash273 1977 287ndash290

M O

R D

V A

Szura

b u r t aacute s z o k

Volga

Volga

Vetluga

0 100 kmVjatka

Belaja Volozskab a s k iacute r o k

Kaacutema

Szuvaacuter

BiljarszkOsel

Bulgaacuter

Szamara

Jajik (Uraacutel)

Kutuluk

Zsukotyin

Kermencsuk

Volgai Bulgaacuteria teruumllete

Volgai Bulgaacuteria teruumllete

c s e r e m i s z e k

9 Volgai Bulgaacuteria a 10ndash12 szaacutezadban

49

Oumlsszegezve a fentieket Magna Hungariaacutet mindenkeacuteppen a Volgaacutetoacutel keletre kell keresnuumlnk

A keleti magyarsaacuteg a tataacuter hoacutediacutetaacutes pusztiacutetaacutesaacutet nem eacutelte tuacutel egyseacuteges toumlmbkeacutent de a Julianus Magna Hungariaacutejaacuteboacutel szeacutetvaacutendorolt csoportok emleacuteke megőrződoumltt Ide tartoznak az orosz forraacutesokban szereplő možar neacutepneacutevi eacutes helyneacutevi adatok100 Ugyancsak a keleti magyarsaacuteg emleacutekeacutet tartotta fenn a csisztopoli temetőben talaacutelt volgai bulgaacuter siacuterfelirat 1311-ből amelyen egy Mağar nevű feacuterfi fia szerepel101

A Volga-videacuteken talaacutelt 13 szaacutezadi magyar toumlredeacutek leacuteteacutet tehaacutet nincs okunk keacutet-seacutegbe vonni azonban az hogy a Magna Hungariaacutenak nevezett teruumllet a magyarsaacuteg őshazaacuteja lenne nem toumlbb egy ndash minden iacutezeacuteben koumlzeacutepkori ndash elmeacuteleti konstrukcioacutenaacutel Julianus utazaacutesainak őstoumlrteacuteneti vonatkozaacutesa annak megaacutellapiacutetaacutesaacutera korlaacutetozoacutedhat hogy honnan eacutes mikor keruumllt a Volga videacutekeacutere ez a magyar toumlredeacutek

Magna Hungaria eacutes Baskiacuteria azonosiacutetaacutesa a 13 szaacutezadi nyugat-euroacutepai utazoacuteknaacutel eacutes a magyar kroacutenikairodalomban (Aacutekos mester eacutes Keacutezai Simon) nyilvaacuten abboacutel ered hogy a keleti magyarsaacuteg lakhelye Magna Hungaria eacutes a 13 szaacutezadi baskiacuterok szaacutellaacutesai egymaacutes koumlzeleacuteben voltak Az a keacuterdeacutes hogy a baskiacuterndashmagyar azonosiacutetaacutes egy a Magna Hungariaacutehoz hasonloacute eacutes vele egykoruacute tudoacutes elmeacutelet-e vagy esetleg irodalmi hagyo-maacutenyokra vezethető-e vissza a koumlvetkező fejezet taacutergya

Baskiacuterndashmagyar kapcsolatok

A baskiacuterndashmagyar viszony oumlnmagaacuteban is oumlsszetett keacuterdeacutes Nemcsak korai musz-lim szerzőkneacutel olvashatoacute az azonosiacutetaacutesi teoacuteria de a mongol korban (13ndash14 szaacutezad) perzsa eacutes a nyugati szerzők valamint meacuteg egy mongol forraacutes is utal raacute A kapcsola-tok eacutertelmezeacuteseacuteben a koumlvetkező aacutellaacutespontok roumlgziacutethetők 1 a magyarok nem eacuteltek Baskiacuteriaacuteban a keacutet neacutep koumlzoumltti kapcsolat csupaacuten neacutevhasonloacutesaacuteg alapjaacuten joumltt leacutetre te-haacutet ez tudoacutes kitalaacutecioacute 2 a magyarok eacuteltek Baskiacuteria teruumlleteacuten de nincs semmi koumlzuumlk a toumlroumlk nyelvű baskiacuterokhoz 3 a keacutet neacutep azonos 4 Neacutemeth elkeacutepzeleacutese szerint a ma-gyarok Baskiacuteria teruumlleteacuten eacuteltek eacutes baskiacuter volt a nevuumlk majd toumlbbseacuteguumlk elkoumlltoumlzoumltt de egy reacuteszuumlk helyben maradt eacutes a bekoumlltoumlző kipcsak nyelvű csoportok aacutetvetteacutek a nevuumlket102

A korai muszlim forraacutesok adatait a koumlvetkező szempontok szerint csoportosiacute-tottuk

a) Baskiacuterok a Volgaacutetoacutel keletreb) A baskiacuter neacutev a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben lakoacute magyarokra vonatkozikc) Tudoacutesiacutetaacutesok a baskiacuter neacutepről mindkeacutet teruumlleten

100 Vaacutesaacutery 1975 237ndash254 1977 283ndash287101 Hakimzjanov 1986 176 Roacutena-Tas 1986 78ndash81102 Roacutena-Tas 1978a 277

50

Baskiacuterok a Volgaacutetoacutel keletre

A baskiacuter neacutepneacutev heros eponymoskeacutent a 9 szaacutezad elejeacuten tűnik fel A Gardīzīneacutel meg-őrzoumltt kirgiz eredetmondaacuteban szerepel egy Bašğirt nevű ember aki a kazaacuterok előkelői koumlzeacute tartozott s lakoacutehelye a kazaacuterok eacutes kimekek koumlzoumltt volt103 Joacutel ismert jelenseacuteggel egy neacutepneacutev szemeacutelyneacutevkeacutent valoacute hasznaacutelataacuteval talaacutelkozunk itt Czegleacutedy megaacutellapiacute-totta hogy Gardīzī forraacutesa a 8 szaacutezad veacutegeacuten alkotoacute Ibn al-Muqaffaʿ volt104

Sallām tolmaacutecs a 9 szaacutezad koumlzepe taacutejaacuten utazott a Nagy Saacutendornak tulajdoniacutetott falhoz Ennek az utazaacutesnak a leiacuteraacutesa keacutet vaacuteltozatban is raacutenk maradt A keacutesőbbi de egy-ben bővebb hagyomaacutenyt őrző al-Idrīsī beszeacuteli el hogy miutaacuten Sallām a Kaukaacutezuson aacutetkelt a kazaacuterok orszaacutegaacuten tuacutel raacutetalaacutelt a Basğirt nevű neacutepre105

103 bdquoAmi az okot illeti amely miatt a hirhīzek főnoumlkuumlkkel egyesuumlltek az volt hogy ő a saqlā-bok (szlaacutevok) oumlsszesseacutegeacutehez tartozott saqlābok nagyjainak egyike volt s a saqlābok koumlzoumltt eacutelt Rūmboacutel joumltt egy koumlvet eacutes ez az ember azt a koumlvetet megoumllte A gyilkossaacuteg oka az volt hogy a rūmok (bizaacutenciak) Seacutem Noeacute fi aacutenak ivadeacutekai miacuteg a saqlābok Jaacutefet ivadeacutekaiboacutel valoacutek Ők ku-tyaacutetoacutel szaacutermaznak azeacutert mert kutyatejen lettek felnevelve hellip E vita koumlzben azt a koumlvetet meg-oumllte s iacutegy nem volt maacutes haacutetra mint hogy annak a főnoumlknek a saqlābok koumlzuumll el kellett mennie Onnan eltaacutevozva a hazarokhoz ment A hazar hāqān megbecsuumllte őt amiacuteg meg nem halt de mikor maacutesik hāqān keruumllt troacutenra rossz sziacutevvel volt iraacutenyaacuteban s iacutegy nem volt maacutes haacutetra mint hogy onnan is el kellett mennie s Bašğirthoz ment Ez a Bašğirt a hazarok nagyjai koumlzuumll volt egy feacuterfi lakoacutehelye a hazarok eacutes a kīmākok koumlzoumltt volt keacutetezer lovassal Ez utaacuten a hazar hān Bašğirthoz kuumlldoumltt valakit azzal az uumlzenettel hogy azt a saqlābot pedig űzd el Ő a saqlābbal beszeacutelt eacutes a saqlāb Hrzī (Toġuz oġuz) tartomaacutenyba ment mert koumlzte eacutes koumlztuumlk rokonsaacuteg volt Midőn uacutetkoumlzben egy helyre eacutert amely a kīmāk s toġuz oġuz koumlzoumltt volt a hāqān sajaacutet toumlrzseacutevel a viszony rosszra fordult Hogy duumlheacutet rajtuk kitoumlltse leoumlldoumlsteacutek őket Ők szeacutetszoacuteroacutedva egye-seacutevel-ketteseacutevel saqlābhoz mentek Ő valamennyit magaacutehoz fogadta eacutes tartoacutezkodaacutesi helyuumlkoumln joacutel baacutent veluumlk miacuteg meg nem sokasodtak Ekkor Bašğirthoz kuumlldoumltt valakit eacutes vele koumltoumltt ba-raacutetsaacutegot miacuteg meg nem erősoumldoumltt Utaacutena a ġuzzok ellen hadjaacuteratot indiacutetott sokakat koumlzuumlluumlk le-meacuteszaacuterolt sokakat foglyul ejtett eacutes nagy vagyonra tett szert reacuteszben a portyaacutezaacutesokboacutel reacuteszben a foglyok reacuteveacuten akiket mind eladott Annak a toumlrzsnek amely koumlruumlloumltte szerveződoumltt a hirhīz nevet adta Mikor hiacutere eljutott a saqlāb[ok]hoz a saqlāb[ok] koumlzuumll sok ember ment hozzaacute hoz-zaacutetartozoacuteival eacutes ingoacutesaacutegaival eacutes azokkal oumlsszekeveredtek eacutes szoumlvetseacuteget koumltoumlttek hogy mind-annyian egy [neacuteppeacute] lesznek A saqlābok kuumllső jele a hirhīzek koumlzoumltt voumlroumls hajukban eacutes feheacuter bőruumlkben nyilvaacutenul megrdquo Martinez 1982 125

104 Czegleacutedy MŐT 105ndash112105 bdquoSallām tolmaacutecs mondta uacutetnak indultunk Szamarraacuteboacutel al-Wātiq Billāh leveleacutevel amelyet to-

vaacutebbjuttataacutesunk uumlgyeacuteben Isḥāq ibn Ismāʿīlhoz Armenia fejedelmeacutehez inteacutezett Őt Tifl iszben talaacuteltuk meg Amikor talaacutelkoztunk vele ajaacutenloacutelevelet iacutert reacuteszuumlnkre Sarīr fejedelmeacutehez eacutes eljut-tatott minket hozzaacute Miutaacuten megeacuterkeztuumlnk hozzaacute eljuttatott minket az alaacutenok kiraacutelyaacutehoz eacutes levelet kuumlldoumltt veluumlnk hozzaacute Miutaacuten megeacuterkeztuumlnk hozzaacute eljuttatott minket Fīlān-Šāhhoz Miutaacuten megeacuterkeztuumlnk hozzaacute neacutehaacuteny napot naacutela toumlltoumlttuumlnk Oumlt vezetőt vaacutelasztott ki reacuteszuumlnkre akik utunkon bennuumlnket eligaziacutetanak Tőle a Basğirt orszaacuteg hataacuterain utaztunk 17 napon ke-resztuumll miacuteg a nagy kiterjedeacutesű fekete bűzoumls szaguacute foumlldre keruumlltuumlnk azt tiacutez nap alatt szeltuumlk aacutet de mielőtt oda behatoltunk volna olyan valamikkel laacutettuk el magunkat amiket szagoltunk feacutel-ve utaacutelatos bűzeacutenek kaacuterteacutekony hataacutesaacutetoacutel Aztaacuten eltaacutevoztunk onnan eacutes egy rommaacute lett orszaacuteg-ban amelynek eacutepuumlletei romba dőltek eacutes csak az azokra utaloacute nyomok maradtak meg belőle egy hoacutenapon aacutet utaztunk E vaacuterosok felől tudakozoacutedtunk a veluumlnk leacutevőktől ők azt az eacutertesuumlleacutest

51

922-ben Ibn Faḍlān miutaacuten aacutetkelt a Szok eacutes Kundurcsa folyoacuten amely koumlzuumll az előbbi a Volga bal parti melleacutekfolyoacuteja a Szamara kanyarnaacutel talaacutel raacute a bāšġird nevű neacutepre akiket a toumlroumlkoumlk koumlzeacute sorol majd a Cseremsan folyoacutenaacutel kezdődik a volgai bulgaacuterokra vonatkozoacute leiacuteraacutes106 Tehaacutet ezek alapjaacuten a KundurcsandashSzok eacutes Cseremsan koumlzeacute lokalizaacutelhatjuk a bāšġirdok lakoacutehelyeacutet107

A 11 szaacutezadban Maḥmūd al-Kāšġarī a toumlroumlk nyelvű neacutepekről iacutert munkaacutejaacuteban Bizaacutenchoz koumlzel eső videacutekeken felsoroltak koumlzoumltt szerepel besenyő kipcsak oguz yimek bašġirt basmil qay yabaku tatar kirgiz108 A szerző szerint a jimek eacutes baskiacuter nyelv a tiszta toumlroumlk nyelvekhez aacutell koumlzel109

Veacutegeredmeacutenyben az eddigi adatok alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a Volgaacutetoacutel keletre a 9 szaacutezadtoacutel eacutelt egy baskiacuter nevű neacutep amelyet Ibn Faḍlān a toumlroumlk neacutepekhez sorol Maḥmūd al-Kāšġarī pedig a 11 szaacutezadban egyeacutertelműen arra utal hogy ez a neacutep toumlroumlk nyelven beszeacutelt

A baskiacuter neacutev a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben lakoacute magyarokra

Al-Mas ūdī a 934-es magyar kalandozoacute hadjaacuterat leiacuteraacutesaacuteban hasznaacutelta a bağġird alakot a magyarok egyik nevekeacutent110 Iacutegy nem lehet keacutetseacuteguumlnk arra vonatkozoacutean hogy eb-ben az esetben a baskiacuter neacutepneacutev a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarokra vonatkozik

adtaacutek nekuumlnk hogy ezek azok a vaacuterosok amelyeket Goacuteg eacutes Magoacuteg toumlbbszoumlr is megrohant eacutes elpusztiacutetott Ezutaacuten a hegyseacutegtől nyugatra fekvő erődoumlkhoumlz eacutertuumlnk amelynek egyik szorosaacute-ban a gaacutet eacutepuumlltrdquo Zimonyi 1990 96

106 bdquo40 45 A toumlroumlkoumlk egyik toumlrzseacutenek orszaacutegaacuteba eacuterkeztuumlnk akiket bāšġird-nak hiacutevnak Tőluumlk a lehető legjobban oacutevakodtunk mert ők a toumlroumlkoumlk koumlzuumll a leggonoszobbak a leghatalmasabbak [vagy a meshedi keacutezirat szerint legpiszkosabbak] s a legelszaacutentabbak a gyilkolaacutesban Ha vala-ki koumlzuumlluumlk maacutes emberrel talaacutelkozik (469) levaacutegja fejeacutet elviszi eacutes testeacutet otthagyja Szakaacutellukat borotvaacuteljaacutek A tetűt megeszik Qurtaq-juk oumllteacuteseit veacutegigkutatva a tetűt fogaikkal raacutegjaacutek meg 46 Koumlzuumlluumlk volt egy ember veluumlnk aki előzőleg muszlimmaacute lett eacutes minket kiszolgaacutelt Egy nap laacutettam hogy miutaacuten a tetűt ruhaacutejaacuteboacutel megfogta koumlrmeacutevel szeacutetmorzsolta aztaacuten lenyelte [megnyalta] mikor engem meglaacutetott azt mondta Kitűnőrdquo Togan 1939 35ndash37 Kmoskoacute I3 17 Simon 2007 43ndash44

107 Czegleacutedy teacuterkeacutepe MŐT 30108 Ligeti 1986 377 DankoffndashKelly 1982 I 82109 DankoffndashKelly 1982 I 83110 bdquoA kazaacuterok eacutes az alaacutenok nyugatroacutel neacutegy turk neacuteppel hataacuterosak amelyek koumlzoumls ősre viszik visz-

sza csalaacutedfaacutejukat Reacuteszben nomaacutedok reacuteszben letelepuumlltek Veacutederejuumlk nagy eacutes igen harciasak Koumlzuumlluumlk mindegyiknek [kuumlloumln] kiraacutelya van s teruumlletuumlk toumlbb napi jaacuteroacutefoumlldre terjed Orszaacuteguk teruumllete reacuteszben a Meoacutetiszig eacuter Portyaacuteik soraacuten eljutnak egeacuteszen Bizaacutencig eacutes Andaluacutezia koumlr-nyeacutekeacuteig győzedelmeskedve az ottani neacutepeken Beacutekeacuteben eacutelnek a kazaacuter kiraacutellyal eacutes ugyanuacutegy az alaacuten fejedelemmel is Teruumlleteik a kazaacuterok orszaacutegaacuteval hataacuterosak Első toumlrzsuumlk neve bğny a maacutesodikeacute amely ezekkel hataacuteros bašġird Az utoacutebbiak mellett egy bğnāk nevű neacutep lakik amely a legharciasabb ezek koumlzuumll a neacutepek koumlzuumll Veacuteguumll egy negyedik neacutep hataacuteros veluumlk amely-nek nūkrda a neve Kiraacutelyaik nomaacuted eacuteletet folytatnak A hidzsra 320 eacuteve (Kr u 932) utaacuten vagy eacuteppen abban az esztendőben haacuteboruacutekat viseltek Bizaacutenc ellenrdquo Murūğ II 236 Kmoskoacute I2 182ndash183

52

Abū Ḥāmid al-Ġarnāṭī 1150 eacutes 1153 koumlzoumltt Magyarorszaacutegon tartoacutezkodott ame-lyet Unkurīya-nak nevezett ahol a bašġird nevű neacutep eacutel111

Ibn Saʿīd al-Maġribī 13 szaacutezadi foumlldrajztudoacutes előszoumlr Sebenico (Sibenik) mongol megtaacutemadaacutesa kapcsaacuten emliacuteti hogy a neacutemet bāšqird eacutes hunqar lakossaacuteg oumlsszefogott eacutes vereseacuteget meacutert a taacutemadoacutekra Maacutesodjaacutera szerinte a magyar kiraacutelysaacuteg keacutet reacuteszre oszlott bāšqird-ra eacutes hunqar-ra az előbbi lakott nyugaton eacutes muszlim hitű volt az utoacutebbi pedig kereszteacuteny112

Az ugyancsak a 13 szaacutezadban eacutelt al-Qazwīnī egy maacutesik muszlim szerző Yāqūt foumlld-rajzi szoacutetaacuteraacutet ideacutezi majd a mongol hoacutediacutetaacutesroacutel eacutes annak előzmeacutenyeiről maacuter egy maacutesik forraacutesboacutel meriacutetett Megaacutellapiacutetja hogy a bāšġirt egy nagy neacutep amelynek kiraacutelya jelen-tős sereggel rendelkezik A toumlbbseacuteg kereszteacuteny de vannak koumlzoumlttuumlk muszlimok is113

bdquoA burġar s a nomaacuted turkok al-Wlndrīya nevű fajtaacutei akiknek neve a roacutemaiaknak a Kelet-tel szomszeacutedos legszeacutelső veacutegeacuteinek Wlndr neacuteven ismert vaacuterosaacuteval fuumlgg oumlssze ndash ide tartoznak Bağanāk Yağnī Bašġird eacutes Nūkabarda Ennek az oumlt themaacutenak legnagyobb reacutesze foumlloumltt 320 (Kr u 932) utaacuten elhatalmasodtak eacutes ott uumltve fel saacutetraikat a Konstantinaacutepoly felől Roacutema feleacute vezető utat elaacutelltaacutek ndash ez [az uacutet] mintegy negyven napi uacutet taacutevolsaacutegot tesz ki ndash s az ottani megművelt teruumlletek legnagyobb reacuteszeacutet elpusztiacutetottaacutek Portyaacutezaacutesaik egeacuteszen Konstantinaacutepolyig eacutertek uacutegy hogy jelenleg Konstantinaacutepoly eacutes Roacutema koumlzoumltt az oumlsszekoumltteteacutes a tengeri utat kiveacuteve megsza-kadt A kettő koumlzoumltt a Konstantinaacutepoly koumlzeleacuteben elteruumllő megművelt videacutek sok napi jaacuteraacutesra terjedt kirdquo Tanbīh BGA VIII 180ndash181 Kmoskoacute I2 217ndash218 Golden 1975 22ndash23 34ndash35

111 bdquoAztaacuten megeacuterkeztem Unkuacuterijjaacuteba ahol egy baacutesgird nevű neacutep eacutelrdquo BolsakovndashMongajt 1985 56

112 bdquoHatodik kliacutema harmadik reacutesz az első Sbīnqū (olv Sebenico) vaacuteros a velenceiek oumlbleacutenek eacuteszaki partjaacuten ez al-hunkarhoz tartozik ők toumlroumlkoumlk eacutes kereszteacuteny hitűek a vaacuteros a hosszuacutesaacuteg 37deg 40 eacutes a szeacutelesseacuteg 45deg-aacutenaacutel teruumll el A tataacuterok egeacuteszen odaacuteig jutottak ekkor azonban a vaacute-rosban al-hunkar al-bāšqird s allamanok egybegyűltek ellenuumlk eacutes oly csapaacutest meacutertek raacutejuk amely elvette a kedvuumlket attoacutel hogy e videacutekre uacutejboacutel visszateacuterjenek E vaacuterostoacutel nyugatra az oumlboumll menteacuten talaacutelhatoacute az Iškafūnīya-hegyseacuteg (Dinaacuteri-Alpok)rdquo Ibn Saʿīd 182ndash183

bdquoHetedik kliacutema harmadik reacutesz az első al-bāšqird orszaacutega ők toumlroumlkoumlk reacutegoacuteta az allamā-niy-yīn szomszeacutedsaacutegaacuteban laknak muszlimok meacutegpedig egy turkmān vallaacutesjogaacutesz reacuteveacuten aki az iszlaacutem vallaacutesjogaacuteval megismertette őket Megművelt teruumlleteik (telepuumlleacuteseik) legnagyobb reacutesze a nagy Danūbā folyoacute menteacuten fekszik ettől deacutelre van fővaacuterosuk a hosszuacutesaacuteg 39deg 28 s a szeacutelesseacuteg 46deg 48-eacuteneacutel Egyike azoknak az orszaacutegoknak ahovaacute a tataacuterok behatoltak elpusztiacutetot-taacutek eacutes lakossaacutegaacutet megsemmisiacutetetteacutek

Tőle keletre fekszik al-hunqar orszaacutega ők toumlroumlkoumlk eacutes al-bāšqird testveacuterneacutepe az allamāniy-yīn-hez valoacute koumlzelseacuteguumlk miatt lettek kereszteacutenyek Nekik idegen nevű (nem kibetűzhető) vaacute-rosaik eacutes megművelt teruumlleteik (telepuumlleacuteseik) vannak a nagy folyoacute menteacuten Főhelyuumlk Trnbw vaacuterosa a hosszuacutesaacuteg 42deg s a szeacutelesseacuteg 46deg-aacutenaacutel Ez is azok koumlzeacute a videacutekek koumlzeacute tartozik aho-va a tataacuterok behatoltak Tőluumlk keletre sok vaacuteros eacutes megművelt videacutek (telepuumlleacutes) akad ame-lyek al-Aškarī (Lascaris) Konstantinaacutepoly fejedelmeacutenek birtokaacutet keacutepezikrdquo Ibn Saʿīd 194 vouml Abū-l-Fidā Kmoskoacute I3 134ndash135 145 146

113 bdquoBāšġirt neacutepe jurtaacutekban lakik erődoumlk nincsenek naacuteluk minden telepuumlleacutes fegyveres csapat parancsnokaacutenak birtoka volt a birtokok miatt sok ellenseacutegeskedeacutes volt koumlzoumlttuumlk A bāšġirt ki-raacutelya joacutenak laacutetta a birtokokat visszavenni tőluumlk eacutes nekik a kincstaacuterboacutel zsoldot folyoacutesiacutetani hogy ezzel viszaacutelykodaacutesaiknak veacuteget vessen Ezt meg is tette Mikor a tatar (neacutep) ellenuumlk toumlrt s a bāšġirt kiraacutelya felkeacuteszuumllt hogy veluumlk szembeszaacutelljon a parancsnokok kijelentetteacutek Addig nem harcolunk amiacuteg birtokainkat vissza nem adod nekuumlnk A kiraacutely erre azt felelte Ilyenformaacuten

53

A 13 szaacutezad veacutegeacutenndash14 szaacutezad elejeacuten alkotoacute muszlim szerző al-Dimišqī keacutet al-kalommal is emliacuteti a bāšġird nevű neacutepet Az első esetben a folyoacutek leiacuteraacutesa kapcsaacuten emliacutet Bāšqird eacutes Māğār videacuteket Baacuter a folyoacutekroacutel szoacuteloacute tudoacutesiacutetaacutes elnagyolt eacutes homaacute-lyos a kettős neacutepneacutev eseteacuteről lehet szoacute ahol a magyar az oumlnelnevezeacutes miacuteg a baskiacuter idegen elnevezeacutes A maacutesik leiacuteraacutesban a Fekete-tenger mellett eacutelő neacutepek koumlzoumltt tűnik fel az al-hunkar bāšqird ugyancsak kettős elnevezeacutes Miutaacuten a tataacuterjaacuteraacutesroacutel is emliacute-teacutest toumlrteacutenik feltehetően a szerző a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarokra alkalmazta mindkeacutet kettős elnevezeacutest114

A Mongol Birodalom szolgaacutelataacuteban aacutelloacute perzsa Ğuwaynī 1260-ban befejezett toumlr-teacuteneti munkaacutejaacuteban is megtalaacutelhatoacute a bāšġird neacutepneacutev meacutegpedig a kelār neacutevvel egyuumltt Ez utoacutebbi a magyar kiraacutely szoacuteval azonosiacutethatoacute A kelār bāšġird neacutevpaacutert Ğuwaynī Batu magyarorszaacutegi hadjaacuterataacuteval kapcsolatban hasznaacutelta s iacutegy nyilvaacutenvaloacute hogy a bāšġird neacuteven a magyarsaacutegot eacutertette115 A kelār neacutev a Magyarorszaacuteg elleni hadjaacuteratban reacuteszt vett szemeacutelyektől szaacutermazhatott a bāšġird alak viszont iacuterott hagyomaacutenyra utal Ez az alak talaacutelhatoacute Ibn Faḍlānnaacutel eacutes Yāqūt foumlldrajzi szoacutetaacuteraacuteban amely koumlzkeacutezen forgott Ennek alapjaacuten felteacutetelezhetjuumlk hogy Ğuwaynī bāšġird neacutevhasznaacutelata oumlsszefuumlgg azzal a koraacutebbi muszlim hagyomaacutennyal amely a nyugati magyarsaacutegot baskiacuternak nevezte

Rašīd al-Dīn a 14 szaacutezad eleji perzsa toumlrteacutenetiacuteroacute aacutetvette Ğuwaynī hiacuteradaacutesaacutet az 1241ndash42 eacutevi magyarorszaacutegi mongol hadjaacuteratroacutel de a kelār (كلار) bāšġird neacutevpaacuter helyeacuten esetenkeacutent naacutela bulār (بولار) bāšġird olvashatoacute Az első neacutev megvaacuteltoztataacutesa iacuteraacutestorzulaacutessal magyaraacutezhatoacute amit esetleg befolyaacutesolt a lengyel neacutepneacutevre (Polonia ولان toumlrteacutenő utalaacutes Rašīd al-Dīn toumlbb alkalommal is emliacuteti a bāšġird neacutepnevet ( بEzek koumlzuumll az első csoportba azok az emliacuteteacutesek tartoznak ahol a kuumlloumlnboumlző neacutev-felsorolaacutesokban Ğuwaynī eredeti kelār bāšġird neacutevpaacuterjaacutet hasznaacutelja A maacutesodik cso-portba azok a neacutevelőfordulaacutesok sorolhatoacutek amelyekben a kelār bāšġird helyeacuten bolār

nem adom nektek vissza mert ha harcoltok oumlnmagatokeacutert eacutes gyermekeitekeacutert teszitek Erre a hatalmas sereg szeacutetszeacuteledt a tataacuterok kardja ellenaacutellaacutes neacutelkuumll tarolt koumlzoumlttuumlk eacutes pusztulaacutest eacutes halaacutelt hagytak maguk moumlgoumlttrdquo Kmoskoacute I3 95ndash96

114 bdquoTovaacutebbaacute a ṣaqāliba s a rūs folyoacuteja (Don) hatalmas folyoacute Saqsīn s al-Kalābīya hegyei koumlzoumltt ered Bāšqird eacutes Māğār videacutekei valamint Surdāq (Szudaq) videacutekei felől toumlbb folyoacute oumlmlik beleacute Telente meacuteg az Atil folyoacutenaacutel is erősebben befagyrdquo Kmoskoacute I3 108

bdquoE (Kazaacuter-tenger)parttal Armenia videacuteke hataacuteros Alapiacutetoacuteja Armīnī ibn Līṭī ibnYāfi ṭ az oumlr-meacutenyek raacute vezetik vissza eredetuumlket Neacutegy Armenia van az első az amely a Kazaacuter-tenger kouml-zeleacuteben fekszik neve Arrān Vaacuterosai koumlzeacute tartozik al-Baylaqān amelyet Qubād ibn Fīrūz eacutepiacute-tett Bardaʿa vaacuterosa amelyet Bardaʿa ibn Armīnī eacutepiacutetett ebbe aztaacuten Qubād bevonult al-Bāb wa-l-Abwāb amelyet Darband-nak is neveznek e szoacute jelenteacutese nehezen jaacuterhatoacute szűk haacutegoacute Ez a Darband egy tengerparti vaacuteros a tenger mellett emelkedő Qabq-hegyseacuteg oldalaacuteban al-Ab-wāb (a kapuk) erődoumlk amelyeket Anūšarwān eacutepiacutettetett e hegyseacuteg szorosainaacutel szaacutemuk tizen-kettő E szorosok kapuk amelyeken aacutet az Rūs-tenger partvideacutekeacuten eacutelő toumlrzsekhez lehet eljutni E toumlrzsek nevei allān arkaš al-rūs al-hunkar bāšqird eacutes al-qibğāq E kapukon aacutet jutottak ezekbe a videacutekekbe a tataacuterok elpusztiacutetva a bennuumlk levőketrdquo Kmoskoacute I3 113

115 bdquoAmikor a rūs a qifčāq eacutes az alān [neacutep] megsemmisuumllt Batu elhataacuterozta hogy hozzaacutekezd a kelār eacutes a bāšγird [neacutep] megsemmisiacuteteacuteseacutehez ezek kereszteacuteny vallaacutesuacute nagyszaacutemuacute neacutepek eacutes azt mondjaacutek roacuteluk hogy szomszeacutedosak a frankokkal [faranğ]rdquo Qazwn 1912 225ndash226 Boyle 1958 I 270ndash271 Ligeti 1979 82 1986 398

54

bāšġird van Amint maacuter utaltunk raacute ez lehet szaacutendeacutekos eliacuteraacutes Ugyanakkor az adatok egyeacutertelműen Ğuwaynī koncepcioacutejaacutet tuumlkroumlzik a bāšġird neacutepneacutev mindkeacutet oumlsszetett alakjaacuteval egyuumltt a nyugati magyarsaacutegot jeloumlli116 Az emliacuteteacutesek harmadik csoportjaacuteba keacutet eacutertesuumlleacutes tartozik Itt a bāšġird neacutev nem paacuterban hanem bdquooumlnaacutelloacuteanrdquo jelentkezik igaz hogy mindkeacutet helyen neacutevfelsorolaacutesban s előtte kettővel a būlār neacutev van Ligeti szerint ez utoacutebbi keacutet adat eacuterteacutekeleacutese a baskiacuterndashmagyar viszony szempontjaacuteboacutel rend-kiacutevuumll bizonytalan117

Tudoacutesiacutetaacutesok a baskiacuter neacutepről mindkeacutet teruumlleten

A Balhī-hagyomaacuteny a basğirt neacutep keacutet teruumlleteacuteről tudoacutesiacutet bdquoBasğirt Keacutet fajtaacutejuk van Az egyik fajta a ġuzzīya veacutegein a (volgai) bulgaacuterok moumlgoumltt lakik Azt mondjaacutek hogy szaacutemuk vagy 2000 ember Erdeik veacutedelmeacuteben eacutelnek ezeacutert nehezen taacutemadhatoacutek A bulgaacuterok alattvaloacutei A maacutesik basğirt-ok a besenyőkkel hataacuterosak Mind ők mind a besenyők turkok eacutes ők hataacuterosak a rūm-mal (bizaacutenciakkal)rdquo118 Miutaacuten al-Balhī a 10 szaacutezad elejeacuten alkotott ő az első olyan szerző aki a keleten maradt magyar toumlre-deacuteket baskiacuter neacuteven azonosiacutetja a maacuter Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacuteggal Al-Balhī tehaacutet a baskiacuterndashmagyar rokonsaacuteg első teoretikusa Yāqūt foumlldrajzi szoacutetaacuteraacuteban a bāšġird ciacutemszoacute alatt adott egy hosszabb leiacuteraacutest119 Yāqūt koumlzli hogy ezt a nevet keacutet formaacute-

116 Ligeti 1979 82ndash83 Rašīd al-Dīn egy maacutesik leiacuteraacutest is koumlzoumll a Magyar Kiraacutelysaacuteg elleni mongol hadjaacuterat kapcsaacuten amelynek forraacutesaacutet nem ismerjuumlk Itt a magyarokra hasznaacutelt oumlsszes alak meg-talaacutelhatoacute kuumlloumlnboumlző helyeken

bdquoA Huumlker yīl (oumlkoumlr eacutev = 1241) azaz a Qarsquoan halaacutelaacutenak eacuteveacuteben a tavaszi hoacutenapokban Būlār eacutes Bāšġird feleacute aacutetkeltek a Marāq Tān hegyeken

Orda eacutes Bajdar jobb felől indulva Īlāwūt tartomaacutenyaacuten kelt aacutet Barznām seregeacutevel egyuumltt (el-lenuumlk) joumltt de megoumllteacutek őt

Batu Astārīlāw feleacute menet csataacutet viacutevott a Bāšġird uralkodoacuteval a mongol sereg győzedelmeske-dett felettuumlk

Qadan eacutes Buumlri a Sāsān neacutep ellen vonult eacutes haacuterom csataacuteban legyőzte őket Boumlcsek Qarā Awlāġ feleacute vezető uacuteton vonulva aacutethaladt az ottani hegyeken az Awlāġ neacutepeket legyőzte Onnan Bāyāq tūq erdein eacutes hegyein keresztuumll eleacuterte Mīšlāw hataacuterait Az ott aacutellomaacutesozoacute ellenseacuteget legyűrteacutek

A hercegek az emliacutetett oumlt uacuteton haladva Bāšġird Māğār eacutes Sāsān teruumlletek teljesseacutegeacutet elfoglaltaacutek az uralkodoacutejukat kilar-t menekuumlleacutesre keacutesztetteacutekrdquo Ali-Zade 1980 164ndash167 Boyle Rashid 69ndash71 Rašīd ad-Dīn Sbornik Letopisej 1952 II 45ndash46 Thackston 1999 331ndash332

117 Ligeti 1979 84118 BGA I 225 BGA II2 396 Czegleacutedy MŐT 16ndash17119 A dőlttel kiemelt reacutesz Ibn Faḍlān meshedi keacutezirataacuteban is szerepel bdquoBšird (I 468 [I 322]) šīn magaacutenhangzoacute neacutelkuumll ain ponttal egyesek szerint bāšğird

ğīm-mel maacutesok szerint bāšqird qāf-fal Videacutek Konstantinaacutepoly eacutes Bulġār koumlzoumltt Al-Muqtadir Billah annak idejeacuten elkuumlldte Aḥmad Ibn Faḍlān ibn al- Abbās ibn Rāšid ibn

Ḥammād-ot előbb az igazhiacutevők parancsnokaacutenak (kalifa) utoacutebb Muḥammad ibn Sulaymān klienseacutet az orszaacutega neacutepeacutevel egyuumltt muszlimmaacute lett ṣaqāliba (szlaacutevok eacutertsd volgai bulgaacuterok) kiraacutelyaacutehoz hogy őket diacuteszruhaacutekkal ellaacutessa s az iszlaacutem toumlrveacutenyeire kioktassa Ő mindent el-beszeacutelt aminek szemtanuacuteja volt attoacutel kezdve hogy Bagdadboacutel elutazott egeacuteszen addig amiacuteg oda vissza nem teacutert Elutazaacutesa 309 ṣafar havaacuteban (921 juacutenius) toumlrteacutent A bāšġird-roacutel megem-leacutekezve ezeket mondja

55

45 40 sect A toumlroumlkoumlk egyik toumlrzseacutenek orszaacutegaacuteba eacuterkeztuumlnk akiket bāšġird-nak hiacutevnak Tőluumlk a lehető legjobban oacutevakodtunk mert ők a toumlroumlkoumlk koumlzuumll a leggonoszobbak a leghatalmasabbak [vagy a meshedi keacutezirat szerint legpiszkosabbak] s a legelszaacutentabbak a gyilkolaacutesban Ha valaki koumlzuumlluumlk maacutes emberrel talaacutelkozik (469) levaacutegja fejeacutet elviszi eacutes testeacutet otthagyja Szakaacutellukat bo-rotvaacuteljaacutek A tetűt megeszik Qurtaq-juk oumllteacuteseit veacutegigkutatva a tetűt fogaikkal raacutegjaacutek meg 46 Koumlzuumlluumlk volt egy ember veluumlnk aki előzőleg muszlimmaacute lett eacutes minket kiszolgaacutelt Egy nap laacutettam hogy miutaacuten a tetűt ruhaacutejaacuteboacutel megfogta koumlrmeacutevel szeacutetmorzsolta aztaacuten lenyelte [megnyalta] mikor engem meglaacutetott azt mondta Kitűnő

41 sect Koumlzuumlluumlk mindegyik egy fadarabot [323] koszoruacute [a meshedi keacutezirat penis] formaacutera fa-rag s azutaacuten nyakaacuteba akasztja ha utazni vagy pedig ellenseacuteggel szembeszaacutellni kiacutevaacuten megcsoacutekolja s előtte leborulva azt mondja bdquoUacuteristen teacutegy velem iacutegy meg iacutegyrdquo Erre azt mondtam a tolmaacutecsnak bdquoKeacuter-dezd meg valamelyiket mifeacutele eacuterve van erre neacutezve eacutes mieacutert tekinti isteneacutenekrdquo Felelte bdquoAzeacutert mert eacuten is ehhez hasonloacuteboacutel joumlttem a vilaacutegra eacutes nem ismerek kiacutevuumlle maacutest ami leacutetrehozott volnardquo

42 sect Vannak koumlzuumlluumlk egyesek akik azt aacutelliacutetjaacutek hogy tizenkeacutet istenuumlk van istene van a teacutelnek nyaacuternak esőnek szeacutelnek faacutenak embernek loacutenak viacuteznek eacutejjelnek nappalnak halaacutelnak eacuteletnek s foumlldnek Az az isten aki az eacutegben van a legnagyobb koumlztuumlk joacutellehet az veluumlk koumlzoumls megegyezeacutes alap-jaacuten aacutellapodik meg s midegyikuumlk helyeslőleg veszi tudomaacutesul amit taacutersa tesz bdquoTaacutevol legyen Allahtoacutel amit ezek a gonosztevők eacutes haacutelaacutetlanok (hitetlenek) aacutelliacutetanak a lehető legtaacutevolabbrdquo Laacutettunk koumlzuumlluumlk olyan toumlrzset amely kiacutegyoacutekat egy olyan toumlrzset amely halakat egy olyan toumlrzset amely darvakat tisz-tel erre vonatkozoacutelag eacuterteacutesemre adtaacutek hogy amikor egy veluumlk ellenseacuteges neacuteppel hadakoztak amely őket megszalasztotta a darvak megszoacutelaltak a haacutetuk moumlgoumltt mire azok akik őket megszalasztottaacutek megfutamodtak ezeacutert tisztelik a darvakat azt mondva bdquoEz a mi istenuumlnk mert megszalasztotta el-lenseacutegeinketrdquo ezeacutert tartjaacutek azokat tiszteletben

Eacuten magam Aleppoacute vaacuterosaacuteban egy nagy csoportot talaacuteltam amelynek neve al-bāšġirdīya hajuk eacutes arcuk nagyon vilaacutegos volt Abū Ḥanīfa ndash Allah joacuteindulata rajta ndash vallaacutesjogi elveit ta-nulmaacutenyoztaacutek Egyikuumlkhoumlz akit eacutertelmesnek veacuteltem keacuterdeacutest inteacuteztem orszaacutegukroacutel eacutes aacutellapo-tukroacutel Vaacutelaszolta bdquoAmi orszaacutegunkat illeti az Konstantinaacutepolyon tuacutel (moumlgoumltt) van a frankok egyik nemzeteacutenek birodalmaacuteban akiknek neve al-hunkar Mi muszlimok vagyunk kiraacutelyuk alattvaloacutei orszaacuteguk egyik szeacuteleacuten mintegy harminc falut keacutepezuumlnk amelyek mindegyike csak-nem egy kisebb orszaacutegnak felel meg csakhogy al-Hunkar kiraacutelya nem engedi meg hogy ezek baacutermelyike koumlruumll falat emeljuumlnk mert attoacutel tart hogy ellene akkor fellaacutezadnaacutenk Mi kereszteacuteny orszaacutegok koumlzoumltt lakunk tőluumlnk eacuteszakra fekszik a ṣaqāliba foumlldje deacutelre tőluumlnk van a paacutepa or-szaacutega vagyis Roacutema (A paacutepa a frankok főnoumlke meacutegpedig szerintuumlk Krisztus helytartoacuteja uacutegy mint az igazhiacutevők parancsnoka a muszlimoknaacutel Az uralma a vallaacutessal oumlsszefuumlggő dolgok-ban mindnyaacutejukra kiterjed) (470) Tőluumlnk nyugatra van al-Andalus keletre a Rūm orszaacutega Konstantinaacutepoly s annak tartomaacutenyai Mondta nyelvuumlnk a frankok nyelve viseletuumlnk az ő viseletuumlk a hadseregben veluumlk egyuumltt szolgaacutelunk eacutes veluumlk egyuumltt vezetuumlnk hadjaacuteratokat min-den toumlrzs ellen (Ugyanis ők csak olyanok ellen hadakoznak akik a muszlimokkal ellenseacuteges viszonyban vannak)

Megkeacuterdeztem tőle mi okboacutel lettek muszlimokkaacute holott a hitetlenek orszaacutegaacutenak koumlzepeacuten laknak Felelte bdquoHallottam amint eleink egy csoportja mondta hogy hosszuacute időnek előtte or-szaacutegunkba heacutet emberből aacutelloacute muszlim taacutersasaacuteg eacuterkezett Bulġār orszaacutegaacuteboacutel akik koumlzeacutenk tele-pedve joacutesaacutegosan kioktattak minket arroacutel milyen teacutevelygeacutesben vagyunk s az iszlaacutem vallaacutesaacutenak helyes uacutetjaacutera igaziacutetottak minket Allah is joacute uacutetra vezetett minket Allahnak haacutela valamennyien az iszlaacutemra teacuteruumlnk aacutet Allah megnyitotta kebleinket az igaz hit szaacutemaacutera Mi azeacutert joumlttuumlnk ebbe az orszaacutegba [39] hogy a vallaacutesjogot elsajaacutetiacutetsuk mikor hazateacuteruumlnk neacutepuumlnk nagyra fog minket becsuumllni eacutes vallaacutesi uumlgyeinek vezeteacuteseacutevel biacutez meg minketrdquo

56

ban jegyzik az iszlaacutem irodalomban bāšġird eacutes bāšqird Majd ez utaacuten koumlvetkezik egy bizonytalan foumlldrajzi meghataacuterozaacutes ez egy orszaacuteg Konstantinaacutepoly eacutes Bulgaacuter koumlzt ami csak a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacutegra utalhat Majd Ibn Faḍlān alapjaacuten egy hosszabb leiacuteraacutes olvashatoacute a Volgaacutetoacutel keletre lakoacute baskiacuterokroacutel amely egyezik Ibn Faḍlān Meshedben megtalaacutelt szoumlvegeacutenek jeles reacuteszeacutevel Yāqūt 1217 taacutejaacuten Aleppoacuteban talaacutelkozott bāšġirdokkal akiktől megtudta hogy nevuumlk hunkar eacutes eacuterdekes adatokat gyűjtoumltt a Magyar Kiraacutelysaacutegroacutel eacutes az ott eacutelő muszlim koumlzoumlsseacutegről A ciacutemszoacute veacutegeacuten hivatkozott meacuteg a Balhī-hagyomaacutenyt keacutepviselő al-Iṣṭahrī műveacutere

Yāqūt leiacuteraacutesaacutenak oumlsszeaacutelliacutetaacutesa eacutes koncepcioacuteja utal arra hogyan joumlhetett leacutetre a bas-kiacuterndashmagyar azonosiacutetaacutes Yāqūt a leiacuteraacutesa veacutegeacuten egyeacutertelműen igazolja hogy al-Iṣṭahrī nyomaacuten a keacutet bāšğird orszaacutegroacutel tudott Nyilvaacuten a nyugatira utal a Konstantinaacutepoly eacutes Bulgaacuter koumlzoumltti meghataacuterozaacutes120 Ibn Faḍlān uacutetleiacuteraacutesaacutenak bāšġirdokra vonatkozoacute reacuteszeacutet is ehhez neacutepneacutevhez kapcsolta Iacutegy a Volgaacutetoacutel keletre lakoacute toumlroumlknek mondott baskiacuterok akiknek a nyelveacuteről eacutes etnikai hovatartozaacutesaacuteroacutel semmilyen eligaziacutetaacutest nem kapunk lehetnek toumlroumlk nyelvű baskiacuterok vagy a keleten maradt magyar nyelvű toumlre-deacutek is Yāqūt Aleppoacuteban szerzett szoacutebeli eacutertesuumlleacuteseit a magyarorszaacutegi muszlimoktoacutel az orszaacuteguk viszonyairoacutel szinteacuten e neacutepneacutevhez csatolva iacuterja le Az egeacutesz koncepcioacute for-raacutesa al-Iṣṭahrītoacutel szaacutermazoacute adatok zaacuterjaacutek a ciacutemszoacutet A Volgaacutetoacutel keletre a baskiacuterokra vonatkozoacute Ibn Faḍlāntoacutel szaacutermazoacute 922 koumlruumlli eacutertesuumlleacutes ndash amelyről nem aacutellapiacutethatoacute meg hogy a keleti magyar toumlredeacutekhez vagy a toumlroumlk nyelvű baskiacuterokhoz koumlthető-e ndash illetve a magyarorszaacutegi muszlimok beszaacutemoloacuteja a 13 szaacutezad elejeacuten alapjaiban hite-les A keacutet neacutepcsoport azonosiacutetaacutesa al-Iṣṭahrī tudoacutesiacutetaacutesaacuten alapul ahol egyeacutertelműen a 10 szaacutezad elejeacuten a keleti magyar toumlredeacutekről eacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magya-rokroacutel van szoacute joacutellehet a neacutevvaacutelasztaacutes azaz mieacutert hasznaacuteljaacutek mindkeacutet neacutepre a baskiacuter terminust tovaacutebbra sem vilaacutegos

Ettől el kell vaacutelasztani a Ğayhānī-hagyomaacuteny adatait amelyet koraacutebban egyeacutertel-műen a baskiacuterkeacuterdeacuteshez kapcsoltak amely a foumlldrajzi meggondolaacuteson eacutes a neacutepneacutev azonosiacutetaacutesaacuten alapult

A Ğayhānī-hagyomaacuteny szerint a mağġar neacutep első hataacutera a besenyők eacutes a volgai bulgaacuterok Askal toumlrzse koumlzoumltt volt Ezutaacuten szoacutel a mağġarok Fekete-tengertől eacuteszakra fekvő lakoacutehelyeacuteről121 Czegleacutedy a Ğayhānī-szoumlveghagyomaacutenyban az bdquoelső hataacuterrdquo kife-jezeacutes behatoacute vizsgaacutelata alapjaacuten uacutegy veacutelte hogy nyelvi szempontboacutel csak uacutegy lehet az adott kifejezeacutest eacutertelmezni hogy a mağġar hataacuter a Volgaacutetoacutel keletre volt s szaacutellaacutesteruuml-letuumlk innen kezdődve kiterjedt egeacuteszen a Fekete-tenger eacuteszaki partjaacuteig Ennek ellent-

Megkeacuterdeztem tőle mieacutert borotvaacuteljaacutetok szakaacutellatokat mint azt a frankok teszik Felelte bdquoAzok akik koumlzuumlluumlnk katonaacuteskodnak borotvaacutelkoznak eacutes a frankokhoz hasonloacute hadi oumlltoumlzetet hor-danak ami a toumlbbieket illeti ők nem (borotvaacutelkoznak eacutes oumlltoumlznek iacutegy)rdquo Keacuterdeztem mekkora taacutevolsaacuteg van koumlztuumlnk eacutes orszaacutegotok koumlzoumltt Felelte innen Konstanti-naacutepoly koumlruumllbeluumll keacutet eacutes feacutel hoacutenap Konstantinaacutepolytoacutel hazaacutenkig az uacutet ugyanannyi Ami Iṣṭahrī-t illeti ő koumlnyveacuteben ezt mondja bdquoBāšğird-toacutel Bulġār-ig huszonoumlt aacutellomaacutes van eacutes bāšğird-toacutel al-bağanāk-ig ndash ők a toumlroumlkoumlk egyik fajtaacuteja ndash tiacutez nap vanrdquo Kmoskoacute I3 17ndash19120 Yāqūt I 322ndash323 Kmoskoacute I3 17ndash19121 Zimonyi 1990 148ndash149

57

mond al-Ğayhānī foumlldrajzi elkeacutepzeleacutese Kelet-Euroacutepaacuteroacutel legalaacutebbis az amit műveacuteben felvaacutezolt ugyanis a Volgaacutetoacutel keletre leacutevő hataacutert eacutes a Fekete-tenger koumlzoumltti teruumlletet elvaacutelasztjaacutek egymaacutestoacutel a kazaacuterok burtaacuteszok eacutes volgai bulgaacuterok lakoacutehelyei122 Ennek az ellentmondaacutesnak a feloldaacutesaacutera toumlbb veacutelemeacuteny alakult ki

Az egyik szerint keacutet teruumlletről van szoacute s a keletebbre eső a magyarok koraacutebbi hazaacuteja A szoumlvegreacutesz nyelvi eacutertelmezeacutese s al-Ğayhānī szoumlvegeacuteben talaacutelhatoacute esemeacute-nyek kronoloacutegiaacuteja valamint a feljegyzeacutes jellege ugyanakkor ezt nem taacutemogatja Az ebben a hagyomaacutenyban talaacutelhatoacute magyar toumlrteacuteneti esemeacutenyek koumlzuumll a legkoraacutebbit 830 koumlruumllre dataacuteltaacutek Ezt Sarkel feleacutepiacuteteacuteseacutevel hoztaacutek kapcsolatba123 amelyről alaacutebb kimutatjuk hogy nem tarthatoacute iacutegy a forraacutes a 870ndash880-as eacutevek aacutellapotaacutet tuumlkroumlzi124 Al-Ğayhānīt Kelet-Euroacutepa neacutepeinek leiacuteraacutesaacutenaacutel elsősorban kereskedelmi eacutes politikai szempontok vezetteacutek s toumlrteacuteneti hagyomaacutenyokat nem jegyzett le

A maacutesik veacutelemeacuteny szerint keacutet kuumlloumlnboumlző neacutep (bağġir baskiacuter eacutes mağġir magyar) neveacutenek arab iacuteraacuteskeacutep szerinti hasonloacutesaacutega indiacutethatta al-Ğayhānīt arra hogy a keacutet neacute-pet azonosnak veacutelje Al-Ğayhānīnak 870 koumlruumlli adatai voltak a Fekete-tenger koumlzeleacute-ben eacutelő mağġar nevű neacutepről ugyanakkor ismerte Ibn Hurdādbih ndash akinek munkaacuteja ismereteink szerint az egyik alapforraacutesa volt ndash ğfr adataacutet a toumlroumlk neacutepek felsorolaacutesaacute-ban valamint felhasznaacutelta az Ibn Faḍlāntoacutel szaacutermazoacute eacutertesuumlleacutest a besenyők eacutes a vol-gai bulgaacuterok koumlzoumltti bāšġird nevű toumlrzsről125 Ezek alapjaacuten Ğayhānī gondolatmenete a koumlvetkezőkeacuteppen rekonstruaacutelhatoacute a 870 koumlruumlli Fekete-tengerneacutel eacutelő mağġar-ok azonosiacutethatoacutek Ibn Hurdādbih (m)ğ ġar-jaival Őket Ibn Faḍlān bāšġird neacuteven ismeri Koumlvetkezeacuteskeacutepp mindkeacutet csoportot a mağġar neacuteven szerepelteti

Egy harmadik aacutellaacutespont szerint amelyet Kmoskoacute keacutepviselt al-Ğayhānī műveacutenek megiacuteraacutesakor a 920-as eacutevekben de talaacuten maacuter a 870-es eacutevekben is felteacutetelezhető hogy a magyarsaacuteg egy toumlredeacuteke teacutenylegesen a Volgaacutetoacutel keletre eacutelt tehaacutet keacutet kuumlloumlnboumlző te-ruumlletről van szoacute de ez nem azt jelenti hogy ott volt a magyar őshaza is Kmoskoacute nyomaacuten reacuteszleteiben sikeruumllt igazolni hogy a mağġar neacutepneacutev moumlgoumltt az arab neacutepeti-moloacutegia maḥfar rsquoleaacutesott foumlldrsquo legendaacutes elbeszeacuteleacutese aacutellhatott tehaacutet a baskiacuterkeacuterdeacuteshez nincs koumlze hanem inkaacutebb a magyar neacutepneacutev mağar formaacutejaacutenak tudatos torziacutetaacutesaacute-val szaacutemolhatunk126 Ugyanakkor a szoumlvegreacutesz vonatkozhat a 920-as eacutevekre ndash ami-kor al-Ğayhānī műveacutenek alapredakcioacuteja elkeacuteszuumllt ndash illetve a keleten maradt magyar toumlredeacutekre 127

122 Czegleacutedy MŐT 18ndash25123 Czegleacutedy MŐT 118124 Zimonyi 2005 250ndash253125 Zimonyi 1990 152126 Roacutena-Tas Andraacutes egy mağ ar alakboacutel indult ki ami egy magy-er alakot adhatna vissza 1996

227127 Zimonyi 2005 67

58

A mongol eacutes latin adatok a baskiacuterokroacutel

A mongolok titkos toumlrteacutenete ciacutemű 13 szaacutezad koumlzepeacuten keletkezett kroacutenika megőrizte a baskiacuter neacutepnevet bağigit formaacuteban A szoacuteveacutegi t a toumlbbes szaacutem jele a ğ eacutes g koumlzoumltti i pedig a maacutessalhangzoacute-torloacutedaacutes feloldaacutesaacutera szolgaacutelt a mongol nyelvben128 A mon-golok titkos toumlrteacutenete 262 270 eacutes 274 szakaszaacuteban a meghoacutediacutetott neacutepek koumlzoumltt toumlr-teacutenik emliacuteteacutes a bağigit neacutepről A 262 szakasz szerint Szuumlbeetej eacuteszak feleacute tizenegy neacutepet győzoumltt le kanglin kibcsaut bağigit oroszut madzsarat aszut szaszut szer-keszuumlt kesimir bolar kerel129 Ez a tudoacutesiacutetaacutes az 1221ndash1223 eacutevi esemeacutenyekre vonat-kozik A 270 szakaszban arroacutel esik szoacute hogy miutaacuten az előbb emliacutetett tizenegy neacutep feltartoacuteztatta Szuumlbeetejt a segiacutetseacutegeacutere kuumlldteacutek Batut Guumljuumlkoumlt eacutes Moumlngkeacutet130 Ez az 1228 eacutes 1231 eacutevekhez koumlthető esemeacutenyek koumlzoumltt szerepel Veacuteguumll a 274 szakaszban az olvashatoacute hogy Szuumlbeetej eacutes a segiacutetseacutegeacutere kuumlldoumltt hercegek legyőzteacutek a nyugati neacutepeket131 Ez utoacutebbi hiacuteradaacutes a 270 szakasz tudoacutesiacutetaacutesaacutenak hanyag eacutes feluumlletes maacuteso-lata132 Mindenekelőtt megaacutellapiacutethatoacute hogy a 270 eacutes 274 szakasz adatai nyilvaacutenva-loacutean a Batu vezette 1236ndash1242 koumlzoumltti nagy nyugati hadjaacuteratra vonatkoznak A 262 szakasz listaacutejaacuteban pedig olyan neacutepnevek is előfordulnak amelyek nem szerepelhet-neacutenek Szuumlbeetej 1221ndash1223 eacutevi hadjaacuterata kapcsaacuten de Batu keacutesőbbi hoacutediacutetaacutesai ezeket a neacutepeket is eleacuterteacutek Ligeti ezeacutert hangsuacutelyozta hogy hiteles a felsorolaacutes ugyan a 262 szakaszban de a neacutevanyagban anakronisztikus adatok is szerepelnek133 A bağigit neacutepneacutev vonatkozaacutesait illetően Ligeti uacutejabban a magyarokra gondolt134 Koraacutebbi cik-keacuteben meacuteg azt iacuterta hogy a neacutepneacutev a toumlroumlk baskiacuterokra illik raacute135 Ez utoacutebbi aacutellaacutespontot taacutemogatja A mongolok titkos toumlrteacutenete 239 szakasza ahol Dzsocsi 1207-es hadjaacute-rata kapcsaacuten az erdei neacutepek felsorolaacutesaacuteban szerepelt a bağigit neacutepneacutev Ezek a toumlrzsek Nyugat-Szibeacuteria teruumlleteacuten eacutelhettek136

Iacutegy neacutezetuumlnk szerint a mongol forraacutesban szereplő bağigit neacutepneacutev a toumlroumlk baskiacuterok neve lehet s csupaacuten a baskiacuterndashmagyar azonosiacutetaacutes teoacuteriaacutejaacutenak hataacutesaacutera meruumllhetett fel hogy a magyarokra vonatkozhat Utoacutebbi felteveacutes azeacutert sem veacutedhető mert a magyar-saacuteg az ideacutezett neacutevlista keacutet maacutesik neacutepneveacutevel is azonosiacutethatoacute (madzsarat ~ magyar kerel ~ kiraacutely)

A mongol kori ferences rendi utazoacutek Plano Carpini Benedictus Polonus eacutes Rubruk adatairoacutel Magna Hungaria kapcsaacuten maacuter esett szoacute137 A haacuterom szerző nyo-maacuten terjedt el Baskiacuteria (Bascard) eacutes Magna Hungaria azonosiacutetaacutesa Az azonosiacutetaacutes forraacutesaacuteul a Baskiacuteriaacutet megjaacutert domonkosok eacutertesuumlleacutesei szolgaacutelhattak hiszen a haacuterom

128 Ligeti 1986 399129 Ligeti 1971 235ndash236130 Ligeti 1971 243131 Ligeti 1971 247ndash248132 Ligeti 1979 84133 Ligeti 1979 84ndash85134 Ligeti 1986 399135 Ligeti 1979 85136 Ligeti 1971 205137 Ligeti 1986 396ndash397

59

szerző egyike sem jaacutert a VolgandashKaacutema-videacuteken Ebből kiindulva elfogadhatoacute Ligeti aacutellaacutespontja miszerint ezek az adatok teljesen fuumlggetlenek a muszlim szerzők koraacutebbi baskiacuterndashmagyar hagyomaacutenyaacutetoacutel138 Az azonosiacutetaacutes alapja a nyugati utazoacuteknaacutel az lehe-tett hogy a keleti magyarsaacuteg lakhelye a volgai bulgaacuterokeacutetoacutel keletre volt ugyanuacutegy mint a baskiacuterokeacute Ebből keacutezenfekvően adoacutedott hogy a keacutet neacutep azonos Arroacutel hogy Baskiacuteriaacuteban a tataacuter hoacutediacutetaacutest koumlvetően a keleti magyarok nagyobb toumlmbben nem ma-radtak meg a magyar ferences Johanca 1320-as tataacuterorszaacutegi teacuteriacutetőuacutetjaacuteroacutel beszaacutemoloacute levele győzhet meg a paacuteter heacutet eacutevet toumlltoumltt Baskiacuteriaacuteban de magyarokroacutel nem tett emliacuteteacutest a leveleacuteben139

Baskiacuterndashmagyar toumlrzsneacutevi eacutes nyelvi egyezeacutesek

A baskiacuter eacutes a magyar toumlrzsnevek koumlzoumltti paacuterhuzamokra a szaacutezad elejeacuten Pauler figyelt fel s keacutet toumlrzsnevet azonosiacutetott Gyarmat-Yurmati Jenő-Yeney140 Neacutemeth 1930-ban a felvetett azonosiacutetaacutesokat elfogadta s nyelvtoumlrteacutenetileg is megmagyaraacutezta141 Ligeti a Gyarmat felteacutetelezett etimoloacutegiaacutejaacutet (toumlroumlk yor- rsquoelfaacuteradrsquo eacutes -mati gerundium) nehe-zen tartja elfogadhatoacutenak ugyanis ez a toumlroumlk ige csak az oguz nyelvekben mutat-hatoacute ki s a nyelvemleacutekekben sincs nyoma142 Ez a neheacutezseacuteg persze nem zaacuterja ki a keacutet toumlrzsneacutev oumlsszetartozaacutesaacutenak felteveacuteseacutet amennyiben maacutes etimoloacutegiaacuteval szaacutemolunk143 Neacutemeth 1966-ban tovaacutebbi egyezteteacutesekkel jelentkezett Nyeacutek-Negmen Keszi-Kese Gyula-Yulaman Megyer-Mišer A Gyula nem szerepel a magyar toumlrzsneacutevlistaacuten de Neacutemeth szerint volt egy ilyen toumlrzs amely kuumlloumlnleges szerepet jaacutetszhatott a magyar toumlrzsrendszerben mivel mint a magyarok egyik fejedelmeacutenek (a gyulaacutenak) a neacutepe eacutertelmezhető144 Maacutendoky Kongur előbb az uacutejabb egyezteteacuteseket keacutesőbb a biztos-nak tűnő Jenő-Yeney egyezteteacutest caacutefolta145 Vaacutesaacutery a Megyer-Mišer oumlsszefuumlggeacutes tartha-tatlansaacutegaacutera mutatott raacute146 Iacutegy az etimoloacutegiaacutejaacutet tekintve szaacutemos neheacutezseacuteggel terhelt magyar Gyarmat toumlrzsneacutev eacutes a baskiacuter Yurmati egyezteteacutesen kiacutevuumll nincs tudomaacutenyo-san igazolt toumlrzsneacutevi megfeleleacutes a baskiacuter eacutes a magyar toumlrzsnevek koumlzoumltt

A baskiacuterndashmagyar keacuterdeacutes nyelveacuteszeti szempontuacute megkoumlzeliacuteteacuteseacuteről Vaacutesaacutery egy na-gyobb tanulmaacutenyban eacutertekezett eacutes a koumlvetkezőket aacutellapiacutetotta meg bdquo1 A baskiacuter fo-neacutemarendszer sajaacutetsaacutegai nem magyar nyelvi hataacutesra alakultak ki 2 a baskiacuter nyelv-ben nincsen magyar joumlveveacutenyszoacute 3 Baskiacuteria foumlldrajzi nevei koumlzt magyar eredetű nem mutathatoacute kirdquo147 Ez azt jelenti hogy a baskiacuterndashmagyar rokonsaacuteg teacuteteleacutet az eddigi nyelveacuteszeti kutataacutesok eredmeacutenyei nem taacutemasztjaacutek alaacute

138 Ligeti 1986 396139 Bendefy 1937 47ndash50140 Pauler 1900 126141 Neacutemeth 1930 308ndash309142 Ligeti 1979 57ndash58 Neacutemeth 1975-ben ezt az etimoloacutegiaacutet visszavonta143 Vouml Berta 1997 213ndash214144 Neacutemeth 1966 35ndash50145 Maacutendoky Kangur 1976 Maacutendoky Kongur 1986146 Vouml 70 jz147 Vaacutesaacutery 1985 388

60

Veacuteguumll az őshazaelmeacuteletek a baskiacuterndashmagyar rokonsaacuteg eacutes a Julianus aacuteltal keleten meg-talaacutelt magyarok viszonyaacuteroacutel kell emliacuteteacutest tenni Gombocz első őshazaelmeacutelete szerint a magyarsaacutegot előszoumlr a Volga videacutekeacuten eacuterte toumlroumlk hataacutes 600 koumlruumll A volgai bulgaacuterok ekkor koumlltoumlztek ide s a magyar toumlrzsek 800 taacutejaacuten huacutezoacutedtak innen deacutelre de egyes toumlredeacutekeik helyben maradtak Gombocz keacutesőbb vaacuteltoztatott aacutellaacutespontjaacuten a magyar-saacuteg 463-toacutel a Kaukaacutezus előtereacuteben eacutelt s 600 koumlruumll a volgai bulgaacuterokkal egyuumltt eacuter-keztek egyes csoportjaik a VolgandashKaacutema videacutekeacutere Julianus a 13 szaacutezadban azokat a magyarokat talaacutelta meg akik vagy helyben maradtak vagy a volgai bulgaacuterokkal koumlltoumlztek oda Gombocz szerint a Volga koumlrnyeacuteki magyarsaacutegnak a baskiacuterndashmagyar rokonsaacuteghoz semmi koumlze ugyanis ez utoacutebbi tudoacutes eredetű hagyomaacutenyon alapul148 Neacutemeth előszoumlr elfogadta Gombocz maacutesodik elmeacuteleteacutet azzal a kuumlloumlnbseacuteggel hogy ő a baskiacuterndashmagyar rokonsaacutegot nem tagadta Szerinte a baskiacuterok a deacutelről odatelepuumllt magyarsaacutegtoacutel oumlroumlkoumllteacutek nevuumlket a magyarok pedig lassan beolvadtak a keletről joumlvő toumlroumlk nyelvű toumlbbseacutegbe149 Neacutemeth a baskiacuteriai toumlrzsneacutevkutataacutes hataacutesaacutera az 1960-as eacutevekben megvaacuteltoztatta aacutellaacutespontjaacutet s Gombocz koraacutebbi neacutezeteacutehez teacutert vissza a ma-gyarsaacuteg csak 750ndash800 koumlruumll indult Baskiacuteriaacuteboacutel deacutel feleacute Az itt maradt magyar toumlredeacute-ket pedig csak a tataacuterjaacuteraacutest koumlvetően olvasztottaacutek be az idetelepuumllő toumlroumlk baskiacuterok hiszen a 13 szaacutezadban Magna Hungariaacuteban meacuteg leacutetezett egy magyar diaszpoacutera150

Ligeti a baskiacuterndashmagyar viszony megiacuteteacuteleacutesekor a keacutet ellenteacutetes neacutezet oumlsszebeacutekiacuteteacute-seacutere tett kiacuteseacuterletet A baskiacuter eacutes magyar neacutepneacutev uacutegy fuumlgg oumlssze hogy a magyar neacutep-neacutev korai alakja egy mağġir forma volt amelyből 950 taacutejaacutera maacuter eltűnt a ġ hang A mağġir alaknak azonban volt egy toumlroumlkoumls vaacuteltozata is a csuvasos (volgai bulgaacuter) bağġir Miutaacuten a 6 szaacutezadban a Kazaacuter Birodalom kialakulaacutesaacuteval egy időben ez a mağġir-bağġir nevű neacutep deacutelre vaacutendorolt a VolgandashKaacutema videacutekeacuteről helyeacutere egy kip-csak toumlroumlk neacutepesseacuteg koumlltoumlzoumltt Ez felvette a reacutegi lakoacutek bağġir neveacutet amelyből ebben a nyelvben előbb bašġir majd bašġirt alakult Ez lehet a kiinduloacutepontja a neacutepeti-moloacutegiaacutes baškurt rsquovezeacuterfarkasrsquo neacutepneacutevnek Ettől a korai kapcsolattoacutel Ligeti elvaacutelasz-totta Julianus keleti magyarjainak keacuterdeacuteseacutet Az aacuteltala elfogadott Gyarmat-Yurmati eacutes Jenő-Yaumlnaumly toumlrzsneacutev-azonosiacutetaacutes ugyanis azt jelenti szerinte hogy e keacutet toumlrzstoumlredeacutek a besenyőknek a magyarok elleni taacutemadaacutesai koumlvetkezteacuteben keruumllt a Volga-videacutekre a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben151

Ligeti uacutej neacutepneacutev-etimoloacutegiaacuteja nyelveacuteszeti szempontboacutel szaacutemos ponton taacutemad-hatoacute A legfőbb neheacutezseacuteg talaacuten az hogy a mağġir alapalak maacutesodik eleme a ġir nincs megmagyaraacutezva bdquonem meghataacuterozhatoacute funkcioacutejuacuterdquo152 elem Az etimoloacutegiaacutera alapo-zott toumlrteacuteneti hipoteacutezisek valoacutesziacutenűseacutege csekeacutely Ennek koumlvetkezteacuteben az erre taacute-maszkodoacute baskiacuterndashmagyar kapcsolatok bizonyiacutetaacutesa sem lehet meggyőző

148 Czegleacutedy MŐT 158ndash160149 Neacutemeth 1930 315150 Neacutemeth 1966 48151 Ligeti 1986 400152 Ligeti 1986 111

61

A forraacutesaink haacuterom neacutepcsoportra hasznaacuteltaacutek a baskiacuter elnevezeacutes kuumlloumlnboumlző variaacuten-sait 1 honfoglaloacute magyarsaacutegra 2 a VolgandashKaacutema videacutekeacuten maradt magyar toumlredeacutekre 3 a toumlroumlk nyelvű baskiacuterokra ugyanezen a teruumlleten Az alapkeacuterdeacutes az hogy mi a vi-szony a keleten maradt magyar toumlredeacutek eacutes a toumlroumlk nyelvű baskiacuterok koumlzoumltt Yāqūt illetve Plano Carpini alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a muszlim eacutes latin forraacutesok elkeacutep-zeleacutese moumlgoumltt a foumlldrajzi koumlzelseacutegen alapuloacute azonosiacutetaacutesroacutel van szoacute a 13 szaacutezadi forraacute-sainkban Roacutena-Tas Abū Ḥāmid al-Ġarnāṭī adataacuteboacutel kiindulva uacutegy veacuteli hogy a volgai bulgaacuterokat meglaacutetogatoacute szerző a volgai bulgaacuter nyelvhasznaacutelatot koumlvetve nevezte a keleti eacutes Kaacuterpaacutet-medencei magyarokat baskiacuteroknak Ezek szerint a baskiacuter neacutepnevet a volgai bulgaacuterok hasznaacuteltaacutek a magyarokra153 Ez az elkeacutepzeleacutes azonban szinteacuten nem visz koumlzelebb annak megvaacutelaszolaacutesaacutehoz hogy mi a viszony a keleti magyarsaacuteg eacutes a toumlroumlk nyelvű baskiacuterok koumlzoumltt Mindenesetre a baskiacuterndashmagyar kapcsolatok keacuterdeacuteseire csak tovaacutebbi kutataacutesok adhatnak vaacutelaszokat Veacutegeredmeacutenyben a baskiacuterndashmagyar ro-konsaacutegot alkotoacute teoacuteria minden egyes elemeacuteről kideruumllt hogy az nem vezethető visz-sza a honfoglalaacutest megelőző időszakra hanem a Volga-videacuteken a 10ndash13 szaacutezadban eacutelt magyarsaacuteggal aacutell oumlsszefuumlggeacutesben

Volgai bulgaacuterok eacutes magyarok

A volgai bulgaacuterok eacuteszakra koumlltoumlzeacuteseacutet a koraacutebbi szakirodalom 600 koumlruumllre dataacutelta Mivel a honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainkat bulgaacuter-toumlroumlkből magyaraacuteztaacutek eacutes a volgai bulgaacuterok egy ilyen nyelvet beszeacutelhettek a volgai bulgaacuterndashmagyar eacuterintke-zeacutest teacutenykeacutent lehetett kezelni A toumlroumlk joumlveveacutenyszavak keacuterdeacuteseacuteről eacutes annak toumlrteacuteneti vonatkozaacutesairoacutel egy keacutesőbbi fejezetben reacuteszleteiben meacuteg lesz szoacute itt a volgai bulgaacuterndashmagyar eacuterintkezeacutes toumlrteacuteneti vonatkozaacutesait taacutergyalom Előszoumlr is a volgai bulgaacuterok ko-rai toumlrteacuteneteacutere vonatkozoacute kutataacutesokat eacuterdemes szaacutemba venni154 A teacutema fontossaacutegaacutet jelzi hogy a magyaroknaacutel is előforduloacute Bular Bercel155 Szovaacuterd156 szeacutekely157 nevek a volgai bulgaacuterok kialakulaacutesaacuteban doumlntő szerepet jaacutetszoacute toumlrzsnevekkel egyeztethetőek

Az eacuteletforma vaacuteltozaacutesa szempontjaacuteboacutel a magyarsaacuteghoz hasonloacute utat jaacutertak be azok a volgai bulgaacuter toumlrzsek amelyek miutaacuten kiszakadtak steppei koumlrnyezetuumlkből s erdős videacutekre koumlltoumlztek eredeti nomaacuted eacuteletmoacutedjukat feladva letelepuumlltek eacutes foumlld-művesseacute vaacuteltak

A volgai bulgaacuter etnogenezis kapcsaacuten keacutet keacuterdeacutest kell megvaacutelaszolni A rendelkezeacute-suumlnkre aacutelloacute adatokboacutel pontosabban koumlruumllhataacuterolhatoacute-e az a teruumllet ahonnan a volgai bulgaacutersaacutegot alkotoacute toumlrzsek eacuteszakra koumlltoumlztek A maacutesik keacuterdeacutes az hogy mikor eacuterkez-tek ezek a csoportok a VolgandashKaacutema videacutekeacutere

153 Roacutena-Tas 1996 224ndash226154 A volgai bulgaacuterok eredeteacuteről Zimonyi 1990 Kazakov 2002 185ndash194 Bagautdinov Huzin

2006 116ndash123155 Ligeti 1986 31ndash32 360ndash362156 Benk 2009157 Gyoumlrffy 1990 81ndash82

62

A 10 szaacutezadi muszlim forraacutesokban fennmaradt oumlt volgai bulgaacuter toumlrzsneacutev (Bulġār Swār Aʾskal Barṣūlā Baranğār)158 Ibn Faḍlān akineacutel a Barṣūlā kiveacuteteleacutevel a neacutegy toumlrzsneacutev megőrződoumltt koumlzli hogy a volgai bulgaacuter toumlrzsszoumlvetseacuteg kiraacutelya a Bulġār toumlrzs vezeacutere a maacutesik neacutegy kiraacutely felett rendelkezett A neacutegy kiraacutely koumlzuumll kettőt a Swār eacutes ʾAskal toumlrzsek vezetőivel lehet azonosiacutetani Felteacutetelezhető hogy a maacutesik keacutet kiraacutely a neacutev szerint ismert maacutesik keacutet toumlrzs (Barṣūlā eacutes Baranğār) vezetője lehetett159 Ez az oumlt toumlrzsneacutev a volgai bulgaacuter etnogenezis alapja Erre eacutepiacutetve lehet vizsgaacutelni hogy ezek a neacutepnevek hol eacutes mikor szerepeltek az iacuterott forraacutesokban

A bulgaacuterok eacuteszakra vaacutendorlaacutesaacutenak időpontjaacutet illetően megoszlanak a veacutelemeacutenyek Ennek oka abban kereshető hogy erről nem maradt fenn koumlzvetlen tudoacutesiacutetaacutes az iacuterott kuacutetfőkben Koraacutebban aacuteltalaacuteban egy neacuteha keacutet tudomaacutenyaacuteg szempontjait figyelembe veacuteve igyekeztek meghataacuterozni az időpontot Biztosabb eredmeacuteny vaacuterhatoacute toumlbb tu-domaacutenyaacuteg eredmeacutenyeinek szembesiacuteteacuteseacuteből Ezeacutert szaacutemba kell venni a reacutegeacuteszet a numizmatika a gazdasaacutegtoumlrteacutenet eacutes a toumlrteacuteneti nyelvtudomaacuteny teruumlleteacuten uacutejabban feltaacutert eredmeacutenyeket s az ezekre alapiacutetott neacutezeteket Ezeket szembesiacutetve vizsgaacutelhatjuk meg azt a probleacutemaacutet hogy a volgai bulgaacuterok mikor jelennek meg előszoumlr az iacuterott for-raacutesokban Erről ugyanis csupaacuten egy-egy forraacutes elemzeacuteseacuten alapuloacute felteveacutesek vannak Veacuteguumll a szaktudomaacutenyok aacuteltal rajzolt keacutep toumlrteacuteneti elemzeacutese arra adhat vaacutelaszt hogy a steppetoumlrteacutenet ismert esemeacutenyei eacutes a bulgaacuterok eacuteszakra huacutezoacutedaacutesa koumlzoumltt milyen toumlr-teacuteneti oumlsszefuumlggeacutesek aacutellapiacutethatoacutek meg

A volgai bulgaacutersaacuteg kialakulaacutesaacuteban fontos szerepet jaacutetszoacute toumlrzsek maacutes politikai ke-retekben is eacuteltek A bulgaacuter szabiacuter aszkal barszil nevű neacutepek az 5ndash7 szaacutezadban gyakran felbukkantak az euraacutezsiai steppeacutere vonatkozoacute forraacutesokban Az aszkal neacutep a nyugati Tuumlrk Birodalom teruumlleteacuten a Kazak-steppeacuten szerepelt160 A szabiacuter barszil eacutes balan-dzsar neacutepek a kelet-euroacutepai steppeacuten a Kaukaacutezus előtereacuteben jelentek meg161 A bul-gaacuterok pedig a Fekete-tengertől eacuteszakra levő teruumlleteken laktak162 A Kazaacuter Birodalom megszilaacuterdulaacutesakor a 7 szaacutezad veacutegeacutere ezek a neacutepnevek eltűntek a forraacutesokboacutel s csak a 10 szaacutezadban bukkantak fel uacutejra a volgai bulgaacuteroknaacutel eacutes a magyaroknaacutel

A volgai bulgaacuterok megjeleneacuteseacutenek dataacutelaacutesaacutera toumlbb elmeacuteletet is kialakiacutetottak Elsősorban reacutegeacuteszek igyekeztek a korai volgai bulgaacuter reacutegeacuteszeti hagyateacutekot eacutertel-mezni A Volga szamarai koumlnyoumlkeacuteneacutel feltaacutert novinki tiacutepusuacute leletanyagroacutel a szamarai reacutegeacuteszek megaacutellapiacutetottaacutek hogy a mintegy huacutesz lelőhely anyaga a 7 szaacutezad veacutegeacutere eacutes a 8 szaacutezadra dataacutelhatoacute Iacutegy a volgai bulgaacuter betelepuumlleacutes első hullaacutemaacutet ehhez az anyag-hoz kapcsoltaacutek Matveeva eacutes Kočkina ezutaacuten meacuteg felteacutetelez egy volgai bulgaacuter bete-lepuumlleacutest a 8 szaacutezad maacutesodik feleacuteben amelynek meghataacuterozoacute elemeacutet a Kaacutema eacutes Uraacutel

158 A Ğayhānī-hagyomaacuteny haacuterom toumlrzsuumlkről tud barṣūlāʾaskal bulġār Kmoskoacute I1 206 Zimonyi 1990 132

159 Simon 2007 45 50 66ndash67 73ndash75 83160 Ligeti 1986 330 Zimonyi 1990 48ndash49161 Ligeti 1986 344ndash347 360ndash362 Zimonyi 1990 42ndash49 Golden 1992 104ndash106162 Zimonyi 2005 184ndash186 188ndash193

63

videacutekeacuteről joumlvők alkottaacutek veacuteguumll a legerősebb bevaacutendorlaacutesi hullaacutemot a 10 szaacutezadra dataacuteltaacutek amelynek reacuteszletei meacuteg nem tisztaacutezottak163

Kazakov meghataacuterozaacutesa szerint a korai bulgaacuter korszak a 8 szaacutezad maacutesodik feleacute-től a 10 szaacutezad első feleacuteig tartott amikor elsősorban nomaacuted eacutes pogaacuteny hagyomaacuteny a jellemző Ebben a korszakban alakul ki kuumlloumlnboumlző etnikai elemekből a volgai bulgaacuter neacutep Ezen beluumll keacutet alkorszak kuumlloumlniacutethető el reacutegeacuteszeti alapon Az elsőt a 8 szaacutezad maacutesodik feleacutere eacutes a 9 szaacutezadra dataacutelja eacutes aacutellaacutespontja szerint a szaltovo-bulgaacuter neacutepes-seacuteget amely a Volgaacutehoz koumlltoumlzoumltt keacutet csoportra lehet osztani az egyik a Volga jobb partjaacutera tehető eacutes jellemző temetője a Bolsije Tarhani-i miacuteg a maacutesik csoporteacute a Volga bal partjaacuten a kajbeli temető A maacutesodik csoport koumlltoumlzeacutese a 9 szaacutezad maacutesodik fele eacutes a 10 szaacutezad első negyede koumlzoumlttre dataacutelhatoacute Ekkor toumlbbseacutegeacuteben a Koumlzeacutepső- eacutes Deacutel-Uraacutelboacutel a kusnarenkoacutei kultuacuteraacuteboacutel illetve a Kaacutema felső folyaacutesa videacutekeacuteről a lomovato-voacutei kultuacuteraacuteboacutel eacuterkezhettek csoportok a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutehoz A lomovatovoacutei anyag a tankejevkai valamint a tyetyusi temetőhoumlz aacutell koumlzel eacutes komi udmurt vagy ugor illetve vegyes ugor-toumlroumlk nyelvű neacutepesseacuteghez tartozhat a keacutesőbbi volgai bulgaacuter teruumllet eacuteszakkeleti reacuteszeacuten miacuteg a kusnarenkoacutei anyagot a Bolsije Tyigani-i eacutes nyem-csanszkiji temetők tuumlkroumlzik a volgai bulgaacuter teruumllet keleti feleacuten eacutes szamojeacuted ugor vagy magyar nyelvű neacutepesseacuteget felteacuteteleznek hordozoacuteikban Kazakov a bekoumlltoumlzeacutes okakeacutent Konstantin keacutet besenyőndashmagyar haacuteboruacutejaacutet adja a 9 szaacutezad veacutegeacuten164

Bagautdinov eacutes Huzin szerint a Volga-videacutek eltoumlroumlkoumlsoumldeacutese toumlbb hullaacutemban toumlr-teacutenhetett a 7 szaacutezad veacutegeacutet koumlvető keacutet eacutevszaacutezadban A bulgaacuter eacutes vele rokon toumlrzsek a hun vaacutendorlaacutessal koumlltoumlzhettek a kelet-euroacutepai steppeacutere eacutes ők Kuvrat birodalmaacutenak meghataacuterozoacute elemei A steppeacuteről koumlltoumlztek a Volga videacutekeacutere a volgai bulgaacuter birodal-mat leacutetrehozoacute csoportok Neacutegy bevaacutendorlaacutesi hullaacutemmal szaacutemolnak amelyeket reacutegeacute-szeti eacutes steppetoumlrteacuteneti esemeacutenyek oumlsszekapcsolaacutesaacuteval taacutemasztanak alaacute Az első mig-raacutecioacutes hullaacutem a Szamara koumlrnyeacutekeacuten feltűnő novinki tiacutepusuacute kurgaacutenok megjeleneacuteseacutehez koumlthető amikor Kuvrat birodalmaacutenak felbomlaacutesa koumlvetkezteacuteben a 7 szaacutezad maacutesodik feleacuteben koumlltoumlztek volna csoportok a Volgaacutehoz Ugyanakkor megjegyzik hogy vannak akik nem kapcsoljaacutek oumlssze ezt a reacutegeacuteszeti horizontot a bulgaacuterokkal hanem aacuteltalaacutenos eacutertelemben toumlroumlk nyelvű neacutepesseacuteggel szaacutemolnak A maacutesodik hullaacutem a 8 szaacutezad kouml-zepeacutere dataacutelhatoacute eacutes Marwān 737-es hadjaacuterataacutenak koumlvetkezmeacutenye A Bolsie Tarhani-i eacutes kajbeli temetők tartoznak ehhez a bevaacutendorlaacuteshoz A harmadik hullaacutem moumlgoumltt a kazaacuter birodalmon beluumll a zsidoacute hit felveacutetele koumlruumlli konfliktusok aacutellhattak a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Az eacuterkező uacutej csoportok tipikus temetői a tankejevkai eacutes tyetyusi A nagyszaacutemuacute tankejevkai anyag a temeteacutesi szertartaacutes eacutes a melleacutekletek sokban hason-liacutetanak a Bolsie Tarhani-i eacutes Bolsie Tyigani-i anyaghoz Keramikaacuteban azonban mar-kaacutensan elteacuter a szaltovo-bulgaacuter anyagtoacutel eacutes inkaacutebb a Felső-Kaacutema- eacutes Csepca-videacuteki lomovatovoacutei eacutes Bjelaja koumlrnyeacuteki kusnarenkoacutei leletekhez aacutell koumlzel A reacutegeacuteszeti anyag soksziacutenűseacutege a volgai bulgaacuter neacutepesseacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő csoportok kuumlloumlnbouml-zőseacutegeit tuumlkroumlzi A negyedik hullaacutem megjeleneacutese a 9 szaacutezad veacutegeacutehez koumlthető amikor a besenyők nyugatra vaacutendoroltak a Volgaacutetoacutel keletre leacutevő szaacutellaacuteshelyeikről A 10 szaacute-

163 Matveeva Kokina 1998 10ndash13164 Kazakov 2002 185ndash194

64

zad eleji falvak eacutes erődiacutetett telepuumlleacutesek keraacutemiaacuteja is keacutet iraacutenyba mutat a doni szalto-voacutei eacutes a Felső-Kaacutema eacutes Koumlzeacutepső-Uraacutel Kelet-Baskiacuteria teruumlleteacuten előkeruumllt anyagra165

Fodor Istvaacuten leguacutejabb oumlsszefoglalaacutesaacuteban a szamarai koumlnyoumlkben feltűnő neacutepcso-port eacuterkezeacuteseacutet a 600 előtti eacutevtizedekre tette eacutes onogur vagy bulgaacuter neacutepesseacuteggel azo-nosiacutetotta a hordozoacuteit Marwān 730-as eacutevekbeni hadjaacuterataacutehoz koumltoumltte a VolgandashKaacutema-videacutekre eacuterkező volgai bulgaacuterok első csoportjaacutet166

A reacutegeacuteszeti anyagban tehaacutet van egy korai a Szamara koumlrnyeacuteki novinki kurgaacutentiacutepus a 7ndash8 szaacutezadboacutel Aztaacuten a 8ndash9 szaacutezadra dataacuteljaacutek a Bolsie Tarhani-i tiacutepusuacute temetke-zeacuteseket miacuteg a tankejevkai tiacutepust a 9 szaacutezad veacutegeacuterendash10 szaacutezadra A koraacutebbi neacutepesseacuteg főleg temetőket hagyott maga utaacuten a Volga keacutet partjaacuten a keacutesőbbi pedig telepuumlleacuteseket eacutes megerősiacutetett helyeket is eacutepiacutetett eacutes eleacuterte az Alsoacute-Kaacutema videacutekeacutet

A 9ndash10 szaacutezadra keltezhetően jelentős szaacutemuacute keleti dirhemet talaacuteltak Kelet-Euroacutepa videacutekein A 9 szaacutezadban ezek a dirhemek a kalifaacutetus koumlzponti teruumlleteiről a Kaukaacutezuson keresztuumll a Kaszpi-tenger partvonalaacutet koumlvetve a Volgaacuteig majd a Volgaacuten felfeleacute jutottak Euroacutepaacuteba Ez a kereskedelmi uacutetvonal a 9 szaacutezad veacutegeacuten megszűnik s helyette a mai Uumlzbegisztaacuten teruumlleteacuten uralkodoacute Szaacutemaacutenidaacutektoacutel a Kazak-steppeacuten aacutet keruumlltek a dirhemek a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutehoz s onnan tovaacutebb167

A finnugor nyelvek toumlroumlk joumlveveacutenyszavai koumlzuumll a legkoraacutebbi reacuteteget a magyar nyelv honfoglalaacutes előtti reacutetege keacutepviseli amelynek aacutetveacuteteleacutet aacuteltalaacuteban a 6ndash9 szaacutezadra dataacuteljaacutek A VolgandashKaacutema videacutekeacutere koumlltoumlző toumlroumlk nyelvek nyomai az ottani finnugor nyelvekben is fellelhetők Ligeti a finnugor nyelvek csuvasos joumlveveacutenyszavai kapcsaacuten a cseremisz eacutes permi nyelvek vonatkozoacute anyagaacuteroacutel nyilatkozott A cseremiszbe be-keruumllt csuvasos joumlveveacutenyszavak szaacutema mintegy 480 eacutes a magyar nyelvet eacutert toumlroumlk hataacuteshoz kiacutenaacutelkozik joacute analoacutegiaacutenak

Ugyanakkor az aacutetveacutetel kezdete csak a 16ndash17 szaacutezadra dataacutelhatoacute168 Agyagaacutesi Klaacutera uacutejabb kutataacutesai alapjaacuten a cseremiszbe keruumllt csuvas joumlveveacutenyszavak szaacutema megha-ladja az 1600-at eacutes a kronoloacutegiai keretek is joacuteval taacutegabbak eacutes maacuter a 13 szaacutezad kouml-zepeacutetől szaacutemolhatunk a nyelvi eacuterintkezeacutessel169 A permi nyelvek elsősorban a votjaacutek csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk joumlveveacutenyszavai kapcsaacuten felvetetteacutek hogy a mintegy 150-200 joumlveveacutenyszoacute egy kisebb reacutetege az őspermibe keruumllt be meacutegpedig felteacutetelezhetően a volgai bulgaacuterok nyelveacuteből Ezt a neacutezetet elvetette Poppe de Roacutena-Tas eacutes Reacutedei veacutedel-meacutebe vette Ligeti arra hivatkozva hogy Poppe eacutervei elgondolkoztatoacuteak uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy bdquoa keacuterdeacutes tovaacutebbi vizsgaacutelatot igeacutenyelrdquo170 Roacutena-Tas a finnugor nyelvek touml-roumlk joumlveveacutenyszavait tekintette aacutet Az obi-ugor nyelvek kapcsaacuten jelzi hogy a kutataacutes megaacutellapiacutetotta az obi-ugor alapnyelvet nem eacuterte toumlroumlk hataacutes eacutes az obi-ugor nyelvek-ben sem mutathatoacute ki koumlzvetlen csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk hataacutes A toumlroumlk eacuterintkezeacutesre

165 Bagautdinov Huzin 2006 116ndash123166 Fodor 2009 10ndash13167 Noonan 1984 Zimonyi 1990 79ndash82 Valeev 2006 294ndash296168 Ligeti 1986 444ndash446169 Agyagaacutesi 2012 26ndash27170 Ligeti 1986 447

65

Szamara

Volga

Kaacutema

Szur

a Volga

Vetlu

ga

Szuhona

Vjatka

Csepca

Kaacutema

Vicseg

da

Be

laja

9

43

8

5

7

21

++ ++

++++

+

6

1 imenykovoacutei kultuacutera 2 azelin kultuacutera (5ndash7 szaacutezad) 3 csepcaikultuacutera (R D Golgyina szerint) 4 lomovatovkai kultuacutera (R D Golgyina) 5 nyevolinoacutei kultuacutera (R D Golgyina) 6 bahmutyinoacutei kultuacutera (R D Golgyina) 7 kusnarenkovoacutei kultuacutera(R D Golgyina) 8 Verhnyij Utcsan-i kultuacutera (R D Golgyina) 9 turbaszli kultuacutera (P N Sztarosztyin)

++

10 Reacutegeacuteszeti kultuacuteraacutek a VolgandashKaacutema videacutekeacutena Kr u 1 eacutevezred koumlzepeacuten

66

a keacutesei szibeacuteriai tataacuter joumlveveacutenyszavak utalnak171 A permi nyelvekbe keruumllt csuvasos tiacutepusuacute joumlveveacutenyszavak legreacutegebbi reacutetegeacutet Roacutena-Tas koumlzperminek eacutertelmezte Ezek a szavak egy fokkal keacutesőbbi nyelvaacutellapotot tuumlkroumlznek mint a magyar nyelv korai toumlroumlk joumlveveacutenyszavai Emellett a keacutet uacutejperzsa eredetű szoacute egyeacutertelműen arra utal hogy az aacutetveacuteteleacutere csak a 10 szaacutezadban keruumllhetett sor a volgai bulgaacuterok iszlaacutemra valoacute aacutetteacute-reacutese utaacuten Mindezek alapjaacuten az eacuterintkezeacutes kezdeteacutet a 10 szaacutezadra tehetjuumlk172

Vitatott a volgai bulgaacuterok legkoraacutebbi emliacuteteacutese a muszlim forraacutesokban A 9 szaacute-zad első feleacutere vonatkozoacute adatok koumlzuumll az Ibn al-Nadīm aacuteltal emliacutetett al-Maʾmūn kalifa leveleacutenek ciacutemzettjekeacutent szereplő Burġar kiraacutelyt173 valamint a Sallām tolmaacutecs uacutetleiacuteraacutesaacuteban a Nagy Saacutendornak tulajdoniacutetott gaacutet koumlzeleacuteben eacutelő muszlimokat szok-taacutek a volgai bulgaacutersaacuteg első emliacuteteacuteseikeacutent figyelembe venni174 Az eddigi azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterletek azonban nem tekinthetők megalapozottnak A 9ndash10 szaacutezad forduloacuteja kouml-ruumlli időből szaacutermazik keacutet olyan tudoacutesiacutetaacutes amely maacuter hitelesen a volgai bulgaacuterokhoz kapcsolhatoacute

Ibn Ḥawqal arroacutel tudoacutesiacutet hogy egy kazaacuter kereskedő Belső-Bulgaacuterba utazott uumlgyeit inteacutezni175 Ez a terminus naacutela a volgai bulgaacuterokra utalhat joacutellehet koraacutebbi szerzőkneacutel ez meacuteg nem iacutegy van

Al-Masʿūdī a ruszok 913 koumlruumlli a Kaszpi-tenger deacuteli tartomaacutenyai ellen vezetett rabloacutehaacuteboruacutejaacuteroacutel szaacutemol be Visszateacuterőben a Volgaacuten hajoacuteznak eacuteszak feleacute a kazaacuterok a burtaacuteszok eacutes a muszlim bulgaacuterok foumlldjeacuten A muszlim szoacute ugyan interpolaacutecioacute de az egeacutesz leiacuteraacutes hiteleacutet emiatt nincs okunk keacutetseacutegbe vonni176

Al-Ğayhānī foumlldrajzi munkaacutejaacuteban taacutergyalja Kelet-Euroacutepa neacutepeit s koumlztuumlk a vol-gai bulgaacuterokroacutel is szoacutel177 Erről a tudoacutesiacutetaacutesroacutel maacuter reacutegoacuteta eacuteles vitaacutek folynak Vannak

171 Roacutena-Tas 1988 757ndash760172 Roacutena-Tas 1988 760ndash766173 Zimonyi 1990 89ndash94174 Zimonyi 1990 95ndash104175 A toumlrteacutenet egy oumlroumlkoumlsoumldeacutesi uumlgyről szoacutel A Hazaraacutenban azaz a Volga torkolataacutenaacutel leacutevő kazaacuter

fővaacuterosban eacutelő kereskedő a fi aacutet Belső-Bulgaacuterba kuumlldte hogy ott foglalkozzon az uumlgyekkel miacuteg egy szolgaacuteloacutejaacutet vette maga melleacute segeacutedkeacutent s amikor meghalt a segeacuted eacutes a fi uacute koumlzoumltt vita taacutemadt az oumlroumlkseacuteg miatt A toumlrteacutenetet al-Muʿtaḍid udvaraacuteban meseacutelteacutek aki 892 eacutes 902 koumlzoumltt uralkodott Kmoskoacute I2 75ndash76 Zimonyi 1990 104ndash111

176 Miutaacuten a kazaacuter zsoldosoktoacutel a ruszok vereseacuteget szenvedtek al-Masʿūdī a koumlvetkezőket koumlzli bdquoVagy oumltezren menekuumlltek meg eacutes hajoacutekra szaacutellva eljutottak a burṭās videacutekeacutevel hataacuteros oldal-ra azutaacuten hajoacuteikat elhagytaacutek s a szaacuterazfoumlldoumln haladtak ezek egy reacuteszeacutet a burṭās neacutepe oumllte meg maacutesok burġaz videacutekeacutere vetődtek a muszlimokhoz s ők gyilkoltaacutek le őketrdquo Kmoskoacute I2 176 Zimonyi 1990 111ndash116

177 Al-Ğayhānī Bulkār fejezeteacutet a koumlvetkező szerzők őrizteacutek megIbn Rustabdquo1 Bulkār burdās foumlldjeacutevel hataacuteros Folyoacute partjaacuten vettek szaacutellaacutest amely a Kazaacuter-tengerbe sza-kad eacutes Atil a neve a kazaacuterok s a ṣaqāliba koumlzoumltt foglalnak helyet2 Kiraacutelyukat Almš-nak hiacutevjaacutek az iszlaacutem hiteacutet vallja4 Foumlldjeiket bozoacutetok eacutes lombos erdők keacutepezik azokban időznek5 Haacuteromfeacutele a fajtaacutejuk egyik fajtaacutejuk neve barṣūlā a maacutesik fajtaacuteeacute sġl a harmadikeacute bulkār6 Valamennyiuumlk megeacutelheteacutese ugyanegy helyen van

67

78

9

1

4

5

BA

13

23

1110

12

18

14

15

16

Kazaacuteny

Uljanovszk

17

Kujbisev

Szvijaga

Kaacutema

Volga

6

50 km0

11 A korai volgai bulgaacuterok temetői

68

7 A kazaacuterok kereskednek eacutes uumlzleteket koumltnek veluumlk hasonloacutekeacuteppen az oroszok is felkeresik őket aacuteruikkal eacutes mindazok akik koumlzuumlluumlk e folyoacute mindkeacutet partjaacuten lakoznak feleacutejuumlk tartva egy-maacutest vaacuteltjaacutek fel aacuteruikkal aminők a coboly- hermelin- moacutekusbőroumlk eacutes eff eacuteleacutek8 Szaacutentoacutevető neacutep mindenfeacutele magokat vetnek buacutezaacutet aacuterpaacutet koumllest eacutes egyebeket9 Legnagyobb reacuteszuumlk az iszlaacutem hiteacutet vallja szaacutellaacutesaikban mecseteik iskolaacuteik muumlezzinjeik eacutes imaacutemjaik is vannak10 Azok akik koumlzuumlluumlk hitetlenek valahaacutenyszor baraacutetaikkal talaacutelkoznak leborulnak11 Burdās s e bulkārīya koumlzoumltt haacuteromnapi jaacuteroacuteuacutet van portyaacutezoacute haacuteboruacutekat eacutes taacutemadaacutesokat inteacuteznek ellenuumlk eacutes fogsaacutegba hurcoljaacutek őket12 Vannak lovaik paacutenceacutelingeik eacutes teljes katonai fegyverzetuumlk13 Kiraacutelyuknak lovakat eacutes egyebeket fi zetnek adoacute fejeacuteben Ha valaki koumlzuumlluumlk meghaacutezasodik a kiraacutely egy-egy lovat vesz tőluumlk Ha a muszlimok hajoacutei kereskedni joumlnnek hozzaacutejuk tizedet vesznek tőluumlk14 Ruhaacutezatuk a muszlimok ruhaacutezataacutehoz hasonliacutet temetőik olyanok mint a muszlimok te-metői15 Vagyonuk java reacuteszeacutet menyeacutet keacutepezi rsquocsendes javaikrsquo (peacutenzuumlk) nincsenek dirhemeik a me-nyeacutetbőroumlk egy darab menyeacutetbőr keacutet eacutes feacutel dirhem aacuteraacuten keacutel el naacuteluk Azonban feheacuter kerek dirhemeket az iszlaacutem videacutekeacuteről hoznak hozzaacutejuk tőluumlk vaacutesaacuterolva azokatrdquo BGA VII 141ndash142 Kmoskoacute I1 206ndash207 MEH 91ndash92Gardīzībdquo1 Ami bulkār-t illeti Burdās videacutekeacutevel hataacuteros Bulkār neacutepe egy nagy folyoacute partjaacuten eacutel amely-nek a vize a Kazaacuter-tengerbe szakad Ezt a folyoacutet Atil folyoacutenak nevezik Ez a kazaacuterok eacutes saqlāb-ok koumlzoumltt van2 Kiraacutelyuk neve Amlān az iszlaacutem hiteacutet vallja3 Bulkār neacutepe oumltszaacutezezer csalaacutedboacutel aacutell4 Egeacutesz foumlldjuumlk erdős faacuteval boriacutetott Ezek koumlzoumltt vaacutendorolnak egyik helyről a maacutesikra5 Haacuteromfeacutele a fajtaacutejuk az első neve barsūlā a maacutesodik fajtaacuteeacute skl a harmadikeacute bulkār6 Ennek a haacuterom csoportnak a megeacutelheteacutese egy helyen van7 A kazaacuterok kereskednek veluumlk s felkeresik őket aacuteruikkal eacutes ugyaniacutegy tesznek a rusrsquo-ok is Kereskedelmi aacuteruikat a coboly- hermelin- moacutekusbőroumlk keacutepezik Ez egy olyan neacutep amely a folyoacute partjaacuten eacutel8 Szaacutentoacutefoumlldjeik vannak kuumlloumlnfeacutele magvakat vetnek buacutezaacutet aacuterpaacutet hagymaacutet lencseacutet borsoacutet9 Legnagyobb reacuteszuumlk az iszlaacutem hiteacutet vallja szaacutellaacutesaikban mecseteik iskolaacuteik muumlezzinjeik eacutes imaacutemjaik is vannak10 A hitetlenek valahaacutenyszor baraacutetaikkal talaacutelkoznak akik muszlimhitűek leborulnak előt-tuumlk11 Burdās s e bulkārīya koumlzoumltt haacuteromnapi jaacuteroacuteuacutet van portyaacutezoacute haacuteboruacutekat eacutes taacutemadaacutesokat inteacuteznek ellenuumlk eacutes fogsaacutegba hurcoljaacutek őket12 Sok fegyveruumlk van Mindegyikuumlknek oumlszveacuterei eacutes joacute lovai vannak13 Ha kiraacutelyuk akarja lovat adnak neki Ha valaki koumlzuumlluumlk meghaacutezasodik a kiraacutely egy-egy lovat vesz tőle Ha hajoacuteval kereskedni joumlnnek hozzaacutejuk tizedet vesznek tőluumlk14 Ruhaacutezatuk a muszlimok ruhaacutezataacutehoz hasonliacutet temetőik olyanok mint a muszlimok te-metői15 Vagyonuk java reacuteszeacutet menyeacutet keacutepezi rsquocsendes javaikrsquo (peacutenzuumlk) nincsenek ezuumlsteacutert me-nyeacutetbőrt adnak egy menyeacutetbőr keacutet dirhemeacutert Ezeket (a dirhemeket) az iszlaacutem orszaacutegokboacutel hozzaacutek A dirhem feheacuter eacutes kerek Ezeket a dirhemeket hozzaacutek be eacutes minden aacuterut tőluumlk ezeacutert vaacutesaacuterolnak Aztaacuten uacutejboacutel a rusrsquo-oknak eacutes a saqlāb-oknak adjaacutek tovaacutebb mivel azok a neacutepek csak vert peacutenzeacutert adjaacutek el aacuteruikatrdquo Ḥabb 1963 273ndash274 Martinez 1982 157ndash159

69

akik uacutegy gondoljaacutek hogy al-Ğayhānī adatai Ibn Faḍlāntoacutel szaacutermaznak maacutesok azon-ban ezt tagadjaacutek A moacutedszeres oumlsszeveteacutes utaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a volgai bul-gaacuterokra vonatkozoacute adatok majdnem teljesen megegyeznek a keacutet szerzőneacutel178 Ezeacutert felteacutetelezhető hogy Ibn Faḍlān nemcsak a volgai bulgaacuterok feleacute haladva talaacutelkozott al- Ğayhānīval amiről ő maga szaacutemol be179 hanem visszauacutetja soraacuten is Al-Ğayhānī ekkor kikeacuterdezhette Ibn Faḍlānt eacutes vaacutelaszait lejegyezhette Al-Ğayhānīnaacutel talaacutelhatoacute neacutehaacuteny olyan adat is amelyek Ibn Faḍlān műveacuteben nem szerepelnek Ezek arra utal-hatnak hogy al-Ğayhānīnak a volgai bulgaacuterokroacutel lehettek maacutes informaacutecioacutei is de ezek nem vetiacutethetők vissza a 9 szaacutezad 70-es eacuteveire180 Tehaacutet a volgai bulgaacuterok megjeleneacutese a forraacutesokban az Ibn Faḍlān 922-es utazaacutesa előtti keacutet eacutevtizedre tehető

A kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegak tanuacutesaacutega szerint a volgai bulgaacuterok eacuteszakra vaacutendor-laacutesaacutera keacutet időszak joumlhet szaacutemiacutetaacutesba A reacutegeacuteszet eacutes numizmatika adatai a 8 szaacutezad maacutesodik feleacutere veacutegeacutere utalnak Mindegyik tudomaacutenyaacuteg beleeacutertve a reacutegeacuteszetet eacutes a numizmatikaacutet is a 9 szaacutezad veacutegeacuten fontos vaacuteltozaacutesokat jelez a VolgandashKaacutema videacutekeacuten

Felvetődoumltt hogy a volgai bulgaacuter honfoglalaacutes a 8 szaacutezadot megelőző steppetoumlrteacute-neti esemeacutenyekhez kapcsoloacutedik A hun vaacutendorlaacutes eacutes a tuumlrkoumlk euroacutepai terjeszkedeacutese nyomot hagyott a Volga-videacutek reacutegeacuteszeti hagyateacutekaacuteban Ebből arra koumlvetkeztettek hogy egyes toumlroumlk toumlrzsek maacuter ekkor is betelepedhettek erre a taacutejra E felteveacutes jo-gossaacutegaacutet nincs okunk keacutetseacutegbe vonni azonban annak megiacuteteacuteleacuteseacutere hogy ezeknek a toumlrzseknek milyen a viszonyuk a volgai bulgaacuterokhoz ndash jelenlegi tudaacutesunk szintjeacuten ndash nem vaacutellalkozhatunk Egy maacutesik elterjedt felteveacutes szerint a volgai bulgaacuterok a 7 szaacute-zad maacutesodik feleacuteben alapiacutetanak hont miutaacuten Kuvrat birodalmaacuteboacutel a kazaacuter taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben eacuteszakra szorultak Ezzel szemben a Kuvrat oumlt fiaacuteroacutel szoacuteloacute toumlrteacutenetben eacutes maacutes paacuterhuzamos forraacutesokban az aacutell hogy a kazaacuter taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben Kuvrat birodalma felbomlott az oumlt fiuacute koumlzuumll a legidősebb a lakhelyeacuten maradt s a kazaacuterok

al-Bakrī bdquo1 A bulkān (bulkār) orszaacutega a furdās orszaacutegaacuteval hataacuteros 11 A bulkān orszaacutega eacutes a furdās orszaacutega koumlzoumltt haacuteromnapi jaacuteroacuteuacutet van 1 Szaacutellaacutesaik az Atil folyoacute partjai menteacuten teruumllnek el A furdās s a saqlab koumlzoumltt vannak 3 Ők kisszaacutemuacuteak mintegy oumltszaacutez csalaacuted 2 Kiraacutelyuk neve Almīr (Alms) az iszlaacutemot vallja 7 A hazar-ok kereskedeacutest folytatnak veluumlk eacutes bevaacutesaacuterolnak tőluumlk ugyaniacutegy a rūs-okrdquo Leeuwen

Ferre 1992 448ndash449 Kmoskoacute I2 255 Ḥudūd al-ʿālam bdquoA Burṭās videacutek leiacuteraacutesa Keletre eacutes deacutelre vannak a ġūz-ok nyugatra az Atil folyoacute eacuteszakra a besenyők videacuteke 9 Neacutepe muszlim eacutes kuumlloumlnleges nyelvuumlk van 2 Uralkodoacutejukat Mas-nak hiacutevjaacutek Saacutetraik eacutes jurtaacuteik vannak 5 Haacuterom fajtaacutejuk van Bahḍūlā Aškl Bulkār Mindegyikuumlk a maacutesikkal hadban aacutell de ha ellenseacuteg koumlzeleg egymaacutessal oumlsszefognakrdquo

Sotoodeh 1962 194 Goumlckenjan Zimonyi 2001 227178 A volgai bulgaacuterokra vonatkozoacute reacutesz fordiacutetaacutesa Simon 2007 45ndash83179 Simon 2007 14180 Zimonyi 1990 116ndash157

70

alattvaloacuteja lett miacuteg a maacutesik neacutegy fiuacute nyugatra vaacutendorolt Baacutermi legyen e forraacutesok toumlrteacuteneti eacuterteacuteke annyi bizonyos hogy a volgai bulgaacutersaacutegroacutel nem esik bennuumlk szoacute Mindezek alapjaacuten a 4ndash7 szaacutezadra dataacutelt volgai bulgaacuter koumlltoumlzeacutest ndash tovaacutebbi bizonyiacuteteacute-kok előkeruumlleacuteseacuteig ndash nem lehet megalapozottnak tekinteni

Toumlrteacutenet Reacutegeacuteszet Numizmatika Nyelveacuteszet Forraacutesok670ndash80Kuvrat birodalmaacutenak veacutege

650ndash800novinki kurgaacuten

737Marwān hadjaacuterata

750ndash900Bolsie Tarhani

800ndash880kalifaacutetus koumlz-ponti teruumlleteacuten vert dirhemek

894besenyő vaacutendorlaacutes

850ndash950Tankejevka

900ndash1000Szaacutemaacutenida dirhemek

10 szaacutezad koumlz-permi toumlroumlk joumlveveacutenyszavai

890-es eacutevekIbn Ḥawqal913 Masʿūdī 922 Ibn Faḍlān

A keacutet szaacutemba joumlhető időpont koumlzuumll a 8 szaacutezadban Kelet-Euroacutepa toumlrteacuteneteacutenek leg-fontosabb esemeacutenye a kazaacuterndasharab kuumlzdelem Az arabok a 8 szaacutezad elejeacutetől a szaacutezad koumlzepeacuteig toumlbbszoumlr kiacuteseacuterletet tettek Kelet-Euroacutepa elfoglalaacutesaacutera A Kaukaacutezuson keresz-tuumll taacutemadoacute arabok szaacutemos toumlrzset arra keacutenyszeriacutetettek hogy a Kaukaacutezus előtereacuteből eacuteszakibb teruumlletre huacutezoacutedjanak E haacuteboruacutek esemeacutenyei koumlzuumll Balanğar 723-as ostroma eacutes elfoglalaacutesa eacuterdemel figyelmet A volgai bulgaacuterok koumlzoumltt felbukkanoacute Baranğar neacutep-neacutev ezzel a vaacuterosneacutevvel hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe Balanğar valoacutesziacutenűleg a kazaacuterok fő-vaacuterosa lehetett s pusztulaacutesa utaacuten lakossaacutega a Volgaacutehoz huacutezoacutedhatott amelynek alsoacute folyaacutesaacutenaacutel alapiacutetott uacutej fővaacuterost 737-ben Marwān meacuterte a legsuacutelyosabb csapaacutest a ka-zaacuterokra mivel seregeivel egeacuteszen a Volgaacuteig jutott majd e folyoacute partjaacuten eacuteszakra vo-nulva legyőzoumltt egy Ṣaqāliba nevű neacutepet E neacutepneacutev azonosiacutetaacutesa koumlruumlli vitaacutekban fel-meruumllt a volgai bulgaacuterokkal valoacute kapcsolat lehetőseacutege is Mindenesetre az valoacutesziacutenű hogy az arabndashkazaacuter haacuteboruacutek koumlvetkezteacuteben a Kaukaacutezus előtereacuteben eacutelő toumlroumlk toumlrzsek egy reacutesze a Don eacutes a Volga folyoacutekhoz huacutezoacutedott A 8 szaacutezad veacutegeacutere a Volga part-jaacuten eacutelő toumlroumlk toumlrzsek legeacuteszakibb csoportjai nomaacuted vaacutendorlaacutesaik soraacuten eleacuterhetteacutek a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutet

Ezeknek az eacuteszaki teruumlletre menekuumllt csoportoknak a szerepe akkor vaacuteltozott meg amikor az arabndashkazaacuter kapcsolatokat a beacutekeacutes kereskedelem jellemezte Ez a 9 szaacutezad elejeacutetől koumlvetkezett be A kazaacuterok a kivihető javakat eacuteszakroacutel szerezteacutek be iacutegy eacuterthető hogy a kazaacuter fennhatoacutesaacuteg alatt aacutelloacute legeacuteszakibb toumlroumlk csoportok szerepe eacutes politikai jelentőseacutege noumlvekedett

A volgai bulgaacuter toumlrteacutenet maacutesik fontos pontjaacutenak az idejeacutet a 9 szaacutezad veacutegeacutere te-hetjuumlk Ebben az időben a legfontosabb toumlrteacuteneti esemeacuteny a besenyők euroacutepai hon-foglalaacutesa A besenyő neacutepvaacutendorlaacutes vizsgaacutelataacuteboacutel megaacutellapiacutethatoacute hogy a besenyő-ket az uacutezok keacutesztetteacutek az Uraacutel folyoacute menteacuten leacutevő lakhelyeikről valoacute kimozdulaacutesra Mindennek a haacutettereacuteben a Szaacutemaacutenida uralkodoacute hoacutediacutetaacutesai aacutelltak Ennek koumlvetkez-

71

teacuteben a fennaacutelloacute karlukndashkimekndashuacutez erőegyensuacutely Belső-Aacutezsiaacuteban felborulhatott A megvert besenyők előszoumlr a Kaukaacutezus előtereacuteben lakoacute kazaacuterokra taacutemadtak de ők visszaverteacutek a taacutemadaacutest Ezutaacuten a besenyők a kazaacuter teruumllettől eacuteszakra leacutevő saacutevban aacutet-leacutepteacutek a Volgaacutet eacutes a Dont s a Fekete-tengerhez koumlltoumlztek Ezt maacuter a kazaacuterok sem tud-taacutek magakadaacutelyozni A Volga eacutes a Don koumlzeacutepső reacuteszeineacutel eacutelő nomaacutedok a besenyőktől valoacute feacutelelem koumlvetkezteacuteben a VolgandashKaacutema videacutekeacutere menekuumlltek Veacutelemeacutenyem sze-rint a volgai bulgaacutersaacuteg etnogeneziseacuteben reacuteszt vevő toumlroumlk toumlrzsek toumlbbseacutege ekkor ke-ruumll a VolgandashKaacutema videacutekeacutere

Ezzel szinte egy időben olyan toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesok mentek veacutegbe amelyek rend-kiacutevuumll kedvező helyzetbe hoztaacutek a VolgandashKaacutema-videacuteki toumlrzseket A Szaacutemaacutenidaacutek miutaacuten megszilaacuterdiacutetottaacutek hatalmukat Transzoxaacutenia eacutes Horaszaacuten felett a 9 szaacutezad veacutegeacutetől szaacutelliacutetani kezdteacutek a dirhemeket Kelet-Euroacutepa feleacute Előszoumlr ez a kereske-delmi uacutet Horaszaacuten eacutes a Kaszpi-tenger menti tartomaacutenyok eacuterinteacuteseacutevel eacuterhette el a Volgaacutet de 914-ben a Szaacutemaacutenidaacutek elvesztetteacutek a Kaszpi-tenger-melleacuteki provinciaacuteikat Ugyanakkor az uacutezok a besenyők elűzeacuteseacutevel a Kazak-steppe egyeduumlli uraivaacute lettek ami lehetőveacute tette a Transzoxaacuteniaacuteboacutel induloacute karavaacutenok szaacutemaacutera hogy Horezmen keresztuumll biztonsaacutegosan aacutetkeljenek a Kazak-steppeacuten az oguzok veacutedelme alatt s egye-nesen a Volga koumlzeacutepső folyaacutesaacutehoz jussanak elkeruumllve a kazaacuterokat Ezt az uacutetvonalat hasznaacutelta az a koumlvetseacuteg is amelyben Ibn Faḍlān reacuteszt vett Ez a helyzet a volgai bul-gaacuteroknak uacutej lehetőseacuteget hozott ugyanis a kazaacuterok veteacutelytaacutersaivaacute vaacuteltak aminek poli-tikai kifejeződeacutese az iszlaacutem felveacutetele volt

Ezek szerint a volgai bulgaacuter birodalmat megalakiacutetoacute toumlroumlk toumlrzsek toumlbbseacutegeacutenek 9 szaacutezad veacutegi vaacutendorlaacutesa haacutettereacuteben ugyanaz a besenyő taacutemadaacutes aacutellt amely a ma-gyarsaacutegot a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacutera keacutesztette Volgai bulgaacuterndashmagyar eacuterint-kezeacutesről csak abban az eacutertelemben beszeacutelhetuumlnk hogy mind a honfoglalaacutes előtti magyarsaacuteg mind a volgai bulgaacuter birodalmat leacutetrehozoacute toumlrzsek a Kazaacuter Birodalom keretei koumlzoumltt eacuteltek s nem kizaacutert hogy egymaacutessal szomszeacutedos volt szaacutellaacutesteruumlletuumlk Felteacutetelezhető hogy a Julianus aacuteltal megtalaacutelt magyar toumlredeacutek amely a 10ndash13 szaacute-zadban volgai bulgaacuter fennhatoacutesaacuteg alatt aacutellt a volgai bulgaacuterokkal egyuumltt a besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben szakadt el a nyugat feleacute menekuumllő toumlbbseacutegtől

A magyarsaacuteg legkoraacutebbi toumlrteacuteneteacutet a VolgandashKaacutema-videacutekhez kapcsoltaacutek Az ősma-gyar nyelvű csoportok a Kr e 1 eacutevezred első feleacutetől a Kr u 4ndash7 szaacutezadig ndash a reacutegeacuteszet eacutes nyelvtoumlrteacutenet tanuacutesaacutega szerint ndash az Ob eacutes Koumlzeacutep-Volga koumlzoumltt eacutelhettek A hun vaacutendorlaacutessal kezdődő steppei bdquoneacutepvaacutendorlaacutesrdquo (463 k onogur ogur szaragur 500 k szabiacuter 550 k avar tuumlrk) koumlvetkezteacuteben az ősmagyar csoportok eacuterintkezeacutesbe keruumll-tek a steppei nomaacutedokkal Szilaacuterdabb politikai keretbe szervez(őd)ve megindult a gentilis neacutepalakulat kialakulaacutesaacutenak folyamata amelyhez az elengedhetetlen beacutekeacutet eacutes stabilitaacutest a Kazaacuter Birodalom biztosiacutetotta A Kazaacuter Birodalom fennaacutellaacutesaacutetoacutel (7 szaacute-zad eleje) a besenyők euroacutepai honfoglalaacutesaacuteig (895) nem volt olyan keletről induloacute neacutepmozgaacutes amely a Volgaacutet aacutetleacutepte volna Ez tette lehetőveacute hogy a toumlroumlkoumls szervezet adta kereteket felhasznaacutelva leacutetrejoumljjoumln egy viszonylag homogeacuten magyar nyelvű et-nikum amelyet az eredetkoumlzoumlsseacutegben valoacute hit szubjektiacutev tudata avatott egy neacuteppeacute

72

A 9 szaacutezad folyamaacuten ez a neacutepalakulat politikailag egyre komolyabb teacutenyező lett a Kazaacuter Birodalomban A szaacutezad veacutegeacuten pedig elfoglalta a Kaacuterpaacutet-medenceacutet Tehaacutet a honfoglaloacute magyarsaacuteg nyelveacutet meghataacuterozoacute csoportok a VolgandashKaacutema videacutekről szaacuter-mazhattak de ekkor meacuteg magyar neacutepalakulatroacutel nem lehet beszeacutelni

Vajon elkeacutepzelhető-e hogy a VolgandashKaacutema-videacuteken maradtak olyan ősmagyar nyelvű csoportok amelyek ndash miutaacuten rokon nyelvű csoportjaik toumlbbseacutege elhagyta lakoacutehelyeacutet ndash nyelvuumlket a 13 szaacutezadig olyan szinten megőrizteacutek hogy a koumllcsoumlnoumls megeacuterteacutes meacuteg lehetseacuteges volt Erre a keacuterdeacutesre nagy valoacutesziacutenűseacuteggel nemmel kell vaacute-laszolnunk Julianus csak akkor tudott beszeacutelgetni a keleti magyarokkal ha azok leg-koraacutebban csak a 9 szaacutezadban szakadtak el a magyarsaacuteg toumlbbseacutegeacutetől Ezt a hipoteacutezist taacutemogatja a reacutegeacuteszet is hiszen a honfoglaloacute magyar leletekhez koumlzel aacutelloacute emleacutekek a 9ndash10 szaacutezadban jelentkeznek a Kaacutema alsoacute folyaacutesaacutenaacutel

Ezeacutert inkaacutebb azt a veacutelemeacutenyt tartjuk megalapozottabbnak amelyet Ligeti fejtett ki Julianus keleti magyarjai a 9 szaacutezad folyamaacuten a besenyő taacutemadaacutesok miatt szorultak a VolgandashKaacutema videacutekeacutere Ezt az aacutellaacutespontot valoacutesziacutenűsiacuteti meacuteg az is hogy ndash amint Szűcs kimutatta ndash a keleten maradt magyar toumlredeacutekneacutel meacuteg eacutelt az a tudat hogy a magyarok tőluumlk szaacutermaztak el (Riccardus-jelenteacutes) Ez azt jelenti hogy a keacutet neacutepreacutesz elvaacutelaacutesaacutet meg kellett előznie a koumlzoumls eredethit kialakulaacutesaacutenak Ez a folyamat a 6ndash9 szaacutezad fo-lyamaacuten ment veacutegbe Veacuteguumll a volgai bulgaacuterok korai toumlrteacutenete azt sejteti hogy a magyar toumlredeacutek leszakadaacutesaacutenak eacutes eacuteszakra koumlltoumlzeacuteseacutenek haacutettereacuteben a besenyők 895 koumlruumlli euroacutepai honfoglalaacutesa aacutellt amely doumlntő fordulatot hozott mind a magyarsaacuteg mind a volgai bulgaacutersaacuteg etnogeneziseacuteben reacuteszt vevő toumlroumlk toumlrzsek eacuteleteacuteben

A VolgandashKaacutema-videacuteken alakult ki a nyelvtoumlrteacutenet aacuteltal kikoumlvetkezetett ősmagyar nyelv Az ezen a nyelven beszeacutelő csoportok koumlzuumll a toumlbbseacuteg reacuteszt vett a magyar etno-genezisben ugyanakkor szinte biztosan felteacutetelezhető hogy egyes koumlzoumlsseacutegek hely-ben maradtak Ezeknek a nyelvi nyomait felkutatni a magyar nyelvtoumlrteacutenet előtt aacutelloacute feladat A 6ndash9 szaacutezad folyamaacuten kialakuloacute gentilis neacutepalakulat egy toumlredeacuteke a 9 szaacutezad veacutegeacuten elszakadva a neacutepalakulat zoumlmeacutetől eacuteszakra huacutezoacutedott ahol toumlbb mint haacuterom eacutev-szaacutezad muacuteltaacuten Julianus raacutejuk talaacutelt Felmeruumll a keacuterdeacutes vajon a VolgandashKaacutema-videacuteken maradt ősmagyar nyelvű csoportok eacutes a 9 szaacutezad veacutegeacuten betelepuumllt magyar diaszpoacute-raacutek koumlzoumltt leacutetrejoumltt-e valamifeacutele kapcsolat Sajnos erre nem tudunk vaacutelaszolni

Az őstoumlrteacuteneti kutataacutesokban az őshaza probleacutemaacutejaacutet illetően az hatott zavaroacute-lag hogy az ősmagyar nyelv kialakulaacutesaacutenak eacutes ezer eacuteves toumlrteacuteneteacutenek rekonstruaacutelt sziacutenhelye a Volga eacutes Ob koumlzoumltti teruumllet eacutes a VolgandashKaacutema-videacutekre a 9 szaacutezadban betelepuumllt magyar diaszpoacuteraacutek szaacutellaacuteshelyei oumlsszemosoacutedtak joacutellehet az ősmagyar nyelvű csoportok teruumlleteacutet joacuteval taacutegabban kell eacutertelmezni Ehhez jaacuterult meacuteg hogy a VolgandashKaacutema-videacuteken maradt magyar toumlredeacuteket a muszlim forraacutesokban azonosiacute-tottaacutek a 11 szaacutezadban a VolgandashKaacutema-videacuteken feltűnő maacuter biztosan toumlroumlk nyelvű baskiacuterokkal Erre a konstrukcioacutera eacutepuumllt meacuteg az orosz caacuteri udvarboacutel eredő Jugria-hagyomaacuteny amit a magyarok is aacutetvettek A Jugria-elmeacutelet valamint a baskiacuterok eacutes a keleten maradt magyar toumlredeacutek egymaacuteshoz valoacute viszonya a korai magyar toumlrteacutenethez koumlzvetlenuumll nem koumlthető

II Magyarok a steppeacuten

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak toumlrteacuteneti vonatkozaacutesai

A korai magyarokra vonatkozoacute iacuterott forraacutesokkal csak a 9 szaacutezad derekaacutetoacutel meacuteg in-kaacutebb maacutesodik feleacutetől rendelkezuumlnk iacutegy a magyarsaacuteg 5ndash8 szaacutezadi toumlrteacuteneti-foumlldrajzi kereteit alapvetően a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak tanulsaacutegai eacutes Kelet-Euroacutepa toumlrteacuteneteacutenek adatai segiacutetseacutegeacutevel rekonstruaacuteltaacutek

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavai kutataacutesaacutenak bemutataacutesaacutet Vaacutembeacutery Aacutermin munkaacutessaacutegaacuteval eacuterdemes kezdeni aki kb 740 magyar szoacute toumlroumlk etimoloacutegiaacutejaacutera tett javaslatot Ebből Budenz 146-ot tartott elfogadhatoacutenak1

A kutataacutes koumlvetkező szakasza Gombocz Zoltaacuten munkaacutessaacutegaacutehoz koumlthető aki előszoumlr magyar nyelven tette koumlzzeacute kutataacutesi eredmeacutenyeit Oumlsszesen 330 toumlroumlk joumlve-veacutenyszoacute etimoloacutegiaacutejaacutet taacutergyalja amelyek koumlzuumll 223-at tart biztosnak vagy nagyon valoacutesziacutenűnek a toumlbbit pedig teacutevesnek vagy bizonytalannak tekinti Gombocz egy hangtani oumlsszeaacutelliacutetaacutest is koumlzoumllt a magyar hangtoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel ezt koumlvetően pedig a toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink fogalmi koumlreit hataacuterozta meg Ezek a koumlvetkezők 1 haacutez haacutezi berendezeacutesek eszkoumlzoumlk ipar 2 foumlldműveleacutes 3 egyeacuteb noumlveacutenyek 4 haacutezi aacutellatok aacutellattenyeacuteszteacutes 5 egyeacuteb aacutellatok 6 aacutellam taacutersadalom szokaacutesok babonaacutek 7 idő szaacutem elvont fogalmak iacuteraacutes 8 termeacuteszeti taacutergyak időjaacuteraacutes 9 testreacuteszek s ro-kon fogalmak2 Az 1912-ben neacutemetuumll kiadott koumlnyveacuteben maacuter csak 231 toumlroumlk joumlve-veacutenyszoacutet taacutergyal3 Gombocz azonban nem csak a koumlzszavak lehetseacuteges toumlroumlk erede-teacutenek keacuterdeacuteseacuteben foglalt aacutellaacutest Egy 1915-ben koumlzzeacutetett munkaacutejaacuteban az Aacuterpaacuted-kori szemeacutelyneacutevanyag toumlroumlk eredetű elemeit vette vizsgaacutelat alaacute Oumlt csoportot kuumlloumlniacutetett el Az elsőbe 13 aacutellatneacutevi eredetű neacutev tartozik A maacutesodikba a szuumlleteacuteshez kapcso-loacutedoacute haacuterom elnevezeacutest sorol A harmadik csoportot az igei szaacutermazeacutekok alkotjaacutek eacutes 19 nevet sorolt ide A negyedik kategoacuteriaacuteba a szaacutemneacutevből keletkezett nevek tartoz-nak amire 4 peacuteldaacutet emliacutetett Veacuteguumll az oumltoumldik csoportban a tiszteleti jelzők eacutes meacuteltoacute-saacutegnevek keruumllnek ide 9 nevet sorol Gombocz iacutegy 48 Aacuterpaacuted-kori nevet taacutergyalt a munkaacutejaacuteban4 Ezen nevek vizsgaacutelataacutera azeacutert volt szuumlkseacuteg mert a szemeacutelyneacutevadaacutes ndash kuumlloumlnoumlsen igaz ez az adott taacutersadalom elitjeacutere ndash alapvetően neacutevadaacutesi bdquodivatokrdquo fuumlgg-

1 A leguacutejabb oumlsszefoglalaacutes a teacutemaacuteroacutel Berta Roacutena-Tas 2002 43ndash522 Gombocz 19083 Gombocz 19124 Gombocz 1915

74

veacutenye Ezeacutert a magyar elit toumlroumlk szemeacutelynevei a toumlroumlk nyelvű neacutepekkel valoacute szoros kapcsolatokra utalnak Raacuteadaacutesul a szemeacutelyneacutevadaacutes szokaacutesai roumlvid taacutevon is jelentő-sen megvaacuteltozhatnak (laacutesd a kereszteacutenyseacuteg felveacuteteleacutevel a kereszteacuteny eacutes szlaacutev eredetű nevek elterjedeacutese) iacutegy a toumlroumlk eredetű szemeacutelyneacutevanyag a 9 szaacutezadi magyarsaacutegnak a toumlroumlk nyelvű neacutepekkel valoacute szoros kapcsolataacutenak a laacutetvaacutenyos bizonyiacuteteacuteka (termeacute-szetesen a tisztseacutegnevek mellett)

Neacutemeth Gyula elsősorban Gombocz onomasztikai kutataacutesaira eacutepiacutetve a magya-rokra vonatkozoacute elnevezeacutesek (baskiacuter onogur szavaacuterd tuumlrk) eacutes a toumlrzsnevek toumlroumlk haacutettereacutet dolgozta ki 1930-as alapvető monograacutefiaacutejaacuteban bevonva az Aacuterpaacuted-dinasztia illetve az erdeacutelyi Gyula-dinasztia szemeacutelyneveit is a vizsgaacuteloacutedaacutesba Munkaacutejaacuteban arra tett kiacuteseacuterletet hogy a nyelvi adatok alapjaacuten felvaacutezolja a magyarsaacuteg 5ndash9 szaacutezadi toumlrteacutenelmeacutet Kiinduloacutepontnak Gombocz II őstoumlrteacuteneti koncepcioacutejaacutet hasznaacutelta Az 1960-as eacutevekre azonban Neacutemeth fokozatosan feladta ezt az őstoumlrteacuteneti koncepcioacutet eacutes kisebb moacutedosiacutetaacutesokkal visszateacutert Gombocz I őstoumlrteacuteneti elgondolaacutesaacutehoz Most maacuter ennek megfelelően aacutetdolgozta 1930-as monograacutefiaacutejaacutet is Neacutemeth mintegy negyven eacutevig dolgozott az uacutej kiadaacuteson eacutes halaacutela utaacuten a hagyateacutekaacuteboacutel Berta Aacuterpaacuted rendezte sajtoacute alaacute az uacutej kiadaacutest 1991-ben5 Emellett Neacutemeth Gyula eacuterdeme hogy kiacuteseacuterletet tett a honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavak eacutes az Aacuterpaacuted-kori besenyőndashkun reacuteteg el-kuumlloumlniacuteteacuteseacutere6 Keacutesőbb reacuteszben Neacutemeth Gyulaacutenak a honfoglaloacute toumlrzsneacutevi kutataacutesaira taacutemaszkodva Berta Aacuterpaacuted a magyar toumlrzsneveket toumlroumlkből magyaraacutezta eacutes hadrend szerint feleacutepuumllő rendszert vaacutezolt fel 7

Baacuterczi Geacuteza nyelvtoumlrteacuteneti munkaacutessaacutegaacutenak fontos reacutesze a magyar nyelv toumlroumlk jouml-veveacutenyszavainak kutataacutesa Az 1941-ben kiadott etimoloacutegiai szoacutetaacuteraacuteban 228 korai eacutes koumlzeacutepső reacutetegbe tartozoacute toumlroumlk joumlveveacutenyszoacute talaacutelhatoacute8

A magyar nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok jelentős eredmeacutenye hogy Benkő Loraacutend ve-zeteacutese alatt sikeruumllt egy olyan szakembergaacuterdaacutet oumlsszefogni amely elkeacutesziacutetette A ma-gyar nyelv toumlrteacuteneti-etimoloacutegiai szoacutetaacuteraacutet amely haacuterom koumltetben laacutetott napvilaacutegot 1967 eacutes 1976 koumlzoumltt Kakuk Zsuzsa aacutelliacutetotta oumlssze a TESz szaacutemaacutera a toumlroumlk anyagot amelyet aztaacuten Ligeti Lajos tekintett aacutet lektorkeacutent A TESz-ben 233 toumlroumlk joumlveveacutenyszoacute talaacutelhatoacute amelyből 42 csuvasos tiacutepusuacute A szoacutetaacuter aacutetdolgozott neacutemet vaacuteltozata 1993 eacutes 1997 koumlzoumltt jelent meg ahol toumlroumlk anyag vonatkozaacutesaacuteban Roacutena-Tas Andraacutes volt a konzulens9

Ligeti Lajos 1986-ban megjelent szinteacutezise rendkiacutevuumll fontos előreleacutepeacutest hozott a kutataacutesban azonban nem szavankeacutent dolgozta fel az anyagot hanem a legfontosabb nyelvtoumlrteacuteneti probleacutemaacutek koumlreacute csoportosiacutetotta mondanivaloacutejaacutet Elsőkeacutent a reacutegi touml-roumlk joumlveveacutenyszavaink csuvasos eacutes koumlztoumlroumlk jegyeit veszi szaacutemba Ugyanakkor Ligeti hosszasan foglalkozik a reacutegi toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink tartalmi vallomaacutesaacuteval Ennek alapjaacuten kuumlloumlnboumlző csoportokat aacutelliacutet fel Ezek koumlzeacute tartoznak

5 Neacutemeth 1930 19916 Neacutemeth 1921 22ndash26 Oumlsszesen 34 szoacute keruumllt a koumlzeacutepső reacutetegbe7 Berta 1991 3ndash408 Baacuterczi 1941 Berta Roacutena-Tas 2002 509 Benk 1967ndash1984 Benk 1993ndash1997

75

a lovasnomaacuted eacuteletmoacuted eacutes fegyverek nevei lovak (csődoumlr tőzeg) loacuteszerszaacutemok (gyeplő kantaacuter beacuteklyoacute aacuterkaacuteny) (balta buzogaacuteny bicsak csaacutekaacuteny)

a toumlrzsi rend eacutes nomaacuted taacutersadalom terminusai (gyula kuumlnduuml karcha csősz nyoumlgeacuter kaloacutez aacuterok kapu sereg taacutebor aacutel orv kiacuten bilincs toumlrveacuteny tanuacute tolmaacutecs beacuter koumllcsoumln betű iacuter szaacutem toumlmeacuteny beacutelyeg ok eacutesz idő kor gyarloacute ildomos csoumlkoumlnyoumls koboz oumlruumll őruumll)

neacutepnevek (besenyő naacutendor boumlszoumlrmeacuteny kaacuteliz bular kuacuten orosz oumlrmeacuteny toumlroumlk vaacuterkony)

vallaacutesi hiedelmek (bű boumllcs baacutej ige igeacutez keacutep boszorkaacuteny csoumlk tor uumlnnep egyhaacutez gyaacutesz bűn eacuterdem bocsaacutet bocsaacutenik buacutecsuacute gyoacutenik terem buacute oumlroumlk koporsoacute uumll (uumln-nepet)

aacutellattartaacutes (barom oumlkoumlr bika tinoacute uumlnő borjuacute (bika)csoumlk uumlruuml toklyoacute kos uumlvecs olloacute kecske gyapjuacute gyapot tuacuteroacute iacuteroacute koumlpuuml oacutel karaacutem vaacutelyuacute komondor kuvasz disznoacute aacutertaacuteny serte tyuacutek)

foumlldműveleacutes (arat buacuteza aacuterpa dara ocsuacute borsoacute eke sarloacute szoacuter őroumll tarloacute komloacute csalaacuten kender koumllyű tiloacute csepű orsoacute gyuumlmoumllcs alma koumlrte som dioacute koumlkeacuteny szőlő bor csiger boza)

halaacuteszat (oumlreacutem oumlrmeacuteny oumlrveacuteny gyalom gyertya vejsze veacutek tok suumlllő sőreg csa-bak)

solymaacuteszat madaraacuteszat (soacutelyom keselyű oumllyv turul karvaly torontaacutel szongor bese tőr hurok harang)

mesterseacutegek (aacutecs szűcs saacutetor karoacute gyűszű)koumlzlekedeacutes (tengely szaacutel tulboacute)kereskedeacutes (baacutersony gyoumlngy bors keacuteneső taacuter szatoacutecs)termeacuteszet (tenger saacuter szeacutel szirt szesz buacutesz rsquopaacuterarsquo)aacutellatvilaacuteg (oroszlaacuten boumlleacuteny teve saacuterkaacuteny zerge goumldeacuteny tuacutezok goumlreacuteny uumlrge borz

guumlzuuml beacuteka boumlgoumlly szuacutenyog serke)noumlveacutenyvilaacuteg (gyertyaacuten gyűrűfa kőris gyuumlmoumllcseacuteny bojtorjaacuten taacutetorjaacuten kalokaacuteny

csalaacuten kataacuteng torma uumlroumlm gyopaacuter gyeacutekeacuteny coumltkeacuteny koumlkoumlrcs koumlkoumlrcsin kikirics gyom kaacuteka koacuteroacute kocsaacuteny)

csalaacuted (gyermek koumllyoumlk iker)test testi tulajdonsaacutegok (teacuterd boka kar gyomor koumlldoumlk szakaacutell szirt tar csipa

szeplő cseacutecs rsquoragyarsquo kanyaroacute erő oumlreg)lakaacutes eszkoumlzoumlk (saacutetor cserge karoacute szeacutek aacutegyuacute koumllyű koumlpű tiloacute teknő csanak boumll-

cső koporsoacute korom)ruhaacutezat (suumlveg saru koumldmoumln koumlpoumlnyeg daku csat szirony szűcs oumllt gyűrű boumlrtuuml

tuumlkoumlr baacutersony gyoumlngy)10

Ezutaacuten az etnikai koumlrnyezet ciacutem alatt Ligeti az euraacutezsiai steppe 5ndash15 szaacutezadi toumlr-teacuteneteacutet tekinti aacutet elsősorban a nyelvtoumlrteacuteneti szempontok alapjaacuten Majd aacutetteacuter a le-hetseacuteges aacutetadoacute nyelvek keacuterdeacuteseacutere eacutes veacuteguumll a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak reacutetegeire vonatkozoacute eredmeacutenyeket foglalja oumlssze

10 Ligeti 1986 237ndash320

76

A toumlroumlk joumlveveacutenyszavak mutatoacuteja szerint 286 koumlzszoacute eacutes 62 neacutev eacutes ciacutem szerepel a munkaacuteban11 Ebből 195 koumlzszoacute van reacuteszben vagy egeacuteszben kidolgozva a mono-graacutefiaacuteban Emellett mintegy 30 neacutev eacutes ciacutem talaacutelhatoacute meacuteg a mutatoacuteban Ligeti a tu-lajdonneveket kuumlloumln tanulmaacutenyokban taacutergyalta ezekben 22 nevet eacutes ciacutemet elemzett reacuteszletesen12

A nyugati oacutetoumlroumlk ciacutemet viselő uacutej szinteacutezist Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Berta Aacuterpaacuted jegyzi Kaacuteroly Laacuteszloacute mint koumlzreműkoumldő azeacutert keruumllt a ciacutemlapra mert a munka befejezeacutese előtt Berta Aacuterpaacuted elhunyt iacutegy az anyag veacutegső megformaacutezaacutesaacuteban illetve a koumltet veacutegső szerkeszteacuteseacuteben fontos szerepet jaacutetszott A keacutetkoumltetes munka 419 ciacutemszoacutet eacutes 73 maacute-sodlagos ciacutemszoacutet tartalmaz amelyben a magyar nyelv korai toumlroumlk joumlveveacutenyszavai moacutedszeresen bemutataacutesra keruumllnek Kiegeacutesziacuteteacuteskeacutent szerepel meacuteg 70 valoacutesziacutenűt-len egyezeacutes illetve a koumlzeacutepiraacuteni reacutetegbe sorolt alaacuten joumlveveacutenyszavak koumlzuumll toumlbb mint 70 etimoloacutegia A mű bevezeteacuteseacuteben egy kutataacutestoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes a toumlroumlk lexiograacute-fiaacutet bemutatoacute tanulmaacuteny eacutes egy toumlrteacuteneti haacutetteacuterelemzeacutes olvashatoacute A szoacutecikkek utaacuten tanulmaacutenyok koumlvetkeznek amelyekben a nyugati oacutetoumlroumlk eacutes magyar fonoloacutegiai mor-foloacutegiai eacutes lexikai eredmeacutenyeket foglaltaacutek oumlssze illetve a nyugati oacutetoumlroumlk eacutes magyar nyelvi eacuterintkezeacutes idejeacutere eacutes helyeacutere vonatkozoacute adatokat gyűjtoumltteacutek egybe eacutes tesznek kiacuteseacuterletet annak meghataacuterozaacutesaacutera hogy mely neacutepek beszeacutelhetteacutek az aacutetadoacute nyugati oacutetoumlroumlk nyelveket

Az oszmaacuten kor előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainkat keacutet reacutetegbe soroltaacutek a nyelvtoumlr-teacuteneacuteszek a honfoglalaacutes előtti reacuteteg eacutes a koumlzeacutepső reacuteteg ami nyilvaacutenvaloacutean kronoloacute-giai elkuumlloumlniacuteteacutes Ugyanakkor az aacutetadoacute nyelv szempontjaacuteboacutel a korai reacuteteg eseteacuteben bulgaacuter-toumlroumlk vagy csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk nyelvre gondoltak miacuteg a koumlzeacutepső reacuteteg-neacutel a besenyő eacutes kun vagy csak a kun lehetett az aacutetadoacute A besenyőndashkun terminus egy nagyobb korszakot a 10ndash14 szaacutezadot foglalja magaacuteban a kun elnevezeacutes alatt a Magyar Kiraacutelysaacutegba betelepuumllt nagyobb kun neacutepesseacuteg nyelvi nyomait eacutertjuumlk Ebben az esetben a 13ndash14 szaacutezad joumlhet szaacutemiacutetaacutesba Neacutemeth Gyula 34 szoacutet sorolt a koumlzeacutepső reacutetegbe miacuteg Baacuterczi Szoacutefejtő szoacutetaacuteraacuteban 26 kun elem talaacutelhatoacute Roacutena-Tas eacutes Berta munkaacutejaacuteban 35 kun ciacutemszoacute szerepel Ligeti eacutes Roacutena-Tas is felveti hogy a korai eacutes kouml-zeacutepső reacuteteg elkuumlloumlniacuteteacutese sok esetben neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik eacutes nem zaacuterhatoacute ki hogy maacuter a honfoglalaacutes előtt is keruumllhettek nyelvuumlnkbe koumlztoumlroumlk joumlveveacutenyszavak

A csuvasos tiacutepusuacute eacutes a koumlztoumlroumlk joumlveveacutenyszavakat kuumlloumlnboumlző hangtani szabaacutely-szerűseacutegek alapjaacuten lehet elkuumlloumlniacuteteni Ligeti Lajos Gombocz Zoltaacuten csuvasos kriteacute-riumait aacutettekintve aacutelliacutetotta fel sajaacutet rendszereacutet A koumlvetkező jellegzetesseacutegeket kuumlloumln-boumlztette meg

1 Rotacizmus (koumlztoumlroumlk z ~ csuvas r) borjuacute iker iacuter- oumlkoumlr saacuter gyűrű szűr- teacuterd goumlreacuteny tar tűr- saacuterkaacuteny tenger karoacute iacuteroacute (15)13 Roacutena-Tas toumlroumllte az iacuter- iacuteroacute szavakat eacutes tovaacutebbiakkal egeacutesziacutetette ki a listaacutet koporsoacute seacutert sőreg szaacuter14

11 Ligeti 1986 589ndash59512 Ligeti 1979 407ndash46913 Ligeti 1986 14ndash1614 Roacutena-Tas Berta 2011 1114

77

2 Lambdacizmus (koumlztoumlroumlk š ~ csuvas l ~ magyar l lcs) suumlllő koumllyoumlk deacutel dől lcs gyuumlmoumllcs gyuumlmoumllcseacuteny boumllcső bocsaacutenik- bocsaacutet- buacutecsuacute (10)15 Roacutena-Tas a suumlllő szoacutet nem ide tartozoacutenak iacuteteacutelte illetve a tanaacutecs eacutes keacuterdőjelesen az erkoumllcs szavunkat ide vonta16

3 Szoacutekezdő š- (si gt ši) soumlpoumlr serke serte sőreg saacuter saacuter(arany) saacuterog saacuterga saacuter-kaacuteny keacuteneső (10)17 Roacutena-Tas eacutes Berta tovaacutebbi 11 szoacutet sorolt ide saacuterma (maacutesodlagos š) sebes siacutek sioacute seper seprősup1 serleg sima sioacute soumlr suumlv (oumlsszesen 21 szoacute)18

4 Oacutetoumlroumlk y- ~ magyar gy- s- sz- i- ny- gyuacuter gyuumlmoumllcs (csuvas eacutes mongol) gya-lom gyaacutert- gyertya gyom gyűrű disznoacute (csuvas) gyeacutekeacuteny gyopaacuter dioacute (mongol) gyapjuacute gyarloacute gyaacutesz gyeplő gyomor gyoumlngy gyűlik- gyűszű (20) szőlő szeacutel szűcs (3) sarloacute suumlveg (2) iacuter- iacuteroacute (2)19 Roacutena-Tas eacutes Berta tovaacutebbi adatokkal bőviacutetette a listaacutet gyalaacutez gyanuacute gyapot gyarapodik gyarmat gyenge gyepű gyermek gyertyaacuten gyilkos gyoacutenik gyoumltoumlr győz gyuacutel gyűloumll gyuumlmoumllcseacuteny (oumlsszesen 43) emellett a szoacutekezdő sz- megfeleleacutest is tovaacutebbi haacuterom szoacuteval egeacutesziacutetetteacutek ki szaacuterny szer szeacuterű20

5 Oacutetoumlroumlk q- ~ magyar h- homok harang hajoacute (3)21 Roacutena-Tas eacutes Berta ide sorolja a herjoacute eacutes hurok szavunkat22

6 Oacutetoumlroumlk -d- ~ magyar -d- -z- idő koumldmoumln egy rsquoszentrsquo szőlő kender koumlldoumlk il-dom eacuterdem buacuteza tuacutezok (10)23 Roacutena-Tas eacutes Berta szerint a nyugati oacutetoumlroumlk intervokaacute-lis -d- alakot egyeduumll idő szavunk őrizte meg Az iacuteroacute eseteacuteben egy d gt δ gt r vaacuteltozaacutessal szaacutemolnak Maacutessalhangzoacute előtt megőrződoumltt a koumldmoumln eseteacuteben maacutessalhangzoacute utaacuten ugyanez toumlrteacutent a boacuteda csődoumlr eacuterdem ildom kender koldul komondor koumlldoumlk kouml-mődoumlroumlg szaacutendok vendeacuteg szavakban A d a g utaacuten szabaacutelyosan z lett a buacuteza eacutes tuacutezok szavakban24

7 Oacutetoumlroumlk -Cg(ġ)- eacutes -Ck(q)- ~ magyar -COslash- gyapot beacuter tiloacute Bular aacutertaacuteng egy rsquoszentrsquo (6)25 Roacutena-Tas eacutes Berta a nyugati oacutetoumlroumlk maacutessalhangzoacute utaacuteni g magyar meg-feleleacuteseit a koumlvetkező csoportokba osztotta j beacuteklyoacute borjuacute gyapjuacute herjoacute v karvaly koumlnyv orv Oslash bular gyapot eacutes egy szoacutetaguacutevaacute vaacuteloacute szavak eseteacuteben beacuter es(kuuml) egy(-haacutez)26 A tiloacute eseteacuteben a q eltűneacuteseacutet speciaacutelis esetkeacutent eacutertelmezteacutek ugyanis a toumlbbi esetben megőrződoumltt (aacuterkaacuteny balkaacuteny bicska boszorkaacuteny)27

15 Ligeti 1986 16ndash1716 Roacutena-Tas Berta 2011 110517 Ligeti 1986 18ndash1918 Roacutena-Tas Berta 2011 1094ndash109519 Ligeti 1986 19ndash2320 Roacutena-Tas Berta 2011 1092ndash109321 Ligeti 1986 26ndash2822 Roacutena-Tas Berta 2011 110023 Ligeti 1986 28ndash3124 Roacutena-Tas Berta 2011 1078ndash107925 Ligeti 1986 31ndash3526 Roacutena-Tas Berta 2011 108027 Roacutena-Tas Berta 2011 1076

78

8 Oacutetoumlroumlk -ŋ eacutes -n ~ magyar -m gyom szaacutem (2)28 Roacutena-Tas eacutes Berta szerint a gyom szoacuteveacutegi m-je a labiaacutelis magaacutenhangzoacute hataacutesa miacuteg a szaacutem eseteacuteben nem eredeti az n inkaacutebb egy -m szuffixummal lehet szaacutemolni29

9 Oacutetoumlroumlk hosszuacute magaacutenhangzoacutek az első szoacutetagban saacuter saacuter(arany) saacuterkaacuteny keacuteneső (4)30 Roacutena-Tas jelezte hogy a hosszuacute magaacutenhangzoacutek a magyar belső fejlődeacutes ered-meacutenyei31

10 V- eacutes j- proteacutezis vaacutelyuacute veacutek Jenő Jelekh32 Roacutena-Tas eacutes Berta ide sorolja meacuteg vaacutej vejsze vendeacuteg ver veacutertelek szavainkat33

11 Oacutetoumlroumlk a ~ magyar iuml dioacute iacuter- iacuteroacute tiloacute tinoacute tyuacutek tanuacute dara (8)34 Roacutena-Tas eacutes Berta ide sorolja a csipa disznoacute gyertya gyertyaacuten szavakat is35

12 Csuvas szoacutekeacuteszleti sajaacutetsaacutegok sarloacute koumllcsoumln disznoacute gyertya kicsiny gyermek suumlllő eke uumlroumlm (9)36

Ligeti oumlsszeszaacutemolta a csuvasos kriteacuteriummal rendelkező szavakat eacutes a kriteacute-riummal nem rendelkezőket tehaacutet azokat amelyeken sem csuvasos sem koumlztoumlroumlk kriteacuterium nincs Baacuterczi Szoacutefejtő szoacutetaacuteraacuteban 35 szoacute tartalmazott csuvasos jelleget 167 esetben pedig honfoglalaacutes előtti toumlroumlk elnevezeacutes szerepel A TESz Ligeti szerint 42 csuvasos kriteacuteriummal rendelkező toumlroumlk joumlveveacutenyszoacutet eacutes 191 oacutetoumlroumlk azaz kriteacute-rium neacutelkuumlli szoacutet tartalmaz37 Ligeti kriteacuteriumait hasznaacutelva oumlsszeszaacutemlaacuteltam az ő 1986-os monograacutefiaacutejaacuteban a mutatoacuteban szereplő adatokat s ezek szerint 87 szoacute ren-delkezik csuvasos kriteacuteriummal 199 pedig egyszerűen oacutetoumlroumlk Roacutena-Tas eacutes Berta uacutejabb oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacuteban ez az araacuteny 116 csuvasos eacutes 268 kriteacuterium neacutelkuumlli szoacute talaacutelhatoacute

oacutecsuvasos oacutetoumlroumlkkriteacuterium neacutelkuumll oumlsszesen

Baacuterczi 35 167 202TESz 42 191 233Ligeti 87 199 286Roacutena-Tas Berta 116 268 384

Ezek az adatok azt mutatjaacutek hogy a honfoglalaacutes előtti reacutetegbe sorolt joumlveveacutenysza-vak koumlzuumll 25-30 rendelkezik csuvasos kriteacuteriummal azonban a szavak keacutetharmada szaacutermazhat csuvasos vagy koumlztoumlroumlk nyelvekből is de miutaacuten a koumlztoumlroumlk kriteacuterium-

28 Ligeti 1986 35ndash3629 Roacutena-Tas Berta 2011 1084ndash108530 Ligeti 1986 36ndash3931 Roacutena-Tas Berta 2011 111532 Ligeti 1986 39ndash4233 Roacutena-Tas Berta 2011 110234 Ligeti 1986 42ndash4435 Roacutena-Tas Berta 2011 111636 Ligeti 1986 44ndash4837 Ligeti 1986 11ndash12

79

mal rendelkező korai szavaink nincsenek vagy alig kimutathatoacuteak az egeacutesz nyelvi anyagot csuvasos tiacutepusuacute nyelvekből nyelvjaacuteraacutesokboacutel szaacutermaztathatjuk

Ezt a moacutedszertani neheacutezseacuteget Roacutena-Tas maacutes szempontboacutel igyekezett megoldani A 419 szoacuteboacutel 35 kun eredetű iacutegy tehaacutet maradt 384 nyugati oacutetoumlroumlk Ennek megosz-laacutesaacutet a csuvasban eacutes magyarban vizsgaacutelta meg 246 nyugati oacutetoumlroumlk szoacute megvan a magyarban eacutes csuvasban 23 esetben a csuvas szoacute baskiacuter vagy tataacuter aacutetveacutetel miacuteg a magyarban nyugati oacutetoumlroumlk38 eacutes veacuteguumll 115 nyugati oacutetoumlroumlk megvan a magyarban39 de hiaacutenyzik a csuvasboacutel40

Nyugati OacuteT Csuv kriteacuterium

Oacutetoumlroumlk (kriteacuterium neacutelkuumll)

kun Oumlsszesen

M + TatBaskrarrCs 23 = 7 + 16M 115 = 26 + 89 35M + Csuv 246 = 83 + 163Oumlsszesen 384 = 116 + 268 35 419

Az araacutenyok azt mutatjaacutek hogy a taacutergyalt szoacuteanyag vonatkozaacutesaacuteban a csuvasban eredetileg 138 hiaacutenyzik ami a teljes anyaghoz araacutenyosiacutetva 35 Ugyanakkor ha a nyugati oacutetoumlroumlk Roacutena-Tas aacuteltal felaacutelliacutetott kuumlloumlnboumlző alcsoportjain beluumll a csuvasos eacutes kriteacuterium neacutelkuumlli araacutenyt vizsgaacuteljuk (716 2689 116268) akkor a koraacutebbi kalkulaacuteci-oacutekhoz hasonloacutean az egyharmadndashkeacutetharmad araacuteny joumln ki

Miutaacuten Gombocz majd nyomaacuteban Neacutemeth Gyula is abboacutel indult ki hogy a hon-foglalaacutes előtti joumlveveacutenyszavaink csuvasos tiacutepusuacuteak vagy bulgaacuter-toumlroumlkoumlk a koumlztoumlroumlk kriteacuteriumot alapvetően a koumlzeacutepső reacuteteg toumlroumlk joumlveveacutenyszavaira tartottaacutek fenn mivel toumlrteacutenetileg ismert volt hogy a besenyők eacutes kunok betelepuumlltek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe eacutes beolvadtak a magyarsaacutegba Miutaacuten a kunok nyelveacutet ismerjuumlk a besenyőkeacuteről pedig felteacutetelezzuumlk hogy koumlztoumlroumlk volt iacutegy nyelvi szempontboacutel a dolog rendben is lenne Azonban van egy logikai probleacutema mivel a besenyőndashkun reacuteteg minden bizonnyal koumlztoumlroumlk szavakat tartalmaz felmeruumll a keacuterdeacutes vajon kizaacuterhatoacute-e hogy a honfoglalaacutes előtt a magyar nyelvbe keruumllhettek koumlztoumlroumlk elemek Eddig a kutataacutes abboacutel indult ki hogy amelyik joumlveveacutenyszoacute koumlztoumlroumlk kriteacuteriummal biacuter az a koumlzeacutepső reacutetegbe tartozik

38 Aacutegyuacute bocsaacutenik bocsaacutet csepű csolaacutek csoumlk csomak gaz gyalaacutez gyapjuacute gyarloacute gyopaacuter gyoumlngy kapu karoacute koumlkeacuteny oroszlaacuten saacutetor serleg soumlr szirt tenger tűrsup1

39 Alacs aacutel aacutepol aacuteporodik aproacute aacutertaacuteny balkaacuteny balta beacuteka beacutelyeg bercel bese besenyő bicsak bika bilincs biacuteroacute boglya bojt boly bor bosszant boumljt boumllcs boumllcső boumlrtoumln buacute bular buacuteza bűn bűvoumls csalit csanak csata csatol csiger csipa csősz csuacutenya dioacute dől eacuter erkoumllcs ernyed goumlreacuteny guumlzuuml gyanuacute gyapot gyarmat gyaacutesz (a cseremiszben őrződoumltt meg) gyilkos győz gyűlik gyuuml-moumllcseacuteny gyűszű hajoacute homok ijeszt jaacutesz kalauz kaacuteliz kantaacuter kanyaroacute karakaacuten karaacutem kaacuteroacute-katona kazaacuter kebel keselyű kor korhaacuteny kos koumldmoumln koumllyoumlk koumlnyv koumlpec koumlrtveacutely kuumlllősup2 kuumlllősup3 ok olcsoacute oacutel ondoacute orsoacute oumllyv oumlroumlk oumlruumll őruumll saacuterkaacuteny saacuterma sok soacutelyom szaacutensup1 szesz taacuteltos tanaacutecs taacuteplaacutel tar tarloacute teacuterd terem toksup1 toklyoacute torma torontaacutel toacutet tőr tulok tuacutezok uumlrge uumlruuml uumlvecs vaacutej vejsze zerge

40 Roacutena-Tas Berta 2011 1143ndash1146

80

Amennyiben korai toumlroumlk neveinket vesszuumlk szaacutemba a keacutep aacuternyaltabb Melich Gombocz eacutes Pais a koumlztoumlroumlkből magyaraacutezta a toumlroumlk eredetű tulajdonneveinket elsősorban besenyő eacutes kun elemeknek veacutelteacutek őket Neacutemeth Gyula tett kiacuteseacuterletet arra hogy ezt a veacutelemeacutenyt moacutedosiacutetsa eacutes hat neacutevről kimutatta hogy csuvasos kriteacuterium-mal rendelkezik (Gyula Geacuteza Karoldu Saroldu Bő Oumllbő)41 Ligeti az aacuteltala reacuteszle-tesen taacutergyalt 22 neacutev koumlzuumll 15 eseteacuteben mutatott ki csuvasos kriteacuteriumot (Gyula Geacuteza Gyarmat Sarolta Karoldu Bő Oumllbő Jenő Jelech Uumlllő Kuumlnduuml Karcha haacute-rom fekete-magyar = kabar Taacuterkaacuteny Ajtony Kuumlkuumlllő) Ezzel szemben biztos koumlz-toumlroumlk kriteacuteriumot mutatott 7 neacutev (Aacutelmos Inak Inaacutencs Tas Jutocsa Aacutekos Tarjaacuten)42 A honfoglalaacutes előtti tulajdonneveink koumlzoumltt tehaacutet talaacutelhatoacute koumlztoumlroumlk kriteacuteriummal rendelkező neacutev

Ennek feacutenyeacuteben a rotacizmus keacuterdeacutese eacuterdekes megvilaacutegiacutetaacutesba helyezhető Mint koraacutebban laacutettuk Roacutena-Tas eacutes Berta 17 szoacute eseteacuteben mutatott ki a magyarban csu-vasos r-et a koumlztoumlroumlk z-vel szemben borjuacute goumlreacuteny gyűrűsup2 iker karoacute koporsoacute oumlkoumlr saacutersup1 seacutert sőreg szaacuter szűr tar tarka tenger teacuterd tűr Ugyanakkor megjegyzik hogy a magyarban vannak koumlztoumlroumlk z-vel joumlveveacutenyszavak boza buzogaacuteny kalauz kaacuteliz ko-boz kuvasz (lt kuwaz) oumlzoumln szűz eacutes tőzeg Ezek majdnem mindegyike kun joumlveveacuteny-szoacute ndash teszik hozzaacute joacutellehet a kaacuteliz neacutepneacutev első lejegyzeacutese 1111-ből valoacute ugyanakkor megjegyzik hogy a szoacute nem toumlroumlk eredetű43 Mi a bizonyiacuteteacutek hogy ez a 9 szoacute z-vel a koumlzeacutepső reacutetegbe tartozik A boza a forraacutesokban kunok italakeacutent szerepel illetve a kalauz a magyar hangtoumlrteacutenet miatt nem lehet korai A koboz eacutes buzogaacuteny szavakban a -b- eacutes -g- kipcsak jellegzetesseacuteget mutat iacutegy a kun minősiacuteteacutes nyelvtoumlrteacutenetileg in-dokolt44 de a toumlbbi esetben a z miatt keruumll a kun reacutetegbe ugyanakkor aacuteltalaacuteban meg-van az oacutetoumlroumlk forma eacutes a szoacute jelen van az oguz eacutes kipcsak toumlroumlk nyelvekben is tehaacutet 7 esetben honfoglalaacutes előtti is lehetne a toumlroumlk joumlveveacutenyszoacute45 A győz- ige eseteacuteben is felmeruumllt hogy ide tartozhat Mindenesetre a toumlroumlk koumlzeacutepső reacuteteg eacutes a tulajdonne-vek vizsgaacutelataacutet uacutejra napirendre kellene tűzni eacutes egy uacutejabb szinteacutezis megfelelő vaacutelaszt adhatna arra a keacuterdeacutesre hogy milyen jellegzetesseacutegek alapjaacuten vaacutelaszthatoacute el a korai eacutes koumlzeacutepső reacuteteg

A kelet-euroacutepai steppeacuten az 5ndash9 szaacutezad folyamaacuten biztosan toumlbb toumlroumlk nyelvet is beszeacuteltek eacutes a csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk nyelvek nyelvjaacuteraacutesok mellett koumlztoumlroumlk dialek-tusok is voltak Maacuter Doerfer felhiacutevta egy fontos jelenseacutegre a figyelmet A 13 szaacutezad elejeacuten a merkitek eacutes najmanok koumlzoumltt bizonyiacutetotta hogy azok mongolul eacutes toumlroumlkuumll is tudtak eacutes a keacutetnyelvűseacuteg termeacuteszetes aacutellapot volt46 De Biacuteborbanszuumlletett Konstantin az aacuteltala tuumlrkoumlknek nevezett magyarokkal kapcsolatban is emliacuteti a keacutetnyelvűseacuteget

41 1979 42542 Ligeti 1979 407ndash46943 Roacutena-Tas Berta 2011 111444 b ~ p Roacutena-Tas Berta 2011 1072ndash107345 Roacutena-Tas Berta 2011 835 947ndash949 685 164ndash165 188ndash190 481ndash482 482ndash483 552ndash553

611ndash61246 Doerfer 1997 81ndash88

81

bdquoEnnek koumlvetkezteacuteben a kazaacuterok nyelveacutere is megtaniacutetottaacutek ezeket a tuumlrkoumlket eacutes mos-tanaacuteig hasznaacuteljaacutek ezt a nyelvet de tudjaacutek a tuumlrkoumlk maacutesik nyelveacutet isrdquo47

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak aacutetadoacute nyelveacutere vonatkozoacute elnevezeacutesek-nek is kuumlloumln toumlrteacutenete van Gombocz a bulgaacuter-toumlroumlk terminust hasznaacutelta48 Ašmarin a volgai bulgaacuterok nyelveacutet a csuvas nyelv elődjeacutenek tekintette Ezt a neacutezeteacutet a muszlim eacutes orosz forraacutesokban leacutevő glosszaacutekra eacutes a volgai bulgaacuter aacutellam bukaacutesa utaacuten a 13ndash14 szaacute-zadban keletkezett bulgaacuter siacuterfeliratok csuvasos kriteacuteriummal rendelkező csoportjaacutera alapozta Ez a felteveacutes megalapozott baacuter a volgai bulgaacuterok nyelveacutet nem ismerjuumlk Azonban itt nem aacutellt meg a hipoteacutezisek laacutencolata hanem tovaacutebb eacutepuumllt a konstruk-cioacute A volgai bulgaacuterok Kuvrat Magna Bulgariaacutejaacuteboacutel vaacutendoroltak eacuteszakra mint ahogy Asparuch bulgaacuterjai a Dunaacutehoz Magna Bulgaria előzmeacutenyeacutenek pedig a bulgaacuter nevet viselő neacutepalakulat tekinthető a Fekete-tengertől eacuteszakra az 5ndash7 szaacutezadban Itt eacuterzeacute-kelhető hogy a nyelvtoumlrteacuteneti szempont hogyan vaacutelt aacutet toumlrteacuteneti hipoteacutezisre minden koraacutebbi bulgaacuter nevű neacutepcsoport hasonloacute nyelvet beszeacutelt Iacutegy a 7 szaacutezad veacutegi hon-foglaloacute dunai bulgaacuterok nyelve a volgai bulgaacuterokeacuteval megegyező csoportba keruumll ami nyilvaacuten Magna Bulgaria eacutes elődei bulgaacuter nyelveacutevel azonos Iacutegy ezek a bulgaacuter-toumlroumlk elnevezeacutest kaptaacutek szemben a toumlbbi toumlroumlk nyelv koumlztoumlroumlk elnevezeacuteseacutevel Sajnaacutelatos moacutedon meacuteg a dunai bulgaacuterok toumlroumlk nyelveacuteről sem tudunk eleget Ligeti az uacuten bulgaacuter fejedelmi lista eacutes a goumlroumlg feliratok toumlroumlk glosszaacutei valamint a korai joumlveveacutenyszavak alapjaacuten sem tud egyeacutertelműen aacutellaacutest foglalni A 7 szaacutezad előtti bulgaacuterokroacutel a nevuuml-koumln eacutes neacutehaacuteny neacuteven kiacutevuumll nem tudunk toumlbbet ilyen moacutedon csupaacuten a neacutepneacutev nem mond semmit az adott neacutepesseacuteg nyelveacuteről

Neacutemeth a bulgaacuter-toumlroumlk nyelvű neacutepek koumlzeacute sorolta meacuteg azokat a toumlroumlk toumlrzsszoumlvet-seacutegeket is amelyeknek a neveacuteben az ogur elem volt rekonstruaacutelhatoacute Ezt a koumlztoumlroumlk oguz neacutepneacutev bulgaacuter-toumlroumlk megfelelőjeacutenek tekintette Iacutegy nevuumlk alapjaacuten bulgaacuter-touml-roumlknek nyilvaacuteniacutetotta az ogurokat onogurokat utigurokat eacutes kutrigurokat49 Erre a z ~ r oppoziacutecioacutera alapozva vezette be Golden az ogur terminust mint a bulgaacuter-toumlroumlk szinonimaacutejaacutet Az elmeacuteletnek a neheacutezseacutege hogy ezeknek a neacutepeknek a nyelveacuteről nin-csenek forraacutesaink tehaacutet nyelvuumlk az ismeretlen kategoacuteriaacuteba tartozik

Ligeti Lajos felhiacutevta a figyelmet a bulgaacuter-toumlroumlk terminus hasznaacutelataacutenak a korlaacute-taira eacutes ezeacutert inkaacutebb a koraacutebban Budenz aacuteltal hasznaacutel csuvasos jellegű vagy tiacutepusuacute toumlroumlk kifejezeacutes bevezeteacuteseacutet javasolta ami nyelvtoumlrteacuteneti szempontboacutel teljesen meg-alapozott50

Roacutena-Tas eacutes Berta egy uacutej szakkifejezeacutest reacuteszesiacutetett előnyben nyugati oacutetoumlroumlk Ez a Kelet-Euroacutepaacuteban az 5ndash12 szaacutezad koumlzoumltt beszeacutelt toumlroumlk nyelvek oumlsszefoglaloacute elne-vezeacutese Az oacutetoumlroumlk nyelven a keleti oacutetoumlroumlk nyelveket eacutertetteacutek amelynek rovaacutes- ujgur manicheus eacutes maacutes iacuteraacutestiacutepusokkal keacuteszuumllt szoumlvegei a 8 szaacutezadtoacutel rendelkezeacutesre aacutellnak Ezzel szemben az euraacutezsiai steppe nyugati reacuteszeacuten beszeacutelt oacutetoumlroumlk nyelveknek nincse-nek iacuterott forraacutesai Ezt a toumlbb nyelvet is magaacuteban foglaloacute nyugati oacutetoumlroumlkoumlt a kuumlloumln-

47 Moravcsik 1984 4648 Gombocz 191249 Neacutemeth 1922 148ndash15550 Ligeti 1986 9ndash12

82

boumlző forraacutesokban leacutevő glosszaacutekboacutel eacutes a koumlrnyező nyelvekbe bekeruumllt joumlveveacutenysza-vakboacutel rekonstruaacutelhatjuk Ebben a magyar nyelv nyugati oacutetoumlroumlk joumlveveacutenyszavainak doumlntő jelentőseacutege van Az uacutej terminus akkor vaacutelhat be ha alatta az 5ndash10 szaacutezadban olyan toumlroumlk nyelveket eacutes dialektusokat eacutertuumlnk amelyeken beluumll a csuvasos nyelvek-nek vagy dialektusoknak meghataacuterozoacute de nem kizaacuteroacutelagos szerepet tulajdoniacutetunk Mindenesetre a 10ndash11 szaacutezadban Kelet-Euroacutepaacutet uacutejabb neacutepvaacutendorlaacutesi hullaacutem eacuterte el eacutes feltehetőleg megvaacuteltoztatta a nyelvi viszonyokat is azaz a koumlztoumlroumlk nyelvű csopor-tok fokozatosan feluumllkerekedtek51

Mindennek azeacutert van kiemelkedően nagy jelentőseacutege mert a korai magyarsaacuteg toumlrteacuteneti uacutetjaacutet meghataacuterozoacute koncepcioacute arra eacutepuumllt hogy a magyarsaacuteg csak olyan toumlroumlk nyelvű neacutepekkel eacuterintkezhetett amelyek bulgaacuter-toumlroumlk nyelvet beszeacuteltek Gombocz eacutes Neacutemeth a nyelvtoumlrteacuteneti eacutervekre eacutepiacutetett rendszere eacutertelmeacuteben csak a volgai bul-gaacuterok lakhelye eacutes a Fekete-tenger koumlrnyeacuteki bulgaacuterndashogurndashonogur teruumlletek joumlhettek szoacuteba ugyanis Gombocz a kazaacuter nyelvet koumlztoumlroumlknek tartotta tehaacutet Kazaacuteriaacutet kizaacuterta az eacuterintkezeacutes lehetseacuteges helyekeacutent Iacutegy a magyarsaacuteg 600 eacutes 800 koumlzoumltt a volgai bul-gaacuterokkal volt szoros kapcsolatban majd onnan koumlltoumlzoumltt a Fekete-tengerhez esetleg 463 taacutejaacuten az onogurokkal elkoumlltoumlzoumltt a Volga-videacutekről a Kubaacuten folyoacutehoz eacutes onnan 600 taacutejaacuten nyugatabbra vonult hogy elkeruumlljeacutek a kazaacuterokat Mint koraacutebban laacutettuk a reacutegeacuteszek eacutes toumlrteacuteneacuteszek toumlbbseacutege tartja magaacutet a Volga-videacutekről a 8 szaacutezad koumlzepi vagy 9 szaacutezad eleji elvaacutendorlaacuteshoz eacutes a kazaacuterok szerepeacutet a korai magyar toumlrteacutenetben ennek megfelelően aluleacuterteacutekelik

A kazaacuter nyelvet Gombocz a kazaacuter neacutepneacutev eacutes Sarigšin kazaacuter vaacuterosneacutev alapjaacuten ha-taacuterozta meg koumlztoumlroumlknek52 Ezt Neacutemeth elfogadta s uacutejabb eacutervekkel taacutemogatta Roacutena-Tas azonban a kazaacuter neacutepneacutevről kimutatta hogy a szoacute etimoloacutegiaacuteja egy nem leacutetező koumlztoumlroumlk qaz- rsquovaacutendorolnirsquo igeacuten alapult53 Vaacutembeacutery a toumlroumlk qaz- rsquoaacutesrsquo ige azonos alakuacute formaacutejaacutet rekonstruaacutelta A toumlroumlkben előforduloacute kabuz ~ arbuz analoacutegia alapjaacuten az az- rsquouacutetroacutel leteacuterrsquo jelenteacuteseacutet tulajdoniacutetotta az aacuteltala a kazak eacutes kazaacuter neacutepneacutevből elvont qaz- igeacutenek rsquokoacuteborolnirsquo eacutertelemben Vaacutembeacuterynek ezt az oumltleteacutet vette aacutet Gombocz Neacutemeth Gyula meacuteg a keacuteziratban leacutevő kumik gyűjteacuteseacuteből is megtaacutemogatta az oumltletet aminek a forraacutesa nem ellenőrizhető Azonban maacuter Pelliot felhiacutevta a figyelmet arra hogy a kiacutenai forraacutesban54 eacutes a sziacuter Pszeudo Zakariaacutes55 reacutetornaacutel is olvashatoacute a kasar forma56 Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Czegleacutedy Kaacuteroly szinte egy időben utaltak a tuumlrk rovaacutesiacuteraacutesos feliratokon (Tez 750 Terhini 75253 Sine Uszu 759) előkeruumllt qasar adatra az Ujgur Birodalomban57 Iacutegy nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy az eredeti toumlroumlk alak qasar eacutes az arab eacutes a bizaacutenci forraacutesok qazar alakjaacutet ebből kell magyaraacutezni Pelliot egy qačar alakot rekonstruaacutelt Roacutena-Tas a caesar ciacutem Bizaacutencon eacutes Perzsiaacuten aacutet Belső Aacutezsiaacuteba keruumllő

51 Roacutena-Tas Berta 2011 vii 2052 Gombocz 1912 19953 Roacutena-Tas 1982 365ndash36954 Ligeti 1986 337 33955 Kmoskoacute Sziacuter 9956 Pelliot 1949 221ndash22357 Czegleacutedy 1981 461ndash462 Roacutena-Tas 1982 365ndash369 1983 126ndash130

83

vaacuteltozataacuteboacutel vezette le a toumlroumlk alakot Ciocicircltan leguacutejabban az arab eacutes toumlroumlk hāṣṣa-er szoacuteoumlsszeteacutetelből magyaraacutezta az etimoloacutegiaacutet Az első tagban az arab koumlzszoacute hāṣṣa je-lenteacutese rsquoelit felső osztaacutelyrsquo miacuteg a maacutesodik tag a toumlroumlk er rsquoemberrsquo szoacute lenne Tehaacutet a qasar ~ qazar vaacuteltozatok koumlzoumltti viszony illetve az etimoloacutegiai kiacuteseacuterletek tovaacutebbra is vita-tottak a neacutepneacutev nem ad alapot arra hogy abboacutel a kazaacuterok nyelveacutet meghataacuterozzuk

Sariġšin سرعشن a Ğayhānī-hagyomaacuteny szerint a kazaacuterok fővaacuterosaacutenak a neve58 Gombocz eacutes Neacutemeth a koumlztoumlroumlk sarig rsquosaacutergarsquo szoacuteboacutel vezette le a vaacuterosnevet59 Maacuter Pelliot felhiacutevta a figyelmet arra hogy ennek a vaacuterosnak egy maacutesik arab forraacutesban olvashatoacute al-Bayḍāʾ rsquofeheacuterrsquo vaacuteltozata egyeacutertelműen arra utal hogy egy csuvasos el-nevezeacutesről lehet szoacute ugyanis csak ott van meg a szoacute rsquofeheacuterrsquo jelenteacutese mint azt peacuteldaacuteul a maacutesik hiacuteres kazaacuter vaacuteros neveacutenek első tagja is bizonyiacutetja Šarkel rsquoFeheacutervaacuterrsquo Ligeti ezt elfogadva meacuteg a szoacuteveacutegi -šin keacutepzőről mutatta ki hogy az sziacutennevekhez jaacuterul60 Ugyanakkor a magyarban csuvasos kriteacuteriummal rendelkező saacuter saacuterog saacuterga sza-vak jelenteacutesuumlkben a koumlztoumlroumlkkel esnek egybe eacutes ugyanez a helyzet a mongol sira eseteacuteben is Ligeti szerint az őstoumlroumlkben leacutevő sarig eredetileg rsquosaacutergarsquo jelenteacutesű lehe-tett amely az oacutecsuvasban lett šarig eacutes vette fel a rsquofeheacuterrsquo jelenteacutest Ligeti felveti hogy a magyarban vehette fel az oacutecsuvasos alak a rsquosaacutergarsquo jelenteacutest miutaacuten a magyar ősi feheacuter szavunkat nem tudta kiszoriacutetani61

Erdal a Sarkel Šarkel szoacutet elemezve megaacutellapiacutetotta hogy ennek toumlkeacuteletes paacuterhu-zama a Belgraacuted eacutes Casablanca helyneacutev ami a magyar Feheacutervaacuternak felel meg A kazaacuter sār šār rsquofeheacuter halvaacutenyrsquo nem azonos a sārig rsquosaacutergarsquo szoacuteval ami a Sārigšin kazaacuter vaacute-rosneacutevben is megtalaacutelhatoacute hanem a koumlztoumlroumlkben is adatolhatoacute sāz lsquohalvaacutenyrsquo szoacutenak a megfelelője A karacsaacutej-balkaacuterban kirgizben eacutes oszmaacuten-toumlroumlkben a saz jelenteacutese rsquohalvaacuteny arcsziacutenrsquo miacuteg a jakuacutetban rsquofeheacuter loacutebőrrsquo A sāz alakboacutel lett szabaacutelyosan egy ige-keacutepzővel sāzariuml gt sāri- amihez egy -g keacutepző jaacuterult iacutegy rekonstruaacutelta a koumlztoumlroumlk sārig rsquosaacutergarsquo alakot Erdal szerint sāz eacutes sārig kuumlloumln-kuumlloumln keruumllt aacutet a magyarba saacuter illetve saacuterogsaacuterga alakokban Majd ez utaacuten kifejti hogy a Sarkel eseteacuteben a sar šar a sa-rig alakboacutel roumlviduumllt miutaacuten a szoacutekoumlzi g-k oumlsszeolvadt sārigkel gt sārikel gt sarkel Ezaacuteltal a helyneacutev nem csuvasos jellegű62

Roacutena-Tas eacutes Berta egy nyugati oacutetoumlroumlk Šariumlgšiumln alakot rekonstruaacutelt Ebből ma-gyaraacuteztaacutek a volgai kipcsak Sariumlgšiumln vaacuteltozatot amit az oroszok Caricin alakban a caacuter ciacutemhez alakiacutetva eacutertelmeztek Ez a vaacuteros aztaacuten Sztaacutelingrad ma Volgograd neacuteven ismert 63

A magyar nyelvben haacuterom szoacute hozhatoacute kapcsolatba ezzel a toumlroumlk szoacuteval a szaacuter a reacutegi magyarban rsquovilaacutegos sziacutenű saacutergaacutes halvaacutenyrsquo jelenteacutesben adatolhatoacute amely a nyugati oacutetoumlroumlk sar aacutetadoacute alakra utal Ennek a koumlztoumlroumlk megfelelője a sāz rsquohalvaacutenyrsquo A rota cizmust tuumlkroumlzi a magyar de az elvaacutert sā gt sia gt ša vaacuteltozaacutes nem ment veacutegbe

58 BGA VII 139 A toumlbbi adatra Golden 1981 237ndash23959 Neacutemeth 1991 16860 Ligeti 1986 47861 Ligeti 1986 9562 Erdal 2007 86ndash8763 Roacutena-Tas Berta 2011 694

84

Az archaikus eacutes oumlsszeteacutetelekben fennmaradt saacuter (pl saacuterarany) rsquosaacutergarsquo egy nyugati oacute-toumlroumlk šār vagy šāriuml aacutetadoacute alakboacutel magyaraacutezhatoacute Ennek a keleti oacutetoumlroumlk sāriumlg rsquosaacutergarsquo a paacuterhuzamos alakja Veacuteguumll a saacuterga saacuterog magyar szoacute tartozik ide amely egy nyugati oacutetoumlroumlk šāriumlg formaacuteboacutel eredeztethető64

Oacutetoumlroumlk Nyugati oacutetoumlroumlk Magyarsāz rsquohalvaacuteny sār rsquohalvaacuteny szaacuter Sarkel Feheacuter vaacuter

šār rsquofeheacutersaacutergarsquo saacuter(arany) Šarkel Feheacuter vaacutersāzariumlġ gtsār+iumlġ gt

sariumlġ rsquosaacuterga šāriumlġ saacuterga saacuterog Šariumlgšiumln Feheacuteral-Bayḍāʾ

Az oacutetoumlroumlk sariumlġ egy maacutesodlagos sziacutenneacutev amely eredetileg rsquofeheacuterrsquo eacutes rsquosaacutergarsquo jelen-teacutesben lehetett hasznaacutelatban a keleti oacutetoumlroumlkben eacutes bizonnyal neacutehaacuteny nyugati nyelv-jaacuteraacutesban a rsquosaacutergarsquo jelenteacutes vaacutelt dominaacutenssaacute miacuteg a nyugati oacutetoumlroumlk kazaacuter eacutes csuvasos tiacutepusuacute nyelveiben a rsquofeheacuterrsquo vaacutelt meghataacuterozoacutevaacute A magyarba bekeruumllt saacuter eacutes saacuterga hangtanilag csuvasos kriteacuteriumokat hordoz de jelenteacutesben a koumlztoumlroumlkhoumlz igazo-dott Mindenestre a kazaacuter fővaacuteros neveacutet Šariumlgšiumln alakban rekonstruaacutelhatjuk eacutes ez hangalakjaacuteban valamint jelenteacuteseacuteben is csuvasos kriteacuteriummal rendelkezik E keacutet neacutev vizsgaacutelata arra utal hogy ennek alapjaacuten nem lehet eldoumlnteni a kazaacuter nyelv hova-tartozaacutesaacutet

Az 1980-as eacutevekben a kazaacuter nyelvű szoacutervaacutenyemleacutekek oumlsszegyűjteacutese a kuumlloumlnboumlző forraacutesokboacutel Golden eacuterdeme65 Ezen alapul a kazaacuterok nyelveacutenek meghataacuterozaacutesa Ligeti a kazaacuter glosszaacutek vizsgaacutelataacuteba bevonta a magyar nyelvben megőrződoumltt kazaacuter eredetű ciacutemeket s figyelembe vette meacuteg a kijevi kazaacuter leveacutel rovaacutesiacuteraacutesos hitelesiacuteteacuteseacutet Mindezek alapjaacuten arra az eredmeacutenyre jutott hogy a kazaacuter nyelv is a bulgaacuter-toumlroumlk aacuteghoz tartozik Ezzel persze eacutertelmeacutet vesztette a bulgaacuter-toumlroumlk terminus amelynek eacuteppen a kazaacuterral szemben volt jelentőseacutege Ezeacutert Ligeti egy reacutegi terminust uacutejiacutetott fel s uacutejra bevezette a csuvasos tiacutepusuacute nyelvek kifejezeacutest Ezzel megszűnt az a keacutenyszeriacutető koumlruumllmeacuteny hogy a magyar nyelv honfoglalaacutes előtti csuvasos tiacutepusuacute joumlveveacutenyszavai-nak forraacutesaacutet a Kazaacuter Kaganaacutetuson kiacutevuumll keressuumlk66

Marcel Erdal a kazaacuterok nyelveacutenek meghataacuterozaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletet 2007-ben meg-jelent tanulmaacutenyaacuteban miutaacuten aacutettekintette a rendelkezeacutesre aacutelloacute anyagot A csuvasos kriteacuteriumok alapjaacuten vizsgaacutelta a kazaacuter glosszaacutekat eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy keveacutessel toumlbb eacuterv szoacutel amellett hogy a kazaacuter nem csuvasos tiacutepusuacute nyelv67 Roacutena-Tas a magyar nyelv korai toumlroumlk anyagaacutet is bevonva a vitaacuteba nem laacutetja megalapozottnak Erdal veacutegkoumlvetkezteteacuteseacutet eacutes uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy mivel a magyar nyelvben 384 biz-tosnak minősiacutethető nyugati oacutetoumlroumlk joumlveveacutenyszoacuteboacutel 246 (64) a csuvasban is adatol-hatoacute a kazaacuter eacutes bulgaacuter koumlzoumltt nem lehetett doumlntő kuumlloumlnbseacuteg bdquoA magyar nyelv a toumlroumlk

64 Roacutena-Tas Berta 2011 691ndash695 776ndash77765 Golden 198066 Ligeti 1986 475ndash493 Zimonyi 1988 21867 Erdal 2007 89

85

joumlveveacutenyszavakat az ogur nyelvből (Oguric) vette aacutet amely mind a kazaacuterok mind a bulgaacuterok nyelve voltrdquo68

Miutaacuten a kazaacuter nyelv koumlztoumlroumlk voltaacutera feleacutepiacutetett a magyar nyelv honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak aacutetveacuteteleacutenek hagyomaacutenyos toumlrteacuteneti koncepcioacuteja megdőlt a 9 szaacutezadot megelőzően a magyarsaacuteg szaacutellaacuteshelyeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutet maacutes moacutedszerek-kel kell megkiacuteseacuterelni

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavai lehetőseacuteget adnak bizonyos toumlrteacuteneti koumlvet-kezteteacutesek levonaacutesaacutera Ezek koumlzuumll a noumlveacuteny- eacutes eacuteletfoumlldrajz az aacutetvett szavak kultuacuter-toumlrteacuteneti tanulsaacutegai illetve a kronoloacutegiai reacutetegek eacutes lehetseacuteges nyelvjaacuteraacutesok elvaacutelasz-taacutesa eacuterdemelnek kuumlloumln figyelmet

A noumlveacuteny- eacutes eacuteletfoumlldrajzi eacuterveket Zichy alapvető munkaacuteja oacuteta nagy figyelem oumlvezi mint azt Gombocz őstoumlrteacuteneti koncepcioacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa is tuumlkroumlzi Ligeti a noumlveacutenyfoumlldrajzi moacutedszerre toumlbbszoumlr is utal eacutes a som koumlrte eacutes szőlő szavak kapcsaacuten megjegyzi hogy ezek egyeacutertelműen a Kaukaacutezus videacutekeacutere mutatnak sőt a magyar szőlőműveleacutes maacutes toumlroumlk eredetű szakszavai (bor seprő) is ehhez a videacutekhez kapcsol-hatoacutek Mindezt megerősiacuteti hogy a toumlroumlk eredetű foumlldműveleacutest tuumlkroumlző szoacuteanyagunk is inkaacutebb a Kaukaacutezus előtereacutere mutat69

Roacutena-Tas a noumlveacutenyfoumlldrajzi moacutedszernek toumlbb tanulmaacutenyt szentelt70 A buumlkk dioacute gyertyaacuten gyeacutekeacuteny gyuumlmoumllcseacuteny gyűrűfa eacuteger komloacute komoacutecsin koumlkeacuteny kőris koumlrte mogyoroacute som toumllgy szavainkat vizsgaacutelta meg Megaacutellapiacutetotta hogy a dioacute gyeacutekeacuteny gyertyaacuten gyuumlmoumllcseacuteny gyűrűfa komoacutecsin kőris eacutes som szavunk csuvasos tiacutepusuacute joumlve-veacutenyszoacute miacuteg a buumlkk komloacute koumlkeacuteny koumlrte eseteacuteben nincs csuvasos kriteacuterium A toumllgy pedig alaacuten joumlveveacutenyszoacute a magyarban

Magyar Nyugati oacutetoumlroumlk Alaacuten Oszeacutetdioacute rsquoJuglansrsquo ǰiumlgaγgyeacutekeacuteny rsquoTypharsquo ǰekaumln ǰeken ǰeġen ǰegejnegyertyaacuten rsquoCarpinus betulusrsquo ǰartaγangyuumlmoumllcseacuteny rsquoCrataegusrsquo ǰemilčen71

gyűrűsup1 rsquoAcer Cornusrsquo ǰereγkomoacutecsin rsquoPhleum sprsquo kamiumllčan kamiumll rsquonaacutedrsquo qamiumll qamilkőris rsquoFraxinusrsquo kevruumlč lt kebruumlč kevruumlš kaeligrzsom rsquoCornusrsquo čum čum cym cumaeligbik buumlkk rsquoFagusrsquo bikkomloacute rsquoHumulus lupulusrsquo kumlaγ χumalag xomaeligllaeligg xumaeliglaeliggkoumlkeacuteny rsquoPrunus spinosarsquo koumlkaumln koumlkaumln kakon kokojaelig kokokoumlrte koumlrtveacutely rsquoPyrusrsquo kertve kertveliγ kertve kaeligrdo kerttumogyoroacute rsquoCoryllus avellanarsquo muńaraγ lt muŋur aeligŋūz aeligngozaeligtuumll toumllgy rsquoQuercusrsquo tuumllǰ tūldz toldzaelig

68 Roacutena-Tas Berta 2011 1176 1167ndash117669 Ligeti 1986 293ndash294 53170 Roacutena-Tas 2004 260ndash273 419ndash438 Roacutena-Tas 2005 205ndash213

86

A taacuteblaacutezat 14 noumlveacutenyneveacuteből nyolc eseteacuteben alaacuten megfelelő is adatolhatoacute ami arra utal hogy az alaacuten a toumlroumlk eacutes a magyar koumlzoumltt szoros nyelvi eacuterintkezeacutes lehetett Alaacuten eredetű a magyarban a toumllgy eacutes alaacuten eredetű toumlroumlk koumlzvetiacuteteacutessel a som komloacute Toumlroumlk eredetű a magyarban eacutes az alaacutenban a kőris koumlkeacuteny koumlrte gyeacutekeacuteny mogyoroacute komoacutecsin Veacutegezetuumll toumlroumlk eredetű a magyarban a buumlkk dioacute gyűrű(fa) gyertyaacuten gyuuml-moumllcseacuteny71 Mindez alapjaacuten egy viszonylag hosszan tartoacute eacuterintkezeacutest felteacutetelezhetuumlnk az alaacuten a nyugati-toumlroumlk eacutes a magyar nyelvű csoportok koumlzoumltt Roacutena-Tas szerint az alaacutenokra vonatkozoacute forraacutesokat is figyelembe veacuteve az alaacutenok lakhelye a KaukaacutezusndashDonndashAzovi-tenger keleti partja aacuteltal hataacuterolt teruumllet lehetett de alaacutenok eacuteltek a Kriacutem feacutelszigeten is72

A paleobotanikai elemzeacutest figyelembe veacuteve Roacutena-Tas szerint neacutegy teruumllet joumlhet szaacutemiacutetaacutesba az aacutetveacutetel lehetseacuteges helysziacutenekeacutent 1) a KubaacutenndashDon koumlzoumltti teruumllet 2) Kriacutem feacutelsziget 3) a Dnyesztertől nyugatra azaz Etelkoumlz 4) Kaacuterpaacutet-medence A Kriacutemet toumlrteacuteneti okboacutel kizaacuterva az alaacutebbi taacuteblaacutezat mutatja a lehetseacuteges alternatiacutevaacutekat

DonndashKubaacuten DonndashKubaacutenndashEtelkoumlz DonndashKubaacutenndashEtelkoumlzndashKaacuterpaacutet-medence

kőris toumllgy dioacute buumlkk gyertyaacuten gyuumlmoumllcseacuteny gyűrű mogyoroacute som

Miutaacuten a fanevek koumlzuumll a kőris eacutes toumllgy eseteacuten csak a DonndashKubaacuten videacuteke miacuteg a toumlbbi szoacute eseteacuteben ez a teruumllet is szoacuteba joumlhet raacuteadaacutesul az alaacutenndashtoumlroumlkndashmagyar eacuterint-kezeacutes is a Kubaacuten-Don koumlzoumltti teruumlletre tehető iacutegy Roacutena-Tas egyeacutertelműen hosszabb magyar tartoacutezkodaacutest teacutetelez fel a DonndashKubaacuten koumlzoumltti teruumlleten Keacutet elemre helyez meacuteg kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt Szerinte az eacuteletfoumlldrajzi adatok egyaacuteltalaacuten nem utalnak a Volga-videacutekre emellett az aacutetveacutetel toumlbb generaacutecioacutes egyuumltteacuteleacutest felteacutetelez73 A szavak oumlsszesseacutege ezt a hipoteacutezist alaacutetaacutemasztja de a Kaukaacutezus feleacute mutatoacute szavak jellegzetes műveltseacutegszavak ami bizonytalannaacute teszi a megaacutellapiacutetaacutes hiteleacutet

Roacutena-Tas 2011-ben az aacutetveacutetel helyeacutevel kapcsolatban meacuteg megemliacuteti hogy tenger szavunk valoacutesziacutenűleg a Fekete-tengerre vonatkozhatott valamint keacutet toumlroumlk eredetű szavunk a sőreg eacutes tok olyan halat jelentett amely a Fekete-tengerben eacutel74

Oumlsszefoglaloacutean azt mondhatjuk hogy a faneveink eacutes maacutes noumlveacutenyneveink halne-veink szőlő- eacutes borkultuacuteraacutenk arra utal hogy a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban a Kaukaacutezus előtere fontos szerepet jaacutetszhatott

Az aacutetvett szavak kultuacutertoumlrteacuteneti vallomaacutesaacuteroacutel Roacutena-TasndashBerta a koumlvetkezőkre hiacutevta fel a figyelmet A loacutetartaacutes szakszavai szemmel laacutethatoacutelag hiaacutenyoznak toumlroumlk jouml-veveacutenyszavaink koumlreacuteből Az a neacutehaacuteny szoacute mint pl csődoumlr gyeplő kamcsi kancsuka rsquoostorrsquo kangyiacutek rsquonyereghevederrsquo kantaacuter beacuteklyoacute eacutes aacuterkaacuteny rsquolasszoacutersquo maacutesodlagos jelentőseacute-gűek eacutes e szavak toumlbbseacutege kun eredetű Ez azt jelenti hogy a magyar nyelvben maacuter a toumlroumlk eacuterintkezeacutes előtt megvolt a lovasműveltseacuteg szoacutekincse Ez szembeoumltlő ha a maacutes-

71 Roacutena-Tas 2004 435 438 Roacutena-Tas 2005 207ndash20972 Roacutena-Tas 2004 43773 Roacutena-Tas 2004 437ndash43874 Roacutena-Tas Berta 2011 1148

87

fajta aacutellatokra vonatkozoacute anyagot is figyelembe vesszuumlk alacs rsquotarkarsquo aacutertaacuteny baraacuteg rsquohosszuacute szőrű kutyarsquo barom bika boumlgoumlly boumlleacuteny borjuacute buga csoumlk disznoacute gyapjuacute gya-pot iacuteroacute karaacutem kecske keacuterő keacuterődzik (meg)kiacutejc(esedik) rsquooumlsszetapad (kutya bundaacuteja)rsquo komondor koumlpec kuvasz kert kos koumldmoumln koumllyoumlk rsquofiatal aacutellatrsquo oacutel olloacute rsquokecskegidarsquo oumlkoumlr sajt serteacutes (serte) szűcs telek rsquomagasabban fekvő hely ahol az aacutellatok pihennek eacutes a traacutegya oumlsszegyűlikrsquo teve tinoacute tojik toklyoacute rsquoegyeacuteves juhrsquo tőzeg tulok tuacuteroacute tyuacutek uumlnő uumlvecs rsquonősteacuteny egyeacuteves juhrsquo uumlruuml eacutes vaacutelyuacute

A magyar nyelvbe keruumllt toumlroumlk testreacutesznevek nagy reacutesze aacutellati testreacuteszre vonat-kozott az aacutetadoacute nyelvben boka gyomor kar koumlldoumlk szakaacutell eacutes teacuterd De a koumlvetkező joumlveveacutenyszavak mint beacutelyeg bilincs csősz iker keacuteneső rsquohiganyrsquo eacutes komor vagy a kun kentreg rsquovadcsapdarsquo eacutes koumlmődoumlroumlg rsquouarsquo is az aacutellattartaacuteshoz kapcsoloacutednak Roacutena-Tas felteacutetelezi hogy a magyar nyelvű csoportok a toumlroumlkoumlkkel valoacute talaacutelkozaacutes előtt lovas vadaacuteszok lehettek

A foumlldműveleacuteshez kapcsolhatoacute szavak szaacutema jelentős arat aacuterok aacuterpa boglya borsoacute buacuteza csalaacuten csalit csepű dara eke enő rsquokoumlzoumls munka a foumlldműveleacutesbenrsquo gaz gyeacutekeacuteny gyepű gyom karoacute kataacuteng rsquoCichorium intybusrsquo kender kepe kobak keacuteve komloacute komoacutecsin rsquoPhleumrsquo koacuteroacute koumllyű koumlpű ocsuacute orsoacute őroumll sarloacute saacuterma rsquovadhagymarsquo soumlr szeacuterű szesz szoacuter tarloacute teleksup2 tiloacute torma

A szőleacuteszet-boraacuteszat eacutes a kerteacuteszet jelentőseacutegeacutere utalnak a koumlvetkező szavak aacutelta-lag rsquohordoacutersquo aacuteszok bor csiger rsquogyenge minőseacutegű borrsquo seprősup2 szőlő szűr gyuumlmoumllcs alma dioacute koumlkeacuteny koumlrte koumlrtveacutely som A viszonylag sok foumlldműveleacutesre kertgazdaacutelkodaacutesra eacutes szőlőtermeszteacutesre valamint bortermeleacutesre utaloacute szoacute magas sziacutenvonaluacute mezőgaz-dasaacutegi teveacutekenyseacutegre utal

A halaacuteszatnak is jelentős szaacutemuacute toumlroumlk eredetű terminusa van csabak kuumlllősup2 sőreg suumlllő toksup1 gyalom gyertya hajoacute szaka vejsze veacutek

A solymaacuteszat is sok toumlroumlk terminust vett aacutet bese turul herjoacute karvaly keselyű ki-koumlcseacuten oumllyv soacutelyom szongor torontaacutel tőr hurok A solymaacuteszat fontos szerepet jaacutetsz-hatott a vadaacuteszatban

Veacutegezetuumll a vallaacutesi taacutersadalmi eacutes politikai eacutelettel kapcsolatos szavak eseteacuteben is je-lentős toumlroumlk anyaggal szaacutemolhatunk baacutej biacuteroacute baacutelvaacuteny baacutetor betű boszorkaacuteny boumljt boumllcs boumlrtoumln buacutecsuacute bűn bűbaacutej bűvoumls csősz csoumlksup2 egyhaacutez eacuterdem erkoumllcs es(kuuml) erő eacutesz guumlgyű gyalaacutez gyanuacute gyarloacute gyaacutesz gyilkos gyoacutenik gyűlik gyűloumll harang idő ige igeacutez ildom imaacuted iacuter kelengye keacutep kiacuten koporsoacute korhaacuteny koumlnyv nyoumlgeacuter orvos oumlnik saacuterkaacuteny szaacutendok(laacuteda) taacuteltos tanuacute toumlrveacuteny uumll uumlnnep75

Kultuacutertoumlrteacuteneti vonatkozaacutesban az aacutellattenyeacuteszteacutes solymaacuteszat taacutersadalmi politikai eacutes vallaacutesi eacutelet toumlroumlk joumlveveacutenyszavai egy hagyomaacutenyos nomaacuted taacutersdalom leacuteteacutere utal-hatnak ugyanakkor a mezőgazdasaacuteggal kapcsolatos terminusok magas sziacutenvonalon aacutelloacute foumlldműveleacutesről kerteacuteszetről szőlő- eacutes borkultuacuteraacuteroacutel beszeacutelnek ami tuacutelmutat a nomaacuted eacuteletmoacuted keretein

Toumlrteacuteneti szempontboacutel fontos informaacutecioacutet nyuacutejthat a honfoglalaacutes előtti joumlveveacuteny-szavak kronoloacutegiai eacutes nyelvjaacuteraacutesi megoszlaacutesa Gombocz a koumlztoumlroumlk y- ~ magyar szoacute-kezdő gy- eacutes sz- megfeleleacutes moumlgoumltt keacutet bulgaacuter-toumlroumlk nyelvjaacuteraacutest felteacutetelezett Ligeti

75 Roacutena-Tas Berta 2011 1160ndash1162

88

nyelvtoumlrteacuteneti szempontboacutel a honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainkat oacute- eacutes kouml-zeacutepcsuvas reacutetegre osztja Oacutecsuvas jegynek minősiacuteti a rotacizmust eacutes lambdacizmust a magyar szoacutekezdő s- első szoacutetagbeli magyar i hangot eacutes magyar szoacutekezdő gy- eacutes sz- ~ koumlztoumlroumlk y- megfeleleacutest illetve a d megőrződeacuteseacutet az idő koumldmoumln eacutes egy(haacutez) szavakban Koumlzeacutepcsuvas jellegzetesseacutegek a koumlvetkezők a maacutessalhangzoacute utaacuteni d meg-felelői az eacuterdem ildomos kender koumlldoumlk valamint buacuteza eacutes tuacutezok szavainkban a gkq kieseacutese a maacutessalhangzoacute utaacuten (bular gyapot beacuter egy[haacutez] aacutertaacuteny tiloacute) a v- eacutes y-pro-teacutezis magaacutenhangzoacutek előtt eacutes koumlztoumlroumlk első szoacutetagbeli u helyeacuten a velaacuteris i (bika beacuteklyoacute Belaacuter Gyula)76

Ligeti ugyanakkor azt is hangsuacutelyozza hogy a szerinte mintegy neacutegyszaacutez eacuteven keresztuumll fennaacutelloacute toumlroumlkndashmagyar kapcsolatban nyilvaacuten nyelvjaacuteraacutesi kuumlloumlnbseacutegekkel is szaacutemolnunk kell Ligeti meacuteg oacutevatosan nyitva hagyta azt a lehetőseacuteget is hogy a ma-gyarsaacuteg a 6 szaacutezadban a Volga-videacuteken eacuterintkezeacutesbe keruumllhetett a volgai bulgaacuterok-kal Ennek a jelentőseacutegeacutet azonban sokkal kisebbnek veacutelte mint a keacutesőbbi kazaacuter eacuterint-kezeacutest amely a 7 szaacutezad koumlzepeacutetől a 830-as eacutevekig tarthatott Ligeti erre az intenziacutev nyelvi eacuterintkezeacutesre a bulgaacuterndashkazaacuter terminust hasznaacutelta Az eacuteletfoumlldrajzi koordinaacutetaacutek eacutes a foumlldműveleacutes aacuteltal kirajzolt teruumllet a Kazaacuter Kaganaacutetus teruumlleteacutere azaz a Kaukaacutezus előtereacutere utal ahol kb keacutetszaacutez esztendős tartoacutezkodaacutessal szaacutemol (kb 650ndash830)77 A 830 utaacuteni korszakra a kazaacuterndashkabar kifejezeacutest ajaacutenlotta eacutes hasznaacutelta 830 taacutejaacutera tette a Donon valoacute aacutetkeleacutest eacutes a kabar csatlakozaacutest amivel egy uacutej korszak kezdődik ame-lyet a kazaacuterndashkabar terminussal hataacuteroz meg Ennek lezaacuterulaacutesa a 10 szaacutezadra tehető amikor a kabarok nyelvileg beolvadtak a magyar nyelvű neacutepesseacutegbe Felveti tovaacutebbaacute hogy eacuterdemes lenne uacutejra megvizsgaacutelni a dunai bulgaacuterok toumlroumlk nyelvi emleacutekeit a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben78

Roacutena-Tas a toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink aacutetveacuteteleacutenek kronoloacutegiaacutejaacuteval kapcsolatban haacuterom reacuteteget kuumlloumlnboumlztet meg nyelvtoumlrteacuteneti eszkoumlzoumlkkel A botanikai terminu-sok koumlzuumll oumlt eseteacuteben egy nyugati oacutetoumlroumlk ǰ- a magyarban gy- gyeacutekeacuteny gyuumlmoumllcseacuteny gyertyaacuten gyűrűsup1 eacutes dioacute (lt gyivoacute) Ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik oumlsszesen 36 szoacutekezdő gy-vel rendelkező magyar szoacute A nyugati oacutetoumlroumlkben ǰ- keacutesőbb szabaacutelyosan č- lett eacutes ez keruumllt aacutet a magyarba palatalizaacutelt ś-keacutent amely szabaacutelyosan lett sz- Itt vilaacutegosan el-kuumlloumlnuumll keacutet kronoloacutegiai reacuteteg Ugyanakkor a nyugati oacutetoumlroumlkben kimutathatoacute eredeti szoacutekezdő č- a magyarban vagy š vagy č alakban őrződoumltt meg Miutaacuten som szavunk paleobotanikai szempontboacutel azokkal a terminusokkal lehet egyidős amelyekben a szoacutekezdő gy- van keacutepviselve Roacutena-Tas felteacutetelezte hogy a nyugati oacutetoumlroumlk ǰ- ~ magyar gy- illetve nyugati toumlroumlk č- ~ magyar š- megfeleleacutes egy kronoloacutegiai reacutetegbe tartozik A maacutesodik kronoloacutegiai reacuteteget a nyugati oacutetoumlroumlk ǰ- gt č- ~ magyar ś- gt s- megfeleleacutes jellemzi miacuteg a harmadikat a nyugati oacutetoumlroumlk č- gt č- ~ magyar ć gt č-

76 Ligeti 1986 525ndash52977 Ligeti 1986 530ndash53178 Ligeti 1986 531ndash534

89

1 Nyugati oacutetoumlroumlk ǰ rarr Korai M ǰ gt d gyeacutekeacuteny 36 szoacute1 Nyugati oacutetoumlroumlk č rarr Keacutesei M č gt M š som sarloacute sajt saru

30 szoacute2 Nyugati oacutetoumlroumlk ǰ gt č rarr Keacutesei M ś gt M s szaacuterny szeacutel szer szeacuterű

szőlő szűcs3 Nyugati oacutetoumlroumlk č gt č rarr Keacutesei M ć gt M č csaacutekaacuteny csalaacuten csali

20 szoacute

Roacutena-Tas Berta 2011 1149

A 36 oacutetoumlroumlk y- ~ nyugati oacutetoumlroumlk ǰ ~ magyar gy- eseteacuteben csupaacuten egy szoacuteban ma-radt meg a szoacuteveacutegi gutturaacutelis (k g) a gyermek eseteacuteben amely szaacutemos probleacutemaacuteval terhelt ugyanez eacuterveacutenyes az oacutetoumlroumlk y- ~ nyugati oacutetoumlroumlk ǰ ~ magyar sz- szavainkra A nyugati oacutetoumlroumlk č ~ magyar š- megfeleleacutesekneacutel a szoacuteveacutegi gutturaacutelis elsorvadt a sarloacute saru seprű somlyoacute sűrű szavainknaacutel egyeduumll a sereg kifejezeacutesben őrződoumltt meg

Tipikus csuvas jegynek tekinthető a s gt š hosszuacute a vagy i előtt 16 szavunkban (saacuter saacuterga saacuterkaacuteny sebes seacutert seper serke serte siacutek sima sioacute serleg soumlr sőreg suumlly suumlv) Ugyanakkor 9 olyan szavunk is van amelyben nem toumlrteacutent meg ez a vaacuteltozaacutes (szaacutel szaacutem szaacuter szesz szeacutep sziacuten szirony szirt szuacutenyog) amit keacutetfeacutelekeacuteppen magyaraacutezhatoacute a hosszuacute a gt ia vaacuteltozaacutes előtt leroumlviduumllt a magaacutenhangzoacute vagy az elsődleges vagy maacute-sodlagos i előtti s gt š vaacuteltozaacutes meacuteg nem eacutert veacuteget a magyarndashtoumlroumlk nyelvi eacuterintkezeacutes koraacuteban

A szoacuteveacutegi gutturaacutelisok az egyszoacutetaguacute szavakban a koumlvetkezőkeacuteppen viselkednek a magyarban a szoacuteveacutegi -k megőrződik csak csoumlk csoumlkik keacutek ok siacutek szeacutek szoumlkik tok de a szoacuteveacutegi -g elsorvad bő buacute A toumlbbszoacutetaguacute szavakban maacutes a helyzet aacuteltalaacuteban a szoacuteveacutegi gutturaacutelisok eltűntek a csuvasban eacutes a magyarban egyes esetekben (sereg uumlszoumlg aacuteszok homok) azonban a magyar megőrizte az eredeti szoacuteveacuteget

Kilenc esetben a prototoumlroumlk -k is megőrződoumltt (aacuterok csanak gyermek hurok koumll-doumlk oumlroumlk teleksup1 tuacutezok veacutertelek) haacuterom esetben a prototoumlroumlk -k a nyugati oacutetoumlroumlkben -g lett ami a magyarban is tuumlkroumlződoumltt (aacuteltalag beacutelyeg eacutes szuacutenyog) Neacutegy esetben a keleti oacutetoumlroumlkhoumlz hasonloacutean megőrizte a magyar a szoacuteveacutegi -g-t serleg sereg uumlszoumlg eacutes vendeacuteg Ezt a csoportot Roacutena-Tas egyeacutertelműen a 3 nyugati oacutetoumlroumlk reacutetegbe sorolta

A labiaacutelis magaacutenhangzoacutek diftonguson keresztuumll protetikus v-t vettek fel a csuvas-ban 34 nyugati oacutetoumlroumlk joumlveveacutenyszavunkban a szoacutekezdő labiaacutelis megmaradt Neacutegy esetben labiaacutelis a illetve aacute hang lett a magyarban (aproacute arat aacutepol aacuteporodik) keacutet esetben kun szoacuteroacutel lehet szoacute (ontok oumlzoumln) miacuteg tovaacutebbi keacutet szoacute vitatott A megmaradt 26-naacutel aacuteltalaacuteban a szoacuteveacutegi gutturaacutelisok eltűntek (idő ocsuacute olcsoacute ondoacute orsoacute) de keacutet esetben megőrződtek (vendeacuteg veacutertelek) Nyolc szavunkban tuumlkroumlződik a protetikus v vaacutej vaacutelyuacute vejsze veacutek vendeacuteg versup1 veacutertelek (v)imaacuted Mivel ezek egy reacuteszeacuteben maacuter a szoacuteveacutegi gutturaacutelis megőrződoumltt ezt a csoportot is a 3 nyugati oacutetoumlroumlk reacutetegbe so-rolhatjuk

A rotacizmust mutatoacute 14 szavunk (borjuacute goumlreacuteny gyűrűsup2 iker karoacute koporsoacute oumlkoumlr saacutersup1 szaacuter szűr tar tenger teacuterd tűrsup1) koumlzuumll a szoacuteveacutegi gutturaacutelis eltűnt a koumlvetkezőkben borjuacute gyűrűsup2 karoacute koporsoacute Ez azt jelzi hogy a nyugati oacutetoumlroumlk első eacutes maacutesodik pe-

90

rioacutedusa joumlhet szoacuteba A lambdacizmus eseteacuteben maacutes a helyzet A haacuterom szoacute deacutel dől koumllyoumlk koumlzuumll az utolsoacuteban nyilvaacutenvaloacutean megőrződoumltt a szoacuteveacutegi gutturaacutelis az első kettőben pedig szoacutekezdő d- talaacutelhatoacute t- helyett Ugyanakkor a prototoumlroumlk š a nyugati oacutetoumlroumlkben lč a magyarban č vagy lč alakban jelentkeznek boumllcső bocsaacutet buacutecsuacute gyuuml-moumllcs gyuumlmoumllcseacuteny komoacutecsin tanaacutecs szavainkban Koumlzuumlluumlk kettő eseteacuteben (boumllcső buacutecsuacute) a szoacuteveacutegi gutturaacutelis eltűnt Ebből Roacutena-Tas arra koumlvetkeztetett hogy magyar nyelv előszoumlr a nyugati oacutetoumlroumlk lč-t tartalmazoacute szavakat vette aacutet feltehetően az első eacutes maacutesodik perioacutedusban miacuteg az l aacutetveacutetele a keacutesei harmadik korszakra esett A szoacutekezdő d- megjeleneacutese tehaacutet a harmadik korszakhoz koumlthető eacutes a dől eacutes deacuter melleacute a dara szoacute is ide sorolhatoacute Ennek analoacutegiaacutejaacutera a goumlreacuteny gaz goumldeacuteny guumlzuuml eseteacuteben jelentkező szoacutekezdő g- ugyancsak ezt a reacuteteget gyarapiacutetja

Ebbe a harmadik reacutetegbe sorolhatoacute meacuteg a buacuteza eacutes tuacutezok szavunk ahol a g utaacuteni d reacuteshanguacutesodaacutesa szabaacutelyosan tuumlkroumlződoumltt a magyar z-ben

Veacuteguumll a szoacutekezdő k- eacuterdemel figyelmet 76 magyar joumlveveacutenyszavunk tartalmaz szoacutekezdő k-t 38 meacutely hangrendű eacutes 38 magas hangrendű szoacuteban A nyugati oacutetoumlroumlk dialektusaacuteban elkezdődoumltt a k gt χ vaacuteltozaacutes amely neacutegy esetben a magyarban is je-lentkezett hajoacute harang herjoacute homok Keacutesőbb ez aacuteltalaacutenossaacute vaacutelhatott ugyanis a vol-gai bulgaacuter feliratokon eacutes a csuvasban ez a vaacuteltozaacutes veacutegbement

1 korszak OT y- ~ M gy- -kg gt Oslash OT z ~ M r M -lcs-2 korszak OT y- ~ M sz- OT z ~ M r M -lcs-3 korszak v-proteacutezis M -k -k gt -g OT gd ~ M z OT š ~ M l OT k ~ M h

Roacutena-Tas veacutelemeacutenye szerint a harmadik korszakban jelentkező szoacutekezdő t- eacutes k- zoumlngeacutesedeacutese (deacutel dől dara goumlreacuteny goumldeacuteny) az oguz nyelvekre jellemző sajaacutetsaacuteg iacutegy felteacutetelezhető hogy egy nyugati oacutetoumlroumlk oguz izoglossza jelenseacuteggel aacutellhatunk szemben Tehaacutet a harmadik korszakban maacuter szaacutemolhatunk egy nem csuvasos tiacutepusuacute nyelvvel is mint aacutetadoacuteval Az oumlroumlk hurok beacutelyeg szavak illetve a szoacutekezdő d- eacutes g- mindenesetre erre utal79

Mindezek alapjaacuten Ligeti eacutes nyomaacuteban Roacutena-Tas eacutes Berta haacuterom-neacutegyszaacutez eacuteves nyelvi eacuterintkezeacutest laacutet indokoltnak szemben azokkal a toumlrteacuteneacuteszekkel eacutes reacutegeacuteszek-kel akik a magyarok Fekete-tenger koumlzeli szaacutellaacutesteruumlletre huacutezoacutedaacutesaacutet viszonylag keacutesei időpontra aacuteltalaacuteban 750 taacutejaacutera vagy a 830-as eacutevekre helyezik eacutes a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak aacutetveacuteteleacuteben vagy a kabarok vagy a Kaacuterpaacutet-medencei toumlroumlk nyelvű avarok vagy a dunai bulgaacuterok meghataacuterozoacute szerepeacutet hangsuacutelyozzaacutek Foumlldrajzi eacuterte-lemben ennek a nagyobb reacutesze a Kaukaacutezus előtereacutere eacutes a Fekete-tenger melleacutekeacutere esett A kuumlloumlnboumlző kronoloacutegiai reacutetegek eacutes a noumlveacutenyfoumlldrajzi valamint a kultuacutertoumlrteacute-neti eacutervek azt taacutemasztjaacutek alaacute hogy a honfoglaloacute magyarok nyelve tartoacutes toumlroumlk nyelvi hataacutesnak volt kiteacuteve Ezt a nyelvi eacuterintkezeacutest toumlrteacuteneti okokboacutel a kelet-euroacutepai steppe videacutekeacutere tehetjuumlk Mint laacutettuk Ligeti a korai volgai bulgaacuter hataacutes lehetőseacutegeacutet nyitva hagyta amit azonban a toumlrteacuteneti eacutervek nem taacutemogatnak Roacutena-Tas noumlveacutenyfoumlldrajzi

79 Roacutena-Tas Berta 2011 1149ndash1159

91

okokboacutel a VolgandashKaacutema videacutekeacutet zaacuterta ki a lehetseacuteges nyelvi eacuterintkezeacutesek teruumlletei kouml-zuumll A Kr u 5ndash9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenetet Roacutena-Tas a koumlvetkezőkeacuteppen rekonst-ruaacutelta a 6 szaacutezad veacutegeacuten a kubaacuteni bulgaacuterok helyeacutere bekoumlltoumlztek a magyarok az Uraacutel videacutekeacuteről ahol a Kazaacuter Kaganaacutetusba illeszkedtek bele A 670-es eacutevekben amikor a Kuvrat-feacutele birodalmat megdoumlntoumltteacutek a kazaacuterok ndash minek koumlvetkezteacuteben az ono-gundur birodalom neacutepeinek egy reacutesze elkoumlltoumlzoumltt ndash a magyarsaacuteg vette birtokba a Dnyepertől nyugatra elteruumllő teruumlleteket 800 taacutejaacuten csatlakoztak hozzaacutejuk a kaba-rok80 Az iacuterott forraacutesok nem tudnak a magyarokroacutel a 9 szaacutezad előtt iacutegy ezek maacutes ismert toumlrteacuteneti esemeacutenyekhez kapcsolt felteveacutesek

80 Roacutena-Tas 1996 248

Don

Dnyeper

Meotisz

F

e k e t e - t e n g e rDuna

Tisza

Dnyeszter

Odera

Visztula

B a l t i

- t e

n g

e r

Kaacutema

Uraacutel

A r a

l - t

oacute

K a s z p i - t e n g e r

F

i n n - ouml b ouml l

Volga

B I Z Aacute N C I C S Aacute S Z Aacute R S Aacute G

U r aacute l - h e g y s eacute g

BULGAacuteRORSZAacuteG

horvaacutetok

Szaacuteva

vlachok gruacutezok

Oka

enyecek

osztjaacutekok

(hantik)Ob

vogulok(manysik)

Irtis

Eacuteszaki-Dvina

szoumllkupok

OBI-UGORvotjaacutekok

(udmurtok)z uuml r j eacute n e k

UGOR

csuvasok

merjaacutek

cseremiszek

(marik)

muromaacutek

mordvinok

voacutetokeacutesztek

liacutevek

vepszeacutekfinn toumlrzsek

b a l t i t ouml r z s e k

poroszok

k a z

aacute r o

k

b e s e n y k

a l aacute n o k

oumlrmeacutenyekBizaacutenc

Derbent

Kubaacuten

dunai bulgaacuterok

szerbek

kaacutelizok

895ndash896

900ndash901

aacute r p aacute t o k

s z l aacute

v

t

ouml r

z s

e k

Finnugor neacutepekEgyeacuteb neacutepek

ligetes steppe

faacutetlan steppe

12 Az ősmagyarsaacuteg vaacutendorlaacutesa Roacutena-Tas nyomaacuten

92

A bizaacutenci latin eacutes muszlim forraacutesok az euraacutezsiai steppe 4ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteről

A mongol kor előtt Kelet-Euroacutepaacuteban haacuterom nomaacuted birodalommal (hun avar eacutes ka-zaacuter) eacutes szaacutemos toumlrzsszoumlvetseacuteggel (szabiacuter ogur onogur bulgaacuter magyar besenyő eacutes kun) szaacutemolhatunk Ezeknek a birodalmaknak eacutes toumlrzsszoumlvetseacutegeknek a toumlrteacuteneti vizsgaacutelataacutet nagyban megneheziacuteti hogy nincsenek belső forraacutesaik A Tuumlrk Birodalom az egyetlen amelyről sajaacutet kuacutetfők alapjaacuten rendelkezuumlnk megbiacutezhatoacute adatokkal (az Orhon voumllgyeacutenek rovaacutesiacuteraacutesos feliratai) ezeacutert kuumlloumlnoumlsen tanulmaacutenyozaacutesra eacuterde-mes a nomaacutedokkal foglalkozoacute toumlrteacuteneacuteszek szaacutemaacutera81

A kelet-euroacutepai nomaacutedokra vonatkozoacute forraacutesokat a szomszeacutedos birodalmak iacuteraacutes-tudoacutei jegyezteacutek le Ezek koumlzuumll haacuterom volt meghataacuterozoacute jelentőseacutegű a keacutesei Roacutemai Birodalom eacutes nyugat-euroacutepai utoacutedaacutellamai latin nyelven őriztek meg informaacutecioacutekat a goumlroumlg forraacutesokat a Bizaacutenci Birodalom szolgaacuteltatta eacutes veacuteguumll az iszlaacutem felemelkedeacutese eacutes a vilaacutegbirodalommaacute noumlvő kalifaacutetus az arab eacutes perzsa nyelvű kuacutetfők megjeleneacuteseacutet tette lehetőveacute ezek első viraacutegkora a 9ndash11 szaacutezadra tehető

Az euraacutezsiai steppe nyugati feleacuten eacutelő 5ndash13 szaacutezadi nomaacutedokra vonatkozoacute forraacute-sok feldolgozaacutesa adhat alapot hogy a korai magyar toumlrteacuteneti kutataacutesban előre lehes-sen leacutepni

Sinor Deacutenes kezdemeacutenyezeacuteseacutere laacutetott neki Aalto eacutes Pekkanen hogy oumlsszeaacutelliacutetsaacutek az euraacutezsiai steppe toumlroumlk mongol eacutes finnugor nyelvű neacutepeire vonatkozoacute latin forraacutes-gyűjtemeacutenyt A szerzőpaacuteros az oacutekori eacutes kora koumlzeacutepkori időszak feldolgozaacutesaacutet tűzte feladatul A 9 szaacutezad első fele az avar birodalom bukaacutesa volt az anyaggyűjteacutes kro-noloacutegiai hataacutera A keacutet koumltet a neacutep- eacutes toumlrzsneveket illetve a kapcsoloacutedoacute szemeacutelyne-veket ciacutemeket eacutes foumlldrajzi neveket tartalmazza a vonatkozoacute latin forraacutesreacuteszletekkel a meacuterv adoacute kiadaacutesokboacutel ideacutezve82

Moravcsik Gyula a magyar bizantinoloacutegia kiemelkedő alakja a koumlzeacutepkori toumlroumlk nyelvű neacutepekre vonatkozoacute goumlroumlg forraacutesok kutataacutesaacutera oumlsszpontosiacutetotta a figyelmeacutet A bizaacutenci forraacutesokboacutel oumlsszegyűjtoumltte a toumlroumlk nyelvű neacutepekre vonatkozoacute adatokat Előszoumlr magyar nyelven tette koumlzzeacute a munkaacutet majd Byzantinoturcica ciacutemen neacuteme-tuumll jelent meg 1958-ban amely a bizantinoloacutegia keacutezikoumlnyve lett Az első koumltetben a toumlroumlk nyelvű neacutepek toumlrteacuteneteacutenek roumlvid oumlsszefoglalaacutesa olvashatoacute a hunok ogurok avarok kazaacuterok besenyők kunok bulgaacuterok szeldzsukok eacutes magyarok toumlrteacutenete a teljes vonatkozoacute maacutesodlagos irodalommal Ezutaacuten a forraacutesok ismerteteacutese koumlvet-kezik a kritikai kiadaacutesok keacuteziratok eacutes irodalom bemutataacutesaacuteval A maacutesodik koumltet a goumlroumlg feljegyzeacutesű neacutepneveket toumlrzsneveket szemeacutely- eacutes foumlldrajzi neveket tartal-mazza aacutebeacuteceacutesorrendben Az egyes ciacutemszavak a forraacutesokban olvashatoacute kuumlloumlnboumlző neacutevformaacutekboacutel interpretaacutecioacuteikboacutel goumlroumlg adatokboacutel eacutes a veluumlk kapcsolatos iroda-lomboacutel aacutellnak83

81 Uacutej kiadaacutesa magyar fordiacutetaacutessal Berta 200482 Aalto Pekkanen 198083 Moravcsik BT IndashII

93

A neacutemet koumlzeacutepkorkutataacutes egy monumentaacutelis kutataacutest indiacutetott el Glossar zur fruumlh-mittelalterlichen Geschichte im oumlstlichen Europa84 ciacutemmel amely tervbe vette a kora koumlzeacutepkori Kelet-Euroacutepaacutera vonatkozoacute latin goumlroumlg eacutes szlaacutev nyelvű forraacutesok teljes fel-dolgozaacutesaacutet Az eredeti ceacutel az volt hogy a szlaacutev nyelvű neacutepek kialakulaacutesaacutenak folya-mataacutet taacuterjaacutek fel amelyet teacuterben a Volga eacutes Elba koumlzoumltti teruumlletre eacutes a Balkaacutenra ter-jesztettek ki a 6 eacutes 13 szaacutezad koumlzoumltti időszakban A latin forraacutesok vonatkozaacutesaacuteban a 900 eacutev lett a felső hataacuter miacuteg a goumlroumlgoumlk eseteacuteben 1025 A szlaacutev nyelvű neacutepek mellett a Kelet-Euroacutepa nomaacutedjaira vonatkozoacute forraacutesokat is feldolgoztaacutek iacutegy elkeacuteszuumlltek a hu-nokra avarokra bulgaacuterokra kazaacuterokra magyarokra eacutes besenyőkre vonatkozoacute ciacutem-szavak is Ezek a koumlvetkező adatokat tartalmazzaacutek a neacutevforma eacutes annak vaacuteltozatai a ciacutemre vonatkozoacute passzusok a kuumlloumlnboumlző forraacutesokboacutel maacutes a teacutemaacutekhoz kapcsoloacutedoacute utalaacutesok szakirodalom Az A sorozat a latin forraacutesokat tartalmazza eacutes eddig haacuterom koumltet laacutetott napvilaacutegot az a-toacutel a d-ig miacuteg a B sorozat a goumlroumlg adatokat foglalja ma-gaacuteban eacutes csupaacuten az alfa betűs neveket adtaacutek ki egy koumltetben Emellett heacutet kiegeacutesziacutető koumltetet publikaacuteltak A latin forraacutesok ceacutedulaanyaga a Muumlnster Universitaumlt Abteilung fuumlr Osteuropaumlischen Geschichte des Historischen Seminars egyik irodaacutejaacuteban meg-talaacutelhatoacute A goumlroumlg anyagot elvitteacutek Berlinbe ahol a Prosopographie der mittelbyzan-tinischen Zeit (641ndash867) nevű kutataacutes alapjaacutet keacutepezi A Glossarban a kelet-euroacutepai nomaacutedok koumlzuumll az avarokra vonatkozoacute latin eacutes goumlroumlg ciacutemszavak megjelentek a bul-gaacuterokra csak a latin anyag laacutetott napvilaacutegot

A szegedi egyetemen az 1990-es eacutevek elejeacuten indiacutetottunk egy olyan programot amelynek a kereteacuteben tervbe vettuumlk a koumlzeacutepkori kelet-euroacutepai nomaacutedokra vonat-kozoacute forraacutesanyag oumlsszegyűjteacuteseacutet illetve azok magyar fordiacutetaacutessal eacutes kommentaacuterral toumlrteacutenő kiadaacutesaacutet Az első jelentős leacutepeacutes Szaacutedeczky-Kardoss Samu neveacutehez fűződik aki az avarokroacutel szoacuteloacute latin eacutes goumlroumlg forraacutesanyagot dolgozta fel A vonatkozoacute reacuteszeket magyarra fordiacutetotta eacutes bőseacuteges filoloacutegiai eacutes toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal laacutetta el A kouml-tet 1998-ban laacutetott napvilaacutegot85 Olajos Tereacutezia a 9 szaacutezadi az Avar Kaganaacutetus bu-kaacutesa utaacuteni avarok forraacutesait tette koumlzzeacute86 1979ndash80-ban Szaacutedeczky-Kardoss Samu oumlsz-szeaacutelliacutetotta a korai bulgaacuterok goumlroumlgndashlatin forraacutesainak fordiacutetaacutesaacutet is 480-toacutel a Balkaacutenra toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutesig azaz 680-ig amely keacuteziratban rendelkezeacutesre aacutell87 Taniacutetvaacutenya Farkas Csaba a Tuumlrk Birodalom toumlrteacuteneteacutenek latin eacutes goumlroumlg forraacutesanyagaacutet gyűjtoumltte egybe valamint fordiacutetotta le eacutes doktori eacutertekezeacuteskeacutent sikeresen megveacutedte 1998-ban 2012-ben jelent meg Olajos Tereacuteziaacutetoacutel Theophuumllaktosz Szimokatteacutesz toumlrteacuteneti mono-graacutefiaacutejaacutenak fordiacutetaacutesa toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal88

A kelet-euroacutepai nomaacutedokra vonatkozoacute muszlim forraacutesanyag feldolgozaacutesaacuteban jelentős fordulatot hozott Minorsky munkaacutessaacutega A Ḥudūd al-ʿĀlam89 angol fordiacute-

84 Glossar A I II III B Glossar Beiheft 1ndash785 Szaacutedeczky-Kardoss 199886 Olajos 200187 Szaacutedeczky-Kardoss S A bolgaacuter toumlrteacutenelem forraacutesai Asparuch előtt keacutezirat Szeged 1979

198088 Olajos 201289 Minorsky 1937

94

taacutesa eacutes a kimeriacutető filoloacutegiai kommentaacuterok illetve al-Marwazī90 a toumlroumlkoumlket eacutes Kiacutenaacutet eacuterintő fejezeteinek hasonloacute feldolgozaacutesa mind a mai napig uacutettoumlrő jellegűek Az orosz nyelvű szakirodalomboacutel Zahoder keacutet koumltete eacuterdemel kuumlloumlnoumls figyelmet amelyekben Kaspijskij svod ciacutemen adott ki a 9ndash10 szaacutezadi Kelet-Euroacutepaacutera vonatkozoacute forraacutesreacutesz-leteket91 Uacutejabban Asadov a toumlroumlkoumlkre vonatkozoacute korai muszlim forraacutesokkal illetve Kumekov a Kazak-steppeacutere vonatkozoacute korai muszlim foumlldrajziacuteroacutek eacutes utazoacutek hiacuteradaacute-saival foglalkozott92 A korai Rusz toumlrteacuteneteacutere vonatkozoacute keleti (arab perzsa eacutes heacute-ber) forraacutesokboacutel aacutelliacutetott oumlssze egy chrestomatiaacutet Kalinina Konovalova eacutes Petruhin93 A lengyel orientalistaacutek Lewicki vezeteacuteseacutevel kezdteacutek el a szlaacutev nyelvű neacutepekre vo-natkozoacute arab forraacutesok oumlsszegyűjteacuteseacutet eacutes kiadaacutesaacutet94 Mivel a szlaacutev nyelvű neacutepek toumlr-teacutenete elvaacutelaszthatatlan maacutes kelet-euroacutepai neacutepekeacutetől a gyűjteacutes tartalmazza azokat a passzusokat is amelyek a nomaacuted eacutes erdőlakoacute neacutepekre vonatkoznak Iacutegy keruumlltek be az anyagba a kazaacuterokat volgai bulgaacuterokat magyarokat eacutes maacutes finnugor eacutes toumlroumlk nyelvű neacutepeket eacuterintő informaacutecioacutek A Źroacutedła arabskie do dziejoacutew słowiańszczyzny első koumltete a koumlvetkező szerzők vonatkozoacute reacuteszeit tartalmazza al-Huwārizmī Ibn Hurdādbih al-Ğāhiz al-Farġānī Ibn Qutayba al-Balādurī eacutes al-Yaʿqūbī műveinek arab reacuteszletei lengyel eacutes latin fordiacutetaacutessal bő kommentaacuterokkal A maacutesodik koumltet keacutet reacuteszből aacutell az első Ibn al-Faqīh eacutes keacutet maacutesik kisebb jelentőseacutegű szerző vonatkozoacute tudoacutesiacutetaacutesait miacuteg a maacutesodik Ibn Rusta Kelet-Euroacutepa neacutepeit taacutergyaloacute fejezeteit tartal-mazza A harmadik koumltetben pedig Ibn Faḍlān 922-es a volgai bulgaacuter uralkodoacutehoz ellaacutetogatoacute koumlvetseacuteg tagjaacutenak uacutetijelenteacutese talaacutelhatoacute A negyedikben a kuumlloumlnboumlző mu-tatoacutek kaptak helyet

A korai muszlim forraacutesok Belső-Aacutezsia eacutes Kelet-Euroacutepa nomaacutedjairoacutel is alapvető informaacutecioacutekat tartalmaznak Erre a szakteruumlletre a magyar kutataacutes kuumlloumlnoumls figyel-met fordiacutetott maacuter a 19 szaacutezad veacutegeacuten Az aacutettoumlreacutest Kmoskoacute Mihaacutely munkaacutessaacutega hozta aki a muszlim foumlldrajzi eacutes toumlrteacuteneti irodalom egeacuteszeacutet feldolgozta az euraacutezsiai steppe koumlzeacutepkori neacutepeinek szempontjaacuteboacutel Halaacutela megakadaacutelyozta abban hogy hatalmas munkaacutejaacutet koumlzzeacutetegye Czegleacutedy Kaacuteroly mutatta be a keacutezirati hagyateacutekot reacuteszlete-sen95 Kmoskoacute haacuterom koumltetben a foumlldrajzi irodalmat eacutes keacutet koumltetben a toumlrteacutenetiacuteroacute-kat gyűjtoumltte oumlssze A haacuterom megjelent foumlldrajzi koumltet koumlzuumll az első Ibn Hurdādbih Ibn al-Faqīh Qudāma Ibn Rusta96 a maacutesodik al-Iṣṭahrī Ibn Ḥawqal al-Muqaddasī al-Masʿūdī eacutes al-Bakrī97 a harmadik pedig Yāqūt al-Qazwīnī al-Dimišqī Abū-l-Fidā ʾ 98 művei vonatkozoacute reacuteszeinek magyar fordiacutetaacutesaacutet eacutes a toumlrteacuteneti kommentaacutero-kat tartalmazza A toumlrteacutenetiacuteroacutek koumlzuumll al-Balādurī al-Yaʿqūbī al-Dīnawarī al-Ṭabarī

90 Minorsky 194291 Zahoder 1962 196792 Asadov 1993 Kumekov 201093 Kalinina Konovalova Petruhin 200994 Źroacutedła I II1 II2 III95 Czegleacutedy 1954 23ndash6696 Kmoskoacute I197 Kmoskoacute I298 Kmoskoacute I3

95

Saʿīd ibn Biṭrīq Agapios ibn Qusṭanṭīn al-Maqdisī al-Bīrūnī al-Taʿālibī Ibn Miskawayh Illeacutes Nesībīn Ibn al-Atīr vonatkozoacute reacuteszei vaacuternak meacuteg kiadaacutesra

Kmoskoacute a muszlim forraacutesok mellett feldolgozta a sziacuter irodalom steppei vonatko-zaacutesuacute forraacuteshelyeit is Neacutegy egyseacutegre osztva koumlzli a fordiacutetaacutesokat eacutes a toumlrteacuteneti kom-mentaacuterokat A sziacuter Nagy Saacutendor legenda Pszeudo-Zakariaacutes Rhetor műveacutenek foumlld-rajzi fuumlggeleacuteke Kivonatok sziacuter kroacutenikaacutekboacutel Kivonatok sziacuter hagiografikus művekből Felfoumlldi Szabolcs szerkeszteacuteseacuteben a koumltet 2004-ben jelent meg99 A toumlroumlk neacutepekre vo-natkozoacute sziacuter forraacutesok uacutej feldolgozaacutesaacutet veacutegezte el Mark Dickens aki 2008-ban sikere-sen megveacutedte a teacutemaacuteban iacutert PhD-disszertaacutecioacutejaacutet100

Kmoskoacute Mihaacutely oumlsszeaacutelliacutetott meacuteg egy neacutemet nyelvű munkaacutet Gardīzīrsquos Abhandlung uumlber die Staumlmme der Tuumlrken ciacutemen amely Gardīzī toumlroumlk neacutepekre vonatkozoacute fejezete-inek neacutemet fordiacutetaacutesa melleacute meacuteg Ibn Rusta eacutes al-Bakrī paacuterhuzamos helyeit is koumlzoumllte toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal Hansgerd Goumlckenjannal koumlzoumlsen ellenőriztuumlk eacutes javiacutetot-tuk a neacutemet fordiacutetaacutest eacutes kiegeacutesziacutetettuumlk tovaacutebbi szerzőkkel (Marwazī Ḥudūd) eacutes uacutej kommentaacutert iacutertunk a szoumlvegekhez A teljesen aacutetdolgozott uacutej koumltetet 2001-ben tettuumlk koumlzzeacute101 A Ğayhānī-hagyomaacuteny magyar fejezeteacutenek rekonstrukcioacutejaacutet eacutes uacutej elemzeacute-seacutet a kelet-euroacutepai steppeacutere vonatkozoacute forraacutesanyag eacutes szakirodalom feldolgozaacutesaacuteval 2005-ben jelentettem meg102

A forraacuteskiadaacuteson tuacutel teacutemavezeteacutesemmel keacuteszuumllt el toumlbb toumlrteacuteneti taacutergyuacute PhD-dolgozat amely a koumlzeacutepkori steppetoumlrteacutenet egy-egy leacutenyeges reacuteszeacutet dolgozta fel Dobrovits Mihaacutely a Tuumlrk Birodalom toumlrteacuteneteacutenek monografikus megiacuteraacutesaacutera vaacutellalko-zott103 A tuumlrkoumlk a steppeacutet hatalmuk alaacute gyűrteacutek Mandzsuacuteriaacutetoacutel a Kriacutemig ezzel leacutetre-hozva egy oacuteriaacutesi kiterjedeacutesű birodalmat amelyben a javak aacuteruk eacutes eszmeacutek Kiacutenaacutetoacutel Perzsiaacuten aacutet Bizaacutencig szabadon aacuteramolhattak mindkeacutet iraacutenyban Dobrovits elsőkeacutent dolgozta fel a tuumlrkoumlk toumlrteacuteneteacutet oumlnaacutelloacute monograacutefiaacuteban ahol a belső eacutes kuumllső forraacutesok aacutettekinteacuteseacutet koumlveti egy foumlldrajzi eacutes toumlrteacuteneti bevezeteacutes a steppetoumlrteacutenet aktuaacutelis keacuter-deacuteseibe A tuumlrk toumlrzsek megjeleneacutese eacutes az 552-es birodalomalapiacutetaacutes utaacuten az egyseacuteges uralom 580-ig tartott amikor is a Tuumlrk Birodalom egy keleti eacutes nyugati birodalomra esett szeacutet 630-ban a keleti tuumlrk majd nem sokkal utaacutena a nyugati reacutesz is kiacutenai fenn-hatoacutesaacuteg alaacute keruumllt eacutes oumltveneacuteves kiacutenai uralom koumlvetkezett 682-ben sikeruumllt a Tuumlrk Birodalmat visszaaacutelliacutetani eacutes 745-ig fenntartani a maacutesodik Tuumlrk Kaganaacutetust A dolgo-zatban a szerző reacuteszletesen kiteacuter a tuumlrkoumlk kapcsolataacutera a kiacutenai az iraacuteni a bizaacutenci eacutes az arab vilaacuteggal A birodalom taacutersadalmi-politikai berendezkedeacutese kuumlloumln figyelmet eacuterdemel hiszen a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak doumlntő korszakaacuteban a Tuumlrk Birodalom utoacutedaacutellamaacutenak tekintett Kazaacuter Birodalom keretei koumlzeacute tartozhatott Ezek a taacutersadalmi-politikai mintaacutek a honfoglaloacute magyarsaacuteg eseteacuteben is igazolhatoacutek104

99 Kmoskoacute Sziacuter100 Mark Dickens Turkāyē Turkic Peoples in Syriac Literature Prior to the Seljuumlks Clare Hall

Dissertation submitted for the degree of Doctor of Philosophy Faculty of Asian and Middle Eastern Studies University of Cambridge Supervisor Dr Erica C D Hunter February 2008

101 Goumlckenjan Zimonyi 2001102 Zimonyi 2005103 Dobrovits 2006104 Zimonyi 1998 159ndash166

96

Polgaacuter Szabolcs a kora koumlzeacutepkori Kelet-Euroacutepa kereskedelmi kapcsolataira vo-natkozoacute forraacutesok oumlsszegyűjteacuteseacutere eacutes a teacutema szakirodalmaacutenak feldolgozaacutesaacutera vaacutellal-kozott Az eddigi munkaacutek csak egy-egy reacuteszteruumlletre oumlsszpontosiacutetottak vagy maga a kelet-euroacutepai teacuterseacuteg csak perifeacuterikusan kapott bennuumlk helyet Kelet-Euroacutepa kora koumlzeacutepkori kereskedelme fontos helyet foglalt el a nemzetkoumlzi kereskedelemben A kereskedelem reacutesztvevői egyreacuteszt a hivataacutesos kereskedők (muszlimok hvaacuterezmiek zsidoacutek ruszok) maacutesreacuteszt a kereskedelmet csak kiegeacutesziacutető foglalkozaacuteskeacutent folytatoacute neacutepek (az eacuteszaki erdővideacutek lakoacutei) A bdquosajaacutetrdquo kereskedők megleacutete vagy hiaacutenya a step-pei nomaacutedoknaacutel kuumlloumln izgalmas keacuterdeacutes A legfontosabb kereskedelmi aacuteruk ebben a reacutegioacuteban a preacutem rabszolga meacutez eacutes viasz a fegyverek borostyaacuten Fizetőeszkoumlzkeacutent szolgaacuteltak a dirhemek eacutes uumlveggyoumlngyoumlk Az uacutetvonalakat Polgaacuter Szabolcs az uacutetleiacuteraacute-sok itineraacuterium jellegű forraacutesok alapjaacuten rekonstruaacutelta 1 Dnyeper-uacutet 2 Volga-uacutet 3 a keletre vezető utak eacutes a bdquoSelyemuacutetrdquo 4 a nyugatra vezető utak A forraacutesok a keres-kedelem kuumlloumlnfeacutele formaacuteira utalnak vaacutendorkereskedeacutes piacok neacutema kereskedelem valamint a kereskedelmi szerződeacutesek A magyar honfoglalaacutest koumlvető időszakboacutel a Kaacuterpaacutet-medence eacutes Kelet-Euroacutepa kereskedelmi kapcsolatait eacuterinti meacuteg a munka105

Kovaacutecs Szilvia a kelet-euroacutepai kunok mongol kor előtti toumlrteacuteneteacutenek historio-graacutefiai aacutettekinteacuteseacutere vaacutellalkozott A kunok a 11 szaacutezad koumlzepeacuten jelentek meg a deacutel-orosz steppeacuten eacutes mintegy keacutet eacutevszaacutezadon aacutet Kelet-Euroacutepa haacuterom hatalmi teacutenyezői-nek egyike voltak Toumlrteacutenetuumlk nemcsak a Kijevi Rusz szempontjaacuteboacutel fontos hanem Bizaacutenc a bulgaacuterok a Balkaacuten egeacutesze eacutes a Magyar Kiraacutelysaacuteg toumlrteacuteneteacutet is eacuterinti Ez az első monografikus igeacutenyű toumlrteacuteneti-historiograacutefiai aacutettekinteacutes a kunok korai toumlrteacute-neteacuteről106

A hosszuacute taacutevuacute ceacutelunk hogy teljesen feldolgozzuk a Kelet-Euroacutepaacuteban a koumlzeacutepkori nomaacutedokra vonatkozoacute forraacutesokat ami lehetőveacute teszi egy koumlzeacutepkori kelet-euroacutepai steppetoumlrteacutenet megiacuteraacutesaacutet a hunoktoacutel a mongol hoacutediacutetaacutesig Ez adna biztosabb alapot a korai magyar toumlrteacutenet kereteinek meghataacuterozaacutesaacutehoz eacutes ezen a teacuteren uacutejabb eredmeacute-nyek vaacuterhatoacutek

Előszoumlr persze azt a keacuterdeacutest kell feltennuumlnk hogy melyek voltak azok a teacutenyezők amelyek meghataacuteroztaacutek Nyugat Bizaacutenc eacutes a Kalifaacutetus eacuterdeklődeacuteseacutet a kelet-euroacutepai nomaacutedok iraacutent

A Roacutemai Birodalom eacutes az annak oumlroumlkeacutebe leacutepő Bizaacutenci illetve nyugaton a latin iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelkező utoacutedaacutellamok a Tuumlrk Birodalom eacutes a Mongol Birodalom idejeacuteben rendelkeztek megbiacutezhatoacute adatokkal az euraacutezsiai steppe neacutepeiről illetve azon tuacutel Kiacutenaacuteroacutel Mindkeacutet birodalom Mongoacuteliaacutetoacutel a Fekete-tengerig terjedt bizto-siacutetva az aacuteruk eacutes a hiacuterek forgalmaacutet Kelet eacutes Nyugat koumlzoumltt

105 Polgaacuter Szabolcs Kelet-Euroacutepa koumlzeacutepkori kereskedelmeacutenek toumlrteacutenete PhD-disszertaacutecioacute Sze-ged 2002

106 Kovaacutecs Szilvia A kunok 11ndash12 szaacutezadi toumlrteacutenete PhD-disszertaacutecioacute Szeged 2012 httpdok-toribiblu-szegedhu17491Kovacs_Szilvia_PhDpdf

97

Az 5ndash7 szaacutezadban a bdquokeleti Roacutemardquo Bizaacutenc eacutes Belső-Aacutezsia koumlzoumltti szoros kap-csolatokat jelzik hogy bizaacutenci koumlvetseacuteg jaacutert a Tang-udvarban a kiacutenai forraacutesok sze-rint a 643 667 701 719 742 eacutevben de rendelkezuumlnk kiacutenai leiacuteraacutessal a 7 szaacutezadi Konstantinaacutepolyroacutel eacutes a tuumlrk rovaacutesfeliratokon a tuumlrk uralkodoacute halotti szertartaacutesaacutera laacutetogatoacute koumlvetseacutegek koumlzoumltt szerepel a bizaacutenci is107

A bizaacutenci udvarban az első tuumlrk koumlvetjaacuteraacutes 563-ra dataacutelhatoacute amikor Askel rex a tuumlrkoumlk legnyugatibb csoportjaacutenak toumlrzsfője kuumlldte el embereit Konstantinaacutepolyba108 568-ban a szogd Maniakh vezette koumlvetseacuteget maacuter Istemi a nyugati tuumlrkoumlk uralko-doacuteja kuumlldte a Bizaacutenci Birodalom fővaacuterosaacuteba109 A tuumlrkoumlk szolgaacutelataacuteba aacutelloacute szogdok akik Kiacutenaacutetoacutel Perzsiaacuteig kereskedtek a Selyemuacuteton előszoumlr tuumlrk segiacutetseacuteggel a perzsa piacra proacutebaacuteltak betoumlrni azonban ezt a perzsaacutek elhaacuteriacutetottaacutek Ugyanakkor nyugaton a selyemnek a legfőbb piaca Bizaacutenc volt eacutes a kelet-euroacutepai steppe uacutej lehetőseacuteget nyi-tott Perzsia elkeruumlleacuteseacutere Emellett Bizaacutenc Perzsia ellen politikai szoumlvetseacutegeskeacutent is szaacutemba joumlhetett110 Veacuteguumll a harmadik koumlzoumls uumlgy az avarok teacuterhoacutediacutetaacutesa volt akiket a tuumlrkoumlk sajaacutet szoumlkoumltt rabszolgaacuteinak tekintettek Jusztinianosz (527ndash565) meacuteg ugyan-abban az eacutevben vaacutelaszkoumlvetseacuteget kuumlldoumltt Zemarkhosz vezeteacuteseacutevel Istemi a nyugati tuumlrk uralkodoacute udvaraacuteba Ez a koumlvetjelenteacutes fennmaradt eacutes Moravcsik Gyula fordiacute-taacutesaacuteban magyarul is olvashatoacute111 Zemarkhosz uacutetleiacuteraacutesaacutet eacutes beszaacutemoloacutejaacutet reacuteszletesen elemezte Dobrovits112 A koumlvetjaacuteraacutessal szinte egy időben toumlrteacutent meg az avaroknak a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe toumlrteacutenő bekoumlltoumlzeacutese 567-ben majd a langobardok 568-as Itaacuteliaacuteba koumlltoumlzeacuteseacutevel az egeacutesz medence teruumlleteacutet birtokba vetteacutek113 Az avarok ezt koumlvetően kiacuteseacuterletet tettek Sirmium elfoglalaacutesaacutera II Jusztinosz (565ndash578) csaacuteszaacuter idejeacuteben 571 taacutejaacuten Tibeacuteriosz bizaacutenci hadvezeacuter harcot indiacutetott az avarok ellen majd felteacutetelezhető hogy beacutekeacutet koumltoumltt veluumlk114 574 veacutegeacutenndash575 elejeacuten Tibeacuteriosz eacutevpeacutenz fizeteacuteseacutet vaacutellalva koumltoumltt beacutekeacutet Bajaacuten avar kagaacutennal115

Koumlzben 570-ben Jemen perzsa meghoacutediacutetaacutesa moumlgoumltt a bizaacutencindashtuumlrk kapcsolatok aacutellhattak A szogd kereskedők a Selyemuacutetnak a szaacuteszaacutenida Perzsia teruumlleteacutet elkeruumllő steppei uacutetvonal kieacutepiacuteteacuteseacutevel proacutebaacutelkoztak illetve Bizaacutenc Jemen megszerzeacuteseacutevel ten-geri uacuteton is biztosiacutethatta selyemszuumlkseacutegleteit Miutaacuten a szaacuteszaacutenida Perzsia a Selyemuacutet blokkolaacutesaacuteval befolyaacutesolni tudta a Bizaacutencba iraacutenyuloacute kereskedelmet a Jemen feletti hatalom megszerzeacuteseacutevel a tengeri utat uacutejra ellenőrzeacutese alaacute vonta116

Zemarkhosz koumlvetseacutegeacutevel egyuumltt egy tuumlrk vaacutelaszkoumlvetseacuteg is eacuterkezett Bizaacutencba Emellett tudomaacutesunk van toumlbb bizaacutenci koumlvetseacutegről 570 eacutes 576 koumlzoumltt bdquoMiutaacuten raacutebiacutez-

107 M Balard China Byzanz und Europa in LexMa Schreiner 1989 493ndash505 Berta 2005 141 193

108 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 26 Dobrovits 2006 107 Dobrovits 2011 380ndash382109 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 35110 Vaissiegravere 2005 227ndash235111 MEH 76ndash79112 Dobrovits 2011 380ndash382113 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 32ndash35114 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 39ndash41115 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 44116 Vaissiegravere 2005 229

98

taacutek ezt az uumlgyet felkerekedveacuten elindult kiacuteseacuterőivel eacutes azon kiacutevuumll meacuteg szaacutezhat tuumlrkkel Akkortaacutejt ugyanis maacuter reacutegebbi idő oacuteta tuumlrkoumlk tartoacutezkodtak Bizaacutencban akiket ebből vagy abboacutel az alkalomboacutel kuumlldoumltt oda neacutepuumlk Egyeseket koumlzuumlluumlk Anankaacutesztisz hozott magaacuteval amikor koumlvetseacutegbe ment oda maacutesok Eftuumlkhiosszal eacuterkeztek a csaacuteszaacuteri vaacute-rosba maacutesok meg eacuteppen Bizaacutencban tartoacutezkodtak miutaacuten koraacutebban Valentiacutenosszal eacuterkeztek ide (mert Valentiacutenosz keacutetszer vezetett koumlvetseacuteget a tuumlrkoumlkhoumlz) ismeacutet maacutesok Irodianosszal uacutegyszinteacuten a kilikiai Paacutevlosszal uacutegyhogy mindezekből az uacutegynevezett tuumlrkoumlk toumlrzseacuteből oumlsszegyűlt szaacutezhat szkiacuteta feacuterfirdquo117 A szoacuteban forgoacute Valentinosz maacute-sodik koumlvetjaacuteraacutesaacutenak leiacuteraacutesa is fennmaradt118 Valentinosz 576-ban indulhatott uacutet-nak hogy a perzsaacutek elleni szoumlvetseacuteget meguacutejiacutetsa A Kriacutemen keresztuumll haladva eacuterte el a steppeacutet Elsőkeacutent Turxantosz tuumlrk fejedelemmel talaacutelkozott aki Istemi fiakeacutent uralkodott egy nyugaton fekvő tartomaacuteny felett A bizaacutenci koumlvetseacuteget nem fogadtaacutek kedvezően miutaacuten hiacuteruumll vetteacutek hogy a bizaacutenci csaacuteszaacuter beacutekeacutet koumltoumltt eacutes szoumlvetseacutegre leacutepett az avarokkal ami jelentős eacutevpeacutenzfizeteacutest jelentett Mivel az avarokat a tuumlrkoumlk sajaacutet szoumlkoumltt rabszolgaacuteinak tekintetteacutek ezt a Bizaacutenccal koumltoumltt szoumlvetseacuteg felruacutegaacutesaacute-nak eacuterteacutekelteacutek eacutes maacuter inteacutezkedtek hogy Bizaacutenc kriacutemi tartomaacutenya ellen taacutemadjanak Valentinosz reacuteszt vett Istemi temeteacutesi szertartaacutesaacuten eacutes eljutott Tardu nyugati tuumlrk uralkodoacute (576ndash603) taacuteboraacuteba is A kimmeacuteriai Boszporuszt (Kercs) a tuumlrkoumlk 579 taacute-jaacuten foglaltaacutek el Uralmuk azonban 590 taacutejaacuten maacuter biztosan megszűnt ugyanis ekkor maacuter uacutejra Bizaacutenc tartotta kezeacuteben a vaacuterost119

Tardu a kezdeti ellenseacuteges aacutellaacutespontot megvaacuteltoztatta eacutes szoumlvetseacutegre leacutephetett uacutejra a bizaacutenciakkal amelynek reacutesze lehetett a tuumlrkoumlk taacutemadaacutesa Perzsia ellen 589-ben amely a tuumlrk hadsereg suacutelyos vereseacutegeacutevel zaacuterult Theophuumllaktosz Szimokatteacutesz az 595 eacutevi avar hadjaacuterat esemeacutenyei koumlzeacute eacutekelve megőrzoumltt egy leiacuteraacutest amelyet szkiacuteta exkurzusnak is neveznek Ebben szoacute van arroacutel hogy Maurikiosz (582ndash602) csaacute-szaacuter idejeacuteben a kagaacutentoacutel koumlvetseacuteg eacuterkezett Bizaacutencba eacutes egy levelet adott aacutet amely-nek tartalmaacutet Theophuumllaktosz koumlzli120 Tardu mindenesetre szoros kapcsolatban aacutellt Konstantinaacutepollyal

A perzsandashbizaacutenci haacuteboruacute uacutej szakasza kezdődoumltt meg 610-ben mikor Heacuterakleiosz (610ndash641) keruumllt a bizaacutenci troacutenra II Khoszroeacutesz szaacuteszaacutenida uralkodoacute felruacutegta a beacutekeacutet eacutes elfoglalta Armeacuteniaacutet majd egeacuteszen a Boszporuszig toumlrt előre ezutaacuten pedig Sziacuteria Jeruzsaacutelem eacutes Egyiptom koumlvetkezett 626-ban pedig az avarokkal koumlzoumlsen ost-rom alaacute vetteacutek Konstantinaacutepolyt Miutaacuten a nyugati tuumlrkoumlk Trsquoung jabgu uralma ide-jeacuten (618619ndash630) ismeacutet jelentős hatalommaacute vaacuteltak Heacuterakleiosz talaacutelkozoacutera indult Trsquoung jabguval 627-ben amiről Nikeacutephorosz Patriarcha a koumlvetkezőkeacuteppen tudoacutesiacutet bdquoHeacuterakleiosz az uumlgyek inteacutezeacuteseacutet Boacutenosz patrikioszra biacutezta ő maga pedig felkereke-dett a Fekete-tengeren aacutet eacutes Lazikeacuten keresztuumll megkiacuteseacuterelte megtaacutemadni Perzsiaacutet hellip Innen Lazikeacuteből ajaacutendeacutekokat kuumlldoumltt a tuumlrkoumlk fejedelmeacutehez eacutes perzsaacutek elleni szoumlvet-

117 Moravcsik Gyula fordiacutetaacutesa MEH 80118 Moravcsik Gyula fordiacutetaacutesa MEH 80ndash83119 Golden 1992 130ndash131120 Th eophuumllaktosz szkiacuteta exkurzusaacutenak magyar fordiacutetaacutesa toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal Olajos

2012 146ndash153

99

seacutegkoumlteacutesre szoacuteliacutetotta fel őt A fejedelem az ajaacutendeacutekokat sziacutevesen fogadta eacutes megiacutegeacuterte hogy egyuumltt harcol (a roacutemaiakkal) Heacuterakleiosz megoumlruumllt ennek s maga is elindult hozzaacute eacutes az pedig amint meghallotta hogy a csaacuteszaacuter jelen van a tuumlrkoumlk nagy soka-saacutegaacuteval eleacutebe ment a csaacuteszaacuternak leszaacutellt a lovaacuteroacutel eacutes a foumlldre borult a csaacuteszaacuter előtt Ugyanezt tette az egeacutesz vele leacutevő embertoumlmeg is A csaacuteszaacuter meglaacutetvaacuten a tiszteletadaacutes ekkora tuacutelaacuteradaacutesaacutet kinyilvaacuteniacutetotta neki hogy ha a baraacutetsaacutega szilaacuterd loacutehaacuteton is koumlze-ledhet egyszersmind sajaacutet gyermekeacutenek nevezte őt Tehaacutet iacutegy uumldvoumlzoumllte őt a csaacuteszaacuter A csaacuteszaacuter pedig azt a koronaacutet amely a sajaacutet fejeacutet oumlvezte fogta eacutes raacutetette a tuumlrk vezeacuter fejeacutere majd egyuumltt lakomaacutezott vele s a lakoma felszolgaacutelaacutesaacutenaacutel hasznaacutelt eacutetkeacuteszletet egy kiraacutelyi palaacutesttal eacutes gyoumlngyoumlkkel eacutekesiacutetett fuumllbevaloacutekkal egyetemben neki ajaacuten-deacutekozta Azutaacuten pedig a tuumlrk fejedelem kiacuteseacutereteacuteben leacutevő főembereket diacutesziacutetette fel sajaacutet kezeacutevel hasonloacute fuumllbevaloacutekkal Feacutelveacuten attoacutel hogy majd őtőle (a tuumlrk kagaacutentoacutel) is ugyanazokat fogja elszenvedni mint amiket az avar kagaacutentoacutel elszenvedett a vele koumltendő szoumlvetseacuteget szorosabbaacute teszi megmutatja neki leaacutenya Eudokia arckeacutepeacutet eacutes iacutegy szoacutel hozzaacute raquoAz isten oumlsszekoumltoumltt minket eacutes teacuteged a mi gyermekuumlnkkeacute tett Neacutezd ez az eacuten leaacutenyom a roacutemaiak Augustaacuteja Ha most oumlsszefogsz velem eacutes segiacutetesz nekem ellenseacutegeim elleneacuteben akkor őt a laacutenyomat feleseacuteguumll adom hozzaacutedlaquo A keacutep szeacutepseacutege eacutes az aacutebraacutezoltat koumlrnyező eacutekesseacuteg hataacutesaacutera szerelem nyila sebezte meg a tuumlrkoumlt a festmeacutenyen laacutethatoacute nő iraacutenyaacuteban s ezeacutert meacuteg inkaacutebb toumlrekedett a szoumlvetkezeacutes meg-valoacutesiacutetaacutesaacutera Tuumlsteacutent a tuumlrkoumlk egy vezetőjeacutet eacutes neacutepes csapataacutet bocsaacutetotta a csaacuteszaacuter rendelkezeacuteseacutere Az pedig ezekkel egyuumltt betoumlrt Perzsiaacuteba vaacuterosokat keriacutetett a hatal-maacuteba eacutes tűzimaacutedoacute templomokat forgatott felrdquo (Farkas Csaba fordiacutetaacutesa) Trsquoung jabgu eacutes Eudokia haacutezassaacutegaacutet a tuumlrk uralkodoacute 630-as halaacutela hiuacutesiacutetotta meg121

A tuumlrkoumlk eacutes bizaacutenciak koumlzoumltt tehaacutet rendkiacutevuumll szoros kapcsolat volt 563 eacutes 628 koumlzoumltt ennek koumlvetkezteacuteben a bizaacutenci udvarban a steppe egeacuteszeacuteről megbiacutezhatoacute eacutes pontos keacuteppel rendelkeztek eacutes ez a forraacutesanyagban is tuumlkroumlződoumltt 630-ban a keleti tuumlrkoumlk kiacutenai fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumlltek majd 658-ra a nyugati tuumlrkoumlk is 680 taacutejaacuten sikeruumllt visszaaacutelliacutetani a Tuumlrk Kaganaacutetust amely 745-ig aacutellt fenn Koumlzvetlen tuumlrkndashbi-zaacutenci kapcsolatokroacutel 630 eacutes 745 koumlzoumltt nincs adatunk de mint laacutettuk a bizaacutenciak eacutes a Tang-Kiacutena koumlzoumltt voltak koumlvetjaacuteraacutesok Ugyanakkor Bizaacutencot lekoumltoumltte a kialakuloacute uacutej szomszeacutedos nagyhatalommal a kalifaacutetussal folyoacute kuumlzdelem maacutesreacuteszt a 7 szaacutezad koumlzepeacutetől Kelet-Euroacutepaacuteban a Kazaacuter Kaganaacutetus leacutepett a nyugati tuumlrkoumlk helyeacutere

A 8 szaacutezad első feleacuteben jelentős aacutetrendeződeacutes koumlvetkezik be Euraacutezsia toumlrteacuteneteacute-ben Koumlzeacutep-Aacutezsia muszlim meghoacutediacutetaacutesaacuteval Transzoxaacutenia muszlim keacutezre keruumllt eacutes 751-ben Talasznaacutel keruumlltek szembe Kiacutenaacuteval A 8 szaacutezad koumlzepeacuten az ujgurok meg-doumlntoumltteacutek a Tuumlrk Kaganaacutetust eacutes az uacutejonnan felemelkedő Tibettel jelentős uacutej politikai teacutenyezőveacute vaacuteltak Kiacutenaacuteban pedig az An-lu-san-laacutezadaacutes koumlvetkezteacuteben a Tang-korszak egy uacutej szakaszaacuteba leacutepett amely a koraacutebbi nagy expanziacutev politika veacutegeacutet jelentette Sajnos a politikai aacutetrendeződeacutesnek a forraacutesanyagra is doumlntő befolyaacutesa volt ugyanis 760-toacutel mintegy maacutesfeacutel szaacutez eacutevre az informaacutecioacutek rendkiacutevuumlli moacutedon hiaacutenyosak Miacuteg

121 A tuumlrkoumlkre vonatkozoacute goumlroumlg eacutes latin nyelvű forraacutesok magyar fordiacutetaacutesa Farkas Csaba disszertaacute-cioacutejaacuteban megtalaacutelhatoacute A tuumlrk toumlrteacutenelemre reacuteszleteiben l Dobrovits Mihaacutely PhD-disszertaacute-cioacutejaacutet

100

a 760-ig a kiacutenai muszlim szogd sőt tuumlrk forraacutesok viszonylag bőseacutegesen adtak hiacutert a teruumlleten veacutegbemenő esemeacutenyekről eacutes folyamatokroacutel ezutaacuten a 10 szaacutezad elejeacuteig na-gyon gyeacuter anyag aacutell rendelkezeacutesre122

A bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutesban is van egy hiaacuteny a 7 szaacutezad veacutegeacutetől a 9 szaacutezad elejeacuteig ami egybeesik a keacutepromboloacutek eacutes keacutepimaacutedoacutek koumlzoumltti harccal illetve a kalifaacutetus elleni haacuteboruacuteskodaacutessal ezt azonban nem a munkaacutek hiaacutenyaacuteval hanem inkaacutebb a vallaacutesi eacutes haacuteboruacutes koumlruumllmeacutenyek miatt elpusztult munkaacutekkal lehet magyaraacutezni123 Ezen mun-kaacutek egy reacutesze a keacutesőbbi művekbe toumlbbeacute-keveacutesbeacute szoacute szerint bekeruumllt Eleacuteg itt csak Theophaneacutesz eacutes Nikeacutephorosz paacutetriaacuterka munkaacuteinak 7ndash8 szaacutezadi esemeacutenyeket taacuter-gyaloacute reacuteszeire utalni

A bizaacutenci eacutes aacuteltalaacuteban veacuteve a nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutesban a Belső-Aacutezsiaacutera eacutes a steppei neacutepekre vonatkozoacute adatokat elsőkeacutent az oacutekori szerzőkneacutel talaacutelunk Ezek koumlzuumll ki-emelkedik Heacuterodotosz szkiacuteta exkurzusa amely bizonyos meacuterteacutekig meghataacuterozta a keacutesőbbi nomaacutedokra vonatkozoacute goumlroumlg-roacutemai etnograacutefiai leiacuteraacutesokat124

A Roacutemai Birodalom majd a birodalom ketteacuteosztaacutesa utaacuten Nyugat-Roacutema eacutes az oumlroumlkeacutebe leacutepő latin iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelkező Nyugat a Kaacuterpaacutet-medenceacutet joacutel ismerte hiszen annak nyugati fele reacutesze volt a Roacutemai Birodalomnak A Duna vonalaacutetoacutel keletre eső teruumlletekről a Donig bezaacuteroacutelag rendelkeztek a latin forraacutesok megbiacutez-hatoacute adatokkal A Dontoacutel keletre maacuter elkezdődoumltt a teljesen meseacutes eacutes ismeretlen Barbaricum vilaacutega Erről a teruumlletről az első taacutergyszerű leiacuteraacutes Julianus utazaacutesai nyo-maacuten keletkezett 1235 taacutejaacuten amelyet koumlvettek keacutesőbb Plano Carpini eacutes Rubruk uacutetije-lenteacutesei amelyek egeacuteszen a mongol nagykaacuten udvaraacuteig adnak elsőranguacute informaacutecioacutet a steppe neacutepeiről125

A Kaacuterpaacutet-medence haacuterom nagy nomaacuted aacutellamalakulatnak volt a koumlzpontja amely jelentős nyomot hagyott a koumlzeacutepkori Euroacutepa toumlrteacutenetiacuteraacutesaacuteban A hunok megjeleneacutese Kelet-Euroacutepaacuteban eacutes a goacutetok levereacutese teljes kaacuteoszt hozott a Balkaacutenra amelyet Valensz csaacuteszaacuter 378-as Hadrianupolisznaacutel elszenvedett vereseacutege eacutes halaacutela csak fokozott A hun veszeacutely miatt eacutepuumllt fel Konstantinaacutepoly koumlreacute a theodoszioszi fal 413-ra A 402ndash406 koumlzoumltti hun taacutemadaacutes a Kaacuterpaacutet-medence ellen hozta mozgaacutesba a germaacuten toumlrzseket ami aztaacuten nagy neacutepvaacutendorlaacutesi hullaacutemot indiacutetott el eacutes a rajnai limesen aacutettoumlrő germaacuten nyelvű toumlrzsek toumlmegesen telepuumlltek be a Roacutemai Birodalom teruumlleteacutere A hunok fo-kozatosan vetteacutek birtokba a Kaacuterpaacutet-medenceacutet Pannonia 434-ben keruumllt uralmuk alaacute A nomaacutedok a 420-as eacutevektől a Keletroacutemai Birodalom teruumlleteacutere toumlbb hadjaacuteratot indiacute-tottak eacutes emellett jelentős eacutevpeacutenz fizeteacuteseacutere keacutesztetteacutek az uralkodoacutet A Nyugatroacutemai Birodalommal beacutekeacutes volt a viszony a belső paacutertharcokban hiacutevtaacutek a hunokat segiacutetseacute-guumll amelyet persze megfelelő ellenszolgaacuteltataacutesok fejeacuteben megkaptak Ezen a strateacute-giaacuten vaacuteltoztatott Attila aki a Nyugatroacutemai Birodalom ellen keacutet hadjaacuteratot is vezetett

122 Vaissiegravere 2005 261123 Moravcsik BT I 166124 BT I 47ndash50125 Gyoumlrffy 1986 magyar fordiacutetaacutes toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal

101

eacutes ezzel maacuteig hatoacutean beiacuterta magaacutet a nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutesba Mindenesetre a hunok-nak jelentős szerepet tulajdoniacutetanak a Nyugatroacutemai Birodalom bukaacutesaacuteban126

Az avarok 567-ben nyomultak be a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe a langobardok szoumlvet-seacutegesekeacutent legyőzteacutek a gepidaacutekat eacutes birtokba vetteacutek a medence keleti feleacutet A lan-gobardok 568-ban taacutevoztak Eacuteszak-Itaacuteliaacuteba amit a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutes utolsoacute momentumaacutenak tekintenek A langobard kiraacutelysaacuteg toumlrteacutenetiacuteroacutei ezeacutert is mutattak eacuter-deklődeacutest az avarok iraacutent A frank toumlrteacutenetiacuteraacutesban elsősorban Nagy Kaacuteroly utolsoacute hadjaacuterata kapcsaacuten keruumllnek az avarok az eacuterdeklődeacutes homloktereacutebe Joacutellehet Nagy Kaacuteroly 791-es avarok elleni hadjaacuterataacutenak a kimenetele keacutetseacuteges a nyugati toumlrteacutenet-iacuteraacutes mint feacutenyes győzelmet aacutelliacutetotta be Az is egyeacutertelmű hogy ez nagyban hozzaacutejaacute-rult az Avar Birodalom bukaacutesaacutehoz aminek a koumlvetkezteacuteben a Dunaacutentuacutel Oriens neacutev alatt a Karoling birodalom reacutesze lett127

Veacuteguumll a magyar honfoglalaacutes eacutes a kalandozaacutesok majd a magyarok kereszteacuteny hitre teacutereacutese eacutes ezeknek koumlvetkezmeacutenyei a Nyugat toumlrteacuteneteacutere joacutel ismertek

A Bizaacutenci Birodalom szempontjaacuteboacutel a kelet-euroacutepai steppe nomaacutedjainak pontos is-merete leacutetszuumlkseacuteglet volt Ennek tudataacuteban lehetett a birodalom biztonsaacutegaacutet eacuteszak felől megteremteni Itt a kritikus szakasz az Al-Duna menteacuten huacutezoacutedoacute limes volt mivel a Fekete-tenger eacutes a Kaukaacutezus termeacuteszetes veacutedelmet jelentett a nomaacutedokkal szemben Ugyanakkor a bizaacutenci diplomaacutecia a nomaacutedok belső viszonyainak ismere-teacuteben ki tudta jaacutetszani a kuumlloumlnboumlző neacutepeket egymaacutes ellen Az al-dunai limes elleni komoly taacutemadaacutes a hunok reacuteszeacuteről eacuterte a 440-es eacutevekben eacutes joacutellehet a limes komoly kaacuterokat szenvedett a hunok bukaacutesa utaacuten helyreaacutelliacutetottaacutek Az avarok azonban 580 eacutes 596 koumlzoumltt teljesen elpusztiacutetottaacutek Ennek suacutelyos koumlvetkezmeacutenyei lettek ugyanis ez tette lehetőveacute hogy a szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek a Balkaacutent eloumlzoumlnoumlljeacutek eacutes az ottani provinciaacutek lakossaacutega fokozatosan szlaacutev nyelvűveacute vaacuteljon A Balkaacutenra az uacutejabb komoly csapaacutest Aszparukh honfoglalaacutesa jelentette 680 taacutejaacuten aminek koumlvetkezteacuteben oumlnaacutelloacute bulgaacuter hatalom joumltt leacutetre a Balkaacutenon A bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutesban a Kaacuterpaacutet-medence eacutes a Balkaacuten kiemelten fontos szerepet toumlltoumltt be

A Kriacutem az oacutekortoacutel a Mediterraacuteneum fontos strateacutegiai pontja volt A feacutelsziget eacuteszaki reacutesze steppe miacuteg a deacuteli partvonalaacuteval paacuterhuzamosan hegyseacuteg huacutezoacutedik amely a veacute-kony tengerparti szakasznak nyuacutejtott veacutedelmet Ott toumlbb kikoumltővaacuteros eacutepuumllt Koumlzuumlluumlk kiemelkedik Kherszon eacutes Boszporusz Az oacutekori előzmeacutenyeket aztaacuten Jusztinianosz csaacuteszaacuter idejeacuteben uacutejjaacuteeacutepiacutetetteacutek eacutes kiegeacutesziacutetetteacutek sőt a hegyek koumlzoumltt egy erődvonalat eacutepiacutetettek ki hogy a Kriacutem eacuteszaki reacuteszeacutebe visszavonuloacute hunoktoacutel megveacutedjeacutek a partvo-nalat A kriacutemi goacutetok akik feltehetően 370 utaacuten huacutezoacutedhattak a hegyekbe a bizaacutenciak hű szoumlvetseacutegesei voltak eacutes a kereszteacutenyseacuteget is felvetteacutek A tuumlrkndashbizaacutenci kapcsolatok elemzeacutesekor maacuter volt szoacute arroacutel hogy a Kriacutem 576 utaacuten tuumlrk fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt

126 Thompson 1948 215 Magyar fordiacutetaacutes Thompson 2003 173 Neacutemeth 1940 19862 Boacutena 1984 276 Boacutena 1991 Boacutena 1993 A Kaacuterpaacutet-medencei hun reacutegeacuteszeti lelőhelyekre vonatko-zoacute irodalmat Boacutena Istvaacuten eacutes munkataacutersai aacutelliacutetottaacutek oumlssze Boacutena et al 1993 10ndash37 Maen-chen-Helfen 1978 Wirth 1999 Schaumlfer 1998

127 Pohl 1988 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 Olajos 2001 vouml Szaacutedeczky-Kardoss 1986

102

de ez roumlvid eacuteletűnek bizonyult 695ndash711 koumlzoumltt a kazaacuterok befolyaacutesoltaacutek a Kriacutem sor-saacutet II Jusztinianoszt 695-ben Kherszonba szaacuteműzteacutek Mivel feacuteltette az eacuteleteacutet a kriacutemi goacutetokhoz menekuumllt eacutes felvette a kapcsolatot a kazaacuter kagaacutennal aki oumlsszehaacutezasiacutetotta nőveacutereacutevel Jusztinianosz a Kercsi-szoros keleti partjaacuten leacutevő vaacuterosban telepedett le A bizaacutenci udvar azt keacuterte a kazaacuter uralkodoacutetoacutel hogy szolgaacuteltassa ki a szaacuteműzoumlttet de Jusztinianosz a feleseacutege joacutevoltaacuteboacutel meacuteg időben elszoumlkoumltt eacutes 705-ben a bulgaacuter Tervel segiacutetseacutegeacutevel visszaszerezte troacutenjaacutet Haacuterom expediacutecioacutet kuumlldoumltt Kherszon ellen de az utolsoacute lett a veszte ugyanis annak vezeacutere visszateacuterve Konstantinaacutepolyba 711-ben le-tasziacutetotta a troacutenroacutel A Kriacutem deacuteli saacutevja Kherszonnal bizaacutenci keacutezen maradt de az eacuteszaki reacuteszt a kazaacuterok uraltaacutek

733-ban III Leoacute bizaacutenci csaacuteszaacuter a kazaacuter kagaacuten leaacutenyaacutet oumlsszehaacutezasiacutetotta a fiaacuteval ez-zel erősiacutetve meg a szoumlvetseacuteget a Kalifaacutetussal szemben Ettől nem vaacutelaszthatoacute el a 733 eacutes 746 koumlzoumltt keletkezett kriacutemi goacutet puumlspoumlkseacutegi lista alapjaacuten rekonstruaacutelhatoacute kiacuteseacuterlet aminek ceacutelja a kazaacuter birodalmon beluumll egy puumlspoumlkseacutegi haacuteloacutezat kieacutepiacuteteacutese volt ennek koumlzpontja a Kriacutem feacutelszigeten (Doacuterosz) volt128 A 830-as eacutevekben eacutepiacutetetteacutek fel a bizaacuten-ciak a kazaacuter kagaacuten keacutereacuteseacutere Sarkel erődjeacutet a Don partjaacuten majd ezt koumlvetően keruumllt sor Kherszoacuten thema megszervezeacuteseacutere ami iacutegy oumlnaacutelloacute katonai kormaacutenyzoacutesaacuteggaacute leacutepett elő 860-ban KonstantinCirill vezette koumlvetseacuteg indult Konstantinaacutepolyboacutel a kazaacute-rokhoz Konstantin egy eacutevet Kherszonban toumlltoumltt majd innen indult a kazaacuter udvarba A Kriacutemen talaacutelkozott magyarokkal eacutes kazaacuterokkal Konstantin129 A magyarok jelenleacute-teacutet a Kriacutemben a Ğayhānī-hagyomaacuteny is megerősiacuteti130 Biacuteborbanszuumlletett Konstantin a DAI besenyőkkel kapcsolatos reacuteszeiben pontos keacutepet ad a Kriacutem szerepeacuteről keres-kedelmi diplomaacuteciai eacutes politikai vonatkozaacutesban is131

A Bizaacutenci Birodalom tehaacutet pontos eacutes megbiacutezhatoacute hiacutereket szerezhetett a Fekete-tenger eacuteszaki partjaacuten eacutelő nomaacutedokroacutel a Kriacutemben eacutes meacuteg időben koumlzbe tudott avat-kozni hogy az Al-Dunaacutet fenyegető nomaacuted taacutemadaacutest semlegesiacutetse132

Bizaacutenc szempontjaacuteboacutel meacuteg a Kaukaacutezus előtere szaacutemiacutetott komoly eacuterdeklődeacutesre ugyanis a Kaukaacutezus haacutegoacutein keresztuumll az eacuteszaki nomaacuted neacutepeknek alkalmuk adoacute-dott befolyaacutesolni Bizaacutenc keleti hataacuterain a szaacuteszaacutenida Perzsia majd a helyeacutebe leacutepő Kalifaacutetus elleni felleacutepeacutest

A Kriacutemtől keletre fekuumldt Zichia deacutelre tőle Abhaacutezia majd Lazika Ez utoacutebbinak kulcsszerepe volt ugyanis nemcsak strateacutegiai fontossaacuteguacute volt katonai szempontboacutel hanem innen lehetett a befolyaacutest noumlvelni eacutes kereszteacutenyseacuteget teacuteriacuteteni a szomszeacutedos Gruacutezia illetve Alaacutenia feleacute amelyek a Dariel-haacutegoacute menti utat ellenőrizteacutek133

Az ogur vaacutendorlaacutest koumlvetően 467-ben a szaragurok feltehetően bizaacutenci szoumlvet-seacutegben a Kaukaacutezuson tuacuteli teruumlletekre vezettek hadjaacuteratot A 6 szaacutezad első feleacuteben a Kaukaacutezus előtereacutet uralmuk alatt tartoacute szabiacuterokat a bizaacutenciak eacutes a perzsaacutek is szoumlvetseacute-

128 Moravcsik 1967 254ndash257129 Kristoacute 1980 91ndash92130 Zimonyi 2005 247ndash250131 DAI 52ndash55132 BT I 51ndash55 Obolensky 1999 43ndash49 208ndash224 Romanuk 2005 238ndash239133 Obolensky 1999 49ndash51

103

gesnek tekintetteacutek egymaacutes elleni haacuteboruacuteikban134 A tuumlrkndashbizaacutenci kapcsolatok soraacuten a koumlvetjaacuteraacutesok reacuteszben a Kaukaacutezuson keresztuumll haladoacute utat is hasznaacuteltaacutek A kazaacute-rok koumlzponti teruumllete pedig a Kaukaacutezus előtereacutere esett iacutegy a veluumlk valoacute szoumlvetseacuteg leacutetfontossaacuteguacute volt Heacuterakleiosz toumlroumlk szoumlvetseacutegeseinek csapatait a kazaacuterok keacutepezteacutek Keacutesőbb a kazaacuter taacutemadaacutes a Kalifaacutetus ellen 730-ban Bizaacutenc szaacutemaacutera is előnyoumls volt A kazaacuterok koumlzoumltti teacuteriacuteteacutesről maacuter esett szoacute A Kaukaacutezus koumlzponti reacuteszeacuten leacutevő Dariel-haacutegoacute az alaacutenok fennhatoacutesaacutega alaacute tartozott iacutegy Bizaacutenc az alaacutenokat szoumlvetseacutegeseacutenek igyekezett megnyerni A Kaukaacutezus eacutes az attoacutel eacuteszakra lakoacute nomaacutedok tehaacutet Bizaacutenc eacuterdeklődeacuteseacutenek homloktereacuteben aacutelltak135

Az iszlaacutem vilaacuteg Kelet-Euroacutepaacuteroacutel haacuterom fontos koumlzpontboacutel gyűjthetett adato-kat A bizaacutenciakhoz hasonloacutean a Kaukaacutezus szaacutemukra is fontos volt ahol a Perzsa Birodalom tartomaacutenyait oumlroumlkoumllteacutek Az arab hoacutediacutetaacutes a 640-es eacutevekben eacuterte el a Kaukaacutezus keleti feleacutet Azerbajdzsaacuten eacutes Armeacutenia meghoacutediacutetaacutesuk utaacuten a kalifaacutetus tar-tomaacutenyai lettek Az előbbi tekinthető a muszlimok tovaacutebbi terjeszkedeacutese baacutezisaacute-nak A Kaukaacutezuson tuacutelra 652-ben vezettek az arabok hadjaacuteratot amit a kazaacuterok

134 Golden 1992 97 104ndash106135 A bizaacutencindashkazaacuter kapcsolatokra Noonan 2006 148ndash180

Tiflisz

Partav

Dvin ARMEacuteNIA

IBEacuteRIA

ALAacuteNIA

DIDO

ABASZGIA

ZICHIA

F e k e t e - t e n g e r

Arkheopolisz

LAZIKA

h u n o k

ALBAacuteNIA

SZAacuteSZAacuteNIDA BIRODALOM

Derbend

K a

s z p

i - t

e n

g e

r

Trapezunt

KEL

ETROacute

MA

I BI

ROD

ALO

M

Sevan

Van-toacute

LAZIKA keletroacutemai vazallus aacutellam

IBEacuteRIA szaacuteszaacutenida provincia

0 200 km

13 A kaukaacutezusi reacutegioacute 565 koumlruumll

104

visszavertek Utaacutena 700 koumlruumll kezdődtek uacutejra az oumlsszecsapaacutesok 722-ben az ara-bok elfoglaltaacutek Balanğart a kazaacuter koumlzpontot iacutegy a fővaacuteros a Volga torkolataacutenaacutel fekvő Etilbe keruumllt A kazaacuterok 730-ban ellencsapaacutest meacutertek az arabokra 737-ben viszont az arabok indiacutetottak koncentraacutelt taacutemadaacutest a Kazaacuter Birodalom ellen meacutelyen behatolva kazaacuter teruumlletre eacutes a kazaacuter kagaacutent az iszlaacutem felveacuteteleacutere keacutenyszeriacutetetteacutek 750-ben dinasztiavaacuteltaacutes toumlrteacutent a Kalifaacutetusban eacutes az uacutej dinasztia az Abbaszida nem folytatta elődei hoacutediacutetoacute politikaacutejaacutet hanem a kereskedelem fellendiacuteteacuteseacutere helyezte a hangsuacutelyt Ennek koumlvetkezteacuteben a kazaacuterok eacutes a Kalifaacutetus koumlzoumltt a Kaukaacutezus keacutepezte a hataacutert A 8 szaacutezad első feleacuteből viszonylag jelentős forraacutesanyag aacutell rendelkezeacutesre az arabndashkazaacuter harcokroacutel ami elsősorban a Kaukaacutezus keleti eacutes koumlzponti reacuteszeacutere kor-laacutetozoacutedott Az attoacutel nyugatra elteruumllő steppeacutere azonban alig van raacutelaacutetaacutesuk A keres-kedelmi kapcsolatok fellenduumlleacutese 800 taacutejaacutera dataacutelhatoacute a koraacutebbi hadi utakon most maacuter kereskedelmi javak aacuteramlottak a Kaukaacutezuson keresztuumll A muszlim kereskedők a Kalifaacutetus koumlzponti teruumlleteacuteről utaztak a Kaukaacutezuson keresztuumll az Alsoacute-Volgaacutehoz eacutes ezuumlstpeacutenzeacutert vaacutesaacuteroltak preacutemet meacutezet viaszt eacutes rabszolgaacutet Jelentős szaacutemuacute koloacute-niaacutet hoztak leacutetre a kazaacuter fővaacuterosban ahol muumlezzinjeik mecseteik eacutes iskolaacuteik voltak Igen gyeacuter adatokkal rendelkezuumlnk a 9 szaacutezad első feleacuteről majd a maacutesodik feleacutetől eacutes doumlntően a 10 szaacutezadboacutel vannak megbiacutezhatoacute bőseacuteges hiacutereink a steppeacuteről a muszlim forraacutesokban

A Kalifaacutetus politikai szeacutettagoloacutedaacutesa maacuter a 9 szaacutezadban elkezdődoumltt s a 10 szaacute-zadra ez maacuter jelentősen előrehaladt A 10 szaacutezadban a Kalifaacutetus keacutet legjelentősebb keleti tartomaacutenyaacutet Khoraszaacutent eacutes Transzoxaacuteniaacutet a Szaacutemaacutenida-dinasztia tartotta keacutez-ben A Szaacutemaacutenidaacutek Khorezmen keresztuumll eacuteleacutenk kereskedelemi kapcsolatokkal ren-delkeztek a Volga-videacutekkel eacutes emellett ceacutelul tűzteacutek ki a szomszeacutedos toumlroumlk nyelvű nomaacutedok iszlamizaacutelaacutesaacutet Ennek első sikeres leacutepeacutesekeacutent a volgai bulgaacuterok vetteacutek fel az iszlaacutemot E politikaacutenak koumlszoumlnhetően a Szaacutemaacutenida udvar diplomataacutei eacutes kereskedői felkeresteacutek Kelet-Euroacutepaacutet eacutes iacutegy reacuteszletes beszaacutemoloacutekkal rendelkezuumlnk a teruumllet po-litikai eacutes etnikai viszonyairoacutel

Az iszlaacutem vilaacuteg maacutesik veacutegeacuten a Kordovai Kalifaacutetus aranykora a 10 szaacutezadra esett A kordovai udvar eacuteleacutenk eacuterdeklődeacutest mutatott Kelet-Euroacutepa feleacute A 942-es magyar taacutemadaacutes Eacuteszak-Andaluacutezia teruumlleteacutere nyilvaacuten hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy a maacuter megleacutevő frank neacutemet eacutes szlaacutev kapcsolatokon keresztuumll pontosabb informaacutecioacutekat gyűjtsenek Ezt erősiacutetette meacuteg hogy a nemzetkoumlzi kereskedelemben vezető szerepet jaacutetszoacute zsidoacute koumlzoumlsseacutegek koumlzpontja Kordovaacuteban volt eacutes a kazaacuterok zsidoacute hitre teacutereacuteseacutenek hiacutere kouml-vetkezteacuteben a komoly befolyaacutessal biacuteroacute kordovai zsidoacute koumlzoumlsseacuteg fel akarta venni veluumlk a kapcsolatot amely veacuteguumll is sikerrel jaacutert Iacutegy aztaacuten Kordovaacuteban is pontos informaacuteci-oacutekkal rendelkeztek Kelet-Euroacutepa viszonyairoacutel

A magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek szempontjaacuteboacutel megaacutellapiacutethatoacute hogy a 8 eacutes 9 szaacutezad forraacutesokban szegeacuteny időszak sajnaacutelatos moacutedon mind a bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutes mind a keleti szerzők keveacutes hasznaacutelhatoacute informaacutecioacutet szolgaacuteltatnak Kelet-Euroacutepa toumlrteacute-neteacutenek ezen korszakaacuteroacutel A magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacuteről megbiacutezhatoacute adatokkal a honfoglalaacutest megelőző eacutevtizedekből rendelkezuumlnk de lejegyzeacutesuumlk minden esetben

105

10 szaacutezadi szerzőkhoumlz kapcsoloacutednak A 8 szaacutezadot megelőző korszakban a magya-rokkal biztosan kapcsolatba hozhatoacute forraacuteshellyel nem rendelkezuumlnk

Az előző reacuteszben felvaacutezolt informaacutecioacuteaacuteramlaacutest bemutatoacute haacuteloacutezat műkoumldeacuteseacutet joacutel illusztraacutelhatja haacuterom 10 szaacutezadi szerző Regino pruumlmi apaacutet Biacuteborbanszuumlletett Konstantin eacutes al-Ğayhānī Szaacutemaacutenida veziacuter

A 915-ben elhunyt Regino a magyar honfoglalaacutes esemeacutenyeit taacutergyalja A magya-rok honfoglalaacutes előtti lakhelyeacutenek leiacuteraacutesaacuteban a Heacuterodotoszra visszamenő Szkiacutetia-leiacuteraacutesboacutel meriacutet de felhasznaacutelja Paulus Diaconus langobardokroacutel iacutert munkaacutejaacutet is A magyar honfoglalaacutes okakeacutent a besenyők taacutemadaacutesaacutet adja meg tehaacutet kortaacuters adatai voltak erről az esemeacutenyről Ezen kiacutevuumll a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacuteroacutel szaacutemol be136

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin reacuteszletesen bemutatja a Balkaacutenon illetve az Al-Dunaacutenaacutel a Kriacutemben eacutes Kaukaacutezusban a bizaacutenci diplomaacutecia lehetőseacutegeit A magyar besenyő eacutes kazaacuter fejezetek alapjaacuten kirajzolhatoacute informaacutecioacutek ezt alaacutetaacutemasztjaacutek A tu-doacutes csaacuteszaacuter az euraacutezsiai steppe vonatkozaacutesaacuteban az uacutezokig laacutet el akik a Kazak-steppe deacuteli reacuteszeacutet tartottaacutek uralmuk alatt137

A Szaacutemaacutenida udvar veziacuterje al-Ğayhānī moacutedszeresen gyűjtoumltte az informaacutecioacute-kat az euraacutezsiai steppe neacutepeiről Csak keacutesőbbi szerzők kivonataiboacutel rekonstruaacutelhatoacute munkaacuteja alapjaacuten kivaacuteloacute ismeretekkel rendelkezett Kelet-Euroacutepa neacutepeiről amelyet vilaacutegos foumlldrajzi koordinaacutetaacutekba szerkesztett neacutepek a Volga menteacuten (kazaacuter burtaacutesz volgai bulgaacuter) a Dnyeper menteacuten eacutelő neacutepek (magyarok szlaacutevok ruszok) eacutes veacuteguumll a kaukaacutezusi neacutepek (az alaacuten eacutes a szariacuter)138

Az Andaluacuteziaacuteban eacutelő al-Bakrī al-Ğayhānī műveacutet felhasznaacutelva iacuterta meg foumlldrajzi munkaacutejaacutet ugyanakkor kiegeacutesziacutetette adatait szűkebb hazaacuteja muszlim eacutes zsidoacute diplo-mataacuteinak eacutes kereskedőinek informaacutecioacuteival139

Konstantin tudoacutesiacutetaacutesa a magyarokroacutel

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin bizaacutenci csaacuteszaacuter A birodalom kormaacutenyzaacutesa ciacutemű mun-kaacutejaacuteban haacuterom fejezetet is szentelt a magyarok toumlrteacuteneteacutenek (38 39 40) Emellett neacutehaacuteny maacutes fejezet is tartalmaz magyar vonatkozaacutesuacute informaacutecioacutekat A birodalom kormaacutenyzaacutesa (DAI) Moravcsik Gyula kritikai kiadaacutesaacuteban magyar fordiacutetaacutessal ren-delkezeacutesre aacutell140 Az angol fordiacutetaacutes Jenkins munkaacuteja eacutes ahhoz egy toumlrteacuteneti-filoloacutegiai kommentaacuterkoumltetet is keacutesziacutetettek141 A magyarokra vonatkozoacute szoumlvegreacuteszek kiadaacutesa eacutes fordiacutetaacutesa uacutejabb toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal 1984-ben jelent meg Moravcsik Gyula Az Aacuterpaacuted-kori magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai c koumltetben142 Moravcsik fordiacutetaacutesa

136 HKIacuteF 195ndash200137 DAI 166ndash171138 Zimonyi 2005 29139 Kmoskoacute I2 242 257ndash258140 DAI141 Jenkins 1962 A 38ndash42 fejezethez a kommentaacuterok 143ndash153142 Moravcsik 1984 30ndash51

106

keruumllt be a Kristoacute Gyula aacuteltal szerkesztett eacutes Olajos Tereacutez aacuteltal gondozott A hon-foglalaacutes koraacutenak iacuterott forraacutesai c koumltet goumlroumlg nyelvű kuacutetfői koumlzeacute A magyar fordiacute-taacuteshoz uacutej kommentaacuterokat iacutertak143 Kristoacute Gyula 1980-ban megjelent koumlnyveacuteben Biacuteborbanszuumlletett Konstantin 38 fejezeteacutet mondatroacutel mondatra elemezve oumlsszefog-lalta az addigi irodalmat144 1996-ban jelent meg Kristoacute Gyula angol koumltete a korai magyar toumlrteacutenetről amelyben Konstantin adatait uacutejra szaacutemba vette Ezzel egy időben jelent meg a DAI neacutemet fordiacutetaacutesa toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal eacutes az orosz fordiacutetaacutest is magyaraacutezoacute jegyzetekkel laacutettaacutek el145 Jelen fejezetben az azoacuteta megjelent irodalom aacutet-tekinteacuteseacutere illetve neacutehaacuteny keleti vonatkozaacutes tisztaacutezaacutesaacutera vaacutellalkozom

Elsőkeacutent Moravcsik Gyula fordiacutetaacutesaacuteban a magyarokra vonatkozoacute haacuterom fejezetet koumlzloumlm

bdquo38 (1)A tuumlrkoumlk neacutepeacutenek eredeteacuteről eacutes hogy honnan szaacutermaznak

(3) A tuumlrkoumlk neacutepe reacutegen Kazaacuteriaacutehoz koumlzel szerzett magaacutenak lakoacutehelyet azon a he-lyen melyet első vajdaacutejuk neveacuteről Levediaacutenak neveznek amely vajdaacutet tulajdonne-veacuten Levedinek meacuteltoacutesaacutegaacutenaacutel fogva pedig mikeacutent az utaacutena valoacute toumlbbit is vajdaacutenak hiacutevtak Ezen a helyen az imeacutent emliacutetett Levediaacuteban folyik a Chidmas folyoacute melyet Chingilusnak is neveznek De abban az időben nem tuumlrkoumlknek mondtaacutek őket ha-nem valamilyen okboacutel savartoi asphaloi-nak nevezteacutek A tuumlrkoumlk heacutet toumlrzsből aacutellottak de sem sajaacutet sem idegen fejedelem felettuumlk soha nem volt hanem valamifeacutele vajdaacutek voltak koumlzoumlttuumlk akik koumlzuumll az első vajda volt az előbb emliacutetett Levedi

Egyuumltt laktak a kazaacuterokkal haacuterom esztendeig s minden haacuteboruacutejukban egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkal Kazaacuteria fejedelme a kagan viteacutezseacuteguumlkeacutert eacutes szoumlvetseacuteguumlkeacutert nemes kazaacuter nőt adott feleseacuteguumll a tuumlrkoumlk első vajdaacutejaacutenak akit Levedinek neveztek viteacutezseacutegeacutenek nagy hiacutere eacutes nemzetseacutege feacutenye miatt hogy tőle gyermeket szuumlljoumln de a sors uacutegy akarta hogy Levedi nem nemzett azzal a kazaacuter nővel gyermeket

(19) A besenyők pedig akiket koraacutebban kangarnak neveztek (ugyanis a kangar neacutev naacuteluk a nemes szaacutermazaacutes eacutes viteacutezseacuteg eacutertelemben volt hasznaacutelatos) ezek haacutet a kazaacuterok ellen haacuteboruacutet indiacutetvaacuten eacutes legyőzetveacuten keacutenytelenek voltak sajaacutet foumlldjuumlket el-hagyni eacutes a tuumlrkoumlkeacutere letelepedni (24) Amikor a tuumlrkoumlk eacutes az akkor kangarnak ne-vezett besenyők koumlzt haacuteboruacute uumltoumltt ki a tuumlrkoumlk hadserege vereseacuteget szenvedett eacutes keacutet reacuteszre szakadt Az egyik reacutesz kelet feleacute Perzsia videacutekeacuten telepedett le s ezeket a tuumlrkoumlk reacutegi neveacuten mostanaacuteig savartoi asphaloi-nak hiacutevjaacutek a maacutesik reacutesz pedig vajdaacutejukkal eacutes vezeacuteruumlkkel Levedivel nyugatra ment lakni az Etelkuumlzuuml nevezetű helyekre amely helyeken mostanaacuteban a besenyők neacutepe lakik

(29) Keveacutes idő muacuteltaacuteval az a kagan Kazaacuteria fejedelme uumlzenetet kuumlldoumltt a tuumlr-koumlknek hogy kuumlldjeacutek el hozzaacute első vajdaacutejukat Levedit Levedi tehaacutet megeacuterkezveacuten Kazaacuteria kaganjaacutehoz tudakolta hogy mi okboacutel hiacutevatta őt magaacutehoz A kagan azt mondta neki hogy rsquoazeacutert hiacutevattunk hogy mivel nemes szaacutermazaacutesuacute eacutertelmes eacutes viteacutez vagy eacutes a tuumlrkoumlk koumlzuumll az első nemzeted fejedelmeacuteveacute emeljuumlnk eacutes engedelmeskedj a

143 HKIacuteF 110ndash136144 Kristoacute 1980 32ndash150145 Belke Soustal 1995 Litavrin Novoselrsquocev 1989

107

mi szavunknak eacutes parancsunknakrsquo Ő pedig vaacutelaszolva a kagannak azt mondta hogy rsquonagyra eacuterteacutekelem iraacutentam valoacute hajlandoacutesaacutegodat eacutes joacuteindulatodat eacutes illő koumlszoumlne-temet nyilvaacuteniacutetom neked minthogy azonban nincs eleacuteg erőm ehhez a tisztseacuteged-hez nem fogadhatok szoacutet neked azonban van rajtam kiacutevuumll egy maacutesik vajda akit Aacutelmosnak neveznek akinek fia is van neacutev szerint Aacuterpaacuted ezek koumlzuumll akaacuter az Aacutelmos akaacuter a fia Aacuterpaacuted legyen inkaacutebb a fejedelem aki rendelkezeacutesetekre aacutellrsquo Megtetszett annak a kagannak ez a beszeacuted eacutes embereit vele advaacuten a tuumlrkoumlkhoumlz kuumlldte őket eacutes ezek megbeszeacutelteacutek a tuumlrkoumlkkel a tuumlrkoumlk pedig jobbnak tartottaacutek hogy Aacuterpaacuted legyen a fejedelem mintsem atyja Aacutelmos minthogy tekinteacutelyesebb volt s egyaraacutent nagyra becsuumllteacutek boumllcsesseacutegeacuteeacutert megfontoltsaacutegaacuteeacutert eacutes viteacutezseacutegeacuteeacutert eacutes raacutetermett volt erre a tisztseacutegre eacutes iacutegy a kazaacuterok szokaacutesa eacutes toumlrveacutenye szerint pajzsra emelveacuten fejedelemmeacute tetteacutek Ez előtt az Aacuterpaacuted előtt a tuumlrkoumlknek maacutes fejedelmuumlk sohasem volt s ettől fogva mindmaacuteig ennek a nemzetseacutegeacuteből lesz Turkia fejedelme

(55) Neacutehaacuteny eacutev muacutelva a besenyők raacutetoumlrtek a tuumlrkoumlkre eacutes fejedelmuumlkkel Aacuterpaacuteddal egyuumltt elűzteacutek őket A tuumlrkoumlk tehaacutet megfutamodvaacuten foumlldet kerestek ahol megteleped-hetneacutenek s odaeacuterkezveacuten elűzteacutek Nagy Moraacutevia lakoacuteit s megszaacutelltaacutek azok foumlldjeacutet ame-lyen a tuumlrkoumlk most is mindmaacuteig laknak Eacutes attoacutel fogva a tuumlrkoumlk nem vetteacutek fel a harcot a besenyőkkel A tuumlrkoumlknek amaz előbb emliacutetett neacutepeacutehez amely kelet feleacute Perzsia vi-deacutekeacuten telepedett le ezek a nyugati videacuteken lakoacute előbb emliacutetett tuumlrkoumlk mostanaacuteig kuumll-denek uumlgynoumlkoumlket eacutes meglaacutetogatjaacutek őket eacutes gyakran hoznak vaacutelaszt tőluumlk ezeknek

(66) A besenyők helyeacutet amelyen abban az időben a tuumlrkoumlk laktak az ott levő fo-lyoacutek neve szerint hiacutevjaacutek A folyoacutek a koumlvetkezők első folyoacute az uacutegynevezett Baruch maacutesodik folyoacute az uacutegynevezett Bug harmadik folyoacute az uacutegynevezett Trullos negyedik folyoacute az uacutegynevezett Prut oumltoumldik folyoacute az uacutegynevezett Szeret (71)

39 A kabarok neacutepeacuteről

Tudnivaloacute hogy az uacutegynevezett kabarok a kazaacuterok nemzetseacutegeacuteből valoacutek Eacutes uacutegy toumlr-teacutent hogy valami paacutertuumlteacutes taacutemadt koumlzoumlttuumlk a kormaacutenyzat ellen eacutes belhaacuteboruacute uumlt-veacuten ki feluumllkerekedett az előbbi kormaacutenyzatuk eacutes koumlzuumlluumlk egyeseket lemeacuteszaacuteroltak maacutesok pedig elmenekuumlltek eacutes elmenveacuten letelepedtek a tuumlrkoumlkkel egyuumltt a besenyők foumlldjeacuten oumlsszebaraacutetkoztak egymaacutessal eacutes holmi kabaroknak nevezteacutek őket

Ennek koumlvetkezteacuteben a kazaacuterok nyelveacutere is megtaniacutetottaacutek ezeket a tuumlrkoumlket eacutes mostanaacuteig hasznaacuteljaacutek ezt a nyelvet de tudjaacutek a tuumlrkoumlk maacutesik nyelveacutet is

Mivel pedig a haacuteboruacutekban legerősebbeknek eacutes legbaacutetrabbaknak mutatkoztak a nyolc toumlrzs koumlzuumll eacutes haacuteboruacuteban eloumll jaacutertak az első toumlrzsek rangjaacutera emelteacutek őket Egy fejedelem van naacuteluk azaz a kabarok haacuterom toumlrzseacuteben aki maacuteig is megvan

40 A kabarok eacutes a tuumlrkoumlk toumlrzseiről

Első a kabaroknak a kazaacuteroktoacutel elszakadt előbb emliacutetett toumlrzse maacutesodik a Nyekieacute harmadik a Megyerieacute negyedik a Kuumlrtuumlgyermatueacute oumltoumldik a Tarjaacuteneacute hatodik Jeneh hetedik Keri nyolcadik Keszi Eacutes iacutegy egymaacutessal oumlsszeolvadvaacuten a kabarok a tuumlrkoumlkkel a besenyők foumlldjeacutere telepedtek le

108

Ezutaacuten Leon a Krisztus-szerető eacutes dicső csaacuteszaacuter hiacutevaacutesaacutera aacutetkelveacuten a Dunaacuten eacutes megtaacutemadvaacuten Symeont teljesen legyőzteacutek eacutes iramukban egeacuteszen Preszlavig hatol-tak eacutes bezaacutervaacuten őt Mundraga vaacuteraacuteba visszateacutertek sajaacutet foumlldjuumlkre Abban az időben Liuumlntika Aacuterpaacuted fia volt a fejuumlk Miutaacuten azonban Symeon uacutejboacutel kibeacutekuumllt a roacutemaiak csaacuteszaacuteraacuteval eacutes baacutetorsaacutegban eacuterezte magaacutet a besenyőkhoumlz kuumlldoumltt eacutes megegyezett veluumlk hogy leverik eacutes megsemmisiacutetik a tuumlrkoumlket Eacutes amikor a tuumlrkoumlk hadjaacuteratra mentek a besenyők Symeonnal a tuumlrkoumlk ellen joumlttek csalaacutedjaikat teljesen megsemmisiacutetetteacutek eacutes a foumlldjuumlk őrzeacuteseacutere haacutetrahagyott tuumlrkoumlket gonoszul kiűzteacutek onneacutet Miutaacuten pedig a tuumlrkoumlk visszateacutertek eacutes foumlldjuumlket ilyen pusztaacuten eacutes felduacutelva talaacuteltaacutek letelepedtek arra a foumlldre melyen ma is laknak s amelyet mint mondottuk a folyoacutek fenti elnevezeacutese szerint neveznek

Azt a helyet pedig amelyen a tuumlrkoumlk koraacutebban voltak az ott keresztuumllmenő folyoacute neveacuteről Etelnek eacutes Kuumlzuumlnek nevezik s mostanaacuteban a besenyők lakjaacutek A tuumlrkoumlk pe-dig a besenyőktől elűzetve elmentek eacutes letelepedtek arra a foumlldre amelyen most is laknakhelliprdquo146

Magyar adatok

Harmatta Jaacutenos 1996-ban aacutettekintette Konstantin magyar vonatkozaacutesuacute adataira vo-natkozoacute kutataacutesok aacutellaacutesaacutet Oumlt tovaacutebbi feladat elveacutegzeacuteseacutet laacutetta szuumlkseacutegesnek a szouml-vegmaacutesolaacutes soraacuten keletkezett hibaacutek javiacutetaacutesaacutet a magyar adatok nyelvi eacutertelmezeacuteseacutet a nyelvhasznaacutelat gondos uacutejraeacuterteacutekeleacuteseacutet a felhasznaacutelt forraacutesok azonosiacutetaacutesaacutet a forraacutesok toumlrteacuteneti eacuterteacutekeleacuteseacutet147

A szoumlvegmaacutesolaacutesi hibaacutek rendszeres feldolgozaacutesaacutera tudomaacutesom szerint nem toumlrteacutent kiacuteseacuterlet A magyar adatok nyelvtoumlrteacuteneti szempontuacute kutataacutesa tereacuten Benkő Loraacutend tervbe vette az anyag uacutej vizsgaacutelataacutet eacutes neacutehaacuteny reacuteszeredmeacutenyt publikaacutelt de veacuteguumll a teljes anyagot bemutatoacute tanulmaacuteny nem keacuteszuumllt el148 A DAI 38ndash40 fejeze-teacuteben előforduloacute magyar nevek koumlzoumltt vannak neacutepnevek toumlrzsnevek keacutet helyneacutev szemeacutelynevek illetve keacutet ciacutem

A magyar toumlrzsszoumlvetseacutegre a savartoi asphaloi eacutes tuumlrk neacutepnevet hasznaacutelta a tudoacutes csaacuteszaacuter A savartoi asphaloi mindkeacutet tagjaacuteroacutel rengeteget iacutertak A savartoi etimoloacutegiaacuteja bonyolult keacuterdeacutes Magaacutenak ennek a formaacutenak uacutejabban keacutet etimoloacutegiaacuteja is szuumlletett Harmatta Jaacutenos szerint a savartoi a horezmi srsquow rsquofeketersquo eacutes rsquowrdk rsquocsapat seregrsquo oumlssze-teacutetelből magyaraacutezhatoacute A kazaacuter udvarban szolgaacuteloacute horezmi zsoldosok adhattaacutek ezt az elnevezeacutest a magyaroknak akik egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkal tehaacutet katonai segeacuted-neacutep voltak149 Berta Aacuterpaacuted egy toumlroumlk sav-arti rsquojobbszaacuterny moumlgoumlttirsquo oumlsszeteacutetelből ma-gyaraacutezza a szoacute etimoloacutegiaacutejaacutet ami beleillik a toumlrzsneacutevvel kapcsolatos hadi terminoloacute-giaacuteba150 A savartoi oumlsszekapcsolaacutesa a szabiacuter neacutepneacutevvel nehezen tarthatoacute Ligeti Lajos

146 DAI 170ndash177 Moravcsik 1984 42ndash48147 Harmatta 1996 107148 Benk 2009 9ndash10 99ndash121149 Harmatta 1997a 128ndash129150 Berta 1992 7ndash11

109

turkoloacutegiai szempontboacutel Benkő Loraacutend pedig magyar nyelvi szempontboacutel utasiacutetotta el a keacutet neacutepneacutev oumlsszetartozaacutesaacutet151 Benkő Loraacutend a Szovaacuterd keacuterdeacutesnek szentelt mono-graacutefiaacutejaacuteban megaacutellapiacutetotta hogy a magyar Szovaacuterd alakok a magyar nyelv szabaacutelyai eacutertelmeacuteben nem mehetnek vissza egy Szavaacuterd alakra iacutegy a savartoi alakhoz nem lehet koumlzuumlk152 A savartoi neacutev azonosiacutetaacutesa az oumlrmeacuteny forraacutesokban adatolhatoacute sevor-dik neacutepneacutevvel szinteacuten nem probleacutemamentes Mint laacutettuk Harmatta Jaacutenos a savartoi etimoloacutegiaacutejaacutet a horezmiből magyaraacutezta ugyanakkor szerinte szabiacuterok telepuumlltek a Kura folyoacute melleacute 574-ben eacutes beolvadtak a helyi oumlrmeacuteny lakossaacutegba akiket az oumlr-meacuteny forraacutesok sevordik neacuteven emliacutetenek153 Benkő Loraacutend nem tartja valoacutesziacutenűnek hogy az oumlrmeacuteny forraacutesokban adatolhatoacute sevordik eacutes a savartoi nevű magyarok koumlzoumltt toumlrteacuteneti kapcsolat lenne hanem Biacuteborbanszuumlletett Konstantin kombinaacutecioacutejaacuteval kel-lene szaacutemolni154

Ami az asphaloi jelző eacutertelmezeacuteseacutet illeti aacuteltalaacuteban goumlroumlg szoacutenak tartjaacutek rsquoerős szi-laacuterd biztosrsquo eacutertelemben Nagy Korneacutel uacutejabban oumlrmeacuteny etimoloacutegiaacutet ajaacutenlott aspa-tealrsquo lsquoridding ridden equestrianrsquo155 Benkő Loraacutend aacutettekintette a koraacutebbi irodalmat eacutes egy maacutesik jelenteacuteskoumlrre hiacutevta fel a figyelmet ami a rsquofoumlldi szurok aszfaltrsquo jelen-teacutesű Ez utoacutebbi jelenteacutest kapcsolja oumlssze a magyar Szovaacuter rsquofoumlldi szurokrsquo helynevekkel ami aztaacuten a szavaacuterd ~ savartoi asphaloi goumlroumlgndashmagyar keacutepzettaacutersiacutetaacutes alapjaacutet keacutepez-hette156 Ungvaacutery Jenő filoloacutegiai alapon vonta keacutetseacutegbe az eddigi magyaraacutezatokat eacutes Σάβαρτοι αὐτοκέφαλοι rsquofuumlggetlen oumlnaacutelloacute savartoirsquo romlott alakjaacutenak tekinti a Σάβαρτοι ἄσφαλοι neacutevalakot157

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin a magyarsaacutegra aacuteltalaacutenos eacutertelemben a tuumlrk ne-vet alkalmazza A hagyomaacutenyos elkeacutepzeleacutes szerint a Tuumlrk Birodalomboacutel kiszakadoacute Kazaacuter Kaganaacutetus a Nyugati Tuumlrk Birodalom reacutesze volt eacutes ennek analoacutegiaacutejaacutera a Kazaacuter Birodalom nyugati reacuteszeacuten eacutelt magyarokra alkalmaztaacutek a nyugati tuumlrk terminust Az okfejteacutesnek azon reacutesze hogy a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban a tuumlrkndashkazaacuter mintaacutek meg-hataacuterozoacute jelentőseacutegűek lehettek egyeacutertelműen bizonyiacutethatoacutek azonban Balogh Laacuteszloacute meggyőzően caacutefolta azt a felteveacutest miszerint Hitvalloacute Theophaneacutesz alapjaacuten bizo-nyiacutethatoacute lenne hogy a kazaacuterok azonosiacutetaacutesa a keleti tuumlrk elnevezeacutessel paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute lenne a nyugati tuumlrk terminus magyar eacutertelmezeacuteseacutevel ugyanis a keacuterdeacuteses helyen a nyugati hun alatt az avarok eacutertendők158 Harmatta is uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy tuumlrk neacutepneacutev bizaacutenci hasznaacutelataacutet nem lehet toumlroumlk nyelvűseacutegre vagy toumlroumlk neacutepekhez fűződő etnikai-politikai kapcsolatokra visszavezetni159 Takaacutecs Zoltaacuten 2004-ben aacutet-tekintette a keacuterdeacutest de ő sem talaacutelta meg a keacuterdeacutes megoldaacutesaacutehoz a kulcsot160

151 Ligeti 1986 346ndash347 Benk 2009 103ndash105152 Benk 2009 77ndash78153 Harmatta 1997a 128ndash129154 Benk 2009 100ndash101 117ndash120155 Nagy 2005 233ndash241156 Benk 2009 115ndash120157 Ungvaacutery 1999 5ndash10158 Balogh 2005 187ndash195159 Harmatta 1997a 125160 Takaacutecs 2004 317ndash333

110

A DAI 40 fejezete a magyar toumlrzsnevek felsorolaacutesaacuteval kezdődik Neacutemeth Gyula munkaacutessaacutegaacutenak koumlzponti reacuteszeacutet keacutepezte a toumlrzsnevekkel kapcsolatos kutataacutes161 Ligeti 1986-ban uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy a Nyeacutek illetve Magyar eacutes Megyer minden bizony-nyal finnugor eredetű A Tarjaacuten eacutes Jenő toumlroumlk eredete bizonyiacutethatoacute A Gyarmat toumlroumlk eredeteacutet Ligeti valoacutesziacutenűnek tartja ellenben Keacuter eacutes Kuumlrt Neacutemeth-feacutele magyaraacutezataacutet nem fogadja el162 Neacutemeth Gyula hagyateacutekaacuteboacutel az alapműveacutenek maacutesodik kiadaacutesaacuten dolgozoacute Berta Aacuterpaacuted egy teljesen uacutej elmeacuteletet dolgozott ki Veacutelemeacutenye szerint toumlroumlk-ből magyaraacutezhatoacute a Kuumlrt rsquomellecskersquo Gyarmat rsquohaacutet-moumlgersquo Jenő rsquooldalkarsquo eacutes Keacuter rsquoutolsoacutersquo toumlrzsneveink A Nyeacutek toumlrzsneacutevnek rsquosoumlveacutenyrsquo eacutertelemben toumlroumlk megfelelői is megvan-nak A Megyer toumlrzsneacutevvel kapcsolatban is uacutej etimoloacutegiaacutet javasolt a toumlroumlk ban ǰer rsquofő koumlzponti helyrsquo A Kabar toumlrzsneacutev a toumlroumlkben az rsquoorrrsquo jelenteacutesben van meg Tehaacutet Berta a toumlrzsneveinket egy olyan rendszerben eacutertelmezi amelyben azok a toumlrzsszoumlvetseacutegi seregreacuteszek nevei A rendszer vaacuteltozaacutesa moumlgoumltt pedig a vezeacutertoumlrzs megvaacuteltozaacutesa huacute-zoacutedhatott amelyet Biacuteborbanszuumlletett Konstantinnaacutel is tuumlkroumlződő dinasztiavaacuteltaacutessal tudunk magyaraacutezni163

A rendszer iacutegy aacutebraacutezolhatoacute

Kabar rsquoorrrsquo a frissen csatlakozott bdquoeacutelenrdquo jaacuteroacute veacutedőtoumlrzsNyeacutek rsquosoumlveacutenyrsquo veacutedőtoumlrzs mely egy koraacutebbi struktuacuteraacuteban toumlrzs-

szoumlvetseacuteg hataacuterait veacutedteMegyer rsquofő helyrsquo a dinasztiavaacuteltaacutes előtti vezeacutertoumlrzsKuumlrtgyarmat rsquomell-haacutet-moumlgersquo a Megyer toumlrzs egykori elő- eacutes haacutetveacuted toumlrzsei

melyek a dinasztiavaacuteltaacutes utaacuteni uacutej vezeacutertoumlrzs veacute-delmeacutere lettek oumlsszevonva

Tarjaacuten tarhan az uacutej vezeacutertoumlrzsJenő rsquooldalkarsquo az uacutej vezeacutertoumlrzs oldalveacutedtoumlrzseKeacuter rsquohaacutetsoacute utolsoacutersquo az uacutej vezeacutertoumlrzs haacutetveacutedtoumlrzseKeszi rsquotoumlredeacutekrsquo egy egykori nagyobb toumlrzs maradvaacutenya

Berta 1997 218

Berta Aacuterpaacuted kiacuteseacuterlete minden hipotetikus jelleg elleneacutere nyelvtoumlrteacutenetileg jobban megalapozott mint Neacutemeth Gyulaacuteeacute Berta megoldaacutesa ezen feluumll meacuteg keacutet szempont-boacutel is figyelemremeacuteltoacute egyreacuteszt rendszert felteacutetelezett a neacutevadaacutesban ami toumlrzsnevek eseteacuteben azeacutert fontos mert a koumlzszavakkal szemben a jelenteacutes nem segiacuteti az etimo-loacutegiaacutet Maacutesreacuteszt Biacuteborbanszuumlletett Konstantin szerint a magyarok egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkal minden haacuteboruacutejukban haacuterom eacutevig ami katonai segeacutedneacutepi funkcioacutera mutat Vitathatatlan hogy Berta Aacuterpaacuted teacutezise szaacutemos hipoteacutezisre eacutepiacutetett konstruk-

161 Nyeacutek rsquosoumlveacutenyrsquo MagyarMegyer rsquoMańć emberrsquo Kuumlrt rsquohoacutetorlaszrsquo Gyarmat rsquofaacuteradhatatlanrsquo Tarjaacuten rsquoalkiraacutelyrsquo Jenő rsquominiszterrsquo Keacuter rsquooacuteriaacutesrsquo Keszi rsquotoumlredeacutekrsquo Neacutemeth 1991 182ndash213

162 Ligeti 1986 252163 Berta 1997 211ndash219 a tovaacutebbi irodalommal

111

cioacute amelyről a joumlvő nyelvtoumlrteacuteneti eacutes steppetoumlrteacuteneti kutataacutesai fogjaacutek eldoumlnteni hogy mennyire megalapozott

Gyoumlrffy Gyoumlrgy is aacutettekintette a toumlrzsneveinkkel kapcsolatos kutataacutesokat 1997-ben eacutes a hetes szaacutem toumlrteacuteneti vonatkozaacutesait is szaacutemba vette valamint a Kaacuterpaacutet-medence toumlrzsi helynevei kutataacutesaacutenak helyzeteacutet is bemutatta Berta rendszere helyett olyan ja-vaslattal aacutellt elő amely szerint nyugati tuumlrk mintaacutera a toumlrzsek a toumlrzsi vezetőikről kap-taacutek volna a neveiket elkeacutepzeleacuteseacutenek reacuteszletes bizonyiacutetaacutesaacuteval azonban adoacutes maradt164

Veacutegezetuumll a Megyer toumlrzsneacutev alakjaacutenak uacutej magyaraacutezataacutet adta Roacutena-Tas Andraacutes Veacutelemeacutenye szerint a vegyes hangrendű madzser neacutev a magyarban a szoacute eleji hangsuacutely miatt lett magyar miacuteg a toumlroumlkben a hangsuacutely az utolsoacute szoacutetagra esett iacutegy lett belőle megyer Tehaacutet a toumlrzsneacutev toumlroumlk alakot tuumlkroumlz165

A korai magyar szemeacutelyneacutevi anyagot Feheacutertoacutei Katalin tekintette aacutet 1997-ben eacutes felhiacutevta a figyelmet arra hogy szaacutemos megoldottnak tűnő keacuterdeacutest uacutejra kell taacuter-gyalni Mindjaacutert az első ismert magyar vezeacuter Levedi neveacutenek etimoloacutegiaacuteja is vitatott Aacuteltalaacuteban az etimoloacutegia kapcsaacuten a magyar lesz igeacuteből indultak ki Feheacutertoacutei egy hosz-szabb tanulmaacutenyban mutatta ki hogyan kapcsoloacutedott oumlssze a Levente Liuumlntika eacutes Levedi neacutevalak eacutes aztaacuten hogyan vaacutelt a tudomaacuteny szaacutemaacutera elfogadott eacutertelmezeacutesseacute holott maacuter a kiinduloacuteponttal komoly baj volt Vazul fia Levente neveacutenek szlaacutev etimo-loacutegiaacuteja van Louanta rsquovadaacuteszrsquo amely szlaacutev koumlrnyezeteacutehez koumlthető166 Liuumlntika Aacuterpaacuted fia csak a DAI-ban fordul elő neveacutenek megfejteacutese Feheacutertoacutei szerint egyetlen előfordu-laacutesa miatt bdquonem tanaacutecsosrdquo167 Iacutegy aztaacuten Liuumlntika azonosiacutetaacutesa Leventeacutevel eacutes Levedivel illetve jelenteacutestani alapon Tarkacsuval mind az igazolhatatlan hipoteacutezisek vilaacutegaacuteba tartozik Meacuteg azon is vita folyik hogy Liuumlntika a kabarok vagy az egeacutesz toumlrzsszoumlvetseacuteg csapatai eacuteleacuten vezetett-e hadjaacuteratot Feheacutertoacutei Katalin tehaacutet uacutegy veacuteli hogy jelen isme-reteink alapjaacuten Levedi neveacutet nyelveacuteszeti alapon nem lehet oumlsszefuumlggeacutesbe hozni sem Leventeacuteeacutevel sem Liuumlntikaacuteeacuteval Levedi neveacuteben az aacuteltalaacutenosan elfogadott finnugor eredetű leacutetigeacutevel szemben Balaacutezs Jaacutenos a loumlvő tőből indult ki raacutemutatva a jelenteacutes-tani neheacutezseacutegre Feheacutertoacutei Katalin hangtanilag ezt a lehetőseacuteget is kizaacutertnak tartja eacutes uacutegy veacuteli az Aacuterpaacuted-kori neveink alapjaacuten is igazolhatoacute Leue Lewedi neveknek kifogaacutes-talan szlaacutev etimoloacutegiaacuteja van ami veacutegső soron a lev rsquooroszlaacutenrsquo szoacutera vezethető vissza Tehaacutet jelenleg a Levedi neacutev szlaacutev eredezteteacutese tűnik nyelveacuteszetileg elfogadhatoacutenak168 Kristoacute a Levedi szlaacutev etimoloacutegiaacutejaacutet toumlrteacuteneti okokboacutel elutasiacutetotta169 Akaacutermi is a szoacutető etimoloacutegiaacuteja a Levedi eacutes Liuumlntika neacutev veacutegeacuten magyar kicsinyiacutető-beceacutező keacutepző van

Aacutelmosnak az uacutej dinasztia első ismert tagjaacutenak a neveacutet eltekintve a neacutepetimoloacutegiaacutes magyar aacutelom aacutelmos eacutes a latin almus rsquoszentrsquo megoldaacutesoktoacutel a toumlroumlk almiumlš rsquovett veacutetelrsquo szoacuteboacutel magyaraacutezzaacutek170 Uacutejabban Berta Aacuterpaacuted vetette fel hogy az őstoumlroumlk aliuml- rsquoszel-

164 Gyoumlrffy 1997 221ndash234165 Roacutena-Tas 1993 22166 Feheacutertoacutei 1997a 428ndash429167 Feheacutertoacutei 1997a 428168 Feheacutertoacutei 1997a 435ndash441 Kristoacute a Levedi szlaacutev etimoloacutegiaacutejaacutet toumlrteacuteneti okokboacutel nem fogadja

el (1998a 187ndash188)169 Kristoacute 1998a 187ndash188170 Ligeti 1979 407ndash424 Feheacutertoacutei 1997 236ndash237

112

lemi eacutesvagy fizikai erejeacutet elveszti transzba esikrsquo jelenteacutest kellene kiinduloacutepontnak tekinteni eacutes akkor a taacuteltos szavunkkal egyező jelenteacutessel kell szaacutemolnunk171 Berta Aacuterpaacuted etimoloacutegiaacuteja hangtani szempontboacutel veacutedhető ugyanakkor a hozzaacutefűzoumltt toumlr-teacuteneti konstrukcioacuteval maacuter nehezen lehet egyeteacuterteni azaz Aacutelmos azeacutert viselhette a kuumlnde ciacutemet mert ő volt a szakraacutelis kettős kiraacutelysaacutegon beluumll a neacutevleges uralkodoacute aki az eacutegiekkel tartotta a kapcsolatot amelynek egyik formaacuteja eacuteppen a transz lehetett Erre hivatkozva veacutelemeacutenyem szerint nem lehet eldoumlnteni azt a vitaacutet hogy ki rendel-kezett a kuumlnde eacutes a gyula ciacutemmel

Aacuterpaacuted neve tovaacutebbra is egyeacutertelműen a toumlroumlk eredetű aacuterpa szavunk magyar ki-csinyiacutetőkeacutepzős alakjaacutenak eacutertelmezhető172 Az Aacuterpaacuted-haacutez toumlbbi tagjaacutenak forraacutesokban előforduloacute neveinek nyelvtoumlrteacuteneti eacutertelmezeacutese azonban tovaacutebbi kutataacutest igeacutenyel

A DAI-ban szereplő foumlldrajzi nevek koumlzuumll Leveacutedia eacutes Etelkoumlz kapott kuumlloumlnoumls fi-gyelmet csak a Magyar Nyelv 1984ndash1986 koumlzoumltt hat tanulmaacutenyt koumlzoumllt e teacutemaacuteban173 Gyoumlrffy Gyoumlrgy nyitotta a vitaacutet eacutes roumlgziacutetette hogy a Leveacutedia veacutegződeacutese a tolmaacutecso-laacutes reacuteveacuten keruumllhetett a magyar Levedi neacutevhez tehaacutet az semmikeacuteppen nem lehet eredetileg magyar Az Aacuterpaacuted-korban a birtokos uacuter neveacuteből szaacutellaacutes vagy falu eset-leg foumlld kaphatta a neveacutet eacutes aacuteltalaacuteban a vezeacuterek szaacutellaacutesteruumlleteacutet vizekhez koumltoumltteacutek amit tuumlkroumlz a DAI is hiszen Levedi szaacutellaacutesaacutet folyoacutenevekkel hataacuterozza meg (Chidmas Chingilus) Szerinte Leveacutedia Levedi reacutegi szaacutellaacuteshelye amit reacutegi hazakeacutent eacutertelmeztek aacutet Az Etelkoumlz eseteacuteben haacuterom helyneacutevadaacutesi tiacutepust vaacutezolt fel 1 Folyoacuteneacutev + koumlz keacutet kuumlloumln folyoacute aacuteltal hataacuterolt teruumllet A magyarban a keacutet folyoacute koumlzuumll az első a nagyobb elmarad eacutes csak a maacutesodik kisebb folyoacute neveacutehez kapcsoloacutedik a koumlzszoacute (Csalloacutekoumlz) 2 Keacutet azonos folyoacute aacuteltal hataacuterolt teruumllet ahol az adott folyoacuteneacutevhez kapcsoloacutedik a koumlzszoacute (Koumlroumlskoumlz) 3 Foumlldrajzi koumlzszoacute + koumlz ilyen a Toacutekoumlz Viacutezkoumlz esete Miutaacuten az Etil a Volga neve amelyet kiterjesztettek a Donra is iacutegy a DunandashDon-koumlz analoacutegia alapjaacuten eacutertelmezhető az Etelkoumlz kifejezeacutes vagy meacuteg az joumlhet szoacuteba hogy az Etil maacuter foumlldrajzi koumlzszoacutekeacutent rsquofolyoacutersquo eacutertelemben Folyoacutekoumlz lenne174

Benkő Loraacutend elfogadva Gyoumlrffy aacutellaacutespontjaacutet abboacutel indult ki hogy Levedia ve-zeacuteri szaacutellaacuteshely talaacuten a teacuteli szaacutellaacutes amely a magyar szaacutellaacutesteruumllet koumlzponti reacuteszeacutere eshetett iacutegy fontos orientaacutecioacutes pont lehet a magyarsaacuteg lakoacutehelyeacutenek meghataacutero-zaacutesa szempontjaacuteboacutel A szaacutellaacutesteruumllete meghataacuterozaacutesaacuteban a keacutet viacutezneacutev azonosiacutetaacutesa alapvető fontossaacuteguacute A Χιδμάς eacutes Χιγγιλοὺς keacutet neacutev alatt a DAI szerint egy folyoacute eacutertendő Az eddigi azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterleteket aacutettekintve Benkő az Ingul eacutes a Kodima mellett foglalt aacutellaacutest amelyet nyelveacuteszeti adatokkal is alaacutetaacutemasztott Tehaacutet a Bug keacutet melleacutekfolyoacutejaacutenaacutel lett volna Leved szaacutellaacutesteruumllete Etelkoumlz kapcsaacuten vagy az Etel ki-sebb folyoacuteneacutev eacutes koumlz vagy a foumlldrajzi koumlzneacutev eacutes koumlz oumlsszeteacutetelt tartja valoacutesziacutenűbb-nek Az utoacutebbi lehetőseacuteget meacutegis keveacutesbeacute valoacutesziacutenűnek veacuteli mivel az Aacuterpaacuted-korban gyeacuterebb az adatoltsaacutega eacutes csak kisebb kiterjedeacutesű teruumlletre alkalmaztaacutek Miutaacuten a

171 Berta 2001 99ndash117172 Roacutena-Tas Berta 2011 77ndash79173 Gyoumlrffy 1984a 385ndash389 Benk 1984 389ndash419 Harmatta 1984 419ndash431 Kiraacutely 1984

431ndash439 Ligeti 1985 1ndash19 Veacutekony 1986174 Gyoumlrffy 1984a 385ndash388

113

1

2

37

468

9

10

1112

1314

5151617

181920

21

22

2324

2627

25

2829

30

F e k e

t e -

t e n

g e

r

31

K r

iacute m32 33

34

42

353637

A z o

v i

- t e

n g

e r

3839

Donye

c

Don

Sark

el

ChopjorBuzu

luk

Volg

a

1 D

una

2 S

zere

t3

Pru

t4

Koh

ilnyi

k5

Ong

losz

~ B

udzs

ak6

Bik

7 B

elci

8 R

eut

9 U

ngri

10 D

nyes

zter

~ T

rullo

sz11

Kod

ima

(hel

yseacuteg

)12

Kod

ima(

foly

oacute) ~

Chi

dmas

z13

Kuj

alny

ik14

Tyi

lihul

15 A

rany

part

16 B

ug ~

Bog

u17

Szi

njuc

ha18

Hni

lij T

yiki

cs

19 H

orni

j Tyi

kics

20 K

ijev

21 D

nyep

er ~

Var

uch

22 H

nilij

Inhu

l23

Inh

ul ~

Chi

ngilu

sz ~

Szuumln

gul

24 I

nhul

jec

25 L

ebeg

yin

26 B

uzul

uk ~

Baz

avlu

k

27 P

szjo

l28

Ada

ra29

Kar

ha ~

Kar

kini

t ~

Kar

kina

30 K

arni

niti-

oumlboumll

~

N

ekro

puumlla

31 P

erek

opi aacute

tjaacuteroacute

32 C

hers

zoacuten-

videacute

k33

Che

rszoacute

n

34 K

liacutema-

videacute

k35

Mol

ocsn

aja

36 C

sinh

ul37

Tok

mak

38 K

ercs

~

Bos

zpor

usz

39 T

amat

arch

a

14 F

oumlldr

ajzi

nev

ek le

hets

eacuteges

azo

nosiacutet

aacutesa

a ho

nfog

laloacute

mag

yars

aacuteg te

ruumlle

tein

ndash B

enkő

nyo

maacuten

114

Duna folyoacutet tekinti a kifejezeacutesben elmaradoacute nagyobb folyoacutenak az Etel nevet pedig a Dnyeszterrel azonosiacutethatoacutenak iacutegy a Duna eacutes Dnyeszter aacuteltal behataacuterolt teruumlletnek lenne a neve az Etelkoumlz175

Harmatta Jaacutenos alaacuten adatokkal taacutemasztotta alaacute a Chidmas Chingilus folyoacutenevek azonosiacutetaacutesaacutet eacutes az aacuteltal alaacutenok jelenleacuteteacutet felteacutetelezte a reacutegioacuteban Az Etelkoumlz eacutertel-mezeacutesekor a DAI oumlt folyoacuteja (Dnyeper Bug Dnyeszter Prut Szeret) a doumlntő ezeacutert a Viacutezkoumlz eacutertelmezeacutest tekinti a legvaloacutesziacutenűbbiknek Iacutegy aztaacuten a koraacutebban Benkő aacuteltal felvetett oumltlet nevezetesen Leveacutedia eacutes Etelkoumlz koumlzelseacutege esetleg reacuteszleges egybeeseacutese Harmattaacutenaacutel teljesedett ki Szerinte Leveacutedia Etelkoumlz foumlldrajzi keretei koumlzeacute esett csak a neacutevadaacutes jellegeacuteben van kuumlloumlnbseacuteg Leveacutedia a vezeacuteri szaacutellaacuteshely miacuteg Etelkoumlz a ma-gyar toumlrzsszoumlvetseacuteg szaacutellaacutesteruumllete176

Kiraacutely Peacuteter a szlavisztika vonatkozaacutesaacuteban tekintette aacutet a vonatkozoacute irodalmat eacutes Levedia szlaacutev adatokkal kapcsolatba hozott irodalmaacutet ismertette177 Ligeti Lajos a Leveacutedia formaacutet tartja magyar szempontboacutel megfelelőnek eacutes vilaacutegosan roumlgziacuteti hogy a Leveacutedia neacutev a Turkia eacutes Kazaacuteria mintaacutejaacutera megalkotott bizaacutenci eredetű foumlldrajzi neacutev amely magyar előzmeacutenyekre megy vissza A Chidmas Chingilus folyoacutenevek azono-siacutetaacutesa kapcsaacuten a toumlroumlk adatok eacutertelmezeacutesi neheacutezseacutegeire hiacutevja fel a figyelmet azaz a keacutesei neacutevalakok hasznaacutelataacutenak komoly akadaacutelyai vannak Kelet-Euroacutepaacuteban a 11 szaacute-zadban jelentős nyelvi aacutetrendeződeacutes toumlrteacutent a steppeacuten eacutes az oszmaacuten adatok bevonaacutesa sem probleacutemamentes Ligeti nem foglal aacutellaacutest az etimoloacutegiaacutek helyesseacutegeacutevel kapcso-latban ami az elutasiacutetaacutesnak a legfinomabb formaacuteja Az Etelkoumlz szoacuteban előforduloacute Etel a toumlroumlkben a Volga neve esetleg a Don alsoacute folyaacutesaacutera is ki lehet terjeszteni A bas-kiacuterban eacutes a tataacuterban az Etil tulajdonneacutevből rsquofolyoacutersquo jelenteacutesű koumlzszoacute alakult ki Ezt a jelenteacutesfejlődeacutest Ligeti maacuter a 8ndash9 szaacutezadban is elkeacutepzelhetőnek tartotta a nyugati toumlroumlkseacuteg eseteacuteben eacutes ez aacutetkeruumllhetett a magyarba Ilyen eacutertelemben a Viacutezkoumlz vagy kisebb folyoacute tulajdonneve eacutes -koumlz oumlsszeteacutetel is elfogadhatoacute magyaraacutezatnak tűnik178

Veacutekony Gaacutebor tanulmaacutenya teljesen szembemegy a koraacutebbi tanulmaacutenyokkal eacutes raacutemutatott a Chidmas Chingilus folyoacutenevek azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterleteinek buktatoacuteira ezeacutert azokat elfogadhatalannak tartja Az aacuteltala javasolt Emba azonosiacutetaacutes sajnaacutelatos moacutedon ugyanolyan nehezen igazolhatoacute hipoteacutezisekkel terhelt Leveacutediaacutenak a Volgaacutetoacutel keletre valoacute helyezeacutese tehaacutet nehezen veacutedhető Az Etel eacutes Kuzu keacutet folyoacuteneacutev eacutertelme-zeacutese eacutes azonosiacutetaacutesa a Volgaacuteval eacutes a Dnyeperrel ugyancsak a mereacutesz hipoteacutezisek kouml-reacutebe sorolhatoacute179

Kristoacute Gyula 1998-ban tette koumlzzeacute aacutellaacutespontjaacutet amelyben elfogadta Leveacutedia Benkő aacuteltal megtaacutemogatott lokalizaacutecioacutejaacutet a Kodima eacutes Ingul koumlrnyeacutekeacutere Etelkoumlz kapcsaacuten a kisebb folyoacutenevet pedig a Pruttal azonosiacutetotta180

175 Benk 1984 394ndash405176 Harmatta 1984 421ndash429177 Kiraacutely 1984 431ndash433178 Ligeti 1985 4ndash14179 Veacutekony 1986180 Kristoacute 1998 151ndash157 vouml Makk 2001 31ndash40

115

A vita szaacutemos keacuterdeacutesben előreleacutepeacutest jelentett iacutegy Leveacutedia eacutes Etelkoumlz elhelyezeacutese a magyar neacutevadaacutesi rendszerben ide sorolhatoacute A Chidmas Chingilus folyoacutenevek azo-nosiacutetaacutesa tovaacutebbra sem tekinthető megoldottnak tehaacutet minden erre eacutepuumllő hipoteacutezis korlaacutetozott eacuterveacutenyű

Veacuteguumll a DAI-ban a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg vezetőinek keacutet ciacuteme fordul elő γυλᾶς eacutes καρχᾶς A Gyula magyar neacutevvel Ligeti foglalkozott behatoacutean Szerinte az Anonymusnaacutel megleacutevő adatok alapjaacuten kettős Gyila eacutes Gyula olvasat helyes Ez uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy a toumlroumlk ǰiumlla aacutetveacuteteleacutevel szaacutemolhatunk amely a magyarban Gyiumlla alakban jelent meg Ezt tuumlkroumlzneacute a DAI γυλᾶς alakja eacutes a Ğayhānī-hagyomaacuteny جله neacutevformaacuteja181 A ciacutem megvan a besenyő toumlrzsnevek koumlzoumltt a DAI-ban a harmadik toumlrzs Γύλα amelyet Ligeti yiumlla-nak eacutertelmezett A dunai bolgaacuter fejedelmi listaacuten sze-replő Dulo nemzetseacutegneacutev is valoacutesziacutenűleg ide kapcsolhatoacute A koraacutebbi etimoloacutegiai kiacute-seacuterlet a yula rsquofaacuteklyarsquo eacutertelmezeacutes nehezen veacutedhető eacutes a kazaacuter szoacutekincsben sem keruumllt elő eddig a ciacutem182

A karcha ciacutem vonatkozaacutesaacuteban meacuteg rosszabbul aacutellunk ugyanis maacuter az Anonymusnaacutel feltűnő Horca neacutevvel eacutes Horka helynevekkel valoacute oumlsszefuumlggeacutese sem tisztaacutezott eacutes a ciacutem toumlroumlk alakjaacutet meacuteg felteveacutes formaacutejaacuteban sem sikeruumllt meghataacuterozni183

Nyelvhasznaacutelat

Harmatta Jaacutenos a nyelvhasznaacutelat vizsgaacutelataacutet is alapvetőnek tartja Az ezzel kapcso-latos vitaacutek koumlzuumll a leguacutejabbakat emelem ki eacutes mutatom be A DAI 38 fejezeteacutenek első mondata iacutegy hangzik Moravcsik magyar fordiacutetaacutesaacuteban bdquoA tuumlrkoumlk neacutepe reacutegen Kazaacuteriaacutehoz koumlzel szerzett magaacutenak lakoacutehelyethelliprdquo184 Ugyanakkor Jenkins angol fordiacute-taacutesa bdquoThe nation of the Turks had of old their dwelling next to Chazariardquo185 illetve a neacutemet fordiacutetaacutes bdquoDas Volk der Tuumlrken (Ungarn) hatte fruumlher seinen Wohnsitz in der Naumlhe von Chazariardquo186 Uhrmann felvetette hogy a bdquoKazaacuteriaacutehoz koumlzel biacutert lakhelyetrdquo eacutertelmezeacutes is lehetseacuteges Olajos Tereacutez adatokkal alaacutetaacutemasztva elutasiacutetotta ezt a lehe-tőseacuteget ugyanis a κατοίκησιν ἔσχεν kifejezeacutesben ἔχω ige aoristos alakban szerepel eacutes jelenteacutese rsquoelnyert kapottrsquo szemben a εἶχον κατοίκησιν kifejezeacutessel ahol ugyanaz az ige praeteritum imperfectumban van eacutes jelenteacutese rsquobiacuterrsquo Ennek eacutertelmeacuteben Moravcsik fordiacutetaacutesa helyes187

Harmatta Jaacutenos mint azt maacuter emliacutetettuumlk uacutegy veacutelte hogy Leveacutedia Etelkoumlz teruumlle-teacutere esett eacutes ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera filoloacutegiai eacuterveket is talaacutelt Az első besenyő vagy kangar taacutemadaacutes koumlvetkezmeacutenyeacutet bemutatoacute reacuteszletet Moravcsik a koumlvetkezőkeacuteppen fordiacutetotta bdquoAz egyik reacutesz kelet feleacute Perzsia videacutekeacuten telepedett le (κατῴκησεν) s eze-

181 Ligeti 1979 443ndash444182 Ligeti 1979 465ndash467 Ligeti 1986 484ndash485 509183 Ligeti 1979 467ndash468 Ligeti 1986 485184 DAI 171185 Moravcsik Jenkins 1967 171186 Belke Soustal 1995 187187 Olajos 1995 46

116

ket a tuumlrkoumlk reacutegi neveacuten mostanaacuteig sabartoi asphaloi-nak hiacutevjaacutek a maacutesik reacutesz pedig vajdaacutejukkal eacutes vezeacuteruumlkkel Levedivel nyugatra ment lakni (κατῴκησε) az Etelkuumlzuuml nevezetű helyekre amely helyeken mostanaacuteban a besenyők neacutepe lakik (κατοικεῖ)rdquo188 Ezzel szemben Harmatta uacutej interpretaacutecioacutet ad bdquoAz egyik reacutesz kelet feleacute Persis iraacutenyaacute-ban lakott s ezeket a tuumlrkoumlk reacutegi neveacuten mostanaacuteig sabartoi asphaloi-nak hiacutevjaacutek a maacutesik reacutesz pedig vajdaacutejukkal eacutes vezeacuteruumlkkel Levedivel nyugat feleacute lakottrdquo189 Harmatta szerint a κατοικέω ige jelenteacutese rsquolakik eacutel valaholrsquo Ezt igazolja az ideacutezett passzus utolsoacute mondata ami a besenyőkre vonatkozik Ott a κατοικεῖ forma szerepel ami prae-sens imperfectum alak Olajos Tereacutez arra hiacutevta fel a figyelmet hogy amennyiben az előző mondatokban keacutetszer szereplő igeacutenek a praeteritum imperfectum alakja sze-repelne (κατῴκουν rsquolaktakrsquo) ez az eacutertelmezeacutes elfogadhatoacute lenne azonban a κατοικέω ige aoristosa olvashatoacute mindkeacutet esetben κατῴκησε(ν) Maacuterpedig ennek jelenteacutese a kezdő cselekveacutes-toumlrteacuteneacutes kifejezeacuteseacutere hasznaacutelatos iacutegy Moravcsik fordiacutetaacutesaacuten nem kell vaacuteltoztatni190 Veacutekony Gaacutebor elsősorban toumlrteacuteneti alapon tartja veacutedhetetlennek Harmatta interpretaacutecioacutejaacutet191

Ungvaacutery Jenő keacutet 1998-ban publikaacutelt cikkeacuteben keacutet kifejezeacutes behatoacute vizsgaacutelata kapcsaacuten jutott uacutej eredmeacutenyekre Κεφαλή szoacute jelenteacutese a DAI-ban rsquofej (sereg)vezeacuter parancsnok fővaacuteros főhely felső reacutesz (foumlldrajzi kifejezeacutesekben)rsquo192 Moravcsik a vo-natkozoacute helyet iacutegy fordiacutetotta bdquoElső fejuumlk az Aacuterpaacuted-nemzetseacutegből sorban koumlvetkező fejedelem eacutes van keacutet maacutesik is (Ἔχουσι δὲ κεφαλὴν πρώτην τὸν ἄρχοντα ἀπὸ τῆς γενεᾶς τοῦ Ἀρπαδῆ κατὰ ἀκολουθίαν καὶ δύο ἑτέρους) a jila eacutes a karcha kik biacuteroacutei tisztseacuteget viselnek de van fejedelme minden toumlrzsnek isrdquo193 Ungvaacutery szerint az adott helyen a helyes fordiacutetaacutes főparancsnok iacutegy azonban a mondat nehezen eacutertelmezhető hiszen haacuterom főparancsnok nem lehet Ungvaacutery haacuterom javiacutetaacutest javasolva a koumlvet-kező fordiacutetaacutest adta

Ἔχουσι δὲ κεφαλὴν πρώτην τὸν ἄρχοντα ἀπὸ τῆς γενεᾶς τοῦ Ἀρπαδῆ κατὰ ἀκολουθίαν καὶ δύο ἑτέρους

Ἔχουσι δὲ κεφαλὴν πρώτην τὸν ἄρχοντα ἀπὸ τῆς γενεᾶς τοῦ Ἀρπαδῆ καὶ κατὰ ἀκολουθίαν δύο ἑτέρας

bdquoFőparancsnokuk az Aacuterpaacuted-nemzetseacutegből szaacutermazoacute archoacuten eacutes rangsorban keacutet maacutesik (parancsnok) a gyula eacutes a karcha akik biacuteroacutei tisztseacuteget viselnek de van ar-choacutenja minden toumlrzsnek isrdquo194

Ungvaacutery a maacutesik cikkeacuteben a πρῶτος βοέβοδος rsquoelső vajdarsquo eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeit jaacuterja koumlrbe195 Moravcsik jelezte hogy az első vajda eacutertelmezeacutese bizonytalan ugyanis a jelenteacutese időben első vagy rangban első ugyanuacutegy keacutetfeacutelekeacuteppen eacutertelmezhető a

188 DAI 171ndash173189 Harmatta 1984 428190 Olajos 1995 44ndash46191 Veacutekony 1986 44192 Ungvaacutery 1998a 150193 DAI 178 179194 Ungvaacutery 1998a 151195 Ungvaacutery 1998 188ndash191

117

koumlvetkező kifejezeacutes is bdquomikeacutent az utaacutena (μετ᾽ αὐτόν Levedi utaacuten) valoacute toumlbbit is vaj-daacutenak hiacutevtakrdquo Moravcsik szerint az tűnik valoacutesziacutenűnek hogy a 38 fejezet szerzője a szlaacutev eredetű voivoda kifejezeacutest a reacutegebbi magyar vezeteacutesre alkalmazta szemben a keacutesőbb sziacutenre leacutepő fejedelmekkel (arkhoacuten) Elkeacutepzelhető hogy a szoacute maga Bulcsuacute ki-hallgataacutesa soraacuten szlaacutev tolmaacutecsolaacutessal keruumllhetett lejegyzeacutesre amire Gyoumlrffy hiacutevta fel a figyelmet196 Ungvaacutery szerint a DAI-ban a πρῶτος szoacute hat alkalommal időben első eacutertelmű (13 33 77 169 2846 50161) miacuteg keacutet alkalommal a rangban elsőre utal (2557 4048) a μετ᾽ αὐτόν kifejezeacutes pedig mindenuumltt időhataacuterozoacutekeacutent szerepel rsquoő-utaacutenarsquo eacutertelemben Ezutaacuten a koumlvetkező mondatot is maacuteskeacuteppen eacutertelmezi bdquoA tuumlrkoumlk heacutet toumlrzsből aacutellottak de sem sajaacutet sem idegen fejedelem (arkhoacuten) felettuumlk soha nem volt hanem valamifeacutele vajdaacutek voltak koumlzoumlttuumlk akik koumlzuumll az első vajda volt az előbb emliacutetett Levedirdquo Itt is arroacutel van szoacute hogy időben toumlbb vajda koumlvette volna az első vajdaacutet A vajda szoacute eacutertelmezeacutese egyeacutertelmű a koumlvetkező passzusboacutel bdquoa maacutesik reacutesz pe-dig vajdaacutejukkal eacutes vezeacuteruumlkkel (ἀρχηγῷ) Levedivel nyugatra ment laknirdquo Ungvaacutery je-lezte hogy Moravcsik fordiacutetaacutesa itt pontosiacutetaacutesra szorul ugyanis a ἀρχηγός a DAI-ban mindig az arabokkal kapcsolatban fordul elő uralkodoacute eacutertelemben197 Tehaacutet a vajda szoacute pontos megfelelője az uralkodoacute a toumlrzsszoumlvetseacuteg vezetője Ezutaacuten koumlvetkezett a kagaacuteni ajaacutenlat bdquoKeveacutes idő muacuteltaacuteval az a kagan Kazaacuteria fejedelme uumlzenetet kuumlldoumltt a tuumlrkoumlknek hogy kuumlldjeacutek el hozzaacute első vajdaacutejukat Levedit Levedi tehaacutet megeacuterkez-veacuten Kazaacuteria kaganjaacutehoz tudakolta hogy mi okboacutel hiacutevatta őt magaacutehoz A kagan azt mondta neki hogy rsquoazeacutert hiacutevattunk hogy mivel nemes szaacutermazaacutesuacute eacutertelmes eacutes viteacutez vagy eacutes a tuumlrkoumlk koumlzuumll az elsőrsquordquo Az első vajda utaacuteni Levedi neacutev Moravcsik konjektuacute-raacuteja szerint a paacuterizsi keacuteziratban χελάνδια olvashatoacute198 Harmatta Jaacutenos itt inkaacutebb maacute-solaacutes soraacuten keletkező szoumlvegkieseacutesre gondolt ltμετὰgt χελάνδίου ltΛεβεδίαgt bdquohadi-hajoacuteval Leveditrdquo199 Ungvaacutery megjegyzi hogy a koumlvetkező mondatboacutel pedig hiaacutenyzik Levedi ciacuteme s mindezek alapjaacuten szoumlvegromlaacutessal lehet szaacutemolni Az a hipoteacutezise hogy a kompilaacutetor keacutet Levedi-toumlrteacutenetet tartalmazoacute forraacutesreacuteszletet dolgozott egybe van egy első vajda Levedi aki utaacuten maacutes vajdaacutek uralkodtak eacutes aztaacuten az Aacutelmos eacutes Aacuterpaacuted kortaacutersakeacutent uralkodoacute Levedi200

Ungvaacutery ideacutezi Levedi vaacutelaszaacutet a kagaacutennak bdquonem fogadhatok szoacutet neked azonban van rajtam kiacutevuumll egy maacutesik vajda akit Aacutelmosnak neveznek akinek fia is van neacutev szerint Aacuterpaacuted ezek koumlzuumll akaacuter az Aacutelmos akaacuter a fia Aacuterpaacuted legyen inkaacutebb a fejedelem aki rendelkezeacutesetekre aacutellrdquo Ungvaacutery szerint Levedi vajdasaacutegaacutehoz nem feacuterhet keacutetseacuteg ugyanakkor a szoumlvegben egy maacutesik vajda is Aacutelmos is szerepel Ezt uacutegy magyaraacutezza hogy ekkorra a magyarok maacuter keacutet reacuteszre szakadtak iacutegy eacuterthető hogy a helyben ma-radt reacutesz vezetője vajdaacuteja Aacutelmos miacuteg a nyugatra menekuumllt tuumlrkoumlk vajdaacuteja az Aacutelmos kortaacutersakeacutent emliacutetett Levedi Ebből eacutepiacuteti fel azt a koncepcioacutet hogy csak a nyugaton eacutelő tuumlrkoumlk arkhoacutenja lett Aacuterpaacuted miacuteg Aacutelmos a keleten maradt reacutesz vajdaacuteja maradt

196 Moravcsik 1984 42 16 jz Jenkins 1962 147197 Ungvaacutery 1998 190198 DAI 172ndash173 33 sorhoz a jz199 Harmatta 1996 108200 Ungvaacutery 1998 190

118

eacutes iacutegy a tovaacutebbiakban nem szerepel a DAI-ban201 Mindenesetre a vajda terminus egyeacutertelműen csak Aacuterpaacuted előtt fordul elő a kagaacuteni kinevezeacutes előtti korszakban aztaacuten eltűnik a szoacutekincsből is eacutes a fejedelemre az arkhoacuten szoacutet hasznaacutelja a DAI szerzője

Makk Ferenc veacutedelmeacutebe vette a hagyomaacutenyos elkeacutepzeleacutest amely szerint a vajda a magyar toumlrzsfőket jeloumllte eacutes a rangban első vajda ciacutemet Levedi viselte amit toumlbbek koumlzoumltt Kristoacute Gyula is keacutepviselt202 Makk Ferenc szerint a 38 fejezet egy kerek egeacutesz elbeszeacuteleacutes eacutes mivel az bdquoelső vajdardquo kifejezeacutes az Aacutelmos kortaacutersaacutenak tartott Levedivel is előfordul elutasiacutetja a keacutet Levedire vonatkozoacute neacutezetet Aacutelmos vajda ciacuteme egyeacuter-telműen arra utal hogy ő is toumlrzsfő lehetett nem pedig arra hogy a keleten maradt magyarok uralkodoacuteja Veacuteguumll Aacutelmosnak a magyarorszaacutegi latin iacuteraacutesbeliseacutegben meg-őrzoumltt hagyomaacutenya szinteacuten arra utal hogy nem maradt Keleten hanem az etelkoumlzi magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutenek fontos szereplője volt203

Forraacutesok

Moravcsik Gyula a 38 fejezet bevezetőjeacuteben azt iacuterja hogy az keacutet reacuteszre bonthatoacute a 3ndash65 eacutes a 66ndash70 sorra Ez utoacutebbi a magyarok lakoacutehelyeacutenek folyoacutekkal toumlrteacutenő meg-hataacuterozaacutesa Van olyan veacutelemeacuteny a szlaacutev eredetű voivodos eacutes zakanon szavak hasznaacute-lata kapcsaacuten hogy vagy szlaacutev forraacutesboacutel meriacutetetteacutek vagy szlaacutev tolmaacutecsot hasznaacuteltak azonban mindkeacutet szlaacutev szoacute joumlveveacutenyszoacutekeacutent megtalaacutelhatoacute volt maacuter a koumlzeacutepgoumlroumlgben iacutegy az előbbi felteveacutesekre nincs szuumlkseacuteg Mindenesetre az valoacutesziacutenűnek tűnik hogy a vajda eacutes az arkhoacuten ciacutem hasznaacutelataacuteban a kagaacuteni kinevezeacutes előtti eacutes utaacuteni ciacutemhasznaacutelat kuumlloumlnbseacutege tuumlkroumlződik Az is felmeruumllt hogy a 383ndash23 eacutes 3831ndash60 keacutet elbeszeacuteleacutest tartalmazna az első szlaacutev a maacutesodik magyar forraacutesboacutel de egy 383ndash19 eacutes 3819ndash65 bontaacutes is elkeacutepzelhető amikor is ugyanazt az esemeacutenysort keacutet vaacuteltozatban meseacuteli el a fejezet szerzője Moravcsik sajaacutet aacutellaacutespontja az hogy 383ndash65 egy vagy toumlbb magyar forraacutesboacutel meriacutetett tehaacutet olyan feljegyzeacuteseket hasznaacutelt amelyek a bizaacutenci udvarban rendelkezeacutesre aacutelltak204 Ezek koumlzuumll a DAI-boacutel egyeacutertelműen utal Aacuterpaacuted deacutedunokaacute-jaacutenak Termacsunak eacutes a harmadik fejedelemnek Bulcsuacutenak 948-as koumlvetjaacuteraacutesaacutera valamint Gaacutebriel klerikosz koumlvetjaacuteraacutesaacutera a honfoglalaacutes utaacuten205 Emellett Geoacutergiosz baraacutet folytataacutesaacuteban van egy eacutertesuumlleacutes arroacutel hogy Boumllcs Leoacute csaacuteszaacuter feltehetően 894-ben elkuumlldte Nikeacutetasz Szkleacuteroszt hadihajoacutekkal a Duna torkolataacutehoz hogy taacuter-gyaljon Aacuterpaacuteddal eacutes Kuszanesszel a bolgaacuterok megtaacutemadaacutesa uumlgyeacuteben eacutes sikeruumllt is megaacutellapodaacutesra jutni206 Moravcsik megaacutellapiacutetotta hogy legalaacutebb e haacuterom koumlvetjaacuteraacutes leiacuteraacutesa a csaacuteszaacuter rendelkezeacuteseacutere aacutellhatott Emellett megjegyzi meacuteg hogy a magya-rok reacutegmuacuteltjaacutera vonatkozoacute adatok messze a legreacuteszletesebbek a toumlbbi neacutepcsoporthoz keacutepest207 Czegleacutedy hivatkozott meacuteg Moravcsiknak egy szoacutebeli koumlzleacuteseacutere amely a

201 Ungvaacutery 1998 191202 Kristoacute 1980 34ndash35203 Makk 1999 189ndash196204 Jenkins 1962 145ndash146205 Moravcsik 1984 36 49206 Moravcsik 1984 59207 Jenkins 1962 146

119

koumlvetkező passzusra bdquohanem valamilyen okboacutel savartoi asphaloi-nak nevezteacutekrdquo ala-pozva arra hiacutevta fel a figyelmet hogy a feljegyzeacutesek megszerkeszteacutesekor a csaacuteszaacuter vagy inkaacutebb munkataacutersa szaacutemaacutera nem aacutellt rendelkezeacutesre magyar informaacutetor aki a nem vilaacutegos helyekről eacuterdemi felvilaacutegosiacutetaacutest tudott volna adni208 Harmatta ezt ki-egeacutesziacutetve felteacutetelezi hogy iacutertak egy beszaacutemoloacutet a 894-es harcokroacutel miutaacuten Liuumlntika koumlvetei taacutergyaltak a bolgaacuter foglyok kivaacuteltaacutesaacuteroacutel Meacuteg toumlbb forraacutes hasznaacutelataacutet igazolja hogy Liuumlntika szemeacutelyeacutet az Aacuterpaacuted leszaacutermazaacutesaacutet taacutergyaloacute reacutesz nem ismeri209

Kapitaacutenffy Istvaacuten 1999-ben uacutej hipoteacutezist aacutelliacutetott fel210 Ennek feleacutepiacuteteacutesekor Deeacuter ko-raacutebbi megaacutellapiacutetaacutesaiboacutel indul ki miszerint a 38ndash40 fejezetek magyar informaacutetoroktoacutel szaacutermaztak ugyanis nincs bennuumlk Bizaacutencra valoacute utalaacutes raacuteadaacutesul a 10 szaacutezad koumlzepeacuten Bizaacutenc politikaacutejaacutenak szempontjaacuteboacutel nincs jelentőseacuteguumlk Azonosiacutetotta a magyar forraacutest a 948-ban Bizaacutencban megforduloacute Termacsuban eacutes Bulcsuacuteban akik a magyar toumlrteacutenet neacutepi eacutes dinasztikus hagyomaacuteny naiv elbeszeacuteleacuteseacutet adhattaacutek elő a 38 fejezetben211 Gyoumlrffy Gyoumlrgy is Termacsunak tulajdoniacutetja a toumlrteacutenetet amelyben szaacutendeacutekosan megteacutevesz-tette a bizaacutenci csaacuteszaacutert Aacuterpaacuted megvaacutelasztaacutesaacutenak toumlrteacuteneteacutevel elhallgatva az Aacuterpaacuted-haacutez szaacutemaacutera kellemetlen vonatkozaacutesokat212 Duumlmmerth Dezső szerint pedig Bulcsuacute karcha akarta leleplezni a kazaacuter csatloacutes Aacuterpaacuted-dinasztiaacutet213 Kapitaacutenffy arra hiacutevja fel a figyel-met hogy 950 koumlruumll ezek az informaacutecioacutek semmilyen aktualitaacutessal nem biacutertak ugyanis akkor azon a teruumlleten maacuter a besenyők eacuteltek akikről pontos informaacutecioacutekkal rendelkez-tek a bizaacutenciak Ezeacutert aztaacuten ennek a magyar toumlrteacuteneti anyagnak 100ndash120 eacutevvel koraacuteb-ban volt doumlntő jelentőseacutege eacutes feltehetőleg akkor keruumlltek lejegyzeacutesre is vagyis 830ndash850 koumlruumll eacutes az irattaacuterban fennmaradtak Az hogy mieacutert keruumllt be a DAI szoumlvegeacutebe csak uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy az irodalmi eacutes irattaacuteri anyaggyűjteacutes soraacuten oumlsszeaacutelliacutetott anyagba bedolgoztaacutek eacutes a DAI iacuteroacuteja kiegeacutesziacutetette meacuteg neacutehaacuteny időszerű adattal Ezek koumlzeacute kell sorolni a 40 fejezet utolsoacute hat mondataacutet amely az Aacuterpaacuted-dinasztia leszaacutermazaacutesaacutet koumlzli ez a reacutesz egyeacutertelműen 950 koumlruumlli informaacutecioacutekboacutel szaacutermazik214

Kristoacute Gyula vitaacuteba szaacutellt Kapitaacutenffyval215 Moravcsik eacutes nyomaacuteban Deeacuter arra hi-vatkozva hogy a DAI-ban az οτι uacutej forraacutest vezet be a 383 eacutes 3866 sorokban szerepel az adott szoacute iacutegy a 3ndash65 sor egy tudoacutesiacutetaacutesra utal216 Miutaacuten egy kerek toumlrteacutenetről van szoacute amelynek veacutegpontja a honfoglalaacutes nehezen veacutedhető hogy a toumlrteacutenetet 830ndash850 koumlruumll jegyezteacutek volna le Kristoacute a 950 koumlruumlli magyar informaacutecioacutet tartja valoacutesziacutenűnek de a szoumlvegben vannak olyan nyomok amelyek arra utalnak hogy a bizaacutenci szerző maacutes forraacutesboacutel is dolgozhatott amelyre a Chidmas eacutes Chingilus folyoacuteneveket ideacutezi peacuteldakeacutent217

208 Czegleacutedy MŐT 277209 Harmatta 1984 425210 Kapitaacutenffy 2003 139ndash144211 Deeacuter 1945ndash1946 9ndash13212 Gyoumlrffy 1959 157ndash159213 Duumlmmerth 1980 77ndash81214 Kapitaacutenffy 2003 142ndash144215 Kristoacute 2005 3ndash9216 Moravcsik BT I 363 Deeacuter 1945ndash46 11ndash12217 Kristoacute 2005 5ndash8

120

Toumlrteacuteneti eacutertelmezeacutes

A DAI 15 fejezeteacuteben esik szoacute a tuumlrkoumlknek nevezett magyarokroacutel218 A magyarndashbe-senyő viszony a DAI szerzőjeacutet kuumlloumlnoumlsen izgatta mivel a 3 4 8 13 fejezetekben is erről eacutertekezik A 27 eacutes 30 fejezetben a langobardok pannoniai illetve az avarok lakhelyeacuten eacutelő tuumlrkoumlkről esik szoacute A szerbek eacutes horvaacutetok szomszeacutedosak a tuumlrkoumlkkel (31 32) A 37 besenyő fejezet a honfoglalaacutesra illetve az egyik besenyő toumlrzs foumlld-rajzi meghataacuterozaacutesakor Turkiaacutera utal A 38 eacutes a 39ndash40 fejezet kifejezetten a ma-gyarokkal foglalkozik ezekben elsősorban a honfoglalaacutes előtti toumlrteacutenetuumlket talaacuteljuk A 41 Moraacutevia toumlrteacuteneteacuteben szerepel a honfoglalaacutesra utalaacutes a 42 fejezetben pedig a magyarok foumlldrajzi elhelyezkedeacuteseacuteről esik szoacute a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Veacuteguumll az 51 fejezet a honfoglalaacutes előzmeacutenyekeacutent lezajlott magyarndashbolgaacuter haacuteboruacute egyik moz-zanataacutera utal

38 A tuumlrkoumlk neacutepeacutenek eredeteacuteről

A korai magyar toumlrteacutenet egyik meghataacuterozoacute forraacutesa a 383ndash65 Ez egy kerek toumlrteacutenet a magyarsaacuteg reacutegmuacuteltjaacuteroacutel Foumlldrajzilag eacutes idősiacutekokban is vilaacutegosan elkuumlloumlniacutethető ele-mekkel Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban ezeket jeleztem219220

Kangarrarr BesenyőrarrKoraacutebbi szaacutellaacutes LeveacutediaSzavartoi Etelkoumlz Turkoi Kaacuterpaacutet-medence

Kazaacuteriaacutehoz koumlzel PerzsiaSzavartoiKhidmasz-Khingilusz Dnyeper Bug

Dnyeszter Prut SzeretSok fő alatt aacutelloacute Egy fő alatt aacutelloacute219

Vajda Arkhoacuten220

Heacutet toumlrzs

IdősiacutekokI Ismeretlen helyről reacutegen Kazaacuteriaacutehoz koumlzel koumlltoumlztek Kazaacuteria koumlzeleacuteben eacuteltekII Kazaacuteriaacutehoz koumlzel eacuteltek szavartoi neacuteven LeveacutediaacutebanIII Kangarndashszavartoi haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadtak egyik reacutesz Perzsia feleacute

lakottkoumlltoumlzoumltt eacutes megtartotta a szavartoi nevet a maacutesik reacutesz Etelkoumlzben lakottkoumll-toumlzoumltt eacutes felvette a tuumlrk nevet

IV Uacutej dinasztia keruumllt hatalomraV Besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a tuumlrkoumlk bekoumlltoumlztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebeA toumlrteacuteneti elbeszeacuteleacutes pontosan megkomponaacutelt narratiacuteva amelyben az idősiacutekokat

megfelelő időhataacuterozoacutekkal vezetik be Reacutegen Kazaacuteria koumlzeleacutebe koumlltoumlztek Leveacutediaacuteba

218 Moravcsik 1984 35ndash51 HKIacuteF 111ndash136219 HKIacuteF 104 43 par Kristoacute 1980 27 Czegleacutedy MŐT 125 bizaacutenci toposz220 HKIacuteF 125 336 jz

121

abban az időben szavartoi aszphaloinak hiacutevtaacutek őket eacutes heacutet toumlrzsből aacutellottak haacuterom esztendeig egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkal aztaacuten a kangarok raacutejuk taacutemadtak keacutet reacuteszre szakadtak (keletndashnyugat) keveacutes idő muacuteltaacuteval a kazaacuter kagaacuten hiacutevatja Levedit aztaacuten toumlr-teacutenik a fejedelemvaacutelasztaacutes neacutehaacuteny eacutev muacutelva koumlvetkezik be a besenyő taacutemadaacutes ami a honfoglalaacuteshoz vezet221

Amennyiben ezt a toumlrteacutenetet irodalmi szempontboacutel elemezzuumlk vilaacutegos vonalve-zeteacutes eacuterzeacutekelhető a Levedi vezette heacutet toumlrzsből aacutelloacute magyarsaacuteg reacutegi neveacuten szavartoi aszphaloi Kazaacuteria koumlzeleacutebe koumlltoumlzoumltt eacutes egyuumlttműkoumldoumltt a kazaacuter uralkodoacuteval a ka-zaacuterok minden haacuteboruacutejaacuteban reacuteszt vesz A szolgaacutelat fejeacuteben Levedi előkelő szaacuterma-zaacutesuacute kazaacuter feleseacuteget kap Ezutaacuten koumlvetkezett be a katasztroacutefa a kangarok elfoglaltaacutek a magyarok foumlldjeacutet akik keacutet reacuteszre szakadtak az egyik nyugatra a maacutesik keletre ment lakni A nyugatra koumlltoumlzoumltt reacutesz uacutej nevet vett fel a turkoit vezetőjuumlket a maacuter meg-ismert Levedit a kazaacuter kagaacuten magaacutehoz hiacutevatja hogy fejedelemmeacute nevezze ki Levedi nem vaacutellalja ebben reacutesze lehetett hogy nem nemzett fiuacutet a kazaacuter nővel tehaacutet nincs fiuacuteoumlroumlkoumlse szemben Aacutelmossal akinek maacuter felnőtt fia van Aacuterpaacuted szemeacutelyeacuteben raacute-adaacutesul Levedi suacutelyos katonai vereseacuteget szenvedett a kangaroktoacutel ellenben a kazaacuterok visszaverteacutek a kangar taacutemadaacutest A kagaacuten kuumlldoumlttei eacutes a magyarok megegyeztek ab-ban hogy Aacutelmos fiaacutet Aacuterpaacutedot teszik fejedelemmeacute Ezek utaacuten koumlvetkezett be a bese-nyők taacutemadaacutesa ami a magyarokat a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacutera keacutesztette

Toumlrteacuteneti szempontboacutel feltűnő hogy egyeduumll a honfoglalaacutest lehetseacuteges daacutetumhoz koumltni illetve van egy haacuteromeacuteves egyuumltteacuteleacutes a kazaacuterokkal a toumlbbi esemeacuteny dataacutelaacutesa teljesen esetleges eacutes bizonytalan ami oacutevatossaacutegra int Toumlrteacutenetileg a fő motiacutevumok a heacutet toumlrzs eacutes vezetőjeacutenek viszonya a kazaacuterokhoz illetve a dinasztiavaacuteltaacutes Deeacuter szerint a 38 fejezet bdquoa magyarsaacuteg kazaacuter megszervezeacuteseacutenek toumlrteacuteneterdquo222

Az elbeszeacuteleacutes jellegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesa doumlntő fontossaacuteguacute a toumlrteacuteneti eacutertelmezeacutes szempontjaacuteboacutel ugyanis ha realista toumlrteacutenetkeacutent kezelem a 38 fejezetben leiacutertakat akkor maximum keacutet emberoumlltővel szaacutemolhatunk eacutes ennek eacutertelmeacuteben lehet egy rouml-videbb eacutes egy hosszabb variaacutenst elkeacutepzelni miacuteg ha mitikus elbeszeacuteleacuteskeacutent elemezzuumlk akkor 150ndash230 eacuteves időszak is szoacuteba joumlhet

Deeacuter Joacutezsef szerint Konstantin informaacutetora nem időrendre figyelő kroacutenikaacutes ha-nem olyan neacutepi-dinasztikus hagyomaacuteny naiv koumlzvetiacutetője amelyben mondai eacutes va-loacutesaacutegelemek keverednek223 Szűcs Jenő aacuternyaltabban fogalmaz bdquodinasztikus eacuterdekek szerint oumlsszevont eacutes elrendezett hagyomaacutenyrdquo224 Szerinte az archaikus toumlrteacuteneti em-leacutekezet historizaacutelaacutesa ment veacutegbe ugyanakkor a tradiacutecioacutekeacutepződeacutesnek ebben a korai szakaszaacuteban az egyes elemek oumlsszeilleszteacutese toumlkeacuteletlen eacutes naiv moacutedon toumlrteacutent iacutegy az oumlsszedolgozaacutes nyomai joacutel kivehetőek Az uralkodoacute szemeacutelyekhez kapcsolt epi-kai elemek a koumlzelmuacutelt esemeacutenyeinek laacutencolataacutevaacute sűrűsoumldtek225 A 38 fejezetben a naiv toumlrteacuteneti tudat olyan fogalmi koumlrei jelentkeznek mint az uralmi berendezke-

221 Szcs 1997 149ndash150 Kristoacute 2005 5222 Deeacuter 1945ndash46 14223 Deeacuter 1945ndash46 13224 Szcs 1997 163225 Szcs 1997 164

122

deacutes amelyet a heacutet toumlrzs eacuteleacuten aacutelloacute Levedi vajda ciacutemmel eacutes a kazaacuter kagaacuten keacutepvisel eacutes ide koumltődik meacuteg a fejedelemvaacutelasztaacutes toumlrteacutenete Emellett az eredettoumlrteacutenetben az ősi szaacutellaacuteshely reacutegi neacutev eacutes elszakadt neacutepreacutesz keruumll elő s veacuteguumll a haacuteboruacutek koumlzuumll a kangarndashszavartoi besenyőndashmagyar keruumll emliacuteteacutesre Ennek paacuterhuzama Anonymus műveacuteben is megtalaacutelhatoacute A rsquomeseacutekrsquo eacutes eacutenekek fő motiacutevumai a generatio rsquoeredetrsquo fortia facta et bella Hungarorum rsquoa magyarok hősi tettei eacutes haacuteboruacuteirsquo Szűcs felteszi a keacuterdeacutest hogy a DAI-ban mieacutert nem a magyar neacutep eredetmiacutetoszaacutet keacutepviselő Hunor-Magor mondaacute-val talaacutelkozunk Egyreacuteszt az ottani motiacutevumokat mint a nőrablaacutes Belaacuter Dula alaacuten fejedelem az 5ndash6 szaacutezadra lehetne dataacutelni ami megelőzi a DAI lehetseacuteges toumlrteacute-neti kereteit vagyis a 7ndash9 szaacutezadot maacutesreacuteszt vagy a bizaacutenci csaacuteszaacuter aacuteltal megbiacutezott iacuteraacutestudoacutenak racionaacutelis informaacutecioacutekra volt szuumlkseacutege eacutes kihagyta a miacutetosz egyeacutertelmű jegyeit mutatoacute eredetmondaacutet vagy maguk a magyar adatkoumlzlők hagytaacutek el a toumlrteacute-netet mivel maacuter szaacutemukra is miacutetosz volt eacutes nem toumlrteacutenelem226

Mircea Eliade Az oumlroumlk visszateacutereacutes miacutetosza ciacutemű koumlnyveacuteben egy kuumlloumln fejezetet szentelt a miacutetosz eacutes toumlrteacutenelem teacutemaacutejaacutenak227 Ebben toumlbbek koumlzoumltt ezt iacuterta bdquoa toumlrteacute-neti esemeacuteny vagy valoacutesaacutegos toumlrteacuteneti szemeacutelyek a legveacutegső esetben is csak keacutet vagy talaacuten haacuterom eacutevszaacutezadon aacutet maradnak meg a neacutep emleacutekezeteacuteben Azeacutert van ez iacutegy mert a neacutep emleacutekezete az egyedi esemeacutenyeket eacutes a valoacutesaacutegos szemeacutelyiseacutegeket ne-hezen őrzi meg az esemeacutenyek helyett kategoacuteriaacutek a toumlrteacuteneti szemeacutelyiseacutegek helyett pedig archetipusok hataacuterozzaacutek meg az effajta keacutepzelet műkoumldeacuteseacutet Iacutegy a toumlrteacuteneti szemeacutelyiseacuteg aacutethasonul mitikus előkeacutepeacuteveacute (a hősseacute stb) az esemeacuteny pedig mitikus cselekedetek kategoacuteriaacutejaacutevaacute (a szoumlrnnyel viacutevott kuumlzdelemmeacute testveacuterharccaacute stb) Ha ezek az elbeszeacutelő koumlltemeacutenyek valoacuteban megőriznek valamit abboacutel amit raquotoumlrteacuteneti igazsaacutegnaklaquo szoktunk nevezni akkor az az igazsaacuteg soha nem meghataacuterozott szemeacute-lyiseacutegre vagy esemeacutenyre vonatkozik hanem a korszak inteacutezmeacutenyeire szokaacutesaira eacutes taacutejairardquo228 Eliade ideacutez egy esetet amikor egy neacuteprajzkutatoacute egy faluban egy miacutetoszt jegyzett le miszerint a hegy tuumlndeacutere feacutelteacutekenyseacutegből megoumllte a haacutezassaacutegra keacuteszuumllő nő szerelmeacutet Mivel az elbeszeacuteleacutes alapjaacutet keacutepező toumlrteacutenet mintegy negyven eacutevvel ko-raacutebban esett meg eacutes a valamikori menyasszony meacuteg eacutelt elmondta hogy a haacutezas-saacutegkoumlteacutest megelőző napokban a vőlegeacuteny szakadeacutekba zuhant Miutaacuten a falu lakoacuteit szembesiacutetetteacutek a valoacutesaacutegos toumlrteacutenettel azt vaacutelaszoltaacutek hogy a baacutenat elvette a nő eszeacutet eacutes inkaacutebb hittek a miacutetosznak229 A miacutetoszok a koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera termeacuteszetes koumlzegnek szaacutemiacutetanak eacutes csak a modern kor tudomaacutenya hozott ebben komoly vaacutelto-zaacutest Ilyen eacutertelemben a 38 fejezetben előadott toumlrteacutenetben sem lehet kizaacuterni hogy mitikus elemeket tartalmaz

Ugyanakkor a szakirodalomban van egy maacutesik vonulat amely alapjaiban toumlrteacutene-tileg hitelesnek fogadja el a toumlrteacutenetet Czegleacutedy Deeacuter aacutellaacutespontjaacutet caacutefolva a mitikus elemek teljes hiaacutenya mellett teszi le a garast230 Kapitaacutenffy szerint a 38 fejezet szoumlvege

226 Szcs 1997 209ndash210227 Eliade 1988 59ndash78228 Eliade 1988 72229 Eliade 1988 74ndash76230 Czegleacutedy MŐT 277 116 jz

123

nem naiv elbeszeacutelőre vall231 Kristoacute Gyula oacutevatosan fogalmaz a DAI stilaacuteris egyseacute-gesiacuteteacutes eredmeacutenyekeacutent joumltt leacutetre amire utal hogy a szerző a kazaacuter kagaacuten eacutes Levedi szavait koumlzvetlenuumll ideacutezi Ezt az eszkoumlzt a 20 fejezetben is alkalmazza a szerző Uacutegy veacuteli hogy nyilvaacuten vannak a rendelkezeacutesre aacutelloacute szoumlvegben ellentmondaacutesok torzulaacute-sok kiegeacutesziacuteteacutesek de hitelesseacutegeacutehez nem feacuterhet keacutetseacuteg232

Miutaacuten aacutettekintettuumlk a DAI 38 fejezeteacutenek toumlrteacuteneti jellegeacutere vonatkozoacute vitaacutet szembetűnő hogy az eacutertelmezeacutesi keretet maacuter az eldoumlnti hogy ebben az adott toumlrteacute-neacutesz melyik aacutellaacutespontboacutel indul ki Ha a fejezetben leiacutert esemeacutenyeket toumlrteacutenetileg hi-telesnek tekintik akkor 20ndash70 eacutev koumlzoumltti időpontok szerepelnek a szakirodalomban ha pedig a mitikus jellegeacutet veacutelik dominaacutensnak akkor 150ndash230 koumlruumlli időtaacutev is szoacuteba joumlhet Mivel a toumlrteacutenet koumlzponti esemeacutenye a szavartoi aszphaloindashkangar haacuteboruacute en-nek dataacutelaacutesa meghataacuterozoacute jelentőseacutegű

a) A kronoloacutegiai keretek

Alapvetően neacutegy daacutetum meruumllt fel a szakirodalomban szavartoindashkangar haacuteboruacute vo-natkozaacutesaacuteban 889 ndash Regino besenyőndashmagyar haacuteboruacuteja 854 ndash a sevordiklsquo megjele-neacutese az oumlrmeacuteny forraacutesokban 750 ndash a szavaacuterd neacutepneacutev Kaukaacutezusi szerepleacutese a musz-lim forraacutesokban 7 szaacutezad ndash kangarok akiknek a jelenleacuteteacutere a sziacuter forraacutesokboacutel lehet koumlvetkeztetni

A 20 szaacutezad elejeacutetől a magyarok besenyőkkel valoacute haacuteboruacutejaacutenak dataacutelaacutesaacutet Regino eacutertesuumlleacuteseacutere eacutepiacutetetteacutek A 889-es eacutev alatt talaacutelhatoacute a koumlvetkező tudoacutesiacutetaacutes bdquoA mondott neacutepet (magyar) tehaacutet a fent emliacutetett videacutekekről (Szkiacutetia) sajaacutet szaacutellaacutesaiboacutel kiűzteacutek a vele szomszeacutedos neacutepek akiket besenyőknek hiacutevnak mivel szaacutemban eacutes viteacutezseacutegben feluumllmuacuteltaacutek őketrdquo233 Gyoumlrffy szerint iacutegy a kangarndashszavartoi haacuteboruacute időpontja 889-re tehető eacutes a 38 fejezet mintegy keacutet eacutevtized toumlrteacuteneteacutet foglalja oumlssze234

Czegleacutedy Kaacuteroly 1954-ben koumlzoumllt tanulmaacutenyaacuteban a 38 fejezet kronoloacutegiai kere-teit a koumlvetkezőkeacuteppen bőviacutetette ki a kangarndashszavartoi haacuteboruacuteroacutel szoacuteloacute feljegyzeacutest a mű oumlsszeaacutelliacutetoacuteja aacuteteacutertelmezte Miutaacuten a besenyő fejezetből tudta hogy vezeacutertoumlr-zseiket kangarnak nevezteacutek illetve maacutes adatokboacutel rendelkezeacutesre aacutellt egy 889-es be-senyőndashmagyar haacuteboruacutenak a leiacuteraacutesa raacuteadaacutesul mindkeacutet haacuteboruacute eredmeacutenyekeacutent a ma-gyarok egy reacutesze nyugatra vaacutendorolt a kompilaacutetor az Etelkoumlzbe koumlltoumlzoumltt szavaacuterdok vezetőjeacutet a 889-ben megvert Levedivel azonosiacutetotta A teacutevedeacutes nyilvaacutenvaloacutean a reacutegi kangarok eacutes a korabeli besenyők oumlsszemosaacutesaacuteboacutel adoacutedott amitől ha eltekintuumlnk re-konstruaacutelhatoacute az esemeacutenyek menete a kangar taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a magyarsaacuteg ketteacuteszakadt egyik reacutesz Etelkoumlzbe koumlltoumlzoumltt a maacutesik Persarmeniaacuteba majd 889-ben a besenyők megtaacutemadtaacutek a leveacutediai magyarokat veacuteguumll pedig egy uacutejabb besenyő taacutema-daacutes hataacutesaacutera Aacuterpaacuted magyarjai bekoumlltoumlztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe235 Ezzel Czegleacutedy

231 Kaptaacutenffy 2003 141232 Kristoacute 2005 7233 HKIacuteF 197234 A vonatkozoacute irodalomra hivatkozik Gyoumlrffy 1990 193 9 jz235 Czegleacutedy MŐT 277ndash278

124

megőrizte a 38 fejezet toumlrteacuteneti hiteleacutet ugyanakkor lehetőveacute tette hogy a kangarndashszavartoi haacuteboruacutet maacutes kronoloacutegiai keretben lehessen eacutertelmezni236

Mielőtt szaacutemba venneacutenk Czegleacutedy kangarndashszavartoi haacuteboruacutera vonatkozoacute dataacute-laacutesi kiacuteseacuterleteacutet Gyoumlrffy 1971-ben megjelent tanulmaacutenyaacuteroacutel kell szoacutet ejtenuumlnk neki ugyanis sikeruumllt bebizonyiacutetania hogy Regino 889-es dataacutelaacutesa megbiacutezhatatlan mivel utoacutelag sorolta be az esemeacutenyeket az egyes eacutevek alaacute valoacutejaacuteban az ideacutezett tudoacutesiacutetaacutes 895-oumls esemeacutenyekre vonatkozik237

Czegleacutedy 1974-ben az uacutej felveteacutesre a koumlvetkezőkeacuteppen reagaacutelt bdquoA csaacuteszaacuter kronoloacute-giai adatainak magyaraacutezataacuteban előszoumlr is egy nyugati kroacutenika Regino műveacutenek egy adataacutet kell segiacutetseacuteguumll vennuumlnk A csaacuteszaacuter ugyanis keacutet besenyő taacutemadaacutesroacutel is beszeacutel az ideacutezett fejezetben s ezek koumlzuumll az elsőnek a daacutetumaacutet Reginoacutenaacutel talaacuteljuk meg a 889 eacutev alatt A Regino-feacutele besenyő tudoacutesiacutetaacutes kronoloacutegiai neheacutezseacutegeit most figyelmen kiacutevuumll hagyva megaacutellapiacutethatjuk hogy Levedi eacutes a kazaacuterok haacuteromeacuteves egyuumltteacuteleacutese 886 eacutes 889 koumlzoumltt voltrdquo (A kiemeleacutes tőlem ndash Z I)238

Harmatta Jaacutenos uacutegy veacuteli hogy a DAI 38 fejezeteacutenek időbeli keretei maacutesfeacutel-keacutet eacutev-tizedre terjedhetnek ugyanis al-Ğayhānī alapjaacuten 880 taacutejaacuten a besenyők meacuteg a Volgaacutetoacutel keletre laktak eacutes az első taacutemadaacutesnak meacuteg nincs nyoma a forraacutesokban239

Vaacuterady Laacuteszloacute neacutemet nyelvű cikkeacuteben arra a megaacutellapiacutetaacutesra jutott hogy a magya-rok a 9 szaacutezad folyamaacuten 875 koumlruumllig a Kriacutemtől nyugatra a Dnyeper eacutes a Prut koumlzoumltt eacuteltek Ekkor a kazaacuterok aacutettelepiacutetetteacutek őket Leveacutediaacuteba a Kazaacuter Birodalom keleti veacutegeire a besenyők ellen a Volga eacutes az Ural folyoacute koumlzeacute feltehetőleg a Nagy- eacutes Kis-Uz folyoacutek videacutekeacutere A heacutettoumlrzsű szoumlvetseacuteg eacuteleacuten a Nyeacutek toumlrzs vezetője azaz vojvodaacuteja aacutellt akit Levedinek hiacutevtak A kangarndashbesenyő taacutemadaacutes miatt roumlviduumllt az ott eltoumlltoumltt idő a 3 eacutevre A kangar taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a szavartoi aszphaloi nevet megőrző csoport a Kaszpi-tenger keleti partjaacutet koumlvetve Horaszaacuten feleacute vette uacutetjaacutet miacuteg a maacutesik cso-port Etelkoumlzbe azaz a Dnyeper eacutes Prut koumlzoumltti teruumlletre rsquovisszakoumlltoumlzoumlttrsquo Feltehetőleg 875-ben csatlakoztak hozzaacutejuk a kabarok A nyugatra vaacutendorlaacutest koumlvetően a nyolc-toumlrzsűveacute bővuumllt toumlrzsszoumlvetseacuteg eacutes a kabar toumlrzsfő Aacutelmos eacutes fia Aacuterpaacuted vette aacutet a hatal-mat az uacutej kazaacuter kliensfejedelemseacuteg felett 895-ben besenyő taacutemadaacutes miatt koumlvetke-zett be a honfoglalaacutes ami az uacutej szuvereacuten nagyfejedelemseacuteg megszuumlleteacuteseacutehez vezetett (Grossfuumlrstentum ndash Klientelfuumlrstentum ndash Staumlmmebund)240

Ezek a toumlrteacuteneacuteszek tehaacutet Reginoacutera vagy al-Ğayhānīra taacutemaszkodva esetleg maacutes okboacutel uacutegy veacutelteacutek hogy a 38 fejezet egy megkoumlzeliacutetőleg huacutesz eacuteves perioacutedust taacutergyal a honfoglalaacutes előtt eacutes a szoumlvegben emliacutetett vezeacuterek ennek az időszaknak kortaacuters szereplői

A kangarndashszavartoi haacuteboruacute dataacutelaacutesa szempontjaacuteboacutel szoacuteba joumlhető legfontosabb forraacutescsoportnak az oumlrmeacuteny kuacutetfők tekinthetők Ezekben olvashatunk egy sevordiklsquo nevű neacutepről a Kaukaacutezusban amelyet azonosiacutetottak a savartoi neacuteven szereplő magya-

236 Moravcsik erre a koncepcioacutera hivatkozik az angol kommentaacuterkoumltetben Jenkins 1962 148237 Gyoumlrffy 1990 192ndash194238 Czegleacutedy MŐT 119ndash120239 Harmatta 1984 429240 Varady 1989 22ndash58

125

rokkal241 Thury 1897-ben publikaacutelt tanulmaacutenya tekinthető a kiinduloacutepontnak242 Ezt egeacutesziacutetette ki neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb Marquart243 Czegleacutedy Kaacuteroly 1959-ben foglalta oumlssze a kutataacutesok aacutellaacutesaacutet egyben felhiacutevta a figyelmet hogy Thury milyen előzmeacute-nyekből dolgozott244 Legutoacutebb Nagy Korneacutel koumlzoumllt a szavaacuterdok oumlrmeacuteny forraacutesaira vonatkozoacute tanulmaacutenyt245

A sevordiklsquo-ra vonatkozoacute korai adatokat a 9 szaacutezadi Sapuh Bagratuni Toumlrteacutenete tartalmazta amely a Bagratida-csalaacuted felemelkedeacuteseacutenek toumlrteacuteneteacutet foglalta iacuteraacutesba A munka elveszett ugyan azonban keacutesőbbi forraacutesok hivatkoznak raacute Jaacutenos katholi-kosz (Yovhannēs Drasxanakertclsquo) bőven meriacutetett belőle a 10 szaacutezad elejeacuten (kb 920-ig) iacutert munkaacutejaacuteban ami az Armeacutenia toumlrteacutenete ciacutemet viseli A legteljesebb beszaacutemoloacutet a sevordiklsquo-ra vonatkozoacutean Jaacutenos katholikosz őrizte meg246 A keacutesőbbi forraacutesok leg-toumlbbszoumlr csupaacuten megismeacutetlik az adatok egy reacuteszeacutet neacutehaacuteny esetben hoznak csak uacutej reacuteszleteket A koumlvetkező oumlrmeacuteny toumlrteacutenetiacuteroacutek munkaacutejaacuteban fordul elő meacuteg a sevordiklsquo eacutes a Buġā aacuteltal indiacutetott hadjaacuterat soraacuten maacutertiacuterhalaacutelt halt vezetőjuumlk Sztepannosz vagy Kon neve Tovma Arcruni (9ndash10 szaacutezad) Grigor Magisztrosz Aszogik (11 szaacutezad) Szamuel Aneci (12 szaacutezad) Vardaacuten Arevelk Kirakosz Gandzakeci (13 szaacutezad) eacutes Sztepannosz Orbeljaacuten (13ndash14 szaacutezad)247

Thury maacuter a 19 szaacutezadban oumlsszegyűjtoumltte eacutes ideacutezte a sevordiklsquo-ra vonatkozoacute ada-tokat248 1987-ben jelent meg Jaacutenos katholikosz uacutej angol fordiacutetaacutesa kommentaacuterokkal Ezek alapjaacuten is eacuterdemes aacutettekinteni a keacuterdeacutest persze egy armenistaacutenak uacutejboacutel napi-rendre kellene tűzni a sevordiklsquo toumlrteacuteneteacutenek feldolgozaacutesaacutet

Oumlrmeacutenyorszaacutegot a muszlim hoacutediacutetaacutes 640-ben eacuterte el A koumlzvetlen arab uralomroacutel azonban csak a 7 szaacutezad veacutegeacutetől beszeacutelhetuumlnk amikor osztikaacuten azaz arab helytartoacute koumlltoumlzoumltt Dvin vaacuterosaacuteba Az iszlaacutem erősoumldeacuteseacutenek ellenhataacutesakeacutent az oumlrmeacuteny nagy-hatalmuacute haacutezak keacutepviselői (naharar) a Bizaacutenci Birodalom feleacute koumlzeledtek de 705-ben az arabok taacutemadaacutesa koumlvetkezteacuteben komoly vereseacuteget szenvedtek A 750-ben bekouml-vetkező dinasztiavaacuteltaacutes a kalifaacutetusban keacutet oumlrmeacuteny laacutezadaacuteshoz is vezetett az egyik 747ndash750 a maacutesik pedig 774ndash775 koumlzoumltt volt Az utoacutebbit 775-ben jelentős arab sereg verte le eacutes az előkelő haacutezak tagjainak toumlbbseacutegeacutet kiveacutegezteacutek Hārūn al-Rašīd (786ndash809) idejeacuten jelentős arab betelepuumlleacutes toumlrteacutent Armeacutenia teruumlleteacutere Az Abbaszida-dinasztia hatalomra keruumlleacuteseacutevel egy időben az egyik legjelentősebb oumlrmeacuteny haacutez a Bagratida a kalifaacutetus feleacute koumlteleződoumltt el Ennek a haacuteznak a vezetője Asot 806-ban Hārūn al-Ra-šīdtoacutel megkapta az Armeacutenia hercege ciacutemet Ezzel vette kezdeteacutet a dinasztia hatal-

241 Az oumlrmeacuteny adatok feldolgozaacutesa soraacuten felhasznaacuteltam Lantai Erzseacutebet Sawards in the Arme-nian sources ciacutemű keacuteziratban maradt előadaacutesaacutenak szoumlvegeacutet amelyet a MEN 2 konferenciaacutera a segiacutetseacutegemmel keacutesziacutetett el Az oumlrmeacuteny forraacutesok uacutej kiadaacutesaira httprbedrosiancomhsrceshtml

242 Thury 1897 317ndash327 391ndash403243 Marquart 1903 39ndash40244 Czegleacutedi MŐT 73ndash85245 Nagy 2005 233ndash241246 Maksoudian 1987 46 262ndash263 Thomson 1997 228247 Maksoudian 1987 33ndash34248 Thury 1897 325ndash327 391ndash392

126

maacutenak kieacutepiacuteteacutese Asot 826-ban meghalt de műveacutet Bagrat Bagratuni folytatta aki 826-ban maacuter a fejedelmek fejedelme ciacutemet kapta a kalifaacutetoacutel Al-Mutawakkil kalifa az uralkodaacutesa alatt (847ndash861) a muszlimokat a kereszteacutenyek ellen fordiacutetotta eacutes ha-talmaacutet toumlroumlk csapatokkal tartotta fenn Az oumlrmeacuteny előkelők eleacutegedetlenseacutegeacutet annyira felsziacutetotta hogy a kalifaacutetus iraacutent elkoumltelezett fejedelmek fejedelme Bagrat Bagratuni is a felkelők melleacute aacutellt A kalifa 850-ben Armeacuteniaacuteba kuumlldte az uacutej osztikaacutent Armeacutenia arab helytartoacutejaacutet Abū Saʿīdot hogy az adoacutet beszedje azonban nem engedteacutek be az arab adoacuteszedőket Armeacutenia teruumlleteacutere Az oumlrmeacutenyek fellaacutezadtak eacutes megverteacutek az el-lenuumlk kuumlldoumltt muszlim csapatokat Erre al-Mutawakkil Buġā al-Kabīrt nevezte ki helytartoacutenak aki megtorloacute hadjaacuteratokat indiacutetott az oumlrmeacutenyek ellen Előszoumlr 851-ben vezetett hadjaacuteratot Armeacuteniaacuteba majd 853-ban taacutemadta a Bagratida Armeacutenia koumlz-ponti azaz az eacuteszaki teruumlleteit Uti tartomaacutenyon keresztuumll249 Erről Jaacutenos katholikosz iacutegy iacutert bdquoOnneacutet vonult előre Uti tartomaacutenyba eacutes elfogta Tus faluban Sztepannoszt akit Konnak is neveznek neacutepuumlket sevordiklsquo-nak hiacutevjaacutek Sevuk nevű ősuumlkrőlrdquo250 Buġā leverte a laacutezadaacutest az oumlrmeacuteny előkelőket boumlrtoumlnbe vetetteacutek egyesek neacutevleg aacutetteacutertek az iszlaacutemra miacuteg maacutesok mint peacuteldaacuteul Sztepannosz a sevordiklsquo vezetője maacutertiacuterhalaacutelt haltak 855-ben bdquoEgyeduumll Sztepannosz akit bizalmasan Konnak neveznek akit Buġā bilincsbe verve vitt a kiraacutelyi udvarba az oumlrmeacuteny nahararok utaacuten halt maacutertiacuterhalaacutelt miutaacuten Krisztusban valoacute hiteacuteeacutert sok csapaacutest szenvedetthellip Halaacutela a roacutemai időszaacutemiacutetaacutes 608 eacuteveacuteben toumlrteacutentrdquo251

Az egykoruacute szinteacuten a 10 szaacutezad elejeacuten keletkezett forraacutes Tovma Arcruni műve az Arcruni-haacutez toumlrteacutenete A sevordiklsquo-ra vonatkozoacute adatainak forraacutesa szinteacuten Sapuh Bagratuni Toumlrteacutenete Feltehetőleg paacuterhuzamosan meriacutetettek Jaacutenos katholikosszal ugyanabboacutel a munkaacuteboacutel ugyanis mindketten koumlzoumllnek a maacutesikhoz keacutepest uacutej adato-kat Tovma Arcruni meseacuteli el Buġā Armeacutenia ellen vezetett hadjaacuterata idejeacuten bdquoSolomon a sevordirdquo maacutertiacuteromsaacutegaacutenak csodaacutes toumlrteacuteneteacutet252 Tovma Arcruni meacuteg egy helyen em-liacuteti a sevordiklsquo neveacutet bdquoArmeacutenia foumlldjeacutenek leigaacutezoacutei a perzsaacutek eacutes Hagar fiai sevordiklsquo rdquo253 Ez az informaacutecioacute nem koumlthető az eddig megismert adatokhoz ugyanis a sevordiklsquo neacutev ez esetben az arabokra vonatkozik

A sevordiklsquo nevuumlket egy Sev vagy Sevuk nevű ősuumlkről kaptaacutek Egy iacutezben fordul elő a sevordiklsquo elnevezeacutes egy maacutesik vaacuteltozata Savordiklsquo voumllgy Eredetuumlkről az oumlrmeacuteny forraacutesok nem taacutejeacutekoztatnak sőt Maksoudian arra figyelmeztet hogy az oumlrmeacuteny for-raacutesok nem szoacutelnak magyar szaacutermazaacutesukroacutel254

Az Armeacutenia teruumlleteacuten eacutelő sevordiklsquo neacutepesseacutegről az tudhatoacute hogy ők is kereszteacutenyek voltak s a kereszteacutenyseacutegbe vetett rendiacutethetetlen hituumlk tuumlkroumlződik nemcsak az oumlrmeacuteny kroacutenikaacutekban hanem annak hiacutere bekeruumllt az oumlrmeacuteny folkloacuterba is James Russel sze-

249 EI2 1 635ndash637 Thury 1897 325ndash326 Marquart 1903 497 Toumanoff 1966 605ndash609 Ter-Ghewondyan 1976 41ndash45 Maksoudian 1987 266

250 Maksoudian 1987 123 kommentaacuter 268ndash269251 Maksoudian 1987 124252 Thomson 1985 251ndash52253 Marquart 1903 38 Thomson 1985 351254 Maksoudian 1987 269

127

rint nagyreacuteszt a sevordi maacutertiacuteroknak koumlszoumlnhetően a rsquofekete fiakrsquo kifejezeacutes oacuteoumlrmeacuteny nyelvű megfelelője (tux manuk) a 9 szaacutezad veacutegeacutetől az oumlrmeacuteny folkloacuterban szentkeacutent tisztelt hősoumlk helyek templomok koumlvek voumllgyek neve lett Ezen emleacutekek elsősorban a sevordiklsquo teruumlleteacuten sűrűsoumldnek Abban az esetben ha valamely szemeacutely megnevezeacute-seacutere hasznaacuteljaacutek soha nem oumlrmeacutenyről hanem idegen szaacutermazaacutesuacuteroacutel van szoacute255 Nagy Korneacutel szerint az oumlrmeacuteny forraacutesok azeacutert tekintetteacutek a sevordiklsquo neacutepet idegennek vad-nak eacutes eretneknek mert a kisebbseacutegben leacutevő kalkedoniaacutenus hitre teacutertek aacutet256

A sevordiklsquo Uti tartomaacuteny lakoacutei amely Armeacutenia eacuteszakkeleti tartomaacutenya a Kur fo-lyoacutehoz koumlzel

Asot Bagratuni 862ndash890 koumlzoumltt uralkodott Előbb a kalifa a fejedelmek fejedelme ciacutemet adomaacutenyozta neki 862-ben majd ezutaacuten kapta meg 885-ben a kiraacutely ciacutemet Miutaacuten Bizaacutenchoz is koumlzeledett I Baszileiosz is koronaacutet kuumlldoumltt neki Haacuterom leaacute-nyaacutet pedig a helyi oumlrmeacuteny erős haacutezak vezetőihez adta feleseacuteguumll iacutegy aztaacuten sikeruumllt a belső eacutes kuumllső felteacuteteleket is megteremteni ahhoz hogy Armeacutenia gyakorlatilag oumln-aacutelloacutevaacute vaacuteljon

Jaacutenos katholikosz arroacutel szaacutemolt be hogy miutaacuten a kalifaacutetoacutel koronaacutet kapott eacutes az I Baszileiosszal valoacute kapcsolatfelveacutetel koumlzoumltt stabilizaacutelta uralmaacutet alaacutevetette az eacuteszaki teruumlleteken eacutelő neacutepeket is amelyek a Kaukaacutezus taacutevoli voumllgyeiben eacuteltek Uralma alaacute hajtotta Gugark barbaacuter neacutepeit illetve Uti tartomaacuteny martaloacutecait Megtiltotta nekik a rablaacutest eacutes oumlldoumlkleacutest eacutes toumlrveacutenytisztelő engedelmes neacuteppeacute tette őket uralkodoacutekat va-lamint hercegeket jeloumllve ki szaacutemukra257 Itt nincs szoacute a sevordiklsquo neacutepről de ez Thury dolgozataacuteboacutel nem deruumll ki egyeacutertelműen258

Asot Bagratuni 890-es halaacutela utaacuten Szembat lett Armeacutenia uralkodoacuteja Neki Muḥammad Afšīn Azerbajdzsaacuten emiacuterje vitt koronaacutet a kalifaacutetoacutel 892-ben hoacutediacutetotta meg Armeacutenia fővaacuterosaacutet Dvint majd Jaacutenos katholikosz beszaacutemol arroacutel hogy hatalma alaacute hajtotta a szomszeacutedos neacutepeket Erzurumtoacutel a Fekete-tenger partjaacuten aacutet a Kaukaacutezus Alaacuten-haacutegoacutejaacuteig Onnan tovaacutebb terjeszkedett Tifliszig a Kur folyoacute menteacuten egeacuteszen Uti tartomaacutenyig Hunarakert Tus eacutes Šamkrsquoor vaacuterosaacuteig259 Leoacute bizaacutenci csaacuteszaacuterral is egyez-seacuteget koumltoumltt ami felkeltette Afšīn gyanakvaacutesaacutet 895-ben azonban Szembatot Aḥmad al-Šaybānī reacuteszeacuteről eacuterte vaacuteratlan taacutemadaacutes ugyanis elfoglalta Amidaacutet Dijaacuterbakirt eacutes Taront majd visszaverte Szembat ellentaacutemadaacutesaacutet Ezt hasznaacutelta ki Afšīn Jaacutenos ka-tholikosz arroacutel szaacutemol be hogy Afšīn keresztuumllvonult Uti tartomaacutenyon eacutes Gugark valamint Virk videacutekeacutere joumltt hogy alaacutevesse ezeket a teruumlleteket eacutes Szembatot teacuterdre keacutenyszeriacutetse260 Miutaacuten ez nem sikeruumllt elhagyta Armeacuteniaacutet

897 eacutes 901 koumlzeacute lehet dataacutelni Jaacutenos katholikosz azon leiacuteraacutesaacutet amely arroacutel ad szaacute-mot hogy egy Joacutezsef nevű goumlroumlg eunuch arab neve Waṣīf Bardaʿa helytartoacuteja volt eacutes

255 Russel 1998 333ndash336256 Nagy 2005 237257 Maksoudian 1987 128ndash129258 Thury 1897 326259 Maksoudian 1987 139 kommentaacuter 278 Thury 1897 326 ahol uacutejboacutel a sevordiklsquo-at emliacuteti de

a forraacutesban csak a tartomaacuteny neve illetve a vaacuterosnevek szerepelnek260 Maksoudian 1987 147ndash148 kommentaacuter 282 Az esemeacutenyekre Ter-Ghewondyan 1976

60ndash65

128

ő taacutergyalt Szembattal Azutaacuten valami gonoszsaacuteg keriacutetette hatalmaacuteba bdquoHatalmas had-erővel Gēorg a sevordiklsquo nahapetje261 ellen vonult aki a neveacutet Sev nevű ősuumlktől valoacute szaacutermazaacutesuknak koumlszoumlnheti Az eunuch teljes fegyverzetben rontott raacutejuk egy vaacuterat-lan oacuteraacuteban Joacutellehet a rettenthetetlen sevordiklsquo derekasan ellenaacutelltak neki meacutegsem tudtaacutek tartani magukat a vaacuteratlan taacutemadaacutes miatt Az eunuch foglyul ejtette Gēorgot testveacutereacutevel egyuumltt akinek a neve AruesArewēsn s magaacuteval vitte őket Prsquoaytakaran (Bajlakan) vaacuterosaacuteba Itt leendő hoacuteheacuteraik kiacutemeacuteletlenuumll kivallattaacutek eacutes raacute akartaacutek venni őket hogy a Krisztus aacuteltal adott toumlrveacutenyeket elhagyva Mohamedjuumlk szentseacutegtoumlrő vallaacutesaacutet vegyeacutek fel Mindazonaacuteltal (a sevordi hercegek) nem engedtek a koumlveteleacutesuumlk-nek eacutes a mennyei eacutelet uumldvoumlsseacutegeacutet nem adtaacutek fel csereacutebe a helyrehozhatatlan rom-laacuteseacutert eacutes gyarloacute eacuteleteacutert Tehaacutet miutaacuten kiveacutegezteacutek őket a nevuumlket bejegyezteacutek az Eacutelet Koumlnyveacuteberdquo262 Itt fordulnak elő maacutesodszor a sevordiklsquo eacutes itt is szerepel vezetőik ki-tartaacutesa eacutes veacutertanuacutesaacutega Krisztus hiteacuteeacutert

Afšīn 891-ben jaacutervaacutenyban meghalt Azerbajdzsaacutenban iacutegy Szembat helyzete javulni laacutetszott Azonban Afšīn utoacutedja Yūsuf ibn Abī-l-Sāğ (901ndash919 922ndash929) az uacutej oszti-

261 A hercegi haacutez vezetőjeacutenek az oumlrmeacuteny ciacuteme262 Maksoudian 1987 152

gruacutez bagratidaacutek

oumlrmeacuteny bagratidaacutek

oumlroumlkoumllt teruumlleteik

oumlroumlkoumllt teruumlleteik

A L Aacute N I AA B H Aacute Z I A

K a u k aacute z u s

ACSARA

ABASZGIA

Kutaisz

TAO

TARON

SAVSETIBatumi

Chumi(Szuhumi)

Tiflisz

HERETI

SzamsvildeArtanudzs

KarszAni

Mcheta

Trialeti

Rioni

I B Eacute R I A

KARSZ

BAGARANBagaran

GARDMAacuteN

LORI

UTILori

Gandzsa

PARISZOSZ

Partav

Nahicsevaacuten

Tatev

VASZPURAKAacuteN

Araksz

Kur

KabalaSAKKI

ManazkertHlat

Arcses

VanVan-toacute

pahlavidaacutek

marvanidaacutek

mamikonidaacutek

kaiszidaacutek

saddaacutedidaacutek

KAHETI

0 100 km

BIZAacute

NCI

BIRODALOM

Urm

ia-toacute

Szevan-toacute

F e k e t e - t e n g e r

KLARDZSETI

Barda ac

Euphrateacutes

z

A R M Eacute N I ADvin

A L B Aacute

N I

A

MOXOENE

15 A Kaukaacutezus Toumanoff műve alapjaacuten

129

kaacuten kihasznaacutelva Bagdad meggyenguumlleacuteseacutet oumlnaacutelloacute uralmat kiacutevaacutent kieacutepiacuteteni Szembatot sajaacutet hatalma alaacute akarta vonni amit a kalifa nem engedeacutelyezett Ennek elleneacutere hadat indiacutetott 902-ben Prsquoaytakaran (Bajlakan) vaacuterosaacuteboacutel indult aacutetkelt Uti tartomaacutenyon eacutes egeacuteszen Tašrataprsquo-ig nyomult263 903-ban taacutergyaltak a felek eacutes Yūsuf eleacuterte hogy neki fizesseacutek az adoacutet eacutes őt ismerje el Szembat Ezutaacuten neacutehaacuteny eacutev nyugalom volt azon-ban 908-ban al-Muqtadir kalifa (908ndash932) hatalomra keruumlleacutese utaacuten tovaacutebb noumlvelte a nyomaacutest eacutes Vaszpurakaacuten fejedelmeacutet Gagik Arcrunit nevezte ki Armeacutenia kiraacutelyaacutevaacute Ezutaacuten egyesuumllt erővel taacutemadtak a meacuteg Bagratida keacutezen leacutevő Armeacuteniaacutera Szembat pedig Jaacutenos katholikoszt kuumlldte taacutergyalni Dvinbe azonban Yūsuf vasra verette keacute-sőbb aztaacuten elengedte

A 910-es eacutevben Yūsuf osztikaacuten miutaacuten Dvinbe eacuterkezett csapatokat bocsaacutetott Gagik rendelkezeacuteseacutere hogy Szembat ellen vonuljon Szembat keacutet fiaacutera Asotra eacutes Muselre biacutezta a sereg vezeteacuteseacutet de megparancsolta nekik hogy keruumlljeacutek a fő uacutet-vonalakat Jaacutenos katholikosz a tovaacutebbi esemeacutenyekről is szaacutemot adott bdquoNig keruumlle-teacutet264 eleacuterve az utoacutebbi eacuteszrevette hogy az ellenseacuteg koumlztuumlk Gagik kiraacutely taacutebort vert a nyiacutelt terepen a hegy laacutebaacutenaacutel leacutevő voumllgyben Az ellenseacuteg roumlgtoumln oly moacutedon keruumllt szembe veluumlk hogy akaratuk elleneacutere keacutenyszeruumlltek felkeacuteszuumllni taacutemadaacutesra aneacutelkuumll hogy tudataacuteban lettek volna az Uti tartomaacutenyboacutel eacuterkező seregek aacuterulaacutesaacutenak akiket sevordiklsquo-nak neveztek Ekkor Asot eacutes Musel mindenki előtt a csatateacuterre sietett eacutes kituumlntetteacutek magukat a harcban szaacutemos viteacutezi cselekedet reacuteveacuten nagy pusztiacutetaacutest vittek veacuteghez az ellenseacuteges sereg soraiban amivel nagy fejetlenseacuteget okoztak A csata heveacute-ben mikor a kuumlzdelem maacuter koumlzvetlen koumlzelről folyt az Utiboacutel joumltt seregek hirtelen sarkon fordultak eacutes alattomos tervuumlknek megfelelően oumlnkeacutent taacutevoztak s nem joumlttek vissza toumlbbeacuterdquo265 A csata ezzel eldőlt Muselt elfogtaacutek eacutes hadifogsaacutegba vetetteacutek Jaacutenos katholikosz meacuteg egyszer megemleacutekezik Uti tartomaacuteny lakoacuteinak aacuterulaacutesaacuteroacutel amikor 910-re dataacutelhatoacutean Musel halaacutelaacuteroacutel szaacutemot adott bdquohelliphasonloacutekeacuteppen Szembat kiraacutely fiaacutet a baacutetor eacutes ifjuacute Muselt akit azeacutert fogtak el mert Uti tartomaacuteny lakoacutei hazaaacuterulaacutest koumlvettek el hasonloacute kiacutenzaacutesoknak vetetteacutek alaacute eacutes halaacutelos szert adtak neki minek kouml-vetkezteacuteben meghalt Asot szparapet266 igeacutenyt tartott holttesteacutere amit a csalaacuted ősi temetőjeacutebe kuumlldve Bagaranban helyezteacutek veacutegső nyugalomrardquo267 Ebben a szoumlvegben Uti tartomaacuteny lakoacutein a sevordiklsquo neacutepeacutet kell eacutertenuumlnk

Szembat kiraacutely helyzete 912-től egyre romlott eacutes veacuteguumll Yūsuf elfogta majd 914-ben kiveacutegeztette 914-re dataacutelhatoacutean Jaacutenos katholikosz arroacutel panaszkodott hogy a szom-szeacutedos neacutepek taacutemadaacutesai eacutes az előkelő haacutezak belső ellenseacutegeskedeacutese suacutejtja orszaacutegaacutet A szomszeacutedos neacutepek koumlzoumltt felsorolja a bizaacutenciakat Egriszi Gugark eacutes Uti neacutepeacutet valamint a Kaukaacutezus laacutebaacutenaacutel eacutelő eacuteszaki neacutepeket268

263 Maksoudian 1987 156 kommentaacuter 286 A modern Lori siacuteksaacuteggal azonosiacutetjaacutek a helynevet264 Ayrarat tartomaacuteny egyik keruumllete Maksoudian 1987 290265 Maksoudian 1987 167 Thury 1897 327266 A Kr e 2 szaacutezadtoacutel leacutetező oumlroumlkletes katonai meacuteltoacutesaacuteg267 Maksoudian 1987 170268 Maksoudian 1987 185

130

Szembat kiraacutely kiveacutegzeacuteseacutet koumlvetően Armeacutenia deacuteli reacuteszeacutet Gagik Arcruni kiraacutely tar-totta hatalmaacuteban miacuteg eacuteszakon Asot Sapuh Szembat testveacutere fiaacutenak a kezeacuteben volt a hadsereg Szembat fia Asot Erkat (rsquovasrsquo) is igeacuteny tartott apja oumlroumlkseacutegeacutere eacutes Jaacutenos ka-tholikosz valamint Nikolaosz Muumlsztikosz eleacuterte hogy 914-ben fogadjaacutek az oumlrmeacuteny uralkodoacutet Konstantinaacutepolyban Asot bizaacutenci taacutemogataacutessal teacutert haza mire Yūsuf Asot Sapuhot Dvinben kiraacutellyaacute koronaacuteztatta Iacutegy aztaacuten haacuterom kiraacutelya is volt egyszerre Armeacuteniaacutenak Jaacutenos katholikosz igyekezett a keacutet Asot koumlzoumltt beacutekeacutes megoldaacutest talaacutelni de nem jaacutert sikerrel Yūsuf aztaacuten Asot Erkat melleacute aacutellt iacutegy az elkezdte a haacuteboruacutet a Dvinben szeacutekelő rokona ellen melynek soraacuten Uti Gardmaacuten eacutes Szivnik tartomaacutenyok ellen vonult 918 eacutes 920 koumlzoumltt269 Jaacutenos katholikosz a 918-as eacutevvel kapcsolatban szaacute-molt be Asot hadjaacuterataacuteroacutel aki Uti tartomaacutenyba ment hogy Movszesz feacutelelmetes laacute-zadaacutesaacutet leverje akit maga tett meg herceggeacute eacutes vezeacuterreacute Uti tartomaacuteny barbaacuter toumlrzsei foumlleacute Az Alaacuten-kapuhoz koumlzel eső Gugark videacutek nagy chorepiscopusa hatalmas sereg-gel joumltt a kiraacutely segiacutetseacutegeacutere de Movszesz is jelentős erőket mozgoacutesiacutetott eacutes kiverte a

269 Ter-Ghewondyan 1976 73ndash76

Bagaran

Kabala

Varszan

al-Bab~Derbend

Tiflisz

TelaviKutaiszi

Baku

Varacsan~Balandzsar

Szamandar

Tebriz

Manazkert

V A S Z P U R AK Aacute N

Sakki

Partav~Barda a

Huj

ArcsesBarkari

HUJ

M Uacute K Aacute N

H E R E T I - A L B Aacute N I A S A R V Aacute N

SZIVNIKKaacutelikaacutela

Artanudzs

KARTLI

ARRAacuteN

PARISZOSZ

Gag

KAHETI

HunanSAVSETI

KLARDZSETI

SZVANETI

EGRISZI

Tus

Ardabiacutel

Samaacuteha

LEKZ

GANZA

Dabiacutel~Dvin

Ganza

HACSEN

Ganza

Bajlakaacuten

Dzaug~Magasz

TarguHamzin

Hlat

Kiszaacutel

) ( Daacuter Alaacuten

K a u k aacute z u s

Fekete-ten

ger

Kaszpi-tenger

Arax

Kura

A B B A S Z I D A K A L I FAacuteT U S

BIZAacuteNCI B

IRO

DA

LOM

A L Aacute N I A

K A Z Aacute R I A

N A G Y -

Ouml R M Eacute N Y O R S Z Aacute Gc

16 Armeacutenia a korai Bagratida-korban (884ndash962)

131

kiraacutelyt a tartomaacutenyboacutel Ő most maacuter sajaacutet sereget toborzott eacutes nagy elszaacutentsaacuteggal toumlrtek előre Movszesz csapatai haacutetraacuteltak majd szeacutetszoacuteroacutedtak eacutes cserbenhagytaacutek őt aki iacutegy nyugat feleacute menekuumllt eacutes Szivnik tartomaacutenyban keresett menedeacuteket az ottani herceg Szembat koumlzeleacuteben akitől probleacutemaacuteinak megoldaacutesaacutera szaacutemiacutetott Koumlzben a kiraacutely Utiban maradt hogy az orszaacuteg makacs eacutes ingerleacutekeny lakossaacutegaacutet lecsende-siacutetse Movszesz aztaacuten onnan Canark nagy chorepiscopusaacutehoz menekuumllt hogy tőle kapjon segiacutetseacuteget A kiraacutely uumlldoumlzőbe vette eacutes utoleacuterve aceacutelsisakjaacutera csapott kardjaacuteval eacutes aacutetszuacuterta a nagy sisakot a koumlzepeacuteneacutel eacutes foumlldhoumlz szoumlgezte Movszeszt Magaacuteval vitte eacutes megvakiacutetatta Ezutaacuten testveacutereacutevel Abasszal eacutes Ibeacuteria hercegeacutevel Gurgennel talaacutel-kozott akik oumlsszeeskuumldtek ellene eacutes csak az utolsoacute pillanatban tudott elmenekuumllni Uti tartomaacutenyba270 Maksoudian megjegyzi hogy Movszesz sevordi szaacutermazaacutesuacute le-hetett271 A 919-es eacutevben a belső kuumlzdelmek tovaacutebb folytatoacutedtak Jaacutenos katholikosz Szembat Szivnik hercegeacutevel kapcsolatban emliacutet egy arabok elleni csataacutet amelyben a segiacutetseacutegeacutere vannak a Gibeonita haderők Maksoudian a kommentaacuterban jelzi hogy itt toumlroumlkoumlkről van szoacute amelyet aztaacuten Sztepannosz Orbeljaacuten pontosiacutet is272 A Dvin koumlruumlli harcok soraacuten a kiraacutely uacutejboacutel rossz hiacutereket kapott Uti tartomaacutenyboacutel273

919-ben Yūsuf kegyvesztett lett eacutes Bagdadban beboumlrtoumlnoumlzteacutek neacutegy eacutevre helyeacutere Sbuk (Subuk) osztikaacutent kuumlldteacutek Ő a bagdadi kalifa megbiacutezaacutesaacuteboacutel II Asotnak a saacute-hansaacuteh ciacutemet adomaacutenyozta amely Armeacutenia feletti hatalmaacutenak a megerősiacuteteacutese volt 921-ben Asot sikeresen gyűrte le Ibeacuteria fejedelmeacutet majd figyelmeacutet uacutejra Uti tarto-maacuteny koumltoumltte le ugyanis megbeacutekeacutelt unokatestveacutereacutevel Asottal eacutes Dvinben beacutekeacutet kouml-toumlttek Ezutaacuten a saacutehansaacuteh kedvenc tartomaacutenyaacuteba Utiba taacutevozott Uacutetkoumlzben kapta a hiacutert az ottani kormaacutenyzoacute laacutezadaacutesaacuteroacutel akinek neve Amram de a neacutep Crsquolik rsquokis bikarsquo nevet adta neki mivel hatalmas termetű volt A saacutehansaacuteh raacutebiacutezta a tartomaacuteny uumlgyei-nek inteacutezeacuteseacutet Azonban gonosz eacutes soumlteacutet gondolatok keriacutetetteacutek hatalmukba Amramot aki megtagadta az engedelmesseacuteget eacutes Gamirk orszaacuteg fejedelmeacutenek szolgaacutelataacuteba szegődoumltt eacutes tartomaacutenya nahararjait is fellaacuteziacutetotta Asot midőn uacutejra Uti tartomaacutenyba

270 Maksoudian 1987 206ndash207271 Maksoudian 1987 301 A chorepiscopus gruacutez ciacutemre uo272 Steprsquoannos Orbeleanrsquos History of the State of Sisakan translated from Classical Armenian by

Robert Bedrosian 105 bdquoAft er these events the great prince of Sisak Smbat together with his three brothers grew angry and quarreled with the emir of Goghtrsquon who at that time held by force the district of Goghtrsquon Th ey requested that he give up their own patrimonial district of Ernjak and the surrounding districts which Yusuprsquo had entrusted to him But the emir of Goghtrsquon refused saying lsquoTh is was a gift to me from the courtrsquo When Smbat heard this he as-sembled troops to fi ght with great ferocity taking along with him the Scythian Turks who dwelled in tents on his land Th e emir arose before them Aft er clashing with each other the Hagarenes were defeated But then those Turks who held the left fl ank behind Vasak concei-ved a diabolical plan Together they attacked and killed Vasak and then fl ed off in the direction of Naxjawan With endless mourning and sobbing the brothers took the body of the hand-some young man from the fi eld of battle and placed it by his father Ashot aft er prolonged mourningrdquo

Paacuterhuzamos toumlrteacutenet Jaacutenos katholikosz LX 10 p Maksoudian 1987 209 303 szoumlveg kommentaacuter Gibeonite forces = Turks

273 Maksoudian 1987 210

132

joumltt azt tapasztalta hogy az emberek toumlbbseacutege haacutetat fordiacutetott neki csak keveacutes hiacuteve maradt Ezutaacuten Egriszi kiraacutelyaacutehoz fordult Asot aki egy erős joacutel felszerelt sereget bo-csaacutejtott rendelkezeacuteseacutere Asot a sereggel megeacuterkezett eacutes csataacutera keacuteszuumllt Amram is ha-talmas sereget gyűjtoumltt eacutes azt a Kur folyoacute menti erdőkben aacutellomaacutesoztatta de nem vaacutellalt nyiacutelt csataacutet Asot figyelmetlenseacutegből a seregeacutet egy katlanba vezette ahonnan csak egy uacutet vezetett ki iacutegy aztaacuten csapdaacuteba keruumllt s a sereg eacutelelem eacutes viacutez neacutelkuumll ma-radt Maacuter az esetleges aacutetadaacutesaacuteroacutel taacutergyaltak mikor Asot egy kis kiacuteseacuterettel eacutejszaka kitoumlrt eacutes elmenekuumllt274 Amram feltehetőleg Movszesz utaacuten vehette aacutet Uti tartomaacuteny iraacutenyiacutetaacutesaacutet A forraacutesban emliacutetett Gamirk orszaacuteg fejedelme Gurgen a bizaacutenci had-vezeacuterrel Kurkuasz Jaacutenossal lehet azonos aki valoacutesziacutenűleg Amrammal szoumlvetseacutegre leacutepett amikor megtaacutemadta Dvint 92122-ben275

Jaacutenos katholikosz műveacuteben toumlbb alkalommal nem esik szoacute Uti tartomaacuteny-roacutel ugyanakkor feltehetőleg hosszabb időre a tartomaacuteny kikeruumllt a Bagratida-haacutez uralma aloacutel276 Mindenesetre 922-ben Yūsuf kiszabadult a boumlrtoumlnből eacutes visszaszerezte koraacutebbi poziacutecioacutejaacutet Ennek koumlvetkezteacuteben uacutejboacutel Asottal keruumllt szembe 929-ben Asot eacutes Yūsuf is meghalt Asot helyeacutere testveacutere Abasz keruumllt

Jaacutenos katholikosz műveacuteben haacuterom esemeacutennyel kapcsolatban fordul elő a sevordiklsquo neve 853-ban 897ndash901 koumlzoumltt eacutes 910-ben Tovaacutebbi hat alkalommal csak az az Uti tartomaacuteny szerepel ahol a sevordiklsquo eacuteltek Eredetuumlkről Jaacutenos katholikosz nem tudott sokat a neacutepetimoloacutegiaacutes heros eponymos nem hordoz toumlrteacuteneti informaacutecioacutet II Asot 910-ben harcolt a sevordiklsquo ellen eacutes ismert hogy 914-ben Konstantinaacutepolyban fo-gadtaacutek a csaacuteszaacuteri udvarban ahol vele volt Jaacutenos katholikosz is Iacutegy tehaacutet a bizaacutenci ud-varban az oumlrmeacuteny uumlgyekről naprakeacutesz informaacutecioacutekkal rendelkeztek amit mellesleg a DAI Kaukaacutezus neacutepeivel foglalkozoacute fejezetei is joacutel mutatnak de ott a sevordiklsquo neve nem fordul elő

Ellenben a bizaacutenci csaacuteszaacuter Biacuteborbanszuumlletett Konstantin neve alatt fennmaradt De cerimoniis aulae Byzantinae ciacutemű műben a kuumllfoumlldieknek iacutert levelek protokollja kapcsaacuten Armeacuteniaacutera vonatkozoacutelag előszoumlr a Nagy Armeacutenia fejedelmek fejedelmeacutet (archon ton archonton) emliacuteti majd Vaszpurakaacuten fejedelmeacutet (archon) akit jelenleg szinteacuten fejedelmek fejedelmekeacutent tisztelnek Aztaacuten koumlvetkeznek a toumlbbi oumlrmeacuteny feje-delmek (archon) Kokovit Taron Moex Auzan Syne eacutes veacuteguumll bdquoServotioi (Σερβότιοι) haacuterom fejedelmeacutenek akiket fekete fiuacuteknak neveznek (maura paidia)rdquo277 Marquart rekonstrukcioacuteja szerint a helyes olvasat Σεβόρτιοι ami az oumlrmeacuteny sevordiklsquo meg-felelője Elfogadta Thury oumlrmeacuteny neacutepetimoloacutegiaacutes magyaraacutezataacutet (sew ordi rsquofekete fiuacutersquo) amelyet Konstantin is lejegyzett278

Ezek utaacuten marad a keacuterdeacutes hogy a Σάβαρτοι a magyarok reacutegi neve hogyan kapcsol-hatoacute ide Hammer-Purgstall elsőkeacutent teszi egymaacutes melleacute a bizaacutenci eacutes az oumlrmeacuteny forraacute-

274 Maksoudian 1987 215ndash216275 Maksoudian 1987 304276 Thury 1897 392277 Reiske 1829 68713ndash14 Moravcsik 1984 43 19 jz278 Marquart 1903 39 Thury 1897 395ndash396

133

sok adatait baacuter az azonosiacutetaacutes helyesseacutegeacuteben keacutetelkedett279 Ezzel kapcsolatban Thury Joacutezsef koncepcioacutejaacutet eacuterdemes ismertetni Thury abboacutel indult ki hogy Theophilosz bi-zaacutenci csaacuteszaacuter ellen a kalifa taacutemadaacutest indiacutetott 840-ben eacutes Amorion vaacuterosaacuteig nyomult előre s ebben reacuteszt vett mintegy tiacutezezer turk Ők nem maacutesok mint a magyarok aki-ket Konstantin szavartinak az oumlrmeacuteny iacuteroacutek meg sevordiklsquo-nak neveznek Ugyanaz a bizaacutenci szerző szaacutemolt be arroacutel hogy a magyarok tuumlrk neacuteven 839-ben a bolgaacuterokat segiacutetetteacutek az Al-Dunaacutenaacutel Iacutegy feltehető hogy a magyarsaacuteg 835 taacutejaacuten (Sarkel feleacutepiacuteteacutese a besenyők ellen) vaacutelt ketteacute eacutes hagyta el Leveacutediaacutet Konstantin csaacuteszaacuter azt aacutelliacutetja hogy a leveacutediai magyarsaacutegot hiacutevtaacutek szavartoinak eacutes ezek azon reacutesze amelyik Persziszbe koumlltoumlzoumltt meacuteg a csaacuteszaacuter koraacuteban (10 szaacutezad első fele) is megtartotta ezt a reacutegi neveacutet A keacutet aacutelliacutetaacutes toumlrteacuteneti hitele nem azonos ugyanis a csaacuteszaacuter tudta az oumlrmeacutenyek reacuteveacuten hogy a szavarti (nem sevordiklsquo) nevű neacutep toumlbb alkalommal szoumlvetkezett az arabok-kal az oumlrmeacutenyek ellen eacutes 921-ben az ő serege segiacutetett leverni őket Arroacutel pedig hogy a szavartik rokonai a nyugaton eacutelő tuumlrkoumlknek eacutes ezektől Leveacutediaacuteban szakadtak el a bizaacutenci testőrseacuteg tagjaitoacutel Aacuterpaacuted deacutedunokaacutejaacutetoacutel illetve a Pannoniaacuteboacutel Persziszbe utazoacute koumlvetektől is hiteles informaacutecioacutei lehettek Tehaacutet az az aacutelliacutetaacutes hogy 950 taacutejaacuten a Kur melleacutekeacuten eacutelt egy odatelepedett magyar csoport teljesen hiteles A keleten ma-radt neacutepcsoport szavarti valamint a nyugati turk neveacuteből adoacutedoacute kuumlloumlnbseacuteget uacutegy magyaraacutezta a csaacuteszaacuter hogy az eredetileg Leveacutediaacuteban meacuteg egyseacutegben eacutelő neacutepre al-kalmazta a szavartoi nevet Tehaacutet Thury szerint a Σάβαρτοι ἄσφαλοι a reacutegi leveacutediai magyarok elnevezeacutese Konstantin csaacuteszaacuter felteacutetelezeacutese280 Nyilvaacuten a kiinduloacutepontnaacutel maacuter vannak probleacutemaacutek Thury oumltleteacutevel az Amorion elleni hadjaacuteratban reacutesztvevő tuumlrkoumlk a kalifaacutetusban szolgaacutelatot teljesiacutető toumlroumlk csapatok amelyek jelentőseacutege eacuteppen ekkor vaacutelik meghataacuterozoacutevaacute a kalifaacutetus uacutej koumlzpontjaacuteban Emellett Thury a Σάβαρτοι = sevordiklsquo azonossaacutegot vallotta Ugyanakkor egyeacutertelmű hogy Konstantin csaacuteszaacuter tisztaacuteban volt az oumlrmeacuteny sevordiklsquo szerepeacutevel eacutes jelentőseacutegeacutevel eacutes ez nem veacuteletlenuumll tuumlkroumlződoumltt a De cerimoniis ideacutezett helyeacuteből de meglepő moacutedon ott a romlott alak Σερβότιοι talaacutelhatoacute ami Σεβόρτιοι formaacuteban rekonstruaacutelva is az oumlrmeacuteny alakot tuumlk-roumlzi vissza Ezzel szemben a magyarokkal kapcsolatban hasznaacutelt Σάβαρτοι a DAI-ban ettől jelentősen kuumlloumlnboumlzik Ez arra mutat hogy Konstantin vagy az iacuternoka eacuteppen-seacuteggel keacutet kuumlloumln neacutepről adott hiacutert Tehaacutet a keacutet neacutev oumlsszekapcsolaacutesa Thury oumltlete ame-lyet Konstantinnak tulajdoniacutetott Ezt tovaacutebbi eacutervekkel lehet alaacutetaacutemasztani 1 Perzsia videacutekeacuteről szoacutel a szavartoi kapcsaacuten a bizaacutenci csaacuteszaacuter ugyanakkor az oumlrmeacutenyek (eacutes iacutegy a sevordiklsquo is) az ő alattvaloacutei Mieacutert nem azt mondta hogy Armeacutenia videacutekeacuten eacutelnek ha fejedelmuumlket az oumlrmeacutenyek koumlzoumltt emliacuteti a De cerimoniis-ban 2 A csaacuteszaacuter (aki toumlbb magyar előkelőt megkeresztelt Bulcsuacute Termacsu) meacuteg csak utalaacutest sem tett arra hogy a sevordiklsquo a 9 szaacutezadtoacutel maacuter bizonyosan kereszteacutenyek 3 A csaacuteszaacuter azt iacuterja hogy a magyarok ezen keleten eacutelő rokonaikkal koumlvetek uacutetjaacuten kapcsolatot tartanak de nem emliacuteti hogy ő is levelezik veluumlk

Mielőtt az idetartozoacute muszlim forraacutesok adatait szaacutemba venneacutenk visszateacuteruumlnk a DAI 38 fejezeteacutenek kronoloacutegiai vonatkozaacutesaira ugyanis a 854-ben az oumlrmeacuteny forraacute-

279 Id Czegleacutedy MŐT 74 78280 Thury 1897 393ndash395

134

sokban megjelenő szavard-magyar csoport a Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutest behataacuterolja Maacuter Thury uacutegy veacutelte hogy a 38 fejezet egy eacutevszaacutezados keretben magya-raacutezhatoacute

Czegleacutedy Kaacuteroly ndash mint koraacutebban emliacutetettuumlk ndash a 889-es besenyőndashmagyar eacutes egy koraacutebbi kangarndashszavartoi haacuteboruacute oumlsszecsuacutesztataacutesaacuteval lehetőseacuteget nyitott az időke-ret kibőviacuteteacuteseacutere Elsőkeacutent az 1974-ben megjelent maacutesodik aacutellaacutespontja keruumll bemu-tataacutesra mert ezt az oumlrmeacuteny forraacutesokban megjelenő sevordiklsquo-ra eacutepiacutetette Czegleacutedy Konstantin csaacuteszaacuter kangarndashszavartoi haacuteboruacutejaacutet a 854 előtti eacutevekre tette281 Iacutegy maacuter a toumlbbi forraacutesadat felhasznaacutelaacutesaacuteval a 38 fejezet azaz a 9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenelem keretei rekonstruaacutelhatoacutek 833-ban Sarkel feleacutepiacuteteacutesekor a magyarok oumlnaacutelloacute neacutepkeacutent eacutel-tek a Dontoacutel nyugatra 837-ben az Al-Dunaacutenaacutel szerepeltek majd 850 taacutejaacuten a kazaacuterok hatalma alaacute keruumlltek ami 86061-ig tartott ekkor ugyanis Konstantin-Kyril a kazaacuter kagaacutenhoz utaztaacuteban a Kriacutem feacutelszigeten talaacutelkozott ugorokkal a kazaacuter sereg reacuteszekeacutent eacutes e neacutev a magyarok szlaacutevok aacuteltal hasznaacutelt neve 862-ben az Ungri neacutep feltűnik frank teruumlleten ami egy uacutej politikai iraacutenyultsaacutegot jelez A Ğayhānī-hagyomaacuteny adatai alap-jaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a magyarsaacuteg 870 eacutes 880 koumlzoumltt visszanyerte oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet 880 eacutes 886 koumlzoumltt a magyar szakraacutelis kettős fejedelemseacuteg oumlsszeomlott amely moumlgoumltt rusz vagy besenyő taacutemadaacutes aacutellhatott Iacutegy 886ndash889 koumlzeacute dataacutelja Czegleacutedy Konstantin haacuteromeacuteves kazaacuterndashmagyar egyuumltteacuteleacutesről szoacuteloacute informaacutecioacutejaacutet A 889-es maacutesodik be-senyőndashmagyar haacuteboruacute vetett veacuteget az egyuumltteacuteleacutesnek ami Regino eacutertesuumlleacuteseacutere eacutepuumll 895-ben a harmadik besenyőndashmagyar haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a magyarok birtokba veszik a Kaacuterpaacutet-medeceacutet282

Kristoacute Gyula ezekre az előzmeacutenyekre eacutepiacutetette fel sajaacutet koncepcioacutejaacutet amely szerint a 830-as eacutevekben koumlltoumlztek a magyarok a Volga videacutekeacuteről a Don eacutes Al-Duna koumlzti teacuterseacutegbe amire utal Szuumlmeon Logotheteacutesz leiacuteraacutesa a bulgaacuterndashmagyar szoumlvetseacutegről A bizaacutenci forraacutes 836ndash838 koumlzt az Al-Dunaacutenaacutel emliacutet egy ungr tuumlrk eacutes hun nevű neacute-pet amelyet a magyarsaacuteggal lehet azonosiacutetani eacutes ezt az első hiteles adatnak tekintik a magyarsaacutegroacutel283 840 taacutejaacuten a heacutetmagyar toumlrzsszoumlvetseacuteg kazaacuter uralom alaacute keruumllt eacutes a kazaacuterok a magyarokat esetleg egy csoportjukat aacutettelepiacutetetteacutek a Dontoacutel keletre talaacuten a Kaganaacutetus keleti szeacuteleacutere a Volgaacutehoz 854-ben a sevordiklsquo megjeleneacutese előtt zajlott a kangarndashszavartoi haacuteboruacute aminek koumlvetkezteacuteben a magyarok egy csoportja elsza-kadt eacutes a Kaukaacutezusban talaacutelt menedeacuteket miacuteg a Levedi vezette csoport Etelkoumlzbe a Dontoacutel nyugatra koumlltoumlzoumltt s ezzel egy időben csatlakoztak hozzaacutejuk a kavarok 855-től 15-20 eacutevet toumlltoumlttek kazaacuter fennhatoacutesaacuteg alatt 880 taacutejaacuten maacuter sikeruumllt fuumlggetle-nedni a kazaacuteroktoacutel amire al-Ğayhānī egyeacutertelműen utal 895-ben a besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a magyarok bekoumlltoumlztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe284

281 MŐT 122282 MŐT 118ndash119283 Geoacutergiosz baraacutet folytataacutesa tudoacutesiacutet az adott esemeacutenyről Kritikai kiadaacutesa magyar fordiacutetaacutessal

Moravcsik 1984 52ndash58284 Az eredeti koncepcioacute reacuteszletes kifejteacutese Kristoacute 1980 32ndash150 A leguacutejabb oumlsszefoglaloacute Kris-

toacute Makk 2001 11 21ndash22 29 38ndash39 45ndash47 52

135

A kangarndashszavartoi haacuteboruacute koraacutebbi dataacutelaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutehoz vissza kell teacuterni a sevordiklsquo-keacuterdeacutessel kapcsolatos muszlim forraacutesokhoz Elsőkeacutent DrsquoOhsson kapcsolta oumlssze az oumlrmeacuteny forraacutesok aacuteltal emliacutetett sevordiklsquo-at az arab kuacutetfőkben előforduloacute al-sāwardīya-val285 Aztaacuten Marquart tekintette aacutet a vonatkozoacute muszlim forraacutesokat vagyis al-Balādurī al-Masʿūdī eacutes al-Iṣṭahrī hiacuteradaacutesait286 Marquart tett meacuteg egy eacuter-dekes eacuteszreveacutetelt A Σάβαρτοι alakot a De cerimoniis elteacuterő adataacutera hivatkozva arabndashperzsa forraacutesra vezette vissza amihez meacuteg taacutersult hogy az asphaloi alakban az arab alsoacutersquo szoacutet veacutelte felfedezni287rsquo اسفل

A muszlim foumlldrajzi irodalom egyik neves alakja al-Iṣṭahrī a 10 szaacutezad első feleacute-ből szaacutermazoacute munkaacutejaacuteban a koumlvetkezőket iacuterta bdquoBardaʿa eacutes Šamkūr moumlgoumltt van egy oumlrmeacuteny neacutepesseacuteg amelyet Siyāwrdīya-nak neveznek bajkeverő gonosz rabloacuteneacuteprdquo288 Kortaacutersa al-Masʿūdī szinteacuten koumlzoumllt roacuteluk egy tudoacutesiacutetaacutest bdquoAmi a Kurr folyoacutet illeti eredete a Ğurğīn289 kiraacutelysaacuteghoz tartozoacute Ğurzān (Gruacutezia) orszaacutegban van az abhāz videacutekeacuten aacutetfolyva a tifliszi veacutegekhez eacuter eacutes azt koumlzeacutepen szeli aacutet azutaacuten a Siyāwrdīya videacutekein aacutet folyik Ők az oumlrmeacutenyek egyik fajtaacuteja baacutetor eacutes viteacutez neacutep amint azt a raacutejuk vonatkozoacute tudoacutesiacutetaacutesokban megjegyeztuumlk hozzaacutejuk fűződik a siyāwurdīya neacuteven is-mert csatabaacuterdok elnevezeacutese amelyeket a siyābiğa290 eacutes maacutes barbaacuter seregek szoktak hasznaacutelni A Kurr neacuteven ismeretes folyoacute addig folyik amiacuteg Bardaʿa-toacutel haacuterom meacuter-foumlldre nem jut azutaacuten a bardaʿa-i kormaacutenyzoacutesaacuteghoz tartozoacute Bardāğ mellett folyik el veacuteguumll pedig al-Ṣanāra szomszeacutedsaacutegaacuteban az Arras folyoacute oumlmlik beleacuterdquo 291 A 10 szaacute-zad első feleacuteben alkotoacute keacutet szerző egymaacutestoacutel fuumlggetlenuumll a Kur folyoacute partjaacuten emliacuteti a Siyāwrdīya neacutepet amely az oumlrmeacuteny sevordiklsquo arab aacutetiacuteraacutesaacutenak tekinthető

Minorsky kiadta Muumlneccim bașı (meghalt 1702) Ğāmiʿ al-duwal ciacutemű munkaacutejaacute-nak azt a reacuteszeacutet amely a kaukaacutezusi muszlim dinasztiaacutekkal foglalkozott eacutes amit 1075 taacutejaacuten lejegyzett műből vehetett aacutet Eszerint a muszlim Šaddād-dinasztia Arrān felett uralkodott 951 eacutes 1075 koumlzoumltt előszoumlr DabīlDvin majd 978-től Ganza koumlzponttal A dinasztiaalapiacutetoacute Muḥammad ibn Šaddādot haacuterom fia Laškarī Marzuban eacutes Faḍl koumlvette a troacutenon Faḍl miutaacuten baacutetyja oumlroumlkoumllte a hatalmat 968 taacutejaacuten szerencseacutet proacute-baacutelt Ganza vaacuterosaacuteban bdquoGanza vaacuterosaacuteba joumltt eacutes letaacuteborozott embereivel aproacutedjaival eacutes taacutersaival a vaacuteros kapujaacutehoz koumlzel A vaacuterosban Sallār Ibrāhīm megbiacutezaacutesaacuteboacutel ʿAlī

285 Ideacutezi Czegleacutedy MŐT 74286 Marquart 1903 36ndash38287 Marquart 1903 39ndash40 BGA I 292 Kmoskoacute ورآء برذعة وشمكور صنف من الارمن يقال لهم السياوردية اهل العبث والفساد والتلصص 288

I2 24 102 jz289 Gurgen Magiszter Tao-ban uralkodott 918ndash941 koumlzoumltt Minorsky 1958 164 5 jz290 Minorsky szerint a sibāsiğa szoacuteroacutel lehet szoacute amely a koumlzeacutepperzsa spāsīg rsquotestőroumlkrsquo szoacutera ve-

zethető vissza eacutes a Szaacuteszaacutenidaacutek telepiacutetettek hataacuterőroumlket a kaukaacutezusi limesre Minorsky 1958 165 2 jz

رغث يتأي ىتحزاخبأ دالبب رميو نيجرج ةكلمم نم نارزج دالب نم هؤدبمف ركلا رهن امأو 291 ىلع ةدشو سأب ووذ نمرالا نم عون مهو ةيدروايسلا دالب يف يرجيو هطسو يف قشنيو سيلفت ةجبايسلا اهلمعتسي ةيدروايسلاب ةفورعملا تانيزربطلا فاضت مهيلاو مهرابخأ نم انركذ ام ةعذرب نم لايمأ ةثالث ىلا يهتني ىتح ركلاب فورعملا رهنلا اذه يرجيو مجاعألا دنج نم مهريغو سرلا رهن ةرانصلا يلي امم هيف بصي مث ةعذرب لامعأ نم جادرب ىلع يرجيو

537

al-Mas ūdī

II 242ndash243 MINORSKY 1958 KMOSKOacute I2 189ndash190

291

136

al-Tāzī volt a kormaacutenyzoacute Ő proacutebaacutelta a maga oldalaacutera aacutelliacutetani megbecsuumlleacutesben reacutesze-siacutetette eacutes sziacuteveacutelyes volt vele Megiacutegeacuterte hogy iacuter Sallārnak eacutes ismerteti vele a helyzeteacutet hogy szaacutemaacutera ellaacutetaacutest nyuacutejtsanak a vaacuteros kapuja mellett292 csereacutebe veacutedelmezi a vaacuterost elűzi a moumlgoumltte lakoacutekat eacutes veacuteget vet a tolvajok bűnoumlzők eacutes kuumlloumlnoumlskeacuteppen koumlzuumlluumlk a siyāwurdīya garaacutezdaacutelkodaacutesaacutenak Eacutes egy sarīya nevű neacutep gyuumllekezett ennek a vaacuteros-nak a kapuja koumlzeleacuteben koumlzoumlttuumlk nagyszaacutemuacute lovas keveacutessel toumlbb mint neacutegyszaacutez lo-vas akik csatlakoztak a siyāwurdīyahoz eacutes egyesuumlltek egymaacutessal Letelepedtek a Kur partjaacuten eacutes menedeacuteket talaacutelva a bozoacutetosok eacutes erdők meacutelyeacuten elvitteacutek a falvak termeacuteseacutet eacutes portyaacuteztak Ez a kormaacutenyzoacute Faḍl ibn Muḥammadtoacutel keacutert segiacutetseacuteget hogy elűzze eacutes pusztiacutetsa őket ha moacutedot talaacutel raacute Uacutegy toumlrteacutent hogy mialatt ez uumlgyben taacutergyaltak kiabaacutelaacutes hallatszott a vaacuterosban hogy (az ellenseacuteg) megeacuterkezett Sūrmīn faluba azeacutert hogy elvigye az ottani termeacutest Erre a csapat fegyvert fogott eacutes elindult Ganzaacuteboacutel Faḍl taacutersaival loacutera pattant eacutes ellenuumlk vonult eacutes veacuteres csataacutet viacutevott veluumlk eacutes megfutamiacutetotta őket A Šaddādidaacutek szorosan a nyomukban voltak majd seacutertetlenuumll teacutertek vissza Miutaacuten a vaacuteros neacutepe laacutetta hogy mit tett megbecsuumlltseacutege nőtt eacutes egyre inkaacutebb biacuteztak bennerdquo293 Keacutesőbb testveacutereacutet Laškarīt odahiacutevta eacutes 971-től Ganzaacutet birtokba vetteacutek eacutes onnantoacutel az lett a fővaacuterosuk Minorsky kifejtette hogy a sevordi neacutep Ganza eacutes Tiflisz koumlzoumltt lakott a Samkur Tausz eacutes Aksztafa folyoacutek voumllgyeacuteben eacutes Faḍl (985ndash1031) ural-kodaacutesa idejeacuten hatalma alatt tartotta a sevordiklsquo-at de maacuter baacutetyja Laškarī (971ndash978) elfoglalta Samkur vaacuterosaacutet A sevordiklsquo koumlzpontja ettől nyugatabbra a Tausz koumlzeleacute-ben lehetett eacutes lakossaacutega az oumlrmeacuteny kereszteacutenyseacuteghez csatlakozott294

A 10 szaacutezadban az oumlrmeacuteny adatokkal paacuterhuzamosan a muszlim forraacutesok is leiacuterjaacutek a siyāwurdīya neacutepet amely a szaacutezad maacutesodik feleacuteben a Šaddād-dinasztia hatalma alaacute keruumllt

Koraacutebbi toumlrteacutenetuumlkre is van utalaacutes a muszlim toumlrteacuteneti irodalomban A 9 szaacutezad maacutesodik feleacutenek hiacuteres toumlrteacutenetiacuteroacuteja al-Balādurī295 az Armeacutenia meghoacutediacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute fejezetben egy toumlrteacutenetet ismertetett bdquoBardaʿa neacutepeacutenek egy csoportja a koumlvetkezőket adta elő nekem Šamkūr reacutegi vaacuteros volt Salmān ibn Rabīʿa al-Bāhilī egyik embereacutet kikuumlldte aki a vaacuterost el is foglalta Azoacuteta a vaacuteros mindig lakott eacutes viraacutegzoacute volt egeacute-

292 Minorsky the latter should assign him living from the income of the town Minorsky 1957 13 Ormos Istvaacuten fordiacutetaacutesa hogy tartoacutezkodaacutesi helyet jeloumlljoumln ki neki a vaacuteros kapujaacutenaacutel

293

294 Minorsky 1953 26295 EI I 971ndash972

MINORSKY 1953 7ndash8 (arab szoumlveg) 12ndash13 (angol fordiacutetaacutes)

137

szen addig amiacuteg al-Sāwrdīya el nem pusztiacutetottaacutek ez a neacutep akkortaacutejt aacutellt oumlssze296 midőn Yazīd ibn Usayd Armeacuteniaacuteboacutel taacutevozott akkor fordult sorsuk rosszra eacutes sok szerencseacutetlenseacuteg szakadt raacutejuk Utoacutebb Buġā al-Muʿtaṣim Billāh ndash Allah irgalma vele ndash kliense mint Armeacutenia Ādarbayğān eacutes Šimšāṭ kormaacutenyzoacuteja 240-ben beneacutepesiacutetette olyan Kazaacuteriaacuteboacutel hozzaacute menekuumllt neacuteppel akik veacutedelmet kerestek naacutela az iszlaacutem iraacutenti elkoumltelezettseacuteguumlk miatt eacutes meacuteg Bardaʿaboacutel kereskedőket telepiacutetett a vaacuterosba eacutes al-Mutawakkilīya neacuteven nevezte elrdquo297

ige fordiacutetaacutesai rsquocame togetherrsquo Hitti rsquoverődtek oumlsszersquo Kmoskoacute sich zusammenrottenen تجمع 296erschienen Marquart 1903 36 vouml Czegleacutedy MŐT 276 115 jz

297

K a s z p i - t e n g e r

Araksz

Kura

MUacuteKAacuteN

ArdabiacutelAhar

KAPANDzsulfa

Bajlakaacuten

ARRAacuteNSzevan-toacute

VA

SZPURAKAacuteN

Van-

toacute

Araksz

Karsz

DZSAVAHETI

DZSURZANAhalkalaki

ABHAacuteZ KIRAacuteLYSAacuteG

Kura

KAHETIAJora

SARVAacuteN

MASZKAT

FILAacuteN

SZARIacuteR

DIDO

SZANAR

Rusztav

Tiflisz

Maku

Akera

SAKKI

Tausz

Alazani

AlgetHram

LoriDeb

eda

Gandzsa

Baku

SabaranKuba

Szamur

Kaszum kendRubaszDarbahKara-KajtakAvar K

oj-szu

Gum

ikAndi

Koj-

szu

Darband(Baacuteb al-abvaacuteb)Kodora- haacutegoacute

) (

) (Dariel-szoros

TerekKazbek-hegy

Alagez-hegy

Araraacutet

Pir Szakat

Gulisztaacuten

Samahs

HacsenTerter

Partav

Samkuacuter

Aragv

i

) (Bezobdal-haacutegoacute

Dambat

Ares

Arab B

aszra

KABALA

Akda

Alcs

-szu

Gar

dajn

an

LAJZAN

Goumlk

csa

j

Lahy

Khuda farin hiacuted

BergusetVAJOCDZOR

Nahicsevaacuten

Ernd

zsak

Arpa

csaj

DvinAzalJerevaacuten

Bedzsni

HrazdaacutenAni

Ahur

jan

Ahabcihe

Dariel

Turij

an

Kura

SZOTrsquoK

17 A Kaukaacutezuson tuacuteli teruumllet keleti reacutesze a 10 szaacutezadban

Balādurī ed DE GOEJE 203 angol fordiacutetaacutesa HITTI 1968 I 319

138

A koumlvetkező muszlim szerzők művei tartalmazzaacutek ugyanennek a tudoacutesiacutetaacutesnak kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatait zoumlmeacuteben roumlvidiacutetve az eredetit Ibn al-Faqīh al-Hamadānī298 Dimišqī299 eacutes Yāqūt300

Bardaʿa Arrān fővaacuterosa a Kur folyoacute koumlzeleacuteben amelynek lakoacuteit nevezi meg forraacute-sul al-Balādurī301 Maga a tudoacutesiacutetaacutes haacuterom kronoloacutegiai reacuteteget keacutepvisel

1 Salmān ibn Rabīʿa al-Bāhilī ʿAbd al-Raḥmān ibn Rabīʿa al-Bāhilī oumlccse volt aki reacuteszt vett testveacutereacutevel 652-ben a kazaacuterok elleni hadjaacuteratban melynek soraacuten baacutety-jaacutet megoumllteacutek iacutegy ő vette kezeacutebe a vesztes csata utaacuten a megmaradt erők iraacutenyiacutetaacutesaacutet eacutes sikeruumllt a csapattal Bāb al-AbwābDarband erődjeacuteig visszajutni Koraacutebban 642-ben a testveacuterpaacuter vette be Darband erődjeacutet majd a főparancsnok halaacutelaacutet koumlvetően aacutetvette a hadak iraacutenyiacutetaacutesaacutet eacutes a Kaukaacutezus meghoacutediacutetaacutesaacuteban meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott illetve a kazaacuterok elleni hoacutediacutetoacute harcokat ő kezdte el302

2 Yazīd ibn Usayd keacutetszer toumlltoumltte be Armeacutenia kormaacutenyzoacutei tisztseacutegeacutet Elsőkeacutent az uacutej Abbaszida kalifa Saffāh nevezte ki 751-ben eacutes meacuteg a koumlvetkező eacutevben is ugyanezt a funkcioacutet viselte303 Maacutesodszor Manṣūr kalifa nevezte ki Armeacutenia kormaacutenyzoacutejaacutevaacute

298 bdquoŠamkūr reacutegi vaacuteros volt Salmān ibn Rabīʿa al-Bāhilī valakit oda kuumlldoumltt aki a vaacuterost elfoglalta utaacutena lakott maradt amiacuteg Yazīd ibn Usayd Armeniaacuteboacutel valoacute taacutevozaacutesaacutenak napjaiban az akkor-taacutejt gyuumllekező al-Sāwurdīya neacutepe el nem pusztiacutetotta Erre sorsuk rosszra fordult eacutes sok szeren-cseacutetlenseacuteg szakadt raacutejuk Utoacutebb Buġā al-Muʿtaṣim Billāh kliense tette viraacutegzoacutevaacute megerősiacutetette eacutes kereskedőket telepiacutetve beleacuteje al-Mutawakkilīya neacuteven nevezte elrdquo BGA V 293 Kmoskoacute I1 147ndash148

299 bdquoMaacutesodik Armeniaacutenak nevezik Ğurzān-t (Georgiaacutet) Azt mondjaacutek Ğurzān eacutes Qāzān Kamāša ibn Līṭī utoacutedai Vaacuterosai koumlzeacute tartozik Tifl īs ez keacutet reacuteszből aacutell amelyeket a Kurr folyoacute vaacutelaszt el egymaacutestoacutel Kanğa vaacuteros eacutes Šamkūr vaacuteros Ez utoacutebbi reacutegi vaacuteros amelyet al-Ṣanāwardīya pusztiacute-tottak el Buġā uacutejraeacutepiacutetette keacutetszaacuteznegyvenben eacutes al-Mutawakkilīya-nak nevezte elrdquo Dimišqī ed Mehren 189 262 Kmoskoacute I3 113ndash114 maacutes forraacutesboacutel meriacutetve meacuteg koumlzli bdquo(Az oumlrmeacute-nyeknek) toumlbb fajtaacutejuk van Sāwurdīya Ṣanārīya Kurğ s Kanz (Lakz) Valamennyien a keresz-teacuteny hitet valljaacutekrdquo Dimišqī ed Mehren p 262 Kmoskoacute I3 116

300 bdquoŠamkūr Az első maacutessalhangzoacute fatḥa-val (a) a maacutesodik sukūn-nal utaacutena kāf wāw (ū) eacutes rā Erőd Arrān videacutekeacuten koumlzte eacutes Kanğah koumlzoumltt egynapi uacutet eacutes tizenegy farszach van Šamkūr vaacutero-saacutenak ʿUtmān ibn ʿAff ān ndash Allah joacuteindulata vele ndash napjaiban toumlrteacutent elfoglalaacutesa utaacuten kuumlldoumltt valakit aki e vaacuterost bevette Ettől fogva aacutellandoacutean lakott eacutes viraacutegzoacute vaacuteros volt amiacuteg a Sanāwar-dīya el nem pusztiacutetottaacutek Ez egy neacutep amely Yazīd ibn Usayd Armeniaacuteboacutel valoacute eltaacutevozaacutesa utaacuten aacutellt oumlssze Ezutaacuten rosszra fordult sorsuk eacutes sok szerencseacutetlenseacuteg szakadt raacutejuk Utaacutena Buġā al-Muʿtaṣim (kalifa) kliense 240854-ben felviraacutegoztatta abban az időben amikor Armenia Ādarbayğan eacutes Šimšāt helytartoacuteja volt eacutes elnevezte al-Mutawakkilīya-nakrdquo Yāqūt Muʿğam III 322 Kmoskoacute I3 51

301 EI2 1 1040ndash1041302 Al-Bāhilī EI2 1 921303 al-Yaʿqūbī bdquoAbū-l-ʿAbbās Abū Ğaʿfart testveacutereacutet biacutezta meg Eacuteszak-Mezopotaacutemia Moacuteszul a

veacutegek Armeacutenia eacutes Ādarbayğān kormaacutenyzaacutesaacuteval hellip Utaacutena Eacuteszak-Mezopotaacutemia helytartoacutejaacutevaacute al-Ḥasan ibn Qaḥṭaba al-Ṭārsquoīt Armeacutenia helytartoacutejaacutevaacute pedig Yazīd ibn Usayd al-Sullamīt ne-vezte ki ez utoacutebbit nemsokaacutera elmozdiacutetotta eacutes al-Ḥasan ibn Qaḥṭabat aacutelliacutetotta Armenia eacuteleacutere aki Abū-l-ʿAbbās uralma veacutegeacuteig az orszaacutegban maradtrdquo al-Yaʿqūbī ed Houtsma II 430

Ṭabarī 81 [151] bdquo134 (7512) Ebben az esztendőben hellip(kormaacutenyzoacutek voltak) Armeniaacuteban Yazīd ibn Usayd Ādārbayğān-ban Muḥammad ibn Ṣaulrdquo 84 [152] bdquo135 (7523) (Kormaacuteny-zoacutek voltak) Armeniaacuteban Yazīd ibn Usayd Ādārbayğān-ban Muḥammad ibn Ṣaulrdquo

139

753 eacutes 764 koumlzoumltt A muszlim toumlrteacutenetiacuteroacutek koumlzuumll al-Yaʿqūbī eacutes al-Ṭabarī is utal a ki-nevezeacuteseacutere illetve hogy kormaacutenyzoacutesaacutega idejeacuten kazaacuter taacutemadaacutes eacuterte a tartomaacutenyaacutet304

A Yazīd ibn Usayd kormaacutenyzoacutesaacutega alatti toumlrteacutentek megeacuterteacuteseacutehez fontos meacuteg al-Balādurī eacutertesuumlleacutese bdquoAz aacuteldott dinasztia eljoumlvetele utaacuten al-Saffāḥ Abū ʿAbbās ka-lifa (Allah irgalma vele) idejeacuteben Abū Ğaʿfar al-Manṣūr lett Eacuteszak-Mezopotaacutemia eacutes Armeacutenia kormaacutenyzoacuteja Ő Musāfir eacutes taacutersai ellen Khoraszaacuten neacutepeacuteből valoacute hadve-zeacutert kuumlldoumltt aki addig hadakozott ellenuumlk amiacuteg győzelmet aratva foumlloumlttuumlk Musāfirt meg nem oumllte Baylaqān neacutepe Qalʿat al-Kilābban (a kutyaerődben) saacutencolta el magaacutet Qadad ibn Aṣfar al-Baylaqānī vezeacuterlete alatt de utoacutebb szabad elvonulaacutest keacutert Amint al-Manṣūr ndash Allah irgalma rajta ndash kalifaacutevaacute lőn Yazīd ibn Usayd al-Sullamīt nevezte ki Armeacutenia kormaacutenyzoacutejaacutevaacute Ez Bāb (210) Allānt bevette eacutes sorkatonasaacutegboacutel aacutelloacute ka-tonai őrseacuteget szervezett benne azutaacuten al-Ṣanarīya-t igaacutezta le amiacuteg a haraacutecsot meg nem fizetteacutek Miutaacuten al-Manṣūr hozzaacute inteacutezett leveleacuteben meghagyta neki hogy a kazaacuter kiraacutely vejeacuteveacute legyen kiacutevaacutensaacutegaacutet teljesiacutetette A kiraacutely laacutenya fiuacutet szuumllt tőle a gyer-mek azonban meghalt eacutes meghalt az anya is gyermekaacutegyban Ezutaacuten Yazīd Šarwān foumlldjeacutenek nafta- eacutes soacutevideacutekeacutere kuumlldoumltt hogy megbiacutezottja ott adoacutet szedjen s az uumlgye-

304 al-Yaʿqūbī bdquoAbū Ğaʿfar (kalifa) Armeniaacuteba Yazīd ibn Usayd al-Sullamīt hellip kuumlldte helytartoacute-nakhellip A kazaacuterok mozgoloacutedni kezdtek Armeacutenia videacutekeacuten eacutes Yazīd ibn Usayd al-Sullamīt meg-rohantaacutek (764) mire Abū Ğaʿfar-nak levelet iacutert tudatva vele hogy Rarsquos Ṭarḥān a kazaacuterok kiraacute-lya nagy toumlmeg eacuteleacuten nyomul ellene eacutes helyettese maacuteris futaacutesnak eredt Erre Abū Ğaʿfar Ğibrīl ibn Yaḥyā al-Bağalīt huacuteszezer ember eacuteleacuten kuumlldte hozzaacute Sziacuteria Eacuteszak-Mezopotaacutemia eacutes Moacuteszul neacutepeacuteből A kazaacuterok rohamoztak s a muszlimokboacutel nagy toumlmeget gyilkoltak le Ğibrīl eacutes Yazīd ibn Usayd is megfutamodtak amiacuteg Hirsbe nem eacutertek Mikor Abū Ğaʿfar a toumlrteacutentekről a ka-zaacuterok megjeleneacuteseacuteről s az iszlaacutem orszaacutegaiba valoacute benyomulaacutesukroacutel eacutertesuumllt a boumlrtoumlnoumlkből heacutet ezer embert bocsaacutetott ki eacutes kuumlldoumltt el azon feluumll minden helyseacutegből hatalmas toumlmeget szedett oumlssze eacutes azt munkaacutesokkal eacutes kőművesekkel uacutetnak indiacutetva Kamh al-Muḥammadīya eacutes Bāb Wāq vaacuterosait eacutepiacutetette toumlbb maacutes vaacuterossal egyuumltt taacutemasz gyanaacutent a muszlimok reacuteszeacutere s azok-ba harcosokat telepiacutetett Ezek a haacuteboruacutet eloumllről kezdteacutek mire az ő neacutepuumlk harcba bocsaacutetkozott veluumlk a muszlimok azonban e vaacuterosokban erőseknek bizonyultak s az orszaacutegban maradtak laknirdquo al-Yaʿqūbī ed Houtsma II 446 Czegleacutedy 1960 86

al-Ṭabarī bdquo318 [260] 146 (763) Ebben az esztendőben a toumlroumlkoumlk s a kazaacuterok al-Bāb feleacute vo-nulva nagy toumlmeg muszlimot gyilkoltak le Armeniaacutebanrdquo Czegleacutedy 1960 81

328 [264] bdquo147 (764) Ezen esztendő esemeacutenyei koumlzeacute tartozik a Hwārizm-i istarhān taacutema-daacutesa toumlroumlk sereg eacuteleacuten a muszlimok ellen Armeacutenia videacutekeacuten melynek folyamaacuten a muszlimok eacutes az oltalmuk alatt aacutelloacute felekezetek koumlzuumll rengeteg embert ejtett foglyul (A toumlroumlkoumlk) azutaacuten Tifl iszbe nyomultak ahol Ḥarb ibn ʿAbdallah al-Rāwandī hadakozott veluumlk Ő utaacutena kapta a Ḥarbīya ezred neveacutet Bagdadban Ez a Ḥarb amint emliacutetik keacutetezer főnyi sereg eacuteleacuten aacutello-maacutesozott Moacuteszulban az Eacuteszak-Mezopotaacutemiaacuteban levő eretnekek elhelyezkedeacutese miatt Mikor Abū Ğaʿfar (Manṣūr kalifa) hiacutereacutet vette hogy a toumlroumlkoumlk arra feleacute csoportosulnak Ğibrārsquoīl ibn Yaḥyā-t kuumlldte ellenuumlk haacuteboruacuteba Ḥarb-nak pedig leveacutelben meghagyta hogy a taacutersasaacutegaacuteban induljon uacutetnak ellenuumlk Erre Ḥarb uacutetnak is indult vele de elesett Ğibrārsquoīl pedig megfutamo-dott mire a muszlimokat az aacuteltalam emliacutetett kudarc eacuterterdquo Czegleacutedy 1960 83ndash84

A bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteroacute Th eophaneacutesz is megemleacutekezik a tuumlrkoumlk (= kazaacuterok) keacutet betoumlreacuteseacuteről am 6255 = 763 szeptemberndash764 augusztus eacutes 6256 = 764 szeptemberndash765 augusztus Turt-ledove 1982 123 124

140

ket inteacutezze (Yazīd) eacutepiacutettette Kis-Arğīl eacutes Nagy-Arğīl vaacuterosait s azokba palesztinai embereket telepiacutetettrdquo305

Czegleacutedy reacuteszletesen elemezte a 762ndash764-es kazaacuter taacutemadaacutest felhiacutevta a figyelmet a Dariel-haacutegoacute rendkiacutevuumlli strateacutegiai jelentőseacutegeacutere a kazaacuterok a bizaacutenciak eacutes a kalifaacutetus koumlzoumltti kapcsolatok alakulaacutesa szempontjaacuteboacutel ugyanis ezen keresztuumll lehetett biztosiacute-tani a kazaacuterok eacutes bizaacutenciak koumlzoumltti koumlzvetlen kapcsolatot A 707 eacutes 737 koumlzoumltt folyoacute arabndashkazaacuter haacuteboruacutek egyik fontos ceacutelja a haacutegoacute birtoklaacutesa Marwān a hiacuteres 737-es ka-zaacuter hadjaacuterataacutet uacutegy keacutesziacutetette elő hogy előbb biztosiacutetotta a Dariel-haacutegoacutet majd maga a seregeacutevel azon keresztuumll nyomult be kazaacuter teruumlletre De az ezt koumlvető eacutevtizedben a kalifaacutetust belső uumlgyei koumltoumltteacutek le iacutegy a Dariel-haacutegoacute a Tsanar-Kaheacutetia tartomaacuteny kezeacutebe keruumllt A dinasztiavaacuteltaacutes utaacuten a kalifaacutetus konszolidaacutelni proacutebaacutelta a helyzetet A kazaacuterndashbizaacutenci viszonyrendszerben a haacutezassaacutegi kapcsolaton keresztuumlli szoumlvetseacuteg-koumlteacutest szolgaacutelta 733-ban Konstantin csaacuteszaacuter eacutes a kazaacuter kagaacuten leaacutenyaacutenak haacutezassaacutega fiukat Kazaacuter Leoacutet 750-ben koronaacuteztaacutek meg A kalifaacutetus is proacutebaacutelkozott dinasztikus haacutezassaacuteggal amit al-Balādurī is emliacutet306 Ibn Aʿtam al-Kūfī egy reacuteszletesebb leiacuteraacutest hagyomaacutenyozott raacutenk bdquoYazīd ibn Usayd Irakboacutel Armeacuteniaacuteba ment eacutes Bardaʿa nevű vaacuterosban rendezkedett be eacutes szeacutetkuumlldte adoacuteszedőit az orszaacutegban Al-Manṣūr levelet kuumlldoumltt neki rsquoArmeacutenia csak uacutegy boldogul eacutes eacuterveacutenyesuumll ha a kazaacuterokkal haacutezassaacutegi kapcsolatot leacutetesiacutet Az az aacutellaacutespontom hogy leacutepj haacutezassaacutegra veluumlk az orszaacuteg boldo-gulaacutesaacuteeacutert Kuumlloumlnben feacuteltelek teacuteged eacutes oumlsszes adoacuteszedőidet a kazaacuteroktoacutel ugyanis ha uacutegy akarjaacutek oumlsszegyűlnek eacutes győzedelmeskednek (felettetek) Vigyaacutezz ne szeguumllj szembe utasiacutetaacutesommal eacutes igyekezz haacutezassaacutegra leacutepni a kazaacuterokkal Beacutekersquohellip Miutaacuten al-Manṣūr levele megeacuterkezett Yazīdhoz koumlvetet kuumlldoumltt a kazaacuter kagaacutenhoz akinek a neve Baġāṭur hogy megkeacuterje a leaacutenya kezeacutet akit hātūnnak neveztek A kazaacuter kiraacutely beleegyezett hogy Yazīd ibn Usayd feleseacuteguumll vegye szaacutezezer dirhem (menyasszony-vaacuteltsaacuteg) fejeacuteben A hātūn Kazaacuteriaacuteboacutel (menyasszonykeacutent uumlnnepi menetben) utazott az iszlaacutem orszaacutegba Koumlvette őt tiacutezezer kazaacuter nemzetseacutegbeli vele joumltt meacuteg neacutegyezer kanca csikoacuteikkal ezer hiacutem eacutes nősteacuteny oumlszveacuter ezer (koumlz)ember tiacutezezer kistermetű kazaacuter teve ezer toumlroumlk teve mindegyik keacutetpuacutepuacute huacuteszezer juh tiacutez jurtasaacutetras (qibāb) kocsi amelyeknek az ajtajait arany- eacutes ezuumlstlemezekkel boriacutetottaacutek belseje preacutemmel volt kibeacutelelve eacutes brokaacutettal volt bevonva huacutesz tovaacutebbi kocsi amelyen ezuumlst eacutes arany dolgok (buacutetorok) edeacutenyek eacutes egyebek voltak Amikor a kazaacuter kiraacutely leaacutenya megeacuter-kezett az iszlaacutem videacutekre ezzel a sok hozomaacutenyaacuteval letaacuteborozott egy helyen Bardaʿa kapuja koumlzeleacuteben amely Qibāb (Jurtaacutek) nevet nyerte Miutaacuten ott berendezkedett uumlzenetet kuumlldoumltt Yazīdnak Kuumlldj hozzaacutem muszlim asszonyokat akik megismertet-nek az iszlaacutemmal eacutes Koraacutent taniacutetanakolvasnak fel nekem Miutaacuten elsajaacutetiacutetottam azt a tieacuted leszek Yazīd kuumlldoumltt hozzaacute neacutehaacuteny asszonyt Bardaʿaboacutel akik megismertetteacutek az iszlaacutemmal eacutes megtaniacutetottaacutek Koraacutent olvasni Yazīd ibn Usayd mindegyik vezeacutere lehetőseacutegeihez meacuterten ajaacutendeacutekot adott neki Miutaacuten a hātūn megtanulta a Koraacutent olvasni eacutes megismerte az iszlaacutemot letette a kardot eacutes tőrt ebből tudta meg Yazīd ibn Usayd hogy bemehet hozzaacute Engedeacutelyt kapott tőle erre eacutes akkor ő ki volt festve

305 Balādurī ed de Goeje Hitti 1968 I 328ndash329 Czegleacutedy 1960 78ndash79306 Czegleacutedy 1960 75ndash79

141

eacutes fel volt diacuteszekkel oumlvezve Yazīd ibn Usayd haacutezaacuteba vezette eacutes naacutela eacutelt keacutet eacutevet eacutes neacutegy hoacutenapot Keacutet fiuacutet szuumllt neki Aztaacuten meghalt eacutes utaacutena meghalt mind a keacutet fiuacute is Bardaʿaban Yazīd meacutely gyaacuteszba borult hellip Miutaacuten a kazaacuterok hiacuteruumll vetteacutek a kazaacuter ki-raacutely leaacutenyaacutenak hātūnnak halaacutelaacutet a muszlimok ellen taacutemadtak hatalmas sereget oumlsz-szegyűjtve Bāb al-Abwābon keresztuumllhaladtakrdquo307 Yazīd ibn Usayd heacutetezer emberrel nem mert szembeszaacutellni veluumlk eacutes iacutert a kalifaacutenak aki segiacutetseacuteget kuumlldoumltt eacutes iacutegy mintegy hatvanezres sereg aacutellt rendelkezeacutesre amivel aacutetkelt a Kur folyoacuten s Šarwānba vonult de ott keacutetszaacutezezres kazaacuter hadsereggel neacutezett szembe amelytől vereseacuteget szenvedett eacutes Bardaʿaban keresett menedeacuteket Uacutejboacutel segiacutetseacuteget keacutert a kalifaacutetoacutel eacutes megerősiacutetette Bāb al-Abwābot A kalifa 769 taacutejaacuten vaacuteltotta le

Czegleacutedy ideacutezi meacuteg Łevondot aki hasonloacutean szaacutemolt be a toumlrteacutentekről vagyis hogy a katun halaacutelaacutet a kazaacuterok a muszlimok szaacutemlaacutejaacutera iacutertaacutek s az ellenseacutegeskedeacutes ennek koumlszoumlnhető Ezutaacuten elemzi a kuumlloumlnboumlző forraacutesokat eacutes megaacutellapiacutetja hogy 762-ben volt egy kisebb erejű taacutemadaacutes Armeacutenia ellen a nagyobb 764-re esett amikor jelentős kazaacuter erők Albaacutenia Armeacutenia eacutes Kelet-Gruacutezia nagy reacuteszeacutet felpreacutedaacuteltaacutek308

Kmoskoacute Mihaacutely felvetette hogyha al-Balādurī megjegyzeacutese a Sāwrdīya taacutemadaacute-saacuteroacutel Šamkūr ellen erre az időre esik akkor ndash amennyiben azonosak lenneacutenek a korai magyarokkal ndash alkalmasint a kazaacuter seregek taacutersasaacutegaacuteban vonulhattak Armeacuteniaacuteba

A Kazaacuter Kaganaacutetus fennhatoacutesaacutega aloacutel a Transzkaukaacutezia teruumlleteacutere valoacute aacutettelepiacute-teacutesre tovaacutebbi adatok talaacutelhatoacutek a muszlim forraacutesokban Marwān 737-ben a kazaacuterok ellen vezetett hadjaacuterataacuteroacutel mikor eljutott egeacuteszen a Volgaacuteig al-Balādurī a koumlvetke-zőket jegyezte le bdquoazutaacuten a veacutegek kormaacutenyzaacutesaacutet Marwān ibn Muḥammad vette aacutet Kisālban szaacutellt meg s ott vaacuterost eacutepiacutetett magaacutenak ez Bardaʿa-toacutel negyven Tiflisztől 20 farszach taacutevolsaacutegra van Azutaacuten a kazaacuterok foumlldjeacutere Bāb Allān felől nyomult előre eacutes utasiacutetotta Usayd ibn Zāfir al-Sullamī Abū Yazīd-ot eacutes vele a hegyek kiraacutelyait hogy

307 Ibn Aʿtam al-Kūfī 7ndash8 363ndash365 Czegleacutedy 1960 79ndash80308 Czegleacutedy 1960 81ndash88 bdquoWhile Yazid [ibn Usaid] was still ruling he sent an emissary to the

king of the north [g131] who was called the Khaqan seeking to establish marriage relations with his [House] By this [Yazid] sought to achieve a peace treaty between the Khazarsrsquo forces and himself Agreeing to this the king of the Khazars gave [Yazid] as a wife his sister named Khatun [Th e Khaqan] sent along with her many hand maidens ladies in waiting and servants But Khatun lived for only a short while and then died Moreover that peace treaty between them was dissolved because [the Khazars] suspected that her death was the result of some treachery [Th e Khaqan] assembled an enormous force and entrusted it to one of his generals named Rrsquoazhtrsquoarxan of the Xatrsquoirlitrsquober brigade He sent [this army] to our land which was under Yazidrsquos control Th ey spread around raiding north of the very mighty Kura River and seizing numerous districts of the land of the Aghuanians Hejar Krsquoagha Ostani Marzpanean Haband Geghawu Shakrsquoersquo Bex Xeni Kambexchan and Xoghmaz Th ey also took the desir-able plain of Baghasakan where there were countless fl ocks of sheep and herds of cattle which [the Khazars] took as spoil From lands under the sway of the IberiansGeorgians they took seven districts Shuchrsquokrsquo Krsquouersquoshkaprsquoor Dzeltrsquod Tsukrsquoersquotrsquo Versquolistsrsquoxersquo Trsquoianersquotrsquo and Erk Gathering up a multitude of [g132] captives and a great deal of booty they returned to their dwelling places As for that gouty braggart [Yazid] who held sway over the land of the Armenians he could not even lift his head [from shame] rather he just sat there like an irrational animal and the ruination of the land was as nothing to himrdquo httprbedrosiancomghew6htm

142

al-Bāb wa-l-Abwāb videacutekeacuten aacutet taacutemadjanak Marwān pedig maga a kazaacuterok foumlldjeacuten levő Ṣaqāliba ellen vezetett hadjaacuteratot huacuteszezer csalaacutedot hurcolt koumlzuumlluumlk fogsaacutegba eacutes őket Hāhīṭba309 telepiacutetette le ezek parancsnokukat megoumllve megszoumlktek ő azon-ban utoleacuterte eacutes lemeacuteszaacuteroltatta őket Mikor a kazaacuterok vezetője megtudta milyen ren-geteg sok emberrel hadiszerrel eacutes erővel vonul fel Marwān az orszaacutega ellen e (hiacuter) nagyon raacutegta sziacuteveacutet eacutes feacutelelemmel toumlltoumltte el (Marwān) koumlzel eacuterve koumlvetet menesz-tett hozzaacute hogy az iszlaacutem felveacuteteleacutere szoacuteliacutetsa fel vagy haacuteboruacutera Erre [a kagaacuten] azt felelte rsquoFelveszem az iszlaacutemot kuumlldj hozzaacutem valakit aki megmagyaraacutezzarsquo Ez meg is toumlrteacutent sziacutenleg az iszlaacutemra teacutert aacutet s azzal elbuacutecsuacutezott Marwāntoacutel hogy orszaacutegaacute-nak birtokaacuteban hagyja őt Marwān uacutetnak indult vele a kazaacuterok nagy toumlmege akiket Sammūr eacutes Šābirān koumlzoumltt al-Lakz foumlldjeacutenek siacuteksaacutegaacuten telepiacutettetett lerdquo310

Ibn Aʿtam al-Kūfī reacuteszletesebb leiacuteraacutesa is rendelkezeacutesre aacutell Eszerint Marwān 120 ezres katonasaacuteggal eacuterkezett Sziacuteriaacuteboacutel eacutes egy Kasāk nevű helyen telepedett meg ahonnan hoacutedoltatta az oumlrmeacuteny haacutezakat Azutaacuten utasiacutetotta a Derbendben aacutellomaacute-sozoacute muszlim hadakat hogy induljanak a kazaacuterok ellen maga pedig a Dariel-haacutegoacuten keresztuumll taacutemadott eacutes Szamandar vaacuterosaacutenaacutel talaacutelkozott a keacutet had A Derbendből eacuter-kező hadakat Usayd ibn Zāfir al-Sullamī vezette aki Yazīd apja volt A seregszemle utaacuten bdquovonultak eleacuterve al-Bayḍāʾ vaacuterosaacutet ahol a kagaacuten a kazaacuter kiraacutely lakik A ka-gaacuten elmenekuumllt Marwān elől s eleacuterte a hegyeket Marwān a muszlimokkal a kazaacuterok orszaacutegaacuteban sikerrel jaacutert eacutes keresztuumllhatolt rajtuk maga moumlgoumltt hagyva azt Aztaacuten a Ṣaqāliba-ra eacutes a veluumlk szomszeacutedos pogaacuteny neacutepekre taacutemadt Huacuteszezer csalaacutedot (ahl bayt) ejtett fogsaacutegba Aztaacuten tovaacutebb haladt eacutes a Ṣaqāliba folyoacute partjaacuten vert taacutebortrdquo Egy sziacuteriait kuumlldoumltt aacutet a folyoacuten hogy a kazaacuter kagaacuten negyvenezres serege ellen felvegye a harcot Elsőkeacutent egy huacuteszfős kutyaacutekkal eacutes sasokkal vadaacuteszoacute csapatot meacuteszaacuteroltak le akik koumlzoumltt volt a sereg vezeacutere Hazar Ṭarhān is Aztaacuten fuumlstoumlt laacutettak felszaacutellni eacutes iacutegy raacuteakadtak a kazaacuter seregre amelyet iacutegy meglepve legyőztek bdquoMiutaacuten ez (a hiacuter) eljutott a kagaacutenhoz a kazaacuter kiraacutelyhoz feacutelelemmel telt el eacutes megadta magaacutet Marwān ibn Muḥammadhoz koumlvetet kuumlldoumltt a koumlvetkező szavakkal rsquoEmiacuter foglyul ejtetted eacutes lemeacuteszaacuteroltad a kazaacuterokat eacutes a ṣaqāliba (nevű neacutepet) ezzel a ceacutelodat eleacuterted mit akarsz meacutegrsquo Erre Marwān iacutegy vaacutelaszolt a koumlvetnek rsquoAzt kiacutevaacutenom hogy vegye fel az iszlaacutemot kuumlloumlnben megoumlletem hatalmaacutet elveszem s helyeacutere maacutest uumlltetekrsquohellip Aztaacuten a kagaacuten a kazaacuterok kiraacutelya felvette az iszlaacutemot s vele egyuumltt haacuteza eacutes orszaacutega neacutepeacute-ből sokan aacutetteacutertek Marwān megerősiacutetette őt uralmaacuteban eacutes muszlim testveacutereacuteveacute fo-gadta őt majd buacutecsuacutet vett tőle elfogadva (a kagaacuten) ajaacutendeacutekait Majd visszaindult Bāb al-Abwāb [Derbendi-szoros] feleacute veacuteve uacutetjaacutet s az idő taacutejt vele volt negyvenezer vagy meacuteg toumlbb pogaacuteny fogoly Őket Marwān a Kur foumlldjeacutenek siacuteksaacutegaacuten a Sammūr folyoacutenaacutel leacutevő helyre telepiacutetetterdquo311

Kisāl vagy Kasāk a Marwān aacuteltal vaacutelasztott koumlzpont amelyet ő eacutepiacutetett ki Šamkūr eacutes Tuš vaacuteros koumlzeleacuteben volt A kazaacuterok fővaacuterosa a Volga alsoacute folyaacutesaacutenaacutel volt eacutes onnan kellett eacuteszak feleacute vonulni a kazaacuter teruumlleten A Ṣaqāliba nevű neacutepcsoport azonosiacute-

309 Tartomaacuteny a Kaukaacutezusban az Alazani folyoacutetoacutel deacutelre oumlrmeacutenyuumll Χaχeth310 Balādurī ed de Goeje 208 angol fordiacutetaacutesa Hitti 1968 I 325ndash326311 Ibn Aʿtam al-Kūfī 7ndash8 260ndash263

143

taacutesaacutera toumlbb kiacuteseacuterlet toumlrteacutent (szlaacutevok burtaacuteszok toumlroumlkoumlkvolgai bulgaacuterok) Azonban talaacuten itt nem neacutepneacutevről van szoacute hanem egy terminusroacutel amely az erdőzoacutenaacuteban eacutelő neacutepre utal312 A steppei teruumlleten tuacutel a VolgandashDon reacutegioacuteban elsősorban finnugor nyelvű neacutepesseacuteggel szaacutemolhatunk csak a legnyugatibb teruumlleteken lehet szoacute szlaacutev nyelvű neacutepesseacutegről Amennyiben a huacuteszezer csalaacutedot valoacuteban Hāhīṭba telepiacutetette le Marwān amint al-Balādurī emliacuteti az Kaheacutetiaacutet jelenti amely viszonylag koumlzel esik Šamkūr vaacuterosaacutehoz Ezt a betelepiacuteteacutest lehetne talaacuten leginkaacutebb a magyarsaacuteg elődeivel kapcsolatba hozni Miutaacuten a kazaacuter kagaacuten aacutetteacutert az iszlaacutemra Marwān uacutetban a kalifaacutetus feleacute al-Balādurī szerint a vele levő foglyokat Sammūr eacutes Šābirān folyoacute koumlzoumltti al-Lakz foumlldjeacuten telepiacutetette le ez a teruumllet pedig Derbendtől deacutelre van Ibn Aʿtam al-Kūfī a Kur foumlldjeacutenek siacuteksaacutegaacuten a Sammūr folyoacuteroacutel tesz emliacuteteacutest A Lakz اللكز (al-lakz) alakboacutel teacutevesen lett Kur الكر (al-kur)

Mindezek alapjaacuten a 8 szaacutezad koumlzepe taacutejaacuten (737ndash760) szaacutemolhatunk jelentős bete-lepuumlleacutessel a Kur folyoacute koumlrnyeacutekeacutere amit kapcsolatba lehet hozni al-Balādurī adataacuteval a Šamkūr vaacuterosaacutenaacutel felbukkanoacute al-Sāwrdīya neacutepcsoporttal

3 A harmadik kronoloacutegiai reacuteteget Buġā313 emliacuteteacutese keacutepviseli akit maacuter az oumlrmeacuteny forraacutesok is ismernek őt al-Muʿtaṣim kuumlldte Armeacuteniaacuteba hogy rendet teremtsen Golden mutatott raacute a kalifa udvaraacuteban levő kazaacuter szaacutermazaacutesuacute muszlim katonai ve-zetők kapcsaacuten hogy Buġā ezek koumlzeacute tartozott egy gruacutez forraacutes alapjaacuten amely szerint taacutergyalt kazaacuter honfitaacutersaival314 Az oumlrmeacutenyre fordiacutetott Gruacutez kroacutenika arroacutel tudoacutesiacutet hogy Buġā haacuteromszaacutez kazaacuter csalaacutedot telepiacutetett Šāmkūr-ba Derbenden tuacuteli teruumlletről szaacutez alaacuten csalaacutedot pedig Dmanis vaacuterosba telepiacutetett a Dariel-haacutegoacuten keresztuumll315 Buġā

312 Goumlckenjan Zimonyi 2001 75 107 jz Zimonyi 2005 235313 Bugha EI2 1 1287314 Golden 2004 281ndash282 10 jz315 A Gruacutez kroacutenika eredetileg gruacutez szerzők munkaacuteiboacutel oumlsszeaacutelliacutetott toumlrteacuteneti munka a 6ndash12 szaacute-

zadi esemeacutenyekről amelyet a 13 szaacutezadban lefordiacutetottak oumlrmeacutenyre A vonatkozoacute reacutesz Robert Bedrosian angol fordiacutetaacutesa 1991-ből [98] Aft er some time Xosroydis the ostikan (ldquogovernorrdquo) of Armenia came and rebuilt Tifl is which had been ruined by the Khazars Now a certain Leon son of the Khazar kingrsquos daughter took a crown and held Abkhazia and Egris as far as Lix mountain Archrsquoilrsquos sons Iwane and Juansher died Th eir place was taken by Curopalate Ashot [Ashot I the Great 813ndash830] Th e emperor elevated him so that the Hagaritesrsquo [infl uence] be weakened Aft er Leonrsquos death his place was taken by his son Trsquoeodos Aft er some days amir Xalil [Halid ibn Yazid ibn Mazyad ash-Shaibani] came and killed Ashot and was himself slain in Jawaxetrsquo Two hundred and nineteen years aft er the fi rst Mahmet Bugha arrived and cast the Armenian country into sorrow Reaching Tifl is he killed amir Sahak for the latter did not obey him [g105] He went to Mtrsquoeletrsquo and took 300 hostages from them [Bugha] wanted to en-ter Osetrsquo and encountered a severe snow storm from which many perished However no great harm was done to the multitude of survivors who numbered about 120000 [Bugha] returned to Baghdad to winter there When spring came he went to Darband opened the Gate removed from there 300 Khazar houses and settled them at Shamkrsquoor He removed 100 Ossetian [houses] from Darial and settled them at Dmanis At that time the Abkhaz king Giorgi and Lewonrsquos son-in-law Demetre arose and captured Krsquoartrsquoli while Liparit took Trsquorheghkrsquo and built Kltekars He made Bagratrsquos son Dawit his heir in the [99] time of the world-ruler (tiezera kal)

144

kifosztotta Tiflīst meghoacutediacutetotta Arrān valamint Kaheacutetia teruumlleteacutet eacutes megtaacutemadta a kereszteacuteny Sanār tartomaacutenyt

A muszlim forraacutesokban előforduloacute siyāwrdīyasāwrdīya eacutes az oumlrmeacuteny forraacutesok sevordiklsquo alakja toumlkeacuteletesen megfelelhetők egymaacutesnak eacutes a 9ndash10 szaacutezadban pontosan ugyanarra a teruumlletre helyezik őket iacutegy ezek azonosiacutetaacutesa megalapozott Ugyanakkor a muszlim toumlrteacutenetiacuteraacutesban e neacutep egy eacutevszaacutezaddal koraacutebban feltűnt tehaacutet maacuter a 750ndash60-as eacutevekben szaacutemolhatunk veluumlk

Marquart 1903-ban uacutegy fogalmazott hogy a sevordiklsquo = szavaacuterdok maacuter szaacutez eacutevvel koraacutebban megjelentek Armeacutenia teruumlleteacuten ugyanis a Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutest 862-re tette316 Deeacuter Joacutezsef Neacutemeth Gyula 1930-as koumlnyveacutere hivatkozik317 aki Marquartot ideacutezi a szavaacuterdok megjeleneacuteseacutevel kapcsolatban al-Balādurī alapjaacuten iacutegy 750ndash760 taacutejaacutera tette a szavaacuterdok megjeleneacuteseacutet a Kaukaacutezusban aminek koumlvetkez-teacuteben a 38 fejezet eacutertelmezeacutesi kerete legalaacutebb keacutet eacutevszaacutezad lett318

Czegleacutedy Kaacuteroly meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott az elmeacuteletek alakulaacutesa soraacuten hi-szen a muszlim eacutes a toumlbbi keleti forraacutesok tereacuten ő volt a legfőbb szaktekinteacutely Előszoumlr uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy a 38 fejezet szavartoindashkangar haacuteboruacuteja nem egyeztethető oumlsz-sze al-Balādurī adataacuteval tehaacutet a 750-es eacutevekbeli koumlltoumlzeacutessel hanem a besenyők elől menekuumllő magyarok maacuter a 750-es eacutevektől a Kur folyoacutenaacutel lakoacute rokonaiknaacutel kerestek menedeacuteket a 9 szaacutezadban319 1950-ben roumlvid koumlzlemeacutenyben jelezte egy sziacuter forraacutes-ban 541-re dataacutelhatoacutean szoacute esik arroacutel hogy Xosrav uralkodaacutesi idejeacuteben egy perzsa sereg Iraacuten eacuteszaki teruumlleteacuten a Kangarāyē nevű toumlrzzsel harcolt320 1954-ben pedig reacutesz-letes tanulmaacutenyban tette koumlzzeacute uacutej aacutellaacutespontjaacutet Ebben Mar Grigor maacutertiroloacutegiaacutejaacuteban eacutes Mar Aba Vitaacutejaacuteban321 talaacutelhatoacute 541-es kangar adatot taacutergyalta filoloacutegiai eacutes toumlrteacuteneti

Smbat king of Armenia who battled with the Abkhaz king Constantine and took Krsquoartrsquoli and Uprsquolistsrsquoxe Once again making peace they became in-laws and he turned back In those days the Saracen military commander Bulkasim came to Armenia then to Tifl is and thence to Ujarma fortress which he took Th e suff ragan bishop Koyrike came to him found aff ection and departed thence to Duin Now Smbat king of Armenia eluded him and went wandering about the mountains of Abkhazia Th e tyrant awaited him for he had grown haughty with the conquest of Iberia [g106] having taken all of Krsquoartrsquoli and numerous fortresses [such as] Trsquomokrsquo and Xuila wherein he had slain the handsome and valiant lad Gorun since he refused to deny Christ [Gorunrsquos] martyrdom was written down by our blessed father Steprsquoanos Th e blessed king Smbat also was martyred by the same tyrant in the city of Duin He was tortured for one full year then strangled and hanged on wood so that he share the death and Cross of Christ [g107] httprbedrosiancomgc6htm

316 Marquart 1903 37 Marquart a sāwrdīya alakot ahol a maacutesodik szoacutetagban nincs kiiacutert ma-gaacutenhangzoacute sāwardīya-nak olvassa amellyel a szavartoi koumlnnyen azonosiacutethatoacute ugyanakkor Minorsky rekonstrukcioacuteja Siyāvordi (Minorsky 1957 13)

317 Neacutemeth 1930 317 1991 302ndash303318 Deeacuter 1945ndash1946 8ndash9319 Czegleacutedy 1943 174320 Czegleacutedy MŐT 230ndash231321 A sziacuter szoumlvegek magyar fordiacutetaacutesa Kmoskoacute Sziacuter 242ndash246

145

haacutetteacuterrel majd sorra vette az ide vonhatoacute oumlrmeacuteny eacutes arab322 tudoacutesiacutetaacutesokat is Aztaacuten elemzi a kangarndashbesenyő viszonyt leszoumlgezve hogy a kangar toumlrzs- vagy neacutepneacutev eacutes a besenyő toumlrzsszoumlvetseacuteg kialakulaacutesaacuteban vezető szerepet jaacutetszott tehaacutet haacuterom kangar eacutes oumlt besenyő toumlrzsből aacutellt oumlssze a toumlrzsszoumlvetseacuteg A szavaacuterdkeacuterdeacutes kapcsaacuten kifejti hogy az al-Balādurī munkaacutejaacutera taacutemaszkodoacute Marquart 750ndash760-as szavaacuterd vaacutendor-laacutessal kapcsolatos felteveacutese teacuteves a muszlim szerző adatai koraacutebbi időre utalnak Ezt a تجمع tağammaʿa rsquooumlsszeverődnirsquo igeacutere alapozza bdquoItt tehaacutet nem a szavaacuterdok megeacuter-kezeacuteseacuteről van szoacute Balādurī szavaiboacutel az koumlvetkezik hogy a szavaacuterdok maacuter előbb is Šamkor koumlruumll eacuteltek Marquart előbb helyesen rsquosich zusammenrottetenrsquo-nek fordiacutetja a tağammaʿū-t a koumlvetkező lapon azonban maacuter rsquoerschienen sindrsquo-et mondrdquo323 Ezutaacuten pedig ez a veacutegkoumlvetkezteteacutese bdquoTekintettel azonban arra hogy a kangarok 541-ben szerepelnek a Kaukaacutezustoacutel deacutelre a kazaacuter birodalom kialakulaacutesa tehaacutet 550ndash600 utaacuten viszont a Volgaacutetoacutel nyugatra egyetlen forraacutes sem tesz emliacuteteacutest roacuteluk tovaacutebbaacute arra hogy a szavaacuterd neacutev a magyarok eseteacuteben is igen reacutegi időpontra mutat valoacutesziacutenű hogy a kangarndashszavaacuterd haacuteboruacute a VI vagy VII szaacutezadban de mindenesetre 750 előtt joacuteval valahol a Volgaacutetoacutel nyugatra eacutes a Dontoacutel keletre jaacutetszoacutedott lerdquo324 Czegleacutedy a 750 koumlruumlli kangarndashszavartoi haacuteboruacutet eacutes a LeveacutediandashEtelkoumlz szaacutellaacutesvaacuteltaacutest valoacutesziacutenűt-lennek tartotta

Gyoumlrffy Gyoumlrgy az 1958-ban megjelent korai magyar toumlrteacutenetre vonatkozoacute for-raacutesgyűjtemeacuteny előszavaacuteban elfogadva Czegleacutedy aacutellaacutespontjaacutet a magyarokat eacutert kan-gar taacutemadaacutest 750 előttre tette325 Ugyaniacutegy Szűcs Jenő az 1970-ben megiacutert disszertaacute-cioacutejaacuteban Czegleacutedyre hivatkozva a kangar taacutemadaacutest a 6ndash7 szaacutezadra dataacutelta eacutes ennek megfelelően eacutertelmezte a DAI 38 fejezeteacutet326

Czegleacutedy Kaacuteroly 1975-ben megjelent cikkeacuteből deruumllt ki hogy megvaacuteltoztatta a veacute-lemeacutenyeacutet Szerinte bdquoa kazaacuterok szaviacuter neve azonos ugyan a magyar szavarti elnevezeacutes-sel de nem felteacutetlenuumll azonos a szavarti aszfali elnevezeacutessel Ez azt jelenti hogy 854 taacutejaacuten minden szaacutembavehető forraacutesunk alapjaacuten valoacuteban mehettek magyar toumlrzsek a Kaukaacutezuson keresztuumll a Kur folyoacute voumllgyeacutebe Kuumlloumlnboumlző forraacutesaink azt is vilaacutegossaacute teszik hogy a magyarok a Kalifaacutetussal harcban aacutelloacute deacutel-kaukaacutezusi neacutepek hiacutevaacutesaacutera eacutes engedeacutelyeacutevel tudtak aacutetkelni a Dariel-szoroson A koraacutebbi szavarti vaacutendorlaacutesok azonban forraacutesaink szerint nem szavarti aszfali tehaacutet magyar vaacutendorlaacutesok voltak hanem szaviacuter vagyis kazaacuter betelepuumlleacutesek Deacutel-Kaukaacutezusba amelyek koumlzuumll az elsőt bi-

322 Czegleacutedy felhasznaacutelva a koumlzeacutepperzsa hivatalos eacutevkoumlnyv arab fordiacutetaacutesaacutet (amely toumlbbek koumlzoumltt al-Ṭabarī műveacuteben is fennmaradt) Xosravnak az eacuteszaki nomaacutedok elleni hadjaacuterataacuteban emliacute-tett nğr neacutepnevet a kangar alakkal azonosiacutetotta (MŐT 269) Ezzel szemben Berta Aacuterpaacuted a szoumlvegkiadaacutesban szereplő بنجر bnğr alakboacutel indult ki az uacutej etimoloacutegia kidolgozaacutesaacutenaacutel amikor a magyar neacutepnevet a ban-ğer oumlsszeteacutetelből vezette le (Berta 1992) Tovaacutebbi irodalom Bos-worth 1999 151

323 Czegleacutedy MŐT 276 115 jz324 Czegleacutedy MŐT 278 az egeacutesz tanulmaacuteny 246ndash280 Az 1956-ban publikaacutelt tanulmaacutenyban neacute-

haacuteny tovaacutebbi reacuteszletről is iacutert MŐT 300ndash305325 MEH 11326 Szcs 1997 155ndash156

146

zaacutenci forraacutesok maacuter 575 koumlruumll megemliacutetikrdquo327 A dolog előzmeacutenyeacutenek tekinthető egy 1959-ben publikaacutelt tanulmaacutenya amelyben a Kaukaacutezus eacuteszaki előtereacutenek 6 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutet elemezve a szaviacuterok eacutes kazaacuterok azonossaacutegaacutet bizonyiacutetottnak laacutetja amelyet a toumlrteacuteneti eacutes foumlldrajzi eacutervek mellett al-Masʿūdī megjegyzeacutese is alaacutetaacutemaszt328 A sza-viacuterok 575-oumls eacutes 587-es emliacuteteacuteseacutet a bizaacutenci forraacutesokban Szaacutedeczky-Kardoss Samu ele-mezte329 Ezek szerint a szaviacuterok 558-ban avar uralom alaacute keruumlltek majd 576-ban maacuter a tuumlrkoumlk az uacutej uraik A Kaukaacutezusba 570-ben betoumlrő majd betelepuumllő szaviacuterok (kazaacuterok) hatalmaacutet a bizaacutenciak toumlrteacutek meg 576-ban eacutes a Kur folyoacutetoacutel deacutelre telepiacutetet-teacutek őket A tuumlrkoumlk fennhatoacutesaacutega az eacuteszakon maradt szaviacuter-kazaacuterok felett a 7 szaacutezad-ban is eacuterveacutenyesuumllt330

Czegleacutedy tehaacutet a reacutegebbi 6ndash8 szaacutezadi betelepuumlleacutesekben kazaacuter elemet laacutet eacutes a 854 taacutejaacuten toumlrteacutenő betelepuumlleacutest tartja szavartoi aszphaloi azaz magyar bekoumlltoumlzeacutesnek Ez az aacutellaacutespont nehezen veacutedhető hiszen a 8 szaacutezadban adatolt kazaacuter illetve kazaacuter te-ruumlleten tuacutelroacutel szaacutermazoacute Ṣaqāliba illetve a 850-es eacutevekben Buġā idejeacutere dataacutelhatoacute betelepuumlleacutes kapcsaacuten is szoacute van kazaacuterokroacutel Ugyanakkor a DAI a kangarndashszavartoi haacute-boruacutet megelőzően eacuteppen arroacutel tudoacutesiacutet hogy az utoacutebbiak koumlzvetlen kazaacuter fuumlggeacutesben eacuteltek hiszen bdquominden haacuteboruacutejukban egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkalrdquo331 Tehaacutet veacutegső soron nincs egyeacutertelmű eacuterv amellett hogy az oumlrmeacuteny forraacutesokban csak a 854-től adatolhatoacute sevordiklsquo azonosiacutethatoacutek a magyarokkal hanem a muszlim forraacutesok alap-jaacuten a sāwurdīya betelepuumlleacutessel maacuter 750 taacutejaacuten szaacutemolnunk kell Ebben az eacutertelemben ndash amennyiben a magyarokkal valoacute azonosiacutetaacutes toumlrteacutenetileg valoacutesziacutenűnek bizonyul ndash a 8 szaacutezad koumlzepeacutere dataacutelhatoacute egy magyar toumlredeacutek koumlltoumlzeacutese a Kaukaacutezus videacutekeacutere

A kangarndashszavartoi haacuteboruacute dataacutelaacutesi kiacuteseacuterletei koumlzuumll a 889-est ami Regino tudoacute-siacutetaacutesaacutera taacutemaszkodott illetve a sziacuter forraacutesok alapjaacuten a 6ndash7 szaacutezadra keltezett felte-veacuteseket maacutera feladtaacutek Az előbbiről Gyoumlrffy Gyoumlrgy bizonyiacutetotta hogy veacutedhetetlen a maacutesikat pedig maga Czegleacutedy Kaacuteroly tekintette taacutergytalannak Miutaacuten Czegleacutedy 854 mellett foglalt aacutellaacutest Kristoacute Gyula erre eacutepiacutetve dolgozta ki a DAI 38 fejezeteacutenek időrendi kereteit A 8 szaacutezad koumlzepeacutere dataacutelhatoacute betelepuumlleacutest kizaacuteroacute felteveacutes azonban nem bizonyult veacutedhetőnek mivel a muszlim forraacutesok toumlbb alkalommal tudoacutesiacutetanak a Kazaacuter Kaganaacutetus teruumlleteacuteről Transzkaukaacutezia teruumlleteacutere toumlrteacutenő betelepiacuteteacutesekről

Iacutegy az oumlrmeacuteny nyelvű kuacutetfőket egy eacutevszaacutezaddal megelőzően a muszlim forraacutesok-ban adatolt sāwurdīya alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a 730ndash750-es eacutevekben a kazaacuter neacutev alatt a kagaacuten alattvaloacuteikeacutent eacuterkezhettek ide magyarok Marwān 737-ben megtaacutemadta a Kazaacuter Birodalmat eacutes a hadjaacuteratban reacuteszt vevő keacutet muszlim hadsereg a Kaukaacutezus mindkeacutet haacutegoacutejaacuten aacutettoumlrve Szamandarnaacutel egyesuumllt Aztaacuten a Volga alsoacute folyaacutesaacutenaacutel leacutevő

327 Czegleacutedy MŐT 122 Czegleacutedyt feltehetően Neacutemeth Gyula uacutej aacutellaacutespontja keacutesztethette neacuteze-teacutenek feluumllvizsgaacutelataacutera

BGA VIII 83 ويدعون بالتركية سبير وبالفارسية خزران وهم جنس من الترك حاضرة فعرب اسمهم فقيل الخزر 328bdquoToumlroumlkuumll sabīrnak perzsaacuteul hazarān-nak nevezik őket Ők a letelepuumllt toumlroumlkoumlk egyik fajtaacuteja nevuumlk arab alakja al-hazarrdquo Kmoskoacute I2 208ndash209 A keacutet keacuteziratban szereplő neacutevforma a szabiacuter adatra P يسير ysīr L بشر bšr

329 Szaacutedeczky-Kardoss 1977 277ndash282330 Czegleacutedy MŐT 205ndash206331 DAI 171

147

kazaacuter fővaacuterost eleacuterte de miutaacuten a kazaacuter kagaacuten maacuter a hegyekbe menekuumllt Marwān eacuteszak feleacute vonult eacutes a kazaacuter toumlrzsteruumlleten tuacutel feltehetőleg az erdővideacuteken legyőzte a Ṣaqāliba332 nevű neacutepet Ezt a Volga menti finnugor nyelvű magyar neacutepcsoporttal azonosiacutetva uacutegy rekonstruaacutelhatjuk a toumlrteacutenetet hogy egyik reacuteszuumlk nyugatra vonult egy kisebb csoportot Marwān vitt magaacuteval a Kaukaacutezusba vagy a 750-es eacutevekben ment a kazaacuterokkal egyuumltt a Kaukaacutezusba a kazaacuter katun haacutezassaacutegakor Iacutegy megkockaacutez-tathatjuk azt a felteveacutest hogy a DAI-ban a kangarndashszavartoi haacuteboruacute Marwān 737-es hadjaacuterataacutenak az emleacutekeacutet őrizte volna meg333

b) Perzsia

Az oumlrmeacuteny sevordiklsquo a muszlim forraacutesok s(iy)āwurdīya eacutes Konstantin sevortoi (ser-votoi) neacutevre vonatkozoacute adatai tehaacutet egy a Kur folyoacutenaacutel eacutelő neacutepre vonatkoznak amely 750 taacutejaacuten jelenik meg előszoumlr a forraacutesokban azutaacuten a 9ndash10 szaacutezadban minden keacutet-seacuteget kizaacuteroacutean mindhaacuterom forraacutescsoportban előkeruumllnek Egyetlen forraacutes sem koumlzoumll eredetuumlkről toumlrteacutenetileg hasznaacutelhatoacute tudoacutesiacutetaacutest Konstantin De cerimoniis ciacutemű mun-kaacutejaacuteban fennmaradt Σερβότιοι melyet Marquart emendaacutelt Σεβόρτιοι formaacuteban az oumlrmeacuteny alakot tuumlkroumlzi vissza ezzel szemben a 38 fejezetben a magyarokkal kapcso-latban hasznaacutelt Σάβαρτοι egy ettől teljesen elteacuterő forma A kettőnek az oumlsszekapcso-laacutesa mint arra koraacutebban raacutemutattunk Thury oumltlete volt amelyet Konstantinnak tu-lajdoniacutetott ugyanakkor Konstantin műveiben ennek nincs nyoma Uacutej szempontboacutel vizsgaacutelhatoacute a keacuterdeacutes ha nem a Σάβαρτοι neacutevből indulunk ki hanem megvizsgaacuteljuk hogy mit eacutertett Biacuteborbanszuumlletett Konstantin a DAI 38 magyar fejezeteacuteben a keacutetszer is emliacutetett Perzsia foumlldrajzi kifejezeacutesen bdquoa tuumlrkoumlk hadserege vereseacuteget szenvedett eacutes keacutet reacuteszre szakadt Az egyik reacutesz kelet feleacute Perzsia videacutekeacuten telepedett lerdquo eacutes bdquoA tuumlr-koumlknek amaz előbb emliacutetett neacutepeacutehez amely kelet feleacute Perzsia videacutekeacuten telepedett le ezek a nyugati videacuteken lakoacute előbb emliacutetett tuumlrkoumlk mostanaacuteig kuumlldenek uumlgynoumlkoumlket eacutes meglaacutetogatjaacutek őket eacutes gyakran hoznak vaacutelaszt tőluumlk ezeknekrdquo (DAI 38 27 62 ndash kiemeleacutesek Z I)334

A magyar toumlrteacutenetiacuteraacutes a keleten maradt magyarok lakoacutehelyeacutet a Kaukaacutezusban ke-reste Vaacutembeacutery maacuter 1882-ben megfogalmazta hogy Perzsia alatt nem a tulajdon-keacuteppeni Iraacuten hanem a Kaukaacutezus eacutertendő335 A magyar historiograacutefiaacuteban aacuteltalaacuteban ettől kezdve elfogadott teacutezis volt hogy a Konstantinnaacutel szereplő Perzsia a kaukaacute-zusi Perzsarmeacutenia Tudomaacutesom szerint egyeduumll Vaacuterady vetette fel hogy amennyiben Leveacutediaacutet a Volga eacutes Ural folyoacutek koumlzeacute lokalizaacuteljuk akkor elkeacutepzelhető hogy a ketteacute-szakadoacute magyarok keleti reacutesze a Kaszpi-toacute keleti partjaacuten keresztuumll Horaszaacutenba koumlltouml-zoumltt336 Tehaacutet a Perzsia elnevezeacutes eacutertelmezeacuteseacutet eacuterdemes alaposan megvizsgaacutelni

332 Kalinina 2007 201ndash203333 Egy ilyen felteveacutes Deeacuter Joacutezsef eacutes Fodor Istvaacuten aacutellaacutespontjaacutenak toumlrteacuteneti megalapozaacutesaacutet teszi

lehetőveacute334 DAI 171 173 175335 Vaacutembeacutery 1882 148 vouml Marquart 1903 36336 Vaacuterady 1989 27 vouml Belke Soustal 1995 190 421 jz

148

A DAI-ban Perzsia a magyar fejezeten kiacutevuumll előfordul a kalifaacutetust Armeacuteniaacutet eacutes Gruacuteziaacutet taacutergyaloacute fejezetekben is337 Elsőkeacutent a DAI-nak az arabok korai toumlrteacutene-teacutevel foglalkozoacute fejezeteiben talaacutehatoacute eacutertesuumlleacutesek eacuterdemelnek figyelmet amelyet Konstantin Theophaneacutesz kroacutenikaacutejaacuteboacutel vett aacutet A 21 fejezet a bdquoTheofaacutenisz kroacutenikaacute-jaacuteboacutel a vilaacuteg teremteacuteseacutetől kezdve a 6171 eacutevrdquo ciacutemet viseli A 750-ben bekoumlvetkező Abbaszida-dinasztia hatalomra jutaacutesaacuteval kapcsolatban keruumll elő elsőkeacutent Perzsia neve bdquoUtaacutena kijoumlttek Perzsiaacuteboacutel (Περσίς) az uacutegynevezett feketeruhaacutesok akik mind a mai napig uralkodnak eacutes megtaacutemadtaacutek Muaacutevija nemzetseacutegeacutet eacutes megsemmisiacutetetteacutek aztrdquo338 Ez a tudoacutesiacutetaacutes Theophaneacutesznaacutel iacutegy hangzik bdquoEbben az eacutevben egy neacutep a hora-szaacuteni fekete koumlpoumlnyegeseknek nevezett felkelt Perzsia keleti reacuteszeacuten Marwān eacutes azon nemzetseacuteg ellen amely Mohamed a hamis proacutefeacuteta idejeacutetől uralkodott egeacuteszen ugyan-azon Marwānig ez az uacutegynevezett Oumaja (Omajjaacuted-dinasztia) eredeterdquo339 A fekete az iszlaacutem vilaacutegban az Abbaszida-dinasztia sziacutene volt akiknek felkeleacutese Horaszaacutenban szerveződoumltt Konstantin aacuteltalaacuteban Perzsiaacutet emliacuteti ahol a felkeleacutes kitoumlrt miacuteg forraacutesa Theophaneacutesz Perzsia keleti feleacuteről vagy belsejeacuteről tesz emliacuteteacutest

A maacutesodik előfordulaacutesaacutet a DAI 22 fejezete tartalmazza amely bdquoA megboldogult Theofaacutenisz kroacutenikaacutejaacuteboacutel ugyanezekről a dolgokroacutel s Muaacutevijaacuteroacutel eacutes nemzetseacutegeacute-rőlhelliprdquo ciacutemet viseli 809-ben a Hārūn al-Rašīd kalifa halaacutelaacutet koumlvető polgaacuterhaacuteboruacuteban keacutet fia al-Amīn (Muhammad) eacutes al-Maʾmūn (Abdallaacuteh) kuumlzdoumltt egymaacutessal a ha-talomeacutert Konstantin a koumlvetkezőket iacuterta bdquoUgyanebben az eacutevben meghalt Haacuteruacuten az arabok uralkodoacuteja a Koraszaacutennak340 nevezett Belső-Perzsiaacuteban eacutes aacutetvette az uralmat fia Mohamed aki minden tekintetben tehetseacutegtelen eacutes koumlvetkezetlen volt s aki ellen fitestveacutere Abdallaacuteh atyja haderejeacutevel az emliacutetett Koraszaacuten foumlldjeacute-ről felkelveacuten belhaacuteboruacutenak az okozoacuteja lettrdquo341 Theophaneacutesz tudoacutesiacutetaacutesa iacutegy hangzik bdquoEbben az eacutevben Aaron [Hārūn] az arabok uralkodoacuteja meghalt Belső-Perzsiaacuteban amelyet Horaszaacutennak neveznek maacutercius hoacutenapban a 2 indikcioacuteban Fia Moamed [Muhammad] aki minden tekintetben alkalmatlan volt koumlvette a hatalomban de testveacutere Abdelas [Abdallah] valamint apja serege fellaacutezadt ugyanezen Horaszaacuten tartomaacutenyban eacutes ez belhaacuteboruacutehoz vezetett a neacutep koumlzoumltt Emiatt Sziacuteria Egyiptom eacutes Liacutebia lakossaacutega kuumlloumlnboumlző fejedelemseacutegekre szakadthelliprdquo342 Theophaneacutesz a Belső-

337 Περσία Perzsia 25 65 67 76 79 46 138 Περσίς Persis 21 24 22 63 38 27 62 44 8 11 27 54 117 45 12 22 66 DAI 305

338 DAI 87339 bdquoIn this year a people called the Chorasanite Maurophoroi rose up in the estern part of Persia

against Marouam and the clan that had ruled from the time of Mouamed the false prophet down to that same Marouam that is the so-called progeny of Oumaiardquo Mango Scott 1997 587 vouml Turtledove 1982 114

340 Χωρασάν Khorasan előfordulaacutesai a DAI-ban 22 64 66 25 67 69 DAI 313341 DAI 97342 bdquoIn this year Aaron the leader of the Arabs died in inner Persia called Chorasan in the month

of March indiction 2 His son Mouamed who was incompetent in all respect succeeded to power but his brother Abdelas as well as his fatherrsquos army revolted against in that same count-ry of Chorasan and caused an internecine war among their nation For this reason the inha-bitants of Syria Egypt and Libya were divided into diff erent principalitieshelliprdquo Mango Scott 1997 665 vouml Turtledove 1982 165

149

Perzsia kifejezeacutest hasznaacutelta Khoraszaacutenra ebben az esetben miacuteg koraacutebban Perzsia keleti felebelseje eacutertelemben fordult elő

Ami Theophaneacuteszt illeti rendkiacutevuumll joacutel taacutejeacutekozott volt arab uumlgyekben ugyanis egy sziacuter toumlrteacuteneti munka goumlroumlg fordiacutetaacutesa aacutellt rendelkezeacuteseacutere a kalifaacutetus toumlrteacuteneteacutere vonat-kozoacutean343 Theophaneacutesz a Perzsia terminust a kalifaacutetus megjeleneacutesig egyeacutertelműen a szaacuteszaacutenida Perzsa Birodalomra hasznaacutelta Az arab hoacutediacutetaacutes azonban teljesen aacutetala-kiacutetotta a viszonyokat Az arab hoacutediacutetaacutes első hullaacutemaacuteban 635-ben Damaszkuszt hoacutediacute-tottaacutek meg majd 636-ban legyőzteacutek a perzsa sereget Kaacutediszijaacutenaacutel a bizaacutenci csaacuteszaacutert pedig a Jarmuacutek folyoacutenaacutel verteacutek meg 642-ben Alexandria beveacuteteleacutevel Egyiptom ke-ruumllt kezuumlkbe illetve a Nihaacutevendneacutel viacutevott csataacuteval a szaacuteszaacutenida Perzsia sorsa megpe-cseacutetelődoumltt Theophaneacutesz a 63839 eacutev alatt koumlzli hogy ebben az eacutevben a szaraceacutenok elfoglaltaacutek Perzsiaacutet Csataacutet viacutevtak veluumlk eacutes teljesen legyőzteacutek a Perzsaacutekat Hormisdas valoacutejaacuteban Jazdagerd Perzsia csaacuteszaacutera elmenekuumllt otthagyva a palotaacutejaacutet eacutes Perzsia legbelső reacuteszeacutebe futott344

Theophaneacutesz ezt koumlvetően a 65859 eacutes 65960 eacutevek alatt koumlzli hogy Alit aki egy ember Perzsiaacuteboacutel meggyilkoltaacutek eacutes Muaacutevija lett az uacutej uralkodoacute ő a koumlvetkező eacutev-ben vallaacutesi ellenteacutet koumlvetkezteacuteben a Perzsiaacuteboacutel szaacutermazoacutekat gyalaacutezta miacuteg a sziacuteriaia-kat dicseacuterte345 68182-ben a csaloacute al-Muhtār fellaacutezadt eacutes Perzsiaacutet megkaparintotta346 68586-ban ʿAbd al-Malik kalifa (685ndash705) ʿUbayd Allah Ziyādot kuumlldte a csaloacute eacutes bitorloacute al-Muhtār ellen Perzsiaacuteba de a csataacuteban vereseacuteget szenvedett eacutes elesett347 68788-ban ʿAbd al-Malik alaacutevetette egeacutesz Perzsiaacutet majd a koumlvetkező eacutevben kine-vezte Ḥağğāğot Perzsia katonai kormaacutenyzoacutejaacutenak eacutes ezaacuteltal Perzsia Mezopotaacutemia eacutes Araacutebia behoacutedolt valamint veacuteget eacutert a polgaacuterhaacuteboruacute348

Theophaneacutesz előszoumlr 69293-ban emliacuteti Belső-Perzsiaacutet melyet Horaszaacutennal azo-nosiacutetott eacutes koumlzli hogy behoacutedolt az araboknak349 69899-ben ʿAbd al-Raḥmān ibn Muḥammad ibn al-Ašʿat felkelt Perzsiaacuteban eacutes hatalmaacuteba keriacutetette s kiűzte Ḥağğāğot aki azonban a koumlvetkező eacutevben visszateacutert eacutes legyőzte a laacutezadoacutet Perzsiaacutet pedig uacutejboacutel birtokba vette350 71920-ban II Yazīd lett a kalifa eacutes neacutevrokona Yazīd ibn al-Muhal-lab fellaacutezadt Perzsiaacuteban eacutes sok perzsa csatlakozott hozzaacute A kalifa Maslama-t kuumlldte ellene aki megoumllte a laacutezadoacutet eacutes Perzsiaacutet alaacutevetette351 74243-ban III Yazīd hata-lomra keruumllve birtokba vette Damaszkuszt miutaacuten peacutenzbeli taacutemogataacutesukroacutel eacutes hű-seacuteguumlkről biztosiacutetottaacutek őt az arabok Damaszkuszban Perzsiaacuteban eacutes Egyiptomban352 74445-ben Sulaymān ibn Hišām gyűjtoumltt hadsereget eacutes Marwān ellen taacutemadt de

343 Mango Scott 1997 lxxxiindashlxxxvii344 bdquoInnermost part of Persiardquo Mango Scott 1997 474345 Mango Scott 1997 485346 Mango Scott 1997 502347 Mango Scott 1997 506ndash607348 Mango Scott 1997 508ndash509349 Mango Scott 1997 512350 Mango Scott 1997 518351 Mango Scott 1997 554352 Mango Scott 1997 580

150

legyőzteacutek ezeacutert Palmyraacuteba majd Perzsiaacuteba menekuumllt Ugyanebben az eacutevben al-Ḍaḥ-ḥāk a haacuteridzsitaacutekkal Perzsiaacuteboacutel kivonulva a kalifa ellen taacutemadt de őt is legyőzte353

A 74748-as eacutev esemeacutenyeivel kapcsolatban Theophaneacutesz első mondataacutet maacuter ideacutez-tuumlk mivel azt vette aacutet a DAI Az utaacuten arroacutel esik szoacute hogy Abū Muslim hogyan keruumllt Horaszaacutenba ahol az ottani előkelőktől katonai taacutemogataacutest keacutert Marwān kalifa el-len a sereg eacuteleacuten aacutelloacute katonai vezető pedig Qaḥṭaba volt aki nagy sereggel Perzsiaacuteba ment eacutes legyőzte Amīr ibn Ḍubāra-t Iszfahaacuten koumlzeleacuteben354 74849-ben Abū-l-ʿAbbās al-Saffāḥ Perzsiaacuteba helyezte aacutet a birodalom koumlzpontjaacutet355 Itt nyilvaacutenvaloacutean Kuacutefaacuteroacutel van szoacute 75354-ben al-Saffāḥ halaacutela utaacuten kijeloumllt utoacuteda testveacutere al-Manṣūr (ʿAbd Allāh) Mekkaacuteboacutel iacutert Abū Muslimnak aki Perzsiaacuteban tartoacutezkodott hogy biz-tosiacutetsa szaacutemaacutera a troacutent Miutaacuten Abū Muslim eacutertesuumllt arroacutel hogy ʿAbd Allāh ibn ʿAlī ndash al-Manṣūr nagybaacutetyja aki Sziacuteria kormaacutenyzoacuteja volt ndash Perzsia ellen vonult eacutes a sziacute-riaiakat paacutertolta a perzsaacutekkal szemben A keacutet sereg Nisibisneacutel uumltkoumlzoumltt meg majd a győztes csata utaacuten al-Manṣūr Mekkaacuteboacutel Perzsiaacuteba sietett Abū Muslim a sziacuteriai arabok ellen akart taacutemadni mivel fellaacutezadtak a maurophoroi rsquofeketeruhaacutesokrsquo ellen azonban al-Manṣūr nem engedeacutelyezte a bosszuacutet Ekkor Abū Muslim megseacutertődoumltt eacutes Belső-Perzsiaacuteba huacutezoacutedott vissza azonban al-Manṣūr magaacutehoz hiacutevatta majd sajaacutet kezűleg veacutegzett vele356 Ezutaacuten 8045-ben eacutertesuumlluumlnk arroacutel hogy Hārūn al-Rašīd sze-meacutelyesen vonult Perzsiaacuteba eacutes verte le az ott kitoumlrt felkeleacutest357 A 8089 eacutevi esemeacutenye-ket maacuter ideacuteztuumlk mivel azt emelte aacutet a DAI szerzője Veacutegezetuumll 81112-ben al-Amīn (Muḥammad neacuteven szerepel) kalifakeacutent meguumltkoumlzoumltt testveacutereacutevel ʿAbd Allāhhal (al-Maʾmūn) Belső-Perzsiaacuteban eacutes vereseacuteget szenvedett358

Ezek utaacuten eacuterdemes megvizsgaacutelni hogy Theophaneacutesz adataiboacutel milyen keacutep bon-takozik ki Mindenekelőtt Horaszaacutenroacutel tudjuk hogy eredetileg a szaacuteszaacutenida Perzsia keleti tartomaacutenya volt Strateacutegiai jelentőseacutegeacutet az adta hogy rajta keresztuumll lehetett biztosiacutetani a hadi eacutes kereskedelmi utakat Belső-Aacutezsia feleacute A muszlim hoacutediacutetoacutek is ha-mar felismerteacutek fontossaacutegaacutet Az Abbaszida felkeleacutesnek ez a tartomaacuteny szolgaacutelt a ki-induloacutepontul majd al-Maʾmūn is baacuteziskeacutent hasznaacutelta a testveacutereacutevel folytatott troacuten-harcban Ez azt jelzi hogy Horaszaacuten a kalifaacutetus 8ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben nagy jelentőseacuteggel biacutert359

Theophaneacutesz adataiboacutel vilaacutegos foumlldrajzi keacutep bontakozik ki Az arab hoacutediacutetaacutest koumlve-tően a negyedik kalifa ʿAlī maacuter Perzsiaacuteboacutel szaacutermazoacute uralkodoacutenak szaacutemiacutet amit csak uacutegy lehet eacutertelmezni hogy ʿAlī volt az aki a kalifaacutetus koumlzpontjaacutet ndash miutaacuten hatalma ellen a sziacuteriai helytartoacute Muʿāwiya fellaacutezadt ndash Medinaacuteboacutel aacutettette Kuacutefaacuteba360 Ez a vaacuteros ndash a frissen meghoacutediacutetott teruumlletek koumlzuumll Egyiptom eacutes Sziacuteria mellett a harmadik jelen-tős civilizaacutecioacutes muacutelttal rendelkező teruumllet ndash Irak koumlzpontjaacutevaacute lett A 638-ban alapiacutetott

353 Mango Scott 1997 584354 Mango Scott 1997 587355 Mango Scott 1997 588356 Mango Scott 1997 592ndash593357 Mango Scott 1997 660 Rayyba vonult358 Mango Scott 1997 680359 Frye 1975 13 Khurāsān EI2 5 55ndash59360 Al-Kūfā EI2 5 345ndash351

151

taacuteborvaacuteros az iszlaacutem civilizaacutecioacute egyik kulturaacutelis eacutes szellemi koumlzpontjaacutevaacute fejlődoumltt Egyszerre volt az ʿAlīig visszavezetett siacuteita hagyomaacuteny koumlzpontja eacutes ugyanakkor a szaacuteszaacutenida Perzsia fővaacuterosaacutenak KteacutesiphonnakMadāʾinnak is az oumlroumlkeacutebe leacutepett Ez utoacutebbit tuumlkroumlzik Theophaneacutesz adatai is Muʿāwiya Sziacuteria kormaacutenyzoacutejakeacutent szerezte meg a hatalmat a Kuacutefaacutera taacutegabban Irakra azaz Perzsiaacutera taacutemaszkodoacute ʿAlīval szem-ben Muʿāwiya a kalifaacutetus fővaacuterosaacutenak Damaszkuszt tette meg iacutegy Sziacuteria lett a ka-lifaacutetus koumlzponti tartomaacutenya Halaacutelaacutet koumlvetően kitoumlrt a maacutesodik polgaacuterhaacuteboruacute ame-lyen ʿAbd al-Malik lett uacuterraacute A felkeleacutesben a haacuteridzsitaacutek Baszraacutet vetteacutek birtokba Ibn al-Zubayr Medinaacutet eacutes Mekkaacutet iacutegy az Arab-feacutelszigetet uralta majd keacutesőbb Baszraacutet is magaacutehoz ragadta Kuacutefaacuteban a siacuteitaacutek kaparintottaacutek magukhoz a hatalmat vezetőjuumlk al-Muhtār aki bevonta a mozgalomba a helyi aacutetteacuterteket Felkeleacutese koumlvetkezteacuteben 685 eacutes 687 koumlzoumltt hatalma kiterjedt Irak nagyobb reacuteszeacutere ʿAbd al-Malik előszoumlr egyik hadvezeacutereacutet kuumlldte ellene de vereseacuteget szenvedett Veacuteguumll Baszra kormaacutenyzoacuteja Ibn al-Zubayr testveacutere vetett veacuteget uralmaacutenak ʿ Abd al-Malik 692-ben kerekedett feluumll eacutes egyesiacutetette a kalifaacutetust sajaacutet uralma alatt miutaacuten Ibn al-Zubayrt is megoumllteacutek Kuacutefaacuteba Ḥağğāğot nevezte ki aki szigoruacute rendet vezetett be eacutes konszolidaacutelta a teruumlletet361

69293-ban tűnik fel a Belső-Perzsia Horaszaacuten nevekeacutent Horaszaacutent az arabok 651-ben az utolsoacute Szaacuteszaacutenida uralkodoacute halaacutela utaacuten vetteacutek birtokba A maacutesodik

361 Cahen 1989 39ndash44 Kennedy 2004 90ndash100

Oxus

Kaszpi-tenger

T U R K E S Z T Aacute N

P e r z s a - ouml b ouml l

I n d i a i - oacute c e aacute n

A R M Eacute N I A

AZERBAJDZSAacuteN

FERGAacuteNA

Kokand

Buhara Szamarkand

H O R A S Z Aacute N

A F G A N I S Z T Aacute N

SZIDZSISZTAacuteN

S Z I N D

K E R M Aacute N

M E K R Aacute N

BalhMerv

Nisaacutepur

Gazna

Hamadaacuten

Nihaacutevend

F Aacute R S Z

H U Z I S Z T Aacute N

Bagdad

Kuacutefa

Baszra IsztahrSiraacutez

Rej

Teheraacuten

Iszfahaacuten

TABARISZTAacuteNDZSIRDZSAacuteN

P E R Z S I A

A R Aacute B I A

TigrisEufraacutetesz

Ind

us

18 Perzsia eacutes Horaszaacuten

152

polgaacuterhaacuteboruacute idejeacuten az arab uralom megrenduumllt de veacuteguumll 692-re ʿAbd al-Malik-nak sikeruumllt visszaaacutelliacutetania az Omajjaacutedok uralmaacutet itt is Horaszaacuten teruumllete Irak keacutet meghataacuterozoacute vaacuterosaacutenak Kuacutefaacutenak eacutes Baszraacutenak a joghatoacutesaacutega alaacute tartozott tehaacutet az ottani kormaacutenyzoacute kuumlldte keletre az arab nemzetseacutegeket toumlrzseket amelyek katonai-lag biztosiacutetottaacutek a meghoacutediacutetott keleti tartomaacutenyokat362 Ḥağğāğ szigoruacute rendet tar-tott s mivel ő volt felelős a keleti tartomaacutenyokeacutert ʿAbd al-Raḥmān ibn Muḥammad ibn al-Ašʿatot Irak egyik legtekinteacutelyesebb embereacutet kuumlldte Szisztaacutenba 699-ben Ő azonban fellaacutezadt eacutes csapatait Ḥağğāğ ellen vezette legyőzte eacutes birtokba vette Kuacutefaacutet Ḥağğāğ csak nagy neheacutezseacutegek aacuteraacuten tudta Irakot visszahoacutediacutetani tőle 701-ben363 A kouml-vetkező Perzsia teruumlleteacuten kitoumlrő laacutezadaacutes II Yazīd kalifa idejeacuten volt 720-ban Yazīd ibn al-Muhallab az egyetlen jelentős iraki előkelő aki tuacuteleacutelte Ḥağğāğ kormaacutenyzoacutesaacute-gaacutet elmenekuumllt a boumlrtoumlnből eacutes laacutezadaacutest sziacutetott Baszraacuteban valamint Kuacutefaacuteban A kalifa azonban koraacutenak egyik legkivaacuteloacutebb hadvezeacutereacutet kuumlldte ellene eacutes 720 augusztusaacuteban legyőzteacutek majd megoumllteacutek364

Theophaneacutesz ezutaacuten Perzsia neveacutet abban az időszakban emliacuteti toumlbbszoumlr amely Hišām kalifa halaacutela (743) eacutes az Abbaszida hatalom aacutetveacutetele eacutes konszolidaacutecioacuteja koumlzeacute esett 744 eacutes 746 koumlzoumltt keacutet Irakban zajloacute laacutezadaacutesroacutel is eacutertesuumlluumlnk ekkor Sulaymān ibn Hišām kelt fel Marwān ellen illetve al-Ḍaḥḥāk a haacuteridzsitaacutekkal leacutepett szoumlvet-seacutegre a kalifa ellen365 Az Abbaszida hatalomaacutetveacutetellel kapcsolatban ismert hogy Abū Muslim366 a Kuacutefaacuteban felnőtt iraacuteni Horaszaacutenban azaz Belső- vagy Kelet-Perzsiaacuteban szervezkedett eacutes egy kitűnő katonai keacutepesseacutegekkel rendelkező taacutersat talaacutelt Qaḥṭaba367 szemeacutelyeacuteben Horaszaacutenban 748-ban fellaacutezadnak eacutes elzavarjaacutek az Omajjaacuted kormaacuteny-zoacutet majd a szervezett sereg Qaḥṭaba vezeteacuteseacutevel nyugat feleacute Perzsia ellen indult eacutes Nisaacutepuacuter koumlzeleacuteben attoacutel keletre legyőzte a horaszaacuteni kormaacutenyzoacutet majd Iszfahaacuten koumlrnyeacutekeacuten az egyik legtehetseacutegesebb Omajjaacuted vezeacutert keacutenyszeriacutetetteacutek teacuterdre Ezutaacuten 749-ben elfoglaltaacutek Irak nagy reacuteszeacutet eacutes Abū-l-ʾAbbās al-Saffāḥot Kuacutefaacuteban kalifaacutevaacute vaacutelasztottaacutek Majd a Zaacuteb folyoacutenaacutel az utolsoacute komoly Omajjaacuted haderőt 750 februaacuterjaacute-ban Marwān kalifaacuteval egyuumltt legyőzteacutek Marwān Sziacuteriaacuten keresztuumll Fusztaacutetba mene-kuumllt ahol kis kiacuteseacutereteacutevel egyuumltt legyilkoltaacutek A toumlbbi Omajjaacutedot Palesztinaacuteban egy vacsora alkalmaacuteval meacuteszaacuteroltaacutek le Az uacutej dinasztiaacutet megalapiacutetoacute al-Saffāḥ mindoumlssze neacutegy eacutevet uralkodott halaacutela utaacuten al-Manṣūr (ʿAbd Allāh) Abū Muslim taacutemogataacutesaacute-val biztosiacutetotta a hatalmaacutet de keacutesőbb tuacutel veszeacutelyesnek eacutes erősnek eacuterezte ezeacutert udva-raacuteba hiacutevatta eacutes ott meggyilkolta Abū Muslimot

A dinasztiavaacuteltaacutes koumlvetkezteacuteben megvaacuteltoztak a viszonyok egyreacuteszt al-Manṣūr parancsaacutera Kteacutesiphon koumlzeleacuteben 762-re feleacutepuumllt az uacutej fővaacuteros Bagdad Horaszaacuten eacutes Irak vaacutelt ezzel a kalifaacutetus meghataacuterozoacute tartomaacutenyaivaacute miacuteg Sziacuteria fokozatosan haacutetteacuterbe szorult Az uacutej dinasztia oumlroumlkleacutesi rendszere sem bizonyult szerencseacutesnek

362 Frye 1975 77ndash78363 Kennedy 2004 101ndash102364 Kennedy 2004 107ndash108365 Kennedy 2004 114366 Abū Muslim EI2 1 141367 Ḳaḥṭaba EI2 4 445ndash447

153

ugyanis Hārūn al-Rašīd halaacutelakor (809) a keacutet idősebb fia koumlzoumltt kitoumlrt a polgaacuterhaacute-boruacute A legidősebb fiuacute al-Amīn Bagdadban kalifa lett ugyanakkor testveacutere ʿAbd Allāh a keacutesőbbi al-Maʾmūn pedig Mervben Horaszaacuten fővaacuterosaacuteban rendezkedett be eacutes csak formailag fogadta el testveacutere uralmaacutet aminek koumlvetkezteacuteben kitoumlrt a polgaacuter-haacuteboruacute Ebben veacuteguumll al-Maʾmūn kerekedett feluumll eacutes 813-toacutel ő lett a kalifa Előszoumlr Mervben maradt eacutes onnan igazgatta birodalmaacutet de Irakban aacutellandoacutesult a belső harc iacutegy 817-ben aacutetkoumlltoumlzoumltt Bagdadba ahol 833-ig uralkodott368

Theophaneacutesz adatait aacutettekintve egyeacutertelmű hogy Perzsia az ő munkaacutejaacuteban Irakot jelenti miacuteg Belső- vagy Kelet-Perzsia Horaszaacutent Termeacuteszetes hogy a keacutet teruumllet toumlr-teacutenetileg eacutes foumlldrajzilag is oumlsszekapcsolhatoacute

Visszateacuterve a DAI-hoz melyben harmadik alkalommal a 25 fejezetben bdquoA szigri-anii Theofaacutenisz toumlrteacuteneti műveacutebőlrdquo ciacuteműben emliacuteti a tudoacutes csaacuteszaacuter Perzsiaacutet Azonban eacuteppen a szoacuteban forgoacute reacutesz nem szaacutermazhat Theophaneacutesz műveacuteből ugyanis a 10 szaacute-zadi kalifaacutetus politikai viszonyait iacuterja le bdquoTudnivaloacute hogy eredetileg amikor a sza-raceacutenek egeacutesz Sziacuteriaacutet birtokukba vetteacutek Bagdadban szeacutekelt a hiacutevők parancsnoka Korlaacutetlanul uralkodott egeacutesz Perzsia Afrika Egyiptom eacutes Boldog Araacutebia felett Nagy emiacuterseacutegei azaz katonai tartomaacutenyai ezek voltak első emiacuterseacuteg Perzsia azaz Koraszaacuten maacutesodik emiacuterseacuteg Afrika harmadik emiacuterseacuteg Egyiptom negyedik emiacuterseacuteg Palesztiacutena azaz Ramble oumltoumldik emiacuterseacuteg Damaszkusz hatodik emiacuterseacuteg Himsz azaz Eacutemesza he-tedik emiacuterseacuteg Halab nyolcadik emiacuterseacuteg Antiochia kilencedik emiacuterseacuteg Harraacuten tize-dik emiacuterseacuteg Amid tizenegyedik emiacuterseacuteg Naszibin tizenkettedik emiacuterseacuteg Mavszil tizenharmadik emiacuterseacuteg Tikrit Miutaacuten pedig Afrika elszakadt a bagdadi hiacutevők pa-rancsnokaacutenak fennhatoacutesaacutega aloacutel s oumlnkormaacutenyzatot nyert eacutes kuumlloumln emiacutert vaacutelasztott az első emiacuterseacuteg mint ahogyan koraacutebban is volt Perzsia a maacutesodik Egyiptom lett s iacutegy sorban tovaacutebb a toumlbbiek mint előbb mondottuk Uacutejabban azonban minthogy a bag-dadi hiacutevők parancsnokaacutenak a hatalma meggyoumlnguumllt Perzsiaacutenak azaz Koraszaacutennak az emiacuterje fuumlggetlen lett eacutes a hiacutevők parancsnokaacutenak nevezte magaacutet nyaklaacutenckeacutent vi-selve nyakaacuten a koraacuten-taacuteblaacutekat Azt aacutelliacutetja hogy ő Ali nemzetseacutegeacuteből valoacuterdquo369

Az első haacuterom emiacuterseacuteg (Perzsia Afrika Egyiptom) teacutenylegesen nagy foumlldrajzi politikai egyseacutegek miacuteg a tovaacutebbi tiacutez inkaacutebb a Bizaacutenccal szomszeacutedos katonai koumlrzet neve amelyek ismerete Bizaacutenc szaacutemaacutera leacutetfontossaacuteguacute volt370

A kalifaacutetus politikai szeacutettagoloacutedaacutesa a 10 szaacutezad első feleacuteben tuumlkroumlződik a DAI leiacuteraacutesaacuteban is Afrika alatt a 909-től kikiaacuteltott Faacutetimida kalifaacutetus eacutertendő amelynek koumlzpontja Mahdija lett371 Egyiptomban 939-ben egy Muḥammad Ṭuġğ372 nevű toumlroumlkoumlt neveznek ki kormaacutenyzoacutenak eacutes a ciacuteme al-Ihšīd lett ő oumlnaacutelloacutean gyakorolta a hatalmat Perzsia alatt elvben a bagdadi kalifa hatalma alaacute tartozoacute teruumlletet kel-lene eacuterteni Cahen kuumlloumln taacutergyalta Kelet-Iraacutent a 10 szaacutezad első feleacuteben Kelet-Iraacuten

368 Cahen 1989 93ndash95 Kennedy 2004 147ndash155369 DAI 107 109370 Jenkins 1962 81ndash82371 Cahen 1989 244ndash246372 A fi a neve Unūğūr vouml Kāfūr EI2 4 418 Muḥammad b Ṭughdj EI2 7 411 Cahen 1989

278ndash279

154

azaz Horaszaacuten eacutes a vele szomszeacutedos Transzoxaacutenia a Szaacutemaacutenida-dinasztia kezeacuteben volt amely formailag elismerte a kalifa hatalmaacutet de a gyakorlatban teljesen oumlnaacutelloacute volt Cahen Nyugat-Iraacutent (Irak mellett) tovaacutebbi neacutegy egyseacutegre osztotta Koumlzeacutep-Iraacuten (Dzsibaacutel) Kaszpi-toacute deacuteli partvideacuteke (Gilaacuten Tabarisztaacuten Dzsurdzsaacuten) Deacutel-Iraacuten (Farsz) eacutes Azerbajdzsaacuten-Kurdisztaacuten373

945-től uacutej dinasztia vette birtokba Bagdadot amely a Buwayhida nevet viselte A dinasztiaacutenak nevet adoacute Būya haacuterom fia a Kaszpi-toacute deacuteli reacuteszeacuten fekvő Dajlamboacutel indult Dajlamban az iszlaacutem nem vert meacutely gyoumlkereket eacutes hegyi lakossaacutega hiacuteres volt gyalogsaacutegi harcmodoraacuteroacutel Innen kiindulva előszoumlr Farsz tartomaacutenyt sikeruumllt meg-szerezni majd veacuteguumll 945-ben Bagdad felett vetteacutek aacutet a hatalmat ezzel egyesiacutetetteacutek a nyugat-iraacuteni teruumlleteket A Buwayhidaacutek siacuteita dinasztia volt azon beluumll is a 12-es

373 Cahen 1989 252ndash271

A N A T Oacute L I A

I

IIIII

IV

V

4

5

6

78

9

10

11

12

13 Tikrit

Bagdad

Szamarra

Moszul

Naszibin

A R M Eacute N

I A

Aleppo

Damaszkusz

Ruszaacutefa

Homsz

Jeru

zsaacutele

m

RamlaAmmaacuten

Hama

Baalbek

Palmuumlra

EdesszaHarraacuten

Antiochia

Tarszosz

SzidoacutenBejruacutet

Laacutedzikija

Kaiszuacutem

Aila

HAURAacuteN

BALKAacute

AVAacuteSZIM

Tigris

Eufraacutetesz

F ouml

l d k

ouml z

i - t

e n

g e r

Tauru

sz-hegyseacutegVan-toacute

Urm

ia-toacute

Voumlroumls-

tenger

A

R Aacute B I A

A dzsundok [katonai koumlrzet] hataacuterai I Palesztina II Jordaacutenia III DamaszkuszIV Homsz V Qinnaszriacuten Emiacuterseacutegek a DAI szerint 4 Ramble~Ramla =Palesztina 5 Damaszkusz 6 Himsz~Homsz 7 Halab~Aleppo 8 Antiochia 9 Harraacuten10 Amid 11 Naszibin 12 Mavszil~Moszul13 Tikrit

Hol

t-ten

ger

Jord

aacuten

Qinnaszriacuten

Amid

19 Az Abbaszida Sziacuteria 800 koumlruumll

155

iraacutenyzatot keacutepviselteacutek de nem tekintetteacutek magukat ʿAlī leszaacutermazottainak eacutes iacutegy le-hetőveacute vaacutelt hogy a szunnita bagdadi kalifa megőrizze vallaacutesi poziacutecioacutejaacutet374

A DAI-ban tehaacutet Perzsiaacutet azonosiacutetottaacutek Horaszaacutennal eacutes ez meacuteg akkor is fennaacutellt a 10 szaacutezadban amikor maacuter Kelet-Perzsia gyakorlatilag oumlnaacutelloacute a Szaacutemaacutenida uralom alatt aacutellt miacuteg Nyugat-Perzsia a Buwayhidaacutek alatt egyesuumllt eacutes a dinasztia magaacutet a Szaacuteszaacutenida Perzsia oumlroumlkoumlseacutenek tekintette

A Perzsia terminus a DAI-ban meacuteg Armeacutenia eacutes Gruacutezia kapcsaacuten fordul elő Ismert hogy Azerbajdzsaacuten Arraacuten eacutes Armeacutenia roumlvid eacuteletű dinasztiaacutejaacutenak a Szaacutedzsidok egyik kimagasloacute keacutepviselője Abuacuteszaacutedzs azaz Abū-l-Qāsim Yūsuf ibn Abī-l-Sāğ a főszerep-lője a koumlvetkező tudoacutesiacutetaacutesnak bdquoTudnivaloacute hogy Asot a fejedelmek fejedelme előtt ndash ez atyja volt Szmbatnak a fejedelmek fejedelmeacutenek akit Perzsia emiacuterje Abuacuteszaacutedzs lefejeztetett s akinek keacutet fia volt Asoacutet aki utaacutena fejedelmek fejedelme lett eacutes Apasz akit utoacutebb nagymesteri ranggal tuumlntettek ki ndash ez a haacuterom vaacuteros Berkri Hlat eacutes Arcses Perzsia fennhatoacutesaacutega alatt aacutellt

Ez (Abuacuteszavaacuteda) miutaacuten Szmbatot a fejedelmek fejedelmeacutet Abuacuteszaacutedzs Perzsia emiacuterje megoumllte mint fuumlggetlen keacutenyuacuter teljhatalmuacutean eacutes oumlnkeacutenyesen birtokaacuteba vette Manckert vaacuterosaacutet s a toumlbbi vaacuterost eacutes a foumlldekethellip alaacutevetette magaacutet a csaacuteszaacuternak hellip Miutaacuten Szmbatot Nagy Armeacutenia fejedelmek fejedelmeacutet Abuacuteszaacutedzs Perzsia emiacuterje elfogta eacutes lefejeztette aki Manckert vaacuterosaacuteban szeacutekelt hatalmaacuteba keriacutetette Hlat vaacute-rosaacutet Berkri vaacuterosaacutet eacutes Arcses mezővaacuterost hellip Mindezek az előbb emliacutetett vaacuterosok eacutes az előbb emliacutetett foumlldek sohasem voltak Perzsia uralma alatt vagy a hiacutevők parancs-nokaacutenak uralma alatt hanem mint mondottuk Leoacute csaacuteszaacuter idejeacuteben Szmbatnak a fejedelmek fejedelmeacutenek uralma alatt voltakhelliprdquo375

Konstantin a 44 fejezetben a kajszita emiacuterek toumlrteacuteneteacutevel foglalkozik akik Manzikert valamint a Van-toacutetoacutel eacuteszakra fekvő Khelat Ardzses eacutes Berkri nevű oumlr-meacuteny vaacuterosok felett gyakoroltak hatalmat376 Oumlrmeacutenyorszaacutegot a perzsa Szaacuteszaacutenidaacutek eacutes a bizaacutenciak osztottaacutek fel egymaacutes koumlzoumltt A szaacuteszaacutenida kormaacutenyzoacute (marzaban) DvinDabil vaacuterosaacuteban szeacutekelt miacuteg a bizaacutenci befolyaacutes alatt aacutelloacute teruumllet koumlzpontja ErzincanKeltzine volt Armeacutenia foumlloumltt teacutenylegesen hatalmas csalaacutedok uralkodtak akik kihasznaacuteltaacutek a keacutet nagyhatalom eacuterdekellenteacuteteit de egymaacutessal is versengtek a főhatalomeacutert A muszlim hoacutediacutetaacutes a 640-es eacutevekben nem hozott alapvető vaacuteltozaacutest A 9 szaacutezad koumlzepeacuten egy hatalmas felkeleacutes raacutezta meg Armeacuteniaacutet de a kalifaacutetus uacuterraacute lett a laacutezadoacutekon Mint fentebb emliacutetettem ezt koumlvetően a Bagratida Asot (862ndash890) fokozatosan feluumllkerekedett a toumlbbi erős csalaacutedon eacutes 862-ben elnyerte Bizaacutencboacutel a hercegek hercege ciacutemet majd 886-ban a kalifaacutetoacutel kiraacutely ciacutemet kapott Iacutegy Armeacutenia teacutenyleges uraacutevaacute vaacutelt

Fia Szembat (890ndash9124) szembekeruumll az uacutej megerősődő azerbajdzsaacuteni muszlim katonai dinasztia egyik tagjaacuteval a Szaacutedzsida Yūsuffal A Szaacutedzsida-dinasztia amely Azerbajdzsaacuten Arrān eacutes Armeacutenia felett gyakorolt hatalmat 890ndash928 koumlzoumltt kelet-iraacuteni

374 Jenkins 1962 82 Buwayhids EI2 1 1350ndash1357375 DAI 199 201 205376 Jenkins 1962 167ndash168

156

szaacutermazaacutesuacute volt377 Koumlzuumlluumlk valoacute Abū-l-Qāsim Yūsuf ibn Abī-l-Sāğ (905ndash920) aki le-győzte Szembatot miutaacuten nem volt hajlandoacute elfogadni az emiacuter fennhatoacutesaacutegaacutet majd veacuteguumll kiveacutegeztette Szembatot 914-ben378 A Perzsia emiacuterje ciacutemet ekkor egy viszonylag roumlvid eacuteletű muszlim dinasztia a Szaacutedzsida keacutepviselője viselte aki a kalifaacutetus eacuteszak-nyugati tartomaacutenyai foumlloumltt gyakorolt hatalmat

A 9 szaacutezad veacutegeacutetől a kalifaacutetus politikai szeacutettagolodaacutesa a forraacutesokban joacutel nyomon koumlvethető A koumlzponti hatalom gyenguumlleacuteseacutenek egyik koumlvetkezmeacutenye hogy a bizaacuten-ciaknak lehetőveacute tette hatalmuk kiterjeszteacuteseacutet a koraacutebban muszlimok aacuteltal feluumlgyelt oumlrmeacuteny teruumlletekre is Az oumlrmeacutenyndasharab emiacuterseacutegek a Van-toacute koumlrnyeacutekeacuten behoacutedoltak Roacutemanosz Lekapeacutenosznak amint azt Konstantin is emliacuteti a kajszita Abū Sawāda kapcsaacuten379

A DAI 45 fejezeteacuteben amelyben bdquoAz ibeacuterekrőlrdquo ciacutem alatt a gruacutezokkal foglalko-zik a csaacuteszaacuter szerepel meacuteg Perzsia neve Elsőkeacutent a gruacutezok eredete kapcsaacuten tűnik fel bdquohellipeacutes azt mondjaacutek hogy a nemzetseacuteguumlk Jeruzsaacutelemből szaacutermazik s hogy aacutelom aacuteltal intettek meg hogy koumlltoumlzzoumlnek ki onneacutet eacutes telepedjenek meg Perzsia videacutekein vagyis azon a foumlldoumln melyen most laknak Akik pedig megintettek eacutes kivonultak Jeruzsaacutelemből ama bizonyos Daacutevid eacutes fitestveacutere Szpandiaacutetisz volt s ez a Szpandiaacutetisz mint ők hangoztattaacutek az Istentől azt a kegyet nyerte hogy teste semmifeacutele reacuteszeacutet nem fogta a kard kiveacuteve a sziacuteveacutet s ezt valamilyen veacutedőburkolattal oacutevta a harcokban Ezeacutert feacuteltek eacutes remegtek is tőle a perzsaacutek de legyőzte eacutes leverte őket s ibeacuter rokonait letelepiacutetette nehezen megkoumlzeliacutethető helyeken melyeket most birtokolnak ahon-neacutet aztaacuten lassankeacutent kiterjeszkedtek megsokasodtak eacutes nagy neacuteppeacute lettek Ezutaacuten amikor Heraacutekliosz csaacuteszaacuter a perzsaacutek ellen hadat indiacutetott egyesuumlltek s egyuumltt hada-koztak vele eacutes attoacutel fogva inkaacutebb a Heraacutekliosz a roacutemaiak csaacuteszaacutera keltette reacutemuumllet reacuteveacuten semmint a maguk erejeacutevel eacutes hatalmaacuteval a perzsaacutek szaacutemos vaacuterosaacutet eacutes foumlldjeacutet leigaacuteztaacutek Mert amint egyszer Heraacutekliosz csaacuteszaacuter a perzsaacutekat megverte eacutes uralmuk-nak veacuteget vetett koumlnnyen le tudtaacutek győzni eacutes igaacutezni a perzsaacutekat nemcsak az ibeacuterek hanem a szaraceacutenok is hellip Az ibeacuterek mindeacuteg szeretetet eacutes baraacutetsaacutegot tanuacutesiacutetottak a theodosziuacutepolisziak az avniacutekiak a manckertiek eacutes egeacutesz Perzsia iraacutent de Baszianban sohasem szereztek maguknak teruumlletetrdquo380

Az ibeacuteriai azaz gruacutez uralkodoacutecsalaacuted eacutes neacutep a DAI-ban olvashatoacute eredetlegendaacuteja fikcioacute A kivaacutendorlaacutestoumlrteacutenet moumlgoumltt az aacutellhat hogy a 2 szaacutezad oacuteta Jeruzsaacutelemben adatolhatoacute a gruacutez jelenleacutet ami szoros kapcsolatokra utalhat Konstantin a gruacutezok Jeruzsaacutelemből toumlrteacutenő kivaacutendorlaacutesaacutet az 5ndash6 szaacutezadra teszi tehaacutet meacuteg a muszlim hoacutediacute-taacutes előtti időre381 A toumlrteacutenetben szereplő Heacuterakleiosz csaacuteszaacuter (610ndash641) 627ndash628-ban taacutemadt Perzsiaacutera Itt Konstantin Perzsia alatt egyeacutertelműen a Szaacuteszaacutenida Birodalmat eacutertette A Perzsiaacutet ekkor eacutert katasztrofaacutelis vereseacuteg eacutes az azt koumlvető meggyenguumlleacutese

377 Cahen 1989 264378 Sādjids EI2 8 745ndash746379 Aposebata Jenkins 1962 169ndash170 Armīniya EI2 1 637380 DAI 205 207 209381 Jenkins 1962 171ndash173

157

tette toumlbbek koumlzoumltt lehetőveacute a szaacutezad maacutesodik feleacuteben az arab hoacutediacutetaacutest eacutes a kalifaacutetus kialakulaacutesaacutet

A DAI 46 fejezeteacuteben a gruacutez Klardzset eacutes annak koumlzpontja Artanudzs kapcsaacuten esik szoacute Perzsiaacuteroacutel Roacutemanosz Lekapeacutenosz egy Konstantin nevű patriacuteciust kuumlldoumltt Artanudzsba 923 eacutes 930 koumlzoumltt382 A gruacutez hercegek azonban ellenezteacutek a vaacuteros koumlz-vetlen bizaacutenci megszaacutellaacutesaacutet eacutes keacuterteacutek hogy a csaacuteszaacuter aacutelljon el ettől bdquoMiutaacuten a csaacuteszaacuter egyfelől megtudta mindezt az előbb emliacutetett fejedelmek leveleacuteből maacutesfelől meghal-lotta kikuumlldoumltt embereitől is eacutes feacutelt hogy a szaraceacutenokkal fognak tartani eacutes Perzsia seregeit majd Romania ellen vezetikrdquo383

Ebben az esetben a szaraceacuten azaz arabok terminust azonosiacutetottaacutek Perzsia lakoacutei-nak fogalmaacuteval

Oumlsszefoglalva megaacutellapiacutethatjuk hogy Perzsia hagyomaacutenyosan a Szaacuteszaacutenida Perzsiaacutet jelentette a bizaacutenci forraacutesokban A DAI 45 fejezeteacuteben a gruacutez honfoglalaacutes eacutes Heacuterakleiosz hadjaacuterata kapcsaacuten a Perzsia terminus egyeacutertelműen ezt tuumlkroumlzi

A muszlim hoacutediacutetaacutes koumlvetkezteacuteben a helyzet megvaacuteltozott ugyanis Perzsia az ara-bok uralma alaacute keruumllt Termeacuteszetesen a bizaacutenciak erről pontos eacutertesuumlleacutesekkel ren-delkeztek A muszlim hoacutediacutetaacutesok maacutesodik hullaacutemaacuteban az Omajjaacutedok kiterjesztetteacutek a kalifaacutetus hataacuterait Keleten Kiacutena koumlzeleacutebe eacutes Nyugaton Andaluacuteziaacuteig 750-ben a kali-faacutetusban uacutej dinasztia vette aacutet az uralmat amely Horaszaacutent eacutes annak perzsa lakossaacute-gaacutet hasznaacutelta baacuteziskeacutent az Omajjaacutedok elleni harcban A dinasztiavaacuteltaacutes egyben azt is jelentette hogy megszűnt az arabok kizaacuteroacutelagos uralma eacutes a perzsaacutek is bekeruumlltek sőt tuacutelsuacutelyba keruumlltek az aacutellamapparaacutetusban Az uacutej fővaacuterost Bagdadot az egykori szaacute-szaacutenida koumlzpont Kteacutesziphon mellett eacutepiacutetetteacutek fel az Abbaszidaacutek eacutes ezzel a szaacuteszaacutenida adminisztraacutecioacutes hagyomaacuteny előteacuterbe keruumllt Hasonloacute folyamat zajlott le 9 szaacutezad elejeacuten a bdquoNagy Abbaszida polgaacuterhaacuteboruacuterdquo384 idejeacuten is Eacutes egy roumlvid ideig Khoraszaacuten koumlzpontja Merv lett a Kalifaacutetus fővaacuterosa

Theophaneacutesz munkaacutejaacuteboacutel egyeacutertelmű hogy naacutela Perzsia Irakkal azonos eacutes az Omajjaacuted korban meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszoacute Kuacutefaacuteval kapcsolatban szerepel a Belső-Perzsia terminus pedig Perzsia keleti felekeacutent Horaszaacuten tartomaacutenyt jelenti A korabeli bizaacutenci szerzők a Kalifaacutetuson beluumll megkuumlloumlnboumlztetteacutek az arabokat eacutes a perzsaacutekat385

A 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben a Kalifaacutetus politikailag fokozatosan felbomlott A tar-tomaacutenyok fuumlggetlenedtek eacutes a 10 szaacutezadra ez maacuter a kiacutevuumllaacutelloacute is eacuterzeacutekelhette 909-ben előszoumlr a Faacutetimida uralkodoacute vette fel a kalifa ciacutemet majd 929-ben a kordovai emiacuter is kalifaacutenak ciacutemeztette magaacutet A Kalifaacutetus keleti reacutesze azaz a Bagdadi Kalifaacutetus is na-gyobb tartomaacutenyokra esett szeacutet

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin a 10 szaacutezadra vonatkozoacutean a Perzsia emiacuterje fogal-mat hasznaacutelja egyreacuteszt az Azerbajdzsaacuten Arraacuten eacutes Armeacutenia felett viszonylag roumlvid ideig uralmat gyakorloacute Szaacutedzsida-dinasztia egyik keacutepviselőjeacutere a 910-es eacutevek ese-

382 Jenkins 1962 179383 DAI 221 223384 Kennedy 2004 147385 Kazhdan 1991 1631 Rosser 318ndash319

158

meacutenyei kapcsaacuten illetve a siacuteita Buwayhida-dinasztiaacutera amely 945-ben szerzi meg a hatalmat Bagdad felett ahonnan Bagdad eacutes Nyugat-Perzsia felett gyakorolja az ural-mat Konstantin teacuteved amikor Horaszaacutent a Buwayhidaacutek uralma alaacute tartozoacutenak veacuteli hiszen Horaszaacuten 900-toacutel a Szaacutemaacutenida emiacuter uralma alaacute tartozott Transzoxaacuteniaacuteval egyuumltt eacutes a 10 szaacutezadban ez a perzsa reneszaacutensz boumllcsője

A 38 azaz magyar fejezetben szereplő Perzsia foumlldrajzi meghataacuterozaacutesa ezek figye-lembeveacuteteleacutevel maacuter nem tűnik olyan egyeacutertelműnek Termeacuteszetesen tagadhatatlan hogy a korai gruacutez toumlrteacutenetre vonatkozoacute mondat bdquotelepedjenek meg Perzsia videacutekein vagyis azon a foumlldoumln melyen most laknakrdquo a magyar fejezet legkoumlzelebbi paacuterhuzama Ez az adat egy olyan korra vonatkozik amikor meacuteg Perzsia a Perzsa Birodalmat jelen-tette iacutegy Persarmeniakeacutent eacutertelmezhető Amennyiben ugyanezt tartanaacutenk eacuterveacutenyes-nek a magyar fejezettel kapcsolatban akkor itt egy 7 szaacutezad előtti aacutellapotra kellene koumlvetkeztetni Ezzel szemben a 7ndash9 szaacutezadban Perzsia aacuteltalaacuteban Irakot Belső-Perzsia pedig Horaszaacutent jelentette Konstantin forraacutesaacuteban Sajaacutet koraacutera vonatkozoacutean pedig a roumlvid eacuteletű Szaacutedzsita-dinasztia (890ndash928) Azerbajdzsaacuten Arraacuten Armeacutenia teruumlle-teacutet magaacuteban foglaloacute Eacuteszaknyugat-Iraacuten teruumlleteacutere illetve a Buwayhida-dinasztia aacuteltal uralt Nyugat-Iraacutenra hasznaacutelta uacutegy hogy a Kelet-Iraacutenban leacutevő Horaszaacutent azonosiacutetotta Perzsiaacuteval amely a Szaacutemaacutenida-dinasztia hatalma alatt volt Ezeacutert felteacutetelezhető hogy a DAI 38 fejezeteacuteben szereplő Perzsiaacutet is eacutertelmezhetjuumlk felteacutetelesen Horaszaacutennak

Ezt a hipoteacutezist taacutemogatja egy muszlim forraacutesban olvashatoacute reacuteszlet A nemreacutegiben kiadott anadaluacuteziai al-Bakrī munkaacutejaacuteban a magyarok uacutej neacuteven tűntek fel Az un-quluš neacutepneacutev a magyarok neveacutenek Andaluacuteziaacuteban hasznaacutelt formaacuteja lehet amit latin nyelvű forraacutesok is alaacutetaacutemasztanak Az eredeti tudoacutesiacutetaacutest al-Bakrī (106768) alapjaacuten lehet rekonstruaacutelni A keacutesőbb alkotoacute al-Ḥimyarīnaacutel (1461) a koumlvetkező olvashatoacute bdquoŐk Khoraszaacutenboacutel vaacutendoroltak kirdquo386 Amennyiben az eredeti informaacutecioacute a 10 szaacute-zadboacutel szaacutermazik uacutegy nem elkeacutepzelhetetlen hogy magyar vagy bizaacutenci forraacutest hasz-naacuteltak a muszlim szerzők

A DAI 38 fejezeteacutenek eacutertelmezeacutesi kereteit aacutettekintve megaacutellapiacutethatjuk hogy sajnos meacuteg az alapkeacuterdeacutesekben sem sikeruumllt egyseacuteges aacutellaacutespontra jutni ugyanakkor az eacuter-telmezeacutes tereacuten toumlrteacutentek komoly előreleacutepeacutesek A korai magyar toumlrteacutenet vaacutezaacutenak ki-alakiacutetaacutesaacutet maacuter előre meghataacuterozza hogy a 38 fejezetben elmondott toumlrteacutenetet va-loacutes toumlrteacuteneti elbeszeacuteleacutesnek vagy mitikus toumlrteacutenetnek tartjuk Az előbbi szerint akkor csak a 9 szaacutezad esemeacutenyeiről eacutes szereplőiről beszeacutelhetuumlnk miacuteg az utoacutebbi esetben az időkorlaacutetok keacutet-haacuteromszaacutez eacutevre tolhatoacutek ki Ezzel fuumlgg oumlssze hogy a toumlrteacutenet koumlzeacutep-pontjaacuteban talaacutelhatoacute szavartoindashkangar haacuteboruacutet milyen ismert toumlrteacuteneti esemeacutennyel le-het oumlsszekapcsolni A koraacutebbi szakirodalomban meacuteg meghataacuterozoacuteak voltak a Regino dataacutelaacutesaacutera illetve a sziacuter forraacutesokon alapuloacute 6ndash7 szaacutezadra taacutemaszkodoacute koncepcioacutek de ezeket feladtaacutek miutaacuten az előbbit Gyoumlrffy Gyoumlrgy caacutefolta hitelt eacuterdemlően miacuteg az utoacutebbi esetben az elmeacutelet kidolgozoacuteja Czegleacutedy Kaacuteroly maga vaacuteltoztatta meg a veacutelemeacutenyeacutet Iacutegy a szavartoi kaukaacutezusi megjeleneacuteseacutet az oumlrmeacuteny forraacutesok adataihoz koumltoumltteacutek ahol elsőkeacutent 854-ben szerepeltek a sevordiklsquo Ugyanakkor egyeacutertelműnek

Leeuwen Ferre 1992 490 al-Ḥimyarī 39 Zimonyi 2001a 92 وهم ناقلة من خراسان 386

159

tűnik hogy a muszlim forraacutesok maacuter 750 koumlruumll jelzik a sāwurdīya neacutep jelenleacuteteacutet a Kaukaacutezusban tehaacutet ezt a dataacutelaacutest kizaacuteroacute eacuterveleacutes nem meggyőző iacutegy nincs okunk ezt a felteacutetelezeacutest elvetni Ugyanakkor keacuterdeacutes hogy a kutataacutes amely eddig egyeacutertelműen a Kaukaacutezushoz koumltoumltte a szavartoi-problematikaacutet nem jaacutert-e teacutevuacuteton Ugyanis nem kizaacutert hogy a DAI szerzője Perzsia neve alatt Horaszaacutent eacuterti ami az eddigi elkeacutepzeleacute-seket szaacutemos ponton feluumllvizsgaacutelatra keacutenyszeriacuteti Nem zaacuterhatjuk ki azonban azt sem hogy Perzsia alatt egy aacuteltalaacutenos eacutertelemben vett Kelet fogalom huacutezoacutedhatott meg

39 eacutes 40 fejezet

A 38 fejezet ciacuteme bdquoA tuumlrkoumlk neacutepeacutenek eredeteacuteről eacutes hogy honnan szaacutermaznakrdquo eb-ben pedig teacutenylegesen egy eredettoumlrteacutenetet kapunk A 39 fejezet bdquoA kabarok neacute-peacuterőlrdquo a 40 pedig bdquoA kabarok eacutes tuumlrkoumlk toumlrzseirőlrdquo ciacutemet viseli jelezve hogy a keacutet utoacutebbi főszereplője nem a magyarsaacuteg hanem a kabarok A 40 fejezet azutaacuten meacuteg folytatoacutedik a Kaacuterpaacutet-medence leiacuteraacutesaacuteval illetve az ottani viszonyok bemutataacutesaacuteval majd koumlvetkezik az Aacuterpaacuted-dinasztia leszaacutermazaacutesaacutenak bemutataacutesa

A keacutet fejezetet egy taacuteblaacutezatban mutatjuk be

39 fejezet 40 fejezetkazaacuter laacutezadaacutes toumlrzsnevek felsorolaacutesaa kabarok a magyarokkal letelepedtek a besenyők foumlldjeacuten eacutes oumlsszebaraacutetkoztak

a kabarok eacutes tuumlrkoumlk oumlsszeolvadvaacuten a bese-nyők foumlldjeacutere telepedtek le

kazaacuterok nyelveacutere is megtaniacutetottaacutek a tuumlrkoumlkethaacuteboruacuteban eloumll jaacuternak az első toumlrzsek rangjaacutera emelteacutek őket

a) Leo csaacuteszaacuter hiacutevaacutesaacutera megtaacutemadjaacutek Sy-meontb) Symeon a besenyőkkel egyezseacuteget koumltc) tuumlrkoumlk amikor hadjaacuteratra mennek Syme-on eacutes a besenyők a tuumlrkoumlk foumlldjeacutere taacutemadd) tuumlrkoumlk visszateacuternek laacutetva a pusztulaacutest elkoumlltoumlznek mai hazaacutejukbaa) A koraacutebbi lakhelyuumlk neve Etel meg Kuumlzuuml ahol ma a besenyők eacutelnekb) a tuumlrkoumlk a besenyőktől elűzetve mai lak-helyuumlkre koumlltoumlztek

A paacuterhuzamossaacutegok alapjaacuten egy toumlrteacutenet rekonstruaacutelhatoacute amelyben a kazaacuter pol-gaacuterhaacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a kavarok csatlakoznak a magyarokhoz eacutes egyuumltt koumlltoumlz-nek a besenyők foumlldjeacutere Ez ismeacutetlődik a 39 eacutes 40 fejezetben aztaacuten a 40-ben koumlvet-kezik a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe valoacute koumlltoumlzeacutes toumlrteacutenete

Miutaacuten tehaacutet a kabarok beolvadtak a magyarsaacutegba onnantoacutel toumlrteacutenetuumlk maacuter a ma-gyarok toumlrteacutenete is Vagyis alapvetően a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak keacutet paacuterhuzamos toumlr-teacutenete aacutell előttuumlnk egy magyar (38 fejezet) eacutes egy kabar vaacuteltozatban (39ndash40 fejezetek)

160

Az utoacutebbi szerint az a kiinduloacutepont hogy a kabarok a kazaacuterok koumlzuumll szaacutermaz-tak Paacutertuumlteacutes387 taacutemadt a kormaacutenyzat388 ellen aminek koumlvetkezteacuteben belhaacuteboruacute toumlrt ki a kazaacuteroknaacutel389 A felkeleacutest leverteacutek a laacutezadoacutek egy reacuteszeacutet megoumllteacutek a toumlbbi pedig elmenekuumllt bdquoeacutes elmenveacuten letelepedtek a tuumlrkoumlkkel egyuumltt a besenyők foumlldjeacuten oumlsz-szebaraacutetkoztak egymaacutessal eacutes holmi kabaroknak nevezteacutek őketrdquo390 Miacuteg a 40 feje-zetben erről a koumlvetkező talaacutelhatoacute bdquoEacutes iacutegy egymaacutessal oumlsszeolvadvaacuten a kabarok a tuumlrkoumlkkel a besenyők foumlldjeacutere telepedtek lerdquo391

A kazaacuter belviszaacutely pontos reacuteszletei nem egyeacutertelműek nem tudjuk dataacutelni az ese-meacutenyt a lefolyaacutesaacuteroacutel is csak annyi bizonyos hogy a kazaacuter toumlrzsszoumlvetseacutegen beluumll ki-toumlrt hatalmi harcroacutel lehetett szoacute amelyen azonban az uralmat kezeacuteben tartoacute csoport uacuterraacute lett A vesztes feacutelnek taacutevoznia kellett Vaacuterady uacutegy eacutertelmezte a szoumlveget hogy a kazaacuter toumlrzsi konglomeraacutetumon beluumll a polgaacuterhaacuteboruacute csak a kabar toumlrzsoumln vagy toumlrzseken beluumll toumlrt ki eacutes az nem eacuterintette a kagaacutent a toumlbbi toumlrzset vagy toumlrzsi cso-portosulaacutest Erre a felteveacutesre azeacutert van szuumlkseacutege Vaacuteradynak hogy megmagyaraacutezza a kagaacuten mieacutert a kabar szaacutermazaacutesuacute Aacuterpaacutedot teszi fejedelemmeacute Nyilvaacutenvaloacute hogy a fellaacutezadt eacutes levert toumlrzsi vezetőt a nomaacuted vilaacutegban nem szokaacutes fejedelemnek kine-vezni392 Ha eltekintuumlnk ettől az előfelteveacutestől akkor a szoumlveg ilyen eacutertelmezeacutese eről-tetettnek tűnik

A felkeleacutes levereacutese utaacuteni esemeacutenyek menete nem egyeacutertelmű A 39 fejezet szerint bdquoelmentek eacutes letelepedtek a tuumlrkoumlkkel egyuumltt a besenyők foumlldjeacuten oumlsszebaraacutetkoztak egymaacutessalrdquo Ezek szerint a magyarok a kabarokkal egyuumltt vonultak arra a teruumlletre ahol a besenyők a 10 szaacutezadban eacuteltek ndash tehaacutet nyugati iraacutenyba ndash eacutes ott toumlrteacutent az bdquooumlsz-szebaraacutetkozaacutesrdquo A 40 fejezet uacutegy tűnik maacuteskeacuteppen adja vissza a toumlrteacutenteket bdquoEacutes iacutegy egymaacutessal oumlsszeolvadvaacuten a kabarok a tuumlrkoumlkkel a besenyők foumlldjeacutere telepedtek lerdquo Jenkins angol illetve Belke eacutes Soustal neacutemet fordiacutetaacutesaacuteban is előidejűseacuteget talaacutelunk azaz miutaacuten oumlsszeolvadtak azutaacuten laktak a besenyők foumlldjeacuten A szoumlveghelyet eacuterde-mes lenne uacutejboacutel nyelvtanilag alapos vizsgaacutelat taacutergyaacutevaacute tenni

Mindenesetre a tuumlrkoumlk azaz magyarok szerepe az esemeacutenyekben nem egyeacutertelmű Vajon mi lehetett a szerepuumlk a felkeleacutesben eacutes a belharcban Nyilvaacuten nem lehettek a felkelőkkel ellenseacuteges viszonyban hiszen akkor azok nem csatlakoznak hozzaacutejuk te-haacutet vagy semleges vagy pedig paacutertoloacute aacutellaacutesponton lehettek A maacutesik keacuterdeacutes hogy hol

387 ἀποστασία rsquosecession Aufstandrsquo388 αρχή rsquogovernment Herrschaft rsquo389 εμφύλιος πόλεμος rsquocivil war Stammeskriegrsquo390 bdquoCame and settled with the Turks in the land of the Pechenegs and they made friends with

one anotherrdquo Moravcsik Jenkins 1967 175 bdquokamen zu den Tuumlrken liessen sich mit ihnen im Land der Petschenegen nieder sie schlossen Freundschaft miteinanderrdquo Belke Soustal 1995 192ndash193 A neacutemet fordiacutetaacutesboacutel uacutegy tűnik hogy a laacutezadoacutek a tuumlrkoumlkhez mentek eacutes veluumlk egyuumltt telepedtek le a besenyők foumlldjeacuten holott nincs szoacute arroacutel hogy a tuumlrkoumlkhoumlz mentek volna

391 bdquoHaving thus combined with one another the Kabaroi dwelt with the Turks in the land of the Pechenegsrdquo Moravcsik Jenkins 1967 175 bdquoNachdem sie sich so zusemmengeschlossen hatten wohnten die Kabaren mit den Tuumlrken im Land der Petschenegenrdquo Belke Soustal 1995 193

392 Vaacuterady 1989 32

161

lakhattak azelőtt hogy a kabarokkal egyuumltt a besenyők foumlldjeacutere koumlltoumlztek Nyilvaacuten csak Kazaacuteriaacutehoz koumlzelebbi keleti teruumllet joumlhet szaacutemiacutetaacutesba

Ezen esemeacutenyek leiacuteraacutesa utaacuten maacuter a Boumllcs Leoacuteval koumltoumltt szoumlvetseacutegről eacutes a Simeon elleni hadjaacuteratroacutel majd a besenyő taacutemadaacutesroacutel eacutes a honfoglalaacutesroacutel esik szoacute Ez tehaacutet a magyarok toumlrteacutenete kabar szemszoumlgből Iacutegy eacuterthető hogy mieacutert a kabarok emelked-tek az első toumlrzs szintjeacutere

A kabarok neveacutevel nyelveacutevel toumlrzseik azonosiacutetaacutesaacuteval a magyar toumlrzsrendszerbe valoacute beilleszkedeacutesuumlkkel a kazaacuterok koumlzuumlli kivaacutelaacutes okaival eacutes idejeacutevel kiterjedt szak-irodalom foglalkozik melynek az aacutettekinteacutese most nem feladatunk393

Amennyiben oumlsszehasonliacutetjuk a keacutet toumlrteacutenetet eleacuteg szembeoumltlő kuumlloumlnbseacutegeket talaacutelunk A 38 fejezetben nincs szoacute kabarokroacutel eacutes a bulgaacuterokkal viacutevott harcokroacutel miacuteg a 39ndash40-ben nem szerepelnek Aacuterpaacuted előtti szemeacutelyek Nincs a kazaacuter kagaacuten sem megemliacutetve mint ahogy Leveacutedia eacutes Etelkoumlz sem a nyugati vaacutendorlaacutesra a honfoglalaacutes előtti kabarokkal koumlzoumls letelepedeacutes utal a besenyők foumlldjeacuten

Neacutehaacuteny koumlzoumls pontja azeacutert van a keacutet elbeszeacuteleacutesnek A magyarok mindkettő alap-jaacuten valahol a kazaacuterok koumlzeleacuteben eacutelhettek Leveacutedia Kazaacuteria koumlzeleacuteben talaacutelhatoacute il-letve a kabarok a magyarokkal egyuumltt telepedtek a besenyők foumlldjeacutere Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe vagy a besenyők foumlldjeacutere valoacute koumlltoumlzeacutest valamilyen kuumllső ok keacutenyszeriacutetette ki az egyik esetben a kangarndashszavartoi haacuteboruacute illetve a maacutesikban kazaacuteriai belvi-szaacutely A kazaacuteroknak mindkeacutet toumlrteacutenetben fontos szerep adatik Veacuteguumll mindkettőben a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg politikai rendszere alapos aacutetrendeződeacuteseacutenek vagyunk tanuacutei A 38 fejezet szerint a heacutet toumlrzsből aacutelloacute szoumlvetseacuteg Etelkoumlzbe toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutese utaacuten a kagaacutentoacutel kap fejedelmet tehaacutet magasabb politikai staacutetuszra tett szert miacuteg a kabar toumlrteacutenetben arroacutel van szoacute hogy a heacutet toumlrzshoumlz egy uacutejabb csatlakozik eacutes egy uacutej struk-tuacutera joumln leacutetre

Eddig a szakirodalomban a 39 eacutes 40 fejezet adatait felhasznaacuteltaacutek a 38 fejezet eacutertelmezeacuteseacuteneacutel Amennyiben keacutet kuumlloumln elbeszeacuteleacutest teacutetelezuumlnk fel akkor a kapcsoloacute-daacutesi pont a Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe koumlltoumlzeacutes illetve a besenyők foumlldjeacutere valoacute letelepedeacutes mozzanata Mindkettőt olyan hadi esemeacutenyek vaacuteltottaacutek ki amelyek Kazaacuteriaacutehoz koumlt-hetők kuumllső taacutemadaacutes azaz a kangar haacuteboruacute vagy belviszaacutely vagyis a kabar laacutezadaacutes Raacuteadaacutesul a kettő kombinaacutecioacuteja is elkeacutepzelhető Az addig szoros kazaacuter fuumlggeacutesben leacutevő magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg nagyobb reacutesze kuumllső taacutemadaacutes eacutesvagy belviszaacutely miatt nyu-gat feleacute huacutezoacutedott A kazaacuter kagaacuten miutaacuten konszolidaacuteloacutedott a helyzet uacutejboacutel alaacutevetette a laacutezadoacutekkal kiegeacuteszuumllt magyar toumlrzsszoumlvetseacuteget eacutes ilyenkor szokott sor keruumllni az addigi vezeteacutes levaacuteltaacutesaacutera Tehaacutet a kazaacuter kagaacuten Levedi helyett Aacuterpaacutedot nevezte ki a toumlrzsszoumlvetseacuteg eacuteleacutere Termeacuteszetesen a maacutesik szempont sem zaacuterhatoacute ki eacutes akkor a kangarndashszavartoi haacuteboruacute eacutes a kabar laacutezadaacutes eacutes csatlakozaacutes keacutet kuumlloumln toumlrteacuteneti ese-meacutenyre vonatkozik

A kazaacuterndashmagyar viszony a 7ndash9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenet egyik kulcskeacuterdeacutese eacutes a DAI 38 illetve 39 eacutes 40 fejezete ezt tuumlkroumlzi A magyarok a kazaacuterokkal egyuumltt har-coltak majd Levedi vajda kazaacuter előkelő houmllgyet kapott feleseacuteguumll eacutes Aacuterpaacutedot a kagaacuten

393 Ligeti 1986 359ndash360 531ndash533 Gyoumlrffy 1990 83ndash93 Neacutemeth 1991 261ndash266 Kristoacute 1996 149ndash158 Roacutena-Tas 1996 272ndash275 Toacuteth 1998 61ndash95

162

tette meg fejedelemmeacute aki dinasztiaacutet alapiacutetott a kazaacuter eredetű kabarok csatlakoztak a magyarokhoz eacutes az első toumlrzs szintjeacutere emelkedtek A kazaacuterndashmagyar viszony eacuter-telmezeacutese vitatott Az egyik vitathatoacute veacutelemeacuteny szerint Aacuterpaacuted a kabar toumlrzs vezető-jekeacutent dinasztiaacutet alapiacutetott miacuteg a maacutesik szerint a haacuteromeacuteves egyuumltt harcolaacuteson kiacutevuumll a magyarok sohasem voltak a kazaacuter kagaacuten alattvaloacutei A leggyakrabban olyan veacutele-meacutennyel talaacutelkozunk hogy a szoros fuumlggeacutes utaacuteni lazuloacute fennhatoacutesaacutegon aacutet vezetett az uacutet a magyarsaacuteg teljes oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteig394 A kazaacuterndashmagyar viszonyra azutaacuten eacuterdemes visszateacuterni amikor rendelkezeacutesre aacutell egy megbiacutezhatoacute kazaacuter toumlrteacuteneti monograacutefia eacutes kellő steppetoumlrteacuteneti haacutetteacuterrel koumlzeliacutetik meg a keacuterdeacutest395

A Ğayhānī-hagyomaacuteny a magyarokroacutel

A muszlim forraacutesok koumlzuumll a Ğayhānī-hagyomaacuteny az amelyik a legreacuteszletesebb be-szaacutemoloacutet őrizte meg a honfoglalaacutes előtti magyarsaacutegroacutel Al-Ğayhānī műve nem ma-radt raacutenk eacutes szoumlvege csak keacutesőbbi szerzők aacutetirataiboacutel rekonstruaacutelhatoacute A Ğayhānī-hagyomaacutenyhoz tartozoacute muszlim forraacutesmunkaacutek tereacuten az első fontos leacutepeacutest Kuun Geacuteza tette meg amikor A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői ciacutemű gyűjtemeacutenyes koumltetben az eredeti szoumlvegeket magyar fordiacutetaacutes kiacuteseacutereteacuteben koumlzzeacutetette 1900-ban396 Kmoskoacute Mihaacutely Kuun Geacuteza munkaacutejaacutenak aacutetdolgozaacutesaacutet vette tervbe Ennek soraacuten felismerte hogy a magyarsaacuteg kialakulaacutesa elvaacutelaszthatatlan az euraacutezsiai steppe toumlrteacuteneteacutetől s ezeacutert oumlsszegyűjtoumltte eacutes feldolgozta a nomaacuted neacutepek kora koumlzeacutepkori toumlrteacuteneteacutere vo-natkozoacute muszlim eacutes sziacuter forraacutesokat Az 1931-ben elhunyt szerző műve keacuteziratban maradt fenn E monumentaacutelis munka publikaacutelaacutesa elkezdődoumltt a foumlldrajzi irodalom haacuterom koumltete 1997-ben 2000-ben eacutes 2007-ben jelent meg397

A maacutesik meghataacuterozoacute jelentőseacutegű kutatoacute Czegleacutedy Kaacuteroly volt aki az 1950-es eacutevektől kutatta a muszlim szerzők forraacutesadatait Előszoumlr Kmoskoacute keacutezirataacutenak fel-dolgozaacutesaacutet veacutegezte el398 azonban az akkori politikai viszonyok nem tetteacutek lehetőveacute

394 A keacuterdeacutes legutoacutebbi oumlsszefoglalaacutesa Toacuteth 2000 637ndash654395 A kazaacuterndashmagyar viszonyra analoacutegiaacutekeacutent eacuterdemes ideacutezni Gardīzī kirgiz toumlrteacuteneteacutet bdquohellipE vita

koumlzben azt a (bizaacutenci) koumlvetet (Saqlāb) megoumllte s iacutegy nem volt maacutes haacutetra mint hogy annak a főnoumlknek a saqlāb-ok koumlzuumll el kellett mennie Onnan eltaacutevozva a Hazar-okhoz ment A Hazar Hāqān megbecsuumllte őt amiacuteg meg nem halt de mikor maacutesik hāqān keruumllt troacutenra rossz sziacutevvel volt iraacutenyaacuteban s iacutegy nem volt maacutes haacutetra mint hogy onnan is el kellett mennie s Bašğirt-hoz ment Ez a Bašğirt a hazar-ok nagyjai koumlzuumll volt egy feacuterfi lakoacutehelye a hazar-ok eacutes a kīmāk-ok koumlzoumltt volt keacutetezer lovassal Ezutaacuten a hazar hān Bašğirt-hoz kuumlldoumltt valakit azzal az uumlzenettel hogy azt a Saqlāb-ot pedig űzd el Ő a saqlāb-bal beszeacutelt eacutes a saqlāb Hrzī (Toġuz oġuz) tar-tomaacutenyba ment mert koumlzte eacutes koumlztuumlk rokonsaacuteg volt Midőn uacutetkoumlzben egy helyre eacutert amely a Kīmāk s Toġuz oġuz koumlzoumltt volt a hāqān sajaacutet toumlrzseacutevel a viszony rosszra fordult Hogy duumlheacutet rajtuk kitoumlltse leoumlldoumlsteacutek őkethelliprdquo HKIacuteF 25ndash26 Egy maacutesik fontos forraacutes amely betekinteacutest enged Kazaacuteria viszonyaiba a Schechter-feacutele szoumlveg amely Hunyadi Laacuteszloacute fordiacutetaacutesaacuteban aacutell rendelkezeacutesre Hunyadi 2001 162ndash175 Egy eacutertelmezeacutesi kiacuteseacuterlet Roacutena-Tas 2001 18ndash25

396 Kuun 1900 167ndash173 195397 Kmoskoacute I1 2 3398 Czegleacutedy 1954 19ndash91

163

Kmoskoacute tudomaacutenyos munkaacutessaacutegaacutenak kiadaacutesaacutet Czegleacutedy Kaacuteroly az 1980-as eacutevekig szaacutemos tanulmaacutenyban foglalkozott a honfoglalaacutes előtti magyarsaacutegra eacutes a maacutes nomaacuted neacutepekre vonatkozoacute muszlim forraacutesokkal399 Az 1958 oacuteta neacutegy kiadaacutesban is megje-lentetett Gyoumlrffy aacuteltal szerkesztett forraacutesgyűjtemeacutenyben (A magyarok elődeiről eacutes a honfoglalaacutesroacutel) Czegleacutedy a Ğayhānī-hagyomaacutenyhoz tartozoacute toumlbb szerző magyarok-kal kapcsolatos passzusainak uacutej fordiacutetaacutesaacutet tette koumlzzeacute400 A magyarokra vonatkozoacute muszlim forraacutesok uacutejabb fordiacutetaacutesai keacuteszuumlltek el a Kristoacute Gyula szerkeszteacuteseacuteben meg-jelent A honfoglalaacuteskor iacuterott forraacutesai ciacutemű koumltetben401

Ezek az előzmeacutenyek tetteacutek lehetőveacute a Ğayhānī-hagyomaacuteny uacutej rekonstrukcioacute-jaacutet A hagyomaacutenyhoz tartozoacute legfontosabb szerzők keacuteziratainak szoumlvegellenőrzeacutese utaacuten a szerzők mondatait beszaacutemozva azokat filoloacutegiai eacutes toumlrteacuteneti kommentaacuterok koumlvetteacutek402

Ez utoacutebbiak elkeacutesziacuteteacuteseacuteneacutel haacuterom szakteruumllet eredmeacutenyei keruumlltek feldolgozaacutesra 1 A muszlim civilizaacutecioacute ismerete alapjaacuten lehetseacuteges a forraacutesok eacuterteacutekeleacuteseacuteneacutel kiszűrni azokat a kulturaacutelis jegyeket amelyek sajaacutetosan befolyaacutesoltaacutek a szerzők laacutetaacutesmoacutedjaacutet Peacuteldakeacutent emliacutethető a nomaacuted jelző hasznaacutelata az egyes muszlim szerzők arab szouml-vegeiben Ebben az esetben az interpretaacutecioacutejuk egyeacutertelműen a beduin teveacutes noma-dizmusra vonakozott eacutes nem a belső-aacutezsiai steppei vaacuteltozatra403 2 A maacutesik leacutenyeges szakteruumllet az euraacutezsiai steppeoumlv civilizaacutecioacuteja amelynek a magyarsaacuteg reacutesze volt Ezeacutert a koumlzeacutepkori nomaacutedok gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis eacuteleteacutenek ismerete elenged-hetetlenuumll szuumlkseacuteges a korai magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutenek tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz404 3 Veacuteguumll a korai magyar toumlrteacutenet kutataacutesi eredmeacutenyeinek ismerete is alapvető egy ilyen jellegű feldolgozaacuteshoz405

A 10 szaacutezadi Szaacutemaacutenida udvarban haacuterom kuumlloumlnboumlző generaacutecioacutehoz tartozoacute al-Ğayhānī nevű veziacuterről tudunk Feltehetőleg a 913-ban kinevezett eacutes a 922-ben Ibn Faḍlānnal is kapcsolatba keruumllt veziacuter iacuterta a foumlldrajzi munkaacutet amelyet fia eacutes unokaacuteja talaacuten aacutetdolgozott A 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben al-Muqaddasī egy heacutetkoumltetes műről eacutes annak egy roumlvidiacutetett vaacuteltozataacuteroacutel adott hiacutert amit bevallaacutesa szerint maga is laacutetott406

Al-Ğayhānī foumlldrajzi munkaacuteja megiacuteraacutesa soraacuten felhasznaacutelta Ibn Hurdādbih műveacutet illetve mint a Szaacutemaacutenida udvar veziacuterje rendelkezeacuteseacutere aacutelltak a diplomaacuteciai jelenteacute-sek eacutes maga is fogadott koumlvetseacutegeket eacutes rendszeresen kikeacuterdezte meacuteg a kereskedőket is raacuteadaacutesul az iszlaacutem elterjeszteacutese a Szaacutemaacutenida teruumlletekkel szomszeacutedos steppeacuteken ami a toumlroumlk toumlrzsek iszlamizaacutecioacutejaacuteval jaacutert a Szaacutemaacutenida politika legfontosabb ceacutelki-tűzeacutesei koumlzeacute tartozott Ezeacutert a steppeacuteről eacutes az ott lakoacute toumlrzsekről neacutepekről pontos informaacutecioacutekra volt szuumlkseacuteg A Kelet-Euroacutepaacuteban eacutelő neacutepekre vonatkozoacute leiacuteraacutesaacuteban al-Ğayhānī vilaacutegos foumlldrajzi rendszer szerint haladt előszoumlr a Volga menteacuten eacutelő

399 Magyar nyelvű cikkeinek gyűjtemeacutenyes kiadaacutesa Czegleacutedy MŐT400 MEH 86ndash89401 HKIacuteF 29ndash48402 Zimonyi 2005403 Zimonyi 2005 122ndash124404 Zimonyi 1995 65ndash75 2002 99ndash109 2011 98ndash105405 Zimonyi 1999 29ndash43 2005b 87ndash102 2007ndash2008 261ndash270406 Zimonyi 2005 13ndash19

164

neacutepeket iacuterta le deacutelről eacuteszakra haladva kazaacuterok burtaacuteszok volgai bulgaacuterok majd a Dnyeper menti neacutepeket deacutelről eacuteszaki iraacutenyba haladva magyarok szlaacutevok ruszok veacute-guumll az Eacuteszak-Kaukaacutezusban eacutelő alaacutenok eacutes szariacuter nevű neacutep leiacuteraacutesa zaacuterta a sort Ezeknek a kelet-euroacutepai neacutepeknek a leiacuteraacutesaacutenaacutel azonos seacutemaacutet hasznaacutelt a szerző amely nagyjaacute-boacutel ugyanazokat a teacutemaacutekat eacuterintette foumlldrajzi helyzetuumlk politikai-uralmi viszonyaik vallaacutes eacuteletmoacuted kereskedelmi aacuterucikkeik407

Al-Ğayhānī foumlldrajzi műve elveszett iacutegy ezt csak arab perzsa eacutes toumlroumlk nyelvű munkaacutekboacutel rekonstruaacutelhatjuk Az arabul iacuteroacute szerzők koumlzuumll a koumlvetkezők tartoznak ehhez a hagyomaacutenyhoz a feltehetőleg a 10 szaacutezadban alkotoacute Ibn Rusta a 11 szaacutezad-ban Andaluacuteziaacuteban eacutelt al-Bakrī a szeldzsuumlk Malik Šāhnak (1072ndash1092) eacutes utoacutedainak udvari orvosa al-Marwazī valamint az 1273ndash1331 koumlzoumltt eacutelt sziacuteriai Abū-l-Fidāʾ aki al-Bakrī műveacutet kivonatolta Perzsa nyelven egyreacuteszt a 982-ben oumlsszeaacutelliacutetott ismeret-len szerzőjű Ḥudūd al-ʿālam őrzoumltt meg reacuteszleteket al-Ğayhānī műveacuteből Maacutesreacuteszt Gardīzī 1052 koumlruumll iacutert munkaacuteja foglalja magaacuteban a leghosszabb leiacuteraacutest408

Al-Ğayhānī munkaacutejaacutenak rekonstruaacutelaacutesaacuteban al-Marwazī Ibn Rusta Gardīzī nyuacutejt-jaacutek az alapot amely kiegeacutesziacutethető al-Bakrī magyar fejezeteacutevel eacutes a Ḥudūd al-ʿālam aacutetfogalmazaacutesaival Al-Marwazī munkaacuteja igen koumlzkedvelt volt eacutes ezzel magyaraacutezhatoacute hogy a 13 szaacutezadban ʿAwfī lefordiacutetotta perzsaacutera Erről maacutesolt keacutesőbb a 15 szaacutezad-ban Šukrallāh amelyről toumlroumlk fordiacutetaacutes is keacuteszuumllt Ez utoacutebbit maacutesoltaacutek meacuteg tovaacutebbi toumlroumlk szerzők is

A kiadaacuteson tuacutel a keacuteziratokat is eacuterdemes a nevek kapcsaacuten aacutetneacutezni409 Iacutegy deruumllt ki hogy a szakirodalomban elfogadott مجغر mğġr alak helyett legtoumlbbszoumlr مجفر mğfr -mḥfr forma olvashatoacute a forraacutesokban aminek haacutettereacuteben egy arab eredetű neacutep محفرetimoloacutegia rejtőzik Ebből alakult ki aztaacuten egy legendaacutes elbeszeacuteleacutes bdquoa leaacutesott foumlldrdquo-ről eacutes annak lakoacuteiroacutel410 A keacuteziratok tanulmaacutenyozaacutesaacutenak maacutesik fontos eredmeacutenye hogy Minorsky szoumlvegolvasataacutet eacutes az ebből koumlvetkező toumlrteacuteneti megaacutellapiacutetaacutesaacutet pontosiacute-tani lehetett Minorsky ʿAwfī egyik keacutezirataacuteboacutel a szlaacutevok eacutes a magyarok koumlzoumltti harc okaacutet a vallaacutesi kuumlloumlnbseacutegben (در دين dar dīn) talaacutelta meg A paacuterhuzamos szoumlveghelyek alapjaacuten a helyes olvasat وروس wa rūs azaz a magyarok a szlaacutevok eacutes a ruszok ellen harcoltak411

A Ğayhānī-hagyomaacuteny szoumlvegeacutenek reacutetegzettseacutegeacutet kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen iacuteteacutelteacutek meg Kmoskoacute szerint Ibn Rusta szoumlvegeacutenek eleje eacutes veacutege egy 9 szaacutezadi szerzőtől ered a koumlzepe (8 12 13 14 paragrafus) pedig al-Ğayhānī betoldaacutesa Emellett leacutetezik egy olyan felfogaacutes amely haacuterom reacuteteget kuumlloumlniacutet el egy korait amelyhez az első mondat tartozik eacutes egyben ez a magyarok Volga-videacuteki szaacutellaacutesteruumlleteacutere utalna a koumlzeacutepső reacute-teg a honfoglalaacutes előtti aacutellapotot tuumlkroumlzi veacuteguumll egy keacutesei amely a Kaacuterpaacutet-medenceacutere

407 Zimonyi 2005 29408 Zimonyi 2005 20ndash27409 A keacutesei szerzők al-Bakrī Abū-l-Fidā Muḥammad Kātib eacutes Ḥāğğī Halīfa eseteacuteben csak a ki-

adaacutesok aacutelltak rendelkezeacutesemre410 A ḥafara rsquoaacutesnirsquo szoacuteboacutel magyaraacutezhatoacute az arab szerző aacuteltal kitalaacutelt neacutepetimoloacutegia Zimonyi 2005

50ndash57411 Zimonyi 2005 231ndash232

165

utalna Czegleacutedy alapvetően egyseacutegesnek tekintette a szoumlveget egyeduumll Ibn Rusta ka-zaacuterndashmagyar viszonyra toumlrteacutenő utalaacutesaacutet tartotta egy koraacutebbi reacutetegbe sorolhatoacutenak412

Egy uacutej oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutes első leacutepeacutesekeacutent tehaacutet rekonstruaacutelni szuumlkseacuteges az alapredakcioacutet Maacuter itt vilaacutegossaacute vaacutelt azonban hogy az alapszoumlvegnek volt egy roumlvid vaacuteltozata amelyet kiegeacutesziacutetettek eacutes iacutegy joumltt leacutetre a hosszabb redakcioacute A roumlvid vaacuteltozat normaacutel betűtiacutepussal szedett miacuteg a hosszabb verzioacute kiegeacutesziacuteteacutesei kurziacutevak Az alapre-dakcioacutet meacuteg legalaacutebb keacutetszer aacutetdolgoztaacutek melynek soraacuten uacutejabb betoldaacutesokkal egeacute-sziacutetetteacutek ki a szoumlveget Ezeken beluumll haacuterom tiacutepust kuumlloumlnboumlztettem meg Az alaacutehuacutezott reacuteszeket a hagyomaacuteny maacutes azonosiacutethatoacute helyeacuteről maacutesoltaacutek be a keacutesei szerzők illetve maacutesoloacutek A kurzivaacutelt eacutes alaacutehuacutezott mondatok forraacutesait filoloacutegiai eacutes toumlrteacutenetfoumlldrajzi meggondolaacutesok alapjaacuten tudjuk azonosiacutetani Ezek bizonyaacutera 895 előtt a magyarok-naacutel megfordult muszlim kereskedőktől szaacutermazhattak Veacuteguumll azokat a betoldaacutesokat amelyeknek az eredeteacutet ez idő szerint nem tudjuk azonosiacutetani feacutelkoumlveacuterrel jeloumlltem

A legkoraacutebbi rekonstruaacutelhatoacute szoumlvegstruktuacutera a koumlvetkező1 MğfrMḥfr2 A besenyők orszaacutega eacutes a bulgaacuterok koumlzeacute tartozoacute ʾsklek orszaacutega koumlzoumltt van a

magyarok hataacuterai koumlzuumll az első hataacuter3 A magyarok a turkok egyik neacutepe4 Főnoumlkuumlk 20 ezer lovas eacuteleacuten vonul5 Főnoumlkuumlk neve kndh Ez a neacutev kiraacutelyuk ciacuteme Ugyanis annak az embernek a

neve aki a kiraacutelyi hatalmat gyakorolja foumlloumlttuumlk Ğlh Minden magyar azt teszi amit a Ğlhnak nevezett főnoumlkuumlk parancsol nekik a haacuteboruacute dolgaacuteban a veacutedelemben eacutes maacutes dolgokban

6 Saacutetorlakoacute neacutep Egyuumltt vaacutendorolnak a friss eacutes bőseacuteges fűvel7 Orszaacuteguk szeacuteles meacuterete eleacuteri a szaacutez farszakhszor szaacutez farszakhot8 Orszaacuteguk egyik hataacutera a Rūm-tengert eacuteri Ebbe a tengerbe keacutet folyoacute oumlmlik Ezek

koumlzuumll az egyik nagyobb mint a Ğayhūn A magyarok lakoacutehelyei e keacutet folyoacute koumlzoumltt vannak Amikor eljoumlnnek a teacuteli napok mindegyikuumlk a keacutet folyoacute koumlzuumll a hozzaacute koumlzelebb levő folyoacutenaacutel telepszik meg Ott toumlltik a telet halakat fogva a folyoacuteboacutel Ott a legmeg-felelőbb szaacutemukra a teacuteli szaacutellaacutes

(Al-Bakrī Orszaacuteguk egyik hataacutera Rūm [Bizaacutenc] orszaacutegaacutehoz csatlakozik)24 a maacutesik a sivataggal szomszeacutedos hataacuterukon hegyseacuteg van amelyben Aīn nevű

neacutep szaacutell meg Nekik lovaik laacutebasjoacuteszaacutegaik eacutes szaacutentoacutefoumlldjeik vannak Ennek a hegy-seacutegnek az alsoacute reacuteszeacuten a tenger partjaacuten az Uġūna nevű neacutep lakik ők kereszteacutenyek s az iszlaacutemnak Tiflīs videacutekeacutehez csatlakozoacute orszaacutegaival hataacuterosak ez Armeacutenia első hataacutera Ez a hegyseacuteg addig terjed amiacuteg al-Bāb wa-l-Abwāb foumlldjeacutehez nem eacuter s a kazaacuterok or-szaacutegaacutehoz csatlakozik

9 Ami azt a Ğayḥūnt illeti amely balra van tőluumlk a saqlāb[ok] oldalaacuten ott van egy neacutep a rūmok (bizaacutenciak) koumlzuumll akik mind kereszteacutenyek nndrnak nevezik őket Ők toumlbben vannak mint a magyarok de gyengeacutebbek

10 A keacutet folyoacute neve Dūnā eacutes Atil Amikor a magyarok a folyoacute partjaacuten vannak eze-ket a nndrokat laacutetjaacutek

412 Zimonyi 2005 31ndash33

166

11 A nndrok foumlloumltt a folyoacute partjaacuten egy nagy hegyseacuteg van eacutes a folyoacute ennek a hegy-seacutegnek az oldala menteacuten joumln A hegyseacuteg moumlgoumltt van egy neacutep a kereszteacutenyek koumlzuumll Őket Mrwātnak hiacutevjaacutek Koumlzoumlttuumlk eacutes a nndrok koumlzoumltt tiacuteznapi jaacuteroacutefoumlld van Ők nagy leacutelek-szaacutemuacute neacutep Ruhaacutezatuk emleacutekeztet az arabok ruhaacutezataacutera turbaacutenboacutel ingből eacutes kabaacutet-boacutel aacutell Szaacutentoacutefoumlldjeik eacutes szőlőik vannak mert vizeik a foumlld sziacuteneacuten folynak Foumlld alatti csatornaacuteik nincsenek

12 A magyarok orszaacutega bővelkedik faacutekban Talaja nedves 13 Szaacutentoacutefoumlldjeik vannak14 A veluumlk szomszeacutedos ṣaqālibakat eacutes rūsokat legyőzik foglyokat ejtenek koumlzuuml-

luumlk a foglyokat Rūmba viszik s ott eladjaacutek őket14 (Ibn Rusta vaacuteltozata 14ndash17) Az oumlsszes veluumlk szomszeacutedos ṣaqāliba foumlloumltt győ-

zelmet aratnakSuacutelyos eacutelelmiszer-ellaacutetmaacuteny nyuacutejtaacutesaacutera koumltelezik őket eacutes rabokkeacutent tartjaacutek

őket15 A magyarok tűzimaacutedoacutek16a Megtaacutemadjaacutek a ṣaqālibakat s addig viszik a foglyokat a tengerparton amiacuteg

Rūm orszaacutegaacutenak (Bizaacutenc) egy kikoumltőjeacutehez el nem jutnak amelyet Krhnek nevez-nek

17 Azt mondjaacutek hogy a kazaacuterok reacutegebben aacuterokkal vetteacutek koumlruumll magukat a magyarok eacutes maacutes az orszaacutegukkal szomszeacutedos neacutepek ellen

16b Amikor a magyarok a foglyokat Krhbe viszik a rūm(ok bizaacutenciak) eleacute-buumlk mennek s ott vaacutesaacutert tartanak A rabszolgaacutekeacutert csereacutebe rūmī (bizaacutenci) brokaacute-tot gyapjuacuteszőnyeget eacutes maacutes rūm (bizaacutenci) aacuterut vesznek

18 A magyarok szemrevaloacute szeacutep kuumllsejű eacutes nagy testű emberek20 Vagyonosak eacutes szembetűnően gazdagok amit kereskedelmuumlknek koumlszoumlnhet-

nek19 Ruhaacutejuk brokaacutet fegyvereik ezuumlsttel vannak kiverve eacutes gyoumlnggyel berakot-

tak21 Aacutellandoacutean portyaacutera mennek a saqlābok ellen22 A magyaroktoacutel a saqlābokig tiacuteznapi jaacuteroacutefoumlldnyi uacutet van A saqlābok hataacutervideacute-

keihez koumlzel egy vaacuteros van amelyet Wāntītnak hiacutevnak23 A leaacutenykeacutereacutes alkalmaacuteval naacuteluk az a szokaacutes hogy amikor a leaacutenyt megkeacuterik

veacutetelaacuterat visznek a leaacuteny gazdagsaacutegaacutenak araacutenyaacuteban toumlbb vagy kevesebb aacutellatot Amikor a veacutetelaacuter meghataacuterozaacutesaacutera oumlsszeuumllnek a leaacuteny atyja a vőlegeacuteny atyjaacutet sa-jaacutet haacutezaacuteba viszi eacutes mindent oumlsszegyűjt amije csak van coboly- hermelin- moacute-kus- nyestpreacutemből eacutes roacutekamaacutelboacutel a brokaacutet ruhahuzatokkal eacutes mindenfeacutele bőrrel egyetemben tiacutez bőrruhaacutera valoacutet [Mindezt] egy szőnyegbe goumlngyoumlliacuteti eacutes a vőle-geacuteny atyjaacutenak lovaacutera koumltoumlzi majd hazakuumlldi őt Akkor az mindent elkuumlld neki [a leaacuteny atyjaacutenak] amire csak szuumlkseacuteg van az előre megaacutellapiacutetott veacutetelaacuterhoz aacutellatot peacutenzt ingoacutesaacutegot eacutes akkor hazaviszik a leaacutenyt

25 Teacutelen a magyarok megtaacutemadjaacutek őket (szlaacutevokat)413

413 Zimonyi 2005 273ndash275

167

A szoumlveg feleacutepiacuteteacuteseacutenek a rekonstrukcioacutejaacuteban segiacutetseacuteguumlnkre volt hogy Ibn Rusta mű-veacutenek a keacutezirataacuteban az egyes reacuteszek koumlzoumltti elkuumlloumlniacuteteacutesre elvaacutelasztoacutejelet talaacutelunk Ezek a koumlvetkező helyeken fordulnak elő az 5 paragrafuson beluumll a gyula ciacutem meg-adaacutesa eacutes a funkcioacuteja leiacuteraacutesa koumlzeacute keruumllt az elvaacutelasztoacutejel A maacutesodik a 15 paragrafus előtt a harmadik pedig a 17 előtt van

Az alapszoumlvegnek a kezdete eacutes a veacutege a legseacuteruumlleacutekenyebb tehaacutet ott lehet vaacuterni a legtoumlbb probleacutemaacutet Az alapszoumlveg első mondataacutenak megaacutellapiacutetaacutesa sem tűnik egy-szerű feladatnak

A 2 paragrafusban leiacutert szoumlveg (Ibn Rusta Gardīzī eacutes al-Bakrī munkaacuteiban) amely a magyarsaacuteg hataacuteraacutet a Volgaacutetoacutel keletre keresi nem illik a keacutesőbbi foumlldrajzi keacutepbe ezeacutert inkaacutebb az felteacutetelezhető hogy az al-Marwazī eacutes Abū-l-Fidāʾ műveacuteben fennma-radt első mondat ndash azaz a magyarok a toumlroumlkoumlk egyik fajtaacuteja ndash lehetett az alapszoumlveg első mondata Ez Ibn Rusta eacutes Gardīzī 3 paragrafusa tehaacutet koumlzvetlenuumll a besenyők eacutes a volgai bulgaacuterok eszkil toumlrzse koumlzoumltti magyar hataacuterra utaloacute mondat utaacuten koumlvetke-zik A magyarok toumlroumlk voltaacutera a Ḥudūd al-ʿālam-ban is van koumlzvetlen utalaacutes mivel az ismeretlen szerző a magyar fejezetet a Volgaacutetoacutel keletre lakoacute toumlroumlk nyelvű neacutepekről iacutert leiacuteraacutesok koumlzeacute helyezte

A 2 eacutes 3 paragrafus tehaacutet tartalmilag oumlsszekapcsolhatoacute hiszen a magyarok Volgaacuten tuacuteli hataacutera eacutes toumlroumlk voltuk egymaacutesboacutel koumlvetkezik Ha mindehhez hozzaacutetesszuumlk hogy al-Ğayhānī a magyar neacutepnevet oumlsszekoumltoumltte egy neacutepetimoloacutegiaacutes (bdquoleaacutesott foumlldrdquo) toumlr-teacutenettel amelyet a Volga koumlzeacutepső folyaacutesa eacutes az Uraacutel hegyseacuteg koumlzeacute lokalizaacutelhatunk ak-kor a betoldaacutes motiacutevumai is kezdenek felsejleni Persze a Volgaacuten tuacutel a 10 szaacutezad ele-jeacuten eacutelt egy magyar toumlredeacutek is amely az egeacutesznek toumlrteacuteneti alapot is adott Mindezek alapjaacuten tehaacutet a Volgaacutetoacutel keletre leacutevő magyar hataacuter emliacuteteacutese moumlgoumltt nem valami ko-raacutebbi toumlrteacuteneti vonatkozaacutest hanem eacuteppen ellenkezőleg kortaacuters vagy inkaacutebb keacutesőbbi azaz 10 szaacutezad eleji informaacutecioacutet sejthetuumlnk

Ezutaacuten azonban al-Marwazī az orszaacuteg kiterjedeacuteseacutere vonatkozoacute adatot koumlzli amely a toumlbbi paacuterhuzamos helyen (Ibn Rusta Gardīzī Ḥudūd al-ʿālam eacutes al-Bakrī) a 7 pa-ragrafus alatt szerepel Ebből a koumlvetkezteteacutes egyeacutertelmű al-Marwazī oumlnkeacutenyesen megvaacuteltoztatta az alapszoumlveget eacutes az orszaacuteg kiterjedeacuteseacutere vonatkozoacute mondatot az eredeti helyeacuteről kiemelte eacutes előrehozta Ezt bizonyiacutetja hogy naacutela a 6 paragrafus utaacuten a rekonstrukcioacutenk szerinti 8 koumlvetkezik

Ugyanezen a helyen al-Bakrī a magyarok baacutelvaacutenyimaacutedaacutesaacutet emliacuteti miacuteg Abū-l-Fidāʾnaacutel az eredeti tűzimaacutedaacutes szerepel Ibn Rusta eacutes Gardīzī ugyancsak emliacuteteacutest tesz a 15 paragrafus alatt a tűzimaacutedaacutesroacutel de ott az egyeacutertelműen betoldaacutes amely meg-zavarja a szoumlvegoumlsszefuumlggeacutest Nem tudjuk eldoumlnteni hogy ez az informaacutecioacute benne lehetett-e az alapredakcioacuteban eacutes ha ott szerepelt akkor azon beluumll hol volt a helye Mindenesetre pillanatnyilag inkaacutebb az a felteveacutes laacutetszik megalapozottabbnak hogy nem volt benne az alapszoumlvegben hanem talaacuten a szlaacutev fejezetből keveredett ide ahol pontosan ugyanez az eacutertesuumlleacutes olvashatoacute

Az alapszoumlveg maacutesodik mondata a 4 paragrafus lehetett ami a magyarsaacuteg 20 ezer lovasaacuteroacutel tudoacutesiacutet s amelyet Ibn Rusta Gardīzī a Ḥudūd al-ʿālam eacutes al-Marwazī is megőrzoumltt

168

Ezutaacuten pedig a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg fejedelmeiről szoacuteloacute 5 paragrafus koumlvet-kezett Ezen beluumll toumlbb vaacuteltozatot kuumlloumlniacutethetuumlnk el Csak az egyik fejedelem szere-pel a hiaacutenyos vaacuteltozatokban amelyeket egyreacuteszt al-Marwazī eacutes al-Bakrī műveiben szereplő adatok keacutepviselnek azzal hogy csak a kuumlnde ciacutemet adjaacutek meg maacutesreacuteszt a Ḥudūd al-ʿālam ahol csupaacuten a gyula tisztseacutegneacutev szerepel A roumlvid vaacuteltozatban tehaacutet mindkeacutet fejedelem ciacuteme megvolt amelyet Ibn Rusta eacutes Gardīzī 5 paragrafusaacutenak első reacutesze keacutepvisel Emellett leacutetezett az Ibn Rusta eacutes Gardīzī aacuteltal megőrzoumltt hosszabb vaacuteltozat a magyarok a gyula parancsait koumlvetik Ezt taacutemasztja alaacute hogy Ibn Rusta szoumlvegeacuteben egy elvaacutelasztoacute jellel tudatja hogy toumlbblet koumlvetkezik

A 6 paragrafusban szoacute esik a magyarsaacuteg kupolaacutes saacutetraacuteroacutel eacutes a nomadizaacuteloacute eacutelet-moacutedjaacuteroacutel azaz hogy a fűvel egyuumltt vonulnak amely szoacute szerinti egyezeacutes Ibn Rusta eacutes al-Marwazī eseteacuteben miacuteg al-Bakrī a beduin eacuteletmoacuted szoacutehasznaacutelataacuteval egyezően kiegeacutesziacuteti illetve megvaacuteltoztatja az alapszoumlveget Gardīzī nem szoacutel a saacutetrakroacutel eacutes csu-paacuten fuumlves teruumlleteket emliacutet azaz kihagy a szoumlvegből a megmaradt mondatokat pedig kisseacute aacutetfogalmazza A Ḥudūd al-ʿālam szerzője ugyanakkor ezt a reacuteszt elhagyta

A 7 paragrafusban megaacutellapiacutetjaacutek hogy orszaacuteguk nagy kiterjedeacutesű eacutes megadjaacutek annak meacutereteacutet szaacutezszor szaacutez farszakh Ibn Rusta a teljes alapszoumlvegből elhagyta a meacuteretre vonatkozoacute adatokat al-Bakrī eacutes a Ḥudūd al-ʿālam csak a szaacutemadatot őrizte meg Az utoacutebbi munka szerzője oumlnkeacutenyesen az egyik szaacutez farszakhot szaacutezoumltvenre emelte A hosszabb vaacuteltozatot Gardīzī eacutes al-Marwazī hagyomaacutenyozta raacutenk azonban al-Marwazī ezt a mondatot kiemelte eredeti helyeacuteről eacutes a maacutesodik mondatkeacutent il-lesztette a szoumlvegeacutebe

A 8 paragrafus szinteacuten egy roumlvid eacutes egy hosszuacute vaacuteltozatot tartalmaz A roumlvid vaacutel-tozatot al-Marwazī szoumlvege keacutepviseli amelyben szoacute esik a magyarok Rūm-tenger parti hataacuteraacuteroacutel a tengerbe oumlmlő keacutet folyoacuteroacutel amelyek koumlzuumll az egyik nagyobb mint a Ğayḥūn eacutes hogy a magyarok lakoacutehelyei a keacutet folyoacutenaacutel vannak Csupaacuten az első in-formaacutecioacutet tartalmazza al-Bakrī munkaacuteja de ott is a tenger kifejezeacutest kicsereacutelte az orszaacuteg szoacutera majd utaacutena elhagyja a magyarokra vonatkozoacute fejezetet eacutes ugyanennek a hagyomaacutenynak a kazaacuterokra vonatkozoacute leiacuteraacutesaacuteboacutel vett reacuteszt illeszti hozzaacute eacutes ezzel naacutela be is fejeződik a magyar fejezet Ibn Rusta eacutes Gardīzī al-Marwazīval megegyező moacutedon ideacutezi a tudoacutesiacutetaacutest majd ezutaacuten koumlvetkezik egy kiegeacutesziacuteteacutes ami a hosszabb vaacuteltozatot keacutepviseli Ebben szerepel hogy teacutelen a magyarok valamelyik folyoacutehoz huacute-zoacutednak eacutes ott halaacutesznak s ez aacuteltal biztosiacutetjaacutek a megeacutelheteacutest Ennek a hosszabb vaacutelto-zatnak a maacutesodik reacuteszeacutet meacuteg megőrizte a Ḥudūd al-ʿālam neacutehaacuteny reacuteszlet aacutetdolgozaacute-saacuteval amelyek koumlzuumll a ruszok emliacuteteacutese keacutesei kiegeacutesziacuteteacutesnek tűnik

Azutaacuten az alapszoumlvegben a 10 paragrafus joumlhetett amelyre al-Marwazī szoumlvegeacuteből koumlvetkeztethetuumlnk ugyanis ott a 8 paragrafus roumlvid vaacuteltozata szerepel majd logiku-san megnevezi a keacutet maacuter koraacutebban emliacutetett folyoacutet Ibn Rusta eacutes Gardīzī a hosszabb vaacuteltozatot őrizte meg Ennek elleneacutere Ibn Rusta az alapszoumlvegben megleacutevő folyoacutene-veket kihagyta Gardīzī pedig a 8 paragrafus hosszabb vaacuteltozata utaacuten egy kiteacuterőt tesz Előszoumlr az egyik folyoacute kapcsaacuten a 9 paragrafus alatt hiacutert ad a نندر nndr azaz a dunai bulgaacuter neacutepről majd ezutaacuten koumlvetkezik a 10 paragrafus benne a keacutet folyoacute neveacutevel majd uacutejabb kiteacuterő olvashatoacute a 11 paragrafus alatt a مروات mrwāt (morva) neacutepre vo-natkozoacutelag

169

Gardīzī 9 eacutes 11 paragrafusa azaz a dunai bulgaacuterok eacutes morvaacutek leiacuteraacutesaacutenak paacuterhu-zamai oumlnaacutelloacute fejezetekkeacutent megtalaacutelhatoacutek a Ḥudūd al-ʿālamban ami arra vall hogy ezeket a reacuteszeket a Gardīzī aacuteltal keacutepviselt szoumlvegbe maacutesodlagosan eacutepiacutetetteacutek be Ezek csak a perzsa nyelvű munkaacutekban maradtak fenn Mindenesetre a neacutepnevek magyar adatkoumlzlőre vallanak a foumlldrajzi elhelyezkedeacutes azaz a dunai bulgaacuterok eacutes morvaacutek kouml-zoumltti tiacuteznapi uacutet meacuteg a magyar honfoglalaacutes előtti aacutellapotokra utal ugyanis utaacutena maacuter a magyarok a keacutet neacutepet egymaacutestoacutel elvaacutelasztottaacutek

Az alapszoumlvegben a keacutet folyoacuteneacutev utaacuten a 12 paragrafus koumlvetkezik A leiacuteraacutesok koumlzuumll al-Marwazī csak azt koumlzli hogy orszaacuteguk erdős videacutek a Ḥudūd al-ʿālamban emellett meacuteg az is szerepel hogy folyoacutevizei is vannak Ennek toumlkeacuteletesen megfelelnek Ibn Rusta eacutes Gardīzī paacuterhuzamos helyei de ők meacuteg tovaacutebbi kiegeacutesziacuteteacutest tettek mi-kor koumlzlik hogy foumlldjuumlk talaja nedves Nem doumlnthető el hogy ez eredetileg is benne volt-e az alapszoumlvegben vagy esetleg a hosszabb vaacuteltozatnak volt reacutesze Mindenesetre a Rusz fejezetben ugyanezt a kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek a talaj jellemzeacuteseacuteneacutel

Az alapszoumlveg koumlvetkező mondata a 13 paragrafus a magyarok megművelt foumlld-jeiről amelyet azonban csak Ibn Rusta eacutes al-Marwazī őrzoumltt meg

Az 14 eacutes 16 paragrafus a magyarndashszlaacutev viszonyt taacutergyalja Al-Marwazī 14 parag-rafusaacutenak szoacute szerinti paacuterhuzama Gardīzī 16 paragrafusa eacutes ezt tekintjuumlk az alap-szoumlvegnek ami a magyaroknak a szlaacutevok eacutes a ruszok elleni taacutemadaacutesaacuteroacutel a fogoly-szerzeacutesről illetve a rabok bizaacutenci teruumlletre valoacute szaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel eacutes ottani eacuterteacutekesiacuteteacutesuumlkről szoacutel Ibn Rusta eacutes Gardīzī 14 eacutes 15 paragrafusai is toumlkeacuteletesen paacuterhuzamosak raacuteadaacute-sul az első mondat meacuteg al-Marwazī szoumlvegeacutevel is egyezik Ebben a magyarok szlaacutevok elleni taacutemadaacutesairoacutel a magyaroknak adott eacutelelmiszer ellaacutetmaacutenyroacutel illetve a szlaacutevok rab helyzeteacuteről tesznek emliacuteteacutest Az utoacutebbi kettő valoacutesziacutenűleg a hosszabb vaacuteltozat reacutesze lehetett A 15 paragrafus a magyarok tűzimaacutedoacute voltaacuteroacutel aztaacuten uacutejabb teacutemavaacutel-taacutest eredmeacutenyezett amit Ibn Rusta illetve a raacutenk maradt keacutezirat maacutesoloacuteja sajaacutetos moacutedon azaz elvaacutelasztoacutejellel is tudtunkra adott Ezutaacuten Ibn Rusta a szlaacutevndashmagyar viszonyt taacutergyaloacute teacutemaacutenak a kibőviacutetett vaacuteltozataacuteval folytatta Megnevezte a bizaacutenci tengerparti kikoumltőt ahova a magyarok a rabszolgaacutekat szaacutelliacutetottaacutek (16a paragrafus) majd beszuacutert egy nyilvaacutenvaloacutean maacutes forraacutesboacutel szaacutermazoacute informaacutecioacutet a kazaacuteroknak a magyarok elleni veacutedekezeacuteskeacutent aacutesott aacuterkaacuteroacutel (17 paragrafus) s veacuteguumll visszateacutert a bizaacutenci kikoumltőhelyhez illetve az ott folyoacute kereskedeacuteshez amiből megtudhatoacute hogy a magyarok a rabszolgaacutekeacutert bizaacutenci brokaacutetot eacutes szőnyegeket eacutes maacutes luxuscikkeket vaacutesaacuteroltak (16b paragrafus) Ibn Rusta magyar fejezete itt zaacuterul Ellenben Gardīzī a 15 paragrafus utaacuten maacuter nem az Ibn Rustaacuteval koumlzoumls szoumlvegből meriacutetett hanem az alapvaacuteltozatot koumlzli (16 paragrafus) A magyar portyaacutezoacute hadjaacuteratok emleacutekeacutet vala-milyen szinten a Ḥudūd al-ʿālam is megőrizte igaz nem az eredeti helyeacuten hanem a magyar fejezet veacutegeacuten (14 paragrafus)

A szlaacutevndashmagyar viszony taacutergyalaacutesa utaacuten a 18 paragrafusban a magyarok kuumllle-meacutere vonatkozoacute megjegyzeacutes talaacutelhatoacute Gardīzī eacutes al-Marwazī a magyarok kellemes kuumllsejeacutere keacutet kifejezeacutest hasznaacutelt majd ezt al-Marwazī egy a testuumlk nagysaacutegaacutera utaloacute megjegyzeacutessel zaacuterja A Ḥudūd al-ʿālam pedig csupaacuten egy jelzőt hasznaacutelt amely oumlsz-szecseng az előző keacutet szerző adataacuteval majd azt koumlzli hogy feacutelelmetesek

170

A magyar fejezet zaacuteroacute reacuteszlete feltehetőleg a 20 paragrafus lehetett amelyben az aacutell hogy a magyarok gazdagok Ezt al-Marwazī a kereskedeacutesuumlkkel magyaraacutezta miacuteg a Ḥudūd al-ʿālam szerzője gazdagsaacutegukat szembeaacutelliacutetja azzal hogy koumlzoumlnseacutegesek Gardīzī szoumlvegszerűen nem őrizte meg ezt a reacuteszt ugyanakkor a 19 paragrafusban arroacutel tudoacutesiacutet hogy a magyaroknak brokaacutet ruhaacutei eacutes miacuteves fegyverei vannak ami tar-talmilag azt jelenti hogy gazdagok

Gardīzī szoumlvege azonban tovaacutebb folytatoacutedik A 21 paragrafus feltehetőleg a 14 eacutes a 16 paragrafus első mondataacutenak aacutetfogalmazaacutesa tehaacutet egyfajta belső koumllcsoumlnzeacutes hogy uacutejboacutel a szlaacutevokkal valoacute kapcsolat teacutemaacutejaacutet vezesse be Ezt koumlveti a 22 parag-rafus amit viszont egyeacutertelműen a Ğayhānī-hagyomaacuteny szlaacutev fejezeteacuteből alakiacutetott aacutet Gardīzī Veacuteguumll a 23 paragrafusban a haacutezassaacutegkoumlteacuteskor szokaacutesos jegyajaacutendeacutek keacuter-deacuteseacutet taacutergyalja Gardīzī reacuteszletekbe menően A szakirodalomban maacuter felmeruumllt az a keacuterdeacutes hogy ez a reacuteszlet a magyarokra vagy a szlaacutevokra vonatkozik-e Aacuteltalaacuteban Gardīzīneacutel ezt tekintik a magyar fejezet zaacuteroacute reacuteszeacutenek

Veacutegezetuumll a 25 paragrafusban Gardīzī eacutes al-Marwazī szlaacutev fejezeteacuteben a magya-rok szlaacutevok elleni portyaacutezaacutesa keruumllt bemutataacutesra amely benne lehetett az alapszouml-vegben

Mindezek alapjaacuten maacuter az alapszoumlvegneacutel is egy hosszabb eacutes egy roumlvidebb vaacutelto-zattal szaacutemolhatunk A kettő egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban elsősorban tartalmi eacutes filoloacutegiai szempontboacutel lehetett jelentős kuumlloumlnbseacuteg nagyobb időbeli elteacutereacutessel nem szaacutemolhatunk azaz mindkeacutet vaacuteltozat a honfoglalaacutes előtti eacutevtizedekre vonatkozik Az alapvaacuteltozatokat aztaacuten legalaacutebb keacutetszer aacutetdolgoztaacutek eacutes kiegeacutesziacutetetteacutek majd a Ğayhānī-hagyomaacutenyt keacutepviselő szerzők ehhez meacuteg uacutejabb vaacuteltoztataacutesokat eacutes aacutetdolgozaacutesokat eszkoumlzoumlltek eacutes ezeknek a tovaacutebb maacutesolt vaacuteltozatai maradtak raacutenk a keacuteziratokban

Az aacutetdolgozaacutesok soraacuten a nndr eacutes mrwāt neacutepre vonatkozoacute adatokat (9 eacutes 11 paragrafus) olyan szinten tudjuk azonosiacutetani hogy azok a neacutepneacutevalakok (naacutendor maroacutet) feltehetőleg magyaroktoacutel szaacutermaztak Toumlrteacuteneti eacutes foumlldrajzi megfontolaacutesok alapjaacuten ez az informaacutecioacute meacuteg 895 előttre dataacutelhatoacute Emellett haacuterom esetben (21 22 24 paragrafus) biztosan azonosiacutethatoacute a betoldaacutes eredete ugyanis mind a haacutermat a Ğayhānī-hagyomaacuteny egy maacutesik helyeacuteről maacutesoltaacutek le Veacuteguumll vannak olyan reacuteszletek amelyek eredeteacutet nem sikeruumllt azonosiacutetani Ebbe a kategoacuteriaacuteba soroltam az Ibn Rusta eacutes a Gardīzī aacuteltal hagyomaacutenyozott 2 14 eacutes 15 paragrafust illetve Ibn Rusta 16andashb eacutes 17 valamint Gardīzī 19 eacutes 23 paragrafusaacutet A betoldaacutesok kronoloacutegiai szempontboacutel egyeacutertelműen honfoglalaacutes előttiek lehetnek mint pl a 16andashb vagy a 24 a toumlbbi eset-ben ez nem doumlnthető el

171

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlen1 MğfrMḥfr2 A besenyők or-

szaacutega eacutes a bulgaacute-rok koumlzeacute tartozoacute ʾsklek orszaacutega koumlzoumltt van a magyarok hataacute-rai koumlzuumll az első hataacuter

3 A magyarok a turkok egyik neacutepe4 Főnoumlkuumlk 20 ezer lovas eacuteleacuten vonul5 Főnoumlkuumlk neve kndh Ez a neacutev kiraacutelyuk ciacuteme Ugyanis annak az embernek a neve aki a kiraacutelyi ha-talmat gyakorolja foumlloumlttuumlk Ğlh

Minden magyar azt teszi amit a Ğlhnak nevezett főnoumlkuumlk parancsol nekik a haacuteboruacute dolgaacuteban a veacute-delemben eacutes maacutes dolgokban

6 Saacutetorlakoacute neacutep Egyuumltt vaacutendo-rolnak a friss eacutes bőseacuteges fűvel7 Orszaacuteguk szeacute-les meacuterete eleacuteri a szaacutez farszakhszor szaacutez farszakhot8 Orszaacuteguk egyik hataacutera a Rūm-tengert eacuteri Ebbe a tengerbe keacutet folyoacute oumlmlik Ezek koumlzuumll az egyik nagyobb mint a Ğayhūn A magyarok lakoacutehelyei e keacutet folyoacute koumlzoumltt van-nak

Amikor eljoumlnnek a teacuteli napok mindegyikuumlk a keacutet folyoacute koumlzuumll a hozzaacute koumlze-lebb levő folyoacutenaacutel telepszik meg Ott toumlltik a telet hala-kat fogva a folyoacute-boacutel Ott a legmeg-felelőbb szaacutemukra a teacuteli szaacutellaacutes

172

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlen9 Ami azt a Ğay-

ḥūnt illeti amely balra van tőluumlk a saqlāb[ok] ol-dalaacuten ott van egy neacutep a rūmok (bizaacutenciak) koumlzuumll akik mind keresz-teacutenyek nndrnak nevezik őket Ők toumlbben vannak mint a magyarok de gyengeacutebbek

10 A keacutet folyoacute neve Dūnā eacutes Atil

Amikor a magya-rok a folyoacute part-jaacuten vannak eze-ket a nnd-rokat laacutetjaacutek

11 A nndrok foumlloumltt a folyoacute partjaacuten egy nagy hegyseacuteg van eacutes a folyoacute en-nek a hegyseacutegnek az oldala menteacuten joumln A hegyseacuteg moumlgoumltt van egy neacutep a kereszteacute-nyek koumlzuumll Őket Mrwātnak hiacutev-jaacutek Koumlzoumlttuumlk eacutes a nndrok koumlzoumltt tiacuteznapi jaacuteroacutefoumlld van Ők nagy leacutelekszaacutemuacute neacutep Ruhaacutezatuk emleacute-keztet az arabok ruhaacutezataacutera tur-baacutenboacutel ingből eacutes kabaacutetboacutel aacutell Szaacutentoacutefoumlldjeik eacutes szőlőik vannak mert vizeik a foumlld sziacuteneacuten folynak Foumlld alatti csator-naacuteik nincsenek

12 A magyarok orszaacutega bővelke-dik faacutekban Talaja nedves

173

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlen13 Szaacutentoacutefoumlldjeik vannak14 A veluumlk szom-szeacutedos ṣaqāliba-kat eacutes rūsokat le-győzik foglyokat ejtenek koumlzuumlluumlk a foglyokat Rūm-ba viszik s ott eladjaacutek őket14 Az oumlsszes ve-luumlk szomszeacutedos ṣaqāliba foumlloumltt győzelmet arat-nak Suacutelyos eacutelelmi-

szerellaacutetmaacuteny nyuacutejtaacutesaacutera kouml-telezik őket eacutes rabokkeacutent tart-jaacutek őket

15 A magyarok tűz-imaacutedoacutek

16a s addig viszik a foglyokat

amiacuteg Rūm orszaacute-gaacutenak

el nem jutnak

Megtaacutemadjaacutek a ṣaqālibakat

a tengerparton

egy kikoumltőjeacutehez

amelyet Krhnek neveznek

17 Azt mondjaacutek hogy a kazaacuterok reacutegebben aacuterok-kal vetteacutek koumlruumll magukat a ma-gyarok eacutes maacutes az orszaacutegukkal szomszeacutedos neacute-pek ellen

174

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlen16b

s ott vaacutesaacutert tar-tanak

Amikor a ma-gyarok a fog-lyokat Krhbe viszik a rūm(ok) eleacutebuumlk mennek

A rabszolgaacutekeacutert csereacutebe rūmī brokaacutetot gyap-juacuteszőnyeget eacutes maacutes rūm aacuterut vesznek

18 A magyarok szemrevaloacute szeacutep kuumllsejű eacutes nagy testű emberek20 Vagyonosak eacutes szembetűnően gazdagok amit kereskedelmuumlk-nek koumlszoumlnhet-nek

19 Ruhaacutejuk brokaacutet fegy-vereik ezuumlsttel vannak kiverve eacutes gyoumlnggyel be-rakottak

21 Aacutellandoacutean portyaacutera mennek a saqlābok ellen 22 A magyarok-toacutel a saqlābokig tiacuteznapi jaacuteroacute-foumlldnyi uacutet van A saqlābok hataacuter-videacutekeihez koumlzel egy vaacuteros van amelyet Wāntīt-nak hiacutevnak

23 A leaacutenykeacutereacutes alkalmaacuteval naacute-luk az a szokaacutes hogy amikor a leaacutenyt megkeacuterik veacutetelaacuterat visznek a leaacuteny gazdag-saacutegaacutenak araacutenyaacute-ban toumlbb vagy kevesebb aacutellatotAmikor a veacutetelaacuter meghataacuterozaacutesaacute-ra oumlsszeuumllnek

175

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlena leaacuteny atyja a vőlegeacuteny aty-jaacutet sajaacutet haacutezaacuteba viszi eacutes min-dent oumlsszegyűjt amije csak van coboly- herme-lin- moacutekus- nyestpreacutemből eacutes roacutekamaacutelboacutel a brokaacutet ruhahu-zatokkal eacutes min-denfeacutele bőrrel egyetemben tiacutez bőrruhaacutera valoacutet [Mindezt] egy szőnyegbe goumln-gyoumlliacuteti eacutes a vő-legeacuteny atyjaacutenak lovaacutera koumltoumlzi majd hazakuumlldi őt Akkor az mindent elkuumlld neki [a leaacuteny atyjaacutenak] amire csak szuumlkseacuteg van az előre megaacutella-piacutetott veacutetelaacuterhoz aacutellatot peacutenzt ingoacutesaacutegot eacutes ak-kor hazaviszik a leaacutenyt

24 a maacutesik a sivataggal szom-szeacutedos hataacuteru-kon hegyseacuteg van amelyben Aīn nevű neacutep szaacutell meg Nekik lova-ik laacutebasjoacuteszaacutegaik eacutes szaacutentoacutefoumlldjeik vannakEnnek a hegy-seacutegnek az alsoacute reacuteszeacuten a tenger partjaacuten az Uġūna nevű neacutep lakik ők kereszteacutenyek

176

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlens az iszlaacutemnak Tiflīs videacutekeacutehez csatlakozoacute orszaacute-gaival hataacuterosak ez Armeacutenia első hataacutera Ez a hegy-seacuteg addig terjed amiacuteg al-Bāb wa-l-Abwāb foumlld-jeacutehez nem eacuter s a kazaacuterok orszaacutegaacute-hoz csatlakozik

25 Teacutelen a ma-gyarok meg-taacutemadjaacutek őket (szlaacutevokat)

A rekonstruaacutelt alapszoumlveguumlnk alapjaacuten a 9 szaacutezad maacutesodik feleacutere a korai magyar-saacutegot a koumlvetkezőkeacuteppen jellemezhetjuumlk

1 A muszlim szerző a Fekete-tenger partjaacuten eacutelő magyarsaacutegroacutel olyan elkeacutepzeleacutessel rendelkezett hogy a magyarok valahonnan keletről joumlttek Ezt haacuterom dologra le-het alapozni 1 a magyar neacutepneacutev eacutes a bdquoleaacutesott foumlldrdquo toumlrteacuteneteacutenek oumlsszekapcsolaacutesaacutera 2 a magyarok szaacutellaacutesteruumlleteacutet a volgai bulgaacuterok eacutes a besenyők koumlzeacute tevő reacuteszletre amely moumlgoumltt a magyarsaacuteg Volga-videacuteken maradt toumlredeacutekeacutenek ismereteacutet is felteacute-telezhetjuumlk 3 a magyarsaacuteg toumlroumlk neacutepek koumlzeacute sorolaacutesaacutera amely a muszlim szerzők vilaacutegkeacutepe szerint azt jelenti hogy a Volgaacutetoacutel keletre eacutelő toumlroumlk neacutepek koumlzuumll kellett elvaacutendorolniuk

2 A magyarsaacuteg eacuteletmoacutedjaacutera utaloacute adatok alapjaacuten egy meglehetősen sokoldaluacute kouml-zoumlsseacuteg keacutepe bontakozik ki A neacutepesseacuteg steppeacuten eacutelő reacuteszeacutet tipikusan saacutetorlakoacute no-maacutednak aacutebraacutezoltaacutek akik a folyoacute menteacuten nomadizaacuteltak eacutes a kritikus teacuteli hoacutenapokban halaacuteszattal egeacutesziacutetetteacutek ki taacuteplaacuteleacutekukat Ugyanakkor a ligetes steppeacuten eacutes az erdővi-deacuteken lakoacute magyaroknaacutel magas szintű foumlldműveleacutes folyhatott Emellett a magyarok bekapcsoloacutedtak a nagy hasznot hozoacute taacutevolsaacutegi kereskedelembe is Az erdővideacutekre vezetett portyaacutezoacute hadjaacuteratok ceacutelja rabszolgaszerzeacutes volt akiket aztaacuten feltehetőleg a Kriacutem feacutelszigeten eacuterteacutekesiacutetettek Nem veacuteletlen hogy a magyarsaacuteg joacuteleacuteteacutet a magyarok teruumlleteacutet felkereső muszlim kereskedők akiktől az informaacutecioacutek szaacutermaztak elsősor-ban a kereskedelemből szaacutermazoacute luxuscikkekben meacuterteacutek

3 A foumlldrajzi viszonyok aacutebraacutezolaacutesa is komoly hangsuacutelyt kapott a leiacuteraacutesban A ma-gyar toumlrzsszoumlvetseacuteg teruumlleteacutenek a kiterjedeacutese a szaacutezszor szaacutez farszakh (600times600 km) ugyan nem hataacuterozhatoacute meg egeacuteszen pontosan azonban koumlruumllbeluumll ugyanakkora mint Heacuterodotosz Szkiacutetiaacuteja vagy a dunai bulgaacuterok orszaacutega illetve kisebb mint a bese-nyők Volgaacutetoacutel keletre leacutevő szaacutellaacutesteruumllete de nagyobb mint a burtaacuteszok foumlldje A ma-gyar szaacutellaacutesteruumllet deacuteli hataacutera a Rūm-tengernek nevezett Fekete-tenger eacuteszaki part-videacuteke A keacutet neacutev szerint felsorolt folyoacute koumlzuumll az egyiket biztosan a Dunaacuteval lehet azonosiacutetani A maacutesik a toumlroumlk Aumltil gt magyar Etel neacutev amely eredetileg a Volga neve

177

volt A magyarok aacuteltal lakott teruumlletet erdősnek eacutes viacutezben gazdagnak iacuterjaacutek le ami azt taacutemasztja alaacute hogy a magyarsaacuteg toumlbbseacutege a ligetes steppeacuten eacutelhetett Ugyanakkor minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean az ettől deacutelre huacutezoacutedoacute steppeoumlv is hozzaacutejuk tartozott

4 Hatalmi viszonyaikra vonatkozoacutelag az alapszoumlveg egy kettős uralmi rendet tuumlk-roumlz amelyben a kuumlnde teacutenyleges politikai hatalma formaacutelissaacute vaacutelt s a gyula vezette az aacutellamuumlgyeket eacutes a hadsereget Mivel a kuumlnde ciacutem a Kazaacuter Kaganaacutetus hierarchiaacutejaacuteban a harmadik meacuteltoacutesaacutegot illette meg ez uacutegy eacutertelmezhető hogy a magyar toumlrzsszouml-vetseacuteg kazaacuter fuumlggőseacutegeacutenek lazulaacutesaacuteroacutel s ezzel paacuterhuzamosan a magyar toumlrzsszoumlvet-seacuteg eacuterdekeit keacutepviselő gyula politikai hatalmi poziacutecioacutejaacutenak erősoumldeacuteseacuteről lehet szoacute A magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg a 9 szaacutezad folyamaacuten ugyan időlegesen szembekeruumllhetett a kazaacuter kagaacutennal amint arra a kazaacuterok koumlruumllaacuterkolaacutesaacuteroacutel beszaacutemoloacute betoldaacutes utalhat azonban a honfoglalaacutesig a Kazaacuter Kaganaacutetus reacutesze volt

5 A magyarsaacuteg katonai ereje keacutet tuumlmen volt ez teruumlleteacutenek meacutereteihez hasonloacutean jelentős haderő amelyet aacuteltalaacuteban heacutet-tiacutez toumlrzsből aacutelloacute szoumlvetseacuteg tudott kiaacutelliacutetani Ez a hadsereg keacutepes volt a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacutera eacutes annak katonai biztosiacutetaacute-saacutera sőt meacuteg egy feacutel eacutevszaacutezadig rettegeacutesben tartotta kalandozaacutesaival a Nyugatot eacutes Bizaacutencot Azutaacuten pedig lehetőveacute tette hogy a kereszteacuteny Euroacutepa keleti feleacuten a Magyar Kiraacutelysaacuteg az egeacutesz koumlzeacutepkoron aacutet jelentős politikai erő maradjon

III Magyarok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben

Az euraacutezsiai steppe eacutes a koumlzeacutepkori Euroacutepa viszonya

A 10 szaacutezad a magyarsaacuteg toumlrteacutenete szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacute hiszen a szaacutezad elejeacuten vette birtokba Aacuterpaacuted neacutepe a Kaacuterpaacutet-medenceacutet eacutes a veacutegeacuten pedig megtoumlrteacutent a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele A honfoglalaacutesroacutel eacutes a megkeresztelkedeacutesről tekintettel a nemreacutegen uumlnnepelt ezerszaacutez eacutes ezereacuteves megemleacutekezeacutesekre bő irodalom aacutell rendel-kezeacutesre Jelen munkaacuteban elsősorban a geopolitikai eacutes nagyobb toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacute-sek szempontjaacuteboacutel tekintem aacutet a keacuterdeacutest eacutes annak nomaacuted haacutettereacutere oumlsszpontosiacutetva

A Kaacuterpaacutet-medence az euraacutezsiai steppeoumlv nyugati veacutegpontja ameddig a nomaacuted neacute-pek toumlrteacutenelmuumlk soraacuten eljutottak eacutes oda betelepedve jelentős politikai alakulatokat hoztak leacutetre Az euraacutezsiai nomaacuted eacuteletforma kialakulaacutesa a Kr e 1 eacutevezred első feleacutere maacuter biztosan dataacutelhatoacute Ebben a reacutegioacuteban a nomaacutedok toumlbbeacute-keveacutesbeacute hasonloacute eacutelet-moacuteddal eacutes anyagi eacutes szellemi kultuacuteraacuteval rendelkeztek A nomaacutedok a Kr e 3 szaacutezadtoacutel a Kr u 15 szaacutezadig hatalmas kiterjedeacutesű birodalmakat hoztak leacutetre amelyek befolyaacute-soltaacutek Aacutezsia eacutes Euroacutepa civilizaacutecioacuteinak alakulaacutesaacutet Az első birodalmat a xiongnuk hoz-taacutek leacutetre a Kr e 3 szaacutezad veacutegeacuten amely kiterjedt Mandzsuacuteriaacutetoacutel a Kazak-steppeacuteig Azt koumlvetően a tuumlrkoumlk alapiacutetottaacutek meg birodalmukat a 6 szaacutezad koumlzepeacuten amely nyugat feleacute egeacuteszen a Kriacutem feacutelszigetig eacutert Veacuteguumll a mongolok egyesiacutetve a steppeoumlvet elfoglaltaacutek a deacuteli civilizaacutecioacutekat is a 13 szaacutezadban eacutes iacutegy a vilaacutegtoumlrteacutenelem legnagyobb birodal-maacutet teremtetteacutek meg Ezen birodalmak leacutetrejoumltte illetve utoacutedaacutellamaik doumlntő befolyaacutest gyakoroltak a kelet-euroacutepai steppe ezaacuteltal a Kaacuterpaacutet-medence toumlrteacuteneteacutere

A koumlzeacutepkori kelet-euroacutepai nomaacutedok toumlrteacuteneteacutenek korszakolaacutesa az előbb emliacutetett birodalmak alakulaacutesaacuteval szoros oumlsszefuumlggeacutesben aacutellott A hun birodalom (370ndash453) a koraacutebbi xiongnu hagyomaacutenyhoz koumlthető Itt elsősorban nem etnikai eacutes nyelvi ha-nem strukturaacutelis eacutertelemben beszeacutelhetuumlnk utoacutedaacutellamroacutel vagyis a xiongnu birodalmi mintaacutek tovaacutebbeacuteleacuteseacuteről a hunoknaacutel A hunokkal kezdődik meg az uacuten neacutepvaacutendor-laacuteskor A hunok mintegy 80 eacuteves uralmaacutet koumlvető egy eacutevszaacutezadban haacuterom nagyobb neacutepmozgaacutes ment veacutegbe A 463 előtti eacutevekben eacuterkeztek meg Euroacutepaacuteba a szaragurok ogurok eacutes onogurok 506 taacutejaacuten a szabiacuterok eleacuterteacutek a Kaukaacutezus előtereacutet Majd 558-ban az avarok jelentek meg akik a tuumlrkoumlk elől menekuumlltek nyugatra Az avarok 568-ban birtokba vetteacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacutet eacutes birodalmuknak ott volt a koumlzpontja 803-as bukaacutesukig A Kazaacuter Birodalom a Nyugati Tuumlrk Kaganaacutetus utoacutedaacutellama amely a 7 szaacute-zad elejeacutetől 965-ig aacutellt fenn A kazaacuterok 680-toacutel 895-ig uralmuk alatt tartottaacutek a Volga eacutes az Al-Duna koumlzoumltti teruumlletet A 9 szaacutezad veacutegeacuten eacutes a 10ndash11 szaacutezadban a Kazak-

180

steppeacuten veacutegbemenő vaacuteltozaacutesok uacutejabb nyugatra vaacutendorlaacutesokat ideacuteztek elő Elsőkeacutent a besenyők vetteacutek birtokba a Fekete-tengertől eacuteszakra eső steppeacutet 895-ben majd az uacutezok terjeszkedtek nyugat feleacute a Kazaacuter Birodalom bukaacutesa utaacuten Veacuteguumll a kunok a 11 szaacutezad koumlzepeacuten eacuterteacutek el a Dnyepert majd vetteacutek birtokba az Al-Dunaacuteig terjedő teruumlletet A kunoknak nem sikeruumllt politikai egyseacuteget leacutetrehozniuk a 11ndash13 szaacutezad folyamaacuten ez majd a mongol hoacutediacutetaacutes koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre 1242-től amikor Batu megalapiacutetotta az Arany Hordaacutet

A Kaacuterpaacutet-medence foumlldrajzi adottsaacutegai igen joacutek Legutoacutebb Fodor Istvaacuten mutatott raacute hogy az eacuteletfoumlldrajzi viszonyok a nomaacutedok aacuteltal megszaacutellt Alfoumlld eacutes a kelet-euroacute-pai steppe koumlzoumltt kuumlloumlnboumlznek A csapadeacutekmennyiseacuteg nagyjaacuteboacutel maacutesfeacutelszerese eacutes a talaj viacutezmegtartaacutesa is sokkal kedvezőbb a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Ugyanakkor a folyoacute menti nomadizaacutelaacutes egyreacuteszt a hatalmas aacuterteruumllet valamint az eacuteghajlati kuumlloumlnbseacute-gek hiaacutenya miatt nem jellemző hanem a folyoacuteval merőlegesen mozgattaacutek az aacutellat-aacutellomaacutenyt eacutes kisebb teruumlleten ami lehetőveacute tette az aacutellandoacute szaacutellaacutesok kialakulaacutesaacutet Miutaacuten a Kaacuterpaacutet-medence teruumllete a foumlldműveleacutesre is alkalmas iacutegy aztaacuten a letelepe-deacutessel a foumlldműveleacutes is előteacuterbe keruumllt Hasonloacute letelepedeacutesi folyamatot figyeltek meg a szkiacutetaacuteknaacutel szarmataacuteknaacutel eacutes avaroknaacutel is a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben1

A Kaacuterpaacutet-medence szaacutemaacutera kelet felől a Kaacuterpaacutetok koszoruacuteja termeacuteszetes veacutedel-met nyuacutejtott amit az avarok a tuumlrkoumlk ellen miacuteg a magyarok a besenyők ellen aknaacutez-tak ki2 Ugyanakkor a Kaacuterpaacutet-medence politikai viszonyai nagyban befolyaacutesoltaacutek a kelet-euroacutepai nomaacutedoknak a Balkaacutenra vagy a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe valoacute bekoumlltoumlzeacuteseacutet

A hunok megjeleneacuteseacuteről a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben kuumlloumlnboumlző felteacutetelezeacutesek vannak Egy vitatott beszaacutemoloacute szerint 427-ben Pannonia maacuter oumltven eacuteve a hunok fennhatoacute-saacutega alatt aacutellt3 A Kaacuterpaacutet-medence nyugati fele azaz a Dunaacutetoacutel nyugatra leacutevő teruumllet a Roacutemai Birodalomhoz tartozott eacutes a Duna vonalaacutet erődrendszer veacutedte Miutaacuten lever-teacutek a vizigoacutetokat a hunok hatalmi szfeacuteraacuteja az Al-Dunaacuteig terjedt ki A goacutetok elaacuterasz-tottaacutek a Balkaacutent 378-ban Valensz a keletroacutemai csaacuteszaacuter Hadrianupolisznaacutel vereseacuteget szenvedett eacutes maga is elesett a harcokban amelyekbe hunok is beavatkoztak a goacutetok oldalaacuten 384 elejeacuten egy hun lovascsapatroacutel van adatunk amely Noricum eacutes Raetia tartomaacutenyokon keresztuumll vonulva Galliaacuteban harcolt Maenchen-Helfen szerint ezek a hunok nem messze keleten hanem valahol az Alfoumlldoumln eacutelhettek4

Mindenesetre 400 taacutejaacuten a hunok fejedelme Uldin az Olttoacutel keletre eső Al-Duna-videacuteket tartotta ellenőrzeacutese alatt Boacutena felteacutetelezeacutese szerint 402 taacutejaacuten a hunok a Kaacuterpaacutet-medenceacutet aacutetkaroloacute nagy hadműveletbe kezdtek eacuteszak feleacute a Keleti-Kaacuterpaacutetokat megkeruumllve taacutemadtak miacuteg Uldin az Al-Duna feleacute vezetett hadjaacuteratot Ezeacutert a Duna voumllgyeacuteben egy vandaacutel alaacuten gepida mozgaacutes indult meg nyomukban pedig szveacutevek eacutes uacutejabb vandaacutel csoportok nyomultak maacutesreacuteszt pedig 406-ban Radagaisus goacutet szar-mata eacutes maacutes elemekből aacutelloacute seregeacutevel Pannoniaacuteboacutel Eacuteszak-Itaacuteliaacuteba toumlrt ami moumlgoumltt

1 Fodor 2002 18ndash29 2009 85ndash882 httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 1443 Thompson 2003 334 Maenchen-Helfen 1973 40ndash43

181

Uldin koumlzeledeacutese aacutellhatott5 412-ben Oluumlmpiodoacuterosz koumlvetseacutege kereste fel a hun kiraacutelyt Oluumlmpiodoacuterosz toumlrteacutenete toumlredeacutekesen maradt fenn ezeacutert toumlbbfeacutele eacutertelme-zeacutest tesz lehetőveacute Az egyik szerint a keletroacutemai koumlvet Konstantinaacutepolyboacutel indulva a Fekete-tengeren keresztuumll a Don eacutes Volga koumlzoumltti teruumlleten kereste fel a hun kiraacutelyt Donat(us)t akit aacutelnok moacutedon a koumlvetek megoumlltek eacutes Kharaton lett az uacutej kiraacutely akit draacutega ajaacutendeacutekokkal igyekeztek raacutevenni a roacutemaiakkal valoacute beacutekekoumlteacutesre Ennek alap-jaacuten feltehető hogy a 420-as eacutevekig a hunok nem vetteacutek birtokba a Kaacuterpaacutet-medenceacutet6 A maacutesik elmeacutelet azzal szaacutemol hogy Oluumlmpiodoacuterosz Honorius nyugatroacutemai csaacute-szaacuter koumlvete volt aki az Adriaacuten kelt aacutet eacutes iacutegy valahol Pannoniaacuteban volt a hunok koumlz-pontja Sinor szerint a Kaacuterpaacutet-medence keleti fele a Dunaacutetoacutel keletre maacuter 400 utaacuten hun fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllhetett7 Maenchen-Helfen elfogadja azt a veacutelemeacutenyt hogy

5 Boacutena 1993 216 Thompson 2003 40 Boacutena 1993 23 447 Sinor 1990 185ndash186

Savaria

Sopianae

Siscia

Sirmium

S A V I A PANNONIA SECUNDA

V A L E R I AP A N N O N I A P R I M A

20 Pannonia a keacuteső roacutemai korban

182

Oluumlmpiodoacuterosz a ravennai udvar szolgaacutelataacuteban aacutellt ugyanis egyreacuteszt joacutel tudott la-tinul amit a műveacuteben talaacutelhatoacute latin szavak eacutes tulajdonnevek tuumlkroumlznek maacutesreacuteszt Toumlrteacutenet ciacutemű műve kizaacuteroacutelag a nyugatroacutemai reacutesszel foglalkozik8

Ruga hun kiraacutely (422ndash434) tette aacutet a birodalom koumlzpontjaacutet a Fekete-tenger videacutekeacuteről a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe A Kaacuterpaacutet-medence keleti fele megszaacutellaacutesaacutenak eacutes birtokba veacuteteleacute-nek menete nem ismert mindenesetre a 380-as eacutevek elejeacutetől igazolhatoacute hogy ott hun csapatok megfordultak tehaacutet alapos ismeretekkel rendelkeztek a teruumllet viszonyairoacutel A roacutemai uralom alatt leacutevő teruumlleteknek a megszerzeacutese joacutel nyomon koumlvethető A roacutemaiak 425-ben uumlriacutetik ki Valeria Ripensist eacutes a lakossaacutegot Saviaacutetoacutel deacutelnyugatra telepiacutethet-teacutek Valeria Ripensis teruumlleteacuten nincs roacutemai helyneacutevkontinuitaacutes Az Aquincum eacutes a Draacuteva torkolata koumlzoumltti Duna-szakasz roacutemai erődjeit nem pusztiacutetottaacutek el ami arra utal hogy Ruga feltehetően szerződeacuteses uacuteton szerezte meg a tartomaacutenyt 427-ben Pannonia veszeacutelyezteteacutese koumlvetkezteacuteben a keletroacutemai haderő megszaacutellja Pannonia Secunda teruumlleteacutet ami hagyomaacutenyosan nyugatroacutemai teruumlletnek szaacutemiacutetott Ezt III Valentinianus 437-ben konstantinaacutepolyi eskuumlvőjeacuten hagyta joacutevaacute 432-ben Galla Placidia szoumlvetseacutegeseivel megbuktatta Aetiust eacutes az uacutej hadvezeacuter Bonifacius Rimini mellett legyőzte Aetius seregeacutet aki Rugaacutehoz menekuumllt A Ruga aacuteltal rendelkezeacutesre bocsaacutetott hun sereggel szeacutetverte a csaacuteszaacuteri hadat a vereseacuteg koumlvetkezteacuteben a csaacute-szaacuterneacute keacutenytelen volt Aetiust legfőbb katonai parancsnokkaacute kinevezni eacutes patricius rangot adomaacutenyozni neki A taacutemogataacuteseacutert csereacutebe Aetius 43334-ben aacutetadta a hu-noknak Valeria megmaradt teruumlleteacutet eacutes Pannonia Primaacutet Bleda (434ndash445) 440 őszeacuten Viminaciumnaacutel (Kostolac) aacutetkelt a Dunaacuten eacutes nyugat feleacute vonulva elfoglalta Margust majd Singidunumot (Belgraacuted) azutaacuten 441-ben Sirmium esett aacuteldozatul az ostrom-nak Ezzel Pannonia Secunda is hun keacutezre keruumllt Miutaacuten Attila 445-ben meggyilkolta baacutetyjaacutet Bledaacutet eacutes aacutetvette a hatalmat Aetius koumlveteket kuumlldoumltt az uacutej hun uralkodoacutehoz 445-ben Carpilio eacutes Cassiodorus szenaacutetorok uacutej beacutekeacutet koumltoumlttek Attilaacuteval melynek eacuter-telmeacuteben aacutetadtaacutek Savia tartomaacutenyt eacutes Attilaacutet magister militummaacute nevezteacutek ki hogy leplezzeacutek a hunoknak fizetett tributumot Ezzel lezaacuterult a Kaacuterpaacutet-medence birtokba veacutetele Tehaacutet a Dunaacutetoacutel keletre eső teruumlletek 422-től maacuter biztosan hun uralom alatt aacutelltak majd 425 eacutes 445 koumlzoumltt a Dunaacutentuacutel is hun keacutezre keruumllt A Kaacuterpaacutet-medence azonban csak roumlvid ideig maradt egyseacuteges mivel Attila halaacutela (453) eacutes a Nedao mel-letti csata (455) koumlvetkezteacuteben a Hun Birodalom szeacutetesett9 Az ezt koumlvető mintegy szaacutez eacutevben a Kaacuterpaacutet-medence keleti feleacutet a gepidaacutek a nyugatit pedig a langobardok tartottaacutek ellenőrzeacutesuumlk alatt Az uacutejabb nomaacuted hullaacutem a 6 szaacutezad koumlzepeacuten eacuterte el a Kaacuterpaacutet-medeceacutet

Az avarok koumlvetei 558-ban eacuterkeztek Konstantinaacutepolyba Az avaroknak elsőkeacutent a Kaukaacutezus előtereacuteben eacutelő barszeacutelok onogurok eacutes szabiacuterok hoacutedoltak be 561 taacutejaacuten az avarok antaacutek elleni taacutemadaacutesa jelzi hogy a Fekete-tenger feletti pusztaacutek maacuter a ha-talmuk alaacute tartoztak Az Al-Dunaacutet 562-re eacuterteacutek el Az avarok nyugatra huacutezoacutedaacutesaacutenak haacutettereacuteben a tuumlrk fenyegeteacutes aacutellt Miutaacuten a tuumlrkoumlk az avarokat szoumlkoumltt rabszolgaacuteik-nak tartottaacutek eacutes hatalmukat kiterjesztetteacutek a Kaukaacutezus előtereacutere az avarok keacuteny-

8 Maenchen-Helfen 1978 53ndash549 Boacutena et al 1993 11ndash12 39ndash41 45 48

183

szerhelyzetbe keruumlltek 562-ben az avarok koumlvetet kuumlldtek Konstantinaacutepolyba hogy bebocsaacutetaacutest keacuterjenek a Duna moumlgeacute Scythia minorba (Dobrudzsa) de Jusztinianosz (527ndash565) Pannonia secundaacutet javasolta elfoglalaacutesra hogy az ottani gepidaacutekat kiszo-riacutetsa Miutaacuten az avarok ezt nem fogadtaacutek el Bizaacutenc az al-dunai limes veacutedelmeacutet meg-erősiacutetette iacutegy arra nem lehetett aacutettoumlrni 56263-ban az avarok megkeruumllve eacuteszakroacutel a Kaacuterpaacutetok vonalaacutet Sigibert frank kiraacutelytoacutel szenvedtek vereseacuteget Thuumlringiaacuteban az Elba menteacuten 56667-ben az avarok uacutejboacutel Sigibert teruumlleteacutere toumlrtek raacute eacutes haderejeacutet beke-riacutetve legyőzteacutek Sigibert azonban ajaacutendeacutekokkal az avarokat arra keacutesztette hogy beacutekeacutet koumlssenek vele Boacutena Istvaacuten szerint az avaroknak nem volt tuacutel sok lehetőseacuteguumlk hiszen az Al-Dunaacutet a bizaacutenciak lezaacutertaacutek a Keleti-Kaacuterpaacutetok haacutegoacuteit a gepidaacutek torlaszoltaacutek el iacutegy a Kaacuterpaacutetokat eacuteszakroacutel lehetett megkeruumllni amint azt a frankok elleni had-jaacuteratok mutatjaacutek10 565-ben II Jusztinianosz csaacuteszaacuter elődjeacutevel szemben aki eacutevpeacutenz fizeteacuteseacuten eacutes a diplomaacuteciaacuten valamint a belső ellenteacutetek kihasznaacutelaacutesaacuten alapuloacute beacuteke-politikaacutet folytatott a katonai felleacutepeacutest eacutes az eacutevpeacutenz fizeteacuteseacutenek visszavonaacutesaacutet reacuteszesiacute-tette előnyben Iacutegy tehaacutet a dunai hataacuterzaacuterat tovaacutebb erősiacutetette A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Alboin langobard kiraacutely uralkodott a Dunaacuten tuacuteli teruumlleteken aki 565-ben Sirmium ellen taacutemadt A gepidaacutek Kunimund kiraacutely vezeteacuteseacutevel szoumlvetseacutegre leacuteptek Bizaacutenccal a langobardok ellen iacutegy 566-ban a bizaacutenciak segiacutetseacutegeacutevel visszaszoriacutetottaacutek a lango-bardokat Alboin az ősz folyamaacuten hiacuteruumll vette a Bajaacuten avar kagaacuten eacutes Sigibert koumlzti egyezseacuteget eacutes szoumlvetseacuteget ajaacutenlott az avaroknak hogy ellensuacutelyozza a bizaacutencindash gepida oumlsszefogaacutest Kunimund azonban nem teljesiacutetette iacutegeacutereteacutet a bizaacutenciaknak eacutes nem volt hajlandoacute aacutetadni Sirmiumot iacutegy szoumlvetseacuteges neacutelkuumll maradt Ellenfele a langobard uralkodoacute Alboin az avaroknak a gepidaacutek orszaacutegaacutet eacutes a langobard aacutellataacutellomaacuteny ti-zedeacutet ajaacutenlotta fel majd eacuteszakroacutel a Morva-kapun keresztuumll kalauzoltaacutek az avarokat a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe A Duna-koumlnyoumlktől a Tisza menti gepida kiraacutelysaacutegra taacutemad-tak az avarok Kunimundot eacutes seregeacutet legyőzteacutek orszaacutegukat pedig birtokba vetteacutek A maradeacutek gepida haderő eacutes Sirmium a bizaacutenciakhoz aacutellt aacutet Alboin langobard kiraacutely felismerte hogy az avar szomszeacutedsaacuteg meacuteg a gepidaacutenaacutel is veszeacutelyesebb ezeacutert az avar kagaacutennal megegyeztek hogy beacutekeacutesen kivonulva Pannoniaacuteboacutel Eacuteszak-Itaacuteliaacuteba koumlltoumlz-nek 568-ban a langobardok kiuumlriacutetetteacutek a dunaacutentuacuteli teruumlleteket eacutes az avarok birtokba vetteacutek az egeacutesz Kaacuterpaacutet-medenceacutet Miacuteg a hunok csak egy eacutevtizedig tartottaacutek ural-muk alatt ezt a teruumlletet addig az avarok mintegy 230 eacuteven keresztuumll biztosiacutetottaacutek a Kaacuterpaacutet-medence politikai egyseacutegeacutet Az avarok bevonulaacutesaacuteval a germaacuten nyelvű neacutepek dominanciaacuteja megszűnt eacutes ezeknek a neacutepeknek toumlrzseknek a nyelve eacutes etnikai tudata fokozatosan eltűnt amint beolvadtak az uacutejonnan eacuterkező neacutepesseacuteghullaacutemokba11

A 7 szaacutezad maacutesodik feleacuteben uacutejabb nyugati vaacutendorlaacutesra keruumllt sor A Kuvrat aacutel-tal alapiacutetott birodalom amelyet a keacuterdeacutessel foglalkozoacute kutatoacutek uacutejabban a Kubaacuten eacutes a Dnyeper illetve a Don eacutes a Dnyeszter koumlzeacute helyeznek12 a kazaacuterok taacutemadaacutesa koumlvetkezteacuteben felbomlott valamikor 660 eacutes 670 koumlzoumltt Theophaneacutesz Confessor eacutes

10 Boacutena 1984 31111 Pohl 1988 37ndash40 43ndash57 A korszakra vonatkozoacute forraacutesok magyar fordiacutetaacutesa bőseacuteges kommen-

taacuterokkal Szaacutedeczky-Kardoss 1992 14ndash3512 Romašov 1992ndash1994 241ndash245 Roacutena-Tas 2000 19

184

Nikeacutephorosz Patriarcha koumlzoumls forraacutesa Kuvrat oumlt fiaacutenak toumlrteacuteneteacuteben szaacutemolt be az esemeacutenyekről Eszerint a legidősebb fiuacute (Bat)Bajaacuten az ősi foumlldoumln maradt a maacuteso-dik Kotrag aacutetkelt a Donon eacutes ott telepedett le a negyedik Pannoniaacuteba koumlltoumlzoumltt eacutes az avar kagaacuten hatalmaacutet ismerte el miacuteg az oumltoumldik Itaacuteliaacuteba a ravennai Pentapolis foumlldjeacuten letelepedve bizaacutenci adoacutefizető lett A harmadik fiuacute neacutev szerint Asparuch aacutet-kelt a Dnyeperen eacutes Dnyeszteren eacutes a Duna torkolataacutenaacutel talaacutelt magaacutenak szaacutellaacutest Asparuchnak előszoumlr az avar előőrsoumlkkel kellett megkuumlzdenie azutaacuten sikeruumllt bir-tokba venni a Duna torkolatvideacutekeacutet A bizaacutenci politika minden eszkoumlzzel igyeke-zett azt megakadaacutelyozni hogy aacutetleacutepjeacutek a Duna vonalaacutet ugyanakkor az arab flotta 673 eacutes 677 koumlzoumltt oumltszoumlr is ostrom alaacute vette Konstantinaacutepolyt iacutegy nem aacutellt rendel-kezeacutesre megfelelő szaacutemuacute haderő Miutaacuten sikeresen visszaverteacutek az arab taacutemadaacutest IV Konstantin maga indult a bulgaacuterok ellen felvonultatva 680-ban a hadiflottaacutet a Duna torkolataacutehoz De Asparuch sikeresen veacutedekezett majd ellentaacutemadaacutesba ment aacutet aacutetkelt a Dunaacuten eacutes birtokba vette a Duna eacutes a Balkaacuten-hegyseacuteg aacuteltal hataacuterolt teruumlle-tet amit Bizaacutenc a 681-ben koumltoumltt beacutekeszerződeacutesben szentesiacutetett Ezzel gyakorlatilag elismereacutest nyert a dunai bulgaacuterok aacutellama A Duna eacutes a Balkaacuten-hegyseacuteg koumlzti teruuml-letre nagy toumlmegben bekoumlltoumlzoumltt szlaacutevok nem alkottak nagyobb politikai egyseacuteget eacutes elismerteacutek a bizaacutenci fennhatoacutesaacutegot A bdquoheacutet toumlrzsrdquo nevű szoumlvetseacuteguumlk szembeszaacutellt a bulgaacuterokkal akik legyőzteacutek eacutes nyugatra az avarokkal szemben telepiacutetetteacutek le őket miacuteg az oumlnkeacutent behoacutedoloacute szeverik toumlrzseacutet a bulgaacuterok a Balkaacuten-hegyseacuteg keleti haacutegoacutei-hoz rendelteacutek13

A negyedik fiuacutet a Miracula S Demetrii eacutes a madarai felirat alapjaacuten Kuberrel azono-siacutetottaacutek Kuber az avarok orszaacutegaacuteba tehaacutet a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe koumlltoumlzoumltt neacutepeacutevel eacutes behoacutedolt az avar kagaacutennak Sajnos a vaacutendorlaacutes uacutetiraacutenyaacuteroacutel nincs adat Mindenesetre az avar kagaacuten helytartoacutevaacute nevezte ki Sirmium videacutekeacutere ahovaacute a bizaacutenci hadifoglyo-kat telepiacutetetteacutek Hamarosan kereszteacuteny bizaacutenci valamint bulgaacuter avar gepida eacutes szlaacutev alattvaloacutei eacuteleacuten fellaacutezadt az avar kagaacuten ellen eacutes Macedonia teruumlleteacutere vonult Egyik főembere Mauros segiacutetseacutegeacutevel megproacutebaacutelta bevenni Thesszalonikeacute vaacuterosaacutet de ez a terv kudarcot vallott Kuber Asparuchhoz hasonloacutean berendezkedett Macedonia te-ruumlleteacuten amelyet azonban nem sikeruumllt kiragadni a Bizaacutenci Birodalomboacutel hanem veacute-guumll mint szoumlvetseacuteges a bizaacutenci csaacuteszaacuter engedeacutelyeacutevel telepedett meg Thesszalonikeacutetől eacuteszakra Ezeket az esemeacutenyeket 674 eacutes 678 koumlzeacute dataacuteljaacutek14

Az onogundur-bulgaacuterok vaacutendorlaacutesa a Kaacuterpaacutet-medenceacutet is eacuterintette de nem jaacutert olyan hataacutessal mint a Balkaacuten-feacutelszigeten mert az avarok hatalma szilaacuterd volt A vaacuten-dorlaacutes fő iraacutenya a Balkaacuten volt ahol egyreacuteszt a szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek maacuter megtele-pedtek eacutes ezzel gyengiacutetetteacutek a bizaacutenci hagyomaacutenyt maacutesreacuteszt Bizaacutenc az arab taacutemadaacutes elhaacuteriacutetaacutesaacuteval volt lefoglalva Iacutegy elsőkeacutent az Asparuch vezette bulgaacuterok hoztak leacutetre oumlnaacutelloacute aacutellamot a Bizaacutenci Birodalomtoacutel elfoglalt teruumlleten

A magyar honfoglalaacutes haacutettereacuteben az avar eacutes a bulgaacuter vaacutendorlaacuteshoz hasonloacutean keleti fenyegeteacutes aacutellott A tuumlrkoumlk elől menekuumlltek az avarok a kazaacuter taacutemadaacutes hataacute-saacutera bomlott fel Kuvrat birodalma a magyarokat a besenyők űzteacutek ki Etelkoumlzből

13 Beševliev 1981 173ndash298 Fine 1983 66ndash7214 Szaacutedeczky-Kardoss 1971 473ndash477 1998 219ndash220 Beševliev 1981 159ndash172

185

A Kaacuterpaacutet-medence haacuterom hatalom peremvideacuteke volt a 9 szaacutezadban Erdeacutely deacuteli reacute-szeacutet a bulgaacuterok tartottaacutek kezuumlkben a Dunaacutentuacutel Oriens neacuteven a Frank Birodalomhoz tartozott miacuteg eacuteszaknyugaton Moraacutevia helyezkedett el A magyarok Etelkoumlzből toumlbbszoumlr felkeresteacutek maacuter a Kaacuterpaacutet-medenceacutet ahol szoumlvetseacutegeskeacutent reacuteszt vettek a kuumlloumlnboumlző hatalmi harcokban iacutegy pontosan ismerteacutek a teacuterseacuteg foumlldrajzi eacutes politikai viszonyait

894-ben feltehetően keacutet szoumlvetseacutegi ajaacutenlatot is kapott a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg A bizaacutenci csaacuteszaacuter Boumllcs Leoacute a bolgaacuter Simeon ellen beacuterelte fel a magyarokat akiket az Al-Dunaacutenaacutel a bizaacutenci flotta szaacutelliacutetott aacutet a Dunaacuten A Liuumlntika vezette magyar sereg megverte Simeon seregeacutet aki veacuteguumll Dristraacuteba menekuumllt előluumlk A Liuumlntika vezette had visszafordult eacutes az Al-Dunaacutenaacutel a bizaacutenciak megvaacutesaacuteroltaacutek tőluumlk a bulgaacuter fog-lyokat Simeon miutaacuten beacutekeacutet koumltoumltt Bizaacutenccal sereget gyűjtoumltt a magyarok ellen eacutes szoumlvetseacutegre leacutepett a besenyőkkel akik megjelentek a magyarok haacutetaacuteban Az iacutegy megerősoumldoumltt bulgaacuter had 895 őszeacuten egy veacuteres csataacuteban legyőzte Liuumlntika seregeacutet Ez azt jelentette hogy az esetleges Balkaacutenra valoacute betelepuumlleacutesnek az eseacutelye veacuteglegesen megszűnt A maacutesik szoumlvetseacutegi ajaacutenlat Szvatopluktoacutel a morva fejedelemtől eacuterkez-hetett eacutes egy magyar sereg (Aacuterpaacuted vezeacuterleteacutevel) Pannoniaacutera taacutemadt A hadjaacuterat ideje alatt halt meg Szvatopluk A harcok lezaacuterulaacutesa utaacuten a magyar sereg tovaacutebbi sorsaacuteroacutel nincs adat van azonban olyan elkeacutepzeleacutes hogy a Felső-Tisza videacutekeacuten ma-radt 895 őszeacuten a besenyők az Etelkoumlzben eacutelő magyarok teruumlleteacutere taacutemadtak akik-nek nem maradt maacutes vaacutelasztaacutesuk mint hogy felkerekedve a Kaacuterpaacutetokon aacutetkelve menedeacuteket talaacuteljanak A bevonulaacutes uacutetvonalaacuteroacutel igen keacutesei adataink vannak de va-loacutesziacutenűleg a Vereckei-haacutegoacute mellett a deacutelkeletre eső toumlbbi haacutegoacuten keresztuumll is eacuterkez-hettek eleink a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe eacutes előszoumlr az Alfoumlld teruumlleteacutet vetteacutek birtokba A Dunaacutentuacutel elfoglalaacutesaacutera az itaacuteliai hadjaacuteratboacutel 900 nyaraacuten visszateacuterő magyar sere-gek keriacutetettek sort 902-ben a Moraacutevia elleni sikeres hadjaacuterat utaacuten az egeacutesz Kaacuterpaacutet-medence a magyarok kezeacutere keruumllt Lezaacuteraacuteskeacutent aztaacuten 907-ben Pozsonynaacutel viacutevott győztes csataacuteban a Keleti Frank Kiraacutelysaacuteg haderejeacutevel szemben sikeruumllt biztosiacutetani a Kaacuterpaacutet-medence feletti uralmat15

A magyar honfoglalaacutes rekonstruaacutelaacutesakor tanulsaacutegos lehet a mongol hadsereg Magyar Kiraacutelysaacuteg elleni taacutemadaacutesa 1241ndash42-ben Tipikus bekeriacutető hadműveletet al-kalmaztak amihez rendkiacutevuumll preciacutez felderiacuteteacutesre eacutes egyuumlttműkoumldeacutesre volt szuumlkseacuteg Oumlt reacuteszre osztottaacutek a mongol sereget Az eacuteszaki szaacuterny Orda Bajdar eacutes Kajdu vezeteacuteseacutevel egy tuumlmen haderővel lengyel teruumlletre toumlrt16 Egy felderiacutető mongol hadtest Ratiborra taacutemadt 1241 januaacuter 16-aacuten egy maacutesik csapat Szandomirt vette be februaacuter 16-aacuten A lengyel sereget a mongolok Chmielnikneacutel győzteacutek le maacutercius 18-aacuten minek koumlvet-kezteacuteben Krakkoacute maacutercius 24-eacuten szinteacuten elesett Boleszlaacutev herceg Magyarorszaacutegra me-nekuumllt Ezutaacuten a mongolok Nagy-Lengyelorszaacutegra eacutes Szileacuteziaacutera toumlrtek eacutes II Henrik szileacuteziai herceg seregeacutet nyiacutelt uumltkoumlzetben verteacutek szeacutet Legnicaacutenaacutel aacuteprilis 9-eacuten Ezt koumlve-tően a mongol tuumlmen deacuteli iraacutenyt veacuteve eleacuterte Eacuteszak-Magyarorszaacutegot17

15 Boacutena 2000 25ndash35 Kristoacute Makk 2001 68ndash8116 C de Bridia tudoacutesiacutetaacutesa Gyoumlrffy 1986 193ndash194 Goumlckenjan 1991 4417 Goumlckenjan 1991 44ndash46

186

A deacuteli szaacuterny Erdeacutelyen keresztuumll toumlrt a Magyar Kiraacutelysaacutegra Kadan a Borgoacutei-szoroson kelt aacutet 1241 maacutercius 31-eacuten majd elfoglalta Radnaacutet amely az ezuumlstbaacutenyaacute-szat koumlzpontja volt Ezt koumlvetően aacuteprilis 2-aacuten bevette Beszterceacutet azutaacuten Kolozsvaacuter eacutes Vaacuterad eacuterinteacuteseacutevel Csanaacutedra eacutert A deacuteli szaacuterny maacutesik keacutet hadteste Boumlcsek eacutes Buumlri vezeteacuteseacutevel az Ojtozi- eacutes Voumlroumlstoronyi-szoroson keresztuumll menetelt Az Ojtozi-szorost aacutetleacutepő csapat a Barcasaacutegba toumlrt be ahol az erdeacutelyi vajda seregeacutet győzteacutek le majd maacuter-cius 4-eacuten bevetteacutek Kuumlkuumlllővaacuterat innen Gyulafeheacutervaacuterra vonultak ahol bevaacutertaacutek a maacutesik egyseacuteget Ez utoacutebbi amely a Voumlroumlstoronyi-szoroson kelt aacutet a Kaacuterpaacutetokon Nagyszebent vette be aacuteprilis 11-eacuten majd innen Gyulafeheacutervaacuterra eacutert Az egyesuumllt sereg aztaacuten a Maros menteacuten haladva Csanaacutednaacutel talaacutelkozott a Kadan vezette seregreacutesszel Az egyesiacutetett deacuteli szaacuterny serege Szegedneacutel kelt aacutet a Tiszaacuten eacutes Pest alaacute vonult18

A sereg koumlzponti reacutesze Batu eacutes Szuumlboumltej vezeteacuteseacutevel a Vereckei-haacutegoacuten keresztuumll joumltt Magyarorszaacuteg ellen amelyet a Deacutenes naacutedor vezette sereg veacutedett A mongolok maacutercius 12-eacuten legyőzteacutek a naacutedort aki 15-eacuten maacuter Pesten volt hogy eacutertesiacutetse a kiraacutelyt Batu egy felderiacutető tuumlment indiacutetott uacutetnak oumlccse Sejbaacuten parancsnoksaacutega alatt amely maacutercius 16ndash17-eacuten megkoumlzeliacutetette Pestet Maacutercius 17-eacuten Ugrin kalocsai eacutersek meg-taacutemadta a mongolokat de azok tőrbe csaltaacutek eacutes megverteacutek a magyar sereget Ez idő alatt egy maacutesik mongol egyseacuteg Vaacutecot rabolta ki Ugyanezen a napon gyilkoltaacutek meg a kun Koumltoumlnyt Pesten mire a kunok a Duna menteacuten deacutelre huacutezoacutedva a Szereacutemseacutegen aacutet Bulgaacuteriaacuteba koumlltoumlztek IV Beacutela az oumlsszegyűlt seregeacutevel kelet feleacute indult eacutes a Sajoacutenaacutel taacuteborozott le Muhi falu koumlzeleacuteben A folyoacuten aacutetkeleacutest biztosiacutetoacute hiacuted a mongolok kezeacuten volt akik aacuteprilis 11ndash12 eacutejjeleacuten kiacuteseacuterletet tettek a folyoacute jobb oldalaacutera valoacute aacutetkeleacutesre hogy ott poziacutecioacutet nyerjenek de ezt a magyar csapatok sikeresen megakadaacutelyoztaacutek A mongol hadvezeteacutes azonban gaacutezloacutekat talaacutelt eacutes ideiglenes hidat is vert iacutegy toumlbb helyen aacutet tudtak kelni a Sajoacuten majd bekeriacutetetteacutek a magyar taacutebort A magyar sereg katasztrofaacutelis vereseacuteget szenvedett19 IV Beacutela akit emberei kimenekiacutetetteacutek a taacuteborboacutel Pozsonyba futott Az osztraacutek herceg Frigyes Hainburgba hiacutevta ahol megzsarolta eacutes a naacutela leacutevő arany- eacutes ezuumlsteacuterteacutekeit elvette tőle Ezutaacuten a magyar kiraacutely Segesdre ment kiacuteseacutereteacutevel ahonnan 1242 januaacuter 12-eacuten eacuterkezett Zaacutegraacutebba veacuteguumll az Adria partjaacuten Trau vaacuteraacuteban talaacutelt menedeacuteket

A mongol fősereg a muhi győzelem utaacuten Pest alaacute vonult amelyet aacuteprilis 30-aacuten eacutert el A mongolok a DunandashTisza koumlzeacuten toumlltoumltteacutek a nyarat A Dunaacutet 124142 teleacuten leacutep-teacutek aacutet mikor az befagyott Batu elfoglalta Oacutebudaacutet eacutes Esztergomot is koumlrbevette amit a fellegvaacuter kiveacuteteleacutevel elfoglalt Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Pannonhalma is sikeresen aacutellt el-len a mongol taacutemadaacutesi kiacuteseacuterletnek Kadan a mongol strateacutegiaacutenak megfelelően a ma-gyar kiraacutely uumlldoumlzeacuteseacutere indult eacutes egeacuteszen az Adria partjaacuteig koumlvette A magyar kiraacutely Spalatoacuteboacutel Trauba ment A mongol sereg a nyomaacuteban haladt de Trau ostromaacutehoz nem kezdett hozzaacute mert koumlzben visszarendelteacutek20 A mongol seregek veacuteguumll vissza-vonultak az Al-Duna eacuterinteacuteseacutevel

18 Kristoacute 1984 1432ndash1434 Goumlckenjan 1991 52ndash5319 Uacutejabb tanulmaacutenyai a muhi csataacuteroacutel Veszpreacutemy L Uacutejabb szempontok a tataacuterjaacuteraacutes toumlrteacuteneteacute-

hez in Tataacuterjaacuteraacutes 384ndash394 Neacutegyesi L A muhi csata in Tataacuterjaacuteraacutes 395ndash40620 Kristoacute 1984 1425ndash1432 1436ndash1440 Goumlckenjan 1991 46ndash52 58ndash59 Sinor 2001 13ndash18

187

TiszaSzamos

Maros

Tisza

Szana

Drina

Morava

SzaacutevaUna

Duna

Moldva

Elba

Odera

Varta Visztula

Visztula

Szan

VaacutegSajoacute Her

naacuted

Ipoly

A d r i a

Drin

Ibar

Naren

ta

Olt

Szeret

Dnyeszter

Beacutecs

MosonSopron

Beacutecsuacutejhely

Pannonhalma

VeszpreacutemSzeacutekesfeheacutervaacuter

Hainburg

Mor

va

Pozsony

Komaacuterom

Nyitra

Trencseacuten

EsztergomVaacutec

BudaPest Jaacuteszbereacuteny

TolnaSegoumlsd

Baranyavaacuter Csanaacuted EgresArad

PeregTamaacutesda

Vaacuterad

Nagyolaszi

Szentmaacuterton

Pliva

ZaacutegraacutebKalnik

Zaacutekaacuteny

Draacuteva

Zalavaacuter

HljevnoKlissza

Trau Spalato

Raguza

Cattaro

Gyulafeheacutervaacuter

Kolozsvaacuter

Szeben

Kerc

Fraacuteta

Beszterce

Radna

Meszes

MuhiEger

Halics

Krakkoacute

Szandomir

Boroszloacute

Olmuumltz

Bruumlnn

Oppeln

Legnica

Praacutega

Ojtozi-szoros

Vereckei-haacutegoacute

Orda

Batu

Boumlcsek

Kadan

BoumlcsekDuna

Boumlcsek

BatuOrda

Sejbaacuten

Bajdar

Kajdu

Orda

Kadan

BatuSejbaacuten

Iszke

r

A tataacuter seregek uacutetja 1241ndash1242

a visszavonulaacutes megkezdeacuteseacuteiga visszavonulaacutes

a muhi eacutes legnicai csataacutekig a muhi eacutes legnicai csataacutek utaacuten

0 300 km

1241

1242

Buumlri

21 A tataacuterjaacuteraacutes

188

A mongol sikerek elleneacutere aacutelliacutethatoacute hogy a Kaacuterpaacutet-medence kelet felől joacutel veacuted-hető amennyiben annak politikai egyseacutege biztosiacutetott Az avarok eacutes a magyarok aacuteltal leacutetrehozott hatalom sikeresen leacutephetett fel a keletről joumlvő toumlbbi taacutemadaacutessal szem-ben A bulgaacuterok az avarok miatt keacutenytelenek az Al-Duna eacutes a Balkaacuten koumlzeacute telepedni Hasonloacutekeacuteppen a besenyők uacutezok a 11 szaacutezadban az Al-Dunaacuten a Balkaacuten feleacute talaacuteltak menedeacuteket eacutes a nyugati kunok is a mongol taacutemadaacutes előtt toumlbbseacutegeacuteben a Balkaacutenon voltak aktiacutevak A mongolok hoacutediacutetaacutesai a 13 szaacutezadban kuumlloumlnleges esetnek tekinthe-tők ugyanis a mongol hadak Kiacutenaacutet az iszlaacutem vilaacuteg keleti feleacutet eacutes Kelet-Euroacutepaacutet is le-győzteacutek A Magyar Kiraacutelysaacuteg elleni hadjaacuteratukat pontos felderiacuteteacutes eacutes alapos tervezeacutes előzte meg eacutes ez is hozzaacutejaacuterult sikereikhez

A hunok eacutes mongolok a Kaacuterpaacutet-medenceacutet strateacutegiai okok miatt hoacutediacutetottaacutek meg az avarok eacutes magyarok honfoglalaacutesa moumlgoumltt kuumllső nyomaacutes aacutellt a tuumlrk eacutes a besenyő fenyegeteacutes eacutes hoacutediacutetaacutes Ugyanez mondhatoacute el a dunai bulgaacuterokra is akiket a kazaacuter taacute-madaacutes keacutesztetett a Balkaacutenra vonulaacutesban vagy keacutesőbb a besenyők eacutes uacutezok nyugatra huacutezoacutedaacutesa a kunok vaacutendorlaacutesaacuteval fuumlggoumltt oumlssze

A Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesa nagyjaacuteboacutel a mongol taacutemadaacuteshoz hasonloacute felteacute-telek koumlzoumltt ment veacutegbe A Keleti-Kaacuterpaacutetok eacutes Erdeacutely haacutegoacutein lehet koumlzvetlenuumll be-nyomulni (magyarok mongol főerők) de ha ezek veacutedelmeacutet joacutel megszervezik akkor eacuteszak felől meg lehet keruumllni eacutes a Morva-kapun lehet bejutni (avarok egyik mongol hadtest) A magyarok is előszoumlr az Alfoumlldet szaacutelltaacutek meg azutaacuten maacutesodik faacutezisban keruumllt sor a Dunaacutentuacutel elfoglalaacutesaacutera

A Kaacuterpaacutet-medence nagyjaacuteboacutel hasonloacute taacutevolsaacutegra talaacutelhatoacute az euroacutepai toumlrteacutenel-met meghataacuterozoacute hatalmi vallaacutesi koumlzpontoktoacutel a nyugati kereszteacutenyseacuteg centrumaacute-toacutel Roacutemaacutetoacutel a Bizaacutenci Birodalom fővaacuterosaacutetoacutel Konstantinaacutepolytoacutel eacutes a Neacutemet-roacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg egyik koumlzpontjaacutetoacutel Frankfurttoacutel A fő kereskedelmi eacutes hadi utak a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből a koumlzeacutepkortoacutel kezdve keveset vaacuteltoztak Diplomataacutek kereskedők eacutes se-regek a Duna vonalaacutet koumlvetve jutottak el neacutemet teruumlletre deacutel feleacute Naacutendorfeheacutervaacuter (Belgraacuted) utaacuten Nis Szoacutefia eacutes Edirne eacuterinteacuteseacutevel lehetett Konstantinaacutepolyba jutni a Keleti-Alpokon aacutet pedig Itaacuteliaacuteba vezetett uacutet A hunok avarok eacutes magyarok ezeket az utakat hasznaacuteltaacutek hadi vaacutellalkozaacutesaik soraacuten is

A Kaacuterpaacutet-medence birtokba veacutetele utaacuten a hunok az avarok eacutes a magyarok is a szomszeacutedos birodalmaktoacutel presztiacutezsjavakat eacutes kereskedelmi aacuterukat szereztek be kuuml-loumlnboumlző formaacutekban amelyek a rabloacutehadjaacuteratoktoacutel a foglyok kivaacuteltaacutesi aacuteraacuten eacutes a beacuteke fejeacuteben fizetett eacutevpeacutenzen aacutet a kereskedelemig terjedhetett Ezek a nomaacuted politikai alakulatok iacutegy hatalmas beveacutetelekre tettek szert A rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesanyag-boacutel csak becsuumllni tudjuk a nomaacutedok joumlvedelmeacutet de mindhaacuterom esetben a reacutegeacuteszeti anyagban tuumlkroumlződik a befolyoacute nemesfeacutem

A hunoknak a keletroacutemaiakkal koumltoumltt szerződeacutesei alapjaacuten koumlvetkeztethetuumlnk a mennyiseacutegre 423-toacutel 350 font (25 000 aranysolidus21) eacutevpeacutenzben egyeztek meg 435-ben 700 font (50 000 solidus) 443-ban 2100 font (150 000 solidus) aacutellt a beacuteke-szerződeacutesben amelyet 450-ig folyoacutesiacutetott a keletroacutemai aacutellam22 Az avarok a bizaacutenciak-

21 1 solidus = 455 g 72 solidus = 1 font = 0337 kg22 Boacutena et al 1993 48 41

189

toacutel a beacutekeacuteeacutert fejeacuteben rendszeresen kaptak eacutevpeacutenzt 573-toacutel 1100 font (80 000 solidus) 585-től 1400 font (100 000 solidus) 598-toacutel 1650 font (120 000 solidus) eacutes 623-toacutel 626-ig eacutevi 2800 font (200 000 solidus) aranyat23

Hunkorszak

Eacutevpeacutenz solidusban

Eacutevpeacutenz fontban

oumlsszesen Avarkorszak

Eacutevpeacutenz solidusban

Eacutevpeacutenz fontban

oumlsszesen

423ndash43412 eacutev

25 000 solidus

350 font 4200 font300 000 s

573ndash58412 eacutev

80 000solidus

1100 font 960 000 s13 200 f

435ndash4428 eacutev

50 000 solidus

700 font 5600 font400 000 s

585ndash59713 eacutev

100 000solidus

1400 font 1 300 000 s18 200 f

443ndash4508 eacutev

150 000 solidus

2100 font 14 700 font1 050 000 s

598ndash62225 eacutev

120 000solidus

1650 font 3 000 000 s41 250 f

623ndash6264 eacutev

200 000solidus

2800 font 600 000 s 8 400 f

423ndash450 28 eacutev

1 750 000solidus

24 500 font

8 000 kg 54 eacutev 5 860 000solidus

81 050font

27 000 kg

A hunok 27 eacutev alatt 8 tonna aranypeacutenzt miacuteg az avarok 53 eacutev alatt 27 tonna ara-nyat hajtottak be a keletroacutemai majd bizaacutenci kormaacutenyzattoacutel Ezek a szaacutemok csak taacutejeacutekoztatoacute jellegűek ugyanis nyilvaacutenvaloacute hogy a bizaacutenciak nem tiszta aranypeacutenz-zel hanem csoumlkkentett aranyeacuterteacutekű peacutenzekkel fizettek Maenchen-Helfen szerint a 440-es eacutevekben 900 000 solidust azaz 13 000 font aranyat fizettek a keletroacutemaiak a hunoknak ugyanakkor az eacuteves beveacutetel 270 000 font volt24 Ez azt jelenti hogy az eacutevi adoacute meacuterteacutekeacutenek az 1-aacutet sem eacuterte el a legmagasabb eacutevpeacutenz Mindenesetre a hunok eseteacuteben ehhez meacuteg hozzaacute kell adni a 8 majd 12 solidusra emelt vaacuteltsaacutegdiacutejat melyet a fogsaacutegba esett roacutemai katonaacutekeacutert kellett fizetni valamint a hadjaacuteratok soraacuten meg-szerzett zsaacutekmaacutenyt Ehhez jaacuterult meacuteg a Nyugatroacutemai Birodalom aacuteltal fizetett tribu-tum a vaacuteltsaacutegdiacutejak eacutes zsaacutekmaacuteny amelyről nem rendelkezuumlnk meacuteg csak megkoumlzeliacutető szaacutemadattal sem Mindenesetre az eacutevpeacutenzkeacutent kifizetett 8 tonna arany ndash meacuteg ha csak iraacutenyszaacutemnak tekinthető is ndash hatalmas beveacutetelt jelentett a hun vezető reacuteteg szaacutemaacutera Pohl az avarokkal kapcsolatban a 6 millioacutes solidus beveacutetelen tuacutel szaacutemol meacuteg az isme-retlen mennyiseacutegű vaacuteltsaacutegdiacutejjal eacutes zsaacutekmaacutennyal25

Kovaacutecs Laacuteszloacute 2011-ben foglalta oumlssze a magyar kalandozaacutesok eredmeacutenyekeacutent a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe keruumllt zsaacutekmaacutenyra vonatkozoacute kutataacutesokat Az itaacuteliai kalandozaacute-sokkal kapcsolatban vannak csak szaacutemadatok 942-ben 10 modius ezuumlstpeacutenz fejeacuteben koumltoumltt beacutekeacutet a magyar sereg Provence-i Hugoacute itaacuteliai kiraacutellyal 947-ben 10 modius ezuumlstpeacutenzt fizettek Taksonynak hogy Deacutel-Itaacutelia feleacute folytassa a hadjaacuteratot veacuteguumll 948-ban Pavia felgyuacutejtaacutesa utaacuten a megmaradt keacutetszaacutez tuacuteleacutelő 8 modius ezuumlsttel vaacuteltotta meg magaacutet26 A modius alapvetően teacuterfogatmeacuterteacutek amelyet kuumlloumlboumlzőkeacuteppen aacutetszaacute-

23 Pohl 1988 180ndash18124 Maenchen-Helfen 1973 180ndash18225 Pohl 1998 18126 Kovaacutecs 2011 12ndash14 110 123 124

190

miacutetanak suacutelymeacuterteacutekre Gyoumlrffy szerint 18 kg vagy 375 kg joumlhet szoacuteba Kellner 1 mo-diust kb 350 kg ezuumlstnek gondolt miacuteg Hahn 1045 kg-ra becsuumllte Kovaacutecs Laacuteszloacute szaacutemba vette a lehetseacuteges magyaraacutezatokat27 A forraacutesban szereplő adatok alapjaacuten 28 modius egyeacutertelmű ugyanakkor 905-től 947-ig lehet szaacutemolni a magyaroknak fizetett eacutevpeacutenzzel Ebből egy oumlteacutevenkeacutenti eacutes eacutevi fizeteacutessel szaacutemolva a koumlvetkező taacuteb-laacutezatot aacutelliacutetotta oumlssze

Gyoumlrffy I Gyoumlrffy II Kellner Hahn942 947 948 28 modius 504 kg 1050 kg 9800 kg 2926 kg905ndash947 5 eacutevenkeacutent = 9-szer

90 modius 1620 kg 3375 kg 31 500 kg 9405 kg

905ndash947 eacutevenkeacutent = 43-szor

430 modius 7740 kg 16 125 kg 150 500 kg 44 935 kg

Kovaacutecs 2011 211

Akaacutermelyik becsleacutesből indulunk ki hatalmas mennyiseacutegű ezuumlstről van szoacute Nincs szaacutemadatunk a neacutemet eacutes francia teruumllet elleni hadjaacuteratok zsaacutekmaacutenyaacuteroacutel ugyan-akkor ismert hogy a szaacutesz Madaraacutesz Henriket amikor neacutemet kiraacutellyaacute vaacutelasztottaacutek (919ndash936) a magyarok megtaacutemadtaacutek 924-ben kilenceacuteves beacutekeszerződeacutest koumltoumltt eacutev-peacutenz fejeacuteben de sajnos ennek meacuterteacuteke nem ismert28 A honfoglalaacutes előtt Boumllcs Leoacute bizaacutenci csaacuteszaacuter beacuterelte fel a magyarokat Simeon ellen feltehetően nem kis oumlsszegeacutert a magyarok a bulgaacuter foglyok kivaacuteltaacutesakor tovaacutebbi peacutenzeket kaptak A 934ndash958 koumlzoumltt a bizaacutenci udvar eacutevpeacutenzt fizetett a magyaroknak a beacuteke fejeacuteben amelynek meacuterteacutekeacuteről nincs iacuterott adat29 Van olyan felteacutetelezeacutes hogy ennek meacuterteacuteke az avarok aacuteltal kapot-teacutehoz lenne hasonliacutethatoacute30 Ezek a felsorolt szaacutemadatok csak taacutejeacutekoztatoacute jellegűek eacutes csupaacuten azt jelzik hogy a Kaacuterpaacutet-medenceacutet elfoglaloacute nomaacutedok a szomszeacutedos letele-puumllt aacutellamokboacutel rendkiacutevuumll jelentős mennyiseacutegű zsaacutekmaacutenyt szereztek eacutes az arany- eacutes ezuumlstfolyamot a reacutegeacuteszeti anyag is bizonyiacutetja

Walter Pohl hiacutevta fel a figyelmet arra hogy a nomaacuted vilaacutegban a hatalom cent-ralizaacutecioacuteja eacutes decentralizaacutecioacuteja viszonylag gyorsan megy veacutegbe valamint hatalmas teruumlletekre terjedhet ki A hunok 375-oumls feltűneacutesuumlk eacutes a Hun Birodalom szeacuteteseacutese azaz Attila 453-as halaacutela koumlzoumltt 79 eacutev telt el Az avarok 568-ban foglaltaacutek el a Kaacuterpaacutet-medenceacutet A Konstantinaacutepoly 626-os sikertelen ostromaacutet koumlvető vaacutelsaacuteg 68 eacutev muacuteltaacuten koumlvetkezett be A magyarok 895-oumls honfoglalaacutesaacutetoacutel Lechfeldig (955) 60 eacutev a 970-ben a Balkaacutenon valoacute kalandozaacutesok lezaacuteraacutesaacuteig pedig 75 eacutev telt el Egy olyan hatalmi rend-szer amilyen a nomaacutedoknaacutel leacutetezett aacutellandoacute expanzioacutera eacutepuumllt amit azonban keacutet

27 Kovaacutecs 2011 14ndash2128 Kovaacutecs 2011 24ndash2729 Kovaacutecs 2011 62ndash6630 Kristoacute Makk 2001 147 ők abboacutel indulnak ki hogy a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben 568 eacutes 626 koumlzoumltt

100-120 bizaacutenci eacuterme keruumllt elő miacuteg a kalandozaacutesok koraacuteboacutel 200 darabroacutel van tudomaacutesunk

191

generaacutecioacuten tuacutel maacuter nem lehetett fenntartani31 Pohl a paacuterhuzamossaacutegok mellett a nomaacuted rendszer felbomlaacutesaacutenak kuumlloumlnbseacutegeire is utal A Hun Birodalom a steppei hagyomaacutenyon feleacutepuumllt politikai rendszer amelyre a roacutemai adminisztraacutecioacute nem gya-korolt komoly hataacutest A roacutemai aranyjoumlvedelemre eacutes zsaacutekmaacutenyra eacutepiacutetett rendszer ha-szoneacutelvezője a hun elit volt amely osztozott a hatalmon a hun eacuteletmoacutedot koumlvető germaacuten nyelvű neacutepek arisztokraacuteciaacutejaacuteval eacutes a roacutemai tanaacutecsadoacutekkal illetve goumlroumlg ke-reskedőkkel Reacuteszben Attila sikertelen nyugati politikaacuteja koumlvetkezteacuteben majd halaacutela utaacuten a hatalomeacutert versengő csoportok kuumlzdelmeacuteben a birodalom megrenduumllt eacutes oumlsz-szeomlott Az avarok a 626-os konstantinaacutepolyi ostrom utaacuteni vaacutelsaacutegot lekuumlzdoumltteacutek eacutes a felhalmozott kincsek illetve a szlaacutev nyelvű foumlldművesekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes uacutej alapokat biztosiacutetott a politikai keret megőrzeacuteseacutere A szlaacutevok eacuteletmoacutedja kiegeacutesziacute-tette az avarokeacutet raacuteadaacutesul nem volt szuumlkseacuteguumlk a roacutemai aacutellamra mint a hun elitnek hogy presztiacutezsjavakat szerezzenek be A szlaacutev foumlldműveskoumlzoumlsseacutegek beilleszteacutese a nomaacuted politikai keretbe adta az avar hatalom tartoacutessaacutegaacutet amelyet csak a 8 szaacutezad veacutegeacuten kuumllső erők zilaacuteltak szeacutet Nagy Kaacuteroly taacutemadaacutesai eacutes Krum bulgaacuter kaacuten csapaacutesai alatt omlott oumlssze az Avar Birodalom amit maacuter az avar vezetők kereszteacuteny hitre teacute-reacutese sem tudott megakadaacutelyozni A dunai bulgaacuterok 680-as honfoglalaacutesaacutet koumlvetően a bulgaacuter nomaacuted elem biztosiacutetotta a politikai keretet amelybe beillesztetteacutek a helyi szlaacutev lakossaacutegot majd a nomaacuted toumlroumlk nyelvű elit megtartva neacutepneveacutet amelyet egyben a politikai elnevezeacuteskeacutent is hasznaacuteltak paacuter generaacutecioacute alatt beolvadt nyelvileg a szlaacutev toumlbbseacutegbe Az avarok eseteacuteben az avar neacutev a kaganaacutetus bukaacutesaacuteval egyuumltt szűnik meg ami azt jelenti hogy inkaacutebb politikai terminus volt maacuter a 8 szaacutezad folyamaacuten eacutes nem etnonyma A hunokkal szemben az avar eacutes bulgaacuter politikai keret tartoacutessaacutegaacutet a szlaacutev nyelvű elemek biztosiacutetottaacutek32

A szlaacutev nyelvű neacutepek korai toumlrteacuteneteacutenek kutataacutesaacuteban fordulatot hozott Florin Curta 2001-es koumlnyve amely ciacutemeacutevel azaz bdquoa szlaacutevok megalkotaacutesardquo (The Making of the Slavs) is jelzi hogy szembeszaacutell a modern nacionalista szlaacutev toumlrteacutenetiacuteraacutes eacutes annak szovjet variaacutensa aacuteltal kidolgozott szemleacutelettel A nyelveacuteszet eacutes reacutegeacuteszet alapjaacuten kidol-gozott modell abboacutel indult ki hogy a Pripjaty mocsaraiban lehetett a szlaacutev őshaza ahonnan kirajzottak eacutes eloumlzoumlnloumltteacutek Kelet-Euroacutepaacutet a szlaacutevok Jordanes Getica műveacutere alapozva azonosiacutetottaacutek a venethi az antes eacutes a sclaveni neacutepeket eacutes mivel a venethi nevű neacutep koraacutebbi forraacutesokban is előfordult egyeztetteacutek a szlaacutev őstoumlrteacutenetet ezek-kel a korai adatokkal Curta meggyőzően mutatta be hogy Jordanes keacutet teacuterkeacutep ada-taiboacutel eacutes koraacutebbi forraacutesokboacutel vett ismeretekből alkotta meg teoacuteriaacutejaacutet amire nagyiacutevű őstoumlrteacuteneti elkeacutepzeleacuteseket eacutepiacuteteni remeacutenytelen vaacutellalkozaacutes Hitelesen Jusztinianosz koraacuteboacutel (527ndash565) vannak biztos adataink a veneacutetekről eacutes szlaacutevokroacutel A szlaacutevok nem vaacutendoroltak el a Pripjaty mocsaraiboacutel a mostoha eacuteletkoumlruumllmeacutenyek miatt hanem csak kis taacutevolsaacutegokon beluumll toumlrteacutentek mozgaacutesok mivel vaacutendorloacute foumlldműveleacutest folytattak Szlaacutev nyelvű neacutepesseacuteggel a 6 szaacutezad első feleacuteben maacuter szaacutemolhatunk az Al-Dunaacutetoacutel eacuteszakra Jusztinianosz az Al-Duna veacutedelmeacutere az 530-as eacutevektől kezdődően hatal-mas haacutermas veacutedelmi vonalat eacutepiacutetett ki mintegy huacutesz eacutev alatt maacutesreacuteszt az antaacutekkal

31 httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 14832 Pohl 1997 65ndash78 httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 148

192

szerződeacutest koumltoumltt (foedus) 545-ben hogy biztosiacutetsa birodalmaacutet egy eacuteszaki taacutemadaacutes-sal szemben Ezen inteacutezkedeacutesek eredmeacutenyekeacuteppen Jusztinianosz uralmaacutenak utolsoacute tizenoumlt eacuteveacuteben a Dunaacutet nem eacuterte szlaacutev taacutemadaacutes A kieacutepuumllő bizaacutenci veacutedelmi vonal eacutes a foedus-rendszer volt az a kuumllső koumlruumllmeacuteny amely az Al-Dunaacutenaacutel eacutelő szlaacutev nyelvű csoportokat nagyobb politikai keretbe keacutenyszeriacutetette ugyanakkor a bizaacutenci szerzők műveiben a szlaacutev jelző nem etnikumot jeloumllt hanem egy olyan barbaacuter neacutepesseacuteget amely eacuteletmoacutedjaacutet tekintve nem nomaacuted mint a hun vagy az avar eacutes nincs szoumlvetseacutegesi viszonyban Bizaacutenccal Joacutellehet az Avar Birodalom fennhatoacutesaacutega alaacute tartozoacute eacutes attoacutel eacuteszakra fekvő teruumlleteken a lingua franca a szlaacutev volt a bizaacutenci szerzők nyelvhasznaacute-lataacuteban a szlaacutev elnevezeacutes nyelvi vagy etnikai egyseacutegre valoacute utalaacutest nem tartalmazott Curta a Dunaacutetoacutel deacutelre toumlrteacutenő toumlmeges szlaacutev behatolaacutest Heacuterakleiosz csaacuteszaacuter ural-maacutenak (610ndash641) kezdeteacutere tette amikor a bizaacutenciak a perzsa majd az arab haacuteboruacute miatt anyagi eacutes katonai erőforraacutesaikat keacutenytelenek voltak aacutetcsoportosiacutetani keletre iacutegy az Al-Duna veacutedtelen maradt amit a szlaacutevok kihasznaacuteltak33

Pohl arra hiacutevta fel a figyelmet hogy a nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutesban a szlaacutev nyelvű neacute-pek teacuternyereacutese a germaacuten neacutepvaacutendorlaacuteshoz keacutepest meacuteg mindig nem kap eleacuteg figyel-met joacutellehet az előbbi hataacutesa Euroacutepa etnikai viszonyainak alakulaacutesaacuteban joacuteval na-gyobb hataacutest gyakorolt A 4ndash6 szaacutezadi germaacuten neacutepvaacutendorlaacutes soraacuten germaacuten nyelvű neacutepek hatoltak be a Roacutemai Birodalom teruumlleteacutere ahol hatalomvaacuteltaacutes koumlvetkezett be eacutes jelentős politikai aacutetalakulaacutes ment veacutegbe ugyanakkor etnikai-nyelvi eacutertelemben a bdquogermanizaacutecioacuterdquo (Germanisierung) csak Bajororszaacutegban eacutes Alamannia teruumlleteacutet eacuterin-tette a Dunaacutenaacutel eacutes a Rajnaacutenaacutel a toumlbbi esetben neacutehaacuteny neacutepneacutev vagy helyseacutegneacutev őrzi a betelepuumllt germaacuten nyelvű neacutepek emleacutekeacutet (Franciaorszaacuteg Anglia Burgundia vagy Lombardia) Ezzel szemben a szlaacutev nyelvű csoportok nem hoztak leacutetre birodalmat eacutes nem toumlrekedtek a roacutemai aacutellamapparaacutetus feletti ellenőrzeacutes megszerzeacuteseacutere meacutegis oacuteriaacutesi teruumlletek neacutepesseacutegi viszonyait vaacuteltoztattaacutek meg A szlaacutevkeacuterdeacutesben a nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutes a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutesra kidolgozott modellt alkalmazta csupaacuten a kro-noloacutegiai keretek voltak maacutesok ugyanakkor Kelet-Euroacutepa modernizaacutecioacutes deficitjeacutet toumlrteacuteneti kontextusba helyezve maacuter a koumlzeacutepkor elejeacutere kivetiacutetetteacutek A modern nacio-nalista szlaacutev toumlrteacutenetiacuteraacutes a nyelvi reacutegeacuteszeti eacutes iacuterott forraacutesokat uacutegy eacutertelmezi hogy az mineacutel koraacutebbi időkre vigye vissza a toumlrteacutenetuumlket Az azonban biztosnak tűnik hogy a 6 szaacutezadban maacuter laktak szlaacutev nyelvű csoportok a Kaacuterpaacutetok mindkeacutet oldalaacuten eacutes az Al-Dunaacutetoacutel eacuteszakra A bizaacutenci szerzők az Al-Dunaacutetoacutel eacuteszakra leacutevő szlaacutevokroacutel rendelkez-tek megbiacutezhatoacute informaacutecioacutekkal Bizaacutenc koumlzelseacutege serkenthette nagyobb politikai-et-nikai egyseacutegek kialakulaacutesaacutet azonban ebben sem a bizaacutenciak sem az avarok nem voltak eacuterdekeltek sőt mindent elkoumlvettek ennek megakadaacutelyozaacutesaacutera A bizaacutenciak nem toumlrekedtek a szlaacutevok elitcsoportjaival megegyezni mint ahogy azt tetteacutek a goacute-tok vagy maacutes germaacutenok eseteacuteben Csak a 7 szaacutezadban toumlrteacutent meg a Balkaacutenon hogy nagyobb szlaacutev etnikai-politikai egyseacutegek jelentek meg sajaacutet fejedelemmel A bizaacutenci politika a Balkaacuten elszlaacutevosodaacutesaacutet nem volt keacutepes feltartoacuteztatni a 7 szaacutezadban A maacute-sik oldalon a szlaacutevoknak nem fűződoumltt eacuterdeke a roacutemai infrastruktuacutera fenntartaacutesaacutehoz szemben a Nyugatroacutemai Birodalmat megdoumlntő barbaacuterokkal ahol egyfajta integraacutecioacute

33 Curta 2011

193

koumlvetkezett be Ebből arra is lehet koumlvetkeztetni hogy a szlaacutev taacutersadalomban nem volt olyan erős a reacutetegződeacutes mint a Roacutemaacutet megdoumlntő barbaacuterokeacuteban Feltehetően az ide-genek befogadaacutesa a szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegekben viszonylag koumlnnyen ment ugyanis a szlaacutevok aacuteltal lakott teruumlleten a koraacutebbi lakossaacuteg gyorsan asszimilaacuteloacutedott A roacutemai provinciaacutek teruumlleteacutere bekoumlltoumlzoumltt szlaacutevok mivel nem volt foumlldesuacuteri reacuteteguumlk akiknek adoacutet fizettek volna vonzoacute alternatiacutevaacutet jelentettek a bizaacutenci alsoacute neacutepreacutetegeknek iacutegy a roacutemai hagyomaacuteny ezeken a teruumlleteken megszűnt Az elszlaacutevosodaacutes folyamataacuteroacutel nem rendelkezuumlnk adatokkal A korai szlaacutev nyelvű csoportok etnikai viszonyainak alakulaacutesa sem egyeacutertelmű Curta nyomaacuten Pohl megaacutellapiacutetja hogy a 6 szaacutezadban az idegenek aacuteltal hasznaacutelt neacutepneacutev a mi-tudat valamint a nyelvi a kulturaacutelis eacutes az eacuteletmoacuted aacuteltal meghataacuterozott koumlzoumlsseacutegek nem esnek egybe Bizaacutenc szerepe a szlaacutevok nagyobb politikai egyseacutegbe valoacute szerveződeacuteseacuteben vitathatalan ugyanakkor a szlaacutev nyelvű csoportok vaacutendorlaacutesaacuteban az avarok expanzioacutejaacutenak is komoly szerep jutott Az avar hatalom nyugaton kiterjedt a mai Szloveacutenia eacutes Ausztria keleti tartomaacutenyain aacutet Csehorszaacutegig a koumlzeacutepső Elba videacutekeacuteig amely teruumllet elszlaacutevosodaacutesa nyilvaacutenvaloacute A 7ndash8 szaacutezadban hatalmas szlaacutevok aacuteltal lakott teruumllet alakult ki amely nyelvi eacutes kul-turaacutelis szempontboacutel meglepően hasonloacute volt mindenuumltt

Az Avar Birodalom biztosiacutetotta a szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera az oumlsszekap-csoloacutedaacutes lehetőseacutegeacutet eacutes politikai-taacutersadalmi rendszeruumlkre is hatott Az avar hatalom kiterjedeacutese eacutes a szlaacutev koumlzoumlsseacutegek mozgaacutesa valamint eacuteletmoacutedjaacutenak terjedeacutese egymaacutest kiegeacutesziacutető folyamat Az avar uralom eacutes a szlaacutev neacutepesseacuteg egy lehetseacuteges alternatiacuteva volt a tartoacutesabb birodalom fenntartaacutesaacutera amit a dunai bulgaacuter peacutelda igazol baacuter ott a nomaacuted bulgaacuter reacuteteget asszimilaacutelta a szlaacutev toumlbbseacuteg Az avar hatalom bukaacutesa utaacuten a birodalom perifeacuteriaacutejaacuten szlaacutev koumlzoumlsseacutegek maradtak Szlaacutev nyelvű neacutepek hataacuterozott politikai struktuacuteraacuteira csak a 8 szaacutezadtoacutel vannak megbiacutezhatoacute adataink A Karantaacuten Fejedelemseacuteg a 8 szaacutezadban a morvaacutek a 9 szaacutezadban frank hataacutesra majd a csehek eacutes lengyelek a neacutemet-roacutemai befolyaacutes koumlvetkezteacuteben formaacuteloacutedtak ki34 Ez a szlaacutev kiteacuterő azeacutert fontos mert a magyar toumlrteacutenetiacuteraacutesban a Kaacuterpaacutet-medencei szlaacutevok szerepeacutet a magyarsaacuteg 10ndash11 szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben vagy alaacutebecsuumllteacutek vagy tuacuteleacuterteacutekelteacutek amely-ben a modern kori politikai-eszmei aacuteramlatok hataacutesai eacuterhetők tetten

A Kaacuterpaacutet-medenceacutet elfoglaloacute nomaacutedok koumlzuumll a magyarok tudtaacutek a kereszteacuteny Euroacutepaacuteba beilleszkedve politikai eacutes etnikai keretuumlket fenntartani Miutaacuten bezaacuterult a nomaacuted hatalmi staacutetusz fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges kalandozaacutesok kora nyugaton 955-ben keleten pedig 970-ben amely a presztiacutezsjavakat eacutes a megeacutelheteacutest a szom-szeacutedos orszaacutegokboacutel biztosiacutetotta a magyar vezető reacuteteg keacutenytelen volt a foumlldbirtokok-boacutel biztosiacutetani a megeacutelheteacuteseacutet amit maacuter csak letelepedett foumlldművelő lakossaacuteggal eacutes nyugati mintaacutekra szervezett inteacutezmeacutenyrendszerrel lehetett fenntartani amiben a kereszteacutenyseacutegnek meghataacuterozoacute szerepe volt

A Kaacuterpaacutet-medenceacutet az 5ndash10 szaacutezadban kuumlloumlnboumlző nyelvű neacutepek laktaacutek A hunok toumlbbseacutegeacuteben germaacuten nyelvű neacutepeket talaacuteltak teruumlleteacuten eacutes birodalmuk bukaacutesa utaacuten a germaacuten nyelvű elembe olvadt be a helyben maradt hun neacutepesseacuteg Azutaacuten a gepidaacutek eacutes langobardok korszaka koumlvetkezett Ezen a helyzeten vaacuteltoztatott az avar uralom

34 httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 150ndash159

194

keacutet eacutes feacutel eacutevszaacutezada (568ndash800) A langobardok 568-ban Itaacuteliaacuteba koumlltoumlztek a gepi-daacutek egy reacutesze a langobardokhoz maacutesik reacutesze Bizaacutenchoz csatlakozott a helyben ma-radtak nyomaival a 9 szaacutezadig szaacutemolhatunk35 Az avarok nyelveacutenek meghataacuterozaacutesa tovaacutebbra is komoly neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik mivel nem aacutell rendelkezeacutesre oumlsszefuumlggő nyelvi anyag de a forraacutesokban fennmaradt glosszaacutek alapjaacuten toumlroumlk esetleg mongol nyelvű neacutepesseacuteggel szaacutemolhatunk36 A Kuvrat vezette birodalomboacutel felbomlaacutesa utaacuten toumlroumlk nyelvű neacutepesseacuteg telepedett be a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe ami erősiacutethette a toumlroumlk nyelvi elemet A szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek megjeleneacutese Erdeacutelyben a Balatontoacutel deacutelre

35 Boacutena et al 1993 57ndash58 110ndash11236 Ligeti 1986a 141ndash149

BugDnyeszterPrutTisz

a

Morava

A d r i a i - t e n g e r

Szaacuteva

Draacuteva

Enns

Duna(MORVAacuteK)

KARANTAacuteNOK

(HORVAacuteTOK)

(SZERBEK)

Bulgaacuterok 680-toacutel

B I Z Aacute N C

Konstantinaacutepoly

F e k e

t e -

t e

n g

e r

Eacutegei-tenger

NisH

EacuteT SZLAacuteV TOumlRZSSZEVEREK

SZTRIMONCIK

SZAacuteVA MENTI SZLAacuteVOK

VELEGZITEK

DRAGOVITEKSZAGUDAacuteTOK

BEREZITEK(DUKLJA

IAK)

(TRAVUNIAIAK)

(ZAHUMLJEIEK)

(NERETVAIAK)

Szereacutem

Aquileia

Zaacutera

SpalatoSzalona

Korinthosz

Monembaszia

DRAGOVITEK

Tomi

szlaacutev teruumllet (8 szaacutezad)

Avarok

VAJUNITEK

Thesszalonikeacute

Szlaacutev neacutepek telepuumlleacutesei

Maacutes neacutepek telepuumlleacutesei

(MORVAacuteK) csak a 9 szaacutezadtoacutel adatolt neacutev

22 Szlaacutev telepuumlleacutesek a Balkaacutenon a 7ndash8 szaacutezadban

195

Zalavaacuter koumlzponttal Pribina fejedelemseacutegeacuteben eacutes az eacuteszaknyugati Moraacutevia teruumlleteacuten joacutel adatolhatoacute Az Alfoumlldoumln eacutelő avar lakossaacuteg nyelveacuteről csak felteacutetelezeacuteseink vannak elszlaacutevosodaacutesuk meacuterteacutekeacutet nem ismerjuumlk A hun korszakban a germaacuten elem tuacutelsuacutelya biztosiacutetott volt ugyaniacutegy a Balkaacutenon is a nagyszaacutemuacute szlaacutev nyelvű neacutepesseacuteg Asparuch bulgaacuterjait nyelvileg asszimilaacutelta

A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő finnugor toumlroumlk alaacuten szlaacutev nyelvű elemek koumlzuumll a politikailag dominaacutens nomaacuted vezetőreacuteteg a kuumllső szemleacutelő szaacutemaacutera nomaacuted azaz toumlroumlk neacutepnek tűnt ugyanakkor a nyelvileg meghataacuterozoacute elem a magyar nyelvű neacutepesseacuteg volt Ezt a nyelvet beszeacutelhette a koumlzneacutep toumlbbseacutege amely feacutelig letelepuumllt eacuteletmoacutedot folytatott maacuter a honfoglalaacutes előtt A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben nem volt egyseacuteges politikai keret eacutes a lakossaacuteg kuumlloumlnboumlző nyelveket hasznaacutelt Ezek a vi-szonyok tetteacutek lehetőveacute hogy a honfoglaloacute magyarok meghataacuterozoacute finnugor nyelve fennmaradhasson amit nagyban taacutemogatott hogy politikailag a magyaroknak volt dominaacutens szerepuumlk eacutes iacutegy az etnikai tudat folyamatossaacutega is biztosiacutetva volt a keresz-teacuteny Magyar Kiraacutelysaacuteg keretei koumlzoumltt

Van meacuteg egy koumlzoumls vonaacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben berendezkedett mindhaacuterom nomaacuted hatalom toumlrteacuteneteacuteben Ez pedig az hogy a hunok eacutes az avarok bukaacutesa a Nyugatroacutemai illetve Frank Birodalommal hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe miacuteg a magyarok eacuteletmoacutedvaacuteltaacutesa eacutes a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele a Neacutemet-roacutemai Birodalommal koumlthető oumlssze A Hun Birodalom csuacutecspontjaacutenak Bleda uralkodaacutesa (434ndash445) tekinthető Az ő uralkodaacutesa idejeacuten a hun sereg 440-ben az Al-Duna menteacuten leacutevő erődrendszert le-rombolta amikor a keletroacutemai hadak Sziciacuteliaacuteban eacutes Armeacuteniaacuteban voltak elfoglalva Keacutet beacutekeszerződeacutest is koumltoumltt a keletroacutemaiakkal Az első 435-ben koumltoumltt margusi beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben az eacutevpeacutenz 700 font arany volt a keletroacutemaiak nem szouml-vetkezhettek a hunok ellenseacutegeivel a roacutemai foglyokeacutert 8 solidust tartoztak fizetni eacutes nyilvaacutenos piacokat kellett nyitniuk a hunok szaacutemaacutera 443-ban Anatolius első beacuteke-szerződeacutese meacuteg kedvezőbb volt a hunoknak 2100 font arany eacutevi tributumot fizettek a roacutemaiak a roacutemai hadifoglyok kivaacuteltaacutesaacutenak az aacutera 12 solidus volt eacutes a roacutemaiak koumlte-lesek voltak kiadni a hun szoumlkeveacutenyeket A Hun Birodalom eleacuterte legnagyobb teruumlleti kiterjedeacuteseacutet hatalmi szfeacuteraacutejaacutet nyugaton kitolta az Alpokig a Rajnaacuteig eacutes a Visztulaacuteig a Nyugatroacutemai Birodalommal baraacuteti kapcsolatot aacutepolt elsősorban Aetius reacuteveacuten aki a hunok segiacutetseacutegeacutevel veacutedte meg Galliaacutet de ennek egyik koumlvetkezmeacutenyekeacutent aacutetengedte a nomaacutedoknak a Dunaacutentuacutelt Az eleacutert sikereket beacutekeszerződeacutes garantaacutelta37 445-ben Bleda meggyilkolaacutesaacutet koumlvetően Attila uralkodaacutesa nem volt sikeres A keletroacutemai beacuteke ratifikaacutelaacutesa előtt 450-ben meghalt Theodosius helyeacutere Marcianus leacutepett aki a hunokkal koumltoumltt beacutekeacutet eacuterveacutenytelennek tekintette eacutes nem volt hajlandoacute folyoacutesiacutetani az eacutevpeacutenzt Attila koumlzben maacuter a nyugati reacutesz elleni hadjaacuterat előkeacutesziacuteteacuteseacutevel volt el-foglalva A 451-es Gallia elleni hadjaacuterata eacutes a mauriacumi csata azonban veacuteguumll is sikertelen volt a csataacuteban mindkeacutet feacutel jelentős veszteseacutegeket szenvedett majd Attila visszavonult A 452-es itaacuteliai hadjaacuteratban sikeruumllt zsaacutekmaacutenyra eacutes a beacutekekoumlteacutes fejeacuteben nemesfeacutemre szert tenni de koumlzben a seregben jaacutervaacuteny pusztiacutetott raacuteadaacutesul Marcianus

37 Boacutena 1993 52ndash57

196

serege is taacutemadaacutesba lenduumllt az Al-Dunaacutenaacutel38 Attila 453-as halaacutelakor a hun udvar nem tudta biztosiacutetani az uralma fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges presztiacutezsjavakat amelyet a Roacutemai Birodalom keacutet reacuteszeacutetől preacuteselt ki iacutegy a bukaacutes elkeruumllhetetlen volt

Az Avar Birodalom bukaacutesa kapcsaacuten a magyar szakirodalomban eacuteleacutenk vita ala-kult ki ugyanis legutoacutebb Boacutena Istvaacuten meggyőzően eacutervelt amellett hogy a nyugati forraacutesok aacuteltal aacutebraacutezolt Nagy Kaacuteroly dicsőseacuteges hadjaacuterata melynek soraacuten az Avar Birodalmat meghoacutediacutetotta valoacutejaacuteban egy kisziacutenezett eacutes tendencioacutezus elbeszeacuteleacutes Maacuter a haacuteboruacute kitoumlreacuteseacutenek indoklaacutesa is saacutentiacutet hiszen nem az avarok toumlrteacutek meg a beacute-keacutet hanem Nagy Kaacuteroly taacutemadott hoacutediacutetoacute ceacutelzattal Nagy Kaacuteroly 791-es őszi had-jaacuterata akkor indult mikor az isztriai frank seregek befejezteacutek elterelő taacutemadaacutesukat A Regensburgboacutel induloacute hadak a Duna menteacuten haladva Tulln eacutes Zeiselmaur koumlzoumltt uumltkoumlztek meg az avar lovassaacuteggal eacutes megfutamiacutetottaacutek őket majd egeacuteszen Goumlnyuumlig juthattak el Az avarok a felperzselt foumlld taktikaacutejaacutet alkalmaztaacutek aminek koumlvetkezteacute-ben a frank lovassaacuteg lovainak kilenctizede elpusztult eacutes szaacutemos frank előkelő halaacute-laacuteroacutel is van adatunk Ez a frank hadjaacuterat valoacutejaacuteban nem eacuterte el a ceacuteljaacutet 795-ben az Avar Birodalomban a kagaacuten eacutes a jugurus koumlzoumltt harc robbant ki amelynek soraacuten mindketten meghaltak A tudun a nyugati reacutesz vezetője ebben az eacutevben Aachenbe ment ahol meghoacutedolt Nagy Kaacuterolynak eacutes felvette a kereszteacutenyseacuteget Koumlzben Erik friauli dux frank eacutes langobard sereg eacuteleacuten feltehetően a Szaacuteva menti szlaacutevok segiacutet-seacutegeacutevel benyomult a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe rajtauumltoumltt a kagaacuteni szeacutekhelyen majd kira-bolta 796-ban Nagy Kaacuteroly fiaacutet Pippint kuumlldte az avarok ellen Az uacutejonnan vaacutelasz-tott kagaacuten a Dunaacutenaacutel fogadta Pippint eacutes behoacutedolt neki majd Pippint a szeacutekhelyeacutere hiacutevta ahol gazdagon megajaacutendeacutekozta A tudun 797-ben az Adria koumlrnyeacuteki szlaacutevok laacutezadaacutesaacutet taacutemogatta eacutes az erőszakos kereszteacuteny teacuteriacuteteacutes ellen is felleacutepett ami 799-ben nyiacutelt laacutezadaacuteshoz vezetett iacutegy a tudun vesztőhelyen fejezte be eacuteleteacutet A Dunaacutetoacutel ke-letre leacutevő avarsaacuteg vonatkozaacutesaacuteban Krum 803-as hadjaacuterata volt meghataacuterozoacute Miutaacuten a bulgaacuter uralkodoacute 804-ben az avar haderőre megsemmisiacutető vereseacuteget meacutert ennek a teruumlletnek az ura a kagaacuten eacutes az előkelők a Dunaacutentuacutelra menekuumlltek eacutes behoacutedoltak a frankoknak39

A magyarok nyugat feleacute a 955-oumls a Balkaacuten feleacute a 970-es vereseacuteg hataacutesaacutera voltak keacutenytelenek feladni a nomaacuted hagyomaacutenyra eacutepuumllő politikaacutet Geacuteza fejedelem nyugati nyitaacutesaacutet magyaraacuteztaacutek maacuter foumlldrajzi teacutenyezőkkel azaz hogy szaacutellaacutesteruumllete koumlzelebbb fekuumldt a Neacutemet-roacutemai Birodalomhoz de azzal is hogy nem akart maacutesodik lenni az erdeacutelyi gyula utaacuten aki Bizaacutencban maacuter megkeresztelkedett eacutes veacuteguumll eacuterveltek a bizaacutenci hoacutediacutetaacutes veszeacutelyeacutevel is40 Uacutejabban a Kazaacuter Birodalom 965-oumls bukaacutesaacutenak politikai kouml-vetkezmeacutenyeit is szaacutemba vetteacutek Geacuteza politikaacutejaacutenak alakiacutetaacutesakor41

A tovaacutebbiakban Euroacutepa kialakulaacutesaacutenak szemszoumlgeacuteből vizsgaacuteljuk meg a nomaacutedok szerepeacutet A Kaacuterpaacutet-medenceacutebe telepuumllt nomaacuted neacutepek a koumlzeacutepkori latin eacutes bizaacutenci

38 Boacutena 1993 52ndash9239 Boacutena 1994 67ndash75 Szke 1994 82ndash83 Olajos 1996 91ndash97 Szaacutedeczky-Kardoss 1998

272ndash30840 Makk 1996 29ndash42 Boacutena 2000 66ndash81 Toacuteth 2010 230ndash23141 Dobrovits 2011a 102ndash103

197

goumlroumlg forraacutesok szerzőire komoly hataacutest gyakoroltak Ők voltak a kereszteacuteny iacuteroacutek sze-meacuteben Goacuteg eacutes Magoacuteg neacutepe akik a veacutegiacuteteacutelet előfutaacuterai Azok a szerzők akik kapcso-latba keruumlltek a nomaacutedokkal aacuteltalaacuteban a Heacuterodotoszra visszavezethető toposzok-kal dolgoztak azaz nincs aacutellandoacute lakhelyuumlk aacutellandoacutean vaacutendorolnak lovasiacutejaacuteszok eacutes aacutellattenyeacuteszteacutesből eacutelnek Ehhez jaacuterult meacuteg hogy aacutellandoacutean rabolnak eacutes gyilkolnak Persze ezzel paacuterhuzamosan szűk koumlrben igazolhatoacute egy maacutesik szemleacuteletet a romlat-lan barbaacuter keacutepe amely az elpuhult keacutenyelmesen eacutelő vaacuterosi eacutelet alternatiacutevaacutejakeacutent je-lenik meg A nomaacutedokkal kapcsolatos előiacuteteacuteletek csak az utoacutebbi eacutevtizedekben kezd-tek oldoacutedni a toumlrteacutenettudomaacutenyban Thompson 1948-ban a hunokroacutel iacutert koumlnyveacuteben martaloacutecoknak eacutes rabloacuteknak tartotta őket42 Az uacutejabb kutataacutesok maacuter ezt a sematikus aacutebraacutezolaacutest elhagytaacutek eacutes a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutes elindiacutetaacutesaacuteban jaacutetszott szerepuumlkről bizonyos meacuterteacutekig a germaacuten nyelvű neacutepek uacutej politikai keretbe szerveződeacuteseacutenek je-lentőseacutegeacuteről (germaacutenndashnomaacuted szinteacutezisről) a Nyugatroacutemai Birodalom eacuteleteacutenek meghosszabbiacutetaacutesaacuteroacutel vagy bukaacutesaacutet elősegiacutető hataacutesukroacutel szoacutelnak a vitaacutek A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben a roacutemai uralom felszaacutemolaacutesa a medence egy politikai keretbe szerve-zeacutese az Al-Duna-menti limes elpusztiacutetaacutesa mind a hun uralom koumlvetkezmeacutenye43

Az avarok ugyan a langobardok hiacutevaacutesaacutera eacuterkeztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe 568-ban az utoacutebbiak azonban meacuteg abban az eacutevben Eacuteszak-Itaacuteliaacuteba koumlltoumlztek lezaacuterva ezzel a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutest Az avarok 230 eacutevre megteremtetteacutek a politikai egyseacuteget a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben A hunok aacuteltal maacuter meggyengiacutetett de időkoumlzben uacutejra helyre-aacutelliacutetott az Al-Duna menteacuten huacutezoacutedoacute limest 582 eacutes 586 koumlzoumltt az avarok nagyreacuteszt elpusztiacutetottaacutek ami egyik felteacutetele volt annak hogy a szlaacutev nyelvű csoportok behatol-hassanak a Balkaacutenra Arroacutel hogy az avarok milyen szerepet toumlltoumlttek be a szlaacutevok-nak a Balkaacuten nyugati feleacuteben valamint a Kaacuterpaacutetoktoacutel eacuteszakra eacutes nyugatra toumlrteacutenő teacuternyereacuteseacuteben maacuter esett szoacute Joacutellehet a Nagy Kaacuteroly vezette hadjaacuterat az avarok ellen sikertelen volt de veacuteguumll a frankoknak sikeruumllt az avarokat meghoacutedoltatni eacutes a roacutemai uralom alatt aacutellt Pannoniaacutet Oriens neacuteven a Karoling Birodalom reacuteszeacuteveacute tenni

A honfoglaloacute magyarsaacuteg visszaaacutelliacutetotta a Kaacuterpaacutet-medence politikai egyseacutegeacutet A 10 szaacutezadban a muszlim eacutes viking hadjaacuteratokkal paacuterhuzamosan zajlottak a ma-gyar portyaacutezoacute hadjaacuteratok amelyek időszakaacutet a magyar toumlrteacutenetiacuteraacutes eufemisztikusan bdquokalandozaacutesok korardquo neacuteven tartja szaacutemon Ezek a bdquokalandozoacuterdquo hadjaacuteratok nagyban hozzaacutejaacuterultak a Neacutemet-roacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg 962-es megalapiacutetaacutesaacutehoz 955 eacutes 970 utaacuten ez a magyar politika megbukott iacutegy a 970-es eacutevektől a Nyugathoz valoacute koumlzeledeacutes tapasztalhatoacute amely 1000-ben a kereszteacutenyseacuteg Roacutemaacuteboacutel toumlrteacutenő felveacuteteleacutehez veze-tett A 10 szaacutezadi nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutes a magyarokat azonosiacutetotta a koraacutebban itt eacutelt nomaacuted avarokkal eacutes hunokkal portyaacuteikat pedig a szaraceacuten (muszlim) eacutes viking invaacute-zioacutekhoz hasonloacutean eacuterteacutekelteacutek Kellner hiacutevta fel a figyelmet arra hogy eacuterdekes moacutedon a magyarok nagyon kedvezőtlen keacutepe csupaacuten a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele utaacuten alakult ki a nyugati irodalomban hogy az uacutejonnan kereszteacuteny hitre teacutert neacutep pogaacuteny muacutelt-jaacutet meacuteg inkaacutebb kaacuterhoztatni lehessen44 A 11ndash12 szaacutezadi magyarorszaacutegi latin iacuteraacutes-

42 Thompson 2003 17343 Altheim 1951 14 Boacutena 1984 27644 Kellner 1997

198

beliseacutegben is a pogaacuteny muacutelt eacutelesen aacutellt szemben az uacutej kereszteacuteny kiraacutelysaacuteggal azt soumlteacutet sziacutenekkel aacutebraacutezoltaacutek Ezen a teacuteren csak a 13 szaacutezad hozott vaacuteltozaacutest amikorra ez a szembeaacutelliacutetaacutes elvesztette jelentőseacutegeacutet eacutes ekkor maacuter lehetett meriacuteteni a koraacutebbi hagyomaacutenyokboacutel amit csak erősiacutetettek a korabeli Euroacutepaacuteban elterjedt neacutezetek eacutes origo-modellek Iacutegy szuumlletett meg Keacutezai hun-magyar teoacuteriaacuteja ami a magyar nemes-seacuteg koumlzkincseacuteveacute vaacutelva a 19 szaacutezad veacutegeacuteig a magyar nemzeti tudat alapteacutetele volt45

A koumlzeacutepkori kereszteacuteny Euroacutepa kialakulaacutesa hosszuacute eacutes bonyolult folyamat Ennek kezdeteacutet a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutes valamint a Nyugatroacutemai Birodalom bukaacutesa utaacuten ndash a roacutemai hagyomaacutenyokboacutel eacutes a germaacuten toumlrzsi kiraacutelysaacutegok integraacuteloacutedoacute elemeiből ndash kialakult uacutej modell jelzi amely a Frank Birodalomban oumlltoumltt roumlvid ideig birodalmi meacutereteket Szűcs Jenő plasztikusan fejtette ki hogy a maacutesodik faacutezisban a germaacuten neacutepvaacutendorlaacuteshoz hasonloacute neacutepvaacutendorlaacutesi hullaacutem eacuterte el Euroacutepaacutet a 7ndash10 szaacutezadban Ebbe beletartozott az arabok hoacutediacutetaacutesa amely az addig egyseacuteges mediterraacuten teacuterseacuteget keacutet reacuteszre hasiacutetotta a 8 szaacutezad első feleacuteben a szlaacutev neacutepvaacutendorlaacutes a Balkaacutenra vala-mint nyugaton az Elba vonalaacuteig a nomaacuted neacutepek vaacutendorlaacutesai a dunai bulgaacuterok eacutes magyarok teacuterfoglalaacutesa eacutes veacuteguumll a viking hoacutediacutetaacutesok eacutes hadjaacuteratok Euroacutepa keacutet ha-talmi centruma a Frank Birodalom eacutes utoacutedaacutellamai valamint Bizaacutenc azonban nem-csak sikeresen haacuteriacutetotta el eacutes veacuteszelte aacutet ezeket a viharokat hanem a kereszteacutenyseacuteg terjeszteacuteseacutevel a Skandinaacutevia eacutes a Kaacuterpaacutet-medence koumlzti reacutegioacutet is magaacutehoz kapcsolta Iacutegy a csehek eacutes lengyelek valamint a nomaacuted hagyomaacutenyokkal rendelkező magyarok nyugatroacutel vetteacutek fel a kereszteacutenyseacuteget miacuteg Bizaacutenc a dunai bulgaacuterok eacutes a kijevi Rusz teruumlleteacuten terjesztette a kereszteacuteny hitet Ezaacuteltal a Balkaacuten eacutes Kelet-Euroacutepa erdőzoacutenaacuteja is a kereszteacuteny koumlzeacutepkori Euroacutepa reacutesze lett46

Walter Schlesinger Euroacutepa kialakulaacutesi folyamataacutenak leiacuteraacutesaacutera uacutej tipoloacutegiaacutet dol-gozott ki E szerint a folyamat első faacutezisaacutet a roacutemai Germania jelenti ezt a Roacutemai Birodalom teruumlleteacutere bekoumlltoumlzoumltt germaacuten nyelvű toumlrzsek eacutes a helyi lakossaacuteg alkot-taacutek Az őslakosok asszimilaacuteltaacutek a betelepuumllőket Ez toumlrteacutent Itaacuteliaacuteban Hispaacuteniaacuteban eacutes a frank Galliaacuteban ahol ma is uacutejlatin nyelveken beszeacutelnek A germaacuten Germania a Rajna Duna eacutes Elba koumlzoumltti Austrasiaacuteval azonos ahol a germaacuten nyelvű toumlrzsek laktak A Karolingok koraacuteban a frank Galliaacuteboacutel toumlrteacutent meg az emliacutetett teruumllet leigaacutezaacutesa eacutes ezzel paacuterhuzamosan kieacutepuumllt a kereszteacutenyseacuteget eacutes a roacutemai hagyomaacutenyokat is magaacuteba eacutepiacutető inteacutezmeacutenyrendszer Veacuteguumll a szlaacutev Germania az Elbaacutetoacutel keletre leacutevő teruumlleteket jelenti A Neacutemet-roacutemai Birodalom koumlzvetiacutetette a roacutemai hagyomaacutenyt erre a videacutekre a 10ndash11 szaacutezadban47 Karol Modzelewski lengyel koumlzeacutepkoraacutesz nem tartja elfogadhatoacute-nak hogy Schlesinger etnikai terminusokat hasznaacutelt fel toumlrteacuteneti folyamatok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek eacuterzeacutekelteteacuteseacutere illetve uacutegy veacuteli a Germania-fogalom szerepe nem vilaacute-gos eacutes iacutegy koumlzponti szerepe is vitathatoacute Azzal egyeteacutert hogy a Roacutemai Birodalom a maga mezőgazdasaacutegi rendszereacutevel a roacutemai taacutersadalmi eacutes politikai inteacutezmeacutenyek a kouml-zeacutepkori Euroacutepa kialakulaacutesaacutenak kiinduloacutepontja amely aztaacuten kuumlloumlnboumlző formaacutekban fokozatosan kiterjedt eacuteszakra eacutes keletre Ennek a folyamatnak a koumlzvetiacutetői a Frank

45 Szcs 1984 413ndash55546 Szcs Jenő reacuteszletes elemzeacutese 1997 19ndash3147 Schlesinger 1963

199

majd a Neacutemet-roacutemai Birodalmak voltak Ugyanakkor hangsuacutelyozta hogy az erdő-zoacutena germaacuten nyelvű neacutepeinek taacutersadalmi eacutes politikai szerkezete nem kuumlloumlnboumlzoumltt az erdőoumlvezetben lakoacute szlaacutev nyelvű csoportokeacutetoacutel A doumlntő kuumlloumlnbseacuteg az volt hogy Skandinaacuteviaacuteba eacutes a szlaacutev reacutegioacuteba illetve a magyarok lakta teruumlletekre a roacutemai hagyo-maacutenyok csak maacutesodlagosan frank-neacutemet birodalmi koumlzvetiacuteteacutes reacuteveacuten jutottak el48

Reinhardt Wenskus egy sokkal aacuternyaltabb teruumlleti csoportosiacutetaacutest javasolt 1 a Mediterraacuteneum a vaacuterosokkal eacutes a klasszikus kultuacuteraacuteval 2 a pontuszi steppe nomaacuted-jai 3 Euroacutepa eacuteszakkeleti erdőzoacutenaacutejaacutenak Barbaricuma 4 az Alpoktoacutel eacuteszakra elteruumllő Barbaricum Megaacutellapiacutetotta hogy a keltaacutek a germaacuten a balti eacutes a szlaacutev nyelvű neacutepek hasonloacute taacutersadalmi eacutes politikai berendezkedeacutessel rendelkeztek49 Wenskus munkaacutes-saacutegaacutet koumlvetve az osztraacutek Herwig Wolfram a goacutetok toumlrteacuteneteacutet dolgozta fel oumlnaacutelloacute kouml-tetben majd a germaacuten nyelvű neacutepekről iacutert koumlnyvet50 Kuumlloumlnbseacuteget tett a germaacuten eacutes a szlaacutev nyelvű neacutepek koumlzoumltt e neacutepek roacutemai hagyomaacutennyal valoacute kapcsolata miatt eacutes a nomaacutedok jelentőseacutegeacutere is raacutemutatott Taniacutetvaacutenya Walter Pohl kivaacuteloacute monograacutefiaacutet iacutert az Avar Birodalom toumlrteacuteneteacuteről s foglalkozott a hun az avar a dunai bulgaacuter eacutes a ma-gyar toumlrteacutenet keacuterdeacuteseivel is Veacutelemeacutenye szerint az avar eacutes a dunai bulgaacuter birodalmak stabilitaacutesaacutet a szlaacutev nyelvű csoportok taacutersadalmi-politikai rendszere biztosiacutetotta51

Maacuter ezek a munkaacutek is azt mutatjaacutek hogy a koumlzeacutepkori Euroacutepa toumlrteacuteneteacutet eacuterde-mes az euraacutezsiai steppe toumlrteacuteneteacutenek figyelembeveacuteteleacutevel egyuumltt vizsgaacutelni A kouml-zeacutepkori Euroacutepa toumlrteacutenete a Mediterraacuteneum eacutes az erdőzoacutena kultuacuteraacutejaacutenak szinteacutezise A koumlzeacutepkori Euroacutepa kialakulaacutesaacutenak korszakait nemcsak a roacutemai vilaacutegtoacutel valoacute taacute-volsaacutegi kuumlloumlnbseacuteg hataacuterozta meg hanem tekintetbe kell venni hogy a roacutemai vilaacutegot az erdőzoacutenaacutetoacutel a Kaacuterpaacutet-medence eacutes a deacutelorosz steppe vaacutelasztotta el ami azzal jaacutert hogy az erdővideacuteken leacutetrejoumlvő nagyobb politikai-taacutersadalmi keacutepződmeacutenyek nem-csak Roacutemaacuteval valoacute talaacutelkozaacutes nyomaacuten alakultak ki hanem a nomaacutedok is hataacutessal voltak raacutejuk Ennek az alternatiacutevaacutenak jelentőseacutege fokozatosan csoumlkkent miutaacuten a Nyugat-Euroacutepaacuteban kikristaacutelyosodott Mediterraacuteneumndasherdővideacutek modell fokozato-san kelet feleacute hatolva az erdőzoacutenaacuteban a Kaacuterpaacutet-medenceacutet bekebelezte a 10 szaacutezad veacutegeacutere Ez forduloacutepontot jelentett a Kaacuterpaacutet-medence toumlrteacuteneteacuteben mert ettől kezdve az maacuter toumlbbeacute nem a nomaacuted neacutepek koumlzponti teruumllete hanem tartoacutesan Euroacutepa reacutesze lett ahova ugyan besenyő eacutes kun nomaacuted toumlredeacutekek meacuteg bekoumlltoumlztek de hamarosan asszimilaacuteltaacutek eacutes eacuteletmoacutedvaacuteltozaacutesra keacutenyszeriacutetetteacutek őket A mongolok magyarorszaacutegi hadjaacuterata pedig a koumlzeacutepkori Euroacutepa szempontjaacuteboacutel maacuter csak az egykori nomaacuted koumlz-pont szerepeacutere utaloacute emleacutekeztető A 16 szaacutezad koumlzepeacuten pedig a bizaacutenci koumlzvetiacuteteacutesű roacutemai hagyomaacutenyt keacutepviselő Moszkva gyűrte maga alaacute az egeacutesz kelet-euroacutepai step-peoumlvezetet

A koumlzeacutepkori Euroacutepa kialakulaacutesaacutenak folyamata tehaacutet nem iacuterhatoacute le nyelveacuteszeti fo-galmakkal nem szerencseacutes a germaacuten vagy szlaacutev fogalom hasznaacutelata Az Alpoktoacutel eacuteszakra eacutes reacuteszben keletre a toumlbbseacutegeacuteben germaacuten nyelvű erdőlakoacute csoportok a Roacutemai

48 Modzelewski 200049 Wenskus 1974 19ndash2050 Wolfram 1988 Wolfram 199751 Pohl 1988 Pohl 1997

200

Birodalom koumlzelseacutege koumlvetkezteacuteben nagyobb politikai egyseacutegekbe toumlmoumlruumlltek A Nyugatroacutemai Birodalom belső feszuumlltseacutegei illetve a hunok kivaacuteltotta neacutepmozgaacute-sok vezettek Roacutema bukaacutesaacutehoz eacutes az uacutej kiraacutelysaacutegok kialakulaacutesaacutehoz A nyugati szin-teacutezist a Frank Birodalom keacutepviselte amely kelet feleacute terjeszkedett Ekoumlzben az Avar Kaganaacutetus folytatta a steppei hagyomaacutenyt a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Az erdőlakoacute szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek szimbioacutezisba leacuteptek a steppei nomaacuted mintaacuteval a Kaacuterpaacutetok koumlzeleacute-ben az Al-Dunaacutenaacutel pedig Bizaacutenccal leacuteptek kapcsolatba A Balkaacutenra telepuumllő szlaacutevok toumlbbseacutege bizaacutenci befolyaacutes alaacute keruumllt miacuteg az egykori Nyugatroacutemai Birodalom teruumlle-teacuten illetve a Kaacuterpaacutetoktoacutel eacuteszakra leacutevők a keletre terjeszkedő frank struktuacutera vonzaacutes-koumlrzeteacutebe keruumlltek Ilyen eacutertelemben kuumlloumlnboumlzik a szlaacutev eacutes germaacuten modell nem pe-dig valamilyen etnikai-nyelvi vonatkozaacutesban A magyar toumlrteacutenet egyediseacutegeacutet az adja hogy a magyaroknak megvolt a nomaacuted mintaacutejuk ennek elleneacutere a koumlzeacutep-euroacutepai erdőlakoacute koumlzoumlsseacutegekből kialakuloacute csehekkel eacutes lengyelekkel egyuumltt a neacutemet-roacutemai modellt koumlvetteacutek

A kereszteacuteny Nyugat eacutes a 10 szaacutezadi vilaacuteg

Amikor Istvaacuten kiraacutelyt 1000 karaacutecsonyaacuten kiraacutellyaacute koronaacuteztaacutek ez szimbolikusan azt jelentette hogy elkoumltelezte magaacutet eacutes kiraacutelysaacutegaacutet a kereszteacuteny Nyugat feleacute Ezt a mo-dern toumlrteacutenetiacuteraacutes eacutes az aacuteltala befolyaacutesolt koumlzveacutelemeacuteny a modern kori tapasztalato-kon alapuloacute modernitaacutesdeficitre asszociaacutelva uacutegy eacuterzeacutekelteti hogy a magyarsaacuteg maacuter a 10 szaacutezadtoacutel Euroacutepa reacutesze illetve csatlakozott a fejlett Euroacutepaacutehoz retrospektiacutev kiter-jesztve a modern kori Nyugat-Euroacutepaacutet keleti iraacutenyba Ugyanakkor ha keacutezbe vesszuumlk a francia koumlzeacutepkorkutataacutes egyik kimagasloacute alakjaacutenak George Dubynek A katedraacuteli-sok kora ciacutemű koumlteteacutet ott a koumlvetkezőt olvashatjuk bdquoElveacutetve egy-egy ember ndash nyugat feleacute eacuteszak feleacute kelet feleacute huacutezoacutedoacute hatalmas mindent elboriacutetoacute pusztasaacutegok ndash ugar ingovaacutenyok csavargoacute kedvű folyoacutek cserjeacutes siacuteksaacutegok pagonyok legelők megcson-kiacutetott erdőseacutegek eacutes bozoacutettuumlzek a szeacuteneacutegetők nyomaacuteban ndash hellyel-koumlzzel egy-egy ir-taacutes ezuacutettal maacuter meghoacutediacutetott de csak feacutelig-meddig megzabolaacutezott foumlld sovaacuteny ne-vetseacuteges baraacutezdaacutek melyeket cseneveacutesz oumlkroumlk vonta faekeacutek hasiacutetottak a makrancos foumlldbe nagy meacuteg uumlres foltok e taacuteplaacuteloacute teacuterseacutegben azok a taacuteblaacutek amelyeket parla-gon hagytak egy eacutevre keacutet eacutevre haacuterom eacutevre olykor tiacutez eacutevre is hogy a piheneacutesben termeacuteszetes moacutedon nyerjeacutek vissza hajdani termeacutekenyseacuteguumlket ndash kőből saacuterboacutel vagy vesszőből oumlsszeroacutett egy bokorba buacutejt tuumlskeacutes gallyakboacutel font soumlveacutennyel eacutes kertek-kel oumlvezett kunyhoacutek ndash veacutedelmet nyuacutejtoacute palaacutenkok gyűrűjeacuteben imitt-amott egy-egy főember lakoacutehaacuteza fapajta csűroumlk sziacuten a rabszolgaacuteknak eacutes kisseacute taacutevolabb a tűzhely eacutes a konyhaacutek ndash nagy ritkaacuten egy-egy telepuumlleacutes nem toumlbb mint egy roacutemai vaacuteros ma-radvaacutenya melynek kifeheacuteruumllt csontvaacutezaacutet befonta a termeacuteszet vegetaacutecioacuteja a romba dőlt haacutezakat ekeacutek szaacutentjaacutek koumlrbe hevenyeacuteszetten kifoltozott vaacuterosfalak a csaacuteszaacutersaacuteg koraacuteban emelt templommaacute vagy erődiacutetmeacutennyeacute aacutetalakiacutetott kőeacutepuumlletek neacutehaacuteny tu-cat kunyhoacute a koumlzeluumlkben szőlőművesek takaacutecsok kovaacutecsok eacutelnek bennuumlk azok a haacutezi keacutezművesek akik hűbeacuteruruk a puumlspoumlk eacutes a helyőrseacuteg eacutekesseacutegeit eacutes fegyvereit keacutesziacutetik veacuteguumll keacutet-haacuterom zsidoacute csalaacuted amelyek zaacutelog elleneacuteben koumllcsoumlnoumlznek neacutemi

201

peacutenzt ndash kitaposott oumlsveacutenyek robotjukat veacutegző teherhordoacutek hosszuacute sora baacuterkaraj valamennyi folyoacuten iacutegy fest Nyugat az ezredik esztendőben Paraszti Bizaacutenccal eacutes Coacuterdobaacuteval oumlsszehasonliacutetva nagyon szegeacutenynek eacutes nagyon kifosztottnak tűnő vilaacuteg Eacutehseacuteg ostromolta vilaacutegrdquo52

Az uacutej Cambridge Medieval History 3 koumlteteacuteben a 10 szaacutezadi uralkodoacutekroacutel eacutes kor-maacutenyzatroacutel iacuterott tanulmaacutenyaacuteban Janet Nelson arra hiacutevta fel a figyelmet hogy a ki-raacutelysaacutegon beluumll az uralkodoacute feladata az igazsaacuteg eacutes a beacuteke fenntartaacutesa volt amelyet azonban a gazdasaacuteg fejletlenseacutege miatt aacuteltalaacuteban a kiraacutely nem tudott fizetett szak-szerű tisztseacutegviselők segiacutetseacutegeacutevel biztosiacutetani iacutegy sajaacutet emberei eacutes szolgaacutei valamint egyhaacutezi emberek laacutettaacutek el ezeket a feladatokat Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes fenntartaacutesa is decentralizaacuteloacutedott eacutes nagyobb reacuteszben a helyi foumlldbirtokos feladatkoumlreacutebe tartozott A kiraacutely eacutes előkelői egyuumlttesen tudtak sereget aacutelliacutetani aacuteltalaacuteban a kiraacutely neacutehaacuteny szaacutez fő kiaacutelliacutetaacutesaacutera volt keacutepes Ottoacute 955-oumls a magyarokat legyőző neacutehaacuteny ezres hadserege kuumlloumlnleges esetnek szaacutemiacutetott A politika alakiacutetaacutesaacutenak legfontosabb foacuterumai a gyűleacute-sek voltak amelyek aacuteltalaacuteban valamilyen kultikus koumlzponthoz koumltődtek Ilyen volt 973-ban Quedlinburg is Ezeken a szemeacutelyes kapcsolatoknak elsőrendű jelentőseacutege volt ami egyeacutebkeacutent is jellemzi a korszakot az uralkodoacute eacutes előkelői egyuumlttesen alakiacutet-jaacutek a politikaacutet

Ezzel szemben Konstantinaacutepoly eacutes Kordova egeacuteszen maacutes keacutepet mutatott 950-ben Cremonai Liudprand arroacutel iacutert elkeacutepedve hogy a bizaacutenci csaacuteszaacuter tisztseacutegviselői eacuteves fizeteacutest kapnak aranypeacutenzben rangjuknak megfelelően53 amit csak egy fejlett admi-nisztraacutecioacuteval eacutes gazdasaacuteggal rendelkező birodalom engedhetett meg magaacutenak ehhez ugyanis az adoacutekat be kellett szedni majd azokat uacutejraosztani Konstantinaacutepolyhoz ha-sonloacutean Kordova a 10 szaacutezadban oacuteriaacutesi vaacuteros Mindkettő hatalmas birodalom koumlz-pontja volt amely pontos foumlldrajzi hataacuterokkal vaacutemhelyekkel eacutes hataacuterőrseacuteggel ren-delkezett Mindkeacutet birodalom toumlbb ezres fizetett zsoldossereget tartott fent 953-ban III ʿAbd al-Raḥmān koumlveteket kuumlldoumltt I Ottoacutehoz aki Gorze-i Jaacutenost kuumlldte vaacutelasz-koumlvetseacutegbe Jaacutenos elcsodaacutelkozott reacuteszben a nemreacuteg feleacutepiacutetett palotakomplexumon eacutes az azt őrző rabszolgaacutekboacutel aacutelloacute harcosokon valamint a hatalmas adminisztraacutecioacuten amely hihetetlen mennyiseacutegű papiacutermunkaacutet koumlvetelt A kordovai uralkodoacute Jaacutenossal folytatott beszeacutelgeteacutese soraacuten elaacuterulta hogyan laacutettaacutek Ottoacute uralmaacutet amikor Jaacutenos arroacutel aacuteradozott hogy Ottoacute kiraacutely a foumlldkerekseacuteg leghatalmasabb uralkodoacuteja az emberek szaacutemaacutet eacutes teruumlleti kiterjedeacutest tekintve A forraacutes szerint a kordovai uralkodoacute előbb meacuterges lett majd bdquoA kalifa pedig haragja csillapodtaacuteval iacutegy szoacutelt raquoEacuterdemtelenuumll ma-gasztalod a kiraacutelyodlaquo Mire amaz raquoIgaz vagy hamis proacutebaacutera tehetedlaquo A kalifa erre raquoA toumlbbit meacuteg csakugyan elismerhetneacutem egy dolog van csupaacuten amelyből bizonyos hogy ő (Ottoacute) nem eleacuteg előrelaacutetoacutelaquo raquoEacutes mi azlaquo raquoHogy a sajaacutet orszaacutega feletti hatal-maacutet nem egyeduumll magaacutenak tartja meg hanem bőkezűen engedte a sajaacutet embereinek (kiraacutelyi) hatalmaacutet gyakorolni uacutegy hogy birodalmaacutenak reacuteszeit koumlzoumlttuumlk szeacutetosztotta mintha emiatt ők hűseacutegesebbek eacutes alaacutezatosabbak lenneacutenek Ez teljesen maacuteskeacutent van Mert ez hűtlenseacuteghez eacutes laacutezadaacuteshoz vezet ahogy ez mostanaacuteban megtoumlrteacutent a sajaacutet

52 Duby 1984 1153 Liudprand 2005 481ndash483

202

nemzetseacutegeacuteben amely nyiacuteltan fellaacutezadt ellene miutaacuten az ő fia hűtlenseacutege miatt aacutet-paacutertolt egeacuteszen odaacuteig hogy kiacutevuumllről behiacutevtak egy idegen neacutepet a magyarokat teruuml-letuumlk belsejeacutebe annak elpusztiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutellaquordquo54 A kalifa a 953-as neacutemet belhaacuteboruacutera utalt amelyben Ottoacute fia a troacutenoumlroumlkoumls Liudolf is reacuteszt vett55 Gorze-i Jaacutenost nem fo-gadta a kalifa mivel az Ottoacute aacuteltal kuumlldoumltt levelekben Mohamed proacutefeacutetaacutet gyalaacutezoacute ki-jelenteacutesek voltak Amikor ez kideruumllt a muszlimok azon a veacutelemeacutenyen voltak hogy a bűnoumls halaacutelbuumlnteteacutest eacuterdemel eacutes ha a kalifa az iszlaacutem toumlrveacutenyt nem tartja be akkor őt is halaacutelbuumlnteteacutessel kell suacutejtani Jaacutenost teljesen meglepte hogy a kalifa nem keacutepes a toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacutera aacutetszabaacutesaacutera amely Ottoacute szaacutemaacutera nem jelentett volna prob-leacutemaacutet Egy maacutesik doumlbbenetes eacutes utaacutelatos dolog volt Jaacutenos szaacutemaacutera hogy a bdquopogaacutenyrdquo kalifa szolgaacutelataacuteban aacutellt a zsidoacute Haszdaj ibn Sapruacutet valamint a mozarab kereszteacuteny Reccemund akik azonban ebben semmi kivetnivaloacutet nem talaacuteltak Ezzel szemben Jaacutenost a maacutertiacuteromsaacuteg oumlnkeacutentes vaacutellalaacutesaacutetoacutel csak az tartotta vissza hogy ezzel az ot-tani kereszteacutenyeknek komoly kaacutert okozott volna56

Rentschler Cremonai Liudprandroacutel iacutert tanulmaacutenyaacuteban reacuteszletesen foglalkozott a bizaacutenci udvarban keacutetszer is megfordult szerző eacutelmeacutenyeivel eacutes annak kultuacutertoumlrteacute-neti vonatkozaacutesaival57 956-ban Liudprand eacutes Reccemund a kordovai kalifa koumlvete Ottoacute udvaraacuteban Frankfurtban talaacutelkozott Liutprand az Antapodosis ciacutemű munkaacutet bdquoRecemundusnak a hispaacuteniai Liberris puumlspoumlkeacutenekrdquo ajaacutenlotta Rentschler a keacutet dip-lomata benyomaacutesait iacutegy oumlsszegezte bdquoA csaacuteszaacuteri palota meacuteretei berendezeacutese eacutes az udvari ceremoacuteniaacutek azonban egyaraacutent videacutekiesnek hatottak azokra az emberekre akik megszoktaacutek hogy olyan vaacuterosokban forgoloacutedjanak mint Konstantinaacutepoly eacutes Coacuterdobardquo58

A 12 szaacutezad elejeacuten szerkesztett orosz kroacutenika a Reacutegmuacutelt idők kroacutenikaacuteja (Poveszty vremennih let ndash PVL)59 Vlagyimir fejedelem eacutes a kijevi Rusz megkereszteleacuteseacuteről a 987 eacutev alatt reacuteszletes beszaacutemoloacutekat koumlzoumll Az egyik szerint Vlagyimir a kuumlloumlnboumlző vallaacutesok eacuterteacutekeinek kipuhatolaacutesa veacutegett kiacuteseacutereteacutenek neacutehaacuteny tagjaacutet elkuumlldte a volgai bulgaacuterokhoz az iszlaacutem megismereacuteseacutere illetve Nyugatra a bdquoneacutemetekhezrdquo eacutes a goumlrouml-goumlkhoumlz Konstantinaacutepolyba a kereszteacutenyseacuteg felteacuterkeacutepezeacuteseacutere Az elbeszeacuteleacutes nyilvaacuten szaacutemos fikcioacutet tartalmaz eacutes maacuter a nagy egyhaacutezszakadaacutes utaacuten keruumllt lejegyzeacutesre de hiacuteven fejezi ki Bizaacutenc eacutes a Nyugat koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget bdquo(987 eacutev) Ők pedig vissza-eacuterkeztek foumlldjuumlkre Volodimer (Vlagyimir) fejedelem oumlsszehiacutevatta a bojaacuterokat eacutes az eloumlljaacuteroacuteit eacutes iacutegy szoacutelt hozzaacutejuk raquoNos megeacuterkeztek az aacuteltalunk elkuumlldoumltt feacuterfiak hall-gassuk haacutet meg mi toumlrteacutent veluumlklaquo eacutes iacutegy szoacutelt a kuumlldoumlttekhez raquoSzoacuteljatok a fegyve-

54 Zimonyi Aacutekos fordiacutetaacutesa Vita Iohannis abbatis Gorziensis auctore Iohanne abbate S Arnulfi MGH SS IV 376ndash377 ad hoc ut gentem externam Ungrorum per media quaeque regnorum suorum depopulandam transduxerit bdquothe rebels call the Hungarians into the midst of their regna to lay them wastehelliprdquo Nelson 1999 127 A magyarokra vonatkozoacute reacutesz maacutes eacutertelmezeacutese Makk 1998 106

55 Gyoumlrffy 1984 687ndash68856 Nelson 199957 Rentschler 200558 Rentschler 2005 19559 Font 1996 119ndash129

203

reseim előttlaquo Ők pedig iacutegy kezdteacutek el raquoJaacutertunk a bolgaacuteroknaacutel megneacuteztuumlk hogyan imaacutedkoznak a templomukban a mecsetben oumlv neacutelkuumll aacutellnak ott meghajolvaacuten le-uumllnek eacutes mint az esztelenek ide-oda tekintgetnek eacutes nincs ott vidaacutemsaacuteg csak szo-moruacutesaacuteg eacutes nagy bűz Nem joacute az ő toumlrveacutenyuumlk Eacutes jaacutertunk a neacutemetekneacutel templomaik-ban kuumlloumlnboumlző istentiszteletet neacuteztuumlnk meg de szeacutepseacuteget semmilyet sem laacutettunk Eacutes megeacuterkeztuumlnk a goumlroumlg foumlldre eacutes bevezettek bennuumlnket oda ahol az istenuumlknek szolgaacutelnak eacutes nem tudtuk hogy az eacutegben vagy a foumlldoumln vagyunk-e mert nincs a foumlldoumln olyan laacutetvaacuteny eacutes olyan szeacutepseacuteg eacutes nem is tudjuk hogyan meseacuteljuumlk el csak azt tudjuk hogy ott az isten jelen van az emberek koumlzoumltt eacutes az ő istentiszteletuumlk jobb az oumlsszes toumlbbineacutel Keacuteptelenek vagyunk feledni azt a szeacutepseacuteget hiszen ha valaki meg-iacutezleli az eacutedes iacutezt toumlbbeacute nem fogadja el a keserűt iacutegy mi sem maradhatunk tovaacutebb pogaacutenysaacutegbanlaquo A főurak (bojaacuterok) pedig iacutegy szoacuteltak raquoHa rossz lett volna a goumlroumlg hit akkor nem vette volna fel nagyanyaacuted Olga maacuterpedig ő mindenkineacutel boumllcsebb volt az emberek koumlzoumlttlaquo Eacutes ezt keacuterdezte Volodimer raquoHol vesszuumlk fel a keresztseacutegetlaquo Ők pedig iacutegy vaacutelaszoltak raquoAhol akarodlaquordquo60 A Rusz kuumlldoumlttei tehaacutet nem veacuteletlenuumll a goumlroumlgoumlk hite mellett foglaltak aacutellaacutest de a leiacuteraacutesboacutel az is nyilvaacutenvaloacute hogy eacuterzeacutekel-teacutek Bizaacutenc pompaacuteja eacutes reprezentaacutecioacuteja nem hasonliacutethatoacute oumlssze a Nyugateacuteval meacuteg ha tudjuk azt is hogy a bizaacutenci udvar eacutes diplomaacutecia erre nagy hangsuacutelyt helyezett A Konstantinaacutepolyba eacuterkező idegen koumlveteket aacutemulatba ejtetteacutek a fogadaacutesok lako-maacutek oumlltoumlzetek jaacuteteacutekok61 A muszlimokkal kapcsolatban a leiacuteraacutes a volgai bulgaacuterokra vonatkozik akik hivatalosan 922-ben vetteacutek fel az iszlaacutemot eacutes az iszlaacutem vilaacuteg leg-eacuteszakibb perifeacuteriaacutejaacutet keacutepezteacutek Az ottani inteacutezmeacutenyi eacutes kulturaacutelis eacutelet nyilvaacutenvaloacutean nem hasonliacutethatoacute oumlssze Bagdaddal vagy Kordovaacuteval

A 10 szaacutezadi muszlim foumlldrajzi eacutes toumlrteacuteneti irodalomban a vilaacuteg felosztaacutesa alap-vetően a muszlim eacutes nem-muszlim teruumlletek szerint toumlrteacutent eacutes termeacuteszetszerűleg a hangsuacutely mindig az iszlaacutem vilaacutegon volt ugyanakkor kuumlloumlnboumlző politikai vallaacutesi diplomaacuteciai eacutes kereskedelmi okok miatt az iszlaacutem teruumlleteken kiacutevuumlli neacutepek eacutes bi-rodalmak iraacutent is mutattak eacuterdeklődeacutest A 10 szaacutezad egyik muszlim hagyomaacutenya amelyet al-Balhī neveacutevel feacutemjeleznek a Foumlld teacuterkeacutepeacutehez illetve az egyes teruumlletek teacuterkeacutepeihez fűzoumltt kommentaacuterokboacutel aacutell Ennek a hagyomaacutenynak a jeles keacutepviselője a 10 szaacutezad első feleacuteben alkotoacute al-Iṣṭahrī aki foumlldrajzi munkaacuteja bevezetőjeacuteben ezt iacuterta bdquoEz itt a Foumlld rajza lakott eacutes lakatlan reacuteszeivel egyetemben Ez toumlbb biroda-lomra oszlik A Foumlld birodalmainak neacutegy pilleacutere vagyon Ezek koumlzuumll a legviraacutegzoacutebb javakban leginkaacutebb bővelkedő politikai rend eacutes kulturaacutelis inteacutezmeacutenyek tekinteteacute-ben a legkivaacuteloacutebb Īrānšahr birodalma Ennek főhely Bābil teruumllete Ez Fārs biro-dalma E birodalom hataacutera a perzsaacutek idejeacuteben koumlzismert vala Mikor az iszlaacutem meg-joumltt minden birodalomboacutel egy reacuteszt kisajaacutetiacutetott a Rūm birodalomtoacutel elvette Sziacuteriaacutet Egyiptomot Nyugat-Afrikaacutet eacutes Andalust Hind birodalmaacutetoacutel elvette a Manṣūra eacutes Multānnal szomszeacutedos videacuteket egeacuteszen Kābulig eacutes Tohāristān felső szegeacutelyeacuteig Ṣīn birodalmaacutetoacutel elvette a Folyoacutentuacutelt mire e hatalmas birodalmak hozzaacute kapcsoloacutedtak A Rūm birodalmaacutehoz tartoznak a ṣaqāliba s a veluumlk szomszeacutedos rūs Sarīr alaacutenok

60 Ferincz Istvaacuten fordiacutetaacutesa PSRL 1 10861 Rentschler 2005 229ndash264

204

az oumlrmeacutenyek eacutes maacutes kereszteacuteny hiten leacutevő neacutepek teruumlletei A kiacutenai birodalomhoz tartoznak a toumlroumlkoumlk toumlbbi videacutekei Tibet egy reacutesze s azok akik a baacutelvaacutenyimaacutedoacutek vallaacutesaacutet koumlvetik Hind birodalmaacutehoz tartoznak Sind Qašmīr Tibet egyik szeacutele s a veluumlk egy hiten levőkrdquo62 Euroacutepa nyugati feleacuteről meacuteg a tovaacutebbi informaacutecioacutekat őr-zoumltt meg bdquoRūm foumlldjeacutenek hataacutera az Oacuteceaacutentoacutel kezdve a ğalāliqa az ifranğa Roacutema eacutes Atheacuten foumlldjeacuten aacutet Konstantinaacutepolyig tovaacutebbaacute azon tuacutel a ṣaqāliba foumlldjeacuteig terjed hellip Ami ifranğa ğalāliqa eacutes maacutesok aacuteltalunk Rūm foumlldjeacutehez vett teruumlleteket illeti e videacute-kek nyelvei kuumlloumlnboumlznek ugyan de egy vallaacutesuk eacutes egy birodalmuk van uacutegy mint az iszlaacutem birodalmaacuteban a nyelvek kuumlloumlnboumlzőek ugyan de a kiraacutely egyrdquo63 Hasonloacute szemleacuteletet tuumlkroumlz al-Iṣṭahrī kortaacutersa al-Masʿūdī is aki az uralkodoacutekat a koumlvetkező-keacuteppen rangsorolta bdquoElőzőleg Kiacutena a toumlroumlkoumlk Hind eacutes Zānğ kiraacutelyai s a vilaacuteg toumlbbi uralkodoacutei kifejezetten Baacutebel kiraacutelyaacutenak hoacutedoltak mert ő a kiraacutelyok koumlzuumll az első s az ő szerepe koumlzuumlluumlk a Holdeacutenak felel meg a csillagok koumlzoumltt mert az ő teruumllete (kliacutema) a legnemesebb eacutes mert vagyon dolgaacuteban ő a legnagyobb kiraacutely termeacuteszete a legkivaacuteloacutebb koumlztuumlk kormaacutenyzaacutes eacutes ereacuteny tekinteteacuteben pedig ő a legjelesebb E te-ruumllet (kliacutema) kiraacutelyainak ilyeteacuten jellemzeacutese a reacutegmuacutelt időkeacute nem a jeleneacute eacutertve a haacuteromszaacutezharminckettedik eacutevet (943 AD) E kiraacutely a šāhān-šāh ciacutemet kapta ennek jelenteacutese rsquokiraacutelyok kiraacutelyarsquo Az ő szerepe olyan a vilaacutegban mint a sziacuteveacute az emberi test-ben vagy a koumlzeacutepső eacutekkő szerepe a nyaklaacutencban Utaacutena koumlvetkezik India kiraacutelya ő a boumllcsesseacuteg s az elefaacutentok kiraacutelya mivel a Kisrā-kiraacutelyok (szaacuteszaacutenidaacutek) megyőző-deacutese szerint a boumllcsesseacuteg eredete Indiaacuteban van India kiraacutelyaacutet rangsorban Kiacutena kiraacute-lya koumlveti ő a paacutesztorkodaacutes a kormaacutenyzaacutes eacutes az okos tettek kiraacutelya a vilaacuteg kiraacutelyai koumlzoumltt egy sincs aki paacutesztorkodaacutes eacutes alattvaloacutekra valoacute katonai eacutes polgaacuteri feluumlgyelet dolgaacuteban kivaacuteloacutebb volna Kiacutena kiraacutelyaacutenaacutel ő amellett baacutetor hatalmas eacutes meacuteltoacutesaacuteg-teljes uralkodoacute akinek keacuteszenleacutetben tartott seregei lovai eacutes fegyverei vannak serege rendes zsoldot kap uacutegy mint Baacutebel kiraacutelyaacutenaacutel diacutevott Kiacutena kiraacutely utaacuten koumlvetkezik a toumlroumlkoumlk egyik kiraacutelya aki Kūšān vaacuterosaacutenak gazdaacuteja a toumlroumlkoumlkhoumlz tartozoacute ṭoġuzoġuz kiraacutelya Őt iacutegy hiacutevjaacutek a rsquofenevadak eacutes lovak kiraacutelyarsquo mert a vilaacuteg kiraacutelyai koumlzoumltt egy sincsen akinek az emberei baacutetrabb viteacutezek oroszlaacutenok moacutedjaacutera veacuterengzőbb hősoumlk volnaacutenak mint az oumlveacutei s akinek toumlbb lova volna mint neki Birodalma kuumlloumln egeacuteszet keacutepez Kiacutena videacutekei eacutes Khoraszaacuten sivatagjai koumlzoumltt Koumlzoumlnseacuteges neveacuten Uyġurhān-nak nevezik A toumlroumlkoumlknek szaacutemos kiraacutelyuk van ugyan eacutes kuumlloumlnboumlző nemzetseacutegeket keacutepeznek akik semmifeacutele kiraacutelynak nem engedelmeskednek ezek koumlzuumll uralkodoacutei hatalmaacutet egy sem koumlzeliacuteti meg Ezutaacuten koumlvetkezik a Rūm kiraacutelya akit iacutegy hiacutevnak rsquoa feacuterfiak kiraacutelyarsquo a vilaacuteg kiraacutelyai koumlzoumltt egy sincs aki szebb lenne az ő embereineacutel A vilaacuteg kiraacutelyai tovaacutebbi rangban egyformaacutek eacutes rangfokozat tekinteteacuteben egymaacuteshoz koumlzel aacutellnakrdquo64 Az iszlaacutem vilaacuteg koumlzpontjaiban a 9ndash10 szaacutezadban a sajaacutet civilizaacutecioacute-juk mellett Kiacutena India eacutes Bizaacutenc esetleg valamelyik euraacutezsiai nomaacuted nagyhatalom (tuumlrk ujgur) szaacutemiacutetott nagyhatalmi staacutetusszal rendelkező birodalomnak

62 Kmoskoacute I2 13ndash14 BGA I 463 Kmoskoacute I2 17 BGA I 8ndash9 Vouml Miquel 1975 52764 Kmoskoacute I2 165ndash166 al-Masʿūdī II 189ndash190

205

A muszlim geograacutefusok eacutes toumlrteacutenetiacuteroacutek tisztaacuteban voltak azzal hogy a birodalmi keretek perifeacuteriaacutein tovaacutebbi politikai keacutepződmeacutenyek is voltak Nyugat-Euroacutepaacuteval kap-csolatban a muszlim irodalomban a Nagy Kaacuteroly aacuteltal alapiacutetott Frank Birodalmat eacutes utoacutedaacutellamait az ifranğa Hispaacutenia kereszteacutenyeit ğalāliqa a vikingeket mağūs a szlaacute-vokat ṣaqāliba neacuteven ismerteacutek65 Ibn Hurdādbih a 9 szaacutezadban maacuter toumlbb alkalommal is emliacuteti az ifranğfiranğ nevet toumlbbek koumlzoumltt Euroacutepa reacuteszekeacutent illetve a zsidoacute eacutes rusz kereskedelmi uacutetvonalak kapcsaacuten66 A 10 szaacutezad első feleacuteben Ibn Rusta őrizte meg egy Bizaacutencot megjaacutert hadifogolynak Hārūn ibn Yaḥyānak a leiacuteraacutesaacutet amelyben van egy roumlvid utalaacutes ifranğra67 Koraacutebban a vilaacutegbirodalmak kapcsaacuten ideacutezett al-Masʿūdī oumlnaacutelloacute fejezetet szentelt a Frank Birodalomnak szoacute esik Jaacutefettől valoacute szaacutermazaacutesukroacutel joacutel szervezett kiterjedt birodalmukroacutel ahol 150 vaacuteros van eacutes fővaacuterosuk Barīza vala-mint iacuter egy 947-ben Egyiptomban a kordovai troacutenoumlroumlkoumls al-Ḥakam szaacutemaacutera egy ke-reszteacuteny puumlspoumlk aacuteltal 939-ben oumlsszeaacutelliacutetott frank kiraacutelylistaacuteroacutel Klovistoacutel IV Lajosig68 A diplomaacuteciai kapcsolatok reacuteveacuten maradt fenn Ibrāhīm ibn Yaʿqūb jelenteacuteseacutenek touml-redeacuteke al-Bakrīnaacutel amelyben I Ottoacutet malik ar-rūm rsquoRoacutema kiraacutelyarsquo ciacutemen illette ami egyeacutertelműen a 962-es csaacuteszaacuterraacute koronaacutezaacutes utaacuteni időszakra mutat69 Mindezek az adatok azt mutatjaacutek hogy erről az eacuteszaki teruumlletről a muszlim szerzők keveset tudtak eacutes perifeacuteriakeacutent kezelteacutek Jelentős vaacuteltozaacutest csak a mongol uralom hozott amikor a perzsiai mongol udvarban az első vilaacutegtoumlrteacutenetet megalkotoacute Rašīd al-Dīnnak egy paacute-pai koumlvet Martin Polonus (megh 1278) kroacutenikaacutejaacutet rendelkezeacuteseacutere bocsaacutetotta Ennek alapjaacuten iacuterta meg a perzsa szerző a frankok toumlrteacuteneteacutet I Albert neacutemet-roacutemai csaacuteszaacuterig illetve a paacutepasaacutegeacutet is egeacuteszen XI Benedekig A 16 szaacutezadig hasonloacute kiacuteseacuterletről nincs tudomaacutesunk70

Rašīd al-Dīn (1247ndash1318) vilaacutegtoumlrteacutenete maacuter uacutej szemleacuteletet tuumlkroumlz Munkaacutejaacutenak ciacuteme a Ğāmiʿ al-tawārīh rsquoKroacutenikaacutek gyűjtemeacutenyersquo toumlbb nagyobb egyseacuteget tartalmaz Az első reacutesz a toumlroumlk eacutes mongol toumlrzsek valamint a mongol birodalom toumlrteacutenete Dzsingisz halaacutelaacutetoacutel (1227) Gazan kaacuten uralma veacutegeacuteig (1304) A maacutesodik egyseacuteg egy egyetemes toumlrteacutenet amely Aacutedaacutemtoacutel kezdődik a paacutetriaacuterkaacutek toumlrteacuteneteacutevel az iszlaacutem előtti perzsa uralkodoacutekkal Mohamed proacutefeacutetaacuteval eacutes a kalifaacutekkal Perzsia muszlim dinasztiaacuteival az oguzokkal eacutes toumlroumlkoumlkkel folytatoacutedik veacuteguumll Kiacutena a zsidoacutek frankok eacutes India toumlrteacutene-teacutevel zaacuterul A harmadik reacutesz az oumlt genealoacutegia lenne ami az arabok zsidoacutek mongo-lok frankok eacutes kiacutenaiak anyagaacutet tartalmazza veacuteguumll pedig egy foumlldrajzi leiacuteraacutes lenne az utolsoacute zaacuteroacute reacutesz71 A 14 szaacutezad első eacutevtizedeacuteben alkotoacute szerző a mongol vilaacutegbiroda-lom perzsa utoacutedaacutellamaacutenak udvaraacuteban dolgozva maacuter maacuteskeacuteppen laacutetta a vilaacutegot mint a 10 szaacutezadi muszlim tudoacutesok Az iszlaacutem vilaacuteg keleti fele mongol uralom alaacute keruumllt Kiacutena is behoacutedolt a mongoloknak India meghoacutediacutetaacutesa azonban sikertelen volt Maacuter

65 B Lewis Ifrandj EI2 3 1044ndash104666 Kmoskoacute I1 121ndash123 B Lewis Ifrandj EI2 3 104467 Kmoskoacute I1 193 B Lewis Ifrandj EI2 3 104468 Kmoskoacute I2 201 B Lewis Ifrandj EI2 3 1044 al-Masʿūdī I 145ndash150 francia fordiacutetaacutesa Pel-

lat 1965 343ndash346 69 Kmoskoacute I2 244ndash245 B Lewis Ifrandj EI2 3 104570 B Lewis Ifrandj EI2 3 104571 D O Morgan Rashīd al-Dīn EI2 8 443ndash444

206

nincs szoacute Bizaacutencroacutel hanem a Nyugatot egyeacutertelműen a frankok keacutepviselteacutek ebben a korszakban Ennek a vaacuteltozaacutesnak az okaira meacuteg roumlviden visszateacuteruumlnk

A kiacutenai civilizaacutecioacute toumlrteacuteneteacutet aacutettekintő Jacques Gernet megaacutellapiacutetja hogy Euraacutezsia keacutet meghataacuterozoacute civilizaacutecioacuteja a kiacutenai eacutes az iszlaacutem a 7ndash13 szaacutezadban A kiacutenai rene-szaacutenszroacutel iacutert oumlsszefoglaloacutejaacuteban ekkeacuteppen veacutelekedik bdquoA 11ndash13 szaacutezadi Kiacutenaacutet laacutetva az ember meghoumlkken a csodaacutelatos gazdasaacutegi eacutes szellemi fellenduumlleacutesen Marco Polo meglepődeacutese a 13 szaacutezad veacutegeacuten őszinte volt Megdoumlbbentő az időbeli kuumlloumlnbseacuteg Kelet-Aacutezsia eacutes a kereszteacuteny Nyugat koumlzoumltt Elegendő ha csak neacutehaacuteny szempontboacutel hasonliacutetjuk oumlssze a korabeli Kiacutenaacutet a kereszteacuteny vilaacuteggal ndash a kereskedelem volumene a technoloacutegia fejlettseacutege politikai szervezettseacuteg a tudomaacutenyos ismeretek a műveacute-szetek eacutes az iacuteraacutesbeliseacuteg szempontjaacuteboacutel ndash hogy meggyőződjuumlnk Euroacutepa nagyon is jelentős raquolemaradaacutesaacuteroacutellaquordquo72

Archibald Lewis az 1988-ban kiadott Nomaacutedok eacutes keresztesek ciacutemű koumlnyveacuteben Euraacutezsia eacutes Afrika teruumlleteacuten leacutevő civilizaacutecioacutek toumlrteacuteneti alakulaacutesaacutet vizsgaacutelta 1000-től 1368-ig73 A modern korszakban Nyugat civilizaacutecioacuteja volt meghataacuterozoacute a toumlbbi va-lamilyen szinten ehhez volt keacutenytelen alkalmazkodni Az euroacutepai dominancia ki-alakulaacutesaacutenak koumlzeacutepkori előzmeacutenyeit illetve belső felteacuteteleit eacutes lefolyaacutesaacutet maacuter toumlbb oldalroacutel megvilaacutegiacutetottaacutek ugyanakkor megmaradt a keacuterdeacutes hogyan tudott feluumllke-rekedni Euroacutepa azokon a civilizaacutecioacutekon amelyek a koumlzeacutepkorban meacuteg messze felette aacutelltak Lewis szerint 1000 koumlruumll Euraacutezsia eacutes Afrika teruumlleteacuten oumlt civilizaacutecioacute leacutetezett a taacutevol-keleti azon beluumll Kiacutena volt a meghataacuterozoacute India az iszlaacutem vilaacuteg Bizaacutenc Kelet-Euroacutepaacuteval eacutes veacuteguumll Nyugat-Euroacutepa Ezek koumlzuumll az utolsoacute helyen a civilizaacutecioacutes fejlett-seacutegi szintet tekintve Nyugat-Euroacutepa volt

Taacutevol-Kelet koumlzpontjaacuteban Kiacutenaacuteban 909-re a Tang Birodalom szeacutetesett eacutes elkez-dődoumltt az Oumlt dinasztia kora 979-ben aztaacuten a Song-dinasztia uacutejra egyesiacutetette Kiacutenaacutet Deacutelen Eacuteszak-Vietnam eacutes a Thai Fejedelemseacuteg eacuteszakon Ganszu videacutekeacuten a tangut Xi xia Mandzsuacuteriaacuteban a kitaj Liao miacuteg keleten Korea eacutes Japaacuten koumlzvetlen a kiacutenai ci-vilizaacutecioacute mintaacuteit koumlvette Mongoacutelia Tibet eacutes Kelet-Turkesztaacuten vonatkozaacutesaacuteban erős kiacutenai hataacutes eacuterveacutenyesuumllt

Foumlldrajzi szempontboacutel hatalmas hegylaacutencok vaacutelasztjaacutek el Kiacutenaacutet az indiai eacutes isz-laacutem civilizaacutecioacutetoacutel eacuteszakra pedig sivatag eacutes a steppevideacutek hataacuterolja Ganszu videacutekeacuten aacutet vezet a fő szaacuterazfoumlldi kereskedelmi uacutet nyugat feleacute amelyet Selyemuacutetnak nevezuumlnk miacuteg tengeri uacuteton India eacutes azon tuacutel Araacutebia volt eleacuterhető Ami a klimatikus viszonyokat illeti Kiacutena a tropikus zoacutenaacutetoacutel a meacuterseacutekeltig terjedt Haacuterom zoacutenaacutera oszthatoacute a Huai folyoacute vonalaacutetoacutel deacutelre a rizs termeleacuteseacuten alapult a megeacutelheteacutes eacutes ebben a Jangce voumllgye jaacutetszotta a meghataacuterozoacute szerepet

Ettől eacuteszakra a Nagy Fal vonalaacuteig a buacuteza- eacutes a koumllestermeleacutes adta az alapeacutelelmi-szert Eacuteszakkeleten az erdővideacutek miacuteg eacuteszakon a steppe volt a harmadik zoacutena a maga nomaacuted eacutes erdőlakoacute neacutepesseacutegeacutevel A Kiacutena belsejeacutet aacutetszelő nagy folyoacutek egyreacuteszt bizto-siacutetottaacutek az oumlntoumlzeacutes lehetőseacutegeacutet valamint a belső oumlsszekoumltteteacutest amihez jaacuterult meacuteg a csatornahaacuteloacutezat amely a Saacuterga-folyoacutet a Jangceacuteval koumltoumltte oumlssze Kulturaacutelis vonatko-

72 Gernet 2001 274 226ndash22773 Lewis 1988

207

zaacutesban a kiacutenai minta volt meghataacuterozoacute de Tibet eacutes a steppe (Mongoacutelia Turkesztaacuten) speciaacutelis helyzetben volt Ez utoacutebbi azeacutert fontos mert itt a reacutegi nomaacuted hagyomaacuteny mellett a kiacutenai eacutes a muszlim civilizaacutecioacute is komoly befolyaacutest gyakorolt

Taacutevol-Kelet lakossaacutegaacutet 85-90 millioacutera becsuumllik amelyből a Song Kiacutena 74 millioacute a Liao uralta teruumllet 4 millioacute (ebből 25 millioacute kiacutenai) Tibet Turkesztaacuten Mongoacutelia Mandzsuacuteria 5-10 millioacute A nomaacutedok eacutes letelepuumlltek araacutenya 18 lehetett

A Song Kiacutena jelentősen kuumlloumlnboumlzoumltt Tang-kori elődjeacutetől A vaacuteltozaacutesok soraacuteban az első hogy a birodalom suacutelypontja deacuteli iraacutenyba toloacutedott azaz a Saacuterga-folyoacute he-lyett a Jangce keruumllt előteacuterbe A rizstermeleacutes technikaacuteja gyorsan fejlődoumltt eacutes hatal-mas neacutepesseacuteg eltartaacutesaacutet tette lehetőveacute Emellett nagy intenzitaacutessal noumlvekedett a belső eacutes kuumllső kereskedelem amely neacutepes kereskedőcsoportok megjeleneacuteseacutehez vezetett illetve a noumlvekvő termeacuteshozam a keacutezműipar eacutes kereskedelem fellenduumlleacuteseacutevel eacutes a peacutenzgazdaacutelkodaacutes fejlettseacutegeacutevel jaacutert egyuumltt Jelentős aacutetalakulaacutes ment veacutegbe a taacutersa-dalomban is a reacutegi katonai hagyomaacutenyokat aacutepoloacute zaacutert előkelő reacuteteget felvaacuteltotta egy birtokos reacuteteg amely szoros kapcsolatban aacutellt a kereskedőkkel eacutes koumlzuumlluumlk keruumlltek ki az aacutellami hivatalnokok akiket komoly versenyvizsgaacutekon keresztuumll vaacutelogattak ki Ez a meguacutejult taacutersadalmi elit ideoloacutegiaacutejaacuteban visszanyuacutelt a reacutegi konfuciuszi tanokhoz Hivataacutesos zsoldoshadsereget alakiacutetottak ki amely felvaacuteltotta a koraacutebbi sorozott had-sereget Veacuteguumll egy technikai uacutejiacutetaacutes a fametszeacutes hozott a kultuacutera eacutes tudomaacuteny aacutetoumlroumlkiacute-

szlaacutevok

berberek

toumlroumlk neacutepek mongolok

tibetiek

malaacutejokafrikai neacutepek

ARAacuteBIA

ETIOacutePIA

INDIA

KIacuteNA

BIZAacuteNCNYUGAT-

EUROacutePA

ATLA

NTI-Oacute

CEAacuteN

IN

DIAI-OacuteCEAacuteN

CSENDES-OacuteCEAacuteN

Kiacutena

India

Iszlaacutem

Bizaacutenc

Nyugat-

Euroacutepa

23 Oacutevilaacutegi civilizaacutecioacutek 1000 taacutejaacuten

208

teacutese tereacuten is aacutettoumlreacutest74 A 978-ban leacutetrehozott csaacuteszaacuteri koumlnyvtaacuter 80 000 koumltetet őrzoumltt eacutes 1034ndash1036 koumlzoumltt maacuter a kataloacutegusa is elkeacuteszuumllt75

A maacutesik India koumlzpontuacute civilizaacutecioacute kiterjedt Ceylonra Burmaacutera eacutes Indoneacuteziaacutera Indiaacutet eacuteszakroacutel hatalmas hegylaacutencok hataacuteroljaacutek ami veacutedelmet jelent Az eacuteszaki hoacute-diacutetoacutek de a szaacuterazfoumlldoumln utazoacute kereskedők eacutes a zaraacutendokok is Afganisztaacutenon eacutes Pandzsaacutebon keresztuumll juthattak az Indus voumllgyeacutebe azutaacuten India belsejeacutebe India tengeri kapcsolatai kelet eacutes nyugat feleacute is fontos teacutenyező Az eacuteghajlati viszonyokat a monszun hataacuterozta meg a maacutejustoacutel oktoacuteberig tartoacute esős eacutevszakot meleg szaacuteraz teacutel koumlveti Ennek megfelelően az alapvető eacutelemiszer a rizs kiveacuteve eacuteszakon Pandzsaacuteb Kasmiacuter teruumlleteacuten ahol a buacuteza valamint az aacuterpa a jellemző Az indiai civilizaacutecioacute teruuml-leteacuten a 10 szaacutezadban isteni eredetű kisebb kiraacutelyok harcos reacuteteggel tartottaacutek keacutezben a hatalmat a parasztok foumlloumltt Ugyanakkor uumlgyeltek arra hogy a csatornahaacuteloacutezatot rendben tartsaacutek A vaacuterosokban eacutelő kereskedők eacutes keacutezművesek felett is szoros ellen-őrzeacutest gyakoroltak A maacutesik jellegzetesseacuteg a templomok a papi reacuteteg azaz a braacutehma-naacutek akik biztosiacutetottaacutek vallaacutesi oldalroacutel a kiraacutelyok hatalmaacutet a paraszti reacutetegnek pedig vallaacutesi igeacutenyeacutet eleacutegiacutetetteacutek ki India nagy reacuteszeacuten a hinduizmus a maga kasztrendszereacute-vel a meghataacuterozoacute vallaacutes A neacutepesseacuteg szaacutemaacutenak becsleacutese bizonytalan aacuteltalaacuteban 30 eacutes 50 millioacute koumlzeacute teszik Ami a vaacuterosfejlődeacutest illeti az indiai vaacuterosok leacutetrejoumltteacuteben főleg az uralkodoacutek eacutes a templomok jaacutetszottak szerepet ezek koumlreacute telepuumlltek a keacutezművesek Nem volt szerves kapcsolatuk a falvakkal iacutegy gyorsan eltűntek hatalmi vaacuteltozaacutesok eseteacuten A 10 szaacutezadban Eacuteszak-India politikailag szeacutettagoloacutedott a koraacutebbi koumlzpont Kanaudzseacutert kuumlloumlnboumlző dinasztiaacutek harcoltak Ezek koumlzuumll a Pratiharaacutek Csandeacutellaacutek Paramaacuteraacutek miacuteg India deacuteli reacuteszeacuten a Csaacutelukjaacutek eacuterdemeltek figyelmet A 10 szaacutezad veacute-geacuten Afganisztaacutenban egy uacutej muszlim dinasztia erősoumldoumltt meg a Gaznevida amelynek hiacuteres uralkodoacuteja Mahmuacuted Gazni (998ndash1030) 1000 utaacuten 17 hadjaacuteratot indiacutetott India ellen Ezzel kezdődoumltt Eacuteszak-India muszlim meghoacutediacutetaacutesa eacutes ez vezetett keacutesőbb a Delhi Szultaacutenaacutetus megalapiacutetaacutesaacutehoz76

Az iszlaacutem vilaacuteg a koumlzvetiacutető civilizaacutecioacute a koumlzeacutepkorban amely mind a neacutegy maacute-sikkal kapcsolatba keruumllt Foumlldrajzilag kiterjedt az Atlanti-oacuteceaacutentoacutel Eacuteszak-Afrikaacuten aacutet huacutezoacutedoacute sivatagi oumlvezetre (Szahara Nuacutebiai-sivatag) amely folytatoacutedott az Arab-feacutelszigeten aacutet Perzsiaacuteig eacutes ehhez csatlakozott keleten Transzoxaacutenia eacutes Szemirecsje nyugaton pedig az Ibeacuter-feacutelsziget A sivatagi oumlvezet toumlbb nagy folyami rendszert fog-lalt magaacuteban a maga ősi kultuacuteraacuteival azaz a Niacutelus a Tigris eacutes Eufraacutetesz valamint az Amu-darja eacutes Sziacuter-darja menteacutet Az iszlaacutem vilaacutegot a veacutegeineacutel hegylaacutencok zaacutertaacutek el a szomszeacutedos civilizaacutecioacutektoacutel a Tien-san Pamiacuter eacutes Hindukus Kiacutena valamint India feleacute a Kaukaacutezus Kelet-Euroacutepa a Pireneusok pedig Nyugat-Euroacutepa iraacutenyaacuteban jelentettek akadaacutelyt Ennek a civilizaacutecioacutenak meghataacuterozoacute eleme az iszlaacutem vallaacutes amely az oumlt oszlopra vagy alapelvre eacutepiacutetve az eacutelet minden teruumlleteacutet szabaacutelyozza ugyanakkor nem rendelkezik a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett papsaacuteggal vagy egyhaacutezzal Maacutes vallaacute-sokkal szemben nem toumlr kizaacuteroacutelagossaacutegra hanem a tuumlrelmi adoacute megfizeteacutese fejeacuteben

74 Lewis 1988 3ndash14 vouml Gernet 2001 216ndash217 239ndash27475 Gernet 2001 26676 Lewis 1988 15ndash20 vouml Wojtilla 1999

209

biztosiacutetja a kereszteacuteny eacutes zsidoacute koumlzoumlsseacutegek sajaacutet vallaacutesgyakorlataacutet Az iszlaacutemnak kouml-szoumlnhető az arab nyelv elterjedeacutese eacutes dominanciaacuteja Eacuteszak-Afrikaacuteban ami az egeacutesz iszlaacutem vilaacutegban lingua franca Az iszlaacutem kialakulaacutesaacutetoacutel kezdve a nomaacutedok kereske-dők eacutes foumlldművesek koumlzoumltti egyensuacutelyra eacutepuumllt egeacuteszen a 10 szaacutezadig A 11 szaacutezadban ez az egyensuacutely a nomaacutedok javaacutera eltoloacutedott aminek suacutelyos koumlvetkezmeacutenyei lettek Az iszlaacutem teruumlleten a vaacuterosok a mecset piac eacutes az aacutellami adminisztraacutecioacute koumlzpont-jai a vaacuterosi autonoacutemia nem jellemző Az aacutellamszervezetben a polgaacuteri adminisztraacute-cioacute a 8 szaacutezadtoacutel a perzsa birodalmi mintaacutera eacutepiacutetett eacutes vezetője a veziacuter Az igazsaacuteg-szolgaacuteltataacutesban a biacuteroacute a kaacutedi jaacutetszott doumlntő szerepet Katonailag kezdetben a beduin arabok dominaacuteltak majd őket vaacuteltottaacutek a horaszaacuteniak veacuteguumll a 10 szaacutezadra a rab-szolgaacutekboacutel toborzott haderő lett meghataacuterozoacute amit kiegeacutesziacutetettek a hataacutervideacutekeken alkalmazott hataacuterveacutedelmi csapatok (Andaluacutezia Bizaacutenc Khoraszaacuten) A zaraacutendoklat ami minden muszlim vallaacutesi koumltelesseacutege nagyban hozzaacutejaacuterult a kereskedelem fel-lenduumlleacuteseacutehez is Az iszlaacutem koumlzponti teruumlleteitől Eacuteszak-Afrika partjainaacutel szaacuterazfoumlldi uacutet vezetett Andaluacuteziaacuteig de Alexandria Tunisz Sziciacutelia eacutes Andaluacutezia koumlzoumltt a tengeri hajoacutezaacutes is alapvető volt Egyiptom Sziacuteriaacuten keresztuumll kapcsoloacutedott Irakhoz amelynek koumlzpontja Bagdad innen indultak a keleti uacutetvonalak Buhara Szamarkand eacuterinteacuteseacute-vel Kiacutenaacuteig (Selyemuacutet) Afganisztaacutenon aacutet Indiaacuteba Emellett kelet feleacute jelentős volt a hajoacutezaacutes is India feleacute eacutes azon tuacutel Kiacutenaacuteig is eljutottak a muszlim hajoacutesok Kereskedelmi szempontboacutel meghataacuterozoacute valuta az aranydiacutenaacuter eacutes az ezuumlstdirhem volt de a koumllcsoumln-uumlgyletek is fejlett szinten aacutelltak Az alapeacutelelmiszer a buacuteza volt amelyből alapvetően Irak Eacuteszak-Sziacuteria Egyiptom a Magreb teruumlleteacuten volt bő a termeacutes A textilipar fejlett volt az egeacutesz muszlim teruumlleten A fa a hajoacuteeacutepiacuteteacutes miatt fontos de ezen a teacuteren beho-zatalra szorultak elsősorban Andaluacuteziaacuteboacutel eacutes Bizaacutenc teruumlleteacuteről Nyugat-Euroacutepaacuteboacutel vasat szereztek be Jelentős szaacutemuacute rabszolgaacuteval rendelkeztek akiket főkeacutent Kelet-Euroacutepaacuteboacutel Afrikaacuteboacutel eacutes Belső-Aacutezsiaacuteboacutel hoztak be

Az iszlaacutem vilaacuteg lakossaacutegaacutera is csak becsleacuteseink lehetnek A nagyobb vaacuterosok leacutelekszaacutemai Bagdad 200-300 ezer Kairoacute 60-90 ezer Buhara 100 ezer eacutes Kordova 50-100 ezer Az iszlaacutem vilaacutegban 50-80 millioacute lakossal szaacutemolhatunk A 10 szaacutezadban politikailag haacuterom nagy reacutegioacute alakult ki amit jelzett hogy maacuter haacuterom kalifa oszto-zott az iszlaacutem vilaacutegon a Bagdadi a Faacutetimida eacutes a Kordovai Kalifaacutetus uralkodoacutei

A muszlim Nyugat Liacutebiaacutetoacutel az Atlantikumig huacutezoacutedott eacutes beletartozott Andaluacutezia eacutes Sziciacutelia is 800 koumlruumllre ez a reacutegioacute maacuter politikailag elkuumlloumlnuumllt Andaluacuteziaacuteban az Omajjaacutedok megőrizteacutek hatalmukat eacutes ebből szuumlletett meg a 10 szaacutezadra a Kordovai Kalifaacutetus (929) Eacuteszak-Afrika koumlzepeacuten a Faacutetimidaacutek alapiacutetottak kalifaacutetust 909-ben Kairuaacuten koumlzponttal A koumlzeacutepső vagy koumlzponti reacutegioacute Egyiptom eacutes Sziacuteria Egyiptomban az Abbaszida hatalom gyenguumlleacuteseacutet jelezte a toumlroumlk szaacutermazaacutesuacute Tulunidaacutek (868ndash904) majd Ihsididaacutek (935ndash969) uralma Veacuteguumll 969-ben a Faacutetimidaacutek hoacutediacutetottaacutek meg Egyiptomot eacutes alapiacutetottaacutek meg Kairoacutet Egyiptom a 10 szaacutezad veacutegeacutere kereskedelmi centrummaacute vaacutelt eacutes jelentős flottaacutet eacutepiacutetett ki A Faacutetimidaacutek erős hadsereggel (berber fekete eacutes toumlroumlk mameluk) hateacutekony adminisztraacutecioacuteval (kopt zsidoacute) rendelkeztek Termeacuteszetesen szembe kellett neacutezni kihiacutevaacutesokkal is a siacuteita uralommal szemben a toumlbbseacuteg szunnita maradt illetve gondot jelentett az aacutellandoacute beduin fenyegeteacutes az Arab-feacutelszigetről eacutes az uacutejraeacuteledő Bizaacutenc terjeszkedeacutese is

210

A muszlim Kelet formaacutelisan a bagdadi kalifa uralma alatt aacutellt azonban Bagdad azaz Irak eacutes Nyugat-Perzsia felett a tizenkettes siacuteita Bujidaacutek vagy Buvajhidaacutek (945ndash1055) vetteacutek aacutet az uralmat helyeacuten hagyva a szunnita bagdadi kalifaacutet Az ő idejuumlktől terjedt el az ikta rendszer vagyis az aacutellam fizeteacuteskeacutent a katona vagy aacutellami alkalmazott szaacute-maacutera egy adott foumlldteruumlletet biztosiacutet Kelet-Perzsia azaz Khoraszaacuten eacutes Transzoxaacutenia felett a perzsa Szaacutemaacutenidaacutek uralkodtak a 10 szaacutezadban A Szaacutemaacutenida politika a per-zsa adminisztraacutecioacutera eacutes a toumlroumlk mameluk seregre taacutemaszkodott emellett alapvető ceacutelkeacutent fogalmaztaacutek meg uralkodoacutei a tőluumlk eacuteszakra lakoacute nomaacuted toumlroumlkoumlk iszlami-zaacutecioacutejaacutet Veacuteguumll udvaruk volt az uacutejperzsa irodalmi nyelv boumllcsője Afganisztaacutenban a Szaacutemaacutenidaacutek toumlroumlk testőrseacutegeacuteből elmenekuumllt csoportok alapiacutetottaacutek meg a Gaznevida-dinasztiaacutet amely India feleacute terjeszkedett A muszlim Keleten a perzsa nyelv domi-nanciaacuteja megmaradt csupaacuten az arab iacuteraacutest alkalmaztaacutek lejegyzeacuteseacutere a 10 szaacutezadtoacutel

Az iszlaacutem civilizaacutecioacute a maga arab hagyomaacutenyaacutenak megőrzeacutese mellett befogadta eacutes integraacutelta a szomszeacutedos civilizaacutecioacute kulturaacutelis eredmeacutenyeit iacutegy a perzsa goumlroumlg eacutes indiai kultuacuterkincs nagy reacuteszeacutet aacutetvette tovaacutebbfejlesztette Emellett szaacutemolhatunk bi-zonyos meacuterteacutekű kiacutenai hataacutessal is de az koraacutentsem volt olyan meacutelyrehatoacute77

A bizaacutenci civilizaacutecioacuteba Lewis beleeacuterti magaacutet a Bizaacutenci Birodalmat a kelet-euroacutepai steppeacutet eacutes a Kijevi Ruszt A Bizaacutenci Birodalomnak nem voltak olyan biztonsaacutegot adoacute hegylaacutencokkal lezaacutert hataacuterai mint Kiacutenaacutenak vagy Indiaacutenak ami sokkal sebezhetőbbeacute tette a kuumllső taacutemadaacutesokkal szemben ugyanakkor rendkiacutevuumlli rugalmassaacutegot mutatott ezek kiveacutedeacuteseacuteben A muszlim hoacutediacutetaacutesoknak ilyen terepviszonyok eacutes foumlldrajzi koumlzel-seacuteg elleneacutere egyeduumll Bizaacutenc tudott hateacutekonyan ellenaacutellni eacutes eacuteppen a 10 szaacutezad maacute-sodik feleacuteben ellenoffenziacutevaacutet indiacutetani Bizaacutenc foumlldrajzi helyzete eacutes toumlrteacutenete szorosan oumlsszefuumlggoumltt Konstantinaacutepollyal a csaacuteszaacutervaacuterossal A vaacuteros fekveacutese eacutepiacuteteacuteszete eacutes gaz-dagsaacutega messze foumlldoumln hiacuteresseacute tette

A bizaacutenci csaacuteszaacuter a Roacutemai Birodalom oumlroumlkoumlse A bizaacutenci csaacuteszaacuter Isten aacuteltal kivaacute-lasztott uralkodoacute aki toumlrveacutenyhozoacutei hatalommal biacutert Rendelkezett a koumlzigazgataacutes eacutes a sereg felett valamint az egyhaacutezi uumlgyekbe is volt beleszoacutelaacutesa A bizaacutenci egyhaacutez eacuteleacuten a konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterka aacutellt egy teljesen kieacutepiacutetett szervezettel eacutes goumlroumlg nyelvű li-turgiaacuteval A monostorok szerepe a 9 szaacutezadtoacutel uacutejra megerősoumldoumltt A konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterka eacutes a roacutemai paacutepa koumlzoumltt a paacutepai primaacutetus kapcsaacuten komoly feszuumlltseacuteg kelet-kezett amely a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben volt kuumlloumlnoumlsen eacuteles aztaacuten a 10 szaacutezadban elcsendesedett veacuteguumll a 11 szaacutezad koumlzepeacuten kiuacutejulva egeacuteszen az egyhaacutezszakadaacuteshoz vezetett Konstantinaacutepolyboacutel toumlbb teacuteriacuteteacutesi hullaacutem indult ki amely a 9 szaacutezadban a ka-zaacuterokra ruszokra eacutes bulgaacuterokra terjedt ki Ez utoacutebbi a dunai bulgaacuterok eseteacuteben tartoacutes-nak bizonyult A Rusz megkereszteleacutese csak Vlagyimir idejeacuten vaacutelt veacuteglegesseacute 989-ben A kereszteacutenyseacuteg terjeszteacuteseacuteben Cirill eacutes Metoacuted nyomaacuten kialakiacutetottaacutek a szlaacutev nyelvű liturgiaacutet iacutegy lehetőseacuteg nyiacutelott hogy sajaacutet nyelvuumlkoumln veacutegezzeacutek a teacuteriacutető munkaacutet

Konstantinaacutepoly lakossaacutega 200-300 ezres lehetett de vannak 500 ezres szaacutemiacutetaacute-sok is A Bizaacutenci Birodalom oumlsszlakossaacutegaacutet 20 millioacutera a Kijevi Ruszeacutet maximum 45 millioacutera a kelet-euroacutepai steppe lakossaacutegaacutet 1-15 millioacutera becsuumllteacutek Ez oumlsszesen 25-26 millioacute ami fele az iszlaacutem vilaacutegeacutenak vagy Indiaacuteeacutenak eacutes harmada Kiacutenaacuteeacutenak

77 Lewis 1988 27ndash47 vouml Cahen 1989 Kennedy 2004

211

Bizaacutenc gazdasaacutega a paraszti termeleacutesen nyugodott amelyet Thraacutekia eacutes Kis-Aacutezsia teruumllete biztosiacutetott A vaacuterosi haacuteloacutezat megőrizte roacutemai hagyomaacutenyait ugyanakkor egyfajta falusiasodaacutes figyelhető meg A kereskedelem eacuteleacutenk maradt Konstantinaacutepoly koumlzpontboacutel tengeri eacutes szaacuterazfoumlldi utak haacuteloacuteztaacutek be a birodalmat A bizaacutenci arany-peacutenz a kor legeacuterteacutekaacutelloacutebb valutaacuteja amelyre kiviteli tilalom volt eacuterveacutenyben A bizaacutenci hadrendszer a 9 szaacutezad veacutegeacuteig a theacutemarendszeren nyugodott eacutes a szabad birtokos parasztok adtaacutek a hadsereg fő erejeacutet A 10 szaacutezadi gazdasaacutegi viraacutegzaacutes lehetőveacute tette zsoldos haderő alkalmazaacutesaacutet amely a 10 szaacutezadban meghozta gyuumlmoumllcseacutet eacutes ez je-lentős teruumlleti noumlvekedeacutessel is jaacutert Armeacutenia a muszlim vilaacuteg eacutes Bulgaacuteria iraacutenyaacuteban A Makedoacuten-dinasztia Bizaacutenc viraacutegkoraacutet hozta el a 10 szaacutezadban amelyben a kultu-raacutelis teruumllet is reacuteszesuumllt (Makedoacuten-reneszaacutensz)78

Nyugat-Euroacutepa eseteacuteben csak neacutehaacuteny jellegzetesseacutegre utalunk A Karoling Birodalom szeacutetesett a nyugati reacutesze is tartomaacutenyokra hullott a Neacutemet-roacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg 962-ben eacuteledt uacutejjaacute A perifeacuteriaacutekon Anglia stabilizaacuteloacutedott Skandinaacutevia eacutes Koumlzeacutep-Euroacutepa (Lengyelorszaacuteg Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg) pedig a kereszteacutenyseacuteg felveacuteteleacutevel eacuteppen csatlakozott a latin Euroacutepaacutehoz amelynek egyseacutegeacutet a kereszteacuteny-seacuteg biztosiacutetotta A latin nyelvű liturgia leteacutetemeacutenyese a roacutemai paacutepasaacuteg inteacutezmeacutenye amely nemcsak szellemi taacutepot hanem az egyhaacutezszervezet reacuteveacuten inteacutezmeacutenyi mintaacutet is szolgaacuteltatott a frissen megteacuterteknek Euroacutepa gazdasaacutega az egyseacutegesuumllő majorsaacutegon alapult eacutes alapvetően oumlnellaacutetoacute szinten volt A 10 szaacutezadban kezdődoumltt a haacuteromnyo-maacutesos gazdaacutelkodaacutes amit a lovak megnoumlvelt vonoacuteerejeacutevel hasznaacutelatos neheacutezeke tett lehetőveacute Ennek eredmeacutenyei a 11 szaacutezadtoacutel lesznek eacuterzeacutekelhetőek A 10 szaacutezad első feleacuteben jellemző invaacutezioacutek (muszlim viking magyar) belső bizonytalansaacutegot ered-meacutenyeztek ami a taacutersadalom militarizaacutecioacutejaacutet erősiacutetette eacutes egy fegyverforgatoacute reacuteteg kialakulaacutesaacutet keacutenyszeriacutetette ki79

Amennyiben az ezredforduloacuten a civilizaacutecioacutek fejlettseacutegi szintjeacutenek megfelelő rang-sort aacutelliacutetunk akkor annak eacuteleacuten Kiacutena eacutes az iszlaacutem vilaacuteg aacutellt majd ezeket koumlvette India eacutes a bizaacutencindashrusz civilizaacutecioacute a sor veacutegeacuten pedig Nyugat-Euroacutepa szerepel A 10 szaacutezad-ban a kapcsolatok a kuumlloumlnboumlző civilizaacutecioacutek koumlzoumltt szorosak voltak Kiacutena eacutes a Taacutevol-Kelet reacuteszben Ganszu Kelet-Turkesztaacuten Transzoxaacutenia eacutes Afganisztaacuten teruumlleteacuten ke-resztuumll aacutellandoacute eacuterintkezeacutesben volt Indiaacuteval ahonnan a buddhizmus Kiacutenaacuteba eacutes a vele szomszeacutedos orszaacutegokba is eljutott de tengeri uacuteton is tartotta a kapcsolatot az indiai civilizaacutecioacuteval Az eacuteszaki szaacuterazfoumlldi uacutet nyugati folytataacutesa az iszlaacutem vilaacuteg koumlzpontjaacuteba vezetett de a tengeren is megvolt az oumlsszekoumltteteacutes Kiacutena eacutes az iszlaacutem vilaacuteg koumlzoumltt Kiacutena mellett India is eacuterintkezeacutesbe keruumllt az iszlaacutem vilaacuteggal azutaacuten a 10 szaacutezad veacutegeacuten a Gaznevidaacutek behatoltak India belsejeacutebe Az iszlaacutem vilaacuteg a maacutesik neacutegy civilizaacutecioacuteval koumlzvetlen szomszeacutedos volt Bizaacutencot a Bagdadi Kalifaacutetus elvaacutegta a Taacutevol-Kelettől eacutes Indiaacutetoacutel is Nyugat pedig Bizaacutenccal eacutes az iszlaacutem vilaacutegaacuteval keruumllt kapcsolatba Iacutegy te-haacutet a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben vagy Kelet-Euroacutepaacuteban eacutelő nomaacuted uralkodoacutek megbiacutezhatoacute informaacutecioacutekkal rendelkezhettek az iszlaacutem vilaacutegroacutel Bizaacutencroacutel eacutes a Nyugatroacutel

78 Lewis 1988 48ndash66 vouml Olajos 2000 233ndash25279 Lewis 1988 67ndash86

212

Lewis koumlnyveacutenek tovaacutebbi fejezeteiben arroacutel eacutertekezik hogy a 11 eacutes 13 szaacutezad-ban hogyan vaacuteltoznak meg a civilizaacutecioacutek koumlzoumltti viszonyok A 11 szaacutezadban Nyugat-Euroacutepa jelentős fejlődeacutest mutatott eacutes az első keresztes hadjaacuterat illetve a reconquis-ta Andaluacuteziaacuteban maacuter jelzi ezt az erősoumldő poziacutecioacutet Az iszlaacutem vilaacuteg nyugati feleacuten a 11 szaacutezadban a berber eacutes beduin betoumlreacutesek felboriacutetottaacutek Eacuteszak-Afrikaacuteban a foumlldmű-vesndashnomaacuted egyensuacutelyt ami hanyatlaacutessal jaacutert egyuumltt A maacutesik fontos jelenseacuteg a toumlroumlk neacutepek teacuterfoglalaacutesa az iszlaacutem Keleten a Transzoxaacuteniaacutetoacutel eacuteszakra lakoacute toumlroumlk nyelvű neacute-pek iszlamizaacutecioacuteja koumlvetkezteacuteben 962-ben Alp Tegin a Szaacutemaacutenida udvar toumlroumlk testőre Gaznaacuteba menekuumllt ahol megalapiacutetotta a Gaznevida-dinasztiaacutet Utoacuteda Szebuumlktegin (977ndash997) eacutes annak fia Mahmuacuted (998ndash1030) stabilizaacutelta hatalmukat 1000 utaacuten el-foglalta Mahmuacuted Horaszaacutent azonban 1040-ben Dandanakaacutennaacutel a Gaznevidaacutek suacute-lyos vereseacuteget szenvedtek iacutegy hatalmi ambiacutecioacuteik India feleacute iraacutenyultak eacutes elkezdteacutek annak meghoacutediacutetaacutesaacutet A Karahanidaacutek a Szemirecsje eacutes a Tarim-medence toumlroumlk nyelvű karlukjainak utoacutedai akik a 10 szaacutezad koumlzepeacuten felvetteacutek az iszlaacutemot majd 999-ben meghoacutediacutetottaacutek a Szaacutemaacutenida teruumlletet A szeldzsuumlkoumlk a 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben vetteacutek fel az iszlaacutemot A Transzoxaacutenia eacutes Horaszaacuten koumlrnyeacuteki hatalmi kuumlzdelmekbe bekapcsoloacutedva 1040-ben Dandanakaacutennaacutel ők győzteacutek le a Gaznevidaacutekat majd nyu-gat feleacute terjeszkedtek eacutes 1055-ben Bagdadot is elfoglaltaacutek Neves uralkodoacutejuk Alp Arszlan (1063ndash1072) 1071-ben Manzikertneacutel legyőzte a bizaacutenciakat eacutes magaacutet a csaacute-szaacutert is foglyul ejtette ami elindiacutetotta a toumlroumlk toumlrzsek beaacuteramlaacutesaacutet Kis-Aacutezsiaacuteba Ez a hatalmas toumlroumlk neacutepvaacutendorlaacutes nemcsak az iszlaacutem Keletet Indiaacutet eacutes Bizaacutenc kis-aacutezsiai teruumlleteit eacuterintette hanem Kelet-Euroacutepaacutet is Miutaacuten Szvjatoszlaacutev 965-ben felszaacutemolta a Kazaacuter Birodalmat a Kazak-steppe nomaacuted neacutepei előtt lehetőseacuteg nyiacutelt a nyugatra valoacute vaacutendorlaacutesra eacutes a 11 szaacutezad koumlzepeacuten uacutez eacutes kun toumlrzsek huacutezoacutedtak nyugati iraacutenyba ami kivaacuteltotta a besenyők betelepuumlleacuteseacutet bizaacutenci teruumlletekre

A 13 szaacutezadban uacutejabb nomaacuted hullaacutem indult ami meacuteg feacutelelmetesebb hataacutesuacute volt leacutetrejoumltt a mongol birodalom Ezzel paacuterhuzamosan Nyugat-Euroacutepa is uacutejabb expanzi-oacuteba kezdett Andaluacuteziaacuteban a reconquista hataacutesaacutera a feacutelsziget Granadaacuten kiacutevuumll keresz-teacuteny uralom alaacute keruumllt 1204-ben a keresztesek elfoglaltaacutek Konstantinaacutepolyt illetve a Baltikumban a keresztes lovagok hatoltak be Ehhez persze nem meacuterhető a mongol hoacutediacutetaacutes ami a 13 szaacutezadban leacutetrehozta a vilaacutegtoumlrteacutenelem legnagyobb kiterjedeacutesű szaacuterazfoumlldi birodalmaacutet Kiacutenaacutet az euraacutezsiai steppeacutet az iszlaacutem vilaacutegot Sziacuteriaacuteig ndash ahol az egyiptomi mamelukok aacutelliacutetottaacutek meg őket 1260-ban ndash eacutes Kelet-Euroacutepaacutet is magaacuteban foglalta Ennek alapjaacuten Lewis helyesen aacutellapiacutetotta meg hogy a taacutevol-keleti eacutes iszlaacutem civilizaacutecioacutet nagyban suacutejtottaacutek a nomaacutedok hoacutediacutetaacutesai eacutes pusztiacutetaacutesai Bizaacutencot reacuteszben a 11 szaacutezadi nomaacuted taacutemadaacutesok reacuteszben pedig a 13 szaacutezad elejeacuten a keresztesek hoacute-diacutetaacutesa vetette vissza Iacutegy ezek a nomaacuted hullaacutemok miacuteg Kiacutenaacuteban az iszlaacutem vilaacutegban eacutes Bizaacutencban komoly gondot okoztak addig Nyugat-Euroacutepa viszonylag zavartala-nul erősoumldhetett Valoacutesziacutenűleg ezek az esemeacutenyek is hozzaacutejaacuterulhattak ahhoz hogy az uacutejkortoacutel Euroacutepa lett a vilaacuteg vezető civilizaacutecioacuteja eacutes maga alaacute gyűrte a toumlbbieket80 Ehhez csak annyit eacuterdemes magyar szempontboacutel hozzaacutetenni hogy a 11 szaacutezadban a Magyar Kiraacutelysaacuteg akadaacutelyozta meg a besenyők majd nyomukban az uacutezok nyugatra

80 Lewis 1988

213

vaacutendorlaacutesaacutet eacutes keacutenyszeriacutetette őket arra hogy az Al-Dunaacuten aacutetkelve Bizaacutenc teruumlleteacutere koumlltoumlzzenek A mongolok ugyan meghoacutediacutetottaacutek a Magyar Kiraacutelysaacutegot 1241ndash42-ben de nem tudtak berendezkedni a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben

Meacuteg egy szempontra eacuterdemes figyelni a civilizaacutecioacutek aacutettekinteacutese soraacuten A fentebb elmondottak tuumlkreacuteben egyaacuteltalaacuten nem veacuteletlen hogy a 10ndash11 szaacutezadban a kulturaacutelis viraacutegzaacutesaacutet eacutelő Bizaacutenc eacutes a Kalifaacutetus iacuteraacutestudoacutei őrizteacutek meg a magyarsaacutegra vonatkozoacute legpontosabb adatokat (DAI Ğayhānī)

Visszateacuterve tehaacutet a magyarsaacuteg beilleszkedeacuteseacutere Euroacutepaacuteba illetve a kereszteacutenyseacuteg felveacuteteleacutere az valoacutesziacutenűnek tűnik hogy a 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Geacuteza eacutes Istvaacuten doumlnteacuteseacutet nem a civilizaacutecioacutes fejlődeacutesi szint avagy a benne rejlő perspektiacuteva hataacuterozta meg ugyanis a magyar udvarban Kordova vagy Konstantinaacutepoly civilizaacutecioacutes elő-nyeacutevel tisztaacuteban lehettek hanem nyilvaacuten maacutes teacutenyezők befolyaacutesoltaacutek amelyekre a koumlvetkező fejezetben teacuteruumlnk ki

Vilaacutegvallaacutesok Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban

A kereszteacutenyseacuteg felveacutetele toumlrteacuteneti eacutertelmezeacuteseacutenek aacutettekinteacutese nem feladatunk csak neacutehaacuteny szempont felveteacuteseacutere lehet jelen keretek koumlzoumltt vaacutellalkozni A Dunaacutentuacutel az 1 szaacutezadtoacutel a Roacutemai Birodalomhoz tartozott Pannonia neacuteven Amikor kialakult a Kelet- eacutes Nyugatroacutemai Birodalom Pannonia az utoacutebbi reacutesze lett A roacutemai uralomnak a hunok vetettek veacuteget az 5 szaacutezad első feleacuteben Az Avar Birodalom bukaacutesaacutet koumlve-tően a Frank Birodalom az egykori Pannoniaacutet visszaszerezte mint a Nyugatroacutemai Birodalom oumlroumlkoumlse eacutes a Dunaacutentuacutelt Oriens neacuteven szervezteacutek tartomaacutennyaacute Ugyanakkor a Kaacuterpaacutet-medence keleti fele nem volt sem roacutemai sem frank uralom alatt igaz keletroacutemai vagy bizaacutenci fennhatoacutesaacuteg alaacute sem keruumllt Iacutegy aztaacuten Szűcs Jenő a reacutegioacutek elmeacuteleteacutenek kidolgozaacutesa soraacuten a magyar a cseh eacutes a lengyel kiraacutelysaacuteg nyu-gatroacutel toumlrteacutenő krisztianizaacutelaacutesa kapcsaacuten megjegyezte hogy egy hosszan hatoacute toumlrteacuteneti tradiacutecioacute eredmeacutenyekeacutent a Kelet- eacutes Nyugatroacutemai Birodalmat elvaacutelasztoacute vonal eacuteszaki meghosszabbiacutetaacutesa ndash kisebb korrekcioacutekkal ndash nyomaacuten toumlrteacutent meg a koumlzeacutep(-kelet) eu-roacutepai reacutegioacute kialakulaacutesa81

Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban haacuterom nagy vallaacutes leacutetezett A keresz-teacutenyseacuteg Bizaacutencban eacutes a Karoling utoacutedaacutellamokban dominaacutelt a 9ndash10 szaacutezad folya-maacuten intenziacutev teacuteriacuteteacutes folyt a Balkaacutenon Koumlzeacutep- eacutes Kelet- valamint Eacuteszak-Euroacutepaacuteban Kelet-Euroacutepaacuteban a 9 szaacutezadban a nagyhatalmi poziacutecioacutet betoumlltő Kazaacuter Kaganaacutetus uralkodoacute elitje a zsidoacute hitet vaacutelasztotta amely moumlgoumltt nyilvaacutenvaloacute politikai eacutes keres-kedelmi eacuterdekek eacuterhetőek tetten A kazaacuterok a keacutet szomszeacutedos nagyhatalommal azaz Bizaacutenccal eacutes a Bagdadi Kalifaacutetussal szemben doumlntoumlttek a judaizmus mellett illetve fontos hangsuacutelyozni hogy a taacutevolsaacutegi kereskedelemben meghataacuterozoacute szerepe volt a zsidoacute koumlzoumlsseacutegeknek A 10 szaacutezadban a zsidoacute vallaacutesuacute elit iraacutenyiacutetotta Kazaacuter Kaganaacutetus nagyhatalmi szerepe megingott eacutes komoly teruumlleti veszteseacutegeket szenvedett miutaacuten a besenyők a Fekete-tengertől eacuteszakra leacutevő teruumlletekre koumlltoumlztek valamint miutaacuten a

81 Szcs 1997 25 A reacutegioacutekra uacutejabban Font 2009

214

ruszok a 10 szaacutezad elejeacuten eacuteszakroacutel aacutethelyezteacutek koumlzpontjukat Kijevbe A kijevi feje-delem Szvjatoszlaacutev 965-ben megtaacutemadta a kazaacuterokat eacutes birodalmukat felszaacutemolta Ennek hataacutesaacutera a teacuterseacuteg maacutesodik nagy vallaacutesa a zsidoacute elvesztette politikai taacutemaszaacutet eacutes iacutegy a Kaukaacutezusba valamint a Kriacutembe szorult vissza

A harmadik nagy vallaacutes az iszlaacutem amely a 10 szaacutezadban sikeresen terjeszkedett Kelet-Euroacutepaacuteban 922-ben a volgai bulgaacuter uralkodoacute Almis fogadta a bagdadi kalifa koumlveteit eacutes hivatalosan is elismerte a volgai bulgaacuterok iszlaacutemra valoacute teacutereacuteseacutet Az esemeacute-nyek moumlgoumltt egy hosszuacute folyamat volt Az Omajjaacutedok a 8 szaacutezad első feleacuteben terjesz-tetteacutek ki a kalifaacutetus hataacuterait Kiacutenaacuteig eacutes a Pireneusokig Ennek reacuteszekeacutent kiacuteseacuterletet tet-tek Bizaacutenc meghoacutediacutetaacutesaacutera is Konstantinaacutepoly keacutet hosszuacute ostromot aacutellt ki (674ndash678 716ndash718)82 veacuteguumll feltartoacuteztatta a muszlim előrenyomulaacutest Sziacuteria eacuteszaki hataacuterainaacutel A Kaukaacutezuson keresztuumll a muszlim hoacutediacutetaacutes Kazaacuteriaacutet is veszeacutelyeztette 652-ben kelt aacutet egy arab hadtest a Kaukaacutezuson de a kazaacuterok legyőzteacutek eacutes visszaszoriacutetottaacutek a taacutema-doacutekat Aztaacuten 722-ben a Kaukaacutezus eacuteszaki előtereacuteben fekvő kazaacuter fővaacuteros ellen folytat-tak sikeres hadjaacuteratot az arabok ennek koumlvetkezteacuteben a kazaacuter fővaacuterost a Volga alsoacute folyaacutesaacutehoz helyezteacutek aacutet 737-ben Marwān a Kaukaacutezus keacutet haacutegoacutejaacuten keresztuumll eleacuterte az alsoacute Volgaacutenaacutel fekvő kazaacuter fővaacuterost majd eacuteszakra nyomulva legyőzte a kazaacuter kagaacuten testőrseacutegeacutet eacutes a kagaacutent az iszlaacutem felveacuteteleacutere keacutenyszeriacutetette Miutaacuten 750-ben dinasz-tiavaacuteltaacutes koumlvetkezett be a kalifaacutetusban eacutes az uacutej hatalom inkaacutebb a beacutekeacutes kereskedelmi viszonyokat reacuteszesiacutetette előnyben előszoumlr egy haacutezassaacutegi szoumlvetseacutegkoumlteacutessel proacutebaacutel-koztak amiről maacuter koraacutebban esett szoacute aztaacuten 800 utaacuten megindult a Kaukaacutezuson ke-resztuumll a kereskedelem amelynek reacutegeacuteszeti emleacutekei az ezuumlstdirhem-leletekben egeacutesz Kelet-Euroacutepaacuteban joacutel adatolhatoacutek Ugyanakkor a kazaacuter kagaacuten iszlamizaacutecioacuteja nem volt tartoacutes hiszen egy eacutevtizeddel keacutesőbb maacuter nincs nyoma eacutes a kazaacuter kagaacuten az elit-tel egyuumltt veacuteguumll a zsidoacute hitre teacutert aacutet A 10 szaacutezadban Transzoxaacuteniaacuteban a Szaacutemaacutenida udvar hogy biztosiacutetsa hataacuterait az eacuteszaki nomaacutedokkal szemben aktiacutev teacuteriacutető politi-kaacutet folytatott amelynek első eredmeacutenye a volgai bulgaacuterok aacutetteacutereacutese volt az iszlaacutemra a 10 szaacutezad első keacutet eacutevtizedeacuteben A volgai bulgaacuter uralkodoacute szaacutemaacutera is előnyoumls volt az iszlaacutem felveacutetele hiszen stabilizaacutelta hatalmaacutet a toumlrzsszoumlvetseacutegen beluumll tovaacutebb erő-siacutetette a kereskedelmi kapcsolatokat amiből jelentős beveacutetele szaacutermazott illetve a kazaacuter fuumlggőseacuteg helyett egy formaacutelis politikailag nem eacuterveacutenyesiacutethető alaacuterendelődeacutest vaacutellalt a bagdadi kalifaacutetoacutel

Az iszlaacutem toumlrteacutenete szempontjaacuteboacutel azonban nem ennek lett suacutelyos koumlvetkezmeacute-nye hanem a Szaacutemaacutenida Emiraacutetussal koumlzvetlen szomszeacutedos toumlroumlk nyelvű neacutepek isz-lamizaacutelaacutesaacutenak A toumlroumlk nyelvű karlukok a 10 szaacutezad koumlzepeacuten vetteacutek fel az iszlaacutemot eacutes alapiacutetottaacutek meg a Karahanida muszlim birodalmat ami a Szaacutemaacutenidaacutektoacutel eacuteszak-keletre fekuumldt Keacutesőbb az ezredforduloacuten az uacutej birodalom bekebelezte Transzoxaacuteniaacutet veacuteget vetve a Szaacutemaacutenida uralomnak A Szaacutemaacutenida udvar toumlroumlk testőrseacutegeacuteből mene-kuumlltek Afganisztaacuten teruumlleteacutere a muszlim Gaznevida-dinasztia alapiacutetoacutei akiknek meg-hataacuterozoacute szerepe volt az iszlaacutem India feleacute toumlrteacutenő elterjeszteacuteseacuteben Az Aral-toacutenaacutel eacutes attoacutel eacuteszakra lakoacute oguzok koumlzoumltt az iszlaacutem a 10 szaacutezad elejeacutetől terjedt el Sikeres poli-tikai szerveződeacutes utaacuten 1040-ben vereseacuteget meacutertek a Gaznevidaacutekra eacutes birtokba vetteacutek

82 Kennedy 2007 324ndash334

215

Horaszaacuten teruumlleteacutet ahonnan nyugat feleacute nyomulva 1055-ben bevonultak Bagdadba A szeldzsuumlkoumlk oumlroumlkoumlsei voltak a kis-aacutezsiai tartomaacutenyokban az oszmaacutenok akiknek sikeruumllt Kis-Aacutezsiaacuten keresztuumll aacutettoumlrve hatalmukat a Magyar Kiraacutelysaacuteg koumlzepeacuteig ki-terjeszteni a 16 szaacutezadban

A Szaacutemaacutenidaacutek iszlamizaacuteloacute toumlrekveacuteseinek sikereacutet jelzi hogy a volgai bulgaacuteroktoacutel deacutelre fekvő Volga-szakasz videacutekeacuten is ndash amely a Kazaacuter Kaganaacutetus koumlzponti teruumlleteacute-nek szaacutemiacutetott 965-ig a Kazaacuter Kaganaacutetus legyőzeacuteseacuteig ndash az iszlaacutem hoacutediacutetott teacutert A Volga eacutes a Kaacutema oumlsszefolyaacutesaacuteig levő teruumllet tehaacutet az iszlaacutem vallaacutes hatoacutekoumlreacutebe keruumllt amely egyeacutebkeacutent oumlsszekoumltoumltte Kelet-Euroacutepaacutet az iszlaacutem Kelettel

Az iszlaacutem jelenleacuteteacutet ettől nyugatra is eacuterzeacutekelni lehetett A kijevi Rusz megkeresz-telkedeacutese kapcsaacuten az orosz forraacutesokban az iszlaacutem is felmeruumllt alternatiacutevakeacutent Sőt a besenyők kapcsaacuten is fennmaradt olyan tudoacutesiacutetaacutes amely szerint felvetteacutek az iszlaacutemot igaz szinte ugyanabban az időben kereszteacuteny teacuteriacuteteacutesről (Querfurti Brunoacute) is van ada-tunk A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacuteg a kelet-euroacutepai muszlim kereskedőkkel szoros kapcsolatot tartott fent eacutes a magyar fejedelemseacutegben is jelentős szaacutemuacute musz-lim koumlzoumlsseacuteg eacutelt83 Ez persze nem azt jelenti hogy reaacutelis eseacutely lett volna az iszlaacutem felveacuteteleacutere csupaacuten azt jelzi hogy ilyen lehetőseacuteg felmeruumllhetett A mongol hoacutediacutetaacutest koumlvetően az Arany Hordaacuteban Berke (1257ndash1266) majd Oumlzbeg kaacuten (1313ndash1341) az iszlaacutem felveacuteteleacutevel ezt az alternatiacutevaacutet valoacutesiacutetotta meg igaz hogy ezt nagyban befolyaacute-solta hogy az Arany Horda koumlzpontja a Volga alsoacute folyaacutesaacutenaacutel volt84

A kereszteacuteny teacuteriacuteteacutes keacutet iraacutenyboacutel eacuterte Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacutet A bizaacutenci misz-szioacutekat Konstantinaacutepolyboacutel iraacutenyiacutetotta a csaacuteszaacuter eacutes a paacutetriaacuterka szoros egyuumlttmű-koumldeacutesben A nyugati teacuteriacuteteacutes Roacutema kezeacuteben volt azonban a frank illetve keacutesőbb a neacutemet-roacutemai csaacuteszaacuternak nem ott volt a koumlzpontja A kereszteacuteny teacuteriacuteteacutes a vallaacutes univerzaacutelis igeacutenyeacuteből taacuteplaacutelkozott ugyanakkor a sikeres misszioacutek egyhaacutezi oldalon szervezeti keacuterdeacuteseket vetettek fel azaz a krisztianizaacutelt teruumllet kinek a iurisdictioacuteja alaacute tartozik aminek politikai vonatkozaacutesai is voltak mivel a Konstantinaacutepolyboacutel fel-vett kereszteacutenyseacuteg Bizaacutenc iraacutenti elkoumltelezettseacuteggel jaacutert miacuteg a paacutepai teacuteriacuteteacutes moumlgoumltt a Neacutemet-roacutemai Birodalom aacutellt A teacuteriacuteteacutes egyhaacutezpolitikai eacutes annak hatalmi konstel-laacutecioacuteival a 9ndash10 szaacutezadban a kereszteacuteny hitre teacutert fejedelmi udvarokban tisztaacuteban lehettek ugyanakkor annak hosszuacutetaacutevuacute kulturaacutelis eacutes civilizaacutecioacutes hataacutesaacuteval csak az utoacutekor szembesuumllhetett Az egyhaacutezon beluumll folyoacute vitaacutek eacutes kuumlloumlnbseacutegek a paacutepa eacutes a konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterka koumlzoumltt a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben ugyan kieacuteleződtek de utaacutena elsimultak A doumlntő vaacuteltozaacutes vagyis az egyhaacutezszakadaacutes a schisma 1054-ben koumlvetkezett be tehaacutet addig a kereszteacutenyseacuteg egyseacuteges volt85 Ugyaniacutegy az a keacuterdeacutes hogy a paacutepa vagy a neacutemet-roacutemai csaacuteszaacuter jaacutetszott-e meghataacuterozoacute szerepet a keresz-teacuteny misszioacuteban az 1070-es eacutevektől vaacutelik fontossaacute a forraacutesokban is mivel ekkor eacutele-ződoumltt ki a paacutepasaacuteg eacutes csaacuteszaacutersaacuteg primaacutetusaacutenak keacuterdeacutese86 Mindez azeacutert fontos mert meacuteg a szakirodalomban is előfordul hogy a keacutesőbbi esemeacutenyek ismereteacuteben olyan

83 Zimonyi 2001a 9284 Zimonyi 2009 11ndash2885 Kristoacute 2000 886 Kristoacute 1993108

216

szempontokat eacutes politikai terveket vetiacutetenek vissza amelyekről a korszak elitjeacutenek fogalma sem volt Meggondolaacutesra eacuterdemes Althoff III Ottoacuteroacutel iacutert koumlnyveacutenek figyel-mezteteacutese is A koumlzeacutepkori uralkodoacutekroacutel alkotott keacutep azt mutatja hogy elsősorban a beacuteke (pax) eacutes igazsaacuteg (iustitia) fenntartaacutesa volt a legfontosabb ceacutel amit koumlvetett a toumlbbi koumltelesseacuteg az egyhaacutez veacutedelme a szegeacutenyek gyengeacutek eacutes veacutedtelenek oltalma-zaacutesa Csak a legritkaacutebb esetben lehet forraacutesszerűen kimutatni hogy hosszuacutetaacutevuacute po-litikai koncepcioacutekat alkottak volna eacutes azt koumlvetkezetes politikaacuteval megvaloacutesiacutetottaacutek volna Felmeruumll hogy modern kori tapasztalatokat vetiacutetuumlnk vissza olyan korszakba amikor azok nem voltak jellemzőek87

A bizaacutenci teacuteriacuteteacutes első hullaacutema a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben eacuterzeacutekelhető amikor kiacuteseacuterlet toumlrteacutenik Kazaacuteria a ruszok a Balkaacuten eacutes Moraacutevia krisztianizaacutecioacutejaacutera Ennek eredmeacutenyekeacuteppen a dunai bulgaacuterok Bizaacutencboacutel vetteacutek fel a kereszteacutenyseacuteget

861-ben Phoacutetiosz paacutetriaacuterka kezdemeacutenyezeacuteseacutere Konstantint (Cirill) a kazaacuterokhoz kuumlldteacutek egy hitvitaacutera a zsidoacutekkal eacutes a muszlimokkal Előszoumlr Kherszonba utazott majd onnan tovaacutebb a kazaacuter uralkodoacutehoz ahol szereacuteny vallaacutesi eredmeacutenyeket eacutert csak el Ellenben a koumlvetkuumlldeacutes moumlgoumltt a vallaacutesi ceacutelokon tuacutel az lehetett hogy a bizaacutenci politika biztosiacutetani akarta magaacutet a rusz fenyegeteacutes eseteacuten ugyanis a kazaacuterokban szouml-vetseacutegest laacutetott a ruszokkal szemben88

Konstantin teveacutekenyseacutege sokkal sikeresebb volt a morvaacuteknaacutel Phoacutetiosz eacutes III Mihaacutely bizaacutenci csaacuteszaacuter 862-ben Konstantint eacutes Metoacutedot Moraacuteviaacuteba kuumlldte miu-taacuten Rasztiszlaacutev ellen a keleti frank uralkodoacute Neacutemet Lajos a dunai bolgaacuterokkal szouml-vetseacutegre leacutepett Moraacuteviaacuteba Bajororszaacutegboacutel eacuterkezett a kereszteacutenyseacuteg ezeacutert Rasztiszlaacutev Bizaacutenc feleacute taacutejeacutekozoacutedott hogy a keleti frank fuumlggeacutest ellensuacutelyozza vallaacutestaniacutetoacutekat de elsősorban puumlspoumlkoumlt keacutert A keacutet testveacuter az uacutej iacuteraacutes kialakiacutetaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletet ami a szlaacutev nyelven valoacute igehirdeteacuteshez szuumlkseacuteges volt 863-ban a helysziacutenen belaacutettaacutek hogy Rasztiszlaacutev proacutebaacutelkozaacutesa a latin egyhaacuteztoacutel valoacute elszakadaacutesra neacutelkuumlloumlzi a reaacutelis lehe-tőseacuteget eacutes ezeacutert a paacutepaacuteval kezdtek egyezkedni 867-ben Roacutemaacuteba utaztak ahol a paacutepa engedeacutelyezte a szlaacutev nyelvű igehirdeteacutest eacutes a neacutemet puumlspoumlkoumlktől fuumlggetlen koumlzvetle-nuumll Roacutemaacutenak alaacuterendelt eacutersekseacuteg szervezeacuteseacutere adott engedeacutelyt de Konstantin meg-halt Roacutemaacuteban (869) Testveacutere visszateacutert ugyan azonban a neacutemet puumlspoumlkoumlk akadaacute-lyoztaacutek teveacutekenyseacutegeacuteben eacutes 885-oumls halaacutela utaacuten taniacutetvaacutenyait kiűzteacutek Moraacuteviaacuteboacutel akik Bulgaacuteriaacuteba menekuumlltek Konstantin eacutes Metoacuted teveacutekenyseacutege kulturaacutelis szempontboacutel rendkiacutevuumll fontos hiszen a szlaacutev nyelvű liturgia ndash valamint a szlaacutev iacuteraacutesbeliseacuteg ndash kiala-kiacutetaacutesaacuteban doumlntő szerepuumlk volt89

864-ben Borisz bulgaacuter uralkodoacute frankokkal valoacute szoumlvetseacutegeacutet ellensuacutelyozandoacute III Mihaacutely bizaacutenci csaacuteszaacuter felvonultatta hadait Bulgaacuteria ellen mire Borisz behoacutedolt eacutes 865-ben Bizaacutencboacutel vette fel a kereszteacutenyseacuteget eacutes Bulgaacuteriaacuteba teacuteriacutető puumlspoumlk is eacuterke-zett A bizaacutenci teacuteriacuteteacutes ellen komoly meacuteretű felkeleacutes toumlrt ki amelyet a bulgaacuter uralkodoacute kegyetlenuumll levert Miutaacuten Borisz nem kapott engedeacutelyt Bizaacutencboacutel bulgaacuteriai patriar-chaacutetus leacutetrehozaacutesaacutera 866-ban a paacutepaacutehoz eacutes Neacutemet Lajoshoz fordult de eacuterseki rangot

87 Althoff 2003 18ndash19 88 Noonan 2006 15689 Obolensky 1999 174ndash187 Font 2009 244ndash247

217

ők sem voltak hajlandoacuteak megadni Veacuteguumll 870-ben dőlt el a keacuterdeacutes amikor a bulgaacuter egyhaacutezat a konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterka alaacute rendelteacutek90

A bizaacutenci teacuteriacutető politika a ruszok feleacute is eacuterveacutenyesuumllt a ruszok 860-as taacutemadaacutesa utaacuten nem sokkal rusz koumlvetseacuteg jaacutert Konstantinaacutepolyban amely a Rusz megkeresz-teleacuteseacutet keacuterte ami meg is toumlrteacutent A megteacutereacutesről tudoacutesiacutet Phoacutetiosz is egyik 867-es koumlr-leveleacuteben ahol megemliacutetette hogy a bulgaacuterok mellett a ruszok is felvetteacutek a kereszt-seacuteget Biacuteborbanszuumlletett Konstantinnak nagyapjaacuteroacutel I Baszileoszroacutel iacutert eacuteletrajzaacuteban van meacuteg neacutehaacuteny ide vonhatoacute adat Az orosz forraacutesokban szinte semmi nyomot nem hagyott ez a megkeresztelkedeacutes

Az első nagy teacuteriacuteteacutesi hullaacutem utaacuten a 10 szaacutezad koumlzepeacutetől van egy uacutejabb aktiacutev teacuteriacutető-hullaacutemroacutel adatunk amely elsősorban a ruszokra eacutes a magyarokra iraacutenyult A kijevi Ruszban Igor halaacutela utaacuten feleseacutege Olga a 950-es (957) eacutevekben Konstatinaacutepolyba laacutetogatott ahol felvette a kereszteacutenyseacuteget eacutes Biacuteborbanszuumlletett Konstantin keacutetszer is fogadta Sajnos a reacuteszletek nem ismertek de nyilvaacuten szoacute eshetett a Rusz helyeacuteről a bizaacutenci egyhaacutezi rendszerben Mindenesetre a taacutergyalaacutesok nem lehettek tuacutelsaacutegosan eredmeacutenyesek hiszen Olga koumlvetei 959-ben Ottoacute kiraacutelynaacutel is jelentkeztek eacutes puumlspouml-koumlt eacutes papokat keacutertek a teacuteriacuteteacuteshez 960-ban Frankfurtban a Szent Alban-kolostorboacutel valoacute Libutiust a ruszok puumlspoumlkeacuteveacute szentelteacutek de ő meacuteg indulaacutes előtt elhunyt iacutegy aztaacuten Adalbertet szentelteacutek puumlspoumlkkeacute aki el is utazott de 962-ben visszateacutert jelezve hogy nem jaacutert sikerrel Olga ezzel a misszioacuteval sem lehetett eleacutegedett Fiaacutet eacutes utoacute-daacutet hiaacuteba proacutebaacutelta raacutevenni a keresztseacutegre de őt veacutegrendelete eacutertelmeacuteben kereszteacuteny moacutedra temetteacutek el 969-ben Szvjatoszlaacutev ragaszkodott a pogaacuteny hitvilaacuteghoz Halaacutela utaacuten Jaropolk (972ndash980) vette aacutet a hatalmat Kijevben 97677-ben II Ottoacute csaacuteszaacuter a bajor herceg ellen aki a csehekkel eacutes lengyelekkel leacutepett szoumlvetseacutegre Jaropolkkal felvette a kapcsolatot eacutes haacutezassaacutegi ajaacutenlatot tett unokaacutejaacutet Richlint adnaacute feleseacuteguumll amennyiben Jaropolk felveszi a kereszteacutenyseacuteget A haacutezassaacuteg azonban meghiuacutesult mert koumlzben Jaropolkot 980-ban Vlagyimir legyőzte eacutes megoumllette

Vlagyimir megkeresztelkedeacuteseacutenek esemeacutenytoumlrteacuteneteacutet a lengyel toumlrteacuteneacutesz Andrej Poppe tisztaacutezta 986 augusztus 17-eacuten a 28 eacuteves II Baszileiosz csaacuteszaacuter Szoacutefia koumlzeleacute-ben suacutelyos vereseacuteget szenvedett Az eleacutegedetlenkedő bizaacutenci előkelők kihasznaacutelva a helyzetet keacutet troacutenbitorloacutet aacutelliacutetottak eacutes Kis-Aacutezsiaacutet hatalmuk alaacute vontaacutek Ilyen kuumllső eacutes belső fenyegeteacutes hataacutesaacutera fordult Baszileiosz Vlagyimirhoz 987 juacuteliusndashaugusztusaacute-ban eacuterkezett meg koumlvete Kijevbe aki a koumlvetkező szerződeacutest koumltoumltte Vlagyimir a csaacute-szaacuternak katonai segiacutetseacuteget nyuacutejt egyreacuteszt katonai alakulatot kuumlld Konstantinaacutepolyba maacutesreacuteszt maga indul Kherszon ellen mivel a laacutezadoacute aki a Fekete-tenger egeacutesz deacuteli partjaacutet a kezeacuteben tartotta nyilvaacuten kiterjesztette ide is a hatalmaacutet A csaacuteszaacuter a segiacutetseacuteg fejeacuteben nőtestveacutereacutenek kezeacutet iacutegeacuterte Vlagyimirnak Ez azonban csak akkor eacuterveacutenyes ha Vlagyimir magaacutet eacutes neacutepeacutet megkereszteli A rusz egyhaacutez sajaacutet metropolitaacutet kap aki a konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterkaacutenak van koumlzvetlenuumll alaacuterendelve Mindkeacutet feacutel eacuterdekelt volt a szerződeacutesben A csaacuteszaacuternak hatalma megtartaacutesa volt a teacutet miacuteg Vlagyimirnak rendkiacutevuumll jelentős hatalmi staacutetusz eleacutereacuteseacutet tette lehetőveacute az egyezseacuteg ugyanis a biacute-borbanszuumlletett hercegnő csak kiveacuteteles esetben mehetett hozzaacute idegen uralkodoacute-

90 Obolensky 1999 110ndash125 Balogh 2009 73ndash75 Font 2009 249ndash250

218

hoz Eleacuteg ha arra utalunk hogy csak Nagy Ottoacute csaacuteszaacuter fiaacutenak II Ottoacutenak sikeruumllt bizaacutenci hercegnőt feleseacuteguumll vennie

Vlagyimir 988 januaacuter 6-aacuten keresztelkedett meg eacutes a keresztseacutegben a Vaszilij nevet vette fel amely reacuteszben az egyhaacutezatya Baszileiosz reacuteszben pedig az akkori bizaacutenci csaacuteszaacuter neveacutevel aacutellhatott kapcsolatba Valoacutesziacutenűleg a fejedelem pogaacuteny koumlrnyezete is ekkor vagy roumlviddel ezutaacuten megkereszteltetett Ezzel a haacutezassaacuteg felteacutetele adott volt 988 tavaszaacuten Vlagyimir 6000 harcosboacutel aacutelloacute sereget kuumlldoumltt Konstantinaacutepolyba amely 988 juacuteniusaacuteban meg is eacuterkezett oda Ezzel egy időben indulhatott uacutetnak Anna Kijevbe Vlagyimir seregeacutevel a Dnyeper zaacutetonyaihoz ment a mennyasszony eacutes kiacuteseacute-rete eleacute hogy tisztelegjen előtte illetve hogy megveacutedje őket egy esetleges besenyő taacutemadaacutestoacutel 988 nyaraacuten lehetett az eskuumlvő amelyet megelőzhetett Kijev lakossaacutegaacutenak toumlmeges megkereszteleacutese a Dnyeperben A hatezres rusz sereg eacutes Baszileiosz csaacuteszaacuter csapatai 989 februaacuterjaacuteban meglepeteacutesszerűen taacutemadtak Khruumlszopolisznaacutel eacutes csataacutet nyertek Tiacutez heacutet muacutelva pedig 989 aacuteprilis 13-aacuten Abuumldosznaacutel verte meg a csaacuteszaacuter laacute-zadoacute ellenfeleacutet akivel sziacutevroham veacutegzett 988 őszeacuten Vlagyimir ostrom alatt tartotta a laacutezadoacutekhoz tartozoacute vaacuterost Khorszunt 989 aacuteprilis 7 eacutes juacutelius 27 koumlzoumltt miutaacuten a laacutezadoacute meghalt eacutes az ellenaacutellaacutes eacutertelmetlenneacute vaacutelt a vaacuteros behoacutedolt Ennek elleneacutere Vlagyimir kifosztotta eacutes szaacutemos egyhaacutezi relikviaacutet eacutes ikont vitt Kijevbe

Itt egy hosszabb folyamat veacutegpontjaacuteroacutel van csupaacuten szoacute amely legalaacutebb egy eacutevszaacute-zaddal koraacutebbroacutel indult A 865 koumlruumlli első megkeresztelkedeacutes nyilvaacutenvaloacutean csupaacuten a politikai vezeteacutes legfelső szintjeacutet eacuterintette eacutes egy hatalomvaacuteltaacutes eleacuteg volt ahhoz hogy nyomtalanul eltűnjoumln A 10 szaacutezad első feleacuteben az intenziacutevveacute vaacuteloacute kereske-delmi eacutes hadi kapcsolatok soraacuten toumlbben megkeresztelkedtek azonban a fejedelmek vareacuteg eacutes szlaacutev kiacuteseacuterete kitartott a pogaacuteny hit mellett eacutes meacuteg Olga megkeresztelkedeacutese sem tudott ezen vaacuteltoztatni Vlagyimir a hatalom megszerzeacutese miatt előszoumlr a po-gaacuteny hitvilaacuteghoz ragaszkodott testveacutere Jaropolk kereszteacutenyseacutegre hajloacute politikaacutejaacuteval szemben De nemsokaacutera be kellett laacutetnia hogy a pogaacuteny iraacutenyzat felkarolaacutesa tartoacutesan nem lehet sikeres

A foumlldrajzi helyzet egyeacutertelműen Bizaacutenc feleacute orientaacutelt miutaacuten a koumlzpont Kijevbe helyeződoumltt aacutet eacutes a fő kereskedelmi uacutet a Dnyeperen keresztuumll vezetett Vlagyimir megkeresztelkedeacutesekor Kijevben leacutetrehoztaacutek a 60 metropoacuteliaacutet amely a konstanti-naacutepolyi paacutetriaacuterka hatalma alatt aacutellt Ezzel Kelet-Euroacutepa egyik legjelentősebb hatalmi centruma eacutes lakossaacutega is Konstantinaacutepoly feleacute koumltelezte el magaacutet ami lehetőveacute tette a szlaacutev liturgia eacutes nyomaacuteban a szlaacutev nyelvű irodalom kialakulaacutesaacutet91

A morvaacutek eseteacuteben a bizaacutenci misszioacute kudarca nyilvaacutenvaloacute a foumlldrajzi adottsaacutegok reacuteveacuten ugyanis az a teruumllet sohasem tartozott Bizaacutenchoz raacuteadaacutesul a neacutemet teruumlle-tekkel volt szomszeacutedos Bulgaacuteria teruumllete hagyomaacutenyosan bizaacutenci eacuterdekszfeacutera tehaacutet politikailag nem engedhette hogy Roacutema eacutes a frank utoacutedaacutellamok feleacute orientaacuteloacutedjon habaacuter a bulgaacuter uralkodoacute ezt a lehetőseacuteget igyekezett kihasznaacutelni A Kijevi Rusz ese-teacuteben mint laacutettuk geopolitikai eacutes kereskedelmi szempontboacutel Bizaacutenc volt a legkedve-zőbb vaacutelasztaacutes de azeacutert Vlagyimir eacutes elődei a neacutemet teruumlletek feleacute is taacutejeacutekozoacutedtak sőt az iszlaacutem alternatiacuteva lehetőseacutegkeacutent szinteacuten jelen volt

91 Muumlller 1987 Font 2009 250ndash254

219

A Kaacuterpaacutet-medencei magyarsaacuteg eseteacuteben a kereszteacutenyseacuteg teacuterhoacutediacutetaacutesaacutera92 a kezde-meacutenyezeacutes Bizaacutencboacutel joumltt 94647-ben az Aacuterpaacuted-dinasztia keacutepviseleteacuteben Termacsu eacutes a harmadik meacuteltoacutesaacutegot viselő Bulcsuacute jaacutert Biacuteborbanszuumlletett Konstantinnaacutel eacutes Bulcsuacute felvette ott a keresztseacuteget Termacsu eseteacuteben erről nincs hiacuteradaacutes csak felteacutetezik hogy ő is megkeresztelkedett Neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb 953-ban Gyula jaacutert Konstantinaacutepolyban eacutes a keresztseacuteg elfogadaacutesaacuteval egy goumlroumlg teacuteriacutető puumlspoumlk Hierotheosz is elkezdte mű-koumldeacuteseacutet feltehetően a Gyula uralta teruumlleten93 A 955-oumls augsburgi vereseacuteg koumlvet-kezteacuteben Bulcsuacutet kiveacutegezteacutek eacutes ennek hiacutere eljutott Bizaacutencba ugyanis 955 veacutegeacuten Biacuteborbanszuumlletett Konstantin koumlveteket kuumlldoumltt Ottoacutehoz Ehhez koumltoumltteacutek egyes ku-tatoacutek hogy 957-ben Bizaacutenc is megtagadta az eacutevpeacutenz kifizeteacuteseacutet a magyaroknak Ez magyar reacuteszről uacutejabb fegyveres akcioacutet vaacuteltott ki amely soraacuten 958-ban az Apor vezette sereg Konstantinaacutepoly falaiig hatolt Innentől 970-ig a magyarok toumlbb hadjaacuteratban vettek reacuteszt Bizaacutenc ellen iacutegy a magyarndashbizaacutenci viszony ellenseacuteges volt

Nyilvaacuten ennek is reacutesze lehetett abban hogy a magyar fejedelmi udvar nyugat feleacute kezdett tapogatozoacute taacutergyalaacutesokat Ennek első jelekeacutent Taksony fejedelem bulgaacuter szaacutermazaacutesuacute koumlvete 963-ban megjelent Roacutemaacuteban XII Jaacutenos paacutepaacutenaacutel aki egy Zacheus nevű teacuteriacutető puumlspoumlkoumlt biacutezott meg a magyarok megteacuteriacuteteacuteseacutevel A paacutepa eacutes Ottoacute csaacuteszaacuter koumlzoumltti ellenteacutet azonban olyan eacuteles volt hogy Ottoacute emberei Capuaacuteban a paacutepai kuumll-doumlttseacuteget elfogtaacutek eacutes a paacutepai levelet elkoboztaacutek ugyanakkor a koumlvetkező eacutevi zsinaton Zacheus mint teacuteriacutető puumlspoumlk reacuteszt vett94

A kezdeti leacutepeacutesek utaacuten Geacuteza fejedelem uralma hozta meg az aacutettoumlreacutest 970-ben lezaacuterult az utolsoacute kalandozoacute hadjaacuterat a Balkaacutenon raacuteadaacutesul a győztes bizaacutenci csaacute-szaacuter a neacutemet-roacutemai csaacuteszaacuterral haacutezassaacutegi szerződeacutes koumltoumltt amelynek koumlvetkezteacuteben 972-ben Theophanu goumlroumlg hercegnő eacutes II Ottoacute egybekeltek Geacuteza ndash akinek feleseacutege a gyula leaacutenya Sarolt kereszteacuteny volt meacutegpedig a bizaacutenci teacuteriacuteteacutesnek koumlszoumlnhetően ndash koumlveteket kuumlldoumltt Ottoacute csaacuteszaacuterhoz a beacuteke uumlgyeacuteben Ottoacute felteacutetelekeacutent szerepelhetett a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele ugyanis 972-ben maacuter teacuteriacutető puumlspoumlkkeacute szenteltette Prunward Sankt Gallen-i baraacutetot eacutes levelet kuumlldoumltt Piligrim passaui puumlspoumlknek akinek a te-ruumllete a magyarokkal volt szomszeacutedos hogy mindenben segiacutetse a misszioacutet A teacuteriacutető puumlspoumlk megkeresztelte Geacutezaacutet aki kereszteacuteny uralkodoacutekeacutent kuumlldte koumlveteit a 973-as quedlinburgi fejedelmi talaacutelkozoacutera Prunward teacuteriacutető puumlspoumlk a mainzi eacutersekseacuteghez tartozott egyhaacutezilag akaacutercsak az Olga reacuteszeacutere kuumlldoumltt teacuteriacutető puumlspoumlk eacutes a praacutegai puumls-poumlkseacuteg is ami joacutel illusztraacutelja a csaacuteszaacuteri befolyaacutest az egyhaacutezi uumlgyekre Ugyanakkor voltak toumlrekveacutesek a salzburgi eacutersekseacuteg eacutes a passaui puumlspoumlkseacuteg reacuteszeacuteről hogy a szom-szeacutedos magyar fejedelemseacuteg egyhaacutezi szervezeteacutenek vezeteacuteseacutet megszerezzeacutek de nem jaacutertak sikerrel Geacuteza fejedelem műveacutet fia fejezte be95

Vajk aki a keresztseacutegben az Istvaacuten nevet kapta a neacutemet szoumlvetseacuteg zaacutelogakeacutent 996-ban a bajor hercegnővel Gizellaacuteval haacutezasodott oumlssze III Ottoacute csaacuteszaacuter beleegyezeacute-seacutevel Gizella lovagok eacutes papok kiacuteseacutereteacuteben magyar foumlldre koumlltoumlzoumltt Ezzel Geacuteza műve

92 Gyoumlrffy 1984 680ndash815 Kristoacute 2000 7ndash17 Makk 2002 89ndash9593 Gyoumlrffy 1984 681ndash684 Makk 1996 17 Moravcsik 1984 8594 Gyoumlrffy 1984 712ndash713 A misszioacute legutoacutebbi reacuteszletes elemzeacutese Koszta 2010 219ndash23395 Gyoumlrffy 1984 726ndash733 Makk 1996 30ndash38

220

beteljesedett eacutes roumlviddel ezutaacuten 997-ben el is hunyt Istvaacutennak a troacuteneacutert Koppaacutennyal kellett megkuumlzdenie eacutes a győzelem utaacuten keruumllt sor a kereszteacuteny kiraacutelysaacuteg megala-piacutetaacutesaacutera III Ottoacute eacutes nevelője II Szilveszter paacutepa Roacutemaacuteban tartoacutezkodott amikor 1000-ben megeacuterkezett a magyar koumlvetseacuteg III Ottoacute koronaacutet kuumlldoumltt ami a kereszteacuteny kiraacutelysaacuteg leacutetrehozaacutesaacutet jelkeacutepezte miacuteg a paacutepa aacuteldaacutest adott az eacutersekseacuteg alapiacutetaacutesaacutera azaz a magyar egyhaacutezszervezet kieacutepiacuteteacuteseacutere96 Uacutejabban a laacutendzsa jelentőseacutegeacutere is felhiacutevtaacutek a figyelmet97 Mindenesetre ezzel eldőlt veacutegeacuterveacutenyesen hogy a magyar kiraacutelysaacuteg a latin riacutetusuacute Nyugat reacutesze lett a csehekkel eacutes lengyelekkel paacuterhuzamosan98

Termeacuteszetesen nem konkreacutet esemeacutenyekről hanem folyamatroacutel van szoacute A koronaacute-zaacutes utaacuten keruumllt sor 1003-ban az erdeacutelyi Gyula legyőzeacuteseacutere veacuteguumll pedig a szinteacuten gouml-roumlg riacutetusuacute Ajtony legyőzeacutese zaacuterta a belső konszolidaacutecioacutet Ezzel paacuterhuzamosan Istvaacuten a bizaacutenci kapcsolatok jelentőseacutegeacutet eacutes fontossaacutegaacutet vilaacutegosan eacuterzeacutekelte eacutes II Baszileiosz szoumlvetseacutegese lett annak bulgaacuterok elleni harcaacuteban Istvaacuten Bizaacutenc-baraacutet politikaacutejaacutenak az eredmeacutenye Imre herceg bizaacutenci hercegnővel valoacute haacutezassaacutega99 A magyar kiraacutelysaacuteg politikaacutejaacutenak a Balkaacuten eacutes Kelet-Euroacutepa iraacutenyaacuteba mindig nyitottnak kellett maradnia hiszen ezek a teruumlletek koumlzvetlen szomszeacutedsaacuteguk reacuteveacuten aacutellandoacute figyelmet eacutes aktivi-taacutest koumlveteltek

96 Gyoumlrffy 1984 745ndash763 Makk 1996 40ndash5197 Boacutena 2000 84ndash87 Kovaacutecs 2001 99ndash12898 Font 2009 233ndash236 238ndash24199 Gyoumlrffy 1984 814ndash815 Makk 1996 59ndash60

Oumlsszegzeacutes

A magyarsaacuteg legkoraacutebbi toumlrteacutenete a Volga eacutes az Ob koumlzoumltti teruumllethez kapcsoloacutedik A finnugor nyelveacuteszet megaacutellapiacutetotta hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek koumlzuumll az ugor nyelvaacuteghoz tartozik iacutegy a magyar nyelvű koumlzoumlsseacutegek a legkoumlzelebbi nyelvro-konaik azaz a hanti eacutes manysi nyelvű csoportokkal eacutelhettek egyuumltt az Ob eacutes a Koumlzeacutep-Volga koumlzoumltt Az ősmagyar nyelv kialakulaacutesa a Kr e 1 eacutevezred első feleacuteben mehetett veacutegbe A nyelvtudomaacutenyban a nyelvrokonsaacuteg egy fogalmilag koumlruumlliacutert eacutes megalapozott terminus amelynek eacuterveacutenyesseacutegi koumlreacutet szigoruacutean meghataacuteroztaacutek Nagyon gyakran előfordul azonban az hogy ezt a modellt alkalmazzaacutek a neacutepek koumlzoumltti rokonsaacutegra is Holott szocioloacutegiailag neacutepen aacuteltalaacuteban egy olyan nagyobb csoportot eacutertuumlnk amely-nek tagjai szemeacutelyesen nem ismerik egymaacutest iacutegy annak oumlsszetartoacute erejeacutet koheacutezioacutejaacutet valamilyen koumlzoumlsen elfogadott fikcioacute biztosiacutetja A mi-tudat hordozoacuteja a veacuterseacutegi kouml-teleacuteken alapuloacute modell (csalaacuted nemzetseacuteg) amelyet kivetiacutetenek az egeacutesz koumlzoumlsseacutegre iacutegy ez nyilvaacutenvaloacutean fikcioacutevaacute vaacutelik eacutes nem beszeacutelhetuumlnk teacutenyleges rokonsaacutegroacutel Ez az elkeacutepzeleacutes aacuteltalaacuteban valamilyen eredetmiacutetoszban oumllt testet Az eredetmiacutetosz mel-lett mint erre Szűcs Jenő is felhiacutevta a figyelmet a koumlzoumls kultuacutera eacutes nyelv a maacutesik keacutet meghataacuterozoacute elem ugyanakkor az etnikai kialakulaacutes folyamataacutenak alapvető kelleacuteke a szilaacuterd politikai keret Anthony D Smith a nemzetről iacuterott oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacuteban az etnikumot a koumlvetkezőkeacuteppen hataacuterozza meg bdquooumlnaacutelloacute nevet viselő lakossaacuteg koumlzoumls eredetmiacutetosszal toumlrteacutenelemmel specifikus teruumllettel eacutes szolidaritaacuteseacuterzeacutesselrdquo Az etni-kum vagy neacutep eseteacuteben rokoni viszony maacuter oumlnmagaacuteban fikcioacute Ezek utaacuten nyilvaacuten-valoacute hogy keacutet neacutep koumlzoumltti rokoni kapcsolat felaacutelliacutetaacutesa fogalmilag keacuteptelenseacuteg Miutaacuten az etnikum szempontjaacuteboacutel keacutet fontos meghataacuterozoacute jellegzetesseacutegben azaz a nyelv-rokonsaacuteg eacutes az eredetmiacutetosz veacuterkoumlzoumlsseacuteg-keacutepzeteacuteben explicit moacutedon a rokonsaacuteg hasznaacutelhatoacute fogalom az a laacutetszat keletkezett hogy lehet neacuteprokonsaacutegroacutel is beszeacutelni Raacuteadaacutesul ezt a nyelv maga is roumlgziacutetette eacutes a modern korban a nyelv eacutes nemzet koumlzoumltt szoros oumlsszefuumlggeacutes laacutethatoacute Iacutegy aztaacuten szinte eacuteszreveacutetlenuumll a nyelvrokonsaacuteg aacutetalakul neacuteprokonsaacuteggaacute meacuteg olyan esetekben is amikor a szerző tudataacuteban van annak hogy a nyelvtoumlrteacutenetet nem lehet azonosiacutetani a neacuteptoumlrteacutenettel Nem beszeacutelhetuumlnk azonban rokon neacutepekről hanem csupaacuten rokon nyelvet beszeacutelő neacutepekről Mikor finnugor neacute-pet emliacutet a tudomaacuteny akkor valoacutejaacuteban finnugor nyelvet beszeacutelő koumlzoumlsseacutegről van szoacute Ez tulajdonkeacuteppen egyszerűsiacuteteacutes ami azonban nehezen megy aacutet a koumlztudatba

222

A keacuterdeacutes persze az hogy a magyar nyelvben fennmaradoacute joumlveveacutenyszavak amelyek reacuteszben a magyarsaacuteggal kapcsolatba keruumllt idegen nyelvű neacutepek reacuteszben a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő toumlroumlk (kabar berszil ~ bercel stb) iraacuteni (alaacuten ho-rezmi ~ kaacuteliz) eacutes szlaacutev nyelvű csoportok emleacutekeit őrzik vajon reacuteszesei-e a magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek miutaacuten koumlruumlkben a magyar nyelv dominaacutenssaacute vaacutelt eacutes ezek a maacutes nyelvű csoportok nyelvileg asszimilaacuteloacutedtak Nyilvaacuten toumlrteacutenetileg tarthatatlan az az aacutel-laacutespont hogy ezeket kizaacuterjuk a magyar neacutep korai toumlrteacuteneteacuteből Egyeacutertelmű hogy a ke-let-euroacutepai toumlroumlk iraacuteni eacutes szlaacutev nyelvű neacutepek eacutes koumlzoumlsseacutegek 5ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutenek tanulmaacutenyozaacutesa elengedhetetlen a honfoglaloacute magyar neacutep leacutetrejoumltteacutenek kutataacutesaacuteban

A forraacutesokban a 10 szaacutezadtoacutel a VolgandashKaacutema-videacuteken kimutathatoacute egy magyar neacutepreacutesz Erről legkoraacutebban a muszlim forraacutesok szaacutemoltak be A Balhī-hagyomaacuteny a 10 szaacutezad első eacutevtizedeiből maacuter egyeacutertelműen keacutetfeacutele magyarokroacutel tud a Volgaacutetoacutel keletre eacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacutegroacutel Ez a hagyomaacuteny egeacuteszen a mon-gol korig nyomon koumlvethető a muszlim forraacutesokban A domonkos rendi szerzetes Julianus koumlzvetlenuumll a tataacuterjaacuteraacutes előtt talaacutelta meg a VolgandashKaacutema-videacuteken maradt magyarokat akikkel beszeacutelgetni tudott magyarul eacutes akikneacutel meacuteg eacutelt az a tudat hogy bdquoa magyarok tőluumlk szaacutermaznakrdquo Julianus a koumlzeacutepkori gondolkodaacutesnak megfelelően eacutertelmezve a helyzetet a magyarsaacuteg boumllcsőjeacutet a megtalaacutelt keleti magyarsaacuteg teruumlle-teacutere helyezte A Jugria-elmeacutelet amely az orosz kroacutenikaacutesok neacutevhasonloacutesaacutegon alapuloacute teoacuteriaacuteja a Julianus aacuteltal őshazaacutenak tekintett videacutekhez kapcsoloacutedva sőt azt erősiacutetve vaacutelt teacutevesen egy ideig elfogadott tudomaacutenyos teacutezisseacute ami ma maacuter csak tudomaacuteny-toumlrteacuteneti eacuterdekesseacuteg

Mindazonaacuteltal a VolgandashKaacutema-videacuteken eacutelt a nyelvtoumlrteacutenet aacuteltal kikoumlvetkeztetett ősmagyar nyelven beszeacutelő csoportok eacutes a 10 szaacutezadtoacutel a 13 szaacutezadig adatolhatoacute ke-leti magyarsaacuteg viszonya tisztaacutezatlan Az ősmagyar nyelvet beszeacutelő csoportok koumlzuumll a toumlbbseacuteg reacuteszt vett a magyar etnogenezisben ugyanakkor szinte biztosan felteacutetelez-hető hogy egyes koumlzoumlsseacutegek helyben maradtak A 9 szaacutezadban az iacuterott forraacutesokban maacuter megjelenő magyar neacutep kialakulaacutesaacutet toumlrteacuteneti szempontboacutel keacutet-haacuteromszaacutez eacutevre tehetjuumlk kb ennyi szuumlkseacuteges a gentilis tudat kialakulaacutesaacutehoz A magyarsaacuteg egy touml-redeacuteke valoacutesziacutenűleg a 9 a szaacutezad veacutegeacuten elszakadva a neacutepalakulat zoumlmeacutetől eacuteszakra huacutezoacutedott ahol toumlbb mint haacuterom eacutevszaacutezad muacuteltaacuten Julianus raacutejuk talaacutelt Felmeruumll a keacuterdeacutes vajon a VolgandashKaacutema-videacuteken maradt ősmagyar nyelvű csoportok eacutes a 9 szaacute-zad veacutegeacuten betelepuumllt magyar diaszpoacuteraacutek koumlzoumltt volt-e valamifeacutele kapcsolat Sajnos erre nem tudunk vaacutelaszolni Azeacutert is rendkiacutevuumll bonyolult a helyzet mert a magyar nyelv kialakulaacutesa eacutes a Volga-videacuteki magyar toumlredeacutek megjeleneacutese koumlzoumltt maacutesfeacutel-keacutet-ezer eacutev kuumlloumlnbseacuteg van amelynek toumlrteacuteneti aacutethidalaacutesa forraacutesok hiaacutenyaacuteban jelenleg remeacutenytelen vaacutellalkozaacutesnak tűnik

A korai magyarokra vonatkozoacute iacuterott forraacutesokkal csak a 9 szaacutezad derekaacutetoacutel inkaacutebb maacutesodik feleacutetől rendelkezuumlnk iacutegy a magyarsaacuteg 5ndash8 szaacutezadi toumlrteacuteneti-foumlldrajzi kere-teit alapvetően a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak tanulsaacutegai eacutes Kelet-Euroacutepa toumlrteacuteneteacutenek adatai segiacutetseacutegeacutevel rekonstruaacuteltaacutek

Az oszmaacuten kor előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainkat keacutet reacutetegbe soroltaacutek a nyelvtoumlrteacute-neacuteszek a honfoglalaacutes előtti eacutes az uacuten koumlzeacutepső reacutetegbe A kronoloacutegiai kuumlloumlnbseacuteg mel-lett mindazonaacuteltal az aacutetadoacute nyelv szempontjaacuteboacutel a korai vagyis a honfoglalaacutes előtti

223

reacuteteg eseteacuteben bolgaacuter-toumlroumlk vagy csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk aacutetadoacute nyelvre gondoltak miacuteg a koumlzeacutepső reacutetegre a besenyő eacutes kun vagy csak a kun elnevezeacutest hasznaacuteljaacutek Miutaacuten Gombocz Zoltaacuten majd nyomaacuteban Neacutemeth Gyula is abboacutel indult ki hogy a honfog-lalaacutes előtti joumlveveacutenyszavaink csuvasos vagy bolgaacuter-toumlroumlk tiacutepusuacuteak uacutegy veacutelteacutek a koumlz-toumlroumlk kriteacuterium alapvetően a koumlzeacutepső reacuteteg toumlroumlk joumlveveacutenyszavaira jellemző mivel toumlrteacutenetileg ismert volt hogy a besenyők eacutes kunok betelepuumlltek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe eacutes beolvadtak a magyarsaacutegba Mivel a kunok nyelveacutet ismerjuumlk a besenyőkről pedig felteacutetelezzuumlk hogy nyelvuumlk koumlztoumlroumlk volt iacutegy nyelvi szempontboacutel a teacutetel veacutedhető Van azonban egy logikai probleacutema a besenyőndashkun reacuteteg minden bizonnyal koumlztoumlroumlk szavakat tartalmaz de felmeruumll a keacuterdeacutes vajon kizaacuterhatoacute-e hogy a honfoglalaacutes előtt nem keruumllhettek koumlztoumlroumlk elemek a magyar nyelvbe Eddig abboacutel indultak ki hogy amelyik joumlveveacutenyszoacute koumlztoumlroumlk kriteacuteriummal biacuter az a koumlzeacutepső reacutetegbe tartozik

A korai magyarsaacuteg toumlrteacuteneti uacutetjaacutet meghataacuterozoacute koncepcioacute arra eacutepuumllt hogy a magyarsaacuteg csak olyan toumlroumlk nyelvű neacutepekkel eacuterintkezhetett amely bolgaacuter-toumlroumlk nyelvet beszeacutelt Gombocz Zoltaacuten eacutes Neacutemeth Gyula a nyelvtoumlrteacuteneti eacutervekre eacutepiacute-tett rendszere eacutertelmeacuteben csak a volgai bulgaacuter teruumllet eacutes a Fekete-tenger koumlrnyeacuteki bulgaacuterndashogurndash onogur teruumlletek joumlhettek szoacuteba Az is meghataacuterozoacute volt hogy Gombocz Zoltaacuten a kazaacuter nyelvet koumlztoumlroumlknek tartotta Ennek koumlvetkezteacuteben uacutegy veacutelte hogy a magyarsaacuteg 600 eacutes 800 koumlzoumltt a volgai bulgaacuterokkal volt szoros kapcsolatban majd on-nan koumlltoumlzoumltt a Fekete-tengerhez vagy 463 taacutejaacuten az onogurokkal elkoumlltoumlzoumltt a Volga-videacutekeacuteről a Kubaacuten folyoacutehoz eacutes onnan 600 taacutejaacuten nyugatabbra vonult hogy elkeruumllje a kazaacuterokat

A kazaacuter nyelvet Gombocz Zoltaacuten nyomaacuten Neacutemeth Gyula is koumlztoumlroumlknek hataacuterozta meg miacuteg uacutejabban Ligeti Lajos eacutes Roacutena-Tas Andraacutes csuvasosnak vagy bulgaacuter-toumlroumlk-nek veacutelik Az uacutej eredmeacutenyek tuumlkreacuteben a kazaacuter nyelv koumlztoumlroumlk voltaacutera feleacutepiacutetett a ma-gyar nyelv honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavai aacutetveacuteteleacutenek hagyomaacutenyos toumlrteacute-neti koncepcioacuteja megdőlt iacutegy a 9 szaacutezadot megelőzően a magyarsaacuteg szaacutellaacuteshelyeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutet maacutes moacutedszerekkel kell megkiacuteseacuterelni

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavai lehetőseacuteget adnak bizonyos toumlrteacuteneti kouml-vetkezteteacutesek levonaacutesaacutera Ezek koumlzuumll a noumlveacuteny- eacutes eacuteletfoumlldrajz az aacutetvett szavak kul-tuacutertoumlrteacuteneti tanulsaacutegai illetve a kronoloacutegiai reacutetegek eacutes lehetseacuteges nyelvjaacuteraacutesok el-vaacutelasztaacutesa eacuterdemelnek kuumlloumln figyelmet A fa- eacutes maacutes noumlveacutenyneveink halneveink a szőlő- eacutes borkultuacuteraacutenk arra utal hogy a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban a Kaukaacutezus előtere fontos szerepet jaacutetszhatott Kultuacutertoumlrteacuteneti szempontboacutel az aacutellat-tenyeacuteszteacutes solymaacuteszat taacutersadalmi politikai eacutes vallaacutesi eacutelet toumlroumlk joumlveveacutenyszavai egy hagyomaacutenyos nomaacuted taacutersadalom megleacuteteacutere utalhatnak ugyanakkor a mezőgazda-saacuteggal kapcsolatos terminusok magas sziacutenvonalon aacutelloacute foumlldműveleacutesre kerteacuteszetre szőlő- eacutes borkultuacuteraacutera utalnak ami tuacutelmutat a nomaacuted eacuteletmoacuted keretein A joumlve-veacutenyszavak kronoloacutegiaacutejaacutenak eacutes reacutetegeinek alapjaacuten Ligeti Lajos nyomaacuteban Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Berta Aacuterpaacuted haacuterom-neacutegyszaacutez eacuteves nyelvi eacuterintkezeacutest laacutet indokoltnak Nem veacuteletlenuumll helyeznek ekkora suacutelyt a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavaira a magyar-saacuteg 7ndash9 szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben

A kelet-euroacutepai steppe 4ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutenek nyugati bizaacutenci eacutes muszlim for-raacutesai eacutertesuumlleacuteseinek jellegeacutet eacutes megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet alapvetően a nomaacutedokkal szomszeacute-

224

dos letelepuumllt hatalmak politikai vallaacutesi kereskedelmi diplomaacuteciai eacuterdekei hataacuteroz-taacutek meg A nyugati vagyis a latin nyelvű forraacutesok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutes ritkaacutebban a Fekete-tengertől eacuteszakra talaacutelhatoacute steppereacutegioacuteban zajloacute esemeacutenyekről szaacutemoltak be A bizaacutenci szerzők mivel a Balkaacuten a Kriacutem feacutelsziget eacutes a Kaukaacutezus nyugati fele birodalmuk eacuterdekszfeacuteraacutejaacuteba tartozott az ott eacutes a szomszeacutedos teruumlleteken folyoacute ese-meacutenyek miatt az egeacutesz kelet-euroacutepai steppe esemeacutenyeiről megbiacutezhatoacute adatokkal ren-delkeztek A muszlim forraacutesok eacuterdeklődeacutese moumlgoumltt előszoumlr a katonai szempontok dominaacuteltak ugyanis a Kaukaacutezuson aacutetkelve a 8 szaacutezad első feleacuteben toumlbbszoumlr is kiacuteseacuter-letet tettek a Kaukaacutezus eacuteszaki előtereacutenek meghoacutediacutetaacutesaacutera Keacutesőbb a kereskedelmi kap-csolatok illetve a teacuteriacuteteacutes kapott nagyobb hangsuacutelyt Ekkor a Kaukaacutezuson keresztuumll menő kereskedelem illetve a Szaacutemaacutenidaacutek kereskedelmi eacutes vallaacutesi politikaacuteja valamint a Kordovai Kalifaacutetus diplomaacuteciai eacutes kereskedelmi kapcsolatai reacuteveacuten gyűjtoumlttek eacuterteacute-kes adatokat Kelet-Euroacutepaacuteroacutel

A magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek szempontjaacuteboacutel ugyanakkor fontos megaacutellapiacutetani hogy mind a bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutes mind a keleti szerzők keveacutes hasznaacutelhatoacute informaacute-cioacutet szolgaacuteltatnak Kelet-Euroacutepa toumlrteacuteneteacutenek 8ndash9 szaacutezadi korszakaacuteroacutel A 8 szaacutezad első feleacuteben jelentős aacutetrendeződeacutes koumlvetkezett be Euraacutezsia toumlrteacuteneteacuteben Az iszlaacutem koumlzeacutep-aacutezsiai teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteval Transzoxaacutenia muszlim keacutezre keruumllt eacutes a muszlimok 751-ben Talasznaacutel Kiacutenaacuteval keruumlltek szembe A 8 szaacutezad koumlzepeacuten az ujgurok meg-doumlntoumltteacutek a Tuumlrk Kaganaacutetust Kiacutenaacuteban pedig az An-lu-san-feacutele laacutezadaacutes koumlvetkezteacute-ben a Tang-dinasztia toumlrteacuteneteacutenek uacutej szakaszaacuteba leacutep amely a koraacutebbi nagy expan-ziacutev politika veacutegeacutet jelentette A politikai aacutetrendeződeacutesnek a forraacutesanyagra is doumlntő befolyaacutesa volt ugyanis 760-toacutel mintegy maacutesfeacutelszaacutez eacutevre az informaacutecioacutek rendkiacutevuumlli moacutedon lecsoumlkkentek Miacuteg 760-ig a kiacutenai muszlim szogd sőt tuumlrk forraacutesok viszony-lag bőseacutegesen adtak hiacutert a teruumlleten veacutegbemenő esemeacutenyekről eacutes folyamatokroacutel ez-utaacuten a 10 szaacutezad elejeacuteig nagyon gyeacuter anyag aacutell a kutataacutes rendelkezeacuteseacutere A bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutesban a 7 szaacutezad veacutegeacutetől a 9 szaacutezad elejeacuteig komoly visszaeseacutes van ami egybeesik a keacutepromboloacutek eacutes keacutepimaacutedoacutek koumlzoumltti viszaacutely illetve a kalifaacutetus elleni haacute-boruacuteskodaacutes időszakaacuteval A korabeli forraacutesok hiaacutenyaacutet feltehetően a vallaacutesi eacutes haacuteboruacutes koumlruumllmeacutenyek miatti pusztulaacutessal lehet magyaraacutezni

A korai magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutenek legfontosabb bizaacutenci forraacutesa Biacuteborbanszuumlletett Konstantin A birodalom kormaacutenyzaacutesa ciacutemű műveacutenek haacuterom magyarokkal foglal-kozoacute fejezete A magyarokkal kapcsolatos reacuteszek aacutettekinteacuteseacutere illetve a kutataacutesok aacutel-laacutesaacutenak bemutataacutesaacutera vaacutellalkoztam keacutet esetben pedig a keleti vonatkozaacutesok eacutertelme-zeacuteseacuteben lehetett tovaacutebbleacutepni Elsőkeacutent a tudoacutesiacutetaacutesokban szereplő magyar neacutevanyagot a forraacutes oumlsszeaacutelliacutetoacutejaacutenak nyelvhasznaacutelataacutet eacutes a felhasznaacutelt forraacutesok kutataacutesaacutenak aacutellaacute-saacutet mutattam be A 38 fejezet a magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek elbeszeacuteleacutese amelynek eacutertelmezeacutese meghataacuterozza azt a koncepcioacutet amelyre toumlrteacutenetuumlnket feleacutepiacutethetjuumlk Az eacutertelmezeacutes első keacuterdeacutese hogy a tudoacutesiacutetaacutes toumlrteacutenetileg minden reacuteszleteacuteben valoacutesaacuteghű elbeszeacuteleacutes-e Ha hitelesnek fogadjaacutek el a teacutema kutatoacutei akkor uacutegy veacutelik hogy a feje-zetben leiacutertak 20ndash70 eacutev koumlzoumltti időszak alatt toumlrteacutenhettek Ha pedig uacutegy gondoljaacutek hogy a mitikus jelleg a meghataacuterozoacute akkor 150-230 eacutev koumlruumlli időtartam is szoacuteba joumlhet Mivel a toumlrteacutenet koumlzponti esemeacutenye a szavartoi aszphaloindashkangar haacuteboruacute en-nek dataacutelaacutesa meghataacuterozoacute jelentőseacutegű A kronoloacutegia meghataacuterozaacutesakor neacutegy daacutetum

225

meruumllt fel az első Regino 889-es besenyőndashmagyar haacuteboruacutejaacutehoz koumlthető a maacutesodik elkeacutepzeleacutes 853-hoz kapcsolhatoacute ekkor jelennek meg a szevordik (sevordiklsquo) az oumlr-meacuteny forraacutesokban a harmadik elkeacutepzeleacutes szerint a haacuteboruacute a 750-es eacutevekre dataacutelhatoacute amikor a muszlim forraacutesok szaacutevurdokat (sāwurdīya) emliacutetenek a Kaukaacutezusban toumlr-teacutentek leiacuteraacutesakor valamint a 7 szaacutezadra is teszik a kangaroknak a sziacuter forraacutesokban valoacute korai előfordulaacutesaacutera alapozva

Miutaacuten a koncepcioacute koumlzponti keacuterdeacutese a szavartoi aszphaloindashkangar haacuteboruacute meg-vizsgaacuteltam a szavartoi aszphaloi-keacuterdeacutest illetve hogy mit jelent a Perzsia terminus abban az oumlsszefuumlggeacutesben hogy a szavartoi neacutepesseacuteg kelet feleacute Perzsia videacutekeacutere koumlltouml-zoumltt A szakirodalom aacutettekinteacutese utaacuten vaacutelt nyilvaacutenvaloacutevaacute hogy Thury 1897-es tanul-maacutenya utaacuten egyetlen armenista sem foglalkozott intenziacuteven a keacuterdeacutessel Az 1980-as eacutevektől a vonatkozoacute oumlrmeacuteny forraacutesoknak az angol fordiacutetaacutesa toumlrteacuteneti kommentaacuterok-kal rendelkezeacutesre aacutell Iacutegy ezek szaacutembaveacuteteleacutere is vaacutellalkoztam

Jaacutenos katholikosz műveacuteben haacuterom esemeacutennyel kapcsolatban fordul elő a sevordiklsquo neacutev 853-ban a 897ndash901 koumlzoumltti időszak toumlrteacuteneacutesei kapcsaacuten eacutes 910-ben A toumlbbi hat alkalommal csak Uti tartomaacuteny a sevordiklsquo teruumlleteacutenek neve szerepel Eredetuumlkről Jaacutenos katholikosz nem tudott sokat a neacutepetimoloacutegiaacutes heros eponymos nem hordoz toumlrteacuteneti informaacutecioacutet II Asot 910-ben harcolt a sevordiklsquo ellen eacutes tudni roacutela hogy 914-ben fogadtaacutek a konstantinaacutepolyi csaacuteszaacuteri udvarban s vele volt Jaacutenos katholi-kosz is Iacutegy tehaacutet a bizaacutenci udvarban az oumlrmeacuteny uumlgyekről naprakeacutesz informaacutecioacutekkal rendelkeztek amit mellesleg a DAI-nak a Kaukaacutezus neacutepeivel foglalkozoacute fejezetei is joacutel mutatnak de ott a sevordiklsquo neve nem fordul elő A csaacuteszaacuter egy maacutesik munkaacutejaacute-ban szerepel a sevortioi egy oumlrmeacuteny neacutepcsoport nevekeacutent Az is egyeacutertelmű hogy a magyarokra hasznaacutelt savartoi eacutes az Uti tartomaacuteny neacutepesseacutegeacutere vonatkozoacute sevortioi azonosiacutetaacutesa nem VII Konstantin csaacuteszaacutertoacutel hanem Thurytoacutel eacutes Marquarttoacutel szaacuter-mazott

A muszlim forraacutesokban előforduloacute siyāwurdīyasāwurdīya eacutes az oumlrmeacuteny forraacutesok sevordiklsquo alakja toumlkeacuteletesen megfelelhető egymaacutesnak eacutes a 9ndash10 szaacutezadban pontosan ugyanarra a teruumlletre helyezik őket iacutegy ezek azonosiacutetaacutesa megalapozott Ugyanakkor a muszlim toumlrteacutenetiacuteraacutesban e neacutep egy eacutevszaacutezaddal koraacutebban is feltűnt tehaacutet maacuter a 750ndash60-as eacutevekben szaacutemolhatunk kaukaacutezusi jelenleacutetuumlkkel Sőt egy uacutej felteacutetelezeacutest is megkockaacuteztathatunk Marwān 737-ben megtaacutemadta a Kazaacuter Birodalmat eacutes a kazaacuter toumlrzsteruumlleten tuacutel feltehetőleg az erdővideacuteken legyőzte a ṣaqāliba nevű neacutepet Őket a Volga koumlrnyeacuteki finnugor nyelvű neacutepesseacuteggel azonosiacutetva uacutegy rekonstruaacutelhatjuk a toumlrteacutenetet hogy egyik reacuteszuumlk nyugatra teacutert ki egy maacutesik pedig keleti iraacutenyba mene-kuumllt miacuteg egy kisebb csoportot Marwān vitt magaacuteval A nyugatra huacutezoacutedoacute csoportokat esetleg azonosiacutethatjuk a honfoglaloacute magyarsaacuteg nyelveacutet meghataacuterozoacute elemmel

A szavartoikeacuterdeacutesnek maacutesik fontos eleme hogy hol volt Perzsia Az eddigi kuta-taacutes alapvetően arra eacutepuumllt hogy ez a Kaukaacutezus pontosabban Persarmenia lehet Ha megvizsgaacuteljuk alaposan hogy Biacuteborbanszuumlletett Konstantin mit eacuterthetett Perzsiaacuten akkor megaacutellapiacutethatoacute hogy a forraacuteskeacutent hasznaacutelt 7ndash9 szaacutezadi bizaacutenci előzmeacutenyek-ben Irakot Belső-Perzsia pedig Horaszaacutent jelentette A csaacuteszaacuter sajaacutet koraacutera pedig a roumlvid eacuteletű Szaacutedzsita-dinasztia (890ndash928) Azerbajdzsaacuten Arraacuten Armeacutenia teruumlle-teacutet magaacuteban foglaloacute Eacuteszaknyugat-Iraacuten teruumlleteacutere illetve a Buvajhida-dinasztia aacuteltal

226

uralt Nyugat-Iraacutenra hasznaacutelta uacutegy hogy a Kelet-Iraacutenban leacutevő Horaszaacutent azonosiacutetotta Perzsiaacuteval amely a Szaacutemaacutenida-dinasztia hatalma alatt volt Ezeacutert felteacutetelezhető hogy a DAI 38 fejezeteacuteben szereplő Perzsiaacutet is eacutertelmezhetjuumlk Horaszaacutennak amit al-Bakrī nemreacutegiben előkeruumllt tudoacutesiacutetaacutesa egyeacutertelműen alaacutetaacutemaszt

Mindenesetre a DAI 38 fejezeteacutenek eacutertelmezeacutesi kereteit aacutettekintve megaacutellapiacutethat-juk hogy meacuteg az alapkeacuterdeacutesekben sem sikeruumllt egyseacuteges aacutellaacutespontra jutni a kutataacutes-nak ugyanakkor az eacutertelmezeacutes tereacuten toumlrteacutentek komoly előreleacutepeacutesek A korai magyar toumlrteacutenet vaacutezaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet maacuter előre meghataacuterozza az hogy a 38 fejezetben el-mondott toumlrteacutenetet valoacutes elbeszeacuteleacutesnek vagy mitikus elemekkel tarkiacutetott legendaacutenak tartjuk Ezzel fuumlgg oumlssze hogy a toumlrteacutenete koumlzeacuteppontjaacuteban talaacutelhatoacute szavaacuterdndashkan-gar haacuteboruacutet milyen maacutes ismert toumlrteacuteneti esemeacutennyel lehet oumlsszekapcsolni A koraacutebbi szakirodalomban meghataacuterozoacute a Regino dataacutelaacutesaacutera illetve a sziacuter forraacutesokon alapuloacute 6ndash7 szaacutezadi időszakra eacutepuumllt koncepcioacutekat feladtaacutek mivel az előbbit Gyoumlrffy Gyoumlrgy hitelt eacuterdemlően caacutefolta miacuteg az utoacutebbi esetben az elmeacutelet kidolgozoacuteja Czegleacutedy Kaacuteroly maga vaacuteltoztatta meg a veacutelemeacutenyeacutet Iacutegy a szavaacuterdok kaukaacutezusi megjeleneacutese alapjaacuten maradt a muszlim forraacutesok aacuteltal megőrzoumltt 750 koumlruumlli első emliacuteteacutes vagy az oumlrmeacuteny forraacutesokban elsőkeacutent 854-ben feltűnő sevordiklsquo amire a kangarndashszavaacuterd haacute-boruacute időpontjaacutet eacutepiacuteteni lehet A 750 koumlruumlli dataacutelaacutest kizaacuteroacute eacuterveleacutes nem meggyőző tehaacutet nincs okunk ezt a felteacutetelezeacutest elvetni Ugyanakkor keacuterdeacutes hogy a kutataacutes amely eddig egyeacutertelműen a Kaukaacutezushoz koumltoumltte a szavaacuterdkeacuterdeacutest nem jaacutert-e teacutev-uacuteton ugyanis nem kizaacutert hogy a DAI-ban Perzsia neve Horaszaacutent rejti ami az ed-digi elkeacutepzeleacuteseket szaacutemos ponton feluumllvizsgaacutelatra keacuteszteti Nem zaacuterhatjuk ki hogy a Perzsia elnevezeacutes egy aacuteltalaacutenos eacutertelemben vett Kelet fogalommal azonosiacutethatoacute

A 38 fejezet mellett a 39 eacutes 40 szoacutel meacuteg a magyarsaacutegroacutel Ha oumlsszevetjuumlk a 38 feje-zet toumlrteacuteneteacutet illetve a 39ndash40 fejezetből rekonstruaacutelhatoacute toumlrteacutenetet akkor azt laacutetjuk hogy a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak keacutet paacuterhuzamos toumlrteacutenete aacutell előttuumlnk egy magyar (heacutetmagyar) szempontboacutel előadott eredet (38) eacutes egy kabar vaacuteltozat (39ndash40) amely a kabarok magyarsaacuteghoz toumlrteacutenő csatlakozaacutesa utaacuten maacuter helyet kap a magyarok toumlrteacuteneteacuteben is A keacutet toumlrteacutenet viszonya eacutes toumlrteacuteneti eacutertelmezeacutese szaacutemos uacutej keacuterdeacutest vet fel A honfoglalaacutes előtti magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutenek maacutesik alapforraacutesa a Ğayhānī-hagyomaacuteny amely a toumlbbi kelet-euroacutepai neacutep mellett a magyaroknak is szen-telt egy fejezetet Ennek alapos feldolgozaacutesaacutet egy koraacutebbi munkaacutemban elveacutegeztem Itt csak a szoumlvegrekonstrukcioacute kapcsaacuten előkeruumllt fontosabb toumlrteacuteneti eredmeacutenyeket foglaltam oumlssze A paacuterhuzamos szoumlvegek (Ibn Rusta Gardīzī a Ḥudūd al-ʿĀlam eacutes al-Marwazī) alapjaacuten egyeacutertelmű hogy az alapszoumlvegnek volt egy roumlvid vaacuteltozata ame-lyet kiegeacutesziacutetettek eacutes iacutegy joumltt leacutetre a hosszabb redakcioacute A kettő egymaacuteshoz valoacute vi-szonyaacuteban elsősorban tartalmi eacutes filoloacutegiai szempontboacutel lehetett jelentős kuumlloumlnbseacuteg nagyobb időbeli elteacutereacutessel nem szaacutemolhatunk azaz mindkeacutet vaacuteltozat a honfoglalaacutes előtti eacutevtizedekre utal Az alapredakcioacutet meacuteg legalaacutebb keacutetszer aacutetdolgoztaacutek melynek soraacuten uacutejabb betoldaacutesokkal egeacutesziacutetetteacutek ki a szoumlveget a Ğayhānī-hagyomaacutenyt keacutepvi-selő szerzők Ezeken beluumll haacuterom tiacutepust kuumlloumlnboumlztettem meg Van amit a Ğayhānī-hagyomaacuteny maacutes azonosiacutethatoacute helyeacuteről maacutesoltak be a keacutesei szerzők illetve maacutesoloacutek Egyes szoumlvegreacuteszek forraacutesait filoloacutegiai eacutes toumlrteacutenetfoumlldrajzi meggondolaacutesok alapjaacuten tudjuk azonosiacutetani Ezek bizonyaacutera a 895 előtt a magyaroknaacutel megfordult muszlim

227

kereskedőktől szaacutermazhattak Veacuteguumll vannak olyan betoldaacutesok amelyeknek az erede-teacutet ez idő szerint nem tudjuk azonosiacutetani

Az aacutetdolgozaacutesok soraacuten a dunai bulgaacuter azaz naacutendor (nndr) eacutes morva azaz maroacutet (mrwāt) neacutepre vonatkozoacute adatokat olyan szinten tudjuk azonosiacutetani hogy ezek a neacutepneacutevalakok magyar forraacuteskoumlzlőkre utalnak Toumlrteacuteneti eacutes foumlldrajzi megfontolaacutesok alapjaacuten a keacutet neacutep leiacuteraacutesa meacuteg 895 előttről szaacutermazott eacutes ezeknek csak perzsa nyelvű vaacuteltozatai maradtak fenn (Gardīzī Ḥudūd al-ʿālam) Emellett haacuterom esetben bizto-san azonosiacutethatoacute a betoldaacutes eredete hiszen mindhaacutermat a Ğayhānī-hagyomaacuteny egy maacutesik helyeacuteről maacutesoltaacutek le

Veacuteguumll vannak olyan reacuteszletek amelyek eredeteacutet nem sikeruumllt azonosiacutetani Ebbe a kategoacuteriaacuteba soroltam az Ibn Rusta eacutes a Gardīzī aacuteltal hagyomaacutenyozott toumlbb reacuteszt Ezek koumlzuumll kettőt emelek ki amelynek toumlrteacuteneti aspektusai fontosak

Ibn Rusta Gardīzī eacutes al-Bakrī munkaacuteiban a magyarsaacuteg hataacutera a Volgaacutetoacutel keletre esik ez nem illik bele a forraacutesok foumlldrajzi keacutepeacutebe Koraacutebban ezt az adatot uacutegy eacuter-telmezteacutek hogy az a magyarsaacuteg Volgaacuten tuacuteli koraacutebbi lakhelyeacutere utalna Miutaacuten az eacutertelmezeacutes igen ellentmondaacutesos felmeruumllt hogy esetleg a Volga-videacuteken maradt ma-gyarsaacutegroacutel szoacutelna a tudoacutesiacutetaacutes eacutes abban az esetben lehet egykoruacute vagy 10 szaacutezadi betoldaacutes is

A magyarndashszlaacutev viszonyt taacutergyaloacute tudoacutesiacutetaacutes alapszoumlvege Marwazīnaacutel eacutes Gardīzī adatainak maacutesodik reacuteszeacuteben maradt meg Ibn Rusta eacutes Gardīzī szoumlvege alapjaacuten meg-aacutellapiacutethatoacute hogy ezt keacutetszer meacuteg aacutetiacutertaacutek eacutes kiegeacutesziacutetetteacutek Ezt koumlvetően Ibn Rusta beszuacutert egy nyilvaacutenvaloacutean maacutes forraacutesboacutel szaacutermazoacute informaacutecioacutet bdquoAzt mondjaacutek hogy a kazaacuterok reacutegebben aacuterokkal vetteacutek koumlruumll magukat a magyarok eacutes maacutes az orszaacutegukkal szomszeacutedos neacutepek ellenrdquo Ibn Rusta szoumlvegeacutenek elemzeacutese azt mutatja hogy az alap-szoumlveg keacutetszeri aacutetdolgozaacutesaacuteba keruumllt be egy interpolaacutecioacute a kazaacuterndashmagyar viszonyroacutel Ez azeacutert leacutenyeges mert ezen szoumlvegreacutesz alapjaacuten kapcsoltaacutek oumlssze Sarkel feleacutepiacuteteacuteseacutet a magyarok megjeleneacuteseacutevel a 830-as eacutevekben Ez az eacuterveleacutes az uacutej eredmeacutenyek alapjaacuten tarthatatlan

A negyedik fejezetben a magyarsaacutegnak a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe telepuumlleacuteseacutet eacutes a ke-reszteacuteny Magyar Kiraacutelysaacuteg megalapiacutetaacutesaacuteig tartoacute toumlrteacuteneteacutet geopolitikai valamint na-gyobb toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesek szempontjaacuteboacutel tekintettem aacutet

Elsőkeacutent az euraacutezsiai steppe eacutes a koumlzeacutepkori Euroacutepa viszonyrendszereacuteben vizsgaacutel-tam a magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutet A Kaacuterpaacutet-medence foumlldrajzi adottsaacutega lehetőveacute tette hogy a nomadizaacuteloacute lakossaacuteg a bőseacuteges folyoacute menti legelőteruumlletek miatt aacutellandoacute szaacutellaacutesokat alakiacutethasson ki eacutes mivel a teruumllete a foumlldműveleacutesre is alkalmas a letelepe-deacutessel ez is egyre fontosabb lehetett

A Kaacuterpaacutet-medence szaacutemaacutera kelet felől a Kaacuterpaacutetok hegykoszoruacuteja termeacuteszetes veacute-delmet nyuacutejtott Amennyiben a medence egyseacuteges politikai vezeteacutese alatt aacutellott mint peacuteldaacuteul az avarok eacutes a magyarok eseteacuteben csak komoly erővel lehetett oda betoumlrni A bulgaacuterok keacutesőbb a besenyők az uacutezok azeacutert keacutenytelenek az Al-Duna eacutes a Balkaacuten-hegyseacuteg koumlzeacute telepedni mert az Avar Kaganaacutetus illetve a Magyar Kiraacutelysaacuteg szilaacuterdan a kezeacuteben tartotta a Kaacuterpaacutet-medenceacutet ennek koumlvetkezteacuteben csak kisebb bulgaacuter be-senyő uacutez csoportok koumlltoumlzhettek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe amennyiben erre engedeacutelyt kaptak

228

A Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesa nagyjaacuteboacutel hasonloacute felteacutetelek mellett ment veacutegbe a hunok az avarok eacutes a honfoglaloacute magyarok koraacuteban A Keleti-Kaacuterpaacutetok eacutes Erdeacutely haacutegoacutein tudtak a nomaacutedok koumlzvetlenuumll benyomulni de ha ezek veacutedelmeacutet joacutel meg-szervezteacutek akkor viszont eacuteszak felől a Morva-kapun aacutet lehetett bejutni Előszoumlr az Alfoumlldet szaacutelltaacutek meg azutaacuten maacutesodik faacutezisban a Dunaacutentuacutel elfoglalaacutesaacutera keruumllt sor

A Kaacuterpaacutet-medence birtokba veacutetele utaacuten a hunok az avarok eacutes a magyarok is a szomszeacutedos birodalmaktoacutel kuumlloumlnboumlző formaacutekban presztiacutezsjavakat eacutes kereskedelmi aacuterukat szereztek be kuumlloumlnboumlző formaacutekban rabloacute hadjaacuteratokkal foglyok kivaacuteltaacutesaacute-val beacuteke fejeacuteben fizetett eacutevpeacutenzzel kereskedelemmel Ezek a nomaacuted politikai ala-kulatok hatalmas beveacutetelekre tettek szert A rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesanyagboacutel csak becsuumllni tudjuk a nomaacutedok joumlvedelmeacutet de a reacutegeacuteszeti anyagban mindhaacuterom eset-ben tuumlkroumlződik a leletegyuumlttesekben a befolyoacute nemesfeacutem Ennek a rendszernek a fenntartaacutesa 80 eacuteven tuacutel egyik hatalomnak sem sikeruumllt Van meacuteg egy koumlzoumls vonaacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelt mindhaacuterom nomaacuted hatalom toumlrteacuteneteacuteben Ez pedig az hogy a hunok eacutes az avarok bukaacutesa a Nyugatroacutemai illetve Frank Birodalommal hoz-hatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe a magyarok eacuteletmoacutedvaacuteltaacutesa eacutes a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele pedig a Neacutemet-roacutemai Birodalommal aacutellt kapcsolatban

A koumlzeacutepkori Euroacutepa kialakulaacutesaacuteban a nomaacutedoknak jelentős szerepuumlk volt Az Alpoktoacutel eacuteszakra eacutes reacuteszben keletre eacutelő toumlbbseacutegeacuteben germaacuten nyelvű erdőlakoacute neacute-pesseacuteg a Roacutemai Birodalommal valoacute eacuterintkezeacutes koumlvetkezteacuteben nagyobb politikai egyseacutegekbe toumlmoumlruumllt A Nyugatroacutemai Birodalom belső feszuumlltseacutegei illetve a hunok kivaacuteltotta neacutepmozgaacutesok vezettek Roacutema bukaacutesaacutehoz eacutes az uacutej kiraacutelysaacutegok kialakulaacutesaacute-hoz A nyugati szinteacutezist a Frank Birodalom keacutepviselte amely kelet feleacute terjeszkedett Ekoumlzben az Avar Kaganaacutetus folytatta a steppei hagyomaacutenyt a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Az erdőlakoacute szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek szimbioacutezisba keruumlltek a steppei nomaacuted mintaacutet koumlvető csoportokkal a Kaacuterpaacutetok koumlzeleacuteben az Al-Dunaacutenaacutel pedig Bizaacutenccal leacuteptek kapcsolatba A Balkaacutenra telepuumllő szlaacutevok toumlbbseacutege bizaacutenci befolyaacutes alaacute keruumllt miacuteg maacutesok az egykori Nyugatroacutemai Birodalom teruumlleteacutere illetve a Kaacuterpaacutetoktoacutel eacuteszakra leacutevők a keletre terjeszkedő frank struktuacutera vonzaacuteskoumlrzeteacutebe tartoztak A magyar toumlr-teacutenet egyediseacutegeacutet az adja hogy a magyaroknak megvolt a nomaacuted mintaacutejuk ennek elleneacutere a koumlzeacutep-euroacutepai erdőlakoacute koumlzoumlsseacutegekből kialakuloacute csehekkel eacutes lengyelekkel egyuumltt a neacutemet-roacutemai modellt koumlvetteacutek

Ha az ezredforduloacuten a civilizaacutecioacutek fejlettseacutegi szintjeacutenek valamifeacutele rangsoraacutet aacutel-liacutetjuk fel akkor annak eacuteleacuten Kiacutena eacutes az iszlaacutem vilaacuteg aacutellt majd azt koumlvette India eacutes a bizaacutenci civilizaacutecioacute eacutes a sor veacutegeacuten szerepel Nyugat-Euroacutepa Ez azt mutatja hogy Geacuteza eacutes Istvaacuten doumlnteacuteseacutet nem a civilizaacutecioacutes fejlődeacutesi szint avagy a benne rejlő perspektiacuteva hataacuterozta meg ugyanis a magyar udvarban Kordova vagy Konstantinaacutepoly civilizaacute-cioacutes előnyeacutevel tisztaacuteban lehettek ennek elleneacutere nem azok mellett doumlntoumlttek

Vaacutelaszt kell adni arra a keacuterdeacutesre is hogy a vilaacutegvallaacutesok felveacutetele hogyan ala-kult Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban A Kaacuterpaacutet-medence nyugati fele a Roacutemai Birodalom illetve keacutesőbb a Frank Birodalom reacutesze volt eacutes amint arra Szűcs Jenő a reacutegioacutek elmeacuteleteacutenek kidolgozaacutesa soraacuten felhiacutevta a figyelmet a Magyar a Cseh eacutes a Lengyel Kiraacutelysaacuteg nyugatroacutel toumlrteacutenő krisztianizaacutelaacutesa hosszan hatoacute toumlrteacuteneti tra-diacutecioacute eredmeacutenyekeacutent a Kelet- eacutes Nyugatroacutemai Birodalmat elvaacutelasztoacute vonal eacuteszaki

229

meghosszabbiacutetaacutesa ndash kisebb korrekcioacutekkal ndash nyomaacuten ment veacutegbe eacutes alakult ki a kouml-zeacutep(-kelet) euroacutepai reacutegioacute

Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban a teacuteriacuteteacutes haacuterom fő iraacutenyt koumlvetett Keletről a Szaacutemaacutenida udvarboacutel indultak ki iszlamizaacuteloacute toumlrekveacutesek amelyek a vol-gai bulgaacuteroknaacutel a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutenaacutel sikeresek voltak Az iszlaacutem tovaacutebbi nyugati terjeszkedeacutesi kiacuteseacuterleteit adatolhatjuk a kijevi Rusz eacutes a besenyők kapcsaacuten A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacuteg a kelet-euroacutepai muszlim kereskedőkkel szoros kapcsolatot tartott fenn eacutes a Magyar Fejedelemseacutegben jelentős szaacutemuacute muszlim kouml-zoumlsseacuteg eacutelt Ez persze nem azt jelenti hogy reaacutelis eseacutely lett volna az iszlaacutem felveacuteteleacutere csupaacuten azt jelzi hogy ilyen lehetőseacuteg felmeruumllhetett

A kereszteacuteny teacuteriacuteteacutes keacutet iraacutenyboacutel eacuterte Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacutet A bizaacutenci misz-szioacutekat Konstantinaacutepolyboacutel iraacutenyiacutetotta a csaacuteszaacuter eacutes a paacutetriaacuterka szoros egyuumlttműkouml-deacutesben Bizaacutenc kiacuteseacuterletet tett a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben eacutes a 10 szaacutezad derekaacuten a Kaacuterpaacutet-medence megteacuteriacuteteacuteseacutere is azonban a 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben a paacutepasaacuteg eacutes a Neacutemet-roacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg is aktiacutevan bekapcsoloacutedott a teacuteriacuteteacutesbe amelynek koumlvetkez-teacuteben Geacuteza eacutes Istvaacuten politikaacuteja reacuteveacuten a magyar kiraacutelysaacuteg a latin riacutetusuacute Nyugat reacutesze lett a csehekkel eacutes lengyelekkel egyuumltt 1000-ben a koronaacutezaacutes a kereszteacuteny kiraacutelysaacuteg leacutetrehozaacutesaacutet jelkeacutepezte eacutes a paacutepai aacuteldaacutes az eacutersekseacuteg alapiacutetaacutesaacutera vonatkozhatott azaz a magyar egyhaacutezszervezet kieacutepiacuteteacuteseacutere A Nyugathoz valoacute csatlakozaacutesban nem a civi-lizaacutecioacutes fejlettseacutegi szint hanem inkaacutebb a hosszabban hatoacute toumlrteacuteneti geopolitikai ha-gyomaacutenyok illetve a roumlvid taacutevuacute politikai eacuterdekek jaacutetszottak meghataacuterozoacute szerepet

Bibliograacutefi a

Aalto P Pekkanen T (1980) Latin Sources on North-Eastern Eurasia by P A ndash T P Part I Wiesbaden 1975 Part II Wiesbaden

Agyagaacutesi K (2012) Language contact in the Volga-Kama Area in Kincses-Nagy Eacute amp Biacsi M (eds) Szeged Conference Proceedings of the 15th International Conference on Turkish Linguistics held on August 20ndash22 2010 in Szeged Szeged 21ndash37 (Studia Uralo-Altaica 49)

Ali-Zade A A (ed) (1980) Fazlallāh Rašīd al-Dīn Džāmic at-Tavārīh vol II1 MoskvaAltheim F (1951) Attila und die Hunnen Baden-BadenAlthoff G (2003) III Otto PennsylvaniaAsadov F M (1993) Arabskie istočniki o tjurkah v rannee srednevekovrsquoe BakuAšmarin N I (1902) Bolgary i čuvaši KazanrsquoBagautdinov R Huzin F (2006) Rannie bulgary na Srednej Volga in Istorija Tatar tom II

Kazanrsquo 116ndash123Bahrusin Sz V (1975) Osztjaacutek eacutes vogul fejedelemseacutegek a XVIndashXVII szaacutezadban in A viacutezi-

madarak neacutepe Tanulmaacutenyok a finnugor rokon neacutepek eacutelete eacutes műveltseacutege koumlreacuteből Bp 35ndash66Balādurī ed de Goeje = al-Balādhurī Futūḥ al-buldān ed M J de Goeje Leiden 1866Baacutelint Cs (2004) A nagyszentmikloacutesi kincs Bp (Varia Archaeologica Hungarica XVIa)Baacutelint Cs (2006) Az ethnosz a kora koumlzeacutepkorban in Szaacutezadok 140 277ndash346Balogh L (2005) Some notes on the western Turks in the work of Theophanes Confessor in Acta

Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 58 187ndash195Balogh L (2009) A dunai bulgaacuterok kereszteacuteny hitre teacutereacutese in Teacuteriacuteteacutes ndash megteacutereacutes A vilaacutegvallaacutesok

terjedeacutese Kelet-Euroacutepa neacutepei koumlzoumltt szerk Balogh L Kovaacutecs Sz Bp 67ndash77 (MŐK 25)Baacuterczi G (1941) Magyar szoacutefejtő szoacutetaacuter BpBartha A (1984) A magyar neacutep őstoumlrteacutenete in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete I1 375ndash468Bartha A (1988) A magyar neacutep őstoumlrteacutenete BpBartha A (1977) Taacutersadalom eacutes gazdasaacuteg a magyar őstoumlrteacutenetben in Magyar őstoumlrteacuteneti

tanulmaacutenyok szerk Bartha A Czegleacutedy K Roacutena-Tas A Bp 23ndash44Belke K Soustal P (1995) Die Byzantiner und ihre Nachbarn Die De administrando imperio

genannte Lehrschrift des Kaisers Konstantinos Porphyrogennetos fuumlr seinen Sohn Romanos uumlbersetzt eingeleitet und erklaumlrt von K B ndash P S Wien (Byzantinische Geschichtsschreiber 19)

Bendefy L (1937) Fontes authentici itinera (1235ndash1238) fr Juliani illustrantes BpBenk L (szerk) (1967ndash1984) A magyar nyelv toumlrteacuteneti-etimoloacutegiai szoacutetaacutera IndashIV Bp 1967 1970

1976 1984

232

Benk L (1984) A magyarsaacuteg honfoglalaacutes előtti toumlrteacuteneteacutehez Leved eacutes Etelkoumlz kapcsaacuten in Magyar Nyelv 80 389ndash419

Benk L (1993ndash1997) Etymologisches Woumlrterbuch des Ungarischen IndashIII Bp 1993 1995 1997Benk L (2009) A Szovaacuterd-keacuterdeacutes Fejezetek egy oacutemagyar nemzetseacuteg toumlrteacuteneteacuteből BpBerta Aacute (1991) Toumlroumlk eredetű toumlrzsneveink in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 92 3-40Berta Aacute (1992) Die chasarische Benennung der Ungarn in Festgabe an Josef Matuz Osmanistik

ndash Turkologie ndash Diplomatik hrsg Christa Fragner und Klaus Schwarz Berlin 7ndash11 (Islamkundliche Untersuchungen 150)

Berta Aacute (1997) Elteacuterő neacutezetek a magyar toumlrzsnevek eredeteacuteről in Honfnyelv 211ndash219Berta Aacute (2001) Aacutelmos and taacuteltos in Shaman 9 99ndash117Berta Aacute (2004) Szavaimat joacutel halljaacutetokhellip A tuumlrk eacutes ujgur rovaacutesiacuteraacutesos emleacutekek kritikai kiadaacutesa

SzegedBeševliev V (1981) Die protobulgarische Periode der bulgarischen Geschichte AmsterdamBGA = Bibliotheca Geographorum Arabicorum IndashVIII ed M J de Goeje Lugduni-Batavorum

1870ndash1894Bolsakov O G Mongajt A L (1985) Abu-Haacutemid al-Garnaacuteti utazaacutesa Kelet- eacutes Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban

1131ndash1153 Bp Orosz eredeti Putešestvie Abu Hamida al-Garnati v Vostočnuju i Centralrsquonuju Evropu (1131ndash1153 gg) publikacija O G Bolrsquošakova A L Mongajta Moskva 1971

Boacutena I (1984) A neacutepvaacutendorlaacutes kor eacutes a korai koumlzeacutepkor toumlrteacutenete Magyarorszaacutegon in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete I1 265ndash373

Boacutena I (1991) Das Hunnenreich StuttgartBoacutena I (1993) A hunok eacutes nagykiraacutelyaik BpBoacutena I (1994) Az Avar Birodalom veacutegnapjai Vitaacutek eacutes uacutej eredmeacutenyek in Honfreacuteg 67ndash75Boacutena I (2000) A magyarok eacutes Euroacutepa a 9ndash10 szaacutezadban BpBoacutena I Cseh J Nagy M Tomka P Toacuteth Aacute (1993) Hunok ndash Gepidaacutek ndash Langobardok SzegedBosworth C E (1999) The History of al-Ṭabarī Vol 5 The Sāsānids the Byzantines the

Lakhmids and Yemen transl and annotated by C E B State University of New York PressBoyle J A (1958) The History of the World-Conqueror by lsquoAta Malik Juwaini transl from the Text

of Mirza Muhammad Qazvini vol IndashII ManchesterBoyle J A (1971) The Succesors of Gengis Khan transl from the Persian of Rashid al-Din by J

A B New YorkCahen C (1989) Az iszlaacutem a kezdetektől az Oszmaacuten Birodalom leacutetrejoumltteacuteig ford Saacuterkoumlzi Juacutelia

BpCampbell L (1999) Historical Linguistics EdinburghCFH = Albinus Franciscus Gombos Catalogus fontium historiae Hungaricae IndashIII Bp 1937ndash1938

Mutatoacute Csapody Cs IV Bp 1943Curta F (2001) The Making of the Slavs History and Archaeology of the Lower Danube Region

c 500ndash700 CambridgeCzegleacutedy K (1943) Keleten maradt magyar toumlredeacutekek in Ligeti 1943 154ndash177Czegleacutedy K (1954) Monographs on Syriac and Muhammadan Sources in the Literary Remains

of M Kmoskoacute in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 4 19ndash91Czegleacutedy K (1960) Khazar Raids in Transcaucasia in AD 762ndash764 in Acta Orientalia Academiae

Scientiarum Hungaricae 11 78ndash88)Czegleacutedy K (1985) Magyar őstoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok Bp

233

DAI = Biacuteborbanszuumlletett Konstantiacuten A birodalom kormaacutenyzaacutesa a goumlroumlg szoumlveget kiadta eacutes ma gyar ra fordiacutetotta Moravcsik Gy Bp 1950 Olajos Tereacutez bevezető tanulmaacutenyaacuteval uacutejra megjelent 2003-ban

Daim F (1982) Gedanken zum Ethnosbegriff in Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien 112 58ndash7l

DankoffndashKelly Maḥmūd al-Kāšġarī Compendium of the Turkic Dialects (Dicircwacircn Luġat at-Turk) transl R Dankoff in collaboration with James Kelly IndashIII Cambridge Mass 1982ndash1985

Deeacuter J (1945ndash46) A IX szaacutezadi magyar toumlrteacutenet időrendjeacutehez in Szaacutezadok 79ndash80 3ndash20Dienes I (1972) A honfoglaloacute magyarok BpDimišqī ed Mehren = Cosmographie de Chems-ed-Dīn Abou Abdallah Mohammed ed-Dimichqui

texte arabe publieacute drsquoapregraves lrsquoeacutedition commenceacutee par M Fraehn et drsquoapregraves les Manuscrits de StPeacuteters bourg de Paris de Leyde et de Copenhague par M A F Mehren Saint-Peacutetersbourg 1866

Dobrovits M (2006) Eacutegi kagaacutenok eltűnt birodalma A tuumlrk neacutep eacutes a tuumlrk birodalmak toumlrteacutenete (545ndash745) PhD-disszertaacutecioacute Szeged

Dobrovits M (2011) The Altaic World through Byzantine Eyes Some Remarks on the Historical Circumstances of Zemarchusrsquo Journey to the Turks (AD 569ndash570) in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 64 373ndash409

Dobrovits M (2011a) On Some Eastern Parallels of the Development and Consolidation of the Early Hungarian State in Chronica 11 96ndash103

Doerfer G (1997) Čilgerrsquos Self-Criticism and the Problem of Ethnic Cleansing in Historical and linguistic interaction between Inner-Asia and Europe Proccedings of the 39th Permanent International Altaistic Conference (PIAC) Szeged Hungary June 16ndash21 1996 ed Aacute Berta Szeged 81ndash88

Doumlrrie H (1956) Drei Texte zur Geschichte der Ungarn und Mongolen Die Missionsreisen des fr Iulianus O P ins Ural-Gebiet (1234ndash5) und nach Russland (1237) und der Bericht des Erzbischofs Peter uumlber die Tartaren Goumlttingen

Duby G (1984) A katedraacutelisok kora Műveacuteszet eacutes taacutersadalom 980ndash1420 BpDuumlmmerth D (19803) Az Aacuterpaacutedok nyomaacuteban BpDubler C E (1953) Abū Ḥāmid el Granadino y su relacioacuten de viaje por tierras Eurasiaticos

MadridDunlop D M (1954) The History of the Jewish Khazars PrincetonEI2 = The Encyclopedia of Islam New Edition 1ndash13 LeidenLondon 1989ndash2004Eliade M (1988) Az oumlroumlk visszateacutereacutes miacutetosza avagy a mindenseacuteg eacutes a toumlrteacutenelem ford Paacutesztor

Peacuteter BpElter I (2009) Ibn Ḥayyān a kalandozoacute magyarokroacutel SzegedErdal M (2007) The Khazar Language in The World of the Khazars New Perspectives Selected

Papers from the Jerusalem 1999 International Khazar Colloquium hosted by the Ben Zvi Institute ed by Peter B Golden Haggai Ben-Shammai and Andraacutes Roacutena-Tas LeidenndashBoston 75ndash108

Farkas Cs (1998) A tuumlrk toumlrteacutenelem bizaacutenci eacutes koumlzeacuteplatin forraacutesai egyetemi doktori disszertaacutecioacute Szeged

Feheacutertoacutei K (1997) Elteacuterő neacutezetek legreacutegibb szemeacutelyneveink eredeteacuteről in Honfnyelv 235ndash246

234

Feheacutertoacutei K (1997a) Aacuterpaacuted-kori Levente eacutes Leue Lewedi szemeacutelyneveink eredete in Magyar Nyelv 93 426ndash441

Fine Jr J V A (1983) The Early Medieval Balkans Ann ArborFodor I (1973) Vaacutezlatok a finnugor őstoumlrteacutenet reacutegeacuteszeteacuteből in Reacutegeacuteszeti Fuumlzetek Ser II No 15 BpFodor I (1975) Verecke hiacuteres uacutetjaacuten A magyar neacutep őstoumlrteacutenete eacutes a honfoglalaacutes Bp Angol fordiacutetaacutesaFodor I (1982a) In Search of a New Homeland BpNeacutemet fordiacutetaacutesaFodor I (1982n) Die grosse Wanderung der Ungarn vom Ural nach Pannonien BpFodor I (1977) Bolgaacuter-toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink eacutes a reacutegeacuteszet in MŐT 79ndash114Fodor I (1977a) Ougrave le dominicain Julien de Hongrie retrouva-t-il les Hongrois de lrsquoEst in

Studia Archaeologica VI BpFodor I (1982) On MagyarndashBulgar-Turkish Contacts in Chuvash Studies ed A Roacutena-Tas Bp

45ndash81Fodor I (1990) A reacutegeacuteszeti kutataacutesok feacutelszaacutezados toumlrteacuteneteacuteről in Magyar Tudomaacuteny 19903

276ndash282Fodor I (2002) Changes in the Hungarian Economy during the 10th Century in The First

Millennium of Hungary in Europe ed K Papp J Barta Debrecen 18ndash29Fodor I (2009) Őstoumlrteacutenetuumlnk eacutes honfoglalaacutes BpFont M (1991) II Andraacutes orosz politikaacuteja eacutes hadjaacuteratai in Szaacutezadok 107ndash144Font M (1996) Az oacuteorosz eacutevkoumlnyvek első szerkeszteacutese eacutes forraacutesai in Honffor 119ndash129Font M (2009) Dinasztia hatalom egyhaacutez Reacutegioacutek formaacuteloacutedaacutesa Euroacutepa koumlzepeacuten (900ndash1453)

PeacutecsFrye N R (1975) The Golden Age of Persia LondonGernet J (2001) A kiacutenai civilizaacutecioacute toumlrteacutenete BpGladney D C (1990) The Ethnogenesis of the Uighur in Central Asian Survey 91 1ndash28Glossar zur fruumlhmittelalterlichen Geschichte im oumlstlichen Europa Begruumlndet von J Ferluga

M Hellmann H Ludat hrsg von F Kaumlmpfer R Stichel K Zernack Serie A Lateinische Namen bis 900 (Redaktion R Ernst D Wojtecki) I II III Wiesbaden 1973ndash1989 Serie B Griechische Namen bis 1025 (Redaktion A A Fourlas A A Katsanakis) Wiesbaden 1974ndash

Glossar zur fruumlhmittelalterlichen Geschichte im oumlstlichen Europa Beiheft 1 Schule Wolfgang Bibliographie der Uumlbersetzungen griechisch-byzantinischer Quellen Bearb

Wolfgang Schule Wiesbaden 1982 2 Namentragende Steininschriften in Jugoslawien vom Ende des 7 bis zur Mitte des 13

Jahrhunderts Bearb Rade Mihalji Red Ludwig Steindorff Wiesbaden 1982 3 Acta et diplomata Graeca medii aevi sacra et profana collecta ediderunt Franciscus Miklosich

et Iosephus Muumlller Namenregister zu MiklosichndashMuumlller Acta et diplomata graeca medii aevi vol IV und V Bearb Norbert Henkelmann Annelies Ludat Stuttgart 1986

4 Duric Vojislav J Namentragende Inschriften auf Fresken und Mosaiken auf der Balkanhalbinsel vom 7 bis zum 13 Jahrhundert Bearb Vojislav Djuri Anna Tsitouridou Stuttgart 1986

5 Das Ethnikon Sklabenoi Sklaboi in den griechischen Quellen bis 1025 Bearb Guumlnter Weiss Red Anastasios Katsanakis Stuttgart 1988

235

6 Das Ethnikon Sclavi in den lateinischen Quellen bis zum Jahr 900 Bearb Jutta Reisinger Guumlnter Sowa Stuttgart 1990

7 Luumlbke Christian Arbeit und Wirtschaft im oumlstlichen Mitteleuropa die Spezialisierung menschlicher Taumltigkeit im Spiegel der hochmittelalterlichen Toponymie in den Herrschaftsgebieten von Piasten Premysliden und Arpaden Stuttgart 1991

Golden P B (1975) The people nukarda in Archivum Eurasiae Medii Aevi 1 21ndash35Golden P B (1980) Khazar Studies An Historico-Philological Inquiry into the Origins of the

Khazars IndashII BpGolden P B (1992) An Introduction to the History of the Turkic Peoples WiesbadenGolden P B (2004) Khazar Turkic Ghulāms in Caliphal Service in Journal Asiatique 292 279ndash

309Gombocz Z (1908) Honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink BpGombocz Z (1912) Die bulgarisch-tuumlrkischen Lehnwoumlrter in der ungarischen Sprache

HelsingforsGombocz Z (1915) Aacuterpaacutedkori toumlroumlk szemeacutelyneveink BpGombocz Z (1923) A magyar őshaza eacutes a nemzeti hagyomaacuteny in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek

46 1ndash33 168ndash193Goumlckenjan H (1991) Der Westfeldzug (1236ndash1242) aus mongolischer Sicht in Wahlstatt 1241

Beitraumlge zur Mongolenschlacht bei Liegnitz und zu ihren Nachwirkungen hrsg von Ulrich Schmilewski Wuumlrzburg 35ndash75

Goumlckenjan H Zimonyi I (2001) Orientalische Berichte uumlber die Voumllker Osteuropas und Zentralasiens im Mittelalter Die Ğayhānī-Tradition Wiesbaden

Gyoumlrffy Gy (1948) Kroacutenikaacuteink eacutes a magyar őstoumlrteacutenet BpGyoumlrffy Gy (1959) Tanulmaacutenyok a magyar aacutellam eredeteacuteről BpGyoumlrffy Gy (1984) Honfoglalaacutes eacutes megtelepedeacutes A kalandozaacutesok kora in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete

I1 577ndash716Gyoumlrffy Gy (1984a) Leveacutedia eacutes Etelkoumlz keacuterdeacuteseacutehez in Magyar Nyelv 80 385ndash389Gyoumlrffy Gy (1986) Julianus baraacutet eacutes a Napkelet foumllfedezeacutese BpGyoumlrffy Gy (1990) A magyarsaacuteg keleti elemei BpGyoumlrffy Gy (1997) A magyar toumlrzsnevek eacutes toumlrzsi helynevek in Honfnyelv 221ndash234Ḥabb ʿAbd al-Ḥayy (ed) (1963) Abū Saʿīd ʿAbd al-Ḥayy ibn al-Ḍaḥḥāk ibn Maḥmūd Gardīzī

Zayn al-Āhbār TehranHajduacute P Domokos P (1978) Uraacuteli nyelvrokonaink BpHakimzjanov F S (1986) New Volga Bulgarian Inscriptions in Acta Orientalia Academiae

Scientiarum Hungaricae 40 173ndash177Halikov A H (1975) A koumlzeacutepső Volga-videacutek eacutes a finnugor őstoumlrteacutenet in Viacutezimadarak neacutepe szerk

Gulya J Bp 163ndash191 Orosz eredeti Nekotorye voprosy egravetničeskoj istorii in Drevnjaja istorija Srednego Povolžrsquoja Moskva 1969 370ndash390

Harmatta J (1977) Iraacuteniak eacutes finnugorok iraacuteniak eacutes magyarok in MŐT 167ndash182Harmatta J (1984) Lebedia eacutes Atelkuzu in Magyar Nyelv 80 419ndash431Harmatta J (1996) Konstantinos Porphyrogennetos magyar vonatkozaacutesuacute művei in Honffor

105ndash111Harmatta J (1997) A nyelvtoumlrteacutenet korszakolaacutesaacutenak probleacutemaacutei in Honfnyelv 11ndash17Harmatta J (1997a) A magyarok nevei a goumlroumlg nyelvű forraacutesokban in Honfnyelv 119ndash140

236

Harmatta J (2001) A Volgaacutetoacutel a Dunaacuteig A honfoglaloacute magyarsaacuteg toumlrteacuteneti uacutetja in Magyar Nyelv 97 1ndash14

al-Ḥimyar = Ibn ʿAbd al-Munʿim al-Ḥimyarī Kitāb al-Rawḍ al-Miʿṭār fī Khabar al-Aqṭār ed by Iḥsān ʿAbbs Beyrut 1975

Hitti Ph (1968) The origins of the Islamic state being a transl from the Arabic accompanied with annotations geographic and historic notes of the Kitāb futūḥ al-buldān of al-Imām Abu- l ʿAbbās Aḥmad ibn-Jābir al-Balādhurī by Philip Khūri Hitti New York

HKIacuteF = A honfoglalaacutes koraacutenak iacuterott forraacutesai Olajos T H Toacuteth I Zimonyi I koumlzreműkoumldeacuteseacutevel szerkesztette Kristoacute Gy Szeged 1995

Honffor = A honfoglalaacuteskor iacuterott forraacutesai szerk Kovaacutecs L Veszpreacutemy L Bp 1996 (A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel II főszerk Gyoumlrffy Gy)

Honfneacutepr = Honfoglalaacutes eacutes neacuteprajz szerk Kovaacutecs L Palaacutedi-Kovaacutecs A Bp 1997 (A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel IV főszerk Gyoumlrffy Gy)

Honfnyelv = Honfoglalaacutes eacutes nyelveacuteszet szerk Kovaacutecs L Veszpreacutemy L Bp 1997 (A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel III főszerk Gyoumlrffy Gy)

Honfreacuteg = Honfoglalaacutes eacutes reacutegeacuteszet Szerk Kovaacutecs L Bp 1994 (A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel I főszerk Gyoumlrffy Gy)

Honti L (főszerk) (2010) A nyelvrokonsaacutegroacutel Az toumlroumlk sumer eacutes egyeacuteb aacutefium ellen valoacute orvossaacuteg Tinta Koumlnyvkiadoacute Bp

Hunyadi L (2001) A Schechter-feacutele szoumlveg egy neacutevtelen kazaacuter zsidoacute levele Haszdai ibn Sapruthoz in Forraacutesok a korai magyar toumlrteacutenelem ismereteacutehez szerk Roacutena-Tas A Bp 162ndash175 (MŐK 16)

Hunyadi Zs (eacute n [2011]) A keresztes haacuteboruacutek vilaacutega DebrecenIstorija Tatar I Narody stepnoj Evrazii v drevnosti II Volžskaja Bulgarija i Velikaja Steprsquo Kazanrsquo

2002 2006Ibn Aʿtam al-Kūfī Kitāb al-futūḥ ed ʿAlī Šr vol 1ndash8 Beirut 1991Ibn Sa īd Kitāb al-ğuġrāfiyā ed Ismāʿīl al-ʿArab Beirut 1970Iordanes Getica A goacutetok eredete eacutes tettei koumlzreadja Kiss M Bp 2005Jenkins R J H (ed) (1962) Constantine Porphyrogenitus De Administrando Imperio vol II

Commentary LondonJwaideh W (1959) The Introductory Chapters of Yāqūtrsquos Muʿjam al-buldān LeidenKalinina T M (2007) Al-Khazar and aṣ-Ṣaqāliba Contacts and conflicts in The World of

the Khazars New Perspectives Selected Papers from the Jerusalem 1999 International Khazar Colloquium hosted by the Ben Zvi Institute ed by P B Golden Haggai Ben-Shammai and A Roacutena-Tas LeidenndashBoston 195ndash206

Kalinina T M Konovalova I G Petruhin V Ja (2009) Drevnjaja Rusrsquo v svete zarubežnyh istočnikov Hrestomatija tom III Moskva

Kapitaacutenffy I (2003) Konstantinos magyarokra vonatkozoacute tudoacutesiacutetaacutesainak forraacutesai in Hungaro-Byzantina Bp 139ndash144

Kazakov E (2002) Rannie bolgary v Povolžrsquoe in Istorija Tatar I 185ndash194Kazhdan A P (1991) Oxford Dictionary of Byzantium ed A P K OxfordKellner M G (1997) Die Ungarneinfaumllle im Bild der Quellen bis 1150 Von der raquoGens detestendalaquo

zur raquoGens ad fidem Christi conversalaquo MuumlnchenKennedy H (20042) The Prophet and the Age of the Caliphates Harlow Longman

237

Kennedy H (2007) The Great Arab Conquests How the spread of Islam changed the world we live in Phoenix

Kincses Nagy Eacute (szerk) (1991) Őstoumlrteacutenet eacutes nemzettudat 1919ndash1931 Szeged (MŐK 1)Kiraacutely P (1974) A magyarok emliacuteteacutese a Konstantin- eacutes Metoacuted-legendaacuteban BpKiraacutely P (1984) LevediandashEtelkoumlz a szlavisztikai irodalom tuumlkreacuteben in Magyar Nyelv 80 431ndash

439Klima L (1996) The Linguistic Affinity of the Volgaic Finno-Ugrians and Their Ethnogenesis Oulu

(Studia Historica Fenno-ugrica I)Klima L (2002) Finnugor toumlrteacuteneti chrestomathia II BpKmoskoacute M (1929) Muḥammad al-ʿAufī anekdotagyűjtemeacutenye negyedik reacuteszeacutenek XVI fejezete

in Toumlrteacuteneti Szemle 14 14ndash54Kmoskoacute M I1 I2 I3 Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Foumlldrajzi irodalom szerk Zimonyi I

Bp 1997 2000 2007 (MŐK 10 13 23)Kmoskoacute M Sziacuter iacuteroacutek a steppe neacutepeiről szerk Felfoumlldi Sz Bp 2004 (MŐK 20)KMTL = Korai magyar toumlrteacuteneti lexikon (9ndash14 szaacutezad) főszerk Kristoacute Gy szerk Engel P Makk

F Bp 1994Konovalova I G (2004) Administrativno-političeskaja struktura Halifata glazami vizantijcev

(laquoVnutrennaja Persijaraquo Konstantina Bagrjarodnogo) in Slavjanskij mir meždu Rimom i Kons-tantinopolem Moskva 39ndash43

Koszta L (2010) Metoacuted eacutes a magyar kereszteacutenyseacuteg kezdetei Zacheus puumlspoumlk felszenteleacutese 963-ban in bdquoFons skepsis lexrdquo Uumlnnepi tanulmaacutenyok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteleteacutere Szeged 219ndash233

Kovaacutecs L (2001) A Szent Istvaacuten-i laacutendzsa in Koronaacutek koronaacutezaacutesi jelveacutenyek szerk Bende LndashLrinczy G Oacutepusztaszer 99ndash128

Kovaacutecs L (2011) A magyar kalandozaacutesok zsaacutekmaacutenyaacuteroacutel Bp (A Hadtoumlrteacuteneti Inteacutezet eacutes Muacutezeum Koumlnyvtaacutera)

Kovaacutecs Sz (2005) Borc a kunok negyedik fejedelme in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 120 55ndash66

Kristoacute Gy (1980) Levedi toumlrzsszoumlvetseacutegeacutetől Szent Istvaacuten aacutellamaacuteig BpKristoacute Gy (1984) A tataacuterjaacuteraacutes (1241ndash1242) in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete I2 1417ndash1440Kristoacute Gy (1993) A Kaacuterpaacutet-medence eacutes a magyarsaacuteg reacutegmuacuteltja (1301-ig) SzegedKristoacute Gy (1996) Hungarian History in the Ninth Century SzegedKristoacute Gy (1998) Levedia eacutes Etelkoumlz in Magyar Nyelv 94 151ndash157Kristoacute Gy (1998a) Levedi Liuumlntika Levente in Magyar Nyelv 94 187ndash188Kristoacute Gy (2000) Orientaacutecioacutes iraacutenyok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben az ezredforduloacute taacutejaacuten in K Gy

Iacuteraacutesok Szent Istvaacuten koraacuteroacutel Szeged 7ndash17Kristoacute Gy (2005) A DAI 38 fejezete in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 3ndash9Kristoacute Gy Makk F (2001) A kilencedik eacutes tizedik szaacutezad toumlrteacutenete Pannonica Kiadoacute SzegedKumekov B E Kumekova R B (2010) Istorija Kazahstana v arabskih istočnikah II Arabskie

geografy i putešestvenniki IXndashXII vv AlmatyKuun G (1900) Keleti Kuacutetfők in A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői szerk Pauler Gy Szilaacutegyi S Bp

137ndash284Laacuteszloacute Gy (1971) Őstoumlrteacutenetuumlnk legkoraacutebbi szakaszai A finnugor őstoumlrteacutenet reacutegeacuteszeti emleacutekei a

Szovjetfoumlldoumln Bp

238

Lech K (1968) Das mongolische Weltreich Al-ʿUmarīrsquos Darstellung der mongolischen Reiche in seinem Werk Masālik al-abṣār fi mamālik al-amṣār Wiesbaden

Leeuwen A P Van Ferre A (1992) Kitāb al-Masālik wa-l-Mamālik drsquoAbu Ubayd al-Bakrī edition critique avec introduction et indices A P L ndash A F Qarṭāğ

Lewis A R (1988) Nomads and Crusaders AD 1000ndash1368 Bloomington and IndianapolisLexMa = Lexikon des Mittelalters Bd IndashIX MuumlnchenndashZuumlrich 1997ndash1998Ligeti L (szerk) (1943) A magyarsaacuteg őstoumlrteacutenete BpLigeti L (1971) Histoire secregravete des Mongols ed L Ligeti Bp 1971 (Monumenta Linguae

Mongolicae I)Ligeti L (1979) A magyar nyelv toumlroumlk kapcsolatai eacutes ami koumlruumlloumlttuumlk van II BpLigeti L (1981) The Khazarian Letter from Kiev and its Attestation in Runiform Script in Acta

Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 31 5ndash18Ligeti L (1985) Leveacutedia eacutes Etelkoumlz in Magyar Nyelv 81 1ndash19Ligeti L (1986) A magyar nyelv toumlroumlk kapcsolatai a honfoglalaacutes előtt eacutes az Aacuterpaacuted-korban BpLigeti L (1986a) A pannoacuteniai avarok etnikuma eacutes nyelve in Magyar Nyelv 82 129ndash151Litavrin G G Novoselrsquocev A P (1989) Konstantin Bagrjanorodnyj Ob upravlenii imperiej

MoskvaMagyarorszaacuteg toumlrteacutenete Előzmeacutenyek eacutes magyar toumlrteacutenet 1242-ig I1 I2 főszerk Szeacutekely Gy szerk

Bartha A Bp 1984Makk F (1996) Magyar kuumllpolitika (896ndash1196) maacutesodik bőviacutetett eacutes aacutetdolgozott kiadaacutes SzegedMakk F (1998) A Turulmadaacutertoacutel a Kettőskeresztig SzegedMakk F (1999) Levedi a fővajda in A koumlzeacutepkor szeretete Toumlrteacuteneti tanulmaacutenyok Sz Joacutenaacutes Ilona

tiszteleteacutere szerk Klaniczay G Nagy B Bp 189ndash196Makk F (2001) EtelkoumlzndashMezopotaacutemia in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 113

31ndash40Makk F (2002) Les Hongrois et lrsquoEurope entre 895 et 1038 in Kultuacuteraacutek talaacutelkozaacutesa Uumlnnepi

tanulmaacutenyok Olajos Tereacutezia professzornő tiszteleteacutere Szeged 89ndash95Makk F (2009) A magyarsaacuteg korai toumlrteacutenete in Kiraacutelylaacutenyok messzi foumlldről Magyarorszaacuteg eacutes

Kataloacutenia a koumlzeacutepkorban szerk Miquel Marina ndash Sarobe Ramon ndash Makk Ferenc ndash Toacuteth Csaba Bp

Makkay J (2005) The secondary homeland of the Proto-Hungarians in Western Siberia in Mende 2005 369ndash391

Maenchen-Helfen O P (1973) The World of the Huns Studies in their History and Culture Berkely Los Angeles London Aacutetdolgozott neacutemet fordiacutetaacutesa

(1978) Die Welt der Hunnen Eine Analyse ihrer historischen Dimension deutschspragische Ausgabe besorgt von R Goumlbl WienndashKoumllnndashGraz

Maksoudian K (ed) (1987) Yovhannes Drasxanakertacrsquoi History of Armenia transl and ed K M Atlanta

Maacutendoky Kangur I (1976) Magyar eredetű toumlrzsek a baskiacuteroknaacutel in Tiszataacutej 1976 oktoacuteber 41ndash44

Maacutendoky Kongur I (1986) Jenő eacutes Yaumlnaumly in Keletkutataacutes 1986 tavasz 70ndash74Mango C Scott R (1997) The Chronicle of Theophanes Confessor OxfordMarquart J (1903) Osteuropaumlische und ostasiatische Streifzuumlge Berlin

239

Marquart J (1924) Ein arabischer Bericht uumlber die arktischen (uralischen) Lander aus dem 10 Jahrhundert in Uralische Jahrbuumlcher 4 261ndash334

Martin J (1986) Treasure of the Land of Darkness CambridgeMartinez A P (1982) Gardīzīrsquos Two Chapters on the Turks Archivum Eurasiae Medii Aevi 2

109ndash217al-Masʿd Murūğ al-ḏahab wa maʿādin al-ğawhar vol 1ndash7 ed Ch Barbier de Meynard A

Pavet de Courteille rev et corr par Ch Pellat Beirut 1966ndash1973Matveeva G I Kokina A F (1998) Muromskij gorodok SamaraMEH = A magyarok elődeiről eacutes a honfoglalaacutesroacutel szerk Gyoumlrffy Gy Bp 1958 1975 19863Mende B G (ed) (2005) Research on the prehistory of the Hungarians A review Papers presented

at the meetings of the Institute of Archaeology of the Hungarian Academy of Sciences 2003ndash2004 (Varia Archaeologica Hungarica XVIII)

Mesterhaacutezy K (1980) Nemzetseacutegi szervezet eacutes az osztaacutelyviszonyok kialakulaacutesa a honfoglaloacute magyarsaacutegnaacutel Bp

MHK = A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői szerk Pauler Gy Szilaacutegyi S Bp 1900Minorsky V (1937) Ḥudūd al-ʿĀlam lsquoThe Regions of the Worldrsquo A Persian Geography 372 A H

ndash982 A D transl and explained by V Minorsky LondonMinorsky V (1942) Sharaf al-Zamān Ṭāhir Marvazī on China the Turks and India Arabic text

with an English transl and commentary by V Minorsky LondonMinorsky V (1953) Studies in Caucasian History LondonMinorsky V (1958) A History of Sharvān and Darband in the 10thndash11th Centuries CambridgeMiquel A (1973 1975 1980 1988) La geacuteographie humaine du monde musulman jusqrsquoau milieu du

11e siegravecle vol 1ndash4 ParisndashLa-HayeMoacutecsy A (1975) Pannonia a keacutesői csaacuteszaacuterkorban BpModzelewski K (2000) Roacutemai Euroacutepa feudaacutelis Euroacutepa barbaacuter Euroacutepa in Aetas 16 20003

5ndash24Moravcsik Gy (1934) A magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai BpMoravcsik BT = Gy Moravcsik Byzantinoturcica I Die byzantinische Quellen der Geschichte

der Tuumlrkvoumllker II Sprachreste der Tuumlrkvoumllker in den byzantinischen Quellen Berlin 1942ndash1943 19582

Moravcsik Gy (1984) Az Aacuterpaacuted-kori magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai BpMoravcsik Gy Jenkins R J H (1967) Constantine Porphyrogenitus De Administrando Imperio

vol I Greek text by Gy Moravcsik English transl by R J H Jenkins WashingtonMŐK = Magyar Őstoumlrteacuteneti Koumlnyvtaacuter Szeged BpMŐT = Magyar őstoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok szerk Bartha A Czegleacutedy K Roacutena-Tas A Bp

1977Muumlhlmann W E (1985) Ethnogonie und Ethnogenese Theoretisch-ethnologische und

ideologiekritische Studie in Studien zur Ethnogenese Bd I OpladenMuumlller L (1987) Die Taufe Russlands Die Fruumlhgeschichte des russischen Christentums bis zum

Jahre 988 MuumlnchenNagy K (2005) The Seawordikrsquo in Armenia an Attempt to Identify an Armeno-Greek Ethnonym

in Acta Orientalia Hungarica 58 233ndash241Nelson Janet L (1999) Rulers and government in New Cambridge Medieval History vol III c

900 ndash c 1024 ed Timothy Reuter Cambridge 95ndash129

240

Neacutemeth Gy (1921) Toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink koumlzeacutepső reacutetege in Magyar Nyelv 17 22ndash26Neacutemeth Gy (1922) On ogur heacutet magyar Dentuumlmogyer in Kőroumlsi Csoma-Archiacutevum I 148ndash155Neacutemeth Gy (szerk) (1940 19862) Attila eacutes hunjai BpNeacutemeth Gy (1930 1991) A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesa BpNeacutemeth Gy (1966) Magyar toumlrzsnevek a baskiacuteroknaacutel in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 68 35ndash50

Neacutemet vaacuteltozata Neacutemeth J (1966) Ungarische Stammesnamen bei den Baschkiren in Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 16 1ndash21

Neacutemeth J (1975) Tuumlrkische und ungarische Ethnonyme in Ural-Altaisches Jahrbuumlcher 47 154ndash160

Noonan ThS (1985) Khazaria as an intermediary between Islam and Eastern Europe in the second half of the ninth century the numismatic perspective in Archivum Eurasiae Medii Aevi 5 179ndash204

Noonan ThS (2006) Bizaacutenc eacutes a kazaacuterok Vajon kuumlloumlnleges kapcsolat fűzte oumlssze őket in A bizaacutenci diplomaacutecia szerk J Shepard S Franklin Bp 148ndash180

Nyitrai I (1996) A magyar őstoumlrteacutenet perzsa nyelvű forraacutesai in Honf for 61ndash76Obolensky D (1999) A Bizaacutenci Nemzetkoumlzoumlsseacuteg BpOkladnyikov A P Martinov A I (1983) Szibeacuteriai sziklarajzok Bp Orosz eredeti Naskalrsquonye

risunki epohi neolita i bronzy Moskva Izdatelrsquostvo laquoIskusstvoraquo 1972Olajos T (1995) Neacutehaacuteny nyelvi eacuteszreveacutetel a bdquoDe administrando imperiordquo magyar vonatkozaacutesuacute

reacuteszleteihez in Magyar Nyelv 91 44ndash52Olajos T (1996) A 9 szaacutezadi avar toumlrteacutenelemre vonatkozoacute goumlroumlg forraacutesok in Honffor 91ndash103Olajos T (2000) Bizaacutenc in Euroacutepa eacutes Magyarorszaacuteg Szent Istvaacuten koraacuteban szerk Kristoacute Gy eacutes

Makk F Szeged 233ndash253Olajos T (2001) A IX szaacutezadi avar toumlrteacutenelem goumlroumlg nyelvű forraacutesai SzegedOlajos T (2012) Theophuumllaktosz Szimokatteacutesz Vilaacutegtoumlrteacutenelem BpOstrowski D (2006) The growth of Muscovy (1462ndash1533) in The Cambridge History of Russia

vol I ed M Perrie Cambridge 213ndash239Pauler Gy (1900) A magyar nemzet toumlrteacutenete Szent Istvaacutenig BpPellat Ch (1962 1965) Mascūdī Les Prairies drsquoor trad franccedilaise de Ch Barbier de Meynard et

A Pavet de Courteille rev et corr par Charles Pellat tome I II ParisPelliot P (1949) Notes sur lrsquoHistoire de la Horde drsquoOr ParisPohl W (1988) Die Awaren Ein Steppenvolk in Mitteleuropa 567 bis 822 n Chr MuumlnchenPohl W (1997) The Role of the Steppe Peoples in Eastern and Central Europe in the First

Millennium AD in Origins of Central Europe ed P Urbańczyk Warsaw 65ndash78Pomorska M (2004) Middle Chulym noun formation Krakoacutew (Studia Turcologica Cracoviensia

9)Poacutesaacuten L (1996) A Neacutemet Lovagrend toumlrteacutenete a 13 szaacutezadban DebrecenProsographie der mittelbyzantinischen Zeit Erste Abteilung (641ndash876) Prolegomena Nach

Vorarbeiten F Winkelmanns erstelt von Ralph-Johannes Lilie Claudia Ludwig Thomas Pratsch Ilse Rochow ua Walter de Gruyter Berlin New York 1998 cf CD-Rom edition The Prosography of the Byzantine Empire

PSRL = Polnoe sobranie russkih letopisej Leningrad Izdatelrsquostvo Akademii Nauk SSSR 1ndash 1926ndashPusztay J (1977) Az bdquougor-toumlroumlk haacuteboruacuterdquo utaacuten Fejezetek a magyar nyelvhasonliacutetaacutes toumlrteacuteneteacuteből Bp

241

Qazwn Mīrzā M (ed) (1912) The Tarsquorīkh-i-Jahān-Gushā of lsquoAlārsquoursquod-Dīn lsquoAṭā Malik-i-Juwaynī London (E J W Gibb Memorial XVI vol 1)

Rašīd ad-Dīn Sbornik Letopisej 1952 II = Rašid-ad-Din Sbornik letopisej t II per Ju P Verhovskij Moskva

Reiske J (1829) Constantine Porphyrogenitus De Caeremoniis Aulae et Ecclesiae Byzantinae ed J Reiske Bonn

Rentschler M (2005) Cremonai Liudprand Tanulmaacutenyok a koumlzeacutepkor kelet-nyugati kultuacutertoumlrteacuteneteacutehez in Peter Classen ndash Cremonai Liudprand A Nyugat eacutes Bizaacutenc a 8ndash10 szaacutezadban Bp 193ndash308

Reacuteveacutesz L (1996) A karosi honfoglalaacutes kori temetők Reacutegeacuteszeti adatok a Felső-Tisza-videacutek X szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez Miskolc

Romašov S A (1992ndash1994) Bolgarskie plemena severnogo pričernomorrsquoja v VndashVII vv in Archivum Eurasiae Medii Aevi 8 207ndash252

Romanuk Alla I (2005) Studien zur Geschichte und Archaumlologie des Byzantinischen Cherson Leiden Boston

Roacutena-Tas A (1978) A nyelvrokonsaacuteg Kalandozaacutesok a toumlrteacuteneti nyelvtudomaacutenyban BpRoacutena-Tas A (1978a) Julius Neacutemeth Life and Work in Acta Orientalia Academiae Scientiarum

Hungaricae 32 261ndash284Roacutena-Tas A (1982) A kazaacuter neacutepneacutevről in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 84 349ndash380Roacutena-Tas A (1986) A magyar neacutepneacutev egy 1311-es volgai bolgaacuter siacuterfeliraton in Magyar Nyelv 82

78ndash81Roacutena-Tas A (1993) A honfoglalaacuteskori magyarsaacuteg Bp (Eacutertekezeacutesek emleacutekezeacutesek)Roacutena-Tas A (1996) A honfoglaloacute magyar neacutep BpRoacutena-Tas A (1998) Turkic influence on the Uralic languages in Sinor D (ed) The Uralic

languages Description history and foreign influences Handbuch der Orientalistik Achte Abteilung Handbook of Uralic Studies Leiden 742ndash780

Roacutena-Tas A (1999) Hungarians and Europe in the Early Middle Ages CEU Press BpRoacutena-Tas A (1999a) Honfoglalaacutes eacutes neacutepalakulaacutes a koumlzeacutepkori Euraacutezsiaacuteban Bp (Szeacutekfoglaloacutek a

Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemiaacuten)Roacutena-Tas A (2001) Magyarok a korai toumlrteacutenelmuumlnk forraacutesaiban in Forraacutesok a korai magyar

toumlrteacutenelem ismereteacutehez szerk Roacutena-Tas A Bp 18ndash25 (MŐK 16)Roacutena-Tas A (2004) Neacutehaacuteny megjegyzeacutes faneveinkről IndashII (buumlkk dioacute gyertyaacuten gyuumlmoumllcseacuteny eacuteger

kőris mogyoroacute toumllgy) in Magyar Nyelv 100 260ndash273 419ndash438 Roacutena-Tas A (2005) TurkicndashAlanianndashHungarian Contacts in Acta Orientalia Academiae

Scientiarum Hungaricae 58 205ndash213Roacutena-Tas A Berta Aacute (2011) West Old Turkic Turkic Loanwords in Hungarian Harrassowitz

Verlag Wiesbaden (Turcologica 84)Rosser H (2012) Historical Dictionary of Byzantium Landham MarylandRussel J (1998) The Armenian Shrines of Black Youth (trsquoux manuk) in Le Museacuteon 111 319ndash

343Schaumlfer T (1998) Untersuchungen zur Gesellschaft des Hunnenreiches auf kulturanthropologischer

Grundlage HamburgSchlesinger W (1963) West und Ost in der deutschen Verfassungsgeschichte in Beitraumlge zur

deutschen Geschichte des Mittelalters II Goumlttingen 233ndash253

242

Schreiner P (1989) Eine chinesische Beschreibung Konstantinopels aus dem 7 Jahrhundert in Istanbuler Mitteilungen 39 493ndash505

Simon R (2007) Ibn Fadlaacuten Beszaacutemoloacute a volgai bolgaacuterok foumlldjeacuten tett utazaacutesroacutel ford S R BpSinkovics B (2002) Vaacutembeacutery eacutes a magyar-toumlroumlk rokonsaacuteg in Acta Universitatis Szegediensis Acta

Historica 112 (Szeged) 89ndash97Sinor D (1990) The Hun Period in The Cambridge History of Early Inner Asia ed D S

Cambridge 177ndash205Sinor D (2001) The Mongols in the West in Journal of Asian History 33 1ndash44Sipcz K (2006) A magyar mint uraacuteli nyelv in Kiefer F (szerk) Magyar nyelv Bp 288ndash314Smith D Anthony (1998) Nationalism and Modernism A critical survey of recent theories of

nations and nationalism Routledge London New YorkSomogyi S (1984) Toumlrteacuteneti foumlldrajzi bevezető in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete I1 25ndash68Sotoodeh M (1962) Ḥudūd al-ʿālam min al-mashriq ila al-maghrib compiled in 982ndash3 AD372

AH ed M S TehranSpitzer J Shlomo Komoroacuteczy G (2003) Heacuteber kuacutetforraacutesok Magyarorszaacuteg eacutes a magyarorszaacutegi

zsidoacutesaacuteg toumlrteacuteneteacutehez a kezdetektől 1686-ig BpSRH = Scriptores Rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum

Edendo operi praefuit Emericus Szentpeacutetery IndashII Bp 1937ndash1938 (reprint 1999 Szovaacutek K eacutes Veszpreacutemy L utoacuteszavaacuteval eacutes kiegeacutesziacuteteacuteseivel)

SSS = Słownik Starożytności Słowiańskich t 1ndash8 Wrocław Warszawa Krakoacutew 1961ndash1991Stephenson P A (2001) On the need for further studies of medieval Hungary in English in

Byzantium and East Central Europe ed G Prinzig M Salamon Cracow 99ndash109Studia Varia Tanulmaacutenyok Szaacutedeczky-Kardoss Samu nyolcvanadik szuumlleteacutesnapjaacutera szerk Makk F

Tar I Wojtilla Gy Szeged 1998Szaacutedeczky-Kardoss S (1990) The Avars in The Cambridge History of Early Inner Asia ed

D Sinor Cambridge 206ndash228Szaacutedeczky-Kardoss S (1977) Adaleacutek a szavaacuterd magyarsaacuteg probleacutemaacutejaacutehoz in MŐT 277ndash282Szaacutedeczky-Kardoss S (1986) Avarica Uumlber die Awarengeschichte und ihre Quellen SzegedSzaacutedeczky-Kardoss S (1998) Az avar toumlrteacutenelem forraacutesai 557-től 806-ig Die Quellen der Awaren-

geschichte von 557 bis 806 BpSzke B (1962) A honfoglaloacute eacutes kora Aacuterpaacuted-kori magyarsaacuteg reacutegeacuteszeti emleacutekei Bp (Reacutegeacuteszeti

Tanulmaacutenyok 1)Szke B M (1994) A Kaacuterpaacutet-medence a 9 szaacutezadban in Honfreacuteg 77ndash84SZOumlM = Bevezeteacutes a magyar őstoumlrteacutenet kutataacutesaacutenak forraacutesaiba szerk Hajduacute P Kristoacute

Gy Roacutena-Tas A IndashIV Bp 1976ndash1982 iacutertaacutek a Szegedi Akadeacutemiai Bizottsaacuteg Őstoumlrteacuteneti Munkakoumlzoumlsseacutegeacutenek tagjai

Szcs J (1984) Nemzet eacutes toumlrteacutenelem BpSzcs J (1992 1997) A magyar nemzeti tudat kialakulaacutesa Szeged Bp (MŐK 3)al-Ṭabarī = Tārīkh aṭ-Ṭabarī ed Mohammad Abul-Fadl Ibrahim Cairo 1979Taagepera R (2000) A finnugor neacutepek az orosz aacutellamban BpTakaacutecs Z B (2004) A magyarok tuumlrk megnevezeacutese Biacuteborbanszuumlletett Konstantinos De

administrando imperio ciacutemű munkaacutejaacuteban in Savaria A Vas Megyei Muacutezeumok Eacutertesiacutetője (Szombathely) 317ndash333

Tataacuterjaacuteraacutes szerk Nagy B Bp 2003

243

Ter-Ghewondyan A (1976) The Arab Emirates in Bagratid Armenia Erevan 1965 English transl by N G Garsoian Lisbon

TESz = A magyar nyelv toumlrteacuteneti-etimoloacutegiai szoacutetaacutera IndashIII szerk Benk L Kiss L Papp L Bp 1967ndash1976

Thackston W M (1999) Rashiduddin Fazlullah Jamirsquoursquot-tawarikh Compendium of Chronicles A History of the Mongols transl and annotated by W M Th Cambridge Mass Harvard University (Sources of Oriental Languages and Literatures 45)

Thompson E A (1948 2003) A History of Attila and the Huns Oxford 1948 magyar fordiacutetaacutes E A Thompson A hunok Szeged Szukits Koumlnyvkiadoacute 2003

Thomson R (ed) (1985) Thomas Artsruni History of the House of the Artsrunik tr and ed R Th Detroit

Thury J (1897) A magyaroknak raquoSzavarti-Aszfalilaquo neveacuteről in Szaacutezadok 31 317ndash327 391ndash403Togan A Z V (1939) Ibn Faḍlānrsquos Reisebericht LeipzigToacuteth Saacutendor L (1998) Levediaacutetoacutel a Kaacuterpaacutet-medenceacuteig Szeged (Szegedi Koumlzeacutepkortoumlrteacuteneti

Koumlnyvtaacuter 14)Toacuteth Saacutendor L (2000) Szoumlvetseacuteg vagy vazallitaacutes Megjegyzeacutesek a magyarndashkazaacuter kapcsolatokhoz

in bdquoMagyaroknak eleirőlrdquo Uumlnnepi tanulmaacutenyok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteleteacutere szerk Piti F Szeged 637ndash654

Toacuteth Saacutendor L (2010) A honfoglalaacutestoacutel az aacutellamalapiacutetaacutesig A magyarsaacuteg toumlrteacutenete a 10 szaacutezadban Szeged

Toumanoff C (1966) Armenia and Georgia in The Cambridge Medieval History vol IV The Byzantine Empire part I Cambridge 593ndash637

Turtledove H (1982) The Chronicle of Theophanes An English translation of anni mundi 6095ndash6305 (AD 602ndash813) with introduction and notes by Harry Turtledove University of Pennsylvania Press Philadelphia

Ungvaacutery J (1999) Rendiacutethetetlen szavaacuterdok in Aetas 19993 5ndash10Ungvaacutery J (1998) Πρῶτος βοέβοδος in Magyar Nyelv 94 188ndash191Ungvaacutery J (1998a) Κεφαλή in Studia Varia 148ndash151Valeev R (2006) Denežno-vesovaja sistema in Istorija Tatar II 290ndash298Vaacutembeacutery Aacute (1882) A magyarok eredete ethnologiai tanulmaacuteny BpVarady L (1989) Revision des Ungarn-Image von K Porphyrogennetos in Byzantinische

Zeitschrift 82 22ndash58Vaacutesaacutery I (1974) A jezsuita Cseles Maacuterton eacutes a Julianus-jelenteacutes (A Magna Hungaria- eacutes a Jugria-

keacuterdeacutes toumlrteacuteneteacutehez) in Koumlzeacutepkori kuacutetfőink kritikus keacuterdeacutesei Bp 261ndash275Vaacutesaacutery I (1975) The Hungarians or Možars and the Meščers Mišers of the Middle Volga Region

in Archivum Eurasiae Medii Aevi 1 237ndash275Vaacutesaacutery I (1977) A Volga-videacuteki magyar toumlredeacutek a mongol kor utaacuten in MŐT 283ndash290Vaacutesaacutery I (1982) The ldquoYugriardquo Problem in Chuvash Studies ed A Roacutena-Tas Bp 247ndash257Vaacutesaacutery I (1985) A baskiacuter-magyar keacuterdeacutes nyelvi vetuumlletben in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 87

369ndash388Vaacutesaacutery I (2008) Magyar őshazaacutek eacutes magyar őstoumlrteacuteneacuteszek Bp (MŐK 24)Vaissiegravere Eacute de la (2005) Sogdian Traders transl by J Ward LeidenndashBostonVeacutekony G (1986) Levedia meg Atel eacutes Kuzu in Magyar Nyelv 82 41ndash53

244

Wenskus R (1961) Stammesbildung und Verfassung Das Werden der fruumlhmittelalterlichen Gentes KoumllnndashWien

Wenskus R (1974) Probleme der germanisch-deutschen Verfassung- und Sozialgeschichte im Lichte der Ethnosoziologie in Historische Forschungen fuumlr Walter Schlesinger hrsg H Beumann Koumlln 19ndash46

Wiet G (1955) Ibn Rusteh Les atours preacutecieux trad de G W CairoWirth G (1999) Attila das Hunnenreich und Europa Stuttgart Berlin KoumllnWojtilla Gy (1999) A koumlzeacutepkori India toumlrteacutenete SzegedWolfram H (1988) History of Goths transl Th Dunlap University of California Press Berkeley

Los Angeles LondonWolfram H (1997) The Roman Empire and Its Germanic Peoples transl Th Dunlap University

of California Press Berkeley Los Angeles Londonal-Yaʿqūbī ed Houtsma = al-Yaʿqūbī Taʾrīkh ed M Th Houtsma Leiden 1883Yākūt al-Rūmī Mu dʿjam al-buldān 1ndash5 Dar Sader Beirut 1979Zahoder B N (1962 1967) Kaspijskij svod svedenij o vostočnoj Evrope IndashII MoskvaZimmermann H (2001) Der Deutschen Orden in Siebenbuumlrgen Eine diplomatische Untersuchung

KoumllnndashWeimarndashWienZimonyi I (1988) Ligeti Lajos magyar őstoumlrteacuteneti koncepcioacuteja in Szaacutezadok 122 216ndash221Zimonyi I (1990) The Origins of the Volga Bulghars Szeged (Studia Uralo-Altaica 32)Zimonyi I (1995) Az euraacutezsiai steppe nomaacutedjai eacutes szomszeacutedai in Acta Universitatis Szegediensis

Acta Historica 99 (Szeged) 65ndash75Zimonyi I (1996) A 9 szaacutezadi magyarokra vonatkozoacute arab forraacutesok A Ğayhānī-hagyomaacuteny in

Honffor 49ndash59Zimonyi I (1998) Constantinus Porphyrogenitus De administrando imperio magyar fejezeteacutenek

toumlroumlk haacutettereacuteről in Studia Varia 159ndash166Zimonyi I (1999) Preacutehistoire hongroise meacutethodes de recherche et vue drsquoensemble in Les Hongrois

et lrsquoEurope conquecircte et integration par S Csernus et K Korompay ParisndashSzeged 29ndash43Zimonyi I (2001) Why were the Hungarians Referred to as Turks in the Early Muslim Sources in

Neacuteptoumlrteacutenet ndash Nyelvtoumlrteacutenet A 70 eacuteves Roacutena-Tas Andraacutes koumlszoumlnteacutese szerk Kaacuteroly L eacutes Kincses Nagy Eacute Szeged 201ndash212

Zimonyi I (2001a) Egy uacutej muszlim forraacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarokroacutel in Nomaacuted neacutepvaacutendorlaacutesok magyar honfoglalaacutes szerk Felfoumlldi Sz Sinkovics B Bp 88ndash96 (MŐK 15)

Zimonyi I (2002) Az euraacutezsiai steppe nomaacutedjai eacutes a Koumlzel-Kelet beduinjai in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 112 (Szeged) 99ndash109

Zimonyi I (2003) Bodun und El im Fruumlhmittelalter in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 56 57ndash79

Zimonyi I (2005) Muszlim forraacutesok a honfoglalaacutes előtti magyarokroacutel A Ğayhānī-hagyomaacuteny magyar fejezete Bp (MŐK 22)

Zimonyi I (2005a) Volgai bulgaacuter vaacuterosok a 10ndash13 szaacutezadban in Wojtilla Gyula Emleacutekkoumlnyv szerk Felfoumlldi Sz Szeged 160ndash167

Zimonyi I (2005b) The state of the research on the prehistory of the Hungarians Historiography (Oriental sources history of the Steppe) in Research on the prehistory of the Hungarians A review Papers presented at the meetings of the Institute of Archaeology of the HAS 2003ndash2004 ed B G Mende Bp 87ndash102 (Varia Archaeologica Hungarica XVIII)

245

Zimonyi I (2007ndash2008) Vom Ural ins Karpaten-Becken Die Grundzuumlge der ungarischen Fruumlhgeschichte in Chronica 7ndash8 261ndash270

Zimonyi I (2009) Az iszlaacutem eacutes a koumlzeacutepkori Kelet-Euroacutepa in Teacuteriacuteteacutes ndash megteacutereacutes A vilaacutegvallaacutesok terjedeacutese Kelet-Euroacutepa neacutepei koumlzoumltt szerk Balogh L Kovaacutecs Sz Bp 11ndash28 (MŐK 25)

Zimonyi I (2011) A nomaacutedok jelentőseacutege a koumlzeacutepkori Euroacutepaacuteban in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 127 (Szeged) 98ndash105

Źroacutedła arabskie do dziejoacutew słowiańszczyzny [Arab forraacutesok a szlaacutevok toumlrteacuteneteacutere] I Hrsg T Lewicki Wrocław Krakoacutew 1956 II1 Hrsg T Lewicki Wrocław Warsawa Krakoacutew 1969 II2 Hrsg T Lewicki Wrocław Warsawa Krakoacutew 1977 III Hrsg A Kmietowicz F Kmietowicz T Lewicki Wrocław Warszawa Krakoacutew 1985

Zsirai M (1930) Jugria Finnugor neacutepnevek I Bp (A Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg Kiadvaacutenyai 174)

A teacuterkeacutepek forraacutesa

1 A magyarok a Kaukaacutezusban eacutes Deacutel-Oroszorszaacutegban Ligeti nyomaacuten (Ligeti 1943 115) 14

2 A magyar neacutepvaacutendorlaacutes Makk szerint (Makk 2009 50) 16 3 A magyar vaacutendorlaacutes Fodor szerint (Fodor 2009 39) 18 4 A magyar vaacutendorlaacutes Ligeti szerint (Ligeti 1986 340 365) 19 5 Toumlroumlk nyelvek eacutes dialektusok a Csulim folyoacute videacutekeacuten Pomorska alapjaacuten

(Pomorska 2004 9) 30 6 Usztyugi utak Szibeacuteriaacuteba (Martin 1986 98) 39 7 Moszkva terjeszkedeacutese 1462ndash1533 (Ostrowski 2006 214) 40 8 Julianus első uacutetja (Laacuteszloacute Gy bdquoEmleacutekezzuumlnk reacutegiekrőlhelliprdquo Bp 1979 118) 45 9 Volgai Bulgaacuteria a 10ndash12 szaacutezadban (httpuploadwikimediaorgwikipediacvdd9

Bulgar_volgajpg) 4810 Reacutegeacuteszeti kultuacuteraacutek a VolgandashKaacutema videacutekeacuten a Kr u 1 eacutevezred koumlzepeacuten

(Istorija tatar I 207) 6511 A korai volgai bulgaacuterok temetői (Istorija tatar I 185) 6712 Az ősmagyarsaacuteg vaacutendorlaacutesa Roacutena-Tas nyomaacuten (Roacutena-Tas Berta 2011 1486) 9113 A kaukaacutezusi reacutegioacute 565 koumlruumll (httpuploadwikimediaorgwikipediacommons118Caucasus_565_map_depng) 10314 Foumlldrajzi nevek lehetseacuteges azonosiacutetaacutesa a honfoglaloacute magyarsaacuteg teruumlletein

Benkő nyomaacuten (Benk 1984 397) 11315 A Kaukaacutezus Toumanoff műve alapjaacuten (Toumanoff 1966 608) 12816 Armeacutenia a korai Bagratida-korban (884ndash962) (Maksoudian 1987 321ndash322) 13017 A Kaukaacutezuson tuacuteli teruumllet keleti reacutesze a 10 szaacutezadban (Minorsky 1953 78) 13718 Perzsia eacutes Horaszaacuten (httpwwwmuhammadanismorgmapsAsia_minor_persiia_

1000gif) 15119 Az Abbaszida Sziacuteria 800 koumlruumll (httpmatrixmsueduhstfisherHST3722008hst372readingsmaps

AbbasidSyriahtml) 15420 Pannonia a keacuteső roacutemai korban (Moacutecsy 1975 104) 18121 A tataacuterjaacuteraacutes (Hoacuteman B ndash Szekf Gy Magyar toumlrteacutenet II Bp 1928

112ndash113 oldal koumlzoumltt) 18722 Szlaacutev telepuumlleacutesek a Balkaacutenon a 7ndash8 szaacutezadban (httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 154) 19423 Oacutevilaacutegi civilizaacutecioacutek 1000 taacutejaacuten (Lewis 1988 91) 207

A Magyar Őstoumlrteacuteneti Koumlnyvtaacuter koumltetei

1 Őstoumlrteacutenet eacutes nemzettudat szerk Kincses Nagy Eacuteva Szeged 19912 Saacutendor Klaacutera A Bolognai Rovaacutesemleacutek Szeged 19913 Szcs Jenő A magyar nemzeti tudat kialakulaacutesa szerk Zimonyi Istvaacuten Szeged

19924 Rovaacutesiacuteraacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben szerk Saacutendor Klaacutera Szeged 19925 Szaacutedeczky-Kardoss Samu Az avar toumlrteacutenelem forraacutesai I (Die Quellen der

Awarengeschichte) Szeged 19926 Boacutena Istvaacuten Cseh Jaacutenos Nagy Margit Tomka Peacuteter Toacuteth Aacutegnes

Hunok ndash gepidaacutek ndash langobardok oumlsszeaacutelliacutetotta Boacutena Istvaacuten Szeged 19937 Vaacutesaacutery Istvaacuten A reacutegi Belső-Aacutezsia toumlrteacutenete Szeged 19938 Baacutelint Csanaacuted Kelet a korai avarok eacutes Bizaacutenc kapcsolatai Reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok

Szeged 19959 Roacutena-Tas Andraacutes A magyarsaacuteg korai toumlrteacutenete Szeged 1995

A tovaacutebbi koumltetek a Balassi Kiadoacute gondozaacutesaacuteban jelentek meg

10 Kmoskoacute Mihaacutely Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Foumlldrajzi irodalom I1 szerk Zimonyi Istvaacuten Bp 1997

11 Reacutedei Kaacuteroly Őstoumlrteacutenetuumlnk keacuterdeacutesei Bp 199812 Szaacutedeczky-Kardoss Samu Az avar toumlrteacutenelem forraacutesai 557-től 806-ig

(Die Quellen der Awarengeschichte von 557 bis 806) Bp 199813 Kmoskoacute Mihaacutely Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Foumlldrajzi irodalom I2

szerk Zimonyi Istvaacuten Bp 200014 A Kaacuterpaacutet-medence eacutes a steppe szerk Maacuterton Alfreacuted Bp 200115 Nomaacuted neacutepvaacutendorlaacutesok ndash magyar honfoglalaacutes szerk Felfoumlldi Szabolcs

Sinkovics Balaacutezs Bp 200116 Forraacutesok a korai magyar toumlrteacutenelem ismereteacutehez szerk Roacutena-Tas Andraacutes Bp 200117 A saacutemaacutenhit emleacutekei Toumlroumlk neacutepek szerk Molnaacuter Aacutedaacutem Bp 200318 Reacutedei Kaacuteroly Őstoumlrteacutenetuumlnk keacuterdeacutesei Bp 2003219 Vaacutesaacutery Istvaacuten A reacutegi Belső-Aacutezsia toumlrteacutenete Bp 2003220 Kmoskoacute Mihaacutely Sziacuter iacuteroacutek a steppe neacutepeiről szerk Felfoumlldi Szabolcs Bp 2004

21 Fegyveres nomaacutedok nomaacuted fegyverek szerk Balogh Laacuteszloacute Keller Laacuteszloacute Bp 2004

22 Zimonyi Istvaacuten Muszlim forraacutesok a honfoglalaacutes előtti magyarokroacutel A Ǧayhānī-hagyomaacuteny magyar fejezete Bp 2005

23 Kmoskoacute Mihaacutely Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Foumlldrajzi irodalom I3 szerk Zimonyi Istvaacuten Bp 2007

24 Vaacutesaacutery Istvaacuten Magyar őshazaacutek eacutes magyar őstoumlrteacuteneacuteszek Bp 200825 Teacuteriacuteteacutes ndash megteacutereacutes A vilaacutegvallaacutesok terjedeacutese Kelet-Euroacutepa neacutepei koumlzoumltt

szerk Balogh Laacuteszloacute Kovaacutecs Szilvia Bp 200926 Theophuumllaktosz Szimokatteacutesz Vilaacutegtoumlrteacutenelem fordiacutetotta a bevezeteacutest

eacutes a jegyzeteket iacuterta Olajos Tereacutez Bp 201227 Zimonyi Istvaacuten Koumlzeacutepkori nomaacutedok ndash korai magyarok Bp 2012

Zimonyi Istvaacuten

A MAGYARSAacuteG KORAI TOumlRTEacuteNETEacuteNEK SAROKPONTJAI

Elmeacuteletek az uacutejabb irodalom tuumlkreacuteben

Balassi KiadoacuteBudapest

A koumltet megjeleneacuteseacutet taacutemogatta a

Nemzeti Kulturaacutelis Alap

A boriacutetoacutenHajfonatkorong honfoglalaacutes kori siacuterboacutel Dormaacutend-Hanyi-puszta

(Eger Doboacute Istvaacuten Vaacutermuacutezeum)Kozma Kaacuteroly felveacutetele

A teacuterkeacutepeket rajzoltaSzaacutentoacute Richaacuterd

copy Zimonyi Istvaacuten 2014copy Szaacutentoacute Richaacuterd 2014

ISSN 1215-4024ISBN 978-963-506-940-8

Felelős kiadoacute a Balassi Kiadoacute igazgatoacutejaFelelős szerkesztő K Bende Ildikoacute

Műszaki szerkesztő Harcsaacuter MagdaToumlrdelte Mocsonoky Gaacutebor

Tartalom

Bevezeteacutes 7I A VolgandashKaacutema-videacutek szerepe a korai magyar toumlrteacutenetben 23 A legkoraacutebbi magyar bdquoőshazardquo-koncepcioacutek 27 A Jugria-keacuterdeacutes 34 Julianus utazaacutesa eacutes az aacuteltala megtalaacutelt magyar toumlredeacutek 43 Baskiacuterndashmagyar kapcsolatok 49 Baskiacuterok a Volgaacutetoacutel keletre 50 A baskiacuter neacutev a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben lakoacute magyarokra 51 Tudoacutesiacutetaacutesok a baskiacuter neacutepről mindkeacutet teruumlleten 54 A mongol eacutes latin adatok a baskiacuterokroacutel 58 Baskiacuterndashmagyar toumlrzsneacutevi eacutes nyelvi egyezeacutesek 59 Volgai bulgaacuterok eacutes magyarok 61II Magyarok a steppeacuten 73 A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak toumlrteacuteneti vonatkozaacutesai 73 A bizaacutenci latin eacutes muszlim forraacutesok az euraacutezsiai steppe 4ndash10 szaacutezadi

toumlrteacuteneteacuteről 92 Konstantin tudoacutesiacutetaacutesa a magyarokroacutel 105 Magyar adatok 108 Nyelvhasznaacutelat 115 Forraacutesok 118 Toumlrteacuteneti eacutertelmezeacutes 120 38 A tuumlrkoumlk neacutepeacutenek eredeteacuteről 120 39 eacutes 40 fejezet 159 A Ğayhānī-hagyomaacuteny a magyarokroacutel 162III Magyarok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben 179 Az euraacutezsiai steppe eacutes a koumlzeacutepkori Euroacutepa viszonya 179 A kereszteacuteny Nyugat eacutes a 10 szaacutezadi vilaacuteg 200 Vilaacutegvallaacutesok Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban 213Oumlsszegzeacutes 221Bibliograacutefi a 231A teacuterkeacutepek forraacutesa 247

Bevezeteacutes

A korai magyar toumlrteacutenet azaz a magyar etnogenezis kutataacutesaacutenak aacutettekinteacuteseacutere az uacutejabb eredmeacutenyek szaacutembaveacuteteleacutere eacutes a lehetseacuteges uacutej iraacutenyok kijeloumlleacuteseacutere időnkeacutent szuumlkseacuteg van A honfoglalaacutes 1996-os 1100 eacutevforduloacuteja kapcsaacuten nagy lenduumlletet kapoacute kutataacutesok nyomaacuten uacutej szinteacutezisek szuumllettek az egyes tudomaacutenyaacutegakban de ezeket nem uumltkoumlztetteacutek a 9 szaacutezad előtti magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutere vonatkozoacute hagyomaacutenyos el-keacutepzeleacutesekkel Iacutegy az eredmeacutenyek az adott tudomaacutenyteruumlleten beluumll maradtak Ezek koumlzuumll kuumlloumln kiemelneacutem a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak kutataacutesaacutet oumlsszegző Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Berta Aacuterpaacuted monograacutefiaacutejaacutet A muszlim forraacutesok kutataacutesaacuteban jelentős előrehaladaacutes toumlrteacutent Kmoskoacute Mihaacutely hagyateacutekaacutenak reacuteszbeni publikaacutelaacutesaacuteval a Ğayhānī-hagyomaacuteny rekonstruaacutelaacutesaacuteval illetve Ibn Ḥayyān magyarokra vonat-kozoacute adatainak Elter Istvaacuten aacuteltal toumlrteacutent feldolgozaacutesaacuteval Simon Roacutebert Ibn Faḍlān-fordiacutetaacutesaacuteval A magyarsaacuteg 5ndash9 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez kapcsolhatoacute nomaacuted neacutepekre eacutes birodalmakra vonatkozoacute forraacutesok uacutej feldolgozaacutesai jelentek meg Szaacutedeczky-Kardoss Samu eacutes Olajos Tereacutezia reacuteveacuten az avarokra vontakozoacute teljes forraacutesanyag hozzaacutefeacuterhető illetve Berta Aacuterpaacuted a tuumlrk rovaacutesiacuteraacutesos emleacutekeket tette koumlzzeacute Kelet-Euroacutepa toumlrteacute-neti kutataacutesaacuteban Font Maacuterta munkaacutessaacutegaacutera utalhatunk A reacutegeacuteszet teruumlleteacuten is ko-moly előreleacutepeacutes toumlrteacutent Itt is csak neacutehaacuteny fontosabb eredmeacutenyre hivatkozom Baacutelint Csanaacuted a nagyszentmikloacutesi kincs feldolgozaacutesakor maacuter az uacutejabb moacutedszereket hasz-naacutelta fel Reacuteveacutesz Laacuteszloacute a Felső-Tisza-videacutek leleteivel komoly fordulatot hozott a ku-tataacutesban Kovaacutecs Laacuteszloacute a magyar kalandozaacutesok zsaacutekmaacutenyaacuteroacutel iacutert aacutetfogoacute tanulmaacutenyt illetve Fodor Istvaacuten toumlbb munkaacuteban foglalta oumlssze a korai magyarsaacutegra vonatkozoacute el-keacutepzeleacuteseit1 Uacutej eredmeacutenyek oumlsszegzeacuteseacutere eacutes azoknak a hagyomaacutenyos toumlrteacuteneti kon-cepcioacutekkal valoacute oumlsszeveteacuteseacutere vaacutellalkoztam a toumlrteacutenettudomaacuteny eacutes bizonyos meacuterteacute-kig az orientalisztika teruumlleteacuten

Elsőkeacutent a kutataacutes roumlvid aacutettekinteacuteseacutere teszek kiacuteseacuterletet A 19 szaacutezad maacutesodik feleacute-ben a magyarsaacuteg korai toumlrteacutenete az ugorndashtoumlroumlk haacuteboruacute nyomaacuten keruumllt az eacuterdeklődeacutes koumlzeacuteppontjaacuteba A Keacutezai Simon aacuteltal kidolgozott hunndashmagyar azonossaacuteg2 a 15 szaacute-

1 Roacutena-Tas Berta 2011 Kmoskoacute I1ndash3 Zimonyi 2005 Elter 2009 Simon 2007 Szaacutedecz-ky-Kardoss 1998 Olajos 2001 Olajos 2012 Berta 2004 Font 2009 Baacutelint 2004 Reacuteveacutesz 1996 Kovaacutecs 2011 Fodor 2009

2 Szcs 1984 413ndash555

8

zadra a magyar nemesseacuteg meghataacuterozoacute ideoloacutegiaacutejaacutevaacute vaacutelt eacutes ez alapvető jelentőseacutegű volt a magyar nemzeti tudat szempontjaacuteboacutel A hunok nyelveacuteről nincsenek megbiacutez-hatoacute adatok ennek elleneacutere a toumlbbseacutegi aacutellaacutespont szerint toumlroumlk nyelvűek lehettek iacutegy a magyarsaacuteg toumlroumlk eredete teljesen beilleszthető volt a hun szaacutermazaacuteselmeacuteletbe

A magyarorszaacutegi nyelveacuteszeti kutataacutesok a 19 szaacutezad maacutesodik feleacutere eacuterteacutek el azt a szintet ami lehetőveacute tette a finnugor oumlsszehasonliacutetoacute nyelvtudomaacuteny alapjainak a megteremteacuteseacutet3 Ennek koumlvetkezteacuteben igazolni lehetett hogy a magyar nyelv a finn-ugor nyelvaacuteghoz tartozik A hagyomaacutenyosnak tekinthető toumlroumlk eacutes az uacutej finnugor iraacutenyzat koumlzoumltt vita bontakozott ki az előbbi emblematikus keacutepviselője Vaacutembeacutery Aacutermin miacuteg az utoacutebbieacute Budenz Joacutezsef volt Vaacutembeacutery azonban nem csupaacuten nyelvi siacutekon folytatta a poleacutemiaacutet hanem a magyar neacutep toumlroumlkoumls volta mellett szaacutellt siacutekra Ennek pontos eacutertelmezeacutese ma sem egyeacutertelmű A korai magyarsaacutegot a muszlim eacutes bizaacutenci szerzők a toumlroumlk neacutepek koumlzeacute soroljaacutek4 Feltehetően azeacutert mert a magyar toumlrzs-szoumlvetseacuteg kialakulaacutesa olyan nomaacuted neacutepek koumlzoumltt eacutes birodalmak kereteiben ment veacutegbe amelyekben a nyelvileg meghataacuterozoacute elemet a toumlroumlk nyelvű neacutepek alkottaacutek iacutegy a toumlroumlkoumls jelző egyfajta politikai berendezkedeacutesre eacutes eacuteletmoacutedra utalhatott azaz a nomaacuted szinonimaacuteja lehetett Az ugor eacutes toumlroumlk aacutellaacutespontot keacutepviselők neacutezetei koumlzoumltt ebben a vonatkozaacutesban az ellenteacutet laacutetszoacutelagos volt mivel a keacutet rendszer azaz a nyelv eacutes eacuteletmoacuted valamint a politikai berendezkedeacutes koumlzoumltt koumlzvetlen oumlsszefuumlggeacutes nem mutathatoacute ki5

A vitaacutenak ideoloacutegiai felhangjai is voltak A hunndashtoumlroumlk teoacuteria volt a magyar ne-messeacuteg aacuteltal elfogadott eredetelmeacutelet eacutes ez a formaacuteloacutedoacute modern nemzettudat kul-tuacuternemzet-koncepcioacutejaacuteba illeszkedett A finnugor eredet keacutepviselői inkaacutebb a polgaacute-rosodaacutes eszmeacutejeacutet keacutepviselteacutek azonban a magyar polgaacutersaacuteg zoumlmeacuteben nem magyar gyoumlkerekkel rendelkezett Budenz koumlztudomaacutesuacutean neacutemet szaacutermazaacutesuacute volt A vita időnkeacutent ma is fellaacutengol eacutes a finnugor-elmeacuteletet az osztraacutek eacutes szovjet politika eszkouml-zekeacutent interpretaacuteljaacutek Ilyen szaacutendeacutekok leacutetezeacuteseacuteről persze lehet vitatkozni de az hogy a finnugor nyelvtudoacutesokat a kutataacutesban politikai eacuterdekek vezeacuterelteacutek volna nyilvaacuten abszurd eacutes igazsaacutegtalan

A 19 szaacutezad veacutegeacuten a millenniumi rendezveacutenysorozat jelentős előreleacutepeacutest hozott a korai magyar toumlrteacutenet kutataacutesaacuteban Az akkoriban megjelent publikaacutecioacutek koumlzuumll maacuteig kiemelkedik az egyetlen keacutetnyelvű forraacutesgyűjtemeacuteny A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői illetve Pauler Gyulaacutenak a korai magyar toumlrteacutenetet taacutergyaloacute monograacutefiaacuteja6

A trianoni sokknak a nemzeti tudatra gyakorolt hataacutesaacutera gyakran tuacutelzoacute szeacutelsőseacute-ges neacutezetek is jelentkeztek A nyugat-euroacutepai aacutellamoknak az orszaacuteg feldarabolaacutesaacuteban jaacutetszott szerepe alapvetően meghataacuterozta a magyar szellemi eacutelet iraacutenyultsaacutegaacutet eacutes ki-aacutebraacutendulaacutesaacutet a nyugati eacuterteacutekekből A magyar koumlzeacutelet fokozatosan Kelet feleacute fordult

3 HajduacutendashDomokos 1978 134 Maacuteig nincs egyeacutertelmű magyaraacutezata annak hogy a bizaacutenci szerzők mieacutert nevezik a magyarokat

tuumlrkoumlknek A koraacutebbi magyaraacutezat meggyőző caacutefolata Balogh 2005 187ndash195 a muszlim szer-zők neacutevhasznaacutelata egyeacutertelmű Zimonyi 2001 201ndash212

5 Pusztay 1977 Sinkovics 2002 89ndash976 MHK Pauler 1900

9

s nemcsak a hagyomaacutenyos jobboldal hanem a neacutepi mozgalom gondolatvilaacutegaacuteban is ez az iraacuteny jaacutetszott koumlzponti szerepet7 Ugyanakkor megeacuteleacutenkuumllt a tudomaacutenyos eacuterdeklődeacutes a korai magyar toumlrteacutenet iraacutent ami a keacutet vilaacuteghaacuteboruacute koumlzoumltt a kutataacutes je-lentős fellenduumlleacuteseacutet eredmeacutenyezte

A forraacuteskiadaacutesok teruumlleteacuten komoly aacutettoumlreacutes toumlrteacutent Szentpeacutetery Imre a magyar-orszaacutegi latin elbeszeacutelő forraacutesok kritikai kiadaacutesaacutet8 miacuteg Gombos Ferenc Albin a kuumll-honi latin eacutes maacutes nyelvű forraacutesokat tette koumlzzeacute haacuterom koumltetben9 A bizaacutenci forraacutesok oumlsszegyűjteacutese Moravcsik Gyula eacuterdeme munkaacuteja A magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai alapvető ennek kibőviacutetett eacutes aacutetdolgozott neacutemet kiadaacutesa a Byzantinoturcica maacuteig a bizantinoloacutegia egyik legfontosabb keacutezikoumlnyve10 1920 eacutes 1931 koumlzoumltt Kmoskoacute Mihaacutely a sziacuter eacutes muszlim forraacutesok tereacuten veacutegzett fontos kutataacutesokat amelynek az eredmeacutenyei csak uacutejabban keruumlltek publikaacutelaacutesra11

A forraacuteskiadaacutesok mellett kiemelkedő jelentőseacutegű a turkoloacutegus Neacutemeth Gyulaacutenak A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesa c korszakos munkaacuteja 1930-boacutel amely az 1970-es eacutevekig iraacutenymutatoacutekeacutent szolgaacutelt a kutataacutesoknak12 Ugyancsak fontos munka a Ligeti Lajos aacuteltal szerkesztett gyűjtemeacutenyes koumltet amelyben a kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegak jeles keacutepviselői foglaltaacutek oumlssze a kutataacutes addig eleacutert legfontosabb eredmeacutenyeit13

1945-től a 60-as eacutevekig terjedő időszakban az ideoloacutegiai voluntarizmus az őstoumlr-teacutenet-kutataacutesban is erősen eacutereztette hataacutesaacutet ami kuumlloumlnoumlsen Molnaacuter Erik munkaacutessaacute-gaacuteban eacuterhető tetten Elmeacuteleteacuteről 1953-ban vitauumlleacutest rendeztek14

Ezzel egy időben komoly szaktudomaacutenyos eredmeacutenyek is szuumllettek Moravcsik Gyula 1949-ben jelentette meg a magyar őstoumlrteacutenet egyik legfontosabb goumlroumlg nyelvű forraacutesaacutenak Biacuteborbanszuumlletett Konstantin A birodalom kormaacutenyzaacutesaacuteroacutel c munkaacutejaacute-nak bilingvis szoumlvegkiadaacutesaacutet15 Gyoumlrffy Gyoumlrgy a magyarorszaacutegi latin nyelvű kroacuteni-kaacutek őstoumlrteacuteneti vonatkozaacutesait dolgozta fel 1948-ban megjelent műveacuteben16 Koumlvetkező nagyhataacutesuacute munkaacutejaacuteban a magyar aacutellam előzmeacutenyeivel foglalkozott17 Emellett az ő szerkeszteacuteseacuteben keacuteszuumllt el az 1900-ban megjelenő A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői utaacuten a korai magyarokra vonatkozoacute forraacutesgyűjtemeacuteny 1958-ban amelyet a keacutesőbbiekben toumlbbszoumlr bőviacutetve uacutejra kiadtak18

7 A korszakot bemutatoacute tanulmaacutenyok Kincses Nagy 1991 8 SRH IndashII reprint 1999 Szovaacutek K eacutes Veszpreacutemy L utoacuteszavaacuteval eacutes kiegeacutesziacuteteacuteseivel 9 CFH 1937ndash194310 Moravcsik 1934 Moravcsik BT11 A hagyateacutek reacuteszletes bemutataacutesa Czegleacutedy 1954 A Kmoskoacute-hagyateacutek kiadaacutesa Kmoskoacute I1

I2 I3 Kmoskoacute Sziacuter iacuteroacutek12 Neacutemeth 1930 Neacutemeth eacutelete veacutegeacuteig dolgozott a javiacutetott kiadaacuteson amelyet veacuteguumll a hagyateacutekaacuteboacutel

Berta Aacuterpaacuted tett koumlzzeacute 1991-ben13 Ligeti 1943 reprint 198614 A magyar őstoumlrteacutenet keacuterdeacutesei Bp 1955 (Nyelvtudomaacutenyi Eacutertekezeacutesek 5)15 DAI Olajos Tereacutez bevezető tanulmaacutenyaacuteval uacutejra megjelent 2003-ban16 Gyoumlrffy 1948 1993-ban bőviacutetett aacutetdolgozott kiadaacutesa jelent meg17 Gyoumlrffy 195918 MEH 1958 maacutesodik bőviacutetett kiadaacutes 1975 19863 uacutejabb bőviacutetett kiadaacutes 2002

10

A szakmailag megalapozott munka gyuumlmoumllcsei az 1970-es eacutevekre eacutertek be ekkor az uralkodoacute politikai ideoloacutegia a szaktudomaacutenyos keacuterdeacutesekbe maacuter nem szoacutelt bele illetve a marxizmus formaacutelis elfogadaacutesa aacuteraacuten a kutataacutest alapvetően nem befolyaacutesolta A sort a reacutegeacutesz Fodor Istvaacuten nyitotta aki egy szeacuteles koumlzoumlnseacuteg szaacutemaacutera eacuterthetően de magas tudomaacutenyos szinten foglalta oumlssze a korai magyar toumlrteacutenet eredmeacutenyeit19 Szűcs Jenő a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutet meghataacuterozoacute etnogenetikai teoacuteriaacutek korszakal-kotoacute uacutej elemzeacuteseacutevel 1970-re keacuteszuumllt el mint kandidaacutetusi dissszertaacutecioacuteval de kiadaacute-saacutera csupaacuten halaacutela utaacuten 1992-ben keruumllt sor

A szegedi Joacutezsef Attila Tudomaacutenyegyetemen az 1970-es eacutevek elejeacuten Hajduacute Peacuteter Kristoacute Gyula eacutes Roacutena-Tas Andraacutes kezdemeacutenyezeacuteseacutere joumltt leacutetre a Szegedi Őstoumlrteacuteneti Munkakoumlzoumlsseacuteg amely a magyarsaacuteg korai toumlrteacutenete keacutezikoumlnyveacutenek oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutera vaacutellalkozott Ez veacuteguumll a Bevezeteacutes a magyar őstoumlrteacutenet kutataacutesainak forraacutesaiba ciacutemen oumlt koumltetben laacutetott napvilaacutegot amelyekben minden a magyar őstoumlrteacutenettel foglalkozoacute tudomaacutenyaacuteg (reacutegeacuteszet neacuteprajz nyelveacuteszet iacuterott forraacutesok iacuteraacutesrendszerek kronoloacute-gia termeacuteszettudomaacutenyok) keacutepviseltette magaacutet20 Az 1960-as eacutes 70-es eacutevek eredmeacute-nyeit ismertető a magyar kutataacutest aacutetfogoacutean bemutatoacute reprezentatiacutev gyűjtemeacutenyes koumltet 1977-ben jelent meg Magyar őstoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok ciacutemen21 Ezt a hagyo-maacutenyt folytatta a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia aacuteltal rendezett keacutet ilyen jellegű konferencia anyagaacutenak koumlzzeacuteteacutetele22 Az 1980-as eacutevek toumlrteacuteneti munkaacutei koumlzuumll első-keacutent Kristoacute Gyulaacutet kell megemliacuteteni aki az iacuterott forraacutesokra taacutemaszkodva dolgozta fel a magyarsaacuteg 9ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutet23 1900 oacuteta az első bilingvis forraacutesgyűjte-meacutenyt Moravcsik Gyula neve alatt jelentetteacutek meg taniacutetvaacutenyai Ritooacutek Zsigmond eacutes Kapitaacutenffy Istvaacuten amelyben a korai magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai kritikai kiadaacutes-ban vaacuteltak hozzaacutefeacuterhetőveacute24 A magyar toumlrteacutenettudomaacuteny nagy vaacutellalkozaacutesa volt egy uacutej tiacutezkoumltetes magyar toumlrteacutenet elkeacutesziacuteteacutese Az első koumltet 1984-re keacuteszuumllt el amelynek főszerkesztője Szeacutekely Gyoumlrgy szerkesztője pedig Bartha Antal volt aki a magyar őstoumlrteacutenet fejezet szerzője is25

19 Fodor 1975 ennek van angol eacutes neacutemet fordiacutetaacutesa is A munkaacutenak a teljesen aacutetdolgozott kiadaacutesa A magyarsaacuteg szuumlleteacutese ciacutemen 1992-ben jelent meg az Adams kiadoacutenaacutel

20 SzOumlM I1 I2 II III IV21 MŐT22 A magyar őstoumlrteacutenet ndash toumlbb tudomaacutenyaacuteg szemszoumlgeacuteből Magyar Tudomaacuteny 19805 321ndash413

A magyar őstoumlrteacutenetkutataacutes feacutel eacutevszaacutezada Magyar Tudomaacuteny 19903 241ndash31223 Kristoacute 198024 Moravcsik 1984 1988225 Bartha 1984 375ndash574 oumlnaacutelloacute koumltetkeacutent Bartha 1988 A magaacutet marxista tudoacuteskeacutent megha-

taacuterozoacute Bartha szakmai munkaacutessaacutegaacutenak eacuterteacutekeacutet meghataacuterozza hogy a magyar őstoumlrteacutenet kuta-taacutesaacuteban reacutesztvevő szaktudomaacutenyok egyikeacutenek sem volt a művelője iacutegy az egyes keacuterdeacutesekhez fűzoumltt veacutelemeacutenyei nem minden esetben tuumlkroumlzteacutek az adott tudomaacutenyteruumllet leguacutejabb ered-meacutenyeit Ez meacuteg inkaacutebb szembeoumltlő ha Bartha fejezeteacutet oumlsszehasonliacutetjuk a Boacutena Istvaacuten aacuteltal iacutert bdquoA neacutepvaacutendorlaacutes kor eacutes a korai koumlzeacutepkor toumlrteacutenete Magyarorszaacutegonrdquo ciacutemű reacutesszel vagy a Gyoumlrff y Gyoumlrgy neveacutevel jelzett bdquoHonfoglalaacutes eacutes megtelepedeacutesrdquo eacutes bdquoA kalandozaacutesok korardquo ciacutemű fejezetekkel Boacutena eacutes Gyoumlrff y a koumltetben olvashatoacute tanulmaacutenyai a nemzetkoumlzi tudomaacuteny sziacuten-vonalaacutet keacutepviselik Boacutena 1984 265ndash373 Gyoumlrffy 1984 576ndash716

11

Az 1990-es rendszervaacuteltaacutes utaacuten megadatott a toumlrteacuteneti lehetőseacuteg egy tudomaacutenyo-san megalapozott valoacutesaacuteghű magyar etnogenezis-keacutep kialakiacutetaacutesaacutera amelyre a ma-gyar honfoglalaacutes 1100 eacuteves eacutevforduloacuteja miatt nagyobb koumlzfigyelem iraacutenyult

Meacuteg az 1970-es eacutevekben indult meg egy olyan vaacutellalkozaacutes az akkori szocialista orszaacutegok egyuumlttműkoumldeacuteseacutevel amely a Lexikon des Mittelalters kelet-euroacutepai verseny-taacutersa lett volna A lengyelekneacutel egy ilyen munka el is keacuteszuumllt26 A terv toumlbbek koumlzoumltt azon bukott meg hogy a koumlzeacutepkor toumlrteacuteneteacutet az egyes nemzetek szaktudoacutesai a mai hataacuterokat szem előtt tartva iacutertaacutek volna meg A magyarok 1986-ban leacuteptek ki a vaacutel-lalkozaacutesboacutel ekkor egy magyar koumlzeacutepkori enciklopeacutedia terve koumlrvonalazoacutedott amely az 5ndash14 szaacutezadi magyar toumlrteacutenet eacutes reacutegeacuteszet eredmeacutenyeit tartalmazta volna A ciacutem-szavak toumlbbseacutege 1989-re elkeacuteszuumllt de a rendszervaacuteltaacutes eacutes maacutes feszuumlltseacutegek miatt 1992-re a munkaacutelatok leaacutelltak A toumlrteacuteneti ciacutemszavak legnagyobb reacutesze elkeacuteszuumllt iacutegy Kristoacute Gyula vezeteacuteseacutevel valamint Engel Paacutel eacutes Makk Ferenc koumlzreműkoumldeacuteseacutevel egy uacutej koncepcioacute kereteacuteben elkeacuteszuumllt a Korai magyar toumlrteacuteneti lexikon27 Az oumlsszegyűjtoumltt anyagboacutel meacuteg egy oumlnaacutelloacute koumltet jelent meg miutaacuten Boacutena Istvaacuten vaacutellalta hogy a hu-nokra a gepidaacutekra eacutes a langobardokra vonatkozoacute toumlbbseacutegeacuteben elkeacuteszuumllt ciacutemszavakat kiegeacutesziacuteti eacutes sajtoacute alaacute rendezi28

Az MTA Magyar Őstoumlrteacuteneti Bizottsaacutega Gyoumlrffy Gyoumlrgy vezeteacuteseacutevel a Magyar Nemzeti Muacutezeummal egyuumlttműkoumldve 1992ndash1996 koumlzoumltt nemzetkoumlzi uumlleacutesszakokat szervezett eacutes ezeknek az anyagaacutet A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel ciacutemen Gyoumlrffy Gyoumlrgy főszerkeszteacuteseacuteben meg is jelentette A sorozat neacutegy koumltete a reacutegeacuteszet a nyelveacuteszet az iacuterott forraacutesok eacutes a neacuteprajz teruumlleteacutet fogta aacutet29

1990-ben Roacutena-Tas Andraacutes iraacutenyiacutetaacutesaacuteval joumltt leacutetre a Joacutezsef Attila Tudomaacuteny-egyetemen a Magyar Őstoumlrteacuteneti Kutatoacutecsoport amelynek tudomaacutenyos profilja reacutesz-ben a magyar nyelv toumlroumlk kapcsolatainak reacuteszben a magyar őstoumlrteacutenet iacuterott forraacute-sainak kutataacutesa Emellett elindult a magyar őstoumlrteacutenet speciaacutelis keacutepzeacutese az egyetemi oktataacutesban A kutatoacutecsoport kiadvaacutenya a Zimonyi Istvaacuten aacuteltal szerkesztett Magyar Őstoumlrteacuteneti Koumlnyvtaacuter ciacutemű sorozat amelynek eddig 25 koumltete jelent meg30

A honfoglalaacutes 1100 eacuteves eacutevforduloacutejaacutera keacuteszuumllt el Roacutena-Tas Andraacutes A honfoglaloacute magyar neacutep ciacutemű munkaacuteja amely alapvetően a Szegedi Őstoumlrteacuteneti Munkakoumlzoumlsseacuteg aacuteltal kiadott keacutezikoumlnyv eacutes a szerző sajaacutet tudomaacutenyos eredmeacutenyeinek oumlsszefoglalaacutesa szeacutelesebb olvasoacutekoumlzoumlnseacuteg szaacutemaacutera31

Kristoacute Gyula 1996-ban angol nyelven tette koumlzzeacute a 9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenetre vonatkozoacute kutataacutesainak eredmeacutenyeit amely az 1980-ban magyarul megjelent koumlnyve aacutetdolgozott vaacuteltozataacutenak tekinthető32 Emellett Kristoacute iraacutenyiacutetaacutesa alatt elkeacuteszuumllt egy uacutej forraacutesgyűjtemeacuteny amelyben a muszlim forraacutesok Zimonyi Istvaacuten a goumlroumlgoumlk Olajos

26 SSS27 KMTL28 Boacutena et al 199329 Honfreacuteg Honffor Honfnyelv Honfneacutepr30 Az első kilenc koumltet Szegeden laacutetott napvilaacutegot a tizedik koumltettől a budapesti Balassi Kiadoacute

gondozaacutesaacuteban jelennek meg a koumltetek31 Roacutena-Tas 199632 Kristoacute 1996

12

Tereacutezia a szlaacutevok H Toacuteth Imre a latinok pedig Kristoacute Gyula gondozaacutesaacuteban keruumll-tek publikaacutelaacutesra A koumltetben a magyar fordiacutetaacutesok mellett alapvető filoloacutegiai eacutes toumlr-teacuteneti kommentaacuterok olvashatoacutek Kristoacute Gyula taniacutetvaacutenya Toacuteth Saacutendor Laacuteszloacute az iacuterott forraacutesok alapjaacuten dolgozta fel a 9 szaacutezad toumlrteacuteneteacutet szaacutemos helyen moacutedosiacutetva Kristoacute veacutelemeacutenyeacutet33 Boacutena Istvaacuten pedig a magyarsaacuteg 9ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutet iacuterta meg toumlrteacuteneti szempontboacutel ami azeacutert is rendkiacutevuumll eacuterteacutekes mert a reacutegeacutesz szerző sajaacuteto-san uacutej szempontokkal gyarapiacutetja eddigi ismereteinket34 Ugyanakkor a honfoglalaacutes 1100 eacuteves eacutevforduloacuteja alkalmaacuteboacutel a Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemiaacuten rendezett kon-ferencia előadaacutesai is megjelentek35

Az utoacutebbi eacutevtized eredmeacutenyei koumlzeacute tartozik a Ğayhānī-hagyomaacuteny uacutej szoumlvegre-konstrukcioacuteja eacutes toumlrteacuteneti elemzeacutese36 A finnugor nyelveacuteszet jelen aacutellaacutesaacutet eacutes keacuterdeacutesfel-veteacuteseit gyűjtemeacutenyes koumltet mutatja be Honti Laacuteszloacute szerkeszteacuteseacuteben37 Iacutegeacuteretesnek tűnik Tuumlrk Attila Ukrajna eacutes Oroszorszaacuteg teruumlleteacuten folyoacute reacutegeacuteszeti aacutesataacutesokat be-mutatoacute tanulmaacutenya amelyet 2011 őszeacuten veacutedett meg PhD-disszertaacutecioacutekeacutent a Szegedi Tudomaacutenyegyetemen38

Kuumlloumlnoumlsen fontosak a magyar őstoumlrteacutenet kutataacutesaacutera vonatkozoacute idegen nyelvű munkaacutek mert a magyar kutatoacutek eredmeacutenyei ezek neacutelkuumll nem eacutepuumllnek be a nem-zetkoumlzi irodalomba Az aacutetfogoacute művek koumlzuumll Fodor Istvaacuten 1975-ben publikaacutelt oumlssze-foglaloacutejaacutet angolra eacutes neacutemetre is lefordiacutetottaacutek39 Kristoacute Gyula eredmeacutenyeinek angol nyelvű kiadaacutesaacuteroacutel maacuter esett szoacute Roacutena-Tas Andraacutes 1996-ban megjelent oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacutet szinteacuten angol nyelven is olvashatjuk40 A magyar őstoumlrteacutenet vaacutezlatos aacutet-tekinteacutese francia nyelven is elkeacuteszuumllt41 Az idegen nyelvű publikaacutecioacutek tehaacutet alapvető fontossaacuteguacuteak abban a tekintetben hogy jelen legyuumlnk a nemzetkoumlzi tudomaacutenyos-saacutegban amelynek jelentőseacutegeacutet nemcsak itthon de kuumllfoumlldoumln is felismerteacutek 42 Ennek jegyeacuteben laacutetott napvilaacutegot az MTA Reacutegeacuteszeti Inteacutezet vezetőjeacutenek Baacutelint Csanaacutednak a kezdemeacutenyezeacuteseacutere a korai magyar toumlrteacutenet jelenlegi eredmeacutenyeit eacutes aktuaacutelis keacuterdeacute-seit bemutatoacute gyűjtemeacutenyes koumltete43

Veacutegezetuumll meg kell emliacuteteni a nemreacuteg 2011 őszeacuten megjelent szinteacutezist amelyben a magyar nyelv honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavait vizsgaacutelja Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Berta Aacuterpaacuted44

33 Toacuteth 199834 Boacutena 200035 Honfoglalaacutes eacutes millennium Magyar Tudomaacuteny 19968 897ndash104436 Zimonyi 200537 Honti 201038 Tuumlrk Attila A magyar őstoumlrteacutenet eacutes a szaltovoacutei reacutegeacuteszeti kultuacuterkoumlr PhD-disszertaacutecioacute Szeged

201139 Fodor 1982a 1982n40 Roacutena-Tas 199941 Zimonyi 1999 29ndash4342 Stephenson 2001 99ndash10943 Mende 200544 Roacutena-TasndashBerta 2011

13

A tovaacutebbiakban a magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutere vonatkozoacute meghataacuterozoacute elmeacuteletek aacutettekinteacuteseacutere vaacutellalkozom Ezek abboacutel indulnak ki hogy mivel a magyarsaacuteg nyelve finnugor ezeacutert a magyarsaacuteg kialakulaacutesa a Volga eacutes Ob koumlzoumltti teruumlleten toumlrteacutent amire csak nyelvi teacutenyezők mutatnak Aztaacuten koumlvetkezett egy hosszabb-roumlvidebb vaacutendorlaacutesi folyamat a kelet-euroacutepai steppeacuten majd a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesa Az első iacuterott forraacutesaink 9 szaacutezadiak iacutegy a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak eacutes vaacutendorlaacutesi uacutetvonalainak koncepcioacuteit nyelvtoumlrteacuteneti reacutegeacuteszeti eacutes toumlrteacuteneti alapokon aacutelliacutetottaacutek fel Ezek koumlzuumll csupaacuten a kutataacutest alapvetően befolyaacutesoloacute elmeacuteletekre teacuterek ki

Elsőkeacutent a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavaira eacutepiacutető nyelveacutesz Gombocz Zoltaacuten elkeacutepzeleacutese eacuterdemel figyelmet Szerinte a magyarsaacuteg a volgai bulgaacuterokkal eacutelt egyuumltt akik 600 taacutejaacuten koumlltoumlztek eacuteszaki hazaacutejukba45 tehaacutet az eacuterintkezeacutes 600 eacutes 800 koumlzeacute te-hető ugyanis 800 taacutejaacuten a magyarok a Dontoacutel keletre a Pontus videacutekeacutere koumlltoumlztek46 Gombocz elsősorban Zichy Istvaacuten eacuteletfoumlldrajzi eacutervei hataacutesaacutera keacutesőbb megvaacuteltoztatta az aacutellaacutespontjaacutet eacutes egy uacutej koncepcioacutet vaacutezolt fel 463-ban az onogur vaacutendorlaacutessal egy időben a Volga-videacutekről a Kubaacutenhoz koumlltoumlzoumltt a magyarsaacuteg Majd 600 taacutejaacuten kazaacuter nyomaacutesra a magyarok toumlbbseacutege Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe azaz a Dontoacutel nyugatra eső reacutegioacuteba vonult miacuteg egy kisebb reacutesz a volgai bulgaacuterokkal koumlzoumlsen Magna Hungariaacuteba telepuumllt aacutet

Neacutemeth Gyula elfogadta Gombocz aacutellaacutespontjaacutet eacutes erre eacutepiacutetette fel a sajaacutet elkeacutep-zeleacuteseacutet Amikor a finnugor koumlzoumlsseacuteg felbomlott a magyarok keleti iraacutenyban ter-jeszkedtek Nyugat-Szibeacuteriaacuteba ahol a Tobol Isim Irtis videacutekeacutere lokalizaacutelhatoacute a lakoacutehelyuumlk Innen 463 taacutejaacuten az onogurok iraacutenyiacutetaacutesa alatt a Kaukaacutezus videacutekeacutere koumll-toumlztek A 6ndash8 szaacutezadban a bulgaacuter-toumlroumlkoumlkkel egyuumltt a Kaukaacutezusban eacuteltek eacutes roumlvid-del 830 előtt a DonndashDnyeper koumlzti Leveacutediaacuteba koumlltoumlztek s onnan 889-ben keltek aacutet Etelkoumlzbe47

Czegleacutedy Kaacuteroly ezt az elkeacutepzeleacutest fejlesztette tovaacutebb az 1950-es eacutevekben Szerinte a magyarsaacuteg nyugatra koumlltoumlzeacutese a 6ndash7 szaacutezadra tehető Ennek előzmeacutenye a ma-gyarsaacuteg ketteacuteszakadaacutesaacutehoz vezető kangarndashszavaacuterd haacuteboruacute ami a kangarok 541-es első emliacuteteacutese utaacuten eacutes joacuteval 750 eleacute dataacutelhatoacute A haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a magyarsaacuteg a Volgaacutetoacutel nyugatra eacutes a Dontoacutel keletre levő teruumlleteacuteről a Dontoacutel nyugatra koumlltoumlzoumltt eacutes ott telepedett le Veacutelemeacutenye szerint 833-ban Sarkelt a magyarok ellen eacutepiacutetetteacutek fel Azutaacuten 889-ben a besenyők raacutetaacutemadtak a leveacutediai magyarokra majd 895-ben egy tovaacutebbi taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben keruumllt sor a magyar honfoglalaacutesra48

Gyoumlrffy Gyoumlrgy az Uraacutel hegyseacuteg videacutekeacutere helyezte a magyar őshazaacutet ahonnan a magyarsaacuteg 463 taacutejaacuten huacutezoacutedott a fuumlvespusztaacutekra majd a 7 szaacutezad első feleacuteben a Duna melleacute koumlltoumlző onogur-bulgaacuterok helyeacutere nyomultak a magyarok A 830-as eacutevekben eacutert veacuteget a toumlbb eacutevszaacutezados kazaacuter uralom amikor Sarkelt feleacutepiacutetetteacutek illetve ami-

45 Gombocz 1912 205 Kunik szerint Jordanes 550 taacutejaacuten meacuteg nem tud a bulgaacuterokroacutel ennek kouml-vetkezteacuteben az avarok vagy a kazaacuterok okozhattaacutek az eacuteszakra koumlltoumlzeacutest a 7 szaacutezadban (Kunik Rozen 1878 155ndash156)

46 Gombocz 1912 194 20447 Neacutemeth 1930 125ndash126 151 15448 MŐT 278

14

kor a kabarok fellaacutezadva csatlakoztak a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteghez49 Gyoumlrffy 1971-es cikkeacuteben raacutemutatott arra hogy Regino 889-es besenyő taacutemadaacutesa kronoloacutegiai szem-pontboacutel megbiacutezhatatlan eacutes az valoacutejaacuteban a honfoglalaacutesra vonatkozik50

Szűcs Jenő az 1970-re elkeacuteszuumllt kandidaacutetusi disszertaacutecioacutejaacuteban Czegleacutedy nyomaacuten azt aacutelliacutetotta hogy a 6 szaacutezadban a magyarsaacuteg a Dontoacutel keletre eső reacutegioacuteban lakott A 6ndash7 szaacutezad folyamaacuten (a kangarok 541-es emliacuteteacutese eacutes a szavaacuterdok 757-es megje-leneacutese koumlzoumltt) a Biacuteborbanszuumlletett Konstantin aacuteltal emliacutetett kangarndashszavaacuterd haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben koumlltoumlzoumltt Etelkoumlzbe a Don eacutes az Al-Duna koumlzeacute eső reacutegioacuteba A ma-gyarsaacuteg fuumlggetlenedeacutese egy hosszabb folyamat lehetett amelynek kezdete Sarkel 833-as feleacutepiacuteteacuteseacutevel hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe eacutes amely a 870-es eacutevekben fejeződhetett be amint az a Ğayhānī-hagyomaacutenyban tuumlkroumlződik Szűcs a kabar csatlakozaacutes daacutetu-maira haacuterom időpontot is szaacutemiacutetaacutesba vett 700ndash800 830 koumlruumll 860 taacutejaacuten51

Neacutemeth Gyula a baskiacuteriai toumlrzsneacutevkutataacutesok hataacutesaacutera 1966-ban uacutej elmeacutelettel aacutellt elő Ennek kiindulaacutesi pontja hogy Kr u 500 taacutejaacuten a VolgandashKaacutema videacutekeacuten maacuter egy erős magyar lovas neacuteppel kell szaacutemolni A 6 szaacutezadban toumlrteacutent a hun-bulgaacuter bete-lepuumlleacutes a VolgandashKaacutema-videacutekre ennek koumlvetkezteacuteben a 6ndash7 szaacutezadban ment veacutegbe

49 MEH 5ndash1050 Gyoumlrffy 1990 192ndash19551 Szcs 1992 172ndash194

Volga

Don

DnyeperDeacuteli-Bug

Kubaacuten

F

e k e t e - t e n g e rDuna

Dnyeszter

Szeret

Donyec

Uraacutel

Em

ba

K a s z p i - t e n g e r

Volga

BIZAacuteNC

SARKEL

B O L G Aacute R O K

KHERSZON

BOSZPORUSZ

KERCS

ITIL

KIJEV

TIFLISZ

SZAVAacuteRDOK

B E S

E N Y K

(895 utaacuten)

ON

OG

ORIA

ALAacuteNOKABHAacuteZOK K A U K Aacute Z U S

E T E L K Ouml Z

LEVEDIA

KAZAacuteROK

BURTAacuteSZOK

MAGYAROK

BOLGAacuteROKBASKIacuteRIA

BESENYK (889-ig)

GUZOK (889 utaacuten)

URAacute

L-HEG

YSEacuteG

K Aacute R P Aacute T O K1 A magyarok a Kaukaacutezusban eacutes Deacutel-Oroszorszaacutegban ndash Ligeti nyomaacuten

15

a hun-bulgaacuter eacutes magyar egyesuumlleacutes iacutegy alakult ki a Heacutetmagyar neacutep azaz a heacutet toumlrzs-ből aacutelloacute magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg 830ndash850 koumlzoumltt Levedi vezeteacuteseacutevel a magyarsaacuteg Baskiacuteriaacuteboacutel a Don eacutes az Al-Duna koumlzti teruumlletre Leveacutediaacuteba vaacutendorolt Ellenuumlk eacutepiacute-tetteacutek fel Sarkelt 835 taacutejaacuten 889-ben a besenyő haacuteboruacute vetett veacuteget Levedi uralmaacutenak eacutes keacutenyszeriacutetette ki az Etelkoumlzbe valoacute koumlltoumlzeacutest52

Czegleacutedy Kaacuteroly 1977-ben kiadott tanulmaacutenyaacuteban Neacutemeth uacutej elmeacuteleteacutehez iga-zodva megvaacuteltoztatta koraacutebbi aacutellaacutespontjaacutet eacutes pontosiacutetotta illetve tovaacutebbfejlesztette Neacutemeth elkeacutepzeleacuteseacutet Szerinte Kr u 500 koumlruumll koumlltoumlztek a magyarok a baskiacuter volgai bulgaacuter teruumlletre A Kuvrat birodalmaacuteboacutel eacuteszakra huacutezoacutedoacute volgai bulgaacuterok 750 taacutejaacuten eacuterteacutek el ezt a teruumlletet iacutegy 750 eacutes 800 koumlzoumltt a volgai bulgaacuterokon keresztuumll eacuterte őket az első bulgaacuter-toumlroumlk nyelvi hataacutes mert a magyarok 800 koumlruumll a Don eacutes az Al-Duna koumlzoumltti teruumlletre koumlltoumlztek53 A 9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenelem kereteit a koumlvetkezőkeacutep-pen rekonstruaacutelta 833-ban Sarkel feleacutepiacuteteacutesekor a magyarok oumlnaacutelloacute neacutepkeacutent eacuteltek a Dontoacutel nyugatra 850 taacutejaacuten kazaacuter fuumlggőseacuteg alaacute keruumlltek ami 860ndash61-ig tartott ekkor ugyanis Konstantin-KyrillCirill a kazaacuter kagaacutenhoz utaztaacuteban a Kriacutem feacutel szigeten talaacutel-kozott ugorokkal a kazaacuter sereg reacuteszekeacutent eacutes e neacutev a magyarok szlaacutevok aacuteltal hasznaacutelt neve54 Ugyanakkor mivel 854 taacutejaacuten jelennek meg a szevordik az oumlrmeacuteny forraacutesokban Konstantin csaacuteszaacuter kangarndashszavartoi haacuteboruacutejaacutet ndash szemben koraacutebbi aacutellaacutespontjaacuteval ndash erre az időre dataacutelta55 Miutaacuten 862-ben az Ungri neacutepet frank teruumlleten emliacutetik56 ez uacutej politikai orientaacutecioacutet jelent A Ğayhānī-hagyomaacuteny adatai alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a magyarsaacuteg 870 eacutes 880 koumlzoumltt visszanyerte oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet57 Ezutaacuten valamikor 880 eacutes 886 koumlzoumltt a magyar szakraacutelis kettős fejedelemseacuteg oumlsszeomlott amely moumlgoumltt rusz vagy besenyő taacutemadaacutes aacutellhatott Czegleacutedy 886ndash889 koumlzeacute dataacutelja Konstantin haacuterom-eacuteves kazaacuterndashmagyar egyuumltteacuteleacutesről szoacuteloacute informaacutecioacutejaacutet Ennek a 889-es maacutesodik bese-nyőndashmagyar haacuteboruacute vetett veacutegett amit Regino emliacutet kroacutenikaacutejaacuteban Veacuteguumll 895-ben a harmadik besenyőndashmagyar haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a magyarok birtokba vetteacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacutet58

Kristoacute Gyula 2001-es oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacuteban a koumlvetkező vaacutendorlaacutestoumlrteacutenetet vaacutezolja fel Kr e 1000 taacutejaacuten a keacutesőbbi hantindashmanysi nyelvű csoportok eacuteszakra vaacuten-doroltak miacuteg a magyarok elődei a Deacutel-Uraacutel teacuterseacutegeacuteben maradtak esetleg az Uraacuteltoacutel keletre is huacutezoacutedhattak A magyarsaacuteg Nyugat-Szibeacuteriaacuteboacutel Baskiacuteriaacuteba koumlltoumlzeacuteseacutenek le-

52 Neacutemeth 1991 182ndash183 218ndash22853 MŐT 162ndash16354 Kiraacutely 197455 MŐT 12256 A magyarsaacuteg első szerepleacutese a nyugati forraacutesokban Annales Bertiniani in MGH SS I 458

Kristoacute 1996 133ndash13457 A 870-es eacutevekre dataacutelhatoacute a muszlim forraacutesok koumlzuumll a Ğayhānī-feacutele tudoacutesiacutetaacutes amely a madzs-

gar neacutev alatt egy nomaacuted eacuteletmoacutedot folytatoacute neacutepet iacuter le a Fekete-tenger eacuteszaki reacuteszeacuten Ğayhānī foumlldrajzi műve elveszett de keacutesőbbi szerzők (Ibn Rusta Gardīzī Marwazī Bakrī) olyan bőseacute-gesen meriacutetettek belőle hogy a szoumlveg rekonstruaacutelhatoacute Zimonyi 1996 49ndash59 Nyitrai 1996 61ndash76 Ibn Rusta francia fordiacutetaacutesa Wiet 1955 160ndash161 Gardīzī angol fordiacutetaacutesa Martinez 1982 159ndash163

58 MŐT 118ndash119

16

Do

n

Dnyep

er

Azov

i-ten

ger

Eufraacutet

esz

F

e k

e t

e

- t

e n

g e

r

Duna

Mar

ica

Tisz

aD

nyes

zter

Odera

Elba

Visztul

a

B a

l t

i -

t e n g e r

Szeret

Dony

ec

Kaacutema

Uraacutel

A r a l - t oacute

K a

s z

p i -

t e n

g e r

F

i n n

- ouml

b ouml

l

Volga

A d r i a

i -

t e

n g

e r

S

Z

L

Aacute

V

O

K

B I

Z Aacute

N C

I

C S

Aacute S

Z Aacute

R S

Aacute G

Th

essz

alon

ikeacute

Kon

stan

tinaacutep

oly

Roacutem

a

A M

AG

YARO

K

FELT

EacuteTEL

EZET

T

SZ

AacuteRM

AZAacute

SI

H

ELY

E

URAacuteL-HEGYSEacuteG

M

AG

NA

HU

NG

ARI

A

KA

ZAacuteR

KAacute

NSAacute

G

Ker

cs

Ark

adio

polis

z

K A

B A

R O

K

L E

V Eacute

D I

A

E T

E L

K Ouml Z

BU

LGAacute

RO

K

SZER

BEK

HORVAacuteTO

K

SZLAacute

VO

K

Szaacutev

a

VLA

CH

OK

BESENYK

MO

RVA

OR

SZAacute

GSZ

LAacuteV

OK

LEN

GY

ELEK

Kra

kkoacute

ALAacuteN

OK

GR

UacuteZO

K S

ZAVAacute

RD

MAG

YARO

K

Oka

(854

)

(9 sz

aacutezad e

leje)

(895

)

Nov

goro

d

V

A

R

Eacute

G

O

KF

I N

N U

G O

R O

K

(895

)

M A

G Y

A R

O K

2 A

mag

yar n

eacutepvaacute

ndor

laacutes M

akk

szer

int

17

hetseacuteges időpontjai Kr e 4 szaacutezad a szarmata korszak idejeacuten vagy a hunok meg-jeleneacutesekor (350 taacutejaacuten) vagy az onogur szaragur ogur vaacutendorlaacuteskor (463 taacutejaacuten) Mindenesetre a Kr u 6 szaacutezadra maacuter Baskiacuteriaacuteban voltak a kusnarenkovoacutei kultuacutera megjeleneacuteseacutevel egy időben A Volga-videacutekről a Don eacutes az Al-Duna teacuterseacutegeacutebe a ma-gyarok a 830-as eacutevekben koumlltoumlztek erre utal Szuumlmeoacuten Logotheteacutesz leiacuteraacutesa a bolgaacuterndashmagyar szoumlvetseacutegről 836ndash838 koumlzt az Al-Dunaacutenaacutel emliacutetett egy ungr tuumlrk eacutes hun nevű neacutepet amelyet a magyarsaacuteggal lehet azonosiacutetani eacutes ez tekinthető az első hiteles adatnak a magyarsaacutegroacutel59 Kristoacute felteveacutese szerint a Baskiacuteriaacuteboacutel joumlvő neacutegy finnugor nyelvű eacutes nevű toumlrzs (Nyeacutek Megyer Kuumlrt eacutes Gyarmat) valamint a neacutegy toumlroumlk nevű eacutes nyelvű toumlrzs (Tarjaacuten Jenő Keacuter Keszi) egyesuumlleacuteseacuteből szuumlletett meg a heacutetmagyar toumlrzsszoumlvetseacuteg Ez 840 taacutejaacuten kazaacuter uralom alaacute keruumllt a kazaacuterok pedig a magyaro-kat (vagy egy csoportjukat) aacutettelepiacutetetteacutek a Dontoacutel keletre esetleg a Kaganaacutetus keleti szeacuteleacutere a Volgaacutehoz 854-ben a szevordik megjeleneacutese előtt zajlott kangarndashszavaacuterd haacute-boruacute aminek koumlvetkezteacuteben a magyarok egy csoportja elszakadt eacutes a Kaukaacutezusban talaacutelt menedeacuteket miacuteg a Levedi vezette csoport Etelkoumlzbe a Dontoacutel nyugatra koumlltouml-zoumltt s ezzel egy időben csatlakoztak hozzaacutejuk a kavarok Feltehetően 855-től 15-20 eacutevet toumlltoumlttek kazaacuter fennhatoacutesaacuteg alatt ugyanis 880 taacutejaacuten maacuter sikeruumllt fuumlggetlenedni a kazaacuteroktoacutel amire al-Ğayhānī egyeacutertelműen utal Veacuteguumll pedig a besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a magyarok bekoumlltoumlztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe60

Fodor Istvaacuten 2009-ben publikaacutelt oumlsszefoglaloacutejaacuteban uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy a ma-gyarsaacuteg a Kr e 7 eacutes a Kr u 6 szaacutezad koumlzoumltt a Tobol Isim Irtis videacutekeacuten a szargat-kai műveltseacuteg egyik komponensekeacutent eacutelhetett Onnan a Volga-videacutekre azaz Magna Hungariaacuteba koumlltoumlztek 550 koumlruumll eacutes a kusnarenkovoacutei reacutegeacuteszeti kultuacutera hordozoacuteival lehet őket azonosiacutetani A Volga-videacutekről 750 taacutejaacuten huacutezoacutedtak deacutelnyugati iraacutenyba eacutes a Dontoacutel nyugatra leltek uacutej otthont Innen 850 eacutes 860 koumlzoumltt koumlltoumlztek Etelkoumlzbe ami a Dnyepertől nyugatra teruumllt el majd 895-ben telepuumlltek aacutet a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe61

Ligeti Lajos 1986-ban a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavait taacutergyaloacute monograacutefi-aacutejaacuteban haacuterom fontos teacutenyezőre hivatkozva visszateacutert Gombocz maacutesodik koncepcioacute-jaacutehoz Ezek koumlzuumll az első megaacutellapiacutetaacutes az hogy a kazaacuter nyelv is csuvasos tiacutepusuacute ezeacutert nincs szuumlkseacuteg a kazaacuterokkal valoacute kapcsolat kizaacuteraacutesaacutera vagy csak roumlvid eacutes aacutetmeneti jelentőseacutegű beaacutelliacutetaacutesaacutera A maacutesodik megaacutellapiacutetaacutesa szerint a magyar nyelv honfogla-laacutes előtti joumlveveacutenyszavainak keacutet kronoloacutegiai reacutetege van eacutes 400ndash500 eacuteves egyuumltteacuteleacutest kell felteacutetelezni amelyen beluumll 650 eacutes 830 koumlzeacute esett az intenziacutev korszak Veacuteguumll uacutegy gondolja hogy szoacutefoumlldrajzi eacutervek alapjaacuten (kőris som koumlrte) a Kaukaacutezus előtere nem hagyhatoacute ki a vaacutendorlaacutes uacutetvonalaacuteboacutel Mindezek alapjaacuten Ligeti uacutegy veacuteli hogy a ma-gyarsaacuteg Kr e 500 koumlruumll a magyar nyelv kialakulaacutesaacuteval egy időben koumlltoumlzoumltt az erdő-videacutekről az uraacuteli aacutetjaacuteroacute videacutekeacutere A 350 koumlruumlli hun vaacutendorlaacutes kisugaacuterozhatott erre a videacutekre de valoacutesziacutenűbb hogy a 463-as onogur majd az 503 koumlruumlli szabiacuter vaacutendorlaacutes hataacutesaacutera eacuterteacutek el a korai magyarok a VolgandashKaacutema videacutekeacutet Innen a 7 szaacutezad koumlzepeacuten

59 Geoacutergiosz baraacutet folytataacutesa tudoacutesiacutet az adott esemeacutenyről Kritikai kiadaacutesa magyar fordiacutetaacutessal Moravcsik 1984 52ndash58

60 KristoacutendashMakk 2001 11 21ndash22 29 38ndash39 45ndash7 5261 Fodor 2009

18

a Kazaacuter Birodalom megerősoumldeacuteseacutevel egy időben deacutelre a Kaukaacutezus nyugati előtereacutebe koumlltoumlztek A 830-as eacutevekben a Kazaacuter Birodalmat megraacutezoacute belső laacutezadaacutesok miatt vo-nulhattak a magyarok a Dontoacutel nyugatra eacutes ekkor csatlakoztak hozzaacutejuk a kavarok A 870 koumlruumlli besenyő taacutemadaacutes keacutesztette a magyarsaacutegot Etelkoumlzbe eacutes valoacutesziacutenűleg ek-kor keruumlltek Julianus magyarjai a Volga-videacutekre Veacuteguumll a maacutesodik besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben telepuumlltek aacutet a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe62

Roacutena-Tas Andraacutes 1996-ban megjelent a korai magyar toumlrteacutenettel foglalkozoacute kouml-teteacuteben alapvetően a Ligeti-feacutele koncepcioacuteboacutel indult ki Szerinte a magyar nyelv eacutes neacutep kialakulaacutesa az Uraacutel deacuteli reacuteszeacuten a Kr e 8ndash5 szaacutezadban mehetett veacutegbe A 6 szaacute-zad veacutegeacuten a bulgaacuterok vezeteacuteseacutevel az ogur csoportok a Kubaacuten videacutekeacuteről a DnyeszterndashDonyec videacutekeacutere vonultak s helyuumlkre koumlltoumlztek a magyarok az Uraacutel videacutekeacuteről A bul-

62 Ligeti 1986

Don

Dnyeper

Azovi-ten

ger

F

e k e t e - t e n g e rDuna

Tisza

Dnyeszter

Visztula

B a l t

i -

t e

n g

e r

Szeret

Donyec

Kaacutema

Uraacutel

A r a

l - t

oacute

K a s z p i - t e n g e r

Volga

S Z L Aacute V O K

B I Z Aacute N C I B I R O D A L O M

Konstantinaacutepoly

S Z L Aacute V O K

G R Uacute Z O K

SZAVAacuteRDMAGYAROK

Oka

895

895 A V A R O K

Irtis

Irtis

Isim

Tobol

Iszety

Pecsora

Eacuteszaki-Dvina

Volga

Szuhon

a

Vicsegda

INKERIK

K A R Eacute L O K MERJAacuteK

CSE

REM

ISZE

K

UDMURTOKZUumlRJEacuteNEK

Kaacutema

Belaja

M A N

Y S I K

H A N T I K

TavdaTura FELTEacuteTELEZETT

MAGYAROKMAGNA

Don

L E V Eacute D I A

M

AGYAROK ALAacuteNOK

CSERKESZEK

850860 kouml l

B O L G Aacute R O K

K A Z Aacute R

K A G A N Aacute T U S

K A Z Aacute R

O K

Uacute

Z O K

K a u k aacute z u s

E T

E L K Ouml Z

Kijev

M A

G

Y A R O K

Deacuteli-Bug

S Z L Aacute V O K

D Eacute L I

DUNAI

BOLGAacuteRKAacuteNSAacuteG

K aacute p aacute t o k

Itil

Pliszka

679680

(i e 500ndashi u 500)

MORD

VINOK

HOREZM

VOLGAIBULGAacuteROK

LIacuteVEK

EacuteSZTEK

3 A magyar vaacutendorlaacutes Fodor szerint

19

gaacuterok avar fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumlltek a 7 szaacutezad elejeacuten miacuteg a magyarok a kazaacuterok fennhatoacutesaacutega alaacute tartoztak A 670-es eacutevekben a bulgaacuterndashkazaacuter harcokban a magyarok kazaacuter oldalon vettek reacuteszt eacutes a bulgaacuterok taacutevozaacutesa utaacuten azok helyeacutet a Dnyeperen tuacuteli reacuteszeket foglaltaacutek el ami azonosnak tekinthető a Konstantin aacuteltal emliacutetett Etelkoumlzzel 800 koumlruumll a Kazaacuter Birodalom belső probleacutemaacutei koumlvetkezteacuteben a kavar csoport hozzaacute-juk menekuumllt ami oumlnaacutelloacutesaacutegukra mutat Ezt erősiacuteti tovaacutebbaacute hogy a kazaacuterok 838-ban Sarkel megerősiacuteteacuteseacutevel biztosiacutetottaacutek magukat a magyarokkal szemben Veacuteguumll a 894-es besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a magyarok hont foglaltak a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben63

Veacutegezetuumll Harmatta Jaacutenos koncepcioacutejaacuteval zaacuterjuk aacutettekinteacutesuumlnket Veacutelemeacutenye sze-rint a magyarsaacuteg a Kr e 5 szaacutezadra lovas (de nem lovas-nomaacuted) neacuteppeacute fejlődoumltt a VolgandashKaacutema videacutekeacuten ami talaacuten oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute a Heacuterodotosz aacuteltal leiacutert Juumlrka neacuteppel A Kr u 2 szaacutezadban maacuter valamivel deacutelebbre iraacuteni lovas neacutepek szomszeacutedsaacute-gaacuteban eacuteltek elődeink a Volga eacutes az Uraacutel hegyseacuteg koumlzoumltt amire a Ptolemaiosznaacutel fenn-maradt Μασσαῖοι adat utalhat A 6 szaacutezadban a tuumlrkoumlktől vereseacuteget szenvedett ogur

63 Roacutena-Tas 1996 246ndash250

Volga

Don

Dnyeper

Bug

Azovi-

F e k e t e - t e n g e r

Duna

Pripjaty

Szeret

Kaacutema

Uraacutel

A r a

l - t

oacute

K a s z p i - t e n g e r

VolgaKijev

870 koumlruumll

830 koumlruumll

VIIndashVIIIszaacutezad

Magna HungariaXIII sz

Belaja

Kaacutema

U r aacute l - h e g y s eacute g

Kazak-ste

ppe

Nyugat-Szibeacuteria

VI sz

V sz

i e V sz ndashi u IV sz

BULGAacuteR

Kazan

Gorkij

BURTASZ

KA

ZAacuteRIA

tenger

K a u k aacute z u s

4 A magyar vaacutendorlaacutes Ligeti szerint

20

toumlrzstoumlredeacutekekkel egyesuumllve leacutetrehoztaacutek a hetumoger toumlrzsszoumlvetseacuteget s aacutetkeltek a Volgaacuten eacutes a VolgandashOka koumlzeacuten foglaltak el maguk szaacutemaacutera szaacutellaacutesteruumlletet A 7 szaacute-zad elejeacuten deacuteli iraacutenyba vonulva reacuteszeacuteveacute vaacuteltak Kuvrat onogur-bulgaacuter feacutelnomaacuted aacutella-maacutenak Annak felbomlaacutesa utaacuten szerződeacuteses szoumlvetseacutegi viszonyba keruumlltek Asparuch onogur-bulgaacuter toumlrzscsoportjaacuteval s veluumlk vaacutendoroltak nyugat feleacute eleacuterve a Kaacuterpaacutetok a Duna valamint a Fekete-tenger eacuteszaki partvonalaacutet A 9 szaacutezad elejeacuten (810-es eacutevek) a kabarok csatlakozaacutesa koumlvetkezteacuteben megerősoumldve fuumlggetlenneacute vaacuteltak a bulgaacuteroktoacutel s egyben a kelet-euroacutepai steppeoumlv legnagyobb katonai erejeacutevel rendelkeztek Nyugat feleacute orientaacuteloacutedtak azaz megkezdteacutek a nyugati orszaacutegok felderiacuteteacuteseacutet eacutes paacuterhuzamosan a politikai kapcsolatok kieacutepiacuteteacuteseacutet a korszak jelentős politikai hatalmaival A 9 szaacutezad veacutegeacutere kialakult a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacutenak politikai eacutes katonai terve s a bul-gaacuterndashbizaacutenci csehndashmorvandashfrank eacuterdekellenteacuteteket eacutes haacuteboruacutekat felhasznaacutelva megtoumlr-teacutenik a tervszerűen előkeacutesziacutetett honfoglalaacutes64

A fent emliacutetett koncepcioacutek alapjaacuten kirajzoloacutednak azok a bizonytalan ingatag alapo-kon aacutelloacute felteveacutesek amelyekre a korai magyar toumlrteacutenetet feleacutepiacutetetteacutek

1 Elsőkeacutent a magyar nyelv kialakulaacutesaacutenak időkeretei illetve foumlldrajzi koordinaacutetaacutei alapjaacuten helyezik a legkoraacutebbi magyar szaacutellaacuteshelyet vagy az Uraacutel hegyseacutegtől keletre vagy az Uraacutel deacuteli videacutekeacutere Ezt meacuteg oumlssze szoktaacutek kapcsolni a legkoraacutebbi toumlroumlk jouml-veveacutenyszavak keacuterdeacuteseacutevel a vaskor elterjedeacuteseacutevel a reacutegioacuteban illetve a nomadizmus kialakulaacutesaacuteval Iacutegy a Tobol Isim Irtis videacutekeacuten a szargatkai műveltseacuteg teruumlleteacutere teszik a magyarok első ismert lakoacutehelyeacutet vagy pedig az Uraacutel deacuteli reacuteszeacutere

2 Az elkeacutepzeleacutesek tuacutelnyomoacute toumlbbseacutege szerint a magyarsaacuteg toumlbb-kevesebb időt toumlltoumltt a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutenak videacutekeacuten amelyet Julianus nyomaacuten Magna Hungariaacutenak is neveznek A szibeacuteriai teruumlletről a Volga-videacutekre valoacute koumlltoumlzeacutessel kap-csolatba hozott esemeacutenyek a Kr e 4 szaacutezadi szarmata a Kr u 350-es hun a 463-as onogur saragur ogur az 503-as szabiacuter eacutes az 550ndash60-as eacutevek avarndashtuumlrk neacutepmozgaacutesai

3 A Volga-videacutekről esetleg az Uraacutel deacuteli lejtőiről koumlzvetlenuumll egy deacutelnyugati vaacuten-dorlaacutessal szaacutemolhatunk A magyarsaacuteg a Kubaacuten videacutekeacutere azaz a Kaukaacutezus előtereacutenek nyugati feleacutebe koumlltoumlzhetett a 463-as onogur saragur ogur vaacutendorlaacutes soraacuten (Gombocz Zoltaacuten II) A 6 szaacutezad veacutegeacuten a bulgaacuterok vezeteacuteseacutevel az ogur csoportok a Kubaacuten vi-deacutekeacuteről a DnyeszterndashDonyec videacutekeacutere vonultak helyuumlkre a magyarok koumlltoumlztek az Uraacutel videacutekeacuteről (Roacutena-Tas Andraacutes) A 7 szaacutezad koumlzepeacuten a Kazaacuter Birodalom megerő-soumldeacuteseacutevel egy időben a Volga-videacutekről deacutelre a Kaukaacutezus előtereacutebe vonultak elődeink (Ligeti Lajos) Veacuteguumll az sem kizaacutert hogy 800 taacutejaacuten zajlott le ez az esemeacuteny (Gombocz Zoltaacuten I)

A maacutesik eshetőseacuteg szerint a magyarok a Volga-videacutekről a Dontoacutel nyugatra elteruumllő steppeacutere huacutezoacutedtak Ennek időpontjaacutet kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen hataacuteroztaacutek meg 750 koumlruumll (Fodor Istvaacuten) 800 koumlruumll (Czegleacutedy Kaacuteroly II) eacutes 830 koumlruumll (Neacutemeth Gyula Kristoacute Gyula)

Egy harmadik lehetőseacuteget vaacutezolt fel Harmatta Jaacutenos aki szerint a magyarsaacuteg a tuumlrkoumlktől vereseacuteget szenvedett ogurokkal a VolgandashOka koumlzeacute koumlltoumlzoumltt a 6 szaacutezadban

64 Harmatta 2001 1ndash14

21

majd onnan a 7 szaacutezad elejeacuten deacutel feleacute hatolva Kuvrat birodalmaacutenak reacuteszeacuteveacute vaacutelt Itt nem teljesen egyeacutertelmű hogy a Dontoacutel keletre vagy nyugatra elteruumllő videacutekre gon-doljunk

4 A Biacuteborbanszuumlletett Konstantin aacuteltal leiacutert Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe toumlrteacutenő koumlltouml-zeacutessel kapcsolatban foumlldrajzi szempontboacutel is haacuterom alapelkeacutepzeleacutes koumlrvonalazhatoacute Akik a magyarsaacuteg Kubaacuten folyoacute koumlrnyeacuteki lakhelyeacutevel szaacutemolnak egy viszonylag ko-rai Dontoacutel nyugatra toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutest teacuteteleznek fel Gombocz maacutesodik elkeacutepzeleacutese szerint ez 600 taacutejaacuten egy kazaacuter taacutemadaacutessal magyaraacutezhatoacute Czegleacutedy korai aacutellaacutespontja szerint egy 6ndash7 szaacutezadi elmozdulaacutessal szaacutemolhatunk a sziacuter eacutes muszlim forraacutesokban olvashatoacute kangar eacutes szavaacuterd adatok nyomaacuten Veacuteguumll Gyoumlrffy szerint a magyarsaacuteg a 7 szaacutezad első feleacuteben koumlltoumlzoumltt Kuvrat megszűnt birodalma helyeacutere

Egy maacutesik aacutellaacutespont abboacutel indul ki hogy Leveacutedia a Don eacutes Dnyeper koumlzeacute lo-kalizaacutelhatoacute miacuteg Etelkoumlz a Dnyeperen tuacutelra Az aacutetkoumlltoumlzeacutes időpontjaacutera van egy ko-rai időpont a 670-es eacutevek amikor a magyarsaacuteg Asparuchhal egyuumltt eacuterte volna el a Kaacuterpaacutetokat (Harmatta Jaacutenos) illetve felmeruumllt meacuteg a 850-es eacutevek lehetőseacutege amikor a szavaacuterdok megjelentek a Kaukaacutezusban az oumlrmeacuteny forraacutesokban (Czegleacutedy Kaacuteroly II Kristoacute Gyula Fodor Istvaacuten) Ligeti egy 870 koumlruumlli besenyő taacutemadaacutessal kapcsolta oumlssze az Etelkoumlzbe koumlltoumlzeacutest Veacuteguumll a Reginoacutenaacutel olvashatoacute 889-es besenyőndashmagyar haacuteboruacutera hivatkozva neacutehaacuteny kutatoacute egy keacutesei időponttal szaacutemolt (Neacutemeth Gyula Czegleacutedy Kaacuteroly)

Mindezek mellett felmeruumllt az is hogy Leveacutedia eacutes Etelkoumlz nem keacutet kuumlloumln teruumllet hanem Leveacutedia a fejedelmi szaacutellaacutes ami Etelkoumlz teruumlleteacutere esett (Roacutena-Tas Andraacutes)

5 A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak meacuteg keacutet alapvető keacuterdeacutese eacuterdemel kuuml-loumln figyelmet Egyreacuteszt a kabar csatlakozaacutes amely hataacutesaacutera megvaacuteltozott a magyar toumlrzsrendszer 881-ben Beacutecs koumlrnyeacutekeacuten kabarndashmagyar portyaacutezoacute csapat jaacutert ami arroacutel tanuacuteskodik hogy a Kazaacuter Birodalomboacutel kivaacutelt kabarok 881 előtt csatlakoztak a heacutet magyar toumlrzshoumlz65 A kabar csatlakozaacutes lehetseacuteges daacutetumai 700ndash800 830 koumlruumll vagy 860 taacutejaacuten (Szűcs Jenő) Egy korai 800-as vagy 810-es csatlakozaacutes haacutettereacuteben vallaacutesi kuumlzdelmeket felteacuteteleznek (Roacutena-Tas Andraacutes Harmatta Jaacutenos) A 830-as eacutevekre a ka-zaacuter uralom veacutegeacutevel illetve Sarkel feleacutepiacuteteacuteseacutevel kapcsoltaacutek oumlssze a kabar csatlakozaacutest (Gyoumlrffy Gyoumlrgy Ligeti Lajos) Kristoacute Gyula pedig 854 taacutejaacuten az Etelkoumlzbe vaacutendorlaacutes-sal kapcsolja oumlssze a kabarok beeacutepuumlleacuteseacutet a magyar toumlrzsszoumlvetseacutegbe

6 A maacutesik keacuterdeacutes a keleten a Volga-videacuteken maradt magyar toumlredeacutek eredete amellyel kapcsolatosan alapvetően keacutet neacutezet alakult ki Amennyiben egy keacutesei azaz 9 szaacutezad eleji neacutepmozgaacutes koumlvetkezteacuteben keruumllt a magyarsaacuteg a Dontoacutel nyugatra eső videacutekre akkor a 10 szaacutezadtoacutel a 13 szaacutezad elejeacuteig a Volga-videacuteken eacutelt magyar toumlredeacute-ket az itt haacutetramaradott kisebb csoport leszaacutermazottjaacutenak tekinthetjuumlk A maacutesik el-keacutepzeleacutes alapjaacuten uacutegy rekonstruaacutelhatjuk a Volga-videacuteken a keleti magyarok kialakulaacute-saacutet hogy ezek a honfoglaloacute magyarsaacutegboacutel a 9 szaacutezad folyamaacuten kiszakadoacute eacutes eacuteszakra koumlltoumlző csoportok leszaacutermazottai

65 Continuatio Annalium Iuvavensium Maximorum in MGH SS XXX2 742 Kristoacute 1996 150

22

Ezekre az eredmeacutenyekre illetve sajaacutet koraacutebbi kutataacutesaimra eacutepiacutetve egy aacutetfogoacute keacutep megrajzolaacutesaacutera vaacutellalkozom ahol elsősorban a kutataacutes uacutej eredmeacutenyeit bemutatoacute megkoumlzeliacuteteacutesek aacutettekinteacuteseacutere eacutes az ismereteink korlaacutetainak tudatosiacutetaacutesaacutera helyeztem a fő hangsuacutelyt Veacutelemeacutenyem szerint helyesebb ha bevalljuk hogy egy keacuterdeacutest a je-lenlegi tudaacutesunk alapjaacuten nem tudunk eldoumlnteni mintha nehezen veacutedhető hipoteacute-ziseket aacutelliacutetunk fel amelyek egy reacutesze aztaacuten tudomaacutenyos koumlzhellyeacute vaacutelva beeacutepuumll a tudomaacutenytoumlrteacutenetbe eacutes szilaacuterd pontnak tűnik

Munkaacutem első fejezeteacuteben a VolgandashKaacutema-videacuteki magyar szaacutellaacutesteruumllet kuumlloumlnboumlző aspektusait veszem szaacutemba tehaacutet azt vizsgaacutelom mi koumlti a kutataacutest ehhez a reacutegioacutehoz A maacutesodik fejezet a magyarsaacuteg toumlrteacutenete steppei korszakaacutenak alapkeacuterdeacuteseire keresi a vaacutelaszt a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak tanulsaacutegaira eacutes az iacuterott forraacutesok adataira taacutemaszkodva A harmadik reacuteszben a honfoglalaacutes eacutes a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele taacutegabb toumlrteacuteneti haacutettereacutenek felvillantaacutesaacutera teszek kiacuteseacuterletet

I A VolgandashKaacutema-videacutek szerepe a korai magyar toumlrteacutenetben

A VolgandashKaacutema-videacuteken leacutevő bdquoőshazardquo mind a koumlzveacutelemeacutenyben mind a szaktudo-maacutenyos koumlroumlkben a magyar őstoumlrteacutenet elfogadott alapteacutezise Ez azonban egy toumlbb elemből oumlsszeaacutelloacute elmeacuteleti konstrukcioacute melynek egy reacutesze toumlrteacuteneti hagyomaacutenyain-kon maacutes reacutesze pedig a tudomaacutenyos kutataacutes eredmeacutenyein alapul Az elmeacutelet alkotoacute-elemeinek egyenkeacutenti aacutettekinteacutese soraacuten arra kell kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt helyezni hogy eacutelesen elkuumlloumlnuumlljenek egymaacutestoacutel a teacutenyek eacutes a felteveacutesek Csak ez utaacuten keruumllhet sor annak megvizsgaacutelaacutesaacutera hogy a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak helyeacutere illetve vaacutendorlaacute-saira vonatkozoacute egyes őstoumlrteacuteneti koncepcioacutek milyen araacutenyban eacutepuumllnek felteveacutesek eacutes teacutenyek kombinaacutecioacuteira

Mielőtt tulajdonkeacuteppeni teacutemakoumlreinket megvizsgaacutelnaacutenk maga a VolgandashKaacutema-videacuteki bdquoőshazardquo terminus szorul magyaraacutezatra Tudatosan keruumlltuumlk a hagyomaacute-nyos kifejezeacuteseket mint bdquouraacuteli őshazardquo bdquobaskiacuteriai őshazardquo illetve Magna Hungaria ugyanis ezekhez kuumlloumlnboumlző keacutepzetek eacutes teoacuteriaacutek tapadnak s iacutegy egyfajta eacuterteacutekiacuteteacuteletet hordoznak

Az bdquouraacuteli őshazardquo kifejezeacutest Ligeti 1943-ban a magyarsaacuteg első oumlnaacutelloacute szaacutellaacuteste-ruumllete eacutertelemben hasznaacutelta ahol maacutesfeacutel eacutevezredet toumlltoumltt (Kr e 1000ndashKr u 500) a neacutepcsoport Szerinte őseink lakhelye előbb a Deacutel-Uraacuteltoacutel nyugatra utoacutebb keletre volt1 Innen indultak volna eleink a Kaukaacutezus előtereacutebe Uacutejabban az bdquouraacuteli őshazardquo terminust a finnugor nyelveacuteszek teljesen maacutes eacutertelemben hasznaacuteljaacutek ugyanis a finn-ugor eacutes szamojeacuted nyelvek koumlzoumls őseacutet uraacuteli alapnyelvkeacutent rekonstruaacuteltaacutek s az ezen a nyelven beszeacutelő koumlzoumlsseacutegek lakoacutehelyeacutet nevezik bdquouraacuteli őshazaacutenakrdquo2 Iacutegy ez a terminus keacuteteacutertelműseacutege miatt megteacutevesztő lehet ugyanis miacuteg a magyar őshaza az Uraacutel hegy-seacuteg neveacutehez koumlthető addig az uraacuteli alapnyelv eseteacuteben egy nyelvtoumlrteacutenetileg kikouml-vetkeztetett egyseacuteg hordozoacuteinak egykori szaacutellaacutesteruumlleteacuteről van szoacute A terminoloacutegiai zavart csak fokozza hogy a magyar nyelv az uraacuteli alapnyelvből szaacutermazik Mellesleg a Ligeti aacuteltal 1943-ban hasznaacutelt a magyarsaacuteg bdquouraacuteli őshazaacutejaacuterardquo vonatkozoacute koncepcioacute

1 Ligeti uacutegy veacutelte hogy az emliacutetett 1500 eacutev első nagyobbik reacuteszeacuteben a magyarsaacuteg az Uraacutel hegy-seacuteg euroacutepai oldalaacuten eacutelt azutaacuten kelt aacutet Nyugat-Szibeacuteriaacuteba ahol aacutetteacutert a lovas-nomaacuted eacuteletmoacutedra A Kr u 5 szaacutezadban a toumlroumlk neacutepvaacutendorlaacutes hataacutesaacutera pedig deacuteli iraacutenyban mozdult el (Ligeti 1943 6)

2 HajduacutendashDomokos 1978 54ndash57

24

is jelentősen moacutedosult azoacuteta mivel az Uraacutel koumlrnyeacuteki szaacutellaacutesteruumllet eacutes a deacuteli Kaukaacutezus koumlrnyeacuteki lakoacutehely koumlzeacute iktattak egy uacutejabb bdquoőshazaacutetrdquo amelyet Magna Hungariaacutenak vagy bdquobaskiacuteriai őshazaacutenakrdquo szokaacutes nevezni3

A bdquobaskiacuteriai őshazardquo elnevezeacutes azeacutert mellőzendő mert eleve a baskiacuterndashmagyar azo-nosiacutetaacutest teacutetelezi fel de legalaacutebbis sugallja holott ez ndash mint alaacutebb laacutetni fogjuk ndash vita-tott Az is ellene szoacutel hogy csupaacuten a mai Baskiacuteria teruumlleteacutere utal tehaacutet foumlldrajzilag tuacutelsaacutegosan korlaacutetozott

Veacuteguumll a Magna Hungaria kifejezeacutes egyeacutertelműen 13 szaacutezadi tudoacutes eredetű ter-minus amely a keleten megtalaacutelt magyarok foumlldjeacutere utal Innen maacuter csak egy leacutepeacutes annak felteveacutese hogy ez volt a magyar bdquoőshazardquo4 Mindezek alapjaacuten szerencseacutesebbnek tűnik a VolgandashKaacutema-videacutek terminus ugyanis ehhez nem tapad olyan maacutesodlagos gondolati konstrukcioacute amely maacuter neveacuteben is egyfajta koncepcioacutet sugall Ugyanakkor foumlldrajzi eacutertelemben a VolgandashKaacutema-videacutek alatt a magyar őstoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel egy taacutegabb teruumlletet eacutertuumlnk amelyet nyugat felől a Volga koumlzeacutepső folyaacutesa hataacuterol ke-leti iraacutenyban pedig Nyugat-Szibeacuteriaacuteig terjed ki Noumlveacutenytakaroacutejaacutet tekintve az erdő eacutes az erdős steppe oumlvezeteacutebe tartozik5

A magyar őstoumlrteacutenettel foglalkozoacute művekben a periodizaacutecioacute szempontjai kuumlloumln-boumlzőek ennek elleneacutere a korszakolaacutes alapvetően a nyelvtoumlrteacutenet eredmeacutenyein ala-pul Az uraacuteli alapnyelv koraacutet a Kr e 6ndash4 eacutevezredre dataacuteljaacutek majd az uraacuteli alapnyelv megszűneacutese utaacuten leacutetrejoumltt a finnugor eacutes a szamojeacuted alapnyelv (Kr e 4ndash3 eacutevezred) A finnugor nyelvi egyseacutegből vaacutelt ki az ugor alapnyelv a Kr e 2 eacutevezredben s veacute-gezetuumll ebből szaacutermazott az ősmagyar nyelv a Kr e 1 eacutevezred első feleacuteben6 Az ős-magyar nyelv toumlrteacuteneteacutet a joumlveveacutenyszavak kutataacutesaacutera alapozva legutoacutebb Ligeti haacute-rom korszakra bontotta 1 korai (Kr e 500ndashKrisztus szuumlleteacutese koumlruumlli) 2 koumlzeacutepső (Krisztus szuumlleteacutesendashKr u 500) eacutes 3 keacutesei (5ndash10 szaacutezad) korszakra7 Roacutena-Tas Andraacutes a magyar nyelvtoumlrteacutenet korszakolaacutesaacuteban legutoacutebb visszateacutert a hagyomaacutenyos korai eacutes keacutesei ősmagyar korszakolaacutesra ahol a korszakhataacuter a Kr u 5008 A reacutegeacuteszeti pe-riodizaacutecioacute Kelet-Euroacutepa vonatkozaacutesaacuteban ugyancsak haacutermas tagoloacutedaacutest mutat neolit forradalom (Kr e 4 eacutevezred) bronzkor (Kr e 2 eacutevezred) vaskor (Kr e 8 szaacutezad) A VolgandashKaacutema-videacutek vaskori reacutegeacuteszeti kultuacuteraacuteinak időbeli keretei is haacuterom korsza-

3 Fodor szerint az oumlnaacutelloacute magyar csoportok Kr e 1000ndashKr e 500 koumlzoumltt alakultak ki valahol a Deacutel-Uraacutel keleti videacutekeacuten (Fodor 1975 133ndash134) Erről a teruumlletről koumlltoumlztek aacutet Baskiacuteriaacuteba Sze-rinte ez a vaacutendorlaacutes haacuterom neacutepmozgaacutessal hozhatoacute kapcsolatba 1 Kr e 400ndash300 k szarmata 2 Kr u 350ndash400 k hun 3 550 koumlruumlli avarndashtuumlrk (Fodor 1975 164ndash165) Baskiacuteriaacuteboacutel pedig a magyarsaacuteg 750 utaacuten vaacutendorolt deacutelre (Fodor 1975 170) Ligeti is megvaacuteltoztatta koraacutebbi aacutellaacutes-pontjaacutet Szerinte a magyarsaacuteg kb ezer eacutevet toumlltoumltt az Uraacuteli-aacutetjaacuteroacutenaacutel majd a 463-as ogur neacutep-mozgaacutes nyugat feleacute mozdiacutetotta s a szabiacuterok 503 koumlruumlli vaacutendorlaacutesa koumlvetkezteacuteben eacuterkeztek a Volgandash Kaacutema videacutekeacutere Innen a Kazaacuter Birodalom 7 szaacutezad koumlzepeacutere tehető megerősoumldeacuteseacutevel egy időben taacutevoztak deacuteli iraacutenyba (Ligeti 1986 143ndash144 158 530 vouml Zimonyi 1988 216ndash217)

4 Gyoumlrffy 1948 565 Somogyi 1984 26ndash476 HajduacutendashDomokos 1978 41ndash91 Sipcz 2006 289 csalaacutedfa korszakolaacutessal7 Ligeti 1986 5208 Roacutena-Tas Berta 2011 Harmatta is aacutettekintette a korszakolaacutes keacuterdeacuteseacutet (1997 13ndash17)

25

kot oumllelnek aacutet ananyinoacutei kultuacutera (Kr e 8ndash3 szaacutezad) pjanobori gljagyenovoacutei mű-veltseacuteg (Kr e 3 szaacutezadndashKr u 3 szaacutezad) bahmutyinoacutei lomovatovoacutei imenykovoacutei kul-tuacutera (3ndash8 szaacutezad)9 Bartha taacutersadalomtoumlrteacuteneti korszakolaacutessal kiacuteseacuterletezett Engels művei alapjaacuten s nemzetseacutegi (Kr e 3 eacutevezred) toumlrzsi (Kr e 500) toumlrzsszoumlvetseacutegi (Kr u 600ndash1000) korszakot teacutetelezett fel10

Nyelvtoumlrteacutenet Reacutegeacuteszet TaacutersadalomtoumlrteacutenetKr e 6ndash4 eacutevezreduraacuteli alapnyelvKr e 4ndash3 eacutevezredfinnugor

Kr e 4 eacutevezredneolit

Kr e 3000nemzetseacuteg

Kr e 2 eacutevezredugor kor

Kr e 2 eacutevezredbronzkor

Kr e 1 eacutevezered első felemagyar nyelv

Kr e 8 szaacutezad vaskorKr e 8 szaacutezadndashKr e 3 szaacutezadananyinoacutei kultuacutera

Kr e 500toumlrzs

Kr e 500ndash0korai ősmagyarKr u 0ndash500koumlzeacutepső ősmagyar

Kr e 3 szaacutezadndashKr u 3 szaacutezadpjanobori gljagyenovoacutei kultuacutera

Kr u 500ndash1000keacutesei ősmagyar

Kr u 300-800bahmutyinoacutei lomovatovoacutei imenykovoacutei kultuacutera

Kr u 600ndash1000toumlrzsszoumlvetseacuteg

Szűcs etnogenetikai munkaacutessaacutega nyomaacuten a periodizaacutecioacute keacuterdeacutese maacutes megvilaacutegiacute-taacutesba keruumllt ugyanis a honfoglaloacute magyarsaacuteg eseteacuteben rekonstruaacutelhatoacute egy bdquogentilisrdquo vagy maacutes kifejezeacutessel barbaacuter etnikai tudat amely a neacutepvaacutendorlaacutes kori germaacuten neacutep-alakulatok etnikai tudataacuteval aacutelliacutethatoacute paacuterhuzamba a megfelelő korlaacutetok figyelembe-veacuteteleacutevel Ennek a barbaacuter etnikai tudatnak a jellegzetesseacutegeit Szűcs Jenő iacutegy foglalta oumlssze bdquoA Roacutemaacutet megdoumlntő eacutes oumlroumlkeacutebe leacutepő germaacuten neacutepalakulatok (gentes) a valoacutesaacuteg-ban eacuteppen nem voltak veacuterkoumlzoumlsseacutegek vagy organikus keacutepződmeacutenyek hanem ereden-dően a vaacutendorlaacutesok (3ndash6 sz) soraacuten kuumlloumlnfeacutele toumlrzs- eacutes neacutepreacuteszekből mesterseacutegesen integraacutelt politikai koumlteleacutekek Az uacutej uralomkeacutepződeacutes (raquoHeerkoumlnigtumlaquo) tartoacutesulaacutesa azonban aacuteltalaacuteban az elteacuterő etnikai tradiacutecioacutek integraacutecioacutejaacutet eacutes a neacutep raquoorganikuslaquo leacutet-rejoumltte ndash eredetkoumlzoumlsseacutege ndash hiteacutenek kialakulaacutesaacutet eredmeacutenyezte ahogy valamennyi jelentős toumlrteacuteneti szerephez jutoacute neacutep (keleti eacutes nyugati goacutetok frankok alemannok burgundok langobardok stb) eseteacuteben megfigyelhető Amennyiben a toumlbbeacute-ke-veacutesbeacute egymaacutest fedő politikai eacutes etnikai keretek egy sajaacutetos prefeudaacutelis-barbaacuter szociaacute-lis struktuacuteraacutet oumlleltek aacutet (amelyben a toumlbbnyire erős monarchikus hatalom eacutes szociaacutelis tagoltsaacuteg elleneacutere a fegyveres szabad elemnek meacuteg jelentős suacutelya volt) a taacutersadalom szaacutemottevő zoumlmeacutenek tehaacutet a neacutep (theudo-gens) eredeteacutere eacutes hagyomaacutenykoumlzoumlsseacutegeacutere

9 Laacuteszloacute 1971 Fodor 197310 Bartha korszakolaacutesaacuteban Molnaacuter Eriket koumlvette (vouml Bartha 1977 25 Bartha 1984 395)

26

alapuloacute etnikai tudata leacutenyegileg egybeesett a politikai uralom iraacutenti lojalitaacutesaacuteval eacutes a szabadok jogkoumlzoumlsseacutegeacutehez (a raquoneacutepjoghozlaquo) valoacute tartozaacutes taacutersadalmi oumlntudataacuteval jo-gosult raquogentilislaquo struktuacuteraacuteroacutel eacutes oumlntudatroacutel beszeacutelni E tudati kincs dominaacutens raquoideo-logikuslaquo elemei elsődlegesen ugyan nem a nyelv vagy kultuacutera egeacuteszeacutet tuumlkroumlzteacutek de taacutegabb nyelvi eacutes kulturaacutelis oumlsszefuumlggeacutesek szerint tagoloacutedtak az egyseacutegesuumllt eredetha-gyomaacuteny (amely a raquotaacutersadalomlaquo absztrakcioacutejaacutet helyettesiacutető barbaacuter veacuterseacutegi miacutetoszba olvasztott bele kezdetleges toumlrteacuteneti tudati elemeket eacutes emelte azokat a szakraacutelis szfeacuteraacuteba) a koumlzoumls jog (amely egyszersmind raquoetnikailaquo koumltőerőt jelentett) aacuteltalaacuteban a raquoszokaacutesoklaquo (etikailag normatiacutev hagyomaacuteny) a hitvilaacuteg (tekintet neacutelkuumll arra hogy elemei eredendően etnikus specifikumok voltak-e) egy jellegzetes raquoetnocentrikuslaquo szemleacutelet kereteacuteben illeszkedtek oumlssze szerves egeacutesszeacute Noha e tudattartalom jelle-geacutet intenzitaacutesaacutet funkcioacutejaacutet illetően egyazon neacutepcsoporton beluumll is kuumlloumlnboumlző szoci-aacutelis szinteken szaacutemos variaacutenssal lehet szaacutemolni ezek keacutetseacutegtelenuumll egyazon eszmei modellrendszer variaacutensai amely annyiban tekinthető raquopolitikailaquo tudatformaacutenak amennyiben az etnikai tudatboacutel fakadoacute elkeacutepzeleacutesek a csoporthoz tartozoacutek politi-kai eacutes taacutersadalmi oumlntudataacutet lojalitaacutesaacutet toumlbb-kevesebb meacuterteacutekben meghataacuteroztaacutekrdquo11 A honfoglaloacute magyarok bdquogentilizmusardquo tuumlkroumlződik az eredetkoumlzoumlsseacuteg hiteacutet igazoloacute HunorndashMagor eredetmondaacuteban az 1100 koumlruumll lejegyzett genus Hungarorum kife-jezeacutesben amely a feudaacutelis szemleacutelettől elteacuterően a nyelv eredet eacutes szaacutermazaacutes alapjaacuten hataacuterozhatoacute meg s a 11 szaacutezadi pogaacutenyfelkeleacutesek eszmevilaacutegaacuteban ahol a pogaacuteny hitvilaacuteg eacutes barbaacuter jogrendszer eacutelő hagyomaacutenya meacuteg koumlrvonalazhatoacute Szűcs a magyar barbaacuter etnikai tudat kialakulaacutesaacutet a 6ndash9 szaacutezadra tette melynek bdquotoumlroumlkoumlsrdquo politikai keretei a Kazaacuter Birodalomban (7ndash9 szaacutezad) szilaacuterdultak meg12

A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak kezdeteacutet a toumlroumlk neacutepek Euroacutepaacuteba toumlrteacutenő vaacutendorlaacutesaival lehet kapcsolatba hozni Az első valoacutesziacutenűleg toumlroumlk nyelvű neacutepek (onogur ogur szaragur) 463 koumlruumll eacuterkeztek a Kaukaacutezus előtereacutebe Aacuteltalaacuteban ezt a daacute-tumot tekintik a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban forduloacutepontnak Ugyanakkor az sem zaacuterhatoacute ki hogy a neacutepalakulaacutesi folyamat maacuter a hunok 370-es eacutevekben toumlrteacutenő nyugatra vaacutendorlaacutesaacutenak koumlvetkezteacuteben elkezdődhetett de az is elkeacutepzelhető hogy a doumlntő loumlkeacutest a szabiacuterok 503 koumlruumlli az avarok majd nyomukban a tuumlrkoumlk 550-es eacutevekbeli vaacutendorlaacutesa vagy a Kazaacuter Birodalom 7 szaacutezad első feleacuteben bekoumlvetkező kon-szolidaacutecioacuteja adhatta A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak foumlldrajzi kereteit min-denesetre az egykori Kazaacuter Birodalom teruumlleteacutere azaz a kelet-euroacutepai steppe eacutes az erdős steppe oumlvezeteacutebe helyezhetjuumlk Pontosabb lokalizaacutecioacute csak a 9 szaacutezad maacutesodik feleacutetől lehetseacuteges Ekkor az iacuterott forraacutesok a Fekete-tenger eacuteszaki videacutekein jelzik a magyarsaacutegot

11 Szcs 1984 342ndash34412 Szcs 1992 A magyarsaacuteg barbaacuter etnikai tudata kialakulaacutesaacutenak rekonstruaacutelaacutesaacuteban Szűcs a Ju-

lianus aacuteltal megtalaacutelt magyar toumlredeacutek s a szavaacuterd magyarok elszakadaacutesaacutenak korai időpontjaacutet vette fi gyelembe (9 sz előtt szaacutezadokkal illetve 750 előtt Szcs 1984 348) amelyet a keacutesőbbi kutataacutes megkeacuterdőjelezett (Czegleacutedy MŐT 121ndash122 Ligeti 1986 378) Ez persze azt jelzi hogy a bdquogentilisrdquo struktuacutera kikristaacutelyosodaacutesaacutet az eredethagyomaacuteny veacutegleges integraacutecioacutejaacutet visz-szavetiacutethetjuumlk a 9 szaacutezad elejeacuteig de enneacutel koraacutebbi eacutevszaacutezadokra csupaacuten hipotetikusan rekonst-ruaacutelhatjuk

27

A magyar őstoumlrteacutenet utolsoacute szakaszaacutenak tartott korszak etnogenetikai szem-pontboacutel a honfoglaloacute magyar neacutep eacutes bdquogentilisrdquo tudata kialakulaacutesaacutenak ideje Az ezt megelőző perioacutedust Ligeti iacutegy jellemezte bdquoa magyar őstoumlrteacutenetet visszafeleacute csak a Kr utaacuteni V szaacutezadig lehet nyomozni Azon tuacutel egy tapodtat sem tehetuumlnk előre el-veacutesz szemuumlnk elől minden iraacutenyiacutetoacute nyom Tovaacutebbi kutataacutesaink megkezdeacuteseacutehez maacutes vezetőt kell keresnuumlnk s ez a nyelvuumlnk Taacutevolroacutel sem akarunk abba a hibaacuteba esni hogy a nyelvi eredetet okvetlenuumll azonosnak tekintsuumlk az etnikai eredettelrdquo13 Szűcs ugyanerről a korroacutel iacutegy iacutert bdquoMindazonaacuteltal arroacutel hogy az raquoelőmagyarsaacuteglaquo nyelv-toumlrteacuteneti kategoacuteriaacuteja moumlgoumltt etnoszocioloacutegiai eacutertelemben milyen csoport huacutezoacutedott meg semmi megbiacutezhatoacute nem mondhatoacute elrdquo14

Amennyiben a neacutepvaacutendorlaacutes kori germaacuten neacutepalakulatok etnikai tudataacutenak ki-alakulaacutesaacutet ndash mint kiacutenaacutelkozoacute analoacutegiaacutet ndash fel lehet hasznaacutelni a honfoglaloacute magyarsaacuteg bdquogentilizmusaacutenakrdquo rekonstrukcioacutejaacutehoz a neacutepvaacutendorlaacuteskort megelőző germaacuten toumlr-zsek etnoszocioloacutegiai vizsgaacutelataacutenak eredmeacutenyei is toumlbb figyelmet eacuterdemelneacutenek A keacutet korszak koumlzoumltt etnogenetikai szempontboacutel alapvető kuumlloumlnbseacuteg van15 A Caesar eacutes Tacitus korabeli germaacuten toumlrzsek tanulmaacutenyozaacutesaacuteboacutel levonhatoacute koumlvetkezteteacuteseket a steppe eacuteszaki videacutekeacuten s az erdőzoacutenaacuteban eacutelő neacutepek koumlzeacutepkori vagy uacutejkori etnoszo-cioloacutegiai anyagaacuteval lehetne egybevetni Ami szűkebb teacutemaacutenkat illeti megaacutellapiacutethatoacute hogy a korai magyar toumlrteacutenet periodizaacutecioacutejaacuteban a legeacutelesebb hataacuter az 5 szaacutezad koumlruumlli időre tehető Ezeacutert kell kuumlloumln kezelnuumlnk az 5 szaacutezad előtti korszakra vonatkozoacute min-den teacutenyt eacutes felteveacutest Etnoszocioloacutegiai szempontboacutel itt keacutet kuumlloumlnboumlző perioacutedusroacutel van szoacute

A magyar őstoumlrteacutenet keacuterdeacutesei koumlzuumll a VolgandashKaacutema-videacutekkel kapcsolatban a kouml-vetkező teacutemakoumlroumlket fejtem ki 1 a finnugrisztika a magyar nyelvtoumlrteacutenet eredmeacute-nyeire eacutepiacutetett legkoraacutebbi magyar bdquoőshazardquo-koncepcioacutek 2 a Jugria-keacuterdeacutes 3 Julianus utazaacutesa eacutes az aacuteltala megtalaacutelt magyar toumlredeacutek keacuterdeacutese 4 a baskiacuterndashmagyar kapcso-lat teacutemakoumlre (baskiacuterndashmagyar azonosiacutetaacutes a korai muszlim szerzőkneacutel ennek mongol kori interpretaacutecioacutei a latin eacutes perzsa nyelvű irodalomban a baskiacuterndashmagyar toumlrzsnevek eacutes koumlzszavak egyezteteacutese) 5 a volgai bulgaacuterok eacutes a magyarok viszonya

A legkoraacutebbi magyar bdquoőshazardquo-koncepcioacutek

A magyar nyelv a finnugor nyelvek koumlzeacute tartozik A finnugor nyelvek terminus he-lyett ndash tekintettel a finnugor eacutes szamojeacuted nyelvek rokonsaacutegaacutera ndash az uraacuteli nyelvek kifejezeacutes terjedt el16 Uraacuteli nyelveknek azokat a nyelveket nevezzuumlk amelyek kiala-kulaacutesuk soraacuten ndash kuumlloumlnboumlző alapnyelveken keresztuumll ndash veacutegső fokon a rekonstruaacutelt uraacuteli alapnyelvből szaacutermaznak A magyar nyelv eseteacuteben ndash visszafeleacute haladva ndash ugor

13 Ligeti 1943 3814 Szcs 1992 28615 A germaacuten bdquoőstoumlrteacutenetrdquo etnogenetikai feldolgozaacutesa a kuumlloumlnboumlző korszakok jellemzeacutese s a bdquogen-

tilizmusrdquo első oumlsszefoglalaacutesa eacutes szinteacutezise Wenskus 196116 HajduacutendashDomokos 1978 45ndash46

28

finnugor eacutes uraacuteli alapnyelvről beszeacutelhetuumlnk A nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok soraacuten elő-szoumlr azt tisztaacuteztaacutek hogy az egyes uraacuteli nyelvek koumlzoumltt milyen rokonsaacutegi fokozatok leacuteteztek Ezutaacuten kiacuteseacuterletet tettek az egyes alapnyelvek időbeli kereteinek meghataacute-rozaacutesaacutera A nyelvtoumlrteacuteneti vizsgaacuteloacutedaacutesok koumlzuumll főkeacutent a kuumlloumlnboumlző alapnyelvekbe s ősnyelvekbe bekeruumllt joumlveveacutenyszavak kutataacutesa az aacutetveacutetelek relatiacutev kronoloacutegiaacutejaacutenak megaacutellapiacutetaacutesa nyuacutejthat joacute taacutejeacutekoztataacutest17 valamint a glottokronoloacutegia amely a rokon nyelvek egyező szoacutekincseacutenek vaacuteltozaacutesai alapjaacuten proacutebaacutel vaacutelaszt adni arra a keacuterdeacutesre hogy az egyes nyelvcsoportok eacutes nyelvek mikor kuumlloumlnuumlltek el egymaacutestoacutel18

Az uraacuteli alapnyelvet beszeacutelő csoportok foumlldrajzi elhelyezkedeacuteseacutenek meghataacuterozaacute-saacutehoz a nyelveacuteszeti paleontoloacutegia moacutedszere hasznaacutelhatoacute fel Ennek leacutenyegeacutet Hajduacute iacutegy jellemezte bdquoHa a rokon nyelvek koumlzoumls eredetű szoacutekeacuteszleteacuteből kivaacutelogatjuk az egyező aacutellat- eacutes noumlveacutenyneveket eacutes azok eredeti jelenteacuteseit is rekonstruaacuteljuk akkor nagyjaacuteboacutel keacutepet is alkottunk arroacutel hogy milyen fauna eacutes floacutera vette koumlruumll őseinket lakoacutehelyuumlkoumln Ezek utaacuten az aacutellatok eacutes noumlveacutenyek elterjedeacuteseacutet feltuumlntető teacuterkeacutepeken meg kell keresni azt a teruumlletet ahol az elődeink ismerte aacutellatok eacutes noumlveacutenyek egyuumltte-sen mind megtalaacutelhatoacutek Az ekkeacuteppen koumlruumllhataacuterolt teruumlletet tekinthetjuumlk nyelvcsa-laacutedunk legreacutegibb kikoumlvetkeztethető lakoacutehelyeacutenekrdquo19 Hajduacute rekonstruaacutelta a lucfenyő cirbolyafenyő jegenyefenyő voumlroumlsfenyő eacutes szil uraacuteli alapnyelvi alakjait eacutes az oumlt fafajta elterjedeacuteseacutet vizsgaacutelva arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy az uraacuteli nyelvet beszeacutelő kouml-zoumlsseacutegek szaacutellaacuteshelyei a Kr e 6ndash4 eacutevezredben a Koumlzeacutep-Uraacutelban s attoacutel eacuteszakra az Ob alsoacute eacutes koumlzeacutepső folyaacutesa menteacuten lehettek20

A toumlrteacuteneti nyelvtudomaacuteny reacuteveacuten ndash a rokon nyelvek szoacutekincseacutenek oumlsszehason-liacutetaacutesaacuteval ndash az alapnyelvet beszeacutelő csoportok eacuteletmoacutedjaacuteroacutel is adatokat gyűjthetuumlnk Az uraacuteli eacutes finnugor korszakot ennek alapjaacuten a halaacutesz-vadaacutesz eacuteletmoacuted jellemezte az ugor korra pedig a lovas kultuacuteraacutera utaloacute szoacutekincs mutathatoacute ki21

A nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok eredmeacutenyeit az alaacutebbiakban oumlsszegezhetjuumlk a Kr e 6ndash4 eacutevezredben az uraacuteli alapnyelven beszeacutelő csoportok a Koumlzeacutep-Uraacutel az Ob eacutes a Pecsora forraacutesvideacuteke taacutejaacuten eacutelhettek A szamojeacuted nyelvek kivaacutelaacutesa utaacuten a finnugor korszak a Kr e 3 eacutevezred veacutegeacuteig tarthatott amikor is leacutetrejoumltt az ugor eacutes finn-permi nyelvaacuteg Az ugor kor valamikor a Kr e 1 eacutevezred első feleacuteben szűnt meg s ez utaacuten alakult ki az ősmagyar nyelv Az uraacuteli nyelveken beszeacutelő mai neacutepek foumlldrajzi elhelyezkedeacutese eacutes a nyelvi rokonsaacutegi fokuk megaacutellapiacutetaacutesa alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a finnugor alap-nyelven beszeacutelő koumlzoumlsseacutegek koumlzuumll a keleti teruumlleten a keacutesőbbi ugor nyelvű csoportok laktak miacuteg a finn-permi alapnyelv hordozoacutei lassan nyugati iraacutenyba huacutezoacutedtak Az

17 Főkeacutent az iraacutenindashfi nnugor az iraacutenindashugor eacutes iraacutenindashősmagyar nyelvi kapcsolatok vizsgaacutelata adhat eacuterteacutekes kronoloacutegiai segiacutetseacuteget mivel az indoiraacuteni nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok az uraacutelieacute előtt jaacuter-nak (Harmatta 1977 167ndash182 Ligeti 1986 131ndash136 162ndash174) Az is bizonyosnak laacutetszik viszont hogy az indoiraacuteni nyelvtoumlrteacutenetben hasznaacutelt kronoloacutegiai hataacuterok megbiacutezhatoacutesaacutega to-vaacutebbi vizsgaacutelatot igeacutenyel

18 E moacutedszer megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet toumlbben megkeacuterdőjelezteacutek (vouml Roacutena-Tas 1978 243ndash251 Camp-bell 1999 180ndash183)

19 HajduacutendashDomokos 1978 4620 HajduacutendashDomokos 1978 5621 HajduacutendashDomokos 1978 71ndash87

29

ugor kori loacutetartaacutes terminoloacutegiaacuteja ndash amely megőrződoumltt a mai obi-ugor nyelvekben is ndash azt jelzi hogy az ugor nyelvű csoportok szaacutellaacutesai a Deacutel-Uraacutelban lehettek Az ős-magyar nyelvet beszeacutelő koumlzoumlsseacutegekkel tehaacutet az ugor nyelvi egyseacuteg megszűnte utaacuten ezen a teruumlleten szaacutemolhatunk

A magyar etnogenezis kutataacutesaacutenak vitatott pontjai maacuter az egyes szaktudomaacutenyok eacuterveacutenyesseacutegi koumlreacuten beluumll kitapinthatoacutek A nyelvtoumlrteacutenet kutatoacutei koumlzoumltt vita folyik arroacutel hogy a rekonstruaacutelt alapnyelv valoacutedi nyelv vagy a tudomaacutenyban felhasznaacutel-hatoacute szimboacutelumrendszer Aneacutelkuumll hogy ebben a vitaacuteban aacutellaacutest foglalnaacutenk annyit je-lezhetuumlnk hogy a rekonstruaacutelt alapnyelv egy olyan modell amelyet koumlzeliacuteteni kell ugyan egy valoacutedi nyelvi rendszerhez moacutedszertanilag azonban a kettőt nem szabad azonosiacutetani 22

Tovaacutebbi komoly probleacutemaacutekat vet fel a kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegak terminoloacutegiaacute-jaacutenak keveredeacutese Talaacuten a legnyilvaacutenvaloacutebb ez amikor egy nyelveacuteszeti fogalom etni-kai terminoloacutegia helyeacutebe leacutep Muumlhlmann szerint nyelveacuteszek az okozoacutei hogy peacuteldaacuteul indogermaacuten bdquoneacutepekrőlrdquo beszeacutelnek nem csupaacuten bdquonyelvekrőlrdquo Maacutes szoacuteval amit nyelvi koumlzoumlsseacutegnek nevezuumlnk az semmi esetre sem szocioloacutegiai eacutertelemben vett koumlzoumlsseacuteg hanem egy bizonyos nyelvet beszeacutelők koumlzoumlsseacutege tehaacutet egy statisztikai halmaz oumlsz-szesseacutege Ez persze nemcsak az ilyen oumlsszefoglaloacute fogalmakra eacuterveacutenyes mint pl az indogermaacutenok hanem az olyan alkategoacuteriaacutekra is mint germaacutenok keltaacutek szlaacutevok stb bdquoEl kell jutnunk odaacuteig hogy a neacutep fogalmaacutet az őstoumlrteacuteneti kutataacutesboacutel szaacuteműzzuumlk A terminoloacutegia nem koumlzoumlmboumls ugyanis a helytelen terminoloacutegia akaratlanul is hely-telen gondolatokhoz vezet A nyelvi eacutes etnikai osztaacutelyozaacutes oumlsszekevereacutese eacutes oumlssze-mosaacutesa tudomaacutenyos szempontboacutel pontosan olyan lehetetlenseacuteg mint annak idejeacuten a nyelvi eacutes antropoloacutegiai terminoloacutegiaacuteval valoacute szemfeacutenyveszteacutes voltrdquo23

Az egyik szibeacuteriai toumlroumlk nyelv peacuteldaacuteja joacutel megvilaacutegiacutethatja a probleacutemaacutet A csulimi toumlroumlk nyelv egyik dialektusaacutenak főneacutevkeacutepzeacuteseacuteről egy lengyel turkoloacutegus Marzanna Pomorska egy monograacutefiaacutet adott ki 2004-ben A bevezeteacutesben taglalja azt a keacutet keacuter-deacutest hogy ez a terminus vajon oumlnaacutelloacute nyelvet eacutes etnikumot takar-e Mindenekelőtt a szerző leszoumlgezi hogy a csulimi toumlroumlknek haacuterom dialektusaacutet kuumlloumlnboumlztethetjuumlk meg koumlzeacutepső-csulimi alsoacute-csulimi eacutes kuumlaumlrik A Csulim folyoacuteneacutev eacutes az alsoacute eacutes koumlzeacutepső jelző nyilvaacutenvaloacutean jelzi hogy az elnevezeacutes foumlldrajzi haacutetterű A csulimi toumlroumlk el-nevezeacutes nem irodalmi nyelvet jelent ugyanis ilyen nem alakult ki tehaacutet nincs oumlnaacutelloacute irodalmuk az iskolaacuteban nem taniacutetjaacutek illetve nincs sajaacutet nyelvű meacutedialehetőseacuteguumlk sem A haacuterom nyelvjaacuteraacutes egyike sem rendelkezik iacuteraacutessal Iacutegy hagyomaacutenyosan a haacute-rom dialektus oumlsszefoglaloacute nevekeacutent hasznaacuteljaacutek a csulimi toumlroumlk elnevezeacutest Ez feacutelre-vezető ugyanis a koumlzeacutepső-csulimi eacutes alsoacute-csulimi toumlroumlk nyelvjaacuteraacutesok genetikailag is kuumlloumlnboumlzőek Mivel a haacuterom dialektus is kuumlloumlnboumlzik egymaacutestoacutel nyelvi szempontboacutel a csulimi toumlroumlk neacutev hasznaacutelata a legkeveacutesbeacute kockaacutezatos akkor ha csak mind a haacuterom dialektusra koumlzoumlsen jellemző jegyek eseteacuten hasznaacuteljuk eacutes a haacuterom dialektus neveacutet pedig akkor ha a sajaacutet jellegzetesseacutegekkel biacuternak Pomorska jelzi hogy a munkaacutejaacute-ban ilyen eacutertelemben hasznaacutelja a csulimi toumlroumlk kifejezeacutest Majd hozzaacuteteszi hogyha a

22 Roacutena-Tas 1978 298ndash30223 Muumlhlmann 1985 15ndash16

30

keacutet legjelentősebb anyagot gyűjtő helyi nyelveacutesz anyagaacuteboacutel nem tudja megaacutellapiacutetani hogy az adott szoacute melyik dialektusboacutel valoacute akkor alkalmazza ezt a terminust Tehaacutet veacutegső soron egy technikai jellegű kifejezeacutesről van szoacute amely tipikus linguonym azaz a nyelveacuteszek aacuteltal megalkotott oumlnaacutelloacute nyelv

Pomorska kuumlloumln foglalkozik azzal a keacuterdeacutessel hogy a csulimi toumlroumlk neacutepnevet mi-kor eacutes milyen eacutertelemben hasznaacuteltaacutek Elsőkeacutent a 18 szaacutezadtoacutel kezdődően emliacutetik a csulimi toumlroumlkoumlket vagy csulimi tataacuterokat akik alatt a Csulim folyoacute voumllgyeacuteben eacutelő touml-roumlk nyelvű neacutepesseacuteget eacutertetteacutek A neacuteprajzi munkaacutekban ma is hasznaacutelatos ez a neacutepneacutev Az orosz čulymcy rsquocsulimiekrsquo fordiacutetaacutesa meacuteg homaacutelyosabb ugyanis szamojeacuted nyelvű csoportokat is magaacuteban foglal amelyek a Csulim folyoacute partjaacuten laknak A csulimi toumlroumlkoumlk aacuteltal lakott teruumlleten keacutetfajta szervezeacutesi elv eacuterveacutenyesuumllt az adminisztratiacutev vagyis az orosz adoacutezaacutes alapjaacuten alakiacutetottak ki teruumlleti egyseacutegeket illetve a hagyomaacute-nyos nagycsalaacuted-nemzetseacuteg volt a maacutesik koumlzoumlsseacutegkeacutepző elv Az 1990-es eacutevek veacutegeacuten maacuter a koumlzeacutepső-csulimi toumlroumlkoumlk nem tartottaacutek szaacutemon a nagycsalaacutedi-nemzetseacutegi kouml-teleacutekeket A csulimi toumlroumlkoumlket 1720 koumlruumll Tobolszk metropolitaacuteja kereszteacuteny hitre teacuteriacutetette Az eddigi leiacuteraacutesokban semmi nyoma annak hogy a kuumlaumlrik a koumlzeacutepső-csu-limi toumlroumlk eacutes az alsoacute-csulimi toumlroumlk nyelvű csoportok koumlzoumls etnikai tudattal rendel-kezneacutenek A hagyomaacutenyos nagycsalaacutedi-nemzetseacutegi koumlteleacutekek eacutes az adoacutezaacuteson alapuloacute orosz koumlrzetek aacuteltal kialakiacutetott koumlzoumlsseacutegek a toumlbbi szibeacuteriai toumlroumlk eacutes maacutes nyelvű cso-portokra is jellemzőek ebben nincs elteacutereacutes ugyanakkor sem az oumlnelnevezeacutes sem az oroszok aacuteltal hasznaacutelt nevek nem mutatnak egyseacuteges mi-tudatra Sőt az oumlnaacutelloacute

Tomszk

O b

Turgaj

Ezsi

Jaja

Csedat

Tyegulgyet

Tutali

CsulimPaszecsnoje

Meletszk

Acsinszk

Csindat

Krasznojarszk

kuumlerik

ketszik

soacuter kizil

Kija

alsoacute-csulimi

koumlzeacuteps-csulim

iO b

Csulim

Mariinszk

5 Toumlroumlk nyelvek eacutes dialetusok a Csulim folyoacute videacutekeacuten ndash Pomorska alapjaacuten

31

politikai-adminisztratiacutev keret az autonoacutemia a koumlznyelv eacutes koumlzoumls irodalom hiaacutenya valamint az 1990-es eacutevekben felgyorsuloacute russzifikaacutecioacute mind arra mutat hogy nem beszeacutelhetuumlnk csulimi toumlroumlk etnikumroacutel24

A finnugor nyelvű neacutepek eseteacuteben is van peacutelda arra hogy fiktiacutev neacutepeket kreaacuteltak A mordvin a finnugor nyelveacuteszeti koumlnyvek egy jelentős reacuteszeacuteben a volgai finn nyelv egyik tagja joacutellehet jelzik hogy keacutet nyelvjaacuteraacutesroacutel vagy nyelvről van szoacute25 Az egyik az erza a maacutesik a moksa A mordvin elnevezeacutest az oroszok hasznaacuteljaacutek az erza eacutes moksa nyelvek eacutes etnikumok koumlzoumls terminusakeacutent Maacuter azon is vita van az erzaacutek eacutes moksaacutek koumlzoumltt hogy nyelvuumlket koumlzoumls ősre lehet-e visszavezetni mindenesetre mind a ket-tőnek sajaacutet irodalmi nyelve alakult ki Etnikai szempontboacutel az erzaacutek eacutes moksaacutek keacutet kuumlloumln neacutepnek tartjaacutek magukat eacutes az oroszok aacuteltal hasznaacutelt mordvin kifejezeacutest leg-feljebb a maacutesik neacutepcsoport nevekeacutent hajlandoacutek elismerni illetve azokra alkalmaz-zaacutek akik maacuter csak oroszul beszeacutelnek eacutes elfelejtetteacutek anyanyelvuumlket Mindenesetre Taagepera a finnugor nyelvű neacutepek monograacutefiaacutejaacuteban sziaacutemi ikreknek nevezi az erzaacute-kat eacutes moksaacutekat eacutes a moksaerza terminust hasznaacutelja amelyben feloldhatoacutenak laacutetszik az ellentmondaacutes26

A neacutepnevek koumlzuumll a mordvin neacutepneacutev tűnik a legkoraacutebban adatolhatoacutenak Maacuter a 6 szaacutezadi Iordanes Getica ciacutemű munkaacutejaacuteban szereplő mordens neacutepnevet oumlsszekoumltik a mordvin neacutevvel27 Aztaacuten a DAI 37 fejezeteacuteben szoacute van Mordiaacuteroacutel28 A PVL haacuterom helyen is emliacuteti a mordvin neacutepnevet keacutetszer a bevezetőben majd az 1103-as eacutevre vonatkozoacute esemeacutenyek kapcsaacuten A Riccardus-jelenteacutes szerint Julianus a mordvinok orszaacutegaacuten keresztuumll teacutert haza 1235-ben29 ugyanakkor a leveacutel a tataacuterok eacuteleteacutevel kapcso-latban arroacutel iacuter hogy a mongolok raacutetaacutemadtak a mordvinok orszaacutegaacutera amelynek keacutet fejedelme volt30 A mongol kori utazoacutek a 13 szaacutezadban toumlbbszoumlr is emliacutetik a mordvin terminust31 Aztaacuten a 16 szaacutezadtoacutel euroacutepai utazoacutek eacutes az orosz feljegyzeacutesek adnak in-formaacutecioacutekat a mordvinokroacutel

A moksa neacutev csak a 13 szaacutezadtoacutel a mongol kortoacutel szerepel elsőkeacutent Rubruknaacutel moxel formaacuteban32 illetve Rašīd al-Dīn egyik neacutevalakjaacuteban مكس Mks33 Az orosz for-raacutesokban a moksa neacutev csak a 17 szaacutezadban tűnik fel

Az erza nevet a Joacutezsef kazaacuter uralkodoacute leveleacuteben szereplő eacutes a Volga menteacuten eacutelő arisu34 etnoniacutemaacuteval azonosiacutetottaacutek Ugyancsak szoacuteba keruumllt a Balhī-hagyomaacutenyban

24 Pomorska 2004 11ndash2025 Klima 1996 21ndash3326 Taagepera 2000 138ndash14227 Iordanes 6628 DAI 16929 Gyoumlrffy 1986 7030 Gyoumlrffy 1986 7631 Plano Carpini (Gyoumlrffy 1986 127) Benedictus Polonus (Gyoumlrffy 1986 187) C de Bridia

(Gyoumlrffy 1986 193) eacutes Rubruk (Gyoumlrffy 1986 236)32 Gyoumlrffy 1986 21633 Rašīd ad-Dīn Sbornik Letopisej 1952 II 3734 Spitzer Komoroacuteczy 2003 100 99 jz

32

feltűnő artānīya35 Ezek nagyjaacuteboacutel a 10 szaacutezadra vonatkoznak Ugyanakkor az orosz forraacutesok a 18 szaacutezadtoacutel emliacutetik őket

Ezek utaacuten nyilvaacutenvaloacute hogy a mordvin-moksa-erza terminusok pontos eacutertelme-zeacutese azaz hogy nyelvi jelenseacutegről vagy etnikumroacutel van-e szoacute kuumlloumln oumlnaacutelloacute elemzeacutest igeacutenyelne amely soraacuten a rendelkezeacutesre aacutelloacute anyag alapjaacuten kiacuteseacuterletet kellene tenni a fogalmak szeacutetvaacutelasztaacutesaacutera eacutes belső oumlsszefuumlggeacuteseinek tisztaacutezaacutesaacutera A feladat neheacutezseacute-gei maacuter ennyi adat laacutettaacuten is vilaacutegosan kirajzoloacutednak ugyanis ma a mordvin termi-nus idegen elnevezeacuteskeacutent egyreacuteszt nyelvet eacutes etnikumot jeloumll ugyanakkor az erza eacutes moksa keacutet nyelv eacutes keacutet etnikum amelynek tagjai elutasiacutetjaacutek magukra neacutezve az oro-szok aacuteltal hasznaacutelt koumlzoumls mordvin terminust

A 20 szaacutezad folyamaacuten toumlrteacutentek kiacuteseacuterletek egy oumlnaacutelloacute nemzet kialakiacutetaacutesaacutera a keacutet etnikumboacutel de ezek nem jaacutertak sikerrel tehaacutet a mordvin egy maacutesik tipikus linguo-nym amely nem oumlnaacutelloacute nyelv eacutes neacutepkeacutent sem lehet eacutertelmezni

Egy harmadik peacuteldaacutet is hozunk amikor egy reacutegen ismert neacutep amelynek etnikai tu-data fokozatosan elhalt a modern nemzetalakulaacutes soraacuten mesterseacutegesen uacutejjaacuteeacutelesztet-tek Az ujgurok a maacutesodik Tuumlrk Kaganaacutetus (680ndash742) egyik jelentős toumlrzsszoumlvetseacutege volt amely reacuteszt vett a Tuumlrk Kaganaacutetus megbuktataacutesaacuteban eacutes veacuteguumll az ujgur toumlrzsszouml-vetseacuteg alapiacutetott birodalmat Iacutegy lett a toumlrzsszoumlvetseacutegből (bodun) a birodalmat vezető neacutep (Reichsvolk ellig qaġanliumlg bodun) A kirgizek 840-ben veacuteget vetettek az ujgur he-gemoacuteniaacutenak eacutes az ujgur toumlrzsszoumlvetseacuteg szeacutetszoacuteroacutedott Az egyik csoport deacutelnyugatra huacutezoacutedott eacutes beolvadt a kiacutenai lakossaacutegba Egy maacutesik csoport KanszuGanszu teruuml-leteacutere vaacutendorolt eacutes ott megmaradva ma a saacuterga ujgurokkeacutent ismerjuumlk őket A har-madik csoport a Tarim-medence vaacuterosaiba koumlltoumlzoumltt eacutes letelepedett Kereskedők eacutes foumlldművelők lettek eacutes megalapiacutetottaacutek a kocsoacutei ujgur vaacuterosaacutellamot (850ndash1250) Fokozatosan elvesztetteacutek koraacutebbi manicheus vallaacutesukat eacutes buddhistaacutekkaacute lettek Az ujgur iacuteraacutest hasznaacuteltaacutek eacutes magas szintű civilizaacutecioacutet hoztak leacutetre36

Az iszlaacutem a Tarim-medence nyugati szeacuteleacuten a 10 szaacutezadban vert gyoumlkeret eacutes fo-kozatosan hoacutediacutetotta meg az egeacutesz teruumlletet Az ujgurok egeacuteszen a 15 szaacutezadig aacutell-tak ellen az iszlaacutem teacuteriacuteteacutesnek Az iszlaacutem aacutetveacutetele azzal jaacutert hogy az ujgur neacutev eacutes identitaacutes kihalt a 16ndash19 szaacutezadban a forraacutesokban nem szerepelt Az oumltlet hogy a Tarim-medence toumlroumlkuumll beszeacutelő muszlim lakossaacutegaacutera az ujgur nevet alkalmazzaacutek az 1920-as eacutevekben a szovjet szakemberek eacutes tanaacutecsadoacutek oumltlete volt akik ismerteacutek a teacuterseacuteg toumlrteacuteneteacutet A kiacutenai hatoacutesaacutegok elfogadtaacutek a javaslatot eacutes leacutetrehoztaacutek az ujgur tartomaacutenyt tehaacutet a modern ujgur nemzet a toumlmegoktataacutes eacutes a toumlmegmeacutedia segiacutet-seacutegeacutevel joumltt leacutetre A Tarim-medence muszlim toumlroumlk nyelvű lakossaacutega az 1920-as eacutes 1930-as eacutevekben amikor identitaacutesaacuteroacutel keacuterdezteacutek a vaacuterosnevet emliacutetette ahol lakott (Kasgarlik Turfanlik Khotanlik) nem mondta hogy ő ujgur Aztaacuten neacutehaacuteny eacutevtized muacuteltaacuten maacuter az ujgur vaacutelik dominaacutenssaacute az identitaacutes vonatkozaacutesaacuteban

Az ujgur identitaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban haacuterom teacutenyező volt doumlntő jelentőseacutegű a vallaacutes eacutes toumlroumlk nyelv a kiacutenaiakkal szemben volt hataacutesos miacuteg a foumlldművelő eacutes vaacuteroslakoacute kultuacutera

35 Kmoskoacute I2 32 8036 Golden 1992 155ndash176

33

a toumlbbi toumlroumlk nyelvű szomszeacutedos nomaacutedoktoacutel vaacutelasztotta el őket37 Iacutegy aztaacuten sikeresen leacutetrehoztak maacutesodlagosan egy modern nemzetet amelynek termeacuteszetesen sajaacutet toumlr-teacuteneti hagyomaacutenyt is teremtettek joacutellehet kb 400 eacuteven aacutet ilyen nevű neacutep nem leacutetezett tehaacutet etnikai folyamatossaacutegroacutel nem beszeacutelhetuumlnk Az persze tovaacutebbi probleacutema hogy a modern nemzet eacutes az előzmeacutenynek tekintett etnikum koumlzoumltt mi a viszony

A nyelvtudomaacutenyban a nyelvrokonsaacuteg egy fogalmilag koumlruumlliacutert eacutes megalapo-zott terminus amelynek eacuterveacutenyesseacutegi koumlreacutet szigoruacutean meghataacuteroztaacutek A keacuterdeacutes az hogy ezt a modellt alkalmazhatjuk-e a neacutepek koumlzoumltti rokonsaacuteg kategoacuteriaacutejaacutera Aneacutelkuumll hogy a modern korban leacutetrejoumltt uacutej nemzetkoncepcioacute keacuterdeacuteseacutere kiteacuterneacutenk leszoumlgezhető hogy egy preindusztriaacutelis neacutepfogalomboacutel indulunk ki amit az egy-szerűseacuteg kedveacuteeacutert etnikumnak hiacutevunk Ezen aacuteltalaacuteban egy olyan nagyobb csopor-tot eacutertuumlnk szocioloacutegiailag amelynek tagjai szemeacutelyesen nem ismerik egymaacutest iacutegy annak oumlsszetartoacute erejeacutet koheacutezioacutejaacutet valamilyen koumlzoumlsen elfogadott fikcioacute biztosiacutetja A mi-tudat hordozoacuteja a veacuterseacutegi koumlteleacuteken alapuloacute modell amelyet kivetiacutetenek az egeacutesz koumlzoumlsseacutegre iacutegy ez nyilvaacutenvaloacutean fikcioacutevaacute vaacutelik eacutes nem beszeacutelhetuumlnk teacutenyleges rokonsaacutegroacutel Ez az elkeacutepzeleacutes aacuteltalaacuteban valamilyen eredetmiacutetoszban oumllt testet Az eredetmiacutetosz mellett mint erre Szűcs is felhiacutevta a figyelmet a koumlzoumls kultuacutera eacutes nyelv a maacutesik keacutet meghataacuterozoacute elem azonban az etnikai kialakulaacutes folyamataacutenak alapvető kelleacuteke a szilaacuterd politikai keret Smith a nemzetről iacuterott oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacuteban az etnikumot a koumlvetkezőkeacuteppen hataacuterozza meg bdquooumlnaacutelloacute nevet viselő lakossaacuteg koumlzoumls eredetmiacutetosszal toumlrteacutenelemmel specifikus teruumllettel eacutes szolidaritaacutes-eacuterzeacutesselrdquo38 Az etnikum eseteacuteben tehaacutet rokonsaacutegroacutel azeacutert nem beszeacutelhetuumlnk mert valoacutejaacuteban fikci-oacutekat aacutelliacutetunk rokoni viszonyba egymaacutessal ami fogalmilag nyilvaacutenvaloacutean keacuteptelen-seacuteg Miutaacuten az etnikum szempontjaacuteboacutel keacutet fontos meghataacuterozoacute elemben is explicit moacutedon a rokonsaacuteg hasznaacutelhatoacute fogalom azaz a nyelvrokonsaacuteg eacutes az eredetmiacutetosz (ami a veacuterkoumlzoumlsseacuteg keacutepzete) az a laacutetszat keletkezett hogy neacuteprokonsaacutegroacutel is lehet beszeacutelni Raacuteadaacutesul ezt a nyelv maga is roumlgziacutetette eacutes a modern korban a nyelv eacutes nemzet koumlzoumltt ndash Euroacutepaacuteban legalaacutebbis ndash szoros oumlsszefuumlggeacutes laacutethatoacute Iacutegy aztaacuten szinte eacuteszreveacutetlenuumll a rokon nyelvek aacutetalakultak rokon neacutepekkeacute meacuteg olyan esetekben is amikor a szerző tudataacuteban van annak hogy a nyelvtoumlrteacutenetet nem lehet azonosiacutetani a neacuteptoumlrteacutenettel39 Ezeacutert lehetőleg ne beszeacuteljuumlnk rokon neacutepekről hanem csupaacuten ro-kon nyelvet beszeacutelő neacutepekről Mindez a korai magyar toumlrteacutenet vonatkozaacutesaacuteban azt jelenti hogy a magyar nem egy finnugor neacutep hanem egy finnugor nyelvet beszeacutelő neacutep ugyanis a finnugor neacutepek vagy finnugorok terminus a finnugor nyelveket be-szeacutelő neacutepek fogalmilag helytelen szaacutermazeacuteka

Mindezek a neheacutezseacutegek persze nem riaszthatnak el attoacutel hogy a honfoglaloacute ma-gyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő eacutes annak nyelveacutet meghataacuterozoacute csoportok toumlrteacute-neteacuteről a Kr u 5 szaacutezadot megelőző korszakban neacutehaacuteny felteacutetelezeacutest megkockaacutez-

37 Gladney 199038 Smith 1998 190 Smith koumlnyveacuteben a nemzettel kapcsolatos alapkeacuterdeacuteseket tekintette aacutet eacutes a

modern nemzet előtti korszakra alkalmazta az etnikum terminust39 Az ethnosz koumlzeacutepkori vonatkozaacutesaira a magyar szakirodalmat aacutettekintette Baacutelint 2006

277ndash346

34

tassunk A nyelvtoumlrteacutenet adatai alapjaacuten az ősmagyar nyelv kiszakadaacutesaacutet az obi-ugor nyelvből a Kr e 1 eacutevezred első feleacutere tehetjuumlk Ekkor az ősmagyar nyelvű koumlzoumlsseacutegek lakoacutehelye az erdős steppeacuten lehetett valahol az Ob eacutes a Koumlzeacutep-Volga koumlzoumltt Minden koumlzelebbi meghataacuterozaacutes ndash neacutezetuumlnk szerint ndash jelenleg meacuteg annyi bizonytalansaacutegi teacute-nyezőt hordoz hogy hiaacutebavaloacute proacutebaacutelkozaacutesnak tűnik40

A korai magyar toumlrteacutenet első eacutevezredeacuteben abban az etnoszocioloacutegiai eacutertelem-ben ahogy a honfoglaloacute magyarsaacuteg kifejezeacutest hasznaacuteljuk meacuteg nem beszeacutelhetuumlnk magyar neacutepről ez alatt ugyanis nagyobb leacutetszaacutemuacute bdquogentilisrdquo neacutepalakulatot eacutertuumlnk Az ősmagyar nyelvjaacuteraacutesokat szaacutemos kisebb csoport beszeacutelhette Ezek reacuteszt vettek a Kr u 4ndash7 szaacutezad koumlzoumltt kezdődő neacutepalakulaacutesi folyamatban s abban a megszilaacuterduloacute politikai keretben amely toumlroumlk nyelvű nomaacuted mintaacutera eacutepuumllt fel nyelvileg nyilvaacuten egyseacutegesuumllve nyelvi szempontboacutel mindenkeacuteppen dominaacutensak maradtak mert iacutegy tudtaacutek asszimilaacutelni a heterogeacuten neacutepalakulat maacutes nyelvű csoportjait

A keacuterdeacutes persze az hogy a magyar nyelv toumlroumlk iraacuteni eacutes szlaacutev joumlveveacutenyszavai vala-mint a magyar hagyomaacutenyban megőrzoumltt emleacutekek amelyek a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő toumlroumlk (kabar berszil ~ bercel stb) iraacuteni (alaacuten horezmi ~ kaacuteliz) eacutes szlaacutev nyelvű csoportokra utalnak vajon reacuteszesei voltak-e a korai magyar toumlrteacutenetnek miutaacuten a magyar nyelv dominaacutenssaacute vaacutelt eacutes ezek a maacutes nyelvű csopor-tok nyelvileg asszimilaacuteloacutedtak Nyilvaacuten toumlrteacutenetileg tarthatatlan az az aacutellaacutespont hogy ezeket kizaacuterjuk a korai magyar toumlrteacutenetből Ebből egyeacutertelmű hogy a kelet-euroacutepai toumlroumlk iraacuteni eacutes szlaacutev nyelvű neacutepek eacutes koumlzoumlsseacutegek 5ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutenek tanulmaacute-nyozaacutesa elengedhetetlen a honfoglaloacute magyar neacutep leacutetrejoumltteacutenek kutataacutesaacuteban

A Jugria-keacuterdeacutes

A koumlzeacutepkori hagyomaacutenyokra visszavezethető bdquoőshazardquo-koncepcioacutek (Scythia Magna Hungaria Jugria) koumlzuumll az utoacutebbi kettő kapcsoloacutedik a VolgandashKaacutema-videacutekhez Előszoumlr a Jugriaacuteval41 kapcsolatos probleacutemaacutekkal foglalkozunk A kifejezeacutes maga az orosz Jugra42 latinosiacutetott alakja amely a muszlim eacutes orosz forraacutesokban tűnik fel elő-szoumlr a koumlzeacutepkorban

A muszlim szerzők koumlzuumll elsőkeacutent al-Bīrūnī emliacutetette 1030 koumlruumll Yūra formaacuteban a hetedik eacutegoumlvtől eacuteszakra lakoacute neacutepek koumlzoumltt43 Ez a legeacuteszakibb teruumllet eacutes a vareacuteg eacutes Īsū neacuteppel egyuumltt emliacutetik őket Egy hosszabb leiacuteraacutes olvashatoacute al-Marwazī 1120-ban befejezett munkaacutejaacuteban a Yūra neacutepeacuteről bdquoHuacutesz napra tőluumlk (volgai bulgaacuterok) eacutes eacuteszaki poacutelus iraacutenyaacuteban van egy Īsū nevű orszaacuteg eacutes azon tuacutel van egy Yūra nevű neacutep Ez egy vad neacutep amely erdőben eacutel eacutes maacutes emberekkel nem eacuterintkezik mivel attoacutel tartanak

40 Aacuteltalaacuteban vagy az Uraacutel deacuteli reacuteszeacutere vagy az ObndashIrtisndashIsim koumlrnyeacutekeacutere lokalizaacuteljaacutek a legkoraacutebbi bdquoőshazaacutetrdquo A kuumlloumlnboumlző neacutezetekre reacutegeacuteszeti eacutes nyelvi szempontboacutel l Makkay 2005 369ndash391

41 A keacuterdeacutes irodalmaacutera l Gombocz 1923 172ndash191 Zsirai 1930 Vaacutesaacutery 1974 261ndash275 1982 247ndash257

42 Vaacutesaacutery 1982 24743 Marquart 1924 303 Ezt az adatot hasznaacutelta Yāqūt (Jwaideh 1959 50)

35

hogy kaacutert szenvednek Bulgaacuter lakoacutei hozzaacutejuk utaznak Kuumlloumlnboumlző aacuterukat ruhaacutekat soacutet eacutes maacutes aacuterucikkeket szaacutelliacutetanak kutyaacutek aacuteltal huacutezott eszkoumlzoumlkoumln a meacutely eacutes oumlroumlk havon Az emberek csak uacutegy tudnak a havon koumlzlekedni ha a laacutebukra bika felső-combcsontot csatolnak eacutes egy paacuter bottal a kezuumlkben azokat haacutetrafeleacute a hoacuteba doumlfik eacutes iacutegy laacutebukkal előre csuacutesznak a jeacutegen Megfelelő haacutetszeacutellel egy nap alatt jelentős utat lehet iacutegy megtenni Yūra lakoacutei jelekkel kereskednek aneacutelkuumll hogy szemeacutelyesen jelen lenneacutenek ugyanis feacuteleacutenkek eacutes tartanak az idegenektől Tőluumlk kivaacuteloacute cobolypreacutemet eacutes maacutesfajta preacutemet hoznak Ők vadaacutesznak eacutes az aacutellatok huacutesaacutet megeszik preacutemuumlket pedig hordjaacutekrdquo44 Ezt kivonatolta ʿAwfī45 Abū Ḥāmid al-Ġarnāṭī a Muʿrib ʿan baʿḍ ʿağāʾib al-maġrib-ban (Nyugat orszaacutegai neacutehaacuteny csodaacutejaacuteroacutel szoacuteloacute vilaacutegos beszaacutemoloacute) bővebben foglalkozott Kelet-Euroacutepa eacuteszaki teruumlleteacutenek neacutepeivel koumlztuumlk a Yūrā lakoacute-ival is46 Al-Marwazī szoumlvegeacutet kiegeacutesziacuteti ez a bővebb leiacuteraacutes ahol ugyancsak a szoacute esik a neacutema kereskedelemről a siacuteről eacutes kereskedelemről A baacutelnavadaacuteszat is ndash gyakran regeacutenybe illő motiacutevumokkal ndash helyet kapott a leiacuteraacutesban

A mongol korban a 14 szaacutezadban iacuteroacute al-ʿUmarī az Arany Hordaacutet taacutergyaloacute fejezet-ben emliacuteti Yūġra-t mint az Arany Horda legeacuteszakibb teruumlleteacutet amellyel bulgaacuter keres-

44 Minorsky 1942 34 Goumlckenjan Zimonyi 2001 261ndash262 Marquart eacutes nyomaacuteban Zsirai meacuteg csak ʿAwfī szoumlvegeacutet ismerhette

45 Kmoskoacute 1929 14ndash5446 bdquoViacuteszuacuten (Wīsū) tuacutel teruumll el a Juacuteraacute (Yūrā) neacuteven ismert orszaacuteg a Soumlteacutetseacuteg Tengere partjaacuten Naacuteluk

nyaacuteron a nappal olyan hosszuacute hogy a kereskedők szerint a nap negyven napig le nem bukik Teacutelen viszont az eacutejszaka hasonloacutean hosszuacute A kereskedők meseacutelik hogy a Soumlteacutetseacuteg (foumlldje) koumlzel teruumll el s Juacuteraacute neacutepe rendszeresen bemegy a Soumlteacutetseacutegbe kandelaacutebereket vive magukkal Ott egy hatalmas faacutehoz eacuternek akkora mint egy falu rajta hatalmas aacutellat amelyről uacutegy mondjaacutek hogy madaacuter Mindenfeacutele aacuterucikkeket visznek magukkal amelyeket aztaacuten kuumlloumln-kuumlloumln letesznek is-mertetőjelekkel ellaacutetva majd hazateacuternek Keacutesőbb uacutejra visszamennek s ott olyan porteacutekaacutekat talaacutelnak melyekre orszaacuteguknak szuumlkseacutege szokott lenni Minden ember talaacutel valamit a sajaacutet porteacutekaacuteja mellett ha megtetszik neki hazaviszi ha nem uacutegy fogja sajaacutet aacuterujaacutet eacutes otthagyja a maacutesikat aneacutelkuumll hogy ezzel baacuterkit is megseacutertett volna Azt azonban nem tudjaacutek kik is azok akikkel kereskednek

Az itteni emberek az iszlaacutem teruumlleteacuteről Zandzsaacutenban Abharban Tabriacutezban eacutes Iszfahaacutenban keacuteszuumllt kardokat hoznak be de markolat eacutes diacutesziacuteteacutes neacutelkuumll ndash csak a puszta vasakat ahogyan kikeruumllnek a tűzből Azutaacuten kemeacutenyen megedzik ezeket a kardokat uacutegy hogy ha felfuumlggesztik az iacutegy megedzett kardot egy fonaacutelra eacutes koumlroumlmmel megpoumlccentik vagy valamilyen maacutes vasboacutel illetve faacuteboacutel keacuteszuumllt taacuterggyal meguumltik akkor hosszan cseng Az ilyen kardokat tudjaacutek aztaacuten Juacuteraacuteba szaacutelliacutetani Juacuteraacute neacutepe nem bocsaacutetkozik haacuteboruacutekba nincsenek haacutetasaacutellataik vagy egyeacuteb neacutegylaacutebuacuteik csak oacuteriaacutesi faacuteik eacutes vadonjaik amelyekben sok meacutez van Orszaacutegukban sok a coboly amelynek megeszik a huacutesaacutet A kereskedők elhozzaacutek nekik a fent emliacutetett kardokat valamint marhacsontot juhcsontot s elleneacuterteacutekkeacutent cobolypreacutemeket visznek el s ebből (a kereskede-lemből) nagy haszonra tesznek szert

36

kedők is a tőluumlk eacuteszakra eacutelő feltehetően finnugor nyelven beszeacutelő koumlzvetiacutetőcsoport reacuteveacuten keruumlltek kapcsolatba47

A hozzaacutejuk vezető utat hatalmas hoacutetakaroacute fedi ezeacutert az emberek erre a ceacutelra keacutesziacutetett la-pokat tesznek a laacutebaikra melyeknek a hossza egy oumll szeacutelesseacutege pedig arasznyi Az eleje eacutes a veacutege kicsit felemelkedik a foumlldről miacuteg a koumlzepeacuten kuumlloumln hely van a laacuteb szaacutemaacutera Van rajta egy lyuk amelybe erős bőroumlveket roumlgziacutetenek s ezeket erősiacutetik raacute a laacutebaikra A keacutet lapot amelyekre laacutebaikat helyezik hosszuacute a lovak kantaacuterjaacutera emleacutekeztető oumlvvel koumltik oumlssze amelynek a maacutesik veacutegeacutet a bal kezuumlkben tartjaacutek miacuteg a jobb keacutezben embernyi hosszuacutesaacuteguacute botot tartanak A bot alsoacute veacutegeacuten egy sok gyapjuacuteval kitoumlmoumltt goumlmb alakuacute ruhadarab van amelyik az emberi fejhez hasonliacutet de nagyon koumlnnyű Erre a botra taacutemaszkodnak a havon majd haacutetrafeleacute loumlkik a bo-tot mint a tengereacutesz teszi a csoacutenakban (az evezővel) s gyorsan haladnak előre a havon Ha ez az eszkoumlz nem lenne egyaacuteltalaacuten nem tudna senki arrafeleacute koumlzlekedni mivel a foumlldoumln levő hoacute olyan mint a homok ndash sohasem tapad oumlssze Ha valamilyen aacutellat keruumll raacute elsuumlllyed benne s ott veacutesz a puha hoacuteban Egyeduumll a kutyaacutek keacutepeznek kiveacutetelt eacutes az olyan koumlnnyű testű aacutellatok mint a roacuteka eacutes a nyuacutel mivel ezek koumlnnyedeacuten eacutes gyorsan tudnak futni meacuteg ezen a havon is Ebben az orszaacutegban a roacutekaacutek eacutes a nyulak szőre olyan feheacuter mint a gyapot Ugyaniacutegy teacutelen meacuteg a farkas bundaacuteja is feheacuter lesz Bulgar (Bulġār) tartomaacutenyaiban

A koraacutebban emliacutetett kardokat az iszlaacutem birodalmaacuteboacutel viszik a kereskedők Bulġārba nagy hasznot huacutezva belőluumlk aztaacuten a bolgaacuterok (bulġār) tovaacutebbviszik Viacuteszuacuteba ahol a hoacutedbőroumlk van-nak majd Viacuteszuacute neacutepe Juacuteraacuteba szaacutelliacutetja ahol cobolypreacutemeacutert vaacutesaacuteroljaacutek meg azokat esetleg rab-szolgaacutekat vagy rabnőket adnak eacutertuumlk csereacutebe Juacuteraacuteban ugyanis minden embernek szuumlkseacutege van esztendőnkeacutent egy (uacutej) kardra amelyet aztaacuten a Soumlteacutetseacuteg Tengereacutebe dob Ha bedobtaacutek a kardokat Isten kuumlld nekik egy hatalmas hegy nagysaacuteguacute halat amelyet egy maacutesik meacuteg naacutela is nagyobb hal uumlldoumlz foumll akarvaacuten falni mire a kisebb menekuumll a nagyobb elől s egyre koumlze-lebb keruumll a parthoz miacutegnem olyan koumlzel jut a szaacuterazfoumlldhoumlz hogy maacuter nem tud visszamenni a (nyiacutelt) tengerre s iacutegy ott marad Az őt uumlldoumlző nagyobb hal ezzel szemben nem tud eljutni hozzaacute s iacutegy visszateacuter a tengerbe Ezutaacuten Juacuteraacute neacutepe kis hajoacutekon bemegy a tengerbe a halhoz eacutes huacutesdarabokat kanyariacutetanak ki a hal oldalaacuteboacutel de az ezt meg sem eacuterzi eacutes nem moccan Huacutesaacuteboacutel megtoumlltik haacutezaikat felmaacutesznak a haacutetaacutera ndash olyan mint egy hatalmas hegy A hal pedig hosszuacute ideig ott marad nekik mindig vaacutegnak belőle egy-egy darab huacutest s mindazok akik bedobtak egy kardot a tengerbe kiveszik a reacuteszuumlket belőle Mihelyt azonban a tenger viacutezszintje megemel-kedik a hal pedig koumlnnyebb lesz visszateacuter a tengerbe de addigra maacuter szaacutez vagy annaacutel is toumlbb ezer haacutez megtelt huacutesaacuteval

Bulgarban meseacutelteacutek nekem a koumlvetkező toumlrteacutenetet Valamelyik esztendőben az egyik ilyen hal-nak aacutetlyukasztottaacutek a fuumlleacutet koumltelet fűztek bele eacutes partra akartaacutek huacutezni Erre a hal fuumlle megnyiacutelt eacutes kileacutepett belőle egy emberi leacutenyhez hasonloacute leaacuteny Feheacuter volt ndash piros orcaacutejuacute fekete hajuacute vastag combuacute csodaszeacutep asszony Juacuteraacute neacutepe megragadta eacutes kivonszolta a partra mikoumlzben ez a fura szerzet folyvaacutest verte az arcaacutet teacutepte a hajaacutet eacutes ordiacutetott Isten feheacuter bőrszerű valamit teremtett neki a teste koumlzepeacutere ami erős vaacuteszonhoz hasonliacutetott eacutes eltakarta a meztelenseacutegeacutet a teste koumlzepeacutetől a teacuterdeacuteig mintha izaacuter [aacutegyeacutekkoumltő] lett volna amit teste koumlzepeacutere erősiacutetett Addig tartottaacutek azon-ban fogva amiacuteg meg nem halt a kezeik koumlzoumltt Milyen veacutegtelen a magassaacutegos Isten hatalma

Azt mondjaacutek Juacuteraacute neacutepe ha a fent emliacutetett kardokat nem dobja a viacutezbe eacutes Isten nem hoz ki nekik halat a tengerből elpusztulna az eacutehseacutegtőlrdquo BolsakovndashMongajt 1985 47ndash50 keacutezirati probleacutemaacutek 16ndash28 vonatkozoacute toumlrteacutenelmi kommentaacuter 116ndash120 Az arab szoumlveg Dubler 1953 14ndash20 Abū Ḥāmidtoacutel vette eacutertesuumlleacuteseacutet a Yūrā ciacutemszoacutehoz Qazwīnī (Marquart 1924 299ndash300 vouml Kmoskoacute I3 102ndash103)

47 bdquoAzt mondta al-Nuʿmān Ennek a birodalomnak a szeacutelesseacutege a Damir Qabīġ-toacutel ndash ez egy vaacute-ros amelyet Iszkender eacutepiacutetett s azon vasboacutel keacuteszuumllt kapu volt ami ma maacuter nincs meg ndash Yūġra

37

A Yūġra forma pontosan megfelel az orosz forraacutesokban előforduloacute Jugra ala-koknak Az orosz eacutevkoumlnyvek első Jugra adata 1096-boacutel szaacutermazik Egy novgorodi kereskedő embere eljutott a Pecsoraacutetoacutel keletre Jugraacuteba ahol vasat preacutemre csereacutelt48 Ezutaacuten a Novgoroddal kapcsolatos informaacutecioacutek koumlzoumltt talaacuteljuk a koumlvetkező adato-kat 1187-ben a Pecsora videacutekeacutere eacutes Jugriaacuteba kuumlldoumltt novgorodi adoacuteszedőket oumlltek meg ami azt jelzi hogy Novgorod kiacuteseacuterletet tehetett a teruumllet feletti hatalom biztosiacute-taacutesaacutera49 1193-ban adnak hiacutert a forraacutesok előszoumlr katonai akcioacuteroacutel Jugra ellen50 Ennek

orszaacutegig (80) terjed hosszuacutesaacutega pedig az Irtištől ndash ami nagyobb mint Egyiptom Niacutelusa eacutes Hiṭā orszaacuteg videacutekeacuteről joumln ndash Isztambulig eacutes azon tuacutel a Namağ nevű orszaacutegig terjed Mondta Namağ orszaacuteg Rusrsquo eacutes Faranğ orszaacuteg koumlzoumltt van

Azt mondta al-Nuʿmān A kereskedők nem mennek tovaacutebb Bulġār vaacuterosaacuten Bulġār keres-kedői Ğūlmān orszaacutegaacuteba utaznak majd Ğūlmān kereskedői Yūġra orszaacutegaacuteba utaznak amely messze eacuteszakon van Moumlgoumltte maacuter nincs lakott hely kiveacuteve egy hatalmas tornyot amelyet Isz-kender eacutepiacutetett egy magas minaret alakjaacutet utaacutenozva E moumlgoumltt maacuter semmi sincs csak a soumlteacutetseacuteg Megkeacuterdezteacutek tőle hogy mit tud a soumlteacutetseacuteg birodalmaacuteroacutel Erre azt mondta steppeacutek eacutes hegyek ahol aacutellandoacute fagy eacutes jeacuteg van nem joumln fel a nap nem nő noumlveacuteny aacutellat sem eacutel meg a soumlteacutetseacuteg ten-gereacutevel hataacuteros ahol aacutellandoacutean esik eacutes koumld van eacutes nap sem suumlt sohardquo Lech 1968 145

48 bdquoMost pedig szeretneacutem elbeszeacutelni azt amiről 4 eacutevvel ezelőtt hallottam eacutes amit Gjurjata Rogo-vics novgorodi feacuterfi beszeacutelt el a koumlvetkezőkeacuteppen raquoElkuumlldtem a druzsinaacutem egyik ifj abb tagjaacutet a Pecsoraacutehoz azokhoz az emberekhez akik Novgorodnak adoacuteznak Eacutes amikor megeacuterkezett hozzaacutejuk az ifj uacute onnan elment Jugra foumlldre Jugra lakoacuteinak a nyelve neacutema (eacuterthetetlen) eacutes az eacuteszaki reacuteszeken szomszeacutedosak a szamojeacutedokkal A jugraiak ezt mondtaacutek a szolgaacuteloacutemnak rsquoEgy kuumlloumlnoumls csodaacutera akadtunk amiről koraacutebban nem is hallottunk Maacuter haacuterom eacuteve hogy toumlrteacutent Vannak olyan hegyek amelyek benyuacutelnak a tengeroumlboumllbe ezeknek a magassaacutega szinte eleacuteri az eget Eacutes ezekben a hegyekben nagy kiabaacutelaacutes eacutes hangzavar hallatszik eacutes baacutenyaacutesszaacutek a hegyet hogy iacutegy jussanak ki belőle Ezen a hegyen vaacutegtak egy kis ablakot azon keresztuumll beszeacutelnek de nem lehet eacuterteni a nyelvuumlket hanem ki-kimutogatnak a vasra eacutes a kezuumlkkel jelzik hogy vasat keacuternek Eacutes ha valaki egy keacutest vagy egy szekerceacutet ad nekik ezeacutert csereacutebe preacutemet adnak Aacutem az ezekhez a hegyekhez vezető uacutet jaacuterhatatlan a szakadeacutekok a hoacute eacutes az erdők miatt eacuteppen emiatt nem mindig lehet a hegyekig eljutni baacuter az uacutet tovaacutebb is megy eacuteszakrarsquolaquordquo Ferincz Istvaacuten fordiacute-taacutesa PSRL 1 107 Zsirai 1930 32ndash33

49 bdquoA 6695 (1187) eacutevben hellip Ugyanekkor a pecserei eacutes a jugrai adoacuteszedőket Pecseraacuteban meg-oumllteacutek maacutesokat pedig a volokon tuacutel eacutes szaacutez főember feje hullt lerdquo PSRL 3 19 bdquoUgyanebben az eacutevben a permi eacutes jugrai adoacuteszedőket megoumllteacutek eacutes maacutesokat a volokon tuacutel s szaacutez főember feje hullt lerdquo PSRL 4 17 vouml Zsirai 1930 34 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgo-rodreszletekhtm

50 bdquoA 6701 (1193) eacutevben hellip Ugyanebben az eacutevben egy sereg Novgorodboacutel Jugraacuteba ment Jadrej hadvezeacuterrel eacutes Jugraacuteba eacuterve bevettek egy vaacuterost eacutes egy maacutesik vaacuteroshoz mentek de [annak la-koacutei] bezaacuterkoacuteztak a vaacuterosba eacutes 5 heacutetig taacuteboroztak e vaacuteros alatt eacutes a jugorok kikuumlldtek hozzaacutejuk ravaszul azt mondvaacuten hogy raquooumlsszeszeduumlnk ezuumlstoumlt eacutes cobolypreacutemet eacutes maacutes draacutegasaacutegokat ne veszejtseacutetek el alattvaloacuteitokat eacutes az adoacutetokatlaquo ezzel raacuteszedve őket egybegyűjtoumltteacutek harcosaikat Eacutes amint harcosaik egybegyűltek kikuumlldtek a vaacuterosboacutel a hadvezeacuterhez raquogyere a vaacuterosba s hozd magaddal 12 főemberedetlaquo eacutes a vajda bement a vaacuterosba magaacuteval viveacuten Ivanko Legen papot eacutes maacutes főembereket [a jugorok azonban] lemeacuteszaacuteroltaacutek őket Szent Borbaacutela napjaacutenak előesteacutejeacuten eacutes ismeacutet elkuumlldtek 30 főembert de ezeket is elfogtaacutek eacutes lemeacuteszaacuteroltaacutek eacutes tovaacutebbi 50-et (eacutes ezek-kel ugyanazt tetteacutek Erre azt mondta Szavka a jugorok fejedelmeacutenek raquoFejedelem ha te nem oumlleted meg Jakovec Proksinicset is eacutes hagyod hogy eacutelve visszajusson Novgorodba akkor csapatokat hoz reaacuted eacutes az orszaacutegodat felduacuteljalaquo Ekkor a fejedelem hivatta Jakovec Proksinicset eacutes parancsot adott

38

soraacuten azonban neacutehaacuteny novgorodi megegyezett Jugra fejedelmeacutevel eacutes ezeacutert a hadjaacuterat csuacutefos kudarcba fulladt Az 1194-ben a Novgorodba hazateacuterők koumlzoumltt is voltak meacuteg akik oumlsszejaacutetszottak veluumlk eacutes ezek megbuumlnteteacuteseacuteről eacutes kivaacuteltaacutesaacuteroacutel is szoacute esik51

Ezt koumlvetően a mongol hoacutediacutetaacutes eacutes korszak elejeacuten nincs hiacuter arroacutel hogy Novgorod milyen viszonyt aacutepolt Jugra lakoacuteival 1265-ben koumltoumltt szerződeacutesben 1270 13058 13078 eacutes 1327 eacutevi novgorodi oklevelekben Jugra mint novgorodi jaacuteraacutes szere-pel52 Az eacutevkoumlnyvekben a novgorodi adoacuteszedőkről szoacute van 1323-ban 1329-ben eacutes 1357-ben53

1364-ben a taacutemadoacutek az Obig jutottak ami arra enged koumlvetkeztetni hogy Jugra az Ob alsoacute folyaacutesaacutenaacutel lehetett54 Az utolsoacute novgorodi hadjaacuterat az eacutevkoumlnyvekben 1446-ra dataacutelhatoacute55

Az uacutej hatalmi koumlzpont Moszkva az 1460-as eacutevektől jelentős teruumlleti nyereseacutegeket koumlnyvelhet el A bennuumlnket eacuterdeklő eacuteszaki teruumlletek koumlzuumll Perm 1472-ben Novgorod 1478-ban Vjatka pedig 1489-ben keruumllt Moszkva fennhatoacutesaacutega alaacute56

hogy oumlljeacutek meg Eacutes Jakovec azt mondta Szavicaacutenak raquoTestveacuter Isten eacutes a Szent Szoacutefi a iacuteteacutel el teacuteged amieacutert terveket szőtteacutel a testveacutereid ellen eacutes veluumlnk egyuumltt fogsz Isten előtt aacutellni eacutes veacuteruumlnkeacutert felel-nilaquo S miutaacuten ezt elmondta megoumllteacutek Mivel Szavica a jugorok fejedelemeacutevel oumlsszeeskuumldoumltt) Eacutes midőn hallgatvaacuten a cseluumlkre a 6 heti ostrom kieacuteheztette őket Szent Mikloacutes napjaacuten [a jugorok] kijoumlttek a vaacuterosboacutel eacutes mindnyaacutejukat lemeacuteszaacuteroltaacutek eacutes az eacuteletben maradottaknak gyaacutesz eacutes iacutenseacuteg volt osztaacutelyreacuteszuumlk mivel csak 80-an maradtak Eacutes egeacutesz teacutelen nem joumltt hiacuter Novgorodba roacuteluk sem az eacutelőkről sem a holtakroacutel eacutes a fejedelem eacutes az eacutersek eacutes egeacutesz Novgorod kesergettrdquo PSRL 3 21ndash22 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgorodreszletekhtm

51 bdquoA 6702 (1194) eacutevben Eacutes akkor megjoumlttek Jugraacuteboacutel az eacuteletben maradottak Eacutes maguk e had-fi ak oumllteacutek meg Szbiska Voloszovicsot eacutes Zavid Nyegocsevicset eacutes Moiszlav Popovicsot miacuteg a toumlbbiek kunaacuteval vaacuteltottaacutek meg magukat ezt tetteacutek mert [azok a jugorokkal] tanaacutecsot tartottak taacutersaik ellen de ezt csak Isten iacuteteacutelheti megrdquo PSRL 3 22 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgorodreszletekhtm

52 Zsirai 1930 3553 bdquoA 6831 (1323) eacutevben hellip Ugyanebben az eacutevben az usztyugiak hadat viseltek a novgorodiak

ellen elfogtaacutek azokat a novgorodiakat akik Jugraacuteba mentek eacutes kiraboltaacutek őketrdquo PSRL 3 73 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgorodreszletekhtm bdquoA 6837 (1329) eacutevben hellip Ezen a teacutelen megoumllteacutek a novgorodiakat akik Jugra ellen mentek PSRL 3 74 httpfi nnugoreltehutortenelemForrasoknovgorodreszletekhtm bdquoA 6865 (1357) eacutevben hellip Szamszon Ko-livanovot maacutesokkal egyuumltt megoumllteacutek Jugraacuteban PSRL 4 63

54 bdquoAzon a teacutelen (6872 = 1364) a novgorodiak Jugra ellen kuumlldteacutek a bojaacuterok fi ait eacutes fi atalembere-ket Alekszandr Abakunovics eacutes Sztyepan Lipa hadvezeacutereket Harcoltak az Ob folyoacutenaacutel egeacuteszen a tengerig a sereg maacutesik fele az Ob felső videacutekeacuten harcoltrdquo PSRL 4 64ndash65

55 bdquoA 6954 (1446) eacutevben hellip Ugyanebben az eacutevben Vaszilij Senkurszkij eacutes Mihail Jakol novgorodi hadvezeacuterek haacuteromezernyi Volokon tuacuteli haddal mentek Jugra ellen eacutes sok jugrai feacuterfi t elfogtak eacutes az asszonyaikat eacutes gyermekeiket is eacutes felbaacutetorodtak a jugraiak pedig miutaacuten hatalmuk alaacute keruumlltek azt mondtaacutek raquoadoacutet kiacutevaacutenunk nektek fi zetni hellip meg kiacutevaacutenjuk mutatni nektek a szaacutel-laacutesainkat eacutes szigeteinket hataacuterainkatlaquo ezalatt egybegyűltek eacutes rajtauumltoumlttek Vaszilij vaacuteraacuten eacutes sok jeles embert bojaacuterok gyermekeit eacutes 80 vakmerő embert oumlltek meg eacutes faacutejdalmas volt halaacutelukroacutel hallanirdquo PSRL 4 124

56 Ostrowski 2006 214

39

Az első moszkvai hadjaacuteratra 1465-ben keruumllt sor amikor a moszkvai nagyfeje-delem Vaszilij Szkrabaacutet biacutezza meg hogy az usztyugiak eacuteleacuten a vimiek eacutes vicsegdaiak taacutemogataacutesaacuteval vonuljon Jugra ellen Jugria meghoacutediacutetaacutesa soraacuten meacuteg keacutet fejedelmuuml-ket Kalpakot eacutes Tecsiket is elfogtaacutek akiket a nagyfejedelem adoacutefizeteacutes fejeacuteben el-engedett57 Novgorod hoacutedoltataacutesa utaacuten 1483-ban indult az uacutejabb moszkvai had-jaacuterat Jugra ellen58 Zsirai ideacutezi Karamzint aki szerint 1488-ban Maacutetyaacutes kiraacutelyhoz iacuterott leveacutelben hasznaacutelta előszoumlr III Ivaacuten a titulatuacuteraacutejaacuteban a jugriai fejedelem ciacutemet is59 Valoacutesziacutenűsiacutethető hogy a moszkvai hoacutediacutetaacutes elleneacutere az adoacutefizeteacutes nem volt zoumlk-

57 Zsirai 1930 3758 1483-ban Ivan Vasziljevics nagyfejedelem sereget kuumlldoumltt Aszika vogul fejedelem ellen eacutes az

Obhoz Jugra ellen A nagyfejedelem vezeacuterei voltak Feodor Kurbszkij fejedelem Ivan Ivanovics Szaltik Travin usztyugiak vologdaiak vicsegdaiak vimiek sziszoliak eacutes permjaacutekok mentek veluumlk A vogulokkal a Pelin folyoacute torkolataacutenaacutel uumltkoumlztek meg A harcban 7 usztyugit oumlltek meg vogul azonban sok elesett a vogul fejedelem Jumsan pedig elmenekuumllt A nagyfejedelem vezeacute-rei ezutaacuten a Tavda folyoacute menteacuten leereszkedve Tjumen mellett aacutetleacuteptek a szibeacuteriai teruumlletre me-net koumlzben sok zsaacutekmaacutenyt eacutes foglyot ejtettek majd Szibirből az Irtis mellett vonulva az Obhoz Jugra foumlldjeacutere eacutertek a jugor fejedelmeket legyőzteacutek eacutes elfogtaacutek Zsirai 1930 38

59 Zsirai 1930 39 2 jz

Peva

Pecsora Pecsora

M

ezeny

Eacuteszaki-Dvina

Vicseg

da

Vim

Szig

va

Kaacute

ma

Kaacutema

JugSzuhona

Cilma

Uhta

Vjatka

Volga

Izsma Szoszva

Ob

Pecsora

Irtis

Tavda

TuraSzucsovaja

Tobo

l

Tyumeny

KazaacutenyKAZAacuteNYI

KAacuteNSAacuteG

J U G R A

v o g u l o k

Cserdiny

PERM

VELIKAJA

VICSEGDA

PERM

NyizsnyijNovgorod

Usztyug

0 200 km

6 Usztyugi utak Szibeacuteriaacuteba

40

kenőmentes ugyanis 1499-ben III Ivaacuten egy neacutegyezer főnyi hadat kuumlldoumltt az Uraacutelon tuacutelra Jugraacuteba eacutes vogul foumlldre ahol elfoglaltak 41 vaacuterat eacutes elfogtak 50 fejedelmet60 Az 1599-es Orosz Birodalomroacutel keacutesziacutetett teacuterkeacutepen Jugra teruumlleteacutet a Szigva eacutes Szoszva folyoacutek menti 12 vaacuteros koumlrzeteacutere teszik61

60 Zsirai 1930 3961 Zsirai 1930 41 47ndash50

Volga

Don

Dnyeper

F e k e t e - t e n g e r

Eacuteszaki-Dvina Vicsegda

Szuho

na

Volg

a

Oka

Vjatka Belaja

Uraacutel

K a s z p i - t e n g e r

Azovi-

Feheacuter-tenger

B a l

t i -

t e n

g e

r

Finn-oumlboumll

Ladoga-

Onyega-toacute

Kaacutema

Pecsora

FIN

NO

RSZAacute

G

Kijev

300 km

Szmolenszk

Rosztov Szuzdal

Vlagyimir

Rjazany

Pszkov

NovgorodJaroszlavl

Moszkva

NyizsnijNovgorod

Polock

Csernyigov

NovgorodSzeverszkij

MuromTver

BeloozeroVologda

KosztromaKazaacuteny

Baku

LITVAacuteNIA

K A Z Aacute N Y I K Aacute N S Aacute G

KRIacuteMI KAacuteNSAacuteG

A Moszkvai Fejedelemseacuteg hataacutera 1462-ben

A S Z T R A H Aacute N Y I K Aacute N S Aacute G

LIVOacuteNIA

PERM

VJATKA

Usztyug

Moszkva hoacutediacutetaacutesai1533-ig

0

toacute

tenger

7 Moszkva terjeszkedeacutese 1462ndash1533

41

A 16 szaacutezad utaacuteni anyag teacutemaacutenkat nem eacuterinti mindenesetre tanulsaacutegos eacutes eacuterdek-fesziacutető lenne ennek reacuteszletes feldolgozaacutesa hogy a nyelvileg a magyarhoz legkoumlzelebb aacutelloacute nyelveken beszeacutelő neacutepek hogyan veacuteszelteacutek aacutet az elmuacutelt feacutel eacutevezredet62

A 15 szaacutezad maacutesodik feleacutetől a Jugra neacutev mellett feltűnik kuumlloumln a vogul neacutep eacutes a 16 szaacutezadtoacutel az osztjaacutek is Ennek reacuteszletei szaacutemos probleacutemaacutet vetnek fel azonban egyeteacuterthetuumlnk Zsiraival abban hogy a 11ndash14 szaacutezadi Jugra neacutev moumlgoumltt a vogulok eacutes osztjaacutekok elődeit kereshetjuumlk63

Jugra foumlldrajzi meghataacuterozaacutesaacutet neheziacuteti az hogy a toumlrteacutenelem soraacuten teruumllete vaacutel-tozott eacutes erről a forraacutesok informaacutecioacutei hiaacutenyosak A korai adatok szerint a Pecsora eacutes az Uraacutel hegyseacuteg koumlzeacute lokalizaacutelhatoacute a 13ndash14 szaacutezadban az Uraacuteltoacutel keletre vannak hiacuter-adaacutesok roacutela veacuteguumll a 15ndash17 szaacutezadi forraacutesok az Ob alsoacute folyaacutesaacutehoz helyezik64

A Jugra neacutev amely a vogulok eacutes osztjaacutekok elődeit illetve lakhelyeacutet takarhatta igen koumlzel aacutell a magyarsaacuteg oacuteorosz ugry elnevezeacuteseacutehez A mai orosz vengry 17 szaacutezadi len-gyel koumllcsoumlnzeacutes65 Az orosz forraacutesokban gyakori a keacutet neacutevalak felcsereacuteleacutese szaacutemos korai forraacutesban az uraacuteli teruumlletre hasznaacuteljaacutek az Ugra alakot de az is előfordul hogy Jugra szerepel Magyarorszaacutegra vonatkozoacutelag66 Ebből Vaacutesaacutery arra koumlvetkeztet hogy az bdquoorosz hagyomaacuteny kapcsolhatta előszoumlr oumlssze Jugria lakoacuteit eacutes a magyarokat meacuteg-pedig kizaacuteroacutelag a keacutet teruumllet lakoacutei neveacutenek etimoloacutegiai oumlsszekapcsolaacutesa alapjaacuten (jug-rik a Jugria lakoacutei ugrik a Magyarfoumlld lakoacutei) Ez az oumlsszekapcsolaacutes csak orosz talajon toumlrteacutenhetett mivel az orosz nyelvben a keacutet neacutev etimoloacutegiai kapcsolata nyilvaacutenvaloacute Az oroszok sem a vogulok-osztjaacutekok sem a magyarok nyelveacutet nem ismerhetteacutek ala-posan uacutegyhogy tudatos nyelvhasonliacutetaacutesroacutel szoacute sem lehetett A keacutet nyelv kuumlloumlnben is maacuter oly taacutevol volt a XV szaacutezadban hogy ismerveacuten a kor nyelveacuteszeti ismereteit a keacutet nyelv rokonsaacutega fel sem meruumllhetettrdquo67

A 15 szaacutezadban az egyhaacutezegyesiacuteteacutes lehetőseacutege koumlvetkezteacuteben a paacutepasaacuteg eacuterdeklő-deacutese megnőtt Moszkva feleacute A Jugra elleni hadjaacuteratok hiacutere eacutes III Ivaacuten Jugra nagyher-cegi ciacutemeacutenek 1488-as felveacutetele ismertteacute vaacutelt nyugaton is A 16 szaacutezad elejeacuten Miechovi Maacutetyaacutes eacutes Herberstein műveiben tűnik fel Jugria leiacuteraacutesa s ezzel egyuumltt az a koncepcioacute hogy Jugria a keleten maradt magyar toumlredeacutek lakoacutehelye Ez a kor fogalmai szerint azt jelentette hogy itt volt a magyarsaacuteg őshazaacuteja Az emliacutetett keacutet szerző adatai elterjedtek Magyarorszaacutegon is s beleivoacutedott a hazai irodalomba a Jugria őshaza keacutepzete68

Amikor a 18 szaacutezad folyamaacuten kialakult az oumlsszehasonliacutetoacute finnugrisztika amely megaacutellapiacutetotta a vogul osztjaacutek eacutes magyar nyelv koumlzeli rokonsaacutegaacutet sajnaacutelatos moacutedon a finnugor terminus maacutesodik elemeacuteben tovaacutebb hagyomaacutenyozoacutedott a Jugria-tan mint a magyar őshaza koncepcioacuteja Ugyanis Jugra egykori lakoacuteinak a voguloknak eacutes az

62 Erre vonatkozoacutean Bahrusin 1975 Taagepera 2000 301ndash313 Az orosz kroacutenikaacutekban a fi nn-ugor neacutepekre vonatkozoacute forraacutesreacuteszletek eacutes elemzeacutesuumlket vouml Klima 2002

63 Zsirai 1930 72ndash79 Vaacutesaacutery 1982 250ndash25164 Zsirai 1930 46ndash7065 Vaacutesaacutery 1982 25166 Zsirai 1930 115ndash116 12067 Vaacutesaacutery 1974 26468 Vaacutesaacutery 1974 264ndash267

42

osztjaacutekoknak a nyelve valamint a magyarok nyelve (akiknek oacuteorosz neve ugry) ugor neacuteven egy nyelvcsoportba keruumllt69

Ez utaacuten maacuter csak az a keacuterdeacutes vaacuter tisztaacutezaacutesra hogy a keacutet neacutevalak lehetseacuteges eti-moloacutegiai kapcsolatai megengedik-e az őstoumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesek felteacutetelezeacuteseacutet Az oacute-orosz ugry alak amely a magyarsaacuteg neve veacutegső soron az onogur neacutevre mehet vissza Zsirai uacutegy veacutelte hogy a jugry alak is ugyanevvel a neacutepneacutevvel aacutellhat oumlsszefuumlggeacutesben Egy ugry alakboacutel indult ki amely az oroszban vaacutelt jugry-vaacute ugyanis az u gt ju vaacuteltozaacutes ismert az oacuteoroszban Ezt a felteveacutest az erősiacutetette hogy az ugry eacutes jugry neacutev mint ko-raacutebban emliacutetettuumlk gyakran felcsereacutelődoumltt a korai adatokban A keacutesőbbi emliacuteteacutesekben ndash Zsirai szerint ndash a szoacutekezdő j-s alakokat hasznaacuteltaacutek a vogulok eacutes osztjaacutekok elődei-nek nevekeacutent Az etimoloacutegiai oumlsszefuumlggeacutes toumlrteacuteneti haacutettereacuteben Zsirai keacutet egymaacutestoacutel időben eacutes teacuterben is kuumlloumlnboumlző neacutevaacutetvitelt gyaniacutetott A magyarsaacuteg eseteacuteben az onogur neacutev aacutetvitele a 9 szaacutezadban Deacutel-Oroszorszaacutegban toumlrteacutenhetett Az Uraacutel-videacuteki teruumllet pedig az onogurok ősi teruumllete lett volna amelynek neve a 10 szaacutezadban lett ismertteacute az eacuteszakkeleti iraacutenyban előretoumlrő oroszok koumlzoumltt70

Vaacutesaacutery szerint ez az aacutellaacutespont nem veacutedhető mivel a muszlim forraacutesok egyeacutertel-műen tuumlkroumlzik a szoacutekezdő j- megleacuteteacutet Ezek az adatok pedig koraacutebbiak az első orosz hiacuteradaacutesoknaacutel vagy legalaacutebbis egyidejűek azokkal Iacutegy az orosz adatok toumlbbseacutegeacutenek hiacuteradaacutesaacuteval egyezően a vogulok eacutes osztjaacutekok őseinek szaacutellaacuteshelye Jugra lehetett Ez egy Jugur neacutevből eacutes egy szoacuteveacutegi -a-boacutel eredeztethető ahol az -a az oroszban neacutepne-vekhez jaacuteruloacute teruumlletneacutev keacutepző71 A nyelvtoumlrteacuteneti neheacutezseacutegeken tuacutel a toumlrteacuteneti meg-koumlzeliacuteteacutes is szaacutemos megoldatlan probleacutemaacutet vet fel Ugyanis az onogurok ősi szaacutellaacutesaacutet 463 előtt inkaacutebb helyezhetjuumlk a Kazak-steppe deacuteli teruumlleteire mint az Uraacutel hegyseacuteg koumlzeleacutebe nem is beszeacutelve a toumlbb mint feacutel eacutevezredes időbeli kuumlloumlnbseacutegről mivel az orosz forraacutesokban a Jugra alak csak a 11 szaacutezadban jelentkezik Mindezek alapjaacuten Vaacutesaacutery uacutegy veacuteli hogy Jugra neve a 10 szaacutezadi kimek toumlrzsszoumlvetseacuteg Jugur toumlrzsneveacute-ből eredeztethető s az elnevezeacutes veacutegső fokon az ujgur neacutev egyik vaacuteltozata72 Czegleacutedy ezt nem tartja elfogadhatoacutenak mivel szerinte a Vaacutesaacutery aacuteltal adott Jugur toumlrzsneacutev teacute-ves emendaacutelaacutes s a filoloacutegiailag helyes olvasat a jabgu73 Vaacutesaacutery 2008-ban visszateacutert a Jugra-keacuterdeacutesre eacutes egy nagyobb tanulmaacuteny terveit felvaacutezolva az ujgur eredet mellett hozott fel uacutejabb adatokat eacutes eacuterveket74

Roacutena-Tas Andraacutes Munkaacutecsi Bernaacutet ugurogur oumltleteacutet dolgozta aacutet eacutes fejlesztette tovaacutebb Eszerint a zsuan-zsuanoktoacutel a tabgacsokon aacutet a kitajokig igazolhatoacute az ugur neacutepneacutev jelenleacutete az euraacutezsiai steppe keleti feleacuteben ugyanakkor az ogur neacutepneacutev fel-

69 Vaacutesaacutery 1982 253ndash25470 Zsirai 1930 115ndash12271 Ugyanakkor nem vilaacutegos hogy a volgai bulgaacuterok mieacutert orosz koumlzvetiacuteteacutessel vetteacutek aacutet e neacutepnevet

ugyanis a volgai bulgaacuterok alattvaloacuteik a fi nnugor nyelvű Wisu neacutep uacutetjaacuten kereskedtek veluumlk amint ezt a muszlim szerzők aacutelliacutetjaacutek

72 Vaacutesaacutery 1982 255ndash25773 Bolsakov-Mongajt 1985 185ndash18874 Vaacutesaacutery 2008 73ndash87

43

tűnik Kelet-Euroacutepaacuteban is oumlnaacutelloacutean 463-toacutel illetve az avarok koumlzoumltt Iacutegy aztaacuten az ugur formaacuteboacutel belső fejlődeacutessel lett jugur amiből a Jugra magyaraacutezhatoacute lenne75

Veacutegezetuumll szoacutelnunk kell egy lehetseacuteges finnugor etimoloacutegiaacuteroacutel ugyanis a zuumlrjeacuten-benkomiban adatolhatoacute egy jḙgra alak meacutegpedig aacuteltalaacuteban a vogulokra eacutes osztjaacute-kokra vonatkoztathatoacutean Ebből Zsirai azt a koumlvetkezteteacutest vonja le hogy a zuumlrjeacutenek ősei mellett lakoacute vogulok eacutes osztjaacutekok elődeire hasznaacuteltaacutek a Jugra kifejezeacutest eacutes ezt vetteacutek aacutet a volgai bulgaacuterok valamint a novgorodiak s ez terjedt el az orosz nyelv-teruumlleten

Yugra (vouml zuumlrjeacuten jḙgra) rarr orosz Jugra rarr koumlztoumlroumlk Jugra rarr volgai bulgaacuter Jugra gt Jura76

Zsirai azonban uacutegy veacuteli hogy a zuumlrjeacutenek az oroszoktoacutel vetteacutek aacutet a neacutepnevet Ezt azzal bizonyiacutetja hogy csak iacutegy keacutepzelhető el az ugor alakboacutel egy jugra alak szoacutekezdő j-vel eacutes a szoacuteveacutegi -a teruumlletneacutevkeacutepzővel77 Csakhogy a logika hibaacutes mert a szom-szeacutedos neacutepnek mieacutert kellene egy taacutevolabbi segiacutetseacutegeacutet igeacutenybe venni ahhoz hogy a szomszeacutedot elnevezze

Veacutegső soron a zuumlrjeacuten elnevezeacutes adja a leginkaacutebb elfogadhatoacute toumlrteacuteneti magyaraacuteza-tot a Jugra elterjedeacuteseacutere Azt persze hogy a szoacutenak a finnugor esetleg az ujgur vagy ugur neacutepneacutevhez van-e etimoloacutegia szempontboacutel toumlbb koumlze a tovaacutebbi nyelveacuteszeti ku-tataacutesok fogjaacutek eldoumlnteni Az azonban keacutetseacutegtelen hogy Jugria keacuterdeacutese a korai magyar toumlrteacutenethez koumlzvetlen moacutedon nem kapcsoloacutedik

Julianus utazaacutesa eacutes az aacuteltala megtalaacutelt magyar toumlredeacutek

Julianus utazaacutesai egy nagyobb toumlrteacuteneti folyamat reacuteszekeacutent eacutertelmezhetők A 13 szaacute-zad elejeacuten a latin Euroacutepa keleti expanzioacuteja toumlbb formaacuteban is megnyilvaacutenult A ne-gyedik keresztes hadjaacuterat 1204-ben Bizaacutenc beveacuteteleacutehez eacutes a Latin Csaacuteszaacutersaacuteg meg-alapiacutetaacutesaacutehoz vezetett Emellett a Neacutemet Lovagrend 1230-ban telepuumllt aacutet a Visztula melleacute s kezdte meg a Baltikum feleacute a poroszok megteacuteriacuteteacuteseacutet eacutes teruumlletuumlk bekebele-zeacuteseacutet A Magyar Kiraacutelysaacuteg II Andraacutes (1205ndash1235) uralma alatt78 aktiacutev keleti politi-kaacutet folytatott Halics troacutenjaacutenak megszerzeacuteseacutet egyik alapvető ceacuteljaacutenak tekintette eacutes tiacutez hadjaacuteratot is indiacutetott ennek biztosiacutetaacutesaacutera azonban a veacutegeredmeacutenyt tekintve ezek hiaacutebavaloacutenak bizonyultak79 II Andraacutes maacutesodik feleseacutege Jolaacutenta volt a latin csaacuteszaacuter unokahuacutega A haacutezassaacutegkoumlteacutesre 1215-re keruumllt sor Mivel a csaacuteszaacuter a koumlvetkező eacutev-ben meghalt Jolaacutenta apja mellett II Andraacutes neve is felmeruumllt lehetseacuteges utoacutedkeacutent

75 Roacutena-Tas 1996 334ndash335 1999a 10ndash1376 Zsirai 1930 42 Vaacutesaacutery 1982 255 E hangvaacuteltozaacutesroacutel l Ligeti 1986 64ndash71 Ez a vaacuteltozaacutes a

muszlim iacuteroacutek hiacuterforraacutesainak a volgai bulgaacuteroknak a nyelveacuteben mehetett veacutegbe A volgai bulgaacute-rok preacutemkereskedeacutes ceacuteljaacuteboacutel aacutellottak kapcsolatban Jura lakoacuteival

77 Zsirai 1930 76 91ndash9378 Kristoacute 1993 227ndash24779 Font 1991 107ndash144

44

Ennek biztosiacutetaacutesaacutera is vaacutellalta II Andraacutes a keresztes hadjaacuteratot amit szaacuterazfoumlldoumln indiacutetott volna de időkoumlzben 1217 tavaszaacuten a paacutepa Jolaacutenta apjaacutet koronaacutezta csaacuteszaacuterraacute iacutegy II Andraacutes inkaacutebb a tengeri utat vaacutelasztotta eacutes Spoletoacuteboacutel 1217 őszeacuten Akkonba hajoacutezott Ott reacuteszt vett neacutehaacuteny kisebb sziacuteriai uumltkoumlzetben azonban a nagyobb haderő eacuterkezeacutese keacutesett ennek koumlvetkezteacuteben 1218 elejeacuten a Kis-Aacutezsiaacuten keresztuumlli visszateacutereacutes mellett doumlntoumltt Uacutetja soraacuten dinasztikus haacutezassaacutegi szerződeacuteseket koumltoumltt a nikaiai csaacute-szaacuterral az oumlrmeacuteny kiraacutellyal eacutes a bulgaacuter caacuterral80

A kelet-euroacutepai steppe neacutepei koumlzuumll II Andraacutes a kunokkal szemben folytatott hateacute-kony politikaacutet A kunok taacutemadaacutesai ellen 1211-ben a Neacutemet Lovagrendet telepiacutetette a Barcasaacutegba amely hateacutekony veacutedelmet jelentett Ugyanakkor a Neacutemet Lovagrend oumln-aacutelloacute politikai teacutenyezőkeacutent kiacutevaacutent felleacutepni ami seacutertette a magyar kiraacutely szuverenitaacutesaacutet Ez veacuteguumll is a Neacutemet Lovagrend kiűzeacuteseacutehez vezetett 1225-ben A Neacutemet Lovagrend ezutaacuten telepuumllt aacutet a Visztulaacutehoz eacutes kezdte meg a Baltikumban a hoacutediacutetaacutesait81 A kun-keacuterdeacutes szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacute volt hogy a domonkosok 1221 eacutes 1223 koumlzoumltt elkezdteacutek a beacutekeacutes teacuteriacutetőmunkaacutet a kunok koumlzoumltt A Kaukaacutezuson keresztuumll taacutemadoacute első mongol hadjaacuterat majd az 1223-as Kalka menti kunndashorosz vereseacuteg uacutej politi-kai helyzetet teremtett eacutes talaacuten a legnyugatibb kun csoportok koumlzeledni kezdtek a Magyar Kiraacutelysaacuteghoz Koumlzben 1226-ban Beacutela herceget Erdeacutely uraacutevaacute tette a kiraacutely A domonkos teacuteriacuteteacutes eredmeacutenyekeacutent 1227-ben Roacutebert esztergomi eacutersek Beacutela herceg taacutemogataacutesaacuteval megkeresztelte a kunok egyik toumlrzsfőjeacutet eacutes leacutetrehoztaacutek a milkoacutei kun puumlspoumlkseacuteget82 E domonkos misszioacutek sikerei oumlsztoumlnoumlzhetteacutek a magyar domonkoso-kat eacutes taacutemogatoacutejukat Beacutela herceget hogy expediacutecioacutet indiacutetsanak a keleti magyarok felkutataacutesaacutera a taacutevolabbi keleti teruumlleteken

Elsőkeacutent 1232 taacutejaacuten neacutegy domonkos vaacutellalkozott az uacutetra de csak Ottoacute jaacutert si-kerrel eacutes teacutert vissza 1235-ben ő azonban hamarosan elhunyt Uacutetmutataacutesai nyomaacuten indult el Julianus a domonkos szerzetes haacuterom rendtaacutersaacuteval 1235-ben a keleten ma-radt magyarok felkutataacutesaacutera Beacutela herceg megbiacutezaacutesaacuteboacutel eacutes anyagi taacutemogataacutesaacuteval83 Konstantinaacutepolyon keresztuumll utaztak a Kubaacuten folyoacute torkolata koumlzeleacutebe s innen a Kaukaacutezustoacutel eacuteszakra eső alaacutenok orszaacutegaacuteba jutottak Hat hoacutenapi vesztegleacutes utaacuten csak ketten Julianus eacutes Gerhardus folytattaacutek az utazaacutest Toumlbb mint egy hoacutenapig tartott az uacutet eacuteszak feleacute egy sivatagon aacutet miacuteg veacuteguumll megeacuterkeztek egy Bundaz (Burdasz) nevű vaacuterosba Innen egy maacutesik vaacuterosba mentek ahol Gerhardus meghalt Ezutaacuten Julianus a volgai bulgaacuterokhoz utazott s egyik nagy vaacuterosukban talaacutelkozott egy magyar asz-szonnyal aki megadta a vaacutert informaacutecioacutet Keacutetnapi jaacuteroacutefoumlldre megtalaacutelta a keleti ma-gyarokat az Etil folyoacute partjaacuten Nyelvuumlket megeacutertette eacutes alaposan kikeacuterdezte őket Miutaacuten megtudta hogy a koumlzelben tartoacutezkodoacute tataacuterok uacutejabb hadjaacuteratot terveznek melynek ceacutelja Neacutemetfoumlld elfoglalaacutesa a gyors visszateacutereacutes mellett doumlntoumltt A keleti ma-

80 Hunyadi (eacute n) 72ndash7581 Zimmermann 2001 Poacutesaacuten 199682 Kovaacutecs 2005 55ndash6683 A Julianus uacutetjairoacutel keacuteszuumllt jelenteacutesek kritikai kiadaacutesa Doumlrrie 1956 magyar fordiacutetaacutesa Gyoumlrffy

1986 61ndash82

45

gyarok tanaacutecsaacutera a roumlvidebb uacuteton a mordvinok foumlldje a Rusz eacutes Lengyelorszaacuteg eacuterin-teacuteseacutevel eacuterkezett meg Magyarorszaacutegra

Julianus beszaacutemoloacutejaacutet rendtaacutersa eacutes főnoumlke Riccardus foglalta iacuteraacutesba Ezt azutaacuten Roacutemaacuteba kuumlldteacutek majd 1236-ban Julianust is Roacutemaacuteba rendelteacutek 1237-ben uacutejra el-indult a keleti magyarokhoz Oroszorszaacutegon keresztuumll de csak Szuzdalig jutott el ugyanis a tataacuterok koumlzben maacuter felduacuteltaacutek a keleti magyarok lakoacutehelyeacutet akiknek egy reacutesze nyugat feleacute menekuumllve be is szaacutemolt Julianusnak az orszaacuteg pusztulaacutesaacuteroacutel illetve arroacutel hogy a tataacuterok az orosz fejedelemseacutegek lerohanaacutesaacutera keacuteszuumllnek A magyarokra vonatkozoacute informaacutecioacutekon kiacutevuumll Julianus adatokat gyűjtoumltt a tataacuterok eredeteacuteről ko-raacutebbi hoacutediacutetaacutesaikroacutel eacuteletmoacutedjukroacutel eacutes harcmodorukroacutel A szuzdali fejedelemtől azt is megtudta hogy a tataacuterok Magyarorszaacuteg eacutes a Roacutemaacuten tuacuteli teruumlletek meghoacutediacutetaacutesaacutet is tervezik Ezt megerősiacutetette az a szuzdali fejedelem aacuteltal elfogott tataacuter leveacutel is amely a magyar kiraacutelyhoz iacuteroacutedott s amelyben felszoacuteliacutetjaacutek IV Beacutelaacutet hogy hoacutedoljon be a tataacuter fejedelemnek Ezt a levelet Julianus megkapta eacutes visszaindult hogy eacutertesiacutetse kiraacutelyaacutet a keacuteszuumllő veszedelemről

Maacutesodik uacutetjaacuteroacutel maga keacutesziacutetett jelenteacutest Leveacutel a tataacuterok eacuteleteacuteről ciacutemen Ez utoacutebbi beszaacutemoloacute hitelesseacutege vitaacuten feluumlli ellenben a Riccardus-jelenteacutesben szaacutemos olyan ellentmondaacutes eacutes pontatlansaacuteg van amelyek miatt toumlbbszoumlr is megkeacuterdőjelezteacutek az első jelenteacutes megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet Az is felmeruumllt hogy ez egy a Julianus-leveacutel alapjaacuten oumlsszetaacutekolt hamisiacutetvaacuteny Ez persze tuacutelzoacute aacutellaacutespont ugyanakkor nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt

P o n t u s

Jaxis

K a s z p i - t e n g e r

Itil

R

U

S C

I A

Konstantinaacutepoly

H U N G A R I A

P O L O N I A

C U

M A N

I A

B O L G A R I ACAZARIA

MAGNA HUNG

AR

IA

MAGNA

MeotisALANIA

SarraceniBundaz

BULGARIA

REGNUM

MOR

DUANORUM

SYCHIA

Matrica

Magna

Laudomeria

Julianuseacutes taacutersai

8 Julianus első uacutetja

46

hogy Riccardust Julianus beszaacutemoloacutejaacuteboacutel elsősorban a vallaacutesi uumlgyekkel kapcsolatos informaacutecioacutek eacuterdekelteacutek s a toumlbbi adatot hanyagul kezelte84

Magyarorszaacutegon a Magna Hungaria terminus előszoumlr a Julianus uacutetjaacuteroacutel szoacuteloacute je-lenteacutesekben fordul elő Ez az elnevezeacutes a magyarsaacuteg keleti koraacutebbi lakoacutehelyeacutet je-loumllte szemben a Kaacuterpaacutet-medencei magyarsaacuteg orszaacutegaacutenak Hungaria minor neveacutevel Gombocz szerint Julianus előtt ismert lehetett az a nyugati hagyomaacuteny amely sze-rint keacutet Magyarorszaacuteg leacutetezett Erre utal Viterboacutei Gottfried eacutes Beauvais-i Vincent keacutet Magyarfoumlldről szoacuteloacute beszaacutemoloacuteja85

Mindkeacutet szerzőneacutel a koraacutebbi haza a Meotis koumlrnyeacutekeacutere tehető eacutes ez nem lehet azonos a Julianus-feacutele Magna Hungariaacuteval a Volga koumlzeacutepső folyaacutesaacutenaacutel Hasonloacuteval talaacutelkozunk Magna Bulgaria eseteacuteben is Ez a terminus Kuvrat 7 szaacutezadi birodal-maacutera vonatkozott a Meotis videacutekeacuten ahonnan a dunai bulgaacuterok nyugatra vaacutendorolva uacutej birodalmat alapiacutetottak Ezzel szemben Julianus jelenteacuteseiben eacutes maacutes korabeli la-tin forraacutesokban is Magna Bulgaria a volgai bulgaacuterok orszaacutegaacutet jeloumlli A Riccardus-jelenteacutesből kideruumll hogy a domonkosok a korabeli magyar kroacutenikaacutekban talaacuteltak ugyan utalaacutest egy reacutegi Magyarorszaacutegra de foumlldrajzi fekveacuteseacutet nem tudtaacutek pontosan meghataacuterozni Az ősi foumlldet kutatoacute első domonkosok koumlzuumll Ottoacute valahol a Kaukaacutezus előtereacuteben talaacutelhatott valamifeacutele halvaacuteny nyomot mivel keacutesőbb Julianus taacutersaival az ő informaacutecioacutei birtokaacuteban ugyanide indult Baacutermilyen is a viszony a magyarorszaacutegi eacutes a nyugati forraacutesok koumlzoumltt Magna Hungariaacutet illetően a Julianus-feacutele terminus tu-doacutes elnevezeacutes melyneacutel egy ndash a korra jellemző ndash bdquocsuacutesztataacutesrdquo figyelhető meg a keleten lakoacute magyarsaacuteg teruumllete szinte automatikusan aacutetalakul magyar őshaza keacutepzetteacute

A mongol kori ferences rendi utazoacutek koumlzuumll Plano Carpini Benedictus Polonus eacutes Rubruk is Julianus nyomaacuten ismerik eacutes hasznaacuteljaacutek a Magna Hungaria terminust Naacuteluk tűnik fel Magna Hungaria azonosiacutetaacutesa Baskiacuteriaacuteval Bascard id est magna Hungaria86 A tataacuterjaacuteraacutest koumlvetően azutaacuten Aacutekos mesterneacutel eacutes Keacutezai Simonnaacutel is meg-jelenik Baskiacuteria neve (Bascardia alakban) mint Szkiacutetia haacuterom tartomaacutenyaacutenak egyi-ke87 Mindebből Gyoumlrffy arra koumlvetkeztet hogy a baskiacuterndashmagyar azonossaacuteg felteveacutese magaacutetoacutel Julianustoacutel szaacutermazott88 Koraacutebban Gombocz ezt azzal vetette el hogy sem a Riccardus-jelenteacutes sem a Julianus-leveacutel Baskiacuteriaacuteroacutel nem tesz emliacuteteacutest89

Magna Hungaria foumlldrajzi meghataacuterozaacutesa a Riccardus-jelenteacutes alapjaacuten nem egy-eacutertelmű Az deruumll ki belőle hogy Julianus a volgai bulgaacuterok egyik nagy vaacuterosaacuteban (in una magna eiusdem provincie civitate) egy magyar nőt talaacutelt aki elmondta hogy onnan keacutetnapi jaacuteroacuteuacutetra az Etil (Ethyl) folyoacute mellett van a keleti magyarok lakoacutehelye eacutes a tataacuterok szomszeacutedosak veluumlk

84 A keacuterdeacutes irodalmaacutet aacutettekinti Gyoumlrffy 1986 32ndash34 eacutes Ligeti 1986 393ndash39685 Gombocz 1923 1ndash4 SzOumlM I2 185ndash18686 Ligeti 1986 390ndash39287 Ligeti 1986 40488 Gyoumlrffy 1986 35ndash36 Rubruk azt iacuterta bdquoAmit a baskiacuterok foumlldjeacuteről mondottam a domonkos

baraacutetoktoacutel tudom akik a tataacuterok joumlvetele előtt utaztak odardquo (Gyoumlrffy 1986 260) Nehezen megvaacutelaszolhatoacute keacuterdeacutes hogy vajon Julianus ezen domonkosok koumlzuumll valoacute-e

89 Gombocz 1923 30ndash31

47

A nagy bulgaacuter vaacuterost Gyoumlrffy Bolgaryval azonosiacutetotta90 Ennek a vaacuterosnak a rom-jai ma a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutenaacutel talaacutelhatoacutek A Volgaacutetoacutel nyugatra eső bulgaacuter vaacute-ros Ošel is szoacuteba keruumllt de Fodor ezt a felveteacutest meggyőzően caacutefolta ugyanis ezt az Ošelt a rusz seregek 1220-ban elpusztiacutetottaacutek91 A vaacuteros azonosiacutetaacutesaacutet neheziacuteti hogy a Bulġār forma az orszaacutegnak a neacutepeacutenek eacutes keacutet vaacuterosaacutenak a koumlztoumlroumlk neve92 A 12 szaacute-zad oacuteta ennek a csuvasos tiacutepusuacute megfelelője is ismert Bular ~ Biler A reacutegeacuteszeti aacutesa-taacutesok nyomaacuten ismertteacute vaacutelt egy maacutesik hatalmas vaacuteros Biljarsk falu koumlzeleacuteben amely a 10ndash13 szaacutezadban eacutelte a viraacutegkoraacutet a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutenaacutel elteruumllő Bolgary falunaacutel leacutevő vaacuteros mellett A Bolgary neacutev egy koumlztoumlroumlk neacutevformaacutet őrzoumltt meg orosz vaacuteltozatban miacuteg a Biljarsk egy csuvasos tiacutepusuacute alakot tuumlkroumlz Jelenleg vita folyik arroacutel hogy a keacutet telepuumlleacutes koumlzuumll melyik szolgaacutelt a volgai bulgaacuterok fővaacuterosakeacutent a 10ndash12 szaacutezad folyamaacuten A 12 szaacutezad koumlzepeacutetől azonban a tataacuterjaacuteraacutesig az orosz eacutev-koumlnyvekből ismert Velikij Gorod rsquoNagy vaacuterosrsquo minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean a Biljarsk melletti telepuumlleacutes volt Felteacutetelezhetően a Riccardus-jelenteacutesben szereplő bdquoNagy Vaacuterosrdquo az orosz mintaacutet (Velikij Gorod) koumlvetve a Biljarsk melletti fővaacuterosra vonatkoz-hatott Bolgary jelentős vaacuterossaacute eacutes a teruumllet koumlzpontjaacutevaacute az Arany Horda idejeacuten azaz a Volgai Bulgaacuter Birodalom bukaacutesa utaacuten vaacutelt93

Az Etil94 folyoacute azonosiacutetaacutesa koumlruumll is vitaacutek vannak A Volgaacutet Fekete- vagy Nagy-Etil neacuteven ismerik ugyanakkor a Kaacutema alsoacute folyaacutesaacutet a Bjelajaacuteval Feheacuter- vagy Kis-Etilnek nevezik A muszlim foumlldrajzi irodalomban ez a Balhī-hagyomaacutenyban egy-eacutertelműen megőrződoumltt95 Tehaacutet Julianus neacutevhasznaacutelata utalhat a Volgaacutera vagy az Alsoacute-KaacutemandashBjelaja partvideacutekeacutere Miutaacuten Julianus jelezte hogy Magna Hungaria a tataacuterok szomszeacutedsaacutegaacuteban fekuumldt ez megkoumlnnyiacuteti a foumlldrajzi meghataacuterozaacutest Az orosz eacutevkoumlnyvek szerint 1229-ben a tataacuterok az Uraacutel folyoacutenaacutel megverteacutek a bulgaacuter előőrsoumlket eacutes a Volgaacuteig hatoltak előre96 1232-ben a bulgaacuter teruumllet keleti feleacutere toumlrtek raacute a tataacuterok de Biljarskot nem eacuterteacutek el97 Ez arra mutat hogy a keleti magyarok a volgai bulgaacuterok-toacutel keletre vagy esetleg deacutelkeletre eacutelhettek

A Julianus-leveacutel a tataacuter hoacutediacutetaacutesok kapcsaacuten arroacutel szoacutel hogy a tataacuterok Magna Hungaria levereacutese utaacuten nyugat feleacute vonulva legyőzteacutek a volgai bulgaacuterokat mordvi-nokat E tudoacutesiacutetaacutes alapjaacuten Magna Hungaria csakis a Volgaacutetoacutel keletre keacutepzelhető el S

90 Gyoumlrffy 1986 392ndash39391 Fodor 1977a 9ndash2092 Gyoumlrffy ezzel magyaraacutezza hogy nem a vaacuteros tud oumltvenezer harcost kiaacutelliacutetani hanem az azo-

nos nevű orszaacuteg 1986 39393 Zimonyi 2005a 160ndash16794 Ligeti mutatott raacute hogy egy oacutetoumlroumlk Aumltil alakboacutel magyaraacutezhatoacute a tataacuter Idil (ami aztaacuten Itil formaacute-

ban időnkeacutent kiacuteseacutert a szakirodalomban) a baskiacuter Iδel a csuvas Atăl rsquoVolgarsquo Ligeti 1986 393 478ndash480

95 Zimonyi 2005 203ndash20496 bdquoUgyanabban az eacutevben a szaksziniek eacutes a kunok a tataacuterok elől (a Volga) alsoacute folyaacutesaacutenak videacutekeacute-

ről a bulgaacuterokhoz menekuumlltek fel eacutes a bulgaacuter őrseacutegek ide futottak a tataacuteroktoacutel megverve annak a folyoacutenak a koumlzeleacuteben melynek neve Jaikrdquo (PSRL 1 452ndash453)

97 1236 bdquoUgyanebben az eacutevben eacuterkeztek a tataacuterok eacutes teleltek el nem eacuterve a bulgaacuterok Nagy-vaacutero-saacuteigrdquo (Lavr PSRL 1 460)

48

habaacuter felvetetteacutek azt is hogy a keleti magyarsaacuteg lakhelye meacutegis a Volgaacutetoacutel nyugatra volt hiszen Riccardus jelenteacutese nem szoacutel arroacutel hogy Julianus aacutetkelt volna a Volgaacuten ez aligha veacutedhető aacutellaacutespont Riccardus jelenteacutese egyetlen folyoacuten valoacute aacutetkeleacutest sem emliacutet meg98

Az orosz forraacutesokban szereplő Meščer neacutepet is kapcsolatba hoztaacutek a keleti ma-gyarsaacuteggal s a Volga jobb partjaacutera helyezett Magna Hungariaacuteval mivel a meščer neacutepet ugyanezen a videacuteken emliacutetik a forraacutesok Vaacutesaacutery kutataacutesai azonban igazoltaacutek hogy a meščer neacutepnevet nem lehet a magyar alakboacutel magyaraacutezni iacutegy a meščer-ek nem lehettek a keleten maradt magyar toumlredeacutek utoacutedai99

98 Gyoumlrffy 1986 3399 Vaacutesaacutery 1975 254ndash273 1977 287ndash290

M O

R D

V A

Szura

b u r t aacute s z o k

Volga

Volga

Vetluga

0 100 kmVjatka

Belaja Volozskab a s k iacute r o k

Kaacutema

Szuvaacuter

BiljarszkOsel

Bulgaacuter

Szamara

Jajik (Uraacutel)

Kutuluk

Zsukotyin

Kermencsuk

Volgai Bulgaacuteria teruumllete

Volgai Bulgaacuteria teruumllete

c s e r e m i s z e k

9 Volgai Bulgaacuteria a 10ndash12 szaacutezadban

49

Oumlsszegezve a fentieket Magna Hungariaacutet mindenkeacuteppen a Volgaacutetoacutel keletre kell keresnuumlnk

A keleti magyarsaacuteg a tataacuter hoacutediacutetaacutes pusztiacutetaacutesaacutet nem eacutelte tuacutel egyseacuteges toumlmbkeacutent de a Julianus Magna Hungariaacutejaacuteboacutel szeacutetvaacutendorolt csoportok emleacuteke megőrződoumltt Ide tartoznak az orosz forraacutesokban szereplő možar neacutepneacutevi eacutes helyneacutevi adatok100 Ugyancsak a keleti magyarsaacuteg emleacutekeacutet tartotta fenn a csisztopoli temetőben talaacutelt volgai bulgaacuter siacuterfelirat 1311-ből amelyen egy Mağar nevű feacuterfi fia szerepel101

A Volga-videacuteken talaacutelt 13 szaacutezadi magyar toumlredeacutek leacuteteacutet tehaacutet nincs okunk keacutet-seacutegbe vonni azonban az hogy a Magna Hungariaacutenak nevezett teruumllet a magyarsaacuteg őshazaacuteja lenne nem toumlbb egy ndash minden iacutezeacuteben koumlzeacutepkori ndash elmeacuteleti konstrukcioacutenaacutel Julianus utazaacutesainak őstoumlrteacuteneti vonatkozaacutesa annak megaacutellapiacutetaacutesaacutera korlaacutetozoacutedhat hogy honnan eacutes mikor keruumllt a Volga videacutekeacutere ez a magyar toumlredeacutek

Magna Hungaria eacutes Baskiacuteria azonosiacutetaacutesa a 13 szaacutezadi nyugat-euroacutepai utazoacuteknaacutel eacutes a magyar kroacutenikairodalomban (Aacutekos mester eacutes Keacutezai Simon) nyilvaacuten abboacutel ered hogy a keleti magyarsaacuteg lakhelye Magna Hungaria eacutes a 13 szaacutezadi baskiacuterok szaacutellaacutesai egymaacutes koumlzeleacuteben voltak Az a keacuterdeacutes hogy a baskiacuterndashmagyar azonosiacutetaacutes egy a Magna Hungariaacutehoz hasonloacute eacutes vele egykoruacute tudoacutes elmeacutelet-e vagy esetleg irodalmi hagyo-maacutenyokra vezethető-e vissza a koumlvetkező fejezet taacutergya

Baskiacuterndashmagyar kapcsolatok

A baskiacuterndashmagyar viszony oumlnmagaacuteban is oumlsszetett keacuterdeacutes Nemcsak korai musz-lim szerzőkneacutel olvashatoacute az azonosiacutetaacutesi teoacuteria de a mongol korban (13ndash14 szaacutezad) perzsa eacutes a nyugati szerzők valamint meacuteg egy mongol forraacutes is utal raacute A kapcsola-tok eacutertelmezeacuteseacuteben a koumlvetkező aacutellaacutespontok roumlgziacutethetők 1 a magyarok nem eacuteltek Baskiacuteriaacuteban a keacutet neacutep koumlzoumltti kapcsolat csupaacuten neacutevhasonloacutesaacuteg alapjaacuten joumltt leacutetre te-haacutet ez tudoacutes kitalaacutecioacute 2 a magyarok eacuteltek Baskiacuteria teruumlleteacuten de nincs semmi koumlzuumlk a toumlroumlk nyelvű baskiacuterokhoz 3 a keacutet neacutep azonos 4 Neacutemeth elkeacutepzeleacutese szerint a ma-gyarok Baskiacuteria teruumlleteacuten eacuteltek eacutes baskiacuter volt a nevuumlk majd toumlbbseacuteguumlk elkoumlltoumlzoumltt de egy reacuteszuumlk helyben maradt eacutes a bekoumlltoumlző kipcsak nyelvű csoportok aacutetvetteacutek a nevuumlket102

A korai muszlim forraacutesok adatait a koumlvetkező szempontok szerint csoportosiacute-tottuk

a) Baskiacuterok a Volgaacutetoacutel keletreb) A baskiacuter neacutev a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben lakoacute magyarokra vonatkozikc) Tudoacutesiacutetaacutesok a baskiacuter neacutepről mindkeacutet teruumlleten

100 Vaacutesaacutery 1975 237ndash254 1977 283ndash287101 Hakimzjanov 1986 176 Roacutena-Tas 1986 78ndash81102 Roacutena-Tas 1978a 277

50

Baskiacuterok a Volgaacutetoacutel keletre

A baskiacuter neacutepneacutev heros eponymoskeacutent a 9 szaacutezad elejeacuten tűnik fel A Gardīzīneacutel meg-őrzoumltt kirgiz eredetmondaacuteban szerepel egy Bašğirt nevű ember aki a kazaacuterok előkelői koumlzeacute tartozott s lakoacutehelye a kazaacuterok eacutes kimekek koumlzoumltt volt103 Joacutel ismert jelenseacuteggel egy neacutepneacutev szemeacutelyneacutevkeacutent valoacute hasznaacutelataacuteval talaacutelkozunk itt Czegleacutedy megaacutellapiacute-totta hogy Gardīzī forraacutesa a 8 szaacutezad veacutegeacuten alkotoacute Ibn al-Muqaffaʿ volt104

Sallām tolmaacutecs a 9 szaacutezad koumlzepe taacutejaacuten utazott a Nagy Saacutendornak tulajdoniacutetott falhoz Ennek az utazaacutesnak a leiacuteraacutesa keacutet vaacuteltozatban is raacutenk maradt A keacutesőbbi de egy-ben bővebb hagyomaacutenyt őrző al-Idrīsī beszeacuteli el hogy miutaacuten Sallām a Kaukaacutezuson aacutetkelt a kazaacuterok orszaacutegaacuten tuacutel raacutetalaacutelt a Basğirt nevű neacutepre105

103 bdquoAmi az okot illeti amely miatt a hirhīzek főnoumlkuumlkkel egyesuumlltek az volt hogy ő a saqlā-bok (szlaacutevok) oumlsszesseacutegeacutehez tartozott saqlābok nagyjainak egyike volt s a saqlābok koumlzoumltt eacutelt Rūmboacutel joumltt egy koumlvet eacutes ez az ember azt a koumlvetet megoumllte A gyilkossaacuteg oka az volt hogy a rūmok (bizaacutenciak) Seacutem Noeacute fi aacutenak ivadeacutekai miacuteg a saqlābok Jaacutefet ivadeacutekaiboacutel valoacutek Ők ku-tyaacutetoacutel szaacutermaznak azeacutert mert kutyatejen lettek felnevelve hellip E vita koumlzben azt a koumlvetet meg-oumllte s iacutegy nem volt maacutes haacutetra mint hogy annak a főnoumlknek a saqlābok koumlzuumll el kellett mennie Onnan eltaacutevozva a hazarokhoz ment A hazar hāqān megbecsuumllte őt amiacuteg meg nem halt de mikor maacutesik hāqān keruumllt troacutenra rossz sziacutevvel volt iraacutenyaacuteban s iacutegy nem volt maacutes haacutetra mint hogy onnan is el kellett mennie s Bašğirthoz ment Ez a Bašğirt a hazarok nagyjai koumlzuumll volt egy feacuterfi lakoacutehelye a hazarok eacutes a kīmākok koumlzoumltt volt keacutetezer lovassal Ez utaacuten a hazar hān Bašğirthoz kuumlldoumltt valakit azzal az uumlzenettel hogy azt a saqlābot pedig űzd el Ő a saqlābbal beszeacutelt eacutes a saqlāb Hrzī (Toġuz oġuz) tartomaacutenyba ment mert koumlzte eacutes koumlztuumlk rokonsaacuteg volt Midőn uacutetkoumlzben egy helyre eacutert amely a kīmāk s toġuz oġuz koumlzoumltt volt a hāqān sajaacutet toumlrzseacutevel a viszony rosszra fordult Hogy duumlheacutet rajtuk kitoumlltse leoumlldoumlsteacutek őket Ők szeacutetszoacuteroacutedva egye-seacutevel-ketteseacutevel saqlābhoz mentek Ő valamennyit magaacutehoz fogadta eacutes tartoacutezkodaacutesi helyuumlkoumln joacutel baacutent veluumlk miacuteg meg nem sokasodtak Ekkor Bašğirthoz kuumlldoumltt valakit eacutes vele koumltoumltt ba-raacutetsaacutegot miacuteg meg nem erősoumldoumltt Utaacutena a ġuzzok ellen hadjaacuteratot indiacutetott sokakat koumlzuumlluumlk le-meacuteszaacuterolt sokakat foglyul ejtett eacutes nagy vagyonra tett szert reacuteszben a portyaacutezaacutesokboacutel reacuteszben a foglyok reacuteveacuten akiket mind eladott Annak a toumlrzsnek amely koumlruumlloumltte szerveződoumltt a hirhīz nevet adta Mikor hiacutere eljutott a saqlāb[ok]hoz a saqlāb[ok] koumlzuumll sok ember ment hozzaacute hoz-zaacutetartozoacuteival eacutes ingoacutesaacutegaival eacutes azokkal oumlsszekeveredtek eacutes szoumlvetseacuteget koumltoumlttek hogy mind-annyian egy [neacuteppeacute] lesznek A saqlābok kuumllső jele a hirhīzek koumlzoumltt voumlroumls hajukban eacutes feheacuter bőruumlkben nyilvaacutenul megrdquo Martinez 1982 125

104 Czegleacutedy MŐT 105ndash112105 bdquoSallām tolmaacutecs mondta uacutetnak indultunk Szamarraacuteboacutel al-Wātiq Billāh leveleacutevel amelyet to-

vaacutebbjuttataacutesunk uumlgyeacuteben Isḥāq ibn Ismāʿīlhoz Armenia fejedelmeacutehez inteacutezett Őt Tifl iszben talaacuteltuk meg Amikor talaacutelkoztunk vele ajaacutenloacutelevelet iacutert reacuteszuumlnkre Sarīr fejedelmeacutehez eacutes eljut-tatott minket hozzaacute Miutaacuten megeacuterkeztuumlnk hozzaacute eljuttatott minket az alaacutenok kiraacutelyaacutehoz eacutes levelet kuumlldoumltt veluumlnk hozzaacute Miutaacuten megeacuterkeztuumlnk hozzaacute eljuttatott minket Fīlān-Šāhhoz Miutaacuten megeacuterkeztuumlnk hozzaacute neacutehaacuteny napot naacutela toumlltoumlttuumlnk Oumlt vezetőt vaacutelasztott ki reacuteszuumlnkre akik utunkon bennuumlnket eligaziacutetanak Tőle a Basğirt orszaacuteg hataacuterain utaztunk 17 napon ke-resztuumll miacuteg a nagy kiterjedeacutesű fekete bűzoumls szaguacute foumlldre keruumlltuumlnk azt tiacutez nap alatt szeltuumlk aacutet de mielőtt oda behatoltunk volna olyan valamikkel laacutettuk el magunkat amiket szagoltunk feacutel-ve utaacutelatos bűzeacutenek kaacuterteacutekony hataacutesaacutetoacutel Aztaacuten eltaacutevoztunk onnan eacutes egy rommaacute lett orszaacuteg-ban amelynek eacutepuumlletei romba dőltek eacutes csak az azokra utaloacute nyomok maradtak meg belőle egy hoacutenapon aacutet utaztunk E vaacuterosok felől tudakozoacutedtunk a veluumlnk leacutevőktől ők azt az eacutertesuumlleacutest

51

922-ben Ibn Faḍlān miutaacuten aacutetkelt a Szok eacutes Kundurcsa folyoacuten amely koumlzuumll az előbbi a Volga bal parti melleacutekfolyoacuteja a Szamara kanyarnaacutel talaacutel raacute a bāšġird nevű neacutepre akiket a toumlroumlkoumlk koumlzeacute sorol majd a Cseremsan folyoacutenaacutel kezdődik a volgai bulgaacuterokra vonatkozoacute leiacuteraacutes106 Tehaacutet ezek alapjaacuten a KundurcsandashSzok eacutes Cseremsan koumlzeacute lokalizaacutelhatjuk a bāšġirdok lakoacutehelyeacutet107

A 11 szaacutezadban Maḥmūd al-Kāšġarī a toumlroumlk nyelvű neacutepekről iacutert munkaacutejaacuteban Bizaacutenchoz koumlzel eső videacutekeken felsoroltak koumlzoumltt szerepel besenyő kipcsak oguz yimek bašġirt basmil qay yabaku tatar kirgiz108 A szerző szerint a jimek eacutes baskiacuter nyelv a tiszta toumlroumlk nyelvekhez aacutell koumlzel109

Veacutegeredmeacutenyben az eddigi adatok alapjaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a Volgaacutetoacutel keletre a 9 szaacutezadtoacutel eacutelt egy baskiacuter nevű neacutep amelyet Ibn Faḍlān a toumlroumlk neacutepekhez sorol Maḥmūd al-Kāšġarī pedig a 11 szaacutezadban egyeacutertelműen arra utal hogy ez a neacutep toumlroumlk nyelven beszeacutelt

A baskiacuter neacutev a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben lakoacute magyarokra

Al-Mas ūdī a 934-es magyar kalandozoacute hadjaacuterat leiacuteraacutesaacuteban hasznaacutelta a bağġird alakot a magyarok egyik nevekeacutent110 Iacutegy nem lehet keacutetseacuteguumlnk arra vonatkozoacutean hogy eb-ben az esetben a baskiacuter neacutepneacutev a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarokra vonatkozik

adtaacutek nekuumlnk hogy ezek azok a vaacuterosok amelyeket Goacuteg eacutes Magoacuteg toumlbbszoumlr is megrohant eacutes elpusztiacutetott Ezutaacuten a hegyseacutegtől nyugatra fekvő erődoumlkhoumlz eacutertuumlnk amelynek egyik szorosaacute-ban a gaacutet eacutepuumlltrdquo Zimonyi 1990 96

106 bdquo40 45 A toumlroumlkoumlk egyik toumlrzseacutenek orszaacutegaacuteba eacuterkeztuumlnk akiket bāšġird-nak hiacutevnak Tőluumlk a lehető legjobban oacutevakodtunk mert ők a toumlroumlkoumlk koumlzuumll a leggonoszobbak a leghatalmasabbak [vagy a meshedi keacutezirat szerint legpiszkosabbak] s a legelszaacutentabbak a gyilkolaacutesban Ha vala-ki koumlzuumlluumlk maacutes emberrel talaacutelkozik (469) levaacutegja fejeacutet elviszi eacutes testeacutet otthagyja Szakaacutellukat borotvaacuteljaacutek A tetűt megeszik Qurtaq-juk oumllteacuteseit veacutegigkutatva a tetűt fogaikkal raacutegjaacutek meg 46 Koumlzuumlluumlk volt egy ember veluumlnk aki előzőleg muszlimmaacute lett eacutes minket kiszolgaacutelt Egy nap laacutettam hogy miutaacuten a tetűt ruhaacutejaacuteboacutel megfogta koumlrmeacutevel szeacutetmorzsolta aztaacuten lenyelte [megnyalta] mikor engem meglaacutetott azt mondta Kitűnőrdquo Togan 1939 35ndash37 Kmoskoacute I3 17 Simon 2007 43ndash44

107 Czegleacutedy teacuterkeacutepe MŐT 30108 Ligeti 1986 377 DankoffndashKelly 1982 I 82109 DankoffndashKelly 1982 I 83110 bdquoA kazaacuterok eacutes az alaacutenok nyugatroacutel neacutegy turk neacuteppel hataacuterosak amelyek koumlzoumls ősre viszik visz-

sza csalaacutedfaacutejukat Reacuteszben nomaacutedok reacuteszben letelepuumlltek Veacutederejuumlk nagy eacutes igen harciasak Koumlzuumlluumlk mindegyiknek [kuumlloumln] kiraacutelya van s teruumlletuumlk toumlbb napi jaacuteroacutefoumlldre terjed Orszaacuteguk teruumllete reacuteszben a Meoacutetiszig eacuter Portyaacuteik soraacuten eljutnak egeacuteszen Bizaacutencig eacutes Andaluacutezia koumlr-nyeacutekeacuteig győzedelmeskedve az ottani neacutepeken Beacutekeacuteben eacutelnek a kazaacuter kiraacutellyal eacutes ugyanuacutegy az alaacuten fejedelemmel is Teruumlleteik a kazaacuterok orszaacutegaacuteval hataacuterosak Első toumlrzsuumlk neve bğny a maacutesodikeacute amely ezekkel hataacuteros bašġird Az utoacutebbiak mellett egy bğnāk nevű neacutep lakik amely a legharciasabb ezek koumlzuumll a neacutepek koumlzuumll Veacuteguumll egy negyedik neacutep hataacuteros veluumlk amely-nek nūkrda a neve Kiraacutelyaik nomaacuted eacuteletet folytatnak A hidzsra 320 eacuteve (Kr u 932) utaacuten vagy eacuteppen abban az esztendőben haacuteboruacutekat viseltek Bizaacutenc ellenrdquo Murūğ II 236 Kmoskoacute I2 182ndash183

52

Abū Ḥāmid al-Ġarnāṭī 1150 eacutes 1153 koumlzoumltt Magyarorszaacutegon tartoacutezkodott ame-lyet Unkurīya-nak nevezett ahol a bašġird nevű neacutep eacutel111

Ibn Saʿīd al-Maġribī 13 szaacutezadi foumlldrajztudoacutes előszoumlr Sebenico (Sibenik) mongol megtaacutemadaacutesa kapcsaacuten emliacuteti hogy a neacutemet bāšqird eacutes hunqar lakossaacuteg oumlsszefogott eacutes vereseacuteget meacutert a taacutemadoacutekra Maacutesodjaacutera szerinte a magyar kiraacutelysaacuteg keacutet reacuteszre oszlott bāšqird-ra eacutes hunqar-ra az előbbi lakott nyugaton eacutes muszlim hitű volt az utoacutebbi pedig kereszteacuteny112

Az ugyancsak a 13 szaacutezadban eacutelt al-Qazwīnī egy maacutesik muszlim szerző Yāqūt foumlld-rajzi szoacutetaacuteraacutet ideacutezi majd a mongol hoacutediacutetaacutesroacutel eacutes annak előzmeacutenyeiről maacuter egy maacutesik forraacutesboacutel meriacutetett Megaacutellapiacutetja hogy a bāšġirt egy nagy neacutep amelynek kiraacutelya jelen-tős sereggel rendelkezik A toumlbbseacuteg kereszteacuteny de vannak koumlzoumlttuumlk muszlimok is113

bdquoA burġar s a nomaacuted turkok al-Wlndrīya nevű fajtaacutei akiknek neve a roacutemaiaknak a Kelet-tel szomszeacutedos legszeacutelső veacutegeacuteinek Wlndr neacuteven ismert vaacuterosaacuteval fuumlgg oumlssze ndash ide tartoznak Bağanāk Yağnī Bašġird eacutes Nūkabarda Ennek az oumlt themaacutenak legnagyobb reacutesze foumlloumltt 320 (Kr u 932) utaacuten elhatalmasodtak eacutes ott uumltve fel saacutetraikat a Konstantinaacutepoly felől Roacutema feleacute vezető utat elaacutelltaacutek ndash ez [az uacutet] mintegy negyven napi uacutet taacutevolsaacutegot tesz ki ndash s az ottani megművelt teruumlletek legnagyobb reacuteszeacutet elpusztiacutetottaacutek Portyaacutezaacutesaik egeacuteszen Konstantinaacutepolyig eacutertek uacutegy hogy jelenleg Konstantinaacutepoly eacutes Roacutema koumlzoumltt az oumlsszekoumltteteacutes a tengeri utat kiveacuteve megsza-kadt A kettő koumlzoumltt a Konstantinaacutepoly koumlzeleacuteben elteruumllő megművelt videacutek sok napi jaacuteraacutesra terjedt kirdquo Tanbīh BGA VIII 180ndash181 Kmoskoacute I2 217ndash218 Golden 1975 22ndash23 34ndash35

111 bdquoAztaacuten megeacuterkeztem Unkuacuterijjaacuteba ahol egy baacutesgird nevű neacutep eacutelrdquo BolsakovndashMongajt 1985 56

112 bdquoHatodik kliacutema harmadik reacutesz az első Sbīnqū (olv Sebenico) vaacuteros a velenceiek oumlbleacutenek eacuteszaki partjaacuten ez al-hunkarhoz tartozik ők toumlroumlkoumlk eacutes kereszteacuteny hitűek a vaacuteros a hosszuacutesaacuteg 37deg 40 eacutes a szeacutelesseacuteg 45deg-aacutenaacutel teruumll el A tataacuterok egeacuteszen odaacuteig jutottak ekkor azonban a vaacute-rosban al-hunkar al-bāšqird s allamanok egybegyűltek ellenuumlk eacutes oly csapaacutest meacutertek raacutejuk amely elvette a kedvuumlket attoacutel hogy e videacutekre uacutejboacutel visszateacuterjenek E vaacuterostoacutel nyugatra az oumlboumll menteacuten talaacutelhatoacute az Iškafūnīya-hegyseacuteg (Dinaacuteri-Alpok)rdquo Ibn Saʿīd 182ndash183

bdquoHetedik kliacutema harmadik reacutesz az első al-bāšqird orszaacutega ők toumlroumlkoumlk reacutegoacuteta az allamā-niy-yīn szomszeacutedsaacutegaacuteban laknak muszlimok meacutegpedig egy turkmān vallaacutesjogaacutesz reacuteveacuten aki az iszlaacutem vallaacutesjogaacuteval megismertette őket Megművelt teruumlleteik (telepuumlleacuteseik) legnagyobb reacutesze a nagy Danūbā folyoacute menteacuten fekszik ettől deacutelre van fővaacuterosuk a hosszuacutesaacuteg 39deg 28 s a szeacutelesseacuteg 46deg 48-eacuteneacutel Egyike azoknak az orszaacutegoknak ahovaacute a tataacuterok behatoltak elpusztiacutetot-taacutek eacutes lakossaacutegaacutet megsemmisiacutetetteacutek

Tőle keletre fekszik al-hunqar orszaacutega ők toumlroumlkoumlk eacutes al-bāšqird testveacuterneacutepe az allamāniy-yīn-hez valoacute koumlzelseacuteguumlk miatt lettek kereszteacutenyek Nekik idegen nevű (nem kibetűzhető) vaacute-rosaik eacutes megművelt teruumlleteik (telepuumlleacuteseik) vannak a nagy folyoacute menteacuten Főhelyuumlk Trnbw vaacuterosa a hosszuacutesaacuteg 42deg s a szeacutelesseacuteg 46deg-aacutenaacutel Ez is azok koumlzeacute a videacutekek koumlzeacute tartozik aho-va a tataacuterok behatoltak Tőluumlk keletre sok vaacuteros eacutes megművelt videacutek (telepuumlleacutes) akad ame-lyek al-Aškarī (Lascaris) Konstantinaacutepoly fejedelmeacutenek birtokaacutet keacutepezikrdquo Ibn Saʿīd 194 vouml Abū-l-Fidā Kmoskoacute I3 134ndash135 145 146

113 bdquoBāšġirt neacutepe jurtaacutekban lakik erődoumlk nincsenek naacuteluk minden telepuumlleacutes fegyveres csapat parancsnokaacutenak birtoka volt a birtokok miatt sok ellenseacutegeskedeacutes volt koumlzoumlttuumlk A bāšġirt ki-raacutelya joacutenak laacutetta a birtokokat visszavenni tőluumlk eacutes nekik a kincstaacuterboacutel zsoldot folyoacutesiacutetani hogy ezzel viszaacutelykodaacutesaiknak veacuteget vessen Ezt meg is tette Mikor a tatar (neacutep) ellenuumlk toumlrt s a bāšġirt kiraacutelya felkeacuteszuumllt hogy veluumlk szembeszaacutelljon a parancsnokok kijelentetteacutek Addig nem harcolunk amiacuteg birtokainkat vissza nem adod nekuumlnk A kiraacutely erre azt felelte Ilyenformaacuten

53

A 13 szaacutezad veacutegeacutenndash14 szaacutezad elejeacuten alkotoacute muszlim szerző al-Dimišqī keacutet al-kalommal is emliacuteti a bāšġird nevű neacutepet Az első esetben a folyoacutek leiacuteraacutesa kapcsaacuten emliacutet Bāšqird eacutes Māğār videacuteket Baacuter a folyoacutekroacutel szoacuteloacute tudoacutesiacutetaacutes elnagyolt eacutes homaacute-lyos a kettős neacutepneacutev eseteacuteről lehet szoacute ahol a magyar az oumlnelnevezeacutes miacuteg a baskiacuter idegen elnevezeacutes A maacutesik leiacuteraacutesban a Fekete-tenger mellett eacutelő neacutepek koumlzoumltt tűnik fel az al-hunkar bāšqird ugyancsak kettős elnevezeacutes Miutaacuten a tataacuterjaacuteraacutesroacutel is emliacute-teacutest toumlrteacutenik feltehetően a szerző a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarokra alkalmazta mindkeacutet kettős elnevezeacutest114

A Mongol Birodalom szolgaacutelataacuteban aacutelloacute perzsa Ğuwaynī 1260-ban befejezett toumlr-teacuteneti munkaacutejaacuteban is megtalaacutelhatoacute a bāšġird neacutepneacutev meacutegpedig a kelār neacutevvel egyuumltt Ez utoacutebbi a magyar kiraacutely szoacuteval azonosiacutethatoacute A kelār bāšġird neacutevpaacutert Ğuwaynī Batu magyarorszaacutegi hadjaacuterataacuteval kapcsolatban hasznaacutelta s iacutegy nyilvaacutenvaloacute hogy a bāšġird neacuteven a magyarsaacutegot eacutertette115 A kelār neacutev a Magyarorszaacuteg elleni hadjaacuteratban reacuteszt vett szemeacutelyektől szaacutermazhatott a bāšġird alak viszont iacuterott hagyomaacutenyra utal Ez az alak talaacutelhatoacute Ibn Faḍlānnaacutel eacutes Yāqūt foumlldrajzi szoacutetaacuteraacuteban amely koumlzkeacutezen forgott Ennek alapjaacuten felteacutetelezhetjuumlk hogy Ğuwaynī bāšġird neacutevhasznaacutelata oumlsszefuumlgg azzal a koraacutebbi muszlim hagyomaacutennyal amely a nyugati magyarsaacutegot baskiacuternak nevezte

Rašīd al-Dīn a 14 szaacutezad eleji perzsa toumlrteacutenetiacuteroacute aacutetvette Ğuwaynī hiacuteradaacutesaacutet az 1241ndash42 eacutevi magyarorszaacutegi mongol hadjaacuteratroacutel de a kelār (كلار) bāšġird neacutevpaacuter helyeacuten esetenkeacutent naacutela bulār (بولار) bāšġird olvashatoacute Az első neacutev megvaacuteltoztataacutesa iacuteraacutestorzulaacutessal magyaraacutezhatoacute amit esetleg befolyaacutesolt a lengyel neacutepneacutevre (Polonia ولان toumlrteacutenő utalaacutes Rašīd al-Dīn toumlbb alkalommal is emliacuteti a bāšġird neacutepnevet ( بEzek koumlzuumll az első csoportba azok az emliacuteteacutesek tartoznak ahol a kuumlloumlnboumlző neacutev-felsorolaacutesokban Ğuwaynī eredeti kelār bāšġird neacutevpaacuterjaacutet hasznaacutelja A maacutesodik cso-portba azok a neacutevelőfordulaacutesok sorolhatoacutek amelyekben a kelār bāšġird helyeacuten bolār

nem adom nektek vissza mert ha harcoltok oumlnmagatokeacutert eacutes gyermekeitekeacutert teszitek Erre a hatalmas sereg szeacutetszeacuteledt a tataacuterok kardja ellenaacutellaacutes neacutelkuumll tarolt koumlzoumlttuumlk eacutes pusztulaacutest eacutes halaacutelt hagytak maguk moumlgoumlttrdquo Kmoskoacute I3 95ndash96

114 bdquoTovaacutebbaacute a ṣaqāliba s a rūs folyoacuteja (Don) hatalmas folyoacute Saqsīn s al-Kalābīya hegyei koumlzoumltt ered Bāšqird eacutes Māğār videacutekei valamint Surdāq (Szudaq) videacutekei felől toumlbb folyoacute oumlmlik beleacute Telente meacuteg az Atil folyoacutenaacutel is erősebben befagyrdquo Kmoskoacute I3 108

bdquoE (Kazaacuter-tenger)parttal Armenia videacuteke hataacuteros Alapiacutetoacuteja Armīnī ibn Līṭī ibnYāfi ṭ az oumlr-meacutenyek raacute vezetik vissza eredetuumlket Neacutegy Armenia van az első az amely a Kazaacuter-tenger kouml-zeleacuteben fekszik neve Arrān Vaacuterosai koumlzeacute tartozik al-Baylaqān amelyet Qubād ibn Fīrūz eacutepiacute-tett Bardaʿa vaacuterosa amelyet Bardaʿa ibn Armīnī eacutepiacutetett ebbe aztaacuten Qubād bevonult al-Bāb wa-l-Abwāb amelyet Darband-nak is neveznek e szoacute jelenteacutese nehezen jaacuterhatoacute szűk haacutegoacute Ez a Darband egy tengerparti vaacuteros a tenger mellett emelkedő Qabq-hegyseacuteg oldalaacuteban al-Ab-wāb (a kapuk) erődoumlk amelyeket Anūšarwān eacutepiacutettetett e hegyseacuteg szorosainaacutel szaacutemuk tizen-kettő E szorosok kapuk amelyeken aacutet az Rūs-tenger partvideacutekeacuten eacutelő toumlrzsekhez lehet eljutni E toumlrzsek nevei allān arkaš al-rūs al-hunkar bāšqird eacutes al-qibğāq E kapukon aacutet jutottak ezekbe a videacutekekbe a tataacuterok elpusztiacutetva a bennuumlk levőketrdquo Kmoskoacute I3 113

115 bdquoAmikor a rūs a qifčāq eacutes az alān [neacutep] megsemmisuumllt Batu elhataacuterozta hogy hozzaacutekezd a kelār eacutes a bāšγird [neacutep] megsemmisiacuteteacuteseacutehez ezek kereszteacuteny vallaacutesuacute nagyszaacutemuacute neacutepek eacutes azt mondjaacutek roacuteluk hogy szomszeacutedosak a frankokkal [faranğ]rdquo Qazwn 1912 225ndash226 Boyle 1958 I 270ndash271 Ligeti 1979 82 1986 398

54

bāšġird van Amint maacuter utaltunk raacute ez lehet szaacutendeacutekos eliacuteraacutes Ugyanakkor az adatok egyeacutertelműen Ğuwaynī koncepcioacutejaacutet tuumlkroumlzik a bāšġird neacutepneacutev mindkeacutet oumlsszetett alakjaacuteval egyuumltt a nyugati magyarsaacutegot jeloumlli116 Az emliacuteteacutesek harmadik csoportjaacuteba keacutet eacutertesuumlleacutes tartozik Itt a bāšġird neacutev nem paacuterban hanem bdquooumlnaacutelloacuteanrdquo jelentkezik igaz hogy mindkeacutet helyen neacutevfelsorolaacutesban s előtte kettővel a būlār neacutev van Ligeti szerint ez utoacutebbi keacutet adat eacuterteacutekeleacutese a baskiacuterndashmagyar viszony szempontjaacuteboacutel rend-kiacutevuumll bizonytalan117

Tudoacutesiacutetaacutesok a baskiacuter neacutepről mindkeacutet teruumlleten

A Balhī-hagyomaacuteny a basğirt neacutep keacutet teruumlleteacuteről tudoacutesiacutet bdquoBasğirt Keacutet fajtaacutejuk van Az egyik fajta a ġuzzīya veacutegein a (volgai) bulgaacuterok moumlgoumltt lakik Azt mondjaacutek hogy szaacutemuk vagy 2000 ember Erdeik veacutedelmeacuteben eacutelnek ezeacutert nehezen taacutemadhatoacutek A bulgaacuterok alattvaloacutei A maacutesik basğirt-ok a besenyőkkel hataacuterosak Mind ők mind a besenyők turkok eacutes ők hataacuterosak a rūm-mal (bizaacutenciakkal)rdquo118 Miutaacuten al-Balhī a 10 szaacutezad elejeacuten alkotott ő az első olyan szerző aki a keleten maradt magyar toumlre-deacuteket baskiacuter neacuteven azonosiacutetja a maacuter Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacuteggal Al-Balhī tehaacutet a baskiacuterndashmagyar rokonsaacuteg első teoretikusa Yāqūt foumlldrajzi szoacutetaacuteraacuteban a bāšġird ciacutemszoacute alatt adott egy hosszabb leiacuteraacutest119 Yāqūt koumlzli hogy ezt a nevet keacutet formaacute-

116 Ligeti 1979 82ndash83 Rašīd al-Dīn egy maacutesik leiacuteraacutest is koumlzoumll a Magyar Kiraacutelysaacuteg elleni mongol hadjaacuterat kapcsaacuten amelynek forraacutesaacutet nem ismerjuumlk Itt a magyarokra hasznaacutelt oumlsszes alak meg-talaacutelhatoacute kuumlloumlnboumlző helyeken

bdquoA Huumlker yīl (oumlkoumlr eacutev = 1241) azaz a Qarsquoan halaacutelaacutenak eacuteveacuteben a tavaszi hoacutenapokban Būlār eacutes Bāšġird feleacute aacutetkeltek a Marāq Tān hegyeken

Orda eacutes Bajdar jobb felől indulva Īlāwūt tartomaacutenyaacuten kelt aacutet Barznām seregeacutevel egyuumltt (el-lenuumlk) joumltt de megoumllteacutek őt

Batu Astārīlāw feleacute menet csataacutet viacutevott a Bāšġird uralkodoacuteval a mongol sereg győzedelmeske-dett felettuumlk

Qadan eacutes Buumlri a Sāsān neacutep ellen vonult eacutes haacuterom csataacuteban legyőzte őket Boumlcsek Qarā Awlāġ feleacute vezető uacuteton vonulva aacutethaladt az ottani hegyeken az Awlāġ neacutepeket legyőzte Onnan Bāyāq tūq erdein eacutes hegyein keresztuumll eleacuterte Mīšlāw hataacuterait Az ott aacutellomaacutesozoacute ellenseacuteget legyűrteacutek

A hercegek az emliacutetett oumlt uacuteton haladva Bāšġird Māğār eacutes Sāsān teruumlletek teljesseacutegeacutet elfoglaltaacutek az uralkodoacutejukat kilar-t menekuumlleacutesre keacutesztetteacutekrdquo Ali-Zade 1980 164ndash167 Boyle Rashid 69ndash71 Rašīd ad-Dīn Sbornik Letopisej 1952 II 45ndash46 Thackston 1999 331ndash332

117 Ligeti 1979 84118 BGA I 225 BGA II2 396 Czegleacutedy MŐT 16ndash17119 A dőlttel kiemelt reacutesz Ibn Faḍlān meshedi keacutezirataacuteban is szerepel bdquoBšird (I 468 [I 322]) šīn magaacutenhangzoacute neacutelkuumll ain ponttal egyesek szerint bāšğird

ğīm-mel maacutesok szerint bāšqird qāf-fal Videacutek Konstantinaacutepoly eacutes Bulġār koumlzoumltt Al-Muqtadir Billah annak idejeacuten elkuumlldte Aḥmad Ibn Faḍlān ibn al- Abbās ibn Rāšid ibn

Ḥammād-ot előbb az igazhiacutevők parancsnokaacutenak (kalifa) utoacutebb Muḥammad ibn Sulaymān klienseacutet az orszaacutega neacutepeacutevel egyuumltt muszlimmaacute lett ṣaqāliba (szlaacutevok eacutertsd volgai bulgaacuterok) kiraacutelyaacutehoz hogy őket diacuteszruhaacutekkal ellaacutessa s az iszlaacutem toumlrveacutenyeire kioktassa Ő mindent el-beszeacutelt aminek szemtanuacuteja volt attoacutel kezdve hogy Bagdadboacutel elutazott egeacuteszen addig amiacuteg oda vissza nem teacutert Elutazaacutesa 309 ṣafar havaacuteban (921 juacutenius) toumlrteacutent A bāšġird-roacutel megem-leacutekezve ezeket mondja

55

45 40 sect A toumlroumlkoumlk egyik toumlrzseacutenek orszaacutegaacuteba eacuterkeztuumlnk akiket bāšġird-nak hiacutevnak Tőluumlk a lehető legjobban oacutevakodtunk mert ők a toumlroumlkoumlk koumlzuumll a leggonoszobbak a leghatalmasabbak [vagy a meshedi keacutezirat szerint legpiszkosabbak] s a legelszaacutentabbak a gyilkolaacutesban Ha valaki koumlzuumlluumlk maacutes emberrel talaacutelkozik (469) levaacutegja fejeacutet elviszi eacutes testeacutet otthagyja Szakaacutellukat bo-rotvaacuteljaacutek A tetűt megeszik Qurtaq-juk oumllteacuteseit veacutegigkutatva a tetűt fogaikkal raacutegjaacutek meg 46 Koumlzuumlluumlk volt egy ember veluumlnk aki előzőleg muszlimmaacute lett eacutes minket kiszolgaacutelt Egy nap laacutettam hogy miutaacuten a tetűt ruhaacutejaacuteboacutel megfogta koumlrmeacutevel szeacutetmorzsolta aztaacuten lenyelte [megnyalta] mikor engem meglaacutetott azt mondta Kitűnő

41 sect Koumlzuumlluumlk mindegyik egy fadarabot [323] koszoruacute [a meshedi keacutezirat penis] formaacutera fa-rag s azutaacuten nyakaacuteba akasztja ha utazni vagy pedig ellenseacuteggel szembeszaacutellni kiacutevaacuten megcsoacutekolja s előtte leborulva azt mondja bdquoUacuteristen teacutegy velem iacutegy meg iacutegyrdquo Erre azt mondtam a tolmaacutecsnak bdquoKeacuter-dezd meg valamelyiket mifeacutele eacuterve van erre neacutezve eacutes mieacutert tekinti isteneacutenekrdquo Felelte bdquoAzeacutert mert eacuten is ehhez hasonloacuteboacutel joumlttem a vilaacutegra eacutes nem ismerek kiacutevuumlle maacutest ami leacutetrehozott volnardquo

42 sect Vannak koumlzuumlluumlk egyesek akik azt aacutelliacutetjaacutek hogy tizenkeacutet istenuumlk van istene van a teacutelnek nyaacuternak esőnek szeacutelnek faacutenak embernek loacutenak viacuteznek eacutejjelnek nappalnak halaacutelnak eacuteletnek s foumlldnek Az az isten aki az eacutegben van a legnagyobb koumlztuumlk joacutellehet az veluumlk koumlzoumls megegyezeacutes alap-jaacuten aacutellapodik meg s midegyikuumlk helyeslőleg veszi tudomaacutesul amit taacutersa tesz bdquoTaacutevol legyen Allahtoacutel amit ezek a gonosztevők eacutes haacutelaacutetlanok (hitetlenek) aacutelliacutetanak a lehető legtaacutevolabbrdquo Laacutettunk koumlzuumlluumlk olyan toumlrzset amely kiacutegyoacutekat egy olyan toumlrzset amely halakat egy olyan toumlrzset amely darvakat tisz-tel erre vonatkozoacutelag eacuterteacutesemre adtaacutek hogy amikor egy veluumlk ellenseacuteges neacuteppel hadakoztak amely őket megszalasztotta a darvak megszoacutelaltak a haacutetuk moumlgoumltt mire azok akik őket megszalasztottaacutek megfutamodtak ezeacutert tisztelik a darvakat azt mondva bdquoEz a mi istenuumlnk mert megszalasztotta el-lenseacutegeinketrdquo ezeacutert tartjaacutek azokat tiszteletben

Eacuten magam Aleppoacute vaacuterosaacuteban egy nagy csoportot talaacuteltam amelynek neve al-bāšġirdīya hajuk eacutes arcuk nagyon vilaacutegos volt Abū Ḥanīfa ndash Allah joacuteindulata rajta ndash vallaacutesjogi elveit ta-nulmaacutenyoztaacutek Egyikuumlkhoumlz akit eacutertelmesnek veacuteltem keacuterdeacutest inteacuteztem orszaacutegukroacutel eacutes aacutellapo-tukroacutel Vaacutelaszolta bdquoAmi orszaacutegunkat illeti az Konstantinaacutepolyon tuacutel (moumlgoumltt) van a frankok egyik nemzeteacutenek birodalmaacuteban akiknek neve al-hunkar Mi muszlimok vagyunk kiraacutelyuk alattvaloacutei orszaacuteguk egyik szeacuteleacuten mintegy harminc falut keacutepezuumlnk amelyek mindegyike csak-nem egy kisebb orszaacutegnak felel meg csakhogy al-Hunkar kiraacutelya nem engedi meg hogy ezek baacutermelyike koumlruumll falat emeljuumlnk mert attoacutel tart hogy ellene akkor fellaacutezadnaacutenk Mi kereszteacuteny orszaacutegok koumlzoumltt lakunk tőluumlnk eacuteszakra fekszik a ṣaqāliba foumlldje deacutelre tőluumlnk van a paacutepa or-szaacutega vagyis Roacutema (A paacutepa a frankok főnoumlke meacutegpedig szerintuumlk Krisztus helytartoacuteja uacutegy mint az igazhiacutevők parancsnoka a muszlimoknaacutel Az uralma a vallaacutessal oumlsszefuumlggő dolgok-ban mindnyaacutejukra kiterjed) (470) Tőluumlnk nyugatra van al-Andalus keletre a Rūm orszaacutega Konstantinaacutepoly s annak tartomaacutenyai Mondta nyelvuumlnk a frankok nyelve viseletuumlnk az ő viseletuumlk a hadseregben veluumlk egyuumltt szolgaacutelunk eacutes veluumlk egyuumltt vezetuumlnk hadjaacuteratokat min-den toumlrzs ellen (Ugyanis ők csak olyanok ellen hadakoznak akik a muszlimokkal ellenseacuteges viszonyban vannak)

Megkeacuterdeztem tőle mi okboacutel lettek muszlimokkaacute holott a hitetlenek orszaacutegaacutenak koumlzepeacuten laknak Felelte bdquoHallottam amint eleink egy csoportja mondta hogy hosszuacute időnek előtte or-szaacutegunkba heacutet emberből aacutelloacute muszlim taacutersasaacuteg eacuterkezett Bulġār orszaacutegaacuteboacutel akik koumlzeacutenk tele-pedve joacutesaacutegosan kioktattak minket arroacutel milyen teacutevelygeacutesben vagyunk s az iszlaacutem vallaacutesaacutenak helyes uacutetjaacutera igaziacutetottak minket Allah is joacute uacutetra vezetett minket Allahnak haacutela valamennyien az iszlaacutemra teacuteruumlnk aacutet Allah megnyitotta kebleinket az igaz hit szaacutemaacutera Mi azeacutert joumlttuumlnk ebbe az orszaacutegba [39] hogy a vallaacutesjogot elsajaacutetiacutetsuk mikor hazateacuteruumlnk neacutepuumlnk nagyra fog minket becsuumllni eacutes vallaacutesi uumlgyeinek vezeteacuteseacutevel biacutez meg minketrdquo

56

ban jegyzik az iszlaacutem irodalomban bāšġird eacutes bāšqird Majd ez utaacuten koumlvetkezik egy bizonytalan foumlldrajzi meghataacuterozaacutes ez egy orszaacuteg Konstantinaacutepoly eacutes Bulgaacuter koumlzt ami csak a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacutegra utalhat Majd Ibn Faḍlān alapjaacuten egy hosszabb leiacuteraacutes olvashatoacute a Volgaacutetoacutel keletre lakoacute baskiacuterokroacutel amely egyezik Ibn Faḍlān Meshedben megtalaacutelt szoumlvegeacutenek jeles reacuteszeacutevel Yāqūt 1217 taacutejaacuten Aleppoacuteban talaacutelkozott bāšġirdokkal akiktől megtudta hogy nevuumlk hunkar eacutes eacuterdekes adatokat gyűjtoumltt a Magyar Kiraacutelysaacutegroacutel eacutes az ott eacutelő muszlim koumlzoumlsseacutegről A ciacutemszoacute veacutegeacuten hivatkozott meacuteg a Balhī-hagyomaacutenyt keacutepviselő al-Iṣṭahrī műveacutere

Yāqūt leiacuteraacutesaacutenak oumlsszeaacutelliacutetaacutesa eacutes koncepcioacuteja utal arra hogyan joumlhetett leacutetre a bas-kiacuterndashmagyar azonosiacutetaacutes Yāqūt a leiacuteraacutesa veacutegeacuten egyeacutertelműen igazolja hogy al-Iṣṭahrī nyomaacuten a keacutet bāšğird orszaacutegroacutel tudott Nyilvaacuten a nyugatira utal a Konstantinaacutepoly eacutes Bulgaacuter koumlzoumltti meghataacuterozaacutes120 Ibn Faḍlān uacutetleiacuteraacutesaacutenak bāšġirdokra vonatkozoacute reacuteszeacutet is ehhez neacutepneacutevhez kapcsolta Iacutegy a Volgaacutetoacutel keletre lakoacute toumlroumlknek mondott baskiacuterok akiknek a nyelveacuteről eacutes etnikai hovatartozaacutesaacuteroacutel semmilyen eligaziacutetaacutest nem kapunk lehetnek toumlroumlk nyelvű baskiacuterok vagy a keleten maradt magyar nyelvű toumlre-deacutek is Yāqūt Aleppoacuteban szerzett szoacutebeli eacutertesuumlleacuteseit a magyarorszaacutegi muszlimoktoacutel az orszaacuteguk viszonyairoacutel szinteacuten e neacutepneacutevhez csatolva iacuterja le Az egeacutesz koncepcioacute for-raacutesa al-Iṣṭahrītoacutel szaacutermazoacute adatok zaacuterjaacutek a ciacutemszoacutet A Volgaacutetoacutel keletre a baskiacuterokra vonatkozoacute Ibn Faḍlāntoacutel szaacutermazoacute 922 koumlruumlli eacutertesuumlleacutes ndash amelyről nem aacutellapiacutethatoacute meg hogy a keleti magyar toumlredeacutekhez vagy a toumlroumlk nyelvű baskiacuterokhoz koumlthető-e ndash illetve a magyarorszaacutegi muszlimok beszaacutemoloacuteja a 13 szaacutezad elejeacuten alapjaiban hite-les A keacutet neacutepcsoport azonosiacutetaacutesa al-Iṣṭahrī tudoacutesiacutetaacutesaacuten alapul ahol egyeacutertelműen a 10 szaacutezad elejeacuten a keleti magyar toumlredeacutekről eacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magya-rokroacutel van szoacute joacutellehet a neacutevvaacutelasztaacutes azaz mieacutert hasznaacuteljaacutek mindkeacutet neacutepre a baskiacuter terminust tovaacutebbra sem vilaacutegos

Ettől el kell vaacutelasztani a Ğayhānī-hagyomaacuteny adatait amelyet koraacutebban egyeacutertel-műen a baskiacuterkeacuterdeacuteshez kapcsoltak amely a foumlldrajzi meggondolaacuteson eacutes a neacutepneacutev azonosiacutetaacutesaacuten alapult

A Ğayhānī-hagyomaacuteny szerint a mağġar neacutep első hataacutera a besenyők eacutes a volgai bulgaacuterok Askal toumlrzse koumlzoumltt volt Ezutaacuten szoacutel a mağġarok Fekete-tengertől eacuteszakra fekvő lakoacutehelyeacuteről121 Czegleacutedy a Ğayhānī-szoumlveghagyomaacutenyban az bdquoelső hataacuterrdquo kife-jezeacutes behatoacute vizsgaacutelata alapjaacuten uacutegy veacutelte hogy nyelvi szempontboacutel csak uacutegy lehet az adott kifejezeacutest eacutertelmezni hogy a mağġar hataacuter a Volgaacutetoacutel keletre volt s szaacutellaacutesteruuml-letuumlk innen kezdődve kiterjedt egeacuteszen a Fekete-tenger eacuteszaki partjaacuteig Ennek ellent-

Megkeacuterdeztem tőle mieacutert borotvaacuteljaacutetok szakaacutellatokat mint azt a frankok teszik Felelte bdquoAzok akik koumlzuumlluumlnk katonaacuteskodnak borotvaacutelkoznak eacutes a frankokhoz hasonloacute hadi oumlltoumlzetet hor-danak ami a toumlbbieket illeti ők nem (borotvaacutelkoznak eacutes oumlltoumlznek iacutegy)rdquo Keacuterdeztem mekkora taacutevolsaacuteg van koumlztuumlnk eacutes orszaacutegotok koumlzoumltt Felelte innen Konstanti-naacutepoly koumlruumllbeluumll keacutet eacutes feacutel hoacutenap Konstantinaacutepolytoacutel hazaacutenkig az uacutet ugyanannyi Ami Iṣṭahrī-t illeti ő koumlnyveacuteben ezt mondja bdquoBāšğird-toacutel Bulġār-ig huszonoumlt aacutellomaacutes van eacutes bāšğird-toacutel al-bağanāk-ig ndash ők a toumlroumlkoumlk egyik fajtaacuteja ndash tiacutez nap vanrdquo Kmoskoacute I3 17ndash19120 Yāqūt I 322ndash323 Kmoskoacute I3 17ndash19121 Zimonyi 1990 148ndash149

57

mond al-Ğayhānī foumlldrajzi elkeacutepzeleacutese Kelet-Euroacutepaacuteroacutel legalaacutebbis az amit műveacuteben felvaacutezolt ugyanis a Volgaacutetoacutel keletre leacutevő hataacutert eacutes a Fekete-tenger koumlzoumltti teruumlletet elvaacutelasztjaacutek egymaacutestoacutel a kazaacuterok burtaacuteszok eacutes volgai bulgaacuterok lakoacutehelyei122 Ennek az ellentmondaacutesnak a feloldaacutesaacutera toumlbb veacutelemeacuteny alakult ki

Az egyik szerint keacutet teruumlletről van szoacute s a keletebbre eső a magyarok koraacutebbi hazaacuteja A szoumlvegreacutesz nyelvi eacutertelmezeacutese s al-Ğayhānī szoumlvegeacuteben talaacutelhatoacute esemeacute-nyek kronoloacutegiaacuteja valamint a feljegyzeacutes jellege ugyanakkor ezt nem taacutemogatja Az ebben a hagyomaacutenyban talaacutelhatoacute magyar toumlrteacuteneti esemeacutenyek koumlzuumll a legkoraacutebbit 830 koumlruumllre dataacuteltaacutek Ezt Sarkel feleacutepiacuteteacuteseacutevel hoztaacutek kapcsolatba123 amelyről alaacutebb kimutatjuk hogy nem tarthatoacute iacutegy a forraacutes a 870ndash880-as eacutevek aacutellapotaacutet tuumlkroumlzi124 Al-Ğayhānīt Kelet-Euroacutepa neacutepeinek leiacuteraacutesaacutenaacutel elsősorban kereskedelmi eacutes politikai szempontok vezetteacutek s toumlrteacuteneti hagyomaacutenyokat nem jegyzett le

A maacutesik veacutelemeacuteny szerint keacutet kuumlloumlnboumlző neacutep (bağġir baskiacuter eacutes mağġir magyar) neveacutenek arab iacuteraacuteskeacutep szerinti hasonloacutesaacutega indiacutethatta al-Ğayhānīt arra hogy a keacutet neacute-pet azonosnak veacutelje Al-Ğayhānīnak 870 koumlruumlli adatai voltak a Fekete-tenger koumlzeleacute-ben eacutelő mağġar nevű neacutepről ugyanakkor ismerte Ibn Hurdādbih ndash akinek munkaacuteja ismereteink szerint az egyik alapforraacutesa volt ndash ğfr adataacutet a toumlroumlk neacutepek felsorolaacutesaacute-ban valamint felhasznaacutelta az Ibn Faḍlāntoacutel szaacutermazoacute eacutertesuumlleacutest a besenyők eacutes a vol-gai bulgaacuterok koumlzoumltti bāšġird nevű toumlrzsről125 Ezek alapjaacuten Ğayhānī gondolatmenete a koumlvetkezőkeacuteppen rekonstruaacutelhatoacute a 870 koumlruumlli Fekete-tengerneacutel eacutelő mağġar-ok azonosiacutethatoacutek Ibn Hurdādbih (m)ğ ġar-jaival Őket Ibn Faḍlān bāšġird neacuteven ismeri Koumlvetkezeacuteskeacutepp mindkeacutet csoportot a mağġar neacuteven szerepelteti

Egy harmadik aacutellaacutespont szerint amelyet Kmoskoacute keacutepviselt al-Ğayhānī műveacutenek megiacuteraacutesakor a 920-as eacutevekben de talaacuten maacuter a 870-es eacutevekben is felteacutetelezhető hogy a magyarsaacuteg egy toumlredeacuteke teacutenylegesen a Volgaacutetoacutel keletre eacutelt tehaacutet keacutet kuumlloumlnboumlző te-ruumlletről van szoacute de ez nem azt jelenti hogy ott volt a magyar őshaza is Kmoskoacute nyomaacuten reacuteszleteiben sikeruumllt igazolni hogy a mağġar neacutepneacutev moumlgoumltt az arab neacutepeti-moloacutegia maḥfar rsquoleaacutesott foumlldrsquo legendaacutes elbeszeacuteleacutese aacutellhatott tehaacutet a baskiacuterkeacuterdeacuteshez nincs koumlze hanem inkaacutebb a magyar neacutepneacutev mağar formaacutejaacutenak tudatos torziacutetaacutesaacute-val szaacutemolhatunk126 Ugyanakkor a szoumlvegreacutesz vonatkozhat a 920-as eacutevekre ndash ami-kor al-Ğayhānī műveacutenek alapredakcioacuteja elkeacuteszuumllt ndash illetve a keleten maradt magyar toumlredeacutekre 127

122 Czegleacutedy MŐT 18ndash25123 Czegleacutedy MŐT 118124 Zimonyi 2005 250ndash253125 Zimonyi 1990 152126 Roacutena-Tas Andraacutes egy mağ ar alakboacutel indult ki ami egy magy-er alakot adhatna vissza 1996

227127 Zimonyi 2005 67

58

A mongol eacutes latin adatok a baskiacuterokroacutel

A mongolok titkos toumlrteacutenete ciacutemű 13 szaacutezad koumlzepeacuten keletkezett kroacutenika megőrizte a baskiacuter neacutepnevet bağigit formaacuteban A szoacuteveacutegi t a toumlbbes szaacutem jele a ğ eacutes g koumlzoumltti i pedig a maacutessalhangzoacute-torloacutedaacutes feloldaacutesaacutera szolgaacutelt a mongol nyelvben128 A mon-golok titkos toumlrteacutenete 262 270 eacutes 274 szakaszaacuteban a meghoacutediacutetott neacutepek koumlzoumltt toumlr-teacutenik emliacuteteacutes a bağigit neacutepről A 262 szakasz szerint Szuumlbeetej eacuteszak feleacute tizenegy neacutepet győzoumltt le kanglin kibcsaut bağigit oroszut madzsarat aszut szaszut szer-keszuumlt kesimir bolar kerel129 Ez a tudoacutesiacutetaacutes az 1221ndash1223 eacutevi esemeacutenyekre vonat-kozik A 270 szakaszban arroacutel esik szoacute hogy miutaacuten az előbb emliacutetett tizenegy neacutep feltartoacuteztatta Szuumlbeetejt a segiacutetseacutegeacutere kuumlldteacutek Batut Guumljuumlkoumlt eacutes Moumlngkeacutet130 Ez az 1228 eacutes 1231 eacutevekhez koumlthető esemeacutenyek koumlzoumltt szerepel Veacuteguumll a 274 szakaszban az olvashatoacute hogy Szuumlbeetej eacutes a segiacutetseacutegeacutere kuumlldoumltt hercegek legyőzteacutek a nyugati neacutepeket131 Ez utoacutebbi hiacuteradaacutes a 270 szakasz tudoacutesiacutetaacutesaacutenak hanyag eacutes feluumlletes maacuteso-lata132 Mindenekelőtt megaacutellapiacutethatoacute hogy a 270 eacutes 274 szakasz adatai nyilvaacutenva-loacutean a Batu vezette 1236ndash1242 koumlzoumltti nagy nyugati hadjaacuteratra vonatkoznak A 262 szakasz listaacutejaacuteban pedig olyan neacutepnevek is előfordulnak amelyek nem szerepelhet-neacutenek Szuumlbeetej 1221ndash1223 eacutevi hadjaacuterata kapcsaacuten de Batu keacutesőbbi hoacutediacutetaacutesai ezeket a neacutepeket is eleacuterteacutek Ligeti ezeacutert hangsuacutelyozta hogy hiteles a felsorolaacutes ugyan a 262 szakaszban de a neacutevanyagban anakronisztikus adatok is szerepelnek133 A bağigit neacutepneacutev vonatkozaacutesait illetően Ligeti uacutejabban a magyarokra gondolt134 Koraacutebbi cik-keacuteben meacuteg azt iacuterta hogy a neacutepneacutev a toumlroumlk baskiacuterokra illik raacute135 Ez utoacutebbi aacutellaacutespontot taacutemogatja A mongolok titkos toumlrteacutenete 239 szakasza ahol Dzsocsi 1207-es hadjaacute-rata kapcsaacuten az erdei neacutepek felsorolaacutesaacuteban szerepelt a bağigit neacutepneacutev Ezek a toumlrzsek Nyugat-Szibeacuteria teruumlleteacuten eacutelhettek136

Iacutegy neacutezetuumlnk szerint a mongol forraacutesban szereplő bağigit neacutepneacutev a toumlroumlk baskiacuterok neve lehet s csupaacuten a baskiacuterndashmagyar azonosiacutetaacutes teoacuteriaacutejaacutenak hataacutesaacutera meruumllhetett fel hogy a magyarokra vonatkozhat Utoacutebbi felteveacutes azeacutert sem veacutedhető mert a magyar-saacuteg az ideacutezett neacutevlista keacutet maacutesik neacutepneveacutevel is azonosiacutethatoacute (madzsarat ~ magyar kerel ~ kiraacutely)

A mongol kori ferences rendi utazoacutek Plano Carpini Benedictus Polonus eacutes Rubruk adatairoacutel Magna Hungaria kapcsaacuten maacuter esett szoacute137 A haacuterom szerző nyo-maacuten terjedt el Baskiacuteria (Bascard) eacutes Magna Hungaria azonosiacutetaacutesa Az azonosiacutetaacutes forraacutesaacuteul a Baskiacuteriaacutet megjaacutert domonkosok eacutertesuumlleacutesei szolgaacutelhattak hiszen a haacuterom

128 Ligeti 1986 399129 Ligeti 1971 235ndash236130 Ligeti 1971 243131 Ligeti 1971 247ndash248132 Ligeti 1979 84133 Ligeti 1979 84ndash85134 Ligeti 1986 399135 Ligeti 1979 85136 Ligeti 1971 205137 Ligeti 1986 396ndash397

59

szerző egyike sem jaacutert a VolgandashKaacutema-videacuteken Ebből kiindulva elfogadhatoacute Ligeti aacutellaacutespontja miszerint ezek az adatok teljesen fuumlggetlenek a muszlim szerzők koraacutebbi baskiacuterndashmagyar hagyomaacutenyaacutetoacutel138 Az azonosiacutetaacutes alapja a nyugati utazoacuteknaacutel az lehe-tett hogy a keleti magyarsaacuteg lakhelye a volgai bulgaacuterokeacutetoacutel keletre volt ugyanuacutegy mint a baskiacuterokeacute Ebből keacutezenfekvően adoacutedott hogy a keacutet neacutep azonos Arroacutel hogy Baskiacuteriaacuteban a tataacuter hoacutediacutetaacutest koumlvetően a keleti magyarok nagyobb toumlmbben nem ma-radtak meg a magyar ferences Johanca 1320-as tataacuterorszaacutegi teacuteriacutetőuacutetjaacuteroacutel beszaacutemoloacute levele győzhet meg a paacuteter heacutet eacutevet toumlltoumltt Baskiacuteriaacuteban de magyarokroacutel nem tett emliacuteteacutest a leveleacuteben139

Baskiacuterndashmagyar toumlrzsneacutevi eacutes nyelvi egyezeacutesek

A baskiacuter eacutes a magyar toumlrzsnevek koumlzoumltti paacuterhuzamokra a szaacutezad elejeacuten Pauler figyelt fel s keacutet toumlrzsnevet azonosiacutetott Gyarmat-Yurmati Jenő-Yeney140 Neacutemeth 1930-ban a felvetett azonosiacutetaacutesokat elfogadta s nyelvtoumlrteacutenetileg is megmagyaraacutezta141 Ligeti a Gyarmat felteacutetelezett etimoloacutegiaacutejaacutet (toumlroumlk yor- rsquoelfaacuteradrsquo eacutes -mati gerundium) nehe-zen tartja elfogadhatoacutenak ugyanis ez a toumlroumlk ige csak az oguz nyelvekben mutat-hatoacute ki s a nyelvemleacutekekben sincs nyoma142 Ez a neheacutezseacuteg persze nem zaacuterja ki a keacutet toumlrzsneacutev oumlsszetartozaacutesaacutenak felteveacuteseacutet amennyiben maacutes etimoloacutegiaacuteval szaacutemolunk143 Neacutemeth 1966-ban tovaacutebbi egyezteteacutesekkel jelentkezett Nyeacutek-Negmen Keszi-Kese Gyula-Yulaman Megyer-Mišer A Gyula nem szerepel a magyar toumlrzsneacutevlistaacuten de Neacutemeth szerint volt egy ilyen toumlrzs amely kuumlloumlnleges szerepet jaacutetszhatott a magyar toumlrzsrendszerben mivel mint a magyarok egyik fejedelmeacutenek (a gyulaacutenak) a neacutepe eacutertelmezhető144 Maacutendoky Kongur előbb az uacutejabb egyezteteacuteseket keacutesőbb a biztos-nak tűnő Jenő-Yeney egyezteteacutest caacutefolta145 Vaacutesaacutery a Megyer-Mišer oumlsszefuumlggeacutes tartha-tatlansaacutegaacutera mutatott raacute146 Iacutegy az etimoloacutegiaacutejaacutet tekintve szaacutemos neheacutezseacuteggel terhelt magyar Gyarmat toumlrzsneacutev eacutes a baskiacuter Yurmati egyezteteacutesen kiacutevuumll nincs tudomaacutenyo-san igazolt toumlrzsneacutevi megfeleleacutes a baskiacuter eacutes a magyar toumlrzsnevek koumlzoumltt

A baskiacuterndashmagyar keacuterdeacutes nyelveacuteszeti szempontuacute megkoumlzeliacuteteacuteseacuteről Vaacutesaacutery egy na-gyobb tanulmaacutenyban eacutertekezett eacutes a koumlvetkezőket aacutellapiacutetotta meg bdquo1 A baskiacuter fo-neacutemarendszer sajaacutetsaacutegai nem magyar nyelvi hataacutesra alakultak ki 2 a baskiacuter nyelv-ben nincsen magyar joumlveveacutenyszoacute 3 Baskiacuteria foumlldrajzi nevei koumlzt magyar eredetű nem mutathatoacute kirdquo147 Ez azt jelenti hogy a baskiacuterndashmagyar rokonsaacuteg teacuteteleacutet az eddigi nyelveacuteszeti kutataacutesok eredmeacutenyei nem taacutemasztjaacutek alaacute

138 Ligeti 1986 396139 Bendefy 1937 47ndash50140 Pauler 1900 126141 Neacutemeth 1930 308ndash309142 Ligeti 1979 57ndash58 Neacutemeth 1975-ben ezt az etimoloacutegiaacutet visszavonta143 Vouml Berta 1997 213ndash214144 Neacutemeth 1966 35ndash50145 Maacutendoky Kangur 1976 Maacutendoky Kongur 1986146 Vouml 70 jz147 Vaacutesaacutery 1985 388

60

Veacuteguumll az őshazaelmeacuteletek a baskiacuterndashmagyar rokonsaacuteg eacutes a Julianus aacuteltal keleten meg-talaacutelt magyarok viszonyaacuteroacutel kell emliacuteteacutest tenni Gombocz első őshazaelmeacutelete szerint a magyarsaacutegot előszoumlr a Volga videacutekeacuten eacuterte toumlroumlk hataacutes 600 koumlruumll A volgai bulgaacuterok ekkor koumlltoumlztek ide s a magyar toumlrzsek 800 taacutejaacuten huacutezoacutedtak innen deacutelre de egyes toumlredeacutekeik helyben maradtak Gombocz keacutesőbb vaacuteltoztatott aacutellaacutespontjaacuten a magyar-saacuteg 463-toacutel a Kaukaacutezus előtereacuteben eacutelt s 600 koumlruumll a volgai bulgaacuterokkal egyuumltt eacuter-keztek egyes csoportjaik a VolgandashKaacutema videacutekeacutere Julianus a 13 szaacutezadban azokat a magyarokat talaacutelta meg akik vagy helyben maradtak vagy a volgai bulgaacuterokkal koumlltoumlztek oda Gombocz szerint a Volga koumlrnyeacuteki magyarsaacutegnak a baskiacuterndashmagyar rokonsaacuteghoz semmi koumlze ugyanis ez utoacutebbi tudoacutes eredetű hagyomaacutenyon alapul148 Neacutemeth előszoumlr elfogadta Gombocz maacutesodik elmeacuteleteacutet azzal a kuumlloumlnbseacuteggel hogy ő a baskiacuterndashmagyar rokonsaacutegot nem tagadta Szerinte a baskiacuterok a deacutelről odatelepuumllt magyarsaacutegtoacutel oumlroumlkoumllteacutek nevuumlket a magyarok pedig lassan beolvadtak a keletről joumlvő toumlroumlk nyelvű toumlbbseacutegbe149 Neacutemeth a baskiacuteriai toumlrzsneacutevkutataacutes hataacutesaacutera az 1960-as eacutevekben megvaacuteltoztatta aacutellaacutespontjaacutet s Gombocz koraacutebbi neacutezeteacutehez teacutert vissza a ma-gyarsaacuteg csak 750ndash800 koumlruumll indult Baskiacuteriaacuteboacutel deacutel feleacute Az itt maradt magyar toumlredeacute-ket pedig csak a tataacuterjaacuteraacutest koumlvetően olvasztottaacutek be az idetelepuumllő toumlroumlk baskiacuterok hiszen a 13 szaacutezadban Magna Hungariaacuteban meacuteg leacutetezett egy magyar diaszpoacutera150

Ligeti a baskiacuterndashmagyar viszony megiacuteteacuteleacutesekor a keacutet ellenteacutetes neacutezet oumlsszebeacutekiacuteteacute-seacutere tett kiacuteseacuterletet A baskiacuter eacutes magyar neacutepneacutev uacutegy fuumlgg oumlssze hogy a magyar neacutep-neacutev korai alakja egy mağġir forma volt amelyből 950 taacutejaacutera maacuter eltűnt a ġ hang A mağġir alaknak azonban volt egy toumlroumlkoumls vaacuteltozata is a csuvasos (volgai bulgaacuter) bağġir Miutaacuten a 6 szaacutezadban a Kazaacuter Birodalom kialakulaacutesaacuteval egy időben ez a mağġir-bağġir nevű neacutep deacutelre vaacutendorolt a VolgandashKaacutema videacutekeacuteről helyeacutere egy kip-csak toumlroumlk neacutepesseacuteg koumlltoumlzoumltt Ez felvette a reacutegi lakoacutek bağġir neveacutet amelyből ebben a nyelvben előbb bašġir majd bašġirt alakult Ez lehet a kiinduloacutepontja a neacutepeti-moloacutegiaacutes baškurt rsquovezeacuterfarkasrsquo neacutepneacutevnek Ettől a korai kapcsolattoacutel Ligeti elvaacutelasz-totta Julianus keleti magyarjainak keacuterdeacuteseacutet Az aacuteltala elfogadott Gyarmat-Yurmati eacutes Jenő-Yaumlnaumly toumlrzsneacutev-azonosiacutetaacutes ugyanis azt jelenti szerinte hogy e keacutet toumlrzstoumlredeacutek a besenyőknek a magyarok elleni taacutemadaacutesai koumlvetkezteacuteben keruumllt a Volga-videacutekre a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben151

Ligeti uacutej neacutepneacutev-etimoloacutegiaacuteja nyelveacuteszeti szempontboacutel szaacutemos ponton taacutemad-hatoacute A legfőbb neheacutezseacuteg talaacuten az hogy a mağġir alapalak maacutesodik eleme a ġir nincs megmagyaraacutezva bdquonem meghataacuterozhatoacute funkcioacutejuacuterdquo152 elem Az etimoloacutegiaacutera alapo-zott toumlrteacuteneti hipoteacutezisek valoacutesziacutenűseacutege csekeacutely Ennek koumlvetkezteacuteben az erre taacute-maszkodoacute baskiacuterndashmagyar kapcsolatok bizonyiacutetaacutesa sem lehet meggyőző

148 Czegleacutedy MŐT 158ndash160149 Neacutemeth 1930 315150 Neacutemeth 1966 48151 Ligeti 1986 400152 Ligeti 1986 111

61

A forraacutesaink haacuterom neacutepcsoportra hasznaacuteltaacutek a baskiacuter elnevezeacutes kuumlloumlnboumlző variaacuten-sait 1 honfoglaloacute magyarsaacutegra 2 a VolgandashKaacutema videacutekeacuten maradt magyar toumlredeacutekre 3 a toumlroumlk nyelvű baskiacuterokra ugyanezen a teruumlleten Az alapkeacuterdeacutes az hogy mi a vi-szony a keleten maradt magyar toumlredeacutek eacutes a toumlroumlk nyelvű baskiacuterok koumlzoumltt Yāqūt illetve Plano Carpini alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a muszlim eacutes latin forraacutesok elkeacutep-zeleacutese moumlgoumltt a foumlldrajzi koumlzelseacutegen alapuloacute azonosiacutetaacutesroacutel van szoacute a 13 szaacutezadi forraacute-sainkban Roacutena-Tas Abū Ḥāmid al-Ġarnāṭī adataacuteboacutel kiindulva uacutegy veacuteli hogy a volgai bulgaacuterokat meglaacutetogatoacute szerző a volgai bulgaacuter nyelvhasznaacutelatot koumlvetve nevezte a keleti eacutes Kaacuterpaacutet-medencei magyarokat baskiacuteroknak Ezek szerint a baskiacuter neacutepnevet a volgai bulgaacuterok hasznaacuteltaacutek a magyarokra153 Ez az elkeacutepzeleacutes azonban szinteacuten nem visz koumlzelebb annak megvaacutelaszolaacutesaacutehoz hogy mi a viszony a keleti magyarsaacuteg eacutes a toumlroumlk nyelvű baskiacuterok koumlzoumltt Mindenesetre a baskiacuterndashmagyar kapcsolatok keacuterdeacuteseire csak tovaacutebbi kutataacutesok adhatnak vaacutelaszokat Veacutegeredmeacutenyben a baskiacuterndashmagyar ro-konsaacutegot alkotoacute teoacuteria minden egyes elemeacuteről kideruumllt hogy az nem vezethető visz-sza a honfoglalaacutest megelőző időszakra hanem a Volga-videacuteken a 10ndash13 szaacutezadban eacutelt magyarsaacuteggal aacutell oumlsszefuumlggeacutesben

Volgai bulgaacuterok eacutes magyarok

A volgai bulgaacuterok eacuteszakra koumlltoumlzeacuteseacutet a koraacutebbi szakirodalom 600 koumlruumllre dataacutelta Mivel a honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainkat bulgaacuter-toumlroumlkből magyaraacuteztaacutek eacutes a volgai bulgaacuterok egy ilyen nyelvet beszeacutelhettek a volgai bulgaacuterndashmagyar eacuterintke-zeacutest teacutenykeacutent lehetett kezelni A toumlroumlk joumlveveacutenyszavak keacuterdeacuteseacuteről eacutes annak toumlrteacuteneti vonatkozaacutesairoacutel egy keacutesőbbi fejezetben reacuteszleteiben meacuteg lesz szoacute itt a volgai bulgaacuterndashmagyar eacuterintkezeacutes toumlrteacuteneti vonatkozaacutesait taacutergyalom Előszoumlr is a volgai bulgaacuterok ko-rai toumlrteacuteneteacutere vonatkozoacute kutataacutesokat eacuterdemes szaacutemba venni154 A teacutema fontossaacutegaacutet jelzi hogy a magyaroknaacutel is előforduloacute Bular Bercel155 Szovaacuterd156 szeacutekely157 nevek a volgai bulgaacuterok kialakulaacutesaacuteban doumlntő szerepet jaacutetszoacute toumlrzsnevekkel egyeztethetőek

Az eacuteletforma vaacuteltozaacutesa szempontjaacuteboacutel a magyarsaacuteghoz hasonloacute utat jaacutertak be azok a volgai bulgaacuter toumlrzsek amelyek miutaacuten kiszakadtak steppei koumlrnyezetuumlkből s erdős videacutekre koumlltoumlztek eredeti nomaacuted eacuteletmoacutedjukat feladva letelepuumlltek eacutes foumlld-művesseacute vaacuteltak

A volgai bulgaacuter etnogenezis kapcsaacuten keacutet keacuterdeacutest kell megvaacutelaszolni A rendelkezeacute-suumlnkre aacutelloacute adatokboacutel pontosabban koumlruumllhataacuterolhatoacute-e az a teruumllet ahonnan a volgai bulgaacutersaacutegot alkotoacute toumlrzsek eacuteszakra koumlltoumlztek A maacutesik keacuterdeacutes az hogy mikor eacuterkez-tek ezek a csoportok a VolgandashKaacutema videacutekeacutere

153 Roacutena-Tas 1996 224ndash226154 A volgai bulgaacuterok eredeteacuteről Zimonyi 1990 Kazakov 2002 185ndash194 Bagautdinov Huzin

2006 116ndash123155 Ligeti 1986 31ndash32 360ndash362156 Benk 2009157 Gyoumlrffy 1990 81ndash82

62

A 10 szaacutezadi muszlim forraacutesokban fennmaradt oumlt volgai bulgaacuter toumlrzsneacutev (Bulġār Swār Aʾskal Barṣūlā Baranğār)158 Ibn Faḍlān akineacutel a Barṣūlā kiveacuteteleacutevel a neacutegy toumlrzsneacutev megőrződoumltt koumlzli hogy a volgai bulgaacuter toumlrzsszoumlvetseacuteg kiraacutelya a Bulġār toumlrzs vezeacutere a maacutesik neacutegy kiraacutely felett rendelkezett A neacutegy kiraacutely koumlzuumll kettőt a Swār eacutes ʾAskal toumlrzsek vezetőivel lehet azonosiacutetani Felteacutetelezhető hogy a maacutesik keacutet kiraacutely a neacutev szerint ismert maacutesik keacutet toumlrzs (Barṣūlā eacutes Baranğār) vezetője lehetett159 Ez az oumlt toumlrzsneacutev a volgai bulgaacuter etnogenezis alapja Erre eacutepiacutetve lehet vizsgaacutelni hogy ezek a neacutepnevek hol eacutes mikor szerepeltek az iacuterott forraacutesokban

A bulgaacuterok eacuteszakra vaacutendorlaacutesaacutenak időpontjaacutet illetően megoszlanak a veacutelemeacutenyek Ennek oka abban kereshető hogy erről nem maradt fenn koumlzvetlen tudoacutesiacutetaacutes az iacuterott kuacutetfőkben Koraacutebban aacuteltalaacuteban egy neacuteha keacutet tudomaacutenyaacuteg szempontjait figyelembe veacuteve igyekeztek meghataacuterozni az időpontot Biztosabb eredmeacuteny vaacuterhatoacute toumlbb tu-domaacutenyaacuteg eredmeacutenyeinek szembesiacuteteacuteseacuteből Ezeacutert szaacutemba kell venni a reacutegeacuteszet a numizmatika a gazdasaacutegtoumlrteacutenet eacutes a toumlrteacuteneti nyelvtudomaacuteny teruumlleteacuten uacutejabban feltaacutert eredmeacutenyeket s az ezekre alapiacutetott neacutezeteket Ezeket szembesiacutetve vizsgaacutelhatjuk meg azt a probleacutemaacutet hogy a volgai bulgaacuterok mikor jelennek meg előszoumlr az iacuterott for-raacutesokban Erről ugyanis csupaacuten egy-egy forraacutes elemzeacuteseacuten alapuloacute felteveacutesek vannak Veacuteguumll a szaktudomaacutenyok aacuteltal rajzolt keacutep toumlrteacuteneti elemzeacutese arra adhat vaacutelaszt hogy a steppetoumlrteacutenet ismert esemeacutenyei eacutes a bulgaacuterok eacuteszakra huacutezoacutedaacutesa koumlzoumltt milyen toumlr-teacuteneti oumlsszefuumlggeacutesek aacutellapiacutethatoacutek meg

A volgai bulgaacutersaacuteg kialakulaacutesaacuteban fontos szerepet jaacutetszoacute toumlrzsek maacutes politikai ke-retekben is eacuteltek A bulgaacuter szabiacuter aszkal barszil nevű neacutepek az 5ndash7 szaacutezadban gyakran felbukkantak az euraacutezsiai steppeacutere vonatkozoacute forraacutesokban Az aszkal neacutep a nyugati Tuumlrk Birodalom teruumlleteacuten a Kazak-steppeacuten szerepelt160 A szabiacuter barszil eacutes balan-dzsar neacutepek a kelet-euroacutepai steppeacuten a Kaukaacutezus előtereacuteben jelentek meg161 A bul-gaacuterok pedig a Fekete-tengertől eacuteszakra levő teruumlleteken laktak162 A Kazaacuter Birodalom megszilaacuterdulaacutesakor a 7 szaacutezad veacutegeacutere ezek a neacutepnevek eltűntek a forraacutesokboacutel s csak a 10 szaacutezadban bukkantak fel uacutejra a volgai bulgaacuteroknaacutel eacutes a magyaroknaacutel

A volgai bulgaacuterok megjeleneacuteseacutenek dataacutelaacutesaacutera toumlbb elmeacuteletet is kialakiacutetottak Elsősorban reacutegeacuteszek igyekeztek a korai volgai bulgaacuter reacutegeacuteszeti hagyateacutekot eacutertel-mezni A Volga szamarai koumlnyoumlkeacuteneacutel feltaacutert novinki tiacutepusuacute leletanyagroacutel a szamarai reacutegeacuteszek megaacutellapiacutetottaacutek hogy a mintegy huacutesz lelőhely anyaga a 7 szaacutezad veacutegeacutere eacutes a 8 szaacutezadra dataacutelhatoacute Iacutegy a volgai bulgaacuter betelepuumlleacutes első hullaacutemaacutet ehhez az anyag-hoz kapcsoltaacutek Matveeva eacutes Kočkina ezutaacuten meacuteg felteacutetelez egy volgai bulgaacuter bete-lepuumlleacutest a 8 szaacutezad maacutesodik feleacuteben amelynek meghataacuterozoacute elemeacutet a Kaacutema eacutes Uraacutel

158 A Ğayhānī-hagyomaacuteny haacuterom toumlrzsuumlkről tud barṣūlāʾaskal bulġār Kmoskoacute I1 206 Zimonyi 1990 132

159 Simon 2007 45 50 66ndash67 73ndash75 83160 Ligeti 1986 330 Zimonyi 1990 48ndash49161 Ligeti 1986 344ndash347 360ndash362 Zimonyi 1990 42ndash49 Golden 1992 104ndash106162 Zimonyi 2005 184ndash186 188ndash193

63

videacutekeacuteről joumlvők alkottaacutek veacuteguumll a legerősebb bevaacutendorlaacutesi hullaacutemot a 10 szaacutezadra dataacuteltaacutek amelynek reacuteszletei meacuteg nem tisztaacutezottak163

Kazakov meghataacuterozaacutesa szerint a korai bulgaacuter korszak a 8 szaacutezad maacutesodik feleacute-től a 10 szaacutezad első feleacuteig tartott amikor elsősorban nomaacuted eacutes pogaacuteny hagyomaacuteny a jellemző Ebben a korszakban alakul ki kuumlloumlnboumlző etnikai elemekből a volgai bulgaacuter neacutep Ezen beluumll keacutet alkorszak kuumlloumlniacutethető el reacutegeacuteszeti alapon Az elsőt a 8 szaacutezad maacutesodik feleacutere eacutes a 9 szaacutezadra dataacutelja eacutes aacutellaacutespontja szerint a szaltovo-bulgaacuter neacutepes-seacuteget amely a Volgaacutehoz koumlltoumlzoumltt keacutet csoportra lehet osztani az egyik a Volga jobb partjaacutera tehető eacutes jellemző temetője a Bolsije Tarhani-i miacuteg a maacutesik csoporteacute a Volga bal partjaacuten a kajbeli temető A maacutesodik csoport koumlltoumlzeacutese a 9 szaacutezad maacutesodik fele eacutes a 10 szaacutezad első negyede koumlzoumlttre dataacutelhatoacute Ekkor toumlbbseacutegeacuteben a Koumlzeacutepső- eacutes Deacutel-Uraacutelboacutel a kusnarenkoacutei kultuacuteraacuteboacutel illetve a Kaacutema felső folyaacutesa videacutekeacuteről a lomovato-voacutei kultuacuteraacuteboacutel eacuterkezhettek csoportok a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutehoz A lomovatovoacutei anyag a tankejevkai valamint a tyetyusi temetőhoumlz aacutell koumlzel eacutes komi udmurt vagy ugor illetve vegyes ugor-toumlroumlk nyelvű neacutepesseacuteghez tartozhat a keacutesőbbi volgai bulgaacuter teruumllet eacuteszakkeleti reacuteszeacuten miacuteg a kusnarenkoacutei anyagot a Bolsije Tyigani-i eacutes nyem-csanszkiji temetők tuumlkroumlzik a volgai bulgaacuter teruumllet keleti feleacuten eacutes szamojeacuted ugor vagy magyar nyelvű neacutepesseacuteget felteacuteteleznek hordozoacuteikban Kazakov a bekoumlltoumlzeacutes okakeacutent Konstantin keacutet besenyőndashmagyar haacuteboruacutejaacutet adja a 9 szaacutezad veacutegeacuten164

Bagautdinov eacutes Huzin szerint a Volga-videacutek eltoumlroumlkoumlsoumldeacutese toumlbb hullaacutemban toumlr-teacutenhetett a 7 szaacutezad veacutegeacutet koumlvető keacutet eacutevszaacutezadban A bulgaacuter eacutes vele rokon toumlrzsek a hun vaacutendorlaacutessal koumlltoumlzhettek a kelet-euroacutepai steppeacutere eacutes ők Kuvrat birodalmaacutenak meghataacuterozoacute elemei A steppeacuteről koumlltoumlztek a Volga videacutekeacutere a volgai bulgaacuter birodal-mat leacutetrehozoacute csoportok Neacutegy bevaacutendorlaacutesi hullaacutemmal szaacutemolnak amelyeket reacutegeacute-szeti eacutes steppetoumlrteacuteneti esemeacutenyek oumlsszekapcsolaacutesaacuteval taacutemasztanak alaacute Az első mig-raacutecioacutes hullaacutem a Szamara koumlrnyeacutekeacuten feltűnő novinki tiacutepusuacute kurgaacutenok megjeleneacuteseacutehez koumlthető amikor Kuvrat birodalmaacutenak felbomlaacutesa koumlvetkezteacuteben a 7 szaacutezad maacutesodik feleacuteben koumlltoumlztek volna csoportok a Volgaacutehoz Ugyanakkor megjegyzik hogy vannak akik nem kapcsoljaacutek oumlssze ezt a reacutegeacuteszeti horizontot a bulgaacuterokkal hanem aacuteltalaacutenos eacutertelemben toumlroumlk nyelvű neacutepesseacuteggel szaacutemolnak A maacutesodik hullaacutem a 8 szaacutezad kouml-zepeacutere dataacutelhatoacute eacutes Marwān 737-es hadjaacuterataacutenak koumlvetkezmeacutenye A Bolsie Tarhani-i eacutes kajbeli temetők tartoznak ehhez a bevaacutendorlaacuteshoz A harmadik hullaacutem moumlgoumltt a kazaacuter birodalmon beluumll a zsidoacute hit felveacutetele koumlruumlli konfliktusok aacutellhattak a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Az eacuterkező uacutej csoportok tipikus temetői a tankejevkai eacutes tyetyusi A nagyszaacutemuacute tankejevkai anyag a temeteacutesi szertartaacutes eacutes a melleacutekletek sokban hason-liacutetanak a Bolsie Tarhani-i eacutes Bolsie Tyigani-i anyaghoz Keramikaacuteban azonban mar-kaacutensan elteacuter a szaltovo-bulgaacuter anyagtoacutel eacutes inkaacutebb a Felső-Kaacutema- eacutes Csepca-videacuteki lomovatovoacutei eacutes Bjelaja koumlrnyeacuteki kusnarenkoacutei leletekhez aacutell koumlzel A reacutegeacuteszeti anyag soksziacutenűseacutege a volgai bulgaacuter neacutepesseacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő csoportok kuumlloumlnbouml-zőseacutegeit tuumlkroumlzi A negyedik hullaacutem megjeleneacutese a 9 szaacutezad veacutegeacutehez koumlthető amikor a besenyők nyugatra vaacutendoroltak a Volgaacutetoacutel keletre leacutevő szaacutellaacuteshelyeikről A 10 szaacute-

163 Matveeva Kokina 1998 10ndash13164 Kazakov 2002 185ndash194

64

zad eleji falvak eacutes erődiacutetett telepuumlleacutesek keraacutemiaacuteja is keacutet iraacutenyba mutat a doni szalto-voacutei eacutes a Felső-Kaacutema eacutes Koumlzeacutepső-Uraacutel Kelet-Baskiacuteria teruumlleteacuten előkeruumllt anyagra165

Fodor Istvaacuten leguacutejabb oumlsszefoglalaacutesaacuteban a szamarai koumlnyoumlkben feltűnő neacutepcso-port eacuterkezeacuteseacutet a 600 előtti eacutevtizedekre tette eacutes onogur vagy bulgaacuter neacutepesseacuteggel azo-nosiacutetotta a hordozoacuteit Marwān 730-as eacutevekbeni hadjaacuterataacutehoz koumltoumltte a VolgandashKaacutema-videacutekre eacuterkező volgai bulgaacuterok első csoportjaacutet166

A reacutegeacuteszeti anyagban tehaacutet van egy korai a Szamara koumlrnyeacuteki novinki kurgaacutentiacutepus a 7ndash8 szaacutezadboacutel Aztaacuten a 8ndash9 szaacutezadra dataacuteljaacutek a Bolsie Tarhani-i tiacutepusuacute temetke-zeacuteseket miacuteg a tankejevkai tiacutepust a 9 szaacutezad veacutegeacuterendash10 szaacutezadra A koraacutebbi neacutepesseacuteg főleg temetőket hagyott maga utaacuten a Volga keacutet partjaacuten a keacutesőbbi pedig telepuumlleacuteseket eacutes megerősiacutetett helyeket is eacutepiacutetett eacutes eleacuterte az Alsoacute-Kaacutema videacutekeacutet

A 9ndash10 szaacutezadra keltezhetően jelentős szaacutemuacute keleti dirhemet talaacuteltak Kelet-Euroacutepa videacutekein A 9 szaacutezadban ezek a dirhemek a kalifaacutetus koumlzponti teruumlleteiről a Kaukaacutezuson keresztuumll a Kaszpi-tenger partvonalaacutet koumlvetve a Volgaacuteig majd a Volgaacuten felfeleacute jutottak Euroacutepaacuteba Ez a kereskedelmi uacutetvonal a 9 szaacutezad veacutegeacuten megszűnik s helyette a mai Uumlzbegisztaacuten teruumlleteacuten uralkodoacute Szaacutemaacutenidaacutektoacutel a Kazak-steppeacuten aacutet keruumlltek a dirhemek a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutehoz s onnan tovaacutebb167

A finnugor nyelvek toumlroumlk joumlveveacutenyszavai koumlzuumll a legkoraacutebbi reacuteteget a magyar nyelv honfoglalaacutes előtti reacutetege keacutepviseli amelynek aacutetveacuteteleacutet aacuteltalaacuteban a 6ndash9 szaacutezadra dataacuteljaacutek A VolgandashKaacutema videacutekeacutere koumlltoumlző toumlroumlk nyelvek nyomai az ottani finnugor nyelvekben is fellelhetők Ligeti a finnugor nyelvek csuvasos joumlveveacutenyszavai kapcsaacuten a cseremisz eacutes permi nyelvek vonatkozoacute anyagaacuteroacutel nyilatkozott A cseremiszbe be-keruumllt csuvasos joumlveveacutenyszavak szaacutema mintegy 480 eacutes a magyar nyelvet eacutert toumlroumlk hataacuteshoz kiacutenaacutelkozik joacute analoacutegiaacutenak

Ugyanakkor az aacutetveacutetel kezdete csak a 16ndash17 szaacutezadra dataacutelhatoacute168 Agyagaacutesi Klaacutera uacutejabb kutataacutesai alapjaacuten a cseremiszbe keruumllt csuvas joumlveveacutenyszavak szaacutema megha-ladja az 1600-at eacutes a kronoloacutegiai keretek is joacuteval taacutegabbak eacutes maacuter a 13 szaacutezad kouml-zepeacutetől szaacutemolhatunk a nyelvi eacuterintkezeacutessel169 A permi nyelvek elsősorban a votjaacutek csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk joumlveveacutenyszavai kapcsaacuten felvetetteacutek hogy a mintegy 150-200 joumlveveacutenyszoacute egy kisebb reacutetege az őspermibe keruumllt be meacutegpedig felteacutetelezhetően a volgai bulgaacuterok nyelveacuteből Ezt a neacutezetet elvetette Poppe de Roacutena-Tas eacutes Reacutedei veacutedel-meacutebe vette Ligeti arra hivatkozva hogy Poppe eacutervei elgondolkoztatoacuteak uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy bdquoa keacuterdeacutes tovaacutebbi vizsgaacutelatot igeacutenyelrdquo170 Roacutena-Tas a finnugor nyelvek touml-roumlk joumlveveacutenyszavait tekintette aacutet Az obi-ugor nyelvek kapcsaacuten jelzi hogy a kutataacutes megaacutellapiacutetotta az obi-ugor alapnyelvet nem eacuterte toumlroumlk hataacutes eacutes az obi-ugor nyelvek-ben sem mutathatoacute ki koumlzvetlen csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk hataacutes A toumlroumlk eacuterintkezeacutesre

165 Bagautdinov Huzin 2006 116ndash123166 Fodor 2009 10ndash13167 Noonan 1984 Zimonyi 1990 79ndash82 Valeev 2006 294ndash296168 Ligeti 1986 444ndash446169 Agyagaacutesi 2012 26ndash27170 Ligeti 1986 447

65

Szamara

Volga

Kaacutema

Szur

a Volga

Vetlu

ga

Szuhona

Vjatka

Csepca

Kaacutema

Vicseg

da

Be

laja

9

43

8

5

7

21

++ ++

++++

+

6

1 imenykovoacutei kultuacutera 2 azelin kultuacutera (5ndash7 szaacutezad) 3 csepcaikultuacutera (R D Golgyina szerint) 4 lomovatovkai kultuacutera (R D Golgyina) 5 nyevolinoacutei kultuacutera (R D Golgyina) 6 bahmutyinoacutei kultuacutera (R D Golgyina) 7 kusnarenkovoacutei kultuacutera(R D Golgyina) 8 Verhnyij Utcsan-i kultuacutera (R D Golgyina) 9 turbaszli kultuacutera (P N Sztarosztyin)

++

10 Reacutegeacuteszeti kultuacuteraacutek a VolgandashKaacutema videacutekeacutena Kr u 1 eacutevezred koumlzepeacuten

66

a keacutesei szibeacuteriai tataacuter joumlveveacutenyszavak utalnak171 A permi nyelvekbe keruumllt csuvasos tiacutepusuacute joumlveveacutenyszavak legreacutegebbi reacutetegeacutet Roacutena-Tas koumlzperminek eacutertelmezte Ezek a szavak egy fokkal keacutesőbbi nyelvaacutellapotot tuumlkroumlznek mint a magyar nyelv korai toumlroumlk joumlveveacutenyszavai Emellett a keacutet uacutejperzsa eredetű szoacute egyeacutertelműen arra utal hogy az aacutetveacuteteleacutere csak a 10 szaacutezadban keruumllhetett sor a volgai bulgaacuterok iszlaacutemra valoacute aacutetteacute-reacutese utaacuten Mindezek alapjaacuten az eacuterintkezeacutes kezdeteacutet a 10 szaacutezadra tehetjuumlk172

Vitatott a volgai bulgaacuterok legkoraacutebbi emliacuteteacutese a muszlim forraacutesokban A 9 szaacute-zad első feleacutere vonatkozoacute adatok koumlzuumll az Ibn al-Nadīm aacuteltal emliacutetett al-Maʾmūn kalifa leveleacutenek ciacutemzettjekeacutent szereplő Burġar kiraacutelyt173 valamint a Sallām tolmaacutecs uacutetleiacuteraacutesaacuteban a Nagy Saacutendornak tulajdoniacutetott gaacutet koumlzeleacuteben eacutelő muszlimokat szok-taacutek a volgai bulgaacutersaacuteg első emliacuteteacuteseikeacutent figyelembe venni174 Az eddigi azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterletek azonban nem tekinthetők megalapozottnak A 9ndash10 szaacutezad forduloacuteja kouml-ruumlli időből szaacutermazik keacutet olyan tudoacutesiacutetaacutes amely maacuter hitelesen a volgai bulgaacuterokhoz kapcsolhatoacute

Ibn Ḥawqal arroacutel tudoacutesiacutet hogy egy kazaacuter kereskedő Belső-Bulgaacuterba utazott uumlgyeit inteacutezni175 Ez a terminus naacutela a volgai bulgaacuterokra utalhat joacutellehet koraacutebbi szerzőkneacutel ez meacuteg nem iacutegy van

Al-Masʿūdī a ruszok 913 koumlruumlli a Kaszpi-tenger deacuteli tartomaacutenyai ellen vezetett rabloacutehaacuteboruacutejaacuteroacutel szaacutemol be Visszateacuterőben a Volgaacuten hajoacuteznak eacuteszak feleacute a kazaacuterok a burtaacuteszok eacutes a muszlim bulgaacuterok foumlldjeacuten A muszlim szoacute ugyan interpolaacutecioacute de az egeacutesz leiacuteraacutes hiteleacutet emiatt nincs okunk keacutetseacutegbe vonni176

Al-Ğayhānī foumlldrajzi munkaacutejaacuteban taacutergyalja Kelet-Euroacutepa neacutepeit s koumlztuumlk a vol-gai bulgaacuterokroacutel is szoacutel177 Erről a tudoacutesiacutetaacutesroacutel maacuter reacutegoacuteta eacuteles vitaacutek folynak Vannak

171 Roacutena-Tas 1988 757ndash760172 Roacutena-Tas 1988 760ndash766173 Zimonyi 1990 89ndash94174 Zimonyi 1990 95ndash104175 A toumlrteacutenet egy oumlroumlkoumlsoumldeacutesi uumlgyről szoacutel A Hazaraacutenban azaz a Volga torkolataacutenaacutel leacutevő kazaacuter

fővaacuterosban eacutelő kereskedő a fi aacutet Belső-Bulgaacuterba kuumlldte hogy ott foglalkozzon az uumlgyekkel miacuteg egy szolgaacuteloacutejaacutet vette maga melleacute segeacutedkeacutent s amikor meghalt a segeacuted eacutes a fi uacute koumlzoumltt vita taacutemadt az oumlroumlkseacuteg miatt A toumlrteacutenetet al-Muʿtaḍid udvaraacuteban meseacutelteacutek aki 892 eacutes 902 koumlzoumltt uralkodott Kmoskoacute I2 75ndash76 Zimonyi 1990 104ndash111

176 Miutaacuten a kazaacuter zsoldosoktoacutel a ruszok vereseacuteget szenvedtek al-Masʿūdī a koumlvetkezőket koumlzli bdquoVagy oumltezren menekuumlltek meg eacutes hajoacutekra szaacutellva eljutottak a burṭās videacutekeacutevel hataacuteros oldal-ra azutaacuten hajoacuteikat elhagytaacutek s a szaacuterazfoumlldoumln haladtak ezek egy reacuteszeacutet a burṭās neacutepe oumllte meg maacutesok burġaz videacutekeacutere vetődtek a muszlimokhoz s ők gyilkoltaacutek le őketrdquo Kmoskoacute I2 176 Zimonyi 1990 111ndash116

177 Al-Ğayhānī Bulkār fejezeteacutet a koumlvetkező szerzők őrizteacutek megIbn Rustabdquo1 Bulkār burdās foumlldjeacutevel hataacuteros Folyoacute partjaacuten vettek szaacutellaacutest amely a Kazaacuter-tengerbe sza-kad eacutes Atil a neve a kazaacuterok s a ṣaqāliba koumlzoumltt foglalnak helyet2 Kiraacutelyukat Almš-nak hiacutevjaacutek az iszlaacutem hiteacutet vallja4 Foumlldjeiket bozoacutetok eacutes lombos erdők keacutepezik azokban időznek5 Haacuteromfeacutele a fajtaacutejuk egyik fajtaacutejuk neve barṣūlā a maacutesik fajtaacuteeacute sġl a harmadikeacute bulkār6 Valamennyiuumlk megeacutelheteacutese ugyanegy helyen van

67

78

9

1

4

5

BA

13

23

1110

12

18

14

15

16

Kazaacuteny

Uljanovszk

17

Kujbisev

Szvijaga

Kaacutema

Volga

6

50 km0

11 A korai volgai bulgaacuterok temetői

68

7 A kazaacuterok kereskednek eacutes uumlzleteket koumltnek veluumlk hasonloacutekeacuteppen az oroszok is felkeresik őket aacuteruikkal eacutes mindazok akik koumlzuumlluumlk e folyoacute mindkeacutet partjaacuten lakoznak feleacutejuumlk tartva egy-maacutest vaacuteltjaacutek fel aacuteruikkal aminők a coboly- hermelin- moacutekusbőroumlk eacutes eff eacuteleacutek8 Szaacutentoacutevető neacutep mindenfeacutele magokat vetnek buacutezaacutet aacuterpaacutet koumllest eacutes egyebeket9 Legnagyobb reacuteszuumlk az iszlaacutem hiteacutet vallja szaacutellaacutesaikban mecseteik iskolaacuteik muumlezzinjeik eacutes imaacutemjaik is vannak10 Azok akik koumlzuumlluumlk hitetlenek valahaacutenyszor baraacutetaikkal talaacutelkoznak leborulnak11 Burdās s e bulkārīya koumlzoumltt haacuteromnapi jaacuteroacuteuacutet van portyaacutezoacute haacuteboruacutekat eacutes taacutemadaacutesokat inteacuteznek ellenuumlk eacutes fogsaacutegba hurcoljaacutek őket12 Vannak lovaik paacutenceacutelingeik eacutes teljes katonai fegyverzetuumlk13 Kiraacutelyuknak lovakat eacutes egyebeket fi zetnek adoacute fejeacuteben Ha valaki koumlzuumlluumlk meghaacutezasodik a kiraacutely egy-egy lovat vesz tőluumlk Ha a muszlimok hajoacutei kereskedni joumlnnek hozzaacutejuk tizedet vesznek tőluumlk14 Ruhaacutezatuk a muszlimok ruhaacutezataacutehoz hasonliacutet temetőik olyanok mint a muszlimok te-metői15 Vagyonuk java reacuteszeacutet menyeacutet keacutepezi rsquocsendes javaikrsquo (peacutenzuumlk) nincsenek dirhemeik a me-nyeacutetbőroumlk egy darab menyeacutetbőr keacutet eacutes feacutel dirhem aacuteraacuten keacutel el naacuteluk Azonban feheacuter kerek dirhemeket az iszlaacutem videacutekeacuteről hoznak hozzaacutejuk tőluumlk vaacutesaacuterolva azokatrdquo BGA VII 141ndash142 Kmoskoacute I1 206ndash207 MEH 91ndash92Gardīzībdquo1 Ami bulkār-t illeti Burdās videacutekeacutevel hataacuteros Bulkār neacutepe egy nagy folyoacute partjaacuten eacutel amely-nek a vize a Kazaacuter-tengerbe szakad Ezt a folyoacutet Atil folyoacutenak nevezik Ez a kazaacuterok eacutes saqlāb-ok koumlzoumltt van2 Kiraacutelyuk neve Amlān az iszlaacutem hiteacutet vallja3 Bulkār neacutepe oumltszaacutezezer csalaacutedboacutel aacutell4 Egeacutesz foumlldjuumlk erdős faacuteval boriacutetott Ezek koumlzoumltt vaacutendorolnak egyik helyről a maacutesikra5 Haacuteromfeacutele a fajtaacutejuk az első neve barsūlā a maacutesodik fajtaacuteeacute skl a harmadikeacute bulkār6 Ennek a haacuterom csoportnak a megeacutelheteacutese egy helyen van7 A kazaacuterok kereskednek veluumlk s felkeresik őket aacuteruikkal eacutes ugyaniacutegy tesznek a rusrsquo-ok is Kereskedelmi aacuteruikat a coboly- hermelin- moacutekusbőroumlk keacutepezik Ez egy olyan neacutep amely a folyoacute partjaacuten eacutel8 Szaacutentoacutefoumlldjeik vannak kuumlloumlnfeacutele magvakat vetnek buacutezaacutet aacuterpaacutet hagymaacutet lencseacutet borsoacutet9 Legnagyobb reacuteszuumlk az iszlaacutem hiteacutet vallja szaacutellaacutesaikban mecseteik iskolaacuteik muumlezzinjeik eacutes imaacutemjaik is vannak10 A hitetlenek valahaacutenyszor baraacutetaikkal talaacutelkoznak akik muszlimhitűek leborulnak előt-tuumlk11 Burdās s e bulkārīya koumlzoumltt haacuteromnapi jaacuteroacuteuacutet van portyaacutezoacute haacuteboruacutekat eacutes taacutemadaacutesokat inteacuteznek ellenuumlk eacutes fogsaacutegba hurcoljaacutek őket12 Sok fegyveruumlk van Mindegyikuumlknek oumlszveacuterei eacutes joacute lovai vannak13 Ha kiraacutelyuk akarja lovat adnak neki Ha valaki koumlzuumlluumlk meghaacutezasodik a kiraacutely egy-egy lovat vesz tőle Ha hajoacuteval kereskedni joumlnnek hozzaacutejuk tizedet vesznek tőluumlk14 Ruhaacutezatuk a muszlimok ruhaacutezataacutehoz hasonliacutet temetőik olyanok mint a muszlimok te-metői15 Vagyonuk java reacuteszeacutet menyeacutet keacutepezi rsquocsendes javaikrsquo (peacutenzuumlk) nincsenek ezuumlsteacutert me-nyeacutetbőrt adnak egy menyeacutetbőr keacutet dirhemeacutert Ezeket (a dirhemeket) az iszlaacutem orszaacutegokboacutel hozzaacutek A dirhem feheacuter eacutes kerek Ezeket a dirhemeket hozzaacutek be eacutes minden aacuterut tőluumlk ezeacutert vaacutesaacuterolnak Aztaacuten uacutejboacutel a rusrsquo-oknak eacutes a saqlāb-oknak adjaacutek tovaacutebb mivel azok a neacutepek csak vert peacutenzeacutert adjaacutek el aacuteruikatrdquo Ḥabb 1963 273ndash274 Martinez 1982 157ndash159

69

akik uacutegy gondoljaacutek hogy al-Ğayhānī adatai Ibn Faḍlāntoacutel szaacutermaznak maacutesok azon-ban ezt tagadjaacutek A moacutedszeres oumlsszeveteacutes utaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a volgai bul-gaacuterokra vonatkozoacute adatok majdnem teljesen megegyeznek a keacutet szerzőneacutel178 Ezeacutert felteacutetelezhető hogy Ibn Faḍlān nemcsak a volgai bulgaacuterok feleacute haladva talaacutelkozott al- Ğayhānīval amiről ő maga szaacutemol be179 hanem visszauacutetja soraacuten is Al-Ğayhānī ekkor kikeacuterdezhette Ibn Faḍlānt eacutes vaacutelaszait lejegyezhette Al-Ğayhānīnaacutel talaacutelhatoacute neacutehaacuteny olyan adat is amelyek Ibn Faḍlān műveacuteben nem szerepelnek Ezek arra utal-hatnak hogy al-Ğayhānīnak a volgai bulgaacuterokroacutel lehettek maacutes informaacutecioacutei is de ezek nem vetiacutethetők vissza a 9 szaacutezad 70-es eacuteveire180 Tehaacutet a volgai bulgaacuterok megjeleneacutese a forraacutesokban az Ibn Faḍlān 922-es utazaacutesa előtti keacutet eacutevtizedre tehető

A kuumlloumlnboumlző tudomaacutenyaacutegak tanuacutesaacutega szerint a volgai bulgaacuterok eacuteszakra vaacutendor-laacutesaacutera keacutet időszak joumlhet szaacutemiacutetaacutesba A reacutegeacuteszet eacutes numizmatika adatai a 8 szaacutezad maacutesodik feleacutere veacutegeacutere utalnak Mindegyik tudomaacutenyaacuteg beleeacutertve a reacutegeacuteszetet eacutes a numizmatikaacutet is a 9 szaacutezad veacutegeacuten fontos vaacuteltozaacutesokat jelez a VolgandashKaacutema videacutekeacuten

Felvetődoumltt hogy a volgai bulgaacuter honfoglalaacutes a 8 szaacutezadot megelőző steppetoumlrteacute-neti esemeacutenyekhez kapcsoloacutedik A hun vaacutendorlaacutes eacutes a tuumlrkoumlk euroacutepai terjeszkedeacutese nyomot hagyott a Volga-videacutek reacutegeacuteszeti hagyateacutekaacuteban Ebből arra koumlvetkeztettek hogy egyes toumlroumlk toumlrzsek maacuter ekkor is betelepedhettek erre a taacutejra E felteveacutes jo-gossaacutegaacutet nincs okunk keacutetseacutegbe vonni azonban annak megiacuteteacuteleacuteseacutere hogy ezeknek a toumlrzseknek milyen a viszonyuk a volgai bulgaacuterokhoz ndash jelenlegi tudaacutesunk szintjeacuten ndash nem vaacutellalkozhatunk Egy maacutesik elterjedt felteveacutes szerint a volgai bulgaacuterok a 7 szaacute-zad maacutesodik feleacuteben alapiacutetanak hont miutaacuten Kuvrat birodalmaacuteboacutel a kazaacuter taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben eacuteszakra szorultak Ezzel szemben a Kuvrat oumlt fiaacuteroacutel szoacuteloacute toumlrteacutenetben eacutes maacutes paacuterhuzamos forraacutesokban az aacutell hogy a kazaacuter taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben Kuvrat birodalma felbomlott az oumlt fiuacute koumlzuumll a legidősebb a lakhelyeacuten maradt s a kazaacuterok

al-Bakrī bdquo1 A bulkān (bulkār) orszaacutega a furdās orszaacutegaacuteval hataacuteros 11 A bulkān orszaacutega eacutes a furdās orszaacutega koumlzoumltt haacuteromnapi jaacuteroacuteuacutet van 1 Szaacutellaacutesaik az Atil folyoacute partjai menteacuten teruumllnek el A furdās s a saqlab koumlzoumltt vannak 3 Ők kisszaacutemuacuteak mintegy oumltszaacutez csalaacuted 2 Kiraacutelyuk neve Almīr (Alms) az iszlaacutemot vallja 7 A hazar-ok kereskedeacutest folytatnak veluumlk eacutes bevaacutesaacuterolnak tőluumlk ugyaniacutegy a rūs-okrdquo Leeuwen

Ferre 1992 448ndash449 Kmoskoacute I2 255 Ḥudūd al-ʿālam bdquoA Burṭās videacutek leiacuteraacutesa Keletre eacutes deacutelre vannak a ġūz-ok nyugatra az Atil folyoacute eacuteszakra a besenyők videacuteke 9 Neacutepe muszlim eacutes kuumlloumlnleges nyelvuumlk van 2 Uralkodoacutejukat Mas-nak hiacutevjaacutek Saacutetraik eacutes jurtaacuteik vannak 5 Haacuterom fajtaacutejuk van Bahḍūlā Aškl Bulkār Mindegyikuumlk a maacutesikkal hadban aacutell de ha ellenseacuteg koumlzeleg egymaacutessal oumlsszefognakrdquo

Sotoodeh 1962 194 Goumlckenjan Zimonyi 2001 227178 A volgai bulgaacuterokra vonatkozoacute reacutesz fordiacutetaacutesa Simon 2007 45ndash83179 Simon 2007 14180 Zimonyi 1990 116ndash157

70

alattvaloacuteja lett miacuteg a maacutesik neacutegy fiuacute nyugatra vaacutendorolt Baacutermi legyen e forraacutesok toumlrteacuteneti eacuterteacuteke annyi bizonyos hogy a volgai bulgaacutersaacutegroacutel nem esik bennuumlk szoacute Mindezek alapjaacuten a 4ndash7 szaacutezadra dataacutelt volgai bulgaacuter koumlltoumlzeacutest ndash tovaacutebbi bizonyiacuteteacute-kok előkeruumlleacuteseacuteig ndash nem lehet megalapozottnak tekinteni

Toumlrteacutenet Reacutegeacuteszet Numizmatika Nyelveacuteszet Forraacutesok670ndash80Kuvrat birodalmaacutenak veacutege

650ndash800novinki kurgaacuten

737Marwān hadjaacuterata

750ndash900Bolsie Tarhani

800ndash880kalifaacutetus koumlz-ponti teruumlleteacuten vert dirhemek

894besenyő vaacutendorlaacutes

850ndash950Tankejevka

900ndash1000Szaacutemaacutenida dirhemek

10 szaacutezad koumlz-permi toumlroumlk joumlveveacutenyszavai

890-es eacutevekIbn Ḥawqal913 Masʿūdī 922 Ibn Faḍlān

A keacutet szaacutemba joumlhető időpont koumlzuumll a 8 szaacutezadban Kelet-Euroacutepa toumlrteacuteneteacutenek leg-fontosabb esemeacutenye a kazaacuterndasharab kuumlzdelem Az arabok a 8 szaacutezad elejeacutetől a szaacutezad koumlzepeacuteig toumlbbszoumlr kiacuteseacuterletet tettek Kelet-Euroacutepa elfoglalaacutesaacutera A Kaukaacutezuson keresz-tuumll taacutemadoacute arabok szaacutemos toumlrzset arra keacutenyszeriacutetettek hogy a Kaukaacutezus előtereacuteből eacuteszakibb teruumlletre huacutezoacutedjanak E haacuteboruacutek esemeacutenyei koumlzuumll Balanğar 723-as ostroma eacutes elfoglalaacutesa eacuterdemel figyelmet A volgai bulgaacuterok koumlzoumltt felbukkanoacute Baranğar neacutep-neacutev ezzel a vaacuterosneacutevvel hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe Balanğar valoacutesziacutenűleg a kazaacuterok fő-vaacuterosa lehetett s pusztulaacutesa utaacuten lakossaacutega a Volgaacutehoz huacutezoacutedhatott amelynek alsoacute folyaacutesaacutenaacutel alapiacutetott uacutej fővaacuterost 737-ben Marwān meacuterte a legsuacutelyosabb csapaacutest a ka-zaacuterokra mivel seregeivel egeacuteszen a Volgaacuteig jutott majd e folyoacute partjaacuten eacuteszakra vo-nulva legyőzoumltt egy Ṣaqāliba nevű neacutepet E neacutepneacutev azonosiacutetaacutesa koumlruumlli vitaacutekban fel-meruumllt a volgai bulgaacuterokkal valoacute kapcsolat lehetőseacutege is Mindenesetre az valoacutesziacutenű hogy az arabndashkazaacuter haacuteboruacutek koumlvetkezteacuteben a Kaukaacutezus előtereacuteben eacutelő toumlroumlk toumlrzsek egy reacutesze a Don eacutes a Volga folyoacutekhoz huacutezoacutedott A 8 szaacutezad veacutegeacutere a Volga part-jaacuten eacutelő toumlroumlk toumlrzsek legeacuteszakibb csoportjai nomaacuted vaacutendorlaacutesaik soraacuten eleacuterhetteacutek a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutet

Ezeknek az eacuteszaki teruumlletre menekuumllt csoportoknak a szerepe akkor vaacuteltozott meg amikor az arabndashkazaacuter kapcsolatokat a beacutekeacutes kereskedelem jellemezte Ez a 9 szaacutezad elejeacutetől koumlvetkezett be A kazaacuterok a kivihető javakat eacuteszakroacutel szerezteacutek be iacutegy eacuterthető hogy a kazaacuter fennhatoacutesaacuteg alatt aacutelloacute legeacuteszakibb toumlroumlk csoportok szerepe eacutes politikai jelentőseacutege noumlvekedett

A volgai bulgaacuter toumlrteacutenet maacutesik fontos pontjaacutenak az idejeacutet a 9 szaacutezad veacutegeacutere te-hetjuumlk Ebben az időben a legfontosabb toumlrteacuteneti esemeacuteny a besenyők euroacutepai hon-foglalaacutesa A besenyő neacutepvaacutendorlaacutes vizsgaacutelataacuteboacutel megaacutellapiacutethatoacute hogy a besenyő-ket az uacutezok keacutesztetteacutek az Uraacutel folyoacute menteacuten leacutevő lakhelyeikről valoacute kimozdulaacutesra Mindennek a haacutettereacuteben a Szaacutemaacutenida uralkodoacute hoacutediacutetaacutesai aacutelltak Ennek koumlvetkez-

71

teacuteben a fennaacutelloacute karlukndashkimekndashuacutez erőegyensuacutely Belső-Aacutezsiaacuteban felborulhatott A megvert besenyők előszoumlr a Kaukaacutezus előtereacuteben lakoacute kazaacuterokra taacutemadtak de ők visszaverteacutek a taacutemadaacutest Ezutaacuten a besenyők a kazaacuter teruumllettől eacuteszakra leacutevő saacutevban aacutet-leacutepteacutek a Volgaacutet eacutes a Dont s a Fekete-tengerhez koumlltoumlztek Ezt maacuter a kazaacuterok sem tud-taacutek magakadaacutelyozni A Volga eacutes a Don koumlzeacutepső reacuteszeineacutel eacutelő nomaacutedok a besenyőktől valoacute feacutelelem koumlvetkezteacuteben a VolgandashKaacutema videacutekeacutere menekuumlltek Veacutelemeacutenyem sze-rint a volgai bulgaacutersaacuteg etnogeneziseacuteben reacuteszt vevő toumlroumlk toumlrzsek toumlbbseacutege ekkor ke-ruumll a VolgandashKaacutema videacutekeacutere

Ezzel szinte egy időben olyan toumlrteacuteneti vaacuteltozaacutesok mentek veacutegbe amelyek rend-kiacutevuumll kedvező helyzetbe hoztaacutek a VolgandashKaacutema-videacuteki toumlrzseket A Szaacutemaacutenidaacutek miutaacuten megszilaacuterdiacutetottaacutek hatalmukat Transzoxaacutenia eacutes Horaszaacuten felett a 9 szaacutezad veacutegeacutetől szaacutelliacutetani kezdteacutek a dirhemeket Kelet-Euroacutepa feleacute Előszoumlr ez a kereske-delmi uacutet Horaszaacuten eacutes a Kaszpi-tenger menti tartomaacutenyok eacuterinteacuteseacutevel eacuterhette el a Volgaacutet de 914-ben a Szaacutemaacutenidaacutek elvesztetteacutek a Kaszpi-tenger-melleacuteki provinciaacuteikat Ugyanakkor az uacutezok a besenyők elűzeacuteseacutevel a Kazak-steppe egyeduumlli uraivaacute lettek ami lehetőveacute tette a Transzoxaacuteniaacuteboacutel induloacute karavaacutenok szaacutemaacutera hogy Horezmen keresztuumll biztonsaacutegosan aacutetkeljenek a Kazak-steppeacuten az oguzok veacutedelme alatt s egye-nesen a Volga koumlzeacutepső folyaacutesaacutehoz jussanak elkeruumllve a kazaacuterokat Ezt az uacutetvonalat hasznaacutelta az a koumlvetseacuteg is amelyben Ibn Faḍlān reacuteszt vett Ez a helyzet a volgai bul-gaacuteroknak uacutej lehetőseacuteget hozott ugyanis a kazaacuterok veteacutelytaacutersaivaacute vaacuteltak aminek poli-tikai kifejeződeacutese az iszlaacutem felveacutetele volt

Ezek szerint a volgai bulgaacuter birodalmat megalakiacutetoacute toumlroumlk toumlrzsek toumlbbseacutegeacutenek 9 szaacutezad veacutegi vaacutendorlaacutesa haacutettereacuteben ugyanaz a besenyő taacutemadaacutes aacutellt amely a ma-gyarsaacutegot a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacutera keacutesztette Volgai bulgaacuterndashmagyar eacuterint-kezeacutesről csak abban az eacutertelemben beszeacutelhetuumlnk hogy mind a honfoglalaacutes előtti magyarsaacuteg mind a volgai bulgaacuter birodalmat leacutetrehozoacute toumlrzsek a Kazaacuter Birodalom keretei koumlzoumltt eacuteltek s nem kizaacutert hogy egymaacutessal szomszeacutedos volt szaacutellaacutesteruumlletuumlk Felteacutetelezhető hogy a Julianus aacuteltal megtalaacutelt magyar toumlredeacutek amely a 10ndash13 szaacute-zadban volgai bulgaacuter fennhatoacutesaacuteg alatt aacutellt a volgai bulgaacuterokkal egyuumltt a besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben szakadt el a nyugat feleacute menekuumllő toumlbbseacutegtől

A magyarsaacuteg legkoraacutebbi toumlrteacuteneteacutet a VolgandashKaacutema-videacutekhez kapcsoltaacutek Az ősma-gyar nyelvű csoportok a Kr e 1 eacutevezred első feleacutetől a Kr u 4ndash7 szaacutezadig ndash a reacutegeacuteszet eacutes nyelvtoumlrteacutenet tanuacutesaacutega szerint ndash az Ob eacutes Koumlzeacutep-Volga koumlzoumltt eacutelhettek A hun vaacutendorlaacutessal kezdődő steppei bdquoneacutepvaacutendorlaacutesrdquo (463 k onogur ogur szaragur 500 k szabiacuter 550 k avar tuumlrk) koumlvetkezteacuteben az ősmagyar csoportok eacuterintkezeacutesbe keruumll-tek a steppei nomaacutedokkal Szilaacuterdabb politikai keretbe szervez(őd)ve megindult a gentilis neacutepalakulat kialakulaacutesaacutenak folyamata amelyhez az elengedhetetlen beacutekeacutet eacutes stabilitaacutest a Kazaacuter Birodalom biztosiacutetotta A Kazaacuter Birodalom fennaacutellaacutesaacutetoacutel (7 szaacute-zad eleje) a besenyők euroacutepai honfoglalaacutesaacuteig (895) nem volt olyan keletről induloacute neacutepmozgaacutes amely a Volgaacutet aacutetleacutepte volna Ez tette lehetőveacute hogy a toumlroumlkoumls szervezet adta kereteket felhasznaacutelva leacutetrejoumljjoumln egy viszonylag homogeacuten magyar nyelvű et-nikum amelyet az eredetkoumlzoumlsseacutegben valoacute hit szubjektiacutev tudata avatott egy neacuteppeacute

72

A 9 szaacutezad folyamaacuten ez a neacutepalakulat politikailag egyre komolyabb teacutenyező lett a Kazaacuter Birodalomban A szaacutezad veacutegeacuten pedig elfoglalta a Kaacuterpaacutet-medenceacutet Tehaacutet a honfoglaloacute magyarsaacuteg nyelveacutet meghataacuterozoacute csoportok a VolgandashKaacutema videacutekről szaacuter-mazhattak de ekkor meacuteg magyar neacutepalakulatroacutel nem lehet beszeacutelni

Vajon elkeacutepzelhető-e hogy a VolgandashKaacutema-videacuteken maradtak olyan ősmagyar nyelvű csoportok amelyek ndash miutaacuten rokon nyelvű csoportjaik toumlbbseacutege elhagyta lakoacutehelyeacutet ndash nyelvuumlket a 13 szaacutezadig olyan szinten megőrizteacutek hogy a koumllcsoumlnoumls megeacuterteacutes meacuteg lehetseacuteges volt Erre a keacuterdeacutesre nagy valoacutesziacutenűseacuteggel nemmel kell vaacute-laszolnunk Julianus csak akkor tudott beszeacutelgetni a keleti magyarokkal ha azok leg-koraacutebban csak a 9 szaacutezadban szakadtak el a magyarsaacuteg toumlbbseacutegeacutetől Ezt a hipoteacutezist taacutemogatja a reacutegeacuteszet is hiszen a honfoglaloacute magyar leletekhez koumlzel aacutelloacute emleacutekek a 9ndash10 szaacutezadban jelentkeznek a Kaacutema alsoacute folyaacutesaacutenaacutel

Ezeacutert inkaacutebb azt a veacutelemeacutenyt tartjuk megalapozottabbnak amelyet Ligeti fejtett ki Julianus keleti magyarjai a 9 szaacutezad folyamaacuten a besenyő taacutemadaacutesok miatt szorultak a VolgandashKaacutema videacutekeacutere Ezt az aacutellaacutespontot valoacutesziacutenűsiacuteti meacuteg az is hogy ndash amint Szűcs kimutatta ndash a keleten maradt magyar toumlredeacutekneacutel meacuteg eacutelt az a tudat hogy a magyarok tőluumlk szaacutermaztak el (Riccardus-jelenteacutes) Ez azt jelenti hogy a keacutet neacutepreacutesz elvaacutelaacutesaacutet meg kellett előznie a koumlzoumls eredethit kialakulaacutesaacutenak Ez a folyamat a 6ndash9 szaacutezad fo-lyamaacuten ment veacutegbe Veacuteguumll a volgai bulgaacuterok korai toumlrteacutenete azt sejteti hogy a magyar toumlredeacutek leszakadaacutesaacutenak eacutes eacuteszakra koumlltoumlzeacuteseacutenek haacutettereacuteben a besenyők 895 koumlruumlli euroacutepai honfoglalaacutesa aacutellt amely doumlntő fordulatot hozott mind a magyarsaacuteg mind a volgai bulgaacutersaacuteg etnogeneziseacuteben reacuteszt vevő toumlroumlk toumlrzsek eacuteleteacuteben

A VolgandashKaacutema-videacuteken alakult ki a nyelvtoumlrteacutenet aacuteltal kikoumlvetkezetett ősmagyar nyelv Az ezen a nyelven beszeacutelő csoportok koumlzuumll a toumlbbseacuteg reacuteszt vett a magyar etno-genezisben ugyanakkor szinte biztosan felteacutetelezhető hogy egyes koumlzoumlsseacutegek hely-ben maradtak Ezeknek a nyelvi nyomait felkutatni a magyar nyelvtoumlrteacutenet előtt aacutelloacute feladat A 6ndash9 szaacutezad folyamaacuten kialakuloacute gentilis neacutepalakulat egy toumlredeacuteke a 9 szaacutezad veacutegeacuten elszakadva a neacutepalakulat zoumlmeacutetől eacuteszakra huacutezoacutedott ahol toumlbb mint haacuterom eacutev-szaacutezad muacuteltaacuten Julianus raacutejuk talaacutelt Felmeruumll a keacuterdeacutes vajon a VolgandashKaacutema-videacuteken maradt ősmagyar nyelvű csoportok eacutes a 9 szaacutezad veacutegeacuten betelepuumllt magyar diaszpoacute-raacutek koumlzoumltt leacutetrejoumltt-e valamifeacutele kapcsolat Sajnos erre nem tudunk vaacutelaszolni

Az őstoumlrteacuteneti kutataacutesokban az őshaza probleacutemaacutejaacutet illetően az hatott zavaroacute-lag hogy az ősmagyar nyelv kialakulaacutesaacutenak eacutes ezer eacuteves toumlrteacuteneteacutenek rekonstruaacutelt sziacutenhelye a Volga eacutes Ob koumlzoumltti teruumllet eacutes a VolgandashKaacutema-videacutekre a 9 szaacutezadban betelepuumllt magyar diaszpoacuteraacutek szaacutellaacuteshelyei oumlsszemosoacutedtak joacutellehet az ősmagyar nyelvű csoportok teruumlleteacutet joacuteval taacutegabban kell eacutertelmezni Ehhez jaacuterult meacuteg hogy a VolgandashKaacutema-videacuteken maradt magyar toumlredeacuteket a muszlim forraacutesokban azonosiacute-tottaacutek a 11 szaacutezadban a VolgandashKaacutema-videacuteken feltűnő maacuter biztosan toumlroumlk nyelvű baskiacuterokkal Erre a konstrukcioacutera eacutepuumllt meacuteg az orosz caacuteri udvarboacutel eredő Jugria-hagyomaacuteny amit a magyarok is aacutetvettek A Jugria-elmeacutelet valamint a baskiacuterok eacutes a keleten maradt magyar toumlredeacutek egymaacuteshoz valoacute viszonya a korai magyar toumlrteacutenethez koumlzvetlenuumll nem koumlthető

II Magyarok a steppeacuten

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak toumlrteacuteneti vonatkozaacutesai

A korai magyarokra vonatkozoacute iacuterott forraacutesokkal csak a 9 szaacutezad derekaacutetoacutel meacuteg in-kaacutebb maacutesodik feleacutetől rendelkezuumlnk iacutegy a magyarsaacuteg 5ndash8 szaacutezadi toumlrteacuteneti-foumlldrajzi kereteit alapvetően a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak tanulsaacutegai eacutes Kelet-Euroacutepa toumlrteacuteneteacutenek adatai segiacutetseacutegeacutevel rekonstruaacuteltaacutek

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavai kutataacutesaacutenak bemutataacutesaacutet Vaacutembeacutery Aacutermin munkaacutessaacutegaacuteval eacuterdemes kezdeni aki kb 740 magyar szoacute toumlroumlk etimoloacutegiaacutejaacutera tett javaslatot Ebből Budenz 146-ot tartott elfogadhatoacutenak1

A kutataacutes koumlvetkező szakasza Gombocz Zoltaacuten munkaacutessaacutegaacutehoz koumlthető aki előszoumlr magyar nyelven tette koumlzzeacute kutataacutesi eredmeacutenyeit Oumlsszesen 330 toumlroumlk joumlve-veacutenyszoacute etimoloacutegiaacutejaacutet taacutergyalja amelyek koumlzuumll 223-at tart biztosnak vagy nagyon valoacutesziacutenűnek a toumlbbit pedig teacutevesnek vagy bizonytalannak tekinti Gombocz egy hangtani oumlsszeaacutelliacutetaacutest is koumlzoumllt a magyar hangtoumlrteacutenet szempontjaacuteboacutel ezt koumlvetően pedig a toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink fogalmi koumlreit hataacuterozta meg Ezek a koumlvetkezők 1 haacutez haacutezi berendezeacutesek eszkoumlzoumlk ipar 2 foumlldműveleacutes 3 egyeacuteb noumlveacutenyek 4 haacutezi aacutellatok aacutellattenyeacuteszteacutes 5 egyeacuteb aacutellatok 6 aacutellam taacutersadalom szokaacutesok babonaacutek 7 idő szaacutem elvont fogalmak iacuteraacutes 8 termeacuteszeti taacutergyak időjaacuteraacutes 9 testreacuteszek s ro-kon fogalmak2 Az 1912-ben neacutemetuumll kiadott koumlnyveacuteben maacuter csak 231 toumlroumlk joumlve-veacutenyszoacutet taacutergyal3 Gombocz azonban nem csak a koumlzszavak lehetseacuteges toumlroumlk erede-teacutenek keacuterdeacuteseacuteben foglalt aacutellaacutest Egy 1915-ben koumlzzeacutetett munkaacutejaacuteban az Aacuterpaacuted-kori szemeacutelyneacutevanyag toumlroumlk eredetű elemeit vette vizsgaacutelat alaacute Oumlt csoportot kuumlloumlniacutetett el Az elsőbe 13 aacutellatneacutevi eredetű neacutev tartozik A maacutesodikba a szuumlleteacuteshez kapcso-loacutedoacute haacuterom elnevezeacutest sorol A harmadik csoportot az igei szaacutermazeacutekok alkotjaacutek eacutes 19 nevet sorolt ide A negyedik kategoacuteriaacuteba a szaacutemneacutevből keletkezett nevek tartoz-nak amire 4 peacuteldaacutet emliacutetett Veacuteguumll az oumltoumldik csoportban a tiszteleti jelzők eacutes meacuteltoacute-saacutegnevek keruumllnek ide 9 nevet sorol Gombocz iacutegy 48 Aacuterpaacuted-kori nevet taacutergyalt a munkaacutejaacuteban4 Ezen nevek vizsgaacutelataacutera azeacutert volt szuumlkseacuteg mert a szemeacutelyneacutevadaacutes ndash kuumlloumlnoumlsen igaz ez az adott taacutersadalom elitjeacutere ndash alapvetően neacutevadaacutesi bdquodivatokrdquo fuumlgg-

1 A leguacutejabb oumlsszefoglalaacutes a teacutemaacuteroacutel Berta Roacutena-Tas 2002 43ndash522 Gombocz 19083 Gombocz 19124 Gombocz 1915

74

veacutenye Ezeacutert a magyar elit toumlroumlk szemeacutelynevei a toumlroumlk nyelvű neacutepekkel valoacute szoros kapcsolatokra utalnak Raacuteadaacutesul a szemeacutelyneacutevadaacutes szokaacutesai roumlvid taacutevon is jelentő-sen megvaacuteltozhatnak (laacutesd a kereszteacutenyseacuteg felveacuteteleacutevel a kereszteacuteny eacutes szlaacutev eredetű nevek elterjedeacutese) iacutegy a toumlroumlk eredetű szemeacutelyneacutevanyag a 9 szaacutezadi magyarsaacutegnak a toumlroumlk nyelvű neacutepekkel valoacute szoros kapcsolataacutenak a laacutetvaacutenyos bizonyiacuteteacuteka (termeacute-szetesen a tisztseacutegnevek mellett)

Neacutemeth Gyula elsősorban Gombocz onomasztikai kutataacutesaira eacutepiacutetve a magya-rokra vonatkozoacute elnevezeacutesek (baskiacuter onogur szavaacuterd tuumlrk) eacutes a toumlrzsnevek toumlroumlk haacutettereacutet dolgozta ki 1930-as alapvető monograacutefiaacutejaacuteban bevonva az Aacuterpaacuted-dinasztia illetve az erdeacutelyi Gyula-dinasztia szemeacutelyneveit is a vizsgaacuteloacutedaacutesba Munkaacutejaacuteban arra tett kiacuteseacuterletet hogy a nyelvi adatok alapjaacuten felvaacutezolja a magyarsaacuteg 5ndash9 szaacutezadi toumlrteacutenelmeacutet Kiinduloacutepontnak Gombocz II őstoumlrteacuteneti koncepcioacutejaacutet hasznaacutelta Az 1960-as eacutevekre azonban Neacutemeth fokozatosan feladta ezt az őstoumlrteacuteneti koncepcioacutet eacutes kisebb moacutedosiacutetaacutesokkal visszateacutert Gombocz I őstoumlrteacuteneti elgondolaacutesaacutehoz Most maacuter ennek megfelelően aacutetdolgozta 1930-as monograacutefiaacutejaacutet is Neacutemeth mintegy negyven eacutevig dolgozott az uacutej kiadaacuteson eacutes halaacutela utaacuten a hagyateacutekaacuteboacutel Berta Aacuterpaacuted rendezte sajtoacute alaacute az uacutej kiadaacutest 1991-ben5 Emellett Neacutemeth Gyula eacuterdeme hogy kiacuteseacuterletet tett a honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavak eacutes az Aacuterpaacuted-kori besenyőndashkun reacuteteg el-kuumlloumlniacuteteacuteseacutere6 Keacutesőbb reacuteszben Neacutemeth Gyulaacutenak a honfoglaloacute toumlrzsneacutevi kutataacutesaira taacutemaszkodva Berta Aacuterpaacuted a magyar toumlrzsneveket toumlroumlkből magyaraacutezta eacutes hadrend szerint feleacutepuumllő rendszert vaacutezolt fel 7

Baacuterczi Geacuteza nyelvtoumlrteacuteneti munkaacutessaacutegaacutenak fontos reacutesze a magyar nyelv toumlroumlk jouml-veveacutenyszavainak kutataacutesa Az 1941-ben kiadott etimoloacutegiai szoacutetaacuteraacuteban 228 korai eacutes koumlzeacutepső reacutetegbe tartozoacute toumlroumlk joumlveveacutenyszoacute talaacutelhatoacute8

A magyar nyelvtoumlrteacuteneti kutataacutesok jelentős eredmeacutenye hogy Benkő Loraacutend ve-zeteacutese alatt sikeruumllt egy olyan szakembergaacuterdaacutet oumlsszefogni amely elkeacutesziacutetette A ma-gyar nyelv toumlrteacuteneti-etimoloacutegiai szoacutetaacuteraacutet amely haacuterom koumltetben laacutetott napvilaacutegot 1967 eacutes 1976 koumlzoumltt Kakuk Zsuzsa aacutelliacutetotta oumlssze a TESz szaacutemaacutera a toumlroumlk anyagot amelyet aztaacuten Ligeti Lajos tekintett aacutet lektorkeacutent A TESz-ben 233 toumlroumlk joumlveveacutenyszoacute talaacutelhatoacute amelyből 42 csuvasos tiacutepusuacute A szoacutetaacuter aacutetdolgozott neacutemet vaacuteltozata 1993 eacutes 1997 koumlzoumltt jelent meg ahol toumlroumlk anyag vonatkozaacutesaacuteban Roacutena-Tas Andraacutes volt a konzulens9

Ligeti Lajos 1986-ban megjelent szinteacutezise rendkiacutevuumll fontos előreleacutepeacutest hozott a kutataacutesban azonban nem szavankeacutent dolgozta fel az anyagot hanem a legfontosabb nyelvtoumlrteacuteneti probleacutemaacutek koumlreacute csoportosiacutetotta mondanivaloacutejaacutet Elsőkeacutent a reacutegi touml-roumlk joumlveveacutenyszavaink csuvasos eacutes koumlztoumlroumlk jegyeit veszi szaacutemba Ugyanakkor Ligeti hosszasan foglalkozik a reacutegi toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink tartalmi vallomaacutesaacuteval Ennek alapjaacuten kuumlloumlnboumlző csoportokat aacutelliacutet fel Ezek koumlzeacute tartoznak

5 Neacutemeth 1930 19916 Neacutemeth 1921 22ndash26 Oumlsszesen 34 szoacute keruumllt a koumlzeacutepső reacutetegbe7 Berta 1991 3ndash408 Baacuterczi 1941 Berta Roacutena-Tas 2002 509 Benk 1967ndash1984 Benk 1993ndash1997

75

a lovasnomaacuted eacuteletmoacuted eacutes fegyverek nevei lovak (csődoumlr tőzeg) loacuteszerszaacutemok (gyeplő kantaacuter beacuteklyoacute aacuterkaacuteny) (balta buzogaacuteny bicsak csaacutekaacuteny)

a toumlrzsi rend eacutes nomaacuted taacutersadalom terminusai (gyula kuumlnduuml karcha csősz nyoumlgeacuter kaloacutez aacuterok kapu sereg taacutebor aacutel orv kiacuten bilincs toumlrveacuteny tanuacute tolmaacutecs beacuter koumllcsoumln betű iacuter szaacutem toumlmeacuteny beacutelyeg ok eacutesz idő kor gyarloacute ildomos csoumlkoumlnyoumls koboz oumlruumll őruumll)

neacutepnevek (besenyő naacutendor boumlszoumlrmeacuteny kaacuteliz bular kuacuten orosz oumlrmeacuteny toumlroumlk vaacuterkony)

vallaacutesi hiedelmek (bű boumllcs baacutej ige igeacutez keacutep boszorkaacuteny csoumlk tor uumlnnep egyhaacutez gyaacutesz bűn eacuterdem bocsaacutet bocsaacutenik buacutecsuacute gyoacutenik terem buacute oumlroumlk koporsoacute uumll (uumln-nepet)

aacutellattartaacutes (barom oumlkoumlr bika tinoacute uumlnő borjuacute (bika)csoumlk uumlruuml toklyoacute kos uumlvecs olloacute kecske gyapjuacute gyapot tuacuteroacute iacuteroacute koumlpuuml oacutel karaacutem vaacutelyuacute komondor kuvasz disznoacute aacutertaacuteny serte tyuacutek)

foumlldműveleacutes (arat buacuteza aacuterpa dara ocsuacute borsoacute eke sarloacute szoacuter őroumll tarloacute komloacute csalaacuten kender koumllyű tiloacute csepű orsoacute gyuumlmoumllcs alma koumlrte som dioacute koumlkeacuteny szőlő bor csiger boza)

halaacuteszat (oumlreacutem oumlrmeacuteny oumlrveacuteny gyalom gyertya vejsze veacutek tok suumlllő sőreg csa-bak)

solymaacuteszat madaraacuteszat (soacutelyom keselyű oumllyv turul karvaly torontaacutel szongor bese tőr hurok harang)

mesterseacutegek (aacutecs szűcs saacutetor karoacute gyűszű)koumlzlekedeacutes (tengely szaacutel tulboacute)kereskedeacutes (baacutersony gyoumlngy bors keacuteneső taacuter szatoacutecs)termeacuteszet (tenger saacuter szeacutel szirt szesz buacutesz rsquopaacuterarsquo)aacutellatvilaacuteg (oroszlaacuten boumlleacuteny teve saacuterkaacuteny zerge goumldeacuteny tuacutezok goumlreacuteny uumlrge borz

guumlzuuml beacuteka boumlgoumlly szuacutenyog serke)noumlveacutenyvilaacuteg (gyertyaacuten gyűrűfa kőris gyuumlmoumllcseacuteny bojtorjaacuten taacutetorjaacuten kalokaacuteny

csalaacuten kataacuteng torma uumlroumlm gyopaacuter gyeacutekeacuteny coumltkeacuteny koumlkoumlrcs koumlkoumlrcsin kikirics gyom kaacuteka koacuteroacute kocsaacuteny)

csalaacuted (gyermek koumllyoumlk iker)test testi tulajdonsaacutegok (teacuterd boka kar gyomor koumlldoumlk szakaacutell szirt tar csipa

szeplő cseacutecs rsquoragyarsquo kanyaroacute erő oumlreg)lakaacutes eszkoumlzoumlk (saacutetor cserge karoacute szeacutek aacutegyuacute koumllyű koumlpű tiloacute teknő csanak boumll-

cső koporsoacute korom)ruhaacutezat (suumlveg saru koumldmoumln koumlpoumlnyeg daku csat szirony szűcs oumllt gyűrű boumlrtuuml

tuumlkoumlr baacutersony gyoumlngy)10

Ezutaacuten az etnikai koumlrnyezet ciacutem alatt Ligeti az euraacutezsiai steppe 5ndash15 szaacutezadi toumlr-teacuteneteacutet tekinti aacutet elsősorban a nyelvtoumlrteacuteneti szempontok alapjaacuten Majd aacutetteacuter a le-hetseacuteges aacutetadoacute nyelvek keacuterdeacuteseacutere eacutes veacuteguumll a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak reacutetegeire vonatkozoacute eredmeacutenyeket foglalja oumlssze

10 Ligeti 1986 237ndash320

76

A toumlroumlk joumlveveacutenyszavak mutatoacuteja szerint 286 koumlzszoacute eacutes 62 neacutev eacutes ciacutem szerepel a munkaacuteban11 Ebből 195 koumlzszoacute van reacuteszben vagy egeacuteszben kidolgozva a mono-graacutefiaacuteban Emellett mintegy 30 neacutev eacutes ciacutem talaacutelhatoacute meacuteg a mutatoacuteban Ligeti a tu-lajdonneveket kuumlloumln tanulmaacutenyokban taacutergyalta ezekben 22 nevet eacutes ciacutemet elemzett reacuteszletesen12

A nyugati oacutetoumlroumlk ciacutemet viselő uacutej szinteacutezist Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Berta Aacuterpaacuted jegyzi Kaacuteroly Laacuteszloacute mint koumlzreműkoumldő azeacutert keruumllt a ciacutemlapra mert a munka befejezeacutese előtt Berta Aacuterpaacuted elhunyt iacutegy az anyag veacutegső megformaacutezaacutesaacuteban illetve a koumltet veacutegső szerkeszteacuteseacuteben fontos szerepet jaacutetszott A keacutetkoumltetes munka 419 ciacutemszoacutet eacutes 73 maacute-sodlagos ciacutemszoacutet tartalmaz amelyben a magyar nyelv korai toumlroumlk joumlveveacutenyszavai moacutedszeresen bemutataacutesra keruumllnek Kiegeacutesziacuteteacuteskeacutent szerepel meacuteg 70 valoacutesziacutenűt-len egyezeacutes illetve a koumlzeacutepiraacuteni reacutetegbe sorolt alaacuten joumlveveacutenyszavak koumlzuumll toumlbb mint 70 etimoloacutegia A mű bevezeteacuteseacuteben egy kutataacutestoumlrteacuteneti aacutettekinteacutes a toumlroumlk lexiograacute-fiaacutet bemutatoacute tanulmaacuteny eacutes egy toumlrteacuteneti haacutetteacuterelemzeacutes olvashatoacute A szoacutecikkek utaacuten tanulmaacutenyok koumlvetkeznek amelyekben a nyugati oacutetoumlroumlk eacutes magyar fonoloacutegiai mor-foloacutegiai eacutes lexikai eredmeacutenyeket foglaltaacutek oumlssze illetve a nyugati oacutetoumlroumlk eacutes magyar nyelvi eacuterintkezeacutes idejeacutere eacutes helyeacutere vonatkozoacute adatokat gyűjtoumltteacutek egybe eacutes tesznek kiacuteseacuterletet annak meghataacuterozaacutesaacutera hogy mely neacutepek beszeacutelhetteacutek az aacutetadoacute nyugati oacutetoumlroumlk nyelveket

Az oszmaacuten kor előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainkat keacutet reacutetegbe soroltaacutek a nyelvtoumlr-teacuteneacuteszek a honfoglalaacutes előtti reacuteteg eacutes a koumlzeacutepső reacuteteg ami nyilvaacutenvaloacutean kronoloacute-giai elkuumlloumlniacuteteacutes Ugyanakkor az aacutetadoacute nyelv szempontjaacuteboacutel a korai reacuteteg eseteacuteben bulgaacuter-toumlroumlk vagy csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk nyelvre gondoltak miacuteg a koumlzeacutepső reacuteteg-neacutel a besenyő eacutes kun vagy csak a kun lehetett az aacutetadoacute A besenyőndashkun terminus egy nagyobb korszakot a 10ndash14 szaacutezadot foglalja magaacuteban a kun elnevezeacutes alatt a Magyar Kiraacutelysaacutegba betelepuumllt nagyobb kun neacutepesseacuteg nyelvi nyomait eacutertjuumlk Ebben az esetben a 13ndash14 szaacutezad joumlhet szaacutemiacutetaacutesba Neacutemeth Gyula 34 szoacutet sorolt a koumlzeacutepső reacutetegbe miacuteg Baacuterczi Szoacutefejtő szoacutetaacuteraacuteban 26 kun elem talaacutelhatoacute Roacutena-Tas eacutes Berta munkaacutejaacuteban 35 kun ciacutemszoacute szerepel Ligeti eacutes Roacutena-Tas is felveti hogy a korai eacutes kouml-zeacutepső reacuteteg elkuumlloumlniacuteteacutese sok esetben neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik eacutes nem zaacuterhatoacute ki hogy maacuter a honfoglalaacutes előtt is keruumllhettek nyelvuumlnkbe koumlztoumlroumlk joumlveveacutenyszavak

A csuvasos tiacutepusuacute eacutes a koumlztoumlroumlk joumlveveacutenyszavakat kuumlloumlnboumlző hangtani szabaacutely-szerűseacutegek alapjaacuten lehet elkuumlloumlniacuteteni Ligeti Lajos Gombocz Zoltaacuten csuvasos kriteacute-riumait aacutettekintve aacutelliacutetotta fel sajaacutet rendszereacutet A koumlvetkező jellegzetesseacutegeket kuumlloumln-boumlztette meg

1 Rotacizmus (koumlztoumlroumlk z ~ csuvas r) borjuacute iker iacuter- oumlkoumlr saacuter gyűrű szűr- teacuterd goumlreacuteny tar tűr- saacuterkaacuteny tenger karoacute iacuteroacute (15)13 Roacutena-Tas toumlroumllte az iacuter- iacuteroacute szavakat eacutes tovaacutebbiakkal egeacutesziacutetette ki a listaacutet koporsoacute seacutert sőreg szaacuter14

11 Ligeti 1986 589ndash59512 Ligeti 1979 407ndash46913 Ligeti 1986 14ndash1614 Roacutena-Tas Berta 2011 1114

77

2 Lambdacizmus (koumlztoumlroumlk š ~ csuvas l ~ magyar l lcs) suumlllő koumllyoumlk deacutel dől lcs gyuumlmoumllcs gyuumlmoumllcseacuteny boumllcső bocsaacutenik- bocsaacutet- buacutecsuacute (10)15 Roacutena-Tas a suumlllő szoacutet nem ide tartozoacutenak iacuteteacutelte illetve a tanaacutecs eacutes keacuterdőjelesen az erkoumllcs szavunkat ide vonta16

3 Szoacutekezdő š- (si gt ši) soumlpoumlr serke serte sőreg saacuter saacuter(arany) saacuterog saacuterga saacuter-kaacuteny keacuteneső (10)17 Roacutena-Tas eacutes Berta tovaacutebbi 11 szoacutet sorolt ide saacuterma (maacutesodlagos š) sebes siacutek sioacute seper seprősup1 serleg sima sioacute soumlr suumlv (oumlsszesen 21 szoacute)18

4 Oacutetoumlroumlk y- ~ magyar gy- s- sz- i- ny- gyuacuter gyuumlmoumllcs (csuvas eacutes mongol) gya-lom gyaacutert- gyertya gyom gyűrű disznoacute (csuvas) gyeacutekeacuteny gyopaacuter dioacute (mongol) gyapjuacute gyarloacute gyaacutesz gyeplő gyomor gyoumlngy gyűlik- gyűszű (20) szőlő szeacutel szűcs (3) sarloacute suumlveg (2) iacuter- iacuteroacute (2)19 Roacutena-Tas eacutes Berta tovaacutebbi adatokkal bőviacutetette a listaacutet gyalaacutez gyanuacute gyapot gyarapodik gyarmat gyenge gyepű gyermek gyertyaacuten gyilkos gyoacutenik gyoumltoumlr győz gyuacutel gyűloumll gyuumlmoumllcseacuteny (oumlsszesen 43) emellett a szoacutekezdő sz- megfeleleacutest is tovaacutebbi haacuterom szoacuteval egeacutesziacutetetteacutek ki szaacuterny szer szeacuterű20

5 Oacutetoumlroumlk q- ~ magyar h- homok harang hajoacute (3)21 Roacutena-Tas eacutes Berta ide sorolja a herjoacute eacutes hurok szavunkat22

6 Oacutetoumlroumlk -d- ~ magyar -d- -z- idő koumldmoumln egy rsquoszentrsquo szőlő kender koumlldoumlk il-dom eacuterdem buacuteza tuacutezok (10)23 Roacutena-Tas eacutes Berta szerint a nyugati oacutetoumlroumlk intervokaacute-lis -d- alakot egyeduumll idő szavunk őrizte meg Az iacuteroacute eseteacuteben egy d gt δ gt r vaacuteltozaacutessal szaacutemolnak Maacutessalhangzoacute előtt megőrződoumltt a koumldmoumln eseteacuteben maacutessalhangzoacute utaacuten ugyanez toumlrteacutent a boacuteda csődoumlr eacuterdem ildom kender koldul komondor koumlldoumlk kouml-mődoumlroumlg szaacutendok vendeacuteg szavakban A d a g utaacuten szabaacutelyosan z lett a buacuteza eacutes tuacutezok szavakban24

7 Oacutetoumlroumlk -Cg(ġ)- eacutes -Ck(q)- ~ magyar -COslash- gyapot beacuter tiloacute Bular aacutertaacuteng egy rsquoszentrsquo (6)25 Roacutena-Tas eacutes Berta a nyugati oacutetoumlroumlk maacutessalhangzoacute utaacuteni g magyar meg-feleleacuteseit a koumlvetkező csoportokba osztotta j beacuteklyoacute borjuacute gyapjuacute herjoacute v karvaly koumlnyv orv Oslash bular gyapot eacutes egy szoacutetaguacutevaacute vaacuteloacute szavak eseteacuteben beacuter es(kuuml) egy(-haacutez)26 A tiloacute eseteacuteben a q eltűneacuteseacutet speciaacutelis esetkeacutent eacutertelmezteacutek ugyanis a toumlbbi esetben megőrződoumltt (aacuterkaacuteny balkaacuteny bicska boszorkaacuteny)27

15 Ligeti 1986 16ndash1716 Roacutena-Tas Berta 2011 110517 Ligeti 1986 18ndash1918 Roacutena-Tas Berta 2011 1094ndash109519 Ligeti 1986 19ndash2320 Roacutena-Tas Berta 2011 1092ndash109321 Ligeti 1986 26ndash2822 Roacutena-Tas Berta 2011 110023 Ligeti 1986 28ndash3124 Roacutena-Tas Berta 2011 1078ndash107925 Ligeti 1986 31ndash3526 Roacutena-Tas Berta 2011 108027 Roacutena-Tas Berta 2011 1076

78

8 Oacutetoumlroumlk -ŋ eacutes -n ~ magyar -m gyom szaacutem (2)28 Roacutena-Tas eacutes Berta szerint a gyom szoacuteveacutegi m-je a labiaacutelis magaacutenhangzoacute hataacutesa miacuteg a szaacutem eseteacuteben nem eredeti az n inkaacutebb egy -m szuffixummal lehet szaacutemolni29

9 Oacutetoumlroumlk hosszuacute magaacutenhangzoacutek az első szoacutetagban saacuter saacuter(arany) saacuterkaacuteny keacuteneső (4)30 Roacutena-Tas jelezte hogy a hosszuacute magaacutenhangzoacutek a magyar belső fejlődeacutes ered-meacutenyei31

10 V- eacutes j- proteacutezis vaacutelyuacute veacutek Jenő Jelekh32 Roacutena-Tas eacutes Berta ide sorolja meacuteg vaacutej vejsze vendeacuteg ver veacutertelek szavainkat33

11 Oacutetoumlroumlk a ~ magyar iuml dioacute iacuter- iacuteroacute tiloacute tinoacute tyuacutek tanuacute dara (8)34 Roacutena-Tas eacutes Berta ide sorolja a csipa disznoacute gyertya gyertyaacuten szavakat is35

12 Csuvas szoacutekeacuteszleti sajaacutetsaacutegok sarloacute koumllcsoumln disznoacute gyertya kicsiny gyermek suumlllő eke uumlroumlm (9)36

Ligeti oumlsszeszaacutemolta a csuvasos kriteacuteriummal rendelkező szavakat eacutes a kriteacute-riummal nem rendelkezőket tehaacutet azokat amelyeken sem csuvasos sem koumlztoumlroumlk kriteacuterium nincs Baacuterczi Szoacutefejtő szoacutetaacuteraacuteban 35 szoacute tartalmazott csuvasos jelleget 167 esetben pedig honfoglalaacutes előtti toumlroumlk elnevezeacutes szerepel A TESz Ligeti szerint 42 csuvasos kriteacuteriummal rendelkező toumlroumlk joumlveveacutenyszoacutet eacutes 191 oacutetoumlroumlk azaz kriteacute-rium neacutelkuumlli szoacutet tartalmaz37 Ligeti kriteacuteriumait hasznaacutelva oumlsszeszaacutemlaacuteltam az ő 1986-os monograacutefiaacutejaacuteban a mutatoacuteban szereplő adatokat s ezek szerint 87 szoacute ren-delkezik csuvasos kriteacuteriummal 199 pedig egyszerűen oacutetoumlroumlk Roacutena-Tas eacutes Berta uacutejabb oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacuteban ez az araacuteny 116 csuvasos eacutes 268 kriteacuterium neacutelkuumlli szoacute talaacutelhatoacute

oacutecsuvasos oacutetoumlroumlkkriteacuterium neacutelkuumll oumlsszesen

Baacuterczi 35 167 202TESz 42 191 233Ligeti 87 199 286Roacutena-Tas Berta 116 268 384

Ezek az adatok azt mutatjaacutek hogy a honfoglalaacutes előtti reacutetegbe sorolt joumlveveacutenysza-vak koumlzuumll 25-30 rendelkezik csuvasos kriteacuteriummal azonban a szavak keacutetharmada szaacutermazhat csuvasos vagy koumlztoumlroumlk nyelvekből is de miutaacuten a koumlztoumlroumlk kriteacuterium-

28 Ligeti 1986 35ndash3629 Roacutena-Tas Berta 2011 1084ndash108530 Ligeti 1986 36ndash3931 Roacutena-Tas Berta 2011 111532 Ligeti 1986 39ndash4233 Roacutena-Tas Berta 2011 110234 Ligeti 1986 42ndash4435 Roacutena-Tas Berta 2011 111636 Ligeti 1986 44ndash4837 Ligeti 1986 11ndash12

79

mal rendelkező korai szavaink nincsenek vagy alig kimutathatoacuteak az egeacutesz nyelvi anyagot csuvasos tiacutepusuacute nyelvekből nyelvjaacuteraacutesokboacutel szaacutermaztathatjuk

Ezt a moacutedszertani neheacutezseacuteget Roacutena-Tas maacutes szempontboacutel igyekezett megoldani A 419 szoacuteboacutel 35 kun eredetű iacutegy tehaacutet maradt 384 nyugati oacutetoumlroumlk Ennek megosz-laacutesaacutet a csuvasban eacutes magyarban vizsgaacutelta meg 246 nyugati oacutetoumlroumlk szoacute megvan a magyarban eacutes csuvasban 23 esetben a csuvas szoacute baskiacuter vagy tataacuter aacutetveacutetel miacuteg a magyarban nyugati oacutetoumlroumlk38 eacutes veacuteguumll 115 nyugati oacutetoumlroumlk megvan a magyarban39 de hiaacutenyzik a csuvasboacutel40

Nyugati OacuteT Csuv kriteacuterium

Oacutetoumlroumlk (kriteacuterium neacutelkuumll)

kun Oumlsszesen

M + TatBaskrarrCs 23 = 7 + 16M 115 = 26 + 89 35M + Csuv 246 = 83 + 163Oumlsszesen 384 = 116 + 268 35 419

Az araacutenyok azt mutatjaacutek hogy a taacutergyalt szoacuteanyag vonatkozaacutesaacuteban a csuvasban eredetileg 138 hiaacutenyzik ami a teljes anyaghoz araacutenyosiacutetva 35 Ugyanakkor ha a nyugati oacutetoumlroumlk Roacutena-Tas aacuteltal felaacutelliacutetott kuumlloumlnboumlző alcsoportjain beluumll a csuvasos eacutes kriteacuterium neacutelkuumlli araacutenyt vizsgaacuteljuk (716 2689 116268) akkor a koraacutebbi kalkulaacuteci-oacutekhoz hasonloacutean az egyharmadndashkeacutetharmad araacuteny joumln ki

Miutaacuten Gombocz majd nyomaacuteban Neacutemeth Gyula is abboacutel indult ki hogy a hon-foglalaacutes előtti joumlveveacutenyszavaink csuvasos tiacutepusuacuteak vagy bulgaacuter-toumlroumlkoumlk a koumlztoumlroumlk kriteacuteriumot alapvetően a koumlzeacutepső reacuteteg toumlroumlk joumlveveacutenyszavaira tartottaacutek fenn mivel toumlrteacutenetileg ismert volt hogy a besenyők eacutes kunok betelepuumlltek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe eacutes beolvadtak a magyarsaacutegba Miutaacuten a kunok nyelveacutet ismerjuumlk a besenyőkeacuteről pedig felteacutetelezzuumlk hogy koumlztoumlroumlk volt iacutegy nyelvi szempontboacutel a dolog rendben is lenne Azonban van egy logikai probleacutema mivel a besenyőndashkun reacuteteg minden bizonnyal koumlztoumlroumlk szavakat tartalmaz felmeruumll a keacuterdeacutes vajon kizaacuterhatoacute-e hogy a honfoglalaacutes előtt a magyar nyelvbe keruumllhettek koumlztoumlroumlk elemek Eddig a kutataacutes abboacutel indult ki hogy amelyik joumlveveacutenyszoacute koumlztoumlroumlk kriteacuteriummal biacuter az a koumlzeacutepső reacutetegbe tartozik

38 Aacutegyuacute bocsaacutenik bocsaacutet csepű csolaacutek csoumlk csomak gaz gyalaacutez gyapjuacute gyarloacute gyopaacuter gyoumlngy kapu karoacute koumlkeacuteny oroszlaacuten saacutetor serleg soumlr szirt tenger tűrsup1

39 Alacs aacutel aacutepol aacuteporodik aproacute aacutertaacuteny balkaacuteny balta beacuteka beacutelyeg bercel bese besenyő bicsak bika bilincs biacuteroacute boglya bojt boly bor bosszant boumljt boumllcs boumllcső boumlrtoumln buacute bular buacuteza bűn bűvoumls csalit csanak csata csatol csiger csipa csősz csuacutenya dioacute dől eacuter erkoumllcs ernyed goumlreacuteny guumlzuuml gyanuacute gyapot gyarmat gyaacutesz (a cseremiszben őrződoumltt meg) gyilkos győz gyűlik gyuuml-moumllcseacuteny gyűszű hajoacute homok ijeszt jaacutesz kalauz kaacuteliz kantaacuter kanyaroacute karakaacuten karaacutem kaacuteroacute-katona kazaacuter kebel keselyű kor korhaacuteny kos koumldmoumln koumllyoumlk koumlnyv koumlpec koumlrtveacutely kuumlllősup2 kuumlllősup3 ok olcsoacute oacutel ondoacute orsoacute oumllyv oumlroumlk oumlruumll őruumll saacuterkaacuteny saacuterma sok soacutelyom szaacutensup1 szesz taacuteltos tanaacutecs taacuteplaacutel tar tarloacute teacuterd terem toksup1 toklyoacute torma torontaacutel toacutet tőr tulok tuacutezok uumlrge uumlruuml uumlvecs vaacutej vejsze zerge

40 Roacutena-Tas Berta 2011 1143ndash1146

80

Amennyiben korai toumlroumlk neveinket vesszuumlk szaacutemba a keacutep aacuternyaltabb Melich Gombocz eacutes Pais a koumlztoumlroumlkből magyaraacutezta a toumlroumlk eredetű tulajdonneveinket elsősorban besenyő eacutes kun elemeknek veacutelteacutek őket Neacutemeth Gyula tett kiacuteseacuterletet arra hogy ezt a veacutelemeacutenyt moacutedosiacutetsa eacutes hat neacutevről kimutatta hogy csuvasos kriteacuterium-mal rendelkezik (Gyula Geacuteza Karoldu Saroldu Bő Oumllbő)41 Ligeti az aacuteltala reacuteszle-tesen taacutergyalt 22 neacutev koumlzuumll 15 eseteacuteben mutatott ki csuvasos kriteacuteriumot (Gyula Geacuteza Gyarmat Sarolta Karoldu Bő Oumllbő Jenő Jelech Uumlllő Kuumlnduuml Karcha haacute-rom fekete-magyar = kabar Taacuterkaacuteny Ajtony Kuumlkuumlllő) Ezzel szemben biztos koumlz-toumlroumlk kriteacuteriumot mutatott 7 neacutev (Aacutelmos Inak Inaacutencs Tas Jutocsa Aacutekos Tarjaacuten)42 A honfoglalaacutes előtti tulajdonneveink koumlzoumltt tehaacutet talaacutelhatoacute koumlztoumlroumlk kriteacuteriummal rendelkező neacutev

Ennek feacutenyeacuteben a rotacizmus keacuterdeacutese eacuterdekes megvilaacutegiacutetaacutesba helyezhető Mint koraacutebban laacutettuk Roacutena-Tas eacutes Berta 17 szoacute eseteacuteben mutatott ki a magyarban csu-vasos r-et a koumlztoumlroumlk z-vel szemben borjuacute goumlreacuteny gyűrűsup2 iker karoacute koporsoacute oumlkoumlr saacutersup1 seacutert sőreg szaacuter szűr tar tarka tenger teacuterd tűr Ugyanakkor megjegyzik hogy a magyarban vannak koumlztoumlroumlk z-vel joumlveveacutenyszavak boza buzogaacuteny kalauz kaacuteliz ko-boz kuvasz (lt kuwaz) oumlzoumln szűz eacutes tőzeg Ezek majdnem mindegyike kun joumlveveacuteny-szoacute ndash teszik hozzaacute joacutellehet a kaacuteliz neacutepneacutev első lejegyzeacutese 1111-ből valoacute ugyanakkor megjegyzik hogy a szoacute nem toumlroumlk eredetű43 Mi a bizonyiacuteteacutek hogy ez a 9 szoacute z-vel a koumlzeacutepső reacutetegbe tartozik A boza a forraacutesokban kunok italakeacutent szerepel illetve a kalauz a magyar hangtoumlrteacutenet miatt nem lehet korai A koboz eacutes buzogaacuteny szavakban a -b- eacutes -g- kipcsak jellegzetesseacuteget mutat iacutegy a kun minősiacuteteacutes nyelvtoumlrteacutenetileg in-dokolt44 de a toumlbbi esetben a z miatt keruumll a kun reacutetegbe ugyanakkor aacuteltalaacuteban meg-van az oacutetoumlroumlk forma eacutes a szoacute jelen van az oguz eacutes kipcsak toumlroumlk nyelvekben is tehaacutet 7 esetben honfoglalaacutes előtti is lehetne a toumlroumlk joumlveveacutenyszoacute45 A győz- ige eseteacuteben is felmeruumllt hogy ide tartozhat Mindenesetre a toumlroumlk koumlzeacutepső reacuteteg eacutes a tulajdonne-vek vizsgaacutelataacutet uacutejra napirendre kellene tűzni eacutes egy uacutejabb szinteacutezis megfelelő vaacutelaszt adhatna arra a keacuterdeacutesre hogy milyen jellegzetesseacutegek alapjaacuten vaacutelaszthatoacute el a korai eacutes koumlzeacutepső reacuteteg

A kelet-euroacutepai steppeacuten az 5ndash9 szaacutezad folyamaacuten biztosan toumlbb toumlroumlk nyelvet is beszeacuteltek eacutes a csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk nyelvek nyelvjaacuteraacutesok mellett koumlztoumlroumlk dialek-tusok is voltak Maacuter Doerfer felhiacutevta egy fontos jelenseacutegre a figyelmet A 13 szaacutezad elejeacuten a merkitek eacutes najmanok koumlzoumltt bizonyiacutetotta hogy azok mongolul eacutes toumlroumlkuumll is tudtak eacutes a keacutetnyelvűseacuteg termeacuteszetes aacutellapot volt46 De Biacuteborbanszuumlletett Konstantin az aacuteltala tuumlrkoumlknek nevezett magyarokkal kapcsolatban is emliacuteti a keacutetnyelvűseacuteget

41 1979 42542 Ligeti 1979 407ndash46943 Roacutena-Tas Berta 2011 111444 b ~ p Roacutena-Tas Berta 2011 1072ndash107345 Roacutena-Tas Berta 2011 835 947ndash949 685 164ndash165 188ndash190 481ndash482 482ndash483 552ndash553

611ndash61246 Doerfer 1997 81ndash88

81

bdquoEnnek koumlvetkezteacuteben a kazaacuterok nyelveacutere is megtaniacutetottaacutek ezeket a tuumlrkoumlket eacutes mos-tanaacuteig hasznaacuteljaacutek ezt a nyelvet de tudjaacutek a tuumlrkoumlk maacutesik nyelveacutet isrdquo47

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak aacutetadoacute nyelveacutere vonatkozoacute elnevezeacutesek-nek is kuumlloumln toumlrteacutenete van Gombocz a bulgaacuter-toumlroumlk terminust hasznaacutelta48 Ašmarin a volgai bulgaacuterok nyelveacutet a csuvas nyelv elődjeacutenek tekintette Ezt a neacutezeteacutet a muszlim eacutes orosz forraacutesokban leacutevő glosszaacutekra eacutes a volgai bulgaacuter aacutellam bukaacutesa utaacuten a 13ndash14 szaacute-zadban keletkezett bulgaacuter siacuterfeliratok csuvasos kriteacuteriummal rendelkező csoportjaacutera alapozta Ez a felteveacutes megalapozott baacuter a volgai bulgaacuterok nyelveacutet nem ismerjuumlk Azonban itt nem aacutellt meg a hipoteacutezisek laacutencolata hanem tovaacutebb eacutepuumllt a konstruk-cioacute A volgai bulgaacuterok Kuvrat Magna Bulgariaacutejaacuteboacutel vaacutendoroltak eacuteszakra mint ahogy Asparuch bulgaacuterjai a Dunaacutehoz Magna Bulgaria előzmeacutenyeacutenek pedig a bulgaacuter nevet viselő neacutepalakulat tekinthető a Fekete-tengertől eacuteszakra az 5ndash7 szaacutezadban Itt eacuterzeacute-kelhető hogy a nyelvtoumlrteacuteneti szempont hogyan vaacutelt aacutet toumlrteacuteneti hipoteacutezisre minden koraacutebbi bulgaacuter nevű neacutepcsoport hasonloacute nyelvet beszeacutelt Iacutegy a 7 szaacutezad veacutegi hon-foglaloacute dunai bulgaacuterok nyelve a volgai bulgaacuterokeacuteval megegyező csoportba keruumll ami nyilvaacuten Magna Bulgaria eacutes elődei bulgaacuter nyelveacutevel azonos Iacutegy ezek a bulgaacuter-toumlroumlk elnevezeacutest kaptaacutek szemben a toumlbbi toumlroumlk nyelv koumlztoumlroumlk elnevezeacuteseacutevel Sajnaacutelatos moacutedon meacuteg a dunai bulgaacuterok toumlroumlk nyelveacuteről sem tudunk eleget Ligeti az uacuten bulgaacuter fejedelmi lista eacutes a goumlroumlg feliratok toumlroumlk glosszaacutei valamint a korai joumlveveacutenyszavak alapjaacuten sem tud egyeacutertelműen aacutellaacutest foglalni A 7 szaacutezad előtti bulgaacuterokroacutel a nevuuml-koumln eacutes neacutehaacuteny neacuteven kiacutevuumll nem tudunk toumlbbet ilyen moacutedon csupaacuten a neacutepneacutev nem mond semmit az adott neacutepesseacuteg nyelveacuteről

Neacutemeth a bulgaacuter-toumlroumlk nyelvű neacutepek koumlzeacute sorolta meacuteg azokat a toumlroumlk toumlrzsszoumlvet-seacutegeket is amelyeknek a neveacuteben az ogur elem volt rekonstruaacutelhatoacute Ezt a koumlztoumlroumlk oguz neacutepneacutev bulgaacuter-toumlroumlk megfelelőjeacutenek tekintette Iacutegy nevuumlk alapjaacuten bulgaacuter-touml-roumlknek nyilvaacuteniacutetotta az ogurokat onogurokat utigurokat eacutes kutrigurokat49 Erre a z ~ r oppoziacutecioacutera alapozva vezette be Golden az ogur terminust mint a bulgaacuter-toumlroumlk szinonimaacutejaacutet Az elmeacuteletnek a neheacutezseacutege hogy ezeknek a neacutepeknek a nyelveacuteről nin-csenek forraacutesaink tehaacutet nyelvuumlk az ismeretlen kategoacuteriaacuteba tartozik

Ligeti Lajos felhiacutevta a figyelmet a bulgaacuter-toumlroumlk terminus hasznaacutelataacutenak a korlaacute-taira eacutes ezeacutert inkaacutebb a koraacutebban Budenz aacuteltal hasznaacutel csuvasos jellegű vagy tiacutepusuacute toumlroumlk kifejezeacutes bevezeteacuteseacutet javasolta ami nyelvtoumlrteacuteneti szempontboacutel teljesen meg-alapozott50

Roacutena-Tas eacutes Berta egy uacutej szakkifejezeacutest reacuteszesiacutetett előnyben nyugati oacutetoumlroumlk Ez a Kelet-Euroacutepaacuteban az 5ndash12 szaacutezad koumlzoumltt beszeacutelt toumlroumlk nyelvek oumlsszefoglaloacute elne-vezeacutese Az oacutetoumlroumlk nyelven a keleti oacutetoumlroumlk nyelveket eacutertetteacutek amelynek rovaacutes- ujgur manicheus eacutes maacutes iacuteraacutestiacutepusokkal keacuteszuumllt szoumlvegei a 8 szaacutezadtoacutel rendelkezeacutesre aacutellnak Ezzel szemben az euraacutezsiai steppe nyugati reacuteszeacuten beszeacutelt oacutetoumlroumlk nyelveknek nincse-nek iacuterott forraacutesai Ezt a toumlbb nyelvet is magaacuteban foglaloacute nyugati oacutetoumlroumlkoumlt a kuumlloumln-

47 Moravcsik 1984 4648 Gombocz 191249 Neacutemeth 1922 148ndash15550 Ligeti 1986 9ndash12

82

boumlző forraacutesokban leacutevő glosszaacutekboacutel eacutes a koumlrnyező nyelvekbe bekeruumllt joumlveveacutenysza-vakboacutel rekonstruaacutelhatjuk Ebben a magyar nyelv nyugati oacutetoumlroumlk joumlveveacutenyszavainak doumlntő jelentőseacutege van Az uacutej terminus akkor vaacutelhat be ha alatta az 5ndash10 szaacutezadban olyan toumlroumlk nyelveket eacutes dialektusokat eacutertuumlnk amelyeken beluumll a csuvasos nyelvek-nek vagy dialektusoknak meghataacuterozoacute de nem kizaacuteroacutelagos szerepet tulajdoniacutetunk Mindenesetre a 10ndash11 szaacutezadban Kelet-Euroacutepaacutet uacutejabb neacutepvaacutendorlaacutesi hullaacutem eacuterte el eacutes feltehetőleg megvaacuteltoztatta a nyelvi viszonyokat is azaz a koumlztoumlroumlk nyelvű csopor-tok fokozatosan feluumllkerekedtek51

Mindennek azeacutert van kiemelkedően nagy jelentőseacutege mert a korai magyarsaacuteg toumlrteacuteneti uacutetjaacutet meghataacuterozoacute koncepcioacute arra eacutepuumllt hogy a magyarsaacuteg csak olyan toumlroumlk nyelvű neacutepekkel eacuterintkezhetett amelyek bulgaacuter-toumlroumlk nyelvet beszeacuteltek Gombocz eacutes Neacutemeth a nyelvtoumlrteacuteneti eacutervekre eacutepiacutetett rendszere eacutertelmeacuteben csak a volgai bul-gaacuterok lakhelye eacutes a Fekete-tenger koumlrnyeacuteki bulgaacuterndashogurndashonogur teruumlletek joumlhettek szoacuteba ugyanis Gombocz a kazaacuter nyelvet koumlztoumlroumlknek tartotta tehaacutet Kazaacuteriaacutet kizaacuterta az eacuterintkezeacutes lehetseacuteges helyekeacutent Iacutegy a magyarsaacuteg 600 eacutes 800 koumlzoumltt a volgai bul-gaacuterokkal volt szoros kapcsolatban majd onnan koumlltoumlzoumltt a Fekete-tengerhez esetleg 463 taacutejaacuten az onogurokkal elkoumlltoumlzoumltt a Volga-videacutekről a Kubaacuten folyoacutehoz eacutes onnan 600 taacutejaacuten nyugatabbra vonult hogy elkeruumlljeacutek a kazaacuterokat Mint koraacutebban laacutettuk a reacutegeacuteszek eacutes toumlrteacuteneacuteszek toumlbbseacutege tartja magaacutet a Volga-videacutekről a 8 szaacutezad koumlzepi vagy 9 szaacutezad eleji elvaacutendorlaacuteshoz eacutes a kazaacuterok szerepeacutet a korai magyar toumlrteacutenetben ennek megfelelően aluleacuterteacutekelik

A kazaacuter nyelvet Gombocz a kazaacuter neacutepneacutev eacutes Sarigšin kazaacuter vaacuterosneacutev alapjaacuten ha-taacuterozta meg koumlztoumlroumlknek52 Ezt Neacutemeth elfogadta s uacutejabb eacutervekkel taacutemogatta Roacutena-Tas azonban a kazaacuter neacutepneacutevről kimutatta hogy a szoacute etimoloacutegiaacuteja egy nem leacutetező koumlztoumlroumlk qaz- rsquovaacutendorolnirsquo igeacuten alapult53 Vaacutembeacutery a toumlroumlk qaz- rsquoaacutesrsquo ige azonos alakuacute formaacutejaacutet rekonstruaacutelta A toumlroumlkben előforduloacute kabuz ~ arbuz analoacutegia alapjaacuten az az- rsquouacutetroacutel leteacuterrsquo jelenteacuteseacutet tulajdoniacutetotta az aacuteltala a kazak eacutes kazaacuter neacutepneacutevből elvont qaz- igeacutenek rsquokoacuteborolnirsquo eacutertelemben Vaacutembeacuterynek ezt az oumltleteacutet vette aacutet Gombocz Neacutemeth Gyula meacuteg a keacuteziratban leacutevő kumik gyűjteacuteseacuteből is megtaacutemogatta az oumltletet aminek a forraacutesa nem ellenőrizhető Azonban maacuter Pelliot felhiacutevta a figyelmet arra hogy a kiacutenai forraacutesban54 eacutes a sziacuter Pszeudo Zakariaacutes55 reacutetornaacutel is olvashatoacute a kasar forma56 Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Czegleacutedy Kaacuteroly szinte egy időben utaltak a tuumlrk rovaacutesiacuteraacutesos feliratokon (Tez 750 Terhini 75253 Sine Uszu 759) előkeruumllt qasar adatra az Ujgur Birodalomban57 Iacutegy nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy az eredeti toumlroumlk alak qasar eacutes az arab eacutes a bizaacutenci forraacutesok qazar alakjaacutet ebből kell magyaraacutezni Pelliot egy qačar alakot rekonstruaacutelt Roacutena-Tas a caesar ciacutem Bizaacutencon eacutes Perzsiaacuten aacutet Belső Aacutezsiaacuteba keruumllő

51 Roacutena-Tas Berta 2011 vii 2052 Gombocz 1912 19953 Roacutena-Tas 1982 365ndash36954 Ligeti 1986 337 33955 Kmoskoacute Sziacuter 9956 Pelliot 1949 221ndash22357 Czegleacutedy 1981 461ndash462 Roacutena-Tas 1982 365ndash369 1983 126ndash130

83

vaacuteltozataacuteboacutel vezette le a toumlroumlk alakot Ciocicircltan leguacutejabban az arab eacutes toumlroumlk hāṣṣa-er szoacuteoumlsszeteacutetelből magyaraacutezta az etimoloacutegiaacutet Az első tagban az arab koumlzszoacute hāṣṣa je-lenteacutese rsquoelit felső osztaacutelyrsquo miacuteg a maacutesodik tag a toumlroumlk er rsquoemberrsquo szoacute lenne Tehaacutet a qasar ~ qazar vaacuteltozatok koumlzoumltti viszony illetve az etimoloacutegiai kiacuteseacuterletek tovaacutebbra is vita-tottak a neacutepneacutev nem ad alapot arra hogy abboacutel a kazaacuterok nyelveacutet meghataacuterozzuk

Sariġšin سرعشن a Ğayhānī-hagyomaacuteny szerint a kazaacuterok fővaacuterosaacutenak a neve58 Gombocz eacutes Neacutemeth a koumlztoumlroumlk sarig rsquosaacutergarsquo szoacuteboacutel vezette le a vaacuterosnevet59 Maacuter Pelliot felhiacutevta a figyelmet arra hogy ennek a vaacuterosnak egy maacutesik arab forraacutesban olvashatoacute al-Bayḍāʾ rsquofeheacuterrsquo vaacuteltozata egyeacutertelműen arra utal hogy egy csuvasos el-nevezeacutesről lehet szoacute ugyanis csak ott van meg a szoacute rsquofeheacuterrsquo jelenteacutese mint azt peacuteldaacuteul a maacutesik hiacuteres kazaacuter vaacuteros neveacutenek első tagja is bizonyiacutetja Šarkel rsquoFeheacutervaacuterrsquo Ligeti ezt elfogadva meacuteg a szoacuteveacutegi -šin keacutepzőről mutatta ki hogy az sziacutennevekhez jaacuterul60 Ugyanakkor a magyarban csuvasos kriteacuteriummal rendelkező saacuter saacuterog saacuterga sza-vak jelenteacutesuumlkben a koumlztoumlroumlkkel esnek egybe eacutes ugyanez a helyzet a mongol sira eseteacuteben is Ligeti szerint az őstoumlroumlkben leacutevő sarig eredetileg rsquosaacutergarsquo jelenteacutesű lehe-tett amely az oacutecsuvasban lett šarig eacutes vette fel a rsquofeheacuterrsquo jelenteacutest Ligeti felveti hogy a magyarban vehette fel az oacutecsuvasos alak a rsquosaacutergarsquo jelenteacutest miutaacuten a magyar ősi feheacuter szavunkat nem tudta kiszoriacutetani61

Erdal a Sarkel Šarkel szoacutet elemezve megaacutellapiacutetotta hogy ennek toumlkeacuteletes paacuterhu-zama a Belgraacuted eacutes Casablanca helyneacutev ami a magyar Feheacutervaacuternak felel meg A kazaacuter sār šār rsquofeheacuter halvaacutenyrsquo nem azonos a sārig rsquosaacutergarsquo szoacuteval ami a Sārigšin kazaacuter vaacute-rosneacutevben is megtalaacutelhatoacute hanem a koumlztoumlroumlkben is adatolhatoacute sāz lsquohalvaacutenyrsquo szoacutenak a megfelelője A karacsaacutej-balkaacuterban kirgizben eacutes oszmaacuten-toumlroumlkben a saz jelenteacutese rsquohalvaacuteny arcsziacutenrsquo miacuteg a jakuacutetban rsquofeheacuter loacutebőrrsquo A sāz alakboacutel lett szabaacutelyosan egy ige-keacutepzővel sāzariuml gt sāri- amihez egy -g keacutepző jaacuterult iacutegy rekonstruaacutelta a koumlztoumlroumlk sārig rsquosaacutergarsquo alakot Erdal szerint sāz eacutes sārig kuumlloumln-kuumlloumln keruumllt aacutet a magyarba saacuter illetve saacuterogsaacuterga alakokban Majd ez utaacuten kifejti hogy a Sarkel eseteacuteben a sar šar a sa-rig alakboacutel roumlviduumllt miutaacuten a szoacutekoumlzi g-k oumlsszeolvadt sārigkel gt sārikel gt sarkel Ezaacuteltal a helyneacutev nem csuvasos jellegű62

Roacutena-Tas eacutes Berta egy nyugati oacutetoumlroumlk Šariumlgšiumln alakot rekonstruaacutelt Ebből ma-gyaraacuteztaacutek a volgai kipcsak Sariumlgšiumln vaacuteltozatot amit az oroszok Caricin alakban a caacuter ciacutemhez alakiacutetva eacutertelmeztek Ez a vaacuteros aztaacuten Sztaacutelingrad ma Volgograd neacuteven ismert 63

A magyar nyelvben haacuterom szoacute hozhatoacute kapcsolatba ezzel a toumlroumlk szoacuteval a szaacuter a reacutegi magyarban rsquovilaacutegos sziacutenű saacutergaacutes halvaacutenyrsquo jelenteacutesben adatolhatoacute amely a nyugati oacutetoumlroumlk sar aacutetadoacute alakra utal Ennek a koumlztoumlroumlk megfelelője a sāz rsquohalvaacutenyrsquo A rota cizmust tuumlkroumlzi a magyar de az elvaacutert sā gt sia gt ša vaacuteltozaacutes nem ment veacutegbe

58 BGA VII 139 A toumlbbi adatra Golden 1981 237ndash23959 Neacutemeth 1991 16860 Ligeti 1986 47861 Ligeti 1986 9562 Erdal 2007 86ndash8763 Roacutena-Tas Berta 2011 694

84

Az archaikus eacutes oumlsszeteacutetelekben fennmaradt saacuter (pl saacuterarany) rsquosaacutergarsquo egy nyugati oacute-toumlroumlk šār vagy šāriuml aacutetadoacute alakboacutel magyaraacutezhatoacute Ennek a keleti oacutetoumlroumlk sāriumlg rsquosaacutergarsquo a paacuterhuzamos alakja Veacuteguumll a saacuterga saacuterog magyar szoacute tartozik ide amely egy nyugati oacutetoumlroumlk šāriumlg formaacuteboacutel eredeztethető64

Oacutetoumlroumlk Nyugati oacutetoumlroumlk Magyarsāz rsquohalvaacuteny sār rsquohalvaacuteny szaacuter Sarkel Feheacuter vaacuter

šār rsquofeheacutersaacutergarsquo saacuter(arany) Šarkel Feheacuter vaacutersāzariumlġ gtsār+iumlġ gt

sariumlġ rsquosaacuterga šāriumlġ saacuterga saacuterog Šariumlgšiumln Feheacuteral-Bayḍāʾ

Az oacutetoumlroumlk sariumlġ egy maacutesodlagos sziacutenneacutev amely eredetileg rsquofeheacuterrsquo eacutes rsquosaacutergarsquo jelen-teacutesben lehetett hasznaacutelatban a keleti oacutetoumlroumlkben eacutes bizonnyal neacutehaacuteny nyugati nyelv-jaacuteraacutesban a rsquosaacutergarsquo jelenteacutes vaacutelt dominaacutenssaacute miacuteg a nyugati oacutetoumlroumlk kazaacuter eacutes csuvasos tiacutepusuacute nyelveiben a rsquofeheacuterrsquo vaacutelt meghataacuterozoacutevaacute A magyarba bekeruumllt saacuter eacutes saacuterga hangtanilag csuvasos kriteacuteriumokat hordoz de jelenteacutesben a koumlztoumlroumlkhoumlz igazo-dott Mindenestre a kazaacuter fővaacuteros neveacutet Šariumlgšiumln alakban rekonstruaacutelhatjuk eacutes ez hangalakjaacuteban valamint jelenteacuteseacuteben is csuvasos kriteacuteriummal rendelkezik E keacutet neacutev vizsgaacutelata arra utal hogy ennek alapjaacuten nem lehet eldoumlnteni a kazaacuter nyelv hova-tartozaacutesaacutet

Az 1980-as eacutevekben a kazaacuter nyelvű szoacutervaacutenyemleacutekek oumlsszegyűjteacutese a kuumlloumlnboumlző forraacutesokboacutel Golden eacuterdeme65 Ezen alapul a kazaacuterok nyelveacutenek meghataacuterozaacutesa Ligeti a kazaacuter glosszaacutek vizsgaacutelataacuteba bevonta a magyar nyelvben megőrződoumltt kazaacuter eredetű ciacutemeket s figyelembe vette meacuteg a kijevi kazaacuter leveacutel rovaacutesiacuteraacutesos hitelesiacuteteacuteseacutet Mindezek alapjaacuten arra az eredmeacutenyre jutott hogy a kazaacuter nyelv is a bulgaacuter-toumlroumlk aacuteghoz tartozik Ezzel persze eacutertelmeacutet vesztette a bulgaacuter-toumlroumlk terminus amelynek eacuteppen a kazaacuterral szemben volt jelentőseacutege Ezeacutert Ligeti egy reacutegi terminust uacutejiacutetott fel s uacutejra bevezette a csuvasos tiacutepusuacute nyelvek kifejezeacutest Ezzel megszűnt az a keacutenyszeriacutető koumlruumllmeacuteny hogy a magyar nyelv honfoglalaacutes előtti csuvasos tiacutepusuacute joumlveveacutenyszavai-nak forraacutesaacutet a Kazaacuter Kaganaacutetuson kiacutevuumll keressuumlk66

Marcel Erdal a kazaacuterok nyelveacutenek meghataacuterozaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletet 2007-ben meg-jelent tanulmaacutenyaacuteban miutaacuten aacutettekintette a rendelkezeacutesre aacutelloacute anyagot A csuvasos kriteacuteriumok alapjaacuten vizsgaacutelta a kazaacuter glosszaacutekat eacutes arra a koumlvetkezteteacutesre jutott hogy keveacutessel toumlbb eacuterv szoacutel amellett hogy a kazaacuter nem csuvasos tiacutepusuacute nyelv67 Roacutena-Tas a magyar nyelv korai toumlroumlk anyagaacutet is bevonva a vitaacuteba nem laacutetja megalapozottnak Erdal veacutegkoumlvetkezteteacuteseacutet eacutes uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy mivel a magyar nyelvben 384 biz-tosnak minősiacutethető nyugati oacutetoumlroumlk joumlveveacutenyszoacuteboacutel 246 (64) a csuvasban is adatol-hatoacute a kazaacuter eacutes bulgaacuter koumlzoumltt nem lehetett doumlntő kuumlloumlnbseacuteg bdquoA magyar nyelv a toumlroumlk

64 Roacutena-Tas Berta 2011 691ndash695 776ndash77765 Golden 198066 Ligeti 1986 475ndash493 Zimonyi 1988 21867 Erdal 2007 89

85

joumlveveacutenyszavakat az ogur nyelvből (Oguric) vette aacutet amely mind a kazaacuterok mind a bulgaacuterok nyelve voltrdquo68

Miutaacuten a kazaacuter nyelv koumlztoumlroumlk voltaacutera feleacutepiacutetett a magyar nyelv honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak aacutetveacuteteleacutenek hagyomaacutenyos toumlrteacuteneti koncepcioacuteja megdőlt a 9 szaacutezadot megelőzően a magyarsaacuteg szaacutellaacuteshelyeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutet maacutes moacutedszerek-kel kell megkiacuteseacuterelni

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavai lehetőseacuteget adnak bizonyos toumlrteacuteneti koumlvet-kezteteacutesek levonaacutesaacutera Ezek koumlzuumll a noumlveacuteny- eacutes eacuteletfoumlldrajz az aacutetvett szavak kultuacuter-toumlrteacuteneti tanulsaacutegai illetve a kronoloacutegiai reacutetegek eacutes lehetseacuteges nyelvjaacuteraacutesok elvaacutelasz-taacutesa eacuterdemelnek kuumlloumln figyelmet

A noumlveacuteny- eacutes eacuteletfoumlldrajzi eacuterveket Zichy alapvető munkaacuteja oacuteta nagy figyelem oumlvezi mint azt Gombocz őstoumlrteacuteneti koncepcioacutejaacutenak vaacuteltozaacutesa is tuumlkroumlzi Ligeti a noumlveacutenyfoumlldrajzi moacutedszerre toumlbbszoumlr is utal eacutes a som koumlrte eacutes szőlő szavak kapcsaacuten megjegyzi hogy ezek egyeacutertelműen a Kaukaacutezus videacutekeacutere mutatnak sőt a magyar szőlőműveleacutes maacutes toumlroumlk eredetű szakszavai (bor seprő) is ehhez a videacutekhez kapcsol-hatoacutek Mindezt megerősiacuteti hogy a toumlroumlk eredetű foumlldműveleacutest tuumlkroumlző szoacuteanyagunk is inkaacutebb a Kaukaacutezus előtereacutere mutat69

Roacutena-Tas a noumlveacutenyfoumlldrajzi moacutedszernek toumlbb tanulmaacutenyt szentelt70 A buumlkk dioacute gyertyaacuten gyeacutekeacuteny gyuumlmoumllcseacuteny gyűrűfa eacuteger komloacute komoacutecsin koumlkeacuteny kőris koumlrte mogyoroacute som toumllgy szavainkat vizsgaacutelta meg Megaacutellapiacutetotta hogy a dioacute gyeacutekeacuteny gyertyaacuten gyuumlmoumllcseacuteny gyűrűfa komoacutecsin kőris eacutes som szavunk csuvasos tiacutepusuacute joumlve-veacutenyszoacute miacuteg a buumlkk komloacute koumlkeacuteny koumlrte eseteacuteben nincs csuvasos kriteacuterium A toumllgy pedig alaacuten joumlveveacutenyszoacute a magyarban

Magyar Nyugati oacutetoumlroumlk Alaacuten Oszeacutetdioacute rsquoJuglansrsquo ǰiumlgaγgyeacutekeacuteny rsquoTypharsquo ǰekaumln ǰeken ǰeġen ǰegejnegyertyaacuten rsquoCarpinus betulusrsquo ǰartaγangyuumlmoumllcseacuteny rsquoCrataegusrsquo ǰemilčen71

gyűrűsup1 rsquoAcer Cornusrsquo ǰereγkomoacutecsin rsquoPhleum sprsquo kamiumllčan kamiumll rsquonaacutedrsquo qamiumll qamilkőris rsquoFraxinusrsquo kevruumlč lt kebruumlč kevruumlš kaeligrzsom rsquoCornusrsquo čum čum cym cumaeligbik buumlkk rsquoFagusrsquo bikkomloacute rsquoHumulus lupulusrsquo kumlaγ χumalag xomaeligllaeligg xumaeliglaeliggkoumlkeacuteny rsquoPrunus spinosarsquo koumlkaumln koumlkaumln kakon kokojaelig kokokoumlrte koumlrtveacutely rsquoPyrusrsquo kertve kertveliγ kertve kaeligrdo kerttumogyoroacute rsquoCoryllus avellanarsquo muńaraγ lt muŋur aeligŋūz aeligngozaeligtuumll toumllgy rsquoQuercusrsquo tuumllǰ tūldz toldzaelig

68 Roacutena-Tas Berta 2011 1176 1167ndash117669 Ligeti 1986 293ndash294 53170 Roacutena-Tas 2004 260ndash273 419ndash438 Roacutena-Tas 2005 205ndash213

86

A taacuteblaacutezat 14 noumlveacutenyneveacuteből nyolc eseteacuteben alaacuten megfelelő is adatolhatoacute ami arra utal hogy az alaacuten a toumlroumlk eacutes a magyar koumlzoumltt szoros nyelvi eacuterintkezeacutes lehetett Alaacuten eredetű a magyarban a toumllgy eacutes alaacuten eredetű toumlroumlk koumlzvetiacuteteacutessel a som komloacute Toumlroumlk eredetű a magyarban eacutes az alaacutenban a kőris koumlkeacuteny koumlrte gyeacutekeacuteny mogyoroacute komoacutecsin Veacutegezetuumll toumlroumlk eredetű a magyarban a buumlkk dioacute gyűrű(fa) gyertyaacuten gyuuml-moumllcseacuteny71 Mindez alapjaacuten egy viszonylag hosszan tartoacute eacuterintkezeacutest felteacutetelezhetuumlnk az alaacuten a nyugati-toumlroumlk eacutes a magyar nyelvű csoportok koumlzoumltt Roacutena-Tas szerint az alaacutenokra vonatkozoacute forraacutesokat is figyelembe veacuteve az alaacutenok lakhelye a KaukaacutezusndashDonndashAzovi-tenger keleti partja aacuteltal hataacuterolt teruumllet lehetett de alaacutenok eacuteltek a Kriacutem feacutelszigeten is72

A paleobotanikai elemzeacutest figyelembe veacuteve Roacutena-Tas szerint neacutegy teruumllet joumlhet szaacutemiacutetaacutesba az aacutetveacutetel lehetseacuteges helysziacutenekeacutent 1) a KubaacutenndashDon koumlzoumltti teruumllet 2) Kriacutem feacutelsziget 3) a Dnyesztertől nyugatra azaz Etelkoumlz 4) Kaacuterpaacutet-medence A Kriacutemet toumlrteacuteneti okboacutel kizaacuterva az alaacutebbi taacuteblaacutezat mutatja a lehetseacuteges alternatiacutevaacutekat

DonndashKubaacuten DonndashKubaacutenndashEtelkoumlz DonndashKubaacutenndashEtelkoumlzndashKaacuterpaacutet-medence

kőris toumllgy dioacute buumlkk gyertyaacuten gyuumlmoumllcseacuteny gyűrű mogyoroacute som

Miutaacuten a fanevek koumlzuumll a kőris eacutes toumllgy eseteacuten csak a DonndashKubaacuten videacuteke miacuteg a toumlbbi szoacute eseteacuteben ez a teruumllet is szoacuteba joumlhet raacuteadaacutesul az alaacutenndashtoumlroumlkndashmagyar eacuterint-kezeacutes is a Kubaacuten-Don koumlzoumltti teruumlletre tehető iacutegy Roacutena-Tas egyeacutertelműen hosszabb magyar tartoacutezkodaacutest teacutetelez fel a DonndashKubaacuten koumlzoumltti teruumlleten Keacutet elemre helyez meacuteg kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt Szerinte az eacuteletfoumlldrajzi adatok egyaacuteltalaacuten nem utalnak a Volga-videacutekre emellett az aacutetveacutetel toumlbb generaacutecioacutes egyuumltteacuteleacutest felteacutetelez73 A szavak oumlsszesseacutege ezt a hipoteacutezist alaacutetaacutemasztja de a Kaukaacutezus feleacute mutatoacute szavak jellegzetes műveltseacutegszavak ami bizonytalannaacute teszi a megaacutellapiacutetaacutes hiteleacutet

Roacutena-Tas 2011-ben az aacutetveacutetel helyeacutevel kapcsolatban meacuteg megemliacuteti hogy tenger szavunk valoacutesziacutenűleg a Fekete-tengerre vonatkozhatott valamint keacutet toumlroumlk eredetű szavunk a sőreg eacutes tok olyan halat jelentett amely a Fekete-tengerben eacutel74

Oumlsszefoglaloacutean azt mondhatjuk hogy a faneveink eacutes maacutes noumlveacutenyneveink halne-veink szőlő- eacutes borkultuacuteraacutenk arra utal hogy a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban a Kaukaacutezus előtere fontos szerepet jaacutetszhatott

Az aacutetvett szavak kultuacutertoumlrteacuteneti vallomaacutesaacuteroacutel Roacutena-TasndashBerta a koumlvetkezőkre hiacutevta fel a figyelmet A loacutetartaacutes szakszavai szemmel laacutethatoacutelag hiaacutenyoznak toumlroumlk jouml-veveacutenyszavaink koumlreacuteből Az a neacutehaacuteny szoacute mint pl csődoumlr gyeplő kamcsi kancsuka rsquoostorrsquo kangyiacutek rsquonyereghevederrsquo kantaacuter beacuteklyoacute eacutes aacuterkaacuteny rsquolasszoacutersquo maacutesodlagos jelentőseacute-gűek eacutes e szavak toumlbbseacutege kun eredetű Ez azt jelenti hogy a magyar nyelvben maacuter a toumlroumlk eacuterintkezeacutes előtt megvolt a lovasműveltseacuteg szoacutekincse Ez szembeoumltlő ha a maacutes-

71 Roacutena-Tas 2004 435 438 Roacutena-Tas 2005 207ndash20972 Roacutena-Tas 2004 43773 Roacutena-Tas 2004 437ndash43874 Roacutena-Tas Berta 2011 1148

87

fajta aacutellatokra vonatkozoacute anyagot is figyelembe vesszuumlk alacs rsquotarkarsquo aacutertaacuteny baraacuteg rsquohosszuacute szőrű kutyarsquo barom bika boumlgoumlly boumlleacuteny borjuacute buga csoumlk disznoacute gyapjuacute gya-pot iacuteroacute karaacutem kecske keacuterő keacuterődzik (meg)kiacutejc(esedik) rsquooumlsszetapad (kutya bundaacuteja)rsquo komondor koumlpec kuvasz kert kos koumldmoumln koumllyoumlk rsquofiatal aacutellatrsquo oacutel olloacute rsquokecskegidarsquo oumlkoumlr sajt serteacutes (serte) szűcs telek rsquomagasabban fekvő hely ahol az aacutellatok pihennek eacutes a traacutegya oumlsszegyűlikrsquo teve tinoacute tojik toklyoacute rsquoegyeacuteves juhrsquo tőzeg tulok tuacuteroacute tyuacutek uumlnő uumlvecs rsquonősteacuteny egyeacuteves juhrsquo uumlruuml eacutes vaacutelyuacute

A magyar nyelvbe keruumllt toumlroumlk testreacutesznevek nagy reacutesze aacutellati testreacuteszre vonat-kozott az aacutetadoacute nyelvben boka gyomor kar koumlldoumlk szakaacutell eacutes teacuterd De a koumlvetkező joumlveveacutenyszavak mint beacutelyeg bilincs csősz iker keacuteneső rsquohiganyrsquo eacutes komor vagy a kun kentreg rsquovadcsapdarsquo eacutes koumlmődoumlroumlg rsquouarsquo is az aacutellattartaacuteshoz kapcsoloacutednak Roacutena-Tas felteacutetelezi hogy a magyar nyelvű csoportok a toumlroumlkoumlkkel valoacute talaacutelkozaacutes előtt lovas vadaacuteszok lehettek

A foumlldműveleacuteshez kapcsolhatoacute szavak szaacutema jelentős arat aacuterok aacuterpa boglya borsoacute buacuteza csalaacuten csalit csepű dara eke enő rsquokoumlzoumls munka a foumlldműveleacutesbenrsquo gaz gyeacutekeacuteny gyepű gyom karoacute kataacuteng rsquoCichorium intybusrsquo kender kepe kobak keacuteve komloacute komoacutecsin rsquoPhleumrsquo koacuteroacute koumllyű koumlpű ocsuacute orsoacute őroumll sarloacute saacuterma rsquovadhagymarsquo soumlr szeacuterű szesz szoacuter tarloacute teleksup2 tiloacute torma

A szőleacuteszet-boraacuteszat eacutes a kerteacuteszet jelentőseacutegeacutere utalnak a koumlvetkező szavak aacutelta-lag rsquohordoacutersquo aacuteszok bor csiger rsquogyenge minőseacutegű borrsquo seprősup2 szőlő szűr gyuumlmoumllcs alma dioacute koumlkeacuteny koumlrte koumlrtveacutely som A viszonylag sok foumlldműveleacutesre kertgazdaacutelkodaacutesra eacutes szőlőtermeszteacutesre valamint bortermeleacutesre utaloacute szoacute magas sziacutenvonaluacute mezőgaz-dasaacutegi teveacutekenyseacutegre utal

A halaacuteszatnak is jelentős szaacutemuacute toumlroumlk eredetű terminusa van csabak kuumlllősup2 sőreg suumlllő toksup1 gyalom gyertya hajoacute szaka vejsze veacutek

A solymaacuteszat is sok toumlroumlk terminust vett aacutet bese turul herjoacute karvaly keselyű ki-koumlcseacuten oumllyv soacutelyom szongor torontaacutel tőr hurok A solymaacuteszat fontos szerepet jaacutetsz-hatott a vadaacuteszatban

Veacutegezetuumll a vallaacutesi taacutersadalmi eacutes politikai eacutelettel kapcsolatos szavak eseteacuteben is je-lentős toumlroumlk anyaggal szaacutemolhatunk baacutej biacuteroacute baacutelvaacuteny baacutetor betű boszorkaacuteny boumljt boumllcs boumlrtoumln buacutecsuacute bűn bűbaacutej bűvoumls csősz csoumlksup2 egyhaacutez eacuterdem erkoumllcs es(kuuml) erő eacutesz guumlgyű gyalaacutez gyanuacute gyarloacute gyaacutesz gyilkos gyoacutenik gyűlik gyűloumll harang idő ige igeacutez ildom imaacuted iacuter kelengye keacutep kiacuten koporsoacute korhaacuteny koumlnyv nyoumlgeacuter orvos oumlnik saacuterkaacuteny szaacutendok(laacuteda) taacuteltos tanuacute toumlrveacuteny uumll uumlnnep75

Kultuacutertoumlrteacuteneti vonatkozaacutesban az aacutellattenyeacuteszteacutes solymaacuteszat taacutersadalmi politikai eacutes vallaacutesi eacutelet toumlroumlk joumlveveacutenyszavai egy hagyomaacutenyos nomaacuted taacutersdalom leacuteteacutere utal-hatnak ugyanakkor a mezőgazdasaacuteggal kapcsolatos terminusok magas sziacutenvonalon aacutelloacute foumlldműveleacutesről kerteacuteszetről szőlő- eacutes borkultuacuteraacuteroacutel beszeacutelnek ami tuacutelmutat a nomaacuted eacuteletmoacuted keretein

Toumlrteacuteneti szempontboacutel fontos informaacutecioacutet nyuacutejthat a honfoglalaacutes előtti joumlveveacuteny-szavak kronoloacutegiai eacutes nyelvjaacuteraacutesi megoszlaacutesa Gombocz a koumlztoumlroumlk y- ~ magyar szoacute-kezdő gy- eacutes sz- megfeleleacutes moumlgoumltt keacutet bulgaacuter-toumlroumlk nyelvjaacuteraacutest felteacutetelezett Ligeti

75 Roacutena-Tas Berta 2011 1160ndash1162

88

nyelvtoumlrteacuteneti szempontboacutel a honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainkat oacute- eacutes kouml-zeacutepcsuvas reacutetegre osztja Oacutecsuvas jegynek minősiacuteti a rotacizmust eacutes lambdacizmust a magyar szoacutekezdő s- első szoacutetagbeli magyar i hangot eacutes magyar szoacutekezdő gy- eacutes sz- ~ koumlztoumlroumlk y- megfeleleacutest illetve a d megőrződeacuteseacutet az idő koumldmoumln eacutes egy(haacutez) szavakban Koumlzeacutepcsuvas jellegzetesseacutegek a koumlvetkezők a maacutessalhangzoacute utaacuteni d meg-felelői az eacuterdem ildomos kender koumlldoumlk valamint buacuteza eacutes tuacutezok szavainkban a gkq kieseacutese a maacutessalhangzoacute utaacuten (bular gyapot beacuter egy[haacutez] aacutertaacuteny tiloacute) a v- eacutes y-pro-teacutezis magaacutenhangzoacutek előtt eacutes koumlztoumlroumlk első szoacutetagbeli u helyeacuten a velaacuteris i (bika beacuteklyoacute Belaacuter Gyula)76

Ligeti ugyanakkor azt is hangsuacutelyozza hogy a szerinte mintegy neacutegyszaacutez eacuteven keresztuumll fennaacutelloacute toumlroumlkndashmagyar kapcsolatban nyilvaacuten nyelvjaacuteraacutesi kuumlloumlnbseacutegekkel is szaacutemolnunk kell Ligeti meacuteg oacutevatosan nyitva hagyta azt a lehetőseacuteget is hogy a ma-gyarsaacuteg a 6 szaacutezadban a Volga-videacuteken eacuterintkezeacutesbe keruumllhetett a volgai bulgaacuterok-kal Ennek a jelentőseacutegeacutet azonban sokkal kisebbnek veacutelte mint a keacutesőbbi kazaacuter eacuterint-kezeacutest amely a 7 szaacutezad koumlzepeacutetől a 830-as eacutevekig tarthatott Ligeti erre az intenziacutev nyelvi eacuterintkezeacutesre a bulgaacuterndashkazaacuter terminust hasznaacutelta Az eacuteletfoumlldrajzi koordinaacutetaacutek eacutes a foumlldműveleacutes aacuteltal kirajzolt teruumllet a Kazaacuter Kaganaacutetus teruumlleteacutere azaz a Kaukaacutezus előtereacutere utal ahol kb keacutetszaacutez esztendős tartoacutezkodaacutessal szaacutemol (kb 650ndash830)77 A 830 utaacuteni korszakra a kazaacuterndashkabar kifejezeacutest ajaacutenlotta eacutes hasznaacutelta 830 taacutejaacutera tette a Donon valoacute aacutetkeleacutest eacutes a kabar csatlakozaacutest amivel egy uacutej korszak kezdődik ame-lyet a kazaacuterndashkabar terminussal hataacuteroz meg Ennek lezaacuterulaacutesa a 10 szaacutezadra tehető amikor a kabarok nyelvileg beolvadtak a magyar nyelvű neacutepesseacutegbe Felveti tovaacutebbaacute hogy eacuterdemes lenne uacutejra megvizsgaacutelni a dunai bulgaacuterok toumlroumlk nyelvi emleacutekeit a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben78

Roacutena-Tas a toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink aacutetveacuteteleacutenek kronoloacutegiaacutejaacuteval kapcsolatban haacuterom reacuteteget kuumlloumlnboumlztet meg nyelvtoumlrteacuteneti eszkoumlzoumlkkel A botanikai terminu-sok koumlzuumll oumlt eseteacuteben egy nyugati oacutetoumlroumlk ǰ- a magyarban gy- gyeacutekeacuteny gyuumlmoumllcseacuteny gyertyaacuten gyűrűsup1 eacutes dioacute (lt gyivoacute) Ebbe a kategoacuteriaacuteba tartozik oumlsszesen 36 szoacutekezdő gy-vel rendelkező magyar szoacute A nyugati oacutetoumlroumlkben ǰ- keacutesőbb szabaacutelyosan č- lett eacutes ez keruumllt aacutet a magyarba palatalizaacutelt ś-keacutent amely szabaacutelyosan lett sz- Itt vilaacutegosan el-kuumlloumlnuumll keacutet kronoloacutegiai reacuteteg Ugyanakkor a nyugati oacutetoumlroumlkben kimutathatoacute eredeti szoacutekezdő č- a magyarban vagy š vagy č alakban őrződoumltt meg Miutaacuten som szavunk paleobotanikai szempontboacutel azokkal a terminusokkal lehet egyidős amelyekben a szoacutekezdő gy- van keacutepviselve Roacutena-Tas felteacutetelezte hogy a nyugati oacutetoumlroumlk ǰ- ~ magyar gy- illetve nyugati toumlroumlk č- ~ magyar š- megfeleleacutes egy kronoloacutegiai reacutetegbe tartozik A maacutesodik kronoloacutegiai reacuteteget a nyugati oacutetoumlroumlk ǰ- gt č- ~ magyar ś- gt s- megfeleleacutes jellemzi miacuteg a harmadikat a nyugati oacutetoumlroumlk č- gt č- ~ magyar ć gt č-

76 Ligeti 1986 525ndash52977 Ligeti 1986 530ndash53178 Ligeti 1986 531ndash534

89

1 Nyugati oacutetoumlroumlk ǰ rarr Korai M ǰ gt d gyeacutekeacuteny 36 szoacute1 Nyugati oacutetoumlroumlk č rarr Keacutesei M č gt M š som sarloacute sajt saru

30 szoacute2 Nyugati oacutetoumlroumlk ǰ gt č rarr Keacutesei M ś gt M s szaacuterny szeacutel szer szeacuterű

szőlő szűcs3 Nyugati oacutetoumlroumlk č gt č rarr Keacutesei M ć gt M č csaacutekaacuteny csalaacuten csali

20 szoacute

Roacutena-Tas Berta 2011 1149

A 36 oacutetoumlroumlk y- ~ nyugati oacutetoumlroumlk ǰ ~ magyar gy- eseteacuteben csupaacuten egy szoacuteban ma-radt meg a szoacuteveacutegi gutturaacutelis (k g) a gyermek eseteacuteben amely szaacutemos probleacutemaacuteval terhelt ugyanez eacuterveacutenyes az oacutetoumlroumlk y- ~ nyugati oacutetoumlroumlk ǰ ~ magyar sz- szavainkra A nyugati oacutetoumlroumlk č ~ magyar š- megfeleleacutesekneacutel a szoacuteveacutegi gutturaacutelis elsorvadt a sarloacute saru seprű somlyoacute sűrű szavainknaacutel egyeduumll a sereg kifejezeacutesben őrződoumltt meg

Tipikus csuvas jegynek tekinthető a s gt š hosszuacute a vagy i előtt 16 szavunkban (saacuter saacuterga saacuterkaacuteny sebes seacutert seper serke serte siacutek sima sioacute serleg soumlr sőreg suumlly suumlv) Ugyanakkor 9 olyan szavunk is van amelyben nem toumlrteacutent meg ez a vaacuteltozaacutes (szaacutel szaacutem szaacuter szesz szeacutep sziacuten szirony szirt szuacutenyog) amit keacutetfeacutelekeacuteppen magyaraacutezhatoacute a hosszuacute a gt ia vaacuteltozaacutes előtt leroumlviduumllt a magaacutenhangzoacute vagy az elsődleges vagy maacute-sodlagos i előtti s gt š vaacuteltozaacutes meacuteg nem eacutert veacuteget a magyarndashtoumlroumlk nyelvi eacuterintkezeacutes koraacuteban

A szoacuteveacutegi gutturaacutelisok az egyszoacutetaguacute szavakban a koumlvetkezőkeacuteppen viselkednek a magyarban a szoacuteveacutegi -k megőrződik csak csoumlk csoumlkik keacutek ok siacutek szeacutek szoumlkik tok de a szoacuteveacutegi -g elsorvad bő buacute A toumlbbszoacutetaguacute szavakban maacutes a helyzet aacuteltalaacuteban a szoacuteveacutegi gutturaacutelisok eltűntek a csuvasban eacutes a magyarban egyes esetekben (sereg uumlszoumlg aacuteszok homok) azonban a magyar megőrizte az eredeti szoacuteveacuteget

Kilenc esetben a prototoumlroumlk -k is megőrződoumltt (aacuterok csanak gyermek hurok koumll-doumlk oumlroumlk teleksup1 tuacutezok veacutertelek) haacuterom esetben a prototoumlroumlk -k a nyugati oacutetoumlroumlkben -g lett ami a magyarban is tuumlkroumlződoumltt (aacuteltalag beacutelyeg eacutes szuacutenyog) Neacutegy esetben a keleti oacutetoumlroumlkhoumlz hasonloacutean megőrizte a magyar a szoacuteveacutegi -g-t serleg sereg uumlszoumlg eacutes vendeacuteg Ezt a csoportot Roacutena-Tas egyeacutertelműen a 3 nyugati oacutetoumlroumlk reacutetegbe sorolta

A labiaacutelis magaacutenhangzoacutek diftonguson keresztuumll protetikus v-t vettek fel a csuvas-ban 34 nyugati oacutetoumlroumlk joumlveveacutenyszavunkban a szoacutekezdő labiaacutelis megmaradt Neacutegy esetben labiaacutelis a illetve aacute hang lett a magyarban (aproacute arat aacutepol aacuteporodik) keacutet esetben kun szoacuteroacutel lehet szoacute (ontok oumlzoumln) miacuteg tovaacutebbi keacutet szoacute vitatott A megmaradt 26-naacutel aacuteltalaacuteban a szoacuteveacutegi gutturaacutelisok eltűntek (idő ocsuacute olcsoacute ondoacute orsoacute) de keacutet esetben megőrződtek (vendeacuteg veacutertelek) Nyolc szavunkban tuumlkroumlződik a protetikus v vaacutej vaacutelyuacute vejsze veacutek vendeacuteg versup1 veacutertelek (v)imaacuted Mivel ezek egy reacuteszeacuteben maacuter a szoacuteveacutegi gutturaacutelis megőrződoumltt ezt a csoportot is a 3 nyugati oacutetoumlroumlk reacutetegbe so-rolhatjuk

A rotacizmust mutatoacute 14 szavunk (borjuacute goumlreacuteny gyűrűsup2 iker karoacute koporsoacute oumlkoumlr saacutersup1 szaacuter szűr tar tenger teacuterd tűrsup1) koumlzuumll a szoacuteveacutegi gutturaacutelis eltűnt a koumlvetkezőkben borjuacute gyűrűsup2 karoacute koporsoacute Ez azt jelzi hogy a nyugati oacutetoumlroumlk első eacutes maacutesodik pe-

90

rioacutedusa joumlhet szoacuteba A lambdacizmus eseteacuteben maacutes a helyzet A haacuterom szoacute deacutel dől koumllyoumlk koumlzuumll az utolsoacuteban nyilvaacutenvaloacutean megőrződoumltt a szoacuteveacutegi gutturaacutelis az első kettőben pedig szoacutekezdő d- talaacutelhatoacute t- helyett Ugyanakkor a prototoumlroumlk š a nyugati oacutetoumlroumlkben lč a magyarban č vagy lč alakban jelentkeznek boumllcső bocsaacutet buacutecsuacute gyuuml-moumllcs gyuumlmoumllcseacuteny komoacutecsin tanaacutecs szavainkban Koumlzuumlluumlk kettő eseteacuteben (boumllcső buacutecsuacute) a szoacuteveacutegi gutturaacutelis eltűnt Ebből Roacutena-Tas arra koumlvetkeztetett hogy magyar nyelv előszoumlr a nyugati oacutetoumlroumlk lč-t tartalmazoacute szavakat vette aacutet feltehetően az első eacutes maacutesodik perioacutedusban miacuteg az l aacutetveacutetele a keacutesei harmadik korszakra esett A szoacutekezdő d- megjeleneacutese tehaacutet a harmadik korszakhoz koumlthető eacutes a dől eacutes deacuter melleacute a dara szoacute is ide sorolhatoacute Ennek analoacutegiaacutejaacutera a goumlreacuteny gaz goumldeacuteny guumlzuuml eseteacuteben jelentkező szoacutekezdő g- ugyancsak ezt a reacuteteget gyarapiacutetja

Ebbe a harmadik reacutetegbe sorolhatoacute meacuteg a buacuteza eacutes tuacutezok szavunk ahol a g utaacuteni d reacuteshanguacutesodaacutesa szabaacutelyosan tuumlkroumlződoumltt a magyar z-ben

Veacuteguumll a szoacutekezdő k- eacuterdemel figyelmet 76 magyar joumlveveacutenyszavunk tartalmaz szoacutekezdő k-t 38 meacutely hangrendű eacutes 38 magas hangrendű szoacuteban A nyugati oacutetoumlroumlk dialektusaacuteban elkezdődoumltt a k gt χ vaacuteltozaacutes amely neacutegy esetben a magyarban is je-lentkezett hajoacute harang herjoacute homok Keacutesőbb ez aacuteltalaacutenossaacute vaacutelhatott ugyanis a vol-gai bulgaacuter feliratokon eacutes a csuvasban ez a vaacuteltozaacutes veacutegbement

1 korszak OT y- ~ M gy- -kg gt Oslash OT z ~ M r M -lcs-2 korszak OT y- ~ M sz- OT z ~ M r M -lcs-3 korszak v-proteacutezis M -k -k gt -g OT gd ~ M z OT š ~ M l OT k ~ M h

Roacutena-Tas veacutelemeacutenye szerint a harmadik korszakban jelentkező szoacutekezdő t- eacutes k- zoumlngeacutesedeacutese (deacutel dől dara goumlreacuteny goumldeacuteny) az oguz nyelvekre jellemző sajaacutetsaacuteg iacutegy felteacutetelezhető hogy egy nyugati oacutetoumlroumlk oguz izoglossza jelenseacuteggel aacutellhatunk szemben Tehaacutet a harmadik korszakban maacuter szaacutemolhatunk egy nem csuvasos tiacutepusuacute nyelvvel is mint aacutetadoacuteval Az oumlroumlk hurok beacutelyeg szavak illetve a szoacutekezdő d- eacutes g- mindenesetre erre utal79

Mindezek alapjaacuten Ligeti eacutes nyomaacuteban Roacutena-Tas eacutes Berta haacuterom-neacutegyszaacutez eacuteves nyelvi eacuterintkezeacutest laacutet indokoltnak szemben azokkal a toumlrteacuteneacuteszekkel eacutes reacutegeacuteszek-kel akik a magyarok Fekete-tenger koumlzeli szaacutellaacutesteruumlletre huacutezoacutedaacutesaacutet viszonylag keacutesei időpontra aacuteltalaacuteban 750 taacutejaacutera vagy a 830-as eacutevekre helyezik eacutes a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak aacutetveacuteteleacuteben vagy a kabarok vagy a Kaacuterpaacutet-medencei toumlroumlk nyelvű avarok vagy a dunai bulgaacuterok meghataacuterozoacute szerepeacutet hangsuacutelyozzaacutek Foumlldrajzi eacuterte-lemben ennek a nagyobb reacutesze a Kaukaacutezus előtereacutere eacutes a Fekete-tenger melleacutekeacutere esett A kuumlloumlnboumlző kronoloacutegiai reacutetegek eacutes a noumlveacutenyfoumlldrajzi valamint a kultuacutertoumlrteacute-neti eacutervek azt taacutemasztjaacutek alaacute hogy a honfoglaloacute magyarok nyelve tartoacutes toumlroumlk nyelvi hataacutesnak volt kiteacuteve Ezt a nyelvi eacuterintkezeacutest toumlrteacuteneti okokboacutel a kelet-euroacutepai steppe videacutekeacutere tehetjuumlk Mint laacutettuk Ligeti a korai volgai bulgaacuter hataacutes lehetőseacutegeacutet nyitva hagyta amit azonban a toumlrteacuteneti eacutervek nem taacutemogatnak Roacutena-Tas noumlveacutenyfoumlldrajzi

79 Roacutena-Tas Berta 2011 1149ndash1159

91

okokboacutel a VolgandashKaacutema videacutekeacutet zaacuterta ki a lehetseacuteges nyelvi eacuterintkezeacutesek teruumlletei kouml-zuumll A Kr u 5ndash9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenetet Roacutena-Tas a koumlvetkezőkeacuteppen rekonst-ruaacutelta a 6 szaacutezad veacutegeacuten a kubaacuteni bulgaacuterok helyeacutere bekoumlltoumlztek a magyarok az Uraacutel videacutekeacuteről ahol a Kazaacuter Kaganaacutetusba illeszkedtek bele A 670-es eacutevekben amikor a Kuvrat-feacutele birodalmat megdoumlntoumltteacutek a kazaacuterok ndash minek koumlvetkezteacuteben az ono-gundur birodalom neacutepeinek egy reacutesze elkoumlltoumlzoumltt ndash a magyarsaacuteg vette birtokba a Dnyepertől nyugatra elteruumllő teruumlleteket 800 taacutejaacuten csatlakoztak hozzaacutejuk a kaba-rok80 Az iacuterott forraacutesok nem tudnak a magyarokroacutel a 9 szaacutezad előtt iacutegy ezek maacutes ismert toumlrteacuteneti esemeacutenyekhez kapcsolt felteveacutesek

80 Roacutena-Tas 1996 248

Don

Dnyeper

Meotisz

F

e k e t e - t e n g e rDuna

Tisza

Dnyeszter

Odera

Visztula

B a l t i

- t e

n g

e r

Kaacutema

Uraacutel

A r a

l - t

oacute

K a s z p i - t e n g e r

F

i n n - ouml b ouml l

Volga

B I Z Aacute N C I C S Aacute S Z Aacute R S Aacute G

U r aacute l - h e g y s eacute g

BULGAacuteRORSZAacuteG

horvaacutetok

Szaacuteva

vlachok gruacutezok

Oka

enyecek

osztjaacutekok

(hantik)Ob

vogulok(manysik)

Irtis

Eacuteszaki-Dvina

szoumllkupok

OBI-UGORvotjaacutekok

(udmurtok)z uuml r j eacute n e k

UGOR

csuvasok

merjaacutek

cseremiszek

(marik)

muromaacutek

mordvinok

voacutetokeacutesztek

liacutevek

vepszeacutekfinn toumlrzsek

b a l t i t ouml r z s e k

poroszok

k a z

aacute r o

k

b e s e n y k

a l aacute n o k

oumlrmeacutenyekBizaacutenc

Derbent

Kubaacuten

dunai bulgaacuterok

szerbek

kaacutelizok

895ndash896

900ndash901

aacute r p aacute t o k

s z l aacute

v

t

ouml r

z s

e k

Finnugor neacutepekEgyeacuteb neacutepek

ligetes steppe

faacutetlan steppe

12 Az ősmagyarsaacuteg vaacutendorlaacutesa Roacutena-Tas nyomaacuten

92

A bizaacutenci latin eacutes muszlim forraacutesok az euraacutezsiai steppe 4ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteről

A mongol kor előtt Kelet-Euroacutepaacuteban haacuterom nomaacuted birodalommal (hun avar eacutes ka-zaacuter) eacutes szaacutemos toumlrzsszoumlvetseacuteggel (szabiacuter ogur onogur bulgaacuter magyar besenyő eacutes kun) szaacutemolhatunk Ezeknek a birodalmaknak eacutes toumlrzsszoumlvetseacutegeknek a toumlrteacuteneti vizsgaacutelataacutet nagyban megneheziacuteti hogy nincsenek belső forraacutesaik A Tuumlrk Birodalom az egyetlen amelyről sajaacutet kuacutetfők alapjaacuten rendelkezuumlnk megbiacutezhatoacute adatokkal (az Orhon voumllgyeacutenek rovaacutesiacuteraacutesos feliratai) ezeacutert kuumlloumlnoumlsen tanulmaacutenyozaacutesra eacuterde-mes a nomaacutedokkal foglalkozoacute toumlrteacuteneacuteszek szaacutemaacutera81

A kelet-euroacutepai nomaacutedokra vonatkozoacute forraacutesokat a szomszeacutedos birodalmak iacuteraacutes-tudoacutei jegyezteacutek le Ezek koumlzuumll haacuterom volt meghataacuterozoacute jelentőseacutegű a keacutesei Roacutemai Birodalom eacutes nyugat-euroacutepai utoacutedaacutellamai latin nyelven őriztek meg informaacutecioacutekat a goumlroumlg forraacutesokat a Bizaacutenci Birodalom szolgaacuteltatta eacutes veacuteguumll az iszlaacutem felemelkedeacutese eacutes a vilaacutegbirodalommaacute noumlvő kalifaacutetus az arab eacutes perzsa nyelvű kuacutetfők megjeleneacuteseacutet tette lehetőveacute ezek első viraacutegkora a 9ndash11 szaacutezadra tehető

Az euraacutezsiai steppe nyugati feleacuten eacutelő 5ndash13 szaacutezadi nomaacutedokra vonatkozoacute forraacute-sok feldolgozaacutesa adhat alapot hogy a korai magyar toumlrteacuteneti kutataacutesban előre lehes-sen leacutepni

Sinor Deacutenes kezdemeacutenyezeacuteseacutere laacutetott neki Aalto eacutes Pekkanen hogy oumlsszeaacutelliacutetsaacutek az euraacutezsiai steppe toumlroumlk mongol eacutes finnugor nyelvű neacutepeire vonatkozoacute latin forraacutes-gyűjtemeacutenyt A szerzőpaacuteros az oacutekori eacutes kora koumlzeacutepkori időszak feldolgozaacutesaacutet tűzte feladatul A 9 szaacutezad első fele az avar birodalom bukaacutesa volt az anyaggyűjteacutes kro-noloacutegiai hataacutera A keacutet koumltet a neacutep- eacutes toumlrzsneveket illetve a kapcsoloacutedoacute szemeacutelyne-veket ciacutemeket eacutes foumlldrajzi neveket tartalmazza a vonatkozoacute latin forraacutesreacuteszletekkel a meacuterv adoacute kiadaacutesokboacutel ideacutezve82

Moravcsik Gyula a magyar bizantinoloacutegia kiemelkedő alakja a koumlzeacutepkori toumlroumlk nyelvű neacutepekre vonatkozoacute goumlroumlg forraacutesok kutataacutesaacutera oumlsszpontosiacutetotta a figyelmeacutet A bizaacutenci forraacutesokboacutel oumlsszegyűjtoumltte a toumlroumlk nyelvű neacutepekre vonatkozoacute adatokat Előszoumlr magyar nyelven tette koumlzzeacute a munkaacutet majd Byzantinoturcica ciacutemen neacuteme-tuumll jelent meg 1958-ban amely a bizantinoloacutegia keacutezikoumlnyve lett Az első koumltetben a toumlroumlk nyelvű neacutepek toumlrteacuteneteacutenek roumlvid oumlsszefoglalaacutesa olvashatoacute a hunok ogurok avarok kazaacuterok besenyők kunok bulgaacuterok szeldzsukok eacutes magyarok toumlrteacutenete a teljes vonatkozoacute maacutesodlagos irodalommal Ezutaacuten a forraacutesok ismerteteacutese koumlvet-kezik a kritikai kiadaacutesok keacuteziratok eacutes irodalom bemutataacutesaacuteval A maacutesodik koumltet a goumlroumlg feljegyzeacutesű neacutepneveket toumlrzsneveket szemeacutely- eacutes foumlldrajzi neveket tartal-mazza aacutebeacuteceacutesorrendben Az egyes ciacutemszavak a forraacutesokban olvashatoacute kuumlloumlnboumlző neacutevformaacutekboacutel interpretaacutecioacuteikboacutel goumlroumlg adatokboacutel eacutes a veluumlk kapcsolatos iroda-lomboacutel aacutellnak83

81 Uacutej kiadaacutesa magyar fordiacutetaacutessal Berta 200482 Aalto Pekkanen 198083 Moravcsik BT IndashII

93

A neacutemet koumlzeacutepkorkutataacutes egy monumentaacutelis kutataacutest indiacutetott el Glossar zur fruumlh-mittelalterlichen Geschichte im oumlstlichen Europa84 ciacutemmel amely tervbe vette a kora koumlzeacutepkori Kelet-Euroacutepaacutera vonatkozoacute latin goumlroumlg eacutes szlaacutev nyelvű forraacutesok teljes fel-dolgozaacutesaacutet Az eredeti ceacutel az volt hogy a szlaacutev nyelvű neacutepek kialakulaacutesaacutenak folya-mataacutet taacuterjaacutek fel amelyet teacuterben a Volga eacutes Elba koumlzoumltti teruumlletre eacutes a Balkaacutenra ter-jesztettek ki a 6 eacutes 13 szaacutezad koumlzoumltti időszakban A latin forraacutesok vonatkozaacutesaacuteban a 900 eacutev lett a felső hataacuter miacuteg a goumlroumlgoumlk eseteacuteben 1025 A szlaacutev nyelvű neacutepek mellett a Kelet-Euroacutepa nomaacutedjaira vonatkozoacute forraacutesokat is feldolgoztaacutek iacutegy elkeacuteszuumlltek a hu-nokra avarokra bulgaacuterokra kazaacuterokra magyarokra eacutes besenyőkre vonatkozoacute ciacutem-szavak is Ezek a koumlvetkező adatokat tartalmazzaacutek a neacutevforma eacutes annak vaacuteltozatai a ciacutemre vonatkozoacute passzusok a kuumlloumlnboumlző forraacutesokboacutel maacutes a teacutemaacutekhoz kapcsoloacutedoacute utalaacutesok szakirodalom Az A sorozat a latin forraacutesokat tartalmazza eacutes eddig haacuterom koumltet laacutetott napvilaacutegot az a-toacutel a d-ig miacuteg a B sorozat a goumlroumlg adatokat foglalja ma-gaacuteban eacutes csupaacuten az alfa betűs neveket adtaacutek ki egy koumltetben Emellett heacutet kiegeacutesziacutető koumltetet publikaacuteltak A latin forraacutesok ceacutedulaanyaga a Muumlnster Universitaumlt Abteilung fuumlr Osteuropaumlischen Geschichte des Historischen Seminars egyik irodaacutejaacuteban meg-talaacutelhatoacute A goumlroumlg anyagot elvitteacutek Berlinbe ahol a Prosopographie der mittelbyzan-tinischen Zeit (641ndash867) nevű kutataacutes alapjaacutet keacutepezi A Glossarban a kelet-euroacutepai nomaacutedok koumlzuumll az avarokra vonatkozoacute latin eacutes goumlroumlg ciacutemszavak megjelentek a bul-gaacuterokra csak a latin anyag laacutetott napvilaacutegot

A szegedi egyetemen az 1990-es eacutevek elejeacuten indiacutetottunk egy olyan programot amelynek a kereteacuteben tervbe vettuumlk a koumlzeacutepkori kelet-euroacutepai nomaacutedokra vonat-kozoacute forraacutesanyag oumlsszegyűjteacuteseacutet illetve azok magyar fordiacutetaacutessal eacutes kommentaacuterral toumlrteacutenő kiadaacutesaacutet Az első jelentős leacutepeacutes Szaacutedeczky-Kardoss Samu neveacutehez fűződik aki az avarokroacutel szoacuteloacute latin eacutes goumlroumlg forraacutesanyagot dolgozta fel A vonatkozoacute reacuteszeket magyarra fordiacutetotta eacutes bőseacuteges filoloacutegiai eacutes toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal laacutetta el A kouml-tet 1998-ban laacutetott napvilaacutegot85 Olajos Tereacutezia a 9 szaacutezadi az Avar Kaganaacutetus bu-kaacutesa utaacuteni avarok forraacutesait tette koumlzzeacute86 1979ndash80-ban Szaacutedeczky-Kardoss Samu oumlsz-szeaacutelliacutetotta a korai bulgaacuterok goumlroumlgndashlatin forraacutesainak fordiacutetaacutesaacutet is 480-toacutel a Balkaacutenra toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutesig azaz 680-ig amely keacuteziratban rendelkezeacutesre aacutell87 Taniacutetvaacutenya Farkas Csaba a Tuumlrk Birodalom toumlrteacuteneteacutenek latin eacutes goumlroumlg forraacutesanyagaacutet gyűjtoumltte egybe valamint fordiacutetotta le eacutes doktori eacutertekezeacuteskeacutent sikeresen megveacutedte 1998-ban 2012-ben jelent meg Olajos Tereacuteziaacutetoacutel Theophuumllaktosz Szimokatteacutesz toumlrteacuteneti mono-graacutefiaacutejaacutenak fordiacutetaacutesa toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal88

A kelet-euroacutepai nomaacutedokra vonatkozoacute muszlim forraacutesanyag feldolgozaacutesaacuteban jelentős fordulatot hozott Minorsky munkaacutessaacutega A Ḥudūd al-ʿĀlam89 angol fordiacute-

84 Glossar A I II III B Glossar Beiheft 1ndash785 Szaacutedeczky-Kardoss 199886 Olajos 200187 Szaacutedeczky-Kardoss S A bolgaacuter toumlrteacutenelem forraacutesai Asparuch előtt keacutezirat Szeged 1979

198088 Olajos 201289 Minorsky 1937

94

taacutesa eacutes a kimeriacutető filoloacutegiai kommentaacuterok illetve al-Marwazī90 a toumlroumlkoumlket eacutes Kiacutenaacutet eacuterintő fejezeteinek hasonloacute feldolgozaacutesa mind a mai napig uacutettoumlrő jellegűek Az orosz nyelvű szakirodalomboacutel Zahoder keacutet koumltete eacuterdemel kuumlloumlnoumls figyelmet amelyekben Kaspijskij svod ciacutemen adott ki a 9ndash10 szaacutezadi Kelet-Euroacutepaacutera vonatkozoacute forraacutesreacutesz-leteket91 Uacutejabban Asadov a toumlroumlkoumlkre vonatkozoacute korai muszlim forraacutesokkal illetve Kumekov a Kazak-steppeacutere vonatkozoacute korai muszlim foumlldrajziacuteroacutek eacutes utazoacutek hiacuteradaacute-saival foglalkozott92 A korai Rusz toumlrteacuteneteacutere vonatkozoacute keleti (arab perzsa eacutes heacute-ber) forraacutesokboacutel aacutelliacutetott oumlssze egy chrestomatiaacutet Kalinina Konovalova eacutes Petruhin93 A lengyel orientalistaacutek Lewicki vezeteacuteseacutevel kezdteacutek el a szlaacutev nyelvű neacutepekre vo-natkozoacute arab forraacutesok oumlsszegyűjteacuteseacutet eacutes kiadaacutesaacutet94 Mivel a szlaacutev nyelvű neacutepek toumlr-teacutenete elvaacutelaszthatatlan maacutes kelet-euroacutepai neacutepekeacutetől a gyűjteacutes tartalmazza azokat a passzusokat is amelyek a nomaacuted eacutes erdőlakoacute neacutepekre vonatkoznak Iacutegy keruumlltek be az anyagba a kazaacuterokat volgai bulgaacuterokat magyarokat eacutes maacutes finnugor eacutes toumlroumlk nyelvű neacutepeket eacuterintő informaacutecioacutek A Źroacutedła arabskie do dziejoacutew słowiańszczyzny első koumltete a koumlvetkező szerzők vonatkozoacute reacuteszeit tartalmazza al-Huwārizmī Ibn Hurdādbih al-Ğāhiz al-Farġānī Ibn Qutayba al-Balādurī eacutes al-Yaʿqūbī műveinek arab reacuteszletei lengyel eacutes latin fordiacutetaacutessal bő kommentaacuterokkal A maacutesodik koumltet keacutet reacuteszből aacutell az első Ibn al-Faqīh eacutes keacutet maacutesik kisebb jelentőseacutegű szerző vonatkozoacute tudoacutesiacutetaacutesait miacuteg a maacutesodik Ibn Rusta Kelet-Euroacutepa neacutepeit taacutergyaloacute fejezeteit tartal-mazza A harmadik koumltetben pedig Ibn Faḍlān 922-es a volgai bulgaacuter uralkodoacutehoz ellaacutetogatoacute koumlvetseacuteg tagjaacutenak uacutetijelenteacutese talaacutelhatoacute A negyedikben a kuumlloumlnboumlző mu-tatoacutek kaptak helyet

A korai muszlim forraacutesok Belső-Aacutezsia eacutes Kelet-Euroacutepa nomaacutedjairoacutel is alapvető informaacutecioacutekat tartalmaznak Erre a szakteruumlletre a magyar kutataacutes kuumlloumlnoumls figyel-met fordiacutetott maacuter a 19 szaacutezad veacutegeacuten Az aacutettoumlreacutest Kmoskoacute Mihaacutely munkaacutessaacutega hozta aki a muszlim foumlldrajzi eacutes toumlrteacuteneti irodalom egeacuteszeacutet feldolgozta az euraacutezsiai steppe koumlzeacutepkori neacutepeinek szempontjaacuteboacutel Halaacutela megakadaacutelyozta abban hogy hatalmas munkaacutejaacutet koumlzzeacutetegye Czegleacutedy Kaacuteroly mutatta be a keacutezirati hagyateacutekot reacuteszlete-sen95 Kmoskoacute haacuterom koumltetben a foumlldrajzi irodalmat eacutes keacutet koumltetben a toumlrteacutenetiacuteroacute-kat gyűjtoumltte oumlssze A haacuterom megjelent foumlldrajzi koumltet koumlzuumll az első Ibn Hurdādbih Ibn al-Faqīh Qudāma Ibn Rusta96 a maacutesodik al-Iṣṭahrī Ibn Ḥawqal al-Muqaddasī al-Masʿūdī eacutes al-Bakrī97 a harmadik pedig Yāqūt al-Qazwīnī al-Dimišqī Abū-l-Fidā ʾ 98 művei vonatkozoacute reacuteszeinek magyar fordiacutetaacutesaacutet eacutes a toumlrteacuteneti kommentaacutero-kat tartalmazza A toumlrteacutenetiacuteroacutek koumlzuumll al-Balādurī al-Yaʿqūbī al-Dīnawarī al-Ṭabarī

90 Minorsky 194291 Zahoder 1962 196792 Asadov 1993 Kumekov 201093 Kalinina Konovalova Petruhin 200994 Źroacutedła I II1 II2 III95 Czegleacutedy 1954 23ndash6696 Kmoskoacute I197 Kmoskoacute I298 Kmoskoacute I3

95

Saʿīd ibn Biṭrīq Agapios ibn Qusṭanṭīn al-Maqdisī al-Bīrūnī al-Taʿālibī Ibn Miskawayh Illeacutes Nesībīn Ibn al-Atīr vonatkozoacute reacuteszei vaacuternak meacuteg kiadaacutesra

Kmoskoacute a muszlim forraacutesok mellett feldolgozta a sziacuter irodalom steppei vonatko-zaacutesuacute forraacuteshelyeit is Neacutegy egyseacutegre osztva koumlzli a fordiacutetaacutesokat eacutes a toumlrteacuteneti kom-mentaacuterokat A sziacuter Nagy Saacutendor legenda Pszeudo-Zakariaacutes Rhetor műveacutenek foumlld-rajzi fuumlggeleacuteke Kivonatok sziacuter kroacutenikaacutekboacutel Kivonatok sziacuter hagiografikus művekből Felfoumlldi Szabolcs szerkeszteacuteseacuteben a koumltet 2004-ben jelent meg99 A toumlroumlk neacutepekre vo-natkozoacute sziacuter forraacutesok uacutej feldolgozaacutesaacutet veacutegezte el Mark Dickens aki 2008-ban sikere-sen megveacutedte a teacutemaacuteban iacutert PhD-disszertaacutecioacutejaacutet100

Kmoskoacute Mihaacutely oumlsszeaacutelliacutetott meacuteg egy neacutemet nyelvű munkaacutet Gardīzīrsquos Abhandlung uumlber die Staumlmme der Tuumlrken ciacutemen amely Gardīzī toumlroumlk neacutepekre vonatkozoacute fejezete-inek neacutemet fordiacutetaacutesa melleacute meacuteg Ibn Rusta eacutes al-Bakrī paacuterhuzamos helyeit is koumlzoumllte toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal Hansgerd Goumlckenjannal koumlzoumlsen ellenőriztuumlk eacutes javiacutetot-tuk a neacutemet fordiacutetaacutest eacutes kiegeacutesziacutetettuumlk tovaacutebbi szerzőkkel (Marwazī Ḥudūd) eacutes uacutej kommentaacutert iacutertunk a szoumlvegekhez A teljesen aacutetdolgozott uacutej koumltetet 2001-ben tettuumlk koumlzzeacute101 A Ğayhānī-hagyomaacuteny magyar fejezeteacutenek rekonstrukcioacutejaacutet eacutes uacutej elemzeacute-seacutet a kelet-euroacutepai steppeacutere vonatkozoacute forraacutesanyag eacutes szakirodalom feldolgozaacutesaacuteval 2005-ben jelentettem meg102

A forraacuteskiadaacuteson tuacutel teacutemavezeteacutesemmel keacuteszuumllt el toumlbb toumlrteacuteneti taacutergyuacute PhD-dolgozat amely a koumlzeacutepkori steppetoumlrteacutenet egy-egy leacutenyeges reacuteszeacutet dolgozta fel Dobrovits Mihaacutely a Tuumlrk Birodalom toumlrteacuteneteacutenek monografikus megiacuteraacutesaacutera vaacutellalko-zott103 A tuumlrkoumlk a steppeacutet hatalmuk alaacute gyűrteacutek Mandzsuacuteriaacutetoacutel a Kriacutemig ezzel leacutetre-hozva egy oacuteriaacutesi kiterjedeacutesű birodalmat amelyben a javak aacuteruk eacutes eszmeacutek Kiacutenaacutetoacutel Perzsiaacuten aacutet Bizaacutencig szabadon aacuteramolhattak mindkeacutet iraacutenyban Dobrovits elsőkeacutent dolgozta fel a tuumlrkoumlk toumlrteacuteneteacutet oumlnaacutelloacute monograacutefiaacuteban ahol a belső eacutes kuumllső forraacutesok aacutettekinteacuteseacutet koumlveti egy foumlldrajzi eacutes toumlrteacuteneti bevezeteacutes a steppetoumlrteacutenet aktuaacutelis keacuter-deacuteseibe A tuumlrk toumlrzsek megjeleneacutese eacutes az 552-es birodalomalapiacutetaacutes utaacuten az egyseacuteges uralom 580-ig tartott amikor is a Tuumlrk Birodalom egy keleti eacutes nyugati birodalomra esett szeacutet 630-ban a keleti tuumlrk majd nem sokkal utaacutena a nyugati reacutesz is kiacutenai fenn-hatoacutesaacuteg alaacute keruumllt eacutes oumltveneacuteves kiacutenai uralom koumlvetkezett 682-ben sikeruumllt a Tuumlrk Birodalmat visszaaacutelliacutetani eacutes 745-ig fenntartani a maacutesodik Tuumlrk Kaganaacutetust A dolgo-zatban a szerző reacuteszletesen kiteacuter a tuumlrkoumlk kapcsolataacutera a kiacutenai az iraacuteni a bizaacutenci eacutes az arab vilaacuteggal A birodalom taacutersadalmi-politikai berendezkedeacutese kuumlloumln figyelmet eacuterdemel hiszen a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak doumlntő korszakaacuteban a Tuumlrk Birodalom utoacutedaacutellamaacutenak tekintett Kazaacuter Birodalom keretei koumlzeacute tartozhatott Ezek a taacutersadalmi-politikai mintaacutek a honfoglaloacute magyarsaacuteg eseteacuteben is igazolhatoacutek104

99 Kmoskoacute Sziacuter100 Mark Dickens Turkāyē Turkic Peoples in Syriac Literature Prior to the Seljuumlks Clare Hall

Dissertation submitted for the degree of Doctor of Philosophy Faculty of Asian and Middle Eastern Studies University of Cambridge Supervisor Dr Erica C D Hunter February 2008

101 Goumlckenjan Zimonyi 2001102 Zimonyi 2005103 Dobrovits 2006104 Zimonyi 1998 159ndash166

96

Polgaacuter Szabolcs a kora koumlzeacutepkori Kelet-Euroacutepa kereskedelmi kapcsolataira vo-natkozoacute forraacutesok oumlsszegyűjteacuteseacutere eacutes a teacutema szakirodalmaacutenak feldolgozaacutesaacutera vaacutellal-kozott Az eddigi munkaacutek csak egy-egy reacuteszteruumlletre oumlsszpontosiacutetottak vagy maga a kelet-euroacutepai teacuterseacuteg csak perifeacuterikusan kapott bennuumlk helyet Kelet-Euroacutepa kora koumlzeacutepkori kereskedelme fontos helyet foglalt el a nemzetkoumlzi kereskedelemben A kereskedelem reacutesztvevői egyreacuteszt a hivataacutesos kereskedők (muszlimok hvaacuterezmiek zsidoacutek ruszok) maacutesreacuteszt a kereskedelmet csak kiegeacutesziacutető foglalkozaacuteskeacutent folytatoacute neacutepek (az eacuteszaki erdővideacutek lakoacutei) A bdquosajaacutetrdquo kereskedők megleacutete vagy hiaacutenya a step-pei nomaacutedoknaacutel kuumlloumln izgalmas keacuterdeacutes A legfontosabb kereskedelmi aacuteruk ebben a reacutegioacuteban a preacutem rabszolga meacutez eacutes viasz a fegyverek borostyaacuten Fizetőeszkoumlzkeacutent szolgaacuteltak a dirhemek eacutes uumlveggyoumlngyoumlk Az uacutetvonalakat Polgaacuter Szabolcs az uacutetleiacuteraacute-sok itineraacuterium jellegű forraacutesok alapjaacuten rekonstruaacutelta 1 Dnyeper-uacutet 2 Volga-uacutet 3 a keletre vezető utak eacutes a bdquoSelyemuacutetrdquo 4 a nyugatra vezető utak A forraacutesok a keres-kedelem kuumlloumlnfeacutele formaacuteira utalnak vaacutendorkereskedeacutes piacok neacutema kereskedelem valamint a kereskedelmi szerződeacutesek A magyar honfoglalaacutest koumlvető időszakboacutel a Kaacuterpaacutet-medence eacutes Kelet-Euroacutepa kereskedelmi kapcsolatait eacuterinti meacuteg a munka105

Kovaacutecs Szilvia a kelet-euroacutepai kunok mongol kor előtti toumlrteacuteneteacutenek historio-graacutefiai aacutettekinteacuteseacutere vaacutellalkozott A kunok a 11 szaacutezad koumlzepeacuten jelentek meg a deacutel-orosz steppeacuten eacutes mintegy keacutet eacutevszaacutezadon aacutet Kelet-Euroacutepa haacuterom hatalmi teacutenyezői-nek egyike voltak Toumlrteacutenetuumlk nemcsak a Kijevi Rusz szempontjaacuteboacutel fontos hanem Bizaacutenc a bulgaacuterok a Balkaacuten egeacutesze eacutes a Magyar Kiraacutelysaacuteg toumlrteacuteneteacutet is eacuterinti Ez az első monografikus igeacutenyű toumlrteacuteneti-historiograacutefiai aacutettekinteacutes a kunok korai toumlrteacute-neteacuteről106

A hosszuacute taacutevuacute ceacutelunk hogy teljesen feldolgozzuk a Kelet-Euroacutepaacuteban a koumlzeacutepkori nomaacutedokra vonatkozoacute forraacutesokat ami lehetőveacute teszi egy koumlzeacutepkori kelet-euroacutepai steppetoumlrteacutenet megiacuteraacutesaacutet a hunoktoacutel a mongol hoacutediacutetaacutesig Ez adna biztosabb alapot a korai magyar toumlrteacutenet kereteinek meghataacuterozaacutesaacutehoz eacutes ezen a teacuteren uacutejabb eredmeacute-nyek vaacuterhatoacutek

Előszoumlr persze azt a keacuterdeacutest kell feltennuumlnk hogy melyek voltak azok a teacutenyezők amelyek meghataacuteroztaacutek Nyugat Bizaacutenc eacutes a Kalifaacutetus eacuterdeklődeacuteseacutet a kelet-euroacutepai nomaacutedok iraacutent

A Roacutemai Birodalom eacutes az annak oumlroumlkeacutebe leacutepő Bizaacutenci illetve nyugaton a latin iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelkező utoacutedaacutellamok a Tuumlrk Birodalom eacutes a Mongol Birodalom idejeacuteben rendelkeztek megbiacutezhatoacute adatokkal az euraacutezsiai steppe neacutepeiről illetve azon tuacutel Kiacutenaacuteroacutel Mindkeacutet birodalom Mongoacuteliaacutetoacutel a Fekete-tengerig terjedt bizto-siacutetva az aacuteruk eacutes a hiacuterek forgalmaacutet Kelet eacutes Nyugat koumlzoumltt

105 Polgaacuter Szabolcs Kelet-Euroacutepa koumlzeacutepkori kereskedelmeacutenek toumlrteacutenete PhD-disszertaacutecioacute Sze-ged 2002

106 Kovaacutecs Szilvia A kunok 11ndash12 szaacutezadi toumlrteacutenete PhD-disszertaacutecioacute Szeged 2012 httpdok-toribiblu-szegedhu17491Kovacs_Szilvia_PhDpdf

97

Az 5ndash7 szaacutezadban a bdquokeleti Roacutemardquo Bizaacutenc eacutes Belső-Aacutezsia koumlzoumltti szoros kap-csolatokat jelzik hogy bizaacutenci koumlvetseacuteg jaacutert a Tang-udvarban a kiacutenai forraacutesok sze-rint a 643 667 701 719 742 eacutevben de rendelkezuumlnk kiacutenai leiacuteraacutessal a 7 szaacutezadi Konstantinaacutepolyroacutel eacutes a tuumlrk rovaacutesfeliratokon a tuumlrk uralkodoacute halotti szertartaacutesaacutera laacutetogatoacute koumlvetseacutegek koumlzoumltt szerepel a bizaacutenci is107

A bizaacutenci udvarban az első tuumlrk koumlvetjaacuteraacutes 563-ra dataacutelhatoacute amikor Askel rex a tuumlrkoumlk legnyugatibb csoportjaacutenak toumlrzsfője kuumlldte el embereit Konstantinaacutepolyba108 568-ban a szogd Maniakh vezette koumlvetseacuteget maacuter Istemi a nyugati tuumlrkoumlk uralko-doacuteja kuumlldte a Bizaacutenci Birodalom fővaacuterosaacuteba109 A tuumlrkoumlk szolgaacutelataacuteba aacutelloacute szogdok akik Kiacutenaacutetoacutel Perzsiaacuteig kereskedtek a Selyemuacuteton előszoumlr tuumlrk segiacutetseacuteggel a perzsa piacra proacutebaacuteltak betoumlrni azonban ezt a perzsaacutek elhaacuteriacutetottaacutek Ugyanakkor nyugaton a selyemnek a legfőbb piaca Bizaacutenc volt eacutes a kelet-euroacutepai steppe uacutej lehetőseacuteget nyi-tott Perzsia elkeruumlleacuteseacutere Emellett Bizaacutenc Perzsia ellen politikai szoumlvetseacutegeskeacutent is szaacutemba joumlhetett110 Veacuteguumll a harmadik koumlzoumls uumlgy az avarok teacuterhoacutediacutetaacutesa volt akiket a tuumlrkoumlk sajaacutet szoumlkoumltt rabszolgaacuteinak tekintettek Jusztinianosz (527ndash565) meacuteg ugyan-abban az eacutevben vaacutelaszkoumlvetseacuteget kuumlldoumltt Zemarkhosz vezeteacuteseacutevel Istemi a nyugati tuumlrk uralkodoacute udvaraacuteba Ez a koumlvetjelenteacutes fennmaradt eacutes Moravcsik Gyula fordiacute-taacutesaacuteban magyarul is olvashatoacute111 Zemarkhosz uacutetleiacuteraacutesaacutet eacutes beszaacutemoloacutejaacutet reacuteszletesen elemezte Dobrovits112 A koumlvetjaacuteraacutessal szinte egy időben toumlrteacutent meg az avaroknak a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe toumlrteacutenő bekoumlltoumlzeacutese 567-ben majd a langobardok 568-as Itaacuteliaacuteba koumlltoumlzeacuteseacutevel az egeacutesz medence teruumlleteacutet birtokba vetteacutek113 Az avarok ezt koumlvetően kiacuteseacuterletet tettek Sirmium elfoglalaacutesaacutera II Jusztinosz (565ndash578) csaacuteszaacuter idejeacuteben 571 taacutejaacuten Tibeacuteriosz bizaacutenci hadvezeacuter harcot indiacutetott az avarok ellen majd felteacutetelezhető hogy beacutekeacutet koumltoumltt veluumlk114 574 veacutegeacutenndash575 elejeacuten Tibeacuteriosz eacutevpeacutenz fizeteacuteseacutet vaacutellalva koumltoumltt beacutekeacutet Bajaacuten avar kagaacutennal115

Koumlzben 570-ben Jemen perzsa meghoacutediacutetaacutesa moumlgoumltt a bizaacutencindashtuumlrk kapcsolatok aacutellhattak A szogd kereskedők a Selyemuacutetnak a szaacuteszaacutenida Perzsia teruumlleteacutet elkeruumllő steppei uacutetvonal kieacutepiacuteteacuteseacutevel proacutebaacutelkoztak illetve Bizaacutenc Jemen megszerzeacuteseacutevel ten-geri uacuteton is biztosiacutethatta selyemszuumlkseacutegleteit Miutaacuten a szaacuteszaacutenida Perzsia a Selyemuacutet blokkolaacutesaacuteval befolyaacutesolni tudta a Bizaacutencba iraacutenyuloacute kereskedelmet a Jemen feletti hatalom megszerzeacuteseacutevel a tengeri utat uacutejra ellenőrzeacutese alaacute vonta116

Zemarkhosz koumlvetseacutegeacutevel egyuumltt egy tuumlrk vaacutelaszkoumlvetseacuteg is eacuterkezett Bizaacutencba Emellett tudomaacutesunk van toumlbb bizaacutenci koumlvetseacutegről 570 eacutes 576 koumlzoumltt bdquoMiutaacuten raacutebiacutez-

107 M Balard China Byzanz und Europa in LexMa Schreiner 1989 493ndash505 Berta 2005 141 193

108 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 26 Dobrovits 2006 107 Dobrovits 2011 380ndash382109 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 35110 Vaissiegravere 2005 227ndash235111 MEH 76ndash79112 Dobrovits 2011 380ndash382113 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 32ndash35114 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 39ndash41115 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 44116 Vaissiegravere 2005 229

98

taacutek ezt az uumlgyet felkerekedveacuten elindult kiacuteseacuterőivel eacutes azon kiacutevuumll meacuteg szaacutezhat tuumlrkkel Akkortaacutejt ugyanis maacuter reacutegebbi idő oacuteta tuumlrkoumlk tartoacutezkodtak Bizaacutencban akiket ebből vagy abboacutel az alkalomboacutel kuumlldoumltt oda neacutepuumlk Egyeseket koumlzuumlluumlk Anankaacutesztisz hozott magaacuteval amikor koumlvetseacutegbe ment oda maacutesok Eftuumlkhiosszal eacuterkeztek a csaacuteszaacuteri vaacute-rosba maacutesok meg eacuteppen Bizaacutencban tartoacutezkodtak miutaacuten koraacutebban Valentiacutenosszal eacuterkeztek ide (mert Valentiacutenosz keacutetszer vezetett koumlvetseacuteget a tuumlrkoumlkhoumlz) ismeacutet maacutesok Irodianosszal uacutegyszinteacuten a kilikiai Paacutevlosszal uacutegyhogy mindezekből az uacutegynevezett tuumlrkoumlk toumlrzseacuteből oumlsszegyűlt szaacutezhat szkiacuteta feacuterfirdquo117 A szoacuteban forgoacute Valentinosz maacute-sodik koumlvetjaacuteraacutesaacutenak leiacuteraacutesa is fennmaradt118 Valentinosz 576-ban indulhatott uacutet-nak hogy a perzsaacutek elleni szoumlvetseacuteget meguacutejiacutetsa A Kriacutemen keresztuumll haladva eacuterte el a steppeacutet Elsőkeacutent Turxantosz tuumlrk fejedelemmel talaacutelkozott aki Istemi fiakeacutent uralkodott egy nyugaton fekvő tartomaacuteny felett A bizaacutenci koumlvetseacuteget nem fogadtaacutek kedvezően miutaacuten hiacuteruumll vetteacutek hogy a bizaacutenci csaacuteszaacuter beacutekeacutet koumltoumltt eacutes szoumlvetseacutegre leacutepett az avarokkal ami jelentős eacutevpeacutenzfizeteacutest jelentett Mivel az avarokat a tuumlrkoumlk sajaacutet szoumlkoumltt rabszolgaacuteinak tekintetteacutek ezt a Bizaacutenccal koumltoumltt szoumlvetseacuteg felruacutegaacutesaacute-nak eacuterteacutekelteacutek eacutes maacuter inteacutezkedtek hogy Bizaacutenc kriacutemi tartomaacutenya ellen taacutemadjanak Valentinosz reacuteszt vett Istemi temeteacutesi szertartaacutesaacuten eacutes eljutott Tardu nyugati tuumlrk uralkodoacute (576ndash603) taacuteboraacuteba is A kimmeacuteriai Boszporuszt (Kercs) a tuumlrkoumlk 579 taacute-jaacuten foglaltaacutek el Uralmuk azonban 590 taacutejaacuten maacuter biztosan megszűnt ugyanis ekkor maacuter uacutejra Bizaacutenc tartotta kezeacuteben a vaacuterost119

Tardu a kezdeti ellenseacuteges aacutellaacutespontot megvaacuteltoztatta eacutes szoumlvetseacutegre leacutephetett uacutejra a bizaacutenciakkal amelynek reacutesze lehetett a tuumlrkoumlk taacutemadaacutesa Perzsia ellen 589-ben amely a tuumlrk hadsereg suacutelyos vereseacutegeacutevel zaacuterult Theophuumllaktosz Szimokatteacutesz az 595 eacutevi avar hadjaacuterat esemeacutenyei koumlzeacute eacutekelve megőrzoumltt egy leiacuteraacutest amelyet szkiacuteta exkurzusnak is neveznek Ebben szoacute van arroacutel hogy Maurikiosz (582ndash602) csaacute-szaacuter idejeacuteben a kagaacutentoacutel koumlvetseacuteg eacuterkezett Bizaacutencba eacutes egy levelet adott aacutet amely-nek tartalmaacutet Theophuumllaktosz koumlzli120 Tardu mindenesetre szoros kapcsolatban aacutellt Konstantinaacutepollyal

A perzsandashbizaacutenci haacuteboruacute uacutej szakasza kezdődoumltt meg 610-ben mikor Heacuterakleiosz (610ndash641) keruumllt a bizaacutenci troacutenra II Khoszroeacutesz szaacuteszaacutenida uralkodoacute felruacutegta a beacutekeacutet eacutes elfoglalta Armeacuteniaacutet majd egeacuteszen a Boszporuszig toumlrt előre ezutaacuten pedig Sziacuteria Jeruzsaacutelem eacutes Egyiptom koumlvetkezett 626-ban pedig az avarokkal koumlzoumlsen ost-rom alaacute vetteacutek Konstantinaacutepolyt Miutaacuten a nyugati tuumlrkoumlk Trsquoung jabgu uralma ide-jeacuten (618619ndash630) ismeacutet jelentős hatalommaacute vaacuteltak Heacuterakleiosz talaacutelkozoacutera indult Trsquoung jabguval 627-ben amiről Nikeacutephorosz Patriarcha a koumlvetkezőkeacuteppen tudoacutesiacutet bdquoHeacuterakleiosz az uumlgyek inteacutezeacuteseacutet Boacutenosz patrikioszra biacutezta ő maga pedig felkereke-dett a Fekete-tengeren aacutet eacutes Lazikeacuten keresztuumll megkiacuteseacuterelte megtaacutemadni Perzsiaacutet hellip Innen Lazikeacuteből ajaacutendeacutekokat kuumlldoumltt a tuumlrkoumlk fejedelmeacutehez eacutes perzsaacutek elleni szoumlvet-

117 Moravcsik Gyula fordiacutetaacutesa MEH 80118 Moravcsik Gyula fordiacutetaacutesa MEH 80ndash83119 Golden 1992 130ndash131120 Th eophuumllaktosz szkiacuteta exkurzusaacutenak magyar fordiacutetaacutesa toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal Olajos

2012 146ndash153

99

seacutegkoumlteacutesre szoacuteliacutetotta fel őt A fejedelem az ajaacutendeacutekokat sziacutevesen fogadta eacutes megiacutegeacuterte hogy egyuumltt harcol (a roacutemaiakkal) Heacuterakleiosz megoumlruumllt ennek s maga is elindult hozzaacute eacutes az pedig amint meghallotta hogy a csaacuteszaacuter jelen van a tuumlrkoumlk nagy soka-saacutegaacuteval eleacutebe ment a csaacuteszaacuternak leszaacutellt a lovaacuteroacutel eacutes a foumlldre borult a csaacuteszaacuter előtt Ugyanezt tette az egeacutesz vele leacutevő embertoumlmeg is A csaacuteszaacuter meglaacutetvaacuten a tiszteletadaacutes ekkora tuacutelaacuteradaacutesaacutet kinyilvaacuteniacutetotta neki hogy ha a baraacutetsaacutega szilaacuterd loacutehaacuteton is koumlze-ledhet egyszersmind sajaacutet gyermekeacutenek nevezte őt Tehaacutet iacutegy uumldvoumlzoumllte őt a csaacuteszaacuter A csaacuteszaacuter pedig azt a koronaacutet amely a sajaacutet fejeacutet oumlvezte fogta eacutes raacutetette a tuumlrk vezeacuter fejeacutere majd egyuumltt lakomaacutezott vele s a lakoma felszolgaacutelaacutesaacutenaacutel hasznaacutelt eacutetkeacuteszletet egy kiraacutelyi palaacutesttal eacutes gyoumlngyoumlkkel eacutekesiacutetett fuumllbevaloacutekkal egyetemben neki ajaacuten-deacutekozta Azutaacuten pedig a tuumlrk fejedelem kiacuteseacutereteacuteben leacutevő főembereket diacutesziacutetette fel sajaacutet kezeacutevel hasonloacute fuumllbevaloacutekkal Feacutelveacuten attoacutel hogy majd őtőle (a tuumlrk kagaacutentoacutel) is ugyanazokat fogja elszenvedni mint amiket az avar kagaacutentoacutel elszenvedett a vele koumltendő szoumlvetseacuteget szorosabbaacute teszi megmutatja neki leaacutenya Eudokia arckeacutepeacutet eacutes iacutegy szoacutel hozzaacute raquoAz isten oumlsszekoumltoumltt minket eacutes teacuteged a mi gyermekuumlnkkeacute tett Neacutezd ez az eacuten leaacutenyom a roacutemaiak Augustaacuteja Ha most oumlsszefogsz velem eacutes segiacutetesz nekem ellenseacutegeim elleneacuteben akkor őt a laacutenyomat feleseacuteguumll adom hozzaacutedlaquo A keacutep szeacutepseacutege eacutes az aacutebraacutezoltat koumlrnyező eacutekesseacuteg hataacutesaacutera szerelem nyila sebezte meg a tuumlrkoumlt a festmeacutenyen laacutethatoacute nő iraacutenyaacuteban s ezeacutert meacuteg inkaacutebb toumlrekedett a szoumlvetkezeacutes meg-valoacutesiacutetaacutesaacutera Tuumlsteacutent a tuumlrkoumlk egy vezetőjeacutet eacutes neacutepes csapataacutet bocsaacutetotta a csaacuteszaacuter rendelkezeacuteseacutere Az pedig ezekkel egyuumltt betoumlrt Perzsiaacuteba vaacuterosokat keriacutetett a hatal-maacuteba eacutes tűzimaacutedoacute templomokat forgatott felrdquo (Farkas Csaba fordiacutetaacutesa) Trsquoung jabgu eacutes Eudokia haacutezassaacutegaacutet a tuumlrk uralkodoacute 630-as halaacutela hiuacutesiacutetotta meg121

A tuumlrkoumlk eacutes bizaacutenciak koumlzoumltt tehaacutet rendkiacutevuumll szoros kapcsolat volt 563 eacutes 628 koumlzoumltt ennek koumlvetkezteacuteben a bizaacutenci udvarban a steppe egeacuteszeacuteről megbiacutezhatoacute eacutes pontos keacuteppel rendelkeztek eacutes ez a forraacutesanyagban is tuumlkroumlződoumltt 630-ban a keleti tuumlrkoumlk kiacutenai fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumlltek majd 658-ra a nyugati tuumlrkoumlk is 680 taacutejaacuten sikeruumllt visszaaacutelliacutetani a Tuumlrk Kaganaacutetust amely 745-ig aacutellt fenn Koumlzvetlen tuumlrkndashbi-zaacutenci kapcsolatokroacutel 630 eacutes 745 koumlzoumltt nincs adatunk de mint laacutettuk a bizaacutenciak eacutes a Tang-Kiacutena koumlzoumltt voltak koumlvetjaacuteraacutesok Ugyanakkor Bizaacutencot lekoumltoumltte a kialakuloacute uacutej szomszeacutedos nagyhatalommal a kalifaacutetussal folyoacute kuumlzdelem maacutesreacuteszt a 7 szaacutezad koumlzepeacutetől Kelet-Euroacutepaacuteban a Kazaacuter Kaganaacutetus leacutepett a nyugati tuumlrkoumlk helyeacutere

A 8 szaacutezad első feleacuteben jelentős aacutetrendeződeacutes koumlvetkezik be Euraacutezsia toumlrteacuteneteacute-ben Koumlzeacutep-Aacutezsia muszlim meghoacutediacutetaacutesaacuteval Transzoxaacutenia muszlim keacutezre keruumllt eacutes 751-ben Talasznaacutel keruumlltek szembe Kiacutenaacuteval A 8 szaacutezad koumlzepeacuten az ujgurok meg-doumlntoumltteacutek a Tuumlrk Kaganaacutetust eacutes az uacutejonnan felemelkedő Tibettel jelentős uacutej politikai teacutenyezőveacute vaacuteltak Kiacutenaacuteban pedig az An-lu-san-laacutezadaacutes koumlvetkezteacuteben a Tang-korszak egy uacutej szakaszaacuteba leacutepett amely a koraacutebbi nagy expanziacutev politika veacutegeacutet jelentette Sajnos a politikai aacutetrendeződeacutesnek a forraacutesanyagra is doumlntő befolyaacutesa volt ugyanis 760-toacutel mintegy maacutesfeacutel szaacutez eacutevre az informaacutecioacutek rendkiacutevuumlli moacutedon hiaacutenyosak Miacuteg

121 A tuumlrkoumlkre vonatkozoacute goumlroumlg eacutes latin nyelvű forraacutesok magyar fordiacutetaacutesa Farkas Csaba disszertaacute-cioacutejaacuteban megtalaacutelhatoacute A tuumlrk toumlrteacutenelemre reacuteszleteiben l Dobrovits Mihaacutely PhD-disszertaacute-cioacutejaacutet

100

a 760-ig a kiacutenai muszlim szogd sőt tuumlrk forraacutesok viszonylag bőseacutegesen adtak hiacutert a teruumlleten veacutegbemenő esemeacutenyekről eacutes folyamatokroacutel ezutaacuten a 10 szaacutezad elejeacuteig na-gyon gyeacuter anyag aacutell rendelkezeacutesre122

A bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutesban is van egy hiaacuteny a 7 szaacutezad veacutegeacutetől a 9 szaacutezad elejeacuteig ami egybeesik a keacutepromboloacutek eacutes keacutepimaacutedoacutek koumlzoumltti harccal illetve a kalifaacutetus elleni haacuteboruacuteskodaacutessal ezt azonban nem a munkaacutek hiaacutenyaacuteval hanem inkaacutebb a vallaacutesi eacutes haacuteboruacutes koumlruumllmeacutenyek miatt elpusztult munkaacutekkal lehet magyaraacutezni123 Ezen mun-kaacutek egy reacutesze a keacutesőbbi művekbe toumlbbeacute-keveacutesbeacute szoacute szerint bekeruumllt Eleacuteg itt csak Theophaneacutesz eacutes Nikeacutephorosz paacutetriaacuterka munkaacuteinak 7ndash8 szaacutezadi esemeacutenyeket taacuter-gyaloacute reacuteszeire utalni

A bizaacutenci eacutes aacuteltalaacuteban veacuteve a nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutesban a Belső-Aacutezsiaacutera eacutes a steppei neacutepekre vonatkozoacute adatokat elsőkeacutent az oacutekori szerzőkneacutel talaacutelunk Ezek koumlzuumll ki-emelkedik Heacuterodotosz szkiacuteta exkurzusa amely bizonyos meacuterteacutekig meghataacuterozta a keacutesőbbi nomaacutedokra vonatkozoacute goumlroumlg-roacutemai etnograacutefiai leiacuteraacutesokat124

A Roacutemai Birodalom majd a birodalom ketteacuteosztaacutesa utaacuten Nyugat-Roacutema eacutes az oumlroumlkeacutebe leacutepő latin iacuteraacutesbeliseacuteggel rendelkező Nyugat a Kaacuterpaacutet-medenceacutet joacutel ismerte hiszen annak nyugati fele reacutesze volt a Roacutemai Birodalomnak A Duna vonalaacutetoacutel keletre eső teruumlletekről a Donig bezaacuteroacutelag rendelkeztek a latin forraacutesok megbiacutez-hatoacute adatokkal A Dontoacutel keletre maacuter elkezdődoumltt a teljesen meseacutes eacutes ismeretlen Barbaricum vilaacutega Erről a teruumlletről az első taacutergyszerű leiacuteraacutes Julianus utazaacutesai nyo-maacuten keletkezett 1235 taacutejaacuten amelyet koumlvettek keacutesőbb Plano Carpini eacutes Rubruk uacutetije-lenteacutesei amelyek egeacuteszen a mongol nagykaacuten udvaraacuteig adnak elsőranguacute informaacutecioacutet a steppe neacutepeiről125

A Kaacuterpaacutet-medence haacuterom nagy nomaacuted aacutellamalakulatnak volt a koumlzpontja amely jelentős nyomot hagyott a koumlzeacutepkori Euroacutepa toumlrteacutenetiacuteraacutesaacuteban A hunok megjeleneacutese Kelet-Euroacutepaacuteban eacutes a goacutetok levereacutese teljes kaacuteoszt hozott a Balkaacutenra amelyet Valensz csaacuteszaacuter 378-as Hadrianupolisznaacutel elszenvedett vereseacutege eacutes halaacutela csak fokozott A hun veszeacutely miatt eacutepuumllt fel Konstantinaacutepoly koumlreacute a theodoszioszi fal 413-ra A 402ndash406 koumlzoumltti hun taacutemadaacutes a Kaacuterpaacutet-medence ellen hozta mozgaacutesba a germaacuten toumlrzseket ami aztaacuten nagy neacutepvaacutendorlaacutesi hullaacutemot indiacutetott el eacutes a rajnai limesen aacutettoumlrő germaacuten nyelvű toumlrzsek toumlmegesen telepuumlltek be a Roacutemai Birodalom teruumlleteacutere A hunok fo-kozatosan vetteacutek birtokba a Kaacuterpaacutet-medenceacutet Pannonia 434-ben keruumllt uralmuk alaacute A nomaacutedok a 420-as eacutevektől a Keletroacutemai Birodalom teruumlleteacutere toumlbb hadjaacuteratot indiacute-tottak eacutes emellett jelentős eacutevpeacutenz fizeteacuteseacutere keacutesztetteacutek az uralkodoacutet A Nyugatroacutemai Birodalommal beacutekeacutes volt a viszony a belső paacutertharcokban hiacutevtaacutek a hunokat segiacutetseacute-guumll amelyet persze megfelelő ellenszolgaacuteltataacutesok fejeacuteben megkaptak Ezen a strateacute-giaacuten vaacuteltoztatott Attila aki a Nyugatroacutemai Birodalom ellen keacutet hadjaacuteratot is vezetett

122 Vaissiegravere 2005 261123 Moravcsik BT I 166124 BT I 47ndash50125 Gyoumlrffy 1986 magyar fordiacutetaacutes toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal

101

eacutes ezzel maacuteig hatoacutean beiacuterta magaacutet a nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutesba Mindenesetre a hunok-nak jelentős szerepet tulajdoniacutetanak a Nyugatroacutemai Birodalom bukaacutesaacuteban126

Az avarok 567-ben nyomultak be a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe a langobardok szoumlvet-seacutegesekeacutent legyőzteacutek a gepidaacutekat eacutes birtokba vetteacutek a medence keleti feleacutet A lan-gobardok 568-ban taacutevoztak Eacuteszak-Itaacuteliaacuteba amit a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutes utolsoacute momentumaacutenak tekintenek A langobard kiraacutelysaacuteg toumlrteacutenetiacuteroacutei ezeacutert is mutattak eacuter-deklődeacutest az avarok iraacutent A frank toumlrteacutenetiacuteraacutesban elsősorban Nagy Kaacuteroly utolsoacute hadjaacuterata kapcsaacuten keruumllnek az avarok az eacuterdeklődeacutes homloktereacutebe Joacutellehet Nagy Kaacuteroly 791-es avarok elleni hadjaacuterataacutenak a kimenetele keacutetseacuteges a nyugati toumlrteacutenet-iacuteraacutes mint feacutenyes győzelmet aacutelliacutetotta be Az is egyeacutertelmű hogy ez nagyban hozzaacutejaacute-rult az Avar Birodalom bukaacutesaacutehoz aminek a koumlvetkezteacuteben a Dunaacutentuacutel Oriens neacutev alatt a Karoling birodalom reacutesze lett127

Veacuteguumll a magyar honfoglalaacutes eacutes a kalandozaacutesok majd a magyarok kereszteacuteny hitre teacutereacutese eacutes ezeknek koumlvetkezmeacutenyei a Nyugat toumlrteacuteneteacutere joacutel ismertek

A Bizaacutenci Birodalom szempontjaacuteboacutel a kelet-euroacutepai steppe nomaacutedjainak pontos is-merete leacutetszuumlkseacuteglet volt Ennek tudataacuteban lehetett a birodalom biztonsaacutegaacutet eacuteszak felől megteremteni Itt a kritikus szakasz az Al-Duna menteacuten huacutezoacutedoacute limes volt mivel a Fekete-tenger eacutes a Kaukaacutezus termeacuteszetes veacutedelmet jelentett a nomaacutedokkal szemben Ugyanakkor a bizaacutenci diplomaacutecia a nomaacutedok belső viszonyainak ismere-teacuteben ki tudta jaacutetszani a kuumlloumlnboumlző neacutepeket egymaacutes ellen Az al-dunai limes elleni komoly taacutemadaacutes a hunok reacuteszeacuteről eacuterte a 440-es eacutevekben eacutes joacutellehet a limes komoly kaacuterokat szenvedett a hunok bukaacutesa utaacuten helyreaacutelliacutetottaacutek Az avarok azonban 580 eacutes 596 koumlzoumltt teljesen elpusztiacutetottaacutek Ennek suacutelyos koumlvetkezmeacutenyei lettek ugyanis ez tette lehetőveacute hogy a szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek a Balkaacutent eloumlzoumlnoumlljeacutek eacutes az ottani provinciaacutek lakossaacutega fokozatosan szlaacutev nyelvűveacute vaacuteljon A Balkaacutenra az uacutejabb komoly csapaacutest Aszparukh honfoglalaacutesa jelentette 680 taacutejaacuten aminek koumlvetkezteacuteben oumlnaacutelloacute bulgaacuter hatalom joumltt leacutetre a Balkaacutenon A bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutesban a Kaacuterpaacutet-medence eacutes a Balkaacuten kiemelten fontos szerepet toumlltoumltt be

A Kriacutem az oacutekortoacutel a Mediterraacuteneum fontos strateacutegiai pontja volt A feacutelsziget eacuteszaki reacutesze steppe miacuteg a deacuteli partvonalaacuteval paacuterhuzamosan hegyseacuteg huacutezoacutedik amely a veacute-kony tengerparti szakasznak nyuacutejtott veacutedelmet Ott toumlbb kikoumltővaacuteros eacutepuumllt Koumlzuumlluumlk kiemelkedik Kherszon eacutes Boszporusz Az oacutekori előzmeacutenyeket aztaacuten Jusztinianosz csaacuteszaacuter idejeacuteben uacutejjaacuteeacutepiacutetetteacutek eacutes kiegeacutesziacutetetteacutek sőt a hegyek koumlzoumltt egy erődvonalat eacutepiacutetettek ki hogy a Kriacutem eacuteszaki reacuteszeacutebe visszavonuloacute hunoktoacutel megveacutedjeacutek a partvo-nalat A kriacutemi goacutetok akik feltehetően 370 utaacuten huacutezoacutedhattak a hegyekbe a bizaacutenciak hű szoumlvetseacutegesei voltak eacutes a kereszteacutenyseacuteget is felvetteacutek A tuumlrkndashbizaacutenci kapcsolatok elemzeacutesekor maacuter volt szoacute arroacutel hogy a Kriacutem 576 utaacuten tuumlrk fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllt

126 Thompson 1948 215 Magyar fordiacutetaacutes Thompson 2003 173 Neacutemeth 1940 19862 Boacutena 1984 276 Boacutena 1991 Boacutena 1993 A Kaacuterpaacutet-medencei hun reacutegeacuteszeti lelőhelyekre vonatko-zoacute irodalmat Boacutena Istvaacuten eacutes munkataacutersai aacutelliacutetottaacutek oumlssze Boacutena et al 1993 10ndash37 Maen-chen-Helfen 1978 Wirth 1999 Schaumlfer 1998

127 Pohl 1988 Szaacutedeczky-Kardoss 1998 Olajos 2001 vouml Szaacutedeczky-Kardoss 1986

102

de ez roumlvid eacuteletűnek bizonyult 695ndash711 koumlzoumltt a kazaacuterok befolyaacutesoltaacutek a Kriacutem sor-saacutet II Jusztinianoszt 695-ben Kherszonba szaacuteműzteacutek Mivel feacuteltette az eacuteleteacutet a kriacutemi goacutetokhoz menekuumllt eacutes felvette a kapcsolatot a kazaacuter kagaacutennal aki oumlsszehaacutezasiacutetotta nőveacutereacutevel Jusztinianosz a Kercsi-szoros keleti partjaacuten leacutevő vaacuterosban telepedett le A bizaacutenci udvar azt keacuterte a kazaacuter uralkodoacutetoacutel hogy szolgaacuteltassa ki a szaacuteműzoumlttet de Jusztinianosz a feleseacutege joacutevoltaacuteboacutel meacuteg időben elszoumlkoumltt eacutes 705-ben a bulgaacuter Tervel segiacutetseacutegeacutevel visszaszerezte troacutenjaacutet Haacuterom expediacutecioacutet kuumlldoumltt Kherszon ellen de az utolsoacute lett a veszte ugyanis annak vezeacutere visszateacuterve Konstantinaacutepolyba 711-ben le-tasziacutetotta a troacutenroacutel A Kriacutem deacuteli saacutevja Kherszonnal bizaacutenci keacutezen maradt de az eacuteszaki reacuteszt a kazaacuterok uraltaacutek

733-ban III Leoacute bizaacutenci csaacuteszaacuter a kazaacuter kagaacuten leaacutenyaacutet oumlsszehaacutezasiacutetotta a fiaacuteval ez-zel erősiacutetve meg a szoumlvetseacuteget a Kalifaacutetussal szemben Ettől nem vaacutelaszthatoacute el a 733 eacutes 746 koumlzoumltt keletkezett kriacutemi goacutet puumlspoumlkseacutegi lista alapjaacuten rekonstruaacutelhatoacute kiacuteseacuterlet aminek ceacutelja a kazaacuter birodalmon beluumll egy puumlspoumlkseacutegi haacuteloacutezat kieacutepiacuteteacutese volt ennek koumlzpontja a Kriacutem feacutelszigeten (Doacuterosz) volt128 A 830-as eacutevekben eacutepiacutetetteacutek fel a bizaacuten-ciak a kazaacuter kagaacuten keacutereacuteseacutere Sarkel erődjeacutet a Don partjaacuten majd ezt koumlvetően keruumllt sor Kherszoacuten thema megszervezeacuteseacutere ami iacutegy oumlnaacutelloacute katonai kormaacutenyzoacutesaacuteggaacute leacutepett elő 860-ban KonstantinCirill vezette koumlvetseacuteg indult Konstantinaacutepolyboacutel a kazaacute-rokhoz Konstantin egy eacutevet Kherszonban toumlltoumltt majd innen indult a kazaacuter udvarba A Kriacutemen talaacutelkozott magyarokkal eacutes kazaacuterokkal Konstantin129 A magyarok jelenleacute-teacutet a Kriacutemben a Ğayhānī-hagyomaacuteny is megerősiacuteti130 Biacuteborbanszuumlletett Konstantin a DAI besenyőkkel kapcsolatos reacuteszeiben pontos keacutepet ad a Kriacutem szerepeacuteről keres-kedelmi diplomaacuteciai eacutes politikai vonatkozaacutesban is131

A Bizaacutenci Birodalom tehaacutet pontos eacutes megbiacutezhatoacute hiacutereket szerezhetett a Fekete-tenger eacuteszaki partjaacuten eacutelő nomaacutedokroacutel a Kriacutemben eacutes meacuteg időben koumlzbe tudott avat-kozni hogy az Al-Dunaacutet fenyegető nomaacuted taacutemadaacutest semlegesiacutetse132

Bizaacutenc szempontjaacuteboacutel meacuteg a Kaukaacutezus előtere szaacutemiacutetott komoly eacuterdeklődeacutesre ugyanis a Kaukaacutezus haacutegoacutein keresztuumll az eacuteszaki nomaacuted neacutepeknek alkalmuk adoacute-dott befolyaacutesolni Bizaacutenc keleti hataacuterain a szaacuteszaacutenida Perzsia majd a helyeacutebe leacutepő Kalifaacutetus elleni felleacutepeacutest

A Kriacutemtől keletre fekuumldt Zichia deacutelre tőle Abhaacutezia majd Lazika Ez utoacutebbinak kulcsszerepe volt ugyanis nemcsak strateacutegiai fontossaacuteguacute volt katonai szempontboacutel hanem innen lehetett a befolyaacutest noumlvelni eacutes kereszteacutenyseacuteget teacuteriacuteteni a szomszeacutedos Gruacutezia illetve Alaacutenia feleacute amelyek a Dariel-haacutegoacute menti utat ellenőrizteacutek133

Az ogur vaacutendorlaacutest koumlvetően 467-ben a szaragurok feltehetően bizaacutenci szoumlvet-seacutegben a Kaukaacutezuson tuacuteli teruumlletekre vezettek hadjaacuteratot A 6 szaacutezad első feleacuteben a Kaukaacutezus előtereacutet uralmuk alatt tartoacute szabiacuterokat a bizaacutenciak eacutes a perzsaacutek is szoumlvetseacute-

128 Moravcsik 1967 254ndash257129 Kristoacute 1980 91ndash92130 Zimonyi 2005 247ndash250131 DAI 52ndash55132 BT I 51ndash55 Obolensky 1999 43ndash49 208ndash224 Romanuk 2005 238ndash239133 Obolensky 1999 49ndash51

103

gesnek tekintetteacutek egymaacutes elleni haacuteboruacuteikban134 A tuumlrkndashbizaacutenci kapcsolatok soraacuten a koumlvetjaacuteraacutesok reacuteszben a Kaukaacutezuson keresztuumll haladoacute utat is hasznaacuteltaacutek A kazaacute-rok koumlzponti teruumllete pedig a Kaukaacutezus előtereacutere esett iacutegy a veluumlk valoacute szoumlvetseacuteg leacutetfontossaacuteguacute volt Heacuterakleiosz toumlroumlk szoumlvetseacutegeseinek csapatait a kazaacuterok keacutepezteacutek Keacutesőbb a kazaacuter taacutemadaacutes a Kalifaacutetus ellen 730-ban Bizaacutenc szaacutemaacutera is előnyoumls volt A kazaacuterok koumlzoumltti teacuteriacuteteacutesről maacuter esett szoacute A Kaukaacutezus koumlzponti reacuteszeacuten leacutevő Dariel-haacutegoacute az alaacutenok fennhatoacutesaacutega alaacute tartozott iacutegy Bizaacutenc az alaacutenokat szoumlvetseacutegeseacutenek igyekezett megnyerni A Kaukaacutezus eacutes az attoacutel eacuteszakra lakoacute nomaacutedok tehaacutet Bizaacutenc eacuterdeklődeacuteseacutenek homloktereacuteben aacutelltak135

Az iszlaacutem vilaacuteg Kelet-Euroacutepaacuteroacutel haacuterom fontos koumlzpontboacutel gyűjthetett adato-kat A bizaacutenciakhoz hasonloacutean a Kaukaacutezus szaacutemukra is fontos volt ahol a Perzsa Birodalom tartomaacutenyait oumlroumlkoumllteacutek Az arab hoacutediacutetaacutes a 640-es eacutevekben eacuterte el a Kaukaacutezus keleti feleacutet Azerbajdzsaacuten eacutes Armeacutenia meghoacutediacutetaacutesuk utaacuten a kalifaacutetus tar-tomaacutenyai lettek Az előbbi tekinthető a muszlimok tovaacutebbi terjeszkedeacutese baacutezisaacute-nak A Kaukaacutezuson tuacutelra 652-ben vezettek az arabok hadjaacuteratot amit a kazaacuterok

134 Golden 1992 97 104ndash106135 A bizaacutencindashkazaacuter kapcsolatokra Noonan 2006 148ndash180

Tiflisz

Partav

Dvin ARMEacuteNIA

IBEacuteRIA

ALAacuteNIA

DIDO

ABASZGIA

ZICHIA

F e k e t e - t e n g e r

Arkheopolisz

LAZIKA

h u n o k

ALBAacuteNIA

SZAacuteSZAacuteNIDA BIRODALOM

Derbend

K a

s z p

i - t

e n

g e

r

Trapezunt

KEL

ETROacute

MA

I BI

ROD

ALO

M

Sevan

Van-toacute

LAZIKA keletroacutemai vazallus aacutellam

IBEacuteRIA szaacuteszaacutenida provincia

0 200 km

13 A kaukaacutezusi reacutegioacute 565 koumlruumll

104

visszavertek Utaacutena 700 koumlruumll kezdődtek uacutejra az oumlsszecsapaacutesok 722-ben az ara-bok elfoglaltaacutek Balanğart a kazaacuter koumlzpontot iacutegy a fővaacuteros a Volga torkolataacutenaacutel fekvő Etilbe keruumllt A kazaacuterok 730-ban ellencsapaacutest meacutertek az arabokra 737-ben viszont az arabok indiacutetottak koncentraacutelt taacutemadaacutest a Kazaacuter Birodalom ellen meacutelyen behatolva kazaacuter teruumlletre eacutes a kazaacuter kagaacutent az iszlaacutem felveacuteteleacutere keacutenyszeriacutetetteacutek 750-ben dinasztiavaacuteltaacutes toumlrteacutent a Kalifaacutetusban eacutes az uacutej dinasztia az Abbaszida nem folytatta elődei hoacutediacutetoacute politikaacutejaacutet hanem a kereskedelem fellendiacuteteacuteseacutere helyezte a hangsuacutelyt Ennek koumlvetkezteacuteben a kazaacuterok eacutes a Kalifaacutetus koumlzoumltt a Kaukaacutezus keacutepezte a hataacutert A 8 szaacutezad első feleacuteből viszonylag jelentős forraacutesanyag aacutell rendelkezeacutesre az arabndashkazaacuter harcokroacutel ami elsősorban a Kaukaacutezus keleti eacutes koumlzponti reacuteszeacutere kor-laacutetozoacutedott Az attoacutel nyugatra elteruumllő steppeacutere azonban alig van raacutelaacutetaacutesuk A keres-kedelmi kapcsolatok fellenduumlleacutese 800 taacutejaacutera dataacutelhatoacute a koraacutebbi hadi utakon most maacuter kereskedelmi javak aacuteramlottak a Kaukaacutezuson keresztuumll A muszlim kereskedők a Kalifaacutetus koumlzponti teruumlleteacuteről utaztak a Kaukaacutezuson keresztuumll az Alsoacute-Volgaacutehoz eacutes ezuumlstpeacutenzeacutert vaacutesaacuteroltak preacutemet meacutezet viaszt eacutes rabszolgaacutet Jelentős szaacutemuacute koloacute-niaacutet hoztak leacutetre a kazaacuter fővaacuterosban ahol muumlezzinjeik mecseteik eacutes iskolaacuteik voltak Igen gyeacuter adatokkal rendelkezuumlnk a 9 szaacutezad első feleacuteről majd a maacutesodik feleacutetől eacutes doumlntően a 10 szaacutezadboacutel vannak megbiacutezhatoacute bőseacuteges hiacutereink a steppeacuteről a muszlim forraacutesokban

A Kalifaacutetus politikai szeacutettagoloacutedaacutesa maacuter a 9 szaacutezadban elkezdődoumltt s a 10 szaacute-zadra ez maacuter jelentősen előrehaladt A 10 szaacutezadban a Kalifaacutetus keacutet legjelentősebb keleti tartomaacutenyaacutet Khoraszaacutent eacutes Transzoxaacuteniaacutet a Szaacutemaacutenida-dinasztia tartotta keacutez-ben A Szaacutemaacutenidaacutek Khorezmen keresztuumll eacuteleacutenk kereskedelemi kapcsolatokkal ren-delkeztek a Volga-videacutekkel eacutes emellett ceacutelul tűzteacutek ki a szomszeacutedos toumlroumlk nyelvű nomaacutedok iszlamizaacutelaacutesaacutet Ennek első sikeres leacutepeacutesekeacutent a volgai bulgaacuterok vetteacutek fel az iszlaacutemot E politikaacutenak koumlszoumlnhetően a Szaacutemaacutenida udvar diplomataacutei eacutes kereskedői felkeresteacutek Kelet-Euroacutepaacutet eacutes iacutegy reacuteszletes beszaacutemoloacutekkal rendelkezuumlnk a teruumllet po-litikai eacutes etnikai viszonyairoacutel

Az iszlaacutem vilaacuteg maacutesik veacutegeacuten a Kordovai Kalifaacutetus aranykora a 10 szaacutezadra esett A kordovai udvar eacuteleacutenk eacuterdeklődeacutest mutatott Kelet-Euroacutepa feleacute A 942-es magyar taacutemadaacutes Eacuteszak-Andaluacutezia teruumlleteacutere nyilvaacuten hozzaacutejaacuterult ahhoz hogy a maacuter megleacutevő frank neacutemet eacutes szlaacutev kapcsolatokon keresztuumll pontosabb informaacutecioacutekat gyűjtsenek Ezt erősiacutetette meacuteg hogy a nemzetkoumlzi kereskedelemben vezető szerepet jaacutetszoacute zsidoacute koumlzoumlsseacutegek koumlzpontja Kordovaacuteban volt eacutes a kazaacuterok zsidoacute hitre teacutereacuteseacutenek hiacutere kouml-vetkezteacuteben a komoly befolyaacutessal biacuteroacute kordovai zsidoacute koumlzoumlsseacuteg fel akarta venni veluumlk a kapcsolatot amely veacuteguumll is sikerrel jaacutert Iacutegy aztaacuten Kordovaacuteban is pontos informaacuteci-oacutekkal rendelkeztek Kelet-Euroacutepa viszonyairoacutel

A magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek szempontjaacuteboacutel megaacutellapiacutethatoacute hogy a 8 eacutes 9 szaacutezad forraacutesokban szegeacuteny időszak sajnaacutelatos moacutedon mind a bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutes mind a keleti szerzők keveacutes hasznaacutelhatoacute informaacutecioacutet szolgaacuteltatnak Kelet-Euroacutepa toumlrteacute-neteacutenek ezen korszakaacuteroacutel A magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacuteről megbiacutezhatoacute adatokkal a honfoglalaacutest megelőző eacutevtizedekből rendelkezuumlnk de lejegyzeacutesuumlk minden esetben

105

10 szaacutezadi szerzőkhoumlz kapcsoloacutednak A 8 szaacutezadot megelőző korszakban a magya-rokkal biztosan kapcsolatba hozhatoacute forraacuteshellyel nem rendelkezuumlnk

Az előző reacuteszben felvaacutezolt informaacutecioacuteaacuteramlaacutest bemutatoacute haacuteloacutezat műkoumldeacuteseacutet joacutel illusztraacutelhatja haacuterom 10 szaacutezadi szerző Regino pruumlmi apaacutet Biacuteborbanszuumlletett Konstantin eacutes al-Ğayhānī Szaacutemaacutenida veziacuter

A 915-ben elhunyt Regino a magyar honfoglalaacutes esemeacutenyeit taacutergyalja A magya-rok honfoglalaacutes előtti lakhelyeacutenek leiacuteraacutesaacuteban a Heacuterodotoszra visszamenő Szkiacutetia-leiacuteraacutesboacutel meriacutet de felhasznaacutelja Paulus Diaconus langobardokroacutel iacutert munkaacutejaacutet is A magyar honfoglalaacutes okakeacutent a besenyők taacutemadaacutesaacutet adja meg tehaacutet kortaacuters adatai voltak erről az esemeacutenyről Ezen kiacutevuumll a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacuteroacutel szaacutemol be136

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin reacuteszletesen bemutatja a Balkaacutenon illetve az Al-Dunaacutenaacutel a Kriacutemben eacutes Kaukaacutezusban a bizaacutenci diplomaacutecia lehetőseacutegeit A magyar besenyő eacutes kazaacuter fejezetek alapjaacuten kirajzolhatoacute informaacutecioacutek ezt alaacutetaacutemasztjaacutek A tu-doacutes csaacuteszaacuter az euraacutezsiai steppe vonatkozaacutesaacuteban az uacutezokig laacutet el akik a Kazak-steppe deacuteli reacuteszeacutet tartottaacutek uralmuk alatt137

A Szaacutemaacutenida udvar veziacuterje al-Ğayhānī moacutedszeresen gyűjtoumltte az informaacutecioacute-kat az euraacutezsiai steppe neacutepeiről Csak keacutesőbbi szerzők kivonataiboacutel rekonstruaacutelhatoacute munkaacuteja alapjaacuten kivaacuteloacute ismeretekkel rendelkezett Kelet-Euroacutepa neacutepeiről amelyet vilaacutegos foumlldrajzi koordinaacutetaacutekba szerkesztett neacutepek a Volga menteacuten (kazaacuter burtaacutesz volgai bulgaacuter) a Dnyeper menteacuten eacutelő neacutepek (magyarok szlaacutevok ruszok) eacutes veacuteguumll a kaukaacutezusi neacutepek (az alaacuten eacutes a szariacuter)138

Az Andaluacuteziaacuteban eacutelő al-Bakrī al-Ğayhānī műveacutet felhasznaacutelva iacuterta meg foumlldrajzi munkaacutejaacutet ugyanakkor kiegeacutesziacutetette adatait szűkebb hazaacuteja muszlim eacutes zsidoacute diplo-mataacuteinak eacutes kereskedőinek informaacutecioacuteival139

Konstantin tudoacutesiacutetaacutesa a magyarokroacutel

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin bizaacutenci csaacuteszaacuter A birodalom kormaacutenyzaacutesa ciacutemű mun-kaacutejaacuteban haacuterom fejezetet is szentelt a magyarok toumlrteacuteneteacutenek (38 39 40) Emellett neacutehaacuteny maacutes fejezet is tartalmaz magyar vonatkozaacutesuacute informaacutecioacutekat A birodalom kormaacutenyzaacutesa (DAI) Moravcsik Gyula kritikai kiadaacutesaacuteban magyar fordiacutetaacutessal ren-delkezeacutesre aacutell140 Az angol fordiacutetaacutes Jenkins munkaacuteja eacutes ahhoz egy toumlrteacuteneti-filoloacutegiai kommentaacuterkoumltetet is keacutesziacutetettek141 A magyarokra vonatkozoacute szoumlvegreacuteszek kiadaacutesa eacutes fordiacutetaacutesa uacutejabb toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal 1984-ben jelent meg Moravcsik Gyula Az Aacuterpaacuted-kori magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai c koumltetben142 Moravcsik fordiacutetaacutesa

136 HKIacuteF 195ndash200137 DAI 166ndash171138 Zimonyi 2005 29139 Kmoskoacute I2 242 257ndash258140 DAI141 Jenkins 1962 A 38ndash42 fejezethez a kommentaacuterok 143ndash153142 Moravcsik 1984 30ndash51

106

keruumllt be a Kristoacute Gyula aacuteltal szerkesztett eacutes Olajos Tereacutez aacuteltal gondozott A hon-foglalaacutes koraacutenak iacuterott forraacutesai c koumltet goumlroumlg nyelvű kuacutetfői koumlzeacute A magyar fordiacute-taacuteshoz uacutej kommentaacuterokat iacutertak143 Kristoacute Gyula 1980-ban megjelent koumlnyveacuteben Biacuteborbanszuumlletett Konstantin 38 fejezeteacutet mondatroacutel mondatra elemezve oumlsszefog-lalta az addigi irodalmat144 1996-ban jelent meg Kristoacute Gyula angol koumltete a korai magyar toumlrteacutenetről amelyben Konstantin adatait uacutejra szaacutemba vette Ezzel egy időben jelent meg a DAI neacutemet fordiacutetaacutesa toumlrteacuteneti kommentaacuterokkal eacutes az orosz fordiacutetaacutest is magyaraacutezoacute jegyzetekkel laacutettaacutek el145 Jelen fejezetben az azoacuteta megjelent irodalom aacutet-tekinteacuteseacutere illetve neacutehaacuteny keleti vonatkozaacutes tisztaacutezaacutesaacutera vaacutellalkozom

Elsőkeacutent Moravcsik Gyula fordiacutetaacutesaacuteban a magyarokra vonatkozoacute haacuterom fejezetet koumlzloumlm

bdquo38 (1)A tuumlrkoumlk neacutepeacutenek eredeteacuteről eacutes hogy honnan szaacutermaznak

(3) A tuumlrkoumlk neacutepe reacutegen Kazaacuteriaacutehoz koumlzel szerzett magaacutenak lakoacutehelyet azon a he-lyen melyet első vajdaacutejuk neveacuteről Levediaacutenak neveznek amely vajdaacutet tulajdonne-veacuten Levedinek meacuteltoacutesaacutegaacutenaacutel fogva pedig mikeacutent az utaacutena valoacute toumlbbit is vajdaacutenak hiacutevtak Ezen a helyen az imeacutent emliacutetett Levediaacuteban folyik a Chidmas folyoacute melyet Chingilusnak is neveznek De abban az időben nem tuumlrkoumlknek mondtaacutek őket ha-nem valamilyen okboacutel savartoi asphaloi-nak nevezteacutek A tuumlrkoumlk heacutet toumlrzsből aacutellottak de sem sajaacutet sem idegen fejedelem felettuumlk soha nem volt hanem valamifeacutele vajdaacutek voltak koumlzoumlttuumlk akik koumlzuumll az első vajda volt az előbb emliacutetett Levedi

Egyuumltt laktak a kazaacuterokkal haacuterom esztendeig s minden haacuteboruacutejukban egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkal Kazaacuteria fejedelme a kagan viteacutezseacuteguumlkeacutert eacutes szoumlvetseacuteguumlkeacutert nemes kazaacuter nőt adott feleseacuteguumll a tuumlrkoumlk első vajdaacutejaacutenak akit Levedinek neveztek viteacutezseacutegeacutenek nagy hiacutere eacutes nemzetseacutege feacutenye miatt hogy tőle gyermeket szuumlljoumln de a sors uacutegy akarta hogy Levedi nem nemzett azzal a kazaacuter nővel gyermeket

(19) A besenyők pedig akiket koraacutebban kangarnak neveztek (ugyanis a kangar neacutev naacuteluk a nemes szaacutermazaacutes eacutes viteacutezseacuteg eacutertelemben volt hasznaacutelatos) ezek haacutet a kazaacuterok ellen haacuteboruacutet indiacutetvaacuten eacutes legyőzetveacuten keacutenytelenek voltak sajaacutet foumlldjuumlket el-hagyni eacutes a tuumlrkoumlkeacutere letelepedni (24) Amikor a tuumlrkoumlk eacutes az akkor kangarnak ne-vezett besenyők koumlzt haacuteboruacute uumltoumltt ki a tuumlrkoumlk hadserege vereseacuteget szenvedett eacutes keacutet reacuteszre szakadt Az egyik reacutesz kelet feleacute Perzsia videacutekeacuten telepedett le s ezeket a tuumlrkoumlk reacutegi neveacuten mostanaacuteig savartoi asphaloi-nak hiacutevjaacutek a maacutesik reacutesz pedig vajdaacutejukkal eacutes vezeacuteruumlkkel Levedivel nyugatra ment lakni az Etelkuumlzuuml nevezetű helyekre amely helyeken mostanaacuteban a besenyők neacutepe lakik

(29) Keveacutes idő muacuteltaacuteval az a kagan Kazaacuteria fejedelme uumlzenetet kuumlldoumltt a tuumlr-koumlknek hogy kuumlldjeacutek el hozzaacute első vajdaacutejukat Levedit Levedi tehaacutet megeacuterkezveacuten Kazaacuteria kaganjaacutehoz tudakolta hogy mi okboacutel hiacutevatta őt magaacutehoz A kagan azt mondta neki hogy rsquoazeacutert hiacutevattunk hogy mivel nemes szaacutermazaacutesuacute eacutertelmes eacutes viteacutez vagy eacutes a tuumlrkoumlk koumlzuumll az első nemzeted fejedelmeacuteveacute emeljuumlnk eacutes engedelmeskedj a

143 HKIacuteF 110ndash136144 Kristoacute 1980 32ndash150145 Belke Soustal 1995 Litavrin Novoselrsquocev 1989

107

mi szavunknak eacutes parancsunknakrsquo Ő pedig vaacutelaszolva a kagannak azt mondta hogy rsquonagyra eacuterteacutekelem iraacutentam valoacute hajlandoacutesaacutegodat eacutes joacuteindulatodat eacutes illő koumlszoumlne-temet nyilvaacuteniacutetom neked minthogy azonban nincs eleacuteg erőm ehhez a tisztseacuteged-hez nem fogadhatok szoacutet neked azonban van rajtam kiacutevuumll egy maacutesik vajda akit Aacutelmosnak neveznek akinek fia is van neacutev szerint Aacuterpaacuted ezek koumlzuumll akaacuter az Aacutelmos akaacuter a fia Aacuterpaacuted legyen inkaacutebb a fejedelem aki rendelkezeacutesetekre aacutellrsquo Megtetszett annak a kagannak ez a beszeacuted eacutes embereit vele advaacuten a tuumlrkoumlkhoumlz kuumlldte őket eacutes ezek megbeszeacutelteacutek a tuumlrkoumlkkel a tuumlrkoumlk pedig jobbnak tartottaacutek hogy Aacuterpaacuted legyen a fejedelem mintsem atyja Aacutelmos minthogy tekinteacutelyesebb volt s egyaraacutent nagyra becsuumllteacutek boumllcsesseacutegeacuteeacutert megfontoltsaacutegaacuteeacutert eacutes viteacutezseacutegeacuteeacutert eacutes raacutetermett volt erre a tisztseacutegre eacutes iacutegy a kazaacuterok szokaacutesa eacutes toumlrveacutenye szerint pajzsra emelveacuten fejedelemmeacute tetteacutek Ez előtt az Aacuterpaacuted előtt a tuumlrkoumlknek maacutes fejedelmuumlk sohasem volt s ettől fogva mindmaacuteig ennek a nemzetseacutegeacuteből lesz Turkia fejedelme

(55) Neacutehaacuteny eacutev muacutelva a besenyők raacutetoumlrtek a tuumlrkoumlkre eacutes fejedelmuumlkkel Aacuterpaacuteddal egyuumltt elűzteacutek őket A tuumlrkoumlk tehaacutet megfutamodvaacuten foumlldet kerestek ahol megteleped-hetneacutenek s odaeacuterkezveacuten elűzteacutek Nagy Moraacutevia lakoacuteit s megszaacutelltaacutek azok foumlldjeacutet ame-lyen a tuumlrkoumlk most is mindmaacuteig laknak Eacutes attoacutel fogva a tuumlrkoumlk nem vetteacutek fel a harcot a besenyőkkel A tuumlrkoumlknek amaz előbb emliacutetett neacutepeacutehez amely kelet feleacute Perzsia vi-deacutekeacuten telepedett le ezek a nyugati videacuteken lakoacute előbb emliacutetett tuumlrkoumlk mostanaacuteig kuumll-denek uumlgynoumlkoumlket eacutes meglaacutetogatjaacutek őket eacutes gyakran hoznak vaacutelaszt tőluumlk ezeknek

(66) A besenyők helyeacutet amelyen abban az időben a tuumlrkoumlk laktak az ott levő fo-lyoacutek neve szerint hiacutevjaacutek A folyoacutek a koumlvetkezők első folyoacute az uacutegynevezett Baruch maacutesodik folyoacute az uacutegynevezett Bug harmadik folyoacute az uacutegynevezett Trullos negyedik folyoacute az uacutegynevezett Prut oumltoumldik folyoacute az uacutegynevezett Szeret (71)

39 A kabarok neacutepeacuteről

Tudnivaloacute hogy az uacutegynevezett kabarok a kazaacuterok nemzetseacutegeacuteből valoacutek Eacutes uacutegy toumlr-teacutent hogy valami paacutertuumlteacutes taacutemadt koumlzoumlttuumlk a kormaacutenyzat ellen eacutes belhaacuteboruacute uumlt-veacuten ki feluumllkerekedett az előbbi kormaacutenyzatuk eacutes koumlzuumlluumlk egyeseket lemeacuteszaacuteroltak maacutesok pedig elmenekuumlltek eacutes elmenveacuten letelepedtek a tuumlrkoumlkkel egyuumltt a besenyők foumlldjeacuten oumlsszebaraacutetkoztak egymaacutessal eacutes holmi kabaroknak nevezteacutek őket

Ennek koumlvetkezteacuteben a kazaacuterok nyelveacutere is megtaniacutetottaacutek ezeket a tuumlrkoumlket eacutes mostanaacuteig hasznaacuteljaacutek ezt a nyelvet de tudjaacutek a tuumlrkoumlk maacutesik nyelveacutet is

Mivel pedig a haacuteboruacutekban legerősebbeknek eacutes legbaacutetrabbaknak mutatkoztak a nyolc toumlrzs koumlzuumll eacutes haacuteboruacuteban eloumll jaacutertak az első toumlrzsek rangjaacutera emelteacutek őket Egy fejedelem van naacuteluk azaz a kabarok haacuterom toumlrzseacuteben aki maacuteig is megvan

40 A kabarok eacutes a tuumlrkoumlk toumlrzseiről

Első a kabaroknak a kazaacuteroktoacutel elszakadt előbb emliacutetett toumlrzse maacutesodik a Nyekieacute harmadik a Megyerieacute negyedik a Kuumlrtuumlgyermatueacute oumltoumldik a Tarjaacuteneacute hatodik Jeneh hetedik Keri nyolcadik Keszi Eacutes iacutegy egymaacutessal oumlsszeolvadvaacuten a kabarok a tuumlrkoumlkkel a besenyők foumlldjeacutere telepedtek le

108

Ezutaacuten Leon a Krisztus-szerető eacutes dicső csaacuteszaacuter hiacutevaacutesaacutera aacutetkelveacuten a Dunaacuten eacutes megtaacutemadvaacuten Symeont teljesen legyőzteacutek eacutes iramukban egeacuteszen Preszlavig hatol-tak eacutes bezaacutervaacuten őt Mundraga vaacuteraacuteba visszateacutertek sajaacutet foumlldjuumlkre Abban az időben Liuumlntika Aacuterpaacuted fia volt a fejuumlk Miutaacuten azonban Symeon uacutejboacutel kibeacutekuumllt a roacutemaiak csaacuteszaacuteraacuteval eacutes baacutetorsaacutegban eacuterezte magaacutet a besenyőkhoumlz kuumlldoumltt eacutes megegyezett veluumlk hogy leverik eacutes megsemmisiacutetik a tuumlrkoumlket Eacutes amikor a tuumlrkoumlk hadjaacuteratra mentek a besenyők Symeonnal a tuumlrkoumlk ellen joumlttek csalaacutedjaikat teljesen megsemmisiacutetetteacutek eacutes a foumlldjuumlk őrzeacuteseacutere haacutetrahagyott tuumlrkoumlket gonoszul kiűzteacutek onneacutet Miutaacuten pedig a tuumlrkoumlk visszateacutertek eacutes foumlldjuumlket ilyen pusztaacuten eacutes felduacutelva talaacuteltaacutek letelepedtek arra a foumlldre melyen ma is laknak s amelyet mint mondottuk a folyoacutek fenti elnevezeacutese szerint neveznek

Azt a helyet pedig amelyen a tuumlrkoumlk koraacutebban voltak az ott keresztuumllmenő folyoacute neveacuteről Etelnek eacutes Kuumlzuumlnek nevezik s mostanaacuteban a besenyők lakjaacutek A tuumlrkoumlk pe-dig a besenyőktől elűzetve elmentek eacutes letelepedtek arra a foumlldre amelyen most is laknakhelliprdquo146

Magyar adatok

Harmatta Jaacutenos 1996-ban aacutettekintette Konstantin magyar vonatkozaacutesuacute adataira vo-natkozoacute kutataacutesok aacutellaacutesaacutet Oumlt tovaacutebbi feladat elveacutegzeacuteseacutet laacutetta szuumlkseacutegesnek a szouml-vegmaacutesolaacutes soraacuten keletkezett hibaacutek javiacutetaacutesaacutet a magyar adatok nyelvi eacutertelmezeacuteseacutet a nyelvhasznaacutelat gondos uacutejraeacuterteacutekeleacuteseacutet a felhasznaacutelt forraacutesok azonosiacutetaacutesaacutet a forraacutesok toumlrteacuteneti eacuterteacutekeleacuteseacutet147

A szoumlvegmaacutesolaacutesi hibaacutek rendszeres feldolgozaacutesaacutera tudomaacutesom szerint nem toumlrteacutent kiacuteseacuterlet A magyar adatok nyelvtoumlrteacuteneti szempontuacute kutataacutesa tereacuten Benkő Loraacutend tervbe vette az anyag uacutej vizsgaacutelataacutet eacutes neacutehaacuteny reacuteszeredmeacutenyt publikaacutelt de veacuteguumll a teljes anyagot bemutatoacute tanulmaacuteny nem keacuteszuumllt el148 A DAI 38ndash40 fejeze-teacuteben előforduloacute magyar nevek koumlzoumltt vannak neacutepnevek toumlrzsnevek keacutet helyneacutev szemeacutelynevek illetve keacutet ciacutem

A magyar toumlrzsszoumlvetseacutegre a savartoi asphaloi eacutes tuumlrk neacutepnevet hasznaacutelta a tudoacutes csaacuteszaacuter A savartoi asphaloi mindkeacutet tagjaacuteroacutel rengeteget iacutertak A savartoi etimoloacutegiaacuteja bonyolult keacuterdeacutes Magaacutenak ennek a formaacutenak uacutejabban keacutet etimoloacutegiaacuteja is szuumlletett Harmatta Jaacutenos szerint a savartoi a horezmi srsquow rsquofeketersquo eacutes rsquowrdk rsquocsapat seregrsquo oumlssze-teacutetelből magyaraacutezhatoacute A kazaacuter udvarban szolgaacuteloacute horezmi zsoldosok adhattaacutek ezt az elnevezeacutest a magyaroknak akik egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkal tehaacutet katonai segeacuted-neacutep voltak149 Berta Aacuterpaacuted egy toumlroumlk sav-arti rsquojobbszaacuterny moumlgoumlttirsquo oumlsszeteacutetelből ma-gyaraacutezza a szoacute etimoloacutegiaacutejaacutet ami beleillik a toumlrzsneacutevvel kapcsolatos hadi terminoloacute-giaacuteba150 A savartoi oumlsszekapcsolaacutesa a szabiacuter neacutepneacutevvel nehezen tarthatoacute Ligeti Lajos

146 DAI 170ndash177 Moravcsik 1984 42ndash48147 Harmatta 1996 107148 Benk 2009 9ndash10 99ndash121149 Harmatta 1997a 128ndash129150 Berta 1992 7ndash11

109

turkoloacutegiai szempontboacutel Benkő Loraacutend pedig magyar nyelvi szempontboacutel utasiacutetotta el a keacutet neacutepneacutev oumlsszetartozaacutesaacutet151 Benkő Loraacutend a Szovaacuterd keacuterdeacutesnek szentelt mono-graacutefiaacutejaacuteban megaacutellapiacutetotta hogy a magyar Szovaacuterd alakok a magyar nyelv szabaacutelyai eacutertelmeacuteben nem mehetnek vissza egy Szavaacuterd alakra iacutegy a savartoi alakhoz nem lehet koumlzuumlk152 A savartoi neacutev azonosiacutetaacutesa az oumlrmeacuteny forraacutesokban adatolhatoacute sevor-dik neacutepneacutevvel szinteacuten nem probleacutemamentes Mint laacutettuk Harmatta Jaacutenos a savartoi etimoloacutegiaacutejaacutet a horezmiből magyaraacutezta ugyanakkor szerinte szabiacuterok telepuumlltek a Kura folyoacute melleacute 574-ben eacutes beolvadtak a helyi oumlrmeacuteny lakossaacutegba akiket az oumlr-meacuteny forraacutesok sevordik neacuteven emliacutetenek153 Benkő Loraacutend nem tartja valoacutesziacutenűnek hogy az oumlrmeacuteny forraacutesokban adatolhatoacute sevordik eacutes a savartoi nevű magyarok koumlzoumltt toumlrteacuteneti kapcsolat lenne hanem Biacuteborbanszuumlletett Konstantin kombinaacutecioacutejaacuteval kel-lene szaacutemolni154

Ami az asphaloi jelző eacutertelmezeacuteseacutet illeti aacuteltalaacuteban goumlroumlg szoacutenak tartjaacutek rsquoerős szi-laacuterd biztosrsquo eacutertelemben Nagy Korneacutel uacutejabban oumlrmeacuteny etimoloacutegiaacutet ajaacutenlott aspa-tealrsquo lsquoridding ridden equestrianrsquo155 Benkő Loraacutend aacutettekintette a koraacutebbi irodalmat eacutes egy maacutesik jelenteacuteskoumlrre hiacutevta fel a figyelmet ami a rsquofoumlldi szurok aszfaltrsquo jelen-teacutesű Ez utoacutebbi jelenteacutest kapcsolja oumlssze a magyar Szovaacuter rsquofoumlldi szurokrsquo helynevekkel ami aztaacuten a szavaacuterd ~ savartoi asphaloi goumlroumlgndashmagyar keacutepzettaacutersiacutetaacutes alapjaacutet keacutepez-hette156 Ungvaacutery Jenő filoloacutegiai alapon vonta keacutetseacutegbe az eddigi magyaraacutezatokat eacutes Σάβαρτοι αὐτοκέφαλοι rsquofuumlggetlen oumlnaacutelloacute savartoirsquo romlott alakjaacutenak tekinti a Σάβαρτοι ἄσφαλοι neacutevalakot157

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin a magyarsaacutegra aacuteltalaacutenos eacutertelemben a tuumlrk ne-vet alkalmazza A hagyomaacutenyos elkeacutepzeleacutes szerint a Tuumlrk Birodalomboacutel kiszakadoacute Kazaacuter Kaganaacutetus a Nyugati Tuumlrk Birodalom reacutesze volt eacutes ennek analoacutegiaacutejaacutera a Kazaacuter Birodalom nyugati reacuteszeacuten eacutelt magyarokra alkalmaztaacutek a nyugati tuumlrk terminust Az okfejteacutesnek azon reacutesze hogy a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban a tuumlrkndashkazaacuter mintaacutek meg-hataacuterozoacute jelentőseacutegűek lehettek egyeacutertelműen bizonyiacutethatoacutek azonban Balogh Laacuteszloacute meggyőzően caacutefolta azt a felteveacutest miszerint Hitvalloacute Theophaneacutesz alapjaacuten bizo-nyiacutethatoacute lenne hogy a kazaacuterok azonosiacutetaacutesa a keleti tuumlrk elnevezeacutessel paacuterhuzamba aacutelliacutethatoacute lenne a nyugati tuumlrk terminus magyar eacutertelmezeacuteseacutevel ugyanis a keacuterdeacuteses helyen a nyugati hun alatt az avarok eacutertendők158 Harmatta is uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy tuumlrk neacutepneacutev bizaacutenci hasznaacutelataacutet nem lehet toumlroumlk nyelvűseacutegre vagy toumlroumlk neacutepekhez fűződő etnikai-politikai kapcsolatokra visszavezetni159 Takaacutecs Zoltaacuten 2004-ben aacutet-tekintette a keacuterdeacutest de ő sem talaacutelta meg a keacuterdeacutes megoldaacutesaacutehoz a kulcsot160

151 Ligeti 1986 346ndash347 Benk 2009 103ndash105152 Benk 2009 77ndash78153 Harmatta 1997a 128ndash129154 Benk 2009 100ndash101 117ndash120155 Nagy 2005 233ndash241156 Benk 2009 115ndash120157 Ungvaacutery 1999 5ndash10158 Balogh 2005 187ndash195159 Harmatta 1997a 125160 Takaacutecs 2004 317ndash333

110

A DAI 40 fejezete a magyar toumlrzsnevek felsorolaacutesaacuteval kezdődik Neacutemeth Gyula munkaacutessaacutegaacutenak koumlzponti reacuteszeacutet keacutepezte a toumlrzsnevekkel kapcsolatos kutataacutes161 Ligeti 1986-ban uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy a Nyeacutek illetve Magyar eacutes Megyer minden bizony-nyal finnugor eredetű A Tarjaacuten eacutes Jenő toumlroumlk eredete bizonyiacutethatoacute A Gyarmat toumlroumlk eredeteacutet Ligeti valoacutesziacutenűnek tartja ellenben Keacuter eacutes Kuumlrt Neacutemeth-feacutele magyaraacutezataacutet nem fogadja el162 Neacutemeth Gyula hagyateacutekaacuteboacutel az alapműveacutenek maacutesodik kiadaacutesaacuten dolgozoacute Berta Aacuterpaacuted egy teljesen uacutej elmeacuteletet dolgozott ki Veacutelemeacutenye szerint toumlroumlk-ből magyaraacutezhatoacute a Kuumlrt rsquomellecskersquo Gyarmat rsquohaacutet-moumlgersquo Jenő rsquooldalkarsquo eacutes Keacuter rsquoutolsoacutersquo toumlrzsneveink A Nyeacutek toumlrzsneacutevnek rsquosoumlveacutenyrsquo eacutertelemben toumlroumlk megfelelői is megvan-nak A Megyer toumlrzsneacutevvel kapcsolatban is uacutej etimoloacutegiaacutet javasolt a toumlroumlk ban ǰer rsquofő koumlzponti helyrsquo A Kabar toumlrzsneacutev a toumlroumlkben az rsquoorrrsquo jelenteacutesben van meg Tehaacutet Berta a toumlrzsneveinket egy olyan rendszerben eacutertelmezi amelyben azok a toumlrzsszoumlvetseacutegi seregreacuteszek nevei A rendszer vaacuteltozaacutesa moumlgoumltt pedig a vezeacutertoumlrzs megvaacuteltozaacutesa huacute-zoacutedhatott amelyet Biacuteborbanszuumlletett Konstantinnaacutel is tuumlkroumlződő dinasztiavaacuteltaacutessal tudunk magyaraacutezni163

A rendszer iacutegy aacutebraacutezolhatoacute

Kabar rsquoorrrsquo a frissen csatlakozott bdquoeacutelenrdquo jaacuteroacute veacutedőtoumlrzsNyeacutek rsquosoumlveacutenyrsquo veacutedőtoumlrzs mely egy koraacutebbi struktuacuteraacuteban toumlrzs-

szoumlvetseacuteg hataacuterait veacutedteMegyer rsquofő helyrsquo a dinasztiavaacuteltaacutes előtti vezeacutertoumlrzsKuumlrtgyarmat rsquomell-haacutet-moumlgersquo a Megyer toumlrzs egykori elő- eacutes haacutetveacuted toumlrzsei

melyek a dinasztiavaacuteltaacutes utaacuteni uacutej vezeacutertoumlrzs veacute-delmeacutere lettek oumlsszevonva

Tarjaacuten tarhan az uacutej vezeacutertoumlrzsJenő rsquooldalkarsquo az uacutej vezeacutertoumlrzs oldalveacutedtoumlrzseKeacuter rsquohaacutetsoacute utolsoacutersquo az uacutej vezeacutertoumlrzs haacutetveacutedtoumlrzseKeszi rsquotoumlredeacutekrsquo egy egykori nagyobb toumlrzs maradvaacutenya

Berta 1997 218

Berta Aacuterpaacuted kiacuteseacuterlete minden hipotetikus jelleg elleneacutere nyelvtoumlrteacutenetileg jobban megalapozott mint Neacutemeth Gyulaacuteeacute Berta megoldaacutesa ezen feluumll meacuteg keacutet szempont-boacutel is figyelemremeacuteltoacute egyreacuteszt rendszert felteacutetelezett a neacutevadaacutesban ami toumlrzsnevek eseteacuteben azeacutert fontos mert a koumlzszavakkal szemben a jelenteacutes nem segiacuteti az etimo-loacutegiaacutet Maacutesreacuteszt Biacuteborbanszuumlletett Konstantin szerint a magyarok egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkal minden haacuteboruacutejukban haacuterom eacutevig ami katonai segeacutedneacutepi funkcioacutera mutat Vitathatatlan hogy Berta Aacuterpaacuted teacutezise szaacutemos hipoteacutezisre eacutepiacutetett konstruk-

161 Nyeacutek rsquosoumlveacutenyrsquo MagyarMegyer rsquoMańć emberrsquo Kuumlrt rsquohoacutetorlaszrsquo Gyarmat rsquofaacuteradhatatlanrsquo Tarjaacuten rsquoalkiraacutelyrsquo Jenő rsquominiszterrsquo Keacuter rsquooacuteriaacutesrsquo Keszi rsquotoumlredeacutekrsquo Neacutemeth 1991 182ndash213

162 Ligeti 1986 252163 Berta 1997 211ndash219 a tovaacutebbi irodalommal

111

cioacute amelyről a joumlvő nyelvtoumlrteacuteneti eacutes steppetoumlrteacuteneti kutataacutesai fogjaacutek eldoumlnteni hogy mennyire megalapozott

Gyoumlrffy Gyoumlrgy is aacutettekintette a toumlrzsneveinkkel kapcsolatos kutataacutesokat 1997-ben eacutes a hetes szaacutem toumlrteacuteneti vonatkozaacutesait is szaacutemba vette valamint a Kaacuterpaacutet-medence toumlrzsi helynevei kutataacutesaacutenak helyzeteacutet is bemutatta Berta rendszere helyett olyan ja-vaslattal aacutellt elő amely szerint nyugati tuumlrk mintaacutera a toumlrzsek a toumlrzsi vezetőikről kap-taacutek volna a neveiket elkeacutepzeleacuteseacutenek reacuteszletes bizonyiacutetaacutesaacuteval azonban adoacutes maradt164

Veacutegezetuumll a Megyer toumlrzsneacutev alakjaacutenak uacutej magyaraacutezataacutet adta Roacutena-Tas Andraacutes Veacutelemeacutenye szerint a vegyes hangrendű madzser neacutev a magyarban a szoacute eleji hangsuacutely miatt lett magyar miacuteg a toumlroumlkben a hangsuacutely az utolsoacute szoacutetagra esett iacutegy lett belőle megyer Tehaacutet a toumlrzsneacutev toumlroumlk alakot tuumlkroumlz165

A korai magyar szemeacutelyneacutevi anyagot Feheacutertoacutei Katalin tekintette aacutet 1997-ben eacutes felhiacutevta a figyelmet arra hogy szaacutemos megoldottnak tűnő keacuterdeacutest uacutejra kell taacuter-gyalni Mindjaacutert az első ismert magyar vezeacuter Levedi neveacutenek etimoloacutegiaacuteja is vitatott Aacuteltalaacuteban az etimoloacutegia kapcsaacuten a magyar lesz igeacuteből indultak ki Feheacutertoacutei egy hosz-szabb tanulmaacutenyban mutatta ki hogyan kapcsoloacutedott oumlssze a Levente Liuumlntika eacutes Levedi neacutevalak eacutes aztaacuten hogyan vaacutelt a tudomaacuteny szaacutemaacutera elfogadott eacutertelmezeacutesseacute holott maacuter a kiinduloacuteponttal komoly baj volt Vazul fia Levente neveacutenek szlaacutev etimo-loacutegiaacuteja van Louanta rsquovadaacuteszrsquo amely szlaacutev koumlrnyezeteacutehez koumlthető166 Liuumlntika Aacuterpaacuted fia csak a DAI-ban fordul elő neveacutenek megfejteacutese Feheacutertoacutei szerint egyetlen előfordu-laacutesa miatt bdquonem tanaacutecsosrdquo167 Iacutegy aztaacuten Liuumlntika azonosiacutetaacutesa Leventeacutevel eacutes Levedivel illetve jelenteacutestani alapon Tarkacsuval mind az igazolhatatlan hipoteacutezisek vilaacutegaacuteba tartozik Meacuteg azon is vita folyik hogy Liuumlntika a kabarok vagy az egeacutesz toumlrzsszoumlvetseacuteg csapatai eacuteleacuten vezetett-e hadjaacuteratot Feheacutertoacutei Katalin tehaacutet uacutegy veacuteli hogy jelen isme-reteink alapjaacuten Levedi neveacutet nyelveacuteszeti alapon nem lehet oumlsszefuumlggeacutesbe hozni sem Leventeacuteeacutevel sem Liuumlntikaacuteeacuteval Levedi neveacuteben az aacuteltalaacutenosan elfogadott finnugor eredetű leacutetigeacutevel szemben Balaacutezs Jaacutenos a loumlvő tőből indult ki raacutemutatva a jelenteacutes-tani neheacutezseacutegre Feheacutertoacutei Katalin hangtanilag ezt a lehetőseacuteget is kizaacutertnak tartja eacutes uacutegy veacuteli az Aacuterpaacuted-kori neveink alapjaacuten is igazolhatoacute Leue Lewedi neveknek kifogaacutes-talan szlaacutev etimoloacutegiaacuteja van ami veacutegső soron a lev rsquooroszlaacutenrsquo szoacutera vezethető vissza Tehaacutet jelenleg a Levedi neacutev szlaacutev eredezteteacutese tűnik nyelveacuteszetileg elfogadhatoacutenak168 Kristoacute a Levedi szlaacutev etimoloacutegiaacutejaacutet toumlrteacuteneti okokboacutel elutasiacutetotta169 Akaacutermi is a szoacutető etimoloacutegiaacuteja a Levedi eacutes Liuumlntika neacutev veacutegeacuten magyar kicsinyiacutető-beceacutező keacutepző van

Aacutelmosnak az uacutej dinasztia első ismert tagjaacutenak a neveacutet eltekintve a neacutepetimoloacutegiaacutes magyar aacutelom aacutelmos eacutes a latin almus rsquoszentrsquo megoldaacutesoktoacutel a toumlroumlk almiumlš rsquovett veacutetelrsquo szoacuteboacutel magyaraacutezzaacutek170 Uacutejabban Berta Aacuterpaacuted vetette fel hogy az őstoumlroumlk aliuml- rsquoszel-

164 Gyoumlrffy 1997 221ndash234165 Roacutena-Tas 1993 22166 Feheacutertoacutei 1997a 428ndash429167 Feheacutertoacutei 1997a 428168 Feheacutertoacutei 1997a 435ndash441 Kristoacute a Levedi szlaacutev etimoloacutegiaacutejaacutet toumlrteacuteneti okokboacutel nem fogadja

el (1998a 187ndash188)169 Kristoacute 1998a 187ndash188170 Ligeti 1979 407ndash424 Feheacutertoacutei 1997 236ndash237

112

lemi eacutesvagy fizikai erejeacutet elveszti transzba esikrsquo jelenteacutest kellene kiinduloacutepontnak tekinteni eacutes akkor a taacuteltos szavunkkal egyező jelenteacutessel kell szaacutemolnunk171 Berta Aacuterpaacuted etimoloacutegiaacuteja hangtani szempontboacutel veacutedhető ugyanakkor a hozzaacutefűzoumltt toumlr-teacuteneti konstrukcioacuteval maacuter nehezen lehet egyeteacuterteni azaz Aacutelmos azeacutert viselhette a kuumlnde ciacutemet mert ő volt a szakraacutelis kettős kiraacutelysaacutegon beluumll a neacutevleges uralkodoacute aki az eacutegiekkel tartotta a kapcsolatot amelynek egyik formaacuteja eacuteppen a transz lehetett Erre hivatkozva veacutelemeacutenyem szerint nem lehet eldoumlnteni azt a vitaacutet hogy ki rendel-kezett a kuumlnde eacutes a gyula ciacutemmel

Aacuterpaacuted neve tovaacutebbra is egyeacutertelműen a toumlroumlk eredetű aacuterpa szavunk magyar ki-csinyiacutetőkeacutepzős alakjaacutenak eacutertelmezhető172 Az Aacuterpaacuted-haacutez toumlbbi tagjaacutenak forraacutesokban előforduloacute neveinek nyelvtoumlrteacuteneti eacutertelmezeacutese azonban tovaacutebbi kutataacutest igeacutenyel

A DAI-ban szereplő foumlldrajzi nevek koumlzuumll Leveacutedia eacutes Etelkoumlz kapott kuumlloumlnoumls fi-gyelmet csak a Magyar Nyelv 1984ndash1986 koumlzoumltt hat tanulmaacutenyt koumlzoumllt e teacutemaacuteban173 Gyoumlrffy Gyoumlrgy nyitotta a vitaacutet eacutes roumlgziacutetette hogy a Leveacutedia veacutegződeacutese a tolmaacutecso-laacutes reacuteveacuten keruumllhetett a magyar Levedi neacutevhez tehaacutet az semmikeacuteppen nem lehet eredetileg magyar Az Aacuterpaacuted-korban a birtokos uacuter neveacuteből szaacutellaacutes vagy falu eset-leg foumlld kaphatta a neveacutet eacutes aacuteltalaacuteban a vezeacuterek szaacutellaacutesteruumlleteacutet vizekhez koumltoumltteacutek amit tuumlkroumlz a DAI is hiszen Levedi szaacutellaacutesaacutet folyoacutenevekkel hataacuterozza meg (Chidmas Chingilus) Szerinte Leveacutedia Levedi reacutegi szaacutellaacuteshelye amit reacutegi hazakeacutent eacutertelmeztek aacutet Az Etelkoumlz eseteacuteben haacuterom helyneacutevadaacutesi tiacutepust vaacutezolt fel 1 Folyoacuteneacutev + koumlz keacutet kuumlloumln folyoacute aacuteltal hataacuterolt teruumllet A magyarban a keacutet folyoacute koumlzuumll az első a nagyobb elmarad eacutes csak a maacutesodik kisebb folyoacute neveacutehez kapcsoloacutedik a koumlzszoacute (Csalloacutekoumlz) 2 Keacutet azonos folyoacute aacuteltal hataacuterolt teruumllet ahol az adott folyoacuteneacutevhez kapcsoloacutedik a koumlzszoacute (Koumlroumlskoumlz) 3 Foumlldrajzi koumlzszoacute + koumlz ilyen a Toacutekoumlz Viacutezkoumlz esete Miutaacuten az Etil a Volga neve amelyet kiterjesztettek a Donra is iacutegy a DunandashDon-koumlz analoacutegia alapjaacuten eacutertelmezhető az Etelkoumlz kifejezeacutes vagy meacuteg az joumlhet szoacuteba hogy az Etil maacuter foumlldrajzi koumlzszoacutekeacutent rsquofolyoacutersquo eacutertelemben Folyoacutekoumlz lenne174

Benkő Loraacutend elfogadva Gyoumlrffy aacutellaacutespontjaacutet abboacutel indult ki hogy Levedia ve-zeacuteri szaacutellaacuteshely talaacuten a teacuteli szaacutellaacutes amely a magyar szaacutellaacutesteruumllet koumlzponti reacuteszeacutere eshetett iacutegy fontos orientaacutecioacutes pont lehet a magyarsaacuteg lakoacutehelyeacutenek meghataacutero-zaacutesa szempontjaacuteboacutel A szaacutellaacutesteruumllete meghataacuterozaacutesaacuteban a keacutet viacutezneacutev azonosiacutetaacutesa alapvető fontossaacuteguacute A Χιδμάς eacutes Χιγγιλοὺς keacutet neacutev alatt a DAI szerint egy folyoacute eacutertendő Az eddigi azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterleteket aacutettekintve Benkő az Ingul eacutes a Kodima mellett foglalt aacutellaacutest amelyet nyelveacuteszeti adatokkal is alaacutetaacutemasztott Tehaacutet a Bug keacutet melleacutekfolyoacutejaacutenaacutel lett volna Leved szaacutellaacutesteruumllete Etelkoumlz kapcsaacuten vagy az Etel ki-sebb folyoacuteneacutev eacutes koumlz vagy a foumlldrajzi koumlzneacutev eacutes koumlz oumlsszeteacutetelt tartja valoacutesziacutenűbb-nek Az utoacutebbi lehetőseacuteget meacutegis keveacutesbeacute valoacutesziacutenűnek veacuteli mivel az Aacuterpaacuted-korban gyeacuterebb az adatoltsaacutega eacutes csak kisebb kiterjedeacutesű teruumlletre alkalmaztaacutek Miutaacuten a

171 Berta 2001 99ndash117172 Roacutena-Tas Berta 2011 77ndash79173 Gyoumlrffy 1984a 385ndash389 Benk 1984 389ndash419 Harmatta 1984 419ndash431 Kiraacutely 1984

431ndash439 Ligeti 1985 1ndash19 Veacutekony 1986174 Gyoumlrffy 1984a 385ndash388

113

1

2

37

468

9

10

1112

1314

5151617

181920

21

22

2324

2627

25

2829

30

F e k e

t e -

t e n

g e

r

31

K r

iacute m32 33

34

42

353637

A z o

v i

- t e

n g

e r

3839

Donye

c

Don

Sark

el

ChopjorBuzu

luk

Volg

a

1 D

una

2 S

zere

t3

Pru

t4

Koh

ilnyi

k5

Ong

losz

~ B

udzs

ak6

Bik

7 B

elci

8 R

eut

9 U

ngri

10 D

nyes

zter

~ T

rullo

sz11

Kod

ima

(hel

yseacuteg

)12

Kod

ima(

foly

oacute) ~

Chi

dmas

z13

Kuj

alny

ik14

Tyi

lihul

15 A

rany

part

16 B

ug ~

Bog

u17

Szi

njuc

ha18

Hni

lij T

yiki

cs

19 H

orni

j Tyi

kics

20 K

ijev

21 D

nyep

er ~

Var

uch

22 H

nilij

Inhu

l23

Inh

ul ~

Chi

ngilu

sz ~

Szuumln

gul

24 I

nhul

jec

25 L

ebeg

yin

26 B

uzul

uk ~

Baz

avlu

k

27 P

szjo

l28

Ada

ra29

Kar

ha ~

Kar

kini

t ~

Kar

kina

30 K

arni

niti-

oumlboumll

~

N

ekro

puumlla

31 P

erek

opi aacute

tjaacuteroacute

32 C

hers

zoacuten-

videacute

k33

Che

rszoacute

n

34 K

liacutema-

videacute

k35

Mol

ocsn

aja

36 C

sinh

ul37

Tok

mak

38 K

ercs

~

Bos

zpor

usz

39 T

amat

arch

a

14 F

oumlldr

ajzi

nev

ek le

hets

eacuteges

azo

nosiacutet

aacutesa

a ho

nfog

laloacute

mag

yars

aacuteg te

ruumlle

tein

ndash B

enkő

nyo

maacuten

114

Duna folyoacutet tekinti a kifejezeacutesben elmaradoacute nagyobb folyoacutenak az Etel nevet pedig a Dnyeszterrel azonosiacutethatoacutenak iacutegy a Duna eacutes Dnyeszter aacuteltal behataacuterolt teruumlletnek lenne a neve az Etelkoumlz175

Harmatta Jaacutenos alaacuten adatokkal taacutemasztotta alaacute a Chidmas Chingilus folyoacutenevek azonosiacutetaacutesaacutet eacutes az aacuteltal alaacutenok jelenleacuteteacutet felteacutetelezte a reacutegioacuteban Az Etelkoumlz eacutertel-mezeacutesekor a DAI oumlt folyoacuteja (Dnyeper Bug Dnyeszter Prut Szeret) a doumlntő ezeacutert a Viacutezkoumlz eacutertelmezeacutest tekinti a legvaloacutesziacutenűbbiknek Iacutegy aztaacuten a koraacutebban Benkő aacuteltal felvetett oumltlet nevezetesen Leveacutedia eacutes Etelkoumlz koumlzelseacutege esetleg reacuteszleges egybeeseacutese Harmattaacutenaacutel teljesedett ki Szerinte Leveacutedia Etelkoumlz foumlldrajzi keretei koumlzeacute esett csak a neacutevadaacutes jellegeacuteben van kuumlloumlnbseacuteg Leveacutedia a vezeacuteri szaacutellaacuteshely miacuteg Etelkoumlz a ma-gyar toumlrzsszoumlvetseacuteg szaacutellaacutesteruumllete176

Kiraacutely Peacuteter a szlavisztika vonatkozaacutesaacuteban tekintette aacutet a vonatkozoacute irodalmat eacutes Levedia szlaacutev adatokkal kapcsolatba hozott irodalmaacutet ismertette177 Ligeti Lajos a Leveacutedia formaacutet tartja magyar szempontboacutel megfelelőnek eacutes vilaacutegosan roumlgziacuteti hogy a Leveacutedia neacutev a Turkia eacutes Kazaacuteria mintaacutejaacutera megalkotott bizaacutenci eredetű foumlldrajzi neacutev amely magyar előzmeacutenyekre megy vissza A Chidmas Chingilus folyoacutenevek azono-siacutetaacutesa kapcsaacuten a toumlroumlk adatok eacutertelmezeacutesi neheacutezseacutegeire hiacutevja fel a figyelmet azaz a keacutesei neacutevalakok hasznaacutelataacutenak komoly akadaacutelyai vannak Kelet-Euroacutepaacuteban a 11 szaacute-zadban jelentős nyelvi aacutetrendeződeacutes toumlrteacutent a steppeacuten eacutes az oszmaacuten adatok bevonaacutesa sem probleacutemamentes Ligeti nem foglal aacutellaacutest az etimoloacutegiaacutek helyesseacutegeacutevel kapcso-latban ami az elutasiacutetaacutesnak a legfinomabb formaacuteja Az Etelkoumlz szoacuteban előforduloacute Etel a toumlroumlkben a Volga neve esetleg a Don alsoacute folyaacutesaacutera is ki lehet terjeszteni A bas-kiacuterban eacutes a tataacuterban az Etil tulajdonneacutevből rsquofolyoacutersquo jelenteacutesű koumlzszoacute alakult ki Ezt a jelenteacutesfejlődeacutest Ligeti maacuter a 8ndash9 szaacutezadban is elkeacutepzelhetőnek tartotta a nyugati toumlroumlkseacuteg eseteacuteben eacutes ez aacutetkeruumllhetett a magyarba Ilyen eacutertelemben a Viacutezkoumlz vagy kisebb folyoacute tulajdonneve eacutes -koumlz oumlsszeteacutetel is elfogadhatoacute magyaraacutezatnak tűnik178

Veacutekony Gaacutebor tanulmaacutenya teljesen szembemegy a koraacutebbi tanulmaacutenyokkal eacutes raacutemutatott a Chidmas Chingilus folyoacutenevek azonosiacutetaacutesi kiacuteseacuterleteinek buktatoacuteira ezeacutert azokat elfogadhatalannak tartja Az aacuteltala javasolt Emba azonosiacutetaacutes sajnaacutelatos moacutedon ugyanolyan nehezen igazolhatoacute hipoteacutezisekkel terhelt Leveacutediaacutenak a Volgaacutetoacutel keletre valoacute helyezeacutese tehaacutet nehezen veacutedhető Az Etel eacutes Kuzu keacutet folyoacuteneacutev eacutertelme-zeacutese eacutes azonosiacutetaacutesa a Volgaacuteval eacutes a Dnyeperrel ugyancsak a mereacutesz hipoteacutezisek kouml-reacutebe sorolhatoacute179

Kristoacute Gyula 1998-ban tette koumlzzeacute aacutellaacutespontjaacutet amelyben elfogadta Leveacutedia Benkő aacuteltal megtaacutemogatott lokalizaacutecioacutejaacutet a Kodima eacutes Ingul koumlrnyeacutekeacutere Etelkoumlz kapcsaacuten a kisebb folyoacutenevet pedig a Pruttal azonosiacutetotta180

175 Benk 1984 394ndash405176 Harmatta 1984 421ndash429177 Kiraacutely 1984 431ndash433178 Ligeti 1985 4ndash14179 Veacutekony 1986180 Kristoacute 1998 151ndash157 vouml Makk 2001 31ndash40

115

A vita szaacutemos keacuterdeacutesben előreleacutepeacutest jelentett iacutegy Leveacutedia eacutes Etelkoumlz elhelyezeacutese a magyar neacutevadaacutesi rendszerben ide sorolhatoacute A Chidmas Chingilus folyoacutenevek azo-nosiacutetaacutesa tovaacutebbra sem tekinthető megoldottnak tehaacutet minden erre eacutepuumllő hipoteacutezis korlaacutetozott eacuterveacutenyű

Veacuteguumll a DAI-ban a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg vezetőinek keacutet ciacuteme fordul elő γυλᾶς eacutes καρχᾶς A Gyula magyar neacutevvel Ligeti foglalkozott behatoacutean Szerinte az Anonymusnaacutel megleacutevő adatok alapjaacuten kettős Gyila eacutes Gyula olvasat helyes Ez uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy a toumlroumlk ǰiumlla aacutetveacuteteleacutevel szaacutemolhatunk amely a magyarban Gyiumlla alakban jelent meg Ezt tuumlkroumlzneacute a DAI γυλᾶς alakja eacutes a Ğayhānī-hagyomaacuteny جله neacutevformaacuteja181 A ciacutem megvan a besenyő toumlrzsnevek koumlzoumltt a DAI-ban a harmadik toumlrzs Γύλα amelyet Ligeti yiumlla-nak eacutertelmezett A dunai bolgaacuter fejedelmi listaacuten sze-replő Dulo nemzetseacutegneacutev is valoacutesziacutenűleg ide kapcsolhatoacute A koraacutebbi etimoloacutegiai kiacute-seacuterlet a yula rsquofaacuteklyarsquo eacutertelmezeacutes nehezen veacutedhető eacutes a kazaacuter szoacutekincsben sem keruumllt elő eddig a ciacutem182

A karcha ciacutem vonatkozaacutesaacuteban meacuteg rosszabbul aacutellunk ugyanis maacuter az Anonymusnaacutel feltűnő Horca neacutevvel eacutes Horka helynevekkel valoacute oumlsszefuumlggeacutese sem tisztaacutezott eacutes a ciacutem toumlroumlk alakjaacutet meacuteg felteveacutes formaacutejaacuteban sem sikeruumllt meghataacuterozni183

Nyelvhasznaacutelat

Harmatta Jaacutenos a nyelvhasznaacutelat vizsgaacutelataacutet is alapvetőnek tartja Az ezzel kapcso-latos vitaacutek koumlzuumll a leguacutejabbakat emelem ki eacutes mutatom be A DAI 38 fejezeteacutenek első mondata iacutegy hangzik Moravcsik magyar fordiacutetaacutesaacuteban bdquoA tuumlrkoumlk neacutepe reacutegen Kazaacuteriaacutehoz koumlzel szerzett magaacutenak lakoacutehelyethelliprdquo184 Ugyanakkor Jenkins angol fordiacute-taacutesa bdquoThe nation of the Turks had of old their dwelling next to Chazariardquo185 illetve a neacutemet fordiacutetaacutes bdquoDas Volk der Tuumlrken (Ungarn) hatte fruumlher seinen Wohnsitz in der Naumlhe von Chazariardquo186 Uhrmann felvetette hogy a bdquoKazaacuteriaacutehoz koumlzel biacutert lakhelyetrdquo eacutertelmezeacutes is lehetseacuteges Olajos Tereacutez adatokkal alaacutetaacutemasztva elutasiacutetotta ezt a lehe-tőseacuteget ugyanis a κατοίκησιν ἔσχεν kifejezeacutesben ἔχω ige aoristos alakban szerepel eacutes jelenteacutese rsquoelnyert kapottrsquo szemben a εἶχον κατοίκησιν kifejezeacutessel ahol ugyanaz az ige praeteritum imperfectumban van eacutes jelenteacutese rsquobiacuterrsquo Ennek eacutertelmeacuteben Moravcsik fordiacutetaacutesa helyes187

Harmatta Jaacutenos mint azt maacuter emliacutetettuumlk uacutegy veacutelte hogy Leveacutedia Etelkoumlz teruumlle-teacutere esett eacutes ennek alaacutetaacutemasztaacutesaacutera filoloacutegiai eacuterveket is talaacutelt Az első besenyő vagy kangar taacutemadaacutes koumlvetkezmeacutenyeacutet bemutatoacute reacuteszletet Moravcsik a koumlvetkezőkeacuteppen fordiacutetotta bdquoAz egyik reacutesz kelet feleacute Perzsia videacutekeacuten telepedett le (κατῴκησεν) s eze-

181 Ligeti 1979 443ndash444182 Ligeti 1979 465ndash467 Ligeti 1986 484ndash485 509183 Ligeti 1979 467ndash468 Ligeti 1986 485184 DAI 171185 Moravcsik Jenkins 1967 171186 Belke Soustal 1995 187187 Olajos 1995 46

116

ket a tuumlrkoumlk reacutegi neveacuten mostanaacuteig sabartoi asphaloi-nak hiacutevjaacutek a maacutesik reacutesz pedig vajdaacutejukkal eacutes vezeacuteruumlkkel Levedivel nyugatra ment lakni (κατῴκησε) az Etelkuumlzuuml nevezetű helyekre amely helyeken mostanaacuteban a besenyők neacutepe lakik (κατοικεῖ)rdquo188 Ezzel szemben Harmatta uacutej interpretaacutecioacutet ad bdquoAz egyik reacutesz kelet feleacute Persis iraacutenyaacute-ban lakott s ezeket a tuumlrkoumlk reacutegi neveacuten mostanaacuteig sabartoi asphaloi-nak hiacutevjaacutek a maacutesik reacutesz pedig vajdaacutejukkal eacutes vezeacuteruumlkkel Levedivel nyugat feleacute lakottrdquo189 Harmatta szerint a κατοικέω ige jelenteacutese rsquolakik eacutel valaholrsquo Ezt igazolja az ideacutezett passzus utolsoacute mondata ami a besenyőkre vonatkozik Ott a κατοικεῖ forma szerepel ami prae-sens imperfectum alak Olajos Tereacutez arra hiacutevta fel a figyelmet hogy amennyiben az előző mondatokban keacutetszer szereplő igeacutenek a praeteritum imperfectum alakja sze-repelne (κατῴκουν rsquolaktakrsquo) ez az eacutertelmezeacutes elfogadhatoacute lenne azonban a κατοικέω ige aoristosa olvashatoacute mindkeacutet esetben κατῴκησε(ν) Maacuterpedig ennek jelenteacutese a kezdő cselekveacutes-toumlrteacuteneacutes kifejezeacuteseacutere hasznaacutelatos iacutegy Moravcsik fordiacutetaacutesaacuten nem kell vaacuteltoztatni190 Veacutekony Gaacutebor elsősorban toumlrteacuteneti alapon tartja veacutedhetetlennek Harmatta interpretaacutecioacutejaacutet191

Ungvaacutery Jenő keacutet 1998-ban publikaacutelt cikkeacuteben keacutet kifejezeacutes behatoacute vizsgaacutelata kapcsaacuten jutott uacutej eredmeacutenyekre Κεφαλή szoacute jelenteacutese a DAI-ban rsquofej (sereg)vezeacuter parancsnok fővaacuteros főhely felső reacutesz (foumlldrajzi kifejezeacutesekben)rsquo192 Moravcsik a vo-natkozoacute helyet iacutegy fordiacutetotta bdquoElső fejuumlk az Aacuterpaacuted-nemzetseacutegből sorban koumlvetkező fejedelem eacutes van keacutet maacutesik is (Ἔχουσι δὲ κεφαλὴν πρώτην τὸν ἄρχοντα ἀπὸ τῆς γενεᾶς τοῦ Ἀρπαδῆ κατὰ ἀκολουθίαν καὶ δύο ἑτέρους) a jila eacutes a karcha kik biacuteroacutei tisztseacuteget viselnek de van fejedelme minden toumlrzsnek isrdquo193 Ungvaacutery szerint az adott helyen a helyes fordiacutetaacutes főparancsnok iacutegy azonban a mondat nehezen eacutertelmezhető hiszen haacuterom főparancsnok nem lehet Ungvaacutery haacuterom javiacutetaacutest javasolva a koumlvet-kező fordiacutetaacutest adta

Ἔχουσι δὲ κεφαλὴν πρώτην τὸν ἄρχοντα ἀπὸ τῆς γενεᾶς τοῦ Ἀρπαδῆ κατὰ ἀκολουθίαν καὶ δύο ἑτέρους

Ἔχουσι δὲ κεφαλὴν πρώτην τὸν ἄρχοντα ἀπὸ τῆς γενεᾶς τοῦ Ἀρπαδῆ καὶ κατὰ ἀκολουθίαν δύο ἑτέρας

bdquoFőparancsnokuk az Aacuterpaacuted-nemzetseacutegből szaacutermazoacute archoacuten eacutes rangsorban keacutet maacutesik (parancsnok) a gyula eacutes a karcha akik biacuteroacutei tisztseacuteget viselnek de van ar-choacutenja minden toumlrzsnek isrdquo194

Ungvaacutery a maacutesik cikkeacuteben a πρῶτος βοέβοδος rsquoelső vajdarsquo eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeit jaacuterja koumlrbe195 Moravcsik jelezte hogy az első vajda eacutertelmezeacutese bizonytalan ugyanis a jelenteacutese időben első vagy rangban első ugyanuacutegy keacutetfeacutelekeacuteppen eacutertelmezhető a

188 DAI 171ndash173189 Harmatta 1984 428190 Olajos 1995 44ndash46191 Veacutekony 1986 44192 Ungvaacutery 1998a 150193 DAI 178 179194 Ungvaacutery 1998a 151195 Ungvaacutery 1998 188ndash191

117

koumlvetkező kifejezeacutes is bdquomikeacutent az utaacutena (μετ᾽ αὐτόν Levedi utaacuten) valoacute toumlbbit is vaj-daacutenak hiacutevtakrdquo Moravcsik szerint az tűnik valoacutesziacutenűnek hogy a 38 fejezet szerzője a szlaacutev eredetű voivoda kifejezeacutest a reacutegebbi magyar vezeteacutesre alkalmazta szemben a keacutesőbb sziacutenre leacutepő fejedelmekkel (arkhoacuten) Elkeacutepzelhető hogy a szoacute maga Bulcsuacute ki-hallgataacutesa soraacuten szlaacutev tolmaacutecsolaacutessal keruumllhetett lejegyzeacutesre amire Gyoumlrffy hiacutevta fel a figyelmet196 Ungvaacutery szerint a DAI-ban a πρῶτος szoacute hat alkalommal időben első eacutertelmű (13 33 77 169 2846 50161) miacuteg keacutet alkalommal a rangban elsőre utal (2557 4048) a μετ᾽ αὐτόν kifejezeacutes pedig mindenuumltt időhataacuterozoacutekeacutent szerepel rsquoő-utaacutenarsquo eacutertelemben Ezutaacuten a koumlvetkező mondatot is maacuteskeacuteppen eacutertelmezi bdquoA tuumlrkoumlk heacutet toumlrzsből aacutellottak de sem sajaacutet sem idegen fejedelem (arkhoacuten) felettuumlk soha nem volt hanem valamifeacutele vajdaacutek voltak koumlzoumlttuumlk akik koumlzuumll az első vajda volt az előbb emliacutetett Levedirdquo Itt is arroacutel van szoacute hogy időben toumlbb vajda koumlvette volna az első vajdaacutet A vajda szoacute eacutertelmezeacutese egyeacutertelmű a koumlvetkező passzusboacutel bdquoa maacutesik reacutesz pe-dig vajdaacutejukkal eacutes vezeacuteruumlkkel (ἀρχηγῷ) Levedivel nyugatra ment laknirdquo Ungvaacutery je-lezte hogy Moravcsik fordiacutetaacutesa itt pontosiacutetaacutesra szorul ugyanis a ἀρχηγός a DAI-ban mindig az arabokkal kapcsolatban fordul elő uralkodoacute eacutertelemben197 Tehaacutet a vajda szoacute pontos megfelelője az uralkodoacute a toumlrzsszoumlvetseacuteg vezetője Ezutaacuten koumlvetkezett a kagaacuteni ajaacutenlat bdquoKeveacutes idő muacuteltaacuteval az a kagan Kazaacuteria fejedelme uumlzenetet kuumlldoumltt a tuumlrkoumlknek hogy kuumlldjeacutek el hozzaacute első vajdaacutejukat Levedit Levedi tehaacutet megeacuterkez-veacuten Kazaacuteria kaganjaacutehoz tudakolta hogy mi okboacutel hiacutevatta őt magaacutehoz A kagan azt mondta neki hogy rsquoazeacutert hiacutevattunk hogy mivel nemes szaacutermazaacutesuacute eacutertelmes eacutes viteacutez vagy eacutes a tuumlrkoumlk koumlzuumll az elsőrsquordquo Az első vajda utaacuteni Levedi neacutev Moravcsik konjektuacute-raacuteja szerint a paacuterizsi keacuteziratban χελάνδια olvashatoacute198 Harmatta Jaacutenos itt inkaacutebb maacute-solaacutes soraacuten keletkező szoumlvegkieseacutesre gondolt ltμετὰgt χελάνδίου ltΛεβεδίαgt bdquohadi-hajoacuteval Leveditrdquo199 Ungvaacutery megjegyzi hogy a koumlvetkező mondatboacutel pedig hiaacutenyzik Levedi ciacuteme s mindezek alapjaacuten szoumlvegromlaacutessal lehet szaacutemolni Az a hipoteacutezise hogy a kompilaacutetor keacutet Levedi-toumlrteacutenetet tartalmazoacute forraacutesreacuteszletet dolgozott egybe van egy első vajda Levedi aki utaacuten maacutes vajdaacutek uralkodtak eacutes aztaacuten az Aacutelmos eacutes Aacuterpaacuted kortaacutersakeacutent uralkodoacute Levedi200

Ungvaacutery ideacutezi Levedi vaacutelaszaacutet a kagaacutennak bdquonem fogadhatok szoacutet neked azonban van rajtam kiacutevuumll egy maacutesik vajda akit Aacutelmosnak neveznek akinek fia is van neacutev szerint Aacuterpaacuted ezek koumlzuumll akaacuter az Aacutelmos akaacuter a fia Aacuterpaacuted legyen inkaacutebb a fejedelem aki rendelkezeacutesetekre aacutellrdquo Ungvaacutery szerint Levedi vajdasaacutegaacutehoz nem feacuterhet keacutetseacuteg ugyanakkor a szoumlvegben egy maacutesik vajda is Aacutelmos is szerepel Ezt uacutegy magyaraacutezza hogy ekkorra a magyarok maacuter keacutet reacuteszre szakadtak iacutegy eacuterthető hogy a helyben ma-radt reacutesz vezetője vajdaacuteja Aacutelmos miacuteg a nyugatra menekuumllt tuumlrkoumlk vajdaacuteja az Aacutelmos kortaacutersakeacutent emliacutetett Levedi Ebből eacutepiacuteti fel azt a koncepcioacutet hogy csak a nyugaton eacutelő tuumlrkoumlk arkhoacutenja lett Aacuterpaacuted miacuteg Aacutelmos a keleten maradt reacutesz vajdaacuteja maradt

196 Moravcsik 1984 42 16 jz Jenkins 1962 147197 Ungvaacutery 1998 190198 DAI 172ndash173 33 sorhoz a jz199 Harmatta 1996 108200 Ungvaacutery 1998 190

118

eacutes iacutegy a tovaacutebbiakban nem szerepel a DAI-ban201 Mindenesetre a vajda terminus egyeacutertelműen csak Aacuterpaacuted előtt fordul elő a kagaacuteni kinevezeacutes előtti korszakban aztaacuten eltűnik a szoacutekincsből is eacutes a fejedelemre az arkhoacuten szoacutet hasznaacutelja a DAI szerzője

Makk Ferenc veacutedelmeacutebe vette a hagyomaacutenyos elkeacutepzeleacutest amely szerint a vajda a magyar toumlrzsfőket jeloumllte eacutes a rangban első vajda ciacutemet Levedi viselte amit toumlbbek koumlzoumltt Kristoacute Gyula is keacutepviselt202 Makk Ferenc szerint a 38 fejezet egy kerek egeacutesz elbeszeacuteleacutes eacutes mivel az bdquoelső vajdardquo kifejezeacutes az Aacutelmos kortaacutersaacutenak tartott Levedivel is előfordul elutasiacutetja a keacutet Levedire vonatkozoacute neacutezetet Aacutelmos vajda ciacuteme egyeacuter-telműen arra utal hogy ő is toumlrzsfő lehetett nem pedig arra hogy a keleten maradt magyarok uralkodoacuteja Veacuteguumll Aacutelmosnak a magyarorszaacutegi latin iacuteraacutesbeliseacutegben meg-őrzoumltt hagyomaacutenya szinteacuten arra utal hogy nem maradt Keleten hanem az etelkoumlzi magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutenek fontos szereplője volt203

Forraacutesok

Moravcsik Gyula a 38 fejezet bevezetőjeacuteben azt iacuterja hogy az keacutet reacuteszre bonthatoacute a 3ndash65 eacutes a 66ndash70 sorra Ez utoacutebbi a magyarok lakoacutehelyeacutenek folyoacutekkal toumlrteacutenő meg-hataacuterozaacutesa Van olyan veacutelemeacuteny a szlaacutev eredetű voivodos eacutes zakanon szavak hasznaacute-lata kapcsaacuten hogy vagy szlaacutev forraacutesboacutel meriacutetetteacutek vagy szlaacutev tolmaacutecsot hasznaacuteltak azonban mindkeacutet szlaacutev szoacute joumlveveacutenyszoacutekeacutent megtalaacutelhatoacute volt maacuter a koumlzeacutepgoumlroumlgben iacutegy az előbbi felteveacutesekre nincs szuumlkseacuteg Mindenesetre az valoacutesziacutenűnek tűnik hogy a vajda eacutes az arkhoacuten ciacutem hasznaacutelataacuteban a kagaacuteni kinevezeacutes előtti eacutes utaacuteni ciacutemhasznaacutelat kuumlloumlnbseacutege tuumlkroumlződik Az is felmeruumllt hogy a 383ndash23 eacutes 3831ndash60 keacutet elbeszeacuteleacutest tartalmazna az első szlaacutev a maacutesodik magyar forraacutesboacutel de egy 383ndash19 eacutes 3819ndash65 bontaacutes is elkeacutepzelhető amikor is ugyanazt az esemeacutenysort keacutet vaacuteltozatban meseacuteli el a fejezet szerzője Moravcsik sajaacutet aacutellaacutespontja az hogy 383ndash65 egy vagy toumlbb magyar forraacutesboacutel meriacutetett tehaacutet olyan feljegyzeacuteseket hasznaacutelt amelyek a bizaacutenci udvarban rendelkezeacutesre aacutelltak204 Ezek koumlzuumll a DAI-boacutel egyeacutertelműen utal Aacuterpaacuted deacutedunokaacute-jaacutenak Termacsunak eacutes a harmadik fejedelemnek Bulcsuacutenak 948-as koumlvetjaacuteraacutesaacutera valamint Gaacutebriel klerikosz koumlvetjaacuteraacutesaacutera a honfoglalaacutes utaacuten205 Emellett Geoacutergiosz baraacutet folytataacutesaacuteban van egy eacutertesuumlleacutes arroacutel hogy Boumllcs Leoacute csaacuteszaacuter feltehetően 894-ben elkuumlldte Nikeacutetasz Szkleacuteroszt hadihajoacutekkal a Duna torkolataacutehoz hogy taacuter-gyaljon Aacuterpaacuteddal eacutes Kuszanesszel a bolgaacuterok megtaacutemadaacutesa uumlgyeacuteben eacutes sikeruumllt is megaacutellapodaacutesra jutni206 Moravcsik megaacutellapiacutetotta hogy legalaacutebb e haacuterom koumlvetjaacuteraacutes leiacuteraacutesa a csaacuteszaacuter rendelkezeacuteseacutere aacutellhatott Emellett megjegyzi meacuteg hogy a magya-rok reacutegmuacuteltjaacutera vonatkozoacute adatok messze a legreacuteszletesebbek a toumlbbi neacutepcsoporthoz keacutepest207 Czegleacutedy hivatkozott meacuteg Moravcsiknak egy szoacutebeli koumlzleacuteseacutere amely a

201 Ungvaacutery 1998 191202 Kristoacute 1980 34ndash35203 Makk 1999 189ndash196204 Jenkins 1962 145ndash146205 Moravcsik 1984 36 49206 Moravcsik 1984 59207 Jenkins 1962 146

119

koumlvetkező passzusra bdquohanem valamilyen okboacutel savartoi asphaloi-nak nevezteacutekrdquo ala-pozva arra hiacutevta fel a figyelmet hogy a feljegyzeacutesek megszerkeszteacutesekor a csaacuteszaacuter vagy inkaacutebb munkataacutersa szaacutemaacutera nem aacutellt rendelkezeacutesre magyar informaacutetor aki a nem vilaacutegos helyekről eacuterdemi felvilaacutegosiacutetaacutest tudott volna adni208 Harmatta ezt ki-egeacutesziacutetve felteacutetelezi hogy iacutertak egy beszaacutemoloacutet a 894-es harcokroacutel miutaacuten Liuumlntika koumlvetei taacutergyaltak a bolgaacuter foglyok kivaacuteltaacutesaacuteroacutel Meacuteg toumlbb forraacutes hasznaacutelataacutet igazolja hogy Liuumlntika szemeacutelyeacutet az Aacuterpaacuted leszaacutermazaacutesaacutet taacutergyaloacute reacutesz nem ismeri209

Kapitaacutenffy Istvaacuten 1999-ben uacutej hipoteacutezist aacutelliacutetott fel210 Ennek feleacutepiacuteteacutesekor Deeacuter ko-raacutebbi megaacutellapiacutetaacutesaiboacutel indul ki miszerint a 38ndash40 fejezetek magyar informaacutetoroktoacutel szaacutermaztak ugyanis nincs bennuumlk Bizaacutencra valoacute utalaacutes raacuteadaacutesul a 10 szaacutezad koumlzepeacuten Bizaacutenc politikaacutejaacutenak szempontjaacuteboacutel nincs jelentőseacuteguumlk Azonosiacutetotta a magyar forraacutest a 948-ban Bizaacutencban megforduloacute Termacsuban eacutes Bulcsuacuteban akik a magyar toumlrteacutenet neacutepi eacutes dinasztikus hagyomaacuteny naiv elbeszeacuteleacuteseacutet adhattaacutek elő a 38 fejezetben211 Gyoumlrffy Gyoumlrgy is Termacsunak tulajdoniacutetja a toumlrteacutenetet amelyben szaacutendeacutekosan megteacutevesz-tette a bizaacutenci csaacuteszaacutert Aacuterpaacuted megvaacutelasztaacutesaacutenak toumlrteacuteneteacutevel elhallgatva az Aacuterpaacuted-haacutez szaacutemaacutera kellemetlen vonatkozaacutesokat212 Duumlmmerth Dezső szerint pedig Bulcsuacute karcha akarta leleplezni a kazaacuter csatloacutes Aacuterpaacuted-dinasztiaacutet213 Kapitaacutenffy arra hiacutevja fel a figyel-met hogy 950 koumlruumll ezek az informaacutecioacutek semmilyen aktualitaacutessal nem biacutertak ugyanis akkor azon a teruumlleten maacuter a besenyők eacuteltek akikről pontos informaacutecioacutekkal rendelkez-tek a bizaacutenciak Ezeacutert aztaacuten ennek a magyar toumlrteacuteneti anyagnak 100ndash120 eacutevvel koraacuteb-ban volt doumlntő jelentőseacutege eacutes feltehetőleg akkor keruumlltek lejegyzeacutesre is vagyis 830ndash850 koumlruumll eacutes az irattaacuterban fennmaradtak Az hogy mieacutert keruumllt be a DAI szoumlvegeacutebe csak uacutegy magyaraacutezhatoacute hogy az irodalmi eacutes irattaacuteri anyaggyűjteacutes soraacuten oumlsszeaacutelliacutetott anyagba bedolgoztaacutek eacutes a DAI iacuteroacuteja kiegeacutesziacutetette meacuteg neacutehaacuteny időszerű adattal Ezek koumlzeacute kell sorolni a 40 fejezet utolsoacute hat mondataacutet amely az Aacuterpaacuted-dinasztia leszaacutermazaacutesaacutet koumlzli ez a reacutesz egyeacutertelműen 950 koumlruumlli informaacutecioacutekboacutel szaacutermazik214

Kristoacute Gyula vitaacuteba szaacutellt Kapitaacutenffyval215 Moravcsik eacutes nyomaacuteban Deeacuter arra hi-vatkozva hogy a DAI-ban az οτι uacutej forraacutest vezet be a 383 eacutes 3866 sorokban szerepel az adott szoacute iacutegy a 3ndash65 sor egy tudoacutesiacutetaacutesra utal216 Miutaacuten egy kerek toumlrteacutenetről van szoacute amelynek veacutegpontja a honfoglalaacutes nehezen veacutedhető hogy a toumlrteacutenetet 830ndash850 koumlruumll jegyezteacutek volna le Kristoacute a 950 koumlruumlli magyar informaacutecioacutet tartja valoacutesziacutenűnek de a szoumlvegben vannak olyan nyomok amelyek arra utalnak hogy a bizaacutenci szerző maacutes forraacutesboacutel is dolgozhatott amelyre a Chidmas eacutes Chingilus folyoacuteneveket ideacutezi peacuteldakeacutent217

208 Czegleacutedy MŐT 277209 Harmatta 1984 425210 Kapitaacutenffy 2003 139ndash144211 Deeacuter 1945ndash1946 9ndash13212 Gyoumlrffy 1959 157ndash159213 Duumlmmerth 1980 77ndash81214 Kapitaacutenffy 2003 142ndash144215 Kristoacute 2005 3ndash9216 Moravcsik BT I 363 Deeacuter 1945ndash46 11ndash12217 Kristoacute 2005 5ndash8

120

Toumlrteacuteneti eacutertelmezeacutes

A DAI 15 fejezeteacuteben esik szoacute a tuumlrkoumlknek nevezett magyarokroacutel218 A magyarndashbe-senyő viszony a DAI szerzőjeacutet kuumlloumlnoumlsen izgatta mivel a 3 4 8 13 fejezetekben is erről eacutertekezik A 27 eacutes 30 fejezetben a langobardok pannoniai illetve az avarok lakhelyeacuten eacutelő tuumlrkoumlkről esik szoacute A szerbek eacutes horvaacutetok szomszeacutedosak a tuumlrkoumlkkel (31 32) A 37 besenyő fejezet a honfoglalaacutesra illetve az egyik besenyő toumlrzs foumlld-rajzi meghataacuterozaacutesakor Turkiaacutera utal A 38 eacutes a 39ndash40 fejezet kifejezetten a ma-gyarokkal foglalkozik ezekben elsősorban a honfoglalaacutes előtti toumlrteacutenetuumlket talaacuteljuk A 41 Moraacutevia toumlrteacuteneteacuteben szerepel a honfoglalaacutesra utalaacutes a 42 fejezetben pedig a magyarok foumlldrajzi elhelyezkedeacuteseacuteről esik szoacute a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Veacuteguumll az 51 fejezet a honfoglalaacutes előzmeacutenyekeacutent lezajlott magyarndashbolgaacuter haacuteboruacute egyik moz-zanataacutera utal

38 A tuumlrkoumlk neacutepeacutenek eredeteacuteről

A korai magyar toumlrteacutenet egyik meghataacuterozoacute forraacutesa a 383ndash65 Ez egy kerek toumlrteacutenet a magyarsaacuteg reacutegmuacuteltjaacuteroacutel Foumlldrajzilag eacutes idősiacutekokban is vilaacutegosan elkuumlloumlniacutethető ele-mekkel Az alaacutebbi taacuteblaacutezatokban ezeket jeleztem219220

Kangarrarr BesenyőrarrKoraacutebbi szaacutellaacutes LeveacutediaSzavartoi Etelkoumlz Turkoi Kaacuterpaacutet-medence

Kazaacuteriaacutehoz koumlzel PerzsiaSzavartoiKhidmasz-Khingilusz Dnyeper Bug

Dnyeszter Prut SzeretSok fő alatt aacutelloacute Egy fő alatt aacutelloacute219

Vajda Arkhoacuten220

Heacutet toumlrzs

IdősiacutekokI Ismeretlen helyről reacutegen Kazaacuteriaacutehoz koumlzel koumlltoumlztek Kazaacuteria koumlzeleacuteben eacuteltekII Kazaacuteriaacutehoz koumlzel eacuteltek szavartoi neacuteven LeveacutediaacutebanIII Kangarndashszavartoi haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben szeacutetszakadtak egyik reacutesz Perzsia feleacute

lakottkoumlltoumlzoumltt eacutes megtartotta a szavartoi nevet a maacutesik reacutesz Etelkoumlzben lakottkoumll-toumlzoumltt eacutes felvette a tuumlrk nevet

IV Uacutej dinasztia keruumllt hatalomraV Besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a tuumlrkoumlk bekoumlltoumlztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebeA toumlrteacuteneti elbeszeacuteleacutes pontosan megkomponaacutelt narratiacuteva amelyben az idősiacutekokat

megfelelő időhataacuterozoacutekkal vezetik be Reacutegen Kazaacuteria koumlzeleacutebe koumlltoumlztek Leveacutediaacuteba

218 Moravcsik 1984 35ndash51 HKIacuteF 111ndash136219 HKIacuteF 104 43 par Kristoacute 1980 27 Czegleacutedy MŐT 125 bizaacutenci toposz220 HKIacuteF 125 336 jz

121

abban az időben szavartoi aszphaloinak hiacutevtaacutek őket eacutes heacutet toumlrzsből aacutellottak haacuterom esztendeig egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkal aztaacuten a kangarok raacutejuk taacutemadtak keacutet reacuteszre szakadtak (keletndashnyugat) keveacutes idő muacuteltaacuteval a kazaacuter kagaacuten hiacutevatja Levedit aztaacuten toumlr-teacutenik a fejedelemvaacutelasztaacutes neacutehaacuteny eacutev muacutelva koumlvetkezik be a besenyő taacutemadaacutes ami a honfoglalaacuteshoz vezet221

Amennyiben ezt a toumlrteacutenetet irodalmi szempontboacutel elemezzuumlk vilaacutegos vonalve-zeteacutes eacuterzeacutekelhető a Levedi vezette heacutet toumlrzsből aacutelloacute magyarsaacuteg reacutegi neveacuten szavartoi aszphaloi Kazaacuteria koumlzeleacutebe koumlltoumlzoumltt eacutes egyuumlttműkoumldoumltt a kazaacuter uralkodoacuteval a ka-zaacuterok minden haacuteboruacutejaacuteban reacuteszt vesz A szolgaacutelat fejeacuteben Levedi előkelő szaacuterma-zaacutesuacute kazaacuter feleseacuteget kap Ezutaacuten koumlvetkezett be a katasztroacutefa a kangarok elfoglaltaacutek a magyarok foumlldjeacutet akik keacutet reacuteszre szakadtak az egyik nyugatra a maacutesik keletre ment lakni A nyugatra koumlltoumlzoumltt reacutesz uacutej nevet vett fel a turkoit vezetőjuumlket a maacuter meg-ismert Levedit a kazaacuter kagaacuten magaacutehoz hiacutevatja hogy fejedelemmeacute nevezze ki Levedi nem vaacutellalja ebben reacutesze lehetett hogy nem nemzett fiuacutet a kazaacuter nővel tehaacutet nincs fiuacuteoumlroumlkoumlse szemben Aacutelmossal akinek maacuter felnőtt fia van Aacuterpaacuted szemeacutelyeacuteben raacute-adaacutesul Levedi suacutelyos katonai vereseacuteget szenvedett a kangaroktoacutel ellenben a kazaacuterok visszaverteacutek a kangar taacutemadaacutest A kagaacuten kuumlldoumlttei eacutes a magyarok megegyeztek ab-ban hogy Aacutelmos fiaacutet Aacuterpaacutedot teszik fejedelemmeacute Ezek utaacuten koumlvetkezett be a bese-nyők taacutemadaacutesa ami a magyarokat a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacutera keacutesztette

Toumlrteacuteneti szempontboacutel feltűnő hogy egyeduumll a honfoglalaacutest lehetseacuteges daacutetumhoz koumltni illetve van egy haacuteromeacuteves egyuumltteacuteleacutes a kazaacuterokkal a toumlbbi esemeacuteny dataacutelaacutesa teljesen esetleges eacutes bizonytalan ami oacutevatossaacutegra int Toumlrteacutenetileg a fő motiacutevumok a heacutet toumlrzs eacutes vezetőjeacutenek viszonya a kazaacuterokhoz illetve a dinasztiavaacuteltaacutes Deeacuter szerint a 38 fejezet bdquoa magyarsaacuteg kazaacuter megszervezeacuteseacutenek toumlrteacuteneterdquo222

Az elbeszeacuteleacutes jellegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesa doumlntő fontossaacuteguacute a toumlrteacuteneti eacutertelmezeacutes szempontjaacuteboacutel ugyanis ha realista toumlrteacutenetkeacutent kezelem a 38 fejezetben leiacutertakat akkor maximum keacutet emberoumlltővel szaacutemolhatunk eacutes ennek eacutertelmeacuteben lehet egy rouml-videbb eacutes egy hosszabb variaacutenst elkeacutepzelni miacuteg ha mitikus elbeszeacuteleacuteskeacutent elemezzuumlk akkor 150ndash230 eacuteves időszak is szoacuteba joumlhet

Deeacuter Joacutezsef szerint Konstantin informaacutetora nem időrendre figyelő kroacutenikaacutes ha-nem olyan neacutepi-dinasztikus hagyomaacuteny naiv koumlzvetiacutetője amelyben mondai eacutes va-loacutesaacutegelemek keverednek223 Szűcs Jenő aacuternyaltabban fogalmaz bdquodinasztikus eacuterdekek szerint oumlsszevont eacutes elrendezett hagyomaacutenyrdquo224 Szerinte az archaikus toumlrteacuteneti em-leacutekezet historizaacutelaacutesa ment veacutegbe ugyanakkor a tradiacutecioacutekeacutepződeacutesnek ebben a korai szakaszaacuteban az egyes elemek oumlsszeilleszteacutese toumlkeacuteletlen eacutes naiv moacutedon toumlrteacutent iacutegy az oumlsszedolgozaacutes nyomai joacutel kivehetőek Az uralkodoacute szemeacutelyekhez kapcsolt epi-kai elemek a koumlzelmuacutelt esemeacutenyeinek laacutencolataacutevaacute sűrűsoumldtek225 A 38 fejezetben a naiv toumlrteacuteneti tudat olyan fogalmi koumlrei jelentkeznek mint az uralmi berendezke-

221 Szcs 1997 149ndash150 Kristoacute 2005 5222 Deeacuter 1945ndash46 14223 Deeacuter 1945ndash46 13224 Szcs 1997 163225 Szcs 1997 164

122

deacutes amelyet a heacutet toumlrzs eacuteleacuten aacutelloacute Levedi vajda ciacutemmel eacutes a kazaacuter kagaacuten keacutepvisel eacutes ide koumltődik meacuteg a fejedelemvaacutelasztaacutes toumlrteacutenete Emellett az eredettoumlrteacutenetben az ősi szaacutellaacuteshely reacutegi neacutev eacutes elszakadt neacutepreacutesz keruumll elő s veacuteguumll a haacuteboruacutek koumlzuumll a kangarndashszavartoi besenyőndashmagyar keruumll emliacuteteacutesre Ennek paacuterhuzama Anonymus műveacuteben is megtalaacutelhatoacute A rsquomeseacutekrsquo eacutes eacutenekek fő motiacutevumai a generatio rsquoeredetrsquo fortia facta et bella Hungarorum rsquoa magyarok hősi tettei eacutes haacuteboruacuteirsquo Szűcs felteszi a keacuterdeacutest hogy a DAI-ban mieacutert nem a magyar neacutep eredetmiacutetoszaacutet keacutepviselő Hunor-Magor mondaacute-val talaacutelkozunk Egyreacuteszt az ottani motiacutevumokat mint a nőrablaacutes Belaacuter Dula alaacuten fejedelem az 5ndash6 szaacutezadra lehetne dataacutelni ami megelőzi a DAI lehetseacuteges toumlrteacute-neti kereteit vagyis a 7ndash9 szaacutezadot maacutesreacuteszt vagy a bizaacutenci csaacuteszaacuter aacuteltal megbiacutezott iacuteraacutestudoacutenak racionaacutelis informaacutecioacutekra volt szuumlkseacutege eacutes kihagyta a miacutetosz egyeacutertelmű jegyeit mutatoacute eredetmondaacutet vagy maguk a magyar adatkoumlzlők hagytaacutek el a toumlrteacute-netet mivel maacuter szaacutemukra is miacutetosz volt eacutes nem toumlrteacutenelem226

Mircea Eliade Az oumlroumlk visszateacutereacutes miacutetosza ciacutemű koumlnyveacuteben egy kuumlloumln fejezetet szentelt a miacutetosz eacutes toumlrteacutenelem teacutemaacutejaacutenak227 Ebben toumlbbek koumlzoumltt ezt iacuterta bdquoa toumlrteacute-neti esemeacuteny vagy valoacutesaacutegos toumlrteacuteneti szemeacutelyek a legveacutegső esetben is csak keacutet vagy talaacuten haacuterom eacutevszaacutezadon aacutet maradnak meg a neacutep emleacutekezeteacuteben Azeacutert van ez iacutegy mert a neacutep emleacutekezete az egyedi esemeacutenyeket eacutes a valoacutesaacutegos szemeacutelyiseacutegeket ne-hezen őrzi meg az esemeacutenyek helyett kategoacuteriaacutek a toumlrteacuteneti szemeacutelyiseacutegek helyett pedig archetipusok hataacuterozzaacutek meg az effajta keacutepzelet műkoumldeacuteseacutet Iacutegy a toumlrteacuteneti szemeacutelyiseacuteg aacutethasonul mitikus előkeacutepeacuteveacute (a hősseacute stb) az esemeacuteny pedig mitikus cselekedetek kategoacuteriaacutejaacutevaacute (a szoumlrnnyel viacutevott kuumlzdelemmeacute testveacuterharccaacute stb) Ha ezek az elbeszeacutelő koumlltemeacutenyek valoacuteban megőriznek valamit abboacutel amit raquotoumlrteacuteneti igazsaacutegnaklaquo szoktunk nevezni akkor az az igazsaacuteg soha nem meghataacuterozott szemeacute-lyiseacutegre vagy esemeacutenyre vonatkozik hanem a korszak inteacutezmeacutenyeire szokaacutesaira eacutes taacutejairardquo228 Eliade ideacutez egy esetet amikor egy neacuteprajzkutatoacute egy faluban egy miacutetoszt jegyzett le miszerint a hegy tuumlndeacutere feacutelteacutekenyseacutegből megoumllte a haacutezassaacutegra keacuteszuumllő nő szerelmeacutet Mivel az elbeszeacuteleacutes alapjaacutet keacutepező toumlrteacutenet mintegy negyven eacutevvel ko-raacutebban esett meg eacutes a valamikori menyasszony meacuteg eacutelt elmondta hogy a haacutezas-saacutegkoumlteacutest megelőző napokban a vőlegeacuteny szakadeacutekba zuhant Miutaacuten a falu lakoacuteit szembesiacutetetteacutek a valoacutesaacutegos toumlrteacutenettel azt vaacutelaszoltaacutek hogy a baacutenat elvette a nő eszeacutet eacutes inkaacutebb hittek a miacutetosznak229 A miacutetoszok a koumlzeacutepkori ember szaacutemaacutera termeacuteszetes koumlzegnek szaacutemiacutetanak eacutes csak a modern kor tudomaacutenya hozott ebben komoly vaacutelto-zaacutest Ilyen eacutertelemben a 38 fejezetben előadott toumlrteacutenetben sem lehet kizaacuterni hogy mitikus elemeket tartalmaz

Ugyanakkor a szakirodalomban van egy maacutesik vonulat amely alapjaiban toumlrteacutene-tileg hitelesnek fogadja el a toumlrteacutenetet Czegleacutedy Deeacuter aacutellaacutespontjaacutet caacutefolva a mitikus elemek teljes hiaacutenya mellett teszi le a garast230 Kapitaacutenffy szerint a 38 fejezet szoumlvege

226 Szcs 1997 209ndash210227 Eliade 1988 59ndash78228 Eliade 1988 72229 Eliade 1988 74ndash76230 Czegleacutedy MŐT 277 116 jz

123

nem naiv elbeszeacutelőre vall231 Kristoacute Gyula oacutevatosan fogalmaz a DAI stilaacuteris egyseacute-gesiacuteteacutes eredmeacutenyekeacutent joumltt leacutetre amire utal hogy a szerző a kazaacuter kagaacuten eacutes Levedi szavait koumlzvetlenuumll ideacutezi Ezt az eszkoumlzt a 20 fejezetben is alkalmazza a szerző Uacutegy veacuteli hogy nyilvaacuten vannak a rendelkezeacutesre aacutelloacute szoumlvegben ellentmondaacutesok torzulaacute-sok kiegeacutesziacuteteacutesek de hitelesseacutegeacutehez nem feacuterhet keacutetseacuteg232

Miutaacuten aacutettekintettuumlk a DAI 38 fejezeteacutenek toumlrteacuteneti jellegeacutere vonatkozoacute vitaacutet szembetűnő hogy az eacutertelmezeacutesi keretet maacuter az eldoumlnti hogy ebben az adott toumlrteacute-neacutesz melyik aacutellaacutespontboacutel indul ki Ha a fejezetben leiacutert esemeacutenyeket toumlrteacutenetileg hi-telesnek tekintik akkor 20ndash70 eacutev koumlzoumltti időpontok szerepelnek a szakirodalomban ha pedig a mitikus jellegeacutet veacutelik dominaacutensnak akkor 150ndash230 koumlruumlli időtaacutev is szoacuteba joumlhet Mivel a toumlrteacutenet koumlzponti esemeacutenye a szavartoi aszphaloindashkangar haacuteboruacute en-nek dataacutelaacutesa meghataacuterozoacute jelentőseacutegű

a) A kronoloacutegiai keretek

Alapvetően neacutegy daacutetum meruumllt fel a szakirodalomban szavartoindashkangar haacuteboruacute vo-natkozaacutesaacuteban 889 ndash Regino besenyőndashmagyar haacuteboruacuteja 854 ndash a sevordiklsquo megjele-neacutese az oumlrmeacuteny forraacutesokban 750 ndash a szavaacuterd neacutepneacutev Kaukaacutezusi szerepleacutese a musz-lim forraacutesokban 7 szaacutezad ndash kangarok akiknek a jelenleacuteteacutere a sziacuter forraacutesokboacutel lehet koumlvetkeztetni

A 20 szaacutezad elejeacutetől a magyarok besenyőkkel valoacute haacuteboruacutejaacutenak dataacutelaacutesaacutet Regino eacutertesuumlleacuteseacutere eacutepiacutetetteacutek A 889-es eacutev alatt talaacutelhatoacute a koumlvetkező tudoacutesiacutetaacutes bdquoA mondott neacutepet (magyar) tehaacutet a fent emliacutetett videacutekekről (Szkiacutetia) sajaacutet szaacutellaacutesaiboacutel kiűzteacutek a vele szomszeacutedos neacutepek akiket besenyőknek hiacutevnak mivel szaacutemban eacutes viteacutezseacutegben feluumllmuacuteltaacutek őketrdquo233 Gyoumlrffy szerint iacutegy a kangarndashszavartoi haacuteboruacute időpontja 889-re tehető eacutes a 38 fejezet mintegy keacutet eacutevtized toumlrteacuteneteacutet foglalja oumlssze234

Czegleacutedy Kaacuteroly 1954-ben koumlzoumllt tanulmaacutenyaacuteban a 38 fejezet kronoloacutegiai kere-teit a koumlvetkezőkeacuteppen bőviacutetette ki a kangarndashszavartoi haacuteboruacuteroacutel szoacuteloacute feljegyzeacutest a mű oumlsszeaacutelliacutetoacuteja aacuteteacutertelmezte Miutaacuten a besenyő fejezetből tudta hogy vezeacutertoumlr-zseiket kangarnak nevezteacutek illetve maacutes adatokboacutel rendelkezeacutesre aacutellt egy 889-es be-senyőndashmagyar haacuteboruacutenak a leiacuteraacutesa raacuteadaacutesul mindkeacutet haacuteboruacute eredmeacutenyekeacutent a ma-gyarok egy reacutesze nyugatra vaacutendorolt a kompilaacutetor az Etelkoumlzbe koumlltoumlzoumltt szavaacuterdok vezetőjeacutet a 889-ben megvert Levedivel azonosiacutetotta A teacutevedeacutes nyilvaacutenvaloacutean a reacutegi kangarok eacutes a korabeli besenyők oumlsszemosaacutesaacuteboacutel adoacutedott amitől ha eltekintuumlnk re-konstruaacutelhatoacute az esemeacutenyek menete a kangar taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a magyarsaacuteg ketteacuteszakadt egyik reacutesz Etelkoumlzbe koumlltoumlzoumltt a maacutesik Persarmeniaacuteba majd 889-ben a besenyők megtaacutemadtaacutek a leveacutediai magyarokat veacuteguumll pedig egy uacutejabb besenyő taacutema-daacutes hataacutesaacutera Aacuterpaacuted magyarjai bekoumlltoumlztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe235 Ezzel Czegleacutedy

231 Kaptaacutenffy 2003 141232 Kristoacute 2005 7233 HKIacuteF 197234 A vonatkozoacute irodalomra hivatkozik Gyoumlrffy 1990 193 9 jz235 Czegleacutedy MŐT 277ndash278

124

megőrizte a 38 fejezet toumlrteacuteneti hiteleacutet ugyanakkor lehetőveacute tette hogy a kangarndashszavartoi haacuteboruacutet maacutes kronoloacutegiai keretben lehessen eacutertelmezni236

Mielőtt szaacutemba venneacutenk Czegleacutedy kangarndashszavartoi haacuteboruacutera vonatkozoacute dataacute-laacutesi kiacuteseacuterleteacutet Gyoumlrffy 1971-ben megjelent tanulmaacutenyaacuteroacutel kell szoacutet ejtenuumlnk neki ugyanis sikeruumllt bebizonyiacutetania hogy Regino 889-es dataacutelaacutesa megbiacutezhatatlan mivel utoacutelag sorolta be az esemeacutenyeket az egyes eacutevek alaacute valoacutejaacuteban az ideacutezett tudoacutesiacutetaacutes 895-oumls esemeacutenyekre vonatkozik237

Czegleacutedy 1974-ben az uacutej felveteacutesre a koumlvetkezőkeacuteppen reagaacutelt bdquoA csaacuteszaacuter kronoloacute-giai adatainak magyaraacutezataacuteban előszoumlr is egy nyugati kroacutenika Regino műveacutenek egy adataacutet kell segiacutetseacuteguumll vennuumlnk A csaacuteszaacuter ugyanis keacutet besenyő taacutemadaacutesroacutel is beszeacutel az ideacutezett fejezetben s ezek koumlzuumll az elsőnek a daacutetumaacutet Reginoacutenaacutel talaacuteljuk meg a 889 eacutev alatt A Regino-feacutele besenyő tudoacutesiacutetaacutes kronoloacutegiai neheacutezseacutegeit most figyelmen kiacutevuumll hagyva megaacutellapiacutethatjuk hogy Levedi eacutes a kazaacuterok haacuteromeacuteves egyuumltteacuteleacutese 886 eacutes 889 koumlzoumltt voltrdquo (A kiemeleacutes tőlem ndash Z I)238

Harmatta Jaacutenos uacutegy veacuteli hogy a DAI 38 fejezeteacutenek időbeli keretei maacutesfeacutel-keacutet eacutev-tizedre terjedhetnek ugyanis al-Ğayhānī alapjaacuten 880 taacutejaacuten a besenyők meacuteg a Volgaacutetoacutel keletre laktak eacutes az első taacutemadaacutesnak meacuteg nincs nyoma a forraacutesokban239

Vaacuterady Laacuteszloacute neacutemet nyelvű cikkeacuteben arra a megaacutellapiacutetaacutesra jutott hogy a magya-rok a 9 szaacutezad folyamaacuten 875 koumlruumllig a Kriacutemtől nyugatra a Dnyeper eacutes a Prut koumlzoumltt eacuteltek Ekkor a kazaacuterok aacutettelepiacutetetteacutek őket Leveacutediaacuteba a Kazaacuter Birodalom keleti veacutegeire a besenyők ellen a Volga eacutes az Ural folyoacute koumlzeacute feltehetőleg a Nagy- eacutes Kis-Uz folyoacutek videacutekeacutere A heacutettoumlrzsű szoumlvetseacuteg eacuteleacuten a Nyeacutek toumlrzs vezetője azaz vojvodaacuteja aacutellt akit Levedinek hiacutevtak A kangarndashbesenyő taacutemadaacutes miatt roumlviduumllt az ott eltoumlltoumltt idő a 3 eacutevre A kangar taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a szavartoi aszphaloi nevet megőrző csoport a Kaszpi-tenger keleti partjaacutet koumlvetve Horaszaacuten feleacute vette uacutetjaacutet miacuteg a maacutesik cso-port Etelkoumlzbe azaz a Dnyeper eacutes Prut koumlzoumltti teruumlletre rsquovisszakoumlltoumlzoumlttrsquo Feltehetőleg 875-ben csatlakoztak hozzaacutejuk a kabarok A nyugatra vaacutendorlaacutest koumlvetően a nyolc-toumlrzsűveacute bővuumllt toumlrzsszoumlvetseacuteg eacutes a kabar toumlrzsfő Aacutelmos eacutes fia Aacuterpaacuted vette aacutet a hatal-mat az uacutej kazaacuter kliensfejedelemseacuteg felett 895-ben besenyő taacutemadaacutes miatt koumlvetke-zett be a honfoglalaacutes ami az uacutej szuvereacuten nagyfejedelemseacuteg megszuumlleteacuteseacutehez vezetett (Grossfuumlrstentum ndash Klientelfuumlrstentum ndash Staumlmmebund)240

Ezek a toumlrteacuteneacuteszek tehaacutet Reginoacutera vagy al-Ğayhānīra taacutemaszkodva esetleg maacutes okboacutel uacutegy veacutelteacutek hogy a 38 fejezet egy megkoumlzeliacutetőleg huacutesz eacuteves perioacutedust taacutergyal a honfoglalaacutes előtt eacutes a szoumlvegben emliacutetett vezeacuterek ennek az időszaknak kortaacuters szereplői

A kangarndashszavartoi haacuteboruacute dataacutelaacutesa szempontjaacuteboacutel szoacuteba joumlhető legfontosabb forraacutescsoportnak az oumlrmeacuteny kuacutetfők tekinthetők Ezekben olvashatunk egy sevordiklsquo nevű neacutepről a Kaukaacutezusban amelyet azonosiacutetottak a savartoi neacuteven szereplő magya-

236 Moravcsik erre a koncepcioacutera hivatkozik az angol kommentaacuterkoumltetben Jenkins 1962 148237 Gyoumlrffy 1990 192ndash194238 Czegleacutedy MŐT 119ndash120239 Harmatta 1984 429240 Varady 1989 22ndash58

125

rokkal241 Thury 1897-ben publikaacutelt tanulmaacutenya tekinthető a kiinduloacutepontnak242 Ezt egeacutesziacutetette ki neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb Marquart243 Czegleacutedy Kaacuteroly 1959-ben foglalta oumlssze a kutataacutesok aacutellaacutesaacutet egyben felhiacutevta a figyelmet hogy Thury milyen előzmeacute-nyekből dolgozott244 Legutoacutebb Nagy Korneacutel koumlzoumllt a szavaacuterdok oumlrmeacuteny forraacutesaira vonatkozoacute tanulmaacutenyt245

A sevordiklsquo-ra vonatkozoacute korai adatokat a 9 szaacutezadi Sapuh Bagratuni Toumlrteacutenete tartalmazta amely a Bagratida-csalaacuted felemelkedeacuteseacutenek toumlrteacuteneteacutet foglalta iacuteraacutesba A munka elveszett ugyan azonban keacutesőbbi forraacutesok hivatkoznak raacute Jaacutenos katholi-kosz (Yovhannēs Drasxanakertclsquo) bőven meriacutetett belőle a 10 szaacutezad elejeacuten (kb 920-ig) iacutert munkaacutejaacuteban ami az Armeacutenia toumlrteacutenete ciacutemet viseli A legteljesebb beszaacutemoloacutet a sevordiklsquo-ra vonatkozoacutean Jaacutenos katholikosz őrizte meg246 A keacutesőbbi forraacutesok leg-toumlbbszoumlr csupaacuten megismeacutetlik az adatok egy reacuteszeacutet neacutehaacuteny esetben hoznak csak uacutej reacuteszleteket A koumlvetkező oumlrmeacuteny toumlrteacutenetiacuteroacutek munkaacutejaacuteban fordul elő meacuteg a sevordiklsquo eacutes a Buġā aacuteltal indiacutetott hadjaacuterat soraacuten maacutertiacuterhalaacutelt halt vezetőjuumlk Sztepannosz vagy Kon neve Tovma Arcruni (9ndash10 szaacutezad) Grigor Magisztrosz Aszogik (11 szaacutezad) Szamuel Aneci (12 szaacutezad) Vardaacuten Arevelk Kirakosz Gandzakeci (13 szaacutezad) eacutes Sztepannosz Orbeljaacuten (13ndash14 szaacutezad)247

Thury maacuter a 19 szaacutezadban oumlsszegyűjtoumltte eacutes ideacutezte a sevordiklsquo-ra vonatkozoacute ada-tokat248 1987-ben jelent meg Jaacutenos katholikosz uacutej angol fordiacutetaacutesa kommentaacuterokkal Ezek alapjaacuten is eacuterdemes aacutettekinteni a keacuterdeacutest persze egy armenistaacutenak uacutejboacutel napi-rendre kellene tűzni a sevordiklsquo toumlrteacuteneteacutenek feldolgozaacutesaacutet

Oumlrmeacutenyorszaacutegot a muszlim hoacutediacutetaacutes 640-ben eacuterte el A koumlzvetlen arab uralomroacutel azonban csak a 7 szaacutezad veacutegeacutetől beszeacutelhetuumlnk amikor osztikaacuten azaz arab helytartoacute koumlltoumlzoumltt Dvin vaacuterosaacuteba Az iszlaacutem erősoumldeacuteseacutenek ellenhataacutesakeacutent az oumlrmeacuteny nagy-hatalmuacute haacutezak keacutepviselői (naharar) a Bizaacutenci Birodalom feleacute koumlzeledtek de 705-ben az arabok taacutemadaacutesa koumlvetkezteacuteben komoly vereseacuteget szenvedtek A 750-ben bekouml-vetkező dinasztiavaacuteltaacutes a kalifaacutetusban keacutet oumlrmeacuteny laacutezadaacuteshoz is vezetett az egyik 747ndash750 a maacutesik pedig 774ndash775 koumlzoumltt volt Az utoacutebbit 775-ben jelentős arab sereg verte le eacutes az előkelő haacutezak tagjainak toumlbbseacutegeacutet kiveacutegezteacutek Hārūn al-Rašīd (786ndash809) idejeacuten jelentős arab betelepuumlleacutes toumlrteacutent Armeacutenia teruumlleteacutere Az Abbaszida-dinasztia hatalomra keruumlleacuteseacutevel egy időben az egyik legjelentősebb oumlrmeacuteny haacutez a Bagratida a kalifaacutetus feleacute koumlteleződoumltt el Ennek a haacuteznak a vezetője Asot 806-ban Hārūn al-Ra-šīdtoacutel megkapta az Armeacutenia hercege ciacutemet Ezzel vette kezdeteacutet a dinasztia hatal-

241 Az oumlrmeacuteny adatok feldolgozaacutesa soraacuten felhasznaacuteltam Lantai Erzseacutebet Sawards in the Arme-nian sources ciacutemű keacuteziratban maradt előadaacutesaacutenak szoumlvegeacutet amelyet a MEN 2 konferenciaacutera a segiacutetseacutegemmel keacutesziacutetett el Az oumlrmeacuteny forraacutesok uacutej kiadaacutesaira httprbedrosiancomhsrceshtml

242 Thury 1897 317ndash327 391ndash403243 Marquart 1903 39ndash40244 Czegleacutedi MŐT 73ndash85245 Nagy 2005 233ndash241246 Maksoudian 1987 46 262ndash263 Thomson 1997 228247 Maksoudian 1987 33ndash34248 Thury 1897 325ndash327 391ndash392

126

maacutenak kieacutepiacuteteacutese Asot 826-ban meghalt de műveacutet Bagrat Bagratuni folytatta aki 826-ban maacuter a fejedelmek fejedelme ciacutemet kapta a kalifaacutetoacutel Al-Mutawakkil kalifa az uralkodaacutesa alatt (847ndash861) a muszlimokat a kereszteacutenyek ellen fordiacutetotta eacutes ha-talmaacutet toumlroumlk csapatokkal tartotta fenn Az oumlrmeacuteny előkelők eleacutegedetlenseacutegeacutet annyira felsziacutetotta hogy a kalifaacutetus iraacutent elkoumltelezett fejedelmek fejedelme Bagrat Bagratuni is a felkelők melleacute aacutellt A kalifa 850-ben Armeacuteniaacuteba kuumlldte az uacutej osztikaacutent Armeacutenia arab helytartoacutejaacutet Abū Saʿīdot hogy az adoacutet beszedje azonban nem engedteacutek be az arab adoacuteszedőket Armeacutenia teruumlleteacutere Az oumlrmeacutenyek fellaacutezadtak eacutes megverteacutek az el-lenuumlk kuumlldoumltt muszlim csapatokat Erre al-Mutawakkil Buġā al-Kabīrt nevezte ki helytartoacutenak aki megtorloacute hadjaacuteratokat indiacutetott az oumlrmeacutenyek ellen Előszoumlr 851-ben vezetett hadjaacuteratot Armeacuteniaacuteba majd 853-ban taacutemadta a Bagratida Armeacutenia koumlz-ponti azaz az eacuteszaki teruumlleteit Uti tartomaacutenyon keresztuumll249 Erről Jaacutenos katholikosz iacutegy iacutert bdquoOnneacutet vonult előre Uti tartomaacutenyba eacutes elfogta Tus faluban Sztepannoszt akit Konnak is neveznek neacutepuumlket sevordiklsquo-nak hiacutevjaacutek Sevuk nevű ősuumlkrőlrdquo250 Buġā leverte a laacutezadaacutest az oumlrmeacuteny előkelőket boumlrtoumlnbe vetetteacutek egyesek neacutevleg aacutetteacutertek az iszlaacutemra miacuteg maacutesok mint peacuteldaacuteul Sztepannosz a sevordiklsquo vezetője maacutertiacuterhalaacutelt haltak 855-ben bdquoEgyeduumll Sztepannosz akit bizalmasan Konnak neveznek akit Buġā bilincsbe verve vitt a kiraacutelyi udvarba az oumlrmeacuteny nahararok utaacuten halt maacutertiacuterhalaacutelt miutaacuten Krisztusban valoacute hiteacuteeacutert sok csapaacutest szenvedetthellip Halaacutela a roacutemai időszaacutemiacutetaacutes 608 eacuteveacuteben toumlrteacutentrdquo251

Az egykoruacute szinteacuten a 10 szaacutezad elejeacuten keletkezett forraacutes Tovma Arcruni műve az Arcruni-haacutez toumlrteacutenete A sevordiklsquo-ra vonatkozoacute adatainak forraacutesa szinteacuten Sapuh Bagratuni Toumlrteacutenete Feltehetőleg paacuterhuzamosan meriacutetettek Jaacutenos katholikosszal ugyanabboacutel a munkaacuteboacutel ugyanis mindketten koumlzoumllnek a maacutesikhoz keacutepest uacutej adato-kat Tovma Arcruni meseacuteli el Buġā Armeacutenia ellen vezetett hadjaacuterata idejeacuten bdquoSolomon a sevordirdquo maacutertiacuteromsaacutegaacutenak csodaacutes toumlrteacuteneteacutet252 Tovma Arcruni meacuteg egy helyen em-liacuteti a sevordiklsquo neveacutet bdquoArmeacutenia foumlldjeacutenek leigaacutezoacutei a perzsaacutek eacutes Hagar fiai sevordiklsquo rdquo253 Ez az informaacutecioacute nem koumlthető az eddig megismert adatokhoz ugyanis a sevordiklsquo neacutev ez esetben az arabokra vonatkozik

A sevordiklsquo nevuumlket egy Sev vagy Sevuk nevű ősuumlkről kaptaacutek Egy iacutezben fordul elő a sevordiklsquo elnevezeacutes egy maacutesik vaacuteltozata Savordiklsquo voumllgy Eredetuumlkről az oumlrmeacuteny forraacutesok nem taacutejeacutekoztatnak sőt Maksoudian arra figyelmeztet hogy az oumlrmeacuteny for-raacutesok nem szoacutelnak magyar szaacutermazaacutesukroacutel254

Az Armeacutenia teruumlleteacuten eacutelő sevordiklsquo neacutepesseacutegről az tudhatoacute hogy ők is kereszteacutenyek voltak s a kereszteacutenyseacutegbe vetett rendiacutethetetlen hituumlk tuumlkroumlződik nemcsak az oumlrmeacuteny kroacutenikaacutekban hanem annak hiacutere bekeruumllt az oumlrmeacuteny folkloacuterba is James Russel sze-

249 EI2 1 635ndash637 Thury 1897 325ndash326 Marquart 1903 497 Toumanoff 1966 605ndash609 Ter-Ghewondyan 1976 41ndash45 Maksoudian 1987 266

250 Maksoudian 1987 123 kommentaacuter 268ndash269251 Maksoudian 1987 124252 Thomson 1985 251ndash52253 Marquart 1903 38 Thomson 1985 351254 Maksoudian 1987 269

127

rint nagyreacuteszt a sevordi maacutertiacuteroknak koumlszoumlnhetően a rsquofekete fiakrsquo kifejezeacutes oacuteoumlrmeacuteny nyelvű megfelelője (tux manuk) a 9 szaacutezad veacutegeacutetől az oumlrmeacuteny folkloacuterban szentkeacutent tisztelt hősoumlk helyek templomok koumlvek voumllgyek neve lett Ezen emleacutekek elsősorban a sevordiklsquo teruumlleteacuten sűrűsoumldnek Abban az esetben ha valamely szemeacutely megnevezeacute-seacutere hasznaacuteljaacutek soha nem oumlrmeacutenyről hanem idegen szaacutermazaacutesuacuteroacutel van szoacute255 Nagy Korneacutel szerint az oumlrmeacuteny forraacutesok azeacutert tekintetteacutek a sevordiklsquo neacutepet idegennek vad-nak eacutes eretneknek mert a kisebbseacutegben leacutevő kalkedoniaacutenus hitre teacutertek aacutet256

A sevordiklsquo Uti tartomaacuteny lakoacutei amely Armeacutenia eacuteszakkeleti tartomaacutenya a Kur fo-lyoacutehoz koumlzel

Asot Bagratuni 862ndash890 koumlzoumltt uralkodott Előbb a kalifa a fejedelmek fejedelme ciacutemet adomaacutenyozta neki 862-ben majd ezutaacuten kapta meg 885-ben a kiraacutely ciacutemet Miutaacuten Bizaacutenchoz is koumlzeledett I Baszileiosz is koronaacutet kuumlldoumltt neki Haacuterom leaacute-nyaacutet pedig a helyi oumlrmeacuteny erős haacutezak vezetőihez adta feleseacuteguumll iacutegy aztaacuten sikeruumllt a belső eacutes kuumllső felteacuteteleket is megteremteni ahhoz hogy Armeacutenia gyakorlatilag oumln-aacutelloacutevaacute vaacuteljon

Jaacutenos katholikosz arroacutel szaacutemolt be hogy miutaacuten a kalifaacutetoacutel koronaacutet kapott eacutes az I Baszileiosszal valoacute kapcsolatfelveacutetel koumlzoumltt stabilizaacutelta uralmaacutet alaacutevetette az eacuteszaki teruumlleteken eacutelő neacutepeket is amelyek a Kaukaacutezus taacutevoli voumllgyeiben eacuteltek Uralma alaacute hajtotta Gugark barbaacuter neacutepeit illetve Uti tartomaacuteny martaloacutecait Megtiltotta nekik a rablaacutest eacutes oumlldoumlkleacutest eacutes toumlrveacutenytisztelő engedelmes neacuteppeacute tette őket uralkodoacutekat va-lamint hercegeket jeloumllve ki szaacutemukra257 Itt nincs szoacute a sevordiklsquo neacutepről de ez Thury dolgozataacuteboacutel nem deruumll ki egyeacutertelműen258

Asot Bagratuni 890-es halaacutela utaacuten Szembat lett Armeacutenia uralkodoacuteja Neki Muḥammad Afšīn Azerbajdzsaacuten emiacuterje vitt koronaacutet a kalifaacutetoacutel 892-ben hoacutediacutetotta meg Armeacutenia fővaacuterosaacutet Dvint majd Jaacutenos katholikosz beszaacutemol arroacutel hogy hatalma alaacute hajtotta a szomszeacutedos neacutepeket Erzurumtoacutel a Fekete-tenger partjaacuten aacutet a Kaukaacutezus Alaacuten-haacutegoacutejaacuteig Onnan tovaacutebb terjeszkedett Tifliszig a Kur folyoacute menteacuten egeacuteszen Uti tartomaacutenyig Hunarakert Tus eacutes Šamkrsquoor vaacuterosaacuteig259 Leoacute bizaacutenci csaacuteszaacuterral is egyez-seacuteget koumltoumltt ami felkeltette Afšīn gyanakvaacutesaacutet 895-ben azonban Szembatot Aḥmad al-Šaybānī reacuteszeacuteről eacuterte vaacuteratlan taacutemadaacutes ugyanis elfoglalta Amidaacutet Dijaacuterbakirt eacutes Taront majd visszaverte Szembat ellentaacutemadaacutesaacutet Ezt hasznaacutelta ki Afšīn Jaacutenos ka-tholikosz arroacutel szaacutemol be hogy Afšīn keresztuumllvonult Uti tartomaacutenyon eacutes Gugark valamint Virk videacutekeacutere joumltt hogy alaacutevesse ezeket a teruumlleteket eacutes Szembatot teacuterdre keacutenyszeriacutetse260 Miutaacuten ez nem sikeruumllt elhagyta Armeacuteniaacutet

897 eacutes 901 koumlzeacute lehet dataacutelni Jaacutenos katholikosz azon leiacuteraacutesaacutet amely arroacutel ad szaacute-mot hogy egy Joacutezsef nevű goumlroumlg eunuch arab neve Waṣīf Bardaʿa helytartoacuteja volt eacutes

255 Russel 1998 333ndash336256 Nagy 2005 237257 Maksoudian 1987 128ndash129258 Thury 1897 326259 Maksoudian 1987 139 kommentaacuter 278 Thury 1897 326 ahol uacutejboacutel a sevordiklsquo-at emliacuteti de

a forraacutesban csak a tartomaacuteny neve illetve a vaacuterosnevek szerepelnek260 Maksoudian 1987 147ndash148 kommentaacuter 282 Az esemeacutenyekre Ter-Ghewondyan 1976

60ndash65

128

ő taacutergyalt Szembattal Azutaacuten valami gonoszsaacuteg keriacutetette hatalmaacuteba bdquoHatalmas had-erővel Gēorg a sevordiklsquo nahapetje261 ellen vonult aki a neveacutet Sev nevű ősuumlktől valoacute szaacutermazaacutesuknak koumlszoumlnheti Az eunuch teljes fegyverzetben rontott raacutejuk egy vaacuterat-lan oacuteraacuteban Joacutellehet a rettenthetetlen sevordiklsquo derekasan ellenaacutelltak neki meacutegsem tudtaacutek tartani magukat a vaacuteratlan taacutemadaacutes miatt Az eunuch foglyul ejtette Gēorgot testveacutereacutevel egyuumltt akinek a neve AruesArewēsn s magaacuteval vitte őket Prsquoaytakaran (Bajlakan) vaacuterosaacuteba Itt leendő hoacuteheacuteraik kiacutemeacuteletlenuumll kivallattaacutek eacutes raacute akartaacutek venni őket hogy a Krisztus aacuteltal adott toumlrveacutenyeket elhagyva Mohamedjuumlk szentseacutegtoumlrő vallaacutesaacutet vegyeacutek fel Mindazonaacuteltal (a sevordi hercegek) nem engedtek a koumlveteleacutesuumlk-nek eacutes a mennyei eacutelet uumldvoumlsseacutegeacutet nem adtaacutek fel csereacutebe a helyrehozhatatlan rom-laacuteseacutert eacutes gyarloacute eacuteleteacutert Tehaacutet miutaacuten kiveacutegezteacutek őket a nevuumlket bejegyezteacutek az Eacutelet Koumlnyveacuteberdquo262 Itt fordulnak elő maacutesodszor a sevordiklsquo eacutes itt is szerepel vezetőik ki-tartaacutesa eacutes veacutertanuacutesaacutega Krisztus hiteacuteeacutert

Afšīn 891-ben jaacutervaacutenyban meghalt Azerbajdzsaacutenban iacutegy Szembat helyzete javulni laacutetszott Azonban Afšīn utoacutedja Yūsuf ibn Abī-l-Sāğ (901ndash919 922ndash929) az uacutej oszti-

261 A hercegi haacutez vezetőjeacutenek az oumlrmeacuteny ciacuteme262 Maksoudian 1987 152

gruacutez bagratidaacutek

oumlrmeacuteny bagratidaacutek

oumlroumlkoumllt teruumlleteik

oumlroumlkoumllt teruumlleteik

A L Aacute N I AA B H Aacute Z I A

K a u k aacute z u s

ACSARA

ABASZGIA

Kutaisz

TAO

TARON

SAVSETIBatumi

Chumi(Szuhumi)

Tiflisz

HERETI

SzamsvildeArtanudzs

KarszAni

Mcheta

Trialeti

Rioni

I B Eacute R I A

KARSZ

BAGARANBagaran

GARDMAacuteN

LORI

UTILori

Gandzsa

PARISZOSZ

Partav

Nahicsevaacuten

Tatev

VASZPURAKAacuteN

Araksz

Kur

KabalaSAKKI

ManazkertHlat

Arcses

VanVan-toacute

pahlavidaacutek

marvanidaacutek

mamikonidaacutek

kaiszidaacutek

saddaacutedidaacutek

KAHETI

0 100 km

BIZAacute

NCI

BIRODALOM

Urm

ia-toacute

Szevan-toacute

F e k e t e - t e n g e r

KLARDZSETI

Barda ac

Euphrateacutes

z

A R M Eacute N I ADvin

A L B Aacute

N I

A

MOXOENE

15 A Kaukaacutezus Toumanoff műve alapjaacuten

129

kaacuten kihasznaacutelva Bagdad meggyenguumlleacuteseacutet oumlnaacutelloacute uralmat kiacutevaacutent kieacutepiacuteteni Szembatot sajaacutet hatalma alaacute akarta vonni amit a kalifa nem engedeacutelyezett Ennek elleneacutere hadat indiacutetott 902-ben Prsquoaytakaran (Bajlakan) vaacuterosaacuteboacutel indult aacutetkelt Uti tartomaacutenyon eacutes egeacuteszen Tašrataprsquo-ig nyomult263 903-ban taacutergyaltak a felek eacutes Yūsuf eleacuterte hogy neki fizesseacutek az adoacutet eacutes őt ismerje el Szembat Ezutaacuten neacutehaacuteny eacutev nyugalom volt azon-ban 908-ban al-Muqtadir kalifa (908ndash932) hatalomra keruumlleacutese utaacuten tovaacutebb noumlvelte a nyomaacutest eacutes Vaszpurakaacuten fejedelmeacutet Gagik Arcrunit nevezte ki Armeacutenia kiraacutelyaacutevaacute Ezutaacuten egyesuumllt erővel taacutemadtak a meacuteg Bagratida keacutezen leacutevő Armeacuteniaacutera Szembat pedig Jaacutenos katholikoszt kuumlldte taacutergyalni Dvinbe azonban Yūsuf vasra verette keacute-sőbb aztaacuten elengedte

A 910-es eacutevben Yūsuf osztikaacuten miutaacuten Dvinbe eacuterkezett csapatokat bocsaacutetott Gagik rendelkezeacuteseacutere hogy Szembat ellen vonuljon Szembat keacutet fiaacutera Asotra eacutes Muselre biacutezta a sereg vezeteacuteseacutet de megparancsolta nekik hogy keruumlljeacutek a fő uacutet-vonalakat Jaacutenos katholikosz a tovaacutebbi esemeacutenyekről is szaacutemot adott bdquoNig keruumlle-teacutet264 eleacuterve az utoacutebbi eacuteszrevette hogy az ellenseacuteg koumlztuumlk Gagik kiraacutely taacutebort vert a nyiacutelt terepen a hegy laacutebaacutenaacutel leacutevő voumllgyben Az ellenseacuteg roumlgtoumln oly moacutedon keruumllt szembe veluumlk hogy akaratuk elleneacutere keacutenyszeruumlltek felkeacuteszuumllni taacutemadaacutesra aneacutelkuumll hogy tudataacuteban lettek volna az Uti tartomaacutenyboacutel eacuterkező seregek aacuterulaacutesaacutenak akiket sevordiklsquo-nak neveztek Ekkor Asot eacutes Musel mindenki előtt a csatateacuterre sietett eacutes kituumlntetteacutek magukat a harcban szaacutemos viteacutezi cselekedet reacuteveacuten nagy pusztiacutetaacutest vittek veacuteghez az ellenseacuteges sereg soraiban amivel nagy fejetlenseacuteget okoztak A csata heveacute-ben mikor a kuumlzdelem maacuter koumlzvetlen koumlzelről folyt az Utiboacutel joumltt seregek hirtelen sarkon fordultak eacutes alattomos tervuumlknek megfelelően oumlnkeacutent taacutevoztak s nem joumlttek vissza toumlbbeacuterdquo265 A csata ezzel eldőlt Muselt elfogtaacutek eacutes hadifogsaacutegba vetetteacutek Jaacutenos katholikosz meacuteg egyszer megemleacutekezik Uti tartomaacuteny lakoacuteinak aacuterulaacutesaacuteroacutel amikor 910-re dataacutelhatoacutean Musel halaacutelaacuteroacutel szaacutemot adott bdquohelliphasonloacutekeacuteppen Szembat kiraacutely fiaacutet a baacutetor eacutes ifjuacute Muselt akit azeacutert fogtak el mert Uti tartomaacuteny lakoacutei hazaaacuterulaacutest koumlvettek el hasonloacute kiacutenzaacutesoknak vetetteacutek alaacute eacutes halaacutelos szert adtak neki minek kouml-vetkezteacuteben meghalt Asot szparapet266 igeacutenyt tartott holttesteacutere amit a csalaacuted ősi temetőjeacutebe kuumlldve Bagaranban helyezteacutek veacutegső nyugalomrardquo267 Ebben a szoumlvegben Uti tartomaacuteny lakoacutein a sevordiklsquo neacutepeacutet kell eacutertenuumlnk

Szembat kiraacutely helyzete 912-től egyre romlott eacutes veacuteguumll Yūsuf elfogta majd 914-ben kiveacutegeztette 914-re dataacutelhatoacutean Jaacutenos katholikosz arroacutel panaszkodott hogy a szom-szeacutedos neacutepek taacutemadaacutesai eacutes az előkelő haacutezak belső ellenseacutegeskedeacutese suacutejtja orszaacutegaacutet A szomszeacutedos neacutepek koumlzoumltt felsorolja a bizaacutenciakat Egriszi Gugark eacutes Uti neacutepeacutet valamint a Kaukaacutezus laacutebaacutenaacutel eacutelő eacuteszaki neacutepeket268

263 Maksoudian 1987 156 kommentaacuter 286 A modern Lori siacuteksaacuteggal azonosiacutetjaacutek a helynevet264 Ayrarat tartomaacuteny egyik keruumllete Maksoudian 1987 290265 Maksoudian 1987 167 Thury 1897 327266 A Kr e 2 szaacutezadtoacutel leacutetező oumlroumlkletes katonai meacuteltoacutesaacuteg267 Maksoudian 1987 170268 Maksoudian 1987 185

130

Szembat kiraacutely kiveacutegzeacuteseacutet koumlvetően Armeacutenia deacuteli reacuteszeacutet Gagik Arcruni kiraacutely tar-totta hatalmaacuteban miacuteg eacuteszakon Asot Sapuh Szembat testveacutere fiaacutenak a kezeacuteben volt a hadsereg Szembat fia Asot Erkat (rsquovasrsquo) is igeacuteny tartott apja oumlroumlkseacutegeacutere eacutes Jaacutenos ka-tholikosz valamint Nikolaosz Muumlsztikosz eleacuterte hogy 914-ben fogadjaacutek az oumlrmeacuteny uralkodoacutet Konstantinaacutepolyban Asot bizaacutenci taacutemogataacutessal teacutert haza mire Yūsuf Asot Sapuhot Dvinben kiraacutellyaacute koronaacuteztatta Iacutegy aztaacuten haacuterom kiraacutelya is volt egyszerre Armeacuteniaacutenak Jaacutenos katholikosz igyekezett a keacutet Asot koumlzoumltt beacutekeacutes megoldaacutest talaacutelni de nem jaacutert sikerrel Yūsuf aztaacuten Asot Erkat melleacute aacutellt iacutegy az elkezdte a haacuteboruacutet a Dvinben szeacutekelő rokona ellen melynek soraacuten Uti Gardmaacuten eacutes Szivnik tartomaacutenyok ellen vonult 918 eacutes 920 koumlzoumltt269 Jaacutenos katholikosz a 918-as eacutevvel kapcsolatban szaacute-molt be Asot hadjaacuterataacuteroacutel aki Uti tartomaacutenyba ment hogy Movszesz feacutelelmetes laacute-zadaacutesaacutet leverje akit maga tett meg herceggeacute eacutes vezeacuterreacute Uti tartomaacuteny barbaacuter toumlrzsei foumlleacute Az Alaacuten-kapuhoz koumlzel eső Gugark videacutek nagy chorepiscopusa hatalmas sereg-gel joumltt a kiraacutely segiacutetseacutegeacutere de Movszesz is jelentős erőket mozgoacutesiacutetott eacutes kiverte a

269 Ter-Ghewondyan 1976 73ndash76

Bagaran

Kabala

Varszan

al-Bab~Derbend

Tiflisz

TelaviKutaiszi

Baku

Varacsan~Balandzsar

Szamandar

Tebriz

Manazkert

V A S Z P U R AK Aacute N

Sakki

Partav~Barda a

Huj

ArcsesBarkari

HUJ

M Uacute K Aacute N

H E R E T I - A L B Aacute N I A S A R V Aacute N

SZIVNIKKaacutelikaacutela

Artanudzs

KARTLI

ARRAacuteN

PARISZOSZ

Gag

KAHETI

HunanSAVSETI

KLARDZSETI

SZVANETI

EGRISZI

Tus

Ardabiacutel

Samaacuteha

LEKZ

GANZA

Dabiacutel~Dvin

Ganza

HACSEN

Ganza

Bajlakaacuten

Dzaug~Magasz

TarguHamzin

Hlat

Kiszaacutel

) ( Daacuter Alaacuten

K a u k aacute z u s

Fekete-ten

ger

Kaszpi-tenger

Arax

Kura

A B B A S Z I D A K A L I FAacuteT U S

BIZAacuteNCI B

IRO

DA

LOM

A L Aacute N I A

K A Z Aacute R I A

N A G Y -

Ouml R M Eacute N Y O R S Z Aacute Gc

16 Armeacutenia a korai Bagratida-korban (884ndash962)

131

kiraacutelyt a tartomaacutenyboacutel Ő most maacuter sajaacutet sereget toborzott eacutes nagy elszaacutentsaacuteggal toumlrtek előre Movszesz csapatai haacutetraacuteltak majd szeacutetszoacuteroacutedtak eacutes cserbenhagytaacutek őt aki iacutegy nyugat feleacute menekuumllt eacutes Szivnik tartomaacutenyban keresett menedeacuteket az ottani herceg Szembat koumlzeleacuteben akitől probleacutemaacuteinak megoldaacutesaacutera szaacutemiacutetott Koumlzben a kiraacutely Utiban maradt hogy az orszaacuteg makacs eacutes ingerleacutekeny lakossaacutegaacutet lecsende-siacutetse Movszesz aztaacuten onnan Canark nagy chorepiscopusaacutehoz menekuumllt hogy tőle kapjon segiacutetseacuteget A kiraacutely uumlldoumlzőbe vette eacutes utoleacuterve aceacutelsisakjaacutera csapott kardjaacuteval eacutes aacutetszuacuterta a nagy sisakot a koumlzepeacuteneacutel eacutes foumlldhoumlz szoumlgezte Movszeszt Magaacuteval vitte eacutes megvakiacutetatta Ezutaacuten testveacutereacutevel Abasszal eacutes Ibeacuteria hercegeacutevel Gurgennel talaacutel-kozott akik oumlsszeeskuumldtek ellene eacutes csak az utolsoacute pillanatban tudott elmenekuumllni Uti tartomaacutenyba270 Maksoudian megjegyzi hogy Movszesz sevordi szaacutermazaacutesuacute le-hetett271 A 919-es eacutevben a belső kuumlzdelmek tovaacutebb folytatoacutedtak Jaacutenos katholikosz Szembat Szivnik hercegeacutevel kapcsolatban emliacutet egy arabok elleni csataacutet amelyben a segiacutetseacutegeacutere vannak a Gibeonita haderők Maksoudian a kommentaacuterban jelzi hogy itt toumlroumlkoumlkről van szoacute amelyet aztaacuten Sztepannosz Orbeljaacuten pontosiacutet is272 A Dvin koumlruumlli harcok soraacuten a kiraacutely uacutejboacutel rossz hiacutereket kapott Uti tartomaacutenyboacutel273

919-ben Yūsuf kegyvesztett lett eacutes Bagdadban beboumlrtoumlnoumlzteacutek neacutegy eacutevre helyeacutere Sbuk (Subuk) osztikaacutent kuumlldteacutek Ő a bagdadi kalifa megbiacutezaacutesaacuteboacutel II Asotnak a saacute-hansaacuteh ciacutemet adomaacutenyozta amely Armeacutenia feletti hatalmaacutenak a megerősiacuteteacutese volt 921-ben Asot sikeresen gyűrte le Ibeacuteria fejedelmeacutet majd figyelmeacutet uacutejra Uti tarto-maacuteny koumltoumltte le ugyanis megbeacutekeacutelt unokatestveacutereacutevel Asottal eacutes Dvinben beacutekeacutet kouml-toumlttek Ezutaacuten a saacutehansaacuteh kedvenc tartomaacutenyaacuteba Utiba taacutevozott Uacutetkoumlzben kapta a hiacutert az ottani kormaacutenyzoacute laacutezadaacutesaacuteroacutel akinek neve Amram de a neacutep Crsquolik rsquokis bikarsquo nevet adta neki mivel hatalmas termetű volt A saacutehansaacuteh raacutebiacutezta a tartomaacuteny uumlgyei-nek inteacutezeacuteseacutet Azonban gonosz eacutes soumlteacutet gondolatok keriacutetetteacutek hatalmukba Amramot aki megtagadta az engedelmesseacuteget eacutes Gamirk orszaacuteg fejedelmeacutenek szolgaacutelataacuteba szegődoumltt eacutes tartomaacutenya nahararjait is fellaacuteziacutetotta Asot midőn uacutejra Uti tartomaacutenyba

270 Maksoudian 1987 206ndash207271 Maksoudian 1987 301 A chorepiscopus gruacutez ciacutemre uo272 Steprsquoannos Orbeleanrsquos History of the State of Sisakan translated from Classical Armenian by

Robert Bedrosian 105 bdquoAft er these events the great prince of Sisak Smbat together with his three brothers grew angry and quarreled with the emir of Goghtrsquon who at that time held by force the district of Goghtrsquon Th ey requested that he give up their own patrimonial district of Ernjak and the surrounding districts which Yusuprsquo had entrusted to him But the emir of Goghtrsquon refused saying lsquoTh is was a gift to me from the courtrsquo When Smbat heard this he as-sembled troops to fi ght with great ferocity taking along with him the Scythian Turks who dwelled in tents on his land Th e emir arose before them Aft er clashing with each other the Hagarenes were defeated But then those Turks who held the left fl ank behind Vasak concei-ved a diabolical plan Together they attacked and killed Vasak and then fl ed off in the direction of Naxjawan With endless mourning and sobbing the brothers took the body of the hand-some young man from the fi eld of battle and placed it by his father Ashot aft er prolonged mourningrdquo

Paacuterhuzamos toumlrteacutenet Jaacutenos katholikosz LX 10 p Maksoudian 1987 209 303 szoumlveg kommentaacuter Gibeonite forces = Turks

273 Maksoudian 1987 210

132

joumltt azt tapasztalta hogy az emberek toumlbbseacutege haacutetat fordiacutetott neki csak keveacutes hiacuteve maradt Ezutaacuten Egriszi kiraacutelyaacutehoz fordult Asot aki egy erős joacutel felszerelt sereget bo-csaacutejtott rendelkezeacuteseacutere Asot a sereggel megeacuterkezett eacutes csataacutera keacuteszuumllt Amram is ha-talmas sereget gyűjtoumltt eacutes azt a Kur folyoacute menti erdőkben aacutellomaacutesoztatta de nem vaacutellalt nyiacutelt csataacutet Asot figyelmetlenseacutegből a seregeacutet egy katlanba vezette ahonnan csak egy uacutet vezetett ki iacutegy aztaacuten csapdaacuteba keruumllt s a sereg eacutelelem eacutes viacutez neacutelkuumll ma-radt Maacuter az esetleges aacutetadaacutesaacuteroacutel taacutergyaltak mikor Asot egy kis kiacuteseacuterettel eacutejszaka kitoumlrt eacutes elmenekuumllt274 Amram feltehetőleg Movszesz utaacuten vehette aacutet Uti tartomaacuteny iraacutenyiacutetaacutesaacutet A forraacutesban emliacutetett Gamirk orszaacuteg fejedelme Gurgen a bizaacutenci had-vezeacuterrel Kurkuasz Jaacutenossal lehet azonos aki valoacutesziacutenűleg Amrammal szoumlvetseacutegre leacutepett amikor megtaacutemadta Dvint 92122-ben275

Jaacutenos katholikosz műveacuteben toumlbb alkalommal nem esik szoacute Uti tartomaacuteny-roacutel ugyanakkor feltehetőleg hosszabb időre a tartomaacuteny kikeruumllt a Bagratida-haacutez uralma aloacutel276 Mindenesetre 922-ben Yūsuf kiszabadult a boumlrtoumlnből eacutes visszaszerezte koraacutebbi poziacutecioacutejaacutet Ennek koumlvetkezteacuteben uacutejboacutel Asottal keruumllt szembe 929-ben Asot eacutes Yūsuf is meghalt Asot helyeacutere testveacutere Abasz keruumllt

Jaacutenos katholikosz műveacuteben haacuterom esemeacutennyel kapcsolatban fordul elő a sevordiklsquo neve 853-ban 897ndash901 koumlzoumltt eacutes 910-ben Tovaacutebbi hat alkalommal csak az az Uti tartomaacuteny szerepel ahol a sevordiklsquo eacuteltek Eredetuumlkről Jaacutenos katholikosz nem tudott sokat a neacutepetimoloacutegiaacutes heros eponymos nem hordoz toumlrteacuteneti informaacutecioacutet II Asot 910-ben harcolt a sevordiklsquo ellen eacutes ismert hogy 914-ben Konstantinaacutepolyban fo-gadtaacutek a csaacuteszaacuteri udvarban ahol vele volt Jaacutenos katholikosz is Iacutegy tehaacutet a bizaacutenci ud-varban az oumlrmeacuteny uumlgyekről naprakeacutesz informaacutecioacutekkal rendelkeztek amit mellesleg a DAI Kaukaacutezus neacutepeivel foglalkozoacute fejezetei is joacutel mutatnak de ott a sevordiklsquo neve nem fordul elő

Ellenben a bizaacutenci csaacuteszaacuter Biacuteborbanszuumlletett Konstantin neve alatt fennmaradt De cerimoniis aulae Byzantinae ciacutemű műben a kuumllfoumlldieknek iacutert levelek protokollja kapcsaacuten Armeacuteniaacutera vonatkozoacutelag előszoumlr a Nagy Armeacutenia fejedelmek fejedelmeacutet (archon ton archonton) emliacuteti majd Vaszpurakaacuten fejedelmeacutet (archon) akit jelenleg szinteacuten fejedelmek fejedelmekeacutent tisztelnek Aztaacuten koumlvetkeznek a toumlbbi oumlrmeacuteny feje-delmek (archon) Kokovit Taron Moex Auzan Syne eacutes veacuteguumll bdquoServotioi (Σερβότιοι) haacuterom fejedelmeacutenek akiket fekete fiuacuteknak neveznek (maura paidia)rdquo277 Marquart rekonstrukcioacuteja szerint a helyes olvasat Σεβόρτιοι ami az oumlrmeacuteny sevordiklsquo meg-felelője Elfogadta Thury oumlrmeacuteny neacutepetimoloacutegiaacutes magyaraacutezataacutet (sew ordi rsquofekete fiuacutersquo) amelyet Konstantin is lejegyzett278

Ezek utaacuten marad a keacuterdeacutes hogy a Σάβαρτοι a magyarok reacutegi neve hogyan kapcsol-hatoacute ide Hammer-Purgstall elsőkeacutent teszi egymaacutes melleacute a bizaacutenci eacutes az oumlrmeacuteny forraacute-

274 Maksoudian 1987 215ndash216275 Maksoudian 1987 304276 Thury 1897 392277 Reiske 1829 68713ndash14 Moravcsik 1984 43 19 jz278 Marquart 1903 39 Thury 1897 395ndash396

133

sok adatait baacuter az azonosiacutetaacutes helyesseacutegeacuteben keacutetelkedett279 Ezzel kapcsolatban Thury Joacutezsef koncepcioacutejaacutet eacuterdemes ismertetni Thury abboacutel indult ki hogy Theophilosz bi-zaacutenci csaacuteszaacuter ellen a kalifa taacutemadaacutest indiacutetott 840-ben eacutes Amorion vaacuterosaacuteig nyomult előre s ebben reacuteszt vett mintegy tiacutezezer turk Ők nem maacutesok mint a magyarok aki-ket Konstantin szavartinak az oumlrmeacuteny iacuteroacutek meg sevordiklsquo-nak neveznek Ugyanaz a bizaacutenci szerző szaacutemolt be arroacutel hogy a magyarok tuumlrk neacuteven 839-ben a bolgaacuterokat segiacutetetteacutek az Al-Dunaacutenaacutel Iacutegy feltehető hogy a magyarsaacuteg 835 taacutejaacuten (Sarkel feleacutepiacuteteacutese a besenyők ellen) vaacutelt ketteacute eacutes hagyta el Leveacutediaacutet Konstantin csaacuteszaacuter azt aacutelliacutetja hogy a leveacutediai magyarsaacutegot hiacutevtaacutek szavartoinak eacutes ezek azon reacutesze amelyik Persziszbe koumlltoumlzoumltt meacuteg a csaacuteszaacuter koraacuteban (10 szaacutezad első fele) is megtartotta ezt a reacutegi neveacutet A keacutet aacutelliacutetaacutes toumlrteacuteneti hitele nem azonos ugyanis a csaacuteszaacuter tudta az oumlrmeacutenyek reacuteveacuten hogy a szavarti (nem sevordiklsquo) nevű neacutep toumlbb alkalommal szoumlvetkezett az arabok-kal az oumlrmeacutenyek ellen eacutes 921-ben az ő serege segiacutetett leverni őket Arroacutel pedig hogy a szavartik rokonai a nyugaton eacutelő tuumlrkoumlknek eacutes ezektől Leveacutediaacuteban szakadtak el a bizaacutenci testőrseacuteg tagjaitoacutel Aacuterpaacuted deacutedunokaacutejaacutetoacutel illetve a Pannoniaacuteboacutel Persziszbe utazoacute koumlvetektől is hiteles informaacutecioacutei lehettek Tehaacutet az az aacutelliacutetaacutes hogy 950 taacutejaacuten a Kur melleacutekeacuten eacutelt egy odatelepedett magyar csoport teljesen hiteles A keleten ma-radt neacutepcsoport szavarti valamint a nyugati turk neveacuteből adoacutedoacute kuumlloumlnbseacuteget uacutegy magyaraacutezta a csaacuteszaacuter hogy az eredetileg Leveacutediaacuteban meacuteg egyseacutegben eacutelő neacutepre al-kalmazta a szavartoi nevet Tehaacutet Thury szerint a Σάβαρτοι ἄσφαλοι a reacutegi leveacutediai magyarok elnevezeacutese Konstantin csaacuteszaacuter felteacutetelezeacutese280 Nyilvaacuten a kiinduloacutepontnaacutel maacuter vannak probleacutemaacutek Thury oumltleteacutevel az Amorion elleni hadjaacuteratban reacutesztvevő tuumlrkoumlk a kalifaacutetusban szolgaacutelatot teljesiacutető toumlroumlk csapatok amelyek jelentőseacutege eacuteppen ekkor vaacutelik meghataacuterozoacutevaacute a kalifaacutetus uacutej koumlzpontjaacuteban Emellett Thury a Σάβαρτοι = sevordiklsquo azonossaacutegot vallotta Ugyanakkor egyeacutertelmű hogy Konstantin csaacuteszaacuter tisztaacuteban volt az oumlrmeacuteny sevordiklsquo szerepeacutevel eacutes jelentőseacutegeacutevel eacutes ez nem veacuteletlenuumll tuumlkroumlződoumltt a De cerimoniis ideacutezett helyeacuteből de meglepő moacutedon ott a romlott alak Σερβότιοι talaacutelhatoacute ami Σεβόρτιοι formaacuteban rekonstruaacutelva is az oumlrmeacuteny alakot tuumlk-roumlzi vissza Ezzel szemben a magyarokkal kapcsolatban hasznaacutelt Σάβαρτοι a DAI-ban ettől jelentősen kuumlloumlnboumlzik Ez arra mutat hogy Konstantin vagy az iacuternoka eacuteppen-seacuteggel keacutet kuumlloumln neacutepről adott hiacutert Tehaacutet a keacutet neacutev oumlsszekapcsolaacutesa Thury oumltlete ame-lyet Konstantinnak tulajdoniacutetott Ezt tovaacutebbi eacutervekkel lehet alaacutetaacutemasztani 1 Perzsia videacutekeacuteről szoacutel a szavartoi kapcsaacuten a bizaacutenci csaacuteszaacuter ugyanakkor az oumlrmeacutenyek (eacutes iacutegy a sevordiklsquo is) az ő alattvaloacutei Mieacutert nem azt mondta hogy Armeacutenia videacutekeacuten eacutelnek ha fejedelmuumlket az oumlrmeacutenyek koumlzoumltt emliacuteti a De cerimoniis-ban 2 A csaacuteszaacuter (aki toumlbb magyar előkelőt megkeresztelt Bulcsuacute Termacsu) meacuteg csak utalaacutest sem tett arra hogy a sevordiklsquo a 9 szaacutezadtoacutel maacuter bizonyosan kereszteacutenyek 3 A csaacuteszaacuter azt iacuterja hogy a magyarok ezen keleten eacutelő rokonaikkal koumlvetek uacutetjaacuten kapcsolatot tartanak de nem emliacuteti hogy ő is levelezik veluumlk

Mielőtt az idetartozoacute muszlim forraacutesok adatait szaacutemba venneacutenk visszateacuteruumlnk a DAI 38 fejezeteacutenek kronoloacutegiai vonatkozaacutesaira ugyanis a 854-ben az oumlrmeacuteny forraacute-

279 Id Czegleacutedy MŐT 74 78280 Thury 1897 393ndash395

134

sokban megjelenő szavard-magyar csoport a Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutest behataacuterolja Maacuter Thury uacutegy veacutelte hogy a 38 fejezet egy eacutevszaacutezados keretben magya-raacutezhatoacute

Czegleacutedy Kaacuteroly ndash mint koraacutebban emliacutetettuumlk ndash a 889-es besenyőndashmagyar eacutes egy koraacutebbi kangarndashszavartoi haacuteboruacute oumlsszecsuacutesztataacutesaacuteval lehetőseacuteget nyitott az időke-ret kibőviacuteteacuteseacutere Elsőkeacutent az 1974-ben megjelent maacutesodik aacutellaacutespontja keruumll bemu-tataacutesra mert ezt az oumlrmeacuteny forraacutesokban megjelenő sevordiklsquo-ra eacutepiacutetette Czegleacutedy Konstantin csaacuteszaacuter kangarndashszavartoi haacuteboruacutejaacutet a 854 előtti eacutevekre tette281 Iacutegy maacuter a toumlbbi forraacutesadat felhasznaacutelaacutesaacuteval a 38 fejezet azaz a 9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenelem keretei rekonstruaacutelhatoacutek 833-ban Sarkel feleacutepiacuteteacutesekor a magyarok oumlnaacutelloacute neacutepkeacutent eacutel-tek a Dontoacutel nyugatra 837-ben az Al-Dunaacutenaacutel szerepeltek majd 850 taacutejaacuten a kazaacuterok hatalma alaacute keruumlltek ami 86061-ig tartott ekkor ugyanis Konstantin-Kyril a kazaacuter kagaacutenhoz utaztaacuteban a Kriacutem feacutelszigeten talaacutelkozott ugorokkal a kazaacuter sereg reacuteszekeacutent eacutes e neacutev a magyarok szlaacutevok aacuteltal hasznaacutelt neve 862-ben az Ungri neacutep feltűnik frank teruumlleten ami egy uacutej politikai iraacutenyultsaacutegot jelez A Ğayhānī-hagyomaacuteny adatai alap-jaacuten megaacutellapiacutethatoacute hogy a magyarsaacuteg 870 eacutes 880 koumlzoumltt visszanyerte oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet 880 eacutes 886 koumlzoumltt a magyar szakraacutelis kettős fejedelemseacuteg oumlsszeomlott amely moumlgoumltt rusz vagy besenyő taacutemadaacutes aacutellhatott Iacutegy 886ndash889 koumlzeacute dataacutelja Czegleacutedy Konstantin haacuteromeacuteves kazaacuterndashmagyar egyuumltteacuteleacutesről szoacuteloacute informaacutecioacutejaacutet A 889-es maacutesodik be-senyőndashmagyar haacuteboruacute vetett veacuteget az egyuumltteacuteleacutesnek ami Regino eacutertesuumlleacuteseacutere eacutepuumll 895-ben a harmadik besenyőndashmagyar haacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a magyarok birtokba veszik a Kaacuterpaacutet-medeceacutet282

Kristoacute Gyula ezekre az előzmeacutenyekre eacutepiacutetette fel sajaacutet koncepcioacutejaacutet amely szerint a 830-as eacutevekben koumlltoumlztek a magyarok a Volga videacutekeacuteről a Don eacutes Al-Duna koumlzti teacuterseacutegbe amire utal Szuumlmeon Logotheteacutesz leiacuteraacutesa a bulgaacuterndashmagyar szoumlvetseacutegről A bizaacutenci forraacutes 836ndash838 koumlzt az Al-Dunaacutenaacutel emliacutet egy ungr tuumlrk eacutes hun nevű neacute-pet amelyet a magyarsaacuteggal lehet azonosiacutetani eacutes ezt az első hiteles adatnak tekintik a magyarsaacutegroacutel283 840 taacutejaacuten a heacutetmagyar toumlrzsszoumlvetseacuteg kazaacuter uralom alaacute keruumllt eacutes a kazaacuterok a magyarokat esetleg egy csoportjukat aacutettelepiacutetetteacutek a Dontoacutel keletre talaacuten a Kaganaacutetus keleti szeacuteleacutere a Volgaacutehoz 854-ben a sevordiklsquo megjeleneacutese előtt zajlott a kangarndashszavartoi haacuteboruacute aminek koumlvetkezteacuteben a magyarok egy csoportja elsza-kadt eacutes a Kaukaacutezusban talaacutelt menedeacuteket miacuteg a Levedi vezette csoport Etelkoumlzbe a Dontoacutel nyugatra koumlltoumlzoumltt s ezzel egy időben csatlakoztak hozzaacutejuk a kavarok 855-től 15-20 eacutevet toumlltoumlttek kazaacuter fennhatoacutesaacuteg alatt 880 taacutejaacuten maacuter sikeruumllt fuumlggetle-nedni a kazaacuteroktoacutel amire al-Ğayhānī egyeacutertelműen utal 895-ben a besenyő taacutemadaacutes koumlvetkezteacuteben a magyarok bekoumlltoumlztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe284

281 MŐT 122282 MŐT 118ndash119283 Geoacutergiosz baraacutet folytataacutesa tudoacutesiacutet az adott esemeacutenyről Kritikai kiadaacutesa magyar fordiacutetaacutessal

Moravcsik 1984 52ndash58284 Az eredeti koncepcioacute reacuteszletes kifejteacutese Kristoacute 1980 32ndash150 A leguacutejabb oumlsszefoglaloacute Kris-

toacute Makk 2001 11 21ndash22 29 38ndash39 45ndash47 52

135

A kangarndashszavartoi haacuteboruacute koraacutebbi dataacutelaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutehoz vissza kell teacuterni a sevordiklsquo-keacuterdeacutessel kapcsolatos muszlim forraacutesokhoz Elsőkeacutent DrsquoOhsson kapcsolta oumlssze az oumlrmeacuteny forraacutesok aacuteltal emliacutetett sevordiklsquo-at az arab kuacutetfőkben előforduloacute al-sāwardīya-val285 Aztaacuten Marquart tekintette aacutet a vonatkozoacute muszlim forraacutesokat vagyis al-Balādurī al-Masʿūdī eacutes al-Iṣṭahrī hiacuteradaacutesait286 Marquart tett meacuteg egy eacuter-dekes eacuteszreveacutetelt A Σάβαρτοι alakot a De cerimoniis elteacuterő adataacutera hivatkozva arabndashperzsa forraacutesra vezette vissza amihez meacuteg taacutersult hogy az asphaloi alakban az arab alsoacutersquo szoacutet veacutelte felfedezni287rsquo اسفل

A muszlim foumlldrajzi irodalom egyik neves alakja al-Iṣṭahrī a 10 szaacutezad első feleacute-ből szaacutermazoacute munkaacutejaacuteban a koumlvetkezőket iacuterta bdquoBardaʿa eacutes Šamkūr moumlgoumltt van egy oumlrmeacuteny neacutepesseacuteg amelyet Siyāwrdīya-nak neveznek bajkeverő gonosz rabloacuteneacuteprdquo288 Kortaacutersa al-Masʿūdī szinteacuten koumlzoumllt roacuteluk egy tudoacutesiacutetaacutest bdquoAmi a Kurr folyoacutet illeti eredete a Ğurğīn289 kiraacutelysaacuteghoz tartozoacute Ğurzān (Gruacutezia) orszaacutegban van az abhāz videacutekeacuten aacutetfolyva a tifliszi veacutegekhez eacuter eacutes azt koumlzeacutepen szeli aacutet azutaacuten a Siyāwrdīya videacutekein aacutet folyik Ők az oumlrmeacutenyek egyik fajtaacuteja baacutetor eacutes viteacutez neacutep amint azt a raacutejuk vonatkozoacute tudoacutesiacutetaacutesokban megjegyeztuumlk hozzaacutejuk fűződik a siyāwurdīya neacuteven is-mert csatabaacuterdok elnevezeacutese amelyeket a siyābiğa290 eacutes maacutes barbaacuter seregek szoktak hasznaacutelni A Kurr neacuteven ismeretes folyoacute addig folyik amiacuteg Bardaʿa-toacutel haacuterom meacuter-foumlldre nem jut azutaacuten a bardaʿa-i kormaacutenyzoacutesaacuteghoz tartozoacute Bardāğ mellett folyik el veacuteguumll pedig al-Ṣanāra szomszeacutedsaacutegaacuteban az Arras folyoacute oumlmlik beleacuterdquo 291 A 10 szaacute-zad első feleacuteben alkotoacute keacutet szerző egymaacutestoacutel fuumlggetlenuumll a Kur folyoacute partjaacuten emliacuteti a Siyāwrdīya neacutepet amely az oumlrmeacuteny sevordiklsquo arab aacutetiacuteraacutesaacutenak tekinthető

Minorsky kiadta Muumlneccim bașı (meghalt 1702) Ğāmiʿ al-duwal ciacutemű munkaacutejaacute-nak azt a reacuteszeacutet amely a kaukaacutezusi muszlim dinasztiaacutekkal foglalkozott eacutes amit 1075 taacutejaacuten lejegyzett műből vehetett aacutet Eszerint a muszlim Šaddād-dinasztia Arrān felett uralkodott 951 eacutes 1075 koumlzoumltt előszoumlr DabīlDvin majd 978-től Ganza koumlzponttal A dinasztiaalapiacutetoacute Muḥammad ibn Šaddādot haacuterom fia Laškarī Marzuban eacutes Faḍl koumlvette a troacutenon Faḍl miutaacuten baacutetyja oumlroumlkoumllte a hatalmat 968 taacutejaacuten szerencseacutet proacute-baacutelt Ganza vaacuterosaacuteban bdquoGanza vaacuterosaacuteba joumltt eacutes letaacuteborozott embereivel aproacutedjaival eacutes taacutersaival a vaacuteros kapujaacutehoz koumlzel A vaacuterosban Sallār Ibrāhīm megbiacutezaacutesaacuteboacutel ʿAlī

285 Ideacutezi Czegleacutedy MŐT 74286 Marquart 1903 36ndash38287 Marquart 1903 39ndash40 BGA I 292 Kmoskoacute ورآء برذعة وشمكور صنف من الارمن يقال لهم السياوردية اهل العبث والفساد والتلصص 288

I2 24 102 jz289 Gurgen Magiszter Tao-ban uralkodott 918ndash941 koumlzoumltt Minorsky 1958 164 5 jz290 Minorsky szerint a sibāsiğa szoacuteroacutel lehet szoacute amely a koumlzeacutepperzsa spāsīg rsquotestőroumlkrsquo szoacutera ve-

zethető vissza eacutes a Szaacuteszaacutenidaacutek telepiacutetettek hataacuterőroumlket a kaukaacutezusi limesre Minorsky 1958 165 2 jz

رغث يتأي ىتحزاخبأ دالبب رميو نيجرج ةكلمم نم نارزج دالب نم هؤدبمف ركلا رهن امأو 291 ىلع ةدشو سأب ووذ نمرالا نم عون مهو ةيدروايسلا دالب يف يرجيو هطسو يف قشنيو سيلفت ةجبايسلا اهلمعتسي ةيدروايسلاب ةفورعملا تانيزربطلا فاضت مهيلاو مهرابخأ نم انركذ ام ةعذرب نم لايمأ ةثالث ىلا يهتني ىتح ركلاب فورعملا رهنلا اذه يرجيو مجاعألا دنج نم مهريغو سرلا رهن ةرانصلا يلي امم هيف بصي مث ةعذرب لامعأ نم جادرب ىلع يرجيو

537

al-Mas ūdī

II 242ndash243 MINORSKY 1958 KMOSKOacute I2 189ndash190

291

136

al-Tāzī volt a kormaacutenyzoacute Ő proacutebaacutelta a maga oldalaacutera aacutelliacutetani megbecsuumlleacutesben reacutesze-siacutetette eacutes sziacuteveacutelyes volt vele Megiacutegeacuterte hogy iacuter Sallārnak eacutes ismerteti vele a helyzeteacutet hogy szaacutemaacutera ellaacutetaacutest nyuacutejtsanak a vaacuteros kapuja mellett292 csereacutebe veacutedelmezi a vaacuterost elűzi a moumlgoumltte lakoacutekat eacutes veacuteget vet a tolvajok bűnoumlzők eacutes kuumlloumlnoumlskeacuteppen koumlzuumlluumlk a siyāwurdīya garaacutezdaacutelkodaacutesaacutenak Eacutes egy sarīya nevű neacutep gyuumllekezett ennek a vaacuteros-nak a kapuja koumlzeleacuteben koumlzoumlttuumlk nagyszaacutemuacute lovas keveacutessel toumlbb mint neacutegyszaacutez lo-vas akik csatlakoztak a siyāwurdīyahoz eacutes egyesuumlltek egymaacutessal Letelepedtek a Kur partjaacuten eacutes menedeacuteket talaacutelva a bozoacutetosok eacutes erdők meacutelyeacuten elvitteacutek a falvak termeacuteseacutet eacutes portyaacuteztak Ez a kormaacutenyzoacute Faḍl ibn Muḥammadtoacutel keacutert segiacutetseacuteget hogy elűzze eacutes pusztiacutetsa őket ha moacutedot talaacutel raacute Uacutegy toumlrteacutent hogy mialatt ez uumlgyben taacutergyaltak kiabaacutelaacutes hallatszott a vaacuterosban hogy (az ellenseacuteg) megeacuterkezett Sūrmīn faluba azeacutert hogy elvigye az ottani termeacutest Erre a csapat fegyvert fogott eacutes elindult Ganzaacuteboacutel Faḍl taacutersaival loacutera pattant eacutes ellenuumlk vonult eacutes veacuteres csataacutet viacutevott veluumlk eacutes megfutamiacutetotta őket A Šaddādidaacutek szorosan a nyomukban voltak majd seacutertetlenuumll teacutertek vissza Miutaacuten a vaacuteros neacutepe laacutetta hogy mit tett megbecsuumlltseacutege nőtt eacutes egyre inkaacutebb biacuteztak bennerdquo293 Keacutesőbb testveacutereacutet Laškarīt odahiacutevta eacutes 971-től Ganzaacutet birtokba vetteacutek eacutes onnantoacutel az lett a fővaacuterosuk Minorsky kifejtette hogy a sevordi neacutep Ganza eacutes Tiflisz koumlzoumltt lakott a Samkur Tausz eacutes Aksztafa folyoacutek voumllgyeacuteben eacutes Faḍl (985ndash1031) ural-kodaacutesa idejeacuten hatalma alatt tartotta a sevordiklsquo-at de maacuter baacutetyja Laškarī (971ndash978) elfoglalta Samkur vaacuterosaacutet A sevordiklsquo koumlzpontja ettől nyugatabbra a Tausz koumlzeleacute-ben lehetett eacutes lakossaacutega az oumlrmeacuteny kereszteacutenyseacuteghez csatlakozott294

A 10 szaacutezadban az oumlrmeacuteny adatokkal paacuterhuzamosan a muszlim forraacutesok is leiacuterjaacutek a siyāwurdīya neacutepet amely a szaacutezad maacutesodik feleacuteben a Šaddād-dinasztia hatalma alaacute keruumllt

Koraacutebbi toumlrteacutenetuumlkre is van utalaacutes a muszlim toumlrteacuteneti irodalomban A 9 szaacutezad maacutesodik feleacutenek hiacuteres toumlrteacutenetiacuteroacuteja al-Balādurī295 az Armeacutenia meghoacutediacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute fejezetben egy toumlrteacutenetet ismertetett bdquoBardaʿa neacutepeacutenek egy csoportja a koumlvetkezőket adta elő nekem Šamkūr reacutegi vaacuteros volt Salmān ibn Rabīʿa al-Bāhilī egyik embereacutet kikuumlldte aki a vaacuterost el is foglalta Azoacuteta a vaacuteros mindig lakott eacutes viraacutegzoacute volt egeacute-

292 Minorsky the latter should assign him living from the income of the town Minorsky 1957 13 Ormos Istvaacuten fordiacutetaacutesa hogy tartoacutezkodaacutesi helyet jeloumlljoumln ki neki a vaacuteros kapujaacutenaacutel

293

294 Minorsky 1953 26295 EI I 971ndash972

MINORSKY 1953 7ndash8 (arab szoumlveg) 12ndash13 (angol fordiacutetaacutes)

137

szen addig amiacuteg al-Sāwrdīya el nem pusztiacutetottaacutek ez a neacutep akkortaacutejt aacutellt oumlssze296 midőn Yazīd ibn Usayd Armeacuteniaacuteboacutel taacutevozott akkor fordult sorsuk rosszra eacutes sok szerencseacutetlenseacuteg szakadt raacutejuk Utoacutebb Buġā al-Muʿtaṣim Billāh ndash Allah irgalma vele ndash kliense mint Armeacutenia Ādarbayğān eacutes Šimšāṭ kormaacutenyzoacuteja 240-ben beneacutepesiacutetette olyan Kazaacuteriaacuteboacutel hozzaacute menekuumllt neacuteppel akik veacutedelmet kerestek naacutela az iszlaacutem iraacutenti elkoumltelezettseacuteguumlk miatt eacutes meacuteg Bardaʿaboacutel kereskedőket telepiacutetett a vaacuterosba eacutes al-Mutawakkilīya neacuteven nevezte elrdquo297

ige fordiacutetaacutesai rsquocame togetherrsquo Hitti rsquoverődtek oumlsszersquo Kmoskoacute sich zusammenrottenen تجمع 296erschienen Marquart 1903 36 vouml Czegleacutedy MŐT 276 115 jz

297

K a s z p i - t e n g e r

Araksz

Kura

MUacuteKAacuteN

ArdabiacutelAhar

KAPANDzsulfa

Bajlakaacuten

ARRAacuteNSzevan-toacute

VA

SZPURAKAacuteN

Van-

toacute

Araksz

Karsz

DZSAVAHETI

DZSURZANAhalkalaki

ABHAacuteZ KIRAacuteLYSAacuteG

Kura

KAHETIAJora

SARVAacuteN

MASZKAT

FILAacuteN

SZARIacuteR

DIDO

SZANAR

Rusztav

Tiflisz

Maku

Akera

SAKKI

Tausz

Alazani

AlgetHram

LoriDeb

eda

Gandzsa

Baku

SabaranKuba

Szamur

Kaszum kendRubaszDarbahKara-KajtakAvar K

oj-szu

Gum

ikAndi

Koj-

szu

Darband(Baacuteb al-abvaacuteb)Kodora- haacutegoacute

) (

) (Dariel-szoros

TerekKazbek-hegy

Alagez-hegy

Araraacutet

Pir Szakat

Gulisztaacuten

Samahs

HacsenTerter

Partav

Samkuacuter

Aragv

i

) (Bezobdal-haacutegoacute

Dambat

Ares

Arab B

aszra

KABALA

Akda

Alcs

-szu

Gar

dajn

an

LAJZAN

Goumlk

csa

j

Lahy

Khuda farin hiacuted

BergusetVAJOCDZOR

Nahicsevaacuten

Ernd

zsak

Arpa

csaj

DvinAzalJerevaacuten

Bedzsni

HrazdaacutenAni

Ahur

jan

Ahabcihe

Dariel

Turij

an

Kura

SZOTrsquoK

17 A Kaukaacutezuson tuacuteli teruumllet keleti reacutesze a 10 szaacutezadban

Balādurī ed DE GOEJE 203 angol fordiacutetaacutesa HITTI 1968 I 319

138

A koumlvetkező muszlim szerzők művei tartalmazzaacutek ugyanennek a tudoacutesiacutetaacutesnak kuumlloumlnboumlző vaacuteltozatait zoumlmeacuteben roumlvidiacutetve az eredetit Ibn al-Faqīh al-Hamadānī298 Dimišqī299 eacutes Yāqūt300

Bardaʿa Arrān fővaacuterosa a Kur folyoacute koumlzeleacuteben amelynek lakoacuteit nevezi meg forraacute-sul al-Balādurī301 Maga a tudoacutesiacutetaacutes haacuterom kronoloacutegiai reacuteteget keacutepvisel

1 Salmān ibn Rabīʿa al-Bāhilī ʿAbd al-Raḥmān ibn Rabīʿa al-Bāhilī oumlccse volt aki reacuteszt vett testveacutereacutevel 652-ben a kazaacuterok elleni hadjaacuteratban melynek soraacuten baacutety-jaacutet megoumllteacutek iacutegy ő vette kezeacutebe a vesztes csata utaacuten a megmaradt erők iraacutenyiacutetaacutesaacutet eacutes sikeruumllt a csapattal Bāb al-AbwābDarband erődjeacuteig visszajutni Koraacutebban 642-ben a testveacuterpaacuter vette be Darband erődjeacutet majd a főparancsnok halaacutelaacutet koumlvetően aacutetvette a hadak iraacutenyiacutetaacutesaacutet eacutes a Kaukaacutezus meghoacutediacutetaacutesaacuteban meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott illetve a kazaacuterok elleni hoacutediacutetoacute harcokat ő kezdte el302

2 Yazīd ibn Usayd keacutetszer toumlltoumltte be Armeacutenia kormaacutenyzoacutei tisztseacutegeacutet Elsőkeacutent az uacutej Abbaszida kalifa Saffāh nevezte ki 751-ben eacutes meacuteg a koumlvetkező eacutevben is ugyanezt a funkcioacutet viselte303 Maacutesodszor Manṣūr kalifa nevezte ki Armeacutenia kormaacutenyzoacutejaacutevaacute

298 bdquoŠamkūr reacutegi vaacuteros volt Salmān ibn Rabīʿa al-Bāhilī valakit oda kuumlldoumltt aki a vaacuterost elfoglalta utaacutena lakott maradt amiacuteg Yazīd ibn Usayd Armeniaacuteboacutel valoacute taacutevozaacutesaacutenak napjaiban az akkor-taacutejt gyuumllekező al-Sāwurdīya neacutepe el nem pusztiacutetotta Erre sorsuk rosszra fordult eacutes sok szeren-cseacutetlenseacuteg szakadt raacutejuk Utoacutebb Buġā al-Muʿtaṣim Billāh kliense tette viraacutegzoacutevaacute megerősiacutetette eacutes kereskedőket telepiacutetve beleacuteje al-Mutawakkilīya neacuteven nevezte elrdquo BGA V 293 Kmoskoacute I1 147ndash148

299 bdquoMaacutesodik Armeniaacutenak nevezik Ğurzān-t (Georgiaacutet) Azt mondjaacutek Ğurzān eacutes Qāzān Kamāša ibn Līṭī utoacutedai Vaacuterosai koumlzeacute tartozik Tifl īs ez keacutet reacuteszből aacutell amelyeket a Kurr folyoacute vaacutelaszt el egymaacutestoacutel Kanğa vaacuteros eacutes Šamkūr vaacuteros Ez utoacutebbi reacutegi vaacuteros amelyet al-Ṣanāwardīya pusztiacute-tottak el Buġā uacutejraeacutepiacutetette keacutetszaacuteznegyvenben eacutes al-Mutawakkilīya-nak nevezte elrdquo Dimišqī ed Mehren 189 262 Kmoskoacute I3 113ndash114 maacutes forraacutesboacutel meriacutetve meacuteg koumlzli bdquo(Az oumlrmeacute-nyeknek) toumlbb fajtaacutejuk van Sāwurdīya Ṣanārīya Kurğ s Kanz (Lakz) Valamennyien a keresz-teacuteny hitet valljaacutekrdquo Dimišqī ed Mehren p 262 Kmoskoacute I3 116

300 bdquoŠamkūr Az első maacutessalhangzoacute fatḥa-val (a) a maacutesodik sukūn-nal utaacutena kāf wāw (ū) eacutes rā Erőd Arrān videacutekeacuten koumlzte eacutes Kanğah koumlzoumltt egynapi uacutet eacutes tizenegy farszach van Šamkūr vaacutero-saacutenak ʿUtmān ibn ʿAff ān ndash Allah joacuteindulata vele ndash napjaiban toumlrteacutent elfoglalaacutesa utaacuten kuumlldoumltt valakit aki e vaacuterost bevette Ettől fogva aacutellandoacutean lakott eacutes viraacutegzoacute vaacuteros volt amiacuteg a Sanāwar-dīya el nem pusztiacutetottaacutek Ez egy neacutep amely Yazīd ibn Usayd Armeniaacuteboacutel valoacute eltaacutevozaacutesa utaacuten aacutellt oumlssze Ezutaacuten rosszra fordult sorsuk eacutes sok szerencseacutetlenseacuteg szakadt raacutejuk Utaacutena Buġā al-Muʿtaṣim (kalifa) kliense 240854-ben felviraacutegoztatta abban az időben amikor Armenia Ādarbayğan eacutes Šimšāt helytartoacuteja volt eacutes elnevezte al-Mutawakkilīya-nakrdquo Yāqūt Muʿğam III 322 Kmoskoacute I3 51

301 EI2 1 1040ndash1041302 Al-Bāhilī EI2 1 921303 al-Yaʿqūbī bdquoAbū-l-ʿAbbās Abū Ğaʿfart testveacutereacutet biacutezta meg Eacuteszak-Mezopotaacutemia Moacuteszul a

veacutegek Armeacutenia eacutes Ādarbayğān kormaacutenyzaacutesaacuteval hellip Utaacutena Eacuteszak-Mezopotaacutemia helytartoacutejaacutevaacute al-Ḥasan ibn Qaḥṭaba al-Ṭārsquoīt Armeacutenia helytartoacutejaacutevaacute pedig Yazīd ibn Usayd al-Sullamīt ne-vezte ki ez utoacutebbit nemsokaacutera elmozdiacutetotta eacutes al-Ḥasan ibn Qaḥṭabat aacutelliacutetotta Armenia eacuteleacutere aki Abū-l-ʿAbbās uralma veacutegeacuteig az orszaacutegban maradtrdquo al-Yaʿqūbī ed Houtsma II 430

Ṭabarī 81 [151] bdquo134 (7512) Ebben az esztendőben hellip(kormaacutenyzoacutek voltak) Armeniaacuteban Yazīd ibn Usayd Ādārbayğān-ban Muḥammad ibn Ṣaulrdquo 84 [152] bdquo135 (7523) (Kormaacuteny-zoacutek voltak) Armeniaacuteban Yazīd ibn Usayd Ādārbayğān-ban Muḥammad ibn Ṣaulrdquo

139

753 eacutes 764 koumlzoumltt A muszlim toumlrteacutenetiacuteroacutek koumlzuumll al-Yaʿqūbī eacutes al-Ṭabarī is utal a ki-nevezeacuteseacutere illetve hogy kormaacutenyzoacutesaacutega idejeacuten kazaacuter taacutemadaacutes eacuterte a tartomaacutenyaacutet304

A Yazīd ibn Usayd kormaacutenyzoacutesaacutega alatti toumlrteacutentek megeacuterteacuteseacutehez fontos meacuteg al-Balādurī eacutertesuumlleacutese bdquoAz aacuteldott dinasztia eljoumlvetele utaacuten al-Saffāḥ Abū ʿAbbās ka-lifa (Allah irgalma vele) idejeacuteben Abū Ğaʿfar al-Manṣūr lett Eacuteszak-Mezopotaacutemia eacutes Armeacutenia kormaacutenyzoacuteja Ő Musāfir eacutes taacutersai ellen Khoraszaacuten neacutepeacuteből valoacute hadve-zeacutert kuumlldoumltt aki addig hadakozott ellenuumlk amiacuteg győzelmet aratva foumlloumlttuumlk Musāfirt meg nem oumllte Baylaqān neacutepe Qalʿat al-Kilābban (a kutyaerődben) saacutencolta el magaacutet Qadad ibn Aṣfar al-Baylaqānī vezeacuterlete alatt de utoacutebb szabad elvonulaacutest keacutert Amint al-Manṣūr ndash Allah irgalma rajta ndash kalifaacutevaacute lőn Yazīd ibn Usayd al-Sullamīt nevezte ki Armeacutenia kormaacutenyzoacutejaacutevaacute Ez Bāb (210) Allānt bevette eacutes sorkatonasaacutegboacutel aacutelloacute ka-tonai őrseacuteget szervezett benne azutaacuten al-Ṣanarīya-t igaacutezta le amiacuteg a haraacutecsot meg nem fizetteacutek Miutaacuten al-Manṣūr hozzaacute inteacutezett leveleacuteben meghagyta neki hogy a kazaacuter kiraacutely vejeacuteveacute legyen kiacutevaacutensaacutegaacutet teljesiacutetette A kiraacutely laacutenya fiuacutet szuumllt tőle a gyer-mek azonban meghalt eacutes meghalt az anya is gyermekaacutegyban Ezutaacuten Yazīd Šarwān foumlldjeacutenek nafta- eacutes soacutevideacutekeacutere kuumlldoumltt hogy megbiacutezottja ott adoacutet szedjen s az uumlgye-

304 al-Yaʿqūbī bdquoAbū Ğaʿfar (kalifa) Armeniaacuteba Yazīd ibn Usayd al-Sullamīt hellip kuumlldte helytartoacute-nakhellip A kazaacuterok mozgoloacutedni kezdtek Armeacutenia videacutekeacuten eacutes Yazīd ibn Usayd al-Sullamīt meg-rohantaacutek (764) mire Abū Ğaʿfar-nak levelet iacutert tudatva vele hogy Rarsquos Ṭarḥān a kazaacuterok kiraacute-lya nagy toumlmeg eacuteleacuten nyomul ellene eacutes helyettese maacuteris futaacutesnak eredt Erre Abū Ğaʿfar Ğibrīl ibn Yaḥyā al-Bağalīt huacuteszezer ember eacuteleacuten kuumlldte hozzaacute Sziacuteria Eacuteszak-Mezopotaacutemia eacutes Moacuteszul neacutepeacuteből A kazaacuterok rohamoztak s a muszlimokboacutel nagy toumlmeget gyilkoltak le Ğibrīl eacutes Yazīd ibn Usayd is megfutamodtak amiacuteg Hirsbe nem eacutertek Mikor Abū Ğaʿfar a toumlrteacutentekről a ka-zaacuterok megjeleneacuteseacuteről s az iszlaacutem orszaacutegaiba valoacute benyomulaacutesukroacutel eacutertesuumllt a boumlrtoumlnoumlkből heacutet ezer embert bocsaacutetott ki eacutes kuumlldoumltt el azon feluumll minden helyseacutegből hatalmas toumlmeget szedett oumlssze eacutes azt munkaacutesokkal eacutes kőművesekkel uacutetnak indiacutetva Kamh al-Muḥammadīya eacutes Bāb Wāq vaacuterosait eacutepiacutetette toumlbb maacutes vaacuterossal egyuumltt taacutemasz gyanaacutent a muszlimok reacuteszeacutere s azok-ba harcosokat telepiacutetett Ezek a haacuteboruacutet eloumllről kezdteacutek mire az ő neacutepuumlk harcba bocsaacutetkozott veluumlk a muszlimok azonban e vaacuterosokban erőseknek bizonyultak s az orszaacutegban maradtak laknirdquo al-Yaʿqūbī ed Houtsma II 446 Czegleacutedy 1960 86

al-Ṭabarī bdquo318 [260] 146 (763) Ebben az esztendőben a toumlroumlkoumlk s a kazaacuterok al-Bāb feleacute vo-nulva nagy toumlmeg muszlimot gyilkoltak le Armeniaacutebanrdquo Czegleacutedy 1960 81

328 [264] bdquo147 (764) Ezen esztendő esemeacutenyei koumlzeacute tartozik a Hwārizm-i istarhān taacutema-daacutesa toumlroumlk sereg eacuteleacuten a muszlimok ellen Armeacutenia videacutekeacuten melynek folyamaacuten a muszlimok eacutes az oltalmuk alatt aacutelloacute felekezetek koumlzuumll rengeteg embert ejtett foglyul (A toumlroumlkoumlk) azutaacuten Tifl iszbe nyomultak ahol Ḥarb ibn ʿAbdallah al-Rāwandī hadakozott veluumlk Ő utaacutena kapta a Ḥarbīya ezred neveacutet Bagdadban Ez a Ḥarb amint emliacutetik keacutetezer főnyi sereg eacuteleacuten aacutello-maacutesozott Moacuteszulban az Eacuteszak-Mezopotaacutemiaacuteban levő eretnekek elhelyezkedeacutese miatt Mikor Abū Ğaʿfar (Manṣūr kalifa) hiacutereacutet vette hogy a toumlroumlkoumlk arra feleacute csoportosulnak Ğibrārsquoīl ibn Yaḥyā-t kuumlldte ellenuumlk haacuteboruacuteba Ḥarb-nak pedig leveacutelben meghagyta hogy a taacutersasaacutegaacuteban induljon uacutetnak ellenuumlk Erre Ḥarb uacutetnak is indult vele de elesett Ğibrārsquoīl pedig megfutamo-dott mire a muszlimokat az aacuteltalam emliacutetett kudarc eacuterterdquo Czegleacutedy 1960 83ndash84

A bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteroacute Th eophaneacutesz is megemleacutekezik a tuumlrkoumlk (= kazaacuterok) keacutet betoumlreacuteseacuteről am 6255 = 763 szeptemberndash764 augusztus eacutes 6256 = 764 szeptemberndash765 augusztus Turt-ledove 1982 123 124

140

ket inteacutezze (Yazīd) eacutepiacutettette Kis-Arğīl eacutes Nagy-Arğīl vaacuterosait s azokba palesztinai embereket telepiacutetettrdquo305

Czegleacutedy reacuteszletesen elemezte a 762ndash764-es kazaacuter taacutemadaacutest felhiacutevta a figyelmet a Dariel-haacutegoacute rendkiacutevuumlli strateacutegiai jelentőseacutegeacutere a kazaacuterok a bizaacutenciak eacutes a kalifaacutetus koumlzoumltti kapcsolatok alakulaacutesa szempontjaacuteboacutel ugyanis ezen keresztuumll lehetett biztosiacute-tani a kazaacuterok eacutes bizaacutenciak koumlzoumltti koumlzvetlen kapcsolatot A 707 eacutes 737 koumlzoumltt folyoacute arabndashkazaacuter haacuteboruacutek egyik fontos ceacutelja a haacutegoacute birtoklaacutesa Marwān a hiacuteres 737-es ka-zaacuter hadjaacuterataacutet uacutegy keacutesziacutetette elő hogy előbb biztosiacutetotta a Dariel-haacutegoacutet majd maga a seregeacutevel azon keresztuumll nyomult be kazaacuter teruumlletre De az ezt koumlvető eacutevtizedben a kalifaacutetust belső uumlgyei koumltoumltteacutek le iacutegy a Dariel-haacutegoacute a Tsanar-Kaheacutetia tartomaacuteny kezeacutebe keruumllt A dinasztiavaacuteltaacutes utaacuten a kalifaacutetus konszolidaacutelni proacutebaacutelta a helyzetet A kazaacuterndashbizaacutenci viszonyrendszerben a haacutezassaacutegi kapcsolaton keresztuumlli szoumlvetseacuteg-koumlteacutest szolgaacutelta 733-ban Konstantin csaacuteszaacuter eacutes a kazaacuter kagaacuten leaacutenyaacutenak haacutezassaacutega fiukat Kazaacuter Leoacutet 750-ben koronaacuteztaacutek meg A kalifaacutetus is proacutebaacutelkozott dinasztikus haacutezassaacuteggal amit al-Balādurī is emliacutet306 Ibn Aʿtam al-Kūfī egy reacuteszletesebb leiacuteraacutest hagyomaacutenyozott raacutenk bdquoYazīd ibn Usayd Irakboacutel Armeacuteniaacuteba ment eacutes Bardaʿa nevű vaacuterosban rendezkedett be eacutes szeacutetkuumlldte adoacuteszedőit az orszaacutegban Al-Manṣūr levelet kuumlldoumltt neki rsquoArmeacutenia csak uacutegy boldogul eacutes eacuterveacutenyesuumll ha a kazaacuterokkal haacutezassaacutegi kapcsolatot leacutetesiacutet Az az aacutellaacutespontom hogy leacutepj haacutezassaacutegra veluumlk az orszaacuteg boldo-gulaacutesaacuteeacutert Kuumlloumlnben feacuteltelek teacuteged eacutes oumlsszes adoacuteszedőidet a kazaacuteroktoacutel ugyanis ha uacutegy akarjaacutek oumlsszegyűlnek eacutes győzedelmeskednek (felettetek) Vigyaacutezz ne szeguumllj szembe utasiacutetaacutesommal eacutes igyekezz haacutezassaacutegra leacutepni a kazaacuterokkal Beacutekersquohellip Miutaacuten al-Manṣūr levele megeacuterkezett Yazīdhoz koumlvetet kuumlldoumltt a kazaacuter kagaacutenhoz akinek a neve Baġāṭur hogy megkeacuterje a leaacutenya kezeacutet akit hātūnnak neveztek A kazaacuter kiraacutely beleegyezett hogy Yazīd ibn Usayd feleseacuteguumll vegye szaacutezezer dirhem (menyasszony-vaacuteltsaacuteg) fejeacuteben A hātūn Kazaacuteriaacuteboacutel (menyasszonykeacutent uumlnnepi menetben) utazott az iszlaacutem orszaacutegba Koumlvette őt tiacutezezer kazaacuter nemzetseacutegbeli vele joumltt meacuteg neacutegyezer kanca csikoacuteikkal ezer hiacutem eacutes nősteacuteny oumlszveacuter ezer (koumlz)ember tiacutezezer kistermetű kazaacuter teve ezer toumlroumlk teve mindegyik keacutetpuacutepuacute huacuteszezer juh tiacutez jurtasaacutetras (qibāb) kocsi amelyeknek az ajtajait arany- eacutes ezuumlstlemezekkel boriacutetottaacutek belseje preacutemmel volt kibeacutelelve eacutes brokaacutettal volt bevonva huacutesz tovaacutebbi kocsi amelyen ezuumlst eacutes arany dolgok (buacutetorok) edeacutenyek eacutes egyebek voltak Amikor a kazaacuter kiraacutely leaacutenya megeacuter-kezett az iszlaacutem videacutekre ezzel a sok hozomaacutenyaacuteval letaacuteborozott egy helyen Bardaʿa kapuja koumlzeleacuteben amely Qibāb (Jurtaacutek) nevet nyerte Miutaacuten ott berendezkedett uumlzenetet kuumlldoumltt Yazīdnak Kuumlldj hozzaacutem muszlim asszonyokat akik megismertet-nek az iszlaacutemmal eacutes Koraacutent taniacutetanakolvasnak fel nekem Miutaacuten elsajaacutetiacutetottam azt a tieacuted leszek Yazīd kuumlldoumltt hozzaacute neacutehaacuteny asszonyt Bardaʿaboacutel akik megismertetteacutek az iszlaacutemmal eacutes megtaniacutetottaacutek Koraacutent olvasni Yazīd ibn Usayd mindegyik vezeacutere lehetőseacutegeihez meacuterten ajaacutendeacutekot adott neki Miutaacuten a hātūn megtanulta a Koraacutent olvasni eacutes megismerte az iszlaacutemot letette a kardot eacutes tőrt ebből tudta meg Yazīd ibn Usayd hogy bemehet hozzaacute Engedeacutelyt kapott tőle erre eacutes akkor ő ki volt festve

305 Balādurī ed de Goeje Hitti 1968 I 328ndash329 Czegleacutedy 1960 78ndash79306 Czegleacutedy 1960 75ndash79

141

eacutes fel volt diacuteszekkel oumlvezve Yazīd ibn Usayd haacutezaacuteba vezette eacutes naacutela eacutelt keacutet eacutevet eacutes neacutegy hoacutenapot Keacutet fiuacutet szuumllt neki Aztaacuten meghalt eacutes utaacutena meghalt mind a keacutet fiuacute is Bardaʿaban Yazīd meacutely gyaacuteszba borult hellip Miutaacuten a kazaacuterok hiacuteruumll vetteacutek a kazaacuter ki-raacutely leaacutenyaacutenak hātūnnak halaacutelaacutet a muszlimok ellen taacutemadtak hatalmas sereget oumlsz-szegyűjtve Bāb al-Abwābon keresztuumllhaladtakrdquo307 Yazīd ibn Usayd heacutetezer emberrel nem mert szembeszaacutellni veluumlk eacutes iacutert a kalifaacutenak aki segiacutetseacuteget kuumlldoumltt eacutes iacutegy mintegy hatvanezres sereg aacutellt rendelkezeacutesre amivel aacutetkelt a Kur folyoacuten s Šarwānba vonult de ott keacutetszaacutezezres kazaacuter hadsereggel neacutezett szembe amelytől vereseacuteget szenvedett eacutes Bardaʿaban keresett menedeacuteket Uacutejboacutel segiacutetseacuteget keacutert a kalifaacutetoacutel eacutes megerősiacutetette Bāb al-Abwābot A kalifa 769 taacutejaacuten vaacuteltotta le

Czegleacutedy ideacutezi meacuteg Łevondot aki hasonloacutean szaacutemolt be a toumlrteacutentekről vagyis hogy a katun halaacutelaacutet a kazaacuterok a muszlimok szaacutemlaacutejaacutera iacutertaacutek s az ellenseacutegeskedeacutes ennek koumlszoumlnhető Ezutaacuten elemzi a kuumlloumlnboumlző forraacutesokat eacutes megaacutellapiacutetja hogy 762-ben volt egy kisebb erejű taacutemadaacutes Armeacutenia ellen a nagyobb 764-re esett amikor jelentős kazaacuter erők Albaacutenia Armeacutenia eacutes Kelet-Gruacutezia nagy reacuteszeacutet felpreacutedaacuteltaacutek308

Kmoskoacute Mihaacutely felvetette hogyha al-Balādurī megjegyzeacutese a Sāwrdīya taacutemadaacute-saacuteroacutel Šamkūr ellen erre az időre esik akkor ndash amennyiben azonosak lenneacutenek a korai magyarokkal ndash alkalmasint a kazaacuter seregek taacutersasaacutegaacuteban vonulhattak Armeacuteniaacuteba

A Kazaacuter Kaganaacutetus fennhatoacutesaacutega aloacutel a Transzkaukaacutezia teruumlleteacutere valoacute aacutettelepiacute-teacutesre tovaacutebbi adatok talaacutelhatoacutek a muszlim forraacutesokban Marwān 737-ben a kazaacuterok ellen vezetett hadjaacuterataacuteroacutel mikor eljutott egeacuteszen a Volgaacuteig al-Balādurī a koumlvetke-zőket jegyezte le bdquoazutaacuten a veacutegek kormaacutenyzaacutesaacutet Marwān ibn Muḥammad vette aacutet Kisālban szaacutellt meg s ott vaacuterost eacutepiacutetett magaacutenak ez Bardaʿa-toacutel negyven Tiflisztől 20 farszach taacutevolsaacutegra van Azutaacuten a kazaacuterok foumlldjeacutere Bāb Allān felől nyomult előre eacutes utasiacutetotta Usayd ibn Zāfir al-Sullamī Abū Yazīd-ot eacutes vele a hegyek kiraacutelyait hogy

307 Ibn Aʿtam al-Kūfī 7ndash8 363ndash365 Czegleacutedy 1960 79ndash80308 Czegleacutedy 1960 81ndash88 bdquoWhile Yazid [ibn Usaid] was still ruling he sent an emissary to the

king of the north [g131] who was called the Khaqan seeking to establish marriage relations with his [House] By this [Yazid] sought to achieve a peace treaty between the Khazarsrsquo forces and himself Agreeing to this the king of the Khazars gave [Yazid] as a wife his sister named Khatun [Th e Khaqan] sent along with her many hand maidens ladies in waiting and servants But Khatun lived for only a short while and then died Moreover that peace treaty between them was dissolved because [the Khazars] suspected that her death was the result of some treachery [Th e Khaqan] assembled an enormous force and entrusted it to one of his generals named Rrsquoazhtrsquoarxan of the Xatrsquoirlitrsquober brigade He sent [this army] to our land which was under Yazidrsquos control Th ey spread around raiding north of the very mighty Kura River and seizing numerous districts of the land of the Aghuanians Hejar Krsquoagha Ostani Marzpanean Haband Geghawu Shakrsquoersquo Bex Xeni Kambexchan and Xoghmaz Th ey also took the desir-able plain of Baghasakan where there were countless fl ocks of sheep and herds of cattle which [the Khazars] took as spoil From lands under the sway of the IberiansGeorgians they took seven districts Shuchrsquokrsquo Krsquouersquoshkaprsquoor Dzeltrsquod Tsukrsquoersquotrsquo Versquolistsrsquoxersquo Trsquoianersquotrsquo and Erk Gathering up a multitude of [g132] captives and a great deal of booty they returned to their dwelling places As for that gouty braggart [Yazid] who held sway over the land of the Armenians he could not even lift his head [from shame] rather he just sat there like an irrational animal and the ruination of the land was as nothing to himrdquo httprbedrosiancomghew6htm

142

al-Bāb wa-l-Abwāb videacutekeacuten aacutet taacutemadjanak Marwān pedig maga a kazaacuterok foumlldjeacuten levő Ṣaqāliba ellen vezetett hadjaacuteratot huacuteszezer csalaacutedot hurcolt koumlzuumlluumlk fogsaacutegba eacutes őket Hāhīṭba309 telepiacutetette le ezek parancsnokukat megoumllve megszoumlktek ő azon-ban utoleacuterte eacutes lemeacuteszaacuteroltatta őket Mikor a kazaacuterok vezetője megtudta milyen ren-geteg sok emberrel hadiszerrel eacutes erővel vonul fel Marwān az orszaacutega ellen e (hiacuter) nagyon raacutegta sziacuteveacutet eacutes feacutelelemmel toumlltoumltte el (Marwān) koumlzel eacuterve koumlvetet menesz-tett hozzaacute hogy az iszlaacutem felveacuteteleacutere szoacuteliacutetsa fel vagy haacuteboruacutera Erre [a kagaacuten] azt felelte rsquoFelveszem az iszlaacutemot kuumlldj hozzaacutem valakit aki megmagyaraacutezzarsquo Ez meg is toumlrteacutent sziacutenleg az iszlaacutemra teacutert aacutet s azzal elbuacutecsuacutezott Marwāntoacutel hogy orszaacutegaacute-nak birtokaacuteban hagyja őt Marwān uacutetnak indult vele a kazaacuterok nagy toumlmege akiket Sammūr eacutes Šābirān koumlzoumltt al-Lakz foumlldjeacutenek siacuteksaacutegaacuten telepiacutettetett lerdquo310

Ibn Aʿtam al-Kūfī reacuteszletesebb leiacuteraacutesa is rendelkezeacutesre aacutell Eszerint Marwān 120 ezres katonasaacuteggal eacuterkezett Sziacuteriaacuteboacutel eacutes egy Kasāk nevű helyen telepedett meg ahonnan hoacutedoltatta az oumlrmeacuteny haacutezakat Azutaacuten utasiacutetotta a Derbendben aacutellomaacute-sozoacute muszlim hadakat hogy induljanak a kazaacuterok ellen maga pedig a Dariel-haacutegoacuten keresztuumll taacutemadott eacutes Szamandar vaacuterosaacutenaacutel talaacutelkozott a keacutet had A Derbendből eacuter-kező hadakat Usayd ibn Zāfir al-Sullamī vezette aki Yazīd apja volt A seregszemle utaacuten bdquovonultak eleacuterve al-Bayḍāʾ vaacuterosaacutet ahol a kagaacuten a kazaacuter kiraacutely lakik A ka-gaacuten elmenekuumllt Marwān elől s eleacuterte a hegyeket Marwān a muszlimokkal a kazaacuterok orszaacutegaacuteban sikerrel jaacutert eacutes keresztuumllhatolt rajtuk maga moumlgoumltt hagyva azt Aztaacuten a Ṣaqāliba-ra eacutes a veluumlk szomszeacutedos pogaacuteny neacutepekre taacutemadt Huacuteszezer csalaacutedot (ahl bayt) ejtett fogsaacutegba Aztaacuten tovaacutebb haladt eacutes a Ṣaqāliba folyoacute partjaacuten vert taacutebortrdquo Egy sziacuteriait kuumlldoumltt aacutet a folyoacuten hogy a kazaacuter kagaacuten negyvenezres serege ellen felvegye a harcot Elsőkeacutent egy huacuteszfős kutyaacutekkal eacutes sasokkal vadaacuteszoacute csapatot meacuteszaacuteroltak le akik koumlzoumltt volt a sereg vezeacutere Hazar Ṭarhān is Aztaacuten fuumlstoumlt laacutettak felszaacutellni eacutes iacutegy raacuteakadtak a kazaacuter seregre amelyet iacutegy meglepve legyőztek bdquoMiutaacuten ez (a hiacuter) eljutott a kagaacutenhoz a kazaacuter kiraacutelyhoz feacutelelemmel telt el eacutes megadta magaacutet Marwān ibn Muḥammadhoz koumlvetet kuumlldoumltt a koumlvetkező szavakkal rsquoEmiacuter foglyul ejtetted eacutes lemeacuteszaacuteroltad a kazaacuterokat eacutes a ṣaqāliba (nevű neacutepet) ezzel a ceacutelodat eleacuterted mit akarsz meacutegrsquo Erre Marwān iacutegy vaacutelaszolt a koumlvetnek rsquoAzt kiacutevaacutenom hogy vegye fel az iszlaacutemot kuumlloumlnben megoumlletem hatalmaacutet elveszem s helyeacutere maacutest uumlltetekrsquohellip Aztaacuten a kagaacuten a kazaacuterok kiraacutelya felvette az iszlaacutemot s vele egyuumltt haacuteza eacutes orszaacutega neacutepeacute-ből sokan aacutetteacutertek Marwān megerősiacutetette őt uralmaacuteban eacutes muszlim testveacutereacuteveacute fo-gadta őt majd buacutecsuacutet vett tőle elfogadva (a kagaacuten) ajaacutendeacutekait Majd visszaindult Bāb al-Abwāb [Derbendi-szoros] feleacute veacuteve uacutetjaacutet s az idő taacutejt vele volt negyvenezer vagy meacuteg toumlbb pogaacuteny fogoly Őket Marwān a Kur foumlldjeacutenek siacuteksaacutegaacuten a Sammūr folyoacutenaacutel leacutevő helyre telepiacutetetterdquo311

Kisāl vagy Kasāk a Marwān aacuteltal vaacutelasztott koumlzpont amelyet ő eacutepiacutetett ki Šamkūr eacutes Tuš vaacuteros koumlzeleacuteben volt A kazaacuterok fővaacuterosa a Volga alsoacute folyaacutesaacutenaacutel volt eacutes onnan kellett eacuteszak feleacute vonulni a kazaacuter teruumlleten A Ṣaqāliba nevű neacutepcsoport azonosiacute-

309 Tartomaacuteny a Kaukaacutezusban az Alazani folyoacutetoacutel deacutelre oumlrmeacutenyuumll Χaχeth310 Balādurī ed de Goeje 208 angol fordiacutetaacutesa Hitti 1968 I 325ndash326311 Ibn Aʿtam al-Kūfī 7ndash8 260ndash263

143

taacutesaacutera toumlbb kiacuteseacuterlet toumlrteacutent (szlaacutevok burtaacuteszok toumlroumlkoumlkvolgai bulgaacuterok) Azonban talaacuten itt nem neacutepneacutevről van szoacute hanem egy terminusroacutel amely az erdőzoacutenaacuteban eacutelő neacutepre utal312 A steppei teruumlleten tuacutel a VolgandashDon reacutegioacuteban elsősorban finnugor nyelvű neacutepesseacuteggel szaacutemolhatunk csak a legnyugatibb teruumlleteken lehet szoacute szlaacutev nyelvű neacutepesseacutegről Amennyiben a huacuteszezer csalaacutedot valoacuteban Hāhīṭba telepiacutetette le Marwān amint al-Balādurī emliacuteti az Kaheacutetiaacutet jelenti amely viszonylag koumlzel esik Šamkūr vaacuterosaacutehoz Ezt a betelepiacuteteacutest lehetne talaacuten leginkaacutebb a magyarsaacuteg elődeivel kapcsolatba hozni Miutaacuten a kazaacuter kagaacuten aacutetteacutert az iszlaacutemra Marwān uacutetban a kalifaacutetus feleacute al-Balādurī szerint a vele levő foglyokat Sammūr eacutes Šābirān folyoacute koumlzoumltti al-Lakz foumlldjeacuten telepiacutetette le ez a teruumllet pedig Derbendtől deacutelre van Ibn Aʿtam al-Kūfī a Kur foumlldjeacutenek siacuteksaacutegaacuten a Sammūr folyoacuteroacutel tesz emliacuteteacutest A Lakz اللكز (al-lakz) alakboacutel teacutevesen lett Kur الكر (al-kur)

Mindezek alapjaacuten a 8 szaacutezad koumlzepe taacutejaacuten (737ndash760) szaacutemolhatunk jelentős bete-lepuumlleacutessel a Kur folyoacute koumlrnyeacutekeacutere amit kapcsolatba lehet hozni al-Balādurī adataacuteval a Šamkūr vaacuterosaacutenaacutel felbukkanoacute al-Sāwrdīya neacutepcsoporttal

3 A harmadik kronoloacutegiai reacuteteget Buġā313 emliacuteteacutese keacutepviseli akit maacuter az oumlrmeacuteny forraacutesok is ismernek őt al-Muʿtaṣim kuumlldte Armeacuteniaacuteba hogy rendet teremtsen Golden mutatott raacute a kalifa udvaraacuteban levő kazaacuter szaacutermazaacutesuacute muszlim katonai ve-zetők kapcsaacuten hogy Buġā ezek koumlzeacute tartozott egy gruacutez forraacutes alapjaacuten amely szerint taacutergyalt kazaacuter honfitaacutersaival314 Az oumlrmeacutenyre fordiacutetott Gruacutez kroacutenika arroacutel tudoacutesiacutet hogy Buġā haacuteromszaacutez kazaacuter csalaacutedot telepiacutetett Šāmkūr-ba Derbenden tuacuteli teruumlletről szaacutez alaacuten csalaacutedot pedig Dmanis vaacuterosba telepiacutetett a Dariel-haacutegoacuten keresztuumll315 Buġā

312 Goumlckenjan Zimonyi 2001 75 107 jz Zimonyi 2005 235313 Bugha EI2 1 1287314 Golden 2004 281ndash282 10 jz315 A Gruacutez kroacutenika eredetileg gruacutez szerzők munkaacuteiboacutel oumlsszeaacutelliacutetott toumlrteacuteneti munka a 6ndash12 szaacute-

zadi esemeacutenyekről amelyet a 13 szaacutezadban lefordiacutetottak oumlrmeacutenyre A vonatkozoacute reacutesz Robert Bedrosian angol fordiacutetaacutesa 1991-ből [98] Aft er some time Xosroydis the ostikan (ldquogovernorrdquo) of Armenia came and rebuilt Tifl is which had been ruined by the Khazars Now a certain Leon son of the Khazar kingrsquos daughter took a crown and held Abkhazia and Egris as far as Lix mountain Archrsquoilrsquos sons Iwane and Juansher died Th eir place was taken by Curopalate Ashot [Ashot I the Great 813ndash830] Th e emperor elevated him so that the Hagaritesrsquo [infl uence] be weakened Aft er Leonrsquos death his place was taken by his son Trsquoeodos Aft er some days amir Xalil [Halid ibn Yazid ibn Mazyad ash-Shaibani] came and killed Ashot and was himself slain in Jawaxetrsquo Two hundred and nineteen years aft er the fi rst Mahmet Bugha arrived and cast the Armenian country into sorrow Reaching Tifl is he killed amir Sahak for the latter did not obey him [g105] He went to Mtrsquoeletrsquo and took 300 hostages from them [Bugha] wanted to en-ter Osetrsquo and encountered a severe snow storm from which many perished However no great harm was done to the multitude of survivors who numbered about 120000 [Bugha] returned to Baghdad to winter there When spring came he went to Darband opened the Gate removed from there 300 Khazar houses and settled them at Shamkrsquoor He removed 100 Ossetian [houses] from Darial and settled them at Dmanis At that time the Abkhaz king Giorgi and Lewonrsquos son-in-law Demetre arose and captured Krsquoartrsquoli while Liparit took Trsquorheghkrsquo and built Kltekars He made Bagratrsquos son Dawit his heir in the [99] time of the world-ruler (tiezera kal)

144

kifosztotta Tiflīst meghoacutediacutetotta Arrān valamint Kaheacutetia teruumlleteacutet eacutes megtaacutemadta a kereszteacuteny Sanār tartomaacutenyt

A muszlim forraacutesokban előforduloacute siyāwrdīyasāwrdīya eacutes az oumlrmeacuteny forraacutesok sevordiklsquo alakja toumlkeacuteletesen megfelelhetők egymaacutesnak eacutes a 9ndash10 szaacutezadban pontosan ugyanarra a teruumlletre helyezik őket iacutegy ezek azonosiacutetaacutesa megalapozott Ugyanakkor a muszlim toumlrteacutenetiacuteraacutesban e neacutep egy eacutevszaacutezaddal koraacutebban feltűnt tehaacutet maacuter a 750ndash60-as eacutevekben szaacutemolhatunk veluumlk

Marquart 1903-ban uacutegy fogalmazott hogy a sevordiklsquo = szavaacuterdok maacuter szaacutez eacutevvel koraacutebban megjelentek Armeacutenia teruumlleteacuten ugyanis a Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutest 862-re tette316 Deeacuter Joacutezsef Neacutemeth Gyula 1930-as koumlnyveacutere hivatkozik317 aki Marquartot ideacutezi a szavaacuterdok megjeleneacuteseacutevel kapcsolatban al-Balādurī alapjaacuten iacutegy 750ndash760 taacutejaacutera tette a szavaacuterdok megjeleneacuteseacutet a Kaukaacutezusban aminek koumlvetkez-teacuteben a 38 fejezet eacutertelmezeacutesi kerete legalaacutebb keacutet eacutevszaacutezad lett318

Czegleacutedy Kaacuteroly meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott az elmeacuteletek alakulaacutesa soraacuten hi-szen a muszlim eacutes a toumlbbi keleti forraacutesok tereacuten ő volt a legfőbb szaktekinteacutely Előszoumlr uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy a 38 fejezet szavartoindashkangar haacuteboruacuteja nem egyeztethető oumlsz-sze al-Balādurī adataacuteval tehaacutet a 750-es eacutevekbeli koumlltoumlzeacutessel hanem a besenyők elől menekuumllő magyarok maacuter a 750-es eacutevektől a Kur folyoacutenaacutel lakoacute rokonaiknaacutel kerestek menedeacuteket a 9 szaacutezadban319 1950-ben roumlvid koumlzlemeacutenyben jelezte egy sziacuter forraacutes-ban 541-re dataacutelhatoacutean szoacute esik arroacutel hogy Xosrav uralkodaacutesi idejeacuteben egy perzsa sereg Iraacuten eacuteszaki teruumlleteacuten a Kangarāyē nevű toumlrzzsel harcolt320 1954-ben pedig reacutesz-letes tanulmaacutenyban tette koumlzzeacute uacutej aacutellaacutespontjaacutet Ebben Mar Grigor maacutertiroloacutegiaacutejaacuteban eacutes Mar Aba Vitaacutejaacuteban321 talaacutelhatoacute 541-es kangar adatot taacutergyalta filoloacutegiai eacutes toumlrteacuteneti

Smbat king of Armenia who battled with the Abkhaz king Constantine and took Krsquoartrsquoli and Uprsquolistsrsquoxe Once again making peace they became in-laws and he turned back In those days the Saracen military commander Bulkasim came to Armenia then to Tifl is and thence to Ujarma fortress which he took Th e suff ragan bishop Koyrike came to him found aff ection and departed thence to Duin Now Smbat king of Armenia eluded him and went wandering about the mountains of Abkhazia Th e tyrant awaited him for he had grown haughty with the conquest of Iberia [g106] having taken all of Krsquoartrsquoli and numerous fortresses [such as] Trsquomokrsquo and Xuila wherein he had slain the handsome and valiant lad Gorun since he refused to deny Christ [Gorunrsquos] martyrdom was written down by our blessed father Steprsquoanos Th e blessed king Smbat also was martyred by the same tyrant in the city of Duin He was tortured for one full year then strangled and hanged on wood so that he share the death and Cross of Christ [g107] httprbedrosiancomgc6htm

316 Marquart 1903 37 Marquart a sāwrdīya alakot ahol a maacutesodik szoacutetagban nincs kiiacutert ma-gaacutenhangzoacute sāwardīya-nak olvassa amellyel a szavartoi koumlnnyen azonosiacutethatoacute ugyanakkor Minorsky rekonstrukcioacuteja Siyāvordi (Minorsky 1957 13)

317 Neacutemeth 1930 317 1991 302ndash303318 Deeacuter 1945ndash1946 8ndash9319 Czegleacutedy 1943 174320 Czegleacutedy MŐT 230ndash231321 A sziacuter szoumlvegek magyar fordiacutetaacutesa Kmoskoacute Sziacuter 242ndash246

145

haacutetteacuterrel majd sorra vette az ide vonhatoacute oumlrmeacuteny eacutes arab322 tudoacutesiacutetaacutesokat is Aztaacuten elemzi a kangarndashbesenyő viszonyt leszoumlgezve hogy a kangar toumlrzs- vagy neacutepneacutev eacutes a besenyő toumlrzsszoumlvetseacuteg kialakulaacutesaacuteban vezető szerepet jaacutetszott tehaacutet haacuterom kangar eacutes oumlt besenyő toumlrzsből aacutellt oumlssze a toumlrzsszoumlvetseacuteg A szavaacuterdkeacuterdeacutes kapcsaacuten kifejti hogy az al-Balādurī munkaacutejaacutera taacutemaszkodoacute Marquart 750ndash760-as szavaacuterd vaacutendor-laacutessal kapcsolatos felteveacutese teacuteves a muszlim szerző adatai koraacutebbi időre utalnak Ezt a تجمع tağammaʿa rsquooumlsszeverődnirsquo igeacutere alapozza bdquoItt tehaacutet nem a szavaacuterdok megeacuter-kezeacuteseacuteről van szoacute Balādurī szavaiboacutel az koumlvetkezik hogy a szavaacuterdok maacuter előbb is Šamkor koumlruumll eacuteltek Marquart előbb helyesen rsquosich zusammenrottetenrsquo-nek fordiacutetja a tağammaʿū-t a koumlvetkező lapon azonban maacuter rsquoerschienen sindrsquo-et mondrdquo323 Ezutaacuten pedig ez a veacutegkoumlvetkezteteacutese bdquoTekintettel azonban arra hogy a kangarok 541-ben szerepelnek a Kaukaacutezustoacutel deacutelre a kazaacuter birodalom kialakulaacutesa tehaacutet 550ndash600 utaacuten viszont a Volgaacutetoacutel nyugatra egyetlen forraacutes sem tesz emliacuteteacutest roacuteluk tovaacutebbaacute arra hogy a szavaacuterd neacutev a magyarok eseteacuteben is igen reacutegi időpontra mutat valoacutesziacutenű hogy a kangarndashszavaacuterd haacuteboruacute a VI vagy VII szaacutezadban de mindenesetre 750 előtt joacuteval valahol a Volgaacutetoacutel nyugatra eacutes a Dontoacutel keletre jaacutetszoacutedott lerdquo324 Czegleacutedy a 750 koumlruumlli kangarndashszavartoi haacuteboruacutet eacutes a LeveacutediandashEtelkoumlz szaacutellaacutesvaacuteltaacutest valoacutesziacutenűt-lennek tartotta

Gyoumlrffy Gyoumlrgy az 1958-ban megjelent korai magyar toumlrteacutenetre vonatkozoacute for-raacutesgyűjtemeacuteny előszavaacuteban elfogadva Czegleacutedy aacutellaacutespontjaacutet a magyarokat eacutert kan-gar taacutemadaacutest 750 előttre tette325 Ugyaniacutegy Szűcs Jenő az 1970-ben megiacutert disszertaacute-cioacutejaacuteban Czegleacutedyre hivatkozva a kangar taacutemadaacutest a 6ndash7 szaacutezadra dataacutelta eacutes ennek megfelelően eacutertelmezte a DAI 38 fejezeteacutet326

Czegleacutedy Kaacuteroly 1975-ben megjelent cikkeacuteből deruumllt ki hogy megvaacuteltoztatta a veacute-lemeacutenyeacutet Szerinte bdquoa kazaacuterok szaviacuter neve azonos ugyan a magyar szavarti elnevezeacutes-sel de nem felteacutetlenuumll azonos a szavarti aszfali elnevezeacutessel Ez azt jelenti hogy 854 taacutejaacuten minden szaacutembavehető forraacutesunk alapjaacuten valoacuteban mehettek magyar toumlrzsek a Kaukaacutezuson keresztuumll a Kur folyoacute voumllgyeacutebe Kuumlloumlnboumlző forraacutesaink azt is vilaacutegossaacute teszik hogy a magyarok a Kalifaacutetussal harcban aacutelloacute deacutel-kaukaacutezusi neacutepek hiacutevaacutesaacutera eacutes engedeacutelyeacutevel tudtak aacutetkelni a Dariel-szoroson A koraacutebbi szavarti vaacutendorlaacutesok azonban forraacutesaink szerint nem szavarti aszfali tehaacutet magyar vaacutendorlaacutesok voltak hanem szaviacuter vagyis kazaacuter betelepuumlleacutesek Deacutel-Kaukaacutezusba amelyek koumlzuumll az elsőt bi-

322 Czegleacutedy felhasznaacutelva a koumlzeacutepperzsa hivatalos eacutevkoumlnyv arab fordiacutetaacutesaacutet (amely toumlbbek koumlzoumltt al-Ṭabarī műveacuteben is fennmaradt) Xosravnak az eacuteszaki nomaacutedok elleni hadjaacuterataacuteban emliacute-tett nğr neacutepnevet a kangar alakkal azonosiacutetotta (MŐT 269) Ezzel szemben Berta Aacuterpaacuted a szoumlvegkiadaacutesban szereplő بنجر bnğr alakboacutel indult ki az uacutej etimoloacutegia kidolgozaacutesaacutenaacutel amikor a magyar neacutepnevet a ban-ğer oumlsszeteacutetelből vezette le (Berta 1992) Tovaacutebbi irodalom Bos-worth 1999 151

323 Czegleacutedy MŐT 276 115 jz324 Czegleacutedy MŐT 278 az egeacutesz tanulmaacuteny 246ndash280 Az 1956-ban publikaacutelt tanulmaacutenyban neacute-

haacuteny tovaacutebbi reacuteszletről is iacutert MŐT 300ndash305325 MEH 11326 Szcs 1997 155ndash156

146

zaacutenci forraacutesok maacuter 575 koumlruumll megemliacutetikrdquo327 A dolog előzmeacutenyeacutenek tekinthető egy 1959-ben publikaacutelt tanulmaacutenya amelyben a Kaukaacutezus eacuteszaki előtereacutenek 6 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutet elemezve a szaviacuterok eacutes kazaacuterok azonossaacutegaacutet bizonyiacutetottnak laacutetja amelyet a toumlrteacuteneti eacutes foumlldrajzi eacutervek mellett al-Masʿūdī megjegyzeacutese is alaacutetaacutemaszt328 A sza-viacuterok 575-oumls eacutes 587-es emliacuteteacuteseacutet a bizaacutenci forraacutesokban Szaacutedeczky-Kardoss Samu ele-mezte329 Ezek szerint a szaviacuterok 558-ban avar uralom alaacute keruumlltek majd 576-ban maacuter a tuumlrkoumlk az uacutej uraik A Kaukaacutezusba 570-ben betoumlrő majd betelepuumllő szaviacuterok (kazaacuterok) hatalmaacutet a bizaacutenciak toumlrteacutek meg 576-ban eacutes a Kur folyoacutetoacutel deacutelre telepiacutetet-teacutek őket A tuumlrkoumlk fennhatoacutesaacutega az eacuteszakon maradt szaviacuter-kazaacuterok felett a 7 szaacutezad-ban is eacuterveacutenyesuumllt330

Czegleacutedy tehaacutet a reacutegebbi 6ndash8 szaacutezadi betelepuumlleacutesekben kazaacuter elemet laacutet eacutes a 854 taacutejaacuten toumlrteacutenő betelepuumlleacutest tartja szavartoi aszphaloi azaz magyar bekoumlltoumlzeacutesnek Ez az aacutellaacutespont nehezen veacutedhető hiszen a 8 szaacutezadban adatolt kazaacuter illetve kazaacuter te-ruumlleten tuacutelroacutel szaacutermazoacute Ṣaqāliba illetve a 850-es eacutevekben Buġā idejeacutere dataacutelhatoacute betelepuumlleacutes kapcsaacuten is szoacute van kazaacuterokroacutel Ugyanakkor a DAI a kangarndashszavartoi haacute-boruacutet megelőzően eacuteppen arroacutel tudoacutesiacutet hogy az utoacutebbiak koumlzvetlen kazaacuter fuumlggeacutesben eacuteltek hiszen bdquominden haacuteboruacutejukban egyuumltt harcoltak a kazaacuterokkalrdquo331 Tehaacutet veacutegső soron nincs egyeacutertelmű eacuterv amellett hogy az oumlrmeacuteny forraacutesokban csak a 854-től adatolhatoacute sevordiklsquo azonosiacutethatoacutek a magyarokkal hanem a muszlim forraacutesok alap-jaacuten a sāwurdīya betelepuumlleacutessel maacuter 750 taacutejaacuten szaacutemolnunk kell Ebben az eacutertelemben ndash amennyiben a magyarokkal valoacute azonosiacutetaacutes toumlrteacutenetileg valoacutesziacutenűnek bizonyul ndash a 8 szaacutezad koumlzepeacutere dataacutelhatoacute egy magyar toumlredeacutek koumlltoumlzeacutese a Kaukaacutezus videacutekeacutere

A kangarndashszavartoi haacuteboruacute dataacutelaacutesi kiacuteseacuterletei koumlzuumll a 889-est ami Regino tudoacute-siacutetaacutesaacutera taacutemaszkodott illetve a sziacuter forraacutesok alapjaacuten a 6ndash7 szaacutezadra keltezett felte-veacuteseket maacutera feladtaacutek Az előbbiről Gyoumlrffy Gyoumlrgy bizonyiacutetotta hogy veacutedhetetlen a maacutesikat pedig maga Czegleacutedy Kaacuteroly tekintette taacutergytalannak Miutaacuten Czegleacutedy 854 mellett foglalt aacutellaacutest Kristoacute Gyula erre eacutepiacutetve dolgozta ki a DAI 38 fejezeteacutenek időrendi kereteit A 8 szaacutezad koumlzepeacutere dataacutelhatoacute betelepuumlleacutest kizaacuteroacute felteveacutes azonban nem bizonyult veacutedhetőnek mivel a muszlim forraacutesok toumlbb alkalommal tudoacutesiacutetanak a Kazaacuter Kaganaacutetus teruumlleteacuteről Transzkaukaacutezia teruumlleteacutere toumlrteacutenő betelepiacuteteacutesekről

Iacutegy az oumlrmeacuteny nyelvű kuacutetfőket egy eacutevszaacutezaddal megelőzően a muszlim forraacutesok-ban adatolt sāwurdīya alapjaacuten felteacutetelezhető hogy a 730ndash750-es eacutevekben a kazaacuter neacutev alatt a kagaacuten alattvaloacuteikeacutent eacuterkezhettek ide magyarok Marwān 737-ben megtaacutemadta a Kazaacuter Birodalmat eacutes a hadjaacuteratban reacuteszt vevő keacutet muszlim hadsereg a Kaukaacutezus mindkeacutet haacutegoacutejaacuten aacutettoumlrve Szamandarnaacutel egyesuumllt Aztaacuten a Volga alsoacute folyaacutesaacutenaacutel leacutevő

327 Czegleacutedy MŐT 122 Czegleacutedyt feltehetően Neacutemeth Gyula uacutej aacutellaacutespontja keacutesztethette neacuteze-teacutenek feluumllvizsgaacutelataacutera

BGA VIII 83 ويدعون بالتركية سبير وبالفارسية خزران وهم جنس من الترك حاضرة فعرب اسمهم فقيل الخزر 328bdquoToumlroumlkuumll sabīrnak perzsaacuteul hazarān-nak nevezik őket Ők a letelepuumllt toumlroumlkoumlk egyik fajtaacuteja nevuumlk arab alakja al-hazarrdquo Kmoskoacute I2 208ndash209 A keacutet keacuteziratban szereplő neacutevforma a szabiacuter adatra P يسير ysīr L بشر bšr

329 Szaacutedeczky-Kardoss 1977 277ndash282330 Czegleacutedy MŐT 205ndash206331 DAI 171

147

kazaacuter fővaacuterost eleacuterte de miutaacuten a kazaacuter kagaacuten maacuter a hegyekbe menekuumllt Marwān eacuteszak feleacute vonult eacutes a kazaacuter toumlrzsteruumlleten tuacutel feltehetőleg az erdővideacuteken legyőzte a Ṣaqāliba332 nevű neacutepet Ezt a Volga menti finnugor nyelvű magyar neacutepcsoporttal azonosiacutetva uacutegy rekonstruaacutelhatjuk a toumlrteacutenetet hogy egyik reacuteszuumlk nyugatra vonult egy kisebb csoportot Marwān vitt magaacuteval a Kaukaacutezusba vagy a 750-es eacutevekben ment a kazaacuterokkal egyuumltt a Kaukaacutezusba a kazaacuter katun haacutezassaacutegakor Iacutegy megkockaacutez-tathatjuk azt a felteveacutest hogy a DAI-ban a kangarndashszavartoi haacuteboruacute Marwān 737-es hadjaacuterataacutenak az emleacutekeacutet őrizte volna meg333

b) Perzsia

Az oumlrmeacuteny sevordiklsquo a muszlim forraacutesok s(iy)āwurdīya eacutes Konstantin sevortoi (ser-votoi) neacutevre vonatkozoacute adatai tehaacutet egy a Kur folyoacutenaacutel eacutelő neacutepre vonatkoznak amely 750 taacutejaacuten jelenik meg előszoumlr a forraacutesokban azutaacuten a 9ndash10 szaacutezadban minden keacutet-seacuteget kizaacuteroacutean mindhaacuterom forraacutescsoportban előkeruumllnek Egyetlen forraacutes sem koumlzoumll eredetuumlkről toumlrteacutenetileg hasznaacutelhatoacute tudoacutesiacutetaacutest Konstantin De cerimoniis ciacutemű mun-kaacutejaacuteban fennmaradt Σερβότιοι melyet Marquart emendaacutelt Σεβόρτιοι formaacuteban az oumlrmeacuteny alakot tuumlkroumlzi vissza ezzel szemben a 38 fejezetben a magyarokkal kapcso-latban hasznaacutelt Σάβαρτοι egy ettől teljesen elteacuterő forma A kettőnek az oumlsszekapcso-laacutesa mint arra koraacutebban raacutemutattunk Thury oumltlete volt amelyet Konstantinnak tu-lajdoniacutetott ugyanakkor Konstantin műveiben ennek nincs nyoma Uacutej szempontboacutel vizsgaacutelhatoacute a keacuterdeacutes ha nem a Σάβαρτοι neacutevből indulunk ki hanem megvizsgaacuteljuk hogy mit eacutertett Biacuteborbanszuumlletett Konstantin a DAI 38 magyar fejezeteacuteben a keacutetszer is emliacutetett Perzsia foumlldrajzi kifejezeacutesen bdquoa tuumlrkoumlk hadserege vereseacuteget szenvedett eacutes keacutet reacuteszre szakadt Az egyik reacutesz kelet feleacute Perzsia videacutekeacuten telepedett lerdquo eacutes bdquoA tuumlr-koumlknek amaz előbb emliacutetett neacutepeacutehez amely kelet feleacute Perzsia videacutekeacuten telepedett le ezek a nyugati videacuteken lakoacute előbb emliacutetett tuumlrkoumlk mostanaacuteig kuumlldenek uumlgynoumlkoumlket eacutes meglaacutetogatjaacutek őket eacutes gyakran hoznak vaacutelaszt tőluumlk ezeknekrdquo (DAI 38 27 62 ndash kiemeleacutesek Z I)334

A magyar toumlrteacutenetiacuteraacutes a keleten maradt magyarok lakoacutehelyeacutet a Kaukaacutezusban ke-reste Vaacutembeacutery maacuter 1882-ben megfogalmazta hogy Perzsia alatt nem a tulajdon-keacuteppeni Iraacuten hanem a Kaukaacutezus eacutertendő335 A magyar historiograacutefiaacuteban aacuteltalaacuteban ettől kezdve elfogadott teacutezis volt hogy a Konstantinnaacutel szereplő Perzsia a kaukaacute-zusi Perzsarmeacutenia Tudomaacutesom szerint egyeduumll Vaacuterady vetette fel hogy amennyiben Leveacutediaacutet a Volga eacutes Ural folyoacutek koumlzeacute lokalizaacuteljuk akkor elkeacutepzelhető hogy a ketteacute-szakadoacute magyarok keleti reacutesze a Kaszpi-toacute keleti partjaacuten keresztuumll Horaszaacutenba koumlltouml-zoumltt336 Tehaacutet a Perzsia elnevezeacutes eacutertelmezeacuteseacutet eacuterdemes alaposan megvizsgaacutelni

332 Kalinina 2007 201ndash203333 Egy ilyen felteveacutes Deeacuter Joacutezsef eacutes Fodor Istvaacuten aacutellaacutespontjaacutenak toumlrteacuteneti megalapozaacutesaacutet teszi

lehetőveacute334 DAI 171 173 175335 Vaacutembeacutery 1882 148 vouml Marquart 1903 36336 Vaacuterady 1989 27 vouml Belke Soustal 1995 190 421 jz

148

A DAI-ban Perzsia a magyar fejezeten kiacutevuumll előfordul a kalifaacutetust Armeacuteniaacutet eacutes Gruacuteziaacutet taacutergyaloacute fejezetekben is337 Elsőkeacutent a DAI-nak az arabok korai toumlrteacutene-teacutevel foglalkozoacute fejezeteiben talaacutehatoacute eacutertesuumlleacutesek eacuterdemelnek figyelmet amelyet Konstantin Theophaneacutesz kroacutenikaacutejaacuteboacutel vett aacutet A 21 fejezet a bdquoTheofaacutenisz kroacutenikaacute-jaacuteboacutel a vilaacuteg teremteacuteseacutetől kezdve a 6171 eacutevrdquo ciacutemet viseli A 750-ben bekoumlvetkező Abbaszida-dinasztia hatalomra jutaacutesaacuteval kapcsolatban keruumll elő elsőkeacutent Perzsia neve bdquoUtaacutena kijoumlttek Perzsiaacuteboacutel (Περσίς) az uacutegynevezett feketeruhaacutesok akik mind a mai napig uralkodnak eacutes megtaacutemadtaacutek Muaacutevija nemzetseacutegeacutet eacutes megsemmisiacutetetteacutek aztrdquo338 Ez a tudoacutesiacutetaacutes Theophaneacutesznaacutel iacutegy hangzik bdquoEbben az eacutevben egy neacutep a hora-szaacuteni fekete koumlpoumlnyegeseknek nevezett felkelt Perzsia keleti reacuteszeacuten Marwān eacutes azon nemzetseacuteg ellen amely Mohamed a hamis proacutefeacuteta idejeacutetől uralkodott egeacuteszen ugyan-azon Marwānig ez az uacutegynevezett Oumaja (Omajjaacuted-dinasztia) eredeterdquo339 A fekete az iszlaacutem vilaacutegban az Abbaszida-dinasztia sziacutene volt akiknek felkeleacutese Horaszaacutenban szerveződoumltt Konstantin aacuteltalaacuteban Perzsiaacutet emliacuteti ahol a felkeleacutes kitoumlrt miacuteg forraacutesa Theophaneacutesz Perzsia keleti feleacuteről vagy belsejeacuteről tesz emliacuteteacutest

A maacutesodik előfordulaacutesaacutet a DAI 22 fejezete tartalmazza amely bdquoA megboldogult Theofaacutenisz kroacutenikaacutejaacuteboacutel ugyanezekről a dolgokroacutel s Muaacutevijaacuteroacutel eacutes nemzetseacutegeacute-rőlhelliprdquo ciacutemet viseli 809-ben a Hārūn al-Rašīd kalifa halaacutelaacutet koumlvető polgaacuterhaacuteboruacuteban keacutet fia al-Amīn (Muhammad) eacutes al-Maʾmūn (Abdallaacuteh) kuumlzdoumltt egymaacutessal a ha-talomeacutert Konstantin a koumlvetkezőket iacuterta bdquoUgyanebben az eacutevben meghalt Haacuteruacuten az arabok uralkodoacuteja a Koraszaacutennak340 nevezett Belső-Perzsiaacuteban eacutes aacutetvette az uralmat fia Mohamed aki minden tekintetben tehetseacutegtelen eacutes koumlvetkezetlen volt s aki ellen fitestveacutere Abdallaacuteh atyja haderejeacutevel az emliacutetett Koraszaacuten foumlldjeacute-ről felkelveacuten belhaacuteboruacutenak az okozoacuteja lettrdquo341 Theophaneacutesz tudoacutesiacutetaacutesa iacutegy hangzik bdquoEbben az eacutevben Aaron [Hārūn] az arabok uralkodoacuteja meghalt Belső-Perzsiaacuteban amelyet Horaszaacutennak neveznek maacutercius hoacutenapban a 2 indikcioacuteban Fia Moamed [Muhammad] aki minden tekintetben alkalmatlan volt koumlvette a hatalomban de testveacutere Abdelas [Abdallah] valamint apja serege fellaacutezadt ugyanezen Horaszaacuten tartomaacutenyban eacutes ez belhaacuteboruacutehoz vezetett a neacutep koumlzoumltt Emiatt Sziacuteria Egyiptom eacutes Liacutebia lakossaacutega kuumlloumlnboumlző fejedelemseacutegekre szakadthelliprdquo342 Theophaneacutesz a Belső-

337 Περσία Perzsia 25 65 67 76 79 46 138 Περσίς Persis 21 24 22 63 38 27 62 44 8 11 27 54 117 45 12 22 66 DAI 305

338 DAI 87339 bdquoIn this year a people called the Chorasanite Maurophoroi rose up in the estern part of Persia

against Marouam and the clan that had ruled from the time of Mouamed the false prophet down to that same Marouam that is the so-called progeny of Oumaiardquo Mango Scott 1997 587 vouml Turtledove 1982 114

340 Χωρασάν Khorasan előfordulaacutesai a DAI-ban 22 64 66 25 67 69 DAI 313341 DAI 97342 bdquoIn this year Aaron the leader of the Arabs died in inner Persia called Chorasan in the month

of March indiction 2 His son Mouamed who was incompetent in all respect succeeded to power but his brother Abdelas as well as his fatherrsquos army revolted against in that same count-ry of Chorasan and caused an internecine war among their nation For this reason the inha-bitants of Syria Egypt and Libya were divided into diff erent principalitieshelliprdquo Mango Scott 1997 665 vouml Turtledove 1982 165

149

Perzsia kifejezeacutest hasznaacutelta Khoraszaacutenra ebben az esetben miacuteg koraacutebban Perzsia keleti felebelseje eacutertelemben fordult elő

Ami Theophaneacuteszt illeti rendkiacutevuumll joacutel taacutejeacutekozott volt arab uumlgyekben ugyanis egy sziacuter toumlrteacuteneti munka goumlroumlg fordiacutetaacutesa aacutellt rendelkezeacuteseacutere a kalifaacutetus toumlrteacuteneteacutere vonat-kozoacutean343 Theophaneacutesz a Perzsia terminust a kalifaacutetus megjeleneacutesig egyeacutertelműen a szaacuteszaacutenida Perzsa Birodalomra hasznaacutelta Az arab hoacutediacutetaacutes azonban teljesen aacutetala-kiacutetotta a viszonyokat Az arab hoacutediacutetaacutes első hullaacutemaacuteban 635-ben Damaszkuszt hoacutediacute-tottaacutek meg majd 636-ban legyőzteacutek a perzsa sereget Kaacutediszijaacutenaacutel a bizaacutenci csaacuteszaacutert pedig a Jarmuacutek folyoacutenaacutel verteacutek meg 642-ben Alexandria beveacuteteleacutevel Egyiptom ke-ruumllt kezuumlkbe illetve a Nihaacutevendneacutel viacutevott csataacuteval a szaacuteszaacutenida Perzsia sorsa megpe-cseacutetelődoumltt Theophaneacutesz a 63839 eacutev alatt koumlzli hogy ebben az eacutevben a szaraceacutenok elfoglaltaacutek Perzsiaacutet Csataacutet viacutevtak veluumlk eacutes teljesen legyőzteacutek a Perzsaacutekat Hormisdas valoacutejaacuteban Jazdagerd Perzsia csaacuteszaacutera elmenekuumllt otthagyva a palotaacutejaacutet eacutes Perzsia legbelső reacuteszeacutebe futott344

Theophaneacutesz ezt koumlvetően a 65859 eacutes 65960 eacutevek alatt koumlzli hogy Alit aki egy ember Perzsiaacuteboacutel meggyilkoltaacutek eacutes Muaacutevija lett az uacutej uralkodoacute ő a koumlvetkező eacutev-ben vallaacutesi ellenteacutet koumlvetkezteacuteben a Perzsiaacuteboacutel szaacutermazoacutekat gyalaacutezta miacuteg a sziacuteriaia-kat dicseacuterte345 68182-ben a csaloacute al-Muhtār fellaacutezadt eacutes Perzsiaacutet megkaparintotta346 68586-ban ʿAbd al-Malik kalifa (685ndash705) ʿUbayd Allah Ziyādot kuumlldte a csaloacute eacutes bitorloacute al-Muhtār ellen Perzsiaacuteba de a csataacuteban vereseacuteget szenvedett eacutes elesett347 68788-ban ʿAbd al-Malik alaacutevetette egeacutesz Perzsiaacutet majd a koumlvetkező eacutevben kine-vezte Ḥağğāğot Perzsia katonai kormaacutenyzoacutejaacutenak eacutes ezaacuteltal Perzsia Mezopotaacutemia eacutes Araacutebia behoacutedolt valamint veacuteget eacutert a polgaacuterhaacuteboruacute348

Theophaneacutesz előszoumlr 69293-ban emliacuteti Belső-Perzsiaacutet melyet Horaszaacutennal azo-nosiacutetott eacutes koumlzli hogy behoacutedolt az araboknak349 69899-ben ʿAbd al-Raḥmān ibn Muḥammad ibn al-Ašʿat felkelt Perzsiaacuteban eacutes hatalmaacuteba keriacutetette s kiűzte Ḥağğāğot aki azonban a koumlvetkező eacutevben visszateacutert eacutes legyőzte a laacutezadoacutet Perzsiaacutet pedig uacutejboacutel birtokba vette350 71920-ban II Yazīd lett a kalifa eacutes neacutevrokona Yazīd ibn al-Muhal-lab fellaacutezadt Perzsiaacuteban eacutes sok perzsa csatlakozott hozzaacute A kalifa Maslama-t kuumlldte ellene aki megoumllte a laacutezadoacutet eacutes Perzsiaacutet alaacutevetette351 74243-ban III Yazīd hata-lomra keruumllve birtokba vette Damaszkuszt miutaacuten peacutenzbeli taacutemogataacutesukroacutel eacutes hű-seacuteguumlkről biztosiacutetottaacutek őt az arabok Damaszkuszban Perzsiaacuteban eacutes Egyiptomban352 74445-ben Sulaymān ibn Hišām gyűjtoumltt hadsereget eacutes Marwān ellen taacutemadt de

343 Mango Scott 1997 lxxxiindashlxxxvii344 bdquoInnermost part of Persiardquo Mango Scott 1997 474345 Mango Scott 1997 485346 Mango Scott 1997 502347 Mango Scott 1997 506ndash607348 Mango Scott 1997 508ndash509349 Mango Scott 1997 512350 Mango Scott 1997 518351 Mango Scott 1997 554352 Mango Scott 1997 580

150

legyőzteacutek ezeacutert Palmyraacuteba majd Perzsiaacuteba menekuumllt Ugyanebben az eacutevben al-Ḍaḥ-ḥāk a haacuteridzsitaacutekkal Perzsiaacuteboacutel kivonulva a kalifa ellen taacutemadt de őt is legyőzte353

A 74748-as eacutev esemeacutenyeivel kapcsolatban Theophaneacutesz első mondataacutet maacuter ideacutez-tuumlk mivel azt vette aacutet a DAI Az utaacuten arroacutel esik szoacute hogy Abū Muslim hogyan keruumllt Horaszaacutenba ahol az ottani előkelőktől katonai taacutemogataacutest keacutert Marwān kalifa el-len a sereg eacuteleacuten aacutelloacute katonai vezető pedig Qaḥṭaba volt aki nagy sereggel Perzsiaacuteba ment eacutes legyőzte Amīr ibn Ḍubāra-t Iszfahaacuten koumlzeleacuteben354 74849-ben Abū-l-ʿAbbās al-Saffāḥ Perzsiaacuteba helyezte aacutet a birodalom koumlzpontjaacutet355 Itt nyilvaacutenvaloacutean Kuacutefaacuteroacutel van szoacute 75354-ben al-Saffāḥ halaacutela utaacuten kijeloumllt utoacuteda testveacutere al-Manṣūr (ʿAbd Allāh) Mekkaacuteboacutel iacutert Abū Muslimnak aki Perzsiaacuteban tartoacutezkodott hogy biz-tosiacutetsa szaacutemaacutera a troacutent Miutaacuten Abū Muslim eacutertesuumllt arroacutel hogy ʿAbd Allāh ibn ʿAlī ndash al-Manṣūr nagybaacutetyja aki Sziacuteria kormaacutenyzoacuteja volt ndash Perzsia ellen vonult eacutes a sziacute-riaiakat paacutertolta a perzsaacutekkal szemben A keacutet sereg Nisibisneacutel uumltkoumlzoumltt meg majd a győztes csata utaacuten al-Manṣūr Mekkaacuteboacutel Perzsiaacuteba sietett Abū Muslim a sziacuteriai arabok ellen akart taacutemadni mivel fellaacutezadtak a maurophoroi rsquofeketeruhaacutesokrsquo ellen azonban al-Manṣūr nem engedeacutelyezte a bosszuacutet Ekkor Abū Muslim megseacutertődoumltt eacutes Belső-Perzsiaacuteba huacutezoacutedott vissza azonban al-Manṣūr magaacutehoz hiacutevatta majd sajaacutet kezűleg veacutegzett vele356 Ezutaacuten 8045-ben eacutertesuumlluumlnk arroacutel hogy Hārūn al-Rašīd sze-meacutelyesen vonult Perzsiaacuteba eacutes verte le az ott kitoumlrt felkeleacutest357 A 8089 eacutevi esemeacutenye-ket maacuter ideacuteztuumlk mivel azt emelte aacutet a DAI szerzője Veacutegezetuumll 81112-ben al-Amīn (Muḥammad neacuteven szerepel) kalifakeacutent meguumltkoumlzoumltt testveacutereacutevel ʿAbd Allāhhal (al-Maʾmūn) Belső-Perzsiaacuteban eacutes vereseacuteget szenvedett358

Ezek utaacuten eacuterdemes megvizsgaacutelni hogy Theophaneacutesz adataiboacutel milyen keacutep bon-takozik ki Mindenekelőtt Horaszaacutenroacutel tudjuk hogy eredetileg a szaacuteszaacutenida Perzsia keleti tartomaacutenya volt Strateacutegiai jelentőseacutegeacutet az adta hogy rajta keresztuumll lehetett biztosiacutetani a hadi eacutes kereskedelmi utakat Belső-Aacutezsia feleacute A muszlim hoacutediacutetoacutek is ha-mar felismerteacutek fontossaacutegaacutet Az Abbaszida felkeleacutesnek ez a tartomaacuteny szolgaacutelt a ki-induloacutepontul majd al-Maʾmūn is baacuteziskeacutent hasznaacutelta a testveacutereacutevel folytatott troacuten-harcban Ez azt jelzi hogy Horaszaacuten a kalifaacutetus 8ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben nagy jelentőseacuteggel biacutert359

Theophaneacutesz adataiboacutel vilaacutegos foumlldrajzi keacutep bontakozik ki Az arab hoacutediacutetaacutest koumlve-tően a negyedik kalifa ʿAlī maacuter Perzsiaacuteboacutel szaacutermazoacute uralkodoacutenak szaacutemiacutet amit csak uacutegy lehet eacutertelmezni hogy ʿAlī volt az aki a kalifaacutetus koumlzpontjaacutet ndash miutaacuten hatalma ellen a sziacuteriai helytartoacute Muʿāwiya fellaacutezadt ndash Medinaacuteboacutel aacutettette Kuacutefaacuteba360 Ez a vaacuteros ndash a frissen meghoacutediacutetott teruumlletek koumlzuumll Egyiptom eacutes Sziacuteria mellett a harmadik jelen-tős civilizaacutecioacutes muacutelttal rendelkező teruumllet ndash Irak koumlzpontjaacutevaacute lett A 638-ban alapiacutetott

353 Mango Scott 1997 584354 Mango Scott 1997 587355 Mango Scott 1997 588356 Mango Scott 1997 592ndash593357 Mango Scott 1997 660 Rayyba vonult358 Mango Scott 1997 680359 Frye 1975 13 Khurāsān EI2 5 55ndash59360 Al-Kūfā EI2 5 345ndash351

151

taacuteborvaacuteros az iszlaacutem civilizaacutecioacute egyik kulturaacutelis eacutes szellemi koumlzpontjaacutevaacute fejlődoumltt Egyszerre volt az ʿAlīig visszavezetett siacuteita hagyomaacuteny koumlzpontja eacutes ugyanakkor a szaacuteszaacutenida Perzsia fővaacuterosaacutenak KteacutesiphonnakMadāʾinnak is az oumlroumlkeacutebe leacutepett Ez utoacutebbit tuumlkroumlzik Theophaneacutesz adatai is Muʿāwiya Sziacuteria kormaacutenyzoacutejakeacutent szerezte meg a hatalmat a Kuacutefaacutera taacutegabban Irakra azaz Perzsiaacutera taacutemaszkodoacute ʿAlīval szem-ben Muʿāwiya a kalifaacutetus fővaacuterosaacutenak Damaszkuszt tette meg iacutegy Sziacuteria lett a ka-lifaacutetus koumlzponti tartomaacutenya Halaacutelaacutet koumlvetően kitoumlrt a maacutesodik polgaacuterhaacuteboruacute ame-lyen ʿAbd al-Malik lett uacuterraacute A felkeleacutesben a haacuteridzsitaacutek Baszraacutet vetteacutek birtokba Ibn al-Zubayr Medinaacutet eacutes Mekkaacutet iacutegy az Arab-feacutelszigetet uralta majd keacutesőbb Baszraacutet is magaacutehoz ragadta Kuacutefaacuteban a siacuteitaacutek kaparintottaacutek magukhoz a hatalmat vezetőjuumlk al-Muhtār aki bevonta a mozgalomba a helyi aacutetteacuterteket Felkeleacutese koumlvetkezteacuteben 685 eacutes 687 koumlzoumltt hatalma kiterjedt Irak nagyobb reacuteszeacutere ʿAbd al-Malik előszoumlr egyik hadvezeacutereacutet kuumlldte ellene de vereseacuteget szenvedett Veacuteguumll Baszra kormaacutenyzoacuteja Ibn al-Zubayr testveacutere vetett veacuteget uralmaacutenak ʿ Abd al-Malik 692-ben kerekedett feluumll eacutes egyesiacutetette a kalifaacutetust sajaacutet uralma alatt miutaacuten Ibn al-Zubayrt is megoumllteacutek Kuacutefaacuteba Ḥağğāğot nevezte ki aki szigoruacute rendet vezetett be eacutes konszolidaacutelta a teruumlletet361

69293-ban tűnik fel a Belső-Perzsia Horaszaacuten nevekeacutent Horaszaacutent az arabok 651-ben az utolsoacute Szaacuteszaacutenida uralkodoacute halaacutela utaacuten vetteacutek birtokba A maacutesodik

361 Cahen 1989 39ndash44 Kennedy 2004 90ndash100

Oxus

Kaszpi-tenger

T U R K E S Z T Aacute N

P e r z s a - ouml b ouml l

I n d i a i - oacute c e aacute n

A R M Eacute N I A

AZERBAJDZSAacuteN

FERGAacuteNA

Kokand

Buhara Szamarkand

H O R A S Z Aacute N

A F G A N I S Z T Aacute N

SZIDZSISZTAacuteN

S Z I N D

K E R M Aacute N

M E K R Aacute N

BalhMerv

Nisaacutepur

Gazna

Hamadaacuten

Nihaacutevend

F Aacute R S Z

H U Z I S Z T Aacute N

Bagdad

Kuacutefa

Baszra IsztahrSiraacutez

Rej

Teheraacuten

Iszfahaacuten

TABARISZTAacuteNDZSIRDZSAacuteN

P E R Z S I A

A R Aacute B I A

TigrisEufraacutetesz

Ind

us

18 Perzsia eacutes Horaszaacuten

152

polgaacuterhaacuteboruacute idejeacuten az arab uralom megrenduumllt de veacuteguumll 692-re ʿAbd al-Malik-nak sikeruumllt visszaaacutelliacutetania az Omajjaacutedok uralmaacutet itt is Horaszaacuten teruumllete Irak keacutet meghataacuterozoacute vaacuterosaacutenak Kuacutefaacutenak eacutes Baszraacutenak a joghatoacutesaacutega alaacute tartozott tehaacutet az ottani kormaacutenyzoacute kuumlldte keletre az arab nemzetseacutegeket toumlrzseket amelyek katonai-lag biztosiacutetottaacutek a meghoacutediacutetott keleti tartomaacutenyokat362 Ḥağğāğ szigoruacute rendet tar-tott s mivel ő volt felelős a keleti tartomaacutenyokeacutert ʿAbd al-Raḥmān ibn Muḥammad ibn al-Ašʿatot Irak egyik legtekinteacutelyesebb embereacutet kuumlldte Szisztaacutenba 699-ben Ő azonban fellaacutezadt eacutes csapatait Ḥağğāğ ellen vezette legyőzte eacutes birtokba vette Kuacutefaacutet Ḥağğāğ csak nagy neheacutezseacutegek aacuteraacuten tudta Irakot visszahoacutediacutetani tőle 701-ben363 A kouml-vetkező Perzsia teruumlleteacuten kitoumlrő laacutezadaacutes II Yazīd kalifa idejeacuten volt 720-ban Yazīd ibn al-Muhallab az egyetlen jelentős iraki előkelő aki tuacuteleacutelte Ḥağğāğ kormaacutenyzoacutesaacute-gaacutet elmenekuumllt a boumlrtoumlnből eacutes laacutezadaacutest sziacutetott Baszraacuteban valamint Kuacutefaacuteban A kalifa azonban koraacutenak egyik legkivaacuteloacutebb hadvezeacutereacutet kuumlldte ellene eacutes 720 augusztusaacuteban legyőzteacutek majd megoumllteacutek364

Theophaneacutesz ezutaacuten Perzsia neveacutet abban az időszakban emliacuteti toumlbbszoumlr amely Hišām kalifa halaacutela (743) eacutes az Abbaszida hatalom aacutetveacutetele eacutes konszolidaacutecioacuteja koumlzeacute esett 744 eacutes 746 koumlzoumltt keacutet Irakban zajloacute laacutezadaacutesroacutel is eacutertesuumlluumlnk ekkor Sulaymān ibn Hišām kelt fel Marwān ellen illetve al-Ḍaḥḥāk a haacuteridzsitaacutekkal leacutepett szoumlvet-seacutegre a kalifa ellen365 Az Abbaszida hatalomaacutetveacutetellel kapcsolatban ismert hogy Abū Muslim366 a Kuacutefaacuteban felnőtt iraacuteni Horaszaacutenban azaz Belső- vagy Kelet-Perzsiaacuteban szervezkedett eacutes egy kitűnő katonai keacutepesseacutegekkel rendelkező taacutersat talaacutelt Qaḥṭaba367 szemeacutelyeacuteben Horaszaacutenban 748-ban fellaacutezadnak eacutes elzavarjaacutek az Omajjaacuted kormaacuteny-zoacutet majd a szervezett sereg Qaḥṭaba vezeteacuteseacutevel nyugat feleacute Perzsia ellen indult eacutes Nisaacutepuacuter koumlzeleacuteben attoacutel keletre legyőzte a horaszaacuteni kormaacutenyzoacutet majd Iszfahaacuten koumlrnyeacutekeacuten az egyik legtehetseacutegesebb Omajjaacuted vezeacutert keacutenyszeriacutetetteacutek teacuterdre Ezutaacuten 749-ben elfoglaltaacutek Irak nagy reacuteszeacutet eacutes Abū-l-ʾAbbās al-Saffāḥot Kuacutefaacuteban kalifaacutevaacute vaacutelasztottaacutek Majd a Zaacuteb folyoacutenaacutel az utolsoacute komoly Omajjaacuted haderőt 750 februaacuterjaacute-ban Marwān kalifaacuteval egyuumltt legyőzteacutek Marwān Sziacuteriaacuten keresztuumll Fusztaacutetba mene-kuumllt ahol kis kiacuteseacutereteacutevel egyuumltt legyilkoltaacutek A toumlbbi Omajjaacutedot Palesztinaacuteban egy vacsora alkalmaacuteval meacuteszaacuteroltaacutek le Az uacutej dinasztiaacutet megalapiacutetoacute al-Saffāḥ mindoumlssze neacutegy eacutevet uralkodott halaacutela utaacuten al-Manṣūr (ʿAbd Allāh) Abū Muslim taacutemogataacutesaacute-val biztosiacutetotta a hatalmaacutet de keacutesőbb tuacutel veszeacutelyesnek eacutes erősnek eacuterezte ezeacutert udva-raacuteba hiacutevatta eacutes ott meggyilkolta Abū Muslimot

A dinasztiavaacuteltaacutes koumlvetkezteacuteben megvaacuteltoztak a viszonyok egyreacuteszt al-Manṣūr parancsaacutera Kteacutesiphon koumlzeleacuteben 762-re feleacutepuumllt az uacutej fővaacuteros Bagdad Horaszaacuten eacutes Irak vaacutelt ezzel a kalifaacutetus meghataacuterozoacute tartomaacutenyaivaacute miacuteg Sziacuteria fokozatosan haacutetteacuterbe szorult Az uacutej dinasztia oumlroumlkleacutesi rendszere sem bizonyult szerencseacutesnek

362 Frye 1975 77ndash78363 Kennedy 2004 101ndash102364 Kennedy 2004 107ndash108365 Kennedy 2004 114366 Abū Muslim EI2 1 141367 Ḳaḥṭaba EI2 4 445ndash447

153

ugyanis Hārūn al-Rašīd halaacutelakor (809) a keacutet idősebb fia koumlzoumltt kitoumlrt a polgaacuterhaacute-boruacute A legidősebb fiuacute al-Amīn Bagdadban kalifa lett ugyanakkor testveacutere ʿAbd Allāh a keacutesőbbi al-Maʾmūn pedig Mervben Horaszaacuten fővaacuterosaacuteban rendezkedett be eacutes csak formailag fogadta el testveacutere uralmaacutet aminek koumlvetkezteacuteben kitoumlrt a polgaacuter-haacuteboruacute Ebben veacuteguumll al-Maʾmūn kerekedett feluumll eacutes 813-toacutel ő lett a kalifa Előszoumlr Mervben maradt eacutes onnan igazgatta birodalmaacutet de Irakban aacutellandoacutesult a belső harc iacutegy 817-ben aacutetkoumlltoumlzoumltt Bagdadba ahol 833-ig uralkodott368

Theophaneacutesz adatait aacutettekintve egyeacutertelmű hogy Perzsia az ő munkaacutejaacuteban Irakot jelenti miacuteg Belső- vagy Kelet-Perzsia Horaszaacutent Termeacuteszetes hogy a keacutet teruumllet toumlr-teacutenetileg eacutes foumlldrajzilag is oumlsszekapcsolhatoacute

Visszateacuterve a DAI-hoz melyben harmadik alkalommal a 25 fejezetben bdquoA szigri-anii Theofaacutenisz toumlrteacuteneti műveacutebőlrdquo ciacuteműben emliacuteti a tudoacutes csaacuteszaacuter Perzsiaacutet Azonban eacuteppen a szoacuteban forgoacute reacutesz nem szaacutermazhat Theophaneacutesz műveacuteből ugyanis a 10 szaacute-zadi kalifaacutetus politikai viszonyait iacuterja le bdquoTudnivaloacute hogy eredetileg amikor a sza-raceacutenek egeacutesz Sziacuteriaacutet birtokukba vetteacutek Bagdadban szeacutekelt a hiacutevők parancsnoka Korlaacutetlanul uralkodott egeacutesz Perzsia Afrika Egyiptom eacutes Boldog Araacutebia felett Nagy emiacuterseacutegei azaz katonai tartomaacutenyai ezek voltak első emiacuterseacuteg Perzsia azaz Koraszaacuten maacutesodik emiacuterseacuteg Afrika harmadik emiacuterseacuteg Egyiptom negyedik emiacuterseacuteg Palesztiacutena azaz Ramble oumltoumldik emiacuterseacuteg Damaszkusz hatodik emiacuterseacuteg Himsz azaz Eacutemesza he-tedik emiacuterseacuteg Halab nyolcadik emiacuterseacuteg Antiochia kilencedik emiacuterseacuteg Harraacuten tize-dik emiacuterseacuteg Amid tizenegyedik emiacuterseacuteg Naszibin tizenkettedik emiacuterseacuteg Mavszil tizenharmadik emiacuterseacuteg Tikrit Miutaacuten pedig Afrika elszakadt a bagdadi hiacutevők pa-rancsnokaacutenak fennhatoacutesaacutega aloacutel s oumlnkormaacutenyzatot nyert eacutes kuumlloumln emiacutert vaacutelasztott az első emiacuterseacuteg mint ahogyan koraacutebban is volt Perzsia a maacutesodik Egyiptom lett s iacutegy sorban tovaacutebb a toumlbbiek mint előbb mondottuk Uacutejabban azonban minthogy a bag-dadi hiacutevők parancsnokaacutenak a hatalma meggyoumlnguumllt Perzsiaacutenak azaz Koraszaacutennak az emiacuterje fuumlggetlen lett eacutes a hiacutevők parancsnokaacutenak nevezte magaacutet nyaklaacutenckeacutent vi-selve nyakaacuten a koraacuten-taacuteblaacutekat Azt aacutelliacutetja hogy ő Ali nemzetseacutegeacuteből valoacuterdquo369

Az első haacuterom emiacuterseacuteg (Perzsia Afrika Egyiptom) teacutenylegesen nagy foumlldrajzi politikai egyseacutegek miacuteg a tovaacutebbi tiacutez inkaacutebb a Bizaacutenccal szomszeacutedos katonai koumlrzet neve amelyek ismerete Bizaacutenc szaacutemaacutera leacutetfontossaacuteguacute volt370

A kalifaacutetus politikai szeacutettagoloacutedaacutesa a 10 szaacutezad első feleacuteben tuumlkroumlződik a DAI leiacuteraacutesaacuteban is Afrika alatt a 909-től kikiaacuteltott Faacutetimida kalifaacutetus eacutertendő amelynek koumlzpontja Mahdija lett371 Egyiptomban 939-ben egy Muḥammad Ṭuġğ372 nevű toumlroumlkoumlt neveznek ki kormaacutenyzoacutenak eacutes a ciacuteme al-Ihšīd lett ő oumlnaacutelloacutean gyakorolta a hatalmat Perzsia alatt elvben a bagdadi kalifa hatalma alaacute tartozoacute teruumlletet kel-lene eacuterteni Cahen kuumlloumln taacutergyalta Kelet-Iraacutent a 10 szaacutezad első feleacuteben Kelet-Iraacuten

368 Cahen 1989 93ndash95 Kennedy 2004 147ndash155369 DAI 107 109370 Jenkins 1962 81ndash82371 Cahen 1989 244ndash246372 A fi a neve Unūğūr vouml Kāfūr EI2 4 418 Muḥammad b Ṭughdj EI2 7 411 Cahen 1989

278ndash279

154

azaz Horaszaacuten eacutes a vele szomszeacutedos Transzoxaacutenia a Szaacutemaacutenida-dinasztia kezeacuteben volt amely formailag elismerte a kalifa hatalmaacutet de a gyakorlatban teljesen oumlnaacutelloacute volt Cahen Nyugat-Iraacutent (Irak mellett) tovaacutebbi neacutegy egyseacutegre osztotta Koumlzeacutep-Iraacuten (Dzsibaacutel) Kaszpi-toacute deacuteli partvideacuteke (Gilaacuten Tabarisztaacuten Dzsurdzsaacuten) Deacutel-Iraacuten (Farsz) eacutes Azerbajdzsaacuten-Kurdisztaacuten373

945-től uacutej dinasztia vette birtokba Bagdadot amely a Buwayhida nevet viselte A dinasztiaacutenak nevet adoacute Būya haacuterom fia a Kaszpi-toacute deacuteli reacuteszeacuten fekvő Dajlamboacutel indult Dajlamban az iszlaacutem nem vert meacutely gyoumlkereket eacutes hegyi lakossaacutega hiacuteres volt gyalogsaacutegi harcmodoraacuteroacutel Innen kiindulva előszoumlr Farsz tartomaacutenyt sikeruumllt meg-szerezni majd veacuteguumll 945-ben Bagdad felett vetteacutek aacutet a hatalmat ezzel egyesiacutetetteacutek a nyugat-iraacuteni teruumlleteket A Buwayhidaacutek siacuteita dinasztia volt azon beluumll is a 12-es

373 Cahen 1989 252ndash271

A N A T Oacute L I A

I

IIIII

IV

V

4

5

6

78

9

10

11

12

13 Tikrit

Bagdad

Szamarra

Moszul

Naszibin

A R M Eacute N

I A

Aleppo

Damaszkusz

Ruszaacutefa

Homsz

Jeru

zsaacutele

m

RamlaAmmaacuten

Hama

Baalbek

Palmuumlra

EdesszaHarraacuten

Antiochia

Tarszosz

SzidoacutenBejruacutet

Laacutedzikija

Kaiszuacutem

Aila

HAURAacuteN

BALKAacute

AVAacuteSZIM

Tigris

Eufraacutetesz

F ouml

l d k

ouml z

i - t

e n

g e r

Tauru

sz-hegyseacutegVan-toacute

Urm

ia-toacute

Voumlroumls-

tenger

A

R Aacute B I A

A dzsundok [katonai koumlrzet] hataacuterai I Palesztina II Jordaacutenia III DamaszkuszIV Homsz V Qinnaszriacuten Emiacuterseacutegek a DAI szerint 4 Ramble~Ramla =Palesztina 5 Damaszkusz 6 Himsz~Homsz 7 Halab~Aleppo 8 Antiochia 9 Harraacuten10 Amid 11 Naszibin 12 Mavszil~Moszul13 Tikrit

Hol

t-ten

ger

Jord

aacuten

Qinnaszriacuten

Amid

19 Az Abbaszida Sziacuteria 800 koumlruumll

155

iraacutenyzatot keacutepviselteacutek de nem tekintetteacutek magukat ʿAlī leszaacutermazottainak eacutes iacutegy le-hetőveacute vaacutelt hogy a szunnita bagdadi kalifa megőrizze vallaacutesi poziacutecioacutejaacutet374

A DAI-ban tehaacutet Perzsiaacutet azonosiacutetottaacutek Horaszaacutennal eacutes ez meacuteg akkor is fennaacutellt a 10 szaacutezadban amikor maacuter Kelet-Perzsia gyakorlatilag oumlnaacutelloacute a Szaacutemaacutenida uralom alatt aacutellt miacuteg Nyugat-Perzsia a Buwayhidaacutek alatt egyesuumllt eacutes a dinasztia magaacutet a Szaacuteszaacutenida Perzsia oumlroumlkoumlseacutenek tekintette

A Perzsia terminus a DAI-ban meacuteg Armeacutenia eacutes Gruacutezia kapcsaacuten fordul elő Ismert hogy Azerbajdzsaacuten Arraacuten eacutes Armeacutenia roumlvid eacuteletű dinasztiaacutejaacutenak a Szaacutedzsidok egyik kimagasloacute keacutepviselője Abuacuteszaacutedzs azaz Abū-l-Qāsim Yūsuf ibn Abī-l-Sāğ a főszerep-lője a koumlvetkező tudoacutesiacutetaacutesnak bdquoTudnivaloacute hogy Asot a fejedelmek fejedelme előtt ndash ez atyja volt Szmbatnak a fejedelmek fejedelmeacutenek akit Perzsia emiacuterje Abuacuteszaacutedzs lefejeztetett s akinek keacutet fia volt Asoacutet aki utaacutena fejedelmek fejedelme lett eacutes Apasz akit utoacutebb nagymesteri ranggal tuumlntettek ki ndash ez a haacuterom vaacuteros Berkri Hlat eacutes Arcses Perzsia fennhatoacutesaacutega alatt aacutellt

Ez (Abuacuteszavaacuteda) miutaacuten Szmbatot a fejedelmek fejedelmeacutet Abuacuteszaacutedzs Perzsia emiacuterje megoumllte mint fuumlggetlen keacutenyuacuter teljhatalmuacutean eacutes oumlnkeacutenyesen birtokaacuteba vette Manckert vaacuterosaacutet s a toumlbbi vaacuterost eacutes a foumlldekethellip alaacutevetette magaacutet a csaacuteszaacuternak hellip Miutaacuten Szmbatot Nagy Armeacutenia fejedelmek fejedelmeacutet Abuacuteszaacutedzs Perzsia emiacuterje elfogta eacutes lefejeztette aki Manckert vaacuterosaacuteban szeacutekelt hatalmaacuteba keriacutetette Hlat vaacute-rosaacutet Berkri vaacuterosaacutet eacutes Arcses mezővaacuterost hellip Mindezek az előbb emliacutetett vaacuterosok eacutes az előbb emliacutetett foumlldek sohasem voltak Perzsia uralma alatt vagy a hiacutevők parancs-nokaacutenak uralma alatt hanem mint mondottuk Leoacute csaacuteszaacuter idejeacuteben Szmbatnak a fejedelmek fejedelmeacutenek uralma alatt voltakhelliprdquo375

Konstantin a 44 fejezetben a kajszita emiacuterek toumlrteacuteneteacutevel foglalkozik akik Manzikert valamint a Van-toacutetoacutel eacuteszakra fekvő Khelat Ardzses eacutes Berkri nevű oumlr-meacuteny vaacuterosok felett gyakoroltak hatalmat376 Oumlrmeacutenyorszaacutegot a perzsa Szaacuteszaacutenidaacutek eacutes a bizaacutenciak osztottaacutek fel egymaacutes koumlzoumltt A szaacuteszaacutenida kormaacutenyzoacute (marzaban) DvinDabil vaacuterosaacuteban szeacutekelt miacuteg a bizaacutenci befolyaacutes alatt aacutelloacute teruumllet koumlzpontja ErzincanKeltzine volt Armeacutenia foumlloumltt teacutenylegesen hatalmas csalaacutedok uralkodtak akik kihasznaacuteltaacutek a keacutet nagyhatalom eacuterdekellenteacuteteit de egymaacutessal is versengtek a főhatalomeacutert A muszlim hoacutediacutetaacutes a 640-es eacutevekben nem hozott alapvető vaacuteltozaacutest A 9 szaacutezad koumlzepeacuten egy hatalmas felkeleacutes raacutezta meg Armeacuteniaacutet de a kalifaacutetus uacuterraacute lett a laacutezadoacutekon Mint fentebb emliacutetettem ezt koumlvetően a Bagratida Asot (862ndash890) fokozatosan feluumllkerekedett a toumlbbi erős csalaacutedon eacutes 862-ben elnyerte Bizaacutencboacutel a hercegek hercege ciacutemet majd 886-ban a kalifaacutetoacutel kiraacutely ciacutemet kapott Iacutegy Armeacutenia teacutenyleges uraacutevaacute vaacutelt

Fia Szembat (890ndash9124) szembekeruumll az uacutej megerősődő azerbajdzsaacuteni muszlim katonai dinasztia egyik tagjaacuteval a Szaacutedzsida Yūsuffal A Szaacutedzsida-dinasztia amely Azerbajdzsaacuten Arrān eacutes Armeacutenia felett gyakorolt hatalmat 890ndash928 koumlzoumltt kelet-iraacuteni

374 Jenkins 1962 82 Buwayhids EI2 1 1350ndash1357375 DAI 199 201 205376 Jenkins 1962 167ndash168

156

szaacutermazaacutesuacute volt377 Koumlzuumlluumlk valoacute Abū-l-Qāsim Yūsuf ibn Abī-l-Sāğ (905ndash920) aki le-győzte Szembatot miutaacuten nem volt hajlandoacute elfogadni az emiacuter fennhatoacutesaacutegaacutet majd veacuteguumll kiveacutegeztette Szembatot 914-ben378 A Perzsia emiacuterje ciacutemet ekkor egy viszonylag roumlvid eacuteletű muszlim dinasztia a Szaacutedzsida keacutepviselője viselte aki a kalifaacutetus eacuteszak-nyugati tartomaacutenyai foumlloumltt gyakorolt hatalmat

A 9 szaacutezad veacutegeacutetől a kalifaacutetus politikai szeacutettagolodaacutesa a forraacutesokban joacutel nyomon koumlvethető A koumlzponti hatalom gyenguumlleacuteseacutenek egyik koumlvetkezmeacutenye hogy a bizaacuten-ciaknak lehetőveacute tette hatalmuk kiterjeszteacuteseacutet a koraacutebban muszlimok aacuteltal feluumlgyelt oumlrmeacuteny teruumlletekre is Az oumlrmeacutenyndasharab emiacuterseacutegek a Van-toacute koumlrnyeacutekeacuten behoacutedoltak Roacutemanosz Lekapeacutenosznak amint azt Konstantin is emliacuteti a kajszita Abū Sawāda kapcsaacuten379

A DAI 45 fejezeteacuteben amelyben bdquoAz ibeacuterekrőlrdquo ciacutem alatt a gruacutezokkal foglalko-zik a csaacuteszaacuter szerepel meacuteg Perzsia neve Elsőkeacutent a gruacutezok eredete kapcsaacuten tűnik fel bdquohellipeacutes azt mondjaacutek hogy a nemzetseacuteguumlk Jeruzsaacutelemből szaacutermazik s hogy aacutelom aacuteltal intettek meg hogy koumlltoumlzzoumlnek ki onneacutet eacutes telepedjenek meg Perzsia videacutekein vagyis azon a foumlldoumln melyen most laknak Akik pedig megintettek eacutes kivonultak Jeruzsaacutelemből ama bizonyos Daacutevid eacutes fitestveacutere Szpandiaacutetisz volt s ez a Szpandiaacutetisz mint ők hangoztattaacutek az Istentől azt a kegyet nyerte hogy teste semmifeacutele reacuteszeacutet nem fogta a kard kiveacuteve a sziacuteveacutet s ezt valamilyen veacutedőburkolattal oacutevta a harcokban Ezeacutert feacuteltek eacutes remegtek is tőle a perzsaacutek de legyőzte eacutes leverte őket s ibeacuter rokonait letelepiacutetette nehezen megkoumlzeliacutethető helyeken melyeket most birtokolnak ahon-neacutet aztaacuten lassankeacutent kiterjeszkedtek megsokasodtak eacutes nagy neacuteppeacute lettek Ezutaacuten amikor Heraacutekliosz csaacuteszaacuter a perzsaacutek ellen hadat indiacutetott egyesuumlltek s egyuumltt hada-koztak vele eacutes attoacutel fogva inkaacutebb a Heraacutekliosz a roacutemaiak csaacuteszaacutera keltette reacutemuumllet reacuteveacuten semmint a maguk erejeacutevel eacutes hatalmaacuteval a perzsaacutek szaacutemos vaacuterosaacutet eacutes foumlldjeacutet leigaacuteztaacutek Mert amint egyszer Heraacutekliosz csaacuteszaacuter a perzsaacutekat megverte eacutes uralmuk-nak veacuteget vetett koumlnnyen le tudtaacutek győzni eacutes igaacutezni a perzsaacutekat nemcsak az ibeacuterek hanem a szaraceacutenok is hellip Az ibeacuterek mindeacuteg szeretetet eacutes baraacutetsaacutegot tanuacutesiacutetottak a theodosziuacutepolisziak az avniacutekiak a manckertiek eacutes egeacutesz Perzsia iraacutent de Baszianban sohasem szereztek maguknak teruumlletetrdquo380

Az ibeacuteriai azaz gruacutez uralkodoacutecsalaacuted eacutes neacutep a DAI-ban olvashatoacute eredetlegendaacuteja fikcioacute A kivaacutendorlaacutestoumlrteacutenet moumlgoumltt az aacutellhat hogy a 2 szaacutezad oacuteta Jeruzsaacutelemben adatolhatoacute a gruacutez jelenleacutet ami szoros kapcsolatokra utalhat Konstantin a gruacutezok Jeruzsaacutelemből toumlrteacutenő kivaacutendorlaacutesaacutet az 5ndash6 szaacutezadra teszi tehaacutet meacuteg a muszlim hoacutediacute-taacutes előtti időre381 A toumlrteacutenetben szereplő Heacuterakleiosz csaacuteszaacuter (610ndash641) 627ndash628-ban taacutemadt Perzsiaacutera Itt Konstantin Perzsia alatt egyeacutertelműen a Szaacuteszaacutenida Birodalmat eacutertette A Perzsiaacutet ekkor eacutert katasztrofaacutelis vereseacuteg eacutes az azt koumlvető meggyenguumlleacutese

377 Cahen 1989 264378 Sādjids EI2 8 745ndash746379 Aposebata Jenkins 1962 169ndash170 Armīniya EI2 1 637380 DAI 205 207 209381 Jenkins 1962 171ndash173

157

tette toumlbbek koumlzoumltt lehetőveacute a szaacutezad maacutesodik feleacuteben az arab hoacutediacutetaacutest eacutes a kalifaacutetus kialakulaacutesaacutet

A DAI 46 fejezeteacuteben a gruacutez Klardzset eacutes annak koumlzpontja Artanudzs kapcsaacuten esik szoacute Perzsiaacuteroacutel Roacutemanosz Lekapeacutenosz egy Konstantin nevű patriacuteciust kuumlldoumltt Artanudzsba 923 eacutes 930 koumlzoumltt382 A gruacutez hercegek azonban ellenezteacutek a vaacuteros koumlz-vetlen bizaacutenci megszaacutellaacutesaacutet eacutes keacuterteacutek hogy a csaacuteszaacuter aacutelljon el ettől bdquoMiutaacuten a csaacuteszaacuter egyfelől megtudta mindezt az előbb emliacutetett fejedelmek leveleacuteből maacutesfelől meghal-lotta kikuumlldoumltt embereitől is eacutes feacutelt hogy a szaraceacutenokkal fognak tartani eacutes Perzsia seregeit majd Romania ellen vezetikrdquo383

Ebben az esetben a szaraceacuten azaz arabok terminust azonosiacutetottaacutek Perzsia lakoacutei-nak fogalmaacuteval

Oumlsszefoglalva megaacutellapiacutethatjuk hogy Perzsia hagyomaacutenyosan a Szaacuteszaacutenida Perzsiaacutet jelentette a bizaacutenci forraacutesokban A DAI 45 fejezeteacuteben a gruacutez honfoglalaacutes eacutes Heacuterakleiosz hadjaacuterata kapcsaacuten a Perzsia terminus egyeacutertelműen ezt tuumlkroumlzi

A muszlim hoacutediacutetaacutes koumlvetkezteacuteben a helyzet megvaacuteltozott ugyanis Perzsia az ara-bok uralma alaacute keruumllt Termeacuteszetesen a bizaacutenciak erről pontos eacutertesuumlleacutesekkel ren-delkeztek A muszlim hoacutediacutetaacutesok maacutesodik hullaacutemaacuteban az Omajjaacutedok kiterjesztetteacutek a kalifaacutetus hataacuterait Keleten Kiacutena koumlzeleacutebe eacutes Nyugaton Andaluacuteziaacuteig 750-ben a kali-faacutetusban uacutej dinasztia vette aacutet az uralmat amely Horaszaacutent eacutes annak perzsa lakossaacute-gaacutet hasznaacutelta baacuteziskeacutent az Omajjaacutedok elleni harcban A dinasztiavaacuteltaacutes egyben azt is jelentette hogy megszűnt az arabok kizaacuteroacutelagos uralma eacutes a perzsaacutek is bekeruumlltek sőt tuacutelsuacutelyba keruumlltek az aacutellamapparaacutetusban Az uacutej fővaacuterost Bagdadot az egykori szaacute-szaacutenida koumlzpont Kteacutesziphon mellett eacutepiacutetetteacutek fel az Abbaszidaacutek eacutes ezzel a szaacuteszaacutenida adminisztraacutecioacutes hagyomaacuteny előteacuterbe keruumllt Hasonloacute folyamat zajlott le 9 szaacutezad elejeacuten a bdquoNagy Abbaszida polgaacuterhaacuteboruacuterdquo384 idejeacuten is Eacutes egy roumlvid ideig Khoraszaacuten koumlzpontja Merv lett a Kalifaacutetus fővaacuterosa

Theophaneacutesz munkaacutejaacuteboacutel egyeacutertelmű hogy naacutela Perzsia Irakkal azonos eacutes az Omajjaacuted korban meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszoacute Kuacutefaacuteval kapcsolatban szerepel a Belső-Perzsia terminus pedig Perzsia keleti felekeacutent Horaszaacuten tartomaacutenyt jelenti A korabeli bizaacutenci szerzők a Kalifaacutetuson beluumll megkuumlloumlnboumlztetteacutek az arabokat eacutes a perzsaacutekat385

A 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben a Kalifaacutetus politikailag fokozatosan felbomlott A tar-tomaacutenyok fuumlggetlenedtek eacutes a 10 szaacutezadra ez maacuter a kiacutevuumllaacutelloacute is eacuterzeacutekelhette 909-ben előszoumlr a Faacutetimida uralkodoacute vette fel a kalifa ciacutemet majd 929-ben a kordovai emiacuter is kalifaacutenak ciacutemeztette magaacutet A Kalifaacutetus keleti reacutesze azaz a Bagdadi Kalifaacutetus is na-gyobb tartomaacutenyokra esett szeacutet

Biacuteborbanszuumlletett Konstantin a 10 szaacutezadra vonatkozoacutean a Perzsia emiacuterje fogal-mat hasznaacutelja egyreacuteszt az Azerbajdzsaacuten Arraacuten eacutes Armeacutenia felett viszonylag roumlvid ideig uralmat gyakorloacute Szaacutedzsida-dinasztia egyik keacutepviselőjeacutere a 910-es eacutevek ese-

382 Jenkins 1962 179383 DAI 221 223384 Kennedy 2004 147385 Kazhdan 1991 1631 Rosser 318ndash319

158

meacutenyei kapcsaacuten illetve a siacuteita Buwayhida-dinasztiaacutera amely 945-ben szerzi meg a hatalmat Bagdad felett ahonnan Bagdad eacutes Nyugat-Perzsia felett gyakorolja az ural-mat Konstantin teacuteved amikor Horaszaacutent a Buwayhidaacutek uralma alaacute tartozoacutenak veacuteli hiszen Horaszaacuten 900-toacutel a Szaacutemaacutenida emiacuter uralma alaacute tartozott Transzoxaacuteniaacuteval egyuumltt eacutes a 10 szaacutezadban ez a perzsa reneszaacutensz boumllcsője

A 38 azaz magyar fejezetben szereplő Perzsia foumlldrajzi meghataacuterozaacutesa ezek figye-lembeveacuteteleacutevel maacuter nem tűnik olyan egyeacutertelműnek Termeacuteszetesen tagadhatatlan hogy a korai gruacutez toumlrteacutenetre vonatkozoacute mondat bdquotelepedjenek meg Perzsia videacutekein vagyis azon a foumlldoumln melyen most laknakrdquo a magyar fejezet legkoumlzelebbi paacuterhuzama Ez az adat egy olyan korra vonatkozik amikor meacuteg Perzsia a Perzsa Birodalmat jelen-tette iacutegy Persarmeniakeacutent eacutertelmezhető Amennyiben ugyanezt tartanaacutenk eacuterveacutenyes-nek a magyar fejezettel kapcsolatban akkor itt egy 7 szaacutezad előtti aacutellapotra kellene koumlvetkeztetni Ezzel szemben a 7ndash9 szaacutezadban Perzsia aacuteltalaacuteban Irakot Belső-Perzsia pedig Horaszaacutent jelentette Konstantin forraacutesaacuteban Sajaacutet koraacutera vonatkozoacutean pedig a roumlvid eacuteletű Szaacutedzsita-dinasztia (890ndash928) Azerbajdzsaacuten Arraacuten Armeacutenia teruumlle-teacutet magaacuteban foglaloacute Eacuteszaknyugat-Iraacuten teruumlleteacutere illetve a Buwayhida-dinasztia aacuteltal uralt Nyugat-Iraacutenra hasznaacutelta uacutegy hogy a Kelet-Iraacutenban leacutevő Horaszaacutent azonosiacutetotta Perzsiaacuteval amely a Szaacutemaacutenida-dinasztia hatalma alatt volt Ezeacutert felteacutetelezhető hogy a DAI 38 fejezeteacuteben szereplő Perzsiaacutet is eacutertelmezhetjuumlk felteacutetelesen Horaszaacutennak

Ezt a hipoteacutezist taacutemogatja egy muszlim forraacutesban olvashatoacute reacuteszlet A nemreacutegiben kiadott anadaluacuteziai al-Bakrī munkaacutejaacuteban a magyarok uacutej neacuteven tűntek fel Az un-quluš neacutepneacutev a magyarok neveacutenek Andaluacuteziaacuteban hasznaacutelt formaacuteja lehet amit latin nyelvű forraacutesok is alaacutetaacutemasztanak Az eredeti tudoacutesiacutetaacutest al-Bakrī (106768) alapjaacuten lehet rekonstruaacutelni A keacutesőbb alkotoacute al-Ḥimyarīnaacutel (1461) a koumlvetkező olvashatoacute bdquoŐk Khoraszaacutenboacutel vaacutendoroltak kirdquo386 Amennyiben az eredeti informaacutecioacute a 10 szaacute-zadboacutel szaacutermazik uacutegy nem elkeacutepzelhetetlen hogy magyar vagy bizaacutenci forraacutest hasz-naacuteltak a muszlim szerzők

A DAI 38 fejezeteacutenek eacutertelmezeacutesi kereteit aacutettekintve megaacutellapiacutethatjuk hogy sajnos meacuteg az alapkeacuterdeacutesekben sem sikeruumllt egyseacuteges aacutellaacutespontra jutni ugyanakkor az eacuter-telmezeacutes tereacuten toumlrteacutentek komoly előreleacutepeacutesek A korai magyar toumlrteacutenet vaacutezaacutenak ki-alakiacutetaacutesaacutet maacuter előre meghataacuterozza hogy a 38 fejezetben elmondott toumlrteacutenetet va-loacutes toumlrteacuteneti elbeszeacuteleacutesnek vagy mitikus toumlrteacutenetnek tartjuk Az előbbi szerint akkor csak a 9 szaacutezad esemeacutenyeiről eacutes szereplőiről beszeacutelhetuumlnk miacuteg az utoacutebbi esetben az időkorlaacutetok keacutet-haacuteromszaacutez eacutevre tolhatoacutek ki Ezzel fuumlgg oumlssze hogy a toumlrteacutenet koumlzeacutep-pontjaacuteban talaacutelhatoacute szavartoindashkangar haacuteboruacutet milyen ismert toumlrteacuteneti esemeacutennyel le-het oumlsszekapcsolni A koraacutebbi szakirodalomban meacuteg meghataacuterozoacuteak voltak a Regino dataacutelaacutesaacutera illetve a sziacuter forraacutesokon alapuloacute 6ndash7 szaacutezadra taacutemaszkodoacute koncepcioacutek de ezeket feladtaacutek miutaacuten az előbbit Gyoumlrffy Gyoumlrgy caacutefolta hitelt eacuterdemlően miacuteg az utoacutebbi esetben az elmeacutelet kidolgozoacuteja Czegleacutedy Kaacuteroly maga vaacuteltoztatta meg a veacutelemeacutenyeacutet Iacutegy a szavartoi kaukaacutezusi megjeleneacuteseacutet az oumlrmeacuteny forraacutesok adataihoz koumltoumltteacutek ahol elsőkeacutent 854-ben szerepeltek a sevordiklsquo Ugyanakkor egyeacutertelműnek

Leeuwen Ferre 1992 490 al-Ḥimyarī 39 Zimonyi 2001a 92 وهم ناقلة من خراسان 386

159

tűnik hogy a muszlim forraacutesok maacuter 750 koumlruumll jelzik a sāwurdīya neacutep jelenleacuteteacutet a Kaukaacutezusban tehaacutet ezt a dataacutelaacutest kizaacuteroacute eacuterveleacutes nem meggyőző iacutegy nincs okunk ezt a felteacutetelezeacutest elvetni Ugyanakkor keacuterdeacutes hogy a kutataacutes amely eddig egyeacutertelműen a Kaukaacutezushoz koumltoumltte a szavartoi-problematikaacutet nem jaacutert-e teacutevuacuteton Ugyanis nem kizaacutert hogy a DAI szerzője Perzsia neve alatt Horaszaacutent eacuterti ami az eddigi elkeacutepzeleacute-seket szaacutemos ponton feluumllvizsgaacutelatra keacutenyszeriacuteti Nem zaacuterhatjuk ki azonban azt sem hogy Perzsia alatt egy aacuteltalaacutenos eacutertelemben vett Kelet fogalom huacutezoacutedhatott meg

39 eacutes 40 fejezet

A 38 fejezet ciacuteme bdquoA tuumlrkoumlk neacutepeacutenek eredeteacuteről eacutes hogy honnan szaacutermaznakrdquo eb-ben pedig teacutenylegesen egy eredettoumlrteacutenetet kapunk A 39 fejezet bdquoA kabarok neacute-peacuterőlrdquo a 40 pedig bdquoA kabarok eacutes tuumlrkoumlk toumlrzseirőlrdquo ciacutemet viseli jelezve hogy a keacutet utoacutebbi főszereplője nem a magyarsaacuteg hanem a kabarok A 40 fejezet azutaacuten meacuteg folytatoacutedik a Kaacuterpaacutet-medence leiacuteraacutesaacuteval illetve az ottani viszonyok bemutataacutesaacuteval majd koumlvetkezik az Aacuterpaacuted-dinasztia leszaacutermazaacutesaacutenak bemutataacutesa

A keacutet fejezetet egy taacuteblaacutezatban mutatjuk be

39 fejezet 40 fejezetkazaacuter laacutezadaacutes toumlrzsnevek felsorolaacutesaa kabarok a magyarokkal letelepedtek a besenyők foumlldjeacuten eacutes oumlsszebaraacutetkoztak

a kabarok eacutes tuumlrkoumlk oumlsszeolvadvaacuten a bese-nyők foumlldjeacutere telepedtek le

kazaacuterok nyelveacutere is megtaniacutetottaacutek a tuumlrkoumlkethaacuteboruacuteban eloumll jaacuternak az első toumlrzsek rangjaacutera emelteacutek őket

a) Leo csaacuteszaacuter hiacutevaacutesaacutera megtaacutemadjaacutek Sy-meontb) Symeon a besenyőkkel egyezseacuteget koumltc) tuumlrkoumlk amikor hadjaacuteratra mennek Syme-on eacutes a besenyők a tuumlrkoumlk foumlldjeacutere taacutemadd) tuumlrkoumlk visszateacuternek laacutetva a pusztulaacutest elkoumlltoumlznek mai hazaacutejukbaa) A koraacutebbi lakhelyuumlk neve Etel meg Kuumlzuuml ahol ma a besenyők eacutelnekb) a tuumlrkoumlk a besenyőktől elűzetve mai lak-helyuumlkre koumlltoumlztek

A paacuterhuzamossaacutegok alapjaacuten egy toumlrteacutenet rekonstruaacutelhatoacute amelyben a kazaacuter pol-gaacuterhaacuteboruacute koumlvetkezteacuteben a kavarok csatlakoznak a magyarokhoz eacutes egyuumltt koumlltoumlz-nek a besenyők foumlldjeacutere Ez ismeacutetlődik a 39 eacutes 40 fejezetben aztaacuten a 40-ben koumlvet-kezik a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe valoacute koumlltoumlzeacutes toumlrteacutenete

Miutaacuten tehaacutet a kabarok beolvadtak a magyarsaacutegba onnantoacutel toumlrteacutenetuumlk maacuter a ma-gyarok toumlrteacutenete is Vagyis alapvetően a magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak keacutet paacuterhuzamos toumlr-teacutenete aacutell előttuumlnk egy magyar (38 fejezet) eacutes egy kabar vaacuteltozatban (39ndash40 fejezetek)

160

Az utoacutebbi szerint az a kiinduloacutepont hogy a kabarok a kazaacuterok koumlzuumll szaacutermaz-tak Paacutertuumlteacutes387 taacutemadt a kormaacutenyzat388 ellen aminek koumlvetkezteacuteben belhaacuteboruacute toumlrt ki a kazaacuteroknaacutel389 A felkeleacutest leverteacutek a laacutezadoacutek egy reacuteszeacutet megoumllteacutek a toumlbbi pedig elmenekuumllt bdquoeacutes elmenveacuten letelepedtek a tuumlrkoumlkkel egyuumltt a besenyők foumlldjeacuten oumlsz-szebaraacutetkoztak egymaacutessal eacutes holmi kabaroknak nevezteacutek őketrdquo390 Miacuteg a 40 feje-zetben erről a koumlvetkező talaacutelhatoacute bdquoEacutes iacutegy egymaacutessal oumlsszeolvadvaacuten a kabarok a tuumlrkoumlkkel a besenyők foumlldjeacutere telepedtek lerdquo391

A kazaacuter belviszaacutely pontos reacuteszletei nem egyeacutertelműek nem tudjuk dataacutelni az ese-meacutenyt a lefolyaacutesaacuteroacutel is csak annyi bizonyos hogy a kazaacuter toumlrzsszoumlvetseacutegen beluumll ki-toumlrt hatalmi harcroacutel lehetett szoacute amelyen azonban az uralmat kezeacuteben tartoacute csoport uacuterraacute lett A vesztes feacutelnek taacutevoznia kellett Vaacuterady uacutegy eacutertelmezte a szoumlveget hogy a kazaacuter toumlrzsi konglomeraacutetumon beluumll a polgaacuterhaacuteboruacute csak a kabar toumlrzsoumln vagy toumlrzseken beluumll toumlrt ki eacutes az nem eacuterintette a kagaacutent a toumlbbi toumlrzset vagy toumlrzsi cso-portosulaacutest Erre a felteveacutesre azeacutert van szuumlkseacutege Vaacuteradynak hogy megmagyaraacutezza a kagaacuten mieacutert a kabar szaacutermazaacutesuacute Aacuterpaacutedot teszi fejedelemmeacute Nyilvaacutenvaloacute hogy a fellaacutezadt eacutes levert toumlrzsi vezetőt a nomaacuted vilaacutegban nem szokaacutes fejedelemnek kine-vezni392 Ha eltekintuumlnk ettől az előfelteveacutestől akkor a szoumlveg ilyen eacutertelmezeacutese eről-tetettnek tűnik

A felkeleacutes levereacutese utaacuteni esemeacutenyek menete nem egyeacutertelmű A 39 fejezet szerint bdquoelmentek eacutes letelepedtek a tuumlrkoumlkkel egyuumltt a besenyők foumlldjeacuten oumlsszebaraacutetkoztak egymaacutessalrdquo Ezek szerint a magyarok a kabarokkal egyuumltt vonultak arra a teruumlletre ahol a besenyők a 10 szaacutezadban eacuteltek ndash tehaacutet nyugati iraacutenyba ndash eacutes ott toumlrteacutent az bdquooumlsz-szebaraacutetkozaacutesrdquo A 40 fejezet uacutegy tűnik maacuteskeacuteppen adja vissza a toumlrteacutenteket bdquoEacutes iacutegy egymaacutessal oumlsszeolvadvaacuten a kabarok a tuumlrkoumlkkel a besenyők foumlldjeacutere telepedtek lerdquo Jenkins angol illetve Belke eacutes Soustal neacutemet fordiacutetaacutesaacuteban is előidejűseacuteget talaacutelunk azaz miutaacuten oumlsszeolvadtak azutaacuten laktak a besenyők foumlldjeacuten A szoumlveghelyet eacuterde-mes lenne uacutejboacutel nyelvtanilag alapos vizsgaacutelat taacutergyaacutevaacute tenni

Mindenesetre a tuumlrkoumlk azaz magyarok szerepe az esemeacutenyekben nem egyeacutertelmű Vajon mi lehetett a szerepuumlk a felkeleacutesben eacutes a belharcban Nyilvaacuten nem lehettek a felkelőkkel ellenseacuteges viszonyban hiszen akkor azok nem csatlakoznak hozzaacutejuk te-haacutet vagy semleges vagy pedig paacutertoloacute aacutellaacutesponton lehettek A maacutesik keacuterdeacutes hogy hol

387 ἀποστασία rsquosecession Aufstandrsquo388 αρχή rsquogovernment Herrschaft rsquo389 εμφύλιος πόλεμος rsquocivil war Stammeskriegrsquo390 bdquoCame and settled with the Turks in the land of the Pechenegs and they made friends with

one anotherrdquo Moravcsik Jenkins 1967 175 bdquokamen zu den Tuumlrken liessen sich mit ihnen im Land der Petschenegen nieder sie schlossen Freundschaft miteinanderrdquo Belke Soustal 1995 192ndash193 A neacutemet fordiacutetaacutesboacutel uacutegy tűnik hogy a laacutezadoacutek a tuumlrkoumlkhez mentek eacutes veluumlk egyuumltt telepedtek le a besenyők foumlldjeacuten holott nincs szoacute arroacutel hogy a tuumlrkoumlkhoumlz mentek volna

391 bdquoHaving thus combined with one another the Kabaroi dwelt with the Turks in the land of the Pechenegsrdquo Moravcsik Jenkins 1967 175 bdquoNachdem sie sich so zusemmengeschlossen hatten wohnten die Kabaren mit den Tuumlrken im Land der Petschenegenrdquo Belke Soustal 1995 193

392 Vaacuterady 1989 32

161

lakhattak azelőtt hogy a kabarokkal egyuumltt a besenyők foumlldjeacutere koumlltoumlztek Nyilvaacuten csak Kazaacuteriaacutehoz koumlzelebbi keleti teruumllet joumlhet szaacutemiacutetaacutesba

Ezen esemeacutenyek leiacuteraacutesa utaacuten maacuter a Boumllcs Leoacuteval koumltoumltt szoumlvetseacutegről eacutes a Simeon elleni hadjaacuteratroacutel majd a besenyő taacutemadaacutesroacutel eacutes a honfoglalaacutesroacutel esik szoacute Ez tehaacutet a magyarok toumlrteacutenete kabar szemszoumlgből Iacutegy eacuterthető hogy mieacutert a kabarok emelked-tek az első toumlrzs szintjeacutere

A kabarok neveacutevel nyelveacutevel toumlrzseik azonosiacutetaacutesaacuteval a magyar toumlrzsrendszerbe valoacute beilleszkedeacutesuumlkkel a kazaacuterok koumlzuumlli kivaacutelaacutes okaival eacutes idejeacutevel kiterjedt szak-irodalom foglalkozik melynek az aacutettekinteacutese most nem feladatunk393

Amennyiben oumlsszehasonliacutetjuk a keacutet toumlrteacutenetet eleacuteg szembeoumltlő kuumlloumlnbseacutegeket talaacutelunk A 38 fejezetben nincs szoacute kabarokroacutel eacutes a bulgaacuterokkal viacutevott harcokroacutel miacuteg a 39ndash40-ben nem szerepelnek Aacuterpaacuted előtti szemeacutelyek Nincs a kazaacuter kagaacuten sem megemliacutetve mint ahogy Leveacutedia eacutes Etelkoumlz sem a nyugati vaacutendorlaacutesra a honfoglalaacutes előtti kabarokkal koumlzoumls letelepedeacutes utal a besenyők foumlldjeacuten

Neacutehaacuteny koumlzoumls pontja azeacutert van a keacutet elbeszeacuteleacutesnek A magyarok mindkettő alap-jaacuten valahol a kazaacuterok koumlzeleacuteben eacutelhettek Leveacutedia Kazaacuteria koumlzeleacuteben talaacutelhatoacute il-letve a kabarok a magyarokkal egyuumltt telepedtek a besenyők foumlldjeacutere Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe vagy a besenyők foumlldjeacutere valoacute koumlltoumlzeacutest valamilyen kuumllső ok keacutenyszeriacutetette ki az egyik esetben a kangarndashszavartoi haacuteboruacute illetve a maacutesikban kazaacuteriai belvi-szaacutely A kazaacuteroknak mindkeacutet toumlrteacutenetben fontos szerep adatik Veacuteguumll mindkettőben a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg politikai rendszere alapos aacutetrendeződeacuteseacutenek vagyunk tanuacutei A 38 fejezet szerint a heacutet toumlrzsből aacutelloacute szoumlvetseacuteg Etelkoumlzbe toumlrteacutenő koumlltoumlzeacutese utaacuten a kagaacutentoacutel kap fejedelmet tehaacutet magasabb politikai staacutetuszra tett szert miacuteg a kabar toumlrteacutenetben arroacutel van szoacute hogy a heacutet toumlrzshoumlz egy uacutejabb csatlakozik eacutes egy uacutej struk-tuacutera joumln leacutetre

Eddig a szakirodalomban a 39 eacutes 40 fejezet adatait felhasznaacuteltaacutek a 38 fejezet eacutertelmezeacuteseacuteneacutel Amennyiben keacutet kuumlloumln elbeszeacuteleacutest teacutetelezuumlnk fel akkor a kapcsoloacute-daacutesi pont a Leveacutediaacuteboacutel Etelkoumlzbe koumlltoumlzeacutes illetve a besenyők foumlldjeacutere valoacute letelepedeacutes mozzanata Mindkettőt olyan hadi esemeacutenyek vaacuteltottaacutek ki amelyek Kazaacuteriaacutehoz koumlt-hetők kuumllső taacutemadaacutes azaz a kangar haacuteboruacute vagy belviszaacutely vagyis a kabar laacutezadaacutes Raacuteadaacutesul a kettő kombinaacutecioacuteja is elkeacutepzelhető Az addig szoros kazaacuter fuumlggeacutesben leacutevő magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg nagyobb reacutesze kuumllső taacutemadaacutes eacutesvagy belviszaacutely miatt nyu-gat feleacute huacutezoacutedott A kazaacuter kagaacuten miutaacuten konszolidaacuteloacutedott a helyzet uacutejboacutel alaacutevetette a laacutezadoacutekkal kiegeacuteszuumllt magyar toumlrzsszoumlvetseacuteget eacutes ilyenkor szokott sor keruumllni az addigi vezeteacutes levaacuteltaacutesaacutera Tehaacutet a kazaacuter kagaacuten Levedi helyett Aacuterpaacutedot nevezte ki a toumlrzsszoumlvetseacuteg eacuteleacutere Termeacuteszetesen a maacutesik szempont sem zaacuterhatoacute ki eacutes akkor a kangarndashszavartoi haacuteboruacute eacutes a kabar laacutezadaacutes eacutes csatlakozaacutes keacutet kuumlloumln toumlrteacuteneti ese-meacutenyre vonatkozik

A kazaacuterndashmagyar viszony a 7ndash9 szaacutezadi magyar toumlrteacutenet egyik kulcskeacuterdeacutese eacutes a DAI 38 illetve 39 eacutes 40 fejezete ezt tuumlkroumlzi A magyarok a kazaacuterokkal egyuumltt har-coltak majd Levedi vajda kazaacuter előkelő houmllgyet kapott feleseacuteguumll eacutes Aacuterpaacutedot a kagaacuten

393 Ligeti 1986 359ndash360 531ndash533 Gyoumlrffy 1990 83ndash93 Neacutemeth 1991 261ndash266 Kristoacute 1996 149ndash158 Roacutena-Tas 1996 272ndash275 Toacuteth 1998 61ndash95

162

tette meg fejedelemmeacute aki dinasztiaacutet alapiacutetott a kazaacuter eredetű kabarok csatlakoztak a magyarokhoz eacutes az első toumlrzs szintjeacutere emelkedtek A kazaacuterndashmagyar viszony eacuter-telmezeacutese vitatott Az egyik vitathatoacute veacutelemeacuteny szerint Aacuterpaacuted a kabar toumlrzs vezető-jekeacutent dinasztiaacutet alapiacutetott miacuteg a maacutesik szerint a haacuteromeacuteves egyuumltt harcolaacuteson kiacutevuumll a magyarok sohasem voltak a kazaacuter kagaacuten alattvaloacutei A leggyakrabban olyan veacutele-meacutennyel talaacutelkozunk hogy a szoros fuumlggeacutes utaacuteni lazuloacute fennhatoacutesaacutegon aacutet vezetett az uacutet a magyarsaacuteg teljes oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteig394 A kazaacuterndashmagyar viszonyra azutaacuten eacuterdemes visszateacuterni amikor rendelkezeacutesre aacutell egy megbiacutezhatoacute kazaacuter toumlrteacuteneti monograacutefia eacutes kellő steppetoumlrteacuteneti haacutetteacuterrel koumlzeliacutetik meg a keacuterdeacutest395

A Ğayhānī-hagyomaacuteny a magyarokroacutel

A muszlim forraacutesok koumlzuumll a Ğayhānī-hagyomaacuteny az amelyik a legreacuteszletesebb be-szaacutemoloacutet őrizte meg a honfoglalaacutes előtti magyarsaacutegroacutel Al-Ğayhānī műve nem ma-radt raacutenk eacutes szoumlvege csak keacutesőbbi szerzők aacutetirataiboacutel rekonstruaacutelhatoacute A Ğayhānī-hagyomaacutenyhoz tartozoacute muszlim forraacutesmunkaacutek tereacuten az első fontos leacutepeacutest Kuun Geacuteza tette meg amikor A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői ciacutemű gyűjtemeacutenyes koumltetben az eredeti szoumlvegeket magyar fordiacutetaacutes kiacuteseacutereteacuteben koumlzzeacutetette 1900-ban396 Kmoskoacute Mihaacutely Kuun Geacuteza munkaacutejaacutenak aacutetdolgozaacutesaacutet vette tervbe Ennek soraacuten felismerte hogy a magyarsaacuteg kialakulaacutesa elvaacutelaszthatatlan az euraacutezsiai steppe toumlrteacuteneteacutetől s ezeacutert oumlsszegyűjtoumltte eacutes feldolgozta a nomaacuted neacutepek kora koumlzeacutepkori toumlrteacuteneteacutere vo-natkozoacute muszlim eacutes sziacuter forraacutesokat Az 1931-ben elhunyt szerző műve keacuteziratban maradt fenn E monumentaacutelis munka publikaacutelaacutesa elkezdődoumltt a foumlldrajzi irodalom haacuterom koumltete 1997-ben 2000-ben eacutes 2007-ben jelent meg397

A maacutesik meghataacuterozoacute jelentőseacutegű kutatoacute Czegleacutedy Kaacuteroly volt aki az 1950-es eacutevektől kutatta a muszlim szerzők forraacutesadatait Előszoumlr Kmoskoacute keacutezirataacutenak fel-dolgozaacutesaacutet veacutegezte el398 azonban az akkori politikai viszonyok nem tetteacutek lehetőveacute

394 A keacuterdeacutes legutoacutebbi oumlsszefoglalaacutesa Toacuteth 2000 637ndash654395 A kazaacuterndashmagyar viszonyra analoacutegiaacutekeacutent eacuterdemes ideacutezni Gardīzī kirgiz toumlrteacuteneteacutet bdquohellipE vita

koumlzben azt a (bizaacutenci) koumlvetet (Saqlāb) megoumllte s iacutegy nem volt maacutes haacutetra mint hogy annak a főnoumlknek a saqlāb-ok koumlzuumll el kellett mennie Onnan eltaacutevozva a Hazar-okhoz ment A Hazar Hāqān megbecsuumllte őt amiacuteg meg nem halt de mikor maacutesik hāqān keruumllt troacutenra rossz sziacutevvel volt iraacutenyaacuteban s iacutegy nem volt maacutes haacutetra mint hogy onnan is el kellett mennie s Bašğirt-hoz ment Ez a Bašğirt a hazar-ok nagyjai koumlzuumll volt egy feacuterfi lakoacutehelye a hazar-ok eacutes a kīmāk-ok koumlzoumltt volt keacutetezer lovassal Ezutaacuten a hazar hān Bašğirt-hoz kuumlldoumltt valakit azzal az uumlzenettel hogy azt a Saqlāb-ot pedig űzd el Ő a saqlāb-bal beszeacutelt eacutes a saqlāb Hrzī (Toġuz oġuz) tar-tomaacutenyba ment mert koumlzte eacutes koumlztuumlk rokonsaacuteg volt Midőn uacutetkoumlzben egy helyre eacutert amely a Kīmāk s Toġuz oġuz koumlzoumltt volt a hāqān sajaacutet toumlrzseacutevel a viszony rosszra fordult Hogy duumlheacutet rajtuk kitoumlltse leoumlldoumlsteacutek őkethelliprdquo HKIacuteF 25ndash26 Egy maacutesik fontos forraacutes amely betekinteacutest enged Kazaacuteria viszonyaiba a Schechter-feacutele szoumlveg amely Hunyadi Laacuteszloacute fordiacutetaacutesaacuteban aacutell rendelkezeacutesre Hunyadi 2001 162ndash175 Egy eacutertelmezeacutesi kiacuteseacuterlet Roacutena-Tas 2001 18ndash25

396 Kuun 1900 167ndash173 195397 Kmoskoacute I1 2 3398 Czegleacutedy 1954 19ndash91

163

Kmoskoacute tudomaacutenyos munkaacutessaacutegaacutenak kiadaacutesaacutet Czegleacutedy Kaacuteroly az 1980-as eacutevekig szaacutemos tanulmaacutenyban foglalkozott a honfoglalaacutes előtti magyarsaacutegra eacutes a maacutes nomaacuted neacutepekre vonatkozoacute muszlim forraacutesokkal399 Az 1958 oacuteta neacutegy kiadaacutesban is megje-lentetett Gyoumlrffy aacuteltal szerkesztett forraacutesgyűjtemeacutenyben (A magyarok elődeiről eacutes a honfoglalaacutesroacutel) Czegleacutedy a Ğayhānī-hagyomaacutenyhoz tartozoacute toumlbb szerző magyarok-kal kapcsolatos passzusainak uacutej fordiacutetaacutesaacutet tette koumlzzeacute400 A magyarokra vonatkozoacute muszlim forraacutesok uacutejabb fordiacutetaacutesai keacuteszuumlltek el a Kristoacute Gyula szerkeszteacuteseacuteben meg-jelent A honfoglalaacuteskor iacuterott forraacutesai ciacutemű koumltetben401

Ezek az előzmeacutenyek tetteacutek lehetőveacute a Ğayhānī-hagyomaacuteny uacutej rekonstrukcioacute-jaacutet A hagyomaacutenyhoz tartozoacute legfontosabb szerzők keacuteziratainak szoumlvegellenőrzeacutese utaacuten a szerzők mondatait beszaacutemozva azokat filoloacutegiai eacutes toumlrteacuteneti kommentaacuterok koumlvetteacutek402

Ez utoacutebbiak elkeacutesziacuteteacuteseacuteneacutel haacuterom szakteruumllet eredmeacutenyei keruumlltek feldolgozaacutesra 1 A muszlim civilizaacutecioacute ismerete alapjaacuten lehetseacuteges a forraacutesok eacuterteacutekeleacuteseacuteneacutel kiszűrni azokat a kulturaacutelis jegyeket amelyek sajaacutetosan befolyaacutesoltaacutek a szerzők laacutetaacutesmoacutedjaacutet Peacuteldakeacutent emliacutethető a nomaacuted jelző hasznaacutelata az egyes muszlim szerzők arab szouml-vegeiben Ebben az esetben az interpretaacutecioacutejuk egyeacutertelműen a beduin teveacutes noma-dizmusra vonakozott eacutes nem a belső-aacutezsiai steppei vaacuteltozatra403 2 A maacutesik leacutenyeges szakteruumllet az euraacutezsiai steppeoumlv civilizaacutecioacuteja amelynek a magyarsaacuteg reacutesze volt Ezeacutert a koumlzeacutepkori nomaacutedok gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis eacuteleteacutenek ismerete elenged-hetetlenuumll szuumlkseacuteges a korai magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutenek tanulmaacutenyozaacutesaacutehoz404 3 Veacuteguumll a korai magyar toumlrteacutenet kutataacutesi eredmeacutenyeinek ismerete is alapvető egy ilyen jellegű feldolgozaacuteshoz405

A 10 szaacutezadi Szaacutemaacutenida udvarban haacuterom kuumlloumlnboumlző generaacutecioacutehoz tartozoacute al-Ğayhānī nevű veziacuterről tudunk Feltehetőleg a 913-ban kinevezett eacutes a 922-ben Ibn Faḍlānnal is kapcsolatba keruumllt veziacuter iacuterta a foumlldrajzi munkaacutet amelyet fia eacutes unokaacuteja talaacuten aacutetdolgozott A 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben al-Muqaddasī egy heacutetkoumltetes műről eacutes annak egy roumlvidiacutetett vaacuteltozataacuteroacutel adott hiacutert amit bevallaacutesa szerint maga is laacutetott406

Al-Ğayhānī foumlldrajzi munkaacuteja megiacuteraacutesa soraacuten felhasznaacutelta Ibn Hurdādbih műveacutet illetve mint a Szaacutemaacutenida udvar veziacuterje rendelkezeacuteseacutere aacutelltak a diplomaacuteciai jelenteacute-sek eacutes maga is fogadott koumlvetseacutegeket eacutes rendszeresen kikeacuterdezte meacuteg a kereskedőket is raacuteadaacutesul az iszlaacutem elterjeszteacutese a Szaacutemaacutenida teruumlletekkel szomszeacutedos steppeacuteken ami a toumlroumlk toumlrzsek iszlamizaacutecioacutejaacuteval jaacutert a Szaacutemaacutenida politika legfontosabb ceacutelki-tűzeacutesei koumlzeacute tartozott Ezeacutert a steppeacuteről eacutes az ott lakoacute toumlrzsekről neacutepekről pontos informaacutecioacutekra volt szuumlkseacuteg A Kelet-Euroacutepaacuteban eacutelő neacutepekre vonatkozoacute leiacuteraacutesaacuteban al-Ğayhānī vilaacutegos foumlldrajzi rendszer szerint haladt előszoumlr a Volga menteacuten eacutelő

399 Magyar nyelvű cikkeinek gyűjtemeacutenyes kiadaacutesa Czegleacutedy MŐT400 MEH 86ndash89401 HKIacuteF 29ndash48402 Zimonyi 2005403 Zimonyi 2005 122ndash124404 Zimonyi 1995 65ndash75 2002 99ndash109 2011 98ndash105405 Zimonyi 1999 29ndash43 2005b 87ndash102 2007ndash2008 261ndash270406 Zimonyi 2005 13ndash19

164

neacutepeket iacuterta le deacutelről eacuteszakra haladva kazaacuterok burtaacuteszok volgai bulgaacuterok majd a Dnyeper menti neacutepeket deacutelről eacuteszaki iraacutenyba haladva magyarok szlaacutevok ruszok veacute-guumll az Eacuteszak-Kaukaacutezusban eacutelő alaacutenok eacutes szariacuter nevű neacutep leiacuteraacutesa zaacuterta a sort Ezeknek a kelet-euroacutepai neacutepeknek a leiacuteraacutesaacutenaacutel azonos seacutemaacutet hasznaacutelt a szerző amely nagyjaacute-boacutel ugyanazokat a teacutemaacutekat eacuterintette foumlldrajzi helyzetuumlk politikai-uralmi viszonyaik vallaacutes eacuteletmoacuted kereskedelmi aacuterucikkeik407

Al-Ğayhānī foumlldrajzi műve elveszett iacutegy ezt csak arab perzsa eacutes toumlroumlk nyelvű munkaacutekboacutel rekonstruaacutelhatjuk Az arabul iacuteroacute szerzők koumlzuumll a koumlvetkezők tartoznak ehhez a hagyomaacutenyhoz a feltehetőleg a 10 szaacutezadban alkotoacute Ibn Rusta a 11 szaacutezad-ban Andaluacuteziaacuteban eacutelt al-Bakrī a szeldzsuumlk Malik Šāhnak (1072ndash1092) eacutes utoacutedainak udvari orvosa al-Marwazī valamint az 1273ndash1331 koumlzoumltt eacutelt sziacuteriai Abū-l-Fidāʾ aki al-Bakrī műveacutet kivonatolta Perzsa nyelven egyreacuteszt a 982-ben oumlsszeaacutelliacutetott ismeret-len szerzőjű Ḥudūd al-ʿālam őrzoumltt meg reacuteszleteket al-Ğayhānī műveacuteből Maacutesreacuteszt Gardīzī 1052 koumlruumll iacutert munkaacuteja foglalja magaacuteban a leghosszabb leiacuteraacutest408

Al-Ğayhānī munkaacutejaacutenak rekonstruaacutelaacutesaacuteban al-Marwazī Ibn Rusta Gardīzī nyuacutejt-jaacutek az alapot amely kiegeacutesziacutethető al-Bakrī magyar fejezeteacutevel eacutes a Ḥudūd al-ʿālam aacutetfogalmazaacutesaival Al-Marwazī munkaacuteja igen koumlzkedvelt volt eacutes ezzel magyaraacutezhatoacute hogy a 13 szaacutezadban ʿAwfī lefordiacutetotta perzsaacutera Erről maacutesolt keacutesőbb a 15 szaacutezad-ban Šukrallāh amelyről toumlroumlk fordiacutetaacutes is keacuteszuumllt Ez utoacutebbit maacutesoltaacutek meacuteg tovaacutebbi toumlroumlk szerzők is

A kiadaacuteson tuacutel a keacuteziratokat is eacuterdemes a nevek kapcsaacuten aacutetneacutezni409 Iacutegy deruumllt ki hogy a szakirodalomban elfogadott مجغر mğġr alak helyett legtoumlbbszoumlr مجفر mğfr -mḥfr forma olvashatoacute a forraacutesokban aminek haacutettereacuteben egy arab eredetű neacutep محفرetimoloacutegia rejtőzik Ebből alakult ki aztaacuten egy legendaacutes elbeszeacuteleacutes bdquoa leaacutesott foumlldrdquo-ről eacutes annak lakoacuteiroacutel410 A keacuteziratok tanulmaacutenyozaacutesaacutenak maacutesik fontos eredmeacutenye hogy Minorsky szoumlvegolvasataacutet eacutes az ebből koumlvetkező toumlrteacuteneti megaacutellapiacutetaacutesaacutet pontosiacute-tani lehetett Minorsky ʿAwfī egyik keacutezirataacuteboacutel a szlaacutevok eacutes a magyarok koumlzoumltti harc okaacutet a vallaacutesi kuumlloumlnbseacutegben (در دين dar dīn) talaacutelta meg A paacuterhuzamos szoumlveghelyek alapjaacuten a helyes olvasat وروس wa rūs azaz a magyarok a szlaacutevok eacutes a ruszok ellen harcoltak411

A Ğayhānī-hagyomaacuteny szoumlvegeacutenek reacutetegzettseacutegeacutet kuumlloumlnboumlzőkeacuteppen iacuteteacutelteacutek meg Kmoskoacute szerint Ibn Rusta szoumlvegeacutenek eleje eacutes veacutege egy 9 szaacutezadi szerzőtől ered a koumlzepe (8 12 13 14 paragrafus) pedig al-Ğayhānī betoldaacutesa Emellett leacutetezik egy olyan felfogaacutes amely haacuterom reacuteteget kuumlloumlniacutet el egy korait amelyhez az első mondat tartozik eacutes egyben ez a magyarok Volga-videacuteki szaacutellaacutesteruumlleteacutere utalna a koumlzeacutepső reacute-teg a honfoglalaacutes előtti aacutellapotot tuumlkroumlzi veacuteguumll egy keacutesei amely a Kaacuterpaacutet-medenceacutere

407 Zimonyi 2005 29408 Zimonyi 2005 20ndash27409 A keacutesei szerzők al-Bakrī Abū-l-Fidā Muḥammad Kātib eacutes Ḥāğğī Halīfa eseteacuteben csak a ki-

adaacutesok aacutelltak rendelkezeacutesemre410 A ḥafara rsquoaacutesnirsquo szoacuteboacutel magyaraacutezhatoacute az arab szerző aacuteltal kitalaacutelt neacutepetimoloacutegia Zimonyi 2005

50ndash57411 Zimonyi 2005 231ndash232

165

utalna Czegleacutedy alapvetően egyseacutegesnek tekintette a szoumlveget egyeduumll Ibn Rusta ka-zaacuterndashmagyar viszonyra toumlrteacutenő utalaacutesaacutet tartotta egy koraacutebbi reacutetegbe sorolhatoacutenak412

Egy uacutej oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutes első leacutepeacutesekeacutent tehaacutet rekonstruaacutelni szuumlkseacuteges az alapredakcioacutet Maacuter itt vilaacutegossaacute vaacutelt azonban hogy az alapszoumlvegnek volt egy roumlvid vaacuteltozata amelyet kiegeacutesziacutetettek eacutes iacutegy joumltt leacutetre a hosszabb redakcioacute A roumlvid vaacuteltozat normaacutel betűtiacutepussal szedett miacuteg a hosszabb verzioacute kiegeacutesziacuteteacutesei kurziacutevak Az alapre-dakcioacutet meacuteg legalaacutebb keacutetszer aacutetdolgoztaacutek melynek soraacuten uacutejabb betoldaacutesokkal egeacute-sziacutetetteacutek ki a szoumlveget Ezeken beluumll haacuterom tiacutepust kuumlloumlnboumlztettem meg Az alaacutehuacutezott reacuteszeket a hagyomaacuteny maacutes azonosiacutethatoacute helyeacuteről maacutesoltaacutek be a keacutesei szerzők illetve maacutesoloacutek A kurzivaacutelt eacutes alaacutehuacutezott mondatok forraacutesait filoloacutegiai eacutes toumlrteacutenetfoumlldrajzi meggondolaacutesok alapjaacuten tudjuk azonosiacutetani Ezek bizonyaacutera 895 előtt a magyarok-naacutel megfordult muszlim kereskedőktől szaacutermazhattak Veacuteguumll azokat a betoldaacutesokat amelyeknek az eredeteacutet ez idő szerint nem tudjuk azonosiacutetani feacutelkoumlveacuterrel jeloumlltem

A legkoraacutebbi rekonstruaacutelhatoacute szoumlvegstruktuacutera a koumlvetkező1 MğfrMḥfr2 A besenyők orszaacutega eacutes a bulgaacuterok koumlzeacute tartozoacute ʾsklek orszaacutega koumlzoumltt van a

magyarok hataacuterai koumlzuumll az első hataacuter3 A magyarok a turkok egyik neacutepe4 Főnoumlkuumlk 20 ezer lovas eacuteleacuten vonul5 Főnoumlkuumlk neve kndh Ez a neacutev kiraacutelyuk ciacuteme Ugyanis annak az embernek a

neve aki a kiraacutelyi hatalmat gyakorolja foumlloumlttuumlk Ğlh Minden magyar azt teszi amit a Ğlhnak nevezett főnoumlkuumlk parancsol nekik a haacuteboruacute dolgaacuteban a veacutedelemben eacutes maacutes dolgokban

6 Saacutetorlakoacute neacutep Egyuumltt vaacutendorolnak a friss eacutes bőseacuteges fűvel7 Orszaacuteguk szeacuteles meacuterete eleacuteri a szaacutez farszakhszor szaacutez farszakhot8 Orszaacuteguk egyik hataacutera a Rūm-tengert eacuteri Ebbe a tengerbe keacutet folyoacute oumlmlik Ezek

koumlzuumll az egyik nagyobb mint a Ğayhūn A magyarok lakoacutehelyei e keacutet folyoacute koumlzoumltt vannak Amikor eljoumlnnek a teacuteli napok mindegyikuumlk a keacutet folyoacute koumlzuumll a hozzaacute koumlzelebb levő folyoacutenaacutel telepszik meg Ott toumlltik a telet halakat fogva a folyoacuteboacutel Ott a legmeg-felelőbb szaacutemukra a teacuteli szaacutellaacutes

(Al-Bakrī Orszaacuteguk egyik hataacutera Rūm [Bizaacutenc] orszaacutegaacutehoz csatlakozik)24 a maacutesik a sivataggal szomszeacutedos hataacuterukon hegyseacuteg van amelyben Aīn nevű

neacutep szaacutell meg Nekik lovaik laacutebasjoacuteszaacutegaik eacutes szaacutentoacutefoumlldjeik vannak Ennek a hegy-seacutegnek az alsoacute reacuteszeacuten a tenger partjaacuten az Uġūna nevű neacutep lakik ők kereszteacutenyek s az iszlaacutemnak Tiflīs videacutekeacutehez csatlakozoacute orszaacutegaival hataacuterosak ez Armeacutenia első hataacutera Ez a hegyseacuteg addig terjed amiacuteg al-Bāb wa-l-Abwāb foumlldjeacutehez nem eacuter s a kazaacuterok or-szaacutegaacutehoz csatlakozik

9 Ami azt a Ğayḥūnt illeti amely balra van tőluumlk a saqlāb[ok] oldalaacuten ott van egy neacutep a rūmok (bizaacutenciak) koumlzuumll akik mind kereszteacutenyek nndrnak nevezik őket Ők toumlbben vannak mint a magyarok de gyengeacutebbek

10 A keacutet folyoacute neve Dūnā eacutes Atil Amikor a magyarok a folyoacute partjaacuten vannak eze-ket a nndrokat laacutetjaacutek

412 Zimonyi 2005 31ndash33

166

11 A nndrok foumlloumltt a folyoacute partjaacuten egy nagy hegyseacuteg van eacutes a folyoacute ennek a hegy-seacutegnek az oldala menteacuten joumln A hegyseacuteg moumlgoumltt van egy neacutep a kereszteacutenyek koumlzuumll Őket Mrwātnak hiacutevjaacutek Koumlzoumlttuumlk eacutes a nndrok koumlzoumltt tiacuteznapi jaacuteroacutefoumlld van Ők nagy leacutelek-szaacutemuacute neacutep Ruhaacutezatuk emleacutekeztet az arabok ruhaacutezataacutera turbaacutenboacutel ingből eacutes kabaacutet-boacutel aacutell Szaacutentoacutefoumlldjeik eacutes szőlőik vannak mert vizeik a foumlld sziacuteneacuten folynak Foumlld alatti csatornaacuteik nincsenek

12 A magyarok orszaacutega bővelkedik faacutekban Talaja nedves 13 Szaacutentoacutefoumlldjeik vannak14 A veluumlk szomszeacutedos ṣaqālibakat eacutes rūsokat legyőzik foglyokat ejtenek koumlzuuml-

luumlk a foglyokat Rūmba viszik s ott eladjaacutek őket14 (Ibn Rusta vaacuteltozata 14ndash17) Az oumlsszes veluumlk szomszeacutedos ṣaqāliba foumlloumltt győ-

zelmet aratnakSuacutelyos eacutelelmiszer-ellaacutetmaacuteny nyuacutejtaacutesaacutera koumltelezik őket eacutes rabokkeacutent tartjaacutek

őket15 A magyarok tűzimaacutedoacutek16a Megtaacutemadjaacutek a ṣaqālibakat s addig viszik a foglyokat a tengerparton amiacuteg

Rūm orszaacutegaacutenak (Bizaacutenc) egy kikoumltőjeacutehez el nem jutnak amelyet Krhnek nevez-nek

17 Azt mondjaacutek hogy a kazaacuterok reacutegebben aacuterokkal vetteacutek koumlruumll magukat a magyarok eacutes maacutes az orszaacutegukkal szomszeacutedos neacutepek ellen

16b Amikor a magyarok a foglyokat Krhbe viszik a rūm(ok bizaacutenciak) eleacute-buumlk mennek s ott vaacutesaacutert tartanak A rabszolgaacutekeacutert csereacutebe rūmī (bizaacutenci) brokaacute-tot gyapjuacuteszőnyeget eacutes maacutes rūm (bizaacutenci) aacuterut vesznek

18 A magyarok szemrevaloacute szeacutep kuumllsejű eacutes nagy testű emberek20 Vagyonosak eacutes szembetűnően gazdagok amit kereskedelmuumlknek koumlszoumlnhet-

nek19 Ruhaacutejuk brokaacutet fegyvereik ezuumlsttel vannak kiverve eacutes gyoumlnggyel berakot-

tak21 Aacutellandoacutean portyaacutera mennek a saqlābok ellen22 A magyaroktoacutel a saqlābokig tiacuteznapi jaacuteroacutefoumlldnyi uacutet van A saqlābok hataacutervideacute-

keihez koumlzel egy vaacuteros van amelyet Wāntītnak hiacutevnak23 A leaacutenykeacutereacutes alkalmaacuteval naacuteluk az a szokaacutes hogy amikor a leaacutenyt megkeacuterik

veacutetelaacuterat visznek a leaacuteny gazdagsaacutegaacutenak araacutenyaacuteban toumlbb vagy kevesebb aacutellatot Amikor a veacutetelaacuter meghataacuterozaacutesaacutera oumlsszeuumllnek a leaacuteny atyja a vőlegeacuteny atyjaacutet sa-jaacutet haacutezaacuteba viszi eacutes mindent oumlsszegyűjt amije csak van coboly- hermelin- moacute-kus- nyestpreacutemből eacutes roacutekamaacutelboacutel a brokaacutet ruhahuzatokkal eacutes mindenfeacutele bőrrel egyetemben tiacutez bőrruhaacutera valoacutet [Mindezt] egy szőnyegbe goumlngyoumlliacuteti eacutes a vőle-geacuteny atyjaacutenak lovaacutera koumltoumlzi majd hazakuumlldi őt Akkor az mindent elkuumlld neki [a leaacuteny atyjaacutenak] amire csak szuumlkseacuteg van az előre megaacutellapiacutetott veacutetelaacuterhoz aacutellatot peacutenzt ingoacutesaacutegot eacutes akkor hazaviszik a leaacutenyt

25 Teacutelen a magyarok megtaacutemadjaacutek őket (szlaacutevokat)413

413 Zimonyi 2005 273ndash275

167

A szoumlveg feleacutepiacuteteacuteseacutenek a rekonstrukcioacutejaacuteban segiacutetseacuteguumlnkre volt hogy Ibn Rusta mű-veacutenek a keacutezirataacuteban az egyes reacuteszek koumlzoumltti elkuumlloumlniacuteteacutesre elvaacutelasztoacutejelet talaacutelunk Ezek a koumlvetkező helyeken fordulnak elő az 5 paragrafuson beluumll a gyula ciacutem meg-adaacutesa eacutes a funkcioacuteja leiacuteraacutesa koumlzeacute keruumllt az elvaacutelasztoacutejel A maacutesodik a 15 paragrafus előtt a harmadik pedig a 17 előtt van

Az alapszoumlvegnek a kezdete eacutes a veacutege a legseacuteruumlleacutekenyebb tehaacutet ott lehet vaacuterni a legtoumlbb probleacutemaacutet Az alapszoumlveg első mondataacutenak megaacutellapiacutetaacutesa sem tűnik egy-szerű feladatnak

A 2 paragrafusban leiacutert szoumlveg (Ibn Rusta Gardīzī eacutes al-Bakrī munkaacuteiban) amely a magyarsaacuteg hataacuteraacutet a Volgaacutetoacutel keletre keresi nem illik a keacutesőbbi foumlldrajzi keacutepbe ezeacutert inkaacutebb az felteacutetelezhető hogy az al-Marwazī eacutes Abū-l-Fidāʾ műveacuteben fennma-radt első mondat ndash azaz a magyarok a toumlroumlkoumlk egyik fajtaacuteja ndash lehetett az alapszoumlveg első mondata Ez Ibn Rusta eacutes Gardīzī 3 paragrafusa tehaacutet koumlzvetlenuumll a besenyők eacutes a volgai bulgaacuterok eszkil toumlrzse koumlzoumltti magyar hataacuterra utaloacute mondat utaacuten koumlvetke-zik A magyarok toumlroumlk voltaacutera a Ḥudūd al-ʿālam-ban is van koumlzvetlen utalaacutes mivel az ismeretlen szerző a magyar fejezetet a Volgaacutetoacutel keletre lakoacute toumlroumlk nyelvű neacutepekről iacutert leiacuteraacutesok koumlzeacute helyezte

A 2 eacutes 3 paragrafus tehaacutet tartalmilag oumlsszekapcsolhatoacute hiszen a magyarok Volgaacuten tuacuteli hataacutera eacutes toumlroumlk voltuk egymaacutesboacutel koumlvetkezik Ha mindehhez hozzaacutetesszuumlk hogy al-Ğayhānī a magyar neacutepnevet oumlsszekoumltoumltte egy neacutepetimoloacutegiaacutes (bdquoleaacutesott foumlldrdquo) toumlr-teacutenettel amelyet a Volga koumlzeacutepső folyaacutesa eacutes az Uraacutel hegyseacuteg koumlzeacute lokalizaacutelhatunk ak-kor a betoldaacutes motiacutevumai is kezdenek felsejleni Persze a Volgaacuten tuacutel a 10 szaacutezad ele-jeacuten eacutelt egy magyar toumlredeacutek is amely az egeacutesznek toumlrteacuteneti alapot is adott Mindezek alapjaacuten tehaacutet a Volgaacutetoacutel keletre leacutevő magyar hataacuter emliacuteteacutese moumlgoumltt nem valami ko-raacutebbi toumlrteacuteneti vonatkozaacutest hanem eacuteppen ellenkezőleg kortaacuters vagy inkaacutebb keacutesőbbi azaz 10 szaacutezad eleji informaacutecioacutet sejthetuumlnk

Ezutaacuten azonban al-Marwazī az orszaacuteg kiterjedeacuteseacutere vonatkozoacute adatot koumlzli amely a toumlbbi paacuterhuzamos helyen (Ibn Rusta Gardīzī Ḥudūd al-ʿālam eacutes al-Bakrī) a 7 pa-ragrafus alatt szerepel Ebből a koumlvetkezteteacutes egyeacutertelmű al-Marwazī oumlnkeacutenyesen megvaacuteltoztatta az alapszoumlveget eacutes az orszaacuteg kiterjedeacuteseacutere vonatkozoacute mondatot az eredeti helyeacuteről kiemelte eacutes előrehozta Ezt bizonyiacutetja hogy naacutela a 6 paragrafus utaacuten a rekonstrukcioacutenk szerinti 8 koumlvetkezik

Ugyanezen a helyen al-Bakrī a magyarok baacutelvaacutenyimaacutedaacutesaacutet emliacuteti miacuteg Abū-l-Fidāʾnaacutel az eredeti tűzimaacutedaacutes szerepel Ibn Rusta eacutes Gardīzī ugyancsak emliacuteteacutest tesz a 15 paragrafus alatt a tűzimaacutedaacutesroacutel de ott az egyeacutertelműen betoldaacutes amely meg-zavarja a szoumlvegoumlsszefuumlggeacutest Nem tudjuk eldoumlnteni hogy ez az informaacutecioacute benne lehetett-e az alapredakcioacuteban eacutes ha ott szerepelt akkor azon beluumll hol volt a helye Mindenesetre pillanatnyilag inkaacutebb az a felteveacutes laacutetszik megalapozottabbnak hogy nem volt benne az alapszoumlvegben hanem talaacuten a szlaacutev fejezetből keveredett ide ahol pontosan ugyanez az eacutertesuumlleacutes olvashatoacute

Az alapszoumlveg maacutesodik mondata a 4 paragrafus lehetett ami a magyarsaacuteg 20 ezer lovasaacuteroacutel tudoacutesiacutet s amelyet Ibn Rusta Gardīzī a Ḥudūd al-ʿālam eacutes al-Marwazī is megőrzoumltt

168

Ezutaacuten pedig a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg fejedelmeiről szoacuteloacute 5 paragrafus koumlvet-kezett Ezen beluumll toumlbb vaacuteltozatot kuumlloumlniacutethetuumlnk el Csak az egyik fejedelem szere-pel a hiaacutenyos vaacuteltozatokban amelyeket egyreacuteszt al-Marwazī eacutes al-Bakrī műveiben szereplő adatok keacutepviselnek azzal hogy csak a kuumlnde ciacutemet adjaacutek meg maacutesreacuteszt a Ḥudūd al-ʿālam ahol csupaacuten a gyula tisztseacutegneacutev szerepel A roumlvid vaacuteltozatban tehaacutet mindkeacutet fejedelem ciacuteme megvolt amelyet Ibn Rusta eacutes Gardīzī 5 paragrafusaacutenak első reacutesze keacutepvisel Emellett leacutetezett az Ibn Rusta eacutes Gardīzī aacuteltal megőrzoumltt hosszabb vaacuteltozat a magyarok a gyula parancsait koumlvetik Ezt taacutemasztja alaacute hogy Ibn Rusta szoumlvegeacuteben egy elvaacutelasztoacute jellel tudatja hogy toumlbblet koumlvetkezik

A 6 paragrafusban szoacute esik a magyarsaacuteg kupolaacutes saacutetraacuteroacutel eacutes a nomadizaacuteloacute eacutelet-moacutedjaacuteroacutel azaz hogy a fűvel egyuumltt vonulnak amely szoacute szerinti egyezeacutes Ibn Rusta eacutes al-Marwazī eseteacuteben miacuteg al-Bakrī a beduin eacuteletmoacuted szoacutehasznaacutelataacuteval egyezően kiegeacutesziacuteti illetve megvaacuteltoztatja az alapszoumlveget Gardīzī nem szoacutel a saacutetrakroacutel eacutes csu-paacuten fuumlves teruumlleteket emliacutet azaz kihagy a szoumlvegből a megmaradt mondatokat pedig kisseacute aacutetfogalmazza A Ḥudūd al-ʿālam szerzője ugyanakkor ezt a reacuteszt elhagyta

A 7 paragrafusban megaacutellapiacutetjaacutek hogy orszaacuteguk nagy kiterjedeacutesű eacutes megadjaacutek annak meacutereteacutet szaacutezszor szaacutez farszakh Ibn Rusta a teljes alapszoumlvegből elhagyta a meacuteretre vonatkozoacute adatokat al-Bakrī eacutes a Ḥudūd al-ʿālam csak a szaacutemadatot őrizte meg Az utoacutebbi munka szerzője oumlnkeacutenyesen az egyik szaacutez farszakhot szaacutezoumltvenre emelte A hosszabb vaacuteltozatot Gardīzī eacutes al-Marwazī hagyomaacutenyozta raacutenk azonban al-Marwazī ezt a mondatot kiemelte eredeti helyeacuteről eacutes a maacutesodik mondatkeacutent il-lesztette a szoumlvegeacutebe

A 8 paragrafus szinteacuten egy roumlvid eacutes egy hosszuacute vaacuteltozatot tartalmaz A roumlvid vaacutel-tozatot al-Marwazī szoumlvege keacutepviseli amelyben szoacute esik a magyarok Rūm-tenger parti hataacuteraacuteroacutel a tengerbe oumlmlő keacutet folyoacuteroacutel amelyek koumlzuumll az egyik nagyobb mint a Ğayḥūn eacutes hogy a magyarok lakoacutehelyei a keacutet folyoacutenaacutel vannak Csupaacuten az első in-formaacutecioacutet tartalmazza al-Bakrī munkaacuteja de ott is a tenger kifejezeacutest kicsereacutelte az orszaacuteg szoacutera majd utaacutena elhagyja a magyarokra vonatkozoacute fejezetet eacutes ugyanennek a hagyomaacutenynak a kazaacuterokra vonatkozoacute leiacuteraacutesaacuteboacutel vett reacuteszt illeszti hozzaacute eacutes ezzel naacutela be is fejeződik a magyar fejezet Ibn Rusta eacutes Gardīzī al-Marwazīval megegyező moacutedon ideacutezi a tudoacutesiacutetaacutest majd ezutaacuten koumlvetkezik egy kiegeacutesziacuteteacutes ami a hosszabb vaacuteltozatot keacutepviseli Ebben szerepel hogy teacutelen a magyarok valamelyik folyoacutehoz huacute-zoacutednak eacutes ott halaacutesznak s ez aacuteltal biztosiacutetjaacutek a megeacutelheteacutest Ennek a hosszabb vaacutelto-zatnak a maacutesodik reacuteszeacutet meacuteg megőrizte a Ḥudūd al-ʿālam neacutehaacuteny reacuteszlet aacutetdolgozaacute-saacuteval amelyek koumlzuumll a ruszok emliacuteteacutese keacutesei kiegeacutesziacuteteacutesnek tűnik

Azutaacuten az alapszoumlvegben a 10 paragrafus joumlhetett amelyre al-Marwazī szoumlvegeacuteből koumlvetkeztethetuumlnk ugyanis ott a 8 paragrafus roumlvid vaacuteltozata szerepel majd logiku-san megnevezi a keacutet maacuter koraacutebban emliacutetett folyoacutet Ibn Rusta eacutes Gardīzī a hosszabb vaacuteltozatot őrizte meg Ennek elleneacutere Ibn Rusta az alapszoumlvegben megleacutevő folyoacutene-veket kihagyta Gardīzī pedig a 8 paragrafus hosszabb vaacuteltozata utaacuten egy kiteacuterőt tesz Előszoumlr az egyik folyoacute kapcsaacuten a 9 paragrafus alatt hiacutert ad a نندر nndr azaz a dunai bulgaacuter neacutepről majd ezutaacuten koumlvetkezik a 10 paragrafus benne a keacutet folyoacute neveacutevel majd uacutejabb kiteacuterő olvashatoacute a 11 paragrafus alatt a مروات mrwāt (morva) neacutepre vo-natkozoacutelag

169

Gardīzī 9 eacutes 11 paragrafusa azaz a dunai bulgaacuterok eacutes morvaacutek leiacuteraacutesaacutenak paacuterhu-zamai oumlnaacutelloacute fejezetekkeacutent megtalaacutelhatoacutek a Ḥudūd al-ʿālamban ami arra vall hogy ezeket a reacuteszeket a Gardīzī aacuteltal keacutepviselt szoumlvegbe maacutesodlagosan eacutepiacutetetteacutek be Ezek csak a perzsa nyelvű munkaacutekban maradtak fenn Mindenesetre a neacutepnevek magyar adatkoumlzlőre vallanak a foumlldrajzi elhelyezkedeacutes azaz a dunai bulgaacuterok eacutes morvaacutek kouml-zoumltti tiacuteznapi uacutet meacuteg a magyar honfoglalaacutes előtti aacutellapotokra utal ugyanis utaacutena maacuter a magyarok a keacutet neacutepet egymaacutestoacutel elvaacutelasztottaacutek

Az alapszoumlvegben a keacutet folyoacuteneacutev utaacuten a 12 paragrafus koumlvetkezik A leiacuteraacutesok koumlzuumll al-Marwazī csak azt koumlzli hogy orszaacuteguk erdős videacutek a Ḥudūd al-ʿālamban emellett meacuteg az is szerepel hogy folyoacutevizei is vannak Ennek toumlkeacuteletesen megfelelnek Ibn Rusta eacutes Gardīzī paacuterhuzamos helyei de ők meacuteg tovaacutebbi kiegeacutesziacuteteacutest tettek mi-kor koumlzlik hogy foumlldjuumlk talaja nedves Nem doumlnthető el hogy ez eredetileg is benne volt-e az alapszoumlvegben vagy esetleg a hosszabb vaacuteltozatnak volt reacutesze Mindenesetre a Rusz fejezetben ugyanezt a kifejezeacutest hasznaacuteltaacutek a talaj jellemzeacuteseacuteneacutel

Az alapszoumlveg koumlvetkező mondata a 13 paragrafus a magyarok megművelt foumlld-jeiről amelyet azonban csak Ibn Rusta eacutes al-Marwazī őrzoumltt meg

Az 14 eacutes 16 paragrafus a magyarndashszlaacutev viszonyt taacutergyalja Al-Marwazī 14 parag-rafusaacutenak szoacute szerinti paacuterhuzama Gardīzī 16 paragrafusa eacutes ezt tekintjuumlk az alap-szoumlvegnek ami a magyaroknak a szlaacutevok eacutes a ruszok elleni taacutemadaacutesaacuteroacutel a fogoly-szerzeacutesről illetve a rabok bizaacutenci teruumlletre valoacute szaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel eacutes ottani eacuterteacutekesiacuteteacutesuumlkről szoacutel Ibn Rusta eacutes Gardīzī 14 eacutes 15 paragrafusai is toumlkeacuteletesen paacuterhuzamosak raacuteadaacute-sul az első mondat meacuteg al-Marwazī szoumlvegeacutevel is egyezik Ebben a magyarok szlaacutevok elleni taacutemadaacutesairoacutel a magyaroknak adott eacutelelmiszer ellaacutetmaacutenyroacutel illetve a szlaacutevok rab helyzeteacuteről tesznek emliacuteteacutest Az utoacutebbi kettő valoacutesziacutenűleg a hosszabb vaacuteltozat reacutesze lehetett A 15 paragrafus a magyarok tűzimaacutedoacute voltaacuteroacutel aztaacuten uacutejabb teacutemavaacutel-taacutest eredmeacutenyezett amit Ibn Rusta illetve a raacutenk maradt keacutezirat maacutesoloacuteja sajaacutetos moacutedon azaz elvaacutelasztoacutejellel is tudtunkra adott Ezutaacuten Ibn Rusta a szlaacutevndashmagyar viszonyt taacutergyaloacute teacutemaacutenak a kibőviacutetett vaacuteltozataacuteval folytatta Megnevezte a bizaacutenci tengerparti kikoumltőt ahova a magyarok a rabszolgaacutekat szaacutelliacutetottaacutek (16a paragrafus) majd beszuacutert egy nyilvaacutenvaloacutean maacutes forraacutesboacutel szaacutermazoacute informaacutecioacutet a kazaacuteroknak a magyarok elleni veacutedekezeacuteskeacutent aacutesott aacuterkaacuteroacutel (17 paragrafus) s veacuteguumll visszateacutert a bizaacutenci kikoumltőhelyhez illetve az ott folyoacute kereskedeacuteshez amiből megtudhatoacute hogy a magyarok a rabszolgaacutekeacutert bizaacutenci brokaacutetot eacutes szőnyegeket eacutes maacutes luxuscikkeket vaacutesaacuteroltak (16b paragrafus) Ibn Rusta magyar fejezete itt zaacuterul Ellenben Gardīzī a 15 paragrafus utaacuten maacuter nem az Ibn Rustaacuteval koumlzoumls szoumlvegből meriacutetett hanem az alapvaacuteltozatot koumlzli (16 paragrafus) A magyar portyaacutezoacute hadjaacuteratok emleacutekeacutet vala-milyen szinten a Ḥudūd al-ʿālam is megőrizte igaz nem az eredeti helyeacuten hanem a magyar fejezet veacutegeacuten (14 paragrafus)

A szlaacutevndashmagyar viszony taacutergyalaacutesa utaacuten a 18 paragrafusban a magyarok kuumllle-meacutere vonatkozoacute megjegyzeacutes talaacutelhatoacute Gardīzī eacutes al-Marwazī a magyarok kellemes kuumllsejeacutere keacutet kifejezeacutest hasznaacutelt majd ezt al-Marwazī egy a testuumlk nagysaacutegaacutera utaloacute megjegyzeacutessel zaacuterja A Ḥudūd al-ʿālam pedig csupaacuten egy jelzőt hasznaacutelt amely oumlsz-szecseng az előző keacutet szerző adataacuteval majd azt koumlzli hogy feacutelelmetesek

170

A magyar fejezet zaacuteroacute reacuteszlete feltehetőleg a 20 paragrafus lehetett amelyben az aacutell hogy a magyarok gazdagok Ezt al-Marwazī a kereskedeacutesuumlkkel magyaraacutezta miacuteg a Ḥudūd al-ʿālam szerzője gazdagsaacutegukat szembeaacutelliacutetja azzal hogy koumlzoumlnseacutegesek Gardīzī szoumlvegszerűen nem őrizte meg ezt a reacuteszt ugyanakkor a 19 paragrafusban arroacutel tudoacutesiacutet hogy a magyaroknak brokaacutet ruhaacutei eacutes miacuteves fegyverei vannak ami tar-talmilag azt jelenti hogy gazdagok

Gardīzī szoumlvege azonban tovaacutebb folytatoacutedik A 21 paragrafus feltehetőleg a 14 eacutes a 16 paragrafus első mondataacutenak aacutetfogalmazaacutesa tehaacutet egyfajta belső koumllcsoumlnzeacutes hogy uacutejboacutel a szlaacutevokkal valoacute kapcsolat teacutemaacutejaacutet vezesse be Ezt koumlveti a 22 parag-rafus amit viszont egyeacutertelműen a Ğayhānī-hagyomaacuteny szlaacutev fejezeteacuteből alakiacutetott aacutet Gardīzī Veacuteguumll a 23 paragrafusban a haacutezassaacutegkoumlteacuteskor szokaacutesos jegyajaacutendeacutek keacuter-deacuteseacutet taacutergyalja Gardīzī reacuteszletekbe menően A szakirodalomban maacuter felmeruumllt az a keacuterdeacutes hogy ez a reacuteszlet a magyarokra vagy a szlaacutevokra vonatkozik-e Aacuteltalaacuteban Gardīzīneacutel ezt tekintik a magyar fejezet zaacuteroacute reacuteszeacutenek

Veacutegezetuumll a 25 paragrafusban Gardīzī eacutes al-Marwazī szlaacutev fejezeteacuteben a magya-rok szlaacutevok elleni portyaacutezaacutesa keruumllt bemutataacutesra amely benne lehetett az alapszouml-vegben

Mindezek alapjaacuten maacuter az alapszoumlvegneacutel is egy hosszabb eacutes egy roumlvidebb vaacutelto-zattal szaacutemolhatunk A kettő egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban elsősorban tartalmi eacutes filoloacutegiai szempontboacutel lehetett jelentős kuumlloumlnbseacuteg nagyobb időbeli elteacutereacutessel nem szaacutemolhatunk azaz mindkeacutet vaacuteltozat a honfoglalaacutes előtti eacutevtizedekre vonatkozik Az alapvaacuteltozatokat aztaacuten legalaacutebb keacutetszer aacutetdolgoztaacutek eacutes kiegeacutesziacutetetteacutek majd a Ğayhānī-hagyomaacutenyt keacutepviselő szerzők ehhez meacuteg uacutejabb vaacuteltoztataacutesokat eacutes aacutetdolgozaacutesokat eszkoumlzoumlltek eacutes ezeknek a tovaacutebb maacutesolt vaacuteltozatai maradtak raacutenk a keacuteziratokban

Az aacutetdolgozaacutesok soraacuten a nndr eacutes mrwāt neacutepre vonatkozoacute adatokat (9 eacutes 11 paragrafus) olyan szinten tudjuk azonosiacutetani hogy azok a neacutepneacutevalakok (naacutendor maroacutet) feltehetőleg magyaroktoacutel szaacutermaztak Toumlrteacuteneti eacutes foumlldrajzi megfontolaacutesok alapjaacuten ez az informaacutecioacute meacuteg 895 előttre dataacutelhatoacute Emellett haacuterom esetben (21 22 24 paragrafus) biztosan azonosiacutethatoacute a betoldaacutes eredete ugyanis mind a haacutermat a Ğayhānī-hagyomaacuteny egy maacutesik helyeacuteről maacutesoltaacutek le Veacuteguumll vannak olyan reacuteszletek amelyek eredeteacutet nem sikeruumllt azonosiacutetani Ebbe a kategoacuteriaacuteba soroltam az Ibn Rusta eacutes a Gardīzī aacuteltal hagyomaacutenyozott 2 14 eacutes 15 paragrafust illetve Ibn Rusta 16andashb eacutes 17 valamint Gardīzī 19 eacutes 23 paragrafusaacutet A betoldaacutesok kronoloacutegiai szempontboacutel egyeacutertelműen honfoglalaacutes előttiek lehetnek mint pl a 16andashb vagy a 24 a toumlbbi eset-ben ez nem doumlnthető el

171

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlen1 MğfrMḥfr2 A besenyők or-

szaacutega eacutes a bulgaacute-rok koumlzeacute tartozoacute ʾsklek orszaacutega koumlzoumltt van a magyarok hataacute-rai koumlzuumll az első hataacuter

3 A magyarok a turkok egyik neacutepe4 Főnoumlkuumlk 20 ezer lovas eacuteleacuten vonul5 Főnoumlkuumlk neve kndh Ez a neacutev kiraacutelyuk ciacuteme Ugyanis annak az embernek a neve aki a kiraacutelyi ha-talmat gyakorolja foumlloumlttuumlk Ğlh

Minden magyar azt teszi amit a Ğlhnak nevezett főnoumlkuumlk parancsol nekik a haacuteboruacute dolgaacuteban a veacute-delemben eacutes maacutes dolgokban

6 Saacutetorlakoacute neacutep Egyuumltt vaacutendo-rolnak a friss eacutes bőseacuteges fűvel7 Orszaacuteguk szeacute-les meacuterete eleacuteri a szaacutez farszakhszor szaacutez farszakhot8 Orszaacuteguk egyik hataacutera a Rūm-tengert eacuteri Ebbe a tengerbe keacutet folyoacute oumlmlik Ezek koumlzuumll az egyik nagyobb mint a Ğayhūn A magyarok lakoacutehelyei e keacutet folyoacute koumlzoumltt van-nak

Amikor eljoumlnnek a teacuteli napok mindegyikuumlk a keacutet folyoacute koumlzuumll a hozzaacute koumlze-lebb levő folyoacutenaacutel telepszik meg Ott toumlltik a telet hala-kat fogva a folyoacute-boacutel Ott a legmeg-felelőbb szaacutemukra a teacuteli szaacutellaacutes

172

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlen9 Ami azt a Ğay-

ḥūnt illeti amely balra van tőluumlk a saqlāb[ok] ol-dalaacuten ott van egy neacutep a rūmok (bizaacutenciak) koumlzuumll akik mind keresz-teacutenyek nndrnak nevezik őket Ők toumlbben vannak mint a magyarok de gyengeacutebbek

10 A keacutet folyoacute neve Dūnā eacutes Atil

Amikor a magya-rok a folyoacute part-jaacuten vannak eze-ket a nnd-rokat laacutetjaacutek

11 A nndrok foumlloumltt a folyoacute partjaacuten egy nagy hegyseacuteg van eacutes a folyoacute en-nek a hegyseacutegnek az oldala menteacuten joumln A hegyseacuteg moumlgoumltt van egy neacutep a kereszteacute-nyek koumlzuumll Őket Mrwātnak hiacutev-jaacutek Koumlzoumlttuumlk eacutes a nndrok koumlzoumltt tiacuteznapi jaacuteroacutefoumlld van Ők nagy leacutelekszaacutemuacute neacutep Ruhaacutezatuk emleacute-keztet az arabok ruhaacutezataacutera tur-baacutenboacutel ingből eacutes kabaacutetboacutel aacutell Szaacutentoacutefoumlldjeik eacutes szőlőik vannak mert vizeik a foumlld sziacuteneacuten folynak Foumlld alatti csator-naacuteik nincsenek

12 A magyarok orszaacutega bővelke-dik faacutekban Talaja nedves

173

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlen13 Szaacutentoacutefoumlldjeik vannak14 A veluumlk szom-szeacutedos ṣaqāliba-kat eacutes rūsokat le-győzik foglyokat ejtenek koumlzuumlluumlk a foglyokat Rūm-ba viszik s ott eladjaacutek őket14 Az oumlsszes ve-luumlk szomszeacutedos ṣaqāliba foumlloumltt győzelmet arat-nak Suacutelyos eacutelelmi-

szerellaacutetmaacuteny nyuacutejtaacutesaacutera kouml-telezik őket eacutes rabokkeacutent tart-jaacutek őket

15 A magyarok tűz-imaacutedoacutek

16a s addig viszik a foglyokat

amiacuteg Rūm orszaacute-gaacutenak

el nem jutnak

Megtaacutemadjaacutek a ṣaqālibakat

a tengerparton

egy kikoumltőjeacutehez

amelyet Krhnek neveznek

17 Azt mondjaacutek hogy a kazaacuterok reacutegebben aacuterok-kal vetteacutek koumlruumll magukat a ma-gyarok eacutes maacutes az orszaacutegukkal szomszeacutedos neacute-pek ellen

174

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlen16b

s ott vaacutesaacutert tar-tanak

Amikor a ma-gyarok a fog-lyokat Krhbe viszik a rūm(ok) eleacutebuumlk mennek

A rabszolgaacutekeacutert csereacutebe rūmī brokaacutetot gyap-juacuteszőnyeget eacutes maacutes rūm aacuterut vesznek

18 A magyarok szemrevaloacute szeacutep kuumllsejű eacutes nagy testű emberek20 Vagyonosak eacutes szembetűnően gazdagok amit kereskedelmuumlk-nek koumlszoumlnhet-nek

19 Ruhaacutejuk brokaacutet fegy-vereik ezuumlsttel vannak kiverve eacutes gyoumlnggyel be-rakottak

21 Aacutellandoacutean portyaacutera mennek a saqlābok ellen 22 A magyarok-toacutel a saqlābokig tiacuteznapi jaacuteroacute-foumlldnyi uacutet van A saqlābok hataacuter-videacutekeihez koumlzel egy vaacuteros van amelyet Wāntīt-nak hiacutevnak

23 A leaacutenykeacutereacutes alkalmaacuteval naacute-luk az a szokaacutes hogy amikor a leaacutenyt megkeacuterik veacutetelaacuterat visznek a leaacuteny gazdag-saacutegaacutenak araacutenyaacute-ban toumlbb vagy kevesebb aacutellatotAmikor a veacutetelaacuter meghataacuterozaacutesaacute-ra oumlsszeuumllnek

175

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlena leaacuteny atyja a vőlegeacuteny aty-jaacutet sajaacutet haacutezaacuteba viszi eacutes min-dent oumlsszegyűjt amije csak van coboly- herme-lin- moacutekus- nyestpreacutemből eacutes roacutekamaacutelboacutel a brokaacutet ruhahu-zatokkal eacutes min-denfeacutele bőrrel egyetemben tiacutez bőrruhaacutera valoacutet [Mindezt] egy szőnyegbe goumln-gyoumlliacuteti eacutes a vő-legeacuteny atyjaacutenak lovaacutera koumltoumlzi majd hazakuumlldi őt Akkor az mindent elkuumlld neki [a leaacuteny atyjaacutenak] amire csak szuumlkseacuteg van az előre megaacutella-piacutetott veacutetelaacuterhoz aacutellatot peacutenzt ingoacutesaacutegot eacutes ak-kor hazaviszik a leaacutenyt

24 a maacutesik a sivataggal szom-szeacutedos hataacuteru-kon hegyseacuteg van amelyben Aīn nevű neacutep szaacutell meg Nekik lova-ik laacutebasjoacuteszaacutegaik eacutes szaacutentoacutefoumlldjeik vannakEnnek a hegy-seacutegnek az alsoacute reacuteszeacuten a tenger partjaacuten az Uġūna nevű neacutep lakik ők kereszteacutenyek

176

A1 A2 895 előtt Belső koumllcsoumlnzeacutes Ismeretlens az iszlaacutemnak Tiflīs videacutekeacutehez csatlakozoacute orszaacute-gaival hataacuterosak ez Armeacutenia első hataacutera Ez a hegy-seacuteg addig terjed amiacuteg al-Bāb wa-l-Abwāb foumlld-jeacutehez nem eacuter s a kazaacuterok orszaacutegaacute-hoz csatlakozik

25 Teacutelen a ma-gyarok meg-taacutemadjaacutek őket (szlaacutevokat)

A rekonstruaacutelt alapszoumlveguumlnk alapjaacuten a 9 szaacutezad maacutesodik feleacutere a korai magyar-saacutegot a koumlvetkezőkeacuteppen jellemezhetjuumlk

1 A muszlim szerző a Fekete-tenger partjaacuten eacutelő magyarsaacutegroacutel olyan elkeacutepzeleacutessel rendelkezett hogy a magyarok valahonnan keletről joumlttek Ezt haacuterom dologra le-het alapozni 1 a magyar neacutepneacutev eacutes a bdquoleaacutesott foumlldrdquo toumlrteacuteneteacutenek oumlsszekapcsolaacutesaacutera 2 a magyarok szaacutellaacutesteruumlleteacutet a volgai bulgaacuterok eacutes a besenyők koumlzeacute tevő reacuteszletre amely moumlgoumltt a magyarsaacuteg Volga-videacuteken maradt toumlredeacutekeacutenek ismereteacutet is felteacute-telezhetjuumlk 3 a magyarsaacuteg toumlroumlk neacutepek koumlzeacute sorolaacutesaacutera amely a muszlim szerzők vilaacutegkeacutepe szerint azt jelenti hogy a Volgaacutetoacutel keletre eacutelő toumlroumlk neacutepek koumlzuumll kellett elvaacutendorolniuk

2 A magyarsaacuteg eacuteletmoacutedjaacutera utaloacute adatok alapjaacuten egy meglehetősen sokoldaluacute kouml-zoumlsseacuteg keacutepe bontakozik ki A neacutepesseacuteg steppeacuten eacutelő reacuteszeacutet tipikusan saacutetorlakoacute no-maacutednak aacutebraacutezoltaacutek akik a folyoacute menteacuten nomadizaacuteltak eacutes a kritikus teacuteli hoacutenapokban halaacuteszattal egeacutesziacutetetteacutek ki taacuteplaacuteleacutekukat Ugyanakkor a ligetes steppeacuten eacutes az erdővi-deacuteken lakoacute magyaroknaacutel magas szintű foumlldműveleacutes folyhatott Emellett a magyarok bekapcsoloacutedtak a nagy hasznot hozoacute taacutevolsaacutegi kereskedelembe is Az erdővideacutekre vezetett portyaacutezoacute hadjaacuteratok ceacutelja rabszolgaszerzeacutes volt akiket aztaacuten feltehetőleg a Kriacutem feacutelszigeten eacuterteacutekesiacutetettek Nem veacuteletlen hogy a magyarsaacuteg joacuteleacuteteacutet a magyarok teruumlleteacutet felkereső muszlim kereskedők akiktől az informaacutecioacutek szaacutermaztak elsősor-ban a kereskedelemből szaacutermazoacute luxuscikkekben meacuterteacutek

3 A foumlldrajzi viszonyok aacutebraacutezolaacutesa is komoly hangsuacutelyt kapott a leiacuteraacutesban A ma-gyar toumlrzsszoumlvetseacuteg teruumlleteacutenek a kiterjedeacutese a szaacutezszor szaacutez farszakh (600times600 km) ugyan nem hataacuterozhatoacute meg egeacuteszen pontosan azonban koumlruumllbeluumll ugyanakkora mint Heacuterodotosz Szkiacutetiaacuteja vagy a dunai bulgaacuterok orszaacutega illetve kisebb mint a bese-nyők Volgaacutetoacutel keletre leacutevő szaacutellaacutesteruumllete de nagyobb mint a burtaacuteszok foumlldje A ma-gyar szaacutellaacutesteruumllet deacuteli hataacutera a Rūm-tengernek nevezett Fekete-tenger eacuteszaki part-videacuteke A keacutet neacutev szerint felsorolt folyoacute koumlzuumll az egyiket biztosan a Dunaacuteval lehet azonosiacutetani A maacutesik a toumlroumlk Aumltil gt magyar Etel neacutev amely eredetileg a Volga neve

177

volt A magyarok aacuteltal lakott teruumlletet erdősnek eacutes viacutezben gazdagnak iacuterjaacutek le ami azt taacutemasztja alaacute hogy a magyarsaacuteg toumlbbseacutege a ligetes steppeacuten eacutelhetett Ugyanakkor minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean az ettől deacutelre huacutezoacutedoacute steppeoumlv is hozzaacutejuk tartozott

4 Hatalmi viszonyaikra vonatkozoacutelag az alapszoumlveg egy kettős uralmi rendet tuumlk-roumlz amelyben a kuumlnde teacutenyleges politikai hatalma formaacutelissaacute vaacutelt s a gyula vezette az aacutellamuumlgyeket eacutes a hadsereget Mivel a kuumlnde ciacutem a Kazaacuter Kaganaacutetus hierarchiaacutejaacuteban a harmadik meacuteltoacutesaacutegot illette meg ez uacutegy eacutertelmezhető hogy a magyar toumlrzsszouml-vetseacuteg kazaacuter fuumlggőseacutegeacutenek lazulaacutesaacuteroacutel s ezzel paacuterhuzamosan a magyar toumlrzsszoumlvet-seacuteg eacuterdekeit keacutepviselő gyula politikai hatalmi poziacutecioacutejaacutenak erősoumldeacuteseacuteről lehet szoacute A magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg a 9 szaacutezad folyamaacuten ugyan időlegesen szembekeruumllhetett a kazaacuter kagaacutennal amint arra a kazaacuterok koumlruumllaacuterkolaacutesaacuteroacutel beszaacutemoloacute betoldaacutes utalhat azonban a honfoglalaacutesig a Kazaacuter Kaganaacutetus reacutesze volt

5 A magyarsaacuteg katonai ereje keacutet tuumlmen volt ez teruumlleteacutenek meacutereteihez hasonloacutean jelentős haderő amelyet aacuteltalaacuteban heacutet-tiacutez toumlrzsből aacutelloacute szoumlvetseacuteg tudott kiaacutelliacutetani Ez a hadsereg keacutepes volt a Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesaacutera eacutes annak katonai biztosiacutetaacute-saacutera sőt meacuteg egy feacutel eacutevszaacutezadig rettegeacutesben tartotta kalandozaacutesaival a Nyugatot eacutes Bizaacutencot Azutaacuten pedig lehetőveacute tette hogy a kereszteacuteny Euroacutepa keleti feleacuten a Magyar Kiraacutelysaacuteg az egeacutesz koumlzeacutepkoron aacutet jelentős politikai erő maradjon

III Magyarok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben

Az euraacutezsiai steppe eacutes a koumlzeacutepkori Euroacutepa viszonya

A 10 szaacutezad a magyarsaacuteg toumlrteacutenete szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacute hiszen a szaacutezad elejeacuten vette birtokba Aacuterpaacuted neacutepe a Kaacuterpaacutet-medenceacutet eacutes a veacutegeacuten pedig megtoumlrteacutent a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele A honfoglalaacutesroacutel eacutes a megkeresztelkedeacutesről tekintettel a nemreacutegen uumlnnepelt ezerszaacutez eacutes ezereacuteves megemleacutekezeacutesekre bő irodalom aacutell rendel-kezeacutesre Jelen munkaacuteban elsősorban a geopolitikai eacutes nagyobb toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacute-sek szempontjaacuteboacutel tekintem aacutet a keacuterdeacutest eacutes annak nomaacuted haacutettereacutere oumlsszpontosiacutetva

A Kaacuterpaacutet-medence az euraacutezsiai steppeoumlv nyugati veacutegpontja ameddig a nomaacuted neacute-pek toumlrteacutenelmuumlk soraacuten eljutottak eacutes oda betelepedve jelentős politikai alakulatokat hoztak leacutetre Az euraacutezsiai nomaacuted eacuteletforma kialakulaacutesa a Kr e 1 eacutevezred első feleacutere maacuter biztosan dataacutelhatoacute Ebben a reacutegioacuteban a nomaacutedok toumlbbeacute-keveacutesbeacute hasonloacute eacutelet-moacuteddal eacutes anyagi eacutes szellemi kultuacuteraacuteval rendelkeztek A nomaacutedok a Kr e 3 szaacutezadtoacutel a Kr u 15 szaacutezadig hatalmas kiterjedeacutesű birodalmakat hoztak leacutetre amelyek befolyaacute-soltaacutek Aacutezsia eacutes Euroacutepa civilizaacutecioacuteinak alakulaacutesaacutet Az első birodalmat a xiongnuk hoz-taacutek leacutetre a Kr e 3 szaacutezad veacutegeacuten amely kiterjedt Mandzsuacuteriaacutetoacutel a Kazak-steppeacuteig Azt koumlvetően a tuumlrkoumlk alapiacutetottaacutek meg birodalmukat a 6 szaacutezad koumlzepeacuten amely nyugat feleacute egeacuteszen a Kriacutem feacutelszigetig eacutert Veacuteguumll a mongolok egyesiacutetve a steppeoumlvet elfoglaltaacutek a deacuteli civilizaacutecioacutekat is a 13 szaacutezadban eacutes iacutegy a vilaacutegtoumlrteacutenelem legnagyobb birodal-maacutet teremtetteacutek meg Ezen birodalmak leacutetrejoumltte illetve utoacutedaacutellamaik doumlntő befolyaacutest gyakoroltak a kelet-euroacutepai steppe ezaacuteltal a Kaacuterpaacutet-medence toumlrteacuteneteacutere

A koumlzeacutepkori kelet-euroacutepai nomaacutedok toumlrteacuteneteacutenek korszakolaacutesa az előbb emliacutetett birodalmak alakulaacutesaacuteval szoros oumlsszefuumlggeacutesben aacutellott A hun birodalom (370ndash453) a koraacutebbi xiongnu hagyomaacutenyhoz koumlthető Itt elsősorban nem etnikai eacutes nyelvi ha-nem strukturaacutelis eacutertelemben beszeacutelhetuumlnk utoacutedaacutellamroacutel vagyis a xiongnu birodalmi mintaacutek tovaacutebbeacuteleacuteseacuteről a hunoknaacutel A hunokkal kezdődik meg az uacuten neacutepvaacutendor-laacuteskor A hunok mintegy 80 eacuteves uralmaacutet koumlvető egy eacutevszaacutezadban haacuterom nagyobb neacutepmozgaacutes ment veacutegbe A 463 előtti eacutevekben eacuterkeztek meg Euroacutepaacuteba a szaragurok ogurok eacutes onogurok 506 taacutejaacuten a szabiacuterok eleacuterteacutek a Kaukaacutezus előtereacutet Majd 558-ban az avarok jelentek meg akik a tuumlrkoumlk elől menekuumlltek nyugatra Az avarok 568-ban birtokba vetteacutek a Kaacuterpaacutet-medenceacutet eacutes birodalmuknak ott volt a koumlzpontja 803-as bukaacutesukig A Kazaacuter Birodalom a Nyugati Tuumlrk Kaganaacutetus utoacutedaacutellama amely a 7 szaacute-zad elejeacutetől 965-ig aacutellt fenn A kazaacuterok 680-toacutel 895-ig uralmuk alatt tartottaacutek a Volga eacutes az Al-Duna koumlzoumltti teruumlletet A 9 szaacutezad veacutegeacuten eacutes a 10ndash11 szaacutezadban a Kazak-

180

steppeacuten veacutegbemenő vaacuteltozaacutesok uacutejabb nyugatra vaacutendorlaacutesokat ideacuteztek elő Elsőkeacutent a besenyők vetteacutek birtokba a Fekete-tengertől eacuteszakra eső steppeacutet 895-ben majd az uacutezok terjeszkedtek nyugat feleacute a Kazaacuter Birodalom bukaacutesa utaacuten Veacuteguumll a kunok a 11 szaacutezad koumlzepeacuten eacuterteacutek el a Dnyepert majd vetteacutek birtokba az Al-Dunaacuteig terjedő teruumlletet A kunoknak nem sikeruumllt politikai egyseacuteget leacutetrehozniuk a 11ndash13 szaacutezad folyamaacuten ez majd a mongol hoacutediacutetaacutes koumlvetkezteacuteben joumltt leacutetre 1242-től amikor Batu megalapiacutetotta az Arany Hordaacutet

A Kaacuterpaacutet-medence foumlldrajzi adottsaacutegai igen joacutek Legutoacutebb Fodor Istvaacuten mutatott raacute hogy az eacuteletfoumlldrajzi viszonyok a nomaacutedok aacuteltal megszaacutellt Alfoumlld eacutes a kelet-euroacute-pai steppe koumlzoumltt kuumlloumlnboumlznek A csapadeacutekmennyiseacuteg nagyjaacuteboacutel maacutesfeacutelszerese eacutes a talaj viacutezmegtartaacutesa is sokkal kedvezőbb a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Ugyanakkor a folyoacute menti nomadizaacutelaacutes egyreacuteszt a hatalmas aacuterteruumllet valamint az eacuteghajlati kuumlloumlnbseacute-gek hiaacutenya miatt nem jellemző hanem a folyoacuteval merőlegesen mozgattaacutek az aacutellat-aacutellomaacutenyt eacutes kisebb teruumlleten ami lehetőveacute tette az aacutellandoacute szaacutellaacutesok kialakulaacutesaacutet Miutaacuten a Kaacuterpaacutet-medence teruumllete a foumlldműveleacutesre is alkalmas iacutegy aztaacuten a letelepe-deacutessel a foumlldműveleacutes is előteacuterbe keruumllt Hasonloacute letelepedeacutesi folyamatot figyeltek meg a szkiacutetaacuteknaacutel szarmataacuteknaacutel eacutes avaroknaacutel is a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben1

A Kaacuterpaacutet-medence szaacutemaacutera kelet felől a Kaacuterpaacutetok koszoruacuteja termeacuteszetes veacutedel-met nyuacutejtott amit az avarok a tuumlrkoumlk ellen miacuteg a magyarok a besenyők ellen aknaacutez-tak ki2 Ugyanakkor a Kaacuterpaacutet-medence politikai viszonyai nagyban befolyaacutesoltaacutek a kelet-euroacutepai nomaacutedoknak a Balkaacutenra vagy a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe valoacute bekoumlltoumlzeacuteseacutet

A hunok megjeleneacuteseacuteről a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben kuumlloumlnboumlző felteacutetelezeacutesek vannak Egy vitatott beszaacutemoloacute szerint 427-ben Pannonia maacuter oumltven eacuteve a hunok fennhatoacute-saacutega alatt aacutellt3 A Kaacuterpaacutet-medence nyugati fele azaz a Dunaacutetoacutel nyugatra leacutevő teruumllet a Roacutemai Birodalomhoz tartozott eacutes a Duna vonalaacutet erődrendszer veacutedte Miutaacuten lever-teacutek a vizigoacutetokat a hunok hatalmi szfeacuteraacuteja az Al-Dunaacuteig terjedt ki A goacutetok elaacuterasz-tottaacutek a Balkaacutent 378-ban Valensz a keletroacutemai csaacuteszaacuter Hadrianupolisznaacutel vereseacuteget szenvedett eacutes maga is elesett a harcokban amelyekbe hunok is beavatkoztak a goacutetok oldalaacuten 384 elejeacuten egy hun lovascsapatroacutel van adatunk amely Noricum eacutes Raetia tartomaacutenyokon keresztuumll vonulva Galliaacuteban harcolt Maenchen-Helfen szerint ezek a hunok nem messze keleten hanem valahol az Alfoumlldoumln eacutelhettek4

Mindenesetre 400 taacutejaacuten a hunok fejedelme Uldin az Olttoacutel keletre eső Al-Duna-videacuteket tartotta ellenőrzeacutese alatt Boacutena felteacutetelezeacutese szerint 402 taacutejaacuten a hunok a Kaacuterpaacutet-medenceacutet aacutetkaroloacute nagy hadműveletbe kezdtek eacuteszak feleacute a Keleti-Kaacuterpaacutetokat megkeruumllve taacutemadtak miacuteg Uldin az Al-Duna feleacute vezetett hadjaacuteratot Ezeacutert a Duna voumllgyeacuteben egy vandaacutel alaacuten gepida mozgaacutes indult meg nyomukban pedig szveacutevek eacutes uacutejabb vandaacutel csoportok nyomultak maacutesreacuteszt pedig 406-ban Radagaisus goacutet szar-mata eacutes maacutes elemekből aacutelloacute seregeacutevel Pannoniaacuteboacutel Eacuteszak-Itaacuteliaacuteba toumlrt ami moumlgoumltt

1 Fodor 2002 18ndash29 2009 85ndash882 httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 1443 Thompson 2003 334 Maenchen-Helfen 1973 40ndash43

181

Uldin koumlzeledeacutese aacutellhatott5 412-ben Oluumlmpiodoacuterosz koumlvetseacutege kereste fel a hun kiraacutelyt Oluumlmpiodoacuterosz toumlrteacutenete toumlredeacutekesen maradt fenn ezeacutert toumlbbfeacutele eacutertelme-zeacutest tesz lehetőveacute Az egyik szerint a keletroacutemai koumlvet Konstantinaacutepolyboacutel indulva a Fekete-tengeren keresztuumll a Don eacutes Volga koumlzoumltti teruumlleten kereste fel a hun kiraacutelyt Donat(us)t akit aacutelnok moacutedon a koumlvetek megoumlltek eacutes Kharaton lett az uacutej kiraacutely akit draacutega ajaacutendeacutekokkal igyekeztek raacutevenni a roacutemaiakkal valoacute beacutekekoumlteacutesre Ennek alap-jaacuten feltehető hogy a 420-as eacutevekig a hunok nem vetteacutek birtokba a Kaacuterpaacutet-medenceacutet6 A maacutesik elmeacutelet azzal szaacutemol hogy Oluumlmpiodoacuterosz Honorius nyugatroacutemai csaacute-szaacuter koumlvete volt aki az Adriaacuten kelt aacutet eacutes iacutegy valahol Pannoniaacuteban volt a hunok koumlz-pontja Sinor szerint a Kaacuterpaacutet-medence keleti fele a Dunaacutetoacutel keletre maacuter 400 utaacuten hun fennhatoacutesaacuteg alaacute keruumllhetett7 Maenchen-Helfen elfogadja azt a veacutelemeacutenyt hogy

5 Boacutena 1993 216 Thompson 2003 40 Boacutena 1993 23 447 Sinor 1990 185ndash186

Savaria

Sopianae

Siscia

Sirmium

S A V I A PANNONIA SECUNDA

V A L E R I AP A N N O N I A P R I M A

20 Pannonia a keacuteső roacutemai korban

182

Oluumlmpiodoacuterosz a ravennai udvar szolgaacutelataacuteban aacutellt ugyanis egyreacuteszt joacutel tudott la-tinul amit a műveacuteben talaacutelhatoacute latin szavak eacutes tulajdonnevek tuumlkroumlznek maacutesreacuteszt Toumlrteacutenet ciacutemű műve kizaacuteroacutelag a nyugatroacutemai reacutesszel foglalkozik8

Ruga hun kiraacutely (422ndash434) tette aacutet a birodalom koumlzpontjaacutet a Fekete-tenger videacutekeacuteről a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe A Kaacuterpaacutet-medence keleti fele megszaacutellaacutesaacutenak eacutes birtokba veacuteteleacute-nek menete nem ismert mindenesetre a 380-as eacutevek elejeacutetől igazolhatoacute hogy ott hun csapatok megfordultak tehaacutet alapos ismeretekkel rendelkeztek a teruumllet viszonyairoacutel A roacutemai uralom alatt leacutevő teruumlleteknek a megszerzeacutese joacutel nyomon koumlvethető A roacutemaiak 425-ben uumlriacutetik ki Valeria Ripensist eacutes a lakossaacutegot Saviaacutetoacutel deacutelnyugatra telepiacutethet-teacutek Valeria Ripensis teruumlleteacuten nincs roacutemai helyneacutevkontinuitaacutes Az Aquincum eacutes a Draacuteva torkolata koumlzoumltti Duna-szakasz roacutemai erődjeit nem pusztiacutetottaacutek el ami arra utal hogy Ruga feltehetően szerződeacuteses uacuteton szerezte meg a tartomaacutenyt 427-ben Pannonia veszeacutelyezteteacutese koumlvetkezteacuteben a keletroacutemai haderő megszaacutellja Pannonia Secunda teruumlleteacutet ami hagyomaacutenyosan nyugatroacutemai teruumlletnek szaacutemiacutetott Ezt III Valentinianus 437-ben konstantinaacutepolyi eskuumlvőjeacuten hagyta joacutevaacute 432-ben Galla Placidia szoumlvetseacutegeseivel megbuktatta Aetiust eacutes az uacutej hadvezeacuter Bonifacius Rimini mellett legyőzte Aetius seregeacutet aki Rugaacutehoz menekuumllt A Ruga aacuteltal rendelkezeacutesre bocsaacutetott hun sereggel szeacutetverte a csaacuteszaacuteri hadat a vereseacuteg koumlvetkezteacuteben a csaacute-szaacuterneacute keacutenytelen volt Aetiust legfőbb katonai parancsnokkaacute kinevezni eacutes patricius rangot adomaacutenyozni neki A taacutemogataacuteseacutert csereacutebe Aetius 43334-ben aacutetadta a hu-noknak Valeria megmaradt teruumlleteacutet eacutes Pannonia Primaacutet Bleda (434ndash445) 440 őszeacuten Viminaciumnaacutel (Kostolac) aacutetkelt a Dunaacuten eacutes nyugat feleacute vonulva elfoglalta Margust majd Singidunumot (Belgraacuted) azutaacuten 441-ben Sirmium esett aacuteldozatul az ostrom-nak Ezzel Pannonia Secunda is hun keacutezre keruumllt Miutaacuten Attila 445-ben meggyilkolta baacutetyjaacutet Bledaacutet eacutes aacutetvette a hatalmat Aetius koumlveteket kuumlldoumltt az uacutej hun uralkodoacutehoz 445-ben Carpilio eacutes Cassiodorus szenaacutetorok uacutej beacutekeacutet koumltoumlttek Attilaacuteval melynek eacuter-telmeacuteben aacutetadtaacutek Savia tartomaacutenyt eacutes Attilaacutet magister militummaacute nevezteacutek ki hogy leplezzeacutek a hunoknak fizetett tributumot Ezzel lezaacuterult a Kaacuterpaacutet-medence birtokba veacutetele Tehaacutet a Dunaacutetoacutel keletre eső teruumlletek 422-től maacuter biztosan hun uralom alatt aacutelltak majd 425 eacutes 445 koumlzoumltt a Dunaacutentuacutel is hun keacutezre keruumllt A Kaacuterpaacutet-medence azonban csak roumlvid ideig maradt egyseacuteges mivel Attila halaacutela (453) eacutes a Nedao mel-letti csata (455) koumlvetkezteacuteben a Hun Birodalom szeacutetesett9 Az ezt koumlvető mintegy szaacutez eacutevben a Kaacuterpaacutet-medence keleti feleacutet a gepidaacutek a nyugatit pedig a langobardok tartottaacutek ellenőrzeacutesuumlk alatt Az uacutejabb nomaacuted hullaacutem a 6 szaacutezad koumlzepeacuten eacuterte el a Kaacuterpaacutet-medeceacutet

Az avarok koumlvetei 558-ban eacuterkeztek Konstantinaacutepolyba Az avaroknak elsőkeacutent a Kaukaacutezus előtereacuteben eacutelő barszeacutelok onogurok eacutes szabiacuterok hoacutedoltak be 561 taacutejaacuten az avarok antaacutek elleni taacutemadaacutesa jelzi hogy a Fekete-tenger feletti pusztaacutek maacuter a ha-talmuk alaacute tartoztak Az Al-Dunaacutet 562-re eacuterteacutek el Az avarok nyugatra huacutezoacutedaacutesaacutenak haacutettereacuteben a tuumlrk fenyegeteacutes aacutellt Miutaacuten a tuumlrkoumlk az avarokat szoumlkoumltt rabszolgaacuteik-nak tartottaacutek eacutes hatalmukat kiterjesztetteacutek a Kaukaacutezus előtereacutere az avarok keacuteny-

8 Maenchen-Helfen 1978 53ndash549 Boacutena et al 1993 11ndash12 39ndash41 45 48

183

szerhelyzetbe keruumlltek 562-ben az avarok koumlvetet kuumlldtek Konstantinaacutepolyba hogy bebocsaacutetaacutest keacuterjenek a Duna moumlgeacute Scythia minorba (Dobrudzsa) de Jusztinianosz (527ndash565) Pannonia secundaacutet javasolta elfoglalaacutesra hogy az ottani gepidaacutekat kiszo-riacutetsa Miutaacuten az avarok ezt nem fogadtaacutek el Bizaacutenc az al-dunai limes veacutedelmeacutet meg-erősiacutetette iacutegy arra nem lehetett aacutettoumlrni 56263-ban az avarok megkeruumllve eacuteszakroacutel a Kaacuterpaacutetok vonalaacutet Sigibert frank kiraacutelytoacutel szenvedtek vereseacuteget Thuumlringiaacuteban az Elba menteacuten 56667-ben az avarok uacutejboacutel Sigibert teruumlleteacutere toumlrtek raacute eacutes haderejeacutet beke-riacutetve legyőzteacutek Sigibert azonban ajaacutendeacutekokkal az avarokat arra keacutesztette hogy beacutekeacutet koumlssenek vele Boacutena Istvaacuten szerint az avaroknak nem volt tuacutel sok lehetőseacuteguumlk hiszen az Al-Dunaacutet a bizaacutenciak lezaacutertaacutek a Keleti-Kaacuterpaacutetok haacutegoacuteit a gepidaacutek torlaszoltaacutek el iacutegy a Kaacuterpaacutetokat eacuteszakroacutel lehetett megkeruumllni amint azt a frankok elleni had-jaacuteratok mutatjaacutek10 565-ben II Jusztinianosz csaacuteszaacuter elődjeacutevel szemben aki eacutevpeacutenz fizeteacuteseacuten eacutes a diplomaacuteciaacuten valamint a belső ellenteacutetek kihasznaacutelaacutesaacuten alapuloacute beacuteke-politikaacutet folytatott a katonai felleacutepeacutest eacutes az eacutevpeacutenz fizeteacuteseacutenek visszavonaacutesaacutet reacuteszesiacute-tette előnyben Iacutegy tehaacutet a dunai hataacuterzaacuterat tovaacutebb erősiacutetette A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Alboin langobard kiraacutely uralkodott a Dunaacuten tuacuteli teruumlleteken aki 565-ben Sirmium ellen taacutemadt A gepidaacutek Kunimund kiraacutely vezeteacuteseacutevel szoumlvetseacutegre leacuteptek Bizaacutenccal a langobardok ellen iacutegy 566-ban a bizaacutenciak segiacutetseacutegeacutevel visszaszoriacutetottaacutek a lango-bardokat Alboin az ősz folyamaacuten hiacuteruumll vette a Bajaacuten avar kagaacuten eacutes Sigibert koumlzti egyezseacuteget eacutes szoumlvetseacuteget ajaacutenlott az avaroknak hogy ellensuacutelyozza a bizaacutencindash gepida oumlsszefogaacutest Kunimund azonban nem teljesiacutetette iacutegeacutereteacutet a bizaacutenciaknak eacutes nem volt hajlandoacute aacutetadni Sirmiumot iacutegy szoumlvetseacuteges neacutelkuumll maradt Ellenfele a langobard uralkodoacute Alboin az avaroknak a gepidaacutek orszaacutegaacutet eacutes a langobard aacutellataacutellomaacuteny ti-zedeacutet ajaacutenlotta fel majd eacuteszakroacutel a Morva-kapun keresztuumll kalauzoltaacutek az avarokat a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe A Duna-koumlnyoumlktől a Tisza menti gepida kiraacutelysaacutegra taacutemad-tak az avarok Kunimundot eacutes seregeacutet legyőzteacutek orszaacutegukat pedig birtokba vetteacutek A maradeacutek gepida haderő eacutes Sirmium a bizaacutenciakhoz aacutellt aacutet Alboin langobard kiraacutely felismerte hogy az avar szomszeacutedsaacuteg meacuteg a gepidaacutenaacutel is veszeacutelyesebb ezeacutert az avar kagaacutennal megegyeztek hogy beacutekeacutesen kivonulva Pannoniaacuteboacutel Eacuteszak-Itaacuteliaacuteba koumlltoumlz-nek 568-ban a langobardok kiuumlriacutetetteacutek a dunaacutentuacuteli teruumlleteket eacutes az avarok birtokba vetteacutek az egeacutesz Kaacuterpaacutet-medenceacutet Miacuteg a hunok csak egy eacutevtizedig tartottaacutek ural-muk alatt ezt a teruumlletet addig az avarok mintegy 230 eacuteven keresztuumll biztosiacutetottaacutek a Kaacuterpaacutet-medence politikai egyseacutegeacutet Az avarok bevonulaacutesaacuteval a germaacuten nyelvű neacutepek dominanciaacuteja megszűnt eacutes ezeknek a neacutepeknek toumlrzseknek a nyelve eacutes etnikai tudata fokozatosan eltűnt amint beolvadtak az uacutejonnan eacuterkező neacutepesseacuteghullaacutemokba11

A 7 szaacutezad maacutesodik feleacuteben uacutejabb nyugati vaacutendorlaacutesra keruumllt sor A Kuvrat aacutel-tal alapiacutetott birodalom amelyet a keacuterdeacutessel foglalkozoacute kutatoacutek uacutejabban a Kubaacuten eacutes a Dnyeper illetve a Don eacutes a Dnyeszter koumlzeacute helyeznek12 a kazaacuterok taacutemadaacutesa koumlvetkezteacuteben felbomlott valamikor 660 eacutes 670 koumlzoumltt Theophaneacutesz Confessor eacutes

10 Boacutena 1984 31111 Pohl 1988 37ndash40 43ndash57 A korszakra vonatkozoacute forraacutesok magyar fordiacutetaacutesa bőseacuteges kommen-

taacuterokkal Szaacutedeczky-Kardoss 1992 14ndash3512 Romašov 1992ndash1994 241ndash245 Roacutena-Tas 2000 19

184

Nikeacutephorosz Patriarcha koumlzoumls forraacutesa Kuvrat oumlt fiaacutenak toumlrteacuteneteacuteben szaacutemolt be az esemeacutenyekről Eszerint a legidősebb fiuacute (Bat)Bajaacuten az ősi foumlldoumln maradt a maacuteso-dik Kotrag aacutetkelt a Donon eacutes ott telepedett le a negyedik Pannoniaacuteba koumlltoumlzoumltt eacutes az avar kagaacuten hatalmaacutet ismerte el miacuteg az oumltoumldik Itaacuteliaacuteba a ravennai Pentapolis foumlldjeacuten letelepedve bizaacutenci adoacutefizető lett A harmadik fiuacute neacutev szerint Asparuch aacutet-kelt a Dnyeperen eacutes Dnyeszteren eacutes a Duna torkolataacutenaacutel talaacutelt magaacutenak szaacutellaacutest Asparuchnak előszoumlr az avar előőrsoumlkkel kellett megkuumlzdenie azutaacuten sikeruumllt bir-tokba venni a Duna torkolatvideacutekeacutet A bizaacutenci politika minden eszkoumlzzel igyeke-zett azt megakadaacutelyozni hogy aacutetleacutepjeacutek a Duna vonalaacutet ugyanakkor az arab flotta 673 eacutes 677 koumlzoumltt oumltszoumlr is ostrom alaacute vette Konstantinaacutepolyt iacutegy nem aacutellt rendel-kezeacutesre megfelelő szaacutemuacute haderő Miutaacuten sikeresen visszaverteacutek az arab taacutemadaacutest IV Konstantin maga indult a bulgaacuterok ellen felvonultatva 680-ban a hadiflottaacutet a Duna torkolataacutehoz De Asparuch sikeresen veacutedekezett majd ellentaacutemadaacutesba ment aacutet aacutetkelt a Dunaacuten eacutes birtokba vette a Duna eacutes a Balkaacuten-hegyseacuteg aacuteltal hataacuterolt teruumlle-tet amit Bizaacutenc a 681-ben koumltoumltt beacutekeszerződeacutesben szentesiacutetett Ezzel gyakorlatilag elismereacutest nyert a dunai bulgaacuterok aacutellama A Duna eacutes a Balkaacuten-hegyseacuteg koumlzti teruuml-letre nagy toumlmegben bekoumlltoumlzoumltt szlaacutevok nem alkottak nagyobb politikai egyseacuteget eacutes elismerteacutek a bizaacutenci fennhatoacutesaacutegot A bdquoheacutet toumlrzsrdquo nevű szoumlvetseacuteguumlk szembeszaacutellt a bulgaacuterokkal akik legyőzteacutek eacutes nyugatra az avarokkal szemben telepiacutetetteacutek le őket miacuteg az oumlnkeacutent behoacutedoloacute szeverik toumlrzseacutet a bulgaacuterok a Balkaacuten-hegyseacuteg keleti haacutegoacutei-hoz rendelteacutek13

A negyedik fiuacutet a Miracula S Demetrii eacutes a madarai felirat alapjaacuten Kuberrel azono-siacutetottaacutek Kuber az avarok orszaacutegaacuteba tehaacutet a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe koumlltoumlzoumltt neacutepeacutevel eacutes behoacutedolt az avar kagaacutennak Sajnos a vaacutendorlaacutes uacutetiraacutenyaacuteroacutel nincs adat Mindenesetre az avar kagaacuten helytartoacutevaacute nevezte ki Sirmium videacutekeacutere ahovaacute a bizaacutenci hadifoglyo-kat telepiacutetetteacutek Hamarosan kereszteacuteny bizaacutenci valamint bulgaacuter avar gepida eacutes szlaacutev alattvaloacutei eacuteleacuten fellaacutezadt az avar kagaacuten ellen eacutes Macedonia teruumlleteacutere vonult Egyik főembere Mauros segiacutetseacutegeacutevel megproacutebaacutelta bevenni Thesszalonikeacute vaacuterosaacutet de ez a terv kudarcot vallott Kuber Asparuchhoz hasonloacutean berendezkedett Macedonia te-ruumlleteacuten amelyet azonban nem sikeruumllt kiragadni a Bizaacutenci Birodalomboacutel hanem veacute-guumll mint szoumlvetseacuteges a bizaacutenci csaacuteszaacuter engedeacutelyeacutevel telepedett meg Thesszalonikeacutetől eacuteszakra Ezeket az esemeacutenyeket 674 eacutes 678 koumlzeacute dataacuteljaacutek14

Az onogundur-bulgaacuterok vaacutendorlaacutesa a Kaacuterpaacutet-medenceacutet is eacuterintette de nem jaacutert olyan hataacutessal mint a Balkaacuten-feacutelszigeten mert az avarok hatalma szilaacuterd volt A vaacuten-dorlaacutes fő iraacutenya a Balkaacuten volt ahol egyreacuteszt a szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek maacuter megtele-pedtek eacutes ezzel gyengiacutetetteacutek a bizaacutenci hagyomaacutenyt maacutesreacuteszt Bizaacutenc az arab taacutemadaacutes elhaacuteriacutetaacutesaacuteval volt lefoglalva Iacutegy elsőkeacutent az Asparuch vezette bulgaacuterok hoztak leacutetre oumlnaacutelloacute aacutellamot a Bizaacutenci Birodalomtoacutel elfoglalt teruumlleten

A magyar honfoglalaacutes haacutettereacuteben az avar eacutes a bulgaacuter vaacutendorlaacuteshoz hasonloacutean keleti fenyegeteacutes aacutellott A tuumlrkoumlk elől menekuumlltek az avarok a kazaacuter taacutemadaacutes hataacute-saacutera bomlott fel Kuvrat birodalma a magyarokat a besenyők űzteacutek ki Etelkoumlzből

13 Beševliev 1981 173ndash298 Fine 1983 66ndash7214 Szaacutedeczky-Kardoss 1971 473ndash477 1998 219ndash220 Beševliev 1981 159ndash172

185

A Kaacuterpaacutet-medence haacuterom hatalom peremvideacuteke volt a 9 szaacutezadban Erdeacutely deacuteli reacute-szeacutet a bulgaacuterok tartottaacutek kezuumlkben a Dunaacutentuacutel Oriens neacuteven a Frank Birodalomhoz tartozott miacuteg eacuteszaknyugaton Moraacutevia helyezkedett el A magyarok Etelkoumlzből toumlbbszoumlr felkeresteacutek maacuter a Kaacuterpaacutet-medenceacutet ahol szoumlvetseacutegeskeacutent reacuteszt vettek a kuumlloumlnboumlző hatalmi harcokban iacutegy pontosan ismerteacutek a teacuterseacuteg foumlldrajzi eacutes politikai viszonyait

894-ben feltehetően keacutet szoumlvetseacutegi ajaacutenlatot is kapott a magyar toumlrzsszoumlvetseacuteg A bizaacutenci csaacuteszaacuter Boumllcs Leoacute a bolgaacuter Simeon ellen beacuterelte fel a magyarokat akiket az Al-Dunaacutenaacutel a bizaacutenci flotta szaacutelliacutetott aacutet a Dunaacuten A Liuumlntika vezette magyar sereg megverte Simeon seregeacutet aki veacuteguumll Dristraacuteba menekuumllt előluumlk A Liuumlntika vezette had visszafordult eacutes az Al-Dunaacutenaacutel a bizaacutenciak megvaacutesaacuteroltaacutek tőluumlk a bulgaacuter fog-lyokat Simeon miutaacuten beacutekeacutet koumltoumltt Bizaacutenccal sereget gyűjtoumltt a magyarok ellen eacutes szoumlvetseacutegre leacutepett a besenyőkkel akik megjelentek a magyarok haacutetaacuteban Az iacutegy megerősoumldoumltt bulgaacuter had 895 őszeacuten egy veacuteres csataacuteban legyőzte Liuumlntika seregeacutet Ez azt jelentette hogy az esetleges Balkaacutenra valoacute betelepuumlleacutesnek az eseacutelye veacuteglegesen megszűnt A maacutesik szoumlvetseacutegi ajaacutenlat Szvatopluktoacutel a morva fejedelemtől eacuterkez-hetett eacutes egy magyar sereg (Aacuterpaacuted vezeacuterleteacutevel) Pannoniaacutera taacutemadt A hadjaacuterat ideje alatt halt meg Szvatopluk A harcok lezaacuterulaacutesa utaacuten a magyar sereg tovaacutebbi sorsaacuteroacutel nincs adat van azonban olyan elkeacutepzeleacutes hogy a Felső-Tisza videacutekeacuten ma-radt 895 őszeacuten a besenyők az Etelkoumlzben eacutelő magyarok teruumlleteacutere taacutemadtak akik-nek nem maradt maacutes vaacutelasztaacutesuk mint hogy felkerekedve a Kaacuterpaacutetokon aacutetkelve menedeacuteket talaacuteljanak A bevonulaacutes uacutetvonalaacuteroacutel igen keacutesei adataink vannak de va-loacutesziacutenűleg a Vereckei-haacutegoacute mellett a deacutelkeletre eső toumlbbi haacutegoacuten keresztuumll is eacuterkez-hettek eleink a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe eacutes előszoumlr az Alfoumlld teruumlleteacutet vetteacutek birtokba A Dunaacutentuacutel elfoglalaacutesaacutera az itaacuteliai hadjaacuteratboacutel 900 nyaraacuten visszateacuterő magyar sere-gek keriacutetettek sort 902-ben a Moraacutevia elleni sikeres hadjaacuterat utaacuten az egeacutesz Kaacuterpaacutet-medence a magyarok kezeacutere keruumllt Lezaacuteraacuteskeacutent aztaacuten 907-ben Pozsonynaacutel viacutevott győztes csataacuteban a Keleti Frank Kiraacutelysaacuteg haderejeacutevel szemben sikeruumllt biztosiacutetani a Kaacuterpaacutet-medence feletti uralmat15

A magyar honfoglalaacutes rekonstruaacutelaacutesakor tanulsaacutegos lehet a mongol hadsereg Magyar Kiraacutelysaacuteg elleni taacutemadaacutesa 1241ndash42-ben Tipikus bekeriacutető hadműveletet al-kalmaztak amihez rendkiacutevuumll preciacutez felderiacuteteacutesre eacutes egyuumlttműkoumldeacutesre volt szuumlkseacuteg Oumlt reacuteszre osztottaacutek a mongol sereget Az eacuteszaki szaacuterny Orda Bajdar eacutes Kajdu vezeteacuteseacutevel egy tuumlmen haderővel lengyel teruumlletre toumlrt16 Egy felderiacutető mongol hadtest Ratiborra taacutemadt 1241 januaacuter 16-aacuten egy maacutesik csapat Szandomirt vette be februaacuter 16-aacuten A lengyel sereget a mongolok Chmielnikneacutel győzteacutek le maacutercius 18-aacuten minek koumlvet-kezteacuteben Krakkoacute maacutercius 24-eacuten szinteacuten elesett Boleszlaacutev herceg Magyarorszaacutegra me-nekuumllt Ezutaacuten a mongolok Nagy-Lengyelorszaacutegra eacutes Szileacuteziaacutera toumlrtek eacutes II Henrik szileacuteziai herceg seregeacutet nyiacutelt uumltkoumlzetben verteacutek szeacutet Legnicaacutenaacutel aacuteprilis 9-eacuten Ezt koumlve-tően a mongol tuumlmen deacuteli iraacutenyt veacuteve eleacuterte Eacuteszak-Magyarorszaacutegot17

15 Boacutena 2000 25ndash35 Kristoacute Makk 2001 68ndash8116 C de Bridia tudoacutesiacutetaacutesa Gyoumlrffy 1986 193ndash194 Goumlckenjan 1991 4417 Goumlckenjan 1991 44ndash46

186

A deacuteli szaacuterny Erdeacutelyen keresztuumll toumlrt a Magyar Kiraacutelysaacutegra Kadan a Borgoacutei-szoroson kelt aacutet 1241 maacutercius 31-eacuten majd elfoglalta Radnaacutet amely az ezuumlstbaacutenyaacute-szat koumlzpontja volt Ezt koumlvetően aacuteprilis 2-aacuten bevette Beszterceacutet azutaacuten Kolozsvaacuter eacutes Vaacuterad eacuterinteacuteseacutevel Csanaacutedra eacutert A deacuteli szaacuterny maacutesik keacutet hadteste Boumlcsek eacutes Buumlri vezeteacuteseacutevel az Ojtozi- eacutes Voumlroumlstoronyi-szoroson keresztuumll menetelt Az Ojtozi-szorost aacutetleacutepő csapat a Barcasaacutegba toumlrt be ahol az erdeacutelyi vajda seregeacutet győzteacutek le majd maacuter-cius 4-eacuten bevetteacutek Kuumlkuumlllővaacuterat innen Gyulafeheacutervaacuterra vonultak ahol bevaacutertaacutek a maacutesik egyseacuteget Ez utoacutebbi amely a Voumlroumlstoronyi-szoroson kelt aacutet a Kaacuterpaacutetokon Nagyszebent vette be aacuteprilis 11-eacuten majd innen Gyulafeheacutervaacuterra eacutert Az egyesuumllt sereg aztaacuten a Maros menteacuten haladva Csanaacutednaacutel talaacutelkozott a Kadan vezette seregreacutesszel Az egyesiacutetett deacuteli szaacuterny serege Szegedneacutel kelt aacutet a Tiszaacuten eacutes Pest alaacute vonult18

A sereg koumlzponti reacutesze Batu eacutes Szuumlboumltej vezeteacuteseacutevel a Vereckei-haacutegoacuten keresztuumll joumltt Magyarorszaacuteg ellen amelyet a Deacutenes naacutedor vezette sereg veacutedett A mongolok maacutercius 12-eacuten legyőzteacutek a naacutedort aki 15-eacuten maacuter Pesten volt hogy eacutertesiacutetse a kiraacutelyt Batu egy felderiacutető tuumlment indiacutetott uacutetnak oumlccse Sejbaacuten parancsnoksaacutega alatt amely maacutercius 16ndash17-eacuten megkoumlzeliacutetette Pestet Maacutercius 17-eacuten Ugrin kalocsai eacutersek meg-taacutemadta a mongolokat de azok tőrbe csaltaacutek eacutes megverteacutek a magyar sereget Ez idő alatt egy maacutesik mongol egyseacuteg Vaacutecot rabolta ki Ugyanezen a napon gyilkoltaacutek meg a kun Koumltoumlnyt Pesten mire a kunok a Duna menteacuten deacutelre huacutezoacutedva a Szereacutemseacutegen aacutet Bulgaacuteriaacuteba koumlltoumlztek IV Beacutela az oumlsszegyűlt seregeacutevel kelet feleacute indult eacutes a Sajoacutenaacutel taacuteborozott le Muhi falu koumlzeleacuteben A folyoacuten aacutetkeleacutest biztosiacutetoacute hiacuted a mongolok kezeacuten volt akik aacuteprilis 11ndash12 eacutejjeleacuten kiacuteseacuterletet tettek a folyoacute jobb oldalaacutera valoacute aacutetkeleacutesre hogy ott poziacutecioacutet nyerjenek de ezt a magyar csapatok sikeresen megakadaacutelyoztaacutek A mongol hadvezeteacutes azonban gaacutezloacutekat talaacutelt eacutes ideiglenes hidat is vert iacutegy toumlbb helyen aacutet tudtak kelni a Sajoacuten majd bekeriacutetetteacutek a magyar taacutebort A magyar sereg katasztrofaacutelis vereseacuteget szenvedett19 IV Beacutela akit emberei kimenekiacutetetteacutek a taacuteborboacutel Pozsonyba futott Az osztraacutek herceg Frigyes Hainburgba hiacutevta ahol megzsarolta eacutes a naacutela leacutevő arany- eacutes ezuumlsteacuterteacutekeit elvette tőle Ezutaacuten a magyar kiraacutely Segesdre ment kiacuteseacutereteacutevel ahonnan 1242 januaacuter 12-eacuten eacuterkezett Zaacutegraacutebba veacuteguumll az Adria partjaacuten Trau vaacuteraacuteban talaacutelt menedeacuteket

A mongol fősereg a muhi győzelem utaacuten Pest alaacute vonult amelyet aacuteprilis 30-aacuten eacutert el A mongolok a DunandashTisza koumlzeacuten toumlltoumltteacutek a nyarat A Dunaacutet 124142 teleacuten leacutep-teacutek aacutet mikor az befagyott Batu elfoglalta Oacutebudaacutet eacutes Esztergomot is koumlrbevette amit a fellegvaacuter kiveacuteteleacutevel elfoglalt Szeacutekesfeheacutervaacuter eacutes Pannonhalma is sikeresen aacutellt el-len a mongol taacutemadaacutesi kiacuteseacuterletnek Kadan a mongol strateacutegiaacutenak megfelelően a ma-gyar kiraacutely uumlldoumlzeacuteseacutere indult eacutes egeacuteszen az Adria partjaacuteig koumlvette A magyar kiraacutely Spalatoacuteboacutel Trauba ment A mongol sereg a nyomaacuteban haladt de Trau ostromaacutehoz nem kezdett hozzaacute mert koumlzben visszarendelteacutek20 A mongol seregek veacuteguumll vissza-vonultak az Al-Duna eacuterinteacuteseacutevel

18 Kristoacute 1984 1432ndash1434 Goumlckenjan 1991 52ndash5319 Uacutejabb tanulmaacutenyai a muhi csataacuteroacutel Veszpreacutemy L Uacutejabb szempontok a tataacuterjaacuteraacutes toumlrteacuteneteacute-

hez in Tataacuterjaacuteraacutes 384ndash394 Neacutegyesi L A muhi csata in Tataacuterjaacuteraacutes 395ndash40620 Kristoacute 1984 1425ndash1432 1436ndash1440 Goumlckenjan 1991 46ndash52 58ndash59 Sinor 2001 13ndash18

187

TiszaSzamos

Maros

Tisza

Szana

Drina

Morava

SzaacutevaUna

Duna

Moldva

Elba

Odera

Varta Visztula

Visztula

Szan

VaacutegSajoacute Her

naacuted

Ipoly

A d r i a

Drin

Ibar

Naren

ta

Olt

Szeret

Dnyeszter

Beacutecs

MosonSopron

Beacutecsuacutejhely

Pannonhalma

VeszpreacutemSzeacutekesfeheacutervaacuter

Hainburg

Mor

va

Pozsony

Komaacuterom

Nyitra

Trencseacuten

EsztergomVaacutec

BudaPest Jaacuteszbereacuteny

TolnaSegoumlsd

Baranyavaacuter Csanaacuted EgresArad

PeregTamaacutesda

Vaacuterad

Nagyolaszi

Szentmaacuterton

Pliva

ZaacutegraacutebKalnik

Zaacutekaacuteny

Draacuteva

Zalavaacuter

HljevnoKlissza

Trau Spalato

Raguza

Cattaro

Gyulafeheacutervaacuter

Kolozsvaacuter

Szeben

Kerc

Fraacuteta

Beszterce

Radna

Meszes

MuhiEger

Halics

Krakkoacute

Szandomir

Boroszloacute

Olmuumltz

Bruumlnn

Oppeln

Legnica

Praacutega

Ojtozi-szoros

Vereckei-haacutegoacute

Orda

Batu

Boumlcsek

Kadan

BoumlcsekDuna

Boumlcsek

BatuOrda

Sejbaacuten

Bajdar

Kajdu

Orda

Kadan

BatuSejbaacuten

Iszke

r

A tataacuter seregek uacutetja 1241ndash1242

a visszavonulaacutes megkezdeacuteseacuteiga visszavonulaacutes

a muhi eacutes legnicai csataacutekig a muhi eacutes legnicai csataacutek utaacuten

0 300 km

1241

1242

Buumlri

21 A tataacuterjaacuteraacutes

188

A mongol sikerek elleneacutere aacutelliacutethatoacute hogy a Kaacuterpaacutet-medence kelet felől joacutel veacuted-hető amennyiben annak politikai egyseacutege biztosiacutetott Az avarok eacutes a magyarok aacuteltal leacutetrehozott hatalom sikeresen leacutephetett fel a keletről joumlvő toumlbbi taacutemadaacutessal szem-ben A bulgaacuterok az avarok miatt keacutenytelenek az Al-Duna eacutes a Balkaacuten koumlzeacute telepedni Hasonloacutekeacuteppen a besenyők uacutezok a 11 szaacutezadban az Al-Dunaacuten a Balkaacuten feleacute talaacuteltak menedeacuteket eacutes a nyugati kunok is a mongol taacutemadaacutes előtt toumlbbseacutegeacuteben a Balkaacutenon voltak aktiacutevak A mongolok hoacutediacutetaacutesai a 13 szaacutezadban kuumlloumlnleges esetnek tekinthe-tők ugyanis a mongol hadak Kiacutenaacutet az iszlaacutem vilaacuteg keleti feleacutet eacutes Kelet-Euroacutepaacutet is le-győzteacutek A Magyar Kiraacutelysaacuteg elleni hadjaacuteratukat pontos felderiacuteteacutes eacutes alapos tervezeacutes előzte meg eacutes ez is hozzaacutejaacuterult sikereikhez

A hunok eacutes mongolok a Kaacuterpaacutet-medenceacutet strateacutegiai okok miatt hoacutediacutetottaacutek meg az avarok eacutes magyarok honfoglalaacutesa moumlgoumltt kuumllső nyomaacutes aacutellt a tuumlrk eacutes a besenyő fenyegeteacutes eacutes hoacutediacutetaacutes Ugyanez mondhatoacute el a dunai bulgaacuterokra is akiket a kazaacuter taacute-madaacutes keacutesztetett a Balkaacutenra vonulaacutesban vagy keacutesőbb a besenyők eacutes uacutezok nyugatra huacutezoacutedaacutesa a kunok vaacutendorlaacutesaacuteval fuumlggoumltt oumlssze

A Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesa nagyjaacuteboacutel a mongol taacutemadaacuteshoz hasonloacute felteacute-telek koumlzoumltt ment veacutegbe A Keleti-Kaacuterpaacutetok eacutes Erdeacutely haacutegoacutein lehet koumlzvetlenuumll be-nyomulni (magyarok mongol főerők) de ha ezek veacutedelmeacutet joacutel megszervezik akkor eacuteszak felől meg lehet keruumllni eacutes a Morva-kapun lehet bejutni (avarok egyik mongol hadtest) A magyarok is előszoumlr az Alfoumlldet szaacutelltaacutek meg azutaacuten maacutesodik faacutezisban keruumllt sor a Dunaacutentuacutel elfoglalaacutesaacutera

A Kaacuterpaacutet-medence nagyjaacuteboacutel hasonloacute taacutevolsaacutegra talaacutelhatoacute az euroacutepai toumlrteacutenel-met meghataacuterozoacute hatalmi vallaacutesi koumlzpontoktoacutel a nyugati kereszteacutenyseacuteg centrumaacute-toacutel Roacutemaacutetoacutel a Bizaacutenci Birodalom fővaacuterosaacutetoacutel Konstantinaacutepolytoacutel eacutes a Neacutemet-roacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg egyik koumlzpontjaacutetoacutel Frankfurttoacutel A fő kereskedelmi eacutes hadi utak a Kaacuterpaacutet-medenceacuteből a koumlzeacutepkortoacutel kezdve keveset vaacuteltoztak Diplomataacutek kereskedők eacutes se-regek a Duna vonalaacutet koumlvetve jutottak el neacutemet teruumlletre deacutel feleacute Naacutendorfeheacutervaacuter (Belgraacuted) utaacuten Nis Szoacutefia eacutes Edirne eacuterinteacuteseacutevel lehetett Konstantinaacutepolyba jutni a Keleti-Alpokon aacutet pedig Itaacuteliaacuteba vezetett uacutet A hunok avarok eacutes magyarok ezeket az utakat hasznaacuteltaacutek hadi vaacutellalkozaacutesaik soraacuten is

A Kaacuterpaacutet-medence birtokba veacutetele utaacuten a hunok az avarok eacutes a magyarok is a szomszeacutedos birodalmaktoacutel presztiacutezsjavakat eacutes kereskedelmi aacuterukat szereztek be kuuml-loumlnboumlző formaacutekban amelyek a rabloacutehadjaacuteratoktoacutel a foglyok kivaacuteltaacutesi aacuteraacuten eacutes a beacuteke fejeacuteben fizetett eacutevpeacutenzen aacutet a kereskedelemig terjedhetett Ezek a nomaacuted politikai alakulatok iacutegy hatalmas beveacutetelekre tettek szert A rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesanyag-boacutel csak becsuumllni tudjuk a nomaacutedok joumlvedelmeacutet de mindhaacuterom esetben a reacutegeacuteszeti anyagban tuumlkroumlződik a befolyoacute nemesfeacutem

A hunoknak a keletroacutemaiakkal koumltoumltt szerződeacutesei alapjaacuten koumlvetkeztethetuumlnk a mennyiseacutegre 423-toacutel 350 font (25 000 aranysolidus21) eacutevpeacutenzben egyeztek meg 435-ben 700 font (50 000 solidus) 443-ban 2100 font (150 000 solidus) aacutellt a beacuteke-szerződeacutesben amelyet 450-ig folyoacutesiacutetott a keletroacutemai aacutellam22 Az avarok a bizaacutenciak-

21 1 solidus = 455 g 72 solidus = 1 font = 0337 kg22 Boacutena et al 1993 48 41

189

toacutel a beacutekeacuteeacutert fejeacuteben rendszeresen kaptak eacutevpeacutenzt 573-toacutel 1100 font (80 000 solidus) 585-től 1400 font (100 000 solidus) 598-toacutel 1650 font (120 000 solidus) eacutes 623-toacutel 626-ig eacutevi 2800 font (200 000 solidus) aranyat23

Hunkorszak

Eacutevpeacutenz solidusban

Eacutevpeacutenz fontban

oumlsszesen Avarkorszak

Eacutevpeacutenz solidusban

Eacutevpeacutenz fontban

oumlsszesen

423ndash43412 eacutev

25 000 solidus

350 font 4200 font300 000 s

573ndash58412 eacutev

80 000solidus

1100 font 960 000 s13 200 f

435ndash4428 eacutev

50 000 solidus

700 font 5600 font400 000 s

585ndash59713 eacutev

100 000solidus

1400 font 1 300 000 s18 200 f

443ndash4508 eacutev

150 000 solidus

2100 font 14 700 font1 050 000 s

598ndash62225 eacutev

120 000solidus

1650 font 3 000 000 s41 250 f

623ndash6264 eacutev

200 000solidus

2800 font 600 000 s 8 400 f

423ndash450 28 eacutev

1 750 000solidus

24 500 font

8 000 kg 54 eacutev 5 860 000solidus

81 050font

27 000 kg

A hunok 27 eacutev alatt 8 tonna aranypeacutenzt miacuteg az avarok 53 eacutev alatt 27 tonna ara-nyat hajtottak be a keletroacutemai majd bizaacutenci kormaacutenyzattoacutel Ezek a szaacutemok csak taacutejeacutekoztatoacute jellegűek ugyanis nyilvaacutenvaloacute hogy a bizaacutenciak nem tiszta aranypeacutenz-zel hanem csoumlkkentett aranyeacuterteacutekű peacutenzekkel fizettek Maenchen-Helfen szerint a 440-es eacutevekben 900 000 solidust azaz 13 000 font aranyat fizettek a keletroacutemaiak a hunoknak ugyanakkor az eacuteves beveacutetel 270 000 font volt24 Ez azt jelenti hogy az eacutevi adoacute meacuterteacutekeacutenek az 1-aacutet sem eacuterte el a legmagasabb eacutevpeacutenz Mindenesetre a hunok eseteacuteben ehhez meacuteg hozzaacute kell adni a 8 majd 12 solidusra emelt vaacuteltsaacutegdiacutejat melyet a fogsaacutegba esett roacutemai katonaacutekeacutert kellett fizetni valamint a hadjaacuteratok soraacuten meg-szerzett zsaacutekmaacutenyt Ehhez jaacuterult meacuteg a Nyugatroacutemai Birodalom aacuteltal fizetett tribu-tum a vaacuteltsaacutegdiacutejak eacutes zsaacutekmaacuteny amelyről nem rendelkezuumlnk meacuteg csak megkoumlzeliacutető szaacutemadattal sem Mindenesetre az eacutevpeacutenzkeacutent kifizetett 8 tonna arany ndash meacuteg ha csak iraacutenyszaacutemnak tekinthető is ndash hatalmas beveacutetelt jelentett a hun vezető reacuteteg szaacutemaacutera Pohl az avarokkal kapcsolatban a 6 millioacutes solidus beveacutetelen tuacutel szaacutemol meacuteg az isme-retlen mennyiseacutegű vaacuteltsaacutegdiacutejjal eacutes zsaacutekmaacutennyal25

Kovaacutecs Laacuteszloacute 2011-ben foglalta oumlssze a magyar kalandozaacutesok eredmeacutenyekeacutent a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe keruumllt zsaacutekmaacutenyra vonatkozoacute kutataacutesokat Az itaacuteliai kalandozaacute-sokkal kapcsolatban vannak csak szaacutemadatok 942-ben 10 modius ezuumlstpeacutenz fejeacuteben koumltoumltt beacutekeacutet a magyar sereg Provence-i Hugoacute itaacuteliai kiraacutellyal 947-ben 10 modius ezuumlstpeacutenzt fizettek Taksonynak hogy Deacutel-Itaacutelia feleacute folytassa a hadjaacuteratot veacuteguumll 948-ban Pavia felgyuacutejtaacutesa utaacuten a megmaradt keacutetszaacutez tuacuteleacutelő 8 modius ezuumlsttel vaacuteltotta meg magaacutet26 A modius alapvetően teacuterfogatmeacuterteacutek amelyet kuumlloumlboumlzőkeacuteppen aacutetszaacute-

23 Pohl 1988 180ndash18124 Maenchen-Helfen 1973 180ndash18225 Pohl 1998 18126 Kovaacutecs 2011 12ndash14 110 123 124

190

miacutetanak suacutelymeacuterteacutekre Gyoumlrffy szerint 18 kg vagy 375 kg joumlhet szoacuteba Kellner 1 mo-diust kb 350 kg ezuumlstnek gondolt miacuteg Hahn 1045 kg-ra becsuumllte Kovaacutecs Laacuteszloacute szaacutemba vette a lehetseacuteges magyaraacutezatokat27 A forraacutesban szereplő adatok alapjaacuten 28 modius egyeacutertelmű ugyanakkor 905-től 947-ig lehet szaacutemolni a magyaroknak fizetett eacutevpeacutenzzel Ebből egy oumlteacutevenkeacutenti eacutes eacutevi fizeteacutessel szaacutemolva a koumlvetkező taacuteb-laacutezatot aacutelliacutetotta oumlssze

Gyoumlrffy I Gyoumlrffy II Kellner Hahn942 947 948 28 modius 504 kg 1050 kg 9800 kg 2926 kg905ndash947 5 eacutevenkeacutent = 9-szer

90 modius 1620 kg 3375 kg 31 500 kg 9405 kg

905ndash947 eacutevenkeacutent = 43-szor

430 modius 7740 kg 16 125 kg 150 500 kg 44 935 kg

Kovaacutecs 2011 211

Akaacutermelyik becsleacutesből indulunk ki hatalmas mennyiseacutegű ezuumlstről van szoacute Nincs szaacutemadatunk a neacutemet eacutes francia teruumllet elleni hadjaacuteratok zsaacutekmaacutenyaacuteroacutel ugyan-akkor ismert hogy a szaacutesz Madaraacutesz Henriket amikor neacutemet kiraacutellyaacute vaacutelasztottaacutek (919ndash936) a magyarok megtaacutemadtaacutek 924-ben kilenceacuteves beacutekeszerződeacutest koumltoumltt eacutev-peacutenz fejeacuteben de sajnos ennek meacuterteacuteke nem ismert28 A honfoglalaacutes előtt Boumllcs Leoacute bizaacutenci csaacuteszaacuter beacuterelte fel a magyarokat Simeon ellen feltehetően nem kis oumlsszegeacutert a magyarok a bulgaacuter foglyok kivaacuteltaacutesakor tovaacutebbi peacutenzeket kaptak A 934ndash958 koumlzoumltt a bizaacutenci udvar eacutevpeacutenzt fizetett a magyaroknak a beacuteke fejeacuteben amelynek meacuterteacutekeacuteről nincs iacuterott adat29 Van olyan felteacutetelezeacutes hogy ennek meacuterteacuteke az avarok aacuteltal kapot-teacutehoz lenne hasonliacutethatoacute30 Ezek a felsorolt szaacutemadatok csak taacutejeacutekoztatoacute jellegűek eacutes csupaacuten azt jelzik hogy a Kaacuterpaacutet-medenceacutet elfoglaloacute nomaacutedok a szomszeacutedos letele-puumllt aacutellamokboacutel rendkiacutevuumll jelentős mennyiseacutegű zsaacutekmaacutenyt szereztek eacutes az arany- eacutes ezuumlstfolyamot a reacutegeacuteszeti anyag is bizonyiacutetja

Walter Pohl hiacutevta fel a figyelmet arra hogy a nomaacuted vilaacutegban a hatalom cent-ralizaacutecioacuteja eacutes decentralizaacutecioacuteja viszonylag gyorsan megy veacutegbe valamint hatalmas teruumlletekre terjedhet ki A hunok 375-oumls feltűneacutesuumlk eacutes a Hun Birodalom szeacuteteseacutese azaz Attila 453-as halaacutela koumlzoumltt 79 eacutev telt el Az avarok 568-ban foglaltaacutek el a Kaacuterpaacutet-medenceacutet A Konstantinaacutepoly 626-os sikertelen ostromaacutet koumlvető vaacutelsaacuteg 68 eacutev muacuteltaacuten koumlvetkezett be A magyarok 895-oumls honfoglalaacutesaacutetoacutel Lechfeldig (955) 60 eacutev a 970-ben a Balkaacutenon valoacute kalandozaacutesok lezaacuteraacutesaacuteig pedig 75 eacutev telt el Egy olyan hatalmi rend-szer amilyen a nomaacutedoknaacutel leacutetezett aacutellandoacute expanzioacutera eacutepuumllt amit azonban keacutet

27 Kovaacutecs 2011 14ndash2128 Kovaacutecs 2011 24ndash2729 Kovaacutecs 2011 62ndash6630 Kristoacute Makk 2001 147 ők abboacutel indulnak ki hogy a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben 568 eacutes 626 koumlzoumltt

100-120 bizaacutenci eacuterme keruumllt elő miacuteg a kalandozaacutesok koraacuteboacutel 200 darabroacutel van tudomaacutesunk

191

generaacutecioacuten tuacutel maacuter nem lehetett fenntartani31 Pohl a paacuterhuzamossaacutegok mellett a nomaacuted rendszer felbomlaacutesaacutenak kuumlloumlnbseacutegeire is utal A Hun Birodalom a steppei hagyomaacutenyon feleacutepuumllt politikai rendszer amelyre a roacutemai adminisztraacutecioacute nem gya-korolt komoly hataacutest A roacutemai aranyjoumlvedelemre eacutes zsaacutekmaacutenyra eacutepiacutetett rendszer ha-szoneacutelvezője a hun elit volt amely osztozott a hatalmon a hun eacuteletmoacutedot koumlvető germaacuten nyelvű neacutepek arisztokraacuteciaacutejaacuteval eacutes a roacutemai tanaacutecsadoacutekkal illetve goumlroumlg ke-reskedőkkel Reacuteszben Attila sikertelen nyugati politikaacuteja koumlvetkezteacuteben majd halaacutela utaacuten a hatalomeacutert versengő csoportok kuumlzdelmeacuteben a birodalom megrenduumllt eacutes oumlsz-szeomlott Az avarok a 626-os konstantinaacutepolyi ostrom utaacuteni vaacutelsaacutegot lekuumlzdoumltteacutek eacutes a felhalmozott kincsek illetve a szlaacutev nyelvű foumlldművesekkel valoacute egyuumlttműkoumldeacutes uacutej alapokat biztosiacutetott a politikai keret megőrzeacuteseacutere A szlaacutevok eacuteletmoacutedja kiegeacutesziacute-tette az avarokeacutet raacuteadaacutesul nem volt szuumlkseacuteguumlk a roacutemai aacutellamra mint a hun elitnek hogy presztiacutezsjavakat szerezzenek be A szlaacutev foumlldműveskoumlzoumlsseacutegek beilleszteacutese a nomaacuted politikai keretbe adta az avar hatalom tartoacutessaacutegaacutet amelyet csak a 8 szaacutezad veacutegeacuten kuumllső erők zilaacuteltak szeacutet Nagy Kaacuteroly taacutemadaacutesai eacutes Krum bulgaacuter kaacuten csapaacutesai alatt omlott oumlssze az Avar Birodalom amit maacuter az avar vezetők kereszteacuteny hitre teacute-reacutese sem tudott megakadaacutelyozni A dunai bulgaacuterok 680-as honfoglalaacutesaacutet koumlvetően a bulgaacuter nomaacuted elem biztosiacutetotta a politikai keretet amelybe beillesztetteacutek a helyi szlaacutev lakossaacutegot majd a nomaacuted toumlroumlk nyelvű elit megtartva neacutepneveacutet amelyet egyben a politikai elnevezeacuteskeacutent is hasznaacuteltak paacuter generaacutecioacute alatt beolvadt nyelvileg a szlaacutev toumlbbseacutegbe Az avarok eseteacuteben az avar neacutev a kaganaacutetus bukaacutesaacuteval egyuumltt szűnik meg ami azt jelenti hogy inkaacutebb politikai terminus volt maacuter a 8 szaacutezad folyamaacuten eacutes nem etnonyma A hunokkal szemben az avar eacutes bulgaacuter politikai keret tartoacutessaacutegaacutet a szlaacutev nyelvű elemek biztosiacutetottaacutek32

A szlaacutev nyelvű neacutepek korai toumlrteacuteneteacutenek kutataacutesaacuteban fordulatot hozott Florin Curta 2001-es koumlnyve amely ciacutemeacutevel azaz bdquoa szlaacutevok megalkotaacutesardquo (The Making of the Slavs) is jelzi hogy szembeszaacutell a modern nacionalista szlaacutev toumlrteacutenetiacuteraacutes eacutes annak szovjet variaacutensa aacuteltal kidolgozott szemleacutelettel A nyelveacuteszet eacutes reacutegeacuteszet alapjaacuten kidol-gozott modell abboacutel indult ki hogy a Pripjaty mocsaraiban lehetett a szlaacutev őshaza ahonnan kirajzottak eacutes eloumlzoumlnloumltteacutek Kelet-Euroacutepaacutet a szlaacutevok Jordanes Getica műveacutere alapozva azonosiacutetottaacutek a venethi az antes eacutes a sclaveni neacutepeket eacutes mivel a venethi nevű neacutep koraacutebbi forraacutesokban is előfordult egyeztetteacutek a szlaacutev őstoumlrteacutenetet ezek-kel a korai adatokkal Curta meggyőzően mutatta be hogy Jordanes keacutet teacuterkeacutep ada-taiboacutel eacutes koraacutebbi forraacutesokboacutel vett ismeretekből alkotta meg teoacuteriaacutejaacutet amire nagyiacutevű őstoumlrteacuteneti elkeacutepzeleacuteseket eacutepiacuteteni remeacutenytelen vaacutellalkozaacutes Hitelesen Jusztinianosz koraacuteboacutel (527ndash565) vannak biztos adataink a veneacutetekről eacutes szlaacutevokroacutel A szlaacutevok nem vaacutendoroltak el a Pripjaty mocsaraiboacutel a mostoha eacuteletkoumlruumllmeacutenyek miatt hanem csak kis taacutevolsaacutegokon beluumll toumlrteacutentek mozgaacutesok mivel vaacutendorloacute foumlldműveleacutest folytattak Szlaacutev nyelvű neacutepesseacuteggel a 6 szaacutezad első feleacuteben maacuter szaacutemolhatunk az Al-Dunaacutetoacutel eacuteszakra Jusztinianosz az Al-Duna veacutedelmeacutere az 530-as eacutevektől kezdődően hatal-mas haacutermas veacutedelmi vonalat eacutepiacutetett ki mintegy huacutesz eacutev alatt maacutesreacuteszt az antaacutekkal

31 httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 14832 Pohl 1997 65ndash78 httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 148

192

szerződeacutest koumltoumltt (foedus) 545-ben hogy biztosiacutetsa birodalmaacutet egy eacuteszaki taacutemadaacutes-sal szemben Ezen inteacutezkedeacutesek eredmeacutenyekeacuteppen Jusztinianosz uralmaacutenak utolsoacute tizenoumlt eacuteveacuteben a Dunaacutet nem eacuterte szlaacutev taacutemadaacutes A kieacutepuumllő bizaacutenci veacutedelmi vonal eacutes a foedus-rendszer volt az a kuumllső koumlruumllmeacuteny amely az Al-Dunaacutenaacutel eacutelő szlaacutev nyelvű csoportokat nagyobb politikai keretbe keacutenyszeriacutetette ugyanakkor a bizaacutenci szerzők műveiben a szlaacutev jelző nem etnikumot jeloumllt hanem egy olyan barbaacuter neacutepesseacuteget amely eacuteletmoacutedjaacutet tekintve nem nomaacuted mint a hun vagy az avar eacutes nincs szoumlvetseacutegesi viszonyban Bizaacutenccal Joacutellehet az Avar Birodalom fennhatoacutesaacutega alaacute tartozoacute eacutes attoacutel eacuteszakra fekvő teruumlleteken a lingua franca a szlaacutev volt a bizaacutenci szerzők nyelvhasznaacute-lataacuteban a szlaacutev elnevezeacutes nyelvi vagy etnikai egyseacutegre valoacute utalaacutest nem tartalmazott Curta a Dunaacutetoacutel deacutelre toumlrteacutenő toumlmeges szlaacutev behatolaacutest Heacuterakleiosz csaacuteszaacuter ural-maacutenak (610ndash641) kezdeteacutere tette amikor a bizaacutenciak a perzsa majd az arab haacuteboruacute miatt anyagi eacutes katonai erőforraacutesaikat keacutenytelenek voltak aacutetcsoportosiacutetani keletre iacutegy az Al-Duna veacutedtelen maradt amit a szlaacutevok kihasznaacuteltak33

Pohl arra hiacutevta fel a figyelmet hogy a nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutesban a szlaacutev nyelvű neacute-pek teacuternyereacutese a germaacuten neacutepvaacutendorlaacuteshoz keacutepest meacuteg mindig nem kap eleacuteg figyel-met joacutellehet az előbbi hataacutesa Euroacutepa etnikai viszonyainak alakulaacutesaacuteban joacuteval na-gyobb hataacutest gyakorolt A 4ndash6 szaacutezadi germaacuten neacutepvaacutendorlaacutes soraacuten germaacuten nyelvű neacutepek hatoltak be a Roacutemai Birodalom teruumlleteacutere ahol hatalomvaacuteltaacutes koumlvetkezett be eacutes jelentős politikai aacutetalakulaacutes ment veacutegbe ugyanakkor etnikai-nyelvi eacutertelemben a bdquogermanizaacutecioacuterdquo (Germanisierung) csak Bajororszaacutegban eacutes Alamannia teruumlleteacutet eacuterin-tette a Dunaacutenaacutel eacutes a Rajnaacutenaacutel a toumlbbi esetben neacutehaacuteny neacutepneacutev vagy helyseacutegneacutev őrzi a betelepuumllt germaacuten nyelvű neacutepek emleacutekeacutet (Franciaorszaacuteg Anglia Burgundia vagy Lombardia) Ezzel szemben a szlaacutev nyelvű csoportok nem hoztak leacutetre birodalmat eacutes nem toumlrekedtek a roacutemai aacutellamapparaacutetus feletti ellenőrzeacutes megszerzeacuteseacutere meacutegis oacuteriaacutesi teruumlletek neacutepesseacutegi viszonyait vaacuteltoztattaacutek meg A szlaacutevkeacuterdeacutesben a nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutes a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutesra kidolgozott modellt alkalmazta csupaacuten a kro-noloacutegiai keretek voltak maacutesok ugyanakkor Kelet-Euroacutepa modernizaacutecioacutes deficitjeacutet toumlrteacuteneti kontextusba helyezve maacuter a koumlzeacutepkor elejeacutere kivetiacutetetteacutek A modern nacio-nalista szlaacutev toumlrteacutenetiacuteraacutes a nyelvi reacutegeacuteszeti eacutes iacuterott forraacutesokat uacutegy eacutertelmezi hogy az mineacutel koraacutebbi időkre vigye vissza a toumlrteacutenetuumlket Az azonban biztosnak tűnik hogy a 6 szaacutezadban maacuter laktak szlaacutev nyelvű csoportok a Kaacuterpaacutetok mindkeacutet oldalaacuten eacutes az Al-Dunaacutetoacutel eacuteszakra A bizaacutenci szerzők az Al-Dunaacutetoacutel eacuteszakra leacutevő szlaacutevokroacutel rendelkez-tek megbiacutezhatoacute informaacutecioacutekkal Bizaacutenc koumlzelseacutege serkenthette nagyobb politikai-et-nikai egyseacutegek kialakulaacutesaacutet azonban ebben sem a bizaacutenciak sem az avarok nem voltak eacuterdekeltek sőt mindent elkoumlvettek ennek megakadaacutelyozaacutesaacutera A bizaacutenciak nem toumlrekedtek a szlaacutevok elitcsoportjaival megegyezni mint ahogy azt tetteacutek a goacute-tok vagy maacutes germaacutenok eseteacuteben Csak a 7 szaacutezadban toumlrteacutent meg a Balkaacutenon hogy nagyobb szlaacutev etnikai-politikai egyseacutegek jelentek meg sajaacutet fejedelemmel A bizaacutenci politika a Balkaacuten elszlaacutevosodaacutesaacutet nem volt keacutepes feltartoacuteztatni a 7 szaacutezadban A maacute-sik oldalon a szlaacutevoknak nem fűződoumltt eacuterdeke a roacutemai infrastruktuacutera fenntartaacutesaacutehoz szemben a Nyugatroacutemai Birodalmat megdoumlntő barbaacuterokkal ahol egyfajta integraacutecioacute

33 Curta 2011

193

koumlvetkezett be Ebből arra is lehet koumlvetkeztetni hogy a szlaacutev taacutersadalomban nem volt olyan erős a reacutetegződeacutes mint a Roacutemaacutet megdoumlntő barbaacuterokeacuteban Feltehetően az ide-genek befogadaacutesa a szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegekben viszonylag koumlnnyen ment ugyanis a szlaacutevok aacuteltal lakott teruumlleten a koraacutebbi lakossaacuteg gyorsan asszimilaacuteloacutedott A roacutemai provinciaacutek teruumlleteacutere bekoumlltoumlzoumltt szlaacutevok mivel nem volt foumlldesuacuteri reacuteteguumlk akiknek adoacutet fizettek volna vonzoacute alternatiacutevaacutet jelentettek a bizaacutenci alsoacute neacutepreacutetegeknek iacutegy a roacutemai hagyomaacuteny ezeken a teruumlleteken megszűnt Az elszlaacutevosodaacutes folyamataacuteroacutel nem rendelkezuumlnk adatokkal A korai szlaacutev nyelvű csoportok etnikai viszonyainak alakulaacutesa sem egyeacutertelmű Curta nyomaacuten Pohl megaacutellapiacutetja hogy a 6 szaacutezadban az idegenek aacuteltal hasznaacutelt neacutepneacutev a mi-tudat valamint a nyelvi a kulturaacutelis eacutes az eacuteletmoacuted aacuteltal meghataacuterozott koumlzoumlsseacutegek nem esnek egybe Bizaacutenc szerepe a szlaacutevok nagyobb politikai egyseacutegbe valoacute szerveződeacuteseacuteben vitathatalan ugyanakkor a szlaacutev nyelvű csoportok vaacutendorlaacutesaacuteban az avarok expanzioacutejaacutenak is komoly szerep jutott Az avar hatalom nyugaton kiterjedt a mai Szloveacutenia eacutes Ausztria keleti tartomaacutenyain aacutet Csehorszaacutegig a koumlzeacutepső Elba videacutekeacuteig amely teruumllet elszlaacutevosodaacutesa nyilvaacutenvaloacute A 7ndash8 szaacutezadban hatalmas szlaacutevok aacuteltal lakott teruumllet alakult ki amely nyelvi eacutes kul-turaacutelis szempontboacutel meglepően hasonloacute volt mindenuumltt

Az Avar Birodalom biztosiacutetotta a szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera az oumlsszekap-csoloacutedaacutes lehetőseacutegeacutet eacutes politikai-taacutersadalmi rendszeruumlkre is hatott Az avar hatalom kiterjedeacutese eacutes a szlaacutev koumlzoumlsseacutegek mozgaacutesa valamint eacuteletmoacutedjaacutenak terjedeacutese egymaacutest kiegeacutesziacutető folyamat Az avar uralom eacutes a szlaacutev neacutepesseacuteg egy lehetseacuteges alternatiacuteva volt a tartoacutesabb birodalom fenntartaacutesaacutera amit a dunai bulgaacuter peacutelda igazol baacuter ott a nomaacuted bulgaacuter reacuteteget asszimilaacutelta a szlaacutev toumlbbseacuteg Az avar hatalom bukaacutesa utaacuten a birodalom perifeacuteriaacutejaacuten szlaacutev koumlzoumlsseacutegek maradtak Szlaacutev nyelvű neacutepek hataacuterozott politikai struktuacuteraacuteira csak a 8 szaacutezadtoacutel vannak megbiacutezhatoacute adataink A Karantaacuten Fejedelemseacuteg a 8 szaacutezadban a morvaacutek a 9 szaacutezadban frank hataacutesra majd a csehek eacutes lengyelek a neacutemet-roacutemai befolyaacutes koumlvetkezteacuteben formaacuteloacutedtak ki34 Ez a szlaacutev kiteacuterő azeacutert fontos mert a magyar toumlrteacutenetiacuteraacutesban a Kaacuterpaacutet-medencei szlaacutevok szerepeacutet a magyarsaacuteg 10ndash11 szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben vagy alaacutebecsuumllteacutek vagy tuacuteleacuterteacutekelteacutek amely-ben a modern kori politikai-eszmei aacuteramlatok hataacutesai eacuterhetők tetten

A Kaacuterpaacutet-medenceacutet elfoglaloacute nomaacutedok koumlzuumll a magyarok tudtaacutek a kereszteacuteny Euroacutepaacuteba beilleszkedve politikai eacutes etnikai keretuumlket fenntartani Miutaacuten bezaacuterult a nomaacuted hatalmi staacutetusz fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges kalandozaacutesok kora nyugaton 955-ben keleten pedig 970-ben amely a presztiacutezsjavakat eacutes a megeacutelheteacutest a szom-szeacutedos orszaacutegokboacutel biztosiacutetotta a magyar vezető reacuteteg keacutenytelen volt a foumlldbirtokok-boacutel biztosiacutetani a megeacutelheteacuteseacutet amit maacuter csak letelepedett foumlldművelő lakossaacuteggal eacutes nyugati mintaacutekra szervezett inteacutezmeacutenyrendszerrel lehetett fenntartani amiben a kereszteacutenyseacutegnek meghataacuterozoacute szerepe volt

A Kaacuterpaacutet-medenceacutet az 5ndash10 szaacutezadban kuumlloumlnboumlző nyelvű neacutepek laktaacutek A hunok toumlbbseacutegeacuteben germaacuten nyelvű neacutepeket talaacuteltak teruumlleteacuten eacutes birodalmuk bukaacutesa utaacuten a germaacuten nyelvű elembe olvadt be a helyben maradt hun neacutepesseacuteg Azutaacuten a gepidaacutek eacutes langobardok korszaka koumlvetkezett Ezen a helyzeten vaacuteltoztatott az avar uralom

34 httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 150ndash159

194

keacutet eacutes feacutel eacutevszaacutezada (568ndash800) A langobardok 568-ban Itaacuteliaacuteba koumlltoumlztek a gepi-daacutek egy reacutesze a langobardokhoz maacutesik reacutesze Bizaacutenchoz csatlakozott a helyben ma-radtak nyomaival a 9 szaacutezadig szaacutemolhatunk35 Az avarok nyelveacutenek meghataacuterozaacutesa tovaacutebbra is komoly neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik mivel nem aacutell rendelkezeacutesre oumlsszefuumlggő nyelvi anyag de a forraacutesokban fennmaradt glosszaacutek alapjaacuten toumlroumlk esetleg mongol nyelvű neacutepesseacuteggel szaacutemolhatunk36 A Kuvrat vezette birodalomboacutel felbomlaacutesa utaacuten toumlroumlk nyelvű neacutepesseacuteg telepedett be a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe ami erősiacutethette a toumlroumlk nyelvi elemet A szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek megjeleneacutese Erdeacutelyben a Balatontoacutel deacutelre

35 Boacutena et al 1993 57ndash58 110ndash11236 Ligeti 1986a 141ndash149

BugDnyeszterPrutTisz

a

Morava

A d r i a i - t e n g e r

Szaacuteva

Draacuteva

Enns

Duna(MORVAacuteK)

KARANTAacuteNOK

(HORVAacuteTOK)

(SZERBEK)

Bulgaacuterok 680-toacutel

B I Z Aacute N C

Konstantinaacutepoly

F e k e

t e -

t e

n g

e r

Eacutegei-tenger

NisH

EacuteT SZLAacuteV TOumlRZSSZEVEREK

SZTRIMONCIK

SZAacuteVA MENTI SZLAacuteVOK

VELEGZITEK

DRAGOVITEKSZAGUDAacuteTOK

BEREZITEK(DUKLJA

IAK)

(TRAVUNIAIAK)

(ZAHUMLJEIEK)

(NERETVAIAK)

Szereacutem

Aquileia

Zaacutera

SpalatoSzalona

Korinthosz

Monembaszia

DRAGOVITEK

Tomi

szlaacutev teruumllet (8 szaacutezad)

Avarok

VAJUNITEK

Thesszalonikeacute

Szlaacutev neacutepek telepuumlleacutesei

Maacutes neacutepek telepuumlleacutesei

(MORVAacuteK) csak a 9 szaacutezadtoacutel adatolt neacutev

22 Szlaacutev telepuumlleacutesek a Balkaacutenon a 7ndash8 szaacutezadban

195

Zalavaacuter koumlzponttal Pribina fejedelemseacutegeacuteben eacutes az eacuteszaknyugati Moraacutevia teruumlleteacuten joacutel adatolhatoacute Az Alfoumlldoumln eacutelő avar lakossaacuteg nyelveacuteről csak felteacutetelezeacuteseink vannak elszlaacutevosodaacutesuk meacuterteacutekeacutet nem ismerjuumlk A hun korszakban a germaacuten elem tuacutelsuacutelya biztosiacutetott volt ugyaniacutegy a Balkaacutenon is a nagyszaacutemuacute szlaacutev nyelvű neacutepesseacuteg Asparuch bulgaacuterjait nyelvileg asszimilaacutelta

A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő finnugor toumlroumlk alaacuten szlaacutev nyelvű elemek koumlzuumll a politikailag dominaacutens nomaacuted vezetőreacuteteg a kuumllső szemleacutelő szaacutemaacutera nomaacuted azaz toumlroumlk neacutepnek tűnt ugyanakkor a nyelvileg meghataacuterozoacute elem a magyar nyelvű neacutepesseacuteg volt Ezt a nyelvet beszeacutelhette a koumlzneacutep toumlbbseacutege amely feacutelig letelepuumllt eacuteletmoacutedot folytatott maacuter a honfoglalaacutes előtt A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben nem volt egyseacuteges politikai keret eacutes a lakossaacuteg kuumlloumlnboumlző nyelveket hasznaacutelt Ezek a vi-szonyok tetteacutek lehetőveacute hogy a honfoglaloacute magyarok meghataacuterozoacute finnugor nyelve fennmaradhasson amit nagyban taacutemogatott hogy politikailag a magyaroknak volt dominaacutens szerepuumlk eacutes iacutegy az etnikai tudat folyamatossaacutega is biztosiacutetva volt a keresz-teacuteny Magyar Kiraacutelysaacuteg keretei koumlzoumltt

Van meacuteg egy koumlzoumls vonaacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben berendezkedett mindhaacuterom nomaacuted hatalom toumlrteacuteneteacuteben Ez pedig az hogy a hunok eacutes az avarok bukaacutesa a Nyugatroacutemai illetve Frank Birodalommal hozhatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe miacuteg a magyarok eacuteletmoacutedvaacuteltaacutesa eacutes a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele a Neacutemet-roacutemai Birodalommal koumlthető oumlssze A Hun Birodalom csuacutecspontjaacutenak Bleda uralkodaacutesa (434ndash445) tekinthető Az ő uralkodaacutesa idejeacuten a hun sereg 440-ben az Al-Duna menteacuten leacutevő erődrendszert le-rombolta amikor a keletroacutemai hadak Sziciacuteliaacuteban eacutes Armeacuteniaacuteban voltak elfoglalva Keacutet beacutekeszerződeacutest is koumltoumltt a keletroacutemaiakkal Az első 435-ben koumltoumltt margusi beacutekeszerződeacutes eacutertelmeacuteben az eacutevpeacutenz 700 font arany volt a keletroacutemaiak nem szouml-vetkezhettek a hunok ellenseacutegeivel a roacutemai foglyokeacutert 8 solidust tartoztak fizetni eacutes nyilvaacutenos piacokat kellett nyitniuk a hunok szaacutemaacutera 443-ban Anatolius első beacuteke-szerződeacutese meacuteg kedvezőbb volt a hunoknak 2100 font arany eacutevi tributumot fizettek a roacutemaiak a roacutemai hadifoglyok kivaacuteltaacutesaacutenak az aacutera 12 solidus volt eacutes a roacutemaiak koumlte-lesek voltak kiadni a hun szoumlkeveacutenyeket A Hun Birodalom eleacuterte legnagyobb teruumlleti kiterjedeacuteseacutet hatalmi szfeacuteraacutejaacutet nyugaton kitolta az Alpokig a Rajnaacuteig eacutes a Visztulaacuteig a Nyugatroacutemai Birodalommal baraacuteti kapcsolatot aacutepolt elsősorban Aetius reacuteveacuten aki a hunok segiacutetseacutegeacutevel veacutedte meg Galliaacutet de ennek egyik koumlvetkezmeacutenyekeacutent aacutetengedte a nomaacutedoknak a Dunaacutentuacutelt Az eleacutert sikereket beacutekeszerződeacutes garantaacutelta37 445-ben Bleda meggyilkolaacutesaacutet koumlvetően Attila uralkodaacutesa nem volt sikeres A keletroacutemai beacuteke ratifikaacutelaacutesa előtt 450-ben meghalt Theodosius helyeacutere Marcianus leacutepett aki a hunokkal koumltoumltt beacutekeacutet eacuterveacutenytelennek tekintette eacutes nem volt hajlandoacute folyoacutesiacutetani az eacutevpeacutenzt Attila koumlzben maacuter a nyugati reacutesz elleni hadjaacuterat előkeacutesziacuteteacuteseacutevel volt el-foglalva A 451-es Gallia elleni hadjaacuterata eacutes a mauriacumi csata azonban veacuteguumll is sikertelen volt a csataacuteban mindkeacutet feacutel jelentős veszteseacutegeket szenvedett majd Attila visszavonult A 452-es itaacuteliai hadjaacuteratban sikeruumllt zsaacutekmaacutenyra eacutes a beacutekekoumlteacutes fejeacuteben nemesfeacutemre szert tenni de koumlzben a seregben jaacutervaacuteny pusztiacutetott raacuteadaacutesul Marcianus

37 Boacutena 1993 52ndash57

196

serege is taacutemadaacutesba lenduumllt az Al-Dunaacutenaacutel38 Attila 453-as halaacutelakor a hun udvar nem tudta biztosiacutetani az uralma fenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges presztiacutezsjavakat amelyet a Roacutemai Birodalom keacutet reacuteszeacutetől preacuteselt ki iacutegy a bukaacutes elkeruumllhetetlen volt

Az Avar Birodalom bukaacutesa kapcsaacuten a magyar szakirodalomban eacuteleacutenk vita ala-kult ki ugyanis legutoacutebb Boacutena Istvaacuten meggyőzően eacutervelt amellett hogy a nyugati forraacutesok aacuteltal aacutebraacutezolt Nagy Kaacuteroly dicsőseacuteges hadjaacuterata melynek soraacuten az Avar Birodalmat meghoacutediacutetotta valoacutejaacuteban egy kisziacutenezett eacutes tendencioacutezus elbeszeacuteleacutes Maacuter a haacuteboruacute kitoumlreacuteseacutenek indoklaacutesa is saacutentiacutet hiszen nem az avarok toumlrteacutek meg a beacute-keacutet hanem Nagy Kaacuteroly taacutemadott hoacutediacutetoacute ceacutelzattal Nagy Kaacuteroly 791-es őszi had-jaacuterata akkor indult mikor az isztriai frank seregek befejezteacutek elterelő taacutemadaacutesukat A Regensburgboacutel induloacute hadak a Duna menteacuten haladva Tulln eacutes Zeiselmaur koumlzoumltt uumltkoumlztek meg az avar lovassaacuteggal eacutes megfutamiacutetottaacutek őket majd egeacuteszen Goumlnyuumlig juthattak el Az avarok a felperzselt foumlld taktikaacutejaacutet alkalmaztaacutek aminek koumlvetkezteacute-ben a frank lovassaacuteg lovainak kilenctizede elpusztult eacutes szaacutemos frank előkelő halaacute-laacuteroacutel is van adatunk Ez a frank hadjaacuterat valoacutejaacuteban nem eacuterte el a ceacuteljaacutet 795-ben az Avar Birodalomban a kagaacuten eacutes a jugurus koumlzoumltt harc robbant ki amelynek soraacuten mindketten meghaltak A tudun a nyugati reacutesz vezetője ebben az eacutevben Aachenbe ment ahol meghoacutedolt Nagy Kaacuterolynak eacutes felvette a kereszteacutenyseacuteget Koumlzben Erik friauli dux frank eacutes langobard sereg eacuteleacuten feltehetően a Szaacuteva menti szlaacutevok segiacutet-seacutegeacutevel benyomult a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe rajtauumltoumltt a kagaacuteni szeacutekhelyen majd kira-bolta 796-ban Nagy Kaacuteroly fiaacutet Pippint kuumlldte az avarok ellen Az uacutejonnan vaacutelasz-tott kagaacuten a Dunaacutenaacutel fogadta Pippint eacutes behoacutedolt neki majd Pippint a szeacutekhelyeacutere hiacutevta ahol gazdagon megajaacutendeacutekozta A tudun 797-ben az Adria koumlrnyeacuteki szlaacutevok laacutezadaacutesaacutet taacutemogatta eacutes az erőszakos kereszteacuteny teacuteriacuteteacutes ellen is felleacutepett ami 799-ben nyiacutelt laacutezadaacuteshoz vezetett iacutegy a tudun vesztőhelyen fejezte be eacuteleteacutet A Dunaacutetoacutel ke-letre leacutevő avarsaacuteg vonatkozaacutesaacuteban Krum 803-as hadjaacuterata volt meghataacuterozoacute Miutaacuten a bulgaacuter uralkodoacute 804-ben az avar haderőre megsemmisiacutető vereseacuteget meacutert ennek a teruumlletnek az ura a kagaacuten eacutes az előkelők a Dunaacutentuacutelra menekuumlltek eacutes behoacutedoltak a frankoknak39

A magyarok nyugat feleacute a 955-oumls a Balkaacuten feleacute a 970-es vereseacuteg hataacutesaacutera voltak keacutenytelenek feladni a nomaacuted hagyomaacutenyra eacutepuumllő politikaacutet Geacuteza fejedelem nyugati nyitaacutesaacutet magyaraacuteztaacutek maacuter foumlldrajzi teacutenyezőkkel azaz hogy szaacutellaacutesteruumllete koumlzelebbb fekuumldt a Neacutemet-roacutemai Birodalomhoz de azzal is hogy nem akart maacutesodik lenni az erdeacutelyi gyula utaacuten aki Bizaacutencban maacuter megkeresztelkedett eacutes veacuteguumll eacuterveltek a bizaacutenci hoacutediacutetaacutes veszeacutelyeacutevel is40 Uacutejabban a Kazaacuter Birodalom 965-oumls bukaacutesaacutenak politikai kouml-vetkezmeacutenyeit is szaacutemba vetteacutek Geacuteza politikaacutejaacutenak alakiacutetaacutesakor41

A tovaacutebbiakban Euroacutepa kialakulaacutesaacutenak szemszoumlgeacuteből vizsgaacuteljuk meg a nomaacutedok szerepeacutet A Kaacuterpaacutet-medenceacutebe telepuumllt nomaacuted neacutepek a koumlzeacutepkori latin eacutes bizaacutenci

38 Boacutena 1993 52ndash9239 Boacutena 1994 67ndash75 Szke 1994 82ndash83 Olajos 1996 91ndash97 Szaacutedeczky-Kardoss 1998

272ndash30840 Makk 1996 29ndash42 Boacutena 2000 66ndash81 Toacuteth 2010 230ndash23141 Dobrovits 2011a 102ndash103

197

goumlroumlg forraacutesok szerzőire komoly hataacutest gyakoroltak Ők voltak a kereszteacuteny iacuteroacutek sze-meacuteben Goacuteg eacutes Magoacuteg neacutepe akik a veacutegiacuteteacutelet előfutaacuterai Azok a szerzők akik kapcso-latba keruumlltek a nomaacutedokkal aacuteltalaacuteban a Heacuterodotoszra visszavezethető toposzok-kal dolgoztak azaz nincs aacutellandoacute lakhelyuumlk aacutellandoacutean vaacutendorolnak lovasiacutejaacuteszok eacutes aacutellattenyeacuteszteacutesből eacutelnek Ehhez jaacuterult meacuteg hogy aacutellandoacutean rabolnak eacutes gyilkolnak Persze ezzel paacuterhuzamosan szűk koumlrben igazolhatoacute egy maacutesik szemleacuteletet a romlat-lan barbaacuter keacutepe amely az elpuhult keacutenyelmesen eacutelő vaacuterosi eacutelet alternatiacutevaacutejakeacutent je-lenik meg A nomaacutedokkal kapcsolatos előiacuteteacuteletek csak az utoacutebbi eacutevtizedekben kezd-tek oldoacutedni a toumlrteacutenettudomaacutenyban Thompson 1948-ban a hunokroacutel iacutert koumlnyveacuteben martaloacutecoknak eacutes rabloacuteknak tartotta őket42 Az uacutejabb kutataacutesok maacuter ezt a sematikus aacutebraacutezolaacutest elhagytaacutek eacutes a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutes elindiacutetaacutesaacuteban jaacutetszott szerepuumlkről bizonyos meacuterteacutekig a germaacuten nyelvű neacutepek uacutej politikai keretbe szerveződeacuteseacutenek je-lentőseacutegeacuteről (germaacutenndashnomaacuted szinteacutezisről) a Nyugatroacutemai Birodalom eacuteleteacutenek meghosszabbiacutetaacutesaacuteroacutel vagy bukaacutesaacutet elősegiacutető hataacutesukroacutel szoacutelnak a vitaacutek A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben a roacutemai uralom felszaacutemolaacutesa a medence egy politikai keretbe szerve-zeacutese az Al-Duna-menti limes elpusztiacutetaacutesa mind a hun uralom koumlvetkezmeacutenye43

Az avarok ugyan a langobardok hiacutevaacutesaacutera eacuterkeztek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe 568-ban az utoacutebbiak azonban meacuteg abban az eacutevben Eacuteszak-Itaacuteliaacuteba koumlltoumlztek lezaacuterva ezzel a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutest Az avarok 230 eacutevre megteremtetteacutek a politikai egyseacuteget a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben A hunok aacuteltal maacuter meggyengiacutetett de időkoumlzben uacutejra helyre-aacutelliacutetott az Al-Duna menteacuten huacutezoacutedoacute limest 582 eacutes 586 koumlzoumltt az avarok nagyreacuteszt elpusztiacutetottaacutek ami egyik felteacutetele volt annak hogy a szlaacutev nyelvű csoportok behatol-hassanak a Balkaacutenra Arroacutel hogy az avarok milyen szerepet toumlltoumlttek be a szlaacutevok-nak a Balkaacuten nyugati feleacuteben valamint a Kaacuterpaacutetoktoacutel eacuteszakra eacutes nyugatra toumlrteacutenő teacuternyereacuteseacuteben maacuter esett szoacute Joacutellehet a Nagy Kaacuteroly vezette hadjaacuterat az avarok ellen sikertelen volt de veacuteguumll a frankoknak sikeruumllt az avarokat meghoacutedoltatni eacutes a roacutemai uralom alatt aacutellt Pannoniaacutet Oriens neacuteven a Karoling Birodalom reacuteszeacuteveacute tenni

A honfoglaloacute magyarsaacuteg visszaaacutelliacutetotta a Kaacuterpaacutet-medence politikai egyseacutegeacutet A 10 szaacutezadban a muszlim eacutes viking hadjaacuteratokkal paacuterhuzamosan zajlottak a ma-gyar portyaacutezoacute hadjaacuteratok amelyek időszakaacutet a magyar toumlrteacutenetiacuteraacutes eufemisztikusan bdquokalandozaacutesok korardquo neacuteven tartja szaacutemon Ezek a bdquokalandozoacuterdquo hadjaacuteratok nagyban hozzaacutejaacuterultak a Neacutemet-roacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg 962-es megalapiacutetaacutesaacutehoz 955 eacutes 970 utaacuten ez a magyar politika megbukott iacutegy a 970-es eacutevektől a Nyugathoz valoacute koumlzeledeacutes tapasztalhatoacute amely 1000-ben a kereszteacutenyseacuteg Roacutemaacuteboacutel toumlrteacutenő felveacuteteleacutehez veze-tett A 10 szaacutezadi nyugati toumlrteacutenetiacuteraacutes a magyarokat azonosiacutetotta a koraacutebban itt eacutelt nomaacuted avarokkal eacutes hunokkal portyaacuteikat pedig a szaraceacuten (muszlim) eacutes viking invaacute-zioacutekhoz hasonloacutean eacuterteacutekelteacutek Kellner hiacutevta fel a figyelmet arra hogy eacuterdekes moacutedon a magyarok nagyon kedvezőtlen keacutepe csupaacuten a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele utaacuten alakult ki a nyugati irodalomban hogy az uacutejonnan kereszteacuteny hitre teacutert neacutep pogaacuteny muacutelt-jaacutet meacuteg inkaacutebb kaacuterhoztatni lehessen44 A 11ndash12 szaacutezadi magyarorszaacutegi latin iacuteraacutes-

42 Thompson 2003 17343 Altheim 1951 14 Boacutena 1984 27644 Kellner 1997

198

beliseacutegben is a pogaacuteny muacutelt eacutelesen aacutellt szemben az uacutej kereszteacuteny kiraacutelysaacuteggal azt soumlteacutet sziacutenekkel aacutebraacutezoltaacutek Ezen a teacuteren csak a 13 szaacutezad hozott vaacuteltozaacutest amikorra ez a szembeaacutelliacutetaacutes elvesztette jelentőseacutegeacutet eacutes ekkor maacuter lehetett meriacuteteni a koraacutebbi hagyomaacutenyokboacutel amit csak erősiacutetettek a korabeli Euroacutepaacuteban elterjedt neacutezetek eacutes origo-modellek Iacutegy szuumlletett meg Keacutezai hun-magyar teoacuteriaacuteja ami a magyar nemes-seacuteg koumlzkincseacuteveacute vaacutelva a 19 szaacutezad veacutegeacuteig a magyar nemzeti tudat alapteacutetele volt45

A koumlzeacutepkori kereszteacuteny Euroacutepa kialakulaacutesa hosszuacute eacutes bonyolult folyamat Ennek kezdeteacutet a germaacuten neacutepvaacutendorlaacutes valamint a Nyugatroacutemai Birodalom bukaacutesa utaacuten ndash a roacutemai hagyomaacutenyokboacutel eacutes a germaacuten toumlrzsi kiraacutelysaacutegok integraacuteloacutedoacute elemeiből ndash kialakult uacutej modell jelzi amely a Frank Birodalomban oumlltoumltt roumlvid ideig birodalmi meacutereteket Szűcs Jenő plasztikusan fejtette ki hogy a maacutesodik faacutezisban a germaacuten neacutepvaacutendorlaacuteshoz hasonloacute neacutepvaacutendorlaacutesi hullaacutem eacuterte el Euroacutepaacutet a 7ndash10 szaacutezadban Ebbe beletartozott az arabok hoacutediacutetaacutesa amely az addig egyseacuteges mediterraacuten teacuterseacuteget keacutet reacuteszre hasiacutetotta a 8 szaacutezad első feleacuteben a szlaacutev neacutepvaacutendorlaacutes a Balkaacutenra vala-mint nyugaton az Elba vonalaacuteig a nomaacuted neacutepek vaacutendorlaacutesai a dunai bulgaacuterok eacutes magyarok teacuterfoglalaacutesa eacutes veacuteguumll a viking hoacutediacutetaacutesok eacutes hadjaacuteratok Euroacutepa keacutet ha-talmi centruma a Frank Birodalom eacutes utoacutedaacutellamai valamint Bizaacutenc azonban nem-csak sikeresen haacuteriacutetotta el eacutes veacuteszelte aacutet ezeket a viharokat hanem a kereszteacutenyseacuteg terjeszteacuteseacutevel a Skandinaacutevia eacutes a Kaacuterpaacutet-medence koumlzti reacutegioacutet is magaacutehoz kapcsolta Iacutegy a csehek eacutes lengyelek valamint a nomaacuted hagyomaacutenyokkal rendelkező magyarok nyugatroacutel vetteacutek fel a kereszteacutenyseacuteget miacuteg Bizaacutenc a dunai bulgaacuterok eacutes a kijevi Rusz teruumlleteacuten terjesztette a kereszteacuteny hitet Ezaacuteltal a Balkaacuten eacutes Kelet-Euroacutepa erdőzoacutenaacuteja is a kereszteacuteny koumlzeacutepkori Euroacutepa reacutesze lett46

Walter Schlesinger Euroacutepa kialakulaacutesi folyamataacutenak leiacuteraacutesaacutera uacutej tipoloacutegiaacutet dol-gozott ki E szerint a folyamat első faacutezisaacutet a roacutemai Germania jelenti ezt a Roacutemai Birodalom teruumlleteacutere bekoumlltoumlzoumltt germaacuten nyelvű toumlrzsek eacutes a helyi lakossaacuteg alkot-taacutek Az őslakosok asszimilaacuteltaacutek a betelepuumllőket Ez toumlrteacutent Itaacuteliaacuteban Hispaacuteniaacuteban eacutes a frank Galliaacuteban ahol ma is uacutejlatin nyelveken beszeacutelnek A germaacuten Germania a Rajna Duna eacutes Elba koumlzoumltti Austrasiaacuteval azonos ahol a germaacuten nyelvű toumlrzsek laktak A Karolingok koraacuteban a frank Galliaacuteboacutel toumlrteacutent meg az emliacutetett teruumllet leigaacutezaacutesa eacutes ezzel paacuterhuzamosan kieacutepuumllt a kereszteacutenyseacuteget eacutes a roacutemai hagyomaacutenyokat is magaacuteba eacutepiacutető inteacutezmeacutenyrendszer Veacuteguumll a szlaacutev Germania az Elbaacutetoacutel keletre leacutevő teruumlleteket jelenti A Neacutemet-roacutemai Birodalom koumlzvetiacutetette a roacutemai hagyomaacutenyt erre a videacutekre a 10ndash11 szaacutezadban47 Karol Modzelewski lengyel koumlzeacutepkoraacutesz nem tartja elfogadhatoacute-nak hogy Schlesinger etnikai terminusokat hasznaacutelt fel toumlrteacuteneti folyamatok koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegek eacuterzeacutekelteteacuteseacutere illetve uacutegy veacuteli a Germania-fogalom szerepe nem vilaacute-gos eacutes iacutegy koumlzponti szerepe is vitathatoacute Azzal egyeteacutert hogy a Roacutemai Birodalom a maga mezőgazdasaacutegi rendszereacutevel a roacutemai taacutersadalmi eacutes politikai inteacutezmeacutenyek a kouml-zeacutepkori Euroacutepa kialakulaacutesaacutenak kiinduloacutepontja amely aztaacuten kuumlloumlnboumlző formaacutekban fokozatosan kiterjedt eacuteszakra eacutes keletre Ennek a folyamatnak a koumlzvetiacutetői a Frank

45 Szcs 1984 413ndash55546 Szcs Jenő reacuteszletes elemzeacutese 1997 19ndash3147 Schlesinger 1963

199

majd a Neacutemet-roacutemai Birodalmak voltak Ugyanakkor hangsuacutelyozta hogy az erdő-zoacutena germaacuten nyelvű neacutepeinek taacutersadalmi eacutes politikai szerkezete nem kuumlloumlnboumlzoumltt az erdőoumlvezetben lakoacute szlaacutev nyelvű csoportokeacutetoacutel A doumlntő kuumlloumlnbseacuteg az volt hogy Skandinaacuteviaacuteba eacutes a szlaacutev reacutegioacuteba illetve a magyarok lakta teruumlletekre a roacutemai hagyo-maacutenyok csak maacutesodlagosan frank-neacutemet birodalmi koumlzvetiacuteteacutes reacuteveacuten jutottak el48

Reinhardt Wenskus egy sokkal aacuternyaltabb teruumlleti csoportosiacutetaacutest javasolt 1 a Mediterraacuteneum a vaacuterosokkal eacutes a klasszikus kultuacuteraacuteval 2 a pontuszi steppe nomaacuted-jai 3 Euroacutepa eacuteszakkeleti erdőzoacutenaacutejaacutenak Barbaricuma 4 az Alpoktoacutel eacuteszakra elteruumllő Barbaricum Megaacutellapiacutetotta hogy a keltaacutek a germaacuten a balti eacutes a szlaacutev nyelvű neacutepek hasonloacute taacutersadalmi eacutes politikai berendezkedeacutessel rendelkeztek49 Wenskus munkaacutes-saacutegaacutet koumlvetve az osztraacutek Herwig Wolfram a goacutetok toumlrteacuteneteacutet dolgozta fel oumlnaacutelloacute kouml-tetben majd a germaacuten nyelvű neacutepekről iacutert koumlnyvet50 Kuumlloumlnbseacuteget tett a germaacuten eacutes a szlaacutev nyelvű neacutepek koumlzoumltt e neacutepek roacutemai hagyomaacutennyal valoacute kapcsolata miatt eacutes a nomaacutedok jelentőseacutegeacutere is raacutemutatott Taniacutetvaacutenya Walter Pohl kivaacuteloacute monograacutefiaacutet iacutert az Avar Birodalom toumlrteacuteneteacuteről s foglalkozott a hun az avar a dunai bulgaacuter eacutes a ma-gyar toumlrteacutenet keacuterdeacuteseivel is Veacutelemeacutenye szerint az avar eacutes a dunai bulgaacuter birodalmak stabilitaacutesaacutet a szlaacutev nyelvű csoportok taacutersadalmi-politikai rendszere biztosiacutetotta51

Maacuter ezek a munkaacutek is azt mutatjaacutek hogy a koumlzeacutepkori Euroacutepa toumlrteacuteneteacutet eacuterde-mes az euraacutezsiai steppe toumlrteacuteneteacutenek figyelembeveacuteteleacutevel egyuumltt vizsgaacutelni A kouml-zeacutepkori Euroacutepa toumlrteacutenete a Mediterraacuteneum eacutes az erdőzoacutena kultuacuteraacutejaacutenak szinteacutezise A koumlzeacutepkori Euroacutepa kialakulaacutesaacutenak korszakait nemcsak a roacutemai vilaacutegtoacutel valoacute taacute-volsaacutegi kuumlloumlnbseacuteg hataacuterozta meg hanem tekintetbe kell venni hogy a roacutemai vilaacutegot az erdőzoacutenaacutetoacutel a Kaacuterpaacutet-medence eacutes a deacutelorosz steppe vaacutelasztotta el ami azzal jaacutert hogy az erdővideacuteken leacutetrejoumlvő nagyobb politikai-taacutersadalmi keacutepződmeacutenyek nem-csak Roacutemaacuteval valoacute talaacutelkozaacutes nyomaacuten alakultak ki hanem a nomaacutedok is hataacutessal voltak raacutejuk Ennek az alternatiacutevaacutenak jelentőseacutege fokozatosan csoumlkkent miutaacuten a Nyugat-Euroacutepaacuteban kikristaacutelyosodott Mediterraacuteneumndasherdővideacutek modell fokozato-san kelet feleacute hatolva az erdőzoacutenaacuteban a Kaacuterpaacutet-medenceacutet bekebelezte a 10 szaacutezad veacutegeacutere Ez forduloacutepontot jelentett a Kaacuterpaacutet-medence toumlrteacuteneteacuteben mert ettől kezdve az maacuter toumlbbeacute nem a nomaacuted neacutepek koumlzponti teruumllete hanem tartoacutesan Euroacutepa reacutesze lett ahova ugyan besenyő eacutes kun nomaacuted toumlredeacutekek meacuteg bekoumlltoumlztek de hamarosan asszimilaacuteltaacutek eacutes eacuteletmoacutedvaacuteltozaacutesra keacutenyszeriacutetetteacutek őket A mongolok magyarorszaacutegi hadjaacuterata pedig a koumlzeacutepkori Euroacutepa szempontjaacuteboacutel maacuter csak az egykori nomaacuted koumlz-pont szerepeacutere utaloacute emleacutekeztető A 16 szaacutezad koumlzepeacuten pedig a bizaacutenci koumlzvetiacuteteacutesű roacutemai hagyomaacutenyt keacutepviselő Moszkva gyűrte maga alaacute az egeacutesz kelet-euroacutepai step-peoumlvezetet

A koumlzeacutepkori Euroacutepa kialakulaacutesaacutenak folyamata tehaacutet nem iacuterhatoacute le nyelveacuteszeti fo-galmakkal nem szerencseacutes a germaacuten vagy szlaacutev fogalom hasznaacutelata Az Alpoktoacutel eacuteszakra eacutes reacuteszben keletre a toumlbbseacutegeacuteben germaacuten nyelvű erdőlakoacute csoportok a Roacutemai

48 Modzelewski 200049 Wenskus 1974 19ndash2050 Wolfram 1988 Wolfram 199751 Pohl 1988 Pohl 1997

200

Birodalom koumlzelseacutege koumlvetkezteacuteben nagyobb politikai egyseacutegekbe toumlmoumlruumlltek A Nyugatroacutemai Birodalom belső feszuumlltseacutegei illetve a hunok kivaacuteltotta neacutepmozgaacute-sok vezettek Roacutema bukaacutesaacutehoz eacutes az uacutej kiraacutelysaacutegok kialakulaacutesaacutehoz A nyugati szin-teacutezist a Frank Birodalom keacutepviselte amely kelet feleacute terjeszkedett Ekoumlzben az Avar Kaganaacutetus folytatta a steppei hagyomaacutenyt a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Az erdőlakoacute szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek szimbioacutezisba leacuteptek a steppei nomaacuted mintaacuteval a Kaacuterpaacutetok koumlzeleacute-ben az Al-Dunaacutenaacutel pedig Bizaacutenccal leacuteptek kapcsolatba A Balkaacutenra telepuumllő szlaacutevok toumlbbseacutege bizaacutenci befolyaacutes alaacute keruumllt miacuteg az egykori Nyugatroacutemai Birodalom teruumlle-teacuten illetve a Kaacuterpaacutetoktoacutel eacuteszakra leacutevők a keletre terjeszkedő frank struktuacutera vonzaacutes-koumlrzeteacutebe keruumlltek Ilyen eacutertelemben kuumlloumlnboumlzik a szlaacutev eacutes germaacuten modell nem pe-dig valamilyen etnikai-nyelvi vonatkozaacutesban A magyar toumlrteacutenet egyediseacutegeacutet az adja hogy a magyaroknak megvolt a nomaacuted mintaacutejuk ennek elleneacutere a koumlzeacutep-euroacutepai erdőlakoacute koumlzoumlsseacutegekből kialakuloacute csehekkel eacutes lengyelekkel egyuumltt a neacutemet-roacutemai modellt koumlvetteacutek

A kereszteacuteny Nyugat eacutes a 10 szaacutezadi vilaacuteg

Amikor Istvaacuten kiraacutelyt 1000 karaacutecsonyaacuten kiraacutellyaacute koronaacuteztaacutek ez szimbolikusan azt jelentette hogy elkoumltelezte magaacutet eacutes kiraacutelysaacutegaacutet a kereszteacuteny Nyugat feleacute Ezt a mo-dern toumlrteacutenetiacuteraacutes eacutes az aacuteltala befolyaacutesolt koumlzveacutelemeacuteny a modern kori tapasztalato-kon alapuloacute modernitaacutesdeficitre asszociaacutelva uacutegy eacuterzeacutekelteti hogy a magyarsaacuteg maacuter a 10 szaacutezadtoacutel Euroacutepa reacutesze illetve csatlakozott a fejlett Euroacutepaacutehoz retrospektiacutev kiter-jesztve a modern kori Nyugat-Euroacutepaacutet keleti iraacutenyba Ugyanakkor ha keacutezbe vesszuumlk a francia koumlzeacutepkorkutataacutes egyik kimagasloacute alakjaacutenak George Dubynek A katedraacuteli-sok kora ciacutemű koumlteteacutet ott a koumlvetkezőt olvashatjuk bdquoElveacutetve egy-egy ember ndash nyugat feleacute eacuteszak feleacute kelet feleacute huacutezoacutedoacute hatalmas mindent elboriacutetoacute pusztasaacutegok ndash ugar ingovaacutenyok csavargoacute kedvű folyoacutek cserjeacutes siacuteksaacutegok pagonyok legelők megcson-kiacutetott erdőseacutegek eacutes bozoacutettuumlzek a szeacuteneacutegetők nyomaacuteban ndash hellyel-koumlzzel egy-egy ir-taacutes ezuacutettal maacuter meghoacutediacutetott de csak feacutelig-meddig megzabolaacutezott foumlld sovaacuteny ne-vetseacuteges baraacutezdaacutek melyeket cseneveacutesz oumlkroumlk vonta faekeacutek hasiacutetottak a makrancos foumlldbe nagy meacuteg uumlres foltok e taacuteplaacuteloacute teacuterseacutegben azok a taacuteblaacutek amelyeket parla-gon hagytak egy eacutevre keacutet eacutevre haacuterom eacutevre olykor tiacutez eacutevre is hogy a piheneacutesben termeacuteszetes moacutedon nyerjeacutek vissza hajdani termeacutekenyseacuteguumlket ndash kőből saacuterboacutel vagy vesszőből oumlsszeroacutett egy bokorba buacutejt tuumlskeacutes gallyakboacutel font soumlveacutennyel eacutes kertek-kel oumlvezett kunyhoacutek ndash veacutedelmet nyuacutejtoacute palaacutenkok gyűrűjeacuteben imitt-amott egy-egy főember lakoacutehaacuteza fapajta csűroumlk sziacuten a rabszolgaacuteknak eacutes kisseacute taacutevolabb a tűzhely eacutes a konyhaacutek ndash nagy ritkaacuten egy-egy telepuumlleacutes nem toumlbb mint egy roacutemai vaacuteros ma-radvaacutenya melynek kifeheacuteruumllt csontvaacutezaacutet befonta a termeacuteszet vegetaacutecioacuteja a romba dőlt haacutezakat ekeacutek szaacutentjaacutek koumlrbe hevenyeacuteszetten kifoltozott vaacuterosfalak a csaacuteszaacutersaacuteg koraacuteban emelt templommaacute vagy erődiacutetmeacutennyeacute aacutetalakiacutetott kőeacutepuumlletek neacutehaacuteny tu-cat kunyhoacute a koumlzeluumlkben szőlőművesek takaacutecsok kovaacutecsok eacutelnek bennuumlk azok a haacutezi keacutezművesek akik hűbeacuteruruk a puumlspoumlk eacutes a helyőrseacuteg eacutekesseacutegeit eacutes fegyvereit keacutesziacutetik veacuteguumll keacutet-haacuterom zsidoacute csalaacuted amelyek zaacutelog elleneacuteben koumllcsoumlnoumlznek neacutemi

201

peacutenzt ndash kitaposott oumlsveacutenyek robotjukat veacutegző teherhordoacutek hosszuacute sora baacuterkaraj valamennyi folyoacuten iacutegy fest Nyugat az ezredik esztendőben Paraszti Bizaacutenccal eacutes Coacuterdobaacuteval oumlsszehasonliacutetva nagyon szegeacutenynek eacutes nagyon kifosztottnak tűnő vilaacuteg Eacutehseacuteg ostromolta vilaacutegrdquo52

Az uacutej Cambridge Medieval History 3 koumlteteacuteben a 10 szaacutezadi uralkodoacutekroacutel eacutes kor-maacutenyzatroacutel iacuterott tanulmaacutenyaacuteban Janet Nelson arra hiacutevta fel a figyelmet hogy a ki-raacutelysaacutegon beluumll az uralkodoacute feladata az igazsaacuteg eacutes a beacuteke fenntartaacutesa volt amelyet azonban a gazdasaacuteg fejletlenseacutege miatt aacuteltalaacuteban a kiraacutely nem tudott fizetett szak-szerű tisztseacutegviselők segiacutetseacutegeacutevel biztosiacutetani iacutegy sajaacutet emberei eacutes szolgaacutei valamint egyhaacutezi emberek laacutettaacutek el ezeket a feladatokat Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes fenntartaacutesa is decentralizaacuteloacutedott eacutes nagyobb reacuteszben a helyi foumlldbirtokos feladatkoumlreacutebe tartozott A kiraacutely eacutes előkelői egyuumlttesen tudtak sereget aacutelliacutetani aacuteltalaacuteban a kiraacutely neacutehaacuteny szaacutez fő kiaacutelliacutetaacutesaacutera volt keacutepes Ottoacute 955-oumls a magyarokat legyőző neacutehaacuteny ezres hadserege kuumlloumlnleges esetnek szaacutemiacutetott A politika alakiacutetaacutesaacutenak legfontosabb foacuterumai a gyűleacute-sek voltak amelyek aacuteltalaacuteban valamilyen kultikus koumlzponthoz koumltődtek Ilyen volt 973-ban Quedlinburg is Ezeken a szemeacutelyes kapcsolatoknak elsőrendű jelentőseacutege volt ami egyeacutebkeacutent is jellemzi a korszakot az uralkodoacute eacutes előkelői egyuumlttesen alakiacutet-jaacutek a politikaacutet

Ezzel szemben Konstantinaacutepoly eacutes Kordova egeacuteszen maacutes keacutepet mutatott 950-ben Cremonai Liudprand arroacutel iacutert elkeacutepedve hogy a bizaacutenci csaacuteszaacuter tisztseacutegviselői eacuteves fizeteacutest kapnak aranypeacutenzben rangjuknak megfelelően53 amit csak egy fejlett admi-nisztraacutecioacuteval eacutes gazdasaacuteggal rendelkező birodalom engedhetett meg magaacutenak ehhez ugyanis az adoacutekat be kellett szedni majd azokat uacutejraosztani Konstantinaacutepolyhoz ha-sonloacutean Kordova a 10 szaacutezadban oacuteriaacutesi vaacuteros Mindkettő hatalmas birodalom koumlz-pontja volt amely pontos foumlldrajzi hataacuterokkal vaacutemhelyekkel eacutes hataacuterőrseacuteggel ren-delkezett Mindkeacutet birodalom toumlbb ezres fizetett zsoldossereget tartott fent 953-ban III ʿAbd al-Raḥmān koumlveteket kuumlldoumltt I Ottoacutehoz aki Gorze-i Jaacutenost kuumlldte vaacutelasz-koumlvetseacutegbe Jaacutenos elcsodaacutelkozott reacuteszben a nemreacuteg feleacutepiacutetett palotakomplexumon eacutes az azt őrző rabszolgaacutekboacutel aacutelloacute harcosokon valamint a hatalmas adminisztraacutecioacuten amely hihetetlen mennyiseacutegű papiacutermunkaacutet koumlvetelt A kordovai uralkodoacute Jaacutenossal folytatott beszeacutelgeteacutese soraacuten elaacuterulta hogyan laacutettaacutek Ottoacute uralmaacutet amikor Jaacutenos arroacutel aacuteradozott hogy Ottoacute kiraacutely a foumlldkerekseacuteg leghatalmasabb uralkodoacuteja az emberek szaacutemaacutet eacutes teruumlleti kiterjedeacutest tekintve A forraacutes szerint a kordovai uralkodoacute előbb meacuterges lett majd bdquoA kalifa pedig haragja csillapodtaacuteval iacutegy szoacutelt raquoEacuterdemtelenuumll ma-gasztalod a kiraacutelyodlaquo Mire amaz raquoIgaz vagy hamis proacutebaacutera tehetedlaquo A kalifa erre raquoA toumlbbit meacuteg csakugyan elismerhetneacutem egy dolog van csupaacuten amelyből bizonyos hogy ő (Ottoacute) nem eleacuteg előrelaacutetoacutelaquo raquoEacutes mi azlaquo raquoHogy a sajaacutet orszaacutega feletti hatal-maacutet nem egyeduumll magaacutenak tartja meg hanem bőkezűen engedte a sajaacutet embereinek (kiraacutelyi) hatalmaacutet gyakorolni uacutegy hogy birodalmaacutenak reacuteszeit koumlzoumlttuumlk szeacutetosztotta mintha emiatt ők hűseacutegesebbek eacutes alaacutezatosabbak lenneacutenek Ez teljesen maacuteskeacutent van Mert ez hűtlenseacuteghez eacutes laacutezadaacuteshoz vezet ahogy ez mostanaacuteban megtoumlrteacutent a sajaacutet

52 Duby 1984 1153 Liudprand 2005 481ndash483

202

nemzetseacutegeacuteben amely nyiacuteltan fellaacutezadt ellene miutaacuten az ő fia hűtlenseacutege miatt aacutet-paacutertolt egeacuteszen odaacuteig hogy kiacutevuumllről behiacutevtak egy idegen neacutepet a magyarokat teruuml-letuumlk belsejeacutebe annak elpusztiacutetaacutesa ceacuteljaacuteboacutellaquordquo54 A kalifa a 953-as neacutemet belhaacuteboruacutera utalt amelyben Ottoacute fia a troacutenoumlroumlkoumls Liudolf is reacuteszt vett55 Gorze-i Jaacutenost nem fo-gadta a kalifa mivel az Ottoacute aacuteltal kuumlldoumltt levelekben Mohamed proacutefeacutetaacutet gyalaacutezoacute ki-jelenteacutesek voltak Amikor ez kideruumllt a muszlimok azon a veacutelemeacutenyen voltak hogy a bűnoumls halaacutelbuumlnteteacutest eacuterdemel eacutes ha a kalifa az iszlaacutem toumlrveacutenyt nem tartja be akkor őt is halaacutelbuumlnteteacutessel kell suacutejtani Jaacutenost teljesen meglepte hogy a kalifa nem keacutepes a toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacutera aacutetszabaacutesaacutera amely Ottoacute szaacutemaacutera nem jelentett volna prob-leacutemaacutet Egy maacutesik doumlbbenetes eacutes utaacutelatos dolog volt Jaacutenos szaacutemaacutera hogy a bdquopogaacutenyrdquo kalifa szolgaacutelataacuteban aacutellt a zsidoacute Haszdaj ibn Sapruacutet valamint a mozarab kereszteacuteny Reccemund akik azonban ebben semmi kivetnivaloacutet nem talaacuteltak Ezzel szemben Jaacutenost a maacutertiacuteromsaacuteg oumlnkeacutentes vaacutellalaacutesaacutetoacutel csak az tartotta vissza hogy ezzel az ot-tani kereszteacutenyeknek komoly kaacutert okozott volna56

Rentschler Cremonai Liudprandroacutel iacutert tanulmaacutenyaacuteban reacuteszletesen foglalkozott a bizaacutenci udvarban keacutetszer is megfordult szerző eacutelmeacutenyeivel eacutes annak kultuacutertoumlrteacute-neti vonatkozaacutesaival57 956-ban Liudprand eacutes Reccemund a kordovai kalifa koumlvete Ottoacute udvaraacuteban Frankfurtban talaacutelkozott Liutprand az Antapodosis ciacutemű munkaacutet bdquoRecemundusnak a hispaacuteniai Liberris puumlspoumlkeacutenekrdquo ajaacutenlotta Rentschler a keacutet dip-lomata benyomaacutesait iacutegy oumlsszegezte bdquoA csaacuteszaacuteri palota meacuteretei berendezeacutese eacutes az udvari ceremoacuteniaacutek azonban egyaraacutent videacutekiesnek hatottak azokra az emberekre akik megszoktaacutek hogy olyan vaacuterosokban forgoloacutedjanak mint Konstantinaacutepoly eacutes Coacuterdobardquo58

A 12 szaacutezad elejeacuten szerkesztett orosz kroacutenika a Reacutegmuacutelt idők kroacutenikaacuteja (Poveszty vremennih let ndash PVL)59 Vlagyimir fejedelem eacutes a kijevi Rusz megkereszteleacuteseacuteről a 987 eacutev alatt reacuteszletes beszaacutemoloacutekat koumlzoumll Az egyik szerint Vlagyimir a kuumlloumlnboumlző vallaacutesok eacuterteacutekeinek kipuhatolaacutesa veacutegett kiacuteseacutereteacutenek neacutehaacuteny tagjaacutet elkuumlldte a volgai bulgaacuterokhoz az iszlaacutem megismereacuteseacutere illetve Nyugatra a bdquoneacutemetekhezrdquo eacutes a goumlrouml-goumlkhoumlz Konstantinaacutepolyba a kereszteacutenyseacuteg felteacuterkeacutepezeacuteseacutere Az elbeszeacuteleacutes nyilvaacuten szaacutemos fikcioacutet tartalmaz eacutes maacuter a nagy egyhaacutezszakadaacutes utaacuten keruumllt lejegyzeacutesre de hiacuteven fejezi ki Bizaacutenc eacutes a Nyugat koumlzoumltti kuumlloumlnbseacuteget bdquo(987 eacutev) Ők pedig vissza-eacuterkeztek foumlldjuumlkre Volodimer (Vlagyimir) fejedelem oumlsszehiacutevatta a bojaacuterokat eacutes az eloumlljaacuteroacuteit eacutes iacutegy szoacutelt hozzaacutejuk raquoNos megeacuterkeztek az aacuteltalunk elkuumlldoumltt feacuterfiak hall-gassuk haacutet meg mi toumlrteacutent veluumlklaquo eacutes iacutegy szoacutelt a kuumlldoumlttekhez raquoSzoacuteljatok a fegyve-

54 Zimonyi Aacutekos fordiacutetaacutesa Vita Iohannis abbatis Gorziensis auctore Iohanne abbate S Arnulfi MGH SS IV 376ndash377 ad hoc ut gentem externam Ungrorum per media quaeque regnorum suorum depopulandam transduxerit bdquothe rebels call the Hungarians into the midst of their regna to lay them wastehelliprdquo Nelson 1999 127 A magyarokra vonatkozoacute reacutesz maacutes eacutertelmezeacutese Makk 1998 106

55 Gyoumlrffy 1984 687ndash68856 Nelson 199957 Rentschler 200558 Rentschler 2005 19559 Font 1996 119ndash129

203

reseim előttlaquo Ők pedig iacutegy kezdteacutek el raquoJaacutertunk a bolgaacuteroknaacutel megneacuteztuumlk hogyan imaacutedkoznak a templomukban a mecsetben oumlv neacutelkuumll aacutellnak ott meghajolvaacuten le-uumllnek eacutes mint az esztelenek ide-oda tekintgetnek eacutes nincs ott vidaacutemsaacuteg csak szo-moruacutesaacuteg eacutes nagy bűz Nem joacute az ő toumlrveacutenyuumlk Eacutes jaacutertunk a neacutemetekneacutel templomaik-ban kuumlloumlnboumlző istentiszteletet neacuteztuumlnk meg de szeacutepseacuteget semmilyet sem laacutettunk Eacutes megeacuterkeztuumlnk a goumlroumlg foumlldre eacutes bevezettek bennuumlnket oda ahol az istenuumlknek szolgaacutelnak eacutes nem tudtuk hogy az eacutegben vagy a foumlldoumln vagyunk-e mert nincs a foumlldoumln olyan laacutetvaacuteny eacutes olyan szeacutepseacuteg eacutes nem is tudjuk hogyan meseacuteljuumlk el csak azt tudjuk hogy ott az isten jelen van az emberek koumlzoumltt eacutes az ő istentiszteletuumlk jobb az oumlsszes toumlbbineacutel Keacuteptelenek vagyunk feledni azt a szeacutepseacuteget hiszen ha valaki meg-iacutezleli az eacutedes iacutezt toumlbbeacute nem fogadja el a keserűt iacutegy mi sem maradhatunk tovaacutebb pogaacutenysaacutegbanlaquo A főurak (bojaacuterok) pedig iacutegy szoacuteltak raquoHa rossz lett volna a goumlroumlg hit akkor nem vette volna fel nagyanyaacuted Olga maacuterpedig ő mindenkineacutel boumllcsebb volt az emberek koumlzoumlttlaquo Eacutes ezt keacuterdezte Volodimer raquoHol vesszuumlk fel a keresztseacutegetlaquo Ők pedig iacutegy vaacutelaszoltak raquoAhol akarodlaquordquo60 A Rusz kuumlldoumlttei tehaacutet nem veacuteletlenuumll a goumlroumlgoumlk hite mellett foglaltak aacutellaacutest de a leiacuteraacutesboacutel az is nyilvaacutenvaloacute hogy eacuterzeacutekel-teacutek Bizaacutenc pompaacuteja eacutes reprezentaacutecioacuteja nem hasonliacutethatoacute oumlssze a Nyugateacuteval meacuteg ha tudjuk azt is hogy a bizaacutenci udvar eacutes diplomaacutecia erre nagy hangsuacutelyt helyezett A Konstantinaacutepolyba eacuterkező idegen koumlveteket aacutemulatba ejtetteacutek a fogadaacutesok lako-maacutek oumlltoumlzetek jaacuteteacutekok61 A muszlimokkal kapcsolatban a leiacuteraacutes a volgai bulgaacuterokra vonatkozik akik hivatalosan 922-ben vetteacutek fel az iszlaacutemot eacutes az iszlaacutem vilaacuteg leg-eacuteszakibb perifeacuteriaacutejaacutet keacutepezteacutek Az ottani inteacutezmeacutenyi eacutes kulturaacutelis eacutelet nyilvaacutenvaloacutean nem hasonliacutethatoacute oumlssze Bagdaddal vagy Kordovaacuteval

A 10 szaacutezadi muszlim foumlldrajzi eacutes toumlrteacuteneti irodalomban a vilaacuteg felosztaacutesa alap-vetően a muszlim eacutes nem-muszlim teruumlletek szerint toumlrteacutent eacutes termeacuteszetszerűleg a hangsuacutely mindig az iszlaacutem vilaacutegon volt ugyanakkor kuumlloumlnboumlző politikai vallaacutesi diplomaacuteciai eacutes kereskedelmi okok miatt az iszlaacutem teruumlleteken kiacutevuumlli neacutepek eacutes bi-rodalmak iraacutent is mutattak eacuterdeklődeacutest A 10 szaacutezad egyik muszlim hagyomaacutenya amelyet al-Balhī neveacutevel feacutemjeleznek a Foumlld teacuterkeacutepeacutehez illetve az egyes teruumlletek teacuterkeacutepeihez fűzoumltt kommentaacuterokboacutel aacutell Ennek a hagyomaacutenynak a jeles keacutepviselője a 10 szaacutezad első feleacuteben alkotoacute al-Iṣṭahrī aki foumlldrajzi munkaacuteja bevezetőjeacuteben ezt iacuterta bdquoEz itt a Foumlld rajza lakott eacutes lakatlan reacuteszeivel egyetemben Ez toumlbb biroda-lomra oszlik A Foumlld birodalmainak neacutegy pilleacutere vagyon Ezek koumlzuumll a legviraacutegzoacutebb javakban leginkaacutebb bővelkedő politikai rend eacutes kulturaacutelis inteacutezmeacutenyek tekinteteacute-ben a legkivaacuteloacutebb Īrānšahr birodalma Ennek főhely Bābil teruumllete Ez Fārs biro-dalma E birodalom hataacutera a perzsaacutek idejeacuteben koumlzismert vala Mikor az iszlaacutem meg-joumltt minden birodalomboacutel egy reacuteszt kisajaacutetiacutetott a Rūm birodalomtoacutel elvette Sziacuteriaacutet Egyiptomot Nyugat-Afrikaacutet eacutes Andalust Hind birodalmaacutetoacutel elvette a Manṣūra eacutes Multānnal szomszeacutedos videacuteket egeacuteszen Kābulig eacutes Tohāristān felső szegeacutelyeacuteig Ṣīn birodalmaacutetoacutel elvette a Folyoacutentuacutelt mire e hatalmas birodalmak hozzaacute kapcsoloacutedtak A Rūm birodalmaacutehoz tartoznak a ṣaqāliba s a veluumlk szomszeacutedos rūs Sarīr alaacutenok

60 Ferincz Istvaacuten fordiacutetaacutesa PSRL 1 10861 Rentschler 2005 229ndash264

204

az oumlrmeacutenyek eacutes maacutes kereszteacuteny hiten leacutevő neacutepek teruumlletei A kiacutenai birodalomhoz tartoznak a toumlroumlkoumlk toumlbbi videacutekei Tibet egy reacutesze s azok akik a baacutelvaacutenyimaacutedoacutek vallaacutesaacutet koumlvetik Hind birodalmaacutehoz tartoznak Sind Qašmīr Tibet egyik szeacutele s a veluumlk egy hiten levőkrdquo62 Euroacutepa nyugati feleacuteről meacuteg a tovaacutebbi informaacutecioacutekat őr-zoumltt meg bdquoRūm foumlldjeacutenek hataacutera az Oacuteceaacutentoacutel kezdve a ğalāliqa az ifranğa Roacutema eacutes Atheacuten foumlldjeacuten aacutet Konstantinaacutepolyig tovaacutebbaacute azon tuacutel a ṣaqāliba foumlldjeacuteig terjed hellip Ami ifranğa ğalāliqa eacutes maacutesok aacuteltalunk Rūm foumlldjeacutehez vett teruumlleteket illeti e videacute-kek nyelvei kuumlloumlnboumlznek ugyan de egy vallaacutesuk eacutes egy birodalmuk van uacutegy mint az iszlaacutem birodalmaacuteban a nyelvek kuumlloumlnboumlzőek ugyan de a kiraacutely egyrdquo63 Hasonloacute szemleacuteletet tuumlkroumlz al-Iṣṭahrī kortaacutersa al-Masʿūdī is aki az uralkodoacutekat a koumlvetkező-keacuteppen rangsorolta bdquoElőzőleg Kiacutena a toumlroumlkoumlk Hind eacutes Zānğ kiraacutelyai s a vilaacuteg toumlbbi uralkodoacutei kifejezetten Baacutebel kiraacutelyaacutenak hoacutedoltak mert ő a kiraacutelyok koumlzuumll az első s az ő szerepe koumlzuumlluumlk a Holdeacutenak felel meg a csillagok koumlzoumltt mert az ő teruumllete (kliacutema) a legnemesebb eacutes mert vagyon dolgaacuteban ő a legnagyobb kiraacutely termeacuteszete a legkivaacuteloacutebb koumlztuumlk kormaacutenyzaacutes eacutes ereacuteny tekinteteacuteben pedig ő a legjelesebb E te-ruumllet (kliacutema) kiraacutelyainak ilyeteacuten jellemzeacutese a reacutegmuacutelt időkeacute nem a jeleneacute eacutertve a haacuteromszaacutezharminckettedik eacutevet (943 AD) E kiraacutely a šāhān-šāh ciacutemet kapta ennek jelenteacutese rsquokiraacutelyok kiraacutelyarsquo Az ő szerepe olyan a vilaacutegban mint a sziacuteveacute az emberi test-ben vagy a koumlzeacutepső eacutekkő szerepe a nyaklaacutencban Utaacutena koumlvetkezik India kiraacutelya ő a boumllcsesseacuteg s az elefaacutentok kiraacutelya mivel a Kisrā-kiraacutelyok (szaacuteszaacutenidaacutek) megyőző-deacutese szerint a boumllcsesseacuteg eredete Indiaacuteban van India kiraacutelyaacutet rangsorban Kiacutena kiraacute-lya koumlveti ő a paacutesztorkodaacutes a kormaacutenyzaacutes eacutes az okos tettek kiraacutelya a vilaacuteg kiraacutelyai koumlzoumltt egy sincs aki paacutesztorkodaacutes eacutes alattvaloacutekra valoacute katonai eacutes polgaacuteri feluumlgyelet dolgaacuteban kivaacuteloacutebb volna Kiacutena kiraacutelyaacutenaacutel ő amellett baacutetor hatalmas eacutes meacuteltoacutesaacuteg-teljes uralkodoacute akinek keacuteszenleacutetben tartott seregei lovai eacutes fegyverei vannak serege rendes zsoldot kap uacutegy mint Baacutebel kiraacutelyaacutenaacutel diacutevott Kiacutena kiraacutely utaacuten koumlvetkezik a toumlroumlkoumlk egyik kiraacutelya aki Kūšān vaacuterosaacutenak gazdaacuteja a toumlroumlkoumlkhoumlz tartozoacute ṭoġuzoġuz kiraacutelya Őt iacutegy hiacutevjaacutek a rsquofenevadak eacutes lovak kiraacutelyarsquo mert a vilaacuteg kiraacutelyai koumlzoumltt egy sincsen akinek az emberei baacutetrabb viteacutezek oroszlaacutenok moacutedjaacutera veacuterengzőbb hősoumlk volnaacutenak mint az oumlveacutei s akinek toumlbb lova volna mint neki Birodalma kuumlloumln egeacuteszet keacutepez Kiacutena videacutekei eacutes Khoraszaacuten sivatagjai koumlzoumltt Koumlzoumlnseacuteges neveacuten Uyġurhān-nak nevezik A toumlroumlkoumlknek szaacutemos kiraacutelyuk van ugyan eacutes kuumlloumlnboumlző nemzetseacutegeket keacutepeznek akik semmifeacutele kiraacutelynak nem engedelmeskednek ezek koumlzuumll uralkodoacutei hatalmaacutet egy sem koumlzeliacuteti meg Ezutaacuten koumlvetkezik a Rūm kiraacutelya akit iacutegy hiacutevnak rsquoa feacuterfiak kiraacutelyarsquo a vilaacuteg kiraacutelyai koumlzoumltt egy sincs aki szebb lenne az ő embereineacutel A vilaacuteg kiraacutelyai tovaacutebbi rangban egyformaacutek eacutes rangfokozat tekinteteacuteben egymaacuteshoz koumlzel aacutellnakrdquo64 Az iszlaacutem vilaacuteg koumlzpontjaiban a 9ndash10 szaacutezadban a sajaacutet civilizaacutecioacute-juk mellett Kiacutena India eacutes Bizaacutenc esetleg valamelyik euraacutezsiai nomaacuted nagyhatalom (tuumlrk ujgur) szaacutemiacutetott nagyhatalmi staacutetusszal rendelkező birodalomnak

62 Kmoskoacute I2 13ndash14 BGA I 463 Kmoskoacute I2 17 BGA I 8ndash9 Vouml Miquel 1975 52764 Kmoskoacute I2 165ndash166 al-Masʿūdī II 189ndash190

205

A muszlim geograacutefusok eacutes toumlrteacutenetiacuteroacutek tisztaacuteban voltak azzal hogy a birodalmi keretek perifeacuteriaacutein tovaacutebbi politikai keacutepződmeacutenyek is voltak Nyugat-Euroacutepaacuteval kap-csolatban a muszlim irodalomban a Nagy Kaacuteroly aacuteltal alapiacutetott Frank Birodalmat eacutes utoacutedaacutellamait az ifranğa Hispaacutenia kereszteacutenyeit ğalāliqa a vikingeket mağūs a szlaacute-vokat ṣaqāliba neacuteven ismerteacutek65 Ibn Hurdādbih a 9 szaacutezadban maacuter toumlbb alkalommal is emliacuteti az ifranğfiranğ nevet toumlbbek koumlzoumltt Euroacutepa reacuteszekeacutent illetve a zsidoacute eacutes rusz kereskedelmi uacutetvonalak kapcsaacuten66 A 10 szaacutezad első feleacuteben Ibn Rusta őrizte meg egy Bizaacutencot megjaacutert hadifogolynak Hārūn ibn Yaḥyānak a leiacuteraacutesaacutet amelyben van egy roumlvid utalaacutes ifranğra67 Koraacutebban a vilaacutegbirodalmak kapcsaacuten ideacutezett al-Masʿūdī oumlnaacutelloacute fejezetet szentelt a Frank Birodalomnak szoacute esik Jaacutefettől valoacute szaacutermazaacutesukroacutel joacutel szervezett kiterjedt birodalmukroacutel ahol 150 vaacuteros van eacutes fővaacuterosuk Barīza vala-mint iacuter egy 947-ben Egyiptomban a kordovai troacutenoumlroumlkoumls al-Ḥakam szaacutemaacutera egy ke-reszteacuteny puumlspoumlk aacuteltal 939-ben oumlsszeaacutelliacutetott frank kiraacutelylistaacuteroacutel Klovistoacutel IV Lajosig68 A diplomaacuteciai kapcsolatok reacuteveacuten maradt fenn Ibrāhīm ibn Yaʿqūb jelenteacuteseacutenek touml-redeacuteke al-Bakrīnaacutel amelyben I Ottoacutet malik ar-rūm rsquoRoacutema kiraacutelyarsquo ciacutemen illette ami egyeacutertelműen a 962-es csaacuteszaacuterraacute koronaacutezaacutes utaacuteni időszakra mutat69 Mindezek az adatok azt mutatjaacutek hogy erről az eacuteszaki teruumlletről a muszlim szerzők keveset tudtak eacutes perifeacuteriakeacutent kezelteacutek Jelentős vaacuteltozaacutest csak a mongol uralom hozott amikor a perzsiai mongol udvarban az első vilaacutegtoumlrteacutenetet megalkotoacute Rašīd al-Dīnnak egy paacute-pai koumlvet Martin Polonus (megh 1278) kroacutenikaacutejaacutet rendelkezeacuteseacutere bocsaacutetotta Ennek alapjaacuten iacuterta meg a perzsa szerző a frankok toumlrteacuteneteacutet I Albert neacutemet-roacutemai csaacuteszaacuterig illetve a paacutepasaacutegeacutet is egeacuteszen XI Benedekig A 16 szaacutezadig hasonloacute kiacuteseacuterletről nincs tudomaacutesunk70

Rašīd al-Dīn (1247ndash1318) vilaacutegtoumlrteacutenete maacuter uacutej szemleacuteletet tuumlkroumlz Munkaacutejaacutenak ciacuteme a Ğāmiʿ al-tawārīh rsquoKroacutenikaacutek gyűjtemeacutenyersquo toumlbb nagyobb egyseacuteget tartalmaz Az első reacutesz a toumlroumlk eacutes mongol toumlrzsek valamint a mongol birodalom toumlrteacutenete Dzsingisz halaacutelaacutetoacutel (1227) Gazan kaacuten uralma veacutegeacuteig (1304) A maacutesodik egyseacuteg egy egyetemes toumlrteacutenet amely Aacutedaacutemtoacutel kezdődik a paacutetriaacuterkaacutek toumlrteacuteneteacutevel az iszlaacutem előtti perzsa uralkodoacutekkal Mohamed proacutefeacutetaacuteval eacutes a kalifaacutekkal Perzsia muszlim dinasztiaacuteival az oguzokkal eacutes toumlroumlkoumlkkel folytatoacutedik veacuteguumll Kiacutena a zsidoacutek frankok eacutes India toumlrteacutene-teacutevel zaacuterul A harmadik reacutesz az oumlt genealoacutegia lenne ami az arabok zsidoacutek mongo-lok frankok eacutes kiacutenaiak anyagaacutet tartalmazza veacuteguumll pedig egy foumlldrajzi leiacuteraacutes lenne az utolsoacute zaacuteroacute reacutesz71 A 14 szaacutezad első eacutevtizedeacuteben alkotoacute szerző a mongol vilaacutegbiroda-lom perzsa utoacutedaacutellamaacutenak udvaraacuteban dolgozva maacuter maacuteskeacuteppen laacutetta a vilaacutegot mint a 10 szaacutezadi muszlim tudoacutesok Az iszlaacutem vilaacuteg keleti fele mongol uralom alaacute keruumllt Kiacutena is behoacutedolt a mongoloknak India meghoacutediacutetaacutesa azonban sikertelen volt Maacuter

65 B Lewis Ifrandj EI2 3 1044ndash104666 Kmoskoacute I1 121ndash123 B Lewis Ifrandj EI2 3 104467 Kmoskoacute I1 193 B Lewis Ifrandj EI2 3 104468 Kmoskoacute I2 201 B Lewis Ifrandj EI2 3 1044 al-Masʿūdī I 145ndash150 francia fordiacutetaacutesa Pel-

lat 1965 343ndash346 69 Kmoskoacute I2 244ndash245 B Lewis Ifrandj EI2 3 104570 B Lewis Ifrandj EI2 3 104571 D O Morgan Rashīd al-Dīn EI2 8 443ndash444

206

nincs szoacute Bizaacutencroacutel hanem a Nyugatot egyeacutertelműen a frankok keacutepviselteacutek ebben a korszakban Ennek a vaacuteltozaacutesnak az okaira meacuteg roumlviden visszateacuteruumlnk

A kiacutenai civilizaacutecioacute toumlrteacuteneteacutet aacutettekintő Jacques Gernet megaacutellapiacutetja hogy Euraacutezsia keacutet meghataacuterozoacute civilizaacutecioacuteja a kiacutenai eacutes az iszlaacutem a 7ndash13 szaacutezadban A kiacutenai rene-szaacutenszroacutel iacutert oumlsszefoglaloacutejaacuteban ekkeacuteppen veacutelekedik bdquoA 11ndash13 szaacutezadi Kiacutenaacutet laacutetva az ember meghoumlkken a csodaacutelatos gazdasaacutegi eacutes szellemi fellenduumlleacutesen Marco Polo meglepődeacutese a 13 szaacutezad veacutegeacuten őszinte volt Megdoumlbbentő az időbeli kuumlloumlnbseacuteg Kelet-Aacutezsia eacutes a kereszteacuteny Nyugat koumlzoumltt Elegendő ha csak neacutehaacuteny szempontboacutel hasonliacutetjuk oumlssze a korabeli Kiacutenaacutet a kereszteacuteny vilaacuteggal ndash a kereskedelem volumene a technoloacutegia fejlettseacutege politikai szervezettseacuteg a tudomaacutenyos ismeretek a műveacute-szetek eacutes az iacuteraacutesbeliseacuteg szempontjaacuteboacutel ndash hogy meggyőződjuumlnk Euroacutepa nagyon is jelentős raquolemaradaacutesaacuteroacutellaquordquo72

Archibald Lewis az 1988-ban kiadott Nomaacutedok eacutes keresztesek ciacutemű koumlnyveacuteben Euraacutezsia eacutes Afrika teruumlleteacuten leacutevő civilizaacutecioacutek toumlrteacuteneti alakulaacutesaacutet vizsgaacutelta 1000-től 1368-ig73 A modern korszakban Nyugat civilizaacutecioacuteja volt meghataacuterozoacute a toumlbbi va-lamilyen szinten ehhez volt keacutenytelen alkalmazkodni Az euroacutepai dominancia ki-alakulaacutesaacutenak koumlzeacutepkori előzmeacutenyeit illetve belső felteacuteteleit eacutes lefolyaacutesaacutet maacuter toumlbb oldalroacutel megvilaacutegiacutetottaacutek ugyanakkor megmaradt a keacuterdeacutes hogyan tudott feluumllke-rekedni Euroacutepa azokon a civilizaacutecioacutekon amelyek a koumlzeacutepkorban meacuteg messze felette aacutelltak Lewis szerint 1000 koumlruumll Euraacutezsia eacutes Afrika teruumlleteacuten oumlt civilizaacutecioacute leacutetezett a taacutevol-keleti azon beluumll Kiacutena volt a meghataacuterozoacute India az iszlaacutem vilaacuteg Bizaacutenc Kelet-Euroacutepaacuteval eacutes veacuteguumll Nyugat-Euroacutepa Ezek koumlzuumll az utolsoacute helyen a civilizaacutecioacutes fejlett-seacutegi szintet tekintve Nyugat-Euroacutepa volt

Taacutevol-Kelet koumlzpontjaacuteban Kiacutenaacuteban 909-re a Tang Birodalom szeacutetesett eacutes elkez-dődoumltt az Oumlt dinasztia kora 979-ben aztaacuten a Song-dinasztia uacutejra egyesiacutetette Kiacutenaacutet Deacutelen Eacuteszak-Vietnam eacutes a Thai Fejedelemseacuteg eacuteszakon Ganszu videacutekeacuten a tangut Xi xia Mandzsuacuteriaacuteban a kitaj Liao miacuteg keleten Korea eacutes Japaacuten koumlzvetlen a kiacutenai ci-vilizaacutecioacute mintaacuteit koumlvette Mongoacutelia Tibet eacutes Kelet-Turkesztaacuten vonatkozaacutesaacuteban erős kiacutenai hataacutes eacuterveacutenyesuumllt

Foumlldrajzi szempontboacutel hatalmas hegylaacutencok vaacutelasztjaacutek el Kiacutenaacutet az indiai eacutes isz-laacutem civilizaacutecioacutetoacutel eacuteszakra pedig sivatag eacutes a steppevideacutek hataacuterolja Ganszu videacutekeacuten aacutet vezet a fő szaacuterazfoumlldi kereskedelmi uacutet nyugat feleacute amelyet Selyemuacutetnak nevezuumlnk miacuteg tengeri uacuteton India eacutes azon tuacutel Araacutebia volt eleacuterhető Ami a klimatikus viszonyokat illeti Kiacutena a tropikus zoacutenaacutetoacutel a meacuterseacutekeltig terjedt Haacuterom zoacutenaacutera oszthatoacute a Huai folyoacute vonalaacutetoacutel deacutelre a rizs termeleacuteseacuten alapult a megeacutelheteacutes eacutes ebben a Jangce voumllgye jaacutetszotta a meghataacuterozoacute szerepet

Ettől eacuteszakra a Nagy Fal vonalaacuteig a buacuteza- eacutes a koumllestermeleacutes adta az alapeacutelelmi-szert Eacuteszakkeleten az erdővideacutek miacuteg eacuteszakon a steppe volt a harmadik zoacutena a maga nomaacuted eacutes erdőlakoacute neacutepesseacutegeacutevel A Kiacutena belsejeacutet aacutetszelő nagy folyoacutek egyreacuteszt bizto-siacutetottaacutek az oumlntoumlzeacutes lehetőseacutegeacutet valamint a belső oumlsszekoumltteteacutest amihez jaacuterult meacuteg a csatornahaacuteloacutezat amely a Saacuterga-folyoacutet a Jangceacuteval koumltoumltte oumlssze Kulturaacutelis vonatko-

72 Gernet 2001 274 226ndash22773 Lewis 1988

207

zaacutesban a kiacutenai minta volt meghataacuterozoacute de Tibet eacutes a steppe (Mongoacutelia Turkesztaacuten) speciaacutelis helyzetben volt Ez utoacutebbi azeacutert fontos mert itt a reacutegi nomaacuted hagyomaacuteny mellett a kiacutenai eacutes a muszlim civilizaacutecioacute is komoly befolyaacutest gyakorolt

Taacutevol-Kelet lakossaacutegaacutet 85-90 millioacutera becsuumllik amelyből a Song Kiacutena 74 millioacute a Liao uralta teruumllet 4 millioacute (ebből 25 millioacute kiacutenai) Tibet Turkesztaacuten Mongoacutelia Mandzsuacuteria 5-10 millioacute A nomaacutedok eacutes letelepuumlltek araacutenya 18 lehetett

A Song Kiacutena jelentősen kuumlloumlnboumlzoumltt Tang-kori elődjeacutetől A vaacuteltozaacutesok soraacuteban az első hogy a birodalom suacutelypontja deacuteli iraacutenyba toloacutedott azaz a Saacuterga-folyoacute he-lyett a Jangce keruumllt előteacuterbe A rizstermeleacutes technikaacuteja gyorsan fejlődoumltt eacutes hatal-mas neacutepesseacuteg eltartaacutesaacutet tette lehetőveacute Emellett nagy intenzitaacutessal noumlvekedett a belső eacutes kuumllső kereskedelem amely neacutepes kereskedőcsoportok megjeleneacuteseacutehez vezetett illetve a noumlvekvő termeacuteshozam a keacutezműipar eacutes kereskedelem fellenduumlleacuteseacutevel eacutes a peacutenzgazdaacutelkodaacutes fejlettseacutegeacutevel jaacutert egyuumltt Jelentős aacutetalakulaacutes ment veacutegbe a taacutersa-dalomban is a reacutegi katonai hagyomaacutenyokat aacutepoloacute zaacutert előkelő reacuteteget felvaacuteltotta egy birtokos reacuteteg amely szoros kapcsolatban aacutellt a kereskedőkkel eacutes koumlzuumlluumlk keruumlltek ki az aacutellami hivatalnokok akiket komoly versenyvizsgaacutekon keresztuumll vaacutelogattak ki Ez a meguacutejult taacutersadalmi elit ideoloacutegiaacutejaacuteban visszanyuacutelt a reacutegi konfuciuszi tanokhoz Hivataacutesos zsoldoshadsereget alakiacutetottak ki amely felvaacuteltotta a koraacutebbi sorozott had-sereget Veacuteguumll egy technikai uacutejiacutetaacutes a fametszeacutes hozott a kultuacutera eacutes tudomaacuteny aacutetoumlroumlkiacute-

szlaacutevok

berberek

toumlroumlk neacutepek mongolok

tibetiek

malaacutejokafrikai neacutepek

ARAacuteBIA

ETIOacutePIA

INDIA

KIacuteNA

BIZAacuteNCNYUGAT-

EUROacutePA

ATLA

NTI-Oacute

CEAacuteN

IN

DIAI-OacuteCEAacuteN

CSENDES-OacuteCEAacuteN

Kiacutena

India

Iszlaacutem

Bizaacutenc

Nyugat-

Euroacutepa

23 Oacutevilaacutegi civilizaacutecioacutek 1000 taacutejaacuten

208

teacutese tereacuten is aacutettoumlreacutest74 A 978-ban leacutetrehozott csaacuteszaacuteri koumlnyvtaacuter 80 000 koumltetet őrzoumltt eacutes 1034ndash1036 koumlzoumltt maacuter a kataloacutegusa is elkeacuteszuumllt75

A maacutesik India koumlzpontuacute civilizaacutecioacute kiterjedt Ceylonra Burmaacutera eacutes Indoneacuteziaacutera Indiaacutet eacuteszakroacutel hatalmas hegylaacutencok hataacuteroljaacutek ami veacutedelmet jelent Az eacuteszaki hoacute-diacutetoacutek de a szaacuterazfoumlldoumln utazoacute kereskedők eacutes a zaraacutendokok is Afganisztaacutenon eacutes Pandzsaacutebon keresztuumll juthattak az Indus voumllgyeacutebe azutaacuten India belsejeacutebe India tengeri kapcsolatai kelet eacutes nyugat feleacute is fontos teacutenyező Az eacuteghajlati viszonyokat a monszun hataacuterozta meg a maacutejustoacutel oktoacuteberig tartoacute esős eacutevszakot meleg szaacuteraz teacutel koumlveti Ennek megfelelően az alapvető eacutelemiszer a rizs kiveacuteve eacuteszakon Pandzsaacuteb Kasmiacuter teruumlleteacuten ahol a buacuteza valamint az aacuterpa a jellemző Az indiai civilizaacutecioacute teruuml-leteacuten a 10 szaacutezadban isteni eredetű kisebb kiraacutelyok harcos reacuteteggel tartottaacutek keacutezben a hatalmat a parasztok foumlloumltt Ugyanakkor uumlgyeltek arra hogy a csatornahaacuteloacutezatot rendben tartsaacutek A vaacuterosokban eacutelő kereskedők eacutes keacutezművesek felett is szoros ellen-őrzeacutest gyakoroltak A maacutesik jellegzetesseacuteg a templomok a papi reacuteteg azaz a braacutehma-naacutek akik biztosiacutetottaacutek vallaacutesi oldalroacutel a kiraacutelyok hatalmaacutet a paraszti reacutetegnek pedig vallaacutesi igeacutenyeacutet eleacutegiacutetetteacutek ki India nagy reacuteszeacuten a hinduizmus a maga kasztrendszereacute-vel a meghataacuterozoacute vallaacutes A neacutepesseacuteg szaacutemaacutenak becsleacutese bizonytalan aacuteltalaacuteban 30 eacutes 50 millioacute koumlzeacute teszik Ami a vaacuterosfejlődeacutest illeti az indiai vaacuterosok leacutetrejoumltteacuteben főleg az uralkodoacutek eacutes a templomok jaacutetszottak szerepet ezek koumlreacute telepuumlltek a keacutezművesek Nem volt szerves kapcsolatuk a falvakkal iacutegy gyorsan eltűntek hatalmi vaacuteltozaacutesok eseteacuten A 10 szaacutezadban Eacuteszak-India politikailag szeacutettagoloacutedott a koraacutebbi koumlzpont Kanaudzseacutert kuumlloumlnboumlző dinasztiaacutek harcoltak Ezek koumlzuumll a Pratiharaacutek Csandeacutellaacutek Paramaacuteraacutek miacuteg India deacuteli reacuteszeacuten a Csaacutelukjaacutek eacuterdemeltek figyelmet A 10 szaacutezad veacute-geacuten Afganisztaacutenban egy uacutej muszlim dinasztia erősoumldoumltt meg a Gaznevida amelynek hiacuteres uralkodoacuteja Mahmuacuted Gazni (998ndash1030) 1000 utaacuten 17 hadjaacuteratot indiacutetott India ellen Ezzel kezdődoumltt Eacuteszak-India muszlim meghoacutediacutetaacutesa eacutes ez vezetett keacutesőbb a Delhi Szultaacutenaacutetus megalapiacutetaacutesaacutehoz76

Az iszlaacutem vilaacuteg a koumlzvetiacutető civilizaacutecioacute a koumlzeacutepkorban amely mind a neacutegy maacute-sikkal kapcsolatba keruumllt Foumlldrajzilag kiterjedt az Atlanti-oacuteceaacutentoacutel Eacuteszak-Afrikaacuten aacutet huacutezoacutedoacute sivatagi oumlvezetre (Szahara Nuacutebiai-sivatag) amely folytatoacutedott az Arab-feacutelszigeten aacutet Perzsiaacuteig eacutes ehhez csatlakozott keleten Transzoxaacutenia eacutes Szemirecsje nyugaton pedig az Ibeacuter-feacutelsziget A sivatagi oumlvezet toumlbb nagy folyami rendszert fog-lalt magaacuteban a maga ősi kultuacuteraacuteival azaz a Niacutelus a Tigris eacutes Eufraacutetesz valamint az Amu-darja eacutes Sziacuter-darja menteacutet Az iszlaacutem vilaacutegot a veacutegeineacutel hegylaacutencok zaacutertaacutek el a szomszeacutedos civilizaacutecioacutektoacutel a Tien-san Pamiacuter eacutes Hindukus Kiacutena valamint India feleacute a Kaukaacutezus Kelet-Euroacutepa a Pireneusok pedig Nyugat-Euroacutepa iraacutenyaacuteban jelentettek akadaacutelyt Ennek a civilizaacutecioacutenak meghataacuterozoacute eleme az iszlaacutem vallaacutes amely az oumlt oszlopra vagy alapelvre eacutepiacutetve az eacutelet minden teruumlleteacutet szabaacutelyozza ugyanakkor nem rendelkezik a hagyomaacutenyos eacutertelemben vett papsaacuteggal vagy egyhaacutezzal Maacutes vallaacute-sokkal szemben nem toumlr kizaacuteroacutelagossaacutegra hanem a tuumlrelmi adoacute megfizeteacutese fejeacuteben

74 Lewis 1988 3ndash14 vouml Gernet 2001 216ndash217 239ndash27475 Gernet 2001 26676 Lewis 1988 15ndash20 vouml Wojtilla 1999

209

biztosiacutetja a kereszteacuteny eacutes zsidoacute koumlzoumlsseacutegek sajaacutet vallaacutesgyakorlataacutet Az iszlaacutemnak kouml-szoumlnhető az arab nyelv elterjedeacutese eacutes dominanciaacuteja Eacuteszak-Afrikaacuteban ami az egeacutesz iszlaacutem vilaacutegban lingua franca Az iszlaacutem kialakulaacutesaacutetoacutel kezdve a nomaacutedok kereske-dők eacutes foumlldművesek koumlzoumltti egyensuacutelyra eacutepuumllt egeacuteszen a 10 szaacutezadig A 11 szaacutezadban ez az egyensuacutely a nomaacutedok javaacutera eltoloacutedott aminek suacutelyos koumlvetkezmeacutenyei lettek Az iszlaacutem teruumlleten a vaacuterosok a mecset piac eacutes az aacutellami adminisztraacutecioacute koumlzpont-jai a vaacuterosi autonoacutemia nem jellemző Az aacutellamszervezetben a polgaacuteri adminisztraacute-cioacute a 8 szaacutezadtoacutel a perzsa birodalmi mintaacutera eacutepiacutetett eacutes vezetője a veziacuter Az igazsaacuteg-szolgaacuteltataacutesban a biacuteroacute a kaacutedi jaacutetszott doumlntő szerepet Katonailag kezdetben a beduin arabok dominaacuteltak majd őket vaacuteltottaacutek a horaszaacuteniak veacuteguumll a 10 szaacutezadra a rab-szolgaacutekboacutel toborzott haderő lett meghataacuterozoacute amit kiegeacutesziacutetettek a hataacutervideacutekeken alkalmazott hataacuterveacutedelmi csapatok (Andaluacutezia Bizaacutenc Khoraszaacuten) A zaraacutendoklat ami minden muszlim vallaacutesi koumltelesseacutege nagyban hozzaacutejaacuterult a kereskedelem fel-lenduumlleacuteseacutehez is Az iszlaacutem koumlzponti teruumlleteitől Eacuteszak-Afrika partjainaacutel szaacuterazfoumlldi uacutet vezetett Andaluacuteziaacuteig de Alexandria Tunisz Sziciacutelia eacutes Andaluacutezia koumlzoumltt a tengeri hajoacutezaacutes is alapvető volt Egyiptom Sziacuteriaacuten keresztuumll kapcsoloacutedott Irakhoz amelynek koumlzpontja Bagdad innen indultak a keleti uacutetvonalak Buhara Szamarkand eacuterinteacuteseacute-vel Kiacutenaacuteig (Selyemuacutet) Afganisztaacutenon aacutet Indiaacuteba Emellett kelet feleacute jelentős volt a hajoacutezaacutes is India feleacute eacutes azon tuacutel Kiacutenaacuteig is eljutottak a muszlim hajoacutesok Kereskedelmi szempontboacutel meghataacuterozoacute valuta az aranydiacutenaacuter eacutes az ezuumlstdirhem volt de a koumllcsoumln-uumlgyletek is fejlett szinten aacutelltak Az alapeacutelelmiszer a buacuteza volt amelyből alapvetően Irak Eacuteszak-Sziacuteria Egyiptom a Magreb teruumlleteacuten volt bő a termeacutes A textilipar fejlett volt az egeacutesz muszlim teruumlleten A fa a hajoacuteeacutepiacuteteacutes miatt fontos de ezen a teacuteren beho-zatalra szorultak elsősorban Andaluacuteziaacuteboacutel eacutes Bizaacutenc teruumlleteacuteről Nyugat-Euroacutepaacuteboacutel vasat szereztek be Jelentős szaacutemuacute rabszolgaacuteval rendelkeztek akiket főkeacutent Kelet-Euroacutepaacuteboacutel Afrikaacuteboacutel eacutes Belső-Aacutezsiaacuteboacutel hoztak be

Az iszlaacutem vilaacuteg lakossaacutegaacutera is csak becsleacuteseink lehetnek A nagyobb vaacuterosok leacutelekszaacutemai Bagdad 200-300 ezer Kairoacute 60-90 ezer Buhara 100 ezer eacutes Kordova 50-100 ezer Az iszlaacutem vilaacutegban 50-80 millioacute lakossal szaacutemolhatunk A 10 szaacutezadban politikailag haacuterom nagy reacutegioacute alakult ki amit jelzett hogy maacuter haacuterom kalifa oszto-zott az iszlaacutem vilaacutegon a Bagdadi a Faacutetimida eacutes a Kordovai Kalifaacutetus uralkodoacutei

A muszlim Nyugat Liacutebiaacutetoacutel az Atlantikumig huacutezoacutedott eacutes beletartozott Andaluacutezia eacutes Sziciacutelia is 800 koumlruumllre ez a reacutegioacute maacuter politikailag elkuumlloumlnuumllt Andaluacuteziaacuteban az Omajjaacutedok megőrizteacutek hatalmukat eacutes ebből szuumlletett meg a 10 szaacutezadra a Kordovai Kalifaacutetus (929) Eacuteszak-Afrika koumlzepeacuten a Faacutetimidaacutek alapiacutetottak kalifaacutetust 909-ben Kairuaacuten koumlzponttal A koumlzeacutepső vagy koumlzponti reacutegioacute Egyiptom eacutes Sziacuteria Egyiptomban az Abbaszida hatalom gyenguumlleacuteseacutet jelezte a toumlroumlk szaacutermazaacutesuacute Tulunidaacutek (868ndash904) majd Ihsididaacutek (935ndash969) uralma Veacuteguumll 969-ben a Faacutetimidaacutek hoacutediacutetottaacutek meg Egyiptomot eacutes alapiacutetottaacutek meg Kairoacutet Egyiptom a 10 szaacutezad veacutegeacutere kereskedelmi centrummaacute vaacutelt eacutes jelentős flottaacutet eacutepiacutetett ki A Faacutetimidaacutek erős hadsereggel (berber fekete eacutes toumlroumlk mameluk) hateacutekony adminisztraacutecioacuteval (kopt zsidoacute) rendelkeztek Termeacuteszetesen szembe kellett neacutezni kihiacutevaacutesokkal is a siacuteita uralommal szemben a toumlbbseacuteg szunnita maradt illetve gondot jelentett az aacutellandoacute beduin fenyegeteacutes az Arab-feacutelszigetről eacutes az uacutejraeacuteledő Bizaacutenc terjeszkedeacutese is

210

A muszlim Kelet formaacutelisan a bagdadi kalifa uralma alatt aacutellt azonban Bagdad azaz Irak eacutes Nyugat-Perzsia felett a tizenkettes siacuteita Bujidaacutek vagy Buvajhidaacutek (945ndash1055) vetteacutek aacutet az uralmat helyeacuten hagyva a szunnita bagdadi kalifaacutet Az ő idejuumlktől terjedt el az ikta rendszer vagyis az aacutellam fizeteacuteskeacutent a katona vagy aacutellami alkalmazott szaacute-maacutera egy adott foumlldteruumlletet biztosiacutet Kelet-Perzsia azaz Khoraszaacuten eacutes Transzoxaacutenia felett a perzsa Szaacutemaacutenidaacutek uralkodtak a 10 szaacutezadban A Szaacutemaacutenida politika a per-zsa adminisztraacutecioacutera eacutes a toumlroumlk mameluk seregre taacutemaszkodott emellett alapvető ceacutelkeacutent fogalmaztaacutek meg uralkodoacutei a tőluumlk eacuteszakra lakoacute nomaacuted toumlroumlkoumlk iszlami-zaacutecioacutejaacutet Veacuteguumll udvaruk volt az uacutejperzsa irodalmi nyelv boumllcsője Afganisztaacutenban a Szaacutemaacutenidaacutek toumlroumlk testőrseacutegeacuteből elmenekuumllt csoportok alapiacutetottaacutek meg a Gaznevida-dinasztiaacutet amely India feleacute terjeszkedett A muszlim Keleten a perzsa nyelv domi-nanciaacuteja megmaradt csupaacuten az arab iacuteraacutest alkalmaztaacutek lejegyzeacuteseacutere a 10 szaacutezadtoacutel

Az iszlaacutem civilizaacutecioacute a maga arab hagyomaacutenyaacutenak megőrzeacutese mellett befogadta eacutes integraacutelta a szomszeacutedos civilizaacutecioacute kulturaacutelis eredmeacutenyeit iacutegy a perzsa goumlroumlg eacutes indiai kultuacuterkincs nagy reacuteszeacutet aacutetvette tovaacutebbfejlesztette Emellett szaacutemolhatunk bi-zonyos meacuterteacutekű kiacutenai hataacutessal is de az koraacutentsem volt olyan meacutelyrehatoacute77

A bizaacutenci civilizaacutecioacuteba Lewis beleeacuterti magaacutet a Bizaacutenci Birodalmat a kelet-euroacutepai steppeacutet eacutes a Kijevi Ruszt A Bizaacutenci Birodalomnak nem voltak olyan biztonsaacutegot adoacute hegylaacutencokkal lezaacutert hataacuterai mint Kiacutenaacutenak vagy Indiaacutenak ami sokkal sebezhetőbbeacute tette a kuumllső taacutemadaacutesokkal szemben ugyanakkor rendkiacutevuumlli rugalmassaacutegot mutatott ezek kiveacutedeacuteseacuteben A muszlim hoacutediacutetaacutesoknak ilyen terepviszonyok eacutes foumlldrajzi koumlzel-seacuteg elleneacutere egyeduumll Bizaacutenc tudott hateacutekonyan ellenaacutellni eacutes eacuteppen a 10 szaacutezad maacute-sodik feleacuteben ellenoffenziacutevaacutet indiacutetani Bizaacutenc foumlldrajzi helyzete eacutes toumlrteacutenete szorosan oumlsszefuumlggoumltt Konstantinaacutepollyal a csaacuteszaacutervaacuterossal A vaacuteros fekveacutese eacutepiacuteteacuteszete eacutes gaz-dagsaacutega messze foumlldoumln hiacuteresseacute tette

A bizaacutenci csaacuteszaacuter a Roacutemai Birodalom oumlroumlkoumlse A bizaacutenci csaacuteszaacuter Isten aacuteltal kivaacute-lasztott uralkodoacute aki toumlrveacutenyhozoacutei hatalommal biacutert Rendelkezett a koumlzigazgataacutes eacutes a sereg felett valamint az egyhaacutezi uumlgyekbe is volt beleszoacutelaacutesa A bizaacutenci egyhaacutez eacuteleacuten a konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterka aacutellt egy teljesen kieacutepiacutetett szervezettel eacutes goumlroumlg nyelvű li-turgiaacuteval A monostorok szerepe a 9 szaacutezadtoacutel uacutejra megerősoumldoumltt A konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterka eacutes a roacutemai paacutepa koumlzoumltt a paacutepai primaacutetus kapcsaacuten komoly feszuumlltseacuteg kelet-kezett amely a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben volt kuumlloumlnoumlsen eacuteles aztaacuten a 10 szaacutezadban elcsendesedett veacuteguumll a 11 szaacutezad koumlzepeacuten kiuacutejulva egeacuteszen az egyhaacutezszakadaacuteshoz vezetett Konstantinaacutepolyboacutel toumlbb teacuteriacuteteacutesi hullaacutem indult ki amely a 9 szaacutezadban a ka-zaacuterokra ruszokra eacutes bulgaacuterokra terjedt ki Ez utoacutebbi a dunai bulgaacuterok eseteacuteben tartoacutes-nak bizonyult A Rusz megkereszteleacutese csak Vlagyimir idejeacuten vaacutelt veacuteglegesseacute 989-ben A kereszteacutenyseacuteg terjeszteacuteseacuteben Cirill eacutes Metoacuted nyomaacuten kialakiacutetottaacutek a szlaacutev nyelvű liturgiaacutet iacutegy lehetőseacuteg nyiacutelott hogy sajaacutet nyelvuumlkoumln veacutegezzeacutek a teacuteriacutető munkaacutet

Konstantinaacutepoly lakossaacutega 200-300 ezres lehetett de vannak 500 ezres szaacutemiacutetaacute-sok is A Bizaacutenci Birodalom oumlsszlakossaacutegaacutet 20 millioacutera a Kijevi Ruszeacutet maximum 45 millioacutera a kelet-euroacutepai steppe lakossaacutegaacutet 1-15 millioacutera becsuumllteacutek Ez oumlsszesen 25-26 millioacute ami fele az iszlaacutem vilaacutegeacutenak vagy Indiaacuteeacutenak eacutes harmada Kiacutenaacuteeacutenak

77 Lewis 1988 27ndash47 vouml Cahen 1989 Kennedy 2004

211

Bizaacutenc gazdasaacutega a paraszti termeleacutesen nyugodott amelyet Thraacutekia eacutes Kis-Aacutezsia teruumllete biztosiacutetott A vaacuterosi haacuteloacutezat megőrizte roacutemai hagyomaacutenyait ugyanakkor egyfajta falusiasodaacutes figyelhető meg A kereskedelem eacuteleacutenk maradt Konstantinaacutepoly koumlzpontboacutel tengeri eacutes szaacuterazfoumlldi utak haacuteloacuteztaacutek be a birodalmat A bizaacutenci arany-peacutenz a kor legeacuterteacutekaacutelloacutebb valutaacuteja amelyre kiviteli tilalom volt eacuterveacutenyben A bizaacutenci hadrendszer a 9 szaacutezad veacutegeacuteig a theacutemarendszeren nyugodott eacutes a szabad birtokos parasztok adtaacutek a hadsereg fő erejeacutet A 10 szaacutezadi gazdasaacutegi viraacutegzaacutes lehetőveacute tette zsoldos haderő alkalmazaacutesaacutet amely a 10 szaacutezadban meghozta gyuumlmoumllcseacutet eacutes ez je-lentős teruumlleti noumlvekedeacutessel is jaacutert Armeacutenia a muszlim vilaacuteg eacutes Bulgaacuteria iraacutenyaacuteban A Makedoacuten-dinasztia Bizaacutenc viraacutegkoraacutet hozta el a 10 szaacutezadban amelyben a kultu-raacutelis teruumllet is reacuteszesuumllt (Makedoacuten-reneszaacutensz)78

Nyugat-Euroacutepa eseteacuteben csak neacutehaacuteny jellegzetesseacutegre utalunk A Karoling Birodalom szeacutetesett a nyugati reacutesze is tartomaacutenyokra hullott a Neacutemet-roacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg 962-ben eacuteledt uacutejjaacute A perifeacuteriaacutekon Anglia stabilizaacuteloacutedott Skandinaacutevia eacutes Koumlzeacutep-Euroacutepa (Lengyelorszaacuteg Csehorszaacuteg Magyarorszaacuteg) pedig a kereszteacutenyseacuteg felveacuteteleacutevel eacuteppen csatlakozott a latin Euroacutepaacutehoz amelynek egyseacutegeacutet a kereszteacuteny-seacuteg biztosiacutetotta A latin nyelvű liturgia leteacutetemeacutenyese a roacutemai paacutepasaacuteg inteacutezmeacutenye amely nemcsak szellemi taacutepot hanem az egyhaacutezszervezet reacuteveacuten inteacutezmeacutenyi mintaacutet is szolgaacuteltatott a frissen megteacuterteknek Euroacutepa gazdasaacutega az egyseacutegesuumllő majorsaacutegon alapult eacutes alapvetően oumlnellaacutetoacute szinten volt A 10 szaacutezadban kezdődoumltt a haacuteromnyo-maacutesos gazdaacutelkodaacutes amit a lovak megnoumlvelt vonoacuteerejeacutevel hasznaacutelatos neheacutezeke tett lehetőveacute Ennek eredmeacutenyei a 11 szaacutezadtoacutel lesznek eacuterzeacutekelhetőek A 10 szaacutezad első feleacuteben jellemző invaacutezioacutek (muszlim viking magyar) belső bizonytalansaacutegot ered-meacutenyeztek ami a taacutersadalom militarizaacutecioacutejaacutet erősiacutetette eacutes egy fegyverforgatoacute reacuteteg kialakulaacutesaacutet keacutenyszeriacutetette ki79

Amennyiben az ezredforduloacuten a civilizaacutecioacutek fejlettseacutegi szintjeacutenek megfelelő rang-sort aacutelliacutetunk akkor annak eacuteleacuten Kiacutena eacutes az iszlaacutem vilaacuteg aacutellt majd ezeket koumlvette India eacutes a bizaacutencindashrusz civilizaacutecioacute a sor veacutegeacuten pedig Nyugat-Euroacutepa szerepel A 10 szaacutezad-ban a kapcsolatok a kuumlloumlnboumlző civilizaacutecioacutek koumlzoumltt szorosak voltak Kiacutena eacutes a Taacutevol-Kelet reacuteszben Ganszu Kelet-Turkesztaacuten Transzoxaacutenia eacutes Afganisztaacuten teruumlleteacuten ke-resztuumll aacutellandoacute eacuterintkezeacutesben volt Indiaacuteval ahonnan a buddhizmus Kiacutenaacuteba eacutes a vele szomszeacutedos orszaacutegokba is eljutott de tengeri uacuteton is tartotta a kapcsolatot az indiai civilizaacutecioacuteval Az eacuteszaki szaacuterazfoumlldi uacutet nyugati folytataacutesa az iszlaacutem vilaacuteg koumlzpontjaacuteba vezetett de a tengeren is megvolt az oumlsszekoumltteteacutes Kiacutena eacutes az iszlaacutem vilaacuteg koumlzoumltt Kiacutena mellett India is eacuterintkezeacutesbe keruumllt az iszlaacutem vilaacuteggal azutaacuten a 10 szaacutezad veacutegeacuten a Gaznevidaacutek behatoltak India belsejeacutebe Az iszlaacutem vilaacuteg a maacutesik neacutegy civilizaacutecioacuteval koumlzvetlen szomszeacutedos volt Bizaacutencot a Bagdadi Kalifaacutetus elvaacutegta a Taacutevol-Kelettől eacutes Indiaacutetoacutel is Nyugat pedig Bizaacutenccal eacutes az iszlaacutem vilaacutegaacuteval keruumllt kapcsolatba Iacutegy te-haacutet a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben vagy Kelet-Euroacutepaacuteban eacutelő nomaacuted uralkodoacutek megbiacutezhatoacute informaacutecioacutekkal rendelkezhettek az iszlaacutem vilaacutegroacutel Bizaacutencroacutel eacutes a Nyugatroacutel

78 Lewis 1988 48ndash66 vouml Olajos 2000 233ndash25279 Lewis 1988 67ndash86

212

Lewis koumlnyveacutenek tovaacutebbi fejezeteiben arroacutel eacutertekezik hogy a 11 eacutes 13 szaacutezad-ban hogyan vaacuteltoznak meg a civilizaacutecioacutek koumlzoumltti viszonyok A 11 szaacutezadban Nyugat-Euroacutepa jelentős fejlődeacutest mutatott eacutes az első keresztes hadjaacuterat illetve a reconquis-ta Andaluacuteziaacuteban maacuter jelzi ezt az erősoumldő poziacutecioacutet Az iszlaacutem vilaacuteg nyugati feleacuten a 11 szaacutezadban a berber eacutes beduin betoumlreacutesek felboriacutetottaacutek Eacuteszak-Afrikaacuteban a foumlldmű-vesndashnomaacuted egyensuacutelyt ami hanyatlaacutessal jaacutert egyuumltt A maacutesik fontos jelenseacuteg a toumlroumlk neacutepek teacuterfoglalaacutesa az iszlaacutem Keleten a Transzoxaacuteniaacutetoacutel eacuteszakra lakoacute toumlroumlk nyelvű neacute-pek iszlamizaacutecioacuteja koumlvetkezteacuteben 962-ben Alp Tegin a Szaacutemaacutenida udvar toumlroumlk testőre Gaznaacuteba menekuumllt ahol megalapiacutetotta a Gaznevida-dinasztiaacutet Utoacuteda Szebuumlktegin (977ndash997) eacutes annak fia Mahmuacuted (998ndash1030) stabilizaacutelta hatalmukat 1000 utaacuten el-foglalta Mahmuacuted Horaszaacutent azonban 1040-ben Dandanakaacutennaacutel a Gaznevidaacutek suacute-lyos vereseacuteget szenvedtek iacutegy hatalmi ambiacutecioacuteik India feleacute iraacutenyultak eacutes elkezdteacutek annak meghoacutediacutetaacutesaacutet A Karahanidaacutek a Szemirecsje eacutes a Tarim-medence toumlroumlk nyelvű karlukjainak utoacutedai akik a 10 szaacutezad koumlzepeacuten felvetteacutek az iszlaacutemot majd 999-ben meghoacutediacutetottaacutek a Szaacutemaacutenida teruumlletet A szeldzsuumlkoumlk a 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben vetteacutek fel az iszlaacutemot A Transzoxaacutenia eacutes Horaszaacuten koumlrnyeacuteki hatalmi kuumlzdelmekbe bekapcsoloacutedva 1040-ben Dandanakaacutennaacutel ők győzteacutek le a Gaznevidaacutekat majd nyu-gat feleacute terjeszkedtek eacutes 1055-ben Bagdadot is elfoglaltaacutek Neves uralkodoacutejuk Alp Arszlan (1063ndash1072) 1071-ben Manzikertneacutel legyőzte a bizaacutenciakat eacutes magaacutet a csaacute-szaacutert is foglyul ejtette ami elindiacutetotta a toumlroumlk toumlrzsek beaacuteramlaacutesaacutet Kis-Aacutezsiaacuteba Ez a hatalmas toumlroumlk neacutepvaacutendorlaacutes nemcsak az iszlaacutem Keletet Indiaacutet eacutes Bizaacutenc kis-aacutezsiai teruumlleteit eacuterintette hanem Kelet-Euroacutepaacutet is Miutaacuten Szvjatoszlaacutev 965-ben felszaacutemolta a Kazaacuter Birodalmat a Kazak-steppe nomaacuted neacutepei előtt lehetőseacuteg nyiacutelt a nyugatra valoacute vaacutendorlaacutesra eacutes a 11 szaacutezad koumlzepeacuten uacutez eacutes kun toumlrzsek huacutezoacutedtak nyugati iraacutenyba ami kivaacuteltotta a besenyők betelepuumlleacuteseacutet bizaacutenci teruumlletekre

A 13 szaacutezadban uacutejabb nomaacuted hullaacutem indult ami meacuteg feacutelelmetesebb hataacutesuacute volt leacutetrejoumltt a mongol birodalom Ezzel paacuterhuzamosan Nyugat-Euroacutepa is uacutejabb expanzi-oacuteba kezdett Andaluacuteziaacuteban a reconquista hataacutesaacutera a feacutelsziget Granadaacuten kiacutevuumll keresz-teacuteny uralom alaacute keruumllt 1204-ben a keresztesek elfoglaltaacutek Konstantinaacutepolyt illetve a Baltikumban a keresztes lovagok hatoltak be Ehhez persze nem meacuterhető a mongol hoacutediacutetaacutes ami a 13 szaacutezadban leacutetrehozta a vilaacutegtoumlrteacutenelem legnagyobb kiterjedeacutesű szaacuterazfoumlldi birodalmaacutet Kiacutenaacutet az euraacutezsiai steppeacutet az iszlaacutem vilaacutegot Sziacuteriaacuteig ndash ahol az egyiptomi mamelukok aacutelliacutetottaacutek meg őket 1260-ban ndash eacutes Kelet-Euroacutepaacutet is magaacuteban foglalta Ennek alapjaacuten Lewis helyesen aacutellapiacutetotta meg hogy a taacutevol-keleti eacutes iszlaacutem civilizaacutecioacutet nagyban suacutejtottaacutek a nomaacutedok hoacutediacutetaacutesai eacutes pusztiacutetaacutesai Bizaacutencot reacuteszben a 11 szaacutezadi nomaacuted taacutemadaacutesok reacuteszben pedig a 13 szaacutezad elejeacuten a keresztesek hoacute-diacutetaacutesa vetette vissza Iacutegy ezek a nomaacuted hullaacutemok miacuteg Kiacutenaacuteban az iszlaacutem vilaacutegban eacutes Bizaacutencban komoly gondot okoztak addig Nyugat-Euroacutepa viszonylag zavartala-nul erősoumldhetett Valoacutesziacutenűleg ezek az esemeacutenyek is hozzaacutejaacuterulhattak ahhoz hogy az uacutejkortoacutel Euroacutepa lett a vilaacuteg vezető civilizaacutecioacuteja eacutes maga alaacute gyűrte a toumlbbieket80 Ehhez csak annyit eacuterdemes magyar szempontboacutel hozzaacutetenni hogy a 11 szaacutezadban a Magyar Kiraacutelysaacuteg akadaacutelyozta meg a besenyők majd nyomukban az uacutezok nyugatra

80 Lewis 1988

213

vaacutendorlaacutesaacutet eacutes keacutenyszeriacutetette őket arra hogy az Al-Dunaacuten aacutetkelve Bizaacutenc teruumlleteacutere koumlltoumlzzenek A mongolok ugyan meghoacutediacutetottaacutek a Magyar Kiraacutelysaacutegot 1241ndash42-ben de nem tudtak berendezkedni a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben

Meacuteg egy szempontra eacuterdemes figyelni a civilizaacutecioacutek aacutettekinteacutese soraacuten A fentebb elmondottak tuumlkreacuteben egyaacuteltalaacuten nem veacuteletlen hogy a 10ndash11 szaacutezadban a kulturaacutelis viraacutegzaacutesaacutet eacutelő Bizaacutenc eacutes a Kalifaacutetus iacuteraacutestudoacutei őrizteacutek meg a magyarsaacutegra vonatkozoacute legpontosabb adatokat (DAI Ğayhānī)

Visszateacuterve tehaacutet a magyarsaacuteg beilleszkedeacuteseacutere Euroacutepaacuteba illetve a kereszteacutenyseacuteg felveacuteteleacutere az valoacutesziacutenűnek tűnik hogy a 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben Geacuteza eacutes Istvaacuten doumlnteacuteseacutet nem a civilizaacutecioacutes fejlődeacutesi szint avagy a benne rejlő perspektiacuteva hataacuterozta meg ugyanis a magyar udvarban Kordova vagy Konstantinaacutepoly civilizaacutecioacutes elő-nyeacutevel tisztaacuteban lehettek hanem nyilvaacuten maacutes teacutenyezők befolyaacutesoltaacutek amelyekre a koumlvetkező fejezetben teacuteruumlnk ki

Vilaacutegvallaacutesok Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban

A kereszteacutenyseacuteg felveacutetele toumlrteacuteneti eacutertelmezeacuteseacutenek aacutettekinteacutese nem feladatunk csak neacutehaacuteny szempont felveteacuteseacutere lehet jelen keretek koumlzoumltt vaacutellalkozni A Dunaacutentuacutel az 1 szaacutezadtoacutel a Roacutemai Birodalomhoz tartozott Pannonia neacuteven Amikor kialakult a Kelet- eacutes Nyugatroacutemai Birodalom Pannonia az utoacutebbi reacutesze lett A roacutemai uralomnak a hunok vetettek veacuteget az 5 szaacutezad első feleacuteben Az Avar Birodalom bukaacutesaacutet koumlve-tően a Frank Birodalom az egykori Pannoniaacutet visszaszerezte mint a Nyugatroacutemai Birodalom oumlroumlkoumlse eacutes a Dunaacutentuacutelt Oriens neacuteven szervezteacutek tartomaacutennyaacute Ugyanakkor a Kaacuterpaacutet-medence keleti fele nem volt sem roacutemai sem frank uralom alatt igaz keletroacutemai vagy bizaacutenci fennhatoacutesaacuteg alaacute sem keruumllt Iacutegy aztaacuten Szűcs Jenő a reacutegioacutek elmeacuteleteacutenek kidolgozaacutesa soraacuten a magyar a cseh eacutes a lengyel kiraacutelysaacuteg nyu-gatroacutel toumlrteacutenő krisztianizaacutelaacutesa kapcsaacuten megjegyezte hogy egy hosszan hatoacute toumlrteacuteneti tradiacutecioacute eredmeacutenyekeacutent a Kelet- eacutes Nyugatroacutemai Birodalmat elvaacutelasztoacute vonal eacuteszaki meghosszabbiacutetaacutesa ndash kisebb korrekcioacutekkal ndash nyomaacuten toumlrteacutent meg a koumlzeacutep(-kelet) eu-roacutepai reacutegioacute kialakulaacutesa81

Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban haacuterom nagy vallaacutes leacutetezett A keresz-teacutenyseacuteg Bizaacutencban eacutes a Karoling utoacutedaacutellamokban dominaacutelt a 9ndash10 szaacutezad folya-maacuten intenziacutev teacuteriacuteteacutes folyt a Balkaacutenon Koumlzeacutep- eacutes Kelet- valamint Eacuteszak-Euroacutepaacuteban Kelet-Euroacutepaacuteban a 9 szaacutezadban a nagyhatalmi poziacutecioacutet betoumlltő Kazaacuter Kaganaacutetus uralkodoacute elitje a zsidoacute hitet vaacutelasztotta amely moumlgoumltt nyilvaacutenvaloacute politikai eacutes keres-kedelmi eacuterdekek eacuterhetőek tetten A kazaacuterok a keacutet szomszeacutedos nagyhatalommal azaz Bizaacutenccal eacutes a Bagdadi Kalifaacutetussal szemben doumlntoumlttek a judaizmus mellett illetve fontos hangsuacutelyozni hogy a taacutevolsaacutegi kereskedelemben meghataacuterozoacute szerepe volt a zsidoacute koumlzoumlsseacutegeknek A 10 szaacutezadban a zsidoacute vallaacutesuacute elit iraacutenyiacutetotta Kazaacuter Kaganaacutetus nagyhatalmi szerepe megingott eacutes komoly teruumlleti veszteseacutegeket szenvedett miutaacuten a besenyők a Fekete-tengertől eacuteszakra leacutevő teruumlletekre koumlltoumlztek valamint miutaacuten a

81 Szcs 1997 25 A reacutegioacutekra uacutejabban Font 2009

214

ruszok a 10 szaacutezad elejeacuten eacuteszakroacutel aacutethelyezteacutek koumlzpontjukat Kijevbe A kijevi feje-delem Szvjatoszlaacutev 965-ben megtaacutemadta a kazaacuterokat eacutes birodalmukat felszaacutemolta Ennek hataacutesaacutera a teacuterseacuteg maacutesodik nagy vallaacutesa a zsidoacute elvesztette politikai taacutemaszaacutet eacutes iacutegy a Kaukaacutezusba valamint a Kriacutembe szorult vissza

A harmadik nagy vallaacutes az iszlaacutem amely a 10 szaacutezadban sikeresen terjeszkedett Kelet-Euroacutepaacuteban 922-ben a volgai bulgaacuter uralkodoacute Almis fogadta a bagdadi kalifa koumlveteit eacutes hivatalosan is elismerte a volgai bulgaacuterok iszlaacutemra valoacute teacutereacuteseacutet Az esemeacute-nyek moumlgoumltt egy hosszuacute folyamat volt Az Omajjaacutedok a 8 szaacutezad első feleacuteben terjesz-tetteacutek ki a kalifaacutetus hataacuterait Kiacutenaacuteig eacutes a Pireneusokig Ennek reacuteszekeacutent kiacuteseacuterletet tet-tek Bizaacutenc meghoacutediacutetaacutesaacutera is Konstantinaacutepoly keacutet hosszuacute ostromot aacutellt ki (674ndash678 716ndash718)82 veacuteguumll feltartoacuteztatta a muszlim előrenyomulaacutest Sziacuteria eacuteszaki hataacuterainaacutel A Kaukaacutezuson keresztuumll a muszlim hoacutediacutetaacutes Kazaacuteriaacutet is veszeacutelyeztette 652-ben kelt aacutet egy arab hadtest a Kaukaacutezuson de a kazaacuterok legyőzteacutek eacutes visszaszoriacutetottaacutek a taacutema-doacutekat Aztaacuten 722-ben a Kaukaacutezus eacuteszaki előtereacuteben fekvő kazaacuter fővaacuteros ellen folytat-tak sikeres hadjaacuteratot az arabok ennek koumlvetkezteacuteben a kazaacuter fővaacuterost a Volga alsoacute folyaacutesaacutehoz helyezteacutek aacutet 737-ben Marwān a Kaukaacutezus keacutet haacutegoacutejaacuten keresztuumll eleacuterte az alsoacute Volgaacutenaacutel fekvő kazaacuter fővaacuterost majd eacuteszakra nyomulva legyőzte a kazaacuter kagaacuten testőrseacutegeacutet eacutes a kagaacutent az iszlaacutem felveacuteteleacutere keacutenyszeriacutetette Miutaacuten 750-ben dinasz-tiavaacuteltaacutes koumlvetkezett be a kalifaacutetusban eacutes az uacutej hatalom inkaacutebb a beacutekeacutes kereskedelmi viszonyokat reacuteszesiacutetette előnyben előszoumlr egy haacutezassaacutegi szoumlvetseacutegkoumlteacutessel proacutebaacutel-koztak amiről maacuter koraacutebban esett szoacute aztaacuten 800 utaacuten megindult a Kaukaacutezuson ke-resztuumll a kereskedelem amelynek reacutegeacuteszeti emleacutekei az ezuumlstdirhem-leletekben egeacutesz Kelet-Euroacutepaacuteban joacutel adatolhatoacutek Ugyanakkor a kazaacuter kagaacuten iszlamizaacutecioacuteja nem volt tartoacutes hiszen egy eacutevtizeddel keacutesőbb maacuter nincs nyoma eacutes a kazaacuter kagaacuten az elit-tel egyuumltt veacuteguumll a zsidoacute hitre teacutert aacutet A 10 szaacutezadban Transzoxaacuteniaacuteban a Szaacutemaacutenida udvar hogy biztosiacutetsa hataacuterait az eacuteszaki nomaacutedokkal szemben aktiacutev teacuteriacutető politi-kaacutet folytatott amelynek első eredmeacutenye a volgai bulgaacuterok aacutetteacutereacutese volt az iszlaacutemra a 10 szaacutezad első keacutet eacutevtizedeacuteben A volgai bulgaacuter uralkodoacute szaacutemaacutera is előnyoumls volt az iszlaacutem felveacutetele hiszen stabilizaacutelta hatalmaacutet a toumlrzsszoumlvetseacutegen beluumll tovaacutebb erő-siacutetette a kereskedelmi kapcsolatokat amiből jelentős beveacutetele szaacutermazott illetve a kazaacuter fuumlggőseacuteg helyett egy formaacutelis politikailag nem eacuterveacutenyesiacutethető alaacuterendelődeacutest vaacutellalt a bagdadi kalifaacutetoacutel

Az iszlaacutem toumlrteacutenete szempontjaacuteboacutel azonban nem ennek lett suacutelyos koumlvetkezmeacute-nye hanem a Szaacutemaacutenida Emiraacutetussal koumlzvetlen szomszeacutedos toumlroumlk nyelvű neacutepek isz-lamizaacutelaacutesaacutenak A toumlroumlk nyelvű karlukok a 10 szaacutezad koumlzepeacuten vetteacutek fel az iszlaacutemot eacutes alapiacutetottaacutek meg a Karahanida muszlim birodalmat ami a Szaacutemaacutenidaacutektoacutel eacuteszak-keletre fekuumldt Keacutesőbb az ezredforduloacuten az uacutej birodalom bekebelezte Transzoxaacuteniaacutet veacuteget vetve a Szaacutemaacutenida uralomnak A Szaacutemaacutenida udvar toumlroumlk testőrseacutegeacuteből mene-kuumlltek Afganisztaacuten teruumlleteacutere a muszlim Gaznevida-dinasztia alapiacutetoacutei akiknek meg-hataacuterozoacute szerepe volt az iszlaacutem India feleacute toumlrteacutenő elterjeszteacuteseacuteben Az Aral-toacutenaacutel eacutes attoacutel eacuteszakra lakoacute oguzok koumlzoumltt az iszlaacutem a 10 szaacutezad elejeacutetől terjedt el Sikeres poli-tikai szerveződeacutes utaacuten 1040-ben vereseacuteget meacutertek a Gaznevidaacutekra eacutes birtokba vetteacutek

82 Kennedy 2007 324ndash334

215

Horaszaacuten teruumlleteacutet ahonnan nyugat feleacute nyomulva 1055-ben bevonultak Bagdadba A szeldzsuumlkoumlk oumlroumlkoumlsei voltak a kis-aacutezsiai tartomaacutenyokban az oszmaacutenok akiknek sikeruumllt Kis-Aacutezsiaacuten keresztuumll aacutettoumlrve hatalmukat a Magyar Kiraacutelysaacuteg koumlzepeacuteig ki-terjeszteni a 16 szaacutezadban

A Szaacutemaacutenidaacutek iszlamizaacuteloacute toumlrekveacuteseinek sikereacutet jelzi hogy a volgai bulgaacuteroktoacutel deacutelre fekvő Volga-szakasz videacutekeacuten is ndash amely a Kazaacuter Kaganaacutetus koumlzponti teruumlleteacute-nek szaacutemiacutetott 965-ig a Kazaacuter Kaganaacutetus legyőzeacuteseacuteig ndash az iszlaacutem hoacutediacutetott teacutert A Volga eacutes a Kaacutema oumlsszefolyaacutesaacuteig levő teruumllet tehaacutet az iszlaacutem vallaacutes hatoacutekoumlreacutebe keruumllt amely egyeacutebkeacutent oumlsszekoumltoumltte Kelet-Euroacutepaacutet az iszlaacutem Kelettel

Az iszlaacutem jelenleacuteteacutet ettől nyugatra is eacuterzeacutekelni lehetett A kijevi Rusz megkeresz-telkedeacutese kapcsaacuten az orosz forraacutesokban az iszlaacutem is felmeruumllt alternatiacutevakeacutent Sőt a besenyők kapcsaacuten is fennmaradt olyan tudoacutesiacutetaacutes amely szerint felvetteacutek az iszlaacutemot igaz szinte ugyanabban az időben kereszteacuteny teacuteriacuteteacutesről (Querfurti Brunoacute) is van ada-tunk A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacuteg a kelet-euroacutepai muszlim kereskedőkkel szoros kapcsolatot tartott fent eacutes a magyar fejedelemseacutegben is jelentős szaacutemuacute musz-lim koumlzoumlsseacuteg eacutelt83 Ez persze nem azt jelenti hogy reaacutelis eseacutely lett volna az iszlaacutem felveacuteteleacutere csupaacuten azt jelzi hogy ilyen lehetőseacuteg felmeruumllhetett A mongol hoacutediacutetaacutest koumlvetően az Arany Hordaacuteban Berke (1257ndash1266) majd Oumlzbeg kaacuten (1313ndash1341) az iszlaacutem felveacuteteleacutevel ezt az alternatiacutevaacutet valoacutesiacutetotta meg igaz hogy ezt nagyban befolyaacute-solta hogy az Arany Horda koumlzpontja a Volga alsoacute folyaacutesaacutenaacutel volt84

A kereszteacuteny teacuteriacuteteacutes keacutet iraacutenyboacutel eacuterte Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacutet A bizaacutenci misz-szioacutekat Konstantinaacutepolyboacutel iraacutenyiacutetotta a csaacuteszaacuter eacutes a paacutetriaacuterka szoros egyuumlttmű-koumldeacutesben A nyugati teacuteriacuteteacutes Roacutema kezeacuteben volt azonban a frank illetve keacutesőbb a neacutemet-roacutemai csaacuteszaacuternak nem ott volt a koumlzpontja A kereszteacuteny teacuteriacuteteacutes a vallaacutes univerzaacutelis igeacutenyeacuteből taacuteplaacutelkozott ugyanakkor a sikeres misszioacutek egyhaacutezi oldalon szervezeti keacuterdeacuteseket vetettek fel azaz a krisztianizaacutelt teruumllet kinek a iurisdictioacuteja alaacute tartozik aminek politikai vonatkozaacutesai is voltak mivel a Konstantinaacutepolyboacutel fel-vett kereszteacutenyseacuteg Bizaacutenc iraacutenti elkoumltelezettseacuteggel jaacutert miacuteg a paacutepai teacuteriacuteteacutes moumlgoumltt a Neacutemet-roacutemai Birodalom aacutellt A teacuteriacuteteacutes egyhaacutezpolitikai eacutes annak hatalmi konstel-laacutecioacuteival a 9ndash10 szaacutezadban a kereszteacuteny hitre teacutert fejedelmi udvarokban tisztaacuteban lehettek ugyanakkor annak hosszuacutetaacutevuacute kulturaacutelis eacutes civilizaacutecioacutes hataacutesaacuteval csak az utoacutekor szembesuumllhetett Az egyhaacutezon beluumll folyoacute vitaacutek eacutes kuumlloumlnbseacutegek a paacutepa eacutes a konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterka koumlzoumltt a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben ugyan kieacuteleződtek de utaacutena elsimultak A doumlntő vaacuteltozaacutes vagyis az egyhaacutezszakadaacutes a schisma 1054-ben koumlvetkezett be tehaacutet addig a kereszteacutenyseacuteg egyseacuteges volt85 Ugyaniacutegy az a keacuterdeacutes hogy a paacutepa vagy a neacutemet-roacutemai csaacuteszaacuter jaacutetszott-e meghataacuterozoacute szerepet a keresz-teacuteny misszioacuteban az 1070-es eacutevektől vaacutelik fontossaacute a forraacutesokban is mivel ekkor eacutele-ződoumltt ki a paacutepasaacuteg eacutes csaacuteszaacutersaacuteg primaacutetusaacutenak keacuterdeacutese86 Mindez azeacutert fontos mert meacuteg a szakirodalomban is előfordul hogy a keacutesőbbi esemeacutenyek ismereteacuteben olyan

83 Zimonyi 2001a 9284 Zimonyi 2009 11ndash2885 Kristoacute 2000 886 Kristoacute 1993108

216

szempontokat eacutes politikai terveket vetiacutetenek vissza amelyekről a korszak elitjeacutenek fogalma sem volt Meggondolaacutesra eacuterdemes Althoff III Ottoacuteroacutel iacutert koumlnyveacutenek figyel-mezteteacutese is A koumlzeacutepkori uralkodoacutekroacutel alkotott keacutep azt mutatja hogy elsősorban a beacuteke (pax) eacutes igazsaacuteg (iustitia) fenntartaacutesa volt a legfontosabb ceacutel amit koumlvetett a toumlbbi koumltelesseacuteg az egyhaacutez veacutedelme a szegeacutenyek gyengeacutek eacutes veacutedtelenek oltalma-zaacutesa Csak a legritkaacutebb esetben lehet forraacutesszerűen kimutatni hogy hosszuacutetaacutevuacute po-litikai koncepcioacutekat alkottak volna eacutes azt koumlvetkezetes politikaacuteval megvaloacutesiacutetottaacutek volna Felmeruumll hogy modern kori tapasztalatokat vetiacutetuumlnk vissza olyan korszakba amikor azok nem voltak jellemzőek87

A bizaacutenci teacuteriacuteteacutes első hullaacutema a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben eacuterzeacutekelhető amikor kiacuteseacuterlet toumlrteacutenik Kazaacuteria a ruszok a Balkaacuten eacutes Moraacutevia krisztianizaacutecioacutejaacutera Ennek eredmeacutenyekeacuteppen a dunai bulgaacuterok Bizaacutencboacutel vetteacutek fel a kereszteacutenyseacuteget

861-ben Phoacutetiosz paacutetriaacuterka kezdemeacutenyezeacuteseacutere Konstantint (Cirill) a kazaacuterokhoz kuumlldteacutek egy hitvitaacutera a zsidoacutekkal eacutes a muszlimokkal Előszoumlr Kherszonba utazott majd onnan tovaacutebb a kazaacuter uralkodoacutehoz ahol szereacuteny vallaacutesi eredmeacutenyeket eacutert csak el Ellenben a koumlvetkuumlldeacutes moumlgoumltt a vallaacutesi ceacutelokon tuacutel az lehetett hogy a bizaacutenci politika biztosiacutetani akarta magaacutet a rusz fenyegeteacutes eseteacuten ugyanis a kazaacuterokban szouml-vetseacutegest laacutetott a ruszokkal szemben88

Konstantin teveacutekenyseacutege sokkal sikeresebb volt a morvaacuteknaacutel Phoacutetiosz eacutes III Mihaacutely bizaacutenci csaacuteszaacuter 862-ben Konstantint eacutes Metoacutedot Moraacuteviaacuteba kuumlldte miu-taacuten Rasztiszlaacutev ellen a keleti frank uralkodoacute Neacutemet Lajos a dunai bolgaacuterokkal szouml-vetseacutegre leacutepett Moraacuteviaacuteba Bajororszaacutegboacutel eacuterkezett a kereszteacutenyseacuteg ezeacutert Rasztiszlaacutev Bizaacutenc feleacute taacutejeacutekozoacutedott hogy a keleti frank fuumlggeacutest ellensuacutelyozza vallaacutestaniacutetoacutekat de elsősorban puumlspoumlkoumlt keacutert A keacutet testveacuter az uacutej iacuteraacutes kialakiacutetaacutesaacutera tett kiacuteseacuterletet ami a szlaacutev nyelven valoacute igehirdeteacuteshez szuumlkseacuteges volt 863-ban a helysziacutenen belaacutettaacutek hogy Rasztiszlaacutev proacutebaacutelkozaacutesa a latin egyhaacuteztoacutel valoacute elszakadaacutesra neacutelkuumlloumlzi a reaacutelis lehe-tőseacuteget eacutes ezeacutert a paacutepaacuteval kezdtek egyezkedni 867-ben Roacutemaacuteba utaztak ahol a paacutepa engedeacutelyezte a szlaacutev nyelvű igehirdeteacutest eacutes a neacutemet puumlspoumlkoumlktől fuumlggetlen koumlzvetle-nuumll Roacutemaacutenak alaacuterendelt eacutersekseacuteg szervezeacuteseacutere adott engedeacutelyt de Konstantin meg-halt Roacutemaacuteban (869) Testveacutere visszateacutert ugyan azonban a neacutemet puumlspoumlkoumlk akadaacute-lyoztaacutek teveacutekenyseacutegeacuteben eacutes 885-oumls halaacutela utaacuten taniacutetvaacutenyait kiűzteacutek Moraacuteviaacuteboacutel akik Bulgaacuteriaacuteba menekuumlltek Konstantin eacutes Metoacuted teveacutekenyseacutege kulturaacutelis szempontboacutel rendkiacutevuumll fontos hiszen a szlaacutev nyelvű liturgia ndash valamint a szlaacutev iacuteraacutesbeliseacuteg ndash kiala-kiacutetaacutesaacuteban doumlntő szerepuumlk volt89

864-ben Borisz bulgaacuter uralkodoacute frankokkal valoacute szoumlvetseacutegeacutet ellensuacutelyozandoacute III Mihaacutely bizaacutenci csaacuteszaacuter felvonultatta hadait Bulgaacuteria ellen mire Borisz behoacutedolt eacutes 865-ben Bizaacutencboacutel vette fel a kereszteacutenyseacuteget eacutes Bulgaacuteriaacuteba teacuteriacutető puumlspoumlk is eacuterke-zett A bizaacutenci teacuteriacuteteacutes ellen komoly meacuteretű felkeleacutes toumlrt ki amelyet a bulgaacuter uralkodoacute kegyetlenuumll levert Miutaacuten Borisz nem kapott engedeacutelyt Bizaacutencboacutel bulgaacuteriai patriar-chaacutetus leacutetrehozaacutesaacutera 866-ban a paacutepaacutehoz eacutes Neacutemet Lajoshoz fordult de eacuterseki rangot

87 Althoff 2003 18ndash19 88 Noonan 2006 15689 Obolensky 1999 174ndash187 Font 2009 244ndash247

217

ők sem voltak hajlandoacuteak megadni Veacuteguumll 870-ben dőlt el a keacuterdeacutes amikor a bulgaacuter egyhaacutezat a konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterka alaacute rendelteacutek90

A bizaacutenci teacuteriacutető politika a ruszok feleacute is eacuterveacutenyesuumllt a ruszok 860-as taacutemadaacutesa utaacuten nem sokkal rusz koumlvetseacuteg jaacutert Konstantinaacutepolyban amely a Rusz megkeresz-teleacuteseacutet keacuterte ami meg is toumlrteacutent A megteacutereacutesről tudoacutesiacutet Phoacutetiosz is egyik 867-es koumlr-leveleacuteben ahol megemliacutetette hogy a bulgaacuterok mellett a ruszok is felvetteacutek a kereszt-seacuteget Biacuteborbanszuumlletett Konstantinnak nagyapjaacuteroacutel I Baszileoszroacutel iacutert eacuteletrajzaacuteban van meacuteg neacutehaacuteny ide vonhatoacute adat Az orosz forraacutesokban szinte semmi nyomot nem hagyott ez a megkeresztelkedeacutes

Az első nagy teacuteriacuteteacutesi hullaacutem utaacuten a 10 szaacutezad koumlzepeacutetől van egy uacutejabb aktiacutev teacuteriacutető-hullaacutemroacutel adatunk amely elsősorban a ruszokra eacutes a magyarokra iraacutenyult A kijevi Ruszban Igor halaacutela utaacuten feleseacutege Olga a 950-es (957) eacutevekben Konstatinaacutepolyba laacutetogatott ahol felvette a kereszteacutenyseacuteget eacutes Biacuteborbanszuumlletett Konstantin keacutetszer is fogadta Sajnos a reacuteszletek nem ismertek de nyilvaacuten szoacute eshetett a Rusz helyeacuteről a bizaacutenci egyhaacutezi rendszerben Mindenesetre a taacutergyalaacutesok nem lehettek tuacutelsaacutegosan eredmeacutenyesek hiszen Olga koumlvetei 959-ben Ottoacute kiraacutelynaacutel is jelentkeztek eacutes puumlspouml-koumlt eacutes papokat keacutertek a teacuteriacuteteacuteshez 960-ban Frankfurtban a Szent Alban-kolostorboacutel valoacute Libutiust a ruszok puumlspoumlkeacuteveacute szentelteacutek de ő meacuteg indulaacutes előtt elhunyt iacutegy aztaacuten Adalbertet szentelteacutek puumlspoumlkkeacute aki el is utazott de 962-ben visszateacutert jelezve hogy nem jaacutert sikerrel Olga ezzel a misszioacuteval sem lehetett eleacutegedett Fiaacutet eacutes utoacute-daacutet hiaacuteba proacutebaacutelta raacutevenni a keresztseacutegre de őt veacutegrendelete eacutertelmeacuteben kereszteacuteny moacutedra temetteacutek el 969-ben Szvjatoszlaacutev ragaszkodott a pogaacuteny hitvilaacuteghoz Halaacutela utaacuten Jaropolk (972ndash980) vette aacutet a hatalmat Kijevben 97677-ben II Ottoacute csaacuteszaacuter a bajor herceg ellen aki a csehekkel eacutes lengyelekkel leacutepett szoumlvetseacutegre Jaropolkkal felvette a kapcsolatot eacutes haacutezassaacutegi ajaacutenlatot tett unokaacutejaacutet Richlint adnaacute feleseacuteguumll amennyiben Jaropolk felveszi a kereszteacutenyseacuteget A haacutezassaacuteg azonban meghiuacutesult mert koumlzben Jaropolkot 980-ban Vlagyimir legyőzte eacutes megoumllette

Vlagyimir megkeresztelkedeacuteseacutenek esemeacutenytoumlrteacuteneteacutet a lengyel toumlrteacuteneacutesz Andrej Poppe tisztaacutezta 986 augusztus 17-eacuten a 28 eacuteves II Baszileiosz csaacuteszaacuter Szoacutefia koumlzeleacute-ben suacutelyos vereseacuteget szenvedett Az eleacutegedetlenkedő bizaacutenci előkelők kihasznaacutelva a helyzetet keacutet troacutenbitorloacutet aacutelliacutetottak eacutes Kis-Aacutezsiaacutet hatalmuk alaacute vontaacutek Ilyen kuumllső eacutes belső fenyegeteacutes hataacutesaacutera fordult Baszileiosz Vlagyimirhoz 987 juacuteliusndashaugusztusaacute-ban eacuterkezett meg koumlvete Kijevbe aki a koumlvetkező szerződeacutest koumltoumltte Vlagyimir a csaacute-szaacuternak katonai segiacutetseacuteget nyuacutejt egyreacuteszt katonai alakulatot kuumlld Konstantinaacutepolyba maacutesreacuteszt maga indul Kherszon ellen mivel a laacutezadoacute aki a Fekete-tenger egeacutesz deacuteli partjaacutet a kezeacuteben tartotta nyilvaacuten kiterjesztette ide is a hatalmaacutet A csaacuteszaacuter a segiacutetseacuteg fejeacuteben nőtestveacutereacutenek kezeacutet iacutegeacuterte Vlagyimirnak Ez azonban csak akkor eacuterveacutenyes ha Vlagyimir magaacutet eacutes neacutepeacutet megkereszteli A rusz egyhaacutez sajaacutet metropolitaacutet kap aki a konstantinaacutepolyi paacutetriaacuterkaacutenak van koumlzvetlenuumll alaacuterendelve Mindkeacutet feacutel eacuterdekelt volt a szerződeacutesben A csaacuteszaacuternak hatalma megtartaacutesa volt a teacutet miacuteg Vlagyimirnak rendkiacutevuumll jelentős hatalmi staacutetusz eleacutereacuteseacutet tette lehetőveacute az egyezseacuteg ugyanis a biacute-borbanszuumlletett hercegnő csak kiveacuteteles esetben mehetett hozzaacute idegen uralkodoacute-

90 Obolensky 1999 110ndash125 Balogh 2009 73ndash75 Font 2009 249ndash250

218

hoz Eleacuteg ha arra utalunk hogy csak Nagy Ottoacute csaacuteszaacuter fiaacutenak II Ottoacutenak sikeruumllt bizaacutenci hercegnőt feleseacuteguumll vennie

Vlagyimir 988 januaacuter 6-aacuten keresztelkedett meg eacutes a keresztseacutegben a Vaszilij nevet vette fel amely reacuteszben az egyhaacutezatya Baszileiosz reacuteszben pedig az akkori bizaacutenci csaacuteszaacuter neveacutevel aacutellhatott kapcsolatba Valoacutesziacutenűleg a fejedelem pogaacuteny koumlrnyezete is ekkor vagy roumlviddel ezutaacuten megkereszteltetett Ezzel a haacutezassaacuteg felteacutetele adott volt 988 tavaszaacuten Vlagyimir 6000 harcosboacutel aacutelloacute sereget kuumlldoumltt Konstantinaacutepolyba amely 988 juacuteniusaacuteban meg is eacuterkezett oda Ezzel egy időben indulhatott uacutetnak Anna Kijevbe Vlagyimir seregeacutevel a Dnyeper zaacutetonyaihoz ment a mennyasszony eacutes kiacuteseacute-rete eleacute hogy tisztelegjen előtte illetve hogy megveacutedje őket egy esetleges besenyő taacutemadaacutestoacutel 988 nyaraacuten lehetett az eskuumlvő amelyet megelőzhetett Kijev lakossaacutegaacutenak toumlmeges megkereszteleacutese a Dnyeperben A hatezres rusz sereg eacutes Baszileiosz csaacuteszaacuter csapatai 989 februaacuterjaacuteban meglepeteacutesszerűen taacutemadtak Khruumlszopolisznaacutel eacutes csataacutet nyertek Tiacutez heacutet muacutelva pedig 989 aacuteprilis 13-aacuten Abuumldosznaacutel verte meg a csaacuteszaacuter laacute-zadoacute ellenfeleacutet akivel sziacutevroham veacutegzett 988 őszeacuten Vlagyimir ostrom alatt tartotta a laacutezadoacutekhoz tartozoacute vaacuterost Khorszunt 989 aacuteprilis 7 eacutes juacutelius 27 koumlzoumltt miutaacuten a laacutezadoacute meghalt eacutes az ellenaacutellaacutes eacutertelmetlenneacute vaacutelt a vaacuteros behoacutedolt Ennek elleneacutere Vlagyimir kifosztotta eacutes szaacutemos egyhaacutezi relikviaacutet eacutes ikont vitt Kijevbe

Itt egy hosszabb folyamat veacutegpontjaacuteroacutel van csupaacuten szoacute amely legalaacutebb egy eacutevszaacute-zaddal koraacutebbroacutel indult A 865 koumlruumlli első megkeresztelkedeacutes nyilvaacutenvaloacutean csupaacuten a politikai vezeteacutes legfelső szintjeacutet eacuterintette eacutes egy hatalomvaacuteltaacutes eleacuteg volt ahhoz hogy nyomtalanul eltűnjoumln A 10 szaacutezad első feleacuteben az intenziacutevveacute vaacuteloacute kereske-delmi eacutes hadi kapcsolatok soraacuten toumlbben megkeresztelkedtek azonban a fejedelmek vareacuteg eacutes szlaacutev kiacuteseacuterete kitartott a pogaacuteny hit mellett eacutes meacuteg Olga megkeresztelkedeacutese sem tudott ezen vaacuteltoztatni Vlagyimir a hatalom megszerzeacutese miatt előszoumlr a po-gaacuteny hitvilaacuteghoz ragaszkodott testveacutere Jaropolk kereszteacutenyseacutegre hajloacute politikaacutejaacuteval szemben De nemsokaacutera be kellett laacutetnia hogy a pogaacuteny iraacutenyzat felkarolaacutesa tartoacutesan nem lehet sikeres

A foumlldrajzi helyzet egyeacutertelműen Bizaacutenc feleacute orientaacutelt miutaacuten a koumlzpont Kijevbe helyeződoumltt aacutet eacutes a fő kereskedelmi uacutet a Dnyeperen keresztuumll vezetett Vlagyimir megkeresztelkedeacutesekor Kijevben leacutetrehoztaacutek a 60 metropoacuteliaacutet amely a konstanti-naacutepolyi paacutetriaacuterka hatalma alatt aacutellt Ezzel Kelet-Euroacutepa egyik legjelentősebb hatalmi centruma eacutes lakossaacutega is Konstantinaacutepoly feleacute koumltelezte el magaacutet ami lehetőveacute tette a szlaacutev liturgia eacutes nyomaacuteban a szlaacutev nyelvű irodalom kialakulaacutesaacutet91

A morvaacutek eseteacuteben a bizaacutenci misszioacute kudarca nyilvaacutenvaloacute a foumlldrajzi adottsaacutegok reacuteveacuten ugyanis az a teruumllet sohasem tartozott Bizaacutenchoz raacuteadaacutesul a neacutemet teruumlle-tekkel volt szomszeacutedos Bulgaacuteria teruumllete hagyomaacutenyosan bizaacutenci eacuterdekszfeacutera tehaacutet politikailag nem engedhette hogy Roacutema eacutes a frank utoacutedaacutellamok feleacute orientaacuteloacutedjon habaacuter a bulgaacuter uralkodoacute ezt a lehetőseacuteget igyekezett kihasznaacutelni A Kijevi Rusz ese-teacuteben mint laacutettuk geopolitikai eacutes kereskedelmi szempontboacutel Bizaacutenc volt a legkedve-zőbb vaacutelasztaacutes de azeacutert Vlagyimir eacutes elődei a neacutemet teruumlletek feleacute is taacutejeacutekozoacutedtak sőt az iszlaacutem alternatiacuteva lehetőseacutegkeacutent szinteacuten jelen volt

91 Muumlller 1987 Font 2009 250ndash254

219

A Kaacuterpaacutet-medencei magyarsaacuteg eseteacuteben a kereszteacutenyseacuteg teacuterhoacutediacutetaacutesaacutera92 a kezde-meacutenyezeacutes Bizaacutencboacutel joumltt 94647-ben az Aacuterpaacuted-dinasztia keacutepviseleteacuteben Termacsu eacutes a harmadik meacuteltoacutesaacutegot viselő Bulcsuacute jaacutert Biacuteborbanszuumlletett Konstantinnaacutel eacutes Bulcsuacute felvette ott a keresztseacuteget Termacsu eseteacuteben erről nincs hiacuteradaacutes csak felteacutetezik hogy ő is megkeresztelkedett Neacutehaacuteny eacutevvel keacutesőbb 953-ban Gyula jaacutert Konstantinaacutepolyban eacutes a keresztseacuteg elfogadaacutesaacuteval egy goumlroumlg teacuteriacutető puumlspoumlk Hierotheosz is elkezdte mű-koumldeacuteseacutet feltehetően a Gyula uralta teruumlleten93 A 955-oumls augsburgi vereseacuteg koumlvet-kezteacuteben Bulcsuacutet kiveacutegezteacutek eacutes ennek hiacutere eljutott Bizaacutencba ugyanis 955 veacutegeacuten Biacuteborbanszuumlletett Konstantin koumlveteket kuumlldoumltt Ottoacutehoz Ehhez koumltoumltteacutek egyes ku-tatoacutek hogy 957-ben Bizaacutenc is megtagadta az eacutevpeacutenz kifizeteacuteseacutet a magyaroknak Ez magyar reacuteszről uacutejabb fegyveres akcioacutet vaacuteltott ki amely soraacuten 958-ban az Apor vezette sereg Konstantinaacutepoly falaiig hatolt Innentől 970-ig a magyarok toumlbb hadjaacuteratban vettek reacuteszt Bizaacutenc ellen iacutegy a magyarndashbizaacutenci viszony ellenseacuteges volt

Nyilvaacuten ennek is reacutesze lehetett abban hogy a magyar fejedelmi udvar nyugat feleacute kezdett tapogatozoacute taacutergyalaacutesokat Ennek első jelekeacutent Taksony fejedelem bulgaacuter szaacutermazaacutesuacute koumlvete 963-ban megjelent Roacutemaacuteban XII Jaacutenos paacutepaacutenaacutel aki egy Zacheus nevű teacuteriacutető puumlspoumlkoumlt biacutezott meg a magyarok megteacuteriacuteteacuteseacutevel A paacutepa eacutes Ottoacute csaacuteszaacuter koumlzoumltti ellenteacutet azonban olyan eacuteles volt hogy Ottoacute emberei Capuaacuteban a paacutepai kuumll-doumlttseacuteget elfogtaacutek eacutes a paacutepai levelet elkoboztaacutek ugyanakkor a koumlvetkező eacutevi zsinaton Zacheus mint teacuteriacutető puumlspoumlk reacuteszt vett94

A kezdeti leacutepeacutesek utaacuten Geacuteza fejedelem uralma hozta meg az aacutettoumlreacutest 970-ben lezaacuterult az utolsoacute kalandozoacute hadjaacuterat a Balkaacutenon raacuteadaacutesul a győztes bizaacutenci csaacute-szaacuter a neacutemet-roacutemai csaacuteszaacuterral haacutezassaacutegi szerződeacutes koumltoumltt amelynek koumlvetkezteacuteben 972-ben Theophanu goumlroumlg hercegnő eacutes II Ottoacute egybekeltek Geacuteza ndash akinek feleseacutege a gyula leaacutenya Sarolt kereszteacuteny volt meacutegpedig a bizaacutenci teacuteriacuteteacutesnek koumlszoumlnhetően ndash koumlveteket kuumlldoumltt Ottoacute csaacuteszaacuterhoz a beacuteke uumlgyeacuteben Ottoacute felteacutetelekeacutent szerepelhetett a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele ugyanis 972-ben maacuter teacuteriacutető puumlspoumlkkeacute szenteltette Prunward Sankt Gallen-i baraacutetot eacutes levelet kuumlldoumltt Piligrim passaui puumlspoumlknek akinek a te-ruumllete a magyarokkal volt szomszeacutedos hogy mindenben segiacutetse a misszioacutet A teacuteriacutető puumlspoumlk megkeresztelte Geacutezaacutet aki kereszteacuteny uralkodoacutekeacutent kuumlldte koumlveteit a 973-as quedlinburgi fejedelmi talaacutelkozoacutera Prunward teacuteriacutető puumlspoumlk a mainzi eacutersekseacuteghez tartozott egyhaacutezilag akaacutercsak az Olga reacuteszeacutere kuumlldoumltt teacuteriacutető puumlspoumlk eacutes a praacutegai puumls-poumlkseacuteg is ami joacutel illusztraacutelja a csaacuteszaacuteri befolyaacutest az egyhaacutezi uumlgyekre Ugyanakkor voltak toumlrekveacutesek a salzburgi eacutersekseacuteg eacutes a passaui puumlspoumlkseacuteg reacuteszeacuteről hogy a szom-szeacutedos magyar fejedelemseacuteg egyhaacutezi szervezeteacutenek vezeteacuteseacutet megszerezzeacutek de nem jaacutertak sikerrel Geacuteza fejedelem műveacutet fia fejezte be95

Vajk aki a keresztseacutegben az Istvaacuten nevet kapta a neacutemet szoumlvetseacuteg zaacutelogakeacutent 996-ban a bajor hercegnővel Gizellaacuteval haacutezasodott oumlssze III Ottoacute csaacuteszaacuter beleegyezeacute-seacutevel Gizella lovagok eacutes papok kiacuteseacutereteacuteben magyar foumlldre koumlltoumlzoumltt Ezzel Geacuteza műve

92 Gyoumlrffy 1984 680ndash815 Kristoacute 2000 7ndash17 Makk 2002 89ndash9593 Gyoumlrffy 1984 681ndash684 Makk 1996 17 Moravcsik 1984 8594 Gyoumlrffy 1984 712ndash713 A misszioacute legutoacutebbi reacuteszletes elemzeacutese Koszta 2010 219ndash23395 Gyoumlrffy 1984 726ndash733 Makk 1996 30ndash38

220

beteljesedett eacutes roumlviddel ezutaacuten 997-ben el is hunyt Istvaacutennak a troacuteneacutert Koppaacutennyal kellett megkuumlzdenie eacutes a győzelem utaacuten keruumllt sor a kereszteacuteny kiraacutelysaacuteg megala-piacutetaacutesaacutera III Ottoacute eacutes nevelője II Szilveszter paacutepa Roacutemaacuteban tartoacutezkodott amikor 1000-ben megeacuterkezett a magyar koumlvetseacuteg III Ottoacute koronaacutet kuumlldoumltt ami a kereszteacuteny kiraacutelysaacuteg leacutetrehozaacutesaacutet jelkeacutepezte miacuteg a paacutepa aacuteldaacutest adott az eacutersekseacuteg alapiacutetaacutesaacutera azaz a magyar egyhaacutezszervezet kieacutepiacuteteacuteseacutere96 Uacutejabban a laacutendzsa jelentőseacutegeacutere is felhiacutevtaacutek a figyelmet97 Mindenesetre ezzel eldőlt veacutegeacuterveacutenyesen hogy a magyar kiraacutelysaacuteg a latin riacutetusuacute Nyugat reacutesze lett a csehekkel eacutes lengyelekkel paacuterhuzamosan98

Termeacuteszetesen nem konkreacutet esemeacutenyekről hanem folyamatroacutel van szoacute A koronaacute-zaacutes utaacuten keruumllt sor 1003-ban az erdeacutelyi Gyula legyőzeacuteseacutere veacuteguumll pedig a szinteacuten gouml-roumlg riacutetusuacute Ajtony legyőzeacutese zaacuterta a belső konszolidaacutecioacutet Ezzel paacuterhuzamosan Istvaacuten a bizaacutenci kapcsolatok jelentőseacutegeacutet eacutes fontossaacutegaacutet vilaacutegosan eacuterzeacutekelte eacutes II Baszileiosz szoumlvetseacutegese lett annak bulgaacuterok elleni harcaacuteban Istvaacuten Bizaacutenc-baraacutet politikaacutejaacutenak az eredmeacutenye Imre herceg bizaacutenci hercegnővel valoacute haacutezassaacutega99 A magyar kiraacutelysaacuteg politikaacutejaacutenak a Balkaacuten eacutes Kelet-Euroacutepa iraacutenyaacuteba mindig nyitottnak kellett maradnia hiszen ezek a teruumlletek koumlzvetlen szomszeacutedsaacuteguk reacuteveacuten aacutellandoacute figyelmet eacutes aktivi-taacutest koumlveteltek

96 Gyoumlrffy 1984 745ndash763 Makk 1996 40ndash5197 Boacutena 2000 84ndash87 Kovaacutecs 2001 99ndash12898 Font 2009 233ndash236 238ndash24199 Gyoumlrffy 1984 814ndash815 Makk 1996 59ndash60

Oumlsszegzeacutes

A magyarsaacuteg legkoraacutebbi toumlrteacutenete a Volga eacutes az Ob koumlzoumltti teruumllethez kapcsoloacutedik A finnugor nyelveacuteszet megaacutellapiacutetotta hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek koumlzuumll az ugor nyelvaacuteghoz tartozik iacutegy a magyar nyelvű koumlzoumlsseacutegek a legkoumlzelebbi nyelvro-konaik azaz a hanti eacutes manysi nyelvű csoportokkal eacutelhettek egyuumltt az Ob eacutes a Koumlzeacutep-Volga koumlzoumltt Az ősmagyar nyelv kialakulaacutesa a Kr e 1 eacutevezred első feleacuteben mehetett veacutegbe A nyelvtudomaacutenyban a nyelvrokonsaacuteg egy fogalmilag koumlruumlliacutert eacutes megalapozott terminus amelynek eacuterveacutenyesseacutegi koumlreacutet szigoruacutean meghataacuteroztaacutek Nagyon gyakran előfordul azonban az hogy ezt a modellt alkalmazzaacutek a neacutepek koumlzoumltti rokonsaacutegra is Holott szocioloacutegiailag neacutepen aacuteltalaacuteban egy olyan nagyobb csoportot eacutertuumlnk amely-nek tagjai szemeacutelyesen nem ismerik egymaacutest iacutegy annak oumlsszetartoacute erejeacutet koheacutezioacutejaacutet valamilyen koumlzoumlsen elfogadott fikcioacute biztosiacutetja A mi-tudat hordozoacuteja a veacuterseacutegi kouml-teleacuteken alapuloacute modell (csalaacuted nemzetseacuteg) amelyet kivetiacutetenek az egeacutesz koumlzoumlsseacutegre iacutegy ez nyilvaacutenvaloacutean fikcioacutevaacute vaacutelik eacutes nem beszeacutelhetuumlnk teacutenyleges rokonsaacutegroacutel Ez az elkeacutepzeleacutes aacuteltalaacuteban valamilyen eredetmiacutetoszban oumllt testet Az eredetmiacutetosz mel-lett mint erre Szűcs Jenő is felhiacutevta a figyelmet a koumlzoumls kultuacutera eacutes nyelv a maacutesik keacutet meghataacuterozoacute elem ugyanakkor az etnikai kialakulaacutes folyamataacutenak alapvető kelleacuteke a szilaacuterd politikai keret Anthony D Smith a nemzetről iacuterott oumlsszefoglaloacute munkaacutejaacuteban az etnikumot a koumlvetkezőkeacuteppen hataacuterozza meg bdquooumlnaacutelloacute nevet viselő lakossaacuteg koumlzoumls eredetmiacutetosszal toumlrteacutenelemmel specifikus teruumllettel eacutes szolidaritaacuteseacuterzeacutesselrdquo Az etni-kum vagy neacutep eseteacuteben rokoni viszony maacuter oumlnmagaacuteban fikcioacute Ezek utaacuten nyilvaacuten-valoacute hogy keacutet neacutep koumlzoumltti rokoni kapcsolat felaacutelliacutetaacutesa fogalmilag keacuteptelenseacuteg Miutaacuten az etnikum szempontjaacuteboacutel keacutet fontos meghataacuterozoacute jellegzetesseacutegben azaz a nyelv-rokonsaacuteg eacutes az eredetmiacutetosz veacuterkoumlzoumlsseacuteg-keacutepzeteacuteben explicit moacutedon a rokonsaacuteg hasznaacutelhatoacute fogalom az a laacutetszat keletkezett hogy lehet neacuteprokonsaacutegroacutel is beszeacutelni Raacuteadaacutesul ezt a nyelv maga is roumlgziacutetette eacutes a modern korban a nyelv eacutes nemzet koumlzoumltt szoros oumlsszefuumlggeacutes laacutethatoacute Iacutegy aztaacuten szinte eacuteszreveacutetlenuumll a nyelvrokonsaacuteg aacutetalakul neacuteprokonsaacuteggaacute meacuteg olyan esetekben is amikor a szerző tudataacuteban van annak hogy a nyelvtoumlrteacutenetet nem lehet azonosiacutetani a neacuteptoumlrteacutenettel Nem beszeacutelhetuumlnk azonban rokon neacutepekről hanem csupaacuten rokon nyelvet beszeacutelő neacutepekről Mikor finnugor neacute-pet emliacutet a tudomaacuteny akkor valoacutejaacuteban finnugor nyelvet beszeacutelő koumlzoumlsseacutegről van szoacute Ez tulajdonkeacuteppen egyszerűsiacuteteacutes ami azonban nehezen megy aacutet a koumlztudatba

222

A keacuterdeacutes persze az hogy a magyar nyelvben fennmaradoacute joumlveveacutenyszavak amelyek reacuteszben a magyarsaacuteggal kapcsolatba keruumllt idegen nyelvű neacutepek reacuteszben a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban reacuteszt vevő toumlroumlk (kabar berszil ~ bercel stb) iraacuteni (alaacuten ho-rezmi ~ kaacuteliz) eacutes szlaacutev nyelvű csoportok emleacutekeit őrzik vajon reacuteszesei-e a magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek miutaacuten koumlruumlkben a magyar nyelv dominaacutenssaacute vaacutelt eacutes ezek a maacutes nyelvű csoportok nyelvileg asszimilaacuteloacutedtak Nyilvaacuten toumlrteacutenetileg tarthatatlan az az aacutel-laacutespont hogy ezeket kizaacuterjuk a magyar neacutep korai toumlrteacuteneteacuteből Egyeacutertelmű hogy a ke-let-euroacutepai toumlroumlk iraacuteni eacutes szlaacutev nyelvű neacutepek eacutes koumlzoumlsseacutegek 5ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutenek tanulmaacutenyozaacutesa elengedhetetlen a honfoglaloacute magyar neacutep leacutetrejoumltteacutenek kutataacutesaacuteban

A forraacutesokban a 10 szaacutezadtoacutel a VolgandashKaacutema-videacuteken kimutathatoacute egy magyar neacutepreacutesz Erről legkoraacutebban a muszlim forraacutesok szaacutemoltak be A Balhī-hagyomaacuteny a 10 szaacutezad első eacutevtizedeiből maacuter egyeacutertelműen keacutetfeacutele magyarokroacutel tud a Volgaacutetoacutel keletre eacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacutegroacutel Ez a hagyomaacuteny egeacuteszen a mon-gol korig nyomon koumlvethető a muszlim forraacutesokban A domonkos rendi szerzetes Julianus koumlzvetlenuumll a tataacuterjaacuteraacutes előtt talaacutelta meg a VolgandashKaacutema-videacuteken maradt magyarokat akikkel beszeacutelgetni tudott magyarul eacutes akikneacutel meacuteg eacutelt az a tudat hogy bdquoa magyarok tőluumlk szaacutermaznakrdquo Julianus a koumlzeacutepkori gondolkodaacutesnak megfelelően eacutertelmezve a helyzetet a magyarsaacuteg boumllcsőjeacutet a megtalaacutelt keleti magyarsaacuteg teruumlle-teacutere helyezte A Jugria-elmeacutelet amely az orosz kroacutenikaacutesok neacutevhasonloacutesaacutegon alapuloacute teoacuteriaacuteja a Julianus aacuteltal őshazaacutenak tekintett videacutekhez kapcsoloacutedva sőt azt erősiacutetve vaacutelt teacutevesen egy ideig elfogadott tudomaacutenyos teacutezisseacute ami ma maacuter csak tudomaacuteny-toumlrteacuteneti eacuterdekesseacuteg

Mindazonaacuteltal a VolgandashKaacutema-videacuteken eacutelt a nyelvtoumlrteacutenet aacuteltal kikoumlvetkeztetett ősmagyar nyelven beszeacutelő csoportok eacutes a 10 szaacutezadtoacutel a 13 szaacutezadig adatolhatoacute ke-leti magyarsaacuteg viszonya tisztaacutezatlan Az ősmagyar nyelvet beszeacutelő csoportok koumlzuumll a toumlbbseacuteg reacuteszt vett a magyar etnogenezisben ugyanakkor szinte biztosan felteacutetelez-hető hogy egyes koumlzoumlsseacutegek helyben maradtak A 9 szaacutezadban az iacuterott forraacutesokban maacuter megjelenő magyar neacutep kialakulaacutesaacutet toumlrteacuteneti szempontboacutel keacutet-haacuteromszaacutez eacutevre tehetjuumlk kb ennyi szuumlkseacuteges a gentilis tudat kialakulaacutesaacutehoz A magyarsaacuteg egy touml-redeacuteke valoacutesziacutenűleg a 9 a szaacutezad veacutegeacuten elszakadva a neacutepalakulat zoumlmeacutetől eacuteszakra huacutezoacutedott ahol toumlbb mint haacuterom eacutevszaacutezad muacuteltaacuten Julianus raacutejuk talaacutelt Felmeruumll a keacuterdeacutes vajon a VolgandashKaacutema-videacuteken maradt ősmagyar nyelvű csoportok eacutes a 9 szaacute-zad veacutegeacuten betelepuumllt magyar diaszpoacuteraacutek koumlzoumltt volt-e valamifeacutele kapcsolat Sajnos erre nem tudunk vaacutelaszolni Azeacutert is rendkiacutevuumll bonyolult a helyzet mert a magyar nyelv kialakulaacutesa eacutes a Volga-videacuteki magyar toumlredeacutek megjeleneacutese koumlzoumltt maacutesfeacutel-keacutet-ezer eacutev kuumlloumlnbseacuteg van amelynek toumlrteacuteneti aacutethidalaacutesa forraacutesok hiaacutenyaacuteban jelenleg remeacutenytelen vaacutellalkozaacutesnak tűnik

A korai magyarokra vonatkozoacute iacuterott forraacutesokkal csak a 9 szaacutezad derekaacutetoacutel inkaacutebb maacutesodik feleacutetől rendelkezuumlnk iacutegy a magyarsaacuteg 5ndash8 szaacutezadi toumlrteacuteneti-foumlldrajzi kere-teit alapvetően a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavainak tanulsaacutegai eacutes Kelet-Euroacutepa toumlrteacuteneteacutenek adatai segiacutetseacutegeacutevel rekonstruaacuteltaacutek

Az oszmaacuten kor előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavainkat keacutet reacutetegbe soroltaacutek a nyelvtoumlrteacute-neacuteszek a honfoglalaacutes előtti eacutes az uacuten koumlzeacutepső reacutetegbe A kronoloacutegiai kuumlloumlnbseacuteg mel-lett mindazonaacuteltal az aacutetadoacute nyelv szempontjaacuteboacutel a korai vagyis a honfoglalaacutes előtti

223

reacuteteg eseteacuteben bolgaacuter-toumlroumlk vagy csuvasos tiacutepusuacute toumlroumlk aacutetadoacute nyelvre gondoltak miacuteg a koumlzeacutepső reacutetegre a besenyő eacutes kun vagy csak a kun elnevezeacutest hasznaacuteljaacutek Miutaacuten Gombocz Zoltaacuten majd nyomaacuteban Neacutemeth Gyula is abboacutel indult ki hogy a honfog-lalaacutes előtti joumlveveacutenyszavaink csuvasos vagy bolgaacuter-toumlroumlk tiacutepusuacuteak uacutegy veacutelteacutek a koumlz-toumlroumlk kriteacuterium alapvetően a koumlzeacutepső reacuteteg toumlroumlk joumlveveacutenyszavaira jellemző mivel toumlrteacutenetileg ismert volt hogy a besenyők eacutes kunok betelepuumlltek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe eacutes beolvadtak a magyarsaacutegba Mivel a kunok nyelveacutet ismerjuumlk a besenyőkről pedig felteacutetelezzuumlk hogy nyelvuumlk koumlztoumlroumlk volt iacutegy nyelvi szempontboacutel a teacutetel veacutedhető Van azonban egy logikai probleacutema a besenyőndashkun reacuteteg minden bizonnyal koumlztoumlroumlk szavakat tartalmaz de felmeruumll a keacuterdeacutes vajon kizaacuterhatoacute-e hogy a honfoglalaacutes előtt nem keruumllhettek koumlztoumlroumlk elemek a magyar nyelvbe Eddig abboacutel indultak ki hogy amelyik joumlveveacutenyszoacute koumlztoumlroumlk kriteacuteriummal biacuter az a koumlzeacutepső reacutetegbe tartozik

A korai magyarsaacuteg toumlrteacuteneti uacutetjaacutet meghataacuterozoacute koncepcioacute arra eacutepuumllt hogy a magyarsaacuteg csak olyan toumlroumlk nyelvű neacutepekkel eacuterintkezhetett amely bolgaacuter-toumlroumlk nyelvet beszeacutelt Gombocz Zoltaacuten eacutes Neacutemeth Gyula a nyelvtoumlrteacuteneti eacutervekre eacutepiacute-tett rendszere eacutertelmeacuteben csak a volgai bulgaacuter teruumllet eacutes a Fekete-tenger koumlrnyeacuteki bulgaacuterndashogurndash onogur teruumlletek joumlhettek szoacuteba Az is meghataacuterozoacute volt hogy Gombocz Zoltaacuten a kazaacuter nyelvet koumlztoumlroumlknek tartotta Ennek koumlvetkezteacuteben uacutegy veacutelte hogy a magyarsaacuteg 600 eacutes 800 koumlzoumltt a volgai bulgaacuterokkal volt szoros kapcsolatban majd on-nan koumlltoumlzoumltt a Fekete-tengerhez vagy 463 taacutejaacuten az onogurokkal elkoumlltoumlzoumltt a Volga-videacutekeacuteről a Kubaacuten folyoacutehoz eacutes onnan 600 taacutejaacuten nyugatabbra vonult hogy elkeruumllje a kazaacuterokat

A kazaacuter nyelvet Gombocz Zoltaacuten nyomaacuten Neacutemeth Gyula is koumlztoumlroumlknek hataacuterozta meg miacuteg uacutejabban Ligeti Lajos eacutes Roacutena-Tas Andraacutes csuvasosnak vagy bulgaacuter-toumlroumlk-nek veacutelik Az uacutej eredmeacutenyek tuumlkreacuteben a kazaacuter nyelv koumlztoumlroumlk voltaacutera feleacutepiacutetett a ma-gyar nyelv honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavai aacutetveacuteteleacutenek hagyomaacutenyos toumlrteacute-neti koncepcioacuteja megdőlt iacutegy a 9 szaacutezadot megelőzően a magyarsaacuteg szaacutellaacuteshelyeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutet maacutes moacutedszerekkel kell megkiacuteseacuterelni

A magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavai lehetőseacuteget adnak bizonyos toumlrteacuteneti kouml-vetkezteteacutesek levonaacutesaacutera Ezek koumlzuumll a noumlveacuteny- eacutes eacuteletfoumlldrajz az aacutetvett szavak kul-tuacutertoumlrteacuteneti tanulsaacutegai illetve a kronoloacutegiai reacutetegek eacutes lehetseacuteges nyelvjaacuteraacutesok el-vaacutelasztaacutesa eacuterdemelnek kuumlloumln figyelmet A fa- eacutes maacutes noumlveacutenyneveink halneveink a szőlő- eacutes borkultuacuteraacutenk arra utal hogy a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacuteban a Kaukaacutezus előtere fontos szerepet jaacutetszhatott Kultuacutertoumlrteacuteneti szempontboacutel az aacutellat-tenyeacuteszteacutes solymaacuteszat taacutersadalmi politikai eacutes vallaacutesi eacutelet toumlroumlk joumlveveacutenyszavai egy hagyomaacutenyos nomaacuted taacutersadalom megleacuteteacutere utalhatnak ugyanakkor a mezőgazda-saacuteggal kapcsolatos terminusok magas sziacutenvonalon aacutelloacute foumlldműveleacutesre kerteacuteszetre szőlő- eacutes borkultuacuteraacutera utalnak ami tuacutelmutat a nomaacuted eacuteletmoacuted keretein A joumlve-veacutenyszavak kronoloacutegiaacutejaacutenak eacutes reacutetegeinek alapjaacuten Ligeti Lajos nyomaacuteban Roacutena-Tas Andraacutes eacutes Berta Aacuterpaacuted haacuterom-neacutegyszaacutez eacuteves nyelvi eacuterintkezeacutest laacutet indokoltnak Nem veacuteletlenuumll helyeznek ekkora suacutelyt a magyar nyelv toumlroumlk joumlveveacutenyszavaira a magyar-saacuteg 7ndash9 szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben

A kelet-euroacutepai steppe 4ndash10 szaacutezadi toumlrteacuteneteacutenek nyugati bizaacutenci eacutes muszlim for-raacutesai eacutertesuumlleacuteseinek jellegeacutet eacutes megbiacutezhatoacutesaacutegaacutet alapvetően a nomaacutedokkal szomszeacute-

224

dos letelepuumllt hatalmak politikai vallaacutesi kereskedelmi diplomaacuteciai eacuterdekei hataacuteroz-taacutek meg A nyugati vagyis a latin nyelvű forraacutesok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutes ritkaacutebban a Fekete-tengertől eacuteszakra talaacutelhatoacute steppereacutegioacuteban zajloacute esemeacutenyekről szaacutemoltak be A bizaacutenci szerzők mivel a Balkaacuten a Kriacutem feacutelsziget eacutes a Kaukaacutezus nyugati fele birodalmuk eacuterdekszfeacuteraacutejaacuteba tartozott az ott eacutes a szomszeacutedos teruumlleteken folyoacute ese-meacutenyek miatt az egeacutesz kelet-euroacutepai steppe esemeacutenyeiről megbiacutezhatoacute adatokkal ren-delkeztek A muszlim forraacutesok eacuterdeklődeacutese moumlgoumltt előszoumlr a katonai szempontok dominaacuteltak ugyanis a Kaukaacutezuson aacutetkelve a 8 szaacutezad első feleacuteben toumlbbszoumlr is kiacuteseacuter-letet tettek a Kaukaacutezus eacuteszaki előtereacutenek meghoacutediacutetaacutesaacutera Keacutesőbb a kereskedelmi kap-csolatok illetve a teacuteriacuteteacutes kapott nagyobb hangsuacutelyt Ekkor a Kaukaacutezuson keresztuumll menő kereskedelem illetve a Szaacutemaacutenidaacutek kereskedelmi eacutes vallaacutesi politikaacuteja valamint a Kordovai Kalifaacutetus diplomaacuteciai eacutes kereskedelmi kapcsolatai reacuteveacuten gyűjtoumlttek eacuterteacute-kes adatokat Kelet-Euroacutepaacuteroacutel

A magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek szempontjaacuteboacutel ugyanakkor fontos megaacutellapiacutetani hogy mind a bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutes mind a keleti szerzők keveacutes hasznaacutelhatoacute informaacute-cioacutet szolgaacuteltatnak Kelet-Euroacutepa toumlrteacuteneteacutenek 8ndash9 szaacutezadi korszakaacuteroacutel A 8 szaacutezad első feleacuteben jelentős aacutetrendeződeacutes koumlvetkezett be Euraacutezsia toumlrteacuteneteacuteben Az iszlaacutem koumlzeacutep-aacutezsiai teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteval Transzoxaacutenia muszlim keacutezre keruumllt eacutes a muszlimok 751-ben Talasznaacutel Kiacutenaacuteval keruumlltek szembe A 8 szaacutezad koumlzepeacuten az ujgurok meg-doumlntoumltteacutek a Tuumlrk Kaganaacutetust Kiacutenaacuteban pedig az An-lu-san-feacutele laacutezadaacutes koumlvetkezteacute-ben a Tang-dinasztia toumlrteacuteneteacutenek uacutej szakaszaacuteba leacutep amely a koraacutebbi nagy expan-ziacutev politika veacutegeacutet jelentette A politikai aacutetrendeződeacutesnek a forraacutesanyagra is doumlntő befolyaacutesa volt ugyanis 760-toacutel mintegy maacutesfeacutelszaacutez eacutevre az informaacutecioacutek rendkiacutevuumlli moacutedon lecsoumlkkentek Miacuteg 760-ig a kiacutenai muszlim szogd sőt tuumlrk forraacutesok viszony-lag bőseacutegesen adtak hiacutert a teruumlleten veacutegbemenő esemeacutenyekről eacutes folyamatokroacutel ez-utaacuten a 10 szaacutezad elejeacuteig nagyon gyeacuter anyag aacutell a kutataacutes rendelkezeacuteseacutere A bizaacutenci toumlrteacutenetiacuteraacutesban a 7 szaacutezad veacutegeacutetől a 9 szaacutezad elejeacuteig komoly visszaeseacutes van ami egybeesik a keacutepromboloacutek eacutes keacutepimaacutedoacutek koumlzoumltti viszaacutely illetve a kalifaacutetus elleni haacute-boruacuteskodaacutes időszakaacuteval A korabeli forraacutesok hiaacutenyaacutet feltehetően a vallaacutesi eacutes haacuteboruacutes koumlruumllmeacutenyek miatti pusztulaacutessal lehet magyaraacutezni

A korai magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutenek legfontosabb bizaacutenci forraacutesa Biacuteborbanszuumlletett Konstantin A birodalom kormaacutenyzaacutesa ciacutemű műveacutenek haacuterom magyarokkal foglal-kozoacute fejezete A magyarokkal kapcsolatos reacuteszek aacutettekinteacuteseacutere illetve a kutataacutesok aacutel-laacutesaacutenak bemutataacutesaacutera vaacutellalkoztam keacutet esetben pedig a keleti vonatkozaacutesok eacutertelme-zeacuteseacuteben lehetett tovaacutebbleacutepni Elsőkeacutent a tudoacutesiacutetaacutesokban szereplő magyar neacutevanyagot a forraacutes oumlsszeaacutelliacutetoacutejaacutenak nyelvhasznaacutelataacutet eacutes a felhasznaacutelt forraacutesok kutataacutesaacutenak aacutellaacute-saacutet mutattam be A 38 fejezet a magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutenek elbeszeacuteleacutese amelynek eacutertelmezeacutese meghataacuterozza azt a koncepcioacutet amelyre toumlrteacutenetuumlnket feleacutepiacutethetjuumlk Az eacutertelmezeacutes első keacuterdeacutese hogy a tudoacutesiacutetaacutes toumlrteacutenetileg minden reacuteszleteacuteben valoacutesaacuteghű elbeszeacuteleacutes-e Ha hitelesnek fogadjaacutek el a teacutema kutatoacutei akkor uacutegy veacutelik hogy a feje-zetben leiacutertak 20ndash70 eacutev koumlzoumltti időszak alatt toumlrteacutenhettek Ha pedig uacutegy gondoljaacutek hogy a mitikus jelleg a meghataacuterozoacute akkor 150-230 eacutev koumlruumlli időtartam is szoacuteba joumlhet Mivel a toumlrteacutenet koumlzponti esemeacutenye a szavartoi aszphaloindashkangar haacuteboruacute en-nek dataacutelaacutesa meghataacuterozoacute jelentőseacutegű A kronoloacutegia meghataacuterozaacutesakor neacutegy daacutetum

225

meruumllt fel az első Regino 889-es besenyőndashmagyar haacuteboruacutejaacutehoz koumlthető a maacutesodik elkeacutepzeleacutes 853-hoz kapcsolhatoacute ekkor jelennek meg a szevordik (sevordiklsquo) az oumlr-meacuteny forraacutesokban a harmadik elkeacutepzeleacutes szerint a haacuteboruacute a 750-es eacutevekre dataacutelhatoacute amikor a muszlim forraacutesok szaacutevurdokat (sāwurdīya) emliacutetenek a Kaukaacutezusban toumlr-teacutentek leiacuteraacutesakor valamint a 7 szaacutezadra is teszik a kangaroknak a sziacuter forraacutesokban valoacute korai előfordulaacutesaacutera alapozva

Miutaacuten a koncepcioacute koumlzponti keacuterdeacutese a szavartoi aszphaloindashkangar haacuteboruacute meg-vizsgaacuteltam a szavartoi aszphaloi-keacuterdeacutest illetve hogy mit jelent a Perzsia terminus abban az oumlsszefuumlggeacutesben hogy a szavartoi neacutepesseacuteg kelet feleacute Perzsia videacutekeacutere koumlltouml-zoumltt A szakirodalom aacutettekinteacutese utaacuten vaacutelt nyilvaacutenvaloacutevaacute hogy Thury 1897-es tanul-maacutenya utaacuten egyetlen armenista sem foglalkozott intenziacuteven a keacuterdeacutessel Az 1980-as eacutevektől a vonatkozoacute oumlrmeacuteny forraacutesoknak az angol fordiacutetaacutesa toumlrteacuteneti kommentaacuterok-kal rendelkezeacutesre aacutell Iacutegy ezek szaacutembaveacuteteleacutere is vaacutellalkoztam

Jaacutenos katholikosz műveacuteben haacuterom esemeacutennyel kapcsolatban fordul elő a sevordiklsquo neacutev 853-ban a 897ndash901 koumlzoumltti időszak toumlrteacuteneacutesei kapcsaacuten eacutes 910-ben A toumlbbi hat alkalommal csak Uti tartomaacuteny a sevordiklsquo teruumlleteacutenek neve szerepel Eredetuumlkről Jaacutenos katholikosz nem tudott sokat a neacutepetimoloacutegiaacutes heros eponymos nem hordoz toumlrteacuteneti informaacutecioacutet II Asot 910-ben harcolt a sevordiklsquo ellen eacutes tudni roacutela hogy 914-ben fogadtaacutek a konstantinaacutepolyi csaacuteszaacuteri udvarban s vele volt Jaacutenos katholi-kosz is Iacutegy tehaacutet a bizaacutenci udvarban az oumlrmeacuteny uumlgyekről naprakeacutesz informaacutecioacutekkal rendelkeztek amit mellesleg a DAI-nak a Kaukaacutezus neacutepeivel foglalkozoacute fejezetei is joacutel mutatnak de ott a sevordiklsquo neve nem fordul elő A csaacuteszaacuter egy maacutesik munkaacutejaacute-ban szerepel a sevortioi egy oumlrmeacuteny neacutepcsoport nevekeacutent Az is egyeacutertelmű hogy a magyarokra hasznaacutelt savartoi eacutes az Uti tartomaacuteny neacutepesseacutegeacutere vonatkozoacute sevortioi azonosiacutetaacutesa nem VII Konstantin csaacuteszaacutertoacutel hanem Thurytoacutel eacutes Marquarttoacutel szaacuter-mazott

A muszlim forraacutesokban előforduloacute siyāwurdīyasāwurdīya eacutes az oumlrmeacuteny forraacutesok sevordiklsquo alakja toumlkeacuteletesen megfelelhető egymaacutesnak eacutes a 9ndash10 szaacutezadban pontosan ugyanarra a teruumlletre helyezik őket iacutegy ezek azonosiacutetaacutesa megalapozott Ugyanakkor a muszlim toumlrteacutenetiacuteraacutesban e neacutep egy eacutevszaacutezaddal koraacutebban is feltűnt tehaacutet maacuter a 750ndash60-as eacutevekben szaacutemolhatunk kaukaacutezusi jelenleacutetuumlkkel Sőt egy uacutej felteacutetelezeacutest is megkockaacuteztathatunk Marwān 737-ben megtaacutemadta a Kazaacuter Birodalmat eacutes a kazaacuter toumlrzsteruumlleten tuacutel feltehetőleg az erdővideacuteken legyőzte a ṣaqāliba nevű neacutepet Őket a Volga koumlrnyeacuteki finnugor nyelvű neacutepesseacuteggel azonosiacutetva uacutegy rekonstruaacutelhatjuk a toumlrteacutenetet hogy egyik reacuteszuumlk nyugatra teacutert ki egy maacutesik pedig keleti iraacutenyba mene-kuumllt miacuteg egy kisebb csoportot Marwān vitt magaacuteval A nyugatra huacutezoacutedoacute csoportokat esetleg azonosiacutethatjuk a honfoglaloacute magyarsaacuteg nyelveacutet meghataacuterozoacute elemmel

A szavartoikeacuterdeacutesnek maacutesik fontos eleme hogy hol volt Perzsia Az eddigi kuta-taacutes alapvetően arra eacutepuumllt hogy ez a Kaukaacutezus pontosabban Persarmenia lehet Ha megvizsgaacuteljuk alaposan hogy Biacuteborbanszuumlletett Konstantin mit eacuterthetett Perzsiaacuten akkor megaacutellapiacutethatoacute hogy a forraacuteskeacutent hasznaacutelt 7ndash9 szaacutezadi bizaacutenci előzmeacutenyek-ben Irakot Belső-Perzsia pedig Horaszaacutent jelentette A csaacuteszaacuter sajaacutet koraacutera pedig a roumlvid eacuteletű Szaacutedzsita-dinasztia (890ndash928) Azerbajdzsaacuten Arraacuten Armeacutenia teruumlle-teacutet magaacuteban foglaloacute Eacuteszaknyugat-Iraacuten teruumlleteacutere illetve a Buvajhida-dinasztia aacuteltal

226

uralt Nyugat-Iraacutenra hasznaacutelta uacutegy hogy a Kelet-Iraacutenban leacutevő Horaszaacutent azonosiacutetotta Perzsiaacuteval amely a Szaacutemaacutenida-dinasztia hatalma alatt volt Ezeacutert felteacutetelezhető hogy a DAI 38 fejezeteacuteben szereplő Perzsiaacutet is eacutertelmezhetjuumlk Horaszaacutennak amit al-Bakrī nemreacutegiben előkeruumllt tudoacutesiacutetaacutesa egyeacutertelműen alaacutetaacutemaszt

Mindenesetre a DAI 38 fejezeteacutenek eacutertelmezeacutesi kereteit aacutettekintve megaacutellapiacutethat-juk hogy meacuteg az alapkeacuterdeacutesekben sem sikeruumllt egyseacuteges aacutellaacutespontra jutni a kutataacutes-nak ugyanakkor az eacutertelmezeacutes tereacuten toumlrteacutentek komoly előreleacutepeacutesek A korai magyar toumlrteacutenet vaacutezaacutenak kialakiacutetaacutesaacutet maacuter előre meghataacuterozza az hogy a 38 fejezetben el-mondott toumlrteacutenetet valoacutes elbeszeacuteleacutesnek vagy mitikus elemekkel tarkiacutetott legendaacutenak tartjuk Ezzel fuumlgg oumlssze hogy a toumlrteacutenete koumlzeacuteppontjaacuteban talaacutelhatoacute szavaacuterdndashkan-gar haacuteboruacutet milyen maacutes ismert toumlrteacuteneti esemeacutennyel lehet oumlsszekapcsolni A koraacutebbi szakirodalomban meghataacuterozoacute a Regino dataacutelaacutesaacutera illetve a sziacuter forraacutesokon alapuloacute 6ndash7 szaacutezadi időszakra eacutepuumllt koncepcioacutekat feladtaacutek mivel az előbbit Gyoumlrffy Gyoumlrgy hitelt eacuterdemlően caacutefolta miacuteg az utoacutebbi esetben az elmeacutelet kidolgozoacuteja Czegleacutedy Kaacuteroly maga vaacuteltoztatta meg a veacutelemeacutenyeacutet Iacutegy a szavaacuterdok kaukaacutezusi megjeleneacutese alapjaacuten maradt a muszlim forraacutesok aacuteltal megőrzoumltt 750 koumlruumlli első emliacuteteacutes vagy az oumlrmeacuteny forraacutesokban elsőkeacutent 854-ben feltűnő sevordiklsquo amire a kangarndashszavaacuterd haacute-boruacute időpontjaacutet eacutepiacuteteni lehet A 750 koumlruumlli dataacutelaacutest kizaacuteroacute eacuterveleacutes nem meggyőző tehaacutet nincs okunk ezt a felteacutetelezeacutest elvetni Ugyanakkor keacuterdeacutes hogy a kutataacutes amely eddig egyeacutertelműen a Kaukaacutezushoz koumltoumltte a szavaacuterdkeacuterdeacutest nem jaacutert-e teacutev-uacuteton ugyanis nem kizaacutert hogy a DAI-ban Perzsia neve Horaszaacutent rejti ami az ed-digi elkeacutepzeleacuteseket szaacutemos ponton feluumllvizsgaacutelatra keacuteszteti Nem zaacuterhatjuk ki hogy a Perzsia elnevezeacutes egy aacuteltalaacutenos eacutertelemben vett Kelet fogalommal azonosiacutethatoacute

A 38 fejezet mellett a 39 eacutes 40 szoacutel meacuteg a magyarsaacutegroacutel Ha oumlsszevetjuumlk a 38 feje-zet toumlrteacuteneteacutet illetve a 39ndash40 fejezetből rekonstruaacutelhatoacute toumlrteacutenetet akkor azt laacutetjuk hogy a honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesaacutenak keacutet paacuterhuzamos toumlrteacutenete aacutell előttuumlnk egy magyar (heacutetmagyar) szempontboacutel előadott eredet (38) eacutes egy kabar vaacuteltozat (39ndash40) amely a kabarok magyarsaacuteghoz toumlrteacutenő csatlakozaacutesa utaacuten maacuter helyet kap a magyarok toumlrteacuteneteacuteben is A keacutet toumlrteacutenet viszonya eacutes toumlrteacuteneti eacutertelmezeacutese szaacutemos uacutej keacuterdeacutest vet fel A honfoglalaacutes előtti magyarsaacuteg toumlrteacuteneteacutenek maacutesik alapforraacutesa a Ğayhānī-hagyomaacuteny amely a toumlbbi kelet-euroacutepai neacutep mellett a magyaroknak is szen-telt egy fejezetet Ennek alapos feldolgozaacutesaacutet egy koraacutebbi munkaacutemban elveacutegeztem Itt csak a szoumlvegrekonstrukcioacute kapcsaacuten előkeruumllt fontosabb toumlrteacuteneti eredmeacutenyeket foglaltam oumlssze A paacuterhuzamos szoumlvegek (Ibn Rusta Gardīzī a Ḥudūd al-ʿĀlam eacutes al-Marwazī) alapjaacuten egyeacutertelmű hogy az alapszoumlvegnek volt egy roumlvid vaacuteltozata ame-lyet kiegeacutesziacutetettek eacutes iacutegy joumltt leacutetre a hosszabb redakcioacute A kettő egymaacuteshoz valoacute vi-szonyaacuteban elsősorban tartalmi eacutes filoloacutegiai szempontboacutel lehetett jelentős kuumlloumlnbseacuteg nagyobb időbeli elteacutereacutessel nem szaacutemolhatunk azaz mindkeacutet vaacuteltozat a honfoglalaacutes előtti eacutevtizedekre utal Az alapredakcioacutet meacuteg legalaacutebb keacutetszer aacutetdolgoztaacutek melynek soraacuten uacutejabb betoldaacutesokkal egeacutesziacutetetteacutek ki a szoumlveget a Ğayhānī-hagyomaacutenyt keacutepvi-selő szerzők Ezeken beluumll haacuterom tiacutepust kuumlloumlnboumlztettem meg Van amit a Ğayhānī-hagyomaacuteny maacutes azonosiacutethatoacute helyeacuteről maacutesoltak be a keacutesei szerzők illetve maacutesoloacutek Egyes szoumlvegreacuteszek forraacutesait filoloacutegiai eacutes toumlrteacutenetfoumlldrajzi meggondolaacutesok alapjaacuten tudjuk azonosiacutetani Ezek bizonyaacutera a 895 előtt a magyaroknaacutel megfordult muszlim

227

kereskedőktől szaacutermazhattak Veacuteguumll vannak olyan betoldaacutesok amelyeknek az erede-teacutet ez idő szerint nem tudjuk azonosiacutetani

Az aacutetdolgozaacutesok soraacuten a dunai bulgaacuter azaz naacutendor (nndr) eacutes morva azaz maroacutet (mrwāt) neacutepre vonatkozoacute adatokat olyan szinten tudjuk azonosiacutetani hogy ezek a neacutepneacutevalakok magyar forraacuteskoumlzlőkre utalnak Toumlrteacuteneti eacutes foumlldrajzi megfontolaacutesok alapjaacuten a keacutet neacutep leiacuteraacutesa meacuteg 895 előttről szaacutermazott eacutes ezeknek csak perzsa nyelvű vaacuteltozatai maradtak fenn (Gardīzī Ḥudūd al-ʿālam) Emellett haacuterom esetben bizto-san azonosiacutethatoacute a betoldaacutes eredete hiszen mindhaacutermat a Ğayhānī-hagyomaacuteny egy maacutesik helyeacuteről maacutesoltaacutek le

Veacuteguumll vannak olyan reacuteszletek amelyek eredeteacutet nem sikeruumllt azonosiacutetani Ebbe a kategoacuteriaacuteba soroltam az Ibn Rusta eacutes a Gardīzī aacuteltal hagyomaacutenyozott toumlbb reacuteszt Ezek koumlzuumll kettőt emelek ki amelynek toumlrteacuteneti aspektusai fontosak

Ibn Rusta Gardīzī eacutes al-Bakrī munkaacuteiban a magyarsaacuteg hataacutera a Volgaacutetoacutel keletre esik ez nem illik bele a forraacutesok foumlldrajzi keacutepeacutebe Koraacutebban ezt az adatot uacutegy eacuter-telmezteacutek hogy az a magyarsaacuteg Volgaacuten tuacuteli koraacutebbi lakhelyeacutere utalna Miutaacuten az eacutertelmezeacutes igen ellentmondaacutesos felmeruumllt hogy esetleg a Volga-videacuteken maradt ma-gyarsaacutegroacutel szoacutelna a tudoacutesiacutetaacutes eacutes abban az esetben lehet egykoruacute vagy 10 szaacutezadi betoldaacutes is

A magyarndashszlaacutev viszonyt taacutergyaloacute tudoacutesiacutetaacutes alapszoumlvege Marwazīnaacutel eacutes Gardīzī adatainak maacutesodik reacuteszeacuteben maradt meg Ibn Rusta eacutes Gardīzī szoumlvege alapjaacuten meg-aacutellapiacutethatoacute hogy ezt keacutetszer meacuteg aacutetiacutertaacutek eacutes kiegeacutesziacutetetteacutek Ezt koumlvetően Ibn Rusta beszuacutert egy nyilvaacutenvaloacutean maacutes forraacutesboacutel szaacutermazoacute informaacutecioacutet bdquoAzt mondjaacutek hogy a kazaacuterok reacutegebben aacuterokkal vetteacutek koumlruumll magukat a magyarok eacutes maacutes az orszaacutegukkal szomszeacutedos neacutepek ellenrdquo Ibn Rusta szoumlvegeacutenek elemzeacutese azt mutatja hogy az alap-szoumlveg keacutetszeri aacutetdolgozaacutesaacuteba keruumllt be egy interpolaacutecioacute a kazaacuterndashmagyar viszonyroacutel Ez azeacutert leacutenyeges mert ezen szoumlvegreacutesz alapjaacuten kapcsoltaacutek oumlssze Sarkel feleacutepiacuteteacuteseacutet a magyarok megjeleneacuteseacutevel a 830-as eacutevekben Ez az eacuterveleacutes az uacutej eredmeacutenyek alapjaacuten tarthatatlan

A negyedik fejezetben a magyarsaacutegnak a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe telepuumlleacuteseacutet eacutes a ke-reszteacuteny Magyar Kiraacutelysaacuteg megalapiacutetaacutesaacuteig tartoacute toumlrteacuteneteacutet geopolitikai valamint na-gyobb toumlrteacuteneti oumlsszefuumlggeacutesek szempontjaacuteboacutel tekintettem aacutet

Elsőkeacutent az euraacutezsiai steppe eacutes a koumlzeacutepkori Euroacutepa viszonyrendszereacuteben vizsgaacutel-tam a magyarsaacuteg korai toumlrteacuteneteacutet A Kaacuterpaacutet-medence foumlldrajzi adottsaacutega lehetőveacute tette hogy a nomadizaacuteloacute lakossaacuteg a bőseacuteges folyoacute menti legelőteruumlletek miatt aacutellandoacute szaacutellaacutesokat alakiacutethasson ki eacutes mivel a teruumllete a foumlldműveleacutesre is alkalmas a letelepe-deacutessel ez is egyre fontosabb lehetett

A Kaacuterpaacutet-medence szaacutemaacutera kelet felől a Kaacuterpaacutetok hegykoszoruacuteja termeacuteszetes veacute-delmet nyuacutejtott Amennyiben a medence egyseacuteges politikai vezeteacutese alatt aacutellott mint peacuteldaacuteul az avarok eacutes a magyarok eseteacuteben csak komoly erővel lehetett oda betoumlrni A bulgaacuterok keacutesőbb a besenyők az uacutezok azeacutert keacutenytelenek az Al-Duna eacutes a Balkaacuten-hegyseacuteg koumlzeacute telepedni mert az Avar Kaganaacutetus illetve a Magyar Kiraacutelysaacuteg szilaacuterdan a kezeacuteben tartotta a Kaacuterpaacutet-medenceacutet ennek koumlvetkezteacuteben csak kisebb bulgaacuter be-senyő uacutez csoportok koumlltoumlzhettek a Kaacuterpaacutet-medenceacutebe amennyiben erre engedeacutelyt kaptak

228

A Kaacuterpaacutet-medence elfoglalaacutesa nagyjaacuteboacutel hasonloacute felteacutetelek mellett ment veacutegbe a hunok az avarok eacutes a honfoglaloacute magyarok koraacuteban A Keleti-Kaacuterpaacutetok eacutes Erdeacutely haacutegoacutein tudtak a nomaacutedok koumlzvetlenuumll benyomulni de ha ezek veacutedelmeacutet joacutel meg-szervezteacutek akkor viszont eacuteszak felől a Morva-kapun aacutet lehetett bejutni Előszoumlr az Alfoumlldet szaacutelltaacutek meg azutaacuten maacutesodik faacutezisban a Dunaacutentuacutel elfoglalaacutesaacutera keruumllt sor

A Kaacuterpaacutet-medence birtokba veacutetele utaacuten a hunok az avarok eacutes a magyarok is a szomszeacutedos birodalmaktoacutel kuumlloumlnboumlző formaacutekban presztiacutezsjavakat eacutes kereskedelmi aacuterukat szereztek be kuumlloumlnboumlző formaacutekban rabloacute hadjaacuteratokkal foglyok kivaacuteltaacutesaacute-val beacuteke fejeacuteben fizetett eacutevpeacutenzzel kereskedelemmel Ezek a nomaacuted politikai ala-kulatok hatalmas beveacutetelekre tettek szert A rendelkezeacutesre aacutelloacute forraacutesanyagboacutel csak becsuumllni tudjuk a nomaacutedok joumlvedelmeacutet de a reacutegeacuteszeti anyagban mindhaacuterom eset-ben tuumlkroumlződik a leletegyuumlttesekben a befolyoacute nemesfeacutem Ennek a rendszernek a fenntartaacutesa 80 eacuteven tuacutel egyik hatalomnak sem sikeruumllt Van meacuteg egy koumlzoumls vonaacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelt mindhaacuterom nomaacuted hatalom toumlrteacuteneteacuteben Ez pedig az hogy a hunok eacutes az avarok bukaacutesa a Nyugatroacutemai illetve Frank Birodalommal hoz-hatoacute oumlsszefuumlggeacutesbe a magyarok eacuteletmoacutedvaacuteltaacutesa eacutes a kereszteacutenyseacuteg felveacutetele pedig a Neacutemet-roacutemai Birodalommal aacutellt kapcsolatban

A koumlzeacutepkori Euroacutepa kialakulaacutesaacuteban a nomaacutedoknak jelentős szerepuumlk volt Az Alpoktoacutel eacuteszakra eacutes reacuteszben keletre eacutelő toumlbbseacutegeacuteben germaacuten nyelvű erdőlakoacute neacute-pesseacuteg a Roacutemai Birodalommal valoacute eacuterintkezeacutes koumlvetkezteacuteben nagyobb politikai egyseacutegekbe toumlmoumlruumllt A Nyugatroacutemai Birodalom belső feszuumlltseacutegei illetve a hunok kivaacuteltotta neacutepmozgaacutesok vezettek Roacutema bukaacutesaacutehoz eacutes az uacutej kiraacutelysaacutegok kialakulaacutesaacute-hoz A nyugati szinteacutezist a Frank Birodalom keacutepviselte amely kelet feleacute terjeszkedett Ekoumlzben az Avar Kaganaacutetus folytatta a steppei hagyomaacutenyt a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben Az erdőlakoacute szlaacutev nyelvű koumlzoumlsseacutegek szimbioacutezisba keruumlltek a steppei nomaacuted mintaacutet koumlvető csoportokkal a Kaacuterpaacutetok koumlzeleacuteben az Al-Dunaacutenaacutel pedig Bizaacutenccal leacuteptek kapcsolatba A Balkaacutenra telepuumllő szlaacutevok toumlbbseacutege bizaacutenci befolyaacutes alaacute keruumllt miacuteg maacutesok az egykori Nyugatroacutemai Birodalom teruumlleteacutere illetve a Kaacuterpaacutetoktoacutel eacuteszakra leacutevők a keletre terjeszkedő frank struktuacutera vonzaacuteskoumlrzeteacutebe tartoztak A magyar toumlr-teacutenet egyediseacutegeacutet az adja hogy a magyaroknak megvolt a nomaacuted mintaacutejuk ennek elleneacutere a koumlzeacutep-euroacutepai erdőlakoacute koumlzoumlsseacutegekből kialakuloacute csehekkel eacutes lengyelekkel egyuumltt a neacutemet-roacutemai modellt koumlvetteacutek

Ha az ezredforduloacuten a civilizaacutecioacutek fejlettseacutegi szintjeacutenek valamifeacutele rangsoraacutet aacutel-liacutetjuk fel akkor annak eacuteleacuten Kiacutena eacutes az iszlaacutem vilaacuteg aacutellt majd azt koumlvette India eacutes a bizaacutenci civilizaacutecioacute eacutes a sor veacutegeacuten szerepel Nyugat-Euroacutepa Ez azt mutatja hogy Geacuteza eacutes Istvaacuten doumlnteacuteseacutet nem a civilizaacutecioacutes fejlődeacutesi szint avagy a benne rejlő perspektiacuteva hataacuterozta meg ugyanis a magyar udvarban Kordova vagy Konstantinaacutepoly civilizaacute-cioacutes előnyeacutevel tisztaacuteban lehettek ennek elleneacutere nem azok mellett doumlntoumlttek

Vaacutelaszt kell adni arra a keacuterdeacutesre is hogy a vilaacutegvallaacutesok felveacutetele hogyan ala-kult Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban A Kaacuterpaacutet-medence nyugati fele a Roacutemai Birodalom illetve keacutesőbb a Frank Birodalom reacutesze volt eacutes amint arra Szűcs Jenő a reacutegioacutek elmeacuteleteacutenek kidolgozaacutesa soraacuten felhiacutevta a figyelmet a Magyar a Cseh eacutes a Lengyel Kiraacutelysaacuteg nyugatroacutel toumlrteacutenő krisztianizaacutelaacutesa hosszan hatoacute toumlrteacuteneti tra-diacutecioacute eredmeacutenyekeacutent a Kelet- eacutes Nyugatroacutemai Birodalmat elvaacutelasztoacute vonal eacuteszaki

229

meghosszabbiacutetaacutesa ndash kisebb korrekcioacutekkal ndash nyomaacuten ment veacutegbe eacutes alakult ki a kouml-zeacutep(-kelet) euroacutepai reacutegioacute

Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a 10 szaacutezadban a teacuteriacuteteacutes haacuterom fő iraacutenyt koumlvetett Keletről a Szaacutemaacutenida udvarboacutel indultak ki iszlamizaacuteloacute toumlrekveacutesek amelyek a vol-gai bulgaacuteroknaacutel a VolgandashKaacutema oumlsszefolyaacutesaacutenaacutel sikeresek voltak Az iszlaacutem tovaacutebbi nyugati terjeszkedeacutesi kiacuteseacuterleteit adatolhatjuk a kijevi Rusz eacutes a besenyők kapcsaacuten A Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarsaacuteg a kelet-euroacutepai muszlim kereskedőkkel szoros kapcsolatot tartott fenn eacutes a Magyar Fejedelemseacutegben jelentős szaacutemuacute muszlim kouml-zoumlsseacuteg eacutelt Ez persze nem azt jelenti hogy reaacutelis eseacutely lett volna az iszlaacutem felveacuteteleacutere csupaacuten azt jelzi hogy ilyen lehetőseacuteg felmeruumllhetett

A kereszteacuteny teacuteriacuteteacutes keacutet iraacutenyboacutel eacuterte Koumlzeacutep- eacutes Kelet-Euroacutepaacutet A bizaacutenci misz-szioacutekat Konstantinaacutepolyboacutel iraacutenyiacutetotta a csaacuteszaacuter eacutes a paacutetriaacuterka szoros egyuumlttműkouml-deacutesben Bizaacutenc kiacuteseacuterletet tett a 9 szaacutezad maacutesodik feleacuteben eacutes a 10 szaacutezad derekaacuten a Kaacuterpaacutet-medence megteacuteriacuteteacuteseacutere is azonban a 10 szaacutezad maacutesodik feleacuteben a paacutepasaacuteg eacutes a Neacutemet-roacutemai Csaacuteszaacutersaacuteg is aktiacutevan bekapcsoloacutedott a teacuteriacuteteacutesbe amelynek koumlvetkez-teacuteben Geacuteza eacutes Istvaacuten politikaacuteja reacuteveacuten a magyar kiraacutelysaacuteg a latin riacutetusuacute Nyugat reacutesze lett a csehekkel eacutes lengyelekkel egyuumltt 1000-ben a koronaacutezaacutes a kereszteacuteny kiraacutelysaacuteg leacutetrehozaacutesaacutet jelkeacutepezte eacutes a paacutepai aacuteldaacutes az eacutersekseacuteg alapiacutetaacutesaacutera vonatkozhatott azaz a magyar egyhaacutezszervezet kieacutepiacuteteacuteseacutere A Nyugathoz valoacute csatlakozaacutesban nem a civi-lizaacutecioacutes fejlettseacutegi szint hanem inkaacutebb a hosszabban hatoacute toumlrteacuteneti geopolitikai ha-gyomaacutenyok illetve a roumlvid taacutevuacute politikai eacuterdekek jaacutetszottak meghataacuterozoacute szerepet

Bibliograacutefi a

Aalto P Pekkanen T (1980) Latin Sources on North-Eastern Eurasia by P A ndash T P Part I Wiesbaden 1975 Part II Wiesbaden

Agyagaacutesi K (2012) Language contact in the Volga-Kama Area in Kincses-Nagy Eacute amp Biacsi M (eds) Szeged Conference Proceedings of the 15th International Conference on Turkish Linguistics held on August 20ndash22 2010 in Szeged Szeged 21ndash37 (Studia Uralo-Altaica 49)

Ali-Zade A A (ed) (1980) Fazlallāh Rašīd al-Dīn Džāmic at-Tavārīh vol II1 MoskvaAltheim F (1951) Attila und die Hunnen Baden-BadenAlthoff G (2003) III Otto PennsylvaniaAsadov F M (1993) Arabskie istočniki o tjurkah v rannee srednevekovrsquoe BakuAšmarin N I (1902) Bolgary i čuvaši KazanrsquoBagautdinov R Huzin F (2006) Rannie bulgary na Srednej Volga in Istorija Tatar tom II

Kazanrsquo 116ndash123Bahrusin Sz V (1975) Osztjaacutek eacutes vogul fejedelemseacutegek a XVIndashXVII szaacutezadban in A viacutezi-

madarak neacutepe Tanulmaacutenyok a finnugor rokon neacutepek eacutelete eacutes műveltseacutege koumlreacuteből Bp 35ndash66Balādurī ed de Goeje = al-Balādhurī Futūḥ al-buldān ed M J de Goeje Leiden 1866Baacutelint Cs (2004) A nagyszentmikloacutesi kincs Bp (Varia Archaeologica Hungarica XVIa)Baacutelint Cs (2006) Az ethnosz a kora koumlzeacutepkorban in Szaacutezadok 140 277ndash346Balogh L (2005) Some notes on the western Turks in the work of Theophanes Confessor in Acta

Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 58 187ndash195Balogh L (2009) A dunai bulgaacuterok kereszteacuteny hitre teacutereacutese in Teacuteriacuteteacutes ndash megteacutereacutes A vilaacutegvallaacutesok

terjedeacutese Kelet-Euroacutepa neacutepei koumlzoumltt szerk Balogh L Kovaacutecs Sz Bp 67ndash77 (MŐK 25)Baacuterczi G (1941) Magyar szoacutefejtő szoacutetaacuter BpBartha A (1984) A magyar neacutep őstoumlrteacutenete in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete I1 375ndash468Bartha A (1988) A magyar neacutep őstoumlrteacutenete BpBartha A (1977) Taacutersadalom eacutes gazdasaacuteg a magyar őstoumlrteacutenetben in Magyar őstoumlrteacuteneti

tanulmaacutenyok szerk Bartha A Czegleacutedy K Roacutena-Tas A Bp 23ndash44Belke K Soustal P (1995) Die Byzantiner und ihre Nachbarn Die De administrando imperio

genannte Lehrschrift des Kaisers Konstantinos Porphyrogennetos fuumlr seinen Sohn Romanos uumlbersetzt eingeleitet und erklaumlrt von K B ndash P S Wien (Byzantinische Geschichtsschreiber 19)

Bendefy L (1937) Fontes authentici itinera (1235ndash1238) fr Juliani illustrantes BpBenk L (szerk) (1967ndash1984) A magyar nyelv toumlrteacuteneti-etimoloacutegiai szoacutetaacutera IndashIV Bp 1967 1970

1976 1984

232

Benk L (1984) A magyarsaacuteg honfoglalaacutes előtti toumlrteacuteneteacutehez Leved eacutes Etelkoumlz kapcsaacuten in Magyar Nyelv 80 389ndash419

Benk L (1993ndash1997) Etymologisches Woumlrterbuch des Ungarischen IndashIII Bp 1993 1995 1997Benk L (2009) A Szovaacuterd-keacuterdeacutes Fejezetek egy oacutemagyar nemzetseacuteg toumlrteacuteneteacuteből BpBerta Aacute (1991) Toumlroumlk eredetű toumlrzsneveink in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 92 3-40Berta Aacute (1992) Die chasarische Benennung der Ungarn in Festgabe an Josef Matuz Osmanistik

ndash Turkologie ndash Diplomatik hrsg Christa Fragner und Klaus Schwarz Berlin 7ndash11 (Islamkundliche Untersuchungen 150)

Berta Aacute (1997) Elteacuterő neacutezetek a magyar toumlrzsnevek eredeteacuteről in Honfnyelv 211ndash219Berta Aacute (2001) Aacutelmos and taacuteltos in Shaman 9 99ndash117Berta Aacute (2004) Szavaimat joacutel halljaacutetokhellip A tuumlrk eacutes ujgur rovaacutesiacuteraacutesos emleacutekek kritikai kiadaacutesa

SzegedBeševliev V (1981) Die protobulgarische Periode der bulgarischen Geschichte AmsterdamBGA = Bibliotheca Geographorum Arabicorum IndashVIII ed M J de Goeje Lugduni-Batavorum

1870ndash1894Bolsakov O G Mongajt A L (1985) Abu-Haacutemid al-Garnaacuteti utazaacutesa Kelet- eacutes Koumlzeacutep-Euroacutepaacuteban

1131ndash1153 Bp Orosz eredeti Putešestvie Abu Hamida al-Garnati v Vostočnuju i Centralrsquonuju Evropu (1131ndash1153 gg) publikacija O G Bolrsquošakova A L Mongajta Moskva 1971

Boacutena I (1984) A neacutepvaacutendorlaacutes kor eacutes a korai koumlzeacutepkor toumlrteacutenete Magyarorszaacutegon in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete I1 265ndash373

Boacutena I (1991) Das Hunnenreich StuttgartBoacutena I (1993) A hunok eacutes nagykiraacutelyaik BpBoacutena I (1994) Az Avar Birodalom veacutegnapjai Vitaacutek eacutes uacutej eredmeacutenyek in Honfreacuteg 67ndash75Boacutena I (2000) A magyarok eacutes Euroacutepa a 9ndash10 szaacutezadban BpBoacutena I Cseh J Nagy M Tomka P Toacuteth Aacute (1993) Hunok ndash Gepidaacutek ndash Langobardok SzegedBosworth C E (1999) The History of al-Ṭabarī Vol 5 The Sāsānids the Byzantines the

Lakhmids and Yemen transl and annotated by C E B State University of New York PressBoyle J A (1958) The History of the World-Conqueror by lsquoAta Malik Juwaini transl from the Text

of Mirza Muhammad Qazvini vol IndashII ManchesterBoyle J A (1971) The Succesors of Gengis Khan transl from the Persian of Rashid al-Din by J

A B New YorkCahen C (1989) Az iszlaacutem a kezdetektől az Oszmaacuten Birodalom leacutetrejoumltteacuteig ford Saacuterkoumlzi Juacutelia

BpCampbell L (1999) Historical Linguistics EdinburghCFH = Albinus Franciscus Gombos Catalogus fontium historiae Hungaricae IndashIII Bp 1937ndash1938

Mutatoacute Csapody Cs IV Bp 1943Curta F (2001) The Making of the Slavs History and Archaeology of the Lower Danube Region

c 500ndash700 CambridgeCzegleacutedy K (1943) Keleten maradt magyar toumlredeacutekek in Ligeti 1943 154ndash177Czegleacutedy K (1954) Monographs on Syriac and Muhammadan Sources in the Literary Remains

of M Kmoskoacute in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 4 19ndash91Czegleacutedy K (1960) Khazar Raids in Transcaucasia in AD 762ndash764 in Acta Orientalia Academiae

Scientiarum Hungaricae 11 78ndash88)Czegleacutedy K (1985) Magyar őstoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok Bp

233

DAI = Biacuteborbanszuumlletett Konstantiacuten A birodalom kormaacutenyzaacutesa a goumlroumlg szoumlveget kiadta eacutes ma gyar ra fordiacutetotta Moravcsik Gy Bp 1950 Olajos Tereacutez bevezető tanulmaacutenyaacuteval uacutejra megjelent 2003-ban

Daim F (1982) Gedanken zum Ethnosbegriff in Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien 112 58ndash7l

DankoffndashKelly Maḥmūd al-Kāšġarī Compendium of the Turkic Dialects (Dicircwacircn Luġat at-Turk) transl R Dankoff in collaboration with James Kelly IndashIII Cambridge Mass 1982ndash1985

Deeacuter J (1945ndash46) A IX szaacutezadi magyar toumlrteacutenet időrendjeacutehez in Szaacutezadok 79ndash80 3ndash20Dienes I (1972) A honfoglaloacute magyarok BpDimišqī ed Mehren = Cosmographie de Chems-ed-Dīn Abou Abdallah Mohammed ed-Dimichqui

texte arabe publieacute drsquoapregraves lrsquoeacutedition commenceacutee par M Fraehn et drsquoapregraves les Manuscrits de StPeacuteters bourg de Paris de Leyde et de Copenhague par M A F Mehren Saint-Peacutetersbourg 1866

Dobrovits M (2006) Eacutegi kagaacutenok eltűnt birodalma A tuumlrk neacutep eacutes a tuumlrk birodalmak toumlrteacutenete (545ndash745) PhD-disszertaacutecioacute Szeged

Dobrovits M (2011) The Altaic World through Byzantine Eyes Some Remarks on the Historical Circumstances of Zemarchusrsquo Journey to the Turks (AD 569ndash570) in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 64 373ndash409

Dobrovits M (2011a) On Some Eastern Parallels of the Development and Consolidation of the Early Hungarian State in Chronica 11 96ndash103

Doerfer G (1997) Čilgerrsquos Self-Criticism and the Problem of Ethnic Cleansing in Historical and linguistic interaction between Inner-Asia and Europe Proccedings of the 39th Permanent International Altaistic Conference (PIAC) Szeged Hungary June 16ndash21 1996 ed Aacute Berta Szeged 81ndash88

Doumlrrie H (1956) Drei Texte zur Geschichte der Ungarn und Mongolen Die Missionsreisen des fr Iulianus O P ins Ural-Gebiet (1234ndash5) und nach Russland (1237) und der Bericht des Erzbischofs Peter uumlber die Tartaren Goumlttingen

Duby G (1984) A katedraacutelisok kora Műveacuteszet eacutes taacutersadalom 980ndash1420 BpDuumlmmerth D (19803) Az Aacuterpaacutedok nyomaacuteban BpDubler C E (1953) Abū Ḥāmid el Granadino y su relacioacuten de viaje por tierras Eurasiaticos

MadridDunlop D M (1954) The History of the Jewish Khazars PrincetonEI2 = The Encyclopedia of Islam New Edition 1ndash13 LeidenLondon 1989ndash2004Eliade M (1988) Az oumlroumlk visszateacutereacutes miacutetosza avagy a mindenseacuteg eacutes a toumlrteacutenelem ford Paacutesztor

Peacuteter BpElter I (2009) Ibn Ḥayyān a kalandozoacute magyarokroacutel SzegedErdal M (2007) The Khazar Language in The World of the Khazars New Perspectives Selected

Papers from the Jerusalem 1999 International Khazar Colloquium hosted by the Ben Zvi Institute ed by Peter B Golden Haggai Ben-Shammai and Andraacutes Roacutena-Tas LeidenndashBoston 75ndash108

Farkas Cs (1998) A tuumlrk toumlrteacutenelem bizaacutenci eacutes koumlzeacuteplatin forraacutesai egyetemi doktori disszertaacutecioacute Szeged

Feheacutertoacutei K (1997) Elteacuterő neacutezetek legreacutegibb szemeacutelyneveink eredeteacuteről in Honfnyelv 235ndash246

234

Feheacutertoacutei K (1997a) Aacuterpaacuted-kori Levente eacutes Leue Lewedi szemeacutelyneveink eredete in Magyar Nyelv 93 426ndash441

Fine Jr J V A (1983) The Early Medieval Balkans Ann ArborFodor I (1973) Vaacutezlatok a finnugor őstoumlrteacutenet reacutegeacuteszeteacuteből in Reacutegeacuteszeti Fuumlzetek Ser II No 15 BpFodor I (1975) Verecke hiacuteres uacutetjaacuten A magyar neacutep őstoumlrteacutenete eacutes a honfoglalaacutes Bp Angol fordiacutetaacutesaFodor I (1982a) In Search of a New Homeland BpNeacutemet fordiacutetaacutesaFodor I (1982n) Die grosse Wanderung der Ungarn vom Ural nach Pannonien BpFodor I (1977) Bolgaacuter-toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink eacutes a reacutegeacuteszet in MŐT 79ndash114Fodor I (1977a) Ougrave le dominicain Julien de Hongrie retrouva-t-il les Hongrois de lrsquoEst in

Studia Archaeologica VI BpFodor I (1982) On MagyarndashBulgar-Turkish Contacts in Chuvash Studies ed A Roacutena-Tas Bp

45ndash81Fodor I (1990) A reacutegeacuteszeti kutataacutesok feacutelszaacutezados toumlrteacuteneteacuteről in Magyar Tudomaacuteny 19903

276ndash282Fodor I (2002) Changes in the Hungarian Economy during the 10th Century in The First

Millennium of Hungary in Europe ed K Papp J Barta Debrecen 18ndash29Fodor I (2009) Őstoumlrteacutenetuumlnk eacutes honfoglalaacutes BpFont M (1991) II Andraacutes orosz politikaacuteja eacutes hadjaacuteratai in Szaacutezadok 107ndash144Font M (1996) Az oacuteorosz eacutevkoumlnyvek első szerkeszteacutese eacutes forraacutesai in Honffor 119ndash129Font M (2009) Dinasztia hatalom egyhaacutez Reacutegioacutek formaacuteloacutedaacutesa Euroacutepa koumlzepeacuten (900ndash1453)

PeacutecsFrye N R (1975) The Golden Age of Persia LondonGernet J (2001) A kiacutenai civilizaacutecioacute toumlrteacutenete BpGladney D C (1990) The Ethnogenesis of the Uighur in Central Asian Survey 91 1ndash28Glossar zur fruumlhmittelalterlichen Geschichte im oumlstlichen Europa Begruumlndet von J Ferluga

M Hellmann H Ludat hrsg von F Kaumlmpfer R Stichel K Zernack Serie A Lateinische Namen bis 900 (Redaktion R Ernst D Wojtecki) I II III Wiesbaden 1973ndash1989 Serie B Griechische Namen bis 1025 (Redaktion A A Fourlas A A Katsanakis) Wiesbaden 1974ndash

Glossar zur fruumlhmittelalterlichen Geschichte im oumlstlichen Europa Beiheft 1 Schule Wolfgang Bibliographie der Uumlbersetzungen griechisch-byzantinischer Quellen Bearb

Wolfgang Schule Wiesbaden 1982 2 Namentragende Steininschriften in Jugoslawien vom Ende des 7 bis zur Mitte des 13

Jahrhunderts Bearb Rade Mihalji Red Ludwig Steindorff Wiesbaden 1982 3 Acta et diplomata Graeca medii aevi sacra et profana collecta ediderunt Franciscus Miklosich

et Iosephus Muumlller Namenregister zu MiklosichndashMuumlller Acta et diplomata graeca medii aevi vol IV und V Bearb Norbert Henkelmann Annelies Ludat Stuttgart 1986

4 Duric Vojislav J Namentragende Inschriften auf Fresken und Mosaiken auf der Balkanhalbinsel vom 7 bis zum 13 Jahrhundert Bearb Vojislav Djuri Anna Tsitouridou Stuttgart 1986

5 Das Ethnikon Sklabenoi Sklaboi in den griechischen Quellen bis 1025 Bearb Guumlnter Weiss Red Anastasios Katsanakis Stuttgart 1988

235

6 Das Ethnikon Sclavi in den lateinischen Quellen bis zum Jahr 900 Bearb Jutta Reisinger Guumlnter Sowa Stuttgart 1990

7 Luumlbke Christian Arbeit und Wirtschaft im oumlstlichen Mitteleuropa die Spezialisierung menschlicher Taumltigkeit im Spiegel der hochmittelalterlichen Toponymie in den Herrschaftsgebieten von Piasten Premysliden und Arpaden Stuttgart 1991

Golden P B (1975) The people nukarda in Archivum Eurasiae Medii Aevi 1 21ndash35Golden P B (1980) Khazar Studies An Historico-Philological Inquiry into the Origins of the

Khazars IndashII BpGolden P B (1992) An Introduction to the History of the Turkic Peoples WiesbadenGolden P B (2004) Khazar Turkic Ghulāms in Caliphal Service in Journal Asiatique 292 279ndash

309Gombocz Z (1908) Honfoglalaacutes előtti toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink BpGombocz Z (1912) Die bulgarisch-tuumlrkischen Lehnwoumlrter in der ungarischen Sprache

HelsingforsGombocz Z (1915) Aacuterpaacutedkori toumlroumlk szemeacutelyneveink BpGombocz Z (1923) A magyar őshaza eacutes a nemzeti hagyomaacuteny in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek

46 1ndash33 168ndash193Goumlckenjan H (1991) Der Westfeldzug (1236ndash1242) aus mongolischer Sicht in Wahlstatt 1241

Beitraumlge zur Mongolenschlacht bei Liegnitz und zu ihren Nachwirkungen hrsg von Ulrich Schmilewski Wuumlrzburg 35ndash75

Goumlckenjan H Zimonyi I (2001) Orientalische Berichte uumlber die Voumllker Osteuropas und Zentralasiens im Mittelalter Die Ğayhānī-Tradition Wiesbaden

Gyoumlrffy Gy (1948) Kroacutenikaacuteink eacutes a magyar őstoumlrteacutenet BpGyoumlrffy Gy (1959) Tanulmaacutenyok a magyar aacutellam eredeteacuteről BpGyoumlrffy Gy (1984) Honfoglalaacutes eacutes megtelepedeacutes A kalandozaacutesok kora in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete

I1 577ndash716Gyoumlrffy Gy (1984a) Leveacutedia eacutes Etelkoumlz keacuterdeacuteseacutehez in Magyar Nyelv 80 385ndash389Gyoumlrffy Gy (1986) Julianus baraacutet eacutes a Napkelet foumllfedezeacutese BpGyoumlrffy Gy (1990) A magyarsaacuteg keleti elemei BpGyoumlrffy Gy (1997) A magyar toumlrzsnevek eacutes toumlrzsi helynevek in Honfnyelv 221ndash234Ḥabb ʿAbd al-Ḥayy (ed) (1963) Abū Saʿīd ʿAbd al-Ḥayy ibn al-Ḍaḥḥāk ibn Maḥmūd Gardīzī

Zayn al-Āhbār TehranHajduacute P Domokos P (1978) Uraacuteli nyelvrokonaink BpHakimzjanov F S (1986) New Volga Bulgarian Inscriptions in Acta Orientalia Academiae

Scientiarum Hungaricae 40 173ndash177Halikov A H (1975) A koumlzeacutepső Volga-videacutek eacutes a finnugor őstoumlrteacutenet in Viacutezimadarak neacutepe szerk

Gulya J Bp 163ndash191 Orosz eredeti Nekotorye voprosy egravetničeskoj istorii in Drevnjaja istorija Srednego Povolžrsquoja Moskva 1969 370ndash390

Harmatta J (1977) Iraacuteniak eacutes finnugorok iraacuteniak eacutes magyarok in MŐT 167ndash182Harmatta J (1984) Lebedia eacutes Atelkuzu in Magyar Nyelv 80 419ndash431Harmatta J (1996) Konstantinos Porphyrogennetos magyar vonatkozaacutesuacute művei in Honffor

105ndash111Harmatta J (1997) A nyelvtoumlrteacutenet korszakolaacutesaacutenak probleacutemaacutei in Honfnyelv 11ndash17Harmatta J (1997a) A magyarok nevei a goumlroumlg nyelvű forraacutesokban in Honfnyelv 119ndash140

236

Harmatta J (2001) A Volgaacutetoacutel a Dunaacuteig A honfoglaloacute magyarsaacuteg toumlrteacuteneti uacutetja in Magyar Nyelv 97 1ndash14

al-Ḥimyar = Ibn ʿAbd al-Munʿim al-Ḥimyarī Kitāb al-Rawḍ al-Miʿṭār fī Khabar al-Aqṭār ed by Iḥsān ʿAbbs Beyrut 1975

Hitti Ph (1968) The origins of the Islamic state being a transl from the Arabic accompanied with annotations geographic and historic notes of the Kitāb futūḥ al-buldān of al-Imām Abu- l ʿAbbās Aḥmad ibn-Jābir al-Balādhurī by Philip Khūri Hitti New York

HKIacuteF = A honfoglalaacutes koraacutenak iacuterott forraacutesai Olajos T H Toacuteth I Zimonyi I koumlzreműkoumldeacuteseacutevel szerkesztette Kristoacute Gy Szeged 1995

Honffor = A honfoglalaacuteskor iacuterott forraacutesai szerk Kovaacutecs L Veszpreacutemy L Bp 1996 (A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel II főszerk Gyoumlrffy Gy)

Honfneacutepr = Honfoglalaacutes eacutes neacuteprajz szerk Kovaacutecs L Palaacutedi-Kovaacutecs A Bp 1997 (A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel IV főszerk Gyoumlrffy Gy)

Honfnyelv = Honfoglalaacutes eacutes nyelveacuteszet szerk Kovaacutecs L Veszpreacutemy L Bp 1997 (A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel III főszerk Gyoumlrffy Gy)

Honfreacuteg = Honfoglalaacutes eacutes reacutegeacuteszet Szerk Kovaacutecs L Bp 1994 (A honfoglalaacutesroacutel sok szemmel I főszerk Gyoumlrffy Gy)

Honti L (főszerk) (2010) A nyelvrokonsaacutegroacutel Az toumlroumlk sumer eacutes egyeacuteb aacutefium ellen valoacute orvossaacuteg Tinta Koumlnyvkiadoacute Bp

Hunyadi L (2001) A Schechter-feacutele szoumlveg egy neacutevtelen kazaacuter zsidoacute levele Haszdai ibn Sapruthoz in Forraacutesok a korai magyar toumlrteacutenelem ismereteacutehez szerk Roacutena-Tas A Bp 162ndash175 (MŐK 16)

Hunyadi Zs (eacute n [2011]) A keresztes haacuteboruacutek vilaacutega DebrecenIstorija Tatar I Narody stepnoj Evrazii v drevnosti II Volžskaja Bulgarija i Velikaja Steprsquo Kazanrsquo

2002 2006Ibn Aʿtam al-Kūfī Kitāb al-futūḥ ed ʿAlī Šr vol 1ndash8 Beirut 1991Ibn Sa īd Kitāb al-ğuġrāfiyā ed Ismāʿīl al-ʿArab Beirut 1970Iordanes Getica A goacutetok eredete eacutes tettei koumlzreadja Kiss M Bp 2005Jenkins R J H (ed) (1962) Constantine Porphyrogenitus De Administrando Imperio vol II

Commentary LondonJwaideh W (1959) The Introductory Chapters of Yāqūtrsquos Muʿjam al-buldān LeidenKalinina T M (2007) Al-Khazar and aṣ-Ṣaqāliba Contacts and conflicts in The World of

the Khazars New Perspectives Selected Papers from the Jerusalem 1999 International Khazar Colloquium hosted by the Ben Zvi Institute ed by P B Golden Haggai Ben-Shammai and A Roacutena-Tas LeidenndashBoston 195ndash206

Kalinina T M Konovalova I G Petruhin V Ja (2009) Drevnjaja Rusrsquo v svete zarubežnyh istočnikov Hrestomatija tom III Moskva

Kapitaacutenffy I (2003) Konstantinos magyarokra vonatkozoacute tudoacutesiacutetaacutesainak forraacutesai in Hungaro-Byzantina Bp 139ndash144

Kazakov E (2002) Rannie bolgary v Povolžrsquoe in Istorija Tatar I 185ndash194Kazhdan A P (1991) Oxford Dictionary of Byzantium ed A P K OxfordKellner M G (1997) Die Ungarneinfaumllle im Bild der Quellen bis 1150 Von der raquoGens detestendalaquo

zur raquoGens ad fidem Christi conversalaquo MuumlnchenKennedy H (20042) The Prophet and the Age of the Caliphates Harlow Longman

237

Kennedy H (2007) The Great Arab Conquests How the spread of Islam changed the world we live in Phoenix

Kincses Nagy Eacute (szerk) (1991) Őstoumlrteacutenet eacutes nemzettudat 1919ndash1931 Szeged (MŐK 1)Kiraacutely P (1974) A magyarok emliacuteteacutese a Konstantin- eacutes Metoacuted-legendaacuteban BpKiraacutely P (1984) LevediandashEtelkoumlz a szlavisztikai irodalom tuumlkreacuteben in Magyar Nyelv 80 431ndash

439Klima L (1996) The Linguistic Affinity of the Volgaic Finno-Ugrians and Their Ethnogenesis Oulu

(Studia Historica Fenno-ugrica I)Klima L (2002) Finnugor toumlrteacuteneti chrestomathia II BpKmoskoacute M (1929) Muḥammad al-ʿAufī anekdotagyűjtemeacutenye negyedik reacuteszeacutenek XVI fejezete

in Toumlrteacuteneti Szemle 14 14ndash54Kmoskoacute M I1 I2 I3 Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Foumlldrajzi irodalom szerk Zimonyi I

Bp 1997 2000 2007 (MŐK 10 13 23)Kmoskoacute M Sziacuter iacuteroacutek a steppe neacutepeiről szerk Felfoumlldi Sz Bp 2004 (MŐK 20)KMTL = Korai magyar toumlrteacuteneti lexikon (9ndash14 szaacutezad) főszerk Kristoacute Gy szerk Engel P Makk

F Bp 1994Konovalova I G (2004) Administrativno-političeskaja struktura Halifata glazami vizantijcev

(laquoVnutrennaja Persijaraquo Konstantina Bagrjarodnogo) in Slavjanskij mir meždu Rimom i Kons-tantinopolem Moskva 39ndash43

Koszta L (2010) Metoacuted eacutes a magyar kereszteacutenyseacuteg kezdetei Zacheus puumlspoumlk felszenteleacutese 963-ban in bdquoFons skepsis lexrdquo Uumlnnepi tanulmaacutenyok a 70 esztendős Makk Ferenc tiszteleteacutere Szeged 219ndash233

Kovaacutecs L (2001) A Szent Istvaacuten-i laacutendzsa in Koronaacutek koronaacutezaacutesi jelveacutenyek szerk Bende LndashLrinczy G Oacutepusztaszer 99ndash128

Kovaacutecs L (2011) A magyar kalandozaacutesok zsaacutekmaacutenyaacuteroacutel Bp (A Hadtoumlrteacuteneti Inteacutezet eacutes Muacutezeum Koumlnyvtaacutera)

Kovaacutecs Sz (2005) Borc a kunok negyedik fejedelme in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 120 55ndash66

Kristoacute Gy (1980) Levedi toumlrzsszoumlvetseacutegeacutetől Szent Istvaacuten aacutellamaacuteig BpKristoacute Gy (1984) A tataacuterjaacuteraacutes (1241ndash1242) in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete I2 1417ndash1440Kristoacute Gy (1993) A Kaacuterpaacutet-medence eacutes a magyarsaacuteg reacutegmuacuteltja (1301-ig) SzegedKristoacute Gy (1996) Hungarian History in the Ninth Century SzegedKristoacute Gy (1998) Levedia eacutes Etelkoumlz in Magyar Nyelv 94 151ndash157Kristoacute Gy (1998a) Levedi Liuumlntika Levente in Magyar Nyelv 94 187ndash188Kristoacute Gy (2000) Orientaacutecioacutes iraacutenyok a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben az ezredforduloacute taacutejaacuten in K Gy

Iacuteraacutesok Szent Istvaacuten koraacuteroacutel Szeged 7ndash17Kristoacute Gy (2005) A DAI 38 fejezete in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 3ndash9Kristoacute Gy Makk F (2001) A kilencedik eacutes tizedik szaacutezad toumlrteacutenete Pannonica Kiadoacute SzegedKumekov B E Kumekova R B (2010) Istorija Kazahstana v arabskih istočnikah II Arabskie

geografy i putešestvenniki IXndashXII vv AlmatyKuun G (1900) Keleti Kuacutetfők in A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői szerk Pauler Gy Szilaacutegyi S Bp

137ndash284Laacuteszloacute Gy (1971) Őstoumlrteacutenetuumlnk legkoraacutebbi szakaszai A finnugor őstoumlrteacutenet reacutegeacuteszeti emleacutekei a

Szovjetfoumlldoumln Bp

238

Lech K (1968) Das mongolische Weltreich Al-ʿUmarīrsquos Darstellung der mongolischen Reiche in seinem Werk Masālik al-abṣār fi mamālik al-amṣār Wiesbaden

Leeuwen A P Van Ferre A (1992) Kitāb al-Masālik wa-l-Mamālik drsquoAbu Ubayd al-Bakrī edition critique avec introduction et indices A P L ndash A F Qarṭāğ

Lewis A R (1988) Nomads and Crusaders AD 1000ndash1368 Bloomington and IndianapolisLexMa = Lexikon des Mittelalters Bd IndashIX MuumlnchenndashZuumlrich 1997ndash1998Ligeti L (szerk) (1943) A magyarsaacuteg őstoumlrteacutenete BpLigeti L (1971) Histoire secregravete des Mongols ed L Ligeti Bp 1971 (Monumenta Linguae

Mongolicae I)Ligeti L (1979) A magyar nyelv toumlroumlk kapcsolatai eacutes ami koumlruumlloumlttuumlk van II BpLigeti L (1981) The Khazarian Letter from Kiev and its Attestation in Runiform Script in Acta

Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 31 5ndash18Ligeti L (1985) Leveacutedia eacutes Etelkoumlz in Magyar Nyelv 81 1ndash19Ligeti L (1986) A magyar nyelv toumlroumlk kapcsolatai a honfoglalaacutes előtt eacutes az Aacuterpaacuted-korban BpLigeti L (1986a) A pannoacuteniai avarok etnikuma eacutes nyelve in Magyar Nyelv 82 129ndash151Litavrin G G Novoselrsquocev A P (1989) Konstantin Bagrjanorodnyj Ob upravlenii imperiej

MoskvaMagyarorszaacuteg toumlrteacutenete Előzmeacutenyek eacutes magyar toumlrteacutenet 1242-ig I1 I2 főszerk Szeacutekely Gy szerk

Bartha A Bp 1984Makk F (1996) Magyar kuumllpolitika (896ndash1196) maacutesodik bőviacutetett eacutes aacutetdolgozott kiadaacutes SzegedMakk F (1998) A Turulmadaacutertoacutel a Kettőskeresztig SzegedMakk F (1999) Levedi a fővajda in A koumlzeacutepkor szeretete Toumlrteacuteneti tanulmaacutenyok Sz Joacutenaacutes Ilona

tiszteleteacutere szerk Klaniczay G Nagy B Bp 189ndash196Makk F (2001) EtelkoumlzndashMezopotaacutemia in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 113

31ndash40Makk F (2002) Les Hongrois et lrsquoEurope entre 895 et 1038 in Kultuacuteraacutek talaacutelkozaacutesa Uumlnnepi

tanulmaacutenyok Olajos Tereacutezia professzornő tiszteleteacutere Szeged 89ndash95Makk F (2009) A magyarsaacuteg korai toumlrteacutenete in Kiraacutelylaacutenyok messzi foumlldről Magyarorszaacuteg eacutes

Kataloacutenia a koumlzeacutepkorban szerk Miquel Marina ndash Sarobe Ramon ndash Makk Ferenc ndash Toacuteth Csaba Bp

Makkay J (2005) The secondary homeland of the Proto-Hungarians in Western Siberia in Mende 2005 369ndash391

Maenchen-Helfen O P (1973) The World of the Huns Studies in their History and Culture Berkely Los Angeles London Aacutetdolgozott neacutemet fordiacutetaacutesa

(1978) Die Welt der Hunnen Eine Analyse ihrer historischen Dimension deutschspragische Ausgabe besorgt von R Goumlbl WienndashKoumllnndashGraz

Maksoudian K (ed) (1987) Yovhannes Drasxanakertacrsquoi History of Armenia transl and ed K M Atlanta

Maacutendoky Kangur I (1976) Magyar eredetű toumlrzsek a baskiacuteroknaacutel in Tiszataacutej 1976 oktoacuteber 41ndash44

Maacutendoky Kongur I (1986) Jenő eacutes Yaumlnaumly in Keletkutataacutes 1986 tavasz 70ndash74Mango C Scott R (1997) The Chronicle of Theophanes Confessor OxfordMarquart J (1903) Osteuropaumlische und ostasiatische Streifzuumlge Berlin

239

Marquart J (1924) Ein arabischer Bericht uumlber die arktischen (uralischen) Lander aus dem 10 Jahrhundert in Uralische Jahrbuumlcher 4 261ndash334

Martin J (1986) Treasure of the Land of Darkness CambridgeMartinez A P (1982) Gardīzīrsquos Two Chapters on the Turks Archivum Eurasiae Medii Aevi 2

109ndash217al-Masʿd Murūğ al-ḏahab wa maʿādin al-ğawhar vol 1ndash7 ed Ch Barbier de Meynard A

Pavet de Courteille rev et corr par Ch Pellat Beirut 1966ndash1973Matveeva G I Kokina A F (1998) Muromskij gorodok SamaraMEH = A magyarok elődeiről eacutes a honfoglalaacutesroacutel szerk Gyoumlrffy Gy Bp 1958 1975 19863Mende B G (ed) (2005) Research on the prehistory of the Hungarians A review Papers presented

at the meetings of the Institute of Archaeology of the Hungarian Academy of Sciences 2003ndash2004 (Varia Archaeologica Hungarica XVIII)

Mesterhaacutezy K (1980) Nemzetseacutegi szervezet eacutes az osztaacutelyviszonyok kialakulaacutesa a honfoglaloacute magyarsaacutegnaacutel Bp

MHK = A magyar honfoglalaacutes kuacutetfői szerk Pauler Gy Szilaacutegyi S Bp 1900Minorsky V (1937) Ḥudūd al-ʿĀlam lsquoThe Regions of the Worldrsquo A Persian Geography 372 A H

ndash982 A D transl and explained by V Minorsky LondonMinorsky V (1942) Sharaf al-Zamān Ṭāhir Marvazī on China the Turks and India Arabic text

with an English transl and commentary by V Minorsky LondonMinorsky V (1953) Studies in Caucasian History LondonMinorsky V (1958) A History of Sharvān and Darband in the 10thndash11th Centuries CambridgeMiquel A (1973 1975 1980 1988) La geacuteographie humaine du monde musulman jusqrsquoau milieu du

11e siegravecle vol 1ndash4 ParisndashLa-HayeMoacutecsy A (1975) Pannonia a keacutesői csaacuteszaacuterkorban BpModzelewski K (2000) Roacutemai Euroacutepa feudaacutelis Euroacutepa barbaacuter Euroacutepa in Aetas 16 20003

5ndash24Moravcsik Gy (1934) A magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai BpMoravcsik BT = Gy Moravcsik Byzantinoturcica I Die byzantinische Quellen der Geschichte

der Tuumlrkvoumllker II Sprachreste der Tuumlrkvoumllker in den byzantinischen Quellen Berlin 1942ndash1943 19582

Moravcsik Gy (1984) Az Aacuterpaacuted-kori magyar toumlrteacutenet bizaacutenci forraacutesai BpMoravcsik Gy Jenkins R J H (1967) Constantine Porphyrogenitus De Administrando Imperio

vol I Greek text by Gy Moravcsik English transl by R J H Jenkins WashingtonMŐK = Magyar Őstoumlrteacuteneti Koumlnyvtaacuter Szeged BpMŐT = Magyar őstoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok szerk Bartha A Czegleacutedy K Roacutena-Tas A Bp

1977Muumlhlmann W E (1985) Ethnogonie und Ethnogenese Theoretisch-ethnologische und

ideologiekritische Studie in Studien zur Ethnogenese Bd I OpladenMuumlller L (1987) Die Taufe Russlands Die Fruumlhgeschichte des russischen Christentums bis zum

Jahre 988 MuumlnchenNagy K (2005) The Seawordikrsquo in Armenia an Attempt to Identify an Armeno-Greek Ethnonym

in Acta Orientalia Hungarica 58 233ndash241Nelson Janet L (1999) Rulers and government in New Cambridge Medieval History vol III c

900 ndash c 1024 ed Timothy Reuter Cambridge 95ndash129

240

Neacutemeth Gy (1921) Toumlroumlk joumlveveacutenyszavaink koumlzeacutepső reacutetege in Magyar Nyelv 17 22ndash26Neacutemeth Gy (1922) On ogur heacutet magyar Dentuumlmogyer in Kőroumlsi Csoma-Archiacutevum I 148ndash155Neacutemeth Gy (szerk) (1940 19862) Attila eacutes hunjai BpNeacutemeth Gy (1930 1991) A honfoglaloacute magyarsaacuteg kialakulaacutesa BpNeacutemeth Gy (1966) Magyar toumlrzsnevek a baskiacuteroknaacutel in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 68 35ndash50

Neacutemet vaacuteltozata Neacutemeth J (1966) Ungarische Stammesnamen bei den Baschkiren in Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 16 1ndash21

Neacutemeth J (1975) Tuumlrkische und ungarische Ethnonyme in Ural-Altaisches Jahrbuumlcher 47 154ndash160

Noonan ThS (1985) Khazaria as an intermediary between Islam and Eastern Europe in the second half of the ninth century the numismatic perspective in Archivum Eurasiae Medii Aevi 5 179ndash204

Noonan ThS (2006) Bizaacutenc eacutes a kazaacuterok Vajon kuumlloumlnleges kapcsolat fűzte oumlssze őket in A bizaacutenci diplomaacutecia szerk J Shepard S Franklin Bp 148ndash180

Nyitrai I (1996) A magyar őstoumlrteacutenet perzsa nyelvű forraacutesai in Honf for 61ndash76Obolensky D (1999) A Bizaacutenci Nemzetkoumlzoumlsseacuteg BpOkladnyikov A P Martinov A I (1983) Szibeacuteriai sziklarajzok Bp Orosz eredeti Naskalrsquonye

risunki epohi neolita i bronzy Moskva Izdatelrsquostvo laquoIskusstvoraquo 1972Olajos T (1995) Neacutehaacuteny nyelvi eacuteszreveacutetel a bdquoDe administrando imperiordquo magyar vonatkozaacutesuacute

reacuteszleteihez in Magyar Nyelv 91 44ndash52Olajos T (1996) A 9 szaacutezadi avar toumlrteacutenelemre vonatkozoacute goumlroumlg forraacutesok in Honffor 91ndash103Olajos T (2000) Bizaacutenc in Euroacutepa eacutes Magyarorszaacuteg Szent Istvaacuten koraacuteban szerk Kristoacute Gy eacutes

Makk F Szeged 233ndash253Olajos T (2001) A IX szaacutezadi avar toumlrteacutenelem goumlroumlg nyelvű forraacutesai SzegedOlajos T (2012) Theophuumllaktosz Szimokatteacutesz Vilaacutegtoumlrteacutenelem BpOstrowski D (2006) The growth of Muscovy (1462ndash1533) in The Cambridge History of Russia

vol I ed M Perrie Cambridge 213ndash239Pauler Gy (1900) A magyar nemzet toumlrteacutenete Szent Istvaacutenig BpPellat Ch (1962 1965) Mascūdī Les Prairies drsquoor trad franccedilaise de Ch Barbier de Meynard et

A Pavet de Courteille rev et corr par Charles Pellat tome I II ParisPelliot P (1949) Notes sur lrsquoHistoire de la Horde drsquoOr ParisPohl W (1988) Die Awaren Ein Steppenvolk in Mitteleuropa 567 bis 822 n Chr MuumlnchenPohl W (1997) The Role of the Steppe Peoples in Eastern and Central Europe in the First

Millennium AD in Origins of Central Europe ed P Urbańczyk Warsaw 65ndash78Pomorska M (2004) Middle Chulym noun formation Krakoacutew (Studia Turcologica Cracoviensia

9)Poacutesaacuten L (1996) A Neacutemet Lovagrend toumlrteacutenete a 13 szaacutezadban DebrecenProsographie der mittelbyzantinischen Zeit Erste Abteilung (641ndash876) Prolegomena Nach

Vorarbeiten F Winkelmanns erstelt von Ralph-Johannes Lilie Claudia Ludwig Thomas Pratsch Ilse Rochow ua Walter de Gruyter Berlin New York 1998 cf CD-Rom edition The Prosography of the Byzantine Empire

PSRL = Polnoe sobranie russkih letopisej Leningrad Izdatelrsquostvo Akademii Nauk SSSR 1ndash 1926ndashPusztay J (1977) Az bdquougor-toumlroumlk haacuteboruacuterdquo utaacuten Fejezetek a magyar nyelvhasonliacutetaacutes toumlrteacuteneteacuteből Bp

241

Qazwn Mīrzā M (ed) (1912) The Tarsquorīkh-i-Jahān-Gushā of lsquoAlārsquoursquod-Dīn lsquoAṭā Malik-i-Juwaynī London (E J W Gibb Memorial XVI vol 1)

Rašīd ad-Dīn Sbornik Letopisej 1952 II = Rašid-ad-Din Sbornik letopisej t II per Ju P Verhovskij Moskva

Reiske J (1829) Constantine Porphyrogenitus De Caeremoniis Aulae et Ecclesiae Byzantinae ed J Reiske Bonn

Rentschler M (2005) Cremonai Liudprand Tanulmaacutenyok a koumlzeacutepkor kelet-nyugati kultuacutertoumlrteacuteneteacutehez in Peter Classen ndash Cremonai Liudprand A Nyugat eacutes Bizaacutenc a 8ndash10 szaacutezadban Bp 193ndash308

Reacuteveacutesz L (1996) A karosi honfoglalaacutes kori temetők Reacutegeacuteszeti adatok a Felső-Tisza-videacutek X szaacutezadi toumlrteacuteneteacutehez Miskolc

Romašov S A (1992ndash1994) Bolgarskie plemena severnogo pričernomorrsquoja v VndashVII vv in Archivum Eurasiae Medii Aevi 8 207ndash252

Romanuk Alla I (2005) Studien zur Geschichte und Archaumlologie des Byzantinischen Cherson Leiden Boston

Roacutena-Tas A (1978) A nyelvrokonsaacuteg Kalandozaacutesok a toumlrteacuteneti nyelvtudomaacutenyban BpRoacutena-Tas A (1978a) Julius Neacutemeth Life and Work in Acta Orientalia Academiae Scientiarum

Hungaricae 32 261ndash284Roacutena-Tas A (1982) A kazaacuter neacutepneacutevről in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 84 349ndash380Roacutena-Tas A (1986) A magyar neacutepneacutev egy 1311-es volgai bolgaacuter siacuterfeliraton in Magyar Nyelv 82

78ndash81Roacutena-Tas A (1993) A honfoglalaacuteskori magyarsaacuteg Bp (Eacutertekezeacutesek emleacutekezeacutesek)Roacutena-Tas A (1996) A honfoglaloacute magyar neacutep BpRoacutena-Tas A (1998) Turkic influence on the Uralic languages in Sinor D (ed) The Uralic

languages Description history and foreign influences Handbuch der Orientalistik Achte Abteilung Handbook of Uralic Studies Leiden 742ndash780

Roacutena-Tas A (1999) Hungarians and Europe in the Early Middle Ages CEU Press BpRoacutena-Tas A (1999a) Honfoglalaacutes eacutes neacutepalakulaacutes a koumlzeacutepkori Euraacutezsiaacuteban Bp (Szeacutekfoglaloacutek a

Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemiaacuten)Roacutena-Tas A (2001) Magyarok a korai toumlrteacutenelmuumlnk forraacutesaiban in Forraacutesok a korai magyar

toumlrteacutenelem ismereteacutehez szerk Roacutena-Tas A Bp 18ndash25 (MŐK 16)Roacutena-Tas A (2004) Neacutehaacuteny megjegyzeacutes faneveinkről IndashII (buumlkk dioacute gyertyaacuten gyuumlmoumllcseacuteny eacuteger

kőris mogyoroacute toumllgy) in Magyar Nyelv 100 260ndash273 419ndash438 Roacutena-Tas A (2005) TurkicndashAlanianndashHungarian Contacts in Acta Orientalia Academiae

Scientiarum Hungaricae 58 205ndash213Roacutena-Tas A Berta Aacute (2011) West Old Turkic Turkic Loanwords in Hungarian Harrassowitz

Verlag Wiesbaden (Turcologica 84)Rosser H (2012) Historical Dictionary of Byzantium Landham MarylandRussel J (1998) The Armenian Shrines of Black Youth (trsquoux manuk) in Le Museacuteon 111 319ndash

343Schaumlfer T (1998) Untersuchungen zur Gesellschaft des Hunnenreiches auf kulturanthropologischer

Grundlage HamburgSchlesinger W (1963) West und Ost in der deutschen Verfassungsgeschichte in Beitraumlge zur

deutschen Geschichte des Mittelalters II Goumlttingen 233ndash253

242

Schreiner P (1989) Eine chinesische Beschreibung Konstantinopels aus dem 7 Jahrhundert in Istanbuler Mitteilungen 39 493ndash505

Simon R (2007) Ibn Fadlaacuten Beszaacutemoloacute a volgai bolgaacuterok foumlldjeacuten tett utazaacutesroacutel ford S R BpSinkovics B (2002) Vaacutembeacutery eacutes a magyar-toumlroumlk rokonsaacuteg in Acta Universitatis Szegediensis Acta

Historica 112 (Szeged) 89ndash97Sinor D (1990) The Hun Period in The Cambridge History of Early Inner Asia ed D S

Cambridge 177ndash205Sinor D (2001) The Mongols in the West in Journal of Asian History 33 1ndash44Sipcz K (2006) A magyar mint uraacuteli nyelv in Kiefer F (szerk) Magyar nyelv Bp 288ndash314Smith D Anthony (1998) Nationalism and Modernism A critical survey of recent theories of

nations and nationalism Routledge London New YorkSomogyi S (1984) Toumlrteacuteneti foumlldrajzi bevezető in Magyarorszaacuteg toumlrteacutenete I1 25ndash68Sotoodeh M (1962) Ḥudūd al-ʿālam min al-mashriq ila al-maghrib compiled in 982ndash3 AD372

AH ed M S TehranSpitzer J Shlomo Komoroacuteczy G (2003) Heacuteber kuacutetforraacutesok Magyarorszaacuteg eacutes a magyarorszaacutegi

zsidoacutesaacuteg toumlrteacuteneteacutehez a kezdetektől 1686-ig BpSRH = Scriptores Rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum

Edendo operi praefuit Emericus Szentpeacutetery IndashII Bp 1937ndash1938 (reprint 1999 Szovaacutek K eacutes Veszpreacutemy L utoacuteszavaacuteval eacutes kiegeacutesziacuteteacuteseivel)

SSS = Słownik Starożytności Słowiańskich t 1ndash8 Wrocław Warszawa Krakoacutew 1961ndash1991Stephenson P A (2001) On the need for further studies of medieval Hungary in English in

Byzantium and East Central Europe ed G Prinzig M Salamon Cracow 99ndash109Studia Varia Tanulmaacutenyok Szaacutedeczky-Kardoss Samu nyolcvanadik szuumlleteacutesnapjaacutera szerk Makk F

Tar I Wojtilla Gy Szeged 1998Szaacutedeczky-Kardoss S (1990) The Avars in The Cambridge History of Early Inner Asia ed

D Sinor Cambridge 206ndash228Szaacutedeczky-Kardoss S (1977) Adaleacutek a szavaacuterd magyarsaacuteg probleacutemaacutejaacutehoz in MŐT 277ndash282Szaacutedeczky-Kardoss S (1986) Avarica Uumlber die Awarengeschichte und ihre Quellen SzegedSzaacutedeczky-Kardoss S (1998) Az avar toumlrteacutenelem forraacutesai 557-től 806-ig Die Quellen der Awaren-

geschichte von 557 bis 806 BpSzke B (1962) A honfoglaloacute eacutes kora Aacuterpaacuted-kori magyarsaacuteg reacutegeacuteszeti emleacutekei Bp (Reacutegeacuteszeti

Tanulmaacutenyok 1)Szke B M (1994) A Kaacuterpaacutet-medence a 9 szaacutezadban in Honfreacuteg 77ndash84SZOumlM = Bevezeteacutes a magyar őstoumlrteacutenet kutataacutesaacutenak forraacutesaiba szerk Hajduacute P Kristoacute

Gy Roacutena-Tas A IndashIV Bp 1976ndash1982 iacutertaacutek a Szegedi Akadeacutemiai Bizottsaacuteg Őstoumlrteacuteneti Munkakoumlzoumlsseacutegeacutenek tagjai

Szcs J (1984) Nemzet eacutes toumlrteacutenelem BpSzcs J (1992 1997) A magyar nemzeti tudat kialakulaacutesa Szeged Bp (MŐK 3)al-Ṭabarī = Tārīkh aṭ-Ṭabarī ed Mohammad Abul-Fadl Ibrahim Cairo 1979Taagepera R (2000) A finnugor neacutepek az orosz aacutellamban BpTakaacutecs Z B (2004) A magyarok tuumlrk megnevezeacutese Biacuteborbanszuumlletett Konstantinos De

administrando imperio ciacutemű munkaacutejaacuteban in Savaria A Vas Megyei Muacutezeumok Eacutertesiacutetője (Szombathely) 317ndash333

Tataacuterjaacuteraacutes szerk Nagy B Bp 2003

243

Ter-Ghewondyan A (1976) The Arab Emirates in Bagratid Armenia Erevan 1965 English transl by N G Garsoian Lisbon

TESz = A magyar nyelv toumlrteacuteneti-etimoloacutegiai szoacutetaacutera IndashIII szerk Benk L Kiss L Papp L Bp 1967ndash1976

Thackston W M (1999) Rashiduddin Fazlullah Jamirsquoursquot-tawarikh Compendium of Chronicles A History of the Mongols transl and annotated by W M Th Cambridge Mass Harvard University (Sources of Oriental Languages and Literatures 45)

Thompson E A (1948 2003) A History of Attila and the Huns Oxford 1948 magyar fordiacutetaacutes E A Thompson A hunok Szeged Szukits Koumlnyvkiadoacute 2003

Thomson R (ed) (1985) Thomas Artsruni History of the House of the Artsrunik tr and ed R Th Detroit

Thury J (1897) A magyaroknak raquoSzavarti-Aszfalilaquo neveacuteről in Szaacutezadok 31 317ndash327 391ndash403Togan A Z V (1939) Ibn Faḍlānrsquos Reisebericht LeipzigToacuteth Saacutendor L (1998) Levediaacutetoacutel a Kaacuterpaacutet-medenceacuteig Szeged (Szegedi Koumlzeacutepkortoumlrteacuteneti

Koumlnyvtaacuter 14)Toacuteth Saacutendor L (2000) Szoumlvetseacuteg vagy vazallitaacutes Megjegyzeacutesek a magyarndashkazaacuter kapcsolatokhoz

in bdquoMagyaroknak eleirőlrdquo Uumlnnepi tanulmaacutenyok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteleteacutere szerk Piti F Szeged 637ndash654

Toacuteth Saacutendor L (2010) A honfoglalaacutestoacutel az aacutellamalapiacutetaacutesig A magyarsaacuteg toumlrteacutenete a 10 szaacutezadban Szeged

Toumanoff C (1966) Armenia and Georgia in The Cambridge Medieval History vol IV The Byzantine Empire part I Cambridge 593ndash637

Turtledove H (1982) The Chronicle of Theophanes An English translation of anni mundi 6095ndash6305 (AD 602ndash813) with introduction and notes by Harry Turtledove University of Pennsylvania Press Philadelphia

Ungvaacutery J (1999) Rendiacutethetetlen szavaacuterdok in Aetas 19993 5ndash10Ungvaacutery J (1998) Πρῶτος βοέβοδος in Magyar Nyelv 94 188ndash191Ungvaacutery J (1998a) Κεφαλή in Studia Varia 148ndash151Valeev R (2006) Denežno-vesovaja sistema in Istorija Tatar II 290ndash298Vaacutembeacutery Aacute (1882) A magyarok eredete ethnologiai tanulmaacuteny BpVarady L (1989) Revision des Ungarn-Image von K Porphyrogennetos in Byzantinische

Zeitschrift 82 22ndash58Vaacutesaacutery I (1974) A jezsuita Cseles Maacuterton eacutes a Julianus-jelenteacutes (A Magna Hungaria- eacutes a Jugria-

keacuterdeacutes toumlrteacuteneteacutehez) in Koumlzeacutepkori kuacutetfőink kritikus keacuterdeacutesei Bp 261ndash275Vaacutesaacutery I (1975) The Hungarians or Možars and the Meščers Mišers of the Middle Volga Region

in Archivum Eurasiae Medii Aevi 1 237ndash275Vaacutesaacutery I (1977) A Volga-videacuteki magyar toumlredeacutek a mongol kor utaacuten in MŐT 283ndash290Vaacutesaacutery I (1982) The ldquoYugriardquo Problem in Chuvash Studies ed A Roacutena-Tas Bp 247ndash257Vaacutesaacutery I (1985) A baskiacuter-magyar keacuterdeacutes nyelvi vetuumlletben in Nyelvtudomaacutenyi Koumlzlemeacutenyek 87

369ndash388Vaacutesaacutery I (2008) Magyar őshazaacutek eacutes magyar őstoumlrteacuteneacuteszek Bp (MŐK 24)Vaissiegravere Eacute de la (2005) Sogdian Traders transl by J Ward LeidenndashBostonVeacutekony G (1986) Levedia meg Atel eacutes Kuzu in Magyar Nyelv 82 41ndash53

244

Wenskus R (1961) Stammesbildung und Verfassung Das Werden der fruumlhmittelalterlichen Gentes KoumllnndashWien

Wenskus R (1974) Probleme der germanisch-deutschen Verfassung- und Sozialgeschichte im Lichte der Ethnosoziologie in Historische Forschungen fuumlr Walter Schlesinger hrsg H Beumann Koumlln 19ndash46

Wiet G (1955) Ibn Rusteh Les atours preacutecieux trad de G W CairoWirth G (1999) Attila das Hunnenreich und Europa Stuttgart Berlin KoumllnWojtilla Gy (1999) A koumlzeacutepkori India toumlrteacutenete SzegedWolfram H (1988) History of Goths transl Th Dunlap University of California Press Berkeley

Los Angeles LondonWolfram H (1997) The Roman Empire and Its Germanic Peoples transl Th Dunlap University

of California Press Berkeley Los Angeles Londonal-Yaʿqūbī ed Houtsma = al-Yaʿqūbī Taʾrīkh ed M Th Houtsma Leiden 1883Yākūt al-Rūmī Mu dʿjam al-buldān 1ndash5 Dar Sader Beirut 1979Zahoder B N (1962 1967) Kaspijskij svod svedenij o vostočnoj Evrope IndashII MoskvaZimmermann H (2001) Der Deutschen Orden in Siebenbuumlrgen Eine diplomatische Untersuchung

KoumllnndashWeimarndashWienZimonyi I (1988) Ligeti Lajos magyar őstoumlrteacuteneti koncepcioacuteja in Szaacutezadok 122 216ndash221Zimonyi I (1990) The Origins of the Volga Bulghars Szeged (Studia Uralo-Altaica 32)Zimonyi I (1995) Az euraacutezsiai steppe nomaacutedjai eacutes szomszeacutedai in Acta Universitatis Szegediensis

Acta Historica 99 (Szeged) 65ndash75Zimonyi I (1996) A 9 szaacutezadi magyarokra vonatkozoacute arab forraacutesok A Ğayhānī-hagyomaacuteny in

Honffor 49ndash59Zimonyi I (1998) Constantinus Porphyrogenitus De administrando imperio magyar fejezeteacutenek

toumlroumlk haacutettereacuteről in Studia Varia 159ndash166Zimonyi I (1999) Preacutehistoire hongroise meacutethodes de recherche et vue drsquoensemble in Les Hongrois

et lrsquoEurope conquecircte et integration par S Csernus et K Korompay ParisndashSzeged 29ndash43Zimonyi I (2001) Why were the Hungarians Referred to as Turks in the Early Muslim Sources in

Neacuteptoumlrteacutenet ndash Nyelvtoumlrteacutenet A 70 eacuteves Roacutena-Tas Andraacutes koumlszoumlnteacutese szerk Kaacuteroly L eacutes Kincses Nagy Eacute Szeged 201ndash212

Zimonyi I (2001a) Egy uacutej muszlim forraacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben eacutelő magyarokroacutel in Nomaacuted neacutepvaacutendorlaacutesok magyar honfoglalaacutes szerk Felfoumlldi Sz Sinkovics B Bp 88ndash96 (MŐK 15)

Zimonyi I (2002) Az euraacutezsiai steppe nomaacutedjai eacutes a Koumlzel-Kelet beduinjai in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 112 (Szeged) 99ndash109

Zimonyi I (2003) Bodun und El im Fruumlhmittelalter in Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 56 57ndash79

Zimonyi I (2005) Muszlim forraacutesok a honfoglalaacutes előtti magyarokroacutel A Ğayhānī-hagyomaacuteny magyar fejezete Bp (MŐK 22)

Zimonyi I (2005a) Volgai bulgaacuter vaacuterosok a 10ndash13 szaacutezadban in Wojtilla Gyula Emleacutekkoumlnyv szerk Felfoumlldi Sz Szeged 160ndash167

Zimonyi I (2005b) The state of the research on the prehistory of the Hungarians Historiography (Oriental sources history of the Steppe) in Research on the prehistory of the Hungarians A review Papers presented at the meetings of the Institute of Archaeology of the HAS 2003ndash2004 ed B G Mende Bp 87ndash102 (Varia Archaeologica Hungarica XVIII)

245

Zimonyi I (2007ndash2008) Vom Ural ins Karpaten-Becken Die Grundzuumlge der ungarischen Fruumlhgeschichte in Chronica 7ndash8 261ndash270

Zimonyi I (2009) Az iszlaacutem eacutes a koumlzeacutepkori Kelet-Euroacutepa in Teacuteriacuteteacutes ndash megteacutereacutes A vilaacutegvallaacutesok terjedeacutese Kelet-Euroacutepa neacutepei koumlzoumltt szerk Balogh L Kovaacutecs Sz Bp 11ndash28 (MŐK 25)

Zimonyi I (2011) A nomaacutedok jelentőseacutege a koumlzeacutepkori Euroacutepaacuteban in Acta Universitatis Szegediensis Acta Historica 127 (Szeged) 98ndash105

Źroacutedła arabskie do dziejoacutew słowiańszczyzny [Arab forraacutesok a szlaacutevok toumlrteacuteneteacutere] I Hrsg T Lewicki Wrocław Krakoacutew 1956 II1 Hrsg T Lewicki Wrocław Warsawa Krakoacutew 1969 II2 Hrsg T Lewicki Wrocław Warsawa Krakoacutew 1977 III Hrsg A Kmietowicz F Kmietowicz T Lewicki Wrocław Warszawa Krakoacutew 1985

Zsirai M (1930) Jugria Finnugor neacutepnevek I Bp (A Magyar Nyelvtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg Kiadvaacutenyai 174)

A teacuterkeacutepek forraacutesa

1 A magyarok a Kaukaacutezusban eacutes Deacutel-Oroszorszaacutegban Ligeti nyomaacuten (Ligeti 1943 115) 14

2 A magyar neacutepvaacutendorlaacutes Makk szerint (Makk 2009 50) 16 3 A magyar vaacutendorlaacutes Fodor szerint (Fodor 2009 39) 18 4 A magyar vaacutendorlaacutes Ligeti szerint (Ligeti 1986 340 365) 19 5 Toumlroumlk nyelvek eacutes dialektusok a Csulim folyoacute videacutekeacuten Pomorska alapjaacuten

(Pomorska 2004 9) 30 6 Usztyugi utak Szibeacuteriaacuteba (Martin 1986 98) 39 7 Moszkva terjeszkedeacutese 1462ndash1533 (Ostrowski 2006 214) 40 8 Julianus első uacutetja (Laacuteszloacute Gy bdquoEmleacutekezzuumlnk reacutegiekrőlhelliprdquo Bp 1979 118) 45 9 Volgai Bulgaacuteria a 10ndash12 szaacutezadban (httpuploadwikimediaorgwikipediacvdd9

Bulgar_volgajpg) 4810 Reacutegeacuteszeti kultuacuteraacutek a VolgandashKaacutema videacutekeacuten a Kr u 1 eacutevezred koumlzepeacuten

(Istorija tatar I 207) 6511 A korai volgai bulgaacuterok temetői (Istorija tatar I 185) 6712 Az ősmagyarsaacuteg vaacutendorlaacutesa Roacutena-Tas nyomaacuten (Roacutena-Tas Berta 2011 1486) 9113 A kaukaacutezusi reacutegioacute 565 koumlruumll (httpuploadwikimediaorgwikipediacommons118Caucasus_565_map_depng) 10314 Foumlldrajzi nevek lehetseacuteges azonosiacutetaacutesa a honfoglaloacute magyarsaacuteg teruumlletein

Benkő nyomaacuten (Benk 1984 397) 11315 A Kaukaacutezus Toumanoff műve alapjaacuten (Toumanoff 1966 608) 12816 Armeacutenia a korai Bagratida-korban (884ndash962) (Maksoudian 1987 321ndash322) 13017 A Kaukaacutezuson tuacuteli teruumllet keleti reacutesze a 10 szaacutezadban (Minorsky 1953 78) 13718 Perzsia eacutes Horaszaacuten (httpwwwmuhammadanismorgmapsAsia_minor_persiia_

1000gif) 15119 Az Abbaszida Sziacuteria 800 koumlruumll (httpmatrixmsueduhstfisherHST3722008hst372readingsmaps

AbbasidSyriahtml) 15420 Pannonia a keacuteső roacutemai korban (Moacutecsy 1975 104) 18121 A tataacuterjaacuteraacutes (Hoacuteman B ndash Szekf Gy Magyar toumlrteacutenet II Bp 1928

112ndash113 oldal koumlzoumltt) 18722 Szlaacutev telepuumlleacutesek a Balkaacutenon a 7ndash8 szaacutezadban (httpwwwguni-kluacateeoPohl_Jahrtausendpdf 154) 19423 Oacutevilaacutegi civilizaacutecioacutek 1000 taacutejaacuten (Lewis 1988 91) 207

A Magyar Őstoumlrteacuteneti Koumlnyvtaacuter koumltetei

1 Őstoumlrteacutenet eacutes nemzettudat szerk Kincses Nagy Eacuteva Szeged 19912 Saacutendor Klaacutera A Bolognai Rovaacutesemleacutek Szeged 19913 Szcs Jenő A magyar nemzeti tudat kialakulaacutesa szerk Zimonyi Istvaacuten Szeged

19924 Rovaacutesiacuteraacutes a Kaacuterpaacutet-medenceacuteben szerk Saacutendor Klaacutera Szeged 19925 Szaacutedeczky-Kardoss Samu Az avar toumlrteacutenelem forraacutesai I (Die Quellen der

Awarengeschichte) Szeged 19926 Boacutena Istvaacuten Cseh Jaacutenos Nagy Margit Tomka Peacuteter Toacuteth Aacutegnes

Hunok ndash gepidaacutek ndash langobardok oumlsszeaacutelliacutetotta Boacutena Istvaacuten Szeged 19937 Vaacutesaacutery Istvaacuten A reacutegi Belső-Aacutezsia toumlrteacutenete Szeged 19938 Baacutelint Csanaacuted Kelet a korai avarok eacutes Bizaacutenc kapcsolatai Reacutegeacuteszeti tanulmaacutenyok

Szeged 19959 Roacutena-Tas Andraacutes A magyarsaacuteg korai toumlrteacutenete Szeged 1995

A tovaacutebbi koumltetek a Balassi Kiadoacute gondozaacutesaacuteban jelentek meg

10 Kmoskoacute Mihaacutely Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Foumlldrajzi irodalom I1 szerk Zimonyi Istvaacuten Bp 1997

11 Reacutedei Kaacuteroly Őstoumlrteacutenetuumlnk keacuterdeacutesei Bp 199812 Szaacutedeczky-Kardoss Samu Az avar toumlrteacutenelem forraacutesai 557-től 806-ig

(Die Quellen der Awarengeschichte von 557 bis 806) Bp 199813 Kmoskoacute Mihaacutely Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Foumlldrajzi irodalom I2

szerk Zimonyi Istvaacuten Bp 200014 A Kaacuterpaacutet-medence eacutes a steppe szerk Maacuterton Alfreacuted Bp 200115 Nomaacuted neacutepvaacutendorlaacutesok ndash magyar honfoglalaacutes szerk Felfoumlldi Szabolcs

Sinkovics Balaacutezs Bp 200116 Forraacutesok a korai magyar toumlrteacutenelem ismereteacutehez szerk Roacutena-Tas Andraacutes Bp 200117 A saacutemaacutenhit emleacutekei Toumlroumlk neacutepek szerk Molnaacuter Aacutedaacutem Bp 200318 Reacutedei Kaacuteroly Őstoumlrteacutenetuumlnk keacuterdeacutesei Bp 2003219 Vaacutesaacutery Istvaacuten A reacutegi Belső-Aacutezsia toumlrteacutenete Bp 2003220 Kmoskoacute Mihaacutely Sziacuter iacuteroacutek a steppe neacutepeiről szerk Felfoumlldi Szabolcs Bp 2004

21 Fegyveres nomaacutedok nomaacuted fegyverek szerk Balogh Laacuteszloacute Keller Laacuteszloacute Bp 2004

22 Zimonyi Istvaacuten Muszlim forraacutesok a honfoglalaacutes előtti magyarokroacutel A Ǧayhānī-hagyomaacuteny magyar fejezete Bp 2005

23 Kmoskoacute Mihaacutely Mohamedaacuten iacuteroacutek a steppe neacutepeiről Foumlldrajzi irodalom I3 szerk Zimonyi Istvaacuten Bp 2007

24 Vaacutesaacutery Istvaacuten Magyar őshazaacutek eacutes magyar őstoumlrteacuteneacuteszek Bp 200825 Teacuteriacuteteacutes ndash megteacutereacutes A vilaacutegvallaacutesok terjedeacutese Kelet-Euroacutepa neacutepei koumlzoumltt

szerk Balogh Laacuteszloacute Kovaacutecs Szilvia Bp 200926 Theophuumllaktosz Szimokatteacutesz Vilaacutegtoumlrteacutenelem fordiacutetotta a bevezeteacutest

eacutes a jegyzeteket iacuterta Olajos Tereacutez Bp 201227 Zimonyi Istvaacuten Koumlzeacutepkori nomaacutedok ndash korai magyarok Bp 2012