Az európai integráció előzményei

Az Európai Unió

I. földrajz-geográfus szak

Jeney László

Egyetemi tanársegéd

ELTE Regionális Földrajzi Tanszék

2004/2005, II. félév

Az európai integráció előzményei

• Az európai egységeszmék története

• Európai egységeszmék és egységmozgalmak a két világháború között

• A második világháború utáni integrációs törekvések

Az európai integráció előzményei• Római Birodalom (limes-ig)• Nagy Károly birodalma (nagyjából az alapító 6-ok területe)• Keresztes hadjáratok: európaiság = kereszténység• Középkori egyetemek (tanárok, diákok szerte Európából, közös

nyelv a latin)• Humanista: államszövetségeket találnak ki (Dante)• Reformáció: univerzalizmus megtörik• Polgárosodás: Ny-Eu egyre jobban elválik K-től• Felfedezésektől 20. századig: gyarmatosítás, Európában gyors

fejlődés, Európa felülmúlja a többit, versenyképesebb, ha „ütközik” egy másik civilizációval– Nagy európai öntudat alakult ki

Európai egységideák a hosszú XIX. században

• Rousseau• Immanuel Kant (Örök béke, 1795)• Napóleon: egységes Eu. francia hegemónia alatt

– Szabadság, egyenlőség, testvériség + európaiság

• Szent Szövetség: európai koncert– „Mindenki együtt zenél, de mindenkinek saját hangját

hallatja”

• Mazzini, Kossuth: Európai Konföderáció• Victor Hugo (1849): Eu-i Egyeseült Államok (mint

USA)

20. századi pesszimizmus• XIX. sz.: szép időszak, mennyiségi és minőségi növekedés• I. vh.: európai népek egymás ellen harcoltak• A nacionalizmus pozitív tartalmú, de a háború alátámasztója• Helyette új irányzatok szállnak szembe vele

– Szocializmus: internacionalizmus, de a munkásosztály szolidaritása alapján– Katolicizmus: univerzális, egyetemes

• I. vh. után depresszió, fiatalság egy része elpusztul• Európaiság = szorongás, pesszimizmus• Spengler: A Nyugat alkonya (Ny-eu-i civilizáció vége)• Julian Benda: Írástudók árulása (a vh. a nacionalista európai értelmiség

felelősége)• Carlo Sforza: Eu-i Egyesült Államok• Jose Ortega y Gasset: európaiság régi ismérvei a liberalizmus, demokrácia,

indivídum, de ma tömegember lett

Európai egységeszmék a két vh. között• Richard Coudenhove Calergi: páneurópai mozgalom (1923.

Pánurópa c. könyve)– Nemzetek gyűlölete újabb háborút hozhat magával– Keletről a kommunizmus (katonailag), nyugatról az amerikanizmus

(gazdaságilag) fenyeget

• Nemzetek Szövetsége• 1926: 1. Páneurópai kongresszus• Briand (francia kül. min.) beviszi a páneurópai gondolatot a

Nemzetek Szöv-be– EU létrehozását javasolta (életszínvonal növelése, béke gondolata)

• 1933: Hitler – új európai rend (Pax Germanica)– Európai egység legszélsőségesebb példája– Páneurópai tervek ideává válnak

2. világháború alatti európa-tervek

• 1941: lengyel és cseh emigráns kormányok konföderációt terveznek

• Churchill: „angol-francia unió”• Partizánok a francia és olasz ellenállásban: „háború

után közös Európa kell”• Adenauer: nem nacionalista Európáról álmodozik• Kérdés:

– Vagy lazább konföderációs Európa– Vagy szorosabb összefonódás (föderáció)

2. vh.: mélypont Európa történetében

• Európa súlya visszaszorul– Németország és Olaszország kiesik a nagyhatalmak közül (mindkettő

európai)– Fro. és Anglia is meggyengült a háborúban

• 2 nagyhatalom emelkedik ki: USA és SZU– Korábban USA-SZU együttműködés– Vörös hadsereg fél Európát elfoglalta

• Félelem, hogy nyugat-európaiak is bolsevizálódnak– Szovjet fenyegetés miatt Eu. Ny-i félének össze kell fognia, USA felé fordultak– USA-nak globális feladatokat kellett felvállalnia– Kérdés: USA magára hagyja-e Eu-t? Kezdetben nem volt világos elképzelésük Ny-

Európával (izolacionalizmus vagy „grand design”?)– Ahogy „szovjetizáltak” keleten, úgy kezdett az USA Ny-Eu felé fordulni

2 elképzelés Eu. biztonságpolitikájáról

Atlanti útválasztás (USA-val)

• Fő szószólója: Churchill– Fultoni beszéd (1946):

Európa meggyengülése

• Később ez győzött

3. utas megoldás• 2 nagyhatalom közötti közvetítő

híd• Nem szabad a szovjeteket

provokálni• Talán nem szakadna ketté Európa• Kisebb a háború esélye• Támogatták

– nyugat-európai szocialista pártok (nem barátai, de nem is ellenségei a SZU-nak)

– kereszténydemokrata pártok (békepártiak)

• Kezdetben erősebb elképzelés

Egység, de kivel?• Kelet-Közép-Európa

– Calergi „Kis-Európa” reményei megszűntek a szovjet uralom miatt (összeurópai konföderáció, Európai Egyesült Államok, Páneurópa nem volt reális)

• Anglia– Churchill gyakran beszélt Európai Egyesült Államokról, ahol az európai

egység egyik motorja Anglia lenne• Háború utáni választásokon Churchill megbukott, győzött a munkáspárt, amely

nem volt híve az európai egységnek• Anglia végül nem állt az egység élére

• Németország– Erős ellenszenv a németek ellen (főleg német-francia ellentét), eleinte

nem lehetett szó integrációról– De Németország nélkül nincs Európa (Európa szíve)

Kisebb léptékű gazdasági egységtervek

• BeNeLux Unió– 3 kis ország: külön-külön gyöngék– Nem jutottak el a közös piacig, de előrehaladás a vámok

területén– Fontos szerepet játszottak az európai integráció

mélyítésében

• Északi együttműködés– Dánia, Svédország, Finnország: erős szociális rendszer– Jó lenne egy gazdasági integráció is

• Olaszország-Franciaország-Luxemburg– Vámunió lett volna, de nem lett belőle semmi

Európai szintű elképzelések 1945 után• Churchill Zürich-i beszéde (1946)

– Európai Egyesült Államok megteremtése– Ehhez 1. lépés a francia-német megbékélés

• Nem büntethetik tovább No-t (ez nácizmushoz vezethet)

– Európai hazafiság kialakítása (Európának föl kell élednie)• Család-település-nemzet-Európa (így elkerülhető a háború)

– Európa Tanács kialakítása

• Egyesült Európa mozgalom (Churchill-féle konföderációs változat)• Föderalisták: már az újjáépítéskor szorosabb együttműködés• Pártok egymás közti tanácskozásai

– kereszténydemokraták rendszeres évi találkozója– szociáldemokraták együttműködése– kommunisták nem az európai egység hívei („világ proletárjai egyesüljetek!”)

Európai Újjáépítési Program (Marshall-terv)

• 1946: republikánusok győznek az USA-ban– Szovjet-ellenesek

• Komoly gazdasági segély kell Európának• 1947: George C. Marshall (kül. min.) beszéde a Howard Egyetemen

– Európában erősödjön meg a demokrácia– Nem külön támogatja az USA az európai államokat– Nem kell félnie az USA-nak az európai egységtől– Készítsenek az európai államok egy igénylistát

• Európa lelkesedéssel fogadta• Párizsi találkozó (szovjetek is részt vettek, de hazautaztak)

– Szövetségeseiknek is megtiltották a részvételt

Marshall-terv• Egy külön bizottság végezte az igényfelmérést: 28 Mrd $ kell (USA

lealkudta: 19 Mrd $)– USA Kongresszusa 17 Mrd $-t szavazott meg

• 1948-1952 között 13 Mrd $-t fizettek ki– 90 %-ban segély, ajándék (nem kell visszafizetni)– 10 %-ban kölcsön (kedvező kamatokkal)

• Termelés helyreállítása és modernizálása• Pénzügyi stabilitás (egyensúly, infláció leküzdése• Deficit helyreállítására exportnövelő ágazatokban beruházások• Európai országok egymás közötti együttműködésének segítése• Távoli cél: OECD• Olaj, szén, gyógyszer, félkésztermék, teherautó

Marshall-terv• Anglia (3,1 Mrd $)• Franciaország (2,7 Mrd $)• Olaszország (1,4 Mrd $)• NSZK (1,3 Mrd $)• Hollandia (1 Mrd $)• Görögország, Luxemburg, Dánia (0,2-0,5 Mrd $)• 1950-re konszolidálta a nyugat-európai országok gazdaságát• Új gazdasági világrend alakult ki, központja USA, Ny-Eu

(gazdasági vasfüggöny is)• Erősen USA felé fordul az európai gazdaság (és fordítva)

• Európai egységtörekvések is előtörtek, de kevésbé mint a gazdasági

• 2 kongresszus Hágában– Európai alkotmány– Európai parlament kell

• Európa Tanács (1949)– Emberi jogok, kisebbségi jogok– Sok ígéret, nem vált be minden

• Katonai téren (Németország ellenes)– Dunquerque-i Paktum (Fro. és NBr.)– Brüsszeli Szerződés (Fro., NBr. És BeNeLux)

Schuman-terv• Jean Monnet (ESZAK megszervezése)• Robert Schuman (kül. min. jelentette be)• Fro.: évszázadok óta szénhiánnyal küzdött

– Olaszo., Holl.: se szén, se vas

• Korábban: „Ne legyen német nehézipar” (ez nem ment)• 1949: létrejön az NSZK• Szén, vas esetében ne legyenek vámok• No-nak se lenne rossz egy integrált eu-i acéltermelés

– Nem féljenek a német acéltermeléstől– Szuverenitás visszanyerése

• Francia-német ellentét felszámolása– Fro. feladja , hogy lehet gyenge No. Mellette

• Churchillnek nem tetszett a terv (nemzetek feletti szerv)– Ne írják elő, hogy mennyit termeljenek

Európai Szén- és Acélközösség• 24 órát adtak a döntésre• 6 kormány gyorsan válaszolt rá (Fro., No., Olo., BeNeLux)

– Britek kimaradtak

• Föderatív elképzelés, célok:– Szén és acél közös piacának megteremtése– Foglalkoztatás növelése– Életszínvonal növelése

• 1950: tárgyalások kezdete• 1951: szerződés aláírása Párizsban• 1. 5 éves periódus: összerázkódás• 2. 5 éves periódus: Közös Piac létrehozása

– Nincsenek vámok– Termelők és fogyasztók megkülönböztetése megszűnik– Fellépnek a piac korlátozása ellen

Montánunió fontosabb szervei

• Főhatóság

• Miniszteri Tanács

• Közgyűlés

• Bíróság

• Tanácsadó Bizottság

Montánunió

• Ratifikáció gyorsan ment• 1952: hatályba lép• Helye: Luxemburg• Első 5 év óriási fejlődés• No. 13 %-os, Olo. 12-14%-os gazdasági

növekedés• Munkások szabadon járhatnak a határok között• „Kis laboratórium”

2 kudarctörténet• Európai Védelmi Közösség (EVK) - 1950

– René Pléven (fr. kül. min.) nevéhez fűződik– Integrált európai hadsereg (németekkel együtt)– Koreai háb. (USA kiszáll)– 22 SZU hadosztály NDK-ban– NSZK-t fel kell fegyerezni– Diszkriminálnák az NSZK-t– Szupranacionális szervek kellenének– Ki vezesse? (Churchill, Eisenhower?)– Időközben meghalt Sztálin– Milyen lenne a NATO-hoz való viszonya?– Aláírták, de a ratifikáció nem sikerült– Helyette NYEU 1954-től (Anthony Eden)– Bonni keretszerződés (NSZK egyenjogúsítása, NATO-tag)

• Európai Politikai Unió (javaslat ‘54-55-ben) (J. Monnet)