Közoktatási Fejlesztési Terv - Fertőszentmiklós · Web viewAz esélyegyenlőség iránti igény, valamint annak elősegítése annak a ténynek a felismerésén alapul, miszerint

TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI

PROGRAMFERTŐSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA RÉSZÉRE

(2012-2017)

2012. március

A települési esélyegyenlőségi program a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiadott Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához, illetve a Fertőszentmiklós Város Önkormányzatának és a település intézményeinek adatszolgáltatása alapján készült

Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.

TARTALOMJEGYZÉKTARTALOMJEGYZÉK............................................................................................................................ 21 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJA, HATÁLYBALÉPÉS,

HATÁRIDŐK................................................................................................................................ 51.1 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGRŐL.................................................................................................................51.2 JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK............................................................................................................51.3 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSE SORÁN FIGYELMET KELL FORDÍTANI:..............................111.4 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSE SORÁN HASZNÁLT LEGFONTOSABB FOGALMAK:................11

1.4.1 Foglalkoztatási jogviszony:.................................................................................................111.4.2 Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony:........................................................................111.4.3 Állami támogatás:..............................................................................................................111.4.4 Közszolgáltatás:..................................................................................................................111.4.5 Civil szervezet:.....................................................................................................................111.4.6 Hozzátartozó:......................................................................................................................121.4.7 Esélyek javítása, kiegyenlítése:...........................................................................................121.4.8 Esélyegyenlőség érvényesítése:...........................................................................................12

1.5 FERTŐSZENTMIKLÓS VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK HELYZETELEMZÉSI STRUKTÚRÁJA ÉS TARTALMI ELEMEI:.......................................................................................................................................12

1.6 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM KIEMELT HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÁRSADALMI CSOPORTJAI:.......................122 BEVEZETÉS................................................................................................................................ 13

2.1 A PROGRAM VÉGREHAJTÁSA SORÁN MÉRVADÓ ALAPELVEK:...................................................................132.1.1 A prevenció elve:.................................................................................................................132.1.2 A normalizáció elve:............................................................................................................132.1.3 Az integráció elve:...............................................................................................................132.1.4 Az önrendelkezés elve.........................................................................................................132.1.5 A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének

elve:....................................................................................................................................132.1.6 A rehabilitáció elve:............................................................................................................13

2.2 ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZEMPONTBÓL VÉDENDŐ TULAJDONSÁGOK:.............................................................132.3 AZ EGYENLŐ BÁNÁSMÓD MEGSÉRTÉSÉNEK ESETEI................................................................................14

2.3.1 Közvetlen hátrányos megkülönböztetés:............................................................................142.3.2 Közvetett hátrányos megkülönböztetés:.............................................................................142.3.3 Zaklatás..............................................................................................................................142.3.4 Jogellenes elkülönítés:.........................................................................................................152.3.5 Megtorlás...........................................................................................................................15

2.4 FERTŐSZENTMIKLÓS VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK CÉLJA:...................................................152.5 FERTŐSZENTMIKLÓS VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FELADATA:.............................................152.6 FERTŐSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE ELFOGADJA:...............................152.7 SOPRON- FERTŐDI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA.......................................................................16

2.7.1 Sopron- Fertődi kistérség bemutatása................................................................................162.8 FERTŐSZENTMIKLÓS VÁROS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA..........................................................................25

2.8.1 Fertőszentmiklós földrajzi és társadalmi közege.................................................................252.8.2 Fertőszentmiklós gazdasági helyzete:.................................................................................28

3 HELYZETELEMZÉS, ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROBLÉMAKÖRÖK.........................................................313.1 FERTŐSZENTMIKLÓS VÁROS TELEPÜLÉS-SZERKEZETE.............................................................................313.2 A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI HELYZETE................................................................................................31

3.2.1 Lakónépesség változása......................................................................................................313.2.2 Lakónépesség megoszlásának változása............................................................................313.2.3 Népmozgalmi adatok..........................................................................................................32

3.3 MUNKAVÁLLALÁS, MEGÉLHETÉSI, LAKHATÁSI-ÉS ÉLETFELTÉTELEK............................................................343.3.1 Foglalkoztatás.....................................................................................................................343.3.2 Megélhetési lehetőségek a Sopron- Fertődi kistérségben és Nyugat- Dunántúli régióban..383.3.3 Lakhatás, lakóhely..............................................................................................................39

3.4 SZOCIÁLIS HELYZET........................................................................................................................41

EURON Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Oldal: 2 / 116


3.4.1 A szociális ellátórendszer esélyegyenlősége........................................................................413.4.2 Pénzbeli és természetbeni támogatások.............................................................................453.4.3 A szociális ellátórendszer fejlesztésének céljai a szolgáltatástervezési koncepció alapján..49

3.5 OKTATÁS, KÉPZÉS..........................................................................................................................493.5.1 Általános magyarországi helyzetkép...................................................................................493.5.2 Az oktatásszolgáltatás szervezésekor, biztosításakor az egyenlő bánásmód

követelményének megsértését jelenti különösen................................................................513.5.3 Közoktatási szolgáltatások biztosítása Fertőszentmiklóson................................................523.5.4 Óvodai nevelés:...................................................................................................................533.5.5 Általános Iskolai oktatás.....................................................................................................57

3.6 EGÉSZSÉGÜGY...............................................................................................................................653.6.1 Egészségügyi alapellátás....................................................................................................65

3.7 KULTÚRA, SPORT ÉS SZABADIDŐ.......................................................................................................683.7.2 Sport...................................................................................................................................703.7.3 Ifjúsági feladatok................................................................................................................71

3.8 KÖZSZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ EGYENLŐ ESÉLYŰ HOZZÁFÉRÉS...............................................................723.8.1 Kommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés............................................................723.8.2 Közintézmények elérhetősége.............................................................................................72

3.9 NEMEK ESÉLYEGYENLŐSÉGE.............................................................................................................723.9.1 1. Vizsgálati szempont........................................................................................................743.9.2 2. Vizsgálati szempont:.......................................................................................................743.9.3 3. Vizsgálati szempont:.......................................................................................................753.9.4 4. Vizsgálati szempont:.......................................................................................................753.9.5 5. Vizsgálati szempont:.......................................................................................................75

3.10 ROMA ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROBLÉMÁK- HELYZETELEMZÉS.....................................................................763.11 FOGYATÉKKAL ÉLŐK ESÉLYEGYENLŐSÉGE:...........................................................................................76

3.11.1 1. Vizsgálati szempont: Foglalkoztatás...............................................................................793.11.2 2. Vizsgálati szempont: Egészségügy..................................................................................793.11.3 3. Vizsgálati szempont: Oktatás..........................................................................................793.11.4 4. Vizsgálati szempont: Egyenlő esélyű hozzáférés.............................................................80

4 KIEMELT FEJLESZTÉSI CÉLOK...................................................................................................... 824.1 INTÉZKEDÉSI TERV..........................................................................................................................824.2 AKCIÓTERV..................................................................................................................................83

4.2.1 Demográfia.........................................................................................................................834.2.2 Foglalkoztatás.....................................................................................................................834.2.3 Oktatás és képzés...............................................................................................................834.2.4 Szociális helyzet..................................................................................................................844.2.5 Infrastruktúra lakhatás.......................................................................................................844.2.6 Környezet és közlekedés......................................................................................................844.2.7 Egészségügy........................................................................................................................854.2.8 Nemek egyenlősége............................................................................................................854.2.9 Romák esélyegyenlősége....................................................................................................864.2.10 Fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősége............................................................87

5 MONITORING............................................................................................................................ 896 KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉGI KÖRÖK................................................................................89

6.1 AZ ÖNKORMÁNYZATI TISZTSÉGVISELŐK ÉS A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VEZETŐI FELELŐSSÉGE:...................897 ÖSSZHANG................................................................................................................................ 90

7.1 A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM VISZONYA A PTKT KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE................907.2 VIZSGÁLT DOKUMENTUMOK:...........................................................................................................90

8 FEJEZET..................................................................................................................................... 918.1 A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES FORRÁSOK......................................................................918.2 JAVASLAT A RENDSZERES NYOMON KÖVETÉSRE, ÉS A FELÜLVIZSGÁLATI MÓDSZERTAN MEGHATÁROZÁSÁRA......918.3 ZÁRADÉK.....................................................................................................................................91



1 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJA, HATÁLYBALÉPÉS, HATÁRIDŐK

1.1 Az esélyegyenlőségrőlAz esélyegyenlőség iránti igény, valamint annak elősegítése

annak a ténynek a felismerésén alapul, miszerint a különböző társadalmi csoportok, és azok tagjai vagyoni, családi, gazdasági helyzetük szerint jelentősen különböznek egymástól, és ez a különbség kihat mindennapjaikra. Aki hátrányosabb helyzetben van, annak kisebb az esélye a továbbtanulásra, a szakképzettség elérésére, a munkához jutásra, a magasabb fizetésre, a magasabb társadalmi státusz és presztízs elérésére. A hátrányos helyzetű csoportnak az említettek eléréséhez szükséges képességeik, adottságaik adottak, ám lehetőségük, esélyük alig, vagy számottevően kevesebb van. Az esélyegyenlőség biztosítása mind állami, mind helyi önkormányzati szinten kiemelt feladat.

Fertőszentmiklós Város Önkormányzatának célja, hogy minden lakója számára elérhetővé tegye a köz-szolgáltatásokat, biztosítsa az idősek, a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű polgárok esélyegyenlőségét az élet különböző területein. Ennek érdekében, a fenti célok minél hatékonyabb és eredményesebb megvalósítása érdekében megalkotja a települési esélyegyenlőségi programját. A program tartalmazza a helyzetelemzést és az erre épülő cél- és feladat-meghatározásokat, valamit azok megvalósításának ütemezését.

Az esélyegyenlőségi program a településen feltárt esélyegyenlőségi problémákra reagál, és beavatkozásokat tartalmaz azok kezelésére. A helyzetelemzés a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetét tárja fel.

Az esélyegyenlőségi program a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Az esélyegyenlőségi terv alapját képező módszertani segédlet kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportnak tekinti a romákat, a nőket és a fogyatékos személyeket. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különböző



élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva –az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve– bővíthető.

1.2 Jogszabályi rendelkezésekAz eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan

egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen.

Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban: maga az Alkotmány is tartalmaz idevágó rendelkezéseket, valamint külön törvények - így például a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 76. §-a, a Munka Törvény-könyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 5. §-a vagy a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény egésze - is megállapítanak a hatályuk alá tartozó személyekre, jogviszonyokra és intézményekre nézve normatív rendelkezéseket. Alkotmány:

1. 1949. évi XX. Törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A. §)

Az Alkotmány 70/A § (1) bekezdése – amely kimondja, hogy„A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”Az Alkotmánybíróság immár évtizedes gyakorlata szerint a 2011. december 31-ig hatályos Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése az 54. § (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való joggal összefüggésben az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi minden személy



egyenlő méltóságának tiszteletben tartását és védelmét. Ahogyan azt az Alkotmánybíróság először a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatban megfogalmazta,„az állam, mint közhatalom, s mint jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára. Ebben az összefüggésben nem tehet különbséget közöttük faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.”

2. 2011. évi 04.25. 2012-ben lép életbe az új alkotmányAz emberi méltósághoz való jogot 2011. április 25-én kihirdetett Magyarország Alaptörvénye ismételten megerősítette az emberi méltósághoz kapcsolódó alapvető jogotSzabadságról és felelősségről szóló fejezet II. cikk alapján:„Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”Az esélyegyenlőség érvényesítése Magyarországon is a

fejlesztéspolitika alapvető szempontjává vált. A 2003. évi CXXV. Törvény alapján az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól

és esélyegyenlőségük biztosításárólA fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit meg illető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni.E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek a meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.

2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

A Magyar Országgyűlés 2003-ban fogadta el az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség



előmozdításáról, majd az Európai Unióhoz való csatlakozást követően kiemelten megjelentek az esély-egyenlőségi szempontok a közösséget érintő programok kialakításában, ill. projektek tervezésében. Az Ebktv. III. fejezete szerint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése a következő területeken szükséges:

o Foglalkoztatáso Szociális biztonság és egészségügyo Lakhatáso Oktatás és képzéso Áruk forgalma és szolgáltatások igénybe vétele

Fontos, hogy minden állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a fő esélyegyenlőségi területek mindegyikén:

o A családbarát munkahelyi körülmények megteremtésében és erősítésében.o A nemek közötti esélykülönbségek csökkentésében.o Az akadálymentesítésben.o A fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-

piaci esélyeinek javításában.o A romák életminőségének és munkaerő-piaci

esélyeinek javításában.o Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és

társadalmi esélyeinek javításában.A törvény IV. fejezete meghatározza a helyi esélyegyenlőségi programok tartalmi elemeit. Ennek alapján az Ebktv 31.§ (2) szabályozza az esélyegyenlőségi helyzetelemzés tartalmát és meghatározza a vizsgálandó célcsoportokat, melyek az alábbiak:

o nők, o a mélyszegénységben élők,o romák,o a fogyatékkal élő személyek,o a gyermekeko idősek

Az Ebktv. 31.§ (3) pontosan meghatározza a települési esélyegyenlőségi program legfontosabb szempontrendszerét:„(3) A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítania) az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre,



b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.”Fontos, hogy minden állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a fő esélyegyenlőségi területek mindegyikén:

o A családbarát munkahelyi körülmények megteremtésében és erősítésében.o A nemek közötti esélykülönbségek csökkentésében.o Az akadálymentesítésben.o A fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-

piaci esélyeinek javításában.o A romák életminőségének és munkaerő-piaci

esélyeinek javításában.o Más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és

társadalmi esélyeinek javításában.A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik1

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. Törvény (Kvm. tv.)

Lényegi változásokat hozott a helyi esélyegyenlőségi programmal összefüggő szabályozás terén. Az első és legfontosabb változás az, hogy korábban csak lehetőségként került megfogalmazásra a helyi esélyegyenlőségi program elkészítése, míg a módosítás kapcsán ez egy kötelezettséggé vált.Az új szabályok röviden összefoglalva a következők:a) Az öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi program elkészítése

kötelezővé vált a helyi önkormányzatok, illetve a többcélú kistérségi társulások számára.

1 [Ebktv. 31.§ (6))].



b)Az esélyegyenlőségi programot kétévente felül kell vizsgálni.

c) Az esélyegyenlőségi program elkészítésébe, áttekintésébe és felülvizsgálatába – a külön jogszabályban meghatározottak szerinti feltételeknek megfelelően, továbbá névjegyzéken szereplő - esélyegyenlőségi szakértőket kell bevonni.

d)A központi költségvetési és európai uniós támogatások odaítélésének feltétele az esélyegyenlőségi program megléte.

(A pályázatokra vonatkozó szabályokat a 2011. december 31-et követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni. Kvm. tv. 50. § (8) bek.)Az esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályait a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (IV.16.) Korm. Rendelet határozza meg.Átmeneti szabály: ha a helyi önkormányzatok vagy az önkormányzati társulás az Ebk. tv. 63. § (5) bekezdése szerint esélyegyenlőségi programot fogadott el (vagyis még azelőtt készített esélyegyenlőségi programot, hogy annak elkészítése kötelezővé vált volna), akkor a programot a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (IV.16.) Korm. Rendelet felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint 2011. június 30-ig kell felülvizsgálni és módosítani, vagy új esélyegyenlőségi programot kiadni (120/2010. (IV.16.) Korm. Rendelet 11. § 13. bek.)

További jogszabályoko Az 1959. évi IV. törvénynek, a Polgári

Törvénykönyvnek a 75-től a 85-ig terjedő szakaszai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokato 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és

a munkanélküliek ellátásárólo 1992. évi XXXVIII. Törvény az államháztartásrólo 1992. évi LXVI. Törvény a polgárok személyes

adatainak és lakcímének nyilvántartásárólo 1992. évi LXIII. Törvény a személyes adatok

védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságárólo 1992. évi XXII. Tv. A Munka Törvénykönyveo 1993. évi LXXVII. Törvény a nemzeti és etnikai

kisebbségek jogairól



o 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokrólo A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvényo 14/1994 (VI.24.) MKM rendelet a képzési

kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokrólo 102/2011.(VI.29.) Korm. rendelet a súlyos

mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményérőlo A közokiratokról, közlevéltárakról és magánlevéltári

anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. tv.o A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. tv.o 1996. évi XXI. tv. A területfejlesztésről és a

területrendezésrőlo 219/1996. (XII.24.) Korm. rendelet a társadalmi-

gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések jegyzékérőlo 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról

és védelmérőlo A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári

ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv.o A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

szóló 1997. évi XXXI. tv.o Közhasználatú épületek akadálymentesítési

kötelezettségéről szóló 1998. évi XXVI. tv.o A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv.o 2000. évi LX. tv. a foglalkoztatásból és a

foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetésérőlo 194/2000. (XI.24.) Korm. rendelet a közművelődési

intézmények látogatóit megillető kedvezményekrőlo 1/2000. (I.24.) NKÖM r. a kulturális szakemberek

szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásárólo 57/2002. (XI.18.) OM rendelet az integrációs

felkészülésrőlo 29/2002. (V.17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő

hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekrőlo 21/2003. (II.25.) Korm. rendelet a súlyos

fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 41/2000. (VIII.9.) Korm. rendelet,



valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. végrehajtására kiadott 223/1998. (XII.30.) Korm. rendelet módosításárólo A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV.

tv.o 362/2004. (XII.26.) Korm. rendelet az Egyenlő

Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairólo 1021/2004. (III.18.) Korm. határozat a romák

társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekrőlo 2004. évi CXXIII. tv. a pályakezdő fiatalok, az ötven év

feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásrólo A sportról szóló 2004. évi tv.o 16/2004. (V.18.) OM-GYISM együttes rendelet az

iskolai sporttevékenységrőlo A mozgóképről szóló 2004. évi II. tv.o 4/2004. (II.20.) NKÖM rendelet a helyi

önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásárólo 97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos

Területfejlesztési Koncepciórólo 96/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos

Fejlesztéspolitikai Koncepciórólo 176/2005. (IX.2.) Korm. rendelet a megváltozott

munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairólo 2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű

gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításaio az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK

irányelve (2006.07.05.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításárólo az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK

határozata (2006.05.17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007)



o - az igazságos társadalom irányábano 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet a társadalmi-

gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve ez országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérőlo 1089/2006. (IX.25.) Korm. határozat a Nők és Férfiak

Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásárólo 10/2006. (II.16.) OGY határozat az Új Országos

Fogyatékos ügyi Programrólo 120/2006. (IV.16.) Korm. rendelet a helyi

esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól.

1.3 A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során figyelmet kell fordítani:

1. az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre,

2. az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,

3. a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre,

4. olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.

1.4 A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során használt legfontosabb fogalmak:2

1.4.1 Foglalkoztatási jogviszony: a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a bírósági szolgálati viszony, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonya, az ügyészségi szolgálati jogviszony, a hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony,

1.4.2 Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a bedolgozói munkaviszony, a munkavégzésre irányuló vállalkozási és megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony, a szakcsoporti tagsági viszony, valamint a szövetkezeti tagsági viszonynak, továbbá a személyes

2 Ebktv. 3.§



közreműködéssel járó gazdasági és polgári jogi társasági tevékenységnek a munkavégzésre irányuló elemei,

1.4.3 Állami támogatás:az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére ingyenes vagy kedvezményes források, illetve egyéb előny bármilyen formában történő nyújtása oly módon, hogy ez állami bevételkiesést vagy állami kiadást jelent, ideértve az állami kezességvállalást is, valamint az Európai Unióból, nemzetközi szervezetektől és más államokból származó források, adományok és segélyek, amennyiben azok a központi költségvetésen keresztül kerülnek folyósításra,

1.4.4 Közszolgáltatás: szerződéskötési kötelezettség alapján a lakosság alapvető szükségleteinek ellátására irányuló szolgáltatás, így különösen a villamos energia-, gáz-, hő-, víz-, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, postai és távközlési szolgáltatás, továbbá a menetrend alapján közlekedő járművekkel végzett közforgalmú személyszállítás,

1.4.5 Civil szervezet: az a társadalmi szervezet vagy alapítvány, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése vagy az emberi és állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzeti és etnikai kisebbség tekintetében a kisebbségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggő ügyeiben a szakszervezet,

1.4.6 Hozzátartozó:a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti hozzátartozó, ide nem értve a jegyest.

1.4.7 Esélyek javítása, kiegyenlítése:Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.1.4.8 Esélyegyenlőség érvényesítése:

Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet

1.5 Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjának helyzetelemzési struktúrája és tartalmi elemei:

Bevezetés, melyben meghatározásra kerülnek az alapelvek és program település specifikus célrendszere

Esélyegyenlőségi helyzetelemzés, mely során statisztikai eszközökkel tárjuk fel Fertőszentmiklós gazdasági és társadalmi helyzetét, valamint a már meghatározott célcsoportok aktuális szociális helyzetét.

Megfogalmazzuk a kiemelt fejlesztési célokat az esélyegyenlőség területei szerint.

Az előző ponthoz szervesen kapcsolódóan akcióterv kerül meghatározásra

A program végén technikai jellegű fejezetekben kerül meghatározásra a legitimációs folyamat, a monitoring rendszer és a finanszírozás rendszerének meghatározása

1.6 Az esélyegyenlőségi program kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportjai:

Fertőszentmiklós Város települési esélyegyenlőségi programján kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportjai az alábbiak:

nők a szegénységben élők, a fogyatékkal élő személyek Idősek



2 BEVEZETÉS

2.1 A Program végrehajtása során mérvadó alapelvek:2.1.1 A prevenció elve:

a társadalomnak mindent meg kell tenni a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelőzése érdekében.

2.1.2 A normalizáció elve: minden fogyatékos személy számára olyan életminták és hétköznapi életfeltételek váljanak elérhetővé, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legteljesebb mértékben megfelelnek.

2.1.3 Az integráció elve:a fogyatékos emberek kapcsolatot tarthassanak fenn más emberekkel és a társadalmi, gazdasági intézmények széles körével.

2.1.4 Az önrendelkezés elve a fogyatékos emberek képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajdon feletti önrendelkezésre.

2.1.5 A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elve:

a fogyatékos személy nem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben, rá nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal - állapotukból fakadóan - kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek.

2.1.6 A rehabilitáció elve:a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A fogyatékos személyek és a közszolgálati intézmények kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerződéseket kössenek, egyéni rehabilitációs terveket készítsenek.


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.2.2 Esélyegyenlőségi szempontból védendő tulajdonságok:3

Az emberi méltóság megőrzéséhez és ahhoz kapcsolódó alapvetően védendőnek az alábbi emberi tulajdonságokat tekintjük:

a) neme,b) faji hovatartozása,c) bőrszíne,d)nemzetisége,e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása,f) anyanyelve,g) fogyatékossága,h)egészségi állapota,i) vallási vagy világnézeti meggyőződése,j) politikai vagy más véleménye,k) családi állapota,l) anyasága (terhessége) vagy apasága,m) szexuális irányultsága,n)nemi identitása,o) életkora,p) társadalmi származása,q)vagyoni helyzete,r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre

irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,

s) érdekképviselethez való tartozása,t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a

továbbiakban együtt: tulajdonsága)

2.3 Az egyenlő bánásmód megsértésének esetei 2.3.1 Közvetlen hátrányos megkülönböztetés:4

olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne.

3 Ebktv. 8.§ paragrafus alapján4 Ebktv 8.§


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.2.3.2 Közvetett hátrányos megkülönböztetés:5

az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a meghatározott védendő tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne.

2.3.3 Zaklatás6

az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek a meghatározott védendő tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

2.3.4 Jogellenes elkülönítés:7

az a rendelkezés, amely a meghatározott védendő tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönít.

2.3.5 Megtorlása magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.

2.4 Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjának célja:

Fertőszentmiklós Város közigazgatási területén és a hozzákapcsolódó mikro térségben elősegítse a fogyatékos személyek önálló életvitelét és a társadalmi életben való aktív részvételét.

Biztosítsa a fogyatékossággal élők számára, hogy a Település lakójaként ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint mindenki más.

5 Ebktv. 9.§6 Ebktv. 10.§7 Ebktv. 10.§ (2)



Biztosítsa az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítását.

Fertőszentmiklós Város Önkormányzat rendelkezzen egy olyan korszerű egységes felmérő rendszerrel, amely alkalmassá teszik településünket különböző fejlesztési pályázatok benyújtására, pályázatok megírásához nyújthat segítséget.

2.5 Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjának feladata:

Olyan fejlesztési feladatok meghatározása, mely elhárítja a cél megvalósulását hátráltató akadályokat.

Ebben a feladatban a fogyatékossággal élő személyeknek és szervezeteiknek is aktív szerepet kellene vállalni. Eszerint a fogyatékos emberek is érdemben hozzátehetnek eme közös cél teljesüléséhez.

Gondozási KözpontGondoskodás Családsegítés Gyermekjóléti Szolgáltató Közoktatási intézmény vezetőiIfjúsági és SzabadidőközpontCivil szervezetek

2.6 Fertőszentmiklós Város Önkormányzatának képviselő-testülete elfogadja:

1. Az esélyegyenlőség biztosítása megillet mindenkit nemtől, kortól, bőrszíntől, etnikai, nemzeti hovatartozástól, vallástól, családi állapottól függetlenül.

2. Fontos cél az esélyegyenlőség biztosításának útjában álló akadályok leküzdése.

3. Törekedni kell az egyenlő bánásmód elvének érvényesítésére, az esélyegyenlőség elősegítésére.

2.7 Sopron- Fertődi kistérség általános bemutatása2.7.1 Sopron- Fertődi kistérség bemutatása

Fertőszentmiklós Városa gazdasági, társadalmi és szociálisa helyzete szervesen kapcsolódik a közvetlen környezetében levő kistelepüléseket összefogó Soproni statisztikai kistérséghez, melynek intézményesült formája a Sopron- Fertőd Többcélú Kistérségi Társulás (továbbiakban: Társulás). Társulásunk 2004 szeptemberében alakult meg, tagja a kistérség valamennyi



települése. A Társulás vezető, legfőbb döntést hozó szerve a Társulási Tanács, melynek a kistérség 40 polgármestere a tagja. A Társulási Tanács ülései közötti időben a 7 tagú Elnökség irányítja a munkát. A Tárulási Tanács elnöke Sopron Megyei Jogú Város Polgármestere.

Terület (km2) 877Lakónépesség (fő, 2007. dec. 31.) 99314

Kedvezményezett térség nemMérték szerint

Hátrányos helyzetű nemLeghátrányosabb helyzetű nem

Komplex Program nemTelepülések száma 40

Jogállás szerint

Város 3Község 37

Kedvezményezett települések száma 2Típus

szerintTársadalmi-gazdasági szempontból elmaradott 2

Országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott 2

Forrás: https://teir.vati.hu online adatelemző rendszer

Forrás: http://www.stiefel.hussz név Népesség (fő)1 Ágfalva 20412 Agyagosszergény 8993 Csáfordjánosfa 2344 Csapod 5545 Csér 366 Ebergőc 1547 Egyházasfalu 9118 Fertőboz 2609 Fertőd 3371

10 Fertőendréd 637

11 Fertőhomok 58812 Fertőrákos 228813 Fertőszentmiklós 377914 Fertőszéplak 124815 Gyalóka 7716 Harka 163917 Hegykő 135718 Hidegség 34919 Iván 137920 Kópháza 198721 Lövő 147122 Nagycenk 1810



Ssz Név Népesség (fő)23 Nagylózs 91424 Nemeskér 22325 Pereszteg 138426 Petőháza 104327 Pinnye 36428 Pusztacsalád 28429 Répceszemere 32030 Répcevis 39031 Röjtökmuzsaj 46732 Sarród 103533 Sopron 5666134 Sopronhorpács 84735 Sopronkövesd 115836 Szakony 46437 Újkér 102038 Und 36839 Völcsej 38640 Zsira 798

Összesen KözségForrás: https://teir.vati.hu online adatelemző rendszer



A Társulás területe mintegy 877 km2, lakónépessége pedig összesen 99314 fő (2010. december 31-ei adat). A Társulás nem élvez semmilyen kedvezményezettséget, tehát nem tekinthető hátrányos helyzetű térségnek. A Társulást 3 város és 37 község alkotja, név szerint: Ágfalva, Agyagosszergény, Csáfordjánosfa, Csapod, Csér, Ebergőc, Egyházasfalu, Fertőboz, Fertőd, Fertőendréd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Gyalóka, Harka, Hegykő, Hidegség, Iván, Kópháza, Lövő, Nagycenk, Nagylózs, Nemeskér, Pereszteg, Petőháza, Pinnye, Pusztacsalád, Répceszemere, Répcevis, Röjtökmuzsaj, Sarród, Sopron, Sopronhorpács, Sopronkövesd, Szakony, Újkér, Und, Völcsej, Zsira, melyek közül Fertőd, Fertőszentmiklós és Sopron rendelkezik városi ranggal.

2.7.1.1A Sopron- Fertődi kistérség társadalmi helyzete

2.7.1.1.1 Kistérség lakónépességnek változása 1998-2008 (%)


A Sopron- Fertődi kistérség lakosainak száma az 1998-tól 2008-ig terjedő időszakban jelentősen növekedett 6,1%-kal. Ez a tendencia rákövetkező években is folytatódott


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.2.7.1.1.2 Vándorlási egyenleg a kistérségben


Az 1000 lakosra jutó odavándorlás ás elvándorlás különbsége 2003-2008 évek viszonylatában jelentős növekedést mutatott. Ez folyamat 2008-2011 vonatkozásában tovább folytatódott, melynek oka Sopron- Fertődi Kistérség rendkívül jó földrajzi elhelyezkedése, a nagy vállalatok betelepedése és a munkaerő- viszonyok kedvezősége. A nyugati határ közelsége, az egységes európai munkaerő piac 2010-es megnyitásának eredményeként jelentősnek nevezhető azon népcsoport nagysága, akik a térségben letelepedve az ausztriai munkaerő piacon szeretnének megélhetést találni.


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.2.7.1.1.3 Munkanélküliség a kistérségben


A diagramból jól látható, hogy a kistérségben a munkanélküliség aránya és mértéke jelentősen alul marad az minden más területi lehatárolású értéknek. Megállapítható, hogy a nagyságrendben az országos átlag 1/3-a a régiós átlag 1/2-e és a megyei átlag 2/3-a körül ingadozik. A diagramból az is látható, hogy a 2008-ban kibontakozó pénzügyi és gazdasági válság kistérségben is éreztette hatását, de egyáltalán nem olyan mértékben, mint az ország másterületein. Nem okozott drámai romlást az itt élő népesség életében. A munkaerő piaci elemzésnél figyelembe kell venni, hogy a jelentős számú azok száma, akik napi és szinten és szezonálisan ingáznak Ausztriai legális és illegális munkahelyekre. Erről részletes statisztikai adattal nem rendelkezünk, de megállapítható, hogy kedvezően befolyásolja a munkanélküliségi mutatókat.


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.2.7.1.1.4 A belföldi jövedelem változása a kistérségben

Forrás: https://teir.vati.hu online adatelemző rendszerA belföldi jövedelem változásáról megállapítható, hagy a

növekedése nem érte el a más területi lehatárolású értékeket. Amíg 2005-ben meghaladta az országos átlagot, 2009-re már jelentősen alul maradt. Ennek a folyamatnak az oka az ausztriai munkaerő piacban keresendő. Annak ellenére, hogy az ausztriai munkavállalás magas aránya jelentősen csökkenti a munkanélküliséget, még is vannak kedvezőtlen vonatkozásai. Az ausztriai munkahelyek jelentős mértékben vonzzák a magasabb jövedelmű szakképzett munkaerőt, melynek eredményeként a helyi üzemekben a kvalifikálatlanabb alacsonyabb jövedelmű munkavállalókat alkalmazzák.


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.2.7.1.1.5 Közműolló változása

Forrás: https://teir.vati.hu online adatelemző rendszerA Kistérség közművesztettségéről megállapítható, hogy a vizsgált időszakban folyamatosan, jelentős mértékben haladta meg az egyéb területi értékeket. A közel 100%-os érték európai viszonylatban is a fejlett térségeknek megfelelő

2.7.1.2Sopron- Fertődi kistérség gazdasági helyzeteA gazdasági élet dinamizálásában fontos szerepe lehet az

Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával megvalósuló osztrák-magyar együttműködési programnak. Az együttműködési program fő célja a határ mentén a gazdasági, társadalmi, turisztikai, környezetvédelmi kapcsolatok elmélyítése, a regionális versenyképesség erősítése és egyben az egyenlőtlenségek mérséklése. Sopron-Fertőd Kistérség 5 magyar és 10 osztrák kistérséggel együtt részt vesz a Regionet-aktív programban, melynek célja a határ menti gazdasági együttműködés fejlesztése, közös gazdaságfejlesztési programok kidolgozása.

Nyugat-Pannónia Kelet-Ausztriát és Nyugat-Magyarországot jelenti. A magyar-osztrák határrégió Európa nyugati és keleti része között híd szerepet tölt be, sok kedvező adottsággal rendelkezik és a pozitív gazdasági fejlődés számos példáját mutatja fel. A gazdasági élet fejlesztését fontos kérdésnek tartja és ennek megfelelően is kezeli társulásunk, hiszen hosszabb távon ez alapozhatja meg tartósan az életszínvonal, az életminőség növelését.


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.2.7.1.2.1 Ipar

„8Sopronban hazai viszonylatban olyan jelentős vállalatok működnek, mint a Heineken Hungaria Sörgyár, a fémiparban az Euro-Elzett Zárgyártó és Kereskedelmi Kft., az Elzett Sopron Felületkezelő Kft, az UNIMAS gépgyár, a gumiiparban a Semperform Kft. és a Sempermed Kft. Az építőanyag iparban a Wienerberger téglagyár, az elektronikai és az autóiparban az IMS, illetve az AWF és a Hirschler üvegipari cég, továbbá az IKEA csoporthoz tartozó Swedwood Sopron bútorgyár.

Kistérségben több más településén is jelentős vállalkozások működnek, így a ROTO-ELZETT CERTA Vasalatgyártó Kft, illetve a ROTO-Elzett Vasalatkereskedelmi Kft. Lövőn, a VELUX Fertődön és Fertőszentmiklóson, az AUTOLIV Sopronkövesden, az Advanta Hungary Növénynemesítő és Vetőmagtermesztő Kft., továbbá a PET Hungária Kft. Sopronhorpácson. A nagy múltú Petőházi cukorgyárban 2008 januárjától megszűnt a termelés. A Soproni Délkeleti Ipari Parkban 18 cég működik, árbevételük 2007-ben meghaladta a 40 milliárd forintot.

Kistérségben működő vállalatok közül több szerepel az ország 500 legjelentősebb cége között, így a GYSEV, az Euro-Elzett, az AUTOLIV és a Heineken Hungária Sörgyár.

2.7.1.2.2 MezőgazdaságA Kistérség településein magas színvonalú a mezőgazdasági

termelés és jelentős az erdőgazdálkodási ágazat tevékenysége is. A termelők rugalmasan igazodnak a megváltozott feltételekhez, így például a cukorrépa termelés visszaesésével párhuzamosan jelentősen nőtt az ígéretesebbnek tűnő repce termelése. Jelentős a kistérségben a szolgáltatási és kereskedelmi szektor szerepe.

2.7.1.2.3 SzolgáltatásokA soproni 50 legnagyobb adózó cég közül 30 a szolgáltató

szektorban tevékenykedik. A Magyar Telecom (MATÁV) Rt. és a Magyar Posta Zrt. soproni egységei fontos regionális szerepkört is betöltenek.

Az utóbbi években gyakorlatilag valamennyi nemzetközi kereskedelmi lánc egységei megjelentek Sopronban. Gyakorlatilag a Magyarországon ma működő valamennyi bank egységei jelen vannak a kistérségben, elsősorban Sopronban. Az

8 Forrás: http://www.sopron.hu/Sopron/portal/country_show?contentId=1745



ország jelentős részén tevékenykedő Sopron Bank Burgenland központja pedig itt van.

2.7.1.2.4 Idegenforgalom vendéglátásAz idegenforgalom, mint gazdasági ágazat is jelentős súlyt

képvisel, országos viszonylatban kétszer akkora az összárbevétele, mint a mezőgazdasági ágazaté.

A kedvező földrajzi elhelyezkedés nagymértékben meghatározza a kistérség gazdasági adottságait és jövőbeni lehetőségeit. Az Európai Unió regionális koncepciójából adódóan a határ menti fekvés jelentős gazdasági potenciált rejt magában. Az osztrák és a szlovák főváros közelsége, a határon átívelő kapcsolatok, az uniós programok nagy lehetőséget jelentenek kistérségünk fejlődését illetően. A kedvező földrajzi fekvéshez társul még a vasúti csomópont, a jelentős fejlesztések előtt álló GYSEV vonalak, melyek az osztrák vasúti közlekedés szerves részét is képezik, az áruforgalmi tranzit jelleg.

Az idegenforgalmi ágazat is jelentős, a soproni nagy szállodák mellett, kastélyszállók, színvonalas panziók és falusi szálláshelyek működnek településeinken. Győr-Moson-Sopron megye 22 ezer kereskedelmi szálláshelyéből csaknem 14 ezer kistérségünk területén van.

2.7.1.3Elnyert támogatásokA Nyugat-dunántúli régió pályázati aktivitása sokáig elmaradt

az országos átlagtól, kiemelten az alföldi régiók és az észak magyarországi régiókhoz viszonyítva. Ennek az lehetetett az oka, hogy ezek a térségek Magyarország legfejlettebb kistérségei közé tartoztak, mely csökkentette a vállalkozások és más társadalmi szervezetek függőségét a pályázati támogatásoktól. Az alábbi táblázatok a Sopron- Fertődi kistérség pályázati eredményeit mutatja be.Hazai támogatások 2004-2009 évben

Cél kategória Projektek száma

Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

Műszaki infrastruktúra 31 1 129 730 1 785 591Egyéb, nem besorolható 57 367 491 970 225

Gazdaságfejlesztés 210 132 806 228 523Turizmus fejlesztése 23 90 997 160 040

Humán infrastruktúra 31 83 963 257 687Tervezés 12 50 565 77 038

Környezetvédelem, környezetvédelmi

infrastruktúra

7 23 670 46 710

Emberi erőforrások fejlesztése 1 10 000 16 539Kulturális örökség védelme 1 2 828 4 718

Települési életminőség 1 1 959 2 449Összesen 374 1 894 009 3 549 520



Forrás: „REMEK” adatbázis: https://teir.vati.hu

Uniós támogatások NFT1 2004-2007 évbenOperatív program Projektek

számaTámogatás

(eFt)Költség (eFt)

Gazdasági Versenyképesség OP

41 1 552 074 4 490 847

Humán Erőforrás Fejlesztés OP

11 1 290 339 1 886 535

Regionális Fejlesztés OP 7 929 917 1 021 183Agrár és Vidékfejlesztés OP 33 587 302 1 453 290

Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP

1 62 578 184 905

Összesen 93 4 422 210 9 036 760Gazdasági Versenyképesség

OP41 1 552 074 4 490 847


Uniós támogatások UMFT 2007-2009 évbenA pályázatokhoz való viszony az UMFT időszakban jelentősen

megváltozott. A Sopron- Fertődi kistérség (és a hozzá közeli mikro régió) fejlődése is egyre jelentősebben függ az európai uniós támogatásoktól. Látható, hogy a pályázati projektek száma közel 8-szorosára, az elnyert támogatás mértéke 24-szeresére növekedett.

A jelentősebb projekt a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság által lebonyolított Sopron- Szombathely-Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése 48 milliárd forintot meghaladta.

Operatív program Projektek száma

Támogatás (eFt)

Költség (eFt)

Közlekedés OP 4 48 543 375 52 593 875Regionális OP-ok 53 11 308 754 13 626 218

Környezet és Energia OP 39 9 649 574 11 794 543Társadalmi Infrastruktúra OP 25 8 953 978 9 561 655

Gazdaságfejlesztési OP 148 5 173 016 14 835 993Társadalmi Megújulás OP 45 4 932 790 5 229 305

Végrehajtás OP 1 314 906 342 848Államreform OP 2 60 500 66 922

Összesen 317 88 936 893 108 051 359Forrás: „REMEK” adatbázis: https://teir.vati.hu

2.8 Fertőszentmiklós Város általános bemutatása2.8.1 Fertőszentmiklós földrajzi és társadalmi közege

Terület (km2) 39Lakónépesség (fő. 2007. dec. 31.) 3850

Jogállás VárosKistérség központ nem

Település nem

Típus szerint

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott nemOrszágos átlagot jelentősen meghaladó

munkanélküliséggé sújtottnem



Önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzat nemForrás: „REMEK” adatbázis: https://teir.vati.hu

2.8.1.1Fertőszentmiklós Város földrajzi elhelyezkedése

Fertőszentmiklós faluközpontjaForrás: www.wikipedia.hu

„Magyarország északnyugati részén, a Győri-medence peremén. A 85-ös főút-on kívül a közelben lévő három határátkelő: Pamhagen, Sopron, és Kópháza forgalma is a városon keresztül bonyolódik le. Vasútállomása a Győr–Sopron-vasútvonalon van, innen van egy elágazás Pamhagen határállomás felé. Soprontól 28 km-re helyezkedik el. A település 125 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.”9

9 Forrás: www.wikipedia.hu



Fertőszentmiklós földrajzi helyzeteForrás: maps.google.com alapján szerkesztve

Talaja felső pliocén agyagés homok. Erre rakodott le a homokos, agyag, vályog és a löszvályog. Ezért laza üledékek illetve és löszös közép kötött üledékek. barnaföld és barna erdőtalaj A térségben a szántóföldi növénytermesztés mellett jelentős az erdőgazdálkodás. Történelmi hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek.

2.8.1.2Fertőszentmiklós Város történeti áttekintés:10

A XX. századi ásatások több ezer éves emlékeket tártak fel. Az így előkerült régészeti leletek szerint a település már a Kr. e. 3500-2500 körül is lakott volt, ezt bizonyítja az Ikva völgyében feltárt bronzkori halászó-vadászó népekre utaló leletek. Jártak e területen a római impérium hadseregei, majd a népvándorlás hullámai is elértek.

Fertőszentmiklós a XIX. század végéig két önálló település volt, melyeket az Ikva választott el. Az Ikvától délre Szentmiklós, nyugatra pedig Szerdahely található. A város a mai nevét 1906-tól használja.

Árpád kori oklevelek a település Ikvától keletre eső részét, 1228-ban említik először Terra Neweg névalakban. Az Ikvától nyugatra épült rész első okleveles említése 1261-ben "Villa Sceredahel" néven fordult elő. Alig ötven évvel később 1274-es oklevélben új néven "esslesia S. Nicolai" említik a nagyközség keleti részét. A névváltozás egyik oka az 1241/42. évi tatárjárás.

10 Forrás: Fertőszentmiklós Város honlapja (www.fertoszentmiklos.hu)



A majdnem teljesen kipusztult lakosság helyére halászokat telepítettek, akinek a védőszentje Szent Miklós, így történt, hogy előbb az egyházközséget, majd később magát a települést is a védőszentről nevezték el.

Fertőszentmiklós lakóinak főfoglalkozása a földművelés. Jogállását tekintve jobbágy-, majd kisnemesi község volt. A középkor folyamán feudális tartományurak pusztítják vetélytársuk, a Kanizsai család birtokait, máskor a határ menti lovagok dúlják fel. Amikor 1535-ben a 11 éves Kanizsai Orsolya kezével a Dunántúl leghatalmasabb földesura, Nádasdy Tamás birtokába került, békés fejlődését török támadások akadályozzák. Különösen az 1848. évi függetlenségi harcok idején is. A kisnemesség átmeneti megerősödését jelzi, hogy 1656 előtt itt tartották egy ideig a nemesi vármegye üléseit.

A falut 1863-ban a törökök feldúlták, a templom újjáépítése után 8 évvel tűzvész pusztított. 1680-1700között a Draskovicsok, majd a máriacelli bencések bérelték a szentmiklósi birtokrészt. 1719-től Eszterházy birtok.

A kurucok 1704-ben jártak itt először, amikor Vak Bottyán Sopron ostromára indult és a szerdahelyi Bezerédj család ősi fészkében is megszállt.

A Bezerédj család leszármazottai: Bezerédj Imre kuruc brigadéros, aki többször párbajozott az Ikva-patak melletti réten a labanc tisztekkel, Bezerédj István reformpolitikus. Fertőszentmiklós város Szerdahelyi részén ma is áll az egyemeletes kastély, ahol a reformpolitikus született.

Felsőbüki Nagy Pál a reformmozgalom egyik elindítója szintén Fertőszentmiklóson született. Az egykori kúriában ma általános iskola működik.

Fertőszentmiklóson lakott Lukinich Mihály Sopron vármegye 1848/49-es országgyűlési követe. Az egykori lakóház falán emléktábla őrzi nevét.

1848 szeptemberében Szentmiklóson gyülekeztek és innen indultak Pákozdra a környező községek népfelkelői. A helyi születésűek nevét az 1990.-ben felavatott Petőfi szobor talapzata őrzi.

Szentmiklós jogállását tekintve a középkorban jobbágy-, majd kisnemesi község, a XIV-XV. századtól mezőváros. A XVI. század elejéig színmagyar népességű, 1533 körül kezdődött a horvátok beáramlása, a XVIII. században az Esterházyak hoztak ide



állandónak nem bizonyuló német zsellér és cselédnépet, míg Szentmiklós az uradalom középpontja volt.

1903-ban a zarándokok adományából felépült Szerdahelyen a szeredi kegyszobor neorokokó kápolnája, a Fertő vidék legkedveltebb búcsújáró helye. A búcsúnapja szeptember 15- a Fájdalmas Szűzanya ünnepe.

A kápolna előtt az I. és II. világháború. áldozatainak emlékműve áll.

Fertőszentmiklós határában a Bregenz majorban lengyel katonai menekülttábor, majd román hadifogolytábor volt, ahol 1998. óta sírkő áll emlékükre.

A Város külterületét bombatámadások érték 1944-45-ben.1945-ben felépült a Katolikus Népház, mely az államosításig

pezsgő kulturális életnek adott otthont. 1990-ben az Egyház visszakapta az épületet, ma újra kulturális és egyházi célokat szolgál.

1959-ben megalakult a termelőszövetkezet. 1970. július 1-től társközségként Fertőszentmiklóshoz csatolták Petőháza és Csapod községeket, majd 1977-től Röjtökmuzsaj és Ebergőcöt is. E falvak csak a rendszerváltás után lettek újra önállóak.

A város lakossága 1960-ig főként mezőgazdasággal foglalkozott. A XVII. századtól céhek is működtek a mezővárosban, ezek megszűnése után virágzott fel a kisipar és a kiskereskedelem az államosításig.

A városban több ipari üzem létesült, 1992-ben bevezették a földgázt, bővült a telefonhálózat, megépült a szennyvíz-csatornahálózat. A Bezerédj TSZ mellett megjelentek az egyéni gazdálkodók, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban megjelentek a kisvállalkozók.

A Bezerédj kastély templomát 1725-ben építették, majd 1935-ben felszentelt új templomot ezzel építették egybe.

Röjtökmuzsaj irányába haladva a szőlősgazdák, szőlőskertek, veteményeskertek, termések és az időjárás patrónusa tiszteletére 1745-ben Szent Donát kápolnát építettek.

A keresőképes lakosság nagy része a mezőgazdaságban dolgozott. A fertői nádfeldolgozásnak Fertőszentmiklóson volt a központja. 1954-ben nyílt meg a Közúti Üzemmérnökség telephelye, 1969- 1992 között működött itt a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár részlege, a Soproni Ruhagyár kihelyezett varrodája.



A rendszerváltást követően az addig működő üzemek megszűntek, ill. újak települtek. ( Hungaropro, VELUX, HBB-szerviz, valamint számos kisebb vállalkozás az ipar, kereskedelem szinte minden területén.)

2008.július1-től városi rangot viselő település jelentős fejlődésnek indult. Megújultak a középületei: iskola, óvodák, Polgármesteri Hivatal, Gondozási Központ, Ifjúsági és Szabadidő Központ, temetői ravatalozó, megszépültek az utcák, terek, utak és kerékpárutak épültek.

A civilszféra területén az egyesületek működése is új lendületet kapott, számos új egyesület alakult, tevékenységük, működésük a város kulturális és sportéletét gazdagítják.

2.8.2 Fertőszentmiklós gazdasági helyzete:Fertőszentmiklós működő vállalkozások többsége

kisvállalkozás, melynek többsége a szolgáltatások területén működik. Kereskedelmi, vagy egyéb személyi szolgáltatás

Működő Vállalkozások száma: 244Egyéni vállalkozó: 172Betéti társaság: 35Korlátolt felelősségű társaság: 35Részvénytársaság: 2

2.8.2.1Mezőgazdaság

2.8.2.1.1 A mezőgazdaság természeti feltételei:Fertőszentmiklóson, akárcsak a Fertő-Hanság süllyedékben a

láptalajok, tőzeges-oktus talajok, réti talajok egyaránt megtalálhatók. A termőterület átlagos aranykorona értéke (AK)

A településre jellemző a szélsőségektől mentes, az országos átlagnál kiegyenlítettebb hőmérsékletjárás. Még a legszárazabb időszakban is 30-40 mm esőre lehet számítani havonta.

2.8.2.1.2 Gazdasági szervezetek:Egy 1995-ös felmérés szerint a Fertőmente kistérségben 50

jogi személyiségű mezőgazdasági gazdasági szervezet létezett. Ezek részben a mezőgazdasági szövetkezetek, állami részvénytársaságok, ám nagyobb hányaduk már újonnan alakult társas vállalkozások, túlnyomó részük Kft.

Szám szerint a legtöbb társaság Nagycenken (11), Fertőszentmiklóson (10), Fertődön (9) alakult. Az összes társaság 60%-az e három településre koncentrálódott. Az újonnan alakult cégek nagy többsége minimális alaptőkével jött



létre, s kevés embert foglalkoztatott. Ezek közül Fertőszentmiklóson ma már csak a Fertő-tavi Nádgazdaság Rt. Működik, mely az átalakulási törvénynek eleget tett. Az 1980-1990-es évekhez képest kevesebben élnek mezőgazdaságból, aminek jelentősége a foglalkoztatottság szempontjából egyre csökken. A hazánkban folyó társadalmi és gazdasági átalakulás szükségszerűen a mezőgazdaság tulajdonosi viszonyainak gyökeres átalakulásával is jár. A mezőgazdasági tulajdonosi viszonyok átalakulása a nemzetközi tapasztalatok ismeretében a közvetlen gazdálkodási érdekeltség és kockázatvállalás erőteljes érvényre juttatásával jelentős mértékben a vállalkozói jellegű korszerű árutermelés irányába mutat.

2.8.2.1.3 Bortermelés: Mindenképpen szót érdemel egy helyi vállalkozó, Holber

Dénes kertész technikus, aki a soproni borvidékhez tartozó Fertőszentmiklóson évek óta mintegy 5, 6 ha területen termel szőlőt. Szőlővertikumának 90%-át a kékfrankos, a zweigelt és a Cabernet Savignon teszi ki. Éves szinten mintegy 200 mázsa szőlőt szüretel és 200 hektó bort állít elő. A minőségi borokat jelenleg önállóan nem palackozza, lédigbe túlnyomórészt olyan nagyfelvásárlókhoz kerül, mint a Hiltot Neszmé Rt., illetve a Varga Kft.

A vállalkozó jelenleg állandó alkalmazottat nem, csak idénymunkásokat foglalkoztat. A családi vállalkozás rendelkezik még egy 4 hektáros földterülettel, ahol baracktermesztés folyik, így a család kizárólag a mezőgazdasági termelésből meg tud élni.

A vállalkozó pincéje technológiailag és felszerelésileg egyaránt korszerűsítésre szorul. A bor jelenleg nyitott erjesztő-tartályban készül, fakosaras, félautomata prést, gumilapátos cefreszivattyút alkalmaz

2.8.2.2IparA település lakossága 1960-ig főként mezőgazdasággal

foglalkozott. A helyi ipar csírái azonban már a középkor folyamán kibontakoztak. Később, a XVII. Századtól már céhek is működtek a mezővárosban. Ezek megszűnése után virágzott fel a kisipar és a kiskereskedelem, egészen az államosításig. 1950 után a községben több ipari üzemet is létrehoztak. A rendszerváltás után átalakult a nagyközség gazdasági arculata. Bevezették a földgázt és a telefonhálózat is kiépült. A Bezerédj



Tsz mellett újból megjelentek az egyénileg gazdálkodók, a kereskedelemben és a vendéglátó iparban is a kisvállalkozók hoztak új szint. A nagyközségben csak egyetlen üzem, a Graboplast gyáregysége zárta be kapuit.

1951. óta dolgoznak a Vegyesipari kisszövetkezet részlegeiben, innen vált ki az ABB Szerviz Kft, amely jelenleg villamos forgógépek, szivattyúk javításával és értékesítésével foglalkozik. 1969-1992. között három üzemcsarnokban dolgoztak a Győri Pamutszövő- és Műbőrgyár részlegében, amelyben külföldi vállalkozó nyitott az óta műanyag-fröccsöntő üzemet.

Jó néhány embernek adott munkát a Soproni Ruhagyár kihelyezett varrodája, a Retexro Kft., és a szomszédos településen működő Petőházi Cukorgyár Rt. Ezen üzemek bezárása jelentősen rontotta a településen élő munkavállalók helyzetét.

A településen a foglalkoztatottság szempontjából a két legjelentősebb: a Hungaropro Kft, akik faipari feldolgozással foglalkoznak, és 114 fő alkalmazottat foglalkoztatnak; a másik a Wolf Plastics Kft, mely műanyag fröccsöntéssel, műanyag termékek előállításával mindösszesen 80 főt foglalkozatat.

Fertőszentmiklóson működik még a Rekultív Kft., a Silvanus Díszfaiskola Kereskedelem…

2.8.2.3TúrizmusA település gazdasági életében nem jelentős a turisztikai

szolgáltatások aránya. Egy- két falusi vendéglátással foglakozó család az alapjövedelmének kiegészítéseként foglalkozik idegenforgalmi szolgáltatással

Az idegenforgalmi vonzástényezők térségi egymásra hatásában kettősség figyelhető meg. Sopron, mint tradicionális centrum, és mint borvidéki központ forgalomelszívó hatása érvényesül egyfelől. A megyei jogú város idegenforgalmi agglomerációja Balfig és Fertőrákosig terjed, de a települések közül, még a keleti fekvésű Fertőszéplak is a borvidékhez sorolja magát.

A térség másik pólusán, másfelől Sarród, mint a természetvédelem központja, és a jelentős kulturális turizmussal, kastéllyal büszkélkedő város: Fertőd áll.



3 HELYZETELEMZÉS, ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROBLÉMAKÖRÖKA helyzetelemzés célja annak megállapítása, hogy

Fertőszentmiklóson élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján milyen esélyegyenlőtlenségi problémákkal küzd.

Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete.

A fenti esélyegyenlőségi problémakörök vizsgálata nem választható el a település és az ahhoz tartozó kistérség földrajzi elhelyezkedésétől, gazdasági és társadalmi környezetétől.

3.1 Fertőszentmiklós Város település-szerkezeteA települést a 85. sz. fő közlekedési útvonal két részre osztja,

de ennek ellenére nem alakult ki szegregált település rész. A település északi és északi-keleti részeinek beépülésének eredményeként a Város szinte összeépült Fertőddel és Petőházával

3.2 A település demográfiai helyzete3.2.1 Lakónépesség változása

2006.01.01 2011.01.01 Állandó lakónépesség változása

Népsűrűség változása

Állandó lakónépessé

g

Népsűrűség

(fő/km2)

Állandó lakónépessé

g

Népsűrűség

(fő/km2)

fő (+) (-) (fő/km2)

3793 316 3798 316 5 0Forrás: Települési adatszolgáltatás

Az adatokat vizsgálva megállapítható, hogy Fertőszentmiklós lakossága 2006. évig meghaladta a háromezret, a népsűrűség pedig a 316 fő/km2-t. 2006 és 2011 között, 5 év távlatában a lakosság létszáma statisztika szempontból nem változott.


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.3.2.2 Lakónépesség megoszlásának változása

Életkor

2006.01.01 2011.01.01.Fertőszentmiklós Fertőszentmiklós

Állandó lakónépesség Aránya Állandó

lakónépesség Aránya(fő) ( % ) (fő) ( % )

15-39 év 1350 41 1283 3940-59 év 1083 33 1093 3360-x év 823 25 903 28

Összesen 3256 100 3279 100 Forrás: Települési adatszolgáltatás

A település lakónépessége kor szerinti összetételének változását a 2006. és 2011. év helyzetelemzést segítő adattáblák (a település saját adatszolgáltatása) közléseire támaszkodva vizsgáljuk:

Az arányok változását vizsgálva megállapítható, hogy 2006 és 2011 között a lakók életkor szerinti megoszlása eltolódott, a 15-39 aránya 2%-kal csökkent, míg a 60 év felettiek aránya 2%-kal nőtt. A munkaképesség szempontjából legaktívabb réteg aránya változatlan

3.2.3 Népmozgalmi adatok3.2.3.1Fertőszentmiklós Város oda és elvándorlási adatai

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

Elvándorlások száma 160 162 142 169 109 119 114Bevándorlások száma 157 139 170 178 103 138 152

Forrás: Települési adatszolgáltatásA 2004-es és 2009-es évben az oda és elvándorlások száma

142 és 170 fő között mozgott. A bevándorlók száma általában meghaladta az odavándorlók számát. A vizsgált időszakban tehát az elvándorlások száma alacsonyabb az bevándorlások számánál, melynek eredményeként 62 fő népesség növekedés állapítható meg. Az elvándorlók száma 2007-ban a legmagasabb, 2008-ben a legalacsonyabb. A továbbiakban az oda- és elvándorlókról nincs adat.

3.2.3.2Fertőszentmiklós Város születési és halálozási adatai2004.

év2005.

év2006.

év2007.

év2008.

év2009.

év2010.

évHalálozások száma 56 47 55 54 41 40 47

Élve születések száma

28 34 27 29 24 29 38

Forrás: Települési adatszolgáltatás. Fertőszentmiklós születési adatait tekintve a mélypont 2008.

év, amikor 24 gyermek született. Az élve születések száma legmagasabb 2010-ben: 38 fő. Összesítve, a vizsgált időszakban (2004-2010) a 2004-es évtől kezdve Fertőszentmiklóson a születések száma stagnálást mutat.0



Halálozási adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált időszakban a halálozások száma jelentősen meghaladta a születések számát. Összességében ez alapján természetes népességváltozás 131 fővel csökkent.

A 2010-es évvel kapcsolatban csak a halálozások számáról van adat

3.2.3.3Éves települési statisztikai adatok

Időszak

A települ

és terület

e (hektár

)

Lakónépesség Állandó népesség

összesen az év végén

(fő)Nők száma az év végén (fő)

férfiak száma az év végén

(fő)

összesen

száma (fő)

férfiak összesen (fő)

nők összesen (fő)

2000. év 3939 3896 3824 1835 19892001. év 3939 3885 2011 1874 3813 1837 19762002. év 3939 3844 2003 1841 3784 1818 19662003. év 3939 3873 2018 1855 3783 1813 19702004. év 3939 3838 2000 1838 3783 1810 19732005. év 3939 3812 1997 1815 3784 1800 19842006. év 3939 3826 2002 1824 3793 1802 19912007. év 3939 3815 1998 1817 3779 1788 19912008. év 3940 3802 1990 1812 3773 1792 19812009. év 3940 3816 2005 1811 3785 1799 19862010. év 3939 3850 2033 1817 3801 1803 1998

Forrás: Statisztikai Tájékoztatási adatbázis: http://statinfo.ksh.hu/A település lakosságát, illetve nemi összetételét 2000 és 2010

között vizsgáljuk. Az adatok helyenként hiányosak. Fertőszentmiklósi lakónépességét és álladó népességét

vizsgálva megállapítható, hogy a településen élők száma –bár helyenként megugrás figyelhető meg– fokozatosan enyhén csökken. Összességében a vizsgált időszakban a lakónépesség 46 fővel, az állandó népesség 23 fővel csökkent.

Az állandó népesség nemek közti megoszlásáról elmondható, hogy a nők létszáma a vizsgált időszakban mindvégig magasabb, mint a férfiaké.

3.2.3.4Az állandó népesség korosztályonkénti megoszlásának változás

Mutatók2000. év

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

Állandó népesség száma 3824

3813

3784

3783

3783

3784

3793

3779

3773

3785

3801

Állandó népességből a 0-2 évesek száma 109 114 88 90 77 86 83 96 82 85 90



Állandó népességből a 14 évesek száma 47 46 52 59 34 49 52 28 49 49 34

Állandó népességből a 15-17 140 149 150 146 158 145 143 134 128 130 127



Mutatók2000. év

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

2007. év

2008. év

2009. év

2010. év

évesek számaÁllandó népességből a 18-59

évesek száma2258

2243

2229

2227

2237

2253

2290

2280

2255

2256

2270

Állandó népességből a 60-x évesek száma 785 784 796 819 830 834 823 838 861 884 890

Forrás: Statisztikai Tájékoztatási adatbázis: http://statinfo.ksh.hu/

3.2.3.5Az állandó népesség nemenkénti megoszlásának változása


3.2.3.6Az ifjúsági korcsoport megoszlásának változása

Mutatók

Állandó népess

ég

Ifjúsági koroszt

ály

korosztály

aránya

0-14 éves száma (fő)


18 éves száma

(fő)

19 éves száma

(fő)


2006. év

Férfi 1802 631 35,0% 257 71 22 23 258nő 1991 659 33,1% 280 72 31 23 253

összesen 3793 1290 34,0% 537 143 53 46 511

2007. év

Férfi 1788 615 34,4% 251 68 26 22 248nő 1991 646 32,4% 276 66 33 30 241

összesen 3779 1261 33,4% 527 134 59 52 489

2008. év

Férfi 1792 619 34,5% 250 71 16 26 256nő 1981 630 31,8% 279 57 19 32 243

összesen 3773 1249 33,1% 529 128 35 58 499

2009. év

Férfi 1799 609 33,9% 246 68 30 16 249nő 1986 618 31,1% 269 62 19 19 249

összesen 3785 1227 32,4% 515 130 49 35 498

2010. év

Férfi 1803 602 33,4% 247 63 25 30 237nő 1998 616 30,8% 267 64 25 20 240

összesen 3801 1218 32,0% 514 127 50 50 477

Forrás: Statisztikai Tájékoztatási adatbázis: http://statinfo.ksh.hu/A gyermek és ifjúsági korcsoportokat a település állandó

népességéhez viszonyítva vizsgáltuk. 2006 és 2010 között az



ifjúsági korcsoport száma és aránya fokozatosan csökken. 2011-ben 2009-hez képest egy kisebb, 1,7%-os ugrás figyelhető meg, azonban a 2005-ös adathoz képest az arány még így is jóval kevesebb.

A legnagyobb csökkenés 2006-es évhez képest a 20-29 éves korosztályban történt. A vizsgált időszakban a csökkenés 34 fő. A legjelentősebb ingadozást 18-19 éves korosztály változásai mutatják. Míg 2006-ban a gyermek és fiatalkorúak létszáma 1290 fő, a korcsoport település össznépesség arányában 34%-a, addig 2011-ben 1218 fő, a korcsoport település össznépesség arányában 32%. A gyermek és ifjúsági korcsoport népesség száma a vizsgált idő-szakban 72 fővel csökkent.

Mindezek az adatok a település népességszámának csökkenését támasztják alá

3.3 Munkavállalás, megélhetési, lakhatási-és életfeltételek3.3.1 Foglalkoztatás

A Nyugat-Dunántúl Magyarország gazdaságilag egyik legfejlettebb régiója, annak ellenére, hogy az elmúlt években kipattant gazdasági világválság ezt a régiót sújtotta talán a legjobban, mivel a régióban jelentős a gépgyártás és az autógyártásba bedolgozó ipar. Ennek ellenére a régióban az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség az országos átlaghoz viszonyítva. Csak Közép- Magyarországon alacsonyabb a munkanélküliség aránya.

Régió 15-24 évesek

25-64 évesek

Összesen Munkavállalási korú

Közép-Magyarország 21,2 8,3 8,9 9,1Közép-Dunántúl 21,3 9,4 10,3 10,4

Nyugat-Dunántúl 24,3 8,1 9,2 9,3Dél-Dunántúl 28,4 10,9 12,1 12,2

Észak-Magyarország 32,1 14,8 16,0 16,2Észak-Alföld 35,2 12,6 14,5 14,6Dél-Alföld 26,3 9,5 10,6 10,8Összesen 26,6 10,1 11,2 11,3

Forrás: tADAT-táblák: http://portal.ksh.hu/A belső, megyei szintű egyenlőtlenségek viszonylag nagyok.

Győr- Moson Sopron megye déli-keleti és északi, észak-nyugati része közt jelentős a társadalmai és gazdasági különbség. Az északi részen lévő ipari területeken viszonylag magasabb a munkavállalók aránya. A déli mezőgazdasági vidéken alacsonyabb. Annak ellenére, hogy a kibontakozott gazdasági válság arányaiban jelentősebb munkaerő leépítéssel sújtotta a megye északi régióját. A munkaerő piaci helyzetet jelentősen



befolyásolja, hogy a Fertőszentmiklósról és a környékéről jelentős számú lakosság ingázik ausztriai munkahelyekre.

3.3.1.1Foglalkoztatottság, munkanélküliség, keresetek

Forrás: https://teir.vati.hu online adatelemző rendszerFertőszentmiklóson a munkanélküliségi ráta folyamatosan

jobb más területi lehatárolások adatainál. A pénzügyi és gazdasági válság időszakában sem érte kistérségi átlag szintjét, a 3%.

3.3.1.2Munkanélküliségi adatok változása Fertőszentmiklós VárosábanRegisztrált munkanélküliek számának nemenkénti megoszlásának változása


A diagramból látható, hogy a regisztrált munkanélküliek száma 2006-2007-ben jelentősen csökkent. Főleg a női munkavállalóknak helyzete javult, mely az uniós munkaerőpiac



megnyitásának eredményeként ausztriai elhelyezkedés lehetőségeknek köszönhetőNemek arányának változása a regisztrált munkanélküliek körében


A fenti diagramból látható, hogy 2006-ig a férfiak aránya a regisztrált álláskeresők közt alacsonyabb volt nőké. Az előző pontban említett okok miatt e trend 2006-2007-ben megfordult, majd a 2008-a pénzügyi gazdasági válság eredményeként a nemek aránya kiegyenlítődött.



Foglakoztatási adatok változása Fertőszentmiklóson 2011-ben


A diagramból jól látható, hogy a településen 2011-es évben folyamatosan csökkent a munkanélküliséghez kapcsolódó állátottak száma. Ezek mutatók jelentősen jobbak az országos átlagnál. Gyakorlatilag foglalkoztatási probléma nincs a településen.



3.3.1.3Hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatási helyzetérőlellátást

igénybe vevőkFogyatékkal

élőRoma

férfi nő ∑ férfi nő ∑ férfi nő ∑1. Regisztrált álláskeresők száma a településen 31 34 65 0 0 0 0 1 1

a) legfeljebb 1 éve álláskereső 21 25 46 0 0 0 0 0 0b) több mint 1 éve álláskereső 10 9 19 0 0 0 0 1 1

2. Álláskeresési támogatásban részesültek száma az adatszolgáltatást megelőző hónap zárónapján (ennek hiányában a legutóbbi adatközlés napján - dátummal):

15 14 29 0 0 0 0 0 0

2.1 álláskeresési járadékban részesülők száma: 15 14 29 0 0 0 0 0 02.2. álláskeresési segélyben részesülők száma: 15 14 29 0 0 0 0 0 0

3. Álláskeresési támogatásból kilépők száma az adatszolgáltatást megelőző hónap zárónapján (ennek hiányában a legutóbbi adatközlés napján - dátummal):

5 2 7 0 0 0 0 0 0

3.1. Álláskeresési járadékból kilépők száma 4 2 6 0 0 0 0 0 03.2. Álláskeresési segélyből kilépők száma 1 0 1 0 0 0 0 0 0

4. Közhasznú foglalkoztatottak száma 0 0 0 0 0 0 05. Közmunka programban részt vevők 4 4 0 0 0 1 16. Rehabilitációs járadékban részesülők száma 52 32 84 0 0 0 0 0 07. A településen élő megváltozott munkaképességű személyek száma, ebből: 39 18 57 2 1 3 0 0 0

a) 35 évnél fiatalabb 6 2 8 0 0 0 0 0 0b) 35-55 év közötti 29 13 42 2 n.a 2 0 0 0c) 55 év feletti 4 3 7 0 1 1 0 0 0

8. Akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező foglalkoztatónál (176/2005 (IX. 2.) Kormányrendelet szerint védett szervezet) foglalkoztatott személyek száma

0 0 0 0 0 0 0 0 0

Forrás: Települési adatszolgáltatásA fenti táblából és diagramból látható, hogy az álláskeresők

száma jelentősen nagyobb, mint regisztrált munkanélküliek száma.

A település nem rendelkezik pontos adatokkal a megváltozott munkaképességű, a fogyatékkal élő munkavállalók számáról, valamint nem ismert a munkanélküliek életkor szerinti megoszlása. Beavatkozás tervezése szükséges az adatok pótlására, a hatékony lépések tervezése érdekében.

ellátást igénybe vevők

Fogyatékkal élő

Roma

férfi nő ∑ férfi nő ∑ férfi nő ∑1. A település lakóinak jellemző foglalkoztatási ágazatai:

a) mezőgazdaság 2 1 3 0 na na 0 0 0b) ipar 4 3 4 1 1 0 0 0 0c) szolgáltatás 1 2 3 0 1 1 0 0 0

2. A településen jellemző-e a minimálbéren




Fogyatékkal élő

Roma

férfi nő ∑ férfi nő ∑ férfi nő ∑történő foglalkoztatás?

a) nyílt munkaerőpiacon 3 3 3 0 0 0 0 0 0b) közfoglalkoztatásban 0 0 0 0 0 0 0 0 0

3. A településen jellemző probléma-e a fekete foglalkoztatás? 3 3 3 0 0 0 4 0 4

Forrás: Települési adatszolgáltatásA táblázatban 0-5 közötti értékkel lett jellemezve, hogy

mennyire jellemző az adott népességcsoportra a foglalkoztatási forma. Az értékek szubjektív értékeket tartalmaznak, mert az adott információról részletes adatgyűjtés nem történik.

ÖsszefoglalvaA települést jellemzi egyrészt a lakosság számának enyhe

fokozatos csökkenése, az bevándorlás, illetve a természetes fogyás. A munkanélküliségi mutatók az országos átlagnál jelentősen kedvezőbbek. A fogyatékkal élők foglalkoztatottságáról a település nem közölt adatokat. Roma népesség a településen statisztikai szempontból vizsgálva nincs. A településen 2 roma család él (15 fő) a lakosság 0,4%-a. A település adatszolgáltatása enyhén hiányos a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatása területén, továbbá a lakosok iskolai végzettségét tekintve. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a munkaerő piacot a képzett iskolázottság jellemzi.

3.3.2 Megélhetési lehetőségek a Sopron- Fertődi kistérségben és Nyugat- Dunántúli régióban

3.3.2.1Alkalmazásban állók száma és kereseteAz alábbi diagram az adófizetők számának %-os arányát

mutatja területi bontásban, melyben látható, hogy Fertőszentmiklós növekedett az adófizetők aránya. Az is látható, hogy míg 2006-ban elmaradt ez az arány a kitéréségi értéktől, addig 2010-ben már meghaladta azt.




Az alábbi diagram az egy főre jutó belföldi jövedelem mértékét mutatja (eFt).

Látható, hogy a településen élők jövedelmének növekedése alul maradt más területi lehatárolásokéhoz viszonyítva. Vélelmezhető, hogy a belföldi jövedelmet bizonyos mértékig kiegészíti az ausztriai munkavállalásból származó jövedelmek, melynek eredményeként a településen élők megélhetési feltételei jelentősen jobbnak mondhatók, mint az ország más régióban élőké.



Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.3.3.3 Lakhatás, lakóhely

A település infrastruktúrája az elmúlt években lezajlott beruházások eredményeként kiválónak tekinthető. A településkép egységes a házak gondosan felújítottak. A település központja felújított, ahol a gondosan felújított XVIII. században felépített barokk stílusú katolikus templom mellet található a modern Városháza és Művelődési ház, melynek udvar bensőséges szabadtéri közösségi tér.

3.3.3.1A lakhatás esélyegyenlőségeLAKHATÁSI HELYZET

MUTATÓI LAKOSSÁG Fogyatékkal élő Roma

férfi*

nő* Összesen

férfi nő Összesen

férfi nő Összesen

*saját tulajdonú lakásban élők 1652 1801 3458 45 34 79 6 9 15önkormányzati bérlakásban élők 1 1 2 0 0 0 0 0 0ebből szociális bérlakásban élők 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Forrás: Települési adatszolgáltatásA táblából látható, hogy a város lakossága a sajáttulajdonú

ingatlanban él. Önkormányzati bérlakás 1 található. A lakás komfortfokozat összkomfortos.

3.3.3.2Infrastruktúra a településen1. Lakhatás

Lakásállomány (db) 1280Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

1

Önkormányzati bérlakások száma 1ebből szociális bérlakások száma

2. InfrastruktúraVezetékes vízhálózat %-ban 98Csatornázottság %-ban 95Szilárd burkolatú út %-ban 100Szegregátum/ok száma 0

3. Tömegközlekedési lehetőség - van-e a településen:

helyi tömegközlekedés nincstávolsági buszjárat vanvasútállomás vanközösségi közlekedéssel közvetlenül elérhető települések száma

15




A közműollót ábrázoló alábbi diagramból látható, hogy a 2000-es évek közepe óta közművek kiépítettség jelentősen javult, annak ellenére, hogy 2010-ben nem érte el a kistérségi átlagot. Az azóta lezajlott további beruházások eredményeként szinte 100%-nak tekinthető a közmű ellátottság.

3.3.3.3Közlekedési és kommunikációs infrastruktúraA Város fontos közlekedési csomópont. A 84-es és 85-ös főutak

és az ezekből elágazó alacsonyabb rendű útvonalak jelentős közúti forgalmában közrejátszik a közelben található három határátkelő megnyitása.

A vasútvonal háromfelé – Sopron, Győr és Pamhagen irányába – ágazik el, a vasútállomás pedig újból határállomás lett

Fertőszentmiklós úthálózata kiépült, a belterületen található utak szinte kivétel nélkül szilárd burkolatúak. Az úthálózat 70%-ánál az útkezelő az önkormányzat, 30%-ánál pedig a Közútkezelő Kht.

A közúti utazások 70%-a személygépkocsival, 22%-a autóbusszal, 8%-a egyéb közlekedési eszközzel történik.

A meglévő úthálózat tulajdonképpen alkalmas a kerékpáros közlekedés biztonságos elvezetésére, melyet az is bizonyít, hogy a közutak mellett mindösszesen 1, 5 km hosszúságban kerékpárút is kiépített, melynek burkolatminősége megfelelőnek mondható.

Fertőszentmiklós, Fertőddel és Petőházával tart fenn az átlagosnál szorosabb közlekedési kapcsolatot, ahol többnyire autóbusszal és személygépkocsival érik el az emberek



munkahelyeiket, a diákok iskoláikat, a szórakozni vágyók a különféle szolgáltatást nyújtó intézményeket. Továbbá a hivatalos ügyek intézéséhez (pl. Okmányiroda) is Fertőd városát (legközelebbi város) veszik igénybe.

A Fertőszentmiklós Város tömegközlekedési ellátottsága jobb, mint az országos átlag. A település lakossága mind vasúton, mind pedig autóbuszon kiválóan megközelíthető. Az utazások 70%-a közúton, 30%-a pedig vasúton történik.

Autóbuszon naponta 45 járatpár biztosítja a személyforgalmat.

Fertőszentmiklós önálló vasútállomással rendelkezik, Sopron–Győr irányába napi 12 vonatpár áll meg. Nemzetközi összeköttetést jelent a Fertőszentmiklós– Pamhagen–Neusiedlersee vonal. Ebben a viszonylatban napi 6 vonatpár áll meg Fertőszentmiklóson.

A településen kiépült a korszerű csillagpontos kábeltévé hálózat, melyet BTEL szolgáltató üzemeltet. A műsorszolgáltatás Fertő-part Televízió végzi további 5 településsel közösen (Fertőd város, Fertőszéplak község, Hegykő község, Petőháza község, Sarród község)

A kiépítet infrastruktúra alkalmas szélessávú informatikai adatszolgáltatásra.

A településen minden –Magyarországon engedéllyel rendelkező– mobilszolgáltató elérhető és a hálózatok biztosítják a HSPA alapú mobil adattovábbítást, mely lehetővé teszi a mobil internet szolgáltatást. A legújabb fejlesztések eredményeként egyes szolgáltatók megjelentek a 4G adattovábbítás lehetőségével.

Összegzés:Összegezve megállapítható, hogy a település lakásállománya

és infrastrukturális helyzet lényegesen jobb az országos átlagnál. Az elmúlt években kialakult gazdasági válság ellenére is komoly fejlesztések valósultak meg.

A fentiek alapján a település infrastrukturális ellátottsága esélyegyenlőségi intézkedést nem indokol.


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.3.4 Szociális helyzet3.4.1 A szociális ellátórendszer esélyegyenlősége

A szociális ellátó rendszer Fertőszentmiklós Városban fejlettnek mondható. Az ellátó rendszer vonatkozásában a település mikro térségi központnak tekinthető.

A szociális alapszolgáltatásokat a Város által fenntartott Gondoskodás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltató és Fertőszentmiklós Gondozási Központ látja el.

3.4.1.1Családsegítés:A családsegítő szolgáltatás célja a települési önkormányzat és

társult önkormányzatok (Petőháza, Fertőendréd, Csapod, Röjtökmuzsaj, Ebergőc) működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

Vállalt feladatai: adománygyűjtés komplex családgondozás álláskeresésben segítségnyújtás:(Állásvadász klub!)

állásinformációk, önéletrajz szerkesztése, nyomtatása, egyénre szabott tanácsadás...

szociális ügyekben való információadás, hivatalos ügyintézés



kérelmek, formanyomtatványok kitöltésében eligazítás

környezettanulmány végzése szabadidős programok szervezése csoportok klubok szervezése, vezetése (önsegítő

klubot működtetünk) ellátást igénybe

vevőkFogyatékkal élő Roma

férfi nő ∑ férfi nő ∑ férfi nő ∑1.1. Családsegítés 4 1 5

Forrás: Települési adatszolgáltatásA településen az ellátottak száma minimális.

3.4.1.2Nappali ellátás:A településen az idősek napközbeni ellátását, mint integrált

szociális intézmény a Gondozási Központ látja el, melyben személyes gondoskodás keretén belül nappali ellátási formában, szociális szolgáltatásként idősek klubja működik. A saját otthonukban, vagy lakókörnyezetükben élő 18. életévet betöltött, egészségügyi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek napközbeni ellátásának biztosítására.

Az Intézmény szolgáltatásai: Napi egyszeri meleg étkezés biztosítása Fogyasztás helyben Napközbeni tartózkodás lehetősége Személyi higiéné tisztálkodás biztosítása Szükség szerint ruházat, textília mosásának

tisztításának lehetősége Hivatalos ügyek intézésének segítése Életvezetési tanácsadás Csoportos foglalkozásokon részvétel A foglalkozások az idős otthon lakóval közösen

integráltan történik Szabadidő hasznos eltöltése


Fogyatékkal élő Roma

férfi nő ∑ férfi nő ∑ férfi nő ∑2.3. Nappali ellátás Időskorúak részére

6 5 11 2 2 4 0 0 0

Forrás: Települési adatszolgáltatás, 2012, május3.4.1.3Szociális étkeztetés

A szociális étkeztetést a Gondozási Központ biztosítja azok részére, akik önmaguk már nem képesek koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, esetleges betegségük miatt, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem



képesek napi egyszeri meleg étel biztosítására. A szociális étkeztetés keretén belül a rászorult személyek részére napi egyszeri meleg étkeztetésről gondoskodik a helyi iskola konyhájáról, melyet a Nyugat-magyarországi Vendéglátó és Kereskedelmi Zrt. által üzemeltet.


A diagramból látható, hogy az ellátottak száma folyamatosan növekszik.



férfi nő ∑ férfi nő ∑ férfi nő ∑1.2. Étkeztetés 19 36 55 8 7 15

Forrás: Települési adatszolgáltatás, 2012, május

3.4.1.4Házi segítségnyújtásA Gondozási Központ személyes gondoskodás keretén belül,

szociális alapellátásként házi segítségnyújtás szolgáltatást végez. Az igénybevevő személyt saját otthonában, lakókörnyezetében szakképzet szociális gondozók közreműködésével, az önálló életvitel fenntartásában segíti.




A diagramból látható, hogy a szolgáltatást igénybeevők száma a 2000-es évek közepén jelentősen megemelkedett, majd újra csökkent.



férfi nő ∑ férfi nő ∑ férfi nő ∑1.4. Házi

segítségnyújtás4 8 12 2 4 6 0 0 0

Forrás: Települési adatszolgáltatás, 2012, május3.4.1.5Gyermekjóléti szolgáltatás

Fertőszentmiklóson a gyermekjóléti szolgáltatásokat a Gondoskodás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltató, mikro társulás formájában a Polgármesteri Hivatal szervezeti keretein belül szakfeladatként.

A szolgáltatások az alábbi tevékenységekre terjednek ki1. a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő

nevelésének elősegítése érdekében:a) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító

támogatásokról tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

b)a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

c) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása,

d)a szabadidős programok szervezése,e) hivatalos ügyeik intézésének segítése,

2. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer

működtetése,b)az előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat

készítése,c) a jelző és észlelőrendszer megszervezése, összehangolása,

3. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:a) családgondozás a működési zavarok ellensúlyozására,b)a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen

a válás, gyermekelhelyezés és kapcsolattartás esetében,c) egészségügyi és szociális ellátás, vagy hatósági beavatkozás

kezdeményezése,



d) javaslat készítése a gyermek családból való kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására,

4. A családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében:a) családgondozó biztosítása a család gyermeknevelési

körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

b)utógondozás biztosítása a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez,

5. Egyéb feladatok:a) folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő

gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,b)meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslására

megteszi a szükséges intézkedéseket,c) elkészíti a védelembe vett gyermekgondozási- nevelési

tervét,d) szervezi a helyettes szülői hálózatot,e) segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi

feladatainak ellátásátf) kezdeményezi az önkormányzatnál új ellátások bevezetését,g)a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének

megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbe fogadni szándékozók körülményeit.

Gyermekekhez kapcsolód ellátások és szolgáltatások mutatói: (2012, május)



fiú lány ∑ fiú lány ∑ fiú lány ∑1. Védelembe vétel

(Gyvt.)6 2 8 0 0 0 0 0 0

2. Családba fogadás (Gyvt)

0 0 0 0 0 0 0 0 0

3. Ideiglenes hatályú elhelyezés (Gyvt)

0 0 0 0 0 0 0 0 0

5. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

részesülő gyermekek száma

11 19 30 0 0 0 0 2 2

ebből:5.1. Azon

gyermekek száma, akiknek a szülei

nyilatkoztak halmozottan hátrányos

helyzetükről

0 0 0





fiú lány ∑ fiú lány ∑ fiú lány ∑5.2. Azon

gyermekek száma, akiknek a szülei 8

általánosnál magasabb iskolai

végzettségről nyilatkoztak

10 15 25 0 0

5.3. Azon gyermekek száma, akinek szülei nem

nyilatkoztak1 4 5 0 2 2

6. Óvodáztatási támogatásban

részesülő gyermekek száma

0 0 0

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás mutatói3.2. gyermekjóléti

szolgálat9 9 18 1 0 1 0 0 0

Forrás: Települési adatszolgáltatás, 2012, május3.4.1.6Gyermekek napközbeni ellátása

Fertőszentmiklós Város Önkormányzata saját mag biztosítja a településen élők számára a gyermekek napközbeni ellátását a Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde intézményében. Az Intézmény bölcsődei intézményegysége 1 csoportban 17 kisgyermek gondozását, fejlesztését végzi (8 fiú 9 lány), biztosítja a szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

A településen családi napközi ellátás nem működik.3.4.2 Pénzbeli és természetbeni támogatások

Fertőszentmiklós Város Önkormányzat 4/2007 sz. rendelete szabályozza a település szociális igazgatás és ellátó rendszer működését a településen. Ez alapján 6 pénzbeli ellátás adható szociális rászorultságtól függően:

Pénzbeli támogatásoko rendszeres szociális segélyo Lakásfenntartási támogatáso Ápolási díjo Átmeneti segélyo Temetési segélyo beiskolázási segély

természetbeni juttatásoko Közgyógyellátáso 70 éven felüliek támogatása


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.3.4.2.1Aktív korúak ellátására jogosult. Rendszeres szociális segély

Időszak Rendszeres szociális segélyben részesítettek

átlagos száma 2006.06.30-ig (fő)

Rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg

2006.06.30-ig (1000 Ft)

2000. év 1 1192001. év 1 1672002. év 2 3222003. év 2.2 4192004. év 2.1 3942005. év 1.8 2192006. év 1 1082007. év 902008. év 172009. év

Forrás: Statisztikai Tájékoztatási adatbázis: http://statinfo.ksh.hu/Az ellátásra fordított összeg a 2000 évek közepéig

folyamatosan növekedett a településen, a 2003-as évben elért 419 eFt maximum után jelentős csökkenést mutat. Jelenleg az aktív korúak ellátására jogosult támogatások esetén 1 fő kap rendszeres szociális támogatást és 2 fő rendelkezésre állási támogatást.



férfi

nő ∑ férfi

nő ∑ férfi

nő ∑

2. Aktív korúak ellátására jogosult 3 0 3 0 0 0 1 0 1ebből

2.1. Rendszeres szociális segélyre jogosult

1 0 1 0 0 0 0 0 0

a) egészségkárosodott személy

0 0 0

b) 55. életévét betöltötte 1 1 0 0c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel

0 0 0

d) önkormányzat helyi rendelete alapján mentesített

0 0 0

2.2. Rendelkezésre állási támogatásra jogosult 2 0 2 0 0 0 1 0 1

a) 35 évnél fiatalabb 0 0 0b) 35-55 év közötti 2 2 0 1 1c) 55 év feletti 0 0 0



Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.3.4.2.2Lakásfenntartási támogatás



férfi nő ∑ férfi nő ∑ férfi nő ∑3. Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma összesen

5 6 11 1 0 1 0 0 0

ebből természetbeni támogatásban részesülők száma

3 4 7 1 0 1 0 0 0

3.1. normatív LFT-ben részesülők 5 6 11 1 0 0 0 0 0ebből természetbeni támogatásban részesülők száma

3 4 7 1 0 0 0 0 0

3.2. adósságkezeléshez kötött LFT-ben részesülők

0 0 0 0 0 0 0 0 0


0 0 0 0 0 0 0 0 0

3.3. helyi LFT-ben részesülők 0 0 0 0 0 0 0 0 0ebből természetbeni támogatásban részesülők száma

0 0 0 0 0 0 0 0 0

Forrás: Települési adatszolgáltatás,2012, május

3.4.2.3Ápolási díjIdőszak Ápolási díjban

részesítettek évi átlagos száma (fő)

Ápolási díjra felhasznált összeg (1000 Ft)

2008. év 12 43282009. év 16 56502010. év 15 5141

Forrás: Statisztikai Tájékoztatási adatbázis: http://statinfo.ksh.hu/ ellátást igénybe


férfi nő ∑ férfi nő ∑ férfi nő ∑4. Ápolási díjban részesülők összesen

2 12 14 0 0 0 0 0 0

4.1. Szt. 41. § szerint jogosultak száma

1 10 11 0 0 0 0 0 0

4.2. méltányossági ápolási díjra jogosultak száma

1 2 3 0 0 0 0 0 0

Forrás: Települési adatszolgáltatás, 2012, májusAz ápolási díjban részesülők száma az elmúlt években –

nagyságrendben– nem változott. Jellemző, hogy jelentősen nagyobb a támogatásban részesülők közt a nők aránya.


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.3.4.2.4Átmeneti segély

Időszak Átmeneti segélyezésben

részesültek száma (pénzbeli és

természetbeni) (fő)

Átmeneti segélyezés esetei

(pénzbeli és természetbeni)

(eset)

Átmeneti segélyre felhasznált összeg

(pénzbeli és természetbeni)

(1000 Ft)

2000. év 398 16152001. év 307 21662002. év 652 15102003. év 829 884 14302004. év 513 523 8662005. év 515 563 14252006. év 61 104 11242007. év 53 60 11312008. év 42 51 14002009. év 65 107 17002010. év 67 106 1700

Forrás: Statisztikai Tájékoztatási adatbázis: http://statinfo.ksh.hu/A fenti táblázatból látható, hogy az elmúlt években a

segélyezettek száma jelentősen csökkent. A támogatásra fordított összeg a 2004-es év kivételével másfél és két millió Ft közt ingadozik.



férfi nő ∑ férfi nő ∑ férfi nő ∑5. Átmeneti segélyben részesülők száma

11 45 56 6 10 16 0 1 1


0 1 1 0 0 0 0 1 1

Forrás: Települési adatszolgáltatás, 2012, májusA települési adatszolgáltatásból látható, hogy a támogatottak

közt a nők aránya jelentősen magasabb.3.4.2.5Temetési segély:

Időszak Temetési segélyben részesültek száma

(pénzbeli és természetbeni) (fő)

Temetési segélyre felhasznált összeg

(pénzbeli és természetbeni) (1000 Ft)

2006. év 16 2402007. év 13 2142008. év 10 2002009. év 15 3002010. év 15 359

Forrás: Statisztikai Tájékoztatási adatbázis: http://statinfo.ksh.hu/A település Önkormányzata minden rászorulónak biztosítja a

támogatást. ellátást igénybe


férfi nő ∑ férfi nő ∑ férfi nő ∑6. Temetési segélyben

részesülők száma3 6 9 0 0 0 0 0 0



Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.3.4.2.6Természetbeni juttatások

Fertőszentmiklós Város önkormányzata a szociális rendelete alapján természetben nyújtott szociális támogatások közül a köztemetést, a közgyógyellátást és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot biztosítjaKözgyógyellátás


A fenti diagramból látható, hogy az ellátásban részesültek száma az elmúlt években jelentősen emelkedett.


Fogyatékkal élő

Roma

férfi

nő ∑ férfi

nő ∑ férfi

nő ∑

1. Köztemetés 1 0 1 0 0 0 0 0 02. Közgyógyellátásban

részesülők száma összesen 59 73 132 0 0 0 0 1 1ebből:

átmeneti gondozott, átmeneti vagy tartós

nevelésbe vett kiskorú 0 0 0 0 0 0 0 0 0

rendszeres szociális segélyben részesülő

egészségkárosodott személy 0 0 0 0 0 0 0 0 0

pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti

gondozott1 2 3 0 0 0 0 0 0

központi szociális segélyben részesülő 0 0 0 0 0 0 0 0 0

rokkantsági járadékos 2 2 0 0 0 0 0 0I., II. csoportú rokkantsága

alapján részesül nyugellátásban, baleseti

nyugellátásban;24 25 49 0 0 0 0 0 0

aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb

összegű családi pótlékban részesül.

7 8 15 0 0 0 0 0 0

a települési önkormányzat rendeletében meghatározott

25 38 63 0 0 0 0 1 1




Fogyatékkal élő

Roma

férfi

nő ∑ férfi

nő ∑ férfi

nő ∑

feltételek alapján szociálisan rászorult

személy3. Egészségügyi

szolgáltatásra való jogosultság

8 1 9 0 0 0 0 0 0

4. Adósságkezelési szolgáltatásban részesülők

száma0 0 0 0 0 0 0 0 0


3.4.3 A szociális ellátórendszer fejlesztésének céljai a szolgáltatástervezési koncepció alapján Összegzés:

A település mindent meg tesz a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság támogatása érdekében. A támogatások alapvető rendszerét nem csak a jogi rendszer határozza meg a település emberi léptéke, a még élő és nem elidegenedett emberi kapcsotok. A mikro társadalomnak az az alapvető jellemzője, hogy nem engednek el senkit. A helyi közösség mindenkiért megpróbál utánanyúlni, bármilyen szempontból (fogyatékossággal élő, vagy egyéb módon hátrányos helyzetű) is került szociálisan krízis helyzet.

Fertőszentmiklós Város Önkormányzata által biztosított támogatási rendszer alapján, valamint a fenti statisztikai elemzéseket figyelembe véve a település szociális helyzete nem indokol specifikus esélyegyenlőségi intézkedéseket.

3.5 Oktatás, képzés3.5.1 Általános magyarországi helyzetkép

A változó gazdaság jelentős hatással lesz a közoktatásra is. A nemzeti köznevelési törvény és annak részét képező pedagógus életpálya modell a parlament előtt van. Az új Széchenyi terv nyújtotta pályázati lehetőség, a közigazgatás reformja, az önkormányzati rendszer és az egészségügyi rendszer átalakítása ugyanúgy hatással lesz a közoktatásra, mint a folyamatban lévő sarkalatos törvények elfogadása.

Hazánkban viszonylag magas a hátrányos helyzetű rétegek iskolai lemorzsolódása, és az átlagosnál gyengébb tanulmányi teljesítményük is.

Nemzetközi összehasonlításban alacsony a fogyatékkal élő fiatalok körében az integrált oktatásban résztvevők aránya. A



2001. évi népszámlálás adatai szerint Magyarországon a fogyatékos személyek 13,2 %- a valamilyen speciális általános iskolában végezte tanulmányait. Az általános iskolánál magasabb fokú végzettséggel általában a mozgássérültek rendelkeznek, ennél kisebb arányban a vakok és a hallássérültek, az értelmi fogyatékos tanulók pedig ebből szinte teljesen kirekesztődnek.

A fogyatékos személyek iskolai végzettsége összességében alacsonyabb, mint a népesség egészéé. A népszámlálás adatai szerint a fogyatékos személyek 32 %- a nem fejezte be az általános iskolát.

Szakképesítésre, illetve érettségivel 25%-uk rendelkezik, míg egyetemi, főiskolai végzettsége a fogyatékos személyek 5%-ának van.

A magyarországi oktatáskutatók álláspontja szerin a fogyatékos és a hátrányos helyzetű gyermekek később és kisebb eséllyel kerülnek be a közép- és felsőoktatásba. A roma fiataloknak csak kevesebb, mint 5 %- a tesz érettségi vizsgát, s munkaerő-piaci esélyeiket ez jelentősen korlátozza.

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról már a bevezető mondata kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát.

A Magyarország Alaptörvényében meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülés, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése.

105. § (1) A helyi önkormányzat, az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv.)

(2) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat rendelkezzen közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel.



(3) Az egyenlő bánásmód következményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport:

h) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban,

i) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.

(4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése.

2011-ben is aktuális a Közoktatás Esélyegyenlőségi Intézkedési tervben megfogalmazott alábbi kulcskérdések:

Az oktatás, képzés és munkaerőpiac közötti kapcsolat. A működő iskolarendszer társadalmi

egyenlőtlenségeket kiegyenlítő és egyenlő esélyeket biztosító szerepe.

Az oktatási rendszer fizikai infrastruktúrájának állapota.

Az egész életen át tartó tanulás gyakorlati megvalósítása

A társadalmi kirekesztődés veszélyeinek kitett és speciális képzési igényű fiatalok oktatása.

3.5.2 Az oktatásszolgáltatás szervezésekor, biztosításakor az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen

Fertőszentmiklós Város Önkormányzat a 2007-ben elkészítette a Közoktatási esélyegyenlőségi programját. A Települési Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése és intézkedési terve felölelte a Város által gesztorált intézményi társulás, minden intézményegységét:

1. Általános Iskola: Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola, Fertőszentmiklós

a) Székhely: 9444 Fertőszentmiklós, Szent István u. 41-42.b)Petőházi Tagintézmény: 9443 Petőháza, Kinizsi P. u. 21.



2. Óvoda: Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsődea) Székhely: Fertőszentmiklós, Rákóczi Ferenc u.70.b)Tagóvodák:

a. Fertőszentmiklós Malom u. 3b. Csapod Fő u.19

Az iskolában rendkívül körszerű épületben folyik az oktatás. A település 2010-ben 300 millió forintos fejlesztés zajlott le, melynek keretében 198 milliós támogatást használtak fel a NYDOP 5.3.1/2f-2009 pályázati konstrukció keretében. A település további 100 milliós forrást biztosított, melynek eredményeként az intézményben korszerű tanuszoda is elkészült. A projekt során komplex akadálymentesített épület valósult meg. További kiegészítő pályázatok során (TIOP 1.1.1 és TÁMOP 3.1.4) szakmai, módszertani és informatikai infrastruktúra fejlesztése valósult meg. A lebonyolított pályázatok eredményeként a fertőszentmiklósi közoktatás feltételrendszere európai színvonalúnak nevezhető.

A település nem csak az általános iskolai oktatás fejlesztéséhez biztosít jelentős erőforrásokat, hanem az óvodai neveléshez. Az óvodákban korszerű eszközrendszer és felújított játszóudvarok, valamint a kompetencia alapú oktatás mesterségbeli ismereteivel rendelkező óvónők várják a kisgyerekeket.

3.5.3 Közoktatási szolgáltatások biztosítása Fertőszentmiklóson3.5.3.1Szolgáltatások fenntartói háttere

KözszolgáltatásokA feladatellátás fenntartói háttere

Önk

orm

ányz

at s

aját

fe

nnta

rtás

ú in

tézm

énye

vag

y ga

zdas

ági t

ársa

sága

Kis

zerv

ezet

t fo

rmáb

an n

on

profi

t, c

ivil,

egy

házi

sz

erve

zet,

vag

y ga

zdas

ági t

ársa

ság

Inté

zmén

y-fe

nnta

rtót

ársu

lás

Több

célú

Tár

sulá

s

Meg

yei

önko

rmán

yzat

Egyé

b

Óvodai nevelés xÁltalános iskolai

oktatás xAlapfokú

művészetoktatás xGyógypedagógiai

tanácsadás XKorai fejlesztés és

gondozásFejlesztő felkészítés XNevelési tanácsadás XLogopédiai ellátás X



Továbbtanulási-, pályaválasztási

tanácsadásGyógytestnevelés

Gyermekjóléti szolgáltatás

Bölcsőde XCsaládi napközi XIskolai napközi x

Házi gyermekfelügyeletCsaládok átmeneti

otthonaA településen a közoktatási szolgáltatások fenntartói háttere

az elmúlt években jelentősen nem változott. A településen biztosított minden szolgáltatás a családok átmeneti otthona kivételével. De a térségben az elmúlt években egyetlen igény sem merült fel az ellátásra.

3.5.3.2Szakember ellátottság

Feladatok Az előírt képesítés

feltételeket a személyzet

hiánytalanul

Hiányok megnevezése

Teljesíti

Nem teljesí

tiÓvodai nevelés X

Általános iskolai oktatás XPedagógiai szakszolgálat XEgészségügyi alapellátás X

Szociális alapellátás XSzociális intézményi

ellátásX

Gyermekjóléti alapellátás XGyermekjóléti szakellátás X

A településen és hozzá kapcsolódó mikro térség területén teljes mértékben biztosított gyermekek oktatásához neveléséhez és az ezekhez kapcsolódó szociális alapellátási feladatok szakember ellátottsága.

3.5.4 Óvodai nevelés:3.5.4.1az óvodai nevelés alapadatai:

Fertőszentmiklós Város Önkormányzata az óvodai ellátást, mint a Fertőszentmiklós Város - Csapod Község Intézményfenntartó Társulás gesztor önkormányzat látja el. Az óvoda feladat ellátási helyei:

Székhely: II. sz. Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde, Rákóczi Ferenc utca 70.

I. sz. tagóvoda: I. sz. Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde Malom u. 3. sz.



II. sz. tagóvoda: Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde Csapodi Tagóvodája Fő u 19. sz.

Főállású pedagógusok száma: 12 Az intézménybe járó óvodás gyermekek

száma130

Sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek

1 SNI óvodás gyermekek aránya 0,77%

ebből

Integráltan 1 Integráltan okt. SNI óvodás gyermekek aránya

0,77%

gyógypedagógiai csoportban 0 gyógypedagógiai csoportban okt. SNI óvodás gyermekek

aránya

0,00%

Hátrányos helyzetű (HH)* óvodás gyermekek száma:

12 HH óvodás gyermekek aránya 9,23%

Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* óvodás gyermekek száma:

0 HHH óvodás gyermekek aránya 0,00%

Más településről bejáró óvodások száma: 14 Más településről bejáró óvodások aránya

10,77%

Óvodába beírt gyermekek száma (fő) Óvodapedagógusok száma (fő)

Időszak Fertőszentmiklós Csapod Fertőszentmikl

ós Csapod

2001. év 136 16 12 22002. év 143 14 12 22003. év 140 12 12 22004. év 145 9 12 22005. év 129 15 14 22006. év 117 16 11 22007. év 101 17 11 22008. év 101 14 10 22009. év 115 14 10 22010. év 110 15 9 2



A fenti táblázatban látható, hogy Fertőszentmiklóson az óvodába beíratott gyermekek száma 26 fővel csökkent 19,1 %-kal.

Feladatellátási hely

megnevezése

Gyermekek, tanulók

száma

HH gyermekek, tanulók

száma

HH gyermekek, tanulók %

HHH gyermekek, tanulók

száma

HHH gyermekek, tanulók %

SNI gyermekek, tanulók

száma

SNI gyermekek, tanulók %

2007 2011 2007 2011 2007 2011 2007 2011 2007 2011 2007 2011 2007 2011

Székhely 55 4 7,27%

0 0 0 0,00%

I. sz. tagóvoda

55 4 7,27%

0 0 0 0,00%

II. sz. tagóvoda

20 4 20,00%

0 0 1 5,00%

Összesen 130 12 9,23%

0 0 1 0,76%

A hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek arányában a településen belüli óvodák és évfolyamok között jelentős eltérés nem mutatható ki, és a létszámuk sem magas. A csapodi tagintézményben 20% HH arány magasnak tekinthető, de 1 csoportos óvodaként esélyegyenlőségi beavatkozást nem igényel.

Fertőszentmiklósi intézményegységekben sajátos nevelési igényű kisgyermek nem jár, a csapodi intézményegység esetén sem haladja meg az országos átlagot.

3.5.4.2Óvodai kihasználtság:

Fenn

tart

ó sz

erin

t

Óvoda neve Feladat-ellátási

hely

Férő

hely

/ Fe

lvet

tek

Kih

aszn

álts

ág

HH

fő/

%

HH

H f

ő/%

SNI

fő/%

SNI

szeg

regá

lt

Fert

ősze

ntm

ikló

s Vá

ros

1. Székhely Fertőszentmiklós

51/55 107%

4/7,3% 0/0%

0/0% 0

2. Székhely (bölcsőde9 Fertőszentmiklós

24

3. I. sz. tagóvoda Fertőszentmiklós

76/55 72% 4/7,3% 0/0%

0/0% 0

4. II. sz. tagóvoda Csapod 25/20 80% 4/20% 0/0%

1/5,0%

0

összesen (1; 3-4.): 152 12/9,2%

0/0%

1/0,7%

0

A fenti táblázatban látható, hogy Fertőszentmiklós két óvodai intézményegységének kihasználtsága jelentős mértékben eltér egymástól. A felvetődő probléma esélyegyenlőségi beavatkozást igényel.

3.5.4.3Hozzáférés biztosítása az óvodai szolgáltatásokhozÓvoda neve

a napi nyitvatartási idő (-tól –ig):

Székhely 6,30tól-16,30ig



I. sz. tagóvoda

6,30tól-16,30ig

II. sz. tagóvoda

7,30tól-15,30ig

A házirendben pontosan szabályozott az óvodai nyitva tartás. Kimutatás jelentősége a 2010-re előírt kötelező óvodai ellátás

biztosítása, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi óvodáztatásában rejlik. Célja, hogy a 3-6 éves gyermekek lehetőleg lakóhelyükön vehessék igénybe az óvodai szolgáltatást.

Összesen: Ebből hh Ebből hhhA társulás területén élő

óvodás gyermekek számanincs adat nincs adat nincs adat

Óvodába jár 130 12 0Helyben 116 12 0

Más településről bejárók száma

14 0 0

Más településre eljárók száma

n.a. n.a n.a

A településen nincs nyilvántartva azon gyermekek száma, akik nem vesznek igénybe óvodai szolgáltatást. A népességi adatok alapján becsült létszám felmerülő igényeket az intézményhálózat képes lesz kielégíteni.



Székhely I. sz. tagóvoda II. sz. tagóvodaFőállású pedagógusok száma a

tagintézményben:4 4 2

Gyermekek vagy tanulók száma a tagintézmény körzetében

55 55 20

ebből

Hátrányos helyzetűek (HH)*

4 a tagintézmény körzetében élő HH

tanulók aránya

7,27%


tanulók aránya

7,3%

4 a tagintézmény körzetében élő

HH tanulók aránya

20

Halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH)*

0 a tagintézmény körzetében élő HHH

tanulók aránya

0,00%


tanulók aránya

0% 0 a tagintézmény körzetében élő HHH tanulók

aránya

0%

A tagintézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma:

55 55 20

Magántanulók száma: 0 A tagintézménybe járó magántanulók aránya

0,00%

0 A tagintézménybe járó magántanulók aránya

0% 0 A tagintézménybe járó

magántanulók aránya

0%

Sajátos nevelési igényű gyermekek vagy tanulók száma (diszlexia és egyéb részképesség

zavarok is):

0 SNI gyermekek vagy tanulók aránya

0,00%


0% 1 SNI gyermekek vagy tanulók

aránya

5%

ebből

Integráltan Integráltan oktatott SNI tanulók aránya

0 Integráltan oktatott SNI tanulók aránya

0% 1 Integráltan oktatott SNI

tanulók aránya

5%

gyógypedagógiai csoportban vagy

tagozaton

Gyógyped. csoportban vagy tagozaton tanulók

aránya

0 Gyógyped. csoportban vagy tagozaton tanulók aránya

0% 0 Gyógyped. csoportban vagy

tagozaton tanulók aránya

0%

A HH gyermekek vagy tanulók száma:

HH SNI tanulók aránya 0 HH SNI tanulók aránya

0% 0 HH SNI tanulók aránya

0%

Más település(ek)ről bejáró óvodások / általános iskolás

tanulók száma:

2 Más település(ek)ről bejáró óvodások / ált. isk. tanulók aránya

3,64%


3,64%

11 Más település(ek)ről

bejáró óvodások / ált. isk. tanulók

aránya

55%

ebből


0 Más település(ek)ről bejáró HH óvodások /

ált. isk. tanulók aránya

0,00%



0% 0 Más település(ek)ről

bejáró HH óvodások / ált.

isk. tanulók

0%



aránya Halmozottan hátrányos

helyzetűek (HHH)*0 Más település(ek)ről

bejáró HHH óvodások / ált. isk. tanulók aránya

0,00%

00 Más település(ek)ről bejáró HHH

óvodások / ált. isk. tanulók aránya


bejáró HHH óvodások / ált.

isk. tanulók aránya

0%


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.3.5.4.4Óvodai csoportok adatai:

A mikro társulás óvodai intézményegységeiben az eltérő képességű gyermekek fejlesztése és gondozása integráltan történik.

Az alábbi táblázat az óvodai csoportok létszámadatait tartalmazza:

óvodai csoport

foka

intézményegység

Összesen

HH HH aránya(

%)

HHH HHH aránya(

%)

SNI SNI tanuló

k aránya (%)

Csiga Székhely 27 3 11,11% 0 0,00% 0 0,00%Katica 28 1 3,57% 0 0,00% 0 0,00%Maci I. sz.

tagóvoda27 2 7,41% 0 0,00% 0 0,00%

Nyuszi 28 2 7,14% 0 0,00% 0 0,00%vegyes II. sz.

tagóvoda20 4 20,00% 0 0,00% 1 5,00%

Az óvodai csoportok létszáma Fertőszentmiklósi tagintézményekben magasnak tekinthetők. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 8.§ (2)-ban meghatározott 3. életévtől kötelező óvodai álltás feltételeinek megteremtéséhez szükséges lehet esetleg új óvodai csoport indítása.

3.5.4.5Az óvodai szakember ellátottság:Az intézmény minden tagintézményében 100%-os mértékben

biztosított a szakképzett szakalkalmazott személyzet. A fertőszentmiklósi óvodai intézményegységek óvónői a TÁMOP 3.1.4-08/2 pályázati konstrukció keretében magas szintű módszertani ismereteket sajátítottak el

Székhely óvoda I. sz. tagóvoda II. sz. tagóvoda ÖsszesenMódszertan

i területpedagóguso

k száma

pedagóguso

k aránya

pedagóguso

k száma

pedagóguso

k aránya

pedagóguso

k száma

pedagóguso

k aránya

pedagóguso

k száma

pedagóguso

k aránya

Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés

5 83,33% 4 100,00%

9 75,00%

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

4 100,00%

9 75,00%

Kooperatív tanulás

5 83,33% 4 100,00%

9 75,00%

Projektpedagógia

5 83,33% 4 100,00%

1 50,00% 10 83,33%

Drámapedagógia

Egyéb 5 83,33% 4 100,00%

9 75,00%



Nem pedagógus munkakörök: A dajkák száma a törvényben előírtaknak megfelelő.

3.5.4.6Az óvoda eszközellátottsága:Az alábbi táblázat az óvodák infrastrukturális ellátottságát

mutatja, továbbá egyes eszközöket és helyiségeket hány gyermeknek használja/biztosított a hozzáférés.

Székhely óvoda I. sz. tagóvoda II. sz. tagóvoda Összesendb gye

rekek

HH db gyerekek

HH db gyerekek

HH db gyerekek

HH

logopédiai foglalkoztat

ó, egyéni fejlesztő

szoba

1 55 4 1 55 4 0 0 0 2 110 8

nyelvi labor 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0szükségtant

erem0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

számítástechnikai

szaktanterem

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

számítógép (min. P4 szintű)

1 0 0 1 0 0 0 0 0 2 0 0

ebből internet

hozzáféréssel:

1 0 0 1 0 0 0 0 0 2 0 0

tornaterem 1 55 4 1 55 4 0 0 0 2 110 8

Az adatokból látható, hogy a II. sz. (csapodi) tagóvoda felszereltsége elmarad a többi intézményegységtől, miközben a HH gyermeke aránya jelentősen magasabb, mint a többi intézményegységben. Esélyegyenlőségi beavatkozás indokolt

Eszköznorma megfelelés: Az intézmények megközelítik, illetve elérik az eszköznorma által előírt felszereléseket

3.5.4.7Az intézmény kapcsolatrendszere:Székhely óvoda I. sz. tagóvoda II. sz. tagóvoda

Kapcsolat jellege

Rendszere

s Alkal

mi Nincs Rendszere

s Alkal

mi Nincs Rendszere

s Alkal

mi Nincs

Cigány kisebbségi önkorm.

- - - - - - - - -

Családsegítő x x xGyermekjóléti szolgálat x x xVédőnők x x xTűzoltó egyesület X xMűvelődési ház x x



A fenti táblából látható, hogy az minden intézményegységben biztosított a rendszeres kapcsolat a gyermekeket érintő szociális és egészségügyi alapellátást biztosító szervezetekkel.

3.5.5 Általános Iskolai oktatás3.5.5.1Az iskolai oktatás alapadatai:

Fertőszentmiklós Város Önkormányzata az általános iskolai oktatás ellátását, mint a Fertőszentmiklós Város - Csapod - Petőháza Községek Általános Iskolai Intézményfenntartó Társulása gesztor önkormányzat látja el. Az általános iskola feladat ellátási helyei

Székhely: Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola FertőszentmiklósFertőszentmiklós, Szent István tér 41-42.

Tagiskola: Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós Petőházi TagintézméyePetőháza, Kinizsi Pál utca 19.

3.5.5.2Létszámadatok változás

Időszak

osztályok száma

tanulók száma (fő)

pedagógusok száma (fő)

1-4. évfolyamosok

(fő)

5-8. évfolyamosok

(fő)Fertőszentmiklós

Petőháza

Fertőszentmiklós

Petőháza

Fertőszentmiklós

Petőháza

Fertőszentmiklós

Petőháza

Fertőszentmiklós

Petőháza

2000. év 0 0 0 0 0

2001. év 18 2 438 43 32 4 0 0

2002. év 18 3 428 42 33 4 0 0

2003. év 18 3 424 42 33 5 0 0

2004. év 17 3 384 37 31 5 0 0

2005. év 17 3 372 34 31 4 0 0

2006. év 17 3 365 30 31 4 0 0

2007. év 16 3 346 44 32 4 160 44 186 0

2008. év 16 3 347 41 30 4 169 41 178 0

2009. év 15 3 324 45 30 4 149 45 175 0

201 15 4 322 53 30 5 141 53 181 0



Időszak

osztályok száma

tanulók száma (fő)

pedagógusok száma (fő)

1-4. évfolyamosok

(fő)

5-8. évfolyamosok

(fő)Fertőszentmiklós

Petőháza

Fertőszentmiklós

Petőháza

Fertőszentmiklós

Petőháza

Fertőszentmiklós

Petőháza

Fertőszentmiklós

Petőháza

0. év

A fenti táblázatból látható, hogy az elmúlt években Fertőszentmiklóson a tanulók száma folyamatosan csökkent. Ez a csökkenés az utolsó két évben megállt. Petőházán csak alsó évfolyamok működnek, hol a tanulók száma enyhe növekedést mutat.

3.5.5.3Az intézmény kihasználtság mutatói:

Óvoda neveFeladat-ellátási

hely

Férő

hely

/ Fe

lvet

tek

Kih

aszn

álts

ág

HH

fő/

%

HH

H f

ő/%

SNI

fő/%

SNI

és H

H

1. Székhely Fertőszentmiklós

420/330

78% 21/6,2%

0/0%

30/9,1%

1/0,3%

2. tagiskola Petőháza 60/54 90% 2/3,7% 0/0%

8/14,8%

2/3,7%

összesen (1; 3-4.): 480/384

80% 12/3,1%

0/0%

38/9,8%

3/0,78%

A fenti táblázatból látható, hogy az intézményegységek kihasználtsága nem érte el a 100%-ot. Jelentős kapacitásbővítés áll rendelkezésre a Székhely intézményegységben.

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs.3.5.5.4Bejárók, utazási feltételek

3.5.5.4.1 Székhely település:

Összesen

HH HH %-a

HHH HHH %-a

SNI SNI (%)

A gyermekek, tanulók létszáma az intézményben az összes feladat

ellátási hely vonatkozásában

330 20 6,06%

0 0,00%

30 9,09%

Alsó tagozatos (1-4.) 138 11 7,97%

0 0,00%

13 9,42%

ebbő

l

helyben (lakhelyével azonos településen)

116 7 6,03%

0 0,00%

12 10,34%

más településre eljáró (lakhelyével nem azonos

településen)

2215,9%

4 18,18%

0 0,00%

1 4,55%

A háromleggyakrabban választott

céltelepülés

Petőháza, Csapod, Röjtökmuzsaj

Felső tagozatos (5-8.) 192 9 4,69%

0 0,00%

17 8,85%


136 7 5,15%

0 0,00%

11 8,09%


településen)

5629,2%

2 3,57%

0 0,00%

6 10,71%



ebbő

l A háromleggyakrabban választott

céltelepülés

Petőháza, Csapod, Röjtökmuzsaj

3.5.5.4.2 Tagiskola:

Össz

e_HH HH

%-aHHH HHH

%-aSNI SNI

(%)A gyermekek, tanulók létszáma az

intézményben az összes feladat ellátási hely vonatkozásában

54 4 724% 0 0 8 14,8%

Alsó tagozatos (1-4.) 54 4 724% 0 0 8 14,8%

ebbő

l


31 2 6,45%

0 0% 2 6,45%


településen)

2342%

2 8,7% 0 0% 6 26,1%

A háromleggyakrabban választott

céltelepülés

Fertőendréd, Fertőd

A fenti táblázatokból látható, hogy jelentős azon tanulók száma, akik nem a saját településükön veszik igénybe a közoktatási alapszolgáltatásokat. Ezek a számok nagyságrendben megegyezik a településre bejáró tanulók számával.

3.5.5.5Létszám adatok évfolyamonként:osztály

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban

Osztályszervezés módjaNormál

(általános) tanterv

Emelt szint

ű oktat

ás

Gyógypedagógia

i tagoz

at

Összesen

HH HH%

HHH

HHH%

SNI SNI %

Székhely intézmény1.a 18 5 27,7

8%0 0,00

%1 5,56% x

1.b 18 0 0,00%

0 0,00%

0 0,00% x

2.a 18 1 5,56%

0 0,00%

3 16,67% x

2.b 20 1 5,00%

0 0,00%

4 20,00% x

3.a 26 3 11,54%

0 0,00%

1 3,85% x

4.a 18 0 0,00%

0 0,00%

2 11,11% x

4.b 20 1 5,00%

0 0,00%

2 10,00% x

5.a 28 1 3,57%

0 0,00%

3 10,71% x

5.b 22 1 4,55%

0 0,00%

1 4,55% x

6.a 30 1 3,33%

0 0,00%

2 6,67% x

6.b 25 3 12,00%

0 0,00%

1 4,00% x

7.a 22 2 9,09%

0 0,00%

1 4,55% x

7.b 23 0 0,00%

0 0,00%

3 13,04% x


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.8.a 20 0 0,00

%0 0,00

%5 25,00% x

8.b 22 1 4,55%

0 0,00%

1 4,55% x

Tagintézmény1.a 18 5 27,7

8%0 0,00

%1 5,56% x

1.b 18 0 0,00%

0 0,00%

0 0,00% x

2.a 18 1 5,56%

0 0,00%

3 16,67% x

2.b 20 1 5,00%

0 0,00%

4 20,00% x

A fenti táblázatból látható, hogy mind a HH helyzetű tanulók arány, mind az SNI tanulók aránya évfolyamonként és osztályonként jelentős szórást mutat. A jelentős eltérések ellenére sem figyelhető meg jogellenes elkülönítés, annak ellenére, hogy az 1. évfolyamon a HH tanulók aránya meghaladja 25%-t. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen működő, azonos típusú intézmények, mind azok tagiskolái, feladat-ellátási helyei között, mind az intézményeken belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. Az intézmény csoport alakítási gyakorlata a fenti követelményeknek megfelel. Esélyegyenlőségi beavatkozást nem igényel



Székhely Tagiskola ÖsszesenFőállású pedagógusok száma a

tagintézményben:29 5 34

Gyermekek vagy tanulók száma a tagintézmény körzetében

337

33 370

ebből



tanulók aránya

6,2%


tanulók aránya

6% 23 a tagintézmény körzetében élő

HH tanulók aránya

6,2%



tanulók aránya

0% 0 a tagintézmény körzetében élő HHH

tanulók aránya

0% 0 a tagintézmény körzetében élő HHH tanulók

aránya

0%

A tagintézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma:

330

54 384

Magántanulók száma: 0 A tagintézménybe járó magántanulók aránya

0% 0 A tagintézménybe járó magántanulók aránya

0% 0 A tagintézménybe járó

magántanulók aránya

0%

Sajátos nevelési igényű gyermekek vagy tanulók száma (diszlexia és egyéb részképesség

zavarok is):


9,1%


14,8%

38 SNI gyermekek vagy tanulók

aránya

9,8%

ebből

Integráltan 30 Integráltan oktatott SNI tanulók aránya

9,1%

8 Integráltan oktatott SNI tanulók aránya

14,8%

38 Integráltan oktatott SNI

tanulók aránya

9,8%

gyógypedagógiai csoportban vagy

tagozaton

0 Gyógyped. csoportban vagy tagozaton tanulók

aránya

0% 0 Gyógyped. csoportban vagy tagozaton tanulók aránya

0% 0 Gyógyped. csoportban vagy

tagozaton tanulók aránya

0%

A HH gyermekek vagy tanulók száma:

1 HH SNI tanulók aránya 0,3%

2 HH SNI tanulók aránya

3,7%

3 HH SNI tanulók aránya

0,7%

Más település(ek)ről bejáró óvodások / általános iskolás

tanulók száma:


23,6%


42,6%


bejáró óvodások / ált. isk. tanulók

aránya

26,3%

ebből




1,82%



3,7%


bejáró HH óvodások / ált. isk.

tanulók aránya

2,1%




0 Más település(ek)ről bejáró HHH óvodások / ált. isk. tanulók aránya

0% 0 Más település(ek)ről bejáró HHH

óvodások / ált. isk. tanulók aránya


bejáró HHH óvodások / ált. isk.

tanulók aránya

0%

A hátrányos helyzetű tanulók aránya az országos átlagnak megfelelő a tagintézményben 5%-kal magasabb, mint a székhelyen. A táblázatból látható, hogy az intézményegységekbe jelentős számú a bejáró tanulók aránya. A bejárók közt a HH helyzetű tanulók aránya szignifikánsan alacsonyabb az intézményi átlagnál. Ez azt jelzi, hogy az intézmény vonzó a környékbeli településeken élőknek.


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.3.5.5.6Az oktató- nevelő munka személyi feltételrendszere:

3.5.5.6.1 Székhely intézményegység:Az iskola rendkívül korszerű feltételrendszerrel rendelkező a

NYDROP-5.3.1/2f pályázati konstrukcióban felújított intézmény. Fertőszentmiklós város Önkormányzata pályázati és saját

forrás bevonásával felújította és bővítette az Általános iskola épületét, valamint jelentős eszközbeszerzést végezett.

A beruházás keretében megújult mind a régi mind az új iskolaépület valamint a tornacsarnok, a csarnoköltözők, és a konyha épület is külsőleg felújításra került.

Bővítményként egy új szárnnyal bővült a tornacsarnok, mely egy lelátót, valamint edző termeket és szociális blokkokat tartalmaz, és egy tanmedence is kialakításra került ezen épület részben. A teljes épületegyüttes komplex akadálymentesítése is megoldódott, mely mind a mozgás, mind a látás és mind a hallássérültek intézményi életét könnyíti meg. A meglévő csarnok is teljes külső-belső felújításon esett át. Az ingatlan belső udvara is megújult, térburkolatot új fedett kerékpártárolókat és burkolt gépjármű parkolót kapott.

A pályázati támogatáson túl az iskola udvarán kialakításra került egy műfüves futballpálya körötte futó pálya.

A pályázathoz kapcsolódóan az intézmény informatikai eszközparkja is megújult a TIOP 1.1.1-07 pályázati konstrukció keretében beszerzett interaktív táblákkal és modern gépparkkal.

Az intézményben minden pedagógus rendelkezik a jogszabályban előírt képesítésekkel.

3.5.5.6.2 Tagiskola:Az iskola 1914-ben létesült két osztállyal. 1948-ig 1-4. és 5-8.,

1949-től 1-3. és 2-4. összevonásban működött. 1990-ig a Fertőszentmiklósi Általános Iskola tagiskolája volt, majd 2007-től a Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós tagintézménye. Iskola az átlagot meghaladóan jó technikai körülmények között működik.

3.5.5.6.3 Módszertani képzettség az intézménybenSzékhely intézmény Tagiskola összes

enAlsó tagozatos tanárok száma

Felső tagozatos tanárok száma

Alsó tagozatos tanárok száma

Felső tagozatos tanárok száma

Főállású 13 16 5 0 34Nem főállású 0 0 0 0 0



Az intézményben minden pedagógus főállású közalkalmazotti jogviszonyban dolgozik.

Az intézményben az elmúlt 3 évben a pedagógusok viszonylag kevés 30 órás pedagógus továbbképzésen vettek részt:

Módszertani terület Alsó tagozatos

tanár

alsó tagozatos tanárok

aránya %

Felső tagozatos

tanár

felső tagozatos tanárok aránya %

Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés

0 0 0 0

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

0 0 0 0

Kooperatív tanulás 0 0 0 0Projektpedagógia 0 0 0 0Drámapedagógia 0 0 0 0Egyéb 6 46,15% 13 81,25%

A felújítási pályázathoz kapcsolódó szakmai fejlesztésű pályázatot az intézmény a 2010-2013-as akciótervben kiírásra kerülő TÁMOP 3.1.4-12 pályázati konstrukció keretében valósítja meg

Az intézményben integrációs normatívát nem igényelnek az IPR, ennek oka HH és SNI gyerekek alacsony száma.

3.5.5.7Az oktató- nevelőmunka tárgyi feltételrendszere:

3.5.5.7.1 Infrastruktúra az egyes feladat ellátási helyeken

Feladat ellátási hely

építé

s év

e

legu

tóbb

i fe

lújít

ás é

ve

logo

pédi

ai

fogl

alko

ztat

ó,

egyé

ni fe

jlesz

tő

nyel

vi la

bor

szük

ség-

tant

erem

szám

ítás-

tech

nika

i

szám

ítógé

p (m

in. P

entiu

m4

torn

ater

em

vízö

blíté

ses

WC

étke

ző v

agy

ebéd

lő

Székhely 1988

2010

x x x x x x

Tagintézmény 1914

2010

x x x x

A székhely intézményben a felújítás kapcsán tanuszodát is kialakítottak

Az alábbi táblázat infrastruktúra és az ahhoz való hozzáférést mutatja:

eszköz/létesítmény

darab

az eszközt / létesítményt használó

tanulók

száma

HH tanuló

k száma

HH-tanuló

k aránya

%

HHH tanuló

k száma

HHH tanuló

k aránya

%

SNI tanulók száma

SNI, tanuló

k %

Székhely intézménylogopédiai

foglalkoztató, 1 59 2 3,39% 0 0,00% 30 50,85%



eszköz/létesítmény

darab

az eszközt / létesítményt használó

tanulók

száma

HH tanuló

k száma

HH-tanuló

k aránya

%

HHH tanuló

k száma

HHH tanuló

k aránya

%

SNI tanulók száma

SNI, tanuló

k %

egyéni fejlesztő szoba

nyelvi labor 0szükségtanterem 0számítástechnikai

szaktanterem 2 230 10 4,35% 0 0,00% 17 7,39%számítógép (min.

P4 szintű) 38 230 10 4,35% 0 0,00% 17 7,39%ebből internet hozzáféréssel: 36 230 10 4,35% 0 0,00% 17 7,39%

tornaterem 1 330 20 6,06% 0 0,00% 30 9,09%Tagiskola

logopédiai foglalkoztató,

egyéni fejlesztő szoba

0

nyelvi labor 0szükségtanterem 0számítástechnikai

szaktanterem 1 54 4 7,41% 0 0,00% 8 14,81%számítógép (min.

P4 szintű) 11 54 4 7,41% 0 0,00% 8 14,81%ebből internet hozzáféréssel: 11 54 4 7,41% 0 0,00% 8 14,81%

tornaterem 0A táblázatból jól látható, hogy az intézményben minden

tanulónak egyenlő esélye van az eszközrendszer elérésére. A felszereltség megfelel az eszköznorma előírásainak, azt jelentősen felülmúlja. A tagintézmény infrastrukturális feltételrendszere jelentősen elmarad a székhely intézményénél.

3.5.5.8Az iskolai oktatás eredményessége

3.5.5.8.1 Lemorzsolódási mutatókAz alábbi táblázat az évfolyam ismétlők számának változását

mutatja be. Székhely intézmény Tagiskola

össz

léts

zám

on b

elül

:

HH

-ta

nuló

k

HH

ar

ánya

(%)

HH

H-

tanu

lók

HH

H

arán

ya(%

)

össz

léts

zám

on b

elül

:

HH

-ta

nuló

k

HH

ar

ánya

(%)

HH

H-

tanu

lók

HH

H

arán

ya(%

)

2008/2009

2 0 0,0%

0 0,0%

1 0 0% 0 0%

2009/2010

2 0 0,0%

0 0,0%

0 0 0% 0 0%

2010/2011

2 1 50%

0 0,0%

0 0 0% 0 0%

2011/2012

0 0 0% 0 0% 2 1 50%

0 0%

Látható, hogy az intézményben az évismétlők szám a rendkívül jelentősen elmarad az országos átlaghoz viszonyítva.



Az esélyegyenlőségi szempontból védett gyermekcsoportok ilyen szempontból történő vizsgálata (az évismétlők alacsony száma miatt) nem releváns.

3.5.5.8.2 Magántanulók száma (fő)Az alábbi táblázat a magántanulók számat és megoszlását

mutatja Székhely intézmény Tagiskola

össz

léts

zám

on b

elül

:

HH

-ta

nuló

k

HH

ar

ánya

(%)

HH

H-

tanu

lók

HH

H

arán

ya(%

)

össz

léts

zám

on b

elül

:

HH

-ta

nuló

k

HH

ar

ánya

(%)

HH

H-

tanu

lók

HH

H

arán

ya(%

)

2008/2009

1 0 0,0%

0 0,0%

2 0 0,0%

0 0,0%

2009/2010

1 0 0,0%

0 0,0%

0 0 0,0%

0 0,0%

2010/2011

0 0 0,0%

0 0,0%

0 0 0,0%

0 0,0%

2011/2012

0 0 0,0%

0 0,0%

0 0 0,0%

0 0,0%

Az intézményben magántanuló nincs

3.5.5.8.3 Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók száma (fő) Székhely intézmény Tagiskola

össz

léts

zám

on b

elül

:

HH

-ta

nuló

k

HH

ar

ánya

(%)

HH

H-

tanu

lók

HH

H

arán

ya(%

)

össz

léts

zám

on b

elül

:

HH

-ta

nuló

k

HH

ar

ánya

(%)

HH

H-

tanu

lók

HH

H

arán

ya(%

)2008/20

090 0 0,0

%0 0,0

%0 0 0,0

%0 0,0

%2009/20

100 0 0,0

%0 0,0

%0 0 0,0

%0 0,0

%2010/20

110 0 0,0

%0 0,0

%0 0 0,0

%0 0,0

%2011/20

120 0 0,0

%0 0,0

%0 0 0,0

%0 0,0

%Az intézményben az elmúlt években egyetlen tanuló sem

hiányzott 250 óránál többet.

3.5.5.8.4 Továbbtanulási mutatók az intézményben:A szempont vizsgálata csak a székhely iskolában releváns,

mert a tagiskola csak alsó évfolyamokkal működik. Gimnázium Szakközépiskola

(érettségit adó)Szakiskolai képzés

össz

léts

zám

on b

elül

:H

H-

tanu

lók

HH

ar

ánya

(%)

HH

H-

tanu

lók

HH

H

arán

ya(%

)

össz

léts

zám

on b

elül

:H

H-

tanu

lók

HH

ar

ánya

(%)

HH

H-

tanu

lók

HH

H

arán

ya(%

)

össz

léts

zám

on b

elül

:H

H-

tanu

lók

HH

ar

ánya

(%)

HH

H-

tanu

lók

HH

H

arán

ya(%

)

2008/2009 4 0

0,00% 0

0,00%

26 2

7,69% 0

0,00%

13 3

23,08% 0

0,00%

2009/2 9 0 0,00 0 0,00 2 0 0,00 0 0,00 1 0 0,00 0 0,00



010 % % 3 % % 2 % %2010/2

01111 0

0,00% 0

0,00%

20 2

10,00% 0

0,00%

13 3

23,08% 0

0,00%

2011/2012

13 0

0,00% 0

0,00%

18 0

0,00% 0

0,00%

12 1

8,33% 0

0,00%

A táblázatból látható, hogy a gimnáziumba felvettek szám az elmúlt években folyamatosan növekedett, míg a szakközépiskolába felvettek száma csökkent. A szakiskolásba felvettek szám stagnált. Megállapítható, hogy a HH tanulók 63,6% folytatja tanulmányait szikiskolai képzés keretében, míg 36,4% szakközépiskolában. Gimnáziumban egy HH-s tanuló sem tanult tovább. Összegezve az érettségi képzési formában tovább tanulók arány a HH-s tanulók körében jelentősen alacsonyabb, mint az intézmény összes tanulójának körében.

3.5.5.8.5 Oktatás eredményessége-kompetencia mérés eredményei:A kompetenciamérés eredményességét csak a székhely

intézmény vonatkozásában vizsgáljuk.2008 2009 2010 2011

Országos kompetencia-mérés eredmény

e

Isko

la

átla

ga

Ors

zágo

s át

lag

Isko

la

átla

ga

Ors

zágo

s át

lag

Isko

la

átla

ga

HH

ta

nuló

k át

laga

HH

H

tanu

lók

átla

gaO

rszá

gos

átla

g

Isko

la

átla

ga

HH

ta

nuló

k át

laga

HH

H

tanu

lók

átla

gaO

rszá

gos

átla

g

Szövegértés6.

évfolyam 1513 1500 1493 1489 1520 n.a - 1483 1490 1381 - 8.

évfolyam - 1579 1559 1563 1657 n.a - 1583 1586 1612 - Matematika

6. évfolyam 1526 1500 1511 1484 1454 n.a - 1498 1500 1340 -

8. évfolyam - 1601 1551 1605 1626 n.a - 1622 1619 1668 -

A táblázatból megállapítható, hogy az iskola kompetencia mérési eredményei általában jobbak az országos átlagnál. A 2011-es adatsorból látható, hogy a HH-s tanulók eredményei 8. osztály esetében jobbak, mint az iskolai átlag, 6. osztály esetén attól elmarad.

3.5.5.9Gyógypedagógiai nevelés, oktatás:Az intézményben integráltan oktatják az eltérő képességű

tanulókat. Az intézmény felújítása során korszerű fejlesztő helyiséget alakítottak ki.

Az iskola alkalmaz főállású gyógypedagógust, pszicho pedagógus .

Az alábbi táblázat az integráltan oktatott SNI gyerekek megoszlását mutatja intézményegységenként.

Székhely intézmény

Tagiskola

SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: 30 8


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.ebből

Enyhe fokban értelmi fogyatékos 0 0Középsúlyos értelmi fogyatékos 0 0Diszlexia( egyéb részképesség zavar) 29 8Súlyos magatartási, tanulási zavar 0 0Egyéb 1 0A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban

30 8

3.5.5.10 Az intézmény kapcsolatrendszereSzékhely Intézmény Tagiskola

Kapcsolat jellege Rendszeres Alkalmi Nincs Rendsze

res Alkalmi Nincs Cigány kisebbségi önkorm. - - - - - -Családsegítő x x

Gyermekjóléti szolgálat

havi 2-3 alkalom

(eset gyakorisá

gától lehet több)

havi 2-3 alkalom

(eset gyakorisá

gától lehet több)

Védőnők havi 1 alkalom

havi 1 alkalom

Tűzoltó egyesület X XMűvelődési ház havi 2-3

alkalom x

Az intézmények szorosan együttműködnek a helyi művelődési házzal, melynek rendezvénybe rendszeresen bekapcsolódnak. Közösen nyújtott gazdag program kínálat jelentősen színesíti a település életét.

3.5.5.11 Középfokú oktatásA településen középfokú oktatási intézmény nem működik. Az

általános iskola elvégzése után a tanulók többsége a kapuvári és soproni középiskolákban tanul tovább. Speciális képzési profilú intézmények esetén (emelt szintű oktatás) a győri, esetleg ausztriai középiskolákban is tovább tanulnak a tehetséges tanulók.

3.6 Egészségügy3.6.1 Egészségügyi alapellátás3.6.1.1Háziorvosi ellátás

A településen magas színvonalú az egészségügyi alapellátás, melynek a Fertőszentmiklós, Ifjúság tér 5. alatt található –mozgáskorlátozott szempontból akadálymentesített– Egészségügyi központ ad helyt. A településen 2 felnőtt és egy gyermekorvos körzet működik.

Egészségügyi alapellátásra vonatkozó adatok

Összesen

Háziorvosi praxisok száma 2



Iskolaorvosi praxisok száma Vegyes praxisok száma Gyermekorvosi praxisok száma 1Védőnői státuszok száma 2Közösségi ápolónői státuszok száma

3

Az alábbi táblázat az egészségügyi alapellátás statisztikai adatait mutatja be. Ebből látható, hogy a gyermekorvosi ellátás eseteinek száma jelentősen csökkent, melynek az oka gyermekek számának jelentős csökkenése. Ezzel szemben a háziorvosi ellátásban rendelésen megjelentek esetszáma növekedett.Működő

háziorvosok száma 12.31-én

(fő)

Működő házi gyermekorvo

sok száma 12.31-én (fő)

Háziorvosi szolgálathoz tartozó

körzeti ápolónők

száma (fő)

A házi gyermekorv

osi ellátásban a rendelésen megjelentek száma (eset)

A házi gyermekorv

osi ellátásban a látogatások

száma összesen

(eset)

A háziorvosi ellátásban

a rendelése

n megjelentek száma

(eset)

A háziorvosi

ellátásban a lakáson történt

beteglátogatás (eset)

2000. év 2 1 2 6022 380 21316 3237

2001. év 2 1 2 5998 271 22689 3386

2002. év 2 1 2 5850 160 22499 3291

2003. év 2 1 2 5766 356 25143 3063

2004. év 2 1 2 5819 402 24608 3367

2005. év 2 1 2 5432 284 24018 2872

2006. év 2 1 2 6053 157 28333 3015

2007. év 2 1 2 5692 137 21957 1865

2008. év 2 1 2 5654 142 23777 2634

2009. év 2 1 3 5369 128 26101 1836

2010. év 2 1 3 4711 138 25136 2511

Forrás: Statisztikai Tájékoztatási adatbázis: http://statinfo.ksh.hu/Az alábbi diagramon látható, hogy az adott háziorvosi

szolgáltatást (rendeléseken megjelentek számából kalkulált) átlagosan egy lakos hányszor vette igénybe évente.

A diagramra illesztett trend vonal alapján látható, hogy mind a gyermekorvosi állátást, mind a háziorvosi ellátás igénybevétele enyhén növekszik, annak ellenére, hogy a gyermekorvosi ellátás igénybevétele az elmúlt években csökkent.




3.6.1.2Az egészségügyi helyzet mutatóiA települési adatszolgáltatásoknál a hátrányos helyzetű

társadalmi csoportok adatait tartalmazó adattáblát a helyi önkormányzatnál, szükséges adatok hiánya miatt nem tudták kitölteni. Esélyegyenlőségi beavatkozás szükséges az adatok/információk elérhetősége érdekében.

lakosság Fogyatékkal élőférfi nő Összese

nférfi nő Összese

n1. Tny. szerinti saját jogú nyugellátásban részesülők összesen 0 0 0 0 0 0ebből:

öregségi nyugdíjban részesülők száma 0 0rokkantsági nyugdíjban részesülők 0 0

baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülők 0 02. Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásban részesülők összesen 0 0 0 0 0 0ebből:

özvegyi nyugdíjban részesülők 0 0árvaellátásban részesülők 0 0

szülői nyugdíjban részesülők 0 0baleseti hozzátartozói nyugellátásban részesülők 0 0

3. gyes-en, gyed-en lévők száma 0 04. Fogyatékossági támogatást kap, vagy saját jogon magasabb összegű családi pótlékban részesül (1998. évi LXXXIV. tv)

0 0

5. Közlekedési támogatást kap 0 06. Népegészségügyi szűrésekre vonatkozó adatok

6.1. Kötelező rendszeres népegészségügyi szűrésen résztvevők aránya 0,00% 0,00%6.2. Méhnyak-szűrésen résztvevők száma 0 06.3. A méhnyak-szűrés átszűrtségének aránya % 0,00% 0,00%6.4. Emlőszűrésen résztvevők száma 0 06.5. Az emlőszűrés átszűrtségének aránya % 0,00% 0,00%

7. Kötelező védőoltásból kimaradók száma 0 08. Egészségügyi ellátás keretében végzett felvilágosító tevékenység által az elmúlt évben elért személyek száma

0 0



3.6.1.3Védőnői ellátás:A településen két –önkormányzat által fenntartott– védőnői

körzet látja el az alapszolgáltatáshoz tartozó feladatokat: Az I. sz. körzet heti 3 nap tart védőnői tanácsadást, 1 nap

csecsemő tanácsadást A II. sz. körzet heti 1 nap tart védőnői tanácsadást és

csecsemő tanácsadást. A többi nap Petőházán biztosítják a szolgáltatásokat.

3.6.1.4Egészségügyi szakellátás:A településen az egészségügyi szakszolgáltatások legtöbbjét a

soproni Erzsébet Korházban és a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház- Rendelőintézetben vehetik igénybe. Mind két intézményt európai uniós forrásból felújították korszerűsítették. A rendelő intézetek mind közösségi, mind saját közlekedéssel 30 perc alatt megközelíthető a településről. Az intézmény intézmények akadálymentesek.

Egészségügyi szakellátásra vonatkozó adatok

Összesen

Ellátás helye(i) A legközelebbi ellátás távolsága (amennyiben más

településen történik)

Kórházak száma 50 km-en belül

3 Sopron, Kapuvár,Csorna

28, ill. 14 km

Sürgősségi ellátást nyújtó intézmények száma Emlőszűrő-állomás 100 km belül

2 Sopron, Csorna 28, ill. 20 km

Méhnyak szűrő szakrendelők száma 30 km-en belül

2 Sopron, Kapuvár 28, ill. 14 km

Fogyatékos személyek rehabilitációja, habilitációját biztosító intézmények száma

Fertőszentmiklósi Egészségházban körzeti fogászat, valamint az alábbi magán szakrendelések érhetők el:

Nőgyógyászat Munkaegészségügy Sebészet Szemészet

ÖsszegzésA fentiek alapján megállapítható, hogy a település

egészségügyi ellátottsága jelentősen meghaladja az régiós és országos átlag színvonalát. Alapvető feladatnak tekintendő, hogy az esélyegyenlőségi szempontból célcsoportnak tekintendő



népesség egészségügyi helyzetéről és annak változását követő információs rendszer alakuljon ki. Ennek alapja, hogy jelentősen szükséges az önkormányzati hivatal és a szakorvosi ellátást biztosító intézmények közti információs szolgáltatási együttműködés fejlesztése. Az egészségügyi ellátó rendszer minden társadalmi réteg számára egyenlő eséllyel elérhető. Egyetlen csoport sincs kizárva a szolgáltatásokból. Az Egészségügyi központ épülete akadálymentesítése részben megoldott. Mozgáskorlátozottak számára megközelíthető és a belső akadálymentesítés is megoldott. Az infokommunikációs akadálymentesítés szükséges.

3.7 Kultúra, sport és szabadidőFertőszentmiklós Városa lakossága a város méretéhez

viszonyítva rendkívül gazdag szolgáltatásokat biztosít a közművelődés sport és szabadidő eltöltés területén. A szolgáltatások a település minden lakója számára egyenlő mértékben elérhető.

Ezen közművelődés tevékenységek helyszíne egy rendkívül modern 2009-ben felújított létesítmény az Ifjúsági és Szabadidőközpont. 9444 Fertőszentmiklós, Szent István u. 20. Ebben a létesítményben működik a gazdag állománnyal rendelkező könyvár. A településen gazdag hagyománya van a civil szervezetek működésének és a civil összetartásnak. A Szabadidőközpont által szervett rendezvények a település egész lakosságát megmozgatja.

Időszak Rendszeres művelődési

foglalkozások száma (db)

Kulturális rendezvények

száma (db)

Kulturális rendezvényeken részt vevők

száma (fő)

Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő)

2007. év 236 31 4640 312008. év 142 22 5180 252009. év 404 47 7514 702010. év 468 41 8750 89

Forrás: Statisztikai Tájékoztatási adatbázis: http://statinfo.ksh.hu/A fenti táblázat adatai alapján, hogy a település kulturális

szolgáltatásai folyamatosan fejlődnek.A komplex akadálymentesen kialakított épületben az alábbi

helyiségek biztosítják a gazdag programkínálatot: Színpadi terem Civilszoba Irodákba Konferenciaterem Vinotéka



Kapcsolatszoba Ifjúsági klub Udvar (parkosított, fesztiválok megrendezésére

alkalmas) Fesztiválpajta Könyvtár

A Szabadidőközpont rendszeresen szervez célirányosan a rendezvényeket a településen és a környező térségben élő esélyegyenlőségi szempontból hátrányos helyzetű népcsoportok számára:

Mozgáskorlátozottak Gyengén látók Nyugdíjasok

3.7.1.1.1 Az intézmény akadálymentesítettségeTelepülés:

Fertőszentmiklós VárosAkadályme

ntesen megközelít

hető az épület

Az akadálymentesítésre fordított

összeg ezer forintban

Az épületen

belüli akadályme

ntesítés megtörtént

Az épületen belüli

komplex akadálymen

tesítés megtörtént

Intézmény neve és címe igen

nem igen nem igen

nem

Ifjúsági és Szabadidő Központ (2009)

X 3.000 X X


3.7.1.1.2 Civil szervezetekA Szabadidőközpont az alábbi civil szervezeteknek ad otthont:

Önkéntes Tűzoltó Egyesület Fertőszentmiklósi Sport Egyesület:o Szakosztály: Thaibox-Kickbox

Kapuvár- Fertőszentmiklós Sakk Szakosztály Horgászegyesület Népfőiskolai Egyesület Magyar Máltai Szeretete Szolgálat Fertőszentmiklósi

Csop. Fertőszentmiklósi Kézilabda Klub Fegyveres Erők és Testületek Nyugdíjas Klubja Községvédő és Szépítő Egyesület Fertőszentmiklós Város Vöröskereszt Szervezete Pedagógus Nőikari Egyesület Polgárőr Egyesület Fertőszentmiklósi Rozmaring Hagyományőrző

Egyesület



Iparosok és Vállalkozók Fertőszentmiklósi Ipartestülete

Fertőszentmiklós és Környéke Gazdakör Acélkerék Motoros Baráti Kör Akrobatikus Rock And Roll Aktív Idősek Klubja ISZK Makett Klub Harmincasok klubja Foltvarrók Klubja Fertőszentmiklós Város Fúvószenekar „Nagy- Ikva” Néptánc-csoport Önismereti foglalkozás, szeretgető foglalkozás Hastánc, társastánc, break, moderntánc, pilates,

kangoo, steep aerobik, angol, zongora, gitár, dob, Taoista Tai Chi,

Jóga, gerinctorna,. 3.7.1.2Könyvtári szolgáltatások:

Az alábbi táblázat a könyvtár használatának statisztikai adatait mutatja be. Látható, hogy a Fertőszentmiklóson –az országos trendekkel ellenkezően– a könyvtár meg tudta őrizni olvasóbázisát és a fejlesztés folyamatos.

Időszak A települési könyvtárak egységeinek

száma (leltári állomány)

(db)

A települési könyvtárakból

kölcsönzött könyvtári egységek

száma (db)

A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő)

2000. év 18041 27490 6682001. év 18454 22052 6072002. év 18029 24196 6102003. év 18140 26223 6292004. év 17621 25530 6072005. év 18227 29991 6192006. év 18888 8823 6142007. év 18895 34226 6022008. év 19521 31633 6062009. év 18873 29830 5812010. év 19453 30098 601

Forrás: Statisztikai Tájékoztatási adatbázis: http://statinfo.ksh.hu/3.7.1.3Kultúra önkormányzati támogatása (eFt)

2006 2007 2008 2009 2010A település éves költségvetésének összege 550650 572410 595621 940964 108047

0A költségvetésből kulturális feladatok támogatása

12695 11628 12012 12559 199782,3% 2,0% 2,0% 1,3% 1,8%

kulturális intézmények fenntartása 12595 11523 11862 12359 197782,3% 2,0% 2,0% 1,3% 1,8%

Nyugdíjasokat tömörítő kulturális szervezetek támogatása 100 105 150 200 200Időskorúak számára szervezett kulturális rendezvények támogatása



Gyermek- és ifjúkorú lakosok számára szervezett kulturális rendezvények támogatása

A költségvetésből sportfeladatok támogatás

604 498 425 1368 4811,0% 0,8% 0,4% 1,4% 0,6%

Sportlétesítmények fenntartásaSzázalékos arányban

88 124 50 943 810,1% 0,2% 0,0% 1,0% 0,1%

Sportcélú pályázatok támogatása 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0


3.7.2 SportA település gazdag sportélettel rendelkezik. A Sport

egyesületben futball, sakk és kézilabda és Thaibox-Kickbox szakosztály működik.

A sportöltöző nem akadálymentes, de mozgáskorlátozottak számára megközelíthető.

Az alábbi táblázatban látható, hogy a sport támogatásának növekedése ellenére a költségvetésben aránya csökken.

2006 2007 2008 2009

2010

A település éves költségvetésének összege 550650 572410 595621 9409

641080470

A költségvetésből sportfeladatok támogatás

3570 4040 4395 4915 51250,6% 0,7% 0,7% 0,5% 0,5%

Sportlétesítmények fenntartásaSzázalékos arányban

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Sportcélú pályázatok támogatása 0,0 0,0 0,0 0,0 0,00,0 0,0 0,0 0,0 0,0

Összegzés:Összességében megállapítható, hogy a település fejlett

kulturális és sportszolgáltatásokat biztosít az itt élők és a környező települések számára. A szolgáltatások szervezése és kialakítása során nem történik hátrányos megkülönböztetés, sem jogellenes elkülönítés. A Szabadidőközpont komplex akadálymentesítése megoldott

3.7.3 Ifjúsági feladatok3.7.3.1Iskola-és ifjúság-egészségügyi Szolgálat

Fertőszentmiklóson általános iskolában és az óvodákban működik az iskola egészségügyi szolgáltatás. A Szolgálat célja az iskola-és ifjúság-egészségügy feladata a tanulók egészségének védelme. Az általános iskolában van kialakítva orvosi szoba. Itt történik a tanulók védőnői és iskolaorvosi szűrővizsgálata.

A szolgáltatás keretében semmilyen hátrányos megkülönböztetés, sem jogellenes elkülönítés nem történik.


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.3.7.3.2Bursa Hungarica

Fertőszentmiklós Város Önkormányzata már évek óta biztosítja a szociálisan rászoruló felsőoktatási intézménybe járó fiatalok számára a Bursa Hungarica pályázat lehetőségét. (2012-ben 15 fő számára)

Az odaítélés szempontjai közt kiemelten jelennek meg a szociális rászorultság szempontjai. A döntés során sem közvetett sem közvetlen hátrányos megkülönböztetés nem történik.Küzdelem az ifjúsági bűnözés ellen

A településen az ifjúsági bűnözés statisztikai szempontból elenyésző, melyet az alábbi táblázat adatai mutatnak.

Megnevezés A gyermek- és fiatalkorúak bűnözési adatai a kerületi rendőrkapitányság

illetékességi területén

a kitölté

s dátum

áig2006 2007 2008 2009 2010 2011

Összes elkövető 0 0 1 1 0 0Gyermekkorú elkövető 0 0 0 0 0 0Gyermekkorú elkövető az összes elkövető %-ában

- - - - - -

Fiatalkorú elkövető 0 0 1 1 0 0Fiatalkorú elkövető az összes elkövető %-ában

- - 100% 100% - -


3.8 Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés3.8.1 Kommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés

A településen biztosított a kiépített szélessávú informatikai hálózatán a városi televízió szolgáltatás, melyet több településre történő sugárzással a Fertő-part Televízió biztosít. A hírműsorokban jeltolmácsot anyagi okok miatt nem alkalmaznak.

A televízió honlapján biztosított a hírműsorok letöltéseFertőszentmiklós Város Önkormányzat a jogszabályi

meghatározásoknak megfelelően tesz eleget az elektronikus információs szolgáltatási kötelezettségének. A www.fertoszentmiklos.hu honlap részletes és többségében naprakész információkkal látja el a település lakóit. Az esélyegyenlőségi szempontból figyelemmel kisírt célcsoportoknak strukturált alrendszer nem található.

A weblap akadálymentes verzióval nem rendelkezik, mely lehetővé tenné a gyengén látók számára az információs szolgáltatások igénybevételét.


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.3.8.2 Közintézmények elérhetősége

A településen levő közintézmények mindegyike akadálymentesen megközelíthető. A polgármesteri hivatal az Ifjúsági és Szabadidőközpont, az Általános Iskola épületei komplex akadálymentesítése megoldott. A többi közintézményben szükséges az infokommunikációs akadálymentesítés elvégzése. Fontos feladat a Gondozási központ belső akadálymentesítésének a megoldása.

3.9 Nemek esélyegyenlőségeAz önkormányzat és annak intézményei csak nagyon kevés,

vagy semmilyen adattal nem rendelkeznek a gender szempontok és problémák tekintetében. A nők és férfiak közötti egyenlőség vizsgálatához azonban a lehető legrészletesebb adatok, információk szükségesek az önkormányzat tevékenysége szempontjából releváns területeken és témakörökben.

A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni: sokszor maguk a nők – különösen, ha vezető pozíciót töltenek be – tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest.

Bármily nehéz is a nemek helyzetére érzékeny elemzést lehetővé tevő adatokat gyűjteni (hiszen ezeket még a nagy adatgyűjtő szervek – munkaügyi központok,

KSH, APEH vagy OEP – sem kérik kellő részletességgel), mégis meg kell próbálni a lehető legpontosabb információkat beszerezni.

A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést néhány jogszabály tiltja ugyan (pl. Alkotmány 66 és 70§, Munka Törvénykönyve 5§, és természetesen az EbTv), de a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. Nem könnyű fellépni ellene. Pedig a nemek közötti egyenlőtlenséget – mint a társadalmi egyenlőtlenségeket általában – nem csupán azért érdemes leküzdeni, mert igazságérzetünk, emberi szolidaritás-érzésünk ezt diktálja, hanem azért is, és elsősorban azért, mert az egyenlőtlenség:



pazarlás. A társadalmi csoportok – így a férfiak és nők – közötti egyenlőtlen hatalom-megosztás az erőforrások egyenlőtlen felhasználásához vezet: a rendelkezésre álló potenciálok parlagon hagyásával egyenértékű.

Ahhoz, hogy egyáltalán szembenézhessünk a problémákkal, első és legfontosabb lépésként érzékeny háttérelemzéseket kell készíteni. Látnunk kell, hogy egy sor gazdasági, szociális, gyermekvédelmi, munkaügyi, bűnözési, egészségügyi problémának nincs megoldása, ha nem gender - érzékeny eszközökkel nyúlnak hozzájuk. Az adatok elemzése, az általuk tükrözött társadalmi folyamatok feltárása segít megérteni, hogy a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek – a látszattal és a gyakran hangoztatott ideológiákkal szemben – nem lelki, nem is biológiai alapokon nyugszanak elsősorban, hanem politikai, hatalmi, gazdasági természetük van.

A Kormány biztosítani kívánja, hogy a nőknek a férfiakkal azonos jogai a mindennapokban is érvényesüljenek, a nők férfi társaikkal azonos esélyt kapjanak az érvényesülésre. A kormány a programjában ígéretet tett az Európai Unió irányelveinek következetes érvényesítésére, amely irányelvek kiemelt fontosságot tulajdonítanak az élet minden területén a nők nyílt vagy rejtett diszkriminációja felszámolásának, és meghatározzák a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének nemzetközileg elismert terminológiáját is, a gender mainstreaming szóhasználatát.

A Települési Esélyegyenlőségi Program – mint minden más fejlesztési program – két úton is szolgálhatja az egyenlőséget: közvetlen, célzott, a nők és férfiak egyenlőségének előmozdítását szolgáló eszközökkel, és általánosságban, mindenre kiterjedően, „horizontálisan”: a folyamatokban mindenütt a nők és a férfiak eltérő helyzetét és szükségleteit feltáró, ezekhez igazodó tervezés és tevékenység révén.

Mindkét útra szükség van. Horizontális szemléleten azt is értjük, hogy a többi, a nemek közötti egyenlőség konkrét kérdéskörén kívül eső probléma kezelésekor is tekintettel vagyunk erre: az egészségügyben, az oktatásban, a területfejlesztésben, a roma és fogyatékos emberek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedésekben, a foglalkoztatásban, a gazdaságban, a helyi- és a nagypolitikában és a kultúrában is. Figyelünk rá, tekintettel vagyunk a férfiak és nők eltérő helyzetére és szükségletére, és észrevesszük speciális, éppen nemük miatt rájuk jellemző problémáikat.



A direkt, a nők és férfiak egyenlőségét egy-egy konkrét területen előmozdítani hivatott célzott programok megtervezését és kivitelezését is ez a horizontális szemlélet alapozhatja meg.

Az itt következő elemzés néhány kulcsprobléma köré szervezi a tennivalókat: mindig a helyzet megismerése, a fontosabb problémák feltárása a kiindulópont. Ezt követően a lehetséges aktorok számbavétele, feladataik megjelölése következik. A nemek egyenlőségének érdekében a helyzetelemzés mellett a legtöbb, amit tehetünk, hogy képzett és felkészült, a probléma iránt érzékeny, elkötelezett együttműködő partnerek hálózatait alakítjuk ki. Vizsgálati szempontok:

1. A társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének, illetve elismerésének hiánya

2. A nők gazdasági függése, kiszolgáltatottsága: egyszerre oka és következménye a munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenségnek

3. A nőket érő erőszak4. Szegénység, a reprodukciós jogok sérülése5. Aránytalan részvétel közéletben, gazdaságban, korlátozott

hozzáférés, rejtett diszkrimináció3.9.1 1. Vizsgálati szempont

Nemekre érzékeny adatgyűjtés, elemzés, értékelés nincs az önkormányzat által felügyelt valamennyi szakterületen.

Adatokkal rendelkeznek a közoktatási intézmények nemenkénti bontásban (korcsoport, a különböző foglalkozásokon részt vevők, hátrányos, ill. halmozottan hátrányos helyzet, sajátos nevelési igény). A munkaügyi központ nyilvántartásában szintén nemenkénti bontásban is szerepelnek az álláskeresők.Van-e megfelelően felkészült, gender- szakértelemmel is rendelkező kompetencia, kapacitás?

A Fertőszentmiklós Város Önkormányzata nem rendelkezik ilyen szakértelemmel rendelkező önkormányzati munkatárssal.

3.9.2 2. Vizsgálati szempont: Van-e a területen elérhető munkalehetőség (nőknek is)? A település nem rendelkezik pontos adatokkal a foglakoztatás

területén, a környékbeli üzemek alkalmazottjainak nemek szerinti megoszlásáról



Melyek a nők foglalkoztatását (foglalkoztathatóságát) gátló főbb akadályok?

A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatainak teljes körűen nem nyilvántartottak (gyermekszám, képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról a település nem szolgáltatott teljes körű adatokat, ilyen jellegű felmérés nem készült a településen.

A nők anyagi kiszolgáltatottságát fokozza, hogy sokan nem tudják felmutatni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges ledolgozott munkaidőt.

A település nem rendelkezik adatokkal a ledolgozott munkaidő tekintetében.A gyermeküket egyedül nevelő nők gazdaságilag (és jogilag is) ki vannak szolgáltatva.

A település nem rendelkezik felméréssel a gyermeküket egyedül nevelő nők, férfiak szükségleteiket illetőleg.Nemi szegregáció a közoktatásban, (felsőoktatásban)

A pedagógusok eloszlása a szakterületek, ill. vezetői szintek között merev nemi sztereotípiákat követ.

A gyerekek, diákok részvétele egyes szakkörökön, különórákon, tanulmányi versenyeken, továbbtanulást előkészítő tanfolyamokon, felvételi jelentkezésekkor merev nemi sztereotípiákat követ.

Jellemző a pedagógus pálya elnőiesedése.Nincs kimutatás, elemzés az intézményekben az egyes

foglalkozásokon, versenyeken való részvevők, valamint a felvételi jelentkezések nemek szerinti eloszlásáról. A személyes tapasztalatok a településen élő nőket ilyen irányú hátrányos megkülönböztetés nem éri Egyenlőtlen bérezés, foglalkozási szegregáció, „üvegplafon”

A nők és férfiak foglalkozási (horizontális) szegregációja, és az ún. „üvegplafon” (a vertikális szegregáció) az egyenlőtlen bérezést és általában a javakhoz, kompetenciákhoz és lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférést eredményezi. A nők jellegzetesen az alacsony fizetésű munkakörökbe szorulnak. A települési önkormányzat intézményeiben a nők hátrányára egyenlőtlen bérezés és foglalkozási szegregáció nem történik.



A település nem rendelkezik kimutatással a férfiak és nők bérezését illetőleg a nem önkormányzati vállalkozások esetén.

3.9.3 3. Vizsgálati szempont: Célzottan a nők elleni erőszak áldozataival foglalkozó ellátás a

településen nem folyik. A település nem jelezte, hogy a fiatal lányok védelme érdekében külön erőfeszítéseket kell tenni.

3.9.4 4. Vizsgálati szempont: A nők és férfiak politikai, gazdasági, valamint

magánéletbeli egyenlősége szempontjából fontos, hogy a nők terveik, igényeik, képességeik ismeretében dönthessenek arról, hogy hány gyermeket akarnak szülni, mikor, s egymáshoz képest milyen időközökben. Ezeknek a tájékozott, felelős döntéseknek a hiányában sérült reprodukciós jogokról beszélünk.

Van megfelelő tájékoztatás és hatékony segítség a településen a fogamzásszabályozás, anya- és gyermekgondozás területén. Iskolai gyakorlat: Tájékoztatás a fogamzásszabályozásról az iskola 7-8. osztályában kezdődik, osztályfőnöki, biológia óra keretében előadást tartanak a védőnők. A gyerekágyas gondozás során a szülés után mindenki megkapja a kellő tanácsadást, hogy milyen fogamzásgátlást használjon.

Várandós tanácsadást rendszeresen tart a védőnő. A védőnő koordinálja a terhesség idejének megfelelő vizsgálatok megtörténtét.

A védőnő otthonában is meglátogatja a várandósokat és életvezetési-, lakásrendezési tanácsokat ad, hogy megfelelő legyen a csecsemő fogadása.

Beavatkozás tervezése nem szükséges.3.9.5 5. Vizsgálati szempont:

Az önkormányzat többségében női alkalmazottakat foglalkoztat. A Polgármesteri hivatalba jellemzően vezető pozíciókban inkább a nők vannak. A közoktatási intézményekben is nőket foglalkoztatnak túlnyomó többségben.

A települési önkormányzatban a férfiak száma jelentősen nagyobb (1 nő van), de civil szervezetekben szintén jelentős számú nő tevékenykedik. Ezek alapján megállapítható, hogy Fertőszentmiklóson a nők nincsenek kiszorítva közéletből.

Egyéb munkahelyekről nem szolgáltatattak adatokat a települési önkormányzat. A várandós és kisgyermekes anyák



visszatérése biztosított és támogatott az önkormányzati munkahelyeken. Munkaerőpiaci-helyzetükről azonban nem készült felmérés.

3.10 Roma esélyegyenlőségi problémák- helyzetelemzésFertőszentmiklóson a romák esélyegyenlősége problémáinak

elemzése nem releváns

3.11 Fogyatékkal élők esélyegyenlősége:Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltétele, hogy

az állampolgárok - köztük a fogyatékossággal élő emberek - számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén; a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is.

Kiemelt prioritásként a minőségi szolgáltatások egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. A fogyatékossággal élő emberek számára megszervezendő hatékony ellátórendszer kialakításához szükség van helyi, kistérségi és regionális szinten szerveződő civil szervezetekre, amelyek a klasszikus érdekvédelmi feladatok ellátása mellett aktívan szerepet vállalnak az államtól átvállalt közfeladatok megvalósításában, valamint együttműködő partnerei kívánnak lenni a területen dolgozó valamennyi állami és nem-állami szereplőnek.

Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítésével, az intézmények kiépítésével, korszerűsítésével és átalakításával, illetve a lakókörnyezeti és az integrált formában történő ellátásszervezés erősítésével.

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke elismeri a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó intézkedésekre.

Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006. december 13-án egyhangúan fogadta el a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Az új nemzetközi egyezmény közel 650 millió fogyatékossággal élő embert érint a világon.

A hazai fogyatékosságügyi politika kiemelkedő sikere, hogy hazánk volt a világon az első állam, amely mind az Egyezményt,



mind pedig a Jegyzőkönyvet ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel.

Az Egyezmény szerint „fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását”.

Az egyenlőség, az egyenlőtlenségek kérdése különböző mértékben ugyan, de valamennyi – a többségtől eltérő jellemzőkkel rendelkező – személyt, csoportot érint ma Magyarországon. Különösen veszélyeztetett csoport a cigányság, más szempontból a nők, ismét más szempontból, de külön figyelmet érdemel a fogyatékos emberek helyzete is.

A fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Az Európai Unióban közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során – a fizikai és szellemi környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ügyek, közlekedés stb.) egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg.

Magyarországon a legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember van, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig a NYUFIG 2007-es adatai alapján mintegy 700 ezer főre tehetjük. Az Európai Unióban e populáció 40%-a dolgozik, ez az arány ma Magyarországon 7-9%, amely rendkívül alacsony, különösen amellett, hogy az aktív korú célcsoport 80 - 85%-a akar és tudna is dolgozni, védett, vagy nyílt munkaerő-piaci körülmények között.

A fogyatékos személyek körén belül:o a testi fogyatékos és mozgássérült emberek aránya

együttesen 43,6% o a vak és gyengén látó emberek aránya 14,4%. o hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk

szenved.o Az egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya 21,6%



(Forrás: 10/2006. (II. 16.) OGY határozat Az Új Fogyatékos ügyi programról)

A fogyatékosságügy –és általában az esélyegyenlőség– talán legfontosabb feladata, hogy az államigazgatás területén meghonosodjon a mainstreaming elve, vagyis az a szemlélet, hogy a fogyatékos emberek ügye nem (csak) szociális kérdés: valamennyi ágazat, minden közigazgatási szereplő kötelessége és felelőssége, hogy a saját területén érvényesítse a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének szempontjait, és megtegye az ehhez szükséges szakmapolitikai lépéseket.

Mint általában az esélyegyenlőség területén, a fogyatékosságügyben is a társadalmi szemléletformálás az egyik legnagyobb kihívás. Komoly kihívás, és súlyos feladat hárul a döntéshozókra és végrehajtókra a társadalom egésze tekintetében: mindenki számára világossá kell tenni, hogy a fogyatékos emberek integrációja mindannyiunk feladata, és – bár jelentős anyagi forrásokat emészt fel – nem csupán pénz kérdése. Az egyenlő esélyű hozzáférés nemcsak liftek, rámpák, speciális táblák vagy éppen hangos térkép alkalmazását jelenti, hanem azt a szemléletet is, amely a fogyatékos embert egyenjogúnak és egyenrangúnak tekinti. Ennek egyik igen fontos eszköze az esélyegyenlőségi tervek elkészítése és az abban foglaltak végrehajtása is.

Az egyenlő esélyű hozzáférés egyik eszköze az akadálymentesítés, amelynek fogalma az utóbbi években teljesen új tartalmat nyert: ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt érteni. Ez olyan eszközök és megoldások telepítését jelenti, amelyek lehetővé teszik, hogy egy-egy szolgáltatást a mozgássérült embereken túl, látás- vagy hallássérült, valamint értelmi fogyatékos emberek is igénybe vehessenek. Hangos térkép, indukciós hurok, könnyen érthető tájékoztató füzetek, stb. A kulcs az, hogy ma már nem pusztán épületek akadálymentesítéséről, hanem a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáféréséről beszélünk, amely tehát magában foglalja az épületek komplex akadálymentességét, de annál jóval több.

Az akadálymentesítés követelménye beépítésre került a nem kifejezetten akadálymentesítési célú pályázatokba is, hogy a különböző közszolgáltatásokat nyújtó szervek vezetői



szembesüljenek azzal, hogy az ő ügyfélkörükben is vannak, lehetnek fogyatékos emberek. A fentieken túl pedig minden lehetséges eszközzel küzdeni kell azért, hogy széles körben elterjedtté váljon a Mainstreaming szemlélete, vagyis az a felfogás, amely alapján az esélyegyenlőségi feladatok megoldása nem egyetlen szerv feladata, hanem természetes, hogy az ehhez kapcsolódó követelményeknek való megfelelés a saját területén mindenkinek a maga feladata és felelőssége.

Ugyancsak elengedhetetlen, hogy alapkövetelménnyé váljon az egyetemes tervezés módszere. Ennek lényege, hogy a használati tárgyaktól az épületeken át egészen a közszolgáltatásokig mindent úgy kell megtervezni, hogy az már a létrejöttekor, eleve megfeleljen az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek, s hogy ezért ne kelljen –jelentős idő, energia és pénz ráfordításával– utólag akadály mentesíteni.

A 2009. év legnagyobb fogyatékosságügyi sikere kétségkívül az, hogy –bő egy éves előkészítő munka után– az Országgyűlés 2009. november 9-i ülésén 359 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt, amely szintén az Egyezményben foglaltak teljesítése érdekében történt. A jelnyelvi törvény a siket, nagyothalló és siketvak emberek ún. nyelvi jogainak deklarálása mellett a hazánkban 6 éve működő ingyenes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás jogi szabályozását is tartalmazza. Folyamatosan megjelenő pályázatokkal támogatjuk a kormányzati és önkormányzati intézmények akadálymentesítését, melynek köszönhetően évről évre több száz közszolgáltatás válik egyenlő eséllyel hozzáférhetővé.

A Fertőszentmiklós Városában fogyatékkal élő becsült száma: 150 és 180 közt lehet. A település nem rendelkezik fogyatékkal élőkkel kapcsolatos komplex nyilvántartással. Nem ismert a fogyatékosság típusa szerinti megoszlásuk. A fogyatékkal élők helyzetének vizsgálati szempontjai:

1. Foglalkoztatás2. Egészségügy3. Oktatás4. Egyenlő esélyű hozzáférés


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.3.11.1 1. Vizsgálati szempont: Foglalkoztatás

A közszférában és a versenypiacon arányuknak megfelelő mértékben dolgoznak-e fogyatékos munkavállalók?

Az önkormányzat nem rendelkezik a fogyatékkal élők munka vállalás adataival.Teljesítik-e a munkaadók a közszférában a kötelező foglalkoztatási kvótát?

Nincs adat.Maradéktalanul érvényesül-e a fogyatékos munkavállalók munkahelyi esélyegyenlősége?

A középületek jelentős mértékben akadálymentesek.3.11.2 2. Vizsgálati szempont: Egészségügy

Elérhetők-e az egészségügyi ellátások a fogyatékos emberek számára?

A településen működő Egészségügyi Központ mozgáskorlátozott szempontból akadálymentesen megközelíthető és belső akadálymentesítése megoldott. Az infokommunikációs akadálymentesítés nem megoldott. Az egészségügyi szakellátás a településen minden fogyatékkal élő számára elérhetőMilyen az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlás és együttműködés?

A településen működő egészségügyi szolgáltatást végzők és az Önkormányzat közti együttműködést, információáramlást megfelelő.

A szociális helyzete elemzése során rögzített adattáblákat vizsgálva megállapítható, hogy a település csak részben rendelkezik fogyatékkal élők nyilvántartásával a szociális szolgáltatások terén. Beavatkozás tervezése szükséges azon fogyatékkal élők számának nyilvántartására, akik a szociális alap-és szakszolgáltatásokat vesznek igénybe.A szociális alapellátás szolgáltatásai hozzáférhetőek és elérhetőek-e a fogyatékos emberek számára

A településen a szociális alapellátás elérhetősége mindenki számára elérhető .

3.11.3 3. Vizsgálati szempont: OktatásKözoktatási intézmények elérhetősége, hozzáférhetősége

Megfelelő, a pedagógusok felkészültek a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatására.



Szakmai együttműködés folyamatos a Nevelési Tanácsadóval a szakmai munka színvonalának javítása érdekében. Megfelelő végzettségű szakemberek biztosítottak a közoktatási intézményeiben. Az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából megállapíthatóan a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésére lehetőség van a többi gyermekkel együtt. A közoktatási törvény előírásának megfelelően biztosított az integrált oktatás lehetősége. A közoktatási intézmények –földrajzilag - hozzáférhetőek-e az SNI tanulók számára?

Mind az integrált, mind a szegregált intézmények földrajzilag hozzáférhetőek a SNI tanulók számára.A tanulók távoli közoktatási intézményekbe való bejárása megoldott-e?

A közintézményekbe való eljutás problematikája az integráltan nem oktatható SNI gyermekek részéről jelentkezik. Az integráltan nem oktatható hallás és beszédfogyatékos gyermekeket a soproni Tóth Antal Nevelési- Oktatási és Módszertani Központ fogadja, az értelmileg fogyatékos gyermekeket a soproni Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános és Speciális Szakiskolában oktatják, gondozzák. Mind két intézmény Fertőszentmiklósról mind tömegközlekedési, mind saját közlekedési eszközzel 20 perc alatt elérhető. Az intézmények komplex akadálymentesítettsége megoldott.A közoktatási intézmények akadálymentesek-e?

A településen az Általános Iskola komplex akadálymentesítettsége megoldott. Az óvodák akadálymentesen elérhetők. Az infokommunikációs akadálymentesítés megoldása beavatkozást igényelAz integráltan oktatható fogyatékos gyermekek részére van-e kötelező felvételt biztosító (kijelölt) oktatási intézmény?

Valamennyi közoktatási intézmény alapító okiratában szerepel az integráltan oktatható SNI gyermekek felvétele, a fogyatékossági típusnak megfelelő korlátozással.Csak a közösségben nem oktatható tanulók vannak-e magántanulói státuszban?

Jelenleg a település a magán tanulók száma 0 fő.



Léteznek-e a magántanuló gyermekek számára a kortárscsoportjukkal való együttlét megélésére alkalmat biztosító szabadidős programok?

Nem releváns.3.11.4 4. Vizsgálati szempont: Egyenlő esélyű hozzáférés

Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesek-e?

Az Önkormányzat épületeinek akadálymentes elérése és akadálymentes bejutás biztosított. A belső akadálymentesítések részben megoldott. Szükséges a Gondozó Központ, a Sportöltöző akadálymentesítése és az Egészségügyi Központ infokommunikációs akadálymentesítése (Beavatkozás szükséges) Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítése megtörtént-e?

Részben.A szolgáltatások szervezése megfelel-e az egyenlő esélyű hozzáférésnek?

Az oktatási intézményekben megoldott, az oktatásszervezési keretek demokratizálása az esélyegyenlőséget biztosítja. Elsődleges szempont az egyenlő esélyek biztosítása, azaz az együttműködés szellemében inkluzívvá váló pedagógiai intézmény kialakulása, létrehozása. Az elsődleges szempont megvalósult az oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok ebben a szellemben nevelik-oktatják a gyermekeket/tanulókat. A befogadó intézménynek mindenképpen érvényesítenie kell a társadalmi környezet heterogenitását. Ez megnyilvánul az oktatási intézmények szolgáltatásaiban is oly módon, hogy az intézmény társadalmi kapcsolatrendszere és a tanulási-tanítási eszközrendszere valóban az egész érintett közösség számára egyenlő eséllyel hozzáférhető. Az elmúlt években lebonyolításra került pályázati projektek keretében minden közoktatási intézmény pedagógus állománya jelentős mértékű szakmai felkészítést kapott az integrált pedagógia gyakorlatok alkalmazásából.Az építésügyi hatóságok felkészültsége megfelelő-e az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatára?

Az építésügyi hatóság megfelelően felkészült az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatára.



4 KIEMELT FEJLESZTÉSI CÉLOK

4.1 Intézkedési tervAz intézkedési terv célja olyan beavatkozások tervezése,

amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra megoldást nyújtanak. A helyi esélyegyenlőségi programnak kiemelt figyelmet kell fordítania:

a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására;

munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására;

a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására;

az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében;

a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában.

A helyzetelemzés megállapításai szerint a településen a következő problématerületek esetében kell beavatkozásokat tervezni

Az esélyegyenlőségi programban tervezett beavatkozások megvalósítása érdekében az önkormányzat, minden olyan önkormányzati döntés előkészítésekor, amely az önkormányzat által helyben biztosított szolgáltatások átalakítását vagy fejlesztését célozza, ideértve a fejlesztési vagy beruházási projektek megtervezését is, olyan esélyegyenlőségi hatáselemzést szükséges készítenie, amely alapján tervezhetők az intézkedésnek/fejlesztési projektnek a három kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportra gyakorolt konkrét hatásai, és biztosítható azok eredményeihez való hozzáférésük. Az esélyegyenlőségi hatáselemzés elvégzése szükséges feltétele annak, hogy az önkormányzat az esélyegyenlőségi programban kitűzött céljaival és vállalt feladataival összhangban valósítson meg fejlesztéseket, beruházásokat a település területén.



4.2 Akcióterv4.2.1 Demográfia

Vizsgálati szempont

A helyzetelemzés megállapítása

Kitűzött célok Tervezett tevékenységek

Felelős Határidő

Forrás

A településen a fogyatékkal élők nyilvántartása

A fogyatékkal élők nyilvántartása, helyzetének, iskolai végzettségének ismerete nem pontos

A fogyatékkal élők pontos száma, iskolázottságuk, foglalkoztatottságuk nyilvántartása naprakész.

1. A fogyatékkal élők adatbázisának építése

2. A fogyatékkal élők iskolázottsági mutatóinak feltárása

3. A fogyatékkal élők munkaerőpiaci-helyzetének felmérése, nyilvántartása

Jegyző 2013.04.30

Humánerőforrás

4.2.2 Foglalkoztatás aránya magas A helyzetelemzés

megállapításaKitűzött célok Tervezett

tevékenységekFelelős Határid

ő Forrás

A településen élők foglalkoztatottsági

helyzete

A település nem rendelkezik pontos adatokkal a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottságáról

A település pontos adatokkal rendelkezik a fogyatékkal élők foglalkoztatottsági helyzetéről

Kapcsolatfelvétel a munkaügyi központtal

A létrehozásra kerülő járási hivatal által készített munkaerő-piaci elemzés eljuttatása a településhez

Jegyző 2013.12.31.

humánerőforrás

4.2.3 Oktatás és képzésVizsgálati szempont A helyzetelemzés



ő Forrás

Akadálymentesítés Az óvodák komplex akadálymentesítése

nem megoldott

Komplex akadálymentes óvodai

intézményegységek

Felmérések, tervek készítése, forráskeresés, pályázatkészítés

Jegyző pályázati forrástól függő

pályázati forrás



Vizsgálati szempont A helyzetelemzés megállapítása


Felelős Határidő

Forrás

Infrastruktúra Az óvodai intézményegységek

túlzsúfolttá válhatnak a Nemzeti Köznevelési Törvény 3 éves kortól kötelező óvodáztatási

előírása alapján

Túlzsúfoltság elkerülése


Polgármester pályázati forrás függő

pályázati

4.2.4 Szociális helyzetVizsgálati szempont A helyzetelemzés


tevékenységekFelelős Határidő Forrás

Szociális juttatások Relatívan növekszik a szociális ellátó rendszerből kiesők száma, annak ellenére, hogy a település szociális ellátási rendszere fejlettebb az országos átlaghoz viszonyítva

A szociális ellátórendszerből kiesők arányának csökkentése

Szociális juttatások rendszerének felülvizsgálata

Jegyző 2012.12.30

humánerőforrás

Településen élők adósságkezelése

Az adósság válság kirobbanása miatt jelentős számban veszíthetik el a település lakói otthonukat

A településen ne történjen kilakoltatás

Települési adósságkezelési terv kidolgozása.

Jegyző 2012.12.30

humánerőforrás

4.2.5 Infrastruktúra lakhatásVizsgálati szempont A helyzetelemzés



Esélyegyenlőségi szempontból nincs szükség beavatkozásra



4.2.6 Környezet és közlekedésVizsgálati szempont A helyzetelemzés



Akadálymentesítés A Gondozó Központ, Sportöltöző

akadálymentesítése nem megoldott

Akadálymentesítés megoldás

Akadálymentesítés Polgármester Pályázati lehetőségek szerint

Pályázati forrás

Akadálymentesítés Az Egészségügyi Központ infokommunikációs akadálymentesítése nem megoldott

Komplex akadálymentesítés megoldása

Akadálymentesítés Polgármester Pályázati lehetőségek szerint

Pályázati forrás

4.2.7 EgészségügyVizsgálati szempont A helyzetelemzés



Adatszolgáltatás Az egészségügyi helyzet mutatói nem állnak teljes körűen rendelkezésre, azok elemzése nem lehetséges.

Az egészségügyi helyzet mutatói a helyzetelemzést segítő adattábla kérdésköreinek megfelelve teljes körűen rendelkezésre állnak

A hiányzó adatok beszerzése forrásainak beazonosítása

Adatok begyűjtése

Jegyző 2013.06.30 Adatszolgáltatás

4.2.8 Nemek egyenlősége4.2.8.1I. Kulcsprobléma: a társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei

ismeretének, illetve elismerésének hiányaVizsgálati szempont A helyzetelemzés



ő Forrás

Van-e nemekre érzékeny adatgyűjtés, elemzés és értékelés az önkormányzat által felügyelt minden szakterületen?

A település nem rendelkezik és számara nem érhető el gender- szakértelemmel rendelkező munkatárs

A település számára elérhető információk.

Gender-szakértelemmel rendelkező munkatárssal történő kommunikáció kialakítása

Járási kormányhivatal, Települési jegyző

2014.12.31

Állami támogatás



4.2.8.2II. kulcsprobléma. A nők gazdasági függése, kiszolgáltatottsága: egyszerre oka és következménye a munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenségnek



Felelős Határidő

Forrás

Van-e a területen elérhető

munkalehetőség (nőknek is)?

A településen találhatók nőket is foglalkoztató munkahelyek (önkormányzatok, közoktatási intézmények, mezőgazdasági vállalkozók stb.).

A munkaerő- és a munkahely-kínálat összehangolása

A településen:Adatgyűjtés (Munkaerő piaci központ, KSH segítségét igénybe véve) a munkaerő- és a munkahely-kínálat összehasonlítása céljából, szakképzettség, nemek szerint is bontva, a helyben rendelkezésre álló átképzési lehetőségekre és a lehetséges alternatív munkavégzési formákra is tekintettel.

Jegyző 2013.12.31

pályázati forrás

A nők foglalkoztatását (foglalkoztathatóságát) gátló főbb akadályok?

A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatainak teljes körűen nem nyilvántartottak (gyermekszám, képzettség, családi állapot, demográfiai adatok). A gyermekes családok gazdasági aktivitásáról a település nem szolgáltatott adatokat, ilyen jellegű felmérés nem készült a települése.

A nők munkába állását gátló tényezők feltérképezése, beavatkozások elhárításuk érdekében

A településen:A foglalkoztatott, az inaktív és a munkanélküli női népesség főbb demográfiai adatainak áttekintése (gyermekszám, képzettség, életkor, családi állapot, demográfiai adatok), teljes körű vagy reprezentatív vizsgálat elvégeztetése körükben a munkavállalást akadályozó vagy nehezítő tényezőkről

Jegyző 2013.12.31

humánerőforrás

A gyermeküket egyedül nevelő nők, férfiak

A település nem rendelkezik

A gyermeküket egyedül nevelő nők, férfiak

Szükségletfelmérés készítése a

Polgármester

2013.12.31

Pályázati forrás





Felelős Határidő

Forrás

gazdaságilag (és jogilag is) ki vannak szolgáltatva.

felmérésekkel a gyermeküket egyedül nevelő nők, férfiak szükségleteiket illetőleg.

szükségleteinek feltérképezése, munkaerő-piaci versenyképességük növelése.

gyermeküket egyedül nevelők körében.

(TÁMOP)

4.2.8.3III. Kulcsprobléma: a nőket érő erőszakVizsgálati szempont


Kitűzött célok Tervezett tevékenységek Felelős Határidő

Forrás

A településen nem releváns

4.2.8.4IV. Kulcsprobléma: aránytalan részvétel közéletben, gazdaságban, korlátozott hozzáférés, rejtett diszkrimináció

Vizsgálati szempont



Forrás


4.2.9 Romák esélyegyenlősége Vizsgálati szempont



Forrás


4.2.10 Fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősége4.2.10.1 I. Kulcsprobléma: Foglalkoztatás



Felelős Határidő

Forrás

A közszférában és a versenypiacon

arányuknak megfelelő mértékben dolgoznak-e

fogyatékos

Az önkormányzat nem rendelkezik pontos

adatokkal

A közszférában és a versenypiacon

arányuknak megfelelően dolgoznak fogyatékkal

élő munkavállalók

Fogyatékkal élő munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, önkormányzati

Polgármester

2013.12.31

pályázati forrás +

önkormányzati

költségvetés





Felelős Határidő

Forrás

munkavállalók? fenntartású intézményekben.

A fogyatékkal élő munkavállaló beilleszkedését segítő programokban való részvétel.

4.2.10.2 II. Kulcsprobléma: EgészségügyVizsgálati szempont A helyzetelemzés



ő Forrás

Akadálymentesítés Az Egészségügyi Központ infokommunikációs akadálymentesítése nem megoldott

Komplex akadálymentesítés megoldása

Akadálymentesítés Polgármester

Pályázati lehetőségek szerint

Pályázati forrás

4.2.10.3 III. Kulcsprobléma: Szociális biztonságVizsgálati szempont A helyzetelemzés



ő Forrás

Beavatkozást nem igényel

4.2.10.4 IV. Kulcsprobléma: Az oktatásVizsgálati szempont A helyzetelemzés

megállapításaKitűzött célok Tervezett tevékenységek Felelős Határidő Forrás

A közoktatási intézmények

akadálymentesek-e?

Az óvodák komplex akadálymentesítése

nem megoldott

Komplex akadálymentes

óvodai intézményegységek


Jegyző pályázati forrástól függő

pályázati forrás

4.2.10.5 V. Kulcsprobléma: Az egyenlő esélyű hozzáférésVizsgálati szempont A helyzetelemzés



ő Forrás

Az önkormányzati felelősségi körbe tartozó

Az Önkormányzat épületeinek

Akadálymentes információszolgáltatások

Akadálymentetés Polgármester

Pályázati

Pályázati forrás





Felelős Határidő

Forrás

közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítése megtörtént-e?

akadálymentes elérése és akadálymentes bejutás biztosított. A belső akadálymentesítés megoldott.Információs szolgáltatások nem akadálymentesek.

kiírástól függő



5 MONITORINGA települési esélyegyenlőségi program készítése az

önkormányzat tevőleges bevonásával történt, az adattáblák kitöltése alapján létrejött helyzetelemzés alapozta meg a program akciótervét.

Az esélyegyenlőségi tervet a település a helyben szokásos módon közzéteszi, az esetleges hozzászólásokat a jegyző összegyűjti, majd az esetleges módosítási javaslatokat a képviselő testület elé terjesztik. A képviselő testület dönt a módosítások bevezetéséről.

Az esélyegyenlőségi program öt évre készül. Időarányos megvalósítását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni.

Az esélyegyenlőségi program előkészítésébe, áttekintésébe, valamint felülvizsgálatába esélyegyenlőségi szakértőt kell bevonni.

6 KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉGI KÖRÖKA Fertőszentmiklós Város Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve

végrehajtásáért felelős személy a település jegyzője, akinek felelőssége:

1. Annak biztosítása, hogy a település lakói, megismerjék a Települési Esélyegyenlőségi Programot

2. Az önkormányzat és intézményeinek dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásához.

3. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetben meg kell tenni a szükséges lépéseket

4. A program megvalósításáért felelős személy Török Melinda jegyző, akinek feladata:

a) A program megvalósításának koordinálása.b)A program végrehajtásának nyomon követése.c) Az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges

panaszok kivizsgálása.


Fertőszentmiklós Város esélyegyenlőségi programjaERROR! USE THE HOME TAB TO APPLY CÍMSOR 1 TO THE TEXT THAT YOU WANT TO APPEAR HERE.6.1 Az önkormányzati tisztségviselők és a közoktatási

intézmények vezetői felelőssége:1. Az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó

jogi előírások ismerete.2. A diszkriminációmentes oktatás/nevelés és

szolgáltatásszervezés megvalósítása3. Ismereteik folyamatos bővítése az esélyegyenlőség

biztosítása területén4. A Települési Esélyegyenlőségi Programban foglaltak

ismerete, közreműködés annak megvalósításában, az esélyegyenlőség sérülése esetén jelzés a program irányítójának.



7 ÖSSZHANG

7.1 A helyi esélyegyenlőségi program viszonya a PTKT közoktatási esélyegyenlőségi terve.

Fertőszentmiklós Város Települési Esélyegyenlőségi programja szerves egységet képez Fertőszentmiklós Város Önkormányzatának …/… rendelete által elfogadott Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervvel

7.2 Vizsgált dokumentumok: Fertőszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-

testülete 9/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Település által szolgáltatott adatok https://teir.vati.hu online adatelemző rendszer A Központi Statisztika Hivatal hivatalos honlapján

fellelhető adatbázisoko Statisztikai Tájékoztatási adatbázis:

http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=huo stADAT-táblák: http://portal.ksh.hu/portal/page?

_pageid=37,592051&_dad=portal&_schema=PORTAL A Térport szakmai portál által üzemeltett „REMEK”

adatbázis: https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=um&rq_proc=mainuj_nd



8 FEJEZET

8.1 A program megvalósításához szükséges forrásokFertőszentmiklós Város Esélyegyenlőség Programjában

meghatározásra került célok és feladatok többségéhez elegendő a jelenlegi intézményhálózat humánerőforrása. Ezek a feladatok megvalósíthatók az intézmények közti információk áramlásának hatékonyabbá tételével és esetleg kialakításra kerülő belső intranet jellegű kommunikációs felülettel.

A fejlesztések további része a közel jövőben megjelenő európai uniós pályázatok által valósíthatók meg.

A program egy kis részéhez szükséges a Város Önkormányzatának –saját bevételeiből– az elkövetkező évek költségvetési rendeleteiben allokált erőforrások biztosítása

8.2 Javaslat a rendszeres nyomon követésre, és a felülvizsgálati módszertan meghatározására

Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, a kétévenkénti monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a település önkormányzata

elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával,

megállapítja a felelősségeket, intézkedési tervet készít.

A Települési Esélyegyenlőségi Programban foglaltak a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról – alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk e szerint kerül elbírálásra.

8.3 ZáradékA települési Esélyegyenlőségi Programot Fertőszentmiklós

Város Önkormányzata a 34/2012.(VI.26.) KT. határozatával 2012. június 26-án megtartott testületi ülésén megvitatta, és elfogadta.

Fertőszentmiklós, 2012. június 26.



Horváth Tiborpolgármester


Documents

Közoktatási Fejlesztési Terv - Fertőszentmiklós · Web viewAz esélyegyenlőség iránti igény, valamint annak elősegítése annak a ténynek a felismerésén alapul, miszerint