1

1

Közigazgatási és hatósági ismeretek

2

A közigazgatási szerv fogalmaA közigazgatási szervek

- jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel rendelkeznek,

- önálló döntési jogkörük van,

- rendszerint hivatali formában működnek, élükön egyszemélyi felelős vezető áll,

- az állami költségvetésben meghatározott, önálló költségvetésselrendelkeznek,

- a működésükhöz szükséges vagyon az állam tulajdonában áll, annak a szervek csupán kezelői,

- a felettes államigazgatási szerv – végső soron a kormány –irányítása alatt állnak.

2

3

A közigazgatás szervezetrendszere

Államigazgatás– a kormány által irányított, – felülről lefelé szervezett, – központi és területi szintre

szerveződő, – hierarchikusan felépülő.

Önkormányzati igazgatás– helyben (települési, területi

alapon) szervezett – választott testületek által

irányítottak

Köztestületi igazgatás– szakmai alapon

szervezettek pl. kamarák

4

A közigazgatási szervek csoportosítás

Hatáskör terjedelme szerint:– általános hatáskörűek:

kormány közigazgatási hivatalhelyi önkormányzat

– különös hatáskörűek:minisztériumokés a nekik alárendelt szervekköztestületek

Illetékesség szerint:

– központi (államigazgatási szerv vagy köztestület)

– területi (lehet államigazgatási is, és önkormányzati, köztestületi is)

– helyi (mindig önkormányzati)

3

5

A közigazgatás fogalma (funkcionális megközelítés)

a társadalmi közérdek érvényesítése,a jogalkalmazó funkció ésa szervezési feladatok ellátása.

Szervezetrendszer, melynek fő feladatai:

6

A közigazgatás fogalma(az államban elfoglalt helye alapján)

Az államhatalmi ágak megosztásának elve:

- törvényhozó hatalom- végrehajtó hatalom- igazságszolgáltatás

A közigazgatás szervezetrendszere a végrehajtó hatalmat testesíti meg. Csúcsszerve a kormány.

4

7

Az államigazgatás központi szervei

kormányminisztériumok nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek: – kormányhivatalok, – központi hivatalok, – autonóm államigazgatási szervek

8

A kormány

Kormányformák:

- egyszemélyi

- testületi

A kormány feladatai:

- kormányzati tevékenység (a társadalom irányításának legfelsőbb állami szintje)

- irányítja, felügyeli a közigazgatást

A kormány megalakítása

5

9

A kormány feladatai

Kormányzati tevékenységének körében– ….7 tagú felsorolás

Az államigazgatás irányításának körében– ….2 tagú felsorolás ☺

10

A kormány szervezete

A miniszterelnök és a minisztereka kormány munkáját segítő szervek:

- kabinetek- kormánybizottságok- egyéb testületek (kollégiumok)- kormánybiztosok- MEH

6

11

A minisztériumok fő feladatai

- a kormány döntéseinek végrehajtása, - a területi államigazgatási szervek irányítása, - a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése, - jogalkalmazó, hatósági tevékenységet is ellátnak. - ágazati információs rendszerek működtetése, - tervezés, prognózisok készítése

12

Az államigazgatás területi szervei

hatáskör szempontjából:– különös hatáskörű

(közös jellemzőik: 6 db, de tényleg annyi

ismertetőjegy) – általános hatáskörű

(közigazgatási hivatalok és jegyző)

illetékesség szempontjából: - helyi (valamennyi jegyző)

- körzeti (kistérségi) - megyei- regionális

7

13

Az önkormányzati rendszer alapfogalmai

az önkormányzatiság tartalmaönkormányzati alapjogok (az autonómia megnyilvánulási formái) és tartalmuk: …..6-féleaz önkormányzatok típusai – egymáshoz való viszonyukönkormányzati feladatok:– önként vállalt– kötelező– átvállalt

14

Az önkormányzati feladatok a la carte-ja A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme,a lakásgazdálkodás, az egészséges ivóvízellátás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása,a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a közvilágítás biztosítása, közreműködés a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

8

15

Az önkormányzat szervezeti felépítése

képviselő-testület polgármester

bizottságok

intézmények

gazdasági társ.

vállalkozásokjegyző

polgármesteri hivatal

egyéb

16

A képviselő-testület működése

szervezeti és működési szabályzattestületi ülés – a polgármester szerepehatározatképességát nem ruházható képviselő-testületi hatásköröka döntések: határozat és rendeleta döntések végrehajtása

9

17

A köztestületekről, mint a közigazgatási feladatellátás szereplőiről:

- működésük kereteit törvény szabályozza

- szakmai alapon szerveződnek

- legfőbb szervük a tagjaikból álló közgyűlés

- saját tagjaik közül tisztségviselőket választanak

- működésük rendjét a tagjaik által alkotott alapszabály rögzíti

- országos, illetve területi szinten szerveződnek

- egyre több államigazgatási feladatot látnak el (saját tagjaik vonatkozásában)

Az államigazgatás és a civil társadalom kapcsolata- társadalmi szervezetek

- alapítványok és ezek intézményei

- közhasznú társaságok

18

JogszabálytanA jog- azoknak az általánosan (mindenkire nézve) kötelező - társadalmi normáknak az összessége, amelyeket - az alkotmány rendelkezései alapján, - arra feljogosított állami szervek határoznak meg, és - amelyek betartását szankciókkal, illetve- (végső fokon) közvetlen állami kényszerrel is biztosítanak.

10

19

A jogszabály érvényessége

A jogszabály akkor érvényes, ha:- a jogalkotási rend előírásainak megfelelően,- az adott jogszabály megalkotására hatáskörrel rendelkező megfelelő szerv alkotta,- nem ellentétes magasabb szintű jogszabály rendelkezésével, és- az adott jogszabály megfelelően kihirdetésre került.

20

A jogszabály hatálya

személyi hatályterületi hatálytárgyi hatályidőbeli hatály

11

21

Jogalkotó szervek

országgyűlés,kormány,Magyar Nemzeti Bank elnöke,miniszterelnök és a miniszterek,helyi önkormányzatok

22

Jogforrások és jelölésüktörvény (pl.: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.)kormányrendelet (pl.: 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről)miniszteri rendelet (pl.: 30/2004.(XII.30.)KvVM. rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól)önkormányzati rendelet (pl.: 2/2006.(I.15.)Kt. rendelet Kövegy Község Önkormányzata 2006. évi költségvetéséről)

12

23

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)

24

Hatóság

Hatóság:– államigazgatási szerv,– helyi önkormányzat képviselő-testülete, annak

szervei,– jegyző (főjegyző, körjegyző),– a képviselő-testület hivatalának ügyintézője,– hatósági igazgatási társulás,– törvény feljogosítása alapján más szervezet,

köztestület vagy személy.

13

25

Ügyfél

- természetes személy - jogi személy - jogi személyiséggel nem rendelkező

szervezet

akiknek (amelyeknek) jogát, jogos érdekét vagy

jogi helyzetét az ügy érinti

- akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak,- illetve akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

26

Ügyfél

- jogszabály alapján a hatásterületen élők - törvény alapján a társadalmi szervezetek- törvény alapján az érdekvédelmi szervezetek

14

27

Az eljárás egyéb résztvevői

Tanú (hatósági tanú, védett tanú)SzakértőAz ügyfél képviselőjeSzemletárgy birtokosaTolmács, jeltolmácsHatósági közvetítőSzakhatóságok szerepe

28

Az eljárási törvény (Ket.) hatálya

Tárgyi hatály– A Ket-et a közigazgatási hatósági ügyekben kell

alkalmazni (de csak akkor, ha az adott hatósági ügy intézésére nincs eltérő szabályozás)

Hatósági ügy:az ügyben valamely közigazgatási hatóság jár el és a hatóság az ügyfelet érintőjogot vagy kötelességet állapít meg;az ügyfél számára adatot, tényt vagy jogosultságot igazol;hatósági nyilvántartást vezet vagyhatósági ellenőrzést végez

15

29

A közigazgatási eljárás fő szakaszai

Alapeljárás(az első fokú hatósági eljárás)

Jogorvoslati eljárás (másodfok)

Végre-hajtás

Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó

elem:

-az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul;

- az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek

kapcsolatba;

- az itt meghatározott normák többségét az eljárás többi

szakaszában is alkalmazni kell.

30

A hatóságra kötelező alapelvek

Törvényesség elveHatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalmaSzakszerűség, egyszerűség, gyorsaság és az ügyféllel való együttműködés elveA szükségesség mértékének az elve az ügyféli jogok korlátozása tekintetébenA jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelmeA törvény előtti egyenlőség, a diszkrimináció tilalmának elveSzabad bizonyítás elveHivatalból való eljárás elveKöltségtakarékos eljárás elve

16

31

Az ügyfelekre vonatkozó alapelvek

Tisztességes ügyintézéshez való jog elveAnyanyelv használatának a jogaKártérítéshez való jog elveJogorvoslathoz való jog elveTájékoztatáshoz, iratbetekintéshez való jog elveA jóhiszemű eljárás elve

32

A közigazgatási hatósági eljárás

17

33

Az első fokú eljárás főbb szakaszai

Eljárásmegindítása

Értesítés

Kérelem vizsgálata

Eljárásmegszüntetése

Eljárás felfüggesztése

Tényállás megállapítása

Tisztázás, bizonyítás

Hatóság döntése

Elutasítás érdemi v.

nélkül

Hiánypótlásra felszólítás

34

Eljárás megindítása

Hivatalból (kötelező)

Kérelemre

Jogszabály alapján

Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése

Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet

Joghatások:

- jogok megszerzése, kötelezettségek terhe;

- ügyintézési határidő kezdete.

Az eljárás megindítása

kérelem

bejelentés nyilatkozat

18

35

- az ügyfél azonosításához szükséges adatok;természetes személy esetén: név, lakcímjogi személynél: szervezet megnevezése, székhely/telephely

- az ügy tárgya;- döntés kérése;- mellékletek:

kettős korlát, vagyis az ügyféltől nem kérhető:

Szakhatósági állásfoglalás

Adat, amelyet valamely közigazgatási hatóság

jogszabállyal rendszeresített

nyilvántartása tartalmazKérelem benyújtása: hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez;

A hatóság feladata: - a kérelem ellenőrzése és- felhívás hiánypótlásra.

A kérelem

36

Értesítés az eljárás megindításáról I.

A hivatalból indult eljárás esetében értesíteni kell:az ismert ügyfelet.

Kérelemre indult eljárásban:• a kérelmet előterjesztő ügyfelet, ha kéri (un. alapadatokról); • kötelező értesíteni az ismert ellenérdekű és az érintett ügyfelet.

19

37

Értesítés az eljárás megindításáról II.

- kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül;- az értesítés mellőzhető az alábbi okokból:

Eljárás eredményességénekveszélyeztetése

Egyszerű megítélésű ügy Folyamatos ellenőrzés

Honvédelmi, nemzetbiztonsági,közbiztonsági ok

Az értesítés tartalmaÜgy tárgya,

iktatási számaEljárás megindításának

napja, ügyintézésihatáridő

Ügyintéző neve,hivatali elérhetősége

Iratbetekintés, nyilatkozattétel

lehetőségeHivatalból indult

eljárásnál erre utalás

Kérelemre indulteljárásnál a kérelmező

ügyfél neve

Ügyfél tájékoztatásae-ügyintézés lehetőségéről

38

Az értesítés formái

Közvetlen megkeresés:

-levél;

-fax;

-elektronikus úton

Hirdetmény, közhírré tétel:

- jelentős számú ügyfél érintett

- hatásterületi ingatlan tulajdonosai használói;

- érdekvédelmi, társadalmi szervezetek

20

39

Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 8 napon belül végzéssel történik, az alábbi okokból:

- a magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra;

- a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye;

- kérelem lehetetlen célja;

-a jogszabályban megállapított igényérvényesítési határidő letelt;

- a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta;

- kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem késedelmes előterjesztése;

- az ügy nem hatósági ügy.

A végzés önállófellebbezésselmegtámadható (98. §)

40

Az eljárás megszüntetése

a) Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye;

b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült;

c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a kérelmét visszavonta;

d) az ügyfél halála (megszűnése) következtében okafogyottávált és eljárásbeli jogutódlás sem következett be;

e) hivatalból indított eljárás esetén az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn;

f) kérelemre indult eljárás esetén, ha az ügyfél felszólításra sem gondoskodik képviselet ellátására alkalmas személy meghatalmazásáról, vagy nem jár el személyesen;

g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik.

Kötelező

21

41

Az eljárás megszüntetése II.

Mérlegelés alapján

1. Ha a hiánypótlásra való felhívás eredménytelen - a mérlegelés tárgya: elegendőek-e a bizonyítékok?

A rendelkezésre álló adatok

alapján dönt

Eljárás megszüntetése

2. Az illetéket vagy az igazgatási szolgáltatási díjat felhívás ellenére sem fizette meg az ügyfél- A mérlegelés tárgya: mi az ügyfél érdeke?

Mindkét esetben végzéssel történik, mely ellen fellebbezésnek van helye

42

Az eljárás felfüggesztése 1. Kötelező felfüggesztés

2. Felfüggesztés mérlegelés alapján

Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása amelyben:

- az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; vagy

- ugyanazon hatóság más döntése; vagy

- külföldi hatóság vagy más szerv álláspontjának beszerzése; vagy

- a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki)

Határidő megszakad, fellebbezésnek van helye

-a bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi (perújítás, felülvizsgálati kérelem)

-jsz. lehetővé teheti, mert a szakvélemény készítése hosszabb időt vesz igénybe;

- ha a jogutód kiléte vitás;

- ügyfél kérése

22

43

Ügyintézési határidők

Érdemi határozatok meghozatala

Főszabály: 30 napos határidő

Kivételes ügyintézési határidők

soronkívüliség

önkormányzati hatósági ügyek

Határidő kezdete:kérelem beérkezése;

hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja;felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja.

Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal)

ügy bonyolultsági foka

44

Ügyintézési határidőbe be nem számítható időtartamok

- hatásköri/illetékességi vita egyeztetése;- nemzetközi jogsegély-eljárás tartama;- hiánypótlás;- szakhatóság eljárásának tartama;- eljárás felfüggesztésének tartama;- bizonyítékok ismertetésére meghatározott idő;- elektronikus ügyintézésnél az üzemzavar időtartama;- hiteles fordítás elkészítéséhez szükséges idő.

Ügyintézési határidők számítása

Határidő – közlést, kézbesítést követő napon kezdődik

Határnap – naptári nap szerinti befejező időpont

23

45

Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés = az egyes eljárási cselekmények dokumentálására szolgálnak

Mikor készítünk jegyzőkönyvet?

Mikor készítünk feljegyzést?

- ügyfél-tanú- szakértő

meghallgatásáról;

- szemle lefolytatásáról;- helyszíni ellenőrzésről;- tárgyalásról;- szóban előterjesztett kérelemről.

Jegyzőkönyv lehet:

Papíralapú Hang-, kép- és filmfelvétel

Egyenértékű dokumentumok

Minden eljárási cselekményről, amelyről nem készül

jegyzőkönyv/hangfelvétel

A feljegyzés tartalmazza:- felvétel helyét, időpontját;- ügy tárgyát és számát;- az eljárási cselekményt;- eljáró ügyintéző nevét, aláírását.(nem kell külön íven)

46

Jegyzőkönyv tartalma- eljáró hatóság megnevezése- ügy tárgya- ügyiratszám- jegyzőkönyv készítésének helye, időpontja- meghallgatott személy természetes személyazonosító

adatait- meghallgatott személy lakcímét- meghallgatott személy eljárásjogi helyzetét- meghallgatott személy elérési lehetőségét- meghallgatott személy jogaira és kötelességeire való

figyelmeztetés megtörténtét- az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és

megállapításokat- a szemle és a hatósági ellenőrzés során tapasztalt, az -

- ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket, megállapításokat

- meghallgatott személy, az eljárásjogi képességgel nem rendelkező személy képviselője, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető

- oldalanként aláírását.

24

47

Természetes személyazonosító adat: 1992. évi LXVI. törvény 5. §:

családi és utónév,nők esetében leánykori név,nem,születési hely, időanyja neve

48

Képviselet

Képviseletre általában akkor kerül sor, ha:az ügyfél nem tud vagy nem akar személyesen eljárni A képviselő az ügyfél

helyett vagy melletteljárási

cselekmények végzésére jogosult, ha jogszabály nem írja elő a személyes

eljárást

A képviselet fajtái:

- törvényes

- meghatalmazotti

- ügygondnok által ellátott

- egyéb

képviselet

25

49

Meghatalmazotti képviselet

Visszautasítási okok

• ha az eljárni kívánó nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására;

• képviseleti jogosultságát felhívás ellenére sem igazolja

• ha a képviseletet jsz-i felhatalmazás nélkül, rendszeresen anyagi haszonszerzésre törekedve kívánja ellátni.

Bárki lehet(Alapja: ügyfél

+ képviselő közti megbízás)

Visszautasítás: végzéssel, ami ellen önálló fellebbezésnek nincshelye

50

Ügygondnoki képviseletAlkalmazása: ha a természetes személy ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud ügyében eljárni és nincs törvényes képviselője, meghatalmazottja

Kirendelése: gyámhatóság

Jogai, kötelezettségei: ügyféllel megegyező, kivéve:

Pénzt/dolgot nem vehet át

Egyezséget nem köthet

Vitás jogot nem ismerhet el,

erről nem mondhat le

Kivéve, ha ezzel nyilvánvaló károsodástól óv meg

A képviselet fajtái

26

51

Hatósági közvetítő

- alkalmazása:nagy számú ügyfél érintettsége

ha jsz. lehetővé tesziesetén

Ki lehet közvetítő?

-Lehetőleg az ügy tárgyához igazodó felsőfokú végzettséggel rendelkező

-a szabályokat részletező kormányrendelet feltételeinek megfelelő

- közvetítők nyilvántartásában szereplő

személy

52

A hatósági közvetítő feladatai

Igénybevételéről: hatóság dönt

Fő feladatai:

Érintettek tájékoztatása Jogok, kötelezettségek

ismertetése

Hatóság + ügyfelek közötti közvetítés

Észrevételek összegyűjtése

Jogai és kötelezettségei:

- iratbetekintés;- hatóság segíti a munkáját;

-titoktartás

- feladat nem teljesítés miatt: eljárási bírsággal sújtható és ktsg. viselésére kötelezhető

- munkájáért díj és költségtérítés illeti meg.

27

53

Idézés és értesítés Idézés Értesítés

- kötelező megjelenés a hatóság előtt;- kikényszeríthető;

- a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni!

- a képviselőt egyidejűleg értesíteni kellIdézés tartalma:

- határidő, helyszín;- ügy tárgya;- idézetti minőség (pl. tanúként);- figyelmeztetés a mulasztás következményeire:

- írásban, telefonon, elektronikus úton;

meg nem jelenésengedély nélküli eltávozásmegfelelő igazolás hiányaönhibából eredő ittas, bódult állapotban megjelenés

Eljárási bírság (végzéssel)

Többletköltség megtérítésére való kötelezés

- nem kötelező a megjelenés;részvételi lehetőség

Tanú, szakértő meghallgatásán

Tárgyaláson Szemlén

54

A tényállás megállapítása•A hatóság köteles vizsgálni, hogy az ügy közigazgatási ügy-e,

•majd hatáskört,

•illetékességet vizsgálni,

•kérelmet vizsgálni (összességében megállapítani a tényállást).

•EZEK UTÁN:

•vagy dönt az adatok alapján

•vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le (tisztázza a tényállást).

28

55

A tényállás tisztázása = a bizonyítási eljárás lefolytatásával

Jellemzőihivatalból vagy kérelemre indul;szabad bizonyítás elve (és korlátai);

Bizonyítékok különösen:az ügyfél nyilatkozata;az irat;a tanú vallomása;a szakértő véleménye, szemlehatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyvtárgyi bizonyíték

56

A szakhatósági modell

A szakhatóság is hatóságA szakhatóságok mellérendeltségi viszonyban vannak a koordináló hatósággalAz ügyfél ezzel a koordináló hatósággal van kapcsolatban – kivétel, amikor hiánypótlásra a szakhatóság hívja fel

az ügyfelet,– illetve amikor a üi. határidőt hosszabbít a

szakhatóság, mert erről ő értesíti az ügyfeletAlapelv: az ügyféltől nem lehet szakhatósági állásfoglalást kérni – de mi van akkor, ha azt az ügyfél korábban már beszerezte?

29

57

A szakhatósági modell

A szakhatóság döntésének neve: szakhatósági állásfoglalásAz állásfoglalás kiadására törvényben meghatározott határidő: 15 nap (ha jsz. másként nem rendelkezik)A mulasztás jogkövetkezménye: az állásfoglalás kikényszerítéseA szakhatósági állásfoglalás szerkezetileg a határozattal azonos

58

A szakhatóság közreműködése • A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadása, ill. megtagadása) való kötöttség

• Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között az ellentmondások feloldsára

• A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei:

• a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet a koordináló hatóság felettes szervénél•A határozat semmis (tekintet nélkül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra)• államigazgatási jogkörben okozott kára keletkezhet az ügyfélnek

30

59

Az ügyfél nyilatkozata fontos bizonyítéknem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet

írásban és szóban nyilatkozatot tehet

a nyilatkozattételt megtagadhatja

Az ügyfél

a hatóság a tényállás tisztázásakor vagy

figyelembe veszi vagy nem (ezt mindig meg kell

indokolni)

a tényállást nem lehet teljes körűen tisztázni

az ügyfél kérelmére indult

eljárást megszüntetheti

rendelkezésre álló

bizonyítékok alapján dönt

(érdemi döntés)igazmondásikötelezettség !!!

60

Az irat Az irat fogalma.

A leggyakrabban használt bizonyítási eszközFajtáiOkirat Más irat

állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol

magánokirat közokirat

A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes!

nem papíralapú is lehet pl.

hangfelvétel, fénykép stb.

31

61

A tanú

Megjelenési Vallomástételi Igazmondási kötelesség

Abszolút Relatív akadályok

Tanúskodási képesség hiánya

Titoktartási kötelezettség terheli és nem kapott felmentést

a titoktartás alól

Diplomáciai mentesség

- ügyfél hozzátartozója

- magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény

elkövetésével vádolná

A tanúságtétel akadályai

62

A tanúra vonatkozó speciális szabályok

„A védett tanú „– új jogintézmény

A tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti

A tanú adatainak zárt kezelése az eljárás alatt és után

a természetes személyazonosító adatok kezelése

a tanú meghallgatása, erről jegyzőkönyv készítése

az eljárás megtekinthető irataiból a tanú személye ne legyen megállapítható

32

63

A hatósági tanú

Hatósági tanú bárki lehet, kivéveaz ügyfél hozzátartozója;az eljáró hatósággal közszolgálati

vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy;eljárási képességgel nem rendelkező személy.

A hatóság felkérésére vesz részt a bizonyítási eljárásban: a szabályszerűséget, az

objektivitást tanúsítja

64

A szemle

Két formája: - helyszíni szemle

- szemletárgy felmutatása

Elrendelésre az ügyfél kérésére, vagy hivatalból kerülhet sor

Értesíteni kell az ügyfelet, a szemletárgy birtokosát

A szemletárgy lefoglalására kerülhet sor

Kivéve: ha az eredményességet

meghiúsítja

Célja a tárgyi bizonyítékok szemrevétele

33

65

A szakértő

- A közigazgatási szervnek nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és

- az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény

- vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges.

Szakértő alkalmazása kell akkor is, ha jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét.

Az ügyfél is kérheti szakértő kirendelését – ekkor a szakértő költségeit neki kell megelőlegezni.

66

Tolmács (nyelvi szakértő)

Nyelvi ismeretek hiánya miatt az eljárás egyetlen résztvevője sem kerülhet hátrányba, jogai nem

csorbulhatnak

• jeltolmács• bárki igénybe vehető, de

tolmácsigazolvány biztosítja a szakszerűséget• tolmácsra vonatkozó szabályok: az ügyet intéző ügyintéző nem lehet tolmács• jegyzőkönyvben való rögzítés

34

67

Tárgyalás

A hatóság tárgyalást tart, - ha ezt jogszabály előírja, vagy - a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban rész vevő

személyek együttes meghallgatására.

A hatóság meghallgatja az ügyfeleket és minden más résztvevőt.

Az ügyfél észrevételeket tehet, kérdéseket tehet fel, új bizonyítékok beszerzését indítványozhatja.

68

Közmeghallgatás

A nyilvánosság véleményének előzetes megismerése céljából, vagy ha jogszabály írja elő.

Célja még a megfelelő tájékoztatás nyújtása is, amikor jelentős számú személyt érint egy adott ügy.

Jegyzőkönyvet kell róla készíteni.Értesítés módja: hirdetmény, közhírré tétel

35

69

Az eljárás akadályozásának következményei Az eljárás eredményes befejezését célozza, együttműködésre késztet

Eljárási bírság Egyéb szankciókA hatóság mérlegelési

jogköre kiterjed:- Jogellenes magatartás súlyára, felróhatóság mértékére- Érintett vagyoni helyzetére, jövedelmi viszonyaira- Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabás esetén az előző bírságok számára, mértékére

- elővezetés

- megismételt eljárási

cselekmények költségeinek

kifizetése

Eljárási bírság felmerülésének feltétele:

kötelezettség

vétkes (azaz szándékos vagy gondatlan) megszegése.

70

Eljárási bírság kiszabásának esetei különösen:

Az idézett személy nem tesz eleget az idézésnek, vagy engedély nélkül eltávozikAz ügyfél vagy képviselője valótlan tényt állítAki a tárgyalás rendjét zavarjaA szemle megtartását akadályozó személyA helyszíni ellenőrzés megtartását akadályozó személyA szakértő nem teljesíti feladatátA hatósági közvetítő nem teljesíti feladatát

36

71

Az igazolási kérelem Aki önhibáján kívül határidőt, határnapot mulaszt

Igazolási kérelem terjeszthető elő

Célja: joghátrányoktól mentesítsenEgyidejűleg az elmulasztott cselekményt is pótolni kellrelatív határideje 8 nap

abszolút határideje 6 hónap

Az a hatóság bírálja el, ahol a mulasztás történt, kivéve keresetindítás !!!!

Elutasít:fennmarad az a jogi helyzet,

amit a mulasztás idézett elő. Helyt ad:

a mulasztást megelőző állapotba helyez vissza

72

Az eljárás irataiba való betekintés Az ügyféli jogok érvényesülésének garanciája

Tartalma:- iratok átolvasása, kijegyzetelése, másolása;- illetékköteles hivatalos másolat kérése;- ügyre vonatkozó ügyviteli adatok megtekintése.

A meg nem tekinthető iratok köre- a határozat (végzés) tervezete;- a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyv;- a védett tanú, bejelentő adatait tartalmazó jegyzőkönyv;- az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó iratok.

Differenciált szabályozás- ügyfél (képviselője);- harmadik személy;- bárki által megtekinthető iratok;- az eljárás egyéb résztvevője esetében.

37

73

Az eljárás irataiba való betekintés

• A harmadik személy iratbetekintési joga:

- a hatósági eljárás résztvevői feladataik ellátásához szükséges mértékben;

- egyéb személyek: jogaik érvényesítése, kötelezettségük teljesítéséhez szükséges mértékben.

• Bárki általi iratbetekintés:- adatvédelmi törvény biztosítja: a közérdekű adatok nyilvánosak

74

A bizonyítékok megismertetése az ügyféllel

A hatóság nem értesítette az ügyfelet az eljárás megindításáról és az ügyben bizonyítási eljárást folytattak le

A befejezéstől számított 5 napon belül értesíti az ügyfelet, aki:

• észrevételt tehet;

• a bizonyítékokat megismerheti

• nyilatkozattételi jogával élhet

• további bizonyítási eljárásra való indítványt terjeszthet elő

Mellőzhető az értesítés:

- az ügyfél a bizonyítási eljárásban megismert minden bizonyítékot, ÉS

- módjában állt gyakorolni jogait;- ellenérdekű fél híján a hatóság teljesíti az ügyfél kérését.

38

75

A hatóság döntései

A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz

A döntések lehetnek:

Határozat: az ügy érdemében dönt (magáról a kérelemről dönt: a kérelemnek helytadó döntést hoz, vagy elutasítja a kérelmet)

Végzés: eljárási kérdésben dönt (pl. eljárás megszüntetése, felfüggesztése, eljárási bírság kiszabása, igazolási kérelem elutasítása, tárgyi bizonyíték lefoglalása, stb.)

76

A határozat felépítéseFejléc

A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai:

- a hatóság megnevezése, ügyintéző neve;- az ügy száma, tárgyának megnevezése;- az ügyfél megnevezése, lakó-, tartózkodási hely (telephely).

Rendelkező részA döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában

IndokolásA döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása

Záró rész- a döntéshozatal helye, ideje;- a kiadmányozó neve, hivatali beosztása, aláírása;- a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).

39

77

A határozat felépítéseA rendelkező rész tartalmi elemei

- a hatóság döntését - az ügyfél számára meghatározott jogokat és kötelességeket, illetve

• az ügyfél jogainak védelmét segítő tájékoztatást;

• esetleges kikötéseket;

- tájékoztatás a jogorvoslat (fellebbezés, keresetindítás) lehetőségéről – az e-úton való fellebbezés lehetőségéről is;-a szakhatóság megnevezése, szakhatósági állásfoglalás;

-az ügyfélnek, egyéb résztvevőnek járó költségtérítés;

- az eljárási költségek viselése;- tájékoztatás az esetleges fizetési kötelezettség

elektronikus úton való teljesítéséről.

- kötelezettség esetén annak teljesítésének határnapja, határideje, az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit;

78

A határozat felépítéseAz indokolás tartalmi

elemei:- a tényállás megállapítása, annak tisztázása;- az ügyfél által előterjesztett, de mellőzött bizonyítási eszközök, a mellőzés indokaival;- a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek kiidézése;- a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályokra utalás. (ÚJ!)

40

79

Végzés: az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben

Tartalmi elemei:Fejléc: a határozat tartalmi elemei irányadóakRendelkező rész tartalmazza

- a döntést;

- a fellebbezés, vagy a bírósági út lehetőségéről szóló tájékoztatást;

-az eljárási költség viseléséről szóló döntést- tájékoztatást a fellebbezés elektronikus úton való benyújtás lehetőségéről.

Indokolás- a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek;- a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek.

Záró rész: a határozat tartalmi elemei irányadóak

80

Az egyszerűsített döntés

Kérelemre indult ügyben, ha:

- ezt jogszabály megengedi;

- a hatóság az ügyfél kérelmének helyt ad;

- nincsen ellenérdekű ügyfél.

Nem kell tartalmaznia:

- a jogorvoslatról szóló tájékoztatást;- az indokolást.

41

81

A hatósági szerződés szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között;

• kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára;• jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni;• a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer.

Szerződésszegés következményeiAz ügyfél oldalán A hatóság oldalán

A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak minősül

A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el

Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a

hatósághoz

Bírói útA szerződés módosítása

- az ügy szempontjából új tények merülnek fel;- a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak.

82

Tárgya:

- jogszabályban megállapított előírások,

- jogerős és végrehajtható hatósági határozatbanmegállapított előírások vizsgálata

Hatósági ellenőrzés fajtái:

- jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatásának kérése

- iratok bemutatásának kérése

- egyéb tájékoztatás kérése

- helyszíni ellenőrzés – ez – ha jogszabály lehetővé teszi – táv-adatszolgáltatás útján is történhet.

Hatósági ellenőrzés

42

83

Jogorvoslati eljárás I.

Ügyfél kérelme alapján indult jogorvoslatok:

– Fellebbezés– Bírósági felülvizsgálat– Újrafelvételi eljárás– Méltányossági kérelem

84

Jogorvoslati eljárás II.

Hivatalból indított döntés-felülvizsgálatok:

– Döntés módosítása, visszavonása– Felügyeleti eljárás– Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság

határozata alapján– Ügyészi intézkedés

43

85

Végrehajtási eljárásA végrehajtás feltételei:- a határozat kötelezettséget állapít meg az

ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére,- a határozat jogerőre emelkedett, illetve annak

fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását mondta ki, továbbá

- a kötelezettség teljesítésére megállapított határidő elmúlt és a kötelezettséget nem teljesítették, és

- a végrehajtáshoz való jog nem évült el.

86

Jogerő

Az első fokú határozat jogereje:- ha ellene a törvényes határidőn belül nem nyújtottak be fellebbezést, vagy- már korábban a fellebbezésről lemondtak, vagy- a fellebbezés kizárt (ekkor bírói út van!)A másodfokú határozat jogereje: - a közlés napján emelkedik jogerőre

44

87

A végrehajtás elrendelése: végzéssel

A végrehajtás foganatosítója: az első fokú hatóság

A végrehajtás módja:

- pénzfizetési kötelezettség esetében

- meghatározott cselekmény végrehajtása esetén

- meghatározott ingóság kiadása esetén

88

Eljárási költségek, költségmentesség

eljárási illetékek és igazgatási szolgáltatási díjak,egyéb eljárási költségek (pl. tanú utazási költsége és kiesett jövedelme, másolási költség, szakértői díj, stb.)költségmentesség lehetősége: bizonyos feltételek fennállása esetén az ügyfél számára engedélyezhető