ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONTaek.gov.hu/rovatok/aktualitasok/kozerdeku/meghatarozott_kozerdeku_adatai/AEK_SZMSZ.pdfszolgálati jogviszonyban álló vezető. A hivatali felettesnek

ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT . sz. példány Nyt. szám: 10/7

Jóváhagyom!

Budapest, 2007. szeptember 28 - án

Dr. Szekeres Imre sk. a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere

ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT

(HONVÉD, RENDÉSZETI ÉS VASÚTEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT)

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Felterjesztem! Budapest, 2007. szeptember 12 -én

Dr. Szilvásy István főigazgató

2007. szeptember

2

TARTALOMJEGYZÉK

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK.................................................................................................. 6 BEVEZETŐ ....................................................................................................................................... 9 I. FEJEZET.............................................................................................................................. 11 Az ÁEK JOGÁLLÁSA, RENDELTETÉSE, FŐ FELADATAI ÉS VEZETÉSÉNEK, IRÁNYÍTÁSÁNAK RENDJE......................................................................................................... 11 1. Az ÁEK jogállása, rendeltetése, fő feladatai................................................................................ 11 1.1. Az ÁEK jogállása................................................................................................................. 11 1.2. Az ÁEK gazdálkodási jogköre............................................................................................. 12 1.3. Az ÁEK tevékenységének tárgyi feltételei és pénzügyi forrásai: ........................................ 12 1.4. Az ÁEK jelzőszámai, ÁFA alanyisága, bélyegzői:.............................................................. 13 1.5. Az ÁEK rendeltetése............................................................................................................ 14 1.5.1. Az ÁEK működési területe .................................................................................................... 14 1.5.2. Az ÁEK feladatai (alaptevékenysége), kiegészítő és vállalkozási tevékenysége,

valamint az azokat meghatározó legfontosabb jogszabályok .................................................... 14 1.5.3. Alaptevékenység .................................................................................................................... 14 1.5.4. Az alaptevékenységhez kapcsolódó – vállalkozásnak nem minősülő – kiegészítő

tevékenységek ............................................................................................................................ 16 1.5.5. Vállalkozási tevékenységek ................................................................................................... 17 1.5.6. Az ÁEK speciális állami feladata a honvédelem, rendvédelem valamint a vasút-

egészségügy területén ellátandó tevékenysége keretében:......................................................... 18 1.5.7. Az ÁEK feladatai a rehabilitáció területén: ........................................................................... 19 1.5.7. Az ÁEK feladatai a krónikus fekvőbeteg ellátás területén: ................................................... 20 1.5.8. Az ÁEK feladata továbbá....................................................................................................... 20 1.6.Az ÁEK vezetésének és irányításának rendje ............................................................................ 22 1.6.1. Az ÁEK felső vezetése........................................................................................................... 22 1.6.2. A főigazgató helyettesítésének rendje:................................................................................... 23 II. FEJEZET.............................................................................................................................. 24 AZ ÁEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE........................................................................................... 24 III. FEJEZET.............................................................................................................................. 35 Az ÁEK VEZETŐINEK FŐ FELADATAI .................................................................................... 35 1. A főigazgató ................................................................................................................................. 35 1.1. Feladata ..................................................................................................................................... 35 1.2. A főigazgató kizárólagos hatásköre (43/2003.(VII.29.) ESzCsM rendelet 9.§ (2) szerint) ...... 35 1.4. A főigazgató helyettesítése........................................................................................................ 36 1.5. A főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek .......................................... 37 2. A főigazgató helyettesei ............................................................................................................... 37 2.1. A főigazgató munkáját helyettesei segítik. ............................................................................... 37 2.2. A főigazgató helyetteseinek általános feladatai: ....................................................................... 37 2.3. A főigazgató helyettesei felelősek: ........................................................................................... 38 3. Katonai főigazgató-helyettes (MH repülő főszakorvos) .............................................................. 38 3.1. A katonai főigazgató-helyettes általános feladatai:................................................................... 38 3.2. A katonai főigazgató- helyettes részletes feladatai: .................................................................. 39 3.2.1. Az ÁEK vezetése és irányítása területén: ........................................................................ 39 3.2.2. A honvéd egészségügy és a katasztrófavédelem területén:.............................................. 40 3.2.3. A repülő főszakorvosi feladatok területén: ...................................................................... 41 3.2.4. A külső kapcsolattartás területén: .................................................................................... 41

33.3. A katonai főigazgató-helyettes helyettesítése ........................................................................... 41 3.4. A katonai főigazgató-helyettes által közvetlenül irányított szervezeti egységek...................... 41 4. Stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes ........................................................... 42 4.1. A stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes általános feladatai ....................... 42 4.2. A stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes részletes feladatai ....................... 42 4.2.1. Az ÁEK stratégiai fejlesztése terén:................................................................................. 42 4.2.2. A tudományos kutatás és az oktatás terén:....................................................................... 42 4.2.3. Az ÁEK külső kapcsolatainak szervezése és irányítása terén: ........................................ 43 4.3. A stratégiai és tudományos – főigazgató-helyettes helyettesítése ............................................ 43 4.4. A stratégiai és tudományos – főigazgató helyettes által közvetlenül irányított szervezeti

egységek ..................................................................................................................................... 43 5. Rehabilitációs főigazgató-helyettes...................................................................................... 43 5.1. A rehabilitációs főigazgató helyettes általános feladatai .......................................................... 43 5.2. A rehabilitációs – főigazgató-helyettes részletes feladatai .................................................. 44 5.3. A rehabilitációs – főigazgató-helyettes helyettesítése ......................................................... 44 5.4. A rehabilitációs főigazgató helyettes által közvetlenül irányított szervezeti egységek ....... 44 6. Orvos igazgató...................................................................................................................... 44 6.1. Az orvos igazgató általános feladatai:....................................................................................... 45 6.2. Az orvos igazgató részletes feladatai ................................................................................... 45 6.3. Az orvos igazgató hatásköre ................................................................................................ 46 6.4. Az orvosigazgató helyettesítése ........................................................................................... 46 6.5. Az orvos igazgató által közvetlenül irányított szervezeti egységek..................................... 46 7. Ápolási igazgató................................................................................................................... 46 7.1. Az ápolási igazgató általános feladata ................................................................................. 47 7.2. Az ápolási igazgató részletes feladatai................................................................................. 47 7.3. Az ápolási igazgató hatásköre .............................................................................................. 47 7.4. Az ápolási igazgató helyettesítése........................................................................................ 48 7.5. Az ápolási igazgató által közvetlenül irányított szervezeti egységek .................................. 48 8. Gazdasági igazgató............................................................................................................... 48 8.1. A gazdasági igazgató általános feladatai................................................................................... 48 8.2. A gazdasági igazgató részletes feladatai .............................................................................. 48 8.3. A gazdasági igazgató hatásköre: .......................................................................................... 49 8.4. A gazdasági igazgató felelőssége:........................................................................................ 50 8.5. A gazdasági igazgató helyettesítése: .................................................................................... 51 8.6. A gazdasági igazgató által közvetlenül irányított szervezeti egységek................................ 51 9. Főgyógyszerész .................................................................................................................... 51 9.1. Az főgyógyszerész általános feladatai ...................................................................................... 51 9.2. Az főgyógyszerész részletes feladatai.................................................................................. 52 9.3. Az főgyógyszerész helyettesítése......................................................................................... 52 9.4. Az főgyógyszerész által közvetlenül szakmailag irányított szervezeti egységek ................ 52 10. Hivatalvezető........................................................................................................................ 52 10.1. A hivatalvezető általános feladatai................................................................................... 52 10.2. A hivatalvezető részletes feladatai ................................................................................... 53 10.3. A hivatalvezető helyettesítése .......................................................................................... 53 10.4. A hivatalvezető által koordinált szervezeti egységek ...................................................... 53 11. Intézetvezető......................................................................................................................... 53 11.1. Az intézetvezető általános feladatai ........................................................................................ 54 11.2. Az intézetvezető helyettesítése................................................................................................ 54 12. Az ÁEK szervezeti elemeinek vezetői: ................................................................................ 54 IV. FEJEZET.................................................................................................................................... 56 AZ ÁEK SZERVEZETI ELEMEINEK RENDELTETÉSE, FŐ FELADATAI............................. 56

4V. FEJEZET..................................................................................................................................... 56 A BETEGELLÁTÁS RENDJE ....................................................................................................... 56 1. A betegfelvétel, áthelyezés, elbocsátás ................................................................................ 56 1.1. Betegfelvétel.............................................................................................................................. 56 1.2. Igényjogosultság........................................................................................................................ 56 1.3. Felvételi eljárás ......................................................................................................................... 57 1.4. A beteg elhelyezése................................................................................................................... 58 1.5. A beteg áthelyezése intézményen belül .................................................................................... 58 1.6. Betegszállítás............................................................................................................................. 59 1.7. A betegek elbocsátása, áthelyezése más intézménybe .............................................................. 60 1.8. Elhalálozás ................................................................................................................................ 62 2. A beteg és a hozzátartozók, valamint a honvédelmi tárca és rendvédelmi szervek állományilletékes vezetőinek jogai, tájékoztatása............................................................................ 64 3. A beteg hozzátartozójának, valamint a honvédelmi tárca és rendvédelmi szervek állományilletékes vezetőinek értesítése ........................................................................................... 66 4. A betegek kivizsgálása ......................................................................................................... 67 4.1. A vizsgálatok............................................................................................................................. 67 4.2. Az orvosi vizitek ....................................................................................................................... 68 4.3. Más osztályok közreműködésével végzett vizsgálatok, konzíliumok, esetmegbeszélések ...... 68 5. A betegek gyógykezelése, ápolása, gondozása .................................................................... 70 5.1. Gyógykezelés ............................................................................................................................ 70 6. Ápolás................................................................................................................................... 72 6.1. Az ápolás fő tevékenységi csoportjai: ....................................................................................... 72 7. Étkeztetés ............................................................................................................................. 72 8. A műtét ................................................................................................................................. 73 8.1. Műtét előtti kivizsgálás, előkészítés.......................................................................................... 73 8.2. A műtét utáni megfigyelés ........................................................................................................ 75 8.3. A műtő működése...................................................................................................................... 75 9. A központi szolgálatok működése........................................................................................ 76 9.1. Általános elvek.......................................................................................................................... 76 9.2. A működés részletes szabályai .................................................................................................. 77 10. Járóbeteg ellátás ................................................................................................................... 78 11. Az egészségügyi dokumentáció vezetése............................................................................. 79 11.1. Fekvőbeteg ellátás ................................................................................................................... 79 11.2. Járóbeteg ellátás ...................................................................................................................... 79 11.3. Adatvédelem............................................................................................................................ 80 VI. FEJEZET.................................................................................................................................... 81 AZ ÁEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI .................................................................................... 81 1. Alapvető szabályok .............................................................................................................. 81 2. Feladattervezés ..................................................................................................................... 82 2.1. Általános tervezési előírások..................................................................................................... 82 2.2. Az ÁEK alapvető tervezési okmányai ...................................................................................... 82 2.2.1. Éves munka és feladatterv................................................................................................ 82 2.2.2. Rövidebb időre szóló tervek, havi munkatervek.............................................................. 82 2.3. Szakmai terv.............................................................................................................................. 82 3. Ellenőrzés ............................................................................................................................. 83 3.1. Az ellenőrzés ............................................................................................................................. 83 3.2. Belső ellenőrzés......................................................................................................................... 84 3.3. Az ellenőrzés végrehajtása ........................................................................................................ 84 4. A helyettesítés rendje ........................................................................................................... 85 5. Az ÁEK képviselete ............................................................................................................. 85

56. A kiadmányozási jog gyakorlása.......................................................................................... 85 7. A kötelezettségvállalás általános rendje............................................................................... 86 7.1. A kötelezettségvállalás dokumentumai:.................................................................................... 86 8. A munkaköri leírás ............................................................................................................... 87 9. Az ügyintézés rendje ............................................................................................................ 87 10. A munkavégzés rendje ......................................................................................................... 88 11. Útbaindítás, kirendelés, távollét ........................................................................................... 89 12. A média tájékoztatásának rendje.......................................................................................... 90 13. Az ÁEK operatív irányításának fórumai .............................................................................. 92 13.1. Főigazgatói kabinetértekezlet.................................................................................................. 92 13.2. Főorvosi értekezlet .................................................................................................................. 92 13.3. Főnővéri értekezlet .................................................................................................................. 92 13.4. Osztályvezetői értekezlet......................................................................................................... 92 13.5. Összdolgozói értekezlet........................................................................................................... 92 13.6. Vezetői értekezlet .................................................................................................................... 93 13.7. Állománygyűlés ...................................................................................................................... 93 13.8. Osztályok, részlegek munkaértekezletei ................................................................................. 93 14. A főigazgató által működtetett konzultatív testületek.......................................................... 93 14.1. Vezetői Tanács ........................................................................................................................ 93 14.2. Rehabilitációs Koordinációs Tanács ....................................................................................... 95 15. Az ÁEK szakmai tanácsadó testületei.................................................................................. 95 15.1. Szakmai Vezető Testület ......................................................................................................... 95 15.1.1. A Szakmai Vezető Testület tagja: .................................................................................... 96 15.1.2. A Szakmai Vezető Testület tanácskozási jogú állandó meghívottjai:.............................. 96 15.1.3. A SZVT működése........................................................................................................... 96 15.1.4. A SZVT véleményezési jogköre ...................................................................................... 97 15.1.5. A Szakmai Vezető Testület egyetértési jogköre .............................................................. 97 15.1.6. Az SZVT ügyrendje az SZMSZ mellékletét képezi......................................................... 98 15.2. Kórházi Felügyelő Tanács....................................................................................................... 98 15.3. Kórházi Etikai Bizottság ......................................................................................................... 98 15.4. Kórházi Tudományos Tanács................................................................................................ 100 15.5. Kutatásetikai Bizottság.......................................................................................................... 101 15.6. Gyógyszerterápiás Bizottság ................................................................................................. 101 15.7. Környezetvédelmi Tanács (KVT) ......................................................................................... 102 15.8. Infekciókontroll Bizottság..................................................................................................... 102 15.9. Transzfúziós Bizottság .......................................................................................................... 102 15.10. Szociálpolitikai Bizottság.................................................................................................... 103 15.11. Műszerbizottság .................................................................................................................. 103 15.12. Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság ...................................................................... 103 15.13. Háromtagú Orvosi Bizottság az agyhalál beálltának megállapítására ................................ 104 15.14. Gazdálkodási Bizottság ....................................................................................................... 104 15.15. Ápolásszakmai Bizottság .................................................................................................... 105 15.16. Esélyegyenlőségi Bizottság................................................................................................. 106 15.17. Fizikai Állapotfelmérő Bizottság (FÁB)............................................................................. 107 15.18. Költségvetési Ellenőrző Bizottság (KEB)........................................................................... 107 15.19. Előmeneteli Bizottság (EB)................................................................................................. 107 15.20. MH I. Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottság (MH I. fokú FÜV Bizottság)....................... 107 15.21. Érdekképviseleti szervek..................................................................................................... 108 15.22. Betegjogi képviselő ............................................................................................................. 108 16. Záró rendelkezések............................................................................................................. 110

6

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Az Állami Egészségügyi Központ Szervezeti és Működési Szabályzata (a

továbbiakban: SZMSZ) az Állami Egészségügyi Központ (továbbiakban: ÁEK) béke-

(normál) időszaki működését meghatározó alapokmány. Az ÁEK vezetői és az ÁEK szervek

ezen okmány alapján végzik mindennapi – a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb

jogi eszközei által meghatározott – tevékenységüket. A jelen SZMSZ alkalmazása

szempontjából:

Állami vezetők: a honvédelmi miniszter, az államtitkár és a szakállamtitkárok.

Minisztériumi vezetők: az állami vezetők, a kabinetfőnök, a Honvéd Vezérkar főnök, a

Honvéd Vezérkar főnök helyettes, valamint a HM főosztályvezetői.

HM szervek vezetői: a főosztályvezetők és titkárságvezetők.

Honvédelmi tárca: a Magyar Honvédség és a miniszter közvetlen irányítása, fenntartói

irányítása, továbbá közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek összessége.

Magyar Honvédség: a Honvédelmi Minisztérium, a miniszter alárendeltségébe tartozó

szervezetek, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteinek összessége.

A miniszter alárendeltségébe tartozó szervezetek: a HM szervezetek és a Honvéd Vezérkar

főnök közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek együttesen.

HM szervezetek: a HM Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal; a HM Védelmi

Hivatal; a HM Infrastrukturális Ügynökség; a HM Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség; a

HM Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség; az MK Állandó EBESZ Képviselet, Katonai

Képviselet; az MK Állandó NATO Képviselet, Védelempolitikai Részleg; a HM Hadtörténeti

Intézet és Múzeum.

A Honvéd Vezérkar főnök közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek: az MH

Összhaderőnemi Parancsnokság; az MH Támogató Dandár; az MH Műveleti Központ; az MH

Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ; az MH Nemzeti Katonai Képviselő

Hivatal; az MH Nemzeti Összekötő Képviselet; az MH Nemzeti Katonai Képviselet; az MH

Kelet-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság; az MH Nyugat-Magyarországi

Hadkiegészítő Parancsnokság; az MH Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ; az MH

Geoinformációs Szolgálat; az MH Központi Kiképző Bázis, valamint az MH Kinizsi Pál

Tiszthelyettes Szakképző Iskola.

A honvédelmi miniszter közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek: az MK Katonai

Felderítő Hivatal, az MK Katonai Biztonsági Hivatal.

7

A honvédelmi miniszter fenntartói irányítása alá tartozó szervezet: a Zrínyi Miklós

Nemzetvédelmi Egyetem.

A honvédelmi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó szervezet: az Állami

Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ).

Az államtitkár által felügyelt szervezet: a HM Tábori Lelkészi Szolgálat.

HM szervek: a Honvédelmi Minisztérium szervezeti elemei (Miniszteri Kabinet, főosztályok,

titkárságok).

A HM hivatali szervezete: a miniszter munkáját közvetlenül segítő, illetve az államtitkár, a

szakállamtitkárok és a kabinetfőnök közvetlen irányítása alá tartozó HM szervek együttes

megnevezése.

A Honvéd Vezérkar: a Honvédelmi Minisztérium részét képező, a Honvéd Vezérkar főnök

közvetlen alárendeltségében működő HM szervek (főosztályok és a Vezérkari Titkárság)

együttes megnevezése.

Az MH középszintű vezető szerve: az MH Összhaderőnemi Parancsnokság.

A Magyar Honvédség katonai szervezetei: a szárazföldi csapatok, a légierő csapatai, a

központi logisztikai és támogató szervezetek, valamint a Magyar Honvédség feladatainak

végrehajtása érdekében egyéb szaktevékenységet folytató, önálló állománytáblával

rendelkező szervezetek.

Szolgálati elöljáró: az állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva

parancs, intézkedés kiadására, vagy egyes munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosult

személy.

Hivatali felettes: a szolgálati elöljáró jogkörének megfelelő hatáskörrel rendelkező, nem

szolgálati jogviszonyban álló vezető. A hivatali felettesnek alárendeltjei felé utasítási jogköre

van.

Szakmai elöljáró: az a szolgálati jogviszonyban álló vezető, aki szakterületén a

jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, valamint a HM SZMSZ-ben

meghatározottak alapján szakirányítási tevékenységre jogosult.

Szakmai felettes: a szakmai elöljáró jogkörének megfelelő szakmai hatáskörrel rendelkező

köztisztviselői, közalkalmazotti állományú vezető.

Irányítás: olyan tevékenység, amelyben az irányító – az irányított szervezeten

kívülről – meghatározó befolyást gyakorol az irányított szervezet tevékenységének minden

területére.

Vezetés: olyan tevékenység, amely során a vezető a vezetett szervezet tagjaként – az

irányító által meghatározott feladatok végrehajtása érdekében, az irányítás keretei között –

8

meghatározó befolyást gyakorol a szervezet tevékenységére, azonban a szervezet

tevékenységének célját és rendeltetését nem változtathatja meg.

Felügyelet: az irányítás részét képező azon tevékenység, melynek során a felügyeleti

joggal felruházott személy hatáskörében eljárva ellenőrzi a jogszabályok, az állami irányítás

egyéb jogi eszközei, a különböző szakmai szabályozók és az egyéb aktusok érvényesülését,

illetve szükség esetén intézkedik a döntésre jogosult felé ezek érvényre juttatására.

Szakirányítás: a szakmai elöljáró (felettes) azon joga és kötelezettsége, amely alapján

szakterületén normatív intézkedéseket ad ki a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb

jogi eszközeiben meghatározottak végrehajtására; egyedi intézkedéseket ad ki a szakmai

tevékenység végrehajtásával kapcsolatban a közvetlenül alárendelt szervezetek, illetve az MH

szaktevékenységet ellátó szerveire vonatkozóan; ellenőrzi az alárendelt szakmai szervezetek

tevékenységét, illetve – a miniszter nevében és megbízásából – az alárendelt katonai

szervezetek parancsnokainak és más szolgálati elöljáróinak szakmai tevékenységét;

feladatkörébe tartozó információkat ad és kér; a szakterületéhez tartozó, általa irányított

tevékenység egységes gyakorlatának kialakítása érdekében dönt a végrehajtás során felmerült

vitás kérdésekben, illetve állásfoglalás kiadásával biztosítja a szakmai feladatok egyöntetű

végrehajtását; szakterületének körébe tartozó jogszabályokat és döntéseket készít elő,

véleményezési jogot gyakorol.

Szakmai felügyelet: a szakirányítás részét képező olyan tevékenység, melynek során a

szakmai felügyeleti joggal felruházott személy hatáskörében eljárva ellenőrzi a jogszabályok,

az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a különböző szakmai szabályozók érvényesülését,

illetve szükség esetén intézkedik a döntésre jogosult felé ezek érvényre juttatására.

Egyéb munkáltatói jog: a kinevezés, a felmentés, fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlása

kivételével gyakorolt munkáltatói jog (pl. javaslattételi jog kinevezésre, felmentésre,

jutalmazásra, fegyelmi eljárás megindítására, szabadság engedélyezése, közvetlen

utasításadási jog).

9

BEVEZETŐ

Az Állami Egészségügyi Központ az Állami Egészségügyi Központ (Honvéd,

Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) központi költségvetési szerv alapításáról szóló

89/2007. (HK 12) HM határozattal kiadott alapító okirattal került létrehozásra.

Neve: Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi

Központ).

Rövidített neve: ÁEK.

Alapításának időpontja: 2007. július 01.

Az ÁEK: országos feladatkörű speciális intézet, önállóan gazdálkodó teljes

jogkörű központi költségvetési szerv, önálló jogi személy.

Az ÁEK elnevezése angol nyelven: State Health Centre

Az ÁEK székhelye:

1.sz.:1134 Budapest, XIII. Róbert Károly körút 44.

Az ÁEK telephelyei:

2.sz.: 1062 Budapest, VI. Podmaniczky utca 109-111.

3.sz.: 1121 Budapest, XII. Szanatórium utca 2/a.

4.sz.: 2621 Verőce, Aranyos kút (postacíme: 2621 Verőce, Pf. 20.)

5.sz.: 8381 Hévíz, Ady Endre utca 31.

6.sz.: 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 7/a.

7.sz.: 8230 Balatonfüred, Szabadság út 5.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a hatályos jogszabályok és normatív tartalmú

rendelkezések előírásai szerint készült. Rendelkezéseit a mindenkori hatályos jogszabályokkal

összhangban kell alkalmazni.

Az SZMSZ meghatározza az ÁEK rendeltetését, fő feladatait, vezetésének,

irányításának általános rendjét, a szervezeti felépítését, a vezetők jogkörét, feladat és

hatáskörét, a betegellátás rendjét valamint a működés alapvető szabályait.

Az operatív munkaszervezet tevékenységeinek változásaihoz, fejlesztéséhez és az

ehhez kapcsolódó szervezeti változásokhoz igazodva az SZMSZ- t időközönként aktualizálni

kell. E feladat végrehajtásáról a főigazgató utasítására, a katonai főigazgató helyettes

gondoskodik.

10Az SZMSZ-ben foglaltak hatálya kiterjed:

– az ÁEK teljes személyi állományára egészében

– az ÁEK-ben egészségügyi ellátásban részesülő járó- és fekvőbetegekre, illetőleg

– az ÁEK-ben egyéb jogcímeken tartózkodó személyekre (a rájuk vonatkozó

mértékben).

Az ÁEK állományán kívüli személyeket az SZMSZ reájuk vonatkozó rendelkezéseiről

az intézményben való tartózkodásuk idejére, megfelelő módon (házirend, beteg- és látogató-

tájékoztatók) és részletességgel tájékoztatni kell.

Az SZMSZ, valamint a munkavégzéssel kapcsolatos külső és belső szabályok

ismertetése, s azok betarttatása a szervezeti egységek vezetőinek feladata.

Az ÁEK belső szervezeti elemeinek a rendeltetését, fő feladatait az ÁEK Működési

Rendje tartalmazza.

Az állomány tagjának feladatait, hatáskörét, felelősségét az adott beosztás Munkaköri

Leírása rögzíti.

11

I. FEJEZET

Az ÁEK JOGÁLLÁSA, RENDELTETÉSE, FŐ FELADATAI ÉS

VEZETÉSÉNEK, IRÁNYÍTÁSÁNAK RENDJE

1. Az ÁEK jogállása, rendeltetése, fő feladatai

1.1. Az ÁEK jogállása

− Az ÁEK országos feladatkörű speciális intézet, önállóan gazdálkodó teljes

jogkörű központi költségvetési szerv, önálló jogi személy.

− Az ÁEK fenntartója és felügyeleti szerve a Honvédelmi Minisztérium (1055

Budapest, Balaton utca 7-11.).

− A felügyeleti jogkört a honvédelmi miniszter gyakorolja. A felügyeleti jogkör

magában foglalja különösen:

− az ÁEK- kel kapcsolatos alapítói jogosítványok gyakorlását, az ÁEK

tevékenységének felügyeletét,

− az ÁEK szervezetének meghatározását, a munkaköri jegyzék jóváhagyását,

− az ÁEK SZMSZ- nek és módosításainak jóváhagyását,

− az ÁEK házirendjének és módosításainak jóváhagyását,

− az ÁEK ötéves szakmai tervének elfogadását, és a szakmai terv

teljesítésének évenkénti értékelését,

− az ÁEK éves költségvetésének jóváhagyását, gazdálkodási jogkörének

meghatározását és a felügyeleti szervet megillető költségvetési irányítási

hatáskörök gyakorlását,

− az ÁEK által végezhető vállalkozási tevékenységek meghatározását,

− az ÁEK éves költségvetési beszámolójának jóváhagyását,

− az ÁEK főigazgatójának és a katonai főigazgató helyettesnek, gazdasági

igazgató valamint belső ellenőrzési vezetőjének kinevezését illetve

felmentését, rájuk vonatkozóan a fegyelmi jogkör gyakorlását.

12− Az ÁEK katonai főigazgató helyettesének, gazdasági igazgatójának és belső

ellenőrzési vezetője tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a főigazgató, a

főigazgató tekintetében pedig a honvédelmi miniszter kabinetfőnöke gyakorolja.

− A honvédelmi miniszter gondoskodik a honvédségi állományra vonatkozó, az

egészségügyi szakmai feladatellátáshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő speciális

ellátási kötelezettség, illetve ezen állomány egészségügyi ellátása tekintetében

fennálló speciális előírások kialakításáról, azok érvényesüléséről.

− Az ÁEK tevékenysége feletti egészségügyi államigazgatási felügyeletre az

egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény,

a szakmai felügyeletre az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről szóló

15/2005. (V. 2.) EüM rendelet szabályai az irányadóak.

1.2. Az ÁEK gazdálkodási jogköre

− Az ÁEK a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság

szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, a gazdálkodás megszervezése

tekintetében önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, gazdálkodási

jogkörét azonban a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó

költségvetési szervekre vonatkozó speciális előírások szűkítik a 226/2004. (VII.

27.) Kormányrendeletben foglaltak szerint.

− Az ÁEK a Magyar Államkincstárnál vezetett elszámolási számlával rendelkezik,

előirányzat-felhasználási keretszámlája nincs.

− Az ÁEK-hez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv nem tartozik,

részjogkörű költségvetési egysége nincs.

1.3. Az ÁEK tevékenységének tárgyi feltételei és pénzügyi forrásai:

− Az ÁEK tevékenységének tárgyi feltételeit a kincstári vagyon körébe tartozó

ingatlanok és ingóságok képezik. Az ingatlanok a magyar állam tulajdonában és

a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében vannak, melyekre az ÁEK-nak

használati jogot biztosít. A használati jog vagyonértékű jogot nem képez, azt az

ÁEK a mérlegében nem tartja nyilván.

− A kincstári vagyoni körbe tartozó ingóságok az ÁEK tulajdonában vannak,

azokat könyveiben teljes körűen nyilvántartja.

13− Az ÁEK tevékenységének pénzügyi forrásait a működési költségvetés

tekintetében elsődlegesen az egészségbiztosítási alapból származó bevételek

képezik. A speciális feladat-ellátáshoz kapcsolódó kiadásokat az igényjogosultak

foglalkozása szerint illetékes tárcák finanszírozzák. A működés finanszírozását

kiegészítik továbbá a HM költségvetési támogatása, a saját bevételek intézményt

megillető része, valamint a kutatási és egyéb pályázatokon elnyert források.

− Az ÁEK felújítási-felhalmozási szükségletéhez a forrásokat a fenntartó biztosítja

a költségvetéséből külön a vonatkozó alcímen elkülönített, és az Országgyűlés

által megszavazott pénzeszközök révén.

1.4. Az ÁEK jelzőszámai, ÁFA alanyisága, bélyegzői:

Az ÁEK jelzőszámai:

− törzskönyvi nyilvántartási szám: 255/416

− KSH törzsszám: 15714163

− adószám: 15714163-2-51

− társadalombiztosítási törzsszám (nyugdíj):

− közalkalmazottak: 300-00000-1-3

− katona állomány: H 33084

− társadalombiztosítási nyilvántartási szám (járulékok): 883514

− intézeti (GYÓGYINFOK) kód: 20 K403

− OEP finanszírozási kód: 01A6

− pénzforgalmi jelzőszám: 10023002-00290469-00000000, számlavezető

bank: Magyar Államkincstár

− Az ÁEK az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény

hatálya alá tartozó adóalany.

− Az ÁEK hivatalos tevékenysége során az elnevezésének megfelelő, a

Magyar Köztársaság címerével ellátott, sorszámozott körbélyegzőket,

továbbá nyilvántartásba vett fejbélyegzőket használ.

141.5. Az ÁEK rendeltetése

1.5.1. Az ÁEK működési területe

− Az ÁEK működési területét a betegellátó szakmák tekintetében az egészségügyi

ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény, a szakmánkénti

területi ellátási kötelezettség tekintetében az egészségügyi miniszter határozata

rögzíti.

− A speciális feladatok tekintetében országos ellátási kötelezettsége van, melyet az

egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások

igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében

fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Kormány

rendelet tartalmaz.

1.5.2. Az ÁEK feladatai (alaptevékenysége), kiegészítő és vállalkozási tevékenysége,

valamint az azokat meghatározó legfontosabb jogszabályok

1.5.3. Alaptevékenység

Az ÁEK alaptevékenységét az alapító okirat 8.1. pontja szabályozza.

Eszerint az ÁEK állami feladatként ellátandó általános tevékenysége:1

Fekvőbetegek gyógyintézeti ellátása

85112-1 Aktív fekvőbeteg ellátás

85113-2 Rehabilitációt, utókezelést és gondozást nyújtó

fekvőbeteg ellátás

85114-3 Krónikus fekvőbeteg ellátás

85111-6 Hospice ellátás

Járóbetegek orvosi ellátása

85122-0 Művese kezelés

Egynapos sebészet

85124-2 Járóbetegek gondozóintézeti ellátása

85125-3 Foglalkozás-egészségügyi ellátás

85127-5 Járóbetegek szakorvosi ellátása

85128-6 Fogorvosi ellátás

Mentőszolgálat

1 A költségvetési szakfeladat rendi besorolásnak megfelelően

1585142-8 Betegszállítás és orvosi rendelvényre történő

halott-szállítás

Vérellátás

85151-6 Vérellátás

Egyéb humán egészségügyi tevékenység

85193-4 Pályaalkalmassági vizsgálatok

85196-7 Egészségügyi ellátás egyéb feladatai

85141-4 Betegszállítás és orvosi rendelvényre történő

halott-szállítás

85142-1 Mentési feladatok, mozgóőrség ellátása

Felsőfokú továbbképzés

80331-7 Egyetemi, főiskolai továbbképzés

Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés

80341-6 Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés

Egyéb oktatás

80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás,

vizsgáztatás

Műszaki és természettudományi kutatás és kísérleti fejlesztés

73102-5 Orvostudományi kutatás és kísérleti fejlesztés

Egyéb nem bolti kiskereskedelem

52691-5 Egyéb nem bolti kiskereskedelem (intézeti

gyógyszertár)

Egyéb korlátozottan igénybe vehető szálláshely szolgáltatás

55142-5 Egyéb szálláshely szolgáltatás (nővérszálló)

Költségvetési szervek kiegészítő és vállalkozási tevékenysége

75195-0 Intézményi étkeztetés kiegészítő tevékenységként

75195-8 Költségvetési szervek által végzett egyéb

kiegészítő tevékenység (mosoda)

Részvétel az MH Dr. Radó György Honvéd Egészségügyi Központ

(továbbiakban: MH HEK) által működtetett katasztrófa-egészségügyi

biztosítás rendszerében

A területi ellátásban való részvétel az egészségbiztosítási pénztárakkal kötött

szerződés alapján, valamint a sürgősségi betegellátás keretében a Budapest

Főváros ügyeleti rendszerében a reá háruló külön feladatok végzése;

16

1.5.4. Az alaptevékenységhez kapcsolódó – vállalkozásnak nem minősülő – kiegészítő

tevékenységek

− Az ÁEK alaptevékenységen belül, az annak feltételeként rendelkezésre álló, és e

célra részben lekötött személyi és anyagi kapacitások fokozott kihasználásával,

nem nyereségszerzés céljából – vállalkozásnak nem minősülő – tevékenységeket

végezhet.

− A fekvő és járóbeteg szakellátás körébe tartozó tevékenységek költségtérítés

ellenében akkor végezhetők, ha az nem von el kapacitásokat a területi és a

speciális ellátási kötelezettség teljesítésétől, továbbá nem járhat együtt az ellátási

kötelezettségre vonatkozó mindenkori várólisták módosításával.

E tevékenységek:

− Költségtérítés ellenében végzett gyógyintézeti fekvőbeteg ellátás,

− Költségtérítés ellenében végzett szakorvosi járóbeteg ellátás,

− Költségtérítés ellenében végzett betegszállítás,

− Költségtérítés ellenében végzett gyógyfürdő szolgáltatás,

− Gyógyturizmus,

− Gyógyszer műszerkipróbálással, a hatósági engedélyezési, minőség- és

alkalmassági vizsgálattal összefüggő szakvélemény, szaktanácsadás,

− Az intézet rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetve feleslegessé

vált tárgyi eszközök és készletek értékesítése,

− Az intézmény helyiségei, eszközei tartós és eseti bérbeadása,

− Nemesfém hulladék, röntgen film, étel- és egyéb hulladék értékesítése,

− Nem OEP finanszírozott ágyakon rehabilitációs és betegápolási, krónikus

fekvőbeteg ellátási feladatok,

− Egyéb intézeti bevétellel járó tevékenységek,

− Nem OEP finanszírozott ágyakon rehabilitációs és betegápolási, krónikus

fekvőbeteg ellátási feladatok,

− Költségtérítés ellenében végzett foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,

17− A költségtérítés ellenében végzett tevékenységek bevételeinek –

tevékenységenként – fedezniük kell az adott tevékenységet terhelő összes

kiadást, beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások e tevékenységre jutó

arányos hányadát is, a bevétel fel nem használható részének figyelembevétele

mellett.

− A költségtérítés ellenében végzett tevékenységek közül - a 19/2007. (HK. 3.)

HM utasítás 4. §.-a szerint – nem illetik meg az ÁEK-et a helyiségek

bérbeadásából, továbbá a feleslegessé váló eszközök értékesítéséből származó

bevételek, mivel a felügyeleti szerv térítés nélküli szolgáltatásként biztosítja az

ÁEK ingatlanjai üzemeltetését és fenntartását, továbbá költségvetési támogatást

nyújt az elhasználódott eszközök pótlására.

− A feladatmutatók mértékét az elemi költségvetés évente állapítja meg.

1.5.5. Vállalkozási tevékenységek

− Az ÁEK által ellátható vállalkozási tevékenységek köre és TEÁOR szerinti

felsorolás az alapító okirat 17. pontja szerint:

TEÁOR ’03

vállalkozási tevékenység

24.42 Gyógyszerkészítmény gyártása 33.10 Orvosi műszer gyártása (fogtechnika) 85.12 Járóbeteg ellátás 85.11 Fekvőbeteg-ellátás 85.13 Fogorvosi szakellátás 74.84 Rendezvény szervezése 85.14 Egyéb humán-egészségügyi ellátás 92.51 Könyvtári, levéltári tevékenység 92.61 Sportlétesítmény működtetése 92.62 Egyéb sport tevékenység 92.72 Máshova nem sorolható egyéb szabadidős tevékenység 93.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás 55.10 Szállodai szolgáltatás 72.30 Adatfeldolgozás 80.22 Középfokú oktatás 80.30 felsőoktatás

18− A vállalkozási tevékenység a szabad kapacitások terhére folytatható, az nem

veszélyeztetheti az alaptevékenységet és az ebből fakadó kötelezettségek

teljesítését.

− A vállalkozási bevételek mértéke – az Alapító Okirat előírása szerint – nem

haladhatja meg az összes költségvetési bevétel 20 %-át.

− A vállalkozási tevékenység bevételeit, kiadásait az államháztartás szervezetei

beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló hatályos

rendelkezéseknek a vállalkozási tevékenységre vonatkozó előírásai szerint

elszámolni, és annak eredményét kimutatni.

− A vállalkozási tevékenység bevételi előirányzatait terheli az e tevékenységet

szolgáló valamennyi kiadás, beleértve azt az összeget is, mely a bevételek

meghatározott köre után a központi költségvetést illeti meg. A kiadások között ki

kell mutatni a közvetett (általános) kiadásoknak a vállalkozási tevékenységre

jutó részét is.

− A vállalkozási tevékenység üzemgazdasági szemléletű – a tevékenység

érdekében felhasznált befektetett eszközök értékcsökkenési leírásával

csökkentett pénzforgalmi – eredményét az adott évi, illetve a következő évi

alaptevékenység ellátásra lehet fordítani, illetőleg – a központi költségvetést

megillető rész levonása után – tartalékba lehet helyezni.

− A vállalkozási tevékenység részletes szabályait az SZMSZ mellékletét képező

Vállalkozási Szabályzat tartalmazza.

1.5.6. Az ÁEK speciális állami feladata a honvédelem, rendvédelem valamint a vasút-

egészségügy területén ellátandó tevékenysége keretében:

− Az MH HEK igénye alapján, annak koordinálásával részvétel a Magyar

Köztársaság szuverenitása, területi és légtér integritása védelmében, valamint a

szövetségi rendszerekben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges katona-

egészségügyi képességek kialakításában és fenntartásában, továbbá az ezekhez

szükséges feltételrendszer biztosításának végrehajtásában;

− Részvétel az egészségügy területén a társadalombiztosítással összefüggő és a

katona-egészségügyre vonatkozó tevékenység végrehajtásában;

− Felsőszintű egészségügyi képzés biztosítása;

19− Az MH nemzetközi kötelezettségeiből adódó egészségügyi feladatok végzésében

való részvétel (orvos-csoportok, missziók, különleges felkészültséget illetve

felszereltséget igénylő feladatok);

− Felülvizsgálati tevékenység (FÜV) folytatása a MH HEK-kel együttműködve;

− Főszakorvosi feladatok ellátása;

− Szűrés-gondozás végzése;

− Légi-földi kiürítés egészségügyi biztosítása;

− Részvétel az alkalmassági vizsgálatokban, valamint az alkalmassági

követelmények és az alkalmasság elbírálásának rendje meghatározásában, az

ideiglenes szolgálatképtelenség orvosi elbírálásában, a Hjt. hatálya alá tartozó

személyek esetében a MH HEK-kel együttműködve;

− Részvétel a szűrővizsgálatok végrehajtásában;

− Az ÁEK megrendelés szerint – nem állami feladatként – a honvédelem,

rendvédelem valamint a vasút-egészségügy területén ellátandó tevékenysége

keretében térítés ellenében egyéb egészségügyi szolgáltatásokat végezhet.

1.5.7. Az ÁEK feladatai a rehabilitáció területén:

− A szív- és érrendszeri megbetegedések gyógyítása, a kórházi kezelés szerves

kiegészítő részeként a betegek utókezelése, a kórházi ápolás befejezése, illetve a

betegek egészségügyi rehabilitációja;

− A mozgásszervi betegek gyógyító-megelőző rehabilitációs ellátása;

− A fokozatos (progresszív) betegellátás elvének megfelelően gondoskodás a

kórházi kezelést igénylő, hosszabb időtartamú intézeti szakápolásra,

rehabilitációra és szakorvosi felügyeletre szoruló betegek ellátásáról;

− Kapcsolat tartása a beutaló intézetekkel és az onnan érkező betegek

kontrolvizsgálatának megszervezése, továbbá állapotromlás esetén az intézeti

szakorvosi ellátás biztosítása;

− Magas szintű szakápolás és rehabilitáció színvonalának megtartásáról, a betegek

tiszteletének és méltóságának megőrzéséről való gondoskodás;

− Járó- és fekvőbetegek szakellátása;

20− Komplex gyógyfürdő-szolgáltatás biztosítása;

− Felvilágosító, gondozó és egyéb humán egészségügyi tevékenység végzése.

1.5.7. Az ÁEK feladatai a krónikus fekvőbeteg ellátás területén:

− A fokozatos (progresszív) betegellátás elvének megfelelően gondoskodás a

kórházi kezelést igénylő, hosszabb időtartamú intézeti szakápolásra,

rehabilitációra és szakorvosi felügyeletre szoruló betegek ellátásáról,

− Gondoskodás a magas szintű szakápolás és rehabilitáció színvonalának

megtartásáról, a betegek tiszteletének és méltóságának megőrzéséről,

− Kapcsolat tartása a beutaló intézetekkel és az onnan érkező betegek

kontrolvizsgálatának megszervezése, továbbá állapotromlás esetén az intézeti

szakorvosi ellátás biztosítása.

1.5.8. Az ÁEK feladata továbbá

− a 1.5.2-1.5. 7. pont szerinti feladatoknak a minősített időszak körülményei között

történő ellátására való felkészülés, valamint e feladatok minősített időszakban

való ellátása.

− Az ÁEK tevékenységét meghatározó főbb jogszabályok:

− Az ÁEK tevékenységi körét és működésének módját általában

− az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény,

− a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra

jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi

LXXX. törvény,

− a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.

törvény,

− az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló

2003. évi LXXXIV. törvény szabályozza.

− Országos feladatkörű speciális intézetként való létrehozását, és az e

minőségében való működését konkrétan:

− az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi

CXXXII. törvény,

21− a központi egészségügyi szolgáltató szervezetek létrehozásáról

szóló 2009/2007. (I.30.) kormányhatározat,

− az Állami Egészségügyi Központ létrehozása érdekében

szükségessé vált egyes feladatokról szóló 2058/2007. (III.31.)

kormányhatározat,

− az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott

szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott

személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről

szóló 175/2007. (VI. 30.) kormányrendelet határozza meg.

− Az ÁEK központi költségvetési szervként működik, ennek megfelelően

gazdálkodását és beszámolási kötelezettségeit:

− az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,

− az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.)

számú kormányrendelet, és

− az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési

kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) számú

kormányrendelet írja elő.

− Az ÁEK a HM felügyelete alá tarozik, gazdálkodásának az államháztartás

működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) számú kormányrendelettől

eltérő sajátosságait a honvédelmi szervek működésének az államháztartás

működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 226/2004. (VII. 27.) Korm.

rendelet, továbbá az ehhez kapcsolódó HM utasítások – így pld.:

− a HM fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről

szóló 9/1998. (HK. 4.) HM utasítás,

− az intézményi bevételekkel kapcsolatos feladatokról szóló 19/2007.

(HK. 3.) HM utasítás,

− a HM fejezet 95/65/2001. számú, Egységes Számviteli Politikája

tartalmazzák

− Az ÁEK–kel

22− a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

(Kjt.)

− a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény,(Hjt.)

valamint

− a fegyveres szervek hivatásos szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi

XLIII. törvény (Hszt.) hatálya alá tartozó személyek állnak

foglalkoztatási jogviszonyban.

1.6.Az ÁEK vezetésének és irányításának rendje

− Az ÁEK vezetési és irányítási tevékenységét a főigazgató, a helyettesei, és

a szervezeti elemek vezetői valósítják meg.

− Az ÁEK részére meghatározott feladatok végrehajtása az ÁEK szervezeti

elemei munkáján keresztül valósul meg.

− Az ÁEK szervei, szervezeti elemei feladataik ellátása során –

hatáskörükben – kötelesek szorosan együttműködni egymással, más, a

honvédelmi tárca alá tartozó szervezetekkel, és külső szervezetekkel,

illetve szakigazgatási szervekkel.

1.6.1. Az ÁEK felső vezetése

− Az ÁEK felső vezetését a főigazgató és helyettesei alkotják.

− Az ÁEK egyszemélyi felelős vezetője a honvédelmi miniszter által

kinevezett főigazgató. A főigazgató fölött a munkáltatói jogokat – a

kinevezés, a felmentés és a fegyelmi jogkör gyakorlásának kivételével – a

HM kabinetfőnöke gyakorolja.

A főigazgató helyettesei:

− a katonai főigazgató-helyettes,

− a stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes,

− a rehabilitációs főigazgató helyettes,

− az orvos igazgató,

− az ápolási igazgató,

− a gazdasági igazgató,

23− az főgyógyszerész

A főigazgató munkáját helyettesei segítik.

− A főigazgató katonai főigazgató helyettesét a „a hivatásos és szerződéses

katonai szolgálat létesítéséről, módosításáról, megszüntetéséről,

tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes

nyilvántartás rendjéről szóló 10/2002. (III. 5.) HM rendelet módosításáról

szóló 35/2007. (VIII. 24.) HM rendelet 2.§-ban meghatározottak szerint, a

honvédelmi miniszter nevezi ki. Felette a munkáltatói jogokat – a

kinevezés, a felmentés és a fegyelmi jogkör gyakorlásának kivételével – a

főigazgató gyakorolja. A gazdasági igazgatót, „az államháztartás működési

rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 18. § (1)

bekezdésében meghatározottakra, a főigazgató javaslatára a honvédelmi

miniszter bízza meg és menti fel, illetve vonja vissza megbízását. A

további munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.

− A főigazgató többi helyettesét a főigazgató nevezi ki, és a munkáltatói

jogokat gyakorolja.

− Feladataikat – a katonai főigazgató-helyettes egyes, speciális feladatainak

kivételével – a főigazgató közvetlen irányítása mellett látják el.

1.6.2. A főigazgató helyettesítésének rendje:

− A főigazgató általános helyettesítését távolléte esetén teljes jogkörrel a

katonai főigazgató-helyettes látja el. A katonai főigazgató-helyettes a

helyettesítési jogkörében hozott intézkedéseiről köteles a főigazgatónak

utólagosan beszámolni.

− A katonai főigazgató-helyettes akadályoztatása esetén a főigazgató

helyettesítése felől a HM kabinetfőnöke intézkedik.

24

II. FEJEZET

AZ ÁEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

I. FŐIGAZGATÓSÁG

II. FŐIGAZGATÓ KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK

II/1. Belső Ellenőrzési Osztály

III. HIVATALVEZETŐ KÖZVETLEN KOORDINÁLÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK

III/1. Személyügyi- és Munkaügyi Osztály

III/1/A. Humánerőforrás-gazdálkodási Alosztály

III/1/B. Humánerőforrás-fejlesztési Alosztály

III/2. Minőségirányítási Osztály

III/3. Jogi- és Igazgatási Osztály

III/4. Kommunikációs Osztály

IV. KATONAI FŐIGAZGATÓ-HELYETTES KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ

TARTOZÓ SZERVEK

IV/1. Tervezési és Szervezési Osztály

IV/1/A. Ügyviteli Részleg

IV/2. Speciális Rendeltetésű Osztály

IV/3. Speciális Rendeltetésű Rendelő

V. REHABILITÁCIÓS FŐIGAZGATÓ-HELYETTES KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ

TARTOZÓ SZERVEK

V/1. Tervezési és Szervezési Osztály

VI. STRATÉGIAI ÉS TUDOMÁNYOS FEJLESZTÉSI FŐIGAZGATÓ-HELYETTES

KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK

VI/1. Tervezési és Szervezési Osztály

25

VII. ORVOS IGAZGATÓ KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK

VII/1. Gyógyszertárak

VII/1/A. I. sz. Gyógyszertár

VII/1/B. II. sz. Gyógyszertár

VII/2. Kórházhigiéniai Osztály

VII/2/A. I. sz. Sterilizáló Részleg

VII/2/B. II. sz. Sterilizáló Részleg

VII/3. Transzfúziológiai Diagnosztikai Osztály

VII/4. Orvosszakmai és Kontrolling Osztály

VII/5. I. sz. Felvételi Részleg

VII/6. II. sz. Felvételi Részleg

VIII. ÁPOLÁSI IGAZGATÓ KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK

VIII/1. I. sz. Ápolásbiztosító Osztály

VIII/2. II. sz. Ápolásbiztosító Osztály

IX. GAZDASÁGI IGAZGATÓ KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK

IX/1. Telepvezetők

IX/2. Pénzügyi Osztály

IX/2/A. Pénzügyi Alosztály

IX/2/B. Költségvetési és Finanszírozási Alosztály

IX/2/C. Számviteli Alosztály

IX/3. Üzemeltetési Osztály

IX/3/A. Fejlesztési, Beruházási és Épületfelügyeleti Alosztály

IX/3/B. Elhelyezési és Rendszerüzemeltetési Alosztály

IX/3/C. Orvosi Műszer Alosztály

26

IX/3/D. Informatikai Alosztály

IX/3/E. Élelmezési Alosztály

IX/3/F. Mosoda

IX/3/G. I. sz. Telephelyet Kiszolgáló Részleg

IX/3/H. II. sz. Telephelyet Kiszolgáló Részleg

IX/4. Anyaggazdálkodási Osztály

IX/4/A. Közbeszerzési Alosztály

IX/4/B. Anyaggazdálkodási Alosztály

IX/4/C. Egészségügyi Anyagellátó Alosztály

IX/4/D. Raktárgazdálkodási Alosztály

IX/5. Szállítási Osztály

IX/6. Biztonságtechnikai Osztály

IX/7. Rehabilitációs Intézeteket Kiszolgáló Részleg

IX/7/A. Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet

IX/7/B. Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet

IX/7/C. Hévízi Rehabilitációs Intézet

IX/7/D. Verőcei Betegotthon

X. FEKVŐBETEG OSZTÁLYOK

X/1. Belgyógyászat és Társszakmái

X/1/A. I. sz. Belgyógyászati Osztály

X/1/A/a. Általános Belgyógyászat

X/1/A/b. Angiológia

X/1/A/c. Hematológia

X/1/B. II. sz. Belgyógyászati Osztály

27

X/1/B/a. Általános Belgyógyászat

X/1/B/b. Endokrinológia, Anyagcsere, Diabetológia

X/1/B/c. Allergológia és Klinikai Immunológia

X/1B/d. Egészségmegőrző Részleg

X/1/C. III. sz. Belgyógyászati Osztály

X/1/C/a. Általános Belgyógyászat

X/1/C/b. Nefrológia

X/1/C/c. Művese Állomás

X/1/D. Gasztroenterológiai Osztály

X/1/D/a. Gasztroenterológiai Részleg

X/1/E. Kardiológiai Osztály

X/1/E/a. Hemodinamikai Műtő

X/1/E/a/1. Koronaria Intenzív Részleg

X/1/E/a/2. Invazív Kardiológiai Részleg

X/1/E/a/3. Szívelégtelenség, Őssejtimplantációs Részleg

X/1/E/b. PM és Elektrofiziológiai Műtő

X/1/E/c. Kardiológiai Szakambulancia

X/2. Sebészet és Társszakmái

X/2/A. I. sz. Sebészeti Osztály

X/2/A/a. Általános Sebészet

X/2/A/b. Esztétikai Plasztikai Sebészet

X/2/A/c. Szájsebészet

X/2/B. II. sz. Sebészeti Osztály

X/2/C. Szív-, Ér- és Mellkas-sebészeti Osztály

28

X/2/C/a. Szívsebészet

X/2/C/b. Érsebészet

X/2/C/c. Mellkas-sebészet

X/2/C/d. Műtő

X/2/C/d/1. Posztoperatív Betegmegfigyelő Részleg

X/2/C/d/2. Hotel Részleg

X/2/D. Idegsebészeti Osztály

X/3. Baleseti Sebészeti Osztály

X/3/A. Általános Traumatológia

X/3/B. Plasztikai és Égési Sebészet

X/2/C. Kézsebészet

X/4. Szülészet-nőgyógyászati Osztály és PIC

X/4/A. Általános Szülészet-nőgyógyászat

X/4/B. Újszülött Részleg

X/4/C. Terhespatológia

X/4/D. Nőgyógyászati Onkológia

X/4/E. Nőgyógyászati Endokrinológia

X/4/F. Perinatális Intenzív Centrum (PIC)

X/5. Fül-orr-gége-, Fej- és Nyaksebészeti Osztály

X/6. Szemészeti Osztály

X/7. Bőrgyógyászati Osztály

X/8. Ideggyógyászati Osztály

X/8/A. Általános Neurológia

X/8/B. Stroke Ellátás

29

X/9. Ortopédiai Osztály

X/10. Urológiai Osztály

X/10/A. Urológia

X/10/B. Urológiai Részleg

X/10/C. Andológiai Laboratórium

X/10/D. Urodinámia

X/11. Onkológiai Osztály

X/11/A. Klinikai Onkológia

X/11/B. Onkológiai Gondozó

X/12. Reumatológiai Osztály

X/12/A. Oszteoporózis

X/12/B. Reumatológia és Fizikoterápia

X/12/C. Fizikoterápia, Kínai Orvoslás

X/13. Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály

X/13/A. I. sz. Intenzív Terápiás Ellátás

X/13/B. II. sz. Intenzív Terápiás Ellátás

X/13/C. Aneszteziológia

X/14. Pszichiátriai Osztály

X/15. Sürgősségi Centrum

X/15/A. I. sz. Sürgősségi Betegellátó Osztály

X/15/A/a. Orvosi Részleg

X/15/A/b. Ápolói Részleg

X/15/A/c. Betegszállító Részleg

X/15/A/d. Műtő

30

X/15/A/e. Egészségügyi Anyagellátó Csoport

X/15/B. II. sz. Sürgősségi Betegellátó Osztály

XI. JÁRÓBETEG SZAKRENDELŐ INTÉZET

XI/1. Általános Belgyógyászat

XI/2. Diabetológiai Szakrendelő

XI/3. Gasztroenterológiai Szakrendelő

XI/4. Kardiológia

XI/4/A. EKG

XI/4/B. Holter Diagnosztika

XI/5. Általános Sebészet

XI/5/A. Dento-alveolaris Sebészet

XI/6. Általános Traumatológia és Kézsebészet

XI/9. Idegsebészet

XI/10. Nőgyógyászat

XI/11. Általános Fül-orr-gégészet

XI/12. Általános Szemészet

XI/13. Bőrgyógyászat

XI/14. Ideggyógyászat

XI/15. Ortopédia

XI/16. Urológia

XI/16/A. Andrológia

XI/17. Reumatológia

XI/18. Elmegyógyászat

XI/19. Pulmonológia

31

XI/20. Fogászat

XI/21. Porfiria

XI/22. Foglalkozás-egészségügyi Szakrendelő

XI/23. FÜV Bizottság (I. fokú)

XI/24. Országos Hemofilia Központ

XII. KÖZPONTI SZOLGÁLATOK

XII/1. Gyógytorna Szolgálat

XII/2. I. sz. Dietetikai Szolgálat

XII/3. II. sz. Dietetikai Szolgálat

XII/4. I. sz. Műtő

XII/5. II. sz. Műtő

XII/6. Diagnosztikai Szolgálat

XII/6/A. Központi Radiológiai Diagnosztikai Osztály

XII/6/B. Nukleáris Medicina Diagnosztikai Osztály

XII/6/C. Központi Laboratóriumi Diagnosztikai Osztály

XII/6/C/a. Klinikai Mikrobiológiai Laboratórium

XII/6/C/b. Immundiagnosztika

XII/6/C/c. I. sz. Klinikai Kémia

XII/6/C/d. II. sz. Klinikai Kémia

XII/6/C/e. Citogenetika

XII/6/C/f. Speciális Mikrobiológia

XII/6/C/g. Farmakológia

XII/6/D. Patológiai és Kórszövettani Diagnosztikai Osztály

XII/6/E. Speciális Diagnosztika

32

XII/6/E/a. EEG

XII/6/E/b. EEG-EMG

XIII. REHABILITÁCIÓS INTÉZETEK

XIII/1. Rehabilitációs és Krónikus Utókezelés

XIII/1/A. Rehabilitációs Osztály

XIII/1/B. Krónikus Utókezelő Osztály

XIII/1/C. Rehabilitációs és Krónikus Utókezelést Biztosító Osztály

XIII/2. Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet

XIII/2/A. Vezetőség

XIII/2/B. Betegellátás

XIII/2/B/a. I. sz. Kardiológiai Rehabilitációs Osztály

XIII/2/B/b. II. sz. Kardiológiai Rehabilitációs Osztály

XIII/2/C. Járóbetegellátó Szakrendelő

XIII/2/D. Gyógyszertár

XIII/2/E. Fizikoterápiás Részleg

XIII/2/F. Speciális Diagnosztikai Részleg

XIII/2/G. Felvételi Iroda

XIII/2/H. Egészségügyi Dokumentációs Részleg

XIII/3. Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet


XIII/3/B. Gyógyító és Gyógydiagnosztikai Osztályok

XIII/3/B/a. I. sz. Intenzív Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály

XIII/3/B/b. II. sz. Intenzív Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály

XIII/3/B/c. III. sz. Intenzív Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály

33

XIII/3/B/d. Fogászati Rendelő

XIII/3/C. Mozgásszervi Rehabilitációs-reuma Járóbetegellátó Szakrendelő

XIII/3/C/a. Fizikoterápia

XIII/3/C/C. Laboratórium

XIII/3/C/c. Röntgen

XIII/3/C/d. Elektrokardiográfia

XIII/3/D. Gyógyszertár

XIII/3/E. Dokumentációs Iroda

XIII/3/F. Egészségügyi Dokumentációs Részleg

XIII/4. Hévízi Rehabilitációs Intézet


XIII/4/B. Gyógyító Osztály

XIII/4/C. Fizikoterápia

XIII/4/D. Hidroterápia

XIII/4/E. Balneoterápia

XIII/4/F. Iszapkezelés, Súlyfürdő

XIII/5. Verőcei Betegotthon


XIII/5/B. Krónikus Osztály

Az ÁEK szerkezeti felépítését, az SZMSZ mellékletét képező organogram mutatja.

Az ÁEK szervezeti egységeit

– az aktív, a rehabilitációs és krónikus fekvőbeteg ellátást biztosító szervezeti

egységek,

– a járóbeteg szakellátást biztosító szervezeti egységek,

34

– a fekvő- és járóbeteg szakellátás szakmai feltételeit biztosító egészségügyi

központi szolgálatok, valamint

– az intézmény központi irányítását és működésének pénzügyi, anyagi és

technikai feltételeit biztosító szervezeti egységek alkotják.

Az aktív fekvőbeteg ellátást az ÁEK két fővárosi – a XIII. kerület, Róbert Károly krt-i és a

VI. kerület, Podmaniczky utcai – telephelyén lévő fekvőbeteg osztályok biztosítják.

Az aktív fekvőbeteg ellátó osztályokhoz szakambulanciák és osztályos műtők tartozhatnak.

A krónikus és rehabilitációs ellátást az ÁEK egy fővárosi telephelyen (XII. kerület,

Szanatórium utca 2/A) és három vidéki szervezeti egységben négy telephelyen látja el.

A járóbeteg szakellátási feladatot az ÁEK

– a Budapest, Róbert Károly krt. 44. alatti járóbeteg szakrendelőben,

– az aktív fekvőbeteg ellátó osztályok Róbert Károly körúti és Podmaniczky

utcai szakambulanciáin,

– a balatonfüredi és hévízi rehabilitációs szervezeti egységek járóbeteg

szakrendelőiben, valamint

– rehabilitációs és krónikus ellátást nyújtó fekvőbeteg osztályok

szakambulanciáin végzi.

Az ÁEK területi és speciális ellátási kötelezettségébe tartozó járóbetegek ellátásában – az

egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről,

valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás

rendjéről szóló 175/2007. (VI.30.) kormányrendeletben foglaltak szerint – közreműködik a

Vasútegészségügyi Kht, Bp.VI. kerület, Podmaniczky utcai szakrendelőjében, valamint vidéki

hálózatában.

A betegellátáshoz kapcsolódó központi szolgálatokat általában az ÁEK saját szervezeti

egységei látják el. A feladatellátás részben történhet

– a felügyeleti szerv által engedélyezett vásárolt szolgáltatással, a felelősség

átruházása nélkül, valamint

– jogszabályi felhatalmazás alapján más költségvetési szerv által is.

35

III. FEJEZET

Az ÁEK VEZETŐINEK FŐ FELADATAI

1. A főigazgató

A főigazgató az ÁEK-nek – a gyógyintézetek működési rendjéről, illetve Szakmai Vezető

Testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet 9.§ szerinti – egyszemélyi felelős

vezetője.

1.1. Feladata – az ÁEK képviselete, vezetése, irányítása az alaptevékenység biztosítása

érdekében.

– A feladatellátáshoz kapcsolódó munkáltatói, képviseleti, utasítási jogköreit,

továbbá a főigazgató helyetteseknek leadandó jogköreit – tekintettel az ÁEK-

nek a honvédelemmel és a honvédelemmel összefüggő nemzetközi

kötelezettségekkel kapcsolatos speciális feladataira – a honvédelmi miniszter

állapítja meg. Mindezek az SZMSZ-ben, valamint a főigazgató és helyettesei

munkaköri leírásaiban kerülnek rögzítésre.

1.2. A főigazgató kizárólagos hatásköre (43/2003.(VII.29.) ESzCsM rendelet 9.§ (2) szerint)

– jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a vezető-helyettesek megbízása,

a megbízás visszavonása, illetve felettük az egyéb munkáltatói jogok

gyakorlása,

– a vezető-helyettesek munkaköri leírásának meghatározása,

– a szakmai osztályok vezetőinek megbízása, illetőleg a megbízás

visszavonására,

– jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az intézeti szabályzatok kiadása,

– intézkedés a gyógyintézet tevékenysége elleni panasz megvizsgálására és

elintézésére

– a II. fejezet 1.6.1 pontban fel nem sorolt közalkalmazottak tekintetében

gyakorolja a munkáltatói jogokat.

1.3. A főigazgató felelősségi köre

– az alaptevékenység folyamatos ellátásáért, az ÁEK tevékenységét érintő

jogszabályok és utasítások végrehajtásáért,

36

– az ÁEK szakmai programjának, stratégiai fejlesztési programjának,

költségvetésének elkészítéséért és végrehajtásáért,

– az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (továbbiakban: ÁNTSZ)

által előírt működési feltételek folyamatos fenntartásáért,

– a finanszírozási szerződések megkötéséért,

– a kapacitások kitöltéséért, kihasználásáért és a teljesítmény volumen korlát

betartásáért,

– a pénzügyi egyensúly biztosításáért,

– a könyvvezetés és a beszámoló-készítés szabályszerűségéért és

megbízhatóságáért,

– az SZMSZ elkészítéséért, folyamatos karbantartásáért a jóváhagyásra a

honvédelmi miniszter elé terjesztéséért,

– az intézeti szabályzatok kiadásáért, azoknak a jogszabályokkal való folyamatos

összhangjáért és a működésben való folyamatos érvényesüléséért,

– a folyamatba épített előzetes utólagos és vezetői ellenőrzés rendszerének

kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért,

– a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről és az ellenőrzési

nyomvonalról szóló szabályzatok kiadásáért és érvényesüléséért,

– a kockázatkezelési rendszer működtetéséért,

– az ÁEK tulajdonában, kezelésében, illetőleg használatában álló vagyontárgyak

védelméhez, rendeltetésszerű és gazdaságos felhasználásához szükséges

intézkedések megtételéért,

– az ÁEK információs és dokumentációs rendszerének működtetéséért,

– a személyes adatok és a hozzájuk kapcsolódó egészségügyi adatok védelmének

biztosításáért,

– a betegjogok érvényesüléséért,

– a Szakmai Vezető Testület működési feltételeinek biztosításáért,

– az ÁEK alaptevékenysége feltételeinek megszervezéséért, folyamatos

biztosításáért, feladatai ellátásáért, hatáskörei jogszerű gyakorlásáért, a

hatályos jogszabályok betartásáért és betartatásáért.

1.4. A főigazgató helyettesítése – A főigazgató általános helyettesítését távolléte esetén teljes jogkörrel a katonai

főigazgató-helyettes látja el. A katonai főigazgató-helyettes a helyettesítési

37

jogkörében hozott intézkedéseiről köteles a főigazgatónak utólagosan

beszámolni.

– A katonai főigazgató-helyettes akadályoztatása esetén a főigazgató

helyettesítése felől a HM kabinetfőnöke intézkedik.

1.5. A főigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek – Belső ellenőrzési Osztály

– Személyügyi és Munkaügyi Osztály

– Minőségirányítási Osztály

– Jogi és Igazgatási Osztály

– Kommunikációs Osztály

2. A főigazgató helyettesei

– a katonai főigazgató-helyettes,

– a stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes,

– a rehabilitációs főigazgató helyettes,

– az orvos igazgató,

– az ápolási igazgató,

– a gazdasági igazgató,

– az főgyógyszerész.

2.1. A főigazgató munkáját helyettesei segítik. – Feladataikat – a katonai főigazgató-helyettes egyes, speciális feladatainak

kivételével – a főigazgató közvetlen irányítása mellett látják el.

2.2. A főigazgató helyetteseinek általános feladatai: – Gondoskodnak az általuk irányított szervezeti egységek munkáját meghatározó

jogszabályok és intézeti szabályzatok betartásáról,

– Gondoskodnak az általuk irányított területre vonatkozó intézeti szabályzatok,

utasítások előkészítéséről, megszervezik a kiadás előtti véleményezést,

– Külön szabályzatban meghatározott körben munkáltatói jogokat gyakorolnak,

– Közvetlenül irányítják, ellenőrzik, illetve beszámoltatják a nekik alárendelt

szervezeti egységek vezetőit és foglalkoztatottait,

– A főigazgató döntési körébe tartozó ügyeket döntésre előkészítik,

– Gondoskodnak a hatáskörükbe tartozó döntések meghozataláról, illetve a

feladatkörüket érintő vezetői döntések végrehajtásáról,

38

– Gyakorolják önálló javaslattételi jogukat, illetve eleget tesznek javaslattételi

kötelezettségüknek a főigazgató felé a felügyeletük alá tartozó területeket

érintő kérdésekben,

– Gyakorolják azokat a főigazgatói jogköröket, amelyeket a főigazgató tartósan

vagy átmenetileg rájuk ruházott,

– Eleget tesznek a folyamatba épített és a vezetői ellenőrzés rájuk háruló

kötelezettségeinek,

– A szervezeti egységek munkájáról folyamatosan tájékoztatják a főigazgatót.

– Részletes feladataikat a jelen SZMSZ és más belső szabályzatok, valamint

munkaköri leírásuk tartalmazzák.

2.3. A főigazgató helyettesei felelősek: – a hatáskörükben hozott intézkedések, utasítások időbeniségéért,

célszerűségéért, szabályszerűségéért és eredményességéért,

– a hatáskörükbe utalt feladatok ellátásáért,

– a feladatkörükre vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint az intézeti

szabályzatok végrehajtásáért, betartásáért és betartatásáért, a törvényesség

biztosításáért.

3. Katonai főigazgató-helyettes (MH repülő főszakorvos)

– A katonai - főigazgató-helyettes az ÁEK főigazgatójának – a gyógyintézetek

működési rendjéről, illetve Szakmai Vezető Testületéről szóló 43/2003. (VII.

29.) ESzCsM. rendelet 10.§ (5) bekezdése szerinti – vezető helyettese.

– Teljes jogkörében ellátja a főigazgató általános helyettesítését annak távolléte

esetén.

– A katonai főigazgató helyettes gyakorolja a munkáltatói jogkört az ÁEK azon

foglalkoztatottjai fölött, akik a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses

állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá

tartoznak.

– A feladatkörébe tartozó ügyekben aláírási és kiadmányozási joggal

rendelkezik, és ehhez az ÁEK körbélyegzőjét használja.

3.1. A katonai főigazgató-helyettes általános feladatai: – Az ÁEK belső működését szabályozó alapokmányok kidolgozásának

irányítása;

39

– Az ÁEK szervezeti egységeinek működését szabályozó működési, szervezési

és vezetési okmányok kidolgozásának irányítása;

– Az ÁEK koordinációs és létszám gazdálkodási feladatainak irányítása;

– Az ÁEK honvédelemhez, honvédegészségügyhöz és katasztrófavédelemhez

kapcsolódó feladatainak irányítása;

– Az EU- hoz és a NATO-hoz fűződő, valamint egyéb külső kapcsolatok

koordinációja.

3.2. A katonai főigazgató- helyettes részletes feladatai:

3.2.1. Az ÁEK vezetése és irányítása területén:

– Az ÁEK szervezeti és működési szabályzata, valamint munkaköri jegyzéke

kidolgozásának irányítása,

– A munkaköri jegyzék szerinti beosztások és munkakörök módosításával

összefüggő javaslatok elkészítésének irányítása, előterjesztése;

– A főigazgató értékelő és feladatszabó-, valamint az ÁEK havi feladattervező,

koordinációs és információs értekezleteinek előkészítése, az azokhoz

kapcsolódó szakmai háttéranyagok összeállítása,

– Az ÁEK létszámgazdálkodásával kapcsolatos szakmai elemző, javaslattevő,

döntés-előkészítő és koordinációs tevékenység irányítása,

– VIP betegek ellátásával kapcsolatos feladatok tervezése, koordinálása,

felügyelete,

– Az ÁEK-ban dolgozó hivatásos és szerződéses állomány katonai szolgálatával,

kiképzésével kapcsolatos feladatainak tervezése, szervezése, irányítása és

ellenőrzése, kötelező szűrővizsgálatainak és egészségügyi ellátásának

koordinálása

– Az ÁEK titokvédelmi és ügyviteli tevékenységének a hatályos

rendelkezésekben és szabályzatokban előírtak szerinti irányítása, és

ellenőrzése. A főigazgató titokvédelmi jogosítványainak gyakorlása,

– A hatályos rendelkezésekben, szabályzatokban előírt ügyviteli tevékenység

szervezése, irányítása;

– Hadműveleti biztosítási feladatok szervezése és irányítása,

– Az intézmény őrzés-védelmi feladatai, koordinálása, irányítása és ellenőrzése

az objektumba történő belépés, beléptetés rendjének szabályozása, felügyelete

és ellenőrzése,

40

– Az ÁEK vezetői szintű ügyeleti beosztásának tervezése, elkészítése,

koordinálása.

3.2.2. A honvéd egészségügy és a katasztrófavédelem területén:

– Kapcsolattartás az Magyar Honvédség (továbbiakban: MH) alapellátását és

szakellátását végző egészségügyi szervezeteivel, a gyógyító-megelőző, a járó-

és fekvőbeteg, valamint a rehabilitációs ellátás koordinálása érdekében;

– A katona és rendvédelmi szervek állományának speciális egészségügyi

ellátásával kapcsolatos feladatok koordinálása;

– Együttműködés az MH HEK-el az MH egészségügyi doktrínájának

kidolgozásában és aktualizálásában.

– Részvétel az MH missziós feladatai egészségügyi biztosításának tervezésében,

szervezésében, a személyi és technikai feltételeinek megteremtésében, a

feladathoz kapcsolódó egészségügyi felkészítés, kiképzés szervezésében,

tervezésében és a végrehajtás koordinálásában,

– Részvétel a honvédelmi, és rendvédelmi ágazat fekvőbeteg- és járóbeteg-

ellátásának megszervezésében;

– Részvétel a katonai és rendvédelmi pályaalkalmasság, valamint az egyes

beosztásokhoz, munkakörökhöz kapcsolódó egészségi, fizikai és pszichikai

alkalmassági követelmények kidolgozásában, az alkalmassági vizsgálatok és a

felülvizsgálati tevékenység szervezése;

– A külföldi szolgálatra vezényeltek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági

vizsgálatának, és a velük együtt külföldre utazó nagykorú családtagok

egészségi vizsgálatának koordinálása;

– Az ÁEK katasztrófaorvoslással kapcsolatos feladatainak irányítása;

– Kapcsolattartás katonai szervezetekkel, más tárcákkal, a fegyveres és

rendvédelmi szervek szakmai és egyéb szervezeteivel, az Egészségügyi

Felsőfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Bizottsággal, az

egyetemek Honvédorvostani és Katasztrófa-orvostani, illetve a Szegedi

Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Repülő- és Űrorvos

Tanszékével, intézeteivel, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a

Rendőrtiszti Főiskola szakmai szervével, és egyéb szervekkel;

– A hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos és közalkalmazott egészségügyi

állomány szakkiképzésében, valamint szakirányú továbbképzési rendszerének

41

kidolgozásában való részvétel, a szakvizsgára készülő honvédorvosok

felkészülésének irányítása, segítése;

– Az MH-ban levezetésre kerülő gyakorlatok, kiképzések, rendezvények valós

egészségügyi biztosításával kapcsolatos feladatainak koordinálása;

– A nemzetközi kötelezettségből adódó egészségügyi feladatok végzése

(orvoscsoportok, missziók, különleges felkészültséget, illetve felszereltséget

igénylő feladatok).”

– Főszakorvosi feladatok koordinálása;

– A missziós területekről az intézetbe történő földi - légi kiürítés egészségügyi

biztosításának koordinálása;

– Az MH egészségügyi ellátása elveinek, rendszerének, az ellátást szabályozó

jogszabályok, továbbá az elöljárói parancsok kidolgozásában való részvétel.

3.2.3. A repülő főszakorvosi feladatok területén:

– Az MH HEK-kel együttműködve az MH repülő-orvosi terület szakmai

felügyelete, a repülő-orvosi alkalmassági minősítő vizsgálatok felügyelete,

végzése;

– A repülőorvosi rezidens- és szakorvosképzés, valamint a szakorvosi

továbbképzés szervezése, irányítása, végzése;

– A hazai és nemzetközi repülőorvostannal kapcsolatos tudományos kutatási és

oktatási kapcsolatok koordinálása;

3.2.4. A külső kapcsolattartás területén:

– Az MH HEK-el együttműködve részvétel a NATO STANAG-ek és Szövetségi

Kiadványok (Allied Publicatioins) feldolgozásában;

– Az MH HEK-el együttműködve kapcsolattartás az EU, a NATO és egyéb

országok katona-egészségügyi szervezeteivel.

3.3. A katonai főigazgató-helyettes helyettesítése

– Távolléte esetén az alárendeltségébe tartozó Tervezési és Szervezési Osztály

osztályvezetője helyettesíti.

– A helyettesítés a főigazgató helyettesítésére, a kinevezés, a felmentés, fegyelmi

és kártérítési jogkör gyakorlására nem terjed ki.

– A helyettesítési jogkörben hozott intézkedésekről, parancsokról köteles a

katonai főigazgató-helyettesnek utólagosan beszámolni.

3.4. A katonai főigazgató-helyettes által közvetlenül irányított szervezeti egységek

– Tervezési és Szervezési Osztály,

42

– Speciális Rendeltetésű Osztály,

– Speciális Rendeltetésű Rendelő.

4. Stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes

– A stratégiai és tudományos főigazgató-helyettes az ÁEK főigazgatójának – a

gyógyintézetek működési rendjéről, illetve Szakmai Vezető Testületéről szóló

43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet 10.§ (5) bekezdés szerinti – vezető

helyettese.

– Átruházott jogkörben aláírási és kiadmányozási joggal rendelkezik, és ehhez az

ÁEK körbélyegzőjét használja.

4.1. A stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes általános feladatai

– A stratégiai döntések előkészítésének, az ezeket támogató statisztikai

adatbázisok, elemzések, és döntés-előkészítő anyagok elkészítésének

koordinációja,

– Az ÁEK tudományos kutatási és oktatási tevékenységének irányítása,

– Tudományos és szakmai területeken az ÁEK intézményen belüli, belföldi és

nemzetközi kapcsolatainak koordinációja.

4.2. A stratégiai és tudományos fejlesztési főigazgató-helyettes részletes feladatai

4.2.1. Az ÁEK stratégiai fejlesztése terén:

– Az ÁEK öt éves szakmai terve elkészítésének koordinálása;

– Az szakmai tervről szóló éves beszámolók elkészítésének koordinálása;

– Az egészségügyi szolgáltatások versenyképességére és marketingjére

vonatkozó stratégia kidolgozásának koordinálása, megvalósításának operatív

felügyelete;

– Tőkeforrások bevonásának és felhasználásának koordinációja, felügyelete;

forrás- és eszközhatékonyság koordinációja, a forrásallokáció szakmai

felügyelete, összehangolása a minőségfejlesztéssel;

– Az egészségügyi szolgáltatások portfolió fejlesztésének stratégiai

menedzsmentje;

– Az ÁEK Róbert Károly krt-i telephelye II. ütemű rekonstrukciójának

előkészítése és koordinálása;

– A jóváhagyott stratégiai döntések megvalósítást követő értékelése

4.2.2. A tudományos kutatás és az oktatás terén:

– A kutatás-fejlesztés szervezeti és forrásbiztosítási felügyelete;

43

– Az orvostudományi kutatási és pályázati tevékenység irányítása, a kutatási

projektek megvalósításának felügyelete;

– A rezidens- és szakorvosjelölt-képzés, valamint az orvos-továbbképzés

szervezése és irányítása

4.2.3. Az ÁEK külső kapcsolatainak szervezése és irányítása terén:

– A hazai és nemzetközi tudományos kutatási és oktatási kapcsolatok

koordinálása, a külső szolgáltatási együttműködés irányítása;

– A főigazgató által meghatározott képviselet a szakmai és egyéb testületekben;

– Az oktatás és a K+F terén az intézmény képviseletében együttműködés a

szakágazati, kormányzati szervezetekkel;

– Az intézmény részvételének fejlesztése a nemzetközi szakmai szervezetekben.

– Szükség szerint, de legalább félévente összefoglaló tájékoztatást készítése a

főigazgató részére a stratégiai és tudományos ügyekről.

4.3. A stratégiai és tudományos – főigazgató-helyettes helyettesítése

– Távolléte esetén az alárendeltségébe tartozó Tervezési és Szervezési Osztály


4.4. A stratégiai és tudományos – főigazgató helyettes által közvetlenül irányított

szervezeti egységek

– Tervezési és Szervezési Osztály

5. Rehabilitációs főigazgató-helyettes

– A rehabilitációs főigazgató-helyettes az ÁEK főigazgatójának – a

gyógyintézetek működési rendjéről, illetve Szakmai Vezető Testületéről szóló

43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet 10.§ (5) bekezdése szerinti – vezető

helyettese.



5.1. A rehabilitációs főigazgató helyettes általános feladatai

– Az ÁEK rehabilitációs, krónikus, utókezelő és hospice ellátásának irányítása

és koordinálása,

– A rehabilitációs, krónikus, utókezelő és hospice ellátást nyújtó szervezeti

egységek tevékenységének közvetlen irányítása, felügyelete és ellenőrzése,

ügyeleti és készenléti rendjének meghatározása.

– Az e tevékenységek ellátásához szükséges személyi, szakmai, tárgyi feltételek

biztosítása és fejlesztése.

44

5.2. A rehabilitációs – főigazgató-helyettes részletes feladatai

– Az orvos igazgatóval és az ápolási igazgatóval szorosan együttműködve

felügyeli és ellenőrzi a rehabilitációs és krónikus osztályok tevékenységét,

– Koordinálja és felügyeli e szervezeti egységek és aktív fekvőbeteg és járóbeteg

ellátás közötti kapcsolatot,

– Koordinálja és felügyeli e szervezeti egységek és a központi gazdasági

szervezet közötti kapcsolatot,

– Közreműködik a rehabilitációs és krónikus ellátás ÁNTSZ engedélyének

megszerzésében, az ÁNTSZ által előírt feltételek folyamatos biztosításában,

– Közreműködik a rehabilitációs és krónikus ellátás finanszírozási

szerződésének megkötésében, ellenőrzi a teljesítményjelentések elkészítését,

– Elemzi és értékeli a rehabilitációs és krónikus ellátás működési mutatatóit, a

működés hatékonyságát az OEP-finanszírozott és a költségtérítéses körben,

– Közreműködik az ÁEK költségvetésének, szakmai fejlesztési, képzési és

oktatási teveinek elkészítésében.

5.3. A rehabilitációs – főigazgató-helyettes helyettesítése

– Távolléte esetén az alárendeltségébe tartozó a Tervezési és Szervezési Osztály


– A helyettesítés az operatív feladatokra korlátozódik, intézkedési és utasítási

joggal nem jár.

5.4. A rehabilitációs főigazgató helyettes által közvetlenül irányított szervezeti egységek

– Tervezési és Szervezési Osztály

– Rehabilitációs és Krónikus Utókezelés,

– Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet,

– Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet,

– Hévízi Rehabilitációs Intézet,

– Verőcei Betegotthon

6. Orvos igazgató

– Az orvos igazgató az ÁEK főigazgatójának – a gyógyintézetek működési

rendjéről, illetve Szakmai Vezető Testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.)

ESzCsM rendelet 10.§ (1) bekezdés szerinti – vezető helyettese.

– Munkája során szorosan együttműködik az ápolási igazgatóval és a

rehabilitációs főigazgató helyettessel.

45



6.1. Az orvos igazgató általános feladatai: – Az orvosi és intézeti gyógyszerészi tevékenység felügyelete és a tevékenység

összehangolása,

– Az egészségügyi dokumentáció vezetése szabályszerűségének biztosítása és

felügyelete,

– Az ügyeleti tevékenység biztosítása és felügyelete,

– A betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,

– A betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,

– A betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,

– Az egészségügyi hatósági rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,

– A házirend rendelkezései végrehajtásának ellenőrzése,

– Az ÁEK higiénés rendjének biztosítása és felügyelete,

– Az ÁEK-ben nyújtott egészségügyi szolgáltatások folyamatos minőség-

ellenőrzése,

– Az orvosi, gyógyszerészi munkakörben foglalkoztatott egészségügyi dolgozók

továbbképzésének biztosítása és felügyelete;

6.2. Az orvos igazgató részletes feladatai

– Az aktív fekvőbeteg ellátó osztályok, a járóbeteg szakrendelések és

szakambulanciák valamint a központi szolgálatok tevékenységének és

együttműködésének felügyelete;

– Az ÁEK ügyeleti és készenléti rendszerének szervezése és felügyelete;

– Az egészségügyi szakdolgozók és kisegítő személyzet munkabeosztásának, a

műszakváltásnak, az ügyeleti és készenléti szolgálatnak az ellenőrzése;

– A túlórák, műszakpótlékok, ügyeletek és helyettesítések alakulásának szakmai

indokoltság szempontjából történő ellenőrzése;

– Az ÁEK szakmai képviselete az egészségügyi hatóság és a finanszírozási

szervek felé;

– Az orvosszakmai irányelvek közvetítése és érvényesítése az ÁEK éves

költségvetésében;

– Közreműködés az ÁEK információs és dokumentációs rendszerének

továbbfejlesztésében;

46

– A betegellátás során keletkezett adatok nyilvántartásának, feldolgozásának és

megőrzésének felügyelete és ellenőrzése;

– Az előírt orvosi dokumentációk szabályszerűségének biztosítása;

– Gondoskodás a tevékenységi körét érintő statisztikai adatszolgáltatások

jogszabályban és belső utasításban előírt módon történő elkészítéséről;

– A kapacitás-lekötési és finanszírozási, valamint a szakmai tartalmú

szerződések előkészítésének irányítása és felügyelete.

– Legalább kéthetente főorvosi értekezlet összehívása

6.3. Az orvos igazgató hatásköre

– A betegellátás valamennyi területén utasítási jog illeti meg az adott feladatot

ellátó valamennyi dolgozó felett, amelyről az érintett dolgozó közvetlen

munkahelyi vezetőjét tájékoztatni köteles;

– A betegellátás valamennyi területén ellenőrzési és beszámoltatási joga van.

6.4. Az orvosigazgató helyettesítése

– A fekvőbeteg ellátás területén az orvosigazgató-helyettes helyettesíti.

– Járóbeteg ellátás területén a Járóbeteg Szakrendelő Intézet igazgatója

helyettesíti.

– A helyettesítési jogkörükben hozott intézkedéseikről kötelesek az orvos

igazgatónak utólagosan beszámolni.

6.5. Az orvos igazgató által közvetlenül irányított szervezeti egységek

– Gyógyszertárak

– Kórházhigiéniai Osztály

– Transzfúziológiai Diagnosztikai Osztály

– Orvosszakmai és Kontrolling Osztály

– I.sz. Felvételi Részleg

– II.sz. Felvételi Részleg

7. Ápolási igazgató

– Az ápolási igazgató az ÁEK főigazgatójának – a gyógyintézetek működési



– Az ápolási igazgató közvetlenül irányítja és ellenőrzi az aktív fekvőbeteg ellátó

telephelyeken működő ápolást biztosító osztályokat, részlegeket, és szakmai

felügyeletet gyakorol a krónikus és rehabilitációs szervezeti egységek ápolási

tevékenysége felett.

47

– Munkája során szorosan együttműködik az orvos igazgatóval és a

rehabilitációs és krónikus ellátásért felelős főigazgató helyettessel.



7.1. Az ápolási igazgató általános feladata

– Az ápolási igazgató feladata az ÁEK által nyújtott ápolási tevékenység

felügyelete és a tevékenységek összehangolása, ennek keretében különösen:

– A kórházi ápolási dokumentáció szabályszerű vezetésének, a dokumentáció

szakmai tartalmának felügyelete,

– A betegjogok érvényesülésének folyamatos figyelemmel kísérése,

– A betegek által bejelentett panaszok kivizsgálásában való közreműködés,

– A betegjogi képviselővel való kapcsolattartás,

– A gyógyintézet higiénés rendjének folyamatos figyelemmel kísérése,

– A házirendben foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése,

– A gyógyintézetben ápolói és egyéb egészségügyi szakdolgozói munkakörben

foglalkoztatott egészségügyi dolgozók továbbképzésének biztosítása és

felügyelete.

7.2. Az ápolási igazgató részletes feladatai

– A vezető ápolók, asszisztensek ápolás-szervező tevékenységének irányítása és

ellenőrzése;

– Az ápolási-gondozási egységek munkájának összehangolása;

– A házirendben foglalt rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése;

– Az egészségügyi szakdolgozók szakmai képzésének és továbbképzésének

tervezése szervezése irányítása;

– Az osztályonkénti munkaerő elosztás biztosítása;

– A kórház betegellátó helyiségei higiénéjének és rendjének ellenőrzése;

– Az ÁEK képviselete ápolásszakmai kérdésekben a főigazgató utólagos

tájékoztatása mellett.

7.3. Az ápolási igazgató hatásköre

– Egyes munkáltatói jogkört gyakorol a munkaterületén dolgozó

foglalkoztatottak felett;

– Az ápolási tevékenység vonatkozásában az ÁEK egész területén utasítási jog

illeti meg az adott feladatot ellátó valamennyi dolgozó felett, amelyről az

érintett dolgozó közvetlen munkahelyi vezetőjét tájékoztatni köteles;

48

– Az ápolás valamennyi területén ellenőrzési és beszámoltatási joga van.

7.4. Az ápolási igazgató helyettesítése

– Az ápolási igazgató helyettesítését ápolási igazgató-helyettes látja el.

– A helyettesítési jogkörében hozott intézkedéseiről köteles az ápolási

igazgatónak utólagosan beszámolni.

7.5. Az ápolási igazgató által közvetlenül irányított szervezeti egységek

– I. sz. Ápolást biztosító Osztály

– II. sz. Ápolást biztosító Osztály

8. Gazdasági igazgató

– A gazdasági igazgató az ÁEK főigazgatójának – a gyógyintézetek működési



– A gazdasági igazgató az államháztartás működési rendjéről szóló

217/1998(XII.30.) Kormány rendeletben meghatározott gazdasági szervezet

vezetője.

– A gazdasági igazgató az ÁEK működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi

feladatok tekintetében a főigazgató helyettese. Feladatkörébe tartozik az ÁEK

működésével összefüggő gazdasági, pénzügyi, műszaki és

intézményüzemeltetési feladatok, valamint a mindezekkel összefüggésben

felmerülő adminisztratív feladatok irányítása.

– A gazdasági igazgatót átruházott hatáskörben aláírási kiadmányozási jog illeti

meg, melyhez az ÁEK körbélyegzőjét használja.

– A gazdasági igazgató által irányított gazdasági szervezet felépítését, feladatait

és munkamegosztását a gazdasági szervezet működési rendje tartalmazza.

8.1. A gazdasági igazgató általános feladatai

– Biztosítja az ÁEK működésének pénzügyi, anyagi és technikai feltételeit.

– Közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági tevékenységét.

– Az ÁEK többi (szakmai) szervezeti egységeinek gazdasági munkájához

iránymutatást ad, ellenőrzi azt.

– Gazdasági intézkedéseket hoz.

8.2. A gazdasági igazgató részletes feladatai

– Irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági-műszaki ellátás szervezeti

egységeinek és a közvetlen irányítása alá tartozó dolgozóknak a munkáját,

49

– Gondoskodik az ellenjegyzési és érvényesítési jogkör, valamint a bankszámla

feletti rendelkezési jogkör gyakorlásáról és ellenőrzi azt,

– Gazdasági-pénzügyi kérdésekben gyakorolja az ÁEK képviseletének jogkörét

az adóhatóság és a felügyeleti szerv gazdasági-pénzügyi-beszerzési-

infrastruktúra-üzemeltetési, vagyongazdálkodási kérdésekben illetékes

szervezeti egységei felé a főigazgató utólagos tájékoztatása mellett,

– Kötelezettségvállalásoknál gyakorolja a jogszabályban előírt ellenjegyzési

jogkört,

– Feladata az ÁEK gazdálkodását érintő törvények, jogszabályok érvényesítése,

végrehajtásuk ellenőrzése,

– Feladata a könyvviteli, elszámolási, vagyon nyilvántartási, pénzkezelési és

bizonylati rend kialakítása, betartatása,

– Elkészíti a SZMSZ-ben és az intézmény működési rendjére vonatkozó egyéb

szabályzatokban a gazdasági-műszaki ellátásra vonatkozó rendelkezéseket,

– Elkészíti az intézményi költségvetést, beruházási és fejlesztési terveket a

vonatkozó hatályos jogszabályok és tervezési előírások figyelembevételével,

– Feladata a beszámolók és mérlegjelentések elkészítése, biztosítva azok

valódiságát,

– Elemzi és értékeli a gazdálkodás mutatóit, folyamatait, eredményeit,

– Rendszeresen adatot szolgáltat az orvos-szakmai egységek gazdaságos

működéséhez,

– Közreműködik a finanszírozási szerződés előkészítésében,

– Irányítja és ellenőrzi a hatáskörébe utalt munka-, tűz-, és polgári védelemmel,

valamint a környezetvédelemmel és hulladékgazdálkodással (beleértve a

veszélyes hulladékokat is) kapcsolatos feladatok végrehajtását.

8.3. A gazdasági igazgató hatásköre:

– Egyes munkáltatói jogkört gyakorol a gazdasági szervezetben dolgozó

foglalkoztatottak felett,

– A gazdasági igazgatót a törvény erejénél fogva ellenjegyzési jog illeti meg,

melyet – a jogszabályban előírt iskolai végzettséggel, illetve képesítéssel

rendelkező – személy(ek)re átruházhat. A gazdasági igazgató vagy általa

írásban kijelölt személy(ek) ellenjegyzése nélkül az ÁEK-et terhelő gazdasági

kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen

intézkedés nem tehető;

50

– A gazdasági-műszaki tevékenységet érintően az ÁEK egész területén

ellenőrzési és beszámoltatási joga van.

8.4. A gazdasági igazgató felelőssége:

A gazdasági igazgató felelős mindazon feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátásáért,

amelyeket az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet a gazdasági szervezet

feladatkörébe utal. Így különösen felelős:

– Az ellenjegyzési, érvényesítési és a bankszámla feletti rendelkezési jogkör

szabályszerű gyakorlásáért,

– Az ÁEK működésének pénzellátásáért, a pénzügyi kötelezettségek

esedékességkor történő teljesítéséért, a tartozásállomány felhalmozódásának

megakadályozásáért,

– A könyvvezetésre és beszámoló-készítésre vonatkozó jogszabályok

betartásáért,

– Azért, hogy a könyvvezetés és a gazdálkodási információs rendszer mindenkor

világos képet nyújtson az intézmény működéséről,

– A számviteli alapelvek érvényesülésért és a számviteli politikában foglaltak

betartásáért,

– Az intézményi költségvetés elkészítéséért és teljesítéséért, az előirányzat-

felhasználási terv folyamatos aktualizálásáért, a kötelezettségvállalások

folyamatos, aktualizált, áttekinthető analitikus nyilvántartásáért,

– Felelős azért, hogy a kötelezettség-vállalások mindenkor az előirányzat-

felhasználási terven alapuljanak, hogy azokra a kifizetés időpontjában a

fedezet rendelkezésre álljon, és azért, hogy a kötelezettségvállalások

megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak. Ha a kötelezettségvállalás ennek

nem felel meg, akkor e tényről írásban tájékoztatnia kell a

kötelezettségvállalót, illetve a főigazgatót. Ha a főigazgató ennek ellenére

írásban ellenjegyzésre utasítja a gazdasági igazgatót, az köteles az utasításnak

eleget tenni. E tényről a felügyeleti szerv vezetőjét köteles haladéktalanul

írásban értesíteni;

– Felelős az általa írásban felhatalmazott személyek ellenjegyzési jogának

szabályszerű gyakorlásáért;

– Felelős az ÁEK gazdálkodására vonatkozóan hozott intézkedéseiért,

utasításaiért,

– Felelős a hatáskörébe utalt feladatok ellátásáért,

51

– Felelős a gazdasági-műszaki tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok,

valamint az intézeti szabályzatok végrehajtásáért, betartásáért és betartatásáért,

a törvényesség biztosításáért.

8.5. A gazdasági igazgató helyettesítése:

– A gazdasági igazgatót az ellenjegyzési jogkör gyakorlásában a pénzügyi

osztályvezető, illetve más, a gazdasági igazgató által erre írásban

felhatalmazott – a jogszabály szerinti képesítési követelményeknek megfelelő

– személy helyettesíti.

– Teljes jogkörű helyettesítéséről átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a

főigazgató haladéktalanul köteles gondoskodni.

– Amennyiben a helyettesítésre a gazdasági igazgatói álláshely megüresedése

miatt van szükség, akkor az annak megüresedésétől a betöltésig terjedő

időszakra a főigazgató a felügyeleti szerv vezetőjének egyetértésével jelöli ki a

gazdasági szervezet vezetői feladatainak ellátásáért felelős személyt.

8.6. A gazdasági igazgató által közvetlenül irányított szervezeti egységek

– Telepvezetők

– Pénzügyi Osztály

– Üzemeltetési Osztály

– Anyaggazdálkodási Osztály

– Szállítási Osztály

– Biztonságtechnikai Osztály

– Rehabilitációs Intézeteket Kiszolgáló Részleg

9. Főgyógyszerész

– Az főgyógyszerész az ÁEK főigazgatójának – a gyógyintézetek működési


ESzCsM rendelet 10. § (5) bekezdése szerinti – vezető helyettese.



9.1. Az főgyógyszerész általános feladatai – Az ÁEK gazdaságos és biztonságos gyógyszerellátásának megszervezése és

biztosítása;

– A felhasználásra kerülő gyógyszer alapanyagok, gyógyszerek és az előállított

gyógyszerkészítmények kötelező vizsgálatainak ellátása;

52

– A gyógyszerészeti munka megszervezése, a munkafeltételek biztosítása.

9.2. Az főgyógyszerész részletes feladatai

– A gyógyszertári részlegek tevékenységének irányítása;

– A gazdaságos és biztonságos gyógyszerellátáshoz szükséges készítmények

beszerzése és kiadása,

– Javaslattétel az éves költségvetés gyógyszerellátásra vonatkozó részére,

– Közreműködés gyógyszer-közbeszerzési eljárások előkészítésében.

9.3. Az főgyógyszerész helyettesítése

– Az főgyógyszerész helyettesítését az általa erre írásban kijelölt

gyógyszertárvezető látja el.

– A helyettesítési jogkörében hozott intézkedéseiről köteles az

főgyógyszerésznek utólagosan beszámolni.

9.4. Az főgyógyszerész által közvetlenül szakmailag irányított szervezeti egységek

– I. sz. Gyógyszertár

– II. sz. Gyógyszertár.

10. Hivatalvezető

– A hivatalvezető a főigazgató közvetlen alárendeltségében lévő vezető.

– Koordinálja a személyügyi- munkaügyi, minőségirányítási, jogi és igazgatási,

valamint a kommunikációs osztály munkáját, a főigazgatói titkárság

tevékenységét, koordinációs feladatokat lát el a belső ellenőrzés osztály felé.

– A feladatkörébe tartozó ügyekben aláírási és kiadmányozási jogkörrel

rendelkezik, és ehhez az ÁEK körbélyegzőjét használhatja

10.1. A hivatalvezető általános feladatai

– A főigazgató-helyettesekkel és az igazgatókkal együttműködve irányítja a

vezetői fórumrendszer adminisztratív működését,

– Előkészíti és gondoskodik a főigazgató részére meghatározott jelentések

előterjesztések összeállításáról, felterjesztéséről.

– A főigazgató megbízásából koordinációs feladatokat, előzetes egyeztetéseket

végez főigazgató helyettesek, igazgatók felé.

– Részt vesz az érdekvédelmi szervekkel történő együttműködés kereteinek,

formáinak kidolgozásában, a rendszeres kapcsolattartásban.

53

10.2. A hivatalvezető részletes feladatai

– Az ÁEK humánerőforrás helyzetének elemzése, értékelése alapján

humánerőforrás gazdálkodási és fejlesztési javaslatok kidolgozása, döntést

követően a végrehajtásra javaslat készítése irányítása.

– A személyügyi munkával kapcsolatos adminisztratív feladatok végrehajtásának

irányítása, ellenőrzése.

– Az ÁEK minőségirányítási rendszere kidolgozásának irányítása, auditálásra

történő felkészítés megszervezése, a rendszer továbbfejlesztése.

– Az ÁEK jogi képviseletével, jogi kontrollrendszer működtetésével kapcsolatos

tevékenység irányítása.

– Az ÁEK külső arculatával kapcsolatos munka megszervezése, médiafigyelés,

reagálás és PR tevékenység irányítása.

– A főigazgató személyes vezetői tevékenységének közvetlen segítése, a

titkárság munkájának irányítása.

10.3. A hivatalvezető helyettesítése

– Távolléte esetén a főigazgató által meghatározott osztályvezető helyettesíti.

– A helyettesítés operatív és koordinációs tevékenységre terjed ki.

10.4. A hivatalvezető által koordinált szervezeti egységek

– Belső ellenőrzési Osztály

– Személyügyi és Munkaügyi Osztály

– Minőségirányítási Osztály

– Jogi és Igazgatási Osztály

– Kommunikációs Osztály

11. Intézetvezető

– Az ÁEK külön elhelyezésben lévő telephelyeinek vezetőit – intézetvezetők –

szakmailag az illetékes főigazgató-helyettes irányítja. Munkahelyi vezetői az

intézet teljes állományának. A közalkalmazotti állományt tekintve gyakorolják

az egyéb munkáltatói jogot a főelőadói, illetve beosztott orvosi állományig

bezárólag.

– Az egyéb munkáltatói jog gyakorlása során kötelesek az illetékes főigazgató-

helyettessel továbbá a Személyzeti és Munkaügyi Osztály vezetőjével

egyeztetni.

– A telephelyet/intézetet illetően kiadmányozási joguk van.

54

11.1. Az intézetvezető általános feladatai

– Az intézetek általános tevékenységének tervezése, szervezése, a feladatok

végrehajtásának irányítása és ellenőrzése,

– A gyógyítással, rehabilitációs tevékenységgel, illetve krónikus ellátással

kapcsolatos rendelkezések következetes betartása és betartatása,

– A betegjogok érvényesülésének biztosítása, az egészségügyi dolgozók

jogainak érvényre juttatása,

– Az intézetek működéséhez szükséges, továbbá a minőségirányítási rendszer

kialakításához, fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges dokumentációk

kidolgozása,

– Működési zavar esetén a szükséges intézkedések megtétele, hatáskörüket

meghaladó kérdésekben az arra jogosult vezető felé haladéktalan javaslattétel.

11.2. Az intézetvezető helyettesítése – Az intézetvezetőt távolléte esetén, amennyiben nincs rendszeresített helyettese,

a kijelölt főorvos helyettesíti.

12. Az ÁEK szervezeti elemeinek vezetői:

– A tevékenységüket szolgálati elöljárójuk irányításával végzik.

– Felelősek a szakterületükkel összefüggő, a szakterületükhöz tartozó

információk folyamatos gyűjtéséért és elemzéséért, az alárendeltségükbe

tartozó szerv munkájáért, a feladatok eredményes végrehajtásáért, a döntések

előkészítéséért, az ügyintézési határidők betartásáért, a személyi állomány

munkakörével kapcsolatos tevékenységéért, fegyelmi állapotáért,

továbbképzéséért;

– A szakterületük körébe tartozó döntéseket az illetékes szervek vezetőivel

történő kölcsönös információcsere alapján készítik elő;

– Munkájuk során biztosítják az ÁEK vezetőinek döntéshozatali tevékenységét,

véleményezik a kiadásra tervezett okmányokat. A vezetésük alatt álló szerv

által kidolgozott okmányokat személyesen vagy szolgálati elöljárójuk útján

terjesztik elő aláírásra, illetve jóváhagyásra;

– Megbízás alapján vezetőként, tagként, szakértőként részt vesznek a főigazgató

által létrehozott állandó, vagy ideiglenes jelleggel működő bizottságok,

munkacsoportok munkájában;

– A számukra meghatározott hatáskörben képviselik az ÁEK-et;

55

– Vezetik (irányítják) a jelen SZMSZ-ben meghatározott ÁEK szervezeti

elemeit.

– Ellátják mindazokat a tennivalókat, melyeket állandó, vagy eseti jelleggel

hatáskörükbe utaltak;

– Gondoskodnak beosztottjaik járandóságainak biztosításáról;

– Szakterületüket érintően segítik az ÁEK nyilvánossággal összefüggő

munkáját;

– Feladataikat, felelősségi és jogkörüket a Működési Rend és a Munkaköri

leírások tartalmazzák.

56

IV. FEJEZET

AZ ÁEK SZERVEZETI ELEMEINEK RENDELTETÉSE, FŐ

FELADATAI

Az ÁEK belső szervezeti elemeinek a rendeltetését, fő feladatait az ÁEK Működési

Rendje tartalmazza, amelyet a főigazgató hagy jóvá, és az SZMSZ mellékletét képezi.

V. FEJEZET

A BETEGELLÁTÁS RENDJE 1. A betegfelvétel, áthelyezés, elbocsátás

1.1. Betegfelvétel

1.2. Igényjogosultság – Sürgősségi ellátás esetén a beteg felvételére a Sürgősségi Centrum felvételi

részlege intézkedik. A beteget az igényjogosultság előzetes vizsgálata nélkül

fel kell venni, és el kell látni. Az igényjogosultságot az ellátást követően kell

vizsgálni.

– Nem sürgősségi esetben az igényjogosult az ÁEK ellátására jogosultságát az

ellátás igénybevételekor, a meghatározott beutalási rendtől történő eltéréskor

az ellátást megelőzően köteles igazolni.

Az ÁEK egészségügyi szolgáltatásaira igényjogosultak:

– a honvédelmi tárca személyi állománya és biztosított közeli hozzátartozói, a

személyi állományból nyugállományba helyezett és biztosított családtagjai, a

HM oktatási intézményeibe jelentkezők a felvételi alkalmassági vizsgálat

tekintetében, a honvédelmi ösztöndíjas hallgató és családi segélyre jogosult

biztosított közeli hozzátartozója a katonai és rendvédelmi felsőoktatási

intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996.

évi XLV. törvény 41/G. § szerinti esetben, valamint a tényleges katonai

szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos;

57

– a vasutas állomány, a vasutas állomány biztosított és közeli hozzátartozói, a

volt vasutas biztosított, aki nyugellátásban részesül és biztosított családtagjai,

aki vasútegészségügyi gyógyintézetekben való ellátásra korábbi munkáltatója

révén jogot szerzett, aki háziorvosául vasútegészségügyben dolgozó – erre

feljogosított – orvost választott;

– a rendvédelmi szervek személyi állománya és közeli hozzátartozói, a személyi

állományból nyugállományba helyezett és családtagjai, valamint a polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok állományába- illetve a Rendőrtiszti Főiskola és

az IRM oktatási intézményeibe jelentkezők a felvételi alkalmassági vizsgálat

tekintetében, valamint ezen intézmények hallgatói, tanulói;

– a védett személyek;

– azok a természetes személyek, akik részére a honvédelemért felelős miniszter

vagy az általa kijelölt személy az igénybevételt engedélyezte;

– a HM, IRM, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (a

továbbiakban: ÖTM) illetve a MÁV által többségi tulajdonosi jogok alapján

irányított gazdasági társaság munkaviszonyban álló alkalmazottai, nyugdíjasai

és az alkalmazottak családtagjai, továbbá

– mindazok, akik tekintetében az ÁEK területi ellátásra kötelezett.

A saját jogú igényjogosult személy igényjogosultságát a szolgálati igazolvánnyal – a

polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állománya a részére rendszeresített igazolvánnyal, a

hallgatói állomány diákigazolvánnyal –, illetve nyugállományú esetén nyugdíjas szolgálati

igazolvánnyal, a vasutas igényjogosult az igényjogosultságát a vasúti arcképes

menetkedvezményi igazolvánnyal vagy munkáltatói igazolással és TAJ számát igazoló

okmányával igazolja.

A hozzátartozói jogon valamint a honvédelmi miniszter felhatalmazása alapján

igényjogosultak igényjogosultságukat a kérelemre kiállított igazolással és a TAJ számot

igazoló okmánnyal igazolják.

1.3. Felvételi eljárás A beteg felvételéért a beteget felvevő egészségügyi dolgozó (orvos vagy felvételes nővér) a

felelős.

A felvételi részlegek intézkednek

– a felvétellel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról,

– a beteg klinikai osztályra történő irányításáról és elhelyezéséről,

58

– a beteg, illetve a hozzátartozója tájékoztatásáról a betegtájékoztató átadásával.

A beteget, illetőleg hozzátartozóját a betegség fertőző jellegéről és a védekezés módjáról

fel kell világosítani.

1.4. A beteg elhelyezése – A nővér – az orvosi rendelkezés szerint – gondoskodik a beteg elhelyezéséről,

tudatzavar esetén a beteg és környezete biztonságáról.

– A nővér szükség esetén segíti a beteget a ruházat váltásában/átöltözésben, a

tájékozódásban. Gondoskodik személyi higiénéjének biztosításáról, szükség

szerinti fürdetéséről.

– Amennyiben a beteg ruházata – a szakmai előírásoknak megfelelően –

fertőtlenítésre szorul, értesíteni kell a Kórházhigiénia Osztály adott telephelyen

működő sterilizáló részlegét. Tetvesség esetén a beteg és ruházatának azonnali

tetvetlenítéséről intézkedni kell, és ezt a tényt jelezni kell a beteg kórlapján és

ápolási dokumentációján is.

– A nővér a beteget elhelyezésekor tájékoztatja az intézmény és az osztály

rendjéről.

– A beteg elhelyezéséről a nővér értesíti az osztályos orvost vagy az ügyeletes

orvost.

– Az osztályon elhelyezett beteget az osztályos vagy ügyeletes orvos

megvizsgálja, és szükség esetén felettesének azonnal jelentést tesz. Nem

sürgős esetben az ügyeletes orvos az ügyeleti szolgálati idő lejártával, az

osztályos orvos pedig még a felvétel napján teszi meg jelentését. Az osztályos

vagy ügyeletes orvos a terápiás tervnek megfelelő utasítást ad a nővérnek,

meghatározza továbbá, hogy a beteg fennjáró, fekvő vagy szigorúan fekvő.

Ellenőrzi, illetve megteszi a beteg és környezete biztonságát célzó

intézkedéseket.

– A nővér elkészíti a beteg ápolási dokumentációját, aláírattatja az

értéknyilatkozatot, valamint kitölti a beteg felvételéhez kapcsolódó

nyomtatványokat (pl. létszámjelentő, ételrendelés, osztálynapló stb.).

1.5. A beteg áthelyezése intézményen belül – A beteget a betegségének, állapotának megfelelő osztályon kell ápolni.

Amennyiben szükséges, megfelelő osztályra való áthelyezéséről az

59

osztályvezető főorvos (ügyeleti időben az ügyeletes orvos) – előzetes

helybiztosítás után – intézkedik.

– Az áthelyezés az átvevő osztály osztályvezető főorvosának egyetértése alapján

történhet meg. Amennyiben az áthelyezés, illetőleg az átvétel kérdésében az

osztályvezető főorvosok között nincs egyetértés, az áthelyezésről, illetőleg az

átvételről az orvosigazgató – ügyeletben az ügyeletvezető orvos – dönt.

– Az intenzív betegellátó osztályról más osztályra való áthelyezésről

(visszahelyezésről) az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály

osztályvezető főorvosa – az illetékes osztály osztályvezető főorvosával történt

előzetes megbeszélés alapján – dönt.

– Sürgősségi felvétel esetén az SBO váltásvezető főorvosa értesíti a beteg

betegsége szerint szakmailag illetékes osztály ügyeletesét a felvételi

szándékról. A fogadó osztály ügyeletese a felvételt a telefon konzílium alapján,

vagy 20 percen belül személyes vizit alapján elfogadja, illetve – kizárólag

személyes vizsgálatot követően – egyértelműen kizárja az érintett szakterület

illetékességét. Utóbbi esetben véleményét írásban rögzíti, és a további

konzíliumokban személyesen részt vesz. Amennyiben a vizit nem zajlik le az

előírt időtartamon belül, a beteg osztályra helyezése az ügyeletes intézetvezető

főorvos beleegyezésével, az érintett osztály egyidejűleg történő értesítése után,

a beteg stabil állapotában, megtörténhet.

– Egyéb esetekben az osztályok közötti áthelyezéséről az osztályvezető főorvos

(ügyeleti időben az ügyeletes orvos) – előzetes helybiztosítás után –

intézkedik.

– Áthelyezéskor a beteg átadó-osztályos orvosa tájékoztatja az átvevő-osztályos

orvost az alkalmazott kezelésről, a beteg állapotáról és átadja a kórlapot, az

áttéti zárójelentést és az egyéb szükséges okmányokat. Az áthelyezés esetén az

ápolási dokumentáció, valamint a beteg személyes tárgyainak, készpénzének

tételes leltározásáról szóló dokumentumok a beteggel egyidejűleg kerülnek át a

fogadó osztályra.

1.6. Betegszállítás – Ha a betegnek más osztályon történő vizsgálata szükséges, az osztályos orvos

határozza meg, hogy a beteg szállítása fekvő, illetve ülő helyzetben történjék-e,

60

illetőleg járóbeteg esetében kísérő szükséges-e vagy sem. A szállítást – az

orvos döntésének megfelelően – az osztályos nővér rendeli meg.

– A szállító gépkocsit fertőző beteg szállítása után előírásszerűen fertőtleníteni

kell.

– A külső betegszállításokat korlátozott számban – a betegszállítási szabályok

figyelembevételével – az MH HEK Mentő részlege végzi a gyógyító osztályok

megrendelése alapján akkor, ha az nem igényel speciális felügyeletet., A

hivatásos és szerződéses állományú beteg esetében az MH utaltsági rend

szerinti egészségügyi alapellátó szervezeti egységének sebesültszállító, mentő

gépjárművét, egyéb szállításhoz mentőszolgálatot kell igénybe venni.

1.7. A betegek elbocsátása, áthelyezése más intézménybe – Ha a beteg intézményi kezelésre már nem szorul, el kell bocsátani. Az

elbocsátásról az osztályvezető főorvos, illetőleg az osztály általa megbízott

orvosa határoz.

– Ha az elbocsátást a beteg kéri, de az osztályvezető főorvos a beteg távozását

egészségi állapota alapján nem tartja kívánatosnak, erre a beteget

figyelmezteti. A beteg ilyen esetben csak akkor bocsátható el, ha írásbeli

nyilatkozatban a figyelmeztetést tudomásul veszi, és az elbocsátásból származó

következményekért a felelősséget vállalja. Amennyiben a beteg az írásbeli

nyilatkozat aláírását megtagadja, az orvos ezt a tényt – két tanú jelenlétében –

a kórlapon és a zárójelentésen feljegyzi, a kórlapon ezt a feljegyzést a tanúk is

aláírják.

– Saját felelősségére sem bocsátható el az a beteg, akinek fertőző betegsége van

és intézeti gyógykezelését jogszabály teszi kötelezővé. A környezetére veszélyt

jelentő beteg önkényes távozása esetén az ÁNTSZ-t haladéktalanul értesítenie

kell.

– Kiskorú, fiatalkorú, cselekvőképtelen beteget saját felelősségére sem lehet

elbocsátani. Az ilyen beteget a legközelebbi hozzátartozója (törvényes

képviselője) kérésére is csak abban az esetben lehet az elbocsátani, ha az

elbocsátás várható következményeiért a közeli hozzátartozó (törvényes

képviselő) büntetőjogi felelősségét írásbeli nyilatkozatban vállalja. Az

osztályos orvos ezt a tényt a zárójelentésben is köteles feltüntetni.

61

– A gyógyíthatatlan betegség miatt haldokló beteg csak az osztályvezető főorvos

engedélyével, saját, vagy a hozzátartozók kérésére, illetőleg azok

hozzájárulásával bocsátható el. Ezt a tényt a kórlapon és a zárójelentésben

dokumentálni kell.

– Az orvosigazgató hozzájárulásával az osztályvezető főorvos a beteget

elbocsáthatja, ha a beteg az intézmény rendjét ismételt figyelmeztetés ellenére

súlyosan megsérti. Nem bocsátható el a beteg akkor, ha az eltávolítás egészségi

állapotát jelentősen veszélyezteti, vagy közegészségügyi-járványügyi

előírásokat sért.

A beteg elbocsátásával kapcsolatos tennivalókat – felettese utasításának megfelelően – az

osztályos orvos és a főnővér végzi, az alábbiak figyelembe vételével:

– Ha a beteg önmaga ellátására nem képes és mások segítségére szorul, akkor

elbocsátani csak a közeli hozzátartozók előzetes értesítése után szabad. Az

elbocsátás időpontjának meghatározásakor a beteg, illetve a közeli

hozzátartozók kérését figyelembe kell venni.

– Ha a beteg elbocsátás utáni ellátása, ápolása valamely okból nem látszik

biztosítottnak, vagy egyedül él és gondozásra szorul, úgy erről a beteg

lakóhelye szerint illetékes önkormányzatot kellő időben értesíteni kell az eset

körülményeitől függően szükséges intézkedések megtétele érdekében.

– A főnővér rendelkezésére az ezzel a feladattal megbízott dolgozó kiadja a

betegnek a leltár szerint átvett értéktárgyakat és ingóságokat, illetőleg átveszi

tőle azokat a tárgyakat, amelyeket az intézet adott neki használatra.

– A zárójelentést három példányban kell elkészíteni. Egy példányt az

osztályirodán, egyet a kórlapban kell megőrizni. Két példányt az osztályos

orvos az elbocsátás napján átad a betegnek, gyermekek esetében a szülőnek,

illetve hozzátartozónak azzal a figyelmeztetéssel, hogy az egyik példányt

őrizze meg, a másik példányt pedig adja át kezelőorvosának (háziorvosának).

Az átadás bárminemű akadálya esetén az osztályos orvos a zárójelentés két

példányát késedelem nélkül a kezelőorvosnak (háziorvosnak) küldi meg úgy,

hogy a beteg gyógykezelésében megszakítás ne következhessék be.

– A beteg távozásával egyidejűleg az Adatlap hiánytalan kitöltése kötelező, amit

24 órán belül el kell juttatni a felvételi részlegre.

– A távozó beteget indokolt esetben a nélkülözhetetlenül szükséges időre el kell

látni gyógyszereivel.

62

– Ha az osztályos orvos a beteg mentőszolgálattal történő szállítását

szükségesnek tartja, úgy lehetőleg a szállítást megelőző napon gondoskodik

annak megrendeléséről. A szállítás várható idejére a beteget az osztályos

nővérrel előkészítteti, és a mentőegység személyzetének a beteg szállítására

vonatkozó utasításokat megadja. A beteg ellátásáért az osztály felelős

mindaddig, míg a mentőegység a beteget át nem veszi.

– Ha az intézményben a beteg szükséges ellátásának személyi és tárgyi feltételei

nem biztosítottak, gondoskodni kell megfelelő intézménybe történő

áthelyezéséről. A más intézménybe történő áthelyezését a vonatkozó

jogszabálynak megfelelően, az osztályvezető főorvos kezdeményezi. A

zárójelentést vagy kórlap kivonatot és a szükséges okmányokat, leleteket a

beteggel együtt kell megküldeni a beteget átvevő intézménynek.

1.8. Elhalálozás – A haldokló beteghez a nővér köteles orvost hívni, aki a körülményektől

függően dönt a haldokló elkülönített elhelyezéséről. Ha lehetséges, az orvos

engedélyezi, hogy a hozzátartozók, illetve más, a beteg által kért személyek a

beteget meglátogassák.

– A halott ellátása során az elhunytat legalább spanyolfallal izolálni kell, és elő

kell készíteni a szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat (ápolási

dokumentáció, személyi igazolvány, 2 db lábcédula, boncolásra -

igénylésére/elutasítására - vonatkozó nyilatkozat, 6 példányos halottvizsgálati

bizonyítvány, statisztikai adatlap).

– A halál beálltát orvosi halottvizsgálattal kell megállapítani. A halottvizsgálatot

a kezelőorvos, ügyeleti szolgálat ideje alatt az ügyeletes orvos végzi. Ha a

halottvizsgálatot végző orvos rendkívüli halált észlel, köteles erről a kórház

orvosigazgatóját - ügyeleti időben az ügyeletvezetőt - haladéktalanul értesíteni.

E tényről az orvosigazgatóval vagy az ügyeletvezetővel történt megbeszélés

alapján az előírt űrlapon írásban is tájékoztatni az illetékes rendőri szervet. Ha

az elhalt személy birtokában olyan pénzösszeg és értéktárgy van, melyet

korábban nem helyeztek intézményi letétbe, azokat két tanú jelenlétében a

szolgálatot teljesítő nővér jegyzékbe veszi, és letétbe helyezéséig megőrzéséről

gondoskodik. Az elhalt után maradt tárgyakat írásbeli elismervény ellenében ki

63

kell adni a kórlapon a beteg legközelebbi hozzátartozójaként, vagy törvényes

képviselőjeként megjelölt személynek.

– Amennyiben a legközelebbi hozzátartozó személye a fenti módon nem

állapítható meg, az elhunyt értéktárgyait (pénzét) a hagyatéki végzéssel

rendelkező örökösnek kell kiadni.

– A halottat a halál bekövetkezésének helyéről csak a halál bekövetkeztétől

számított két óra elteltével, újabb orvosi vizsgálat után szabad elszállítani.

– A kórbonctani vizsgálatot a halál bekövetkezését követő első munkanapon,

legkésőbb a halottvizsgálattól számított három munkanapon belül el kell

végezni.

– Az elhunyt személy holttestének boncolására, illetve a boncolás mellőzésére

vonatkozó rendelkezéseket a jogszabály szabályozza. Ezek figyelembe

vételével boncolásra kerül sor minden olyan esetben, amikor az alapbetegség

vagy a közvetlen halálok kérdéses, valamint rendkívüli haláleset kapcsán.

A kórbonctani vizsgálat nem mellőzhető:

– ha a kezelőorvos és vagy a pathológus – a beteg vagy annak hozzátartozója

kérésével szemben – a kórbonctani vizsgálatot egyaránt szükségesnek tartja,

– ha magzat halva született, vagy élveszületett, de a születését követő 168 órán

belül meghalt.

– ha az elhunytnak nincsen hozzátartozója

– ha az elhunyt szervátültetés donora vagy recipiense volt

– az elhunyt foglalkozási eredetű megbetegedésben szenvedett, és annak gyanúja

merül fel, hogy a halál oka ezzel van összefüggésben

– az esetnek tudományos vagy oktatási jelentősége van.

Az elhunyt személy holttestének kórbonctani vizsgálatát mellőzni lehet, ha:

– a kórházban meghalt személy még életében, vagy hozzátartozója a haláleset

idejében a boncolás mellőzését kérte, és a rendelkezésre álló orvosi

dokumentáció alapján a halál oka megállapítható. Ilyen esetben a mellőzést

kérő formanyomtatvány kitöltése után, a halottvizsgálati bizonyítványba a

halál okát ebben az esetben a pathológus jegyzi be,

– a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a gyógyítást végző osztály

vezetőjének és a Patológiai és Kórszövettani Diagnosztikai Osztály

vezetőjének együttes véleménye alapján a boncolás elvégzésétől további

lényeges megállapítás nem várható.

64

– A kórbonctani vizsgálat mellőzéséről mindkét esetben az orvosigazgató dönt.

– Ha a beteg még halála előtt tiltakozó nyilatkozatot tett a kórbonctani

vizsgálattal kapcsolatban és azt saját kezűleg aláírta, azt a kórlapon kell

rögzíteni.

– A kórbonctani vizsgálat befejezését követően a halotti bizonyítványt

haladéktalanul ki kell állítani, és ki kell adni az eltemettetőnek,

hozzátartozónak, vagy ha nincs eltemettetésre kötelezett személy, a haláleset

helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének, a köztemetés

elrendelése végett. Erről az ápolási igazgató intézkedik.

– A halottat koporsós temetés esetén – ha a jogszabály másként nem rendelkezik

– a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 72 órán túl, de 96 órán

belül el kell temetni kivéve, ha

– a halottvizsgálatot végző orvos a halottvizsgálatra vonatkozó rendelkezések

alapján ettől eltérő engedélyt adott,

– a holttestnek az eltemetésig történő hűtése biztosított, ebben az esetben a

temetést 8 napon belül kell elvégezni.

– A halottat hamvasztásos temetés esetén a halottvizsgálati bizonyítvány

kiállításától számított 15 napon belül el kell hamvasztani. A holttestet a

hamvasztásig hűteni kell. A halott hűtésével kapcsolatos költségeket a

halottvizsgálati bizonyítvány kiállításáig a kórház viseli. A halottvizsgálati

bizonyítvány kézhezvételét követő naptól a költségeket az eltemettető számára

kell felszámítani.

– Amennyiben az eltemettető a holttest temetésre való elszállításáról a

kézhezvételtől számított 8 napon belül nem intézkedik, az illetékes jegyzőnél a

köztemetés elrendelését kell kezdeményezni.

2. A beteg és a hozzátartozók, valamint a honvédelmi tárca és rendvédelmi szervek

állományilletékes vezetőinek jogai, tájékoztatása

– A beteg indokolt esetben a kórház orvosától kérheti a kórház másik, azonos

feladatot ellátó osztályára való beutalását. Az ilyen beteg felvétele nem

akadályozhatja olyan sürgősebb kórházi ellátásra szoruló beteg felvételét,

akinek kórházi ellátására az igényjogosultság alapján kórházi osztály illetékes.

A kórházba való elhelyezéshez nem kell a beteg (hozzátartozója) hozzájárulása, ha:

65

– közvetlen életveszély áll fenn, és életveszély csak kórházban alkalmazható

gyógymóddal hárítható el,

– a kórházi ellátás szükséges, és a beteg kiskorú vagy cselekvőképtelen

nagykorú

– fertőző beteget vagy fertőző betegségre gyanús személyt kell beutalni,

– elmebeteget más kórház elmeosztályára kell beutalni.

– Minden kórházi dolgozó köteles a tőle elvárható elsősegély nyújtására sérült,

balesetet szenvedett, vagy olyan személy részére, aki életét vagy testi épségét

közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott.

– Ha a beteg ellátása keretében a kórház dolgozójának az orvosi vizsgálattal,

kórmegállapítással vagy gyógykezeléssel kapcsolatos intézkedését, vagy annak

elmulasztását sérelmesnek tartja, a kifogásolt egészségügyi dolgozó közvetlen

szakmai felettesétől, illetve a betegjogi képviselőtől ügyének felülvizsgálatát

kérheti.

– A közvetlen szakmai felettes, illetve a betegjogi képviselő köteles az ügyet

haladéktalanul felülvizsgálni, és sérelem esetén annak orvoslására, valamint a

hasonló eljárás megelőzésére a szükséges intézkedést megtenni.

– A beteg gyógykezelését végző orvosnak, a beteg, illetőleg közvetlen

hozzátartozója részére a cselekvőképes beteg hozzájárulásával, betegségéről és

állapotáról a valóságnak megfelelő, tárgyilagos tájékoztatást kell adnia. Közeli

hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a házastárs egyeneságbeli

rokona, az örökbefogadott, és nevelt gyermek, az örökbefogadó, és a

nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs. A tájékoztatást tapintatosan kell

megadnia, a legszükségesebb adatok közlésére kell szorítkoznia, ha a

tájékoztatás a betegben (hozzátartozójában) káros visszahatást váltana ki. Az

orvos a beteg (hozzátartozója) irányában nem tanúsíthat olyan magatartást,

illetőleg nem tehet előtte olyan kijelentést, amely alkalmas arra, hogy a

betegséget a beteg (hozzátartozója) előtt a valóságnál súlyosabbnak tüntesse

fel, nem közölhet a valóságosnál súlyosabb kórjóslatot, és nem ígérhet olyan

eredményt, amelyre az orvostudomány adott állása szerint nem számíthat.

– Cselekvőképtelen beteg hozzátartozóját a beteg még cselekvőképes

állapotában adott nyilatkozatának értelmében kell tájékoztatni, ennek

hiányában a törvényi rendelkezések értelmében kell eljárni.

66

– A beteg gyógykezelését végző orvosnak a beteg, illetőleg hozzátartozója

részére részletesen és körültekintően meg kell adnia a beteg magatartására,

ápolásának módjára, az esetleges orvoshívás szükségességére, a rendelt

gyógyszerek helyes használatára vonatkozó rendelkezéseket.

– Az egészségügyi szakdolgozó a beteg hozzátartozóját csak a beteg általános

állapotáról tájékoztathatja, a kórismét és a vizsgálat eredményét sem a

beteggel, sem hozzátartozójával nem közölheti. Az egészségügyi szakdolgozó

köteles ez utóbbi kérdésben hozzá forduló beteget (hozzátartozóját) a beteg

gyógykezelését végző orvoshoz irányítani.

– Honvédelmi tárca és rendvédelmi szervek szerződéses és hivatásos állományú

személyeinek állapotáról, tájékoztatást kizárólag írásbeli megkeresésre kell

adni állományilletékes vezetőinek (megbízottjának). Ez a felvilágosítás a

gyógykezelés várható időtartamára, a szállíthatóságra, a végleges gyógyulásra,

a szolgálatképesség visszanyerésének várható idejére, a szolgálatképesség

megváltozására vonatkozhat, és nem lépheti át az orvosi titoktartás szabályait.

A fegyveres és rendvédelmi szervek állományába tartozó orvosnak az orvosi

titoktartás alá eső felvilágosítást is meg kell adni.

3. A beteg hozzátartozójának, valamint a honvédelmi tárca és rendvédelmi szervek

állományilletékes vezetőinek értesítése

A fekvőbeteg osztályok kötelesek a beteg hozzátartozóját telefonon vagy táviratilag

haladéktalanul értesíteni, ha

– a beteg a hozzátartozóját a felvételről nem képes értesíteni, és erre az osztályt

felkéri, vagy erről nyilatkozni nem tud, akkor felvételéről a beteg lakáscímére

kell értesítést küldeni. Ha a beteg lakáscíme nem állapítható meg, akkor

felvételéről a rendőrség helyi szervét kell értesíteni;

– a beteg váratlan, súlyos állapotrosszabbodása, életveszélyes állapot kialakulása

következik be;

– a beteget más intézménybe áthelyezik és a beteg erről hozzátartozóját értesíteni

nem képes,

– a beteg meghal.

Honvédelmi tárca és rendvédelmi szervek szerződéses és hivatásos állományú

személyeivel kapcsolatban a fekvőbeteg osztályok kötelesek az illetékes

parancsnokságot/vezető szervek, annak ügyeleti szolgálatát telefonon vagy táviratilag

haladéktalanul értesíteni az alábbi esetekben:

67

– ha az érintett személy kórházi beutalását, illetve beszállítását nem a fegyveres

és rendvédelmi szervek végezték,

– ha az érintett személy váratlan, súlyos állapotrosszabbodása, életveszélyes

állapot kialakulása következik be,

– ha az érintett személyt más intézménybe áthelyezik, vagy az intézményből

elbocsátják,

– ha az érintett személy meghal.

4. A betegek kivizsgálása

4.1. A vizsgálatok

– A járóbeteg ellátás keretében már elvégzett vizsgálatok kivételével el kell

végezni mindazokat a vizsgálatokat, amelyek a betegség megállapításához, a

beteg állapotának megítéléséhez, a gyógykezelés eredményességének

értékeléséhez szükségesek.

– Az orvosi vizsgálat körébe tartozik a beteg szükség szerinti személyes

vizsgálata, ennek keretében a beteg részletes kikérdezése (meghallgatása)

panaszairól, a kórelőzményekről és betegsége tüneteiről.

– Ha a beteg nyilatkozni nem tud, azt a személyt kell kikérdezni, aki a beteg

állapotáról feltehetőleg megbízható felvilágosítást tud adni.

– Közvetlen életveszély esetében az orvosnak mindaddig a beteg mellett kell

tartózkodnia, amíg közvetlen tevékenységére szükség van. A vizsgálati rend

megtartásáért az osztályos orvos felelős, aki gondoskodik a vizsgálatok kellő

időben történő végrehajtásáról. Az intézményben fekvő beteg kivizsgálása

történhet az osztályon vagy más osztályon, illetőleg más osztály

közreműködésével.

– Az osztályos orvos a felvett, illetve átvett beteget sürgős esetben azonnal,

egyéb esetben a lehető leghamarabb köteles megvizsgálni. Ennek során a

kórtörténeti adatokat ki kell egészíteni, és fel kell tüntetni az első vizsgálatakor

feltételezett diagnózist. Az osztályos orvos felettese az újonnan felvett beteget

közvetlen életveszély esetén azonnal, egyébként a következő orvosi vizit

alkalmával köteles megvizsgálni, a megkezdett kezelést, a bejegyzett adatokat

ellenőrizni, szükség szerint módosítani és a további vizsgálatokat,

gyógykezelést elrendelni. Az osztályvezető főorvos a sürgős és súlyos

betegeket szükség esetén soron kívül, akár naponta többször is köteles

megvizsgálni, ellenőrizni.

68

4.2. Az orvosi vizitek

– Az orvosi vizit a betegvizsgálatnak, információszerzésnek, továbbá a beteg és

a gyógyító személyzet rendszeres személyes kapcsolatának betegágy melletti

formája. A viziten csak annyi orvos és szakdolgozó vehet részt, amennyi a

betegellátás és továbbképzés szempontjából szükséges. Kisviziten a beteg

ápolásáért felelős ápoló, főorvosi viziten a főnővér is részt vesz.

– Az orvosi vizitek gyakoriságát, időpontját, a résztvevő személyeket az osztály

jellegétől és a beteganyagtól függően az osztályvezető főorvos az osztály

működési rendjében határozza meg. Ettől eltérni csak kivételes esetben lehet.

A vizitek időpontját úgy kell meghatározni, hogy az biztosítsa a betegek

folyamatos észlelését, de ne zavarja a betegek egyéb ellátását (étkeztetés,

délutáni pihenő, látogatás, vizsgálati anyagok levétele, stb.). Az osztályos

orvos a délelőtti vizitjén kívül az osztály működési rendjében meghatározott

időben tájékozódó jellegű vizitet is köteles tartani.

– A vizit során a vizitelő orvos minden beteget a szükséges mértékben

megvizsgál, és ellenőrzi a korábbi utasítások megtartását, továbbá megadja a

további utasításokat.

– Az osztályvezető főorvos által tartott viziten a beosztott orvosnak ismertetnie

kell a betegek klinikai adatait.

– Az ügyeletes orvos az osztály munkarendjében meghatározott esti órákban

vizitet tart, hogy a betegeket ellenőrizze, ellássa, esetleges kívánságaikat

meghallgassa, és szükség szerint intézkedjék. A viziten túl a szakdolgozó

hívására köteles megjelenni, és a beteggel kapcsolatban intézkedni.

4.3. Más osztályok közreműködésével végzett vizsgálatok, konzíliumok,

esetmegbeszélések

– A kórisme, a gyógykezelési terv megállapításához, valamint a gyógykezelés

eredményességének értékeléséhez – a beteg állapotának megfelelően – igénybe

kell venni a betegellátó és központi diagnosztikus osztályok által végzett

szakvizsgálatokat.

– A vizsgálatra felkért osztállyal közölni kell a kért vizsgálat nemét, a

diagnózist, a feltételezett diagnózist továbbá minden olyan klinikai és személyi

adatot, amely a szakvizsgálat elvégzésének eredményességét biztosítja,

illetőleg elősegíti. A vizsgálat módját a szakvizsgálatot végző osztály

osztályvezető főorvosa határozza meg.

69

– Szakvizsgálatot csak orvos kérhet. Az osztályos orvos a vizsgálat

eredményéről lelet formájában értesül. A beteg szakszerű előkészítésének

elrendeléséért, a szakvizsgálatot kérő lap megfelelő kitöltéséért az osztályos

orvos a felelős. A beteg szakszerű előkészítéséről, szükség szerinti

szállításáról, kíséréséről, a vizsgálaton való pontos megjelenéséről az osztályos

nővér gondoskodik.

– A szakorvos által közölt leletet a kórlaphoz kell csatolni. A vizsgálat jellegétől

függően a szakvizsgálatot végző orvos a vizsgálati eredménnyel kapcsolatban

szakvéleményét is köteles közölni.

– A beteg (hozzátartozója) aláírással igazolt hozzájárulása szükséges minden

olyan vizsgálati vagy gyógyító eljárás alkalmazásának esetében, amely a beteg

életét közvetlenül veszélyezteti.

– Azon betegek, akiknek vizsgálatai, szakvizsgálatai során vagy kórlefolyásában

probléma jelentkezik, továbbá azok a betegek, akik nagy megterhelést jelentő

műtétre várnak, vagy tudományos és továbbképzési szempontból jelentős

betegségben szenvednek, esetmegbeszéléseken (konzultáció) kerülnek

megtárgyalásra. Az esetmegbeszélésekre az osztályvezető főorvos – a

szakvizsgálatokat végző osztályok osztályvezető főorvosának javaslatait

figyelembe véve – jelöli ki a betegeket. Az eset-megbeszéléseken az osztály

orvosain kívül részt vesznek a beteg szakvizsgálatait végző osztályok

(szakrendelések) érdekelt szakorvosai is. Az osztályos orvos gondoskodik

arról, hogy az esetmegbeszélésen a betegre vonatkozó minden kórelőzmény,

vizsgálati, gyógykezeléseit tartalmazó adat a résztvevőorvosok rendelkezésére

álljon. Az esetmegbeszélésen résztvevő orvosok ismertetik a betegre

vonatkozó vizsgálataikat, szakvizsgálataikat és ezek alapján kialakult

véleményüket. Az osztályvezető főorvos ezek mérlegelésével dönt a beteg

további vizsgálatáról, gyógykezeléséről.

– Amennyiben a betegség megállapításához, a célszerű gyógykezelés

megítéléséhez bonyolult vagy többirányú szakvizsgálat látszik szükségesnek,

ennek elbírálása céljából az illetékes szakorvos bevonásával szaktanácskozást

(konzíliumot) kell tartani.

– A konzíliumot az osztályvezető főorvos vagy a helyettese (ügyeleti időben az

ügyeletvezető szakorvos) kezdeményezi. Az osztályvezető főorvos a beteg,

illetőleg a közvetlen hozzátartozó kérelmére is kezdeményezhet konzíliumot,

70

ha a kérelmet indokoltnak tartja. Elutasítás esetén a beteg, vagy hozzátartozója

kérelmével az orvos igazgatóhoz fordulhat.

– Ügyeleti időszakban, sürgős esetben konzíliumot kezdeményezhet az ügyeletes

orvos is. Konzíliumot javasolhat a szakvizsgálatot végző osztály osztályvezető

főorvosa vagy helyettese is. Az osztályos orvos gondoskodik a beteg megfelelő

előkészítéséről, felvilágosításáról és biztosítja, hogy a tanácskozáson a betegre

vonatkozó minden kórelőzményi, vizsgálati, gyógykezelési adat a résztvevő

orvosok rendelkezésére álljon.

– A konzíliumon a beteg osztályos orvosa, az osztályos orvos felettese, az

osztályvezető főorvos, illetve helyettese és a felkért - esetleg más intézetből

kért - konzíliárius szakorvos (szakorvosok) vannak jelen, és a beteg vizsgálata

alapján, együttesen javaslatot tesznek a beteggel kapcsolatos további teendőkre

(további szakvizsgálatokra, gyógymódra, eljárásra).

– A tanácskozás eredményét - eltérés esetében a különböző véleményeket is -

illetőleg a tanácskozás alapján végzett további szakvizsgálatok eredményét

(szakvéleményt) a kórtörténetbe be kell jegyezni. Mindezeket figyelembe véve

az osztályvezető főorvos dönt a beteg további vizsgálatáról, kezeléséről.

Amennyiben a tanácskozás nem vezetett megnyugtató eredményre, célszerű

további, az adott szakterületen jártas orvostól (orvosoktól) konzíliumot kérni,

illetőleg a beteget előzetes helybiztosítás után annak osztályára vagy

szakintézetbe áthelyezni.

– Az intézet betegellátó és központi diagnosztikus osztályainak együttműködését

úgy kell megszervezni, hogy az említett szakvizsgálatok és konziliumok a

beteg állapotától függően azonnal, sürgősen (3 órán belül), vagy halaszthatóan

(néhány napon belül) megtörténjenek.

5. A betegek gyógykezelése, ápolása, gondozása

5.1. Gyógykezelés

– A beteget az orvostudomány mindenkori állásának, a beteg egyéni

adottságainak, valamint betegsége szakának megfelelő gyógykezelésben kell

részesíteni. Az orvosnak a legcélszerűbb vizsgálati módszereket,

gyógymódokat és gyógyító eszközöket kell alkalmazni.

– Az orvos az általa gyógyíthatatlannak vélt beteget is a legnagyobb

gondossággal köteles gyógykezelni. Az orvos a vizsgálati eljárásokat,

71

gyógymódokat és gyógyító eszközöket - a fennálló jogszabályok korlátai

között - maga választja meg. Az orvos felelős a beteg vizsgálata és

gyógykezelése, egészségének védelme érdekében tett intézkedéseiért, illetőleg

a szükséges intézkedések elmulasztásáért.

– Az orvos gyógyító-megelőző tevékenysége körében nem alkalmazhat olyan

vizsgálati eljárást, gyógymódot vagy gyógyító eszközt,

– amely az alkalmazás időpontjában az orvostudománynak nem felel

meg,

– amelynek kockázata nagyobb az eljárás elmaradásával járó

kockázatnál, és az eljárás kockázatának vállalására alapos ok nincs,

– amelynek elvégzésére megfelelő képzettsége vagy gyakorlati

készsége nincs,

– amelynek elvégzéséhez hiányoznak a tárgyi feltételek, kivéve, ha

közvetlen életveszély áll fenn és az más módon nem hárítható el,

– amelyet jogszabály tilt, vagy amelyet jogszabályba ütköző

cselekményhez kívánnak igénybe venni,

– amibe a beteg (cselekvőképtelen beteg és kiskorú esetében az

illetékes hozzátartozó) nem egyezett bele írásban.

– Az orvos gyógyító-megelőző tevékenysége körében csak olyan gyógyszert

alkalmazhat, amely gyógyszer hatóanyagainak hatását, javallatait és

ellenjavallatait, alkalmazásának módját, adagolását, valamint káros

mellékhatásait és azok elhárításának módját ismeri.

– A betegek gyógykezelését elsősorban az osztályos orvos végzi, felettese

közvetlen irányítása, ellenőrzése mellett. Az olyan kezelési eljárásnál,

beavatkozásnál, melynek elvégzéséhez az osztályos orvosnak nincs kellő

tapasztalata, gyakorlata, a felettesnek jelen kell lennie, illetőleg a beavatkozást

a felettesnek kell elvégeznie.

– Az orvos által előírt gyógyszerek eljuttatását a beteghez a felelős ápoló végzi

és ellenőrzi azok bevételét.

– Ha a szükséges gyógykezelés az osztályon nem biztosítható, a beteget a

szükséges gyógykezelés elvégzése céljából az intézet megfelelő osztályára kell

72

utalni. A betegnek gyógykezelés végett más osztályra való utalásáról -

felettesének rendelkezése szerint - az osztályos orvos intézkedik.

6. Ápolás

– Az ápolás a gyógyító-megelőző munka alapvető része, azoknak az ápolási és

gondozási eljárásoknak az összessége, amelyek feladata az egészségi állapot

javítása, az egészség megőrzése és helyreállítása, a beteg állapotának

stabilizálása, a betegségek megelőzése, a szenvedések enyhítése. Az ápolás

során biztosítani kell a beteg emberi méltóságának megőrzését.

– Az ápolási munka során a beteg részére biztosítani kell:

– az orvos által készített vizsgálati és kezelési terv folyamatos

végrehajtását,

– mindazon általános szükségleteinek kielégítését, amelyek

életfenntartása és gyógyulása érdekében elengedhetetlenek, de

azokat állapota, helyzete miatt önmaga részben vagy egészben

képtelen kielégíteni,

– a folyamatos pszichés foglalkozást és az abban való

közreműködést,

– a gyógyuláshoz és a gyógyulásba vetett hithez szükséges környezet

kialakítását.

6.1. Az ápolás fő tevékenységi csoportjai: – a független funkciók, melyeket az ápoló saját hatáskörében végez

(alapápolási feladatok, megfigyelés stb.),

– a függő funkciók, melyeket az orvos utasítására, de saját

felelősségére hajt végre az ápoló,

– az együttműködő funkciók melyeket az orvosi utasításra, az

orvossal együtt, és az orvos felelősségére végez az ápoló.

Az ápolási-gondozási tevékenységről dokumentációt kell vezetni, amely része az

egészségügyi dokumentációnak. Az osztály ápolási munkájának irányításáért,

ellenőrzéséért a főnővér a felelős.

7. Étkeztetés

– A beteg étkeztetésének rendjét (diéta fajtája, étkeztetés módja, száma, stb.) a

beteg korától, állapotától, a betegség természetétől, a végzendő vizsgálatok és

a gyógykezelés jellegétől függően az osztályos orvos a dietetikussal

73

együttműködve állapítja meg felettese rendelkezésének megfelelően, és

ellenőrzi annak megtartását. A beteg kívánságait – a lehetőségekhez mérten –

figyelembe kell venni.

– Az orvosi utasításnak megfelelő ételrendelésről a főnővér gondoskodik, a

dietetikussal szorosan együttműködve.

– Felnőttek esetében az ételt naponta háromszor, meghatározott időkben kell

kiszolgálni. Ennél gyakoribb, napi négyszeri vagy ötszöri étkeztetést az

osztályvezető főorvos által elrendelt esetben lehet biztosítani. Az étel

szétosztását a főnővér ellenőrzi. A tálalás és az étkezés kulturáltságát, higiénés

rendjét biztosítani kell. A fekvőbetegek részére az ételt az ágynál kell

felszolgálni, és segíteni kell a beteget az étkezésnél. A betegszobában ételt

tárolni nem szabad.

– Ételmaradék sem a kórteremben, sem az osztályon nem maradhat. A

hulladékot, ételmaradékot minden étkezés után azonnal el kell távolítani az

osztályról.

– A beteg az otthonról kapott vagy behozott ételt bemutatja a nővérnek, aki az

orvosi előírásnak megfelelő ételek elfogyasztását engedélyezi, illetve

gondoskodik azoknak az osztályon történő kulturált, a higiénés szabályoknak

megfelelő tárolásáról.

8. A műtét

8.1. Műtét előtti kivizsgálás, előkészítés – A műtétet az orvostudomány mindenkori állása szerint indokolt esetben, az

adott lehetőségek között megfelelő módon szabad végezni. Jogszabály

meghatározott műtét végzését megtilthatja, vagy külön feltételhez kötheti.

– A műtét javallatához szükséges vizsgálatok elvégzése (elvégeztetése), valamint

a más intézményben (osztályon) történt vizsgálatok leleteinek beszerzése

annak az osztálynak a feladata, ahol a beteg fekszik. A vizsgálatok

végrehajtásáról, valamint a szükséges szakorvosi vélemények beszerzéséről az

osztályos orvos gondoskodik. A vizsgálatok elvégzése után - amennyiben a

beteg nem a műtétet végző osztályon fekszik - esetmegbeszélést (konzíliumot)

kell tartani. Mindezek figyelembevételével a műtétet végző osztályra való

átvételről a beteget kezelő orvos, valamint a konzíliumba hívott sebész orvos

74

dönt. Az elektív műtét javallatát a műtétet végző vezetője, a sürgős műtét

javallatát - amennyiben a műtétet végző osztály vezetője nincs jelen - az

ügyeletes sebész orvos állítja fel.

– Ha a beteg nem azon az osztályon fekszik, ahol a műtétet elvégzik, a beteget

lehetőség szerint a műtéti osztályon kell elhelyezni.

– Ha a beteg állapota olyan műtétet tesz szükségessé, melynek elvégzéséhez,

illetőleg a műtét után szükséges ellátásához a személyi vagy tárgyi feltételek

hiányoznak, az osztályvezető főorvos - előzetes helybiztosítás után - a beteget

a megfelelő intézménybe áthelyezi.

– A felvétel és a műtét elvégzése közötti időt a szakmai szabályok maradéktalan

figyelembevételével a lehető legrövidebbre kell csökkenteni. Az osztályon

haladéktalanul meg kell kezdeni a műtét előkészítéséhez szükséges,

huzamosabb ideig tartó gyógyszeres vagy egyéb kezelést.

– A műtét végzése előtt be kell szerezni a szükséges szakorvosi véleményeket,

illetőleg szükség szerint konzíliumot kell tartani Ennek során határozza meg az

aneszteziológus orvos a műtétet végző orvossal egyetértésben a műtéti

érzéstelenítés módját, a közvetlen műtét előtti vizsgálatokat és a gyógyszeres

előkészítést.

– A műtét előtti vizsgálatok és a gyógyszeres előkészítés végrehajtásáért az

osztályos orvos a felelős, aki intézkedik a Transzfúziológiai Diagnosztikai

Osztály szükség szerinti bevonásáról is annak érdekében, hogy az esetleg

szükségessé váló vérkészítmények a műtét folyamán rendelkezésre álljanak.

Az osztályos orvos közvetlenül a műtét előtt is ellenőrzi a beteg állapotát és

arról szükség esetén jelentést tesz felettesének vagy a műtét végzésére kijelölt

orvosnak, valamint gondoskodik, hogy a kórlap, a lázlap, a leletek, röntgenfilm

és egyéb dokumentáció szükség esetén a műtőben rendelkezésre álljanak. Az

osztályos nővér az osztályos orvos által rendelt műtéti előkészítő

beavatkozásokat időben elvégzi.

– Közvetlen életveszély esetében az észlelő orvosnak (osztályos orvos, ügyeletes

orvos, stb.) - képzettségének és lehetőségeinek megfelelően - önállóan

mérlegelve és döntve, azonnal meg kell kezdenie, illetőleg el kell végeznie a

szükséges életmentő jellegű beavatkozásokat (reanimációs tevékenység,

intubálás, stb). Egyidőben intézkednie kell, hogy az illetékes szakorvost

(szakorvosokat) haladéktalanul a beteghez hívják.

75

– Orvos műtétet csak a beteg – akaratnyilvánításra képtelen állapotban lévő,

továbbá kiskorú, vagy cselekvőképtelen nagykorú beteg esetében annak

hozzátartozója – előzetes felvilágosítása (transzfúziós is) és írásbeli

hozzájárulása után hajthat végre. A műtét elvégzéséhez a beteg (hozzátartozó)

írásbeli hozzájárulása (transzfúzióhoz is) szükséges. Szükséges a beteg

hozzájárulása a közvetlen életveszély elhárításához szükséges műtét

elvégzéséhez is, kivéve, ha a beteg akaratnyilvánításra képtelen állapotban van

és hozzátartozója nem érhető el. A nyilatkozat megtétele előtt a beteget

(hozzátartozóját) a műtétet végző orvosnak, tájékoztatnia kell a műtét

szükségességéről, a műtét típusáról, beleegyezést kell kapnia a műtét esetleges

kiterjesztéséről, műtéti szövődményekről, műtét alkalmával használt eszközök

műtéti területen való hagyásának kérdéséről, annak következményéről. Az

aneszteziológus orvosnak tájékoztatnia kell a beteget (hozzátartozóját) az

aneszteziológiai eljárások szükségességéről, szövődményeiről és veszélyéről.

– A betegnek a műtétre és érzéstelenítésre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát

külön-külön előrenyomtatott (sokszorosított) űrlapon kell megadnia, a

formanyomtatványoknak tartalmazniuk kell a fentiekben leírt beleegyező

nyilatkozatokat, a felvilágosítást végző orvosok nevét, a beteg aláírását és két

tanú ellenjegyzését. A nyilatkozatok egy-egy példányát a kórlapban kell

elhelyezni. A műtéti beleegyezést csak orvos írathatja alá.

8.2. A műtét utáni megfigyelés – A műtétet végző orvos és aneszteziológus orvos közösen dönt arról, hogy a

beteget a műtét után kórtermében, a posztoperatív részlegen, vagy a Központi

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályon kell elhelyezni.

8.3. A műtő működése – A központi műtőblokkok és a betegellátó osztályok műtőrészlegeinek

működését külön működési rend határozza meg.

– A műtét végzéséhez szorosan együttműködő munkacsoportot kell alakítani. E

munkacsoportban az osztály részéről a műtőorvos és asszisztenciája, az

aneszteziológus orvos és asszisztens, a műtőrészleg részéről a műtős

asszisztens és a hozzá beosztott műtőssegéd vesz részt. A műtéti munkacsoport

szükség esetén egyéb szakágak (osztályok) képviselőivel is kiegészülhet. A

műtéti munkacsoport a feladat, felelősség és hatáskör átruházása révén, a műtét

76

ideje alatt önálló egységként végzi munkáját. Vezetője a műtőorvos. A

műtőorvost és a műtétet végző orvoscsoportot elektív műtétek esetében az

osztályvezető főorvos, a műtőasszisztenst és műtőssegédet a részlegvezető

főműtős jelöli ki. Akut műtét végzésére a műtőorvost – amennyiben az

osztályvezető főorvos nincs jelen – az ügyeletvezető jelöli ki és a műtőrészleg

részéről az ügyelet vesz részt. Az érzéstelenítést a Központi Aneszteziológiai

és Intenzív Terápiás Osztály (AITO) státuszában levő aneszteziológus

szakorvos vagy az osztály státuszában levő orvos – akinek a szakorvosi

felügyelete az illetékes Szakmai Kollégium előírásai szerint biztosított – végzi.

Személyét elektív műtét végzésénél az AITO osztályvezetője jelöli ki. Ügyeleti

időszakban ez értelemszerűen az ügyeletes aneszteziológus.

– Műtétet önálló felelősséggel – közvetlen életveszély kivételével – csak

szakorvos végezhet. Amennyiben a műtőorvos nem szakorvos, a műtéti

asszisztenciában legalább egy, a szakmában járatos szakorvosnak kell részt

vennie, akinek feladata a műtét irányítása és szükség esetén végzésének

átvétele.

– A műtét menetére vonatkozó aneszteziológiai adatok, valamint a beteg műtét

alatti állapotának folyamatos észlelése, rendszeres dokumentálása az

aneszteziológus, a műtét szakmai leírása (műtőnapló vezetése) a műtőorvos

feladata. A műtéti leírás, valamint az altatási jegyzőkönyv egy-egy példánya a

beteg kórlapjában kerül megőrzésre.

– Biztosítani kell, hogy a műtőblokkok az ügyeleti időszakban is teljes

mértékben rendelkezésre álljanak a szükség szerinti műtétek végzésére.

9. A központi szolgálatok működése

9.1. Általános elvek

– A központi diagnosztikai és terápiás, valamint egyéb osztályok (részlegek) és

kihelyezett egységeik működési rendjét - a betegellátó osztályok osztályvezető

főorvosainak a meghallgatásával - úgy kell meghatározni, hogy az

összhangban legyen a betegellátó osztályok működési rendjével. A kölcsönös

együttműködést úgy kell megszervezni, hogy a diagnosztikus és terápiás

osztályok (részlegek) igénybevétele a munkanap folyamán lehetőleg

egyenletes legyen. A szükséges vizsgálatokat úgy kell végezni, hogy azok

eredményei a beteg állapotától függően sürgősen (1 órán belül), aznap (6 órán

77

belül), halaszthatóan (néhány napon belül) - de ezen határok között is - a lehető

leghamarabb rendelkezésre álljanak. A diagnosztikus osztályok a sürgős

beavatkozás szükségességére utaló leleteket a beteg kezelőorvosával

haladéktalanul közölni kötelesek, ezért az orvos nevét, telefonszámát fel kell

tüntetni, ügyeleti időben küldött sürgős vizsgálatok előtt a laboratóriumot

értesíteni kell.

– A diagnosztikus osztályok gondoskodnak a vizsgálatok elvégzéséről. A

vizsgálatokhoz szükséges anyagok levételének módjáról, szakmai szabályairól,

valamint a kóros és a nem kóros értékekről az osztályokat (részlegeket)

rendszeresen tájékoztatják. A vizsgálati anyagok szállítása központilag

történik.

– Amennyiben a vizsgálat elvégzése közben olyan körülmények merülnek fel,

amelyekre a vizsgálatot, kezelést kérő orvos nem tért ki, de felderítése

(megállapítása) a beteg egészségi állapotára, illetve a gyógykezelésre

befolyással lehet, azt a vizsgálatot végző osztály a szakvéleménnyel

egyidejűleg tartozik a vizsgálatot kérő osztállyal közölni.

– Ha a kért vizsgálat elvégzése folyamán a diagnosztikus osztályon más

vizsgálat elvégzésének szükségessége is felmerül, és az ugyanabból a

vizsgálati anyagból elvégezhető, a diagnosztikus osztály orvosa köteles azokat

is elvégezni (elvégeztetni), és az eredményt véleményével együtt a vizsgálatot

kérő osztályra eljuttatni.

– Amennyiben a diagnosztikai osztály vezetője azt észleli, hogy a vizsgálatot

kérő orvos szakmailag megalapozatlan, nem megfelelő irányú, felesleges vagy

feleslegesen gyakori vizsgálatokat kér, a sürgősségi jelzést indokolatlanul

használja, köteles erre az orvos felettesének figyelmét felhívni.

– A laboratóriumi vizsgálatok végzéséért a felelősség a diagnosztikus

osztályoké, mely vizsgálatokat az osztályok, részlegek vezetőjének, illetve az

ott dolgozó orvosok kezdeményezésére végzik.

– A diagnosztikai vizsgálat tudományos célra való elvégzését az orvosigazgató

engedélyezi.

9.2. A működés részletes szabályai – A központi diagnosztikus és terápiás osztályok, a gyógyszertár, valamint egyéb

osztályok (részlegek) és kihelyezett egységeik működésének részletes

78

szabályait a vonatkozó jogszabályok, illetőleg irányelvek (módszertani

levelek) az osztályok működési rendje határozzák meg.

10. Járóbeteg ellátás

– A járóbeteg ellátás a fővárosban az ÁEK Járóbeteg Szakrendelő Intézetében, és

a fekvőbeteg ellátó osztályokhoz tartózó ambulanciákon, és a Speciális

Rendeltetésű Rendelőben folyik. Az ÁEK igényjogosultjai számára járóbeteg

szakellátást nyújt a Vasútegészségügyi Kht Podmaniczky utcai rendelője is. A

vidéki telephelyenek a balatonfüredi és a hévízi rehabilitációs szervezetin

egységekben működik szakrendelő.

– A járóbetegek ellátására a következő esetekben kerülhet sor:

– az intézmény szakmai kompetenciájába tartozó betegek

szakvizsgálata, szakvéleményezése és járóbeteg ellátása,

– a kórházból kibocsátott betegeknek a bennfekvéssel kapcsolatos és

attól független panaszaik miatti járóbeteg ellátása.

– A járóbeteg ellátás a szakrendelőkben a közzétett rendelési időben, a

fekvőbeteg osztályokhoz tartozó ambulanciákon az orvos és a beteg által

egyeztetett időpontokban folyik.

– A vizsgálaton megjelenő betegekről pontos és részletes, a hatályos

jogszabályoknak megfelelő nyilvántartást kell vezetni.

– A járóbeteg ellátás alkalmával szükséges laboratóriumi vizsgálatot

részlegjelzéssel és kóddal ellátott kérőlapon kell igényelni, amelyre rá kell

vezetni a beteg nevét, a TAJ számát, a lakcímét, irányítószámát, a születési

dátumát, a vizsgálat kérés időpontját, a betegség kódját, a vizsgálatot kérő

orvos nevét (olvashatóan) és az orvos aláírásának is szerepelnie kell rajta. A

vizsgálatok eredményét megérkezésükkor folyamatosan be kell vezetni a beteg

adataihoz. A leletekkel az érvényes jogszabály szerint kell eljárni.

– A kiegészítő járóbeteg - speciális laboratórium, speciális röntgen, speciális

EKG, UH, stb. - vizsgálatokat előzetesen meg kell beszélni az illetékes

diagnosztikai osztályt vezető főorvossal, s a vizsgálat csak az általa megadott

időpontban végezhető el. A diagnosztikai osztályok vezetői a vizsgálatok

sorolásánál fontossági sorrendet állapítanak meg. Azoknál a vizsgálatoknál,

ahol a beteg személyes megjelenése is szükséges, a sorolásnál az

epidemiológiai szempontokat is figyelembe kell venni.

79

– Ha a vizsgálat alapján a beteg kórházi elhelyezése látszik szükségesnek, arra

nézve a kórházi beutalás szabályai az érvényesek. A Vasútegészségügyi Kht.

az ÁEK fekvőosztályaira utalja az igényjogosultakat.

11. Az egészségügyi dokumentáció vezetése

– Az ÁEK a GlobeNet Zrt. által forgalmazott és támogatott MedWorkS integrált

kórházi informatikai rendszert használja a fekvő- és járóbetegellátás, valamint

a diagnosztika minden területén.

11.1. Fekvőbeteg ellátás – A kórházba érkező fekvőbetegek sorszámszerű törzsszámot kapnak, mely a

kórházi benntartózkodás idején a beteg egyedi azonosítója.

– A beteg személyes adatainak rögzítése a Felvételi Részlegen történik. A beteg

valamennyi adata számítógépes rögzítésre kerül, ami a hatályos jogszabályok

által előírt adatokat tartalmazza.

– A beteg kórlapját a Felvételi Részleg vagy a, a beteget ellátó osztály állítja ki.

– A felvételre kerülő betegről ápolási dokumentációt kell vezetni, amely része az

egészségügyi dokumentációnak. A dokumentáció pontos vezetéséért az ápolási

ellátást végző ápoló a felelős. Ellenőrzését a főnővér végzi, aki a beteg

távozásakor kézjegyével látja el a dokumentációt és elhelyezi azt a kórlapba.

– A kórlapnak a beteggel történt valamennyi ápoláshoz szükséges

dokumentumot tartalmaznia kell.

– A beteg ellátását követően zárójelentés, adatlap és elszámolási nyilatkozat

kerül kinyomtatásra. Az elszámolási nyilatkozat a beteg tájékoztatását

szolgálja az ellátás költségéről, különös tekintettel a kórházi napidíjra, ami a

beteggel és a kezelőorvossal is aláírandó. Az Adatlap a teljesítmény

elszámolására szolgál, amelyet a kezelőorvosnak alá kell írni és személyi

bélyegzőjével ellátni, majd a kórlapba elhelyezni.

– A beteg távozását követően 24 óra, de legkésőbb 48 óra múlva a kórlap a teljes

dokumentációval a Felvételi részlegre kerül, ahol megtörténik a betegek kiírása

a felvételi könyvekből, és kivezetése az informatikai rendszerből.

– A betegdokumentációt ellenőrzés után az előírt szabály szerint tárolni kell.

11.2. Járóbeteg ellátás – A szakrendelőkbe érkezett betegekről az informatikai rendszerben kell

rögzíteni az adatokat.

80

– A szakrendelő személyzete a napi betegforgalmat naponta kinyomtatja, melyet

a rendelő vezetője aláírásával és körbélyegzőjével hitelesít.

– A betegek napi jelentését a szakrendelő tárolja a jogszabályok által

meghatározott ideig, illetve esetenkénti ellenőrzésre átadja azokat.

11.3. Adatvédelem – A betegdokumentáció kezelésével kapcsolatban az SZMSZ mellékletét képező

Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzatot kell alkalmazni.

81

VI. FEJEZET

AZ ÁEK MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

1. Alapvető szabályok

– Az ÁEK feladatait a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a

belső rendelkezések, a HM felügyelete alatt, valamint a jelen SZMSZ-ben

meghatározott követelmények alapján hajtja végre.

– A foglalkoztatottak részletes feladatait munkaköri leírások szabályozzák.

– A foglalkoztatottak a tudomásukra jutott hivatalos információt a belső

szabályzatokban előírtak betartásával ahhoz az illetékes szervezeti egységhez

juttatják el, amelynek arra a feladata elvégzéséhez szüksége van, illetőleg

amely az információ alapján hivatalból eljár.

– A főigazgató és a főigazgató helyettesei – ha jogszabály vagy belső szabályzat

másképp nem rendelkezik – feladat- és hatáskörük gyakorlását az

alárendeltségükbe tartozó vezetőre írásban eseti jelleggel vagy visszavonásig

átruházhatják, illetőleg az alárendeltségükbe tartozó foglalkoztatottaktól

bármely ügyet magukhoz vonhatnak.

– A vezetők az ügyek intézésére szükség szerint érdemi és eljárási utasítást

adhatnak, illetőleg megsemmisíthetik, vagy megváltoztathatják az

alárendeltségükbe tartozó bármely szervezeti egység vezetője, ügyintézője által

hozott döntést.

– Az ÁEK működésében meg kell valósítani az ügyek egyszerű intézését, ezért

az osztályok közötti és a belső működésben a legszükségesebb mértékűre kell

csökkenteni az írásbeliséget. A vezetők fordítsanak gondot a személyes és

szóbeli érintkezésre.

– A hatékony működés érdekében a vezetés minden szintjén biztosítani kell a

feladatok teljesítéséhez reálisan szükséges időt, a munka arányos elosztását,

valamint a határidők betartását.

– Az ÁEK személyi állományának az alapokmányokban, és a munkaköri

leírásokban rögzített feladatokat úgy kell ellátnia, hogy munkájával

eredményesen szolgálja az alaprendeltetési feladatok teljesítését.

82

– Az ÁEK belső működési rendjének részletes szabályozását a főigazgató által

jóváhagyott ÁEK Működési Rendje és egyéb jogszabályban előírt belső

szabályzók határozzák meg.

2. Feladattervezés

2.1. Általános tervezési előírások

– A tervezés célja biztosítani a feladatok fontossági és időbeni rendezését, a cél

helyes meghatározását, a követelmények és a lehetőségek összhangjának

megteremtését.

– Az ÁEK-ben folyó tervező munka alapját az elöljáró követelményei, tervei,

valamint az adott vezető döntése képezi.

– Az ÁEK- re háruló követelmények, feladatok teljesítése érdekében az ÁEK

tevékenységére éves munka és feladattervet, illetve szakmai tervet (öt éves

időtartamra) kell készíteni, vagy konkrét feladatra kell tervezni és feladat-,

ellenőrzési, intézkedési, ütem- vagy végrehajtási tervben dokumentálni.

2.2. Az ÁEK alapvető tervezési okmányai

2.2.1. Éves munka és feladatterv

– Az ÁEK éves munka és feladattervében a folyó évre vonatkozó célkitűzések,

követelmények és feladatok, valamint a tervezési időszak fontosabb feladatai

és a tevékenységek fő irányai kerülnek meghatározásra.

– Az ÁEK életének valamennyi területére tartalmazza és rendszerezi a folyó év

megoldásra tervezett feladatait.

– Az ÁEK éves tervét a főigazgató éves feladatszabása követelményeivel,

valamint a tárgyévre biztosított költségvetéssel összhangban kell elkészíteni.

– Az éves tervet jelentősen módosító, év közben készített új, rövidebb időre

szóló terveket a főigazgató hagyja jóvá és azokat a munkatervhez csatoltan,

kell kezelni.

2.2.2. Rövidebb időre szóló tervek, havi munkatervek

– Tartalmazzák az ÁEK éves feladattervéből származó és az osztályok,

szervezeti egységek számára megállapított feladatokat, részfeladatokat, a

végrehajtás ütemezését és határidejét havi bontásban.

– A havi feladatterv tartalmát, felépítését a főigazgató határozza meg.

2.3. Szakmai terv

– Az ÁEK tervszerű és minőségi fejlesztésére szakmai tervet kell készíteni.

83

– A szakmai tervet ötéves időtartamra kell kidolgozni.

– Az ÁEK vezetése évente értékeli a szakmai terv teljesítését, és az értékelés

alapján - ha szükséges - a soron következő öt évre módosítja, illetőleg

kiegészíti a szakmai tervet.

– A szakmai terv tartalmazza:

– a gyógyító-megelőző feladatok összetételének változtatásával,

– a feladatok változásával összefüggő belső szervezeti

változásokkal,

– a jelentősebb felújításokkal és fejlesztésekkel,

– a humán erőforrások fejlesztésével, valamint

– a minőségbiztosítással és minőségfejlesztéssel

összefüggő koncepciókat és mindezek pénzügyi tervét.

– A szakmai tervet – az ÁEK szakmai vezető testületének egyetértése után - a

honvédelmi miniszter fogadja el.

– A szakmai tervet jóváhagyás céljából - a területileg illetékes Megyei

Egészségbiztosítási Pénztárral történt egyeztetés után - be kell nyújtani

egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervhez is.

3. Ellenőrzés

– Az ellenőrzés az irányítás és a vezetés szerves része, amely a célkitűzések, a

feladatok és az elért eredmények, valamint az ÁEK működésére előírt

szabályok és a gyakorlati megvalósítás helyzetének felmérésére,

összehasonlítására szolgál.

3.1. Az ellenőrzés

– tárja fel az ellenőrzött terület, vagy az ellenőrzés tárgyának objektív

megítéléséhez szükséges tényeket, az ok-okozati összefüggéseket, a

befolyásoló körülményeket, tényezőket;

– állapítsa meg az eredményeket, tárja fel a mulasztásokat, és az azokat kiváltó

okokat, határozza meg a felelős személyeket;

– szilárdítsa a törvényességet, biztosítsa a kincstári vagyon védelmét;

– legyen rendszeres, szakszerű, következetes, megelőző és szükség szerint

váratlan, időben derítse fel a hibákat;

84

– fejlessze a kölcsönös bizalmat, a feladat végrehajtásáért érzett személyes

felelősséget;

– adjon szakmai iránymutatást a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére.

– A saját hatáskörben szervezett és végrehajtott ellenőrzéseken túl az ÁEK

állománya részt vesz külön felkérés alapján HM által vezetett ellenőrzések

végrehajtásában, igény szerinti szakellenőri feladatok végzésével.

– Az ellenőrzéseket a külön jogszabályokban, utasításokban meghatározottaknak

megfelelően kell végrehajtani.

3.2. Belső ellenőrzés

– A belső ellenőrzésnek - a hatályos szabályzók előírásai figyelembevételével -

olyan rendszerességgel kell átfognia az ÁEK tevékenységét, hogy képes

legyen időben jelezni a tevékenység megvalósítása során az előírt

szabályoktól, követelményektől való eltérést, valamint biztosítani a külső

környezetben bekövetkező változásokra történő gyors reagálást és az éves

tevékenység értékelését.

– Az ÁEK Folyamatba Épített Előzetes és Utólagos Vezetői Ellenőrzés

(FEUVE) Rendszerének Szabályzata, az ÁEK Ellenőrzési Nyomvonala az

SZMSZ mellékletét képezi.

3.3. Az ellenőrzés végrehajtása

– Az ÁEK által végrehajtásra kerülő ellenőrzéseket az éves és a stratégiai

ellenőrzési tervekben kell tervezni.

– Az ellenőrzést végrehajtó bizottság összetételét, a vezetők javaslatai alapján, a

főigazgató határozza meg. A bizottság tagjait a vizsgálandó területek,

tevékenységek felmérését és értékelését biztosító, megfelelő szakmai

felkészültséggel rendelkező személyekből kell kijelölni.

– Az ellenőrzések előkészítésére és végrehajtására „ellenőrzési program” készül,

melyet a főigazgató hagy jóvá. Az ellenőrzési programot a jogszabályban

meghatározott határidők betartásával meg kell küldeni az ellenőrzésre kerülő

szervezeti egység részére.

– A jóváhagyott program alapján a bizottság vezetője végrehajtja az ellenőrzésbe

bevont állomány együttes felkészítését.

– Az ellenőrzések tapasztalatait összefoglaló jelentésben kell rögzíteni, és meg

kell határozni a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében végrehajtandó

85

feladatokat, valamint a hiányosságok megszüntetésének végrehajtásáról szóló

jelentés felterjesztésének határidejét.

– Az ellenőrzések tapasztalatait azok összegzése, értékelése után a legszélesebb

körben hasznosítani kell.

4. A helyettesítés rendje

– A főigazgató és a főigazgató helyetteseinek általános helyettesítését a jelen

SZMSZ a vonatkozó helyeken tartalmazza.

– Az egyes szervezeti egységek vezetőinek helyettesítési rendjét, a munkaköri

leírások, valamint a működési rendek tartalmazzák.

5. Az ÁEK képviselete

– Az ÁEK képviseletét teljes jogkörrel a főigazgató látja el, kivéve a

honvédelemmel a rendvédelemmel, és a honvédelemmel összefüggő

nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos ügyeket, amelyekben az ÁEK teljes

jogkörű képviselője a katonai főigazgató-helyettes.

– A jogszabályok, belső szabályzatok illetve a főigazgató által meghatározott

körben és eljárási rendben képviseletet látnak el a főigazgató helyettesei és

egyéb vezető beosztású foglalkoztatottak.

6. A kiadmányozási jog gyakorlása

– A kiadmánytervezeteket az arra jogosult vezető kiadmányozhatja. A

kiadmányozás magában foglalja az írásbeli intézkedés (véleménynyilvánítás,

közbenső intézkedés, intézkedéstervezet) kiadásának, az érdemi döntésnek és

az ügyirat irattárba helyezésének jogát.

– A főigazgató általános kiadmányozási joggal rendelkezik, kivéve a

honvédelemmel és a honvédelemmel összefüggő nemzetközi

kötelezettségekkel kapcsolatos ügyeket.

– A főigazgató kiadmányozási jogát akadályoztatása vagy távolléte esetén,

továbbá meghatározott ügycsoportokban a főigazgató helyetteseire

átruházhatja.

– A katonai főigazgató-helyettes a főigazgatót helyettesítő jogkörében külön

felhatalmazás nélkül gyakorolja a főigazgató kiadmányozási jogait.

– A főigazgató helyettesei kiadmányozási jogukat átruházhatják a jelen SZMSZ-

ben meghatározott önálló szervezeti egység vezetőire akár egyedileg, akár az

ügyek meghatározott csoportja tekintetében.

86

– Az önálló szervezeti egységek vezetői az ügykörükbe tartozó ügyekben akkor

gyakorolhatják a kiadmányozási jogot, ha az nincs fenntartva a főigazgató

vagy főigazgató helyettesei számára.

– Az ÁEK jogi képviseletével kapcsolatos kiadmányozási jogot a főigazgató,

valamint a Jogi és Igazgatási Osztály vezetője gyakorolja.

– A megbízási vagy egyéb szerződéssel foglalkoztatottak az ÁEK nevében

kiadmányozási jogot nem gyakorolhatnak.

– A kiadmányozási jog gyakorlásának részletes szabályairól részletes belső

szabályzatot kell készíteni.

7. A kötelezettségvállalás általános rendje

– Kötelezettségvállalás minden olyan jognyilatkozat, amelyből az ÁEK terhére

fizetési, teljesítési, munkavégzési vagy foglalkoztatási kötelezettség keletkezik.

Ilyen különösen:

– közalkalmazotti jogviszonyt létrehozó, módosító, megszüntető

jognyilatkozat,

– megbízás,

– szállítási és vállalkozási szerződés,

– bérleti szerződés,

– megrendelés,

– megrendelés visszaigazolása,

– közérdek célú kötelezettségvállalás,

– kiküldetés elrendelése, továbbá

– minden olyan kötelezvény, amelyből fizetési, szolgáltatási vagy

egyéb gazdasági kihatású kötelezettség származik.

7.1. A kötelezettségvállalás dokumentumai:

– kinevezési okirat,

– szerződés,

– megállapodás,

– megrendelés, illetőleg rendelés visszaigazolás,

– beruházás-finanszírozási alapokmány,

– részprogram-engedélyezési okirat,

– benyújtott pályázat,

– pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma,

87

– közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, illetve részvételi felhívása.

Kötelezettséget vállalni csak írásban, a gazdasági igazgató, illetve más, ezzel írásban

megbízott, felsőfokú pénzügyi szakképesítésű alkalmazott – akinek az ellenjegyzés, mint

feladat a munkaköri leírásában szerepel – ellenjegyzése után lehet.

A főigazgató kötelezettségvállalásaihoz csak a gazdasági igazgató adhat ellenjegyzést.

Az ellenjegyzés annak írásban történő igazolása, hogy a kötelezettségvállalás a

jogszabályokban és belső szabályzatokban rögzített előírásoknak megfelelően történt, és

ahhoz összegszerűen, jogcímében és az esedékesség időpontjában a megfelelő forrás

rendelkezésre áll.

A kötelezettségvállalás részletes szabályairól külön szabályzatot kell készíteni.

8. A munkaköri leírás

– A munkaköri leírásokat, „a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz

kapcsolódó munkaköri követelményekről” szóló 20/2002. (IV.10.) HM

rendeletben meghatározottaknak megfelelően, az ÁEK valamennyi

foglalkoztatottja részére el kell készíteni.

– A munkaköri leírásokat a Minőségirányítási osztály formanyomtatványa

alapján a kell elkészíteni.

– A munkaköri leírást a foglalkoztatott első esetben a kinevezésével, illetve

kinevezése módosításával együtt kapja meg.

9. Az ügyintézés rendje

– A feladatkörbe tartozó ügyek intézése érdemben, illetőleg közbenső

intézkedésként a vonatkozó jogszabályok és a felettes vezetők útmutatása

szerint, az előírt határidőre meg kell, hogy történjen.

– Az ügyintézés során a HM és az MH Titokvédelmi és Ügyviteli

Szabályzatának (TÜSZ) megfelelően kell eljárni.

– Az ügyintézési határidő, ha az ügy természetéből más nem következik, vagy a

vezető másként nem rendelkezik a jogszabályban előírt határidő.

– Jogszabályban előírt ügyintézési határidő hiányában az ügyek intézésére a

vezető által a feladatok kiadása során megállapított egyedi ügyintézési határidő

az irányadó.

– Jogszabályi rendelkezés vagy egyedi vezetői utasítás hiányában az irányadó

ügyintézési határidő 30 nap.

– A határidő számításának első napja az ÁEK-nál történt első iktatás, befejező

napja pedig a regisztrált kiküldés napja. A határidő betartásáért annak a

88

szervezeti egységnek a vezetője felel, amelynek a feladatkörébe az elintézendő

ügy tartozik, ha az ügyiratot a határidő számításának legkésőbb második

napján ügyintézésre átvette.

– Az ügyintézésért felelős az eljárás során a következőket látja el:

– áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat és egyéb

információkat tartalmazó anyagokat,

– szükség szerint intézkedik az illetékes szervezeti egységnél az

ügyben előzőleg keletkezett iratok pótlólagos összegyűjtésére,

csatolására,

– amennyiben az ügyben más szervezeti egység álláspontjának

bekérése szükséges, erről indokolt esetben felettesét külön is

tájékoztatva, az egyeztetést az illetékessel szóban, szükség szerint

írásban elvégzi,

– az ügyben folytatott jelentősebb tárgyalásról, értekezletről,

megbeszélésről, szóbeli megállapodásról, egyeztetésről feljegyzést

készít, és azt az ügyiratban elhelyezi (a lényeges vezetői

utasításokat az ügyiratra, illetve az előadói ívre feljegyzi),

– megállapításait, javaslatát az ügyiratban röviden összegzi, illetőleg

elkészíti a kiadmány tervezetét,

– az ügyiratot kiadmányozza, vagy továbbítja a kiadmányozásra

jogosulthoz,

– gondoskodik arról, hogy az irat olyan időpontban kerüljön a

kiadmányozásra jogosulthoz, hogy az ügy elintézésére vonatkozó

határidőre figyelemmel kellő idő álljon rendelkezésre a

megalapozott döntéshozatalhoz.

– Az ügy intézésére kijelölt dolgozó a vezetője utasításai szerint intézkedik,

illetve beszámolási kötelezettséggel tartozik vezetője felé a tervezett, illetve

megtett intézkedésekkel kapcsolatban.

10. A munkavégzés rendje

– Az ÁEK személyi állományának heti munkaideje (hivatásos és szerződéses

katonaállományának szolgálat-teljesítési ideje) 40 óra, az alábbi napi beosztás

szerint:

89

– hétfőtől – csütörtökig: 07.30-tól 16.00-ig;

– pénteken: 07.30-tól 13.30-ig.

– A betegellátásban dolgozók eltérő munkarendjét a főigazgató szabályozza,

melyet intézkedésben kell közzé tenni, amely az SZMSZ mellékletét képezi.

– A személyi állomány munkanapokon 06.00-tól 18.00-ig (pénteken 17.00-ig)

tartózkodhat a munkahelyén munkavégzés céljából. A fenti időn túli

benntartózkodáshoz a főigazgató, vagy illetékes helyettese engedélye

szükséges.

– A hivatásos és szerződéses állomány részére – a heti munkaidő terhére –

hetente három óra időtartamban testnevelést (sportolási lehetőséget) kell

biztosítani.

– A munkahelyre úgy kell beérkeznie az állománynak, hogy a munkaidő

kezdetekor munkájára felkészülve, a munkahelyén tartózkodjon.

– A munkát a munkaidő megfelelő kihasználásával és helyes megszervezésével,

a napi munkaidőn belül kell elvégezni. A beosztottak munkaidő utáni

igénybevételére csak kivételes esetben kerülhet sor.

– A beosztott állomány az illetékes vezető utasítására köteles túlmunkát végezni,

illetve meghatározott helyen és ideig munkavégzésre készenlétben lenni. A

túlmunka elrendelésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a munka befejezése

és a másnapi munkakezdés között legyen a dolgozónak összefüggő 8 óra

pihenőideje.

– A túlmunka elrendelése esetén maximálisan figyelembe kell venni, és be kell

tartani az adott állomány kategóriára vonatkozó előírásokat. A helyi

sajátosságok figyelembe vételével külön intézkedésben kell szabályozni –

figyelembe véve a vonatkozó jogszabályokat – a túlmunka elrendelésének és

nyilvántartásának rendjét.

11. Útbaindítás, kirendelés, távollét

– A főigazgató szabadságát a kabinetfőnök engedélyezi.

– A főigazgató engedélyezi a főigazgató helyettesek és a vezető állomány

szabadságát.

– Az ÁEK állományába tartozók esetében a rendszeresített távolléti füzetbe kell

rögzíteni az útbaindításokat, kirendeléseket, távolléteket. A füzetbe az

érintettek teszik meg a szükséges bejegyzést, és azt a közvetlen munkahelyi

90

vezetők írják alá. Ebben a füzetben kell vezetni a szolgálati és nem szolgálati

jogviszonyban lévő állomány évi rendes, rendkívüli, egészségügyi, illetve

betegszabadságát, továbbá az illetményre nem jogosító távolléteket.

– A távolléti füzeteket minden hét első munkanapján kell leadni az Ügyviteli

Részlegre. Vidéki telephelyek esetében telefaxon kell továbbítani a

parancsjavaslatokat a megelőző hét utolsó munkanapján a Rehabilitációs

főigazgató helyettes részére, aki ezen telephelyek távolléti füzetét vezeti, és

aláírva a hét első munkanapján az Ügyviteli részlegre leadja.

– A munkaidőben való távollétet az illetékes munkahelyi vezetők engedélyezik.

12. A média tájékoztatásának rendje

– A média tájékoztatásával kapcsolatos tevékenység során az állam- és szolgálati

titokra, valamint a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat

maradéktalanul be kell tartani.

– A kórház egészére, beruházására, a katonai feladatokra, illetve a nemzetközi

szerepvállalásra vonatkozó és ezekkel összefüggő kérdésekben Riportkészítési

engedély aláírására jogosult a honvédelmi miniszter, a HM kabinetfőnöke, a

HM Kommunikációs és toborzó Főosztály vezetője.

– A betegellátással kapcsolatos általános, valamint nem szolgálati személlyel,

illetve szolgálati üggyel összefüggő (polgári személyt érintő) gyógykezelés

kapcsán a média érdeklődésekor a főigazgató, vagy az általa kijelölt személy

adhat az írott és elektronikus médiák számára a betegjogok védelméről szóló

jogszabályok szigorú betartásával, valamint a beteg és/vagy hozzátartozó

kérésének figyelembe vételével.

– Szakmai és tudományos témakörökben tervezett interjúkról a riportalanyoknak

az ÁEK kommunikációs osztályvezetőt tájékoztatni kell.

– Nyilatkozatot a nyilatkozó saját személyét és tudományos munkáját érintő

kérdések kivételével csak a szakmai kompetenciájába, illetve munkakörébe

tartozó kérdésben tehet.

– Az írott média részére nyilatkozó köteles a cikket megjelenés előtt a sajtó

képviselőjétől ellenőrzésre vissza kérni, és a szükséges pontosításokat

megtenni.

– A riporterek, forgatócsoportok a Riportkészítés engedély főigazgatói, vagy

hivatalvezetői ellenjegyzés után a kommunikációs osztályvezető intézkedésére

léphetnek be a kórház és telephelyei területére.

91

– A Riportkészítési engedélyeket a kommunikációs osztály gyűjti és a tárgyévet

követően egy évig őrzi.

92

13. Az ÁEK operatív irányításának fórumai

13.1. Főigazgatói kabinetértekezlet – A főigazgató havonta egy alkalommal összehívja a főigazgató helyetteseit az

elmúlt időszak feladatainak elemzésére, értékelésére, valamint az

elkövetkezendő időszak stratégiai célkitűzéseinek és feladatai végrehajtásának

egyeztetésére és kijelölésére. Az értekezletről jegyzőkönyv készül.

13.2. Főorvosi értekezlet – A főigazgató szükség szerint, de legalább negyedévenként összehívja az

osztályvezetőket, valamennyi részlegvezető főorvost, hogy beszámoljon az

ÁEK tevékenységének értékeléséről és az előtte álló feladatokról. Az

értekezleten részt vesznek még a főigazgató helyettesei, a Járóbeteg

Szakrendelő Intézet igazgatója és a Speciális Rendeltetésű Rendelő vezetője.

Az értekezletről jegyzőkönyv készül.

– Az orvosigazgató legalább kéthetente összehívja az osztályvezető és

részlegvezető főorvosokat az aktualitások megbeszélése végett.

13.3. Főnővéri értekezlet – Az ápolási igazgató szükség szerint, de legalább havonta összehívja a vezető

ápolókat és asszisztenseket, műtősnőket és tájékoztatja őket az egyéb vezetői

fórumokon elhangzottak, illetve az aktuális feladatokról. Az értekezleten részt

vesz az orvosigazgató, az elhangzottakról szükség szerint emlékeztető készül.

13.4. Osztályvezetői értekezlet – A főigazgató és a főigazgató helyettesei, valamint a hivatalvezető a közvetlen

irányításuk (koordinálásuk) alatt álló szervezeti egységek vezetőit rendszeresen

tájékoztatják az aktuális feladataikról a vezetői döntések végrehajtásának

koordinálása céljából. Az értekezletről szükség szerint emlékeztető készül.

13.5. Összdolgozói értekezlet – Évente legalább egy alkalommal a felsővezetés összdolgozói értekezleten

tájékoztatja a dolgozókat az ÁEK általános helyzetéről és tájékozódik a

dolgozókat érintő kérdésekről. Az értekezletről az intézkedést igénylő

témakörök megjelölésével emlékeztető készül.

93

13.6. Vezetői értekezlet

– A főigazgató által (minden kedden 09.00-kor) kerül megtartásra.

– Részt vesznek rajta: főigazgató helyettesek, gazdasági igazgató, orvosigazgató,

ápolási igazgató, főgyógyszerész, hivatalvezető, belső ellenőrzési

osztályvezető, személyügyi és munkaügyi osztályvezető, jogi- és igazgatási

osztályvezető, minőségirányítási osztályvezető, orvosszakmai és kontrolling

osztályvezető, pénzügyi osztályvezető, jegyzőkönyvvezető.

13.7. Állománygyűlés – Szükség szerint, de legalább negyedévenként állománygyűlésen kell ismertetni

a hivatásos és szerződéses állományt érintő személyi és szervezeti vonatkozású

rendelkezéseket, valamint az éves munka értékelését, a feladatok megszabását.

– Állománygyűlés (ünnepi) összehívása a főigazgató, a hivatásos és szerződéses

állományra vonatkozóan a katonai főigazgató helyettes jogköre. Az

állománygyűlésen résztvevők körét a tárgytól függően esetenként kell

megállapítani.

13.8. Osztályok, részlegek munkaértekezletei – Szükség szerint, de legalább az osztályvezetői értekezletet követően az

osztályvezetők által kerül megtartásra.

14. A főigazgató által működtetett konzultatív testületek

14.1. Vezetői Tanács – Feladata az ÁEK operatív irányításával összefüggő főigazgatói döntések

előkészítésére és a váratlan helyzetek kezelésére vonatkozó javaslattétel,

véleménynyilvánítás az alábbi feladatok tekintetében:

– a jogszabályok és szakmai előírások előkészítésének és

megvalósulásának biztosítása,

– a gyógyító-megelőző, orvos-szakmai, valamint gazdasági-

műszaki tevékenységek megszervezése, vezetése, irányítása,

összehangolása, ellenőrzése,

– a betegellátás teljesítményének és finanszírozottságának havi

rendszerességű elemzése, összevetése, a szükséges korrekciós

intézkedések előkészítése, szakmai beavatkozási pontok

meghatározása,

94

– a költségvetés szakmai mutatóinak és irányszámainak havi

rendszerességű elemzése, összevetése, a szükséges módosítások

előkészítése,

– a közbeszerzés hatálya alá tartozó beszerzések éves tervének

előkészítése,

– a működtetésre és fejlesztésre a költségvetésből kapott, valamint

a saját bevételből származó pénzeszközök és egyéb gazdasági

támogatások rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása,

hatékony, célszerű és takarékos gazdálkodás megszervezése és

ellenőrzése,

– az etikai követelmények betartásának biztosítása,

– az ÁEK költségvetési, fejlesztési és rekonstrukciós tervének

elkészítése,

– az ÁEK orvosi, szakdolgozói és egyéb képzési és továbbképzési

tervének összehangolása,

– együttműködés és kapcsolattartás a fenntartó, a finanszírozó és a

szakmai felettes szervek vezetőivel, vezető testületeivel, az

igényjogosult állomány állományilletékes vezető egészségügyi

szerveivel (HM, HM HVKF, rendvédelmi szervek és polgári

nemzetbiztonsági szolgálatok vezetői, MÁV Rt.

Vezérigazgatóság) és az ÁEK dolgozóinak érdekképviseletét

ellátó szervekkel,

– az ÁEK intézeti szabályzatai működésének értékelése, a

módosítások, aktualizálások előkészítése.

– Tagjai a főigazgató helyettesei, valamint a főigazgató közvetlen irányítása alá

tartozó szervezeti egységek vezetői.

– Működése szükség szerint, de legalább havi rendszerességgel. A testület

rendszeres összehívásáról a főigazgató gondoskodik. A Vezetői Tanács üléseit

a főigazgató vezeti.

– Működési szabályait a Vezetői Tanács Működési Rendje határozza meg,

melyet az SZMSZ-el együtt kell tárolni.

95

14.2. Rehabilitációs Koordinációs Tanács

– Feladata az ÁEK rehabilitációs és krónikus ellátást végző szervezeti

egységeinek operatív irányításával összefüggő főigazgatói döntések

előkészítése és azok végrehajtása érdekében javaslattétel, véleménynyilvánítás

az alábbi feladatok tekintetében:

– a szakmai feladatellátás értékelése, a feladatellátást akadályozó

körülmények elemzése és a megoldásra javaslattétel,

– a rehabilitációs és krónikus ellátási feladatokat ellátó intézetek

és osztályok, valamint a szakmailag kifejezetten jelentős akut

osztályok (idegsebészet, traumatológia, szív-, ér- és mellkas

sebészet, rheumatológia, orthopédia, gasztro-enterológia)

közötti együttműködési feladatok végrehajtásának elemzése,

értékelése, a teendők meghatározása,

– a telephelyek és az ÁEK központ közötti együttműködés

értékelése,

– aktuális feladatok kijelölése.

– Tagjai rehabilitációs főigazgató helyettes, rehabilitációs és krónikus szervezeti

egységek vezetői, az adott szakmai ellátási területért felelős (mozgásszervi,

központi idegrendszeri sérültek, kardiológiai, stroke, pszichiátriai, gasztro-

enterolológiai, krónikus ellátás) rehabilitációs szakemberek. A testület ülésén

állandó meghívottként részt vesznek: gazdasági igazgató, ápolási igazgató,

főgyógyszerész.

– Működése szükség szerint, de legalább negyedévenként. A testület rendszeres

összehívásáról a rehabilitációs - főigazgató-helyettes gondoskodik. A

Rehabilitációs Koordinációs Tanács üléseit a rehabilitációs - főigazgató-

helyettes vezeti.

– Működési szabályait a Rehabilitációs Koordinációs Tanács Működési Rendje

határozza meg, melyet az SZMSZ-el együtt kell tárolni.

15. Az ÁEK szakmai tanácsadó testületei

15.1. Szakmai Vezető Testület – A Szakmai Vezető Testület (a továbbiakban: SZVT) az ÁEK tanácsadó,

véleményező és javaslattételi szerve, akit meghatározott szakmai kérdésekben

96

egyetértési jog is megillet. Az SZVT a gyógyintézetek működési rendjéről,

illetve a Szakmai Vezető Testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM

rendeletben meghatározottak szerint, a szervezeti és működési szabályzat

keretei között saját ügyrendjének megfelelően végzi tevékenységét.

– Az SZVT tagjainak száma 16 fő.

15.1.1. A Szakmai Vezető Testület tagja:

– az orvosigazgató,

– az ápolási igazgató,

– a fekvőbeteg ellátó osztályok vezető főorvosai közül a főigazgató által felkért

személyek,

– a diagnosztikai szolgálatok vezető főorvosai közül a főigazgató által felkért

személyek,

– a rehabilitációs intézetek vezetői közül a főigazgató által felkért személyek,

– az ÁEK teljes munkaidős, főfoglalkozású orvosai közül a területileg illetékes

orvosi kamara által delegált tag.

15.1.2. A Szakmai Vezető Testület tanácskozási jogú állandó meghívottjai:

– a felügyeleti szerv képviselője,

– a főigazgató,

– a katonai főigazgató helyettes,

– a rehabilitációs főigazgató-helyettes

– a stratégiai és tudományos - főigazgató-helyettes

– a gazdasági igazgató és

– az főgyógyszerész.

15.1.3. A SZVT működése

– A SZVT üléseit az elnök hívja össze, akit a testület tagjai választanak titkos

szavazással. Az elnök megválasztásához a testület – a jelenlévők számától

függetlenül – összes tagjának 50%-a + 1 szavazat szükséges.

– A SZVT évente legalább négy ülést tart, mely szükség szerint többször is

összehívható. Ha a Testület legalább egy harmada írásban kezdeményezi,

akkor Testület elnöke köteles az ülést soron kívül, a kezdeményezéstől

számított tíz naptári napon belül összehívni.

– A SZVT ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A

SZVT határozataihoz a jelen lévő tagok 50%-a + 1 szavazat szükséges. Az

97

egyetértési jogkörben hozott határozatokhoz a testület – a jelenlévők számától

függetlenül – összes tagjának 50%-a + 1 szavazat szükséges.

15.1.4. A SZVT véleményezési jogköre

– A SZVT a felügyeleti szervnek történő felterjesztés előtt véleményezi az ÁEK

SZMSZ-ét. A felterjesztéshez csatolni kell a testület e napirendi pontról

folytatott vitájának jegyzőkönyvét.

– A SZVT kiadása előtt véleményezi az ÁEK házirendjét és intézeti

szabályzatait.

– A SZVT kiírás előtt véleményezi a vezetőhelyettesi munkakörökre kiírandó

pályázati kiírásokat, véleményezi és rangsorolja a beérkezett pályázatokat.

– A főigazgató köteles kikérni a SZVT véleményét a vezetőhelyettesek

megbízása és a megbízás visszavonása, illetőleg ennek a felügyeleti szerv felé

történő kezdeményezése előtt. Köteles továbbá kikérni a véleményét az ÁEK

szakmai osztályai vezetőinek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.

– A SZVT javaslattételi joga van a fenntartó, illetőleg a főigazgató felé, továbbá

fenntartó, illetőleg a főigazgató felkérésére meghatározott szakmai kérdésben

véleményt nyilvánít.

15.1.5. A Szakmai Vezető Testület egyetértési jogköre

– az ÁEK szakmai tervéhez,

– az ÁEK fejlesztési prioritásainak meghatározásához,

– a vezetői, orvos igazgatói, ápolási igazgató kinevezéseknél a külön

jogszabályban meghatározott feltételek alóli felmentéshez,

– az ÁEK etikai bizottsága vezetőjének és tagjainak kinevezéséhez,

– a halál tényét megállapító bizottság kinevezéséhez,

– a kutatási projektek engedélyezéséhez,

– a minőségbiztosítási politika kialakításához és a belső minőségügyi rendszerről

szóló szabályzat elfogadásához,

– más egészségügyi szolgáltatóval való szakmai együttműködési és konzílium-

kérési rendhez,

– az ÁEK saját szervezeti egysége által ellátott betegellátási, és betegellátáshoz

közvetlenül kapcsolódó (diagnosztikai, gyógyszerellátási) tevékenységek

kiszervezéséhez.

98

15.1.6. Az SZVT ügyrendje az SZMSZ mellékletét képezi.

15.2. Kórházi Felügyelő Tanács – A kórházi felügyelő tanács a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi

intézmény által nyújtott egészségügyi szolgáltatással összefüggő

feladatkörében:

– véleményt nyilvánít, és javaslatokat tesz az intézmény működésével,

– fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben,

– biztosítja a kapcsolattartást az intézmény vezetése és az érintett

lakosság között,

– képviseli az érintett lakosság érdekeit az intézmény működésében,

– figyelemmel kíséri az intézmény működését.

– A kórházi felügyelő tanács kilenc, tizenkettő vagy tizenöt tagból álló testület.

A tagok több mint a felét az egészségügyi intézmény ellátási körzetében, az

egészségügy területén működő társadalmi szervezetek küldötteiből, a többi

tagot az intézmény küldötteiből kell megválasztani.

– A tanács elnökét a társadalmi szervezetek küldöttei közül kell megválasztani.

– Működési szabályait a Kórházi Felügyelő Tanács által elfogadott ügyrendje

határozza meg, melyet az SZMSZ-el együtt kell tárolni.

15.3. Kórházi Etikai Bizottság – A Kórházi Etikai Bizottság az ÁEK egészére kiterjedő hatáskörrel és

illetékességgel működik. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben

meghatározott feladatai mellett a főigazgató javaslattevő, véleményező és

tanácsadó szerveként részt vesz a betegek által az egészségügyi ellátással

kapcsolatban tett panaszok kivizsgálásában, valamint közreműködik minden

olyan ügyben, amelyet a főigazgató esetileg vagy állandó jelleggel

feladatkörébe utal. Tevékenységét, eljárását az egészségügyről szóló 1997. évi

CLIV. törvény, valamint más vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

– A Kórházi Etikai Bizottság az előzőleg leírt feladatai mellett:

- elősegíti a jogszabályokban és egyéb előírásokban foglalt etikai

követelmények egységes értelmezését és alkalmazását,

- folyamatosan figyelemmel kíséri az ÁEK- ben az etikai helyzet

alakulását, az etikai követelmények betartását.

99

– A beteg által az egészségügyi ellátással kapcsolatban tett panasz kivizsgálását

az erre vonatkozó szabályzat szerint kell végezni.

– Az ÁEK köteles a beteg által tett panaszt kivizsgálni.

– A beteg panaszt tehet szóban és írásban. A szóban tett panasz írásba

foglalására fel kell kérni a beteget, szükség esetén ehhez részére segítséget kell

adni.

– A beteg panasszal fordulhat az ÁEK minden szervezeti egységéhez és a

betegjogi képviselőhöz. Ha szervezeti egység (osztály, szakrendelés stb.)

beosztottjánál tesz panaszt, akkor a beosztott a panaszt a szervezeti egység

vezetőjéhez továbbítja. Ha a szervezeti egység vezetője – vagy a hozzájuk

érkező panasz vonatkozásában a főigazgató-helyettesek, az ápolási igazgató, a

gazdasági igazgató – a panaszt saját hatáskörében és illetékességében azonnal

intézkedéssel a beteg teljes megelégedésére orvosolni tudja, akkor a beteggel

ezt a tényt a panaszbeadványán írásban elismerteti, és a tett intézkedésének

leírásával együtt továbbítja az iratot, iratokat a főigazgató részére. Ilyen

esetekben további ügyintézésre nincs szükség.

– Ha a beteg által tett panaszt az előző bekezdésben ismertetett módon nem

sikerül megoldani, akkor a szervezeti egység vezetője a panaszbeadványt –

írásbeli megjegyzésével, észrevételeivel együtt – továbbítja a főigazgatónak.

Ilyen esetben így kell eljárnia a főigazgató-helyetteseknek, az ápolási

igazgatónak és a gazdasági igazgatónak is.

– A főigazgató az ilyen módon hozzá továbbított vagy a közvetlenül hozzá

benyújtott panaszt saját hatáskörében kivizsgálja, vagy ha indokoltnak tartja, a

Kórházi Etikai Bizottság elnökéhez, annak távolléte esetében őt ideiglenesen

helyettesítő tagjához továbbítja kivizsgálás céljából.

– A Kórházi Etikai Bizottság elnöke (távolléte esetében őt ideiglenesen

helyettesítő tagja) a kivizsgálás céljából megkapott panaszt a Kórházi Etikai

Bizottság teljes ülésének napirendjére tűzi. Az ülésen részt vehetnek mindazok,

akik érintettek az ügyben, és előadhatják ezzel kapcsolatos álláspontjukat,

bizonyítékaikat. A Kórházi Etikai Bizottság elnöke (távolléte esetében őt

ideiglenesen helyettesítő tagja) és tagjai saját tényfeltáró tevékenységet is

végezhetnek.

– A Kórházi Etikai Bizottság véleményének megfogalmazásában

összeférhetetlenség miatt nem vehetnek részt azok, akik valamilyen módon

100

érintettek a panasz ügyében. A Kórházi Etikai Bizottság véleményét a

főigazgató részére írásban küldi meg. A panasz elbírálásáról, a teendő

intézkedésekről a főigazgató dönt. Döntéséről, a panasz kivizsgálásának

eredményéről a beteget – panaszának megtételétől számított – 10 munkanapon

belül írásban tájékoztatja.

– Kötelező a beteg figyelmét felhívni arra a körülményre, hogy a panaszjog

gyakorlása nem érinti a betegnek azon jogát, hogy a vonatkozó

jogszabályokban meghatározottak szerint – panasz kivizsgálása érdekében –

más szervekhez forduljon.

– A panaszbeadványokat az Ügyviteli Részlegen iktatással nyilvántartásba kell

venni. A panasszal, valamint annak kivizsgálásával összefüggő iratokat

(beleértve a Kórházi Etikai Bizottság ilyen ügyekben keletkezett iratait is) 5

évig az Ügyviteli Részlegen meg kell őrizni.

– A Kórházi Etikai Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési

rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó

jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Tagjait a főigazgató bízza

meg 4 évre szólóan. A Kórházi Etikai Bizottság a tagjai sorából elnököt

választ, valamint egyik tagját megbízza, hogy az elnököt távolléte idején

ideiglenesen helyettesítse. Az elnöki és a távolléte idején ideiglenes

helyettesítésére vonatkozó megbízatás 2 évre, de legfeljebb a tagságra

vonatkozó megbízás időtartamára szól. Az elnököt – a Kórházi Etikai

Bizottság megbízatásának időtartama alatt – legfeljebb egyszer lehet

újraválasztani.

15.4. Kórházi Tudományos Tanács – A Kórházi Tudományos Tanács az ÁEK egészére kiterjedő hatáskörrel és

illetékességgel az orvostudomány, a gyógyszerészeti tudomány, valamint az

ápolástudomány eredményeinek figyelemmel kísérésében, alkalmazásában, a

tudományos munka szervezésében és irányításában, tudományos pályázatok

előkészítésében és lebonyolításában, tudományos és kutatási támogatási

formák kidolgozásában és odaítélésében, belföldi és külföldi tanulmányutakon,

kongresszusokon történő részvétel iránti kérelmek elbírálásában, szakmai

továbbképző tudományos rendezvények megszervezésében a főigazgató

javaslattevő, véleményező és tanácsadó szerve.

101

– A Kórházi Tudományos Tanács személyi összetételét és tevékenységét

működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a

vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Titkárát és tagjait

a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes. Elnökét a tagok

maguk közül választják. A személyi összetételt úgy kell kialakítani, hogy

minden szakterületi csoport (manuális szakmák, belgyógyászati jellegű

szakmák, diagnosztikai szakmák stb.) képviseletet kapjon.

15.5. Kutatásetikai Bizottság – A Kutatásetikai Bizottság az ÁEK egészére kiterjedő hatáskörrel és

illetékességgel az orvos biológiai kutatások, beavatkozások, vizsgálatok, az

emberen végzett orvostudományi kutatások – hatáskörébe és illetékességébe

tartozó – előzetes szakmai-etikai véleményezését végzi, és ellátja az ezzel

kapcsolatos felügyeleti, ellenőrzési, felülvizsgálati, regisztrálási,

adminisztrációs, dokumentálási, ügyviteli, nyilvántartásba vételi, iktatási és

egyéb teendőket.

– A Kutatásetikai Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési


jogszabályok, továbbá egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait a

főigazgató bízza meg, a megbízás 5 évre szól. A titkárt a megalakult

Kutatásetikai Bizottság saját tagjai sorából választja.

15.6. Gyógyszerterápiás Bizottság – A Gyógyszerterápiás Bizottság az ÁEK gyógyszer-, vegyszer ellátásával, ezzel

kapcsolatban az orvosi és gyógyszerészi szakmai szempontok szerinti

szakszerűségnek és a gazdaságosság szempontjaink érvényesítésével

összefüggő kérdésekben a főigazgató javaslattevő, véleményező és tanácsadó

szerve.

– A Gyógyszerterápiás Bizottság megtárgyalja mindazokat a kérdéseket,

amelyeket a főigazgató, valamint a Gyógyszerterápiás Bizottság elnöke, titkára

vagy tagjai napirendjére tűznek, illetve erre javasolnak.

– A Gyógyszerterápiás Bizottság személyi összetételét és tevékenységét


vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Elnökét, titkárát

és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes.

102

15.7. Környezetvédelmi Tanács (KVT) A főigazgató környezetvédelemmel kapcsolatos véleményező, javaslattevő, tanácskozó

testülete.

– Rendeltetése:

- Az ÁEK környezeti állapotának figyelemmel kísérése, a

környezetterhelésből eredő problémák megoldásának,

enyhítésének elősegítése.

- A KVT személyi összetételét és tevékenységét működési rendje,

(melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó

jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Tagjait a

főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes.

15.8. Infekciókontroll Bizottság Az infekció kontroll a kórházi betegek és személyzet nosocomiális fertőzésekkel

szembeni védelmének biztosítására szolgáló rendszer, amely a megelőzés különböző

területein használatos módszerek széles körét tartalmazza.

– Célja:

- a nosocominális fertőzések surveillance antibiotikum

politikájának kézbentartása e tevékenység koordinálása, segítése,

képviselete a betegellátó intézmények vezetésénél.

– Az Infekciókontroll Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési


jogszabályok, továbbá egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait a

főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes. A titkárt a

megalakult Infekciókontroll Bizottság saját tagjai sorából választja.

15.9. Transzfúziós Bizottság

A Transzfúziológiai Bizottság az ÁEK szakmai ellenőrző, tanácsadó és döntéshozó

testülete, a klinikai transzfúziológia területén. Kialakítja az intézetben a vér- és

vérkészítmények rendelésével, kezelésével, alkalmazásával, nyilvántartásával kapcsolatos

gyakorlatot, rendszeresen értékeli ezek végrehajtását.

Értékeli az intézet transzfúziológiai osztályának munkáját, a transzfúziók indikációit,

kivitelezését, az esetleges transzfúziós reakciókat.

103

A Transzfúziós Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési rendje,

(amelyet az SZMSZ mellett kell tárolni) a vonatkozó jogszabályok, valamint egyéb előírások

határozzák meg. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg oly módon, hogy minden nagyobb

vérfelhasználó szakma képviselve legyen. A megbízás visszavonásig érvényes. A titkárt a

megalakult Transzfúziós Bizottság saját tagjai sorából választja meg

15.10. Szociálpolitikai Bizottság – A Szociálpolitikai Bizottság a lakásügyekkel és szociális ügyekkel (segélyek,

illetményelőleg) kapcsolatos tevékenység tervezésében, végrehajtásában a

főigazgató javaslattevő, véleményező és tanácsadó szerve.

– A Szociálpolitikai Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési


jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Elnökét, titkárát és tagjait a

főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes. A Szociálpolitikai

Bizottságban képviseletet kell kapnia az ÁEK Közalkalmazotti Tanácsának és

Szakszervezeti Bizottságának is.

15.11. Műszerbizottság – A Műszerbizottság az orvosi, valamint ápolási eszközök és műszerek

beszerzésének tervezésével, megalapozott szakmai javaslatok kidolgozásával

kapcsolatos ügyekben a főigazgató javaslattevő, véleményező és tanácsadó

szerve.

– A Műszerbizottság személyi összetételét és tevékenységét működési rendje,

(melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok és

egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, a

megbízás visszavonásig érvényes.

– A bizottság munkáját a gazdasági igazgató készíti elő az éves költségvetésben

a tárgyi eszközök beszerzésére jóváhagyott előirányzatok alapján.

15.12. Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság – A Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság az ÁEK szervezetén belül

országos hatáskörrel és illetékességgel működik.

– Tevékenységét, eljárását a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és

köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai

alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról,

valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000.

104

(VIII. 23.) BM-IM-TNM együttes rendelet, valamint más vonatkozó

jogszabályok határozzák meg.

– A Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság a hivatásos állományúnak a

betegség hatodik hónapjától egészségügyi szabadsága további

meghosszabbítására javaslatot tevő szerv.

– A Hathónapos Orvosi Felülvizsgáló Bizottság személyi összetételét és

tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni),

valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg.

Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes.

15.13. Háromtagú Orvosi Bizottság az agyhalál beálltának megállapítására – A Háromtagú Orvosi Bizottság az agyhalál beálltának megállapítására az

egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. és más jogszabályok, előírások

szerint eljáró bizottság.

– A Háromtagú Orvosi Bizottság az agyhalál beálltának megállapítására

személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az SZMSZ

mellett kell tárolni), valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások

határozzák meg. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás

visszavonásig érvényes.

15.14. Gazdálkodási Bizottság – A főigazgató tanácsadó testülete. A bizottság feladata az intézmény

gazdálkodásának alakítása, az operatív feladatok végrehajtásának

költségvetéssel összhangban tartása.

– Feladata:

- a bizottság havonta elemzi az előző hónap gazdasági eseményeit

és azok összefüggéseit;

- az Orvosszakmai és Kontrolling Osztály által készített gazdasági

folyamat értékelésével kiegészítve elkészíti a következő hónap

gazdasági feladatainak fontossági sorrendjét, a kiadások esetében

a fizetési sorrendet a prioritások figyelembevételével rögzíti a

Cash-Flow tervben;

- aktualizálja az éves tervet az elért bevétel függvényében;

105

- irányelveket ad az intézmény éves költségvetési módosítás

kezdeményezéséhez, illetve a jóváhagyott költségvetés

lebontásához;

- javaslatot tesz az intézményi többletbevételek felhasználására;

- javaslatot tesz a szabad kapacitások hasznosítására;

- elvégzi a fejlesztési elképzelések kidolgozását.

– Hatásköre:

- gazdasági döntés-előkészítés a főigazgató elé;

- döntéshozatal az intézmény gazdálkodási rendszerének

folyamatos elemzése alapján.

- A Gazdálkodási Bizottság személyi összetételét és tevékenységét

működési rendje, (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni),

valamint a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák

meg. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, a megbízás

visszavonásig érvényes.

15.15. Ápolásszakmai Bizottság A szakdolgozói tevékenység elemzésére, értékelésére, fejlesztésére létrehozott testület.

– Rendeltetése:

- a kórházgyógyító – megelőző - gondozási feladatainak ismerete,

megvalósulásának támogatása, a szakdolgozói tevékenység

hatékonyabb, eredményesebb feladatainak segítése.

– Feladatai:

- a szakdolgozói munka elemzése, értékelése,

- javaslatok kidolgozása a szakdolgozói tevékenység fejlesztésére,

- javaslatok kidolgozása az optimális létszám meghatározására,

- minőségirányítási rendszer szakdolgozói vonatkozású

kérdéseinek irányítása,

- ellátási protokollok felülvizsgálata, módosítása,

- az informatikai rendszerben az ápolási dokumentáció fejlesztése,

- betegelégedettségi vizsgáltok értékelése, betegpanaszok

kivizsgálása,

- képzés, továbbképzés szakmai irányelveinek kidolgozása,

összevetése az ellátási szükséglettel,

106

- tudományos munka fejlesztése

– Az Ápolásszakmai Bizottság személyi összetételét és tevékenységét működési


jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait a

főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes.

15.16. Esélyegyenlőségi Bizottság – Az Esélyegyenlőségi Bizottság feladata biztosítani és felügyelni a kórház

területén tartózkodó és a kórházzal munkajogviszonyban álló valamennyi

személy számára az egyenlő bánásmódot faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai

vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési

vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés nélkül.

– Munkája során figyelemmel kell lennie arra, hogy az egyenlő bánásmód

követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés,

a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a

megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.

– A Bizottság a munkatervében jelölt feladatok végrehajtása kapcsán, az általa

szükségesnek tartott felmérések (kérdőívek, interjúk) előkészítésébe és

kezelésébe bevonja a Minőségügyért felelős vezetőt, és minden olyan esetben,

amikor az érintettek személyiségi jogainak és adatainak védelmét garantálni

kell, az Adatvédelmi felelőst.

– A Bizottság tevékenysége kiterjed a kórházzal foglalkoztatási jogviszonyban

(hivatásos, szerződéses tisztekre, tiszthelyettesekre, közalkalmazottakra),

valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (megbízási

szerződésesekre) állókra; továbbá a kórház járó- és fekvőbeteg ellátását

igénybevevőkre.

– Az Esélyegyenlőségi Bizottság személyi összetételét és tevékenységét


vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. A Bizottság az

esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény előírásai

alapján, összhangban a többször módosított Munka Törvénykönyvéről szóló

1992. évi XXII. törvény vonatkozó 70/A. §-val az Esélyegyenlőségi Bizottság

törvényi előírás alapján működik. Elnökét és tagjait a főigazgató bízza meg, a


107

15.17. Fizikai Állapotfelmérő Bizottság (FÁB) A katonai főigazgató helyettes alárendeltségében működő szerv.

– Feladata:

- Az ÁEK hivatásos és szerződéses állományának fizikai

alkalmasság évenkénti ellenőrzése, a 7/2006. HM rendeletben

foglaltak alapján.

– A FÁB személyi összetételét és tevékenységét működési rendje, (melyet az

SZMSZ mellett kell tárolni), a vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások

határozzák meg. Elnökét és tagjait a katonai főigazgató helyettes bízza meg, a


15.18. Költségvetési Ellenőrző Bizottság (KEB) Az ÁEK belső költségvetési ellenőrzésének tervezését, szervezését és végrehajtását

végző testület.

– Rendeltetése:

- Az ÁEK rendelkezésére bocsátott előirányzatok gazdaságos,

takarékos és szabályszerű felhasználásának, a vagyon

rendeltetésszerű kezelésének, a gazdálkodás hatékonyságának, a

bevételek és kiadások kezelése jogszerűségének, a számviteli és

bizonylati rend betartásának elöljárói és belső ellenőrzése.

– A Költségvetési Ellenőrző Bizottság személyi összetételét és tevékenységét


vonatkozó jogszabályok és egyéb előírások határozzák meg. Elnökét és tagjait

a főigazgató bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes.

15.19. Előmeneteli Bizottság (EB) – Az ÁEK előmeneteli bizottságot működtet, melynek elnökét és tagjait a

katonai főigazgató-helyettes parancsban jelöli ki, tevékenységét külön

intézkedésben (melyet az SZMSZ mellett kell tárolni), szabályozza.

15.20. MH I. Egészségügyi Felülvizsgáló Bizottság (MH I. fokú FÜV Bizottság) – Az MH I. fokú FÜV Bizottságot az ÁEK működteti. A bizottság az elnök, és

két főorvos részvételével működik. Az elnöki teendőket a katonai főigazgató

helyettes által megbízott főorvos látja el.

– Az Elsőfokú FÜV Bizottság tagjaként a felülvizsgálatra kerülő katona kórházi,

illetve rendelőintézeti kezelő orvosa és a kivizsgálását irányító kórházi

108

osztályvezető főorvos, illetve ha az osztályvezető főorvos egyúttal az MH

főszakorvosa is, akkor az osztályvezető főorvos helyettese vesz részt a

bizottság munkájában.

– A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a

bizottság elnökének a feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a

bizottsághoz utaltak rendelkezések szerinti kivizsgáltatásáról, a felülvizsgálati

eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, a beszámolási

rendszerben előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.

– A bizottság döntési jogkörét külön jogszabályi rendelkezések határozzák meg.

Tevékenységét működési rendje szabályozza, melyet az SZMSZ mellett kell

tárolni.

15.21. Érdekképviseleti szervek – A főigazgató a szakszervezeti szervvel – bejegyzést követően – illetve a

reprezentatív szakszervezettel megállapodás keretében, valamint a választott

közalkalmazotti képviselővel együttműködik.

15.22. Betegjogi képviselő – Feladatát közvetlenül ÁNTSZ alárendeltségében végzi. Jogállásáról és az

eljárására vonatkozó szabályokról az egészségügyi miniszter 77/1999. (XII.

29.) EüM rendeletében rendelkezik.

– Felelős:

- a betegpanaszok intézése során tett intézkedéseiért.

– Feladata:

- a betegjogi képviselő ellátja a betegek jogainak védelmét az

egészségügyi törvényben foglaltak szerint, segíti őket a jogok

megismerésében és érvényesítésében;

- segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való

hozzájutáshoz, az azzal kapcsolatos kérdések, megjegyzések

megfogalmazásában;

- segít a betegeknek panaszuk megfogalmazását, kezdeményezheti

annak kivizsgálását;

- a beteg írásbeli meghatalmazása alapján panaszt tesz az

egészségügyi intézmény vezetőjénél, illetve eljár az arra illetékes

hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget;

109

- egyedi ügyekben kizárólag a betegtől kapott meghatalmazás

alapján járhat el;

- kiemelten kezeli az életkoruk, testi vagy szellemi

fogyatékosságuk, illetve szociális-társadalmi helyzetük miatt

kiszolgáltatottak betegjogi védelmét.

110

16. Záró rendelkezések

Az SZMSZ mellékletét képező Titok és Ügyviteli Szabályzatot, Adatvédelmi és

Adatkezelési Szabályzatot, Munkavédelmi, Tűzvédelmi és Környezetvédelmi Szabályzatot,

Házirendet, Működési Rendet, Intézeti Gyógyszerellátási Rendet, Ápolási Ellátási Rendet,

Ügyeleti és munkarendet, , ÁEK Szakmai Vezető Testület Működési Rendjét az SZMSZ

hatályba lépését követő 30 napon belül, a Beszerzési Szabályzatot, Gazdálkodási

Szabályzatot, Kutatási Rendet, Belső minőségügyi rendszer Szabályzatát 60 napon belül ki

kell dolgozni, és a házirend kivételével, melyet a honvédelmi miniszter hagy jóvá, - a

főigazgató részére jóváhagyásra felterjeszteni.

Az SZMSZ az aláírása napján lép hatályba, egyidejűleg az ÁEK 829/492. nyilvántartási

számon kiadott Ideiglenes SZMSZ-e hatályát veszti.

Budapest, 2007. szeptember - n Prof. Dr. Grósz Andor orvos dandártábornok katonai főigazgató helyettes

Documents

ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONTaek.gov.hu/rovatok/aktualitasok/kozerdeku/meghatarozott_kozerdeku_adatai/AEK_SZMSZ.pdfszolgálati jogviszonyban álló vezető. A hivatali felettesnek