Kovács Éva MargitNemzeti Közszolgálati Egyetem

Közigazgatás-tudományi Karkovacseva@uni-nke.hu

Egyedi Ügyek és Élethelyzetek– Kormányablak ügyintézők képzése IV. modul –

GAZDASÁGI ÁGAZATOK SZAKIGAZGATÁSA

A „Kormányablak ügyintézők képzése” ÁROP-2.2.20. számú kiemelt projekt

A modul kiterjed A Kormányablakok hatáskörét érintő

különböző ágazathoz tartozó ügycsoportok átfogó bemutatására

Az egyes szakigazgatási ágazatok és hatósági jellegük jellemző mintázatainak bemutatására.

Az ágazati hatósági feladatokat ellátó államigazgatási szervezetrendszer modellezésére és feladataik ismertetésére.

A modul célja, hogy a KAB ügyintéző(nek)… Legyen képes az államigazgatási hatósági

intézményrendszer komplex átlátására és megértésére.

Legyen áttekintése a szakigazgatási hatósági feladatokról és azok eljárási szabályairól.

Legyen képes a konkrét hatósági ügy felismerésre, beazonosítására az egyes élethelyzetek alapján.

Legyen képes az ügyfél szóbeli és írásbeli tájékoztatására az ügy részleteire vonatkozólag.

Legyen képes az egyes ügyekben a front-office feladatokhoz tartozó tevékenységek önálló elvégzésére.

A modul felépítése1.Tantárgy 2. Tantárgy 3.Tantárgy 4. Tantárgy 5. Tantárgy 6. Tantárgy

Gazdasági szakigazgatási feladatok

Épített és természeti környezet védelme

Humán igazgatási feladatok 1.

Humán igazgatási feladatok 2.

Okmány-irodai feladatok

Rendészeti hatósági feladatok

A gazdasági szakigazgatás keretébe tartozó ügytípusokra vonatkozó hatósági feladatok.

Épített és természeti környezet védelmével összefüggő ügytípusok és hatósági feladatok.

Szociális igazgatáshoz tartozó ügytípusok és a vonatkozó hatósági feladatok.

Kulturális, népművelési feladatokhoz tartozó hatósági feladatok.

Az okmány igazgatáshoz tartozó ügytípusok és hatósági feladatok.

Rendészet körébe tartozó ügytípusokra vonatkozó hatósági feladatok.

Az oktatás meneteA képzés felépítése tantárgyanként

Időkeret Oktatás formája

Oktatás célja Számonkérés

8 óra Előzetes Távoktatás

Célja az ágazathoz kapcsolódó legfontosabb szabályok elsajátítása, a hatósági tevékenység mintázatainak megismerése. Felkészülés a jelenléti oktatásra .

Ismeret-ellenörző elektronikus teszt

4 óra Jelenléti Elméleti oktatás

Célja a szakterület államigazgatási szervezetrendszerének , hatósági feladatainak és az igazgatási terület jellegének átfogó bemutatása

4 óra Jelenléti Gyakorlati oktatás

Célja, hogy modellezett élethelyzeteken keresztül alkalmazzák az elsajátított elméleti tudást.

8 óra Utólagos Távoktatás

Célja a képzés során elsajátított ismeretek rendszerezése és ismétlése az e-learning tananyag segítségével .

A GAZDASÁGI ÁGAZATOK SZAKIGAZGATÁSA

I. TANEGYSÉG

Tantárgy tematikai egységei

1. Bevezetés: A gazdaság fogalma. Az állami szerepvállalás a gazdaság területén.

2. Fogyasztóvédelem3. Ipar igazgatása (energia szektor és a

bányászat és földtani tevékenységek igazgatása)

4. Mérésügy és műszaki biztonság5. Kereskedelmi és szolgáltató szektor

igazgatása6. Munkaügyi és munkavédelmi igazgatás

Az ismeretanyag átadásának

módja Tankönyv E-learning tananyag Munkafüzet Jelenléti oktatás: elméleti és gyakorlati

Miről lesz szó?A gazdaság ,mint a társadalom alrendszere. Az állam szerepe a gazdaságban

Az állam gazdasági funkcióiA gazdasági közigazgatás fogalmaCéljaiEszközei

I. RÉSZ: BEVEZETÉS: A GAZDASÁG FOGALMA. AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS A GAZDASÁG TERÜLETÉN.

A gazdaság, mint a társadalom alrendszere

A gazdasági folyamatok részei a társadalmi együttélésnek.

A gazdasági folyamatok hálózata

AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPVÁLLALÁSA

Az állam alapvető gazdasági funkciói

Jogalkotási Allokációs

Újraelosztási Stabilizációs

Gazdasági közigazgatás

Fogalma A közigazgatás részfunkciója, mely

tevékenységét a gazdasági folyamatok befolyásolása által, a kormányzati célok elérésére, a közérdekében fejti ki.

Célja Általános célja: a stabil, kiegyensúlyozott

nemzetgazdaság megteremtése, a piaci szereplők jogos érdekeinek védelme.

A gazdasági közigazgatás céljai• a konjunkturális

ingadozások csillapítása,

• az infláció féken tartása,

• a foglalkoztatás, és a munkanélküliség kezelése,

• a nemzetközi árú- és pénzpiaci egyensúly megőrzése,

• általános értékek ( az élet, a

testi épség, a vagyonbiztonság) megóvása,

• a szociális „háló” kiépítése,

• a társadalompolitikai célkitűzések gazdasági hátterének biztosítása,

• közösségi érdeket szolgáló gazdasági tevékenységek megoldása.

A gazdasági közigazgatás eszközei

• Normatív - jogi, erkölcsi, etikai, technikai, egyéb – szabályozás;

• Hatósági jogalkalmazás: engedélyezés, kötelezés, tiltás, felügyelet, ellenőrzés, szankcionálás;

• Az állam-, vagy az önkormányzatok közvetlen gazdasági tevékenysége ;

• Fiskális és monetáris eszközök;• Az információ áramoltatás;• Bér-, és jövedelemszabályozás;• Gazdasági tervezés;• Jogilag nem formalizált eszközök: a mozgósítás, kampány,

lobbizás, oktatás.

AZ ÁLLAMIGAZGATÁS SZEREPE AZ EGYES GAZDASÁGI ÁGAZATOKBAN

Miről lesz szó?A fogyasztóvédelem szerepe.A fogyasztóvédelem államigazgatási eszköz- és szervezetrendszere.A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre.

II. RÉSZ: A Fogyasztóvédelem szakigazgatása.

A fogyasztóvédelem szerepe

A gazdasági élet, a piaci

ügyletek szabályozása.

A szabályok betartásának ellenőrzése.

A fogyasztók tájékoztatása, tudatosságra

nevelése;

Az érdekérvényesítés lehetőségének megteremtése

A FOGYASZTÓVÉDELEMÁLLAMI INTÉZMÉNYRENDSZERE

A Fogyasztóvédelem állami eszközrendszere

Államigazgatási

• Általános, az egyes üzletek működésére vonatkozó előírások ellenőrzése

• Piacfelügyeleti tevékenység• Tisztességtelen kereskedelmi

gyakorlat• Gazdasági reklámok

megfelelőségének vizsgálata• Elektronikus kereskedelmi

tevékenység• Panaszkezelés• Utazás – vendéglátás

Polgári jogi• Jótállás• Szavatosság• Szerződéses jogviták

• Bíróságok vagy a Fogyasztóvédelmi

Békéltető Testület jár el.

Kormány •Ösztönzi a szakmai érdek-képviseleti szervezetek, a fogyasztói társadalmi szervezetek, valamint a hatóságok munkájának összehangolását.•Elősegíti a fogyasztói elvek kidolgozását.

Nemzet-gazdasági Miniszter •Kidolgozza és jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját.•Javaslatot tesz a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire.• Intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében.

Nemzeti Fogyasztó-védelmi Hatóság

• Fogyasztóvédelemért felelős központi ,országos hatáskörű szervezet.

• Feladatuk: Fogyasztói politika kidolgozása, Fogyasztók tájékoztatása, nevelése, Hatósági jogkör

Fogyasztó-védelmi Felügyelőség •Hivatalból hatósági ellenőrzéseket végeznek.•Kivizsgálják az hatáskörükbe tartozó közérdekű bejelentéseket, kérelmeket.• Fogyasztóvédelmi hatósági ügyekben lefolytatják az elsőfokú hatósági eljárást.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköreI. Fogyasztóvédelmi politika kidolgozása

Véleményezi a fogyasztókat érintő jogszabálytervezetet; Szükség szerint javaslatot tesz a miniszternek a fogyasztókat

érintő jogszabályok módosítására; Közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában,

figyelemmel kíséri és elemzi annak érvényesülését; Irányítja a termékek biztonságosságának és megfelelőségének

ellenőrzésével összefüggő feladatokat, Működteti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert; Koordinálja az NFH nemzetközi kapcsolatait. 

 

A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre II.

II. Fogyasztók tájékoztatása és nevelése

Szakmai segítséget nyújtanak a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek tevékenységéhez a fogyasztói ismeretek bővítéséhez, a fogyasztói tudatosság erősítéséhez;

Fogyasztói jogokat ismertető kiadványokat jelentetnek meg;

Termék-összehasonlító vizsgálatokat végeznek, illetve végeztetnek, és közzéteszik azok eredményét;

Módszertani segédanyagokat készítenek a fogyasztóvédelmi tevékenység elősegítése és egységessége érdekében,

Támogatják az önkormányzati tanácsadó irodák működését.

A Fogyasztóvédelmi Hatóság jogköre III.III. Hatósági jogkör: Ellenőrzi a fogyasztóvédelmi

rendelkezések betartását eljár azok megsértése esetén.

Ennek keretében az alábbi területekre vonatkozó rendelkezések betartását ellenőrzik:

az áru fogyasztók számára való értékesítésére, a forgalmazott termék minőségére, összetételére, csomagolására,

megfelelőség értékelésére, megfelelőségi jelölésére, az áru hatósági árára, a fogyasztói panaszok intézésére, a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási

igények intézésére, a forgalmazás vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód

követelményére, a fogyasztók tájékoztatására.

Miről lesz szó?Az ipari tevékenységek körének meghatározása.Az ipar területei.Az energia szektor felügyelete.A bányászati és földtani tevékenység felügyelete.Mérésügyre és műszaki biztonságra vonatkozó szabályok.

III. ÉS IV. RÉSZ: AZ IPARI ÁGAZAT SZAKIGAZGATÁSA.

Az ipari tevékenységek köre magában foglalja:

a természetben található, emberi szükséglet kielégítésére alkalmassá tehető javak kitermelését és feldolgozását;

a mező- és erdőgazdasági, halászati termékek feldolgozását;

a hulladékok, melléktermékek újrahasznosítását;

fizikai, mechanikai, illetve kémiai átalakítási folyamatokat ;

a termelő eszközök, fogyasztási cikkek előállítását.

Ipar területei

Feldolgozóipar

Energiaszektor

Bányászat

Az ipar szakigazgatása

Magában foglalja a bányászattal, a feldolgozóiparral, valamint az energiagazdálkodással kapcsolatos

állami cselekvésprogramot; az ilyen ipari tevékenység formák folytatására

vonatkozó szabályokat ,előírásokat; az ezt megvalósító, érvényesítő állami, hatósági

aktusokat; és az ehhez szükséges állami

intézményrendszert.

Ipari igazgatás területei

1. Energetikai szektor hatósági felügyelete2. Bányászati és földtani tevékenység hatósági felügyelete.3. Műszaki biztonsági felügyelet 4. Mérésügy

AZ IPARI SZAKIGAZGATÁSI FELADATOK ÉS AZ AZOKAT ELLÁTÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

Energia szektorLiberalizált energetikai területek hatósági felügyelete

Atomenergiával és nukleáris anyagokkal kapcsolatos hatósági tevékenységek

Országos Atomenergia

Hivatal

Az állam feladata a bányászat terénSzabályozza és

felügyeli az ásványi

nyersanyagok bányászatát,

a geotermikus energia kutatását, kitermelését,

a szénhidrogén szállító vezetékek létesítését és üzemeltetését,

Illetve az ezekhez kapcsolódó tevékenységeket.

Célja: az élet, az egészség, a

biztonság, a környezet és a tulajdon védelme,

valamint az ásvány- és geotermikus energiavagyon fenntartható gazdálkodásának megvalósítása.

Bányászati és földtani tevékenységek hatósági felügyelete

Forrás: http://www.mbfh.hu

A bányászati hatósági tevékenységgel összefüggő engedélyezési eljárások típusai

1. Bányászati engedélyezési eljárások2. Építésügyi engedélyezési eljárások3. Gázforgalmazás engedélyezése4. Nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos

engedélyezési tevékenység5. Robbanástechnikával összefüggő engedélyezési

eljárások6. Földtani engedélyezési eljárások

A MÉRÉSÜGY ÉS A MŰSZAKI BIZTONSÁG

Mérésügy

A méréstudomány (metrológia) mértékegységek meghatározása, egységesítése, a mérés módjára vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese.

Mérésügy: Normatív szabályok (törvények, rendeletek) megállapítják a mértékegységeket, egységesítik a mértékeket, kialakítják az egységes végrehajtást biztosító és ellenőrzést végző szervezetrendszert.

Mérésügy célja Az emberek egymás közötti kapcsolataiban, a

mindennapi ügyletei egységesen elfogadott fogalmi rendszer;

A központi irányításhoz egységes nyilvántartásokra van szükség;

A fogyasztók védelme, az áruk és a szolgáltatások mennyiségének és minőségének garantálása ;

Mérések hazai és nemzetközi egységességének és pontosságának biztosítása ;

A kutatási és fejlesztési, gyártási, kereskedelmi környezet színvonalának emelése;

A hazai termékek versenyképességének elősegítése.

A mérésüggyel kapcsolatos hatósági fogalmak és feladatok

Joghatással járó mérés

Hitelesíttetési kötelezettség

Hitelesítési eljárás

Hitelesítési engedély,

típusvizsgálat

A műszaki biztonsági hatósági tevékenység

Az ipari létesítmények, berendezésekkel kapcsolatos alábbi engedélyezési és felügyeleti tevékenységekre terjed ki:

létesítésre, kivitelezésre, felállításra, üzembe helyezésre, üzemeltetésre, időszakos ellenőrzésre, vizsgálatot, átalakítást, javítást végző szervezetek

tevékenységének ellenőrzésére, kezelését végzők szakképesítésére, átalakítására, javítására, műszaki biztonsági tevékenységet ellátó szervezetek

tevékenységének ellenőrzésére.

Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Szakigazgatási Szervezetrendszer

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

Metrológiai HatóságMérésügyi és Műszaki

Biztonsági Szakigazgatási Szerv

Műszaki Felügyeleti

Hatóság

Miről lesz szó?A kereskedelem meghatározása, jelentősége.A kereskedelmi tevékenység fajtáinak csoportosítása.A kereskedelmi tevékenység folytatásának hazai feltételei.A kereskedelmi hatósági eljárások típusai.A kereskedelmi szakigazgatást végző szervezetrendszer.

V. RÉSZ: KERESKEDELMI SZAKIGAZGATÁS

A kereskedelem szó kétféle értelme

Tevékenység-rendszer

• Adásvételi ügyletek lebonyolítására irányuló tevékenység.

• A termékek eljutnak az előállítójuktól a felhasználókhoz.

Szervezet-rendszer

• Azon vállalkozások összessége, melyek fő tevékenysége az áruforgalom lebonyolítása. (kis-nagykereskedők)

Mikro gazdasági jelentősége

Közvetítő szerepet tölt be; befolyásolja a vásárlókat ; segít az áruk piacképességét növelni ; értékek realizálásában segít ; igények megismerésében segít ; piaci egyensúlyt ad; befolyásolja a városképet (pl. kirakat,

cégtábla, reklámok).

Makro gazdasági jelentősége A termelés- fogyasztás közti térbeli, időbeli,

választékbeli választás áthidalása. Hozzájárul a központi költségvetés

egyensúlyának megteremtéséhez. Munkaerő teremtés . Ország arculatának formálása. Elosztásban segít.

A KERESKEDELEM FAJTÁINAK CSOPORTOSÍTÁSA

Földrajzi hely szerint

Belkereskedelem

• Azok a gazdálkodó szervezetek alkotják, amelyek tevékenységüket az országhatáron belül elvégzik.

Külkereskedelem

• Országhatáron átívelő tevékenység.

Gazdasági ágazat szakigazgatásaEgyedi ügyek és élethelyzetek modul- KAB képzés

Vásárlói kör szempontjából

Nagykereskedelem

•Azok a vállalkozások, amelyek új és használt áruk viszonteladásával foglalkoznak.

Kiskereskedelem

•Azok a vállalkozások, amelyek új és használt árukat értékesítenek bolthálózaton keresztül, vagy azon kívül, elsősorban a lakosságnak és kisebb szervezeteknek.

Kereskedési formák szerint

a) Üzletben folytatott,b) mozgóbolt útján folytatott,c) bevásárlóközpontban folytatott .d) vásáron vagy piacon folytatott,e) közterületi értékesítés,f) közvetlen értékesítés,g) üzleten kívüli kereskedelem (pl. ügynök),h) csomagküldő kereskedelem,i) automatából történő értékesítés.

AZ ÁLLAM KERESKEDELEM SZABÁLYOZÓ TEVÉKENYSÉGE

Kereskedelempolitika

Kereskedelempolitika meghatározásaAz államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás – forgalommal kapcsolatos

magatartásainak, cselekvési programjainak, az ezt megvalósító eszköz- és

intézményrendszerének együttese.

Kereskedelempolitika eszközei

Normatív Hatósági Adók Állami támogatások (szubvenciók) Devizapolitikai eszközök (árfolyam szabályozás) Vámok Mennyiségi korlátozások (kontingens, kvóta)

Normatív eszközökElőírják a kereskedelmi tevékenység

folytatásának feltételeit:

Bejelentési kötelezettség Engedély szerzési kötelezettség A forgalmazott termék eredetének hitelt

érdemlő igazolása (bizonylattal) Biztosítja, hogy a vásárló ellenőrizhesse a

termék lényeges tulajdonságát (pl. súly, méret) Szakképesítéssel rendelkező értékesítő Vásárlók könyve

HATÓSÁGI ESZKÖZÖK

1. A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás

2. A kereskedelmi tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárás

A kereskedelmi tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárás

• Bejelentés iránti kérelem előterjesztése.

Ügyfél

A kereskedelmi tevékenység engedélyezésével összefüggő eljárás

• Működési engedély iránti kérelem benyújtása.

ÜgyfélGazdasági ágazat szakigazgatásaEgyedi ügyek és élethelyzetek modul- KAB képzés

A KERESKEDELMI SZAKIGAZGATÁSISZERVEZETRENDSZER

Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal

Központi szerv

MKEH Kereskedelmi és

Piacfelügyeleti Hatóság

Kereskedelmi

Osztály

Idegenforgalmi

Osztály

Piacfelügyeleti

Osztály Közraktári Felügyelet

Települési szint: a Jegyző feladatai(1) A bejelentett kereskedelmi és vendéglátó ipari

tevékenység engedélyezése .(2) Az engedélyezett tevékenységekkel

összefüggő releváns adatok hatósági nyilvántartása.

(3) Ezen adatokban bekövetkezett változások kérelemre történő átvezetése .

(4) A szokásostól eltérő működési feltételek külön engedélyezése (pl. 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezése, szeszesital forgalmazása) .

(5) A tevékenység megszűnése vagy megszűntetése esetén a nyilvántartásból való törlés.

Miről lesz szó?Az állam feladatai a munkaügy területén.A munkaügyi és munkavédelmi szakigazgatás meghatározása és tartalma.A foglalkoztatáspolitikai eszközök csoportosítása és hazai rendszerük.A munkaügyi szakigazgatási szervezetrendszer.

VI. RÉSZ: MUNKAÜGYI ÉS MUNKAVÉDELMI SZAKIGAZGATÁS

Az állam feladatai a munkaügy területén

• A foglalkoztatási politika kidolgozása;• munkavégzés szabályainak meghatározása;• a bérszabályozás;• a munkavédelemi szabályok kidolgozása és

betarttatása;• a munkanélküliek támogatásával

kapcsolatos igazgatási feladatok.

Munkavédelmi és munkaügyi igazgatás

Foglalkoztatás-politika

Munkaügyi

szakigazgatás

Munkavédelmi és munkaügyi

igazgatás

•A munkát végző személyek fizikai biztonságának,• egészségvédelmének, •anyagi és munkajogi biztonságának garantálása .

Foglalkoztatás-politika

•A munkaerő keresleti és kínálati oldala összhangjának,•a foglalkoztatás növelésének, magas szinten tartásának,•a munkaerőpiaci igények követésének,•a munkahelyteremtés és megőrzés elősegítése .

A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK FORMÁI

A foglalkozatás-politikai eszközök csoportosításaAktívCélja: Hogy minél hamarabb

visszakerüljenek a munkaerőpiacra azok, akik kiszorultak.

A kínálat a kereslethez történő igazítása.

Típusai:• Követő- (a már kialakult

feszültséget kezeli)• Preventív típusú

Passzív A munkanélküliek

ellátása. Szolidaritás elve

alapján működik. Átmeneti támogatási

forma. Ideiglenes megélhetés

támogatása.

AZ AKTÍV FOGLALKOZATÁS-POLITIKAI ESZKÖZÖK RENDSZERE HAZÁNKBAN

1. Munkaerő-piaci szolgáltatásokMunkaközvetítésA közvetítés célja a munkaadók munkaerőigényének

mihamarabbi kielégítése, illetve az álláskeresők mielőbbi munkához juttatása.

Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása

Az álláskeresők és a munkaadók információkat kaphatnak a munkavállalás, illetve az üres álláshelyek betöltésének elősegítése érdekében.

Tanácsadások, Mentori szolgáltatásMentori tevékenység hátrányos helyzetű személy segítése

érdekében nyújt információkat.

2. Álláskeresők közvetlen

támogatásának formáiKépzések

elősegítése•Kereset kiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható.

Vállalkozóvá válás

elősegítése

•Egyéni vállalkozás beindításához, társas vállalkozás létrehozásához vagy ahhoz való csatlakozáshoz, őstermelői tevékenység megkezdéséhez .

Megváltozott munkaképességűek rehabilitációja

•Célja a megváltozott munkaképességű személyek elhelyezkedésének elősegítése.

3. Az álláskeresők foglalkoztatásának támogatása

Fiatal munkavállalók foglalkoztatásának

támogatása

• foglakoztatási célú munkabér vagy járulékkedvezmény (pl. START-kártya program)

• Munkatapasztalat szerzését szolgáló ösztöndíjas foglalkoztatás

A munkaerőpiactól tartósan távol lévő személyek

foglalkoztatásának támogatása• Pl. Start Bónusz kártya program

Időskorúak és alacsony képzettségűek

foglalkoztatásának támogatása• Pl. Start Extra Kártya program

Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának

támogatása• Pl. Rehabilitációs hozzájárulás

fizetéseMás kiemelten támogatott

csoportok foglalkozatásának támogatása

• Pl. Karrier Híd Program

4. A közhasznú munkavégzés támogatásaCélja:

A munkaképes lakosság munkához juttatását, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítését, az álláskeresők munkatapasztalat szerzését, megélhetéshez szükséges minimális jövedelem

szerzését teszik lehetővé, valamint biztosítja az álláskeresési járadékhoz,

illetve segélyhez szükséges jogszerző idő megszerzését.

5. Egyes atipikus foglalkoztatási formák támogatása

Egyszerűsített foglalkoztatás

Munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás

Részmunkaidős foglalkoztatás

PASSZÍV FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ESZKÖZÖK

Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök a hazai szabályozásban

Álláskeresési járadék

Álláskeresési segély

Költségtérítés

A munkaügyi szakigazgatási szervezet

Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság

Munkaügyi Felügyelőség

Munkavédelmi Felügyelőség

Foglalkoztatáspolitikai Igazgatóság

Munkaügyi központ

KÉRDÉS?

Köszönöm a figyelmüket!Kovács Éva MargitNemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karkovacseva@uni-nke.hu