Upload
others
View
11
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1
Doktori (PhD) értekezés
Csengeri János
2018
2
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Hadtudományi Doktori Iskola
Csengeri János
A légi bázis mint műveleti képesség komplex vizsgálata,
szerepe a légi műveletekben
Doktori (PhD) értekezés
Témavezető:
Prof. Dr. Krajnc Zoltán ezredes
…………………………………..
Budapest, 2018
3
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS .............................................................................................................. 6
A téma időszerűsége, bemutatása, a témaválasztás motivációja .............................. 7
A tudományos probléma megfogalmazása .............................................................. 8
A kutatási hipotézisek meghatározása ..................................................................... 9
A kutatási célok megfogalmazása .......................................................................... 10
Az alkalmazott kutatási módszerek ........................................................................ 12
A téma szakirodalmi áttekintése ............................................................................ 13
Az értekezés felépítése ........................................................................................... 17
1. A LÉGI BÁZISOKKAL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ FOGALMAK
TISZTÁZÁSA, ELEMZÉSE ......................................................................... 19
1.1. Fel- és leszállóhely fajták az igénybevevő légijárművek jellege alapján .... 20
1.2. Fel- és leszállóhely fajták nyilvánosságuk szerint ...................................... 27
1.3. Fel- és leszállóhely fajták az alkalmazott repülési szabályok szerint.......... 29
1.4. Fel- és leszállóhely fajták a fel- és leszállópályájuk burkolata szerint ........ 32
1.5. Fel- és leszállóhely fajták a biztosított légiforgalmi szolgáltatás szerint .... 34
1.6. Műveletekbe bevonható fel- és leszállóhely fajták ..................................... 35
1.7. A bázis és különböző változatainak tartalma .............................................. 41
1.8. Részösszegzés ............................................................................................. 44
1.9. Részkövetkeztetések .................................................................................... 44
2. A LÉGIERŐ SZEREPE A HADVISELÉSBEN .......................................... 47
2.1. A legjelentősebb légierő gondolkodók ........................................................ 48
2.2. Légierő doktrínák ........................................................................................ 67
2.3. Részösszegzés ............................................................................................. 75
2.4. Részkövetkeztetések .................................................................................... 79
4
3. A LÉGI BÁZISOK GEOSTRATÉGIAI JELLEGE ................................... 82
3.1. A geopolitika és a geostratégia fogalmak megalapozásának története ....... 83
3.2. A nemzeti és tengerentúli katonai bázisokról .............................................. 94
3.3. Országhatáron túli katonai bázisok alkalmazása történelmi viszonylatban 96
3.4. Az országhatáron túli bázisok típusai, jellemzői ......................................... 99
3.5. Országhatáron túli katonai bázisok jelentősebb alkalmazói ...................... 101
3.6. Az országhatáron túli katonai bázisok harci támogató tényezői ............... 112
3.7. A légi bázis, mint hatékony erőkivetítési platform ................................... 113
3.8. Légi bázis hálózatok alkalmazása a közelmúlt légi hadjárataiban ............ 119
3.9. Részösszegzés ........................................................................................... 126
3.10. Részkövetkeztetések .............................................................................. 128
4. A BIZTONSÁG NÖVELÉSE A LÉGI BÁZISOKON .............................. 131
4.1. Az erők megóvása ..................................................................................... 132
4.2. Biztonsági kihívások békeidőben, hazai területen a légi bázisokon.......... 140
4.3. Pilóta nélküli repülő rendszerek alkalmazása a felkelők elleni
műveletekben ....................................................................................................... 148
4.4. Bázisok környezetének védelme ............................................................... 162
4.5. Részösszegzés ........................................................................................... 174
4.6. Részkövetkeztetések .................................................................................. 176
5. A LÉGI BÁZISOK HARCI KISZOLGÁLÓ FUNKCIÓI ....................... 181
5.1. A befogadó nemzeti támogatás ................................................................. 181
5.2. A légi bázisok repülő csapatokat támogató képességei ............................. 185
5.3. Részösszegzés ........................................................................................... 193
5.4. Részkövetkeztetések .................................................................................. 194
ÖSSZEGZÉS .......................................................................................................... 196
Összegzett következtetések .................................................................................. 196
A kutatási célkitűzésekkel kapcsolatos hipotézisek vizsgálata ............................ 203
5
Új tudományos eredmények ................................................................................. 207
A kutatás felhasználhatósága, ajánlások .............................................................. 208
A kutatási eredmények gyakorlati felhasználhatósága ........................................ 209
FELHASZNÁLT IRODALOM ............................................................................ 210
FÜGGELÉKEK ..................................................................................................... 227
Képek, ábrák, térképek, táblázatok jegyzéke ....................................................... 227
Rövidítések jegyzéke ........................................................................................... 229
Társszerzői nyilatkozatok ..................................................................................... 233
Befogadó nyilatkozat ........................................................................................... 235
A TÉMÁVAL KAPCSOLATBAN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK ............... 236
A témával kapcsolatban tartott előadások tudományos konferencián ................. 241
6
„A tudomány legalapvetőbb gondolatai alapvetően egyszerűek, és
szabályként bárki számára érthető nyelven megfogalmazhatóak.”
- Albert Einstein
BEVEZETÉS
A légierő alkalmazásának számos szószólóját ismerjük, és valamennyien fontos
részletet adtak hozzá az elmélethez, illetve nézeteik sok esetben egybevágnak.
Ezeket a hasonlóságokat sokszor „nem eredetiség”-ként szokás aposztrofálni,
azonban én úgy vélem, hogy ez adja a koherenciát az egyetemes légierő elméletben.
Az alapokat lefektető Giulio Douhet – Hugh M. Trenchard – William L. Mitchell
hármas, akik legjelentősebb kijelentése, hogy a légierő legfontosabb tulajdonsága,
hogy egyenesen az ellenség „szívébe” tud hatolni, így eredendően támadó szellemű
része a haderőnek és általa érhetőek el a kitűzött politikai célok. A II. világháború
idejéről származó legfontosabb gondolkodók Alexander P. de Seversky, aki egy
átfogó megközelítést ad Adolf Hitler és a III. Német Birodalom legyőzéséhez a
légierő által, illetve John C. Slessor, aki pedig visszalép a légierő hadászati
alkalmazásának vizsgálatától és a szembenálló szárazföldi erők ellen alkalmazandó
hadműveleti-harcászati támadást (légi lefogás, En.: Air Interdiction – AI) alapozza
meg nagy részletességgel és kiváló szakértelemmel. A kortársnak mondható
gondolkodók, mint John A. Warden, Philippe S. Meilinger, illetve Robert A. Pape
már nem a légierő alapfunkcióit, hanem hatékony, modern alkalmazását és az ehhez
szükséges komplex célpont-kiválasztási rendszert alkották meg. Az ő általuk kreált
sémák vezették sikerre az első öbölháború légi erőfeszítéseit, valamint az azt követő
légi háborúkat. Ebben az érában valósult meg szinte vegytisztán az, amit már a
kezdeti szószólók hangoztattak, hogy egy háború megnyerhető (az egyik fél akarata a
másikra kényszeríthető) csupán a légierő alkalmazásával.
Természetesen számos más nagyszerű teoretikus említhető még, személyesen (és a
szakirodalmat figyelembe véve) én mégis a fentieket tartom a legfontosabbaknak.
Azonban mindannak ellenére, hogy e férfiak nagyszerű gondolatokat alkottak, a
légierő fundamentumát, a repülés földi bázisát, a repülőterek, vagy mondjuk inkább,
légi bázisok szerepét alig tárgyalták a légierő elméleti vizsgálataik során. Helyenként
7
megemlítik ezeket, azonban jelentőségüket és mibenlétüket részleteiben nem
tárgyalják. Annak ellenére, hogy a katonai bázisok szerepének, jelentőségének ugyan
ebben az érában lényegében nem történik meg a tárgyalása (sokszor azonban, mint
célpont kategória szerepel), komoly irodalma van a katonai bázisok létesítésének,
geostratégiai jelentőségének. Úgy gondolom, hogy igen nagy jelentőséggel bír a
repülőtér, mint a légi hadviselésben résztvevő elem, melynek tárgyalására készülök.
Nemcsak hozzájárul és lehetővé teszi a légi műveleteket, hanem a szembenálló fél
szempontjából is elsődleges célpontként kellene e létesítményekre gondolnunk.
A TÉMA IDŐSZERŰSÉGE, BEMUTATÁSA, A TÉMAVÁLASZTÁS MOTIVÁCIÓJA
2009-ben légiforgalmi irányítóként végeztem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi
Egyetemen, azonban a repülés már előtte is foglalkoztatott. A szakirány választása
már az egyetemi felvételkor eldőlt számomra, már csak a tanulmányi
teljesítményemen múlott, hogy a választott területen folytathassam az egyetemet a
második évfolyam befejezése után. A végzést követően három évig szolgáltam
Szolnokon légiforgalmi irányítóként, ez idő alatt szakszolgálati engedélyt szereztem,
és I. osztályú légiforgalmi irányító minősítést nyertem. Már ebben a beosztásban
elkezdtem Debrecenben levelező tagozaton a logisztikai menedzsment mesterszakot,
melynek ideje alatt pályáztam a Nemzeti Kiválósági Programba, az Eötvös Loránd
Hallgató Ösztöndíjra „A katonai repülőterek civil-katonai közös felhasználása”
témával, melyet el is nyertem. Ekkor kezdtem tudományos alapossággal foglalkozni
a repülőterek mindenoldalú tanulmányozásával, az általános felépítésükön keresztül
a hadműveleti követelményeken át, a polgári-katonai kettős hasznosításukig.
A témaválasztás időszerűségét a következő adja: a hadviselés múlt századi és
jelenlegi arculatát tekintve megállapítható, hogy a siker kifejlesztésének meghatározó
szereplőjévé vált a légierő, azonban a megfelelő számú légi eszköz levegőbe
emelkedésének a biztosítása komoly feladat, ezért olyan képességű légi bázisra, de
még inkább légi bázisok hálózatára van szükség, mely képes ezt a követelményt
teljesíteni. A légierő geostratégiai szerepe tehát jelentős, ezzel együtt a légi bázisoké
is, melyek mibenlétét tárgyaló irodalmak az összefüggéseket nem tárják fel
teljeskörűen, hanem csak kisebb részterületeket vesznek csupán tekintetbe, a légi
bázisok jelentőségét nem ismerik fel.
8
A líbiai események kezelésére számos légi bázison állomásoztatták a
csoportosításban résztvevő repülőgépeket. Számuk a felajánlott mennyiség
kétszerese volt, ugyanis nem darabszámot, hanem üzemképes, bevethető
repülőgépeket garantáltak a műveletben résztvevő államok, melyek biztosítása
nagyobb eszköz létszámot igényelt. A légi járművek számára nemcsak a fel- és
leszállást kell a repülőtereknek biztosítania, hanem a bevetések közötti felkészítések,
újrafegyverzések helyszínét is, a légi mobilitási műveletek során adódó utánpótlás
(teheráru) és személyzet (utasok) be- és kirakására is alkalmasnak kell lennie,
továbbá egy sor feladatuk említhető lenne, amiket a későbbiekben fejtek ki.
Kijelenthetjük továbbá, különösen országhatáron túl, jellemzően műveleti területen,
hogy a légi bázisok kiemelt és elsődleges célpontok, akár tüzérségi és légi
eszközökkel is támadhatók.
PhD kutatásom során tehát a légi bázisok különböző aspektusát vizsgálom, mely
területet néhány éves kutatómunka után három területre osztok fel. Az egyik a
repülőterek, légi bázisok (vagy általánosan katonai bázisok) pozícionálása, amivel
egy állam nemcsak hazai, de esetleges országhatárain túli érdekszféráját is képes
lehet megóvni, ebben az esetben a légi bázisra, mint az ott települő repülő erő által
megvalósítható képesség-csomagra tekintek és ezáltal megállapíthatók a harci-, és
harctámogató képességei. A második a repülőterek azon szolgáltatásai, melyekkel a
légiközlekedés, illetve a légi műveletek megvalósítását teszik lehetővé, illetve
hatékonyságukat növelik. A harmadik terület pedig a biztonság, amely nélkül az
előző kettő tulajdonság/képesség nem aknázható ki, vagy nem valósítható meg.
A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA
Az alapvető tudományos probléma, hogy a légi bázisok hadelméleti jelentőségének
koherens és részletekbe menő, a hazai, magyar szempontokat a fókuszba helyező
tárgyalása ezidáig nem valósult meg. Ezek alapján úgy ítélem meg, hogy a vizsgált
témakör légierő hadelméleti területen is tudományos alapon nyugvó elemzéseket,
megállapításokat és következtetéseket igényel. A légierő gondolkodók műveikben
csupán magukat a légi műveleteket tárgyalják, az azokat lehetővé tevő platformok
funkcióit, jelentőségét nem bontották ki teljeskörűen.
9
A repülőtereknek óriási műszaki leíró irodalma érhető el, ezeknek azonban hadelméleti
vonatkozása jellemzően nincsen. Találkozhatunk továbbá egy harmadik megközelítéssel,
főleg a nemzetközi szakirodalomban, ami általában foglalkozik különböző államok
szempontjából az országhatárokon túl létesített katonai bázisokkal, viszont ezek az
irodalmak nem kifejezetten a légierő és a légi bázisok szempontjából vizsgálódnak,
jóllehet, e bázisok jelentős része légierő vonatkozású.
A KUTATÁSI HIPOTÉZISEK MEGHATÁROZÁSA
A téma előtanulmányozásán belül, illetve a kutatásaim alatt számos problémával
szembesültem, melyeket a következő feltételezésekkel fejezem ki:
Probléma: van-e olyan magyar nyelvű esettanulmány, disszertáció, folyóiratban
publikált szakcikk, szakértői elemzés, vagy szakirodalom, amely a légi bázisok
szerepével, mibenlétével, funkcióival, elemeivel koherensen és kiemelten
foglalkozik? Hipotézis: legalább is magyar nyelven nem megtalálható, de idegen
nyelven is csekély a légi bázisok és a légi hadviselés kapcsolatával átfogóan
foglalkozó tudományos értékű munka.
Probléma: megjelenik hazai, szövetségi és a Szövetség vezető nemzeteinek légierő
alapdoktrínáiban a légi bázis, vagy repülőtér, mint fontos hadviselő elem? Ha igen,
milyen minőségben? Hipotézis: a légierő doktrínák általában nem ismerik fel a légi
bázisok geostratégiai jelentőségét, erőkivetítési minőségét, a légi bázisok alapvető
determináns szerepét nem hangsúlyozzák.
Probléma: a légierő meghatározó szereplője a hadviselésnek, ennek ellenére a
légierő hadelméleti gondolkodás szintén csekély mértékben foglalkozik a légi
bázisok helyével, szerepével, annak ellenére, hogy ez képezi a kiindulópontot a
műveletekhez, biztosítja a felkészülés helyszínét, elhelyezkedésük meghatározhatja
(különösen országhatárokon túl) a légierő hatókörét, reakcióidejét. Hipotézis: az
országhatárokon túl létesített és részben a hazai területeken található légi bázisok
nem csupán a légi járművek fel- és leszállására alkalmas helyszínek, hanem fontos
geostratégiai hídfőállások, szerteágazó diplomáciai-, harci-, harci támogató- és harci
kiszolgáló funkciókkal rendelkeznek.
10
Probléma: a hazai, tehát országhatárokon belüli (nemcsak Magyarország esetében)
repülőtereken, légi bázisokon a repülő egységeket jellemzően homogén módon
szervezik (pl.: vadászrepülő ezred, bombázó ezred, stb.), a feladat végrehajtások
során azonban vegyes kötelékeket alakítanak ki, a különböző képességű repülőgépek
szinergiájára alapozva. Hipotézis: Az alkalmazott haditechnikai eszközök, a
harceljárás, valamint a szervezeti struktúra hatással bír egy konfliktus megoldásába
bevont légi bázisok területi eloszlására, számára, támogató képességire.
Probléma: ugyan fellelhető a légi bázisok repülést és művelet végrehajtást lehetővé
tevő és támogató elemei a szakirodalmakban, és általában olvashatunk a biztonságot
növelő megoldásokról, az erők megóvása feladatkörről, ezeket teljes körűen
összefoglaló tudományos munka eddig nem született. Hipotézis: a légi bázisoknak
nemcsak az elhelyezkedése és az ott települő erők harci potenciálja meghatározó,
hanem egyéb fontos elemekkel is rendelkeznek, amik lehetővé teszik a műveletek
hatékony végrehajtását, valamint szintén fontos funkciókkal bírnak, amelyek
előbbiek épségét, biztonságát, használhatóságát teszik lehetővé. A dolgozat
hangsúlyos célkitűzése, hogy a repülés- és művelettámogató tényezőket, a
biztonságot és üzemkészséget szavatoló funkciókat, továbbá a befogadó nemzeti
támogatás során a küldő és a fogadó fél felelősségeit is részleteiben tárgyalja.
A KUTATÁSI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA
Kutatásaim célja, hogy a légi bázisok felépítéséről, képességeiről, jelentőségéről,
mint komplex jelenségről átfogó képet adjak. Vizsgálni fogom a légi bázisok
pozícionálását, geostratégiai jelentőségüket; a harci-, a harctámogató-, illetve a
harckiszolgáló képességeit; valamint az erőket megóvó képességeiket.
A fenti célok elérése érdekében:
Az értekezés elején fejezetenként röviden elvégzem a téma szakirodalmi
áttekintését;
Annak érdekében, hogy tisztázzam azt a feladatrendszert, amihez a légi
bázisok alapot kell biztosítsanak, részleteiben áttekintem a légi hadviselésben
betöltött szerepét. Ezt kétfajta megközelítésből teszem meg, egyrészt
áttekintem a legjelentősebb légierő gondolkodók nézeteit, akik meghatározó
11
formálói voltak a légierő alkalmazására és a légi hadviselés alakulására,
illetve megvizsgálom a legjelentősebb légierő doktrínákat, amelyek rögzítik a
légi hadviselés-elmélet jelenkori állását;
Újfajta megközelítést, szemléletmódot kívánok meghonosítani a légi
bázisokkal (és ezen keresztül általánosságban a katonai bázisokkal)
kapcsolatban, miszerint e létesítmények nemcsak a repülőeszközök fel- és
leszállásainak, földi kiszolgálásuknak és karbantartásuknak helyszínei, hanem
erőkivetítési platformok, a légierő (és általában a haderő, ezáltal az állam)
erőtöbbszöröző eszközei. E cél elérése érdekében kifejtem továbbá a légi
bázisok geostratégiai vonatkozásait és jelentőségét;
Ahhoz, hogy a légi bázisok a fenti funkciót elláthassák, biztonságos
objektumoknak kell lenniük, mint pedig közismert, a biztonságnak
nagyszámú aspektusa megkülönböztethető. Az értekezésben három
megközelítést emelek ki, melyek a terület nagy részét lefedik. Megvizsgálom
a légi bázisok erőket megóvó tevékenységkörét, amely funkciók segítségével
magas szintű üzemképesség-fenntartás biztosítható; a békeidőben, nem
műveletei területen elhelyezkedő légi bázisok/repülőterek biztonsági
kihívásait és az azokra adható válaszokat; illetve műveleti területen a bázisok
környezetének védelmi lehetőségeit, különös tekintettel a távirányított repülő
rendszerek felhasználására a védelmi mechanizmusban;
Továbbá, mivel egy átfogó értekezést kívánok készíteni, megvizsgálom és
összegzem a légi bázisok harci kiszolgáló elemeit, melyek lehetővé teszik a
repülőeszközök üzemeltetését, karbantartását, felkészítését és kihelyezését,
továbbá biztosítják a bázisokon a művelettervezéshez és irányításhoz
szükséges infrastruktúrát, mindezek által a légi műveletek eredményes
végrehajtását;
Az értekezés végén pedig összegzem kutatásaimat, levonom az összegzett
következtetéseimet és vázolom a tudományos eredményeimet.
12
AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSI MÓDSZEREK
A disszertáció kutatási módszereinek alapvető követelménye a valóság helyes
visszatükrözése. A kutatás alatt megkísérlek új összefüggéseket felismerni, ezért a
kutatás egyik részét alapkutatásként,1 és hiánypótló munkaként határoztam meg. Az
értekezés nagyobb részében a már meglevő tudományos eredményekre alapozva
keresem azok hasznosítási lehetőségeit a témával kapcsolatos feladatok
megoldásában, vagyis a kutatás jelentősebb része alkalmazott kutatás.2 A kutatási
módszerek megválasztásánál a különös (részleges) módszerek közül több fajtát is
alkalmaztam.
A légi bázisok vizsgálatánál a kiinduló állapot meghatározásához adatokat
gyűjtöttem, a lényeges tulajdonságokat, az ismertetőjegyeket, a strukturális elemeket,
az egyes kapcsolatokat elemeztem (analízis).3 Az elemzések után az analízis által
feltárt lényeges kapcsolatokat összegzem, és viszonyítom az egész rendszerhez
(szintézis). A rendelkezésre álló egyes tapasztalatok feldolgozásából és az elemzések
adat-, illetve hipotézishalmazából, kiegészítő elméletekből és feltevésekből
következtetéseket vonok le (indukció). Az általános jelenségekből következtetéseket
vonok le a légi bázisokra vonatkozóan (dedukció). Az összhang, megfelelés elvét
alkalmazom a tanulmányban, mely szerint: „az új elméletek megjelenése nem teszi
értéktelenné a korábban igazolt elméleteket, hanem csak azok érvényességi körüket
szűkíti le, az utóbbiak az előbbiek határeseteivé válnak.”4
A kutatási eredményeim alapján a már meglévő nemzetközi és hazai tapasztalatokból
kiindulva a gyakorlatban hasznosítható eredményeket fogalmazok meg. A feltáró
módszert alkalmazva, dokumentumokat elemzek, valamint felhasználom
megfigyeléseimet.
A kutatás során a megszerzett információkat ellenőriztem, előadásokon,
konferenciákon vettem részt. Magyar és idegen nyelvű doktrínákat, szabályzatokat,
tanulmányokat, PhD értekezéseket, jegyzeteket, monográfiákat, nemzetközi és hazai
1 GŐCZE István: A tudományelmélet és kutatásmódszertan alapjai, Budapest, ZMNE, Katonai
Stratégiai Tanszék, 2010. p.34. 2 Uo. p.35. 3 GŐCZE István: A tudományelmélet és kutatásmódszertan alapjai, Budapest, ZMNE, Katonai
Stratégiai Tanszék, 2010. p.45. 4 Uo. p.22.
13
tudományos folyóiratokban megjelent cikkeket, interneten fellelhető tudományos
igényű tartalomszolgáltatók cikkeit tanulmányoztam.
A TÉMA SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉSE
Mindenek előtt áttekintést adok a tárgyalt témát érintő, tárgyaló szakirodalmak
között. Bemutatom a fellelhető hazai forrásokat, de sok esetben főként külföldi
munkákra tudok támaszkodni, elsősorban angol nyelvűekre. A kutatás korlátai, a
titokvédelemmel összefüggő jogszabályok előírásai és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Doktori Szabályzatában rögzítettek miatt, a felhasznált források között minősített
információkat nem használtam fel. A téma feldolgozása alatt tanulmányoztam magyar és
külföldi (amerikai, brit, kanadai, ausztrál, NATO) nyílt forrású doktrínákat, és
szabályzatokat. Releváns tanulmányokat, PhD értekezéseket, jegyzeteket,
monográfiákat, nemzetközi és hazai tudományos folyóiratokban megjelent cikkeket,
interneten fellelhető tudományos igényű tartalomszolgáltatók cikkeit vizsgáltam és
elemeztem.
A fel- és leszállóhelyek bemutatásakor és kategorizálásakor, valamint a legfontosabb
fogalmak meghatározásakor a legalapvetőbb szakirodalomnak a Nemzetközi Polgári
Légiközlekedési Egyezmény (Chicago 1944.) 14. függelék (Annex) I. és II. kötete,
illetve az ezekben felsorolt kapcsolódó dokumentumok tekinthetőek,
megkerülhetetlen forrás továbbá az 1995. évi légügyi törvény is. Fontos az ICAO
Doc 9150, mely a STOLport-ok alapdokumentuma, ezen repülőtér kategória
meghatározásához a NATO fogalom és meghatározásgyűjteményét is felhasználtam,
illetve a pilóta nélküli repülő rendszerek vonatkozásában a Szolnokon található
Katonai Repülő Intézet munkatársainak publikációját is alapul vettem. Habár
szakirodalmi besorolása alapján nem tekinthető tudományos műnek, alapossága okán
tanulmányozni érdemes Mudra Isván repülterekről és azok berendezéseiről készített
jegyzetét. A műveletekbe bevonható kategóriáknál NATO és USA légierő
dokumentumokat, szabályzókat használtam fel. A bázis, légi bázis, országhatáron túli
katonai bázis fogalmak meghatározásához pedig számos lexikont, illetve ugyancsak
a NATO alapvető fogalom és meghatározásgyűjteményét, valamint egyéb hasonló
dokumentumokat is tanulmányztam, melyekben azonban nem találtam releváns
kifejezéseket. A különböző fel- és leszállóhely kategóriák szemléltetéséhez
internetről letölött képeket használtam fel.
14
A légierő hadviselésben betöltött szerepének bemutatásakor elsőként a legfontosabb
légierő teoretikusokat veszem számba, akik munkásságának feldogozásához
amennyiben volt rá lehetőség, primer forrásból dolgoztam, tehát az adott gondolkodó
saját szerzésű írását használtam fel. Ezeken kívül hazai és idegen nyelvű könyveket
és folyóiratcikkeket is elemeztem, Krajnc Zoltán és alkalmi szerzőtársai számos
légierő gondolkodó munkásságát nagy alapossággal feldolgozták, melyekből jelen
értekezésben igyekeztem csupán a leglényegesebb gondolatokra szorítkozni. A légi
hadviselés mai állását vizsgálandó az elérhető és legfontosabb alapvető légierő
doktrínákat tekintettem át, úgy mint: Amerikai Egyesült Államok, Egyesült
Királyság, NATO, továbbá a hazai légierő doktrínát is megvizsgáltam.
Az ötödik fejezetben a légi bázisok geosrtégiai jelentőségét tárgyalom, melynek első
alfejezetében a geopolitika és geostratégia alapvetéseit összegzem. Ezen
összegzéshez a Geopolitikai Szöveggyűjteményből feldolgoztam a német, az
angolszász és a francia geopolitika klasszikusait, továbbá orosz szerzőktől is
idéztem, valamint egyéb hazai szerzők könyvét is feldolgoztam, úgy, mint Bárdos-
Féltoronyi Miklós, Szilágyi István és Gazdag Ferenc. A hazai geopolitikai
gondolkodás témakörében mindenképpen megemlítendő még Siposné Kecskeméthy
Klára és Nagy Miklós Mihály kiemelkedő munkássága, akik együtt és külön-külön is
jelentős, átfogó és specifikus tanulmányokat készítettek a témakörben. Könyveik és
publikációik közül nehéz lenne kiemelni néhányat, a kutatók vagy érdeklődők a többi
között találhatnak tőlük egyes államok, térségek specifikumait, különböző
gondolkodási közelítéseket, vagy a geopolitika, katonaföldrajz kérdéseit vizsgáló
munkákat is.
Az úgynevezett tengerentúli bázisokról történő alfejezetekhez felhasznált írások
zömében angol nyelvűek, többnyire folyóiratcikkek, de vannak köztük könyvek,
tanulmányok, internetes újságcikkek és állami kimutatások is. Míg a tengerentúli
bázisoknak jelentős angol nyelvű irodalma lelhető fel, addig hazánkban ilyen témájú
írásokat nehéz fellelni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi
Kutatóközpont gondozásában, Varga Gergelytől jelent meg egy tanulmány, mely az
USA jelenlétét vizsgálja a csendes-óceáni térségben, valamint angol nyelven, a
Külügyi és Külgazdasági Intézet keretében Vörös Gábor az USA erőkivetítéséről
értekezik. Erőkivetítés témakörben, mely szorosan kapcsolódik az országhatárokon
túli bázisok tárgyalásához, Kaiser Ferenc munkáját használtam fel. A légi bázis
15
hálózatok alkalmazási módjainak elemzéséhez a tárgyalt konfliktusokat feldolgozó
könyvek releváns adatait gyűjtöttem ki, és dolgoztam fel. Az adatok
felhasználásával, a Google Maps alkalmazás segítségével térképen jelenítettem meg
a konfliktus területhez képest a légi bázisok elhelyezkedését.
A légi bázisok védelmi és biztonsági aspektusait tárgyaló fejezetben elsőként az erők
megóvása feladatkörrel foglalkozom. Ehhez főként a NATO releváns doktrínáját
dolgoztam fel, illetve folyóiratcikkeket is áttekintettem. Az erők megóvása feladatkör
számos elemét tárgyalja a hazai szakirodalom, jelen értekezésben nem kívánok egyik
területtel sem részleteiben foglalkozni (csupán az erők megóvásáról önmagában is
születhetne disszertáció), a dolgozatban mindössze a feladatkör keretrendszerét
tervezem bemutatni. A légi bázisok biztonsági kihívásaival békeidőben, hazai
területen foglalkozó alfejezet kidolgozásához már jóval gazdagabb irodalom-halmazt
dolgoztam fel. Számos hazai és külföldi folyóiratcikket, ICAO ajánlásokat és
dokumentumokat, ITDK dolgozatot és nagyobb számú internetes forrást,
legfőképpen a repülőtéri védelmi megoldások bemutatásakor, a repülésbiztonság
területén megkerülhetetlen Dudás Zoltán kutatása. A fejezet harmadik részében
ugyancsak hazai és nemzetközi forrásokból dolgoztam. Immár meghatározó a pilóta
nélküli repülő rendszerek tudományos vizsgálatában a korábban is említett Katonai
Repülő Intézet, jelen alfejezetben felhasználom Palik Mátyás releváns könyvét.
Kiemelem még Makkay Imre, Varga Attila Ferenc és Szternák György
folyóiratcikkeit, melyekből fontos adalékokat emeltem ki az értekezés írásakor. Igen
hasznos és alapos tanulmányok kerültek továbbá viszgálatra a NATO
Összahderőnemi Légierő Kompetencia Központjának gondozásából is. A drónok
elleni védekezés feldolgozásakor legfőképpen az ilyen megoldásokat kínáló cégek
weblapjait tekintettem át, mint elsődleges forrásokat, azonban Makkay Imre
publikációja is nagyon informatív a témában. A negyedik alfejezet kifejtéséhez ismét
kevés hazai forrás található, ezek is még a 2000-es évek előtt születtek. Legfőképpen
a ballon gyártók honlapjairól, illetve külföldi publikációk segítségével dolgoztam fel
a témát.
Az utolsó tárgyaló fejezetben a légi bázisok harci kiszolgáló funkcióinak kifejtéséhez
ugyancsak külföldi publikációkat, valamint főként a NATO doktrínáit és egyéb
dokumentumait használtam fel: a befogadó nemzeti támogatás-, a légierő logisztikai-
, a légi- és űrdoktrínát, valamint a vonalkódokat illetve az egységcsomagképző
16
megoldásokat tárgyaló dokumentumokat. A hazai példák bemutatásához az internet
segítségével kerestem információt, úgy, mint a SAC program honlapja, illetve a
Honvédelmi Minisztérium hivatalos oldala.
Sok irodalmat említhetnék még, amelyek formálták a gondolataimat, látásmódomat,
azonban ezen irodalmakból nem idézek, illetve gondolatot egyebekből nem emeltem
át.
E rövid alfejezet végén kívánom meghatározni továbbá, hogy az értekezésben milyen
témákat szeretnék elkerülni. A dolgozat igyekszik nem műszaki jelleget ölteni, tehát
főként hadelméleti, nem műszaki szempontból vizsgálja a légi bázisokat,
repülőtereket. A dolgozat egyik fő célja, hogy megalapozza a légi bázisok
szemléletének keretrendszerét, ezért egyes területeket kevésbé mélyen tárgyal, hiszen
például az erők megóvásának és általában a biztonsági kérdéseknek számtalan
megközelítésük létezik, melyeket úgy gondolom, jelen dolgozatban kifejteni nincs
lehetőség.
Nem tárgyalom továbbá a repülőgép hordozó hajókat, amelyek azonban szintén
fontos elemei az erőkivetítésnek. Olyan államok esetében, amelyek elő tudják
állítani, fenn tudják tartani és üzemeltetik ezeket az eszközöket, a repülőtér-
hálózatok fontos kiegészítő elemei lehetnek, illetve a később, légi hadjáratokra
hozott esetekben is a többségnél előfordult az alkalmazásuk. Nem vonom be a
vizsgálat körébe ezen eszközöket, mint kiegészítő megoldásokat, mert érdemleges
tárgyalásukhoz még egy külön fejezetre lenne szükség. A kutatásaim későbbi
részében azonban tervezem részletes bemutatásukat, hasonlóan hadelméleti és
geostratégiai szempontból, mint jelen esetben a légi bázisok kapcsán.
Ugyancsak nem kívánok foglalkozni a légiforgalmi irányítás kérdéskörével, valamint
a távirányított repülő rendszerek e folyamatokba történő integrálásával. A
témakörben számos publikáció készült a Katonai Repülő Intézet kutatási projektjei
keretében, melyekben részletesen megvizsgálták a területet, illetve szimulációkkal
támogatott kutatásokat is végeztek.
17
AZ ÉRTEKEZÉS FELÉPÍTÉSE
A bevezetésben kitérek a téma időszerűségére, helyére és szerepére a
hadtudományban és a légierő hadelméletben. Röviden vázolom az értekezés tervezet
és a témafeldolgozás célkitűzéseit. Ismertetem a célok elérése érdekében alkalmazott
kutatási módszereket, a kutatási téma vizsgálati szempontjait. Meghatározom a
kutatási módszereket, valamint a felhasznált forrásokat.
Elsőként a szükséges fogalmak meghatározását hajtom végre, nagy hangsúlyt
fektetve a leszállóhely fajtákra, ami a légi bázis lényegét adja, majd a légi bázis
kifejezést is feltöltöm tartalommal.
Áttekintem a téma elméleti, és történeti hátterét, tanulmányozom a témához
kapcsolódó nemzetközi és hazai szakirodalmat (könyvészeti anyagokat, tudományos
cikkeket, doktrínákat, és szabályzatokat).
Annak érdekében, hogy a légierő hadelméleti gondolkodáson belül meghatározzam a
légi bázisok helyét és szerepét, alapos áttekintést teszek a különböző légierő
alapdoktrínák között, amelyek rögzítik a légierő hadelméleti gondolkodás mai
állását.
Ezt követően meghatározom a légi bázisok szerepének legmagasabb értelmezési
szintjét, amit én a geostratégiai szerepükben, valamint az erőkivetítés lehetőségében
látok. A fejezetet a geostratégiával és erőkivetítéssel kapcsolatos elméleti
áttekintéssel kezdem, majd a légi bázisok ilyetén jellegét világítom meg.
A következő önálló fejezet a biztonság különböző aspektusainak és a
működőképesség fenntartásának módszertanát mutatja be az erők megóvása
feladatkör részletezésével.
Az utolsó fejezetben a hatékony légiforgalom megvalósítását és támogatását,
valamint a műveletek végrehajtását lehetővé tevő elemeket, azaz a légi bázisokon
megjelenő harci kiszolgáló elemeket tárgyalom.
Valamennyi fejezetet külön-külön összegzem, és részkövetkeztetéseket vonok le az
elemzett témával kapcsolatban.
18
Az értekezés tervezet zárófejezetében összegzem a téma feldolgozásával felmerült
problémákat és a megoldásra tett javaslatokat, illetve meghatározom a kutatás
tudományos eredményeit. Ajánlást teszek a dolgozat eredményeinek felhasználására.
Az értekezés tartalmi részét a fehasznált irodalomak jegyzéke követi és a témával
kapcsolatos publikációk jegyzéke zárja.
19
1. A LÉGI BÁZISOKKAL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ FOGALMAK TISZTÁZÁSA, ELEMZÉSE
Az értekezést elsőként az általam legfontosabbaknak tartott fogalmak
meghatározásával kezdem, melyben nagy hagsúlyt fektetek a fel- és leszállóhelyek
fajtáinak megkülönböztetésére, amelyek a légi bázis központi elemét fogják képezni,
és köré, vagy mellé szerveződnek a bázis további elemei. A fel- és leszállóhely fajták
részletezésén túl keresem a megfelelő meghatározást a ’légi bázis’ kifejezésre is,
továbbá az úgynevezett ’tengerentúli bázis’ kifejezésre.
A légi járművek biztonságos fel- és leszállására, illetve kiszolgálására kialakított
területek, létesítmények nagy változatosságot mutatnak. Számos kategória és
szempont szerint lehet rendszerezni a légijárművek fel- és leszállóhelyeinek fajtáit,
igyekeztem a legmarkánsabb csoportosításokat megragadni. Olyan fő szempontokat
sorakoztattam fel, amelyek egy része általánosnak mondható, viszont az óriási
dokumentumhalmazban úgymond „szétszórva” lelhetőek fel; illetve olyanokat is,
amelyek csoportba rendezik a nem nevesített, csupán szabályzókkal körülhatárolt fel-
és leszállóhelyeket.
Ugyan mindegyik típusról külön tanulmányt lehetne készíteni, jelen fejezetben
különböző szempontok alapján csoportosítom a légijárművek számára kialakított fel-
és leszállóhely fajtákat az áttekinthetőség érdekében. A légijármű kategóriákat
illetően szűkítem a feldolgozott területet, munkámban azoknak a légijárműveknek a
fel- és leszállóhelyeit tekintem át, amelyek fel- és leszállása szárazföldről/re történik,
illetve repülési jellemzőik, vagy az igényelt földi kiszolgálásuk jellege alapján
(viszonylag) kiépült infrastruktúra biztosítása szükséges.
Egyelőre szándékosan kerülöm a repülőtér kifejezést, ugyanis, amint látni fogjuk,
nem csak a merevszárnyú repülőgépek kiszolgálására terveznek fel- és
leszállóhelyeket, mely esetben a repülőtér fogalom főként ezek fogadására utal,
hanem forgószárnyas légijárműveknek is, ez jellemzően már más megnevezést fog
kapni.
20
1.1. FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY FAJTÁK AZ IGÉNYBEVEVŐ LÉGIJÁRMŰVEK JELLEGE ALAPJÁN
Ez a kategória olyan fel- és leszállóhelyeket foglal magában, amelyek légijármű
konstrukciók szerint különülnek el (főként a két legkarakteresebb csoport, a merev-,
illetve a forgószárnyas kialakítást szem előtt tartva), továbbá még egy repülési
jellemző alapján megkülönböztetett fajtát takar.
A legalapvetőbb szakirodalma a következő kategóriáknak a Nemzetközi Polgári
Légiközlekedési Egyezmény (Chicago 1944.) 14. függelék (Annex) I. és II. kötete,
illetve az ezekben felsorolt kapcsolódó dokumentumok. Kiemelem még az ICAO5
Doc 9150-et, mely a később ismertetett STOLport-ok alapdokumentuma, ezt a
repülőtér típust más dokumentum nem tárgyalja.
1.1.1. REPÜLŐTÉR6
A légijárművek legáltalánosabb, legjobban ismert fel- és leszállóhely kategóriája, az
effajta asszociációk legközhelyesebb képzete. Sok jelzőt, vagy tulajdonságot lehetne
most felsorolni mellette, jelen esetben kiemelendő, hogy forgalmát elsősorban a
merevszárnyú repülőgépek alkotják, létesítményei, berendezései és közlekedési
felületei elsősorban ezeknek a kiszolgálását hivatott ellátni, de gyakran előfordul itt a
forgószárnyas repülő technika is.
Jellemző rájuk az egy vagy több, párhuzamos vagy keresztező irányú, különböző
hosszúságú, és megfelelő teherbíró képességű fel- és leszállópálya; az ezeket a
várakozási felületekkel, utas kiszolgáló, karbantartó létesítményekkel összekötő, a
forgalomáramlást segítő gurulóút hálózat; továbbá a navigációs és a leszállást segítő
berendezések, szabványosított jelek, jelzések, jelző berendezések, stb.
Valamennyi repülőtér típusra jellemzőek a legkülönbözőbb, és gondosan
megtervezett repülőtéri szolgálatok: a légiforgalmi szolgálatok, repülésmeteorológiai
szolgálat, földi kiszolgálás, repülőtér karbantartás, a repülőtéri előterek szolgálatai,
tűzoltó és egészségügyi szolgálatok, stb.
5 International Civil Aviation Organisation – Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, az Egyesült
Nemzetek repüléssel foglalkozó szervezete, alapítva: Chicago, USA, 1944., tagállamok száma:
191. 6 Aerodrome, Airport, Airfield
21
Valamennyi repülőtér típusra jellemzőek a legkülönbözőbb, és gondosan
megtervezett repülőtéri szolgálatok: a légiforgalmi szolgálatok, repülésmeteorológiai
szolgálat, földi kiszolgálás, repülőtér karbantartás, a repülőtéri előterek szolgálatai,
tűzoltó és egészségügyi szolgálatok, stb.
1.1.2. HELIKOPTER FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY7
A A heliportok kimondottan a helikopterek fogadására alkalmas fel- és
leszállóhelyek8. A helikopter repülőtér elnevezés a méreteket illetően megtévesztő
lehet, ugyanis ezen létesítmények esetében a legtöbbször nem szükséges olyan
léptékben gondolkodnunk, mint a korábbi kategóriánál, sőt gyakran „egy
helkopternyi” területet takar. Továbbá az elnevezést illetően, amennyiben az angol
bővebb nevezéket lefordítjuk, kapjuk a ’helikopter repülőtér’ kifejezést, azonban itt
nem repülőgépek fel- és leszállóhelyéről beszélünk, tehát maradnék a ’heliport’
megnevezésnél. A heliportok gyakran csupán egyetlen fel- és leszállóhelyből
(földetérési és elemelkedési terület – Touchdown and Lift-Off Area – TLOF9), és a
hozzá csatolt állóhelyekből, továbbá az esetleges kiszolgáló létesítményekből állnak.
Kötelező ezeknél is, mint a hagyományos repülőterek esetében a megfelelő
akadálymentesítés, fény és burkolati jelzések, szélirány jelző, stb.
Heliportokat találhatunk külvárosi területeken, önálló létesítményként; hagyományos
repülőterekhez csatolva; katonai felhasználásút; illetve megtalálhatóak a városok
szívében is (1. kép).
7 Heliport – Helicopter airport 8 ICAO Annex 14/II. Heliports. 2nd edition, Montréal, 1995. p.1.1. 9 Uo.
22
1. kép: Heliportok: önállóan (bal fent), repülőtérhez csatolva (jobb fent), katonai
felhasználású (bal lent), város központi részén (jobb lent)10
A szakirodalom11 a heliportok négy fajtáját különbözteti meg:
1. Felszíni helikopter repülőterek12: az 1. képen csak ilyen típusok láthatóak,
ezek akár szárazföldi, akár vízfelszíni létesítmények is lehetnek;
2. Emelt szinten létesített helikopter repülőterek13: Szárazföldön, talajszint felett
levő emelt szerkezeten kialakított forgószárnyas légi-jármű leszállóhely14 (2.
kép fent);
3. Fedélzeti helikopter fel- és leszállóhelyek15: Úszó vagy rögzített vízi
szerkezeten a forgószárnyas légijárművek üzemeltetésére létesített
leszállóhely16 (2. kép bal alul);
10 http://www.nwhelicopters.com/hfs/index.php?option=com_content&view=article&id=62&Itemid=70
http://www.peekhelicopters.co.uk/aerodrome_information_airfield_maps/london_heli_port_large.j
pg
http://www.alamy.com/stock-photo-aerial-view-above-western-army-national-guard-aviation-
training-site-21260246.html
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/15/Flughafen_Kiel_EDHK_und_Heliport_ET
MK_a.JPG; letöltve:2016.04.04. 11 ICAO Annex 14/II. Heliports. 2nd edition, Montréal, 1995. 12 Surface Level Heliport 13 Elevated Heliport 14 ICAO Annex 14/II. Heliports. 2nd edition, Montréal, 1995. p.3.2.
23
4. Hajón létesített helikopter fel- és leszállóhelyek17: némi átfedés található az
előző fajtával, ugyanis úszó létesítmény hajó is lehet, de míg az előző fajta
építményekre vonatkozik, jelen esetben vízi járművekre, és az ezek
fedélzetén (általában orrán vagy tatján) elhelyezett helikopter
leszállóhelyekre (2. kép jobb alul).
2. kép: Emelt szinten létesített heliportok (fent), Helideck (bal alul), Shipboard
Heliport (jobb alul)18
1.1.3. RÖVID FEL- ÉS LESZÁLLÓ ÚTHOSSZÚ REPÜLŐTÉR19
A A típus alapdokumentuma az ICAO Doc. 9150, melyben elismerik, hogy az
ICAO-nak nincs egyértelmű meghatározása sem a STOLport-okra, sem a STOL
légijármű kategóriára. Némi iránymutatást a STOLport-ok mibenlétére azért kapunk
a legfontosabb repülőtéri létesítményt, a futópályát illetően, ami szerint ezek olyan
15 Helideck 16 ICAO Annex 14/II. Heliports. 2nd edition, Montréal, 1995. p.3.3. 17 Shipboard Heliport 18 http://www.365design.in/helipad-consulting/helipad-consulting;
http://www.helitecnica.com/helidecks-offshore.php;http://www.helitecnica.com/helidecks-
offshore.php; letöltve: 2016.04.04. 19 STOLport – Short Take-Off and Landing Airport
24
repülőterek, melyek tervezési repülőgépeinek (amely típusnak alapvetően a repülőtér
épült) a referencia futópálya hosszúságuk nem több, mint 800, a szárny
fesztávolságuk, mint 26, illetve a főfutómű fesztávolságuk, mint 9 méter20. A STOL
légijármű kategória meghatározásához NATO dokumentumhoz fordulhatunk további
segítségül, az AAP-6 2014-es kiadása szerint: olyan repülőgép, amelyik a felszállás
megkezdésétől számítva 450 méteren (1.500 lábon) belül átrepül egy 15 méter (50
láb) magas objektum fölött, illetve leszálláskor egy 15 méter (50 láb) magas
objektum fölött átrepülve 450 méteren (1.500 lábon) belül képes megállni.21
Egy kevéssé elterjedt, így unikálisnak mondható fajtáról beszélünk, amely a
repülőgépek fel- és leszállási úthosszát megrövidítő különleges műszaki megoldással
nem bír, egészen egyszerűen viszonylag rövid futópályával rendelkezik (pl. a 3.
képen szereplő STOLport). Ezt a repülőtérfajtát általában kisebb maximális felszálló
tömegű repülőgépek kiszolgálására tervezik, így maximum regionális szerepet
tudnak játszani, ha a térségben betöltött szerepüket keressük.
Ebben a koncepcióban azonban felfedezhetünk lehetőségeket, gondolok itt a
nagyvárosokban emelt szinten (épületek tetején) létesíthető merevszárnyú
repülőgépek fogadására alkalmas leszállóhelyre. A hasonló repülőteret el lehet látni a
repülőgép hordozó hajókról már jól ismert katapult és elkapó berendezésekkel,
amelyekkel az egyébként rövid leszállópályákra leszállni alkalmatlan repülőgépeket
is képessé tennék a használatára, ez lehetőséget biztosíthatna akár egy város szívében
elhelyzkedő katonai bázison az egyébként helikoptereknél gyorsabb, de helyigényes
repülőgépek fogadására. Továbbgondolva pedig egy arra megfelelő épület tetején
egy gyorsan telepíthető platformról akár nagyobb méretű pilóta nélküli légijárművek
üzemeltetésére is adódhatna lehetőség a városközpontból, gyorsabb és rugalmasabb
jelenlétet biztosítva ezzel.
20 ICAO Doc 9150 STOLport manual. 2nd edition, Montréal, 2002. 21 AAP-06 NATO Glossary of Terms and Definitions. Brüsszel, NATO NSA, 2014. p.2-S-7
25
3. kép: STOLport (a pályairányt jelző kétjegyű szám alatt a burkolati jelzés felhívja a
pilóta figyelmét a rövid rendelkezésre álló leszálló úthosszra)22
1.1.4. MAGASHEGYI REPÜLŐTÉR23
Bár a logikai keretbe nem fér bele, ugyanis az igénybevevő légijárművek jellege nem
teszi indokoltnak hozni, a margón megemlítem az úgynevezett ’altiport’-okat (4.
kép).
Megkülönböztetettségét földrajzi elhelyezkedése adja, ezeket a repülőtereket ugyanis
magashegyi körülmények között hozzák létre. A legfontosabb tényező, amit a
pilótának figyelembe kell venni az ide érkezéskor és induláskor, az a magasság miatt
jelentkező levegő sűrűség csökkenése. Ez (negatív) hatással van a hajtóművek
teljesítményére, illetve a szárnyakon képződő felhajtóerőre is, mely változásokra
mind fel- és leszálláskor számítania kell a légijármű vezetőjének.
4. kép: Altiportok (balra: Altiport Henri Giraud, Alpe d'Huez, Franciaország; jobbra:
Altiport Churchevel, Auvergne-Rhône-Alpes, Franciaország) 24
22 http://www.disboards.com/threads/walt-disney-world-stolport-kevin-mentioned-today.3402464/;
letöltve: 2016.04.04. 23 Altiport
26
1.1.5. UAV25/UAS26 REPÜLŐTÉR
A fedélzeti személyzet nélküli repülés – vagy nevezzük bárhogy is – térhódítása
elvitathatatlan. A fel- és leszállóhely követelményeik egyelőre nem tették
szükségessé, hogy a fenti alpont nevében szereplő kategória széles körben
elterjedjen, bár példát már tudnánk hozni rá27.
A pilóta nélküli légijárművek repülése mindig hordoz egyfajta többlet kockázatot a
hagyományos repüléssel szemben (adatkapcsolat megszűnése, kiforratlan
technológia miatti meghibásodás és lezuhanás, stb.), nem csak a légiforgalom, hanem
a felszínen tartózkodók, közlekedők, stb. számára is. Ezért, illetve e légijárművek
speciális üzemeltetési igényeire tekintettel28 elképzelhető, hogy a pilóta nélküli
repülő rendszer szektor folyamatos bővülése okán elterjednek az UAV repülőterek.
Jelen nézőpontból 3 olyan infrastrukturális alternatíva van, ahonnan üzemeltethetőek
lennének e légijárművek (merev- és forgószárnyas egyaránt):
hagyományos repülőtérről, vagy heliportról történő üzemelés;
UAV repülőtérről;
speciális, UAV dokkoló építményekről.
24 https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Altiport_Henri_Giraud_Alpe_d_Huez_LFHU_big.jpg;
http://www.pilote-pro.com/i-have-a-dream/; letöltve: 2016.04.04. 25 Unmanned Aerial Vehicle – Pilóta nélküli légi jármű 26 Unmanned Aircraft System – Pilóta nélküli légi jármű rendszer 27 VAS Tímea, PALIK Mátyás, NAGY Gergely: Pilóta nélküli légijárművek repülőterekről történő
alkalmazása. In: Honvédségi Szemle, 144/1. 2016. p.77. 28 U.o. p.75.
27
5. kép: Egy new yorki Central Park-hoz közeli épületből álmodott „The Hive” (A
Kaptár) névre keresztelt UAV dokkoló megoldás29
1.2. FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY FAJTÁK NYILVÁNOSSÁGUK SZERINT
A fel- és leszállóhelyeket aszerint, hogy szabadon, egyenlő (általában pénzügyi)
feltételek mellett, vagy külön engedély birtokában lehet igénybe venni, két
kategóriára oszthatjuk: nyilvános, illetve nem nyilvános repülőterekre.30 Hosszú
ideig nem volt ilyen kategória megállapítva Magyarországon, azonban 2014-től újból
jegyzi a Légügyi Törvény a közös felhasználású repülőteret, a gyakorlatban e fajta
ezidáig nem valósult meg.31
1.2.1. NYILVÁNOS REPÜLŐTÉR
A nyilvános repülőtereket (Magyarországon: Békéscsaba, Budapest, Debrecen,
Nyíregyháza, Pécs-Pogány, Győr-Pér, Hévíz és Szeged) azonos feltételekkel bárki
igénybe veheti. Ezen belül további két kategóriát említhetünk: a kereskedelmi
repülőteret, ami a rendszeres utas, poggyász, áru és posta továbbítását végző
légiforgalom céljaira létesített nyilvános repülőtér; illetve a nem kereskedelmi
repülőteret, amelyek az előzőeken meghatározottakon kívül minden más nyilvános
29 http://hvg.hu/gazdasag/20160412_A_szerverkarcolotol_a_drontoronyig__szedito_epiteszeti_tervek; letöltés:
2016.04.14. 30 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről, negyedik rész, 37. § (1) a) és b) 31 U.o. ac)
28
repülőtér, nevezhetjük őket sport repülőtereknek (a kedvtelés céljából végrehajtott
repülések kiszolgálására).
Ezt a fajtát jellemzően az úgynevezett általános légiforgalom32 veszi igénybe. A
légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Légügyi törvény) 71. § az
általános légiforgalom meghatározására két fogalmat is hoz. A 21. pontja szerint a
vállalati célú légiközlekedés a gazdálkodó szervezet tulajdonát képező, általa bérelt,
lízingelt légi jármű nem közvetlenül gazdasági célból folytatott légiközlekedési
tevékenysége; illetve a 27. pontja szerint a gazdasági célú légiközlekedési
tevékenység személyek, áruk és postai küldemények ellenérték fejében légi úton
történő továbbítása.
1.2.2. NEM NYILVÁNOS REPÜLŐTÉR
A nem nyilvános repülőtér a tulajdonos, illetve az üzembentartó engedélyével vehető
igénybe. A polgári célú nem nyilvános repülőtér belföldi repülések számára
rendelkezésre álló repülőterek vagy heliportok, amelyek csak a repülőtér
üzembentartójával történt előzetes egyeztetésnek megfelelően vehetők igénybe, ezt
tekinthetjük magán repülőtérnek, amely tulajdonosa nem kíván hasznot szerezni,
nem áll érdekében, hogy mások igénybe vegyék a repülőterét.
Az állami repülések céljára szolgáló repülőterek (Magyarországon: Szolnok,
Kecskemét és Pápa) az úgynevezett állami célú légiforgalom33 fel- és leszállására,
kiszolgálására hoznak létre, vagy üzemeltetnek. Szintén az üzembentartó
engedélyével (vagy kényszerhelyzet esetén) vehető igénybe, hazánk esetében
Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) adja ki az
engedélyeket. A Légügyi törvény 71. § 1. pontja szerint az állami célú
légiközlekedés a honvédelmi, vámhatósági, rendőrségi és határőrizeti célú, valamint
a katasztrófavédelmi célú légiforgalom.
1.2.3. VEGYES FORGALMÚ REPÜLŐTÉR
Az ilyen típusú repülőtér üzemeltetést kétfajta relációban szemlélhetjük:
32 General Air Traffic – GAT 33 Operational Air Traffic – OAT
29
az állami célú légiforgalom veszi igénybe a nyilvános repülőtér
szolgáltatásait;
az általános célú légiforgalom veszi igénybe a nem nyilvános repülőtér
szolgáltatásait.
Az első eset egyszerűbb a repülőtér igénybevétele szempontjából, ugyanis
amennyiben az állami légijármű vezetője felhatalmazást kap az elöljáróitól, szükség
esetén igénybe veheti a nyilvános repülőtér szolgáltatásait azok ellenértékének
megfizetésével, vagy együttműködési megállapodás birtokában a feltételeknek
megfelelően. Továbbá a hazai OAT útvonal repülések esetében bevett gyakorlat,
hogy kitérő repülőtérként – az a repülőtér amit igénybe vesznek, amikor a
célrepülőtér valamilyen (időjárási, műszaki, stb.) oknál fogva nem képes forgalmat
fogadni – nyilvános, kereskedelmi repülőteret jelölnek meg a repülési tervben.
A második reláció a repülőtér igénybevételét tekintve bonyolultabb, illetve
szigorúbb. A jelenleg hazánkban üzemelő katonai repülőtereken, ahogy már
említettem, az üzembentartó, azaz MH ÖHP adhatja ki az igénybevételi
engedélyeket, melyet meghatározott idővel a tervezett érkezés előtt kérvényezni
szükséges, megfelelő indoklás mellett.
Hosszú ideig nem volt ilyen kategória megállapítva Magyarországon, azonban 2014-
től újból jegyzi a Légügyi Törvény.34 Kényszerhelyzet esetén természetesen
bármilyen repülés bármilyen leszállópályára, vagy leszállásra alkalmas helyre
leszállhat.
1.3. FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY FAJTÁK AZ ALKALMAZOTT REPÜLÉSI SZABÁLYOK SZERINT
A légiforgalmat az előző két kategórián túl leggyakrabban az alkalmazott repülési
szabályok szerint különböztetik meg, melyek a látás utáni repülési szabályok,35
illetve a műszerek szerinti repülési szabályok.36 A repülőtereket is osztályozhatjuk
olyan szempontból, hogy mely szabályok szerint repülő légiforgalmat fogadhatják,
vagy képesek fogadni.
34 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről, negyedik rész, 37. § (1) ac) 35 Visual Flight Rules – VFR 36 Instrument Flight Rules – IFR
30
1.3.1. VFR FORGALMÚ REPÜLŐTÉR
Megfelelő időjárási és/vagy légköri feltételek mellett (1. táblázat) VFR forgalmat
bármelyik repülőtér fogadhat. A repülőtereket el kell látni különböző jelző
berendezésekkel és jelekkel, amelyek segítségével a pilóta végre tudja hajtani a fel-
és leszállást, illetve eligazodik a repülőtéren. A repülőterek futópályáin, gurulóútjain,
forgalmi előterein, állóhelyein, stb. találhatunk jelző berendezéseket, burkolati
jelzéseket, fényeket, táblákat, illetve jelző tárgyakat, amelyek információt
biztosítanak a repülőtéren közlekedők számára.
Magasság
tartomány Légtér osztály
Repülési
látástávolság
Felhőktől való
távolság
FL100-on (3050 m
STD), vagy fölötte C, D (ellenőrzött) 8 km
1500 m vízszintes
1000 láb (300 m)
függőleges
FL100 (3050 m
STD) és 3000 láb
(900 m) AMSL37
között, vagy 1000
láb (300 m)
földfelszín felett,
attól függően melyik
a magasabb
C, D (ellenőrzött)
és F, G (nem
ellenőrzött)
5 km
3000 láb (900 m)
AMSL-en, illetve
alatta, vagy 1000 láb
(300 m) földfelszín
felett, attól függően
melyik a magasabb
C, D (ellenőrzött) 5 km
1500 m vízszintes
1000 láb (300 m)
függőleges, föld-
vagy vízfelszín
látással
F és G (nem
ellenőrzött) 5 km
Felhőkön kívül,
föld vagy
vízfelszín látással
1. táblázat: VFR repülés időjárási minimumai38
37 Above Main Sea Level – Tengerszint feletti magasság 38 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet a Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő
repülések végrehajtásának szabályairól, 3. fejezet, 3.1.1 pont
31
A csak VFR forgalmat fogadni képes repülőtér futópályáját nem-műszeres
futópályának nevezzük, amely meghatározása: látás utáni megközelítési eljárásokat
alkalmazó légi jármű üzemeltetésére használható futópálya39.
1.3.2. IFR/VFR FORGALMÚ REPÜLŐTÉR
IFR forgalmat csak megfelelő technikai berendezések megléte mellett fogadhat egy
repülőtér. Éjszaka, még VFR forgalmat is csak úgynevezett nem precíziós, egyszerű
bevezető fények megléte esetén fogadhat egy repülőtér. IFR forgalom csak műszeres
futópálya megléte esetén szállhat le a repülőtéren.
A műszeres futópályákat az EASA40 az alábbiak szerint kategorizálja41:
Nem precíziós megközelítésű futópálya — látás szerinti segédeszközökkel és
legalább egy ILS42 és/vagy MLS43 leszállító berendezéssel felszerelt
futópálya, amelyet A típusú műszeres megközelítést alkalmazó leszállási
műveletekre lehet használni (A típusú műszeres megközelítés: legalább 75 m
legkisebb süllyedési magasság vagy elhatározási magasság mellett végzett
műszeres megközelítés);
I. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya — látás szerinti
segédeszközökkel és legalább egy ILS és/vagy MLS leszállító berendezéssel
felszerelt futópálya, amelyet B típusú, I. kategóriájú (CAT I) műszeres
megközelítést alkalmazó leszállási műveletekre lehet használni (B típusú
műszeres megközelítés: 75 m alatti elhatározási magasság mellett végzett
műszeres megközelítés – CAT I: legalább 60 m elhatározási magasság,
valamint legalább 800 m látástávolság vagy legalább 550 m futópálya menti
látástávolság);
II. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya — látás szerinti
segédeszközökkel és legalább egy ILS és/vagy MLS leszállító berendezéssel
felszerelt futópálya, amelyet B típusú, II. kategóriájú (CAT II) műszeres
39 MUDRA István: Repülőterek és repülőtéri berendezések. Budapest, Repülésoktatási és
Dokumentációs Központ, 2007., p.16. 40 European Aviation Safety Agency – Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 41 Az Európai Bizottság 2018/401 rendelete a 139/2014/EU rendeletnek a futópályák osztályozása
tekintetében történő módosításáról. 2018. március 14. 42 Instrument Landing System – Műszeres leszállító rendszer 43 Microwave Landing System – Mikrohullámú leszállító rendszer
32
megközelítést alkalmazó leszállási műveletekre lehet használni (B típusú
műszeres megközelítés: 75 m alatti elhatározási magasság mellett végzett
műszeres megközelítés – CAT II: 60 alatti, de legalább 30 m elhatározási
magasság, valamint legalább 300 m futópálya menti látástávolság);
III. kategóriás precíziós megközelítésű futópálya — a futópálya
megközelítéséhez és annak mentén látás szerinti segédeszközökkel és
legalább egy ILS és/vagy MLS leszállító berendezéssel felszerelt futópálya,
amelyet B típusú, CAT IIIA, IIIB vagy IIIC műszeres megközelítést
alkalmazó leszállási műveletekre lehet használni:
o CAT IIIA: 30 m alatti elhatározási magasság, vagy elhatározási
magasság megállapítása nélkül legalább 175 m futópálya menti
látástávolság;
o CAT IIIB: 15 m alatti elhatározási magasság, vagy elhatározási
magasság megállapítása nélkül 175 m-nél kisebb, de legalább 50 m
futópálya menti látástávolság;
o CAT IIIC: elhatározási magasság és futópálya menti látástávolság
megállapítása nélkül.
Látható tehát, hogy IFR forgalom fogadása a viszonylag nagymértékű
korlátozásoktól a gyakorlatilag korlátozás nélküli skálán mozognak, de meg kell
jegyezzem, hogy bizonyos időjárási körülmények esetén semmilyen repülőtér nem
fogad légijárműveket, hazánk esetében legtöbbször a zivatartevékenység szab gátat,
vagy az intenzív havazás. Mindezeken túl természetesen, az előbbi légiforgalmi
kategóriát, tehát VFR forgalmat is fogadhat a repülőtér.
1.4. FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY FAJTÁK A FEL- ÉS LESZÁLLÓPÁLYÁJUK BURKOLATA SZERINT
A szakirodalom külön nem jegyzi, azonban a repülőterek és heliportok alapvető
mibenlétét határozza meg, hogy a fel- és leszálló felületek rendelkeznek e valamilyen
burkolattal, vagy milyen természetes felület áll rendelkezésre. Ilyen szempont
alapján két csoportot különíthetünk el.
33
1.4.1. SZILÁRD BURKOLATTAL RENDELKEZŐ FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY
A nagyobb repülőterek és heliportok leszálló felületei jellemzően valamilyen típusú
burkolattal el vannak látva. Ezek teherbíró képességét futópályák esetében
úgynevezett és PCN44 értékekkel fejezik ki. Amennyiben a légijármű ACN45 értéke
nem haladja meg a burkolat kategória értéket, a burkolat szempontjából az adott
futópályára a légijármű leszállhat. Az ACN értékek többsége megtalálható a NATO
által kiadott AEP 46 két kötetében (A és B)46, a PCN értékek (nemcsak a
futópályáké, hanem valamennyi repülőtéri, légijárművek számára kialakított
közlekedési felületé) pedig nyilvános repülőterek esetében az úgynevezett AIP47-ben,
állami repülések céljára szolgáló repülőterek esetében pedig a MILAIP48-ben
lelehetőek fel.
A burkolat anyagát tekintve lehet beton, vagy aszfalt, illetve ezek típusváltozatai az
alkalmazott technológia milyenségétől és kifinomultságától függően.
1.4.2. SZILÁRD BURKOLATTAL NEM RENDELKEZŐ FEL- ÉS
LESZÁLLÓHELY
Burkolattal nem rendelkező felszálló pályának minősül a zúzott kővel, illetve a
kaviccsal (sóderrel) borított futópálya. Természetes borítások tekintetében
beszélhetünk füves, homok, agyag illetve hordalék felszínű futópályáról (6. kép).
Kezelhetik a felszínt úgynevezett tömítő anyaggal, ami egy vékony aszfalt réteget
fog eredményezni, vagy gyantatartalmú anyaggal, ezek egységes szerkezetet, és
vízállóságot adnak, viszont a magas hőmérsékletnek és nagy terhelésnek nem állnak
ellen, töredeznek. Kezelhetik a felületet továbbá egyfajta cementes tömítőanyaggal
is, a végeredmény hasonló az előzőekhez.
44 Pavement Classification Number – Burkolat kategória érték 45 Aircraft Classification Number – Légijármű kategória érték 46 AEP-46 Criteria for the aircraft classification number (ACN)/Pavement classification number
(PCN). Brüsszel, NATO NSA, 2007. 47 Aeronautical Information Publication – Légiforgalmi tájékoztató kiadvány (Magyarországon:
http://ais.hungarocontrol.hu/aip/, letöltve: 2018.08.29.) 48 Military Aeronautical Information Publication – Katonai légiforgalmi tájékoztató kiadvány
(Magyarországon: http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/magyar-
koztarsasag-katonai-legiforgalmi-tajekoztato-kiadvany, letöltve: 2018.08.29.)
34
6. kép: Burkolat nélküli felszállópályák (jobbra Szolnok-Szandaszőlős)49
1.5. FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY FAJTÁK A BIZTOSÍTOTT LÉGIFORGALMI SZOLGÁLTATÁS SZERINT
Egy újabb lényeges szempont a repülőtereket illetően, hogy adott repülőtéren
biztosítanak e légiforgalmi irányító szolgálatot, vagy sem. Ennek alapján további két
csoportot különböztethetünk meg.
1.5.1. ELLENŐRZÖTT REPÜLŐTÉR50
Azok a repülőterek, ahol a repülőtéri forgalom részére légiforgalmi irányító
szolgálatot nyújtanak, ellenőrzött repülőtereknek minősülnek.
A légiforgalmi irányító szolgálat feladata általában az összeütközések megelőzése a
légi járművek között; az összeütközések megelőzése munkaterületeken működő légi
járművek, valamint az ott található akadályok között; illetve a légiforgalom gyors és
rendszeres áramlásának elősegítése és fenntartása.
A légiforgalmi irányító szolgálatot a következő három részre oszthatjuk:
Körzeti irányító szolgálat: feladata az ellenőrzött repülések között – kivéve az
érkezési és indulási szakaszokban lévő ellenőrzött repülések, illetve a
repülőtéri forgalomban résztvevő légi járművek számára – az összeütközések
megelőzése, illetve a légiforgalom gyors és rendszeres áramlásának
49 http://www.heraldnet.com/article/20160327/NEWS01/160329196
http://www.aeroszolnok.hu/index.php?id=40; letöltés: 2016.04.06. 50 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet a légiforgalom irányításának szabályairól, 1. melléklet, 1.
fejezet, 1.3-1.5 alapján
35
elősegítése és fenntartása érdekében történő légiforgalmi irányító szolgálat
nyújtása;
Bevezető irányító szolgálat: feladata az érkezési és indulási szakaszokban
lévő ellenőrzött repülések számára az összeütközések megelőzése, illetve a
légiforgalom gyors és rendszeres áramlásának elősegítése és fenntartása
érdekében történő légiforgalmi irányító szolgálat nyújtása;
Repülőtéri irányító szolgálat: feladata a repülőtéri forgalomban résztvevő légi
járművek – kivéve az érkezési és indulási szakaszokban lévő ellenőrzött
repülések – összeütközésének megelőzése; az összeütközések megelőzése a
munkaterületeken működő légi járművek, valamint az ott található akadályok
között; illetve a légiforgalom gyors és rendszeres áramlásának elősegítése és
fenntartása érdekében történő légiforgalmi irányító szolgálat nyújtása.
1.5.2. NEM ELLENŐRZÖTT REPÜLŐTÉR51
Azok a repülőterek, ahol légiforgalmi irányító szolgálatot nem nyújtanak, nem
ellenőrzött repülőtereknek minősülnek. Az irányítói szolgálat hiányában sok esetben
megtalálható a légiforgalmi tanácsadó szolgálat, mely feladata hasznos tanácsok és
tájékoztatások nyújtása a repülések biztonságos és hatékony lebonyolításához.
1.6. MŰVELETEKBE BEVONHATÓ FEL- ÉS LESZÁLLÓHELY FAJTÁK
Egy katonai műveletben a légi eszközök jelenléte manapság (illetve közel egy
évszázada) kikerülhetetlen. Ha nem is a harcoló, de legalább harci támogató
szerepkörben részt vesznek, illetve nem feltétlenül a légierő, hanem akár más
haderőnemek repülő csapatainak kötelékében. Mivel egyelőre a repülő eszközök
számára esszenciális földi kiszolgáló szolgáltatásokból egyet vagyunk képesek a
levegőbe projektálni (az üzemanyag utántöltést), valahol, a műveleti területen, vagy
azon kívül, egy vagy több leszállóhelyet üzemeltetni szükséges. Illetve nem csupán a
repülőgépek földi felkészítése érdekében szükséges leszállni, hanem például a
támogató műveletek keretében a szállított hasznos teher biztonságos ki- és
berakásához is.
51 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet a légiforgalom irányításának szabályairól, 1. melléklet, 1.
fejezet, 1.3-1.5 alapján
36
A műveletekben jellemzően részt vesznek merev illetve forgószárnyas, valamint
kisebb és nagyobb hatótávolságú repülő eszközök. Ennek megfelelően a
műveletekbe bevont fel- és leszállóhelyek lehetnek, legyenek:
Földrajzi elhelyezkedésüket tekintve a műveleti területen belül, vagy azon
kívül találhatóak;
Az igénybevevő légi járművek jellege alapján repülőterek, illetve heliportok,
esetleg STOLportok (ez utóbbi nem jellemző) szolgálják ki a légiforgalmat;
Lehetnek ezek a repülőterek permanensen üzemelő, állandó telepítésűek,
mely főleg a műveleti területen kívüli, hátország vagy szövetséges/koalíciós
országok beli repülőterekre jellemző. A műveleti területen is birtokba
vehetnek állandó telepítésű repülőteret, azonban amennyiben nem áll
rendelkezésre az infrastruktúra, telepített, moduláris rendszerekből álló
(fényrendszer,52 navigációs rendszer,53 ATM rendszer,54 stb.) ideiglenes fel-
és leszállóhelyeket alakíthatnak ki.
Nyilvánosságuk szerint nem nyilvános, vagy vegyes forgalmú repülőterek
alkalmazása ideális, a polgári légiforgalom minél kisebb mértékű zavarása,
veszélyeztetése érdekében, illetve mellett;
Alkalmazott repülési szabályok szerint jellemzőbb, de inkább úgy
mondanám, hogy kívánatosabb az IFR és VFR repüléseket egyaránt fogadni
képes repülőtér bevonása a nagyobb műveleti rugalmasság érdekében;
A fel- és leszállópályájuk burkolata szerint természetesen megfelelőbb, ha a
műveleti területen olyan helyszín választása (legyen akár egy hosszú egyenes
közútszakasz bizonyos repülőgépek esetében, vagy kiépített repülőtér) amely
szilárd burkolatú felszállópályával rendelkezik, vagy szilárd burkolatú
területen kialakítani heliportot, azonban amennyiben nem lehetséges,
52 VAS Tímea, FEKETE Csaba Zoltán, GAJDOS Máté: Telepíthető repülőtér navigációs és
fénytechnikai berendezései. In: Repüléstudományi Közlemények, XXVII/2., 2015. 53 U.o. 54 Air Traffic Management – Légiforgalom kezelő rendszer; pl.: VAS Tímea, SOMOSI Vilmos: A
Magyar Honvédség mobil ATM komponens lehetőségei a NATO hadműveleti repülőterein. In:
Repüléstudományi Közlemények Különszám, XIV/2., 2010.
37
különösen a helikopter leszállóhelyeket illetően megfelel az arra alkalmas
burkolat nélküli felszín is;
A biztosított légiforgalmi szolgáltatás szerint ugyancsak szerencsésebb, ha az
adott fel- és leszállóhelyen légiforgalmi irányító szolgálatot nyújtanak, ami
nagymértékben növeli a repülés biztonságát. A légiforgalmi szolgáltatás
jellemzően annál kevésbé válik elérhetővé, minél közelebb helyezkedik el a
fel- és leszállóhely a FLOT55-hoz, illetve minél kisebb méretű vagy forgalmú
a fel- és leszállóhely (például egy, a harcmezőn kialakított helikopter
leszállóhely esetében légiforgalmi szolgálat nem biztosított).
A katonai repülőterekre jellemző, hogy nemcsak a repülő eszközöket és a légierő
alakulatait szolgálják ki, hanem kapcsoltan, de a repülőtér munkaterületén kívül más
haderőnem alakulatainak is otthont adnak. Erre a kialakításra jellemzően a ’légibázis’
kifejezés terjedt el, illetve a ’repülő’ ’helikopter’ ’repülőtér’ illetve a ’bázis’ szavak
permutációi (Magyarországon mindhárom katonai repülőtér nevében szerepel a
’bázis’ kifejezés). Szolnok esetében például a bázison települ MH 2. Különleges
Ezred, mely jogelőd szervezetei is a különleges katonai feladatok igényelte légi
mozgékonyság lehetősége végett települtek itt.
Ez a kapcsolódás jellemző a műveleti területekre is, ahol már nemcsak a katonai
szervezetek jellegéből adódóan települnek a fel- és leszállóhelyekhez kötötten más
haderőnemi alakulatok, hanem az alapvető ellátásukat, biztonságukat is biztosítják a
légi eszközök.
A NATO dokumentumait tekintve találunk egy olyan összegző szabványt, amely
összegyűjti és egy mátrixba rendezi a telepített repülőterekre vonatkozó további
standardokat. Az AEP-6856 a fel- és leszállóhelyeket elsősorban a merev-, valamint
forgószárnyas üzem alapján rendszerezi, azaz a légi járművek alapvető kialakítása
szerint, ami az értekezés csoportosítása szerint is elsődleges szempont. Részleteiben
55 Forward Line of Own Troops – Saját csapatok első vonala 56 NATO Standard AEP-68 Guidance in the Selection of STANAGs for Deployed Air Operations
Services. Edition A Version 1, Brüsszel, NATO NSO, 2015.
38
a következő kategóriákba sorolja a repülőterekkel kapcsolatos alkalmazandó
STANAG57-eket:
Merevszárnyú repülések esetében:
o VFR nem irányított-,
o VFR irányított-,
o IFR irányított-,
o Vadászrepülőgépeket fogadó repülőterek.
Helikopterek esetében:
o VFR-,
o IFR heliportok.
A külföldi szakirodalmat tanulmányozva találkozhatunk egy betűszóval, ami két
feloldással, hasonló tartalommal, de mégis lényegi különbséggel is bír. Az Amerikai
Egyesült Államok szárazföldi és légierő dokumentumai között egyaránt megtalálható
a ’FARP’ nevezetű létesítmény, mely kibontva az amerikai szárazföldi
dokumentum58 szerint: ’Forward Arming and Refueling Point’, azaz előretolt fegyver
és üzemanyagtöltő hely; a légierő dokumentum59 szerint pedig: ’Forward Area
Refueling Point’, tehát előretolt üzemanyag töltő hely.
Nézzük először a szárazföldi variánst. E dokumentum szerint60 a FARP olyan
létesítmény, amely lehetővé teszi a parancsnok számára, hogy kibővítse hatókörét
dandár harccsoport, hadosztály, vagy hadtest szinten, támadás, légi roham, vagy légi
támogató műveletek során. A FARP fegyveranyag utánpótlást és üzemanyagot
biztosít a harcmezőn (lényegében csak helikopterek számára – 7. kép).
Négy fajtája különböztethető meg61:
57 Standardization Agreement – Egységesítési Egyezmény 58 ATP 3-04.94 Army Techniques Publication for Forward Arming and Refueling Points. Washington
D.C. Department of the Army, 2012. p.vi 59 AFI 11-235 Forward Area Refueling Point (FARP) operations. Washington D.C., Headquarters,
Department of the Air Force, 2015. p.1. 60 ATP 3-04.94, Army Techniques Publication for Forward Arming and Refueling Points. Washington
D.C. Department of the Army, 2012. p.1-1. 61 U.o. p.2-1 – 2-2.
39
Aktív: folyamatosan üzemelő, fegyverzet és üzemanyag egyidejű
utántöltésére alkalmas létesítmény (kijelölt helyen);
Alvó: elhúzódó műveletek során számos FARP-ot telepítenek, melyek egy
része aktívan üzemel, míg mások, amíg nincs szükségük rájuk (mely aktiválás
lehet előre eltervezett idő-, vagy egy döntési pont szerint) passzívak
maradnak, azonban felszereléssel és személyzettel el vannak látva, így adott
esetben magukra ölthetik az aktív FARP szerepét;
Ugró: lényegében egy gyorsan áttelepíthető fajta, mely könnyen mozgatható
megoldásokat használ, úgynevezett AAFARS62-t, illetve HEMTT63
töltőautót. Áttelepíthető földi vagy légi úton, az időtényező illetve a földrajzi
korlátok függvényében.
Gördülő: ez is egy folyamatosan áttelepülő fajta, konvoj kísérésnél
alkalmazott megoldás. Nincs szükség egy aktív FARP igénybevételére, mely
nem biztos, hogy a konvoj útvonalával egybeesik, ezáltal a járműoszlop
biztonsága nem szenved csorbát.
7. kép: Az USA Szárazföld haderőnem FARP technikai eszközei és sematikus
ábrázolásai64
62 Advanced Aviation Forward Area Fefueling System – Fejlett, előretolt légijármű üzemanyagtöltő
rendszer 63 Heavy Expanded Mobile Tactical Truck – Nehéz, nagy hatótávú, mozgékony harcászati teherautó 64 ATP 3-04.94 Army Techniques Publication for Forward Arming and Refueling Points. Washington
D.C. Department of the Army, 2012. p.2-6, 2-16, 2-8, 2-34
40
A légierő vonatkozásában padig – ahogy a megnevezésből is kitűnik – egy olyan
utántöltő helyről beszélünk, amely fegyverzettel nem, csupán üzemanyaggal látja el a
légijárműveket. Lehetnek ezek a légijárművek merev- illetve forgószárnyasok,
továbbá, mivel az üzemanyag utántöltő repülőgépek nagyértékű (nagy fontosságú)
légi eszközöknek minősülnek (High Value Air Asset – HVAA), ezért a dokumentum
éjszakai végrehajtást ír elő, illetve a minél gyorsabb végrehajtás érdekében az
üzemanyagot átadó repülőgép járó hajtóművel, úgynevezett „hot refuelling” eljárást
fog alkalmazni65 (1. ábra).
Helyszínét tekintve lehet állandó, vagy időszakos, mely területek kijelölésében az
alábbi személyek foglalnak állást66 (ezek a területek állandó, vagy telepített,
nagyméretű, merevszárnyú repülőgépeket fogadni képes repülőtereken kerülnek
kialakításra):
FARP specialista;
a FARP követelményeket ismerő rakodómester;
repülésbiztonsági szakértő az utántöltést biztosító egységtől;
a fogadó repülőtér szakértője;
a fogadó repülőtér tűzoltó szolgálatának szakértője.
65 AFI 11-235 Forward Area Refueling Point (FARP) operations. Washington D.C., Headquarters,
Department of the Air Force, 2015. p.4. 66 U.o. p.10.
41
1. ábra: Az USA légierő-féle FARP sematikus ábrája67
1.7. A BÁZIS ÉS KÜLÖNBÖZŐ VÁLTOZATAINAK TARTALMA
E fogalomkör magyarázatához különböző lexikonokat, kifejezéseket és
magyarázatokat tartalmazó gyűjteményeket használtam fel. A bázis, vagy légi bázis
kifejezésekre keresve az 1995-ben kiadott Hadtudományi Lexikonban nem találunk
szócikkeket.68 A 2015-ben kiadott Katonai Terminológiai Értelmező Szótár már
tartalmaz bázis címszót, illetve szócikket. E szerint: hadműveleti-harcászati
értelemben a bázis „Az a helyszín, ahonnan a hadműveleteket/tevékenységeket
tervezik vagy támogatják.” Logisztikai értelemben: „A különféle katonai
tevékenység előkészítésére, ellátására (személyi, anyagi-technikai és egészségügyi
ellátásra, pihentetésre, stb.), a csapatok kiképzésére, elhelyezésére és egyes
67 AFI 11-235 Forward Area Refueling Point (FARP) operations, Headquarters, Department of the Air
Force USA, 2015., p25. 68 SZABÓ József (szerk.): Hadtudományi Lexikon A-L. Budapest, Magyar Hadtudományi Társaság,
1995. p.120-121., 762-764. (amennyiben szerepelnének, ezeken az oldalakon lennének
megtalálhatók)
42
folyamatok kísérletezésére, kutatására szolgáló objektumok vagy területek (pl.
kiképző-, kórház-, hadtápbázis, stb.) gyűjtőfogalma.69
Több esetben a bázis címszó csupán támaszpontként hivatkozik erre a fogalomra70,
majd a támaszpont szóra már nem kapunk magyarázatot. Más lexikonban kutatva a
bázis görög szó alapjelentése is megtalálható, ami: alap, kiindulási pont.71
Ugyanezen forrás második kötete már a támaszpont definícióját is megadja: „más
országok területén államközi szerződések alapján létrehozott katonai létesítmények
gyűjtőneve”.72 A Magyar nagylexikon szerint a bázis: „támaszpont, hadi műveletek
kiindulópontja, vagy az ellátáshoz felhalmozott készletek tárolóhelye”.73 A
támaszpont meghatározására részben ugyanazt hozza, mint az Akadémiai kislexikon,
kiegészítve a következőkkel: „rendeltetésétől, haderőnemi hovatartozásától és
földrajzi elhelyezkedésétől függően megkülönböztetnek földi, légi és
haditengerészeti támaszpontot”.74 Légi bázis kifejezés azonban ezekben a
forrásokban sem található.
A NATO leglapvetőbb kifejezéseket és magyarázatokat tartalmazó gyűjteménye
számos bázisokkal kapcsolatos címszót és szócikket tartalmaz, mely a tárgyalt
témában releváns:75
előretolt támaszpont (advenced base): Olyan támaszpont, amelyik vagy a
hadszintéren vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el és elsődleges
feladata a haditevékenységek támogatása.
légihídfő (airhead): 1. Ellenséges, vagy az ellenség által fenyegetett területen
kijelölt körzet, melynek elfoglalása és megtartása lehetővé teszi a csapatok és
anyagok légi úton történő folyamatos odaszállítását, és biztosítja a szükséges
69 BERKÁNÉ DANESCH Marianne, M. SZABÓ Miklós, MEZŐ András: Katonai terminológiai
értelmező szótár. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2015. p.58. 70 BÁRÁNY Lászlóné (szerk.): Általános kislexikon 1. kötet. Budapest, Magyar Nagylexikon Kiadó,
2005. p.181. 71 BECK Mihály, PESCHKA Vilmos (szerk.): Akadémiai kislexikon A-K. Budapest, Akadémiai
Kiadó, 1989. p.200. 72 BECK Mihály, PESCHKA Vilmos (szerk.): Akadémiai kislexikon L-Z. Budapest, Akadémiai
Kiadó, 1990. p.737. 73 ÉLESZTŐS László, BARABÁS Éva (szerk.): Magyar nagylexikon 3. kötet. Budapest, Akadémiai
Kiadó, 1993. p.410. 74 ÉLESZTŐS László, BARABÁS Éva (szerk.): Magyar nagylexikon 17. kötet. Budapest, Akadémiai
Kiadó, 1993. p.143. 75 AAP-6 (2010) NATO szakkifejezések és meghatározások szógyűjteménye (angol és magyar).
Budapest, Magyar Honvédség Vezetési és Doktrinális Központ, 2012. p.20., 27., 32., 46., 87-88.
43
manőverező teret a tervezett hadműveletek céljára. Általában ez a
légideszant-hadművelet támadási fázisában elfoglalt terület. 2. A hadműveleti
területen az anyagi készletek bázisaként, valamint a légi kiürítési
tevékenységekre használt körlet.
tartalék működési bázis a kíséret számára (alternate escort operating base):
A kísérő egységek kiszolgálásához szükséges eszközöket és tevékenységeket
rövid ideig biztosító bázis.
1. támaszpont (base 1.): Logisztikai vagy más jellegű támogatást nyújtó
létesítményekből álló körzet vagy helyszín.
2. bázis (base 2.): Az a helyszín, ahonnan a hadműveleteket /
tevékenységeket tervezik vagy támogatják.
felvonulási hadműveleti bázis (deployment operating base): Minimális
alapvető hadműveleti és kiszolgáló létesítményekkel rendelkező bázis, ahová
valamely egység vagy egy része kitelepül, hogy feszültség vagy háború
idején onnét tevékenykedjen, és amely nem azonos a béketámaszponttal.
A 2.1. – 2.6. alfejezetekben leírtak alapján a repülőtér csupán egy fajtája a különböző
fel- és leszállóhelyeknek. A Hadtudományi Lexikon azonban nem tesz különbséget
repülőtér és a csupán forgószárnyas légi járműveket fogadó heliportok között,
mindazonáltal részletes meghatározást ad a repülőterekről: „Repülőgépek,
helikopterek és más légi járművek elhelyezésére, kiszolgálására, fel- és leszállására
alkalmas és az ezekhez szükséges építményekkel, berendezésekkel ellátott terület. A
felszallómezőn helyezkednek el a mesterséges borítású vagy füves fel- és
leszallópályák a biztonsági sávokkal, a gurulóutak, a repülőgépek allóhelyei, a
műszaki kiszolgalóhelyek, a startharcálláspont, valamint a repüléseket kiszolgáló
rádió- és fénytechnikai eszközök. A munkaterületen helyezkednek el azok az
épületek, építmények és berendezések, amelyek a repülések vezetéséhez, a hajózó
állomany felkészítéséhez és pihentetéséhez, a harci technika karbantartásához,
kiszolgálásához és javításához, a tüzelőanyag, a fegyverzet, a pusztítóeszköz, a
repülő-műszaki és más anyagok tárolásához, valamint a személyi állomány és a
44
technika vedelméhez szükségesek.”76 A szócikk további részében a repülőterek
különböző csoportosítási szempontjai és fajtái olvashatók.
1.8. RÉSZÖSSZEGZÉS
A második fejezetben bemutattam és a legmarkánsabb jellemzők szerint
rendszereztem a légi bázisok egyik legfontosabb elemét, a fel- és leszállóhely
fajtákat. A fogalmakat tekintve a fel- és leszállóhely kifejezést helyeztem a
hierarchia tetejére, ugyanis a repülőtér fogalom főként a merevszárnyú légiforgalom
kiszolgálását hivatott ellátni (jóllehet a forgószárnyasok egyaránt használják). A
kifejezetten helikopterek fogadására kialakított leszállóhelyeket heliportnak hívjuk.
Öt fő kategóriába rendeztem a leszállóhelyeket, melyek összesen tizennégy fajtát
foglalnak magukban. Ezek a fajták természetesen keveredhetnek, azaz egy
fel/leszállóhely lehet egyszerre: repülőtér, IFR/VFR forgalmat fogadó, nyilvános,
ellenőrzött, és szilárd burkolattal rendelkező. A csoportosítással támpontot szeretnék
nyújtani a fő repülőtér fajták között történő egyszerűbb tájékozódásban.
A hatodik alfejezetben az elsőből kiindulva meghatároztam, hogy melyek azok a
fel/leszállóhely fajták, amelyek leginkább alkalmasak egy katonai műveletbe történő
bevonásra. Bemutattam a NATO fel/leszállóhelyekre vonatkozó szabványainak
gyűjteményét, illetve e dokumentum rendező elveit a témát illetően. Továbbá
tisztáztam olyan kategóriákat, amelyek kifejezetten műveleti körülmények között
alkalmazott, a légijárművek fel- és leszállását, illetve földi kiszolgálását lehetővé
tevő helyszínek, azonban azonos betűszó alatt két különböző fajtát takarnak.
Végül bemutattam lexikonok, valamint kifejezéseket és magyarázatokat tartalmazó
gyűjtemények segítségével a bázisok meghatározásait, mely fogalom gyakran
támaszpontként található meg a magyar nyelvű szakirodalomban.
1.9. RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK
Mivel a légi bázis kifejezés meghatározása mindegyik általam vizsgált forrásból
hiányzik, ezért kísérletet teszek ennek leírására.
76 SZABÓ József (szerk.): Hadtudományi Lexikon M-Zs. Budapest, Magyar Hadtudományi Társaság,
1995. p.1191-1192.
45
Az Akadémiai Lexikonból tudhatjuk, hogy létezik olyan létesítmény, hogy légi bázis,
annak ellenére, hogy ilyen címszó és szócikk az itt hivatkozott irodalmakban nem
lelhető fel. Megtalálható azonban a bázis és támaszpont meghatározása, mely
kiegészítve egy repülőtérrel alkotja a légi bázist. A légi bázis meghatárazása tehát a
következőképpen adható meg:
Az a létesítmény, ahonnan a légierő, vagy más szervezethez tartozó (katonai)
légi járművekkel végrehajtott műveleteket, vagy a szervezetek
tevékenységével összefüggő bevetéseket tervezik, támogatják és a
végrehajtásukat biztosítják;
A légi bázis a légi hadműveletek, bevetések alapja, kiindulási pontja;
A különféle katonai tevékenység előkészítésére, ellátására (személyi, anyagi-
technikai és egészségügyi ellátásra, pihentetésre, stb.), a csapatok
kiképzésére, elhelyezésére és egyes folyamatok kísérletezésére, kutatására
szolgáló objektumok vagy területek gyűjtőneve;
Rendelkezik továbbá repülőgépek, helikopterek és más légi járművek
elhelyezésére, kiszolgálására, fel- és leszállására alkalmas és az ezekhez
szükséges építményekkel, berendezésekkel ellátott területtel;
E katonai létesítményeket létrehozhatják más országok területén államközi
szerződések alapján annak érdekében, hogy oda katonai erőt telepítsenek és
onnan kiindulva katonai műveleteket hajtsanak végre;
Méretük, kiterjedésük, továbbá a hadműveleti területhez viszonyított
helyzetük alapján különböző kategóriákba sorolhatóak, mely kategórák
megnevezését illetően a szakirodalom kicsit sem nevezhető egységesnek.
A légi bázisok lehetnek tisztán katonai, vagy katonai és polgári (kettős)
felhasználású létesítmények.
Általában elmondható, hogy a légierő tevékenysége jelentősen függ azoktól a
bázisoktól, amelyek a katonai műveletek végrehajtását támogatják. A bázisok
sebezhetősége, vagy nagyfokú életképessége jelentős mértékben befolyásolja
a légi hadviselési eszközök alkalmazásának a lehetőségeit, de kiemelt
jelentősége van a repülő erők azon képességének, hogy szükség esetén a
46
békeidős bázisaikról is harcba vethetők, leegyszerűsítve ezzel a
tevékenységüket támogató folyamatokat.
A más országok területén államközi szerződés alapján létrehozott katonai bázisokat
az angol nyelvű irodalom tengerentúli bázisnak77 nevezi. Ez a megfogalmazás
például az Amerikai Egyesült Államok, illetve Nagy Britannia szempontjából
kézenfekvő, azonban például Magyarországról nézve furcsának tűnhet. Ennek okán,
és mert a későbbiekben vizsgálom a más államok területén szerződés alapján
létrehozott katonai bázisokat, a következőkben főként országhatáron túli (katonai,
légi) bázisként utalok e fajtára.
77 overseas base
47
2. A LÉGIERŐ SZEREPE A HADVISELÉSBEN
A szárazföldi és tengeri haderőnemek sok évszázados, évezredes múltra tekintenek
vissza, és eme múlt jogán kezdetekben mindenképpen, de még napjainkban is a
légierők elé kívánják helyezni magugat. A későbbiekben bemutatom, amint
kezdetekben egyik-másik haderőnem, vagy szakcsapat kötelékében tevékenykedtek a
légi szolgálatok, és minden nagy nemzetnél szükség volt egy, vagy néhány
kiemelkedő személyre, aki vállára vette az önálló légi haderőnem létrehozásának
misszióját. Ezt a létjogosultságot azonban nemcsak a számos repülőgép típus és
darabszám létrejötte illetve megépítése, vagy az individualizmus indokolta, hanem
egy olyan képességekkel rendelkező hadviselési terület kibontakozása szolgáltatta,
amelyről addig csak elképzeléseik, vagy ábrándjaik léteztek, és amely képességek
teljesen új lehetőségeket, hadviselési formát hoztak magukkal. Nem kizárólag, sőt,
döntő részben nem (hanem a hatékonyságot növelendő), de ezt a versengést
igyekszik kioltani a haderőnemek kooperáló, szinergikus alkalmazása, melyet az
összhaderőnemi művelet szakkifejezéssel illetnek, és mára általánossá vált a haderők,
vagy adott műveletekre csoportosított szövetséges csapatok ilyetén elvek szerinti
alkalmazása. Megjegyzem, itt is megjelölik azt a haderőnemet, amelynek műveletei
dominálni fognak, ez lesz a támogatott, és a többi haderőnem, amely segíti előbbi fő
erőkifejtését lesz a támogató.
Jelen korunkban a szövetséges, vagy koalíciós műveletekben (Öböl-háborúk,
Koszovó, Afganisztán, Líbia, Szíria) egyre nagyobb részt tölt ki a légierő haderőnem
tevékenysége. Az aszimmetrikus hadviselési formánál – kimondottan az olyan
változatban, ahol a szembenálló felek között haditechnikai felszerelés tekintetében
nincs egyenlőség – kényelmes a légierőt alkalmazni, ugyanis mint a leginkább a
technológiai megoldásoktól függő haderőnem, ezen a téren a nyugati
szövetség/koalíció mindig jelentős fölényt birtokol, ezáltal a légi dimenzió uralma is
szinte a műveletek kezdetétől biztosított. Miután a légi eszközök veszélyeztetettsége
csekély, így ilyen módon érhető el a legkisebb veszteség úgy technikai vagy
gazdasági, illetve képességbeli, mint személyi állomány vagy morális tekintetben.
A fejezetben foglaltak kifejtését azért tartom szükségszerűnek, mivel a légi bázisok
feladatrendszerének, képességeinek feltárásához meg kell vizsgálni azt, hogy milyen
48
légierő funkciókhoz nyújt kiindulási alapot, ezek nyomán állapítható meg, hogy
milyen követelményredszer határozandó meg velük szemben. Annak érdekében,
hogy a légierő feladatrendszere áttekinthető legyen, két aspektusból közelítem meg a
kérdéskört. Egyrészt a légierő kalsszikusainak fő tanait tekintem át, majd a légierő
feladatrendszerét taglaló, két jelentős nemzet (Egyesült Államok és Egyesült
Királyság), Észak-atlanti Szerződés Szervezete, valamint hazánk légierő doktrínáit
vizsgálom meg, mely dokumentumok rögzítik a légi hadviseléselmélet jelen állását.
2.1. A LEGJELENTŐSEBB LÉGIERŐ GONDOLKODÓK
Ebben az alfejezetben elsőként a légi hadviselés jelentős gondolkodóit és nézeteiket
mutatom be, melyek nemcsak magával a harc megvívásának technikájával
foglalkoznak, hanem a hadjárat, vagy háború megnyerésének olyan módját
tárgyalják, mely jellemzően a politikai célmegvalósulást is eredményezi, azaz, hogy
az akaratát egyik állam a másikra kényszerítse főként a légierő alkalmazásával. E
gondolkodók munkája továbbá megalapozta a légierők alkalmazásának alapvető
elveit, melyek a légierők doktrínáira (legalább is a nyugatiakra) erőteljes hatással
bírt.
Az alfejezet további részében a légi hadviselés elmélet jelenlegi állását tekintem át,
amely dokumentumok pedig erre a célra a legalkalmasabbak, azok a légierők
alapdoktrínái. Azért azok, hiszen a bennük leírt alapelvek mentén alkalmazzák a
légierőket, a konfliktus (háború) után pedig levonják a konzekvenciákat, és ahol
elavultnak bizonyulnak, vagy jobb gyakorlat elérhető, ott fejlesztenek rajtuk.
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a vezető légierők és a NATO légierő-
alkalmazást tárgyaló alapdoktrínáit néhány éve frissítették, így valóban korszerű
dokumentumokat tanulmányozhatunk, illetve korszerű következtetéseket vonhatunk
le. Az elemzésbe Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, NATO és a 2015-
ben kiadott Magyar Honvédség (MH) Légi Műveleti Doktrínát vonom be. Az
elemzés módszerét úgy határoztam meg, hogy főként a légierő műveleti kategóriákra
koncentrálok, melyek szummája adja majd a légierők képességrendszerét, ezeket
doktrínánként külön vizsgálom, viszont a doktrínák első részében a hadviselésről,
különböző alapelvekről található gondolatokat egy együttes összegzésben tárgyalom.
49
2.1.1. GIULIO DOUHET (1869-1930)
Olasz katonatiszt, tábornok, az első és egyben egyik legradikálisabb légierő
gondolkodó, kritikus stílusa miatt az olasz hadbíróság egy év börtönbüntetésre ítélte,
azonban röviddel büntetése letöltését követően az olasz légierő parancsnoki
beosztását látja el.
A korabeli magyar hadtudományi gondolkodásra is nagy hatást gyakorolt, egyik
elfogult követője Szentnémedy Ferenc. Kialakult az úgynevezett douhetizmus, mely
fogalom az olasz tábornok nézeteit vallók jelzőjévé vált.78 A légierőről alkotott
gondolatait 1921-ben ’A légiuralom’ (Il dominio dell’aria) című írásában rögzítette,
melynek négy alaptétele volt: a légierő forradalmi; természeténél fogva támadó
jellegű; a győzelemhez szükséges a légifölény kivívása; a jövő konfliktusai korlátok
nélküliek lesznek.79
Elmélete szerint: a hatékony repülőgépek megjelenését követően a haderő (légierő)
elsődleges feladata a légi uralom kivívása után légierődszerű bombázó repülőgépek
tömeges alkalmazása a végcélok elérése érdekében, a szárazföldi és haditengerészeti
erők biztosító, kiszolgáló tevékenysége mellett. Úgy gonolta a jövőben a háborús
győzelem csak a levegőből vívható majd ki. Ezzel összhangban például azt
hangoztatta, hogy a szárazföldi és tengeri haderőnemeket kevésbé támogassa a
hadiipar, és koncentráljanak a légierő eszközeinek fejlesztésére, a bombázó
egységekre korlátlanul, a vadászrepülőkre pedig csak olyan mértékben, amekkora az
ellenség hasonló erejének leküzdéséhez szükséges.80 Az elmélet helyessége
természetesen erősen vitatható, azonban Douhetnak, és az első világháború végére a
katonai repülés hatalmas léptékű fejlődésének köszönhetően elkezdődött egy máig
78 M. SZABÓ Miklós: Légiuralom-elmélet – légi fegyverkezés – a Magyar Királyi Légierő az 1930-as
években. Mindentudás Egyeteme (előadás) 2006.
(http://mindentudas.videotorium.hu/hu/recordings/details/8338,Legiuralom-
elmelet_legi_fegyverkezes_a_Magyar_Kiralyi_Legiero_az_1930-as_evekben, letöltve:
2016.08.25.) 79 BERKLAND, David: Douhet, Trenchard, Michell and the Future of Airpower. In: Defence &
Security Analysis, 27/4. 2011. p.389. 80 DOUHET, Giulio (ford. Tandori Dezső): A légiuralom. Budapest, Zrínyi Miklós Katonai
Akadémia, 1971. p.11-12.
50
tartó elméleti és gyakorlati kutatási tevékenység, amely a légierővel és a légierőnek a
hadviselésben betöltendő szerepével foglalkozik.81
2.1.2. HUGH M. TRENCHARD (1873-1956)
Brit légi marsall (öt csillagos tábornok), kezdetben szárazföldi tiszt, majd 40 évesen,
1912-ben megtanult repülőgépet vezetni.82 Az önálló brit légierő megalakulása előtt
a Királyi Repülő Csapatok (Royal Flying Corps - RFC) parancsnoka (1912), majd
Franciaországból történő hazatérése után az akkor megalakuló Királyi Légierő
(Royal Air Force – RAF) első marsalljának nevezik ki (1918), mely beosztást több,
mint egy évtizedig tölti be (1929-ig).83
Látszólag sok hasonlóság mutatkozik Trenchard és Douhet következő állításai
között:84
a bombázó mindig át fog hatolni, nincs szüksége kíséretre;
a polgári lakosság morálja törékeny, de a briteké keményebb a németekénél,
és a bombázás lélektani hatása sokkal pusztítóbb, mint a fizikai hatás;
a támadó jellegű a hatásosabb légi hadviselési mód;
az éjszakai navigáció, célmeghatározás és pontos célzás, mind képzéssel
javítható feladat;
a légi fölény minden más katonai művelet előfeltétele.
Trenchard a célpontkiválasztást illetően az állam létfontosságú központjait85 tartotta
elsődleges célpontoknak, melyek bombázásával elérhető, hogy az ellenség ellenállása
megtörjön. Vallotta, hogy a polgári lakosság elégedetlensége a fontos ipari központok és
az összekötettési elemek elleni bombázások, valamint az azok okozta veszteségek
következtében olyan mértékűek lesznek, amelyek kellő hatást gyakorolnak majd a
kormányukra.
81 KRAJNC Zoltán: A légierő eszmerendszerként való értelmezése. In: Krajnc Zoltán (szerk.): A
katonai-vezetői-parancsnoki (harcászati vezetői) kompetenciák fejlesztésének lehetséges
stratégiája. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. p.176. 82 BERKLAND, David: Douhet, Trenchard, Michell and the Future of Airpower. In: Defence &
Security Analysis, 27/4. 2011. p.390. 83 SZŰCS Pál, KRAJNC Zoltán: Hugh Trenchard légierő értelmezése. In: Repüléstudományi
Közlemények, XXVI/1. 2014. p.18-19. 84 U.o. p.19. 85 Vital center; manapság inkább súlypont – Center of Gravity – COG
51
Trenchard csakúgy, mint Douhet, a légifölény megszerzésének elsődlegességét vallotta.
A célkiválasztási elmélete nem volt egyértelmű, de ragaszkodott ahhoz, hogy a
nemzetközi jogot kövesse, minimálisra redukálja a járulékos károkozást, városi
környezetben is csak a kiemelt katonai célokat pusztítsa, valamint a létfontosságú
központokat támadja az infrastruktúra és termelői szféra létesítményei közül.86
2.1.3. WILLIAM L. MITCHELL (1879-1936)
Az amerikai származású katonatiszt alezredesi rendfokozatban, megfigyelőként
érkezett az európai hadszíntérre 1917 tavaszán, hogy Trenchard-tól „tanuljon” a
légierő alkalmazásáról.87 Nem csoda tehát, hogy a légi hadviselésről alkotott képe
jelentősen egybevág a brit marsalléval. Továbbá hasonlóságokat fedezhetünk fel
Mitchellnél a douheti légierő szemlélettel is, igaz, nem vallott olyan radikális
nézeteket, mint az olasz, azonban nagy ellenlábasa volt a tengeri haderőnemnek,
mondván haditechnikája elavult és nagymértékben sebezhető a levegőből. Elméletét
zsákmányolt hadihajókon demonstrálta, amely kísérletek a gyakorlatban hol
megerősítették, hol cáfolták dogmáját.88 89
Nézeteit a következőképpen foglalhatjuk össze: a légierő dominálni fogja a
hadviselés minden szegmensét. Figyelembe véve a légierők technikai összetettségét
valamint vezető szerepét, egy légierőben szolgáló személyre (En.: airman – az angol
terminológiában bárki, aki a légierő állományában szolgál) kell a vezetését bízni. A
légierőt haderőnemként úgy képzelte, mint ami a szárazföldtől és haditengerészettől
független, önálló parancsnoksággal rendelkező szervezet, továbbá a többi haderőnem
repülő csapatokkal nem rendelkezik. A légierő biztosítja a döntő erőt a háborúban,
melyben csökken a szerepe a szárazföldi erőknek, és szinte jelentéktelen a
haditengerészeté. Az ellenség hátországának szívében mért légi csapások eldönthetik
a háborút a másik két haderőnemtől függetlenül. A légicsapások ellen korlátozott
mértékben lehetséges a védekezés, az is csupán vadászrepülőgépekkel kivitelezhető,
és nem a támadásra várva, hanem a levegőben „őrjáratozva”. Véleménye szerint a
tengeralattjárókban volt potenciál, mint hadviselési eszköz, azonban a repülőgép
86 U.o. p.20. 87 BERKLAND, David: Douhet, Trenchard, Michell and the Future of Airpower. In: Defence &
Security Analysis, 27/4. 2011. p.391. 88 JENEI Imre, SZŰCS Pál, KRAJNC Zoltán: William Mitchell légierő értelmezése 1. In:
Repüléstudományi Közlemények, XXVI/1. 2014. p.26. 89 JENEI Imre, SZŰCS Pál, KRAJNC Zoltán: William Mitchell légierő értelmezése 2. In:
Repüléstudományi Közlemények, XXVI/1. 2014. p.33.
52
megjelenésével az összes felszíni jármű sebezhetővé vált, és a légi járművek átvették
szerepüket.90
Hasonlóan Douhethez, ő is megjárta a hadbíróságot, öt éves szolgálattól való
eltiltásra, és a nyugdíjától való megfosztásra ítélték kemény kritikái miatt. A
haditengerészet vezetői tartottak a befolyásuk csökkenésétől, ezért kapcsolataikat
felhasználva hozzájárultak büntetésének súlyosbításához.91 1936-os halála 11 évvel
azelőtt következett be, hogy az Egyesült Államok Légierejét (United States Air Force
– USAF), mint önálló haderőnemet megalapították (1947).
2.1.4. WALTER WEVER (1887-1936)
A két nagy háború közötti Luftwaffe (német légierő) vezérkarának főnöke, 1936-os
haláláig. A légi hadviselésről vallott nézeteit 1936-ban, ’A légi hadviselés’ (Die
Luftkriegführung) című írásban hagyta hátra, mely német légierő doktrínaként is
funkcionált.92 Wever még a kortárs légierő teoretikusokhoz képest is átfogóan
szemlélte a légierőt. Nem a szárazföld egyik támogató (légi) fegyvernemének
tekintette, ahogy sokan a politikában, vagy más haderőnemeknél, de még a
Luftwaffében is tették, és nem is kizárólag egy erős, stratégiai nagytávolságú
bombázó erőként, ahogy sok kortársa, hanem egy kevert (több) feladatú légierő
koncepciót fogalmazott meg. Az „ő Luftwafféja” nehéz-, közepes- és könnyű
bombázókból, vadászrepülőgépekből, valamint egyéb (pl. szállító, felderítő, stb.)
repülőgépekből állt, amelynek csupán egyik feladata a szárazföldi csapatok
tűztámogatása93 – ezidáig a német tábornok szemlélete áll legközelebb a mai légierő
nézetekhez, doktrínákhoz.
Egy 1935-ös írásában úgy vélekedett, hogy a légi fölény kivívása a légierő minden
más műveletét meg kell előzze – mely állapot nehezen meghatározható, és a
körülmények változásával (ipari termelési kapacitás változás, repülőgépek technikai
fejlődése, darabszámuk változása) könnyen egyik oldaltól a másikhoz tolódhat.
90 O’NEIL, William D.: Transformation Billy Mitchell Style. In: Proceedings Magazine, 128/3. 2002.
p.102-103. 91 FRANDSEN, Bert: Learning and adapting – Billy Mitchell in World War I. In: Joint Force
Quarterly, 72/1. 2014. p.96-97. 92 MURRAY, Williamson: The Luftwaffe Experience 1939-1941. In: Benjamin Franklin Cooling
(szerk.): Case Studies in the Developement of Close Air Support. Washington D.C., Office of Air
Force History, 1990. p.74. 93 DUFFY, James P.: Target: America – Hitler’s Plan to Attack the United States. Guilford, Lyons
Press, 2012. p.45.
53
Óvatosan kezelte a stratégiai bombázás (az ellenség hátországában levő termelő ipar,
infrastruktúra és népesség pusztítása) kérdését is, véleménye szerint akkor van
értelme ezt a feladatot végrehajtani, amikor a háborúban olyan állapot alakul ki, hogy
ezáltal gyors győzelem érhető el (például olyan célpontsűrűség jön létre, vagy olyan
célpont támadása válik lehetségessé, mely sorsfordító hatással bír), egyébként e
műveletnek elnyújtó hatása van a harcokra nézve. A szembenálló légierő
leküzdésének módját nem a közvetlen légi harcok megvívásában látta, hanem a hadi
termelés pusztításában. Négy olyan állapotot feltételezett, amikor hadászati
bombázást érdemes végrehajtani: 1) olyan lehetőség áll fenn, amikor a légierő gyors
befolyást tud tenni a háború befejezésére; 2) a szárazföldi és tengerészeti
haderőnemek előkészítették ezt a lehetőséget; 3) patthelyzet alakult ki; 4) döntő
hatást lehet elérni az ellenség erőforrásainak pusztításával.94
A korábban említett, 1936-ban írt doktrínában összefoglalóan a légierő feladatát a
következőkben határozta meg: a légifölény kivívása és megtartása; a szárazföldi és
haditengerészeti erők támogatása; az ellenség ipari kapacitásának pusztítása;
valamint az ellenség utánpótlási rendszerének lefogása, bénítása a harcmező és a
hátország között.95
2.1.5. ARTHUR W. TEDDER (1890-1967)
A brit légierő marsallja több hadszíntéren is meghatározó alakja a második
világháború szövetséges légi műveleteinek. Húszas évei közepéig kereste hivatását,
melyet a hadseregben talált meg, és 1915 januárjában a brit szárazföldi
haderőnemhez szerelt fel, mint hadnagy. Egy évvel később, 1916 január, amikor
átkéri magát a királyi repülőcsapatokhoz, áprilisban megtanul repülőgépet vezetni.
Karrierje nagy lépésekben halad előre, még egy év és megkapja az őrnagyi
rendfokozatot, 1924-ben repülőezred parancsnokká nevezik ki. A második nagy
háború elhozta számára a légi marsall fokozatot, mely előtt a légügyi
minisztériumban is dolgozott, a kiképzés és felkészítés osztályt vezetve. A közel-
keleti hadszíntér parancsnokaként Sir Arthur Longmore tábornok helyettesének kérte
Teddert Curchilltől, aki először Owen Boyd tábornokot küldte a helyettesi
94 U.o. p.46. 95 BAKER, Leonard; COOLING, Benjamin F.: Developements and Lessons Before World War II. In:
Benjamin Frankin Cooling (szerk.): Case Studies in the Achievement of Air Superiority.
Washington D.C., Office of Air Force History, 1994. p. 31-32.
54
beosztásra. Azonban Boyd olasz hadifogságba esett úton a hadszíntér felé, így mégis
Tedder került a hadszíntér parancsnokhelyettesi pozícióba, majd 1941 májusában át
is vette a parancsnokságot Longmoretól.96
1942-ben, a Britek El Alameini győzelme után alkotta meg a légi hadviselésre, a
légierőre vonatkozó, tíz pontban megfogalmazott elveit, amely szintén az önálló
légierő koncepciójára épült. Ezek a következők:97
A légierőnek függetlennek kell lennie a szárazföldi és a haditengerészeti
erőktől;
A légierő és a szárazföldi parancsnokságoknak egymás „szomszédságában”
kívánatos települniük, amellyel jelentősen könnyebbé válik a koordináció és a
híradás;
A minden éjszaka tartandó összhaderőnemi törzsértekezleten lehet
kiküszöbölni a haderőnemek közötti káros interferenciákat, megalapozni a
másnapi döntéseket, és integrálni a közvetlen légi támogatás és a légi lefogás
műveleteit a szárazföldi parancsnok átfogó műveleti koncepciójába;
A radar nagyon fontos eszköz a légierő és a szárazföldi csapatok számára
egyaránt, mert hatékony alkalmazásával kizárható az ellenség váratlan légi
támadása;
A harcászati repülőgép a légierő alapvető fegyverrendszere, amelyet a
következő légi küldetésekben alkalmazhatnak:
o Légtér megtisztítása az ellenségtől,
o Könnyű és közepes bombázó bevetések,
o Az ellenséges légi hadviselési eszközeinek elfogása,
o Közvetlen légi támogatás a szárazföldi erők támogatására;
Permanens híradást szükséges biztosítani a légierő főparancsnokság és a
végrehajtó egységek parancsnokai között;
96 ORANGE, Vincent: Tedder, Arthur William. Oxford Dictionary of National Biography, Oxford
University Press, 2004. (http://www.oxforddnb.com/view/article/36446, letöltve: 2016.09.05.) 97 KRAJNC Zoltán: A légierő eszmerendszerként való értelmezése. In: Krajnc Zoltán (szerk.): A
katonai-vezetői-parancsnoki (harcászati vezetői) kompetenciák fejlesztésének lehetséges
stratégiája. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014. p.177.
55
A légierő egyes elemeit célszerű a frontvonal közelében elöl települt légi
irányító pontról vezetni;
A légierő parancsnoki láncának egyszerűnek kell lennie, amelyben a légierő
főparancsnokának jelentést tevők számát korlátozni szükséges (az észak-
afrikai hadjáratban Lord Teddernek csak hat személy jelentett közvetlenül,
így redukálta az információ dömpinget);
A hírszerzés, felderítés nagyon fontos szerepet játszik a légi és földi hadjárat
sikerében egyaránt. Az információáramlás folyamatosságát biztosítani
szükséges, és a műveleti tervezőknek és a felderítő részlegnek szorosan
együtt kell működnie;
A manőverkészség, a mobilitás képessége kulcsfontosságú a légi műveletek
sikeréhez.
Látható tehát, hogy Tedder mennyire átfogóan gondolkodott a légierővel
kapcsolatban. Érint mind alkalmazásbeli, mind a vezetés-irányítással kapcsolatos
kérdéseket. Gondolatai visszatükrözik az összhaderőnemi szemléletmódot, továbbá
harcászati és hadászati szinteken egyaránt megfogalmaz alapelveket, amelyek máig
használatosak.
2.1.6. CARL A. SPAATZ (1891-1974)
A West Point-on szerezte diplomáját, később az Egyesült Államok Szárazföldi
Repülő Csapatainak (US Army Air Force – 1941-1947) altábornagya, a második
világháborúban az Egyesült Államok Hadászati Légierejének (US Strategic Air
Force) parancsnoka az európai hadszíntéren, illetve más szövetséges légi
csoportosításoknak is (Afrikában és a Csendes-óceánon). Dwight D. Eisenhower
tábornok egyik legkiválóbb tábornokának tartotta az egész háború során.98 A háború
után a függetlenné váló amerikai légierő (US Air Force; korábban jellemzően a
szárazföldi haderőnem alárendeltségébe tartoztak a repülő csapatok a fejlődésüket
98 CARAFANO, James Jay: After D-Day – Operation Cobra and the Normandy Breakout.
Mechanicsburg, Stackpole Books, 2000. p.103-104.
KOHN, Richard H.; HARAHAN, Joseph P.: Strategic Air Warfare – An Interview with General
Curtis E. LeMay, Leon W. Johnson, David A. Burchinal and Jack J. Catton. Washington D.C.,
Office of Air Force History, 1988. p.45.
56
tükröző, egyre több erőt és komolyságot sugárzó megnevezésekkel) első
vezérkarfőnöke, 1947-ben.99
Ha annyi nem volna elég, hogy a világ legjelentősebb légiereje egyik atyjának (a
másiknak Harold H. Arnold tábornokot, illetve William L. Mitchell-t) tartják,100
határozott elképzelése volt a légierő alkalmazását illetően. Az első világháborúban,
és közvetlenül utána, tapasztalat-feldolgozások során megfogalmazódó elméletek a
második nagy háborúban tesztelhetővé váltak. Spaatz tábornok, mint kortársai oly
gyakran, a nagyszerűnek és újszerűnek tartott stratégiai légi támadás mellett érvelt,
illetve, hogy a légierő többi eszközrendszerét e művelet körülményeit
megteremtendő szükséges alkalmazni. 1946-os írásában kifejti, hogyan tékozolták el
a németek a kontinentális Európa feletti légi uralmukat, és Nagy-Britannia szigete
feletti légi fölényüket. Ezután meghatározza a hadászati légierő-alkalmazás
alapelemeit:
1. A tömegesség elve, a légierő képessége fontos képessége, hogy valamennyi
eszközét egymástól távoleső bázisokról kiindulva egy helyen és időben tudja
összpontosítani, erre soha előtte más haderőnemek által nem volt lehetőség;
2. A céltudatosság elve, a légierő képes olyan célpontokat támadni és pusztítani,
amelyek életbevágóak a szembenálló fél számára, és amelyek mélyen az
ellenség hátországában találhatóak (Spaatznak ki is fizetődött a német
üzemanyag ellátás rendszerének támadása). E célokat hadászati bombázó
hadjáratok keretében lehet elpusztítani, amit meg kell előzzön a légtér
birtoklásáért folytatott harc. Megjegyzi, hogy e nagyfontosságú célokat a
szárazföldi haderőnem korábban csupán a hadjárat vége felé volt képes
elérni;
3. A gazdaságosság elve, ami szerint az a légi hadjárat erőforrásait inkább egy
kisebb számú, azonban lényeges célpont-rendszer pusztítására szükséges
alkalmazni, mint másodrendű célpontok kiterjedt támadására. Mindezt csupán
99 U.o. p.46. 100 ALEXROD, Alen: Encyclopedia of World War II. New York, Infobase Publishing, 2007.
57
akkora erő ráfordítással végrehajtva, amekkora éppen el tudja érni a kívánt
hatást a célpontrendszer pusztításában.101
Az előzőekből következően úgy gondolja, hogy a hadászati bombázás az első a hadi
képességek sorában, amely képes megállítani, vagy legalább bénítani a legfontosabb
mechanicmusait egy nagymértékben iparosodott államnak. Ahogy fogalmaz, a
légierő kellően rugalmas és mozgékony ahhoz, hogy addig nem látott gyorsasággal
legyen képes pusztítani az ipart, hadi képességeket, városokat, üzemanyag üzemeket,
készleteket, a közelekdést és az összeköttetési módokat (szintén ahogy fogalmaz: a
szívét és az artériáit a hadi gazdaságnak) annak érdekében, hogy megtörje az ellenség
ellenállását.
2.1.7. ARTHUR T. HARRIS (1892-1984)
Brit tábornok, 1942 februárjában a Királyi Légierő Bombázó Parancsnokságának
parancsnokává nevezik ki.102 Ahogy amerikai kollégája (C. A. Spaatz), úgy ő is a
hadászati bombázó hadjáratok szószólója volt, gyakorlati tevékenysége a
németországi bombázásokban, azon belül is Drezda elpusztításában csúcsosodott ki,
mindkettejüket Bombázó Báróknak nevezték, illetve a brit megkapta a ’Bomber
Harris’ gúnynevet, neve összeforrt a bombázás szóval.103 104
Apja katonának szánta, azonban ő nem akarta ezt a hivatást, így hamarosan kalandos
önálló fiatalkora kezdetét vette. Tizenhat évesen Rodéziába (a mai Zimbabve
területe, akkoriban brit gyarmat lévén angol telepesek lakták a területet) került, hat
évig mindenféle munkából tartotta fent magát, majd huszonkét éves korában kitört a
háború. A rodéziai ezred kötelékében harcolt a németek ellen Afrikában, majd a
német vereség után az ezred feloszlott, ő pedig visszautazott Európába. A gyalogsági
szolgálatból eleget tapasztalt, így a Királyi Tüzérségbe való sikertelen jelentkezés
után a Királyi Repülőcsapatokhoz (Royal Flying Corps) nyert felvételt. Ezután
különböző repülő alakulatoknál szolgált, nem sokkal később már repülőszázad
101 SPAATZ, Carl A.: Strategic Air Power – Fulfillment of a Concept. In: Foreign Affairs, 24/3. 1946.
p.388-389. 102 HAVERS, Robin: The Second World War – Vol. 2. – Europe 1939-1943. London, Routledge,
2005. p.59. 103 U.o. p.60. 104 KRAJNC Zoltán: A légierő eszmerendszerként való értelmezése. In: Krajnc Zoltán (szerk.): A
katonai-vezetői-parancsnoki (harcászati vezetői) kompetenciák fejlesztésének lehetséges
stratégiája. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014. p.181.
58
parancsnok volt. A háborút őrnagyként fejezte be, majd elfogadta a felajánlott
beosztást a békeidőben tovább funkcionáló, újonnan létrehozott Királyi Légierőben.
1939-ben a háború kitörésekor bombázó repülőgép századparancsnok lett, számos
harci bevetésben vett részt, és ahogy fent említettem, 1942-ben már a Bombázó
Parancsnokság vezetője.105
Arthur T. Harris életéről, katonai karrierjéről, és a második világháborúban betöltött
szerepéről is jelentős mennyiségű irodalmat találhatunk, azonban ő maga nem hagyta
hátra irodalmi műben a légi hadviselésről alkotott gondolatait. Ellenben a
Németország elleni bombázó hadjárata, városok (pl. Drezda) teljes elpusztítása és a
róla fellelhető irodalom alapján elmondható, hogy a brit tábornok is a hadászati
légibombázásokban látta a sikeres légierő alkalmazás lényegét, melyek célpontjai a
lakosság, akik a szenvedés, nélkülözés és megfélemlítés következményeként
követelni fogják a politikai vezetéstől a háború befejezését.
2.1.8. ALEXANDER P. DE SEVERSKY (1894-1974)
Grúz (akkori Orosz Birodalom) származású, Amerikai Egyesült Államokba emigrált
katonatiszt. Nem ért el olyan magas rendfokozatot, mint az előzőekben ismertetett
gondolkodók (őrnagyként fejezte be szolgálatait, majd így szólíttatta magát),
ismertsége legalább vetekszik velük. Még az Orosz Birodalom tisztjeként az első
világháborúban ászpilóta (számos harci sérülést szerzett illetve élt túl, jobb lábát
elveszítette), az USA-ban vállalkozóvá, repülőgép gyártóvá, műrepülő pilótává, íróvá
és teoretikussá vált.106
A korábban ismertetett W. L. Mitchell mentoráltja, ezért akárcsak Mitchell, Seversky
is nagy elánnal cáfolta a haditengerészet létjogosultságát. Elavultnak, nehézkesnek,
és a légierővel szemben kiszolgáltatottnak tartotta azt. Számos rövidebb publikációt,
és két könyvet írt, melyek közül a ’Győzelem a Légierő által’ (Victory Through Air
Power, 1942) nagymértékű figyelmet kapott, nemcsak a katonai, vagy politikai
vezetés, hanem az amerikai állampolgárok körében is. Felmérések szerint körülbelül
105 MIDDLEBROOK, Martin: Harris. In: Micheal Carver (szerk.): The War Lords – Military
Commanders of the Twentieth Century. Barnsely, Pen & Sword Books, 2005. p.116-117. 106 CHUN, Clayton K.S.: Aerospace Power in the Twenty-First Century – A Basic Primer. Colorado
Springs, United States Air Force Academy, 2001. p.63.
59
öt millióan olvasták, és húsz millióan ismerték e művének tartalmát.107 A híres
rajzfilmkészítő, Walter Elias „Walt” Disney pedig eme érdeklődést kihasználva
megfilmesítette a könyv lényegi részét.108
Magyarországon is hamar ismertté vált könyve, melyről már 1944 elején megjelent
publikáció a Magyar Katonai Szemle című folyóiratban.109 Seversky légi
hadviselésről vallott nézeteit így fogalmazza meg a szerző: „A háború megnyerhető
tisztán azáltal is, hogy erőteljes légitámadásokat intéznek az ellenségnél mutatkozó
hadászatilag fontos célok ellen; a földi csapatokra pedig csak később lesz szükség
megszállási és rendőri szempontokból.”110 Nagy ugyancsak összefoglalja Seversky
gondolatait a német légierőszervezés gyenge oldalait: „Repülőgépeik legnagyobb
részét kis hatósugarúra szerkesztették, mert felfogásuk szerint a légierőnek
elsősorban a földierővel kell szorosan együttműködnie. Ennélfogva a földre
kényszerültek és hadjárataikat majdnem mindenütt a földhöz tapadva kellett
végrehajtanak, miként ez Lengyelország, Franciaország és a Balkán esetében történt.
Ezeket az országokat előbb el kellett foglalniok, hogy légi támaszpontokat nyerjenek
az „ősellenség“, vagyis Anglia ellen. Ha a németek nagy hatósugarú repülőgépekből
álló légi hadsereggel rendelkeztek volna, akkor már régen – a levegőből –
térdrekényszeríthették volna a büszke Albiont.” 111 Ezen idézetből is látható (és ezt a
későbbiekben bővebben kifejtem), hogy az alkalmazott haditechnika hatással van a
harceljárásra, alapvetően befolyásolja a szervezet eredményességét.
Könyvének központi mondanivalója, hogy a légierő természetéből eredően hadászati
(stratégiai) erő, abból adódóan, hogy fizikai akadály nem állhatja útját, így képes
erőit összpontosítva az ellenség hátországában, mélységében, szívében csapást
mérni. Ebből adódóan úgy vélte, hogy a légierő erőforrásait pazarlás a szárazföld
támogatására fordítani, mely haderőnem elméleti szempontból nem a háború
legmagasabb, hadászati szintjén küzd, hanem alacsonyabb, harcászati célokat teljesít,
ezek összeadódásával, illetve ezeken keresztül hadműveletieket, majd csak ezt
107 LIBBEY, James K.: Alexander P. de Seversky – and the Quest for Air Power. Washington D.C.,
Potomac Books, 2013. p.218. 108 ALGAR, James; GEROMINI, Clyde; KINNEY, Jack; PORTER, H.C. (rendezte): Victory Through
Air Power. United Artists, Walt Disney, 1943. (https://www.youtube.com/watch?v=J1iPBvwaIkI,
letöltve: 2016.09.13.) 109 NAGY Béla: A légi hadviselés egyedül eldöntheti-e a háborut. In: Magyar Katonai Szemle, 14/1.
1944. pp.119-130. 110 U.o. p.122. 111 U.o.
60
követően érhet el hadászati sikereket, mivel át kell küzdenie magát a szembenálló
félen, illetve fizikai akadályokon.
Aztán a légtér birtoklásának fontosságát emeli ki. Mitchellel és Douhet-val
ellentétben nem a légi bázisok és repülőgépgyártó ipar támadásában látta ennek a
lehetőségét, hanem magának a szembenálló légierőnek a pusztításával. A két korábbi
gondolkodó idejében még nem alkalmaztak rádiólokációs berendezéseket
(radarokat), és nem volt más hatékony előrejelző rendszer sem, amivel a közeledő
repülőerőket felderíthették volna, így egyszerűbbnek és biztonságosabbnak tűnt a
mögöttes hadipotenciál megelőző támadása, illetve túl veszélyesnek látszott egy légi
háború megvívása.
A harmadik kulcsgondolat a célpontkiválasztást érinti. A légierő tehát képes a
szembenálló fél mélységében csapást mérni, hadjáratot folytatni, viszont nem
engedhető meg az, annak ellenére, hogy „bármit” megtámadhat, „akármit” támadjon.
Tehát a hadászati célokat szem előtt tartva olyan célpontokat kell kiemelni és
pusztítani, melyek a hadászati célkitűzés elérésében előremozdítják a törekvéseket.112
2.1.9. JOHN C. SLESSOR (1897-1979)
Brit légi marsall, a repülőcsapatoknál szolgált, még amikor Királyi
Repülőcsapatokként volt ismeretes, és jóval azután is, hogy független haderőnemmé
válva a Királyi Légierő névvel illették a szervezetet. A legelmélyültebb
gondolkodónak tartják a RAF történetében. Vadászpilótaként kezdte pályafutását az
első világháborúban, majd törzstisztként folytatta a háború után H. M. Tranchard
marsall parancsnoklása alatt. A második világháború kezdetekor a Légierő
hadműveleti főnöke volt, majd 1950-ben megkapta az ötödik tábornoki csillagot és
lett a Királyi Légierő vezérkarának főnöke és marsallja.113
1936-ban készül el a ’Légierő és a hadsereg’ (Air Power and Armies) című
könyvével114, mely szintén mérföldkő a légi hadviselés-elmélet történetében. A
112 MEILINGER, Philippe S.: Proselytiser and Prophet – Alexander p. de Seversky and American
Airpower. In: John Gooch (szerk): Airpower – Theory and Practice. London, Frank Cass
Publishers, 1995. p.17-19. 113 MEILINGER, Philippe S.: Airmen and Air Theory – A Review of the Sources. Alabama, Air
University Press, 2001. p.123-124. 114 SLESSOR, John C.: Air Power and Armies (Oxford University Press, London, 1936). Tuscaloosa,
The University of Alabama Press, 2009.
61
korábbiakban is történt hivatkozás a műveire, illetve a későbbiekben mint kortárs
teoretikus még szóba kerül, Meilinger egyik művének fejezetcíme a következő: ’John
C. Slessor and the Genesis of Air Interdiction’ azaz ’John C. Slessor és a légi lefogás
eredete’. A légi lefogás a stratégiai légi műveletek és a szárazföldi csapatok
közvetlen támogatása szempontjából „köztes” műveleti vagy tevékenységi forma.
Nem az ellenség szívében, de a harcoló csapatok mélységében, a frontvonalon jóval
túl végrehajtott légitámadási forma. Ahogy a brit légi marsall is megfogalmazza, a
célpontok közé tartoznak a még nem harcoló ellenséges csapatok, ellátmányuk,
felvonulási útvonalak, az összeköttetési lehetőségek (kommunikáció, közlekedési
infrastruktúra, hidak) stb. Ezen kívül J. C. Slessor is hangsúlyozza a légifölény
fontosságát, mely előfeltétele a hatékony légi lefogási műveletek végrehajtásának,
továbbá egy esettanulmányt is olvashatunk a harmadik fejezetben.
2.1.10. CURTIS E. LEMAY (1906-1990)
Az amerikai négycsillagos tábornok ismertsége vetekszik Mitchellével, szintén
megosztó személyiség, nyers stílussal, akit nagyszerű parancsnoknak és
problémamegoldónak tartottak.Katonai akadémiát nem végzett, a Tartalékos Tiszti
Kiképző Iskola elvégzésével szerezte tiszti kinevezését. Ösztönös tehetségének
köszönhetően a következő évtized alatt kiváló bombázó repülőgép navigátorrá és
pilótává vált, a második világháború pedig az előmenetelét lendítette fel. Kezdetben
alezredesi rendfokozatban és repülőcsoport parancsnokként szolgált, majd 18 hónap
alatt eljutott a vezérőrnagyi kinevezésig és repülőhadosztály parancsnoki beosztást
látott el. A háborúban nem kisebb sikert ért el a Stratégiai Légi Parancsnokság
(Strategic Air Command – SAC) parancsnokaként, illetve élvezve a politikai vezetés
támogatását, minthogy a légierő alkalmazásával sikerült befejeznie a háborút a
csendes-óceáni hadszíntéren. Elsőként gyújtóbombákkal előkészítve, majd a két
atombombával pszichológiai (és természetesen rettenetes fizikai) hatást gyakorolva
kapitulálásra bírta a japán vezetést. Ilyen eredményt sem a németek Anglia ellen,
sem fordítva nem tudtak elérni.115
A háború után William H. Tunner vezérőrnaggyal kidolgozták a blokád alá vont
Nyugat-Berlin ellátását a levegőn keresztül, azaz az első „légi hidat” valósították
115 MEILINGER, Philippe S.: Airmen and Air Theory – A Review of the Sources. Montgomery, Air
University Press, 2001. p.59-63.
62
meg, megalapozva a légierő negyedik nagy szerepkörét, a légi mobilitás műveletkört.
116 A légi szállítást sikerült olyan méretűre duzzasztaniuk, hogy a brit és francia
kapacitásokkal elérték a korábbi vízi és szárazföldi szállítások volumenét. Ezt a
körülményt figyelembe véve, tehát, hogy a blokád ellenére még téli hónapokon
keresztül is sikerült ellátni a várost a szükséges élelemmel, fűtőanyaggal, stb. (illetve
egy másik körülmény, az új keleti és nyugati valuták kérdésének megoldódásával) a
szovjetek feloldották a városrész blokádját. Ez tekinthető az első alkalomnak, amikor
a légierő által nem kinetikus (nem támadó, pusztító) eszközzel politikai célt
valósítottak meg, de legalább is nagymértékben hozzájárultak annak eléréséhez.
2.1.11. JOHN A. WARDEN (1943- )
Az eddigiek közül elsőként nevezhető kortárs légierő teoretikusnak az Egyesült
Államok Légierejének nyugállományú ezredese. Katonai tanulmányait, egyben
karrierjét az Egyesült Államok Légierejének Akadémiáján (U.S. Air Force Academy
– USAFA) kezdte, 1965-ben. 30 évig szolgált, vadászrepülő pilóta, teljesített
külszolgálatot Vietnamban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban,
repülőbázis parancsnok, vezette az Air Command and Staff College-ot (Légierő
Parancsnoki és Törzstiszti Főiskola). 1995-ben vonult nyugállományba, rövid ideig
tanácsadója volt Bill Clinton alelnökének, James Danforth Quayle-nek, később
elméleteit implementálta az üzleti folyamatokra, és képzéseket, tréning kurzusokat
szervezett és tartott az üzleti világban dolgozóknak.117
Több jelentős írása jelent meg, a következőkben a ’Légi hadjárat – Harci tervezés’
(Air Campaign – Planning for Combat) című, 1988-as kiadású könyvét emelem ki,
mely fő művének tekinthető. A mű elején röviden leírja a háború négy szintjét
(politikai-stratégiai, stratégiai, hadműveleti és harcászati), majd kritikát fogalmaz
meg, mely szerint régen nem készült a hadműveleti szintet tárgyaló alapos mű.
Magyarázzák általában ezt azzal, hogy a harcászati és stratégiai szint között nehéz
definiálni a gyakorlatban a hadműveletit, illetve azzal is, hogy a nukleáris fegyverek
korában az alsóbb szintek elhanyagolhatónak tűntek. Az ezt követő részben ő is
kifejti a légtér birtoklásáról szóló nézeteit, szerinte a hadjárat kudarcra van ítélve, ha
116 MURRAY, Williamson: Curtis E. LeMay – Airman Extraordinary. In: John. A. Olsen: Air
Commanders. Potomac Books, Washington D.C. 2013. p.149-150. 117 GÖNCZI Gabriella, KRAJNC Zoltán: Korunk meghatározó légierő teoretikusa – John A. III.
Warden In: Hadmérnök V/1. 2010. p.350.
63
az ellenséges légierő birtokolja a légteret, és nem kezdhetőek meg sem az egyéb légi,
sem a szárazföldi műveletek a légi fölény birtoklása nélkül. Kihangsúlyozza, ha csak
egy dolgot tanulunk meg a hadviseléssel kapcsolatban az az legyen, hogy úgy
nyerhetünk harcokat, amennyiben a kulcsfontosságú helyeken nagyobb erőt
koncentrálunk, mint az ellenség (a légierő ennek az elvnek a megvalósítására
ideális). Ebben a fejezetben még öt esetet vesz számításba, különböző relációkban
vizsgálva olyan szituációkat, amikor egyik vagy másik fél különböző mértékben
kitett az ellenséges légierő pusztító képességének. Warden három harci feladattípust
határoz meg, amit a légierő végrehajthat: az előzőekben említett légtér birtoklásáért
folytatott tevékenységet, a légi lefogást és a közvetlen légi támogatást. A következő
két fejezet a második két feladattípust részletezi. A légi lefogás esetében 3 altípust
állapít meg (távoli, közbenső és közeli), és ezekhez 6 lehetséges szituációt rendel
aszerint, hogy az ellenséges vagy a saját csapatok milyen tevékenységet folytatnak
(támadás, védelem, elszakadás [meghátrálás/menekülés]). A harmadik feladattípus, a
közvetlen légi támogatás a harcoló szárazföldi csapatok légi tűztámogatási formája,
melyet úgy érzékeltet, hogy ott kell alkalmaznia (igénybe vennie) a parancsnoknak,
ahol tartalék erőit alkalmazná, viszont nincs már tartaléka, amit bevethetne. Az
utolsó lényegi résznél a műveleti tartalékokról elmélkedik. A legtöbb légierő
gondolkodó úgy vélekedik, hogy a légi hadviselésben tartalékot képezni pazarlás,
hiszen a légierő erőforrásainak pusztító ereje egy (kis) helyen összpontosítható, így
minden erőforrást be kell vetni a minél nagyobb arányú és gyors siker elérése
érdekében, illetve nem engedhető meg a hezitálásból adódó veszteség, sikertelenség.
Warden ezzel szemben úgy érvel, hogy a frissen, újonnan bevont erők döntő hatással
lehetnek egy küzdelmes helyzetben, vagy a tartalék által kihasználható egy ellenség
által elkövetett harcászati hiba.118 119
Nem minden ízében eredeti alkotás, bár a hadműveleti szintű vonatkozása miatt
mindenképpen hiánypótló műnek mondható, a tartalékokról szóló rész kifejezetten
újszerű. Hatása pedig megkérdőjelezhetetlen: számos modern légierő
alapdoktrínában megjelenik a légi hadjárattervezés, mint hadműveleti-művészeti
elem. Ötgyűrűs modellje (En.: five-ring model), és az ellenség egyfajta rendszerként
118 OLSEN, John A. Olsen: John Warden and the Renaissance of American Air Power. Washington
D.C., Potomac Books, 2007. p.66-73. 119 WARDEN, John A. III.: The Air Campaign – Planning for Combat. Washington D.C., National
Defence University Press, 1988.
64
való értelmezése (En.: enemy as a system) alapját képezi a hatásalapú légierő
alkalmazásnak.120 1991-ben John Warden tervezte az első Öböl-háború légi
hadjáratának forgatókönyvét, a légi hadjárat 1991. január 17-től 1991. február 28-ig
(mindössze 6 héten keresztül) tartott. A kiváló célpont kiválasztásnak és a légierő
hatásalapú alkalmazásának köszönhetően rendkívül gyors katonai-politikai sikert
értek el.
2.1.12. PHILIPPE S. MEILINGER (1948- )
Az Egyesült Államok légierejének nyugállományú ezredese, szintén részt vett az első
öbölháború légi hadjárat terveinek kidolgozásában. 1970-ben szerezte BSc
diplomáját a Egyesült Államok Légierejének Akadémiáján, egyetemi (MSc)
végzettséget az University of Colorado-n és tudományos (PhD) fokozatot a
Micihigani Egyetemen. C-130-on (szállító repülőgép) repült, repülést oktatott,
külszolgálatot Európában és a Csendes-óceán térségében teljesített. Katonai
pályafutása nem különösebben, ellenben akadémiai karrierje annál
figyelemreméltóbb. Tanított almamáterében, az USAFA-n, a haditengerészet
felsőoktatási intézményében (U.S. Naval War College), és vezetője (dékánja) volt a
Felsőfokú Légierő Tanulmányok Iskolájának (School of Advanced Airpower Studies
– SAAS). Nyugdíjba vonulása után biztonsági elemzőként dolgozott tovább. Tíz
könyve, és több, mint 100 publikációja jelent meg magasan jegyzett
periodikákban.121
Az alábbiakban a légierővel kapcsolatos tíz állítása olvasható:122 123 124
aki a levegőt ellenőrzi, az általában a felszínt is uralja;
120 OLSEN, John A. Olsen: John Warden and the Renaissance of American Air Power. Washington
D.C., Potomac Books, 2007. p.256.,263. 121 MEILINGER, Philippe S.: Airmen and Air Theory – A Review of the Sources. Montgomery, Air
University Press, 2001. p.vii-viii.
Legfontosabb művei: 10 Propositions Regarding Air Power. Washington D.C., Air Force History
and Museums Program, 1995.; The Path of Heaven – The Evolution of Airpower Theory.
Montgomery, Air University Press, 1997.; Air Strategy – Targeting for Effect. In: Aerospace
Journal, 1999, Winter; Airmen and Air Theory - A Review of the Sources. Montgomery, Air
University Press, 2001.; Airpower – Myths and Facts. Montgomery, Air University Press, 2003. 122 KRAJNC Zoltán, JENEI Imre: „Tíz állítás a légierővel kapcsolatban” – Philippe S. Meilinger
légierő értelmezése. In: Repüléstudományi Közlemények, XXV/2. 2013. p.750. 123 MEILINGER, Philippe S.: Airwar – Theory and Practice. Oxon, Frank Cass Publishers, 2003.
p.170-176. 124 MEILINGER, Philippe S.: 10 Propositions Regarding Air Power. Washington, D.C., Air Force
History and Museums Program, 1995. p.1-2.
65
a légierő a belső lényegéből fakadóan stratégiai erő;
a légierő elsősorban támadó jellegű;
lényegében a légierő támadó tevékenysége ciklikus: csapásmérés és a
következmények elemzése után újból csapásmérés, majd ismét elemzés;
a légierő fizikai és pszichológiai sokkot okoz a negyedik dimenzió, az idő
kihasználásával;
a légierő képes egyidejűleg, a háború bármely szintjén, katonai műveleteket
folytatni;
a precíziós légi fegyverrendszerek újraértelmezik a tömeges alkalmazás
jelentőségét;
a légierő különleges jellemzői megkövetelik a centralizált irányítást;
a technológia és a légierő integrált, egymással kölcsönösen összefüggő
kapcsolatban van;
a légierő nem csak a katonai erőforrásokat foglalja magában, hanem a repülő-
és űripart, valamint a kereskedelmi repülést is.
2.1.13. ROBERT A. PAPE (1960- )
Nem szolgált a légierőben, azonban első könyvét a légierő kényszerítő képességéről
(stratégiai jelentőségéről) írta: Bombing to Win – Air Power and Coercion in War
(Bombázás a győzelemért – A légierő és a kényszerítés a háborúban).125
Tanulmányait mindhárom képzési szintet tekintve a politikatudományok területén
folytatta. Az alap és mester diplomáját is a Pittsburghi Egyetemen szerezte,
mindkettőt 1982-ben. A PhD tudományos fokozatát a Chicagoi Egyetemen vált
1988-ban, ahol jelenleg is professzorként tevékenykedik. Négy nagysikerű könyvet
írt és több tíz publikációja jelent meg tudományos és egyéb rangos folyóiratban.126
E tanulmány szempontjából a már név szerint említett könyvet szükséges kiemelni.
Nehéz olyan tömören magyarul visszaadni a cím lényegét, mint ahogy azt az angol
125 PAPE, Robert A.: Bombing to Win – Air Power and Coercion in War. Ithaca, Cornell University
Press, 1995. 366.p. 126 The University of Chicago, Depatment of Political Sciences /People/Faculty/Robert
Pape/Curriculum Vitae (https://political-science.uchicago.edu/sites/political-
science.uchicago.edu/files/uploads/Pape%20CV%202014.pdf, letöltve: 2018.08.30.)
66
nyelv által Pape teszi. Célpontkiválasztás szempontjából az ellenséges katonai erőkre
helyezi a hangsúlyt.127 E szembenálló fegyveres erőkre kell a légierővel olyan hatást
gyakorolni, hogy gyors, ahogy ő fogalmaz „olcsó” győzelmet arassunk azáltal, hogy
akaratunkat rákényszerítjük. Ennek folyományaként, amennyiben a szembenálló
politikai akaratnak nincs többé a háborúban érdekérvényesítő képessége, ami ez
esetben csak a (cselekvőképes) haderő, akaratát és céljait sem lesz képes
továbbvinni. Abban az esetben, amikor az ellenséget teljesen, vagy a teljeshez
közelítően elpusztítjuk, nem megfelelően, pazarlóan alkalmazzuk a légierőt, és nem
használjuk ki kényszerítő képességét. Az ellenség ellenállására, és az akaratunk
érvényesítési esélyeire a következő képletet és relációt írta fel:
R= B p(B) – C p(C); R<0
Ahol ’R’ az ellenség ellenállása, ’B’ az ellenállás hasznossága (az ellenállás milyen
előnyökkel jár), ’C’ az ellenállás ráfordítása (a várható károk mértéke), p() az
előnyök elérésének, vagy a károk elszenvedése valószínűségének mértéke.
Amennyiben ’R’ kisebb érték lesz mint nulla, az ellenségre (tőle racionális
viselkedést feltételezve) rákényszeríthetjük a mi akaratunkat.128
A légierő általi kényszerítésnek négy alternatíváját különíti el: megtorlás
(punishment), kockáztatás (risk), dekapitáció (lefejezés-decapitiation), tagadás
(denial). Ismét furcsa megnevezések, de a tartalmuk megmagyarázza a kissé
hatásvadász terminusokat. Megtorlás: a polgári lakosság támadása (fizikai pusztítása,
és/vagy életkörülményeik rombolása – pl.: II. világháború). Kockáztatás: a célpont
szintén a lakosság, viszont alacsony támadási intenzitással kezdve, egyre növelve azt
(a politikai vezetés eldöntheti, hogy eláll céljaitól, és a támadás befejeződik, vagy
vállalja a károkat – pl.: Koszovó, 1999: a példa csupán a növekvő intenzitásra
vonatkozik, a lakosság szándékos támadása nem történt). Dekapitáció: a politikai
és/vagy katonai vezetés pusztítása (pl.: öbölháború, 1991). Tagadás: a katonai erők
megfosztása a területmegtartási-, vagy cselekvőképességben. Ahogy korábban írtam,
attól, hogy része elméletének nem támogatja a lakosság ellen intézett támadásokat,
127 KRAJNC Zoltán: A légierő alkalmazásának alapkérdései. In: Krajnc Zoltán (szerk.): A katonai
vezetői-parancsnoki (harcászati vezetői) kompetenciák fejlesztési stratégiája. Budapest, Nemzeti
Közszolgálati Egyetem, 2014. p.11. 128 PAPE, Robert A.: Bombing to Win – Air Power and Coercion in War. Ithaca, Cornell University
Press, 1995. p.15-18.
67
melyek nem hogy eltántorítanák azt az ellenállástól, hanem növelheti eltökéltségüket.
Úgy véli, a legvalószínűbb és leghatékonyabb módja a sikerek elérésének a katonai
erők ellehetetlenítése.129
2.2. LÉGIERŐ DOKTRÍNÁK
A következőkben a jelentősebb légierő alapdoktrínáinak a légierő fő funkcióit leíró
részeit tekintem át (köztük a hazait is). Ezen dokumentumok alapul szolgálnak a
légierők alkalmazásának tekintetében, meghatározák azokat a fő légierő funkciókat,
amelyeknek a légi bázisok alapot kell szolgáltatniuk, és amelyekre komoly hatással
voltak a fenti gondolkodók nézetei, tanai. Tetten érhető bennük mindannak az
elméletnek és tapsztalatnak a veleje, melyet a hadtudomány légierővel foglalkozó
szegmense napjainkig felhalmozott. Ezeken keresztül mutatom be a légierő fő
funkcióit, szemléltetve a hadviselésben betöltött szerepét.
A vizsgálatba az amerikai, a brit, a NATO és a magyar légierő doktrínákat vontam
be. Az amerikait, hiszen ezen állam rendelkezik a valaha volt legjelentősebb önálló
légierővel; a brit Királyi Légierő az egyik legnagyobb múltra visszatekintő légi
haderőnem (alapítva 1918-ban); a szövetségi doktrína szintén fontos, hiszen ez
határozza meg a 29 tagállam, ezáltal a világ legjelentősebb légi haderejének közös
elméleti alapját; illetve szükséges áttekinteni, hogy Magyarország Légi műveleti
doktínája milyen fő feladatköröket állapít meg az érintett haderőneme számára.
Doktrína: tan, tudományos elméletek, elvek és nézetek rendszere. Akkor válik
hivatalossá, ha azt az állami vezetés is elfogadja. A doktrína tartalma és irányultsága
szerint lehet: politikai, ideológiai, teológiai, katonai, gazdasági, pénzügyi, stb. … A
doktrínákra jellemző, hogy számos befolyásoló tényező hatására időnként változnak,
módosulnak.130
2.2.1. AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK LÉGIERŐ DOKTRÍNÁJA131
129 FAUSILE, Angelique L.: Two Theories on the Use of Air Power: Warden vs. Pape. Washington
D.C., National War College, 2003. p.6-9. 130 SZABÓ József (szerk.): Hadtudományi Lexikon A-L. Budapest, Magyar Hadtudományi Társaság,
1995. p.214. 131 AFDD 1 - United States Air Force Basic Doctrine, Organisation and Command. Alabama, LeMay
Center, Air University, 2014. p.42-53.
68
Az Egyesült Államok esetében két dokumentumot is szükséges megvizsgálni. Az
egyik, az elemzendő légierő doktrínák közül a legrégebbi, 2011-ben került kiadásra,
ebből kaphatunk átfogó összegzést Egyesült Államok Légierejének alapvető
képességrendszeréről (képességenként/művelettípusonként további dokumentumokat
találhatunk, melyek részletezik azokat). Az első négy fejezetben különböző
gondolatokat olvashatunk a doktrínákról, légierőről, a háborúról, és a légierővel
kapcsolatos alapelvekről és tanokról. A középső részben (5. fejezet) a légierő
szerepköreiről (role), küldetéseiről (mission) és funkcióiról (function) olvashatunk. A
harmadik logikai részben a vezetés-irányítási rendszert, illetve a légierő komponens
összhaderőnemi csoportosításon belüli helyét és szerepét írja le a dokumentum.
Ahogy az alfejezet bevezetésében írtam, részletesen a légierő szerepköröket
vizsgálom. A doktrína a légierőt a következőképpen definiálja: „A légierő a
képesség, hogy katonai erőt jelenítsünk meg, vagy befolyást gyakoroljunk a légtér, a
világűr és a kíbertér használatán és birtoklásán keresztül annak érdekében, hogy
hadászati, hadműveleti, vagy harcászati célokat érjünk el.” Jelen dokumentum úgy
írja le a fenti hármas fogalomcsoportot (szerepkör, küldetés, funkció), hogy: „Az
elsődleges funkciója a haderőnemeknek, hogy szervezzék, kiképezzék, felszereljék
és igazgassák az erőiket azért, hogy elláthassák szerepköreiket annak érdekében,
hogy egy fegyveres csoportosítás parancsnoka véghezvihesse a küldetését, egy adott
hatás elérése érdekében. Az elérendő hatás és a kitűzött küldetés elérése érdekében a
légierő egy sor különböző feladatot hajt végre, amelyek összeadódva biztosítják a
kívánt hatást.”
A légierő fő funkciói a legnagyobb mértékben ebben a dokumentumban vannak
szétszabdalva, mindazonáltal tükrözi az Egyesült Államok jelenleg betöltött szerepét
a világrendben. A vizsgált okumentumok között csak ebben jelenik meg a nukleáris
fegyverekkel való hadviselés, azonban az elrettentést helyezve előtérbe (Nuclear
Deterrence), mint támadó szellemben. Megtaláljuk a klasszikus funkciókat: a
légtérért folytatott küzdelem (Air Superiority), felszíni erők elleni műveletek (Global
Precision Attack), a hírszerzés-megfigyelés-felderítés (Global Integrated
Intelligence, Surveillance, and Reconnaissance) és a légi mobilitási/logisztikai
funkciót (Rapid Global Mobility). Érdekes megfigyelni, hogy nagyon sok helyen
megjelenik a ’globális’ szó, ami kifejezi, hogy az amerikai gondolkodásban valóban
69
egy politikai-stratégiai eszközként gondolnak a légierőre. A fő funkciók között
jelenik meg az űreszközök alkalmazása és a világűrben végrehajtott feladatok
együttese, a kibertérbeli védelmi és támadó tevékenység, a vezetés-irányítás, a
személyi állomány kutatása-mentése és végül a más országokkal, szervezetekkel
történő kapcsolatépítés. A többi dokumentumban nem, itt azonban külön fő
funkcióként találjuk a különleges katonai erők (amely mára egyfajta negyedik
haderőnemmé nőtte ki magát) mindenoldalú légi támogatását.
2. táblázat: Az Egyesült Államok Légierő alapdoktrínája légierő fő funkcióinak
felosztása (jobb oldalon saját fordítás)132
A másik dokumentum, illetve dokumentum együttes, a 2015-ben felülvizsgált és
frissített változata a légierő doktrínának.133 A korábbi egy dokumentumot három
kötetere választották szét, az első tárgyalja a legáltalánosabb alapvetéseket, a
doktrínák és a légierő mibenlétét, az összhaderőnemi műveletek alapkérdéseit, illetve
a légierő alap tanait. A második humán vezetési kérdésekkel foglalkozik; a harmadik
kötet pedig a műveletek vezetésével és irányítására koncentrál. Hosszas kutatás és
többszöri áttekintés után sem találtam egyik kötetben sem a korábban részletezett fő
132 AFDD 1 - United States Air Force Basic Doctrine, Organisation and Command. Montgomery,
LeMay Center, Air University, 2014. p.43. 133 Curtis E. Lemay Center for Doctrine Development and Education – Core Air Force Doctrines
(https://www.doctrine.af.mil/; letöltve: 2018.10.22.)
70
légierő funkciókat. Mindhárom kötet esetében található egy lista a fő
változtatásokról, de a légierő fő funkciók fejezet elhagyását egyik sem említi. A
három kötet mellé számos függeléket mellékeltek, ezekből következtethetők a
légierő fő funkciói, melyek lényegében megegyeznek a korábban deklaráltakkal.
Egyik ezek közül (Annex 3-0) a művelettervezéssel foglalkozik, azonban a
művelettípusokról ebben sem találunk összesítést, vagy áttekintést. Ezt a jelenleg
hatályos amerikai légierő doktrínaegyüttes komoly hiányosságának tartom.
A légierő gondolkodók hatásai azonban sok esetben fellelhatők a doktrínában.
Nemcsak az alapfunkciókban érhetők tetten, megjelenik a tartalék kérdése, ahogy J.
A. Warden arra kitért ’Air Campaign’ című művében, szintén megtalálható benne a
wardeni a ötgyűrűs célpont-priorizálási modell is ’A súlypontok stratégiai gyűrűi
modellje’134 néven.135 R. A. Pape kényszerítő elméletét is beépítették a
dokumentumok közé, a kényszerítés módszerei ugyanazon a kategóriákként
megtalálhatóak, mint ahogy Pape megalkotta azokat (Denial, Risk, Punishment), nem
csupán átvették a gondolatokat, validálva azokat, hivatkozás is történik Pape
könyvére.136
2.2.2. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG LÉGIERŐ DOKTRÍNÁJA137
Egyesült Egyesült Királyság légi és világűr doktrínája két nagy részre válik.
Mindkettőben a relevanciának megfelelően a természetét, jellegét, felhasználását,
alkalmazási módját tárgyalják az adott közegbeli erőknek, műveleteknek. Először a
légierőt, majd az űrerőket fejtik ki azonos struktúrában. Már a doktrína legelején
meghatározzák a négy alapfunkció csoportot: a légtér birtoklása – a szembenálló fél
korlátozása és a saját csapatok mozgási és műveleti szabadságának biztosítása;
hírszerzés, megfigyelés és felderítés – a harcászati, műveleti és hadműveleti
helyzetkép minél nagyobb mértékű megértése; levegő-föld támadások – a lehetséges,
vagy már ellenséges szándékok megváltoztatásának, vagy fenntartásának
kényszerítése (ennek része a hadászati légi támadás is); légi mobilitás – személyek,
134 The Strategic Ring COG (Center of Gravity) Model 135 Annex 3-0 Operations and Planning - Appendix A: Center of Gravity Analysis Methods. Alabama,
LeMay Center, Air University, 2016. p.134.
(https://www.doctrine.af.mil/Portals/61/documents/Annex_3-0/3-0-Annex-OPERATIONS-
PLANNING.pdf; letöltve: 2018.10.22.) 136 U.o. p.55-56. 137 JDP 0-30 UK Air and Space Doctrine. London, UK Ministry of Defence; Developement, Concepts
and Doctrine Center, 2013. p.3-1 – 3 -36.
71
felszerelések, vagy anyagok mozgatása annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a
műveleti vagy harcászati mozgásokat és az erők fenntartását.
Ebben a doktrínában már az elején megtalálhatjuk a kapcsolódást R. A. Pape-vel,
akinél a kényszerítés elméletét találjuk és ennek módszereit. Ami a többi feladatkört
illeti, a mára általánosnak mondható felosztást követi.
A légierő tulajdonságainál kifejtik, hogy lényegéből fakadóan összhaderőnemi erő,
hiszen képességei nagy részét együttműködés keretében hajtja végre, illetve fő
tevékenységét (stratégiai hatását) nem a levegőben, hanem valamilyen más közegben
fejti ki jellemzően (tengereken is, de legfőképpen a szárazföldön); illetve áthatoló,
ugyanis nem áll előtte fizikai (természeti) határ. A második jellemzőt már a legelsők,
például Douhet, Trenchard és Mitchell is felismerték. A doktrína a légierő alapvető
tulajdonságaiként a magasságot, sebességet és hatótávolságot határozza meg, illetve
további jellemzőkként a mindenütt jelenlétet, a mozgékonyságot, a
koncentrálhatóságot, a rugalmasságot, költséghatékonyságot és a precíziós
technológiák alkalmazását. A költséghatékonyság magyarázatra szorulhat:
erőtöbbszöröző hatása miatt, illetve, mert felszíni erők alkalmazása nélkül is
elérhetjük céljainkat, kifizetődő lehet, ha csak a légierőt alkalmazzuk, mint a
csapatok költséges kitelepítését és fenntartását, illetve elégségesnek bizonyulhat
kisebb szárazföldi erő alkalmazása, ha légi képességekkel egészítjük ki azokat. Az
előnyök mellett a hátrányokat is számba veszik, melyek az ideiglenes jelenlét, a
sebezhetőség és a korlátozott terhelhetőség. A légierőt a következőként definiálja: „A
légierő jelenti a képességet a szereplők viselkedésének, valamint az események
menetének befolyásolására. A légierő lényegéből eredően stratégiai jelentőséggel bír.
Erőtöbbszörözőként is funkcionál más katonai vagy nem katonai művelet
elősegítőjeként és támogatása által.”
Az első rész harmadik fejezetében találjuk a légierő szerepköröket, és
művelettípusokat. Ahogy már említettem, négy alapvető szerepkört állapítanak meg,
és mindegyikhez egy hatást kötnek, úgy mint: légi szembenállás – őrzés; felderítési
feladatok – informálás; támadás – kényszerítés; légi mobilitás – mozgatás. A
különböző szintű tevékenységeket itt is egy fogalom-hármassal írják le: szerepkör
(role – egy a négy légierő feladatkörből, egy fő komponens), küldetés (mission – egy
sor feladat végrehajtása egy bizonyos cél elérése érdekében), bevetés (sortie – egy
72
küldetés során egy repülőgép repülése, harcfeladata). A szerepkörökről és
küldetésekről az alábbi halmazábrát találjuk ebben a részben (2. ábra):
2. ábra: Légierő szerepkörök ábrázolása a brit légierő doktrínában138
A halmazábra nagyon látványosan és hatékonyan foglalja össze a légierő
feladatrendszerét, érzékelteti továbbá a szerepkörök és küldetések általi átfedéseket,
a határterületeket. A továbbiakban kifejti ezeket a szerepköröket és küldetéseket,
illetve nagyon gyakran hoz példát rájuk, különböző rövid esettanulmányok
bemutatásával. A fejezet utolsó pontjaként a vezetés-irányítás kérdéskörét tárgyalja,
az utolsó fejezetben pedig a többi haderőnemmel való együttműködést fejti ki,
különböző relációkban (szárazföld, haditengerészet, kíbertér, világűr). A második
részben pedig a világűrbeli műveleteket fejti ki, melyek főként az
információgyűjtésre irányulnak, illetve a szembenálló fél űreszközeinek zavarására,
pusztítására, továbbá a sajátjaink megóvására.
2.2.3. ÉSZAK-ATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE LÉGIERŐ
DOKTRÍNÁJA139
138 JDP 0-30 UK Air and Space Doctrine. London, UK Ministry of Defence; Developement, Concepts
and Doctrine Center, 2013. p.3-2 alapján saját szerkesztés 139 AJP 3.3 B – Allied Joint Doctrine for Air and Space Operations. Brüsszel, NATO Standardization
Office 2016. p.1-8 – 1-17.
73
A A szövetséges doktrína az a dokumentum, mely harmonizálja a tagországok
légierőinek alapvetéseit, feladat végrehajtásukhoz közös alapot biztosít. Nemrég
került megújításra, 2016 áprilisában történt a közzététele. Az egyes fő szerepkörök
meghatározásakor nagymértékben támaszkodik a szövetség vezető nemzeteinek
légierő doktrínáira.
Öt fő fejezetre tagolódik, melyből egy foglalkozik a légierővel kapcsolatos
alapvetésekkel, három a vezetés és irányítás különböző aspektusait vizsgálja, az
utolsó pedig a világűr felhasználását taglalja a NATO műveleteinek támogatása
érdekében. Az első részben, az alapvetések között találjuk a légierő fő szerepköreit,
mely hasonlóan a korábbi doktrínákhoz a légi szembenállást, a levegő-felszín
támadásokat (szárazföldi és tengeri erők elleni, illetve hadászati, hadműveleti és
harcászati viszonylatokban), a légi mobilitást és az információ gyűjtő feladatokat
határozza meg fő szerepkörökként, és mintegy „négy és feledik” fő funkcióként a
személyek kiemelését, haza/elszállítását hozza a doktrína (3. táblázat). Ennek oka a
személyi kimetés feladat összetettségéből adódhat, mivel ebben az egy szerepkörben,
ugyan kisebb volumenben, de megjelenik a légierő valamennyi képessége.
A második fejezet a légi műveletek vezetési és irányítási kérdéseivel foglalkozik,
ezen belül a légierő komponens beágyazódásával a NATO vezetési rendszerébe, a
vezetési és irányítási szerepkörökkel és szervezeti elemekkel, valamint az
összeköttetési követelményekkel. A harmadik fejezet a légierő komponens
(haderőnem) parancsnokságának (mely Ramsteinben, Németországban található)
alapjait fekteti le, a negyedik fő fejezet a légi műveletek tervezésének legfontosabb
részleteit határozza meg. Az ötödik fő fejezet a világűrben telepített eszközök általi
NATO műveletek támogatását tárgyalja.
Légi
szembenállás
Támadó légi
szembenállás o Légtér
megtisztítás
o Légi kíséret
o Az ellenséges
légvédelem
elnyomása
o Légi támadás
Védelmi légi
Légi támadás
Hadászati légi
támadás
Felszíni erők ellenei
műveletek o A légierő
hozzájárulása a
szárazföldi csapatok
elleni műveletekhez
۰ Légi lefogás
۰ Közvetlen légi
támogatás
Légi mobilitás
Légi szállítás o Földi kirakás /
Légi kirakás
o Harcászati /
Hadászati légi
szállítás
o A légi szállítás
5 típusa
Légi üzemanyag
utántöltés o A légi
Hozzájárulás az
összhaderőnemi
hírszerzéshez,
megfigyeléshez és
felderítéshez
Hírszerzés
Megfigyelés
Felderítés
74
szembenállás o Aktív
légvédelem
o Passzív
légvédelem
o A légierő
hozzájárulása a
haditengerészeti
csapatok elleni
műveletekhez
۰ Felszíni műveletek
۰ Tengeralattjárók
elleni műveletek
üzemanyag
utántöltés 7
fajtája
Hozzájárulás az
összhaderőnemi
személyi
mentéshez
3. táblázat: A légierő fő szerepkörei, műveletei és feladattípusai a NATO Légi- és
Űrdoktrínája alapján140
2.2.4. MAGYARORSZÁG – LÉGI MŰVELETEK DOKTRÍNA141
Magyar viszonylatban kimondottan friss a vizsgált dokumentum, 2015 áprilisától
hatályos. Követi a nemzetközi trendeket hasonló felépítésével, illetve műveleti
felosztásával az előzőekben bemutatott doktrínákhoz képest. Műveleti felosztása
nagy mérétkben hasonlít a NATO 2009-es légierő alapdoktrínájához.142 Négy
fejezetre tagolódik, melyben az első, az eddig megszokottakhoz hasonlóan a
légierővel, a légi műveletekkel kapcsolatos alapvetéseket tartalmazza. Ír a légi
műveletek végrehajtásához szükséges erőkről és képességekről, a légierő
alkalmazásának elveiről, illetve a harc megvívásának szabályairól.
A következő rész a légierő műveleteinek vezetési és irányítási rendszerét fekteti le.
Megfogalmazza a légierő vezetésének és irányításának alapelveit, amelyek a vezetés
egysége, folyamatossága, decentralizálása, illetve az integráció. Meghatározza a
légierő haderőnem főnöke felelősségét, kötelezettségeit, a légierő összekötők
feladatait és a velük szemben támasztott követelményeket, a légtérgazdálkodást és a
légvédelem mibenlétét, illetve a légi vezetési és irányítási rendszer felépítését.
A harmadik fejezet fogalmazza meg a légierő harctevékenységének alapelemeit
(amelyek a légiharc, a légvédelmi harc; és a légi csapás) és műveleteit. A
művelettípusok felosztása ugyancsak megfelel a nemzetközi trendeknek, azonban a
stratégiai légitámadás elkülönítése az egyéb levegő-felszín támadásoktól kissé kirívó,
úgy is mondható, hogy elavult. Hadműveletekként elkülöníti a légi szembenállást, a
stratégiai légi támadást, és felszíni erők elleni műveleteket; valamint
140 AJP 3.3 B Allied Joint Doctrine for Air and Space Operations. Brüsszel, NATO Standardization
Office, 2016. p. 1-8 – 1-16 alapján 141 Re/419 – Légi Műveletek Doktrína. Budapest, Magyar Honvédség, 2015. p.3-1 – 3-26. 142 AJP 3.3 A Allied Joint Doctrine for Air and Space Operations. Brüsszel, NATO Standardization
Agency, 2009. p.1-5 – 1-13.
75
megkülönbözteti a támogató légi műveleteket amelyek: a légi felderítés, légi
szállítás, légi utántöltés, harci kutatás-mentés és a légi kutatás-mentés, . Nagy
hangsúlyt kapnak az afganisztáni tapasztalatokra is alapozott helikopterekkel
végrehajtható műveletek, olyannyira, hogy ennek a résznek a terjedelme megegyezik
az előbb ismertetett művelettípusok leírásának méretével. Megjelennek köztük a
támadó feladatok, légiroham-műveletek, légi szállítás, gyorsreagálású erők
támogatása, a légi-földi integráció, illetve a különböző személy/sebesült kiemelő
feladattípusok is. Külön kategóriát képez a légierő válságreagáló műveletekben
történő közreműködése, itt elsősorban információgyűjtő és szállító feladattípusokat
említ, azonban a béketeremtés és békekikényszerítés során a fegyveralkalmazás
lehetőségét is fenntartja.
A negyedik, egyben utolsó fejezet a légierő műveleteinek tervezését és azok
sajátosságait tárgyalja. Elsőként a feladatszabás és a tervezés alapvetéseit fogalmazza
meg, majd ezek sajátosságait. A sajátosságokat magyarázóan nem fogalmazza meg,
azonban alaposan leírja a légi feladatszabó ciklus hat fázisát:143
1. Összhaderőnemi parancsnok és a haderőnemi parancsnokok koordinációja;
2. Célpontok kidolgozása;
3. Fegyverzet és repülőeszköz hozzárendelés;
4. A Repülő Feladatszabó Parancs elkészítése;
5. Végrehajtás;
6. Hadműveleti értékelés.
E körfolyamat teljes mértékben „NATO-kompatibilis”, ugyanilyen folyamat
keretében történik a szövetségi feladattervezés, irányítás, végrehajtás és értékelés. A
folyamat során létrehozott dokumentumok, parancsok is megfelelnek a nemzetközi
sztenderdeknek.
2.3. RÉSZÖSSZEGZÉS
A végére értem az általam bemutatni kívánt légierő gondolkodókon, illetve a
legfontosabbnak tartott légierő alapdoktrínákon. Természetesen a lista nem teljes,
hiányolható esetleg John R. Boyd az OODA (Observation-Orientation-Decision-Act,
143 Re/419 – Légi Műveletek Doktrína. Budapest, Magyar Honvédség, 2015. p.4-4 – 4-10.
76
megfigyelés-eligazodás-döntés-cselekvés) körfolyamata, viszont ezen elmélete jóval
túlmutat a légierő keretein, a hadviselés minden szintjén és az üzleti életben, de
szinte bármilyen döntési folyamatban alkalmazható, így nem szándékoztam
kisajátítani ebben a szűkebb témakörben. Hiányolható továbbá Henry H. Arnold
tábornok, az egyetlen amerikai ötcsillagos, akinek a kezdeményezéséből a Project
RAND mára a legnagyobb biztonságpolitikai tudástárrá vált. Esetleg Ira C. Eaker
tábornok is említhető lenne, mint az egyik legkarizmatikusabb vezető a második
világháborúban szolgált légierő parancsnokok között, esetleg olyasvalaki, akit még
itt sem említek meg. Azonban bizonyos korlátozást be kellett vezetnem, igyekeztem
tapasztalataim alapján a legfontosabbakra szorítkozni.
A légierő teoretikusok jóllehet maradandó gondolatokat alkottak, azonban
véleményem szerint túlságosan nagy hangsúlyt fektettek a légierő pusztító
képességére. Amint az a repülés rövidnek mondható története során tapasztalható
volt, nem csupán a rombolás által érhetők el jelentős hatások, hanem egyéb, nem
kinetikus vagy nem halálos műveleteken keresztül is.144 Munkásságuk nyomán ma
azonban mégis el tudjuk különíteni a légierő négy alapvető szerepkörét: a légi
szembenállást, a levegő-felszín támadásokat, az információszerzés szerepkörét,
illetve a légi mobilitási-logisztikai feladatokat. A legalapvetőbb gondolatok a két
világháború között és a második világháború után már megszülettek, a
repülőcsapatok önálló haderőnemekké váltak, ami biztosította az önálló
feladatrendszer és a hadászati rendeltetés beteljesítését. Később olyan eszközzé vált a
politika kezében, amely képes a globális csapásmérésre, erőkivetítésre, távoli
térségek elérésére. Képes harcászati, hadműveleti és hadászati hadviselési szinteken
feladatot végrehajtani, akár ugyanazon a repülésen belül. Erejét képes egy helyen
egyszerre összpontosítani, vagy növekvő intenzitással fokozni a nyomást a
szembenálló félen. A magasság és sebesség különböző kombinációit illetve egyéb
kisegítő lehetőségeket kihasználva nagymértékű rugalmasságra alkalmas. Célpontjait
144 Például:
Hadászati légi szállítás – 1991 öbölháború – a műveletek első fázisa az úgynevezett Sivatagi
Pajzs, mely során a térségbe telepített légierő mérete már önmagában, beavatkozás nélkül hatással
volt az iraki haderő viselkedésére, alkalmazására; a berlini légi híd esetét már korábban
kifejtettem.
Hadászati jelentőségű információgyűjtés – 1962 augusztusában egy U2 felderítő repülőgép légi
felvételeket készített a Szovjetunió által Kubába telepített ballisztikus rakétakilövő állásokról, ami
után a kialakult konfliktus rendezését követően a Szovjetunió engedett USA követelésének és
eltávolította a rakétákat a szigetállam területéről, egyúttal megszűnt az Egyesült Államok
közvetlen rakétafenyegetettsége.
77
meg tudja közelíteni rejtve, vagy nagy figyelmet magára vonva, attól függően, hogy
önmagát óvva, nagy magasságon, felhőzetben, vagy afelett, alacsony észlelhetőségi
technológiát felhasználva rejtetten tevékenykedik, esetleg pszichológiai
hatásgyakorolásként alacsonyan, nagy sebességgel, akár a hang sebességének
többszörösével repül az ellenséges csapatok felett. Számos támogató feladat
ellátására alkalmas más haderőnemek részére, tűz- és logisztikai támogatásra
egyaránt. Kifinomult szenzorrendszerei segítségével nagymértékben (esetleg
döntően) kiveszi a részét az összhaderőnemi hírszerzés, megfigyelés és felderítés
feladatokból. Az emberi életet óvva, távolról irányított eszközeivel is képessé vált
fontos küldetések ellátására.
A kortárs gondolkodóknak már nem volt alkalmuk olyan volumenű alaptételeket
lefektetni, mint Douhetnek, Trenchardnak, Mitchellnek, vagy Slessornak, azonban a
korábbiakat továbbgondolva, finomítva növelni tudták a légierő hadászati
hatékonyságát, és mi sem igazolja jobban eredményüket, minthogy gondolataik ma
szintén visszaköszönnek a légierők alapdoktrínáiból. Amivel továbbá hozzá tudtak
tenni a légi hadviselés-elmélethez, az a célpontkiválasztás (célkezelés)
racionalizálása, és a hatásalapú alkalmazás gondolatának tökéletesítése, valamint az
összhaderőnemi-, sőt az összállami145 erőfeszítésekbe való légi hadviselési
képességek integrálása. Előbbit az a felismerés motiválja, hogy az elérni kívánt
végállapothoz vezető hatások (feltételek) kialakítása (generálása) csak komplex,
összehangolt és átfogó közelítésen alapuló műveletekkel lehet sikeres. Ezt
alátámasztja az a tény, hogy a Szövetségben általánosan elfogadott átfogó
megközelítésen alapuló művelettervezési rendszer146 a légierő tervezési metódusából
fejlődött ki és az erőfeszítések összehangolására fókuszál.
Látható, hogy a Szövetségen belül vezető légierők doktrínái, maga a szövetségi
doktrína, illetve ezekkel összhangban a magyar Légierő Műveleti Doktrína
egybecseng, és nagyon hasonló módon értelmezi a légierő, illetve – napjaink
megközelítése szerint – a légi komponens feladatrendszerét, illetve ez által elérhető
célokat.
145 Interagency Warfare 146 Comprehensive Planning Operations Directive - COPD
78
Megállapítható, hogy jelenleg a légierő feladatkörei négy fő csoportba sorolhatóak.
Ezek a következők: légi szembenállás, mely során a légteret igyekszünk uralmunk
alá vonni. Attól függően, hogy a saját légtérben kívánatos a légi dominancia
fenntartása, vagy a szembenálló fél által birtokolt légtérben próbálják átvenni a
túlsúlyt, megkülönböztethető védelmi, illetve támadó légi szembenállás. Mindkét
esetben az ellenséges légierő hatékonyságát igyekeznek csökkenteni, eszközeit,
rendszereit pusztítani annak érdekében, hogy a saját erőket (nemcsak a légierőt)
megóvják a levegőből érkező támadásoktól, egyfajta védőernyőt emeljünk föléjük.
A következő fő feladatkör az információgyűjtés, konkrétabban a klasszikus hármas
feladatcsoport a hírszerzés, megfigyelés, felderítés. A NATO doktrínában
hozzáteszik még a „hozzájárulás az összhaderőnemi” előtagot, ami kifejezi, hogy
nemcsak a légierő feladata az információgyűjtés, azonban a légierőre jellemző
perspektívából, valamint változatos, sokfajta és hatékony szenzorrendszereiből
fakadóan ideális e feladatkört széleskörűen ellátni. E szerepkör fontosságából
adódóan külön főcsoportként kezelelendő, azonban a magyar doktrína a támogató
feladatokhoz sorolja.
A harmadik fő szerepkör a légi mobilitási, vagy támogató légi műveletek. Jellemzően
logisztikai, ellátó, közvetítő, kiszolgáló feladatok sorolhatóak ide, úgy mint a légi
szállítás, légi tüzelőanyag utántöltés, a légierő működését, feladat végrehajtását
biztosító logisztikai feladatok, légi kutatás-mentés, légi szállítású (akár különleges
műveleti) csapatok tevékenységi körzetükbe szállítása, ejtőernyős dobás, stb.
Végül a levegő-felszín támadó műveletek, melyen belül hadviselési szintenként,
illetve szárazföldi vagy tengeri csapatok elleni műveleteket különíthetünk el. A
közegek szerinti elkülönítés egyértelmű, azonban a hadviselési szintek szerinti
feladat elkülönítés magyarázatra szorul. Harcászati szinten a közvetlen légi
támogatás említhető, mely során a közvetlen harcérintkezésben levő szárazföldi
csapatoknak biztosított a légi tűztámogatás. Hadműveleti szinten a légi lefogás
feladat kerül végrehajtásra, specifikusan kialakított repülőgép kötelékekkel, melyeket
kis fogalomzavart okozva ’egyesített légi műveletek’-ként147 említenek. E feladat
célja, hogy a szembenálló fél mélységében olyan célpontokat támadjanak, melyek
gátolják a csapatainak (szervezett) harcba bocsátását, előrevonását, pusztítja
147 Combined Air Operations – COMAO
79
készleteit, összeköttetési lehetőségeit (útvonalak, vasútvonalak, hidak, hírközlési
hálózatok, stb). Hadászati légitámadás keretében pedig a cél a szembenálló fél
háborús szándékának megtörése, olyan hatást kifejtése által, mely nyomán nem lesz
képes és/vagy hajlandó háborút viselni, vagy folytatni azt, azaz egyik fél a másikra
tudja kényszeríteni akaratát. A hangsúly jelen esetben a hatáson van, és nem az
okozott károk mértékén, vagy a felhasznált eszközök mennyiségén esetleg
milyenségén, fajtáján. Ez utóbbi gondolatot a doktrínák is a legtöbb esetben
hangsúlyozzák.
2.4. RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK
A fentiekben leírtak tekinthetőek tehát a légierő fő szerepköreinek. A hazai Légi
Műveletek Doktrína dokumentum annak ellenére, hogy a nemzetközi trendek mást
diktálnak, külön kezeli a stratégiai légi támadás feladatot, ami a légierő, mint önálló
haderőnem lényegét adó feladattípus. Talán helyesebb azonban, ha stratégiai légi
műveleteket emlegetünk és ideértjük a nem halálos, de nagyfontosságú egyéb
(szállítási, információgyűjtési) feladatokat is. Amennyiben alaposabban
végiggondoljuk a fő funkciók rendeltetést, hatását, megállapítható, hogy valamennyi
egyfajta támogató szerepet tölt be. Biztosítja vagy megkönnyíti valamelyik
haderőnem működési körülményeit, legyen az szárazföldi, tengeri, vagy légi
komponens. Amennyiben a légi haderőnemet tekintjük, azt a körülményt szükséges
megteremtenie önmaga számára, hogy képes legyen végrehajtani stratégiai légi
műveleteket, akaratérvényesítési szempontból elsősorban támadó jellegűt. Ennek
egyik alapköve a megfelelő célpontkiválasztás, ami stratégiai fontosságú
információgyűjtés eredményeképpen valósulhat meg. A célpontkiválasztás négy
logikai síkon történhet: a lakosság, az ipar és infrastruktúra, vagy a katonai erő és
vezetése (a katonai szegmensen alapvetően a katonai legfelső vezetést, illetve a
vezetés-irányítás kulcspozícióit, vagy a szembenálló fél katonai képességeinek a
súlypontjait értik), illetve a politikai vezetés támadása által; ez korábban, a légierő
teoretikusoknál már kifejtésre került. Más haderőnemeknél is találhatók repülő
csapatok, azok azonban csupán az adott haderőnem műveleteinek támogatására
hivatottak. Az önálló légi haderőnem létjogosultságát tehát a stratégiai légi
műveletek végrehajtásának képessége, és e képesség kihasználása szolgáltatja.
80
E fő funkciók, képességek megvalósításához, megjelenítéséhez adott földrajzi
térségben elngedhetetlenek a légi bázisok, repülőterek megfelelő helyen való
rendelkezésre állása, továbbá jellemzően nem elegendő egy, vagy néhány helyszín, a
későbbiekben kifejtésre kerül, hogy egy-egy konfliktus során kontinensnyi
kiterjedésben volt jelen a Szövetséges légierő. Az alkalmazott haditechnikai
eszközök, a harceljárás, valamint a szervezeti struktúra ugyanúgy meghatározza a
légierő alkalmazását, mint általában a haderő alkalmazásának sajátosságait, illetve
hatással van egy konfliktus megoldásába bevont légi bázisok területi eloszlására,
számára.
A különböző szerepkörök különböző igényeket támasztanak a légi bázisokkal
szemben. A légtér beli dominncia megszerzése vagy megtartása során, azaz a légi
szembenállási műveleteken belül a támadó légi szembenállás sikeres
megvalósításához nagyszámú harcászati repülőeszköz, légtérellenőrző repülőgép,
légi utántöltő repülőgép valamint ezek személyzetének kiszolgálása, ellátása
szükséges, azonban e feladat elsődlegessége és összhaderőnemi jellege okán további
légi képességek, valamint más haderőnemek képességei (pl. tüzérség, különleges
műveletek, de bármilyen megoldás, ami szükséges a szembenálló légierő
hatékonyságának csökkentéséhez) bevononása is szükséges lehet, előbbieket
úgyszintén légi bázisoknak kell kiszolgálni.
Ahogy már korábban említettem, a légi támadásokat szintén vegyes kötelékekkel
hajtják végre, mely kötelékek jellemzően szintén több bázison települő alakulatok
légi járműveiből képződnek, majd találkozási pontok segítségével tartanak a
célpontjuk felé. A hadászati légi támadások esetében előfordul, hogy az azt
végrehajtó repülőgépek nem a hadszíntéren, vagy annak még a térségében sem
települnek, hanem másik földrészről, sok ezer kilométeres távolságból érkeznek
feladatuk végrehajtására. Egy európai műveletben egy, az Amerikai Egyesült
Államokban található légi bázis is részt vehet, ahogy történt ez 1999-ben, a NATO
légi háborúja során az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal szemben, de ez
nem egyedülálló eset. Ebben az esetben is meghatározó az alkalmazott haditechnikai
eszközök, a harceljárás, valamint a szervezeti struktúra jellemzői. Az USA
bizalmasan kezeli a hadászati bombázó repülőgépeit, különösen a modern, alacsony
észlelhetőségi technológiával készült típusokat (F-117, B-2) és kihasználva jelentős
81
hatótávolságukat, továbbá a légi üzemanyagutántöltés lehetőségét, inkább hazai
területről üzemelteti e nagyfontosságú repülő eszközöket.
A modernkori hadviselésben kiemelt feladatként jelentkezik az információk
megszerzésére, valamint a saját rendszerünket érintő információk védelmére, a
vezetési és irányítási képességek alkalmazására irányuló tevékenységek, amelyek
jelentős légi jármű erőforrásokat igényelnek. Az előzőekből legfőképpen az
információszerzés során, továbbá manapság általában a légi műveletekben
nagymértékben kiveszik részüket a távirányított, vagy pilóta nélküli repülő
rendszrek, mely eszközöket szintén ki kell szolgálják a légi bázisok. Ebben az
esetben nem csupán az ellátásukra és kiszolgálásukra szükséges gondolni, hanem a
légi forgalomba történő beillesztésükre is, mely témakör mindmáig nem kiforrott és
számos kérdést vet fel, a légi bázisoknak (és ezen belül a légiforgalom kezelésnek)
azonban meg kell birkózniuk e kihívásokkal is.
A légi mobilitást tekintve, kimondottan a légi szállítások kezelése jelenthet még
nagyobb kihívást a légi bázisok tekintetében. Nemcsak a légi járművek közlekedését,
kiszolgálását kell tudni kezelni, hanem az általuk szállított felszerelést, anyagi
javakat, személyi állományt is. Szükségesek a dologi javak mozgatására alkalmas
eszközök, járművek, az ellenőrzésükhöz, elosztásukhoz, tárolásukhoz megfelelő
apparátus, a személyi állomány esetében pedig az elhelyezésükhöz,
továbbhaladásukhoz, feladatvégrehajtásukhoz szükséges megfelelő körülmények
biztosítása.
A fejezetben tárgyalt és elemzett dokumentumok alapján megállapítható, hogy a légi
bázisok képezik az alapot a légi műveletek sikeres végrehajtásához, és azon túl, hogy
helyszínei a légi járművek fel- és leszállásának, számos más funkcióval kell
rendelkezzenek annak érdekében, hogy (főként országhatáron túli és műveleti
területen) mintegy hátországként funkcionálva, a csapatok, eszközök és műveletek
alappilérei legyenek. A következő fejezetekben e szerteágazó jellemzőket fejtem ki,
a légi bázisok diplomáciai, politikai, geostratégiai vonzatait, tulajdonságait; az őrző,
megóvó funkciókat; illetve a harckiszolgáló támogató elemeit.
82
3. A LÉGI BÁZISOK GEOSTRATÉGIAI JELLEGE
A geopolitika diszciplínájának létezése több mint száz évre tekint vissza, amikor
Friedrich Ratzel és Johan Rudof Kjellén, sorrendben német és svéd tudósok
megalapozták e területet. Előbbi 1897-ben Politische Geographie című művével,
utóbbi pedig kidolgozta a geopolitikai elemzések fő vonalait, illetve bevezette a
fogalmat 1905-ben.148
De mi a geopolitika (illetve geostratégia)? A következő alfejezetben részletesen
megvizsgálom a fogalmat. Nem kívánok az egyes nemzetek, hatalmak, csoportok
szubjektív álláspontjaival foglalkozni (habár esetenként szétválaszthatatlan),
mindössze az eszmetörténet, illetve diszciplína alapvetéseit, és vizsgálatának tárgyát
kívánom áttekinteni. Teszem mindezt azért, hogy a későbbiekben megvilágítsam a
légi bázisok ilyetén vonatkozását, bemutassam diplomáciai és erőkivetítési
jellemzőit. A légierő alkalmazásának számos szószólóját ismerjük, és valamennyien
fontos részletet adtak hozzá az elmélethez, illetve nézeteik sok esetben egybevágnak.
Ezeket a hasonlóságokat sokszor „nem eredetiség”-ként szokás aposztrofálni,
azonban én úgy vélem, hogy ez adja a koherenciát az egyetemes légierő elméletben.
Az alapokat lefektető Giulio Douhet – Hugh M. Trenchard – William L. Mitchell
hármas, akik legfontosabb kijelentése, hogy a légierő legfontosabb tulajdonsága,
hogy egyenesen az ellenség „szívébe” tud hatolni, így eredendően támadó szellemű
része a haderőnek és általa elérhetőek a kitűzött politikai célok. A II. világháború
idejéről származó legfontosabb gondolati munkálkodók Alexander P. de Seversky,
aki egy átfogó megközelítést ad Hitler legyőzéséhez a légierő által, illetve John C.
Slessor, aki pedig visszalép a légierő hadászati alkalmazásának vizsgálatától és a
szembenálló szárazföldi erők ellen alkalmazandó hadműveleti-harcászati támadást
(légi lefogás – air interdiction) alapozza meg nagy részletességgel és kiváló
szakértelemmel. A kortársnak mondható gondolkodók, mint John A. Warden,
Philippe S. Meilinger, illetve Robert A. Pape már nem a légierő alapfunkcióit, hanem
hatékony, modern alkalmazását és az ehhez szükséges komplex célpont-kiválasztási
rendszert alkották meg. Az ő általuk kreált sémák vezették sikerre az első öbölháború
légi erőfeszítéseit, valamint az azt követő légi háborúkat. Ebben az érában valósult
148 GAZDAG Ferenc (szerk.): Geopolitika és biztonság. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2006. p.6.
83
meg szinte vegytisztán az, amit már a kezdeti szószólók hangoztattak, hogy egy
háború megnyerhető (akaratunk az ellenségre kényszeríthető) csupán a légierő
alkalmazásával.149
Azonban mindannak ellenére, hogy a légierő hadelmélet klasszikusai meghatározó
gondolatokat alkottak, a légierő fundamentumát, a repülés földi bázisát, a légi
bázisok szerepét szinte kifelejtették a légierő elmélet tárgyalásából. Helyenként
megemlítik ezeket, azonban jelentőségüket részleteiben nem tárgyalják. A katonai
bázisok szerepének, jelentőségének ugyan ebben az érában lényegében nem történik
meg a tárgyalása (sokszor azonban, mint célpont kategória szerepel), komoly
irodalma van azonban a katonai bázisok létesítésének, geostratégiai jelentőségének, a
következőkben a két témakör összeföggéseit (geostratégia és légierő alkalamzási
elméletek a légi bázisok szerepének tükrében) is elemzem.
Úgy gondolom, hogy a légi bázis jelentős szerepet képvisel mint légi hadviselő elem
ebben a gondolatuniverzumban. Nemcsak hozzájárul és lehetővé teszi a légi
műveleteket, hanem az ellenség szempontjából is elsődleges célpontként kellene e
létesítményekre gondolnunk, ezért védelmét kiemelt helyen szükséges kezelni és
átfogóan szemlélni.
3.1. A GEOPOLITIKA ÉS A GEOSTRATÉGIA FOGALMAK MEGALAPOZÁSÁNAK TÖRTÉNETE
A geopolitika klasszikusai, egyben a szociáldarwinista irányzat képviselői az előző
rövid felvezetőben említett német és svéd gondolkodók. Friedrich Ratzel (1844-
1904) szerint minden állam egy kis darab emberiség és egy kis darab föld.150 Ebből a
rövid idézetből már nagyon sok minden következtethető, tehát az emberek alkotják
az államot, amely egyfajta organizmus, és akként is viselkedik (változtatja az alakját,
a méretét, esetleg helyzetét; igényei, cselekedetei vannak, melyeket reakció követ,
stb.), illetve hozzátartozik egy földterület, amelyen adott időben elhelyezkedik. Nem
a földterület az állam, az csupán az a hely, amely életteréül szolgál az önálló entitású
államnak. Ratzel úgy gondolta, hogy „minden egyes állam fejlődése azonos a föld
149 CSENGERI János: A légierő, mint a geostratégiai törekvések egyik meghatározó eszköze. In:
Szilvássy László (szerk.): Repüléstudományi Szemelvények 2017., Szolnok, Nemzeti
Közszolgálati Egyetem, 2017. p.37-49. 150 RATZEL, Friedrich: Politikai földrajz. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai szöveggyűjtemény.
Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.163.
84
folyamatos megszerzésével”,151 ebből következik, hogy csak akkor tekinthető egy
állam fejlődőnek, ha növeli területét, azonban ez valószínű, hogy konfliktushoz fog
vezetni más népekkel.
Rudolf Johan Kjellén (1864-1922) svéd tudós a geopolitikára, mint a háború
tudományára tekintett, ugyanis a földrajzi és politikai térben a nagyhatalmak között a
vetélkedés a világhatalmi státusz megszerzésére irányul, éppen ezért érdeklődésének
középpontjában a nagyhatalmak térbeli jellemzői, viselkedésük törvényszerűségei
álltak.152 Az általános eszmetörténet mellett a világ akkori hatalmi állásáról is
kifejtette véleményét, miszerint Németország az a nagyhatalom, mely értékeit a világ
magáénak kellene, hogy vallja. Később az ő élettér elmélete jelentette a táptalajt a
német terjeszkedési politikának,153 továbbá képezhette alapját a Karl Ernst Haushofer
féle élettér (lebensraum) elméletnek, mely kiforgatva és leegyszerűsítve, azaz saját
érdekeiknek megfelelően értelmezve a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt egyik
dogmájává vált. Ezzel kapcsolatban fontos geopolitikai fogalomnak kell tekintsük a
’térbeli befolyás’-t, mint a geopolitika egyik alapvetését.
A szociáldarwinista irányzattal együtt fejlődött a geostratégiai megközelítés. Öt
pontba foglalható a vizsgálatának tárgya, jelen értekezés szempontjából a következő
a lényeges: a légi hadviselés megjelenése milyen hatást gyakorol a szárazföldi,
illetve tengeri hatalmak viszonyrendszerére.154 Ebből a vizsgálati megközelítésből
egyfajta alárendeltségi viszony érződik ki, jóllehet, kezdeti állapotról beszélhetünk a
XX. század elején a légi hadviselést tekintve. Jelenleg hasonló kérdés már nehezen
lenne megfogalmazható, nemcsak a hadviselés egyre komplexebbé válása, hanem az
egyéb adalékok (gazdasági lépések, diplomáciai megoldások, kíber hadviselés)
növekvő szofisztikáltsága miatt is. Nem biztos, hogy ezeket az egyéb elemeket
elválaszthatjuk a hadviseléstől, a manapság nagy figyelmet kapó úgynevezett hibrid
hadviselés elmélet felölelheti akár ezeket a területeket is. A hibrid háborút vívhatják
mind állami, mind nem állami szereplők. A hibrid háború a hadviselés számos
módját magában foglalja, úgy, mint hagyományos képességek, irreguláris harcászati
eljárások és szervezetek, terrorista akciók, mint válogatás nélküli erőszak és
151 RATZEL, Friedrich: Politikai földrajz. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai szöveggyűjtemény.
Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.164. 152 SZILÁGYI István: Geopolitika. Pécs, Publikon Kiadó, 2013. p.27-28. 153 Uo. p.29. 154 Uo. p.30.
85
kényszerítés, valamint zavargások és garázdaság keltése.155
A tengeri hatalom egyik legismertebb képviselője az amerikai Alfred Tayer Mahan
(1840-1914). Tudományos életműve jelentős, jelen írás szempontjából ’A tengeri
hatalom történelemre gyakorolt hatása 1660-1783’ című művét kell kiemeljük. Első
fejezetében kifejti, hogy csak a tengerekkel körülvett államok képesek határaikat
megtartani, valamint a tengerekkel határolt államok egyfajta determinált sorsa, hogy
haditengerészetet fejlesszenek, és birtokba vegyék a környező vizeket.156 Megjegyzi
továbbá, hogy azért is jelentősebb a tengeri hatalom a szárazföldinél, mivel a Föld
felszínének csupán 30%-a szárazföld, és 70%-a vízfelszín. Ezt a gondolatot folytatva
könnyen belátható, hogy a légtér, mely körbeveszi mindezt (a szárazföldet és a
vizeket) jelentősen nagyobb hadviselési színteret, illetve mozgási/manőverezési
lehetőséget, ezáltal rugalmasabb erő-alkalmazást jelent az előzőekhez viszonyítva.
Szintén a tengeri hatalom és az állam viszonyrendszerét vizsgálja Szergej
Georgijevics Gorskov (1910-1988), akit 1967-ben neveztek ki a Szovjetunió
flottájának admirálisává, parancsnoklása alatt vált a szovjet flotta igazán
meghatározóvá.157 Fő művében, ’Az állam tengeri hatalma’ című könyvben158 négy
fő fejezetben értekezik az óceán és az állam tengeri hatalmáról, majd a hadiflották
történetét tekinti át a XVI. századtól kezdődően, megvizsgálja a hadiflották
fejlődését a második világháború után, illetve a tengeri hadművészet problémáit
tárgyalja.
A szárazföldi hatalom fontosságát hangsúlyozza a skót származású Sir Halford John
Mackinder (1861-1947). Műveiben a geopolitika szót nem használta, azonban egyéb
szerzők megfogalmazzák a fogalom általa való értelmezését: „a geopolitika nem
más, mint a globális hatalmi egyensúly kialakításának, illetve fenntartásának
racionális módszertana”.159 Sorra újabb, egyre inkább továbbgondolt elméletekkel
jött elő, melyek rendszerint a szárazföldi területeket jellemezték, kategorizálták,
osztották fel, az egész bolygót figyelembe véve. 1904, kulcsövezet elmélet – ’A
földrajz a történelem kulcsa’ (The Geographical Pivot of History); 1919, magterület
elmélet - ’Demokratikus ideálok és a valóság’ (Democratic Ideals and Reality); 1943,
155 HOFFMAN, Frank G.: Hybrid Warfare and Challenges. In: Joint Force Quarterly, 52/1. 2009.
p.14. 156 SZILÁGYI István: Geopolitika. Pécs, Publikon Kiadó, 2013. p.33. 157 TUCKER, Spencer C (szerk.).: World War II. at Sea – En Encyklopedia. Santa Barbara, ABC-
CLIO, 2012. p.315-316. 158 GROSKOV, Sz. G.: Az állam tengeri hatalma. Budapest, Zrínyi Katonai Kiadó, 1983. 473.p. 159 Uo. p.36.
86
Földközi-óceán és Léna-vidék elméletek – ’A kerek világ és a béke megnyerése’
(The Round World and the Winning of the Peace).160
Karl Ernst Haushofer (1869-1946) a német geopolitikai iskola megalapítója, egyben
az előző két (szociáldarwinista és geostratégiai) irányzat egyesítője. A geopolitikát,
mint az állam tudatát, az állam térbeli megnyilvánulását tanulmányozó tudományt
kezelte.161 Előbbi miatt egyrészt az organikus, másrészt, mivel az expanziós
aspektussal is bővítette a geopolitika vizsgálati körét, a geostratégiai jegyeket is
hordozza a munkássága.162 Továbbá szerinte az ország védelmébe nemcsak a határok
megvédése, hanem az azon túl élő saját kultúrkörhöz tartozók biztonságának
garantálása is hozzátartozik.163 A határokon túli kultúrkör megőrzése, vagy
biztosítása pedig könnyen adhat indokot a mögöttes expanziós törekvések
legitimizálására, valamint a vélt élettér szükséglet kielégítésére. E gondolatmenet
végett mondhatjuk, hogy irányzategyesítő a német vezérőrnagy.
Paul Vidal de La Blache (1845-1918) francia geográfus, nagy hatással volt a
földrajztudomány fejlődésére. 1898-tól haláláig a Sorbonne földrajzprofesszora volt.
Munkássága során az emberek tevékenységi körét és környezetükhöz való
viszonyukat vizsgálta, s ezzel a francia társadalom- vagy emberföldrajz megalapítója
lett. Úgy tartotta, hogy az emberek aktívan részt vesznek a földrajzi tényezők
alakításában, hogy körülményeiket megváltoztassák. 1981-ben alapította, és haláláig
gondozta az Annales de Géographie című kiadványsorozatot. Egyik fő műve az
1917-ben megjelent a La France de l’Est (Kelet-Franciaország) című
monográfiája.164
A második világháború befejeztével, a geopolitika száműzött tudományággá vált,
illetve áltudományként aposztrofálták, mivel a haushoferi elméletek a náci földrajzi
terjeszkedés alaptételeivé váltak. A XX. század közepére a vizsgálódások
fókuszpontja áttolódott a kialakulóban levő (kétpólusú) világrend leírása irányába.
Már a holland származású, 49 éves korában elhunyt, Nicholas J. Spykman (1893-
1943) – aki az USA-ban található Yale egyetemen a nemzetközi tanulmányok terén
160 Uo. p.37-49. 161 Uo. p.49. 162 Uo. p. 51-52. 163 WATKINS, Anna (szerk.): Footnotes to History: Selected Speeches and Writings of Edmund A.
Walsh, S.J., Washington D.C., Georgetown University Press, 1990. p.124. 164 HALÁSZ György: Britannica Hungarica – Világenciklopédia XVIII. Budapest, Ciceró Kft., 1998.
p.440.
87
hamar vezető tudós lett – is elsősorban az Amerikai Egyesült Államok helyét és
szerepét tanulmányozta a második világháborúban, majd az USA háború utáni
pozíciójáról elmélkedett.165 Mackinderhez hasonlóan, különféle övezetekre osztotta a
Földet, úgy mint magterület, peremterület, illetve part menti szigetek és sziget-
kontinensek. Szemlélete szerint a magterület Oroszországot, a peremterület a nyugat-
európai, balkáni, Dél-, illetve kelet-ázsiai területeket, azaz a magterületet körülölelő
kontinentális részeket jelenti.166
A hidegháború – mely kezdetét Winston Churchill 1946. március 5-i, fultoni
beszédétől számítják, és amely a Szovjetunió 1991-es felbomlásával ért véget –
geopolitikai gondolkodása már egyértelműen két domináns elv, a demokrácia és a
diktatúra, a szabadelvűség és a totalitarizmus, tehát az Amerikai Egyesült Államok
illetve a Szovjetunió, mint a világot domináló két pólus vizsgálta.167 Egyik
kiemelkedő alakja e korszaknak Henry A. Kissinger (1923-) egykori amerikai
külügyminiszter, nemzetbiztonsági főtanácsadó, aki szerint moderálni kell a
marxizmus terjedését, illetve jellemzően nem jó és rossz lehetőség között kell adott
ország vezetőjének választania, hanem jó és jobb, illetve rossz és rosszabb között.
A korszakot követően úgy tekintenek a világra, mint ahol az USA magára maradt
nagyhatalmi pozíciójában, immár egypólusúvá vált.168 Itt Zbigniew Brzezinski
(1928-) lengyel származású, szintén egykori nemzetbiztonsági főtanácsadót kell
kiemelnünk. Egyik legjelentősebb munkájában, ’A nagy sakktábla’ című kötetben új
geopolitikai alapfogalmakat határoz meg, úgy, mint geostratégiai játékos országok,
valamint geopolitikai kulcsterületek országok. Az előbbi olyan államot jelent, amely
képes és hajlandó hatalmát és befolyását határain túl is alkalmazni, utóbbi fontossága
nem nemzetközi súlyából, hanem stratégiai (földrajzi) elhelyezkedéséből adódik.169
Másik fontos munkája a ’Stratégiai vízió – Amerika és a globális hatalom
válsága’.170 A könyvben a Nyugat szerepének lehetséges alakulására vázol fel
alternatív geopolitikai forgatókönyveket. Két fő forgatókönyvet vázol fel a
felemelkedő ázsiai színtérről: az egyikben az Egyesült Államok egyfajta külső
165 SZILÁGYI István: Geopolitika. Pécs, Publikon Kiadó, 2013. p. 66. 166 SPYKMAN, Nicholas John: Eurázsia politikai térképe. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai
szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.59-65. 167 SZILÁGYI István: Geopolitika. Pécs, Publikon Kiadó, 2013. p.81-82. 168 U.o. p.104. 169 BRZEZINSKI, Zbigniew: A nagy sakktábla. Budapest, Antall József Tudásközpont, 2017. p.64-65. 170 BRZEZINSKI, Zbigniew: Stratégiai vízió – Amerika és a globális hatalom válsága. Budapest,
Antall József Tudásközpont, 2013. 297.p.
88
egyensúlyozó szerepet töltene be Keleten, a másikban egy „Új-Kelet”
külkapcsolataiban a kölcsönös előnyök elérését támogatná. Hangsúlyosan megjelenik
a könyvben a „globális politikai ébredés”, ami azt a folyamatot írja le, amely során a
nemzetközi politikában addig részt nem vevő elemek dominánsabbá válnak, illetve a
modern kommunikációs eszközök segítségével globálisan is képesek lesznek
szerveződni. Brzezinski szerint 2025 után a Nyugat befolyása és jelentősége
csökken, globális hegemóniája megszűnik, de a Világnak szüksége lesz egy vezetőre,
mely szerepre véleménye szerint Kína nem képes.
Szintén kiemelkedő amerikai geopolitikai gondolkodó és tanár Saul Bernard Cohen
(1925-). Több amerikai felsőoktatási intézmény (Boston University, US Naval War
Collage, Clark University’s School of Geography, Queens College) munkatársa,
illetve vezetője. Egyik fő műve a ’Földrajz és politika a megosztott világban’ 1963-
ban készült el. A ’Geopolitika – A nemzetközi kapcsolatok geográfiája’171 ugyancsak
meghatározó alkotása. Utóbbi műben az első négy fejezetben egy áttekintő részben
felvezeti az alapvetéseket, vázolja a geopolitika vizsgálódási hatókörét, illetve
összefoglalja a hidegháború korszakait, és annak következményeit. A geopolitika
mibenlétét a következőképpen fogalmazza meg: „A geopolitika meghatározása
ebben a kötetben a földrajzi adottságok és kilátások, illetve politikai folyamatok
közti kölcsönhatás elemzése.”172 A további kilenc fejezetben a világ térségeit
átfogóan elemzi, végül a tizennegyedik fejezetben a jövőre vonatkozó
megállapításokat tesz.
A geopolitika klasszikusait és a geopolitikai gondolkodás fejlődését az alábbi (3.)
ábrában összegeztem. Jól látható az ábrából, hogy ez a földrajzi maghatározottságú
szemlélet-, és gondolkodásmód fejlődése hogyan haladt (változott) a kezdetektől a
ma is meghatározó elméletekig.
171 COHEN, Saul Bernard: Geopolitics – The Geography of International Relations. (third edition)
London, Rowman & Littlefiled, 2015. 491.p. 172 U.o. p.16.
89
3. ábra: A geopolitika klasszikusai, a geopolitikai gondolkodás fejlődése173
3.1.1. TOVÁBBI ADALÉKOK A GEOPOLITIKA FOGALMÁHOZ ÉS
VIZSGÁLATÁNAK TÁRGYÁHOZ
Az egykori Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet által kiadott Geopolitikai
Szöveggyűjtemény elején található bevezetés, a geopolitikáról írt rövid áttekintő
röviden summázza a tudományág eddigi fejlődését, mélypontját, majd újbóli
virágzását. Olvashatjuk, hogy bizonyos nézet szerint a gyakorlati geopolitika nem
más, mint adott állam külpolitikája, nemzetközi kapcsolatrendszere. Összehasonlítja
a történelemi és a geopolitikai szemléletmódot, előbbi a leírással a múltból halad a
jelen felé, utóbbi a jelent ábrázolja a legszükségesebb múltbéli kitekintéssel, illetve
trendeket vizionál.174
173 SZILÁGYI István: Geopolitika. Pécs, Publikon Kiadó, 2013. p.50. alapján saját szerkesztés 174 PATAKI Gábor Zsolt: A geopolitika: egy multidiszciplináris elemző módszer. In: Csizmadia et al.:
Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.11.
90
William T. Fox szerint (1983) „a geopolitika azáltal nyer politikai relevanciát, hogy
tisztázza a politikusok, diplomaták és katonai tervezők feladatát, akik arra hivatottak,
hogy biztosítsák az általuk szolgált állam fennmaradását és jövőbeli helyzetét a
világban”.175 Az előző gondolat mondanivalója egyértelmű, és örökérvényű
intelemként, kritikaként is megfogalmazható a mindenkori kormányok részére. E
gondolat folytatásaként idézem Foxtól a következőket: „ha egy kishatalom nem tud a
környező nagyhatalmak csoportjára támaszkodni szabadsága megvédésében, akkor
ebből a szemszögből okosabban teszi, ha politikáját tartósan a legnagyobb
szomszédja politikájához igazítja”. Ezt a felfogást korunk már meg is haladta, hiszen
nemcsak, hogy a kishatalmak a nagyobbakhoz igazodnak, de igyekeznek szövetségi
rendszerükhöz csatlakozni, nyíltan vállalva, és magukra kötelezettségeket vállalva
annak érdekében, hogy biztonságukat növeljék, értelmezzük a biztonságot bármilyen
vonatkozásban. Egy további idézett gondolat szerint „a geopolitikai gondolkodás
korai szakaszának legfontosabb képviselőinél megfigyelhető az a széles körben
osztott meggyőződés, hogy az „európai méretű” nagyhatalmak túlságosan kicsik
lesznek az eljövendő világban, amelyet olyan államok fognak uralni, amelyek
kontinenseket vagy óceánokat fognak át, vagy kontinenseket és óceánokat egyaránt”.
Erre a jelenségre, tehát az európai egykori nagyhatalmak befolyáscsökkenésére ma
már történelmi távlatból tekintünk, és annak érdekében, hogy a mai nagyhatalmak
megőrizzék súlyukat, szintén szövetségesekre kívánnak szert tenni. Az Amerikai
Egyesült Államoknak például szüksége van (ha nem is mindenképpen ennyi) európai
szövetségesre, hogy még a ma is nagyhatalmi vetélytársát, Oroszországi Föderációt
megfelelő ellenőrzés, nyomás alatt tudja tartani, de még inkább, az igen „csöndesen”,
de egyre komolyabb ázsiai konkurensét, Kínai Népköztársaság súlyát balanszírozza.
„Miként a tudományos politika tekinti az érintett államot, ugyanúgy tekinti a
geopolitika is az érintett teret. A térségi kötődés vizsgálatából következik nála a
térségért folyó küzdelem és a térség leküzdése.” „ …a geopolitikai, illetve
geostratégiai helyzet a tér-hatalom konstellációtól függ, dinamikus, a változásokra
irányul.”176 Előző két idézet a német gondolkodótól plasztikusan szemlélteti a
geopolitika mibenlétét, teszi ezt egy bírálatként is megfogalmazódó, a német
175 FOX, William T.: A geopolitika és a nemzetközi kapcsolatok. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai
szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.103. 176 BRILL, Heinz: Geopolitika és geostratégia. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai szöveggyűjtemény.
Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.346.
91
geopolitika kutatási irányát kijelölő írásban.
Jacques Ancel a német geopolitikai gondolkodást kritikával illeti, saját nemzeti,
francia irányba forduló ’Geopolitika’ című írása177 1936-ban készült el. Yves Lacoste
1976-ban megalapította a Hérodote geopolitikai folyóiratot,178 1993-as Geopolitikai
Lexikonja pedig közérthető, könnyen olvasható munka. Szinte végig bemásolhatnám
írását, de csupán a releváns részekre szorítkozom. „Európában a vasfüggöny 1989-
ben történt felszámolása óta egy tucatnyi új állam jelent meg, új területi
követelésekkel együtt, … az ellenfelek nem értékes erőforrások birtoklásáért
harcolnak, hanem sokkal inkább nemzeti érdekeik érvényesítéséért, és egyes
nemzettársaik által benépesített saját történelmi területeik felszabadításáért…”.179
Azt is megjegyzi, hogy geopolitikai konfrontáció nem csak államok között
lehetséges, hanem államokon belül, politikai pártok között, a hatalom gyakorlásáért
folytatott versengés esetében is, illetve bizonyos országokban a bevándorlás is
geopolitikai problémákat vet fel. A geopolitikától eljut a geostratégiáig: „De nem
kell e, sajnálatos módon, az összes antagonisztikus gondolatot és érvet normálisnak
tekintenünk, amikor geopolitikáról beszélünk? Rémisztő filozófiai kérdés, amikor a
végletekig visszük őket, mert ily módon a háború és határok kérdése merül fel. Sose
feledkezzünk meg arról, hogy a geopolitika drámák (és a dráma eredeti jelentésében
cselekmény), sőt tragédiák sorozata.”180
A francia iskolából még egy értelmezést mutatok be. Philippe Moreau-Desfrages
1994-es ’Bevezetés a geopolitikába’ című tanulmányában a következőként határozza
meg a fogalmat: „A geopolitika, mint tudomány, a homo politicus és a tér közötti
kapcsolatokat elemzi, miközben a térbeli faktorok súlyát vizsgálja a politikai
értékválasztásokban és viszonyokban, és fordítva, a politikai adottságoknak a tér
szervezésére és ellenőrzésére gyakorolt hatást kutatja. Ha a geopolitika nem akar a
mechanikus determinizmus foglya maradni, az ember és a tér folyamatos és sokrétű
kölcsönhatásának megértésére kell törekednie.” Előző mondatból kitűnik, hogy nem
tehetjük meg, hogy egyfajta állandó, jól bevált séma szerint végezzük a geopolitikai
elemzéseket, azok dinamikus mivoltuk miatt. A részleteket egymással való
177 ANCEL, Jacques: Geopolitika. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest,
Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.371-388. 178 Hérodote, Revue de géographie et de geopolitique – Tous les numéros
(http://www.herodote.org/spip.php?page=liste; letöltve: 2018.10.20.) 179 LACOSTE, Yves: Geopolitika. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest,
Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006. p.486. 180 U.o.
92
kölcsönhatásukban kell tekinteni.
Alekszandr Dugin: A geopolitika alapjai,181 és Alekszandr Zinovjev: A Nyugat182
című, az orosz geopolitikai iskola egyaránt 2000-ben megjelent írásai a saját
helyzetüket, irányultságukat, külső és belső viszonyaikat írják le. Az
eszmetörténethez nem tesznek hozzá, egyfajta orosz önigazolást lehet kihallani a
sorok közül. Az orosz geopolitikai gondolkodást kronológiai sorrendben mutatja be a
L. Siselina és Gazdag F. Oroszország és Európa – Orosz geopolitikai
szöveggyűjteménye.183 A kötetben a földrajzi determinizmust Sz. Szolovjov, V.
Kljucsevszkij és L. Mecsnyikov képviseli. A szöveggyűjteményből megismerhető F.
Dosztojevszkij nemzetközi és nemzeti viszonyokról alkotott nézete is. Nagy
hangsúlyt fektettek a szerzők az eurázsiai iskola (Eurázsia nem csupán Európa és
Ázsia együttese, hanem különleges geográfiai jelenség) bemutatására, ezt az
irányzatot Ny. Trubeckoj, P. Szavickij és G. Vernadszkij írásainak válogatott
részletei taglalják. Sok kutató előbbieket tekinti az orosz geopolitika
megteremtőinek, a szóban forgó könyv orosz szerkesztője azonban V. Szemjonov-
Tyan-Sanszkijt tekinti a diszciplína orosz ágának valós letéteményeseként.184 Utóbbi
alkotta meg (legalábbis orosz viszonylatban) a politikai hatalombirtoklás területi
rendszereit, úgy mint: körkörös, széttagolt, és tengertől-tengerig hatalombirtoklási
rendszerek. Szerepel még a könyvben Ny. Danyilevszkij, aki a pánszláv szövetség
gondolatát dolgozta ki.
A török geopolitikai gondolkodásból Ahmet Davutoglu-t (1959-) szükséges még
megemlíteni. Társadalomtudós, diplomata, 2009 és 2014 között külügyminiszter,
2014 és 2016 között Törökország miniszterelnöke. Legjelentősebb munkája a
’Stratégiai mélység – Törökország nemzetközi helyzete’185 című könyve első
kiadásként 2001-ben jelent meg. A könyv igen átfogó, három részre tagolva fejti ki a
szerző mondandóját. Az első részben a stratégiai tervezésről, a stratégiaelméletek
181 DUGIN, Alekszandr: A geopolitika alapjai. In: Gazdag Ferenc (szerk.): Geopolitika és biztonság.
Budapest, Zrínyi Kiadó, 2006. pp.119-164. 182 ZINOVJEV, Alekszandr: A Nyugat. In: Gazdag Ferenc (szerk.): Geopolitika és biztonság.
Budapest, Zrínyi Kiadó, 2006. pp.165-186. 183 SISELINA, Ljubov, GAZDAG Ferenc (szerk.): Oroszország és Európa – Orosz geopolitikai
szöveggyűjtemény. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2004. 446.p. 184 SISELINA, Ljubov: Az orosz geopolitikai gondolkodás. In: Siselina, Ljubov, Gazdag Ferenc
(szerk.): Oroszország és Európa – Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, Zrínyi Kiadó,
2004. p.19. 185 DAVUTOGLU, Ahmet: Stratégiai mélység – Törökország nemzetközi helyzete. Budapest, Antall
József Tudásközpont, 2016. 517.p.
93
hiányosságairól, valamint Törökország történelmi örökségéről és nemzetközi
helyzetéről ad képet. A második részben Geopolitikai elméletekről, illetve a
környező térségről (Balkán, Közel-Kelet, Kaukázus, Földközi-tenger, Fekete-tenger,
stb.), majd távolabbra tekintve, a tágabb környezetét vizsgája: Európát, Észak –
Afrikát, Dél-, Közép- és Kelet-Ázsiát. A harmadik részben pedig Törökország
külkapcsolatait, szövetségi és szervezeti tagságait elemzi. A könyv összességében
Törökország elmúlt néhány évtizedének elemzése, illetve keresi a választ, hogy az
ország Kelethez, vagy a Nyugathoz tartozik e.
A témában a szerzők közül végül egy hazai gondolkodó, Bárdos-Féltoronyi Miklós
geopolitikai nézetét idézem: „Ha a politikára gondolunk, akkor a hatalom gyakorlása
jut eszünkbe. Önkéntelenül valamilyen célból, illetve érdekből következő
cselekvésre gondolunk. Ezek a tevékenységek lezajlódhatnak az ismerősök szűkebb
körén belül, a munkahelyen vagy nagyobb társadalmi léptékben, sőt nemzetközi
szinten is. A geopolitikai elemzés a politika kifejezést egy adott területen, vagy
ágazatban, egy meghatározott cselekvés vagy tevékenység összefüggésén belül
értelmezi, legalábbis ott, ahol hatalomról beszélhetünk. Alapfelvetésem, hogy a
politikai elemzés tárgyai a hatalommal kapcsolatos jelenségek. Maga a hatalom
képesség arra, hogy valaki/valami valamit előállítson, kifejlesszen, vagy elpusztítson,
tönkretegyen, megsemmisítsen. Az erő a hatalom eszköze, míg az uralom a politikai,
kulturális, társadalmi vagy gazdasági megtestesülése.”186
Végül pedig Bakos Ferenc 2002-es ’Idegen szavak és kifejezések szótárából’ idézek:
„geológia: földtan” ”geográfia: földrajz” „politika: … 3. valamely társadalmi
csoportnak az államhatalom megszerzése, megtartása, és felhasználása érdekében
folytatott tevékenysége 4. valaminek az intézésében, szervezésében követett irány 5.
pejor furfang; ravasz, kiismerhetetlen eljárás” „geopolitika: 1. A társadalmi-
gazdasági viszonyok fejlődésében a földrajzi tényezők jelentős szerepét valló
elmélet”.187 Utóbbi az irodalmakban is fellelhető legáltalánosabb, legtöbbször
előforduló fogalommagyarázat.
Az eddigiek alapján tehát három alapvető vizsgálati területét különböztethetjük meg
a geopolitikának, mint tudományágnak, a geopolitikai tanulmányok három csoportba
186 BÁRDOS-FÉLTORONYI Miklós: Bevezetés a geopolitikába. Párizs, L’Harmattan, 2006. p.23. 187 BAKOS Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002.
p.229., 552.
94
sorolhatók:
1. magát a tudományágat, vizsgálatának tárgyát, módszereit meghatározni
igyekvő elméletek;
2. gyakorlati, szubjektív geopolitikaként az állam viszonyulását
környezetéhez;
3. objektív szemléletmódként olyan elemzések, amelyek egy vagy több
állam térbeli, más államokkal való, illetve egymás közötti jelenségeit,
viszonyait írja le.
3.2. A NEMZETI ÉS TENGERENTÚLI KATONAI BÁZISOKRÓL
Egy nemzet fegyveres erejének csapatai, állománya, felszerelése és haditechnikai
eszközei hosszú idő óta, természetesnek mondhatóan az erre a célra kialakított
objektumokban, létesítményekben kerülnek elhelyezésre, amit laktanyáknak,
bázisoknak nevezünk. Az elhelyezése e közszolgálati ágazatnak részben azért
szerveződik ilyen módon, mert az állam igyekszik megóvni polgári lakosságát a
haderő átlagosnak nem nevezhető napi tevékenységétől, másrészt a szervezetet is
szükséges megóvni a nem kívánt külső behatásoktól, zavarástól, a haditechnikai
eszközök illetéktelen birtokbavételétől, felhasználásától. Továbbá a hadseregekhez
hasonló zárt, merev hierarchiájú szervezetek számára előnytelen a sémákba be nem
illeszthető viselkedési minták megjelenése amelyre a szervezet nem lehetne hatással,
hiszen nem érvényesek rájuk a szervezet szabályai.
E laktanyák, bázisok adnak teret a mindennapi kiképzésnek és katonai életnek,
nagyobb volumenű gyakorlatok esetén külső gyakorlóterek, kiképzőbázisok
igénybevételére kerül sor a megfelelő helyszínbiztosítás mellett. A hazai bázisok
létesítése belügy, ebbe a nemzetközi közösségnek általában nincs beleszólása, bár
egy régión belül egy adott állam fegyveres erőinek fejlesztéseit, változásait számon
tartják a térség államai, egy nagyhatalmat tekintve pedig az államok túnyomó
többsége. Országhatáron túli katonai bázis létesítése ezzel szemben jellemzően
nagyobb figyelmet kap, és a befogadó nemzet szomszédjai is érdekeltek, illetve
amennyiben nem fenyegetésként, de legalább kockázatként, vagy érdekeiket nézve
korlátozóként értékelhetik az új katonai jelenlétet.
95
Az országhatáron túli katonai bázisok mindezek mellett más, speciális funkciókat is
ellátnak. Amennyiben csupán a funkcionalitást nézzük, az országhatáron túli katonai
bázisok feladatai közé tartozik a fenyegetések elrettentése adott térségben,
hadviselés, információgyűjtés, helyszín biztosítása gyakorlatokhoz, helyszín
biztosítása áthaladáshoz a térségen egyfajta logisztikai központként funkcionálva,
stb.188 MH Pápa Bázisrepülőteret tekintve például az utóbbi a szándéka a NATO-nak,
azaz logisztikai központként189 tekint a bázisra, e jelleget erősítő fejlesztések
történnek a repülőtéren (polgári terminál építése, raktárépületek felújítása, építése,
tranzitáru raktár létrehozása, stb.). A Pentagon (az Amerikai Védelmi Minisztérium
székhelye) minden létesítményt úgynevezett „bázis helyszín”-nek190 tekint, amelyet a
haderő birtokol, bérbe vesz, vagy más módon rendelkezik felette.191
Tovább tekintve a funkcionalitáson, egy állam (jellemzően nagyhatalom), vagy
szövetség geopolitikai szándékának, irányultságának is eszközei, kifejezői e külhoni
katonai bázisok. Egy nagyhatalom szövetsége nála kisebb területű, képességeiben
„gyengébbnek” mondható államokkal sok esetben hozza magával azt, hogy katonai
bázist létesít utóbbi állam területén.
A tengerentúli, vagy országhatáron túli érdekeltség jelenségéhez hasznos adalékot
jelent Szabó Máté Csaba PhD értekezése192, melyben a brit és amerikai külbirtokok
státuszát és biztonsági kérdéseit vizsgálja. Ugyan nem a katonai szempontokat
helyezi előtérbe, illetve nem az adott államok teljes külhoni érdekeltségét veszi
elemzés alá, munkájában kitér ilyen aspektusokra is. Részletes tipizálást készít
azonban a két állam külterületeiről: az Egyesült Királyság megkülönböztet Brit
Tengeretúli Területeket, Őfelsége Domíniumait, Brit Szerzeményeket/Birtokokat. Az
Egyesült Államok distinkciót von a szigetterületek, szabadon társult államok, illetve
bekebelezett területek és nem bekebelezett területek között, az esetleges katonai
jelenlét ezen külterületek esetében elsősorban a történelmi hagyatékból ered.193 E
kategóriákból is látható, hogy az országhatáron túli érdekek milyen széles
188 OHTOMO, Takafumi: Understanding U.S. Overseas Military Presence after World War II. In:
Journal of International and Advanced Japanese Studies 4/1. 2012. p.20. 189 hub 190 base site 191 Why does the US have 800 military bases around the world?
(https://www.vox.com/2015/5/18/8600659/military-bases-united-states, letöltve: 2018.02.23.) 192 SZABÓ Máté Csaba: A brit és amerikai külbirtokok státusza és biztonsági problémái. (Doktori –
PhD – értekezés) Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola, 2014. 289.p. 193 U.o. p.20-25., 144-145.
96
spektrumon helyezkedhetnek el, megfigyelhető, hogy a különböző
viszonyrendszerek nyomán számos kategória jöhet létre. A későbbiekben
bemutatásra kerül, hogy az általánosan használt tengerentúli-, vagy Magyarország
esetében ésszerűbben hangzó országhatáron túli katonai bázisok jellegüknél fogva
milyen kategóriákba sorolhatók.
3.3. ORSZÁGHATÁRON TÚLI KATONAI BÁZISOK ALKALMAZÁSA TÖRTÉNELMI VISZONYLATBAN
Természetesen voltak a történelemben az USA-n kívül is más birodalmak,
nagyhatalmak, amelyek a kezdeti, hazának, hátországnak nevezhető területekről
kiindulva erőiket kivetítették más területekre, azonban azokat a területeket meg is
hódították, és igazgatásuk alá vonták. E fejezet arra a jelenségre fókuszál, amikor egy
állam szövetségeket köt más államokkal, és e jó viszonynak köszönhetően fegyveres
erejének egy részét állomásoztathatja a szövetséges országban, ezzel is képviselve
(nyomatékosítva) érdekeit a régióban, például a diplomáciai kapcsolatok mellett,
amely békés közeledés esetén az elsődleges eszköz a kapcsolatfelvételre. Ezzel a
cselekedettel számos érdeket támogathat, amelyekről fentebb már említést tettem, de
kiegészíteném még azzal, hogy ezek az érdekek, amennyiben offenzívnak
mondhatóak (fegyveres cselekményektől való elrettentés, területfoglalás
megakadályozása, egy eszme terjedésének meggátlása, stb.) jellemzően nem a
szövetséges állam ellen, ellenkezőleg, annak érdekében történik, tehát egy harmadik
fél felé irányul (pl.: USA, illetve a Sovjetunió úgynevezett proxyháborúi a
hidegháború során).
A tengerentúli katonai bázisok alkalmazása az ókori Görögország és városállamainak
idejére nyúlik vissza. Thuküdidész írásaiban194 olvashatunk először ezekről, a
peloponnészoszi háborúk idejéből, az időszámítás előtti V. században. Leírja, hogy
az athéniak megalapították a Déloszi Szövetséget, mely katonai szövetség Athén
tengeri flottájára, valamint annak erejére, jelentőségére és területi befolyására épült.
Ezzel együtt Spárta (az előző szövetség ellenpontjaként), a görög világ hadászatának
megtestesítője, egy sor bilaterális szerződést kötött, létrehozva a Peloponnészoszi
Szövetséget. A két szövetség közötti ellentét a katonai táborok elérését is nehezítette
194 MURAKÖZY György (ford.): Thuküdidész: A peloponnészoszi háború. Budapest, Osiris Kiadó,
1999. p.29-30., 72-73., 78-79., 623.
97
az Athéniak számára, mely a szövetségek közötti háborúkban csúcsosodott ki ellátási
nehézségek, valamint a szövetséges segítségnyújtás akadozása formájában.
Továbbá mind a perzsák, mind a rómaiak birtokba vettek olyan táborokat, erődöket,
amelyek hozzáférést biztosítottak nagy fontosságú területekhez, illetve
elengedhetetlenek voltak meghódított területeik eléréséhez. Az ókori rómaiak a
császárkorra 80-100 ezer kilométer hosszúságúra becsült úthálózatot építettek ki. Az
úthálózat támogatta a közigazgatást, illetve a katonai irányítást is. Az utak nemcsak a
városokat kötötték össze, valamint elősegítették a kereskedelmet és a hírközlést,
hanem a birodalom legtávolabbi részeiben található katonai jelenlétet biztosító
táborokat is összekötötték, lehetővé téve elérésüket és a hatékony katonai jelenlét
fenntartását.195 Az ókori Perzsa Birodalomban 8000 km úthálózat jött létre, amelynek
leghosszabb szakasza az I. Dárius uralkodása alatt épült kb. 2500 km hosszúságú
úgynevezett Királyi Út, mely mentén egynapi utazási távolságra állomásokat,
raktárakat és pihentetési lehetőséget hoztak létre.196 Az utak jelentősége forradalmi
volt, támogatták a kereskedelmet, valamint a javak és emberek mozgatását, sőt az
összeköttetést is elősegítették, nagymértékben lerövidítve a hírek, üzenetek,
utasítások áramlását a birodalomban. Ezen utak javították továbbá a Perzsa
Birodalom hadviselési képességeit, mivel lehetővé tették a több helyen, egy időben
történő harcok megvívását is.
Később, a XV. században a tengeri hatalmak terjeszkedésük során kereskedelmi
központokat, raktárakat, tengerentúli bázisokat hoztak létre azzal a céllal, hogy
hatalmukat, illetve befolyásukat megszilárdítsák, biztosítsák birodalmi érdekeiket.
Ekkorra a kereskedelemi érdekek összefonódtak a hadügyekkel, ami magával hozta,
hogy a bázisok elérése kulcskérdés lett az „új világok” felfedezésében. A külföldi
katonai csapatjelenlét a kolonizációs időszakban ugyancsak szorosan összefügg a
tengerentúli bázisok kérdésével. E bázisok jelentősége a brit jelenléten keresztül
érthető meg a csendes-óceáni térségben, különösen Indiában, hiszen India fontossága
kiemelkedő volt az ázsiai területek belsejéhez való hozzáférésben. A kolonizált
területek jelentősége az előbbiek miatt felértékelődött, a brit koronának további
kereskedelmi és katonai segítséget biztosítottak.
195 TÓTH Endre: Római utak Pannóniában. Ókor: Folyóirat az antik kultúráról, 3/1. 2004. p.43. 196 STOKES, Jamie (szerk.): Encyclopedia of the Peoples of Africa and the Middle East. New York,
Infobase Publishing, 2009. p.562.
98
Hasonlóak mondhatók el az amerikai csendes-óceáni jelenlétről, amikor is
megkezdődött a térgében a befolyásuk megalapozása. A XIX. században, az Egyesült
Államok iparának fejlődése, valamint a nemzetközi kereskedelme lendületet vett,
ezért szükséges volt a külföldi piacok elérése. Washington, Alfred Thayer Mahan
gondolataira alapozva, amely „A tengeri hatalom hatása a történelemre, 1660-1783”
című könyvében jelent meg, úgy vélte, hogy az egyetlen módja annak, hogy
biztosítsa a hozzáférését a nemzetközi piacokhoz az, hogy fejleszti tengeri
kereskedelmi- és hadiflottáját, amelyet egy tengeri bázisok alkotta rendszer támogat,
fenntartva ezzel az összeköttetést az Egyesült Államok és új kereskedelmi színterek
között.
A XX. századtól kezdődően, a két világháborúval, valamint az Egyesült Államok és
a Szovjetunió nagyhatalomként egyre erősödő mivoltának következtében, kialakult a
tengerentúli katonai bázisok felenkénti elhelyezkedésének, eloszlásának ma ismert
képe. A manapság megszokottnak tekinthető jelenség, a szuverén államokban
létesített katonai bázisok csupán az 1930-as évek végén váltak elfogadható jelenléti
alternatívává az Amerikai Egyesült Államok és más államok számára. Ebben az
elfogadottságban a II. világháború volt a katalizátor, amit jól jellemez, hogy 1945-re,
a háború végének időszakára az USA világszerte 3 000 különálló tengerentúli
katonai létesítménnyel rendelkezett, egyes értelmezések szerint ez a szám 20 000
körüli volt, jóllehet csupán a számok nem állnak egyenes arányban a létesítmények
jelentőségével.
A II. világháborút követően az Egyesült Államok nagyméretű külföldi bázisokra
telepítette erőit annak érdekében, hogy körbezárja, bekerítse a Szovjetuniót. A
bázisok eloszlása, amelyek mind az amerikai katonákat, mind hozzátartozóikat
befogadják Nyugat-Európában, illetve Északkelet-Ázsiában, az úgynevezett
hidegháború hagyatéka.197
197 LERSCH, Bruna dos Santos; SARTI, Josiane Simão: The Establishment of Foreign Military Bases
and the International Distribution of Power. In: Universidade Federal do Rio Grande do Sul Model
United Nations (UFRGSMUN) 2/1. 2014. p.84-86.
99
3.4. AZ ORSZÁGHATÁRON TÚLI BÁZISOK TÍPUSAI, JELLEMZŐI
A manapság alkalamzott terminológia szerint három típusát különböztethetjük meg
az előretolt létesítményeknek: 1. fő műveleti bázis,198 2. előretolt műveleti körlet,199
valamint 3. biztonság együttműködési helyszín.200 E fő tengerentúli bázisokat egyéb
infrastrukturális elemek támogatják úgy, mint előkészített helyszínek,201 illetve
útvonalakon elhelyezett kisebb bázisok.202 A fő műveleti bázisok súlypontokként
(jelentős méretű katonai létesítményként) funkcionálnak, összeköttetésben állva az
előretolt műveleti körletekkel, illetve közvetetten, az utóbbiakon keresztül az
együttműködési biztonsági helyszínekkel.
3.4.1. FŐ MŰVELETI BÁZIS
E létesítmények folyamatosan működő, nagy fontosságú (stratégiai/hadászati
jelentőségű) katonai központok olyan államok területén, mellyel a küldő állam baráti
kapcsolatot ápol. A MOB-okon állandó telepítésű katonai erők találhatók, jelentősen
kiépült infrastruktúrával, vezetési és irányítási rendszerrel, a katona állomány
hozzátartozóit (szűkebb családját) támogató, ellátó intézményrendszerrel, valamint
megerősített erő-megóvó biztosítással. A fő műveleti bázisok feladatellátása hosszú
távra tervezett, a katonai felvonulás, kiképzés és hadviselés hídfői, továbbá jelképei a
küldő nemzet szövetségesei melletti elköteleződésének. A MOB kategória
szemléltetésére legkönnyebb az Egyesült Államok bázisait tekintetbe venni (ahogy a
többi kategória szemléltetésénél is ezt a gyakorlatot követem majd): Németországban
Rammstein, valamint a Spangdahlem légi bázisok; Spanyolországban Rota hadi
kikötője; Olaszországban Vicenzában a 173. légi szállítású dandár, Nápolyban az
Egyesült Államok Haditengerészet Európai Parancsnoksága, valamint a légi bázis
Aviánóban; Japánban Okinawa szigetén légi bázis, illetve Yokusaka tengeri bázis;
vagy Dél-Koreában Camp Humphreys Anjeong-ri és Pyeongtaek városok közelében.
E létesítmények tehát állandóak, hosszútávú célokat szolgálnak, és összhaderőnemi
jellegűek, azaz több haderőnem csapatai is helyet kaphatnak bennük.
198 Main Operating Base – MOB 199 Forward Operating Sites – FOS 200 Cooperative Security Locations – CSL 201 Prepositioned Sites 202 En Route Infrastructure Bases – ERI
100
3.4.2. ELŐRETOLT MŰVELETI KÖRLET
Katonai erők csoportosítási helyszínei, mely kiinduási helyről megkezdheti egyes
műveletekbe történő részvételüket. A helyszínek jellemzően a befogadó nemzet
létesítményei, melyet készenlétben tartanak minimális katonai jelenléttel a küldő
állam részéről, esetleg előkészített felszerelést tárolnak itt. A jelenlevő csekély
számú katona állománynak a feladata, hogy szükség esetén támogassa az előretolt
műveleti körletbe érkező erők, vagy más kontingensek ellátását. Ilyen, úgynevezett
könnyen aktiválható helyszínnek tekinthetők a következők: Bosznia és
Hercegovinában, Tuzlában Eagle Base; Koszovóban, Ferizaj közelében Camp
Bondsteel; Törökországban az Incirlik légi bázis; valamint Ománban a Thumrait és
Masirah repülőterek. Az előretolt műveleti körletek nem állandó telepítésű, inkább
váltásban szolgáló csapatokat, illetve különböző gyakorlatokat támogatnak, mely
feladatellátáshoz egy MOB adhat további fedezetet. Hazánk is létesített hasonló
szervezeti elemet, a Nemzeti Támogató Elem formájában Afganisztánban, Mazar-e
Sharifban. Az amerikai példához visszatérve, az előretolt műveleti körleteket már
nem kiszámítható körülmények közé telepítik, hanem főként úgynevezett instabil
térségekbe. Ezzel összhangban az USA egyre nagyobb hangsúlyt fektet az afrikai
jelenlétre, ennek egyik első állomása 2001 szeptemberében, az USA-ban végrehajtott
terrortámadások utáni megjelenés Dzsibutiban, a Djibouti–Ambouli nemzetközi
repülőtéren létrehozott Camp Le Monier formájában, ahonnan az úgynevezett
Operation Enduring Freedom, Afganisztánban végrehajtott szövetséges műveletek
afrikai aspektusát támogatta.
3.4.3. BIZTONSÁG EGYÜTTMŰKÖDÉSI HELYSZÍN
Azokat az előretolt, nagyon alacsony intenzitással üzemelő bázisokat nevezzük így,
amelyeken állandó katonai személyzet nem tartózkodik. Jellemzően szerződéses
partner, vagy a befogadó nemzet üzemelteti. A CSL-t általában előre nem látott
események bekövetkeztekor „aktiválják”, illetve kiinduló pontként szolgál egy térség
biztonsági stabilitásának helyreállításáért folytatott tevékenységekben való
közreműködéshez. Mint az előző kategóriánál, szintén tárolhatnak itt felszereléseket,
haditechnikai eszközöket, illetve szükség esetén kibővíthetik e bázisok képességeit
előretolt műveleti körlet méretűvé. Az USA esetében e helyszíneket főként
Afrikában tervezik létrehozni terrorcsoportok elleni tevékenységek támogatására,
valamint a térségbeli kőolaj hozzáférést védendően (pl. a Guineai-öbölben).
101
Biztonság együttműködési helyszín található: Gabonban a Liberville repülőtéren,
Senegálban Dakar repülőterén, továbbá Ugandában az Entebbe repülőtéren.
3.4.4. ELŐKÉSZÍTETT HELYSZÍNEK
Egy előretolt bázis konstrukció kulcsfontosságú aspektusa az előkészített készletek
megfelelő pozícionálása, struktúrája. E helyszíneken készleteket tárolnak a harc
megvívásához, a harci támogatás megvalósításához, illetve a harci kiszolgáló
támogatás biztosításához olyan biztonságos helszíneken, ahonnan a váltásos alapon
feladatot végrehajtó erőket támogatják, anyagi igényeiket az alapállapotra
kiegészítik. Az előkészített helyszínek sok esetben szoros összekötettésben állnak
egy fő műveleti bázissal, vagy előretolt műveleti körlettel, továbbá jellemző, hogy
szerződtetett partnerek üzemeltetik, valamint tengeri készletek is lehetnek ezek.
3.4.5. ÚTVONALAKON ELHELYEZETT INFRASTRUKTURÁLIS BÁZISOK
Az ERI olyan, stratégai fontosságú helyszíneken elhelyezett „bázis-kezdemény”,
amelyeket hosszú időtávra terveznek létrehozni annak érdekében, hogy szükség
esetén gyorsan kibővíthetőek legyenek, segítsenek a katonai erő fenntartásában,
valamint általuk az erőkivetítés megvalósítható legyen. Alapként szolgálnak katonai
felvonuláshoz, kiképzéshez és hadviseléshez egyaránt, kibővítve ezeket hamar fő
műveleti bázis, vagy előretolt műveleti körlet alakítható ki. Az USA számára az
afganisztáni, illetve iraki műveletek támogatásához való hatékony hozzájárulás
igazolhatja e bázisok jelentőségét, melyek Németországban, Olaszországban,
Portugáliában, Spanyolországban, Törökországban, illetve az Egyesült Királyságban
voltak létrehozva.203
3.5. ORSZÁGHATÁRON TÚLI KATONAI BÁZISOK JELENTŐSEBB ALKALMAZÓI
A következőkben különböző államok, vagy szövetség katonai bázis hálózatát
vizsgálom, mely során rámutatok néhány példára annak tükrében, hogyan
támogathatják a katonai bázisok a különböző érdekeket.
3.5.1. AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK
203 LACHOWSKI, Zdzislaw: Foreign Military Bases in Eurasia. SIPRI Policy Paper No. 18.
Stockholm, Stockholm International Peace Research Institute, 2007. p.14-16.
102
Kimondottan Kimondottan jellemző az Amerikai Egyesült Államok geopolitikájára a
globális jelenlét, napjainkban, a történelem egészét tekintve, az USA rendelkezik a
valaha volt legtöbb tengerentúli bázissal. Úgy vélem, hogy az Amerikai Védelmi
Minisztérium bázisokra vonatkozó 2017. évi kiadványát tanulmányozva erre
meggyőző számokat találhatunk: a világ 41 országában 517 helyszínen, 198 milliárd
USD értékben rendelkezik telkekkel és ingatlanokkal, ezek egy része az USA
tulajdonában áll, míg másik részét lízingeli az adott államtól.204 Ezek a számok
csupán egyfajta metodika szerint alakulnak így, más, függetlennek mondható
források az USA tengerentúli bázisainak állományát 800 helyszín felettinek tartja.205
Az országnevek, illetve helyszínek felsorolásától eltekintek a fölösleges terjedelem
„generálás” érdekében, a lenti térképen (1. térkép) azonban szemléletesen
megmutatkozik a széleskörű amerikai jelenlét.
1. térkép: Amerikai Egyesült Államok katonai jelenléte világszerte206
A fenti térképen (1. térkép) tehát látható USA kiterjedt bázishálózata, legalább is
azon országok, ahol katonai jelenlétet tart fent. Világméretű érdekszféráról van tehát
szó, melyet szokás úgy is megközelíteni, hogy USA körbekeríti Oroszországot, mely
204 United States of America, Department of Defence: Base Structure Report Fiscal Year 2017
Baseline – A Summary of Real Property Inventory. p.18., 70-85.
(https://www.acq.osd.mil/eie/Downloads/BSI/Base%20Structure%20Report%20FY17.pdf;
letöltve: 2018.10.17.) 205 Why does the US have 800 military bases around the world?
(https://www.vox.com/2015/5/18/8600659/military-bases-united-states; letöltve: 2018.02.23.) 206 JACOBS, Frank: The World's Five Military Empires (https://bigthink.com/strange-maps/the-
worlds-five-military-empires; letöltve: 2018.08.13.)
103
jelenséget könnyű beleláttatni hasonló ábrákkal, a valóságban azonban csupán
kisméretű helyőrségekről van szó, melyek jellemzően eltörpülnek az orosz hadi
képességek mellett. Mire jók akkor ezek a bázisok, mire való a jelenlét? Ahogy már
fent is említettem, sok esetben diplomáciai kapcsolattartásra, információgyűjtésre
adott térségben, továbbá (és ami nagyon fontos) lehetőséget biztosítanak jóval
nagyobb jelenlét megvalósítására, mint amit adott alaphelyzetben fenntartanak.
A korábban ismertetett Amerikai Légierő alapdoktrínájában található számos
’globális’-ként aposztrofált alapfunkció értelmet nyer tehát, és nemcsak hazai
(Egyesült Államok beli) területről kezdve a műveletet, hanem a világ szinte bármely
pontjáról (természetesen csupán légi bázisról, és nem mindegyik ország területén tart
fent légi bázist az USA).
Jóllehet, a hidegháború alatti, valamint napjaink amerikai tengerentúli bázis
politikája és struktúrája nyilvánvalóan az USA érdekeire szabottak, tehát más
államok esetében nem feltétlenül alkalmazható, mivel azok érdekei, képességei más
politikát és struktúrát tehetnek lehetővé, az amerikai tapasztalatok a
legrelevánsabbak e témakörben. Nem szeretnék tehát szűk látókörűen, egy
nézőpontra koncentrálni, azonban más állam ilyen gyakorlata jelentősen kisebb
volumenű, ugyanis USA ilyen méretekben egyelőre egyedülálló. Mindazonáltal
találhatunk más példákat is, amikor államok országhatáron túli katonai bázisokat
létesítenek szövetségeseik területén. Továbbá beszélhetünk egyéb államokról,
amelyek rendelkeznek tengerentúli bázisokkal, azonban ezek száma összesen 30
darab, megoszlásuk az alábbi táblázatban látható (4. táblázat).
Országnév
Tengerentúli
bázisok száma
(db)
Oroszország 9
Egyesült Királyság és
Franciaország 13
Japán 1
Ausztrália 1
Izrael 1
Országnév
Tengerentúli
bázisok száma
(db)
Hollandia 1
India 1
Dél-Korea 1
Törökország 1
Chile 1
4. táblázat: Államok, amelyek az USA mellett rendelkeznek országhatáron túli
104
katonai bázisokkal207
3.5.2. OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ
A Varsói Szerződés felbomlása és a Szovjetunió szétesése után a „magterületnek”
nevezhető Oroszország jelentős érdekszféracsökkenést szenvedett el.
Szovjetunióként a Varsói Szerződésben hét Kelet-európai államal kiegészülve kb. 24
millió négyzetkilomérternyi szárazföldi területet ellenőrzött, míg például az USA
területe nem egészen 10 millió négyzetkilomérter. Ebben az időszakban is – ahogy
napjainkban is – jellemző volt, hogy olyan államok területén tartott fent jelenlétet,
amelyekkel közös határszakasza is volt (2. térkép).
2. térkép: A Varsói Szerződés tagállamai208
Az úgynevezett kulturális, vagy ideológiai befolyása azonban jóval a Szerződés
államain túl is érezhető volt, ahogy a lenti ábrán (3. térkép) ez látható. Habár ez
katonai jelenlétet nem eredményezett, az úgynevezett kulturális erőkivetítés209 a
kommunizmus ideológiájának formájában megjelent más kontinens államaiban is.
Megjegyzendő, hogy ezen államok nem ugyanabban az időszakban vallották
magukat kommunista országoknak, azonban a Szovjetunió fennállásának időszaka
(1922-1991) javarészt lefedi a kérdéses időszakokat az egyes államok
történelmében. Továbbá, amennyiben az USA esetében is ábrázolnánk a kulturális
hatást, még kékebb térképet kapnánk, mint az 1. térképen látható.
207 Why does the US have 800 military bases around the world?
(https://www.vox.com/2015/5/18/8600659/military-bases-united-states, letöltve: 2018.02.23.) 208 The Global State – Why is Russia so Interested in Ukraine?
(http://theglobalstate.com/popular/why-is-russia-so-interested-in-ukraine/; letöltve: 2018.10.25.) 209 KAISER Ferenc: Az erőkivetítés mint az állam speciális érdekérvényesítő eszköze. In: Gőcze
István (szerk.): Az igazságos háború elvétől az igazságos békéig. Budapest, Dialóg Campus
Kiadó, 2017. p.67-68.
105
3. térkép: Az egykori Szovjetunió érdekszférája210
Mára az Oroszországi Föderáció érdekszférája jelentősen lecsökkent, legalább is a
katonai jelenlétet tekintve (4. térkép). Legfőképpen határos államokban tart fent
katonai jelenlétet, de láthatóak olyanok is, melyek távolabb esnek Oroszországtól és
közös határszakaszuk nincsen. Egészen pontosan kilenc államban/területen tart fent
katonai jelenlétet: Örményországban, Fehéroroszországban, Kazahsztánban,
Kirgizisztában, Tadzsikisztánban, Vietnámban és Szíriában; valamint egyéb,
„problémás” területeken: Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaságban, Dél-Oszétiában
és Abháziában.211 212 213 Saját és szövetségi területei által számos tenger és óceánok
elérése biztosított, illetve nyersanyag hozzáférés szempontjából is előnyösek e
kapcsolatok.
210 Lifeder.com – CAJAL, Alberto: Los 31 Países Socialistas Más Representativos.
(https://www.lifeder.com/paises-socialistas/; letöltve: 2018.10.25.) 211LAVROV, Anton: Post-war Deployment of Russian Forces in Abkhazia and South Ossetia. In:
Ruslan Pukhov: The Tanks of August. Moszkva, Centre for Analysis of Strategies and
Technologies. 2010. p.116-120. 212 Russian military base presence in Kyrgyzstan extended till 2032.
(http://enews.fergananews.com/news.php?id=3244&mode=snews; letöltve: 2018.08.14.) 213 Russian task force held NVC defence competitions in the Transnistria
(http://eng.mil.ru/en/structure/okruga/west/news/more.htm?id=12007641@egNews; letöltve:
2018.08.14.)
106
4. térkép: Oroszországi Föderáció katonai jelenléte országhatáron túli
területeken214
3.5.3. EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÉS FRANCIA KÖZTÁRSASÁG
Mindkettő XIX. századbeli nagyhatalom, mára regionális erővé zsugorodtak. Mai
országhatáron túli katonai jelenlétük zömében egykori gyarmati területeik
maradványai, sok esetben a kőolaj hozzáférés a jelenlét és kapcsolat fő oka.
Egyesült Királyság katonai jelenlétet tart fent (5. térkép): Németországban, Egyesült
Arab Emirátusokban, Cipruson, Kanadában, Belizeben, Sierra Leonéban, Katarban,
Szingapúrban és Bruneiben. A geopolitikai pillér országnak tekinthető Nepálban is
megtalálható a brit jelenlét, továbbá a Falkland-szigeteken, és Gibraltárban is.215
214 JACOBS, Frank: The World's Five Military Empires. (https://bigthink.com/strange-maps/the-
worlds-five-military-empires; letöltve: 2018.08.13.) 215 ROGERS, James, SIMÓN, Luis: The Status and Location of the Military Installations of the
Member States of the European Union and Their Potential Role for the European Security And
Defence Policy (ESDP). Brüsszel, Európai Parlament, 2009. p.13-14.
107
5. térkép: Egyesült Királyság országhatáron túli katonai jelenléte216
Franciaország is főként egykori gyarmati területein tart fent katonai jelenlétet (6.
térkép): Szenegálban, Mauritániában, Maliban, Burkina Fasoban,
Elefántcsontparton, Nigerben, Csádban és Közép-afrikai Köztársaságban. Nem
állandó a katonai jelenlét, de sok esetben segít Franciaország katonai erővel a gaboni
és dzsibuti-i felkelések leverésében. Katonai jelenlét található még a saját területnek,
tengerentúli megyének tekintett, Dél-Amerikában található Francia Guayanában is,
továbbá Németországban és az Egyesült Arab Emírségekben egyaránt.217
6. térkép: Francia Köztársaság országhatáron túli katonai jelenléte218
216 JACOBS, Frank: The World's Five Military Empires. (https://bigthink.com/strange-maps/the-
worlds-five-military-empires; letöltve: 2018.08.13.) 217 ROGERS, James, SIMÓN, Luis: i.m. p.11-13. 218 JACOBS, Frank: The World's Five Military Empires. (https://bigthink.com/strange-maps/the-
worlds-five-military-empires; letöltve: 2018.08.13.)
108
3.5.4. KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG
Kína talán meglepő módon, egyelőre egyetlen helyszínen tart fent országhatáron túli
katonai bázist, Dzsibutiban, ahol francia és amerikai csapatok is megtalálhatóak (7.
térkép).219
7. térkép: Kínai Népköztársaság országhatáron túli katonai jelenléte220
3.5.5. ÉSZAK-ATLANTI SZERZŐDÉS SZERVEZETE
A NATO esete a többi példához képest eltérő, „kaukktojásnak” tekinthető. A NATO
nem egy állam, hanem államok szövetsége, és ebben az esetben úgymondván nem
saját területére, hanem szuverén, ám tagállamok területére helyezi el bázisait,
szervezeti elemeit (természetesen a tagállamok beleegyezésvéel, esetleg azok
kérésére). Egyrészt e szervezeti elemekben legtöbbször többnemzeti állomány
szolgál, tehát számos állam szempontjából a közös, szövetségi szervezeti elemek
működtetése országhatáron túli katonai jelenlétnek tekinthető, míg a Szövetség
szempontjából ezek „hazai” katonai bázisok, vagy szervezeti elemek, tehát egyfajta
kervert, vagy hibrid bázisokról van szó. E szervezeti elemeknek a felsorolásába –
ahogy az USA esetében sem tettem – nem kezdek bele, a legtöbb tagállamban és
partner országban található valamilyen fajta ezekből (8. térkép).
219 JEFFREY, James: China is building its first overseas military base in Djibouti – right next to a key
US one. Global Post, 2016. (https://www.pri.org/stories/2016-05-03/china-building-its-first-
overseas-military-base-djibouti-right-next-key-us-one; letöltve: 2018.08.14.) 220 JACOBS, Frank: The World's Five Military Empires. (https://bigthink.com/strange-maps/the-
worlds-five-military-empires; letöltve: 2018.08.13.)
109
8. térkép: NATO jelenlét Európában és a Közel-Keleten221
Természetesen ahogy a különböző állmok esetében, úgy a NATO-nál is
megfigyelhető a tagállamok alkotta saját területeken kívüli jelenlét, itt viszont
elmondható, hogy nem csupán az „önmagáért való” jelenlét valósul meg, hanem
valamilyen meghatározott okkal tevékenykedik saját tagállamainak határain túl.
Ezek a feladatok lehetnek: erődemonstráció (pl.: a Fekete-tengeren), konfliktus
megoldása (pl.: 1999-ben a volt Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni légi
hadjárat), hunamitárius segítségnyújtás (pl.: 2005-ben földrengés
következményeiben való segítségnyújtás Pakisztánban, illetve szintén 2005-ben az
Egyesült Államok területén pusztító Katrina hurrikán pusztításának kezelése),
konfliktus utáni békefenttartás, helyzet-rendezés, mentorálás (pl.: 2015-tel
kezdődően Afganisztánban), stb.222 Az előbb felsorolt példák során azonban nem
minden esetben létesítenek katonai-, azon belül esetleg légi bázist a „célország”
221 NATO on the Map (https://www.nato.int/nato-on-the-
map/#lat=48.66645008351814&lon=17.8137807510808&zoom=1&layer-5; letöltve:
2018.10.18.) 222 NATO hivatalos weboldal: Operations and Missions: Past and Present.
(https://www.nato.int/cps/ie/natohq/topics_52060.htm; letöltve: 2018.08.14.)
110
területén, jellemzően konfliktus megoldásakor (háború folytatásakor, 1999.
Jugoszlávia, 2011. Líbia ellen) a tagországok, vagy partnerek területeiről indítva a
műveleteket, hajtják végre a feladatokat (többek között ezeket az eseteket még
elemzem később). A tartós jelenlét megvalósításakor azonban bázisokon
rendezkednek be a NATO alárendelt erők is.
3.5.6. MAGYARORSZÁG ORSZÁGHATÁRON TÚLI KATONAI JELENLÉTE
Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan kellene értelmeznünk a magyar külföldi katonai
jelenlétet? A fő különbség az, hogy míg a fenti példákban hozott esetekben az egyes
államok maguk, bármilyen fajta követelménytől függetlenül döntöttek a katonai
jelenlét fenntartása mellett országhatáraikon túl, közvetlen nemzetinek tartott
érdeket óvva azzal, addig Magyarország szövetséges vállalásainak eleget téve küldi
katonáit külföldre, bizonyos nemzetközi (NATO, ENSZ, EU, stb.) szervezet égisze
alá.
Az alábbi ábrákon (9. térkép és 4. ábra) látható a Magyar Honvédség külföldi
misszióinak, azaz Magyarország külföldi katonai jelenlétének eloszlása a világban,
illetve létszámadatok is leolvashatók az eloszlásnak megfelelően százalékos
arányban. A külföldi katonai jelenlétet Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája
1000 főben maximalizálja: „Magyarország ambíciószintje alapján egy időben ezer
főt kész és képes állomásoztatni nemzetközi műveletekben.”223
223 1656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Katonai stratégiájának
elfogadásáról. III./B./38.
111
9. térkép: A Magyar Honvédség békefenntartó és válságkezelő missziói224
4. ábra: A Magyar Honvédség külföldi misszióinak átlagos létszámmegoszlása
2016-ban225
224 Képviselői Információs Szolgálat: A Magyar Honvédség békefenntartó missziói 2. Infojegyzet,
2017/49.
(http://www.parlament.hu/documents/10181/1202209/Infojegyzet_2017_49_MH_missziok_2.pdf
/ab17dc18-6ce7-47e2-99b9-1b4638cf3bf0; letöltve: 2018.08.14.)
112
3.6. AZ ORSZÁGHATÁRON TÚLI KATONAI BÁZISOK HARCI TÁMOGATÓ TÉNYEZŐI
Számos Számos tényező létezik, mely korlátozza, vagy elősegíti a országhatáron túli
katonai bázisok támogató lehetőségeit a különböző katonai feladatvégrehejtások
során. A következőkben e szempontokat veszem sorra, immár főként a légi
bázisokra koncentrálva.
A bázisok elérhetősége. Fontos kérdés, mely alapos megfontolást igényel minden
konfliktusba való beavatkozáskor, vagy művelet megkezdése előtt. Figyelembe kell
venni a kikötőktől való megközelíthetőséget, a közúti, illetve a kötött pályás
közlekedési lehetőségeket egyaránt. Tájékozódni szükséges, hogy a légi
megközelíthetőség szempontjából milyenek a diplomáciai kapcsolatok, esetleges
különleges szabályokat szükséges e figyelembe venni a befogadó államban.
A bázis kapacitása és szolgáltatásai. A repülőgép állóhelyek száma; a futópálya
dimenziói, állapota, száma, felülete, stb.; a be- és kirakodáshoz szükséges
eszközpark; a földi kiszolgálás szolgáltatási színvonala; a különböző
tárolókapacitások (felszerelés, haditechnika, fegyverzet, üzemanyag); stb. mind
fontos szempont a helyszín kiválasztásában, azonban az előbbiek legtöbbje
pótolható, kiegészíthető. A legfontosabb szempont a légi oldal földi közlekedési
burkolatainak megfelelősége lesz, melyek a putópálya és a gurulóutak.
A repülőtér forgalom-áteresztő képessége. A harci támogató javak időbeni
megérkezése, a csapatokhoz való eljuttatása alapvető fontosságú egy expedíciós
művelet során. Továbbá nemcsak az áruk kirakása fontos, hanem a harci feladatot
végrehajtó repülőgépek levegőbe juttatása is. Egy kisebb növekedés az
állomásoztatott repülőgépek számában valószínűleg nem eredményez problémát az
áramlásszervezésben, azonban a repülőtéren helyet kapó repülőgépek számát
minden esetben össze kell vetni a repülőtér forgalom-áteresztő képességével. A
repülőtér maximális felszíni kapacitása (Maximum-On-Ground [MOG] Capability)
például közvetlenül befolyásolja az áttelepítési idő csökkenését, vagy növekedését.
225 Képviselői Információs Szolgálat: A Magyar Honvédség békefenntartó missziói 2. Infojegyzet,
2017/49.
(http://www.parlament.hu/documents/10181/1202209/Infojegyzet_2017_49_MH_missziok_2.pdf
/ab17dc18-6ce7-47e2-99b9-1b4638cf3bf0; letöltve: 2018.08.14.)
113
A tengerentúli bázis távolsága. A hátország és az országhatáron túli bázis, illetve a
kisebb és nagyobb, függő viszonyban levő bázis-kategóriák közötti távolság
befolyásolja, esetleg akadályozhatja az áttelepítést, vagy a különböző feladat
végrehajtásokat. Ahogy a feladatba bevont szállító repülőgépek száma emelkedik,
úgy a távolság okozta eltérés az áttelepítési idő szempontjából egyre kevésbé lesz
hangsúlyos. A több légijármű addig okoz csökkenést az áttelepítés időtartamában
(tehát addig van pozitív hozadéka), amíg azok száma el nem éri a repülőtér
maximális felszíni kapacitását.
Költségek. A helyszínek kiválasztása szempontjából olyan megközelítést kellene
követni, amely szem előtt tartja az előző szempontokat, tehát biztosítja a szükséges
minimális kritériumokat a lehetséges legkisebb költségek melett. A költségek
tervezésekor kalkulálni kell az esetleges építkezések, bővítések anyagi vonzatával, a
szállítási, üzemeltetési kötségekkel, és persze a kiképzési feladatok, illetve
műveletek végrehajtásának költségeivel egyaránt. Hasonló körülmények melletti
erőkivetítés költségeiben, továbbá a különböző térségek életszínvonalában fellelhető
különbségek (nem azonos a kihelyezés költsége pl. Európában, vagy Ázsiában,
esetleg a Közel-Keleten) is okozhatnak eltérést az összköltséget tekintve, tehát ezzel
a tényezővel is kalkulálni szükséges.226
3.7. A LÉGI BÁZIS, MINT HATÉKONY ERŐKIVETÍTÉSI PLATFORM
Ahogy számos légierő teoretikus (Douhet, Mitchell, Meilinger) gondolataiban
megjelenik, és ahogy a légierő doktrínák (Australian Air Power Manual, UK Air and
Space Doctrine, USAF Basic Doctrine) is sok esetben rögzítik, a légierő
tevékenysége elsősorban támadó jellegű. Ebből következően szinte egyértelmű,
hogy megjelenése, tevékenysége, erőinek elosztása expedíciós jelleget ölt. A hazai
feladatvégrehajtás nagyon leegyszerűsítve csupán a légvédelemre, a
légtérszuverenitás biztosítására korlátozódik, esetleg természeti vagy ipari
katasztrófák elhárításának támogatására. Jóllehet egy állam számára nem csupán a
katonai, ezen belül a légierő áll rendelkezésre az érdekérvényesítéshez, a légi
226 AMOUZEGAR, Mahyar A.; MCGARVEY, Ronald G.; TRIPP, Robert S.; ROLL, C. Robert, Jr.:
Combat Support – Overseas Basing Options. In: Air Force Journal of Logistics, XXX/1. 2006.
p.9-10.
114
haderőnem hatékony erőforrás lehet egy állam geopolitikai, geostratégiai
törekvéseinek érvényesítésében (kiegészítve természetesen más elemekkel), a
repülőtér, vagy légi bázis, esetleg egyéb haderőnemi bázis légi eléréssel pedig
erőkivetítési platformként (kiindulópontként) funkcionál egy térségben történő
érdekérvényesítés során. A későbbiekben ezt alátámasztandó, tehát arra
vonatkozóan, hogy a légierő önállóan is képes lehet a politikai változások
kikényszerítésére, több történelmi példát is kifejtek.
A továbbiakban azt vizsgálom hogyan jelentek meg a légi bázisok a XX. század
hadviselésében. Jóllehet, légi járműveket már az első világháború során is
alkalmaztak, ebben az időben inkább támogató jellegű tevékenységük volt
domináns, saját feladatrendszert a második világháborúban kaptak, amikor is
jelentős, hadászati bombázó hadjáratokat folytattak mind az európai, mind a
csendes-óceáni hadszíntéren. Richard P. Hallion légierő történész így ír erről az
időszakról: „A második világháború fordulópontot jelentett a légi hadviselés
szempontjából.”227 Az európai, szövetséges légi csapatok települési helyszínéről a
következőket írja: „Britannia, mint indító terület szolgált a kontinensen végrehajtott
invázióhoz, vagy nevezhetjük ’nemzeti repülőgép hordozónak’, ahonnan a
szövetséges légi támadásokat intézték a németek ellen.”228 A csendes-óceáni
hadszíntérről a következőket jegyzi meg: „A teljes csendes-óceáni hadjárat a
bázisokért folytatott küzdelmekről szólt, ahonnan háromdimenziós erőt lehetett
kivetíteni Japán ellen. A szárazföldi, valamint a haditengerészeti erők szinte
kizárólagos faladata az volt, hogy bázisokat foglaljanak a légi erőkivetítés lehetővé
tételéért.”229 Idéz egy amerikai haditengerészeti tervező tisztet, aki már ekkor féltette
a haditengerészet presztízsét és pozícióját a légierővel szemben (ami ebben az
időben Amerikában hivatalosan még nem is, mint önálló haderőnem létezett), és úgy
vélte, hogy a haditengerészet hamarosan csupán támogatója lesz a légi
műveleteknek, annak érdekében, hogy előbbi megnyerhesse a háborút. Mindezek
ellenére Hallion megjegyzi, hogy a Japán elleni sikerek valódi, összhaderőnemi
tevékenységeknek voltak köszönhetők. A légierő tevékenységével kapcsolatban
pedig azt állítja, osztva az Egyesült Államok Hadászati Bombázási Felmérés
227 HALLION, Richard P.: The Second World War as Turning Point in Air Power. In: Sebastian Cox
(szerk.): Air Power History. Abingdon, Frank Cass Publishers, 2002. p.97. 228 U.o. 229 U.o. p.108-115.
115
megállapításait, hogy sem az az állam, amely ki van téve a bombázó repülőgépek
szabad tevékenységének, sem az, amely elveszítette a légi fölényt, nem képes hosszú
távon prosperálni.230
Mindezek megalapozták a légierő geostratégiai fontosságát, valamint kiemelték a
légi bázisok jelentőségét. Mindaddig, amíg nem képes egy nemzetgazdaság olyan
repülőgépeket (vagy mondjuk, inkább, hogy légi támadó képességet) előállítani,
olyan mennyiségben, amelyek képesek a hátországból globális, megfelelő volumenű
légi hadjáratot folytatni, szüksége lesz a nagyhatalmaknak, szövetségeknek
tengerentúli bázisokra. A légi elérés pedig nemcsak a légi bázisok, de más
haderőnemek bázisai számára is evidencia kellene legyen, a fő műveleti bázisok,
illetve az előretolt műveleti körletek számára mindenképpen.
A második világháború után, az úgynevezett hidegháború során, mely időszak
kezdetén a világpolitika két szuperhatalom pólusa mentén rendeződött, kialakult
amerikai vonatkozásban a ma is ismert tengerentúli bázis struktúra, illetve
szövetségi viszonyrendszer. A korszak fő hadi motívumát a folyamatos
hagyományos, illetve nukleáris fegyverkezés adta. A hidegháború korai éveiben a
stratégiai bombázó repülőgép volt az az eszköz, amely meghatározta a hadviselés
mikéntjét.231 Az amerikai tengerentúli bázisok tehát nemcsak e repülőgépek
hatótávolságát küszöbölték ki, hanem az esetleges reakcióidőt is csökkenthették
tényleges konfliktus esetén.
1957-re világszerte 1 014 katonai bázist hozott létre az Amerikai Egyesült Államok,
melyek természetesen nem csupán légierő kötődésűek voltak. Régiónként az alábbi
megoszlást találhatjuk: Európa-556 db; Csendes-óceán-256 db; Latin Amerika-46
db; Afrika, Közel Kelet-15 db.232 A személyi állomány száma pedig elérte az
egymillió főt, aminek számos elszigetelt helyen a légierő kötelékeibe tartozók
hányada 70-90%-ra volt tehető.233 Az 1960-as években aztán John F. Kennedy
elnöklése alatt több tucat tengerentúli bázist felszámoltak, azonban például a
vietnámi háború következtében a további leszereléseket felfüggesztették, azonban az
230 HALLION, Richard P.: The Second World War as Turning Point in Air Power. In: Sebastian Cox
(szerk.): Air Power History. Abingdon, Frank Cass Publishers, 2002. p.108-115. 231 SCHAKE, Kurt Wayne: Strategie Frontier: American Bomber Bases Overseas, 1950-1960.
Trondheim, Norwegian University of Science and Technology, 1998. p.27. 232 U.o. p.39. 233 U.o. p.115.
116
1980-as évek végére már „csupán” 400 000 amerikai katona szolgált külföldön. Az
1991-es öbölháború után még tovább csökkent az amerikai külföldi jelenlét, 270 000
katonát vezényeltek vissza az USA-ba, illetve folytatódtak a bázisok bezárásai, 1988
és ’95 között 97 bázist számoltak fel.234
Amennyiben az amerikai tengerentúli bázisokat haderőnemi szempontból
viszgáljuk, azt találjuk, hogy nagyságrendileg 70%-uk légi bázist takar, továbbá
számos esetben előfordul, hogy a szárazföldi csapatok is települnek a bázison235 a
nagyobb mértékű mobilitás, illetve a hatékonyabb (harci, vagy ellátásbeli) támogatás
megvalósíthatósága érdekében.
Azonban mik az egyes haderőnemi bázisok attribútumai? A szárazföldi haderőnem
bázisai önmagában (légi, vagy tengeri elérés nélkül) konfliktusok esetén viszonylag
közel helyezkednek az aggresszorhoz, a fenyegetettésük magas mind felszíni, mind
légi viszonylatban. Mobilitási képességeik, lehetőségeik korlátozottak. A szárazföldi
erők is rendelkezhetnek légi komponenssel (légvédelmi képességet is ideértve),
azonban megfelelő leszállóhely hiányában csupán helikoptereket alkalmazhatnak.
A haditengerészet jelentős kontinentális geostratégiai célokra természetszerűleg nem
alkalmas, így ilyen viszonylatban alkalmazása csupán kiegészítő, támogató jelleggel
történhet, feladata a tengeri uralom fenntartása, az összeköttetési vonalak biztosítása,
nagytömegű, nagyméretű utánpótlás szállítása, mely fontos feladat egy hadjárat
hosszútávú biztosításakor, azonban funkcióját részben át tudja vállalni a légierő.
A légi bázisoknak konfliktus esetén az előzőekkel szemben nem szükséges a veszély
közvetlen közelében elhelyezkedniük, néhány 100, esetleg 1 000 kilométeres
távolság tartható az aggresszortól. Mobilitási képessége magas, nemcsak
horizontális, hanem vertikális irányokban egyaránt, így a vizek, a terep, valamint
gyengébb légvédelem (általánosabban: ellenséges erő) is könnyen áthidalható általa.
Az ilyen módon megjeleníthető levegő-felszín kinetikus erő jelentős, kiváló
információgyűjtő lehetőségek állnak rendelkezésre általa, továbbá a légi
dominanciát a leghatékonyabban kivívni, illetve megtartani képes hadviselő forma.
234 LACHOWSKI, Zdzislaw: Foreign Military Bases in Eurasia. SIPRI Policy Paper No. 18.
Stockholm, Stockholm International Peace Research Institute, 2007. p.5. 235 U.o. p.8-9.
117
A hidegháború után, valamint egyelőre napjainkban a közvetlen, mindennapi
nukleáris fenyegetés háttérbe szorult (jóllehet, kezd visszatérni a folyamatos
nukleáris fenyegetés hangulata). Az 1991-es iraki háború egy visszafogottabb,
korlátozottabb, kisebb volumenű légierő alkalmazás időszakát hozta magával.
Jellegében, méretében hasonlónak mondható még az 1999-es NATO szerbek ellen
folytatott légi hadjárata, valamint a főként európai vezető államok által
kezdeményezett 2011-es Líbia elleni légi offenzíva. A fő támadási módszer az
úgynevezett összetett/vegyes légi kötelék (Composite Air Operations – COMAO)
alkalmazása, ami egy repülőgép csoportosítást jelent. Központi elemét egy
csapásmérő (bombázó) kötelék jelenti, melyet légtérbiztosító repülőgépek „őriznek”,
ezeknek a légi információkat, céljeleket légi riasztó és irányító repülőgépek
biztosítják, az elektromágneses tartomány uralása érdekében elektronikai harci
repülőgépek tevékenykednek a szembenálló légvédelmi rendszerek, valamint egyéb
rádiólokátor állomások felderítése, célravezetése ellen, továbbá légi üzemanyag
utántöltő repülőgépek ugyancsak hozzájárulnak a sikeres feladatvégrehajtáshoz, a
minél hosszabb célpont felett eltölthető idő biztosításához.236
Az előbbi forrás az I. öbölháború tapasztalataiból merítkezik, azonban az ekkor
megvalósított légi stratégia egyik kiötlője John A. Warden amerikai repülő ezredes,
aki szintén megfogalmazta gondolatait a vegyes repülő kötelékekről. Azt javasolta,
hogy az erők összetételének támogatnia kellene a nagymértékű mobilitást, illetve a
létrehozandó repülő kötelékek ne függjenek egyes bázisoktól, hanem szabadon
lehessen mozgatni azokat a légi bázisok között (nyilván, ez nagyfokú logisztikai
kihívásokat támasztana). A repülőezredeket (békeidőben is) vegyes kötelékekként
kellene összeállítani, az előző bekezdésben leírtakhoz hasonlósan, mely kötelék
naponta együtt gyakorol, a kiképzésüket mint vegyes kötelék hajtják végre, és nem a
hadszíntéren kell összeszokniuk. Ilyen módon az összhaderőnemi parancsnok nem
különálló légi képességeket kap, hanem egy komplex képességcsomagot a vegyes
ezredek által.237 Az új erő kialakítás számos előnnyel járhatna: hadműveleti színtű
hatások elérése a hadszíntéren; a légierő képességeinek, alkalmazásának
236 NORWOOD, J. Scott: Thunderbolts and Eggshells – Composite Air Operations during Desert
Storm and Implications for USAF Doctrine and Force Structure. Montgomery, Air University
Press, 1994. p.7-9. 237 OLSEN, John Andreas: John Warden and the Renaissance of American Air Power. Washington
D.C., Potomac Books, 2007. p.111., 122-123.
118
optimalizálása; rugalmas alkalmazási lehetőségek; az úgynevezett „úgy gyakorolj,
ahogy harcolni fogsz” elv érvényesülése; hatékonyabb erővédelmi képességek;
valamint képesség egy komplex képességcsomag egy repülőtéren történő
megjelenítésére.238
Az előbb említett szervezési módszer nem vált általános gyakorlattá,
valószínűsíthető, hogy az egyszerűbb logisztikai megoldások, valamint a bevett
gyakorlat fenntartotta a homogén repülőgép kötelékek szerinti szervezést. A
légijármű technológia fejlődésével azonban egyre kevésbé válik szükségessé a
vegyes kötelékek alkalmazása. A legújabb harcászati repülőgépek olyan sokfajta
feladat ellátására alkalmasak, hogy szinte megszűnik a szükség a kisegítő
képességek alkalmazására. Egy modern, úgynevezett ötödik generációs harcászati
repülőgép képes levegő-levegő, valamint levegő-felszín viszonylatú harcot is vívni,
felderítést végrehajtani, a rádiólokátorok számára nehezen (vagy nem) érzékelhető,
képes az elektromágneses tartományban is tevékenykedni, sőt, igen hatékony
fedélzeti lokátorának köszönhetően akár légi helyzetképet is előállíthat. Folyik ilyen
képességekkel rendelkező repülőgépek távirányított megfelelőjének is a fejlesztése,
amely repülőgépek jellemzője a hosszú célpont felett eltölthető idő (nagy
hatótávolság), amely a légi utántöltés szükségességét is minimálisra csökkenti.
A későbbiekben tehát elérhető lehet a Warden által megfogalmazott alapelvek
megvalósítása, homogén repülőgép kötelékekkel, a fontos feladat az lesz, hogy e
repülőgépeket a megfelelő térségekbe allokálják, a kereszt-kiszolgálásukat (több
bázis is képes legyen ellátni a kiszolgálásukat, ezáltal áttelepülésük zökkenőmentes
lehet) lehetővé tegyék, így az összhaderőnemi parancsnok standardizált,
összeszokott, komplex légi képesség-csomagot kaphat az igényeinek megfelelően. A
légi bázisoknak tehát legalább olyan rugalmasaknak kell lenniük, amilyen
rugalmasak e modern repülőgépek.239
238 U.o. p.128. 239 JONSSON, Jan: Air Operations in a 4:th Generation Air Force. In: Klaus-R Böhme, Carl Linton
(szerk.): Air Power Doctrine and Technology. Linköping, Conference, 14-16. August 1996.
p.121.
119
3.8. LÉGI BÁZIS HÁLÓZATOK ALKALMAZÁSA A KÖZELMÚLT LÉGI HADJÁRATAIBAN
Korábban számos funkcióját említettem a (országhatáron túli) katonai bázisoknak,
ezeken belül légi bázisoknak, azonban fő funkciónak mégis a hadviselés tekinthető.
A következő alfejezetekben számos történelmi eseten keresztül mutatom be a légi
bázisok, vagy inkább bázis hálózatok alkalmazását egy-egy konfliktus során.
3.8.1. VIETNÁM, 1961-1973
Az előző alfejezetben említettem, hogy a légi bázis előnyének tekinthető a
viszonylag nagy távolság az aggresszortól, a konfliktustól. Az úgynevezett második
indokínai háború alkalmával, ezen belül az USA beavatkozása során (1965-1973) a
légi bázisok esetében éppen ennek a „biztonságos” távolság megtartásának a
lehetősége nem volt adott, hiszen a légi bázisok a műveleti területen belül
helyezkedtek el. Jóllehet, e légi bázisok Dél-Vietnám területén voltak megtalálhatók,
az északi csapatok a déli országrész mélységébe nyomulásával (10. térkép, bal oldal)
valamennyi bázisra közvetlen fenyegetés vetült.
120
10. térkép: Bal oldalon: Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok (szürke) és a
számukra ellenséges észak-vietnámi csapatok (barna) elhelyezkedése 1968-ban;
jobb oldalon: az amerikai csapatok által használt dél-vietnámi bázisok240
Továbbá nemcsak fenygetéssel kellett szembenézniük a légi bázisokon, hanem
tényleges támadásokkal is.241 1968-ban 2000 db repülőgép és 3300 db helikopter
tartózkodott a műveleti területen, a földön találhatók megóvása elsődleges feladat
volt a légibázisok számára. Az olyan nagyfontosságú repülőgépek, mint a B-52
hadászati bombázók (melyek jelentősen nagyobb hatótávolsággal is rendelkeznek,
mint a harcászati repülőgépek vagy helikpterek) távolabbi helyszíneken
állomásoztak, úgy mint Thaiföld és Guam.242
3.8.2. IRAK, 1991.
Az USA vezette koalíciós erők Irak elleni 1991-es légi hadjárata során számos
közel-keleti állam biztosított légi bázisokat a koalíció légi járművei számára, ahogy
ez a lenti ábrán (11. térkép) is megfigyelhető. A fenti esettel ellentétben ezek a légi
bázisok a műveleti területen kívül estek, így lényegesen kisebb fenyegetéssel kellett
szembenézniük, mint az előző esetben, annak ellenére viszont, hogy az iraki légierő
zömében elavult technikát tartott rendszerben, a világ hatodik legnagyobb légiereje
volt, ami semmilyen szembenálló fél számára sem lehet lebecsülendő.243
A lenti ábrán (11. térkép) az egyes kék buborékok jelölik az alkalmazott légi bázisok
helyszínét. Látható, hogy legnagyobb számban Szaúd-Arábia biztosított légi
bázisokat (nyilvánvalóan a térségbeli legnagyobb területéből adódóan; továbbá a
közös határra való tekintettel Irakkal, tartva a további iraki előrenyomulástól). A
felajánlók között volt még: Katar, Bahrein, Egyesült Arab Emírségek, Törökország,
Egyiptom és Omán, valamint amerikai repülőgépek igénybe vették Egyesült
Királyság Cipruson található RAF Akrotiri légibázist is.
240 Vietnam War map: Corps to Corps (1968) (https://clickamericana.com/topics/war-topics/vietnam-
war-map-corps-to-corps-1968; letöltve: 2018.08.14.); FOX, Richard P.: Air Base Defense in the
Republic of Vietnam 1961-1973. Office of Air Force History, Washington D.C., 1979. p.56. 241 FOX, Richard P.: Air Base Defense in the Republic of Vietnam 1961-1973. Washington D.C.,
Office of Air Force History, 1979. p.50-54. 242 MROZEK, Donald J.: Air Power and the Ground War in Vietnam. Washington D.C., Pergamon-
Brassey’s, 1989. p.78-82. 243 CORRIGAN, Jim: Desert Storm Air War: The Aerial Campaign against Saddam's Iraq in the 1991
Gulf War. Guilford, Stackpole Books, 2017. p.3.
121
A bázisok elhelyezkedését tekintve megfigyelhető a szembenálló fél „bekerítése”,
kivéve Irán felől, azonban lényegében minden irányból képesek voltak a koalíciós
erők légi műveleteket végrehajtani a megfelelő pozícionálásnak köszönhetően. Az
államok szárazföldi területein kívül a légi bázisok mobil „testvérének” tekinthető
repülőgép hordozó hajókon szintén számos repülőgépet és helikptert tartottak a
térségben. E hajók a Vörös-tengeren, valamint a Perzsa-öbölben horgonyoztak,
őrjáratoztak.
11. térkép: Az Irak elleni 1991-es légi hadjárat során légi bázist biztosító államok244
3.8.3. KOSZOVÓ, 1999.
Az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni légi hadjárat során, ahogy a
lenti ábrán (12. térkép) is látható, számos állam biztosított légi bázisokat a
műveletek végrehajtásába bevont légi járművek számára. A légi bázisok ebben az
esetben is a műveleti területen túl esetek, így szintén nem kellett számottevő légi
244 CORRIGAN, Jim: Desert Storm Air War: The Aerial Campaign against Saddam's Iraq in the 1991
Gulf War. Guilford, Stackpole Books, 2017. p.XIV-XV. alapján saját szerkesztés a Google
Térképek alkalmazásban
122
vagy szárazföldi fenyegetéssel szembenézniük. A legveszélyeztetettebbeknek
mondható államok a Jugoszláv Szövetségi Köztársasággal határosak voltak, így
Magyarország, Horvátország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, valamint Macedónia.
Az ábrán megjelenítési nehézségek végett nem szerepel, azonban a vonatkozó
táblázatban (5. táblázat) látható, hogy az Amerikai Egyesült Állomkból indulva is
hajtottak végre feladatot repülőgépek, az alacsony észlelhetőségi („lopakodó”)
technológiával épített hadászati bombázó kategóriába sorolt B-2 repülőgépek.
Ezeket, az óriási értékű és féltve őrzött technológiákat egyesítő repülőgépeket nem
jellemző, hogy az USA-n kívüli bázisról üzemeltetnék, azonban az Egyesült
Királyságba számos B-52 és B-1, Németországba pedig F-117 hadászati bombázó
repülőgépet telepítettek. Megfigyelhető az is, hogy a helikopterek zömét a
legközelebbi helyszíneken helyezték el, a légi jármű kategóriára jellemző alacsony
hatótávolság okán. Az államok szárazföldi területein kívül repülőgép hordozó
hajókon szintén számos repülőgépet és helikptert tartottak a térségben.
Az ábrán szintén megfigyelhető (annak ellenére, hogy csupán a légi bázisokat
biztosító állam neveit tudtam a kutatás során elérni, a légi bázisok pontos helyszíneit
nem), hogy a célországot a légi hadjárat során igénybe vett légi bázisok ugyancsak
körbeveszik, tehát a légi műveleteket (főként az információgyűjtést és a különböző
viszonylatú támadásokat) minden irányból végre lehetett hajtani.
123
12. térkép: Az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni légi hadjárat során
légi bázist biztosító államok (kivéve USA)245
Légi bázisokat biztosító
államok Helikopter (db) Repülőgép (db)
Albánia 87 -
Bosznia és Hercegovina 117 -
Franciaország - 47
Németország - 120
Görögország - 10
Magyarország 12 46
Olaszország 5 478
Macedónia 34 -
Spanyolország - 37
Törökország - 38
Egyesült Királyság - 88
Egyesült Állmok - 6
Repülőgép hordozó hajók
(3 db) 36 79
5. táblázat: Az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni légi hadjárat során
légi bázist biztosító egyes államokban állomásoztatott légijárművek megoszlása
helikpoter-repülőgép bontásban246
245 DAALDER, Ivo H.; O’HANLON, Michael E.: Winning Ugly – NATO’s War to Save Kosovo.
Washington D.C., Brookings Inst. Press, 2001. p.243-246. alapján saját szerkesztés a Google
Térképek alkalmazásban
124
3.8.4. LÍBIA, 2011.
2011. március 19-től október 31-ig a NATO, ENSZ felhatalmazással légi háborút
folytatott Líbia diktatórikus rezsimje ellen, melyet Muammar Qaddafi vezetett
évtizedek óta (1969-2011). Jóllehet a NATO és egyéb szövetséges államok csupán
légi járművekkel vettek részt a konfliktusban, a líbiai ellenzéki erők szárazföldi
erőket vonultattak fel.
Az észak-afrikai ország ellni légi műveletekbe bevont légi bázisok elhelyezkedését
tekintve mindegyik Európa területén található, ahogy ez a lenti ábrán (13. térkép) is
látható. A korábbi példákhoz viszonyítva ez egy harmadik metódusnak tekinthető,
hiszen Vietnám esetében a légi bázisok a műveleti területen belül voltak találhatók,
Irak és Koszovó esetében egyfajta bekerítésről beszélhetünk, Líbiával szemben
pedig a légi bázisok a műveleti terület „mellett” helyezkedtek el.
13. térkép: Líbia elleni légi hadjárat során légi bázist biztosító államok és a bázisok
helyszínei (kivéve USA)247
246 DAALDER, Ivo H.; O’HANLON, Michael E.: Winning Ugly – NATO’s War to Save Kosovo.
Washington D.C., Brookings Inst. Press, 2001. p.243-246. alapján saját szerkesztés 247 MUELLER, Karl P. (szerk.): Precision and Purpose: Airpower in the Libyan Civil War. Santa
Monica, RAND, 2015. p.403-406. alapján saját szerkesztés a Google Térképek alkalmazásban
125
A koalíció által összeállított légi jármű állományt tekintve döntő többségben voltak
a repülőgépek. A helikopterek alacsony számát a viszonylag nagy távolság jelentette
a célterületektől, ahogy ez a lenti táblázatban (6. táblázat) is látható. A táblázatból
szintén egyértelmű, hogy a szárazföldi légi bázisokon egyetlen résztvevő helikopter
sem volt található, valamennyi forgószárnyas eszközt hajófedélzetről üzemeltették,
úgy mint: HMS Ocean 5 db AH-1 Apache (Nagy Britannia); Tonnerre 4 db Tigre
HAP; 20 db Gazelle; valamint szintén hajófedélzetről üzemeltettek még számos
felderítő és harcászati repülőgépet. A fenti ábrán a korábbi gyakorlathoz hasonlóan
az USA területén található és a műveletekbe bevont légi bázisok szintén nem
kerültek ábrázolásra, azonban kettő bázis is érintett volt, melyekről 3 db B-2 Spirit
alacsony észlelhetőségű (lopakodó) technológiával épült, valamint 2 db B-1B
Lancer „hagyományos” hadászati bombázó repülőgép került alkalmazásra.
Mindezeken túl ahogy manapság már megszokott, ugyan nem nagy számban, de
alkalmazásra kerültek pilóta nélküli repülő rendszerek is.
Bázis neve,
elhelyezkedése
Bázis távolsága Líbiától
(km)
A bázison található
légijárművek (repülőgép +
helikopter + UAV, db)
Sigonella, Szicília,
Olaszország 555 40 + 0 + 12
Trapani, Szicília,
Olaszország 555 47 + 0 + 0
Decimomannu, Szardinia,
Olaszország 833 12 + 0 +0
Gioia del Colle,
Olaszország 926 24 + 0 + 0
Pratica di Mare,
Olaszország 1018 1 + 0 + 0
Aviano, Olaszország 1480 51 + 0 +0
Araxos, Görögország 926 8 + 0 + 0
Souda Bay, Kréta,
Görögország 1018 33 + 0 + 0
Solenzara, Korzika,
Franciaország 1110 10 + 0 + 0
Istres-Le Tube,
Franciaország 1390 6 + 0 +0
Dijon, Franciaország 1760 3 + 0 +0
Avord, Franciaország 1850 1 + 0 + 0
Metz-Frascaty, 1850 1 + 0 + 0
126
Franciaország
St. Dizier, Franciaország 1850 n.a.
Moron, Spanyolország 1760 19 + 0 + 0
Rota, Spanyolország 1850 3 + 0 + 0
Akrotiri, Ciprus 1850 5 + 0 + 0
RAF Lakenheath,
Egyesült Királyság 2400 10 + 0 + 0
RAF Mahram, Egyesült
Királyság 2400 4 + 0 + 0
Brize Norton, Egyesült
Királyság 2400 1 + 0 + 0
Whiteman AFB, USA 9000 3 + 0 + 0
Ellsworth AFB, USA 9260 2 + 0 + 0
6. táblázat: Líbia elleni légi hadjárat során alkalmazott légi bázisok helyszínei,
távolságuk Líbiától és az egyes bázisokon elhelyezett légi járművek248
3.9. RÉSZÖSSZEGZÉS
A geostratégiai célok elérésének eszközei az ezidáig feldolgozott irodalmak alapján
három nagy csoportba sorolhatók: politikai/diplomáciai eszközök,
gazdasági/pénzügyi lehetőségek, illetve a haderő alkalmazása, az erőszak
eszkalálása. A célok az értekezés szempontjából irrelevánsak, de említsünk
néhányat: lakosság gyarapítása, erőforrások megszerzése, piac elérhetővé tétele,
területbővítés, tengerre való kijutás, stb. A geopolitikai cél mögött a nemzet, vagy a
politikai vezetés (esetleg nem állami szervezet) igénye vagy érdeke áll, ezt
tekinthetjük a kiindulópontnak. Ez a mag legjellemzőbben filozófiai, vagy gazdasági
természetű. Végül pedig az előzőeket körbeveszik egyfajta ideológiával, ami a
külvilágnak, de jellemzően a saját lakosságnak is (a támogatás elnyerését remélve)
kommunikált, jogos indokként bemutatott nemzeti igény/érdek, geopolitikai cél, és
ezek megvalósítását, elérését biztosító megfelelő, helyénvaló eszközök.
A nemzetek között kötött különböző szövetségek is geopolitikai lépések, köttetnek
ezek a területi vagy állami épség megóvása érdekében (melyben a kölcsönös
védelem a szövetség egyik fő pillére), vagy előnyös kereskedelmi feltételek
biztosítására. Ez egy, a diplomácia segítségével megvalósuló geopolitikai cél. Egy
248 MUELLER, Karl P. (szerk.): Precision and Purpose: Airpower in the Libyan Civil War. Santa
Monica, RAND, 2015. p.403-406.
127
ilyen esemény kifejezetten barátságos megnyilvánulás egy ország érdekszférájának
bővítésének tekintetében, jellemzően kölcsönösen kedvező feltételekkel, arányos
teherviseléssel a két vagy több érintett számára. Az előző példával ellentétben, a
korábban felsorolt (geopolitikai célokat megvalósító) eszközöket inkább offenzív
relációban értelmezem, jelen értekezésbenban viszont ezekből is a hadviselési
elemre koncentrálok, annak is a légi komponensére.
A fejezetben röviden áttekintettem a katonai bázisok mibenlétét, bemutattam ezek
kialakítását, alkalmazását történelmi viszonylatban. Sorra vettem a tengerentúli
bázisok típusait, melyek különböző szintű, méretű létesítményeket takarnak, továbbá
fontos tulajdonságaikat, kialakításuk mérlegelendő szempontjait is áttekintettem,
előtérbe helyezve a légi bázisok kialakítását érintő kérdéseket. Abból az
alapvetésből kiindulva, hogy a légierő lényegéből adódóan támadó erő, így külhoni
alkalmazása elsődleges és alapvető, bemutattam, hogy a XX. században hogyan
támogatták a légi bázisok a légierő általi geostratégiai törekvések megvalósítását,
illetve milyen tendencia képzelhető el a jövőben. Rámutattam, hogy az alkalmazott
haditechnika, illetve szervezési logika milyen követelményeket támaszt a légi
bázisokkal szemben, valamint leírtam a különböző haderőnemi bázisok rövid
jellemzését.
A geopolitika mibenlétének összegzésére egy hazai gondolkodó, Bárdos-Féltoronyi
Miklós nézetét idézem: „Ha a politikára gondolunk, akkor a hatalom gyakorlása jut
eszünkbe. Önkéntelenül valamilyen célból, illetve érdekből következő cselekvésre
gondolunk. Ezek a tevékenységek lezajlódhatnak az ismerősök szűkebb körén belül,
a munkahelyen vagy nagyobb társadalmi léptékben, sőt nemzetközi szinten is. A
geopolitikai elemzés a politika kifejezést egy adott területen, vagy ágazatban, egy
meghatározott cselekvés vagy tevékenység összefüggésén belül értelmezi, legalábbis
ott, ahol hatalomról beszélhetünk. Alapfelvetésem, hogy a politikai elemzés tárgyai
a hatalommal kapcsolatos jelenségek. Maga a hatalom képesség arra, hogy
valaki/valami valamit előállítson, kifejlesszen, vagy elpusztítson, tönkretegyen,
megsemmisítsen. Az erő a hatalom eszköze, míg az uralom a politikai, kulturális,
társadalmi vagy gazdasági megtestesülése.”249
249 BÁRDOS-FÉLTORONYI Miklós: Bevezetés a geopolitikába. Párizs, L’Harmattan, 2006. p.23.
128
3.10. RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK
Három alapvető vizsgálati területét különböztethetjük meg a geopolitikának mint
tudományágnak, illetve a geopolitikai tanulmányokat három csoportba sorolhatjuk:
magát a tudományágat, vizsgálatának tárgyát, módszereit meghatározni
igyekvő elméletek;
gyakorlati, szubjektív geopolitikaként az állam viszonyulását környezetéhez;
objektív szemléletmódként olyan elemzések, amelyek egy vagy több állam
térbeli, más államokkal való, illetve egymás közötti jelenségeit, viszonyait
írja le.
Megállapítható továbbá, hogy a geostratégiai célok elérésének eszközei három nagy
csoportba sorolhatók. Diplomáciai eszközök, gazdasági/pénzügyi lehetőségek,
illetve a haderő alkalmazása, az erőszak eszkalálása. A célok például a következők
lehetnek: lakosság gyarapítása, erőforrások megszerzése, piac elérhetővé tétele,
területbővítés, tengerre való kijutás, konfliktus rendezése az előzőek elérése
érdekében, stb. A geopolitikai cél mögött a nemzet, vagy a politikai vezetés (esetleg
valamilyen nem állami szervezet) igénye vagy érdeke áll, ezt tekinthetjük a
kiindulópontnak. Ez a mag legjellemzőbben ideológiai, vagy gazdasági természetű.
Végül pedig az előzőeket körbeveszik egyfajta „mázzal”, ami a külvilágnak, de
jellemzően a saját lakosságnak is (a támogatás elnyerését remélve) kommunikált,
jogos indokként bemutatott nemzeti igény/érdek, geopolitikai cél, és ezek
megvalósítását, elérését biztosító megfelelő, helyénvaló eszközök.
Az országhatárokon túli katonai bázisok számos fajtáját elkülöníthetjük, melyek
szinergikus hálózatot alkotva elősegítik adott állam erőkivetítési tevékenységét,
hídfő állásokat biztosítva az érdekeltségi területeken. Léteznek olyan méretű és
jelentőségű bázisok, melyek politikai-hadászati jelentőséggel bírnak, évtizedeken
keresztül fennállnak, nemcsak a katonákat, hanem családjukat is befogadják olyan
infrastruktúra és szolgáltatás színvonal mellett, akárcsak egy kisvárosban. Azonban
megkülönböztethető olyan külföldi bázis is, melyek csupán néhány tíz/száz fős
jelenlétet biztosítanak, melyen katonák képesek előkészíteni és támogatni egy
nagyobb csoportosítás beérkezését és feladatvégrehajtását egyaránt.
129
Az országhatáron túli bázisok, azon belül légi bázisok fő funkciói: a fenyegetések
elrettentése adott térségben, hadviselés, információgyűjtés, helyszín biztosítása
gyakorlatokhoz, illetve helyszín biztosítása áthaladáshoz a térségen egyfajta
logisztikai központként funkcionálva. Ezeken túlmenően nagyon fontos diplomáciai
kapocs két vagy több állam együttműködésében, jó kapcsolatában. A második
világháború vége óta elterjedt gyakorlat lett, hogy idegen katonai erők
állomásozzanak adott állam területén anélkül, hogy a szóbanforgó állam bármilyen
okkupáció alatt állan, sőt, ezen idegen katonai jelenlét a jó kapcsolat és az
együttműködés eredménye és jelképe. E gyakorlat főként az Amerikai Egyesült
Államokat jellemezte és jellemzi napjainkban is, más államok részéről ugyancsak
megfigyelhető ez a gyakorlat. Az előbbivel ellentétben az egykori Szovjetunió a
Varsói Szerződéssel viszont egyfajta békjót helyezett a „szövetségeseire”, katonai
jelenléte inkább volt tekinthető megszállásnak, mint baráti jelenlétnek, a funkciókat
tekintve azonban hasónlóak mondhatók el ezen katonai bázisokról is. Olyan korábbi
nagyhatalmak, mint az Egyesült Királyság, vagy Franciaország főként az egykor
kolonizált területeken tartanak fent jelenlétet, azonban az e területeket birtokló
államok már nem megszállt gyarmatok, hanem független államok.
A légi bázisok harci potenciálja megegyezik a rajtuk települő légi kötelékek
képességeivel. Napjainkban továbbra is jellemző, hogy a repülőgép egységekbe
egyfajta repülőgép kategóriát szerveznek (harcászati-, bombázó-, szállító
repülőezred, stb.) aminek lehetnek előnyei, illetve hátrányai egyaránt. A légi bázisok
szempontjából előnyös, hiszen a homogén köteléket könnyebb kiszolgálni, az
utánpótlást megoldani, az árukezeléshez azonos eszközök szükségesek, az
üzemanyaguk, kenőanyaguk, esetleges fegyverzetük azonos, stb. Hadviselési
szempontból azonban hátrányos a vegyes kötelékek gyakiri alkalamzása miatt. A
kötelékeknek időre van szükségük az összeszokáshoz, hogy közösen legyenek
képesek feladatot végrehajtani. Amennyiben általános gyakorlat lenne, hogy a légi
járműveket vegyes kötelékekbe szervezik, a hadszíntéren a parancsnokok azonnal
bevethető légi (harci) képességekkel rendelkeznének. Ennek vegytiszta alkalmazása
azonban szintén hátrányos. Kisebb államok jellemzően meg sem tudják tenni ezt
erőforrás hiány miatt; a légi bázisok logisztikai leterheltsége jelentősen megnőne,
továbbá üzemeltetési költségnövekedést is nagy valószínűséggel magával hozna ez a
megoldás széleskörű elterjedése; a légierő rugalmasságát jelentősen csökkentené, ha
130
valamennyi erőforrását ilyen specializált egységekbe olvasztaná. Mindazonáltal,
mivel léteznek előnyös és hátrányos oldali is a vegyes kötelékeknek, érdemes lehet
néhányat kialakítani az azonnali komplex légi képesség biztosítása érdekében,
ezeket egy-egy speciális, jól felkészített légi bázisról üzemeltetni, és megőrizve a
légierő rugalmasságát és az erőforrások szabad felhasználásának lehetőségét a másik
részt homogén kötelékekként szervezni és üzemeltetni.
Ahogy a történelmi példákban láthattuk, nem jellemző, hogy egy légi műveletet,
vagy inkább légi hadjáratot egy légi bázis bevonásával hajtanának végre. Ennek oka
elsőként a véges repülőtéri kapacitások mind a repülőtér munkaterületén, mind a
légtérben, mind pedig a kiszolgálás anyagi szükségletei okán. Létezik továbbá olyan
passzív védelmi szembenállási elv is, amely szerint nem célszerű egy lokációban
nagyméretű kötelékeket együt tartani, hiszen így kis területre mért csapással nagy
károkat okozhatnak. Az alkalamzott légi jármű fajták okán szintén nem lehetséges
egy, vagy csekély számú légi bázissal kivitelezni egy légi hadjáratot. A
műveletekben részt vesznek ugyanis nagyobb és kisebb hatótávolságú repülőgépek,
amelyek szempontjából lényeges, hogy milyen távolságra helyezkednek el a
műveleti területtől. A forgószárnyasoknak szükséges a legközelebbnek lenniük, a
harcászati (vadász, vadász-bombázó) repülőgépeknek is viszonylag közel kell
elhelezkedniük, míg hadászati bombázó repülőgépek a Föld túloldalán található légi
bázisról is üzemeltethetők, különösen légi üzemanyag utántöltéssel támogatva. A
nagy fontosságú légi járművek, mint a légi üzemanyag utántöltő-, a légi vezetési és
irányítási-, vagy az elektronikai harci repülőgépeket továbbá célszerű a műveleti
területtől a legtávolabb elhelyezni a minél nagyobb biztonság érdekében.
131
4. A BIZTONSÁG NÖVELÉSE A LÉGI BÁZISOKON
A biztonságnak általában, továbbá a fegyveres erők berkein belül, számos területét
különböztethetjük meg, a katonai érában a különböző fenyegetésekre történő
ellentevékenységek összefoglaló neve az úgynevezett erők megóvása250. Ezen
ellentevékenységek mindegyike alkalmazandó a légi bázisokon is, különösen az
országhatárokon túl, legfőképpen a műveleti területeken létesítettek esetében.
A fejezet második részében szó esik a légi bázisok biztonsági kihívásairól
békeidőben, főként hazai területen. Áttekintem a légiközlekedés szereplőit, illetve a
különböző fenyegetéseket és azok irányultságait. Tisztázom az angol nyelvű
szakkifejezésekből adódó félreértéseket és értelmezési bizonytalanságokat.
Bemutatom a repülőtéri biztonsági intézkedések megközelítési módjait, továbbá a
repülőtéri biztonság fokozását célzó megoldásokat, kutatásokat egyaránt.
Mintegy a bázisok közeli védelme tárgyalásának felvezetéseként és a kontextus
megteremtéseként kifejtem a pilóta nélküli repülő rendszerek alkalmazhatóságát a
felkelők elleni műveletekben251 (az ÖHD 4. kiadásában „felkelés leverése”252).
Először a pilóta nélküli repülő rendszerekkel kapcsolatos fogalmi kérdéseket
tisztázom, majd különböző rendszerezési szempontokat sorolok fel. Ezt követően a
pilóta nélküli repülő rendszerek felhasználási területeit veszem számba, aztán a
COIN során lehetséges alkalmazási módokat mutatom be. Mindezeken túlmenően
részletezem a drónok elleni védekezés lehetséges módjait is.
A negyedik alfejezetben a bázisok közeli védelmének lehetséges megoldását
mutatom be, melyben szintén foglalkozom a pilóta nélküli repülő rendszerek
kategorizálásával, majd egy olyan biztonsági rendszert és mechanizmust vázolok,
mely megoldásként szolgálhat egy légi bázis közeli környezetének védelme során,
alacsonyszámú szembenálló erővel szemben.
250 Force Protection – FP 251 Counter Insurgency – COIN 252 Magyar Honvédség Összhaderőnemi Doktrína 4. kiadás. Budapest, Magyar Honvédség, 2017.
p.A-2.
132
4.1. AZ ERŐK MEGÓVÁSA253
Az erők megóvása olyan rendszabályokat és intézkedéseket foglal magában,
amelyek segítségével csökkenthető a személyi állomány, a létesítmények, a
felszerelés, a műveletek, valamint egyéb tevékenységek sérülékenysége különböző
fenyegetésekkel és veszélyekkel szemben, annak érdekében, hogy megőrizzük a
cselekvési szabadságot, illetve a műveletek hatékony végrehajtásának lehetőségét,
ilyen módon elősegítve a küldetés sikerességét.
Az erők megóvása feladatkör számos olyan elemből áll, amelyek segítségével az
előbbi cél elérhető, azaz a működőképesség fenntartható. Ezen elemek relatív
hasznossága a fenyegetés mértékének, a műveletek méretének, az éghajlati, valamint
a polgári, kulturális környezetnek a függvénye. Egy alacsony fenyegetettségű
környezetben az objektumvédelem (En.: security), illetve az egészségügyi biztosítás
elemek bevezetése is elégséges lehet. A fenyegetés szintjének növekedésével
azonban egyéb elemek is bevezetésre kerülhetnek úgy, mint légvédelem, tűzszerész
készenlét, vagy atom- biológiai- és vegyivédelem. Az erők védelme
megszervezésének kulcsát nemcsak a fenyegetési szint megfelelő felmérése és az
ahhoz tartozó intézkedések bevezetése, hanem a teljes műveleti környezet megértése
egyaránt jelenti. A következőkben az erők védelme feladatkör eleminek részletezése
következik, ami nem egy teljes, vagy kizárólagos készlet, a tapasztalatokkal, és
idővel mindezek bővülhetnek. Továbbá a következőkben egy olyan általános
keretrendszer ismertetése következik, amely magában foglalja e tevékenység (erők
megóvása feladatrendszer) egyedi alkotóelemeit, ahol az összetevők mindegyike
végrehajtható egyedileg is, azonban a legjobb eredmény akkor érhető el, ha ezek a
különálló elemek integráltan kerülnek végrehajtásra.
4.1.1. AZ ERŐK MEGÓVÁSA FELADATKÖR ELEMEI
4.1.1.1. A HARCÁSZATI FELELŐSSÉGI TERÜLET FELÜGYELETE254
A kockázata, hogy egy kitelepülést támadást ér, szükségessé teszi egy úgynevezett
harcászati felelősségi terület kialakítását a bázis, a létesítmény, vagy telepített tábor
körül. Mindezt annak érdekében hajtják végre, hogy megelőzzék a közvetlen és a
közvetett irányzékú fegyverek alkalmazását, ezzel együtt azt, hogy a személyi
253 AJP-3.14 Allied Joint Doctrine for Force Protection. Brüsszel, NATO NSO, 2015. p.1-1; A-1 – A-
12 254 Tactical Area of Responsibility – TAOR – Control
133
állomány, a felszerelés, vagy a létesítmények kárt szenvedjenek. A TAOR-ban
fennálló körülmények fogják meghatározni azt, hogy milyen FP rendszabályokat,
feladatokat, tevékenységeket szükséges végrehajtani a fenyegetések és
veszélyforrások hatástalanítása és egy megfelelő működési környezet kialakítása
érdekében. A TAOR kialakításakor szükséges meghatározni a támadások lehetséges,
valószínű irányát és helyszínét, továbbá az adott bázis környezetében olyan méretűre
szükséges kialakítani (akkora területet szükséges kontrollálni), ami biztosítja a bázis
biztonságát, a körülmények uralását. Ennek elemei a következők:
Ellenséges légvédelem elleni tevékenység;
Felszín-felszín támadások elleni tevékenység;
Közvetett irányzású támadások elleni tevékenység;
Rögtönzött robbanóeszközök elleni tevékenység;
Közvetlen irányzású támadások elleni tevékenység;
Ellenséges felderítés elleni tevékenység;
A szembenálló fél befolyásolása (annak érdekében, hogy a mi akaratunknak
megfelelően cselekedjen – támadásokkal való felhagyás, megadás,
együttműködés, stb.);
Behatolás elleni és kerítés védelem; stb.
4.1.1.2. LÉGVÉDELEM
A légvédelem megszervezése és fenntartása általában a légvédelmi parancsnok
feladata, egy integrált, egységes légvédelmi terv keretében. E tevékenység magában
foglalja a fegyverirányítási eljárások meghatározását, továbbá valamennyi, a
védelmi légi szembenállás során alkalmazott fegyverrendszer és erő tevékenységi
rendjét, az esetleges befogadó nemzet légvédelmével történő együttműködést,
amennyiben szükséges, a polgári védelemmel szükséges egyeztetést. Ahogy
klasszikusan, ebben az esetben is aktív és passzív légvédelemről beszélhetünk, ahol
az aktív légvédelem a támadó légi ellenséggel szembeni tűzzel való fellépést, míg a
passzív légvédelem különböző, a támadó légi ellenség hatékonyságát csökkentő
134
rendszabályok bevezetését jelenti a saját erőkön és eszközökön. Számos légvédelmi
rendszabály, feladat és tevékenység felsorolható:
Hadszíntéri rakétavédelem (ballisztikus és levegő felszín rakéták, valamint
manőverező robotrepülőgépek ellen);
Felszíni légvédelem (támadó légi járművek ellen);
Légi készenlét (légi járművek általi védelem légi járművek ellen);
Tüzérségi tűz elleni védelem (a különböző lövedékek érzékelése,
figyelmeztetés, és elfogása, esetleg megsemmisítése);
Egyéb eszközökkel megvalósított légvédelem (az alacsony magasságon
megvalósított (ön)légvédelem akár kollektív, vagy egyéni kézifegyverekkel
is megvalósítható).
4.1.1.3. ATOM- BIOLÓGIAI- VEGYIVÉDELEM
Az atom- biológiai- vegyivédelem (ABV védelem) célja, hogy támogassa az FP
erőfeszítéseket a releváns események során, megakadályozza ezen események
negatív hatását, valamint biztosítsa a tevékenységi szabadságot szennyezett
körülmények között is. Az AVB védelem lehet aktív és reaktív, az első esetben
megakadályozzák az ABV események kialakulását, míg az utóbbinál a megtörtént
esemény következményeinek enyhítése a fő cél. Az ABV védelem önmagában nem
jelent támadó ellentevékenységet az ilyen típusú támadások ellen. Az ABV
védelemnek az FP tevékenységeken belül öt komponensét különböztethetjük meg:
Érzékelés, azonosítás és nyomon követés (ABV események
bekövetkezésének érzékelése, a veszélyes anyag azonosítása, a szennyezett
terület méretének meghatározása, a szennyeződésben történő változások
nyomon követése);
ABV információkezelés (valamennyi releváns információ kezelését takarja, a
gyors információgyűjtést, -értékelést, és azok szétterítését a csapatok között);
135
Fizikai védelem (az egyéni és kollektív védelem lehetővé teszi a személyi
állomány túlélését ABV támadás esetén, továbbá ide tartozik a
létesítmények, repülőgépek, járművek és felszerelés védelme);
Veszélykezelés (rendszabályok, feladatok és tevékenységek, amelyek
csökkentik az ABV támadás hatékonyságát a támadások kivédésével, a
szennyeződés terjedésének korlátozásával, valamint a mentesítés által);
Egészségügy ellentevékenység (a személyi állomány kitettségének
csökkentése az ABV támadás hatásainak, valamint a sebesültek kimentése,
kezelésük megkezdése).
4.1.1.4. ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG
Rendszabályok, feladatok és tevékenységek végrehajtása annak érdekében, hogy a
saját csapatok képesek legyenek végrehajtani feladataikat az ellenséges
tevékenységek, vagy más veszélyek ellenére. Elemei a következők:
Széttelepítés (a csapatok és felszerelés szétszórása a sebezhetőség
csökkentése érdekében);
Redundancia (képesség többszörözés, olyan megoldás, ami segítségével
korlátozás mellett is elérhetjük a kívánt hatást);
Megfigyelés-elhárítás (minden intézkedés, feladat és tevékenység, amely
meggátolhatja az ellenséges megfigyelést, ez lehet álcázás, rejtés és
megtévesztés; a célja, hogy összezavarja, félrevezesse az ellenséget);
Fizikai védelem (fegyverek, vagy más veszélyek elleni fizikai védelem, pl.
fedezékekkel, óvóhelyekkel, erődítéssel, stb.).
A katonai állomány valamennyi tagjának, rendfokozattól függetlenül,
képesnek kellene lennie a FP feladatokban való részvételre. A kompetenciák
ki kell terjedjenek a bázisokon belüli szektorizációra, e szektorok vezetésére
és irányítására, a saját munkahelyek megóvására, a riasztásokra történő
reagálásra, figyelmeztetésekre és információkezelésre, támadások utáni
kárfelmérésre, el nem működött robbanóeszközök észlelésére és
136
megjelölésükre, ABV felderítésben történő felderítésre, valamint akár az
alkalmazott polgári személyzet kezelésére is, stb.
4.1.1.5. KATONAI MŰSZAKI TÁMOGATÁS
Az FP nyolc pillérének egyike mindamellett, hogy a katonai műszaki csapatok
számos más területen hozzájárulnak az összhaderőnemi feladatvégrehajtás
sikerességéhez. A gyakorlatban a katonai műszaki támogatás hozzájárul sok
következményenyhítő intézkedés megvalósításához úgy, mint a rögtönzött
robbanóeszközök hatástalanítása, a létfontosságú szolgáltatások és létesítmények
helyreállítása, továbbá a tűzvédelem. A támogatás hét alkategóriára osztható fel:
Védelmi infrastruktúra (valamennyi infrastrukturális elem, amely a FP-hez
hozzájárul, illetve ide tartozik ezek tervezése, kivitelezése és fenntartása
annak érdekében, hogy a megfelelő védelmet nyújtsák robbanások, lőszerek,
repeszek, stb. ellen; ugyanide tartozik még a bázisok területén található
épületek elhelyezésekor a biztonságos távolságok megállapítása, akadályok,
kerítések felállítása, stb.);
Tűzvédelem;
Hozzájárulás a robbanóeszközök semlegesítéséhez;
Hozzájárulás a rögtönzött robbanóeszközök semlegesítéséhez;
Álcázás, rejtés és megtévesztés;
Katonai kutatás;
Utak és területek megtisztítása.
4.1.1.6. A KÖVETKEZMÉNYEK KEZELÉSE
A következmények kezelése által csillapíthatóak a károk, a veszteségek, a
nehézségek katasztrófahelyzetek, vagy ellenséges cselekmények nyomán.
Ugyancsak idetartozik az alapvető szolgáltatások helyreállítása, az egészségügyi
védelem, valamint a segítségnyújtás az érintett lakosságnak is. Öt alpontra oszthatók
a tevékenységek:
137
Támadás elszenvedése utáni felderítés, kárfelmérés;
Robbanóeszközök semlegesítése;
Alapvető szolgáltatások helyreállítása (pl. repülőtér helyreállítása; a
gurulóutak, futópályák javítása, stb.);
Tűzvédelem, tűzoltás és baleseti helyszínbiztosítás, mentés;
Személy kimentés (azon katonai, diplomáciai és polgári erőfeszítések összessége,
ami során a csapatoktól, szervezettől elszakadt személyek megtalálása, azonosítása,
kimentése és reintegrációja megtörténik).
4.1.1.7. AZ ERŐK EGÉSZSÉGÜGYI VÉDELME ÉS FOGLALKOZÁS
EGÉSZSÉGÜGYI BIZTOSÍTÁS255
Egészségügyi értelemben az erők megóvása a harci képesség, az egyéni egészség
megőrzését jelenti, ami biztosított a döntő helyen és időben. Mindez olyan
ellentevékenységekből áll, amely a környezeti negatív hatásokat, a foglalkozás
kockázatait, az ipari tevékenységek veszélyeit, betegségeket hivatott kivédeni. Az
egészségügyi tevékenységek nagymértékben hozzájárulnak az erők védelméhez,
ezért a FP és egészségügyi tervezőcsoport szorosan együtt kell dolgozzon annak
érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az elkerülhető balesetek, veszteségek
számát, valamint, hogy vészhelyzetekben rendelkezésre álljon a megfelelő erőforrás
ezek kezeléséhez, elhárításához. Két megközelítés különböztethető meg, a
következő alpontokkal:
Az erők egészségügyi védelme az egészségügyi irányítás csoportjának a
felelőssége. Általában egy egészségügyi FP csoportot alakítanak ki a
megfelelő szakmaiság bevezetésére az erők védelmének tervezésekor.
Alpontjai:
o Egészségügyi erővédelmi szükségletek összesítése;
o Az erők áttelepítése előtti egészségügyi kockázatfelmérés;
o Egészségügyi támogatási elemek telepítése;
255 Medical Force Protection and Force Health Protection
138
o A telepített erők egészségügyi felügyelete;
o Megelőző egészségügyi intézkedések;
o Betegség felderítés és sebesült jelentések;
o Tömeges sebesült-kezelés tervezés;
o A következmények elhárításához való hozzájárulás.
A foglalkozás egészségügyi biztosítás olyan erőfeszítések összessége, amik
segítségével megelőzhetőek a betegségek, és a nem harccselekmények általi
sérülések. Hat alpont különböztethető meg:
o Egészségügyi állapot megfigyelése és betegségek felderítése;
o Megelőző gyógykezelés és járványkezelés;
o Foglalkozási, környezeti és ipari egészségügyi veszélyekkel
szembeni biztosítás;
o ABV veszélyek elleni védelem;
o Harctéri egészségügyi ellátás, élelmiszer és ivóvíz higiénia,
állatorvosi biztosítás;
o Egészséges életmód népszerűsítése.
4.1.1.8. VÉDELEM256
A védelem növeli a cselekvési szabadságot a sebezhetőség csökkentése által,
valamint számos olyan tevékenységet takar, amelyek közvetlenül, vagy közvetetten
hozzájárulnak az erők védelméhez. A védelem célja, hogy a lehető legalacsonyabb
szintűre csökkentse a személyi állomány, az információk, a felszerelések és a
létesítmények ellen elkövetett támadásokat fizikai, eljárásbeli, illetve technikai
megoldások alkalmazásával. Ide tartozik a beléptetések ellenőrzése, a műveletek
védelme,257 hírszerzés elleni védelem, információvédelem, kíbervédelem, fizikai
256 Security 257 Operations Security – OPSEC
139
védelem, a személyi állomány védelme, valamint a légi szállítások felügyelete, a
fedélzetre felkerülő személyek és javak ellenőrzése egyaránt. E védelmi területek
keretében továbbá együttműködés alakítandó ki a rendőri erőkkel, bűnmegelőzési
szervekkel is. Végül megjegyzendő, hogy a védelem kialakítása és fenntartása
nemcsak kollektív, hanem egyéni feladata is a személyi állománynak. A védelmen
belül a következő területek különböztethetőek meg:
A be- és kiléptetés ellenőrzése (olyan tevékenység, amely biztosítja, hogy
kizárólag az engedéllyel rendelkező személyek, felszerelés és javak kerülnek
be a bázis területére, vagy ki onnan);
Hírszerzés elleni védelem;
Számítógépek védelme/ kíbervédelem (a számítógépes hálózatok védelme e
rendszerek biztonságát hivatottak szavatolni, valamint az innen történő
adatnyerést megakadályozni), a kíbervédelem a következőket tartalmazza:
o Megelőzés és reziliencia,
o Támadás észlelés,
o Figyelmeztetés és jelentés,
o Kárfelmérés és a támadás forrásának azonosítása,
o Reagálás és helyreállítás a kíbertérben;
Proaktív védelem (megelőző, előrelátó intézkedések rendszere a vezetés
valamennyi szintjén azzal a céllal, hogy a védelem biztosítva legyen a
TESSOC (terrorism, espionage, subversion, sabotage, and organized crime –
terrorizmus, kémkedés, felforgatás, szabotázs és szervezett bűnözés)
tevékenységek ellen);
Légi szállítások védelme (légi szállítások védelme szabotázstól,
károkozástól, illetve a javak eltulajdonításától; ide tartozik az utasok és az
áruk átvizsgálása, nemcsak károkozó szándék kutatása érdekében, hanem
140
általános vizsgálat a repülőgépek fedélzetére jellemzően fel nem vihető javak
kiszűrése érdekében);
Befogadó nemzet védelmi támogatása a bázis közvetlen környezetében;
Bűnmegelőzés és rendőri védelem (olyan tevékenység, melynek célja a
kisszerű bűncselekmények, és az olyan cselekvések megakadályozása a
személyi állomány körében, amelyek szembe mennek a katonai etikával,
szabályokkal, vagy sértik az általános fegyelmet);
Utak védelme (a közlekedési szabályok betartatása, a fegyelem növelése
közúti közlekedés során).
4.2. BIZTONSÁGI KIHÍVÁSOK BÉKEIDŐBEN, HAZAI TERÜLETEN A LÉGI BÁZISOKON
A légiközlekedés napjaink egyik legkedveltebb közlekedési formája, mindemellett
egy dinamikusan fejlődő iparág. A legnagyobb forgalmú repülőtereken, napi szinten
több százezres utasforgalom, több ezer tonna áru fordul meg, melyek kezelésének
biztonságos és hatékony áramoltatásához nemcsak a repülőtéri és légiforgalmi
szolgálatok, légitársaságok, de együttműködő harmadik felek, vállalkozások,
szervezetek, és ezek személyzete is hozzájárul. Az alfejezet ezen részében tárgyalom
azokat a biztonsági kihívásokat, melyekkel legfőképpen, de nem kizárólag hazai
területen, békeidőben kell a repülőtereknek, akár légi bázisoknak is megbírkózniuk.
Hazánkban a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis esete releváns a
témában, ugyains a kilátások szerint Magyarországon elsőként ez a katonai
repülőtér, vagy légi bázis válhat kettős felhasználásúvá, azaz mind polgári, mind
katonai légiforgalmat, utasforgalmat, és árukezelést is végre fognak hajtani itt.
Hasonló helyzetben van MH Pápa Bázisrepülőtér is, melyen jelentősebbnek
mondható személy és áruforgalom mozgás/kezelés történik (ez a katonai légi bázis
azonban de jure nem nevezhető kettős felhasználásúnak), továbbá egy polgári
vállalat (Boeing) is nagyméretű jelenléte is megtalálható itt, mely személyzetét
biztonságot vagy védelmet befolyásoló szempontból tényezőként szükséges
figyelembe venni.
141
A repülés egy többszörösen túlbiztosított közlekedési forma, de mint minden
rendszerben, a kockázatok és veszélyek itt is folyamatosan jelen vannak. Annak
ellenére, hogy más közlekedési formákkal összehasonlítva a súlyos és halálos
kimenetelű balesetek nominális értéke illetve fajlagos aránya jelentősen kevesebb,
mégis következményüket tekintve nagyobb horderejűek. Ennek oka egyrészt, hogy
sokkal nagyobb figyelmet kapnak, különösen, ha a balesetet valamilyen külső hatás
(pl.: terrortámadás) okozza, másrészt a roncsok megtalálása, a baleset pontos
okainak felderítése, a megfelelő következtetések levonása általában hosszú ideig
tart, némely esetben örök bizonytalanság övezi (MH370 járat, 2014. március 8.)
Ezen alfejezetben áttekintem a repülésbiztonság terminológiai összetettségét,
tisztázom az angol kifejezésekből adódó félreértéseket, illetve ebbe beágyazva
tárgyalom a repülőtér biztonságát érintő kérdéseket.
4.2.1. A LÉGIKÖZLEKEDÉSBEN RÉSZTVEVŐ ELEMEK
Egy 2014-ben megjelent publikáció258 alapján sommás összefoglalást kapunk a
légiközlekedés szereplőiről, melyek az alábbiak:
a légijármű és személyzete;
a repülőtér és személyzete;
a légiforgalmi szolgálat és személyzete.
Ez kiegészítendő az utazóközönséggel, mely csoport nem vesz részt a
légiközlekedés megvalósításában, azonban a biztonsági kockázatoknak,
fenyegetéseknek és veszélyeknek ők a leginkább kitett alanyaik, illetve a repülőtér
biztonság szempontjából ők maguk is kockázatot jelenthetnek. Alábbi ábra (5. ábra)
szemlélteti a szereplők viszonyrendszerét, illetve ábrázoltam a külső és belső
fenyegetések irányultságait.
258 MEYER Dóra, MUDRA István: Repülésbiztonság növelésének kutatása. Budapest, Innováció és
Fenntartható Felszíni Közlekedés 2014. konferencia, 2014. p.176.
142
5. ábra: A légiközlekedés résztvevői, illetve a repülésbiztonság és repülőtér
biztonság fenyegetési irányainak ábrázolása259
4.2.2. A BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM FOGALMAK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG
A biztonság fogalmát már számos kutatási terület szakértői definiálták, a téma
sajátosságaitól függően. Jelen témakör vonatkozásában „biztonság akkor van, ha a
fenyegetettség minimális”260 definíciót tartottam legalkalmasabbnak. Azonban a
légiközlekedés területén, különösen a számos angol nyelvű irodalmi forrás miatt ezt
még pontosabban kell megközelíteni.
Röviden tekintsük át, milyen fogalmakkal találkozhatunk és ezek alatt pontosan mit
is kell érteni. A magyar nyelv általánosságban a „safety” és a „security” szavakat
egyaránt biztonságként fordítja, azonban a kettő között értelmezését tekintve
lényeges különbség van.
A „safety” az az állapot, amikor a légiközlekedéshez kapcsolódó kockázatokat,
melyek közvetlenül a légijárművekhez és azok műveleteinek direkt támogatásához
kapcsolódnak, minimálisan elfogadható szinten tartják.261
259 A szerző saját szerkesztése 260 ÜRMÖSI Károly: A biztonság, a biztonság fogalma. In: Hadtudományi Szemle, 6/4. 2013. p.150. 261 ICAO Annex 19. Safety management. Montreál, ICAO, 2013. p.1-2.
143
A „security” kifejezés jelentése a nemzetközi polgári repülés jogellenes
cselekményekkel szembeni védelme. E célkitűzés különböző intézkedések, az
emberi és anyagi erőforrások kombinációja révén valósul meg.262 Ennek értelmében
érdemes tisztázni mit is értünk a következő részterületek alatt:
Aviation safety: a légiközlekedés biztonsága, a légijármű repüléséhez,
irányításához, tervezéséhez, karbantartásához, gyártásához tartozó
folyamatok, biztonságos végrehajtása, emberi tényezők, eljárások, eszközök,
szervezetek tekintetében. (A légiközlekedés egészét tekintve, a belső
fenyegetésekre keresi a válaszokat – ’Belső fenygetés4’ 5. ábra);
Flight safety: maga a repülés, mint folyamat biztonságos végrehajtáshoz
szükséges emberi tényezők, eszközök eljárások;
Aviation security: a légijármű repüléséhez, tervezéséhez, karbantartásához,
gyártásához tartozó folyamatok, eszközök, eljárások, emberi tényezők
biztonságának szavatolás, védelme szándékos, jogellenes vagy nem
szándékos támadások ellen. (Szintén a légiközlekedés egészét vizsgálva,
azonban a külső fenyegetésekre keresi a megoldásokat – ’Külső fenyegetés2’
5. ábra);
Airport safety: minden a repülőtér mozgási területén végrehajtott
légiközlekedés biztonságos végrehajtásához szükséges eszközök, eljárások,
épületek, emberi tényezők. (Hasonlóan a legelső fogalomhoz, a szervezet
működése közben fellépő, belülről fakadó fenyegetések megoldására
törekszik, viszont csupán a légiközlekedés egyik elemére, a repülőtérre
fókuszálva – ’Belső fenygetés3’ 5. ábra);
Airport security: a repülőtér, mint áru, utas és poggyász szállítására
létrehozott infrastruktúra biztonságának szavatolásához, védelméhez
szükséges eszközök, eljárások, szervezetek és emberi tényezők. (Úgyszintén
a repülőtér vonatkozásában, azonban a kívülről érkező fenyegetések ellen
alkalmazható védelmi megoldásokat kutatja – ’Külső fenyegetés1’ 5. ábra).
262 ICAO Annex 17. Security. Montreál, ICAO, 2006. p.1-2.
144
Mindezek alapján a továbbiakban a „safety” kifejezést biztonságként, a „security”
kifejezést pedig védelemként fogom alkalmazni.
4.2.3. SZEMLÉLETMÓDOK A REPÜLŐTÉRI BIZTONSÁGOT ILLETŐEN
A repülésbiztonságban kezdetekben a reaktív szemléletmód uralkodott, ami a
biztonságtechnikai eszközök (és általában a különböző berendezések) fejlesztésében
érhető tetten. Effajta közelítéssel a bekövetkező repülőeseményekre, illetve
balesetekre csupán reakció történik, nem rendelkezünk megelőző megoldásokkal.
Ezek nyomán indul be a kutatások, fejlesztések, illetve eljárások vagy berendezések
alkalmazása. Ennek köszönhetően fejlődtek ki a repülőgépek, és a repülésben
érintett területek csúcstechnológiás berendezései, melyek nem(csak) a repülőgép
levegőbe emelkedését, hanem a biztonságos légiközlekedést teszik lehetővé. Csupán
néhány példát említve: a repülőgép alapműszerei (magasság-, sebesség mérő
berendezések; hajtómű, vagy más fő alkotórészek paramétereit mérő műszerek),
valamennyi légiforgalmi irányítással kapcsolatos hardver (ide értve a navigációs
berendezéseket is), illetve szoftver, stb.
A következő lépcsőfok a biztonság növelése érdekében a proaktív megközelítés,
mely szellemében az eddigi tapasztalatainkra alapozva alakítunk ki olyan
berendezéseket vagy eljárásokat, amelyek kivédik az esetleges kockázatokat,
veszélyeket. Itt kell megemlíteni az ICAO 2009 januárjától hatályos
Biztonságmenedzsment Kézikönyvét263, mely általánosan, a repülésben eddig feltárt
kockázatok kezelésére hivatott iránymutatást nyújtani az érintetteknek.264
Megvalósul tehát a felkészülő, előre gondolkodó hozzáállás, melyet a proaktív
szemlélettel jelölök. A repülésbiztonság fejlesztésében szintén fontos szereplő az
Európai Unió által 2002-ben létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező
szervezet265, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség266, mely szervezet küldetése,
263 ICAO Doc 9859 Safety Management Manual (SMM). Montreál, ICAO, 2006. 264 MEYER Dóra Zsófia: Repülésbiztonsági szint alapú eljárás-befolyásolás a polgári célú
légiközlekedésben – Az airside, pre-take-off objektum- és folyamatcsoport biztonságintegritása.
PhD értekezés, Budapest, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015. p.17. 265 EASA – Frequently Asked Questions – The Agency (https://www.easa.europa.eu/the-
agency/faqs/agency; letöltve: 2018.10.24.) 266 EASA –European Aviaition Safety Agency, 32 tagállammal, köztük Magyarországgal. (EASA by
Country; https://www.easa.europa.eu/easa-and-you/international-cooperation/easa-by-
country?easa_relationship%5B%5D=field_easa_country_mbmo_target_id; letöltve: 2018.10.24.)
145
hogy a tagországok számára létrehozza a legmagasabb szintű szabványokat a
repülésbiztonság szerteágazó területén.267
Előző azonban nem keverendő össze a prediktív szemlélettel, mely a valós előre
tervezés, kutatás eredményeként jön létre. E megközelítés olyan lehetségesnek
tartott, vagy várt eseményekre történő felkészülést jelent, melyek eddig nem voltak
tapasztalhatóak, esetleg trendekből, ráutaló jelekből következtetünk az
előfordulásukra. Kutatásokat szükséges tehát végrehajtani, meghatározva azokat a
sérülékeny pontokat, melyek felkínálják a támadás lehetőségét, mintegy előre
gondolkodva a merénylők helyett. Úgy vélem, kiemelt szerepe van e
szemléletmódnak a repülőtér védelem (airport security) növelése, fejlesztése
szempontjából.
Az agresszív, emberi áldozatokkal járó cselekmények esetében mind a proaktív,
mind a prediktív szemléletet tükröző megoldások alkalmazásra kell kerüljenek,
ezeknek kell dominálniuk. Azonban, mint ahogy azokat tapasztaljuk, a
repülőtereknek, légi bázisoknak a bekövetkezett támadásokra reagáló-képesnek kell
lenniünk, így reaktív eljárásokat is naprakészen szükséges tartani (gondolok itt
elsősorban a repülőtér biztosítására, további merénylet, vagy ebből fakadó baleset
megakadályozására, illetve a sebesültek ellátására, végül a normális állapot
visszaállítására).
4.2.4. BIZTONSÁGOT JAVÍTÓ KUTATÁSOK, MEGOLDÁSOK A
REPÜLŐTEREK VÉDELMÉBEN
Amint korábban írtam, a kihívások és fenyegetések kezelésének legkívánatosabb
módja a prediktív (megelőző, olyan mód, ami a kialakulás lehetőségét is
267 Például: Acceptable Means of Compliance and Guidance Material for the Implementation and
Measurement of Safety Key Performance Indicators (SKPIs) (ATM performance IR)
(https://www.easa.europa.eu/sites/default/files/dfu/Annex%20to%20the%20ED%20Decision%20
2011-017-R%20%28Final%20AMC%20and%20GM%20for%20SKPIs%29.pdf; letöltve:
2018.10.24.)
Repülőtér tervezés: Certification Specifications and Guidance Material for Aerodromes Design
(https://www.easa.europa.eu/sites/default/files/dfu/Annex%20to%20EDD%202017-021-R%20-
%20CS-ADR-DSN%20Issue%204_0.pdf; letöltve: 2018.10.24.)
Az EASA által kiadott, repülőterekkel kapcsolatos jogszabály gyűjtemény: Easy Access Rules for
Aerodromes (Regulation (EU) No 139/2014)
(https://www.easa.europa.eu/sites/default/files/dfu/Easy%20Access%20Rules%20for%20Aerodro
mes%20%28Jan%202018%29.pdf; letöltve: 2018.10.24.)
146
megakadályozza), vagy proaktív (szintén megelőző, de egy már kialakulóban levő
fenyegetést szüntet meg) kezelési módok.
Reaktív megoldások között tarthatjuk számon a robbantásos merényletek
elkövetőinek kézre kerítését,268 vagy a tömegpusztító fegyverekkel elkövetett
merényletek kezelésére kidolgozott terveket (AEP/ASP/ACP269).270 Ugyanide
sorolható továbbá a repülőtéren elkövetett robbantásos merényletek (mint történt a
közelmúltban, ez év márciusában, Brüsszelben, illetve szintén ez év június 29-én
Isztambulban), majd az eredeti állapot visszaállítása, továbbá a túszejtő szituációk
kezelése is.271
A repülőtereken a biztonsági ellenőrzések alkalmával, a jelenlegi technológiai
berendezésekkel alapvetően robbanóanyagokat, illetve fegyverként felhasználható
tárgyakat keresnek; valamint egyéb tiltott matériákat (pl.: kábítószer, értéket
képviselő tárgyak, túl nagy űrtartalmú folyadékok, stb.). Ezek felderítésére
röntgensugárral átvilágító, fémérzékelő, robbanóanyag felderítő, illetve
folyadékelemző berendezéseket alkalmaznak.272 Mai gépesített világunkban már-
már kuriózumnak számít, azonban robbanóanyagot, vagy egyéb tiltott tárgyakat
állatok (főként kutyák) segítségével is kereshetnek.273 Ezeket a módszereket
nevezhetjük tehát proaktív módszereknek, ugyanis amennyiben egy egyén tiltott
tárgyat hord magánál, és azt a légi oldalra történő belépéskori ellenőrzéskor fedezik
fel nála, úgy a fenyegetés már kialakulóban van, és azt közvetlenül a repülést
megelőzően hárítják el.
A legkívánatosabb megoldást viszont azok a prediktív eljárások jelentik, melyek a
fenyegetés kialakulását is megakadályozzák. Több, ebbe az irányba mozduló
268 LUKÁCS László: A terrorista robbantás és a repülés. In: Repüléstudományi Közlemények, 21/2.
2009. p.1-3. 269 AEP – Airport Emergency Plan – Repülőtér Kényszerhelyzeti Terv;
ASP – Airport Security Preparedness Plan – Repülőtér Védelmi Felkészülési Terv;
ACP – Airport Contingency Plan for IROPS (Irregrular Operations) – Repülőtér Vészhelyzeti
Terv Rendhagyó Esetekre 270 RANKIN, William B.: Preparing Airports for Weapons of Mass Effect. In: Journal of Airport
Management, 9/2., 2015. p.166. 271 HORVÁTH Attila: A repülőterek és a légiirányítás, mint kritikus infrastruktúrák. In: Hadmérnök,
IV/4. 2009. p.93-95. 272 CSEH Violetta Judit: Terrorizmus a levegőben - A légiközlekedés, mint a globális terrorizmus
eszköze. ITDK dolgozat, Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2017. november 23. p.24-
36. 273 DARUKA Norbert: A robbanóanyag kereső kutyák alkalmazhatósága repülőterek átvizsgálása
során. In: Repüléstudományi Közlemények, XXI/2. 2009. p.6-10.
147
fejlesztéssel találkozhatunk. A repülőtereken nem kívánatos a nagyobb
embercsoportok kialakulása, ennek mérséklésére egy nagyon egyszerű megoldást
hoztak létre, az otthoni, interneten keresztül történő „becsekkolás”-t, így csökkentik
a légitársaságok pultjai előtt kígyózó sorokat, illetve ezáltal csökkenthető a
repülőtéren, a felszállás előtt eltölteni szükséges idő. Megtalálható a repülőtéri
biztonsági megoldások piacán továbbá az automatizált utas ellenőrző rendszer, mely
szintén a nagyobb csoportok kialakulását hivatott csökkenteni (Gunnebo274), az
egyre szofisztikáltabb megfigyelő rendszerek (Proximex275, SAAB276, Siemens277,
Thales278), illetve a fejlett döntéstámogató rendszerek (Qognify279) egyaránt. A
megfigyelő rendszereknél fontos lenne az olyan funkció, amely képes biológiai,
viselkedési paramétereket mérni, majd ezek alapján kiemelni a potenciálisan
fenyegetést jelentő személyeket. A megelőzésben fontos továbbá, hogy a repülőtér
döntéstámogató rendszerében megoldott legyen a hírszerző szolgálatokkal a gyors és
hatékony információcsere. Megoldandó feladat továbbá az eddig kevéssé
ellenőrzött, periférián levő területeknek a megfigyelése, ahonnan a fenyegetések
érkeznek (autóparkoló, a terminál szabadon bejárható területe, stb.). A repülőtereket
körülvevő kerítés is egy kiemelkedően fontos megelőző rendszer, azonban nemcsak
fizikai akadály mivolta miatt, hanem a távoltartó, feltartóztató funkcióját hatványozó
különböző eljárások, megoldások által. Alsó részüket a földbe ássák, felső
peremükre a keresztülhaladást megnehezítő elemeket erősítenek, nyomvonaluk
mentén fejlett, a mozgást érzékelő és erre figyelmeztető kamerarendszert építenek ki
(SightLogix), vagy tudunk példát mondani olyan izraeli repülőtéri megoldásra, ahol
a robottechnológiát alkalmazzák a kerítés menti ellenőrzésekhez, őrjáratozáshoz.280
A prediktív szemléletmód részeként fontos a jövőbe tekintenünk, és megvizsgálni
olyan lehetőségeket, melyek a repülőtereken várhatóan előfordulhatnak, majd ezekre
274 Gunnebo (http://assets.gunnebo.com/delphi/Documents/AirportSolutions-Brochure-GB-uk.pdf;
letöltve: 2018.09.03.) 275 Proximex (http://proximex.com/download/Surveillint-Essentials_ds_r01_lt_EN.pdf; letöltve:
2018.09.03.) 276 SAAB (http://saab.com/security/air-traffic-management/airport-security/oneview/, letöltve:
2018.09.03.) 277 Siemens (https://www.downloads.siemens.com/download-
center/Download.aspx?pos=download&fct=getasset&id1=A6V10399158; letöltve:2018.09.03.) 278 Thales (https://www.thalesgroup.com/en/activities/security/critical-infrastructure/airports; letöltve:
2018.09.03.) 279 Qognify (https://www.qognify.com/security-solution-for-airports/; letöltve: 2018.09.03.) 280 OLIVIER, Jeanne: Airport Perimeter Security – Finding the Right Fit for your Airport. In: Airport
Magazine, 2014 augusztus-szeptember, p.10-14.
148
megfelelő megoldást kidolgozni. A prediktív szemlélet ebben az esetben a SeMS
rendszer implementálása a tengerentúli példákat követve, ami elősegíti a
rendszerben már meglévő vagy újonnan felmerülő hiányosságok feltárását, a
kockázataik értékelését és minimálisan elfogadható szintre csökkentését. Számos új
kihívással kell a repülőtereknek biztonsági és védelmi szempontból is
szembesülniük. Ilyen például a távolról irányított repülőeszközzel (drónnal)
végrehajtott repülések, melyek önmagukban is repülésbiztonsági kockázatokat
hordoznak, amennyiben merénylet hajtanak velük végre már jogellenes,
terrorcselekményként veszélyeztetik a repülések védelmét. Elképzelhető olyan
jellegű biológiai támadás (az öngyilkos merénylőkhöz hasonlóan), amikor egy
személyt megfertőznek valamilyen meglehetősen agresszív, virulens betegséggel,
aki utasként 24 óra alatt körbe tudja repülni a Földet, a repülőtereket egyfajta „vírus
elosztó központ”-ként felhasználva. Ezek tehát olyan kihívások, melyekre
válaszokat kell találni, illetve további lehetőségeket kell előre vetítenünk, majd
elméletben kezelnünk kell azokat.
4.3. PILÓTA NÉLKÜLI REPÜLŐ RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A FELKELŐK ELLENI MŰVELETEKBEN
Napjainkban a katonai erő alkalmazása jelentősen változott az elmúlt évszázad
fegyveres konfliktusaihoz mérve, jellemző a professzionális, speciálisan kiképzett
gyors reagálású kötelékek alkalmazása. Ezeknek az erőknek a felkészítése és
kiképzése valamint a felszerelésük komoly erőforrásokat igényel az adott nemzettől,
így nagyon fontos, hogy a legmodernebb (leghatékonyabb) eszközökkel segítsük és
támogassuk ezeknek az erőknek a harcát. „A pilóta nélküli harcjárművek
alkalmazása mögött a katonai műveletek végrehajtásával járó – a végrehajtó
állományt fenyegető – kockázatok lehető legkisebb mértékre csökkentésének
szándéka áll”.281 A pontos és valós felderítés fél siker, ennek egyik eleme a modern
műholdas felderítő rendszerek mellet a fedélzeti személyzet nélküli repülőgép,
illetve a hozzájuk tartozó eszközrendszer és földi személyzet (az idetartozó
fogalmak később kerülnek kifejtésre) alkalmazása, de ezek az eszközök a
harcbiztosítás és -támogatás területén is kiválóan alkalmazhatók. Az alfejezetben
281 VARGA Attila Ferenc: A drónok, mint a kockázatmentes hadviselés eszközei. In: Hadtudományi
Szemle, 6/2. 2013., p.45.
149
példákkal alátámasztva vizsgálom, szemléltetem ezeknek az eszközöknek az
alkalmazási lehetőségeit a felkelők elleni műveletek során, valamint az eddigi
tapasztalatokat, eredményeket is bemutatom.
4.3.1. MIK IS VALÓJÁBAN A FEDÉLZETI SZEMÉLYZET NÉLKÜLI
REPÜLŐ RENDSZEREK?
Először a távirányítási technológiáról kell szót ejteni, mely lehetővé teszi, hogy egy
eszközt, vagy rendszert (pl.: földi jármű, repülőgép, rádiólokátor, légi irányítási
rendszer, stb) a fedélzeten, vagy az eszköz közelében való jelenlétünk hiányában
alkalmazni, üzemeltetni tudjunk. A fedélzeti személyzet nélküli repülő rendszerek
illetve eszközök tekintetében a szakirodalom két nagy csoportot képez. Az első
csoportba a pilóta nélküli, valamint távirányított repülő rendszerek282 sorolhatók, a
másik csoportot az úgynevezett manőverező robotrepülők283 alkotják.
Ezek után meghatározandó a különbség a távirányított repülő rendszerek, illetve a
manőverező robotrepülők között. Ez utóbbi fogalom meghatározása is, akárcsak a
későbbiekben a távirányított és pilóta nélküli repülő rendszerek esetében igen
összetett. Egy mértékadónak tekinthető forrás a következőket állaptja meg: a
robotrepülőgépek, szárnyas rakéták, cirkáló rakéták, egymástól nagyon eltérő
fogalmak azonos haditechnikai eszközöket takarnak.284 Ezután némi fejtegetést
követők a következő konklúziót hozza: „…a hagyományos értelmezés már nem
elegendő. A közös jellemző csak annyi, hogy pilóta nélküli eszközökről van szó,
melyek saját, igen bonyolult vezérművük segítségével repülnek, és
kormányfelületeik még vannak. Döntően a légkör oxigénjét használják a
hajtóműhöz…. Ezek mellett létezik egy általában folyékony, ritkán szilárd
hajtóanyagú rakétahajtóművel szerelt család, amely nem ballisztikus pályán repül,
hanem a légkörben mozog és vannak kormányfelületű stabilizátorai, vagy a test
termel felhajtóerőt.”285 Habár nagyon alapos, a megfogalmazás hiányosságának
tartom, hogy nem említi azt, hogy előbbi eszközök a célhoz érkezésükkor általában
megsemmisülnek, jellemzően egyszer használható fegyverek. Mindazonáltal ezzel
282 Unmanned Aircraft System – UAS;
Remotely Piloted Aircraft System - RPAS 283 Cruise Missile -CM 284 HAJDÚ Ferenc, SÁRHIDAI Gyula: Hadászati és hadműveleti robotrepülőgépek. Budapest, Zrínyi
Kiadó, 2007. p.7. 285 U.o. p.8.
150
kapcsolatban új fogalom alkotására nem szándékozom. A távirányított repülő
rendszerek (melyben a légi jármű lehet merev illetve forgószárnyas) többször
felhasználható, sokoldalú eszköz halmazok, melyek repülő platformjai fegyverek,
zavaró-, felderítő-, és megfigyelőeszközök hordozására és alkalmazására képesek.
Különbséget kell tenni továbbá az úgynevezett távirányított, illetve pilóta nélküli
(vagy automatizált) repülő rendszerek között, ahogy teszi ezt például a brit Királyi
Légierő alapvető légi- és űrdoktrínája286 is. A távirányított repülő rendszer egy olyan
eszközcsoport, mely légi egysége fedélzetén személyzet nem tartózkodik, irányítását
egy távoli helyről hajtják végre. A pilóta nélküli repülő rendszerek esetében szintén
nem tartózkodik személyzet a légi járművön, illetve nem egy adott személy általi
folyamatos, hanem programozott irányításról és felügyeletről beszélünk, melyben
emberi beavatkozás által utólagos módosítások tehetők. Mindkét csoportnál, a
repülő rendszerelem esetében megtalálhatóak az aerodinamikai felhajtóerőt, illetve
az arkhimédészi felhajtóerőt kihasználó eszközök, tehát az úgynevezett levegőnél
nehezebb és a levegőnél könnyebb légi járművek, továbbá a levegőnél nehezebb
eszközök esetében elérhetőek a merev- valamint forgószárnyas konstrukciók is
(repülőgépek és helikpoterek, multikopterek).
Korábban jellemző volt, hogy az előbbi fogalmak csupán a légi eszközre magára
vonatkoztak (pl.: pilóta nélküli légi jármű287), míg az adatkapcsolat létrehozására
alkalmas eszközökre, a földi irányító és kiszolgáló személyzetre, irányító
berendezésekre, stb., nem utaltak. Mára azonban elterjedt ezen eszközök
rendszerszinten történő szemlélése, így a fogalmak utolsó szava a ’rendszer’ szóra
cserélődött.
A fegyverek történetében technológiai vízválasztót képviselnek a fedélzeti
személyzet nélküli repülő rendszerek, hasonló fordulatról lehet beszélni, mint
amilyet egykor a lőpor, a gőzhajtás vagy a nukleáris fegyver jelentett. Olyan
lehetőségek nyílnak meg, amelyekről egy nemzedékkel korábban még csak álmodni
lehetett - fogalmazott Peter W. Singer, a washingtoni Brookings Intézet szakértője.
286 JDP 0-30 UK Air and Space Doctrine. London, UK Ministry of Defence; Developement,
Concepts and Doctrine Center, 2013. p.2-8. 287 Unmanned Aerial Vehicle – UAV
151
Felosztásukat alapvetően a maximális felszálló tömeg, hatósugár, maximális repülési
magasság, illetve a repülési időtartam szerint teszik meg, de a következő
szempontok alapján is végezhető a rendszerezés:288
felépítés (merev, forgószárnyas és hibrid eszközök);
felhasználás módja (egyszeri és többszöri);
meghajtás módja (dugattyús, gázturbinás és elektromotoros);
irányítás módja (távirányítású, programvezérelt és kombinált vezérlésű);
indítás módja (földi- és légi indítású);
visszatérés módja (leszállással, ejtőernyővel, elfogó hálóval);
repülési jellemzők (sebesség, magasság, hatósugár, repülési időtartam
szerint);
rendeltetés (alkalmazás) alapján;
a hordozott hasznos teher fajtája szerint.
4.3.2. MIRE HASZNÁLHATJUK NAPJAINKBAN A RPAS/UAS-OKAT?
Napjainkban a távirányított repülő rendszerek alkalmazása került előtérbe mind a
felkészítés, mind pedig a harctámogatás és harcbiztosítás területén, de automatizált
rendszereket is alkalmaznak. Bázisvédelem során szükséges lehet az alábbi
alkalmazási területeket figyelembe venni, a megfelelő funkciók kiválasztása és az
elrendő célok/hatások érdekében ismernünk kell e repülő rendszerek jellemzőit. A
folyamatos fejlődés mellet napjainkban a következő feladatokra használhatók e
rendszerek (némely feladat összetettségéből adódóan csupán hozzájárulást
biztosítanak, nem képesek minden részfeladat/funkció kiváltására):289
Hírszerzés, megfigyelés, felderítés;
Célmegjelölés irányított fegyvereknek;
Tüzérségi tűzhelyesbítés;
288 PALIK Mátyás (szerk.): Pilóta nélküli repülés profiknak és amatőröknek. Budapest, Nemzeti
Közszolgálati Egyetem, 2013. p.68. 289 Joint Air Power Competence Centre: Strategic Concept of Employment for Unmanned Aircraft
Systems in NATO. Kalkar, JAPCC, 2010. p.7.
152
Harci kutató-mentő feladat;
Földi célok elleni csapásmérés;
Harcászati károk felmérése;
Távérzékelés, légi terepfelmérés;
Általános légi felvétel és ortofotó készítés;
Atom-, biológiai-, vegyi felderítés;
Légi korai előrejelzés;
Elektronikai jelfelderítés;290
Rögtönzött robbanószerkezetek felderítése;
Meteorológiai felderítés;
Rádiótechnikai átjátszás;
Rádióelektronikai zavarás;
Célrepülőgép éleslövészeteknél.
Az alkalmazási területek (melyek nagy része a felkelők elleni művelek során is
megjelenhet) után érdemes áttekinteni, hogy miben mások a RPAS/UAS-ok a
fedélzeti személyzettel ellátott légi járművekhez képest. Ezeket a különbségeket
előnyös tulajdonságokként tekinthetjük. Legáltalánosabban elmondható, hogy
veszélyes terület felett bevethetőek emberi élet kockáztatása nélkül, illetve
jellemzően jóval hosszabb időt képesek a célterület felett eltölteni. A parancsnok
nagyobb magabiztossággal vállalhat fel egy nagykockázatú feladat végrehajtást,
továbbá a hátországban sem kell tartani a negatív sajtó/politikai visszhangoktól,
illetve lakosság elégedetlenségtől a személyi veszteségekből fakadóan. Képesek
sugárszennyezett, vagy egyéb módon fertőzött területek fölött méréseket, faladatokat
végrehajtani, emberi egészségromlás nélkül. Nagyfontosságú feladatoknál figyelmen
kívül hagyhatók olyan tényezők, melyek mellőzése hagyományos légi járművek
esetében nem megengedhetők: (nagymértékben) kedvezőtlen időjárási körülmények;
nem megfelelő karbantartási lehetőségek, esetleg a lehetőség hiánya; a siker
küszöbén alacsony üzemanyagszint, stb. Méretbeli rugalmasság, e rendszerek repülő
290 Signal Intelligence – SIGINT
153
része akár az emberi tenyér méretét sem haladja meg, vagy kisebb, illetve a feladat
követelményeihez, bonyolultságához mérten a rendszerek bonyolultságával, de akár
a hordozandó hasznos teher méretétől függően nő a repülő rendszerelem mérete. A
méret tehát hozzáigazítható a végrehajtandó feladat követelményeihez. Végül a
hosszantartó jelenlét, mely időtartam nem ritkán a 20 órát is eléri, többek között
nagymértékű képességnövekedést, gazdaságosságot és rugalmasságot jelent.
Ballonok esetében (melyek fő feladata a megfigyelés és a felderítés) a levegőben
eltölthető időtartam akár hetekben is mérhető.291
Az alkalmazási lehetőségek széles spektruma és az előnyös tulajdonságok nagy
száma mellett tudatában kell legyünk e rendszerek képességeinek határaival is. A
RPAS/UAS-ok magukban hordozzák a hagyományos repülőgépek korlátait, mint a
limitált hasznos teher, időjárási korlátozások, földi kiszolgáló elemektől való függés,
stb. Specifikusnak mondható azonban az adatkapcsolatbeli korlátozottság.
Irányításukban az adatkapcsolat tökéletlensége nem hátráltat olyan mértékben, mint
amikor szenzoraik jeleit kellene közel valós időben megjeleníteni, vagy a
fegyveralkalmazást kellene pontosan kontrollálni, habár bizonyos esetekben az
irányítás folyamatossága is előtérbe kerülhet, viszont jellemző rájuk, hogy
rendelkeznek előre programozott repülési eljárással (vagy ennek lehetőségével)
adatkapcsolat-vesztés esetére. Az adatkapcsolat folyamatosságára hatással lehet
elektromágneses zavar; fizikai távolság, vagy jelerősség; terepakadály; korlátozott
sávszélesség; akár a napszél is; illetve a frekvencia kiosztás korlátai. Ami a légköri
viszonyokat illeti, az egyik legnagyobb hatással bíró tényezők a RPAS/UAS-okra, a
felszálláskor tapasztalható esetleges „keresztszél” (a felszállási irányra merőleges,
vagy közelítően merőleges erőteljes szél). Nagyobb magasságban az erős szél
befolyással lehet az üzemanyag felhasználásra, levegőben (célterület felett) tölthető
időre, célazonosításra, vagy akár a fegyveralkalmazásra is. A turbulencia
(légörvény) szintén negatív hatással bír a légi jármű irányítására, befolyásolja a
fegyveralkalmazás lehetőségeit és a szenzorműködést (pl.: képstabilitás) is. Végül
negatív hatással bír a repülési jellemzőkre a jegesedés, mely nagymértékben
befolyásolhatja a repülő eszköz repülési jellemzőit (a legtöbb RPAS/UAV repülő
elemén nincs jegesedést megelőző/gátló berendezés). Jegesedés esetén a légkör
291 Joint Air Power Competence Centre: Strategic Concept of Employment for Unmanned Aircraft
Systems in NATO. Kalkar, JAPCC, 2010. p.2.
154
olyan részében szükséges repülni az eszközzel, ahol ennek feltételei nem állnak
fent.292
Látható tehát, hogy a széleskörű felhasználhatóság mellett tudatában kell legyünk a
korlátozó tényezőknek, melyek körében még meg sem említettük az egyéb
kategóriákat, úgy mint: éjszakai körülmények jelentette korlátozások (egyes
típusoknál); betartandó repülési és légtér szabályok; az adattárolás korlátai; a
fegyveralkalmazás következtében légkörbe kerülő füst, por és törmelék; a légi
részegység fedélzeti rendszereinek esetleges túlmelegedése; illetve további időjárási
körülmények, az erős csapadék, alacsony felhőalap, köd, stb. Mindezek ellenére a
korábban említett körülmények között, és a felsorolt pozitív tulajdonságokat szem
előtt tartva igenis létjogosultságuk van eme rendszereknek, melyet a tapasztalatok is
igazolnak, továbbá figyelve a tendenciákat, térnyerésük a fedélzeti személyzettel
ellátott repülőgépekhez képest egyre nő. A továbbiakban a felkelők elleni műveletek
során betöltött szerepükre, a bázisvédelemben történő alkalmazhatóságukra, és az
ebből adódó sajátosságokra koncentrálok.
4.3.3. HOGYAN ALKALMAZHATÓK NAPJAINKBAN A RPAS/UAS-T A
FELKELŐK ELLENI MŰVELETEK SORÁN?
A korábban felsorolt alkalmazási lehetőségeket vizsgálva most elemezem, hogyan és
milyen feladatokra tudjuk alkalmazni a távolról irányított repülő rendszereket a
felkészülés, felkészítés után feladat végrehajtáskor. Alapvetően három csoportra
oszthatjuk a fenti alkalmazási területeket, melyek jelen esetben is érvényesek, úgy
mint: támadás, érzékelés és egyéb feladatkörök. A támadás során egyelőre
jellemzően földi célpontok elleni relációban szemléljük a tevékenységüket, olyan
esetben, amikor a légtér birtoklásáért folytatott tevékenységre kiemelt figyelmet
szükséges fordítani, a személyzettel ellátott repülőgépek alkalmazása kerül előtérbe,
előnyük (még) jelentős. Az érzékelés feladatkörben a tényleges, „hagyományos”
felderítő, megfigyelő tevékenységen túl olyan speciális feladatokat hajtanak végre,
mint atom-, biológiai-, vegyi felderítés, rádióelektronikai kisugárzások bemérése,
meteorológiai információgyűjtés, részt vesznek harci, vagy általános kutató-mentő
feladatokban, előbbiben akár tűztámogatást biztosítóként is (ez tehát határterület), de
a harci károk kiértékeléséhez szükséges felvételek, információk begyűjtésében is,
292 U.o. p.7.
155
stb. Az egyéb kategóriát olyan támogató feladatok jelentik, mint a rádiótechnikai
átjátszás, rádióelektronikai zavarás, vagy célrepülőgépként való funkcionálás éles
lövészeteknél, kiképzési faladatok végrehajtásakor.
A következőkben a támadás-tűztámogatás illetve az érzékelés feladatköröket fejtem
ki részletesebben, külön kiemelve a rögtönzött robbanó szerkezetek elleni
tevékenységet.
4.3.3.1. TÁMADÁS, TŰZTÁMOGATÁS
Az egyik legfontosabb terület tehát az ellenség tűzzel való pusztítása. A modern
tüzérségi eszközöket ellátják távmérő eszközökkel, azonban a tüzérség tűzcsapásai
során – megosztott tűzvezetés esetén, vagy a meredek röppályájú eszközök
használatakor – az okozott kár felmérése fontos, illetve kihívásokkal teli feladat. Az
eredményesség felmérésének nagy jelentőséget szükséges tulajdonítani a
személyzettel ellátott légi járművek, illetve a RPAS-ok által végrehajtott támadások
esetében is. A tűz eredményének megfigyelése, illetve a tűzhelyesbítés alapja lehet a
személyzet nélküli repülő rendszer. Ebben az esetben kiváló megoldásnak
bizonyulhat az adott terület felett folyamatos jelenlétet biztosító automatizált repülő
rendszer. A légi felvételek értékelése során a műveleti központok meghatározhatják
azokat a célokat, amelyek akár döntő fontsággal is bírhatnak a békeműveletek
végrehajtásakor, vagy felkelők elleni tevékenység során.
A hatásalapú hadviselés filozófiájából kiindulva, alkalmazva a John A. Warden féle
5 gyűrűs célpriorizálási modellt, és a nála ugyancsak központi szerepet betöltő
ellenség rendszerként való szemlélését, a RPAS/UAV-ok kiváló eszközei a
célkiválasztási eljárásokban úgynevezett „felbukkanó” célok (time sensitive target)
detektálására, azonosítására és az ellenük való tevékenységre, pusztításra, a hosszú
célterület felett eltölthető idejük okán. John A. Warden az Egyesült Államok
Légierejének nyugállományú ezredese, az első öbölháború során végrehajtott légi
műveletek tervező csoportjának vezetője volt. Tudományos munkássága során
kidolgozott egy úgynevezett ötgyűrűs modellt, mely koncentrikus körökből áll,
legfontosabb célként, „legbelül” a szembenálló politikai/katonai vezetés helyezkedik
el.293 A vezetés kulcsszereplőit azonban jellemzően csak kitartó felderítő-
293 GÖNCZI Gabriella, KRAJNC Zoltán: Korunk meghatározó légierő teoretikusa: John A. III.
Warden. In: Hadmérnök, V/1., 2010. p.350., 355-356.
156
megfigyelő tevékenység végrehajtása által tudjuk észlelni és azonosítani, ehhez
szükséges a folyamatos jelenlét a műveleti terület felett. Továbbá, annak érdekében,
hogy megfelelő gyorsasággal tudjunk hatni rájuk, nagy pontosságú fegyverzetet is
szükséges a levegőben tartanunk. Az ellenség rendszerként való szemlélése úgy
tartja, amennyiben a megfelelő elemeket kiiktatjuk adott rendszerből, az
működésképtelenné válik, a vezető és köre pedig egy ilyen, kultusz és propaganda
orientált rendszerben kiemelkedően fontos célpontként jelenik meg. 2009. augusztus
5-én, hajnali fél kettő órakor két AGM-114 Hellfire levegő-föld rakétát indítottak
egy amerikai felségjelzésű RPAS-ról Laddahra, egy Vazirisztán (Pakisztán) belső,
déli részén elhelyezkedő falura. A célba vett ház egy, a Talibánt támogató vallási
vezetőhöz, Maulana Ikram-ud-Dinhez tartozott. A támadás tizenkét áldozatának
egyike Baïtullah Mehsud, a pakisztáni tálibok karizmatikus vezetője volt.294
Ez adja tehát a RPAS/UAS-ok létjogosultságát a COIN során, azaz a (közel)
folyamatos jelenlét biztosításának képessége. Jóllehet, megoldható ez a feladat
személyzettel ellátott repülőgépekkel egyaránt, viszont jóval nagyobb anyagi és
eszköz ráfordítás mellett, továbbá a személyi állományt kockáztatva.
Rendelkezhetünk akár a légtér birtoklásának legmagasabb, légi uralom szintjével is
egy terület felett, azonban a műszaki meghibásodás rizikója mindig fennáll, tehát
ilyen esetben sincsenek a légi jármű vezetők teljes biztonságban (már amennyiben
létezik ez az állapot).
Továbbgondolva, a felkelők harcmodorát alapul véve, nemcsak a vezetőik, hanem
maguk az egyszerű harcosok sem könnyen beazonosíthatók. Előzőek a nagyfokú
védelem, álcázás, rejtés, stb. okán, utóbbiak pedig sok esetben nehezen
megkülönböztethetők, elhatárolhatók az adott területen élő átlagemberektől. Az
előző gondolatmenet tehát ebben az esetben is alkalmazható. Az előbb már
említettük, de még egyszer hangsúlyozzuk a nagy pontosságú fegyverek
alkalmazásának, illetve a (nem csak légi) fegyverek pontos használatának
294 PFLIMLIN, Edouard: Drones, la mort qui vient du ciel.
(https://www.edouardpflimlin.com/2009/12/01/drones-la-mort-qui-vient-du-ciel/; letöltve:
2018.09.03.)
157
fontosságát, ugyanis, ahogy a NATO által 2016. év elején kiadott COIN doktrína is
fogalmaz: a COIN feladatot „az emberek között, az emberekért” hajtják végre.295
A RPAS/UAS-ok fontos, illetve egyre nélkülözhetetlenebb támogatást biztosítanak a
különleges műveleti csoportok alkalmazása során. Kapcsolattartásra, rádiótechnikai
átjátszásra, élő mozgókép biztosítására alkalmasak a feladat végrehajtás helyéről a
műveleti központ részére, illetve képesek a kijelölt objektumok rádiótechnikai
zavarására, amely lehetőséget ad a rádióforgalmazás blokkolására, valamint
segítséghívások bonyolítására is.
4.3.3.2. ÉRZÉKELÉS
A RPAS/UAV-ok másik szerepköre az érzékelés, melyben a hagyományos
felderítés-megfigyelés feladatokon kívül egyéb tényezőkről való információszerző
feladatokat is megkülönböztetünk. Az előbbi, illetve a jelen alcím alatt tárgyalt
feladatköröket nehezen lehet vegytisztán értelmezni, ugyanis, ahogy az előbb, a
támadás-tűztámogatás feladatkörben is markánsan megjelennek a felderítési-
megfigyelési funkciók, melyeket ugyan le lehetne választani, de véleményem szerint
nem célszerű. Ehelyett inkább úgy fogalmazunk, hogy a direkt, a szembenálló fél
militáns erejének felderítésére, megfigyelésére irányuló feladatokat a támadás
témakörében tárgyaljuk. Rátérve jelen alfejezetcím témájára, az érzékelés
feladatsorba sorolhatjuk azokat az információszerző feladattípusokat, melyek a
szembenálló fél egyéb tevékenységéről, vagy egyéb körülményekről, a parancsnok
információigényének megfelelően adnak helyzetképet, indirekt módon segítik az
ellentevékenységet.
A RPAS/UAS-ok támogathatják a csapatok mozgását. A különböző menetek,
szállítások előkészítése és tervezése során fontos szerepet kap a célkörlet pontos
távolsága, az útvonal sajátosságai, illetve az ezen felderített egyéb tényezők,
melyeket aztán előkészítés során szükséges figyelembe venni (üzemanyag
fogyasztás, menetidő, erők megóvása feladatok, stb. betervezése okán).
Tervezés szempontjából a törzsek számára nagy jelentőséggel bírhat a kialakult
szándékos tűzkörletek távolsága a saját erőktől; a műveleti területen levő
295 AJP 3.4.4 Allied Joint Doctrine for Counter Insurgency (COIN). Brüsszel, NATO Standardization
Office, 2016., p.1-3.
158
iparterületek, üzemek távolsága a táboroktól, harcterülettől. A személyzet nélküli
repül rendszerekkel háromdimenziós légi felvételek készíthetők a területről,
objektumokról, ezek lehetővé teszik a gyorsabb értékelést és célfelismerést.
A táborok, elhelyezési objektumok közel biztosításának fontos elemét képezhetik az
RPAS/UAV-ok. Külszolgálati tapasztalatok szerint, Afganisztánban az ISAF
(International Security Assistance Force - Nemzetközi Biztonsági Közreműködő
Erő) Északi táborának védelme érdekében általában egy UH-60 Black Hawk géppár
járőrözött a tábor légterében, de az időjárási viszonyok nem mindig tették lehetővé a
repülést. Később áttértek a RPAS/UAV használatára, amely költséghatékonyabb
megoldás, illetve, ahogy már korábban tárgyaltam, nem szükséges olyan szigorú
korlátok közé szorítani, mint a hagyományos repülő eszközöket, biztosítják azonban
a táborhoz vezető útvonalak illetve a környező terület megfigyelését. Szintén
személyzet nélküli repülő rendszereket alkalmaztak a helyi lakossággal illetve
vallási csoportokkal történt különböző összetűzések, atrocitások során a
tömegreakciók megfigyelésére. Ilyen esetként említhetjük a tálib holttestek
levizelését, ezen esetek lefényképezését, majd a fotók feltöltését a közösségi
médiumokra (úgy, mint Facebook, Instagram). Történt mindez a nagy felháborodást
kiváltó Korán-égetés következtében.
4.3.3.3. RÖGTÖNZÖTT ROBBANÓESZKÖZÖK ELLENI TEVÉKENYSÉG
A A felkelők elleni műveletek egyik kulcskérdése a rögtönzött robbanószerkezetek
elleni védelem, „2011-ben a koalíciós erők veszteségeit még mindig közel 59%-ban
okozták IED-k”.296 A rögtönzött robbanó szerkezetek297 kivédése komoly
erőfeszítést igénylő (eszköz, mentális, oktatási, kiképzési, stb. viszonylatban),
bonyolult feladat, a folyamat első lépése, hogy azonosítsuk telepítési helyüket.
Ezeknek az eszközöknek a telepítése, elrejtése azonban nem nyom nélküli,
szakavatott szemek például légi felvételek segítségével, keresve a tipikusan árulkodó
jeleket, jó eséllyel képesek beazonosítani a „pokolgépeket”. A RPAS/UAS-ok
alkalmazásával a menetvonal felderítése és a menetbiztosítás erőibe történő
bevonásával csökkenthető e robbanó eszközök hatékonysága. A békefenntartó
műveletek során jellemzően a légi uralom a szövetségesek kezében van, így
296 SZTERNÁK György: Gondolatok a hatásalapú- és a hálózatközpontú katonai műveletekről.
Hadtudományi Szemle, I/3. 2008. p.5. 297 Improvised Explosive Device – IED
159
lehetőség van a tervezett útvonalon felderítő repülés végrehajtására és felvételek
készítésesre a lehetséges csapdák, lesállások felderítésére.
A felderítő és megszüntető tevékenység irányulhat a hálózatra, vagy magára a
robbanóeszközre. A hálózat humán, rekrutációs, kiképző, külső-belső támogató
elemeinek feltérképezése egyfajta hírszerző tevékenységet igényel, míg a
robbanószerkezeteket előállító üzemek, a kihelyezők, és a lokációk megtalálása,
leleplezése felderítési, megfigyelési feladat. Az IED-ek alkalmazói elrettentő,
demoralizáló hatást kívánnak elérni ezen eszközök által, melyek célpontjai
jellemzően társadalmi beágyazottságúak (jelképek, vallási/etnikai csoportok,
állami/nem állami szervezetek, stb), vagy maguk a fegyveres erők. A rögtönzött
robbanóeszközök elműködésének metódusait, illetve célterületre juttatásuk módjait a
felderítés hatékonysága érdekében érdemes szem előtt tartani, tehát, hogy mely
helyeken és milyen formában találhatóak meg. Az elműködés módjai lehetnek:
időzítés, áldozat általi, parancs általi (vezetékes, vagy vezeték nélküli). A
kijuttatásuk történhet: manuálisan, járművel, vagy öngyilkos merénylő által.298
Az IED-kkel elkövetett merényletek gyakran közösségi területeken, polgári lakosság
ellen irányulnak, az alkalmazóik pedig olyan propagandát közvetítenek, ami a
pánikot, elkeseredettséget és a megfélemlítést kihasználva a lakosságot a
szövetséges illetve békefenntartó erők ellen fordítják (pl. MH PRT 8. váltás: a
magyar konvoj Mazar-e Sharif városba tartott, amikor a negyedik gépjárműnél
robbanás történt, majd három oldalról tűz alá vették a konvojt. Egy 32 éves katona
nő vesztette életét, illetve a támadásnak három sérültje is volt, egyikük kómába
került.299) A fegyveres erőket általában az előrevonási, közlekedési, utánpótlási
vonalakon támadják IED-vel, illetve épületekben elrejtve alkalmazzák őket. A
menet (szállítás) megkezdése előtt RPAS-t alkalmazva, az általuk elkészített
felvételek alapján a harcvezetési vagy műveleti központ összehasonlító elemző
módszerrel felderítheti a letelepített rejtett robbanóeszközöket, vagy ellenálló-
rajtaütő csoportokat. Ezekben az esetekben természetesen meghatározóak az
éjszakai, vagy rossz látási körülmények, a fejlett szenzortechnológia segítségével
298 Joint Air Power Competence Centre: NATO Air and Space Power in Counter-IED Operations.
Kalkar, JAPCC, 2011. p.4-5. 299 Origo: Kómában van az afganisztáni támadás egyik sérültje.
(http://www.origo.hu/nagyvilag/20100823-afganisztan-harcban-meghalt-egy-magyar-
katona.html; letöltve: 2018.10.18.)
160
azonban nagyrészt e viszonyok áthidalhatók. A korábban már említett hosszú, vagy
állandó jelenlét megnehezítheti, ellehetetlenítheti a felkelők IED alkalmazási
lehetőségeit, valamint rövidebb reakcióidőt tesz lehetővé számunkra az
ellentevékenységre.
Említhető olyan, az afganisztáni béketámogató műveletek során megtörtént esetet,
amikor a felderített „IED gyár” megközelítésére alkalmas útvonalakon elhelyezett
rögtönzött robbanó szerkezetek és a kedvezőtlen terepviszonyok miatt a gyár
megsemmisítésére kijelölt erők a feladat végrehajtására nem voltak képesek. A
helyzet-átlátást RPAS segítségével javították, majd a parancsnok döntése alapján
ugyancsak RPAS segítségével semmisítették meg a robbanóanyag gyárat. A
RPAS/UAS feladatköreit, melyeket felkelők elleni műveletek során hajthatnak
végre, a következő (6.) ábrán összegeztem.
6. ábra: RPAS/UAS feladatkörei COIN során300
4.3.4. RPAS/UAS ELLENI VÉDELEM
Természetesen egy fegyver nemcsak az egyik félnél jelenik meg, hanem a másik
oldal is alkalmazhatja, ezért egyre inkább előtérbe kerül a fedélzeti személyzet
nélküli repülő rendszerek elleni védelem. A kereskedelemben is elérhető olcsó,
kisméretű (de akár egyéb forrásból beszerzett, nagyobb méretű) eszközök okán
szükséges a felkészülés a szembenálló fél (felkelők) által alkalmazott RPAS-ok
észlelésére, nyomonkövetésére és hatástalanítására. Napjainkban kiemelt kérdés a
telepített eszközök, vezetés-irányítási pontok, illetve a manőver erők védelme a
300 A szerző saját szerkesztése
161
RPAS/UAV támadások ellen. Számos lehetőség közül válogathatunk mind az
észlelés, mind a védelem tekintetében.
Észleléshez elérhetőek érzékeny akusztikai észlelő rendszerek, melyek a
repülőeszköz kibocsátott zaját detektálva képesek meghatározni az irányát és
távolságát. A kibocsátott elektromágneses hullámok nagyon árulkodóak,
amennyiben rendelkezésünkre áll a megfelelő felderítőeszköz.301 Rádióhullámok
segítségével is meghatározható a légi rendszerelem iránya, távolsága és mozgási
jellemzői, azonban a kismértékű hatásos visszaverő felülettel rendelkező eszközök
ilyenfajta észleléséhez speciális, például a madármozgásokat érzékelni képes
radarokra van szükség. Ebben a kategóriában meg kell említeni továbbá a látható és
infra fénytartományban felderíteni képes eszközöket is.302
A védelmi, elfogási, hatástalanítási célokra is számos lehetőség áll rendelkezésre.
Irányított energiájú (lézer) fegyverek, melyek hevítéssel képesek földre
kényszeríteni a légi részt.303 Ellen RPAS tevékenység, mely során például egy
elkapó hálót vetnek a szembenálló repülőeszközre, illetve léteznek hálóvető kézi
eszközök is.304 Elektronikai zavarás és ellentevékenység, mely megszűnteti a
kapcsolatot az irányító és a repülő elem között (ilyen esetben fel kell mérni a
kockázatot, hogy az irányítás megszűnése után a lezuhanó, vagy irányítatlan eszköz
kárt tud e tenni a saját eszközökben, állományban).305 Végül a kinetikus
hatástalanítás, mely során egy arra megfelelő fegyverrel és lövedékével semmisítjük
meg a légi célt (e fegyver összeköttetésben állhat a felderítő rendszerrel, és annak
információi, utasításai alapján megsemmisítheti a repülő rendszerelemet, pl.: Lethal
Miniature Aerial Munition System ‒ LMAMS).306 A stacioner eszközök,
objektumok védelmére az egyik lehetséges megoldás lehet a ’Falcon Shield’ melyet
a fedélzeti személyzet nélküli rendszerek ellen fejlesztettek ki. Komplex rendszer,
301 Droneshield – Drone Sentry (https://www.droneshield.com/sentry; letöltve: 2018.09.04.) 302 MAKKAY Imre: Drónok harca. In: Repüléstudományi Közlemények, XXVII/1. 2015. p.66. 303 Boeing – Silent Strike: Boeing's Compact Laser Weapons System tracks and Disables UAVs
(http://www.boeing.com/features/2015/08/bds-compact-laser-08-15.page; letöltve: 2018.09.05.) 304 Openworks Engineering – Skywall 100 és Skywall 300
(https://openworksengineering.com/skywall/100; https://openworksengineering.com/skywall/300;
2018.09.04.) 305 Secintel – Reactive Drone Jammer Model 40N
(http://www.secintel.com/media/pdf/reactive_drone_jammer.pdf; 2018.09.04.) 306 MAKKAY Imre: Drónok harca. In: Repüléstudományi Közlemények, XXVII/1. 2015. p.70.
162
ami nemcsak felderíti, de hatástalanítja is a nemkívánatos RPAS/UAS-okat.307 A
mozgást végző (manőver erők) védelmére pedig az amerikai Battelle cég által
fejlesztett ’DroneDefender’ rendszer lehet alternatíva, amely karabély méretű és
fogását tekintve is hasonló mobil eszköz.308
4.4. BÁZISOK KÖRNYEZETÉNEK VÉDELME
A műveleti területen a bázisok, köztük adott esetben a légi bázisok jelentik a
„hátországot” ez a katonai jelenlét legalapvetőbb eleme. Éppen ezért úgy gondolom
azzal a megállapítással, hogy a légi bázisok, repülőterek kiemelt és elsődleges
célpontok, ezek tüzérségi és légi eszközökkel könnyen sebezhetőek. A légi
műveletek rendszeréből könnyen levezethető lenne, hogy melyek azok (röviden: légi
szembenállási műveletek, felszíni erők elleni műveletek, stratégiai légi műveletek),
melyek célpontjai a repülőterek, azonban ezen alkalommal napjaink konfliktusaiban
jellemző aszimmetrikus szembenállás sajátosságaiból adódó körülmények okozta
fenyegetést helyezem előtérbe. Az előző alfejezet utolsó részében tárgyaltak is egyre
inkább teret nyernek, ezen túlmenően azonban a felszínről is jelentős,
hagyományosnak mondható fenygetésnek vannak kitéve a légi bázisok.
Az ellenség földi, egy, vagy néhány fős zaklató erőinek a mozgását nehéz detektálni
és figyelemmel követni, majd megakadályozni. A műveleti területről hazatérő
számos bajtársunktól hallani élménybeszámolójukban veszélyeztetésekről, illetve a
táborokba történő „belövésekről” is. Az ellenség kis csoportjai könnyen mozgatható
tüzérségi eszközökkel és egyéb kézi fegyverekkel is nagy károkat okozhatnak mind
a technikai eszközökben, mind az élő erőben, különösen olyan érzékeny üzem
esetében, mint a repülés. Ezért gondolom, hogy szükséges kiemelni olyan
megoldásokat az erők megóvása feladatkörből, amely által képesek vagyunk
megelőzni a bázisok, repülőterek és azok berendezéseinek, valamint a repülőgépek,
mint nagy fontosságú célpontok üzemének veszélyeztetését, károsítását illetve a
távolabbi területek biztonságának fokozását.
Jelen alfejezetben számba veszem azokat a lehetséges technikai megoldásokat,
melyek megoldást nyújthatnak a fenti célkitűzések megvalósítására, illetve
307 Selex weblap, Falcon Shield (http://www.us.selex-es.com/-/falconshield; letöltve: 2018.09.04.) 308 Battelle weblap, DroneDefender, (http://www.battelle.org/our-work/national-security/tactical-
systems/battelle-dronedefender; letöltve: 2018.09.04.)
163
bemutatom azt a módszert, amely eddig bevált (főleg az amerikai haderő
tapasztalatai állnak rendelkezésre) és véleményem szerint ebben a feladatkörben a
legkomplexebb megoldást kínálja. A lenti koncepció nemcsak légi, hanem általában
a katonai bázisok védelmi mechanizmusában alkalmazható lehet.
4.4.1. SZATELLITEK
Ezen eszközök technikai tulajdonságainak részletezésétől most eltekintek, inkább
csak teoretikus síkon foglalkozom velük. A világűrben telepített eszközök
nyilvánvalóan túlságosan költséges megoldásai lennének egyetlen repülőtér vagy
bázis megfigyelésének. Amennyiben egyetlen eszközt alkalmaznak erre a feladatra,
úgy az egységköltség lenne túl magas, illetve ha váltásban használják őket, úgy a
folyamatos megfigyelés van veszélyben. Azonban elképzelhető olyan eset, amikor
egyéb eszköz híján és a körülmények diktálta okoknál fogva minden lehetséges
eszközt meg kell ragadni a megfigyelés végrehajtásához. Gondolok itt olyan
helyzetre, amikor a fenyegetettség magas, a repülőtérre olyan nagy fontosságú
eszköz (fegyver, prototípus, légijármű) vagy személy (politikai, vallási esetleg
katonai vezető) érkezik, aki, amely biztosítását a lehető legmagasabb színvonalon
kell végrehajtani vagy egyéb eszköz hiányában csak műholddal lehetséges. A
műholdak végeredményként nem egy-egy bázis, repülőtér, stb. megfigyelésének
támogatására hivatottak, hanem egy átfogó kép szolgáltatására a hadszíntérről,
azonban legfelső elemét képezhetik egy megfigyelési rendszernek. A folyamatos
helyzetkép biztosítás segítséget nyújthat a fenyegetések kezdeti kiszűrésében, a
további megfigyelést és elemzést a következőkben ismertetendő eszközök hajtanák
végre.
4.4.2. FEDÉLZETI SZEMÉLYZET NÉLKÜLI REPÜLŐ RENDSZEREK
Bárhogyan is nevezzük ezeket az eszközöket, illetve eszköz vagy rendszer szinten
tekintjük őket, mára világossá vált, hogy számos ágazat jövőbeli (és nem csak
hadviselés) megreformálói és alakítói. Ebben a feladatkörben, tehát a légi bázisok
távolabbi környezetének megfigyelésében is kivehetik – nem is kis mértékben – a
részüket.
Pilóta nélküli mivoltuk, azaz, hogy nem a fedélzeten foglal helyet és irányítja a
repülő eszközt a vezetője, olyan előnyökkel szolgál, minthogy nem szükséges
164
figyelembe venni a humán fiziológiai faktorokat alkalmazásukkor. Időközönkénti
kezelő váltásokkal, vagy akár programvezérléssel nagymértékben kitolható a
repülési idő, ennek már csak a technikai, esetleg meteorológiai tényezők emelhetnek
gátat. Továbbá ami napjainkban nagyon fontos, hogy a repülőgépek lezuhanása,
megsemmisülése esetén nem veszítjük el egyik pilótánkat, vagy ha a repülőgép
vészelhagyására kerül sor, majd túléli a földre érkezést, nem szükséges a költséges
és nagy kockázattal járó harci kutató mentő (Combat Search and Rescue – CSAR)
feladat végrehajtása.
A pilóta nélküli légijárművek máig egyik elsődleges feladatköre az adatgyűjtés,
általuk számos hírszerzési, megfigyelési és felderítési, azaz ISR (Intelligence
Surveillance, Reconnaissance) tevékenység megoldható, melyek a következők:
Képi szenzorokkal – képi felderítés (IMINT – Imagery Intelligence):
o hagyományos, vagy nagy felbontású légi fényképek és mozgókép;
o infravörös tartományban készült fényképek és mozgókép;
o képi radar szenzorok (Synthetic Aperture Radar – SAR – szintetikus
apertúrájú radar) által készített képek és mozgókép;
o mozgó célpontok felderítése (Moving Targat Indication – MTI).
Nem képi szenzorokkal – kisugárzás és jelfelderítés (SIGINT – Signals
Intelligence):
o kommunikációs felderítés (COMINT – Communications
Intelligence);
o rádióelektronikai felderítés (ELINT – Electronic Intelligence).
A terhelhetőségüket illetően a néhány dekagrammtól a tonnás nagyságrendig
találhatunk fedélzeti személyzet nélküli légi járműveket korunk kínálatában. A
fegyverzet hordozására is alkalmas MQ-9 Reaper 1700 kg, az RQ-4 Global Hawk,
165
mely fegyverzet nélkül hajt végre nagymagasságú felderítési feladatokat, 1360 kg
hasznos teher felemelésére is alkalmas309.
Az ember nélküli légijárműveket számos tulajdonság szerint jelentős mennyiségű
kategóriába sorolják a hadviselés szintjeit figyelembe véve, így megkülönböztetnek
harcászati, stratégiai illetve speciális feladatú eszközcsoportokat. Az áttekinthetőség
és a későbbi következtetések levonhatósága érdekében a 7. táblázatban foglalom
össze a kategóriákat.
Megnevezés Rövidítés310
Maximális
felszálló
tömeg (kg)
Maximális
repülési
magasság
(m)
Hatósugár
(km)
Repülési
időtartam
(óra)
HARCÁSZATI
Nano n < 0,025 100 < 1 < 1
Micro µ < 5 250 < 10 1
Mini MINI < 30 150-300 < 10 < 2
Kis hatótávolságú CR 150 3000 10-30 2-4
Rövid
hatótávolságú SR 200 3000 30-70 3-6
Közepes
hatótávolságú MR 150-500 5000 70-200 6-10
Közepes
hatótávolságú
megnövelt
repülési
időtartamú
MRE 500-1500 8000 > 500 10-18
Kis repülési
magasságú
áthatoló
LADP 350 50-9000 > 250 0,5-1
Kis repülési
magasságú
hosszú repülési
időtartamú
LALE < 30 3000 > 500 > 24
Közepes repülési
magasságú
hosszú repülési
időtartamú
MALE 1000-1500 14 000 > 500 24-48
STRATÉGIAI
Nagy repülési
magasságú,
hosszú repülési
időtartamú
HALE 2500-12 500 20 000 > 2000 24-48
SPECIÁLIS
FELADATÚ
309 PALIK Mátyás (szerk.): Pilóta nélküli repülés profiknak és amatőröknek. Budapest, Nemzeti
Közszolgálati Egyetem, 2013. p.145. 310 Rövidítések az 5. táblázat második oszlopában:
CR – Close Range; SR – Short Range; MR – Medium Range; MRE - Medium Range Endurance;
LADP – Low Altitude Deep Penetration; LALE – Low Altitude Long Endurance; MALE –
Medium Altitude Long Endurance; HALE – High Altitude Long Endurance; UCAS – Unmanned
Combat Aircraft System; LETH – Lethal; DEC – Decoy; STRATO – Stratospheric; EXO – Exo
Stratosperic; TBD – To Be Defined.
166
Pilóta nélküli
harci repülő
rendszer
UCAS 10 000 10 000 ~ 1500 ~ 2
Harci LETH 250 250 300 3-4
Elterelő DEC 250 250 < 500 < 4
Sztratoszférában
repülő STRATO TBD TBD > 2000 > 48
Sztratoszférától
magasabban
repülő
EXO TBD TBD TBD TBD
Űr SPACE TBD TBD TBD TBD
7. táblázat: Pilóta nélküli légi járművek osztályozása311
A hagyományosan, pilóta által vezetett repülőgépekhez képest hatalmas az
egyhuzamban levegőben eltölthető idejük, azonban az a 24-28 óra312 is eltörpül a
ballonok több napos, akár hetekben mérhető repülési ideje mellett313. A fenti
táblázat alapján láthatjuk, hogy sok kategória esetében a hosszú repülési időtartam
mellé viszonylag rövid hatósugár társul. Ezen távolságnak túlnyomórészt az irányító
egységtől való eltávolodás megengedhető mértéke szab határt.
4.4.3. BALLONOK
A levegőnél könnyebb repülő eszközök, azaz a ballonok (melyeket az angol
szakterminológia leggyakrabban ’aerostat’-ként emleget, illetve amelyek
kipányvázott változatát itt kiemelem, a ’tethered aerostat’-ok) sokakban nem a
korszerű technológia és megoldás képét kelthetik, hanem a repülés hajnalát idézik, a
levegőbe emelkedés legkezdetlegesebb eszközének emlékét ébresztik. A levegőnél
könnyebb, gázzal töltött, fedélzeti személyzet nélküli, különböző információt gyűjtő
szenzorokkal ellátott ballonok azonban a reneszánszukat élik, és nem is tekint ez az
új időszak olyan rövid időre vissza. Az amerikai haderő már 2004-ben Irakban is
alkalmazta ezeket az eszközöket terület-felderítésre.314
311 Dr. PALIK Mátyás (szerk.): Pilóta nélküli repülés profiknak és amatőröknek. Budapest, Nemzeti
Közszolgálati Egyetem, 2013. p.66.;
ATP-3.3.8.1 Guidance for the Training of Unmanned Aircraft Systems (UAS) Operators.
Brüsszel, NATO NSO, 2016. p.1-4. 312 PALIK Mátyás (szerk.): Pilóta nélküli repülés profiknak és amatőröknek. Budapest, Nemzeti
Közszolgálati Egyetem, 2013. p.283. 313 Például: TCOM 22M (http://www.tcomlp.com/aerostat-platforms/operational-class-aerostat-
systems/#22m-anchor; 2018.09.05.) 314 BOWLEY, Graham: Spy Balloons Become Part of the Afghanistan Landscape, Stirring Unease,
The New York Times, Asia Pacific, 2012.; (http://www.nytimes.com/2012/05/13/world/asia/in-
afghanistan-spy-balloons-now-part-of-landscape.html?pagewanted=all&_r=3; letöltve:
2018.09.05.)
167
A legutóbbi harcászati alkalmazásuk pedig az ISAF (International Security
Assistance Force – Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők) misszióban ismert,
ahol az amerikai katonák szolgáltattak információt Afganisztánban, a Kabul
Nemzetközi Repülőtér környezetéről, illetve szerte a tartományokban üzemeltették
az effajta megfigyelési rendszereket már 2007-től kezdődően.315 Hazánkban a
témával a Magyar Tudományos Művek Tárának adatbázisa alapján csak néhányan,
és még az 1990-es években foglalkoztak.316
4.4.3.1. FELÉPÍTÉS ÉS TULAJDONSÁGOK
Természetesen érdemesebb ezt az eszközt is rendszer szinten tekintenünk, ugyanis
önmagában a ballon nem rendelkezik különösebben hasznos tulajdonsággal, habár a
felhajtóerő „szolgáltatása” esszenciális fontosságú. Fel kell szerelni szenzorokkal,
ezek jelét továbbítani kell egy a feldolgozásukra képes munkaállomásnak. A
ballonnak stabil alap kell, ahová kikötözik őket, illetve itt csörlővel szabályozhatják
magasságukat, vagy vonhatják be őket, továbbá az áramellátás biztosítását ellátó
kisebb generátor is szükséges. Nézzük tehát a rendszer általános felépítését (8. kép).
8. kép: A ballon sematikus ábrája valamint fotó az eszközről, a csörlő állomásról és
a szenzor menedzserről317
315 U.o. 316 VÁNYA László, BERNÁTH Balázs: A repülő légibázis – adalékok a katonai léghajózás
történetéhez. In: Bolyai Szemle VII/1. 1998.;
VÁNYA László: Léggömbök, léghajók és katonai alkalmazásuk. In: Bolyai Szemle VI/1. 1997.;
BALAJTI István, MAKKAY Imre, TURAI András: Léghajókra szerelt felderítő lokátorok. In: Új
Honvédségi Szemle: A Magyar Honvédség Központi Folyóirata (1991-2007) XLVIII/6. 1994. 317 The Washington Post – Surveillance Aircraft Floating High above Maryland
(http://apps.washingtonpost.com/g/page/business/surveillance-aircraft-floating-high-above-
168
Ballon: héliummal töltött, belső merevítés nélküli szerkezet, ez biztosítja a
felhajtóerőt a szenzorok felemeléséhez. Nagy célpontot mutat, azonban számos
lövedék ütötte lyuk sem képes azonnal földre kényszeríteni, azaz nem zuhan le
találat esetén, mint egy erre sokkal érzékenyebb merevszárnyú konstrukció.318 A
hélium gáz nem robbanékony (ellentétben a korábban használt hidrogénnel),
továbbá a ballon nem túlnyomásos, így nem robban fel ilyen okból sem találat
esetén. Minél nagyobb a ballon, annál nagyobb a rendelkezésre álló felhajtóerő, és
annál nagyobb hasznos teher (nagyobb hatékonyságú rendszerek) emelhető fel. A
méret természetesen a repülési időt is befolyásolja, a nagyobb méretűek tovább
képesek fent maradni, lévén jóval nagyobb a térfogatuk, a ballon héján ugyanis
lassan, de átdiffundál a levegő, ami elnehezíti a szerkezetet. Legjellemzőbb az 1. sz.
ábrán látható forma, de találkozhatunk gömb kialakítással is, hasán kisméretű
„vitorlával”, ami a jobb emelkedést szolgálja, például a Vigilance kínálatában, a
harcászati megnevezésű kategóriájukban.
Függesztmény: a fent felsorolt gyártók túlnyomórészt három fő típusú szenzorral
szereltek, kategóriáiktól függően. A harcászati alkalmazási szintűként aposztrofált
eszközök (kb. 15-17m hosszúságig) nagy felbontású videokamerával és elektro-
optikai infravörös érzékelőkkel vannak felszerelve. A műveleti szintűeket (~20m)
már rádió-lokátorral is, a hadászati méretűeket (~30m) már egyedül radarral szerelik
fel. Ezen eszközök segítségével a ballon képes nappal és éjjel, tiszta és átláthatatlan
légkör esetén is felderítési információkat biztosítani. A ballon ezeken túl fel lehet
szerelve antennákkal, navigációs fényekkel, transzponderrel (fedélzeti válaszjel
adóval), műholdas és inerciális helymeghatározó rendszerekkel, stb.
Kábel: a kikötözéshez használt kábel nem csupán a ballon eltávolodását gátolja meg
az állomástól, hanem biztosítja az adatkapcsolatot a földön található jelfeldolgozó
központ és a szenzorok között, illetve szállítja az elektromos áramot a fedélzeti
rendszereknek.
maryland/752/ és http://www.carnetdevol.org/actualite-ballon/aerostat/usArmy.html alapján saját
szerkesztés; letöltve: 2015.04.07.) 318 BOWLEY, Graham: Spy Balloons Become Part of the Afghanistan Landscape, Stirring Unease,
The New York Times, Asia Pacific, 2012.; (http://www.nytimes.com/2012/05/13/world/asia/in-
afghanistan-spy-balloons-now-part-of-landscape.html?pagewanted=all&_r=3; letöltve:
2018.09.05.)
169
Dokkoló állomás: számos funkcióval rendelkezik a rendszer ezen eleme. Ez
biztosítja a stabil alapot a ballonnak, amihez rögzítve van, behúzás esetén itt hajtják
végre a hélium utántöltést, szenzor és általános karbantartást (amennyiben
szükséges), itt található a csörlő, ami megvalósítja a behúzást és a felengedést. A
vontatható alvázon levő felépítmény forgatható, ami lehetővé teszi behúzott
állapotban – amely állapotot főként csak vihar esetén alkalmaznak – hogy a ballon
orr részét szélirányba forgassák, így a legkevesebb légellenállást elérve, tehát óvva a
rendszert. Ahogy az első képen is látszik, a ballon orrát a torony tetején található
tányér felülethez rögzítik, így lesz stabil és szállítható a ballon a földön.
Szenzorjel feldolgozó és áramfejlesztő központ: itt kezelik a különböző fedélzeti
szenzorokat, változtatják megfigyelési irányukat, mely 360°-ban körbeforgatható,
innen továbbíthatják a kamera, infravörös és radarképeket különböző
parancsnokságokhoz, gondoskodnak a felvételek archiválásáról, stb. Hozzávetőleg
ugyanerről a helyről biztosított a földi és a függesztményként hordozott elektromos
berendezések áramellátása is. Amennyiben egy városban, kiépített infrastruktúra
mellett kerül alkalmazásra, ott érdemesebb természetesen a hálózati áramforrásra
csatlakoztatni, míg ennek hiányában alkalmazni különböző áramfejlesztő
megoldásokat.
4.4.3.2. ALKALMAZHATÓSÁG319
Ezen a területen akár gyorsan át is léphetnék egy rövid válasszal, ami a megfigyelés.
Szeretném azonban árnyalni, ugyanis a ballonméretek meghatározzák az
alkalmazható függesztmények skáláját, tehát amennyiben csak néhány kilométeres
látóhatáron belül kívánunk megfigyelést végrehajtani, akkor kisebb eszköz is
elégséges, míg nagyobb terület lefedéséhez magasabbra emelkedő, tehát fizikailag
nagyobb ballon szükséges, ami képes fedélzeti rádiólokátort is felemelni (ezek
jellegzetessége, hogy a ballon hasán egy nagyméretű „radar-dóm”, azaz ’radom’
található).
A korábban említett gyártók alkalmazási szint szerinti kategorizálása (harcászati,
műveleti, hadászati) talán elhamarkodott, vagy túlzó, főleg a hadászati kategória,
erről bizonyára sok vitát lehetne folytatni, de mindenképpen tükrözi a gyártóknak
319 A felsorolt gyártók leírásai, termékismertetői alapján kialakított megállapításaim.
170
azt a helyes elgondolását, hogy legalább kétféle használhatósági szintet
különböztethetünk meg.
Az egyik a rövid, néhány kilométeres (~10-30 km) hatósugarú, optikai szenzorokkal
felszerelt eszközök, 15-22 m-es ballonhosszúsággal, 300-900 m-es repülési
magassággal, 7-14 napos folyamatos repülési idővel. Már ez a kategória is
meglehetősen nagy szél-ellenállással rendelkezik, kb. 40-50 csomós (75-90 km/h)
szélerősségig végezheti feladatát. Ennek a kategóriának a nagyobb méretű
képviselői is elláthatóak már fedélzeti radarral, így a felderítési távolság 100 km+
nagyságrendűvé „ugrik”. A rádiólokátor képes föld- vagy vízfelszíni célokat
felderíteni, ezeket követni, illetve olyan kisméretű légi célok azonosítására is képes,
mint a manőverező robotrepülőgépek. A levegőből alkalmazott radar előnye pedig a
földön telepítetthez képest, hogy nincsenek előtte zavaró terepakadályok, jobb
rálátást biztosít a megfigyelt területre. Hátránya a képalkotó szenzorokhoz képest,
hogy nem vagyunk képesek általa járműtípusokat, rendszámokat, egyenruhákat,
ismertetőjeleket, stb. azonosítani, csak objektumok jelenlétét a tér egy adott
részében.
A másik kategória, amit személy szerint elkülönítenék, a csak radarral felszerelt,
nagyméretű, ~30 m-es ballonhosszú, ~3000 m (10 000 láb) magasságban üzemelő és
30 napos repülési időt elérő, közepes hatósugarú (~250-350 km) rendszerek. Még
robosztusabb radart képes hordozni (~1 t), mint az előző kategória, illetve a nagyobb
repülési magasság is növeli a hatósugarat. Ahogy már említettem, mindegyik
rendszer biztosítja a 360°-os „körbelátást”. Ez a kb. 3000 m-es magasság továbbá
azt is jelenti, hogy a földről, kézi fegyverek segítségével már „elérhetetlen” a ballon,
a földi rendszerelemek védelme azonban mindkettő kategória esetében
elengedhetetlen.
A következő pontokban a külföldön eddig beazonosított konkrét feladattípusokat,
illetve rendszermegnevezéseket ismertetem:320 321
320 A magyar megnevezéseknél nem a tükörfordításra, hanem a rendszerek tulajdonságainak
kifejezésére törekedtem. 321 PARSCH, Andreas: Tethered Aerostats, 2005. (http://www.designation-
systems.net/dusrm/app4/aerostats.html; 2018.09.05.)
171
TARS – Tethered Aerostat Radar System – Kipányvázott Ballonfedélzeti Radar
Rendszer: ennek a rendszernek a használója az Amerikai Vámszolgálat (U.S.
Customs Service), amelyet az Amerikai Légierő (U.S. Air Force) üzemeltett 2013-ig
(mára a vámosok vették át az üzemeltetést) déli határuk mentén, 8 helyszínen.
Legfőbb céljuk a drogcsempészet és az illegális bevándorlás megakadályozása, ami
a Vámszolgálat szerint igen sikeres. Az 1980-as évektől aktív program hatására az
egykor évi 8500 alacsony magasságon, kis sebességű, kisméretű, drogcsempész
repülőgépek száma mára évi 10 (tíz!)322 darabra csökkent;
JLENS – Joint Land Attack Cruise Missile Defense Elevated Netted Sensor System
– Összhaderőnemi Manőverező Robotrepülőgépek Elleni Légi Kikötözött Szenzor
Rendszer: 1996-ban kezdődött a program fejlesztése. Kettő darab, a TCOM cég
kínálatából választott 71 m-es ballonhosszúságú rendszerelem, 200 nm-es (tengeri
mérföld, 1 nm = 1,852 km) felderítési sugárral. Az egyik ballon egy távolfelderítő, a
másik egy célkövetésre alkalmas lokátort hordoz, amely képes cél és
útvonaladatokat kidolgozni a föld-levegő rakéták számára a közeledő manőverező
robotrepülőgépek ellen. A radarok súlya hozzávetőlegesen egy tonna;323
RAID – Rapid Aerostat Initial Deployment – Sürgős Kezdeti Ballon Alkalmazás: az
amerikai haderő által az afganisztáni műveletek kezdetekor (2001) rövid időn belül
kialakított felderítő képesség, nevezhetjük a JLENS „kistestvérének”, kis
hatótávolságú fegyverek (rakéták, aknavetők) detektálására;324
REAP – Rapidly Elevated Aerostat Platform – Gyorsan Felemelkedő Ballon
Rendszer: egy rövid idő alatt (~ 5 perc) felengedhető rendszer, kb. 33 km-es
hatósugárral, elektro-optikai és éjjellátó kamerákkal. 2003-ban Irakban alkalmazták
először;325
PTDS – Persistent Threat Detection System – Tartósan jelenlevő Fenyegetést
Azonosító Rendszer: szintén radar nélküli, csak kamerákkal felszerelt rendszer, ez
pedig a TARS rendszer alatti kategóriaként értelmezhető, 225 kg-os hasznos terhet
322 U.S. Costums and Border Protection – CBP’s Eyes in the Sky,
(https://www.cbp.gov/frontline/frontline-november-aerostats; 2018.09.05.) 323 Raytheon – JLENS (http://www.raytheon.com/capabilities/products/jlens/; letöltve: 2018.09.05.) 324 Globalsecurity.org – Rapid Aerostat Initial Deployment (RAID)
(https://www.globalsecurity.org/intell/systems/raid.htm; letöltve: 2018.09.05.) 325 Informations Systems Laboratories Incorporated - Rapidly Elevated Aerostat Platform
(http://www.islinc.com/wp-content/uploads/2015/12/REAPInformationSheet.pdf; letöltve:
2018.09.05.)
172
képes felemelni, 760 m-es (2500 láb) magasságra. 2004-ben, Irakban alkalmazták
először;326
MARTS – Marine Airborne Re-Transmission System – Tengerészeti Légi
Adástovábbító Rendszer: egy régi és kezdetleges célra kialakított rendszer,
átjátszóállomásként funkcionál, 125 km-es hatósugárral, 14 napos repülési idővel,
32 m-es ballonnal. 2005-ben, Irakban alkalmazták először.327
Összegezve a harcászati tulajdonságokat, a következők állapíthatók meg:
Elektro-optikai szenzorok segítségével mozgó és állókép biztosítása éjjel és
nappal (akár 30 km-ig);
Rádiólokátor segítségével föld- és vízfelszíni illetve légi célok felderítése,
követése, bármilyen légköri viszonyok mellett (akár 350 km-ig);
Az előző két képesség felhasználásával szituációs helyzetkép biztosítása és
továbbítása különböző parancsnokságok felé, vagy más szenzorjel
feldolgozó központba (pl. CAOC328, CRC329, stb.);
Rádiójelek átjátszása;
Gyors telepíthetőség – 5 perctől néhány óra, mérettől függően;
Mobilitás – vontatható alvázra épített felépítményen, moduláris felépítésének
köszönhetően;
A merev- és forgószárnyas, fedélzeti pilótával ellátott vagy anélküli
légijárművekhez képest lényegesen hosszabb repülési idő (7-30 nap);
Találat esetén nem zuhan le, nem robban fel; 100-as nagyságrendű lövedék
esetében sem;
Nagyerősségű szél mellett is üzemeltethető (~40-70 csomó, ~70-120 km/h);
326 Lockheed Martin – Sentinels of the Sky: The Persistent Threat Detection System
(https://www.lockheedmartin.com/en-us/news/features/history/ptds.html; letöltve: 2018.09.05.) 327 Military.com - Blimps for Marines in Iraq
(https://www.military.com/defensetech/2005/04/14/blimps-for-marines-in-iraq; letöltés:
2018.09.05.) 328 A NATO légi vezetési rendszerén belüli vezetési elem, Combined Air Operation Centre –
Egyesített Légi Hadműveleti Központ. 329 A CAOC-ok alárendeltségébe tartozó, de szintén harcászati szintű vezetési elem: Control and
Reporting Centre – Irányítási és Jelentő Központ (hazánkban Veszprémben diszlokál).
173
Elenyésző repülési óra költségű (az összes gyártó egybehangzóan úgy
vélekedik, hogy mind a bekerülési, mind az üzemeltetési költsége
alacsonyabb, mint a repülőgépeké, például a Raytheon szerint 500-700%-al
alacsonyabb a költsége, mint egy a JLENS-el megegyező képességű
repülőgép üzemeltetése – AWACS, JSTARS, Global Hawk);
Repülőtéren telepítve könnyebb a légiforgalmi irányítóknak elkülöníteni a
helyi forgalomtól, mint egy mozgó, például UAV-t, hiszen ez is egy álló
akadály lesz az ő szempontjukból (esetenként persze számolniuk kell a
ballon szél általi kitérítésével);
Eddig nem használt megoldás, de elképzelhető lézeres célmegjelölő
telepítése a fedélzetre, amivel a közvetlen légitámogatás feladat
végrehajtásakor célmegjelölést hajthatnak végre a támadó gép segítése
céljából, illetve ugyanennél a feladatnál a kárfelmérés (BDA – Battle
Damage Assessment) is támogatható a rendszerrel.
4.4.4. A REPÜLŐTEREK, VAGY BÁZISOK TÁVOLABBI KÖRNYEZETÉNEK
LEHETSÉGES MEGFIGYELÉSI ARCHITEKTÚRÁJA, KONCEPCIÓJA
7. ábra: A repülőterek, vagy bázisok távolabbi környezetének megfigyelési
architektúrája, koncepciója330
330 A szerző saját szerkesztése
174
Egy bázis, vagy repülőtér biztonságának biztosítására az eddig említett összes
eszközfajtát érdemes lenne bevonni. A fenti ábrán (7. ábra) látható a rendszerek
együttműködésének sematikus ábrázolása, ahol az 1-es elem a műhold, a 2-es a
ballon, a 3-as a pilóta nélküli légijármű, a 4-es pedig maga a fenyegetés.
1: Az első elem, azaz a szatellit segítségével képesek vagyunk átlátni a műveleti
területet, és a bázisok legtágabban értelmezett környezetét is. Ennek segítségével
azonosíthatjuk a fenyegetéseket. Jóllehet, már a műholdak felvételein is
azonosíthatók harcjárműveket, kisebb célpontok, nem érdemes ezt a nagyértékű
erőforrást egy-egy kisebb fenyegetés elemzésére pazarolni. Folyamatos megfigyelés
közben, az elkészített, nem legnagyobb ráközelítés mellett (annak érdekében, hogy
nagyobb terület legyen lefedve egy képen) azonosíthatják a potenciális
fenyegetéseket, amelyek a bázist veszélyeztetik.
2: Amint valamilyen gyanús tevékenységet, eszközt, stb. felfedeznek a
műholdképeken, a ballonokon elhelyezett szenzorok segítségével még nagyobb
felbontású felvétel, de akár mozgókép is rögzíthető, amelyen már egészen pontosan
meg lehet határozni, hogy valós fenyegetésről van e szó, ez milyen jellegű, milyen
erőt alkalmazzanak ellene, bázison belül milyen óvintézkedéseket tegyenek meg,
stb. Akár az említett célmegjelölő eszköz is segítségére lehet a beavatkozó erőknek.
3: Harmadik lépésként alkalmazható egy pilóta nélküli légijármű elrettentésre,
további adatok szolgáltatására, egy harci pilóta nélküli repülő rendszer (UCAS)
alkalmazásával esetleg rövid időn belül tűzerő is megjeleníthető az adott helyszínen.
Természetesen ezt a lépést végrehajthatja pilóta által vezetett merev- vagy
forgószárnyas légijármű, vagy gyorsreagálású készenléti erő, stb. is, ahogy a
diszponáló parancsnok megfelelőnek ítéli.
4.5. RÉSZÖSSZEGZÉS
A fejezetben a légi bázisok biztonságát, védelmét veszélyeztető, befolyásoló
körülményekről, illetve az ezekre adható válaszokról értekeztem. A biztonságnak és
védelemnek számtalan aspektusa különböztethető meg, illetve vizsgálható,
igyekeztem a legátfogóbb megközelítést megragadni.
175
Ennek érdekében négy alfejezetben tárgyaltam a kérdéskört, melyből az utolsó kettő
egynek tekintendő. Először, mint a haderőkben immár legátfogóbbnak tekinthető
biztonságot növelő, de inkább az operabilitás fenntartását előtérbe helyező
feladatkört, az erők megóvása tevékenység, intézkedés csoportot vizsgáltam. Ennek
nyolc fő eleme különböztethető meg, melyet a következő ábrában (8. ábra)
foglaltam össze.
8. ábra: Az erők megóvása feladatkör elemeinek összefoglaló ábrája331
Az alfejezet második részében a légi bázisokat érintő fenyegetéseket nem háborús,
vagy műveleti környezetben vizsgáltam, a fókusz áthelyeződött a békeidőre hazai
területen, vagy szövetséges állam területén elhelyezett légi bázisokra, illetve
repülőterekre, ezek közül is kiemelten azokra, melyeken megjelennek a légierő
állományán és eszközein kívül polgári vállalatok, polgári utas és teherforgalom, stb.
Ilyen esetben, tehát amikor a légierőn kívül egyéb szereplők is jelen lehetnek adott
légi bázison vagy repülőtéren, az erők megóvása feladatkörön túl egyéb, előző
szemszögből speciális fenyegetések is megjelenhetnek.
Ezen alfejezetben bemutattam az általános légiközlekedés szereplőit, tehát azokat,
amelyek megjelenhetnek a kettős, polgári-katonai felhasználású légi bázisokon,
repülőtereken, valamint ábrázoltam az ebből a jellegből adódó fenyegetéseket.
331 AJP-3.14 Allied Joint Doctrine for Force Protection. Brüsszel, NATO NSO, 2015. p.1-1; A-1 – A-
12 alapján saját szerkesztés
176
Kifejtettem a repülőtér védelemmel kapcsolatos megközelítési módokat, majd a
védelem hatékonyabbá tétele érdekében végrehajtható intézkedéseket tekintettem át.
A harmadik és negyedik alfejezetben ismét a műveleti területen folytattam a
vizsgálódást, először a fedélzeti személyzet nélküli repülő rendszerek lehetséges
alkalmazási területeit vizsgáltam a felkelők elleni műveletek során. Ennek keretében
fogalommagyarázatba, majd az effajta repülő rendszerek fajtáinak elkülönítésébe
kezdtem, illetve különböző csoportosítási lehetőségeket mutattam be. Ezután
áttekintettem az RPAS/UAS-ok általános alkalmazási lehetőségeit, majd
meghatároztam kifejezetten a COIN során elkülöníthető tevékenységi területeket,
illetve feladattípusokat.
Az utolsó alfejezetben pedig folytatva a fedélzeti személyzet nélküli repülő
rendszerek alkalmazhatóságának vizsgálatát, valamint további rendszerezés után
bemutattam e terület egy figyelmen kívül hagyott szeletét, a ballonokat. E
rendszerek hasonló architektúrával rendelkeznek, mint a levegőnél nehezebb társaik:
légi jármű résszel, adatkapcsolattal, illetve földi irányító munkaállomással.
Felkutattam a legfontosabb gyártókat, megvizsgáltam a felépítésüket, részletesen
kifejtettem alkalmazhatóságukat, végül vázoltam egy lehetséges megoldását a
bázisok környezetének megfigyelésére és védelmére.
4.6. RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK
A A fejezet alapján látható, hogy az erők megóvása tevékenységkörnek széles
tartománya azonosítható be, és a körülményektől, a veszélyeztetettség fokától, és a
fenyegetések irányától függően milyen területekre szükséges, lehetséges figyelmet
fordítani. Elmondható, hogy azokon a légi bázisokon, amelyek szövetséges államok
területén kerülnek kialakításra, e tevékenységi körök töredékét szükséges
megvalósítani, míg műveleti területen jóval magasabb százalékuk alkalmazása
indokolt. Hazai területen a megfelelő tervezést alkalmazva, a fenyegetések
beazonosítása után ugyancsak szükséges kialakítani az erőket megóvó képességeket,
amely hasonlóan a szövetséges állam területére történő településkor, a teljes paletta
egy keskenyebb szegmensének bevezetését fogja indokolni a műveleti területen
alkalmazottakhoz képes. E gondolatmenet természetesen békében realizálható,
177
konfliktus esetében készen kell állnia a légi bázisnak az erőteljesebb ellenálló
képesség megvalósítására.
Találkozhatunk olyan szemléletmóddal, amely fehívja a figyelemet az erők védelme
feladatkör küröli paradoxonra332, ami pedig, hogy az FP célja, hogy megóvjuk az
erőinket a nem kívánt külső behatásoktól, hogy előbbiek végre tudják hajtani a
küldetésüket. Tehát fenyegetésnek tesszük ki az erőink egy részét, hogy a többi
részét minél kisebb fenyegetés érje. Talán a légierő (mint haderőnem, vagy
komponens) az a hadviselő elem, ahol az erők védelme feladatkör leginkább elválik
a fő erőkifejtést végrehajtóktól, ugyanis az FP során az intézkedések leginkább a
bázis védelmét fogják szolgálni, a repülőgépek pedig a feladataikat általában a
bázisuktól jelentős távolságban hajtják végre. Más hadviselési környezetben
(szárazföld, tengerek) azonban a biztosító erők jóval közelebb kerülnek a
konfliktushoz, esetenként feladatvégrehajtásuk helyszíne megegyezhet a fő
erőkifejtés helyszínével.
Amennyiben viszont továbbvisszük ezt a gondolatot, a légierő esetében is
megvalósul az, ahova az előző bekezdés végén kilyukadtam. Adott ugyanis az
úgynevezett összetett légi művelet (Composite Air Operations – COMAO), ahol egy
légi csoportosítást alakítanak ki, a csoport fő célkitűzése meghatározott földi
célpontok pusztítása. Számos légi képesség ötvözete ez, ahol a bombaalkalmazásra
felkészített repülőgépek a fő erőkifejtést végrehajtó elem, az összes többi (légteret
megtisztító, kísérő vadászok óvják a támadástól a csoportosítást, légtér megfigyelő
és irányító repülőgépek a helyzetképet biztosítják, elektronikai harci repülőgépek a
szembenálló erők légtér megfigyelését és légvédelmét bénítják, légi üzemanyag
utántöltő repülőgépek pedig az üzemanyagellátást biztosítják) pedig biztosítja előző
feladat végrehajtását, mintegy kiterjesztett erő megóvó, kiszolgáló képességcsomag.
Ilyen módon továbbgontolva tehát az erők megóvása tevékenységi kört, a légierő
esetében is megvalósulhat ott, ahol a fő erőkifejtés történik.
A légi bázisok védelme nem csupán műveleti környezetben, hanem hazai területen,
békében is kiemelt feladat, továbbá nem kizárólag az aggresszív szándékok ellen
szükséges védekezni, hanem a figyelemtlenségből, tudatlanságból, vagy
332 CLEGG, Mark: Force Protection and Society. In: Defense & Security Analysis, 28/2. 2012. p.132-
133.
178
gondatlanságból megvalósuló veszélyeztetések ellen is, melyek egy légi bázis, vagy
repülőtér esetében komoly hatással bírnak (polgári-katonai közös felhasználást
feltételzve). A haderőn kívül egyéb szereplők megjelenése a repülőtereken jelentős
kockázati tényező növekedéssel jár, amelyekre az üzemeltetőknek jövőbetekintő
megoldásokat kell keresniük.
A fejezetben leírtakból továbbá látható, hogy a személyzet nélküli repülő rendszerek
alkalmazása nagymértékben támogatja, elősegítheti a felkelők elleni műveletek
sikerét, a katonai veszteségek csökkentését, a polgári áldozatszedés kizárását.
Ugyanakkor fent áll az operátorok részéről az úgynevezett „Playstation mentalitás”
(a RPAS pilótája a fizikai és pszichés távolság okán úgy érezheti, mintha egy
videojátékkal játszana) kialakulása, ami veszélyezteti az objektív döntést.333 A
kezelő hamarabb hozhat alkalmazási döntést, mint a ténylegesen jelenlévő
parancsnok.
Elmondható, hogy a COIN műveletek során a RPAS/UAS-ok feladatkörei három
csoportra osztható: támadás-célmegjelölés (direkt ráhatással a szembenálló félre),
érzékelés (indirekt támogatás) és egyéb feladatok. A pilóta nélküli repülő gépek
alkalmazása javasolt a menetek végrehajtása során olyan módon, hogy a menetet,
menetoszlopot kísérje RPAS (akár felfegyverzett) és a kezelő a menet végrehajtó
állományában legyen.
Napjainkban egyre inkább a költséghatékony katonai műveletek kerülnek előtérbe, a
hatásalapú műveletek végrehajtása és kialakítása, a hálózat alapú tervezéssel a siker
egyik biztosítéka. Amennyiben ehhez hozzáadjuk a XXI. század technológiáját,
illetve technikai eszközeit a siker elérésének esélye nagymértékben megnövekszik.
Ennek egyik eleme a fedélzeti személyzet nélküli repülő rendszerek képességeinek
minél sokoldalúbban történő felhasználása.
RPAS alkalmazása már szakasz, illetve különleges erők esetében tűzcsoport szinten
érdemes tervezni. E rendszerek feladata az adatszolgáltatás mellet az esetleges
híradástechnikai eszközök blokkolása lehet, így biztosítva, hogy a célszemély
elfogása esetén nincs lehetősége a segítséghívásra. A feladatuk alapszinten e kiemelt
333 COLE, Chris; DOBBING, Mary; HAILWOOD Amy: Convenient Killing - Armed Drones and the
‘Playstation’ Mentality. Oxford, The Fellowship of Reconciliation, 2010. p.4.
179
célpontok (személyek, eszközök) megsemmisítése, ugyanakkor fel kell készülni
arra, hogy a felkelők is alkalmaznak RPAS/UAS-okat. Különösen várható ez
stacioner objektumok (vezetési pontok, kormányzati épültetek, kiképző bázisok,
informatikai központok, ipari létesítmények) ellen. Ezért a modern XXI. századi
felkelők elleni műveletekben nem szabad megfeledkezni ezen eszközök elleni
védelemről sem, a katonai és politikai vezetők védelme pedig kiemelt feladat kell,
hogy legyen a felkelők elleni tevékenység során.
Nem vitatom, hogy felderítés és hírszerzés terén a nagy, vagy akár kis repülési
hatósugárral rendelkező UAV-k előnyösebb tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a
ballonok, azonban az utóbbiak egy meghatározott terület megfigyelésére sokkal
alkalmasabbak, ugyanis ebben a feladatban a folyamatos jelenlét, folyamatos
információbiztosítás az elsődleges. Váltással az UAV-k esetében is megoldható a
feladat, de a kérdés, hogy milyen áron. Roppant magas költséget jelentene az ilyen
típusú légijárművek folyamatos levegőben tartása. Ezzel szemben a ballonok mintha
erre a feladatra „születtek” volna. A kezdeti légijárműveket hozzávetőleg két
évszázaddal ezelőtt – amik szintén levegőnél könnyebb konstrukciók voltak –
ugyanilyen feladatrendszerrel alkalmazták, mint manapság teszik. A jóval fejlettebb
anyagoknak és technikai berendezéseknek köszönhetően a rendszer képességei mára
megtöbbszöröződtek. A ballonok használatának újra felfedezése abban is
megnyilvánul – böngészve a gyártók honlapját és a videó-megosztók releváns
felvételeit – hogy a ballonokat tervezik alkalmazni óriáskapacitású légi teherszállító
eszközökként, melyek külső függesztményként is hordozhatják szállítmányukat,
illetve a felderítő képesség megjelenítését még nagyobb magasságba (akár
sztratoszférába) emeléssel, egyfajta alacsony szintű műholdként.
A ballonok jelenléte egy műveleti területen továbbá olyan pszichológiai hatást is
kifejt, amelyek különösen hasznára válnak a béketámogató (és bármilyen más)
műveleteknek. Demonstrálja, hogy jelen vagyunk, és mindenen rajta tartjuk a
szemünket. Nem felejtheti el az ellenség és a szimpatizánsaik, hogy bármilyen
támadással, merénylettel készüljenek, azt jó eséllyel még időben fel tudjuk deríteni,
és beavatkozunk. A ballonok repülési magasságágából adódóan ugyanis a tájon vagy
városon végigtekintve mindig a látótér részei.
180
Egy ilyen megfigyelőképesség felállítása a Magyar Honvédségben úgy gondolom,
hogy nagy figyelmet és elismerést kelthetne. A kutatásaim során kiderült, hogy az
elején tart még a ballonrendszerek alkalmazása, azonban egyre több ország irányítja
tekintetét rájuk. A bekerülési költség sem túl magas, az üzemeltetésé még
alacsonyabb, és humán erőforrás szempontjából sem igényel sokat, egy rendszer
(mérettől függően) 4-8 emberrel üzemeltethető.
181
5. A LÉGI BÁZISOK HARCI KISZOLGÁLÓ FUNKCIÓI
5.1. A BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS
A befogadó nemzeti támogatás334 jelentős hatással van a fegyveres erők
tevékenységére. Ez a fajta támogatás szövetségesek között valósulhat meg,
fegyveres erők küldése, valamint fogadása során. A feltételekről szóló
megállapodásokat jóval a csapatok áttelepítése előtt szükséges megkötni, amely
megállapodásban a küldő nemzet335 igényei találhatóak, valamint a befogadó
nemzet336 erőforrásai, esetleges hiányai is szerepelnek.337 A nagyobb befogadó
nemzeti támogatás segítségével a küldő ország „lábnyoma” (a telepített erők mérete)
jóval kisebb lesz adott államban, ami sok esetben előnyös, ugyanis jellemzően
például a lakosság nehezen tolerálja a nagyméretű idegen katonai jelenlétet (pl.
Amerika és Japán esete, ahol a japán lakosság demonstrált az óriási méretű amerikai
jelenlét ellen, kifejezetten, amikor atrocitások is történtek az amerikaiak részéről a
japánok irányában338).
A befogadó nemzeti támogatás nem más, mint a polgári és katonai eszközök által
biztosított segítségnyújtás békében, krízishelyzetben, vagy konfliktus során egy
befogadó nemzet által, annak szövetségesei részére, mely előbbi csapatait elhelyezik
utóbbi területén, feladatot hajtanak ott végre, vagy áthaladnak az adott területen.339
E támogatási forma egyáltalán nem újdonság Magyarország számára, mind a
befogadó nemzeti, mind küldő nemzeti szerepben volt már része hazánknak.
Amennyiben csupán a légierő vonatkozásánál maradunk, befogadó nemzeti
támogatást nyújtunk 2009 óta MH Pápa Bázisrepülőtéren a Nehéz Légiszállító
Ezrednek, mely keretében a résztvevő 12 állam Stratégiai Légiszállítási Képessége
valósul meg, három darab C-17 Globemaster III típusú repülőgép üzemeltetése
334 Host Nation Support – HNS 335 Sending Nation – SN 336 Host Nation – HN 337 AJP- 4.5 Allied Joint Doctrine for Host Nation Support. Brüsszel, NATO NSA, 2013. p.1-1. 338 DRAEGER, Jeffrey J.: Overseas Military Bases: Understanding Host Nation Support.
Biblioscholar, 2012. p.6. 339 AJP- 4.5 Allied Joint Doctrine for Host Nation Support. Brüsszel, NATO NSA, 2013. p.LEX-4.
182
által.340 Továbbá küldő nemzetként a balti államok légtérvédelmében vállalt
feladatok végrehajtásakor (2015 szeptemberétől) JAS-39 Gripen típusú
repülőgépekkel települt a litvániai Siaulia légi bázisra.341
5.1.1. FELELŐSSÉGI TERÜLETEK
5.1.1.1. A KÜLDŐ NEMZET FELELŐSSÉGE:342
A befogadó nemzet mihamarabbi tájékoztatása a kijelölt kapcsolattartókról,
akik részt vesznek a Befogadó Nemzeti Támogatás Megállapodás (En.: Host
Nation Support Agreement – HNSA) elkészítésében;
Az egyetértési-, vagy technikai megállapodás áttekintése, amint azzal a
csoportosítás parancsnoka elkészül, illetve az észrevételek megtétele;
Képviselők kijelölése és biztosítása a befogadó nemzeti támogatást irányító
bizottságba (En.: Joint Host Nation Support Steering Committee –JHNSSC);
A befogadó nemzet értesítése az anyagi és szolgáltatásbeli biztosítási
igényekről;
A csoportosítás parancsnokának informálása a befogadó nemzeti
támogatással kapcsolatos tárgyalások állapotáról, a várható támogatás
mibenlétéről;
A csoportosítás parancsnokának tájékoztatása a további felekkel történő
tárgyalásokról, bármiről, ami hatással lehet a befogadó nemzeti támogatásra,
illetve a csoportosításra;
Tárgyalások folytatása és megállapodás a megtérítendő javakról és
szolgáltatásokról.
340 The Strategic Airlift Capability (SAC)
(https://www.sacprogram.org/en/Pages/The%20Strategic%20Airlift%20Capability.aspx; letöltve:
2018.05.29.) 341 Honvédelmi Minisztérium – Sikerrel zárult a Magyar Honvédség baltikumi légtérrendészeti
missziója. (http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/sikerrel-zarult-a-magyar-
honvedseg-baltikumi-legterrendeszeti-misszioja; letöltve: 2018.05.29.) 342 AJP- 4.5 Allied Joint Doctrine for Host Nation Support. Brüsszel, NATO NSA, 2013. p.2-3 – 2-4.
183
5.1.1.2. A BEFOGADÓ NEMZET FELELŐSSÉGE:343
A csoportosítás parancsnok befogadó nemzeti támogatási igényének
tanulmányozása és az arra történő reagálás, pozitív válasz esetében ezzel
együtt a befogadó nemzeti támogatás tervezőfolyamatának megkezdése;
A Befogadó Nemzeti Támogatás Megállapodásban foglaltaknak megfelelően
a vállalások biztosítása a lehető legteljesebb mértékben:
Ellátás biztosítása abban az esetben is, amikor a katonai műveletek vagy
gyakorlatok megkezdésekor még nem áll rendelkezésre kidolgozott és a felek
által elfogadott egyetértési megállapodás,
Meggyőződés az egyetértési megállapodás hatályba lépéséről;
A befogadó nemzet és az átcsoportosított erők parancsnokának mihamarabbi
tájékoztatása a kijelölt kapcsolattartókról, akik részt vesznek a Befogadó
Nemzeti Támogatás Megállapodás elkészítésében;
A befogadó nemzet és az átcsoportosított erők parancsnokának tájékoztatása
az igényeik teljesíthetőségéről. A befogadó nemzeti támogatás mibenlétéről
az alábbiak szerint szükséges információt biztosítani:
Tájékoztatás az átcsoportosított erők és eszközök elhelyezésének
lehetőségeiről,
A légi bázis(ok) képességeiről, tulajdonságairól, állapotukról,
Egyéb támogatást megvalósító témakörökről, mint az utánpótlás, a
karbantartó eszközök, az egészségügyi támogatás, szállítóeszközök, egyéb
létesítmények (pl. szálláshelyek, konyha, étterem), vagy az erők megóvása
képességek elemei elhelyezésének lehetőségeiről,
Közlekedési, mobilizációs lehetőségekről;
A befogadó nemzet és az átcsoportosított erők parancsnokának tájékoztatása
az esetleges támogatásbeli képességek megváltozásáról;
A befogadó nemzet és az átcsoportosított erők parancsnokának tájékoztatása
bármely tényezőről, amely hatással lehet a Befogadó Nemzeti Támogatás
Megállapodás kialakítására, vagy az foglaltakra;
343 U.o. p.2-4 – 2-6.
184
A maximális lehetőség biztosítása a katonai és polgári hatóságok közötti
egyeztetésre és együttműködésre annak érdekében, hogy a korlátozottan
rendelkezésre álló erőforrások felhasználása a leghatékonyabban történjen;
A befogadó nemzeti támogatást irányító bizottság megalakítása és vezetése a
csoportosítás parancsnokával együttesen;
Prospektus összeállítása a támogatási tételek (szolgáltatások és javak)
díjszabásáról, ennek átadása a küldő fél részére;
A befogadó nemzeti támogatás erőforrásai fölötti rendelkezés megtartása,
illetve annak meghatározása, hogy ezen erőforrások feletti diszponálás mely
hányadát engedik át kizárólagosan a küldő nemzet részére;
ABV védelemben történő támogatás (pl. feladatról visszatérő repülőgépek,
felszerelés, vagy személyzet káros anyagoktól történő mentesítése).
5.1.2. AZ EGYETÉRTÉSI MEGÁLLAPODÁS344 TARTALMA:345
Meghatározások;
A MOU célja;
Hatály és általános megállapodások;
Kapcsolódó dokumentumok;
Az együttműködő felekre vonatkozó felelősségi területek;
A költségek tervezete;
Jogi szempontok;
Az erők megóvására vonatkozó rendelkezések;
Az információ biztonságára és közzétételére vonatkozó szabályozás;
A támogatási tevékenységének kezdetének, időtartamának és
beszüntetésének meghatározása;
Módosítások és értelmezési rendelkezések.
344 Memeorandum of Understanding – MOU 345 AJP- 4.5 Allied Joint Doctrine for Host Nation Support. Brüsszel, NATO NSA, 2013. p.3-2 – 3-3.
185
5.2. A LÉGI BÁZISOK REPÜLŐ CSAPATOKAT TÁMOGATÓ KÉPESSÉGEI346
Avagy a légi bázis képességei a biztonságos és rendszeres légiközlekedés
megvalósítása érdekében. A következőkben a bevezetésben megemlítésre került légi
bázis harci kiszolgáló támogató funkciói lesznek felsorolva és röviden kifejtve,
amely funkciók a repülőtér repülőgépeket üzemben tartó képességeit képezik,
továbbá támogatják a légi műveletek végrehajtását technikai, technológiai
szempontból.
5.2.1. JAVÍTÁS ÉS KARBANTARTÁS
A repülőgépek általános javítása és karbantartása egy átcsoportosítás során
(amennyiben országhatárokon túli, vagy többnemzeti feladatvégrehajtásról
beszélünk) fontos, hogy nemzeti hatáskörben maradjon a repülőgép
légialkalmassági, repülésbiztonsági szempontjából, vagy a földi támogató elemek
kompatibilitási hiányának, esetleg a cserealkatrészek egyediségének okán.
Többnyire a nemzet felel továbbá más képességeinek a karbantartásáért is, mint
például a földi légvédelmi képesség, vagy egyéb létesítményeivel kapcsolatban.
Amennyiben lehetséges, a munkaállomások és raktározás számára kialakított
létesítményeket a befogadó nemzet biztosítja, azonban a küldő nemzetnek is fel kell
készülnie olyan lehetőségekre, amikor ezen erőforrások nem állnak rendelkezésre, és
önmagának szükséges akár telepíthető hangárakat, lefedéseket, vagy tárolásra
alklamas konténereket felállítania. A küldő nemzetnek lehet szükséges továbbá
műhelyeket biztosítani az avionika, vagy a hajtóművek karbantartásához, valamint a
megfelelő utánpótlási-ellátási láncot megszervezni, felállítani és működtetni.
Az egyforma légi járműveket üzemeltető nemzetek továbbá (többnemzeti
környezetben) megállapodásokat köthetnek az együttműködésre, kölcsönös
segítségnyújtásra, esetleg a karbantartási munkálatokban való összefogásra.
5.2.2. A LÉGI JÁRMŰVEK HARCOKBAN KELETKEZETT SÉRÜLÉSEINEK
JAVÍTÁSA347
Amíg a múltban a repülőgépek harcokban keletkezett sérüléseinek javítása egy
központi üzemeltetési kérdés volt a napi repülőfeladatok számának növelése
346 ALP-4.3 Air Forces Logistic Doctrine and Procedures. Brüsszel, NATO NSA, 2002. p.5-1 – 5-12. 347 Aircraft Battle Damage Repair – ABDR
186
érdekében, a jövő esetleges intenzív konfliktusaiban a sűrű légi műveletek során,
valamint a kifinomult légvédelmi rendszerek alkalmazása mellett valószínűsíthető,
hogy nem csupán sérüléseket szenvednek a repülőgépek ami után képesek
visszatérni a légibázisra és landolni, hanem véglegesen elveszítjük azokat. Azonban
alacsony intenzitású konfliktusokban és olyan szembenálló féllel történő harc
esetében, amelynek nem áll rendelkezésére hatékony légvédelem, a repülőgépek
harcokban keletkezett sérüléseinek javítása továbbra is fontos képesség marad.
Ahogy az előző pontban említésre került, elsősorban a küldő nemzetnek szükséges
biztosítania az ellátási lánc megfelelőségét, ezáltal a gördülékeny alkatrész-,
javítófelszerelés- és egyéb szükséges anyagok ellátását a javítások végrehajtásához.
A megosztott javítási képesség, szintén, mint az előző pontban kifejtésre került,
tovább javíthatja az üzemeltetési hatékonyságot.
5.2.3. LÉGI JÁRMŰVEK KERESZT-KISZOLGÁLÁSA348
A A légi járművek kereszt-kiszolgálása, ami alatt a harcászati légijárművek fő
műveleti bázisokon történő helyreállítását és üzemeltetését értjük, ugyancsak egy
fontos eleme a repülőtechnika elérhető napi feladatvégrehajtás kapacitásnövelése és
rugalmassága szempontjából. A légi járművek kereszt-kiszolgálása olyan feladatokat
is magában foglal, mint repülések utáni helyzetértékelés, újbóli feladatszabás és
feladat-tervezés. E képesség javítja továbbá a légierő rugalmasságát és
mobilizálhatóságát, valamint biztosítja a parancsnok számára, hogy időben legyen
képes reagálni a krízis növekvő intenzitására. A lényege ennek a képességnek, hogy
az „anyabázistól” eltérő helyszínről is biztosított legyen a légi járművek
alkalmazhatósága, a légi járművek akár más nemzetek általi felkészítése után. A légi
járművek kereszt-kiszolgálásának két szintjét különböztethetjük meg, amelyek
lehetővé teszik a újbóli alkalmazhatóságukat, az újabb feladattervezést
ugyanazokkal a légi járművekkel:
Az alacsonyabb szintű kereszt-kiszolgálás lehetővé teszi a légi járművek
alkalmazását adott fegyver-kiosztás megváltoztatása nélkül. Az ellátás
magában foglalja a fegyverendszererek biztonsági elemeinek felhelyezését
vagy eltávolítását, az üzemanyag utántöltését, a szükséges folyadékok és
gázok pótlását, az esetleges fékezőernyők kezelését, továbbá a
348 Aircraft Cross Servicing – ACS
187
hajtóműindításhoz és földi kiszolgáláshoz szükséges felszerelések
biztosítását;
A kiegészített kereszt-kiszolgálás az előzőeken túl tartalmazza a fegyver-
kiosztás megváltoztatásának lehetőségét, a fegyverek pótlását, az
információgyűjtő eszközökbe szükséges adatrögzítők cseréjét, valamint az
infracsapdák és dipolkötegek pótlását is.
A kereszt-kiszolgálást igénybevevő fél műveleteinek tervezésekor szükséges
tisztáznia a szolgáltatást biztosító bázis képességeit, és a megfelelő koordinációt
végrehajtania. E szolgáltatások igény szerinti elérhetőségét a csoportosítás légi
komponensének parancsnoka szervezi meg. A légi járművek kereszt-kiszolgálás
képességének kialakítása bonyolult feladat, és számos gyakorlat végrehajtásával
alakítható csak ki a megfelelő együttműködés.
5.2.4. ÚTVONALAKON ELHELYEZETT BÁZISOK
Az útvonalakon elhelyezett bázisok nem mások, mint stratégiai (hadászati)
fontosságú földrajzi helyszíneken létesített légi bázisok fegyver utánpótlással, földi
kiszolgálási elemekkel, valamint a készültségi repülőgépek kiszolgálására alkalmas
eszközökkel és állóhelyekkel, figyelembe véve, hogy a légi üzemanyag utántöltés
nem, vagy csupán korlátozottan vehető igénybe. A NATO légierőre vonatkozó
logisztikai doktrínája alapján egy ERB-nek 4 óránként 4 légi jármű fogadására és
indítására kell képesnek lennie. Továbbá biztosítottnak kell lennie ERB alkalmazása
során is a kitérő repülőtér elérhetőségének azokban az esetekben, amikor az időjárási
körülmények, légi jármű meghibásodások, nem elégséges légi jármű fedélzeti
üzemanyag mennyiség, nem elérhető légiforgalom irányítás, a felszállópályában
keletkezett károk, vagy egyéb rendellenesség ezt indokolja, és ezek okán az
elsődleges ERB nem képes megfelelően üzemelni. Előbbi esetekben kitérő ERB
alklamazása indokolt.
5.2.5. FELSZERELÉS ÉS ANYAGI JAVAK KEZELÉSE
A felszerelések és anyagi javak különböző kezelési megoldásainak kompatibilitása
nagy jelentősséggel bír, mivel e felszerelések és anyagok nagy része jellemzően
felszíni szállítóeszközök segítségével érkezik. Az anyagok kezelése során különösen
fontos néhány olyan aspektus, mint a konténerezés, az azonosítás és a nyomon
188
követés az át- és visszacsoportosítás lerövidítése, gördülékennyebbé tétele
érdekében.
5.2.5.1. KONTÉNEREZÉS
A NATO ALP-4.3 Légierő Logisztikai Doktrínája még a korábban hatályos, ma már
visszavont 2926 NATO STANAG-ra hivatkozik, amelyik a 20 láb hosszúságú ISO
konténerek használatát határozza meg, mint közös platformot. E törekvés az
egységesítési egyezmény kivonását követően nem változott meg, a 2015-ben kiadott
és Magyarország által elfogadott349 Stanag 2828-hoz tartozó APP-22 (Military
Pallets, Packages and Containers – Katonai egységrakományképzés) megjelöli az
ISO 668 és 1161 szabványok szeinti konténerek preferált használatát, illetve
lehetővé teszi az ezektől eltérő konténerek igénybevételét is, néhány alapfeltételt
meghatározva ezek vonatkozásában. Meghatározza továbbá az úgynevezett
összhaderőnemi moduláris inter-modális konténer (Joint Modular Intermodal
Containers – JMIC)350 bevezetését és dimenzióit, amelyből 16 darabnak kell elférnie
egy 20 láb hosszúságú standard ISO konténerben.
5.2.5.2. A FELSZERELÉSEK ÉS ANYAGOK AZONOSÍTÁSA
Bármelyik szállítási módot is alkalmazza a küldő nemzet, az egységrakományokat, a
felszerelést, vagy a eszközöket a megfelelő módon szükséges jelölni az
azonosíthatóság érdekében, továbbá ahol ez releváns, a veszélyes anyagokat a
nemzetközileg elfogadott egyezményes jelölésekkel is szükséges ellátni. A NATO
Légierő Logisztikai Doktrínája a 4329-es STANAG-et és a hozzá tartozó
kézikönyvet351 jelöli meg, mint az azonosításhoz szükséges közös platformot.
5.2.5.3. ANYAGMOZGATÓ ESZKÖZÖK
Banális mivoltához képest az anyagmozgató eszközök kompatibilitásának
jelentősége a nemzet által használt konténerekkel és raklapokkal meghatározó,
valamint fel kell készülni többnemzeti környezetben a más nemzetek által használt
egységrakományképző eszközökhöz való megfelelőségre. Leghatékonyabb módja a
gördülékeny feladatvégrehajtásnak, amennyiben erről az aspektusról is előre
egyeztetnek adott esetben.
349 A Honvédelmi Minisztérium védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkárának 13/2017. (HK
6.) HM VGHÁT szakutasítása NATO egységesítési egyezmények nemzeti elfogadásáról. 5. pont 350 APP-22 Military Pallets, Packages and Containers. Brüsszel, NATO NSO, 2015. p.3-1 – 3-3. 351 AAP-44(A) NATO Standard Bar Code Handbook. Brüsszel, NATO NSA, 2010.
189
5.2.6. TELEPÍTHETŐ KÉPESSÉGEK
A telepíthető képességek magukban foglalják a logisztikai támogató csoportokat; a
repülőtér karbantartó csopotot; a felszerelés, technikai eszközök és a személyi
állomány elhelyezését; az étkeztetést; valamint egyéb, az életkörülményeket
biztosító funkciókat. Olyan esetekben alkalmazhatóak ezek a képességek,
amennyiben egy MOB- ról további áttelepítések történnek példáule egy ERB-re,
ahol e funkciók csak részben, vagy nem találhatóak meg. Részleteiben ezek a
következők:
5.2.6.1. HARCÁSZATI ÜZEMANYAGTÖLTŐ BERENDEZÉS352
A légi készenléti erők támogatására telepített képesség olyan esetekre, amikor adott
bázison a szükséges mennyiségű üzemanyag nem elérhető, vagy a rendelkezésre álló
mennyiség ellenséges vagy szabotázs tevékenység miatt lecsökken. Továbbá
elképzelhető, hogy a repülőfeladatok száma meghaladja a bázis
kiszolgálóképességét, ilyen esetekben a küldő nemzetnek kell a megfelelő
kiegészítés szükségességét előre látnia és fedezni az igényeket.
5.2.6.2. VÉSZHELYZETI-ÜZEMANYAG TÁROLÁS
Habár nem lehet minden méretű igényre felkészülni üzemanyagtárolás
szempontjából, szükséges lehet átmeneti nagymértékű igényekre, vagy az általános
készletben okozott károkra felkészülve további üzemanyagtartalékot képezni. A
vészhelyzeti üzemanyagtár magában foglalja a légi járműveknek szükséges
üzemanyagtároló tartályt; lezárható, hordózott üzemanyagot a felszíni járműveknek;
szivattyúkat; mérőeszközöket; összekötő elemeket és tömlőket, amelyek az
üzemanyagtöltéshez, -fogadáshoz, vagy -átadáshoz szükségesek.
5.2.6.3. TELEPÍTHETŐ MÉRNÖKI TÁMOGATÁS
E képesség többek között a csapatok telepítése során szükséges építkezések
kivitelezését hivatott véghezvinni, valamint a jeletős helyreállító munkálatokat, mint
a bombázások utáni károk helyreállítása a nélkülözhetetlen létesítményekben, úgy,
mint a navigációs berendezések, légi jármű üzembentartó létesítmények, áram- és
vízellátás, vagy akár a vezetési- és irányítási rendszerek. A károk kijavításáig
352 Tactical Fuel Handling Equipment – TFHE
190
könnyűszerkezetű lefedéseket, gyorsan telepíthető navigációs berendezéseket
alkalmazhatnak, vagy egyéb problémák áthidalására egyéb megoldásokat.
5.2.6.4. TELEPÍTHETŐ TŰZOLTÓ ÉS BALESETI CSOPORT
A legcélszerűbb a befogadó nemzeti támogatás keretében kérni ezt a képességet,
azonban a küldő nemzet is létrehozhatja az áttelepítéskor. A csekélyebb szállítási
terhek végett azonban érdemes tehát a befogadó nemezettől igénybe venni a tűzoltó
gépjárműveket, darukat, mentőautókat, vagy egyéb szükséges eszközt, esetleg az
üzemeltető és szolgálatot ellátó személyi állományt is. Krízis esetén meglehet, hogy
csupán ilyen formában biztosítható időben a feladatok megkezdéséhez szükséges
megfelelő tűzoltó kategória adott repülőtéren.
5.2.6.5. ÉTKEZTETÉS
A küldő nemzetnek képesnek kell lennie mobil konyhákat és étkezési lehetőségek
felállítania csapatai számára. Amennyiben azonban egy légi bázison több nemzet is
települ, úgy egyikük magára vállalhatja a vezető nemzet (Lead Nation – LN)
szerepét, és a megállpodásoknak megfelelően biztosíthatja az étkeztetést a többi
jelenlevő számára.
5.2.6.6. LÉGI JÁRMŰ ÜZEMELTETÉSI TÁMOGATÁS
A küldő nemzet biztosíthatja továbbá telepíthető légi jármű üzemeltetési, vagy
avionikai munkaállomásokat, próbahelyeket a szükséges kisebb javítások, vagy
karbantartások végrehajtásához.
5.2.6.7. TELEPÍTHETŐ KOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZÖK
A küldő nemzetnek fel kell mérnie a különböző harcászati kommunikációs
csatornák felállításának a szükségességét úgy, mint telepíthető műholdas kapcsolat,
radarok, harcászati légi navigációs berendezés (Tactical Air Navigation – TACAN),
vagy egyéb, a légiforgalom irányításhoz szükséges berendezés.
5.2.6.8. FEGYVERZET
Amennyiben a befogadó nemzeti támogatás keretében a megfelelő szakértelem nem
biztosított, úgy a küldő nemzetnek szükséges a fegyvertároló helyek kialakításához,
illetve a felfegyverzett repülőgépek állóhelyeinek kialakításához szükséges
szakembereket biztosítania. Közvetlen kapcsolatot szükséges fenntartani a befogadó
nemzet valamennyi fegyverzeti anyagokkal kapcsolatos szereplőjével, és folyamatos
191
egyeztetést kell végrehajtani a fegyverzeti anyagokkal (akár infracsapdák pótlása
esetében) kapcsolatos kérdésekben.
5.2.7. LOGISZTIKAI TÁMOGATÁS
A légierő csapatai csupán annyira tudnak harcképesek lenni, amilyen a logisztikai
ellátórendszerük. A légierő csapatok logisztikai támogatásának összhangban kell
állnia a légierő alaptulajdonságaival353, valamint a támogatásnak maximálisan
biztosítania kell az áttlepített csapatokat hatékony feladatvégrehajtását. Az olyan
alaptulajdonságok, mint a rugalmasság, sebesség, vagy hatótávolság befolyásolják a
logisztikai támogatást, ugyanis figyelembe kell kell venni a fegyverrendszerek, a
légi járművekhez használt különböző fogyó anyagok időnkénti pótlásának, valamint
a légi bázisoknak technológiai összetettségét. A légi járművek az idő során egyre
bonyolultabbá váltak, mely jelenség magával vonta a logisztikai ellátás
összetettségének növekedését, valamint az ellátási láncban jelenlevő anyagok nagy
számát is. Másrészről viszont a technológi fejlődése magával hozta a légi járművek
és alkotóelemeik megbízhatóságának növekedését, ami pedig reduktív hatású az
ellátási lánc bonyolultságára.
Továbbá a szükséges logisztikai támogatás a különböző méretű, vagy intenzitású
konfliktusok esetében szintén változhat. Alacsonyabb szinten és intenzitás mellett
észrevehető és hirtelen növekedés következhet be a szükségketek terén. Nagyméretű
és magas intenzitású konfliktus során az anyagok felhasználása jelentős, és komoly
kihívásokat támaszthat az ellátás területén. Békében pedig a különböző fogyó
anyagok és pótalkatrészek felhasználása átlagosnak, alapszintűnek mondható,
bizonyos esetekben növekedést tapasztalva a felhasználásban (pl. nem megfelelő
készletgazdálkodás miatt alkatrészhiány alakulhat ki; légi baleset vagy
meghibásodás következtében nem várt javításokat szükséges végrehajtani, stb.). A
készletgazdálkodás során figyelembe kell venni a felhasználás ütemét, a feladat
végrehajtások ütemét és fontosságát, a raktárméretet, a beszerzés időszükségletét,
valamint a beszerzés során esetlegesen felépó késés kockázatát, valószínűségét. Az
általános készleteknek biztosítaniuk kell az átmeneti igénynövekedést is.
5.2.8. INFRASTRUKTÚRA
353 AJP-3.3 Allied Joint Doctrine for Air and Space Operations. Brüsszel, NATO NSO, 2016. p.1-3.
192
Fő műveleti- vagy kisebb kategóziájó tengerentúli bázisokra történő
átcsoportosítások során elsőként a légtér biztonságát biztosítani képes repülőgépek
fogadására kell felkészüljön a befogadó nemzet, valamint a küldő nemzetnek is az
ehhez szükséges feltételek megteremtésével kell kalkulálnia. A rendelkezésre álló
infrastrukturális elemeket maximális kihasználására kell törekedniük a feleknek, és
csupán az ezeken felüli igényeket javasolt többlet erőforrások biztosításával
kielégíteni.
5.2.8.1. REPÜLŐTÉRI KÁRJAVÍTÁS
A küldő nemzet számára nem praktikus, és nem is elvárható részéről, hogy e
funkciót önmaga erőforrásaiból biztosítsa. A befogadó nemzetnek birtokolnia kell a
megfelelő anyagokat és szeközöket a repülőtérben keletkezett kérok kijavítására,
mint darukat, tolólapokat, teherautókat, egyéb munkagépeket. Ezen eszközök
megléte különösen fontos magas fenygetés esetén.
5.2.8.2. MINIMÁLISAN SZÜKSÉGES LÉTESÍTMÉNYEK
A kategóriacsoport nevéből adódóan az a minimális tulajdonsága adott légi
bázisnak, vagy repülőtérnek, amelyan alapvetően áll, vagy megdől az átcsoportosítás
lehetősége Ilyen minimumok a felszállópálya megfelelő hossza, ennek megfelelő
terhelhetősége, légi jármű állóhelyek elégséges száma, üzemanyag- és
fegyverzettárolási lehetőség, az alapvető összeköttetés megléte (közút, vasút, vízi
útvonalak, amelyekre ezekből feltétlenül szükség van), stb.
5.2.8.3. ALAPVETŐ MŰVELETTÁMOGATÓ LÉTESÍTMÉNYEK
E létesítmények a légi műveletek sikeréhez közvetlenül vagy közvetetten
hozzájárulnak a vezetési és irányítási funkciók biztosításával. Alapvető
művelettámogató létesítmény elsősorban a repülőezred harcálláspont,354 vagy a
repülőszázad harcálláspont,355 továbbá amely elemek ezek működését lehetővé
teszik, a tartalék árramforrások, szellőztető-, biztonsági rendszerek, rendszergazdai
támogatás, stb.
354 Wing Operations Centre – WOC 355 Squadron Operations Centre – SQOC
193
5.3. RÉSZÖSSZEGZÉS
Az első alfejezetben részletezésre kerültek a küldő nemzet, valamint a befogadó
nemzet felelősségi területei, továbbá az együttműködő felek között felállított
egyetértési megállapodás tartalma. Az egyetértési megállapodás csupán az első lépés
a dokumentumok kidolgozásában, a Befogadó Nemzeti Támogatás Megállapodás
ettől már részletesebb dokumentum, illetve ezeken túlmenően a támogatás
biztosításának egyéb részletei az együttműködés későbbi szakaszaiban kerülhetnek
tisztázásra.
A befogadó nemzeti támogatás nyújtása, vagy a küldő nemzeti szerep egyáltalán
nem újdonság Magyarország számára, mindkét szerepkörben volt már része
hazánknak. Valamennyi, a légi bázisok repülő csapatokat támogató képessége pedig
olyan támogató, feladat végrehajtást lehetővé tevő fuknciók összessége, amelyek
hiányában a légierő műveleteinek kivitelezése aligha elképzelhető.
A második alfejezetben igyekeztem a légi bázisok harci kiszolgáló támogatását
minél alaposabban részletezni, kifejtettem a légi bázisok repülő csapatokat támogató
képességeit. A témakifejtés általánosan foglamazza meg az előbbieket, bemutatva a
keretrendszert, amely által a légi bázisok megfelelő támogatást képesek nyújtani,
biztosítják a rendszeres és biztonságos légiközlekedés megvalósíthatóságát, valamint
bemutatásra kerül, hogy átcsoportosítás esetén a küldő és a befogadó nemzetek
milyen megfontolások alapján tervezhetik a megfelelő körülmények létrehozását a
hatékony feladat végrehajtás lehetővé tétele érdekében. Az egyszerűbb
áttekinthetőség érdekében az összetett tevékenységi kör átláthatóságát saját
szerkesztésű ábra (9. ábra) könnyíti meg.
194
9. ábra: A repülőterek (légi bázisok) repülő csapatokat támogató képesség elemeinek
összefoglaló sematikus ábrája356
5.4. RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK
A befogadó nemzeti támogatás igénybevétele elősegítheti, sok esetben alapfeltétele
a katonai műveletek hatékony megvalósításának, és általában hozzájárul az
egyszerűbb, letisztultabb működéséhez egy katonai (légierő) csoportosításnak. Az
egyszerűsödés abban az esetben jöhet létre, amennyiben egy területen
megvalósítandó tevékenység támogatására a befogadó fél képes és hajlandó
(megvannak hozzá az igényelt erőforrásai, és ezt nélkülözni tudja), illetve
amennyiben a küldő fél ezek igénybevételére szintén képes és hajlandó
(kompenzálni tudja a támogatás ellenértékét, valamint elfogadja a megszabott
díjakat és a támogatás formája megfelel számára).
A fejezetben bemutatottakból látható, hogy a légi bázisok, repülőterek repülő
csapatokat támogató képességei milyen szerteágazó képességcsomagot foglalnak
magukban, ugyanakkor jelentős kihívást is rejtenek anyagi ráfordítás, szervezés és
esetleg a hiányzó elemek esetében ezek létrehozásakor. Ide tartozik tehát a légi
járművek általános javításának és karbantartásának képessége; a légi járművek
harcokban keletkezett sérüléseinek javítása; a légi járművek kereszt-kiszolgálása; az
útvonalakon (stratégiailag jelentős földrajzi lokációkon) elhelyezett bázisok
356 ALP-4.3 Air Forces Logistic Doctrine and Procedures. Brüsszel, NATO NSA, 2002. p.5-1 – 5-12
alapján saját szerkesztés
195
kialakítása és fenntartása; a felszerelés és anyagi javak kezelése és mozgatása;
nagyszámú telepíthető képesség, amelyek fő műveleti bázisról történő további
átcsoportosítások során vehetők igénybe; a logisztikai támogatás; valamint a
megfelelő és legalább minimális szintű infrastruktúra megléte.
196
ÖSSZEGZÉS
ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK
Az első fejezetben megvizsgáltam és a legmarkánsabb jellemzők szerint
rendszereztem a légi bázisok egyik legfontosabb elemét, a fel- és leszállóhely
fajtákat. A fel- és leszállóhely kifejezést helyeztem a hierarchia tetejére, ugyanis a
repülőtér főként a merevszárnyú légiforgalom kiszolgálását hivatott ellátni (jóllehet
a forgószárnyasok egyaránt használják). A kifejezetten helikopterek fogadására
kialakított leszállóhelyeket heliportnak hívjuk.
Öt fő kategóriába rendeztem a leszállóhelyeket, melyek összesen tizennégy fajtát
foglalnak magukban. Ezek a fajták természetesen keveredhetnek, azaz egy
fel/leszállóhely lehet egyszerre: repülőtér, IFR/VFR forgalmat fogadó, nyilvános,
ellenőrzött, és szilárd burkolattal rendelkező. Szándékom, a csoportosítással
támpontot nyújtsak a fő repülőtér fajták között történő egyszerűbb tájékozódásban.
Meghatároztam, hogy melyek azok a fel/leszállóhely fajták, amelyek leginkább
alkalmasak egy katonai műveletbe történő bevonásra. Bemutattam a NATO
fel/leszállóhelyekre vonatkozó szabványainak gyűjteményét, illetve e dokumentum
rendező elveit a témát illetően. Továbbá tisztáztam olyan kategóriákat, amelyek
kifejezetten műveleti körülmények között alkalmazott, a légijárművek fel- és
leszállását, illetve földi kiszolgálását lehetővé tevő helyszínek, azonban azonos
betűszó alatt két különböző fajtát takarnak.
Lexikonok, valamint kifejezéseket és magyarázatokat tartalmazó gyűjtemények
segítségével bemutattam a bázisok meghatározásait, mely fogalom gyakran
támaszpontként található meg a magyar nyelvű szakirodalomban.
A második fejezetben áttekintettem a legjelentősebb légierő teoretikusok
munkásságát, az általuk alkotott alaptételeket, akik nyomán ma el tudjuk különíteni
a légierők négy alapvető szerepkörét: a légi szembenállást, a levegő-felszín
támadásokat, az információszerzés szerepkörét, illetve a légi mobilitási-logisztikai
feladatokat. Tettem mindezt azért, hogy alaposan bemutassam milyen feladatokhoz
197
biztosítanak alapot, kiinduló pontot, illetve támogatást a légi bázisok, sajátos
megközelítésemben: milyen képességekkel rendelkezhetnek a légi bázisok.
A legalapvetőbb gondolatok a két világháború között és a második világháború után
már megszülettek, a repülőcsapatok önálló haderőnemekké váltak, ami biztosította
az önálló feladatrendszer és a hadászati rendeltetés beteljesítését. Később olyan
eszközzé vált a politika kezében, amely képes a globális csapásmérésre,
erőkivetítésre, távoli térségek elérésére. Képes harcászati, hadműveleti és hadászati
hadviselési szinteken feladatot végrehajtani, akár ugyanazon a repülésen belül.
Erejét képes egy helyen egyszerre összpontosítani, vagy növekvő intenzitással
fokozni a nyomást a szembenálló félen. A magasság és sebesség különböző
kombinációit illetve egyéb kisegészítő lehetőségeket kihasználva nagymértékű
rugalmasságra alkalmas. Célpontjait meg tudja közelíteni rejtve, vagy nagy
figyelmet magára vonva, attól függően, hogy önmagát óvva, nagy magasságon,
felhőzetben, vagy afelett, alacsony észlelhetőségi technológiát felhasználva rejtetten
tevékenykedik, esetleg pszichológiai hatásgyakorolásként alacsonyan, nagy
sebességgel, akár a hang sebességének többszörösével repül az ellenséges csapatok
felett. Számos támogató feladat ellátására alkalmas más haderőnemek részére, tűz-
és logisztikai támogatásra egyaránt. Kifinomult szenzorrendszerei segítségével
nagymértékben (esetleg döntően) kiveszi a részét az összhaderőnemi hírszerzés,
megfigyelés és felderítés feladatokból. Az emberi életet óvva, távolról irányított
eszközeivel is képessé vált fontos küldetések végrehajtására.
A kortárs gondolkodóknak már nem volt alkalmuk olyan volumenű alaptételeket
lefektetni, mint Douhetnek, Trenchardnak, Mitchellnek, vagy Slessornak, azonban a
korábbiakat továbbgondolva, finomítva növelni tudták a légierő hadászati
hatékonyságát, és mi sem igazolja jobban eredményüket, minthogy gondolataik ma
szintén visszaköszönnek a légierők alapdoktrínáiból. Amivel továbbá hozzá tudtak
tenni a légi hadviselés-elmélethez, az a célpontkiválasztás (célkezelés)
racionalizálása, és a hatásalapú alkalmazás gondolatának tökéletesítése, valamint az
összhaderőnemi-, sőt az összállami (En.: interagency warfare) erőfeszítésekbe való
légi hadviselési képességek integrálása.
Látható, hogy a Szövetségen belül vezető légierők doktrínái, maga a szövetségi
doktrína, illetve ezekkel összhangban a magyar Légierő Műveleti Doktrína
198
egybecseng, és nagyon hasonló módon értelmezi a légierő, illetve – napjaink
megközelítése szerint – a légi komponens feladatrendszerét, illetve ez által elérhető
célokat.
Megállapítható, hogy jelenleg a légierő feladatkörei négy fő csoportba sorolhatóak.
Ezek a következők: légi szembenállás, mely során a légteret igyekszünk uralmunk
alá vonni. Attól függően, hogy a saját légtérben kívánatos a légi dominancia
fenntartása, vagy a szembenálló fél által birtokolt légtérben próbálják átvenni a
túlsúlyt, megkülönböztethető védelmi, illetve támadó légi szembenállás. Mindkét
esetben az ellenséges légierő hatékonyságát igyekeznek csökkenteni, eszközeit,
rendszereit pusztítani annak érdekében, hogy a saját erőket (nemcsak a légierőt)
megóvják a levegőből érkező támadásoktól, egyfajta védőernyőt emeljünk föléjük.
A következő fő feladatkör az információgyűjtés, konkrétabban a klasszikus hármas
feladatcsoport a hírszerzés, megfigyelés, felderítés. A NATO doktrínában
hozzáteszik még a „hozzájárulás az összhaderőnemi” előtagot, ami kifejezi, hogy
nemcsak a légierő feladata az információgyűjtés, azonban a légierőre jellemző
perspektívából, valamint változatos, sokfajta és hatékony szenzorrendszereiből
fakadóan ideális e feladatkört széleskörűen ellátni. E szerepkör fontosságából
adódóan külön főcsoportként kezelelendő, azonban a magyar doktrína a támogató
feladatokhoz sorolja.
A harmadik fő szerepkör a légi mobilitási, vagy támogató légi műveletek.
Jellemzően logisztikai, ellátó, közvetítő, kiszolgáló feladatok sorolhatóak ide, úgy
mint a légi szállítás, légi tüzelőanyag utántöltés, a légierő működését, feladat
végrehajtását biztosító logisztikai feladatok, légi kutatás-mentés, légi szállítású (akár
különleges műveleti) csapatok tevékenységi körzetükbe szállítása, ejtőernyős dobás,
stb.
Végül a levegő-felszín támadó műveletek, melyen belül hadviselési szintenként,
illetve szárazföldi vagy tengeri csapatok elleni műveleteket különíthetünk el. A
közegek szerinti elkülönítés egyértelmű, azonban a hadviselési szintek szerinti
feladat elkülönítés magyarázatra szorul. Harcászati szinten a közvetlen légi
támogatás említhető, mely során a közvetlen harcérintkezésben levő szárazföldi
csapatoknak biztosított a légi tűztámogatás. Hadműveleti szinten a légi lefogás
199
feladat kerül végrehajtásra, specifikusan kialakított repülőgép kötelékekkel,
melyeket kis fogalomzavart okozva ’egyesített légi műveletek’-ként (Combined Air
Operations – COMAO) említenek. E feladat célja, hogy a szembenálló fél
mélységében olyan célpontokat támadjanak, melyek gátolják a csapatainak
(szervezett) harcba bocsátását, előrevonását, pusztítja készleteit, összeköttetési
lehetőségeit (útvonalak, vasútvonalak, hidak, hírközlési hálózatok, stb). Hadászati
légitámadás keretében pedig a cél a szembenálló fél háborús szándékának
megtörése, olyan hatást kifejtése által, mely nyomán nem lesz képes és/vagy
hajlandó háborút viselni, vagy folytatni azt, azaz egyik fél a másikra tudja
kényszeríteni akaratát. A hangsúly jelen esetben a hatáson van, és nem az okozott
károk mértékén, vagy a felhasznált eszközök mennyiségén esetleg milyenségén,
fajtáján. Ez utóbbi gondolatot a doktrínák is a legtöbb esetben hangsúlyozzák.
A harmadik fejezetben a légi bázisok geostratégiai jellegét vizsgáltam. A
geostratégiai célok elérésének eszközei a feldolgozott irodalmak alapján három nagy
csoportba sorolhatók: politikai/diplomáciai eszközök, gazdasági/pénzügyi
lehetőségek, illetve a haderő alkalmazása, az erőszak eszkalálása. A célok az
értekezés szempontjából irrelevánsak, mégis megemlítek néhányat: lakosság
gyarapítása, erőforrások megszerzése, piac elérhetővé tétele, területbővítés, tengerre
való kijutás, stb. A geopolitikai cél mögött a nemzet, vagy a politikai vezetés
(esetleg nem állami szervezet) igénye vagy érdeke áll, ez tekinthető a
kiindulópontnak. A mozgató legjellemzőbben filozófiai, vagy gazdasági természetű.
Végül pedig az előzőeket körbeveszik egyfajta ideológiával, ami a külvilágnak, de
jellemzően a saját lakosságnak (a támogatás elnyerését remélve) kommunikált jogos
indokként bemutatott nemzeti igény/érdek, geopolitikai cél, valamint ezek
megvalósítását, elérését biztosító megfelelő, helyénvaló eszközök.
A nemzetek között kötött különböző szövetségek is geopolitikai lépések. Köttetnek
ezek a területi vagy állami épség megóvása érdekében (melyben a kölcsönös
védelem a szövetség egyik fő pillére), vagy előnyös kereskedelmi feltételek
biztosítására. Ez egy, a diplomácia segítségével megvalósuló geopolitikai cél. Egy
ilyen esemény kifejezetten barátságos megnyilvánulás egy ország érdekszférájának
bővítésének tekintetében, jellemzően kölcsönösen kedvező feltételekkel, arányos
teherviseléssel a két vagy több érintett számára. Az előző példával ellentétben, a
200
korábban felsorolt (geopolitikai célokat megvalósító) eszközök inkább offenzív
relációban értelmezhetők, jelen dolgozatban viszont ezekből is a hadviselési elemre
koncentrálok, annak is a légi komponensére.
A fejezetben továbbá áttekintettem a katonai bázisok mibenlétét, bemutattam ezek
kialakítását, alkalmazását történelmi viszonylatban. Sorra vettem a tengerentúli
bázisok típusait, melyek különböző szintű, méretű létesítményeket takarnak, továbbá
fontos tulajdonságaikat, kialakításuk mérlegelendő szempontjait is áttekintettem,
előtérbe helyezve a légi bázisok kialakítását érintő kérdéseket. Abból az
alapvetésből kiindulva, hogy a légierő lényegéből adódóan támadó erő, így külhoni
alkalmazása elsődleges és alapvető, bemutattam, hogy a XX-XXI. században
hogyan támogatták a légi bázisok a légierő általi geostratégiai törekvések
megvalósítását, illetve milyen tendencia képzelhető el a jövőben. Rámutattam, hogy
az alkalmazott haditechnika, illetve szervezési logika milyen követelményeket
támaszt a légi bázisokkal szemben, valamint leírtam a különböző haderőnemi
bázisok rövid jellemzését.
A negyedik fejezet fókuszát a légi bázisok biztonságát, védelmét veszélyeztető,
befolyásoló körülményekre, illetve az ezekre adható válaszokra helyeztem. A
biztonságnak és védelemnek számtalan aspektusa különböztethető meg, illetve
vizsgálható, igyekeztem a legátfogóbb megközelítést megragadni.
Ennek érdekében négy alfejezetben tárgyaltam a kérdéskört, melyből az utolsó kettő
szorosan kapcsolódik egymsához. Először, mint a haderőkben immár
legátfogóbbnak tekinthető biztonságot növelő, de inkább az operabilitás fenntartását
előtérbe helyező feladatkört, az erők megóvása tevékenység, intézkedés csoportot
vizsgáltam. Ennek nyolc fő eleme különböztethető meg.
A fejezet második részében a légi bázisokat érintő fenyegetéseket nem háborús,
vagy műveleti környezetben vizsgáltam, a hangsúly áthelyeződött a békeidőben
hazai területen, vagy szövetséges állam területén elhelyezett légi bázisokra, illetve
repülőterekre, ezek közül is kiemelten azokra, melyeken megjelennek a légierő
állományán és eszközein kívül polgári vállalatok, polgári utas és teherforgalom, stb.
201
Ilyen esetben, tehát amikor a légierőn kívül egyéb szereplők is jelen lehetnek adott
légi bázison vagy repülőtéren, az erők megóvása feladatkörön túl egyéb, előző
szemszögből speciális fenyegetések is megjelenhetnek.
Ezen alfejezetben bemutattam az általános légiközlekedés szereplőit, tehát azokat,
amelyek megjelenhetnek a kettős, polgári-katonai felhasználású légi bázisokon,
repülőtereken, valamint ábrázoltam az ebből a jellegből adódó fenyegetéseket.
Kifejtettem a repülőtér védelemmel kapcsolatos megközelítési módokat, majd a
védelem hatékonyabbá tétele érdekében végrehajtható intézkedéseket tekintettem át.
A harmadik és negyedik alfejezetben ismét a műveleti területen folytattam a
vizsgálódást, először a fedélzeti személyzet nélküli repülő rendszerek lehetséges
alkalmazási területeit vizsgáltam a felkelések leverése során. Ennek keretében
fogalom magyarázatba, majd az effajta repülő rendszerek fajtáinak elkülönítésébe
kezdtem, illetve különböző csoportosítási lehetőségeket mutattam be. Ezután
áttekintettem az RPAS/UAS-ok általános alkalmazási lehetőségeit, majd
meghatároztam kifejezetten a COIN során elkülöníthető tevékenységi területeket,
illetve feladattípusokat.
Az utolsó alfejezetben pedig folytatva a fedélzeti személyzet nélküli repülő
rendszerek alkalmazhatóságának vizsgálatát, valamint további rendszerezés után
bemutattam e terület egy figyelmen kívül hagyott szeletét, a ballonokat. E
rendszerek hasonló architektúrával rendelkeznek, mint a levegőnél nehezebb társaik:
légi jármű résszel, adatkapcsolattal, illetve földi irányító munkaállomással.
Felkutattam a legfontosabb gyártókat, megvizsgáltam a felépítésüket, részletesen
kifejtettem alkalmazhatóságukat, végül vázoltam egy lehetséges megoldását a
bázisok környezetének megfigyelésére és védelmére.
Az utolsó fő fejezetben részletezésre kerültek a küldő nemzet, valamint a befogadó
nemzet felelősségi területei, továbbá az együttműködő felek között felállított
egyetértési megállapodás tartalma. Az egyetértési megállapodás csupán az első lépés
a dokumentumok kidolgozásában, a Befogadó Nemzeti Támogatás Megállapodás
ettől már részletesebb dokumentum, illetve ezeken túlmenően a támogatás
biztosításának egyéb részletei az együttműködés későbbi szakaszaiban kerülhetnek
tisztázásra.
202
A befogadó nemzeti támogatás nyújtása, vagy a küldő nemzeti szerep légierő
viszonylatban sem újdonság Magyarország számára, mindkét szerepkörben volt már
része hazánknak. Valamennyi, a légi bázisok repülő csapatokat támogató képessége
pedig olyan támogató, feladat végrehajtást lehetővé tevő fuknciók összessége,
amelyek hiányában a légierő műveleteinek kivitelezése aligha elképzelhető.
A második alfejezetben igyekeztem a légi bázisok harci kiszolgáló támogatását
minél alaposabban részletezni, kifejtettem a légi bázisok repülő csapatokat támogató
képességeit. A témakifejtés általánosan foglamazza meg az előbbieket, bemutatva a
keretrendszert, amely által a légi bázisok megfelelő támogatást képesek nyújtani,
biztosítják a rendszeres és biztonságos légiközlekedés megvalósíthatóságát, valamint
bemutatttam, hogy átcsoportosítás esetén a küldő és a befogadó nemzetek milyen
megfontolások alapján tervezhetik a megfelelő körülmények létrehozását a hatékony
feladat végrehajtás lehetővé tétele érdekében. A légi bázisok fő funkcióit az alábbi
ábrán (10. ábra) összegzem.
10. ábra: A légi bázisok fő funkcióinak, képességeinek sematikus ábrája357
357 A szerző saját szerkesztése
203
A KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEKKEL KAPCSOLATOS HIPOTÉZISEK VIZSGÁLATA
A kutatási célkitűzésekkel kapcsolatos hipotézisek vizsgálata után az alábbi
eredményeket kaptam:
1. Hipotézis: legalább is magyar nyelven nem megtalálható, de idegen nyelven
is csekély a légi bázisok és a légi hadviselés kapcsolatával átfogóan
foglalkozó tudományos értékű munka.
Következtetés: A téma elővizsgálata során felállított hipotézist legalább részben
igazoltam. Meglehet, hogy az összes létező, témába vágó forrás felkutatása szinte
lehetetlen, jelentős számú szakirodalom feldolgozása után megállapítható, hogy ezek
nem tárgyalják a légi bázis fogalmat; tehát összegző, áttekintő tanulmány, doktori
értekezés, vagy más, a témakör méretével arányban levő tudományos vizsgálat
korábban nem készült.
Az irodalomkutatás alatt a tanulmányozott hazai szakirodalmi munkákban,
könyvekben, disszertációkban, folyóiratokban publikált szakcikkekben, szakértői
elemzésekben nem találtam olyan tudományos értékű munkát, mely a légi bázisokat
hadelméleti szempontból részleteiben vizsgálná. Elsőként készítettem a légi bázisok
témakörét átfogóan tárgyaló tudományos értékű munkát.
2. Hipotézis: a légierő doktrínák nem ismerik fel a légi bázisok geostratégiai
jelentőségét, erőkivetítési minőségét, a légi bázisok alapvető determináns
szerepét nem hangsúlyozzák.
Következtetés: A vizsgált (szövetségi és annak vezető nemzetei, illetve a magyar)
légierő doktrínák jellemzően a következő fő fejezetekből állnak: a légierővel
kapcsolatos alapvetések, vezetés és irányítás, fő szervezeti elemek, művelettervezés.
A légierő fő funkcióit, alapvető képességeit általában az alapvetések, vagy külön
fejezet tárgyalja. A légi bázisokat elvétve említik, például a légierő korlátainál, ahol
inkább negatívumként, mint lehetőségként tekintenek rájuk; néhány esetben
találhatók utalások arra, hogy az erők megóvása feladatkör meg kell jelenjen a légi
bázisokon, illetve, hogy a védett terület a bázis kerítésétől még néhány kilométerig
kellene kiterjedjen; a magyar doktrína pedig megemlíti, hogy a légi bázisok
üzemeltetése a Repülőezred/Repülőszázad Harcálláspontok feladatkörébe tartozik.
204
A megvizsgált alapvető légierő doktrínák tartalmából azonban az állapítható meg,
hogy különösebb figyelmet nem fordítanak a légi bázisok szerepének bemutatására.
3. Hipotézis: az országhatárokon túl létesített és részben a hazai területeken
található légi bázisok nem csupán a légi járművek fel- és leszállására
alkalmas helyszínek, hanem fontos geostratégiai hídfőállások, szerteágazó
diplomáciai-, harci-, harci támogató- és harci kiszolgáló funkciókkal
rendelkeznek.
Következtetés: A 3-5. fejezetekben kifejtettem a légi bázisok különböző szempontú
funkcióit, tulajdonságait. Ezek alapján kijelenthető, hogy a légi bázisok biztosítják a
légi járművek fel- és leszállása mellett az érintett légiforgalom mindenoldalú
kiszolgálását, a telepített erők és eszközök védelmét és biztonságát, illetve egy
állam, vagy államok szövetsége számára adott térségben történő katonai erő
megjelenítését, melynek célja lehet: fenyegetések elrettentése adott térségben,
hadviselés, információgyűjtés, helyszín biztosítása gyakorlatokhoz, helyszín
biztosítása áthaladáshoz a térségen, stb. Általában elmondható, hogy az az
országhatárokon túli katonai jelenlét, szűkebben értelmezve légi bázis, amely
államközi szerződések nyomán jön létre, erősíti az államok diplomáciai kapcsolatát,
elősegítheti együttműködésüket más kérdésekben is.
A hazai területen található légi bázisok a diplomáciai funkciót leszámítva hasonló
tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a külhoni megfelelőjük, de talán mégis
egyszerűbb feladatrendszert szolgának ki, békeidőben mindenképpen. Amennyiben
a hétköznapokat vesszük tekintetbe, a következő tevékenységekhez nyújtanak
kiinduló pontot: a légtér szuverenitását óvó repülőgépeknek, a légi kutató-mentő
szolgálatnak, valamint légi szállításoknak (megemlíthető még esetleg a légi
szállítású készenléti erők támogatása, azonban ez nem teknithető a légierő fő
funkcióihoz kötődő feladatnak), továbbá helyszínei a repülő-hajózó kiképzésnek,
valamint a repülőeszközök kiszolgálásával kapcsolatos tevékenységeknek.
Megjegyzendő, hogy a légi kutató-mentő szolgálat szempontjából még hazai
területen is (azaz akár olyan kis területű állam esetében is, mint Magyarország)
lényeges szempont a légi bázis földrajzi helyzete, tehát a kiindulási pont
elhelyezése.
205
4. Hipotézis: Az alkalmazott haditechnikai eszközök, a harceljárás, valamint a
szervezeti struktúra hatással van egy konfliktus megoldásába bevont légi
bázisok területi eloszlására, számára, támogató képességire.
Következtetés: A negyedik fejezetben több történelmi példán keresztül bemuttattam
az alkalmazott légi eszköz típusok, a harceljárás, illetve a szervezeti struktúra hatását
a műveletekbe bevont légi bázis hálózat kialakítására. Ahogy látható volt, a
forgószárnyas repülő technikát a legközelebb célszerű elhelyezni a célterülethez. A
harcászati légi járművek rövidebb hatótávolsága, valamint a hosszabb célpont felett
eltölthető idő okán szükséges ezen erőket közelebb; a nagyfontosságú, vagy
nagyértékű légijárműveket pedig távolabb telepíteni a műveleti területtől
(amennyiben erre adott a lehetőség). Egyes repülőgép kategóriák (pl. hadászati
csapásmérő repülőgépek) akár más kontinensen található légi bázisról is
alkalmazhatók.
A szervezeti megjelenést illetően a légi bázisokon napjainkig a homogén repülő
kötelékek kialakítása az általános kötelék szervezési mód. Összetett repülő-
kötelékek alkalmazásakor a különböző légi jármű kategóriák eltérő légi bázisokról
kiindulva navigációs pontok és begyakorolt eljárások segítségével a levegőben
válnak egy kötelékké. Egyelőre nem bevett gyakorlat összetett légi kötelékek
állandó szervezeti egységbe történő integrálása, mely kialakításnak előnyei szintén
kifejtésre kerültek. Ezáltal válhatnának a légi bázisok önálló harcászati/hadműveleti
elemkké, egyelőre csupán az adott műveletbe bevont légi bázisok összessége,
bonyolult erő-elosztási mártix alapján határozható meg egyes légi komponensek
harci, illetve harctámogató képessége.
5. Hipotézis: a légi bázisoknak nemcsak az elhelyezkedése és az ott települő
erők harci potenciálja meghatározó, hanem egyéb fontos elemekkel is
rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a műveletek hatékony végrehajtását,
valamint szintén fontos funkciókkal bírnak, amelyek előbbiek épségét,
biztonságát, használhatóságát teszik lehetővé.
Következtetés: részben már említésre kerültek a sokszor mindössze „egyéb”
kategóriába sorolt funkciók, képességek. A negyedi és ötödik fejezetekben kifejtett
témakörök bizonyítják, hogy a védelmi és biztonsági területen mennyire szerteágazó
206
aspektusok lefedése szükséges, illetve, hogy a harci kiszolgáló támogatás
viszonylatban igen összett tulajdonságokkal bírnak a légi bázisok. Előbbi biztosítja a
légi bázison tartózkodó erők és eszközök épségét és részben hadra foghatóságukat,
utóbbi a repülőfeladatok, ezzel együtt a műveletvégrehajtás alapfeltételeit teremti
meg. Kijelenthető, hogy a védelmi-biztonsági-, illetve harckiszolgáló képességek
hiányában a légi műveletek nem megvalósíthatóak, legalább is hosszú távon, légi
hadjárat formájában biztosan nem.
207
ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK
1. A hazai hadtudományi tudományos szakirodalomban, hiánypótlásként
elsőként készítettem átfogó elemzést a légi bázisok komplex műveleti
képességeiről, kifejtettem és a készülő Új Hadtudományi Lexikonba
integráltam a légi bázis definícióját358 önálló címszóként, ami eddig a
hazai kiadású lexikonokban nem volt megtalálható.
2. A szövetségi (NATO) és nemzeti (hazai és releváns tagállamok)
doktrinális irodalomrendszerének elemzése alapján bizonyítottam, hogy
a meghatározó doktrínák nem tárgyalják a légi bázisok műveleti
képességeinek hozzájárulását a légi-, és összhaderőnemi műveletekhez.
Ez alapján javaslatot tettem, a légi bázisok funkcióinak, képességeinek
doktrinális irodalomba való megjelenítésére.
3. Az értekezésben újszerű megvilágításba helyeztem a légi bázisok
szerepkörét és feladatrendszerét, bizonyítottam, hogy ezen
infrastrukturális elemek nem csupán a légi járművek fel-, és
leszállásainak helyszínei, hanem átfogóan értelmezendő
képességhalmazok harci-, harctámogató és harckiszolgáló támogató,
esetenként diplomáciai funkciókkal.
4. Igazoltam, hogy a légi bázisok hálózatot alkotva, több hozzáadott
értéket képviselnek, mint a rendszerelemek egyszerű összege és a
szervezeti struktúra hatással bír egy konfliktus megoldásába bevont légi
bázis hálózat kialakítására.
5. Feltártam az összefüggéseit, illetve alapdokumentumok elemzése
eredményeként bizonyítottam, hogy a légi bázisok védelmi, biztonsági és
harckiszolgáló tulajdonságai determináns alapfeltételek a légi műveletek
(hadjárat) végrehajtása során.
358 A meghatározás megtalálható jelen értekezés 1.9. alfejezetében, a 45-46.oldalon.
208
A KUTATÁS FELHASZNÁLHATÓSÁGA, AJÁNLÁSOK
A vázolt problémák elemzésével, értékelésével elsőként készítettem átfogó elemzést
a légi bázisok komplex műveleti képességeiről a hazai hadtudományi
szakirodalomban nem foglalkoztak. Ebben a témakörben magyar nyelvű, vagy
magyar szakember által publikált tudományos közleményt (tanulmányt, szakcikket,
elemzést) nem találtam. Ez megerősített abban a hitben, hogy a választott témakör
napjaink egyik aktuális problémáját fogja át, ezért az értekezést hiánypótló
munkának tekintem.
A kutatás segítséget nyújthat egy légi bázis vagy repülőtér igazgatásában, ahogy
történt az 2009-ben Afganisztán kabuli repülőterén fél éven keresztül; segíthet
megérteni és kontextusba helyezni a pápán települt Nehéz Szállító Repülőezred
állomáshelyét és ittlétét; vagy hozzájárulhat egy, a balti légtérellenőrzési feladathoz
hasonló szerepvállalás jelentőségének megértésében, a szervezés és végrehajtás
hatékonyabbá tételében. Továbbá opcióként a kecskeméti repülő bázison is egy
forgalmi előtér kijelölése megtörtént szövetséges harcászati repülőgépek fogadására
és az onnan történő üzemeltetésre, amely tény szempontjából az értekezés
valamennyi fejezete releváns.
A készülő Új Hadtudományi Lexikonba integráltam a légi bázis fogalmát önálló
címszóként, ami eddig a hazai kiadású lexikonokban nem volt megtalálható, a
kidolgozott szócikket a Szerkesztő Bizottság befogadta. A dolgozat hozzájárul a
doktrínafejlesztés komplex feladatrendszeréhez, mert igazoltam, hogy a légi bázisok
műveleti képességei döntően járulnak hozzá a légi-, és összhaderőnemi műveletek
sikeréhez.
Megítélésem szerint az értekezésben rögzített és bizonyított eredményeim
közvetlenül felhasználhatók a légi bázisaink fejlesztésében, a szabályzó
dokumentumrendszerek továbbgondolásában.
Az értekezés tartalmi elemeit figyelembe véve felhasználható a katonai alap-, és
mesterképzési szakok, a szakmai-, és előmeneteli tanfolyamok műveleti-, és
logisztikai témaköreiben is.
209
A KUTATÁSI EREDMÉNYEK GYAKORLATI FELHASZNÁLHATÓSÁGA
A kutatás eredményei közvetlenül alkalmazhatók:
A vázolt problémák elemzésével, értékelésével a légierő hadelméleti
szakirodalom mindössze csekély mértékben és nem átfogóan foglalkozik.
Ebben a témakörben magyar nyelvű, vagy magyar szakember által publikált
tanulmányt, szakcikket, elemzést nem találtam. Ez megerősített abban a
hitben, hogy a választott témakör akuális problémákra keresi a válaszokat,
valamint az értekezés tervezet egy szokatlannak mondható közelítésből
vizsgálódik. A dolgozat hozzájárulhat a Magyar Honvédség légierővel
foglalkozó doktrinális irodalomának kiegészítéséhez, fejlesztéséhez. Az
átfogó jellegnek köszönhetően légi bázisok helye és szerepe megismerhető
azok számára is, akik eddig úgy gondolták: „a légi bázis az a hely csupán,
ahonnan és ahova a légi járművek fel- és leszállnak”;
A légi bázisaink fejlesztési koncepcióinak kidolgozásában, háttéranyagként,
a bázisok működését és műveleti alkalmazását szabályzó
dokumentumrendszerek fejlesztése során;
A katonai vezető, műveleti logisztika, katonai üzemeltető és állami
légiközlekedési alapképzési szakok tananyagbázisának a fejlesztésében; a
katonai mesterképzési szakok (ugyancsak katonai vezető, műveleti
logisztikai, katonai üzemeltetés), vagy egyéb katonai továbbképzési,
tanfolyami tananyagbázisának a fejlesztésében;
A kutatási anyag és eredmények továbbá felhasználhatók a Hadtudományi
Doktori Iskola, részben a Katonai Műszaki Doktori Iskola képzéseiben,
valamint az Erasmus+ releváns kurzusai tananyagának fejlesztésében.
Kutatásomat nem tekintem lezártnak, azt folytatni kívánom a tengerentúli bázisok
pozícionálásának és szerepének elemzésével, valamint a különböző államok
erőkivetítési képességének kutatásával, különös tekinetettel a légierő vonatkozásra.
A dolgozatban nem tárgyalom a repülőgép hordozó hajók kérdéskörét, azonban ezt a
témakört is érdemesnek tartom feldolgozni, mint határterületet.
210
FELHASZNÁLT IRODALOM
KÖNYVEK
1. ALEXROD, Alen: Encyclopedia of World War II. New York, Infobase
Publishing, 2007. 893.p.
2. BAKOS Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai
Kiadó, 2002. 723.p.
3. BÁRÁNY Lászlóné (szerk.): Általános kislexikon 1. kötet. Budapest, Magyar
Nagylexikon Kiadó, 2005. 968.p.
4. BÁRDOS-FÉLTORONYI Miklós: Bevezetés a geopolitikába. L’Harmattan
Kiadó, Párizs, 2006. 254.p.
5. BECK Mihály, PESCHKA Vilmos (szerk.): Akadémiai kislexikon A-K.
Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989. 1046.p.
6. BECK Mihály, PESCHKA Vilmos (szerk.): Akadémiai kislexikon L-Z.
Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990. 979.p.
7. BERKÁNÉ DANESCH Marianne, M. SZABÓ Miklós, MEZŐ András:
Katonai terminológiai értelmező szótár. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2015. 715.p.
8. BRZEZINSKI, Zbigniew: A nagy sakktábla. Budapest, Antall József
Tudásközpont, 2017. 316.p.
9. BRZEZINSKI, Zbigniew: Stratégiai vízió – Amerika és a globális hatalom
válsága. Budapest, Antall József Tudásközpont, 2013. 297.p.
10. CARAFANO, James Jay: After D-Day – Operation Cobra and the Normandy
Breakout. Mechanicsburg, Stackpole Books, 2000. 294.p.
11. CHUN, Clayton K.S.: Aerospace Power in the Twenty-First Century – A
Basic Primer. Colorado Springs, United States Air Force Academy, 2001.
352.p.
12. COHEN, Saul Bernard: Geopolitics – The Geography of International
Relations. (third edition) London, Rowman & Littlefiled, 2015. 491.p.
211
13. CORRIGAN, Jim: Desert Storm Air War: The Aerial Campaign against
Saddam's Iraq in the 1991 Gulf War. Guilford, Stackpole Books, 2017. 288.p.
14. DAALDER, Ivo H.; O’HANLON, Michael E.: Winning Ugly – NATO’s War
to Save Kosovo. Washington D.C., Brookings Inst. Press, 2001. 362.p.
15. DAVUTOGLU, Ahmet: Stratégiai mélység – Törökország nemzetközi
helyzete. Budapest, Antall József Tudásközpont, 2016. 517.p.
16. DOUHET, Giulio (ford. Tandori Dezső): A légiuralom. Budapest, Zrínyi
Miklós Katonai Akadémia, 1971. 80.p.
17. DRAEGER, Jeffrey J.: Overseas Military Bases: Understanding Host Nation
Support. Biblioscholar, 2012. 16.p.
18. DUFFY, James P.: Target: America – Hitler’s Plan to Attack the United
States. Guilford, Lyons Press, 2012. 195.p.
19. ÉLESZTŐS László, BARABÁS Éva (szerk.): Magyar nagylexikon 3. kötet.
Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993. 836.p.
20. ÉLESZTŐS László, BARABÁS Éva (szerk.): Magyar nagylexikon 17. kötet.
Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993. 930.p.
21. FAUSILE, Angelique L.: Two Theories on the Use of Air Power: Warden vs.
Pape. Washington D.C., National War College, 2003. 13.p.
22. FOX, Richard P.: Air Base Defense in the Republic of Vietnam 1961-1973.
Washington D.C., Office of Air Force History, 1979. 278.p.
23. GAZDAG Ferenc (szerk.): Geopolitika és biztonság. Budapest, Zrínyi Kiadó,
2006. 225.p.
24. GŐCZE István: A tudományelmélet és kutatásmódszertan alapjai. Budapest,
ZMNE, Katonai Stratégiai Tanszék, 2010. 106.p.
25. GROSKOV, Sz. G.: Az állam tengeri hatalma. Budapest, Zrínyi Katonai
Kiadó, 1983. 473.p.
26. HALÁSZ György: Britannica Hungarica – Világenciklopédia XVIII.
Budapest, Ciceró Kft., 1998. 767.p.
27. HAJDÚ Ferenc, SÁRHIDAI Gyula: Hadászati és hadműveleti
robotrepülőgépek. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2007. 119.p.
212
28. HAVERS, Robin: The Second World War – Vol. 2. – Europe 1939-1943.
London, Routledge, 2005. 96.p.
29. KOHN, Richard H.; HARAHAN, Joseph P.: Strategic Air Warfare – An
Interview with General Curtis E. LeMay, Leon W. Johnson, David A.
Burchinal and Jack J. Catton. Washington D.C., Office of Air Force History,
1988. 146.p.
30. LACHOWSKI, Zdzislaw: Foreign Military Bases in Eurasia. SIPRI Policy
Paper No. 18. Stockholm, Stockholm International Peace Research Institute,
2007. 68.p.
31. LIBBEY, James K.: Alexander P. de Seversky – and the Quest for Air Power.
Washington D.C., Potomac Books, 2013. 349.p.
32. MEILINGER, Philippe S.: 10 Propositions Regarding Air Power. Washington,
D.C., Air Force History and Museums Program, 1995. 92.p.
33. MEILINGER, Philippe S.: Airmen and Air Theory – A Review of the Sources.
Montgomery, Air University Press, 2001. 164.p.
34. MEILINGER, Philippe S.: Airwar – Theory and Practice. Oxon, Frank Cass
Publishers, 2003. 288.p.
35. MROZEK, Donald J.: Air Power and the Ground War in Vietnam.
Washington D.C., Pergamon-Brassey’s, 1989. 196.p.
36. MUDRA István: Repülőterek és repülőtéri berendezések. Budapest,
Repülésoktatási és Dokumentációs Központ, 2007. 261.p.
37. MUELLER, Karl P. (szerk.): Precision and Purpose: Airpower in the Libyan
Civil War. Santa Monica, RAND, 2015. 447.p.
38. MURAKÖZY György (ford.): Thuküdidész: A peloponnészoszi háború.
Budapest, Osiris Kiadó, 1999. 707.p.
39. NORWOOD, J. Scott: Thunderbolts and Eggshells – Composite Air
Operations during Desert Storm and Implications for USAF Doctrine and
Force Structure. Montgomery, Air University Press, 1994. 59.p.
40. OLSEN, John A. Olsen: John Warden and the Renaissance of American Air
Power. Washington D.C., Potomac Books, 2007. 374.p.
213
41. PALIK Mátyás (szerk.): Pilóta nélküli repülés profiknak és amatőröknek.
Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2013. 321.p.
42. PAPE, Robert A.: Bombing to Win – Air Power and Coercion in War. Ithaca,
Cornell University Press, 1995. 366.p.
43. SCHAKE, Kurt Wayne: Strategie Frontier: American Bomber Bases
Overseas, 1950-1960. Trondheim, Norwegian University of Science and
Technology, 1998. 282.p.
44. SLESSOR, John C.: Air Power and Armies. Tuscaloosa, The University of
Alabama Press, 2009. 231.p.
45. SISELINA, Ljubov, GAZDAG Ferenc (szerk.): Oroszország és Európa –
Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2004. 446.p.
46. STOKES, Jamie (szerk.): Encyclopedia of the Peoples of Africa and the
Middle East. New York, Infobase Publishing, 2009. 824.p.
47. SZABÓ József (szerk.): Hadtudományi lexikon A-L. Budapest, Magyar
Hadtudományi Társaság, 1995. 842.p.
48. SZABÓ József (szerk.): Hadtudományi lexikon M-Zs. Budapest, Magyar
Hadtudományi Társaság, 1995. 741.p.
49. SZILÁGYI István: Geopolitika. Pécs, Publikon Kiadó, 2013. 254.p.
50. TUCKER, Spencer C (szerk.).: World War II. at Sea – En Encyklopedia. Santa
Barbara, ABC-CLIO, 2012. 925.p.
51. WARDEN, John A. III.: The Air Campaign – Planning for Combat.
Washington D.C., National Defence University Press, 1988. 197.p.
52. WATKINS, Anna (szerk.): Footnotes to History: Selected Speeches and
Writings of Edmund A. Walsh, S.J., Washington D.C., Georgetown University
Press, 1990. 175.p.
DOKTORI ÉRTEKEZÉSEK
53. MEYER Dóra Zsófia: Repülésbiztonsági szint alapú eljárás-befolyásolás a
polgári célú légiközlekedésben – Az airside, pre-take-off objektum- és
folyamatcsoport biztonságintegritása. PhD értekezés, Budapest, Budapesti
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 2015. 142.p.
214
54. SZABÓ Máté Csaba: A brit és amerikai külbirtokok státusza és biztonsági
problémái. (Doktori – PhD – értekezés) Nemzeti Közszolgálati Egyetem,
Hadtudományi Doktori Iskola, 2014. 298.p.
TANULMÁNYOK, CIKKEK
55. AMOUZEGAR, Mahyar A.; MCGARVEY, Ronald G.; TRIPP, Robert S.;
ROLL, C. Robert, Jr.: Combat Support – Overseas Basing Options. In: Air
Force Journal of Logistics, XXX/1. 2006. pp.3-14.
56. ANCEL, Jacques: Geopolitika. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai
szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006.
pp.371-388.
57. BAKER, Leonard; COOLING, Benjamin F.: Developements and Lessons
Before World War II. In: Benjamin Frankin Cooling (szerk.): Case Studies in
the Achievement of Air Superiority. Washington D.C., Office of Air Force
History, 1994. pp.1-64.
58. BALAJTI István, MAKKAY Imre, TURAI András: Léghajókra szerelt
felderítő lokátorok. In: Új Honvédségi Szemle: A Magyar Honvédség
Központi Folyóirata (1991-2007) XLVIII/6. 1994. pp.111-115.
59. BERKLAND, David: Douhet, Trenchard, Michell and the Future of Airpower.
In: Defence & Security Analysis, 27/4. 2011. pp.389-393.
60. BRILL, Heinz: Geopolitika és geostratégia. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai
szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006.
pp.342-350.
61. CLEGG, Mark: Force Protection and Society. In: Defense & Security
Analysis, 28/2. 2012. pp.131-139.
62. CSENGERI János: A légierő, mint a geostratégiai törekvések egyik
meghatározó eszköze. In: Szilvássy László (szerk.): Repüléstudományi
Szemelvények 2017., Szolnok, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2017. pp.31-
66.
63. DARUKA Norbert: A robbanóanyag kereső kutyák alkalmazhatósága
repülőterek átvizsgálása során. In: Repüléstudományi Közlemények, XXI/2.
2009. pp.1-10.
215
64. DUDÁS Zoltán: A repülésbiztonság kétféle értelmezése. In:
Repüléstudományi Közlemények (1997-TŐL), XX/1. 2008. 13 p.
65. DUDÁS Zoltán: Az információ fontossága a repülésbiztonságban. In:
Repüléstudományi Közlemények (1997-TŐL), XVII./2. 2005. 10 p.
66. DUDÁS Zoltán: Repülésbiztonsági kockázat, repülésbiztonsági felelősség. In:
Repüléstudományi Közlemények (1997-TŐL), XXI/2. 2009. 8 p.
67. DUGIN, Alekszandr: A geopolitika alapjai. In: Gazdag Ferenc (szerk.):
Geopolitika és biztonság. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2006. pp.119-164.
68. FOX, William T.: A geopolitika és a nemzetközi kapcsolatok. In: Csizmadia et
al.: Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi
Kutatóintézet, 2006. pp.100-116.
69. FRANDSEN, Bert: Learning and adapting – Billy Mitchell in World War I.
In: Joint Force Quarterly, 72/1. 2014. pp.96-101.
70. GÖNCZI Gabriella, KRAJNC Zoltán: Korunk meghatározó légierő
teoretikusa – John A. III. Warden In: Hadmérnök V/1. 2010. pp.349-357.
71. HELLION, Richard P.: The Second World War as Turning Point in Air
Power. In: Sebastian Cox (szerk.): Air Power History. Abingdon, Frank Cass
Publishers, 2002. pp.93-124.
72. HOFFMAN, Frank G.: Hybrid Warfare and Challenges. In: Joint Force
Quarterly, 52/1. 2009. pp.34-39.
73. HORVÁTH Attila: A repülőterek és a légiirányítás, mint kritikus
infrastruktúrák. In: Hadmérnök, IV/4. 2009. pp.90-99.
74. JENEI Imre, SZŰCS Pál, KRAJNC Zoltán: William Mitchell légierő
értelmezése 1. In: Repüléstudományi Közlemények, XXVI/1. 2014. pp.25-30.
75. JENEI Imre, SZŰCS Pál, KRAJNC Zoltán: William Mitchell légierő
értelmezése 2. In: Repüléstudományi Közlemények, XXVI/1. 2014. pp.31-38.
76. JONSSON, Jan: Air Operations in a 4:th Generation Air Force. In: Klaus-R
Böhme, Carl Linton (ed.): Air Power Doctrine and Technology. Linköping,
Conference, 14-16. August 1996. pp.115-124.
216
77. KAISER Ferenc: Az erőkivetítés mint az állam speciális érdekérvényesítő
eszköze. In: Gőcze István (szerk.): Az igazságos háború elvétől az igazságos
békéig. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2017. pp.55-72.
78. KRAJNC Zoltán, JENEI Imre: „Tíz állítás a légierővel kapcsolatban” –
Philippe S. Meilinger légierő értelmezése. In: Repüléstudományi
Közlemények, XXV/2. 2013. pp.749-760.
79. KRAJNC Zoltán: A légierő alkalmazásának alapkérdései. In: Krajnc Zoltán
(szerk.): A katonai vezetői-parancsnoki (harcászati vezetői) kompetenciák
fejlesztési stratégiája. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, 2014. pp.87-
98.
80. KRAJNC Zoltán: A légierő eszmerendszerként való értelmezése. In: Krajnc
Zoltán (szerk.): A katonai-vezetői-parancsnoki (harcászati vezetői)
kompetenciák fejlesztésének lehetséges stratégiája. Budapest, Nemzeti
Közszolgálati Egyetem, 2014. pp. 175-192.
81. LACOSTE, Yves: Geopolitika. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai
szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006.
pp.486-512.
82. LAVROV, Anton: Post-war Deployment of Russian Forces in Abkhazia and
South Ossetia. In: Ruslan Pukhov: The Tanks of August. Moszkva, Centre for
Analysis of Strategies and Technologies. 2010. pp.115-128.
83. LERSCH, Bruna dos Santos; SARTI, Josiane Simão: The Establishment of
Foreign Military Bases and the International Distribution of Power. In:
Universidade Federal do Rio Grande do Sul Model United Nations
(UFRGSMUN) 2/1. 2014. pp.83-135.
84. LUKÁCS László: A terrorista robbantás és a repülés. In: Repüléstudományi
Közlemények, 21/2. 2009. 9p.
85. MAKKAY Imre: Drónok harca. In: Repüléstudományi Közlemények,
XXVII/1. 2015. pp.61-72.
86. MEILINGER, Philippe S.: Proselytiser and Prophet – Alexander p. de
Seversky and American Airpower. In: John Gooch (szerk): Airpower – Theory
and Practice. London, Frank Cass Publishers, 1995. pp.7-35.
217
87. MEYER Dóra, MUDRA István: Repülésbiztonság növelésének kutatása.
Budapest, Innováció és Fenntartható Felszíni Közlekedés 2014. konferencia,
2014. pp.176-182.
88. MIDDLEBROOK, Martin: Harris. In: Micheal Carver (szerk.): The War
Lords – Military Commanders of the Twentieth Century. Barnsely, Pen &
Sword Books, 2005. pp.316-331.
89. MURRAY, Williamson: Curtis E. LeMay – Airman Extraordinary. In: John.
A. Olsen: Air Commanders. Potomac Books, Washington D.C. 2013. pp.131-
160.
90. MURRAY, Williamson: The Luftwaffe Experience 1939-1941. In: Benjamin
Franklin Cooling (szerk.): Case Studies in the Developement of Close Air
Support. Washington D.C., Office of Air Force History, 1990. pp.71-114.
91. NAGY Béla: A légi hadviselés egyedül eldöntheti-e a háborut. In: Magyar
Katonai Szemle, 14/1. 1944. pp.119-130.
92. NAGY Miklós, SIPOSNÉ KECSKEMÉTHY Klára: A délszláv térség
geopolitikai, geostratégiai helyzete a 20. században. In : Kovács Jenő:
Magyarország katonai stratégiája [komplex kutatási téma]: Elméleti kutatási
terület III.R. Budapest, 1996. pp. 145-157.
93. NAGY Miklós, SIPOSNÉ KECSKEMÉTHY Klára: A magyar geostratégia.
In: Új Honvédségi Szemle: A Magyar Honvédség Központi Folyóirata (1991-
2007), 50/3. 1996. pp. 6-14.
94. NAGY Miklós, SIPOSNÉ KECSKEMÉTHY Klára: Az angolszász
geostratégia. Hadtudomány: A Magyar Hadtudományi Társaság Folyóirata,
VI/3. 1996. pp. 118-122.
95. NAGY Miklós, SIPOSNÉ KECSKEMÉTHY Klára: Földrajz és biztonság.
Földrajzi Közlemények CXXI, XLV/3-4. 1997. pp. 219-226.
96. O’NEIL, William D.: Transformation Billy Mitchell Style. In: Proceedings
Magazine, 128/3. 2002. pp.100-104.
97. OHTOMO, Takafumi: Understanding U.S. Overseas Military Presence after
World War II. In: Journal of International and Advanced Japanese Studies 4/1.
2012. pp.17-29.
218
98. OLIVIER, Jeanne: Airport Perimeter Security – Finding the Right Fit for your
Airport. In: Airport Magazine, 2014 augusztus-szeptember pp.10-16.
99. PATAKI Gábor Zsolt: A geopolitika: egy multidiszciplináris elemző módszer.
In: Csizmadia et al.: Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és
Védelmi Kutatóintézet, 2006. pp.8-12.
100. RANKIN, William B.: Preparing Airports for Weapons of Mass Effect. In:
Journal of Airport Management, 9/2., 2015. pp.162-174.
101. RATZEL, Friedrich: Politikai földrajz. In: Csizmadia et al.: Geopolitikai
szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet, 2006.
pp.162-234.
102. SPAATZ, Carl A.: Strategic Air Power – Fulfillment of a Concept. In: Foreign
Affairs, 24/3. 1946. pp.385-396.
103. SISELINA, Ljubov: Az orosz geopolitikai gondolkodás. In: Siselina, Ljubov,
Gazdag Ferenc (szerk.): Oroszország és Európa – Orosz geopolitikai
szöveggyűjtemény. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2004. pp.15-32.
104. SPYKMAN, Nicholas John: Eurázsia politikai térképe. In: Csizmadia et al.:
Geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest, Stratégiai és Védelmi
Kutatóintézet, 2006. pp.56-65.
105. SZTERNÁK György: Gondolatok a hatásalapú- és a hálózatközpontú katonai
műveletekről. Hadtudományi Szemle, I/3. 2008. pp.93-114.
106. SZŰCS Pál, KRAJNC Zoltán: Hugh Trenchard légierő értelmezése. In:
Repüléstudományi Közlemények, XXVI/1. 2014. pp.18-24.
107. TÓTH Endre: Római utak Pannóniában. Ókor: Folyóirat az antik kultúráról,
3/1. 2004. pp. 43-48.
108. ÜRMÖSI Károly: A biztonság, a biztonság fogalma. In: Hadtudományi
Szemle, 6/4. 2013. pp.147-154.
109. VÁNYA László, BERNÁTH Balázs: A repülő légibázis – adalékok a katonai
léghajózás történetéhez. In: Bolyai Szemle VII/1. 1998. pp.93-106.
110. VÁNYA László: Léggömbök, léghajók és katonai alkalmazásuk. In: Bolyai
Szemle VI/1. 1997. pp.70-85.
219
111. VARGA Attila Ferenc: A drónok, mint a kockázatmentes hadviselés eszközei.
In: Hadtudományi Szemle, 6/2. 2013. pp.44-58.
112. VAS Tímea, FEKETE Csaba Zoltán, GAJDOS Máté: Telepíthető repülőtér
navigációs és fénytechnikai berendezései. In: Repüléstudományi
Közlemények, XXVII/2., 2015. pp.169-181.
113. VAS Tímea, PALIK Mátyás, NAGY Gergely: Pilóta nélküli légijárművek
repülőterekről történő alkalmazása. In: Honvédségi Szemle, 144/1. 2016.
pp.73-82.
114. VAS Tímea, SOMOSI Vilmos: A Magyar Honvédség mobil ATM komponens
lehetőségei a NATO hadműveleti repülőterein. In: Repüléstudományi
Közlemények Különszám, XIV/2., 2010. pp.2-13.
115. ZINOVJEV, Alekszandr: A Nyugat. In: Gazdag Ferenc (szerk.): Geopolitika
és biztonság. Budapest, Zrínyi Kiadó, 2006. pp.165-186.
DOKTRÍNÁK, SZABÁLYZATOK
116. AAP-06 NATO Glossary of Terms and Definitions. Brüsszel, NATO NSA,
2014. p.2-S-7
117. AAP-44(A) NATO Standard Bar Code Handbook. Brüsszel, NATO NSA,
2010.
118. AAP-6 (2010) NATO szakkifejezések és meghatározások szógyűjteménye
(angol és magyar). Budapest, Magyar Honvédség Vezetési és Doktrinális
Központ, 2012.
119. AEP-46 Criteria for the aircraft classification number (ACN)/Pavement
classification number (PCN). Brüsszel, NATO NSA, 2007.
120. Aeronautical Information Publication – Légiforgalmi tájékoztató kiadvány
(Magyarországon: http://ais.hungarocontrol.hu/aip/, letöltve: 2018.08.29.)
121. AFDD 1 - United States Air Force Basic Doctrine, Organisation and
Command. Alabama, LeMay Center, Air University, 2014.
122. AFI 11-235 Forward Area Refueling Point (FARP) operations. Washington
D.C., Headquarters, Department of the Air Force, 2015.
220
123. AJP 3.3 A Allied Joint Doctrine for Air and Space Operations. Brüsszel,
NATO Standardization Agency, 2009.
124. AJP 3.3 B – Allied Joint Doctrine for Air and Space Operations. Brüsszel,
NATO Standardization Office 2016.
125. AJP 3.4.4 Allied Joint Doctrine for Counter Insurgency (COIN). Brüsszel,
NATO Standardization Office, 2016., p.1-3.
126. AJP- 4.5 Allied Joint Doctrine for Host Nation Support. Brüsszel, NATO
NSA, 2013.
127. AJP-3.14 Allied Joint Doctrine for Force Protection. Brüsszel, NATO NSO,
2015.
128. ALP-4.3 Air Forces Logistic Doctrine and Procedures. Brüsszel, NATO NSA,
2002.
129. APP-22 Military Pallets, Packages and Containers. Brüsszel, NATO NSO,
2015.
130. ATP 3-04.94, Army Techniques Publication for Forward Arming and
Refueling Points. Washington D.C. Department of the Army, 2012.
131. ATP-3.3.8.1 Guidance for the Training of Unmanned Aircraft Systems (UAS)
Operators. Brüsszel, NATO NSO, 2016.
132. Az Európai Bizottság 2018/401 rendelete a 139/2014/EU rendeletnek a
futópályák osztályozása tekintetében történő módosításáról. 2018. március 14.
133. ICAO Annex 14/II. Heliports. 2nd edition, Montréal, 1995.
134. ICAO Annex 17. Security. Montreál, ICAO, 2006.
135. ICAO Annex 19. Safety management. Montreál, ICAO, 2013.
136. ICAO Doc 9150 STOLport manual. 2nd edition, Montréal, 2002.
137. ICAO Doc 9859 Safety Management Manual (SMM). Montreál, ICAO, 2006.
138. JDP 0-30 UK Air and Space Doctrine. London, UK Ministry of Defence;
Developement, Concepts and Doctrine Center, 2013.
139. Military Aeronautical Information Publication – Katonai légiforgalmi
tájékoztató kiadvány (http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-
221
miniszterium/hirek/magyar-koztarsasag-katonai-legiforgalmi-tajekoztato-
kiadvany, letöltve: 2018.08.29.)
140. NATO Standard AEP-68 Guidance in the Selection of STANAGs for
Deployed Air Operations Services. Edition A Version 1, Brüsszel, NATO
NSO, 2015.
141. Re/419 – Légi Műveletek Doktrína. Budapest, Magyar Honvédség, 2015.
JOGSZABÁLYOK
142. 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet a légiforgalom irányításának szabályairól
143. 1656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat Magyarország Nemzeti Katonai
stratégiájának elfogadásáról.
144. 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről
145. A Honvédelmi Minisztérium védelemgazdaságért felelős helyettes
államtitkárának 13/2017. (HK 6.) HM VGHÁT szakutasítása NATO
egységesítési egyezmények nemzeti elfogadásáról.
DOKUMENTUMOK
146. COLE, Chris; DOBBING, Mary; HAILWOOD Amy: Convenient Killing -
Armed Drones and the ‘Playstation’ Mentality. Oxford, The Fellowship of
Reconciliation, 2010.
147. CSEH Violetta Judit: Terrorizmus a levegőben - A légiközlekedés, mint a
globális terrorizmus eszköze. ITDK dolgozat, Budapest, Nemzeti
Közszolgálati Egyetem, 2017. november 23.
148. Joint Air Power Competence Centre: NATO Air and Space Power in Counter-
IED Operations. Kalkar, JAPCC, 2011.
149. Joint Air Power Competence Centre: Strategic Concept of Employment for
Unmanned Aircraft Systems in NATO. Kalkar, JAPCC, 2010.
150. Képviselői Információs Szolgálat: A Magyar Honvédség békefenntartó
missziói 2. Infojegyzet, 2017/49.
151. ROGERS, James, SIMÓN, Luis: The Status and Location of the Military
Installations of the Member States of the European Union and Their Potential
222
Role for the European Security And Defence Policy (ESDP). Brüsszel,
Európai Parlament, 2009.
INTERNETES FORRÁSOK
152. Acceptable Means of Compliance and Guidance Material for the
Implementation and Measurement of Safety Key Performance Indicators
(SKPIs) (ATM performance IR)
(https://www.easa.europa.eu/sites/default/files/dfu/Annex%20to%20the%20E
D%20Decision%202011-017-
R%20%28Final%20AMC%20and%20GM%20for%20SKPIs%29.pdf;
letöltve: 2018.10.24.)
153. ALGAR, James; GEROMINI, Clyde; KINNEY, Jack; PORTER, H.C.
(rendezte): Victory Through Air Power. United Artists, Walt Disney, 1943.
(https://www.youtube.com/watch?v=J1iPBvwaIkI, letöltve: 2016.09.13.)
154. Annex 3-0 Operations and Planning - Appendix A: Center of Gravity Analysis
Methods. Alabama, LeMay Center, Air University, 2016. p.134.
(https://www.doctrine.af.mil/Portals/61/documents/Annex_3-0/3-0-Annex-
OPERATIONS-PLANNING.pdf; letöltve: 2018.10.22.)
155. Battelle weblap, DroneDefender, (http://www.battelle.org/our-work/national-
security/tactical-systems/battelle-dronedefender; letöltve: 2018.09.04.)
156. Boeing – Silent Strike: Boeing's Compact Laser Weapons System tracks and
Disables UAVs (http://www.boeing.com/features/2015/08/bds-compact-laser-
08-15.page; letöltve: 2018.09.05.)
157. BOWLEY, Graham: Spy Balloons Become Part of the Afghanistan
Landscape, Stirring Unease, The New York Times, Asia Pacific, 2012.;
(http://www.nytimes.com/2012/05/13/world/asia/in-afghanistan-spy-balloons-
now-part-of-landscape.html?pagewanted=all&_r=3; letöltve: 2018.09.05.)
158. Curtis E. Lemay Center for Doctrine Development and Education – Core Air
Force Doctrines (https://www.doctrine.af.mil/; letöltve: 2018.10.22.)
159. Droneshield – Drone Sentry (https://www.droneshield.com/sentry; letöltve:
2018.09.04.)
223
160. EASA by Country (https://www.easa.europa.eu/easa-and-you/international-
cooperation/easa-by-
country?easa_relationship%5B%5D=field_easa_country_mbmo_target_id;
letöltve: 2018.10.24.)
161. EASA – Frequently Asked Questions – The Agency
(https://www.easa.europa.eu/the-agency/faqs/agency; letöltve: 2018.10.24.)
162. Globalsecurity.org – Rapid Aerostat Initial Deployment (RAID)
(https://www.globalsecurity.org/intell/systems/raid.htm; letöltve: 2018.09.05.)
163. Gunnebo (http://assets.gunnebo.com/delphi/Documents/AirportSolutions-
Brochure-GB-uk.pdf; letöltve: 2018.09.03.)
164. Hérodote, Revue de géographie et de geopolitique – Tous les numéros
(http://www.herodote.org/spip.php?page=liste; letöltve: 2018.10.20.)
165. Honvédelmi Minisztérium – Sikerrel zárult a Magyar Honvédség baltikumi
légtérrendészeti missziója. (http://www.kormany.hu/hu/honvedelmi-
miniszterium/hirek/sikerrel-zarult-a-magyar-honvedseg-baltikumi-
legterrendeszeti-misszioja; letöltve: 2018.05.29.)
166. Informations Systems Laboratories Incorporated - Rapidly Elevated Aerostat
Platform (http://www.islinc.com/wp-
content/uploads/2015/12/REAPInformationSheet.pdf; letöltve: 2018.09.05.)
167. JEFFREY, James: China is building its first overseas military base in Djibouti
– right next to a key US one. Global Post, 2016.
(https://www.pri.org/stories/2016-05-03/china-building-its-first-overseas-
military-base-djibouti-right-next-key-us-one; letöltve: 2018.08.14.)
168. Lockheed Martin – Persistent Surveillance Systems
(https://www.lockheedmartin.com/content/dam/lockheed-
martin/rms/photo/aerostats/LTA_Brochure.pdf; letöltve: 2018.09.05.)
169. Lockheed Martin – Sentinels of the Sky: The Persistent Threat Detection
System (https://www.lockheedmartin.com/en-
us/news/features/history/ptds.html; letöltve: 2018.09.05.)
170. M. SZABÓ Miklós: Légiuralom-elmélet – légi fegyverkezés – a Magyar
Királyi Légierő az 1930-as években. Mindentudás Egyeteme (tudományos
224
előadás) 2006.
(http://mindentudas.videotorium.hu/hu/recordings/details/8338,Legiuralom-
elmelet_legi_fegyverkezes_a_Magyar_Kiralyi_Legiero_az_1930-as_evekben,
letöltve: 2016.08.25.)
171. Military.com - Blimps for Marines in Iraq
(https://www.military.com/defensetech/2005/04/14/blimps-for-marines-in-
iraq; letöltés: 2018.09.05.)
172. NATO hivatalos weboldal: Operations and Missions: Past and Present.
(https://www.nato.int/cps/ie/natohq/topics_52060.htm; letöltve: 2018.08.14.)
173. NATO on the Map (https://www.nato.int/nato-on-the-
map/#lat=48.66645008351814&lon=17.8137807510808&zoom=1&layer-5;
letöltve: 2018.08.14.)
174. Openworks Engineering – Skywall 100 és Skywall 300
(https://openworksengineering.com/skywall/100;
https://openworksengineering.com/skywall/300; 2018.09.04.)
175. ORANGE, Vincent: Tedder, Arthur William. Oxford Dictionary of National
Biography, Oxford University Press, 2004.
(http://www.oxforddnb.com/view/article/36446, letöltve: 2016.09.05.)
176. PARSCH, Andreas: Tethered Aerostats, 2005. (http://www.designation-
systems.net/dusrm/app4/aerostats.html; 2018.09.05.)
177. PFLIMLIN, Edouard: Drones, la mort qui vient du ciel.
(https://www.edouardpflimlin.com/2009/12/01/drones-la-mort-qui-vient-du-
ciel/; letöltve: 2018.09.03.)
178. Proximex (http://proximex.com/download/Surveillint-
Essentials_ds_r01_lt_EN.pdf; letöltve: 2018.09.03.)
179. Qognify (https://www.qognify.com/security-solution-for-airports/; letöltve:
2018.09.03.)
180. Russian military base presence in Kyrgyzstan extended till 2032.
(http://enews.fergananews.com/news.php?id=3244&mode=snews; letöltve:
2018.08.14.)
225
181. Russian task force held NVC defence competitions in the Transnistria
(http://eng.mil.ru/en/structure/okruga/west/news/more.htm?id=12007641@eg
News; letöltve: 2018.08.14.)
182. SAAB (http://saab.com/security/air-traffic-management/airport-
security/oneview/, letöltve: 2018.09.03.)
183. Secintel – Reactive Drone Jammer Model 40N
(http://www.secintel.com/media/pdf/reactive_drone_jammer.pdf; 2018.09.04.)
184. Selex weblap, Falcon Shield (http://www.us.selex-es.com/-/falconshield;
letöltve: 2018.09.04.)
185. Siemens (https://www.downloads.siemens.com/download-
center/Download.aspx?pos=download&fct=getasset&id1=A6V10399158;
letöltve:2018.09.03.)
186. Skysentry – Elevated Systems Solutions ( http://www.skysentry.net/elevated-
system-solutions; letöltve: 2018.09.05.)
187. From security to passenger experience: Towards a smart airport, Thales
(https://www.thalesgroup.com/en/activities/security/critical-
infrastructure/airports; letöltve: 2018.09.03.)
188. The Strategic Airlift Capability (SAC)
(https://www.sacprogram.org/en/Pages/The%20Strategic%20Airlift%20Capab
ility.aspx; letöltve: 2018.05.29.)
189. The University of Chicago, Depatment of Political Sciences
/People/Faculty/Robert Pape/Curriculum Vitae (https://political-
science.uchicago.edu/sites/political-
science.uchicago.edu/files/uploads/Pape%20CV%202014.pdf, letöltve:
2018.08.30.)
190. U.S. Costums and Border Protection – CBP’s Eyes in the Sky,
(https://www.cbp.gov/frontline/frontline-november-aerostats; 2018.09.05.)
191. United States of America, Department of Defence: Base Structure Report
Fiscal Year 2017 Baseline – A Summary of Real Property Inventory. p.18.,
70-85.
226
(https://www.acq.osd.mil/eie/Downloads/BSI/Base%20Structure%20Report%
20FY17.pdf; letöltve: 2018.10.17.)
192. Why does the US have 800 military bases around the world?
(https://www.vox.com/2015/5/18/8600659/military-bases-united-states,
letöltve: 2018.02.23.)
227
FÜGGELÉKEK
KÉPEK, ÁBRÁK, TÉRKÉPEK, TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
Képek
Sorszám Megnevezés Oldal
1. kép Heliportok 22.
2. kép Emelt szinten létesített heliportok, Helideck,
Shipboard Heliport 23.
3. kép STOLport 25.
4. kép Altiportok 25.
5. kép
Egy new yorki Central Park-hoz közeli épületből
álmodott „The Hive” (A Kaptár) névre keresztelt UAV
dokkoló megoldás
27.
6. kép Burkolat nélküli felszállópályák 34.
7. kép Az USA Szárazföld haderőnem FARP technikai
eszközei és sematikus ábrái 39.
8. kép A ballon sematikus ábrája valamint fotó az eszközről,
a csörlő állomásról és a szenzor menedzserről 167.
Ábrák
Sorszám Megnevezés Oldal
1. ábra Az USA légierő-féle FARP sematikus ábrája 41.
2. ábra Légierő szerepkörök ábrázolása a brit légierő
doktrínában 72.
3. ábra A geopolitika klasszikusai, a geopolitikai gondolkodás
fejlődése 89.
4. ábra A Magyar Honvédség külföldi misszióinak átlagos
létszámmegoszlása 2016-ban 111.
5. ábra
A légiközlekedés résztvevői, illetve a repülésbiztonság
és repülőtér biztonság fenyegetési irányainak
ábrázolása
142.
6. ábra RPAS/UAS feladatkörei COIN során 160.
7. ábra A repülőterek, vagy bázisok távolabbi környezetének
megfigyelési architektúrája, koncepciója 173.
8. ábra Az erők megóvása feladatkör elemeinek összefoglaló
ábrája 175.
9. ábra
A repülőterek (légi bázisok) repülő csapatokat
támogató képesség elemeinek összefoglaló sematikus
ábrája
194.
10. ábra A légi bázisok fő funkcióinak, képességeinek
sematikus ábrája 202.
228
Térképek
Sorszám Megnevezés Oldal
1. térkép Amerikai Egyesült Államok katonai jelenléte
világszerte 102.
2. térkép A Varsó Szerződés tagállamai 104.
3. térkép Az egykori Szovjetunió érdekszférája 105.
4. térkép Oroszországi Föderáció katonai jelenléte
országhatáron túli területeken 106.
5. térkép Egyesült Királyság országhatáron túli katonai jelenléte 107.
6. térkép Francia Köztársaság országhatáron túli katonai
jelenléte 107.
7. térkép Kínai Népköztársaság országhatáron túli katonai
jelenléte 108.
8. térkép NATO jelenlét Európában és a Közel-Keleten 109.
9. térkép A Magyar Honvédség békefenntartó és válságkezelő
missziói 111.
10. térkép
Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok
(szürke) és a számukra ellenséges észak-vietnámi
csapatok (barna) elhelyezkedése 1968-ban; Az
amerikai csapatok által használt dél-vietnámi bázisok
119.
11. térkép Az Irak elleni 1991-es légi hadjárat során légi bázist
biztosító államok 121.
12. térkép
Az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni
légi hadjárat során légi bázist biztosító államok (kivéve
USA)
123.
Táblázatok
Sorszám Megnevezés Oldal
1. táblázat VFR repülés időjárási minimumai 30.
2. táblázat Az Egyesült Államok Légierő alapdoktrínája légierő fő
funkcióinak felosztása 69.
3. táblázat A légierő fő szerepkörei, műveletei és feladattípusai a
NATO Légi- és Űrdoktrínája alapján 73-74.
4. táblázat Államok, amelyek az USA mellett rendelkeznek
országhatáron túli katonai bázisokkal 103.
5. táblázat
Az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni
légi hadjárat során légi bázist biztosító egyes
államokban állomásoztatott légijárművek megoszlása
helikpoter-repülőgép bontásban
123.
6. táblázat
Líbia elleni légi hadjárat során alkalmazott légi
bázisok helyszínei, távolságuk Líbiától és az egyes
bázisokon elhelyezett légi járművek
125-126.
7. táblázat Pilóta nélküli légi járművek osztályozása 165-166.
229
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
Angol
rövidítés Angol meghatározás Magyar meghatározás
AAFARS Advanced Aviation Forward
Area Fefueling System
Fejlett, előretolt légi jármű
üzemanyagtöltő rendszer
ABDR Aircraft Battle Damage Repair Légi járművek harcokban
keletkezett sérüléseinek javítása
ACN Pavement Classification
Number Burkolat kategória érték
ACP
IROPS
Airport Contingency Plan for
Irregrular Operations
Repülőtér Vészhelyzeti Terv
Rendhagyó Esetekre
ACS Aircraft Cross Servicing Légi járművek kereszt-
kiszolgálása
AEP Airport Emergency Plan Repülőtér Kényszerhelyzeti Terv
AI Air Interdiction Légi lefogás
AIP Aeronautical Information
Publication
Légiforgalmi tájékoztató
kiadvány
AMSL Above Main Sea Level Tengerszint feletti magasság
ASP Airport Security Preparedness
Plan
Repülőtér Védelmi Felkészülési
Terv
ATM Air Traffic Management Légiforgalom kezelő rendszer
AWACS Airborne Warning and Control
System
Légi figyelmeztető és jelentő
rendszer
BDA Battle Damage Assessment Harci károk értékelése
CAOC Combined Air Operation
Centre
Egyesített Légi Hadműveleti
Központ
CM Cruise Missile Manőverező robotrepülőgép
COG Center of Gravity Súlypont
COIN Counter Insurgency Felkelők elleni műveletek
COMINT Communications Intelligence Kommunikációs felderítés
COPD Comprehensive Planning
Operations Directive
CR Close Range Kis hatótávolságú
CRC Control and Reporting Centre Irányítási és Jelentő Központ
CSAR Combat Search and Rescue Harci kutatás-mentés
CSL Cooperative Security Locations Biztonság együttműködési
helyszín
DEC Decoy Elterelő
ELINT Electronic Intelligence Rádióelektronikai felderítés
ERB En-Route Bases Útvonalakon elhelyezett bázisok
ERI En Route Infrastructure Bases Előretolt műveleti körlet
EXO Exo Stratosperic Sztratoszférától magasabban
230
repülő
FARP
1. Forward Arming and
Refueling Point/
2. Forward Area Refueling
Point
1. Előretolt újrafegyverző és
üzemanyag utántöltő pont/
2. Előretolt üzemanyag utántöltő
pont
FLOT Forward Line of Own Troops Saját csapatok első vonala
FOS Forward Operating Site Útvonalakon elhelyezett kisebb
bázisok
FP Force Protection Erők megóvása
GAT General Air Traffic Általános/vállalati/gazdasági
célú légiforgalom
HALE High Altitude Long Endurance Nagy repülési magasságú,
hosszú repülési időtartamú
HEMTT Heavy Expanded Mobile
Tactical Truck
Nehéz, nagy hatótávú,
mozgékony harcászati teherautó
HN Host Nation Befogadó nemzet
HNS Host Nation Support Befogadó nemzeti támogatás
HVAA High Value Air Asset Nagyértékű (nagy fontosságú)
légi eszközök
ICAO International Civil Aviation
Organisation
Nemzetközi Polgári Repülési
Szervezet
IED Improvised Explosive Device Rögtönzött robbanó szerkezet
IFR Instrument Flight Rules Műszerek szerinti repülési
szabályok
ILS Instrument Landing System Műszeres leszállító rendszer
IMINT Imagery Intelligence Képi felderítés
ISR Intelligence, Surveillance,
Reconnaissance
Hírszerzés, megfigyelés és
felderítés
JLENS
Joint Land Attack Cruise
Missile Defense Elevated
Netted Sensor System
Összhaderőnemi manőverező
robotrepülőgépek elleni légi
kikötözött szenzor rendszer
JSTARS Joint Surveillance Target
Attack Radar System –
LADP Low Altitude Deep Penetration Kis repülési magasságú áthatoló
LALE Low Altitude Long Endurance Kis repülési magasságú hosszú
repülési időtartamú
LETH Lethal Harci
MALE Medium Altitude Long
Endurance
Közepes repülési magasságú
hosszú repülési időtartamú
MARTS Marine Airborne Re-
Transmission System
Tengerészeti légi adástovábbító
rendszer
MH ÖHP – Magyar Honvédség
Összhaderőnemi Parancsnokság
231
MILAIP Military Aeronautical
Information Publication
Katonai légiforgalmi tájékoztató
kiadvány
MLS Microwave Landing System Mikrohullámú leszállító rendszer
MOB Main Operating Base Fő műveleti bázis
MOG
Capability
Maximum-On-Ground
Capability Maximális felszíni kapacitás
MOU Memeorandum of
Understanding Egyetértési megállapodás
MR Medium Range Közepes hatótávolságú
MRE Medium Range Endurance Közepes hatótávolságú
megnövelt repülési időtartamú
MTI Moving Targat Indication Mozgó célpontok felderítése
NATO North Atlantic Treaty
Organisation
Észak-atlanti Szerződés
Szervezete
OAT Operational Air Traffic Állami/műveleti célú
légiforgalom
OPSEC Operation Security Műveletek védelme
ÖHD – Összhaderőnemi doktrína
PCN Aircraft Classification Number Légi jármű kategória érték
PTDS Persistent Threat Detection
System
Tartósan jelenlevő Fenyegetést
Azonosító Rendszer
RAF Royal Air Force Királyi Légierő
RAID Rapid Aerostat Initial
Deployment
Sürgős kezdeti ballon
alkalmazás
REAP Rapidly Elevated Aerostat
Platform
Gyorsan felemelkedő ballon
rendszer
RFC Royal Flying Corps Királyi Repülő Csapatok
RPAS Remotely Piloted Aircraft
System Távirányított repülő rendszer
SAR Synthetic Aperture Radar Szintetikus apertúrájú radar
SIGINT Signals Intelligence Kisugárzás és jelfelderítés
SN Sending Nation Küldő nemzet
SQOC Squadron Operations Centre Repülőszázad harcálláspont
SR Short Range Rövid hatótávolságú
STANAG Standardization Agreement Egységesítési Egyezmény
STRATO Stratospheric Sztratoszférában repülő
TAOR Tactical Area of Responsibility Harcászati felelősségi terület
TARS Tethered Aerostat Radar
System
Kipányvázott ballonfedélzeti
radar rendszer
TBD To Be Defined Meghatározásra váró
TESSOC
Terrorism, Espionage,
Subversion, Sabotage, And
Organized Crime
Terrorizmus, kémkedés,
felforgatás, szabotázs és
szervezett bűnözés
232
TFHE Tactical Fuel Handling
Equipment
Harcászati üzemanyagtöltő
berendezés
TLOF Touchdown and Lift-Off Area Földetérési és elemelkedési
terület
UAS Unmanned Aircraft System Pilóta nélküli repülő rendszer
UAV Unmanned Aerial Vehicle Pilóta nélküli légi jármű
UCAS Unmanned Combat Aircraft
System
Pilóta nélküli harci repülő
rendszer
UK United Kingdom Egyesült Királyság
USAF United States Air Force Egyesült Államok Légiereje
VFR Visual Flight Rules Látás utáni repülési szabályok
WOC Wing Operations Centre Repülőezred harcálláspont
233
TÁRSSZERZŐI NYILATKOZATOK
234
235
BEFOGADÓ NYILATKOZAT
236
A TÉMÁVAL KAPCSOLATBAN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK (A megjelenés sorrendjében)
Foly
ósz
ám A publikáció
Rés
zvét
eli
arán
y (
%) A folyóirat,
kiadvány
megnevezése,
évfolyama,
száma
URL Megjegyzés Jellege Címe Nyelve
1. Konferencia
kiadvány
Material Management and
Transportation Procedures
in Air Force Logistic
Operations
Angol 100
Manažment - teória,
výučba a prax 2014:
zborník príspevkov z me dzinárodnej
vedecko-odbornej
konferencie. 380 p. Liptovsky Mikulas:
Akadémia ozbro
jených síl generála Milana
Rastislava Štefánika,
2014. pp. 222-233.
2. Folyóirat cikk
A katonai repülőterek
polgári – katonai
felhasználás (üzemeltetés)
hazai jogszabályi
hátterének bemutatása
Magyar 100
Repüléstudományi
Közlemények
(1997-től) XXVI/2.
2014. pp. 160-170.
http://www.repulestudomany.hu
/kulonszamok/2014_cikkek/201
4-2-14-
0121_Csengeri_Janos.pdf
3. Folyóirat cikk
One of the Basic Questions
of Warfare: The Levels of
Control of Airspace
Angol 100
Academic and
Applied Research in
Public Management
Science 14/4. 2015.
pp. 331-340.
https://www.uni-
nke.hu/document/uni-nke-
hu/aarms-2015-4-
csengeri.original.pdf
4. Könyvfejezet
A repülőterek futópálya és
gurulóút tulajdonságainak
bemutatása
Magyar 100
A hadtudomány és a
hadviselés komplexitása a XXI.
században. 289 p.
Budapest, Nemzeti Közszolgálati
Egyetem, 2015. pp.
228-240.
http://real.mtak.hu/31932/
237
Foly
ósz
ám A publikáció
Rés
zvét
eli
arán
y (
%) A folyóirat,
kiadvány
megnevezése,
évfolyama,
száma
URL Megjegyz
és Jellege Címe Nyelve
5. Folyóirat cikk
Repülőterek távoli
környezetének megfigyelési
lehetőségei
Magyar 100
Honvédségi Szemle:
A Magyar
Honvédség
Központi Folyóirata
143/6. 2015. pp. 63-
74.
https://honvedelem.hu/kiadvany/54
257
6. Könyvfejezet A katonai repülőterek civil-
katonai közös felhasználása Magyar 100
Így kutattunk mi!:
Tudományos
cikkgyűjtemény II.:
A Nemzeti
Kiválóság a
Konvergencia
Régióban Program
ösztöndíjasainak
tudományos
cikkeiből. 508 p.
Budapest,
Közigazgatási és
Igazságügyi Hivatal,
2015. pp. 113-115.
http://real.mtak.hu/43488/1/A_gazd
asagi_hatasvizsgalatok_jelentosege
_a_felsooktatasi_intezmenyek_eset
eben_Published_Version_u.pdf
7. Konferencia
kiadvány
Early Concepts and Theories
of Employment of Air Power Angol 50
12. medzinárodná
vedecko-odborná
konferencia:
Management -
Theory, Education
and Practise 2016.
346 p. Liptovsky
Mikulas: Akadémia
ozbrojených síl
generála Milana
Rastislava
Štefánika, 2016. pp.
164-171.
238
Foly
ósz
ám A publikáció
Rés
zvét
eli
arán
y (
%) A folyóirat,
kiadvány
megnevezése,
évfolyama,
száma
URL Megjegyzés Jellege Címe Nyelve
8. Folyóirat cikk A légi járművek fel- és
leszállóhelyeinek fajtái Magyar 100
Honvédségi
Szemle: A
Magyar
Honvédség
Központi
Folyóirata 144/1.
2016. pp. 106-
119.
https://honvedelem.hu/kiadvany/5
5138
9. Folyóirat cikk
A légibázis és az
információs tevékenységek
kapcsolódásai
Magyar 100 Hadtudományi
Szemle 9/1. 2016.
pp. 8-19.
http://archiv.uni-
nke.hu/downloads/kutatas/folyoir
atok/hadtudomanyi_szemle/szam
ok/2016/2016_1/16_1_hm_cseng
eri.pdf
10. Könyvfejezet Napjaink biztonsági
kihívásai a repülőtereken Magyar 50
Biztonsági
kihívások a 21.
században. 838 p.
Budapest, Dialóg
Campus Kiadó,
2017. pp. 665-
675.
http://www.bm-
tt.hu/assets/letolt/BM-
konyv_1.pdf
11. Folyóirat cikk
A légierő képességei a
hibrid fenyegetésekkel
szemben
Magyar 50
Hadtudományi
Szemle 2017:(4)
pp. 112-125.
(2017)
http://archiv.uni-
nke.hu/downloads/kutatas/folyoir
atok/hadtudomanyi_szemle/szam
ok/2017/2017_4/17_4_hm_krajnc
_csengeri.pdf
239
Foly
ósz
ám A publikáció
Rés
zvét
eli
arán
y (
%) A folyóirat,
kiadvány
megnevezése,
évfolyama,
száma
URL Megjegyzés Jellege Címe Nyelve
12. Konferencia
kiadvány
Hybrid Warfare from
Military Air Perspective Angol 50
8. medzinárodná
vedecká
konferencia:
National and
International
Security 2017.
614 p. Liptovsky
Mikulas: Akad
émia ozbrojených
síl generála
Milana Rastislava
Štefánika, 2017.
pp. 254-262.
13. Folyóirat cikk
A távirányított és pilóta
nélküli repülőrendszerek
alkalmazási lehetőségei a
felkelők elleni műveletek
során
Magyar 50
Honvédségi
Szemle: A
Magyar
Honvédség
Központi
Folyóirata 145/6.
2017. pp. 81-92.
https://honvedelem.hu/kiadvany/6
6002
14. Könyvfejezet
A légierő, mint a
geostratégiai törekvések
egyik meghatározó
eszköze
Magyar 100
Repüléstudomány
i Szemelvé nyek
2017. 220 p.
Szolnok, Nemzeti
Közszolgálati
Egyetem Katon ai
Repülő Intézet,
2017. pp. 31-66.
http://www.repulestudomany.hu/
kiadvanyok/RepSzem-2017.pdf
240
Foly
ósz
ám A publikáció
Rés
zvét
eli
arán
y (
%) A folyóirat,
kiadvány
megnevezése,
évfolyama,
száma
URL Megjegyzés Jellege Címe Nyelve
15. Konferencia
kiadvány
Air Bases as Power
Projection Platforms Angol 100
ГОДИШНА
МЕЖДУНАР
ОДНА НАУЧНА
КОНФЕРЕНЦИ
Я НА
ФАКУЛТЕТ
„АВИАЦИОНЕ
Н“ 2018. 450 p.
Dolna
Mitropoliya: Vasil
Levski National
Military
University; Union
of Scientists in
Bulgaria, 2018.
pp. 218-227.
16. Folyóirat cikk A légi bázis, mint
erőkivetítési platform Magyar 100
Repüléstudomány
i Közlemények
(1997-Től)
XXX/2. 2018. pp.
55-66.
http://www.repulestudomany.hu/f
olyoirat/2018_2_index.html
241
A TÉMÁVAL KAPCSOLATBAN TARTOTT ELŐADÁSOK TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁN
(Az előadás sorrendjében)
Fsz. A konferencia
Címe Nyelve Helye Ideje
1.
Material Management and Transportation
Procedures in Air Force Logistic
Operations
Angol
Liptovsky Mikulas: Akadémia ozbro
jených síl generála Milana Rastislava
Štefánika
2014.09.24-
2014.09.26.
2. Early Concepts and Theories of
Employment of Air Power Angol
Liptovsky Mikulas: Akadémia ozbro
jených síl generála Milana Rastislava
Štefánika
2016.09.21-
2016.09.23.
3. Hybrid Warfare from Military Air
Perspective Angol
Liptovsky Mikulas: Akadémia
ozbrojených síl generála Milana
Rastislava Štefánika
2017.10.26-
2017.10.27.
4. A légi bázis, mint erőkivetítési platform Magyar
Szolnok, Nemzeti Közszolgálati
Egyetem: Repüléstudományi
Konferencia
2018.04.12.