http://www.emrtk.uni-miskolc.hu/demo/21demo/le/konfl_men_unit1.htm

A konfliktus fogalma

1.1.  Feladat:                                                                                                (5 perc)

Mielőtt hozzákezdene a tananyag feldolgozásához, válaszoljon az alábbi kérdésekre!

A konfliktus nemzetközi szó, a latin conflictus szóból származik, melynek jelentése: nézetkülönbség, összeütközés, összecsapás. Ezt az általános jelentés jól

ismerjük a mindennapi szóhasználatban használjuk.

A pszichológia és szociológia tudománya sokoldalúan vizsgálja és kutatja a konfliktus helyzeteket, a konfliktusok szereplőinek magatartását.  A pszichológia szerint a konfliktus egy személy különféle törekvései , illetve különböző személyek törekvései közötti feszültség, amelynek forrása az, hogy egyszerre nem érhető el mindegyik cél, illetve hogy nem valósítható meg mindegyik törekvés. Olyan küzdelem, amely társadalmi csoportok, erők vagy közösségek ellentéteiből, vagy érdekkülönbözőségeiből fakad.  [1.]

 

Megkülönböztetünk személyen belüli konfliktusokat, de létrejöhetnek egyének és csoportok között is, vagy akár társadalmi szinten.

A személyen belüli konfliktusok fakadhatnak abból, hogy két vonzó dolog közül kell választani, vagy abból, hogy ugyanaz a dolog vonz és taszít egyszerre. A konfliktusok tartós stressz állapotokhoz vezethetnek, ahol a megoldás sokszor csak a helyzetből való kilépés. Lehet alkalmazkodási zavarok és lelki betegségek oka. A személyen belüli konfliktusokat nevezik másképpen, dilemmáknak is. E területen a pszichológia, pszichiátria és a szociológia  szakértői jelentős kutatásokat végeztek és végeznek.

 

A társadalmak általában egy hallgatólagos vagy egyezményes (konszenzusos) állapotban érzik magukat stabil helyzetben és bármi, ami az ellentétek és különbözőségek alapján kimozdíthatja őket, konfliktust okoz.

A személyek illetve csoportok közötti okokkal a szociálpszichológia foglalkozik, konfliktuselemző és konfliktus - csökkentő eljárásokat dolgoz ki, amelyek nagy társadalmi feszültségek esetén segítik a kompromisszumot. [1.]

Egyéni vagy csoport konfliktusok egy szervezeten belül is előfordulhatnak, ezeket nevezzük szervezeti konfliktusoknak. Ennél még magasabb szintűek az un. szervezetközi konfliktusok, amelyek csoportok, vagy szervezetek között alakulnak ki. [6.]

 

 

A konfliktus legszélesebb körébe az un. társadalmi konfliktusokat soroljuk. Helyi szinten problémát okoz például egy veszélyes hulladék megsemmisítő vagy lerakó telep kialakítása. Egy egész ország vagy országrész vitatkozik azon, hogy hol épüljön autópálya, merre menjen annak a nyomvonala. Világméretekben foglalkoztatja az embereket az atomenergia és annak veszélyei.

A konfliktus fajtái:

·  Termékeny (konstruktív) az a konfliktus, amely minden fél számára kielégítően végződik. Például fejleszti a problémamegoldó tevékenység minőségét, tisztázza a kérdéseket, enyhítik a feszültséget, átláthatóvá teszik a hatalmi viszonyokat. Ilyen környezetben a konfliktus szereplői ötleteiket, véleményüket kreatívan tudják kifejezésre juttatni.

 

·     Terméketlen (destruktív) az a konfliktus, amely a másik teljes megsemmisítésére tör. Ez a típusú konfliktus egyértelműen rontja a csoport teljesítményét, akár további frusztrációkat szül és így újabb konfliktus kialakítója. Az efféle konfliktusok védekező magatartáshoz vezetnek és végeredményben a csoport szétesését eredményezheti.

 

Bármilyen szintű konfliktusról beszéljünk is, jellemző, hogy a konfliktusban érintett felek úgy érzik, hogy a másik fél frusztrálja őket, veszélyezteti érdekeiket és pozíciójukat, gátolja céljaik elérését. De az is látható, hogy a konfliktus lehet jó is, ezért nem szabad annak elnyomására, elkerülésére törekedni mindenáron.

„Nem az a jó vezető, aki megakadályozza szervezetében a konfliktus kialakulását, hanem az, aki egy közepes konfliktus szintet sikeresen menedzselni képes.” [8.]

 

 

1.2.  Feladat:                                                                                               (5 perc)

Csoportosítsa a konfliktus különböző szintjeit, és írjon példákat is az egyes szintekre!

 

2. A konfliktus folyamata

 

 

A konfliktus egy folyamat, tehát dinamikus dolog. Van kiinduló pontja és vége. Kérdés az, hogy a két végpont között mi és mennyi idő alatt történik. A konfliktus folyamata szakaszokra osztható, amelyet az 1. ábra mutat.

 

1. ÁBRA A KONFLIKTUS SZAKASZAI

 

   

   

  1. ELŐZŐ ÁLLAPOTOK vagy LÁTENS KONFLIKTUS

Olyan helyzeti adottságok, amelyek akár konfliktushoz is vezethetnek.

   

   

   

  2. ÉSZLELT KONFLIKTUS

A felek ráébrednek az aktuális vagy potenciális konfliktusra.

  Frusztráció

   

 

  3. ÁTÉRZETT KONFLIKTUS

A felek érzelmileg reagálnak.

  Gondolatok és érzések

   

 

  4. KÉZZEL FOGHATÓ KONFLIKTUS

A felek cselekvően lépnek fel önmaguk védelmében.

  Viselkedés

   

 

  5. A KONFLIKTUS FELOLDÁSA / ELNYOMÁSA

Kompromisszumokat kötnek, vagy az egyik fél legyőzi a másikat.

  Következmények

   

   

  6. KONFLIKTUS UTÓHATÁSOK

A konfliktusban való részvétel mellék és utóhatásai.

   

      

 

Forrás: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Vezetési és Szervezési Tanszék:   Vezetés - Szervezés II.

AULA Kiadó, Budapest, 1991. p 86

 

A konfliktus szakaszainak rövid jellemzése:

 

1. szakasz: Látens konfliktus

Azoknak a feltételeknek a megjelenését jelenti, amelyek a konfliktust okozzák vagy azt megelőzik. Ezek a megelőző állapotok általában felszín alattiak. Ilyenkor a konfliktus még mint lehetőség jelenik meg, nem alakul ki feltétlenül.

Ahhoz, hogy konfliktus alakuljon ki, valamelyik félnek rá kell ébrednie arra, hogy fenyegetettségnek van kitéve.

 

2.   szakasz: Észlelt konfliktus

Az észlelés szorosan kapcsolódik az érzésekhez. A fenyegetettség hatására sokféle érzés alakulhat ki bennünk, düh, félelem, feszültség, idegesség, aggodalom stb. Sokszor az érzéseink alapján ébredünk rá, hogy baj van, konfliktus helyzetbe kerültünk.

 

3. szakasz: Átérzett konfliktus

Az észlelés és az érzések valamilyen reakciókat váltanak ki belőlünk. Sokféle megoldás adódik a konfliktus megoldására: megegyezés, támadás vagy konstruktív probléma megoldás egyaránt. A konfliktus tényének felismerése negatív érzést vált ki az emberekből, amelyet kivetítünk a másik félre. Ilyenkor már átélt konfliktusról beszélünk.

 

4. szakasz: Kézzel fogható konfliktus

Nyilvánvaló jelei vannak a konfliktusnak, ezek egy kívülálló számára is észlelhetőek. Ezek lehetnek hangos vita, egyeztető tárgyalás, konzultáció, sértett elvonulás, és kitudja még hány féle módon reagálhatunk.

 

5. szakasz: Konfliktus feloldása / elnyomása

A konfliktus megoldása, végkimenete sokféle lehet. Az eredmény attól függ milyen a felek pszichikai reakciója, milyen a közöttük fennálló kapcsolat, milyen volt a szituáció stb.

Az alapesetek a következők:

·a felek megegyeznek, mindenki enged annak érdekében, hogy a konfliktust megoldják,(harmónia)

·az egyik fél győz a másik fölött, ami további konfliktus forrása lehet, hiszen a vesztes fél frusztrációja tovább nő, ( a másik fél megsemmisítésére tett erőfeszítés)

·a konfliktus elnyomása, úgy teszünk, mintha mi sem történt volna, de a szunnyadó parázs bármikor lángra kaphat, és újabb konfliktusban találják magukat a felek.

A konfliktus mértékének meghatározásában segít az un. konfliktus - intenzitás skála, melyet a 2. ábra mutat.

 

6. szakasz: Konfliktus utóhatások

A konfliktus megoldásának módja meghatározza, hogy milyen újabb konfliktus alakulhat ki. Ha valamelyik fél abszolút vesztesnek érzi magát, akkor ez feszültséget kelt benne, ami ismét konfliktust fog okozni. A nyertes fél hajlamos pozícióját túlértékelni, ezzel másokat frusztrál, és ismét konfliktus helyzetbe kerül.

3. A konfliktus okai és következményei

 

A konfliktusok okait három alapvető csoportba oszthatjuk, ezek: egyéni jellemzők, csoport jellemzők és a szervezetek struktúrájából adódó jellemzők.

3.1. Egyéni jellemzők

 

A jóra és rosszra vonatkozó érzéseink, és azok a személyiség jegyeink, amelyek befolyásolják, hogy egy adott eseménnyel kapcsolatban pozitív vagy negatív viselkedést fogunk tanúsítani, könnyen lehetnek konfliktus forrásai.” [4.]

Egyéni konfliktusok az egyéni döntéshozatal során merülnek fel. Ide sorolhatók a belső konfliktusok, vagy dilemmák is, melyek kezelésének, megoldásának módját a pszichológia kutatja.

Sok konfliktus oka az, hogy ahány ember annyi személyiség, annyi féle érdek és szükséglet.

 

3.2. Szituációs tényezők

 

A konfliktusok kialakulásának valószínűsége annál nagyobb minél több, személyes, közvetlen kapcsolat alakul ki a felek között. Amikor a felek egymástól függenek, ez még fokozza a konfliktus kialakulásának esélyét.

A közvetlen kapcsolatok velejárója a kommunikáció, amely kétélű fegyver. A kommunikáció hiánya ugyanúgy lehet konfliktus kiváltó ok, mint maga a kommunikáció.

 

3.3. A szervezeti struktúrák jellemzői

 

A szervezet egyénekből, egyének csoportjaiból, kisebb szervezeti egységekből épül fel. A konfliktusok tárháza. A specializáció, a feladatmegosztás gyakran húzódik meg a konfliktusok hátterében.

Egy szervezeten belül az egyik tipikus konfliktus kiváltó ok, hogy a különböző szervezeti egységek célja, és természetesen feladata is eltérőek.

 

1.3.  Feladat:                                                                                             (10 perc)

Csoportosítsa a konfliktusok okait és írjon példákat is az egyes csoportokhoz!

 

 

1.4.  Feladat:                                                                                             (5 perc)