1.oldal,összesen:13

KERESZTVAGYKÍNOSZLOP?©dr.SzalaiAndrás,ApológiaKutatóközpont,www.apologia.hu(v.2.2018.01.16.)

2000-ben jelentmegmagyarulazŐrtoronyTársulat (a továbbiakbanŐT)sajátÚjszövetsége,a„KeresztényGörögIratokújvilág fordítása”(KGI),2003-ban„ASzentírásújvilágfordítása”,ateljesBiblia(ÚVF),2017-benpedigarevízója.

AmagyarÚVFegyiksajátsága,hogyagörögsztauroszszótahagyományos „kereszt” helyett következetesen a „kínosz-lop”vagy„oszlop”szóvalpótolja(bárazangoltorturestakejelentése „kínzó cölöp”), az indoklást pedig a 2003-as ki-adás 7. számú Függelékben olvashatjuk (1824-26. oldal).PálapostolszavaiígypéldáulaGal6:14-benígyhangzanak:„Sohasetörténjenmeg,hogydicsekszem,hacsaknemJézusKrisztusnak,amiUrunknakakínoszlopával,akiáltalavilágoszloprafeszíttetettnekem.”

Keresztényekszámárakérdés,hogy(1)miértolyan fontosezazŐT-nak,(2)érveivalóbanszükségesséteszik-eakereszténybibliafordításiésképzőművészetihagyományfelülvizsgálatát, (3)melyik fordításmellettszól-nakabibliaiéstörténelmibizonyítékok?

1.AfordításjelentőségeAz ŐT nem Krisztus halálát tagadja, hanem kivégzésének eszközéről véli úgy,hogyazahagyományoselképzeléstőleltérőalakúvolt:nemkereszt,hanemosz-lop.A6.Függelékkonklúziójaszerintazügynekkomolyjelentőségevan:

Egyáltalánnincstehátbizonyítékarra,hogyJézusKrisztustkét,derékszögbenegymásrahelyezettgerendára feszítettékvolna.Nemakarunksemmithozzátenni Isten írottSza-vához,ezértakeresztrőlalkotottpogányelképzeléstnemvisszükbeleazihletettSzent-írásba.Ehelyettinkábbazeredetijelentésüknekmegfelelőenadjukvisszaasztauroszésxülonszavakat.

AzŐTérveianyelvészetésavallástörténet területétérintik.Aztállítja,hogyakereszt pogány szimbólum, és a görög szavak eredeti jelentése nem „kereszt”volt, illetvenemakarpogányelképzeléstbelevinniaz ihletettSzentírásba,ezértkerüli a „kereszt” fordítást. Ebből azonban nyilvánvaló, hogy a „kereszt” szóthasználni annyi,mint hozzátenni Isten szavához, sőt, pogány elképzelést vinnibeleazihletettszövegbe.EzavádpedigcsakrészeazŐTátfogóprogramjának,amelyakeresztényegyházaktanításábanpogányhatásokatigyekszikkimutatni,hogysajátlétjogosultságátigazolja.

2.oldal,összesen:13

2.AszervezetcéljaésmódszereATársulatnakazacélja,hogyszervezeténektagjaitnemcsupántanításával,ha-nemkulturálisaniselkülönítésemindenmásfelekezettől.A„kínoszlop”fordításjelentősége sem teológiai, hanem kulturális: általa a Tanúkat a szimbólumokszintjén,tehátérzelmilegerőteljesenelidegeníthetiaz–állításaszerint–pogányhatásokatátvevőkeresztényegyházaktól.

Fordításátigazolandóbizonyítékokatkeres,nyelvészetiésvallástörténetiadato-kat,érveket,demivelamodernszakmai irodalombannemtudkirehivatkozni,akiegyetértenevele,

• előszöra görög szavakról (sztaurosz,xülon)közöl szótári adatokat,deaforrásmegadásanélkül, a szótári „alapjelentésre”koncentrálva, a szótáradataitmegszűrve,azókoriszóhasználatotfigyelmenkívülhagyva,

• utána 19. századi forrásokat idéz (Vine, Lewis-Short, Fulda, Schmidt),minthaazótanemtörténtvolnajelentősfejlődésazókortudományban,ésazakkoriszerzőknézeteimégmaisismertekvagyelfogadottaklennének,

• sajátelképzelésétegy16.századiszerzőkönyvébőlvettképpelillusztrálja(Lipsius:cruxsimplex),hallgatvaarról,hogyaszerzőJézuskeresztrefeszí-tésérőlmitírt,ésazthogyanábrázoltaugyanabbanakönyvben.

3.ElőzetesösszefoglalóAzŐTnyelvészetiésvallástörténetiállításait–keresztények,keresőkésmárTa-núk érdekében egyaránt – komolyan kell venni. Értékelésükhöz azonbanmin-dennekutánakelljárni,amisokadatfeldolgozásátjelenti,ezértmárittazelejénleírom,mirejutottamakutatássorán,atovábbiakbanpedigcsupánabizonyíté-kokat,ésafelhasználtszakirodalmatajánlanámazolvasófigyelmébe.

• AzŐTáltal idézett19.századiszerzőkkijelentései(pl.agörögTaumintTammúz babiloni isten jelképe) mind áltudományosak, nincs régészetialapjuk.Akeresztény„kereszt”sosemvoltpogányjelkép,apogányjelké-pekalakjaésjelentésepedigmásvolt.

• Azegyházcsakakkorvettésértelmezettáthelyiszimbólumokat,haazokaMegfeszítettelkapcsolatosvalamilyenbibliaitanításrautaltak(pl.örökélet ld. egyiptomi ankh). Addigra azonban a helyi pogány vallások márvagykihaltak,vagykisebbségbekerültek,éselevenemtudtakhatástgya-korolniazegyházra(ti.a4-5.századután).

• Afáraakasztásókoriközel-keletigyakorlataésakésőbbirómaimódszernemazonosítható:azasszírokésperzsákakivégzett,halottellenségetésbűnözőtakasztottákfelélőfáravagypóznára,hogyatesteottrohadjonel.

3.oldal,összesen:13

• Azsidókesetenkéntugyanígycsakkivégzetteketlógattakfel,deőkaholt-testettörvényükértelmébenmégaznapeltemették.Afáraakasztásegyet-lenfunkciójaazelrettentésvolt.

• Arómaiakazonbanmindigelőremegkínzott,ésmégélőembereket feszí-tettekfel,napokigszenvednihagytákőket,esetleglábukeltörésévelvagylándzsaszúrással végeztek velük, és testüket ott hagyták lógni. A rómaicrux-nakteháthármasfunkciójavolt:kínzás,kivégzéséselrettentés.

• A latin crux szó ugyan bármiféle alakú kínzó- és bitófát jelentett, de acrucifixio mint a rabszolgák büntetésének,majd kivégzésének sajátosanrómai módszere az ókori forrásokból dokumentálhatóan függőleges(stipes) és vízszintes gerenda (furca vagypatibulum) együttes használa-távalalakultki.

• A latincrux (kínzó-ésbitófa), a görög sztaurosz (karó, cölöp,oszlop)ésxülon(élőfa,faanyag,bármilyenösszetettfatárgy)szavak„alapjelentése”valóbannem„kereszt”volt,deenneknincs,illetvenemennekvandöntőjelentősége.Eszavakatmáraz1.századelőttistöbbjelentésselhasznál-ták,alapjelentésükön(sztauroó=cölöppelkeríteni,anasztauroó=karóbahúzni)kívülasajátosrómaikivégzésimódszerreis,amigerendákraszö-gezésvolt.Nemigaz,hogyeszavaknakcsakegyjelentésükvolt,éshogyaszóhallatáncsakegyalakra(függőlegesoszlop) lehetettasszociálni.(Mamára„tollalírni”kifejezésrőlsemgondolunkmadártollra.)

• Régészetilegdokumentálható,hogyKrisztuskivégzésénekösszeskeresz-tényábrázolásaéspogánygúnyrajza,amelyazelsőötévszázadból–Con-stantinuselőttrőlvagyutánról–fennmaradt,Krisztustkitártkarokkaláb-rázolja,ahagyományosT-alakúvagylatinkereszten.

• Az Lipsius könyvéből vett illusztráció, a crux simplex egy középkori (!)bűnözőkivégzésétmutatja. LipsiusKrisztuskeresztjét is ábrázolta, de aTársulatelképzelésétőleltérően,ahagyományosmódon,ókoriéskortársszerzőketidézveakeresztjelentőségéről.

• Végül, a fennmaradt leírások, ábrázolásokmellett szól az evangéliumokkétrészleteis.(1)Abüntetéstindokolóháromnyelvűtáblát(titulus),amibiztosnemegykiscetlivolt,Jézusfejefölészögezték(Mt27:37),ésnemakezefölé,ahogyazŐTelképzeli.(2)Jézusszerintakezeitszegekkel(töb-besszám)vertékát(Jn20:25),ésnemcsakeggyel,ahogyazŐTelképzeli.

• Fizikaiképtelenségis lettvolna,hogyJézuskezeielbírtákvolnaazegésztestsúlyát,vagyhogyfelfelékinyújtottkarokkalésugyancsakleszögezettlábakkal képes lett volna föl-lemozogni, hogy levegőt tudjon venni (eztszoktákugyanismegakadályozniatérdvagyasípcsontokeltörésével).

4.oldal,összesen:13

4.Szótári,nyelvészetikijelentésekelemzéseAzŐTmáracikkelejénkijelenti:

Nincsbizonyítékarra,hogyagörögsztauroszszóitt(Mt27:40)keresztetjelentett,me-

lyetapogányokmárévszázadokkalKrisztusszületéseelőttvallásijelképékénthasznál-

tak.

Előszörasztauroszszótárijelentésétközli:

Aklasszikusgörögnyelvbenasztauroszszócsupánegyenesoszlopot,karót,vagyiscölö-

pötjelentett,mintamilyetpéldáulazalapozásnálhasználnak.Asztauroóigeaztjelentet-

te,karókkalkörbevesz,karósáncotvagycölöpkerítéstkészít.

Aszó1.századiapostolihasználatárólbiztosantudnivéliakövetkezőt:

A Keresztény Görög Iratok ihletés alatt álló írói a görög köznyelven (koiné) írtak, s

ugyanabban az értelemben használták a sztaurosz szót, mint a klasszikus görögben,

vagyis úgy, hogy egyszerűoszlopot, illetve karót jelentett,melyennincs semmiféle ke-

resztgerenda,semmiféleszögben.Nincsbizonyítékennekazellenkezőjére.

Ezutánaxülonszójelentésétközli,illetveapostolihasználatárólvonlekövetkez-tetést:

PéterésPálapostolaxülonszóthasználta,amikorarraakínzóeszközreutalt,melyreJé-zustszegezték,ezpedigaztmutatja,hogyazegykeresztgerendanélküliegyenesoszlopvolt,miveleztjelentiaxülonebbenasajátosértelemben.

Az ŐT erre egyrészt újszövetségi példákat hoz (ApCsel 5:30, 10:39, 13:29, Gal3:13,1Pt2:24),másrésztazÓszövetségógörög fordítására,aSeptuagintárahi-vatkozik(Ezsdrás6:11),ahol

...axülonszóttaláljuk,sottolyangerendakántemlítik,melyreatörvényszegőketakasz-tották;ugyanerrőlvanszóaCs5:30-banésa10:39-benis.

KritikaElőszöris,azŐTaforrásmegjelölésenélkülközölszótáriadatokat,ésnemközölminden adatot, hanem válogat. Ez magyar olvasók számára is ellenőrizhetőGYÖRKÖSY-KAPITÁNFFY-TEGYEYógörög-magyarszótárban(974.és710.oldal):

• sztaurosz (1) cölöp, karó, gerenda, (2) kínzóeszköz (a) (keresztrúddalerősítettcölöp)kereszt,átvittértelembenszenvedés(ÚSz.)(b)karó

• sztauroó (1) cölöpökkel bekerít, cölöpkerítést épít (2) keresztre feszít;átv.ténszarkaesztaurószanNTtestüketmegfékezték.

o Aszótárszerintasztaurosz szótnemcsakalapjelentésébenhasz-nálták,éséppenazÚjszövetség(NT)íróijelentikakivételt.Őkpe-dig nyilvánnemazt hitték, hogy Jézust karóbahúzták vagy cölö-pökkelkerítettékbe.

5.oldal,összesen:13

• xülon(1)fa(a)száraz/levágottfa,fatönk,hasábfa,szálfa,(b)élőfa,fatörzs,(2)fábólkészülttárgy,pl.bot,bunkó,buzogány,tyúkól,kaloda,akasztófa,keresztfa(NT),pad,bankárasztala,bíróipad.

o Axülon tehátaklasszikusirodalombanutaltanövényre,azanya-gáraésabelőlekészítettmindenfélealakúéstöbbfaelembőlössze-tetttárgyakra.Nemigaz,hogyJézusesetébenmindenképpenegye-nes oszlopra kellene gondolnunk, sőt, a szótár ilyen jelentésrőlnemistud!

Amiaxülonújszövetségihasználatátilleti,azApCsel5:30,10:39,13:29az5Móz21:23-rautalvissza,amitaGal3:13idézis:„Átkozott(mind),akiafánfügg”.Ezamondatamózesitörvénybenegyfára(al-éc)felakasztott(táláh)bűnöstestérőlrendelkezett:mégaznapelkelletttemetni.Miennekajelentősége?

• PálésPéterszámáraazvoltfontos,hogyaMegváltó–másokbűneitma-gáravéve–átokkálettértünk(Gal3:13),amikorbűneinkettestébenvittefelafára(1Pt2:24),ezérthasználtákahéberéc(„fa”)egyszerűgörögfor-dítását,axülon-t.

• Számunkrapedig éppenarra akülönbségremutat rá, amely az asszír ésperzsaeredetűoszlopraakasztás,ennekzsidóváltozataésJézuskoránakrómaigyakorlataközöttfennállt.

Azószövetségigyakorlatazasszír-perzsaszokásbólindultki:amárkivégzetttes-tétegyhelybentalálhatóélőfáraakasztották,deamózesitörvényszerintaholt-testetmégaznapeltemették.Későbbarómaiakazonban

• mégélőembereketszögeztekfára,• akárnapokonátszenvednihagytákőket,• majdeltörtékalábszárcsontjukat,vagylándzsaszúrássalvégeztekvelük,• aholttestüketpedigsokáigotthagytákközszemlére,elrettentésül.

Végül,amiazEzsdrás6:11-etilleti,nemártfigyelembevenniaszövegkörnyeze-tet.Ebbőlugyaniskiderül,hogyaperzsaDáriusrendeletérőlvanszó,amelybenasajáttisztviselőitfenyegetimeg,hogyhanemadnakmegmindensegítségetaha-zatérő zsidóknak felépíteni Isten Házát, akkor a saját házuk egy gerendájáralesznek „akasztva és szegezve”, házukpedig leromboltatik. Ittnem „ugyanarrólvanszó”,mintarómaikorbanésazApCsel-ben.

Agörögsztaurosz(oszlop,gerenda,karó)ésaxülon(fa,fatárgy)vagyalatincrux(bármilyen kínzó- vagy bitófa) önmagában valóban nem jelent „keresztet”, demintmindenszójelentését,ezekétisahasználatukhatározzameg.Azegyikmin-denfélehosszúkásfadarabot,amásikélőfátvagybármilyenalakúfatárgyatjelent,ezért a helyes fordítás eldöntésében a szövegkörnyezet, a kulturális és törté-nelmiháttérdönt(ld.6-9.pontok).

6.oldal,összesen:13

5.Azidézett19.századiszaktekintélyekVisszatérve azŐT érveire, a továbbiakban is csupán a következő „szaktekinté-lyekre” tud hivatkozni: egy 16. századi képeskönyvmástábrázoló illusztráció-jára,egy19.századilatin-szótármegszűrtadataira(Lewis-Short),egy20.századelejibibliaiszótár(Vine)szócikkére,amiátvételegy19.századiálrégészetimű-ből,éskétmásikismeretlen19.századiszerzőművére.

WilliamE.Vine(1873-1949)Vine ExpositoryDictionary-je különösen laikus körökben volt sokáig népszerű.1940ótaazonbantöbbszöriskorrigálnikellett,hiszenabibliatudományokóriásifejlődésenmentek át. Vine egykor jelentősművének szerepét azótaWilliamD.Mounce modern Complete Expository Dictionary-je vette át. Magáról Vine-róltudnikell, hogydarbistavolt, egy sajátos, zártközösség tagja (PlymouthBreth-ren),amelyigennegatívanálltakatolikus(ésmindennagykeresztény)egyház-hoz.AzŐT-hozhasonlóanezisigyekezettmindenvalósvagyannakvélttörténel-mi,régészetiérvetfelvonultatnisajátidentitásaérdekében.

Vineszócikke(Cross)ezértsajnosnemcsupánkorrektnyelvészetiadatokattar-talmaz,hanemtipikus19.sz-ikatolikus-ellenesálrégészetihivatkozásokat is(aTaumintTammúzistenjelestb.)éssúlyosegyháztörténelmivádakat(azegyháza3.sz.közepérehitehagyottlett).Vinenemvoltrégész,deteológiaielfogultságamiatt szinte szó szerint idézett a skót szabadegyházi lelkész,AlexanderHislop:TwoBabylons(1853-1858,1919)címűkönyvéből(V.fejezet,VI.szakasz:„Ake-resztjele”),akiszerintakatolikusszertartásokbanésdogmákbanapogánybabi-lonimisztériumvalláséltovább.Akötetolyansoktárgyitévedést,kitalációttar-talmaz,hogytörténeti,régészetiszempontbólnemszabadkomolyanvenni.

LewisésShortlatinszótáraAzŐTa latincrux szótári „alapjelentését”egymásik19. sz-i szótárbólveszi,ésnemmaistandardszótárakból(pl.OxfordLatinDictionary),ésismétcsakaszó-táriadatokegyrészétközli:

ALewisésShort-félelatinszótáracruxalapjelentésekéntakövetkezőketadjameg:„ge-renda, állvány, vagy más, fából készült kivégzőeszköz, melyre a bűnözőket feszítettékvagyfelfüggesztették”.

AmitazŐTnemárulel:aszótárelevemegkülönbözetszószerinti(lit.)ésátvittértelmet(transf.),aszószerintiértelmenbelülisazáltalános(Ingen.)ésaspeci-ális (Inpartic.)szóhasználatot.Ezutóbbi (szószerintiésspeciális) jelentést tö-mörenígyhozza:across(„egykereszt”)–ésnemkeresztényókoriszerzőkműve-ire hivatkozik (Kr.e. 3-2. sz. Plautus, 1. sz. Cicero,Horatius,Kr.u. 1. sz. Tacitus,Quintilianus).Alatinszótártehátkülönbségetteszazáltalános(tree,frame,other

7.oldal,összesen:13

woodeninstruments) és akülönlegeshasználat (cross)között.A lényeg: acrux-naknemcsakegyjelentésevolt,nemkizárólagfüggőlegesoszloprautalt.

AzŐTazonban,minthaaszótáriadatraépítene, így folytatja: „Abűnözőkmeg-feszítésérehasználtegyszerűoszlopotlatinulcruxsimplex-nekhívták.”Hogykik,az nem derül ki. A Lewis-Short szótár ilyesmiről nem ír. A crucifixio különféleformáitsorrabemutatókésőközépkori(!)képeskönyvekazonbanannálinkább.AzŐTezértegyilyenműrehivatkozvaígyfolytatja:„Egyilyenkínzóeszköztáb-rázoltJustusLipsius(1547-1606)aDecrucelibritrescíműkönyvében,ahogyazelőzőoldalonközépenlátható(Antwerpen,1629.19.o.)”

JustusLipsius(1547-1606)AzŐTnemállítjakonkrétan,hogyLipsiusezzelaképpelJézusmegfeszítésétábrázoltavolna,hiszennemisaztáb-rázolta.Mégiseztsugallja,mertaképetasajátgondolat-menetébe illeszti be, és Lipsius képét a „kínoszlop” il-lusztrálásárahasználja.Aképazoldalnagyrészétkitölti,ígyazolvasófejébenatémaésaképgarantáltanössze-kapcsolódik. A flamand humanista filológus könyve „Akeresztről” (De Cruce) a legkülönfélébb kivégző eszkö-zöketmutatjabe,illetvearólukszólóókoriésközépkoriszövegekből idézi.Könyve igazi ritkaság,de több,eltérőméretű és oldalszámozású kiadásban fennmaradt. AzÚVFFüggelékébenbemutatott kép a 3. „kötetben” (libritres) vagy inkább fejezetben található, és egy középkoribűnözősorsátábrázolja.

Krisztuskeresztjétamásodikkötetben(libersecundus)ábrázolja(47.oldal,ld.jobbra),ha-gyományos latin keresztként, egyházi írókatidézve a 2. századi Irenaeustól kezdve a 12.századiIII.Innocentpápáig:

„Magánakakeresztnekaszerkezeteötvégű:akétvíz-

szintes, a két függőleges, és egy középen, amelyen a

szögekkel rögzített személy nyugodott.” (Iraeneus)

„AzÚr keresztjének négy fadarabja volt, a függőleges

oszlop, akeresztgerenda, egy lentelhelyezett fadarab

[ti. amin ülni lehetett], és a fent elhelyezett feliratos

tábla.”(III.Innocent)

8.oldal,összesen:13

FuldaésSchmidtAzŐTmégkét19. századi szerzőrehivatkozik:HermannFulda:DasKreuzunddie Kreuzigung (1878. Breslau) és Paul Wilhelm Schmidt: Die Geschichte Jesu(1904.Lipcse).

Azinternetenszintesemmitsemtalálniróluk, ígyelégkérdésesatémávalkap-csolatos szakmai jelentőségük.Annakviszontvan jelentősége,hogyazŐT csakrájuktudhivatkozni.

6.KortársnemkeresztényszerzőkleírásaiAmiakeresztrefeszítetttesttartásánakkonkrétleírásátilleti,kevésnemkeresz-tényforrásállarendelkezésünkre.

AKrisztuselőttiszázadbólforrásHalikarnasszosziDionüsziosz,görögtörténészésretorikatanár(Kr.e.60-7),akiRómábanélt,éslatinulismegtanult.Arómaiaktörténete címűgörögnyelvűművében (VII. 69:1-2) egy rabszolgakivégzését isleírja,akitakeresztrefeszítéselőttakövetkezőmódonkorbácsoltákvégigavá-roson:

A férfiak, akiknek megparancsolták, hogy vezessék a rabszolgált a büntetőhelyre, kétkarjátszéttárvaegydarabfára(xülon)kötözték,amiamellkasánésavállainátegészenacsuklóiigért,követtékőt,ésmeztelentestétostorralszaggatták.

AzelsőszázadbanJosephusFlaviuszsidótörténészAzsidóháborúcíműkönyvé-ben(V.11)ígyírazoknakazsidóknakasorsáról,akikaTitusseregeáltalostro-moltJeruzsálembőlkiszöktek:

Tehátmindenekelőttvégigkellettszenvedniükamegkorbácsoltatástésmindenelkép-zelhetőkínzást,aztánpedigafalakkalszembenkeresztrefeszítettékőket.(...)Akatonákdühükben és gyűlöletükben a foglyokat változatos helyzetben szögezték keresztre, ésmivel rengeteg volt, hamarosan nem voltmár hely a kereszteknek és a kereszteken amegfeszítendőknek.

A2. századi források ismindkitártkarokról írnak.Ahivatásos jós,EpheszosziArtemidórosz így ír: „Mivelbűnöző,keresztre lesz feszítve (sztauroó) sajátma-gasságábanéskezeiszélességében”(OneirokritikéI.76).

SzamoszataiLukianoszrétorésszatíristapedigamitikusPrométheuszrólisaztírja,hogykitártkarralszögeztékaKaukázusegyszakadékafölé.Azősigörögmí-toszejelenetéttalánsajátkoragyakorlatánakmegfelelőenképzelteel.

9.oldal,összesen:13

7.Egy1.századirégészetifelfedezésAz 1. században keresztre feszített embermaradványait először 1968-ban, Jeruzsá-lemészak-keleti részén,aScopus-hegykö-zelében,aciszjordániaiNablusbavezetőútmenténtaláltak,Giv’atHa-Mivtarban(SÁRY2004:103-107).

Négy1.századisírbarlangot találtak, teljescsontvázakkal és ún. osszáriumokkal (csonttartó ládákkal). Az egyik láda egyJehohanan nevű fiatalemberé és gyermekéé volt. A férfi csontjai között egy 11cm-esvasszöggelátvertsarokcsontottaláltak.Avizsgálatokszerintlábaitkétol-dalt a sarokcsontjain át szögezték a függőleges gerendához, lábszárcsontjaitpedigeltörték(crurifragium),hogymeggyorsítsákkínhalálát,ésnetudjamagátkihúzni.

Témánkszempontjábólezazértfontos,mertmárpusztánalábeltörésénekszokásaismutatja,hogyJézussemlehetettalul a lábánál, és fölül a felfelé teljesen kinyújtott kezeinélrögzítve,hiszenígyképtelenlettvolnaföl-lemozogni,hogyfelsőtestét kihúzva ismét levegőt tudjon venni. Csak azoldalra széttárt, kötéllel és/vagy szöggel rögzített karokengedtekelégföl-lemozgástahhoz,hogyegyelítéltakárnapokigszenvedjen.

8.AzÚjszövetségadataiAszentírókasztaurosz(oszlop,gerenda)ésaxülon(fa)szóvalírtákleakivégzésieszközegészét,illetveakereszt-gerendátis,amitJézusaGolgotáracipelhetett.

Nehézelképzelni,amintaszűkjeruzsálemiutcákonegytelefonpóznávalahátánelindulaGolgotára.Azpedigfizikaiképtelenség,hogyakezeiegyetlenszögönso-káigképeseklettekvolnafenntartaniazegésztestét,ésneszakadtvolnaleha-maracölöpről.Nemkellazonbanfeltevésekrealapoznunk.

Vankétújszövetségiszövegrészlet,amelyarrautal,hogyJézustT-alakúvagylatinkeresztenvégeztékki.

• Egyrészt,abüntetéstindokolóháromnyelvűtáblát(titulus),amelybiztosnemegykiscetlivolt,Jézusfejefölészögezték(Mt27:37),ésnemakezefölé,ahogyaTársulatszoktaábrázolni.

• Másrészt, Jézus kezeit szegekkel (többes szám) verték át (Jn 20:25), ésnemcsupáneggyel,ahogyaTársulatszoktaábrázolni.

Amiazoszloprahúzásókoriközel-keletiszokásátilleti,amárkivégzett,azazha-lottbűnözőketmutogatták ígyelrettentőpéldaként.Arómaicruxazonbanegy-

10.oldal,összesen:13

szerrevoltkínzó,kivégzőéselrettentőeszköz,amelyenazodakötözöttvagyoda-szögezett ember akár napokig is kínlódhatott. A lábszárat vagy térdet is azértszoktákeltörniegyidőután(vö.Jn19:31-33),hogyazelítéltnetudjonújramegújra felegyenesedvemélyeket lélegezni.Azelítéltugyanis–hanemvérzettel–rendszerint légszomjban halt meg. Ezért érthető Pilátus csodálkozása is, hogyJézusalighatóraleforgásaalattmeghalt(Mk15:45vö.Jn10:17-18).

A görögÚjszövetségbena sztaurosz 27x fordul elő, abelőle származó sztauroóigeialak46x.Axülon szó20x,akremannümi (akasztani, függeni)7x. Vanmégháromgörögige,amelyekcsakegyszerfordulnakelőazegészÚjszövetségben,ésugyanarrautalnak,amiJézussaltörtént,tehátasztauroószinonimái.

Zsid6:6„...hiszenújramegfeszítikönmaguknakazIstenFiát..”

• Azanasztauroóigejelentéseazógörögnagyszótár(80.oldal)szerint:(1)karóba húz (2) keresztre feszít (3) újramegfeszít (NT). Az újszövetségigörögszótár(55.oldal)szerint:megfeszít,keresztrefeszít.

• AZsidírójaésolvasóiistudhatták,hogyasztauroó-hozhasonlóanennekaszónakistöbbjelentésevan.Jelentésétpedignemaszófejtésvagyaszó-tárialapjelentés,hanemaszóhasználathatározzameg,akárakivégzésva-lamelyikkonkrét formájára utalnak vele, akárátvittértelemben használ-ják,mintebbenamondatbanis.

• ANWT(1984)mégisaz impale(afresh)=(ismét)karóbahúz, felnyársaligévelfordított,amitamagyarÚVF(2003)készítőisemmertekbevállalni:„újra oszlopra feszítik”. Végül a NWT 2013-as revíziójában ezt találjuk:nail…tothestakeagain=„újracölöphöz/oszlophozszegezik”.

Kol2:14„...a...minketterhelőadóslevelet...odaszegezveakeresztfára.”

• A proszéloó ige jelentése az ógörög nagyszótár (910. oldal) szerint: (1)odaszögez,hozzáerősítvalamihez,keresztrefeszít(2)beszögez.Azújszö-vetségi görög szótár (828. oldal) szerint: odaszegez, felszögez; a szótőahélosz=szeg.

• A szóhasználat egyértelműen Krisztus kivégzésimódjára utal: nem csu-pánodakötözték,hanemodaisszegezték.

ApCsel2:23„...atörvénytelenekkezeáltalfeltűzvemegöltétek.”(ford.Sz.A.)

• Aproszpégnümi ige jelentése az ógörög nagyszótár (916. oldal) szerint:(1)hozzáerősít (2)keresztre feszít (azÚjszövetségben).Azújszövetségigörögszótár(832.oldal)szerint:odaszegez,odaerősít,felszegez,kereszt-refeszít;aszótőapégnümi=beleszúr,beledöf,feltűz,kitűz,felszúrstb.EzisJézusfelszögezéséreutal.

Összefoglalvamegállapíthatjuk,hogyeszavakvagynemutalnakakivégzésiesz-közalakjára,mertbármilyenalakúrautalhatnak(xülon),vagynincsjelentőségea

11.oldal,összesen:13

szófejtésnek (sztaurosz), mert a tárgy és a kifejezés ismert kortárs használatimódjaszámít.

AzŐTnyelvészetiérveléseottbukikmeg,hogynincstekintettelazÚjszövetségkonkrét kijelentéseire (szögek), a szótár adatok között válogat, ráadásul naivmódon etimologizálva a szó alapjelentésére hivatkozva nem akarja tudomásulvenniagazdagkorabeliszóhasználatot.(Minthaaz„Addideatollat!”kérésmaihallgatóságakizárólag amadártollra gondolhatna, csakmert kultúránkban ere-detilegmadártollalírtak.)

Atovábbiakbanlássukakonkrétókorileírásokésábrázolásoktanulságait.

9.Ókeresztényművészet,gúnyrajzokéssztaurogramKrisztuskeresztjénekhagyományosábrázolásátarégészetisbizonyítja.AmígeztakivégzésimódotConstantinusbenemtiltotta(kb.334-337),akeresztábrázo-lásaérthetőmódonigenritkavolt. Ígyazelsőötévszázadbólcsakkevéstárgyiemlékmaradtfenn,amelyKrisztuskivégzésétábrázolja,vagyarrautal.Egyetlensincsazonbanköztük,amelyaTársulatelképzeléséttükrözné.MindegyikTvagylatin kereszt alakú, illetve vízszintesen kitárt karú Krisztust ábrázol (ld. különcikkemben:„Akeresztrefeszítésábrázolása”).

10.PogányéskereszténykeresztekVégülmegjegyzendő,hogyazŐTállításaivalszembenakeresztnemkerülhetettbeakereszténységbeapogányvallásokszimbólumrendszereiből.

A T(au) a görög ábécében a „t” hangot jelöli, a görög vallásbanpedigazéletjelevolt.BetűtörténetielődjeahéberTav-valegyüttafőniciai„T”(amialatinX-rehasonlít).ATauhozhasonlókereszteta12.századótafőlegaferencesekhasználnak(ld.balra).

A babiloni Tammúz (ld. jobbra) eredetilegDumuzisumérvegetációsistenségvolt,ezért

ábrázolásainmindignövényekkelakezébenláthatjuk.Eze-ket csak azókoriművészetben járatlan szemvélheti latinkeresztnek. A sokkal később megjelenő görög Tau betűsemvoltazőszimbóluma.

Apogánynépekegyenlőszárúkeresztjeiazindiaiszvasz-tikáhozhasonlóanmindNap-szimbólumokvoltak.Azegy-házbanakora-középkortólterjedőegyenlőszárúkeresztekkialakulásánakművészettörténeti okaastilizálás.Addigraugyanis a kereszt olyanmértékben közismert és elfogadott szimbólummá vált,hogyábrázolásánálazarányokattorzítaniislehetett,mégisfelismerhetőmaradt.

12.oldal,összesen:13

Azegyiptomivallásbanazankh „azéletkulcsa”,azörökéletszimbólumavolt,aT tetején fogantyúval, amelynél fogvahordozták az istenek és uralkodók.A kopt keresztények többfélekeresztethasználtak.Alegrégebbiankhábrázolásegy4-5.sz-ikoptnyelvűÚjszövetségben(CodexGrazier)maradtfenn,deezenis

jóllátható,hogykereszténymotívumokkalerőteljesenátlettdolgozva.

A kopt egyház keresztjei különben a mai napig tipikusanegyenlőszárúkeresztek.Koraipéldaazakoptkereszt(ld.jobbra), amelyet a Nasszer-tó egyik szigetén, a Philae-iÍzisz-templom egyik oszlopába képrombolók véstek (7-9.sz.).

Az ír vagy kelta kőkereszteket (croscheilteach) a sajátosmetszéspont kö-rüli gyűrűvel mind a 7-11. sz. közöttéltkeresztényekkészítették,agazdagkelta motívumok átvételével. Egyiklegkorábbi példája a skóciai Angus-ban, Aberlemno falutemplomkertjében álló kőkereszt (ld. balra). A régi kőke-resztek utánzatai és hasonlóművészeti tárgyak csak a 19.századiCelticRevival idejénésótakészültek.(Megjegyzen-dő,hogyakeltakeresztetmanapságakeltaneo-pogányoktekintiksaját,ősiszimbólumuknak–történetiszempontbólalaptalanul.)

ÖsszefoglalásMíg a kereszt alakú pogány vallási szimbólumok egyike semvolt kivégző- vagykínzóeszköz,ésmégcsaknemisutaltilyesmire,akereszténykeresztezzelszem-ben Jézushalálárautalt.Krisztuskeresztjénekábrázolása iscsakazutánterjedtel,hogyeztakínzásiéskivégzésimódszertmárnemalkalmazták(5.sz.).Azegy-házahelyikultúrákvallásiszimbólumaibólcsakazokataformaielemeketvetteát,amelyekaKrisztusrólszólótanításképzet-köréheztartoztak(élet,világosság,örökkévalóságstb.),tehátgyakorlatilagmindegyiketújtartalommaltöltöttemeg.Addigraazonbanmagukahelyipogányvallásokmárvagyteljeseneltűntek,vagyrégnemvoltakabbanahelyzetben,hogyazuralkodóváválókeresztényvallásrabármifélehatástgyakoroljanak.

EgyszerűennemfelelmegtörténelmiismereteinknekazŐrtoronyTársulatazonállítása, hogy a kereszt egy pogány szimbólum átvétele lett volna valamikor

13.oldal,összesen:13

Constantinusidejében.AkeresztényekszámáraKrisztuskeresztjéneksosemvolt„pogány”jelentősége,ahogynapjaikbansem.EzazegészcsakazŐrtoronyTársu-latnak fontos, és neki csak azért, hogy olvasói számára a keresztény egyházaktanításainak„pogány”eredetétbizonyítsa.

Felhasználtésajánlottszakirodalom• Vallás- és kultúrtörténet: a brittannica.com és az en.wikipedia.org szócikkei (Cross,

Crucifixion,CopticCross,CelticCross,Tau,Tammuz,WilliamE.Vine,JustusLipsiusstb.)• Bibliairégészet:biblicalarcheology.com(fenticímszavak,TheStaurogram)• CHAPMAN,David,W.:Ancient JewishandChristianPerceptionsofCrucifixion (BakerAca-

demic,2010)• GYÖRKÖSYAlajos:Latin-magyarkéziszótár(AkadémiaiKiadó,Budapest,1989/2014)• GYÖRKÖSYAlajos,KAPITÁNFFYIstván,TEGYEYImre:Ógörögmagyarnagyszótár,Akadémiai

Kiadó,Budapest,1990/2014)• KOZMA Zsolt: Bibliai fogalmi szókönyv, Erdélyi Református Egyházkerület, Kolozsvár,

1992• SÁRY Pál:Keresztre feszítés az ókorban– Jogtörténeti tanulmány, Szent István Társulat,

Budapest,2004• VANYÓLászló:Azókeresztényművészetszimbólumai,JelKiadó,Budapest,2000• VARGAZsigmondJános:Újszövetségigörög-magyarszótár,KálvinKiadó,Budapest,1992