Já lék kJárulékok –társadalombiztosítási járuléktársadalombiztosítási járulék

Nyugdíjrendszer

Biztosítás (biztosítási kockázat alapján) 1

• A biztosítók tevékenységének lényege a• A biztosítók tevékenységének lényege a kockázat meghatározása, ennek megfelelő biztosítási díj megállapítása.A kl ik bi t ítá k állít á tk k

j gA klasszikus biztosítások vagyonra, szállítmányra vonatkoznak. A biztosítási díj arányban áll a biztosított fizetőképességével.

• Az életbiztosítás azt jelenti, hogy ha valaki megél egy adott kort, Az életbiztosítás azt jelenti, hogy ha valaki megél egy adott kort, más esetben, ha meghal egy meghatározott kor előtt, akkor kap ő, vagy a családja a befizetett díj után adott összeget. A kockázat számításhoz ebben az esetben igen komoly apparátust f jl t tt k ki h l ődő fél áll t tü t i l já

g y ppfejlesztettek ki, ahol a szerződő fél állapota, tünetei alapján számos betegségre képesek kockázatot becsülni.

• A betegség biztosítás nem tartozik a klasszikus ágak közé, ez A betegség biztosítás nem tartozik a klasszikus ágak közé, ez esetben adott időszakban bekövetkező adott betegségek valószínűsége alapján határoznak meg (költségkorláttal) a biztosítási díjat. Pl.: utasbiztosításj

Biztosítás (nem terjed ki mindenkire) 2.

• A biztosító a saját kockázatát úgy csökkenti hogy• A biztosító a saját kockázatát úgy csökkenti, hogy kizárja azokat a betegségeket, amelyek bekövetkezésének valószínűsége magas.

• Kizárja a nagy kockázatú személyeket vagy• Kizárja a nagy kockázatú személyeket vagy tárgyakat: régi autó, öregek. Erre direkt vagy indirekt módot használnak. Indirekt eljárásra példa: az egészségbiztosítást más pénzügyi szolgáltatásokkal kötik össze amelynek igénybevétele a társadalomkötik össze, amelynek igénybevétele a társadalom adott csoportjára jellemző.

• Az egészségbiztosítás paradoxona, hogy a biztosítási díj fordított viszonyban van a beteg és öreg emberdíj fordított viszonyban van a beteg és öreg ember fizetőképességével. Ők nem köthetnek biztosítást.•

• Működési költség a pénzintézeteknél 31,2 % (PSZÁF adat)adat)

• TB privatizáció esetén ez évi 500 milliárd Ft-ot jelentene!

Társadalombiztosítás.

• A társadalomban mindenkire vagy a társadalom adott• A társadalomban mindenkire, vagy a társadalom adott csoportjaira terjed ki (Pl.: alacsonyabb jövedelműek)

• Többszörös szolidaritás érvényesül: mindenkori fiatalok és öregek közöttmindenkori fiatalok és öregek közöttgazdagabbak és szegényebbek közöttalacsony kockázatúak és nagy kockázatúak között

Kezeli a biztosan bekövetkező eseményeket járványokat• Kezeli a biztosan bekövetkező eseményeket, járványokat• Célja társadalmi szinten a legkevesebb ráfordítással a

legtöbb egészség (egészségben megélt emberév).• Megoldja az egyre dráguló gyógyító technológia és az

egyre hosszabb várható élettartam közti feszültséget a beavatkozások optimalizálásával. Árleszorító hatás: QALI,

ik k (Működé i költ é 1 5%)generikumok. (Működési költség 1,5%)

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZERALRENDSZER

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAPNYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAPNYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAPNYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

II Bevételek:Bevételek:I. I. Bevételek:Bevételek:•• munkáltatói tb. járulékmunkáltatói tb. járulék•• munkavállalói munkavállalói nybnyb. járulék. járulék•• egyébegyéb•• egyébegyébII. II. Kiadások:Kiadások:•• nyugdíjak (öregségi)nyugdíjak (öregségi)•• hozzátartozói nyugellátásokhozzátartozói nyugellátások•• hozzátartozói nyugellátásokhozzátartozói nyugellátások•• igazgatási költségekigazgatási költségekIII. III. Szervezet:Szervezet:

Országos NyugdíjOrszágos Nyugdíj--biztosítási Főigazgatóságbiztosítási Főigazgatóság

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAPEGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP

II Bevételek:Bevételek:I. I. Bevételek:Bevételek:•• munkáltatói tb. Járulékmunkáltatói tb. Járulék•• egészségügyi hozzájárulás (EHO)egészségügyi hozzájárulás (EHO)g g gy j ( )g g gy j ( )•• táppénztáppénz--hozzájáruláshozzájárulás•• munkavállalói eb. járulékmunkavállalói eb. járulék•• egyébegyéb•• egyébegyébII. II. Kiadások:Kiadások:•• pénzbeli ellátások pénzbeli ellátások

é é ü i l ált tá ké é ü i l ált tá k•• egészségügyi szolgáltatásokegészségügyi szolgáltatások•• igazgatási költségek igazgatási költségek III.III. Szervezet:Szervezet:III. III. Szervezet:Szervezet:

Országos Egészségbiztosítási PénztárOrszágos Egészségbiztosítási Pénztár

•• magánnyugdíj biztosítási rendszer magánnyugdíj biztosítási rendszer [NEM RÉSZE AZ[NEM RÉSZE AZ[NEM RÉSZE AZ [NEM RÉSZE AZ

ÁLLAMHÁZTARTÁSNAK]ÁLLAMHÁZTARTÁSNAK]

A nyugdíjalapok:A nyugdíjalapok:A nyugdíjalapok: A nyugdíjalapok: kényszerkényszer--megtakarításmegtakarítás

á á áá á áJelenleg ma Magyarországon 4 lábon áll: Jelenleg ma Magyarországon 4 lábon áll: 1.1. Kötelező állami Kötelező állami 2.2. Önkéntes magánÖnkéntes magán3.3. NyugdíjNyugdíj--előtakarékossági számlaelőtakarékossági számla–– MunkaadótMunkaadót terhelő nyugdíjteher: a kifizetés terhelő nyugdíjteher: a kifizetés 24% 24% --

állami nyugdíjalapba állami nyugdíjalapba –– nem a bruttó bérbőlnem a bruttó bérből–– Munkavállalót Munkavállalót terhelő nyugdíjteher: a kifizetés terhelő nyugdíjteher: a kifizetés 10%10%--a: a:

10%10% állami alapbaállami alapbaÖ ó é íÖ ó é í–– Összesen a bruttó munkabérhez viszonyítva Összesen a bruttó munkabérhez viszonyítva 34%34%nyugdíjnyugdíj--előtakarékosságelőtakarékosság

N díj á ítá i 1 1N díj á ítá i 1 1Nyugdíjszámítási 1x1Nyugdíjszámítási 1x1

A ledolgozott években megfizetett A ledolgozott években megfizetett járuléktőkének és kamatainak meg kelljáruléktőkének és kamatainak meg kelljáruléktőkének és kamatainak meg kell járuléktőkének és kamatainak meg kell felelnie a nyugdíjkifizetések összegének: felelnie a nyugdíjkifizetések összegének: nyugdíjnyugdíj--előtakarékosság”előtakarékosság”„nyugdíj„nyugdíj előtakarékosságelőtakarékosság

Ha a pénztártagok között van némi Ha a pénztártagok között van némi szolidarítás azaz kockázati közösség akkorszolidarítás azaz kockázati közösség akkorszolidarítás, azaz kockázati közösség, akkor szolidarítás, azaz kockázati közösség, akkor a nyugdíjkifizetés lehet annál a valakinél a nyugdíjkifizetés lehet annál a valakinél több, aki tovább él, annak a rovására, aki több, aki tovább él, annak a rovására, aki , , ,, , ,korán meghal.korán meghal.Másfajta szolidaritás: magasabb Másfajta szolidaritás: magasabb j gj gjövedelműektől (nagyobb befizetők) a jövedelműektől (nagyobb befizetők) a kisebb jövedelműek (kisebb befizetők)kisebb jövedelműek (kisebb befizetők)

Kinek akarunk nyugdíjatKinek akarunk nyugdíjat biztosítani?

Csak a járulék fizetőknek– Ki fizessen nyugdíj járulékot ?

Alkalmazottak (csak a „munkanyugdíjról” ( „ y g jbeszélünk? )Minden adófizető

A társadalom minél szélesebb körénekMindenkinekMindenkinek

N díjj lt áNyugdíjjogosultság Két nagyon különböző irány :1 Járulékfizetéshez kötött jogosultság1. Járulékfizetéshez kötött jogosultság

Ma legtöbbször arról beszélünk, hogy a járadékok hogyan köthetők a járulékokhozjáradékok hogyan köthetők a járulékokhoz

2. Nem járulékfizetéshez kötött jogosultság Ez valójában az „alapnyugdíj” problematikához vezet.vezet.

A já lékfi té l jA járulékfizetés alapja S ját k jö d l h kötöttSaját munkajövedelemhez kötött járulékok

é éEz van ma a TB és a MNYP eseténÉs aki nem munka-jövedemből él, annak nem kell nyugdíjrendszer?kell nyugdíjrendszer?

Nem munkajövedelemhez kötött járulékokjárulékok

Ez még nemigen vetődött fel. Pedig lehetne akár választani is, hogy valaki mondjuk a mindenkoriválasztani is, hogy valaki mondjuk a mindenkori minimálbér, vagy átlagkereset, vagy más összeg x százalékát akarja nyugdíjjárulékként fizetni, vállalva ezzel, hogy neki más lenne a járulékfüggő nyugdíja, , gy j gg y g j ,mint másnak.

NyugdíjmértékNyugdíjmértékMennyi legyen a nyugdíj?

Minimális megélhetést nyújtóKorrekt megélhetést nyújtóElvért jövedelemhelyettesítési szintetElvért jövedelemhelyettesítési szintet nyújtó

Ettől függhet – többek között - aEttől függhet – többek között - a járulékmérték is

JárulékmértékJárulékmértékMennyi járulékot fizessünk?(mennyi nyugdíjat is szeretnénk…?)

Kötelező, mindenkinek ugyanaz– Ez van ma a TB és a MNYP esetén de nincs kőbeEz van ma a TB és a MNYP esetén, de nincs kőbe

vésve!

Választható – Miért ne?é t e

TetszőlegesTetszőleges– Nem csak TB nyugdíjról van szó, úgyhogy ez sem

kizárt!

JárulékfizetőJárulékfizetőKi fizesse valakinek a járulékait?

A jogosult é é ó– és akkor most ne beszéljünk arról, hogy mi alapján fizet

A munkáltató– Persze ez csak munkajövedelemhez j

kötött járulékok eseténMás (pl állam, másik magánszemély,Más (pl állam, másik magánszemély, intézmény, közösség, stb) – ma is fizet az állam nyugdíj járulékot!ma is fizet az állam nyugdíj járulékot!

JárulékkezelőJárulékkezelőHova fizessék a járulékokat?

Állami nyugdíj intézményNe csak a TB-re gondoljunk!

Nem állami nyugdíj intézményNem állami nyugdíj intézmény Ilyen pl. a nyugdíjpénztár

Má ( l áll i költ é té b kMás (pl állami költségvetés, bank, biztosító, más típusú intézmény, kö ö é tb)közösség, stb) A járulékokat akár egy bank, vagy egy alapkezelő

is gyűjthetné és kezelhetnéis gyűjthetné és kezelhetné

JáradékfizetőJáradékfizetőKi fizesse a nyugdíjakat ?

Állami nyugdíj intézmény

Nem állami nyugdíj intézményNem állami nyugdíj intézmény

Más (pl állami költségvetés, bank, biztosító más típusú intézménybiztosító, más típusú intézmény, közösség, stb)

GaranciaGaranciaMit tudunk ígérni a nyugdíjvárományokról?

Garantált ígéretGarantált ígéretFeltételes ígéretekNincs garancia

Járulékfüggő nyugdíjakJá u é üggő yugd jaHogyan függenek össze a járulékok és a nyugdíjak?

Korrekt biztosításmatematikai összefüggésA befizetett járulékok nyugdíjkori értéke =A várható nyugdíjkifizetések nyugdíjkorra számolt

jelenértékéveljelenértékével

• Kötött, de nem függvényszerű kapcsolat járulékok és járadékok közöttjárulékok és járadékok között

Degresszió, indexálás, plafon, átlagkereset alapú nyugdíjképlety g j p

• Járulékkötelezettség, de azoktól elszakadó járadék mértékekelszakadó járadék mértékek

… és még néhány díj d hnyugdíjrendszerhez

kapcsolódó alapkérdéskapcsolódó alapkérdésFinanszírozhatóság(fenntarthatóság)IgazságosságÖsztönzésÖsztönzésMéltányosság (rászorultság)szolidaritás

Felosztó-kirovó rendszerFelosztó kirovó rendszerKözgazdasági értelemben:

az állam beszedi a járulékot kötelezettségetaz állam beszedi a járulékot, kötelezettséget vállal a nyugdíjfizetésre (eladósodik!), és teljesíti aktuális nyugdíjfizetési kötelezettségét (törleszti adósságát).Hasonlít a mechanizmus az államadósságra.

F l tó ki ó dFelosztó-kirovó rendszer

Az ilyen államadósság előnye az állam szempontjából:szempontjából:változtathatja a kondíciókat (nyugdíjemelés mértéke, nyugdíjkorhatár)., y g j )Mikor tesz ilyet? Ha nem talál elegendő finanszírozást kötelezettségeire: a d áfi i f l t k k d őtl üldemográfiai folyamatok kedvezőtlenül változnak (elöregedés)kedvezőtlen demográfiai helyzet esetén akedvezőtlen demográfiai helyzet esetén a járulékfizető szempontjából rossz kondíció jellemzi a felosztó-kirovó rendszert.j

A felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszer összehasonlítása

Felosztó-kirovó TőkefedezetiBefizetéssel definiált -> nincs egyensúlyi kockázat

Szolgáltatással definiált -> van egyensúlyi kockázat

Felosztó kirovó Tőkefedezeti

Tisztán pénzügyi és biztosításmatematikai alapú

Szociális elemeket is tartalmaz, így vegyes célrendszer jellemzi p

A magyar gazdaság mellett a nemzetközi tőkepiac

gy egyes cé e ds e je e

Kifizetései a magyar járulék és dófi té i t iáltól fü k nemzetközi tőkepiac

teljesítményétől is függadófizetési potenciáltól függenek

Teljesítménye pontosan és gyorsan mérhető

Teljesítménye nehezen mérhető és visszacsatolható

A felosztó-kirovó és a tőkefedezeti rendszer összehasonlítása

Felosztó-kirovó TőkefedezetiMagyar és a nemzetközi demográfiai helyzettől is függ

Csak a magyar demográfiai helyzettől függ (népesedés és

i á ió)

Felosztó kirovó Tőkefedezeti

Polgárjogi garancia a

migráció)

Feltételei csak a tényleges g j g gszámlaegyenleghez

Folyamatosan megjeleníti a

e téte e csa a té y egesszolgáltatáskor véglegesednek

E úl t l á k h ú Folyamatosan megjeleníti a nyugdíjproblémát a nemzetgazdaságban (szűkíti a kiadási mozgásteret hosszútávon

Egyensúlytalansága csak hosszú távon tűnik ki, lehetőséget ad a probléma halogatásra, és így esetenként radikális kiadási mozgásteret, hosszútávon

is fenntartható egyensúlyt kényszerít ki)

esetenként radikális intézkedéseket tesz szükségessé

A nyugdíjrendszerA nyugdíjrendszer problémái*

Fenntarthatatlan a TB rendszer – túlígérte magát!magát!

– Demográfiai problémák– Foglalkoztatottsági változások– Finanszírozási problémákA TB rendszer nem méltányos a résztvevőkkel szemben Ezértrésztvevőkkel szemben . Ezért

– Alacsony a járulékfizetők száma – A járulékalap nagy körben alacsony mértékű– Alacsony az effektív nyugdíjkorhatár

* A Pénzügykutató Rt által összehívott munkacsoport A Pénzügykutató Rt. által összehívott munkacsoport által 2006 őszén kezdeményezett körkérdésre adott 18 szakértői válasz feldolgozása alapján

A nyugdíjrendszer problémáiA nyugdíjrendszer problémái (folytatás)

A TB rendszer kusza: A rendszer l átláth tóeleve nem átlátható. nincs szisztematikusan elkülönítve más á d l i bi á i d k ől (társadalmi biztonsági rendszerektől (a

rokkantsági, a hozzátartozói ellátási – bár az özvegyi ellátás lehetne logikus része aaz özvegyi ellátás lehetne logikus része a rendszernek -, és a kora nyugdíjazás révén a munkanélküliségi alrendszertől)révén a munkanélküliségi alrendszertől)A kivételezettek köre kiterjedtaz újraelosztás átláthatatlanaz újraelosztás átláthatatlanIdőszakonként jelentősen változó helyettesítési ráták

A nyugdíjrendszer problémáiA nyugdíjrendszer problémái (folytatás)A TB dA TB rendszer merev

Pl. csak egyetlen kitüntetett nyugdíjba vonulási év létezik, nem pedig fokozatosnem pedig fokozatosA járadék indulását nem lehet rugalmasan kezelniCsak egyféle szolgáltatás van gy gNehezen kezeli a nem szabványos életutakat.

Az egész nyugdíjrendszer politikának g y g j pkitett„A politika bűne, hogy a jelenlegi nyugdíjasoknak „ p , gy j g y g j

viszonylag keveset adott, de a jövő nyugdíjasainak ennél sokkal többet ígért oda, hosszú távra eladósítva

díj d t”a nyugdíjrendszert”

A nyugdíjrendszer problémáiA nyugdíjrendszer problémái (folytatás)

A nyugdíjrendszer nem egy egységesen, ö h b k lt dösszhangban kezelt rendszer. A mai magyar nyugdíjrendszer inkonzisztens. – a nyugdíjreformot nem vitték végigy g j g g– szakmai konszenzus hiánya az egyes

pillérek szerepérőlpillérek szerepéről – az I. pillér tartalmaz olyan ellátásokat is,

amelyet a II pillér nemamelyet a II. pillér nem

S bál á i l k kSzabályozási lyukakA tö é i bál á t bilitá á k éd lA törvényi szabályozás stabilitásának védelme hiányzikA magánpillér intézményi ellentmondásosságaA magánpillér intézményi ellentmondásossága

Látszat önkormányzatiságTagi érdekvédelem hiányaTagi érdekvédelem hiányaPiaci verseny kivédhetősége

Magánpénztári járadék szabályok hiányaMagánpénztári járadék-szabályok hiányaA garancia és kockázatvállalás tisztázatlanságaitisztázatlanságaiAz öngondoskodás állami támogatottságának ellenmondásai

MódszertaniMódszertani hiányosságok

Já lék é ték k át d l tl l tlJárulék mértékek átgondolatlan, megalapozatlan döntéseken alapuló változtatása A szolgáltatásokkal nem arányos járulék felosztás a pillérek közöttA járulékalap meghatározásának esetlegességeAlacsony/ merev nyugdíjkorhatárAlacsony/ merev nyugdíjkorhatára korábbi keresetek hiányos felértékelése (valorizációja )(valorizációja )Indexálási szabályok következményeinek nem

f l lő k lémegfelelő kezelésea jogosultsági küszöb meghatározása

TényekTényekJelenleg a 20-64 éves férfiak mindössze 64, a nőknek 51 százaléka aktív keresőnőknek 51 százaléka aktív kereső A nyugdíjalapul szolgáló – bevallott - jövedelmek mintegy egyharmada a minimálbér vagy azmintegy egyharmada a minimálbér, vagy az alatti jövedelem a tényleges járulékfizetői kör alig haladja meg aza tényleges járulékfizetői kör alig haladja meg az aktív korú népesség harmadát A járulékok 86 százalékát 2 4 millió fő fizeti beA járulékok 86 százalékát 2,4 millió fő fizeti be és közülük 800 ezer fő állami alkalmazott A nyugdíjasok egynegyede 62 évnél fiatalabbA nyugdíjasok egynegyede 62 évnél fiatalabb . Pedig a korhatár alatti ellátások nélkül (ma még) a Tb nyugdíj rendszernek többlete lennea Tb nyugdíj rendszernek többlete lenne

A nettó nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított arányának változása a 2009. évi intézkedések hatására

11,3

12,6

12

13

10,4

11,310,7 10,6

10 4

11,3

9,110

11

12

10,4

9,6

8,49,19,1

9,1

8

9

5

6

7

52000. 2005. 2010. 2020. 2030. 2050.

2008. Konvergencia program 2009-es változásokkalg p g

’97 f’97-es reform Korhatáremelés (1996)

több lábon állás modellje: állami rendszer privatizálása 1/4 részben: II. pillér létrehozása

I. pillér biztosítási jellemzőinek erősítése: életkereset beszámítása; a keresetek degresszív beszámításának fokozatos megszüntetése;

A fenntarthatóság érdekében: egyéni járulék maximum bevezetése – ezzel közvetetten az ellátások korlátozása

16000000

18000000

VegyesFelosztó-kirovó

12000000

14000000

UF

Felosztó-kirovó

6000000

8000000

10000000

'000

000

HU

2000000

4000000

6000000

0

2007

2009

2011

2013

2015

2017

2019

2021

2023

2025

2027

2029

2031

2033

2035

2037

2039

2041

2043

2045

2047

2049

Naptári évNaptári év

9000

10000VegyesFelosztó-kirovó

6000

7000

8000

('000

)

Felosztó kirovó

3000

4000

5000

agok

szá

ma

1000

2000

3000Ta

0

2007

2009

2011

2013

2015

2017

2019

2021

2023

2025

2027

2029

2031

2033

2035

2037

2039

2041

2043

2045

2047

2049

Naptári évNaptári év

Járulék-fizető

Járulék-fizető

PÉNZÜGYI FENNTARTHATÓSÁGÁllamháztartás egyensúlyát ne veszélyeztesseGazdaság versenyképességét az elvonási mértékek ne gátolják

nyugdíjas

Generációk közötti újraelosztás ne legyen aránytalan

MEGFELELŐSÉG megfelelő nyugdíjszínvonal (időskori jövedelembiztonság szegénységi kockázatmegfelelő nyugdíjszínvonal (időskori jövedelembiztonság, szegénységi kockázatigazságos arányok (biztosítási elv).

RUGALMASSÁGa külső környezeti feltételekhez való alkalmazkodó képesség

EGYMÁST ERŐSÍTŐ KERESZTHATÁSOKmunkára ösztönző hatás erősítése munkaerőpiac adórendszer szociálismunkára ösztönző hatás erősítése, munkaerőpiac, adórendszer, szociális-, egészségügyi ellátórendszer összehangolása

TRANSZPARENCIAé i j é k kö th tő é d li it é i li it í é é i kegyéni jogszerzések követhetősége, a rendszer explicit és implicit ígérvényeinek

értékelhetősége.

100

Népességi korfa, 2050

Férfiak Nők10095908580757065605550454035302520151050

2005 2050

4000000

4500000

2500000

3000000

3500000

1000000

1500000

2000000Járulékfizetők száma

Nyudíjasok száma

60 éven felüliek száma

0

500000

2007

2012

2017

2022

2027

2032

2037

2042

2047

2052

2057

60 éven felüliek száma

Időskori függőségi ráta(Old d d ti ) 2004 2010 2030 2050(Old age dependency ratio)

65 évnél idősebbek2004 2010 2030 2050

Magyarország 23 24 35 48

EU 25-ök átlaga 24 26 40 52

A nyugdíjak és a keresetek arányának alakulása(éves adatok, 1 főre jutó kiadás)

80

90

50

60

70

20

30

40

0

10

20

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Nyugdíjszerű ellátások a nettó kereset %-ában

Állományi öregségi nyugdíjak a nettó kereset %-ábanÁllományi öregségi nyugdíjak a nettó kereset % ában

Újonnan megállapított öregségi nyugdíjak a nettó kereset %-ában

0,1

0,15

0

0,05

%

0 1

-0,05

-0,11998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

évekR álk t ált á N díj k álé téké k ált áReálkereset változása Nyugdíjak reálértékének változása

Foglalkoztatási deficit az idősebb (55-64 éves )munkavállalóknál

– A foglalkoztatási ráta az egyik legalacsonyabb az EU-25 esetében; 1997-2005 között 17%-ról 33%-ra nőtt (nőknél 9-27%, férfiaknál 27-41%)

– A korhatáremeléssel párhuzamosan következett be a javulás, de a jlemaradásunk így is jelentős, a lista végén vagyunk;

– Különösen az idősebb nők foglakoztatási rátája alacsony (13% ponttal marad el a férfiakétól)

Megnevezés 2005 2010

15-64 évesek Mo.

56,9 63,0Mo.

EU25 67,0 70,0

55-64 évesek Mo. 33,0 37,0

EU25 42,5 50,0

A nyugdíjak indexálásának módja az EU t áll kbtagállamokban

Bérekhez Dánia, Hollandia, Svédország, Szlovénia

ÁÁrakhoz Ausztria, Belgium, Ciprus, Franciaország, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország

Vegyes (árak és bérek kombinációja, és/vagy egyéb tényezők

Csehország, Észtország, Finnország, Magyarország, Németország, Portugália, Szlovákiaegyéb tényezők

figyelembevétele)Szlovákia

Egyedi döntéseken alapuló

Görögország, Írország, Lettországalapuló

Öregségi nyugdíjÖregségi nyugdíj

II.• Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő

öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és• legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik,• valamint biztosítási jogviszonyban nem áll.IIII.• Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki születési évének megfelelő öregségi

nyugdíjkorhatárt betöltötte, és• legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik• legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik,• valamint biztosítási jogviszonyban nem áll.

• (Biztosítási jogviszonyon mindkét esetben a társadalombiztosítás ellátásairaés a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérőlszóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontjaszerinti biztosítással járó jogviszonyokat kell érteni).

Öregségi nyugdíjÖregségi nyugdíj

2010 január 1 jétől nem jogosult öregségi teljes és résznyugdíjra az sem2010. január 1-jétől nem jogosult öregségi teljes és résznyugdíjra az sem,aki

- az a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgóaz a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgómunkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történőalkalmazásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy, akiEGT-államban,

- az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozószemély - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződőállamban

az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldiszerv adatszolgáltatása alapján - azon a napon, amelytől kezdődően azelőrehozott öregségi nyugdíjat illetve a csökkentett összegű előrehozottelőrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a csökkentett összegű előrehozottöregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g)pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll.

Öregségi nyugdíjkorhatárÖregségi nyugdíjkorhatár

S ül té i é (fé fi ő á t) A i é lő él tk l lábbSzületési év (férfi, nő egyaránt) Az igénylő életkora legalább

1952. január 1-je előtt született A 62. életév betöltése

1952. A 62. életév betöltését követő 183. nap

1953 A 63 él té b tölté1953. A 63. életév betöltése

1954. A 63. életév betöltését követő 183. nap

1955. A 64. életév betöltése

1956. A 64. életév betöltését követő 183. nap

1957. és azt követően született A 65. életév betöltése

Előrehozott öregségi nyugdíj2010-től

S ül té i é / A i é lő él tk A lőí t i i áli A lőí t i i áliSzületési év/nem Az igénylő életkoralegalább

Az előírt minimálisszolgálati idő acsökkentés nélkülinyugdíjhoz

Az előírt minimálisszolgálati idő acsökkentés nélkülinyugdíjhoz anyugdíjhoz nyugdíjhoz acsökkentettnyugdíjhoz

1952 (nő) 59. életév betöltése 40 év 37 év ( )

1953 (nő) 59. életév betöltése 40 év 37 év

1950 (férfi) 60. életév betöltése 40 év 37 év

Előrehozott öregségi nyugdíj2010-től

A csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától• A csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjátólaz öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára, dedelegfeljebblegfeljebb 10951095 napranapra – 40 év szolgálati időnél

• - 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,1százalék,

366 730 l ö id bb l ál ti idő l d lk ő él téb h i 0 2• - 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,2százalék,

• - 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,3731 1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében havi 0,3százalék.

Kizárólag csökkentéssel megállapítható előrehozott öregségi nyugdíjak

Születési év/nem Az igénylő életkora legalább Az előírt minimális szolgálatiSzületési év/nem Az igénylő életkora legalább Az előírt minimális szolgálati idő az előrehozott öregségi nyugdíjhoz

1954 (nő) 60 éves és 183 napos 37 év1954 (nő) 60 éves és 183 napos életkort betöltötte

37 év

1955 (nő) 61. életévet betöltötte 37 év

1956 (nő) 61 éves és 183 napos életkort betöltötte

37 év

1957 (nő) 62. életévet betöltötte 37 év

1958 (nő) 62 éves és 183 napos 37 év1958 (nő) 62 éves és 183 napos életkort betöltötte

37 év

1959 és azt követően született (nő)

63. életévet betöltötte 37 év született (nő)

Kizárólag csökkentéssel megállapítható előrehozott öregségi nyugdíjak

Születési év/nem Az igénylő életkora legalább Az előírt minimális szolgálati időSzületési év/nem Az igénylő életkora legalább Az előírt minimális szolgálati idő az előrehozott öregségi nyugdíjhoz

1951 (férfi) 60 életévet betöltötte 37 év

1952 (férfi) 60 éves és 183 napos életkort betöltötte

37 év

1952 (férfi) + kedvezmény 60 életévet betöltötte 42 év

1953 (férfi) 61 életévet betöltötte 37 év

1953 (férfi) + kedvezmény 60 életévet betöltötte 42 év

1954 (férfi) 61 éves és 183 napos életkort betöltötte

37 év

1954 (férfi) + kedvezmény 60 éves és 183 napos életkort betöltötte

42 évbetöltötte

1955 (férfi) 62 életévet betöltötte 37 év

1956 (férfi) 60 éves és 183 napos életkort betöltötte

37 évbetöltötte

1957 és azt követően született (férfi)

63 életévet betöltötte 37 év

Rokkantsági nyugdíjRokkantsági nyugdíj

• A rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz az orvosi és a jogi feltételeknek egyaránt meg kell felelni• A rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz az orvosi, és a jogi feltételeknek egyaránt meg kell felelni.

Orvosi rokkantság feltételei• 79 százalékot meghaladó mértékű, (teljesen munkaképtelen)

- a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki mások gondozására nem szorul,a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki mások gondozására nem szorul,- az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki mások gondozására szorul.

vagy

• 50 79 százalékos mértékű ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását• 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodásátmegelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben valófoglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szervszakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt./a III. rokkantsági csoportba tartozik/

Jogi rokkantság feltételei• az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és• kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal

alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetealacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete,jövedelme havi átlagánál, és

• táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.• Ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, a

saját jogú nyugellátást legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításánakmegszűnését követő naptól lehet megállapítani.

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

22 éves életkor betöltése előtt

2 év

22 24 é él tk b 4 é22-24 éves életkorban 4 év

25-29 éves életkorban 6 év

30-34 éves életkorban 8 év

35-44 éves életkorban 10 év

45 54 é él tk b 15 é45-54 éves életkorban 15 év

55 éves életkor betöltésétől 20 év

Rokkantsági nyugdíjRokkantsági nyugdíj

Kedvezmények rokkantsági nyugdíjnál a szükséges szolgálatiKedvezmények rokkantsági nyugdíjnál a szükséges szolgálatiidőből

• Az aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül• Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belülszolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan,szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantságinyugdíjra.y g j

• 1993. június 30-át követően az ötvenötödik életévét betölti éslegalább tizenöt évi szolgálati idővel rendelkezik, rokkantságig g , grésznyugdíjra jogosult.

• Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges, g gszolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkorjogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időtmegszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásigharminc napnál hosszabb megszakítás nincs E harminc napba nemharminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nemlehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

Igényérvényesítésről általábanIgényérvényesítésről általában• A nyugellátást írásban kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy• A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy

elektronikus űrlapon (a továbbiakban: igénybejelentő lap) kell igényelni.

• Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást ajogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontjátjogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontjátmegelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátásmegállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

A i é b j l tő l b újtá á l id jűl i é lő k kö öl i k ll• Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell azazonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét,valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplőjogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat, továbbáegészségkárosodáson alapuló ellátás esetén az egészségkárosodással összefüggőegészségkárosodáson alapuló ellátás esetén az egészségkárosodással összefüggőiratokat.

• A szolgálati időt tehát elsősorban a társadalombiztosítási nyilvántartások alapján kellfigyelembe venni de a nyugdíjigény benyújtásakor - az eljárás egyszerűsítése ésfigyelembe venni, de a nyugdíjigény benyújtásakor - az eljárás egyszerűsítése ésgyorsítása érdekében - célszerű a szolgálati idők igazolására alkalmas okiratokbecsatolása.

Szolgálati időről rövidenSzolgálati időről röviden• A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset• A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset,

jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik.

• Azt, hogy mi minősül szolgálati időnek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló1997 évi LXXXI törvény 37 § 43 § és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló1997. évi LXXXI. törvény 37. § - 43. § és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997 (X.6.) Korm. rendelet 29. §- 59/B. § határozzák meg.

Fő bál idő k l l tt bi t ít tt díjjá lék fi té é köt l tt• Fő szabály: az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezettvolt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett.

Arányos szolgálati idő• Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide

nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adottmunkakörre irányadó jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat- elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a különj bál b h tá tt i i álbé ö ét kk 1996 d b 31 étjogszabályban meghatározott minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-étkövetően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe anyugdíj mértékének megállapítása során. A szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapjátképező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell meghatározni, anyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakotnyugdíjjogosultság szempontjából azonban a teljes biztosítási időszakotfigyelembe kell venni.

Szolgálati időről rövidenSzolgálati időről rövidenS l ál ti idő i ő ül k lábbi k iSzolgálati idő minősülnek az alábbiak is

• - a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segélyf l ó ítá á k időt t át ib lőí t díjjá lék t fi ttékfolyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

• - a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt,

• - a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezéseszerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, aterhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a

k d á i díj 2000 j á 1 jét lő ő f l ó ítá á k időt t átgyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát,illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt azidőtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

• - a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély,az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát,ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Szolgálati időről rövidenSzolgálati időről rövidenFelsőfokú tanulmányokFelsőfokú tanulmányok

• Szolgálati időként kell figyelembe venni,- az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt,-a rokkantsági nyugdíjra jogosultság szempontjából az időpontra tekintet nélkül a

felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott - legfeljebb azonban aképesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása idején szükséges -tanulmányok idejét.

• A felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok címén atanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglalóhónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít

l ál ti idő kszolgálati időnek.

• Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszakközötti tanulmányi szünet idejét is.y j

• Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb azegyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe.

TényekTények

• A magánnyugdíjpénztárak évente 350-400 milliárd Ft-tal növelik a költségvetési hiányt.

• A magánnyugdíjpénztárak miatt 8%-kal nőtt az államadósság, az adósság-növekedés 30 év g gmúlva 40%-ot is elérhet.

• A pénztártagok nem biztos, hogy magasabbA pénztártagok nem biztos, hogy magasabb nyugdíjat fognak kapni.

• A pénztáraknak nincs járulékos haszna a• A pénztáraknak nincs járulékos haszna a gazdaság számára, a tyúk nem tojik aranytojást.

A d ki l k láA d ki l k láA rendszer kialakulásaA rendszer kialakulása

A nyolcvanas években LatinA nyolcvanas években Latin--Amerikában Amerikában kezdődött Chile 1981kezdődött Chile 1981kezdődött. Chile, 1981kezdődött. Chile, 1981Világbank 1994 Világbank 1994 –– Ideológiai alapvetésIdeológiai alapvetésKilencvenes évek második felétől voltKilencvenes évek második felétől voltKilencvenes évek második felétől volt Kilencvenes évek második felétől volt szocialista országokban Csehország és szocialista országokban Csehország és Szlovénia kivételével, a Világbank technikai Szlovénia kivételével, a Világbank technikai tá tá á ltá tá á ltámogatásávaltámogatásávalJelenleg 18 országban: LatinJelenleg 18 országban: Latin--Amerika, KeletAmerika, Kelet--Európa KözépEurópa Közép ÁzsiaÁzsiaEurópa, KözépEurópa, Közép--ÁzsiaÁzsiaMagyarország 1998Magyarország 1998

A rendszer jellemzőiA rendszer jellemzőiA rendszer jellemzői A rendszer jellemzői (2010(2010--ig)ig)

Nyugdíjjárulék negyede, 8%Nyugdíjjárulék negyede, 8%--pont a pont a pénztárakbapénztárakbaA pénztárak elvben a tagokA pénztárak elvben a tagokA pénztárak elvben a tagok A pénztárak elvben a tagok tulajdonában vannak. „Önkormányzati tulajdonában vannak. „Önkormányzati működés”működés”működésműködésGyakorlatban nagy részük pénzügyi Gyakorlatban nagy részük pénzügyi y gy p gyy gy p gycsoportokhoz tartozik.csoportokhoz tartozik.Prudens befektetési szabályokPrudens befektetési szabályokPrudens befektetési szabályokPrudens befektetési szabályokTagok által választható portfoliókTagok által választható portfoliók

A 2009 é i h l tA 2009 é i h l tA 2009. évi helyzetA 2009. évi helyzet

2009. II. negyedévi adatok:2009. II. negyedévi adatok:–– 19 magánnyugdíjpénztár19 magánnyugdíjpénztár19 magánnyugdíjpénztár19 magánnyugdíjpénztár–– 2980 ezer tag2980 ezer tag–– Pályakezdőknek kötelező tagságPályakezdőknek kötelező tagság–– Vagyon: 2145 milliárd FtVagyon: 2145 milliárd FtVagyon: 2145 milliárd FtVagyon: 2145 milliárd Ft–– 20132013--ig egyösszegű kifizetés lehetséges. ig egyösszegű kifizetés lehetséges.

Járadékszolgáltatás jelenleg nincs.Járadékszolgáltatás jelenleg nincs.–– VisszalépésekVisszalépésekVisszalépésekVisszalépések

A pénztárak miatti hiány a TB A pénztárak miatti hiány a TB k áb 354 illiá d Ftk áb 354 illiá d Ftkasszában 354 milliárd Ft, a kasszában 354 milliárd Ft, a költségvetés megtérítiköltségvetés megtérítiEmellett kb 150 milliárd Ft a pénztárakEmellett kb 150 milliárd Ft a pénztárakEmellett kb. 150 milliárd Ft a pénztárak Emellett kb. 150 milliárd Ft a pénztárak miatt létrejött államadósság miatt létrejött államadósság kamatterhe.kamatterhe.

Vá t ití h tá kVá t ití h tá kVárt pozitív hatásokVárt pozitív hatások

A pénztárak a gazdaság A pénztárak a gazdaság fi í á át ítikfi í á át ítikfinanszírozását segítikfinanszírozását segítik–– A nemzetgazdasági megtakarítás nem nőA nemzetgazdasági megtakarítás nem nő–– A magyar gazdaság finanszírozásában a A magyar gazdaság finanszírozásában a

tőkepiacnak nincs szerepetőkepiacnak nincs szerepeKevesebb részvény forog, mint a Kevesebb részvény forog, mint a magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetése magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetése előttelőttelőttelőttElsődleges kibocsátás alig vanElsődleges kibocsátás alig vanA részvényarány növelése külföldiA részvényarány növelése külföldiA részvényarány növelése külföldi A részvényarány növelése külföldi részvényekkel lehetségesrészvényekkel lehetséges

Vá t ití h tá kVá t ití h tá kVárt pozitív hatásokVárt pozitív hatások

Fenntarthatóvá teszi a TB Fenntarthatóvá teszi a TB nyugdíjrendszertnyugdíjrendszertnyugdíjrendszertnyugdíjrendszert–– Egyensúly:Egyensúly:

Nyugdíjjárulék x Átlagos nyugdíjjárulék alap xNyugdíjjárulék x Átlagos nyugdíjjárulék alap xNyugdíjjárulék x Átlagos nyugdíjjárulék alap x Nyugdíjjárulék x Átlagos nyugdíjjárulék alap x Járulékfizetők száma Járulékfizetők száma ==== Átlagnyugdíj x Nyugdíjasok számaÁtlagnyugdíj x Nyugdíjasok száma== Átlagnyugdíj x Nyugdíjasok számaÁtlagnyugdíj x Nyugdíjasok száma

Ha deficites, a paramétereket kell változtatni, vagyHa deficites, a paramétereket kell változtatni, vagyHa deficites, a paramétereket kell változtatni, vagy Ha deficites, a paramétereket kell változtatni, vagy költségvetési támogatás kellköltségvetési támogatás kellKöltségvetési deficit Kiszorító hatásKöltségvetési deficit Kiszorító hatásgg

–– HaHa 75%75%--os nyugdíjrendszer egyensúlyban van, os nyugdíjrendszer egyensúlyban van, egyensúlyban lesz a 100%egyensúlyban lesz a 100%--os isos is

A TB nyugdíjrendszer hiánya a GDP százalékábanszázalékában

(Orbán Gábor és Palotai Dániel 2007)

-0.50

0.5a GDP %-ában

-0.500.5

a GDP %-ában

3-2.5

-2-1.5

-1

3-2.5-2-1.5-1

-5-4.5

-4-3.5

-3

-5-4.5-4-3.5-3

-7-6.5

-6-5.5

5

-7-6.5-6-5.55

2005

2010

2015

2020

2025

2030

2035

2040

2045

2050

2055

2060

2065

2070

2075

2080

2085

2090

2095

2100

2105

Egypilléres rendszer (csak tb) 2 pilléres rendszerg p p

MagánnyugdíjpénztáriMagánnyugdíjpénztáriMagánnyugdíjpénztári Magánnyugdíjpénztári rendszer egyensúlyarendszer egyensúlyaNyugdíjjárulék x Átlagos nyugdíjjárulék alap x Nyugdíjjárulék x Átlagos nyugdíjjárulék alap x Járulékfizetők száma Járulékfizetők száma ==

== Átlagnyugdíj x Nyugdíjasok számaÁtlagnyugdíj x Nyugdíjasok száma

Ha deficites, a paraméterek változnak, vagy és Ha deficites, a paraméterek változnak, vagy és értékpapír eladás Kiszorító hatásértékpapír eladás Kiszorító hatás

Vá t ití h tá kVá t ití h tá kVárt pozitív hatásokVárt pozitív hatások

Felhívja a figyelmet a nyugdíjrendszer Felhívja a figyelmet a nyugdíjrendszer problémáiraproblémáiraproblémáiraproblémáira–– Implicit adósság explicitté válikImplicit adósság explicitté válik

De: bruttó implicit adósságDe: bruttó implicit adósság ≠ nettó implicit adósság≠ nettó implicit adósságDe: bruttó implicit adósság De: bruttó implicit adósság ≠ nettó implicit adósság≠ nettó implicit adósság

Bruttó: A TB összes nyugdíjkötelezettségének jelenértéke Bruttó: A TB összes nyugdíjkötelezettségének jelenértéke GDP 230GDP 230 115%115% aa–– GDP 230 GDP 230 -- 115%115%--aa

Nettó: Jövőbeni nyugdíjkötelezettségek és befizetések Nettó: Jövőbeni nyugdíjkötelezettségek és befizetések jelenértékejelenértéke

A maastrichti hiányba az implicit adósság A maastrichti hiányba az implicit adósság nem számít bele, az explicit beleszámítnem számít bele, az explicit beleszámít

ÚÚÚj EU tagországok tárgyalási Új EU tagországok tárgyalási kudarcakudarca

Vá t ití h tá kVá t ití h tá kVárt pozitív hatásokVárt pozitív hatások

Növeli a járulékfizetési fegyelmetNöveli a járulékfizetési fegyelmet–– Az elmúlt tíz év nem ezt bizonyítjaAz elmúlt tíz év nem ezt bizonyítja

A magánnyugdíjpénztári járulék együtt jár a A magánnyugdíjpénztári járulék együtt jár a g y g jp j gy jg y g jp j gy jtöbbi bért terhelő adó és befizetéséveltöbbi bért terhelő adó és befizetésévelA magánnyugdíjpénztári vagyon A magánnyugdíjpénztári vagyon örökölhetősége sem elég vonzerőörökölhetősége sem elég vonzerő

A TB rendszerben is van öröklési elem: az A TB rendszerben is van öröklési elem: az árvajáradék és az özvegyi nyugdíj Ezekárvajáradék és az özvegyi nyugdíj Ezekárvajáradék és az özvegyi nyugdíj. Ezek árvajáradék és az özvegyi nyugdíj. Ezek szociális szempontból kedvezőbbekszociális szempontból kedvezőbbek

Vá t ití h tá kVá t ití h tá kVárt pozitív hatásokVárt pozitív hatások

Pénztárak versenye növeli a Pénztárak versenye növeli a hatékonyságothatékonyságot–– A kisebb hozamot biztosító pénztárakA kisebb hozamot biztosító pénztárakA kisebb hozamot biztosító pénztárak A kisebb hozamot biztosító pénztárak

taglétszáma jobban nő, mivel ezek taglétszáma jobban nő, mivel ezek ismertebbek, többet költhetnek reklámraismertebbek, többet költhetnek reklámraismertebbek, többet költhetnek reklámra ismertebbek, többet költhetnek reklámra és jobb az ügynöki tevékenységükés jobb az ügynöki tevékenységük

Vá t ití h tá kVá t ití h tá kVárt pozitív hatásokVárt pozitív hatások

A pénztárak mentesek a politika A pénztárak mentesek a politika szeszélyeitőlszeszélyeitől–– A vonatkozó jogszabályok legalább 300A vonatkozó jogszabályok legalább 300A vonatkozó jogszabályok legalább 300 A vonatkozó jogszabályok legalább 300

helyen módosultak a rendszer bevezetése helyen módosultak a rendszer bevezetése ótaótaótaóta

Minimális hozamgarancia megszűntMinimális hozamgarancia megszűntJáradékszámítás, járadékszolgáltatók nemJáradékszámítás, járadékszolgáltatók nemJáradékszámítás, járadékszolgáltatók nem Járadékszámítás, járadékszolgáltatók nem ismertekismertekAdózási szabályok bármikor módosulhatnakAdózási szabályok bármikor módosulhatnakyySzabályozás változhatSzabályozás változhat

Vá t ití h tá kVá t ití h tá kVárt pozitív hatásokVárt pozitív hatások

Magasabb nyugdíjMagasabb nyugdíj–– Egy fenntartható TB nyugdíjjal egyenértékű pénztáriEgy fenntartható TB nyugdíjjal egyenértékű pénztáriEgy fenntartható TB nyugdíjjal egyenértékű pénztári Egy fenntartható TB nyugdíjjal egyenértékű pénztári

nyugdíjhoz 2,7% reálhozam kellene, a hozam 1998 és nyugdíjhoz 2,7% reálhozam kellene, a hozam 1998 és 2004 között 2,1% volt. (Orbán és Palotai 2005) A hozam 2004 között 2,1% volt. (Orbán és Palotai 2005) A hozam jelenleg negatív.jelenleg negatív.jelenleg negatív.jelenleg negatív.

20082008--ban legalább 37 Md Ft működési költségban legalább 37 Md Ft működési költség–– A hozam biztosan javul, de a későbbiekben is lehetnek A hozam biztosan javul, de a későbbiekben is lehetnek

válságokválságokválságok. válságok. USA példa: 1968USA példa: 1968--ban életjáradékra váltott részvényportfolió ban életjáradékra váltott részvényportfolió kétszerannyi járadékot adott, mint egy 1974kétszerannyi járadékot adott, mint egy 1974--ben átváltott ben átváltott (Orszag and Stiglitz 1999)(Orszag and Stiglitz 1999)(Orszag and Stiglitz 1999)(Orszag and Stiglitz 1999)

–– Életjáradék magas költségeiÉletjáradék magas költségeiBrit példa: 45% (Orszag and Stiglitz 1999)Brit példa: 45% (Orszag and Stiglitz 1999)A magyar pénztárak nem alkalmasak a járadékszolgáltatásraA magyar pénztárak nem alkalmasak a járadékszolgáltatásraA magyar pénztárak nem alkalmasak a járadékszolgáltatásraA magyar pénztárak nem alkalmasak a járadékszolgáltatásraA járadékot drágítja, hogy több fajta járadék között lehet A járadékot drágítja, hogy több fajta járadék között lehet választaniválasztani

Megszűntetés lehetőségeMegszűntetés lehetőségeMegszűntetés lehetősége Megszűntetés lehetősége MagyarországonMagyarországon

Jogi aggályok: tulajdon államosításaJogi aggályok: tulajdon államosításaéé–– Ellenvetés: Ellenvetés:

a tulajdon szabad rendelkezést jelent, a tulajdon szabad rendelkezést jelent, é áé áa pénztári vagyonra ez nem igaza pénztári vagyonra ez nem igaz

Bőséges kompenzáció: egyharmaddal Bőséges kompenzáció: egyharmaddal íímagasabb TB nyugdíjmagasabb TB nyugdíj

Ha a megszűntetés nem lehetséges, az Ha a megszűntetés nem lehetséges, az önkéntessé tétel is segítönkéntessé tétel is segítönkéntessé tétel is segítönkéntessé tétel is segít

A ű t té h táA ű t té h táA megszűntetés hatásaA megszűntetés hatása

Költségvetési deficit havonta 30 Költségvetési deficit havonta 30 milliárd Ftmilliárd Ft--tal csökkental csökkenÁllampapírban tartott pénztári vagyonÁllampapírban tartott pénztári vagyonÁllampapírban tartott pénztári vagyon Állampapírban tartott pénztári vagyon mértékével azonnal csökken az mértékével azonnal csökken az államadósság ezen állomány utániállamadósság ezen állomány utániállamadósság, ezen állomány utáni államadósság, ezen állomány utáni kamatfizetés azonnal megszűnikkamatfizetés azonnal megszűnikAz egyéb értékpapírok eladásánál Az egyéb értékpapírok eladásánál fokozatosság javasolt.fokozatosság javasolt.fokozatosság javasolt.fokozatosság javasolt.

Felhasznált irodalmakFelhasznált irodalmak

• Kun János: Magán-nyugdíjpénztárak• Zelei Roland: Nyugdíjbiztosítási szabályokZelei Roland: Nyugdíjbiztosítási szabályok

változása 2010D Sk b ki Á ád Ci il t k• Dr, Skrabski Árpád: Civil szervezetek, társadlombiztosítás

• Herzog László: Lehetséges-e a nyugdíjrendszer reformja?nyugdíjrendszer reformja?

• Kisbenedek Péter: Válság és jövőkép