MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 2002. JANUÁR II. ÉVF. I. SZÁM

Tartalom: Bevezető Ti küldtétek

Siófoki Családsegítő Központ: Magányosok karácsonyaSimontornyai Családsegítő Szolgálat: 100 éves a magyar gyermekvédelem

Programbemutató- Analfabéták segítése

Bemutatkozik: Borostyánvirág Alapítvány Anyaotthona

Joginfo- A helyettes szülői hálózatról

Statisztikáról

Könyvajánló

Tallózó

Hírek-információk

Felhívás

Hasznos címek Kiadja:

Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Központ KaposvárMódszertani Csoport

2002.

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL 2002. JANUÁR DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓKedves Kollégák!

Elkészítettük Módszertani Hírlevelünk harmadik, a 2002. év első számát.A Hírlevél összeállításakor figyelembe vettük a Tőletek érkezett javaslatokat, ötleteket is.Örömmel tapasztaltuk, hogy egyre több anyagot kapunk tőletek különböző témákban. Továbbra is várjuk az általatok készített írásokat, javaslataitokat új rovatok indítására.Ezen a helyen szeretnénk köszönetet mondani azoknak, akik írásaikkal, ötleteikkel segítettek nekünk a Hírlevél elkészítésében.

A következő számot április-májusban szeretnénk megjelentetni. Anyagaitokat április 10-ig juttassátok el hozzánk maximum 3 oldal terjedelemben levélben, vagy lehetőségetek szerint a következő e-mail címre:csskkvar@axelero.hu /Ez a Családsegítő Központ címe! Örömmel tudatjuk, hogy most már a Módszertani Csoport telephelyén is van lehetőség e-mail használatra. Az alábbi címre közvetlenül nekünk írhattok: mcskvar@freemail.hu

Kaposvár, Füredi u. 65-67. sz. alatt vagyunk elérhetőek. Személyes találkozásra a csütörtöki fogadónapon, vagy telefonos egyeztetés alapján más időpontban is van lehetőség. A telefonhívásokat hétfőtől péntekig, 8-16 óráig tudjuk fogadni.

Telefonszám: 82/424-658 15. mellék

Ti küldtétek:

Magányosok Siófokon

Magányos személyek kapcsolatba kerülése az intézménnyel

Az intézmény vezetője óriási feladatot vállalt fel a magányos embereknek megszervezett “Magányos Karácsony “est megrendezésével. A feladat nehézségét, s egyben megindító élményét az jelentette, hogy a rendezvényre december 24-én este került sor. Az intézmény minden dolgozója tudomásul vette, hogy ez alól a feladat alól nincs kibúvó. A szeretetvendégségre meghívók készültek, a lista összeállítása során kerültek képbe a siófoki magányos emberek, köztük hajléktalan személyek is.

A munkába bekapcsolódott az 1992-es évben – az Önkormányzat és az intézmény közös tevékenysége folytán – a városba letelepedett Ferences Rendi Szegénygondozó Nővérek, a helyi Vöröskereszt, valamint az 1993-ban, a Munkaügyi Központtal közösen nyert pályázattal indított Hostess képzésben

részt vett 9 tanuló. Folytatódott a magányos emberek felkutatása 1994-95-96-ban is. Sok személy így lett a családsegítő központ kliense.

Az önkormányzat pozitív hozzáállásának és az intézmény új vezetőjének köszönhetően városunkban 1997-ben létrejött az Éjjeli Menedékhely. A hajléktalan személyek (nők és férfiak) bekerülése ebbe a részintézménybe lehetővé tette számukra a menedékhelyen- csak az ő részükre megrendezett szeretetvendégség keretében- a karácsony méltó megünneplését.A város többi magányos személyét (előzetes felmérés alapján) vendégül látta – adományként egy siófoki étterem tulajdonosa. Közös összefogás eredményeként minden évben megrendezésre kerül a műsorral, vacsorával egybekötött karácsony esti szeretetvendégség.1999-ben a magányos személyek kérését figyelembe véve vállaltam fel, hogy “Egy délután miértünk” szlogennel többszöri találkozást biztosítsunk számukra, így még ebben az évben, január 29-én, pénteken megrendezésre került teadélutánunk olyan sikeres volt, hogy ezután minden hónap utolsó péntekén találkozunk.Ezeken a találkozásokon ajánlottam számukra intézményünk által biztosított egyéb ingyenes szolgáltatásokat, megbeszéltük a további programokat (hajókirándulás, zenés összejövetel, stb.).A programról részletes anyagot, fényképeket készítettem, mely alapja lett az intézményünkben őrzött, krónikaszerűen összeállított albumnak.

Az évek óta tartó sikeres programok lebonyolításához városunk adományozó üzletemberei is hozzájárultak. Ismerik intézményünk munkáját, altruista módon támogatják tevékenységünket.

Minden rendezvény eredményességéhez hozzájárul az intézmény vezetőjének nyitottsága és az intézményben dolgozó szociális munkások hozzáállása és közreműködése.

Munkám során meg kellett küzdeni azzal a szemlélettel, hogy ezek a magányos rendezvények nem társkeresés célját szolgálják, hanem program azoknak az embereknek, akik magányosak, illetve annak érzik magukat, és valaki törődik velük egy családias közösségben.

Mostanra kialakult egy nagyon vidám, összetartó, egymást elfogadó csapat, akikkel öröm együttműködni.

1

2002. JANUÁR DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL

Szeretnék egyben beszámolni a Katalin-báli rendezvényünkről, melynek időpontja 2001. november 23. volt. A forgatókönyv elkészítésénél pontokba szedtem a tennivalókat. Kiderült, hogy nem kis feladatra vállalkoztam. Keresni kellett egy olyan helyiséget, ahol legalább 70-80 személy elfér, és még táncolni is lehet. Néhány elutasítás után eljutottam a siófoki Csárdás étterem vezetőihez, akik befogadtak minket. A színvonalas hely megtalálása felbátorított arra, hogy további adomány-kereső utakra induljak. Így sikerült zenészeket találni, akik csak útiköltséget kértek. Rangos személy vállalta a konferanszié feladatát is, szintén adományként. Két siófoki cukrászda és több helyi üzlet vezetője adta össze a tombola-tárgyakat. A kollégáim sem maradtak ki az adományozók sorából.A meghívót azok a siófoki magányosok kapták, akik év közben valamilyen formában közel kerültek intézményünkhöz. A meghívottak között szerepeltek kollégáim is-párjukkal együtt-hogy méltó körülmények között köszönthessük őket a hónap nagy eseménye (szociális munka napja) alkalmából. Nagy izgalommal készültünk a karácsonyi rendezvényünkre. December 23-án a helyi Fogas étterem adományaként vacsorán vettünk részt. A tombolajegyek árusításából befolyt összeget a műsor színvonalasabbá tételére fordítottuk.

Terveink között szerepel a “Magányos Klub” megalakítása, mindazokat a tapasztalatokat felhasználva, amit az elmúlt találkozásaink alatt szereztünk.

Újhegyi Gyuláné szociális asszisztens

Családsegítő Központ Siófok

100 éves a magyar gyermekvédelem

100 éve, hogy 1901-ben megszületett az első magyar gyermekvédelmi törvény-az Állami Gyermekvédelem Alaptörvénye, amelyet Széll Kálmán miniszter nevével jegyeznek.

A VIII. TÖRVÉNY-CZIKK- ben szabályozták a talált-, beteg-, gyenge fejlettségű, ápolást és gondozást igénylő gyermekek helyzetét, “lelenczintézetbeli” elhelyezését, valamint a 3 éven aluliak kisdedóvóban és 6 éves kortól népiskolai közoktatásban való kötelező részvételét.A XXI. TÖRVÉNY-CZIKK meghatározta az állami gyermekmenhelyek létrejöttét, finanszírozását, fenntartásának feltételeit. Részletesen szabályozta az állami gyermekmenhelyekbe felvett gyermekek ott tartózkodásának idejét és családokhoz történő

kihelyezésének lehetőségeit. “megbízható gondviselőknél, elsősorban gazdáknál és iparosoknál helyeztetnek el”.A gyermekvédelem már a XIX. században is létezett. Tolna megye első falusi kisdedóvója Bezerédy Amália nevéhez fűződik. A tolna megyei Hídja pusztán alapította 1836-ban, ahol uradalmi cselédek gyermekeire (40-60 fő) 1 óvónő és 1 “segédnő” felügyelt. Az első gyermekvédelmi törvényhez fűződően a magyar reformpedagógia kibontakozására gyakorolt nagy hatást az 1906-ban Nagy László által alapított Magyar Gyermektanulmányi Társaság. Célja a gyermekközpontú szemlélet terjesztése; valamint hogy a gyermek-tanulmányozás tudományos művelésével annak eredményeit a gyermekvédelemben, a fiatalkorúak igazságszolgáltatása számára értékesítse. “A társaság a vizsgálódásokat rendes és rendellenes fejlődésű gyermekeknek mind testi, mind lelki életére egyaránt kiterjesztette.” Önálló folyóirata a “Gyermek”, amelyben cikkeket és tanulmányokat jelentettek meg. Napjainkban a 1997. évi XXXI. sz. Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szabályozza a gyermekvédelmet. Rendelkezéseit 2002. december. 31-ig folyamatosan kell megvalósítani. Jelenleg módosítás alatt álló paragrafusai 2003. január. 1-től válnak hatályossá. Munkánkról: A szakmában dolgozók naponta szembesülnek azokkal a problémákkal, amitől egy család, egy gyermek hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett. Mindezeket kezelni, feldolgozni, és adekvát megoldást kínálni rá, szakképzettséget, mentális és gyakorlati felkészültséget, rátermettséget igényel. A szakirányú végzettséggel rendelkezők száma nem elegendő – így sok helyen szakképzetlen személyekkel töltik be az állást. Többek között ez is okozza a nagy fluktuációt. A szociális szféra intézményeinek fenntartói gyakran maguk is fenntartási gondokkal küzdenek; így a tárgyi feltételek optimalizálása és a szakirányú végzettséggel rendelkezők bérének megfizetése az, amin spórolni tudnak. (Annak ellenére így van ez, hogy erre központi normatív segítséget kapnak.) Mindezek mellett a családgondozó (az Etikai kódex figyelembevételével) naponta fontos döntések sorozatát hozza meg, amikor a gyerek érdekét és jogait képviseli a szülővel vagy a hatósággal szemben; illetve a kliensét esetlegesen saját fenntartójával szemben. A gyermekvédelemben és a szociális szférában dolgozó szakemberek munkájának elismerése minden évben a Szociális munka napján, november 12-én központi, regionális és megyei konferenciák keretében történik.

2

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL 2002. JANUÁR DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓHadi Ferencné, a simontornyai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat megbízott vezetője

ProgrambemutatóÍrástudatlanok segítése, nem iskolarendszerű képzése

Pályázatunkat a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet támogatta a családokat segítő egyéb programok és szolgáltatások keretén belül. Célunk, hogy a tanfolyam résztvevői (analfabéták) írás, olvasás, számolást - nem iskolai oktatás keretében sajátítsák el. Az ilyen jellegű oktatás célja az alapműveletek elsajátítása, kiegészítve életviteli programmal, amely rögzíti az alapképzés anyagát, és ezzel a tanfolyamon résztvevők életminőségét. A program tartalmazza ezen kívül az óra megismerését - időpontok betartását (pontos megjelenés, utazás), mértékegységek megismerését. A tanfolyam résztvevői a Családsegítő Szolgálat által gondozott családok közül kerültek ki (12 fő), akik a halmozottan hátrányos helyzetű etnikai kisebbségből tevődnek össze. A résztvevők között vannak, akik az első, második osztályt elvégezték, számukra könnyebb az ismeretanyag elsajátítása. A teljesen kezdőknek nehezebb a haladás, számukra szükséges a pedagóguson kívül a gyógypedagógus segítsége az órán. Úgy tűnik a számok ismeretét könnyebben elsajátítják, önállóan megszerezték bizonyos szinten, a gyakorlatban felismerik (pl.: pénz fizetés), de az alapműveleteket, - összeadás, kivonás, szorzás,- nem tudják elvégezni. A betűk írása nehezebb. Az elsősorban fizikai munkát végző klienseinknek komoly problémát okozott a ceruza fogása, a finom kézmozgások kivitelezése. A pályázatra való felkészülésnél felmértük a gondozott analfabéták együttműködési készségét, ami megegyezett a szándékainkkal. Mindannyian lelkesen vállalták a programban való részvételt. A pályázat elnyerését követően, amikor a munka tényleges megszervezésére került a sor, ez a lelkesedés nagymértékben csökkent. Szükséges volt a Roma Önkormányzat, és az általunk kiválasztott személyeket foglalkoztató GAMESZ bevonása is annak érdekében, hogy a lemorzsolódást elkerüljük, illetve, hogy a programunk nehogy kudarcba fulladjon. A cél érdekében némi tízórai adásával is igyekszünk a lelkesedést fenntartani. A témák feldolgozását és megvalósítását 2 fő szakember segítségével oldjuk meg (1 fő általános iskolai tanító, 1 fő gyógypedagógus) heti 2x1 órában.

A foglalkozásokat októberben kezdtük, azóta heti rendszerességgel folyik az oktatás. Nagyon nehéz elérni a rendszeres részvételt. Gyakran előfordul, hogy különböző ürügyekkel nem jelennek meg az oktatáson, ilyenkor a családgondozónak újra, és újra meg kell keresni, meg kell győzni, hogy a nehézségek ellenére is folytassák a tanulást. A haladás nem zökkenőmentes. A hiányzókkal ismételni kell, a haladókkal pedig új ismereteket elsajátíttatni. A két szakembert teljes mértékben igénybe veszi. Lemorzsolódáshoz vezető tényezők: - kitartás hiánya, - feladó magatartás, - rendszertelen életmód. A képzés jelenleg is folyik, a résztvevők folyamatosan ismerkednek az írás, olvasás, számolás rejtelmeivel.A megtanult ismeretek otthoni gyakoroltatását / házi feladat készítés / feladtuk. Az előző órán tanultak felismerése esetleges. Bízunk abban, hogy a program befejezésekor kedvezőbb eredményekről tudunk majd számot adni.

Mereteiné Hartal Katalin intézményvezető Családgondozási Központ Marcali

Bemutatkozik: Borostyánvirág Alapítvány Anyaotthona

Intézmény: Borostyánvirág Alapítvány Anyaotthon, 7400 Kaposvár, Jutai út 24. Tel.: 410-035, 510-479Az intézmény családok átmeneti otthonaként működik.Férőhelyek száma 33 fő anya és gyermek összesen.Ellátási terület Magyarország, de elsősorban Kaposvár és Somogy megye.A befogadás feltételei :

Szociális válsághelyzet. Anyát és gyermeket tudnak befogadni, apákat sajnos nem. Korhatár gyermekek esetén 6 év, ennél idősebb csak kivételes esetben költözhet az intézménybe. Gyermektelen várandós nő csak a szülés előtti hónapban kap elhelyezést.

Egészséges (nem fertőző) szülőt, gyermeket tudnak fogadni abban az esetben, ha a szülő képes gyermeke ellátására. A szülő vagy hozzátartozója a térítési díj fizetésére képes /de legalábbis tartósan nem fizetésképtelen. A szülő írásos kérvényt nyújt be az anyaotthon vezetőjének, lehetőség szerint személyes találkozón is megjelenik.

A felvétel előtt szociális segítőjétől környezettanulmány, jellemzés szükséges.Szolgáltatások:

Biztosítják anya és gyermeke együttélését, az életvitelszerű tartózkodás feltételeit.

3

2002. JANUÁR DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL

Szükség szerinti élelmiszerellátás a gyermek és az anya részére (a gyakorlatban a gyerekeknek ötszöri, a felnőtteknek háromszori étkezést biztosítanak.

A ruházat kiegészítése a szükséges ruhadarabokkal (többnyire használt ruhák, de bizonyos esetekben új ruházatot is vásárolnak).

Egészségügyi ellátás biztosítása házi-gyermekorvosi, illetve háziorvosi rendszerben (az anyák az ideiglenes lakhely szerinti háziorvoshoz és gyerekorvoshoz jelentkeznek be. A kaposvári lakosok maradhatnak a választott orvosuknál). Védőnő hetenként több alkalommal látogat el az otthonba.

Egészségnevelési tevékenység. Egészségügyi szakemberek pályázati programok keretében rendszeres egészségnevelő előadásokat tartanak -egészséges táplálkozás, csecsemőgondozás, gyermeknevelés, női egészség témákban.

Mentális támogatás pszichológus segítségével.

Kríziskezelés gondozói team-munkában.Ingyenes jogi tanácsadás.Családgondozás, családegyesítés team-

munkában. Bár nem tudunk elhelyezést biztosítani az apák részére, fontosnak tartjuk a teljes család összetartását.

Önálló életvitelre, háztartási munkára való felkészítés – folyamatos, napi gondozó munkasorán valósulhat meg.

Hivatalos ügyekben való segítségnyújtás a legszükségesebb mértékig – nem helyette intézkedünk, hanem megmutatjuk, megtanítjuk, segítjük.

Kulturális felzárkóztatás – pályázati keretből szűkebb és tágabb lakókörnyezet megismerése, a házi könyvtár bővítése, közös ünnepek szervezése intézményen belül.

Kiköltözésről a civil adományozástól függően lakás felszerelési eszközöket, bútorokat tudunk adni a lakással, vagy egyéb alternatív lakásmegoldással bíró család részére.

Utógondozás – a több éves gyakorlat során, spontán módon kialakult, hogy a kiköltözött anyák, akik Kaposváron vagy a környéken maradnak, rendszeresen visszajárnak az otthonba. Részükre csökkenő intenzitású, és mértékű segítséget tudunk adni (időnként, ha megszorulnak élelmiszert, vagy ruházatot, néha tisztálkodáshoz szükséges felszerelést).

Munkába álláshoz segítségnyújtás (önkormányzati és minisztériumi pályázati forrásnak köszönhetően) – munkára való felkészítés, konkrét segítségnyújtás a munkahely kereséséhez, munkába

járáshoz. A legnagyobb sikert a közmunka-programban dolgozó anyák esetén értünk el.

Eredményeink:2001. december 31-ig 320 anyát és

gyermekét részesítettük szakszerű gondozásban.Több pályázaton nyertünk anyagi

támogatást, amelyek segítségével szakmai programokat valósítottunk meg az Anyaotthonban élő hátrányos helyzetű családok érdekében.

Mózes Ernőné Az Anyaotthon vezetője

JoginfoA helyettes szülői hálózat jogi hátterérőlA helyettes szülő

1997. évi XXXI. tv.: 49.§

1997. évi XXXI. tv.: indoklása

A helyettes szülői hálózat szervezése

15/1998.(IV.30.) NM rend.: 25.§, 56.§

A helyettes szülői hálózatot működtető feladatai

149/1997. (IX.10) Korm. rend.: 82.§

15/1998.(IV.30.) NM rend.: 59.§

1997. évi XXXI. tv:. 94.§-100.§;134.§-138.§

Önkormányzati hatásköri jegyzék

BH 1998.398

A helyettes szülői jogviszony

150/1997.(IV.30.) Korm. rend.: 29.§,30.§-34.§

A helyettes szülő feladatai

15/1998.(IV.30.) NM rend:. 60. -61.§,

A szülői felügyelet általában

Csjt.: 70.-78.§, 88.-92.§

149/1997. (IX.10) Korm:. rend

Összevetés a helyettes szülői és a nevelőszülői jogviszony egyes kérdéseiről

150/1997.(IV.30.) Korm. rend..:1.§

4

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL 2002. JANUÁR DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓJogviszony tartalma: 2.§-4.§(a-f) 5.§-7.§, 9.-10.§(1)a/ c /,(2), 29.-34.§

A nevelőszülő feladatai: befogadás, elhelyezési feltételek, az ellátás megszűnése

15/1998.(IV.30.) NM rend.: 101.- 108.§

Finanszírozás: 15/1998.(IV.30.) NM rend.: 11.§ (2-6), 13.§ (3-4)

Családból kiemelt gyermekek átmeneti gondozása

15/1998.(IV.30.) NM rend.: 52.§- 58.§, 95.-100.§

Helyettes szülőnél elhelyezett gyermek visszahelyezésének segítése

15/1998.(IV.30.) NM rend.: 23.§-24.§, 29.§

A helyettes szülői szolgáltatás

Célja:

A rászorultság mértékében segítve a családot a gyermeknevelésben. Ha szükséges, ideiglenesen pótolja a gyermek /ek számára a szülői gondoskodást.

Alapelvei:

Erősíteni a család megtartó erejét megelőzni, majd megakadályozni a gyermek veszélyeztetettségének kialakulását, esetleg ha már kialakult, megszüntetni azt.

Értékei:

A családoknak lehetőségük van igénybe venni olyan szolgáltatásokat, amelyek a szülők kötelességeinek és feladatainak ellátását vagy aktuális nehézségeik megoldását segítik.

Feladatai:

Minden körülmények között tekintettel kell lenni a gyermek mindenek felett álló érdekére.

Tilos a gyermek bármilyen hátrányos megkülönböztetése

A problémát ott kell kezelni, ahol az kialakult

A szülői jogok és kötelezettségek a szolgáltatás igénybevétele során nem sérülhetnek.

A helyettes szülői szolgáltatás a rászorultság mértékében segíti a családot. Ezt az ellátást a

vérszerinti szülő/k önkéntesen vehetik igénybe, addig tart, amíg ők kérik, illetve amíg az elhelyezés oka meg nem szűnik.

A vérszerinti család lakóhelyét, életmódját, szociális kapcsolatait, kultúráját a helyettes szülő kiválasztásánál figyelembe kell venni, aki ezt köteles tiszteletben tartani.

Főbb szakmai szempontok és módszerek a helyettes szülői szolgáltatás biztosításában:

A helyettes szülő a vérszerinti szülő kérésére vagy beleegyezésével

átmeneti időre - a gyermeket otthonába fogadja és ott teljes körű ellátásáról gondoskodik.

A helyettes szülő azért dolgozik, hogy a gyermek minél előbb visszatérhessen vérszerinti családjához. Ennek érdekében szoros kapcsolat kiépítésére törekszik a vérszerinti családdal.

A helyettes szülő segítése, ellenőrzése

A helyettes szülői tanácsadó folyamatosan segíti, és ellenőrzi a helyettes szülőt feladatai ellátásában. Ennek érdekében szükség szerint, de legalább háromhetente meglátogatja a helyettes szülői családot, továbbá rendszeresen érdeklődik a gyermek tanulmányi eredményéről, viselkedéséről a nevelési - oktatási intézményben. Ellenőrzi továbbá a gyermek elhelyezési körülményeinek jogszabályban előírt feltételeinek biztosítását, és azt, hogy a gyermek ellátására kapott nevelési díjat és ellátmányt a gyermekre fordítják-e. Abban az esetben, ha azt tapasztalja, hogy a helyettes szülő nem biztosítja az átmeneti gondozott gyermek számára a teljes körű ellátást, indítványoznia kell a szerződés felbontását, esetleg új gondozási hely kijelölését.

A helyettes szülők munkájáról, a férőhelyek alakulásáról tájékoztatja a fenntartót, továbbá nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről, szervezi a továbbképzésen való részvételt, melynek félévente legalább hat órát ki kell tennie.

Gondozás, nevelés

Az ellátás megkezdésekor a gondozott gyermekre vonatkozó egyéni gondozási, nevelési programot tartalmazó egyéni gondozási- nevelési terv készítése. A gyermek szükségleteihez egyéníti az ellátás szolgáltatásait.

Ennek célja:

5

2002. JANUÁR DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL

Az egyéni elhelyezési terv megvalósulását biztosító feladatok részletes megtervezése, munkamegosztás a szóba jöhető szakemberek között.

Feladatok helyettes szülői tanácsadó számára

Folyamatos segítségnyújtás a helyettes szülői feladatok ellátásához

a/ a gondozott gyermek egyéni gondozási tervének helyettes szülővel közösen történő elkészítése

b/ rendszeres (3 hetente), és/ vagy szükség szerinti alkalommal családlátogatás

a gondozott gyermek helyzete

a gondozott gyermek fejlődése

tapasztalatok

esetleges problémák

c/ a gondozott gyermek nevelési- oktatási intézményének rendszeres, szükség szerinti alkalommal történő felkeresése (viselkedésről, tanulmányi eredményeiről tájékoztatás)

d/ tanácsadás- a gyerekkel kapcsolatos problémák megoldásában szakemberhez irányítás vagy egyéb szükséges ellátáshoz juttatás

e/ ellenőrzés:

gondozási, nevelési területen

az ellátmány felhasználása tekintetében

a vérszerinti családdal történő kapcsolattartás alakítása

f/ a gyerek és hozzátartozói kapcsolatának segítése

g/ működtető tájékoztatása

h/ rendszeres továbbképzés szervezése félévente, a részvétel lehetőségének biztosítása

Esetkezelő szolgáltatások

Célja: segíteni a gyereknek megérteni és feldolgozni mindazt, ami vele és családjával történt, ami miatt átmeneti gondozásba került.

Segíteni abban, hogy legyenek egymás segítségére problémáik kezelésében (szülők, gyerekek, helyettes szülők)

Lelki segítségnyújtás

A gyerek problémakezelési készségének fejlesztése.

Megvalósításuk minden esetben egyéni megoldást igényel.

Szociális munka, etikai elvek

A helyettes szülői tanácsadó helyettes szülői csoportfoglalkozásokat, esetmegbeszéléseket szervez. Egyéni, családos, csoportos szociális munka eszköztárával dolgozik, szoros együttműködésben a gyermekjóléti szolgálat családgondozóival és a helyettes szülővel.

Munkáját a szociális munka etikai kódexe alapján végzi.

Hegedűsné Váradi Klára

Helyettes szülői tanácsadó

A statisztikárólJanuár hónap minden évben a statisztika készítés időszaka, ezért különösen aktuálisnak tartjuk, hogy röviden beszéljünk róla, illetve részleteket tegyünk közzé a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Kutatási Igazgatóságának “A szociális és gyermekjóléti alapellátás helyzetének áttekintése” anyagából.

Mivel régiónkban nagyon sok helyütt egyszemélyes, tevékenységként látják el mind a családsegítő mind a gyermekjóléti szolgáltatást, fontosnak tartjuk, hogy e két tevékenység a statisztikákban kettéváljon. Erre jogszabály is kötelezi a kollégákat.

Nem járható az az út, amit sokan követnek a statisztikák leadásakor, hogy egyik, “szívükhöz közelebb álló” tevékenységet kiválasztják, és csak arról szolgáltatnak adatot. Ez túl azon, hogy jogszabálysértő magatartás, kihathat az ellátások fejlesztésének további sorsára is, hiszen a döntéshozók az országosan összesített szakmánkat érintő statisztikai adatok elemzésére is támaszkodnak, amikor a szakma fejlesztését vagy visszafejlesztését célzó döntéseiket meghozzák.

A fentiek miatt tartjuk fontosnak felhívni a figyelmet, hogy az e hónapban megküldött statisztikai adatlapokat a feladatot ellátók, - dolgozzanak bármilyen szervezeti formában is - a hatályos jogszabályoknak megfelelően, a végzett tevékenységeket elkülönítve juttassák el a statisztikai hivatalokhoz.

Emlékeztetőül közöljük azokat a jogszabályokat, amelyek a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséggel, illetve a kötelezően elvégzendő szakmai adatnyilvántartással foglalkoznak:

6

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL 2002. JANUÁR DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ1993. évi XLVI. Tv.1993. évi III. tv.1995. évi XXXI. tv.15/1998. (IV. 30.) NM. rendelet1/2000. (I. 07.) SzCsM. rendelet170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet

Általános megközelítés1

A szociális és gyermekjóléti alapellátások jelenlegi helyzetének áttekintése több szempontból is időszerűvé vált.

Az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról életbelépése óta eltelt időszak alatt sok tapasztalat halmozódott fel az ellátások és szolgáltatások kialakulásáról, változásáról és működéséről.

A két törvény valamennyi települési önkormányzat kötelező feladatává teszi lakosságuk szociális és gyermekjóléti alapellátását. A szociális törvény szerint ezek formái:

- az étkeztetés- a házi segítségnyújtás és- a családsegítés- falugondnoki szolgálat keretében is

elláthatók egyes alapellátási feladatok a hatszáz lakosnál kisebb településen, illetve külterületi lakott helyen

A gyermekek védelméről szóló törvény szerint ezek formái:

- a gyermekjóléti szolgáltatás- a gyermekek napközbeni ellátása: - bölcsőde, - családi napközi és - házi gyermekfelügyelet- és a gyermekek átmeneti gondozása:- helyettes szülői ellátás- gyermekek átmeneti otthona és - családok átmeneti otthona.

Elemzésünk tehát, a két említett törvényben meghatározott alapellátási formákat tekinti át részben a rendelkezésre álló statisztikai adatok, részben pedig a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet munkatársai által eddig összegyűjtött és publikált tapasztalatok alapján.

Családsegítés

A családsegítő szolgáltatás célja a szociális ellátásokról szóló törvény szerint, hogy a települési

1 Részletek a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Kutatási Igazgatósága által készített jelentésből

önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzését, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzését, valamint a krízishelyzetek megszüntetését elősegítse.A családsegítő szolgálatok száma az országos adatok szerint, fokozatosan emelkedett 1998 és 2000 között 462-ről 660-ra. Ez a szám alacsonynak tűnik, de figyelembe kell venni, hogy egy-egy szolgálat több telephellyel, intézménnyel is rendelkezik. Így tehát, a települések szerinti bontás azt mutatja, hogy az 1999-es 39%-ról a 2000. évre 50%-ra emelkedett azoknak a településeknek az aránya, ahol elérhető ez a szolgáltatás. Más szempont szerint tekintve, 2000-re, a népesség 81%-a lakik olyan helyen, ahol családsegítő szolgálat működik.

Családsegítés a települések %-os megoszlása szerint1999 2000

Nincs ellátott 61% 50%Van ellátott 39% 50%

A családsegítést igénybe vevők száma pedig az 1998-as 246426-ról – egy nagyobb arányú 1999. évi emelkedés, majd kisebb csökkenés után - a 2000. évre 11%-kal, 273948-ra nőtt. Számuk településnagyság szerint igen eltérő, egy szervezeti egységre a nagyobb lélekszámú településeken jut több igénybe vevő. Az egy szakemberre jutó szolgáltatást igénybe vevők tekintetében a legrosszabb helyzetben a 20000-50000 fő közötti településeken működő családsegítők vannak, de ugyancsak magas az egy foglalkoztatottra jutó igénybe vevők száma a 2000 – 20000 közti településeken is. Ezeken a helyeken jelentős igény mutatkozik az ellátás iránt, de a szakemberek száma nem elegendő.

A 2000-es statisztikai adatokból megállapítható, hogy a családsegítő szolgálatokat igénybe vevők döntően (61%-uk) 8 általánost, vagy ennél kevesebbet végeztek. Felsőfokú végzettségű a szolgálatokat felkeresők mindössze 2%-a. A tanköteles korúnál is fiatalabb az ügyfélkör 5%-a. Valószínű ezzel is összefügg, hogy a megoldásra váró problémák között legnagyobb arányban az anyagi jellegűek vannak (22%), ami után az ügyintézéshez való segítségnyújtás (19%) és az információkérés (13%) következik. A szolgáltatást igénybe vevők hozott problémái közül legkisebb arányban a gyermeknevelési és az egészségkárosodással összefüggő kérdések fordulnak elő (4 – 4%). Sziszik Erika és Klér Andrea tanulmánya szerint már a kétkeresős, két eltartottról gondoskodó családok egy része is a családsegítők látókörébe kerülő, szociálisan veszélyeztetett rétegbe kerülhet. A két szerző a családsegítőkre szorulók három fő típusát mutatta ki:

7

2002. JANUÁR DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL

azok, akik a lakás fenntartási költségei, akik valamelyik vagy mindkét szülő inaktívvá (pl. munkanélkülivé) válása, végül akik egy inaktív (pl. beteg) szülő miatt kerültek a veszélyeztetett helyzetbe. A családsegítő szervezetek fenntartója – csakúgy, mint az egyéb alapellátó intézményeké – túlnyomórészt az önkormányzat. A 660 családsegítő egység 87%-át tartja fenn önkormányzat, 8%-át alapítvány illetve közalapítvány, és 5%-át a többi szervezet. Igen csekély a civil szervezetek és az egyházak szerepvállalása ezen a téren.

A családsegítés főbb adatai településenként népességnagyság szerint

Népességnagyság

1 családsegítő egységre jutó igénybe vevők

száma

1 foglalkoztatottra

jutó igénybe vevők száma

1998 2000 1998 2000-499 90,7 67,2 59,3 79,1500-999 104,8 64,9 77,5 63,91000-1999 100,9 115,3 65,0 70,22000-4999 199,8 264,2 199,8 127,45000-9999 426,4 481,9 144,9 150,810000-19999 935,0 601,4 201,6 142,420000-49999 1249,8 1277,6 197,0 206,150000-99999 1446,2 926,1 112,0 85,8100000-x 1350,3 1178 126,6 93,0Budapest 1063,0 1042,7 83,0 76,4ország összesen 533,4 415,1 130,6 119,6

Családsegítők működésével kapcsolatos tapasztalatokNagy probléma a családsegítő szolgálatok működésében, hogy szinte átláthatatlan, hogy hányan végeznek az országban családsegítő szolgáltatást. Ennek az az oka, hogy sok településen egy személyben látja el a védőnő a családsegítő, a gyermekjóléti szolgáltatást és előfordul, hogy az országos felmérés során csak egy kérdőívet tölt ki (vagy mint családsegítő, vagy mint gyermekjóléti szolgáltatást végző személy). Ez egyébként már önmagában is gondot okoz, hiszen képtelenség, hogy a védőnő egy személyben háromféle feladatot lásson el. A Magyar Védőnők Egyesülete ezért azt tervezi, hogy egy állásfoglalást ad ki arra vonatkozóan, hogy védőnők egy személyben nem láthatnak el több feladatot egyszerre. Ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy vajon minden településen találnak-e majd embert erre a feladatra.

Problémát jelent még a családsegítők működésében, hogy nagyon nagy a fluktuáció. Sok szakember néhány hónap után elhagyja a területet, és ilyenkor nagyon nehéz az ő helyükre új munkatársat találni.

A családsegítő szolgáltatást végző szakembereknek (főleg ha kis településről és egyszemélyes szolgálatról van szó) egyáltalán nincs lehetőségük szakmai konzultációra, továbbképzéseken való részvételre. Sok esetben a jogszabály értelmezése is gondot okoz számukra, sőt előfordul, hogy nem jutnak el hozzájuk a jogszabályváltozások.

Talán ezeket a gondokat tudják majd enyhíteni a 2001. elején felállt módszertani családsegítő szolgálatok. A szakemberek szerint azonban kell még 1-2 év arra, hogy a munkájuk eredménye megmutatkozzon. Öt ilyen módszertani szolgálat működik jelenleg: a Dél-alföldi régióhoz tartozik Csongrád megye, Békés megye és Bács-Kiskun megye, a Kelet-Magyarországi régióhoz tartozik Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Jász-Nagykun-Szolnok megye, az Észak-Magyarországi régióhoz Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves, Nógrád és Pest megye valamint Budapest tartozik, az Észak-Dunántúli régióhoz Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye tartozik, a Dél-Dunántúli régióhoz pedig Somogy, Tolna, Baranya és Zala megye.

Az önkéntesség elvét sok helyen hibásan értelmezik, ennek következtében a támogatást, tanácsot váró családok, személyek kívül maradnak a családsegítés tevékenységén. Sokszor azok az ép családok, akiknek “csak” tanácsra, konzultációra lenne szükségük, elkerülik a családsegítőket, mert úgy érzik stigmatizáló, ha oda járnak. Lényeges lenne, hogy a családsegítők ugyanolyan fontos feladatuknak tekintsék a még nem sérült családok segítését, számukra szolgáltatások szervezését, mint a krízishelyzetbe került, perifériára sodródott családok támogatását. Törekedni kellene arra, hogy a családsegítő a helyi közösség humán szolgáltató intézménye legyen, ennek megfelelően igyekezzen közösségi szolgáltatásokat szervezni együttműködve az egészségügyi szolgáltatókkal, gondozó intézményekkel, egyházi szervezetekkel, és aktívan részt vegyen a település lakossági igényeinek széles körű kiszolgálásában. Fontos lenne, hogy figyelmük az egész családra irányuljon, különös tekintettel az intergenerációs kapcsolatokra és az idősebb személyekre.

A gyermekjóléti szolgálatok és a családsegítők kapcsolata

Sok problémát vet fel a családsegítői és a gyermekjóléti munka összefonódása, illetve szétválása. Azokon a helyeken, ahol a gyermekjóléti

8

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL 2002. JANUÁR DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓszolgálat önálló szakmai egységként működik a családsegítő mellett, ott a gyermekjóléti szakemberek általában csak a védelembe vett gyermekekkel, családjukkal foglalkoznak. A védelembe vételt megelőzően a családsegítő munkatársa foglalkozik a családdal, aki aztán átadja az esetet a gyermekjóléti szolgálathoz tartozó kollégájának. Ezekben az esetekben egyrészt megszűnik a folyamatosság, másrészt a gyermek és a család számára a gyermekjóléti szolgálat munkatársa egyfajta “mumussá” válhat, aki számonkéri, irányítja őket.

Abban az esetben, ha a két szolgáltatás nem válik ketté, a bejövő eset a családgondozóhoz kerül, aki családgondozást végez. Ha megtörténik a védelembe vétel, ezzel egyidejűleg gyermekjóléti feladatkörben irányít, szervez, követelményeket támaszt a veszélyeztetettség okainak megszüntetése érdekében. Itt ugyan a folyamatosság nem szűnik meg, de a szakembereknek esetleg problémát okoz, hogy egyazon gondozási folyamatban megengedő családsegítőből számonkérő gyermekjólétissé váljanak. Ebben az esetben azt is végig kell gondolni, hogy ha minden feladatot egy kollega lát el a család körül, akkor a családgondozás mellett marad-e ideje és energiája a szervezési feladatokra, az információgyűjtésre, a facilitálásra stb. /Folytatás a következő számban./

Szabó JánosRCSSK igazgatója

Könyvajánló Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv A kiadvány az 1997. évi XXXI. Törvényi szabályozás és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján strukturálódik, követve a jogszabályi tematikát, figyelembe véve a közeljövőben várható jogszabály-módosítást is. Az egyes fejezetek a - a gyermekvédelmi jogszabályok értelmezésén túl – gyakorlati útmutatóval szolgálnak az egyes területeken dolgozó szakembereknek. Ennek érdekében a szerző minden témát több szakmai nézőpontból, komplex módon tárgyal. Bemutatja, hogyan érvényesülnek a témával kapcsolatos jogszabályok, melyek a legtipikusabb problémák, anomáliák. Számos esetleírással megvilágítja a szakterület aktuális kérdéseit. A szerző hazai és nemzetközi szakirodalomban való rendkívüli jártasságát mutatja a gazdag irodalomjegyzék és a kötetben található számtalan hivatkozás.Fogyasztói ára: 4000 Ft.

Lovas Zsuzsa - Herczog Mária: Mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés Mediáció. Mit jelenthet ez a szó? Olyan idegenül hangzik, ráadásul még a számítógép is félreérti, és kijavítja meditációra. Pedig nem a belső csend és nyugalom megismeréséről szól ez a könyv, hanem a konfliktusokról, vitákról, érzelmekről és fájdalomról, és ezeknek egy lehetséges megoldásáról – amely egyre népszerűbb külföldön és itthon. Sok országban már kötelező igénybe venni, mielőtt bírósági ügy lesz egy konfliktusból, legyen az válás, munkaügyi vita, fogyasztóvédelmi probléma vagy fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmény.Fogyasztói ára: 1200 Ft.

Ne hagyjuk őket magukra! Megelőzhető az újszülött gyilkosságÉvente átlagosan 25 csecsemőgyilkosságra derül fény. Ezek kivétel nélkül mind eltitkolt terhességek következményei. A titkolt terhesség lényege, hogy az állapotos nő környezete előtt, és gyakran maga előtt is tagadja azt a tényt, hogy gyermeket vár. Ennek sokféle pszichikai következménye lehet, akár az is, hogy a hasa kevésbé nő meg, a terhesség külső jelei kevésbé láthatóak. Kevésbé, de nem egyáltalán. A 25 várandós nő titkolt, tagadott állapota felett nap mint nap szemet hunyt 20 együtt élő partner, 47 szülő, 72 közel vagy együtt élő rokon,. 59 munkatárs, 132 szomszéd és közeli ismerős, 25 postás, 40 boltos, 30 védőnő, orvos, egészségügyi vagy szociális gondozó. A 25, születése után magára hagyott, megölt csecsemőt észrevette 425 ember, és elég lett volna, ha közülük legalább néhány tudja, mit kell ilyenkor tenni. Az a javaslat, hogy minél több kórház előtt legyen olyan inkubátor, ahol az anyák név nélkül otthagyhatják gyermekeiket, illetve, hogy lehetőségük legyen az anonim szülésre, kétségtelenül kifejezi a jó szándékot, mely szeretné elérni, hogy ne történhessenek meg ezek az esetek. Ugyanakkor ezek a módszerek nem azt üzenik, hogy figyeljünk egymásra és segítsünk a bajban lévőknek, hanem azt, hogy csukja be a 425-ön túl további 10 millió ember a szemét. És ez nem lehet érdeke sem a társadalomnak, sem az így érdemi segítség nélkül maradó anyáknak, sem a gyerekeknek, akiknek ebben az országban törvény adta joguk, hogy megismerhessék származásukat, vér szerinti családjukat, és valamilyen módon- örökre megfosztják ettől a jogtól. És nem arról van szó, hogy ne lenne más megoldás. A kézikönyvet elsősorban szakembereknek szánják a szerzők, Buda Béla, Herczog Mária, Kardos Klára, Rákar Natália, Regős Judit és Varga Gabriella. Fogyasztói ára: 1500 Ft. A könyvek megrendelhetők a Család, Gyermek,

9

2002. JANUÁR DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL

Ifjúság Egyesületnél.Cím: 1027 Budapest, Varsányi Irén u. 17.

Telefon/fax: 1/225-3525, 225-3527

Szociális Kézikönyv I-II

A Szociális Kézikönyvet elsősorban szociális menedzsereknek ajánljuk, de az ágazatban dolgozó szakemberek, intézményvezetők, részlegvezetők is haszonnal forgathatják, hiszen a kiadvány a szakmai-módszertani kérdéseken túl olyan jogi problémákat is felvet és elemez, amelyek nélkülözhetetlenek az intézet megalapításához, zökkenőmentes működtetéséhez, valamint gazdasági számítási példákkal illusztrálva ad az intézmény gazdaságos működtetéséhez hasznos útbaigazítást.A Kézikönyv nyolc fő fejezete, szerkezete, logikája követi az intézményalapítás egész folyamatát, de az egyes fejezetek külön-külön, önállóan is használhatók. A könyv tartalmából a fontosabb címek, fejezetek:

AZ INTÉZMÉNYALAPÍTÁS - SZERVEZÉSI ÉS GAZDASÁGI - FOLYAMATA

SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY LÉTESÍTÉSE, MŰKÖDÉSE

AZ INTÉZMÉNYI BELSŐ SZABÁLYZATOK RENDSZERE

AZ INTÉZMÉNYI ELLENŐRZÉSEK RENDSZERE

A MÓDSZERTANI INTÉZMÉNYEK RENDSZERE

A SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK GAZDASÁGA, ADÓJOGI MEGÍTÉLÉSE

AZ EGYES NONPROFIT SZERVEZETEK ADÓZÁSI, KÖNYVVEZETÉSI, BESZÁMOLÁSI SZABÁLYAI

SZOCIÁLIS INTÉZMÉNY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSÉNEK MÓDJA

Ha könyvet szeretnéd megvásárolni, az alábbi címen rendelheted meg :

Somoskői AndreaNCSSZI Képzési Központja3100 Salgótarján, Kossuth út 8.06-32/416-833/144. mellékFax: 06-32/317-420

Tallózó

“Nem eléggé szervezett a hazai gyermekvédelem”2002-01-03 (Magyar Hírlap Erdélyi Péter cikke)

Továbbra is késik egy olyan megnyugtató magzat- és gyermekvédelmi rendszer kialakítása, amelyben az anyák nem kényszerülnek arra, hogy megalázó módon váljanak meg gyermeküktől. A szakemberek nem értékelik egyértelmű sikernek a fővárosi Schöpf-Merei Ágost Kórház hat évvel ezelőtti inkubátoros kezdeményezését. A program indulása óta összesen tizenkét csecsemő került ilyen módon a kórházba. A magukra hagyott gyerekek örökbefogadása rendkívül körülményes, hosszadalmas eljárás - vélik a szakemberek. A most változó törvény újabb módosítására, szigorítására készül a szaktárca.A fővárosi Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központ hat évvel ezelőtt indította el anya- és csecsemővédelmi programját. A krízishelyzetbe került, frissen szülő anyák a bejáratnál levő inkubátorban helyezhetik el újszülöttjüket. 1996 óta összesen tizenkét csecsemő került így a kórházba, és majdnem az összeset sikerült örökbe fogadó szülőknél elhelyezni. A kezdeményezés egyik gyenge pontja, hogy minden alkalommal, amikor újszülött kerül az inkubátorba, a kórháznak értesíteni kell a rendőrséget, ahol nyomozást indítanak a gyermekét elhagyó anya ellen. Ez pedig - a szakemberek szerint - sok asszonyt tántorít el. Az inkubátort a kórház forgalmas főbejáratánál helyezték el. Az intézmény várójából jól látható, hogy ki rakja a gyerekét az életmentő szerkezetbe. Pedig a krízishelyzetben lévő nők számára a terhesség leplezése a legfontosabb, s lényeges, hogy az ezzel foglalkozó szervezetek megóvják az asszonyok titkát - állítják a szakemberek. Nem cél, hogy a "gépbe" tegyék az újszülöttet, ez csak egy lehetőség - nyilatkozta lapunknak Seres Tóth Emőke, a kórház igazgatóhelyettese, az anyavédelmi program vezetője. Tapasztalata szerint inkább este-éjszaka hozzák be a csecsemőket, mikor kisebb a forgalom a portán. Úgy látja, aki be akarja tenni a gyerekét az inkubátorba, az úgyis oda teszi, aki pedig nem, annak döntését a szerkezet áthelyezése nem befolyásolná. A kórház szülészekből, szociális munkásokból, védőnőkből és pszichológusokból álló munkacsoportot tart fenn, az ő feladatuk a terhes nők problémáinak megoldása. Senkit se beszélnek rá, hogy megtartsa az ott megszült gyereket, feltárják a válsághelyzet okait, és megoldási javaslatokat tesznek, ám a végső döntést mindig a nőknek kell meghozniuk. Évente száztíz-százharminc nő veszi igénybe a tanácsadást, és a közelmúlt statisztikái szerint hetven százalékuk végül hazaviszi a csecsemőt.

10

MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL 2002. JANUÁR DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓA Bölcső Alapítvány szintén a nehéz helyzetben lévő anyáknak nyújt segítséget immár hét éve. A szervezet vezetője, Budavári Zita szerint az egyik legsúlyosabb probléma, hogy a magukra hagyott gyerekek örökbefogadása rendkívül körülményes, hosszadalmas eljárás. Szerinte ennek hátterében a normatív támogatási rendszer áll, melyben a gyermek- és csecsemőotthonok az ellátottak számának alapján kapják a fejkvótát, így az intézetek anyagilag érdekeltek abban, hogy az újszülöttek minél tovább náluk maradjanak. Az alapítvány segítségével szülő 264 nő közül minden hatodik vitte haza a gyereket. Budavári Zita úgy látja, általában a terhesség 6., 7., 8. hónapjában keresik fel az asszonyok az alapítványt, mikor állapotuk már nem titkolható tovább. Elmondása szerint meglepően sok az olyan lány is, akik valamilyen egészségügyi iskolát végeztek, pedig nekik kéne a legjobban ismerniük a védekezés és a nem kívánt terhesség kezelésének módszereit. A nők többsége még fantomvérzéseket is produkál, olyan erősen akarja hinni, hogy nem állapotos. Cseres Judit pszichológus szerint valóban befolyásolja az akarat a test vegetatív funkcióit - az ilyen magzat szinte befelé nő - mondja. Álláspontja szerint a sok magzatvédő kezdeményezés helyett egy nagy "esernyő" szervezetre lenne szükség, ami összehangolja tevékenységüket az egyelőre megosztott szakmán belül. Kifejezetten negatív fordulat, hogy a gyermeküket elhagyó asszonyoknak rendőrségi vizsgálattal kell szembenézniük. Ezek a nők szinte mindig egyedül szülnek, még akkor is, ha család a mellettük lévő szobában nézi a tévét. A gyerek felsír, a kismama pedig meg akarja őrizni titkát, ezért megpróbálja elhallgattatni a csecsemőt, párnát rak a fejére, amitől a gyerek megfullad. Ezek szinte sohasem előre megfontolt gyilkosságok - állítja Cseres Judit. A szakma képviselői fontosnak tartják, hogy minél több inkubátort helyezzenek ki a kórházakban, így valószínűbb, hogy a bajban lévő anyák lakóhelyének közelében is lesz életmentő szerkezet.Kivétel nélkül mindegyikük hangsúlyozta: az inkubátor csak egy jelkép, amely a mögötte álló anyavédelmi szolgálattal együtt teljesítheti feladatát.

Segélykérő számok

Bölcső Alapítvány: 06-20-9-443-566 (éjjel-nappal hívható) 06-74-312-759 (munkaidőben) e-mail: zita@bolcso.hu

Schöpf-Merei Kórház: 217-7174 (éjjel-nappal hívható) 217-6124 (munkaidőben)

Alfa-hang: 06-80-630-333 (zöldszám, éjjel-nappal hívható)

Hírek-információk

Figyelem! Figyelem! Figyelem!

Kérjük, hogy az intézményetekről készült, a Szociális és Családügyi Minisztérium számára megküldött ”Kimutatás a családsegítő szolgálatok (intézmények, szolgáltatások, tevékenységek) 2001. évi működési adatairól ”című nyomtatvány I-II. pontjait (szervezeti és működési adatok, foglalkoztatási adatok) tartalmazó oldalak másolatát szíveskedjetek megküldeni címünkre. Ezekre az adatokra a címlista módosításához, és további tevékenységünk szervezéséhez van szükségünk.

****Korábbi hírlevelünkben már tájékoztattunk benneteket a tervezett regionális konferenciáról és az ott átadásra kerülő elismerésről. Felhívásunkra kevés visszajelzés érkezett így továbbra is várjuk javaslataitokat a mellékelt szavazólapon. A már visszaküldött szavazatokat köszönjük.

A felhívás :

Regionális Módszertani Családsegítő Központ -az eredetileg 2001. decemberére tervezett regionális konferenciáján – (ami rajtunk kívülálló okokból csúszik,a várható időpontja: 2002. február)szeretne elismerésben részesíteni néhány, a régióban kiemelkedő családgondozói munkát végző kollégát. Elképzeléseink szerint Zala megye, Baranya megye, Tolna megye és Somogy megye területéről 1-1 szakember részesülne elismerésben. Kérjük, hogy a mellékelt szavazólapon az intézmények, szervezetek kollektívái, vezetői küldjenek javaslatokat a környezetükben tevékenykedő szakemberek kitüntetésére.

Jelöléskor az alábbi szempontokat tartjuk fontosnak figyelembe venni:

- Legalább két éves szakmai gyakorlat.

- Magas szakmai színvonalon végzett családgondozói tevékenység.

- A javasolt személyek egyike saját kolléga lehet, a másik szintén családsegítés területén tevékenykedő más intézmény vagy szervezet munkatársa.

Az elismerés odaítéléséről – a javaslatok

11

2002. JANUÁR DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MÓDSZERTANI HÍRLEVÉL

figyelembevételével- egy öt tagból álló bizottság dönt, melynek tagjai:

Regionális Módszertani Központ vezetője

A négy megye egy-egy képviselője.

Javaslataitokat- a mellékelt szavazólapon- 2002. 01. 30-ig küldjétek el címünkre.

Köszönjük azoknak, akik már elküldték a szavazólapot! Ha csak egy munkatársat javasoltak, elküldhetik szavazataikat a feltételeknek megfelelően még egy személyre. Mindkét szavazatot érvényesnek fogjuk tekinteni.

Várjuk észrevételeiteket, javaslataitokat a módszertani munkával kapcsolatban. Várjuk írásaitokat az alábbi témákban:

intézmények, illetve jól működő szolgáltatások bemutatása

esettanulmányok

aktuális hírek, információk

könyvajánló

programok, rendezvények

színvonalas előadások, képzések, előadók elérhetősége

működő csoportok bemutatása

****Hasznos címek

Somogy megyében működő anyaotthonok:

Siófok Város Önkormányzat Családsegítő Központ Nők és Gyermekek Átmeneti Szállása8600 Siófok, Batthyány u. 46.Tel.: 06/84-313-856

Árvácska Anya- és Csecsemőotthon8674 Nágocs, Dózsa Gy. u. 27.Tel.: 06/84-372-605; 06/30-986-1303

Borostyánvirág Alapítvány Anyaotthona7400 Kaposvár, Jutai út 24.Tel.: 06/82-410-035

Baranya megyében működő anyaotthonok:

Ifjúságért Egyesület Családok Átmeneti Otthona7026 Pécs, Major u. 2.Tel.: 06/72-325-642

Tolna megyében működő anyaotthonok:

Jóléti Szolgálat Alapítvány Családok Átmeneti Otthona7200 Dombóvár, Szabadság u. 8.Tel.: 06/74-565-107

Bölcső Alapítvány és Egyesület7100 Szekszárd, Tinódi u. 1.06/74-312-759; 06/20-944-3566

Zala megyében Működő anyaotthonok:

Zala Megyei Önkormányzat Gyermekotthona8800 Nagykanizsa, Űrhajós u. 6.Tel.: 06/93-311-587

Magyar Vöröskereszt Családok Átmeneti Otthona8800 Nagykanizsa, Teleki u. 19/d.Tel.: 06/30-997-6400; 06/93-311-322

Zala Megyei Önkormányzat Gyermekotthona8900 Zalaegerszeg, Landorhegyi u. 35.Tel.: 06/92-316-430

Magyar Vöröskereszt Hajléktalanok Átmeneti Gondozási Központja Családok Átmeneti Otthona8900 Zalaegerszeg, Hock János u. 98.Tel.: 06/92 510-445

Otthon bántalmazott nők és gyermekek számára -az Üdvhadsereg által működtetett otthon.A cím nem nyilvánosTel.: 06/1-257-9461Az ország területén működő anyaotthonok címéről és elérhetőségéről tájékoztatást adunk az alábbi telefonszámon: 82/424-658

Levélcímünk:Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő KözpontMódszertani Csoport 7401 Kaposvár, Ezredév u. 22. Pf. 150

Telefon: 82/424-658 Fax: 82/529-181

E-mail: csskkvar@axelero.huA csoport saját címe: mcskvar@freemail.hu

12