2010. áprilisII. évfolyam, 2. számWWW.HEGYOLDAL.HU

MARTINEZ GÁBOR:KI KELL TÖRNÜNK

A GLOBALIZMUS CSAPDÁJÁBÓL!

"A parlamenti elit fél a szavazatvesztéstől, az elszámoltatástól és retteg a Jobbik törvényjavaslataitól, amelyek megszavazásakor színt kell majd vallania."INTERJÚ MARTINEZ GÁBORRAL A JOBBIK XII. KERÜLETI KÉPVISELŐJELÖLTJÉVEL.

ÉRVÉNYTELEN LEHET AHBK ÉRTÉKESÍTÉSE

Hűtlen kezelés gyanúja merült fel a Wallis-hoz került Hegyvidéki Bevásárlóközpont pályázata kapcsán, mert a kiírás "pontatlan" volt.

ÁLDOZATUL ESETT-E A GONDOLKODÁS?

A kiválasztott rendszerváltó pártok és a szellemi leépítés, mint a társadalmat féken tartó eszköz.

"Azt kérdezik, miért léptem be 2002-ben az ön polgári körébe? Mert ön hívott meg, és mert én tenni akartam. Mert hittem önben, hittem a polgári körökben, hittem abban, hogy alulról építjük újjá a nemzeti oldalt. A „miért léptem be?” kérdésnél ezért sokkal fontosabb, hogy miért léptem ki a polgári köréből? Merthogy 2003-ban egyedüliként én mondtam búcsút annak a társaságnak."

VONA VÁLASZA BAYER ZSOLT NYÍLT LEVELÉRE

SPORTMAX: A NAGY BULI

A kerület büszkeségeként emlegetett sportcentrum, 3,5 helyett végül 5,5 milliárdba került az adófizetőknek.

RONKAI TANÁR ÚR FIA

Rövid anekdota az Attila úti általános iskola beli fegyelmezésről - munkásőr módra.

A Gyurcsány-féle „el lehet innen menni” vagy „a kóbor kutyákat begyűjtjük” szlogenekkel szemben ő általában nőies és humánus szerepben tetszelgett, de amikor szavazás volt, vagy házelnökként döntenie kellett, mindig a párt érdekei szerint cselekedett, egészen durva és a társadalmat szembeköpő ügyekben is.

A JÓINDULATÚ KIHALLGATÓ TISZT

- Bemutatkozna röviden?

- 39 éves vagyok, feleségemmel közösen neveljük két ikergyermekünket a kerületben. 1993-ban végeztem a Számalkon információrendszer-programozó szakon. Édesapám spanyol származású közgazdász, jelenleg főiskolai tanár. Szülei a spanyol polgárháború után emigráltak Franciaországba, innen 1951-ben települtek át Magyarországra. Édesanyám polgári, értelmiségi családból származik, amely a háború után ellehetetlenített helyzetbe került. A Hegyvidéken születtem, de gyermekkorom egy részét családostul Párizsban töltöttem. A rendszerváltáskor jöttünk haza Budapestre, azóta a XII. kerületben élek.

- Ezek szerint, Párizsban felnőve, nincs is igazán emléke az “átkos” időkről…

- Ellenkezőleg. A családban rendszeresek voltak a kommunisták rémtetteiről szóló történetek, és személyesen is tanúja voltam Elbert János és családja likvidálásának. Az idősebbek nyilván emlékeznek a történetére. Édesapám, Páskándi Géza erdélyi íróval közösen, vitt színre egy Lope de Vega darabot a Thália színházban, még nekem is jutott egy gyerekszerep benne. Itt dolgozott dramaturgként Elbert akkoriban. A darab révén ismertem meg őt, feleségét és fiát. A hivatalos verzió szerint Elbert Siófoknál a Balatonba esett és megfulladt a térdig érő vízben. Fia kevéssel ezután „öngyilkos” lett, követte őt édesanyja, mivel nem tudta feldolgozni fia halálát. Történt mindez pár hónap alatt. Az igazság teljesen más. Édesanyám összebarátkozott Elbert Zsuzsával és rendszeresen beszéltek telefonon. A feleség már férje halála után aggódni kezdett, mert a fia eldugta a házkutatók elől apja noteszét és magánnyomozásba kezdett. Képzelhetik mennyire volt ez sikeres gyerekként. Állítólag összedrótozott kézzel húzták ki a Dunából. Az anya természetesen szanatóriumba került. Mikor kiengedték, felhívta édesanyámat, hogy már jobban van, ennek ellenére pár hónap múlva “leugrott” a negyedikről. Máig nem tisztázott az ügy, azonban tény, hogy Elbert János az 1956-os forradalom, majd az azt követő szovjet bevonulás idején Jurij Andropov, budapesti szovjet nagykövet tolmácsa volt. Miután 1982-ben meghalt Brezsnyev, helyét a KGB vezetője, Andropov vette át. Elbert valószínűleg túl sokat tudott Andropov forradalmi tevékenységéről, ami zavarhatta az új főtitkárt, ezért kellett meghalnia az egész családnak. Nagyon mély nyomokat hagyott bennem az eset, főként a fiú, Jancsi halála: volt vagy 16 éves, én pedig 13.

- Ez valóban meghatározó élmény lehetett. És milyenek voltak a franciaországi tapasztalatai?

Az állam figyelő szeme persze itt is jelen volt. Hivatalosan nem tartoztunk a nagykövetséghez - egy kis utazási irodát vezetett édesapám, – ettől függetlenül kötelező volt részt venni a kinti magyar közösség életében. Előírták, hová ne menjünk, kikkel ne érintkezzünk, telefonunkat lehallgatták, rendszeresen jártak a lakásunkon, egyszer még egy sálat is ott hagytak a fogasunkon, sőt a megspórolt pénzünket is elvitték. Cél volt, hogy „ne nyugatosodjon el” túlságosan az ember, ezért megpróbáltak „otthonos légkört” teremteni. Emlékszem, hogy egy családot egyik napról a másikra visszaküldtek Magyarországra, amikor kiderült, hogy a 17 éves lányuk randizgat egy francia sráccal, akinek a nagyapja

nyugállományú francia belügyes. Ebből azért gondolom látszik, mennyire rajtunk tartották a szemüket. Természetesen azért sokkal szabadabban éltünk még így is, mint az otthoniak.

- És sikerült ellenállni az „elnyugatosodásnak”?

Nem tagadom, az elején nagy volt a kísértés, de minden csoda három napig tart. Egy idő után megláttam a globalizált világ árnyoldalát, a neoliberális rombolás következményeit. Elszigetelt, egyénekre bontott

társadalom, manipuláló média, túlfogyasztás, aberrált értékrend. Attól tartottam, hogy a rendszerváltás után Magyarország is erre a sorsra jut. A félelmeim sajnos beigazolódtak. Hasonló folyamatok játszódtak le nálunk is, annyi különbséggel, hogy a mi esetünkben a hódítók egy 40 év kommunizmus által leamortizált, védekezésre képtelen társadalmat és gazdaságot kaptak ellenfélként: ez tökéletes táptalaj a gyarmatosításhoz. Megtapasztaltam mindkét rendszert, így már viszonylag korán rendelkeztem egy viszonyítási alappal, ami nagy szerepet játszott az értékítéletem kialakításában, valamint a későbbi politikai szerepvállalásomban.

- Hogyan élte meg az elmúlt húsz év eseményeit és mennyiben formálták át ezek a hozzáállását, világnézetét?

A rendszerváltáskor optimista voltam, ezt utólag inkább naivitásnak nevezném. Nem gondoltam volna, hogy az országot romba döntők felelősségre vonása elmarad, és hogy erre később sem mutatkozik valódi igény. Azt meg pláne nem, hogy kommunisták vadkapitalistává válva folytatják rombolásukat. Utólag úgy látom, hogy a rendszerváltás után megjelenő új politikai pártok egytől-egyik kiválasztott szereplői voltak egy, az országot kiárusító, a népet csúnyán félrevezető játéknak, amelynek szálait azóta is egy nemzetközi pénzügyi elit mozgatja, előre megírt, máshol már tesztelt forgatókönyv alapján. Az ún. „Nyugat” mindig elbánt Magyarországgal: Trianon kapcsán felszabdalta hazánkat; 1947-ben ezt Párizsban meg is erősítette; 1956-ban hitegetett minket a katonai beavatkozással; olyan mértékű leépítést eszközölt a hadseregünk tekintetében, hogy az immár alkalmatlanná vált a nemzet védelmére, 1990-től pedig európai uniós mézesmadzagjával gyarmattá degradálta hazánkat, a csatlakozás eredményeként pedig nettó befizetők lettünk, magyarán mi támogatjuk a fejlett tagállamokat, de sorolhatnám még. Ezeket a tényeket tudomásul kell vennünk, és újra kell értelmezni a Nyugathoz fűző viszonyunkat. A huszonnegyedik órában vagyunk, ki kell törnünk a globalizmus csapdájából, mert nem csak a pénzünk, hanem a kultúránk, az értékeink és az egész nemzetünk

„KI KELL TÖRNÜNK A GLOBALIZMUS CSAPDÁJÁBÓL!” Interjú Martinez Gáborral a Jobbik XII. kerületi képviselőjelöltjévelA rendszerváltókból való kiábrándulás kényszerítette a politikai szerepvállalásra. A párttá alakulás óta részt vesz a Jobbik központi kommunikációjának kidolgozásában. Martinez Gáborral, a Jobbik hegyvidéki országgyűlési képviselőjelöltjével, kerületi elnökével beszélgettünk életútjáról, világnézetről, a Jobbikot érő támadásokról és az áprilisi választások jelentőségéről.

Szegedi Csanád, Horváth László és Martinez Gábor egy lakossági fórumon a TF-en.

fogja bánni, ha továbbra is hiszékenyen tétlenkedünk. Nem csupán a hazánknak és magunknak, hanem gyermekeinknek is tartozunk ennyivel.A naivitásom tehát a múlté, ma már csak idealista vagyok: erre az idealizmusra véleményem szerint szükség van az igazi változáshoz. Ezt találtam fontosnak többek között a Jobbikban

- Ez jutatta el odáig, hogy a Jobbik XII. kerületi képviselőjelöltjeként méretesse meg magát az országgyűlési választásokon?

Vona Gábornak van egy jó kifejezése, miszerint a jobbikosok kényszerpolitikusok. Valóban így van. Bár a rendszerváltás óta folyamatosan foglalkozom amatőr szinten politikával, sose gondoltam volna, hogy egyszer „hivatásos” leszek. A politikai szereplőkből való kiábrándulásom, a magyar hagyományok és az erkölcsi normák szisztematikus szétverésének megtapasztalása kényszerített engem és sokakat arra, hogy kezdjünk valamit ezzel a tarthatatlan helyzettel. A parlamenti pártok sorra bebizonyították, hogy nem a nemzet érdekében fejtik ki tevékenységüket. A neoliberális MSZP-SZDSZ koalíciótól őszintén szólva nem is vártam el soha hasonló hozzáállást, ők nálam egyértelműen nemzetáruló kategóriába tartoznak. Annak ellenére, hogy a Fidesz néhány korábbi megnyilvánulása nemzeti érdek vonatkozásában teljesen elfogadhatatlan (kivonulás a Trianon megemlékezésről, koronás címer ellenzése, élcelődés a Szentatyával), kétségtelen, hogy az 1998-2002-es időszak volt a legkevésbé rossz kormányzati ciklus. Ugyanakkor a Fidesz későbbi ellenzéki tevékenységéhez köthetők olyan döntések, mint Románia EU csatlakozásának feltétel nélküli megszavazása – pedig Orbán Viktor az ellenkezőjét ígérte az érintetteknek Erdélyben néhány hónappal korábban, - a tagállamok szuverenitását eltörlő lisszaboni szerződés aláírása, vagy éppen a közelmúltban elfogadott titoktörvény, amely gyakorlatilag bebetonozza a politikusbűnözők érinthetetlenségét. Ezek az ellenzékben elkövetett döntések egyértelműen idegen hatalmaknak tett gesztusok, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a magyar érdekekkel. Nem egyértelmű, hogy a Fidesz miért lépett erre az útra – talán, mert túl „nemzeti” volt kormányon és ezért büntette kétszeri vereséggel a nemzetközi „főnök”- de amennyiben hasonló szempontok érvényesülnek a soron következő kormányzati ciklus alatt, Magyarországot leírhatjuk. Visszatérve az eredeti kérdésre, a parlamenti pártokból való kiábrándultság vezetett a Jobbikhoz, amely már a kezdetekben szimpatikus volt, mert a rendszerváltó pártokkal ellentétben alulról szerveződő, korrupciótól mentes és hiteles volt. Egy tehetséges, dinamikus, fiatal politikusokból álló közösségbe léptem be 2004-ben, melyet a multinacionális helyett a nemzeti érdekek következetes képviselete és komoly szakmai háttér jellemzett. Ezek az erények azóta is hatványozottan érvényesek. Jelenleg a Jobbik hegyvidéki alapszervezetének elnökeként és a központi kampánycsapat tagjaként tevékenykedem, a képviselői jelölést pedig megtiszteltetésnek tekintem.

- Sok kritika, botrány hangzik el mostanában a Jobbikkal kapcsolatban. Végül is kinek a kreatúrája a párt, kik pénzelik, és kik a valódi ellenfelei?

A választások hátralévő részében minden elképzelhető rossz ki fog derülni a Jobbikról: gyerekveréstől a pedofílián át a házasságtörésig, sikkasztástól a garázdaságig, terrortól az antiszemitizmusig. Ne üljünk föl a hálózat hírverésének, ők most a hatalmuk megtartásáért küzdenek. Nekik semmi sem drága: aktivizálódnak a beépült ügynökök, miközben Laborcz, Szilvásy, Apró szolgálatai futószalagon szállítják és ömlesztik a konstruált anyagokat, a koncepciós hazugságokat: önmaguk 65 éves mocskát, amibe most partnerként a „fiatal demokraták” is beszálltak. Ne higgyünk a szemünknek és a

fülünknek, amikor a tévé, vagy a rádió megszólal a Jobbikról. Emlékezzünk vissza az ötvenes évek koncepciós pereire: az is hihetőnek hangzott. Most az unokák folytatják a nagypapák szennyes mesterségét. A Jobbik népszerűsége egyértelműen annak köszönhető, hogy az elmúlt húsz év gyökeresen korrupt rendszeréből kiutat mutat az embereknek, akik kezdenek felébredni a neoliberális hipnózisból. Ennek az ébredésnek köszönhető, hogy a Jobbik nemzeti radikális szavazóbázisa kiegészült a két nagy pártban csalódottakkal. A parlamenti elit fél a szavazatvesztéstől, az elszámoltatástól és retteg a Jobbik törvényjavaslataitól, amelyek megszavazásakor színt kell majd vallania. Sem a Fidesz, sem az MSZP nem profitál létezésünkből. Az egyetlen ok a kreatúrázó összeesküvés-elméletek gyártására: megpróbálják megakadályozni ez elkerülhetetlent, nevezetesen egy erős Jobbik frakció létrejöttét, amely felkavarja az eddigi állóvizet az Országgyűlésben. Reményeim szerint a későbbiekben az önkormányzatokban is. Csurka István vízióiról inkább nem beszélnék. Sajnálom, hogy ilyen méltatlan szerepbe került, sokkal elegánsabban kellett volna kivonulnia a politikából.A párt finanszírozásával kapcsolatban tudni kell, hogy a Jobbikban senki nem kap fizetést, az alapszervezeti költségeket tagdíjból, saját zsebből és kisebb adományokból fedezzük. A központi kampányunk megvalósítása pedig nagyrészt a 2006-os választáson induló MIÉP-Jobbik Harmadik Út után járó állami, valamint magyar vállalkozói támogatásnak köszönhető. Nyilvánvalóan nehéz ezt

megérteni olyan pártoknak, amelyekhez látható és láthatatlan csatornákon hömpölyögnek a százmilliók. A Jobbikban hozzászoktunk a nélkülözéshez, épp ezért anyagiak hiányában is meg tudunk valósítani sok mindent, amire mások vagyonokat költenek.Az eddig elhangzottak alapján remélem nyilvánvalóvá vált, hogy a Jobbik a nemzeti érdekek következetes érvényesítésén fáradozik, már a kezdetek óta. Ellenfélnek tekintünk

minden olyan politikai erőt, amelyet velünk ellentétben multinacionális utasítások vezérelnek. A jelenlegi parlamenti pártok – ki jobban, ki kevésbé – behódoltak. Ők a jól fizető helytartó pozícióért vívják a harcukat ciklusról-ciklusra, közben tönkreteszik az országot: a háttérben ugyanis talicskán tolják ki a közpénzt és a nemzeti vagyont hazánkból.

- Mit üzenne a XII. kerületi választópolgároknak?

A választás tétje az, hogy Magyarország, a magyar törvényhozás mennyire tud elszakadni a nemzetközi érdekcsoportok befolyásától. Ez az alapfeltétele a nemzet felemelkedésének. A Jobbik képviselőjelöltjei – így én is – felesküdtünk a Szent Koronára, hogy csak és kizárólag a Nemzet érdekében fogunk cselekedni. A Jobbik erős parlamenti frakciója jelenti a garanciát arra, hogy a Nemzet érdeke érvényesüljön a törvényhozásban. A vegyes választási rendszerben az országgyűlési képviselők egy részét egyéni választókerületekben választják, másik része úgynevezett kompenzációs listáról jut mandátumhoz. A kompenzációs lista a töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot, azaz az a párt, amelyiknek a jelöltje egyéniben nyer, az listás mandátumokért nem versenyez, mert azokon a mandátumokon csak azok a pártok osztoznak, akik a második, harmadik stb. helyen végeztek és persze átlépték a parlamentbe jutás küszöbét. A gyakorlatban – a jelenlegi erőviszonyok alapján – mindez azt jelenti, hogy – a Fidesz vélhető győzelme esetén – az MSZP országos listájának a visszaszorítására a Jobbik jelöltjére leadott szavazat jelenti az egyetlen lehetőséget. Kérem tehát Önöket, hogy támogassák szavazatukkal a Jobbikot a Szebb Jövőért, a nemzetellenes erők ellen vívott harcban. - GB

„A választás tétje az, hogy Magyarország mennyire tud elszakadni a nemzetközi érdekcsoportok befolyásától. Ez az alapfeltétele a nemzet felemelkedésének.”

ÉRVÉNYTELEN A HEGYVIDÉKIBEVÁSÁRLÓKÖZPONT ÉRTÉKESÍTÉSE?A Magyar Nemzet 2010. március 23-i számában megjelent, XII. kerületi Önkormányzat által közzétett pályázati kiírás kapcsán tudomásunkra jutott, hogy több nagy értékű hegyvidéki ingatlantól kíván megválni a kerületi vezetés, nyilvános versenyeztetés útján.

Olvasói levél hívta fel a figyelmünket egy két évvel korábbi, hasonló módon lebonyolított önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése körüli szabálytalanságokra. A kérdéses ügy, a Wallis-csoport által megkaparintott Hegyvidéki Bevásárlóközpont (HBK). Tények a Hegyvidéki Bevásárlóközpont értékesítésével kapcsolatban

1. 2008. február 08. Pokorni Zoltán polgármester előterjesztése a HBK, azaz a 3631 m2 alapterületű 8204/13 hrsz.-ú telek és az azon álló bruttó 2681 m2 alapterületű, külön 8204/13/A hrsz.-on nyilvántartott felépítmény (üzletház) értékesítésére. Az előterjesztésben, az ingatlanra vonatkozó építési övezeti besorolás is feltüntetésre került (I-XII/AK3.) A Kerületi Szabályozási Terv alapján a telken elhelyezkedő üzletház legnagyobb bruttó beépíthetőségi területe ekkor 2000 m2 lehetett (összes szinten, kivéve a terepszint alatt), a terepszint alatti bruttó beépítettség pedig a telek alapterületének 65%-a. Az előterjesztésben szó szerint szerepel, hogy „Ebben az építési övezetben legfeljebb 2000 m2 bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület helyezhető el” és egy táblázat is mutatja az övezeti besorolásnak megfelelő mutatókat, jellemezve az ingatlant. Az előterjesztés a vételárra vonatkozóan az alábbi szöveget tartalmazza „Az ingatlan kikiáltási árát az Önkormányzat által elkészíttetett bruttó 540.000.000.- Ft összegben javasolom meghatározni” Nyilvánvaló, hogy az idézett mondatból az ...elkészített szó után hiányzik az értékbecslés szó, amit valószínűleg utólag töröltek az előterjesztés eredeti szövegéből, miután nem az el sem készült. Értékbecslést tehát nem csatoltak az előterjesztés mellé.

2. Az előterjesztést és az értékesítést az Önkormányzat Képviselő Testülete a 24/2008 II. 14. és az 52/2008. III. 13. számú határozatával jóváhagyta.

3. Az Önkormányzat a közzétételt is beleértve a teljes pályázati eljárás lefolytatásával a Jaczkovics Ügyvédi Irodát bízta meg, ezért az ettől az időponttól keletkezett teljes iratanyag az ügyvédi iroda birtokában van (nyilván ügyvédi titokként őrizve), azok az Önkormányzaton nem fellelhetők. A pályázati felhívást 2008. április 26-án tették közzé, az előterjesztésben szereplő alapterület, övezeti besorolás és 450.000.000.- Ft kikiáltási ár feltüntetésével.

A 2008. május 09-én tartott licittárgyaláson végül a Wallis csoporthoz kapcsolódó WPR NONUS Kft. nyert 550.000.000.- Ft-os ajánlattal. A Vevő ügyvezetője Gerő János, tulajdonosa a WINGPROP Zrt. (képviseli: Noah M. Steinberg) annak a tulajdonosa a WINGHOLDING Zrt. (Noah M. Steinberg) annak a tulajdonosai a Dayton-Invest Kft. (képviseli: Mező Gyula, tulajdonos:

Veres Tibor) és a GOLUX-Invest Kft. voltak (képviseli és tulajdonos: Noah M. Steinberg.) Veres Tibor a KGB diplomataképzőjén végzett Moszkvában, jelenleg a Wallis Zrt. 100%-os tulajdonosa, Noah M.

Steinberg amerikai állampolgár, a Frankel Zsinagóga Alapítvány képviselője, a Wallis Zrt. Igazgatósági tagja.

4. Pokorni Zoltán és a vevő képviselője a licittárgyalás napján, 2008. május 9-én írták alá az adásvételi szerződést. (Ellenjegyezte dr. Jaczkovics László ügyvéd.) A szerződés 1.8.3 pontja alapján „Eladó tájékoztatja Vevőt, hogy KSZT [ Kerületi Szabályozási Terv] módosítás keretében a telken elhelyezkedő kereskedelmi célú épület jelenleg legfeljebb 2000 m2 bruttó szintterületi mutatójának 5000 m2 bruttó szintterületre növelését, illetve a telek vonatkozásában a terepszint alatti beépíthetőség 75 százalékról 100 százalékra növelését tervezi. Az önkormányzat nevében Pokorni Zoltán, mint az eladó képviselője az utóbbi tervet az önkormányzat által vállalt kötelezettség szintjére emeli azzal, hogy ugyanebben a pontban kijelenti, hogy „Amennyiben a

Noah M. Steinberg - WING Veres Tibor - WALLIS

fentieknek megfelelő KSZT módosítások 2008. december 31-ig nem valósulnak meg, ezen időponttól számított 40 napon belül Vevő elállhat a szerződéstől.” A szerződő felek a telekre és a felépítményre vonatkozó vételárat a törvénynek megfelelően külön-külön is meghatározták az alábbiak szerint: telek vételára 500.000.000.- Ft, a felépítményé pedig 50.000.000.- Ft.

5. Az Önkormányzat 2009. január 01-től új KSZT-t vezetett be, amely szerint az érintett övezeti besorolású ingatlanok esetén lehetőség nyílik az Önkormányzat és a tulajdonos közti megállapodás alapján a szintterületi mutató fenti szerződésben vállalt mértékűre emelésére, a terepszint alatti beépíthetőség pedig 65 százalékról 100 százalékra növekszik.

6. 2009. A WING Zrt. (korábbi nevén Wallis Ingatlan Zrt.) beruházási koncepciót dolgoz ki, amelyben összesen 6200 m2 nettó felszíni beépített terület bérbeadását helyezi kilátásba és ezen kívül a terepszint alatti terület 100 százalékos beépítésével számol.

Kérdések a Hegyvidéki Bevásárlóközpont értékesítésével kapcsolatban

1. Milyen értékbecslés alapján terjesztette elő Pokorni

Zoltán a licitárat? Ki készítette? Hol van? Miért nem csatolták az előterjesztéshez?

2. Ha van értékbecslés, az milyen övezeti besoroláshoz tartozó mutatókkal számol?

3. Az előterjesztés miért nem tartalmazza az információt arra vonatkozóan, hogy az előterjesztő az övezeti besoroláshoz tartozó mutatók megváltoztatását tervezi, azaz miért nem tájékoztatták a képviselőket az ingatlan értékét jelentősen növelő módosítási tervről?

4. Miért írták ki ilyen rövid határidővel a licittárgyalás időpontját a közzétételben (4 nap)?

5. A közzétett licitkiírás miért nem tartalmazza az információt arra vonatkozóan, hogy az előterjesztő az övezeti besoroláshoz tartozó mutatók megváltoztatását tervezi, azaz miért nem tájékoztatták a lehetséges pályázókat sem az ingatlan értékét jelentősen növelő módosítási tervről?

6. Ki utasította az adásvétel során eljárt ügyvédet a szerződés szerkesztése során arról, hogy az 1.8.3 pontban meghatározott kötelezettséget és a vonatkozó elállási záradékot a szerződésbe foglalja?

7. Milyen alapon vállal kötelezettséget a polgármester arra, hogy a jövőben egy, a Képviselő Testület hatáskörébe tartozó ügyben a jogosult számára kedvező döntés születik majd?

8. Mi alapján állapították meg, hogy a telek 500 milliót, a felépítmény pedig 50 milliót ér? A telek Áfa-mentes, a felépítmény Áfás, ezért éri meg a telek irányába billenteni az egyensúlyt.

9. Mi vezette arra a polgármestert, hogy előbb értékesítsen, majd azt követően módosítson értéknövelő irányba az övezeti besoroláson és nem fordítva, amikor ő maga is később egy nyilvános ülésen azt nyilatkozta hogy, „gyakorlat az önkormányzatnál, előbb átsorolunk, utána értékesítünk”, valamint azt, hogy „…javaslom a szabályozást követően vigyük licitre!” [ti. egy másik ingatlant] Az idézetek a 2010. február 24-i KT ülésen hangzottak el.

10. Végül: mennyit vesztett az Önkormányzat azzal, hogy nem a megnövelt értéket eredményező besorolási mutatók változását követően, vagy az összes pályázó informálásával írt ki pályázatot a polgármester? Ez az értékkülönbözet az alapja ugyanis a hűtlen kezelés bűntettéhez fűzött joghátrány megállapításának az alábbiak szerint:

Hűtlen kezelés319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a hűtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz.(3) A büntetés bűntett miatta) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt,b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt,c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt,d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátránytokoz.

A Jobbik XII. kerületi alapszervezete jóhiszeműen feltételezi, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat, az új pályázati kiírásban szereplő ingatlanok eladásakor, a HBK esetében tapasztaltakkal ellentétben, nem a kerületi vagyont megkárosító módon fog eljárni. A Jobbik figyelemmel fogja kísérni a hasonlóan gyanús, a közösség számára hátrányos ügyleteket - GA / MG

Tisztelt Orbán Viktor Elnök Úr!

Engedje meg, hogy kampányuk színvonalából kiindulva félretegyek mindenféle naivitást, és Bayer Zsolt nyílt levele kapcsán ne a formába öntőnek, hanem személyesen Önnek, a tollba mondónak válaszoljak. Már csak azért is, mert engem a szüleim arra neveltek, hogy ha valakivel problémám van, azt ne másokon keresztül üzenjem meg, hanem vállaljam a véleményemet mindig, és mondjam azt az illető szemébe. Merthogy tisztességes magyar ember így intézi el a problémáit. Ön mégsem ezt tette. Nem semmibevétele ez még a saját szavazóinak is, elnök úr?

Jól látható egyébként, ahogy stratégiát váltottak a Jobbik egészpályás letámadásával kapcsolatban. Úgy tűnik, nem volt sikeres a kövéri rágalmazás. Sőt visszájára fordult, hiszen alaptalan vádjaik miatt még több ember ábrándult ki önökből, és állt mellénk. A piszkos munkát ezért most igyekeznek kiosztani a holdudvarnak, így fordulhat elő, hogy minden sajtóorgánumukban egy-egy külsős (?) megmondó ember a Jobbikot szapulja, vállalva ezzel akár saját maga hitelességének tönkretételét is. Jobb sorsra érdemes emberekkel mondatnak ki hazugságokat, csúsztatásokat. Méltó ez egy párt vezetőjéhez, elnök úr?

Fájlalják, hogy mi a teljes húsz évet szeretnénk számon kérni, és nem csak az elmúlt nyolc évet? Pedig tényleg erre készülünk, mert az, amit önök és az összes parlamenti párt rendszerváltozásnak hívnak, az egyáltalán nem volt rendszerváltozás. Egy nagy hazugság csupán. Az önök közös hazugsága, amelyet nincs értelme tovább toldozni-foldozni, mert abba csak belegabalyodik az ember. Ahogy azzal önök is jártak. Persze az önök négy éve volt a legjobb időszak, ezt nem is vitatjuk. De azért nézzük meg, hogy kikhez képest, elnök úr? Antallnál, Hornnál, Medgyessynél, Gyurcsánynál és Bajnainál nem dicsőség jobbnak lenni. És az sem válasz, ha azt mondják, az ő bűneikért önök nem felelősek. Az elmúlt nyolc év az önök bűne is. A passzivitásuk, a gyávaságuk és a háttérben történt mutyijaik bűne. Hogyan tudták mindezt tétlenül végignézni? Miért nem adták vissza a mandátumaikat már 2006 őszén, amikor látszott, hogy ebből hatalmas baj lesz? Nyolc éven keresztül bujkáltak és menekültek a felelősség elől. Lehet így bárminek is az élére állni, elnök úr?

Azt kérdezik, miért léptem be 2002-ben az ön polgári körébe? Mert ön hívott meg, és mert én tenni akartam. Mert hittem önben, hittem a polgári körökben, hittem abban, hogy alulról építjük újjá a nemzeti oldalt. A „miért léptem be?” kérdésnél ezért sokkal fontosabb, hogy miért léptem ki a polgári köréből? Merthogy 2003-ban egyedüliként én mondtam búcsút annak a társaságnak. Beláttam naivitásomat, hogy amiről itt szó van, az nem a polgári körök, nem a nemzeti oldal, nem egy új korszak alapjainak megteremtése, csupán egy jobb-liberális párt újjászervezése, amelyben én nem akartam részt venni. Kiléptem, pedig az ön körül lebzselők társaságában maradva biztosan nekem is jutott volna zsíros falat. Csak hogy én egészen mást akartam. Jobbat. Jobbikat. És ez életem egyik legjobb döntése volt. A Jobbik ugyanis ma az egyetlen alulról szerveződő és nemzeti párt,

ráadásul egyre erősebb. Eltakarítottuk az SZDSZ-t, és itt lenne a lehetőség, hogy eltakarítsuk az MSZP-t is. Önöknek pedig ebben a történelmi helyzetben a mi eltaposásunk a legfontosabb? Tényleg a Jobbiktól kell félteni ezt az országot, elnök úr?

Szánalmas látni a vergődésüket, ahogy érvek és ellenérvek híján a legaljasabb eszközökhöz nyúlnak. Összemosnak engem és pártunkat emberek megverésével, vélt terrorizmussal, mindenféle szörnyűséggel. Sőt tollba mondott nyílt levelükben már egyenesen a cigánygyilkosságokat is a nyakunkba varrják. Mi közünk van nekünk mindehhez? Ezzel az erővel én is megkérdezhetném, hogy zsidó testvérpártjukkal, a Likuddal folytatott tárgyalásaik és ölelkezéseik után nem álmodnak-e az ártatlanul legyilkolt palesztin kisgyermekek holttesteivel? Szélsőséges, erőszakos, terrorista Jobbik? Azt mondják, hogy húsz millió oroszt

akarunk behívni az országba? Nem szégyellik magukat? Ilyeneket Kovács Lászlótól, Gyurcsánytól és Draskovicstól hallottam utoljára. Hogyan néz majd pártja tisztességes szavazóinak szemébe, elnök úr?

Elnök úr végighallgatta, amint Bajnai Gordon önt demokratának és jó hazafinak nevezte, mondván: a hasonló a hasonlónak örül. A napokban Mesterházy Attila felajánlotta, hogy a Jobbik legyőzése érdekében hajlandók visszalépni a Fidesz javára a második fordulóban. Ha én ilyen ajánlatot kaptam volna a szocialisták kormányfőjelöltjétől, azonnal

kikértem volna magamnak. Bennünket ne nevezzen Bajnai hasonlónak, a mi javunkra ne lépjen vissza Mesterházy! Ön pedig némán hallgatott. Ön képes lenne ezekkel közösködni? Persze lehet, hogy a lisszaboni szerződés együttes aláírása, a rádiófrekvenciák körüli szégyenletes összjáték vagy a titkosítások feloldásának nemrég történt közös szigorítása miatt (ami véleményem szerint az elmúlt húsz év egyik legdurvább hazaárulása volt, és a számonkérésről ezek után önök ne is beszéljenek!) nem is tehet mást. Már nem is lopakodik, hanem a háttérben megvalósult a nagykoalíció. A Jobbik megerősödése miatt egymásra fanyalodott az MDF és az SZDSZ. Most a háttérben önök is ezt teszik az MSZP-vel. Ha minden így folytatódik, ebből nagykoalíciós kormány lesz, csakhogy védjék az elmúlt húsz év közös hazugságait, árulásait és koncát. A hasonló hát tényleg örül a hasonlónak? Hát ide jutottak, elnök úr?

Nem várok választ a levelemre, hiszen korábban sem kaptam választ soha. Ön, ha a Jobbikról kérdezték, azt mondta inkább: „sas nem kapkod legyek után”. Csak hát észre kellene venni, hogy a világ megváltozott. Ön nem a legyek ura. És mi sem vagyunk már két pofonnal elhessegethető legyek. Tavaly júliusban közel félmillió ember bizalmát szereztük meg, és ezt folyamatosan növeljük tovább. A választások az önök pártja és a Jobbik között dől majd el. A múlt és a szebb jövő között.

Levelük tele volt pontatlansággal, ferdítéssel és tudatos hazug-ságokkal. Kérem, mielőtt legközelebb ilyennel próbálkoznak, olvassák el országgyűlési programunkat, hogy ne kerüljenek hasonló kellemetlen helyzetbe. Nekünk

VONA GÁBOR VÁLASZA BAYER ZSOLT NYÍLT LEVELÉRE

ugyanis van bárki számára hozzáférhető programunk. És ha vállalja, bármikor szívesen ütköztetem érveimet önnel a nyilvánosság előtt. Az időpontot és a helyszínt is önre bízom. Ha mégsem meri, hát májustól az Országgyűlésben úgyis találkozunk. És akkor nem csupán a szebb jövő kezdődik el, de eljön majd az igazság pillanata is. Merthogy önnek is meg kell majd nyilatkoznia végre államadósságról, multinacionális tőkéről, uniós pusztításról, cigánybűnözésről, magyar földről, titkosított ügyekről, izraeli felvásárlókról, alkotmányról. Húsz év zsákutcája és mellébeszélése után az ország valódi problémáiról. Én már nagyon várom.

Sportszerű emberként mit is kívánhatnék mást, mint azt, hogy győzzön a jobbik! És adjon az Isten szebb jövőt nemzetünknek!

Vona Gábor, elnök - Jobbik Magyarországért Mozgalom

Megjegyzés: A Magyar Hírlap nem biztosított válaszlehetőséget Bayer Zsolt egy oldalas, Vona Gábornak írt nyílt levelére. - VONAGABOR.HU

A TITOKTÖRVÉNYRŐL

2009. december 14-én, 20 óra 14 perckor a Fidesz és az MSZP közösen megszavazták a 2/3-os többséget igénylő titkosítási törvényt. Nem csak a nemzetbiztonsági ügyekhez való hozzáférést szigorították és hosszabbították meg, hanem a közpénzt érintő ügyeket is. Kiszavazták a törvényjavaslatból azt a bővítést is, hogy a jövőben bármely állampolgár kezdeményezhesse egy titkosítás feloldását. A Fidesz – MSZP paktum szabadságvesztéssel bünteti azt, aki közérdekből hoz nyilvánosságra titkosított adatot. Pedig az információ nyilvánossá tétele fontosabb, mint annak titkossága, például ha segítségével milliárdos korrupciós ügyet leplezhetnének le. Megszavazták, hogy egy titkosított dokumentum akkor sem hozható nyilvánosságra, ha jogtalanul titkosították például bűncselekmény takargatására. A törvény 2010. április elsején, tíz nappal a választások első fordulója előtt lép érvénybe… - EK

KATONÁS KÖNNYEK A PÉNZTÁRNÁL...

A BKV-botrányban elsőként elvérző Hagyó Miklós „hirtelen halála” után, némi fejtörést követően, az MSZP vezérkar meghozta bölcs döntését a hegyvidéki képviselőjelölt-dublőr személyét illetően. Önkéntelenül Eötvös Gabi bácsi, a zenebohóc örökérvényű mondata jut az ember eszébe: „Van mááásik…”.Dr. Katona Tamás, a megbízható elvtársaknak fenntartott leningrádi egyetemen alapozta meg szakmai tudását. A rendszerváltást megelőzően a KSH, majd 1990-től a BM főosztályvezetője, Horn Gyula idejében a KSH elnöke, a Gyurcsány-kormány pedig már meghozza a Miniszterelnöki Hivatal, a Pénzügyminisztérium majd a Magyar Államkincstár bársonyszékeit, az áfa

emelést és ingatlanadót kifecsegőként elhíresült politikusnak. Az öszödi beszédben említett, 2006-os államadósságról és a költségvetési hiányról közzétett kimutatások kapcsán kirobbant adathamisítási botrányban, mint akkori illetékes államtitkár merült fel a felelőssége.„Gyakran megfordulok a boltokban. Hallom, miről beszélnek az emberek, míg a sorukra várnak. Látom, ahogyan az idős hölgyek, urak megszámolják a pénztárcájukban az aprópénzt, mielőtt a pénztárhoz lépnek. Kivesznek egy zsemlét a zacskóból, ha arra már nem futja.” – mesél Katona teátrálisan a bemutatkozó szórólapján. Ennek a roppant rokonszenves szociális érzékenységű megnyilvánulásnak tűnik ellentmondani egy másik - talán ismételten titkot kipletykáló - nyilatkozata. Szerinte ugyanis nincs szükség jelentős munkahelyteremtésre, mivel fogy a magyar, nem lesznek új munkavállalók és sokan hamarosan úgyis nyugdíjba mennek. Ebben a kettősségben benne van az elmúlt húsz év lényege: cukormázas ál-baloldalisággal zsemlét ígérni a kisnyugdíjasoknak, közben pedig szociális közömbösséggel, neoliberális intézkedésekkel kiszolgálni a nemzetközi tőke érdekeit (nagy munkanélküliség = alacsony bérek = nagyobb multi profit). Úgy tűnik, képviselőjelölt úr rossz színésze ugyan az országnak, de jó Katonája a multiknak… - MG

A kijelöltek - vagyis a magukat rendszerváltóknak nevezők - elsőrendű feladatuknak tekintették a hosszú távra való berendezkedést. Komoly energiát és pénzt (persze a mienket) fordítottak arra a propagandára, mely igyekezett belevésni a társadalom tudatába: nem létezett, és soha nem is fog létezni olyan politikai erő, mely náluk alkalmasabb lenne az elkövetkezendő feladatok végrehajtására. Lássuk be, bizonyos tekintetben egyet kell, hogy értsünk velük, hisz aligha tudták volna mások olyan példás szorgalommal elárulni és kivéreztetni hazánkat, mint a KISZ-ből és MSZMP-ből kicsírázó, Parlamentünket mindmáig megszállás alatt tartó pártok.Bár az általános elégedetlenség rohamosan növekszik, az emberek java része még mindig abból a bomló erkölcsi fertőből óhajtja kihalászni vezetőit, melynek jelen helyzetét is köszönheti. Ennyi keserves év és hazugság után még a szellemi sorvadást elősegítő TV sorozatok és valóságsók közönségének is illene felismerni bizonyos összefüggéseket.

Ne feledjük, hogy az ezer szálon kapcsolódó, egymással szimbiózisban élő parlamenti pártok megismerésére húsz év ált rendelkezésünkre. Ez olyan hosszú idő, mely alatt még egy rinocérosz is kitanulhatná a repülés fortélyait. A politikai vaksággal és megalkuvással átitatott (ma úgy mondják szalonképes) honfitársainknak azonban nem bizonyult elegendőnek a két évtizedes tanfolyam. Ők továbbra is leszegett fejjel rontanak egymásnak, ki-ki makacsul kitartva a jövőt szemük láttára felzabáló pártok mellett. Nem látják, vagy nem akarják látni, hogy a vörös-narancs páros és a mögöttük felsorakozó díszletszerű képződmények világnézetüket és céljukat tekintve egy mákszemet sem különböznek egymástól. Nem egyebek, mint egy színlelt demokrácia távirányított kellékei. Az ősi jelképeinket nagy egyetértésben gyűlölő szövetségesek közös gyékényről árulnak hazát és tisztességet, miközben egymással versengve hajbókolnak cionista elöljáróik előtt.

Miért nem kívánjuk észrevenni a törvényszerűséget? A politikai szennycsatornában meghúzódó két domináns közül – persze nem véletlenül – mikor az egyiket utálat, a másikat mindig elismerés övezi. Ha az egyik tetszésindexe süllyed, a másiké kötelezően emelkedik. Arra kell csak ügyeljenek, hogy az egyidejű, közös felelősség gyanúja még véletlenül se merülhessen fel a tömegekben, hisz az, komolyan veszélyeztetné a staféta már megszokott körbejárását. Társadalmi megítélésük még véletlenül sem az általuk képviselt világnézet, hanem a médiáik által kiokádott propaganda függvénye. A két nagy párt egymást váltogató előretörése illetve lemaradása valójában távoli

manipulációjuk eredménye, melyhez a szükséges táptalajt az unalomig szajkózott demokrácia, pontosabban látszatdemokrácia szolgáltatja. Fontos, hogy ezt az általuk soha be nem tartott társadalmi formát, egyedüli üdvözítő megoldásként tudják elfogadtatni a magyar társadalommal. No persze, – állítják – ahhoz, hogy mindenki számára békét és biztonságot nyújthasson majd briliáns tökéletessége, még sok munkára és lemondásra van szükség. Egészen véletlenül nem emlékeztet ez minket valamire? Mintha annak idején ezek a hölgyek és urak egészen más

hangszeren játszottak volna.

Akkoriban ez a társaság a néphatalom proletárdiktatúrának nevezett

változatát nyílt fizikai terrorral kívánta megszerettetni. Igaz, itt

még feltűnően éles határvonal húzódott az egymással

szembenálló felek között. Ugyanez a különítmény egy békés forradalmat követően a liberalizmus, tündöklő eszméjét hirdetve erősítette meg saját hatalmát. Itt a frontvonal már erősen

elmosódik, közel sem lehet olyan könnyen behatárolni,

ki a jó és ki a rossz. Ez a hamis szabadságérzetet nyújtó új

változat elsősorban nem fizikálisan, hanem szellemileg próbálja

harcképtelenné tenni áldozatait.Ennek a gyalázatos megbízatásnak

levezénylőit találjuk ma a magyar Parlamentben.

Lehet, hogy sokak számára meglepő, de az alábbi sorokkal nem a kormányzó pártok egyértelmű, hanem az ellenzéki szerepet betöltő zsiványok felelősségére szeretnék kitérni. Mert amiről mindenki tud, amit kevés kivétellel mindenki lát azt nem érdemes több százszor elismételni. Azonban annál inkább érdemes odafigyelni a kormányzati szerepre készülő, a nemzeti tábort rendszeresen eláruló Fideszre és a hátán kapaszkodó KDNP alakulatára.

Néhány példa az árulásra:

1990. június 4-én Szabad György, az Országgyűlés MDF-es elnöke azzal fordult a képviselőkhöz, hogy „a mai napon emlékezzünk meg a számunkra oly tragikus trianoni béke 70. évfordulójáról egyperces néma felállással. Kérem képviselőtársaimat, álljunk fel!” Mire a Fidesz-frakció testületileg kivonult.2005. június 17. „A Likud és a Fidesz az elmúlt hónapokban egyre intenzívebb kapcsolatot alakított ki, sőt a Fidesznél kifejezett cél ennek a kapcsolatnak az elmélyítése. A Likud természetes ideológiai partnerünk." - mondta a Fidesz elnöke Salom márciusi látogatásakor…2006. október 23-án, az árulás napján, a Fidesz karizmatikus vezére az őszödi beszéd kiszivárgása miatti

NEMSOKÁRA KIDERÜL, ÁLDOZATUL ESETT-E A GONDOLKODÁSMa kiemelten fontos szempont, hogy a napi nehézségekkel leterített társadalom ne csak gazdaságilag, hanem szellemileg is alacsony sorba kerüljön. Elismerem, ezen a területen igeneredményes munkát végeztek a 90-ben hatalomra jelölt körök. A szellemi alámerítésben komoly szerepet kapott a média, az oktatási rendszer liberalizációja, az önbecsülés teljes felszámolása, a deviancia térnyerése, de mindezeket megelőzve a természet értékrendjének gazdasági alapon történő felforgatása.

jogos népharagot felhasználva nagygyűlést hirdetett. A hős vezér miután feltüzelte hallgatóságát, a későbbiek során megindult rendőrattakot követően páncélozott gépkocsiján észrevétlenül elhagyta a csatatérré változtatott belvárost.2007. December 13-a, csütörtök, Lisszabon.Az EU joganyag kötelező átvételével, és a külügy, a hadügy, valamint a kereskedelmi és monetáris ügyek hatáskör-átadásával Magyarország gyakorlatilag megszűnik, és teljességgel a nemzetközi pénzoligarchia egyik gyarmata lett.,,az ország számára a legtöbb kárt ma a piac mindenhatóságának dogmája okozza” ...A neoliberális kísérlet egész Európában kudarcot vallott” ,, A piac mindenhatóságába vetett vakhit csődöt mondott...Európa ma új irányokat keres. Úgy tűnik, a régi lesz az új törvény...” (Orbán Viktor: Egy az ország)Ennek ellentmondani látszik, hogy a Fidesz vita, és mérlegelés nélkül aláírta a Lisszaboni szerződést, amely nem más, mint a ,,neoliberális kísérlet” és a ,,mindenható piac” erőszakos diktátuma!!!Annak idején, a kormányon lévő Fidesz - hiába volt rá lehetősége – nem adta meg a magyar állampolgárságot hazájától elszakadt testvéreinknek. Helyette inkább részt vetett a 2004-es Gyurcsányféle aljas színjátékban, hogy ezzel a szemfényvesztéssel is erősítse hamis nemzeti érzelmét. A Fidesz, Erdély magyarjaival mit sem törődve feltételek nélkül szavazta meg Románia EU csatlakozását.De megemlíthetném a 2007. február 2-án megrendezett kérészéletű kordonbontási bohózatot, és egy még inkább önleleplező akciót: a napokban hatályba lépő titkosítási törvény megszigorítását, melyet a Fideszes képviselők erkölcsileg meztelenre vetkeztetve magukat, nagy egyetértésben szavaztak meg.

Sajnálatos, hogy mindezek ellenére – tisztelet a kivételnek – a polgárok népes serege még most sem kívánja észrevenni kedvencei trikolórba csavart szarvait. Nagy hibát követnek el azok, akik ahelyett, hogy a fentiekre követelnének választ, a téma felvetőit támadják. Nem lenne szabad, hogy a tényeket figyelmen kívül hagyó, manipulált érzelem győzedelmeskedjék az értelem felett. Aki elfedi a bajt, az tetézi a bajt. Akik arra hivatkoznak, hogy a 98-tól 2002-ig terjedő időszak mennyivel kedvezőbben alakult, mint az elmúlt nyolc év, megfeledkeznek arról, hogy 1990-től példaképeik is ott voltak a politikai elitközösségben, és vastagon részt vettek a nemzeti vagyon kiárusításában, a külföldi „befektetők” nyakunkra szabadításában. Megkockáztatom, az elmúlt két évtized tükrében a Fideszt legalább akkora felelősség terheli, mint kormányon lévő cimboráit. Ugyanis akik rablógyíkos külsővel és belsővel rendelkeznek azok – persze egy bizonyos alapintelligenciát feltételezve – még véletlenül sem tekinthetők angyaloknak. Azonban akik nemzeti színű jelmezzel palástolják diabolikus belsőjüket, sajnos jó eséllyel fogják ki a sátán ellen harcolók vitorláiból a szelet.

Izrael felvásárolja Magyarországot. – jelentette ki Simon Perez 2007. október 10-én a tel-avivi Hilton szállóban.Vajon miért nem zengtek legalább az ellenzéki padsorok a „honatyák” felháborodásától? A kérdés persze költői, ma már nincs szükség különösebb szellemi akrobatikára megválaszolásához.

A Fidesz valódi hovatartozásáról árulkodik továbbá a Jobbikhoz való viszonya is. A valódi világnézettel nem rendelkező, magukat polgárinak nevezők húsz év alatt összesen nem haraptak annyit liberálbolsevik pajtásaikba, mint a nemzet akaratából megerősödött Jobbikba. Figyeljük meg a tolerancia bajnokait, miképp szűnnek meg demokraták lenni, mihelyst veszélyeztetve látják a közösen szerzett zsákmányt. Az állítólagos ellenfelek példás összefogásának lehetünk szemtanúi, mikor oszlásnak indult korrupt környezetükben feltűnik egy számukra idegen, a nemzet akaratából vészesen erősödő politikai erő.Vajon milyen jövőt szánna nekünk egy KISZ-ből szárba szökkent, menórán csüngő narancssárga kormány, amely nemegyszer félreérthetetlenül a tudomásunkra hozta liberális, cionista kötődését.

Hogyan is gondolhatják komolyan szalonképes honfitársaink, hogy előrébb juthatnak, ha tapintatból nem várnak választ bizonyos kellemetlen kérdésekre?

Azt hiszik térdre ereszkedve becsúszhatnak majd azokba a szalonokba, ahová teljes értékű tagként soha nem nyerhetnek bebocsátást. A cionista nyomás alatt szenvedő nemzetünk karámba terelése, az UNIO hatalmi ernyőjének féktelen növelése elsőrendű feladata a parlamenti hiénáknak.

Egy erkölcsét vesztett, porba vetett garasokat csipegető, napi gondokkal fojtogatott nemzet nehezen képes befolyásolni saját jövőjét. A parlamenti pártok éppen az ő számukra állították össze lebutított, lelki összetevőket nélkülöző kampányaikat, melyekben egymás színpadi mocskolásán kívül, természetesen egy szót sem ejtenek az általános szellemi leépülésről, az erkölcsi válságról, a történelemhamisításról, a családok megnyomorításáról, az elsorvadt társadalmi szolidaritásról stb. Egymással „versengve” azok döngetik most mellüket a megvakított szavazók kegyeiért, akiknek húsz esztendő állt rendelkezésükre. Már bebizonyították mire képesek.

Most, a választások közeledtével sürgősen rá kellene ébrednünk, hogy nincs már eltékozolni való időnk. Ha most is hibázunk nem lesz következő lehetőség! Vegyük tudomásul: hazánkat a jelen parlamenti maffia, nem pedig egy elkerülhetetlen természeti katasztrófa sújtotta. Ha április 11-én, a liberálbolsevik elvtársaknak megfelelően ismét kezet emelünk önmagunkra, nem sok kilátás ígérkezik majd a szebb jövőre.

Tisztelt Honfitársaim! A hazánk parlamenti megnyomorítói és lakájmédiáik toporzékolva, kígyót-békát kiáltanak azokra, akik veszélyt jelenthetnek ördögi szövetségükre. Ezért a tőlük megszokott módon a félelemkeltés, gyalázkodás rágalmazás és bomlasztás kétezer éves technikájával próbálnak elsöpörni mindent, ami egy egészséges nemzet megszületését segíthetné. Ismerjük fel sátáni praktikáikat és adjunk esélyt azoknak, akikre a valódi bűnösök ezer átkot szórnak!

Végezetül egy mondat erejéig emlékezzünk vissza a „rendszerváltás” időszakára. Vajon 1989-ben a Hősök terén prófécia, vagy előrejelzés hangozhatott el Orbán Viktor szájából?„A hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja hány évünk is fekszik.” - BERZSÁK LÁSZLÓ

„Egymással „versengve” azok döngetik most mellüket a megvakított szavazók kegyeiért, akiknek húsz esztendő állt rendelkezésükre. Már bebizonyították mire képesek.”

Mi hegyvidékiek ugyancsak büszkék lehetünk! Nálunk épült fel Buda legkorszerűbb sportcentruma a MOM-park tőszomszédságában, uszodákkal, sport- és edzőtermekkel. Bizonyára sokan járnak oda közülünk a nem mindenki számára elérhető árak ellenére is.

De büszkeségünknek – mint mindennek e földön - ára volt, van és még sokáig lesz is. Csak nem mindegy, hogy mekkora, és persze, hogy ki fizeti azt meg.Az építés története mindjárt rosszul kezdődött (vagy valakik számára épp tán jól?). Ketten pályáztak a mintegy három és fél négymilliárdos beruházás kivitelezésére, s az egyiket a pályázat elején formai indokai alapján mindjárt ejtették. A dolog pikantériája, hogy a kiejtett vállalkozó 700 millióval olcsóbban vállalta a megépítést. Így verseny nélkül maradt az egyetlen pályázó, és nyert! Drágább, de legalább megbízhatóbb – nyugtatták a kerületi képviselőket.Épült hát a „kerületi lakosoknak” a sportcentrum, s elkövetkezett 2002 ősze, amikorra a szerződés szerint az átadást meg kellett volna tartani. De arról szó sem lehetett, hiszen február hónapban hideg volt (mily

különös, „szokatlan” időjárási körülmények szóltak bele az építkezésbe!), így a beruházás csúszott – a testület indokoltnak tartotta a hideg hónap miatt a féléves határidő módosítást. A kötbér fizetése helyett azonban

nemcsak határidő módosítással jutalmazták a kivitelezőt 2002 őszén, hanem egy újabb 300 millió forintos „többletmegrendeléssel”.Újabb két esztendő telt el, mire az átadás egyáltalán szóba kerülhetett. Már egy üzemeltető működtette az intézményt, mire a tényleges átadás-átvételre sor került. S mire elkészült a mű, a kivitelezés induló 3,5 milliárdjából már 5,5 milliárdos összeg lett. Ennek majd harmadát-negyedét (vagy 1-1,5 milliárd

forintot) vissza lehetett volna követelni a szerződésben rögzített ködbér alapján. De a kerület nem követelt kötbért a csúszás miatt!Ki tudja miért!? - MP

A NAGY BULI - A BÜSZKESÉG ÁRA

Mindenekelőtt sajnálkozik társa minősíthetetlen viselkedése miatt, majd tovább ápolgatja a megfélemlített ember összetört lelkét. Szép lassan meggyőzi, hogy jobb, ha elmond neki mindent, amit tudni akarnak az üggyel kapcsolatban, mert csak akkor tudja megvédeni a kollégája brutalitásától. Szili Katalin pontosan ilyen szerepet töltött be, mióta a parlamentben ül. Látszólag külön úton jár az MSZ(m)P-n belül. „Hívő tagozat”. Ez körülbelül úgy hangzik mint a farkasok szövetségének vegetáriánus tagozata, vagy az NSDAP zsidó szekciója. Hívő tagozat egy olyan pártban, amelyik pár éve aktivistákat küldött szét a templomokba, hogy leleplezze a papságot, amiért a prédikációkban politizál, a jobboldalra szavazásra buzdít? A Gyurcsány-féle „el lehet innen menni” vagy „a kóbor kutyákat begyűjtjük” szlogenekkel szemben ő általában nőies és humánus szerepben tetszelgett, de amikor szavazás volt, vagy házelnökként döntenie kellett, mindig a párt érdekei szerint cselekedett, egészen durva és a

társadalmat szembeköpő ügyekben is. Házelnöki minőségében ő adott először fölmentést a nyilvánvaló erkölcstelenség ellenére Gyurcsány Ferencnek. Ama bizonyos “Miazhogy! Nagyonis!” választ a T. Ház nem fogadta volna el, ha Szili mint elnök el nem fogadja. És a december 5-ei

gyalázatban is tettestárs, mégpedig a hallgatás bűnében. Nem utólag kellett volna sírva tiltakozni, hanem előre.A valóság azonban kijózanító. Már 2003-ban megmentette Gyurcsányt, amikor a parlament az akkori sportminiszter gyors vagyonosodását, üdülőprivatizációját firtatta. Csak egyetlen szavazaton, történetesen

Szili Katalin szavazatán múlott minden. Egyébként Gyurcsány kihullott volna a politikai szcénából. Aztán: házelnökként 2003-ban elutasított egy Kiss Péter miniszterhez intézett kényes interpellációt. Ugyancsak házelnökként viszont segített tavaly egy Dél-Amerikában lebukott magyar drogfutár kegyelmi kérvényének kedvező elbírálásában. Ha szavazott, az MSZP törvényeit támogatta, mentőakciók kulcsszereplője volt. Tavaly az ő voksa húzta ki például a Bábolna-ügyből Veres János pénzügyminisztert, és az ő közbelépésére hagyta meg a parlament a Fideszből dezertált és “függetlenné lett” Lengyel Zoltán bizottsági helyét is. Nem is maradt hálátlan a képviselő úr! Szili Katalin - megfelelve a pártfegyelemnek - igyekszik késleltetni a Legfelsőbb Bíróság elnökének megtalálását: kisiklatta Havasiné újrajelölését. Ne menjünk lépre, ne hagyjuk, hogy Szili Katalin a maga mézédes stílusával megtévesszen minket. Ő semmivel sem különb Horn Gyulánál vagy Gyurcsánynál. - SI

SZILI KATALIN A JÓINDULATÚ KIHALLGATÓ TISZTNem tudom ismerik-e a „jóindulatú és a gonosz nyomozó” kihallgatási módszert. Behozzák a gyanúsítottat, de nem akar vallani. Ekkor bemegy hozzá egy durva és agresszív nyomozó, aki üvöltözik vele, megfélemlíti, esetleg tettleg is bántalmazza. Ezt a gyakorlatot addig folytatja míg a gyanúsított teljesen össze nem omlik. Ekkor a durva nyomozó otthagyja és bejön a másik, aki kedves, megértő, jóindulatú.

RONKAI TANÁR ÚR FIA

Kellemes hely volt a hatvanas években az Attila úti általános iskola. Nem jártak oda fiatalkorú bűnözők, nem voltak márkás ruhadarabokkal jelzett kirívó társadalmi különbségek a gyerekek között. Helyes kislányok jártak az iskolába, bár az osztályok akkoriban még nem voltak koedukáltak, így csak szünetekben érintkezhettünk velük.

Egy régi és egy új épületszárnyból állt az iskola, a Vérmező szomszédságában, a vár alatt. Akkoriban felváltva, délelőtt-délután jártunk, mert bár A és B osztály is volt, harmincas létszámmal, annyian voltunk mi Ratkó gyerekek, hogy csak így fértünk el az épületben. Azokat a hétvégéket szerettük, amikor délelőt tös hétre következett délutános, mert olyankor a szombat délelőtti tanítás után, csak hétfő délután kellett iskolába menni. Sokkal rosszabb volt a szombat estig tartó tanítás utáni hétfő reggeli kezdés.

Máig orromban érzem az olajos fűrészpor szagát, amivel a parkettát takarították.

Az Attila úti Általános Iskola jó nevű iskolának számított és ennek megfelelően, tanáraink többnyire felkészült, jó pedagógusok voltak, akik komolyan vették hivatásukat.

Megszerettették velünk az olvasást és jó alapokat adtak a továbbtanuláshoz. Mai fejjel már megértem, akkoriban néha furcsának tűnő megnyilvánulásaikat. Kennedy elnök halálakor valamelyik osztálytársam kezdeményezésére, picit demonstratív jelleggel, egy percre némán felállt az osztály. Nem értettem miért nehezményezi ezt Erzsi néni, az osztályfőnök.

1963-at írtak akkor, merte volna szegény ezt a gesztust, nem nehezményezni.Ronkai tanár úr alakja, mégsem pedagógusi kvalitásai miatt maradt számomra emlékezetes. Csak annyira emlékszem politechnika tanári tevékenységéből, hogy nagyon szabatos műszaki nyelven fogalmazott. Olyan kifejezéseket használt előszeretettel, hogy triplex karton, redisztoll, szlöjd kés, stb.

Inkább úttörővezetői tevékenysége hagyott bennem mélyebb nyomot.

Emlékszem, még gyerekként is groteszknek, komikusnak éreztem a látványt, amikor november 7.-én nagyra nőtt bajuszos kispajtásként, teljes parancsnoki díszben, piros nyakkendőben, úttörő ingben, váll lapokkal, síppal, zsinórokkal ékesítve fogadta az őrsvezetők tisztelgését.

Egy alkalommal politechnika óra közben ki kellett valahová mennie és éppen odalátogató fiára hagyta ott az osztályt. Ronkai tanár úr fia 19-20 éves lehetett akkoriban. Összehúzott szemmel méregette a katedráról az osztályt. Láthatóan tisztában volt óriási felelősségével

és hatalmával. Teltek a percek, ha jól emlékszem nem szólt hozzánk egy szót sem.

Hosszú gyanakodó fixírozás után egyszer csak a hátsó sorból

kihívta a katedrához Kiss Béla nevű osztálytársamat

Kiss Béla gyanútlanul kivonult, amikor is Ronkai tanár

úr fia lendületből hatalmas pofont kevert le neki. Kiss Béla arcán a pofon

helye kivörösödött, a meglepetéstől,

megalázottságtól és a fájdalomtól, sírni kezdett, mi pedig döbbenten figyeltünk. Nem a pofon ténye lepett meg minket annyira, mert akkoriban ez,

megengedett eszköze volt a f e g y e l m e z é s n e k .

A z okát nem tudtuk és a nagysága is szokatlan volt. Olyan pofon volt, amit felnőtt ad felnőttnek. A tanárok azért

általában ügyeltek rá, hogy ne üssenek túl nagyot.

Ronkai tanár úr fia zavaros magyarázatba kezdett. Félszavakkal, titokzatoskodó célzásokkal tarkítva mondandóját, kifejtette, leolvasta szájról, hogy Kiss Béla a leghátsó padból lehülyézte.

Valahogyan, ösztönösen, meghatározhatatlan furcsa módon az egész osztály tisztán látta, érezte nem csak azt, hogy Kiss Béla semmit nem mondott, hanem azt is, hogy ezt Ronkai tanár úr fia is pontosan tudja.

Abban az időben jelent meg a Fegyveres Erők valamelyik lapjában, talán a Lobogóban egy fényképes cikk a munkásőrségről.

A fotón ott feszített acélszürke gyakorlóruhában, vörös csillagos tányérsapkában, dobtáras géppisztolyt szorongatva Ronkai tanár úr és fia. Az újságíró elragadtatott hangon ecsetelte, hogy Ronkai tanár úr milyen, régi kipróbált tagja a szervezetnek és fia a legfiatalabb munkásőr az egész országban. -SI

A Hegyoldal, a Jobbik Magyarországért Mozgalom XII. kerületi alapszervezetének időszakosan megjelenő ingyenes kiadványa. Örömmel várjuk észrevételeiket, kérdéseiket, esetleg kerületünkkel kapcsolatos írásaikat vagy ötleteiket az info@hegyoldal.hu szerkesztőségi e-mail címünkre.Iratkozzon fel a hírlevelünkre vagy töltse le a Hegyoldal korábbi számait: www.hegyoldal.hu

Minden kiadványunk hátoldalán található egy skandináv rejtvény.A helyes megfejtések beküldői között értékes könyveket és ajándékokat sorsolunk ki.Ezúttal Hermann Róbert: "Az 1849-1849-es szabadságharc nagy csatái" című 408 oldalas, nagyon igényes kiadványt nyerhetik meg az olvasók.

A megfejtéseket elérhetőségükkel (név, cím, telefon) együtt a info@hegyoldal.hu e-mail címre küldhetik el. Jó fejtörést!

REJTVÉNYNYEREMÉNY