GYERMEKIRODALMI LAP XLVIII. ÉVFOLYAM 549. SZÁM 2004. MÁRCIUS

FERENCZES ISTVÁN

KINCSKERESÉSÉn már olyan nagy vagyok,fölérem a kilincset,

azt a rézkilincset.Kinyitom a nagy ajtót,s megkeresem a kincset,

azt az arany kincset.

El sem olvadt még a hó,megtaláltam a kincset,a fák alatt, hó-hahó,kinyíltak már a kincsek:

a gyöngy kikericsek.

2

HAJNAL ANNA

MÁRCIUSÓriási langyos szájlenyelte a holdat,csobogva cseng a hó,csobogva, csengve olvad.Fehér az éjszaka,meleg lehelet járja,fújja egy óriásholddal derengõ szája.Alszik dunnák megett,fújja a kását, fújja,csobogva cseng a hó,csengve csobog, mígmegunja.Piliu, piliu, piliuliú! –kiált egy víg rigófiú.

KERCSÓ ATTILA

KIKELETValaki kopogtat.Vajon ki lehet?A kilincset fogjaMár a kikelet.

Szégyenlõs még, félénk,Csak most érkezett,Haját felborzoltákA huncut szelek.

Belép most az ajtón,S a naptárra néz,Jöttére a nappalNyúlik, mint a méz.

Serényebben virrad,Tovább él a fény,Nem koldul a cinke,Csillan a remény.

Dobol a csatorna,Futnak az erek,Megmoccan a dermedt,Álmodó berek.

A nagy fehérségbenBarna folt henyél,Hátán batyujávalÚtra kész a tél.

Beröpül az ég a házba,tele lesz a szoba éggel,tele lesz a téli emberkeskeny szíve szélességgel.

Devecseri Gábor

Szá

sz D

ávid

Sán

dor

, D

ésKovács Réka, Nagybánya

Kov

ács

Andre

a, N

agyg

alam

bfal

va

Háttér:Németi Tünde Ella,Magyarkirályfalva

MARKÓ BÉLA

ÓRIÁSOK A FÛ KÖZÖTTKatibogárnak aszöcske is óriás,irdatlan lábávalrálép, ha nem vigyáz.

Mindentõl megrémül,minden rettenetes,magas a fûszál is,sok-sok emeletes.

De ha szárnyát bontja,megjõ majd a kedve,s fû közül a szöcskenézi irigykedve.

AISZÓPOSZ MESÉJE

A HANGYAÉS A GALAMB

A szomjazó hangya inni akart, éslement a forráshoz, de majdnem be-lefulladt. A galamb a mellette álló fá-ról letört egy ágat, és odanyújtotta. Ahangya felmászott rá, és így megme-nekült.

Közben egy madarász a közelük-ben állva már készítette a csapdát:meg akarta fogni a galambot. A han-gya azonban megcsípte a madarászlábát, mire az megrázta a nádvesszõ-ket, és elszalasztotta a galambot.

A mese bizonyítja, hogy sokszor akicsik és gyengék is tudnak segíteni anagyokon és erõseken.

Répától nõ nagyra nyuszi, csacsi, teknõc – sõtmég te is. De segít a növekedésben

ez a Napsugár is. Mesével, verssel, játékkalemelünk magasra téged, hogy „nagy, hogyóriás” legyél. S addig is, míg termetre nagy

leszel, aprók példájával biztatunk, hogy az igazinagyság nem a méretek, hanem a lélek titka.

KOVÁCS ANDRÁS FERENC

KICSI TEKNÕC(Részlet)

Miért bánkódsz, kicsi teknõc?Meglásd, egyszer úgyis megnõsz...

Ha majd pompás páncélt öltesz,egyik páncélod a föld lesz,másik páncélod az ég lesz –vízben villansz, fûben fénylesz.

Hát ne búsulj, kicsi teknõc –rágjál répát, attól megnõsz...

3

SZA

BÓ

ZE

LM

IRA

raj

za

Mihez mérte magát

nõni vágyó, kedvenc

törpehõsötök?

RU

SZ

LÍV

IA r

ajza

4

MOLNÁR-VESZPRÉMI EMÕKE

KKIICCSSII VVAAGGYY NNAAGGYY??

„Kicsi vagyok, vagy nagy?” – töprengett akisfiú.

A minap például így szólt anya:– Ilyen nagy fiúnak még mindig mondani

kell, hogy rakjon rendet az íróasztalán?!Apa is azt mondta:– Már elég nagy vagy ahhoz, hogy egyedül

vidd az iskolatáskát!Nagyi még a szüleinél is nagyobbnak látta õt:– Mekkorára nõttél, drága unokám, hama-

rosan lepipálsz minket!De a helyzet nem ilyen egyszerû. Mert anyu

ezt is mondta:– Kicsi vagy még, majd jövõre – talán – te is

mehetsz táborba.Apa pedig így szólt hozzá:– Még kicsi vagy, nem tudnád különösebb

hasznát venni egy számítógépnek.De nagyi mindkettõjüknél kisebbnek látja õt:– Egyél még, kis bogaram, tudod, hogy ak-

kor nõsz nagyra!Most már végképp nem értette a kisfiú,

hogy õ kicsi vagy nagy. Kire hallgasson?Elhatározta, hogy tanácsot kér ez ügyben at-

tól, akit õ a világ legbölcsebb emberének tar-

tott: nagyapától.– Hogy lehet, hogy egyik napon nagynak,

másnap pedig kicsinek neveznek? Papi, én ki-csi vagyok vagy nagy?

– Attól függ, hogy mihez, fiam – húzta fel aszemöldökét nagyapa.

Bundi kutyus éppen ott nyalogatta kölykét alóca mellett.

– Emlékszel, nemrég még milyen kicsi volta kölyök? Látni is alig látott – magyarázta apó.– Egész nap nem mozdult mellõle az anyja.

– Igaz – bólogatott a kisfiú.– Azóta sokat nõtt, nagy kutyus, hiszen órá-

kat egyedül tölt, játszik, már a kertbe is kime-részkedett.

– Sõt, ugatni is próbált – toldotta meg lelke-sen a gyerek.

– De ugye mégis kicsi még, hisz nem tudnaegyedül meglenni, anyja eteti, mosdatja, tanítja.

– Persze – értett egyet a gyerek.– Látod, fiacskám, így van ez: a kutyus ah-

hoz képest nagy, hogy milyen esetlen volt, ami-kor megszületett, ahhoz viszont még kicsi,hogy egyedül megéljen. Kicsi is és nagy is – at-tól függ, hogy mihez. Akárcsak te.

– Értem, Papi... – szólt a kisfiú, s a kis labdátodadobta a kutyakölyöknek. Nagy játékbakezdtek – hisz ehhez mindketten már elégnagyok és még elég kicsik voltak.

LÁSZLÓ NOÉMI

ELLENTÉTEKNagy a fagy. A sötét.Nagy a téli éji rét.Nagy a fán a bagoly,Nagy a fontos, a komoly,Nagy a tett, nagy a múlt,Nagy a nyár, ha kivirult,Nagy a hõ, nagy a szél,Nagy az élõ falevél,Kis rigó, pinty, veréb,Lomb között kis égi kék,Kis mosoly, kis mese,Kis titok kis rejteke,Kis pihenõ, könnyû szán,Végnélküli délután,Kis harangszó, kis zene,Kis repülés kellene.

SZA

BÓ

ZE

LM

IRA

raj

za

5

NEMES NAGY ÁGNES

PISTI GONDOLKOZIKÉrdekes,érdekes.Én nem értem, mért van ez.

Hogyha Éva énekelegy kis vékony éneket,mindjárt bejön a szobábaszomszéd Gábor, Panni, Klára –érdekes.

Ha én kezdek énekelniegy NAGY, HANGOS éneket,mindjárt kimegy a szobábólÉva, Panni, Klára, Gábor –érdekes.

LÁSZLÓFFY ALADÁR

KICSI CSUPOR NEM LESZ HORDÓAmi nagy, az nagynak termett.Például a mozitermek.Csak az nõ meg, ami él,kicsi rügybõl lesz levél.Zsiráfból nem villanypózna,bajt a keveredés hozna.Ami kicsi – kicsi marad,csak az élet dolga halad.Kicsi edény nem lesz tál,de Paliból lehet Pál.Fontosabb mércénk az élet,mint az arány, súly és méret.Mindezekrõl tudni kell,mennyi, ami megfelel.Mindig többet érünk szóval,nagy tudással, kicsi sóval.Ez a kicsi, az a nagyobb – mi döntse el, melyik a jobb?

BENEDEK ELEK

MMIITT MMOONNDD AA FFEECCSSKKEE??

Kálmánka kisfiú volt még, akkora, mint azöklöm. Akkora bizony. De azért azt akarta,hogy mama éppen akkora darab húst adjon ne-ki, amekkorát apa vett ki a tálból. Hiába mond-ta mama, apa: Kálmánka, te még kisfiú vagy,beteg leszel. Ekkor egy fecskemadár szállottaz ablakra, s ott elkezdett csicseregni. Mindígy tett, ni: csi-csicsiri-csicsiriri.

Kérdi Kálmánka az édesapjától:– Édesapa, mit csicsiril az a fecske?– Azt fiam, hogy „Kicsinek kicsit, nagynak

nagyot, mert ha a kicsi nagyot kíván, kicsitsem kap ám! ”

Kálmánka megszívlelte a fecske beszédét.Többé sohasem kívánt nagy darab húst. Félt,hogy kicsit sem kap.

Így volt, vége volt, igaz volt.

SO

Ó Z

ÖLD

MA

RG

IT r

ajza

GÁRDONYI GÉZA

AA MMIINNDDEENNTTUUDDÓÓ

KKAALLAAPP

Volt nagyapónak magas tetejû, fekete kalap-ja. Azt mondták, hogy aki azt a kalapot a fejéreteszi, mindent tud.

Lám, nagyapó is milyen okos, mindenhezért: tud olvasni az újságból; szépen szóló fûzfasípot farag; malmot csinál a papirosból, sõt aztis meg tudja mondani, hányat mutat az óra.

És ez a sok tudomány, tudjátok-e, hol van?A nagy fekete kalapban.Pista sokszor szerette volna a fejére tenni,

de sohasem adták oda. Azt mondták neki,majd, ha nagyobb lesz!

Egy délután nagyapó a díványon aludt. Amindentudó kalap a kisasztalon feketéllett. Pis-ta lábujjhegyen odaosont, és a fejébe nyomta.

Legelõször is azt tapasztalta, hogy sötétségvan a kalapban, mert ha a kalap mindent tud is,azt az egyet nem tudja, hogy kell Pista fülénmegállni. Végül a tarkójára tolta a kalapot, föl-

vett egy újságot, és olvasni próbált. De nem tu-dott egyebet elolvasni, mint amit maga kitalált.

– Bizonyosan rossz az újság – állapítottameg –, nem jól van megszerkesztve.

Megpróbálta a kártyákat: tud-e belõlük ma-gas tornyot építeni?

Az sem sikerült.– Rossz kártyák – szólt bosszankodva – hi-

szen nagyapó is sokszor mondta kártyázásközben, hogy rosszak a lapok.

Próbáljunk hát repülni!Megfogta a kalapot, s a lábát emelgette. Per-

sze egy arasznyit sem emelkedett.Hol lehet a hiba?– Talán a kalap egymagában nem elég. A

többi ruha is kell hozzá – gondolta.Lassan, óvatosan magára öltötte nagyapó

kabátját, felhúzta a cipõjét, és hogy a siker biz-tos legyen, a görbe botot is a kezébe vette.

– No, hát most legelõször repülünk, mint aludak. Hogy bámul majd nagyapó, ha fölötte fo-gok röpködni!

Nekiszaladt, de megbotlott a nagy cipõk-ben, és úgy elvágódott, hogy tenyere csattant,homloka koppant a padlón.

A kalap elgurult, a bot kirepült a kezébõl, acipõk leestek a lábáról.

Nagyapó felébredt.– Mit csinálsz, Pistike?– Mindent akarok tudni – felelt síró hangon.– Hogyan akarsz te mindent tudni?– Hát a mindentudó kalappal.– Jaj, kis barátom – szólt nevetve nagyapó –,

a kalap csak akkor mindentudó, mikor az én fe-jemen van!

BAK SÁRA rajza6

7

TOLNA ÉVA

KKII KKIICCSSIINNYYBBEENN JJÓÓ,,

NNAAGGYYBBAANN IISS JJÓÓ

Amikor iskolába kerültem, édesanyám ígyszólt hozzám:

– A tanítód olyan ember, hogy a lába nyomá-ba sem léphetsz!

Gondolkodóba estem. Eddig úgy tudtam,hogy az eszét mindenki a fejében tartja, de márnem voltam egészen biztos a dologban. Talánazért tudja betéve a szorzótáblát, mert akkoraa lábnyoma, hogy én el is süllyedhetek benne.

Attól a naptól fogva minden lábnyomot meg-vizsgáltam, sõt édesanyám nagy bosszúságárabele is léptem a sáros nyomokba.

Kiderült, hogy Sajó kutya lábnyoma éppenfeleakkora, mint az enyém. Biztosan azért nemtud beszélni, mert a lábában hordott ész csakugatásra elegendõ.

Reggel aztán hiába költögetett édesanyám,

sehogy sem tudtam felébredni. – Kinõttem a cipõmet, szorít és kényelmet-

len – sajnáltattam magam tettetett álmossá-gomban.

– Majd veszünk nagyobbat, ha a pénztár-cánk engedi. De addig húzd össze egy kicsit alábujjaidat, mert ha ilyen csekélységért itthonmaradsz, sohasem lesz iskolamester belõled –pörölt velem édesanyám.

Néhány nap múlva akkora bakancsot kap-tam, hogy akár csónakázhattam is benne, dehallgattam, mint nagyhéten a harang.

– No, te híres tanító bácsi, lássuk, kinek vannagyobb lába nyoma – baktattam az iskola feléaz ormótlan bakancsban.

Nagy meglepetésemre azonban a tanító bá-csi helyett az osztályteremben fiatal tanító néni

fogadott. Magas volt, karcsú és olyan szép,amilyen csak a képzeletemben létezett, de énmégis leginkább a cipõjét figyeltem.

– Milyen kicsi a lába, és mégis milyen szé-pen olvas – dugdostam nagy bakancsomat apad alatt.

Alig vártam, hogy hazaérjek. – Hol van a kiscipõm? – ostromoltam édes-

anyámat.– Kinõtted – mondta komolykodva, de azért

egy kis huncutság ott idõzött a szeme sarkában.– Ez a cipõ nem olyan kicsi, sõt kényelmes

is – dicsértem elégedetten, amint újra a lábam-ra került.

– Most meg kinek akarsz a lába nyomábalépni? – érdeklõdött édesanyám.

– Még nem tudom, talán a magaméba, havelem nõ – válaszoltam neki.

– Ki kicsinyben jó, nagyban is jó, mert min-den nagynak kicsiny a kezdete – ölelt magáhozédesanyám.

Ezt biztosan a tanító bácsitól tanulta, akit éntöbbé sohasem láttam, pedig szerettem volnaegyszer az én lábnyomomat összemérni azövével.

FORRÓ ÁGNES rajzai

UNIPAN HELGA rajzai8

Átváltoztam meggymaggá,nyomban utána hegynaggyá.De amikor apró, picike voltam, üveghegyeken általugortam.De mikor a hegyorom én voltam,Zsuzsi kosarában táncoltam.

Devecseri Gábor

HERVAY GIZELLA

NNAAGGYY--MMEESSEE

Amikor én nagy voltam – kezdte Kobak amesét –, olyan bátor voltam, hogy mikor szem-bejött egy oroszlán, ráförmedtem: – Mutasd akörmödet , nem koszos? És a füledet megmos-tad reggel? – És ha tiszta volt a füle meg a kör-me, nem lõttem le, és ketrecbe sem zártam.Akkor az oroszlán örömében elénekelte a lánc-lánc-eszterláncot, aztán sorba állt kifliért, és afelét nekem adta.

Amikor én nagy voltam, akkor mindent tud-tam csinálni, kenyeret sütni, házat építeni, kor-csolyázni, mozdonyt vezetni, villanyt szerelniés zongorázni, és olyan gépet is tudtam építe-ni, ami házat épít. Egyszerre három vonatot ve-zettem, mégsem ütköztem össze.

Amikor én nagy voltam, átláttam a falon, demég a vason is, és kitaláltam, hogy mit gondol-nak az emberek. És kitaláltam, hogy mit mon-danak, ha idegenül beszélnek. És le tudtam raj-zolni, milyen leszek, ha kicsi leszek.

Amikor én nagy voltam, olyan nagy voltam,hogy a fejemet bevertem a napba, és felhõt et-tem reggelire. Mikor elõször kitátottam a szá-jamat, akkora felhõt haraptam, mint a házunk,mikor másodszor kitátottam, akkorát, mint aváros, és mikor harmadszor kitátottam, min-den felhõt bekaptam, csak véletlenül maradt kiegy kis csücsök, mert elbújt a fejem mögött.

Mikor minden felhõt lenyeltem, megszomjaz-tam. Elsõ kortyra kiittam a folyókat, másod-kortyra a tavakat, harmadkortyra a tengere-ket. Mikor ez is megvolt, léptem egyet, és át-léptem a Holdra, léptem kettõt és átléptem aNapra, léptem hármat, és hazaértem.

Mert amikor én nagy voltam, ha akartam,kicsi lettem.

9

A testvéreketorgonas ípokhozszokták hasonlítani.Ilyen növekvõ sorba ál-líthatod a kanalakat amokkástól a meregetõ-ig, a szegeket a picitõla százasig, a könyve-ket a zsebszótártól alexikonig. Kik ezek a mesehõsök, és

milyen országba kerültek?

A honfoglaló magyarok legapróbbika, Botond bárdjá-nak egyetlen csapásával beszakította Konstantiná-poly érckapuját, majd megbirkózott a görög óriással, afeje fölé emelte, és földhöz vágta.

Sorold nagyság

szerint a házakat

a kunyhótól a fel-

hõkarcolóig.

Hallottatok Dávidról ésGóliátról? Az Ószövetségitörténetben az óriás terme-tû, talpig felfegyverzett Góliátot afiatal pásztorfiú, Dávid a parittyájá-ból kiröppenõ egyetlen kaviccsal

terítette le.

Sorold fel avonós-család

apraját-nagyját.

Kicsi vagyok én,erõs leszek én,

világ minden óriásátföldhöz vágom én.

Szabó Lõrinc

A világ rendjében helye ésszerepe van kicsinek is,nagynak is. Az ember mag-zatból csecsemõ, gyermek,serdülõ, ifjú, felnõtt, öreg,agg lesz, a fa magból haj-tás, csemete, majd lombosóriás.

10

AZ IJEDÕS EGÉRKEA kisegér egy karaván málhái közé kevere-

dett, ott elnyomta az álom, s amikor fölébredt,már ligetes-bozótos szavannákon át vonult a te-vék hosszú sora. Az egyik éjszakán kisurrantszûk rejtekhelyérõl. Abban a pillanatban félel-metes nagy árnyék bukkant föl elõtte.

– Ki vagy te? – hebegte az egérke.– Én vagyok az oroszlán!– Akkor semmi baj! – kacagott föl a kisegér.

– Bocsáss meg, hogy összetévesztettelek a ret-tenetes macskával! Milyen buta vagyok!

A MAMUT ÉS NOÉAmikor közeledett a világvesztõ vízözön, a

mamutok semmibe vették Noé figyelmezteté-sét, hogy a többi állatfajhoz hasonlóan õk is küld-jenek egy hímet meg egy nõstényt a hatalmasbárkába, s ekként meneküljenek meg a kipusz-tulástól.

– Bármennyi esõ hull is, minket úgysem bo-ríthat el a víz! – üzenték gõgösen.

Ki is haltak mind egy szálig.– Úgy legyen! – mondta Noé, amikor elvo-

nult az özönvíz. – Majd benépesítjük mi a Földetaz efféle dölyfösök nélkül is!

A NYÚL MEG AZ ELEFÁNT– Milyen incifinci kis elefánt! – álmélkodtak a

vadon állatai, amikor megpillantották az elefánt-kölyköt.

– Milyen behemót nagy nyúl! – csodálkoztak,amikor a ringó farú, pufók nyúlné került a sze-mük elé.

– Mint hallod, én hatalmas vagyok, te meg pin-durka. Tehetek valamit érted? – kérdezte fel-lengzõsen a tapsifüles asszonyság.

– Hogyne! Hagyd, hogy parányi lábikómmalmegcirógassam azt a széles hátadat – felelte a tü-lökorrú kiselefánt. Nyúlnénak elakadt a lélegze-te, és szótlanul az odvába iszkolt.

A GYANAKVÓ HANGYA– Azonnal gyere ki a tóból! – förmedt rá a han-

gya az elefántra, aki épp vígan lubickolt.– Hagyjál békén... – dörmögte a vastagbõrû.– Ki kell jönnöd! Követelem!Az elefánt, amilyen béketûrõ állat, kigázolt a

tóból, és derûsen trombitált: – No, mi van?– Jól van, na, nincs semmi baj... – hebegte a

hangya. – Csak azt akartam megnézni, nem vet-ted-e föl véletlenül az én fürdõruhámat!

Hány macskafajta

ragadozót ismersz

a cicától a tigrisig?

11

Nagyítsd, majd kicsinyítsd a madár rajzát.Segítenek a hálók: másold mindenik négyzet-be azt, amit a mintarajzon ugyanott látsz.

Kicsi vagy nagy? Minden nézõpont kérdése. Kösd össze a pontokat, és meglátod közel-

rõl és távolról, oldalról, hátulról illetve fentrõlszemlélve, hogy mi úszik a vízen.

Mindenhez van jogom,

hát játszom.

Föntrõl gyereknek, lentrõl

embernek látszom.

Ratkó József

2�

3�

4�

5�

6� 7�

8 �

9�

10�

11�

12�

13�

14�

1�

1�

2�

3�

4�

5�

9�

8�

11�10�

12�

13�

6�

7�

1�

2�

3�

4�

5�

6� 7

�

8�

9�

10�

11�

12�

13�

14�

15�

16�

17�

18�

19�

20�

21�

22�

23�

12

1. Farsang 2. Maszk 3. Álarc 4.Maszkabál 5. Hóember 6. Bun-da 8. Éhes disznó makkal álmo-dik; Egyszer volt Budán kutyavá-sár

FEBRUÁRIMEGFEJTÉSEK

– Ha nem eszed meg a le-vest, hívom a hétfejû sárkányt!

– Gondolod, anyu, hogy õ szí-vesen megenné?

Sebesi Renáta,Nyárádköszvényes

�Zöldségesnél:– Kérek egy kiló almát, min-

den darabot külön csomagolva.– Tessék parancsolni.– Kérek egy kiló szilvát is,

minden darabot külön csoma-golva.

– Tessék.– Mákjuk van?– Van, de nem eladó.

Nagy Brigitta, Kolozsvár

�– Szomszéd úr, disznót vá-

gunk, elkelne egy kis segítség.– Talán kés kellene?– Nem, disznó.

Szilágyi Kispista István,Kolozsvár

�Fogorvosnál:– Doktor úr, nagyon sárgák a

fogaim, mit tanácsol?– Hát... talán egy barna nyak-

kendõt!

�– Hogyan készül a túró?– Nem adnak a tehénnek

inni..Székely Róbert és PéterAndor, Marosvásárhely

�

HAHOTA☺ ☺

7.

TTAALLÁÁLLDD KKII!!

1

2

3

4

5

Gnándt KittyMagdolna, Csoma-köz:

1. Nem kicsi 2.Dal 3. Tata párja 4.Nem arra 5. A siva-tag „hajója”

�

Mike László, Zilah:1. Játékmedve 2. Szimmetrikus nõi név 3.

Becézett Tamás 4. Reggel ellentéte 5. Vívnakvele

�

Dicui Tövissi Adrienn, Mezõfele:1. Férfiblúz 2. Meleget adó égitest 3. Ret-

teg 4. Vonatközép! 5. Ollós állat 6. Ruháttisztít 7. Nem ezt 8. Hideg évszak 9. Nemoda 10. Kapni szeretne 11. Becézett Aladár

�

Horváth Kinga, Ko-lozsvár:

1. Felsõ végtag 2.Férfi blúz 3. BecézettÁgota 4. Lök, taszít 5.Nem ül

�

Jakab KingaErika, Szilágycseh

1. Labdarúgás 2.Becézett Róbert 3.Kerek gyümölcs 4.Nem tud beszélni 5.Macska 6. Nem ha-mis 7. Bejárat

�

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

6

7

1 2 3 4 5 6 7

1

2

3

4

5

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

1

2

3

4

5

6

7

8

21 3 4 5 6 7 8 9 10 11

Rácz Hedwig, Nagyszeben:1. A mi bolygónk 2. Védõ 3. Becézett Lász-

ló 4. Nagyi anyuja 5. Ravasz állat 6. Szájpe-rem 7. Becézett Jolán 8. Muzsika

�

Kedvenc tantárgyam

Fekete Izabella, Nagyszeben:1. Önt a pohárba 2. Karol 3. Ravasz állat

4. Tintás írószer 5. Halál ellentéte 6. Félénkállat 7. Szürke rágcsáló 8. Szemtelen rovar9. Fás terület 10. Jár

Kelemen Izabella, Temesvár:1. Mókuslakás 2. Hõemelkedés

3. Ereink szállítják 4. Egyik szülõ5. Futballbíró munkaeszköze 6.Becézett Ágnes 7. Víz és por ke-veréke

A JANUÁRI REJTVÉNYPÁLYÁZAT megfejtése: Adjon Isten, ami nincs, ez

új esztendõben. Nyertesek: Jakab-Péter Izabella, Szecseleváros; JeneiSarolta, Nagykapus; Kecskés Andrea, Sepsiszentgyörgy; LászlóBrigitta, Nagyvárad; Ravasz Róbert, Csíkszentkirály.

�NNYYEE

RRTTEESSEEKK

A Téli Napsi megfejtései: 2. old. Két különbözõ színû dobozt teszünk a mérlegre. Ha egyformák,a harmadik színû a nehezebb, ha különbözõk, máris kiderült a felelet; a második; 10. old. Aki aszomorúfûzfát is felvidítja; 14. old. Nem mind barátod, aki rád mosolyog; 15. old. Nekem kockásanjobban tetszett; 16. old. Néger postás; 17. old. Edit; Semmi, csak sótlan a leves; 18. old. Mackó;22. old. Mert fél, hogy belefõzik; Toldi; 25. old. A 3-as; 26. old. A könyvek néma tanítók; 27. old.Szüleim gyémántja; 28. old. A juhot nyírni, nem nyúzni kell; 29. old. Hát azt, hogy az övé is hibát-lan; 34-35. old. Esze Tamás; kuruc brigadéros; 38. old. Felírtam a számát; Akkor csak azt nemértem, mit keresünk itt, az állatkertben; a 2-es; Porszívóval; 49. old. 12; 15; sas, Ákos, órás, eset;54. old. A másikat nem vettem észre; Lehúzni az ujjáról a gyûrût; 67. old. Gáspár; piros.Nyertesek: Csucsák Orsolya, Csíkszentkirály; Irházi Boglárka, Arad; Király TímeaZsuzsanna, Brassó; Balogh Mónika, Szamosardó; Rigó Mihály, Székelyzsombor.HÛSÉGES REJTVÉNYFEJTÕ ÉRDEMRENDET nyertek: Balog Csaba, Belényes; BernsteinNoémi, Marosvásárhely; Kutas Bernát Tamás, Vajdakamarás; Kurunczi-Papp Konrád és

Dávid, Arad; Püsök Nóra, Kápolnásfalu; Tókos Imola és Román Hunor, Székely-száldobos; Nagy Krisztián, Pettyén; Szõcs Emõke, Kászonújfalu; VárhelyiMelinda, Kolozsvár; Vajda Eduárd, Szecseleváros; a csíkmadarasi IV.; agernyeszegi IV. B; a maroskeresztúri IV. B osztály; a gyergyószentmiklósi

Fogarassy Mihály Isk. II. B; a nagyváradi A. Roman Isk. III. B; a sepsiszentgyörgyi6-os Isk. III. B; a tordai A. Murãºanu Isk. IV. D osztálya és a kissolymosi gyerekek.

13�

RREEJJTTVVÉÉNNYY--PPÁÁLLYYÁÁZZAATT

1 2 3 4 5 6 7

Á8 9 10

R L11

12 13 14

R15 16 17

18

Y19

L0 20

21 22 23 24 25

Õ26

27 28 29 30

31

E O

VÍZSZINTES1. A költõ neve12. Nem utánzat13. TIR14. Patás háziállat15. MINT16. Modern energiafor-

rás18. Dénes Eszter névje-

gye19. Puskát használ20. Ablakszélek!21. Színezõ mûhely24. Üres hordó szól így27. Orbán Károly névje-

gye28. Áruforgalmi adó

29. Végül halmozás!31. A szállodatulaj-

donos neveFÜGGÕLEGES1. Törvényszéki ügy2. R!3. Egyik megyénk, gép-

kocsijele TM4. Becézett Ödön5. Karácsonyfa díszek

nélkül6. Ezen a helyen7. Téli sport8. Hintavég!9. Oklevél10. ORE11. Kacat

14. Albán pénznem(LEK)

16. Nem férfi17. Lakodalom18. Tíz gramm19. Alá21. Rágunk vele 22. Szájat nyit23. DAN24. Klíma eleje!25. Noszogatni kezd!26. Nagyon régi29. Antal Balázs névje-

gye30. Dátumrag

VAJNÁR ILONArejtvénye

Élt egyszer Kolozs-váron egy olasz vívó-mester, aki elhatároz-ta, hogy vendégfoga-dót nyit. A szálló fel isépült, s egy alkalom-mal egy fiatalemberszállt meg benne fele-ségével együtt. A fia-talember késõbb olyanhíres lett, hogy nevétemléktábla hirdeti aszálloda falán, ame-lyet március 15-énminden évben megko-szorúznak.

Április 15-éig írd megnekem a költõ és azolasz szállodatulaj-donos nevét.

Rejtvénykirály

lleeggkkeeddvveesseebbbbkkaattoonnáámmnnaakk

14

Vágjátok ki,és ragasszá-tok nevetek

mellé agyûjtõlapra.

Januári „lila” kérdésünkre Mátyás királyról szóló meséket kel-lett sorolnotok: Mátyás király vöröshagymán kapáltat, Egyszer voltBudán kutyavásár, A cinkotai kántor, A kolozsvári bíró, A királylustái, Hogyan ajándékozott Mátyás? stb. És akik mindeztolvasták: Lõrincz Árpád Attila, Kápolnásfalu, a magyarberéteiIII., a marosvásárhelyi M. Viteazul Gimnázium IV. D osztálya.MMÁÁRRCCIIUUSS

Olvassátok csak, meny-nyi jó hír futott be hozzánk

mostanában!A brassói Áprily Lajos Gimnázium III. A

osztálya újságolja, hogy a parókiáról visszaköl-töztek felújított iskolájukba: „Elõször egy kicsitféltünk, de aztán meg-szoktuk a sok diákot.Nagy és szép a mi isko-lánk, és nagyon jó a tanítónénink, Dénes Ida." Aszatmárnémeti Bãlces-cu-Petõfi Iskola VI. Dosztályos lányai büszkénszámolnak be iskolájukgyönyörû névadó ünnepségé-rõl, a csíkmenasági harmadi-kosok pedig a szentegyházaigyerekek koncertjérõl, a közösnéptánc-buliról. A gyergyóal-falui II. B osztálynak köszön-jük a karácsonyi, apró-szenteki szokások hangu-latos leírását, a margittaikisiskolásoknak a Cimbo-ra, a nagyváradi N. Bãl-cesu Iskola IV. F osztá-lyának az Okoska címû is-kolalapot. Mindkettõt kis-testvérünknek tekintjük,és válogatunk belõlük a Napsugárba. A kerelõ-szentpáli IV. B osztály szép sorokban válaszolnovemberi tücsök-mesénkre: „Nagyon sajnáljuk,hogy ez a tücsök beteg lett. Örvendtünk, hogy ahangya ápolta, hogy a nyáron tudjon még muzsi-kálni nekünk, ha a mezõn elsötétedünk."

Értékes-érdekes munkákkal tele borítékotküldtek nekünk a mezõfényi harmadikosok; azaradi A. Vlaicu Iskola III. és IV. M; a szatmárné-meti 10-es Iskola III. D; a Bãlcescu-Petõfi IskolaII. C; a nagyváradi Dacia Iskola IV. B; az A. Mu-reºanu Iskola III. D; a G. Coºbuc Iskola IV. C; aN. Bãlcesu Iskola IV. F; a kolozsvári C. BrâncuºiIskola III. C; a gyergyószentmiklósi FogarassyMihály Iskola II. és III. B; a marosvásárhelyi M.

Viteazul Gimnázium IV. D; a 14-es Iskola IV. B; atordai T. Murãºanu Iskola IV. D osztálya; a csíkje-nõfalvi III.; az etédi III.; a felsõboldogfalvi II. ésIV.; a szászrégeni III.; a visai I. és III.; a zabolaiII. B; a margittai I. G osztály.

Leveleiteket köszönjük szépen. Belényi Balázs Róbert, Hal-

mi; Kása Henrietta, Szilágyzo-vány; Foris Zsuzsi-ka, Négyfalu; Kecs-kés Andrea, Sepsi-szentgyörgy; SzabóAndor, Segesvár; SebestyénKrisztina, Koltó; Preg EngelbertJózsef, Cseh Szabin István, Tas-nádszántó; Bíró Júlia Izabella, Ma-rosvásárhely; Gyárfás Renáta,

Csernáton; Ruzsa Noémi, Arad; MaierAdrienn, Sarmaság; Tóth Emõke, Szé-kelykeresztúr; Konnáth Árpád és Le-vente, Kovászna; Ianos Abigél ésAlex, Szatmárnémeti; Lakatos Erika,

Nyikómalomfalva; Orbán Gyöngy-vér, Lövéte; Dukát Renáta, Maros-péterlaka; Rab Kinga, Zágon; BíróAmanda, Csíkmadaras; MészárosRudolf, Borzont; Fejér Noémi ésRita, Hilib; Bodó Ágota, Balánbá-nya; Lakatos Anetta, Kisbacon;Baki Dávid János, Fugyivásárhely;Gál Anita Krisztina, Nagyvárad.

Jakab Kinga Erika, Szilágy-cseh; János Erzsébet Piroska,Kémer; Rend Melitta, Margitta;Stéfán Emese, Érsemjén; Szí-gyártó Izabella, Vármezõ; Szi-lágyi Júlia és Emese, Nagyvárad.

LEVELEZÕ

MMÉÉRRÕÕSSZZAALLAAGG GGYYOORRSSAANN NNÖÖVVÕÕ

NNAAPPSSUUGGÁÁRR--OOLLVVAASSÓÓKKNNAAKK

Ne vonalkázd az ajtófélfát! Vágd csíkokra ahátsó borítót a piros vonalak mentén, s apadlótól 1 méter magasságban ragaszd az

ajtóra. Figyelj a sorrendre és a pontosillesztésre. Minden születésnapodon

jelöljétek meg rajta, mekkorára nõttél.

Rügyezik a barka is,Visszajön a gólya is.Ház tetején kelepel,Ugye, te is szereted?

Gyerkó Ágota, Nagygalambfalva

RAJZ

VERS,MESE

Sándor Györgydeák Levente,Székelyszentlélek

Tihor Anita, Szilágycseh

15

A felsõboldogfalvi IV.osztály könyvmolyai csi-nos füzetkét állítottakössze: mindenki felsorol-ja benne, mi mindentolvasott a múlt és az idei tanévben. Micsoda fala-tok! A sok-sok népmese mellett Gál Botond

„étlapján” megtalál-tuk a Csukás Istvánírta, Sajdik Ferencillusztrálta Pom Pommeséket is. Lehet,hogy a rajzfilmet márismeritek, de kóstol-játok meg a könyvetis: táplálóbb!

Bartos GyurikaMarosvásárhelyrõlBenedek Elek: Ha-zánk története címûkönyvét ajánlja,amelybõl sok újat ésérdekeset tudott meg

Atilláról (ez a helyes írásmód!), Árpádról, Mátyáskirályról, Rákócziról.

KönyKönyvmolyvmoly

Engedd szabadjára a képzeletedet, kedves tanítványom, és

hagyd, hogy kedvére nyargalásszon a ceruzád a lapon. Ha

úgy érzed, hogy már kifáradt, vedd kézbe az irányítást, és

vigyél valami szabályt, ritmust szabad kompozíciódba.

MMaasszzaatt MMûûvvéésszz

Szép karácsonyi rajzukért könyvjutalmat kapnak: Dõringer

Henrietta, Tasnádszántó (1); a mezõfényi harmadikosok –

Srábi Bernadett (2); Laczkó Beáta, Gyergyóremete (3).

1. Dávid és Góliát: gyûjt-setek minél több kifejezésta kicsi és a nagy termet le-írására.

2. A hibavadászok zsákmánya: A diák átesett az érettségi kereszttüzén.Keressétek meg azt a „tüzet”, amelyik ebbe

a mondatba illik, majd mutassátok be egy-egytaláló mondattal a kereszttûz konkrét és el-vont jelentését.

3. Sok beszéd szegénység.Versenyezzünk: ki tudja a legtömörebben

összefoglalni A kismalac és a farkasok címûnépmese lényegét.

Szólj, szám!

1122

33

HHaadd

hháázz

ii ZZssuu

zzssaann

nnaa,,

SSzzaa

ttmmáárr

nnéémm

eettii

SSzzee

nnttgg

yyöörr

ggyyii NN

ooéémm

ii,,MM

aarrooss

vváássáá

rrhheell

yy

MMóózz

eess AA

nnddrr

eeaa DD

aallmm

aa,,SS

zzéékkee

llyysszz

eennttee

rrzzsséé

bbeett

Januári megfejtések: 2. az elõbb, az imént,

nemrég, épp most; mindjárt, rögtön, rögvest,

azonnal, tüstént, máris, rövidesen, csakha-

mar, íziben, üstöllést; 3. sónak, szónak, hó-

nak, lónak, tónak, jónak. És akik ezt a csa-tát megnyerték: Barabás Levente, Vargyas,az aranyosegerbegyi IV. B, a zsibói II. Bosztály. Tüstént megkapjátok jutalmatokat is.

Havonta3 díjat

sorsolunk ki!

Szász Helga Edina,Gyergyószentmiklós

TTõõkk

ééss RR

éékkaa,,

KKooll

oozzssvv

áárr

16

Itt születtemSzeretnétek fúvószenekar-

ban muzsikálni? Kérjétek mega héjjasfalvi gyerekeket, hogyvegyenek be titeket is magukmellé. Alkalmatok is lesz erre:áprilisban ugyanis Itt születtemrovatunkkal Héjjasfalvára láto-gatunk.

Marosvásárhelytõl délkeletre, mintegy 4km távolságra fekszik Koronka. 1800 lako-sa közül 554 család református, de ez saj-nos csupán 1257 lelket jelent. Koronkáhoztartozik a mindössze 89 lelket számlálóSzékelybós.

A helység nevével elõször 1332-ben ta-lálkozunk, Korunka alakban. A falut JánosZsigmond uralma alatt Mihályfi Tamás bir-tokolja, majd õt követi Kovácsiczi Farkas. AXVII. század 30-as éveiben Tholdalagi Mi-hály fejedelem kastéllyá építteti át elõdjeudvarházát. A család egyik tagja, László aXIX. század elején nagyobb méretû barokkkastély építését tervezte a régi helyén. Terve azonban nem valósult meg, csak a ma is álló kas-télyt építtette fel. Itt találták meg 1991-ben a Tholdalagi család egykori kriptáját.

A grófi család már 1757 elõtt be-adta kérvényét arra, hogy a rombadõlt templom helyett új templomotépíthessenek. A tornyot 1790 és1793 között fel is építették, a temp-lomra csak 1802-ben került sor.

Gróf Tholdalagi Mihályné 1806-ban egy mûvészi kivitelezésû, szürkemárvány szószéket és Úr-asztalt ké-szíttetett az új templomba.

A nagyobbik harang 1537-bõl való, az orgonát valószínûleg1790 körül állították fel, 1854-ben építették újjá. A templomotegy mûemléknek számító, 1710-bõl való, gyönyörû cinteremka-pu ékesíti.

2001–2002-ben a hollandok és a hívek segítségével sikerülta templomot kívül-belül felújítani, valamint az orgonát megjaví-tani.

17

Az egyház mellett mûködõ iskola különál-ló épületet 1787 és 1788 között kapott. Ama is létezõ épület, amelyben 1948-ig a re-formátus elemi népiskola mûködött, 1914-ben épült, két osztályterem, egy iroda és atanítói lakás volt benne. Jelenleg az épület azóvoda három csoportjának és az iskola kétosztályának biztosít tantermet. Az oktatásma két épületben folyik.

A 60 óvodást és a 124 I-VIII. osztályos ta-nulót 3 óvónõ, 5 tanítónõ, 9 tanár neveli, ok-tatja. A székelybósi gyerekek is ide járnak,iskolabusszal ingáznak.

2001-ben az iskola felvette a TholdalagiMihály nevet. Iskolánkban gazdag kulturálistevékenység folyik. Tavaly iskolánk nagysza-bású farsangi ünnepet szervezett. A gyermekek lovasszekereken vo-nultak végig a falun, nótaszóval hirdették jókedvüket, ezt követte ajelmezbemutató és a díjazás. A farsangi mulatság a szalmabábu ége-tésével zárult. Az óvodások és az elsõ osztályosok is vidáman farsan-goltak.

Évente emlékezünk március 15-ére,az aradi tizenhárom vértanúra, megün-nepeljük a Mikulást, a karácsonyt, ésaz anyák napját. Õsszel iskolánkbanrendezik meg a Csipike mesemondóverseny körzeti szakaszát.

A hagyományt ápolja néptánccso-portunk is, amelyet a Maros Mûvész-együttes táncosai, a faluban élõ Bara-bás házaspár vezet.

Összeállította Pap Enikõ-Erzsébet tanítónõés a II. osztályos tanulók.

18

Barátainkat ezalkalommal Új-Gui-nea felé vitte a repülõ-gép.

– Új-Guinea Földünk má-sodik legnagyobb szigete, kö-zel 9 csonka-Magyarországnyiterületet lehetne „kiszabni” belõ-le. A sziget alakja a magasból egymadárra emlékeztet. A holland tele-pesek a sziget nyugati részét el is ne-vezték „Vogelkopf”-nak, ami magyarulmadárfejet jelent. A szigeten 2000 kmhosszú hegylánc húzódik végig, amely-nek csúcsai 4000-5000 méterig nyúlnakfel. Szinte az egész szigetet sûrû, áthatol-hatatlan õserdõ borítja. Új-Guinea dél-nyugati, sík része óriási mocsár, itt él a vi-lág legnagyobb hüllõje, a 6-7 méteresbordás krokodil. A sziget õslakóit a ma-lájok elnevezték pápuáknak, ami göndörhajút jelent – fejezte be rögtönzött elõ-adását Sokattud.

Barátaink csónakon folytatták útjukat.– A csónak a legalkalmasabb jármû Új-Gui-

neában – magyarázta Sokattud. – A folyó part-jain az õserdõ áthatolhatatlan zöld falat alakot,gyalog szinte lehetetlen benne a járás. Ha sze-rencsénk van, megpillanthatjuk a lábatlan ma-darat.

– Olyan is van? – csodálkoztak a gyerekek.– Tévedés szülte a nevét – mosolygott a

tudós. – Amikor a XVI. században a nagy para-dicsommadár elsõ kitömött példányai eljutot-tak Európába, olyan csodálatosnak találták

azokat, hogy feltételezték, ilyen ma-darak csakis a paradicsomban élhet-

nek, ahol szellemként állandóan ide-oda lebegnek, nincs is lábuk, még fió-

káikat is a levegõben költik ki. Úgyképzelték, hogy a hímnek a háta, atojónak a hasa homorú. A nõstény a

hím hátára tojja a tojást, s ott költi ki. Elis nevezték a csodálatos madarat Paradisea

apodanak (paradicsomi lábatlannak).Sokkal késõbb derült ki, hogy amikor az

elsõ bõröket preparálták, egyszerûen le-vágták a lábakat. Addigra azonban a tudomá-nyos név annyira elterjedt, hogy mind a mainapig apodanak nevezik ezt a csodálatos ma-darat.

– Az új-guineai erdõnek másik érdekesmadara „rohamsisakot” vi-sel – folytatta Sokattud.

– Rohamsisakot? – ámul-doztak a gyermekek.

– A sisakos kazuár futó-madár, a strucc és az emurokona, de nem a sík vidé-ken, hanem az erdõben él.Fején csontkinövést, sisa-kot visel, azzal hárítja el ro-hanása közben, szeme elõlaz ágakat.

– Különben nekünk, ma-gyaroknak is részünk volt ennek az érdekesszigetnek a feltárásában. Fenichel Sámuel 1891decemberében érkezett a szigetre. Gerinces ál-latokat, puhatestûeket, rovarokat, néprajzi tár-gyakat gyûjtött, és küldött haza a Magyar Nem-zeti Múzeumnak és egykori iskolájának, anagyenyedi Bethlen Kollégiumnak. Sajnos ha-marosan megbetegedett, és meghalt. Munká-ját Bíró Lajos folytatta, aki 200.000 rovart gyûj-tött a Magyar nemzeti Múzeum számára, ami-bõl 2000 addig ismeretlen, új faj volt. Néprajzigyûjteménye is felbecsülhetetlen értékû.

Sorolj olyan állatokat, amelyeknél a hím és anõstény feltûnõen különbözik egymástól.Januári megfejtés: kolorádóbogár. A sok-sok

helyes megfejtés közül a vajda-hunyadi Márton Edináét, a szent-demeteri Veres Zsuzsáét valamintaz erdõfülei negyedikesekét sor-soltuk ki. Gratulálunk.

Új-Guinea

BITAY ÉVA

Körös-körül a Föld körül

KISKÓPÉHavonta

3 díjat

sorsolunk ki!

SisakosKazuár

Bordáskrokodil

19

Van egy hét éves testvé-rem. Orsolyának hívják. Sok-kal bátrabb, mint én. Nagyonkedves és szorgalmas. Nincsolyan nap, hogy ne játszod-junk. Én nagyon szeretem õtúgy, ahogy van.

Balog Beáta, Vámosgálfalva

Nincs testvérem, de nem isszeretnék, mert sok baj vanvele. Anyukám egész napcsak vele törõdne, és aznekem nem tetszene. Józsibabám hol fog aludni, ha öcsielfoglalja a kiságyat?

Kisded Réka, Nagyvárad

Szeretem a testvéremet.Nagyon vártam, hogy meg-szülessen. Még csak 2 hóna-pos, és nagyon édeske.

Berde Andrea, Sepsiszentgyörgy

Nekem van két testvérem.Az egyik még nagyon pici,csak 2 hónapos, és már piso-lyog. Én is szoktam tisztábatenni. A másik tesóm 5 éves.Vele sokat veszekedünk, deahányszor összeveszünk,annyiszor ki is békülünk. So-kat kacagunk, viccelõdünk.Nagyon szeretem õket.

Tóth Annamária, Recsenyéd

A paradicsommadárnak iscsak a hímje visel pompás toll-ruhát. Maga körül lekopasztjaaz ágakat, hogy a napfényben

még szebben tündököljenek színei, táncol,bukfencezik, fejre áll – csak hogy a tojótmagához csalogassa.

A hímek persze nemcsak udvarol-nak, hanem verekednek is a nõsté-nyért. Ezért termetesebbek, és dí-szük sok esetben félelmetes fegyver.

Ehhez a képhez nem is kell kommentár.

TTEESSTTVVÉÉRREEKK KKUUCCKKÓÓJJAA

Az én bátyám Megvéd engem,

Nagyon sokat játszik velem.Örülök, hogy van nekem,

Tomi, Isten éltessen!Jenei Gréta,

Szatmárnémeti

KI A LEGSZEBB A VILÁGON?A februári Napsugárban a lányok hiúságáról olvashattál.Érdekes: az embereknél a nõk, az állatvilágban inkább a

hímek fegyvere a szépség.

20

AA PPIIPPAAKKUUPPAAKK GGYYEERREEKK

Népmese

Volt egyszer egy ember meg egy asszony,de gyerekük nem volt, úgy éldegéltek kettecs-kén a maguk szegénységében.

Volt ennek az embernek egy garasos, kupa-kos pipája. Egyszer hogy, hogy nem, a pipa le-esett és összetört. Az asszony sajnálta eldobni,felvette a kupakot, és zsebre dugta.

Másnap az ember kimegy a rétre kaszálni,az asszony meg fõzi az ebédet, s felsóhajt:

– Én Istenem, ha legalább akkora gyerekemvolna, mint a pipakupak, hogy az ebédet kivinné!

Kiugrik erre zsebébõl a pipakupak:– No, ha engem kívánt, édesanyám, itt va-

gyok: a Pipakupak gyerek. Elviszem én azebédet – rikkantotta, s már indult is.

Déltájban megehült a szegény ember, egyrecsak azt nézte, jön-e az asszony? De senkit semlátott. Bemegy az árnyékba, hát ott lát a földönegy fazék kolompérlevest, meg egy tál túrósgaluskát. Szörnyen elcsodálkozik:

– Hát ezt meg ki hozta ide?– Én hoztam, apám! – mondja Pipakupak a

fazék mellõl.– Hát te ki vagy? – kérdi a szegény ember.– Én a Pipakupak gyerek vagyok, akit az Is-

ten adott kendnek.

– No, ha nekem adott, hát ülj ide, fiam, ésegyél te is.

– Nem vagyok éhes, édesapám. Amíg kendeszik, én majd kaszálok.

Suttyog a kasza a fûben, de a gyerek ki selátszik. Arra hajt egy úr a hintaján, csak nézi,nézi, mi az Isten csudája lehet. Vágja a füvet akasza, sitty... sutty! De senki sincs mellette.Odaszól az öregnek:

– Kendé a kasza, ami ott suttyog magában?– Az enyém, uram, de nincs magában. A fi-

am kaszál vele. Hé, fiam, Pipakupak, gyere ide!Arra Pipakupak ott terem, az úr meg ámul-

bámul a kis incifinci gyerekre.– No, öreg, mennyiért adod hozzám szolgál-

ni ezt a gyereket?– Odaadom száz forintért.Az úr kifizette a száz forintot, zsebre dugta a

Pipakupak gyereket, hazahajtott. Éppen etet-ték az udvaron a sok disznót. Hogy, hogy nem,Pipakupak kipottyant az úr zsebébõl, s azegyik hízó bekapta a kukoricával együtt.Keresi az úr, a kondás meg a béres, tûvé teszikaz udvart, de hiába, mert Pipakupak már adisznóból kiabált:

– Itt vagyok, gazdám, itt vagyok!Nem volt mit tenni, az úr leölette a hízót, de

egy éhes kutya hamm, a disznóbéllel Pipaku-pakot is bekapta, s elszaladt.

Pipakupak most már a kutyából kiáltotta:– Itt vagyok, gazdám, itt vagyok!Erre aztán kondás, béres, mindenes utána

vetette magát a kutyának. Az futott árkon-bokron keresztül, az erdõben megtámadták afarkasok, széttépték. Pipakupak most már egyfarkasból kiáltotta:

– Emberek, emberek, itt vagyok!A sok kondás, béres, juhász a farkas után

vetette magát. Kergették három nap, három éj-jel. Végül a farkas azt mondja nagy mérgesen:

– Eredj belõlem, holtra fáradok miattad!– Jól van, farkas koma – mondja neki Pipa-

kupak –, csak vigyél hazáig.A farkas beleegyezett. Akkor Pipakupak ki-

ugrott a bozontos farkasból, ráült a hátára, shazamentek. Otthon Pipakupak nagy hangonbekiáltott a kapun:

– Édesapám! Farkast hoztam.Az apja meg felkapta a fejszét, kiugrott a pit-

varajtón, a farkast agyonütötte, megnyúzta, abõrét meg eladta jó pénzért.

Boldogan éltek, míg meg nem haltak.

JAN

KO

VIC

S M

AR

CE

LL r

ajza

Volt egyszer egy vándorle-gény. Egyik reggel iszonyúégzengésre ébredt, azt hitte,vihar támadt, ég dörög. Amintkinyitotta a szemét, egy óriástpillantott meg.

– Aki az én erdõmbe bete-szi a lábát, az halál fia –mennydörögte.

– Kegyelmezz nekem! Mostazonnal továbbmegyek – kér-lelte a legény.

– Ha bebizonyítod, hogyerõsebb vagy nálam, elenged-lek – kacagott gúnyosan az óri-ás. – Sõt, ha nyersz a verseny-

ben, a hátaslovad leszek, s odaviszlek, ahová csak akarod! –folytatta. – Holnap össze-mérjük az erõnket: melyikünkképes kidönteni egy vastag fát,ki tud kõbõl vizet facsarni, ésmelyikünk hajítja magasabbraa követ.

A legény kivájta egy vastagtörzsû fa belsejét, kéreggel el-fedte a nyílást, majd nyugod-tan álomra hajtotta a fejét.Másnap korán felkelt, tarisz-nyájába rejtett egy darabka

sajtot, magához édesgette azta madárkát, amelyik útján idá-ig elkísérte, és indult az óriás-hoz.

Az óriás fél kézzel kicsavartegy vastag fát. A legény õt a ki-vájt törzsû fához vezette.

– Ez a fa még vastagabb,mégis fél kézzel kidöntöm! –és amint egyet rácsapott, dõltis a hatalmas fa engedelmesen.

Az óriás dühbe gurult. Egyszikladarabot vett a markába,és olyan erõsen szorította,hogy víz csepegett ki belõle. Alegénynek több se kellett, úgytett, mintha követ venne fel aföldrõl, de közben ügyesenelõvette tarisznyájából a sajtot,és markába rejtette. Ahogymegszorította, csak úgy csor-gott belõle a lé.

Az óriás meglepetten dör-mögte:

– Még a végén szégyen-szemre tényleg cipelhetem avállamon!

Azzal fölkapott egy követ,és úgy feldobta, hogy csak egy

óra múlva esett vissza.– Ezt akár bal kézzel is

megcsinálom! – mondta a le-gény vállvonogatva.

Óvatosan kivette nadrág-zsebébõl a madárkát, és jó ma-gasra hajította. A madár per-sze megörült a szabadságnak,és esze ágában sem voltvisszajönni. Az óriás ma is azeget kémlelné, ha a legény ne-vetve rá nem szól:

– Na, óriás, állod-e a sza-vad? Leszel-e a hátaslovam?

A megszégyenült óriás vál-lára vette a legényt. És elindul-tak együtt a nagyvilágba.

MÜLLER KATI rajzai

AAZZ ÓÓRRIIÁÁSS MMEEGG

AA VVÁÁNNDDOORRLLEEGGÉÉNNYYNépmese

21

Sorolj még picike, de nagyerejû mesehõsöket.

22

Márciusban az újjászületõ életet ünnepliember és természet. Nekünk, magyaroknak atavasszal együtt ébred szabadságszeretetünkis. Minden március 15-én bizakodva, remény-nyel ünnepeljük az 1848-as forradalom kezde-tét, a nemzeti összefogást, a „talpra magyart”,Petõfit és a márciusi ifjakat.

LÉVAY JÓZSEF

JÖN A TAVASZTakarodik tõlünk a tél óriása,Ûzi a tavasznak tüzes pillantása...Elmegyen a halál, eljön az új élet,A régen alvó föld álmából felébred.

Rózsabokor hajlik a domb oldalára,Csakhogy piros vérbõl fakad minden szála,S repülõ pacsirták éneklése helyettÁgyúszó hasgatja a levegõ eget.

Ó mily kies tavasz, ó mily kedves napok,Midõn az ég boltján új, fényes nap ragyog,S szétszórt sugarának égetõ hevétõlOlvad a korona a király fejérõl...

Jer, tavasz, jer hozzánk a szabadságharcba.Új erõt lehelvén a küzdõ magyarba...Mikorra kivirít koszorúd virága,Örömünnep legyen e szegény hazába!

(1849)

A márciusi forradalmárok piros-fehér-zöldszalagcsokrot, kokárdát viseltek. Ma is ez azünnep legfõbb jelképe.

Készítsetek közösen kokárda-díszletet amárcius 15-i mûsorhoz.

Egy nagy kartonra rajzoljátok fel a kokárdakörvonalát, majd piros illetve zöld festékbemártott tenyereteket nyomjátok rá a szélsõsávokra. A középsõt hagyjátok fehéren.

Vég

h N

imró

d,

Sep

sisz

entg

yörg

y

Tóko

s M

ihál

y, V

argy

as

ARANY JÁNOS

NEMZETÕR DALSüvegemen nemzetiszín rózsa,Ajakamon édes babám csókja;Ne félj, babám, nem megyek világra:Nemzetemnek vagyok katonája.

Nem kerestek engemet kötéllel;Zászló alá magam csaptam én fel;Szülõ anyám, te szép Magyarország,Hogyne lennék holtig igaz hozzád!

Nem is adtam a lelkemet bérbe;Négy garajcár úgyse sokat érne;Van nekem még öt-hat garajcárom...Azt is, ha kell, hazámnak ajánlom.

Olyan marsra lábam se billentem,Hogy azt bántsam, aki nem bánt engem;De a szabadságért, ha egy íznyi,Talpon állok mindhalálig víni.

(1848)

23

Egyszer Tavasztündér késõn ébredt.Ezért a gonosz Télvarázsló tovább sanyar-gatta, mérgesítette az embereket. A fér-fiak azt beszélték:

– Elmegyek felébreszteni a Tavaszt!Csakhogy senki se vállalkozott. Végre a

kistermetû, nagyerejû Macskafarok indultel. Télvarázsló rettenetes

hóviharokat, esõket küldött utána. A nagy zajra felébredtTavasztündér, s megparancsolta szolgáinak:

– Nyíljatok ki! Ébredjetek fel! Ne aludjatok többet!Abban a percben kinyíltak a virágok és tavaszi szellõk

kezdtek fújdogálni.Macskafarok és Tavasztündér gyorsan hazafelé indult.

Macskafarok elõrekiáltott társainak:– Gyújtsatok tüzet!

Az emberek és Kikelet annyira erõsekvoltak, hogy Télvarázsló azt gondolta:

– Jobb lesz megfutamod-ni!

Császár Szabolcs, Csíkszereda

Egy szép télen,amikor az állatok

nagyon fáztak és éhez-tek, egy cinege rászálltegy ágra, és megfagy-tak a kis lábai.

A cinege elaludt, és le-esett a földre a nagy hó-ba. Arra járt egy kisgye-rek, meglátta, és meg-sajnálta. Hazavitte, ésmegmelegítette a lábait.A kisfiú ápolta és gond-ját viselte, amíg kitava-szodott.

Kovács István, Sülelmed

NAPSUGÁR, gyermekirodalmi lap. Kiadja a NAPSUGÁR Kft. Szerkesztik: ZSIGMOND EMESE fõszerkesztõ,MÜLLER KATI képszerkesztõ. A szerkesztõség postacíme: 401050 Cluj, Str. L. Rebreanu, Nr.58./28.,C.P.137. Telefon/fax: 0264/541323. Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. E-mail: napsugar@mail.dntcj.ro Honlap: http://www.dntcj.ro/NGOs/napsugar; A lapok árát a következõ bankszámlára várjuk: Cont 2511.1-569.1/ROL B.C.R., SUC. JUD. CLUJ S.C. NAPSUGÁR – EDITURA SRL. Készült akolozsvári TIPOHOLDING Rt. Nyomdájában. ISSN 1221-7751 Ára 15000 lej

Címlap: Tóth Edina,

Felsõboldogfalva,MÜLLER KATI

Hátlap: BAK SÁRA

Süt a nap,Víg az ének,Örül a gyerekA sok mesének.Rügyeznek a fák,Jönnek a madarak,Elmegy a tél,Itt a tavasz.

Vass Annamária, Balázsfalva

Elmúlt, elmúlt már a tél,gyerekek arca csupa fény.Ki-kiderül már az ég,meleget süt a napfény,kicsalja a rügyeket,újra itt a kikelet!

Albert Rita, Olasztelek

Kibújik a szép hóvirág,Boldog lesz az egész világ,Mert az a kis apró csodaA nyár varázsát sugallja.

Tamás Csenge, Bánffyhunyad

Csíki Bernadette,Kápolnás

Kon

cz K

risz

ta,

Sza

tmár

Irkafirka

Ezt a verset a tavasznak és a Napsugárnak írtam:Itt a tavasz, jó idõ van,Minden gyermek játszik boldogan.A természet felébredt,Az erdõben madarak mesélnek.

Német Huba, Marosvásárhely

Deá

k Ta

mar

a, S

zéke

lyke

resz

túr

Gyerkó Ágota, Nagygalambfalva

Marton Beáta,Marosvásárhely

Ambrus Bettina, Székelyszentlélek

112255

112200

111155

111100

110000

110055

115500

114455

114400

113355

113300

116655

116600

115555

Mire jó e

z a

borító

? L

apozz a

14.

old

alra,

s m

egtu

dod.Vonalka az

ajtófélfán:hadd lám, mennyit

nõttél, hékám?Beillesz-e

már legénynek,sudár-magas jegenyének?

Közben perszene feledd el,

hogy az embernemcsak így nõ,

így edzõdik!Azért kérdem:

felnõsz-e asudár-magasjövendõig?

Majtényi Erik